Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011.
Dr. Túróczi Imre1
A PÉNZÜGYI MŰVELETEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ÉS HATÁSUK A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYÉRE Vállalkozási és pénzintézeti megközelítés Napjainkban a pénzügyi műveletek hatásai jelentős mértékben befolyásolják a gazdálkodók jövedelmi, vagyoni helyzetét. Felmerül sokakban a kérdés, hogy ez valóban a gazdasági események eredménye, vagy pusztán az eszközök és források értékelési szabályainak a hatása. A válasz egyszerű, ez az összes gazdasági hatás eredménye, hiszen a számviteli nyilvántartásoknak megbízható és valós képet kell nyújtaniuk. Munkám során arra kívánok rávilágítani, hogy ennek a követelménynek hogyan képes megfelelni a rendszer, milyen eredmények keletkeznek a vállalkozásokban és ezzel párhuzamosan a pénzintézetekben. Előfordulhat-e, hogy egy vállalkozás pénzügyi műveleteinek vesztesége nem jelenik meg nyereségként a kapcsolatban lévő pénzintézetnél, vagy más partnernél, de akkor hová lesz a haszon? Megtörténhet-e, hogy a vállalkozás egy manőverrel el tudja tüntetni az árfolyamveszteségét? THE ACCOUNTING TREATMENT OF FINANCIAL TRANSACTIONS AND THEIR EFFECT ON THE INCOME OF BUSINESSES From the viewpoint of both businesses entities and financial institutions Nowadays financial transactions exert a significant impact on the income and financial position of business entities. The question arises as to whether it is due to the effect of real business transactions or just due to the result of different methods applied for valuation of assets and liabilities. The answer is quite straightforward. As accounting records shall always represent the true and fair view of the business’s financial position, it must be actually the overall result of all economic effects. This study would like to highlight the possible ways on which the system can meet these requirements and identify the different types of gains and losses generated both in business entities and in financial institutions. Is it possible that financial losses generated in the business do not appear as financial gains on the accounts of financial institutions or other business partners? But in whose accounting records do the gains appear then? Are there any possibilities for business entities to hide the FX losses from their accounting records?
1
Szolnoki Főiskola, rektor, Email:
[email protected] A cikket lektorálta:Dr. Barta Árpád Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, CSc.
I.
A PÉNZÜGYI MŰVELETEK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA
A vállalkozások eredmény-kimutatását vizsgálva megállapítható, hogy a pénzügyi műveleteknek - például hitelfelvétel - illetve a pénzügyi változásoknak – árfolyamváltozás - a hatását külön eredménykategóriaként mutatjuk ki. Ennek célja az alaptevékenység és egyéb hatások eredményeinek elkülönítése. A számvitel megközelítése szerint a pénzügyi műveletek hatásán nem teljesen ugyanazt értjük, mint az általános közgazdaságtani meghatározások szerint. Erre példaként hozhatnánk azt, hogy egy ügyleti időtartam alatt bekövetkező árfolyamváltozást gazdasági aktivitás alapján nem szoktunk pénzügyi műveletnek nevezni, de annak hatását akkor is kimutatjuk, ha a beszámolási időszak végéig a realizálás nem történt meg. Ez a számviteli elvek alapján természetes, hiszen a vállalkozás vagyoni, jövedelmezőségi helyzetéről kialakítandó megbízható valós kép meghatározásához ez hozzátartozik. Gyakorlatilag úgy is tudunk gazdagodni, vagy szegényedni, hogy közben semmit nem teszünk, csak várjuk az idő múlását. A pénzügyekről legtöbbször a bankok jutnak eszünkbe, holott vannak olyan műveletek, amelyekhez a pénzintézeteknek alig van közük. A vizsgált tevékenység fontosabb elemeit ennek megfelelően csoportosítottam, és azok részletes leírását is annak megfelelően fogom elvégezni. A pénzintézettel párhuzamosan bonyolított ügyleteknél összehasonlítás céljából vizsgálni fogom a bankra gyakorolt hatásokat is. Gazdálkodási szempontból a műveleteket két fő csoportba oszthatjuk: a) nem pénzintézettel bonyolított jelentősebb valuta – deviza műveletek export – import váltó műveletek forintban és devizában valutapénztár ügyletei b) pénzintézettel bonyolított fontosabb valuta – deviza műveletek hitelfelvétel forintban és devizában devizabetét deviza vétel illetve eladás valutapénztár ügyletei A továbbiakban az egyes ügyleteket fogom áttekinteni könyvelési megközelítésben, valamint vizsgálni fogom azok eredményre gyakorolt hatását.
II.
A PÉNZÜGYI MŰVELETEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA, AZOK EREDMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSA
A. A nem pénzintézettel bonyolított fontosabb műveletek leírása: - Export és import ügyletek: a tevékenység abból a szempontból jelentős, hogy az ügyletek általában nem forintban kerülnek meghatározásra, ezért az árfolyamváltozások hatását vizsgálni kell. A gazdálkodó szervezetek választhatnak, hogy saját értékelésük szerint a idegen pénznemben keletkezett tartozást vagy követelést forintban kimutatva, milyen árfolyamon tartják nyilván. Fennáll a lehetőség arra, hogy a számlavezető pénzintézet átlagárfolyamát alkalmazza, vagy a nemzeti bank által meghirdetett hivatalos árfolyamot. A pénzügyi hatás akkor jön létre, ha a fizikai ügylet bonyolítása és a pénzügyi rendezés időben eltér egymástól, és az árfolyam közben változik. Export tevékenység esetén a 2
-
-
keletkezett követelést a keletkezéskori árfolyamon írjuk elő, kiegyenlítéskor az eltérést árfolyam nyereségként vagy veszteségként könyveljük. A módosulás tehát nem az árbevételt és így az üzemi eredményt módosítja, hanem a pénzügyi műveletek eredményét. Import esetén hasonlóképpen járunk el, a keletkezéskori árfolyamon számított és kiegyenlítés kori árfolyamon számított érték különbözetét szintén pénzügyi műveltként kezeljük. Váltóműveletek: a váltó egy fizetési ígérvény, melyben az értékpapír kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy fizet ő, vagy egy harmadik személy a váltó kedvezményezettjének meghatározott időpontban, helyen, meghatározott pénznemben meghatározott összeget. A váltó névértéke két részből áll, az eredeti tartozás összegéből és a kamatból. A váltóművelet kimutatott eredménye tehát a kamat. Előfordulhat, hogy a váltót forgatják, ebben az esetben a keletkezett nyereség az eredeti követelés és a váltóval kifizetett kötelezettség közötti különbség. Gyakori a váltó leszámítolás, amely a lejárat előtt juttatja pénzhez a tulajdonost. Ebben az esetben a pénzintézet az értékpapír névértékéből indul ki, és abból levonja az őt megillető kamatot. Az ügylet eredménye az eredeti követelés és a bank által kifizetett összeg közötti különbség. Sajátos helyzet alakul ki, ha a váltót devizában fogadjuk el. Ekkor nem csak a kamat jelenik meg eredményt képző tételként, hanem az árfolyam eltérés is. Gyakori a váltó kibocsátása a gazdálkodó részéről. Ebben az esetben a fizetendő kamat növeli az eredeti kötelezettséget és pénzügyi műveletek ráfordításaként jelenik meg. A valutapénztári ügyletek: előfordulhatnak úgy, hogy pénzintézeti kapcsolat nem jön létre, és azok másik részénél pénzintézettel kerülnek kapcsolatba. A komplexitás érdekében az összes valutapénztári ügyletet egyben fogom részletezni.
B. Pénzintézettel bonyolított műveletek: - Hitelfelvétel forintban: A legáltalánosabb – és talán legegyszerűbb - pénzügyi műveletek közé tartozik a hitelügylet. A vállalkozás életében a felvett összeg, mint kötelezettség jelenik meg a forrásai között, ugyanez a bank szempontjából követelés, tehát eszköz. A gazdálkodó szervezet a pénzintézetnek kamatot – esetlegesen más költségtérítést - fizet, amely az ő szempontjából ráfordítás, a pénzintézet szempontjából bevétel. - Hitelfelvétel devizában: A helyzet természetesen itt is egyszerű volna, ha az árfolyameltérések nem befolyásolnák a hatásokat. Vizsgáljunk meg egy tipikus esetet, amelyben a vállalkozó deviza hitelt vesz fel. A kötelezettség értékelésére több lehetőség is van. Tételezzük fel, hogy a hitel forintban azonnal a bankszámlájára érkezik. Ebben az esetben a devizahitel értéke a betétszámlán a bank vételi árfolyamán kerül elszámolásra – hiszen ezen összeg kerül jóváírásra -, a devizális hitel a választott árfolyamon (MNB hivatalos árfolyama, vagy a számlavezető bank középárfolyama) kerül elszámolásra és azonnal el kell számolni az árfolyam veszteséget. Abban az esetben, ha devizában kerül az összeg a bankszámlára, akkor nem számolandó el veszteség, vagy nyereség, majd csak a felhasználáskor. A felhasználásnak bármelyik módjára gondolhatunk, például ha kihelyezzük az összeget valutapénztárba. Abban az esetben, ha devizális szállítót fizetünk belőle, akkor árfolyam nyereséget, vagy veszteséget számolunk el. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha veszteséget számolok el, akkor hol keletkezik nyereség? A szállító megkapta az adott pénznemben fennálló követelését, nincs neki ebből eredménye, csak 3
-
-
abban az esetben, ha átváltja. Egyértelmű, hogy a gazdálkodónál kimutatott nyereség, vagy veszteség nem feltétlenül jelenik meg a másik oldalon. Azt is kijelenthetjük, hogy a számlavezető banknál sincs ebből eredmény. Nézzük a hitellel kapcsolatosan keletkező legjellemzőbb tételt, a kamatfizetést, amelynek forintban számított értékét a jelentősen befolyásolja a deviza árfolyama, hiszen azt általában forintért vásároljuk. Természetesen az árfolyamnyereséget, vagy veszteséget abban az esetben is kimutathatjuk (előzetesen előírták a kamat összegét), ha devizaszámlából fizetjük a hitel kamatát, vagy a törlesztést. Devizabetét elhelyezése: Ebben az esetben azt is vizsgálnunk kell, hogy mi a forrása az összegnek. Ha korábbi devizakészlet, vagy valutapénztár készlete, akkor elszámoljuk a nyereséget, vagy veszteséget, ha vevőtől kapott összeg, szintén elszámoljuk az eredményt. Képződhet nyereség, de kié a veszteség, hiszen zárt rendszerben minden nyereség csak valakinek a vesztesége árán szerezhető. Természetesen van logikus magyarázat, hiszen ebben az esetben a forintra történő átválthatóság eltéréseit, mint lehetőséget értékeljük és mutatjuk ki. Igaz, hogy ez csak lehetőség, de a valós értékelés igénye miatt ez szakmailag indokolt elvárás. Deviza vétel illetve eladás: esetében a ténylegesen forintban zajló gazdasági események és a nyilvántartási ár közötti különbséget számoljuk el eredményként. Deviza vásárlás esetén a forintban kifizetett összeg és a nyilvántartási ár közötti különbséget számoljuk el veszteségként. Például vásárolunk egy banktól eurót 290 forint/euró eladási árfolyamon és a bank vételi árfolyama 280 Ft, az bankszámlán elhelyezett deviza átlagárfolyama 285 Ft. Az 5 forint/euró árfolyam veszteséget azonnal lekönyveljük. Abban az esetben, ha a devizát váltjuk át forintra a már említett 280 forint/euró vételi árfolyamot kapjuk és 5 forint /euró veszteségünk keletkezik. Egyértelmű, hogy az oda-vissza váltogatás kedvezőtlen művelet, a különbség a bank költségeit és nyereségét fedezi.
III.
A VALUTAPÉNZTÁR MŰVELETEI, AZOK EREDMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSA
A valutapénztár elszámolásai sajátos jelleget öltenek, ezért azokat külön részletesen ismertetem. Először ismerkedjünk meg a fogalmakkal, a valuta nem más, mint valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország készpénzforgalmában. A deviza nem más, mint valutára szóló követelés. Ha ezt hétköznapi nyelvre kívánom fordítani, akkor azt mondom, hogy devizám van a bankszámlámon, és amikor azt kiveszem a bankból és a pénztárpultra kiszámolják, akkor jelenik meg valutaként. Ez az átváltozás egyszerűnek tűnik, de ezzel egy időben értékváltozást is jelent. Nézzük sorra a fontosabb műveleteket: - Ha a devizát kihozzuk a bankból és valutává változik, akkor leszámoljuk a nyilvántartási ár és a napi választott árfolyam közötti különbséget, ami eredményt képző tétel. Szintén az átváltási lehetőségek változását mutattuk ki. - Valuta pénztárból deviza számlára történő befizetés esetén hasonlóképpen járunk el, vagyis ez az egyszerű művelet eredményt fog realizálni. A valuta pénztárban lévő összeget a dolgozónak kiadjuk elszámolási előlegre. A valuta pénztárban szereplő nyilvántartási ár és a munkavállalónak történő átadás pillanatában érvényes árfolyam különbségét elszámoljuk pénzügyi műveletek eredményeként. Potenciálisan semmi nem 4
változott, csak a kasszában lévő összeg a dolgozó zsebébe került vásárlási céllal. Ez a változás a cég vagyoni pénzügyi helyzetét csak formálisan módosította, hiszen az adott pillanatban a munkavállaló pénztárcájában lévő valuta semmivel nem ér többet, mintha az a pénztárban lenne. - A munkavállalóval történt előleg elszámolás pillanatában az idegen pénznemben megjelenő eszközt ismét átárazzuk, és elszámoljuk annak eredményét. A keletkezett nyereséggel vagy veszteséggel szemben nyilvánvalóan nem áll fenn másnál kimutatható eredmény. A gondolatmenetet folytatva egy sajátos eredménymanipulációra következtethetünk, miszerint nyereséget mutathatunk ki a deviza számla és a valuta számla közötti pénzmozgások segítségével.
IV.
AZ ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSEK HATÁSA
A jelenleg hatályos számviteli elvek alapján a valutában-devizában fennálló eszközöket a könyvelésünkben, beszámolónkban forintban mutatjuk ki. Az eszközök fordulónapi értékelése kötelező, tehát az év végi árfolyam veszteségeket pénzügyi műveletek eredményeként ki kell mutatni. A mai magyar gazdaság nagyon sok szereplője a fennálló – kedvező feltételek mellett felvett – devizahitelek árfolyamveszteségét kénytelen kimutatni, és ez által eredményét nagymértékben rontani, sok esetben saját tőkéjét elveszíteni. Sajátos helyzet, hogy a fennálló kötelezettségek esetében végrehajtjuk a veszteség elszámolását, de a devizaszámlák logikusan megjelenő árfolyamnyereségét nem. Erre az esetre javasolhatjuk a deviza valutára történő átalakítását és ez által a felértékelődés kimutatását. Ez természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha van devizánk és fel kell hívni a figyelmet a költségekre is.
V.
ÖSSZEFOGLALÁS
A világgazdaság globalizációja során a nemzetközi kapcsolatok fejlődnek és a pénzügyi elszámolásokban, műveletekben is általánossá válik, hogy azokat valutában – devizában bonyolítják. Az elszámolások sajátosak és az átlagos gazdálkodó számára meglepő eredmény módosulásokat idéznek elő. Rövid vizsgálódás eredményeként megállapítható, hogy sok esetben nem a ténylegesen realizált értékmódosulást mutatjuk ki, hanem az átválthatóság lehetőségében megjelenő változást. A műveletek jelentős részében a kimutatott árfolyamveszteségnek nincs nyertese, csak az értékelési szabályok jellege idézi elő az eredmény kimutatását. FELHASZNÁLT IRODALOM Ágnes – VERESS Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés.Saldo Zrt., Budapest, 2011. Ágnes – VERESS Attila: Pénzügyi számvitel példatár I-II. Perfekt, 2011. FRIDRICH Péter-MITRÓ Magdolna: Hitelintézeti számvitel, bankszámvitel.Saldo Rt, Budapest 2005. KARDOS Barbara - MIKLÓSYNÉ Ács Klára - SIKLÓSI Ágnes - SISA Krisztina - SZTANÓ Imre: Pénzügyi számvitel.Perfekt, 2009. [5] VERES Judit - GULYÁS Éva: Bankszámvitel. Alinea Kiadó, Budapest 2008. [1] [2] [3] [4]
DR.SIKLÓSI
DR. SIKLÓSI
5
