Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése

Tantárgy tematika:

• A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése.

Európai ismeretek (Studies of the EU)

• Ezen belül foglalkozik az integrációs folyamatok kialakulásának történetével, motivációival és az integrációs folyamat bıvítési lépéseivel. Kiemelten kezeli az egységes európai okmány és a legfontosabb szerzıdések tartalmát, valamint az Európai Unió szervezeteit, a mőködés és döntéshozatal általánosítható tapasztalatait.

Dr. Fehér István Ph.D, egyetemi tanár Marketing Intézet 1

Félévi munka értékelése:

• A szemeszter hét elıadását követıen a nappali hallgatók írásbeli formában(ZH) számolnak be a tantárgy idıközi elsajátításáról. A tárgy elismerésének feltétele az elıadások hallgatása és a ZH írásos feladat sikeres teljesítése. • Minden hallgatónak a vizsga idıpontja elıtt minimum 10 oldalas írásos beadandó anyagot kell készíteni az EU csatlakozás hatása amagyar mezıgazdaságra és vidékfejlesztésre témakörében (Formai követelmény: sorkizárt, 12-es betőméret) Beadási határidı-utolsó elıadás napján. • A tárgy írásbeli kollokviummal zárul. A végsı érdemjegy az írásbeli vizsgán szerezhetı pontok alapján kerül kialakításra. Az 25 teszt kérdéssel és 5 kifejtıs kérdésre adott válasszal elérhetı maximális 100 pont, a minimális pontszám 51%. 3

• A tárgy oktatási jellege, hogy a Közös Piaci ismeretek és azok hatása kapcsolódjon a közgazdasági, jogi, agrár és regionális gazdaságpolitikai összefüggésekhez és megalapozza az Európai Unió Közös politikáinak, pénzügyi és gazdasági rendszerének megismerését és változásának irányait. 2

Magyar és idegen nyelvő internetes oldalak-könyvben Kötelezı tananyag:

• • Fehér István (szerk.): Az Európai Unió integrációja és intézményei. (könyv) Szent István Egyetemi Kiadó. Gödöllı. 2004. 372 p. illetve a levelezı hallgatók: Európai Uniós Alapismeretek, egyetemi jegyzet • Ajánlott irodalom: • Horváth Zoltán(szerk.): Kézikönyv az Európai Unióról. Földkör Kiadó, 2002. • Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Aula kiadó, Budapest, 1999. 4

• 4. Az Európai Unió pénzügyi rendszere. • 5. Az Európai Unió fontosabb közös politikái és jellemzıi. • 6. Az EU jogrendszere és döntéshozatala. • 7. Zárthelyi dolgozat (csak nappali hallgatók) • 8. Az EU Agrárpolitikája és a költségvetése. • 9. A négy alapszabadság és a három pillér jellemzıi.

A tantárgy elıadásainak és témaköreinek ütemezése:

• 1. Elıadás: A tantárgyi követelmények ismertetése, az EU integráció története. • 2. Elıadás: Az Európai Unió intézményei és mőködésük jellemzıi. • 3. Elıadás: Az egységes piac jellemzıi és az EU külkereskedelmének sajátosságai, nemzetközi kapcsolatok jellemzıi.

5

6

1

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

• 10. Az EU Regionális politikája és fejlesztése. • 11. A csatlakozási tárgyalások eredménye és hatása. • 12. Az EU vidékfejlesztési politikája és alkalmazása. • 13. Az EU bıvítése és a csatlakozási tárgyalások eredménye, gazdasági és társadalmi hatása. • 14. hét: Az EU pályázatok és projektek jellemzıi, lehetıségei. (Írásbeli hallgatói önálló dolgozat beadása.)

• Az európai integrációs folyamat csak Európa történetének kereteibe illesztve érthetı meg. A kontinens fejlıdése ezer szállal kötıdik a világ más területeinek sorsához, bár a vizsgált idıszakban Európa inkább tárgya, semmint alanya a világpolitika alakulásának,

7

8

• A kommunizmus összeomlása óta ismét érvényesül a történeti földrajz, megszüntetve olyan anomáliákat, mint például egy balkáni ország nyugat-európainak, míg egy közép-európai kelet-európainak minısülését.

• A bevezetésben feltétlenül szót kell ejteni néhány, a hidegháborús korszak egészét (1945-1989) jellemzı tendenciáról. A háború után az európai gazdaságot a romokból kellett újjáépíteni

• • • •

Az egységgondolat elızményei Az egységgondolat a középkorban Az egységgondolat motívumai Az I. világháború, mint motivációs tényezı • A versailles-i békeszerzıdés motivációs hatása

• Az európai és nemzeti intézményrendszerek felülvizsgálatra szorultak, mivel erıs volt az a meggyızıdés, hogy azok is hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Az eredmény sok helyütt új politikai kurzusok, új politikai erık térhódítása volt (kereszténydemokrácia) mind a gyıztes, mind a vesztes államokban.

9

• Új nemzetközi rend épült ki, létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s ami Európa szempontjából a legfontosabb: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kontinens domináns hatalmává vált. • Az önmagát megvédeni képtelen Európa nyugati fele a gazdasági túlsúly és a nukleáris fegyverek monopóliumával rendelkezı Egyesült Államok “védıernyıje” alá, keleti fele pedig a szovjet érdekszférába került. Az Európa sorsát meghatározó döntések ezután évtizedekig Európa “feje fölött” születtek. 11

10

• A versailles-i békeszerzıdés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttmőködésnek. 1919. és 1939. között az USA ipari termelése 150%-kal, a Szovjetunióé mintegy 600%-kal nıtt. Ugyanennek az idıszaknak az európai átlaga csak 40%, ami jól mutatja a kontinens térvesztésének mértékét.

12

2

• A nemzeti ellentétekkel küszködı, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául, s azt csak Európán kívüli hatalmak tudták legyızni. Csakhogy az elsı világháborútól eltérıen a két nagyhatalom újbóli európai intervenciója immár a helyszínen maradás szándékával történt, s az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át.

• Az integráció motívumai több forrásból táplálkoztak. Az ellenállási mozgalmak tervezeteinek középpontjában érthetıen olyan elképzelések álltak, amelyek képesek egy újabb háború kitörését megakadályozni. • Az emigráns kormányok (belga, holland, norvég) londoni képviselıi szinte természetesnek vették Nagy-Britannia háború utáni vezetı szerepét, s a brit külügyminisztériumban visszatérı gondolat volt, hogy a háború után létrehozandó nyugati blokk nemcsak Németországot lesz képes ellenırzés alatt tartani, de Nagy-Britanniát is segíteni fogja nagyhatalmi pozíciójának megırzésében.

13

• A britek elsısorban katonai szövetségben gondolkodtak, míg mások, például a belga Paul Henri Spaak, inkább gazdasági együttmőködést szorgalmaztak. Sorban fogalmazódtak meg a javaslatok a Benelux vámunióról, s a De Gaulle vezette “Szabad Franciaországban” is a háború utáni európai együttmőködés lehetıségeit taglalták. 15

• Az amerikai külpolitika fordulata csak súlyos belsı viták után, 1946. végén, 1947. elején következett be, s ekkortól vált Nyugat-Európa a Szovjetunióval konfrontáló amerikai politika egyik legjelentısebb színterévé. • Alapvetıen Európa-centrikus szemlélettel született meg az Egyesült Államok elsı katonapolitikai koncepciója, feltartóztatási doktrínája is, melynek keretében Olaszországban és Franciaországban támogatta a polgári pártokat, a délkelet-európai térséget átvette a britektıl (Truman-doktrína), s ugyanezen logika alapján ösztönözték Washingtonból a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítésére. • Marshall terv-13,6 milliárd dollár-politikai-gazdasági-katonai integráció elısegítése 17

14

• Európa kettészakadása (1947) • Európa 1945-ben • Minden javaslat dacára 1945-ben Európa a korábbi útra látszott visszatérni. A gyıztes nagyhatalmak diktálták a béke feltételeit, mely az ENSZ égisze alatt látszott megvalósulni. Az európai béke és együttmőködés szempontjából kulcs-országnak tekinthetı Nagy-Britannia és Franciaország érdekei nyíltan ütköztek mind a KözelKelet, mind pedig a Németországgal aláírandó békefeltételek kérdésében és a közeledésre az 1947-es dunkerque-i egyezményig kellett várni. 16

• 1947: Európa kettészakadása

• Európát még ekkor is csak a keserő tapasztalatok vezették rá az integráció ösvényére. A háború befejezését követıen ellenzékbe szorult NagyBritannia világhatalmi státusának megırzéséért küzdı Churchill fultoni és zürichi beszédében az európai integráció, s az ehhez feltételként szükséges francianémet kibékülés mellett érvelt. • Európa 1947. nyarára kettészakadt: nyugati fele amerikai segítségért és katonai védelemért folyamodott, keleti felét pedig szovjetizálták.

18

3

A nyugat-európai integráció elsı lépései (1947-1950 A Brüsszeli Szerzıdés és az ÉszaAtlanti Szerzıdés Szervezete

(NATO) Nyugat-Európa védelme megoldhatatlan az Egyesül Államok nélkül.

1948. június 11.) kezdıdtek meg az Észak-Atlanti Szerzıdés Szervezete (NATO) megalakításához vezetı tárgyalások, amelyet végül 1949. április 4-én írtak alá Washingtonban. A 12 szerzıdı állam (a brüsszeli ötökön kívül az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország és Portugália) kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak tekint bármely tagállam elleni támadást, s a szovjet fenyegetéssel szembenézni kényszerült Nyugat-Európa fellélegezhetett: az európai térséget immár szerzıdéses kötelék kapcsolta össze az Egyesült Államokkal és Kanadával.

Integrációs elképzelések

• Nem volt köztük egység abban a tekintetben, hogy a létrehozandó egységnek kontinentális méretőnek vagy kisebbnek, föderálisnak vagy konföderálisnak kell-e lennie. • A közös parlamentet, kormányt és gazdaságpolitikát követelı föderalisták tábora hangos, de összességében kicsi volt. A többség, élükön Nagy-Britanniával, a skandináv államokkal és Portugáliával, nem kívánt túlmenni a tradicionális kormányközi megállapodás keretein, s meg kívánta ırizni a tagállamok függetlenségét és szuverenitását. Az ı véleményük gyızedelmeskedett már a Marshall-terv lebonyolítását végzı OEEC (késıbbi OECD) megalakulásakor (1948. április), valamint az egy hónappal késıbb Hágában rendezett elsı Európa-kongresszus vitáiban is. Utóbbi eredményeképpen alakult meg 1949. május 9-én az Európa Tanács (Council of Europe).

19

20

Az Európai Közösség megszületése(1950-1957)

Franciaország és az integráció • Ami Franciaországot illeti, a IV. Köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták egyaránt integrációpártiak voltak, s a szélesebb európai együttmőködéstıl várták lerombolt iparuk újrastrukturálását, a folyamatos nyersanyagellátást és a felvevıpiacot egyaránt. De ami Franciaországot igazán az integráció vonalán tartotta, az a német kérdés volt. • A francia-német közeledés irányvonalának képviseletével a francia-német határ közelében nevelkedett Robert Schumant bízták meg. Az ı nevéhez főzıdik a Montánunió javaslata 1950. május 9-én. Ebben a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fıhatóság alá helyezését javasolta egy olyan szervezet keretein belül, amely nyitva áll más európai országok részvétele elıtt is.

•

A Schuman-tervezet

Schuman javaslatának szülıatyja Jean Monnet, aki a francia gazdasági modernizáció felelıse, a keynesi gazdaságpolitika lelkes híve volt. Az alapötlet egy szupranacionális Fıhatóság létesítése volt, amely ellenırzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez.

•

Végül a Schuman-tervezet szélesebb távlatokat is kínált: jelentıs lépést a szupranacionális együttmőködés felé egy olyan intézmény formájában, amely alapvetıen különbözik a hidegháború intézményeitıl.

•

Franciaország alternatívát nyújtott Németországnak, mégpedig a tradicionális történelmi orosz-német szövetségtıl, s az újsütető amerikai szövetségtıl is különbözı mintát. Legvégül, de egyáltalán nem utolsósorban a Schuman-javaslat nem igényelte a britek részvételét, akik semmilyen formában nem kívántak túlmenni a hagyományos kormányközi együttmőködés keretein.

21

Montánunió

• A hatok képviselıi 1950. június 20-án ültek tárgyalóasztalhoz Párizsban, s a Montánunió szerzıdését 1951. április 18-án írták alá. A ratifikálási eljárások után az egyezmény 1952. július 25-én lépett hatályba. A Montánunió elsı elnöke Jean Monnet lett. • A Montánunió alapokmánya elıírta, hogy a tagállamok töröljék el az egymás közötti forgalomban a szénre, a kokszra, a vasra és az ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a termelık, vásárlók, illetve fogyasztók közötti megkülönböztetı rendszabályokat, különösen az árak, a szállítási feltételek és a fuvardíjak tekintetében. A Fıhatóságnak a nemzeti kormányokra kötelezı döntései alapjaiban érintették a részt vevı országok termelését, és végeredményben sikeressé tették a Montánunió egész tevékenységét. 23

22

Nyugat-Németország helye az integrációban • A nyugatnémetek gazdasági beilleszkedésének folyamata csak felerısítette a németekkel elmaradt békeszerzıdés hiányából fakadó zavarokat. Ezen téren a nézeteltérések még jelentısebbnek bizonyultak. Az amerikaiak az NSZK 1949-es megalakulásától kezdve sürgették a nyugatnémetek helyzetének rendezését, s ezen belül azt is, hogy a nyugatnémetek járuljanak hozzá saját biztonságuk megteremtéséhez. • Az újrafelfegyverzés javaslata azonban heves ellenállásba ütközött mind francia, mind pedig angol részrıl. 1950. nyarán kitört a koreai háború: a kommunista Észak-Korea szovjet és kínai támogatással kísérelte meg az ország egyesítését. A háború kitörése fordulatot hozott az 24 amerikai külpolitikában és Nyugat-Európában is.

4

Beyen-terv, • Az integráció elırelendítésében a stafétabotot a Benelux államok vették át a franciáktól. 1955-ben a Montánunión belül dolgozták ki az ún. Beyen-tervet, amelynek során abból indultak ki, hogy ha politikai unió belátható idın belül nem is lehetséges, mégis mód nyílhat a gazdasági összefogásra, amely hosszú távon valószínőleg ismét megnyitja az utat a politikai integráció felé is. 25

Az együttmőködés újabb területe: a pénzügyi unió

•

Közvetlen hatásában jelentısebb volt a luxembourgi miniszterelnök, Pierre Werner vezette munkacsoport 1970. októberi jelentése a pénzügyi unióról (EMU - European Monetary Union). Különösen a németek voltak érdekeltek az EMU mind szorosabb európai együttmőködés, a tagállamok egyenjogúságát jobban kifejezı viszonyrendszer s a valuták közötti stabilitást elımozdító keret kialakításában.

•

A francia frank és a német márka közötti erıviszonyok 1969-es drasztikus változásai után az EK belsı kereskedelmének stabilizálása igazolta a Werner-jelentésnek a tagállamok közötti gazdasági, adózási és költségvetési politikák fokozatos harmonizálását célzó javaslatait.

•

Ugyancsak elhatározták közös kereskedelempolitika folytatását KeletEurópával és a harmadik világgal szemben, valamint hogy közös akciókat kezdeményeznek a tudományos együttmőködés és a környezetvédelem területén. Három évvel a hágai csúcs után tehát úgy tőnt, az EK új nekilendülés elıtt áll. 27

A déli kibıvülés (1981-1986) Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozása • Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk idıszakában az EK tagállamokhoz képest szegény; gazdaságuk fejletlenebb, iparuk gyengébb, politikai struktúrájuk pedig törékeny volt. Görögországgal az EK már 1962-ben társulási egyezményt kötött. • A görög katonai junta 1967-1974. közötti uralma gazdaságilag is visszavetette az országot, ezért nyilvánvaló, hogy az 1979-ben aláírt csatlakozási szerzıdésnek nem kis részben politikai stabilizációs funkciója is volt. Görögország 1981-ben, nagyon rövid átmeneti periódus után lett az EK tagja.

29

A hatok közössége (1958-1972) Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom

• A Római Szerzıdés 1958. január 1-jei életbelépésével tehát a Montánunió mellé felsorakozott az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is, amelyek ugyanazt a hat államot fogták össze. • Az EGK és az Euratom sokkal kevésbé volt szupranacionális jellegő, mint a Montánunió, s szervezeti felépítésük (Miniszteri Tanács, Bizottság, Európa Parlament, Bíróság), valamint a szerzıdésben lefektetett mőködésük a tagállamok kormányára hagyta az egyre szorosabb unió felé haladás döntéseit. • Az alapvetı cél elıször is egy vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlı versennyel a hat tagállam között, s egy közös külsı tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben. 26

•

A kilencek (1973-1980) Az EK megerısödése A brit, a dán és az ír csatlakozás 1973. január 1-jétıl az EK

lakosságának lélekszámát mintegy 60 millió fıvel növelte, s így az elérte a 250 milliót. A kibıvült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez - az ötvenes és hatvanas évekhez képest - megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban.

• Az elmozdulás jelentısége jól lemérhetı az amerikaiak álláspontjának megváltozásán, akik a második világháború utáni helyzettıl eltérıen immár inkább fenntartozásokkal fogadták az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól. 28

• A diktatúra alól a hetvenes évek közepén felszabadult Spanyolország és Portugália esetében hosszabb idıt vesz igénybe, s ez a két állam 1986-ban vált taggá. A déli kibıvülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. 30

5

Az Egységes Európai Okmány; az integráció újbóli nekilendülése (1986-1991) Az EK intézményi felülvizsgálata • A tagállamok kormányszakértıibıl álló bizottság 1985-ös jelentésében egy kormányközi konferencia összehívását javasolta, részint az EK intézményi reformja, részint pedig az EK célkitőzéseinek átalakítása céljából • Hasznos tárgyalások után 1986. februárjában írták alá az Egységes Európai Okmányt (SEA), mely népszavazásokat követıen csak 1987. nyarán lépett hatályba. Az Okmány egyetlen dokumentumba foglalva hajtotta végre a Közösségeket alapító szerzıdések revízióját, és ugyanakkor kiterjesztette az EK hatáskörét a környezetvédelem és a mőszaki 31 együttmőködés témakörére is

Az Európai Uniós szerzıdés (1991-1993) A Maastricht-i csúcstalálkozó

• Az 1991. december 11-i, Maastrichtban tartott csúcstalálkozó fontosabb pontjai a következık voltak:

– az Európai Közösségek elnevezése helyére Európai Unió elnevezés lép, – a gazdasági integráció megvalósítása érdekében legkésıbb 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, s létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is, – az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, amelynek irányairól ugyan továbbra is egyhangúlag határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, – az Európa Parlament jogköre valamelyest szélesedik, mindenekelıtt a tudomány, a kultúra az egészségügy terén, – az Európai Unió tagállamai közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, habár a bevándorlás és a menekültügy továbbra is a nemzeti kormányok közötti tárgyalások témája marad.

• Ezzel megteremtették az igazi közös piac (európai egységes piac - Single European Market) - ahol is megvalósul az EK eredeti célja: a személyek, javak, szolgáltatások és a tıke teljesen szabad forgalma - 1992-re történı megvalósításának intézményidöntéshozatali hátterét. 32

Az Európai Uniós Szerzıdés

• Az Európai Uniós Szerzıdést (EUSZ - Treaty on European Union) végül 1992. február 7-én írták alá. A hosszú alkudozások után megszületett dokumentum bonyolult kompromisszumok terméke az integráció, a közös pénzügyi és védelmi politika hívei, valamint az integrációs folyamatot lassítani kívánó tagállamok között. Életbeléptetéséhez természetesen a tagállamok megerısítésére volt szükség. • Dánia 1992-ben elutasította, 1993-ban jóváhagyta

33

Az Unió Maastricht után (1993)

34

A Schengeni Egyezmény

• Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac elsı éve volt. Az elsı száz nap gyorsmérlegének 1993. május 5-i megjelenését érthetıen nagy várakozás elızte meg. A jelentésbıl kiderült, hogy a tagállamok alapvetıen végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat, és így fı feladattá magának az egységes piacnak a hatékony mőködése vált. • A belsı vitáknak megfelelıen a legkényesebb két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerısödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményezı megállapodás életbeléptetése bizonyult. 35

• A személyek teljesen szabad mozgása nem valósult meg, hiszen a tagállamok nem fejezték be vízumrendszereik összehangolását, és nem építették ki a külsı határokat összekötı egységes információs hálózatot, az ún. Schengeni Információs Rendszert, sıt magát a Schengeni Egyezményt sem írta alá valamennyi tagállam. 36

6

A kelet-közép-európai államok csatlakozása

Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia csatlakozása

• 1993. folyamán befejezıdtek az Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia belépésérıl folytatott tárgyalások, s ennek értelmében ezek az országok 1995. január 1-jétıl az Európai Unió teljes jogú tagjaivá válhattak. Mivel a csatlakozó államok gazdasági fejlettsége felette van az Unió átlagának, a közösségi költségvetés nettó befizetıivé váló országokat szívesen látja a tagállamok többsége. 37

• Még az 1996-ban esedékes, az Unió mőködésének felülvizsgálatával foglalkozó kormányközi konferencia elıtt érdemi vita tárgyát képezi - mint arról az Unió esseni csúcstalálkozóján szó esett - a kelet-középeurópai államok csatlakozása. Ezen államok közül Lengyelország és Magyarország már 1994. áprilisában benyújtotta a csatlakozási kérelmét az Unióhoz

Az Amszterdami Szerzıdés fıbb eredményei-1996

Az EU keleti kibıvülése A kibıvülés általános feltételei

38

• egy “polgárközelibb” Európai Unió kialakításával, az Unió “kifelé irányuló cselekvési képességének megerısítésével”, • végül az Európai Unió hatékonyabbá és demokratikusabbá tételéhez valamint a következı kibıvítés utáni mőködıképességének biztosításához szükséges belsı intézményrendszeri reformokkal.

• Az ezredfordulóra az EU integráció fejlıdése, a folyamatban lévı elmélyülés és kibıvülés alapján fordulóponthoz érkezett. Mind az EMU és vele az euro beindítása, mind a napirenden lévı keleti irányú kibıvülés minıségi változásokat igényelt és hozott az integrációs folyamat alakulásában. Az EU az eddigi reformok és kibıvülések eredményeként sokat változott, de ezek a folyamatok megmaradtak a közös piac típusú integráció és a Római Szerzıdés alapján. A változások jellege mennyiségi maradt, még ha azok “volumenükben” jelentısek is voltak. 40

39

• 1998-ra megszülettek azok a döntések, amelyek az EMU 1999-ben kezdıdı harmadik szakaszának a beindításához szükségesek. • 1999. január 1-jével megkezdıdött a nemzeti valuták Euróra való lecserélése, ami 2002. január 1. és június 30. között fejezıdik be a készpénzforgalomban az Euró bankjegyek és érmék belépésével. • Az EMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlıre 11 tagország vesz részt, de az EMU sikere esetén a többiek csatlakozása elıbb-utóbb valószínő. 41

Az EU kibıvülésének problémái

•

A kibıvülések szintén minıségi változásokat hordozó reformokat igényelnek, igazából ezek - legyen szó intézményi vagy strukturális reformokról - gyakorlatilag ugyanabba az irányba mutatnak, mint az elmélyülés esetében. Az említett kibıvülések ugyanakkor még végbe mehettek ezeknek a radiális reformoknak a következetes végig vitele nélkül.

•

Az eredetileg 6 tagországra szabott intézményrendszer a végrehajtott változtatások alapján még mőködtethetı 15 tagállammal, de 20-25-el már nem. 1995-ben a 3 új tagállam csatlakozása nem jelentett a piaci versenyben lényeges változásokat, hiszen nem módosították nagyságrendben az EU méreteit, s a korábbi megállapodások alapján az 1970-es évek vége óta a kereskedelmet ezekkel az országokkal liberalizálták. Az Európai Gazdasági Térség keretében ezek az országok fokozatosan bekapcsolódtak az egységes belsı piacba. Mint egészében, ha minimálisan is, de nettó hozzájárulók, nem “veszélyeztették” az EU költségvetését. 42

7

Integrációs formák jellemzıi

• Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. • Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az árúk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külsı vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. • Közös Piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezık ( a tıke és a munkaerı áramlást is liberalizálják. 43

AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMOKBAN •

• • • • • • • • • • •

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Összlakosság száma:

454,5 millió fı

Aktív lakosság aránya: 45,68% Világ exportjának 34%-át bonyolítja (USA: 15%, Japán: 6%) Tagjainak száma: 25 ország Munkanélküliség: 9,0% Foglalkoztatás a mezıgazdaságban: 7,4% Foglalkoztatás az iparban: 30,3% Foglalkoztatás a szolgáltatásokban: 62,3% Mezıgazdaság GDP-je: 4,5% Ipar GDP-je: 34,9% Szolgáltatások GDP-je: 60,6% Egy fıre esı GDP(USD): 21.000 EUR/fı

45

• Egységes (belsı piac): a közös piacnak olyan tovább fejlesztett változata ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó, „nem vámjellegő”(fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. • Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, a mi a nemzeti gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintő egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. • Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; e folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a belés igazságügyek közös szintre emelése. 44

AZ EURÓPAI UNIÓ SAJÁTOSSÁGAI
nincs fıvárosa (csaknem minden tagállamban „székel” valamilyen fontos intézmény)
Brüsszel (Bizottság, Tanács, parlamenti bizottságok székhelye)
Luxemburg (Bíróság, Számvevıszék, Európai Beruházási Bank, Parlament titkársága)
Strasburg (Parlament székhelye)
nincs közös állampolgárság (jelenleg még)
közös jelképek jelenleg még kialakulóban vannak
európai zászló (azúrkék mezıben 12 csillag)
európai himnusz (Beethoven IX. szimfónia 5. tétel, „Öröm óda” elıjátéka)
nemzeti ünnep (május 5. Európa Tanács alapításának évfordulója, vagy május 9. az un. „Schuman nyilatkozat” évfordulója)
hivatalos nyelvben nincs megegyezés (20 nyelv van jelenleg, de a Bíróságnál az Ír nyelv is hivatalos)
közös pénz és monetáris politika jelenleg van kialakulóban (közös pénz 46 az euró €)

Az Európai Unió intézményei és mőködésük jellemzıi

AZ EU INTÉZMÉNY RENDSZERE DR. FEHÉR ISTVÁN Egyetemi tanár 47

• Európai Tanács állam és kormányfık rendszeres tanácskozó testülete csúcstalálkozók • Európai Parlament: az unió polgárait képviseli, részben társ-döntéshozó és jogalkotó, részben konzultatív és ellenırzı testület • Európai Unió Tanácsa - Miniszterek Tanácsa: kormányközi szervezetként a legfıbb döntéshozó, jogalkotó 48

8

• Bizottság: javaslattevı, döntés elıkészítı, jogkezdeményezı, végrehajtó feladatokat lát el • Bíróság: ügyel a közösségi jog betartására és zökkenımentes érvényesülésére • EU Tanács Soros elnöksége-egyes szervezetek elnöki posztjait félévenként felváltva tölti be egy – egy tagállam • COOREPER - Állandó képviselık Bizottsága, két szinten mőködik, döntés elıkészítés és a tagállamok álláspontjának egyeztetése a Tanács ülései elıtt

Egyéb fıbb intézmények • Számvevıszék: pénzügyi ellenırzés • Európai Beruházási Bank • Európai Pénzügyi Intézet, Európai Központi Bank: felelıs a közös pénzért • Európai Ombudsman • Régiók bizottsága • Gazdasági és Szociális Bizottság • Európai Adatvédelmi Biztos • Európai Konvent

49

EURÓPAI TANÁCS European Council

Közösségi intézmények

• Az EU azon szervei amelyeknek létrehozásáról és mőködésérıl az EK szerzıdés rendelkezik • Technikai és szakmai feladatokat, egyéb kisebb jelentıségő EU szervezetek végeznek, melyet többnyire Tanács által hozott jogi norma állított fel, ezek az un. Ügynökségek,( Agencies) pl.Európai Képzési Alapítvány, Európai Környezeti Ügynökség, stb.

• Európai Tanács jelentısége és szerepe fokozatosan nıtt, ez a testület vált a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fı színterévé. „Package deal”- több kérdést összekacsolva kompromisszumos döntések, • Az így megszületett döntéseket, az Európai Bizottság elıkészítését kövezıen( ha az Európa Tanács ezt kérte) vagy anélkül-a szektorális Tanácsok szintjén fogadják el jogszabályként

50

51

• Az EU állam- és kormányfıinek testülete, az Unió csúcsszerveként mőködik, intézményileg nem a Tanács része • Maastrichti Szerzıdés, évente kétszer ülésezik, az állam- illetve kormányfık mellett a Bizottság elnöke is részt vesz • Külügyminiszterek segítik a munkáját • Stratégiai kérdésekben dönt, lefekteti a fejlıdés általános politika irányvonalát,jogszabályokat nem alkot

52

A Parlament European Parliament

53

• 1979-tıl tagjait a közösségek állampolgárai közvetlenül választják • 1987- Egységes Okmány, társjogalkotás • Nincs önálló jogalkotó hatásköre, a Tanáccsal közösen hoz döntéseket • Jóváhagyási jogkör a Közösség és külsı országok között kötött szerzıdéseket illetıen 54 • Politikai kezdeményezıként lép fel

9

A Parlament összetétele

• • • •

Ötéves idıszak, politikai erık versengése Képviselık száma: 626 fı –jelenleg 732 Székhelye: Strasbourg Nemzetközi pártfrakciók (Európai Néppárt, Európai Szocialista Frakció) • Szakbizottságok száma 20, (albizottságok, vizsgálóbizottságok, ideiglenes bizottságok, vegyes bizottságok), Mezıgazdasági és vidékfejlesztési

Jogkörök és döntéshozatal • Jogkörök

– Törvényhozó – Költségvetést felügyelı – Végrehajtást felügyelı

• Döntéshozatal – – – –

Konzultációs eljárás Kooperációs eljárás Együttdöntési eljárás Jóváhagyási eljárás

55

Bulgarie Belgique République tchèque Danemark Allemagne Estonie Grèce Espagne France Irlande Italie Chypre Lettonie Lituanie Luxembourg Hongrie Malte

1999-2004 2004-2007 — — 25 24 — 24 16 14 99 99 — 6 25 24 64 54 87 78 15 13 87 78 — 6 — 9 — 13 6 6 — 24 — 5

2007-2009 18 24 24 14 99 6 24 54 78 13 78 6 9 13 6 24 5

56

Pays-Bas Autriche Pologne Portugal Roumanie Slovénie Slovaquie Finlande Suède Royaume-Uni Total (maximum)

31 21 — 25 — — — 16 22 87 626

27 18 54 24 — 7 14 14 19 78 732

27 18 54 24 36 7 14 14 19 78 786

57

Európai parlament szervezet és mőködése

A Parlament munkarendje

• Parlament Elnöksége és Hivatala

– Elnök és 14 alelnök- Elnöki Tanács-napirend – 2,5 éves periódus

• Bizottságok

– 20 állandó bizottság – Ideiglenes bizottságok

• Politikai csoportok – – – –

58

Európai Néppárt és Kereszténydemokraták csoportja Szocialista pártok csoportja Liberális és demokraták Zöldek, Egységes európai baloldal, Függetlenség és demokrácia, Nemzetek Európájáért Unió, Független képviselık 59

• Háromközpontú intézmény, helyszínek között megosztva végzi munkáját • Évente 12 ülés Strasbourgban • Bizottsági ülések Brüsszelben • Fıtitkárság: Luxembourg • Egy plenáris hét és két bizottsági hét mellett a politikai csoportok számára is egy hét az egyeztetésekre • Minden hivatalos nyelv munkanyelv 60

10

A tanács szavazási formái

EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Council of the European Union

• Döntéshozó szerv, a tagállamok kormányainak képviselıi, általában az adott témáért felelıs miniszterek (Miniszterek Tanácsa,), 15 féle Tanácsot különböztetünk meg, • Székhelye: Brüsszel-Fıtitkárság – -Pénzügyminiszterek Tanácsa, ECOFIN – Mezıgazdasági Miniszterek Tanácsa – Külügyminiszterek Tanácsa – Környezet, Közlekedés stb.

61

• Egyszerő többség: eljárási kérdésekben • Egyhangú (konszenzusos) döntés: fontos ügyekben • Minısített többségi szavazás: érdemi ügyekben, tagállamok szavazata eltérı népességük méreteinek megfelelıen, nincs egyenes arányban, kis népességő tagállamokat favorizálja, a gazdasági, politikai, katonai és területi különbségeket nem veszi figyelembe • Minısített többség a szavazatok 71%-a • A szavazatok súlya 2004. november 1-tıl megváltozott, csak akkor lehet QMV-vel elfogadni a jogszabálytervezetet, ha a minısített többséghez szükséges szavazatokat adó államok együttesen képviselik az Európai Közösség választópolgárainak 62%-át. Magyarország 2004. május 1-tıl 5 szavazattal, 2004. november 1-tıl 12 62 szavazattal rendelkezik.

Döntés elıkészítés, befolyásolás

COREPER és a tanácsi munkacsoportok

• COREPER- Állandó Képviselık Bizottsága – tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteinek illetve beosztottjainak testülete – Feladata:

• álláspontok egyeztetése • döntéseket elıkészítése a miniszterek számára • kapcsolattartás, közvetítés, koordinálás a közösségi (mindenekelıtt az Európai Bizottság) és nemzeti adminisztráció között • hetente ülésezik 63

• Coreper I :állandó képviselık helyettese • Coreper II : állandó képviselık Mezıgazdasági Különbizottság (Special Committee on Agriculture) • Political and Security Committee(2.pillér) • Coordinating Committee (3.pillér)

– tagállamok szakértıi, mezıgazdasági attasé – 250 tanácsi munkacsoport, 2500 ülés évente – javaslatok a COREPER, majd onnan a Tanács elé kerülnek

A soros elnökség intézménye

• A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam

– napirend összeállítása – szavazás elıkészítése – tárgyalásra kerülı döntések befolyásolása – Unió külsı képviselete, külpolitikai álláspont megjelenítése – csúcstalálkozók szervezése, utolsó hónapban – jelenleg Hollandia, elızı félévben Írország – 2006-ban Ausztria és Finnország,

65

• • • •

64

A Bizottság European Commission

Vezetı politikai testület 25 biztos (Commissionner) 20 000 fıs hivatalnoki kar Unió egészét szolgálja és képviseli, szupernacionális szervként szokás meghatározni mivel az Unió egészét szolgálja,mégsem az EU kormánya, mivel döntéshozó és végrehajtó feladatokkal csak 66 korlátozottan rendelkezik

11

Bizottság tagjai

A Bizottság hivatali struktúrája

• Jelenleg 25 biztos • Korábban öt nagy tagállam két -két bizottsági tagot jelöl ( UK, F,G, I, S) • egy elnök és két alelnök • 5 éves idıszak, megújítható • Parlament szerepe az Elnök kijelölésében és a Bizottság egészének jóváhagyásában, feloszlatásában

67

• • • •

• • • • •

69

A Bíróság Court of justice of the European Communities Figyelemmel kíséri a törvényességet Felügyeli a közösségi jog betartását Közösségi jog egységes alkalmazása Hatáskörök betartása Értelmezze és tisztázza a közösségi jog szerepét és a közösségi és nemzeti jog viszonyát

– Mezıgazd. és vidék fejl.: Mariann Fischer Boel 68 – Környezetvédelm: Stavros Dimas

A Bizottság feladata

A Bizottság hatásköre Javaslattétel a Tanács felé Döntéselkészítı Végrehajtó Döntéshozó-döntések kezdeményezése (összhangra való törekvés az EU alapszerzıdései és az egyéb közösségi jogalkotás között) • Ellenırzı • Képviseleti funkciók

• Biztosok alá tartozó Fıigazgatóságok (Directorate General - DG) és szolgálatok • 36 szervezeti egység, egyenetlenül oszlik meg a biztosok között, • Székhelye: Brüsszel, Elnök:José Manual Borosso • Fıigazgatóságok igazgatóságokra, Igazgatóságok osztályokra tagozódnak

• Közösségi érdekek képviselete és a politikák megtestesítése • Felügyeli a közösségi programokat • Kezeli, felügyeli a közösségi pénzügyi alapokat • Normák kibocsátása a tanácsi jogszabályok végrehajtása céljából (mg., kereskedelem) • EU költségvetési tervének elkészítése • Jelentéseket készít az Unió gazdasági és szociális és jogi helyzetérıl 70 • Képviselet nemzetközi szervezetekben

A bíróság összetétele

71

• 25 fı, tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak, minden tagállam egy bírót jelöl, hatéves idıszak, megújítható, minden három évben a Bíróság felét kicserélik, illetve újraválasztják • Elnököt saját maguk közül választanak, hároméves idıszakra • Nyolc fıügyész segíti munkájukat • 1989 Elsıfokú Bíróság, 25 bíró, 6 év,

72

12

Bíróság eljárása és hatásköre

Az Európai Bíróság eljárásai:

• Teljes ülés, ha tagállam vagy közösségi szerv kezdeményezi • Többi ügy: három illetve öttagú kamarák • Tanácskozások titkosak • Eljárás írásbeli és szóbeli részbıl áll • Nemzetközi egyezmények véleményezése, nemzeti bíróságokkal együttmőködés • Közösségi jog megsértése miatti eljárás: • Bizottság indokolással ellátott állásfoglalása • Nem teljesítés esetén Bizottság pert indít a Bíróságnál

73

SZÁMVEVİSZÉK European Court of Auditors

• 1977-ben hozták létre, Luxemburgi székhellyel • 25 tagból áll a testület, mindegyik tagállam egy fıt delegál, akiket a Tanács hatéves periódusra nevez ki, egyhangú döntéssel • tagok maguk közül választanak elnököt, három évre • költségvetés végrehajtásának és a pénzfelhasználás ellenırzése és tanácsadás 75 a közösségi pénzek kezelésére

Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee

• • • •

Tanácsadó bizottság, 317 fı a tagja Munkaadók, Employers Group, Munkavállalók, Workers Group, Érdekvédelmi szervezetek, Various, Interests Group, • Tagjait a tagállamok nevezik ki személyre szólóan, Tanács bízza meg négyéves idıszakra, minden külsı intézménytıl függetlenül látják el feladataikat • Székhelye: Brüsszel

77

• Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás (tagállamokkal szemben) • Semmissé nyilvánítási eljárás • Intézkedések miatti eljárás (közösségi intézményekkel szemben) • Kártérítési eljárás • Fellebbviteli eljárás • Elızetes döntéshozatali eljárás • Véleménykérési eljárás

74

Számvevıszék munkája • „Unió pénzügyi lelkiismerete”, kiadások és bevételek ellenırzése, hatások vizsgálata • Minden olyan intézmény és szervezet köteles magát alávetni a vizsgálatnak, amely részesedett a közösségi költségvetésbıl • Éves jelentést készít, amelyet a Parlament megvitat 76

Tevékenysége

• Megismertetni az EU döntéshozóival a különbözı gazdasági és szociális érdekcsoportok véleményét • Tanácsadás az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak • Konzultáció gazdasági és szociális ügyekben, jogalkotásban • Lobby csatornák, döntés befolyásolás • Évente tíz alkalommal ülésezik plenárisan 78

13

Régiók bizottsága Committee of the Regions

Jelenleg 6 szekció

• Mezıgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem • Gazdasági és Monetáris Unió • Foglalkoztatás, szociális ügyek és állampolgárság • Külkapcsolatok • Egységes piac, termelés és fogyasztás • Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom

79

Tevékenysége

• Maastrichti Szerzıdés hívta életre • tagjai a helyi és regionális hatóságokat képviselik, akiket demokratikusan választottak meg, négyéves kinevezés • Két évre válasz elnököt és Bürót, Brüsszelben mőködik, hat bizottsága mőködik • Tagok országonkénti megoszlása azonos a Gazdasági és Szociális Bizottságéval

80

Európai Beruházási Bank European Investment Bank, EIB

• Konzultáció, véleményezés, kezdeményezés az oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, gazdasági és szociális kohéziót érintı területeken • Amszterdami SZ. bıvítette,foglalkoztatás, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, közlekedés kérdéseiben • Évente öt plenáris ülést tart, 8 állandó bizottság, illetve 4 albizottság • Véleménye nem bír kötelezı erıvel 81

• Tıkeberuházások finanszírozása • 25 tagország alapította, jegyzett tıkéje 100 milliárd euró, 250 milliárd kölcsönt nyújthat • Tıkepiacokon, kötvénykibocsátás • Kormányzótanács irányítja, tagállamok pénzügyminisztereibıl áll, meghatározza a hitelezés irányelveit • Igazgatótanács, 25 igazgató, 13 póttag • Menedzsment Bizottság, 8 tag, napi 82 ügyintézés, határozatok végrehajtása

EIB –EBB feladata

Európai Központi Bank European Central Bank

• Kölcsön nyújtás az Unió ( 90% EU) gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozásában • Segíteni a gazdaságilag elmaradottabb területek fejlıdését • Támogatni a kis és közepes vállalkozások versenyképességének növelését • Infrastruktúra, foglakoztatás • Környezet és életminıség megóvásának segítése

• Központi Bankok Európai Rendszere ESCB, melynek része az ECB és a tagországok jegybankjai • Pénzügyi Unió menedzselése

83

– monetáris politika meghatározása és végrehajtása – devizaügyletek irányítása – tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése – fizetési rendszerek zavartalan mőködése

84

14

ECB intézményei • Kormányzótanács, tagállamok jegybankjainak elnökei, (közösségi pénzügyi politika és monetáris célkitőzések) • Igazgatótanács,egy elnökbıl és egy alelnökbıl és négy másik tagból áll, akiket nagy tekintélyő szakemberek közül egyhangú döntéssel választanak legfeljebb nyolcéves, nem megújítható idıszakra 85

Európai Ombudsman

• 1995 elsı Ombudsman kinevezése, • Kérelmet szenvedett állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalkozások fordulhatnak hozzá panasszal, hanem megfelelı elbánásban részesültek illetve sérelmet szenvedtek el az EU intézményei által • Ombudsman kivizsgálja a bejelentett panaszt megoldást keres és ajánlásokat fogalmaz meg, ha nem vezet eredményre az87 ügyet az Európai Parlamenthez továbbítja

• Tevékenységüket a kormányoktól és a közösségi intézményektıl függetlenül végzik • Az Igazgatótanács feladata végrehajtani a Kormányzótanács iránymutatásai által meghatározott monetáris politikát, s ennek alapján megadni a nemzeti központi bankoknak a szükséges utasításokat, felelıs a Kormányzótanács üléseinek elıkészítéséért • Általános Tanács az Ig.Tanács elnökébıl és alelnökébıl, valamint az összes tagállam 86 központi bankjainak elnökeibıl áll

• Az Ombudsman feladata, hogy kivizsgálja a bejelentett panaszokat, csak abban az esetben lehet az Ombudsmanhoz fordulni, ha a panasztevı korábban legalább egyszer jelezte problémáját a kifogásolt intézménynél • Az Ombudsman nem járhat el kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében, s nem foglalkozik bíróság elıtti, illetve jogerıs ítélettel lezárt ügyekkel 88

Európai Adatvédelmi Biztos

Európai Konvent

• 2001-ben hozták létre- Nizzai szerzıdés • Feladata:

– EU intézményei tiszteletben tartsák az emberi magánjogát a személyes adataik kezelése során – EU intézmények nem adhatnak ki faji, etnikai eredetre, politikai meggyızıdésre, vallásra, egészségre ill. szexuális beállítottságra vonatkozó adatokat – EU Parlament és a Tanács nevezi ki 5 éves idıtartamra – Évente jelentést készít a Parlamentnek 89

• • • • • •

2001- lakeni nyilatkozat Európa jövıjérıl 2002. február 28-án alakult meg Feladata: javaslatok kidolgozása az EU reformjára Összefoglaló dokumentum 12 fıs Elnökség, Teljes létszám 217 fı 2003. július 10 elsı alkotmányos szerzıdés tervezet, 150 oldal • 2004. október 29-én római Kapitolium aláírás • Ratifikálás, Franciaország, Hollandia többségi „nem” szavazat 90

15

A közösségi jog létrehozása A KÖZÖSSÉGI JOG A közösségi jogrendszer jellemzıi Dr. Fehér István Egyetemi tanár 91

EK létrehozásának céljai

• A közösség feladata, hogy ösztönözze az egész Közösségen belül:

– a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlıdését – a magas szintő foglalkoztatottság és szociális védelem biztosítását – a nık és férfiak közötti egyenlıséget – a fenntartható és stabil ( nem inflatorikus) növekedést – a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképességét és konvergenciáját

• A jogrendszer képezi az alapját minden állam mőködésének • Az Európai Unió nem tekinthetı egy államnak, de az átruházott feladatok hasonlítanak az egyes állami feladatokhoz és ezek végrehajthatósága szükségessé tette egy önálló jogrendszer létrehozását • A tagállamai lemondtak a Közösség javára 92 egyes jogaikról

– A környezet minıségének magas szintő védelmét és javítását – az életszínvonal és életminıség emelését – és a gazdasági és szociális kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást – A Szerzıdés aláírói a Közösség számára kiemelten három feladatot jelöltek meg:

• 1. Közös piac felállítása • 2. Gazdasági és monetáris unió létesítése • 3. Közös politikák és tevékenységek folytatása

93

• A Közösség létrejöttével egyidejőleg olyan jogrendszerre is szükség volt, amely lefekteti a közösségi intézmények és tagállamok hatásköreit és feladatait, illetve szabályozza a döntéshozatal feltételeit, továbbá, amely rendelkezik a jog egységes értelmezését és alkalmazását biztosító független hatósággal. Ebbıl a célból született meg a közösségi jog. • A közösségi jog tekinthetı az EU mőködési alapjának, míg a közös politikák, közösségi tevékenységek inkább annak eszközéül 95 szolgálnak

94

A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz

• A nemzetközi joggal ellentétben-amely elsısorban az államközi viszonyokat szabályozza, és ennek megfelelıen jogalanyai az államok- a közösségi jog a tagállamokra, valamint magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A közösségi jog a tagállamokat és azok polgárait egyaránt kötelezi. 96

16

• A közösségi jog másik eltérése a nemzetközi jogtól:

– A közösségi jog forrása között a nemzetközi szerzıdések mellett döntı szerepet töltenek be a Közösség jogi aktusai,a közösségi intézmények által alkotott másodlagos jogforrások

A közösségi jog viszonya a tagállamok belsı jogrendjéhez

• A közösségi jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak, • A közösségi jog a tagállamok jogrendjének integráns részévé vált, bíróságok kötelesek alkalmazni 97

• A közösségi jog elsıbbséget élvez a tagállamok belsı nemzeti jogrendjének szabályaival szemben • A nemzeti jogalkotó a közösségi jogszabályt egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja • A közösségi jog - legalábbis az Európai Bíróság gyakorlata szerint még a 98 tagállamok alkotmánya felett is áll

• A közösségi jog egy része, ( szerzıdések rendelkezései és a rendeletek) a tagállamok nemzeti jogában közvetlenül alkalmazandók, nem igényelnek további jogalkotási feladatokat, mint az irányelvek esetében történik • A közösségi jog jelentıs része, (a szerzıdések és rendeletek mindegyike, a határozatok és irányelvek nagy része) közvetlenül hatályos a tagállamokban

• A közösségi jog elsıbbségéhez kapcsolódik az elıfoglalás(preemption)elve is, miszerint egyes jogterületeken ahol a közösségi jog már kimerítıen szabályoz, illetve ahol kizárólagos a Közösség hatásköre már nincs lehetıség a nemzeti jogalkotásra • Az elıfoglalás jellemzı az olyan területeken ahol a Szerzıdés közös politikák felállításáról rendelkezik, (külkereskedelem, verseny, mezıgazdaság, halászat, közlekedés)

99

Közvetlen hatály • A közösségi jog jelentıs része közvetlenül hatályos a tagállamokban, ami azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik elıtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság az ítéletét a közösségi jogra alapozza. A közvetlen hatály az elsıbbséghez hasonlóan az Európai Bíróság jogértelmezése folytán vált elfogadottá 101

100

A közvetlen hatály érvényesülése • Vertikális közvetlen hatály:

– amikor egy természetes vagy jogi személy valamilyen állami aktussal szemben hivatkozhat a közösségi jogra a nemzeti bíróság elıtt

• Horizontális közvetlen hatály:

– amikor természetes és jogi személyek egymás közti ereikben kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza

102

17

Közvetett hatály elve • A nemzeti bíróságokat kötelezi, hogy a nemzeti jogot úgy értelmezzék, hogy a közösségi irányelvekben kitőzött célok megvalósuljanak • Állam mögöttes felelıssége, állam kárfelelıssége, azokban az esetekben amikor az állam nem hajtotta végre (pl. egy irányelv beiktatásának elmulasztása) a közösségi jogot, és ez egy természetes vagy103 jogi személynek kárt okozott

• A jogharmonizáció a másodlagos jogalkotáson keresztül valósul meg. • Fı eszköze az irányelv, amelynek alkalmazásával a legkisebb összeütközésekkel biztosítható a közösségi jogközelítés • Az irányelv lényege, hogy a célt és a határidıt jelöli meg, a nemzeti jogrendszerbe illesztést a tagállamokra bízza • Európai Bíróság ellenırzi a harmonizáció 105 megvalósítását

• Az elmúlt negyven évben az irányelvek két generációja jött létre

– Kezdetben az irányelvek meglehetısen pontos megfogalmazású szabályokat tartalmaztak, amelyek totális jogharmonizációra törekedtek. Ezek elfogadása igen nehézkes és hosszadalmas bizonyos esetekben lehetetlen volt. – Nyolcvanas évektıl kezdve a lazább, opcionális jellegő irányelvek terjedtek el, amelyek a tagállamoknak nagyobb mozgásteret adtak és így elfogadásuk is sokkal egyszerőbb volt. Ezzel sikerült közelíteni az eltérı nemzeti szabályozásokat 107

Jogharmonizáció az Európai Közösségben

• Római szerzıdés: cél nem az egységes jog kialakítása, hanem a nemzeti jogrendszerek hasonlóvá tétele • Az EU jogharmonizációja a közös piac, illetve a négy alapszabadság érvényesülésének igényébıl adódik • Zavartalan legyen a piaci szereplık versenye

104

EU Bíróság hármas követelménye a jogforrással kapcsolatban

• Olyan jogforrásban kell az irányelvet átvenni amely – általános – kötelezı erejő és – hasznos (effektív)

– Az utóbbi idıszakban elıtérbe került a törvényi formában való jogharmonizáció.

106

Ajánlások

• Nem kötelezı erejőek • Nem tekinthetık teljesen a közösségi jog elemének • Olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a helyzet a közösségi szabályozás kötelezı érvényő formáinak alkalmazására • Nem minısül jogharmonizációnak a rendeleteken keresztül megvalósuló jogalkotás, mivel a rendelet közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos egységes közösségi jog 108

18

Jogharmonizáció korlátai

• Nem gazdasági területeken szükség lehet a nemzeti jog védelmére a lazább közösségi joggal szemben • 95. Cikkely: a Bizottság egyetértése esetén, ha a harmonizáció sértené az egészségügy, a közbiztonság, a közerkölcs, a nemzeti történelmi, mővészeti vagy építészeti értékeket, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdon védelmét, valamint a környezetvédelem területén, akkor a közösségi jogszabály átültetése korlátozható 109

AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSRENDJE

110

INTEGRÁCIÓ

ÁLTALÁNOS JELLEMZİK

• Európai Unió: a világ legfejlettebb integrációs törekvése • Integráció: magasabb rendő összegzıdés, összeadódási összefonódási folyamat • Komplex folyamat: gazdasági, politikai, biztonsági alapokon nyugszik • Bonyolult folyamat: II. világháború Európa nyugati részeinek integrálódása, Európa megosztása

•

Európai Unió (Treaty of the European Union, 1992, Maastricht) • 3 pillér: 1) Európai Közösségek 2) Közös Kül- és Biztonságpolitika 3) Bel- és Igazságügyi Együttmőködés

111

112

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK • • • •

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) szupranacionális (nemzetek feletti) szervek meghatározó szerepe 113

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSREND JOGSZABÁLYALKOTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS 114

19

Döntéshozatali mechanizmus

• Intézményi struktúra viszonylag állandó • Döntéshozatal rendszere változik ( hattizenkettı - tizenöt tagállam), Közösség intenzívebb jogalkotása • Parlament szerepe növekedett a döntéshozatalban • Tanács maradt a fı döntéshozó szerv • Legfontosabb intézmények: Bizottság, Tanács, Parlament - együttmőködés a döntésekben

• A Bizottság kezdeményez • A Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után - a Parlamenttel közösen vagy egyedül - dönt a Tanács • Esetenként kikérve a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága nem kötelezı hatályú véleményét

115

A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI

116

ELSİDLEGES JOGFORRÁSOK

• Elsıdleges jogforrások • Másodlagos (vagy származékos) jogforrások

• Alapszerzıdések (Párizsi és Római Szerzıdések) • Csatlakozási szerzıdések • Alapszerzıdéseket módosító szerzıdések (Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerzıdés, Amszterdami Szerzıdés)

– Kötelezı erıvel bíró jogforrások – Kötelezı erıvel nem rendelkezı jogforrások

117

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK Az elsıdleges jogforrásokból nyert felhatalmazással a közösség intézményei által kibocsátott jogi aktusok: a) Kötelezı erıvel bír: Rendelet (regulation) Irányelv (directive) Határozat (decision)

– –

Ajánlás (recommendation) Állásfoglalás (opinion)

Acquis communautaire Közösségi jogi vívmányok

• Acquis-normákból és joggyakorlatból áll,magában foglal minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitőzést és gyakorlatot (beleértve az Európai Bíróság gyakorlatát), amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelezı-e vagy sem.

•

– – –

118

b) Kötelezı erıvel nem rendelkezik: 119

120

20

DÖNTÉSHOZATAL SZEREPLİI

Bizottság

Parlament

Tanács

ECOSOC COR

bizottságok

CSA

érdekképviseletek COPA COCEGA

COREPER

munkacsoportok

25 tagállam Mg. Minisztérium Kormány Parlament

• EP: folyamatosan bıvülı kompetencia a jogalkotásban • Tanács: jogalkotás központi, döntéshozó szerve • EP hatáskörétıl függıen különbözı jogalkotási eljárások

121

JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK • • • • • •

EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE

Konzultációs eljárás (consultation) Együttmőködési eljárás (co-operation) Együttdöntési eljárás (co-decision) Hozzájárulás (assent) Költségvetési eljárás Információs eljárás 123

EGYÜTTMŐKÖDÉSI ELJÁRÁS

• Egységes Európai Okmány vezette be • Gazdasági és Pénzügyi Unióra vonatkozóan alkalmazzák • EP két olvasatban tárgyalja a Bizottság javaslatát

125

122

KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS • A Bizottság köteles tájékoztatni javaslatáról az EP-t • EP egy olvasatban tárgyalja a Bizottság javaslatát • Véleménye nem kötelezı a Tanács vagy a Bizottság számára • A piacszabályozásra vonatkozó jogszabályalkotás eljárásrendje

124

EGYÜTTMŐKÖDÉSI ELJÁRÁS

Menete: • Bizottság megfogalmazza javaslatát • EP elsı olvasatban véleményezi • A Tanács kialakítja ún. közös álláspontját, minısített többséggel elfogadhatja, visszaküldi az EP-nek 126

21

EGYÜTTMŐKÖDÉSI ELJÁRÁS

a) Második olvasatban az EP 3 hónapon belül nem dönt vagy elfogadja a közös álláspontot, a Tanács kibocsátja a Bizottság által kezdeményezett jogi aktust b) EP elutasítja a közös álláspontot, a Tanács ennek ellenére tagjai egyhangú szavazatával kibocsáthatja a jogi aktust c) EP módosítja a közös álláspontot, a javaslatot visszautalják a Bizottság elé 127

EGYÜTTMŐKÖDÉSI ELJÁRÁS

•

EGYÜTTMŐKÖDÉSI ELJÁRÁS

A Bizottság 1 hónapon belül dönt arról, hogy elfogadja-e az EP módosító javaslatát a) A Tanács az EP módosító javaslatáról minısített többséggel szavaz, ha a Bizottság egyetért b) A Tanács az EP módosító javaslatáról egyhangú többséggel szavaz, ha a Bizottság nem ért egyet

128

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

• A végsı szót a Tanács mondja ki: a) Az EP által elutasított közös álláspontot is elfogadhat b) Az EP által módosított, a Bizottság által nem támogatott közös álláspontot is elfogadhat 129

• Maastrichti Szerzıdés vezette be • Letelepedéssel, szolgáltatásokkal, személyek szabad áramlásával kapcsolatos jogalkotás • Élelmiszerbiztonságra, az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogalkotás 130

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

Menete: • Bizottság megfogalmazza javaslatát • EP elsı olvasatban véleményezi • A Tanács kialakítja ún. közös álláspontját, minısített többséggel elfogadhatja, visszaküldi az EP-nek

a) Második olvasatban az EP 3 hónapon belül nem dönt vagy elfogadja a közös álláspontot, a Tanács kibocsátja a Bizottság által kezdeményezett jogi aktust b) EP elutasítja a Tanács közös álláspontját vagy c) EP módosítja a közös álláspontot

131

132

22

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS •

•

A Bizottság 1 hónapon belül dönt arról, hogy elfogadja-e az EP módosító javaslatát • Az EP módosító javaslata esetén: a) Tanács elfogadja a módosító javaslatot 3 hónapon belül, a jogszabályt elfogadják – –

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS • •

Minısített többséggel szavaz, ha a Bizottság is egyetért a módosítással Egyhangúlag szavaz, ha a Bizottság nem ért egyet a módosítással

Ha az EP elutasítja a Tanács közös álláspontját vagy Ha a Tanács nem fogadja el a Parlament módosító javaslatát => az EP és a Tanács tagjaiból Egyeztetı Bizottság alakul

b) A Tanács nem fogadja el a Parlament módosító javaslatát 133

134

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS a) Eredményes, ha létrejön közös szövegjavaslat b) Eredménytelen, ha nincs közös szövegjavaslat • Eredményes közös szövegjavaslatot hat héten belül a Tanácsnak minısített, az EP abszolút többséggel el kell fogadnia

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS •

Ha nincs közös szövegjavaslat, az eredeti javaslatból csak akkor lehet jogszabály, ha: a) A Tanács hat héten belül minısített többséggel megerısíti az elsı olvasatban elfogadott álláspontot b) Az EP a megerısítés után hat héten belül abszolút többségi határozatával nem emel vétót • Parlamenté az utolsó szó

135

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS Parlament véleménye elsı olvasat

P véleménye második olvasat

Bizottsági javaslat

P módosít

Tanács elutasítja P módosítását Tanács kialakítja közös álláspontját

Tanács elfogadja P módosítását

Tanács munkacsoport

Tanács közös álláspont elsı olvasat jogszabály elfogadása

137

136

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS jogszabály elutasítása

P elutasítja a közös álláspontot A Biz. véleménye P módosításáról Tanács második olvasat Tanács nem fogadja el P módosítását

P elfogadja a közös álláspontot

jogszabály elfogadása

P módosítja a közös álláspontot

Tanács elfogadja P módosítását

jogszabály elfogadása

138

23

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS nincs

jogszabály elutasítása

egyetértés

P szavaz P nem ért egyet jogszabály elutasítása

egyeztetı bizottság Tanács és Parlament

közös szövegjavaslat születik

P egyetért

Tanács egyetért jogszabály elfogadása

Tanács szavaz Tanács nem ért egyet jogszabály elutasítása 139

HOZZÁJÁRULÁS • Az Egységes Európai Okmány vezette be • Tagállamok felvétele, társulási megállapodások jóváhagyása • EP azonnali (egyeztetések nélküli) álláspontja szükséges a jogi aktus érvényességéhez • EP elfogadhat vagy elutasíthat, de nem módosíthat javaslatot

KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS

KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS

• Költségvetés tervezése: • az Európai Tanács meghatározza a hétéves program költségvetési keretszámait • A költségvetés elızetes tervezetét a Bizottság készíti el • A költségvetés tervezetét a Tanács állítja elı, benyújtja az EP-nek

• EP eltérı jogosítványokkal rendelkezik: a) Kötelezı kiadások területén: • A fizetési kötelezettség a szerzıdéseken, másodlagos közösségi jogforrásokon, nemzetközi jogi vagy magánjogi szerzıdéses kötelezettségvállaláson alapul • EP módosító indítványokat tehet • Kiadási elıirányzatokat a Tanács állapítja meg 141

KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS

140

142

INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS

b) Nem kötelezı kiadások tekintetében: • Az EP felhatalmazása teljes körő • Az EP a Tanács indítványait véglegesen elutasíthatja • A költségvetési javaslatot egészében is elvetheti

• EP tájékozódhat • Ügydöntı hatásköre nincs • az EP jogalkotási részvétele szempontjából a leggyengébb eszköz

143

144

24

BIZOTTSÁGOK • Committees • A Tanács a végrehajtási jogosítványát sok esetben átruházta a Bizottságra • A Bizottság munkáját a tagállam képviselıibıl álló bizottságok segítik és felügyelik • Párbeszéd színtere • A tagállamok szerepe a döntéshozatalban

BIZOTTSÁGOK

145

JOGSZABÁLYALKALMAZÁS

3-féle eljárásrend: • Konzultációs • Irányítási (menedzsment) • Szabályozási Közös tulajdonságok: • A Bizottság képviselıje elnököl • Kizárólagos jogszabály-elıterjesztı a Bizottság • Szavazásra a tagállamok képviselıi jogosultak • A szavazatok súlyozása megfelel a Tanácsban kialakítottaknak

• Tanácsadó bizottságok (advisory committees) • Irányító / menedzsment bizottságok (management committees) • Szabályozó bizottságok (regulatory committees) = komitológia bizottságok (comitology committees)

146

DÖNTÉSI LEHETİSÉGEK

147

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • A bizottságok eljárásrendjét az 1999/468/EC Tanácsi Határozat fekteti le Célja: • A különbözı eljárásrendek egyszerőbbé és átláthatóbbá tétele • A Parlament bevonása a jogalkotásba • A Parlament és a nyilvánosság tájékoztatása a bizottságokról és eljárásrendjükrıl 149

• A bizottságok tagjai egyetértenek a javaslattal = minısített többség a javaslat mellett • A bizottságok tagjai ellenzik a javaslatot = minısített többség a javaslat ellen • A bizottságok tagjainak nincs véleménye a javaslatról = a javaslatot támogató szavazatok száma 26 és 61 között van

148

KONZULTÁCIÓS BIZOTTSÁGOK

• Javaslata nem köti a Bizottságot • A tagállam nem tárhat a Tanács elé egy döntést • A Bizottság köteles döntésérıl tájékoztatni a konzultációs bizottságokat 2 típus: • Szociális-gazdasági bizottságok (érdekképviseleti szervek) • Tudományos bizottságok 150

25

IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁGOK • Javaslatát a Bizottság mindig elfogadja • A Bizottság kizárólag az irányító bizottság jogszabály elleni szavazata (minısített többsége) esetén köteles a jogszabályt a Tanács elé tárni • A Tanács – egy bizonyos határidın belül – minısített többséggel módosíthatja a Bizottság javaslatát Alkalmazási terület: piacszabályozás

SZABÁLYOZÓ BIZOTTSÁGOK I.

151

SZABÁLYOZÓ BIZOTTSÁGOK II.

Alkalmazási terület: állat- és növényegészségügy, élelmiszerbiztonság • Ha a Parlament úgy látja, hogy a Bizottság jogszabály-javaslata az alaprendelettel ellentétes, értesíti a Tanácsot • A Tanács – egy megadott határidın belül – minısített többséggel dönt a Bizottság javaslatáról

• A Bizottság csak akkor fogadhatja el a jogszabályt, ha a bizottságok tagjainak álláspontja pozitív • Ha a bizottságok tagjainak álláspontja negatív vagy nem alakítanak ki álláspontot, a Tanács minısített többséggel elvetheti a Bizottság javaslatát • Ha a Tanács elvetette a jogszabályt, a Bizottság nem fogadhatja azt el

152

SZABÁLYOZÓ BIZOTTSÁGOK III.

• Ha a Tanács minısített többséggel ellenzi a Bizottság javaslatát, a Bizottság ismét benyújthatja immár módosított javaslatát • Ha a Tanács nem fogadja el, de nem is ellenzi (minısített többséggel) a Bizottság módosított javaslatát, a Bizottság elfogadja és alkalmazza a javaslatot

153

TANÁCS Tanács a döntés mellett vagy nincs véleménye

Parlament értesítése Biz. elfogad és végrehajt

A Tanács min. többséggel elveti a javaslatot A T. egyhangúlag megszavazza a 2. Biz. jav-ot

154

Biz. döntés végrehajható

AGRÁRSZABÁLYOZÁS VÉGREHAJTÁSA

Bizottsági javaslat MC- döntés ellen Bizottsági javaslat

MC- nincs vél.

Bizottsági javaslat MC- döntés mellett Bizottság elfogad

Biz. végrehajt 155

156

26

DÖNTÉSHOZATAL-Hivatalos lépései

• 1. Felmerül egy jogszabály gondolata • 2. A Bizottság tisztviselıje elkészíti a jogszabály tervezetet • 3. A tervezet a Bizottság vezetı beosztású tisztségviselıi elé kerül • 4. Jóváhagyja a Mezıgazdasági Fıbiztos • 5. Jóváhagyja a Fıbiztosok Kollégiuma • 6.Nyilvánosságra hozzák és a Miniszterek Tanácsa elé terjesztik • 7. A Parlament véleményezi • 8. A mezıgazdasági Miniszterek elfogadják/ 157 elutasítják

• 3. A tervezet a Bizottság vezetı beosztású : tisztségviselıi elé kerül – További informális konzultációk (non-paper)

• 4. Jóváhagyja a Mezıgazdasági Fıbiztos • 5. Jóváhagyja a Fıbiztosok Kollégiuma • 6. Nyilvánosságra hozzák és Miniszterek Tanácsa elé terjesztik

159

Jogszabály alkotás lépései a gyakorlatban- Mezıgazdaság • 1. Felmerül egy új jogszabály gondolata • 2. A Bizottság tisztviselıje utasítást kap a jogszabálytervezet elkészítésére: – Konzultál a Menedzsment Bizottsággal, és informális csatornákon keresztül az érdekképviseleti szervezetekkel

158

• 7. Formális konzultációk • Nemzeti Kormányok, Európai Parlament, Gazdasági és Szociális Bizottság, Tanácsadó Bizottságok, Érdekképviseleti Szervezetek • 8. A javaslatot módosítják és újra elıterjesztik • 9.További konzultációk után megszületik a javaslat végsı formája • 10. A Mezıgazdasági Miniszterek 160 jóváhagyják

A nyomás gyakorlás fıbb területei A Bizottság jogszabálytervezetet elıkészítı tisztviselıi

Érdekképviseletek befolyása

• • A nemzeti kormányok miniszterei és vezetı tisztségviselıi • A Bizottság vezetı tisztségviselıi • Fıbiztosok • Európai Parlament • Gazdasági és Szociális Bizottság • A Tanácsadó Bizottságok • Más érdekképviseleti szervezetek • Média • Közvélemény

• Az érdekképviseleti szervezetek arra törekszenek, hogy befolyásolják a döntéshozatal menetét:

– a jogszabálytervezet elkészítése elıtt, – a tervezet elkészítése során, illetve – a konzultációs és jóváhagyási szakaszban.

161

162

27

AZ AGRÁR-VÉGREHAJTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

AZ AGRÁR-JOGALKOTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA • Magyarország – nemzeti jogalkotás:

• Magyarország – nemzeti végrehajtó rendszer, nemzeti szabályok szerint:

• Európai Unió – közösségi jogalkotás:

• Európai Unió – EU által akkreditált, integrált nemzeti végrehajtó intézményrendszer:


FVM, FM hivatalok
APEH, VPOP, stb.
MVH-2003


Országgyőlés
Kormány
Minisztériumok (FVM, PM, stb.)
Tanács
Európai Bizottság

163

A MAGYAR AGRÁRPIACI RENDTARTÁS Piaci szereplı

Szabályozás FVM Jogalkotás

Külpiaci Forgalom VPOP,APEH, GM

MVH Jogalkalmazás, Hatóság

Kifizetés Kincstár Belpiaci Intervenció Közraktár

Tızsde

Piaci beavatkozás


Kifizetı ügynökség (KÜ)
A KÜ által delegált feladatokat ellátó egyéb végrehajtó szervezetek

AZ EMOGA VÉGREHAJTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS MODELLJE

• Közös Agrárpolitika: az agrártámogatási rendszer nemzetek feletti szabályozása
KAP finanszírozásának forrása:

 Európai Mezıgazdasági Garancia Alap (EMGA)  Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

165

166

BELPIACI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSTÍPUSOK • • • • •

164

Belpiaci szabályozás Külpiaci szabályozás Intervenciós intézkedések Közvetlen támogatások Vidékfejlesztési intézkedések

Célja: • a piac egyensúlyának elısegítése • a mezıgazdasági termékek termelésének, feldolgozásának, valamint az Európai Unión belüli értékesítésének területén – kvótarendszer

167

168

28

INTERVENCIÓS INTÉZKEDÉSEK

KÜLPIACI SZABÁLYOZÁS • A külpiacra vonatkozó szabályozási rendszer, melynek célja a belsı ellátás biztosítása, a feleslegek külpiacra jutásának elısegítése, illetve a belsı piac védelme az olcsó külsı importtal szemben

• Piaci zavarok enyhítésére történı beavatkozások központi hatósági áron történı termékfelvásárlás útján – felvásárlás

• külpiacon támogatott értékesítés • belpiaci értékesítés

– export-visszatérítés – exportadó – importvám-rendszer

– magántárolás támogatása 169

170

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK

• Az intézményes árak csökkentése miatti jövedelem-kiesés kompenzálását célzó támogatások, melyek nem járnak együtt a termelés növekedésének ösztönzésével

• Kísérı intézkedések

– Korai nyugdíjazás – Erdısítés – Agrár-környezetvédelem

– állatprémiumok – terület alapú támogatások

• Termelési szerkezetváltást elısegítı támogatások – – –

A gazdaság modernizálása Fiatal gazdálkodók támogatása Feldolgozás és értékesítés ésszerősítése

171

172

KIFIZETİ ÜGYNÖKSÉG


Az EMOGA Garancia Alap kiadásait kezeli
Támogatások adminisztrációja és ellenırzése
EMOGA és a támogatás élvezıi közötti összekötı „csatorna”

173

TAGÁLLAM

• • •

Megteremti a kifizetı ügynökség akkreditációjának feltételeit A tagállamban meghatározza a kifizetı ügynökségek számát A fenti döntésekrıl értesíti a Bizottságot

174

29

IGAZOLÓ SZERV

ILLETÉKES HATÓSÁG






Ellenırzi az akkreditációs kritériumoknak való megfelelıséget Akkreditálja a KÜ-t Kinevezi az igazoló szervet





Auditálja a KÜ eljárásrendjét Ellenırzi a pénzügyi jelentéseket

175

176

AZ EU AGRÁR-VÉGREHAJTÁSI RENDSZERE Európai Unió

KOORDINÁLÓ SZERV

Jelentés

Ha egy tagállamban több kifizetı ügynökség létezik: • Koordinálja a tagállam kifizetı ügynökségeinek mőködését • Közvetít a Bizottság és a tagállam között

EMOGA Garancia Alap Tagállam Illetékes Hatóság

Megbízás

FVM

Igazoló Szerv

Állami Számvevıszék

Akkreditáció Akkreditáció Auditálás

Kifizetı Ügynökség MVH

177

A KÜ FELADATAI I.


Belsı ellenırzés:





Utasítás a pénzvezetı intézet részére a támogatás átutalására





A kifizetések elszámolása:


Könyvelés, pénzügyi jelentések és tervek

A KÜ mőködésének ellenırzése


Technikai ellenırzés:

Kérelmek befogadása, a támogatási összeg meghatározása


A kifizetés végrehajtása:


178

A KÜ FELADATAI II.

A funkciók szétválasztása
A kifizetés engedélyezése:


Igazolás, Jelentés

179

A támogatás alapjául szolgáló tények (állatállomány, termıterület) adminisztratív és fizikai ellenırzése Utólagos vállalatellenırzés (a kedvezményezettek fizikai és pénzügyi ellenırzése a kifizetés után) 180

30

DELEGÁLHATÓ FELADATOK


A kifizetés ellenırzése
Technikai ellenırzés Teljes körő felelısség a kifizetı ügynökségé









ÖSSZEFOGLALÁS

Kifizetı ügynökség kialakítása nélkül Magyarország nem jut uniós támogatásokhoz A csatlakozás nem teljes és ráfizetéses lesz Az EU közös költségvetésébe befizetünk A gazdák és egyéb piaci szereplık nem jutnak támogatáshoz

181

ÉRDEKÉRVÉNYESTÉS SAJÁTOSSÁGAI

182

A lobbizás formái és szereplıi

• 1986 Egységes Európai Okmány hatása • Nemzeti megközelítés helyett európai stratégia, melynek szerves része a brüsszeli „ terepgyakorlat ” • 3 000 érdekcsoport, 500 szervezet, 12-13 000 hivatásos lobbista - „ kijáró” • EB minden egyes tisztviselıjére egy lobbista jut

183

Érdekképviseletek kategóriái

• Üzleti érdekeket képviselı csoportok • Ágazati és szakmai érdekeket képviselı csoportok • Munkavállalói érdekeket közvetítı csoportok • Társadalmi érdekeket felvállaló csoportok • Területi érdekek képviseletére szervezıdött csoportok • Megbízásból tevékenykedı, közvetítı szerepet vállaló hivatásos lobbisták 185

• Európai Bizottság-érdekcsoportok legfontosabb célpontja, bekapcsolódás a döntés elıkészítésben • Miniszteri Tanács-döntéshozatal, nehezebb az érdekkérvényesítés, kiforrott álláspontokat kell megváltoztatni • Európai Parlament-megnıtt a szerepe, legnyitottabb uniós intézmény

184

Üzleti szféra érdekei

• Európai Ipari és Munkaadói Konföderációk Szövetsége - UNICE- szociális partner • Európai Gyáriparosok Kerek - asztala ERT • Európai kereskedelmi és Ipari Kamarák Szövetsége- EUROCHAMBERS, 1200 kamara, 4 millió vállalat érdekeit képviseli • Amerikai Kereskedelmi Kamara EUBizottsága-AMCHAM-EU, amerikai cégek európai vállalatainak érdekképviselete 186

31

„Ne a probléma része légy, hanem a megoldásé”

Ágazati és szakmai érdekek • Mezıgazdasági Szervezetek BizottságaCOPA/COGECA, 1958, 18 tanácsadó szervezetben vesz részt • Szakmáktól független szervezetek – SEPLIS, szabadúszókat képviseli – EUROCADRES, Európai tisztviselık

• Szakmai szervezetek

– építészek (5), fogorvosok (3), jogászok (6) európai szintő érdekcsoportot hoztak létre

187

• 5. Röviden és világosan ismertesd érveidet! • 6. Ismerd minden oldal érveit, de ne lobbizd túl magad! • 7. Tartsd nyitva minden lehetséges kommunikációs csatornát! • 8. Tudd, hogy hol kell belépni a döntéshozatali folyamatba! • 9. Légy éber! • 10. Ismerd az alapvetı különbségeket az amerikai és európai stílusú lobbizás között 189

• Akár közvetlenül, akár közvetve nem tálalhatja félrevezetıen az Unió intézményeihez főzıdı kapcsolatait. • Tiszteletben kell tartani, és diszkréten kell kezelni a rá bízott bizalmas információkat. • Kerülni kell hamis vagy félrevezetı információk tudatos, de akár véletlen terjesztését is. • Tilos az EU-intézményektıl szerzett dokumentumok másolatait anyagi ellenszolgáltatás fejében másoknak átadni. 191

• 1. Legyen világos stratégiád! • 2. Hosszú távú és tartós kapcsolatot építs ki a hatóságokkal. Mindig pontos információt közölj! • 3. Tudd meg, ki foglalkozik a téged érdeklı dossziéval. Ha nem tudod befolyásolni a bizottsági szervezetet, el vagy veszve • 4. Készülj a találkozókra és készíts „pozíciós papírt”-álláspont leírt formája 188

Lobbizás etikai szabályai • Fel kell fednie saját és az általa képviselt cég nevét. • El kell árulnia, hogy milyen érdekeket képvisel. • Az EU-intézmények tisztviselıivel folytatott találkozás során nem közölhet félrevezetı információt sem a státusáról, sem a megkeresés céljáról.

190

• Tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat az Unió intézményeirıl. • El kell kerülnie mindenféle szakmai és professzionális érdekütközést. • Tilos az Unió tisztviselıit, az Európai Parlament tagjait és azok asszisztenseit akár közvetlenül, akár közvetve megkörnyékezni. • Tartózkodni kell minden olyan cselekedettıl, amely megengedhetetlen eszközökkel helyezi nyomás alá az eurokratákat. • Ha vétett a fenti szabályok ellen, önként vissza kell lépni a lobbizástól. 192

32

Iparpolitika
Római Szerzıdésben nem jelent meg
Iparpolitika formálói a tagállamok
Vállalati (mikro) szintő integrációt elısegítı kormányközi programok
Eltérı tagállami törekvések, liberalizációállami szerep ?
1973- olajválság hatása, saját ipar fokozott támogatása

Az Európai Unió közös politikái

193

Iparpolitika

194

Kilencvenes évek iparpolitikája


1980- európai ipar hátránya a struktúra váltásban (USA, Japán)
Igény koordináltabb iparpolitika megvalósítására
Átértékelés eredménye, piaci liberalizáció és a versenyképesség javítása a globális piacokon

195

Fehér Könyv - Európai Tanács


Maastrichti Szerzıdés beemelte az EK Szerzıdésbe
Négy átfogó cél:

•Strukturális változások gyorsítása •Kis és középvállatoknak kedvezıbb környezet kialakítása és ösztönzése •Vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzése •Innováció, kutatás fejlesztési lehetıségek jobb kihasználása 196

Prioritások


Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás
Jelentısége: átfogó gazdaságstratégia megfogalmazása az Európai Unió számára
Gyakorlati lépések: •Munkahelyteremtés •Információs infrastruktúra •Piacok fejlesztése •Világpiaci versenyképesség fokozása

197


A.) A”nem megfogható” beruházások ösztönzése (kutatás, oktatás-finanszírozás-fejlesztés)
B.) Az ipari együttmőködés fejlesztése
C.) A verseny erısítése, szabványok, engedélyezés közelítése, standardizáció, fogyasztóvédelem
D.) A közigazgatás ipari szerepének modernizációja, jogalkotás, szabályozás, közhivatalok átalakítása az információs társadalom követelményei szerint 198

33

Iparpolitika-vállalkozási politika

 kis- és középvállalkozások támogatása

és megfelelı vállalakozási környezet kialakítása egyre nagyobb szerepet kap
Oka: -18 millió kis-és középvállalkozás a foglalkoztatottak 66%-át alkalmazzák
korábbi iparpolitikai, valamint a kis- és középvállalkozások fıigazgatóságaiból egyetlen vállalkozási fıigazgatóság

Iparpolitika-vállalkozási politika Támogatási források (CREA program, ITECH program, Eurotech capital, pénzügyi intézkedések) 2002. „Európai Charta kisvállalatok részére”

199

Vállalkozási program 2001-2005

A program céljai: Bıvíteni az üzleti tevékenység növekedését és versenyképességét egy tudásalapú gazdaságban Ösztönözni a vállalakozási kedvet Egyszerősíteni és javítani az adminisztratív és szabályozó kereteket Javítani az üzleti szektor pénzügyi környezetét Könnyebb hozzáférést biztosítani a 201 támogatási forrásokhoz

Közös kutatás fejlesztési politika
Keretprogramok

•Meghatározzák adott idıszakban (általában 4 év) a tudományos és technikai célokat •Tanács fogadja el, Parlamenttel együtt döntve •Keretprogramon belül részprogramok, Bizottság javaslata alapján a Tanács dönt, a végrehajtás koordinálásáért a Bizottság felelıs •Az Unión kívüli országok részvétele 203

200

Kutatás-fejlesztés politika
Montánunió, Euroatom Szerzıdések már tartalmaztak rendelkezéseket
Csúcstechnológiában lemaradás
GDP 2% EU / Japán, USA: GDP 3%.
Koncentráció, koordináció, együttmőködés igénye
Egységes Okmány felismerte a közös fellépés szükségességét 202

A keretprogram eszközei
Költségvetés 70%-át megosztott költségő kutatásokra fordítják, ahol Bizottság a kiadások 50%-ig kész társ finanszírozni
Bizottság nem vesz részt magában a finanszírozásban, csak a koordinációt vállalja
EU saját kutatásai saját kutató központjaiban, 8 intézmény, 2000 kutató 204

34

Fıbb kutatási területek

Közlekedés politika


Információs és kommunikációs technológiák
Ipari technológiák
Környezettel kapcsolatos kutatások
Biotechnológia
Energia
Közlekedés


Fejlıdése az egységes piac kiépítéséig

•Római Szerzıdés már tartalmazta •Átmenı és nemzetközi forgalom közös szabályozása •Harmonizációs jogalkotási terv - hatvanas években •Protekcionizmus leépítése a tagállamokban

205


1985- Európai Bíróság ítélete, elmarasztalja a Tanácsot a közös közlekedéspolitika kiépítésének elmulasztása miatt
1992- Fehér Könyv „ A Közös közlekedéspolitika irányvonala”
1998-ra a közlekedés minden ágában lehetıvé vált a más tagállamokban korlátozások nélkül történı üzletnyitás és mőködés

207

206

1992- Fehér Könyv céljai


a termékek és a munkaerı szabad áramlását biztosító közös piac erısítése;
az Unió perifériális és központi régiók közötti egyenlıtlen színvonalú közlekedési infrastruktúra megszüntetése;
a közlekedési hálózatnak a fenntartható fejlıdést, és különös tekintettel a CO2 kibocsátás csökkentését lehetıvé tevı fejlesztése; 208

Közlekedéspolitika célrendszere
biztonság támogatása; és
az Unión kívüli, a termékek és munkaerı áramlásában fontos szerepet betöltı országokkal kötött egyedi megállapodások által. 209


A globális szempontok figyelembevétele, hatékonyság, biztonság, szociális alapú jogalkotás, környezetvédelem
Az infrastruktúra fejlesztésére épülı közlekedéspolitika alapelvei

•Magas gazdasági teljesítmény biztosítása •Életszínvonal növekedésének fenntartása •Szociális (foglakoztatási) szempontok tekintetbe vétele •Környezet állapotának megırzése, javítása

210

35

1995-2000 közlekedési akcióprogram  minıség javítása integrált rendszerek által
Egységes piac mőködésének javítása a közlekedési szolgáltatások javítása érdekében
Az EU és a külsı országok közti közlekedési kapcsolatok javítása

2000-2004 közlekedési akcióprogram


Mottója: „fenntartható mobilitás”
Céljai:

• Integrált közlekedési rendszerek felállításának folytatása • A verseny torzításának csökkentése • A szociális feltételek közelítése • A közlekedésbiztonság javítása • A levegıszennyezettség csökkentése • A közlekedési kapcsolatok javítása az EU partnereivel

211

212

Transzeurópai hálózatok programja


Tagállami rendszerek összekapcsolása az egységes piac szempontjai alapján
Közlekedés, távközlés, energia hálózatok összekapcsolás, szők keresztmetszetek felszámolása
Kontinensnyi hálózat, Mediterrán, Közép és Kelet Európa régiók bekapcsolása
Vasút és légi közlekedésre 400 milliárd EURO2010-ig
Pénzügyi eszközök:közösségi hozzájárulás, Kohéziós Alap, EIB, EIF

213

1986- átfogó energiapolitikai célok Energia szektor szerkezeti átalakítása, atomenergia már nem ajánlott Energia piac jellege megváltozott, energia kínálat nıtt, árak csökkentek Energia szektor privatizációja elıtérbe került Szabványok egységesítése Nemzeti energiapolitikák összehangolása nehéz ügynek bizonyult

Energiapolitika
Fejlıdése

•Energia politika döntı részben nemzeti szinten maradt •Energia- felhasználás szerkezete nagymértékben átrendezıdött •1974 közös energiastratégia kidolgozása o Energia racionalizálása o Olajimport csökkentése o Hazai energiatermelés bıvítése, nukleáris energia

214

1995-Fehér Könyv Három jelentıs cél

•versenyképesség fenntartása •az energiaellátás biztonságának megırzése •környezet védelme

215

216

36

Kilencvenes évek energiapolitikája
Feladatai: • Nemzeti energiapolitikák szorosabb koordinációja • Környezeti szempontok érvényesülése • Energiapolitikai liberalizáció folytatása
Lisszaboni

stratégia: központi eleme a gáz- és villamos energia- szektorok liberalizációja
2002. barcelonai csúcs

217

Környezetvédelmi politika


Kialakulása, fejlıdése

•Római Szerzıdésben nem szerepelt •Gazdasági fejlıdés hatása a környezet romlására •Hetvenes években, párizsi csúcstalálkozó határozata a Közösségi környezetpolitika létrehozására •1973 és 1977 akcióprogramok beindítása, szerény hatással •1983- harmadik akcióprogram, megelızés hangsúlyozása •Római Szerzıdés kiegészítése, intézményesítette a közös környezetvédelmi politikát és annak céljait, fenntartható növekedés koncepciója

Energia Charta
1991-ötven állam írta alá, Hágában
Célja a Nyugat és volt szocialista országokkülönösképpen a szovjet utódállamok-közötti energiaügyi kapcsolatok intézményesítése, az energiainfrastruktúra fejlesztése.
Befektetések, korszerősítés, biztonság, atomerımővek biztonságosabbá tétele
Kötelezı szabályok az energiakereskedelem, verseny és a befektetések területén

Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátosságokkal rendelkezik: ♣ etikai (pl. jog az élethez) ♣ jóléti (környezeti állapotemberi egészség) ♣ gazdasági megfontolások nyugszik

219

Közös környezetvédelmi politika céljai


A fenntartható és kiegyensúlyozott fejlıdés elvén alapul

•Környezet minıségének megırzése, védelme, javítása •Az emberi egészség védelme •Természeti erıforrások átgondolt, racionális felhasználásának biztosítása •Intézkedések kezdeményezése nemzetközi szinten a regionális és globális környezeti problémák kezelésére 221

218

220

A környezetvédelmi politika alapelvei Elıvigyázatosság elve
Megelızés elve
A „szennyezı fizet” elv
Szubszidiaritás elve
Partnerség elve
Integrálás alapelve


222

37

Környezeti Menedzsment és
1993-Az Európai Közösség rendelet: az ipari Átvilágítási rendszer

vállalatok önkéntes részvételének engedélyezésérıl a környezeti menedzsment és átvilágítás közösségi rendszerében.
A rendelet lehetıvé teszi a vállalkozásvezetés számára, hogy •rendszeresen felülvizsgálja környezetpolitikáját, •értékelje az elızıleg kitőzött célok hatékonyságát, •a következı idıszakra meghatározza a környezeti programját és a megvalósításhoz szükséges eszközöket 223

Ötödik környezetvédelmi akcióprogram 1992-2000


Fenntartható fejlıdés feltételeinek megteremtése, kiemelten koncentrál •A természeti kincsek, talaj, víz, erdık stb. fenntartható kezelése •Hulladékok újrahasznosításának növelése •Nem megújítható energiaforrások használatának csökkentése •Céltudatos, környezeti szempontokat szem elıtt tartó közlekedés szervezés kialakítása •Közegészség és biztonság javítása, ipari kockázati tényezık csökkentése, nukleáris biztonság növelése

Környezetvédelmi politika összetevıi


A.) Az akcióprogramok; keretként fogják össze a közösségi környezetvédelmi intézkedéseket a jogalkotástól a közös projektek végrehajtásáig
B.) A jogalkotás; 400 környezetvédelmi jogszabály, tagállamok szigorúbb jogszabályokat alkalmazhatnak
C.) Pénzügyi eszközök; strukturális alapok, kutatási keret program, EBB hitelei, 1993-tól Kohéziós Alap forrásai-környezetvédelmi fejlesztésekre és beruházásokra
D.) Európai Környezeti Ügynökség

224

A hatodik környezetvédelmi akcióprogram 20012010


Az új program négy prioritási területet határozott meg: • éghajlatváltozás • természet és biológiai változatosság • környezet és egészség • természeti erıforrások és hulladék

225

226

A legfontosabb irányelvek

Az irányelvek fı kérdéskörei

- Irányelv az ivóvízrıl

• Természetvédelem • Víz • Levegı • Zaj • Vegyi anyagok • Biotechnológia • Hulladékok

227

- Irányelv a települési szennyvízrıl - Keretirányelv a levegırıl az új, a speciális szennyezıanyagokra vonatkozó irányelvvel - Irányelv a nagy mérető égetımővekrıl - Irányelv a települési hulladékégetıkrıl - Irányelv a veszélyes-hulladékégetıkrıl - Egységes irányelv a szennyezés megelızésrıl és ellenırzésrıl - Irányelv a csomagolásról és hulladék csomagolóanyagról - Irányelv a hulladékok lerakásáról

228

38

Európai Környezeti Ügynökség

Foglakoztatás és szociálpolitika


1994 óta mőködik, Koppenhágában
Célja: Az Unió, a tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti integrálása, figyelmük felhívása a környezeti politikák hatékony megvalósításának szükségességére, valamint az elırejelzési technikák kifejlesztése, amelyek segítségével megelızı intézkedéseket lehet tenni


Szociálpolitika fejlıdése

229

•Római Szerzıdésben jelentıs helyet foglal el •Foglalkoztatás, munkajog, munkakörülmények, férfiak és nık közötti egyenlı elbánás elve, szakmai képzés, társadalombiztosítás, baleset megelızés, munkáltatók és munkavállalók közötti alku •Közösségi jogalkotás lassan haladt elıre, Szociális Alap hatása nem elegendı

230

Európai Szociális Alap

Foglalkoztatás és szociálpolitika
1974 - elsı szociális akcióprogram
Néhány irányelv megjelent
1989- elfogadták a „ Dolgozók Alapvetı szociális Jogairól Szóló Közösségi Chartát” amely több területen szoros koordinációt tőz ki a szociálpolitikai célok megvalósítására
12 címet tartalmaz
Egyesült Királyság nem csatlakozott
Szociális Egyezmény
Szociális Alap 231


2000-2006. feladata: - 3. strukturális célkitőzés (oktatási, képzési ill.foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálása) - EQUAL közösségi kezdeményezés finanszírozása 233


1958-ban kezdte meg tevékenységét
1971-ben reform, forrásai felhasználására összehangolt kritériumokat fogalmaztak meg, a kedvezményezettek ekkortól már magánvállalatok is lehettek
A Tanács 1988-ban új alapra helyezte a strukturális politikát

232

Európai Szociális Alap (ESZA) • Az Európai Unióban a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszköze • Az ESZA a strukturális alapok összetevıje: az általa nyújtott támogatások az alapok költségvetésének egyharmadát adják • alapvetıen foglalkoztatási jellegő • Célja: a belsı piacon javítsa a foglalkoztatási lehetıségeket, megkönnyítse a munkát keresık elhelyezkedését, fokozza a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását, támogassa alkalmazkodásukat a technológiai változásokhoz és a termelési rendszer fejlıdéséhez 234

39

Foglalkoztatás kérdésének elıtérbe kerülése


Foglakoztatási Bizottság létrehozása
1997- speciális foglakoztatási csúcs, Luxemburgban
Foglalkoztatás politikai irányvonalat fogadnak el ami négy pillérre épül


Munkanélküliség növekszik, 10 %.
1995-97 program a foglakoztatási helyzet javítására
1997 Amszterdami szerzıdés, tagállamok kötelezettséget vállalnak a nemzeti stratégiák koordinálására a foglakoztatási helyzet területén-foglakoztatás ösztönzése közös érdekké válik
Éves jelentés és következtetések levonása

•foglakoztatási képesség javítása •vállalkozás ösztönzés javítása •vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodó képességének fejlesztése •egyenlı esélyek feltételeinek megerısítése

235

Európai foglakoztatási paktum
1999-Kölni csúcson fogadják el
Három pillérre épül

1. gazdaságpolitikai koordináció, valamint bérfejlesztés, a monetáris és költségvetési politikák egymást támogató, jobb összehangolása a nem inflatorikus gazdasági növekedést szem elıtt tartó makrogazdasági párbeszéden keresztül

236

2. .A foglalkoztathatóság, vállalkozás, a munkaerı piaci alkalmazkodás és egyenlı esélyek javítását célzó koordinált foglakoztatási stratégia továbbfejlesztése és jobb végrehajtása. 3. A versenyképesség növelését, munkaerıpiac, valamint az áruk, szolgáltatások és tıke piacainak hatékonyabbá tételét, modernizációját célzó strukturális reformok megvalósítása


Szociális Egyezmény rendelkezéseit beemelték a Szerzıdésbe, ezáltal a közösségi joganyag, az acquis részévé vált, a Szociális Chartát nem sikerült a Szerzıdés részévé tenni

237

A közösségi foglalkoztatás-és szociálpolitika új irányai


2000. decemberi nizzai csúcs: Európai Szociális Napirend
Célterületei: • több és jobb munkahely teremtése • rugalmas és biztonságos munkakörnyezet • szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem • a szociális védelem modernizálása • a nemek közötti egyenlıség elımozdítása • a bıvítés és az EU külkapcsolatai szociális dimenziójának megerısítése

238

Foglalkoztatás és szociálpolitika

Legfontosabb témakörei: a munkajog, a szociális párbeszéd, a nık és férfiak esélyegyenlısége, a rasszizmus elleni küzdelem, a foglalkoztatás-politika, az Európai Szociális Alap, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a fogyatékossággal élı személyekrıl való gondoskodás, a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság. 239

240

40

Munkajog

Közösségi politika

• EU-ban alapvetıen a tagállamok hatáskörébe tartozik • Bizonyos szociális területeket az unió erıteljesebben szabályoz

– ilyen a munkahelyi egészség- és biztonság, a munkajog, az esélyegyenlıség, az Európai Szociális Alap

• tagállamok döntıen maguk szabályoznak, itt az EU nem kötelezı ajánlásokkal igyekszik befolyást gyakorolni –szociális biztonság, társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, szociális párbeszéd, fogyatékosok ügye, idısek támogatása

• Az unió munkajoga jelenleg tizennégy irányelvet foglal magában • Általános jellemzıjük a védelmi jelleg: –a munkavállalók jogait és érdekeit védelmezik az állam bizonyos mértékő beavatkozásán keresztül, illetve garanciák biztosításával. • Az irányelvek három csoportba sorolhatóak:

–egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvetı jogait részletezi (munkaidı, munkaszerzıdés) – a másik részük a munkavállalók egységes védelmét szolgálja olyan gazdálkodási helyzetekben, amelyek befolyásolhatják a cégek versenypozícióját (tulajdonos-váltás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés) –A harmadik csoportba a rugalmas foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó szabályok tartoznak (részmunkaidıs foglalkoztatás, határozott idejő munkaszerzıdések).

241

Szociális párbeszéd

242

Nık és férfiak esélyegyenlısége

• A tagállamokban mőködı szociális párbeszédre – a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek, illetve a kormány közötti dialógusra – nincs EUszabályozás. Uniós elvárás azonban, hogy a tagállamokban legyen érdemi szociális párbeszéd.

• Európai integráció kezdete óta fontos téma • napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki: több kötelezı jogszabály (nyolc irányelv) és még több nem kötelezı jellegő ajánlás született. • A kötelezı jogszabályok fı szabályozási területei: –az egyenlı bérezés, az egyenlı bánásmód, az egyenlı elbírálás a szociális biztonság szempontjából, a foglalkoztatásban és a szakképzésben követendı egyenlı elbánás, a terhesség és anyaság védelme a munkavégzés során, a szülıi szabadságok rendszere.

243

244

Társadalmi kirekesztıdés elleni fellépés

Rasszizmus elleni küzdelem • 2000-ben a tagállamok két irányelvet is fogadtak el: –a faji és etnikai alapon történı diszkrimináció általános tilalmáról rendelkezik –a foglalkoztatás és képzés területére vonatkozó egyenlı bánásmód kereteit teremti meg.

• 2001-tıl e területen is a „nyitott koordináció” alkalmazása • Ennek keretében a tagállamok közös célkitőzéseket fogadnak el, amelyeket beépítenek a nemzeti politikájukba. • A végrehajtás érdekében a tagállamoknak kétévente a szociális integrációt szolgáló nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk, az alábbi célok szerint:

245

–a munkaerıpiaci részvétel fokozása, mindennemő forráshoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elısegítése; –a társadalmi kirekesztıdés veszélyének elkerülése; –a leginkább veszélyeztettek segítése; –az érintettek mozgósítása.

246

41

Fogyatékosok • eddig nem született kötelezı érvényő EU-jogszabály • A Közösségi Charta (1989) és az azt követı akcióprogram hangsúlyozta elıször a társadalmi kirekesztés elleni harc fontosságát • Az 1990-es évekre bekövetkezett szemléletváltást pedig az Amszterdami Szerzıdés tükrözi. • Az új stratégia két elemen nyugszik:

–egyrészt olyan kezdeményezéseken, amelyek ráirányítják a figyelmet a fogyatékossággal élık gondjaira, –másrészt a fogyatékosok érdekeinek összehangolt képviseletén, minden lehetséges területen 247

Hogyan vállalhatok munkát az Európai Unióban?

• Az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, vagy alapíthat vállalkozást. • Amennyiben három hónapnál tovább kíván a kiválasztott EU tagországban maradni, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Ehhez csak a munkaszerzıdésre van szükség, vagy pedig - vállalkozók esetében - igazolni kell, hogy az általuk üzletszerően folytatandó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Az engedély megadása lényegében automatikus, általában öt évre szól, amit (kérésre) automatikusan meghosszabbítanak. • Nincs szükség tartózkodási engedélyre, ha a munka szezonális jellegő, vagy ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente - visszatér az állandó lakóhelye szerinti tagországba • Minden további esetben az EU tagállamok állampolgárai részére a tartózkodási engedély - és ezzel a szabad munkavállalás és letelepedés lehetısége - automatikusan biztosított. 249

Munkahelyi biztonság és egészségvédelem • A jogszabályok gerincét egy keretirányelv adja, amely megfogalmazza a munkavállalók egészségének és biztonságának munkahelyi követelményeit. • A további irányelvek a munkavégzés során használt munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményeire, a kémiai, fizikai és biológiai tényezık általános szabályozási kérdéseire (egészségre nem veszélyes határértékek, megelızésre alkalmas intézkedések, orvosi vizsgálatok, munkavállalók tájékoztatása), a zajjal kapcsolatos védıintézkedésekre, a védıeszközök munkáltató által történı kiválasztásának szabályaira vonatkoznak.

248

Fogyasztóvédelmi politika


1975. Elsı fogyasztóvédelmi akcióprogram
Öt alapelve: • az egészséghez és a biztonsághoz való jog • a gazdasági érdek védelméhez való jog • kártérítéshez való jog • információhoz és képzéshez való jog • képviselethez való jog

250

RAPEX (Rapid Exchange of Information on Dangerous Products)


1973. Fogyasztói Konzultatív Bizottság felállítása
Maastrichti Szerzıdés
1995. Fogyasztóvédelmi Fıigazgatóság
1997. „Az élelmiszerszabályozás általános elvei az Európai Unióban” Zöld Könyv
2000. „Fehér Könyv az élelmiszerbiztonságról”

• A fogyasztási cikkek használatából adódó veszélyekrıl tájékoztató gyorsinformációs rendszer • Általános és horizontálisan figyelmeztetı és megfigyelı rendszer • Feladata: veszély esetén a tagállamok megfelelı hatóságának értesítése 251

252

42

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Fehér Könyv
Élelmiszerbiztonsági és táplálkozási politika alapelveinek meghatározás
Részletes cselekvési terv meghatározása az Unió élelmiszerbiztonsági helyzetének lebontásához szükséges akciók végrehajtására
Legfontosabb tartalmi vonatkozásai: • Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság • gyors veszélyelhárítás és tájékoztatás 253

Az Élelmiszerbiztonsági Hatóság szervei:


Irányító Testület
Ügyvezetı Igazgató
Tanácsadói Fórum
Tudományos Bizottság
Tudományos munkacsoportok


2002-ben kezdte meg munkáját


független testület
feladata:

• fogyasztók tájékoztatása • tudományos tanácsadás • figyelmeztetés vészhelyzet esetén 254

Egészségügyi politika


EK szerzıdés 129. Cikke, Megállapodás a szociálpolitikáról
Az egészség védelme, egészségügyi és biztonsági óvintézkedések a munkahelyen
1987 Egységes Európai Okmány építette be az EGK Szerzıdésbe a közösségi szintő egészségügyi együttmőködést, a munkakörnyezetre vonatkozó minimális harmonizációt

255


Az egészségügyet csak az Európai Unióról szóló Szerzıdés- a X. fejezet alatt- határozta meg az európai politika külön területeként definiálva
A közegészségügy területén kifejtett együttes cselekvés széles körő felvilágosító és oktatási programot foglalnak magukban mint az egészség elımozdításának általános alapját
Speciális cselekvési programok,”Európa a rák ellen”, „Európa az AIDS ellen” 257

256

Az egészségügyet érintı kérdések


Dohányzás
Munkahelyi biztonság
Orvostechnikai eszközök
AIDS és egyéb fertızı betegségek
Gyógyszerek
Rendeletek és irányelvek

258

43

Kulturális politika

2001-2006 új egészségügyi stratégia


két fı része: • akcióprogram • integrált egészségi stratégia


az akcióprogram három fı célkitőzése: •az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás javítása •gyorsreagálású mechanizmus felállítása •az egészségi állapotot befolyásoló tényezık kezelése 259


A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúráinak kibontakozásához
A közösség tevékenysége a tagállamok közötti együttmőködés segítésére irányul a következı területeken: • Európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása • Kulturális örökség megırzése és védelme • Nem kereskedelmi jellegő kulturális csere • Mővészeti, irodalmi alkotó tevékenység

260

Médiapolitika. Szolgáltatások szabad áramlása

Közösségi programok
Kaleidoscope (mővészeti tevékenység támogatása)
Areine program (irodalmi mővek terjesztése)
Raphael program (kulturális örökség megırzése
Culture 2000 261


A tömegkommunikáció a kapcsolattartás lehetıségét teremti meg. Mint a kultúra, a szórakozás és az információ központi elosztója, fontos társadalmi szereppel bír
Nemzetek fölötti mősorsugárzás leszőkítette a nemzeti médiapolitika mozgásterét
Az európai médiapiac, 1980-tól próbálja kialakítani. Alapvetı elképzelés, rendelkezések harmonizációja, nemzetek fölötti sugárzás ne sértse meg azon országok rendelkezéseit, ahol az adott mősor sugárzásra kerül(kritikák, kétségek)

263


Egységes európai médiapiac kialakítása, egy versenyképes mősoripar támogatása és fejlesztése, szabvány bevezetése a nagy felbontóképességő televíziókra
Az EU médiapolitikája szinte kizárólag az audovizuális médiára vonatkozik
A nyomtatott sajtó esetében az információ szabad áramlásának alapelve évek óta garantált az EU államaiban, nem kíván közös szabályozást

262

Keretjogszabály „Határok nélküli televíziózásról”


Az audiovizuális programok szabad áramlásának elıidézése
Európai audiovizuális programgyártás protekcionista támogatása
TV reklámok Közösségen belüli egységes szabályozása
Más tagállamokból származó filmek sugárzásának engedélyezése (kölcsönös elismerés elvének érvényesítése)
Az uniós TV társaságok kötelesek mősoridejük több, mint felében európai mőveket sugározni 264

44

Oktatás és ifjúság


Cél: EK hozzájárulás a magas színvonalú oktatás kifejlesztéséhez, az oktatás európai dimenziójának kifejlesztése, a diákok és oktatók mobilitásának ösztönzése, a diplomák hivatalos elismerése és a tanulmányi idı, együttmőködés az oktatási intézmények között, diákcserék, távoktatás fejlesztése, a kezdı és haladó szakképzés és továbbképzés elımozdítása és fejlesztése, a tagországok közoktatási intézményei közötti együttmőködés elımozdítása és megerısítése 265


A Közösségnek nincs hatásköre a tagállamok oktatáspolitikájának összehangolására
Ezekben a kérdésekben A TANÁCSNAK Minısített többséggel kell dönteni
Megvalósítás-Programok, Socrates,Comenius, Ifjúság Európáért III. csereprogram, Leonardo da Vinci,
Általános oktatáshoz és szakoktatáshoz való egyenlı és átfogó hozzáférési esély
Fehér Könyv-” Tanítás és tanulás-az ismeretszerzı társadalom felé”
“Képzés az információs társadalomban” 266

Ifjúság 2000-2006 program Cél: Ösztönözze a fiatalokat a különbözı kultúrák megismerésére, az alapvetı értékek tiszteletére, az intolerancia, a rasszizmus, a xenofóbia és az antiszemitizmus elleni küzdelemre és lehetıséget kíván adni a kezdeményezı készség és a vállalkozói kedv fejlesztésére.

A négy alapszabadság és az Unió három pillére Dr. Fehér István Egyetemi tanár

267

Miért fontos?

268

A „négy szabadság” fejlıdése

• A négy terület jelenti az EU legfontosabb anyagi alapját • EU fejlıdéstörténetének kifejezıdése

269

• 50-es évek : Jean Monet-Robert Schuman→ESZAK, cél: francia-német ellentét mérséklése • Megoldás: gazdasági érdekek fogják egymáshoz közelíteni a partnerországokat→közös politika csak a következı lépés • Irány →egyre mélyebb integráció • Eszköze →”négy szabadság”

270

45

Miért ez a négy?

Miért ez a négy?

• Elsı integrációs formák keresése eredetileg a francia-német viszály kiküszöbölésére • Gyújtópont →elzász-lotaringiai iparvidék→megoldás ESZAK (1951) • ESZAK sikere után a hatok Messinában már a piacok egységesítésérıl tárgyaltak • 1957 RSZ →cél: közös piac, ennek eszköze a négy szabadság

• Nem lehet kihagyni egyiket sem • Gazdasági növekedés feltétele: árúk minél szabadabb mozgása, országok minél nagyobb piacokon tudjanak értékesíteni • Árúfolyam nem lehet hatékony a szolgáltatások szabad áramlása nélkül, sıt a szolgáltatások súlya megnıtt • 21.sz. egyre fontosabb árúja a szolgáltatás

271

272

A folyamat • Tıkemozgás : felgyorsuló gazdasági, befektetési folyamatok elengedhetetlen feltétele • Személyek szabad mozgása: tartózkodásiletelepedési engedély- diploma elismertetés,

273

Maastrichti Szerzıdés avagy az EU három pillére • 1992.február 7.-én írták alá • 1993.november.1.-én lépett hatályba • Alapvetı változásokat hozott az integráció jellegében

275

• Jean Monet fokozatos lépésekben gondolkodott→gyakorlatban mindig a következı láncszemet kereste • Vámhatárok eltörlése→vámunió, árú mozgás felszabadítása • Nem vám jellegő akadályok felszámolása→megoldás: 1992 Maastrichti Szerzıdés, egységes piac megteremtése

274

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK • • •

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)

•

szupranacionális (nemzetek feletti) szervek meghatározó szerepe 276

46

KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA

• Az Európai Politikai Együttmőködést (European Political Co-operation, ECP) váltotta fel • Létrehozásának oka: politikai integráció hiánya • Szovjetunió szétesése, bipoláris világrend megszőnése • Adott külpolitikai kérésben közös uniós álláspont, közös akció

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS

• Személyek szabad mozgása, belsı határok leépítése • Nemzetközi szervezett bőnözés, illegális bevándorlás elleni küzdelem • Közös álláspont, közös intézkedés

277

AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE

278

2. ÉS 3. PILLÉR • Közösségi szervek korlátozott hatásköre • Együttmőködés kormányközi alapon • Közösségi jog hatálya nem terjed ki

Európai Tanács

I.pillér

II. pillér

III. pillér

Európai Közösségek (ESZAK-EGKEURATOM)

Kül- és biztonságpolitika

Bel- és igazságügyi együttmőködés

279

Az elsı pillér: • Európai Közösség: magába foglalja az ESZAK-ot, az Euratomot, az EGK-t • Döntések közösségi döntéshozatallal születnek, az Unió szupranacionális intézményeinek illetékességi körébe tartoznak • Ebben a pillérben található az uniós állampolgárság intézményének rögzítése

280

A második pillér

281

• EU közös kül-és biztonságpolitikája • Kormányközi döntéshozatal jellemzi • Akcióik jelentıs részébe már bevonják a tagjelölt országokat is • Fıbb döntések az Európai Tanács egyezetetésein születnek • Sok döntést többségi szavazással, vétójog megengedése nélkül hoznak

282

47

A harmadik pillér • Bel-és Igazságügyi Együttmőködés • Kormányközi döntéshozatallal mőködik • Ide tartoznak: állampolgársági, és menekültügyek, bevándorlás és vízumpolitika, rendırségi, ügyészségi és belügyi együttmőködés • 1997 Amszterdami Szerzıdés: ezen területek nagy része az elsı pillérbe került 283 át

• • • •

A négy alapszabadság

Az áruk szabad mozgása A szolgáltatások szabad mozgása A személyek szabad mozgása A tıke szabad mozgása

– Az ezekkel kapcsolatos közösségi jogalkotás adja az acquis communautaire gerincét – Mind a szerzıdés, mind a másodlagos jogalkotás elsıdlegesen a közös piac (1993-tól egységes piac) hatékony mőködésére koncentrál

• Cél: határok átjárhatósága→1999-ben Tamperében akciótervek • Rendırségi együttmőködés→Europol • Igazságügyi területeken→nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések magas szintő harmonizációja a cél 284

• A négy alapszabadság biztosítása egyrészt a negatív integráció, azaz a szabad áramlást akadályozó tényezık lebontásán, másrészt a a pozitív integráció, azaz a közös szabályozás, közös politikák kiépítésén keresztül történik • Az egységes piac kiépítése egy folyamat, amely a mai napig zajlik és feltehetıen teljes megvalósítása még jó ideig eltart • Továbbra is több pénzügyi, technikai, vagy éppen jogi és közigazgatási nemzeti elıírások akadályozzák az egységes piac mőködését

285

Az áruk szabad mozgása

• Az áruk szabad áramlását az EU-n belül a vámunió felállítása és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése biztosítja • Vámunió: a Közösségen belüli vámok megszüntetését, illetve a nem tagállamokkal szemben közös vámtarifán alapuló közös kereskedelem politika folytatását jelenti – vámjellegő vagy azokkal azonos hatású díjak, – mennyiségi korlátozásokkal egyenértékő intézkedések tiltása.

287

286

• Tilos a diszkriminatív jellegő adóztatás, azaz más tagállamok termékeire egyik tagállam sem vethet ki közvetve vagy közvetlenül magasabb adókulcsot, mint a hazai termékekre • Kivételek:

– A tagállamok egyes különleges esetekben (szigorúan meghatározott feltételekkel) felszámolhatnak díjakat az importáló vagy exportálóra, amennyiben számára a hatóságok nélkülözhetetlen általános érdekő szolgáltatást nyújtottak pl. növény- egészségügyi vizsgálat,

288

48

Mennyiségi korlátozások felszámolása

– Ehhez hasonló eset, amikor egy közösségi rendszer (pl. a közös mezıgazdasági politika) fenntartása követeli meg a díjak kivetését az exportálóra vagy importálóra

289

• Mennyiségi korlátozások felszámolása könnyő volt • Azonos hatású (egyenértékő) intézkedések kiiktatása komoly nehézséget okozott, (s lényegében okoz mind a mai napig is), mivel a tagállamokban legkülönbözıbb formában jelentkezik, ráadásul az egyik leghatékonyabb kereskedelmi-korlátozó eszköznek bizonyult 290

Cassis de Dijon-ítélet

• Európai Bíróság ítéletei: • Dassonville-formula:franciaországi nagykereskedı Belgiumba exportált skót whiskyt, gyártó cég eredet igazolását nehezen tudta beszerezni, ez mennyiségi korlátozásokkal egyenértékő intézkedés

291

• Likır, 15-20% alkohol,Németország tiltotta a 25% alatti gyümölcseredető italok importját • Kölcsönös elismerés, (mutual recognition) termékek szabad áramlását nem akadályozhatja a nemzeti jogrendszer • Egyenértékőség elve, (principle of equivalance) ha egy terméket jogszerően állítanak elı és forgalmaznak egy tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösség egész területén szabadon 292 forgalmazhatónak kell tekinteni

A szolgáltatások szabad nyújtása • Közösségi jog hatály alá azon szolgáltatások taroznak, amelyek valamilyen határon átnyúló elemet tartalmaznak, azaz amelyek esetében a szolgáltatás nyújtója és igénybevevıje nem azonos tagállamban honos • EU-ban a megtermelt társadalmi össztermék 60%-a a szolgáltatási szektorból származik

• Szolgáltatásként a közösségi jog azon díjazás ellenében végzett tevékenységet jelöli meg, amely nem esik az áruk, személyek és a tıke szabad mozgására vonatkozó elıírások alá 293

294

49

• A szolgáltatások szabad nyújtásánál a lényeg tehát az idıszakos (nem állandó) jellegen van • Fontos az is, hogy a szolgáltatást díj ellenében végzik • A közösségi jog értelmében a díjnak magánforrásból kell származnia, így például az állam által fizetett oktatás nem tartozik a szolgáltatások körébe • EK szerzıdés 50.cikke felsorolja az ipari, kereskedelmi,kézmőves és szellemi szolgáltatási tevékenységeket

• Valamennyi EU-n belüli szolgáltató a befogadó tagállamok bármelyikében megkülönböztetés nélkül a helyi szolgáltatókkal egyenlı elbánásban kell, hogy részesüljön • Pénzügyi, biztosítási, befektetési, és bankszektorban a liberalizálást csak 1993 után tudták végre hajtani

295

A személyek szabad mozgása

296

• 1993 Mastrichti szerzıdés tette alapjoggá az Unió miden polgárára vonatkozó- gazdasági aktivitástól független- mozgásszabadságot

• Több fokozaton keresztül valósult meg • 1968: munkaerı szabad áramlására vonatkozó jogszabályok születtek meg • 1974: vállalkozók szabad mozgását lehetıvé tevı jogszabályok • 1990: diákokra, nyugdíjasokra, önmagukat eltartókra vonatkozó jogszabályok

– Munkavállalók – Szabadfoglalkozásúak – Egyéb személyek

297

„Kiskapuk” Egyedi korlátozások érvényesítése: 1. A személy belépése, vagy ott tartózkodása a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy tagállami szabályait sérti 2. Tagállamoknak lehetıségük van tiltó szabályok alkalmazására bizonyos foglalkozások esetén, melyeket csak saját állampolgáraik tölthetik be (pl. közhatalom gyakorlásával összefüggı esetekben) 299

• A különbözı csoportokra eltérı szabályok vonatkoznak • Valamennyi EU-s állampolgár jogosult az adott ország szociális rendszerének szolgáltatásait igénybe venni • Diplomák és szakképzettségek kölcsönös elismerését 298 feltételezi

A személyek szabad mozgása

• Állásajánlat elfogadása, illetve e célból történı szabad mozgás joga • Egy adott országban való tartózkodás joga munkavállalás céljából • Munkaviszony megszőnése után-bizonyos feltételek mellett-tagállam területén maradáshoz való jog

– tilos bármilyen állampolgárság szerinti megkülönböztetést tenni a tagállamok munkavállalói között – munkavállaló jogosult magával vinni családját

300

50

Munkavállalók szabad mozgása

• Integráció egyik alappirére • EU munkaképes lakosságának 2%-a dolgozik másik államban • Akadályozó tényezık:

– diszkrimináció más tagállamokból érkezıkkel szemben – adminisztratív intézkedések, eltérı kötelezettségek – társadalombiztosítási rendszerek közötti koordináció hiánya 301

Munkavállalók joga: • állásajánlat elfogadása egyalapvetı másik tagállamban • munkavállalás (álláskeresés) céljából történı szabad mozgás joga • egy adott tagállamban való tartózkodás joga munkavállalás céljából, ugyanolyan szabályozás és adminisztratív intézkedések mellett, mint amelyek a fogadó tagállam állampolgáraira vonatkoznak • munkaviszony megszőnése után a fogadó állam területén való maradáshoz való jog 302

• A letelepedés szabadságának legnagyobb akadálya, hogy gyakran egy adott tevékenység folytatásához speciális szakmai képesítésre, illetve végzettségre lehet szükség. A képesítések tartalma eltérı, ami megnehezítheti a más államokból érkezık tevékenység indításának kezdeményezését • Kölcsönös elismerés alapelve érvényesül, diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése (irányelvek) • Bizonyos szakmák esetében továbbra is kérni kell a helyi hatósági elismerést

Szabadfoglalkozásúak szabad mozgása

• Letelepedés joga illeti meg a természetes és jogi személyeket (másodlagos letelepedési jog a gyakorlatban fiók, ügynökség, leányvállalat) • Római Szerzıdés: Joguk van arra, hogy tevékenységbe kezdjenek, és azt folytassák, továbbá, hogy vállalatokat alapítsanak és azokat igazgassák, ugyanazon rendelkezések szerint, amelyek adott tagállam saját polgáraira vonatkoznak 303

304

• Tagállamok állampolgárai vízum nélkül, személyi igazolványuk, vagy útlevelük felmutatásával szabadon utazhatnak az Unió területén • Schengeni egyezmény belsı határokon teljesen megszőnik a személyforgalom ellenırzés • Tartózkodási jog kiterjed a nyugdíjasokra, diákokra, illetve önmaguk eltartására képesde nem aktív-személyekre 305

• az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat • a lakóhely szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, sıt akár jelöltként is indulhat és megválasztható • az Unión kívüli országokban igénybe veheti másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét • petíciót nyújthat be az EP-hez, jogorvoslat 306 az Európai Ombudsmanhoz

Nem keresı tevékenységet folytató személyek mozgása

Uniós állampolgárság jogai

51

Tıke szabad mozgása

• Akadályok nélkül, bárki hazaviheti azon termékeket, amelyeket egy másik tagállamban vásárolt személyes fogyasztásra

307

• 1988-1999 között mindenféle pénz- és tıkemozgás teljes mértékben liberalizáltak a Közösségen belül • 1994-tól megvalósult a tıke szabad mozgása • Második ingatlan illetve földvásárlás joga • Ezek biztosítása alól egy tagállam sem élvez mentességet • Adott földterületek értékesítése külön feltételekhez köthetık 309

• Megvalósulása több lépcsın keresztül valósult meg • Római Szerzıdés: csak a munkabérek átutalását engedélyezte • 1960: elsı irányelv→hosszú távú tıkemozgás egy részénél nyitott utat • 1962: második irányelv→ezt kiterjesztette az értékpapírok piacára • 1986: harmadik direktíva→hosszú távú tıkemozgás liberalizálása

308

A tıke szabad mozgása alóli kivételek

• A tıke szabad mozgása nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy megelızzék a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és a pénzügyi intézetek felügyelete terén, valamint a tıkemozgásra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel összefüggésben • Közérdek és közbiztonság védelmében, (pénzmosás) 310 • Arányossági követelmények

A mi „négy szabadságunk” Munkaerı szabad áramlását érintı korlátozások: • 7 éves átmeneti idıszak→tagországok differenciált megközelítést is alkalmazhatnak • Azonnali piacnyitást választó országok joga→”reteszelhetnek”, ha munkaerı-piaci zavarok lépnek fel • Csatlakozás után 2 évvel automatikus felülvizsgálat→Európai Bizottság jelentést készít→átmeneti idıszak lerövidítését, vagy eltörlését javasolhatja

311

• Öt év lejárta elıtt felülvizsgálat • Ha a vizsgált tagországban komoly munkaerı-piaci gondokat észlelnek→+2 évet kaphatnak→Európai Bizottságot értesíteni kell • Max.7 évvel a csatlakozást követıen mindenkire és maradéktalanul meg kell szőntetni mindenféle korlátozást • Német, és osztrák igény volt

312

52

Tıke szabad mozgását érintı kérdések

• Ingatlan vásárlás, és földkérdés • Ingatlan: 5 éves átmeneti idıszak→eddigi nemzeti szabályozás fenntartása (második lakóhely vásárlása) • Mg.-i földterület: 7 éves derogáció • Egyéni vállalkozásnál:3 éves folyamatos magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik, folyamatos agrár tevékenységet végez→mentesül ezen korlátozás alól

Szolgáltatások szabad áramlása • 2007 végéig→közösségi jogszabály: bankok min. alaptıkéjét 1 millió euróban határozták meg, ez nálunk 100 millió forint • Itt a magyar fél 5 éves átmeneti idıszakot szeretett volna

313

314

REGIONÁLIS EGYÜTTMŐKÖDÉSEK EURÓPÁBAN

REGIONÁLIS PPOLITIKA ÉS FEJLESZTÉSE Dr. Fehér István Egyetemi tanár 315

INTEGRÁCIÓ ÉS GAZDASÁGI EGYENLİTLENSÉGEK • VERSENYKÉPESSÉG KÜLÖNBSÉGEI • (termelékenységben fennmaradnak a különbségek a gazdasági unió fejlett területein mőködı vállalatok javára)

• DELOKALIZÁCIÓ LEHETİSÉGEI (regionális hatások, negatív és pozitív) • HOGYAN LEHET KEZELNI?

– RÉGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA INTEGRÁCIÓJA (TAGORSZÁGOK, UNIÓ SZINTJÉN)

317

316

REGIONÁLIS PROBLÉMÁK A KÖZÖSSÉGBEN –fıbb típusai

• FALVAK ELMARADOTTSÁGA (MUNKALEHETİSÉGEK, MEZİGAZDASÁG) • IPAR HANYATLÁSA (MUNKAERİ FELESLEG, IPARI HANYATLÁS) • TÚLNÉPESEDETT TERÜLETEK (OPTIMALITÁS FELBORUL, TÚLZOTT KONCENTRÁCIÓ)

• HÁTTÉR MENTI TERÜLETEK

(GAZDASÁG ÚJRASZERVEZÉSE, KOMPENZÁCIÓ)318

53

KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKÁJA

• A REGIONÁLIS POLITIKA KEZDETE

– TAGORSZÁGOK HATÁSKÖRÉNEK TEKINTETTÉK – A KAP REGIONALIS KÖVETKEZMÉNYEI • Positív, Negativ

319

A REGIONALIS POLITIKA MEGJELENÉSI FORMÁI

• BEFEKTETÉSEK TÁMOGATÁSA AZ IPARBAN • INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE • NEGATIV ÖSZTÖNZÉS AZ IPAR TELEPÍTÉS KONCENTRÁLÁSÁRA • ÖSSZEHANGOLÁS

• FEJLETT RÉGIÓ • KEVÉSBÉ FEJLETT RÉGIÓ

• I. SZINTŐ - EURÓPAI HATÁSKÖR • II.SZINTŐ - TAGORSZÁGON BELÜL

1984 - ÚJ SZABÁLYOZÁS

• RENDSZERES GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ELEMZÉS • TAGÁLLAMI REGIONÁLIS POLITIKÁK KOORDINÁLÁSA • INTÉZKEDÉSEK REGIONÁLIS HATÁSINAK FELBECSÜLÉSE

• EGY FİRE ESİ JÖVEDELEM

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP - 1975 – DEFINICIÓ - NEMZETI KVÓTÁK

321

– KÖZÖS KRITÉRIUMOK – MINIMUM ÉS MAXIMUM ÉRTÉK SÁVOK – ÖSSZES KIADÁS 50-55% – ELMARADOTTSÁGI INDEX

320

323

– GDP TARTÓSAN TAGORSZÁGOK ÁTLAGA ALATT – MEZİGAZDASÁG VAGY HANYATLÓ IPAR – TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS MIGRÁCIÓ – KÖZÖSSÉGI POLITIKA (SZABAD KERESKEDELEM) KEDVEZİTLEN HATÁSA 322

A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS MÓDJAI, ESZKÖZEI

• INTEGRÁLT MEDITERRÁN PROGRAMOK • FALUSI TÁRSADALOM PROBLÉMÁI SÚLYOSBODTAK • STRUKTURÁLIS ALAPOK SEGíTSÉGNYÚJTÁSA – FALU FEJLESZTÉS – MEZİGAZDASÁG – MUNKAHELYTEREMTÉS

324

54

A PIACI INTEGRÁCIÓ RÉGIÓKRA GYAKOROLT HATÁSA

ÉRTÉKELÉS • KRITIKA:

• EGYENETLEN NYERESÉG MEGOSZTÁS A PIACOK NYITOTTSÁGA MIATT • DELOKALIZÁCIÓ • GAZDASÁGOS MÉRET-KOMPARATÍV ELİNYÖK • KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS, HATÁS

– GYENGE EREDMÉNY - HATÁS – KEVÉS TARTALÉK – 25 000 PROJEKT - KONCENTRÁLÁS? – KÜLÖNBSÉGEK NÖVEKEDÉSE – EURÓPAI EGYSÉG SZEMPONJÁBÓL KÁROS 325

RÉGIÓ, REGIONALIZÁCIÓ, REGIONALIZMUS

• Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magában foglaló, és ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. • Régiók létrejöhetnek politikai vagy gazdasági okok miatt, illetve a kulturális értékek azonossága is hozzájárulhat, végül pedig a fejlesztés, jövıépítés érdekében is kialakulhatnak

– 75%-NÁL ALACSONYABB GDP-Fİ – ALAPOK NÖVELÉSE 28%-RA (18%)

326

RÉGIÓK KIALAKULÁSA • Föderalista államok: Németország, Belgium,Ausztria • „Felülrıl lefelé” (autonómia): Olaszország, Spanyolország • Decentralizált államok (bizonyos feladatok regionális szintre telepítve): Franciaország, Portugália, Finnország, Svédország • Unitárius államok( önkormányzatok jelentıs szerepe): Nagy-Britannia, Görögország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Dánia 327

328

A REGIONÁLIS CÉLÚ KIADÁSOK ARÁNYA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉBEN

MAGYARORSZÁG 7 RÉGIÓJA 35 30 25

%

20 15 10 5 0

329

1975-79

1980-84

1985-89

1990-93

1994-99

330

55

A regionális politika alapelvei és célkitőzései

Regionális politika

• Szubszidiaritás és decentralizáció

– Alapelvei: • • • •

Addicionalitás Koncentráció Partnerség Programozás

331

• Partnerség-együttmőködést jelent a célkitőzésektıl a programok megvalósításáig, a különféle szintek szereplıi között

– A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és települések mőködése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan-s a szubszidiaritás elve is akkor érvényesülhet, ha a szereplık folyamatosan és rendszeresen együttmőködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki

– a döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához – a magasabb szintő szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitőzéseredménnyel- az alacsonyabb szinten is el lehet érni (helyi szintek felelıssége növekszik)

332

• Programozás: A fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmő célkitőzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, idıbeli ütemezése

– A stratégia fejlesztési célkitőzésekbıl áll, amikhez programok rendelhetık, mint a megvalósítás konkrét elemei, objektumai – A programozás célorientált folyamat, amelyben a lépések szigorú sorozata követi egymást a célkitőzéstıl a megvalósításig

333

• Koncentráció és addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatást az adott országnak vagy területi egységnek, annak szereplıinek ki kell egészíteniük saját hozzájárulás biztosításával – támogatásokat azon régiókban kell felhasználni, ahol a legnagyobb az elmaradottság – támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek a tervidıszakra meghatározott támogatási rendszerébe, összhangban az integráció elveivel 335

334

Eredmények

• Régiók fejlesztése • Határokon átnyúló régiók kialakulás • Határmenti területek szorosabb együttmőködése • Unió eltérı nemzetiségő polgárainak egymáshoz közelítése • Erısítette a tagállamok, s régiók közötti szolidaritást és az integráció kohézióját • Pozitív vonzerı a tagjelöltek irányában

336

56

• Regionális politika klasszikus közösségi politikaként valósul meg, ahol a közösségi fellépés kiegészíti a tagállamok regionális támogatásait • A közösségi költségvetésben elfoglalt súlya jelentıs, befolyással bír a tagállamok belsı fejlıdésére

NUTS rendszer -területi osztályozás

• Eltérı fejlettségő területi egységek, melyek összehasonlíthatóvá válnak • Ötszintő hierarchikus osztályozás (három regionális, kettı lokális szintre vonatkozik) • Nem esik egybe a közigazgatás szerkezetével • NUTS-2 kapcsolódik az országok regionális szerkezetéhez • Strukturális Alapok igénybevételét segíti elı

337

A NUTS TERÜLETI SZINTJEI NUTS I.

338

Intézményi rendszer • Nemzeti kormány felelıssége, koordinálása

(nagy területi egységek, országok szintje)

– Kezelı szerv- regionális, vagy helyi szinten bonyolítja a támogatás ügyeit – Kifizetı szerv- kifizetéseket intézi – Monitoring bizottságok- támogatási dokumentumok, programot megfigyel, ellenıriz, tagállamok kormánya állítja fel

NUTS II.

(közepes területi egységek, régiók szintje, 1-2 millió lakos)

NUTS III.

(kis területi egységek, megyék szintje (100-400 ezer lakos)

NUTS IV. mikro területi egység, kistérségek szintje (10-50 ezer lakos)

NUTS V. (település)

339

Strukturális és kohéziós politika

STRUKTURÁLIS ALAPOK – Európai Regionális Fejlesztési Alap

• Célja: támogatni az elmaradott régiók fejlıdését, az ezzel járó szerkezetváltást, ahol nehézségekbe ütközik a szociális és gazdasági átalakulást • Négy közösségi kezdeményezés: – Interreg – Urban – Leader – Equal

340

• Gazdasági és társadalmi kohézió erısítése

– Európai Szociális Alap

• Munkaerıpiac alkalmazkodóképességének növelése

– Európai Mezıgazdaságoi orientációs alap • Mezıgazdasági struktúra átalakítása és vidékfejlesztés

– Halászati orientációs pénzügyi alap 341

342

57

Strukturális Alapok szervezetei – Monitoring Bizottságok

• PROGRAMOZÁS

– GLOBÁLIS PROGRAM KIDOLGOZÁS EGY BIZONYOS TÉRSÉGRE ÉS IDİTARTAMRA

• Koordinációs és döntéshozó testület, titkárság

• EGYÜTTMŐKÖDÉS VAGY PARTNETSHIP

– Irányító hatóság

• Hatékony menedzsment, közösségi politikának való megfelelés

– HELYI, NEMZETI, UNIÓS KÖZIGAZGATÁS – TERVEZÉS, FINANSZIROZÁS, ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

– Kifizetı hatóság

• Kifizetési kérelmek kezelése

• KIEGÉSZITÉS

– Közremőködı szervezetek

– EU KIEGÉSZITI A TAGÁLLAM VAGY- ÉS HELYI TÁMOGATÁST

• Megbízásokat látnak el

– Menedzsment bizottságok

• Koordinatív testület, program végrehajtásában résztvevı intézmények

ELJÁRÁSI ÚJITÁSOK

343

A VIDÉKFEJLESZTÉS HÁROM KIEMELT CÉLKITŐZÉSE 2000 -tıl

344

2.CÉLKITŐZÉS

• 1.CÉLKITŐZÉS • Az elmaradott térségek fejlıdésének és szerkezeti átalakulásának elısegítése (a régi 1.és 6.Célkitőzések) 345

3.CÉLKITŐZÉS

• A gazdasági és szociális átalakulás támogatása a strukturális nehézségekkel küzdı térségekben. Ez teljesen eltér a korábbiaktól, és magába foglalja a vidéki és ipari térségeket, amelyeket az ipari termelés csökkenése befolyásolt,valamint a városi térségeket és a halászattól függı területeket is.

346

FEOGA

• Az alkalmazkodás és a modernizáció támogatása az oktatás, továbbképzés, és a foglalkoztatás rendszereinek területén. (a régi 3.és 4.Célkitőzések)

347

– MEZİGAZDASÁGI JÖVEDELEM TÁMOGATÁS – FIATAL AGRÁRTERMELİK – ÜZEMSTRUKTÚRA HATÉKONYSÁG – SZÖVETKEZETEK LÉTESíTÉSE – DIVERZIFIKÁLÁS, MINİSÉGJAVíTÁS – VIDÉK INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – AGROTURIZMUS – TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK MEGELİZÉSE,TELEPÜLÉS, ERDİ, 348 FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET VÉDELEM

58

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

– VERSENYKÉPESSÉGÉET NÖVELİ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE FİLEG KIS ÉS KÖZÉPVÁLLAKOZÁSOK ESETÉN – ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS INNOVÁCIÓKAT TÁMOGATÓ KUTATÁS- FEJLESZTÉSE – INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSE – KÖRNYEZET VÉDELME ÉS REHABILITÁCIÓJA – NEMEK KÖZTI ESÉLYEGYENLİSÉG – NEMZETKÖZI, HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ÉS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŐKÖDÉSEK 349

Regionális programozás

– MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSE – KEZDİ DIPLOMÁSOK ELHELYEZÉSE – EGYENLİ ESÉLYEK A MUNKAERİPIACON – ÁTKÉPZÉSEK – FOGLAKOZTATÁS STABILIZÁLÁSA – HUMÁN KAPACITÁS NÖVELÉSE • Szakképzés

350

Programozás mechanizmusa

• Fejlesztési programokat támogat, ezek a programok:

– Az adott térség jövıbeli célkitőzéseire épülnek, azok részét képezik – Meghatározott fejlesztési célokat, azok rendszerét jelölik meg – Önálló költségvetéssel rendelkeznek – A partnerek egyetértésén alapulnak (érintettek, régiók, tagállam, EU Bizottság)

– PROGRAM KIDOLGOZÁS -TARTOMÁNY – JÓVÁHAGYÁS - NEMZETI, EU – MEGVALÓSITÁS - TARTOMÁNY – FELÜLVIZSGÁLAT - MONITORING ÉS FELÜGYELİ BIZOTTSÁG – ÉRTÉKELÉS

351

STRATÉGIAI PROGRAMOZÁS LÉPÉSEI PROGRAMOK ÉS SWOT PRIORITÁSOK ALPROGRAMOK ELEMZÉS KIALAKÍTÁSA INTÉZKEDÉSEK A MEGVALÓSÍTÁSRA353

352

STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS ERİSSÉGEK

GYENGESÉGEK

SWOT ELEMZÉS LEHETİSÉGEK

VESZÉLYEK Gazdasági Integrációs Tanszék - EUIntézményrendszere

354

59

CORK-I NYILATKOZAT-1996

Programozás dokumentumai • Fejlesztési terv

– Olyan dokumentum, amely magában foglalja a jelenlegi helyzet elemzését, tagállami stratégiát, prioritásokat, célokat és tervezett pénzügyi forrásokat

• Közösségi támogatási keret

– NFT -a Bizottság által jóváhagyott dokumentum, tartalmazza a cselekvési stratégiát

• Operatív Program

– Bizottság által jóváhagyott végrehajtási program, intézkedések, kezdeményezettek, haszon

• Egyszerő Programozási Dokumentum

– Ha nem haladja meg az 1 milliárd eurot, vagy 2. illetve 3. célkitőzésekre vonatkozik

– 1. A VIDÉK KIEMELT FEJLESZTÉSE – 2. INTEGRÁLT MULTISZEKTORÁLIS – 3. DIVERZIFIKÁLÁS – 4. VÉDENI A VIDÉKI TÁJ MINİSÉGÉT – 5. TÁMOGATÁS (HELYI, TARTOMÁNYI, NEMZETI, EURÓPAI) – 6. EGYSZERŐSITÉS – 7. PROGRAMOZÁS

355

356

PROGRAM ELİZETES ÉRTÉKELÉSE

• A TÁMOGATOTT AKCIÓK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERE:

– 8. FIGYELEMBE VENNI A VIDÉKI TERÜLETEK KÜLÖNBÖZİSÉGEIT – 9. FINANSZIROZÁS – 10. IRÁNYíTÁS HATÉKONYSÁGA – 11. ÉRTÉKELÉS ÉS KUTATÁS

– ÉSSZERŐSÉG – MEGFELELİSÉG – KÖVETKEZETESSÉG – EREDMÉNYESSÉG – HATÉKONYSÁG

FÜGGETLEN SZERVEZET

357

ÉSSZERŐSÉG

• Az a tény, hogy egy beavatkozás szükségletek kielégítése vagy társadalmi gazdasági problémák megoldása szempontjából indokolható; az elızetes értékelés igazolja az adott szükségletek és problémák valódiságát, és megerısíti, hogy azokat nem lehet a rendelkezésre álló magán vagy közösségi forrásokból teljesíteni, illetve megoldani. 359

358

MEGFELELİSÉG • A program célkitőzéseinek megfelelısége abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e azoknak az ágazati igényeknek és a társadalmi-gazdasági problémáknak, amelyekre az adott programnak válaszolni kell.

360

60

KÖVETKEZETESSÉG

• Annak felmérése, hogy nem található-e jobb illeszkedés vagy egymást jobban erısítı hatás egy programon belül, vagy más programmal összefüggésben. A belsı következetesség a programon belüli különbözı célkitőzések közötti kapcsolatra, a külsı következetesség az értékelt program és más programok, például egyéb Közösségi vagy nemzeti támogatási rendszerek, közötti megfelelésre utal. 361

• Az elért eredmények felmérése a felhasznált (pénzügyi vagy adminisztratív) ráfordításokhoz viszonyítva, azaz mennyire volt gazdaságos a ráfordítások átalakulása teljesítménnyé, azaz eredményekké és hatásokká. Elérhetı lett volna-e ugyanaz az eredmény kevesebb ráfordítással, vagy több eredmény ugyanannyi ráfordítással?

2. 3. 4. 5. 6.

362

A TÁMOGATÁSOK CÉLJA

HATÉKONYSÁG

1.

EREDMÉNYESSÉG

• Az eredmények felmérése az értékelt program célkitőzési szempontjából. Egy tevékenység akkor hatékony, ha a célkitőzések megvalósulnak. Például egy öntözés fejlesztésére vonatkozó mezıgazdasági intézkedés eredményességének felmérésére a megépítendı vízcsıvezeték km-ben kifejezett értékének, és a máig megépített vízcsıvezeték hosszának aránya szolgálhat.


Röviden: a társadalmi és gazdasági kohézió elısegítése
hogy a Közösség hozzájáruljon a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlıdéshez, a foglalkozatás és az emberi erıforrások bıvüléséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti esélyegyenlıség elısegítéséhez.

363

364

A REGIONÁLIS POLITIKA HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAI

A REGIONÁLIS POLITIKA ESZKÖZRENDSZERE

Munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése A túlnépesedett városközpontokra nehezedı demográfiai nyomás csökkentése A nemzeti erıforrások hatékony hasznosítása A régiók közti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése A regionális kultúrák és identitás megırzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre A népesség és a környezet egyensúlyának a megırzése, illetve helyreállítása 365

1. PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZİK (tıkejuttatás, költségvetési támogatás, kedvezményes hitelkonstrukció, kamatkedvezmény, adókedvezmény, gyorsított ÉCS leírás, munkaerı-mobilitási és –átképzési támogatások) 2. KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS (területileg körülhatárolt fejlesztési korlátozás, tevékenységek visszafejlesztése, áttelepítése, területi tervezés és programozás, állami tulajdonú vállalatok alapítása, állami megrendelések preferálása, állami intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése) 3. INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK (energetikai rendszer, vízellátás, közlekedési hálózat, ipari parkok, K+F kapacitás, szakemberképzés, pénzügyi-gazdasági-piaci szolgáltatások fejlesztése)

366

61

AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök

POLITIKÁJÁNAK FORRÁSAI

(1993)

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF): a hátrányos helyzető régiók támogatását szolgálja, elsısorban termelı beruházások, az infrastruktúra és a kisvállalkozások fejlesztését segíti.

•

Ø halászflották átszervezése, modernizálása, Ø halászatból származó termékek feldolgozási forgalmazási feltételeinek javítása, Ø tengeri halászati területek védelme, Ø halászati farmok fejlesztése, Ø halász kikötık létesítményei, Ø új piacok feltárása.

Európai Szociális Alap (ESF): elsıdlegesen a szakképzés és foglalkoztatás ösztönzését hivatott támogatni.

•

Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF): a mezıgazdasági struktúra átalakítását és vidékfejlesztés támogatást szolgálja.

•

Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök (FIFG): a halászati ágazat átalakításának segítésére jött létre.

•

Kohéziós Alap: a Maastrichti szerzıdés hozta létre, hogy az unió a strukturális alapok mellett a környezetvédelemmel és a transzeurópai közlekedési hálózatokkal kapcsolatos projektek támogatásával segítséget nyújtson az európai gazdasági és monetáris unióra való felkészülésben. A kohéziós alap összege 1993-1999 között 15,5 milliárd ECU.

•

Európai Beruházási Bank: hozzájárul a regionális fejlıdéshez. Forrásai többségét az infrastruktúra fejlesztésre, közlekedési és energiahálózatok befejezésére és a környezeti állapot javítására fordították. Hitelek biztosításával hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz. A területfejlesztésre 1994-ben 12 milliárd ECU hitelkeret állt rendelkezésre.

•

367

368

Kohéziós Alap (1993) A 2000-2006 közötti költségvetési periódusra 18 milliárd euróban (1999-es árakon) határozták meg a Kohéziós Alapban rendelkezésre álló összegek nagyságát. Ebbıl minden évben 2,6 milliárd eurót lehet felhasználni. A kiadások 45%-át a környezetvédelem, 55%-át a közlekedési projektek finanszírozására fordítják. A támogatott projekteknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a támogatott területen mérhetı, szignifikáns javulást eredményezzenek. Ezért a támogatott projektek költségvetésének alsó határa 10 millió euró. Magyarországon felhasználó intézmények:

Közösségi Kezdeményezések • • • • • • • •

• Nemzeti Autópálya Rt. (NA) • Magyar Államvasutak (MÁV) • Környezetvédelmi hatóságok intézményei

INTERREG: (költségvetése a jelen idıszakra: 4,9 milliárd euró) Határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttmőködést és tervezés. Magyarország: ’90 évek társult országként (pénzügyi támogatás a PHARE keretébıl származik). EQUAL: (2,8 milliárd euró) Nemzetek közötti együttmőködés diszkrimináció / egyenlıtlenség leküzdésére a munkaerı piacon
férfiak / eltérı munkahelyi kezelésének, megkülönböztetésének megszüntetésére (Mo. részvétel: PHARE). LEADER: (2 milliárd euró) vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közremőködésével a partnerség elve alapján. URBAN: (700 millió euró) A városok és városi térségek gazdasági, társadalmi rehabilitációját támogató program, a fenntartható városi fejlıdés érdekében.

369

Közösségi Kezdeményezések

ν

370

Közösségi Kezdeményezések 9 különbözı témájú EQUAL alprogram • (Development partnerships) EU-ban.

Az INTERREG III

1.) Mo. és a Cseh Közt. a 2001. évi Phare-programban elsıként, kísérleti jelleggel vehet részt az EQUAL kezdeményezésben.

kezdeményezés 3 alapvetı és egymástól elsısorban az együttmőködési területében különbözı formája: A: határmenti együttmőködés

(67%)

C: interregionáls együttmőködés

(6%)

B: transznacionális együttmőködés

és

2.) Hazai EQUAL Program célja: elısegítse a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, elsısorban a roma kisebbség bekapcsolódását, illetve visszatérését a munkaerıpiacra.

3.) Felkészülés az Európai Szociális Alap (ESZA) által nyújtott lehetıségek hatékony felhasználására, részesüljön az Európai Unió tagállamaival együtt a nemzetközi együttmőködés és a közös stratégia kialakításának elınyeibıl.

(27%)

371

372

62

Közösségi Kezdeményezések EQUAL program fı területei (EU tagországokban) •


Munkaerıpiacra való visszatérés (reintegráció) = Mo.
Fajgyőlölet elleni harc


Egész életen át tartó tanulás


Generációs-szakadék csökkentése
Menedéket keresık (menedékjog)

Közösségi Kezdeményezések

LEADER + (2000 – 2006) Akciók a vidék gazdaságfejlesztéséért A

program célja: segíteni és támogatni a vidék szereplıit abban, hogy vidékük hosszabb távú potenciáljáról gondolkodjanak, valamint elısegíteni a fenntartható növekedést. Kedvezményezettek:


Vállalkozásösztönzés

‘Helyi Akciócsoportok’ (Local Action Groups - LGA),
fejlesztési stratégiákat alakítanak ki és hajtanak végre helyi térségükre.


Munkahelyi és családi élet összeegyeztetése
Szociálpolitika

népesség 10.000 és 100.000 fı között van


Változásokhoz való alkalmazkodás

népsőrőség kisebb, mint 120 fı/km2 373

374

Közösségi Programok

Közösségi Kezdeményezések

Közösségi Programok definíciója: „A közösségi programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét.”

Az URBAN II a lepusztult városi negyedek fenntartható fejlıdésére • kidolgozott program 2000 - 2006 között.

EU 6 K+F KP-on belül: INCO – NK-i kooperáció

5.)hatásos energiagazdálkodási rendszerek létrehozása, megújuló energiaforrások alkalmazása; 6.) információs technológiák alkalmazása.

375

Közösségi Programok

•

• • • • •

Energetika, környezetvédelem: EIE (ALTENER, SAVE, STEER, COOPENER), LIFE III Digitális tartalom: eContent Oktatás, képzés: SOCRATES, LEONARDO, TEMPUS Ifjúsági programok: YOUTH KKV specifikus programok: CRAFT, Kollektív kutatás Nemzetközi kooperáció: WBC, MPC, DEV, Russia + NIS

Ifjúság

4.) környezetbarát tömegközlekedés-fejlesztése;

társadalom

terén);

Információs

szolgáltatások

3.) alacsonyabb társadalmi rétegek integrálása (oktatás, szakképzés terén);

Energetika,

2.) munkahelyteremtés (környezetvédelem, kultúra,

környezetvédelem

1.) életfeltételek javítása (zöld területek növelése, lakótömbök renoválása);

Oktatás, szakképzés

EU 6 K+F KP-on belül: horizontális KKV programok

Fıbb célkitőzések az URBAN II Programban:

376

Energetika, fenntartható fejlıdés Intelligent Energy for Europe (Költségvetés 2003-2006: €215 M)

• ALTENER = megújuló energiaforrások • SAVE = energiahatékonyság • COOPENER = nemzetközi kooperáció (3. országokkal – mediterrán régió) • STEER = fuvarozás energia vonzata 377

378

63

Környezetvédelem

LIFE III Költségvetés 2000-04-re: €640 M (program meghosszabbítva: 2006 dec. + €317 M) • LIFE Environment – Környezetvédelem, ipari innovációs és demonstrációs projektek • LIFE Nature – Természetvédelem, vadon élı állatok és növények élıhelyeinek megırzésére • LIFE Third Countries – Harmadik országok

LIFE III

Környezetvédelem

Támogatási arány

3rd countries

Ált. elszámolható költségek 50%-a,

Environment

jövedelemtermelı tevékenységek esetében 30%,

Nature

Lásd fent + 75 %: a 92/43/EEC sz. irányelv szerint prioritást élvezı természetes élıhelyek / fajok

Pályázók köre

egyéb

nincs konzrociumkényszer

2 kör: 1. Kvvm (formai ellenırzés),

Beadás angol nyelven 4 pld. minden természetes és (magyar jogi személy összefoglaló):

2. Brüsszel: elbírálás

379

380

Információs társadalom

Információs társadalom eContent

eContent (Költségvetés: 2003-2004 € 51,5 M) CÉL:

„Többéves közösségi program a globális hálózatokon megjelenı európai digitális tartalom fejlesztésének és felhasználásának serkentésére és a nyelvi sokszínőség ösztönzésére az információs társadalomban”

FP

Projekt típusok: 1.

hatósági projekt

2. 3.

Demonstrációs projektek (DM) Kísérı intézkedések (AM) Bemutató projektek (FP)

DM

Demonstrációs projekt

Oktatás, szakképzés

1. SOCRATES (együttmőködés az oktatás minden területén)

2. LEONARDO DA VINCI (együttmőködés a szakképzés területén)

3. TEMPUS (együttmőködés a közép- és kelet európai országok felsıoktatásának fejlesztésére és szerkezeti átalakítására) 383

Min. 2 különbözı tagországból

Megvalósít-

AM

381

Résztvevık

Kísérı

intézkedések

1 résztvevı is elég

Támogatás mértéke Max. 2,5 M EURO 50% Max. 200 E EURO 50% Max. 1 M EURO 100%

Benyújtás (Brüsszel)

2004. Március

Folyamatos max. 2004. május 28. 382

SOCRATES

COMENIUS (iskolai oktatás: iskolák közötti nemzetk.-i kooperáció) ERASMUS (Felsıoktatási intézmények hallgatóinak mobilitása) GRUNDTVIG (Felnıttképzı intézmények közötti nemzetközi kooperáció) LINGUA (nyelvtanulás és tanítás ösztönzése) MINERVA (együttmőködés az információs és kommunikációs technológiák és a távoktatás terén) 384

64

LEONARDO

mobilitási projektek

(oktatási és a gazdasági szféra közötti együttmőködés. Külföldi gyakorlatok, csereprogramok)

kísérleti projektek (új módszerek, eszközök bevezetése és terjesztése)

nyelvi készségek fejlesztése (szakképzésben résztvevık szaknyelvi és kulturális készségeinek fejlesztése)

nemzetközi hálózatok létrehozása

(szakképzés területén nyert tapasztalatok, sikeres módszerek cseréje és minél szélesebb körben történı terjesztése)

referenciaanyagok

kidolgozása (szakképzés helyzetének európai szinten történı felmérése, az államok szakképzési rendszerének tanulmányozása)

TEMPUS (Felsıoktatásban való együttmőködés Európa és partnerországai számára)

Joint European Projects (JEPs) – Közös

Európai Projektek (konzorciumoknak, határidı: dec. 15)

Individual Mobility Grants (IMGs) – Egyéni Mobilitási Ösztöndíj (egyéneknek)

385

YOUTH PROGRAMMES

• • • • •

386

Horizontális KKV program: ‘CRAFT’

• Az európai (és partnerországok) ifjúsági programja: 15 – 25 éves korig

Célja: KKV-k K+F általi versenyképességének a növelése

Nemzetközi ifjúsági cserék Európai Önkéntes Szolgálat Ifjúsági kezdeményezések, Future Capital Metszéspont projektek Támogatói projektek

Collective research projects (költségvetés 2003: €40 M). Kollektív kutatás ipari szövetségek és társulások számára (konzorcium kötelezı) • Co-operative research projects – ‘CRAFT’ (költségvetés 2003: € 155 M). Kooperatív kutatási projektek különálló KKV-k számára (konzorcium kötelezı)

Két fı típus:

387

Nemzetközi kooperáció - INCO INCO – International Cooperation 4 csoport: WBC – Western Balkan Countries

(környezetvédelem, egészségügy, kutatás, ismeretterjesztés 2003: 13,5+0,6 M €)

MPC

–

Mediterranean

DEV

–

Developing

Partner

(környezetvédelem, víz, növénytermesztés, ismeretterjesztés 2003: 25+0,6 M €)

Countries

egészségügy,

Countries

természetvédelem, élelmiszerbiztonság 2003: 50+1 M €)

kutatás,

(egészségügy,

388

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Dr. Fehér István Egyetemi tanár

NIS + Russia – New Independent Countries

(kutatási potenciál stabilitása, ipari termelési rendszerek stabilitása, környezet és egészségvédelem 2003: 0,6 M €) 389

390

65

Tartalom

Bevezetés I.

1. Bevezetés 2. Történelmi áttekintés 3. A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere 4. A közös monetáris politika következményei 5. A monetáris unió elınyei és hátrányai 6. Magyarország érdekei és az EMU 7. Az euró bevezetésének problémái Magyarországon 8. Az euró, mint fizetıeszköz 391

Bevezetés II.

• A pénzügyi integráció lépcsıfokai:
A valuták teljes és visszafordíthatatlan konvertibilitása;
Az árfolyam-ingadozások megszüntetése;
Az árfolyamparitások visszavonhatatlan rögzítése;
A tagok közötti tıkeáramlás teljes liberalizálása.

• A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) fogalma: „Az árucikkek, szolgáltatások és termelési tényezık szabad és korlátok nélküli áramlása, a közös valuta létrejötte, centralizált gazdaságpolitika.” • A pénzügyi integráció elemei:
árfolyamunió,
tıkepiac-unió. 392

Bevezetés III.

• A közös valuta elınyei:
A közös viszonyítási alapból és a közös számvitelbıl származó információs elınyök;
A közös pénz, mint elszámolási egység és értékırzı eszköz hatékonysága;
Alacsonyabb tranzakciós költségek a nemzetközi kereskedelemben;
Az árfolyamváltozások kockázatának kiküszöbölése.

393

Bevezetés IV.

394

Történelmi áttekintés I.

A gazdasági összefonódás problémái:

• 1958 – Római szerzıdés • Közös piac kiépítése


A tagországok egyéni intézkedései hatással vannak a többi tagállamra.

– Négy alapszabadság


A tagok gazdasági problémáinak külön kezelése egyre nehezebbé válik. 395


Munkaerı
Áruk
Szolgáltatások
Tıke

396

66

Történelmi áttekintés II.

Történelmi áttekintés III.

• Tıke szabad áramlása: – A tagállamok pénzügyi rendszerei különbözıek; – Tagállamok közötti tranzakciók valutaátváltással járnak ; • Dollár korlátlan átválthatósága aranyra – Árfolyamok bizonytalansága; – Az ingadozások kiszámíthatatlansága.

• Ha a tagállamok önállóan határozzák meg monetáris politikájukat, akkor a belsı gazdasági, pénzügyi folyamatok tükrében változtatják az árfolyamokat. Az árfolyamingadozások következtében pedig rosszabb esetben egy folyamatosan instabil helyzet jöhet létre, amely alááshatja a vámunióból és a közös piacból származó elınyök jelentıs részét. 397

Történelmi áttekintés IV.

398

Történelmi áttekintés V.
Werner – terv – Ún. Werner Bizottság 1970-ben készült javaslata szerint 1971 és 1980 között több szakaszban jött volna létre a gazdasági és monetáris unió. – A közösségi valuták egymáshoz viszonyított +/1%-os ingadozási sávban tartásával indult volna, majd a sáv fokozatos szőkítésével jutottak volna el az árfolyamok teljes rögzítéséhez.


Ennek felismerése után tagállamok a monetáris integráció kiépítése mellett döntöttek
1964 - A Jegybankelnökök Tanácsa felállítása a szorosabb monetáris politikai együttmőködés érdekében
1970 – A Werner-terv 399

Történelmi áttekintés VI.

400

Történelmi áttekintés VII.

– A Bretton Woods-i rendszer 1971-1973 közötti teljes szétesése, valamint az 1973ban kitört olajválság és annak gazdasági, politikai következményei miatt nem valósult meg az unió.

• 1972 – „Valutakígyó” (európai sáv)

– A rendszert még a Werner-terv szerint vezették be. – A tagországok saját valutáikat egy szőkebb ingadozási sávban tartották egymás közötti keresztárfolyamaikban, mint a dollárral szemben.

• 1973 – Az Európai Monetáris Együttmőködési Alap felállítása – Rövidtávú hitel nyújtása pénzpiaci intervencióra (keresztárfolyam védelem).

401

402

67

Történelmi áttekintés VIII.

Történelmi áttekintés IX.

• 1979 – Az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) – Fı célja a Közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt – Az EMS három eszközre épült:

• az átváltási árfolyam-mechanizmusra, az ERM-re [Exchange Rate Mechanism] • az európai valutaegységre, az ECU-re [European Currency Unit] • az Európai Monetáris Együttmőködési Alapra, az EMCF-re [European Monetary Cooperation Fund]

Az átváltási árfolyam-mechanizmus, ERM: – A rendszerben részt vevı valutákra a központi bankok által megállapított ún. központi paritásrácsból indult ki. A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg. A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetıvé. A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni.

403

Történelmi áttekintés X.

404

Történelmi áttekintés XI.

• Az európai valutaegység, ECU:

– Az ECU a Közösség összes valutájából a tagállamok gazdasági erejének súlyozásával létrehozott valutakosárként funkcionált. – Az ECU valutakosár megteremtette a közös pénz alapjait. Az ECU kezdetben a központi bankok közötti elszámolásokra és hitelezésekre használták, de késıbb a pénzintézetek közti elszámolásoknál, sıt kereskedelmi ügyletek elszámolásainál is bevezették; a kötvénypiac egyik fontos szereplıjévé vált, és hitelkártyák alapvalutájaként is elterjedt; tartalékvalutaként pedig egyre népszerőbb lett, mivel valutakosár szerepébıl adódóan igen stabilan ırizte értékét.

• 1989 – Delors-terv:

– Az Egységes Okmány életbe lépésével, illetve az ebbıl adódó tıkepiaci liberalizáció megvalósításával párhuzamosan 1987 után ismét a középpontba került az EMU létrehozása. – A Delors által vezetett, a monetáris unió koncepciójának kidolgozásával megbízott munkacsoport 1989-ben adta ki az ún. Delors-tervet, amely lefektette az EMU [Economic and Monetary Union], a Gazdasági és Monetáris Unió programjának alapjait.

405

Történelmi áttekintés XII.

406

Történelmi áttekintés XIII.

• 1989 – Delors-terv

– A Delors-terv szerint a monetáris unió csak • a tıkeforgalom teljes körő liberalizációjával, • a valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitásával, • az árfolyam lebegési sávok megszüntetésével, • a valutaparitások visszavonhatatlan rögzítésével lehetsegés. A rendszer központi elemeként pedig javasolta a közös és egyetlen valuta bevezetését. 407

• I. szakasz 1990. Júl.1. – 1993. Dec. 31.

– A tıkemozgásokra vonatkozó korlátozások teljes leépítése. – A tagállamok között szorosabb gazságpolitikai egyeztetés kereteinek kialakítása (konvergencia programok). – A nemzeti jegybankok közötti szorosabb együttmőködés kialakítása. 408

68

Történelmi áttekintés XIV.

Történelmi áttekintés XV.

• II. szakasz 1994. Jan. 1. – 1998. Dec. 31.

– Az Európai Monetáris Intézet (EMI) megalapítása, Központi Bankok Európai Rendszere, Egységes Monetáris Politika jogi, intézményi és technikai elıfeltételei kialakítása; – Fı cél a konvergencia-kritériumok teljesítése; – A nemzeti monetáris politikák koordinációja; – A tagállamok közti gazdaságpolitikai koordináció erısítése; – A Jegybankok függetlenségének biztosítása.

• III. szakasz 1999. Jan. 1-jétıl

– A monetáris unióban résztvevı országok valutája és az EURÓ közötti átváltási arányok visszavonhatatlan rögzítése. – A monetáris politika delegálása a Központi Bankok Európai Rendszeréhez, és ezzel az egységes monetáris politika meghatározása és

végrehajtása. 409

Történelmi áttekintés XVI.

410

Történelmi áttekintés XVII.

Az EMU-ba való belépés feltételei: • A Maastrichti konvergencia – kritériumok (egymáshoz közelítés feltételei): – Árfolyam stabilitása; – Fenntartható költségvetési pozíció; – Árstabilitás; – Kamatkonvergencia.

A Maastrichti konvergencia – kritériumok: A Maastrichti szerzıdésben lefektetett konvergencia követelmények feltételei a tervezett EMU-ba való belépésnek. A követelményeket szándékosan tették ilyen szigorúvá, hogy garantálják a tervezett valuta- egység stabilitását (EK Szerz. 109j cikke). 411

Történelmi áttekintés XVIII.

412

Történelmi áttekintés XIX. A Maastrichti konvergencia – kritériumok:

A Maastrichti konvergencia – kritériumok:


Árstabilitás


Árfolyam stabilitása

– Vizsgált ország inflációs rátája egy éven át max. 1,5%al nagyobb, mint a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam mutatóinak számtani átlaga azonos idıszakban.

– Az EURÓ-övezet országai a saját valutájukat meghatározott sávon belül kell, hogy tartsák a konvergencia jelentést megelızı 2 évben.


Fenntartható költségvetési pozíció

– A tagország az Európai Tanács által meghozott döntés idején nem állhat túlzottdeficit-eljárás alatt (Költségvetési hiány max. GDP 3%-a, bruttó államadósság max. GDP 60%-a). 413


Kamatkonvergencia

– Az ország hosszú távú kamatlába egy éven át legfeljebb 2 százalékponttal nagyobb, mint a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam hosszú távú kamatlábainak számtani átlaga. 414

69

A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere I.

A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere II.

• Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) – Európai Központi Bank (EKB) – 25 Nemzeti Központi Bank

• EKB döntéshozó szervei – Kormányzótanács – Igazgatóság – Általános Tanács

415

A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere III.

A közös monetáris politika következményei

Pénzügyi következmények:

• Központi Bankok Európai Rendszere (KBER):

– 1998. Június 1-jén hozták létre – Európai Központi Bank (EKB) és 25 Nemzeti Központi Bank alkotja – Cél: A közös monetáris politika megvalósítása, az árstabilitás megırzése, valutatartalékok kezelése. – Vezetıi:
Kormányzótanács
Igazgatóság
Általános Tanács – átmeneti feladatok ellátása

• Fiskális és Jövedelemi politika – nemzeti hatáskör.

417

A monetáris unió elınyei és hátrányai

A közös pénz elınyei: - árfolyam-bizonytalanság megszőnik; - az átváltáshoz kötıdı (tranzakciós) költségek eltőnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása
közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszőnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét
hasonló gazdasági struktúra.

416

- közös pénzügypolitika - közös pénz (euró) - azonos kamatlábak Gazdasági következmények: - külkereskedelem => belkereskedelem Politikai következmények: - közös monetáris politika => szuverenitás egy részének feladása

418

Magyarország érdekei és az EMU Magyarország EMU-ba való belépésének legfontosabb tényezıi:

419


Magyarország aránylag kis ország;
Aránylag nagyon nyitott ország;
Az EU gazdaságába erısen integrálódott.

420

70

Az euró bevezetésének problémái Magyarországon I.

Az euró bevezetésének problémái Magyarországon II.

• Legnagyobb probléma a maximum 3%-os államháztartási deficit betartása. • A deficit jelenleg 5-6%, mely a következı súlyos következményekkel jár:

 A magas deficit fedezéséhez magasabb adóterhek szükségesek a jövıben;  Magas reálkamatot idéz elı, és ezzel kiszorítja a vállalati beruházásokat;  Lényegesen hozzájárul a folyó fizetési mérleg hiányának túlságosan magas szintjéhez. 421

Az euró bevezetésének problémái Magyarországon III.


Fontos a hosszú távú célok szem elıtt tartása is, hiszen a reformok mőködésbe lépése évekig tart.
Az euró bevezetésének elég közel kell lennie ahhoz, hogy a politikai döntéshozókra nyomást gyakoroljon, és a piaci szereplık is érezzék a közelségét, DE elég távol kell lennie ahhoz, hogy ne vezessen társadalmilag elfogadhatatlan költségcsökkentésekhez.

A problémák kezelésének fı irányelvei:
Szükséges a nagy ellátórendszerek átható reformja, mint pl.: egészségügy, oktatás, TB, nyugdíjrendszer.
A közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentése (ebben hazánk élenjár).
Szükséges az adórendszer reformja, mely túl bonyolult, nem hatékony és nem ösztönöz munkára.

422

Az euró, mint fizetıeszköz Nem vezetik be: • Nagy-Britannia

Kimaradási jogával élt.

• Dánia

Népszavazáson elvétettek a bevezetést.

• Svédország

Konvergencia-kritériumokat nem teljesítette.

423

Az euró, mint• fizetıeszköz 1 – Vízjel. Ha a bankjegyet fény felé • •

•

fordítja, egy kép és a bankjegy értékét mutató vízjel válik láthatóvá. 2 - Biztonsági szál. Ha a bankjegyet fény felé fordítja, a biztonsági szál egy sötét vonalként jelenik meg. 3 - Hologram fólia. Az alacsony címlető (5,10 és 20 EUR) bankjegyek elıoldalának jobb felén hologram fóliacsík található. A bankjegy mozgatásakor az euró szimbóluma és a bankjegy értéke tőnik fel. 4 - Szivárványszínekben játszó csík. Az 5, 10 és 20 EUR bankjegyek szivárványszínekben játszó csíkkal rendelkeznek. Ez csak a bankjegy hátoldalán jelenik meg. Erıs fény mellett és a bankjegy mozgatásakor a csík ragyog és kissé megváltozik a színe 425

424

Az euró, mint •fizetıeszköz 1 – Vízjel. Ha a bankjegyet fény felé • •

•

fordítja, egy kép és a bankjegy értékét mutató vízjel válik láthatóvá. 2 - Biztonsági szál. Ha a bankjegyet fény felé fordítja, a biztonsági szál egy sötét vonalként jelenik meg. 3- Fóliakép. A nagyobb címlető bankjegyek (50, 100, 200 és 500 EUR) elıoldalának jobb oldalán egy bélyegszerő hologram fóliakép található. A bankjegy mozgatásakor az építészeti motívum és a bankjegy értéke tőnik fel. 4 - Színváltó festék. Az 50, 100, 200 és az 500 EUR bankjegyek színváltó festékkel készülnek. Ezen bankjegyek mozgatásakor a bankjegy értékét mutató számok megváltoztatják színüket bíborról olívzöldre, vagy barnára. 426

71

Kiemelkedı festékréteg

Szivárványszínekben játszó csík

427

A vízjel, a biztonsági szál és az egymásba illeszkedı számok

428

Színváltó tinta

429

430

Euró és cent érmék Az EU világgazdasági kapcsolatai EU - Kereskedelempolitikája Dr. Fehér István egyetemi tanár 431

432

72

Népesség 1996-millió

EU

372

USA

265

126

%

6.5

8 556 300

7 341 900

4 599 700

%

29.9

25.7

16.1

Export %

20.2

15.8

10.4

GDP

4.6

Japán

2.2

GDP fı 23 001 27 705 36 506 Import %

18.0

19.9

8.5

Segély 34 723 11 071 9 623 Forrás: OECD, Világbank

433

• Kiemelkedı szerep a közvetlen külföldi tıkebefektetések nyújtásában és fogadásában • 1998-ban az EU-ból származott a világban megvalósított külföldi eredető beruházások majdnem fele • EU fogadta a külföldi tıke egyötödét • Az EU a külföldi tıkeberuházások mintegy kétharmadában érintett volt

435

EU fı kereskedelmi partnerei

USA Japán Svájc Kína Norvégia Oroszország Mediterrán országok Közép- és Kelet Európa Iparosodott távol keleti országok

434

Segélyezés • A világ legnagyobb segélyezıje • Regisztrált fejlesztési segélyek (45-50%EU) • Összes kiadások 6,5 %-a • Fıigazgatóság-Bizottságon belül • Parlamenti szakbizottság a fejlesztési segélyekkel kapcsolatos politikára • A világ népesség 80 %-a, a fejlıdı és átalakuló országok zöme kötött

436

• Tagállamok által folytatott tevékenységek kiegészítése úgy, hogy erısítse a fejlıdı országok

EU fejlesztési együttmőködési politikája-development policy

• EU tagállamok segélyeinek 15%-a valósul meg közvetlen közösségi költségvetésbıl • Történelmi és stratégiai okok • Erkölcsi kötelesség a világ gazdasági és politikai perifériáján szegénységben és elmaradottságban élı országok támogatása • Volt gyarmatokkal speciális kapcsolatok kialakítása, Loméi konvenció 71 országgal

• • • • • • • • •

– fenntartható gazdasági és társadalmi fejlıdését – zökkenımentes és folyamatos integrálás a világgazdaságba – szegénység ellen folytatott küzdelemét

– Továbbá hozzá kell járulni a fejlıdı országokban a jogállamiság, valamint az emberi és alapvetı jogok tiszteletben tartásának konszolidáládához

437

438

73

• Közösségi fejlesztési politika eszközei • segélyezés

A közösségi politika alapelvei • Komplementaritás-közösségi tevékenységek kiegészítik a tagállamok fellépését • Koordináció-tagállamok és a Közösség fellépését koordinálni kell, nemzetközi szerv. • Koherencia-fejlesztési politika integrálása az EU egyéb politikáiba, ( mezıgazdaság, közl.) • Földrajzi súlyozás-prioritás a legelmaradottabb országoknak • Politikai feltétel-demokratikus kormányzat

439

– szerzıdéses alapon, ACP országok és mediterrán országokkal meglévı egyezmények elemeként – egyedi alapon, rászoruló országoknak a világ bármely részén

• kereskedelem-referenciák • finanszírozás

– Európai Fejlesztési Alap-támogatások – Európai Beruházási Bank-kedvezményes hitel – Közös költségvetés speciális tételei-vészhelyzet, katasztrófa helyzet ( Humanitarian Aid Office)

440

Közös kereskedelempolitika

Közös kereskedelempolitika

• Szükségességét a Közösségek megalakulásának egyik fı célja a vámunió létrehozása hívta életre, mivel • A vámunióval a tagállamok harmadik országokkal folytatott kereskedelmük szabályozását közösségi szintre utalták • Tagállamok között vámokat eltörlik, külsı országokkal szemben közös, egységes 441 vámtarifarendszert alkalmaznak

• Tagállamok közös vámtételeket fogadnak el • Közösen kötnek vám és kereskedelmi megállapodásokat-Bizottság hatásköre • Egységesítik liberalizációs intézkedéseiket, exportösztönzı politikájukat és a kereskedelmük védelmét biztosító mechanizmusokat (pl. dömping eljárások, exporttámogatások)

• A mezıgazdasági termékek kereskedelme nem tartozik a kereskedelempolitika hatálya alá, azokra a közös agrárpolitika rendelkezései vonatkoznak • A közös kereskedelempolitika 1970-ben lépett életbe, egyes elemei csak 1975-tıl mőködtek • Egységes vámtételek alkalmazása, versenyelıny kizárt 443

442

• Közösségek megalakulásakor a termékek kereskedelme volt a meghatározó • Jelenleg 25% szolgáltatás • Amszterdami szerzıdés szolgáltatásokra és szellemi tulajdonra • Nizzai Szerzıdés továbbra is megosztja a Közösség kompetenciáját a tagállamokkal a kulturális és audio-vizuális szolgáltatások, az oktatási szolgáltatások, továbbá a szociális és egészségügyi szolgáltatások területén. E területeken a kereskedelmi tárgyalásokat a tagállamok és a Közösség, (annak nevében a 444 Bizottság) közösen folytatják

74

• A közös kereskedelempolitika megvalósításának fı letéteményese a Bizottság és a Tanács • A kereskedelempolitika mindennapi végrehajtását, folytatását a Bizottság végzi, míg a fontosabb döntéseket a tanács hozza, illetve felügyeli a Bizottság döntéseit • A Parlament, csak a fontosabb nemzetközi egyezmények esetében vesz részt a közös kereskedelmi politikában, mivel bizonyos megállapodásokat a Parlamentnek is jóvá kell hagynia 445

• A tárgyalásokat a Tanács erre célra létrehozott különbizottsága figyelemmel kíséri és ellenırzi • A tárgyalások lezárultával a kereskedelmi megállapodásokat és szerzıdéseket a Tanács ratifikálja minısített többséggel, kivéve a társulási szerzıdéseket, ahol egyhangúság szükséges • Társulási egyezményekhez szükséges az Európai Parlament jóváhagyása is 447

• A kívülálló országok egyenértékő partnerként kezelik ma már az EK-t, amelyet a vele kötött nemzetközi szerzıdések, illetve diplomáciai kapcsolatok is bizonyítanak • Az alapító Szerzıdések a Közösségeket jogi személyiséggel ruházták fel • Ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatoknak mind a Közösségek, mind a tagállamok egyaránt szereplıi maradtak 449

Bizottság szerepe és hatásköre

• Legszélesebb önállóság és végrehajtási és döntéshozatali hatáskör • Autonóm eljárás: önálló döntés a vámtarifák meghatározásáról, a dömpingellenes és a piacvédelmi szabályozások alkalmazásáról • Kívülálló országokkal kötött kereskedelmi szerzıdések, megállapodások esetében nem járhat el autonóm módon a Bizottság, Tanács adja meg az EU nevében a felhatalmazást 446

Külgazdasági • Annak ellenére, hogy akapcsolatok Maastrichti Szerzıdés létrehozta az Európai Uniót,a nemzetközi jog alanya továbbra is az Európai Közösségek • EK a nemzetközi jog sajátos szereplıje • Jogállása hasonlít a nemzetközi szervezetekhez, de mivel az EK egyre inkább a tagállamainak közösségeként, uniójaként lép fel a nemzetközi kapcsolatokban, státusza inkább hasonlít az államokra, államszövetségekre

448

Mire terjed ki az EK hatásköre? • Bizonyos esetekben kizárólagos hatáskörrel rendelkezik (kereskedelmi egyezmények) • Más területeken a tagállamoknak van kizárólagos cselekvési joguk • Több esetben az EK és tagállamai együttesen lépnek fel, vegyes hatáskör (pl.társulási, csatlakozási szerzıdések) • EK korlátozott hatáskörökkel rendelkezik

450

75

• Közösségi kompetenciában tartozó ügyekben a Közösség nevében általában a Bizottság lép fel • A második pillérbe tartozó kérdésekben a Tanács soros elnökségét betöltı ország látja el a képviseleti feladatokat • Nemzetközi szervezetek többségével általában azok az államok veszik fel a diplomáciai kapcsolatot, amelyek annak a szervezetnek a tagjai, vagy azzá kívánnak válni, esetleg megfigyelıi státusszal rendelkeznek a szervezetben, akkreditált 451 dipl. képviselet - 165 állam

• • • • •

• EK Bizottsága saját maga is fenntart külképviseletekhez hasonlatos, de inkább kihelyezett szervezeti egységnek tekinthetı, ún. delegációkat kívülálló országokban • Bizottság 1999-ben 124 országban mőködtetett saját delegációt • Általában azokban az államokban ahol szerzıdéses kapcsolat alakult ki

452

EK multilaterális kapcsolatai

EK kétoldalú kapcsolatai

ENSZ GATT - WTO OECD Európa Tanács Különbség: az egyes kérdések milyen kompetenciában tartoznak ?

– WTO, OECD- Bizottság képviselıje – ENSZ-hez tartozó intézmények - Tanács soros elnöke – Tagállamok képviselıi jelen vannak 453

1. A dél-Európai országokkal kötött társulási szerzıdések

454

•

• 1961- Görögország: 1981 tagság • 1963- Törökország-1995 vámunió

• 1970-es évek elején kötött szerzıdések vámunióra, illetve teljes jogú tagságra való törekvés : – Málta – Ciprus

• Közös kereskedelempolitika eszközeire támaszkodva kereskedelmi egyezményeket, megállapodásokat köt • Közösségek egyes kívülálló országokkal speciális, szorosabb- preferenciális jellegő együttmőködések, un.társulási viszony

455

2. Európán kívüli mediterrán országok szerzıdései Társulási szerzıdésnek számítanak a

Földközi-tenger medencéjének nem európai államaival kötött kétoldalú egyezmények, Líbia kivételével • Asszimetrikus piacra jutást biztosítanak az érintett mediterrán országoknak • Konkrét kölcsönök, hitelek, segélyek, munkaerıvel kapcsolatos rendelkezések • 2010-ig szabadkereskedelmi övezet létrehozása 456

76

• Korábbi3.gyarmatok, illetve speciális Loméi Konvenció kapcsolatok- kedvezı elbírálás EK piacain • Gyarmatok kezdetben a Közösség társult területei, önállósulás után újrarendezik a kapcsolatokat • Az I.Loméi Konvenció-71 ország, öt év • IV. Konvenció -10- év, 1990-2000 • Aszimmetrikus megállapodás, szabad piacra jutás=legnagyobb kedvezmény nyújtása

4. EFTA-tagállamokkal együttmőködés

• 1994 - Európai Gazdasági térség • Kezdetben nem volt cél a tagság • Késıbb Finnország, Svédország, Ausztria taggá vált • Feltétel- acquis communautaire nagy részének adaptálása

457

5. Európai Megállapodások • 1991 óta, 10 közép és kelet európai állammal kötött társulási egyezmény. Europe Agreements, (Európai megállapodások) • Szerzıdések ipari termékekre, egyenrangú szabad kereskedelmet célozzák meg, aszimmetrikus megvalósítás, Közösség hamarabb bontja le a korlátozásokat 459

•

Közös kereskedelempolitikára épülı kétoldalú egyezmények Loméi Konvencióban nem résztvevı, fıként

ázsiai és latin amerikai fejlıdı országokkal intézményesített kereskedelmi kapcsolatok • Legnagyobb kedvezmény elvére épülnek, szimmetrikus jellegőek, diszkriminációmentességen alapulnak • Segélyezést tartalmaz, valamint egyoldalú kedvezményeket • Csoportos egyezmények 461

458

• Segélyezés - PHARE • A politikai együttmőködés területén ez a szerzıdés megy el a legmesszebbre • Jogharmonizáció • Közös intézményrendszer felállítása • Szoros kapcsolatok kialakítása • Teljes jogú tagság elérése • Közösség nem tett semmilyen konkrét kötelezettség vállalást • 1998 öt- 2000-ben újabb öt ország kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat

460

• FÁK országok - TACIS program, segélyezés • Közösség nem kötött különleges kereskedelmi egyezményeket fı versenytársaival: USA, Japán • Legnagyobb kedvezmény elve érvényesül, valamint a WTO és OECD szabályozásain alapuló együttmőködés • Kereskedelmi viták, megegyezések • Transzatlanti szabadkereskedelmi övezet kezdeményezései, USA és az EU között 462 ipari területen

77

Tematika

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) Egy „öreg” közös politika új arca a harmadik évezredben Madarász István PhD hallgató

• • • • •

I. Alapvetések II. Történelmi dimenzió, idıbeliség III. A reformfolyamat IV. 2003: mérföldkı? V. Magyar mezıgazdaság: felkészülés, csatlakozás, élet a csatlakozás után • VI. Perspektívák, kérdések

463

464

I. Alapvetések

I. Alapvetések • Alapfogalmak

• Mit értünk ma mezıgazdaság alatt?

Agrobiznisz

Élelmiszergazdaság

Élelmiszeripar

Mg

Input beszállítók Egyéb szolgáltatók

Egyéb termelı és szolgáltató tevékenységek (vidéken)

Agrárvilág/Agrárium 465

466

I. Alapvetések

I. Alapvetések

• A tágabb értelemben vett mezıgazdaság Könnyőipari alapanyagok produktumai Energetikai célú biomassza

Közvetlen fogyasztásra alkalmas nyers élelmiszerek Feldolgozott élelmiszerek

Egyéb élelmiszeripari alapanyagok

• Mezıgazdasági termelıövezetek a világban – mi Európa szerepe? Kulcskifejezések: extenzív növekedés, Észak-Amerika

Takarmány és állati eledel

Ausztrália, Új-Zéland

Különbözı hasznosításra alkalmas növényi és állati melléktermékek

Latin-Amerika

Környezeti és tájfenntartással kapcsolatos pozitív externáliák, közszolgáltatások Turisztikai, kulturális, rekreációs és gasztronómiai szolgáltatások Talajmővelési, állattenyésztési és üzemszervezési szolgáltatások

467

Kína

intenzifikáció, támogatottsági szint, piaci orientáció

EU

Japán Svájc

Agrárexport-függı fejlıdı országok Nettó agrárimportır fejlıdık

Nettó agrárimportır arab országok

468

78

I. Alapvetések

I. Alapvetések

• A mezıgazdaság szerepének és súlyának értékelése

• Korlátozott A földmennyiségben mint speciális termelési tényezı áll rendelkezésre – tıkefelhalmozási eszköz

Bruttó hazai össztermék (GDP) hány százalékát adja?

Milyen arányban járul hozzá a foglalkoztatáshoz? (nem csak az alapanyagtermelés!) Milyen szerepe van a külkereskedekemben?

Adott földrajzi egység (pl.: ország) belsı élelmiszerellátásában mekkora a szerepe? Milyen mértékben jelent felvevıpiacot az input iparágak számára a mg mint tényezıpiac?

Korlátozott mértékben megújítható – talajvédelem, talajerı-gazdálkodás! Termelési tényezı – a termelés tárgya – a termelés színhelye Természeti erıforrások jelentıs része hozzá kapcsolódik Földpiac Európában

Földértékelés: a gazdálkodás könyvvitelében általában nem megfelelıen veszik számításba a földértéket Földjáradék

Ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM)

Agrártámogatások tıkésedése a földárakban, illetve átszivárgása a bérleti díjba

Ellátásbiztonság, élelmezési autarkia, biztonságos élelmiszerek, minıség 469

I. Alapvetések

470

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség

Mi a különbség a mezıgazdaság és a vidéki gazdaság között?

• A második világháború elıtt…

Hogyan értelmezhetı tehát az úgynevezett „európai agrármodell”? Mit jelent a multifunkcionalitás? Tulajdonképpen mi az agrárpolitika és mire irányul (piacpolitika, jövedelmpolitika, struktúrapolitika, stb.)? Miért van rá szükség (kitettség, cobweb)?

Ország

Történelmi fejlıdés

Árpolitika

Struktúrapolitika

471

Sajátosság

Egyesült királyság és Írország

Szabadkereskedelem

Világpiaci árak Az önellátás élelmiszerekbıl nem biztosított Veszteségtérítés (deficiency payment)

A struktúrát a piac formálja Viszont van agrárkörnyezetvédelmi politika

Fejlett élelmiszeriparral rendelkezı, nagy ország

Hollandia, Dánia, Belgium

1880 : szabadkeresk. Szakosodás állattenyésztésre és a magas hozzáadott értéket elıállító ágazatokra

Hatósági Vagy Szövetkezetek által szabályozott, de egyébként szabad

Hatékony, elméleti síkon is megalapozott struktúrapolitika

Holl. : elsı számú sajtelıállító Dán. : elsı számú vajelıállító, hatékony kisparaszti gazdaságok, nagyarányú szövetkezeti tagság (98%)

Luxemburg, Francia-ország, Németország

Protekcionizmus Hamar kialakult a mg-i hitelezés és a közös kockázatvállalás: Raiffeisen

Franciaország : hatósági, nagyon bonyolult Németország : hatósági

Franciaország : a KAP elıtt nem volt Németország : kis agrárszektor, kis struktúra, sok részidıs gazdaság, környezetvédelmi tám.

Franciaország : jövedelmek csekk segítségével történı havi juttatása, Crédit Agricole nevő mg-i pénzintézet (ma már fıleg bank) megalapítása 1969-ben

Hatósági

Kedvezıtlen

Veszteségtérítés (déficiency payment)

Agrárium védelme

Spanyol-ország, Görögország, Portugália Ausztria, Svédország, Finnország

1959 EFTA – European FreeTrading Association

472

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség • Római Szerzıdés 39. cikk (EK Sz. 33. c.) Alap célkitőzések: 1. Agrármodernizációs ~ 2. Jövedelempolitikai ~ 3. Piacstabilizációs ~

4. Ellátásbiztonsági ~

5. Élelmiszerpolitikai ~

473

474

79

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség • A célkitőzések és az alapító tagállamok korábbi gyakorlatának ötvözete: közös piaci szervezetek (CMO) Termékpályánként „egyedi” Fokozatosan épült ki minden fıbb termékre

• A standard rendszer felépítése és eszközrendszere

• Közös piaci szervezetek, rendtartások (rendeletek)

– mezıgazdasági termelıkre, termékpiacokra vonatkoznak, de közvetett a hatásuk a feldolgozókra és fogyasztókra

• Horizontális szabályozás (irányelvek)

Legnagyobbak (és legtöbbet emlegetettek): gabona, marhahús, tej, cukor Alapelvek:

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség

– egységes állat- és növényegészségügy, állatvédelem, minıség és higéniai stb. elıírások

1. Piac egységessége

• Vidékfejlesztési intézkedések (programozás)

2. Közösségi preferencia

– KAP második pillére

3. Pénzügyi szolidaritás (EMOGA) 475

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség • Külsı A CMO-eszközök a standard rendszerben védelem – WTO, csak vámok

Exporttámogatások Intervenció Árgaranciák, ártámogatások-tejpor Termelési támogatások- dohány Feldolgozás támogatása-kertészeti termékek Közvetlen termelıi kifizetések- jövedelemtámogatás (terület, állatlétszám) Önszabályozás ösztönzése- TÉSZ-ek Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések-kvóták Közvetett termeléskorlátozó intézkedések- ugaroltatás (területpihentetés) Horizontális szabályozások-minıség, állat és növényegészségügy, higiénia, állatvédelem- irányelvek formájában (ma már: cross-compliance)

476

II. Történelmi dimenzió, idıbeliség

Termelékenység

Versenyképesség

Kezdet (1960-) Ellátásbiztonság

Termelékenység növelése

Piac stabilizálása Jövedelemtámogatás

Krízis évek (1980-as évek) Túltermelés

Agenda 2000

Termékfölösleg csökken

Reformfolyamat folytatása

Jövedelem stabilizálása

Versenyképesség

Támogatások gyors növekedése

Környezetvédelem

Strukturális intézkedések (1988)

Költségvetés stabilizálása

Nemzetközi kereskedelmi viták

Fenntarthatóság

1992. évi reform

Vidékfejlesztés

477

III. A reformfolyamat

2003. évi reform Piaci orientáció Fogyasztói aggodalmak Vidékfejlesztés Környezetvédelem 478

III. A reformfolyamat

• Elsı lépések: kiigazítások a ’80-as években 1984: tejkvóta bevezetése

1988: költségvetési korlátozások

• Az elsı igazi reform: 1992 (MacSharry) (folyt.) Megvalósulás

Elsı körben: gabona, olajos- és fehérjenövények, marhahús, juhhús, dohány 1996: zöldség-győmölcs

Fokozódó igény a struktúrapolitika erısítésére

1999: bor

KISÉRİ INTÉZKEDÉSEK

• 3Az elsı igazi reform: 1992 (MacSharry) fı célkitőzés

Értékelés

Intézményi árak csökkentése

Jövedelemkiesés kompenzálása – (függetlenített: termék helyett input) közvetlen kifizetés

Közösség össztermelésének csökkentése (területpihentetés, állatsőrőség) 479

Felemás eredmények: átmeneti sikerek után újabb strukturális feleslegek, legprotekcionistább CMO-kat (tej, cukor) nem érintette a reform, kínálatszabályozó eszközök költséges és kijátszható mivolta, visszaélések, fokozódó igény a további reformra… 480

80

III. A reformfolyamat

IV. 2003: mérföldkı?

• AAgenda (2000-2006) szóban forgó 2000 költségvetési idıszak jelentısége

• Az újabb reformot kikényszerítı erık Világkereskedelmi tárgyalások és az ott vállalt kötelezettségek (piacrajutás, belsı támogatás, exporttámogatások)

WTO-tárgyalások újabb fejleményei

10 új tagállam csatlakozása, elıcsatlakozási alapok

A vidékfejlesztés integrált megjelenése: a KAP második pillére (elızmény: kísérı intézkedések)

Agenda 2000 fı célkitőzései

Versenyképesség javítása Élelmiszerbiztonság

Környezetvédelem, állatjólét Jövedelmszínvonal

Term. erıforr. való gazd., tájfenntart. Lakosság helyben tartása: jövedelemdiverzifikáció

A vidéki Európa jövıje: fenntarthatóság (második pillér)

módosítása

Keleti bıvítés

Közvélemény (adófizetıi elégedetlenség)

• A 2003 évi reform közvetlen elızménye Mid-term Review

481

IV. 2003: mérföldkı? • Célok és intézkedések Intervenció

Költségvetési nyomás

IV. 2003: mérföldkı?

• Reformelemek

A piacorientált termelés és vállalkozói szerep ösztönzése

Közvetlen tám. (decoupling) Cross-compliance 2. Pillér erısítése Degresszió Moduláció

482

„További” szétválasztás: összevont gazdaságtámogatás (SPS) történelmi modell, támogatási jogosultság (PE) regionális modell, hibrid modellek Kötelezı kölcsönös megfeleltetés – szaktanácsadás Közös Piaci Szervezetek: alaprendelet, késıbbi „önálló” reformok Erısödı második pillér – EMVA Moduláció, nemzeti tartalék

Közvetlen támogatás jövedelemtranszfer hatékonysága nı

Standardok érvényesítése (körny.véd., állatjólét) Kiegyensúlyozottabb támogatások

Pénzügyi fegyelem (KAP konszolidálása) 483

V. A KAP Magyarországon

V. A KAP Magyarországon

Az 1970-es ésmezıgazdaság ’80-as évek • Magyar

• A csatlakozás menete

Politikai és gazdasági rendszerváltás

Privatizáció az élelmiszergazdaságban, kárpótlás Piacvesztés, új kihívások kereskedelmi fronton

Elaprózódó és technológiailag sorvadó termelés a ’90-es években

Állatállomány apadása – megbomló egyensúly növénytermelés és állattenyésztés között Jelentıs agrárfejlesztési beruházási programok – vissza nem térítendı állami támogatások Hitelkonszolidáció

Csatlakozási elıkészületek visszásságai

484

485

Hivatalos csatlakozási tárgyalások kezdete 1998. március 31. Tárgyalások 31 fejezete Mezıgazdasági fejezet nyolc fordulója 1999. november - Mezıgazdasági álláspont 2000. június - EU hivatalos tárgyalási álláspontja 2000. december - Magyar kiegészítı tárgyalási álláspont Közösségi joganyag átvilágítása Magyar tárgyalási álláspont Közösségi tárgyalási álláspont Tárgyalási fejezet megnyitása Tárgyalási fordulók Csatlakozási jegyzıkönyv Ratifikáció Tagság 486

81

V. A KAP Magyarországon

V. A KAP Magyarországon

• A felkészülés kiemelt területei

n • 0 Problémák a KAP bevezetése körül á b a 4 . ma g

2 0 Ma v a n mely

Jogharmonizáció

közösségi jogszabályok átvétele

Intézményfejlesztés

megfelelı szervezeti struktúra és közigazgatási funkciók a KAP alkalmazására

má j g y a r u s 1 . ó ta o r érv é szá g o n is n y b e n – d a KA P ik ? e

Feszültségek

Gazdaságfejlesztés

verseny- és életképes agrárgazdaság kialakulása

d é s ot a S z e r z ı A P si A K l ak oz á n t C s a ás a u t á l t ák á r al áí r e f or m me g

Termelıi szféra felkészülése

közösségi szabályozás megismerése, felkészülés és alkalmazkodás

c sa A z sz d r a u in d

s ö n so k a t o z á á tl a k v á l to z s u ti k k á l

is

A r e fo r al ap ja m a tám og atási r i b an „ e k é sz ü r e n ge l tü n k ti m e g n d sz e r t ? ”–m ásr a

487

488

V. A KAP Magyarországon

V. A KAP Magyarországon

• SWOT: A gazdasági szereplık helyzete a KAP magyarországi alkalmazásának Erısségek: szaktudás, fejlesztési szándék, tükrében optimizmus

Standard – SPS konverzió (2005-2006-2007) SAPS – SPS konverzió (2007-2008-2009) vagy 2011? Magyar szemmel:

Gyengeségek: privatizáció, informáltság, vidékfejlesztés Lehetıségek: szaktanácsadás, finanszírozási struktúra, energianövények Veszélyek: leszakadás, makroökonómiai feltételek romlása, élelmiszerbotrányok

„Bottom-up approach” hiánya: Agrár-érdekképviselet Vidékfejlesztés (EMVA csúszása, LEADER) Szaktanácsadási rendszer 489

490

V. A KAP Magyarországon

VI. Perspektívák, kérdések

Következtetések a 2003-as reform magyarországi bevezetésével kapcsolatban:

• • • • • • • •

1. A Luxemburgi Megállapodás jól illeszkedik a reformfolyamatba, de Magyarország számára a folyamatos átmenet nem adott 2. Magyarországi bevezetés: gondolkodásbeli váltás 3. Alulról jövı kezdeményezés, gazdálkodók bevonása a döntéselıkészítésbe 4. Rövid, intenzív felkészülési idıszak 5. Kiegyensúlyozott felkészülés (ökonómiai számítások, kölcsönös megfeleltetés, szaktanácsadás) 6. Agrárpolitika-vidékpolitika-regionális politika 491

Mi várható 2013 után? A brit álláspont, HEALTH CHECK The Budapest Discussions További WTO-fordulók Egységes piacszabályozás(i rendelet) Biotechnológia, GM élelmiszerek Mi lesz a biotermékekkel? Tıkekoncentráció, versenyszemlélet erısödése Ökológiai, környezetvédelmi és jóléti szempontok erısödése • Energia? • Aktualitások: EMVA, SPS, CC, bor CMO, z-gy CMO, élelmiszerbiztonság, TCS, megújuló energia, MGSZH, 492 föld

82

Köszönöm a figyelmet!

493

83