A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK

Szolnoki Törvényszék Elnöke 5001 Szolnok - Pf.: 100

2012. El. I. A. 11/3. szám

A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökének 1999.El.III.A.3/18. számú A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökének 2001.El.III.A.8.számú,2001. december 27. napján kelt, - 2002. január 1. napjától hatályos, 2004. május 1. napjától hatályos, 2006. szeptember 1. napjától hatályos, 2007. március 1. napjától és 2008.szeptember 1. napjától hatályos módosításaival – 2010. január 1-től és 2010. április 19-től hatályos módosításaival egységes szerkezetbe foglalt (A 2007. március 1-től és 2008. szeptember 1-től hatályos módosítás dőlt, vastagított betű jelzi) 2012. június 25. napján kelt 2012.El.I.A.11/3. számú módosításával egységes szerkezetbe foglalt

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2

I. Fejezet Általános rendelkezések A Szervezeti és működési szabályzat célja és jogforrásai: 1.

§

(1) A Szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban Szmsz) célja a megyében működő bíróságok szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályok meghatározása. (2) Rendeltetése, hogy a megye bíróságainak szervezeti struktúrája alá- fölé- és mellérendeltségi viszonyai, belső szervezeti egységei és azok munkamegosztása, munkafolyamatainak rendje, külső kapcsolatai megfelelő feltételeket teremtsenek az igazságszolgáltatási feladatok jogállami ellátásához, a bírói függetlenség elvének érvényesítéséhez, az ítélkezés egységének és időszerűségének biztosításához. (3) Az Szmsz elsődleges jogforrásai: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Bjj), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban Iasz), a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról a 2011. évi 368. sz. Korm. rendeletben foglalt rendelkezések, az Országos Bírósági Hivatal elnökének az általános központi igazgatási feladatkörében eljárva meghozott szabályzatai, ajánlásai és határozatai. a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól,

3

(4) A Szervezeti és működési szabályzat az Országos Bírósági Hivatal Elnökének (a továbbiakban OBHE) jóváhagyásával lép hatályba.

A törvényszék vezetése az igazgatás-felügyelet általános szabályai 2.

§

(1) A törvényszéket az elnök vezeti, aki felel az általa irányított bírósági szervezet jogszabályoknak megfelelő hatékony működéséért. Igazgatási felügyeletet gyakorol a területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróságok (a továbbiakban: járásbíróság) felett. (2) A törvényszék elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait elnökhelyettesére, vagy a bíróság más vezetőjére állandó jelleggel írásban átruházhatja. Az igazgatási munkába a Bszi. 123-124. §-aiban foglaltaknak megfelelően bevonhatja a kollégiumok vezetőit és más bírósági vezetőket. Az igazgatási feladatok teljesítését segítik: a tervezés, az értekezleti rendszer működtetése, a tájékoztatás és az ellenőrzés formái és módszerei. (3) A törvényszék elnöke gyakorolja a Bszi. által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogok egy részét a Bjj. 99. § (2) bekezdés b.) pontjában foglaltaknak megfelelően a a járásbírósági bírák tekintetében a bíró értékelésének elrendelése, továbbá a státuszt érintő és a fegyelmi vagy kártérítési felelősség megállapítására vonatkozó jogok kivételével írásban a a járásbíróság elnökére átruházhatja.

II. Fejezet A Szervezeti és működési szabályzat hatálya 3. § Az Szmsz hatálya kiterjed a törvényszék illetékességi területén működő valamennyi bíróságra, a bíróságok bíráira és igazságügyi alkalmazottaikra, az ítélkezés szakmai és végrehajtási szervezeteire, továbbá az ítélkezést segítő és annak feltételeit biztosító munkaszervezeti egységeire.

4

4. § A törvényszék illetékességi területén működő valamennyi bíróság megnevezése és legfontosabb adatainak megjelölése:

Szolnoki Törvényszék elnöke: dr. Nánási Illés, címe: Szolnok Kossuth L.u.1., telefon sz.: 56/411-858 telefax sz.: 56/410-906. Jászberényi Városi Bíróság, elnöke: dr. Budai László, címe: Jászberény Lehel vezér tér 15., telefon sz.: 57/411-009 telefax sz.: 57/411-376. Karcagi Városi Bíróság, elnöke: címe: Karcag Kossuth tér 5., telefon sz.: 59/503-124, 59/502-125, 59/312-722 telefax sz.: 59/503-124 Kunszentmártoni Városi Bíróság elnöke: dr. Ivanov Dömötör, címe: Kunszentmárton Kossuth u.18., telefon sz.: 56/461-007 telefax sz.: 56/461-020. Mezőtúri Városi Bíróság elnöke: dr. Hegyi László, címe: Mezőtúr Kossuth tér 9., telefon sz.: 56/550-100 telefax sz.: 56/550-101. Szolnoki Munkaügyi Bíróság elnöke: Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella, címe: Szolnok Kossuth L.u.1., telefon sz.: 56/410-905 telefax sz.: 56/410-905. Szolnoki Városi Bíróság elnöke: Kissné dr. Szabó Judit, címe: Szolnok Kossuth L.u.1., telefon sz.: 56/412-634 telefax sz.: 56/412-634.

5

Tiszafüredi Városi Bíróság elnöke: dr. Szalay Katalin címe: Tiszafüred Béke tér 4., telefon sz.: 59/352-241 telefax sz.: 59/352-137.

A törvényszék jogi személyisége és képviselete 5. § A törvényszék jogi személyiséggel felruházott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzatfelhasználási keretszámla száma: 10045002-01483178-00000000, adószáma: 15311557-2-16, KSH száma: 15311557842331216, ÁHT azonosító szám: 035697. 6.

§

(1) A törvényszéket az elnök képviseli. A törvényszék jogi képviseletét a peres és nemperes eljárásokban az Országos Bírósági Hivatal a Szervezeti és működési szabályzatának 26. §. (2) bekezdés D. pontja alapján elláthatja. (2) A törvényszék elnökének helyettesítési rendjét az Szmsz IV. Fejezet 68. § (1) bekezdése szabályozza.

III. Fejezet A törvényszék munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása, felügyeleti rendje. 7.

§ A törvényszéken

a.) az ítélkezési tevékenység szakmai és végrehajtási szervezetei, továbbá b.) az ítélkezési tevékenységet segítő és c.) az ítélkezési tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek működnek.

6

A/ Az ítélkezési végrehajtási szervezetei.

tevékenység

szakmai

és

Kollégiumok. 8.

§

(1) A törvényszéken két kollégium működik. A büntető és összevontan a polgári-, gazdasági-, közigazgatási kollégium. (2) A polgári, gazdasági és közigazgatási kollégium négy szakágra tagolódik: polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi. 9.

§

(1) A kollégium munkáját a kollégiumvezető szervezi és irányítja. Az összevont kollégiumban kollégiumvezető-helyettes is működik. A kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes igazgatási tevékenységét a törvényszék elnöke irányítja és ellenőrzi. (2) A kollégium véleményt nyilvánít – a járásbírósági, állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokról, részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, véleményezi az ügyelosztási tervet. Véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § c.) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését. Ellátja továbbá a törvény által meghatározott egyéb feladatokat. (3) A kollégium a jogszabályokban felsorolt szakmai és igazgatási feladatait éves munkaterv alapján külön ügyrend keretei között végzi. (4) A munkaterv tartalmazza a kollégiumi ülések időpontját, helyét, tárgyát, határidejét, a kollégiumi vizsgálatok tárgyát, határidejét és felelőseit. (5) A kollégium külön ügyrendje tartalmazza az állásfoglalások, döntések meghozatalának rendjét a szavazás szabályait, s mindazokat a tárgyköröket, amelyeket a kollégium szükségesnek tart. (6) A kollégium ügyrendjét, amely nem lehet ellentétes a Szervezeti és működési szabályzattal a kollégium javaslatára a törvényszék elnöke állapítja meg.

7

A törvényszéken működő ítélkező tanácsok 10.

§

(1) A törvényszéken a büntető ügyszakban három, a polgári, gazdasági, munkaügyi ügyszakban – részben összevontan – három fellebbviteli, másodfokú tanács, a büntető ügyszakban négy, a polgári és gazdasági ügyszakban három, a közigazgatási ügyszakban két első fokú tanács működik. (2) A tanácsot a kinevezett tanácselnök, vagy megbízott bíró vezeti. Bírói tanácson első fok esetén az egyes bírót is érteni kell. (3) A tanácselnök szervezi és vezeti a tanács tevékenységét, valamint ellátja a jogszabályokból eredő feladatait. (4) A tanácselnök igazgatási tevékenységét a kollégiumvezető irányítja és ellenőrzi a törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese felügyelete mellett.

A törvényszéken működő csoportok, trénerek. 11. § A törvényszéken cég, csőd- és felszámolási csoport (összevontan cégbíróság), büntetés-végrehajtási csoport működik és nemzeti trénerek tevékenykednek. Cégbíróság 11/A. § (1) A cégbíróság irányítását cégbírósági csoportvezető látja el, aki irányítja és szervezi a csoport, ezen belül a cégiroda (15. §) munkáját. (2) A cégbíróságon – a csoportvezetővel együtt – három cégbíró és két csőd- és felszámolási ügyszakban dolgozó bíró működik. (3) A cégbírósági csoportvezető igazgatási tevékenységét a törvényszék elnöke irányítja és ellenőrzi. A cégbíróságon dolgozó bírák, mint kollégiumi tagok szakmai tevékenységét a törvényszék polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiumvezetője kíséri figyelemmel. Büntetés-végrehajtási csoport 11/B. § (1) A csoport tevékenységének irányítását törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró látja el.

a

8

(2) A csoportvezető szervezi a csoport munkáját és meghatározza a végrehajtás törvényessége érdekében elvégzendő feladatokat. (4) A büntetés-végrehajtási bírói teendőket a törvényszék elnöke által kijelölt bíró látja el. (5) A büntetés-végrehajtási csoport munkáját a büntető kollégiumvezető felügyeli. Nemzeti trénerek 11/C. § (1) A törvényszéken nemzeti trénerek működnek, akik tevékenységüket bírói munkájuk mellett végzik. (2) A nemzeti trénerek tevékenységének felügyeletét a törvényszék elnöke látja el.

B/ Az ítélkezési munkaszervezeti egységek 12.

tevékenységet

segítő

§ A törvényszéken a.) kezelőirodák, b.) leíró iroda, c.) cégiroda, d.) végrehajtói iroda, e.) statisztikus, f.) sajtószóvivő

Kezelőirodák 13.

§ (1) A törvényszéken összevontan két kezelőiroda

működik. A törvényszék kezelőirodája, a törvényszék mint cégbíróság kezelőirodája. (2) A törvényszék kezelőirodájához tartozik: - a büntető iroda, - a polgári iroda, - a közigazgatási iroda, - a büntetés-végrehajtási csoport irodája,

9

- a végrehajtói iroda kezelőirodája, - a társadalmi szervezetek és nyilvántartását végző iroda.

alapítványok

bejegyzését,

(3) A törvényszék, mint cégbíróság kezelőirodájához tartozik a cégbíróság kezelőirodája, a csőd- és felszámolási iroda. (4) A kezelőirodákat irodavezetők irányítják, akik szervezik és felügyelik az irodákban dolgozó tisztviselők és írnokok tevékenységét. A kezelőirodák az ügyek kezelésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott teendőket látják el.

Leíró iroda 14.

§ (1) A törvényszéken központi leíró iroda működik.

(2) A leíró iroda a jegyzőkönyvvezetéssel, leírással, másolással, idézéssel stb. kapcsolatos tevékenységet végzi. (3) A leíró irodát irodavezető irányítja, aki szervezi és felügyeli a hozzá beosztott leírók munkáját.

Cégiroda 15.

§

(1) A törvényszék cégbíróságán cégiroda működik összevontan a csőd- és felszámolási irodával. (2) A cégiroda ellátja a tárgybani ügyekkel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat. (3) A cégirodát irodavezető irányítja, aki szervezi és felügyeli az irodára beosztott cégszerkesztők, leírók és írnokok munkáját.

A végrehajtói iroda 16.

§ (1) A törvényszéken végrehajtói iroda működik.

(2) A végrehajtói iroda a jogszabályok alapján gondoskodik a bírósági határozatok végrehajtásáról, a végrehajtói ügykezelésről.

10

17. § A törvényszéki kezelőiroda és leíró iroda irodavezetőjének tevékenységét a törvényszék elnöke, a végrehajtói iroda tevékenységét a törvényszék elnökhelyettese, a törvényszék, mint cégbíróság kezelőirodája és cégiroda irodavezetőjének tevékenységét csoportvezető bíró irányítja és felügyeli. Statisztikus 18. § A törvényszék statisztikusa az elnök felügyeletével az előírások szerint ellátja az ítélkezési tevékenységre és a bíróság működésére vonatkozó statisztikai feladatokat.

Sajtószóvivő 19. § A törvényszéken a sajtószóvivői teendőket az elnök, elnökhelyettes, illetve az általuk kijelölt sajtóreferensek látják el. A sajtótitkári teendőket az elnöki ügyintézői csoport vezetője végzi.

C/ Az ítélkezési tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek. 20

§ A törvényszéken a.) elnöki iroda, b.) könyvtáros, c.) informatikai osztály, d.) biztonsági szolgálat, e.) honvédelmi, polgári védelmi megbízott, f.) tűzvédelmi, munkavédelmi, energetikai, környezetvédelmi megbízott, g.) irattár működik.

Az elnöki iroda 21. § Az elnöki iroda elnöki ügyintézői csoportból és személyzeti csoportból áll. 22.

§

(1) Az elnöki ügyintézői csoport ellátja az elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői ügyek iratainak kezelését, a kapcsolódó leírási és irattározási teendőket.

11

kollégiumvezetők munkákat.

(2) Elvégzi az elnök, igazgatási tevékenységével

elnökhelyettes, a kapcsolatos leírási

(3) Közreműködik a vezetői értekezletek előkészítésében, továbbá az elnök megbízása alapján a járásbíróságokon az elnöki ügyvitel vizsgálatában. (4) Gondoskodik a jogtanácsosi igazolványok kiállításáról és ellátja a szakértőkkel kapcsolatos teendőket. (5) Tartja a kapcsolatot a külső szervként működő biztonsági szolgálattal. (6) Ellátja a bíróságok tájékoztatási tevékenységével kapcsolatos teendőket. 23.

§

(1) A személyzeti csoport gondoskodik a jogszabályban írt nyilvántartások (személyzeti) vezetéséről, ellátja azok gondozását. (2) Figyelemmel kíséri az elnöki iroda feladatait érintő jogszabályokat, végzi a titkos iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat. (3) Intézi az személyzeti és egyéb döntéseket.

ülnökök

behívását,

előkészíti

a

(4) Végzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat és vezeti a vagyonnyilatkozati nyilvántartásokat. 24. § A csoportokat csoportvezetők irányítják, akik a törvényszék elnökének felügyelete mellett szervezik a tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak munkáját. Valamennyien közreműködnek a rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

Könyvtáros 24.

§

(1) A törvényszék könyvtárosa a könyvtári törvény alapján kezeli a bíróság könyvtárát, illetve a fiókkönyvtárakat. (2) Javaslata alapján a szabályzatát a törvényszék elnöke hagyja jóvá.

könyvtár

kezelésének

12

(3) A könyvtáros biztosítja a bírák jogszabályokkal való ellátását. (4) Tevékenységét a törvényszék elnökhelyettese felügyeli.

Informatikai osztály 26.

§ (1) A törvényszéken informatikai osztály működik.

(2) Az osztály üzemelteti a törvényszék informatikai és telekommunikációs rendszerét. (3) Gondoskodik a bírósági számítógépes rendszerben rögzített adatok védelméről, segítséget nyújt a járásbíróságok számítástechnikai eszközeinek működtetéséhez. (4) Javaslatokat tesz a fejlesztés módjára gondoskodik a bírósági dolgozók külön terv szerinti oktatásáról.

és

(5) Feladata a bírósági eljárások elektronizálásával kapcsolatos feladatok ellátása. (6) Az OBH elnökének felkérése alapján részt vesz az Informatikai fejlesztéseket is tartalmazó országos projektek munkájában. (7) Az osztály munkáját a törvényszék elnökének felügyeletével osztályvezető irányítja.

Biztonsági szolgálat 27.

§

(1) A törvényszéken a székhelyi járásbíróságon a biztonsági szolgálatot külön megállapodás alapján külső szerv látja el. (2) A biztonsági szolgálat működését a törvényszék elnöke felügyeli az elnöki ügyintézői csoportvezető bevonásával. (3) A nem székhelyi, járásbíróságokon teremőrök működnek.

13

Honvédelmi, polgári védelmi megbízott

28.

§

(1) A törvényszéken a honvédelmi, polgári védelmi feladatokat a törvényszék elnökhelyettese látja el, tevékenységét a törvényszék elnöke felügyeli. (2) A megbízott kiemelt feladata a.) a jogszabályokban, belső szabályzatokban meghatározott intézkedési tervek elkészítése, a szükséges módosítások végrehajtása, b.) a honvédelmi, polgári védelmi oktatás, képzés megszervezése. c.) az egyéni védőeszközök beszerzésének és karbantartásának figyelemmel kísérése, d.) a kollektív védelem óvóhelyek feltételeinek megszervezése, e.) kapcsolattartás, irányítóival.

a

megyei,

helyi

védelmi

közigazgatás

Tűzvédelmi, munkavédelmi, energetikai, környezetvédelmi megbízott

29.

§

(1) A törvényszék tűzvédelmi, munkavédelmi, energetikai és környezetvédelmi megbízottja szakfeladatait, a jogszabályok, belső szabályzatok és a szakhatóságok rendelkezései szerint látja el. (2) A megbízottak a törvényszék elnökhelyettesének közvetlenül alárendelve, annak felügyelete mellett a bíróság teljes jogú képviselőjeként járnak el.

Az ítélkezési tevékenység tárgyi feltételeit biztosító munkaszervezeti egység.

Törvényszéki Gazdasági Hivatal

14

30.

§

(1) A törvényszék pénzügyi, gazdasági tevékenységét a Törvényszéki Gazdasági Hivatal végzi. (2) A hivatal illetékessége kiterjed a törvényszékre és a megyében működő helyi bíróságokra. 31.

§

(1) A Törvényszéki Gazdasági Hivatal feladata: a.) a törvényszék éves költségvetésének a megtervezése, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, b.) a pénzügyi, anyagi eszköz- és épületgazdálkodás, az ezekkel összefüggő döntések előkészítése, c.) a jogszabályokban foglalt beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, d.) figyelemmel kíséri a gazdálkodásra, az adózásra, a pénzügyi tevékenységre, a számvitelre vonatkozó jogszabályokat és jelzi azok változásait, e.) elkészíti a gazdálkodási terveket, beszámolókat, negyedévente tájékoztatja a Bírói Tanácsot a bíróság költségvetési helyzetéről, gazdálkodásáról, f.) a járásbíróságok tekintetében a gazdasági ügyintézést részben közvetlenül, részben pedig pénz és anyagi eszközök rendelkezésre bocsátása útján közvetve látja el, g.) gondoskodik a bevételek előírásáról, beszedéséről, h.) nyilvántartja és kezeli a letéti számlákat (bírói, végrehajtói, felszámolói), i.) ellátja a bírósági dolgozók személyi juttatásainak, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtésével, kifizetésével kapcsolatos teendőket, j.) gondoskodik az állam által folyósított gyermektartásdíjak behajtásáról, k.) nyilvántartja az igazságügyi ingatlanokat, berendezési tárgyakat, eszközöket, gondoskodik ezek javításáról, karbantartásáról, lebonyolítja a felújításokat, értékesítéseket, l.) leltározást végez és ellátja a gondnoki feladatokat, m.) ellátja a pénztári szolgálatot, n.) bűnjelnyilvántartást vezet, o.) nyilvántartást vezet a törvényszék engedélyezett és tényleges létszámáról, jelentéseket készít, p.) jogszabály alapján, a költségmentes ügyekben az önálló bírósági végrehajtók részére előlegfolyósítást végez. 32.

§ (1) A Törvényszéki Gazdasági Hivatal szervezeti

felépítése: a.) A Törvényszéki Gazdasági Hivatal működését a főosztályvezetői beosztásban a törvényszéki gazdasági hivatal

15

vezetője szervezi és irányítja, helyettese főosztályvezetőhelyettes. Felügyeletüket a törvényszék elnöke látja el. b.) A Törvényszéki Gazdasági Hivatal tisztviselői, munkakörben a következő munkakörökben dolgoznak - bevételi csoportvezető, - bevételi ügyintéző, - főkönyvi könyvelő, - kontírozó könyvelő - létszámnyilvántartó, - bérszámfejtő, - társadalombiztosítási ügyintéző, - bírói, elnöki és óvadék letétkezelő, - végrehajtói és felszámolói díj letétkezelő, - bűnjelkezelő, - pénztáros, - gondnok, - anyag- és tárgyi eszköz könyvelő, - raktáros. 33.

előadói

§

(1) A Törvényszéki Gazdasági Hivatal a jogszabályi keretek között kidolgozott ügyrend alapján működik. (2) Az ügyrendet a gazdasági hivatal vezetője készíti el és a törvényszék elnöke hagyja jóvá. (3) Az ügyrend tartalmazza a Törvényszéki Gazdasági Hivatal részletes feladatait, azok munkakör szerinti leírását, a felügyeleti szervvel, továbbá a helyi bíróságokkal való kapcsolattartás módját. (4) A járásbíróságokat illetően megjelöli a költségvetésük elkészítése során kialakítandó együttműködés formáit, ellátmányuk rendelkezésére bocsátásának módját és ütemét, az ellátmánnyal való elszámolás rendjét, a járásbíróságokon való gazdálkodás ellenőrzésének formáit. (5) A törvényszék költségvetési egységeként gazdálkodó járásbíróságokkal kapcsolatban munkakör megjelöléssel meghatározza a gazdálkodási tevékenységet végző személyeket, az ellátandó feladatokat, illetve az ezekre vonatkozó szabályzatokat, a kötelezettségvállalás és utalványozás továbbá az ellenjegyzés és érvényesítés rendjét az ellenőrzés módját, s az önállóan gazdálkodó költségvetési szervvel való munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét.

16

Ellenőrzési rendszer 34.

§

(1) A belső kontrollrendszer keretén belül működik. a.) a kontrollkörnyezet, b.) a kockázatkezelési rendszer, c.) a kontrolltevékenységek, ezen belül a FEUVE-rendszer, d.) az információs és kommunikációs rendszer, e.) a nyomon követési rendszer (monitoring), ezen belül a függetlenített belső ellenőr tevékenysége. (2) A kontrollrendszerek kialakítása a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet figyelembevételével történik.

A vezetői ellenőrzés 35.

§

(1) A törvényszék területén vezetői ellenőrzésre az elnök, illetve helyettese jogosult. A bíróságok szervezeti egységeinek vezetői saját munkaterületén vezetői ellenőrzést végeznek. (2) A járásbíróságokon az ellenőrzést az elnök, helyettese, illetve az általuk megbízott személyek végezhetnek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt vezetők felelősek az általuk irányított szervezet, illetve tevékenység ellenőrzési rendszerének kialakításáért, eredményes működéséért és a tapasztalatok hasznosításáért. (4) A vezetői ellenőrzés módszerei: a.) A folyamatos és eseti adatszolgáltatás ellenőrzése, értékelése, b.) Az irányítása alá rendelt szervezeti egységek, beosztott vezetők és munkatársak, rendszeres, eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről és az intézkedések végrehajtásáról. c.) A szakmai és gazdasági kihatású intézkedések megalapozottságának, szabályszerűségének ellenőrzése. d.) Személyes helyszíni ellenőrzés. e.) Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. sz. Kormányrendeletben foglalt

17

rendelkezések mellett a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről készült 370/2011. számú Kormányrendelet alapján - a törvényszék elnöke a bíróság gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel – figyelembe véve a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat – kialakítja, működteti és fejleszti a FEUVE módszerét. - rendelkezik a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely az SzMSz mellékletét képezi, - elkészíti, valamint rendszeres időközönként felülvizsgálja és aktualizálja a törvényszék gazdálkodási folyamatainak ellenőrzési nyomvonalát, amely ugyancsak az SzMSz melléklete, - a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez, és működteti a kockázatkezelési rendszert. (5) A feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosság megszüntetése és a szabálytalanságot elkövetők felelősségre vonása iránt a hatáskörileg illetékes vezető intézkedik.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 36. § (1) A törvényszék vezetői a.) igazgatási tevékenységük során kötelesek az eredményes működés érdekében az általuk felügyelt szervezeti egység munkáját ellenőrizni. Felelősek az általuk irányított szervezet, illetve tevékenység ellenőrzési rendszerének kialakításáért, eredményes működéséért és a tapasztalatok hasznosításáért b.) a kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jog gyakorlása során a szakmai és gazdasági kihatású intézkedések megalapozottságát, szabályszerűségét ellenőrizni, c.) a feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosság megszüntetése és a szabálytalanságot elkövetők felelősségre vonása iránt a szabálytalanságok kezelésrendjében rögzítettek szerint intézkedni. A szabályzatban nem rögzített szabálytalanság esetén a hatáskörileg illetékes vezető intézkedik. 2.) A folyamatban épített ellenőrzés célja, hogy a kockázatkezelés rendje és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje szabályzatok értelmében tett intézkedések biztosítsák a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, a hibák és más nem kívánatos jelenségek időbeli

18

felismerését és megakadályozását, a személyi felelősség erősítését a végrehajtás minden szakaszában. (3) A folyamatba épített ellenőrzés során a pénzügyi irányítás és ellenőrzés kiterjed a.) arra, hogy a törvényszék valamennyi, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, b.) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítésére, c.) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzésre, a pénzügyi döntések szabályszerűségi jóváhagyására, ellenjegyzésére, d.) a gazdasági események elszámolására (könyvvezetésre és a beszámoló elkészítésére)

A függetlenített belső ellenőr 37.

§

(1) A belső kontrollrendszeren belül a függetlenített belső ellenőr a törvényszék elnökének közvetlen irányítása alá tartozik, feladatait a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben, valamint a törvényszék elnöke által jóváhagyott Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak alapján végzi. (2) A belső ellenőr munkája megtervezéséhez kockázatelemzés alapján éves ellenőrzési tervet készít, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá. Az éves ellenőrzési terv a törvényszék munkatervének melléklete, amely meghatározza az egyes vizsgálatok jellegét, a vizsgált szervezeti egységet, a vizsgált időszakot és a vizsgálat várható időpontját. (3) A törvényszék elnöke utasítást adhat a munkatervben nem szereplő, de a belsőellenőrzés feladatkörébe tartozó vizsgálat elvégzésére is. (4) A belső ellenőrzés kiterjed különösen - az ítélkezéssel kapcsolatos valamennyi költségkihatású tevékenység ellenőrzésére, - a gazdaságosságra, az ésszerű takarékosságra, - a vagyoni jellegű joghátrányokkal kapcsolatos intézkedésekre, - az előírt nyilvántartások vezetésére, - az átvétel, az érvényesítés, az utalványozás és ellenjegyzés, a tárgyi eszközök és készletek használata, a raktározás, a selejtezés, a pénz és más értékek, a letétek őrzése, kezelése, az aláírási jog és irattározás szabályszerűségére, - a bűnjelekkel kapcsolatos ügykezelési tevékenységre,

19

- a technikai berendezések, az irodai eszközök és energiaforrások használatára.

(5) A belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét a törvényszék elnöke biztosítja. 38. § A járásbíróság elnöke az általa vezetett bíróság munkaszervezeti egységeit - a jogszabályok keretei között és a helyi sajátosságok figyelembevételével - a törvényszék elnökének előzetes egyetértésével állapítja meg.

IV. Fejezet Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása az egyes vezetők között, a vezetés eszközei, a jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje. 1. A bíróságokon vezetői szintű igazgatási munkát végzők

39. § A törvényszéken vezetői szintű igazgatási munkát a következő személyek végeznek: (1) A bíróság vezetőjeként a törvényszék elnöke, elnökhelyettese. (2) Bírósági vezetőként: - kollégiumvezető - kollégiumvezető-helyettes, - csoportvezető bíró. 40.

§ A járásbíróságokon vezetői szintű igazgatási munkát végez - az elnök illetve az elnökhelyettes, ennek

hiányában - a járásbíróság megbízott rangidős bírája. 41. § A bíróságokon igazgatási tevékenységet látnak el a munkaszervezeti egységek vezetői.

20

2. A törvényszék vezetői A törvényszék elnöke 42.

§

(1) a.) A költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről. b.) Gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. A Bjt. 99. § (2) bekezdésének b.) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírák esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökére – a bíró értékelésének elrendelése kivételével - írásban átruházhatja. c.) Irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét. .A törvényszék elnöke a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján felelős a belső kontrollrendszer kialakításáért, működéséért, fejlesztéséért. d.) Ellenőrzi az eljárási határidők megtartását. e.) Gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról. f.) Az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat, g.) Irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét. h.) Biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet. i.) Biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását. j.) Ellenőrzi az oktatási és továbbképzési feladatok végrehajtását. k.) Évente egy alkalommal tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről, a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. l.) Felelős a bíróságok működésével kapcsolatban a törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó valamint jogszabályokban, vagy az – az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért.

21

m.) Felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért. n.) Gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a bíróság honlapján történő közzétételéről. o.) Ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyet jogszabály vagy az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal. (2) A törvényszék elnöke figyelemmel kíséri, hogy a bírósági vezetők: a.) miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzatokban, az ajánlásokban, a határozatokban, a bíróság munkatervében és szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat, b.) számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását, c.) hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait. (3) A törvényszék elnöke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a törvényszék területén működő a járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét. a.) Háromévente az előzetesen megadott szempontok alapján írásban beszámoltatja a járásbíróságok elnökeit. b.) A beszámoló általánosítható tapasztalatait a vezetői értekezlet megtárgyalja és a törvényszék elnöke értékeli a beszámolót. c.) A törvényszék elnöke a beszámoló értékelését ismerteti az érintett járásbíróságra beosztott bírákkal. 43.

§

(1) A törvényszék elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az elnökhelyettesre, vagy más bírósági vezetőre állandó jelleggel átruházhatja. (2) A másodfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke igazgatási feladatokkal a szabályzat 45. §-ban meghatározottak figyelembevételével, míg egyéb igazgatási feladatokkal kizárólag ideiglenes jelleggel bízható meg.

A törvényszék elnökhelyettese

44.

§

(1) Az elnökhelyettes a bíróság elnökét távollétében teljes jogkörrel helyettesíti.

22

(2) Az elnökhelyettesre állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatok: a.) A bírák képzésének, a titkárok, fogalmazók oktatásának, foglalkoztatásának megszervezésével összefüggő feladatok. b.) A bírósági dolgozók képzésének, oktatásának megszervezése. c.) A törvényszéki végrehajtók, végrehajtó-jelöltek, végrehajtási ügyintézők eljárásának, ügyvitelének, működésének törvényességi felügyelete. d.) A járásbírósági elnökök végrehajtással kapcsolatos tevékenységének felügyelete és ellenőrzése. e.) Az igazságügyi szakértőkkel és az ülnökökkel kapcsolatos feladatok ellátása. f.) Munkamegosztás keretében az elnök által megjelölt ügyszakokban az eljárási határidők, az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásának ellenőrzése. g.) A jogszabályok, szakkönyvek, folyóiratok beszerzésének koordinálása. h.) A könyvtáros és a statisztikus munkájának ellenőrzése. i.) Az igazgatási panaszok intézése. munkavédelmi, energetikai, j.) A tűzvédelmi, környezetvédelmi megbízottak munkájának felügyelete és ellenőrzése. k.) A titkos ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

Kollégiumvezető

45.

§ (1) A kollégiumvezető szervezi és irányítja a kollégium

munkáját. (2)

A

kollégiumvezető

évente

beszámol

a

kollégiumnak a.) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, b.) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. (3) A kollégiumvezető feladata a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata által hatáskörébe utalt igazgatási feladatok ellátása: a.) A kollégium összehívása, az előterjesztés elkészítése, a kollégiumi ülés levezetése és az elfogadott ajánlások megszövegezése és kiadása a bírák részére.

23

b.) A bírák és a másodfokú ügyeket tárgyaló tanácsok ítélkezési tevékenységének figyelemmel kísérése és elemzése. c.) A tanácselnökök igazgatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése. d.) A másodfokú ügyeket tárgyaló tanácselnöki feljegyzések általánosítható tapasztalatainak évenkénti összegzése, hasznosítása, a tanácselnöki feljegyzések ismertetésének megszervezése és levezetése. e.) Az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérése. f.) A jogegységei eljárással összefüggő feladatok ellátása, elvi határozatok rendszerezése, elemzése. g.) Közreműködés a bírák munkájának értékelésében. h.) A bírósági titkárok és fogalmazók képzésében való részvétel. i.) Panaszügyek intézése. j.) Az ügyelosztási tervnek megfelelően az ügyek szignálása. k.) Részvétel az ítélkezésben. (4) A kollégiumvezető az általa vezetett testület munkájáról a törvényszék elnökét folyamatosan tájékoztatja és évente vezetői értekezleten beszámol a kollégium valamint a saját igazgatási tevékenységéről. (5) A kollégiumvezető a hatáskörébe tartozó feladatokat az irányítása alá tartozó kollégium tagjának, a járásbíróság elnökének és elnökhelyettesének bevonásával is elláthatja. A nevezettek megbízásáról a törvényszék elnökét előzetesen tájékoztatni kell. 45/A. § Kollégiumvezető-helyettes A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt távollétében helyettesíti. Ellátja a kollégium ügyrendjébe meghatározott igazgatási feladatokat és irányítja a rábizott szakág vagy szakágak tevékenységét.

45/B. § Cégbírósági csoportvezető bíró. (1) A csoportvezető szervezi és irányítja a cégbíróság (csoport) munkáját. (2) A csoportvezető évente beszámol a csoportnak a.) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, b.) a megelőző naptári évben a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, valamint az eredményéről.

24

(3) A csoportvezető ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata szerint hatáskörébe utalt feladatokat, felügyeli a cégbíróságon dolgozó bírák, bírósági ügyintézők és a cégiroda vezetőjének tevékenységét, kialakítja a bírák, bírósági ügyintézők helyettesítési rendjét és gondoskodik az arányos munkateher biztosításáról. (4) Figyelemmel kíséri az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok betartását, intézi a cégbírósági panasz ügyeket. (5) Elkészíti – a polgári- gazdasági- közigazgatási kollégium ügyrendjéhez kapcsolódóan – a cégbíróság ügyelosztási tervét és gondoskodik annak végrehajtásáról. (6) Közreműködik a bírák munkájának értékelésében, részt vesz a bírósági titkárok és fogalmazók képzésében. (7) A csoportvezető az általa vezetett csoport munkájáról a törvényszék elnökét folyamatosan tájékoztatja és évente vezetői értekezleten beszámol a csoport, valamint a saját igazgatási tevékenységéről. (8) A csoportvezető, arányosan részt vesz a cégbírói munkában.

vezetői

tevékenysége

mellett

A törvényszéki tanácselnök

46.

§

(1) A törvényszék másodfokú ügyeket tárgyaló tanácsának elnöke (tanácselnök) vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Felelős az általa vezetett tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért. Ennek érdekében a hozzá beosztott bírákat irányítja és ellenőrzi. (2) A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét. (3) Megbízás alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének, továbbá a hozzá beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében. (4) A tanács elnöke a felülbírált ügyek alapján a bírósági ügyviteli szabályzat előírásainak megfelelően vezeti az első fokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseit. (5) A kollégiumvezető által kidolgozott eljárási rend keretében általában évente egy alkalommal - a helyi bíróság elnökének

25

jelenlétében - ismerteti a tanácselnöki feljegyzést az érintett bíróval. Azonnali intézkedést igénylő esetben a feljegyzés ismertetésére haladéktalanul sor kerül.

A járásbíróság elnöke 47.

§

(1) A járásbíróságot az elnök vezeti, aki a törvényszék elnökének e szabályzatban rögzített hatáskörébe tartozó feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja. (2) Gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó, e szabályzatban meghatározott összeghatáron felüli kiadásokhoz azonban a törvényszék elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges. (3) Általános munkáltatói, valamint bér és létszámgazdálkodási jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki. E körben hozandó döntéseiről tájékoztatnia kell a törvényszék elnökét. (4) A járásbíróság elnöke évente beszámol a bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, továbbá a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. (5) A járásbíróság elnökének további feladatai: a.) Javaslattételi és véleményezési joga van a bírák, titkárok, fogalmazók státuszát, bíróságok közötti beosztás változását, előmenetelét, fegyelmi és kártérítési felelősségét érintő kérdésekben. b.) Intézkedik a járásbíróságon dolgozó tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók munkaköri leírásainak elkészítéséről. c.) Előterjesztést tesz a járásbíróság munkarendjére, az ügyfélfogadási és tárgyalási rendjére, a szignálás módjára vonatkozóan. d.) Elkészíti a bírák ügyeleti és készenléti beosztását. e.) A törvényszék elnöke által átruházott hatáskörben engedélyezheti a bírák részére a bíróságon kívüli munkavégzést, illetőleg azt megvonhatja. f.) Elkészíti a járásbíróság szabadságolási ütemtervét. g.) Ellátja a végrehajtók felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos helyi feladatok. h.) Elvégzi az ülnökökkel kapcsolatos teendőket. i.) Rendszeresen ellenőrzi az időszerűséget, az írásba foglalást és a munkafegyelem megtartását.

26

j.) Közreműködik a bírák vizsgálatában. k.) Rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti az első fokon jogerőre emelkedett határozatokat. l.) Intézkedik az észlelt késedelmek, hiányosságok megszüntetésére és az érintett figyelmét ezekre felhívja. m.) Javaslatot tesz a szakmai tanfolyamokra történő beiskolázásra és a fogalmazók bírákhoz való beosztására. n.) Szervezi és felügyeli az irattározást, a selejtezést. o.) Elvégzi a törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese által elrendelt igazgatási vizsgálatokat.

3. A munkaszervezeti egységek vezetőinek igazgatási feladatai 48. § A törvényszéki gazdasági hivatal vezetője, az elnöki, a kezelőirodák vezetői és a leíró iroda vezetője az általuk irányított szervezeti egységek dolgozói tekintetében a szolgálati és munkaviszony keletkezése, módosulása, megszüntetése, továbbá a fegyelmi és a kártérítési jogkör kivételével átruházott jogkörben gyakorolják a munkáltatói jogokat.

Törvényszéki gazdasági hivatal vezetője

49.

§

(1) A törvényszéki gazdasági hivatal vezetője a.) A jogszabályok, az OBH Elnöki szabályzatok, határozatok és a törvényszék elnökétől kapott utasítások, iránymutatások, továbbá az ügyrend alapján vezeti a gazdasági hivatalt. Felelős az irányítása alatt álló szervezet működéséért és a feladatok eredményes teljesítéséért. b.) Intézi a bíróságok anyagi gazdálkodásával kapcsolatos ügyeit. c.) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. d.) Gondoskodik a hivatalra háruló feladatok végrehajtásáról, teljesítésük ellenőrzésükről. A hivatal ügyrendjének mellékleteként elkészíti a hozzá beosztott tisztviselők és írnokok munkaköri leírását, a fizikai dolgozók munkaköri leírását névre szólóan a munkaszerződés mellékleteként kell elkészíteni. e.) Ellátja a járásbíróságok gazdálkodásának felügyeletét és ellenőrzését.

27

Az elnöki iroda vezetőinek feladatai (Személyzeti csoportvezető, elnöki ügyintézői csoportvezető)

Közös feladatok 50.

§

(1) a.) A jogszabályok, az OBH Elnöki szabályzatok, határozatok és a törvényszék elnökétől kapott utasítások, iránymutatások, továbbá az ügyrend alapján vezetik az elnöki csoportot. Felelősök az irányításuk alatt álló szervezet működéséért. b.) Az OBT-tól és az OBH-tól érkezett, továbbá az elnöki, kollégiumvezetői, megyei bírói tanácsi iratok kezelése és az iratok illetékesnek történő bemutatása. c.) Az elnöki iroda tevékenységére vonatkozó jogszabályok figyelemmel kísérése. d.) A csoportba beosztott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók munkaköri leírásának elkészítése.

A személyzeti csoportvezető külön feladatai

51.

§ a.) A személyzeti nyilvántartás folyamatos vezetése, minden hónap 15. napjáig változásjelentéssel. b.) Az M, polgári védelmi, továbbá titkos iratok kezelése stb. c.) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos teendők és a vagyonnyilatkozati nyilvántartások vezetése.

Az elnöki ügyintézői csoportvezető külön feladatai

52.

§ a.) Az elnöki igazgatási feladatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenység megszervezése és irányítása. b.) Az iratok nyilvántartásának vezetése, a határidős iratok figyelemmel kísérése. c.) Javaslatok.

28

A törvényszék kezelőiroda vezetőjének feladatai

53.

§

(1) a.) A törvényszék kezelőirodáinak (polgári, közigazgatási, bv. csoport iroda) vezetése és felügyelete.

büntető,

b.) A kezelőirodákban dolgozó tisztviselők munkájának szervezése és irányítása, így különösen - a büntető irodában - a büntető és büntető idegenrendészeti lajstrom, a mutatókönyv, a névmutató, a büntető kényszerintézkedések lajstroma mutatójának vezetése, a postabontás végzése, az iratok kezelése, irattározása, értesítési időben büntető ügyekben felvilágosítás adása az ügyfelek részére. - a polgári és közigazgatási irodában - a polgári és közigazgatási peres lajstrom, a névmutató, az egyesületek perenkívüli lajstromának, névmutatójának, az alapítványok lajstromának és névmutatójának vezetése, a fenti iratok irattározása, értesítési időben felvilágosítás adása. - a büntetés-végrehajtási csoport irodájában - az ügykönyv, a bv. lajstrom, továbbá az elfogató parancsok könyvének vezetése, nyilvántartás, irattározás, az elővezetési költséggel, továbbá az elfogatóparancs során előállított elitélttel kapcsolatos határozattervezet készítése, egységes értesítők kiállítása, az ügyek leírása, a pártfogói ügyek nyilvántartása és a leírási munkák elvégzése.

A törvényszéki leíró iroda vezetőjének feladatai

54.

§

(1) a.) A leíró irodában szolgálatot teljesítő tisztviselők és írnokok munkájának szervezése és felügyelete. b.) A feladatok egyenlő elosztásának a leírások időbeni teljesítésének és a postázásnak a megszervezése és ellenőrzése. c.) A jegyzőkönyvek vezetésének és leírásának a megszervezése és ellenőrzése. d.) Az értesítők kiállításának és leadásának figyelemmel kísérése és felügyelete.

29

A törvényszéki cég, csőd- felszámolási iroda vezetőjének feladatai 55.

§

(1) a.) A cég, csőd- felszámolási iroda folyamatos munkájának a megszervezése. b.) A leírási és cégszerkesztői teendők elvégzésének felügyelete. c.) A munka felügyelete, ellenőrzése, a szükséges nyomtatványok, anyagok beszerzése. d.) Az egyszerűbb megkeresések elkészítése, illetve azok megválaszolása. (2) Ellátja a cégbírósági csoportvezető bíró igazgatási tevékenységével kapcsolatos ügyek iratainak kezelését, a kapcsolódó leírási és irattározási teendőket.1 56.

§

(1) a.) A kezelőirodában dolgozó tisztviselők és írnokok munkájának, szervezése, ellenőrzése. b.) A cég, csőd- felszámolási ügyek statisztikájának vezetése. c.) Az illetékalap és a lerótt illetéket tartalmazó lista ellenőrzése. d.) A törvényességi felügyeleti ügyek mutatókönyvének vezetése. e.) A költségjegyzék nyilvántartása, lezárása, továbbítása az illetékes hivatalok részére. f.) Felvilágosítás adása ügyfelek részére. g.) Irattározás. A törvényszék statisztikusának feladatai 57.

§

(1) a.) A járásbíróságok statisztikai megbízottjai által készített ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások ellenőrzése, feldolgozása, összesítése és továbbítása az OBH-hoz. b.) A törvényszéki tevékenységi adatok statisztikai kidolgozása. c.) A törvényszék területén lévő bíróságok által kiállított C-D mintájú és Fk mintájú statisztikai egyéni adatszolgáltató lapok feldolgozása és továbbítása a Központi Statisztikai Hivatalba.

1

Módosította 2010.El.III.A.2.sz. 1 §. – Hatályos 2010. január 1-től

30

d.) A törvényszék végrehajtói tevékenységének kimutatásáról készített adatok összesítése és továbbítása az Igazságügyi Minisztériumba. e.) Adatgyűjtés a törvényszék elnöke részére, és statisztikai kimutatások készítése a bírói vizsgálatokhoz és eseti megbízások alapján.

4. A vezetési eszközök A bírósági vezetők igazgatási, felügyeleti feladatai, vezetési módszerei 58.

§

(1) A törvényszék elnöke az irányító és ellenőrző munkájában jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési és értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzés e szabályzatban meghatározott különböző formáit. (2) A járásbíróság elnöke a bírákat a titkárokat, a fogalmazókat, a végrehajtási ügyintézőket, a törvényszék elnöke által e szabályzatban átruházott más igazságügyi alkalmazottakat, önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a törvényszék elnökét. (3) A járásbíróság elnöke, valamint más bírósági vezető igazgatási jogkörében jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amelyek az eljárások ésszerű, határidőn belüli befejezését elősegítik.

A bírósági igazgatási tevékenység tervezése (munkaterv)

59. § A törvényszék elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi-ben, a Bjj-ben és az Iasz-ban, valamint az OBH Elnökének szabályzataiban, határozataiban foglaltak, továbbá a kollégiumok, a járásbíróságok, a bírói testületek és az érdekképviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze. 60.

§

(1) A székhelyi járásbíróság elnöke munkatervet készít a többi járásbíróság elnöke munkatervet készíthet, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá.

31

(2) A bíróság munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza: a.) Az összbírói, a törvényszéki, járásbírósági bírói, vezetői, ülnöki értekezletek időpontjai, előre tervezhető napirendjei. b.) Az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontja, előre tervezhető napirendje. c.) A vizsgálatok és a bírák munkája értékelésének ütemezése, felelősei. d.) Az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok tervezése (iratselejtezés, épületek rendjének vizsgálata, biztonsági kérdések). e.) A törvényszéki gazdasági hivatal vezetője időszakos jelentésének időpontja. f.) Az ügyeleti rendszer megszervezése, a szabadságok kiadása. g.) Az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezése. h.) Honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok témája, időpontja, felelősei. i.) Az informatikai osztály vezetője beszámolójának időpontja, eseti vizsgálata. (3) A munkaterv függeléki része tartalmazza az egyes kollégiumok munkatervét, valamint, az oktatási és képzési tervet, sajtótervet. (4) Az elkészült munkatervet a törvényszék elnöke az OBH-nak minden év január 31.-ig megküldi. (5) A munkatervnek tartalmaznia kell különösen a.) a bírói értekezletek időpontját, b.) az ügyszakonkénti értekezletek időpontját, c.) az eljárási és az ügyviteli szabályok megtartásának vezetői ellenőrzése, tárgyalások meghallgatásával, iratbetekintéssel, a perkönyvek és a tárgyalási napló rendszeres ellenőrzésével történő igazgatási feladatokat, d.) az irodák működésének ellenőrzését, e.) az ülnökök tájékoztatását, illetve oktatását évente egy alkalommal a bíróság éves tevékenységéről, tevékenységüket érintő fontosabb jogszabályváltozásokról, f.) a bírósági titkárok és fogalmazók szakmai fejlődésének figyelemmel kísérését, g.) az ügyeleti időszakok beosztását, a szabadságolási ütemterv elkészítését.

32

Az értekezleti rendszer 61.

§

(1) A törvényszék elnöke a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente, legalább egy alkalommal összbírói értekezletet tart, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, az OBH Elnökét az értekezletre meghívja. (2) Az értekezleten a bírói tanács elnöke tájékoztatást ad a bírói tanács munkájáról. (3) A törvényszék elnöke az összbírói értekezlet tájékoztatóját a Bszi. 119. § k.) pontjában meghatározottak szerint írásban készíti el. (4) A tájékoztatónak tartalmaznia kell a központi intézkedéseket igénylő kérdések összegzését, a bíróságok előtt álló legfontosabb feladatokat. (5) A tájékoztatót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a munkaszervezéssel kapcsolatos javaslataik előterjesztésére. (6) Az összbírói értekezleten elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a törvényszék elnökének, lehetőleg még az értekezleten szóban, vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia. (7) A Hivatal a tájékoztatót és a jegyzőkönyvet a megyei bírósági elnök igazgatási tevékenységére és a bíróság helyzetére vonatkozó véleményével együtt az OITnak megküldi. 62.

§

(1) A törvényszék elnöke évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart. (2) A törvényszék elnöke a vezető társai javaslatainak figyelembevételével készíti elő a vezetői értekezletet. Az értekezletre készült írásbeli előterjesztéseket az elnök szükség szerint még az értekezlet megkezdése előtt megküldi a résztvevőknek. (3) A vezetői értekezlet résztvevői a törvényszék elnöke, elnökhelyettese, a kollégiumok vezetői, a kollégiumvezetőhelyettes, a csoportvezető bíró, a járásbíróságok elnökei, a bírói tanács elnöke, szükség szerint a törvényszéki gazdasági hivatal vezetője, az

33

informatikai osztály vezetője, a bírói testületek, egyesületek és más érdekképviseleti szervek vezetői. (4) A vezetői értekezletre meg kell hívni az OBH Elnökét. (5) A vezetői értekezleten a járásbíróságok elnökei tájékoztatást adnak az általuk vezetett bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről. (6) A vezetői értekezlet állandó napirendi pontjai: a.) A bíróságok ügyforgalmi és időszerűségi helyzetének áttekintése. b.) Az aktuális személyzeti igazgatási kérdések megbeszélése. c.) A bíróságok költségvetésének helyzete, a gazdasági kihatású tevékenység áttekintése. d.) Az informatikai helyzet áttekintése. (7) A törvényszék elnöke az értekezlet eredményeként dönt az időszerű igazgatási feladatokról. 63.

§

(1) A törvényszék elnöke a törvényszéket érintő kérdésekben havonta egy alkalommal törvényszéki vezetői értekezletet tart. (2) A törvényszéki vezetői értekezlet résztvevői: - a törvényszék elnöke, - elnökhelyettese, - a kollégiumok vezetői és - szükség szerint a törvényszéki gazdasági hivatal vezetője, cégbíróság vezetője, - a törvényszéken működő irodák vezetői. 64. § A törvényszék elnöke a vezetői munka folyamatosságának biztosítása érdekében szükség szerint eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívottak vesznek részt. 65. § A törvényszék elnökhelyettese, a járásbíróságok elnökei az ülnökök részére a munkatervben meghatározott időpontban évente egy alkalommal értekezletet tart, ennek során tájékoztatja az ülnököket a bíróság tevékenységéről és az ülnökök oktatásával kapcsolatos kérdésekről. 66. § A törvényszék elnöke és a járásbíróság elnöke a munkatervi előírásokra figyelemmel évente egy alkalommal a nem bírói munkakörben dolgozók részére értekezletet tart. Az értekezleten

34

tájékoztatja az tevékenységéről.

igazságügyi

alkalmazottakat

a

bíróság

éves

Jelentéstételi kötelezettség 67.

§

(1) A törvényszék elnöke a jogszabályok által és az Országos Bírósági Hivatal által meghatározott körben az ott megjelölt időpontig köteles jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni. (2) A törvényszék honvédelmi és polgári védelmi megbízottja köteles minden év december 5-ig a tárgy évben végzett munkáról szóló jelentését a törvényszék elnökének megküldeni. (3) A törvényszék statisztikusa köteles a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló OBH elnökének 3/2012. (I.21.) OBH utasításával módosított 2003. évi 8. számú OIT szabályzatban megjelölt időpontokig elvégezni. 68.

§

(1) A törvényszék tanácselnökei, bírái, a járásbíróságok bírái kötelesek a tevékenységükre vonatkozó havi adatszolgáltatásnak eleget tenni. (2) Az adatlapokat, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell az érintett bíróság elnökéhez eljuttatni. A járásbíróságok elnökei az összesített adatlapokat, a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell a megyei bíróság statisztikusának megküldeni. (3) A törvényszék elnöke az összesített adatlapokat, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles az Országos Bírósági Hivatalnak megküldeni. (4) A havi adatszolgáltatás kiterjed a bírósági vezetők bírói tevékenységére is. 69. § A törvényszék kollégiumvezetői és a járásbíróságok elnökei kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az egy éven túl elintézetlen és a 30 napon túl írásba foglalatlan ügyekről szóló jelentésüket a törvényszék elnökéhez eljuttatni. 70.

§

(1) A törvényszék elnöke a bíróságok szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármely egyéb kérdésben is jelentéstételi kötelezettséget írhat elő.

35

(2) A törvényszék elnöke felhatalmazza a jelentéstételi kötelezettség előírására a törvényszék elnökhelyettesét, a büntető kollégium vezetőjét, a polgári- gazdasági- közigazgatási kollégium vezetőjét, a törvényszék és a járásbíróságok tekintetében is. (3) A törvényszék elnökének egyedi utasítása alapján jelentéstételi kötelezettséget írhat elő - a Törvényszéki Gazdasági Hivatal vezetője, - a függetlenített belső ellenőr, - az elnöki iroda vezetői, - a statisztikus, - a honvédelmi- polgári védelmi megbízott, - a munka- és tűzvédelmi felelős. (4) A járásbíróság elnöke az általa vezetett bíróság tekintetében a jelentéstételi kötelezettséget külön szabályozza. 71. § A törvényszék elnöke és a járásbíróságok elnökei a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli vagy egyéb eseménykor kötelesek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1999. évi 10. sz. szabályzatában foglaltak szerint eljárni.

A bírósági vezetők helyettesítésének rendje

72.

§

(1) A törvényszék elnökét távollétében teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. (2) Az elnök és elnökhelyettes távolléte esetén a helyettesítést a kijelölt kollégium vezetője látja el. (3) A tárgyalásmentes időszakban a törvényszék elnöke külön helyettesítési rendet állapít meg. 73. § A kollégium vezetőjét távollétében, a kollégiumvezetőhelyettes, vagy a kollégiumvezető által kijelölt tanácselnök helyettesíti. A cégbíróság vezetőjét az általa kijelölt bíró helyettesíti. 74.

§

(1) A törvényszéki gazdasági hivatal vezetőjét teljes jogkörrel a törvényszéki gazdasági hivatal vezető-helyettese helyettesíti. A helyettes távolléte esetén a törvényszéki gazdasági hivatal vezetője a szervezeti egység tisztviselőjét esetileg bízza meg.

36

(2) Az elnöki iroda csoportvezetői távollétük esetén egymást helyettesítik. (3) A törvényszéken működő irodák vezetői távollétük esetére kijelölt tisztviselőt bíznak meg a helyettesítésükkel. 75.

§

(1) A székhelyi járásbíróság elnökét távolléte esetén teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és elnökhelyettes távolléte esetén az elnök által kijelölt bíró látja el a napi igazgatási feladatokat. (2) A székhelyi járásbíróság elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatokat állandó jelleggel átruházhatja az elnökhelyettesre. (3) A nem székhelyi járásbíróságon a bíróság elnöke által megjelölt rangidős bíró látja el a helyettesi feladatokat. 76. § Az általános helyettesítési rendtől való eltérés esetén, az érintett vezető a korlátozott jogkörű helyettesítést, esetenként írásban az átruházott hatáskört megjelölve - rendeli el.

V. Fejezet Az Iasz hatálya alá tartozó dolgozók feladataira vonatkozó közös szabályok 77. § A törvényszéken dolgozó igazságügyi alkalmazottak: a törvényszéki fogalmazó, a törvényszéki titkár, a tisztviselő, írnok és fizikai dolgozó.

A kinevezés általános szabályai

78.

§

(1) A törvényszéki titkárt, fogalmazót, továbbá a törvényszéki végrehajtót, a végrehajtó-jelöltet, a végrehajtási ügyintézőt, továbbá más egyéb törvényszéki tisztviselőt, írnokot és fizikai dolgozót a törvényszék elnöke nevezi ki. (2) A járásbírósági tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat a törvényszék elnöke előzetes engedélyével a járásbíróság elnöke nevezi ki.

37

(3) A tisztviselő és írnok, a kinevezésétől számított 2 éven belül, jogszabály által meghatározott esetben köteles vizsgát tenni a bírósági ügyvitel szabályiból és a hozzá kapcsolódó jogszabályokból. (4) A tisztviselők és írnokok munkaköri leírását feladat típusonként e szabályzat melléklete tartalmazza. (5) A tisztviselő és az írnok feladatát a BÜSz-ben és a munkaköri leírásban írtaknak megfelelően köteles ellátni. (6) Az igazságügyi alkalmazott részére a kinevezési okiratával együtt át kell adni a feladatait tartalmazó munkaköri leírást is.

VI. Fejezet A törvényszék munkarendje, a munkaidő általános szabályai 1. Munkaidő 79.

§

(1) Az igazságügyi alkalmazottak munkaideje öt napos munkarendben heti 40 óra. A részmunkaidőben dolgozók, valamint a fizikai dolgozók napi munkaidő beosztását a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben kell meghatározni. (2) A napi munkaidő tartama 8 óra. A napi munkaidő kezdete 8.00 óra, vége 16.00 óra. Az ebédidő 30 perc, amelyet a munkaidő megszakításával, munkahelyen kívül lehet eltölteni. Az ebédidőt 11.30 és 14.00 óra között vehető ki úgy, hogy az adott munkaszervezeti egység folyamatos működése biztosított legyen. 80.

§

(1) Az igazságügyi alkalmazottak munkakezdéskor és annak befejezésekor kötelesek a jelenléti ívet aláírni. A dolgozó aláírása mellett fel kell tüntetni az érkezés és a távozás időpontját. (2) A jelenléti íveket a bíráknak - amennyiben nincs bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyük - alá kell írniuk, beleértve azokat a bírákat is, akik utazási költségtérítésben részesülnek. Kivételeket a bíróság elnöke megállapíthat.

38

(3) A jelenléti ívek vezetéséről a törvényszéken az irodák vezetői, a törvényszéki gazdasági hivatalban a GH vezetője, a járásbíróságokon a bíróság elnöke gondoskodik. (4) A GH pénztárosa, illetve a járásbíróság pénztárosi feladatokkal megbízott tisztviselője, munkaidejének kezdő és befejező időpontját a törvényszéken a GH vezetője, a járásbíróságokon az elnök állapítja meg. 81.

§

(1) A munkahelyről munkaidőben magáncélból való eltávozás családi vagy egyéb halasztást nem tűrő okból engedélyezhető. (2) A törvényszéken: - a bírák, titkárok, fogalmazók, irodavezetők tekintetében a törvényszék elnöke és elnökhelyettese, -

az irodákba beosztott tisztviselők és írnokok esetében az érintett iroda vezetője,

- a törvényszéki gazdasági hivatal dolgozói tekintetében a gazdasági hivatal vezetője, - járásbíróságokon engedélyezheti.

az

elnök,

illetve

az

elnökhelyettes

(3) Az eltávozás nyilvántartásáról az engedélyezésre jogosult vezető gondoskodik. (4) tartózkodás rendjéről

A

bírósági

épületekben

a

munkaidőn

túli

- a törvényszék, a székhelyi járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság esetében a törvényszékelnöke, - a nem székhelyi járásbíróságokon a bíróság elnöke külön rendelkezik.

2. A bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének és visszavonásának szabályozása 82.

§

(1) A törvényszék elnöke kérelemre határozott, vagy határozatlan időre engedélyezheti, hogy a tanácselnök és a bíró a

39

tárgyalási napok kivételével a munkáját részben, vagy egészben a törvényszéken kívül végezhesse. (2) A járásbíróságra beosztott bíró esetében az engedélyezésre a járásbíróság elnöke a jogosult. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként a bírósági vezetők részére az ítélkezési tevékenységhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést írásban engedélyezhet. 83.

§

(1) A bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségét igénybevevő bíró köteles bejelenteni a bíróság elnökének vagy megbízottjának, hogy a munkaidő alatt hol érhető el. (2) A bíró munkaidejében az elnök rendelkezésére a bíróságon haladéktalanul köteles megjelenni. 84. § A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem a kötelezettségeinek megfelelően végzi, így különösen ha a.) önhibájából rendszeresen nem használja ki a tárgyalási napokat, b.) indokolatlan írásba foglalási késedelmei vannak, c.) tartósan és nem objektív okok miatt a tőle elvárható teljesítményt nem éri el, d.) önhibájából hosszabb ügyintézési késedelmekkel dolgozik. 85. § A bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély visszavonását követően újabb kérelem hat hónap eltelte után nyújtható be. A kérelemre a bíró közvetlen vezetőjének javaslata alapján a törvényszék elnöke dönt.

3. A tárgyalásmentes időszakra vonatkozó rendelkezések 86.

§

(1) A tárgyalásmentes időszakban (téli, nyári szünet) tényleges időpontjáról az OBH Elnökének ajánlására figyelemmel a törvényszék elnöke a tárgy év április 30. napjáig dönt.

intézkedéssel

(2) Meghatározza a szünet időtartamát, külön megszervezi a szünet alatt is ellátandó feladatok

40

végrehajtását, az ügyeleti illetőleg a helyettesítési rendet. Tájékoztatja rendelkezéseiről az érintett külső szerveket. (3) A (2) bekezdésben írt feladatokat járásbíróság esetében a járásbíróság elnöke hajtja végre.

4. A szabadságolás rendje, a szabadság engedélyezése 87.

§

(1) A törvényszéken és a járásbíróságokon a tárgyév május 15. napjáig szabadságolási tervet kell készíteni. (2) Valamennyi bírósági dolgozónak nyilatkoznia kell arról, hogy a megállapított évi rendes szabadságukat mely időponttól kezdődően, meddig kívánják igénybe venni. Ennek során figyelembe kell venniük, hogy a megállapított évi rendes szabadság háromnegyed része a nyári és téli tárgyalásmentes időszakban vehető igénybe egységesen. (3) A bíróság folyamatos működésének biztosítása, az ügyelet és készenlét megszervezése érdekében, valamint indokolt egyéni kérelem esetén a kiadásra jogosult a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

5. Az ügyelosztási rend 88.

§

(1) A bíróságokon az ügyek szakszerű, pártatlan, ésszerű határidőn belüli elbírálása, valamint az anyagi jogi, az eljárási és ügykezelési szabályok megtartása érdekében ügyelosztási tervet kell készíteni. Az ügyelosztási terv előkészítése során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, - különös tekintettel, a kiemelt jelentőségű perekre és ügyekre -, az ügyérkezés statisztikai adatait, a munkateher alakulását. (2) Az ügyelosztási tervet a – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – törvényszéken a törvényszék elnöke, a járásbíróságokon a bírósági elnökök készítik el a naptári évet megelőző év december 10-ig. (3) Az ügyelosztási terv a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

41

6. A bírák és fellebbezési tanácsok ügyszak szerinti beosztásának rendje 89.

§

(1) A törvényszéken a bírák és a fellebbviteli tanácsok ügyszak szerinti beosztását, a fellebbezési tanácsok összetételét, a tárgyalási napok rendjét és a tárgyalótermek beosztását a törvényszék elnöke határozza meg. (2) A szakági kollégiumok vezetői az ügyszak szerinti beosztásra a naptári évet megelőző év december 10-ig a fellebbezési tanácsok elnökeivel a szakág szerinti bírákkal egyeztetett javaslatot terjesztenek elő a törvényszék elnökéhez. (3) A járásbíróságokon a bírák ügyszakát, tárgyalási napjait és a tárgyalótermek beosztását naptári évre előre a járásbíróság elnöke valamennyi bíróval egyeztetett módon határozza meg. (4) A beosztásokat a naptári évet megelőző év december 15-ig kell elkészíteni, a beosztást év közben csak indokolt esetben lehet módosítani.

7. A bírák és bírósági vezetők ítélkezésének ütemezése 90.

§

(1) A járásbírósági bírák az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban heti rendszerességgel két napon évente legalább 80-90 teljes tárgyalási napon ítélkeznek. A tárgyalási napok arányos elosztásától a járásbíróság elnökének engedélyével el lehet térni. Igazolt távollét esetén a tárgyalási napok száma a kiesett idővel arányosan csökken. (2) A törvényszék székhelyén működő járásbíróság elnöke legalább évi 20-30, elnökhelyettese legalább évi 50-60, a nyolc engedélyezett bírói létszámot meghaladó bíróság elnöke legalább évi 4050, az engedélyezett öt-nyolc bírói létszám közötti bíróság elnöke legalább évi 60-70, az engedélyezett öt bírói létszám alatti bíróság elnöke legalább évi 70-80 napon tárgyal. 91.

§

(1) A törvényszéken a másodfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti rendszerességgel legalább évi 80-90 tárgyalási napon ítélkezik: vezeti a tanácsot, tárgyaláson kívüli ügyben elnököl, nemperes ügyeket intéz és a

42

beosztási rendnek megfelelően részt vesz más fellebbviteli tanácsok ítélkezésében. (2) A másodfokú ügyeket tárgyaló, törvényszéki tanácsba beosztott bíró az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban, heti rendszerességgel legalább évi 80-90 tárgyalási napon ítélkezik: a tanácsában részt vesz a tárgyalásra és tanácsülésre kitűzött ügyek elbírálásában, nemperes ügyeket intéz és a beosztási rendnek megfelelően részt vesz más tanácsok ítélkezésében. (3) A törvényszék hatáskörébe tartozó első fokú ügyeket tárgyaló bírák az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti rendszerességgel legalább évi 50-90 tárgyalási napon ítélkeznek az éves beosztási rendtől függően. (4) A cég és csőd- felszámolási ügyekben eljáró bíró évi tárgyalási napjainak számát - amennyiben peres ügyekben is eljár - a kollégiumvezetők és a csoportvezető javaslatára a törvényszék elnöke határozza meg. (5) A törvényszék elnöke és elnökhelyettese legalább évi 10-20, a kollégium vezetője legalább évi 30-40 tárgyalási napon ítélkezik az ügyelosztási rendben meghatározott ügycsoportban. (6) Az igazolt távollét esetén a tárgyalási napok száma a kiesett idővel arányosan csökken.

8. Az ügyek kiosztásának (szignálás) rendje 92.

§

(1) Az ügyek kiosztási rendjét a törvényszéken a törvényszék elnöke, a járásbíróságon a járásbíróság elnöke határozza meg. (2) A törvényszéken az ügyek kiosztását a törvényszéki bírák, illetve a fellebbezési tanácsok szakosítottságára figyelemmel a szakági kollégiumvezetők végzik azzal, hogy az ügy előadóját a fellebbezési tanács elnöke jelöli ki. A cégbíróságon az ügyek kiosztása a csoportvezető feladata. (3) A szignálásra jogosult bírósági vezető az ügyelosztási terv alapján legkésőbb az irat bemutatását követő munkanapon az ügyet tárgyaló bírót, fellebbviteli tanácsot kijelöli. A kijelölés történhet érkezési sorrendben, vagy egyéb olyan objektív módon, amely biztosítja a kiosztás véletlenszerűségét.

43

(4) A kiosztáskor biztosítani kell a külső befolyástól mentességet, ezért a bíróságon alkalmazott kiosztási rendtől csak a (6) bekezdésben leírt okokból lehet eltérni. (5) A kiosztási rend alapját a bírósági ügyszám, az ügy tárgya és az éves ügybeosztás képezi. A tanács elnöke az előadót az ügyelosztási terv keretei között a saját belátása szerint jelöli ki. (6) Kivételesen indokolt esetben a kiosztást végző bírósági vezető az ügyet más bírónak, vagy a tanács másik tagjának oszthatja át. Erre elsősorban kizárás, elfogultság, a bíró halála vagy 45 napot meghaladó tartós távolléte, továbbá az aránytalan munkateher megszüntetése miatt az érintett bírák megfelelő tájékoztatása mellett kerülhet sor. Az eljárási szabályok alapján egyesítés, más bíróság kijelölésekor a kiosztás módosítható.

9. A soron kívüli ügyintézés szabályai 93.

§

(1) A bíró az ügyeket a (2) bekezdésben foglalt kivétellel érkezési sorrendben köteles kitűzni, a sorrendtől a tárgyalási napok teljesebb kihasználása érdekében lehet eltérni. (2) A törvényszéken a törvényszék elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezetők, járásbíróságon a járásbíróság elnöke a törvényben előírt esetekben, valamint kellően indokolt kérelem alapján és szükség szerint soronkívüliséget rendelhet el. (3) Soron kívüli cselekményt soron kívül kell elvégezni.

ügyekben

valamennyi

eljárási

10. Az ügyelet és készenlét 94.

§

(1) A bíró feladatai ellátása céljából készenlét és ügyelet teljesítésére, az igazságügyi alkalmazott készenlét, vagy ügyelet teljesítésére, illetve túlmunka végzésére kötelezhető. (2) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat a készenlét és ügyelet teljesítéséért külön díjazás illeti meg, az igazságügyi alkalmazott túlmunka végzése esetén szabadidőre vagy díjazásra jogosult.

44

(3) Az ügyelet, a készenlét és a túlmunka teljesítéséről nyilvántartást kell vezetni az ügyeletet, készenlétet és túlmunkát elrendelő bírósági vezetőnek.

11. Az igazgatási panaszok intézése 95.

§

(1) Igazgatási panasznak a bíróság működésével igazgatásával összefüggő egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem orvoslására irányuló kérelmet, vagy beadványt (továbbiakban: kérelem) kell tekinteni, amelynek elintézésére a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Nem minősül panasznak az olyan kérelem amelynek elintézése - a jogszabályban meghatározott eljárás keretében a bíróság vagy más hatáskörébe tartozik. (3) A (2) bekezdés esetében a kérelmet - ha az folyamatban lévő bírósági ügyre vonatkozik - az iratokhoz való csatolás céljából az ügyben eljáró bíróság elnökének, egyébként pedig az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy más hatóság elnökének, illetőleg vezetőjének kell megküldeni. Erről a panasztevőt írásban értesíteni kell. 96.

§

(1) A panaszként előterjesztett kérelmet a tartalmának megfelelően kell minősíteni. (2) Ha a kérelem részben panasznak minősül, ebben a részében a panasz intézésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 97. § A törvényszék tevékenysége, mulasztása elleni panaszt a törvényszék elnöke, illetőleg a törvényszék elnökhelyettese, a járásbíróság tevékenysége és mulasztása elleni panaszt a járásbíróság elnöke vizsgálja meg és intézi el. 98.

§

(1) A bíró magatartása elleni panaszt a törvényszéken a törvényszék elnöke, elnökhelyettese, illetve a kollégiumvezetők, járásbíróságokon a járásbíróság elnöke, az igazságügyi alkalmazottak magatartása elleni panaszt közvetlen felettese a törvényszéken a törvényszék elnökhelyettese, a járásbíróságokon a járásbíróság elnöke vizsgálja meg.

45

(2) A járásbíróság elnöke elleni panaszt a törvényszék elnöke, elnökhelyettese vizsgálja meg és intézi el. (3) A törvényszék elnöke elleni panaszt - az OBH Elnökének rendelkezése alapján - az OBH vizsgálja meg. 99.

§

(1) Ha a panasztevő a járásbíróság elnökének intézkedését nem tartja kielégítőnek, kérésére a panaszt - felülvizsgálat keretében - a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és a kollégiumvezetők intézik el. (2) Ha a felülvizsgálatra irányuló kérelem a törvényszék elnökének intézkedésére vonatkozik, a törvényszék elnöke a panaszt az OBH-hoz terjeszti fel. (3) Az igazságügyi alkalmazott elleni felülvizsgálat keretében az érintett bíróság elnöke intézi el.

panaszt

100. § (1) A törvényszéken az igazgatási panaszok ügyintézésének rendjét a törvényszék elnökhelyettese, járásbíróságokon a járásbíróságok elnökei felügyelik. (2) A panaszokat rendszeresen intézésük rendjét és tartalmát évenként ellenőrzik és a tapasztalatokról elemző és értékelő feljegyzést készítenek és azt minden év január 10-ig a törvényszék elnöke részére megküldik. (3) A törvényszék elnöke a panaszügyintézés tapasztalatairól az éves beszámoló keretében tájékoztatja az összbírói és az igazságügyi alkalmazottak értekezletét. (4) A panaszügyintézés tapasztalatai felhasználhatók a bíró, illetőleg az igazságügyi alkalmazott munkájának értékelésénél.

46

VII. Fejezet Az ügyfélfogadás rendje 101. § (1) Szolnoki Törvényszéken kezelőirodában a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: hétfőn 8,30-15,30 óráig, keddtől - péntekig 9-11 óráig. Szolnoki Törvényszék Cégbíróságán a kezelőirodákban a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: Hétfőtől – péntekig 9-11 óráig.2 Törvényszéki Gazdasági Hivatalban félfogadás és felvilágosítás adás ideje hétfőtől - péntekig 8,30-15,30 óráig. Az elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők ügyfélfogadási időpontja hétfőn 9-12 óráig. Szolnoki Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: hétfőn 8,30-15,30 óráig, keddtől - péntekig 9-11 óráig. Panasznap: hétfőn 8,30-15,30 óráig.3 Az elnök és elnökhelyettes ügyfélfogadási időpontja hétfőn 9-12 óráig. Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a kezelőirodában a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: hétfőn 8,30-15,30 óráig, keddtől - péntekig 9-11 óráig. Panasznap: pénteken 8,30-15,30 óráig (a Szolnoki Városi Bíróságon) Az elnök kedden 9-12 óráig fogad ügyfeleket. Jászberényi Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás felvilágosítás adás ideje: hétfőn 8,30-15,30 óráig, keddtől - péntekig 9-11 óráig. Panasznap havonta két alkalommal: hétfőn 8,30-15,30 óráig. Az elnök pénteken 9-12 óráig fogad ügyfeleket.

2 3

Módosította a 2010.El.III.A.2. sz. 2. § - Hatályos: 2010. január 1-től Módosította a 2010.El.III.A.2/4. sz. – Hatályos: 2010. április 19-től.

és

47

Karcagi Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: hétfőn 8,30-15,30 óráig, keddtől - péntekig 9-11 óráig. Panasznap havonta két alkalommal: hétfőn 8,30-15,30 óráig. Az elnök hétfőn 9-12 óráig fogad ügyfeleket. Mezőtúri Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 9-11 óráig, szerdán 8,30-15,30 óráig. Panasznap: szerdán 8,30-15,30 óráig. Az elnök szerdán 9-12 óráig fogad ügyfeleket. Kunszentmártoni Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás és felvilágosítás adás ideje: hétfőtől - szerdáig és pénteken 9-11 óráig, csütörtökön 8,30-15,30 óráig. Panasznap: csütörtökön 8,30-15,30 óráig. Tiszafüredi Járásbíróságon a kezelőirodákban a félfogadás felvilágosítás adás ideje: hétfőtől - szerdáig és pénteken 9-11 óráig, csütörtökön 8,30-15,30 óráig. Panasznap havonta két alkalommal: hétfőn (1. és 3. hét) 8,30-15,30 óráig. Az elnök csütörtökön: 9-12 óráig fogad ügyfeleket.

és

(2) A panasznapokat bírósági titkárok és fogalmazók tartják. (3) A tárgyalásmentes időszakokban a panasznapok tartása szünetel. (4) Az ügyfélfogadás rendjéről és időpontjáról, a bírósági épületek bejáratánál tájékoztató táblát kell elhelyezni. A félfogadási időn túli iratbenyújtásra gyűjtőládák elhelyezésével kell lehetőséget biztosítani, amelyet naponta kell kiüríteni. (5) Az ügyfélfogadás rendjének változásáról a nyilvánosságot a bírósági hirdetőtáblán a változás hatálybalépését megelőző 30 nap előtt kell tájékoztatni. (6) A bírák a félfogadáshoz hasonló módon ügyfelet, jogi képviselőt nem fogadhatnak. Bírák és a bírósági dolgozók állampolgárokat jogi tanácsokkal nem láthatnak el, részükre okiratokat,

48

beadványokat nem készíthetnek, a bíróságon lévő ügyekről információt nem adhatnak.

VIII. Fejezet A gazdálkodás egyes szabályai 1. A költségvetés tervezése, előirányzatának módosítása 102. § (1) A törvényszék éves költségvetésének tervezése a tárgyévet megelőző évben az OBH előírásaira figyelemmel - két ütemben (előzetes és végleges költségvetés) - történik. (2) A törvényszék költségvetési tervjavaslatát a Törvényszéki Gazdasági Hivatal készíti el a járásbíróságok, önálló szervezeti egységek igényeinek, valamint a rendelkezésre álló előirányzati keret figyelembevételével. (3) A költségvetési javaslatot a törvényszék elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyás előtt ki kell kérnie a megyei bírói tanács és az érdekképviseleti szervek véleményét. (4) A tervjavaslat felügyeleti szervvel való egyeztetése során a törvényszék elnöke és a gazdasági hivatal vezetője tájékoztatja a felügyeleti szervet a bírói tanács és az érdekképviseleti szervek véleményéről. (5) A törvényszék költségvetési alapokmányának elkészítésekor „Az államháztartás működési rendjéről” szóló hatályos Kormányrendelet idevonatkozó rendelkezését figyelembe kell venni. Az alapokmány a mindenkori gazdálkodási évre vonatkozó költségvetés mellékletét képezi. (6) A törvényszék részletes elemi költségvetését az OBHElnöke hagyja jóvá. 103. § (1) A törvényszék a jóváhagyott éves költségvetési előirányzaton belül saját hatáskörében - az OBH Elnökének határozataira és a számviteli jogszabályokra figyelemmel - a törvényszéki gazdasági hivatal javaslata alapján módosíthatja a bevételi és kiadási előirányzatok összegét, részelőirányzatokat.

49

(2) A felügyeleti szerv által engedélyezett előirányzat, csak jogszabály illetve az OBH vagy az elnöke engedélyével módosítható. (3) A saját hatáskörű előirányzat módosításáról a számlavezető kincstárt értesíteni, a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.

2. A kötelezettségvállalás és utalványozás, valamint ellenjegyzés és érvényesítés rendjét e szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza 3. A törvényszék, bírósági gazdálkodó szervezeti egységei 104. § (1) A törvényszék a Szolnoki Járásbíróság és Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság gazdálkodás szempontjából egységes szervezet. (2) A törvényszék elnöke a Szolnoki Járásbíróság elnökét, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét megbízhatja gazdálkodási feladatok ellátásával. 104/A.§ (1) A törvényszék külön gazdálkodási szervezeti egységei, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a nem székhelyi járásbíróságok: - Jászberényi Járásbíróság, - Karcagi Járásbíróság, - Kunszentmártoni Járásbíróság, - Mezőtúri Járásbíróság, - Tiszafüredi Járásbíróság. (2) A fenti szervezeti egységeknél a járásbíróság elnöke és az elnöki előadó végez gazdálkodási tevékenységet. (3) A gazdálkodási tevékenységre vonatkozó szabályzatokat a Törvényszéki Gazdasági Hivatal ügyrendje tartalmazza. (4) A kötelezettségvállalás és utalványozás, az ellenjegyzés és érvényesítés rendjét e szabályzat X. számú melléklete tartalmazza.

50

4. A gazdasági hivatal és a járásbíróságok kapcsolata 105. § (1) Az éves költségvetés készítésekor a Törvényszéki Gazdasági Hivatal a lehetőségekhez mérten figyelembe veszi a járásbíróság elnökének indokolt igényeit és kérelmeit. (2) A járásbíróságok az előző havi pénzügyi jelentések leadása után havonta részesülnek ellátmányban, melyet a Kincstári Bankkártya Használati Szabályzatban rögzítettek szerint intézményi kártyával vehetnek igénybe. (3) Rendkívüli ellátmány kiutalására a törvényszék elnökének engedélyével kerülhet sor. (4) Az ellátmánnyal való elszámolás rendjét a gazdasági hivatal vezetője határozza meg. (5) A járásbíróságokon folyó gazdálkodásnak, a pénzügyi gazdasági tevékenységeknek, a gazdasági hivatal általi ellenőrzését; a gazdasági hivatal vezetője, helyettese és a kijelölt gazdasági hivatali tisztviselő évi rendszerességgel végzi. Indokolt esetben ezen ellenőrzésekbe (előzetes egyeztetés és a törvényszék elnökének engedélye alapján) a függetlenített belső ellenőr is bevonható. A gazdasági hivatal vezetője indokolt esetben soron kívül is ellenőrizhet. (6) A járásbírósági gazdasági ügyintézők részére a gazdasági hivatal vezetője évente legalább egy alkalommal értekezletet tart.

IX. Fejezet 106. § (1) A törvényszék elnöke biztosítja a Bszi 142-156. §aiban meghatározott rendelkezései alapján - a bírói testületek, - az egyesületek és - az érdekképviseletek részére a működési feltételeket, a javaslattételi és véleményezési joguk gyakorlását és a jogszabályban írt jogosultságok érvényesítését. (2) A törvényszék elnöke a Bírói Tanács elnökét állandóan az egyesületek és az érdekképviseleti szervek vezetőit pedig eseti jelleggel meghívja a vezetői értekezletre. Az egyesületek és

51

érdekképviseleti szervek vezetőit rendszeresen tájékoztatja a vezetői értekezleten elhangzottakról, így különösen - a törvényszék ügyforgalmi és időszerűségi helyzetéről, - a létszám és bérgazdálkodásról, - a megye bíróságainak gazdasági helyzetéről, - a bírákat és a bírósági dolgozókat érintő új jogszabályok tervezeteiről és rendelkezéseiről, (3) A Bírói Tanács elnöke részt vesz a titkárok és fogalmazók értekezletén. (4) A Bírói Tanács elnöke és az érdekképviseleti szervek vezetői részt vesznek a nem bírói munkakörben dolgozó igazságügyi alkalmazottak értekezletén (5) A törvényszék elnöke biztosítja azt, hogy a bírói testületek, egyesületek és érdekképviseleti szervek vezetői tevékenységüket munkaidőben is kifejtsék. (6) A törvényszék elnöke a bíróság költségvetéséből biztosítja a Bírói Tanács működésének kiadásait, a bírói egyesületek és érdekképviseleti szervek kiadásaihoz esetenként hozzájárul.

Záró rendelkezések 107. § (1) A Szolnoki Törvényszék szervezeti és működési szabályzatának módosító rendelkezései az Országos Bírósági Hivatal Elnökének jóváhagyásával 2012. …………hó…napján lép hatályba. (2) A szervezeti működési szabályzatban a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok alatt 2012. december 31-ig helyi bíróságokat, illetve munkaügyi bíróságot kell érteni. (3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározottak alapján az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában vagyon nyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket e szabályzat melléklete tartalmazza. S z o l n o k , 1999. december 15.

dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke

52

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 39/2000. (IV.19.) OIT határozatával a megyei bíróság szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyta. dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 242/2008. (XI.4.) OIT határozatával a megyei bíróság szervezeti és működési szabályzatának 2008. évi módosítását elfogadta. Szolnok, 2008. november 18.

dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 237/2010. (XI.9.) OIT határozatával a megyei bíróság szervezeti és működési szabályzatának 2008. szeptember 30. és 2010. szeptember 15. közötti módosításait elfogadta. Szolnok, 2010. december 9.

Dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke

S z o l n o k , 2012. június 25.

dr. Nánási Illés a törvényszék elnöke

53

TARTALOM JEGYZÉK I. FEJEZET Általános rendelkezések A Szervezeti és működési szabályzat célja és jogforrásai A törvényszék vezetése az igazgatásfelügyelet általános szabályai II. FEJEZET A Szervezeti és működési szabályzat hatálya A törvényszék jogi személyisége és képviselete

2. oldal 2. oldal 3. oldal

3. oldal 5. oldal

III. FEJEZET A törvényszék munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása, felügyeleti rendje 5. oldal A/ Az ítélkezési tevékenység szakmai és végrehajtási szervezetei Kollégiumok 6. oldal A törvényszéken működő ítélkező tanácsok 7. oldal A törvényszéken működő csoportok, trénerek 7. oldal B/ Az ítélkezési tevékenységet segítő munkaszervezeti egységek 8. oldal Kezelőirodák 8. oldal Leíró iroda 9. oldal Cégiroda 9. oldal A végrehajtói iroda 9. oldal Statisztikus 10.oldal Sajtószóvivő 10.oldal C/ Az ítélkezési tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek 10. oldal Az elnöki iroda 10. oldal Könyvtáros 11. oldal Informatikai osztály 12. oldal Biztonsági szolgálat 12. oldal Honvédelmi, polgári védelmi megbízott 13. oldal Tűzvédelmi, munkavédelmi, energetikai, környezetvédelmi megbízott 13. oldal

Az ítélkezési tevékenység tárgyi feltételeit biztosító munkaszervezeti egység

54

Bírósági Gazdasági Hivatal Ellenőrzési rendszer

13. oldal 16. oldal

IV. FEJEZET Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása az egyes vezetők között, a vezetés eszközei, a jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje. 1. A bíróságokon vezetői szintű igazgatási munkát végzők 19. oldal 2. A törvényszék vezetői A törvényszék elnöke 20. oldal A törvényszék elnökhelyettese 21. oldal Kollégiumvezető 22. oldal Kollégiumvezető-helyettes 23. oldal Cégbírósági csoportvezető bíró 23. oldal A törvényszéki tanácselnök 24. oldal A járásbíróság elnöke 25. oldal 3. A munkaszervezeti egységek vezetőinek igazgatási feladatai 26. oldal 26. oldal Törvényszéki gazdasági hivatal vezetője Az elnöki iroda vezetőinek feladatai 27. oldal A törvényszék kezelőiroda vezetőjének feladatai 28. oldal A törvényszéki leíró iroda vezetőjének feladatai 28. oldal A törvényszék cég, csőd- felszámolási iroda vezetőjének feladatai 29. oldal A törvényszék statisztikusának feladatai 29. oldal 4. A vezetési eszközök A bírósági vezetők igazgatási, felügyeleti feladatai, vezetési módszerei 30. oldal A bírósági igazgatási tevékenység tervezése (munkaterv) 30. oldal Az értekezleti rendszer 32. oldal Jelentéstételi kötelezettség 34. oldal A bírósági vezetők helyettesítésének rendje 35. oldal V. FEJEZET Az Iasz hatálya alá tartozó dolgozók feladataira vonatkozó közös szabályok A kinevezés általános szabályai

36. oldal 36. oldal

VI. FEJEZET A bíróság munkarendje, a munkaidő általános szabályai

55

1. Munkaidő 2. A bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének és visszavonásának szabályozása 3. A tárgyalásmentes időszakra vonatkozó rendelkezések 4. A szabadságolás rendje, a szabadság engedélyezése 5. Az ügyelosztási rend 6. A bírák és fellebbezési tanácsok ügyszak szerinti beosztásának rendje 7. A bírák és bírósági vezetők ítélkezésének ütemezése 8. Az ügyek kiosztásának (szignálás) rendje 9. A soron kívüli ügyintézés szabályai 10. Az ügyelet és készenlét 11. Az igazgatási panaszok intézése VII. FEJEZET Az ügyfélfogadás rendje VIII. FEJEZET A gazdálkodás egyes szabályai 1. A költségvetés tervezése, előirányzatának módosítása 2. A kötelezettségvállalás és utalványozás, valamint ellenjegyzés és érvényesítés rendje 3. A törvényszék bírósági gazdálkodó szervezeti egységei 4. A gazdasági hivatal és a járásbíróságok kapcsolata IX. FEJEZET Záró rendelkezések

37. oldal

38. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 41. oldal 42. oldal 43. oldal 43. oldal 44. oldal

46. oldal

48. oldal

49. oldal 49. oldal 50. oldal 50. oldal 51. oldal