TANMENET AZ 5. ÉVFOLYAM TANÁRA SZÁMÁRA

töri5KK.indd 99

4.

3.

2.

1.

Óra

A történelemtanítás és -tanulás alapjai a források. Nézzünk meg minél több történelmi forrást!

A történetírás egyik alapja a régészet. A rekonstrukciót a szemléltetés teszi lehetővé. Mutassunk be minél több példát!

Tegyünk különbséget az őslények, az ősemberek, illetve a bennünket körülvevő környezet között! Rajzok készítése az őskörnyezetről a fantázia segítségével.

Ismerjük meg a múltat!

A régészek munkája

Az ősember környezete

A történelem kezdete

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A színes, sokrétű földi világ bemutatása, illetve az egymástól eltérő tulajdonságú földrajzi területek összehasonlítása. europid, negrid, mongolid, ausztralid

Belépő nevek

dinoszauruszok, jégkorszak, szavanna, kőkorszak, főemlős, megnyúlt koponya, közösségi szellem, horda

Samu, Vértes László

Az őskor

kutatóárok, feltárás, leletek, bontókés, mérőléc, restaurátor, antropológus

tárgyi emlékek, források, hagyományok, ősi szokások

emberfajta

Belépő fogalmak

Etiópia, Omo-folyó Jáva, Peikng, Vértesszőlős, Neander-völgy, Crő-Magnon

képek, könyvek, térképek, kőeszközök, munkafüzet, könyvek, filmek, CD

régészeti eszközök, fényképek, könyvek, térképek, CD

Görögország, Kréta

térképek, könyvek, a témához illő használati tárgyak

Eszközök, szemléltetés

könyvek, videók, DVD-k, tárgyi eszközök

2,5 millió éve, 300 000 éve, 50 000 éve, 30 000 éve

Kronológiai ismeretek

Csíksomlyó, Afrika

Föld, Nap, Hold

Topográfiai ismeretek

TANMENET AZ 5. ÉVFOLYAM TANÁRA SZÁMÁRA

Kézikönyv Történelem 5. osztály 99

1/17/07 3:09:56 PM

töri5KK.indd 100

6.

5.

Óra

Az élelemszerzés kitöltötte az ősember teljes életét, meghatározta a fejlődést. Hogyan tudna életben maradni a mai ember, ha csupán ősi eszközök segítségével a természetben kellene megélnie?

A földművelés az emberiség történetében robbanásszerű fejlődést hozott. Az állattenyésztés pedig biztonságot jelentett az élelmezésben. Az ember élete biztonságosabbá vált, de vajon ez által kényelmesebb, könnyebb is lett? A Föld nagyobb részén sokáig nem tértek át a termelő életmódra.

Az őskori ember élete

A termelő ember

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A két lábon járás kialakulása, az ember felegyenesedésének biológiai folyamata. Emlős csontvázak rajzainak összehasonlítása, elemzése.

„termékeny félhold”, anyajogú, apajogú társadalom, ásóbot, sarló, aratókés, falvak, első városok, termékenységszobrok

gyűjtögetés, munka, tűzfúró, marokkő, szakóca, kovakő, kőbalta, dárda, vadászat, halászat, varsa, háló

Belépő fogalmak

Belépő nevek

Csendes-óceán, Közel-Kelet, Çatal Hüyük, Törökország, Irak

Avas, Bükk, Kárpát-medence


könyvek, munkafüzet, térképek, kovakő, tűzfúró, CD könyvek, térképek, munkafüzet, filmek, gabonafélék, kapa, sarló, CD

12 000 éve


70 000 éve, 20 000 éve


100 Kézikönyv Történelem 5. osztály

1/17/07 3:09:56 PM

töri5KK.indd 101

8.

7.

Óra

Tevékenységi formák, Tananyag problémamegoldás, készségfejlesztés Az első mester- A kőkorszak végének finoman ségek és a csemegmunkált kőeszközei, illetve az rekereskedelem első fémtárgyak megjelenésének kialakulása időszakában felgyorsult a fejlődés. Egyre több mesterség jött létre. A cserekereskedelem az ember alapvető szükségletei következtében fejlődött ki. Próbálkozzanak meg a tanulók szövéssel, agyagedények készítésével! Vegyenek kézbe fémtárgyakat! Varázslat és mű- Az ősember a vadászat sikere érvészet dekében a barlang falára festett ábrákkal létrehozta az első művészi alkotásokat. A földművelő ember a bő termést a termékenységszobrok elkészítésétől várta. A természetimádat a művészetek és a tudományok összefüggéseire ad magyarázatot. Mit gondolhatott az ősember a villámlásról, az esőről, a földrengésről, a viharról, az árvízről? Őskori viszonyok a mában. Az emberiség fejlődésének eltérő folyamata a Föld különböző térségeiben. Látogatás a Néprajzi Múzeumban. A ma élő természeti népek szokásainak, ruházatának, eszközeinek összehasonlítása képek, filmek, múzeumi tárgyak alapján. barlangrajzok, mágia, termékenységszobrok, maszk, szellemek, természetimádat, bennszülött, trópusi erdő, természeti népek

fémkor, bronz, munkamegosztás, fazekas, korongolás, kovács, szövés-fonás, kohász, ötvös, felesleg, magántulajdon, vagyoni különbség

Belépő fogalmak

Belépő nevek

Altamira, Lascaux, Willendorf, Stonehenge, Csendes-óceán szigetvilága, Ausztrália, Fülöp-szigetek

Százhalombatta


30 000 éve, 20 000 éve, 5500–3500 éve

10 000 éve


képek, réz, bronz- és vastárgyak, szövőszék, fonal, agyagedény, videofilm vetítése a százhalombattai bronzkori településről, CD képek, albumok, térképek, filmek, könyvek, munkafüzet, CD



1/17/07 3:09:57 PM

töri5KK.indd 102

10.

9.

Óra

Az ember és a múló idő (Kiegészítő anyag)

A történelem korszakai (Kiegészítő anyag) térképek

Témazáró

Összefoglalás

Tananyag

Az idő számításával a történelem foglalkozik. A különböző nagy kultúrák, vallások időszámításainak összehasonlítása, gyakorlása. Ismerkedjünk meg a korszakolás és az időszámítás alapjaival, s azok gyakoroltatása kísérje végig a tanévet! Ismerkedjünk meg az ókori népek naptáraival! Gyakoroljuk az idő számítását a különféle naptárakkal!

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Az őskor emberének elnyúló fejlődési szakasza meghatározta az ember földi létét, hiszen arra épültek a következő korszakok. Belépő nevek

Krisztus, Mohamed

Zeusz, Neptunus, Mohamed

az antikvitás kora, ókor, középkor, újkor, legújabb kor, időszámítás előtt, időszámítás szerint iszlám, római számok

Az ókori Kelet világa

Belépő fogalmak

Egyiptom, Mezopotámia, Róma, India, Kína


évtized, évszázad, évezred

Krisztus születése, 476, Kr. e. 3761, Kr. e. 776, Kr. e. 753, Kr. u. 622


könyvek, időszalag, térképek, CD

időszalag, naptárak, könyvek, térképek, CD

Témazáró feladatlapok

munkafüzet, fogalomkártyák, térképek



1/17/07 3:09:58 PM

töri5KK.indd 103

12.

11.

Óra

Tevékenységi formák, Tananyag problémamegoldás, készségfejlesztés Mezopotámia Mezopotámia, azaz a „folyóköz” elnevezésének magyarázata. A templomgazdaság szervezettsége, működése, a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatrendszer megteremtése. Szituációs játék az osztályban. Legyen egy főpap, legyenek parasztok, kézművesek, rabszolgák! A sumer örökség az emberiség fejlődésének meghatározó eleme. Az állam működésének egyik alapja a törvény. Hammurápi törvénygyűjteménye az első ilyen emlék. Miért van szükség törvényekre? Egyéni vélemények. Egyiptom, a Ní- Az állam fogalmának meghatárolus ajándéka zása. Az egyiptomi állam kialakulása összefüggött a gazdálkodással. Egy adott emberi közösség tudatos szervezése, irányítása az állam keretei között képzelhető el. Hasonlítsuk össze az ókori egyiptomi és a mai magyar állam működését! faluközösség, tartomány, munkavezető, kormányozó, víztározó, saduf, fáraó, rabszolga, szabad paraszt

sumer, öntözéses gazdálkodás, templomgazdaság, zikkurat, városállam, kerék, geometria, csillagtérkép, öt bolygó, naptár, holdhónap, törvényoszlop

Belépő fogalmak

Hérodotosz, Ménész

Gilgames, Hammurápi, Szemiramisz, Istár

Belépő nevek

Nílus, Alsó-Egyiptom, Felső-Egyiptom, Földközi-tenger

Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Ur, Uruk, Kis, Lagas, Nippur, Larsza, Babiloni Birodalom, Babilon


július 19.

4500–5000 éve, Kr. e. 2750 körül, 6000 éve, 2600 éve


térképek, képek, albumok, filmek, munkafüzet, fólia, CD

térképek, képek, albumok, időszalag, munkafüzet, fólia, CD



1/17/07 3:09:59 PM

töri5KK.indd 104

14.

13.

Óra

Tevékenységi formák, Tananyag problémamegoldás, készségfejlesztés A piramisok rej- A piramisépítések az állam szertélye és a vallás vezettségére, erejére utalnak. Az egyiptomiak hitvilágában az élet és a halál, az istenek és a fáraók egybefonódtak, az örökkévalóságot hirdették. Ennek a hitnek az egyik kifejezője volt a múmiakészítés. Hogyan épülhetett fel egy piramis? Különböző elméletek összevetése. A piramisépítés és a vallás összefüggései az örökkévalóság tükrében. Az ősi India Az ókori világ legfejlettebb városi kultúrája az Indus völgyében alakult ki. Az indiai vallások az ember és a természet összefonódását, az állandóságot, az élet szentségét hirdetik. Az ókori és a mai India összehasonlításával állapítsuk meg az állandóságot és a változásokat hordozó elemeket! Dzsószer, Kheopsz, Tutanhamon, Ízisz, Ozirisz, Amon, Ré, Hórusz, Anubisz

Brahma, Sziddhárta Gautama

csatorna, gabonatároló, hinduizmus, buddhizmus, lélekvándorlás, kasztok, nulla, rádzsa, maharadzsa, árja

Belépő nevek

szfinx, múmia, balzsamozás, szkarabeuszbogár, Kanopusz-edény, Halottak könyve

Belépő fogalmak

Indus, Gangesz, Harappa, Mohendzsodáro

Gizeh, Karnak, Királyok völgye

Topográfiai ismeretek térképek, albumok, emléktárgyak, filmek, munkafüzet, időszalag, CD

képek, albumok, térképek, filmek, könyvek, munkafüzet, CD

Kr. e. 2600 éve, Kr. e. 3. sz.


5000 éve, 4500 éve



1/17/07 3:10:00 PM

töri5KK.indd 105

16.

15.

Óra

A Biblia népe

Az ókori Kína

Tananyag

A Biblia az emberiség történelmének legismertebb, legnagyobb példányszámban kiadott könyve. A Biblia két monoteista világvallás szent könyve. Miben áll a Biblia jelentősége? Ábrahám, majd Mózes vándorlása, Kánaán földjének megszerzése. Az ígéret földjét Mózes mutatta meg a népének, s ott a zsidók véglegesen letelepedtek. Az ősi föld évezredek óta a viszály, a békétlenség térsége. Mi lehet ennek az oka? Saul, Dávid és Salamon erős államot alapítottak, amelynek a vallás és a földhöz való ragaszkodás adta az alapját.

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Földünk e különleges és sajátos hagyományokat teremtő birodalmának ókori alkotásai csodálattal töltik el az embereket. Kína az ókorban is a legnépesebb állam volt, ami összefügg a rizstermesztéssel. Ez munkaigényes, sok embert kívánó tevékenység. A terméshozam viszont nagyobb, mint bármely másik gabonaféléé. Ószövetség, édenkert, paradicsom, özönvíz, a teremtés éve, Bábel tornya, ígéret földje, tízparancsolat, szövetségkötés, patriarcha (ősatya), kőtáblák, Tóra, frigyláda, próféták, héber

nagy fal, selyem, papír, porcelán, iránytű, dzsunka, jóscsont, fogalomírás, agyaghadsereg, tao

Belépő fogalmak

Ádám, Éva, Káin, Ábel, Noé, Ábrahám, Jákob, Izsák, Mózes, Saul, Dávid, Góliát, Salamon

Csin Si Huang-ti, Lao-ce, Kung Fu-ce

Belépő nevek

Ararát, Babilon, Ur, Palesztina, Sás-tenger, Sínai-hegy, Izrael, Holt-tenger, Júdea, Jeruzsálem

Jangce, Huangho, selyemút

Topográfiai ismeretek térképek, könyvek, képek, albumok, filmek, selyem, porcelán, iránytű, munkafüzet, CD

Biblia, képek, könyvek, albumok, filmek, térképek, CD

Kr. e. 3761, 3000 éve, Kr. e. 970– 930


Kr. e. V. évezred, Kr. e. 3. század



1/17/07 3:10:01 PM

töri5KK.indd 106

20.

19.

18.

17.

Óra

A görög istenvilág

A krétai mondakör

Témazáró

Összefoglalás

Tananyag

Belépő fogalmak

Belépő nevek

Az ókori Kelet birodalmainak és az ókori Görögország politeista vallásait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a görögök istenvilága emberközeli, humánus volt. Keressünk kapcsolódási pontokat az ókori Görögország és napjaink kultúrája, szokásai között!

nektár, ambrózia, jósda

A görög mondavilág és a történel- labirintus, mi valóság a krétai mondakörben boldogok szigete, fonódik egybe. Az európai kultúra akhájok bölcsője Kréta szigetén ringott. Milyen magyarázatok adhatók erre a felfedezésre?

Európé, Zeusz, Ariadné, Thészeusz, Minósz, Minotaurosz, Daidalosz, Ikarosz, Evans Prométheusz, Héra, Árész, Artemisz, Apollón, Dionüszosz, Pallasz Athéné

Az ókori görögök életéből

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Az emberi összefogás, alkotóképesség, az állam szervezete az ókori világban alakult ki.

Olümposz, Delphoi, Epidaurosz

Kis-Ázsia, Balkán-félsziget, Égei-tenger, Kréta, Knósszosz


Kr. e. 1500, 4000 éve


térképek, albumok, képek, fólia, munkafüzet, CD

könyvek, térképek, albumok, képek, munkafüzet, CD





1/17/07 3:10:02 PM

töri5KK.indd 107

24.

23.

22.

21.

Óra

gümnaszion, hírvivők, stadion, hippodrom, pentathlon, pankratio jón, polisz, adósrabszolga, hoplita, démosz, demokrácia, cserépszavazás

Az ókori görög olümpiák

Athén. A király- Az ókori Görögország vezető poságtól a demok- liszának társadalmi berendezkeráciáig dése életképes példát mutató városállam volt. Keressük meg az athéni társadalom példát mutató vonásait!

Az ókori görögöket összetartó egyik fontos kapocs a sport szeretete, a játékok tisztelete volt.

gyarmatosítás, kalózok, polisz

A poliszok hajó- Az ókori Görögországban a tensai és kereskedői geri közlekedés meghatározó volt az élet minden területén. Mennyiben érvényes ez ma?

A trójai háború

Tananyag

Tevékenységi formák, Belépő fogalmak problémamegoldás, készségfejlesztés A mükénéi kor, benne a trójai há- arisztokrácia, ború, a világtörténelem és iroda- közrendűek, szabadok lom legismertebb eseményei közé tartozik. A trójai háború hősei példát mutattak az utókornak a harcban, erkölcsiségben, kitartásban.

Drakón, Szolón

Héraklész, Pheidiász, Müron

Homérosz, Héra, Aphrodité, Parisz, Helené, Menelaosz, Agamemnon, Akhilleusz, Hektór, Odüsszeusz, Schliemann Dél-Itália, Szicília

Belépő nevek

Athén

Olümpia

Mükéné, Trója, Ithaka, Peleponnészosz, Spárta


térképek, időszalag, képek, albumok, emléktárgyak, munkafüzet, CD


Kr. e. 6. sz.

térképek, képek, filmek, albumok, fólia, munkafüzet

Kr. e. 8–6. sz., térképek, Kr. e. 5. sz. képek, albumok, munkafüzet, emléktárgyak, CD Kr. e. 776 könyvek, filmek, térképek, albumok



1/17/07 3:10:03 PM

töri5KK.indd 108

28.

27.

26.

25.

Óra

A kis görög városállamok harca és győzelme a hatalmas Perzsa Birodalom ellen a hazafiság legszebb példája, amelyre az utókor több ezer éven át is emlékezik.

A Periklész kori athéni demokrácia az ókor legfejlettebb társadalmát teremtette meg. Igaz-e, hogy a világ számos országában ma is csak vágyálom az ókori athéni demokrácia elérése? A cserépszavazás eljátszása.

A görög művészet és tudomány csodálatos alkotásai nélkül az emberiség kultúrkincse sokkal szegényebb lenne. A társadalom és a művészetek fejlettsége hatással voltak egymásra és az utókorra. Keressünk olyan alkotásokat, amelyek igazolják a kultúra folyamatosságát!

Csaták és hősök. A görög– perzsa háborúk

Athén Periklész korában

Mesterek, művészek, tudósok

Spárta, a katonaállam

Tananyag

Talentum, archaikus, oszloprend, vázafestészet, kariatidák, tragédia, dráma, amfora, sétacsarnok, filozófia

Pheidiász, Müron, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Hérodotosz, Arisztotelész, Szókratész, Platón, Hippokratész

Akroplisz, Parthenón

Periklész

aranykor, sztratégosz, népgyűlés, bulé, esküdtszék, napidíj, pedagógus, politika

Kr. e. 5. sz.

képek, albumok, fólia, múzeumlátogatás, könyvek, emléktárgyak, munkafüzet

képek, albumok, munkafüzet, szavazócédulák (cserép helyett), CD

térképek, képek, albumok, fólia, film, munkafüzet, CD

Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai, Hellészpontosz, Délosz

Kr. e. 5. sz, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 462– 404

Eszközök, szemléltetés térkép, könyvek, film, CD


Spárta, Taigetosz


Dareiosz, Miltiadész, Xerxész, Leónidasz, Themisztoklész

Belépő nevek

halhatatlan, maratoni futás, triérész, falanx

Tevékenységi formák, Belépő fogalmak problémamegoldás, készségfejlesztés A katonai erőre épülő spártai tár- dór, helóta, körüllasadalom a diktatórikus berendez- kók, vének tanácsa, kedésre adott példát. Hasonlítsuk rejtőzködés össze Athén és Spárta társadalmát!


1/17/07 3:10:04 PM

töri5KK.indd 109

32.

31.

30.

29.

Óra

Róma születése

Témazáró

A család és a nevelés (kiegészítő anyag) Összefoglalás

Történetek Nagy Sándorról

Tananyag világhódító, gordiuszi csomó, Dárius kincse, szúzai mennyegző

Belépő fogalmak II. Philipposz, Alexandrosz, III. Dareiosz

Belépő nevek

A város alapítása, a mondakör és a királyság kora egymásba fonódó, közös gyökerű, egymástól szinte elválaszthatatlan események voltak. Az etruszk és a görög hatás viszont már a valóságot jelenti Róma történelmének kezdeteit illetően.

anyafarkas, „hét domb”, latin, etruszk, boltív, fasces

Aeneas, Numitor, Silvia, Romulus, Remus, Faustulus, Amulius, Juno, Mars, Minerva, Janus

Az ókori Róma, a világ ura

Az ókori görögöknél a család ösz- írótábla, szetartó ereje, valamint a tudás gümnaszion, fontossága alapozta meg a társamúzsa dalom erejét. Az ókori Görögország az európai kultúra egyik kitéphetetlen gyökere, amelyben az emberközpontúság fogalmazódott meg.

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A hellénizmus kora, a görög kultúrát átvevő és terjesztő Makedónia közkinccsé tette az athéni társadalom vívmányait.

Róma, Nápoly, Tiberis, Capitolium, Palatinus

Makedónia, Gordion, Isszosz, Szúza, Alexandria, Hellészpontosz, India


Kr. e. 753

Kr. e. 336– 323


térképek, könyvek, albumok, filmek, képek, emléktárgyak, CD


képek, filmek, könyvek, tárgyak munkafüzet, fogalomkártyák, térképek

képek, térképek, filmek, albumok, munkafüzet, CD



1/17/07 3:10:05 PM

töri5KK.indd 110

36.

35.

34.

33.

Óra

Julius Caesar colonia, légió, centuria, zsold

proletárok, gladiátorok, amfiteátrum, gályarab, trák

Válságban a köztársaság

A római társadalom polgárai egymástól jól elkülöníthető rétegeket alkottak. Vagyonosokra és nincstelenekre. A rabszolgák nem rendelkeztek a legelemibb polgárjogokkal sem. A gazdagok példát mutattak az utókornak, hogyan kell a tömegeket a „cirkusz és kenyér” módszerével elhallgattatni. Julius Caesar világtörténelmi szerepe többek között hadserege átszervezésében is tetten érhető. Róma világbirodalommá formálódott. Mit és miért tettek az ókori rómaiak Róma érdekében? (Mit tettél volna Caesar helyében?)

anyaország, punok, döfőorr, csapóhíd, provincia, légió

néptribunus, S. P. Q. R., konzulok

Belépő fogalmak

Nagy csaták, A pun háborúk nyitottak utat a binagy római győ- rodalom kiépítéséhez, Róma pélzelmek dátlan méretű felemelkedéséhez. A vezetők politikai érzéke és a hadsereg ereje volt a siker záloga. Példák a punok elleni hadviselésre.

Róma a köztársaság korában

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A köztársaság kezdeti időszakának mondavilága a rómaiak hősiességére, városukhoz való hűségükre világít rá.

Pompeius, Kleopátra, Brutus

Spartacus, Crassus

Brutus, Horatius Cocles, Mucius Scaevola, Cloelia, Menenius Agrippa Hannibál, Scipio, Cato

Belépő nevek

Britannia, Rubico, Zela

Capua, Vezúv, Pó folyó, Via Appia

Tarentum, Karthágó, Szicília, Zama, Cannae, Hispánia

„Szent hegy”



Kr. e. 44. III. 15.

Kr. e. 73

térképek, képek, film, időszalag, albumok, munkafüzet, CD

térképek, film, időszalag, albumok, munkafüzet

Kr. e. 510–31 térkép, időszalag, képek, albumok, film, munkafüzet, emléktárgyak , CD térképek, albumok, képek, munkafüzet, CD



1/17/07 3:10:06 PM

töri5KK.indd 111

39.

38.

37.

Óra

A birodalom császárai kiváló, érdekes egyéniségek voltak, akik építkezésekkel, hódítással, hivatalszervezéssel, kultúrával tették naggyá Rómát.

Róma, a biroda- Róma nagyságát az útépítés, a melom fővárosa zőgazdaság, a kereskedelem és az ipar alapozta meg. Értelmezzük a „Minden út Rómába vezet!” mondást! Az ókor legnagyobb, legfényesebb városa méltó volt a birodalom erejéhez, nagyságához. Városépítészet Rómában. Hasonlítsuk össze a mai várossal! A családi élet A család szerepe meghatározó Rómában volt a társadalom életében. A házasságkötés, a gyermeknevelés a római ember életében kitüntetett szerepet játszott. Hasonlítsuk öszsze mai szokásainkkal!

Róma császárai és műemlékei (Kiegészítő anyag)

Köztársaságból császárság

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Róma új korszaka Augustuszal kezdődött, aki a birodalom történetének legjelentősebb császára volt. Az egyén formáló ereje a történelemben konkrét példákon át.

útépítés, középosztály, beton, örök város, forum, bazilika, közfürdő, diadalív, vízvezeték, bérházak família, bulla

hivatali hálózat, posta, Angyalvár, Colosseum, Pantheon

pax Romana, limes, császár

Belépő fogalmak

Tiberius, Claudius, Titus, Nero, Traianus, Hadrianus, Constantinus, Marcus Aurelius Caracalla

Octavianus, Marcus Antonius

Belépő nevek

könyvek, filmek, tárgyak, munkafüzet

képek, albumok, fólia, emléktárgyak, film, munkafüzet, CD

Circus Maximus

képek, térképek, albumok, emléktárgyak, munkafüzet


képek, fólia, filmek, emléktárgyak, albumok, munkafüzet, CD

Kr. e. 31 Kr. e. 27


Pompeji, Vezúv, Herculaneum, Dácia

Actium, Forum Romanum



1/17/07 3:10:07 PM

töri5KK.indd 112

42.

41.

40.

Óra

A kereszténység A kereszténység az emberiség törszületése ténelmének egyik legnagyobb változását hozta, amikor Jézus meghirdette tanait. Ezek kimondták, hogy a megváltás valamennyi emberre kiterjed. Az új hit ereje egyetemességében rejlik. Értelmezzük a krisztusi tanokat tanári irányítással! Jézus kálváriája Jézus kereszthalála az emberiség megmentését jelentette, a feltámadás pedig az isteni csodatevő hitet erősítette.

A rómaiak Pannóniában

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Pannónia a Római Birodalom egyik fejlett provinciája volt, ahol a későbbi Magyarország dunántúli része kialakult. Települések elemzése az ókori és a mai városok összevetésével. Kövessük nyomon a térképen! Képek gyűjtése, elemzése a pannóniai városokról.

az utolsó vacsora, I. N. R. I., nagyböjt, húsvét, pünkösd, szentlélek

felkent, helytartó, evangélium, Újszövetség, tanítványok

aqua, víziorgona, romanizálódás, limes

Belépő fogalmak Dunántúl, Aquincum, Gorsium, hadiút, Savaria, borostyánút, Arrabona, Scarbantia, Sophianae, Vindobona Jordán, Palesztina, Názáret, Betlehem, Galilea, Genezáret-tó


Khrisztosz, Messiás, Megváltó, Nagy Heródes, Keresztelő Szent János, Máté, Márk, Lukács, János, József, Mária Pontius Pilátus, Olajfák hegye, Barabás, Mária Golgota, Magdaléna Szentföld

Marcus Aurelius

Belépő nevek

Biblia, képek, albumok, tárgyak, filmek, munkafüzet, CD

Krisztus születése

Biblia, térképek, albumok, filmek, tárgyak, munkafüzet

képek, albumok, térképek, filmek, tárgyak, múzeumlátogatás, időszalag, CD


Kr. e. 12–9



1/17/07 3:10:08 PM

töri5KK.indd 113

46.

45.

44.

43.

Óra

Témazáró

Összefoglalás

A népvándorlás viharában

A kétezer éves egyház

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés Jézus tanításai kétezer év óta hirdetik az egyetemes és a felebaráti szeretetet. Hirdeti, hogy minden ember egyenlő, s az emberek egymást nem ítélhetik meg. A tanok terjesztéséhez azonban szükség volt az egyházi szervezet kialakítására. Hogyan ment végbe ez a folyamat? A népvándorlás az ókori Európa határainak, lakosságának átrendeződéséhez vezetett. A hunok berendezkedése a Kárpát-medencében. A későbbi, a Duna–Tisza közén megtelepedett népek rokonságot feltételeztek a hunokkal. Róma város alapításától a Római Birodalom bukásáig, azaz a több mint ezer esztendőt átívelő történelmi szakaszt ismerhettünk meg a fejezet feldolgozásakor. germánok, keleti gótok, hunok

őskeresztény, püspök, pápa, latin, mise, Vatikán

Belépő fogalmak

Attila, Romulus Augustulus, Isten ostora

Saul, Pál, Szent Péter, Constantinus

Belépő nevek

Volga, Belső-Ázsia, Kaszpi-tenger, Gallia, Maros, Tisza, Catalaunum

Szíria, Tarszosz, Nicea


Kr. u. 3. sz., 395, 476

Kr. u. 313




képek, albumok, térképek, munkafüzet

Biblia, albumok, imakönyvek, kegytárgyak, képek, filmek, képes gyermekbibliák, CD



1/17/07 3:10:09 PM

töri5KK.indd 114

50.

49.

48.

47.

Óra

A magyar nép tisztázatlan eredete következtében az uráli őshaza is csak egyike őseink feltételezett kiindulópontjának. Ezzel ellentétben a sztyeppei életre már határozott bizonyítékaink vannak. A titokzatos ős- A Kárpát-medencében élő, korábtörténet ban birodalmat alapító hunok és avarok utódainak tekinthetjük-e a magyarokat? Az ősmagyarok A magyarok gazdasági élete a leéletmódja geltető állattartásra épül, de ismerték az ekés földművelést is. Őseink ismerték a rovásírást, ami a díszítőművészet és a hagyománytisztelet mellett a kultúra magas színvonalára utal. Anyaggyűjtés, múzeumlátogatás, fotózás.

A tudományos kutatások ellentmondásai

Belépő fogalmak

Belépő nevek

törzsek, törzsfők, indás díszítés, rovásírás, jurta, nemez, ötvös, tarsolylemez

Avar Birodalom

kengyel

Azovi-tenger, Meotiszi-ingoványok

Ural, Volga, Káma, Őshaza, Magna Hungaria, Baskíria

Hunor, Magor, Ménrót, Emese, Dúl, Álmos, Csaba, Árpád, Anonymus, Kézai Simon


finnugor nyelvcsalád, ugor, sztyeppe, török hatás

turul, Tejút, székelyek, geszta

A magyar történelem kezdetei

A magyar nép A magyar nép mondai eredete, eredete a króni- hasonlóan a görög és a római erekák szerint detmondákhoz, titokzatos, meseszerű, ugyanakkor valóságos elemeket is magába rejt. Mik a valóságos elemek?

Tananyag

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés

Rakamaz, Nagyszentmiklós, Tápiószentmárton

6000 éve, 4000 éve, Kr. e. 800 körül


képek, térképek, albumok, tárgyi emlékek, munkafüzet, CD

könyvek, filmek, térképek

térképek, fólia, albumok, képek, időszalag

képek, térképek, munkafüzet, mondák könyve



1/17/07 3:10:09 PM

töri5KK.indd 115

53.

52.

51.

Óra

A honfoglalás

A honfoglaló magyarok

A magyar nép vándorlása

Tananyag Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Tarján, Kér, Keszi Bölcs Leó, Levente, Simeon

kettős fejedelemség, kagán, kende, gyula, jurta, kabar, vérszerződés

A pásztorkodó, könnyűlovas népet életmódja, harcmodora tette alkalmassá arra, hogy végleges hazát szerezzen magának.

Levente, Szvatopluk, Kurszán, László Gyula

Belépő nevek

Belépő fogalmak

úr, bő, ín, visszahajló íj, táltos, sámán A magyar nép történelmének leg- szablya, fontosabb fejezete. kopja, A végleges haza megszerzése né- besenyők, pünk történetének kezdetét, az új kettős honfoglalás, körülmények közé való beilleszke- gyula, dését jelentette. horka, tarján, jenő, főtáltos

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A magyarságot a kazár fogságból Álmos vezette ki. Etelközben sorsdöntő események történtek. Szövetséget kötöttek a törzsek, vezérlő fejedelmet választottak, hűséget esküdtek az Árpádokra, s fogadalmat tettek az új haza megszerzésére. Mik voltak az „etelközi íratlan törvények”, amelyek évszázadokra meghatározták történelmünket?

Morva-medence, Vereckei-hágó, Ópusztaszer, Erdély

Levédia, Etelköz

Topográfiai Ismeretek

9. század, 894, 895-900

830 körül

Kronológiai Ismeretek

térképek, fóliák, képek, albumok, filmek, munkafüzet, látogatás Ópusztaszerre, CD

könyvek, íj, nyil, film, munkafüzet, térkép

mondák, térképek, albumok, filmek, múzeumlátogatás, időszalag, CD



1/17/07 3:10:10 PM

töri5KK.indd 116

56.

55.

54.

Óra

Témazáró

Összefoglalás

Berendezkedés a Kárpát-medencében

Tananyag

A magyar őstörténet, továbbá a mondák és a tudományos kutatások bizonyítják, hogy a magyarság kultúrája több gyökérből táplálkozott.

Tevékenységi formák, problémamegoldás, készségfejlesztés A magyarok a Kárpát-medencét küzdelmes harcok árán foglalták el. Tehetséges, fiatal nép vette hatalmába a Kárpát-medencét. őrhely, háziipar, tinó, prém

Belépő fogalmak

Belépő nevek Kárpát-medence, Őrség, Pozsony

Topográfiai Ismeretek 907

Kronológiai Ismeretek


munkafüzet, fogalomkártyák, térképek, CD

könyvek, térképek, rajzok, munkafüzet



1/17/07 3:10:11 PM

Kézikönyv Történelem 5. osztály

117

A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE A KÖZOKTATÁSBAN A Nemzeti alaptanterv új műveltségtartalmával, szerkezeti változásaival fontos lépést jelent a magyar közoktatásban. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a NAT önmagában nem elégséges a pedagógusok, gyerekek, szülők számára egy összehangolt, átlátható tartalmi szabályozás kialakításához. Ez a hiányosság tette szükségessé az alaptanterv tartalmitantervi szabályozásának három szintű kidolgozását.

Ember és társadalom Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll, amelynek részei a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete, amely a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség számára. A cél a nemzeti és európai identitástudat elmélyítése. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, amely nélkül nem lehet a jelent megtartani és a jövőt építeni. Ez a tanulási folyamat segít abban, hogy a tanulók számára a történelemóra személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak bemutatásával járul hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő szellemi kapcsolatok világába. Megismertet az etikai vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalom ismerete növeli a társadalmi problémák iránti érzékenységet, a konfliktusok feldolgozásának képességét. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egyesülő világ problémáira, és ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A 10–14 éves korosztály számára a fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tisz-

töri5KK.indd 117

teletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Kiemelten fontos, hogy a NAT-hoz sok energiával, időráfordítással elkészített helyi tantervek érvényben maradhassanak, illetve azok csak kevés változtatást igényeljenek. Olyan helyi kerettanterveket kell készíteni, amelyekkel a helyi pedagógiai programok nem állnak ellentétben.

A Nemzeti Alaptanterv készítésének alapelvei Az ember és társadalom kerettanterv elkészítéskor két szabályt vettünk figyelembe. Elsőként az Oktatási Minisztérium elvi szabályozóit, a kerettanterv tervezetét és az órakeretet tartottuk szem előtt. Másodszor a NAT értékrendjéből mindazokat, amelyek által a pedagógus megvalósíthatja eddig is jól bevált nevelési-oktatási módszereit. A tervezéskor gondosan ügyelnünk kell a tanulók terhelhetőségének és a tananyag mennyiségének egyensúlyára. Azt a vezérelvet soha ne tévesszük szem elől, hogy az ember és társadalom műveltségi terület nem egy a sok közül, hanem a legelső, a legfontosabbak közé tartozik. Az általános elveken belül speciális elveket is figyelembe kell venni. Az egyértelműség elve: az iskolák rendelkezésére kell állnia olyan dokumentumoknak, amelyek egyértelmű útmutatást adnak a konkrét pedagógiai program elkészítéséhez. A szükséges és elégséges elve: a kerettanterv tartalma csak annyi legyen, amennyit a közoktatási törvény előír. Ezt azonban a sajátos követelményeknek megfelelően lehet tágítani, alakítani. A megvalósíthatóság elve: az életkort, az adott időkereteket, a már kész pedagógiai programot, valamint a helyi tapasztalatokat összhangba hozva kell a követelményrendszert kialakítani. Ez a működésképesség alapfeltétele.

1/17/07 3:10:12 PM

118 A differenciáltság elve: ahány iskola, annyiféle pedagógus. A pedagógiai sokszínűség megengedhető, sőt az oktatás előnyére válik. A pedagógiai rendszerek lehetnek többfélék, de azonos értéket képviseljenek. Azaz a tantervek, a tankönyvek, a taneszközök és a továbbképzések lehetnek ugyan egymástól eltérőek, de mégis összhangot kell alkotniuk. Ebből következően lehetőség van a szabad taneszközválasztásra, illetve -váltásra. Az önálló tantárgyakká nem szervezhető új műveltségelemeket is be kell emelni a helyi tantárgyi szerkezetbe. Iskolája, szaktanára, gyereke válogatja, hogy mi kerüljön be az órakeretbe. Ezt a helyi alkuk szabályozzák. A moduloknak – önálló tantervi csomagban – az új tudásterületek kialakításában van fontos szerepük. Az osztályfőnöki órák a helyi tervezés alapján részben vagy egészben szintén felhasználhatók a történelmi és állampolgári ismeretek tanítására.

Éves óraszám Hon- és népismeret: 5–6. évfolyam 18-18 óra

A tanterv jellemzői Tantervünk szigorúan a tudományosság elvéből indul ki. Messzemenően tekintetbe veszi a tényeket, csak az azokból levonható következtetéseket tartja a történelem-tananyag tárgyának. Nem vállalja fel semmilyen ideológiai-politikai nézet koncepcióját, szemléletmódját. Ugyanakkor feladatának tartja, hogy a tanulók ismerjék meg az ezeréves államisággal rendelkező Magyarország és a hozzá kapcsolódó egyetemes világ valóságos történetét. Ez a korszerű tudományosság, az újabb kutatások, a magyar és az egyetemes történelem arányainak átértékelésével történik. A világ- és a magyar történelmet szinkronban tárgyaljuk. Csak így tehetünk kísérletet arra, hogy bemutassuk: a magyar történelem része és meghatározója az egyetemes történelemnek. Nemzetünk történelmének az adott órakereten belül nagyobb hangsúlyt kell kapnia, mint amennyit kapott a korábbi évtizedek tanterveiben. A politikatörténet mellett egyre nagyobb figyelmet fordítunk a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az életmód-történeti folyamatok bemutatására. A Nemzeti alaptanterv figyelembe veszi a korosztályi sajátosságokat is. Ennek érdekében az 5–6. osztá-

töri5KK.indd 118

Kézikönyv Történelem 5. osztály lyosok, azaz a 10–12 éves korosztály, akikre a konkrét gondolkodás jellemző, történeteken keresztül ismerkednek meg a múlt nagy vonulataival. A 7–8. osztályosok, azaz a 13–14 éves korosztály számára a múlt történetét már összetettebben mutathatjuk be. Az elvont gondolkodásra is képes tanulókat a történetek megismerése mellett a történelmi összefüggések felismerésére is meg kell tanítanunk. Bármennyire is eluralkodik azonban az a nézet, miszerint az általános iskolai évek csupán arra valók, hogy előkészítsék a tanulót a középiskolára, ez nem fogadható el. Konkrét ismeretek, konkrét tudás nélkül a tanulás semmilyen fokon nem lehet eredményes. A Nemzeti alaptanterv eredményes megvalósításához nem szükségesek különleges feltételek. Kell viszont a tantárgy fontosságát hangsúlyozó központi szándék és a megfogalmazott pedagógiai programot következetesen végrehajtó akarat. Ez utóbbi, ami az összes feltétel közül a legfontosabb, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus feladata.

Előzmény Az ember és társadalom eredményes tanulásához elengedhetetlen az 1–4. osztályokban elsajátított biztos olvasástudás. Ezzel párhuzamosan az alsó tagozatban a gyerekek megismerkednek a magyar történelem nevezetes eseményeivel és híres történelmi személyiségeivel. Ehhez nyújtanak kiváló segítséget a Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág című olvasókönyvek, különösen a „Történetek az emberiség és hazánk múltjáról”, a „Haza csak egy van” és „A haza minden előtt” témakörök. A fentieken túl szükséges némi topográfiai készség elsajátítása, valamint az idő és a tér fogalmának elemi ismerete. Tartalom A kerettanterv az emberré válás, illetve az őskor nagy ívű korától az ókoron, a középkoron, az újkoron át napjainkig húzódó történelmét dolgozza fel. Kiemelt szerepet kap a magyarság ezeregyszáz éves története, amely az 5. osztályos anyag utolsó fejezetében a honfoglalással kezdődik. A 8. osztályos anyag pedig az ezredforduló Magyarországának történetével ér véget. Értékelés A tanulók tudásának, készségeinek értékelése több szinten folyhat. A legfontosabb a tanár–tanuló személyes kapcsolatán nyugvó szóbeli számonkérés. Tekintettel arra, hogy a gyerekek egy része írásban könnyebben és biztosabban tud számot adni felkészültségéről, lehetővé kell tenni az értékelésnek ezt a

1/17/07 3:10:13 PM

Kézikönyv Történelem 5. osztály módját is. Az idő szorítása, azaz az egy tanulóra fordítható szóbeli értékelés rövidsége szinte megköveteli az írásban történő tájékoztatást a tanár részéről. Ennek ellenére törekedjünk arra, hogy a tanulók érdemjegyeinek legalább a fele szóbeli megnyilatkozásból származzék. A feladatokat készítheti a szaktanár, de minden évfolyam minden témaköréhez elegendő feladat található a megoldásokkal együtt a munkafüzetben. A témazáró feladatok pedig az egyes anyagrészek elsajátításának mélységéről számoltatják be a tanulót. A feladatokban hangsúlyt kaptak az évszámok, a topográfiai ismeretek, a legfontosabb események, a történelmi személyiségek ismerete mellett a gondolkodtató, a gyerekek aktivitását megmozgató módszerek is. A munkafüzet egészén végigvonul a játékosság, a feladatok sokfélesége, s ezáltal növelhető a könnyen tanulható és bevéshető ismeretek száma. Az önálló tanulás bármelyik formája előnyben részesítendő. Célok és feladatok A történelem és az állampolgári ismeretek fogalmát a szaktanár nevelőmunkája során kettős feladatként alkalmazza. A történelem nem más, mint a társadalom kollektív memóriája, az ember azonosságtudatának egyik alapja. Az ember, esetünkben a 10–14 éves gyerek először szűkebb, majd tágabb környezetét ismeri meg, saját tapasztalatai és a felnőttek elmondása alapján. Számára ez a történelem első építőköve. A tágabb környezet, nemzeti értékeink sora, a térben való mozgás révén tárul ki előtte, amely végül elvezetheti a nemzeti identitás felismeréséig. Az időben történő utazás a tanulóban folyamatosan alakítja ki a történelem tanulásának fontosságát, amelyben döntő szerepe van a tanárnak. Szűkebb környezetének megismerése után a nemzet történetével, majd az európai, végül a világtörténelem csomópontjaival ismerkedhet meg a tanuló. Az állampolgári ismeretek a nemzetek, népek egymás kölcsönös megismerésére, megértésére, a magyar népnek az európai, valamint a világ népeinek körében elfoglalt helyére tanítja meg a gyerekeket. Alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, a mindennapi gyakorlati életben való eligazodáshoz. A történelemtantárgy feladata annak a szemléletnek a fejlesztése, amely rámutat, hogy a történelem

töri5KK.indd 119

119 nem más, mint az emberi műveltség évszázadok, évezredek alatt egymásra épülő folyamata. Célunk, hogy megértessük a tanulókkal ezt a folyamatosságot, változatos egymásra épülést. E folyamatban a jelen sem kivétel, csak más, mert megéljük. Nem mindegy, hogy mindez csupán passzív befogadással vagy aktív alkotó tevékenységgel töltődik-e ki. A jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodáshoz a legtöbb segítséget a múlt ismerete adhatja. Különösen vonatkozik ez a magyar történelem összefüggéseinek mélyebb megismerésére, megértésére. A 10–14 éves korosztály, gyakorlatilag az általános iskolások történelemtanításának a történettanításon kell alapulnia. A 10–12 éveseket a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamosok élményszerű történetek, egyszerű folyamatok révén ismerik meg legjobban a történelmi tényeket, fogalmakat. A múlt színes, sodró valósága szerencsésen érzékeltethető az ősember világán, az ókori birodalmak mesés történetein, a középkori lovagok színes életén keresztül. A történetek, ellentétben az alsó tagozatos olvasmányokkal, rendszerbe foglalt történelmi folyamatokat ábrázolnak. A kiemelt csomópontok olyan logikai rendszert alkotnak, amelyek megalapozzák a történelemtanítást. A történelemtantárgy tanulásának legfontosabb eredménye, hogy a tanulókat megtanítjuk a jelenismeretre. Az alapvető állampolgári ismeretekre támaszkodva megteremthető a feltétele annak, hogy a fiatal állampolgárok el tudjanak igazodni a jelen egyre bonyolultabbá váló közéletében. Legyenek tisztában jogaikkal, de kötelességeikkel is, amely a demokratikus állam működésének alaptétele. A magyar történelemoktatás kiemelt céljaként azt határozzuk meg, hogy a globalizálódó világban ne váljanak a gyerekeink egy nagy gépezet egyszerű csavarjaivá. Ne legyenek manipulálhatók olyan érdekek mentén, amelyek nemzeti érdekeink „fölé” emelkednek. Ennek a nemes célnak a megvalósításában az összes tantárgy közül a történelem felel meg a leginkább.

Éves óraszám (A tanév óratervének elkészítésekor figyelembe vettük az 5–6. évfolyam 832,5 tanóra 48%-át.) 5. évfolyam: 55,5 óra

1/17/07 3:10:14 PM

120


FEJLESZTÉSI FELADATOK A tanulók nemzeti és állampolgári azonosságtudatának fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükség van bizonyos jártasságok, képességek és készségek formálására. Az általános fejlesztési követelmények minden tantárgyra érvényesek. A történelem tanítása azonban megkövetel bizonyos speciális pedagógiai tevékenységeket. A körülöttünk zajló élet – különösen napjaink átpolitizált világában – maga az élő történelem. A gyerekekben ki kell alakítani azokat az ismeretszerzési és -feldolgozási képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy elsősorban a tömegkommunikációs eszközökből hasznos ismereteket szerezzenek. Ehhez azonban ismerni kell a saját szűkebb és tágabb környezetüket, az emberi és társadalmi közösségeket. A könyvekből, munkafüzetekből, a képekből, ábrákból, térképekből, diagrammokból, statisztikai adatokból, valamint a szöveges feladatokból, játékos rejtvényekből, forrásokból és egyéb ismerethordozókból nyerjenek a tanulók fontos történelmi ismereteket! Tudják ezeket az ismereteket önállóan és kritikusan használni, értelmezni, majd belőlük önmaguk számára hasznos következtetéseket levonni! Tekintettel arra, hogy az ezredforduló iskolapadban ülő generációja a képi világ nemzedéke, ügyelnünk kell ennek várható következményeire. A könyvekben szereplő képek célja nem az, hogy leszoktassuk az egyébként is olvasási nehézségekkel küszködő tanulókat az olvasásról, hanem éppen az ellenkezője. Fejlesztési követelményeink között szerepel a képaláírások elemzése, s a kép tartalmával való szinkronba hozása. Gyakori feladat, hogy tudjon önállóan véleményt mondani, írni az adott képről vagy képekről. A képanyag természetesen csak a tankönyv szövegének ismeretében értelmezhető, amely szintén az olvasás fontosságára, kikerülhetetlenségére serkenti a tanulókat. A tankönyvek sok térképet tartalmaznak. Az egyes fejezetek utáni összegzések fogalomtára, a kötet végén szereplő kislexikon, kronológia és irodalomjegyzék önmagáért beszél. Mindezek azonban nem teszik kikerülhetővé az atlaszok, lexikonok, kézikönyvek használatát. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtár és egyéb informatikai eszközök használatát. A veszély éppen ezekben – főleg a vizuális kultúra egyre bővülő eszköztárában – rejlik. A történelmi témákat feldolgozó CD-lemezek, videofilmek sokkal több kárt okozhatnak a valóságot nélkülöző feldolgozásaikkal, mint amennyit a kritikátlan szemlélő – gyerek és felnőtt – remél tőlük. Arra viszont alkalmasak az említett információhordozók, hogy képessé tegyék – tanári segítséggel – a gyereket arra, ami által aztán

töri5KK.indd 120

egyedül különbséget tud tenni tények és vélemények, valóság és áltudományos, hatásvadász feldolgozás között. Ez az összehasonlítás és az összefüggések keresésének képessége. Konkrét történet(ek)hez kapcsolódóan ismerjék fel a tanulók a folyamatosság és az abban bekövetkező változások szerepét! Ismerjék fel, hogy a folyamatosan egymásra épülő szellemi és tárgyi értékek megőrzésének jelentős szerepe van a szűkebb és tágabb közösség életében! A megőrzés szerepe kiemelt fontosságú a történelem tanításában, hiszen e nélkül nincs értékfelhalmozás. Ez a képesség lehetőséget ad arra, hogy a tanuló tudjon véleményt kialakítani híres történelmi személyekről, eseményekről, intézményekről. Ezáltal fejlődik az egyén vitakultúrája, valamint egyre árnyaltabban tudja megindokolni véleményét. Tanítsuk meg a 10–14 éves korosztályt a történelemtanítás hármas alapkövetelményére: a mi történt, mikor történt és hol történt összefüggéseire, illetve a válaszadás képességére! Legegyszerűbb a történelmi események átadása, amik akkor maradnak meg leginkább a tanulók tudatában, ha élményszerűen, érdekesen, röviden, a lényeget kiemelve adjuk át azokat. A történelmi események azonban időben és térben játszódnak. Nem alakulhat ki a gyerekben hatékony történelmi tudat az időbeli és térbeli tájékozódás képessége nélkül. Ezt sok gyakorlással, feladatokkal, eleinte több közös, majd egyre több egyéni munkával érhetjük el. A fejlesztés az önképzésre irányul, de nem lehet öncélú. A tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolódásának módszerét, ami már az őskor és az ókor tanulása során elkezdődik. A térben való tájékozódás a topográfiai ismeretek nélkül elképzelhetetlen. A földrajzi ismeretek alapjait a tanulók már az alsó tagozatban elsajátítják. A történelmi térképek műfajukból adódóan még a földrajzi térképektől is elvontabbak, nehezebben értelmezhetők. A gyakoroltatás, a vaktérképek folyamatos alkalmazása lehetőséget ad a topográfiai ismeretek biztos megszerzéséhez. Erre annál is inkább szükség van, mert a tapasztalatok szerint a történelemtanulás hatékonyságának leggyengébb pontja a földrajzi ismeretek hiányossága. A tantervben feltüntetett fogalmak, történelmi és földrajzi nevek, évszámok elsősorban a tájékozódást szolgálják. A történelemtantárgy jellegéből adódóan az egyes témakörökhöz fűződően ezeket fel kell sorolni, mert nélkülük az adott témáról nem beszélhetünk. A differenciálás tehát szükséges, a helyi tanterv, illetve a szaktanár hajtja végre az osztályközösség figyelembevételével.

1/17/07 3:10:15 PM

Kézikönyv Történelem 5. osztály Az előzőekben elmondottak gyakorlatának, azaz a történelemtanításnak, -tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében jelentős szerepe van. Egyrészt szerezzen a tanuló gyakorlatot a szövegek reprodukálásában, az események elbeszélésében, azaz a szóbeli kifejezésben. Másrészt tudjanak beszámolni, kiselőadást készíteni és azt a jegyzeteikből előadni. A szóbeli kifejezőkészség mellett hasonló súlyt fektetünk az írásbeli válaszadásra. Tudjanak a tanulók írásban válaszolni szóbeli és írásbeli feladatokra, vázlatot, feladattervet, kiselőadást, jegyzeteket készíteni! A NAT fejlesztési követelményeit hat szinten kell megoldani. Ezek a következők: 1. ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. térben-időben való tájékozódás; 5. a tartalom kulcselemei; 6. a reflexiót irányító kérdések. Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának s elrendezésének különböző modelljei keretében történhet meg. Az utolsó fejezet olyan – egyértelműen nem megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között: ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmaztuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.

1. Ismeretszerzés, tanulás 5–6. évfolyam Az ismeretek szerzésekor alapozzunk a személyes beszélgetésekre, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésére, hallott és olvasott elbeszélő szövegekre, filmekre, a tömegkommunikációs eszközökre! Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek érthető olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegekben. Információk gyűjtése az adott témához az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladatokban.

töri5KK.indd 121

121

2. Kritikai gondolkodás 5–6. évfolyam Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikciók megkülönböztetése az igaz történettől. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése, az ellenvélemények cáfolása. A különbségek felismerése és változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl.: helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

3. Kommunikáció 5–6. évfolyam Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

4. Térben-időben való tájékozódás 5–6. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl.: a honfoglalás után, Mátyás

1/17/07 3:10:16 PM

122 uralkodása idején, Krisztus előtt, Krisztus után). Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások elvégzése. Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térképek legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.

5. A tartalom kulcselemei 5–6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, lakóhelyük múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; – megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből; – a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, Mátyás udvara); – egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása); – ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;

töri5KK.indd 122

Kézikönyv Történelem 5. osztály – ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; – különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; – további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; – ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; – tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; – felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései.

6. A reflexiót irányító kérdések 5–6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: – Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? – Miben vagyunk mindannyian hasonlók? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? – Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? – Mi mindentől függhet a döntések és a tettek megítélése? – Miért vannak szegények és gazdagok? – Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? – Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?

1/17/07 3:10:17 PM


123

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret Énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve alakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási folyamatok elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékeknek. A NAT műveltségi területein a nevelés-oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg!

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről! Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel! Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká! Tanulóink az Európai Unió polgáraiként élnek. Arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit! Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt! Szerezzenek információkat az emberiség közös globális problémáiról!

Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Segítse elő az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését!

töri5KK.indd 123

Akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés!

Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, megértését, elemzését, felhasználását és közvetítését segíti elő. Kiemelt feladat a megismerési képesség fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, az igényes információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdekérvényesítésének, megbecsülésének döntő tényezője.

Tanulás A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanu-

1/17/07 3:10:18 PM

124 lók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége! Tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentumellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, a könyvtári adatbázisok használatát! A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését! Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére! Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása.

Testi-lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják! Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet

töri5KK.indd 124

Kézikönyv Történelem 5. osztály értékként való tiszteletére nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani! Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást! Ismertessék meg a háztartás, az iskola, a közlekedés és a veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit! Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében! Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat! Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepére A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, amely elősegítheti, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A szo-

1/17/07 3:10:19 PM


125

ciális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó.

lelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; – az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei

A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erősítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével éri el a következő elvek szerint: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; – az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat. A speciális követelményekre vonatkozóan további eligazítást a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás irányelvei adnak.

A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a halmozottan fogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott – tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek alkalmazandók: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfe-

A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei

5. OSZTÁLY Témakörök Élet az őskorban Tartalma: Őskörnyezet Európában és a világ más helyein. Az ősember nyomai a Földön. Eszközök, lakásviszonyok a barlangtól az ácsolt faházakig, hogyan élt a gyűjtögető és a halászó, vadászó ember. A földművelő és állattenyésztő ember. A munka szerepe az ember életében, a munkamegosztás. Az első mesterségek kialakulása. A kereskedelem ősi formája, a cserekereskedelem. A természeti népek napjainkban Fogalmak: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat, eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattenyésztés, földművelés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz Nevek: Lucy, Samu, Willendorfi Vénusz Földrajzi nevek: Afrika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Vértesszőlős Évszámok: nagyon régen, régen

töri5KK.indd 125

Az ókori Kelet mesés világa Tartalma: A történelem korszakai. Az időszámítás. Az ókori Kelet színterei. Egyiptom, a „Nílus ajándéka”. A piramisok rejtélye. Mezopotámia földje: az államalapító sumerektől a Babiloni Birodalomig. Az írás kialakulása. India, Kína, Fönícia. Az ókori Kelet mítoszai, mondái Fogalmak: őskor, öntözéses gazdálkodás, birodalom, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, város, ékírás, hieroglifa, többistenhit (politeista) Nevek: Gilgames, Hammurápi, Istar, Amon, Ré, Tutanhamon, Kheopsz, Ízisz, Ozirisz, II. Ramszesz Földrajzi nevek: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce Évszámok: kb. 5000 éve, évezred, Krisztus előtt, Krisztus után

Ószövetségi történetek Tartalma: A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesről, Dávidról, Salamonról Fogalmak: Biblia, Ószövetség, egyistenhit (monoteizmus) Nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon Földrajzi nevek: Kánaán, Jeruzsálem

1/17/07 3:10:20 PM

126


Tanulói tevékenységek A történelemkönyvek bő képanyaggal segítik a tanulókat a régmúlt eseményei közötti eligazodásban. A képekhez fűződő feladatok további képek gyűjtésére, azok rendszerezésére serkentik a diákokat. Az első képek, rajzok a régészettel, a leletekkel kapcsolatosak. Mutassuk be először képekkel, rajzokkal, majd a valóságban is, hogy mi a különbség a lelet és a rekonstrukció között! A régészet tárgyalása mellett a néprajz legjellemzőbb vonásait is a bevezetés során, illetve a természeti népek témakörnél tárgyaljuk. A 20. században még élő – és a róluk készült fényképfelvételekkel bemutatható – természeti népeket ismerhetnek meg a gyerekek. A felvételeket összehasonlítva a régészeti leletekkel és rekonstrukciókkal, a régmúlt szinte „élő közelségbe” kerül. (Ajánlás: látogatás a Néprajzi Múzeumba.) A korra jellemző rajzok, képek, tárgyak gyűjtése mellett talán nagyobb hatással van a gyerekekre, ha elkészítik azokat. Akár másolva, akár saját fantáziájára hagyatkozva alkosson a tanuló az ősközösségi társadalomról életképeket! A modellek, rajzok, festmények felhalmozásával kiállítást rendezhetünk, amely a gyerekek, pedagógusok, szülők számára közös munkát, közös élményt jelenthet. Az egyes szituációkat meg lehet jeleníteni is, amelynek pedagógiai hatása vitathatatlan. A történelmi szituációkat néhány perces jelenettel el tudják a gyerekek játszani. (Gondoljunk csak olyan kínálkozó lehetőségekre, mint amikor egy őshorda elejti a nagyvadat, a fáraó trónra ül, vagy amikor Mózes népével átkel a Vöröstengeren, vagy a maratoni futásra, Julius Caesar meggyilkolására, Krisztus születésére, Attila halálára és temetésére, a magyarok vérszerződésére vagy a honfoglalásra. Mennyi hálás, eljátszható téma.)

Az ókori Görögország Tartalma: A görög táj, a mediterrán éghajlat. Történetek a görög mondavilágból. A krétai mondakör. A görögöket összetartó erők: az istenek, az olimpiai játékok, a művészetek, a közös ellenség, a nyelv. A tengeri hajózás. Kereskedelem szárazföldön és vízen. Görög városállamok. Athén és Spárta. A nagy csaták hősei és katonái. Athén Periklész korában. Görög mesterek, görög művészek. Nagy Sándor a világhódító Fogalmak: mítosz, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, polisz (városállam), színház Nevek: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Homérosz, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Földrajzi nevek: Kréta, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Marathón, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszámok: évszázad, Kr. e. 776., kb. 2500 éve, Kr. e. 490

töri5KK.indd 126

Kiemelt szerepe van a történelemtanításban a könyveknek és a könyvtáraknak. A gyerekek tanári segítséggel tájékozódjanak a gyermek- és ifjúsági irodalom jeles művei között! A könyvek által események, történelmi személyiségek jellemzésének elemzésére nyílik mód. Az érvelés, indoklás képességére vezethetjük rá a tanulókat. Itt kell megismertetnünk velük az egyszerű írásos formákat is. Nélkülözhetetlen a topográfiai ismeretek elmélyítése, folyamatos gyakoroltatása. Az alsó tagozatban megismert környezeti, földrajzi térképek mellett meg kell ismertetni a tanulókkal a történelmi térképeket. Ennek egyik leghatékonyabb módja a földrajzi és történelmi atlaszok összehasonlítása. A topográfiai ismereteket 5. osztályban már a vaktérképek alkalmazásával is elmélyíthetjük. Végeztessünk helybejelöléseket, számításokat, távolságbecsléseket a különböző léptékű térképeken! Az évfolyam könyvének minden fejezetét a mondakör (mesék) és a valóság párhuzamba állításával kezdjük! Különösen szépen bemutatható ez a mesei és történeti egymás mellé állítás a görög, a római és a keresztény világ tárgyalásakor vagy a magyar eredetmonda és a honfoglalás tanulása kapcsán. Elengedhetetlen a helyszínek megnevezése, s ha lehet, bemutatása. A fővárosi és a dunántúli gyerekek a pannóniai városok, épületmaradványok könnyebb elérhetőségében, az alföldi és tiszántúli tanulók pedig a honfoglalás emlékhelyeinek felkeresésében élveznek előnyt. A helyszíneken rajz, fotó, térkép, beszámoló készíttetése ajánlatos. Közös utazásaink során szokhatnak rá a gyerekek a prospektusok, képeslapok, útikönyvek, emléktárgyak vásárlására, beszerzésére.

Az ókori Róma évszázadai Tartalma: Római regék és mondák. Róma alapítása. Itália földje. A római királyság. A római köztársaság. Csaták és hadvezérek a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról és a császárkorról. A Római Birodalom a Földközi-tenger és három világrész ura. Róma, az ókori világváros. Utak, vízvezetékek, fürdők, bérházak, paloták, amfiteátrumok, templomok. A rómaiak Pannóniája. A népvándorlás viharában Fogalmak: királyság, köztársaság, gladiátor, rabszolga, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Nevek: Romulus, Remus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus (Octavianus), Constantinus, Attila. Földrajzi nevek: Itália, Tiberis, Róma, Szicília, Karthágó, Capua, Pó folyó, Vezúv, Zama, Rubicon folyó, Pompeji, Nicea, Pannónia, Duna, Aquincum, Sa-

1/17/07 3:10:21 PM

Kézikönyv Történelem 5. osztály varia, Arrabona, Scarbantia, Sophiane, Konstantinápoly, Catalaunumi-síkság.

A kereszténység születése Tartalma: Történetek Jézus életéből. A kereszténység fő tanításai. Történetek a keresztény egyház kialakulásáról. A keresztény időszámítás. Fogalmak: keresztény, Megváltó, evangélium, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök. Nevek: Jézus, Mária, József, Szent Péter, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin Földrajzi nevek: Palesztina, Betlehem, Jeruzsálem, Szentföld Évszámok: kb. 1500 éve

A magyar történelem kezdetei Tartalma: A magyar nép eredete a mondák és a valóság tükrében. Az Uráltól a Kárpát-medencéig, a népek országútján. A magyar nép társadalma és hitvilága. A vérszerződés. A honfoglalás. Fogalmak: finnugor, őshaza, nomád, pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás. Nevek: Hun or, Magor, Emese, Álmos, Árpád. Földrajzi nevek: Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Évszámok: 9. század, 895–900.

127 Támaszkodjunk egy-egy osztályközösség, illetve annak/azoknak a tanuló(k)nak az élménybeszámolóira, aki(k) már járt(ak) a világ valamely nevezetes, számunkra éppen aktuális helyén! Ilyenek lehetnek: Egyiptom, Izrael, Kréta vagy Görögország műemléki szempontból neves helyei, valamint Róma, Dél-Itália, Dalmácia (Split, Salona, Pula), Tunézia, Vereckeihágó. Előadást, beszámolót, vázlatot minden tanuló legkésőbb a tanév végére tudjon készíteni, hiszen ez a tanulás (önálló munka) egyik legjobban mérhető eszköze! Az elvont fogalmak megértésére még kevésbé alkalmas 10 éves korosztálynak jut az a feladat, hogy időben a legtávolabbi történelmi korszakokkal kezdjék a történelemtanulást. Ezt a nehézséget csak úgy hidalhatjuk át, ha érdekes, színes történeteken keresztül ismerkednek meg a histó-riával. Mindezt azonban úgy kell elmélyítenünk a gyerekekben, hogy kialakuljon a történelmi (kronológia) tudatuk, a tárggyal kapcsolatos fogalmi rendszerük. Erről írásban, feladatlapokban, élőbeszédben tudjanak számot adni! Játék fogalomkártyával és memóriajátékkal.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 5. osztály A történelmi ismeretek, készségek és képességek mérése A mérés nem jelent feltétlenül érdemjegyben való számonkérést, hanem a tanár részére nyújt tájékoztatást minden fejezet után, minden tanulóról. A gyerek tudjon különbséget tenni a történelem tárgyi, írásos és szóbeli forrásai között! Tudjon tájékozódni az időben és térben! Tudja, hogy melyik ese-

töri5KK.indd 127

mény történt korábban, melyik később, és mennyi idő telt el a két esemény között! Tudja elhelyezni a térképen a tanult eseményeket, s tudjon ahhoz rendelni neveket, helyszíneket! Az idő és tér fogalmát csak úgy érti jól, ha az ahhoz fűződő eseményt el tudja mesélni, illetve a tanult történetekhez kérdéseket tud feltenni. Az ókor egyes fejezetei kapcsán tudjon különbséget tenni a történetek mondai (mesei) világa és a valóság között!

1/17/07 3:10:22 PM

TANMENET AZ 5. ÉVFOLYAM TANÁRA SZÁMÁRA

Recommend Documents