TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 1 TÁNCM Ű VÉSZETI ÁG

TÁNCMŰVÉSZETI ÁG

1

_________________________________________________________________________________________



2

_________________________________________________________________________________________

AZ

ALAPFOKÚ

TÁNCMŰVÉSZETI

OKTATÁS

ÁLTALÁNOS

CÉLJA

ÉS

FELADATA

Az alapfokú táncművészeti oktatás célja, hogy fejlessze

a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét,

neveljen

értő közönséget a táncművészetnek,

készítse fel

a szakirányú középiskolai továbbtanulásra,

egészséges, erős, jó tartású, jó mozgású, a táncot értő és szerető, boldog felnőtteket neveljen.

AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS STRUKTÚRÁJA

A képzés két tanszak keretén belül történik. NÉPTÁNC TANSZAK BALETT TANSZAK A képzés tizenkét évfolyamon három szakaszban történik : Előképző

1. és 2. évfolyam

Alapfok

l.-6.

Továbbképző

7.-10. évfolyam

évfolyam

A csoportbeosztást a táncos előképzettség és az életkor figyelembevételével készíti el az iskola.

A FELVÉTELI

6 éves kortól lehet jelentkezni. Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor a tánctechnikai fejlettség bizonyos határok között előbbre való szempont az életkornál.


3

_________________________________________________________________________________________

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

A táncot tanító pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Félévenként táncbemutatóval vizsgáznak a tanulók.

Az előképző első és második évfolyamán az értékelés szöveges: kiváló jó megfelelő

Az alapfok 1.-6. és a továbbképző 7.-10. évfolyamán 5 érdemjegyen alapul az értékelés: 5

jeles

4

jó

3

közepes

2

elégséges

1

elégtelen

A pedagógus szóban és írásban folyamatosan értékeli a tanulók munkáját az alábbi szempontok szerint: a tanulás színvonalának fejlődése (koncentráltság), a pontos végrehajtás fejlődése (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika). a saját mozgásanyag gazdagságának fejlődése, kapcsolatteremtő-, kifejezőkészség fejlődése, mozgáshatárok, erőnlét fejlődése, tartáshibák javítása. A számonkérés részletes formája a tanszakok programjában kerül meghatározásra.


4

_________________________________________________________________________________________

NÉPTÁNC TANSZAK


5

_________________________________________________________________________________________

NÉPTÁNC TANSZAK

A népi műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját, több száz, több ezer éven át, generációkon keresztül csiszolódtak, és alkalmasak a mai gyerekek nevelésének eszközévé válni. A folklór különböző területei a népzene, a népdal, néptánc óriási lehetőséget nyújtanak a gyerekek zenei és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására. Századunk két nagy magyar zeneszerzője és gyűjtője Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar parasztzenéből kiindulva teremtettek XX. századi zenét. Kodály egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére, különös tekintettel a magyar népi gyermekjátékokra alapozta. Ezt a hagyományt kívánjuk folytatni.

A TANSZAK FELADATA Ismertesse meg a tanulóval: a hagyományos népi játékokat, három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a nép műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, a tánc művészi és közhasznú formáit, a társasági táncélet alkalmait, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.

Alakítsa ki a tanulókban: a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrolálását, a művészi előadásmód kivitelezését,


6

_________________________________________________________________________________________

az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, az esztétikai érzéket, a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló: mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, a nem verbális megnyilvánulások iránti érzékenységét, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, a vizuális memóriáját, képzelőerejét. Ösztönözze a diákot: a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, a néprajzi és általában a kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres múzeumlátogatásokra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a TV táncos műsorainak figyelemmel kísérésére, aktív részvételre iskolán kívüli alkalmakra, (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok stb.) a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására, (helytörténeti hagyományok feljegyzése, nagyszülők, idős emberek meghallgatása).


7

_________________________________________________________________________________________

Tudatosítsa a tanulókban: a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, de különösen az előadóművészetek iránt.

Hívja fel a tanulók figyelmét: évfolyamoknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá a gyermek személyiségét a folklór iránt.

A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI

TANTÁRGYAK Főtárgy Népi játék, néptánc Kötelező tantárgy Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően válaszható Kinetográfia

KÉPZÉSI SZAKASZOK Előképző, Alapfok, Továbbképző Alapfok Továbbképző Továbbképző

Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

A képzés ideje:12 év Évfolyamok száma: 12 Csoport létszáma: átlag 10 fő, maximált létszám 20 fő. A tanórák időtartama: 45 perc


8

_________________________________________________________________________________________

HETI ÓRATERV:

TANTÁRGY

Népi játék, néptánc Folklórismeret Tánctörténet Kinetográfia Szabadon választható Összesen

ÉVFOLYAMOK Előképző 1. 2. 2 2

1. 4

2. 4

Alapfok 3. 4. 4 4 1

1

5. 4

6. 4

1

1

7. 4

1

2

2

4

4

1 6

1 6

1 6

1 6

1 6

Továbbképző 8. 9. 10. 4 4 4

1

1 6

1

1

1 6

1 6

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Előképző A gyerek ismerjen: legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot, 10 népdalt. Legyen képes: a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással négy- és kétnegyedes ütemben.

Alapfok Ismerje: a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40), a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon, dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok), rábaközi dus, ill. körverbunk (fiúk), szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), lőrincrévi páros táncok, sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), dél-alföldi páros ugrós és csárdás. a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját,


9

_________________________________________________________________________________________

a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket s a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklór-kiadványokat (könyv, lemez), intézményeket (múzeumok, gyűjtemények),

Legyen képes: a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, a négy- és kétnegyedes ritmusképletet visszaadni tapssal, dobogással, legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat, az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és ritusrendjét. Merjen és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, ritusénekeket és szokásszövegeket. Továbbképző Ismerje: a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100), a tanult táncrendeket (min. 6), a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit, történelmi és modern társastáncok főbb típusait, a romantikus, klasszikus és XX. századi balett stílusjegyeit, a magyar néptánc történeti rétegeit, a modern tánc alapvető iskoláit, technikáit, az alapvető táncműfajokat, a mozdulatelemzés alaptényezőit,


10

_________________________________________________________________________________________

a mozdulat és helyzet típusait. Legyen képes: legalább három táncrendet magabiztosan improvizálni, alkalmazni a tanult táncrendeket táncházakban, koreográfiákban, rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában, megkülönböztetni a népi és a magas kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket, felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csomópontjait, témaköreit, önálló véleménynyilvánításra a látott művekről, a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni és stílusosan előadni. Sajátítsa el: a tudásszintjének megfelelő szakirodalom kezelését, lexikonok, könyvtárak használatát, tudja hol és hogyan keresheti a szükséges tudásanyagot.

A TANSZAK PROGRAMJÁNAK CÉLJA ÉS FELADATA

A néptáncoktatás célja: a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra nevelés. Kiemelt feladat a táncművészeti alapismeretek átadása, s hogy a gyerekek nyitottá váljanak közösségi alkotó tevékenység és általában a művészetek iránt. A tantárgy adjon teret gyermeki fantázia kibontakozásának,

a

tanulók

kreatív

megnyilatkozásainak,

fejlessze

improvizációs

készségüket! Irányítsa a tehetséges növendékeket hivatásos pályára, a továbbképző évfolyamainak folytatására, ill. az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra!


11

_________________________________________________________________________________________

TANTÁRGY I. NÉPI JÁTÉK – NÉPTÁNC

ELŐKÉPZŐ 1. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Népi játékok 1.) Eredeti énekes - táncos gyermekjátékok altatók:

Csicsija babája... Beli, beli, kucu beli

kiolvasók:

Mese, mese mátka... Kiugrott a gombóc... Héja héja lakatos

szerepjátszók:

Lipem-lopom a szőlőt, Festékes, A csengeri piacon

fogócska:

Ha én cica... Katica szállj el, Tüzet viszek

párválasztó:

Három csillag... Hajlik a meggyfa... Elvesztettem zsebkendőmet...

fogyó-gyarapodó:

Járok egyedül... Itt ül egy kis kosárba...

vonulós-kapuzó:

Új a csizmám... Mér küldött az...

2.) Népi sportjátékok küzdő:

Adj király katonát...

nemzetes: fogó:

Fekete-fehér, Fészekfogó, Itt a kettő...

pásztorjátékok:

csülközés, kanászozás

tréfás versengések:

bakugrás, sótörés.

Néptánc alaplépések: A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon.


12

_________________________________________________________________________________________

KÖVETELMÉNYEK: A tanuló ismerjen: •

legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú énekes, táncos gyermekjátékot, népi sportjátékot, a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit, ill. 10 népdalt.

Legyen képes: •

a játékokat és a néptánc alaplépéseket szépen előadni,

•

egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással (4*2/4-es).

ÉRTÉKELÉS MÓDJA: A számonkérés formája: •

a tanulók az előképző évfolyamain félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról,

•

a vizsga anyagát a szaktanár állítja össze,

•

a bemutatás csoportosan történik,

•

a minősítésre, osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot,

•

félévi beszámoló: a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése,

•

év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása),

•

az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete,

•

a tanult tananyag csoportos bemutatása,

•

a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása.

MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

2. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Népi játékok 1.) Eredeti énekes - táncos gyermekjátékok altatók:

Csicsija babája... Beli, beli, kucu beli


13

_________________________________________________________________________________________

kiolvasók:

Mese, mese mátka... Kiugrott a gombóc... Héja héja lakatos

szerepjátszók:

Lipem-lopom a szőlőt, Festékes, A csengeri piacon

fogócska:

Ha én cica... Katica szállj el, Tüzet viszek

párválasztó:

Három csillag... Hajlik a meggyfa... Elvesztettem zsebkendőmet...

fogyó-gyarapodó:

Járok egyedül... Itt ül egy kis kosárba...

vonulós-kapuzó:

Új a csizmám... Mér küldött az...

2.) Népi sportjátékok küzdő:

Adj király katonát...

nemzetes: fogó:

Fekete-fehér, Fészekfogó, Itt a kettő...

pásztorjátékok:

csülközés, kanászozás

tréfás versengések:

bakugrás, sótörés.

Néptánc alaplépések: A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon.

KÖVETELMÉNYEK: A tanuló ismerjen: •

legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú énekes, táncos gyermekjátékot, népi sportjátékot, a játékokhoz fűződő néptánc alaplépéseit, ill. 10 népdalt.

Legyen képes: •

a játékokat és a néptánc alaplépéseket szépen előadni,

•

egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással (4*2/4-es).




14

_________________________________________________________________________________________

•


•


•


•


•

év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása),

•

az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete,

•

a tanult tananyag csoportos bemutatása,

•

a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása.


ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika: járás lábujjon, sarkon, külső-belső lábélen, futások különböző kartartással, lábemeléssel, törzs-kar- és fejgyakorlatok. speciális gyakorlatok: helyes testtartás, pozíciók fogalma (I. II.), pozíció váltások, térdhajlítás, féltalpra emelkedés, lábcsúsztatás.

Ritmika: hangjegyérték gyakorlatok: nyolcad-, negyed-, fél értékű járás tapssal, visszhang gyakorlatok,


15

_________________________________________________________________________________________

futótűz-ritmus továbbadása tapssal, dobogással. Táncos nyelv: irány fogalma: jobb-bal, előre-hátra, rézsút irányok, alakzatok: kör, félkör, sor, oszlop, cikk-cakk. Játék: különböző típusú játékok (párválasztó, párcserélő, fogyó-gyarapodó, vonulós, kapuzó, sportos). kiolvasók. Néptánc: dél-dunántúli ugrós alapmotívumok: cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, keresztező futó, vonulós-dudálós motívumok, eszközös táncok: fiúknak kanásztánc, lányoknak üveges, mezőföldi karikázó motívumok: egyes és kettes csárdás rugózva, sarkas, höcögő, lengető variánsai, futó-tükörcsárdás.

Daltanulás: mezőföldi és dél-dunántúli dalok. Koreográfia: a tanult eredeti anyag és játékok alapján. KÖVETELMÉNY: Ismerjen 3 játékot, 6 népdalt, a tanult táncrendeket és legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. Legyen képes technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni. Merjen népdalokat előadni.



•



16

_________________________________________________________________________________________

•


•


•


•

év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása).


2. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja, újabb pozíciók (V.) térdhajlítás, lábkörzések a földön, lábemelések, karpozíciók (I., II., III.) ugrások: két lábon parallel ugrások, + negyedet és felet fordulva jobbra-balra.

Ritmika: egyenletes járás közben hosszabb ritmusképletek visszatapsolása, dobogása, kétszólamú mozgás gyakoroltatása. Táncos nyelv: térirányok (1-8.). karakter (stílus-hasonlóság, azonosság, különbözőség).


17

_________________________________________________________________________________________

Játék: szerepjátszó és sportos játékok tanulása. Néptánc: ugrós motívumok Rábaközből: kopogó, sarkascifra, ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó. verbunkmotívumok (Rábaköz): tapsbemérő, fordulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező, lányoknak somogyi karikázó: ingó, lépő, csárdás, keresztező, belépő, futó. Daltanulás: rábaközi és somogyi dallamok. Koreográfia: a tanult anyagból. KÖVETELMÉNY: Ismerje a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait. Legyen képes négy- és kétnegyedes ritmusképletet visszaadni tapssal, dobogással. A tanult táncrendekből tudja improvizálni a rábaközi dús ill. körverbunk és a karikázót.



•


•


•


•


•




18

_________________________________________________________________________________________

3. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika: speciális gyakorlatok: az eddig tanultak kombinációja, lábdobások, fejkapás technika, forgás.

Ritmika: kontrás taps gyakorlása, járás-futás változó tempójú zenére. Táncos nyelv: tempó: lassú, közepes, gyors (tánctípushoz kötve), szimmetria, aszimmetria. Néptánc: szatmári verbunk, lassú és friss csárdás: különböző csárdások, cifra variációk, hegyező, bokázók, kisharang, keresztező, fonás előre-hátra, átvetős, lábfelhúzós (csizmaszár ütő), párosfogó, kiforgató, lányoknak forgások, fiúknak csapások. hajlikázó: vonulósok, kapuzók, egyéni szatmári figurák. széki négyes és csárdás: bekezdő, lépő, váltó, séta cifra, kopogók, páros forgó. Daltanulás: szatmári és széki dalok. Koreográfia: a tanult anyagból. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult játékokat, min. 4 és a tanult népdalokat, min. 8, a tanult táncrendekből magabiztosan improvizáljon: lassú és friss csárdás, szatmári verbunk.


19

_________________________________________________________________________________________

Legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat.



•


•


•


•


•



4. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak nehezített változatai, ugrógyakorlatok, forgások diagonálban.

Ritmika: nehezebb visszhang gyakorlatok, koordinációs gyakorlatok (mást táncolnak és mást tapsolnak). Néptánc: széki táncrend: négyes és csárdás ismétlése,


20

_________________________________________________________________________________________

lassú: szép páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva, előre-hátra haladva, porka hétlépés motívumok: ropogtató, páros forgás, előre-hátra lépő, lány kiforgatása, csapás , díszítés fiúknak sűrű és ritka tempó: bekezdő, kopogó, csapások, lezárók, lábkörzések figurák, lányoknak: somogyi karikázó: kapuzók, ingó, csárdás, lépő, rida, ridaváltó, belépő.

Daltanulás: széki lassú, négyes, csárdás dallamok (csujogatások), somogyi karikázó dalok. Koreográfia: somogyi és széki anyagból. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult játékokat, népdalokat. Tudjon magabiztosan improvizálni: széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó. Legyen képes egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni.



•


•


•


•


•




21

_________________________________________________________________________________________

5. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok: alapgyakorlatok (rúd és középgyakorlatok), lábkörzések, ugrások fordulva is, forgások és ugrások diagonálban.

Ritmika: hosszabb ritmusképletek memorizálása, nehezebb koordinációs gyakorlatok, régi és új stílusú zene felismerése. Néptánc: Dél-alföldi páros ugrós: egyes csárdás (pihenő), kirugós cifra, oldalazó, hátra vágó, kopogó, légbokázó-cifra, futó-kirugós cifra, csapások, haladó bokázók, földcsapó, szökellős dobogó Dél-alföldi csárdás: séta, séta-ugró, séta-lengető, páros forgó, forgóváltó (huppantós, ledobbantós, bokázós), páros bokázó, oldalt dobbantós, kisharang, félfordulós (bedöntve is), előrehátra haladó. Lőrincrévi páros táncok: páros forgás, forgás-váltó, kinyitás, kiforgatás, vezetés.

Daltanulás: Dél-alföldi és lőrincrévi dalok. Koreográfia: Dél-alföldi ugrós és csárdás anyagból.


22

_________________________________________________________________________________________

KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult játékokat, népdalokat, a tanult táncrendekből legyen képes improvizálni: délalföldi páros ugrós és csárdás, sárközi ugrós és csárdás, verbunk. Legyen képes népdalokat, népballadákat előadni.



•


•


•


•


•



6. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja.

Ritmika: összetettebb koordinációs gyakorlatok (különböző láb-, kéz- és fejmozgás), különböző tánctípus zenei anyagának felismerése a tanult táncrend alapján.


23

_________________________________________________________________________________________

Néptánc: Sárközi táncrend: karikázó: 5/8-os lépő, csárdás, keresztező, rezgők, futó, jobbra-balra váltások, ugrós: sárközi cifrák, kirúgók, haladók, kopogók, verbunk: cifra, keresztező, hátravágó, záró, váltó, hegyező, csizmaverő, csárdás: kettes csárdás, egylépés, cifra, lippentő, keresztező, bokázó, sarkazó, sergő, forgó, mártogató, kopogók.

Daltanulás: Sárközi dalok: karikázó, ugrós, csárdás. Koreográfia: Sárközből. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult játékokat, min. 20, és népdalokat, min. 40. Tudjon improvizálni a tanult táncrendekben. Legyen képes felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Merjen

és

legyen

képes

előadni

népdalokat,

népballadákat,

rítusénekeket

szokásszövegeket.



•


•


•


•


•



és


24

_________________________________________________________________________________________

TOVÁBBKÉPZŐ 7. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: Gyimesi táncok: 1. Kárpát-medencei: féloláhos, verbunk, lassú és sebesmagyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője. 2. Balkáni táncréteg: sima héjsza, korobjászka, kerekes, tiszti héjsza, békási ruszka, hosszúhavasi, régi héjsza. 3. Közép-európai táncréteg: háromsirülős, egytoppantós, háromtoppantós, hétlépés, porka. Somogyi táncrend: karikázós és ugrós ismétlése, kiegészítése,


25

_________________________________________________________________________________________

lassú és friss csárdás: kettes csárdás, bokázós csárdás, keresztező csárdás, rezgő, mártogatós, csalogtató.

Daltanulás, koreográfia: a tanult anyagokból. KÖVETELMÉNY: Ismerje a különböző táncrendek zenéjét, min. 40 népdalt, a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait. Legyen képes legalább három táncrendet magabiztosan improvizálni.



•


•


•


•


•



8. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok.


26

_________________________________________________________________________________________

Néptánc: Palóc táncok: karikázó: csárdás, bekezdő, bukós, sergő, váltó jobbra-balra, verbunk: lépő, fordulgató, bokázó, lengető, cifra, hegyező cifra, oldaltugró, csapó, sarkazó, csárdás: egylépés, lengető, aprózó, szaladó, hegyező-cifra, bokázó, mártogató. Székelyföldi táncok: verbunk: bokázó, ugró bokázó, kopogók, csapásolók, keresztező, terpesz bokázó, koppantgató, forgatós: összerázó, átvetős, összeugró, csizmaverő, kiforgató, csalogató, forgó, tapsos, ugró bokázó. szöktetős: cifrák, kopogók.

Daltanulás, koreográfia: Palóc és székelyföldi anyagból. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult táncrendek zenéjét, népdalait, min. 60., történeti és modern társastáncok főbb típusait, a romantikus, klasszikus és XX. századi balett stílusjegyeit. Legyen képes alkalmazni a tanult táncrendeket táncházakban, koreográfiákban, rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában.



•


•


•


•


•



27

_________________________________________________________________________________________


9. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: Mezőségi vagy kalotaszegi táncok: 1. Mezőségi táncok: lassú cigánytánc, szászka (ritka csárdás), ritka szökős, sűrű csárdás, ritka magyar, sűrű magyar, korcsos, négyes. 2. Kalotaszegi táncok: legényes, csárdás, szapora.

Daltanulás, koreográfia: mezőségi, kalotaszegi vagy mindkettő. KÖVETELMÉNY: Ismerje a különböző táncrendek zenéjét, népdalait, min. 80, a magyar néptánc történeti rétegeit, a modern tánc alapvető iskoláit, technikáit.


28

_________________________________________________________________________________________

Legyen képes megkülönböztetni a népi és a magas kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket, felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csomópontjait, témaköreit. Sajátítsa el a tudásszintjének megfelelő szakirodalom kezelését.



•


•


•


•


•



10. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra TANANYAG Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: a tanult táncrendek ismétlése, kiegészítő anyagként: német, délszláv, szlovák, román, cigány táncok. KÖVETELMÉNY: Ismerje a különböző táncrendek zenéjét, népdalait, min. 100., az alapvető táncműfajokat, a mozdulatelemzése alaptényezőit, a mozdulat és helyzet típusait.


29

_________________________________________________________________________________________

Legyen képes önálló véleményalkotásra a látott művekről, a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni és stílusosan előadni. Sajátítsa el a lexikonok, könyvtárak használatát, tudja hol és hogyan keresheti a szükséges tudásanyagot.



•


•


•


•


•



TANTÁRGY II. FOLKLÓRISMERET

Oktatás célja, feladata:

A folklórismeret oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a néprajz és általában a kultúrtörténet iránt, elősegítve ezzel esetleges ilyen irányú továbbtanulásukat, de mindenképpen érdeklődő és értő közönséget nevelni a hasonló tematikájú művészeti és tudományos tevékenység számára.

A folklórismeret oktatás a rendelkezésre álló négy év alatt:

Ismertesse meg a tanulóval: a néprajztudomány sajátos megközelítési módját,


30

_________________________________________________________________________________________

a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában.

Alakítson ki: általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi.

Ösztönözze a gyerekeket: a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, a néprajzi és általában a kultúrtörténeti ismereteik rendszeres gyarapítására, rendszeres múzeumlátogatásokra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére, aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), a rádió és a televízió ilyen témájú adásainak figyelemmel kísérésére, a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására. Hívja fel a tanulók figyelmét: a korévfolyamoknak megfelelő néprajzi irodalomra. Tegye nyitottá: a gyermek személyiségét a folklór iránt. Összességében tegye a gyerekek gondolkodásának részévé a néphagyomány iránti érdeklődést, sajátíttassa el velük annak alapelemeit az általános műveltség természetes részeként.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Ismerje: a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történeteit,


31

_________________________________________________________________________________________

a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, szakirodalom ill. intézmények ismerete. Legyen képes: az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Ismerje és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, rítusénekeket és szokásszövegeket.

ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG

NÉPSZOKÁSOK A téli napforduló ünnepköre Advent (Kisböjt) időbeli meghatározás, egyházi értelme, jelentősége, a fonó szokásköre, szerepe a falu téli szokásaiban, disznótor, advent-kezdő névnapok, a hozzájuk kapcsolódó mágikus, jósló praktikák (András, Katalin, Borbála).

Miklós nap Miklós püspök legendája, ajándékozás, fonóbeli alakoskodás.


32

_________________________________________________________________________________________

Luca nap egykori évkezdés, napforduló, Luca apokrif szent, Luca női démon, kapcsolatos a fénnyel, a baromfi termékenységével, lucajárás, kotyolás, Luca széke hiedelem mondák. Karácsony Szenteste (vigilia-kérdés), a téli napforduló pogány ünnepe (Baldr-mítosz), keleti misztérium-kultuszok (Mithrász), hanuka, újszövetségi történet (Jézus születése), karácsonyi asztal, étkezési szokások, halottkultusz, mágikus és jósló praktikák, kántálás, névnapköszöntők, vesszőhordás, Paradicsom-játék. Betlehemezés Jézus születésének dramatizált megjelenítése, amelynek központi magja a pásztorjáték. Regölés fő időpontja István nap (vértanú), jelmezek, szereplők, hangszerek, a rítusének szövegének elemzése (szarvas-ének, párosító, jókívánság, koledálás), földrajzi, történeti elterjedése, ősvallási, ősköltészeti elemek. Aprószentek újszövetségi történet, korbácsolás, vesszőzés, legényavatás.


33

_________________________________________________________________________________________

Szilveszter, Új év (Kiskarácsony) évkezdő szokások: zajkeltés, pásztorjárás, köszöntők, aranyosvíz, mágikus és jósló praktikák, étkezési szokások, a moldvai magyarok "hejgetése". Vízkereszt újszövetségi történetei (a három napkeleti bölcs, Jézus megkeresztelése, a kánai mennyegző), vízszentelés, krétaszentelés, házszentelés, csillaghordás, csillagének - a karácsonyi ünnepkör lezáró, a farsang kezdő időpontja. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult tananyag alapján: a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történeteit, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, szakirodalom ill. intézmények ismerete. Legyen képes: az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Ismerje és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, rítusénekeket és szokásszövegeket. ÉRTÉKELÉS MÓDJA: •

A memoriter szöveg- és dallamanyag folyamatos kikérdezése.


34

_________________________________________________________________________________________

•

Az egyes tárgykörök lezárásakor dolgozat, és házi dolgozat.

•

A tanulók félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról.

•

A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze.

•

A bemutatás csoportosan történik.

•

A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

4. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG Jeles napok Farsang (Január 6. húshagyókedd) Szent László monda, az időpont meghatározása, a házasságkötések és az ezekhez kapcsolódó többnapos mulatságok, a pártában ill. nőtlenül maradt házasulandó korban lévők tréfás.komoly megszégyenítése a farsang végén (tuskóhúzás, lakodalomparódia, szűzgulyafordítás), maszkos alakoskodások és alkalmaik (fonó lakodalom), maszkos felvonulások (téltemetés, farsangtemetés), bálszervezés, adománygyűjtés, táncalkalmak, rétegmulatságok (asszonyfarsang, pásztorfarsang, házasok bálja), mohácsi sokacok busójárása (eredetmonda), hétfalusiak borica-tánca (európai moreszka hagyomány). A farsang szoláris jeles napjai február 2. Gyertyaszentelő (időjárásjóslás), február 3. Szent Balázspüspök legendája, balázsolás. Nagybőjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig) egyházi-vallási értelme, tilalmak, kötelességek,


35

_________________________________________________________________________________________

bőjti játékok, karikázó, nagybőjt időszakán belül szoláris ünnep: március 12. Gergely-járás, iskolás-toborzó, adománygyűjtő szokások.

Virágvasárnap (húsvét előtt egy héttel) • újszövetségi történet (Jézus bevonulása Jeruzsálembe), • barkaszentelés, a barkával kapcsolatos mágikus praktikák, • kiszehordás, villőzés, zöldág-járás. Nagyhét • az újszövetségi passió-történet kivetítve a hét egyes napjaira, • általános, megtisztító rítusok. Nagycsütörtök • "a harangok elmennek Rómába", kereplés • Pilátusverés Nagypéntek • a legszigorúbb bőjt, a tüzek kioltása, • rituális mosakodás, szótalan víz, hollóvíz, féregűzés. Nagyszombat • új tűz gyújtása, tűzszentelés. Húsvét vasárnapja • hajnali Jézus-keresés, halottkultusz maradványai (halottetetés, kolduskalács), • körmenet, határjárás, határkerülés, • ételszentelés, húsvéti asztal, étkezési szokások. Húsvéthétfő (vízbevető) • termékenységvarázsló locsolás, vesszőzés, • tojásajándék, a tojás mítikus jelentősége, szimbólikája, a díszített tojás.


36

_________________________________________________________________________________________

Fehérvasárnap (mátkáló vasárnap) • komatál küldés fő időpontja, • műrokonság (mátkaság, komaság) jelentősége a paraszti életben. Zöldfarsang (húsvéttól pünkösdig) • játszó, • a fiatalok játékszokásai. Pünkösd • újszövetségi értelme: Jézus mennybemenetele után a Szentlélek rászáll az apostolokra, az egyház létrejötte, • az ókortól természet megújulásának ünnepe, • pünkösdi király és királyné választás, • pünkösdi király és királyné jelképes házassága a termékenység serkentése, • mágikus szertartások, • Árpádházi Szent Erzsébet legendája, rózsacsoda, pünkösdi rózsa, • a májusfa táncmulatság rendezésével való kitáncolása, kidöntése az ünnepkor lezárásaként. A húsvét-pünkösdi ünnepkör szoláris ünnepei Szent György nap (április 24.) • kezdő jellegű gonoszjáró nap, főként a marhatartással, tejhaszonnal kapcsolatos mágikus cselekmények ideje (első kihajtás, harmatszedés), • körmenetek, határjárások, • általában varázslásra, mágikus eszközök szerzésére, készítésére, gyógyfüvek gyűjtésére különösen alkalmas dátum, • az elásott kinccsel kapcsolatos hiedelmek kapcsolódnak hozzá, • időjósló. Május elseje • az újjászülető természet ünnepe, a természetben tartott mulatságok, majálisok ideje, • falun zöld lombokkal díszitik a házakat, • fontos gonoszjáró nap, a boszorkánygyűlések jeles dátuma, • a legények szerelmi jelként májusfát állítanak kedvesük háza elé.


37

_________________________________________________________________________________________

Szent Iván napja (júnuis 24.) • csillagászati jelentősége miatt kiemelkedő ünnep: a nyári napforduló, a legrövidebb éjszaka dátuma, • rokon népek ünnepei, szláv. germán párhuzamok (fehér éjszakák), • újszövetségi értelme szerint Keresztelő Szent János emlékünnepe, • tűzgyújtás, tűzugrás, tüzes kerekek gurítása, tűztutajok úsztatása (nap- és fényszimbolika, mágia), • a hosszú szentiváni ének (párosító jelleg, termékenység varázslás), • a tűzön füstölt gyógyfüvek, abban sütött gyümölcsök mágikus hatása, • gazdasági jeles nap: a gabona töve "megszakad", tovább nem nő, csak érik. Munkavégző ünnepek Aratás • kezdés: Péter-Pál (június 29.), Sarlós Boldogasszony (július 2.), • aratókoszorú, felvonulás, aratóbál. Szüret • kezdés, hegytörvények, • szüreti koszorú, szüreti bál. Leányvásárok (gesztenyeszüret) • az exogán közösségek házasságszerzési alkalmai (Baranya, Sárköz), Pásztorok és segédek évadzáró napjai Szentmihálynap (szeptember 29.) • országosan a szezonra szegődött bérmunkások elszámolási és esetenként újrafogadási napja, • bálok, • időjóslás. Vendel (október 20.) • főként a nyugati területek juhászainak ünnepe.


38

_________________________________________________________________________________________

Dömötör (október 26.) • a keleti területeken "juhász újév". Disznótor (András nap körül) • családi, szűkebb körű mulatság, • nyársdugás. KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult tananyag alapján: a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történeteit, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, szakirodalom ill. intézmények ismerete. Legyen képes: az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Ismerje és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, rítusénekeket és szokásszövegeket. ÉRTÉKELÉS MÓDJA: •


•


•


•


•



39

_________________________________________________________________________________________

•



5. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG Az emberélet fordulói Születés • a születendő gyermek tulajdonságainak befolyásolására és megjóslására vonatkozó praktikák, babonák, • a terhes asszony státusza a családban és a falusi közösségben: előjogok és tabuk, • a szüléssel kapcsolatos hagyományok, a bába, az apa szerepe, • az újszülött családba fogadásának formái, • az anyával és az újszülöttel kapcsolatos védelmező mágiák a keresztelőig: Boldogasszony ágya, a váltott gyermekkel kapcsolatos hiedelmek, • komatál, • keresztelő, névadási szokások, keresztszülők, • keresztelői mulatság, • asszonyavatás. Gyermekkor • gyermekjátékok, • a paraszti gyermekkor tárgyi környezete, • a munkába állás fokozatai, • a gyermekmunka, mint szokásalkalom, • gyermekkiváltságok.


40

_________________________________________________________________________________________

Legényélet, leányélet • serdülők számára szervezett alkalmak, ahol elsajátítják a felnőtt fiatalság viselkedésmódját, abba belenőnek (serketánc, buhatbál, aprók tánca, gyermeklakodalom, gyermekfarsang), • a nem felavatott serdülők tilalmai, a tabuk megszegésének megtorlása, • legényavatás, leányavatás (legénycéh, banda, leányklasszis, kórus), • a fiatalok együttes szórakozásának, megmutatkozásának többé-kevésbé szervezett alkalmai (táncalkalmak, játszó, kollektív munkaalkalmak, bizonyos jeles napok szokásai), • udvarlási szokások, szerelmi élet. Párválasztás • szokásjog, a párválasztás szempontjai, • endogámia, exogámia. A házasság előkészítése • közvetítés, • leánynéző, háztűznéző, kéretés, • a házasságkötést megelőző jogi megállapodások, móring, hozomány, • kézfogó, eljegyzés, jegyajándék, • próbaházasság. A kereszténység előtti magyarság házassági szokásai • történeti források információi (krónikák, korabeli leírások), • leányrablás, leányszöktetés, levirátus, asszonyvétel. Lakodalom • lakodalmi rítusok rendje, • lakodalmi tisztségviselők, szerepek, • lakodalmi táncok, alakoskodó, szórakoztató szokások, • hérész, hivatlanok, • táji eltérések (porkolás, mosdatás, menyasszonytánc, újasszonytánc). A házasok életmódja • családformák, nagycsaládrendszer,


41

_________________________________________________________________________________________

• új státusz a falu társadalmában, jogok és tilalmak, • vadházasság, félrelépés, közösségi szankciók. Halál • a hagyományos paraszti közösségben élő ember viszonya az elmúláshoz, • a halálra való felkészülés, • a haldoklóval kapcsolatos szokások, • a halottal kapcsolatos szokások, hiedelmek, mágia, tilalmak, • a sirató, • temetés, temetkezési szokások, sírjelek, • halotti tor, gyász, emlékünnepek, • kisértet, hazajáró halott, halottlátó, halottkultusz maradványai.

KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult tananyag alapján: a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történeteit, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, szakirodalom ill. intézmények ismerete. Legyen képes: az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Ismerje és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, rítusénekeket és szokásszövegeket.


42

_________________________________________________________________________________________

ÉRTÉKELÉS MÓDJA: •


•


•


•


•


•



6. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG A magyar nép hiedelemvilága Bevezetés A népszokások anyagának átismétlése, hangsúlyozva a hiedelem-összetevőket: • sámánizmus, • pogányelemek, • keresztény elemek. A magyar parasztság hiedelemvilágának történeti rétegei • ősmagyar réteg (finnugor ill. ótörök elemek), • a délkelet-európai sztyeppék nagyállattartó nomádjainak világképe, • európai pogány réteg (mediterrán antikvitás, germán, kelta, szláv ősvallás), • zsidó-keresztény kultúra. A magyar ősvallás • a régészeti, nyelvészeti és történeti anyagban fellelhető adatok (többes lélekhit, fordított túlvilág, totemizmus, szakrális fejedelemség),


43

_________________________________________________________________________________________

• a

sámánhit

alapelemei

(közvetítő

funkció,

transz-technika,

született

hatalom,

sámánbetegség stb.), • a sámánhit nyomai a magyar parasztság hagyományos kultúrájában (táltos, halottlátó, mesei motívumok), regölés, borica tánc.

Világkép • a sámánhitű népek világképe, • párhuzamos világismeret elemei (bibliai, iskolai, pogány), • a világ keletkezéséről szóló mítoszok, • föld, világfa, életfa, világrétegek, világvége, • az égitestekkel kapcsolatos hiedelmek (nap, hold, csillagképek), • szél, vihar, égbolt, szivárvány, • fémek (arany, vas, kincs mondák), • tűzkultusz, • növények, • állatok (totemizmus, tabunevek), • emberi testrészek, • mesterséges környezet (ház, termőföld stb.). Természetfeletti lények • az alsó mitológia fogalma, animizmus, • mesei lények, hiedelemlények, • metamorfózis, ambivalencia, 1. Lidérc, ludvérc • fényjelenség, együttháló démon, tüzes ember, segítő mit-mitke. 2. Szépasszony • negatív női démon, • megjelenésének ideje, helye (Fata Morgana, Deli Baba), • tündérek, kisasszonyok, • váltott gyermek, • környező népek hasonló lényei,


44

_________________________________________________________________________________________

• összefonódása a boszorkánnyal. 3. Kísértet, hazajáró halott Természeti démonok • vízi lények (holt ember, vízi ember, sellő, vörössipkások, "Víz Őrzője", Hany Istók), • egyetemes néphit- és mitológiai párhuzamok, • erdei lények (erdei csuda, vadleány, vadember, Tápió), • gabonadémon, • óriások, törpék, tündérek (germán-kelta-szláv párhuzamok). Ördög • a kereszténység előtti mitológia degradált alakja (Pán, Faun), • a bukott angyalok mítosza, • a dualisztikus hitvilág démiugrosza, • démoni gonoszságú, alvilági lény, a boszorkányok ura. Luca • a téli napforduló ambivalens női démona, • az asszonyi tevékenységek, tilalmak ellenőre, • baromfi-termékenységgel való kapcsolata, madáralak, • szembetegségek gyógyítója, • apokrif szent. 4. Egyebek • vámpírok, gyermekíjesztők, betegségdémonok, küldött farkas, sárkány. Természetfeletti erővel rendelkező emberek Táltos • sámánizmus, • a pogány sámán recens magyar megfelelője, • táltos mondák.


45

_________________________________________________________________________________________

Garabonciás • nyugati mágusalak elkeveredve a táltossal, • kelet-nyugati területi elterjedés. Boszorkány 1. Népmesei boszorkányalak • Baba Jaga, bába, vasorrú bába, szláv hatás. 2. Középkori boszorkányperek boszorkánya • történeti összefoglalás, • boszorkányszervezetek, sátánizmus, • eretnekségek, • pogány hitmaradványok (Könyves Kálmán). 3. A néphit boszorkánya • történeti elemek, • tudományszerzés, • funkció (oldás-kötés, rontás, gyógyítás), • metamorfózis, • gonoszjáró napok, • védekezés, • hiedelemmondák. 4. Tudományos boszorkányok • a gonoszok a boszorkányok ellenfelei, sámánisztikus motívumok, • tudós pásztor, tudós kocsis, molnár, • értelmiségi ördöngösség (Fauszt monda, Hatvani professzor). Látók, nézők, gyógyítók • léleklátó, halottlátó, • jósló koldus, vándor, • javasok, gyógykovácsok.


46

_________________________________________________________________________________________

A magyar tündérmesék világának hiedelemelemei • már nem élő hiedelmek alakjai, • eltéréseik a valóban hitt hiedelmek alakjaitól, • a sztyeppei nomád hősénekek hatása. Babona, babonás cselekmények • rontás, igézés, • oldás-kötés, szerelmi varázslások, • megnyomás, lóvá tevés, • haszonelvétel (főként a szarvasmarhával kapcsolatosan), • védekezési praktikák, • a jövő megismerését és befolyásolását célzó praktikák, • a szó ereje (ráolvasások, tabunév, antik párhuzamok). KÖVETELMÉNY: Ismerje a tanult tananyag alapján: a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történeteit, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, szakirodalom ill. intézmények ismerete. Legyen képes: az egyes folklórjelenségek térbeli megjelenését adott esetben térképre vetíteni, felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét. Ismerje és legyen képes előadni: népdalokat, népballadákat, rítusénekeket és szokásszövegeket.


47

_________________________________________________________________________________________

ÉRTÉKELÉS MÓDJA: •


•


•


•


•


•



TANTÁRGY III. TÁNCTÖRTÉNET

OKTATÁSI CÉL: Megismertetni a tanulókat szakmai ismereteikre alapozva az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, továbbá fejleszteni a tanulók ízlését, arra ösztönözni őket, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak.

A TANTÁRGY FELADATA: Ismertesse meg a tanulókkal: • a tánc művészi és közhasznú formáit, • a társasági táncélet alkalmait, • a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, • az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, • az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.

Alakítsa ki a tanulókban: • az esztétikai érzéket, • a művészetek befogadására nyitott attitűdöt,


48

_________________________________________________________________________________________

• fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanulók: • a nem verbális megnyilvánulások iránti érzékenységet, • a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, • vizuális memoriáját, • képzelőerejét. Ösztönözze a tanulókat: • a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, • a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére, • aktív részvételre az iskolán kívüli tánceseményeken való részvételre. Tudatosítsa a tanulókban: • a tánctörténeti ismeretek fejlesztik személyiségüket, ízlésüket, fogékonyságukat általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt.


HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG • a köznapi és művészi mozgás, • tér-idő-erő-kifejezés, • a közhasznú és művészi tánc, • a tánc és a társművészetek, • a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: a tánc és a vallások, rítusok, (őskor, ókor, Görögország, India, középkor), a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció, ókori Görögország, reneszánsz Itália, francia barokk,


49

_________________________________________________________________________________________

a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett).

KÖVETELMÉNY: A tanuló ismerje: •

az adott évfolyam tananyagát,

•

a táncművészet kimagasló alapműveit,

•

a nagy egyéniségek munkásságát,

•

az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes: •

elemezni a táncművészet különböző stílusait,

•

a társművészetek iránti érdeklődésre,

•

a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS FORMÁI A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a bemutatás csoportosan történik bizottság előtt. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanát tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt.

A tanuló teljesítményében nem az elsajátított lexikális tudást kell értékelni, hanem a tánc sajátosságaira való érzékenységét, a kialakult stílusismeretet, a szakmai szókincs és fogalomkészlet elsajátítását.

Az értékelés szempontjai: • az adott évfolyam tananyagának ismerete, • az előképzettségének és életkorának megfelelő kivitelezés, • a szorgalom. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.


50

_________________________________________________________________________________________

8. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG • a színpadi tánc története romantikus balettek (olasz, dán, francia), klasszikus balettek (oroszok), • megújulás a XX. században, balett (Gyagilev orosz balettje, nemzeti balettek, táncszínház), modern tánc (amerikai, európai, magyar), folklórizmus (jazz, orosz színpadi néptánc, magyar színpadi néptánc).

KÖVETELMÉNY: A tanuló ismerje: •

az adott évfolyam tananyagát,

•

a táncművészet kimagasló alapműveit,

•

a nagy egyéniségek munkásságát,

•

az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes: •

elemezni a táncművészet különböző stílusait,

•

a társművészetek iránti érdeklődésre,

•

a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS FORMÁI A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a bemutatás csoportosan történik bizottság előtt. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanát tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt.

A tanuló teljesítményében nem az elsajátított lexikális tudást kell értékelni, hanem a tánc sajátosságaira való érzékenységét, a kialakult stílusismeretet, a szakmai szókincs és fogalomkészlet elsajátítását.


51

_________________________________________________________________________________________

Az értékelés szempontjai: • az adott évfolyam tananyagának ismerete, • az előképzettségének és életkorának megfelelő kivitelezés, • a szorgalom. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

TANTÁRGY IV. KINETOGRÁFIA

A TANTÁRGY CÉLJA: A mozdulatelemzés célja, hogy megmagyarázza azokat az alapfogalmakat, amelyek a lejegyzett táncok leolvasásához, eltáncolásához szükségesek. A táncjelolvasás célja, a lejegyzett partitúra valósághű rekonstrukciója.

A TANTÁRGY FELADATA: Ismertesse meg a tanulóval: • a forma és tartalom egységét, • a mozdulatelemzés alaptényezőit (plasztika, ritmika, dinamika), • a mozdulat és helyzet típusait, • a kinetográfia vonalrendszerét, jeleit, • a helyes leolvasás menetét. Alakítsa ki a tanulóban: • a rendszeres munkára való törekvést, • a pontos elemzés igényét, • a test tudatos kontrollálását, • a mozgásfogalmi gondolkodást, • a művészi előadásmód elérését.


52

_________________________________________________________________________________________

Fejlessze a tanuló: • tér- és formaérzékét, • zenéhez való alkalmazkodását, • koncentrálóképességét, • mozgásmemóriáját.


HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG Mozdulatelemzés

Táncjelírás

1. A tánc tagolódása: fázis-motívum-motívumfűzés-tánc

2. Alaptényezők

1. Alapfogalmak:

vonalrendszer, irányok

2.1. plasztika (irányok, mellékirányok, fő magassági fokok, tágsági fokok, frontirányok, térrajz) 2.2. ritmika (hangjegyérték, metrum és az ütem, ritmus, tempo), 2.3. dinamika (erőfok, feszítés-lazítás)

3. A mozdulat és helyzet típusai:

2. A mozdulattípusok jelölése:

Mozdulattípusok: • lépés

lépés jelölése

• súlyt hordó láb mozgása

magassági szintek

föl-le, lábujjhegy, térdhajlítás, forgatás, ringás jobbra-balra.


53

_________________________________________________________________________________________

• gesztus

kiegészítő jelek:

levegőben lévő láb mozdulata,

kapocs, ismétlő jel

csúsztatása, kar-fej forgatása, • ugrás

ugrás jelölése kiegészítő jelek: távolság csökkentés, növelés, földhöz közeli lábmozdulatok, kis térdhajlítás, feszítés, a lábfej részei, azok alkalmazása: (talajérintés,gördülő és csúszó lépés) dinamikai jelek: (erőteljes lábmozdulat, rugózásrezgés, bokázó taps) pozíciójelek forgatás jele

Helyzettípusok

Helyzettípusok jelölése

• testpozíció (állás) • súlytalan testrészek mozdulatlansága • szünet a testben • szünet a térben • szünet a helyen KÖVETELMÉNYEK: A tanulók ismerjék: • a mozdulatelemzés alaptényezőit, • a mozdulat és helyzet típusait, s azok jelöléseit, • a helyes leolvasás menetét. A tanulók legyenek képesek: • a táncjelírással lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, s stílusosan, plasztikusan előadni azt.


54

_________________________________________________________________________________________

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS FORMÁI Félévi beszámoló: • három egyszerű motívum (karikázó, ugrós) leolvasása, stílusos előadása, • a motívumok ritmusának pontos eltapsolása, • a motívumban szereplő mozdulattípusok felismerése. Év végi beszámoló: • három verbunk, ill. csárdás motívum leolvasása, stílusos előadása, • mozdulattípusok felismerése. A tanulók félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

10. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 óra TANANYAG Mozdulatelemzés

Táncjelírás

Mozdulattípusok • forgás

különböző típusú forgások jelölése

perdülő,

frontirányok

perdülés nélkül ugró kiegészítő jelek testrészek és ízületek (csapásolás, lábszárkörzés, lábfejtartás (lefeszített, "pipáló")


55

_________________________________________________________________________________________

• keringés

keringés jelölése

• gesztus

újabb gesztusok jelölése

testrészek forgatása, karhelyzetek, csípő forgatása, törzs forgatása, döntése, hajlítása

Kiegészítő fogalmak • páros viszony

páros viszony jelölése

• fogások

fogások jelölése

• táncos-eszköz viszonya

vonatkozási jel

KÖVETELMÉNYEK: A tanulók ismerjék: • a mozdulatelemzés alaptényezőit, • a mozdulat és helyzet típusait, s azok jelöléseit, • a helyes leolvasás menetét. A tanulók legyenek képesek: • a táncjelírással lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, s stílusosan, plasztikusan előadni azt.

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS FORMÁI Félévi beszámoló: • három legényes motívum leolvasása, stílusos előadása, • mozdulattípusok felismerése. Év végi beszámoló: • egy eszközös motívum, s egy páros motívum leolvasásáa, stílusos előadása.

A tanulók félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot.


56

_________________________________________________________________________________________

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

A TANSZAK MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI FELTÉTELEI

Tárgyi feltételek Magnó, erősítő, video felvevő-lejátszó, televízió, diavetítő, hangkazetták (eredeti népzene, táncházi zene), videokazetták (eredeti felvételek, koreográfiák, népszokások), diasorozat (történeti korokat, viseleteket illusztráló sorozat), kézikönyvtár (népzenei, néptáncos, néprajzi, tánctörténeti kötetek). Táncruhák (szoknyák, alsószoknyák, vizitkék, pendelyek, vállkendők, fejkendők, blúzok, gatyák, nadrágok, ingek, kalapok, mellények, papucsok, csizmák, táncos cipők). Tábla, kréta. Tükör. Kottaállványok.

Környezet Tágas, jól szellőztethető próbaterem. Lány és fiú öltöző, zuhanyzók. Tanterem.


57

_________________________________________________________________________________________

TANKÖNYVEK, TANULÓI TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az alapfokú művészetoktatás során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag felhasználásához, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az alalpfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja című anyagban ajánlott irodalomként felsorolt. Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök megvásárlását kérjük. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a művészeti szakmai munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a művészeti munkaközösség a következő szempontokat veszi figyelembe: •

a taneszköz tartalmában a pedagógiai programban a nevelőtestület által deklarált értéket hordozza,

•

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

•

előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,

•

a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,

•

a taneszközök ára a szülők által megfizethető legyen, az árakat az iskolaszékkel véleményeztetjük,

•

külsejében esztétikus legyen.

Az iskola a kapott pénzügyi támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz szociális helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 1 TÁNCM Ű VÉSZETI ÁG

Recommend Documents