Dr. Túróczi Imre Regionális gazdasági eltérések és azok kezelésének lehetőségei Magyarországon Kiút a reál beruházás, humántőkébe történő beruházás, az oktatás? Regional economic differences and possible ways of their management in Hungary Do real investment, investment in human capital and education offer a way out ?
[email protected] Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, rektor
I. Bevezetés Közismert tény, Magyarországon a gazdasági fejlettségben tapasztalt eltérések két szempontból tükröznek súlyos problémákat. Egyik tényező az ország gazdasági elmaradottsága az EU-hoz képest. Tény, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék az Unió átlagának kevesebb, mint 75%-a. Magyarország 7 régiójából négy benne van az EU legszegényebb húsz régiójában. A másik probléma a határokon belül tapasztalható jelentős eltérések fennállása. Érdemes részletesen vizsgálni a magyarországi régiókat, a négy legelmaradottabbat kiemelni, az ÉszakMagyarországi, Észak-Alföldi, Dél-Alföldi és a Dél-Dunántúli földrajzi térségeket. Statisztikai adatok igazolják, hogy ezekben a térségekben alacsonyabb az egy főre eső beruházási ráfordítás, a képzettségi szint, magasabb a korai iskolaelhagyók aránya és alacsonyabb az aktív korú népességben a gazdasági aktivitás. A hátrányos helyzet rövidtávon fennáll és hosszabb távon is konzerválódni látszik. Mi lehet az eredendő ok? Ezt a kérdést érdemes hosszabb időtávban vizsgálni, hiszen ez a helyzet évtizedek alatt alakult ki. A válasz keresendő a gazdasági szerkezetben, talán a kockázatos és alacsony jövedelmezőségű ágazatok nagyobb súlya lehet az egyik ok. Természetesen nem tekinthetünk el az ott élők személyétől, iskolázottságától, fizikai és mentális állapotától sem. Mi a teendő? Erre a kérdésre kizárólagos választ nem adhatunk, ahogy a gazdasági helyzet kialakulása is több tényező eredménye, az orvoslásnak is több módja van, amelyeket célszerű lenne egy időpontban alkalmazni. A gondolatok elindítása érdekében célszerű statisztikai összehasonlításokat végezni az egyes régiók gazdasági szerkezetének összehasonlítására, a képzettségi adatokra, valamint a támogatások felhasználására vonatkozóan. Jelen tanulmány ennek a kutatásnak az elvégzésére, javaslatok kidolgozására vállalkozik az egyetlen és kizárólagos megoldás meghatározásának ígérete nélkül.
II. A témakör nemzetközi megítélése, komplexitása A vidékfejlesztés, a vidék népességmegtartó hatásának emelése, a kiegyenlített társadalmi és gazdasági fejlődés a Közös Agrárpolitika részét képezi, amely az EU célkitűzéseiben az alábbiak szerint fogalmazódik meg: „Az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről három fő célt fogalmazott meg: 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét – a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartva – javítani kell. 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a termőföldek hasznosítása során ösztönözni és ellentételezni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a „zöld növekedést” kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez.” 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: maradjanak fenn a vidéki közösségek és legyenek vidéki munkahelyek, színesebbé kell tenni a helyi gazdaságot és jövedelemforrásokat, meg kell őrizni a változatos gazdálkodási szerkezetet és erősíteni kell a helyi piacokat.” Forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest 2012.
484
A fent megfogalmazott irányelvek egyértelműek, amelyeknek megvalósulása a vidéki élet tartalmasabbá tételét, a vidék népességmegtartó hatásának javítását eredményezi. Szép elképzelés, de kérdés, hogy ennek megvalósulását mely tényezők korlátozzák és mi az akadályok leküzdésének módja? A kérdéskör kezelése rendkívül összetett feladat, amelyet a Magyarország vidékfejlesztési stratégiája is érzékeltet az alábbi ábrában: 1. számú ábra: Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiájának összetevői
Forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest 2012. A vizsgálat során természetesen nem térhettem ki az összefüggésrendszer teljes terjedelmére, néhány területen végeztem el helyzetfelmérést és külföldi tanulmányutam tapasztalatait jelenítem meg, mint lehetséges irányt. III. Anyag és módszer A témakör feldolgozása során alapvetően a statisztikai adatokból tudunk kiindulni és azok összehasonlítását végezhetjük el. Az ok és okozati összefüggések vizsgálata során jelen cikk terjedelmi lehetőségei esetében támaszkodhatunk a tapasztalatokra és elfogadjuk a törvényszerű összefüggések fennállását. Az elemzés során a következő szempontok összehasonlítására vállalkoztam az Észak-Alföldi Régió, JászNagykun - Szolnok Megye és Magyarország vonatkozásában. - Egy főre eső GDP alakulása. - Iskoláztatásra vonatkozó adatok kérdésköre. - Migrációs helyzetkép. - Beruházási adatok alakulása. - K+F tevékenység adatai.
485 485
IV. A régió gazdasági teljesítménye, főbb mutatói IV.1. A GDP alakulása: A gazdasági teljesítmény és fejlettség elfogadott mutatója a bruttó hazai termék és az egy főre eső bruttó hazai termék alakulása. A helyzet értékelése során elsőként kijelenthetjük, hogy a térség az elmaradott régióban foglal helyet, az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU 27 átlagának 62.7%-a. (Forrás KSH). A vizsgált Észak-Alföldi Régió az egy főre eső GDP országos átlagának a 63%-át teljesítette, az EU 27 tagállam átlagának a 39,5%-ának kitermelésére képes. Forrás: KSH. Ha szűkebben csak Jász-Nagykun Szolnok Megyét vizsgáljuk, akkor szintén kedvezőtlen folyamatokról tudunk beszámolni. A megye régión belüli adatai közepesnek tekinthetőek, de az EUhoz és Magyarországhoz viszonyított leszakadása egyértelmű. A részletes adatokat a 1. számú táblázat tartalmazza: 1. számú táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) az Észak-alföldi régió megyéiben, 2007. HajdúBihar
Egy főre jutó GDP nagysága, ezer Ft 1 811 Az egy főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva, % 71,5 Az egy főre jutó GDP a megyei átlaghoz viszonyítva, % 93,9 Forrás: KSH honlap, Tájékoztatási adatbázis
JászNagykunSzolnok megye 1 644
SzabolcsSzatmárBereg
Északalföldi régió
Ország
1 359
1 596
2 534
64,9
53,6
63,0
100,0
85,2
70,4
82,7
131,4
A 2007. évi statisztikai adatok kedvezőtlen képet mutatnak, de a 2010-es adatokon alapuló tanulmány sem sok változást tartalmaz. „Az egy főre jutó GDP alapján a regionális eltérések közismerten magasak. Ha a régiókat vizsgáljuk, NyugatDunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a DélAlföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Megyei szinten még nagyobb eltérések tapasztalhatóak a GDP-hez való hozzájárulás vonatkozásában, az Észak-Alföld régióban: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlaghoz képest a bruttó hazai termék 54,6 %-os arányát érte el. Hajdú-Bihar megye megközelítette az országos átlagot, 74,03 %-os eredményével, amíg Jász-Nagykun-Szolnok megye kevéssel lemaradva 61,7 %-ot ért el.” Forrás: Grasselli et. al: Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája; INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Debrecen 2013. A korábban kialakult regionális eltérések konzerválódtak, az okokat és a kitörés lehetőségeit keresve bizony nehéz helyzetben vagyunk. Nézzünk néhány olyan tényezőt, amely talán magyarázhatja az eltérést, talán okozhatták azokat. IV. 2. Foglalkoztatási adatok alakulása 2. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta a 20-64 éves korosztály esetében, % 2005 2008 2009 EU 27 68,0 70,3 69,0 Magyarország 62,2 61,9 60,5 Észak-Alföld 55,6 55,2 53,2 Forrás: Eurostat
486
2010 68,6 60,4 54,4
2011 68,6 60,7 55,4
A táblázat adatai egyértelműen igazolják, hogy a munkaképes lakosságon belül a hozzáadott érték létrehozatalára irányuló folyamatokban alacsonyabb arány vesz részt. Ez a tény természetesen egyik oka az egy főre vetített gazdasági teljesítmény elmaradásának. IV. 3. Lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint Az alacsony foglalkoztatási ráta mellett a érdemel az iskolai végzettségek adatait is megvizsgálnunk, hiszen a magasabb végzettséggel rendelkező munkaerő szervező ereje, az általa megtermelt hozzáadott érték egyértelműen magasabb. A végzettségekre vonatkozó statisztikai adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 3. számú táblázat: A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011. év Jász- Nagykun Hajdú- Bihar Szabolcs-Szatmár Megnevezés Szolnok megye megye Bereg megye Általános iskola 0,6 0,6 0,8 első osztályát sem végezte el % Korai iskolaelhagyók % (nem 4,3 5,8 4,6 végezte el az általános iskolát) Legalább általános iskolai 95,4 95,7 94,2 végzettség % Legalább érettségivel 36,7 40,4 34,1 rendelkezők % Diplomával rendelkezők % 12,2 15 11,4 Forrás: KSH adatbázis, letöltés dátuma: 2014. szeptember 20.
Országos átlag 0,5 3,1 96,9 45,5 18,2
Az iskolai végzettségi szintek megyénként is hullámzóak, de az országos adatokhoz viszonyítva egyértelműen kedvezőtlenek. A végzettséget tartalmazó adatok után nézzük meg a népességi mutatókat, az átlag feletti természetes fogyás mellett megfigyelhető a migrációs veszteség és munkaerő piaci szempontból megemlítendő a lakosság „elöregedésének” folyamata.
IV. 4. Lakosságszám változás
4. számú táblázat: A természetes és a tényleges szaporodás, fogyás, valamint a vándorlási különbözet ezer lakosra vetítve, az Észak-Alföldi régióban és országos átlagban Észak-alföldi régió Természetes szaporodás, fogyás -4,7 Tényleges szaporodás, fogyás -7,7 Belföldi vándorlási különbözet -6,5 Nemzetközi vándorlási különbözet +1,5 Forrás: A KSH, A társadalmi haladás mutatószámrendszere, 2008
Országos átlag -3,1 -1,4 +3,1
A fenti adatok szintén kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag. Megfigyelhető a lakosság számának csökkenése és a jelentős negatív migrációs különbözet.
487 487
IV. 5. Beruházási adatok alakulása A gazdaság fejlődésének motorja a beruházás, a fejlesztés. Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni a beruházási adatokat.
5. számú táblázat
A fenti adatok egyértelműek, az egy lakosra jutó beruházás szintje, az országos átlaghoz viszonyítva a legalacsonyabb, mindössze 66,1%. Sajnos vitathatatlan közgazdasági tény, hogy a beruházások elmaradása konzerválja az alulfejlettség állapotát. A külföldi tőkebefektetések aránya a régión belül hullámzó, a legkedvezőbb a helyzet Jász - Nagykun- Szolnok megyében, de az országos összehasonlításban ez sem tekinthető kiugró teljesítménynek. 2. számú ábra: Az egy lakosra eső külföldi tőkebefektetések alakulása Magyarországon 2012-ben:
488
Forrás: Dr. Makra Zsolt előadás anyaga Szolnok 2014. szeptember 16.
A térképen megjelenő adatok változó képet mutatnak. A régióban a legkedvezőbb helyzetben mutatói alapján Jász- Nagykun Szolnok Megye van, a másik két területi egység kedvezőtlenebb. Meg kell jegyezni, hogy JászNagykun-Szolnok Megyén belül nagy a területi eltérés a Jászság és a Kunság között. A fejlesztési adatok tehát kedvezőtlenek, a külföldi tőke beáramlása kiegyenlítetlen és csak bizonyos részterületek dinamikus fejlődését biztosítják.
IV.6. Kutatás – fejlesztés – innováció A gazdasági elmaradottság helyzetéből történő kilábalás egyik – elengedhetetlen – feltétele a kutatás – fejlesztés – innováció, azaz a sokat emlegetett K+F+I. Nézzük, hogyan áll a régió ezeken a területeken. A K+F ráfordításokat az alábbi táblázat tartalmazza: 6. számú táblázat: K+F ráfordítás és rangsor az Észak – Alföldi Régió megyéiben Megnevezés 2012. évi adat (milliárd Ft) Hajdú- Bihar Megye 24 Jász- Nagykun – Szolnok Megye 4,1 Szabolcs – Szatmár Bereg Megye 3,8 Forrás: Dr. Makra Zsolt előadásának anyaga. Szolnok, 2014. szeptember 16.
Megyei rangsor 1 12 14
Az adatok szintén ellentmondásos képet mutatnak, Hajdú- Bihar Megye kiugró teljesítménye nyilvánvalóan a Debreceni Egyetemnek köszönhető, a másik két megye adatai már lehangoló képet mutatnak. A fejlődés alapjának tekinthető K+F és innováció területén is megnyilvánul a leszakadás, ami szintén az alacsony teljesítmény konzerválását jelentheti.
489 489
V. Egy külföldi tapasztalat Ebben az évben a TEMPUS Alapítvány támogatásával lehetőségem volt egy nemzetközi szakértői tanulmányúton részt venni. A fogadó ország Belgium volt és az Európai Unió több tagállamából érkeztek kollégák. A résztvevők összetétele tükrözte az Unió társadalmi szerkezetét, voltak szakértők fejlett országokból és kevésbé fejlett, volt szocialista társadalmakból egyaránt. A gazdasági és társadalmi feszültségek hasonlóak voltak, egy időben jelent meg a munkaerőhiány és a munkanélküliség, az eltérő kulturális és vallási irányzatok jelenléte. Természetesen érezhető volt a gazdasági fejlődést támogató kormányzati rendszer lehetőségeinek eltérése. A fejlettebb országok iskolarendszere jobban tudta támogatni a képzést és felzárkóztatást. Ezzel egy időben megfigyelhető volt az, hogy „csodákat” sehol sem művelnek, a magyar diák és munkaerő is képes a teljesítményre, környezetének folyamatos fejlesztésére. Hasznos megfigyelés volt, hogy a személyek szabad mozgásának és a menekültek befogadásának eredményeként egy igen összetett társadalom alakult ki, amelynek kezelése komoly szociális és gazdasági feladat. Pozitív hozzáállás figyelhető meg a külföldiekkel szemben. A bevándorlókat a korosodó társadalom miatt fellépő munkaerőhiány megoldásaként kezelik. Az érkező személyek szocializálódását az oktatással kezdik, az általános iskolában egy évig – esetenként félévig – a gyermekek nyelvet tanulnak, megismerik egymás kultúráját. A néhány fős osztályokban együtt tanulnak fehérek és színes bőrűek, katolikusok és más vallást gyakorlók. Ezekben az országokban sok évvel ezelőtt megtapasztalták a munkaerőhiányt és befogadják a külföldieket. Természetesen a gazdasági fejlettség miatt az alacsony képzettségűek mellett nagy számban érkeznek felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A munkaerőhiány kevésbé gátolja a fejlődést és a szilárd alapokon álló gazdaság a képzést is tudja biztosítani. A tanulmányút sok tapasztalattal jár, amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy a különböző szinten álló személyek szocializálásával, munkaerőpiacra történő bevonásával a fejlődés fontos tényezője biztosítható. Magyarország viszonylag rövid időn belül hasonló problémákkal küzdhet. A hosszú távú fejlődés érdekében meg kell honosítani azokat a technikákat, módszereket, amelyek biztosítják azt, hogy a migráció inkább pozitív hatásként jelenjen meg, annak előnyeit ki tudjuk használni.
VI. Összefoglalás A magyar gazdaság súlyos ellentmondása az, hogy az ország viszonylag kis mérete ellenére a gazdaság fejlettségének, teljesítményének eltérései igen jelentősek. Egy tipikus magyar régió adatainak áttekintésével összefüggést láthatunk a gazdasági teljesítmény, a lakosság képzettsége, beruházási adatok, a K+F ráfordítások között. Egyértelmű tény, hogy az elmaradottság felszámolása komplex feladat, amit csak a felsorolt tényezők együttes javításával lehet elvégezni. A jövőkép még kevésbé ismert tényezője a migrációs hatás, ami a külföldi tapasztalatok szerint kezelhető, sőt a munkaerőigény kielégítésben fontos szerepet játszik.
490
Felhasznált irodalom: 1. Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest 2012. 2. 3. 4. 5. 6.
Dr. Makra Zsolt előadásának anyaga. Szolnok, 2014. szeptember 16. KSH, A társadalmi haladás mutatószámrendszere, 2008 Eurostat Grasselli et. al: Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Debrecen 2013. 7. Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében. Debreceni Egyetem 2010.
491 491
