A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI

Európai Szociális Alap

ECONOMICA VIII. ÚJ ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2015.

II

Marianna: Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon  Pándiné Bakos Eszter: A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből  Karmazin György: Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával  Lengyel Attila: Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák Mester Éva - Tóth Róbert: A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és ﬁnanszírozási lehetőségei  Szakács Attila - Szakács Zsolt - László Éva: Építőipari és közműépítési trendek

A tartalomból: Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth

A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI VIII. ÚJ ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2015.

ECONOMICA

A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 1. szám 2015.

Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Szerkesztőbizottság: prof. Dr. Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Dr. Csatlós Krisztina főiskolai adjunktus, angol nyelvi lektor Dr. Szűcs Róbert Sándor főiskolai docens szakmai szerkesztő Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216 Projekt azonosító: TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 "Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon"

Tartalom

Tartalom ........................................................................................................ 1. Table of Contents

Előszó ............................................................................................................ 3. Preface Szűcs Róbert Sándor, Pólya Éva, Horváth Marianna Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon ......................... 4. The Value of Engineering and Technology, Agricultural, and Informatics Degrees on the Labour Market ............................................................ 4. Szakács Attila, Szakács Zsolt, László Éva Építőipari és közműépítési trendek .............................................................................. 23. Trends in the Construction Industry and in Building Public Utilities ............................ 23. Pándiné Bakos Eszter A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből ............................... 28. The Study Contract from the Point of View of the Labour Market and in Legal Respects ................................................................................................... 28. Karmazin György Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával ............................................................................................................ 35. The Development of Logistics Service Centres through the Use of Results in Network researches ................................................................................................. 35. Brlás Georgina, Horváthné Kökény Annamária Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban .............. 40. Financial Management, the Savings of Life Cycles in Everyday Life ............................. 40. Rusznák Dóra Informed Choices on our Diet: How much we Really Know about Fish ....................... 50. Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról? ...................................................... 50. Puskásné Jancsovszka Paulina A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban ................................................................................. 54. The State of the Bulgarian Agricultural Sector in the First Period (2007-2013) of the EU Membership ............................................................................. 54.

ECONOMICA 2015. 1. szám

1

Tartalom

Újszászi Bogár László Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban ................................................................................................. 61. Business Rhetoric - The Effectiveness of the Words of Manipulative Focus in Personal Selling ........................................................................................................ 61. Lengyel Attila Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák ............................................................................................. 68. Branding Hungary as a Health Tourism Destination: Asynchrony Problems................ 68. Mester Éva, Tóth Róbert A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei........................ 74. Financing SMEs – Prospects in Hungary ....................................................................... 74.

Szerzőink ........................................................................................... 91.

2


Előszó

ELŐSZÓ Preface

Az Economica vállalt feladatai között szerepel a Szolnoki Főiskola kapcsolatrendszerét tudományos igénnyel megjelenítő írások közlése. A folyóirat most megjelenő száma többek kozött olyan írások megjelentetését vállalta, amelyek a TAMOP 4.1.1. pályázat Munkaerőpiaci alprojektje keretében elvégzett kutatások eredményeit fogalmazzák meg. Továbbá célul tűzte ki azon írások összegyűjtését is, amelyek a tárgyukat tekintve munkaerőpiachoz kapcsolódnak, ezzel megteremtve annak a lehetőségét, hogy a munkaerőpiachoz kapcsolódó, tudományos igénnyel összegyűjtött és feldolgozott információk eljuttassanak a potenciális felhasználóihoz. A felsőoktatási intézmények számára rendkívül fontosak azok az információk, melyeket a munakerőpiaci szereplők fogalmaznak meg a pályakezdő diplomások kompetemnciáival kapcsolatban. A munkaerőpiac elvárásai az elmúlt években jelentősen változtak. Egyre inkább a képzettebb, sok esetben tapasztalt, az éles helyzetben is jól helytálló munkatársakat keresik. Az általános humán kompetenciák mellett jelentős szerepet kapnak a munkavégzéshez kapcsolódó és a vezetői kompetenciák is. Ezen információk alapján fejleszthető a képzés, intézmény által oktatott szakok tantervei, a cégek elvárásaihoz igazítható a kibocsátott hallgatók szakmai tudása, gyakorlati ismerete és egyéb kompetenciái. A folyóirat megfelelő keretet ad azoknak az írásoknak, melyek az olvasó számára a munkaerőpiac néhány szegmensét is bemutatják, legyen az a logisztika, az építőipar, a turizmus vagy általában a KKV szektor. A műszaki, agrár - vagy üzleti szakokon végzett hallgatók bármyely szektorban megtalálják azokat a munkaköröket, ahol a végezttségüknek megfelelő munkakörben dolgozhatnak, de a hosszútávon jó döntés meghozatalát nagymértékben segíthetik azok az információk, amelyek egyrészt a vállalatok elvárásairól szólnak, másrészt a szektorra jellemző trendeket mutatják be. Bízom benne, hogy az olvasó a megjelent írásokat hasznosíthatónak és érdekesnek találja, a kutatások további eredményeinek megismerése érdekében a folyóírat további számait is érdeklődéssel várja!

Dr. László Éva főiskolai tanár


3

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna

Szűcs Róbert Sándor1- Pólya Éva2 - Horváth Marianna3

Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon Szűcs, Róbert Sándor – Pólya, Éva – Horváth, Marianna: The Value of Engineering and Technology, Agricultural, and Informatics Degrees on the Labour Market Összefoglaló: Napjainkban a pályakezdők növekvő munkanélküliségi rátája komoly problémát jelent. A diploma és bizonyítvány már nem elegendő a munkaerőpiacon, ugyanakkor tény, hogy a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a diplomások korében, mint a nemzetgazdaság átlagos értéke. Írásunk a műszaki,- agrár,- és informatikai diplomák munkaerőpiaci értékét mutatja be. Kulcsszavak: munkaerőpiac, diploma, munkanélküliség, bér, oktatás Abstract: Nowadays the rising unemployment rate for newly graduated students poses a considerable problem. Although obtaining a degree and a certificate is not enough on the labour market, it is a fact that college graduates' unemployment rates overall are still lower than the national average. In this paper we focus on the value of engineering and technology degrees, agricultural degrees and the informatics degree on the labour market. Keywords: labour market, degree, unemployment, salary, education

1. MAKROGAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS A munkaerőpiac elvárásai tekintetében az utóbbi néhány évben számos érdekes változásnak lehetünk szemtanúi: a munkaadók egyre inkább a képzettebb, sok esetben tapasztalt, az éles helyzetben is jól helytálló munkatársakat keresik. A munkavállalói oldalon ma már nem elég, ha valakinek jó a stressz tűrő képessége vagy kiváló csapatjátékos; a megszokott „sablonmondatok” kevésnek bizonyulnak egy állás elnyeréséhez. A másik oldal, vagyis a munkavállalók is sokkal 1

Főiskolai docens, Ph.D., Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. 2 Főiskolai docens, Ph.D., Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. 3 Főiskolai adjunktus, Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.

4

felkészültebbek lettek, - akiknek képzettsége lehetővé teszi - többet mérlegel, mielőtt egy állást elfogadna. Emellett komoly súllyal jelennek meg azok a munkavállalók is, akik alapcsony(abb) képzettségi szintjükből adódóan nem képesek felvenni a versenyt kvalifikáltabb versenytársaikkal és ezáltal kiszorulnak a munkaerőpiacról. Mindezt a jelenséget tovább erősítette a gazdasági válság elhúzódása. Az általános humán kompetenciák mellett jelentős szerepet kapnak a munkavégzéshez kapcsolódó és a vezetői kompetenciák is (Kiss, 2008). Emellett növekvő hangsúlyt kap az érzelmi kompetencia együttes is, mely tanult képességként kiemelkedő munka-teljesítményt eredményez, megkönnyíti a beilleszkedést és növeli a hatékonyságot. Sok esetben pedig a munkáltatók inkább keresik az érzelmi, mint a szakmai kompetenciákat, hiszen az érzelmileg kompetensebb ember könnyebben


Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon alkalmazkodik a változásokhoz és az innovációt is könnyebben fogadja be (Szabó, 2011). Az igazán előrelátó munkavállalók már megelőzik leendő munkaadóikat és idejében elkezdik a saját karrier márkájuk felépítését. Ez segíti a munkavállalókat abban, hogy megbízható szakértőként tűnjenek fel a munkáltatók szemében, akinek a tehetségébe, szolgáltatásába érdemes befektetni. A jó márka gyorsabban nyit meg új lehetőségeket, irányt mutat, megkülönböztet, kiemel a tömegből. Egy eredeti, jól definiált karriermárkával jobb feltételeket, magasabb fizetést vagy szolgáltatásdíjat is ki lehet alkudni (Széll, 2011).

tekintetében megállapítható, hogy a nemzetgazdaság 5 fő feletti vállalkozásainál, non-profit szervezeteinél, költségvetési intézményeknél 2013. I. félévében havi átlagban 2.652.000 ember dolgozott, ez nagyságrendileg ugyanakkora, mint az egy évvel korábbi átlag. A feldolgozóipar létszáma nagyjából változatlan maradt, a kereskedelemé viszont csökkent 1,8%-kal.

A megfelelő kompetenciák erősítésében, fejlesztésében az oktatási intézményeknek is hatalmas szerepük van. Sok esetben kritika a felsőoktatási intézményekkel szemben, hogy képzési programjaik nem vagy csak kis mértékben tükrözik a munkaerőpiaci elvárásokat, illetve nem képesek rugalmasan alkalmazkodni mindehhez. A vidéki felsőoktatási intézmények szélesebb térségi felelősségvállalása lehetővé teszi, hogy a térségben működő vállalkozásokkal és intézményekkel partnerségi viszonyt alakítson ki. Ebből következően a vállalatoknak is lehetőségük nyílik arra, hogy az igényeiket, elvárásaikat kommunikálják, és ezen igények megjelenjenek a képzési programokban. Mivel egy ország foglalkoztatottsága szorosan összefügg a gazdaság teljesítő képességével, és ezáltal a népesség jövedelmi viszonyaival és életkörülményeivel, így mindenképpen szükséges közelebbről is megvizsgálni, hogy az egyéni képzettség, iskolázottság és végzettség milyen módon gyakorol hatást az egyes emberek jövőbeli munkaerőpiaci kilátásaira (KSH, 2013). Általánosságban megállapítható, hogy az egyén munkaerőpiaci pozícióját legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja. A legalacsonyabb (legfeljebb általános iskolai végzettség) és a legmagasabb (felsőfokú) iskolai végzettségűek között 2,5-szeres a jövedelmi különbség. Mindemellett befolyásoló tényezőként megjelenik a nem, a kor és a lakhely is (KSH, 2012). A foglalkoztatás ECONOMICA 2015. 1. szám

1. táblázat: A népesség foglalkoztatottsági rátája az Európai Unióban, 2011 Forrás: KSH, 2010

Létszámcsökkenés volt még tapasztalható továbbá az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén is. Létszámnövekedés leginkább az ingatlanügyek, a szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás, illetve az adminisztratív és támogató szolgáltatás területén volt tapasztalható. Együttesen, átlagosan 0,3%-os csökkenés volt

5

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna tapasztalható, míg a nem teljes munkaidejű foglalkoztatás térnyerése intenzívebb volt. (KSH, 2013). Fenti adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországon a népesség gazdasági aktivitása kis mértékben nőtt. A növekedés ugyanakkor nem volt általános. A javuló gazdasági aktivitású régiókban (KözépMagyarország, Nyugat-Dunántúl, Észak és DélAlföld) bővült a foglalkoztatás, a többi térségben viszont jelentős változás nem volt tapasztalható. Nemek szerint a foglalkoztatott férfiak száma minden régióban nőtt, míg ez a nők esetében csak Közép-Dunántúlon és ÉszakMagyarországon figyelhető meg. Összességében megállapítható, hogy a munkanélküliség tekintetében a területi különbségek csökkentek (KSH, 2013). A 15-64 éves lakosság foglalkoztatottsági szintjét tekintve Magyarország tartósan az uniós rangsor egyik utolsó helyét foglalja el. Az utóbbi 10-15 évben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottsági ráta szűk sávban mozgott. Ugyanakkor a munkanélküliek és az inaktívak között ebben az időszakban egy fokozatos átrendeződés figyelhető meg, mely több okra is visszavezethető: - a szociális és társadalombiztosítási rendszer egyre kevesebb embernek teszi lehetővé a munkaerőpiacról való végleges kilépést, - szigorodott az aktív álláskeresési tevékenység számonkérése. A háztartások bizonytalanabbá váló anyagi helyzete az inaktívak egy részét is munkaerőpiaci belépésre ösztönözte. A még mindig alacsony foglalkoztatottsági ráta a gazdasági szerkezet sajátosságaiból is következik, és több rétegspecifikus magyarázó tényezője is van: - A fiatalok egyre magasabb életkorban lépnek be a munkaerőpiacra, emiatt a 1519 éves korosztály jelenléte marginálissá vált.

6

- A kisgyermekes nők aktivitása jóval alacsonyabb, mint az európai országok többségében. - A foglalkoztatási deficit mind a fiatal, mind az idősebb korosztályban jelentős. - Mindezek mellett a munkanélküliség irányába mutat az alacsony iskolai végzettség, az elavult szaktudás, a lakóhely (rossz közlekedésű kistelepülés, „depressziós térség”), valamint a munkanélküli lét generációs átörökítése is (KSH, 2010). A foglalkoztatási rátát jelentősen befolyásolja a lakóhely és az iskolai végzettség. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek fele akkora az esélyük, hogy foglalkoztatottá váljanak, mint a felsőfokú végzettségűeknek; és a munkaerőpiacról történő kilépésük is alacsonyabb életkorban következik be. Minél magasabb iskolai végzettségű csoportot vizsgálunk, az uniós átlagtól való eltérés is annál kisebb (3,6, míg az alapfokú végzettségűeknél ez 19,1 százalékpontos eltérést mutat). Az alacsonyabb végzettségűek foglalkoztatásának hiánya többek között a rendelkezésre álló munkahelyek erősen korlátos mivoltából következik. A készpénzes támogatások (segély) szintén hozzájárulnak a tartós inaktivitáshoz (KSH, 2010). Az iskolából a munka világába történő átmenet meghatározza az egyén társadalmi pozícióját, munkaerőpiaci helyzetét. Éppen ezért különösen fontos, hogy az iskolából kikerülő fiatalok szakmailag felkészültek legyenek, a piaci igényeknek megfelelő szakmai képzettséggel, konvertálható ismeretekkel rendelkezzenek (KSH, 2011). A fiatalok foglalkoztatottsági szintje Magyarországon az EU-27-hez viszonyítva jelentős lemaradást mutat. A 15-19 éve korosztály alacsony foglalkoztatottsági szintjének fő magyarázó tényezője a 18 éves korig tartó tankötelezettség, míg az EU-ban, minden hatodik e korcsoportba tartozó fiatal már munkavállalóként jelenik meg a piacon. A 20-24 éves korosztály tekintetében megfigyelhető a


Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon közép- és felsőoktatás expanziós folyamata, amely tovább csökkenti a foglalkoztatási mutatókat. Ugyanakkor látható, hogy az iskolai végzettség szegregációs tényezőként jelenik meg, hiszen a munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei a legjobbak. Nem véletlen, hogy a fiatalok továbbtanulási igénye nőtt és ennek megfelelően a felsőfokú képzési helyek száma is bővült. A magasabb képzettségi szint irányába történő eltolódás mindenképpen pozitív folyamat, hisz

hozzásegít a tudásalapú társadalom kialakításához. Mindez egyfajta kontraszelekciós folyamatot eredményez, ami ugyanakkor a szakoktatás minőségi romlását eredményezi. Mára bizonyos szakmák esetében a felsőfokú képzettségűekből túlkínálat, míg a minőségi szakmunkásokból hiány van. Mégis a felsőfokú végzettség mellett szól az a tény, mely szerint a magyar diplomások körében a foglalkoztatottság rendre meghaladja az uniós átlagot (KSH, 2011).

1. ábra: A 15–24 éves magyar fiatalok foglalkoztatási rátájának eltérése az EU-27 átlagától, legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2000–2010 Forrás: KSH, 2011

A fiatalok élethelyzetét az oktatás expanziója alapvetően határozza meg. A felsőoktatásban résztvevők arányának növekedése viszont jellemzően nem a tanköteles kor kitolódásából, sokkal inkább a társadalmilag elvárt iskolai végzettségi szint növekedéséből fakad. A magasabb iskolai végzettség megszerzése egyúttal a növekvő munkaerőpiaci elvárásokkal való lépéstartás eszközévé vált. A magasabb képzettségi szint jobb elhelyezkedési esélyeket biztosít és könnyebb pályamódosítást is lehetővé tesz. Az iskolázottsági szint emelkedésével természetesen a különbségek ECONOMICA 2015. 1. szám

nem tűnnek el, csak magasabb végzettségi szint felé tolódnak. Így a munkavállaló rá van kényszerülve, hogy lépést tartson az elvárásokkal, minél magasabb szintű végzettséggel és jól konvertálható tudással jelenjen meg a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében könnyebben újrapozícionálható a munkaerőpiaci helyzetük, kiszámíthatóbb egzisztenciális helyzetet, stabilabb foglalkoztatást tudnak maguk számára megvalósítani. Valószínűsíthető. hogy ennek köszönhetően nem csökken, csak kis mértékben a 7

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna továbbtanulási kedv az elmúlt években, a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére sem (KSH, 2011). Összességében megállapítható, hogy az iskolai végzettség erőteljesen befolyásolja mind a munkavégzési lehetőségeket, mind a munka világába történő átmeneti idő hosszát. Bár az elsődleges meghatározó tényező a végzettség szintje, középfokú végzettséggel rendelkezők esetében mégis megfigyelhető, hogy a szakmai végzettség nagyobb előnyt jelent. A képzetlenek rétege a fiatalokon belül is folyamatosan újratermelődik, és már a munkaerő-piacra történő belépéskor leküzdhetetlen hátrányt jelent az képzetlen fiatalok számára.

diplomások után, túlkínálatossá vált. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az OECD-országok között a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arányszám az EU–21-ek átlagát nézve 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon ezen korú népesség mindössze 20%-ának van felsőfokú végzettsége, ami annak fényében is nagy elmaradás, hogy ez az arány sokat javult a sokak által szidott felsőoktatási expanzió következtében. Ez a szám ugyanis 1997-ben még csak 12% volt (Ónody-Molnár, 2012).

2. A MŰSZAKI, AGRÁR ÉS INFORMATIKUS KÉPZÉSEK HELYE A MUNKAERŐPIACON Napjaink piacgazdasági körülményeire általánosságban a túlkínálat a jellemző. Nincs ez másként a munkaerőpiacon sem. Korábbi legendákból még ismerhetjük, hogy egy frissen végzett mérnök a diploma kézhezvételekor átlagosan 4 álláslehetőség közül választhatott, úgy mára ez a helyzet jelentősen megváltozott. A piaci verseny a diplomás pályakezdők piacára is jellemzővé vált. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Ez a szám jellemzően kisebb ingadozásoktól eltekintve 2012-ben 50 ezer fő környékén stabilizálódott (KSH, 2013). Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni (Cserepes et al., 2008). Míg jellemzően a felsőoktatásban tanulók száma 1990-ben 108 ezer fő volt, addig 2007-ben már 327 ezer, 2012-ben 338 ezer fő volt (csúcsát 2005-ben érte el 424 ezer fővel) (KSH, 2013). Fenti számokból jól látható, hogy a piaci verseny a felsőoktatásban tanulókat is szükségszerűen érintette; a túlkeresletes munkaerőpiac, amikor a munkáltatók kapkodtak a frissen végzett 8

2. ábra: Foglalkoztatási- és munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint Forrás: Mózer-Türei (2013)

Tény, hogy a munkáltatók komoly elvárásokat fogalmaztak és fogalmaznak meg a frissen végzett diplomásokkal szemben, melyeknek a potenciális jelölteknek meg kell felelni, de a frissen végzett diplomások munkaerőpiaci esélyei kedvezőbbek az alacsonyabb végzettségűekhez viszonyítva. ECONOMICA 2015. 1. szám

Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon

Az alábbi 2. sz. ábra jól szemlélteti a diplomások munkaerőpiaci előnyét az érettségizettekkel szemben 16-20%-os foglalkoztatási előnnyel bírnak. Czibik et al. (2012) tanulmányában rámutatott arra, hogy a foglalkoztatási egyenlegmutatók szerint a szakképzett és a szakképzetlen fizikai,

illetve a diplomás szellemi munkakörök is folyamatosan bővülő létszámkereslettel jellemezhetőek – ezen csoportokban 2012-ben is több vállalat bővítette létszámát, mint csökkentette, illetve ez igaz a 2013-as évre vonatkozó várakozásokra is. A részletes adatokat az alábbi 3. ábra szemlélteti.

3. ábra: Munkaerő kereslet foglalkoztatási csoportonként 2012-2013 Forrás: Czibik et al. (2012)

Amellett, hogy a munkaerőpiaci helyzet kedvezőbb a diplomás szakemberek számára, az elmúlt években növekedett a versenyszférában az igény bizonyos végzettségű szakemberekre és a vállalatok egyre nyitottabbak a pályakezdő diplomások foglalkoztatására. A foglalkoztatási helyzet javulásában mindenféleképpen nagy szerepet játszik a kereslet növekedése, hiszen számos terülten – elsősorban a műszaki végzettséget igénylők terén – komoly szakemberhiány tapasztalható (Cserepes et al., 2008). Ennek tükrében jól szemlélteti a munkaerőpiaci egyensúlytalanság állapotát kutatási


területünkön (agrár-, műszaki,- informatikai végzettségű diplomások) az alábbi 4. ábra. A 4. ábrából kiderül, hogy a munkaerőpiacon a műszaki és informatikai végzettségű frissdiplomások átlag alatti, míg az agrárvégzettségűek munkanélküliségi rátája átlag feletti. Adott területeken tovább nehezíti az elhelyezkedést az a tény, hogy a diploma megszerzését követően az agrár, illetve műszaki végzettségű friss diplomások az átlagosnál több időt töltenek álláskereséssel (3,9 hónap). Az átlagtól mért különbség azonban nem számottevő. A részletes adatokat a 6. ábra szemlélteti.

9


Informatika Sporttudomány Orvos- és egészségtudomány Gazdaságtudomány Jogi és igazgatás Műszaki Pedagógusképzés Átlagosan Természettudomány Bölcsészettudomány Agrár Társadalomtudomány Művészet

3,9% 4,4% 4,9% 5,6% 5,7% 6,7% 7,4% 7,5% 9,3% 9,5% 11,4% 11,7% 12,2% 0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

4. ábra: Friss diplomások munkanélküliségi aránya képzési területek szerint Forrás: Veroszta, 2012

Orvos- és egészségtudomány

3

Társadalomtudomány

3,2

Informatika

3,3

Pedagógusképzés

3,3

Természettudomány

3,3

Bölcsészettudomány

3,3

Gazdaságtudomány

3,4

Átlagosan

3,4

Jogi és igazgatás

3,5

Művészet

3,5

Sporttudomány

3,6

Műszaki

3,9

Agrár

3,9 0

1

2

3

4

5

5. ábra: Friss diplomások álláskeresési ideje képzési területek szerint (hónap) Forrás: Veroszta, 2012

A friss diplomások elhelyezkedésének segítése komoly terhet és felelősséget tesz a felsőoktatási intézmények vállára. A munkáltatók, amellett, hogy komoly keresletet 10

támasztanak a jól képzett mérnökök és informatikusok irányába, komoly elvárásokat is megfogalmaznak a jelöltekkel szemben. Fenti kutatások tükrében kijelenthetjük, hogy a ECONOMICA 2015. 1. szám

Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon diplomások (beleértve a mérnök- és informatikai végzettségű diplomásokat is) keresettek a munkaerőpiacon, de csak a megfelelő kvalitásokkal felvértezett hallgatók lesznek sikeresek, csak ők lesznek képesek megfelelni a munkáltatók elvárásainak.

Informatika

Amennyiben a friss diplomás nem képes megfelelni a munkáltatók elvárásainak nem marad számára más lehetőség, mint a pályaelhagyás. A pályaelhagyási statisztikákról készített részletes kimutatást az alábbi 6. ábra szemlélteti.

10,2%

Jogi és igazgatás

12,0%

Orvos- és egészségtudomány

14,6%

Műszaki

14,9%

Pedagógusképzés

15,5%

Átlagosan

18,7%

Természettudomány

19,4%

Gazdaságtudomány

20,8%

Társadalomtudomány

23,0%

Művészet

23,1%

Bölcsészettudomány

23,4%

Sporttudomány

24,4%

Agrár

26,2% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

6. ábra: Nem végzettségének megfelelő szintű munkakörben dolgozók aránya, 2011 Forrás: Veroszta, 2012

A 6. ábra jól szemlélteti azt, hogy az agrárvégzettségű diplomások pályaelhagyási értéke az átlagostól magasabb. Ez komoly felelősséget jelent a képző intézményeknek: a munkáltatók csak az igényeiknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező hallgatóknak biztosítanak álláslehetőséget. Jó kezdeményezésnek ítéljük ezen a területen a duális képzés indítását, melynek során a felsőoktatási intézmény a vállalati szférával szoros együttműködésben alakítja ki a képzési struktúrát, így biztosítva azt, hogy a végzett hallgatók a munkáltatók elvárásaihoz igazodó kompetenciákkal fognak rendelkezni. Ez mind a munkáltatói oldal (elvárások pontos megfogalmazása), mind pedig a felsőoktatási intézmény (rugalmasság és nyitottság) felelősségteljes együttműködését feltételezi. ECONOMICA 2015. 1. szám

Jávor András (2013) a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese szerint a pályaelhagyás nem a munkahelyek hiányának, hanem a diploma által biztosított elhelyezkedési lehetőségek széles skálájának a következménye. Ezt igazolja meglátása szerint az is, hogy az utóbbi években egyre többen panaszkodtak az agrárvállalkozók közül, hogy nem találnak a munkaerőpiacon mérnököket – legalábbis a valódi agrártermelői szakmák mérnöki területein. Nem volt és ma sincs elég kertészmérnök, növénytermesztő, állattenyésztő, sőt, még élelmiszer-ipari technológus sem (Jávor, 2013). Meglátásunk szerint jó megoldás lehet az agár, műszaki és informatikai képzések területén is a felsőoktatási intézmények számára a munkaerőpiaci elvárások szerint (munkáltatók 11

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna bevonásával alakított) szakok indítása, meglévő szakok reformálása. Nem kérdés ugyanakkor, hogy szükséges-e időt és energiát fektetni abba, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket indítson egy felsőoktatási intézmény.

Magyarország Lengyelország Csehország Szlovénia Portugália USA OECD átlag Kanada Finnország Németország Franciaország Dánia Hollandia Olaszország

Ezt a kijelentést bizonyítja a diplomások körében megjelenő alacsony munkanélküliségi és magas foglalkoztatási ráta, valamint az a tény is, hogy a diploma megszerzésébe fektetett idő és energia Magyarországon különösen jó befektetést jelent az egyén számára. A részletes adatokat az alábbi, 7. ábra szemlélteti.

25% 23% 20% 19% 18% 12% 12% 11% 11% 10% 10% 8% 8% 8% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

7. ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésének megtérülési rátája, 2008 Forrás: OECD, 2012

Fenti adatok tükrében nem meglepő, hogy a jól képzett és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő kompetenciákkal rendelkező mérnökök és informatikusok a munkaerőpiac jól megfizetett szereplői között találhatók. A Világgazdaság (2012) c. folyóirat az MTI és Hay Group Kutatóintézetre hivatkozva közölte, hogy diplomás kezdő munkavállalók bére bruttó 240 és 260 ezer forint között mozog, a legmagasabb kezdő fizetést a mérnökök és az informatikusok kapják. A kutatásban az is megfigyelhető volt, hogy a bérkülönbség a különböző képzési szintek között (BsC. illetve MsC.) nem volt jelentős. Az adatok szerint a fővárosi fiatalok jelentős előnnyel indulnak az országos szinthez képest, a kezdőbér esetükben 280 ezer forintot

12

tesz ki. A szakmák szerinti felmérés szerint a rangsor legelején a mérnökök és az informatikai szakemberek állnak 300 ezer forintot is meghaladó kezdő fizetéssel, míg a legalacsonyabb belépőbérrel a marketingesek és az értékesítésben dolgozók számolhatnak. A kutatásban 450 hazai és nemzetközi nagyvállalat vett részt. Az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb, 2013-as adatai szerint a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomával lehet frissdiplomásként a legtöbbet keresni, a legalacsonyabb fizetésre pedig a pedagógusok számíthatnak (Educatio, 2013). A diplománkénti részletes adatokat az alábbi 9. ábra tartalmazza.



Informatika Műszaki Gazdaságtudomány Jogi Közigazgatási, rendészeti és katonai Átlagosan Orvos- és egészségtudomány Természettudomány Agrár Bölcsészettudomány Művészet Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés

212,29 189,86 183 167,04 162,03 159,15 140,85 137,56 136,58 136,07 130,7 121,5 121,5 116,54 0

50

100

150

200

250

8. ábra: A frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme képzési terület szerinti bontásban (eFt)* Forrás: Educatio (2013); *Magyarországon foglalkoztatottak, önbevallás módszerét alkalmazva, n=15009 fő

Fenti 8. ábrából jól látható, hogy a műszaki és agrár képzettséget szerző frissdiplomások kiemelkedő bérre számíthatnak társaikhoz képest, mely állami finanszírozással és jó elhelyezkedési esélyekkel párosulva a gazdasági képzések komoly alternatíváját jelenthetik a jövőben. Dr. Jávor Andorás 2013. október 11én, a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottságának debreceni ülésén megtartott prezentációja során egyre inkább népszerűvé válnak egyes agárár szakok (különösen a gazdasági- és vidékfejlesztési agrármérnök, mely egyenes következménye annak, hogy a gazdasági képzések majdhogynem teljes egészében költségtérítéses formában indulnak csupán, illetve nagyon nehéz a bejutás ezekre a szakokra. A fentebb leírt tények (szakemberhiány és munkanélküliség egyidejűleg) bizonyítja, hogy a munkáltatók komoly elvárásokat támasztanak a jelöltekkel szemben; csak a leginkább rátermettek, munkaadók igényeihez szorosan illeszkedő kompetenciákkal rendelkezők kapnak a munkaerőpiacon álláslehetőséget.


Az Educatio Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (MKIK GVI) a "Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2008" című kutatásából kiderül, hogy a munkaerőpiacon azok a pályakezdők vannak előnyben, akik tanulmányaik során gyakorlatot is szereztek, esetleg bedolgozták magukat egy céghez. A munkáltatók a jelöltek szakmai hozzáértésén túl nagy figyelmet fordítanak a már megszerzett tapasztalatokra és a személyes, illetve társas kompetenciák meglétére. A megkérdezett vállalatvezetők elsősorban precizitást, önálló munkavégzést, tanulékonyságot, nagy munkabírást és számítógépes ismereteket várnak el a pályakezdőktől. A vizsgált tizennyolc készség és ismeret közül a frissdiplomások egyedül a társadalmi kérdésekben való jártasság esetében teljesítenek jobban, mint ahogyan az elvárható lenne. A legnagyobb hiányosságok az önálló munkavégzés, illetve a szakmai gyakorlati felkészültség terén vannak (Educatio – MKIK GVI, 2009). 13

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna Az Akvamarin Humánfejlesztési Tanácsadó Iroda vezető tanácsadója is felhívta a figyelmet a fentebb részletezett jelenségre: A felsőoktatási intézményekből évente több száz mérnök kerül ki a munka világába. Elhelyezkedési esélyeik kivételesen jók, a pályakezdő diplomások között évek óta a mérnökök a legkeresettebbek, ennek ellenére mégis akár hat hónapba is kerülhet, míg állásra találnak. Ennek oka, hogy sokan nem vagy nem teljesen felelnek meg a munkáltatók elvárásainak. A tapasztalatok szerint az alkalmazói igények közül a pályakezdők leginkább az idegennyelv-tudással kapcsolatos elvárásokat nem tudják kielégíteni. A friss diplomások többsége csak alapfokon beszél egy, ritkább esetben két idegen nyelvet, a pályakezdőknek szóló állások zömének megszerzéséhez viszont a középfokot megközelítő angol illetve német nyelvtudás szükséges. Egyed Ildikó, a Valeo Auto-Electrik Magyarország Kft. HR referense és Sárvári Zoltán, az Angyalföldi Lakásépítő Rt. főmérnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelvtudás mellett a jelöltek hozzáállása, mentalitása is döntő tényező a kiválasztáskor. A szakértők tapasztalatai szerint a munkáltatók zöme lelkes, motivált, talpraesett, tanulni és fejlődni vágyó pályázókkal kívánja betölteni üres pozícióit. A kellően motivált pályakezdők álláskeresési ideje 2-4 hónap, a kevésbé motiváltaké pedig általában fél év. Gyakran a személyiségjegyek döntik el, hogy alkalmazzák-e a pályázót vagy sem. Ha kellően agilis, jó eséllyel indul az állás megnyeréséért. Előnyben a céltudatos jelöltek vannak, a cégek ugyanis elvárják, hogy a pályakezdőknek legyenek konkrét elképzelései a jövőjével kapcsolatban: legyenek tisztában például azzal, hogy szakterületükön belül merre kívánnak specializálódni a jövőben. Emellett kiemelkedően fontos a jó kommunikációs képesség is. A HR szakemberek abban is egyetértettek, hogy fontos elvárás a jelöltekkel szemben, hogy legyen tisztában saját értékeivel, hátrányaival mind szakmailag, mind emberileg. Legyen kialakult elképzelése arról, hogy szakmájának mely területe az, ahol tapasztalatot kíván szerezni, ahol fejlődni akar.

14

A szakmai gyakorlatot tekintve a megkérdezettek egyetértettek abban, hogy nem feltétlenül szükséges egy-egy pozíció betöltéséhez, viszont a munkáltatók mindenképp pozitívumként értékelik, ha a pályázó rendelkezik azzal. Emellett a sikeres elhelyezkedés egyik eleme lehet a korábban megírt szakdolgozat témája is. Mindenképpen pozitívum az is, hogy a jelölt pályakezdőknek érdemes informálódniuk a vállalatokról az állásinterjút megelőzően, hiszen a cégeknek rendkívül fontos, hogy a jelöltek ismerjék tevékenységüket, értékeiket. A HR szakemberek által vállalatok számára a legfontosabbnak tartott kompetenciák: - Szakmai hozzáértés (adott esetben vállalat, illetve programspcifikus), - Megfelelő szintű nyelvtudás (középfokú angol vagy német), - Személyiségjegyek (lelkes, motivált, talpraesett, tanulni és fejlődni vágyó, agilis, céltudatos, magabiztos fellépésű), - Készségek (jó kommunikációs készség). (HR Portal, 2005) Pénzes et al. (2012) többlépcsős primer és szekunder kutatási eredményei alapján mérték a munkaerő-piaci kompetencia-elvárásokat és vállalati javaslatok feltárását a Közép- és KeletMagyarországi térségben működő szervezetek körében. A kutatók elkészítették az elvárások sorrendjét a szervezetek által adott rangsor és a válaszok gyakorisága alapján, melynek eredményét az alábbi 9. ábra szemlélteti. - A szervezetek a pályakezdő diplomásokkal szembeni legfontosabb elvárásnak a jó kommunikációs képességet tartják, amelyet a magas szintű elméleti ismeretek birtoklása és azok hasznosításának képessége, majd a magas színvonalú idegen nyelvű kommunikáció és a korábbi munkahelyi tapasztalatok követnek. A szervezetek gyakorlatias szemléletét mutatja, hogy nem a nyelvvizsgát, hanem a biztonságos idegen nyelvi tudást preferálják.



9. ábra: Munkaerő-piaci kompetencia-elvárások sorrendje Forrás: Pénzes et al., 2012

- Az általunk fontosnak tartott, társadalommal és annak működésével kapcsolatos ismereteket a szervezetek nem várják el. - A személyes kompetenciák közül a vállalkozások legfontosabbnak a megbízhatóságot, a hibátlan munkát és a határidők betartását látják. A kutatás kitért arra is, hogy milyen mértékű elégedettség jellemző a pályakezdő fiatalok alkalmazása esetén. Ennek eredményét mutatja az alábbi ábra. A vállalkozások leginkább a szóbeli kommunikáció színvonalával elégedetlenek, majd azt követi a tárgyalóképes idegen nyelvi tudás, valamint a kevés szakmai gyakorlat és tapasztalat. Egyéb problémaként jelölték meg a válaszadók a célirányos szemlélet és a stratégiai gondolkodás hiányát, a motiváció, a hajlandóság, az önismeret és az önállóság alacsony szintjét. Ezzel szemben elégedettek voltak a végzettek szakmai elméleti


ismeretivel és azok gyakorlatban történő eredményes alkalmazását biztatónak látják. A kutatás során a képzés és beválás időbeli kapcsolatára vonatkozó információt is nyújtottak a szervezetek. A szervezetek többségének (91,1 %) véleménye szerint a főiskolának olyan hallgatókat kell kibocsátani, akik rövid betanítás után (néhány hét) képesek végzettségüknek megfelelő önálló gyakorlati feladatok megoldására. Ez erősíti a gyakorlatorientáció intenzív javításának feladatát, megfelelve a munkaerőpiac elvárásainak. Pólya és Szűcs (2010) 100 vállalatra kiterjedő kutatásában vizsgálta, hogy egy diplomás pályakezdő milyen elvárásokkal találkozik a munkaerőpiacon a munkaadók oldaláról. A részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

15


10. ábra: A leginkább hiányzó kompetenciák a pályakezdők felvételekor (válaszok %-ban) Forrás: Pénzes et al, 2012.

Elvárás Magas színvonalú szakmai elméleti ismeretek Szakmai gyakorlati ismeretek Tárgyalóképes idegen nyelvtudás Fejlett kommunikációs képesség Alkalmazásképes informatikai ismeretek Kreativitás, problémamegoldó készség Önállóság

Említések száma 32

Elvárás prioritása 4.

29

6.

31

5.

45

2.

31

5.

51

1.

44

3.

2. táblázat: A munkaadók elvárásai a diplomás pályakezdőkkel szemben Forrás: Pólya – Szűcs, 2010

Kutatásuk cáfolja azt a sztereotípiát, mely szerint a diplomás pályakezdőkkel szemben a legfontosabb elvárás, hogy komoly szakmai, gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek. A munkáltatók a legfontosabb elvárások között a potenciális munkavállaló személyiségi jegyeit, rátermettségét vizsgálják elsősorban.

16

- Kiemelkedő fontossággal bír a pályakezdő kreativitása, problémamegoldó képessége (szempont prioritása: 1.). - Fontosnak ítélik a pályakezdő kommunikációs képességeit (szempont prioritása: 2.). és önálló munkavégzésre való képességét (szempont prioritása: 3.). A magas színvonalú elméleti képzés, a tárgyalóképes idegen nyelvtudás, az alkalmazásképes informatikai ismeretek, illetve a szakmai gyakorlati ismeretek fontossága a megkérdezett vállalatok körében háttérbe szorult. Toldi Gábor, a jobline.hu igazgatójának 2013-as nyilatkozata szerint is a magyarországi munkaerőpiacon súlyos feszültség van a kereslet és kínálat között. Amikor a hallgatók elhagyják a képző intézményeket, nem feltétlenül felelnek meg a munkaerőpiac elvárásainak. Közel 500 családra kiterjedő vizsgálat alapján a szülők úgy nyilatkoztak, hogy a legnépszerűbb szakmacsoport, ami felé orientálnák a gyermekeiket az a műszaki és gazdasági terület. A műszaki területet kiváló választásnak ítéli a szakember, mert ez a terület hatalmas igénnyel bír a munkaerőpiacon (Toldi, 2013).


Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon 3. ÁLLÁSAJÁNLATOK ÁTTEKINTÉSE Az online álláshirdetések áttekintésével a munkáltatói oldal konkrét elvárásait elemezzük az agrár/mezőgazdasági illetve műszaki mérnöki területeken (az elemzés egy kiemelt területe az informatikához kapcsolódó állásajánlatok elvárásainak rendszerezése is). Áttekintettük a főbb álláshirdetési gyűjtőoldalak 2013. szeptemberi – októberi novemberi ajánlatait és a következő szempontok alapján elemeztük: - főbb munkakörök, - főbb ismereti körök (szoftverhasználati elvárások, személyes kompetenciák), - végzettség, - tapasztalatok, - főbb ismereti körök és kompetenciák, - jövőbeli munkakörnyezet (hazai és külföldi kiküldetések aránya), - nyelvi kompetenciák, - területi különbségek (főbb megyék, régiók), - CV nyelvei, sajátosságai - egyéb megjegyzések.

A műszaki/mérnök álláshirdetések elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a területhez kapcsolódó álláshirdetések aránya felülreprezentált a különböző online felületeken (a legtöbb oldalon a leginkább jellemző területekhez tartoznak a műszaki állások, akár 2-3-4-szer annyi álláshirdetés jellemző, mint egyéb területeken). Az álláshirdetések leginkább az észak-dunántúli régióban és Budapesten jellemzőek (valamennyi megyéből vannak álláshirdetések a szakmai weboldalakon, azonban ezeken a területeken jóval nagyobb a kínálat). A külföldi állásajánlatok száma elenyésző, általában 5-8 %-ban jellemző az adott munkaterületen. Inkább tanácsadó, fejvadász (személyzeti tanácsadó cégek) vállalkozások adnak fel ilyen jellegű álláshirdetéseket, melyet az alábbi ábra is igazol (a közvetítő cégek ajánlatai hozzávetőleg 75 %-nyi arányban jelennek meg). Más jellegű vállalatok hirdetései elenyészőek.

Célunk a hazai és nemzetközi/multinacionális vállalatok elvárásainak összehasonlítása is. Október hónapban a következő weboldalak álláshirdetéseit tekintettük át (a teljesség igény nélkül választottuk a főbb, ismertebb hazai állásportálokat): - jobline.hu, - jobinfo.hu, - cvonline.hu, - cvcentrum.hu, - allasonline.hu, - workania.hu, - job.hu, - tutimunkak.hu. Választásunk azért az online álláshirdetésekre esett, mivel így széleskörű adatbázisból tudtunk információt szerezni illetve a leginkább naprakész változásokat is figyelemmel tudtuk kísérni.


11. ábra: Az álláshirdetők szemléltetése szófelhő módszerrel Forrás: saját kutatás

A hirdetések szinte csakis teljes munkaidős munkaköröket ajánlanak az érdeklődők számára. A munkakörök megjelölése igen sokszínű. A különböző tematikus oldalakon a szűrési feltételek nagyon változóak – előfordul, hogy 10, míg máshol 45 gépészmunkakörben helyezhetik el ajánlataikat a munkaadók. Megjelenési gyakoriság alapján az alábbi ábrán olvashatók a főbb szűrési feltételek.

17

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna - jó problémamegoldó képesség is gyakran megjelenik.

12. ábra: A leginkább jellemző munkakörök Forrás: saját kutatás

Az iskolai végzettséghez kapcsolódó elvárások sokszínűek, jellemző az OKJ képesítés, érettségi illetve a főiskolai és egyetemi oklevél elvárása is. A műszaki területen leginkább az OKJ-s és főiskolai végzettség jellemző. Egyetemi oklevél kevés esetben elvárás. Az állásajánlatok kedveznek a fiatalabb és tapasztaltabb munkavállalók számára is. Leginkább az 1-5 éves tapasztalatot várják el a munkáltatók, gyakornoki és tapasztalat nélkül végezhető munkakörök száma egészen minimális. A főbb ismereti körök és kompetenciák tekintetében leginkább a következő jellegzetességek jellemzőek: - a felhasználói szintű számítógépes ismeretek alapvető követelmény, de nem ritka speciális szoftverek, programozási nyelvek ismerete sem (pl. C programozási nyelv, AutoCAD szoftver), - jó kommunikációs képesség, felelősségteljes munkavégzés, - terhelhetőség, önállóság, - fejlődőképesség, elhivatottság,

informatikához kapcsolódó kategória help desk rendszergazda

vezető

18

Nyelvi kompetenciák tekintetében általános, hogy minimálisan középfokú nyelvtudás angol és/vagy német nyelvből szükséges. A legtöbb vizsgált oldal hirdetéseiben az angol nyelvtudás volt a leginkább jellemző, viszont a német szintén lényeges felvételi kritérium volt. A hazai és külföldi kiküldetések aránya változó a vizsgált oldalakon. Leginkább a multinacionális termelő vállalatok által meghirdetett állásajánlatokban egyértelmű, hogy nemzetközi környezetben is kötelező a munkavégzés. Más hirdetések esetében ez általában lehetőségként jelenik meg, ha egyáltalán megjelenik. Ennek megfelelően a CV nyelve a multinacionális vállalatok esetében két nyelvű általában, míg a magyar vállalatok esetében vagy ugyancsak két nyelvű vagy csak magyar nyelvű önéletrajz az elvárás. A közszféra, illetve állami vállalatok nagyon csekély mértékben jelennek meg a munkáltatói oldalon a vizsgált időszakban. Az informatikus állások elemzése során megállapítható, hogy általában az IT/ telekommunikáció vagy IT/szoftverfejlesztés álláshirdetési csoportokban sorolják ezeket a hirdetéseket és többnyire nem a műszaki vagy mérnöki csoportok közé. Az alkategóriák meglehetősen eltérőek a különböző weboldalakon. A következő ábra bemutatja a főbb használt kategóriákat, jellegzetességeket két meglehetősen gyakran használt álláskereső oldal esetében.

„A” honlap

„B” honlap

IT/ telekommunikáció

IT fejlesztés Programozás

IT support/ help desk Rendszergazda

IT support / Helpdesk

IT/ Telekommunikáció projektvezető Vezető pozíció – informatika / telekommunikáció

/

IT üzemeltetés Telekommunikáció

Rendszergazda Rendszerüzemeltető Karbantartó

/

/

Projektmanager IT / Telecom vezető


Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon grafikus telekommunikáció programozó értékesítő

grafikus / webdesigner / webszerkesztő Telekommunikáció, távközlés Tesztelés Informatikai értékesítő / IT sales

Telekommunikáció Programozó / Fejlesztő

vállalatirányítás Adatbázisszakértő IT Tanácsadó / Elemző / Auditor Rendszerintegrátor Tesztelő / Tesztmérnök

egyéb

Vállalatirányítási rendszer / SAP Hálózati rendszermérnök Információbiztonság

és

3. táblázat: Tipikus online informatikai álláshirdetési kategóriák Forrás: saját kutatás

Az ábra alapján egyértelműen kimondható, hogy az informatikai képzésekhez kapcsolódó álláshirdetések is igen sokszínűek, különböző területeket ölelnek fel. Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb weboldalon közel a mérnöki kategóriában meghirdetett állások számával azonos mennyiségű hirdetés található meg (több esetben az informatika/telekommunikáció területen a hirdetések száma még több is). A számszerűen kiemelhető munkakörök a következőek voltak az adott időszakban: - programozó, fejlesztő, - rendszerüzemeltető, karbantartó, - vezető IT területen (akár projektmenedzser), - IT elemző, auditor, tanácsadó, - tesztmérnök. A munkakörök tartalmából adódóan kifejezetten sokszínűek az elvárások is: - leginkább alkalmazottakat keresnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra a munkáltatók (ez kb. 80 %-a az összes informatikai álláshirdetésnek), - megállapítottuk, hogy a felsőfokú végzettség elengedhetetlen a hirdetések zömében (viszont közel azonos a Bsc és Msc végzettséghez kapcsolódó elvárások aránya), ECONOMICA 2015. 1. szám

- Budapest és Pest megye a leginkább megfelelő terület az elhelyezkedni vágyók számára (legalábbis az álláshirdetésekből ez rajzolódik ki), - az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen ezekben a munkakörökben, dominál az angol nyelv, azonban a német is gyakran megjelenik második nyelvként, néhol megjelenik más nyelv is, mint például holland, francia. Az elvárt ismereti köröket, elvárásokat általánosítani nagyon nehézkes a sokszínű állásajánlatok miatt, ezért néhány főbb jellegzetességet emelünk ki – ilyenek például: - Linux operációs rendszer minimum felhasználói szintű ismerete, - UNIX ismeretek, - alapvető programozási ismeretek, - mainframe rendszerekkel szerzett tapasztalat, - SQL cluster management tapasztalat, - AIX ismeretek, - gyors IT tanulási képesség, - munkabírás, - vállalatirányításhoz kapcsolódó munkakörök esetében pedig általános elvárás az SAP, EDI ismerete. A magyar illetve külföldi munkáltatók elvárásai között számottevő különbség nem tapasztalható, legfeljebb a nyelvismeret foka és a beszélt nyelvek száma tér el. 19

Szűcs Róbert Sándor - Pólya Éva - Horváth Marianna A felsorolt, és közel sem teljes elvárások elsősorban szoftverismereti jellegzetességek alapján feltételezhetjük, hogy leginkább az a felsőoktatási intézmény lehet versenyképes, mely képes mind szoftvereivel és hardvereivel, mind humánerőforrásával támogatni ezen készségek és képességek megszerzését. Az agráriumhoz kapcsolódó állások elemzése során szintén áttekintettük az említett online felületeket. Megállapíthatjuk, hogy az eddigiekben tárgyalt sokszínű és igen nagyszámú álláshirdetések helyett az agráriumhoz kapcsolódó álláshirdetések száma meglehetősen alacsony. A legtöbb álláskereső oldalon az ipari tevékenységek mellett kapnak helyet ezek az állások, az ipari/agrár jelleg több esetben össze is kapcsolódik, de még így sem nagy az álláshirdetések száma. A megtalálható főbb álláshirdetési csoportok a következőek: - értékesítés (növényvédelem, agrártermékek), - környezetvédelem, - erdőgazdálkodás, (erdész, vadász,) - szőlész, - kertészmérnök, - menedzser, mezőgazdasági mérnök. Az állások a következő sajátosságokkal jellemezhetőek: - az agrárhoz kötődő állások nagy része nem kíván felsőfokú végzettséget, - a felsőfokú végzettséghez kötődő hirdetések esetében többnyire elég akár a Bsc. képzés is, - előny a szakirányú agrár végzettség (pl. vadgazdálkodási mérnök), - többnyire angol nyelvismeret szükséges a munkakörök betöltéséhez (ennek foka eltérő). Általában minden álláshirdetésben megjelenik a felhasználószintű számítógépes ismeretek és a B kategóriás jogosítvány az elvárások/ az előnyök között.

20

Az állásajánlatok elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a csakis agrár felsőfokú végzettséggel rendelkezők igen szűkös piacon tudnak elhelyezkedni – arról nem is beszélve, hogy a munkakörök érdemi hányada nem is igényel Bsc. vagy Msc. diplomát. Az elemzett munkakörök nagyon sokszínűek, viszont nagyon alacsony számban vannak jelen a vizsgált oldalakon, ezért általános következtetéseket nem tudunk levonni. 4. KÖVETKEZTETÉSEK Összességében megállapíthatjuk, hogy a diploma megszerzése a mai napig versenyelőny forrása lehet a foglalkoztatottak számára. Általánosan, a hétköznapi beszélgetésekben gyakori kijelentés az, hogy a szakmunkások elhelyezkedési esélye, jövedelme, munkaerőpiaci helyzete kedvezőbb, mint a diplomásoké. Divatos kijelentés, bizonyos esetekben igazolható is ez a közhely (mindenkinek van egy olyan ismerőse, aki szakmunkás bizonyítványával sikeres szereplője a munkaerőpiacnak); azonban általánosságban bizonyosan nem. A képzettségi szint emelésével a realizálható jövedelem emelkedik, a munkanélküliség kockázata csökken. Ezt igazolja Veroszta (2013) kutatása is: "A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az egyetemet végzettek bruttó átlagkeresete több mint 460 ezer forint, míg az átlagkereset ennek a fele, 230 ezer. A végzettségi skállán eggyel lefelé lépkedve 100-100 ezer forinttal csökken a havi jövedelem: a főiskolát végzettek átlagkeresete 312 ezer forint, az érettségizetteké 204 ezer. A legmagasabb pályakezdő-keresetre az informatikai karon végzettek számíthatnak; az első két helyen a Pázmány és a Műegyetem informatikai karai állnak, az onnan kikerülő diákok több mint 280 ezer forintos nettó havi keresetre számíthatnak. A lista másik végén a bölcsészek és a társadalomtudósok állnak, 120-130 ezer forintos havi keresettel".


Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon Szekunder kutatási eredményeink alapján javasolható a képzési portfólió bővítése, mely nem feltétlenül differenciálatlan bővítést jelent.

Jól körülhatárolható a munkaerőpiac elvárása, így a fejlesztési erőforrásokat ilyen irányba célszerű összpontosítani.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Czibik Á., Makó Á., Várhalmi Z., Pál N. (2012): Rövidtávú munkaerő prognózis 2013, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2012. november, p. 176. [2] Cserepes T., Czibik Á., Győrő O., Makó Á. (2008): Diplomás pályakezdők es felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből – 2008, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Budapest, 2008 november, http://www.frissdiplomas.hu/palyakezdo_abc/f,30/a,3, p. 40 [3] Educatio Nonprofit Kft. (2013): Melyik diploma ér a legtöbbet, 2013. augusztus 15., http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/palyakovetes_es_alumni/palyakovete s_infok/melyik_diploma_er_a_legtobbet?itemNo=1, Letöltve: 2013. október 20. [4] Educatio Nonprofit Kft., Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete - MKIK GVI (2009): Munkáltatói elvárások frissdiplomásokkal szemben, http://www.hrportal.hu/c/munkaltatoi-elvarasok-frissdiplomasokkal-szemben20090709.html, Letöltve: 2013. október 20. [5] HR Portal (2005): Pályakezdő mérnökök – Elvárások és hiányosságok, http://www.hrportal.hu/hr/palyakezdo-mernokok-elvarasok-es-hianyossagok20050725.html, Letöltve: 2013. október 20. [6] Jávor A. (2013): Az idei felvételi tapasztalatai, Magyar mezőgazdaság, 2013. szeptember 11., p. 14-16 [7] KSH (2010): Társadalmi helyzetkép, 2010 [8] KSH (2011): A fiatalok munkaerő-piaci helyzete. A munkaerő-felmérés alap-, illetve a 2010. IV. negyedévi kiegészítő felvétele alapján. [9] KSH (2012): Munkanélküliség által érintettek, 2012. Statisztikai tükör VI évf. 106. szám [10] KSH (2013): Munkaerő-piaci folyamatok, 2013. I. félév. Statisztikai tükör VII évf. 64. szám [11] KSH (2013): A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 [12] KSH (2013): Végzettek a nappali és a felnőttoktatásban (1990–), http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsi002b.html, Letöltve: 2013. október 20. [13] Kiss L. (2008): Munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások. A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci elhelyezkedésének néhány kérdéséről. Felsőoktatási műhely p. 83-94. [14] Mózer D. – Türei G. (2013): Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, Tények és összefüggések, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2013. április, p. 56. [15] OECD (2012): Education at a Glance – 2012., OECD Indicators, OECD Publishing., ISBN 9789264179295, www.oecd.org/edu/EAG%202012_e-book_EN_200912.pdf, p. 570 [16] Ónody-Molnár D. (2012): Nem túl sok a diplomás, Felsőoktatás – Már a HÖOK is tiltakozik a keretszámok ellen, Népszabadság Online, 2012. január 14., http://nol.hu/belfold/20120114-nem_tul_sok_a_diplomas?ref=sso, Letöltve: 2013. október 20. [17] Pénzes I. R. - László É. - Pólya É. - Szűcs R. - Földi K. - Horváth M. (2012): Munkaerő - piaci kutatáson alapuló képzésinnováció a Szolnoki Főiskolán, Magyar és a Világtudomány Napja XVI. Tudományos konferencia, Szolnok, 2012. november 14., „Szolnoki Tudományos Közlemények” on-line folyóirat, ISSN 2060-3002, p. 364 – 374. [18] Pólya É., Szűcs R. S. (2010): Diplomás Pályakövetés Kutatás – 2010, Szolnoki Főiskola, Munkaerőpiaci felmérés, p. 28. ECONOMICA 2015. 1. szám

21


[19] [20] [21]

[22]

[23] [24]

22

Szabó Sz. (2011): Érzelmi kompetenciák-Versenyképes diplomások. In: Állásstart Diplomás Álláskeresők-Kézikönyve. p. 44-45. Széll K. (2011): Mivel tűnjünk ki a munkaerőpiacon? Építsük fel személyes karriermárkánkat! In: Állásstart Diplomás Álláskeresők-Kézikönyve. p. 52-53. Veroszta Zs. (2012): Friss diplomások 2011 – Zárótanulmány, http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany .pdf, p. 44 Veroszta Zs. (2013): Friss diplomások 2012 – Zárótanulmány, http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/Frissdiplomasok_2012_zarotanulmany_es_modszert an/Frissdiplomasok_2012.pdf, p. 81 Világgazdaság (2012): Ennyi pénzt kaphatnak a pályakezdők, 2012. július 31., http://www.vg.hu/penzugy/ennyi-penzt-kaphatnak-a-palyakezdok-381799 Toldi G. (2013): Nehezen fizetik a szülők a továbbtanulást, 2013. október 25., http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/ongondoskodas/befektetes/nehezen-fizetik-aszulok-a-tovabbtanulast/, Letöltve 2013. október 27.


Szakács Attila - Szakács Zsolt - László Éva

Szakács Attila1 - Szakács Zsolt2 - László Éva3

Építőipari és közműépítési trendek Szakács, Attila – Szakács, Zsolt – László, Éva Trends in the Construction Industry and in Building Public Utilities Összefoglaló: Ha az ember azt a szót hallja, hogy építőipar, valószínűleg egy ház felépítésére asszociál, ám az építőipar fogalma ennél jóval nagyobb területet fed le, és igen színes korszakokra bontható. Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása. Egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina. Manapság egyre több környezetbarát technológiát alkalmaznak az építkezések során, és nagy hangsúlyt kap már a tervezés szakaszában is a megújuló energiaforrás használat, főként a napkollektor használata. Az építőipari és közműépítési trendek mérésére egy kérdőív is készült, melyet 100 vállalkozásvezető töltött ki. Kulcsszavak: építőipar, környezetvédelem, beruházás Abstract: If one hears the word construction industry, one probably associates it with building a house, but the concept of construction industry covers a much larger area and can be divided into colourful periods. Architecture is the transformation of the built environment. On the one hand it is one of the branches of arts (applied arts), on the other hand it is one of the branches of engineering and technology disciplines. Nowadays, more and more environment-friendly technology is used in the construction industry, and already in the design stage a considerable emphasis is put on the use of renewable energy resources, in particular the use of solar cells. To measure the trends in the construction industry and in the building of public works we have also prepared a questionnaire which was filled in by 100 managers of enterprises. Keywords: construction industry, environmental protection, investment

1. AZ ÉPÍTŐIPAR Az építészet majdhogynem az emberiséggel egy idős. Már az őskorban is felfedezhető, ha a barlang építészetre gondolunk, bár ez még eléggé kezdetleges volt. Ezt követék később a már előre megtervezett építészettel jellemzhető építési korszakok, úgy, mint az antik görög, római, romantika, gótika korszakai. Ezek az építmények, melyek akár több mint 1

Főiskolai docens, Ph.D., Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. 2 Főiskolai adjunktus, Ph.D., Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. 3 Főiskolai tanár, Ph.D., Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 ECONOMICA 2015. 1. szám Szolnok Tiszaligeti sétány 14.

kétezer évesek igen jó alapanyagokból és hozzáértő kivitelezésük miatt még ma is láthatóak, bár sok már nem az eredeti funkcióját szolgálja. Az újkorra jellemző a reneszánsz, a kissé túldíszített barokk, illetve a modern építészet, mint az Art Deco. Az építészeti tervezés felosztása alapvetően az épületek funkcionális típusai alapján történik, így négy csoportot különíthetünk el: - Lakóépületek: családi- és társasházak, - Középületek: szakrális-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények - Üzemépületek: termelő-, raktározási-, kereskedelmi-vendéglátó szolgáltatási célú 23

Építőipari és közműépítési trendek épületek, üzemi irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok, - Különleges rendeltetésű épületek: laktanya, repülőtér Az épületnek a funkcióján túl az esztétikai tulajdonságait is magában kell hordoznia, hiszen egy-egy ilyen különleges épület nagyszerű idegenforgalmi látványosság lehet pl. Parlament, Budai vár, Citadella, Gödöllői kastély stb. Éppen emiatt az építészeknek általában vannak bizonyos stílusjegyeik, amelyek az általuk tervezett objektumokon is megjelennek. Ilyen stílusjegy lehet, a manapság egyre jobban elterjedő Organikus (szerves) építészet olyan irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület "természetesen" nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, "szerves" egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei. A szerves építészethez sorolhatjuk az úgynevezett bio- vagy öko házakat is, szép példányaik Svájcban találhatók, félig vagy nagyobbrészt földbe épültek. Az építőipar izgalmas szakterület. Izgalmas és leginkább gyakorlati szakterület, ahol kiemelkedően fontos a precizitás. Itt képeződik le mindaz az elméleti tudás, ami aztán otthonaink és különböző funkciójú épületeink felépítéshez vezet. Nem szabad elfelejtkeznünk azonban a terület azon résztvevőinek munkájáról sem, akiknek kiváló szakmai tapasztalatai nélkül egy épület sem állna manapság. Az építmények több szakma egymásra épülő munkájával létrehozott igen összetett alkotások, így a kivitelezés szervezése, irányítása és megvalósítása építményenként különböző. Egy-egy szerkezeti megoldás egyszerre több, olykor ellentétes funkció optimális összehangolását jelenti, mint például a külső és a belső terek elválasztása vagy összekapcsolása, jó hőszigetelés és szilárdság biztosítása. Az építési tevékenység sajátossága, hogy mindig új helyszíneken, mindig új 24

létesítményeket hoz létre. További jellemzője még a szezonalitás, vagyis nagymértékben függ az időjárástól, mert míg tavasztól késő őszig lehet kültéri munkákat végezni, a téli időszakban már csak a belső munkálatok (pl. csempézés, festés) végezhetők. Ez alól csak a sürgősségi munkák kivételek, vagyis ahol a lakosság nagy számát is érintő probléma megoldásáról van szó, ilyen lehet például egy víz vagy gázvezeték cseréje csőtörés miatt. A földrajztudományban a négyes elkülönítés a következő: primer szektor (mezőgazdaság), szekunder szektor (ipar), tercier szektor (szolgáltatások), kvaterner szektor (kutatásfejlesztés-innováció (K+F+I)). A fejlett országokra jellemző, mint ahogyan Magyarországra is, hogy a legnagyobb hányad a szolgáltatás (65%), majd ezt követően az ipar (30 %, ezen belül az építőipar 4%), és végül a mezőgazdaság (5%).

1. ábra: A gazdasági szektorok megoszlása (saját szerkesztés) Forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2012/12/ gdp-erdekessegek.html

A gazdasági válság nagyon súlyosan érintette az építőipart. Amíg a gazdasági és pénzügyi válság megjelelésekor 2008-ban Magyarországon az építőipari termelés 2.441.330 millió Ft volt, addig 2012-ben már csak 1.755.098 millió Ft (majdnem 30%-os csökkenés). Szerencsére 2013-tól az építőipari termelésben növekvő tendencia mutatkozik.


Szakács Attila - Szakács Zsolt - László Éva Számos külföldi ingatlanfejlesztő cég ment csődbe, amelyek így magyarországi leányvállalataikat is kénytelenek voltak felszámolni. Tovább zuhant az építkezések száma Magyarországon is, ami miatt 2 év alatt közel harminc ezren vesztették el az állásukat az építőiparban. Mivel jóval kevesebb beton, tégla, szigetelő anyag is fogyott, az építőiparban is leépítések voltak.

2. ábra: Az építési termelés alakulása 2010 és 2013 között (millió Ft-ban). Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/ xstadat_eves/i_oe001.html

1. táblázat: Építőiparti nettó átlagbér Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli030.html

2. ÉPÍTŐIPARI TRENDEK Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban az épületek (lakó, kereskedelmi) a CO2 kibocsátás 40 %- ért felelősek.

Valójában az épületekkel megfelelően foglalkozni kiemelten fontos, de ezen túl hosszú távon szintén rendkívül kritikusak a városvezetés és a közlekedés kérdései is.

3. ábra: Magyarország megújuló energia felhasználása 2005 és 2020 között (kilo tonna olajegységben) Forrás: NFGM


25

Építőipari és közműépítési trendek Az ábráról jól tükröződik, hogy ezen energiaforrások felhasználása 2020-ra valószínűleg meg fog duplázódni, sőt a közlekedésnél megtriplázódik. Szerencsére manapság egyre kedveltebb a megújuló energiaforrások használata. Ilyen a szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban. A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. Magyarországon egy 2009-es kutatás alapján a megújuló energia használata 7,3%, ami az EU 27-hez viszonyítva alacsonyabb (9 %), de így is megelőztünk jó néhány országot: Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Görögország, Ciprus, Írország, Hollandia, Belgium, Ciprus, NagyBritannia és a sereghajtó Luxemburgot (2,8%) is. (EUROSTAT) A gazdasági szektorokon belül az iparban (27%) a kutatásfejlesztés, innováció (K+F+I) igen nagy hangsúlyt kap, különösen az építőiparban. Erre azért is van szükség, mivel folyamatosan hoznak létre újabbnál újabb alapanyagokat, illetve fejlesztik tovább a már meglévőket. A hagyományos iparágakban is elképesztő sebességre kapcsolt a kutatási kedv: a tégla, a cserép, a beton és a nyílászárók is jelentősen megújulnak. Az építőiparban azonban hosszú ideig tart egyegy új anyag elterjedése, ezt az engedélyeztetési folyamat és a szabványok mellett az is nehezíti, hogy a több évtizedre, esetleg évszázadra tervezett épületekbe

26

(nem beszélve a műemlék típusú épületekről) mindenki csak nagyon megbízható anyagokat építene be. Mégis a szerkezeti elemeknél is akad bőven innováció, és persze számos kiegészítő, például fényre sötétedő nyílászáró vagy napelemes cserép teheti takarékosabbá a jövő épületeit. További fejlesztések az építőiparban: - áramot termelő ablak - folyékony gránit (beton helyett) - szénszálas, önjavító beton A régi kor emberei még jól ismerték és alkalmazták is azt a több ezeréves építési fortélyokat, amelyekkel jól használható, többnyire egészséges és főleg a környezet, a természetet kismértékben károsító épülteket tudtak létrehozni és használni. A hagyományos öko építészet szellemében a helyi kultúrához, építészeti, vagy inkább építési – hagyományokhoz több tájegységünkön is szorosan hozzákapcsolódott a természet közeliség. Ilyen típusi építészetre példa többek között a Felsőtiszavidéki parasztházak falazatainak szerkezete, vagy a közép- és délalföldi épületek nádfedése. Ezen technika előnye, hogy célszerűség, olcsóság, környezetóvás, és újrahasznosítás. Az építési hulladékokat a következők szerint lehet újrahasznosítani: - nád (tetőfedés) - fa, szalma (födém) - vályog (falazat) - „zöld” (kert) A régi épületek elbontása után a főszerkezeti anyagok (gerendák, szarufák, ablakok) újrahasznosítása. A mestergerenda akár 120150 évig is elállathatja funkcióját újra és újra beépítve. Sajnálatos tény, hogy a legutóbbi, 2008-as adatok szerint évente mintegy 5 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik Magyarországon, amelynek mindössze a 46 százaléka kerül újrahasznosításra, miközben az uniós előírások 50 százalékot írtak elő.


Szakács Attila - Szakács Zsolt - László Éva Az öko- építészet jellemzői: - a „passzívház” (energiatakarékos épületek) - gépészeti rendszer - napenergia - szélenergia - geotermikus energia - víz, esővíz újrahasznosítás - szennyvízkezelés - hulladékgazdálkodás A napenergia felhasználásának ezen kívül számos pozitív üzenete is van: - a tiszta energia használatával innovatív és előretekintő gondolkodást közvetítünk - napkollektoros rendszer telepítésével növeljük ingatlanunk értékét - tiszta, megbízható és zajmentes rendszer tulajdonosává válunk - csökkentjük az energiaszolgáltatóktól való függőségünket is Hátrányai: - napenergia korlátozott időbeli elosztása (tavasztól-őszig) - megoszlása szezonális (főként nyáron) - hasznosítása jelentős beruházásigénnyel jár, ami komoly megtérülési számításokat követel, úgy pénzügyi, mint környezetterhelési szempontból

3. ÉPÍTŐIPARI MAGYARORSZÁGON

HELYZETELEMZÉS

Az építőipar és a közműépítés az állami (vasútfejlesztés, autópálya építés) megrendelések miatt is emelkedik. A jelenlegi helyzet feltérképezése végett online lekérdezés segítségével 100 magyarországi vállalkozás szubjektív nem reprezentatív véleményét ismerhettük meg. A válaszadók 80% magán vállalkozás és csak 20% állami tulajdonú. Az utóbbi 10 évben a megkérdezettek beruházási állományában a legkisebb és a legnagyobb költségű beruházást is 20-20% említette.


4. ábra: Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások mértéke. A megkérdezettek 40%-a számít az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakában a beruházásaihoz pályázati forrásra is, főként 100 millió Ft alatti összegben. A megkérdezettek reálisan látják ezeket az összegeket, ugyanis a 2014 és 2020 közötti időszakban mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások részére évi 60 milliárd Ft-os keretösszeg áll rendelkezésre, és főként energetikai korszerűsítésre fordítható kedvező kamatozású hitelek. Ebbe a kategóriába tartozik mind technológiai, mind infrastrukturális; telephely fejlesztési beruházások. A legfőbb követelmény, hogy a vállalat az energiahatékonysági (területfűtés, világítás stb.) beruházások nyomán hatékonyabban tudjon termelni (kapacitás kihasználás növelése). A komplex felújításokat, azaz az olyanokat, amelyek egy beruházással 25%-kal, vagy annál nagyobb mértékben növelhetik meg egy adott épület energiahatékonyságát, olyan emelt szintű támogatással (pl. a mindenkori ÁFA mértékét 10%-kal meghaladó vissza nem térítendő támogatás) indokolt segíteni, amely mértékében úgy jelent ösztönzést, hogy egyben a gazdaságfehérítési célokat is szolgálja. (http://www.hazaihatekonysag.hu/component/k2/ite m/44-forrasok-es-tamogatando-celok)

27

Építőipari és közműépítési trendek

4. AZ ÉPÍTŐIPARRA HATÓ TÉNYEZŐK Az építőipar a magyar gazdaság egyik jelentős része, mely új értéket is jelent, valamint az épületek akár idegenforgalmi látványosságok is lehetnek. Ezen iparágra igen jellemző a szezonalitás (tavasztól-őszig), ugyanis a téli időszakban legfeljebb belső munkálatokat lehet elvégezni (festés, burkolás, tapétázás stb.) . Sajnálatos módon a 2008-as gazdasági válság hatására Magyarországon sok építőipari kereskedő volt kénytelen bezárni és alkalmazottait elbocsátani. 2013-tól viszont növekvő tendenciát mutat az építkezések száma és a megtermelt érték is, amiben az állami megrendelések is beleszámítanak, többek között autópálya építés, vasútvonal felújítás. Továbbihatást gyakorol állami szinten az építkezések számár a panelprogram

(panelházak energetikai korszerűsítése nyílászárók kicserélése, külső szigetelés), a Szocpol és a Cafetéria részeként lakáscélú támogatás. A lakáshitel-törlesztésre adómentesen adható maximum 5 millió forint öt éves időszakban, azaz akár havi 83 ezer forint is. Ez a lehetőség már tavaly is részben adott volt, de könnyítést hozott az idei év. A legfontosabb, hogy most már nem csak lakásvásárlásra vagy egy új hitel törlesztőinek a támogatására adható, hanem meglévő lakáscélú hitel részleteinek a támogatására is, amennyiben az ingatlan a munkavállaló (rész) tulajdonában van és a hitel hitelintézettől, vagy pénzügyi vállalkozástól vették fel, vagy egy korábbi munkavállalói hitel kiváltására fordították.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Carolyn Fry: A klímaváltozás- A XXI. század legnagyobb kihívása, Totem Plusz Kiadó, Budapest, 2008, ISBN: 978-963-590-354-2 [2] Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe -A tudatos vásárlás mindent megváltoztathat, Nyitott Könyvműhely Kiadó Kft., Miskolc, 2009, ISBN: 978-963-972-563-8 [3] Eric Ries: Learn Startup- Hogyan tegyük ötleteinket sikeressé és fenntarthatóvá? HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 [4] http://szamvarazs.blogspot.hu/2012/12/gdp-erdekessegek.html [5] http://www.hazaihatekonysag.hu/component/k2/item/44-forrasok-es-tamogatando-celok [6] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oe001.html [7] https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli030.html

28


Pándiné Bakos Eszter

Pándiné Bakos Eszter1

A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből Pándiné Bakos, Eszter The Study Contract from the Point of View of the Labour Market and in Legal Respects Összefoglaló: Napjaink munkaerő-piaci igényeinek kielégítése érdekében a munkáltatók és a munkavállalók egyre gyakrabban tanulmányi szerződést kötnek, amely számos előnyt kovácsolhat mind a két fél részére. Minderre tekintettel a szerző célja egyrészt összefoglalni a vizsgált szerződés szükségességét és előnyeit munkaerő-piaci megközelítésből, másrészt bemutatni a tanulmányi szerződés hatályos jogi szabályozását, illetve rávilágítani azon kérdésekre, amelyekben a feleknek érdemes megállapodniuk a szerződés kötelező tartalmi elemein túl annak érdekében, hogy megfelelő garanciális szabályokkal legyen mind a két szerződő fél körülbástyázva és mindkettejük a lehető legtöbb előnyt aknázza ki a vizsgált kontraktusból. Kulcsszavak: tanulmányi szerződés, Munka Törvénykönyve, munkaerőpiac, munkáltató, munkavállaló Abstract: Nowadays labour market demands are more often satisfied by concluding a study contract at workplaces. This contract may generate a number of benefits for the employer and the employee as well. Taking into consideration the above mentioned, the author strives to summarize the necessity and the advantages of the study contract from the point of view of the labour market; furthermore, the present paper explores how the study contract is regulated in the Hungarian Labour Code. The Code stipulates fewer provisions on the study contract compared with the former labour law regulation, so parties have a greater freedom of choice to conclude contractual provisions taking their special employment relationship and labour market demands into account. In order to avoid legal disputes among the parties concerned the author tries to pay attention to the more important questions which should be regulated in a study contract. Keywords: study contract, the Labour Code, labour market, employer and employee

1. A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS MUNKAERŐ-PIACI MEGKÖZELÍTÉSBŐL Minden munkáltató számára fontos kérdés: hogyan lehet a munkavállalók kompetenciáit és tudását a cég, a vállalkozás érdekében továbbfejleszteni. Ennek egyik intézménye a vizsgált szerződés, amelyben a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös megállapodást köt a munkavállaló tanulmányaira vonatkozóan. 1

Főiskolai adjunktus, Ph.D., Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.


A szerződés megkötése előtt érdemes átgondolni, hogy egyáltalán ajánlott-e a kontraktus az adott esetben. A munkáltatók oldaláról vizsgálva a kérdést, azt mondhatjuk, hogy akkor érdemes nekik tanulmányi szerződést kötniük a munkavállalóikkal, ha hosszabb távon számítanak rájuk, vagy a technikai-technológiai fejlesztéseik megkívánják alkalmazottaik szakismeretének megújítását, új ismeretek megszerzését. A munkáltatóknak pontosan fel kell mérniük, hogy milyen szaktudásra van szükségük a piacon. A tanulmányi szerződés megkötésével a 29

A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből munkáltatók ,,bebiztosíthatják magukat” egy időre, hogy a képzésbe befektetett pénzüket nem más fogja hasznosítani, például egy-egy munkavállaló átcsábításával. Valójában a tanulmányi szerződés lényege munkáltatói oldalról, hogy a befektetett anyagi tőkét szellemi tőkévé alakítsák át, azaz a munkavállaló a támogatást nyújtó munkáltató javára hasznosítsa a megtanultakat. Munkavállalói oldalról közelítve a kérdéshez azt mondhatjuk, hogy azoknak ajánlott tanulmányi szerződést kötni, akik önerőből nehezen vagy egyáltalán nem tudnák tanulmányaikat finanszírozni, illetve elég elszántak ahhoz, hogy képezzék magukat és eleget tegyenek a munkaerőpiac, ezzel a munkáltatóik által elvárt igényeknek. Ezzel szemben nem ajánlott azoknak, akik nem kívánnak a munkáltatójuknál hosszabb ideig dolgozni, illetve azoknak sem, akik nem éreznek magukban elég kitartást a tanuláshoz. A gyakorlatban a tanulmányi szerződés megkötését akár a munkáltató, akár a munkavállaló kezdeményezheti. Első esetben ,,a tanulmányi szerződés elsősorban garanciát jelent a befektetés részleges megtérülésére, a speciális tudásanyag házon belül tartására” (Balogh, 2015). Sok vállalat ragaszkodva a munkavállalói állományához a munkaerőpiacról való munkaerő felvétel helyett a belső előmenetelen alapuló szervezetfejlesztést részesíti előnyben és a már meglévő ,,dolgozókba fektet be”. Ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes felkészülni arra az esetre is, hogy a munkavállalóik kezdeményezik a tanulmányi szerződés megkötését, hiszen a tanulmányok elvégzésével ,,a munkavállaló magasabb végzettséget szerezhet, másik munkakörbe kerülhet (…)” (Balogh, 2015). Felkészülve a munkavállalói kezdeményezésre, elsősorban a közepes és a nagyobb méretű vállalatoknak érdemes megfogalmazni olyan belső szabályzatot, amely a tanulmányi szerződésekre vonatkozik. Az ilyen szerződések ad-hoc jellegű megkötése rossz hatással lehet a munkavállalók motivációjára, vagy akár csökkentheti az előmeneteli és javadalmazási elvek, rendszerek működésének hatékonyságát, 30

és tekintettel arra, hogy egyfajta juttatásról van szó, célszerű óvatosan, megfontoltan és lehetőség szerint igazságosan kezelni, bírálni el az ezzel kapcsolatos kérelmeket, ügyeket.(Balogh, 2015) A tanulmányi szerződés előnye, hogy növelheti a munkáltatók versenyképességét, illetve lehetőséget teremthet számukra, hogy magasan képzett munkaerő legyen a birtokukban. A tanulmányi szerződés egy befektetés munkáltatói oldalról, hogy a piaci igények által megkívánt tanulmányok elvégzését követően szakmailag képzett munkavállalókkal rendelkezzenek, akik a piaci kihívásoknak megfelelő, a munkáltató elvárásaihoz igazodó munkát végeznek. A munkáltatók a tanulmányi szerződés keretén belül azért nyújtanak anyagi és egyéb támogatást, segítséget a munkavállalóiknak, hogy azok a megszerzett tudás révén magasabb profitot és egyéb előnyt termeljenek, teremtsenek számukra. Megállapíthatjuk, hogy minden vállalkozás számára jó befektetés a humánerőforrás fejlesztése, hiszen az versenyelőnyt teremthet a konkurenciával szemben, valamint akár jelentős költségmegtakarítás is elérhető azzal, ha külső szakértők helyett megfelelően képzett munkatársakra bízunk feladatokat. Másik oldalról vizsgálva a szerződés előnyeit, a munkavállalók a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudást szerezhetnek munkáltatóik támogatásával, illetve hosszabb távra bebiztosíthatják magukat a munkahelyükön.

2. A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA A tanulmányi szerződést a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Továbbiakban: Mt.) a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások között szabályozza. A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállalónak támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja ECONOMICA 2015. 1. szám

Pándiné Bakos Eszter és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződés törvényi fogalma egyértelművé teszi, hogy a tanulmányi szerződés létrejöttének elengedhetetlen feltétele a munkaviszony fennállása, azaz a tanulmányi szerződés alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Az Mt. hatályba lépése előtti munkajogi szabályozás, a 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről (Továbbiakban: régi Mt.) lehetővé tette, hogy a munkáltató a szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést kössön, azaz korábban a munkáltatók nem csak az alkalmazottaik, hanem a leendő alkalmazottaik tanulmányait is támogathatták. Természetesen ma is van lehetőség arra, hogy egy munkáltató vele munkaviszonyban nem álló magánszeméllyel kössön olyan atipikus szerződést, amelyben a munkáltató vállalja a tanulmányok támogatását, a vele szerződő fél pedig a tanulmányok folytatásának, valamint a munkaviszony létesítésének és meghatározott ideig való fenntartásának kötelezettségét. Ugyanakkor ebben az esetben a felek szerződése a polgári jog szabályainak hatálya alá fog tartozni, amelyben a munkajogi kógens rendelkezések nem érvényesülhetnek. Ez egyfelől rugalmasságot biztosít a szerződést kötő felek számára, másfelől azonban a visszaéléseknek is nagyobb teret enged. Mind a leendő munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak célszerű ezért körültekintően eljárnia a szerződéskötés során.(Póczek – Tivadar, 2015) A tanulmányi szerződés törvényi fogalma a felek főkötelezettségét is meghatározza: a munkáltató meghatározott mértékben és formában támogatást nyújt a tanulmányok folytatása alatt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy tanulmányait folytatja és a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A feleknek ezekben a kötelező tartalmi elemekben meg kell egyezniük a szerződésben, azaz pontosan meg kell határozniuk, hogy a munkáltató milyen ECONOMICA 2015. 1. szám

mértékben és formában támogatja a munkavállaló tanulmányát (tandíj, útiköltség, tankönyvek ellenértékének megtérítése, stb.), a munkavállaló milyen tanulmányt folytat (oktatási intézmény, szak, a tanulmányok megkezdésének és a várt befejezésének határideje, stb.) és a képzettség megszerzése után mennyi időt kell a munkáltatónál eltöltenie. Abban az esetben, ha a felek a munkáltatónál a tanulmányok befejezése után a munkaviszonyban töltendő idő tartamát a jogszabályban megengedettnél hosszabb időtartamban határozzák meg, ez a kikötés nem teszi érvénytelenné az egész szerződést és a szerződés egyéb rendelkezései érvényben maradnak. Lényeges, hogy a szerződő felek tanulmányi szerződésben kikötött kötelezettségeinek egymással arányban kell állniuk. A szolgáltatás – ellenszolgáltatás aránytalansága részleges érvénytelenség megállapítására vezethet, és a bíróságnak lehetősége van az arányosság helyreállítására, illetve a megállapodás egésze érvénytelenségének megállapítására (Cséffán, 2012, p.593). A felek a kötelező szerződéses tartalmi elemeken túl egyéb feltételeket is kiköthetnek, amelyeket szintén kötelesek maradéktalanul teljesíteni. Meglátásom szerint a tanulmányi szerződésben a feleknek érdemes az alábbi kérdésekben megegyezniük: a. A munkáltató kötelezettséget vállalhat, hogy a munkavállalót a képzettségének, végzettségének megfelelő körben foglalkoztatja tovább. Ebben az esetben célszerű a feleknek megállapodniuk, hogy a munkáltató a tanulmányok elvégzése után milyen határidőn belül köteles a munkavállalót a megszerzett végzettségének, képesítésének megfelelő munkakörbe helyezni. Abban az esetben, ha a munkáltató nem biztosít a tanulmányait időben teljesítő és azt igazoló munkavállalónak a szerződésben meghatározott időn belül a képzettségének megfelelő munkakört, szerződésszegést követ el. (Cséffán, 2012, 31

A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből p.592). Ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti vissza a tanulmányokra fordított költségeit. b. Tekintettel arra, hogy az Mt. - a korábbi szabályozástól eltérően - nem teszi kötelezővé a tanulmányi munkaidőkedvezmény biztosítását a munkavállaló részére, a feleknek célszerű megállapodniuk, hogy a munkavállalót megilleti-e munkaidő-kedvezmény a tanulmányai folytatása alatt, és ha igen, milyen mértékben. Megállapodhatnak a felek abban, hogy a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól a képzési napokon, illetve a vizsgákra való felkészüléshez szükséges időre. Érdemes rögzíteni, hogy a munkáltató fizetett vagy nem fizetett szabadidőt biztosít. Tehát a munkavállalóknak körültekintően kell eljárniuk a tekintetben, hogy a tanulmányi szerződésben rögzítésre kerüljön a munkáltató által biztosított, a tanulmányok folytatásához, a vizsgák letételéhez és a felkészüléshez szükséges idő a későbbi jogviták elkerülése végett. ,,Ha a munkavállaló és a munkáltató a szabadidő kérdését nem rendezik a tanulmányi szerződésben, egy esetleges jogvitában a munkavállalónak nehéz dolga lesz, ha arra kíván hivatkozni, tanulmányi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget. A munkáltatónak ugyanis az új Mt. alapján, ha a tanulmányi szerződés nem mondja ki, nem kötelessége szabadidőt biztosítani a tanulmányok végzéséhez. A munkavállaló nem érvelhet a korábban kialakult bírói gyakorlattal sem, hiszen e döntéseket a bíróságok még a régi Mt. egyértelmű rendelkezéseire tekintettel hozták meg. Ugyanakkor, az új Mt.-ben is megfogalmazásra kerültek olyan alapelvek, mint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye, a jóhiszeműség és

32

tisztesség elve, vagy a kölcsönös együttműködés elve, amelyekre a munkavállaló akár sikerrel hivatkozhat, mégis absztrakt jellegük miatt biztos jogvédelem nehezen várható ezektől. A munkavállaló egyetlen valóban kikényszeríthetőséget biztosító lehetősége a munkaidő-kedvezmények kérdésének alapos rendezése a tanulmányi szerződésben, kérdés, hogy erre a munkáltató is hajlik-e.”(Póczek, 2015). c. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló milyen eredménnyel köteles a vizsgáit teljesíteni, amely elmaradása szerződésszegésnek minősül. A törvényi rendelkezések ismertetésével haladva tovább, az Mt. negatív taxációt tartalmaz, azaz felsorolja azokat az eseteket, amelyekben nem lehet érvényesen tanulmányi szerződést kötni. A törvény értelmében nem köthető tanulmányi szerződés egyrészt munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, másrészt abban az esetben, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. ,,Erre azért van szükség, mert ellenkező esetben a munkavállaló olyan kedvezményért vállalna kötelezettséget, amelyek munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján egyébként is megilletnék, vagy a tanulmányok elvégzése kizárólag a munkáltató érdekeit szolgálja.” (Cséffán, 2012, p.591). Tehát az Mt. kifejezetten kizárja a tanulmányi szerződés megkötésének lehetőségét arra az esetre, amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ez esetben valójában a tanulmányok elrendelése munkáltatói utasítással történik, amely mind jellegében, mind eszközrendszerében eltér a tárgyalt szerződéstől. Másfelől viszont a törvény alapján a munkáltató korlátozás nélkül támogathatja a munkavállaló akár iskolarendszerben, akár iskolarendszeren kívüli oktatását, tanulmányát. A tanulmányi szerződés formáját illetően az Mt. előírja az írásbeliséget. Az írásbeliség követelményének oka, hogy a tanulmányi


Pándiné Bakos Eszter szerződés általában hosszabb időre szóló jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet a felek javára, illetve terhére, és ezért a felek és az általános jogbiztonság szükségessé teszi a tanulmányi szerződésnek az írásba foglalását (Cséffán, 2012, p.592). Az Mt. rögzíti a tanulmányi szerződés megszegésének eseteit és meghatározza annak jogkövetkezményeit. ,,A törvény alkalmazása során szerződésszegésnek tekintendő minden olyan magatartás, amely a tanulmányi szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik szerződő fél szerződéssel kapcsolatos jogait és törvényes érdekeit.” (Cséffán, 2012, p.594). A munkáltató szerződésszegése tekintetében az Mt. általánosan fogalmaz: ,,a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el”. Lényeges szerződésszegésnek minősül, ha a munkáltató nem folyósítja a támogatást a tanulmányi szerződés szerint. Ezen túlmenően a felek egyéb munkáltatói kötelezettséget is lényegesnek minősíthetnek; például a tanulmányi munkaidő-kedvezmény biztosítását vagy a munkavállaló megszerzett képzettségének megfelelő foglalkoztatását. Munkáltatói lényeges szerződésszegés esetén a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségei alól, azaz például nem köteles a munkáltatónál a kikötött ideig munkaviszonyban állni. A munkavállaló szerződésszegése tekintetében a törvény szerint lényeges szerződésszegésnek minősül, ha a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi, azaz a szerződésben meghatározott tanulmányokat nem folytatja, vagy az előírt idő lejárta előtt felmondással megszünteti a munkaviszonyát. Ezen túl munkavállalói szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. Az Mt. alapján annak eldöntéséhez, hogy a munkavállaló eltöltötte-e azt a legfeljebb öt éves időtartamot, amit a felek a tanulmányi szerződésben kikötöttek, a törvény 115.§ (2) bekezdését kell alkalmazni. A tanulmányi szerződés munkavállalói ECONOMICA 2015. 1. szám

megszegésével kapcsolatban látható, hogy a tanulmányi szerződés megszűnése nem feltétlenül esik egybe a munkaviszony végével. Továbbá, a törvény értelmében nem csak az minősül a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegésének, ha az ő nyilatkozata alapján szűnik meg a munkaviszony a kikötött idő előtt, hanem az is, ha a munkáltató szűnteti meg a munkaviszonyát a magatartása miatt. E körbe sorolható a munkáltatói azonnali hatályú felmondás, illetve a munkavállaló magatartására alapított felmondás. Természetesen a felek a tanulmányi szerződésben egyéb munkavállalói kötelezettséget is lényegesnek minősíthetnek, például megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló milyen eredménnyel teljesítse a tanulmányait. Arra az esetre, ha a munkavállaló lényeges vagy a felek által lényegesnek minősített kötelezettségét megszegi, az Mt. elállási jogot biztosít a munkáltató részére. Az elállás visszamenőleges hatállyal szünteti meg a szerződést, azaz a felek között elszámolásnak van helye. Ez a gyakorlatban a nyújtott támogatás visszakövetelését jelenti. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. A hatályos szabályozás a korábbi gyakorlatra és esetekre figyelemmel lehetőséget biztosít a feleknek a tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondására abban az esetben, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna (clausula rrebus sic stantibus). A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza. A fentieken túl az Mt. a tanulmányi szerződésre további két rendelkezést tartalmaz. Egyrészt az Mt. 229.§ (4) bekezdése szerint ,,a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra 33

A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből átszállnak”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás a munkaviszonyt és ebből eredően a tanulmányi szerződést nem érinti, a jogok és a kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át. Másrészt a törvény 229.§ (8) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a felek kötbért kössenek ki, amely esetben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186-189. §-a irányadó. Habár a törvény kifejezetten nem említi, természetesen a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik a tanulmányi szerződést. A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos munkajogi igény érvényesítése érdekében a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A munkáltató a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás visszafizetésével kapcsolatos igényét fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy keresettel érvényesítheti.

3. ZÁRSZÓ A mai gazdasági helyzetben a munkáltatóknak elemi érdekük, hogy dolgozóik szakmailag képzettek, sőt egyre képzettebbek legyenek és

a piaci igények által megkívánt tudással rendelkezzenek; másfelől – tekintettel a munkanélküliség magas arányára, illetve a munkaerőpiac által támasztott követelményekre és az újabb technikai, technológiai, nyelvi és egyéb szakmai tudás megszerzésének fontosságára -, a munkavállalóknak is érdekük, hogy hosszabb távra bebiztosítsák magukat a munkahelyükön és a meglévő ismereteiket folyamatosan gyarapítsák. A fenti igények kielégítését szolgálhatja a tanulmányi szerződés megkötése, amely a munkáltató és a munkavállaló között olyan kontraktuális kapcsolatot hoz létre, amely számos előnyt kovácsolhat a szerződő feleknek, ha annak tartalmát körültekintően alakítják ki. A tanulmányi szerződés hatályos magyar törvényi szabályozása kizárólag a szerződés minimális alaki és tartalmi követelményeiről rendelkezik. Erre tekintettel a szerző igyekezett felhívni a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyekben a feleknek érdemes megállapodniuk a jogbiztonság és a későbbi jogviták elkerülése végett.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4]

[5] [6] [7] [8] [9]

[10]

34

1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Balogh Mónika: Tanulmányi szerződések: ad hoc, vagy belső szabályzat alapú megállapodások? (letöltve: http://www.munkajog.hu/rovatok/munkahely/tanulmanyiszerzodesek-ad-hoc-vagy-belso-szabalyzat-alapu-megallapodasok, 2015.03.15.) BH 1982. 483. (Jogeset) BH 1994. 346. (Jogeset) Cséffán József: A Munka Törvénykönyve és magyarázata. Szegedi rendezvényszervező Kft. – Szeged, 2012 Dudás Katalin: Tanulmányi szerződés – tanulságok a gyakorlatból. In: HumánSaldo, 2006/Különszám Póczek Aliz és dr. Tivadar Krisztián: Munkaviszonyt megelőző tanulmányi szerződés? Szerződési lehetőségek az új Munka Törvénykönyve alapján (letöltve: http://www.jogiforum.hu/hirek/32340, 2015.03.13.) Póczek Aliz: Bizonytalanná vált a tanulmányi szerződések jövője? – A tanulmányi szerződés szabályozása egykor és ma, (letöltve:http://hirposta.hu/cikk/4379502/Bizonytalanna_valt_a_tanulmanyi_szerzodesek _jovoje____A_tanulmanyszi_szerzodes_szabalyai_egykor_es_ma/, 2015.03.14.)


Karmazin György

Karmazin György1

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával Karmazin, György The Development of Logistics Service Centres through the Use of Results in Network researches Összefoglaló: A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL) vállalkozások végzik. Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Barabási hálózatkutatási eredményeit figyelembe véve keresünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között. Kulcsszavak: állati és emberi csoportok, üzleti hálózatok, vállalati méret, logisztikai hubok, stratégia megvalósítását támogató tevékenységek Abstract: Logistics centres of a huge capacity and ability to create added value have emerged in recent decades. These centres have become network nodes among the co-operating organizations which accomplish the management of supply chains by connecting different modalities and networks with their infrastructure and informatics. The effective operation of logistics centres present in business networks are usually managed by logistics supplier businesses (3PL/4PL). Defining the supply net as a complex network, logistics centres may be called hubs, the routes and relationships connecting the centres – by borrowing the term used in network theory – may be called edges. Taking into consideration the results of Barabási’s network research we are searching for correlations between his proven principles and the growth possibilities of the centres (hubs) operated by logistics service providers. Keywords: animal and human groups, business networking, business size, logistics hubs, activities supporting the implementation of the strategy

1. BEVEZETÉS Minden korszaknak megvan az az időszaka, hogy mit lehet és mit érdemes kutatni. A hálózat az a kihívás, amit érdemes most 1

Főiskolai adjunktus, Ph.D., Szolnoki Főiskola, alapító-tulajdonos, BI-KA Logisztika Kft., [email protected]


felvállalni. Úgy a biológiai egzisztenciánk, mint a kommunikációnk, a szakmai életünk és a társadalmi életünk is hálózatoktól függ. Ezeknek a megértése nem csak szükségszerű a tudósok és a hétköznapi emberek számára, hanem elengedhetetlen is, hiszen valamilyen módon navigálnunk kell a 21. századot. A jövő technológiái, a jövőbeli kommunikációnk és az 35

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával egész biológiai létezésünk a hálózatoktól fog függeni. A 21. században jelen vannak a hálózatok, és mi teljesen tőlük függünk, hiszen beléjük vagyunk ágyazódva. Számunkra ez egy olyan kérdéssé vált, hogy már nem lehet hálózatok nélkül „rácsodálkozni” a világra (Barabási, 2014a, interjú alapján). Az ember az őt körülvevő természettel szimbiózisban él, bár ezzel folyamatosan visszaél (környezetszennyezés), amiért egyre gyakrabban büntet is a természet (természeti katasztrófák). Magunkon is tapasztalhatjuk, hogy ha minél többet tartózkodunk a természetben, minél több megfigyelést végzünk például az állatok életével kapcsolatban, annál több, az emberiség számára is hasznosítható törvényszerűségre jöhetünk rá. Így van ez a hazai hálóelméleti kutatásokat végző kutatókkal is, akik a galambok mozgásából, és a vizsgált madárfaj egyedei közötti kapcsolat megfejtéséből vonnak le, az emberi közösségek fejlesztése számára is hasznosítható összefüggéseket (Vicsek, 2014), illetve a jövő technológiai fejlődésének irányait támogató megoldásokat (például a drónokkal való kísérletek az Alibaba, az Amazon, a Google és a logisztikai piacon működő UPS vállalatok keretein belül). Érdekesség, hogy a Google vállalat drónokkal kapcsolatos tesztjeit az Amerikai Egyesült Államok nem engedélyezi az USA területén, így azt kénytelen Ausztráliában elvégezni (Világgazdaság, 2015). A természetben az állatok legnagyobb többsége csoportokban él, úgy ahogy mi emberek is különböző közösségekben éljük a hétköznapjainkat. Ma már szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy egy összetartó (munka) közösség sokkal erősebb és jobb válaszokat tud adni a változó világ új kihívásaira, mint egy egyén. Bár mi magyarok a munkavégzésünk során rosszul állunk a csoportmunka sikerébe vetett hitünkkel és teljesítményünkkel. Egy friss kutatási eredmény szerint a hazai munkavállalók 50%-a szerint teljesít csak jobban, ha csoportban dolgozik, mint egyénileg. Ráadásul a hazai csoportmunka tagjainak sokszínűségbeli összetétele is jellemzően eltér a más kultúrákban

36

elfogadottakétól (Randstad, 2014; Adó Online, 2014).

2. ÜZLETI HÁLÓZATOK A globális gazdaság kvázi szerkezetét üzleti hálózatok adják (Gelei, 2008), melyek a változó gazdasági környezet hatására jöttek létre, majd a hálózatosodás eredményeképpen jelentős versenyelőnyre is szert tehettek a vállalatok. „A hálózat – s így az üzleti hálózat is – egy struktúra, melyben számos csomópont számos szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A csomópontok az üzleti hálózatokban az egyes üzleti egységek, mint például termelő vállalatok, vevők, logisztikai vagy éppen pénzügyi szolgáltatók. Az összekötő szálak pedig e csomópontok közötti kapcsolatként értelmezhetők” (Gelei, 2008, 4. o.). Az üzleti hálózatok kialakulásának gyökereit Japánban találhatjuk meg, ahol a keiretsu-k egy-egy nagybank finanszírozásának támogatásával, jelentős beszállítói kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat köré szerveződve végzik tevékenységüket (Fukuyama, 2007). A nemzetközi modelleket vizsgálva és ismerve a hazai vállalkozások méretbeli eloszlását (KSH, 2014), csak bizakodhatunk abban, hogy a magyar kis-és középvállalatok, a globalizálódó üzleti hálózatok részeként boldogulni fognak (Gelei, 2008).

3. LOGISZTIKA ÉS A HÁLÓZATOK Természetesen nem csak a termelői kapcsolatokban, hanem a logisztikai szemlélet megjelenése óta, a gazdaságra általánosan is hálózatként kell tekinteni (Chikán, 2002 in Egri, 2014). A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével, megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Ezeknek a rendszereknek az információ áramlását jelentősen támogatja az internet, a ECONOMICA 2015. 1. szám

Karmazin György hatékonyságát pedig nagyban növeli az innovációs és a technológiai fejlesztések alkalmazása. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL) vállalkozások végzik, amelyek stratégiai elképzeléseikben is a hálózatos elrendezésű formát részesítik előnyben (Duleba, 2009). Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Elfogadva Barabási állítását, miszerint a „komplex hálózatok mögött valószínűleg léteznek törvények” (Barabási, 2013, 82. o.), keressünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között. A statikus, véletlenszerűen felépült hálózatok bemutatását elhagyva, figyelmünket a dinamikusan növekvő, skálafüggetlen hálózatok vizsgálatainak eredményeire fordítjuk! 4. HÁLÓZATI PONTOK NÖVEKEDÉSE Barabási első megállapítása a „népszerűség alapján történő kapcsolódás” elfogadását mondja ki, miszerint szívesebben választjuk ki azt a csomópontot, amelynek például kétszer annyi linkje (kapcsolata) van, mint egy másiknak. A folyamatosan növekvő dinamikus, skálafüggetlen hálózatoknak és a népszerűsítő kapcsolódásnak köszönhetően „néhány sok kapcsolattal rendelkező középpont keletkezik (Barabási, 2013, 99. o.) Ezt nevezhetjük második megállapításnak is, melynek következménye az, hogy „a hálózat növekedésével a korábbi pontoknak több idejük van kapcsolatok szerzésére, mint a később jövőknek” (Barabási, 2013, 99. o.) Ezt elnevezhetjük az „időben való belépés” előnyének, amely a fenti két szabályosság hatásainak köszönhetően jelentősen hozzájárul egy középpont növekedéséhez.


De mi lesz a későn jövőkkel, akik koruknál vagy ötletüknél fogva később lépnek be egy már működő üzleti hálózatba? Megvizsgálva azt a folyamatot, amely elválasztja a győzteseket a vesztesektől, láthatjuk, hogy a komplex rendszerekben megjelenő verseny esélyt ad a jobban alkalmazkodó vállalkozásoknak (esetünkben pontoknak) arra, hogy „fitségüknek” köszönhetően előnyre tegyenek szert a versenytársaikkal (akár régebbi pontokkal) szemben (Barabási, 2014b). Ezt nevezhetjük az alkalmasság szabályának, amely alapjában „nem szünteti meg a növekedési és a népszerűségi kapcsolódást” (Barabási, 2013, 109. old) szabályzó mechanizmusokat. Visszatérve a természethez láthatjuk, hogy a legtöbb élő rendszer képes arra, hogy nagyon eltérő környezeti feltételek estén is életben maradjon (Barabási, 2013), ellenben az ember által működtetett rendszerekben gyakran előfordul az, hogy a legkisebb meghibásodások hatására is működésképtelenné válik például egy ember által előállított szerkezet. Ebből kifolyólag a robusztusság (hibatűrő képesség) vizsgálata a jövőben fontos tanulságokkal járhat a működőképességre vonatkozóan, hiszen minden rendszernek a működőképességét „egy bonyolult, szorosan összefüggő hálózat garantálja” (Barabási, 2013, 125. o.). A fenti szabályok figyelembe vételével ma már Barabási és csoportja vállalkozik arra, hogy egy adott dinamikus, skálafüggetlen hálózatról megmondja, hogy „a gazdag egyre gazdagabb lesz” vagy a „győztes mindent visz” sémát követi. Nézzük meg, milyen párhuzamot vonhatunk le a fenti szabályosságok, valamint a logisztikai szolgáltatók stratégiaválasztása és növekedési lehetőségei között.

5. PÁRHUZAMOK ÉS JAVASLATOK A globális áruforgalom töretlen növekedése és az e-kereskedelmi forgalom előrejelzései és töretlen népszerűsége – csak Kínában évi 20%os növekedést prognosztizálnak ezen a területen 2019-ig – (Forrester, 2015) folyamatosan biztosítja a világot átszövő logisztikai hálózatok dinamikus fejlődését, tehát 37

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával a fenti megállapításokat elfogadhatjuk a logisztikai rendszerekre vonatkozóan is. Az 1. táblázat összefoglalja a hálózatelmélet eredményeit és általános következtetéseit, illetve a logisztikai központokat működtető logisztikai szolgáltatókra vonatkozó, növekedésben elkötelezett, üzleti stratégiákat támogató tevékenységekre vonatkozó javaslatokat. Hálózati pont fejlődése

népszerűség

középpont (nagyság) időben való belépés alkalmasság

robusztusság

A javaslatok alapját a hazai logisztikai szolgáltatók körében végzett empirikus, primer, reprezentatív kutatás eredményei (Karmazin, 2014), a szerző saját, logisztikai vállalatnál szerzett gyakorlati tapasztalatai, a szakcikk megírása során felhasznált hazai és nemzetközi kutatási eredmények és tudományos publikációk következtetései adják.

Logisztikai szolgáltatók stratégiáit megvalósító támogatói tevékenységek hatékony PR és marketing tevékenység, magas szakmai színvonalra való törekvés, nyitottság a környezet felé, bizalomszint emelése az üzleti kapcsolatokban, új ágazatok felé nyitás, új kapcsolatok kialakítása az internet támogatásával növekedési stratégia elfogadtatása a vállalati szervezeten belül, együttműködések kialakítása, akár konkurens vállalatokkal is, stratégiai felvásárlások rugalmasság, okozói magatartás, új piacokra lépés, új szolgáltatások és technológiák bevezetése, alkalmazása változásra való képesség fejlesztése, ágazatspecifikus-informatikai fejlesztések, folyamatos képzés, nyitottság az újdonságok irányába ISO magas szintű alkalmazása, javító mechanizmus beépítése az üzleti folyamatokba (PDCA ciklus), bevonás, delegálás, döntések alacsonyabb szintre engedélyezése, széles szolgáltatás- és vevői (iparági) portfólió

1. táblázat: A hálózati pontok fejlődése és a logisztikai szolgáltatók stratégiáit megvalósító támogatói tevékenységek összefüggései Forrás: saját szerkesztés, 2014

6. ÖSSZEFOGLALÁS A fenti szakcikk tanulságaként leírhatjuk, hogy „a hálózatelmélet a logisztika hasznos eszköztárává tud válni, amely a nemzetközi logisztika, a termeléslogisztika, a globális gazdasági folyamatokban mind jobban felismerhetővé teszi az optimális elrendeződéseket, és a kapcsolatok lerövidítésével a gazdasági hatékonyság fokozójává válik” (Egri, 2014). Ezen új hatások jelentős szerepet fognak gyakorolni a hazai logisztikai szolgáltatók stratégiájára is.

38

A logisztikai szolgáltató vállalkozások vizsgálatával foglalkozó honi (Karmazin, 2014) és nemzetközi kutatások (Kotonen, 2012) több oldalról is vizsgálták és keresték, a logisztikai piac szereplőinek stratégiaválasztásának és képességfejlesztésének lehetőségeit, ellenben a fenti szakcikkben feldolgozott hálózatelméleti megközelítés és következtetés, új szemléletet hozhat a magyar logisztikai központokat működtető, hazai logisztikai szolgáltató vállalatok döntéshozói számára.


Karmazin György

FELHASZNÁLT IRODALOM [1]

[2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13]

[14] [15]

[16]

[17]

Adó Online (2014): Nem csapatjátékos a magyar. http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/nem-csapatjatekos-a-magyar (letöltés dátuma: 2014.12.04.) Barabási, A. L. (2013): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Helikon Kiadó, Budapest. 82, 99, 109, 125. o. Barabási, A. L. (2014a): http://www.mediaklikk.hu/2014/12/06/nezze-ujra-primaprimissima-2014/, (letöltés dátuma: 2014.12.07.) Barabási, A. L. (2014b): Behálózva. Üzleti Gondolkodók Klubján elhangzott előadás, Budapest, 2014. október 8. Duleba, Sz. (2009): Az AHP módszer egy lehetséges alkalmazása trendek előrejelzésére. Szigma. XL évfolyam, 3-4 szám, 41-43. o. Egri, I. (2014): Hálózatok és logisztika. Duleba Szabolcs (szerk.): Logisztikai évkönyv 2015, Magyar Logisztikai Egyesület, Budapest, 27-33. o. Forrester (2015): China Online Retail Forecast, 2014 To 2019. Embrace The Mobile Sales Momentum In China, 2015.02.04. https://www.forrester.com/China+Online+Retail+Forecast+2014+To+2019/fulltext/-/ERES118544 (letöltés dátuma: 2015.02.09.) Fukuyama, F. (2007): Bizalom - A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Európa Könyvkiadó, Budapest, 17-513. o. Gelei, A. (2008): Hálózat – a globális gazdaság kvázi szervezete. 95. sz. Műhelytanulmány, Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet, 2008. június Karmazin, Gy. (2014): A logisztikai szolgáltató vállalatok gazdálkodási sikertényezőinek és stratégia-választásának hatása a vállalat eredményességére, doktori (PhD) értekezés http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=12695 (letöltés dátuma: 2014.12.05.) Kotonen, U., Lahtinen, H., Savonen, M-L, Suomäki, A. & Tuominen, U. (2012): Process and methods of competence management and development. In Ulla Kotonen, Anu Suomäki (eds.): competence development of logistics centers, Lahti University of Applied Sciences, 22-28.o. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2014): Statisztikai Tükör 2014/30. Randstad (2014): Randstad Workmonitor wave 3, 2014 incl. quarterly mobility, job change and job satisfaction. Global report, Group communications, Randstad Holding nv, September 2014 Vicsek, T. (2014): Why do we live in hierarchies? Multi-level hierarchical networks of connections in life. XXII. MLBKT Kongresszuson elhangzott előadás, Siófok, 2014. november 13. Világgazdaság (2015): Drónokat vetne be az Alibaba. 2015. február 6., 47. évfolyam, 25. (11534) szám, 9. oldal


39

Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban

Brlás Georgina1 - Horváthné Kökény Annamária2

Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban Brlás, Georgina - Horváthné Kökény, Annamária Financial Management, the Savings of Life Cycles in Everyday Life Összefoglaló: „A pénz mozgatja a világot” (BALYÓ, 2004, 3. p.) – gyakran elhangzó szlogen, mely valóban meghatározza életünket. Kisgyermekkortól hamar tudatosul mindenkiben, hogy az élethez elengedhetetlenül szükséges a pénz. Végigkíséri egész életünket. Életminőségünk attól függ, hogyan tudjuk a költségvetésünket úgy alakítani, hogy elegendő összeg jusson megtakarításokra is. A hétköznapi életben szükséges javakat meg tudjuk vásárolni, de úgy kell gazdálkodnunk, hogy a kitűzött céljaink megvalósításra kerüljenek. Életünk folyamán az egyéni és a közös célok meghatározóak. Nagy szerepe van a megfelelő, helyes döntésnek a pénzünk felhasználásában. Kiemelkedő jelentősége van a tudatosságnak, a megfontoltságnak, a precizitásnak és a naprakészségnek a tervezés során. A család minden tagjának az érdekeit és véleményét figyelembe kell venni. Amennyire csak lehetséges, a döntéseket közösen kell meghozni. Tanulmányunkban az öngondoskodás különböző életciklusokban betöltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni és az ehhez kapcsolódó primer kutatásunk eredményét bemutatni. Kulcsszavak: pénzügyi kultúra, pénzügyi tervezés, megtakarítás, öngondoskodás, adókedvezmény Abstract: ‘Money rules the world’ (BALYÓ, 2004, p. 3.) – it is an often used slogan which really determines our life. From an early age we realize how essential money is for us. It accompanies all our life. The quality of our life depends on how we can deal with our budget to be able to put aside as well. We can buy all the necessary items for everyday life but we have to manage well in order to be able to achieve our objectives, too. During our life our individual and common goals are also essential. The right and appropriate decisions have a great share in using our money. There is outstanding importance of being conscious, sober-minded, and precise and up-to-date during planning. We have to take into consideration the opinion of all the family members. Decisions need to be made together if possible. In this study we would like to emphasize the role of self-care in different life cycles as well as show the result of our related primary research. Keywords: financial culture, financial planning, savings, self-care, tax benefits

1. ÖNGONDOSKODÁS Az öngondoskodás napjainkban. Pénzügyeink 1

elengedhetetlen megtervezésével

Főiskolai hallgató, Pénzügy-Számvitel szak Controlling szakirány, III. évfolyam, Bethlen István Szakkollégium Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. 2 Főiskolai docens, Ph.D., Szolnoki Főiskola, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék, 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. Lektorálta: Nagy Rózsa, közgazdaságtudományok kandidátusa, főiskolai tanár

40

célunk az, hogy megfelelő felkészültséggel álljunk a jövőbeni biztos, illetve bizonytalan események elé. Fontos tudnivaló ekkor, hogy mekkora összeget és milyen módon vagyunk képesek tartalékolni. Meg kell találni a legmegfelelőbb megtakarítási terméket: például biztosan bekövetkező események esetében megtakarításra alkalmas akár egy bankbetét; váratlan eseményekre pedig megfelelőek a különféle biztosítások. Manapság


Brlás Georgina - Horváthné Kökény Annamária azonban nem könnyű feladat megtakarításokat felhalmozni, mivel az emberek a különböző életpályáikon más és más jövedelmi helyzetbe kerülnek. A pénzügyi öngondoskodás véleményünk szerint három részre bontható. Első a jövedelem megszerezése, második a jövedelem elköltése – fogyasztás, majd végezetül az el nem költött pénz felhasználása, befektetése. A fogyasztás során meg kell különböztetni a mindennapi élethez elengedhetetlen termékeket vagy szolgáltatásokat (például élelmiszer, lakhatás), valamint az olyan termékeket vagy szolgáltatásokat melyek átlagosnak mondhatóak, de nem bírnak létfontossággal; végezetül pedig a luxus termékeket is: például arany ékszer és a világkörüli utazás. Azonban ezek a jövedelemszinttől és a különböző szükségletektől függően háztartásonként vagy akár személyenként is eltérőek lehetnek. Ez alapján hozhatóak meg személyre szabottan a kiadásokkal kapcsolatos döntések. Az öngondoskodás folyamatának kialakításában meghatározó az is, hogy milyen időtávban gondolkodunk: rövid (1 évnél nem hosszabb), közép vagy hosszú táv. Fontos, hogy milyen céllal, illetve célokkal, vagy hogy egyáltalán rendelkezünk-e konkrétan meghatározott célokkal. Emellett arra is oda kell figyelni, hogy mekkora az elvárható hozam: az az összeg, amit majd a pénzem használatáért kapok, és

mekkora a kockázat, azaz mennyire bizonytalan számomra egy adott befektetés, mekkora a nyereség illetve veszteség aránya. Napjainkban már nem is lehet kérdéses a takarékoskodás fontossága, mivel ezáltal találjuk meg helyünket a világban: így juthatunk például lakáshoz, autóhoz; így oldhatjuk meg nyaralásunkat; és így tudunk felkészülni a váratlan eseményekre is. Továbbá nyugodt időskort biztosíthatunk magunknak és családtagjainknak. Mindehhez fontos átgondolni bizonyos kérdések körét: milyen célra teszünk félre, mennyi időre tervezzük pénzünket befektetni és milyen feltételek mellett és mekkora összeget vagyunk képesek havonta erre szánni (PSZÁF, 2014). 2. KÜLÖNBÖZŐ CÉLKITŰZÉSEI

ÉLETCIKLUSOK

VÁLTOZÓ

Ez azonban nem korlátozható szoros keretek közé, hiszen egyénenként változó például az, hogy mikor válik valaki kereső személlyé, mikor végzi el az iskoláit, milyen jellegű és milyen bevételt jelentő munkaviszonyt tud létesíteni, tehát hol helyezkedik el az ember az élet hierarchiájában. Attól függetlenül, hogy ez nem mindenkire alkalmazható séma, mindenkinek ezeket a lépcsőfokokat kell megtennie az életben.

1. ábra: Az emberi élet nagyobb szakaszai Forrás: NBK, 2011


41


3. TAKARÉKOSKODÁS GYERMEKKORBAN A 0 és 18 év közötti korosztály megtakarítási lehetőségeit három irányból is megközelíthetjük, az állam, a bankok és a biztosítók szemszögéből. Az állam által nyújtott megtakarítási forma A BABAKÖTVÉNY, más néven életkezdési támogatás, melyet a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szabályoz. A Magyar Államkincstár által kezelt betétforma. 18 éves kor alatt bármikor megnyitható. A start-értékpapírszámla két részből áll: van egy ügyfélszámla, mely a befektetésre váró összeg nyilvántartására szolgál, és van egy értékpapírszámla, ami a befektetésekből származó értékpapír állományának nyilvántartását biztosítja. A számlára kerül az állami támogatás és az átutalt befizetés összege, ahol az nem kamatozik. Ahhoz, hogy kamatozzon is, megbízást kell adni a kincstár által forgalmazott értékpapír vásárlására, vagy jegyzésére. Ez egy állam által nyújtott támogatás, mely az egyéni befizetésekből és a hozamból tevődik össze. Kezdetben azon gyermekek részére volt köthető, akik 2005. december 31-e után születtek, magyar állampolgárságúak és Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkeztek. Ez azonban úgy módosult, hogy már a 2006. január 1. előtti születésűekre is nyitható start számla, de részükre nem jár az állam által nyújtott életkezdési támogatás összege. A befizetett összeg arányában állami támogatás kapható, de ez maximum évi 10 százalék vagy 6000 forint, kivéve: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult esetén ez az összeg 20 százalék vagy évi 12 000 forint. Támogatások és a hozamok összege elhelyezhető állampapírokban, ami az állami garancia miatt hosszú távú befektetési lehetőséget biztosít. Éppen az állami garancia miatt hosszú távú és biztonságos befektetés. A számla vezetése, használata és a kifizetések is díjmentesek. A hozam és a megtakarítás után semmiféle adó-, illeték-, illetve járulék fizetési kötelezettség nincs.

42

A számlán felhalmozódott összeget a számla tulajdonosa tizennyolcadik életévének betöltését követően a törvényben meghatározott célokra veheti fel, melyek a következők: tanulmányok, pályakezdés, lakhatás, gyermekvállalás feltételeinek megteremtése, és egyéb meghatározott célok. Biztosító társaságok kínálata Minden szülőnek az az álma, hogy gyermekének gondtalan, anyagi problémáktól mentes felnőttkort biztosítson. Ennek egyik formája a megfelelő biztosítási forma igénybevétele, mely a rendszeres megtakarításon túl elfogadható hozam segítségével növelheti a befektetett alapösszeget. Számos biztosító cég számtalan megoldási lehetőséget nyújt. A szülő feladata, hogy megtalálja a gyermeke számára a legmegfelelőbbet. Pénzintézetek szerepe a takarékoskodás terén Napjainkban a legtöbb bank már gyermekek számára is kínál szolgáltatásokat. Ez a pénzintézetek számára nagy lehetőség lehet, mivel elég nagy a valószínűsége, hogy évek múltán is a kiválasztott bankjuknál maradnak az addigra már felnőtt gyerekek. Ekkor említhető meg az első kapcsolat kialakítása a bankkal. A fiatalok számára megnyitható az úgynevezett junior számla (NBK, 2011), ami egy folyószámla. A folyószámla bankszámlaszerződés által jön létre, mely a szerződő pénzforgalmát bonyolítja le. Emellé általában igényelni lehet már bankkártyát is, amivel a számla felett rendelkezhet annak tulajdonosa. Ezek a számlák rendkívül alkalmasak a jövőben kívánt célok elérésének finanszírozására, mivel a számla összege befizetéssel bármikor növelhető és a számlán lévő összeg folyamatosan kamatozik. Ezen felül a számlavezetés a legtöbb banknál díjmentes. Legfőbb cél a takarékoskodás, valamint a gyermekek bevezetése a pénzügyek világába. Ez egy likvid, azaz bármikor hozzáférhető, szabad felhasználású megtakarítás.


Brlás Georgina - Horváthné Kökény Annamária

4. AZ IFJÚSÁG LEHETŐSÉGEI

MEGTAKARÍTÁSI

A 19 és 25 év közötti korosztályhoz tartozók egy része valószínűleg még nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, de nyári- vagy diák munkákból, hétvégi- vagy éjszakai munkából, esetleg ösztöndíj által bevételhez juthatnak. Az egyéni kiadásaik azonban még jellemzően nem magasabbak a megszerzett bevételeknél, mivel a fiatalok többsége ilyenkor még a szülőkkel él, tehát általában anyagi támogatást tőlük kapnak. Így nincs rezsi költségük és élelmiszerre általában még nem ők költenek. A „feleslegessé vált” pénzt kisebb megtakarításokba tudják fektetni, melyek segítségével a kitűzött apróbb célokat saját erőből is el tudják érni. Mivel ennek a korosztálynak a bevételei még nem képviselnek olyan jelentős összeget, mint esetleg majd a felnőtt korukban, ezért inkább a

kockázatmentességre és ezáltal a kisebb hozamra törekednek. Éppen ezért ebben az életkorban leggyakrabban az egyszerűbb megtakarítási formák kerülnek előtérbe: például bankszámlanyitás, megtakarítási 3 számlavezetés, betétlekötés . Ezek a pénzügyi termékek felhasználásukat tekintve általában a közeljövőben elérendő célok kielégítésére szolgálnak: például tanulmányok vagy albérlet finanszírozása (PSZAF, 2013).

5. Az aktív felnőttkor el nem költött pénzei Költségvetés készítésével könnyen átláthatóvá válik, hogy mire elég a családban élők jövedelme, mire kell költeni mindenképpen. Mérlegelni kell, mi az, ami kevésbé fontos a mindennapi megélhetéshez.

2. ábra: Családi költségvetés Forrás: Mérleg (PSZÁF, 2012) 3

Betétnek minősül az a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg, amely pénz használatáért a bank kamatot fizet.


43

Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban Ezek után derül ki az is, hogy a fogyasztás után mekkora az az összeg, ami megtakarítható vagy egyáltalán marad-e belőle. Mindezt fontos minél részletesebben átgondolni és megtervezni, mivel ez megkönnyítheti a jövőbeni célok megvalósítását. Megkülönböztethetünk napi, heti, havi, illetve éves tervezést is, attól függően, hogy ki és milyen távlatban gondolkodik. Fel kell mérnünk a felmerülő összes költségeinket és bevételeinket az adott időszakra – ehhez azonban a család összes tagját külön-külön figyelembe kell venni – és úgy kell terveznünk, hogy a bevételeink haladják meg kiadásainkat. Legvégül a fennmaradó pénzmennyiség segítségével különféle megtakarításokra tehetünk szert, attól függően, kinek milyen tervei vannak előreláthatólag (CBA, 2014). A megtakarítások mérete növelhető, ha élünk a jogszabályok által nyújtott lehetőségekkel, kedvezményekkel is (adókedvezmény, járulékkedvezmény).

A háztartások öngondoskodásra való ösztönzése végett létrehoztak egy úgynevezett Családi Kasszasikerek Programot, ami a Provident Pénzügyi Zrt. által jött létre. Ennek célja, hogy a családok összefogásával növeljék az öngondoskodásra való hajlamot. E program 2008 júniusában jött létre, melynek azóta már számos tagja van. Úgy gondolták, hogy szükség van e program létrehozására, mivel a magyarok pénzügyi takarékoskodási képessége az eddigi felmérések szerint elég alacsony. A kampány alapértékei: a felelősség, az előrelátás, a gyarapodás, a biztonság és a megoldó készség (CSALÁDI KASSZASIKEREK, 2008). Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a befektetés és a megtakarítás nem egyforma jelentéssel bírnak, attól függetlenül, hogy a mindennapokban előfordul, hogy szinonímaként használjuk őket.

3. ábra: Megtakarítások és befektetések összevetése Forrás: Pestiest különszám (2010)

Otthonteremtés gondolata Manapság a felnőttek körében egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakás-előtakarékosság. A lakáshoz jutás rendkívül nagy jelentőséggel bír,

44

mivel ez a családalapítás alapja. Ez a folyamat nagy költségekkel jár, amihez szükség van biztos anyagi háttérre. Ezért nagy segítség lehet egy család számára, ha rendelkezik valamilyen


Brlás Georgina - Horváthné Kökény Annamária megtakarítással. Kifejezetten erre a célra szolgálnak a különböző pénzintézeteknél megjelenő Lakástakarékpénztárak (LTP). Ez a szolgáltatásforma négy részre bontható: tartalmazza az összes betétet – a havi megtakarításokat, az állam által nyújtott támogatást, a betétre és az állami támogatásra jóváírt kamatot és az ehhez kapcsolódó lakáskölcsönt is. Ebből következően alaptevékenységének mondható a betétek gyűjtése és a hitel nyújtása. Előnyei, hogy nem szükséges hozzá kezdő tőke. Ez egy állam által támogatott konstrukció. Emellett személy szerint, attól függően, hogy ki mekkora összeget tud erre havonta szánni, úgy lehet megválasztani a megtakarítás időtartamát. Azonban a lakáscélú hitel felvétele nem kötelező, de az állam lehetőséget ad rá. Felhasználását tekintve széles körben alkalmazható: például lakásépítésre, lakáskorszerűsítésre, felújításra, bővítésre, átépítésre és telekvásárlásra stb. Mindezt az 1996. évi CXIII. tv. 8.§ tartalmazza. Tehát ennek igénybevétele óriási lehetőséget nyújthat a jövőben elérendő lakáscélú szükségletek kielégítésére. Biztonság kialakításának fontossága A jövő megalapozása szempontjából egyre többen választják a biztosítók kínálta lehetőségeket, mivel bármikor bekövetkezhet egy olyan esemény, mely hirtelen nagyon nagy költségekkel jár, amit abban a pillanatban nem biztos, hogy bárki képes finanszírozni. Ehhez nyújtanak segítséget a különféle biztosítások. Általánosságban megkülönböztethetőek az élet-, illetve a nem életbiztosítások (lakás, autó, utazás stb.), melyek közül mindenki megtalálhatja igényeihez mérten a legmegfelelőbbet, mivel sokféle biztosítási termék jelent meg mostanáig: élet-, baleset-, és betegség biztosítások – melyek a halál vagy betegség esetén megkönnyítik azok finanszírozását; vagyonbiztosítások – amennyiben káresemény jelentkezik, akkor azok térítésére szolgál; felelősségbiztosítások – amikor a saját magunk által okozott károkat


kellene finanszírozni. Előnyeinek mondható, hogy kockázatot a biztosító vállal, és amint egy olyan esemény következik be, melyre a megkötött szerződés vonatkozik, akkor a biztosító köteles fizetni. A biztosítás maga egyfajta megtakarítási módnak is tekinthető, azonban a biztosításoknak rendszeres díja van, amit következetesen fizetni kell ahhoz, hogy a majdani káreseményekre felhasználható legyen. Emellett a biztosító társaság kiválasztása többféle módon is történhet, amihez figyelembe kell venni a szerződési feltételeket, díjakat, kötelezettségeket is. A lényeg az, hogy alaposan át kell gondolni, hogy mire érdemes biztosítást kötni és mire nem. Ehhez fontos, hogy a biztosítás értéke arányban legyen a felmerülő kockázatok mértékével (CSALÁDI KASSZASIKEREK, 2008). Különböző takarékoskodási módok Sokak számára jelenthet bevételt a különböző pénztárak ügyes használata, mivel ezekbe a pénztárakba történő befizetések által számos előnyhöz lehet jutni. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján három féle önkéntes pénztári szolgáltatás különböztethető meg: önsegélyező-, egészség-, illetve nyugdíjpénztár. Mindehhez tisztában kell lenni, hogy milyen funkciót látnak el ezek a pénztárak. A nyugdíj kiegészítéseként szolgáló megtakarítások azt a célt szolgálják, hogy a pénztár tagjai majd a nyugdíj elérésével a hosszú távú megtakarításait fel tudják használni. Az egészségpénztárak pedig amellett, hogy egyfajta előtakarékossági funkcióval rendelkeznek, biztosítják az egészség megőrzése érdekében, hogy a pénztár tagjai finanszírozni tudják az ezzel kapcsolatos kifizetéseket. Az önsegélyező pénztárak szerepe abban rejlik, hogy bizonyos esetekben segítséget nyújtanak különféle szolgáltatások nyújtásával. Számos szolgáltatás vehető igénybe, csak tudni kell, hogy valamely esemény bekövetkeztekor, melyik pénztár által kínált lehetőséget használhatjuk ki.

45


3. ábra: Az önkéntes pénztárak az igénybe vehető szolgáltatások alapján Forrás: MATITS, 2005, p.3

A nyugdíjas évekre gondolva Manapság különösen fontossá válik az időskorra való felkészülés. Mindez azért kerül középpontba, mert egyre nagyobb problémák merülnek fel: demográfiai változások mennek végbe – „elöregedik a társadalom”, miközben csökken a népességszám; a gazdasági helyzet bizonytalanabbá válik; emellett a háztartásokban nincsen pénzügyi egyensúly, vagyis a kiadások meghaladják a bevételek összességét. Sokat hallani mostanság, hogy a mai fiataloknak már mennyire bizonytalanná válhat a nyugdíjas évek anyagi háttere. Emiatt szükséges, hogy időben elkezdjenek takarékoskodni az időskori kiadásaikra.

6. AZ IDŐSKOR ANYAGI HÁTTERE A nyugdíjba vonulás pillanatától fogva megkezdődik az addigi megtakarítások felélése és az előzőekből kiindulva ahhoz, hogy az addigi életszínvonal fennmaradjon, további megtakarításokra van szükség. Az idősek számára is számos lehetőség adódik még a takarékoskodásra, amennyiben van miből félretenni. 46

Már létrehoztak kifejezetten ilyen korúak számára bankszámlákat is, emellett a betétlekötés, különféle befektetési módok bárki számára elérhetőek, ráadásul a biztosító társaságok is rengeteg konstrukciót kínálnak. Ebben az esetben is az a lényeg, hogy mindenki magához mérten megtalálja a legkedvezőbb megtakarítási módot. Itt is szükség van arra, hogy a nyugdíjas éveiben is még naprakész legyen az ember, mivel alapos tervezést igényelnek ezek a takarékoskodási döntések.

7. KUTATÁS EREDMÉNYEI Primer kutatást végeztünk, kérdőíves lekérdezés segítségével, amely során 620 fő töltötte ki a kérdőívünket Magyarország területéről. Külön megfigyeltük a gyermekek (018 év), fiatal felnőttek (19-25 év), az aktív felnőttek (26-62) valamint az idősek (63 év felett) véleményeit hazánk megtakarítási lehetőségeiről. Legtöbb választ (312 db) a fiatal felnőttektől, majd az aktív felnőttektől érkezett (274 db). Mindössze 24 gyermek és 10 idős személy töltötte ki kérdőívünket.


Brlás Georgina - Horváthné Kökény Annamária A megkérdezett háztartások összetételüket tekintve 3 vagy több személyesek. A háztartások 10 százaléka csak egy főből áll, 26 százalékuk pedig jellemzően 2 személyesnek tekinthető. A legtöbb háztartás fő bevételi forráshoz rendszeres jövedelemmel jut hozzá, azonban sokak vállalnak alkalmi munkát még főállás mellett is. A háztartások pénzügyeivel kapcsolatos kérdéseink alapján kiderült, hogy a legtöbben teljes mértékben fontosnak tartják a takarékoskodást, azonban a 620 főből tizenkettő személy szerint ez egyáltalán nem fontos a mai világban. Napjainkban élő családok többsége – 71 százaléka – előre megtervezi pénzügyeit, melyhez van, aki készít családi költségvetést is (a válaszadók 39 százaléka).

Általában nem jellemző, hogy ehhez pénzügyi szakember segítségét vegyék igénybe. A kitöltők között voltak olyanok is, akik egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen felhalmozott pénzösszeggel sem, tehát e személyek úgymond „napról napra” élnek. Emellett felállítható egy sorrend attól függően, hogy ki milyen céllal kezdi el az el nem költött pénzét felhalmozni. Sokak leginkább azért gyűjtögetnek, hogy fenntartsák családjuk anyagi biztonságát. Azonban számos dolog van, amire még félre kell, hogy tegyen az ember, melyek közül néhányat kiemelnénk egy ábra segítségével.

4. ábra: Célkitűzések megoszlása a megtakarítások terén Forrás: Saját kutatás alapján, N = 620

Akik gyermekük vagy unokájuk számára próbálnak megtakarítani leggyakrabban a pénzintézetek által kínált lehetőségek közül, 33 százalékuk a biztosítói intézmények kínálata közül választanak, azonban az állam által nyújtott segítséget – a babakötvényt – nagyon kevesen választják (mindössze 16 százalék). Sajnos sokszor adódik gond abból kifolyólag, hogy az információ mennyisége és minősége ECONOMICA 2015. 1. szám

nem megfelelő. A válaszadók csupán 57 százaléka véli úgy, hogy elegendő információ áll rendelkezésére. Véleményünk szerint ez a nagy információhiány a megtakarítási szokásokon is észlelhető, mivel sokan tanácstalanok pénzügyeik terén. Úgy gondoljuk, a magyar lakosság pénzügyi kultúráját tekintve eléggé elmaradott, ezért ez a terület javításra szorul. Bővebb, a mindennapi ember számára is 47

Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban érthető és hasznos információkra lenne szükség, hogy mindenki tudatosabban tudja intézni családja pénzügyeit a könnyebb megélhetés érdekében.

8. ÖSSZEFOGLALÁS „Mindenki a maga szerencséjének kovácsa” – tartja a mondás, azonban napjainkban a szerencse már nem elég a létbiztonsághoz, a család és saját életünk anyagi stabilitásának megteremtéséhez. Fontos, hogy gondolkodásmódunkat úgy alakítsuk, hogy tudatosan előre tervezve készüljünk fel a saját és gyermekeink jövőjét anyagilag megalapozó, minőségi életet hozó jövőre. Célszerű életciklusokra bontva vizsgálni a különböző megtakarítási és biztosítási lehetőségeket. A szülő feladata és kötelessége, hogy gyermeke jövőjét egyengesse, anyagi biztonságát megteremtse. Ehhez segítséget kaphat az államtól, a pénzintézetektől, illetve a biztosítási intézményektől. Az életkor előrehaladtával egyre több lehetőség nyílik további megtakarításokra, befektetésekre. A felnőttkor elérésével és a munkába állással a fiatal felnőtt jövedelemhez jut. Amennyiben jól gazdálkodik, a mindennapi kiadásai nem haladják meg a bevételeit, ezért bármilyen csekély kis megtakarítással, de már lehetősége nyílik vágyai eléréséhez. A felnőttkor csúcsán családalapításra gondolva a lakáshoz jutás pénzügyi alapjait is meg kell teremteni. Ehhez figyelembe kell venni a megtakarítási

lehetőségeket: mekkora jövedelem áll rendelkezésre és ebből mekkora összeg az, amit kockázat nélkül leköthet vagy befektethet a minél magasabb hozam elérése érdekében. Ezt azonban több tényező is befolyásolja, legfőképpen az aktuális gazdasági helyzet és a társadalmi viszonyok. Előre gondolni kell a nyugdíjas évekre is. Olyan megtakarítási formát is kell keresni, mely az időskor anyagi biztonságát, az addigi életszínvonal megtartását teszi lehetővé. Mindezek eléréséhez rövid- és hosszú távú befektetések, biztosítással egybekötött megtakarítások, kockázatos, illetve kevésbé kockázatos pénzügyi megoldások keresése a cél, attól függően, hogy ki mire szeretné azt fordítani. Az állam által garantált értékpapírok vásárlásától kezdve egészen a tőzsdén keresztül, a különféle megtakarításokon át széles a paletta. Mindenki saját maga dönti el, hogy mely pénzügyi terméket választja, és igénybe veszi-e ennek eldöntéséhez pénzügyi szakemberek segítségét is. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi tervezésre, a megfelelő gazdálkodásra, takarékosságra már gyermekkortól kellően oda kell figyelni. Ehhez fontos a példát mutató család szerepe, valamint a pénzügyi ismeretek gyakorlati használhatóságának oktatása már akár általános iskolás kortól (HORVÁTHNÉ KÖKÉNY, 2014). Így válhat megfontolt, pénzügyi szempontból is tudatos öngondoskodó felnőtté az ifjúság.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4]

[5]

48

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról 2005. évi CLXXXVII. törvény a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról Balyó L. (2004) – A háztartás pénzügyei – Banki szolgáltatások igénybevétele háztartások által, https://felugyelet.mnb.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf letöltés dátuma: 2014.05.17. Canadian Bankers Association (2014): Your budget – Take control of your financies – letöltés dátuma: 2014.09.30.


Brlás Georgina - Horváthné Kökény Annamária

[6] [7] [8]

[9] [10]

[11]

[12] [13]

[14]

Családi Kasszasikerek – Pénzügyi Öngondoskodás program (Nyugdíjrendszer) – letöltés dátuma: 2014.07.09. Családi Kasszasikerek – Pénzügyi öngondoskodás program (Nyugdíjrendszer) – letöltés dátuma: 2014.07.09. Horváthné Kökény A. (2014): Az állami szabályozás hatása a lakosság hosszú távú megtakarításaira, Doktori értekezés, https://szie.hu//file/tti/archivum/Horvathne_Annamaria_ertekezes.pdf, letöltés dátuma: 2014. 09.26. Matits Á. (2005): Az önkéntes pénztárak helyzete és jelentősége, Hitelintézeti szemle, 2005. évi különszám Nemzetközi Bankárképző Központ (2011): Az életciklus pénzügyei - avagy a háztartások pénzgazdálkodásához szükséges alapismeretek, http://www.ejam.hu/sites/default/files/kepek/pdf/fv_tanul_eletcikl.pdf, letöltés dátuma: 2014. 07.26. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2012): Megtakarítás a mindennapokban, 3. p. https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2373704/Takarekossagi_vilagnap_20121031.pdf, letöltés dátuma. 2014. 08.12. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2013): Fogyasztóvédelmi osztály „Köznevelés” című lap (2003. október 31.) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2014): http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritasvalasztas/miertjo.html - letöltés dátuma: 2014.07.02. Pestiest különszám (2010), XIV. évfolyam 93. különszám: Megtakarítások, https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2255509/PE_Megtakaritasok_2010.pdf letöltés dátuma: 2014.06.17.


49

Informed Choices on our Diet: How much we Really Know about Fish

Rusznák, Dóra1

Informed Choices on our Diet: How much we Really Know about Fish Rusznák Dóra Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról? Abstract: The 1169/2011/EU regulation will come into force by the end of the year. The new regulation is more stringent than before, however non-processed foods continue to be exempt from nutrition labelling. At first, it might not seem to be an important issue, yet non-processed foods can contain as many artificial colouring agents and substances as processed food. Keywords: health conscious diet, informed choices, artificial food colouring agents, salmon Összefoglaló: Az év végétől hatályos 1169/2011/EU Európai Uniós rendelet új kérdéseket vet fel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával kapcsolatban. A vonatkozó előírások számos tekintetben szigorodnak és a korábbinál részletesebb tájékoztatást írnak elő. A nem feldolgozott élelmiszerek azonban továbbra is mentesülnek a tápértékjelölés alól, így például a halakban a takarmányozás során felhalmozódott különböző segédanyagokról már nem értesülhet a fogyasztó. Kulcsszavak: egészségtudatos táplálkozás, tudatos fogyasztói döntés, mesterséges színezékek, lazac In December 12, 2011 a new regulation (1169/2011/EU) came into force on the content of food labels. The regulation shall apply from 13 December, 2014, except for the provisions relating to nutrition, which will be applicable from 13 December 2016. The new regulation consolidates the law across the EU on the required information on food labels, ensures the right of the consumers for information, therefore attempts to enable them to make informed choices about their purchases. The ultimate goal of the legislators was to create a regulation that secures the health protection of consumers by receiving adequate and thorough information on the purchased food. Moreover, the regulation recognizes, that apart from the nutritional data, there are other factors that can influence consumer choices. These factors include environmental, economic, social and 1

Főiskolai adjunktus, Ph.D., Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék, 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.

50

ethical considerations (1169/2011/EU (3)). The general principle of food law is to provide consumers with all the needed information to be able to make the most suitable decision for themselves and to prevent any misleading market practice. Although the more rigorous food labelling law and the common regulation across the EU are definitely positive steps forward, these changes raise two questions: it is uncertain to what extent consumers can utilize and interpret the information received, and if consumers get really all the information they need. Is it possible the make an informed choice based on the available information? Regulation 1169/2011/EU exempts from mandatory nutrition labelling the nonprocessed foods and foods where in all likelihood nutrition labelling would not affect consumer choices (unless it is especially required by EU law). Therefore, it is not required to provide nutritional information


Rusznák Dóra (only information on origin) for fresh food as meat, fish, milk, vegetables and fruits. Although it seems as a rational exemption, in many cases these foods also contain chemicals and additives that could potentially alter consumer choices. The artificial colour content of foods must be stated on the food label. However, in case the flesh of a salmon or the egg yolk is coloured – through adding colour to the feed- it is not compulsory to provide information on it for the consumer. In this way the consumer is practically misled, believing that the bright colour of the salmon and the egg yolk comes from the quality feed the animals were kept. Even if the given colouring agent is not likely to cause harm, the principle of food law to provide consumers with all the needed information is not met. The case of salmon could be particularly interesting for those who would like to have a healthy and conscious lifestyle. Fish consumption is very low in Hungary and all diet recommendations suggest eating more fish, especially marine fish. The National Institution of Nutrition (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) recommends eating fish at least once a week (Rodler, 2004: 16). Unfortunately the recommendation does not specify how we should choose among fish and does not mention that the high fish consumption can even have potential health risks. The Institution emphasises the nutritional benefits of fish, especially the omega-3 fatty acid and vitamin content, but it does not inform consumers on methylmercury and other toxins. Methylmercury is a very harmful toxin and the level of this toxin in the flesh depends highly on what the fish was fed- just as the level of omega-3 fatty acid content. An even more important question is the polychlorinated biphenyl (PCB) content of the fish. PCBs are extremely toxic and can be found in all fish. Farmed fish are not an exception, they can contain these toxic substances even in a higher concentration. These kinds of information are not available for an ordinary consumer, not ECONOMICA 2015. 1. szám

even if one specifically wants to know about this, let alone during regular shopping. Without doubt, fish are excellent protein-, vitamin- and mineral sources. Fish consumption is recommended especially due to its omega-3 fatty acid content. Omega-3 fatty acids are not exclusively found in fish, however, they contain it in the highest concentration. The fat found in fish is mostly unsaturated and particularly rich in omega-3 fatty acids, namely eicosapentaenoic acid (EPA) and docosahexaenoic acid (DHA). Omega-3 fatty acids have health benefits and because they are detectable in the brain, it is believed that their presence is critical for the normal brain development in early childhood. Moreover, research has shown that EPA and DHA can prevent the formation of blood clots and heart arrhythmia, therefore protect against heart attacks and strokes. Taking these into account, the American Heart Association (AHA) recommends everyone to have fish at least twice a week. (American Heart Association, 2010). However, as it was mentioned above, the problem with fish is the toxins they contain. The flesh and fat of the fish undoubtedly contain many beneficial nutrients, but they also accumulate dangerous toxins (mercury, chlordane, dieldrin, DDT, dioxins, PCBs). Due to industrial waste, the rivers, lakes, seas and oceans are all polluted. They contain industrial materials and agricultural pesticides that have been long banned due to their detrimental effect on health. These toxins are accumulated in the fish and the larger and fattier the fish, the higher is its toxin content. In case of a predator fish the toxin level is even higher, because its feed contains toxins as well. One would think that farmed fish are safer to consume, but unfortunately the situation of farmed fish is worse. The farmers feed the fish with other fish and fish oil in order to make them grow faster and bigger. Consequently, farmed fish have an even higher PCB content, because they are fed from their early life with adult fish with a high toxin level. PCBs and 51

Informed Choices on our Diet: How much we Really Know about Fish other similar toxins at high doses can have serious health consequences as skin diseases, birth defects, reproductive disorders or even behavioural problems. Fortunately at an average fish consumption rate, these toxins would not pose a health risk. Therefore, theoretically we should not worry about it, although it does not mean that we should not know about the potential consequences. For a conscious consumption we need to know these kinds of information. From the point of view of the consumer, even if researches stated that a certain level of toxins would not pose health risks, a conscious consumer would still want to opt for another choice of fish with a lower level of toxins. To make an informed choice on fish we need to know its origin, if it is farmed or wild, its position in the food chain and how fatty it is (Nestle, 2006: 216). The new EU regulation seems to give the answer to this problem. From December 14, 2014 the label on fresh fish or the other information tools should state the followings: - The commercial and the scientific name of the species - If the fish was caught in fresh water or in the sea, or if it is farmed - The more specific place of the catch or the place of the farm (FAO subdivision) - Freshwater fish: if it is from a country within or outside the EU - Farmed fish: if it was farmed in an EU or non-EU country in the last period of breeding - The used fishing gear. In addition to this information retailers may provide other information as well (environmental, production, farming techniques etc.). The European Commission is examining if there is a possibility to set up a standard for bio fish, to satisfy the need for fish with no toxins and harmful chemicals (European Commission, 2014).

foreward, still, there is an area where the problem of lack of information remainsartificial colouring. If we buy farmed salmon, its bright and tempting colour is more likely to be from artifical colourants. Breeders usually mix canthaxanthin (E 161 g), a permitted colourant to fish feed. Although canthaxanthin is permitted, its use is under strict regulation because its long term effect on health is not certain. The European Food Safety Authority (EFSA) examined its effect on health in 2010 for the last time. Canthaxanthin belongs to carotenoids and it can be naturally found in chanterelles, crustaceans, salmon or even in the feather of flamingos. As colourant, the synthetic version of canthaxantin is used. In a high dose, canthaxanthin can cause crystalline deposits in the retina that may lead to vision damage. Although it is needed in a high amount to cause potential damage, for those people who have an eye disease or retinal degeneration, even a lower amount could have harmful effects (EFSA, 2010). The flesh of a wild salmon is bright red-orange, because they feed on small crustaceans containing pigments (mainly astaxanthin and canthaxanthin). Farmed salmon is fed with other fish and fish oil, so its flesh would be greyish-white. Obviously, consumers would not buy such coloured salmon, so breeders add artificial colourant (synthetic canthaxanthin) to the fish feed. There is even a colour-scale from which breeders can choose to attract the most consumers. The company Hoffman-La Roche offers colourants with synthetic astaxanthin and canthaxanthin from pale salmon pink (#20) to a bright orange-red (#34) colour. Focus group research has shown that the consumers love colour #33 the most, that is the closest to the colour of the wild salmon, and they reject the pinkish colour #27 (Nestle, 2006: 224-225). Therefore, through artifical colouring, consumers are actually misled, beliving that the fish was wild and was fed crustaceans.

From December 2014, the questions regarding fish will be partly answered. Although the new EU regulations are definitely positive steps

The new 1169/2011/EU regulation brings good changes on food labelling and provides help for the consumers to be able to make more

52


Rusznák Dóra informed decisions. However, the legislation is not yet perfect, consumers still do not get all the information they need and cannot access all the information that could potentially alter their consumer choices. The colourants or antibiotics that are added to animal feed is not stated on the label and this question was not even considered during the legisation. Some people argue that too much information would

only confuse consumers, therefore it is better not to make this information available (Holland, 2013). This point of view is unacceptable and it would undermine the right of the consumers to information. Consumers should be able to access all the information they need and to prevent misleading market practices, consumers should be educated on how to utilize the given information.

BIBLIOGRAPHY [1] American Heart Association. (2010):. „Fish and Omega-3 Fatty Acids” available online: http://www.heart.org/HEARTORG/GettingHealthy/NutritionCenter/HealthyDietGoals/Fishand-Omega-3-Fatty-Acids_UCM_303248_Article.jsp last accessed: 2014. 01. 19. [2] European Comission (2014): “Marketing of fishery and aquaculture products” available online: http://ec.europa.eu/fisheries/cfp/market/marketing/index_en.htm last accessed: 2014. 01. 20. [3] European Food Safety Authority (EFSA) (2010): Scientific Opinion on the Re-evaluation of canthaxanthin (E 161 g) as food additive. EFSA Journal. available online: http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1852.htm last accessed: 2014. 01. 23. [4] Holland, Jason (2013): “Is Fish Labeling necessary?” available online: http://www.seafoodsource.com/en/commentary/seafoodsource-commentary/24254-isfish-labeling-necessary last accessed: 2014. 01. 20. [5] Nestle, Marion (2006): What to Eat. New York: North Point Press [6] Rodler, Imre (2004): „Táplálkozási Ajánlások, Adatok a Tápanyagtáblázatból”, available online: http://www.oeti.hu/download/taplalkozasi_ajanlasok,_adatok_a_tapanyagtablazatbol.pdf last accessed: 2014. 01. 19.


53

A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban

Puskásné Jancsovszka Paulina1

A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban Puskásné Jancsovszka, Paulina The State of the Bulgarian Agricultural Sector in the First Period (2007-2013) of the EU Membership Összefoglaló: Bulgária EU-s taggá válásával 2007-ben a Közös Agrárpolitika (KAP) döntő tényezővé vált a bolgár mezőgazdaság számára. A KAP bevezetése és alkalmazása korántsem zökkenőmentes Bulgáriában, a pozitív hatások mellett negatívumok is tapasztalhatók. A bolgár agrárágazat teljesítménye az Európai Uniós csatlakozás utáni években a potenciálján jóval alul marad. Az 2 ágazatba befolyt támogatások (több mint négy milliárd BGN ) ellenére, a növekvő nemzeti hozzájárulás mellett 2007 és 2013 között a hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói tovább romlottak és alacsony szintű maradt a versenyképessége. Felgyorsultak a birtokkoncentrációs folyamatok. Az egységes területalapú támogatások elosztása aránytalan és akadályozza a 3 termelés piaci orientációját. A SAPS rendszer strukturális diszharmóniát is okozott az ágazatban – túlsúlyba került a gabona és olajos növények termesztése az állattenyésztéssel és zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Ezeket a problémákat az új KAP aligha fogja megoldani. Kulcsszavak: Bulgária, agrárágazat, SAPS támogatások, KAP, általános mezőgazdasági összeírás

Abstract: With Bulgaria joining the European Union in 2007, the Common Agricultural Policy (CAP) has become a decisive factor for the Bulgarian agriculture. The introduction and implementation of the CAP is far from optimal; positive and negative effects are both present. The performance of the agricultural sector in Bulgaria is not living up to its potential. Despite the subsidies received by the sector (more than 4 billion BGN), and the increasing national contributions between 2007 and 2013, its efficiency and profitability indicators have declined, and it remained at a low level of competitiveness. The processes of land concentration have accelerated. The SAPS subsidies are disproportionate and they prevent the shift to market orientation. The SAPS system caused structural disharmony in the sector; the production of cereals and oilseeds has become predominant to livestock and fruit, and vegetable production. These problems can hardly be solved by the new CAP. Keywords: Bulgaria, agriculture, CAP, SAPS subsidies, farm structure survey

1

Egyetemi docens, CSc, Szent István Egyetem, Gödöllő, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, [email protected], +36/20 3968885 2 1 EURO = 1,95583 BGN 3 SAPS: Single Area Payment Scheme, egységes területalapú támogatás

54


Puskásné Jancsovszka Paulina

1. BEVEZETÉS 2007. január 1-én Bulgária az Európai Unió tagja lett. Az EU-hoz való csatlakozás biztosított a bolgár agrárágazat számára az egységes piacra való jutást, ami hozzájárult a pozitív külkereskedelmi mérleg eléréséhez még a gazdasági világválság idején is. Mint ahogy a többi új tagállam esetében, nagy kihívást jelentett az agrárszektorának felkészítése a közös agrárpolitika bevezetésére. Az egységes piacon hatékonyan működő és versenyképes ágazattá való átalakítása megkövetelte a stratégiai célok és prioritások pontos meghatározását (Bencheva, 2012). A bolgár agrárszektor KAP- előírásokhoz való igazodása nem problémamentes, azonban fokozatosan megvalósul. A szakértői elemzések igazolják a KAP alkalmazásának pozitív hatásait az ágazat fejlesztési lehetőségeire (Bachev, 2012). Így a KAP kedvezően hat a modernizációra, illetve ösztönzi több, korszerű mezőgazdasági vállalkozás létrehozását. A pozitív hatások mellett negatívumokat is lehet sorolni. Ilyen pl. a tíz évvel ezelőtt még prosperáló zöldség- és gyümölcstermesztés mélyrepülése a tőkeberuházás és technológiai fejlesztések hiánya miatt, vagy a tej- és hústermelők nehézségei a szigorú követelményeknek való megfelelés miatt. Ennek kezelésére szükség lenne a bolgár sajátosságokhoz kalibrálásra. Probléma továbbá az aránytalanság az agrártámogatások elosztásában, ugyanis a támogatási összeg 80%-át a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapják, illetve a támogatások 50%-a az első hét legnagyobb gazdasághoz jut el. Az ágazat jelenlegi helyzetében szignifikáns szerepet játszik számos tényező, mint pl. kisgazdaságok jelentős aránya, a támogatások nem hatékony felhasználása, a beruházások elégtelen mértéke.

4

MAF: Ministry of Agriculture and Food, Republic of Bulgaria, Bulgária Mezőgazdasági és Élelmiszer Minisztériuma 5 NSI: National Statistical Institute, Nemzeti Statisztikai Intézet, Bulgária


2. BULGÁRIA AGRÁRÁGAZATÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A bolgár agrárágazat bruttó hozzáadott értéke 2000 és 2012 között közel 19%-kal esett vissza 4 (2005-ös árakon) (MAF , 2013). Ezen az időszakon belül a csatlakozást követően a BHÉ jelentősen megugrott, ami után jelentős csökkenés következett 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben. A 2011-ben történt bruttó hozzáadott érték-javulás (3,8%) pedig nem a termelés növekvő volumenének az eredménye, hanem az árak emelkedésének. Bulgária azon tagállamok egyike, ahol a támogatások nem fejtettek ki pozitív hatást a szektor bruttó hozzáadott értékére (EUROSTAT, 2013). Az agrárszektor nemzetgazdaságon belüli részesedése 9,6%-ról 5,1%-ra zsugorodott a hirtelen megnövekedett támogatási források ellenére, ami azonban még mindig magasabb 5 érték, mint az EU-s átlag (NSI , 2012). Az EU-s támogatások kétségtelenül kedvezően befolyásolták az ágazat fejlesztését, viszont ezek mellett még a növekvő nemzeti hozzájárulás sem tudott javítani az alacsony szintű versenyképességen és a piaci orientáción. Ennek oka a felhalmozódott múltbeli problémákban keresendő (pl. a tervgazdaság bukása). A mezőgazdasági szektoron belüli foglalkoztatottságra vonatkozóan megállapítható, hogy a csatlakozás előtti, 2007-ig tartó időszakhoz képest folyamatosan és jelentősen csökkent. Míg 2003-ban a foglalkoztatottak száma 792 ezer volt, addig ez 2007-ben 491 ezerre esett vissza. Az EU-s tagság éveiben a csökkenés folytatódik, de lassuló ütemben. 2011-ben 394 ezer volt a foglalkoztatottak száma. Erre magyarázat lehet a szektor magasabb támogatottsága miatti motiváltság a mezőgazdasági tevékenységek folytatására. A mezőgazdasági terület lecsökkent 5 116 220 hektárról 5 029 585 hektárra 2007 és 2009 közötti időszakban. Ezt követően növekvő tendencia tapasztalható – 2009-hez képest 2010-ben 0,4%-os, 2011-ben és 2012-ben pedig 1,1%-os, illetve 2%-os növekedést mértek. A mutató értéke 2012-ben 5 122 983 hektár volt, 55

A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban ami Bulgária területének 46,2%-át teszi ki és az előző évhez képest 0, 9%-os növekedést mutat (MAF, 2013). (1. ábra)

2. ábra: Szántó (ha) és aránya a mezőgazdasági területen belül (%) Forrás: MAF, Directory Agrostatisctics, 2007-2012

1. ábra: Mezőgazdasági terület (ha) és aránya az ország területén belül (%) Forrás: NSI, 2013

Hasonló a tendencia a szántó esetében is. 2012ben a kiterjedése 3 294 685 hektár, ami 64,3%a a mezőgazdasági területnek és 29,7%-a az ország területének. Az előző évhez képest ez 1,4%-os növekedést jelent. Ez a részesedési arány folyamatos növekedést mutat – 59,8%-ról 2007-ben 64,3%-ra ment fel 2012-ben. (2. ábra), ami azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság körülményei között számos bolgár mezőgazdasági vállalkozó innovatív megoldásokhoz folyamodott a földterület növelésére, alkalmazva korszerű környezetbarát technológiákat vagy diverzifikálva a termelését (Rancheva – Bencheva, 2012). A fent ismertetett két mutató változása logikus összefüggésben áll egy másik mutató alakulásával. A művelés alól kivont területeket illetően az EU-s tagság első két évében, 2007ben és 2008-ban minimális csökkenés tapasztalható, ami azonban az egész periódust tekintve (2007-től 2012-ig) számottevő. Így a 2012-es érték az összes mezőgazdasági termelésre alkalmas terület 6,5%-át teszi ki, ami 10,1%-os visszaesést jelent 2011-hez képest (MAF, 2013). A vizsgált időintervallumban a csökkenés az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva 1,7%-os. (3. ábra) 56

3. ábra: Művelés alól kivont terület (ha) és aránya a mezőgazdasági területen belül (%) Forrás: MAF, Directory Agrostatistics, 2007-2012

Az ilyen irányú változás oka az, hogy a KAP életbelépésével a nagyobb mértékű támogatás ösztönözte az újabb, eddig nem művelt területek bevonását a mezőgazdasági termelésbe. A mezőgazdasági terület nagy része magán tulajdonban van, a tulajdonosok természetes és jogi személyek. A fennmaradt, jóval kisebb arányú földterület az állam, önkormányzatok vagy a Bolgár Mezőgazdasági Földtulajdonosok 6 Szövetsége (BMFSZ) tagjainak tulajdonát képezi. (4. ábra)

6

A Bolgár Mezőgazdasági Földtulajdonosok Szövetségének tagjai mezőgazdasági föld vásárlásába befektető gazdasági társaságok


Puskásné Jancsovszka Paulina A vásárlók növekvő száma pedig azt bizonyítja, hogy még a gazdasági válság idejében sem csökkent az érdeklődés, illetve a kereslet a termőföld iránt.

4. ábra: Földtulajdon-viszonyok a mezőgazdasági ágazatban (ha) Forrás: MAF, 2013

2010-ben a MAF elvégezte az országos szintű 7 általános mezőgazdasági összeírást azzal a céllal, hogy feltérképezze az agrárszektor aktuális gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetét, és az eredményeire alapozza a KAPhoz kapcsolódó döntéseket. A felmérés világos képet ad a bolgár mezőgazdasági üzemek állapotáról és struktúrájáról. 370 222 üzemet számláltak meg Bulgáriában, amik mezőgazdasági hasznosítású területen gazdálkodnak, állatokat tartanak, agrártermékeket állítanak el, vagy a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásait tartják be. 266 644 db., vagyis az összes gazdaság 72%-a földművelést folytat. 13 148 gazdaság nem rendelkezik földdel, ebből 13 013 foglalkozik állattenyésztéssel, a többi pedig gombatermesztéssel, selyemhernyótenyésztéssel, vagy tojáskeltetéssel. A jelentős 7

Megfelelően az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendeletének a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint a megújított 102 sz. törvénynek (2009.december 22.) 8 Meg kell jegyezni, hogy a felmérés nem terjedt ki azokra a legelőkre és állandó gyepekre, amelyek az osztatlan közös tulajdonhoz tartoznak és 2010-ben 876 000 hektárt foglaltak el. 9 Összehasonlításképpen: az EU-s átlag 6 457 l


eltérés a fenti adatok között a mezőgazdasági ágazatok közötti aránytalanságát bizonyítja. A 2003-as összeírás szerint mezőgazdasági földterületet használó gazdaságok száma 654 808 volt, 2010-ben pedig 357 074, ami 44%-os csökkenést jelent. Ugyanakkor a terület, amelyen gazdálkodtak, megnövekedett 24,5%kal a hétéves időszakban és elérte a 3 616 965 8 hektárt . A két mutató ellentétes irányú változása alapján az átlagos gazdaságméret növekedésére lehet következtetni. Ezt az adatok is alátámasztják - 2003-ban 4,4 hektár volt az átlagos gazdaságméret, 2010-ben pedig már 10,1 hektár. A több mint 50%-os változás az erősödő birtokkoncentrációs folyamatokat igazolja, amelyek 2003 és 2005 között stagnáltak. Bulgáriában a gazdaságok 69,5%-a kevesebb, mint 1 hektáron gazdálkodik, ami a mezőgazdasági földterületnek csupán 2,3%-át teszi ki. Ezzel szemben a 100 hektárt meghaladó nagygazdaságok száma elenyésző (5490, vagyis az összes gazdaság 1,5%-a), azonban ezek a mezőgazdasági terület 78,2%-ával rendelkeznek. Jellemző ez utóbbiakra a gyors bővítés, aminek következtében az átlagos méretük (671,7 ha) 2010-ben kb. másfélszerese lett a 264 hektáros EU-s átlagnak (MAF, 2012). A földterületen kívül ezekbe a gazdaságokhoz kerülnek a fő pénzügyi források is, és ezen belül a támogatások. A gabonatermesztés esetében a nagygazdaságokba jelentős földterület koncentrálódik, míg az állattenyésztésnél ez pont fordítva van. A többi tagállamban az állattenyésztéssel foglalkozó kisgazdaságok (4 000 €-t nem meghaladó éves bevétel) aránya csak 30%. Komoly problémák jelentkeznek a termelékenység terén is, pl. Románia mellett Bulgária az egyetlen EU-tag, ahol az egy tehénre 9 jutó tejhozam kevesebb, mint 4 000 l. Kifejezetten nagy szükség van tehát befektetni az állatállomány nemesítésébe. Az állatsűrűsség (különösen figyelembe véve az összes mezőgazdasági területen belüli legelőméretet) a balti országok és Szlovákia mellett Bulgáriában a legalacsonyabb (EUROSTAT, 2013) 57

A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban

5. ábra: Mezőgazdasági földterületet használó gazdaságok száma a jogi státusuk alapján Forrás: MAF, Annual Report, 2013

A gazdaságok legnagyobb hányadát, 97,98%-át azok teszik ki, amelyeket természetes személyek vezetnek és a mezőgazdasági hasznosítású terület 33,83%-ával rendelkeznek. A gazdasági társaságok gazdálkodnak a földterület 31,83%-án, az arányuk pedig 1,06%os. A szövetkezetek aránya alig 0,26%-os, de a mezőgazdasági terület 17,79%-át használják. Az egyéni gazdaságok 0,61%-kal reprezentáltak, a földterületből való részesedésük pedig 15,5%. (5. ábra) A gabona és olajos magvúak termesztése előtérbe került az állattenyésztéssel, a zöldségés gyümölcstermesztéssel szemben. A mezőgazdasági termelésen belül a gabona és olajos növények 2006-os termésmennyiségének részesedése (23,6%) megduplázódott (48,7%) 2011-ben. Ugyanebben az időszakban az állati termékek termelése visszaesett 31,9%-ról 28,3%-ra. A zöldségtermesztésben a termeléscsökkenés több, mint ötszörös (14,7%ról 2,8%-ra változott) A gyümölcstermesztés termésmennyisége esetében a visszaesés 3,6%os (6,8%-ról 3,2%-ra csökkent). Ez az aránytalanság is magyaráz a hektáronkénti bruttó hozzáadott érték 15%-os csökkenése az EU-csatlakozás utáni években. Az egyensúlybomlásért az ágazatban elsősorban az I. pilléres közvetlen kifizetések területegységre történő elosztása okolható. 2011-ben a 58

gabonaágazat 81%-át (586,7 millió BGN) kapta az összes területalapú támogatásnak (Valkanov, N., 2013). Ez azt is jelenti, hogy a támogatások és egyéb tényezők (pl. a szigorúbb állattartási előírások) hatására az ágazat strukturális változása a termelés leegyszerűsítése irányába történt – nagy területek kampányszerű használata gabonatermesztésre és az intenzív ágazatok (állattenyésztés és zöldségtermesztés) visszaesése. Az állattenyésztés nehéz helyzetén még a jelentős nemzeti támogatás sem tudott javítani. A mezőgazdasági ágazatban realizált jövedelemről (tényezőjövedelem) megállapítható, hogy 2007 utáni időszakban folyamatosan és dinamikusan növekszik. 2005 és 2010 között a 2005 bázisévhez (100%) képest ez 14,7%-os növekedést jelent, ami még jelentősebb, csaknem 35%-os 2011 és 2012 között (EUROSTAT, 2013). A 2012-es javulás leginkább az áremelkedéseknek és KAPtámogatásoknak (több, mint 190 millió BGN) köszönhető. A jövedelemnövekedés azonban leginkább a földtulajdonosoknál jelentkezik, illetve a földterületek bérbeadásához kapcsolható. Így 2012-ben a foglalkoztatottak jövedelme 5,6%-kal bővült, míg a területeiket bérbe adó földtulajdonosoknál a növekedés 8,1%-os.


Puskásné Jancsovszka Paulina

3. KIHÍVÁSOK A BOLGÁR AGRÁRÁGAZAT ELŐTT Az új KAP rendelkezései 2015-ben életbe lépnek. Bulgária egyelőre nem fogja alkalmazni a két pillér közötti forrásátcsoportosítás lehetőségét, amit újra vizsgálnak majd 2017ben. Ez az opció rendkívül fontos lenne egy olyan ország számára, amelynek jelentős beruházásokra van szüksége pl. az öntözés, vagy műszaki berendezésekkel való ellátottság terén. A bolgár kormány a választható elemek közül a redisztribúció mellett döntött, amelynek célja a kisgazdaságok támogatása. Az évenkénti vizsgálat lehetőséget teremt arra, hogy az esetleges visszaéléseket kiszűrjék, sőt szélsőséges esetben akár meg is szüntessék az intézkedést. A megreformált KAP rendelkezései próbálják valamennyire kezelni az elmúlt hétéves időszak problémáit. Nyilatkozni arról, hogy ez valóban sikerül-e, valamint, hogy milyen kedvező hatásai lesznek a bolgár agrárágazatra (pl. kiegyensúlyozottabb arányok a növénytermesztés és állattenyésztés között, az egységnyi területre jutó bruttó hozzáadott érték növelése) még túl korai. Jelen pillanatban azt lehet biztosan tudni, hogy az adminisztratív terhek és hozzájuk kapcsolódó társadalmi és magánköltségek emelkedni fognak. Az is világos, hogy mint minden más közpénzek elosztását szolgáló bonyolult rendszernél, így a KAP-támogatások esetében is visszaélések lehetősége áll fenn. Mindenképpen pozitívumnak tekinthető az, hogy a 2016-2017ben végzendő állapotfelmérés után és egy motiváltabb, erősebb és hatékonyabban működő EU-s adminisztráció mellett a hiányosságokon javítani lehet majd.

4. KÖVETKEZTETÉSEK A bolgár mezőgazdaság hagyományosan meghatározó szerepet játszott a nemzetgazdaságon belül, és ez nincs másképpen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően sem. A KAP bevezetése nem problémamentes, de folyamatosan ECONOMICA 2015. 1. szám

megvalósul. A bolgár agrárszektorba még soha nem folyt be ilyen mértékben pénzügyi forrás, amit tovább bővített a nemzeti hozzájárulás. Ettől függetlenül 2007 és 2013 között nem javult az ágazat jövedelmezősége és hatékonysága. Romlottak a versenyképességi mutatói. Ebben egyértelmű szerepe van a múltbeli problémák felhalmozódásának. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a vidéki térségek számára létfontosságú forrásokat biztosít és fontos szerepet játszik az életminőség javulásában. Bulgária agrárszektorának teljesítménye elmarad a potenciáljához képest. A vizsgált időszakban a mezőgazdasági hasznosítású földterületek növelése mutatja, hogy az ágazatnak még vannak kiaknázatlan lehetőségei. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a csökkenő számú mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb területen gazdálkodnak, ami bizonyíték a birtokkoncentrációs folyamatokra felerősödésére. A foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az utóbbi években azonban lassuló ütemben. A csökkenés részben a birtokkoncentrációval függ össze, hiszen a föld árának és földbérleti díjának növekedésével jár, ami akadályt jelent az új belépők számára. A folyamat lassulásának oka valószínűleg az, hogy az agrártámogatások miatt jobban motiválják a mezőgazdasággal foglakozókat, hogy a szektorban maradjanak. A csatlakozás utáni időszakban az EU-s agrárfinanszírozás jelentős részét az I. pilléres közvetlen támogatások tették ki, amelyek rendszere (SAPS) predesztinálja azok hatásait. Az egységes területalapú támogatások hozzájárultak az aránytalanságok növeléséhez a források elosztásában és strukturális problémák kialakulásához, nevezetesen a gabona és olajos magvúak termesztésének túlsúlyba kerüléséhez az állattenyésztéssel, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Bár ezek a támogatások gyorsan és egyszerűen felhasználhatók, a hatásaik mérése nehézségekbe ütközik. A bolgár agrárágazat fejlődése szempontjából szerencsésebb lett volna a régebbi tagállamok által már bevezetett SPS rendszerre való áttérés, azonban 2021-ig az 59

A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban új KAP keretei között továbbra is marad a SAPS rendszer. Hosszútávon célszerű lenne megszüntetni azt, hogy a közvetlen támogatás az ágazat piacgazdaságon belüli fejlődésének az

egyetlen garanciája legyen. Továbbá inkább a II. pillérre kell fókuszálni, amely mentén üzemmérettől függetlenül finanszírozhatók beruházások és innovációk.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2]

[3] [4] [5] [6]

[7]

[8]

60

Bashev, H. (2012): Assessment of impacts of EU CAP implementation on Bulgarian farms. Economics and Management of agriculture (1), 19-29 pp. Bencheva, N. Agricultural Policy (CAP) on the development of farms in Bulgaria. Journal of Central European Agriculture, 2012, 13(3), 527-538 pp. Bencheva, N. (2012): State, problems and development of the agricultural sector in Bulgaria under the common agricultural policy. Agricultural sciencies. IV (9), 7-17 pp. EUROSTAT (2013): Agriculture, forestry and fishery statistics. 2013 Edition. Luxemburg, 2143 pp. Ministry of Agriculture and Food (2013): Annual Report on the situation and development of agriculture. 2013. Ministry of Agriculture and Food, Directory Agrostatistics: BANCIK (2010, 2011, 2012, 2013):http://www.mzh.government.bg/MZH/Libraries/%D0%97%D0%B5%D0%BC%D1%8F2 013/R_A253_PublicationBancik2013.sflb.ashx, letöltés dátuma: 2014. szeptember 10. Valkanov, N. (2013): Review of Bulgarian Agriculture in 2012. Institute for Market Economics. http://ime.bg/en/articles/review-of-bulgarian-agriculture-in-2012/, letöltés dátuma: 2014. október 5. World Bank (2014): World Development Indicators: Stucture of output. http://wdi.worldbank.org/table/4.2, letöltés dátuma: 2014. augusztus 23.


Újszászi Bogár László

Újszászi Bogár László1

Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban Újszászi Bogár, László Business Rhetoric - The Effectiveness of the Words of Manipulative Focus in Personal Selling Összefoglaló: A manipulációra épülő eladási technikák százaival találkozunk naponta. A nagyvállalatok komoly összegeket fizetnek ki szakembereknek, hogy megtalálják, hogy milyen eszközök a leghatékonyabbak arra, hogy a számukra kedvező irányba vezessék a potenciális vásárlót vagy szavazót. Amerikában rendszeresen készítenek tanulmányokat ebben a témában. Azonban az amerikai személyeken végzett kísérletek eredményei nem minden esetben igazolhatók a más kultúrában élő személyekkel, például a magyar embereken. E kutatásnak az a célja, hogy megvizsgálja az amerikai Sherman–Crawford–McConnel kutatási eredményét magyar kísérleti személyekkel, csaknem 10 évvel később. A hipotézis az, hogy a magyarok elutasítása, bizalmatlansága a pénzügyek terén hatványozottan igaz, azonban a megbánási faktor kevésbé lesz jelentős az elutasítás után, mint az amerikai kutatásban. Ez a tanulmány gyakorlati tanácsot ad azok számára, akik pénzügyi termékeket akarnak értékesíteni személyes eladás során. Kulcsszavak: retorika, üzleti kommunikáció, befolyásolás Abstract: On a daily basis we encounter hundreds of sales techniques which are based on the manipulation. Marketing advisors are looking for the most effective tools which lead the client into their preferred direction. In the US there are several studies about this topic. The results of experiments in the US may not be justified by people living in a different culture, such as the Hungarian people. The objective of this research is to examine the findings of the research conducted by the American Sherman-Crawford-McConnel on the basis of research carried out with Hungarian people almost 10 years later. The hypothesis is that rejection in the area of finance with the Hungarians is especially true, but the factor of regret will be less significant after the rejection, in contrast with the US research. The results of my research show that when it comes to financial matters, the technique of focusing on future regret is less effective with Hungarians over 40. This paper gives practical advice to those who want to sell financial products to Hungarian audiences. Keywords: rhetoric, influence, manipulation, new rhetoric, rejection, regret

1. BEVEZETÉS A manipulációra épülő eladási technikák százaival találkozunk naponta: hirdetőtáblákon, reklámokban, politikai szónoklatokban. A különböző piackutatásokban azt keresik a 1

Budapesti Corvinus Egyetem retorika- és beszédtechnika-tanár, ELTE Ph.D. hallgató, [email protected]


szakemberek, hogy milyen eszközök a leghatékonyabbak arra, hogy a számukra kedvező irányba vezessék a potenciális vásárlót vagy szavazót (Sas 2012). Már az ókori görögök is foglalkoztak a manipulációval. Arisztotelész egyfajta látszatbizonyításról, látszatszillogizmusról beszélt, (1, 1356b) azonban a leghatásosabb 61

Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban megfogalmazást Platón nevéhez kötik a kutatók. Szókratész és Phaidrosz beszélgetésében rámutat Platón a manipuláció mechanizmusára (Retorikai lexikon 2010: 748). A dialógusban Szókratész a szamár-ló analógiával mutatja be, hogy milyen könnyen megvezethető az ember, elhiteti ugyanis, hogy a szamár „ minden pénzt megér otthon is, a harctéren is”, pont úgy mint egy ló. Csaknem kétezer évvel később Breton (1997) egészíti ki Platón manipuláció meghatározását az érzelmi manipuláció és kognitív manipuláció megkülönböztetésével, de összességében mégis így határozza meg a manipulációt: ”olyan erőszakos és kényszerítő fellépést értünk, amely megfosztja szabadságától azt, akit a manipuláció érint” (Breton 1997: 25). A magyar kutatók is foglalkoztak a manipuláció meghatározásával. Zentai szerint „általában manipulációnak azokat a befolyásolási folyamatokat nevezzük, ahol a célszemély nincs tudatában a befolyásoló szándéknak, de végül mégis annak megfelelő reakciót ad“ (Zentai 2004). Síklaki (2004) felfogásában is manipuláció esetén a manipulált nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. A manipulátor használhatja mind a rábeszélés érzelmeket kiváltó stratégiáit, mind a meggyőzés logikai érvelését. Aczél ezt a meghatározást azzal egészíti ki, hogy „a manipuláció olyan folyamat, melynek célja az attitűd, a beállítódás átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció megváltoztatása, átszervezése“ (Aczél 2009: 200). Levine (2003) szerint az emberek hajlamosabbak a manipulációra, mint gondolnák. A sérthetetlenség illúziójában élnek, 2

„A kognitív disszonancia elmélete abból indul ki, hogy az ember alapvető beállítottsága az, hogy attitűdjét stabilizálja, megismerései és attitűdjei között egyensúlyt tartson fönn, hogy elkerüli a meglévő attitűdjeivel ellentétes információkat és az attitűdjeinek megfelelő információkkal való találkozásra törekszik„ (Zentai 2006: 140-141).

62

mert úgy vélik, hogy mások sebezhetőbbek, mint ők. Ez részben azért van így Levine szerint, mert a manipuláció lényege az, hogy a célszemély nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. Hasonló funkciót tölt be a sérthetetlenség illúziója, mint Festinger (1957) kognitív disszonancia elmélete, mert a bizonytalanságot csökkenti a sérthetetlenség 2 érzése a világban . Kutatásaiban megvizsgálta, hogy a célszemélyek mit gondolnak a katasztrófákról, a válásról, a halálról és a munkahely elvesztéséről. Hasonló eredményre jutott, mint a manipuláció kapcsán, azaz hogy az emberek azt hiszik, hogy a baj mindig csak valaki mással történik meg. Összefoglalva: a manipuláció során a célszemély, akinek a viselkedését, gondolkodását, érzelmeit megváltoztatjuk, nincs tudatában ennek a szándéknak, ennek a folyamatnak. Sőt a sérthetetlenség illúziója miatt nem is számít a megvezetésre.

2. SZEKUNDER KUTATÁSOK A manipulációs eszközök tanítása hazánkban kevésbé elterjedt. Kommunikáció, marketing, pszichológia vagy nyelvész szakokon tanulnak a hallgatók technikákat, de nincs olyan kultusza a manipuláció tanításának, kutatásának, mint az USA-ban. Pedig a manipulációval kapcsolatos amerikai kutatási eredmények rengeteg kérdésre adtak már választ, ami gyakorlatban is segíti az értékesítők munkáját. Például nemrég megjelent: Carlson és Shu (2013) tanulmánya, ami arra ad választ, hogy “Melyik szám a legmeggyőzőbb a manipuláció során?” Kutatásukban bebizonyították, hogy egy termék eladása során három érvet érdemes kiemelni a termék mellett. A kutatásban a résztvevőket hat csoportra osztották és megkérték őket, hogy különböző hétköznapi dolgok leírását olvassák el: müzli, étterem, sampon, fagylaltos bolt és egy politikus: “Képzelje el, hogy egy újságot olvas és egy teljesen új reklám ragadja meg a figyelmét. Úgy dönt, hogy alaposan átolvassa a hirdetést, hogy megtudja, érdemes-e váltani erre az új dologra. A hirdetés a következő dolgokat állítja…………” ECONOMICA 2015. 1. szám

Újszászi Bogár László Ezután a kipontozott részt kitöltötték egy, kettő, három, négy, öt vagy hat pozitív szóval, jelzővel. Például a samponnál, amikor az összes szót megmutatták, ezzel folytatták a kutatók a hirdetést: Tisztábbá, erősebbé, egészségesebbé, selymesebbé, ragyogóbbá és dúsabbá varázsolja a hajat. Miután a vizsgálati személyek elolvasták a hirdetést, azt vizsgálták a kutatók, hogy milyen irányú és milyen mértékű változások zajlottak le az egyénekben. Azt is elemezték a professzorok, hogy mennyire nő a szkepticizmus mértéke, azaz, hogy mennyi jelző után lesz gyanús a hirdetés. Az eredmény egyértelműen az volt, hogy azok, akik csupán három állítást olvastak a termékről, (függetlenül attól, hogy samponról vagy politikusról van szó) jelentős mértékben pozitívabbnak értékelték a hirdetést, mint azok, akik egy, kettő, négy, öt vagy hat jelzőt, tulajdonságot olvastak. A kutatás eredményeiből az is jól látszik, hogy a pozitív benyomás három jelzőig folyamatosan emelkedett, de utána növekedik a kételkedési faktor, azaz az emberek ellenállnak a befolyásolásnak.

célszemély. Ezzel azt jelzi, hogy nem fog engedni a befolyásolásra tett kísérletnek, és a jövőben felesleges kísérletet tenni a meggyőzésére. (Brehm 1966) Ezt nevezhetnénk akár „tiltott gyümölcs effektusnak” is. Ha a sze¬mély azt tapasztalja, hogy befolyásolni akarjuk, esetleg eltiltjuk valamitől, vagy nagyon erőltetjük, hogy egy bizonyos dolgot csináljon, akkor szabadságának védel¬mében a szándékunkkal ellentétesen cselekszik.E fontos jelenséget részletesebben megvizsgálták, azaz tovább szűkítették a reaktancia elmélet kutatását, és azt elemezték, hogy milyen manipulációs technikákkal csökkenthető a jövőbeli elutasítás, ellenállás. (Wheeler–Briñol– Hermann 2006), (Dal Cin–Zanna–Fong 2004)

Tehát, a válasz a “Mi lehet az optimális, a tökéletes szám a meggyőzésben?” kérdésre: a három. Ahogy Shu és Carlson zárja a tanulmányát: “a három imponál, a negyedik figyelmeztet.”. Szintén közismert és a gyakorlatban jól használható Loschelder– Swaab–Trötschel–Galinsky (2014) kutatási eredménye is, miszerint nem érdemes a tárgyalás során elsőként ajánlatot tenni.

A – jövőbeli megbánást – vizsgáló első kutatásra csak később került sor. (Sherman– Crawford–McConnel 2003) E kutatás eredménye szerint az emberek a jövőbeli megbánásra fókuszálnak a reaktancia során, nem pedig a megtörtént események utáni megbánásra. A vizsgálatban megkérték a résztvevőket, hogy olvassanak el egy vitát, melyben a két szereplő azon ütköztették az érveiket, hogy melyik részvényt vásárolják meg, A-t vagy a B-t. Mindkét főszereplő háromféle forrásból kapott tanácsot: egy idegen, egy barát, és egy bróker (szakértő). Az egyik személy (Mr. Paul)megfogadta a tanácsot, míg a másik (Mr. George) elutasította a tanácsot és a másikat választotta. Mindkét egyént arról tájékoztatták, jobb lett volna a másik részvényt választani, mert így 1200 $-t veszítettek el. Végül az olvasókat megkérdezték, hogy szerintük, melyik forrásnál milyen arányban bánták meg a döntésüket a szereplők.

A reaktanciaelmélet az egyik legismertebb felfedezés a manipulációs technikák és a meggyőzéssel kapcsolatos kutatások során. A pszichológiai reaktancia egy olyan motivációs állapot, melyben az egyén szabadságérzetének fenyegetettségét próbálja megszüntetni. Ez főleg akkor következik be, ha a forrást manipulatívnak érzi a célszemély. Ilyenkor a szabadság helyreállítása úgy történik, hogy a forrás által kívánatosnak tartott álláspont vagy tevékenység ellenkezőjét valósítja meg a ECONOMICA 2015. 1. szám

A reaktanciával kapcsolatos korábbi kutatásokban nem vizsgálták a kutatók, hogy az elutasítás a jövőben milyen negatív érzéssel párosul, ha rosszabbul járt a befolyásolt fél, mintha nem utasította volna el a parancsot, tanácsot. Csupán azt vizsgálták, hogy milyen előzetes érzései vannak a kísérleti személyeknek. (Brehm–Sensenig 1966) (Heller– Pallak–Picek 1973) (Snyder–Wicklund 1976) (Worchel–Brehm 1971)

63

Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban Az eredményt az alábbi táblázat foglalja össze. Elfogadta a tanácsot 26% 42% 14%

Barát Idegen Szakértő

Elutasította a tanácsot 74% 58% 85%

1. táblázat: Melyik szereplő érzett nagyobb megbánást? Az 1-es táblázatból egyértelműen kiderült, hogy a szakértő tanácsának az elutasítása okozta a legnagyobb megbánást az olvasók szerint.

A hipotézis, hogy a magyarok elutasítása, bizalmatlansága a pénzügyek terén hatványozottan igaz, azonban a megbánási faktor kevésbé lesz jelentős az elutasítás után, mint az amerikai kutatásban.

3. A KUTATÁS CÉLJA, HIPOTÉZIS Az amerikai kutatások a – még a magyar értékesítőknek is – gyakorlatban használható technikákat kínálhatnak. Azonban az amerikai személyeken végzett kísérletek eredményei nem minden esetben igazolhatók a más kultúrában élő személyekkel, például a magyar embereken. (Goldstein–Martin–Cialdini 2009) E kutatásnak az a célja, hogy megvizsgálja az amerikai Sherman–Crawford–McConnel (2003) kutatási eredményét magyar kísérleti személyekkel, csaknem 10 évvel később.

Kor Létszám

I. korcsoport 18-25 évesek 100

4. KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK, TESZTANYAG, MÓDSZER Összesen 300 felnőtt férfit és nőt kérdeztünk meg online három korcsoportban: 18–25 éveseket, 25–40 éveseket, és 40–70 éveseket. A 18–25 évesek száma 100, a 25–40 éveseké 100, a 40–70 éveseké, szintén 100 volt. Minden életkori csoport fele nő, fele férfi. (2-es táblázat) A vizsgálati személyeket véletlenszerűen választottuk ki, a felmérés nem reprezentatív. II. korcsoport 25-40 évesek 100

III. korcsoport 40-70 évesek 100

2. táblázat: A kutatáshoz használt minta összefoglaló táblázata Két különböző témájú online kvízkérdésekre kellett válaszolniuk a kutatásban résztvevőknek. Az egyik egy pénzügyi kvíz, a másik egészséges táplálkozással foglalkozó kvíz volt. Akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, azok 10.000 Ft jutalomban részesültek. Egy kérdés mellett megjelent, hogy a szakértő melyik választ tartja helyesnek. Ha elfogadták, ha nem a szakértő javaslatát, akkor sem lehetett maximális pontot szerezni a játékban, mert a cél, hogy megvizsgáljuk, hogy mennyire bánta meg, hogy hallgatott, vagy nem hallgatott a szakértőre a kísérleti személy. Amikor kiderült, hogy nem nyerte meg a 10.000 Ft-os jutalmat - és éppen

64

amiatt az egy kérdés miatt, amikor a szakértő véleményét is megjelenítettük - be kellett jelölnie a résztvevőknek 1–5-ig terjedő Likertskálán, hogy mennyire bánta meg a döntését. Mindenki eredményénél az jelent meg, bármit is jelölt be, hogy 10/9-es pontszámot ért el, és pont azon a kérdésen veszítette el a nyereményét, ahol mefogadta vagy nem fogadta meg a szakértő tanácsát. A kérdés megválaszolására 10mp állt a rendelkezésükre a kísérleti személyeknek, hogy ne tudják a keresőoldalak segítségeit igénybe venni.


Újszászi Bogár László azaz a III. korcsoport reakciójában figyelhető meg. Míg az I. és a II. korcsoport között kevés eltérés volt észlelhető a megbánás erősségénél, a III. korcsoport reagálása a pénzügyi kvíznél a megbánás terén váratlanul magas volt. A III. korcsoport 49%-a jelezte pénzügyi kvíznél azt, hogy nem vagy egyáltalán nem bánta meg a döntését: 28% jelölte be a 2-es erősséget, és 21% az 1-es erősséget. Ez a jelentős differencia azonban nem volt észlelhető a egészségkvíz kérdéseiben a korcsoportok között (3. ábra). 1. ábra: Az I. korcsoport válaszai a pénzügyi kvíz után Az adatok összesítése jellegzetes különbségeket mutatott a két kvíz között a megbánás terén, és a korcsoportok között is szignifikáns különbség volt. A 18–25 évesek, azaz az I. korcsoport és a 25– 40 évesek, azaz a II. korcsoport között a pénzügyi kvíz utáni megbánási faktorban volt minimális különbség. Az I. korcsoportban a résztvevők 28%-a “nagyon megbántam”-ot jelölte be, 69%-a pedig a “megbántam”-ot. Csupán 3 % jelölte a “semleges”-t (1. ábra). A II. korcsoportban szintén jelentős többség jelölte be a 4-es vagy az 5-ös erősséget (95%) azonban ebben a korcsoportban már megjelent az 1-es és 2-es erősségű megbánás is (2. ábra). E két korcsoport között az egészségkvízben is észleltünk változást, de ennek a minimális eltérésnek nem tulajdonítottunk jelentőséget.

3. ábra: A III.korcsoport válaszai a pénzügyi kvíz után

6. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE Összegezve a korcsoportok között csak a pénzügyi kvíz kérdéseiben volt jelentős eltérés a megbánás aspektusából. Az I. és a II. korcsoportnál közel azonos eltérés volt a megbánás terén a pénzügyi kvíznél, a III. korcsoportnál végzett vizsgálati eredmények azonban jelentős eltérést mutattak. Érdekessége az eredményeknek, hogy az egészségkvíz összesítésénél nem volt ilyen jellegű eltérés megfigyelhető. (4.-5.-6. ábra)

2. ábra: A II. korcsoport válaszai a pénzügyi kvíz után A kutatás jelentős eredménye a 40–70 évesek, ECONOMICA 2015. 1. szám

4. ábra: Az I. korcsoport kvízkérdései után a megbánást vizsgáló teszt eredményei 65

Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban Vohs szerint a pénzzel kapcsolatos témák, szimbólumok növelik az emberben az önzőséget. Kutatásaiban arra a következtetésre jutott, hogy “a pénz megváltoztatja az emberek gondolkodását: nem akarnak függeni másoktól, és azt sem akarják, hogy tőlük függjön más” (Dooley 2013: 49). 5. ábra: A II. korcsoport kvízkérdései után a megbánást vizsgáló teszt eredményei

6. ábra: A III. korcsoport kvízkérdései után a megbánást vizsgáló teszt eredményei

7. KÖVETKEZTETÉS Ha csak a pénzügyi kvíz eredményeit értékelnénk, akkor az eltérést az idősebb korosztály inkonzisztenciára érzékenységével magyarázhatnánk (Brown–Asher–Cialdini 2005). Azonban téves lenne a következtetés, mert ebben az esetben az egészségkvíznél is hasonló eltérésnek kellett volna látszódnia. (6.ábra) Kathleen Vohs egy korábbi kutatási eredménye adhat magyarázatot erre a jelenségre.

Sherman–Crawford–McConnel (2003) kutatási eredményéből megállapítható, hogy az eladás során a hatékony manipulációs technika az, ha a jövőbeli megbánásra fókuszál az értékesítő. “Úgy véltük, hogy a rossz kedvű kísérleti személyekre kevésbé jellemző a reaktancia, az elutasítás, és szívesebben gondolnak a jövőre. Amikor nyíltan arra kértük a kísérleti személyeket, hogy gondoljanak bele a negatív következményekbe, megfigyeltük, hogy ezáltal lett rosszabb kedvük. A jövőbeli megbánásra történő fókuszálás növeli az aggodalmat, hogy a saját döntés rossz irányba vezethet, és emiatt arra koncentrálnak az emberek, hogy ez a jövőben a függetlenségüket is veszélyeztetheti. Ezért segít az elutasítás, azaz a reaktancia leküzdésében az, ha a jövőbeli megbánásra fókuszálunk” (Eryc–Linn 2003: 159). A magyarokkal készült kutatás eredménye azonban azt igazolja, hogy ha pénzügyi kérdésről van szó, akkor kevésbé hatékony – a 40 év feletti magyaroknál – a jövőbeli megbánásra fókuszáló technika. Fiatalabb, magyar korosztálynál vagy nem pénzzel kapcsolatos témánál azonban működhet az amerikai kutatók javaslata.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4] [5] [6]

66

Aczél Petra (2009) Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony. Arisztotelész (1982) Rétorika. Gondolat Kiadó, Budapest. Brehm, J. W. (1966). A theory of psychological reactance. New York: Academic Press. Brehm, J. W., & Sensenig, J. (1966) Social influence as a function of attempted and implied usurpation of choice. Journal of Personality and Social Psychology, 4, 703–707. Brown, S.L., Asher, T Cialdini, R.B. (2005). Evidence of a positive relationship between age a preference for consistency. Journal of Research in Personality, 39: 517–33. Carlson, Kurt A. and Shu, Suzanne B (2013) When Three Charms But Four Alarms: Identifying the Optimal Number of Claims in Persuasion Settings. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2277117 Letöltve: 2014.06.20


Újszászi Bogár László [7]

[8] [9] [10] [11]

[12] [13] [14] [15]

[16] [17] [18] [19]

[20] [21]

[22]

Dal Cin, S., Zanna, M. P., & Fong, G. T. (2004). Narrative persuasion and overcoming resistance. In E. S. Knowles & J. A. Linn (Eds.) Resistance and persuasion. Mawah, NJ: Erlbaum. Dooley, Roger (2013): Picturing Money In. Brainfluence 49–52 Festinger, L. (1957). A theory of cognitive dissonance. Evanston, IL: Row, Peterson. Levine, Robert (2003). The Power of Persuasion - How We’re Bought and Sold New Jersey, John Wiley & Sons, Loschelder, D. D., Swaab, R. I., Trötschel, R., & Galinsky, A. D. (2014) The First-Mover Disadvantage The Folly of Revealing Compatible Preferences. Psychological science, Vol. 25, 4, 954–962 Noah J. Goldstein–Steve J. Martin–Robert B. Cialdini (2009) Yes!: 50 Scientifically Proven Ways to Be Persuasive , Free Press, NewYork. Philippe Breton (1997): A manipulált beszéd. Budapest, Helikon Retorikai Lexikon (2010) Pozsony, Kalligram, 1200–1205. S. Christian Wheeler - Pablo Briñol - Anthony D. Hermann: (2006) Resistance to persuasion as self-regulation: Ego-depletion and its evects on attitude change processes, http://www.uam.es/otros/persuasion/papers/2006%20JESP%20-ego%20depletion-.pdf Letöltve: 2014.07.15 Sas István (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban Upgrade 3.0 Budapest, Kommunikációs akadémia Síklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Budapest: Tankönyvkiadó. Snyder, M. L. – Wicklund, R. A. (1976). Prior exercise of freedom and reactance. Journal of Experimental Social Psychology, 12, 120–130. Steven J. Sherman–Matthew T. Crawford–Allen R. McConnell (2003) Looking Ahead as a Technique to Reduce Resistance to Persuasive Attempts. . In E. S. Knowles & J. A. Linn (Eds.) Resistance and persuasion. Mawah, NJ: Erlbaum. 149–171 Worchel, S.–Brehm, J. W. (1971). Direct and implied social restoration of freedom. Journal of Personality and Social Psychology, 18, 294–304. Zentai István (2004) A meggyőzés útjai A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája Neumann Kht., Budapest, http://mek.oszk.hu/05000/05034/html/, http://mek.oszk.hu/05000/05034/html/ Letölve: 2014.05.11 Zentai István (2006) Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest, Medicina.


67

Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák

Lengyel Attila1

Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák Lengyel, Attila Branding Hungary as a Health Tourism Destination: Asynchrony Problems Összefoglaló: Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető. Kulcsszavak: egészségturisztikai desztináció, márkázás, desztináció márkázás, aszinkronitás problémák, integrált imázsépítés Abstract: Branding a country as an attractive tourism destination is an extremely complex and long-term endeavour. There are several brand assessment systems using diverse methodology for creating brand indices for countries. In the Bloomberg brand indexing system Hungary is ranked 20th in Europe and by Future Brand 23rd in 2014. These placements are indicators of a relatively poor performance of Hungary as a nation brand and warrant an integrated image building effort independent from the changing political power structure. There are certain basic principles to adhere to in branding a tourism destination be it settlement, regional or country level. One of the keys to succesful branding is synchronising marketing efforts on different levels. Asynchronous communication and strategies lead to confusion in image perception, hence the weakening of the brand. The present paper aims to examine some of the asynchronies in the branding of Hungary as a health tourism destination. Keywords: health tourism destination, branding, destination branding, asynchrony problems, integrated image building

1. A MÁRKAÉPÍTÉSI ASSZINKRON PROBLÉMÁKRÓL ÁLTALÁBAN A desztináció márka építésének sikerében meghatározó tényező, hogy ne legyen diszkrepancia a jelenlegi, kívánatos, tervezett és kommunikált márkakép elemek között. (Nagyné molnár 2012, Piskóti et al 2002). A szerzők által 68

említett gyakori aszinkron problémák a következők: - A jelenlegi és a kívánatos kép márkaépítésben érintett szereplők részéről tapasztalható eltérő megítélése. 1

Főiskolai tanársegéd, Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék, 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.


Lengyel Attila - A jelenlegi márka-teljesítmény és a döntéshozók által kialakított kívánatos kép közötti eltérés. - A döntéshozók által kialakított kívánatos kép és a belső célcsoportok elvárásai közötti - eltérése. - A jelenlegi önkép és a kívánatos önkép közötti eltérés. - A külső célcsoportok jelenlegi megítélésének és jövőbeli elvárásainak eltérése. - A döntéshozók által kialakított kívánatos kép és a külső célcsoportok által elvárt kívánatos - külső kép közötti eltérés. - A kívánatos önkép és a kívánatos külső kép közötti eltérések. - Az objektív tények megfelelőek, de nem sikerül kellően elismertetni az erősségeket. - A kommunikáció erősebb, mint az objektív tartalom. - A valós teljesítmény és a márkaépítésben érintett szereplők eltérő megítélése. - Eltérő megítélés a valós teljesítmény és annak az önképi (belső) megjelenése kapcsán. - A valós teljesítmény és annak külső képben való megjelenése közti különbség. - A jelenlegi önkép és a jelenlegi külső kép eltérő megítélése. Jelen tanulmány a fenti aszinkron problémák közül néhány olyan területet elemez, melyek gyengíthetik Magyarország, mint desztináció márka építésének és kommunikációjának hatékonyságát.

2. A DÖNTÉSHOZÓK ÁLTAL KIALAKÍTOTT KÍVÁNATOS KÉP ÉS A DÖNTÉSHOZÓK ÁLTAL VÁZOLT IMÁZS STRATÉGIAI PRIORITÁSAI KÖZÖTTI ELTÉRÉS A Gyógyító Magyarország Egészségipari Program (GYMEP), az Új Széchenyi Terv egyik alprogramja. Az új uniós tervezési szakaszt (2014-2020) lefedő stratégiai dokumentum azt az ambiciózus célt tűzi ki, hogy Magyarország Európa egészségturisztikai központja legyen 2020-ra. Ehhez pozicionáló szlogenként a ECONOMICA 2015. 1. szám

„Gyógyító Magyarország” kifejezést használja. Az imázs építésnél, a márkázásnál alapvető a hitelesség (Szondi, 2010). Ha az ország gyógyító potenciállal bíró jelenlegi erőforrásaira gondolunk (termálvíz, gyógyfürdők, wellness létesítmények, gyógyszeripar, orvosok), akkor a „Gyógyító Magyarország”, mint imázs összegző és pozicionáló szlogen megalapozottnak tűnik. Másfelől viszont egy ország imázsának, márkájának elsődleges közvetítői és létrehozói az ott élő emberek. A dokumentum egy fél mondat erejéig helyesen mutat rá: „Az egészségipar eredményei jótékonyan hatnak a lakosság egészségi állapotára, ezzel az ország egyik legfontosabb problémájára ad választ …”. Nézzük meg, hogy a program, milyen célokat tűz ki: - − Elmaradott térségek felzárkóztatása - − A geotermikus energia komplex hasznosítási lehetősége - − Természeti adottságok védelme, a minőség garantálása - − Az ország versenyképességének tartós növelése - − Tudásfejlesztés A célokhoz tartozó rövid magyarázatokban nem jelenik meg az ország egészségi állapotának javítása, annak ellenére, hogy előzőleg a dokumentum ezt (helyesen) az ország egyik legsúlyosabb gondjának nevezi. Egyfelől tehát szeretnénk, ha az ország egy „Gyógyító” helyként pozícionálódna a fejekben (itthon és külföldön), azzal is tisztában vagyunk, hogy az ország egészségi állapota rossz (hogy mennyire, később még utalunk rá), ugyanakkor a célrendszerbe az egészségi állapot javítása nem kerül be.

3. A VALÓS TELJESÍTMÉNY ÉS A MÁRKAÉPÍTÉSBEN ÉRINTETT SZEREPLŐK ELTÉRŐ MEGÍTÉLÉSE A minőségi turizmusfejlesztés várható eredményei részben a GYMEP egy mondat erejéig még tesz utalást: „A szabadidő eltöltésének vonzóbb, kedvezőbb feltételei hatékonyabb rekreációt tesznek lehetővé, ami a munkaképesség, illetve az egészségi állapot 69

Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák javulásában is tetten érhetővé válik.” A KSH adatai szerint a többnapos belföldi utazásokon résztvevők száma 2004 és 2007 közel 30%-al nőtt. Ennek a megnövekedett belföldi turisztikai részvételnek a pozitív hatása viszont nem érhető tetten, ha megnézzük a 2004 és 2012 közötti OECD egészségügyi statisztikáit. A belföldi turizmus növekedése önmagában valószínűleg nem képes jelentős változásokat generálni az egészségi állapot tekintetében. Tehát a valós teljesítmény és a márkaépítők megítélése között jelentős különbség mutatkozik.

4. A JELENLEGI MÁRKATELJESÍTMÉNY ÉS A DÖNTÉSHOZÓK ÁLTAL KIALAKÍTOTT KÍVÁNATOS KÉP KÖZÖTTI ELTÉRÉS

A lakosság egészségi állapotának szemléltetésére nézzünk meg néhány OECD által közölt adatot az EU-hoz történő csatlakozásunk előtti időszakból, illetve ezzel összevetésként a közelmúltból. A táblázatban szereplő számok azt mutatják, hogy hányadikak vagyunk a 2003-ban és 2011-ben publikált adatok alapján a vizsgált OECD tagországok közül, valamint 2012-ben a vizsgált 27 EU tagállamból. Zárójelben a kutatásba bevont összes ország szerepel. A táblázat egy hét éves időszak két végpontját hasonlítja össze. Sajnos nem igazán beszélhetünk szignifikáns javulásról, hiszen a 2011-es kedvezőbb pozíciók esetében a vizsgált országok száma is jóval magasabb. Tudnak-e vajon azonosulni a Gyógyító Magyarország ország márkával egy olyan ország lakosai, akik a fenti adatokkal jellemezhető testi-lelki állapotban vannak?

Indikátorok Várható élettartam Iaschemiás szívbetegség előfordulása/100.000 fő Rák okozta halálozás/100.000 fő Öngyilkosság/100.000 fő Alacsony születési súlyú csecsemők %-os aránya Korai elhalálozás/100.000 fő

2003 OECD 29. (30) 2. (26)

2011 OECD 33. (40) 4. (34)

2014 EU 23. (28) 5 (28)

1. (26) 1. (26) 2. (26)

1. (34) 3. (34) 7. (40)

1. (28) 2. (28) 5. (28)

1. (26)

3. (34)

6. (28)

Magukat egészségesnek tartók %-os aránya Gyógyszerfogyasztás/fő/év

23. (26)

29. (34)

23. (28)

9. (22)

16. (32)

5. (28)

1. táblázat – OECD és EU egészségügyi indikátorok Forrás: Health at a glance 2003, 2011, 2014 adatok alapján saját szerkesztés

„Orvos, gyógyítsd meg magadat.”, idézi Jézus Lukács evangéliumában az egyik korabeli szólást. Az országnak elsődlegesen saját magát kell meggyógyítania, mindenekelőtt az itt élők számára kell gyógyító hellyé válnia. Ahogyan már említésre került, az országmárka építésben alapvető fontosságú a hitelesség. Ennek a hitelességnek a megteremtése itthon kezdődik (Harmath, 2011). Jelen formájában a vizionált imázs bizonyos szempontból a visszafelé elsülő fegyverhez hasonlatos, de hozhatnánk annak a túlsúlyos orvosnak a példáját is, aki az elhízás veszélyeiről beszél a televízióban. 70

5. A JELENLEGI ÉS A KÍVÁNATOS KÉP MÁRKAÉPÍTÉSBEN ÉRINTETT SZEREPLŐK RÉSZÉRŐL TAPASZTALHATÓ ELTÉRŐ MEGÍTÉLÉSE A „Think Hungary – More than expected” új ország promóciós imázs film, amit a londoni World Travel Market-on a világ legnagyobb turisztikai vásárán mutattak be, és a stratégiai dokumentum angolosított pozicionáló szlogene „Curing Hungary” (Gyógyító Magyarország) nem sok kapcsolatot mutat. A Gyógyító ECONOMICA 2015. 1. szám

Lengyel Attila Magyarország Egészségipari Program (GYMEP) teljesen egyértelműen egyfajta irányba kívánja pozícionálni az országot. Ha tételesen összevetjük ezen program két alprogramjának egyes prioritási területeit, és azt hogy az új imázs filmben (Think Hunagry – More than expected) milyen arányban kapnak ezek képi megjelenítést, akkor a következő %-os értékeket kapjuk: - Természeti gyógy tényezőkre épülő egészségturizmus – 20 % - Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus – 0 % - Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése –0% - TDM informatikai rendszer beszerzése – 0 % - Geotermikus energia egészségipari hasznosítása – 0% - Növényházi kertészet – 0% - Szépségipar, kozmetikumok – 0% - Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás – 0% - Gyógyszeripar- 0% - Orvosi műszergyártás – 0% - Biotechnológia, nanotechnológia – 0% Ahogyan látható a szaldó nem túl pozitív. Még ha az olyan stratégiai prioritásokat, mint a TDM rendszer fejlesztése, vagy a Növényházi alprogram, nem is vesszük figyelembe, akkor is óriási a szakadék a két közlés között. Miközben a GYMEP kihangsúlyozza, hogy a termálturizmus egyre inkább az orvosi szolgáltatásokkal csomagba rendezve piacképes, ez egy snitt erejéig sem jelenik meg a filmben. Talán megoldható lett volna, hogy az egyébként lényeges USP-k, mondjuk egy a GYMEP-ban megadott prioritásokra épülő vizuális és dramaturgiai kontextusba kerülnek bele.

6. A JELENLEGI ÖNKÉP ÉS A KÍVÁNATOS ÖNKÉP KÖZÖTTI ELTÉRÉS Ahogyan korábban már megállapítást nyert, az ország márka építés során először is fel kell mérni a jelenlegi önképet, társadalmi és szakmai egyeztetés és konszenzus után kialakítani egy elérendő belső és külső imázst. ECONOMICA 2015. 1. szám

Ezen elérendő imázs célnak az emberekkel történő elfogadtatása után (Jenes, 2012) határozott és konkrét lépéseket tenni az imázst megalapozására a jelenlegi teljesítmény hatékonyabbá tételére. A konkrét változások és helyzet javulása erősíteni fogja a korábban konszenzussal elfogadott imázs célt, ami egy felfelé mozgó pozitív spirálként, még több erőt ad a cél felé vezető úton. Az elérendő imázs cél esetünkben a Gyógyító Magyarország és korábban azt is megállapítottuk, hogy elsősorban az imázs elsődleges hordozóinak és közvetítőinek, az itt élőknek kell a mostani siralmas egészségi (testi, lelki) állapotból egy olyan szintre jutni, ahol a lakosság döntő többsége jól és egészségesen érzi magát. A GDP, mint életminőséget mérő mutató mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szubjektív jóllétet, az élettel való elégedettséget mérő komplex mutatók. Az OECD Better Life Index szerint az élettel való elégedettség alapján Magyarország a vizsgált 34 ország közül a 32, a Happy Planet Index szerint 2014-ben 151 ország közül a 104. Ezek a pozíciók jelentős elégedettségi problémákat sejtetnek. A következőkben két másik, a szubjektív jólléttel összefüggő OECD mutatót vizsgáljunk meg. A 1. ábra azt mutatja, hogy a jövőbe vetett bizalom alapján a Magyarok 2012-ben az utolsó harmadban helyezkednek el, azon országok társaságában, ahol a szubjektív jóllét jelentősebb romlására számítanak öt éven belül. Ami legszorosabban kapcsolódik az egészséghez és a megálmodott imázs célhoz a 2. ábrán látható, ahol 50 és 60% között van azoknak az aránya, akik magukat egészségesnek gondolják. Európában ez a 4. legrosszabb eredmény. Érdekes ezt az ábrát a korábban látott 1. táblázattal összevetni. Az ottani objektív egészségügyi mutatók még ezt a minimális szubjektív egészségérzetet sem támasztják alá. Az ország tehát gyógyításra, gyógyulásra szorul. Lehet, hogy első körben az „Öngyógyító Magyarország” szlogen hitelesebb lenne.

71

Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák

1. ábra – A szubjektív jóllét 2012-es és öt évvel későbbre remélt szintje közötti különbség Forrás: OECD How is life? 2013

2. ábra – Magukat egészségesnek gondolók százalékos aránya Forrás: OECD How is life? 2013

7. A DÖNTÉSHOZÓK ÁLTAL KIALAKÍTOTT KÉP ÉS A KÜLSŐ KÉP KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG Itt a legfontosabb turisztikai küldőpiancuknak Németországnak a turistái körében 2006-ban a Turizmus Rt/TNS Hungary által végzett felmérés eredményeire szeretnék kitérni (frissebb kutatások nem állnak rendelkezésre). A német turisták csupán 4.9%-a asszociál a gyógyfürdőkre Magyarországgal kapcsolatban. A több mint 20% -os asszociációs értéket a „Budapest”, „Balaton”, „Puszta” szavak, míg a 10 %-ot a „Szép tájak”, „ Borok”, „Lovak”, „Gulyás” szavak érték el. Ez egy nagyon szerény kiindulási helyzet ahhoz az ambiciózus célhoz képest, ami szerint az ország Európa egészségturisztikai központja lesz 2020-ra. Fontos volna ennyi idő elteltével a jelentősebb 72

küldőpiacok tekintetében reprezentatív felméréseket végezni a külső imázs percepció tekintetében. Végezetül megemlíthető még az a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban tényként kommunikált sztereotípia is, miszerint Magyarország egy vendégszerető nemzet. A WEF 2013-ra vonatkozó Tourism Competitiveness Report egyik kérdése a következő: „Mennyire látják szívesen a külföldi látogatókat az Ön országában?” (saját fordítás) A felmérésben a kérdésre adott válaszok alapján a vizsgált 140 ország közül Magyarország a 116. helyen van. Kirívó az eltérés. Tudni kell, hogy a World Economic Forum által kiadott turisztikai versenyképességet mérő jelentés a legrangosabb ilyen jellegű szakmai dokumentum globálisan.


Lengyel Attila

8. ÖSSZEFOGLALÁS A globalizáció fokozódásával párhuzamosan, annak mintegy ellensúlyozásaképp megfigyelhető a nemzeti identitás megőrzésére irányuló társadalmi igények erősödése. Ez a tendencia az Európai Unióban is tetten érhető és egybecseng a stratégiai, hosszú távú turizmusfejlesztés prioritásaival, melyek közül az egyik legfontosabb a fokozódó globális versenyben az egyediség a desztinációk különlegességének hatékony menedzselése és a kialakított imázs márkaként történő kommunikációja. Az érdekek és érdekeltek sokféleségéből adódóan egy ország márkázása, imázsának tudatos felépítése sokrétű és hosszú

távú feladatokat ró a közösségekre, lokális, regionális és nemzeti szinten egyaránt. A tényleges partnerségen alapuló márkaépítési tevékenység egyik kulcsfontosságú tényezője a márkával kapcsolatos régi, jelenlegi, tervezett, külső, belső percepciók, elvárások minden szinten történő összehangolása. A szinkron hiányában a márkázást és végeredményben a márkát gyengítő aszinkron folyamatok realizálódhatnak. Ezek közül villantott fel néhányat a jelen tanulmány abban a reményben, hogy a marketing kutatókat a témában kiterjedtebb kutatásra a döntéshozókat és érdekelteket pedig hatékonyabb márkaépítésre sarkalja.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4] [5]

Piskóti, I- Dankó, L.- Schupler, H. (2002): Régió- és településmarketing. KJK KERSZÖV Budapest Nagyné Molnár, M. (2012): Terület- térségmarketing /Elméleti jegyzet/. Új Széchenyi Terv Harmath, E. N. (2011): Magyarország a világ szemében - a Magyarország márka. Szakdolgozat, Budapest: BGF. Szondi, Gy. (2010): From image management to relationship building: A public relations approach to nation branding. Place Branding and Public Diplomacy. 6, pp. 333–343. Jenes, B., (2012): Theoretical and practical issues in measuring country image. Dimensions and measurement model of country image and country brand. PhD. Corvinus: Doctoral School of Business Administration


73

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei

Mester Éva1 - Tóth Róbert2

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei Mester, Éva – Tóth, Róbert Financing SMEs – Prospects in Hungary Összefoglaló: Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni. Kulcsszavak: kis- és középvállalkozások, versenyképesség, KKV-finanszírozás, pénzügyi válság Abstract: After joining the EU, micro-, small- and medium-sized enterprises came to the focus of attention in Hungary for their grandiose role in both employment and producing added value. Due to their flexibility, creativity and adaptability SMEs find new market opportunities easier. Also, SMEs can find their way and seize appearing opportunities more quickly under rapidly changing, insecure and high-risk circumstances.When analysing the sector, besides the investigation of the external environment, it is also important to focus on internal factors. The success of businesses is not only influenced by their access to financial resources, but also by their internal organisational structure and the standard of their organisational culture. In the present phase of world economy, when transports are delayed, credits are harder to obtain and companies downsize, leaders have to make careful and considerate management and operational decisions. Thus financial decisions have considerable short and long-term effects on the success of business operation.This research paper aims at a comprehensive study of the present situation of the Hungarian SME sector, some of its financing opportunities, as well as factors that hinder its development. Another purpose of the present writing is to lay the theoretical foundations for a primary questionnaire research exploring the financing characteristics of SMEs in Hungary. Keywords: small- and medium-sized enterprise, competitiveness, SME finance, financial crisis

1

Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola, Gránit Bank Zrt., Vállalati Üzletág, Ügyvezető Igazgató-helyettes 2 Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügy MSc, hallgató

74


Mester Éva - Tóth Róbert

1. BEVEZETÉS Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e kategóriába, amelyek létszáma legfeljebb 249 fő, éves ne ó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együ esen nem haladja meg a 25%-ot. A sta sz kai lehatárolás a létszámkategória szerint történik. Ez alapján a legfeljebb 49 főt foglalkoztató szervezetek kisvállalkozásnak – ezen belül a 10 fő ala ak mikrovállalkozásnak –, az 50–249 fővel működők középvállalkozásnak minősülnek. A Magyarországon működő vállalkozások döntő része a mikro-, kis- és középvállalkozások csoportjába tartozik- azon belül is a mikrovállalalatok vannak jelentős túlsúlyban. A kkv-k gazdasági szerepe felértékelődö , melynek há erében elsősorban nagyvállala folyamatok húzódnak meg, ugyanis költségcsökkentési céllal tevékenységeik jelentős részét kihelyezték. A beszállítók számo evő része a kisebb méretű, rugalmasabban működő vállalkozások közül kerül ki. Míg eleinte a kkv-k csupán a helyi gazdaságban, azon belül is a lakossági szolgáltatásokban működtek, addig újabban az innova v üzle szolgáltatások területén is megjelentek. Ezek főképp a hálózatra alapozo globális piacra kilépő vállalkozások. A kkvszektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatottságban.

2. A KKV-K HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Magyarországon működő vállalkozások döntő része – 99,8% – a kis- és középvállalkozások csoportjába tartozik. A kkv-szektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország ECONOMICA 2015. 1. szám

jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatottságban. A 2008-as válságot követően a hazai kkv szektor igazán megerősödni nem tudott. Az ágazat 2009-től 2012 végéig gyenge talajon állt, azonban 20133 tól minimális előrelépés érzékelhető . A kkv szektor által foglalkoztatott létszám a 2008-as szint körül mozog. A hazai kis- és középvállalkozások mintegy 2 millió embernek biztosítanak munkahelyet, a munkavállalók mintegy 73 százalékát foglalkoztatják. A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak száma a kilencvenes években dinamikusan növekedett, majd az ezredfordulót követően a növekedés lelassult, majd tendenciáját tekintve mondhatni leállt, így a kkv-k stabilizáló hatást nem tudtak kifejteni a foglalkoztatás terén. Az 1. ábra a hazai regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását mutatja 2005 és 2013 között. Jól látható, hogy a működő vállalkozások közel fele a ténylegesen regisztrált vállalkozásoknak. Számokkal kifejezve mindez annyit tesz, hogy 2005-ben 1.208.780, míg 2013-ban 1.688.169 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. Ez közel 40%-os növekedést jelent. Azonban a ténylegesen működő vállalkozások száma 2005ben 707.756, míg 2013-ben 656.458 volt. A legutolsó gazdasági válság kirobbanásának évét követően egy csökkenő tendencia mutatkozik. Lényeges eltérés van tehát a két kategória között, amit az alábbi ábrák jól szemléltetnek. Az 1. táblázat a 2005. és 2012. közti időszak működő vállalkozásait mutatja a hazai régiók megoszlásában. A szektort jelentősen meghatározza a területi koncentráció, mindezt jól mutathja, hogy Közép-Magyarországra koncentrálódik a működő kkv-k mintegy 41%-a – 10 közül négy szervezet KözépMagyarországon végezte tevékenységét. A többi régió részesedését közel azonos érték jellemzik. 3

A válság sokkal súlyosabb hatást gyakorolt a kis-és középvállalati szektorra, mint a nagyobb vállalatokra.

75


1 800 000

1 644 484 1 651 507 1 666 402 1 561 446 1 592 591

1 600 000 1 400 000

1 200 000 1 000 000 701 408

800 000

696 680

690 375

644 692

2010

2011

2012

688 996

600 000 400 000 200 000 0 2008

2009

Regisztrált vállalkozások

Működő vállalkozások

1. ábra. A regisztrált és működő vállalkozások száma Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001.html (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2005 273 283

2006 271 965

2007 270 786

2008 277 680

2009 274 673

2010 279 430

2011 279 916

2012 264 486

73 886

72 161

71 177

71 403

69 703

70 153

69 077

63 504

70 597

69 592

68 820

69 457

68 409

69 034

68 111

62 221

61 686

60 432

58 878

59 825

58 644

59 352

58 077

53 558

63 306

61 696

60 703

61 091

59 461

59 280

58 234

54 081

82 696 82 302 707 756

81 515 80 785 698 146

78 942 78 752 688 058

81 170 80 782 701 408

79 446 78 660 688 996

80 067 79 364 696 680

78 868 78 092 690 375

73 760 73 082 644 692

1. táblázat. A működő vállalkozások száma területi egységek szerint Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd004b.html (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

A 2. ábra a működő vállalkozásokat mutatja be a gazdasági ágak megoszlása szerint. A hazai kkv-szektort a szolgáltatási szféra dominanciája 4 jellemzi. (mintegy 80%). A legtöbb vállalkozás – 4

A nagyvállalatok közel 60%-át termelő vállalatként tartják nyilván.

76

133 ezer 866a kereskedelemben tevékenykedik, ami az összes vállalaton belül mintegy 21%-ot tesz ki. Az ipar gyűjtőfogalomba többek között a feldolgozóipart, az élelmiszeripart, a bányászatot, a gyógyszergyártást, a vegyi anyagok gyártását, a textília, ruházat, bőr, és ECONOMICA 2015. 1. szám

Mester Éva - Tóth Róbert bőrtermék gyártását soroltam, ami együttesen 8%-t tesz ki. Az építőipart külön kiemeltem, hiszen 2012-ben ebben az ágazatban 55 ezer 544 vállalat működött, megelőzve ezzel az előbb említett „ipart”. Így mindez együttesen 16,6 %-t képvisel. Érdemes kiemelni a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató vállalkozásokat, hiszen a vizsgált évben több mint 107 ezer vállalat működött ebben a feladatkörökben. Ezek azok a vállalkozások, amelyek jelentős tudást felhasználva próbálnak folyamatosan tevékenykedni, mindezeken túl elsősorban ezek a vállalkozások képesek

innovatív tevékenységeket folytatni. Egy nemzetgazdaságban rendkívül fontos szerepet kell(ene) juttatni az innovációnak, hiszen megállapítható, hogy jelenleg azok az országok képesek növekedni, amelyek innovációval, kutatás-fejlesztéssel, így tehát tudással versenyeznek. Magyarországra ez jelenleg nem jellemző. Hazánkat elsősorban „összeszerelő országnak” tekinthetjük a jelenlévő autógyárak működése miatt, amivel azonban tartós növekedés, hosszantartó versenyképesség nem érhető el.

2. ábra: A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint (2012) Forrás: http://www.ksh.hu (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

3. A KKV-K FOGLALKOZTATÁSBAN

SZEREPE

A

A mikro-, kisés középvállalkozások gazdaságpolitikai jelentősége elsősorban a foglalkoztatottságban betöltött szerepükből fakad. Igen komoly arányú foglalkoztatottságot ölelnek fel a hazai kkv-k - az összes magyarországi foglalkoztatott 71,4%-a kkv-nál dolgozik, így jelentőségük nem elhanyagolható. Ezt támasztja alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több cikkében is olvasható gondolat, miszerint „a kisvállalkozások az innováció, a növekedés és a ECONOMICA 2015. 1. szám

munkahelyteremtés legfontosabb forrásai” (OECD Economic Surveys Hungary, 2014). Így a foglalkoztatás növelésében nagy hangsúlyt kellene fektetni a vállalkozói szektorra, azon belül is a kkv-kra, mivel elsősorban ezek képesek munkahelyeket teremteni. Ehhez pedig szükségszerű a mindenkori kormány intézkedése is, hiszen eredményt elérni ezen a területen is a „3K“, úgymint a kormányzat, körponti bank valamint a vállalkozói szféra együttműködése révén lehetséges. A vállalkozások méret szerinti csoportosításának leggyakoribb kritériuma a létszám alapján történő besorolás. Magyarországon a

77

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei vállalkozások száma létszám-kategóriaként 2006-2012 között a következőképpen alakult. A 3. ábra mutatja, hogy a hazai vállalkozások mintegy 95%-át alkotják a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalatok.

Gazdasági húzóerejüket az általuk foglalkoztatottak aránya adja. A kisvállalkozások esetében ez az érték 4% közül mozog, a fennmaradó 1% pedig a középvállalkozások és a 250 főnél nagyobb vállalatok alkotják.

2012 2011 2010 2009 2008 2007 92%

94% 0–9 fő

10-49

96% 50–249

98%

100%

250 fős és nagyobb

3. ábra: A foglalkoztatottak alakulása (2007-2012) Forrás: http://www.ksh.hu/thm/1/indi1_2_4.html (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

A foglalkoztato ak száma alapján meghatározo méretkategóriák közül minden régióban a legfeljebb 9 fős mikrovállalkozások dominálnak, az ennél nagyobb szervezetek hányada csupán Közép-Magyarországon és DélAlföldön éri el az 5%-ot. A kkv-k tevékenységi struktúrájában a szolgáltatások szerepe a meghatározó, ami befolyásolja eredményességüket, beruházási, foglalkoztatási képességüket.  A kkv-k közö a nagyvállalatokhoz viszonyítva kisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások előfordulása. 2012ben összesen közel 28 ezer külföldi tőkével működő kkv volt az országban. Közö ük az átlagosnál erőteljesebb a terüle koncentráció: a szervezetek több mint 70%-a KözépMagyarországon végezte tevékenységét, és a befektete külföldi tőke közel kétharmada is itt összpontosult.   Ezen kívül fontos megemlíteni a kkv-k szerepét a foglalkoztatással valamint az oktatással összevetve is. A fentiekben olvasható az ún. „3 K” kombináció, mely egyértelműen kifejezésre 78

juttatja ezen három elem szoros kapcsolatát. A mindenkori kormányzat gazdaságpolitikája magában foglalja azt is, hogy milyen fajta munkaerőre tart igényt a meglévő vállalati struktúra, tehát a működő cégek. A kisebb és közepes méretű vállalatok egy meghatározó része technológia-fejlesztéssel, innovációval, kommunikációval, informatikával, K+F-el foglalkoznak, ahol pedig elsősorban felsőfokú végzettségű szakemberekre van szükség. A jelenlegi oktatási rendszer azonban csupán a most működő vállalati rendszert kívánja kiszolgálni munkaerővel, hiszen az összeszerelő üzemek aránya a meghatározó. Ezek az üzemek azonban elsősorban nem felsőfokú végzettségű szakemberekre tartanak igényt, sokkal inkább szakmunkásokat alkalmaznak. Ebből az következik, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók számát folyamatosan csökkenteni kívánják, és inkább egy-egy szakma elsajátításra ösztönzik a fiatal generációt. Azonban a világ abba az irányba mozdul el, hogy csupán azok az országok képesek gazdasági helyzetük szilárd stabilitásának megteremtésére, fenntartására, ECONOMICA 2015. 1. szám

Mester Éva - Tóth Róbert és a továbbiakban növekedési pályára állni, valamint versenyképes pozícióba kerülni, ahol a lakosság döntő aránya rendelkezik versenyképes felsőfokú végzettséggel. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vállalati szféra kínálja a fiatal generáció számára a legtöbb lehetőséget, hiszen ezek a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások nyújtanak olyan perspektívát, jövőképet a frissen diplomázattak számára, amit kihasználva stabilan tervezhetővé válik az életük. Ehhez szükséges azonban a környezet átalakítása, a vállalkozóbarát feltételek megteremtése. Ezen szektor támogatása elhanyagolhatatlan lenne, hiszen egyértelműen látható, hogy ez a szektor foglalkoztatta az elmúlt időszakban a társadalom legnagyobb részét és jelenleg is így van. Így feltehetően ha ezen szektor tőkeinjekcióhoz juthatna, további munkahelybővülés lenne realizálható. Itt említem meg, hogy a Magyarország és az Európai Unió között létrejött Partnerségi Megállapodás sorai között nem olvasható, hogy a kkv- szektor azon része, ahol a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, tehát a mikrovállalkozások, kapnak majd támogatást a következő 20142020-as ciklusban. A megállapodásban az szerepel, hogy a közepes méretű vállalkozások juthatnak jelentős forráshoz. Ennek hátterében az a kormányzati gondolat húzódik, hogy ez az a vállalati kör, amely leginkább képes exportra is termelni.

4. A KKV-K GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A kkv-szektor a magyarországi gazdaság egyik legfontosabb eleme közé sorolható. Az előző fejezetben tárgyalt részből következik, hogy a kis-és középvállalkozások valódi jelentősége a foglalkoztatás területére összpontosul, azonban jelentősen befolyásolják a gazdasági teljesítményt is. Mindezt alátámasztja a KSH egyik adata, miszerint a kkv-k 2007-ben a bruttó hazai termék (GDP) 54 %-t, 2009-ben 55%-át, míg 2011-ben 56%-át állították elő. Megállapítható tehát, hogy a hazai kkv-k állítják elő a GDP közel felét, és ez az arány a mikro-, ECONOMICA 2015. 1. szám

kis- és közepes méretű vállalkozások között közel azonos arányban oszlik meg. A KSH 2014. novemberben közzéte adatai szerint 2012-ben a kkv-k összesen közel 45 ezer milliárd forint árbevételt értek el, a teljes vállalkozási szektor teljesítményének 58%-át. 2011-hez viszonyítva Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország kivételével minden régióban nő a kkv-k bevétele. Egy szervezet átlagosan 70 millió forintot ért el, ami a vállalkozás méretkategóriájának növekedésével nagyságrendekkel emelkedik. Árbevételük felülmúlta az egy évvel korábbit, ennek ellenére a kkv-k kisebb összeget fordítottak beruházásokra. 2012-ben a fejlesztések nagysága 1450 milliárd forintot te ki, ami a vállalkozási szektor által megvalósíto beruházások értékének 46%-át képviselte. Közép-Magyarország kivételével a kkv-k fejlesztéseinek döntő hányada három ágazatba került: az iparba, a mezőgazdaságba és a kereskedelembe. A 4. ábra a GDP termeléshez való hozzájárulást mutatja a vállalati méretkategóriánként. Az ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban lényeges változás nem következett be a bruttó hozzáadott érték termelésében. A vállalat méretének növekedésével arányosan növekszik a GDP-hez való hozzájárulás aránya is. A kkv-szektor részesedése a GDP-ben nem csökkent a válság óta eltelt időszakban, minimális emelkedés realizálható, azonban ha azt állítjuk, hogy stagnált a bruttó hazai termékben való aránya az is kiemelkedő teljesítménynek számít ilyen turbulens gazdasági időszakban. Amennyiben azonban hozzátesszük, hogy a teljes foglalkoztatotti állomány több mint 70%-a ebbe a szektorba összpontosul, máris más aspektust mutat. Az ágazati megoszlás alapján a GDP 60%-a a szolgáltató szektorban keletkezett. A kereskedelem szerepe kevésbé domináns, a kkv-k gazdasági teljesítményéből csupán 185 20%-kal részesedett 2012-ben. 2001 és 2010 között – két év kivételével – a 60%-t 5

http://www.kaleidoszkop.nih.gov.hu/documents/ 15428/123426/kkv12 (letöltés dátuma: 2014. 12. 26.)

79

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei meghaladta a kkv-szektor részesedése a vállalkozások által realizált bevételnek. 2011 óta viszont ez az érték minimálisan csökkent, 2012-ben az összes árbevétel valamivel több, mint 58%-a köthető a kisés középvállalkozásokhoz. A kkv-k gazdaságban betöltött eddig említett jelentősége mellett fontos említést tenni az exportról is, hiszen ők adják az export harmadát. Az elmúlt 15 évben tapasztalható globalizálódás már nem csupán a nagyvállalatokat vonzza magához, hanem megfigyelhető, hogy a kkv-szektor számára is megnyílt a lehetőség ezen világgazdasági forgalomba való bekapcsolódásra. Ide tartozik többek között az exportálás, a nagyvállalatokkal való együttműködés, számukra történő

beszállítás, vegyes tulajdoni körrel bíró vállalkozások alapítása, külföldi kirendeltségek megnyitása, s fontos megemlíteni a más 6 vállalkozásokkal együttműködő kutatást is. A jelenlegi kormányzat is támogatja ezen irányzatot, ezt támasztja alá többek között az is, hogy exportösztönző programot indított az exportképes árukat és szolgáltatásokat előállító kis- és közepes vállalkozások támogatására. Jó lehetőséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen az export növelése együtt jár a termelés növekedésével, ami pedig a munkahelyteremtést vonja maga után. Jelenleg azonban a hazai export túlnyomó részét a nagyvállalkozások adják.

60 40 20

0 2005

2006 1 fő

2007 2–9

2008 10–49

2009

2010

50–249

2011

2012

250 felett

4. ábra: A bruttó hozzáadott érték termeléséhez való hozzájárulás a vállalati méretkategóriánként Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon, KKV Évkönyv 2012, Budapest, 2012

A mikro-, kis- és középvállalkozások itthon fizetnek adót, hazai munkavállalókat foglalkoztatnak, tevékenységük során keletkezett nyereségüket itthon használják fel, fektetik be. Így teljes egészében hozzájárulnak a GDP növeléséhez. A GDP mutató mellett azonban fontos más mutatószámokat is megvizsgálni, hiszen csak a GDP-t elemezve nem kapunk tényleges látképet egy adott gazdasági helyzetről. Ezzel szemben érdemes a GNP, bruttó nemzeti termék mutatót is megvizsgálni, ami sokkal jobb képet ad a gazdas tényleges helyzetről. 6

Szerb László, A haza kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-as évek közepén

80

5. A MAGYAR KKV-K HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A kis- és középvállalkozások nem csupán hazánkban, de az európai gazdaságban is kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Több mint 20 millió kkv tevékenykedik az EU-ban, és mintegy 87 millió embert foglalkoztatnak. Kiemelendő tény, hogy néhány ágazatban, mint pl. az építőipar, a textilipar, bútoripar, sőt ma már ide sorolható a logisztika területe is, a foglalkoztatási ráta eléri, sőt meghaladja a 80%ot. Az EU 28 országában a vállalkozások jelentős többsége, 93 %-a mikrovállalkozás, amelyek a teljes foglalkoztatottság 30%-át jelentik, valamint az árbevétel 17%-át adják (2. táblázat).


Mester Éva - Tóth Róbert A nagyvállalkozások ezzel ellentétben csupán 0,2%-ot képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, az összfoglalkoztatottak mintegy 33%-a dolgozik ezen vállalatoknál, és a bevétel 44%-át adják. 2011-ben minden uniós tagállamban a vállalkozások jelentős része a mikrovállalkozások körébe sorolható. A kis- és középvállalkozások legnagyobb arányban Németországban (18%), Romániában, Luxemburgban (13%) és Ausztriában(12%), míg legkisebb arányban Szlovákiában(4%) voltak jelen. A nagyvállalkozások aránya az összes tagállamban 0,5% körül alakult. Az Unió vállalkozásai által előállíto , tényező költségen számíto bru ó hozzáado értékből a kkv-k átlagosan 58%-kal részesedtek, ami 4 százalékpon al magasabb a magyarországinál. A foglalkoztato akat illetően fordíto a helyzet, a kkv-k súlya átlagosan 67%-os, miközben hazánkban felülmúlta a héttizedet. Összességében az árbevétel, a bruttó hozzáadott érték és a foglalkoztatottak között képviselt súlya alapján a kisés középvállalkozások szerepe – azon ország adatainak összehasonlítása alapján, melyek

Vállalkozások száma (db) Vállalkozások aránya (%) Foglalkoztatotta k száma Foglalkoztatotta k aránya (%) GDP (%)

közöltek információkat – Észtországban a legnagyobb, az Egyesült Királyságban pedig a legkisebb az uniós tagállamok körében. A hazánkkal szomszédos uniós országokkal összehasonlítva a kkv-k bruttó hozzáadott értékben képviselt súlya négy tagállamban magasabb a magyarországinál. A munkaerőpiaci szerep esetében változatosabb a kép: a kkv-knál foglalkoztato ak hányada a hazaival szinte megegyező vagy annál nagyobb Szlovákiában, illetve Szlovéniában, viszont jóval kisebb Romániában. Létszám-kategóriák alapján 2011-ben a vizsgálható tagállamok mindegyikében a kkv-k túlnyomó részét a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikroméretű szervezetek képviselték, a legalább 10 fősek hányada 7 országban (a három balti államban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban és Romániában) közelíte meg, vagy haladta meg a 10%-ot. Ez utóbbi érték Magyarországon 5,1%-ot te ki, ami az ötödik legkisebb az adatot közlő tagországok közö és számo evően kisebb az EU-28 átlagát jelentő 7,3%-nál.

Mikrovállalkozá s 19,969,33 8 92.4%

Kisvállalkozá s 1,378,374

Középvállalkozá s 223,648

∑ KKV

Nagyvállalkozá s 43,517

6.4%

1.0%

21,571,36 0 99.8%

38,629,01 2 29.1%

27,353,66 0 20.6%

22,860,79 2 17.2%

21.6%

18.2%

18.3%

∑ Vállalat

21,614,908

0.2%

100%

88,843,46 4 66.9%

44,053,57 6 33.1%

132,897,04 0 100%

58.1%

41.9%

100%

2. táblázat. A kis-és középvállalkozások különböző kategóriák szerinti megoszlása Forrás: Eurostat, National Statistical Offices and DIW Econ (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

A magyar KKV-k gazdálkodását tehát összességében magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, de a legnagyobb probléma a hatékonyság. Míg nálunk a mikro vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya lényegesen nagyobb, a nagyvállalatoknál ECONOMICA 2015. 1. szám

foglalkoztatottaké pedig sokkal kisebb. Az EU27 országaiban a kis- és közepes vállalkozások részesedése a hozzáadott érték létrehozásából nagyobb, a nagyvállalatoké ugyanennyivel kisebb. A legnagyobb különbség a termelékenységben mutatkozik. Az EU-27 81

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei országainak átlagos termelékenysége közel háromszor nagyobb, mint a hazai adat. A termelékenységi rés a mikro vállalkozásoknál a legnagyobb, a nagyvállalatoknál a legkisebb. (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2009. év NGKM). Méretük a hazai KKVszektorban tehát, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A hazai KKV-szektor további fejlődésének feltétele tehát a méretstruktúra átalakulása és növekvő átlagos vállalatméret. (Kállay, 2012). A stabil szabályozási környezet, a hatékony közvetlen beruházás és foglalkoztatás ösztönzés mellett a KKV-szektor növekedési esélyei akkor a legjobbak, ha megfelelő állami szerepvállalással megfelelő szabályozási környezetben tőkepiaci és banki finanszírozási lehetőségek segítik.

6. A KKV-K FORRÁSAI

FŐBB

FINANSZÍROZÁSI

Annak ellenére, hogy a kisés középvállalkozások igen fontos szerepet töltenek be minden nemzetgazdaságban, számos problémával kell szembe nézniük. Talán a legjelentősebb problémát a tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás jelenti. Tanulmányunknak ebben a fejezetében körbejárjuk e problémakört és néhány lehetséges megoldási javaslatra hívjuk fel a figyelmet. Cikkünk, egy jelenleg még zajló kutatást előlegez meg és reménybeli várható eredményeket vetít előre. A magyarországi kkv-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás a vállalat alapadatainak (méret, ágazat, gazdálkodási adatok, tulajdonosi szerkezet stb.) kérdéscsoportját követően, a vállakozás 82

finanszírozási tapasztalataira gyűjt a vállakozásoktól adatokat és kitér a Növekedési Hitelprogram vállalati szempontból történő objektív és szubjektív értékelésére is. A külső forrásokat az alábbi, 5. ábrán látható formákba sorolja:

5. ábra. A külső finanszírozási források csoportosítása Forrás: saját szerkesztés, 2015

A külső források közül a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő támogatások, kölcsönök és – bizonyos esetekben – garanciák formájában juthatnak államilag támogatott külső finanszírozáshoz. Nem kívánjuk megelőlegezni a kérdőív eredményét, de valószínüsíteni lehet, hogy a külső források között a banki hitelek dominanciája a válaszadók értékelésében sem fog változni, ha a hatékonyság növelése a cél. A finanszírozási döntéseknek arra kell irányulnia, hogy sikerüljön forrást találni a folyamatos likviditás, fizetőképesség fenntartására, hogy minimalizálja a súlyozott vállalati tőkeköltséget, illetve, hogy az eszközök és a források lejárati struktúrája összhangban legyen, azaz rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben rövid lejáratú források álljanak, a hosszú távú befektetések pedig hosszú lejáratú forrásokkal kerüljenek megvalósításra. A vállalat finanszírozási politikájától függ többek között az elérhető mérleg szerinti eredmény, a vállalat osztalékfizetési képessége, a tőkeszerkezete, az idegen forrás igénye és gyakran a fizetett társasági nyereségadó és a csőd ECONOMICA 2015. 1. szám

Mester Éva - Tóth Róbert valószínűségének mértéke is. (Csubák Krisztán PhD értekezés, 2003 10. oldal). Érdekes képet mutat az EU Magyarországról szóló 2014. évi

SBA-tájékoztatójának a magyar KKV-k finanszírozáshoz való hozzájutásról szóló fejezete.

6. ábra. A finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás Forrás: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/ countries-sheets/2014/hungary_hu.pdf (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

Magyarország összesített teljesítménye a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutása tekintetében megfelel az uniós átlagnak (6. ábra). Ugyanakkor Magyarország a legtöbb egyéni mutató értékén nem javíto . A viszonylag jobb helyezés az uniós átlaghoz viszonyítva csupán a nanszírozási feltételek jelentős romlásának köszönhető a többi tagállamban, illetve kisebb mértékben a jegybank által kezdeményezett konkrét finanszírozási konstrukcióknak az eredménye. A Széchenyi Kártya Program és a KKV-k nanszírozását támogató kockáza tőke rendelkezésre állása is élénkítő hatást gyakorolt. Ennek ellenére a legtöbb KKV finanszírozási helyzete továbbra is nehéz. Mint sok más uniós országban, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás mindig az ado nanszírozási módtól függ. A banki hitelekhez való hozzáférés fokozatosan javult, ugyanakkor drágult is. Míg a kisebb, 1 millió euró ala - főként KKV-knak szánt - és a magasabb összegű hitelek kamatlábECONOMICA 2015. 1. szám

különbözete alacsonyabb Magyarországon, mint az EU más országaiban, ez a felár a 2007. évi 12%-ról majdnem 19%-ra emelkede 2013-ban. Továbbá az alacsonyabb kama elár csak a hitelhez jutó KKV-k esetében jelent előnyt. Az elutasított hitelkérelmek aránya azonban még mindig magasabb Magyarországon, mint más uniós országokban, annak ellenére, hogy 2013ban a 2012. évi 26%-ról 17%-ra csökkent. A magyarországi KKV-k 28%- a számolt be arról, hogy a bankok kevésbé hajlandóak hitelt adni nekik (az EU esetében ez az arány 26% volt). A kormány erélyesebb beavatkozása valamelyest enyhíte e ezt a problémát. Ennek köszönhetően a válság kitörése elején, 2008ban mért 31%-ról 2013-ra 21%-ra csökkent azon KKV-k részaránya, amelyek a közfinanszírozású támogatásokhoz, többek között a garanciákhoz való hozzáférést nehezebbnek ítélik meg. A többi mutató többékevésbé változatlan maradt. A magyar vállalkozásokat valamivel hamarabb fizetik ki, 83

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei mint uniós társaikat (42 nap az 50 naphoz képest), a kiesett kifizetések aránya (4%) pedig csaknem azonos az uniós átlaggal. Tehát a cashflow tekintetében a magyarországi KKV-k helyzete nem sokkal rosszabb, mint uniós társaiké. Pozi v fejlemény a GDP-arányos kockáza tőke fokozatos növekedése az utóbbi években. A legtöbb tagállamhoz hasonlóan kevés KKV jut kockáza tőkéhez, de talán az általános helyzet valamivel kedvezőbb Magyarországon. A helyzeten talán javítottak a JEREMIE I és II programok (A mikro-, kisés középvállalkozásokat támogató közös európai források) bevezetése a közelmúltban, amelyeknek javítaniuk kellett volna a helyzetet a végrehajtás hatékonyságával kapcsolatos kételyek ellenére (pl. a KKV-k kiválasztása tekintetében). 2013-ban és 2014 első negyedévében különböző eszközök révén mérsékelt eredmények szüle ek ezen a területen. Először is egy új, kedvezményes kamatozású hitelprogramot vezettek be. A Növekedési Hitelprogram keretében a Magyar Nemzeti Bank forrásokat biztosít a kereskedelmi bankok számára, amelyek a cégeknek szubvencionált támogatást nyújtanak, hogy utóbbiak növelhessék K+F és innovációs kapacitásaikat, és fejleszthessék üzleti környezetüket. Másodszor pedig egy újonnan - az EXIM Bank által biztosított finanszírozási programok keretében - bevezetett hitelkeret révén a KKV-k pénzügyi támogatáshoz jutnak ahhoz, hogy kedvezményes kamatlábbal fejlett gyártóberendezéseket vásárolhassanak (600 millió EUR) exportnövelési céllal.

7. NÖVEKEDÉSI HITELPROGAM A KKV-k hitelezése (az árfolyamhatást kiszűrve) 2008 óta kisebb kilengésekkel, de folyamatosan mérséklődött. (Magyarország Kormánya J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés

84

érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről. Előadó: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Budapest, 2012. július). Az NHP kedvezményes kondíciói (melynek legnagyobb értéke a fix kamat és az elérhető hosszú futamidő), a hitelezési hajlandóságot és a hitelfelvételi kedvet érdemben voltak képesek befolyásolni. A Növekedési Hitelprogram bevezetését megelőzően a hazai KKV-szektor rosszabb helyzetben voltak, mint az Európai Unió más országainak vállalkozásai. Valószínűsíthető, hogy a bankok hitelezési hajlandósága, kockázat vállalása függ attól, hogy a potenciális adós törlesztési terhe hogyan alakul a jövőben, ami függ a kamat nagyságától, a kamatkockázattól, és az esetleges árfolyamkockázattól. Ez a hipotézis azt is vélelmezi, hogy a kedvezőbb kondíciók mellett elérhető hitel a hitelkeresletet a hitelfelvevők oldaláról is élénkíti. Tekintve, hogy az NHP hosszú lejárató, fix, alacsony kamatozású (2,5%-is kamatszint és 10 éves maximális futamidő) hitelt kínál a magasabb kamatú, többnyire változó kamatozású és rövidebb lejáratú piaci hitelek helyett, alkalmas a tényleges hitelkereslet és a valós ügyfélkockázat felmérésére is. A Növekedési Hitelprogram teljes fordulatot hozott a hazai KKV-szektor hitelezésében (7. ábra). A statisztikai adatok szerint trendtörés következett be a vállalati, és ezen belül a KKVhitelezési folyamatokban. Míg korábban évente 4-6 százalékkal zsugorodott az állomány, 2013 harmadik negyedéve óta gyakorlatilag stagnál, ami döntően az NHP hatásának köszönhető. Több vállalati felmérés is arról tanúskodik, hogy a hitelezés élénkülése jelentős része a keresleti oldalról is jelentkezik: a hitelprogramban résztvevő vállalatok jelentős része piaci alapon nem, vagy csak kisebb összegben vett volna fel hitelt. A 2013. évben indult NHP már az első pillére rövid időn belül (3-5 hónap) kifejtette pozitív hatását a kis-és középvállalkozások hitelállományában. A program hatásának köszönhetően a teljes hitelintézeti szektor


Mester Éva - Tóth Róbert vállalatihitel-állományának

nettó

változása

megközelítette a 600 Mrd. Ft-ot (8. ábra).

7. ábra. Kihelyezett vállalati forinthitelek és devizahitelek 12 havi gördülő nettó összege illetve összesen (mrd Ft) Forrás: MNB - Növekedési Hitelprogram tájékoztató- portfolio.hu (letöltés dátuma: 2013.04.29.)

8. ábra. A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme Forrás: http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/hitelezesi-folyamatok/hitelezesi-folyamatok-2015-marcius (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

A primer kérdőívben szeretnénk rávilágítani arra is, hogy a fix alacsony kamat jelentett- e horgonyhatást a piaci hitelek kamata és a megfelelően hosszú futamidő tekintetében, illetve javította-e a párbeszédet a finanszírozó bankok és az ügyfelek között. Fontos hangsúlyozni, hogy az NHP célja egy átmeneti időszakban stimulálni a hitelezést, nem pedig végérvényesen felváltani, helyettesíteni a piacot. A pénzügyi közvetítőrendszernek át kell vennie az irányítást, középtávon a piaci alapon történő hitelezés élénkülhet, a gazdasági


növekedéssel pedig a hitelkereslet egészséges élénkülése következhet be.

8. A PIACI FINANSZÍROZÁS SZEREPLŐI ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK Évek óta hitelezési egyensúlytalanságban van a magyar KKV hitelpiac. 2008-ig egy felfokozott aranykorban tudhatta magát, köszönhetően az alacsony forrásköltségeknek, a csökkenő kockázati költségeknek és az alacsony hozamelvárásoknak. A tőkepiaci aktivítás növekedett. (2013. május 8. Portfolio.hu 85

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei konferencia a hitelezésről / Élő halott a hitelezés - Egy konferencia tanulságai). A növekedés elfedte a szektor 2000 évek óta felerősödött struktúrális problémáit: megfelelő méretszerkezetének, tőkeintenzításának, innovativ képességének hiányosságait. Kevésbé volt érzékelhető a gyorsan változó jogi és számviteli szabályozásunkban rejlő bizonytalansági tényező is. Ez tört meg 20082009-ben, hatalmasat zuhant a hitel/GDP arány és a csökkenés kisebb kilengéseket leszámítva talán most állt meg. A kereslet részben

MEGÉRTÉS / BIZALOM

DIVERZIFIKÁLÁS

visszatért, a piaci banki kínálat azonban ettől lemaradva hiányzik. Az elmúlt évek veszteségsokkjai után és az újabb bizonytalanságok miatt a piaci finanszírozási költségek még nem térnek vissza a válság előtti alacsony szintjükre. A bankszektor küszködik – és különböző elemzéseket végez (3. táblázat) –, hogy elérje a tulajdonosok és a piacok által elvárt hozamot, ellenben korántsem biztos, hogy a bankok képesek lesznek a korábbi hatékony formában eljuttatni a megtakarításokat a hitelfelvevőkhöz. (Dietz, 2012)

Pénzintézetek

KKV-cégek

• KKV struktúrák pontos elemzése

•Transzparencia

• KKV életciklus megértése •Pontos kategorizálác •Partnereket keresni a nemzetközi piacokon •Új testreszabott finanszírozási modellek kialakítása

Állam

•Megegyezésen alapuló közös felelősségvállalás

•Felelősségvállalás •Összefogás •Külfüldi finanszírozási források direkt elérése •Tőke újraelosztása a régión belül

•Összetett módszerek, hatékony tőke, forrás, adóallokációs eszközök megfelelő kombinációja

•Közös tőkeallokáció

INNOVÁCIÓ

•Korszerű költségek •Szervezeti innováció és működés

•Konstruktív szabályozás

•Kockázati megfelelésre való fókuszálás

Piacösztönző megoldások

•Dinamikus árazás bevezetése

•Méretarányos cashflow és tőkemanagement

•Hatékony garanciarendszer

3. táblázat. A piac résztvevőinek elemző vizsgálata kiemelt szempontok alapján Forrás: http://www.hvca.hu/hu/2015/02/a-magyar-nemzeti-bank-elemzése ( letöltés dátuma: 2015.04.02.)

9. A TŐKEPIAC MAGYARORSZÁGON

86

JELLEMZŐI

A bankszektorhoz hasonlóan a 2008-ban bekövetkezett válság hatására a tőkepiaci aktivítás is drámaian zuhant, a külföldi tőkealapok szinte kivétel nélkül visszavonultak Magyarországról. Ennek oka nagyrészt a ECONOMICA 2015. 1. szám

Mester Éva - Tóth Róbert bizonytalan gazdasági helyzet, másrészt az egyes elérhető tranzakciók rendkívül alacsony méretnagysága volt. A 2009-ben meghirdetett első JEREMIE1 programnak köszönhetően a hazai private equity (PE) iparág – pontosabban annak korai stádiumú befektetésekkel foglalkozó, venture capital (VC) szegmense – új lehetőséget kapott. A program révén 2009 és 2010 évek folyamán több kockázati tőkealapkezelő és kockázati tőkealap jött létre, amelyek a korai fázisú befektetések tekintetében hiánypótló szerepet töltöttek be. A korai stádiumú befektetések jelentősége a hazai piacon a 2000-es években elenyésző volt és döntő részben a JEREMIE alapoktól érkező források teremtették meg annak a lehetőségét, hogy a korai életciklusú, innovatív, kisméretű vállalkozások tőkéhez jussanak.

Ez látható a 4. táblázat 2010 évi adataiban, mely nagyobb darabszámú, de kis összegű befektetést regisztrál (2010 nem lezárt év). Az elmúlt évek során a JEREMIE alapok befektetési aktivitása fokozódott, illetve időközben a szegmens is tovább bővült, mivel a 2012-ben meghirdetett második JEREMIE program keretében 2013-ban és 2014-ben újabb kockázati tőkealap-kezelők és kockázati tőkealapok jöttek létre. A 9. ábra a hazai PE szektor 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti befektetési aktivitását mutatja.

4. táblázat. JEREMIE alapokból érkező források (2007-2010) Forrás: http://www.hvca.hu/hu/2013.03/statisztika (letöltés dátuma: 2015.04.02.)

9. ábra. A hazai PE szektor befektetési aktivitása (2010-2014) Forrás: http://www.hvca.hu/hu/2015/02/a-magyar-nemzeti-bank-elemzése (letöltés dátuma: 2015.04.02.)


87


10. NÉHÁNY SZÓ A CROWFUNDINGRÓL Egyes vélemények szerint a crowdfunding paradigma-váltást eredményezhet – hiszen az innovatív gondolkodásmóddal abszolút konform ez a megoldás – amely folyamatból nem lenne célszerű kimaradni. Egyetlen óriási hátránya van: ellenőrizhetetlen. A crowdfunding a kockázati tőke versenytársának tekinthető –, de egy alap túl sokat „kér” (túl magas a kockázatokat visszatükröző diszkont), ott van a vállalat menedzsmentjében, ráadásul még ellenőriz is. Ennek következtében a finanszírozást kereső vállalat inkább kisbefektetőktől próbálja összegyűjteni a tőkét. A magyar retail piac egyrészt abszolút nem elég edukált ahhoz, hogy megértse a crowdfundinghoz kapcsolódó kockázatokat, másrészt a hazai retail befektetők között jelenleg elenyésző azok aránya, akik egyrészt rendelkeznek érdemi megtakarítással egy ilyen jellegű befektetésre, továbbá nyitottak is az ilyen jellegű befektetések iránt. Megtakarítások, illetve kellő nyitottság hiányában, akik nemzetközi termékekben vagy projektekben gondolkodnak, azok előbb-utóbb valamelyik nemzetközi portálon fognak megjelenni (többek között a Kickstarter-en). A hazai piacon még nem alakult ki az ehhez szükséges üzleti, bizalmi és vállalati kultúra, ezért aki crowdfunding által szeretne nagyobb tőkét gyűjteni az el fog menni a külföldi piacra. Egyes vélemények szerint a hazai piacon sokkal inkább elképzelhető az, hogy üzleti angyalok érdeklődését kelti fel valamely ötlet vagy projekt, akik bizonyos volumenben (1-5 millió Ft közötti értékben) hajlandóak lesznek ezeket megfinanszírozni. Kizárólag vállalkozói oldalról nézve ez egy nagyon támogatható dolog, hiszen miért ne próbálhatná meg valaki eladni az ötletét másoknak. A crowdfunding egyik előnye, hogy nagyon rugalmas, viszont nagyon nehéz a folyamatból kiszűrni azokat, akiket elsősorban nem gazdasági érdek motivál. Minél vadabb egy innováció, annál nagyobb a csalás valószínűsége. Ennek következtében itt a megfelelő, transzparens és hiteles riportolás jelentősége óriási. A leírtak alapján látható,

88

hogy a crowdfunding esetében nagyon sok faktort kell nagyon óvatosan mérlegelni, amelynek során a szabályozók felelőssége is igen jelentős.

11. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES VÁLASZOK A KIHÍVÁSOKRA Az alábbi cikk keretében arra vállalkoztunk, hogy röviden rávilágítsunk a magyar mikro-, kisés középvállalati szektor aktuális gazdasági helyzetére, valamint finanszírozásának lehetőségeire. A primer kutatás következtetései remélhetőleg választ adnak arra, hogy a feltevések milyen kombinációja működőképes és mely megoldások és milyen arányban vezetnének hatékonyabb struktúra kialakításához. A hitelezési egyensúlytalanság megoldását a banki szektoron belül és kívül egyaránt lehet tehát keresni, azonban különböző problémák különböző összefüggéseket tárnak fel. Óriási különbség van az egyes lehetséges kimenetelek között: - nem tud eljutni a tőke a gazdasághoz, csökken a növekedési ütem, - az állam növeli gazdasági aktivitását, egy ilyen tőke vagy forrásallokáció azonban csak jóval kevésbé hatékony lehet a piacinál, ezért átmenetileg tud csak kellő ösztönzést adni a hitelezésnek, - az árnyék bankrendszer próbálja betölteni az űrt (shadow banking), - nem a bankok, hanem egyéni befektetők finanszírozzák egymást (crow funding). Mit tehetnek a bankok: jelentős expanziót kell végrehajtaniuk a tradicionális hitel és befektetői piacon, innovativ, alacsony árazású alternatívákat kínálva új és biztonságos biztosítékokat alkalmazva. ROE és COE kérdésében jelentősen redukálniuk kell a költségeiket, további konszolidációkat kell végrehajtani, hálózatcsökkentést kell végrehajtani, külső piacokat kell keresniük. Legfőképpen viszont a növekedés érdekében a banki piacnak innovatívabbnak kell lennie, meg ECONOMICA 2015. 1. szám

Mester Éva - Tóth Róbert kell ismernie legfontosabb piacát és azok életpályája szerinti igényeket kell kielégítenie. Továbbá központi kérdésként kell kezelni azt a tényt is, miszerint érdemi hitelkeresletnövekedés abban az esetben lehet elérni, amennyiben megerősödik a piaci bizalom és stabil gazdasági jövőképet helyeznek a bankok a vállalati szféra elé. Mit tehet az állam: optimálisan kell ötvözie ösztönzőrendszerében a hatékony banki tőkeallokációt és a konstruktív szabályozó eszközöket: pozitív, hitelezést segítő banki adórendszer, hatékony intézményi garanciarendszer, kamat kiegyenlítő módszerek alkalmazásával. Közvetlen bankoknak nyújtható vagy ügyféllel kombinált piacösztönző megoldásokat kell továbbra is keresnie és

azokat megfelelő méretben alkalmazza. Átvizsgálni a KKV-at érintő jogi és számviteli környezetet és azokat a gazdasági ösztönzés érdekében alakítania. Mit tehet a KKV-szektor: a megfelelő méretarányos cash flow és tőkemanagement mellett a legfontosabb a transzparencia, a felelősségvállalás és az összefogás erősítése, melynek ki kell egészülnie a szervezeti innováció jelentős fejlesztésével. Innoválni azonban csak akkor tudnak a vállalkozások, ha megfelelő humán-tőkével rendelkeznek. Mindez pedig abban az esetben valósítható meg, amennyiben – az állami szerepvállalás mellett – a gazdálkodó szervezetek is támogatják a munkavállalóik folyamatos képzését.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2]

[3] [4] [5] [6] [7]

[8] [9] [10] [11] [12] [13]

BÉZA D. – CSUBÁK T. K.[2005]: Kisvállalkozások pénzügyei. Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás fejlesztési Központ, egyetemi jegyzet CHIKÁN A. –DEMETER K. (szerk.) (1999): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Aula Kiadó Kft., Budapest. CSUBÁK T. K. [2008]: A Magyar kkv-hitelezés tendenciáinak áttekintése a 2001-2007 közötti időszakban. 60 éves a Közgáz Jubileumi Konferencia Kötet Csubák T. K. (2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon. Budapesti Corvinus Egyetem. Deloitte. UK & European restructuring market outlook 2015 – A split forecast Dietz M. partner (2012): Hitelezés Magyarországon című konferencia előadása Dr. Matolcsy Gy. (2012): J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről, Magyarország Kormánya DR. MATOLCSY GY. (2015):Egyensúly és Növekedés, Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon 2010-2014, Kairosz Kiadó Dr. Szabó A. (2010): Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon Élő halott a hitelezés – Egy konferencia tanulságai (2013) www.portfolio.hu European Comission [2014]: A partial and fragile recovery - Annual report on european SMEs 2013/2014. hely nélk. : European Union Gyenge B., Kozma T., Bíró T. (2014): Pénzügyi helyzet elemzés a vállalati életciklus szakaszaiban, CONTROLLER INFO II.:(2) pp. 27-31. GYENGE B., BURESH J., KOZMA T. (2013): How to Measure the Efficiency of Management Strategy in Organisational Structure. In: Bylok, F. at al. (szerk.) HUMAN CAPITAL AND CORPORATE RESPONSIBILITY. Politechniki Czestochowskiej,. Czestochowa, Lengyelország pp. 60-72.


89

A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei [14]

FÁBIÁN G. – FÁYKISS P. – SZIGEL G. [2011]: A vállalati hitelezés ösztönzésének eszközei, MNB tanulmányok

[15]

KÁLLAY L. – KISSNÉ KOVÁCS E. – KŐHEGYI K. – MASZLAG L.[2005]: A kis- és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés 2003/2004. Budapest : Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kállay L. (2012): KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás. Műhelytanulmány (working paper). Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest. KSH Gyorsjelentés 2014. November A kis és középválalkozások jellemzői Márton A. (2012): A KKV szektor számvitele és a társasági adórendszer kapcsolatának vizsgálata a Magyar gyakorlatban MNB [2013]: Növekedési Hitelprogram bemutatása http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/szakmai_cikkek/hitelezes nhp/KKV_cikk_final_final.pdf NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM, http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/videok/a-magyar-kkv-k-ketmillio-embernek-biztositanak-munkahelyet NGKM [Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma]: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 Pulay Gy. – Máté J. – Németh I. – Zelei A. (2013): A monetáris politika kockázatai és az államadósság-szabály, Pénzügyi Szemle Statisztikák (http://www.hvca.hu/hu/statisztika/) Szerb L. [2008]: A haza kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-as évek közepén. Vállalkozás Innováció 2. évfolyam 2. szám. : ismeretlen szerző, 2008. II. negyedév. Vágány J. - Kárpátiné Daróczi J. [2011] - A gazdasági világválság kihívásai és a kilábalás lehetőségei a kkv-k számára, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Vörös M. (2012): Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut? Walter Gy. [2014]: Vállalatfinanszírozás a gyakorlatban. Budapest: Alinea Kiadó

[16]

[17] [18] [19]

[20] [21] [22] [23] [24]

[25] [26] [27]

90


Szerzőink

Szerzőink Brlás Georgina főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Pólya Éva főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Horváth Marianna főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Puskásné Dr. Jancsovszka Paulina egyetemi docens Szent István Egyetem [email protected]

Horváthné Dr. Kökény Annamária főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Rusznák Dóra főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Karmazin György főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola BI-KA Logisztika Kft. alapító-tulajdonos [email protected]

Dr. Szakács Attila főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. László Éva főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected] Lengyel Attila főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola [email protected] Mester Éva Ügyvezető Igazgató-helyettes Gránit Bank Zrt., Vállalati Üzletág Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola [email protected]

Dr. Szakács Zsolt főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected] Dr. Szűcs Róbert Sándor főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected] Tóth Róbert MSc. hallgató Szent István Egyetem [email protected] Újszászi Bogár László Ph.D. hallgató Eötvös Lóránd Tudományegyetem [email protected]

Pándiné Dr. Bakos Eszter főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]


91

A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents