A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI

ECONOMICA VII. ÚJ ÉVFOLYAM 3. SZÁM, 2014.

Annamária – Lengyel Borbála: Civil szervezetek támogatása  Túróczi Imre: Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése  Környezetvédelem, fenntartható fejlődés – Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei  Gazdaságtudományok – Dr. Szakács Attila at all.: A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók  Kovács Tamás: Agrárkereskedelmi portál fejlesztése és a közösségi média marketingje  Yulia Miroshnikova: International agreements in the area of tourism  Agrár- és vidékfejlesztés – Béla Oláh: Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012  Gulyás Miklós at all.: Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke

A tartalomból: Társadalomtudományok – Horváthné Kökény

A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI VII. ÚJ ÉVFOLYAM 3. SZÁM, 2014.

ECONOMICA

A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VII. új évfolyam 3. szám

Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Szerkesztőbizottság: prof. Dr.Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Dr. Szabó Attila, főiskolai docens, a szám szakmai szerkesztője

Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája

Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216

Tartalom

Tartalom Table of Contents Előszó ........................................................................................................... 5. Társadalomtudományok ............................................................................... 6. Social Sciences Csege Gyula: A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata ............................................. 6. The Criminal Code and nature conservation Horváthné Kökény Annamária – Lengyel Borbála: Civil szervezetek támogatása ........................................................................................... 13. Aids of the civil society organizations Pecsenyánszky Melinda: A mezőgazdasági szakképzés lehetősége a dél-hevesi térségben ................................... 19. The opportunity of the agricultural training in the southern parts of Heves county Szűcs Kinga: A teológiai gondolkodás lehetőségei egy ökológiai szemléletű táplálkozásetikában .......................................................................................................... 24. The Perspectives of Theological Thinking in Ecologically Driven Food Consumption Ethics Dr. Túróczi Imre: Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése ................................................................................ 29. Is migration hindering or assisting economic development? An analysis of international experiences

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés .................................................... 35. Environmental protection and sustainable development Bodnár István: A fagáz, mint alternatív üzemanyag, környezetterhelési mutatóinak összehasonlítása .. 35. az autógáz, és a benzin üzemű járművek életciklus-elemzéssel kapott értékeivel The comparison between the environmental performance index of the wood-gas as an alternative fuel and the life cycle assessment rate of the lpg, and gasoline-powered vehicles

ECONOMICA 2014 3. szám

1

Tartalom

Bujdos Ágnes: A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása ................................................................ 45. The regulation of water pollution in public international law Csumán András - Gáti Péter - Sárközi Edit - Kardos Levente - Kasza Gyula: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása .................................... 52. Vermicomposting of communal sewage sludge Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei ................................ 61. The possibilities of companies how to reduce their emmisions Gombás Ádám - Sárközi Edit - Kardos Levente - Angyal Zsuzsanna: Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata a területhasználat tükrében ........................................................................................................................... 69. Determination of three small streams’ chemical water quality in Budapest Karlik Máté - Papp Richárd Zoltán - dr. Angyal Zsuzsanna: Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban Budapest XI. Kerületében ........ 76. Examination of the heavy metal contant in urban soils in district XI. in Budapest L. Szabó Gábor: Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése ....... 84. Modeling of the absorptive refrigeration systems run by geothermal energy Mátrai Zsolt - Bodnár István: Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata fosszilis és alternatív üzemanyagok ...... 91. használata mellett To test the environmental load of the diesel engine with the use of fossil and alternative fuels Prokos Hedvig: Gondolatok az Environmental Flow-ról – a Dráva vonatkozásában .............................. 100. Thoughts about the environmental flow – in terms of Dráva Retek Mihály: Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra ................................................. 107. Scenarios of global climate change in Europe

Gazdaságtudományok ............................................................................... 116. Economical Sciences Horváthné Kökény Annamária – Horváth Szabina: S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban ........... 116. HELP! What should i do? -the lack of financial knowledge in hungarian households 2


Tartalom

Kovács Tamás: Agrárkereskedelmi portál fejlesztése és a közösségi média marketingje ...................... 122. The development of an agricultural trade portal and the marketing of the Social Media Nikolaev-Pasukhin Stanislav: Strategy of international hotels as the factor of development of tourism in russia. ..... 127. A szállodák stratégiája, mint a turizmus fejlődésének tényezője Oroszországban Dr. Szakács Attila - Gráner Alexandra - Jánosi Kitti - Kalmár Milán - Sipos Péter: A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók ...................................................................................................... 135. The key to rural development, startup - a new and innovative environmental solutions business search engine Yulia Miroshnikova: International agreements in the area of tourism .......................................................... 143. Nemzetközi megállapodások a turizmus területén

Agrár- és vidékfejlesztés ............................................................................ 149. Agricultural and Rural Development Bótáné Horváth Noémi: Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen .......................................... 149. Results of a participatory action research in Mezőcsát, in the Northern part of Hungary Dancsokné Fóris Edina: A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban ............ 159. The examination of the representation of the landscape in the domestic rural development documents Dudás Anita - Gáspár Tamás - Kotroczó Zsolt - Győri Attila - Wass-Matics Heléna Keöd Ágoston - Végvári György - Biró Borbála Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére és terméshozamára ........................................................................................................ 169. The effect of the sporulated bacillus to the increase of the tomato and its yield Gulyás Miklós - Csáti József - Aleksza László - Béres András: Házi komposztok érettségének vizsgálata ..................................................................... 175. The examination of the maturnity of home-made composts


3

Tartalom

Gáspár Tamás - Dudás Anita - Kotroczó Zsolt - Wass-Matics Heléna - Trugly Bence Győri Attila - Szalai Zita - Biró Borbála Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedénykísérletben paradicsommal ............................................................................................ 183. Application of bioeffector soil inoculation method development in a pot experinment with tomato Gulyás Miklós - Béres András - Aleksza László - Füleky György Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke ........................................... 190. The agricultural value of the rest of the biogas fermentation Jurecska Laura: Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása ................................. 197. funkcionális élelmiszerek előállítására The use of Hungarian herbs and fruits for functional food production Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos: Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép ..................................... 202. Licensed traditional small-scale producer or food processing? – The situation in Vojvodina Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka: Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika termesztésben és előállításban ....... 208. Tracebility in vojvodina's spice prepper production Béla Oláh: Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012 ................................................................................... 215. Korai érésű kukorica hibridek 2012. évi összehasonlítása a termésátlag függvényében Vathy Veronika: Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei, környezetre gyakorolt hatásai ....................................................................................... 222. The reasons of bee population’s decrease, its expected consequences, its effects on the environment

Tallózó ...................................................................................................... 226. Gleaner Szerzőink .................................................................................................. 228. Our authors

4


Előszó

ELŐSZÓ A Szolnoki Főiskolán 2014. szeptember 26-27. között került megrendezésre a jubileumi XX. Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia. Az első Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Konferenciát Mezőtúron a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai Karán rendezték meg 1994-ben. A Szolnoki Főiskola és mezőtúri kar integrációját követően is folytatódhattak a diákkonferenciák. Mára a diákkonferencia a Szolnoki Főiskola egyik meghatározó nemzetközi tudományos rendezvényévé nőtte ki magát. A XX. Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia a Szolnoki Főiskola szervezésében első alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Szabadegyetem és Felsőoktatási Találkozó („KarpART Medence – multikulturális csobbanás”) rendezvény részeként került megvalósításra. A konferencia legfőbb célja, hogy lehetőséget biztosítson a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak a saját kutatási eredményeik bemutatására és publikálására. A jubileumi konferencián ötven előadás, poszter került bemutatásra. Tudományos folyóiratunk jelen számában a konferencián előadók, posztert bemutatók publikációit közöljük. A fiatal kutatók friss, újszerű kutatási módszerekkel mutatták be a konferencia témájába tartozó tudományterületeket, kutatási területeiket. A konferencia meghatározó az egyes tudományterületeket összefogó gondolata a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés volt. Dr. Szabó Attila főiskolai docens


5

Társadalomtudományok

Csege Gyula

A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata Gyula Csege: The Criminal Code and nature conservation Summary In my study of the XX. Jubilee International Student Conference on the Environment and Rural Development Programme fittingly made a complation in which the values of conservation and environment-focused collegaue, I wish to offer an insight into the changes in the Criminal Code, in which the position of the legislation, I present to the reader. In the interpretation of the law is an appropriate description of the former Minister's legislation and I reveal to the reader to more easily understood and behaviors penalties for crimes related to the individual nature. Keywords: conservation, environmental protection, the Criminal Code

ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmányomban a XX. Jubileumi Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia programjába illeszkedően választottam meg témámat. Egy olyan összeállítást készítettem, amelyben a természetvédelem és környezetünk értékeit szem előtt tartó kollégáknak kívánok betekintést nyújtani a Büntetőtörvénykönyv változásaiba. A tanulmányban a törvény alkotóinak álláspontját mutatom be. A jogszabályok értelmezése során a miniszteri indoklás és a jogszabály korábbi megfelelőjének leírását is ismertetem, annak érdekében, hogy közérthetőbbek legyenek az egyes természettel összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók és elkövetési magatartások. Kulcsszavak: természetvédelem, védelem, büntető törvénykönyv

környezet-

BEVEZETÉS A törvények és a természet kapcsolata nem a klasszikus, egymástól függő viszonyban lévő területek, mégis napjainkra egyre fajsúlyosabb szerepet kapnak együttes tekintetben is. Alapvetően napjainkban nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem, természetvédelem témaköre. Ennek értelmében a büntető törvényke-

6

zés is kitér a témára, melynek köszönhetően markáns változások jelentek meg a törvénykezés szintjén is az elmúlt években. Ezen változások következménye, hogy a büntetőtörvénykönyv egy egész fejezetében a környezet- és természetvédelem áll a rendelkezések középpontjában. Tanulmányomban az elmúlt évben elfogadott úgynevezett új Büntető törvénykönyv XXIII. fejezetével fogok foglalkozni. Részletesen bemutatom a környezet- és természetvédelemben tevékenykedőknek azokat a vonásokat, előírásokat, amellyel a jogalkotók ezt a területet az állami szankciók rendszerével kívánják szabályozni. A 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről 2013. július 01-én lépett hatályba, mellyel egyidejűleg felváltotta a korábban hatályban lévő 1978. évi IV. törvényt a Bűntető törvénykönyvről. Az 1978. évi Btk. csekély módon szankcionálta a környezet vagy természet károsításával kapcsolatos cselekményeket, ezzel nagyobb teret adva a deviáns cselekmények elkövetésének. Az elmúlt évtizedekben a természet károsításával összefüggő bűncselekmények kategorizálása a Btk. szerint A közegészség elleni bűncselekmények kategóriájába tartozott. ECONOMICA 2014 3. szám

Csege Gyula - A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata A Btk. 279.- 286. szakaszai foglalkoztak ezekkel a tevékenységekkel, amelyek között meglehetősen eltérő leírások, meghatározások voltak. A XVI. fejezet IV. címében szereplő felsorolásban kapott helyet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények és a kuruzslás mellett a környezetkárosítás (Btk. 280.§) és a természetkárosítás (Btk. 281.§) törvényi tényállása. A 2013.-ban hatályba lépett új jogforrás azonban ebben a tekintetben is korszerűbben, a jelen kihívásainak megfelelően csoportosította át a témával összefüggő elkövetési magatartásokat. A természetvédelem területének nagyságához mérten az új Btk.-ban egy egész fejezet áll rendelkezésre a büntetőjogi szankciók rendszerére és ezáltal a kor kihívásainak megfelelően üldözni rendeli 13 külön szakaszba sorolt természet és környezet károsításával összefüggő elkövetési magatartásokat. A tanulmányom során ezeket a magatartásokat kívánom bemutatni, amely során a jogalkotó válaszait ismertetem ennek a kiemelt területnek a védelmével összefüggésben.

KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS A törvényben felsorolt bűntettek között az általam legfontosabbak közé sorolttal kezdem. A környezetkárosításról a Btk. 241.§-a úgy fogalmaz, hogy, „aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti”, az már a bűncselekmény alapesetét elköveti. A jogalkotók álláspontja az volt, hogy azt szankcionálja, ha egy adott területen a környezetnek az anyagi, vegyi, illetve biológiai összetétele külső behatásra megváltozik. A bűncselekmény elkövetéséhez szennyezésre van szükség. Tehát a földnek, a levegőnek, a víznek, az élővilágnak, valamint ezek összetevőinek a jelentős mértékű szennyezésével vagy más módon történő veszélyeztetése, illetve károsítása esetén nevezhető egy cselekmény bűntettnek. A szennyezés akkor tekinthető jelentősnek, amennyiben azt egy szakértő annak nyilvánítja. Az élővilág egy adott területen rendkívül változatos lehet. Ezt nem lehet kategorizálni, úgy ECONOMICA 2014 3. szám

hogy egy állatfajból mennyi születhetett volna vagy mennyivel változott meg a környezet a szennyezéssel, hiszen ezek sokszor véletlen és nem behatárolható tényezők. Azt viszont a jogalkotó meg tudja ítélni, ezáltal elő tudja írni, hogy az adott területbe történő beavatkozás olyan mértékű, hogy saját regenerációs folyamataival nem tudja visszaállítani az eredeti állapotot. Ezért ehhez külső- emberi- beavatkozás szükséges. A környezetbe történő beavatkozás vagy az állapotváltozás igen eltérő mértékű lehet. Ebből kifolyólag szennyezés, veszélyeztetés vagy károsítás lehet a bűncselekmény, melyeknél más szankciókat kell alkalmazni. Legcsekélyebb szankcióval a veszélyeztetés jár, mely az alapesetnek tekinthető. Ebben az esetben az elkövető akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ezen túlmenően minősített esetek is vannak a jogszabályban. Minősített esetek közül az első a 241.§ b) pontja szerint az, amikor „olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre”. Ennek teljesülését a jogszabály egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható tettnek minősíti. Míg a legsúlyosabb esetet ugyanezen paragrafus c.) pontja említi. Azt a cselekményt, mely a környezetet „olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre”, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a jogszabály. A bűncselekmény azonban nem csak szándékos lehet, hanem gondatlanságból is fakadhat. A gondatlanul elkövetett bűncselekmény büntetési tétele az a, b, c pontok megvalósulása esetén egy,- kettő, illetve három év szabadságvesztéssel szankcionálható. Fontos azonban megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a károkozó elhárítja az általa okozott környezetkárosítást, valamint az okozott kárt megszünteti, illetve a környezet eredeti állapotát visszaállítja, a büntetés enyhíthető. Veszélyeztetés esetén, illetve gondatlanság esetén a (2) bekezdés első és második pontja alapján nem büntethető az elkövető Míg az (1) bekezdés b) pontja esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ehhez azonban az elsőfokú ítéletig kell a szükséges helyreállító be-

7

Társadalomtudományok avatkozásokat elvégezni az elkövetőnek. .A szennyezés a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. A helyreállításnál ezt alapul véve kell a munkálatokat elvégezni.

TERMÉSZETKÁROSÍTÁS A következő szakasz a Btk. 242. § és 243. §- a, mely a Természetkárosítás cselekményéről szól. Ezt a területet már a korábbi Btk. is említette, azonban igen bonyolult és átláthatatlan is volt. A jelenleg hatályos jogszabályban sokkal világosabb a megfogalmazás. Ezen kívül a jogalkotó a korábbi részeket szerkezetileg két részre, két külön tényállásra bontotta. Az egyedvédelem, a fajok külön példányainak védelméről a Btk. 242 §-a, míg a területek és természeti kincsek védelméről a 243 §. –a rendelkezik. A természetkárosítás tényállása több más jogszabályra támaszkodik. Kiemelendő a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény. Ezen túlmenően az ezeket kiegészítő négy rendelet. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről szóló 13/2001. Környezetvédelmi Minisztérium rendelet, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. Kormányrendelet, a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. Kormányrendelet, valamint a természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 Kormányrendelet. A jogharmonizáció miatt az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EGK rendelete a mérvadó a természetkárosítás tényállásának megalkotása tekintetében. Az elkövetésnél a fogalomrendszer tekintetében a természetvédelmi törvény által megfogalmazottak az irányadók. A törvény az elkövetés tárgyát két kategóriába sorolja. Ezek a „fo-

8

kozottan védett élő szervezet egyede” és a „védett élő szervezetek egyedei”. A védett élő szervezetek egyedeinél akkor valósul meg a természetkárosítás, amennyiben „azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket”. A legalacsonyabb értékről a jogalkotó a 13/2001. (V.9.) KöM rendelet mellékletében foglaltak szerint határoz. A jogszabály 858 fokozottan védett és védett növény és 1385 fokozottan védett és védett állat felsorolását tartalmazza. A természetkárosítás elkövetési magatartásai a védelem alá tartozó állat és növényfajok egyedeinek a megszerzése, tartása, forgalomba hozatala, az ország területére behozatala, onnan kivitele, az ország területén történő átszállítása, kereskedelme, a károsítása és az elpusztítása. A 242.§. szakasz c.) pontja a korábban megnevezett EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó vadon élő szervezet egyedére elkövetett bűncselekményeket határozza meg. Az alapesetben a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés lehet. A paragrafus b.) és c.) pontjában megfogalmazott minősített esetekben egytől öt évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet a büntetés. A minősített esetek büntetésének mértéke a fajok értékének nagyságától, vagy az élő szervezet állományának, fennmaradásának veszélyeztetettségétől függenek. A törvény által élő szervezet egyedének kell tekinteni az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakaszát, alakját, állapotát, az egyedek kereszteződéseként létrejött egyedét, illetve az egyed származékát, tetemét és ezekből elkészült terméket is. A természetkárosítás másik tényállása a Btk. 243 §. a.) pontjában meghatározott esetek elkövetőire vonatkozik. Bűntettet követ el, aki „Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatECONOMICA 2014 3. szám

Csege Gyula - A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata ja”. Ezek a fogalmak, illetve a Natura 2000 terület is a természetvédelmi törvényben leírtak szerint értelmezendők. A bűncselekmény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített esetek, melyeket a paragrafus b), illetve c) pontja ír le, eltérő mértékű büntetés róható ki. Jelentős károsodás, illetve megsemmisülés egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény gondatlan elkövetés esetén vétségként kezeli a cselekményt, amely esetben két évig terjedő szabadságvesztés szankcióját állapítja meg.

ÁLLATKÍNZÁS Az 1978. évi IV. törvény a Bűntető törvénykönyvről rendelkezései közé 2004-ben került először az állatkínzás cselekménye a 266/B. §ban. A jelenleg hatályos Btk. 244 §.-a tartalmazza az elnevezésben azonos állatkínzás bűncselekményét. Az alapvetően gerinces állatokra készült bűncselekményi tényállás, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényre támaszkodik, valamint a gerinctelen állatokkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket is ez tartalmazza. A törvény szerint az követ el bűncselekményt, aki „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Ez tekinthető alapesetek, mely során nem a fizikai fájdalom okozása a fő vizsgálandó tényező. Azaz nem, az állatban elért érzet az eredmény, hanem az elkövető magatartás. A testi ráhatások nem minden esetben büntetendők. Nevelés, idomítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű is lehet, melyet a törvényalkotó nem sorol a büntetendő cselekmények közé. Itt azonban szükséges rangsorolni mi az, ami még szükséges és mi az, ami indokolatlan ráhatás. Ez az indokolatlan ráhatás közé sorolandó a mulasztás, amely nem bántalmazás, de az állat szenvedésének értékelhető. Az elkövetéshez nem szükséges az állat tényleges kimúlása vagy maradandó egészségkárosodása,


az is megvalósítja a bűncselekmény tényállását, ha erre alkalmas. Az állat életének kioltása bizonyos esetekben lehet törvényes. Ehhez elfogadható ok, vagy körülmény szükséges. Ilyen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőzőbetegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Ezek az esetek a Btk. értelmében nem büntethető cselekmények. Az állatkísérletek azonban állatkínzásnak minősülnek, ha valaki engedély nélkül vagy azt túllépve végzi, vagy az állatorvosi tevékenységet jogosulatlanul folytatja. Az állatkínzás paragrafusának b.) pontja szerint vétségként büntetendő az alapesetben foglaltakon kívül az is, „ha gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi” az elkövető. Ebben az esetben nem csupán az állat szenvedésének megakadályozása, illetve védelme a jogalkotó célja, hanem a társadalom védelme is az állat által előidézhető vészhelyzet miatt. Az állatkínzás minősített eseteinek az tekinthető, amennyiben az elkövető az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat esetében okoz maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást. Ebben az esetben három évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli a törvény.

ORVVADÁSZAT Korábban az orvvadászat és orvhalászat az állatkínzás közé sorolt cselekmények voltak. Azonban a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv az ezekre utaló részeit a jogalkotó külön szakaszba helyezte. Ennek az az oka, hogy ezek nem pontosan illeszkedtek a háttérjogszabályhoz és tartalmilag nem is tekinthetők feltétlenül az állatkínzással összefüggőnek. Az orvvadászatról a Btk. 245. §.-ban rendelkeznek. Az orvvadászat alapesetének a paragrafus a.) pontja szerint az tekinthető, mikor az elkövető „vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen va-

9

Társadalomtudományok dászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez”. Ez a tevékenység még nem jelenti a vad elejtését. Ha az elkövető már erre törekszik engedély nélkül, azaz rámutató magatartásról tesz tanúbizonyságot, akkor már orvvadászatnak kell tekinteni. Ez a pont alapvetően a „külső” és „belső” orvvadászatott is egy pontban büntetni rendeli. Külső orvvadászatnak az tekinthető, ha nem vadász követi el a cselekményt. Belső orvvadászat az, mikor a vadászok idegen vadászterületen végeznek vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet anélkül, hogy bérvadászként, vendégvadászként erre engedélyük lenne. Az orvvadászat törvényi tényállásának másik esete a paragrafus b.) pontjában meghatározott cselekmény. Egy vadfaj minden egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő alatti vad elejtést vagy elfogást rendeli büntetni. Ez nem a vadásztársaságok által meghatározott időszakra vonatkozik, hanem külön jogszabályban foglalt időszakra utal a jogalkotó, amely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezéseire támaszkodik. A c.) pontban az orvvadászat elkövetője „külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez”. Az orvvadászat minden elkövetési magatartása esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Az orvvadászat elkövetőjével szemben a lopás halmazat is alkalmazható egyes esetekben.

ORVHALÁSZAT A Btk. 246.§ a.) pontja szerint orvhalászatot követ el, aki „jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve halfogásra irányuló tevékenységet végez”. Az elkövető nem rendelkezik ebben az esetben a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. (Hhtv.) törvény 18. § (1) bekezdése szerinti engedélyekkel.

10

Az orvhalászat második esetét a b.) pont szerint az követi el, aki „külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez”. Itt a külön jogszabály a már említett halászatról és a horgászatról szóló törvény, mely tiltott eszközként jegyzi a váltóáramú elektromos eszközt, mérgező vagy kábító hatású anyagot, robbanóanyagot, szúrószerszámot, búvárszigonyt vagy más, halfogásra alkalmas búváreszközzel halfogásra irányuló tevékenységet. Az átlagos vízállású folyó vagy holtág medrének legalább a felét keresztirányban elzáró készülékkel vagy eszközzel, továbbá – a Hhtv.ben írt kivételekkel – az elektromos eszközökkel való halfogás, valamint a gereblyéző horgászati, a hurokvető halászati mód alkalmazása is tilalmazott. A bűncselekményt kizárólag aktív magatartással lehet elkövetni. A cselekmény befejezetté válik, ha a halfogásra irányuló tevékenységet megkezdték. Az orvhalászat vétsége minden esetben két évig terjedő szabadságveszéssel büntethető egyenes és eshetőleges szándék szerint. Az orvvadászat elkövetőjével szemben a lopás halmazat is alkalmazható egyes esetekben.

TILTOTT ÁLLATVIADAL SZERVEZÉSE Ezt a bűncselekményt a Btk. 247.§ a) pontja szerint az követi el, „aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt”. A jogalkotó álláspontja szerint a társadalom nyugalma miatt szankcionálja az elkövetést. Mindegy milyen gerinces állattal követik el, háziasítottal, vadon élővel vagy veszélyes minőségűvel, minden esetben bűncselekmény. Szándékosan elkövethető bűncselekmény során nem szükséges a rendszeres elkövetés elég egy alkalom is. Fogadás megkötése esetében azonban az állatviadal megvalósulása nélkül is befejezett bűncselekményt eredményez. Bűncselekményt követ el az is, „aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz”. Ebben az esetben tehát kizárólag akkor valósul ECONOMICA 2014 3. szám

Csege Gyula - A bűntetőtörvénykönyv és a természetvédelem kapcsolata meg a bűntett, ha az állatviadal miatt folytatja a fenti tevékenységet. A tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény alap esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a b.) pont szerinti elkövetési magatartás esetén két év szabadságvesztés róható ki az elkövetőre.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE A következő szakasz a Btk. 248. §-a a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekményről ír. Alapesetben két módon követhető el a cselekmény. Egy részről ha „hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez” vagy „engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez”. A hulladék alapvetően a keretjogszabály szerint kerül megállapításra. Ez a jogszabály a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény, mely szerint „az elkövetéshez tartozó hulladék alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, vagy a föld, a víz, a levegő, azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére”. Az alapeset büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés lehet. A bűncselekmény elkövetését alapvetően az határozza meg, hol tesszük le a hulladékot. Hulladékot gyűjtés céljából, az arra rendszeresített gyűjtőedényben, vagy egyéb gyűjtőeszközben, a gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban lehet elhelyezni. Ezen kívül mindenhol tilos. A törvény minősített esetet is büntetni rendeli. Minősített bűntettnek az tekinthető, amelyet veszélyes hulladékkal követnek el. Veszélyes hulladéknak tekinthető a hulladékról szóló törvény 1. mellékletében foglalt tulajdonságok legalább egyikével rendelkező hulladék A büntetési tétel ebben az esetben egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés. Gondatlanságból elkövetett cselekedet is szankcionálással jár. A gondatlan magatartásból elkövetett bűncselekményt két évig terjedő is büntetheti a bíróság.

ÓZONRÉTEGET LEBONTÓ ANYAGGAL VISSZAÉLÉS A törvény 249. §-a „ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” bűncselekményről szól. Bűncselekményt az követ el, „aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz”. Az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény gondatlanságból is elkövethető. Ebben az esetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az elkövető. A bűncselekmény a 1005/2009/EK rendelet, valamint a 2008/99/EK irányelv vonatkozásában, főként jogharmonizációs céllal van jelen a Btk.-ban

RADIOAKTÍV ANYAGGAL VISSZAÉLÉS, NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSÉVEL VISSZAÉLÉS, ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁVAL VISSZAÉLÉS Tekintettel az elkövetés tárgyára, és a hozzá kapcsolódó az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény iránymutatásai alapján a Btk. 250. §.-a a radioaktív anyaggal visszaélés, 251.§.-a a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, valamint a 252. §-a az atomenergia alkalmazásával visszaélés bűncselekmények egy csoportba sorolhatóak. A radioaktív anyagokkal kapcsolatos jogellenes tevékenység szegmensét fedi le a három jogszabály, amely illeszkedik a Nemzetközi jogszabályi környezetbe is. A fenti egy csoportba sorolható bűncselekmények a jogalkotó álláspontja alapján jelentős szankciókkal büntetendőek, alapeseteket tekintve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba mindhárom tényállásnál, de előkészület esetén is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a cselekmény a nukleáris létesítmény üzemeltetésével összefüggésben.

ÖSSZEFOGLALÁS 2013-ban a Büntető törvénykönyvben jelentős módosítások, változások történtek. Ezek a


11

Társadalomtudományok változtatások a kor társadalmi kihívásainak történő megfelelés érdekében kerültek végrehajtásra. Kiemelt szerepet kapott az új Btk-ban a természetvédelemmel kapcsolatos, annak érdekében felvonultatott állami szankciók. A tanulmányban ezekre fókuszáltam. Megítélésem szerint a kihívások folyamatosan változnak. Ezzel összefüggésben a jogalkotónak is fontos feladata, hogy olyan új változásokat, változtatásokat hozzon a Büntető törvénykönyv XXIII. fejezetében, amellyel biztosítható, hogy a ter-

mészetünk és környezetünk ugyanolyan sokszínű és legkevesebb emberi beavatkozással fenntartható legyen utódaink számára, mint ahogyan ezt megörököltük a történelem során. A jogszabályok sikerességét vagy hiányosságait csak az idő és a tapasztalat fogja egyértelműen igazolni számunkra. Azonban véleményem szerint a 2013-ban bevezetett változások pozitív irányba változtatják a környezetünkre mért emberi lábnyom nagyságát.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.]

[16.]

Dr. Bándi Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat kiadó 2011. Dr. Várhegyi Éva: A környezeti büntetőjog bírósági gyakorlata különös tekintettel a természetkárosítás bűntette elemzésének tapasztalatai alapján 2013. 1978. évi IV. törvény a bűntető törvénykönyvről T/6958. számú törvényjavaslata Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996 . évi LV. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény 1998 . évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról 2000. évi XXXV. Törvény a növényvédelemről 1996 . évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 2012 . évi CLXXXV. törvény a hulladékról 13/2001 . (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről 348/2006. (XII.23 .) korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására ,bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 67/1998 . (IV . 3.) a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló kormány rendelet 275/2004 (X. 8.) a természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló

12


[3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.]

Horváthné Kökény Annamária – Lengyel Borbála – Civil szervezetek támogatása

Horváthné Kökény Annamária – Lengyel Borbála

Civil szervezetek támogatása Horváthné Kökény, Annamária – Lengyel, Borbála: Aids of the civil society organizations Summary During our research we examined the position of civil society organizations. We collected various forms of civil union aids and we gathered the concepts and rules of fundraising. We were curious about what are the main sources of revenue, especially for the civil society organizations, that are located in Jasz-Nagykun-Szolnok county; which are the most common fundraising strategies; how permanent donation is typical these days; and the proportion of the 1 percent offered from the personal income tax in the income sources. The Hungarian experience shows that the smaller organizations can rarely apply for support. Even if they can apply for a grant, the implementation or transact meet with difficulties. This is why we think, that the government is able to change that with a reform of the granting system, giving help for the non-governmental organisations in need. Keywords: donation, collection of donations, non-governmental organizations, state aids, the application system

ÖSSZEFOGLALÓ Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-NagykunSzolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk, hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek. Kulcsszavak: adomány, adománygyűjtés, civil szervezet, állami támogatás, pályázati rendszer


A mai világ jellemzően a profitszerzésre és a versenyre van berendezkedve. Pontosan ez az, ami a civil szervezeteket is belehajszolja a létfennmaradásukért való küzdelembe. Azért fontos foglalkoznunk ezzel a témával, mert a civil szervezetek egy része éppen azért jön létre, hogy tevékenységi köreinek sokaságával színesítse szürke, monoton, egyhangú mindennapjainkat, vagy éppen bizonyos társadalmi rétegeket segítsen önzetlenül, pártoktól függetlenül és természetesen mindennemű diszkrimináció nélkül. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ugyan határoz róla, hogy bizonyos feltételek mellett akár adóalapot csökkentő tételként is elszámolható a közhasznú szervezetek részére nyújtott támogatás, adomány 20, vagy akár 40 százaléka, de vajon ez még mindig ösztönzőleg hat a támogatókra? És mi a helyzet a magánszemély támogatókkal? Nekik miért is érné meg támogatni egy civil szervezetet? Kutatásunk során erre kerestük a választ. Vizsgálatainkat főleg szekunder információk alapján végeztük el, valamint civil szervezetek vezetőivel történő mélyinterjúk segítségével.

13


CIVIL SZERVEZETEK Nonprofit, tehát nem nyereségorientált, nem profitérdekelt, a szervezet nem a haszon megszerzésére hajt, és az esetleges nyereséget a tagok nem vehetik ki, vissza kell forgatni saját tevékenységükbe. Emellett jellemzőjük, hogy függetlenek a társadalom másik két meghatározó szektorától, a kormányzati és a piaci szektortól. Éppen ezért használjuk ezen szervezetekre az NGO (Non Governmental Organisation – nem kormányzati szervezet) kifejezést. A nonprofit szektorhoz tartozó szervezetek közös vonásai: 



 

  

Intézményesült, jogilag létező szervezetek, vagyis hivatalosan nyilvántartásba vették őket és törvényességi felügyelet alatt állnak. Önálló vezetéssel bíró, kormánytól független szervezetek, vagyis az úgynevezett magán szektor részei, vezetőségükben kormányzati tisztségviselők nem kapnak meghatározó szerepet. Profitjukat nem osztják fel alapítóik, vezetőik között, hanem alaptevékenységükbe forgatják vissza. Nem gazdasági társaságok, vagyis elsődlegesen nem üzleti tevékenység folytatására alakulnak. Önkormányzati elvek szerint működnek, vagyis tevékenységük és irányításuk a saját szabályaik szerint történik. A politikai életben közvetlenül nem vesznek részt. Önkéntes, öntevékenységi alapon működnek, az önkéntes jelleg működésük meghatározó jellemzője (GÁDOR- RÓZSAHEGYI, 2006).

A 2012. január 1-től életbe lépő egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény sok változást

14

hozott a nonprofit szektor életébe, néhányat ezek közül kiemelve: például a civil szervezet elnevezést, az alapszabály megváltoztatását, a közhasznúság elnyeréséhez szükséges szigorú kritériumrendszert, valamint a közhasznúsági melléklet készítését (KAHULITS, 2012). Néhány szervezetnek a nonprofit szektorból már ezen változások is gondot jelentettek pénzügyi szempontból. Ez alapvetően nem lenne probléma, de egyre jobban szűkülnek a bevételi forrásaik (például tagdíjak, támogatások, alaptevékenységből származó és gazdálkodási tevékenységből származó bevételek) hiszen egyre inkább veszítenek népszerűségükből.

1. ábra. A nonprofit szektor bevétele Magyarországon 2003 és 2012 között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés, http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Letöltés dátuma: 2014. szeptember 6.

NONPROFIT SZERVEZETEK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3.105 nonprofit szervezet működött. Azóta valószínűleg változott számuk, mind a 2011. évi CLXXV törvény, mind pedig az uralkodó gazdasági helyzet hatására. A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi adataiból jól látszik az is, hogy megyénkben 637 (kb. 20%) alapítvány és 1029 (kb. 33%) egyesület működött. A szolnoki Civil Információs ECONOMICA 2014 3. szám

Horváthné Kökény Annamária – Lengyel Borbála – Civil szervezetek támogatása Centrumnál készített mélyinterjú során azonban kiderült a 2014. évi szeptemberi adatok alapján, hogy náluk regisztrálva csupán csak kicsivel több, mint ennek egy hatod része (540 szervezet) van. Kutatásunkban nagy segítséget nyújtott a Civil Információs Centrum által rendelkezésünkre bocsátott 2013. évi tanulmány, amely egy 511 szervezet részére kiküldött kérdőíven alapszik, ahol a visszaküldési arány csupán 11%-os volt. Az 56 választ adó civil szervezet közül 36 rendelkezett szolnoki székhellyel, 20 pedig vidéki székhellyel. Ezen tanulmányból kiderül, hogy szervezeti formáját tekintve a megkérdezett nonprofit szervek 75 százaléka egyesület, és a maradék 25 százaléka alapítvány. Itt meg kell említenünk, hogy jelen tanulmány esetén az egyesületek közé soroljuk a klubokat és szövetségeket is.

CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2. ábra: Civil szervezetek megoszlása tevékenységi kör szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2012 (%) Forrás: Veresné Péter Judit, Martók-Alíz Mária: Civil Jövőkép 2013, Jövőkép vizsgálata a Jász-NagykunSzolnok megyei civil szervezetek körében, 2013, 12. oldal alapján saját szerkesztés

A Civil Információs Centrum felkérésére készített tanulmány szerint a megkérdezett szervezetek több mint fele, szám szerint 31 szervezet, kultúrával (8 db), oktatással (8 db), szabadidővel, hobbival (8 db) és egészségüggyel (7 db) foglalkozik. Ez is jól mutatja, hogy a nem profitorientált szerveződések valóban hétköznapjaink színesebbé tételére, segítésére jönnek létre. ECONOMICA 2014 3. szám

Az egyéb kategóriába azon tevékenységi körrel foglalkozó szervezetek kerültek, amelyből jellemzően csak egy van. Mint például: polgárvédelem, tűzoltás, településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, többcélú adományozás, nemzetközi kapcsolatok, stb. Szociális ellátással a megkérdezettek 11 százaléka, azaz 6, környezetvédelemmel és sporttal, pedig 9-9 százaléka, azaz 55 szervezet foglalkozik.

MEGYEI NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELI FORRÁSAI A nonprofit szervezetek bevételei származhatnak egyesület esetében tagdíjból, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetésekből, gazdasági-vállalkozási tevékenységekből, költségvetési és Európai Uniós támogatásokból, magánszemélyek 1 százalékos felajánlásából, más szervezettől, vagy akár magánszemélyektől kapott adományból valamint befektetési tevékenységekből is. A megyében a szervezetek több, mint 60 százaléka kap valamiféle állami támogatást és csaknem ugyanennyien részesülnek vállalkozások, illetve magánszemélyek támogatásaiban. A megkérdezett 56 szervezet közül 23-nak származik bevétele az alapszabályzatban meghatározott alaptevékenységéből és csak ötnek valamilyen gazdálkodási tevékenységből. A tanulmányból az is kiderül, hogy a szervezetek 64 százalékánál 50 ezer és 50 millió forint közötti az éves bevételek nagysága, 16 százalékánál pedig 5 millió és 50 millió forint közötti. Szembetűnő az is, hogy a megkérdezettek 9 százaléka, azaz 5 szervezet mondhatja el magáról, hogy 5 millió forint feletti éves bevétellel rendelkezik. Ezenkívül jól látszik, hogy sajnos van olyan szervezet is a megkérdezettek között, szám szerint 4, ahol a bevételek alig érik el az 50 ezer forintot.

TÁMOGATÓK KÖRE: GAZDÁLKODÓ SZERVEZET TÁMOGATÓK A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény pontosan meghatározza az

15

Társadalomtudományok adomány fogalmát. Így beszélhetünk adománynak nem minősülő és adománynak minősülő támogatásról. Nem adománynak minősülő támogatás esetén a támogatás összegét adóalapot nem növelő tételként lehet figyelembe venni, ha az adóalany rendelkezik a szervezet által kiállított nyilatkozattal. Adománynak minősülő támogatás esetén adóalapot csökkentő tételt jelent az adományozott összeg, ha az adóalany rendelkezik a szervezet által kiállított igazolással. A csökkentő tétel mértéke közhasznú szervezet támogatása esetén 20 százalék, tartós támogatás esetén pedig plussz 20 százalék, tehát összesen 40 százalék (ÁCSNÉ MOLNÁR, 2012). A 3. ábra alapján jól látszik, hogy a Vakok és Gyengénlátók Jász Nagykun Szolnok Megyei Egyesületénél a fent említett kedvezmények ellenére is 2009-ben a támogatások terén hatalmas visszaesés jelentkezett. Egyik legnépszerűbb rendezvényüknek, az „Egy csepp egészség”-nek 2008-ban még 33 támogatója volt, és 2009-re ez a szám 9-re esett vissza. 2010-ben további csökkenés mutatkozott. 2011-től pedig egy lassú növekedést láthatunk.

3. ábra: Egy csepp egészség elnevezésű rendezvény támogatóinak száma az egyes években, 2008-2013 (db) Forrás: http://www.jnszmvakok.hu/?page_id=63 alapján saját szerkesztés. Letöltés dátuma: 2014.04.20.

TÁMOGATÓK KÖRE: MAGÁNSZEMÉLY TÁMOGATÓK

16

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény biztosított az adományozó magánszemélyek részére adókedvezményt, de csak 2008-ig. Ezt követően magánszemélyek már semmilyen adókedvezményben nem részesülhetnek, ha civil szervezeteket támogatnak. Azonban érdemes megemlíteni a személyi jövedelemadó 1százalékának felajánlását, aminek még mindig nagy jelentősége van. Személyi jövedelemadó 1 százalékának kedvezményezettjei lehetnek:  egyesület és alapítvány, amennyiben 2012. január 1-től ténylegesen és megszakítás nélkül közhasznú tevékenységet folytat,  olyan közhasznú alapítvány, közhasznú egyesület, amely állami szervvel vagy helyi önkormányzattal folytat tevékenységet,  törvény által felsorolt szervezetek (pl.: könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális illetve alkotó- és előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek,  egyházak. Közös feltétel, hogy székhelyüknek belföldön kell lennie, működésüknek a magyarországi és határon túli magyarság érdekében kell történnie, alapcél szerint közhasznú tevékenységüket 2012. január 1-jétől folyamatosan és ténylegesen folytatják, illetve közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak és szervezetük pártoktól teljes mértékben függetlenül működjön, azoknak támogatást nem nyújthatnak (BUSINÉ DOBOS, 2013). Megyei viszonylatban azt mondhatjuk, hogy az 540 regisztrált tag mintegy 45 százaléka rendelkezik 1-2 magánszemély támogatóval.

ADOMÁNYGYŰJTÉS Vannak olyan nonprofit szervezetek, amelyek kifejezetten adománygyűjtő stratégiával rendelkeznek. Ilyen például egy, az általunk megkérdezett szervezet is, a Vakok és Gyengénlátók ECONOMICA 2014 3. szám

Horváthné Kökény Annamária – Lengyel Borbála – Civil szervezetek támogatása Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete, aki kifejezetten folyamatos adománygyűjtést nem végez, magánszemélyek megkeresése sem jellemző. Csak egyetlen egy kihelyezett adománygyűjtő ládával rendelkezik, amely az iro1 dában található. A láda tartalmáról pontos jegyzőkönyvet vezetnek annak kiürítése során. Adománygyűjtő stratégiájuk inkább az egyes rendezvények lebonyolításához kapcsolódik. Ennek menete a következő:  Rendezvény meghirdetése hírlevélen keresztül, közgyűléseken, klubok keretében, esetleg papír alapú levélben vagy más rendezvényeken.  Rendezvény programjának meghatározása.  Helyzetfelmérés, költségszámítások: mire lesz szükség a rendezvény során.  A helyzetfelmérés alapján a megfelelő támogatók felkeresése, program és várható létszám ismertetése. A létszám nagyon fontos információ a támogatók részére. Ezáltal, hogy az egyesület rendezvények lebonyolításáért felelős kollégája felkeresi az adott támogatót és ismerteti a programot sokkal komolyabbnak hat a felkeresett vállalat szemében, hiszen azt láthatja, hogy ez az egyesület célirányos, tudatos, amely már rendelkezik egy jól megszokott és bevált adománytervvel, így növelve az esélyt az esetleges támogatás eléréséhez.

TARTÓS ADOMÁNYOZÁS KÉRDÉSKÖRE A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 27. pontja szerint a tartós adományozás fogalma a következő: ”a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, 1

ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.” A Civil Információs Centrum elmondása alapján, sajnos nem jellemző a tartós adományozás JászNagykun-Szolnok megyében. Az 540 regisztrált tag közül maximum csak 20 százalékuk mondhatja el magáról, hogy rendelkezik 1-3 tartós adományozóval. Ezt jól mutatja az is, hogy a Vakok és Gyengénlátok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete jelenleg sajnos nem áll egy vállalkozással sem tartós adományozási kapcsolatban. Ennek több oka is van. Először is az, hogy a rendszeres támogatók még nem igazán merik elkötelezni magukat az egyesület mellett, ugyanis félnek az adományozási szerződés fennállásának ideje alatt esetlegesen felmerülő nem teljesítés szankciójától. A másik ok pedig az, hogy ha lennének is olyan vállalatok, amelyek hajlandóak tartós adományozási szerződést kötni valakivel, szívesebben teszik azt egy országos szervezettel.

CIVIL SZERVEZETEK HELYZETE JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A támogatottság szinte minden szintjére találunk példát megyénkben. A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete szerencsére az elmúlt évek csökkenése ellenére is bővelkedik támogatókban. Éves szinten több rendezvényt is sikerül lebonyolítania külső támogatások segítségével. Ezzel szemben a Jász Nagykun Szolnok Megyei Közfoglalkoztatottak Turisztikai Egyesülete semmilyen támogatásban nem részesül. Fenntartása egyedül tagdíjakból és néhány pályázatból lehetséges. A Szolnoki Kodály Kórus sem mondhatja el magáról, hogy bővelkedik támogatókban. Pár tízezer forintos, magánszemélyek által nyújtott támogatásokat és a pár száz forintos tagdíjakat említhetjük meg bevételi forrásukként. A helyzet pedig az idő múlásával egyre rosszabb lesz. A fenntartás költségei egyre magasabbak lesznek, a bevételek azonban egyre alacsonyabbak. Az egykor virágzó egyesü-

5000 Szolnok, Móra Ferenc út 15., fsz. 2.


17

Társadalomtudományok letek többsége mára népszerűségüket vesztett kulturális csoportosulássá váltak. Vajon a helyzet romlani fog és 10 év múlva már csak legendaként beszélünk majd az embert segítő és a hétköznapokat felvirágzó egyesületekről?

TOVÁBBI KILÁTÁSOK A BEVÉTEL NÖVELÉSÉRE Kutatásunkból kiderül, hogy valóban bevételi források szűkében vannak, és egyre inkább működésük befejezésére kényszerültek a civil szektor kisebb szervezetei, akik valóban a köz érdekében jöttek létre. Ezt az is jól mutatja, hogy a Civil Információs Centrum kérésére készített tanulmányra a válaszadási arány csupán 11 százalékos volt. Úgy gondoljuk, hogy a pályázatok elegendő forrást tudnának biztosítani a civil szektor részére. Manapság a JászNagykun-Szolnok megyei szervezetek nagy része próbálja igénybe venni ezt a lehetőséget kisebb nagyobb sikerrel. Egy-egy pályázat megírása óriási feladatot jelent a kisebb civil szervezetek számára, hiszen nem csak az időt kell rá

fordítani, hanem költségekkel is jár. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy az adott pályázat elő- vagy utófinanszírozást vállal-e. Sajnos sok szervezet nem képes előteremteni annyi pénzt, hogy egy rendezvényt saját erőből finanszírozzon és csak utána kapja meg rá a támogatást. Nem egy megyei egyesület járt már úgy, hogy elnyert egy pályázatot egy rendezvény megszervezéséhez, azonban az elnyert pénzöszszeg csak jóval a rendezvény után érkezett meg, ha egyáltalán megérkezett, amely sok esetben kevesebb is lett közben, mint amennyit a pályázat ígért. A Civil Információs Centrum által 2014-ben végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérés alapján a válaszadók 28%-a fogalmazott meg a Nemzeti Együttműködési Alap működésével kapcsolatban javaslatokat. A pályázatok valóban egy lehetséges megoldást jelentenének a civil szervezetek fenntartására, azonban reformokra lenne szükség, hogy olyan szervezetek is sikerrel pályázhassanak, akik kevés bevétellel rendelkeznek. Ez azonban egy újabb kutatás témája lesz.

FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

[7.] [8.] [9.] [10.]

18

ÁCSNÉ MOLNÁR J. (2012): Alapítványok támogatása 2012, Adó 2012/3, 13-19. pp. BUSINÉ DOBOS M. (2013) Előadás: NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztály GÁDOR GY. – RÓZSAHEGYI V. (2006): Kézikönyv civil szervezetek alapításához, Új Mandátum Könyvkiadó KAHULITS A. (2012): A civil szervezetek és gazdálkodásuk 2012-től, Adó 2012/12, 48-54. pp. KSH, Központi Statisztikai Hivatal, http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Letöltés dátuma: 2014. szeptember 6. VERESNÉ PÉTER J. – MARTÓK-ALÍZ M. (2013): Civil Jövőkép 2013, Jövőkép vizsgálata a JászNagykun-Szolnok megyei civil szervezetek körében, 2013, 12. oldal alapján saját szerkesztés http://www.jnszmvakok.hu/?page_id=63 alapján saját szerkesztés. Letöltés dátuma: 2014.04.20. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény társasági adóról és osztalékadóról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről


Pecsenyánszky Melinda - A mezőgazdasági szakképzés lehetősége a dél-hevesi térségben

Pecsenyánszky Melinda

A mezőgazdasági szakképzés lehetősége a dél-hevesi térségben Melinda Pecsenyánszky: The opportunity of the agricultural training in the southern parts of Heves county Summary The role and significance of education and vocational training are unquestionable. It is essential for the development of the region to have educated residents. Skills that can be acquired on compulsory and optional courses are important for agricultural activities. It is visible from the data of the 8 observed settlements that the number of submitted applications is low and most of the submitted applications are related to compulsory trainings. The increase of the number of people participating in the training could have a significant role in the development of the region since it would result in extra income as a complementary activity. Keywords: education, agricultural vocational training, South Heves

ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány mezőgazdasági szakképzésről, ezen belül 8 Dél-Hevesi település adataira támaszkodva készült. Az oktatás, a képzés, a szakképzés szerepe megkérdőjelezhetetlen. Minél képzettebb az ember, minél több lábon tud állni, annál jobb esélyei vannak a munkaerőpiacon, a megélhetése annál biztosabb. A főiskolai illetve egyetemi képzések állami férőhelyeinek számának csökkenésével a szakképzés egyre meghatározóbb szerepet tölt be. Kulcsszavak: képzés, mezőgazdasági szakképzés, Dél-Heves

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA (2014-2020) Heves megye területfejlesztési koncepciója és programjában megfogalmazásra került Heves megye jövőképe: Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje. A fejlesztési irányok között megtalálható az oktatás és a szakképzés fontossága is. A gazdaság versenyképességének javítása a megye gazdasági adottságaira építő


munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések priorizálása és a beruházásösztönzést támogató infra-struktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatás-szakképzési, stb.) fejlesztése révén. Megyén belül az észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása. Meghatározásra került feladatok többek között: - a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. - foglalkoztatás bővítés – mezőgazdaságban (például Ivádon közmunkásoknak szervezett savanyító képzésen részvétel, 100.000ft-os tanfolyam). - helyi vállalkozások fejlesztése – aranykalászos gazda képzés – fiatalgazda támogatás lehetősége– munkahelyek teremtésének lehetősége.

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA – 2013 A dokumentumban a megyei gazdaság által igényelt szakképesítések tekintetében fogalmaznak meg javaslatokat:

19

Társadalomtudományok -

a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élőmunkakörnyezetben vállalkozásoknál) - a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari és vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának - felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése, növelése Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági őstermelők között több ezer olyan személy van, aki ugyan nem főfoglalkozásként, hanem mellékállású gazdálkodóként végez agrár tevékenységet jövedelemszerzés céljából, de ezt a réteget is fontos figyelembe venni a képzési kínálat irányainak és arányainak kialakításakor, hisz fontos, hogy rendelkezzenek alapvető szakmai ismeretekkel mellékfoglalkozásuk szakszerű, minőségi ellátásához is. Az új szakképzési törvény 2013. szeptember elsején lépett életbe. A törvény célja hogy a szakképzést iskolák fajtái közé sorolja, kiszorítva ezzel a magáncégeket. A képzések az iskolarendszerű képzések irányába változnak. Olyan magas óraszámokat határoz meg, hogy az eddig jellemzően 3-6 hónapos képzéseket 2 év alatt tanítják, ezeket elsősorban iskolák lesznek képesek megvalósítani, nem a magáncégek. A költségek is emelkednek ezáltal, akár négyszeresére is.

MEZŐGAZDASÁGHOZ ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI KÉPZÉSEK A szakképzések közül egyre nagyobb számú érdeklődésre tart számot a mezőgazdasági szakképzés. Egyre többen gondolják úgy, hogy képzéseken vesznek részt, ezt a támogatásra beadott kérelmek emelkedő száma is igazolja. Egyre több munkahelyen feltétel bizonyítvány megléte, illetve támogatási feltétel is lehet illetve motiválhatja őket, hogy mellékes keresetre tegyenek szert (pl méhész szakképzések). Mivel a jelen hatályos szabályozás szerint legkésőbb 2015. január 31-ig lehet benyújtani, így még ebben az évben a képzésre jelentkezők számának növekedésére lehet számítani.

20

Az EMVA-ból az ÚMVP I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások. EMVA I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása \ Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések. A támogatás célja a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók szakmai ismereteinek bővítése a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, a gazdálkodás környezeti hatásait, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) keretében támogatott műveletek rendeltetésszerű végrehajtását, és a megvalósított beruházás szakszerű üzemeltetését illetően. Jogszabályi háttér: 139/2008 (X.22) FVM rendelet. A támogatás célja a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók szakmai ismereteinek bővítése. - -ÚMVP intézkedések keretében előírt, kötelező képzések: - Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (kivéve: a gépvásárlási támogatást); - A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása; - A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; - Mezőgazdasági termékek értéknövelése; - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések; - Erdő-környezetvédelmi kifizetések; - Natura 2000 kifizetések. E rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a rendelet mellékletben felsorolt képzéseken való részvételhez. A támogatott képzések szervezése a Vidékfejlesztési Minisztérium által előírt képzési programoknak megfelelően az alábbi célterületeken történhet: a gazdálkodás fenntarthatóságát és eredményességét szolgáló ismeretek átadása mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére az 1. számú mellékletben felsorolt szakképesítést nem adó, Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítés, valamint hatósági képzések keretében. Az alábbi térképen a 2013. évben beadott kifizetési kérelmek megoszlása látható.



1. ábra: Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések kifizetési kérelem (2013) Forrás: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/eredmenyek

Az alábbi táblázat a 2013. évben a jóváhagyott kérelmek száma és a jóváhagyott támogatási összeget (Ft) mutatja be. Ügyfél lakhely-székhely

Jóváhagyott kérelmek száma – db (2013. év)

Jóváhagyott támogatási öszszeg – Ft (2013.év)

Magyarország

14 279

1 069 431 238

ÉszakMagyarország

3 165

277 961 139

BorsodAbaújZemplén

831

40 437 180

Heves

526

37 156 200

Nógrád

1 808

200 367 759

1. táblázat: A jóváhagyott kérelmek száma és a jóváhagyott támogatási összeg (Ft) 2013 Forrás: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/ mainmenu/eredmenyek


Jelenleg országosan 37 képző és hozzájuk tartozóan 95 konzorciumi partner közül választhatnak, akik képezni szeretnék magukat. A képzések besorolása szerint szakképesítést nem adó (19 db), OKJ szerinti szakképesítés (161 db), hatósági képzés (2 db) közül választhatnak. A 11 kötelező képzést azok választhatják, akik ÚMVP intézkedések keretében előírt, támogatáshoz kapcsolódóan kötelező képzések kapcsolódnak: a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása; a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; mezőgazdasági termékek értéknövelése; agrár-környezetgazdálkodási kifizetések; erdő-környezetvédelmi kifizetések;. natura 2000 kifizetések. A kötelező képzések közül a legnagyobb beadott kérelem az agrár - környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó képzések visszaigénylése a legmagasabb számú beadott kérelem. A szakképesítést nem adó képzések közül népszerűek az agrárvállalkozói ismeretek és ökológiai gazdálkodás képzések.

21

Társadalomtudományok Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések közül legtöbben az aranykalászos gazda és a méhész képzéseket választják. Ez a feltételezésem, miszerint méhész képzésekre többen jelentkeztek, nem bizonyosodott be. A meghatározó az aranykalászos gazda képzés volt. Ennek egyik meghatározó oka a képzések díja. A támogatás a méhész képzések tekintetében 206 000Ft. az aranykalászos gazda tanfolyam esetében 1864 00Ft. A kistérség, mint már említettem hátrányos helyzetű, a lakosainak a képzések díjának kifizetésére nincs lehetősége.

A vizsgált terület Észak Magyarországi Régió, Heves Megye, Hevesi Kistérség települései közül ezen tanulmányban a következő települések kerültek vizsgálatom középpontjába: Átány – Erdőtelek – Erk - Kisköre – Kömlő – Tarnabod - Tarnazsadány - Tiszanána

2. táblázat: A vizsgált 8 településről beadott kérelmek száma (db) Feltételeztem, hogy a legtöbben méhész illetve aranykalászos gazda tanfolyamon vesznek részt. A hátrányos helyzet látszik, mivel a kötelező képzéseken részt vevők száma a meghatározó, nem az önkéntesen választható képzések száma. A két településről nem igényelt vissza senki támogatást, ennek okát a következőkben majd érdemes lesz vizsgálni. Emellett érdekes eredményre vezethetne az egyik leghátrányosabb kistérség és a legfejlettebb kistérség közötti számadatok összevetése.

A KÉPZÉSEK MEGOSZLÁSA

2.ábra A Hevesi Kistérség földrajzi elhelyezkedése és települései Forrás: http://www.hiszi-map.hu

A térségben életében meghatározó a mezőgazdaság (mikrovállalkozás). Ezt támasztja alá a többi ágazat relatív fejletlensége is. A népsűrűség alacsony, öregedő, elvándorlási hullám. A mezőgazdasági munkák jelentős része nem igényel magas iskolai végzettséget (alulképzettek száma magas). Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. A térképen a kiválasztott 8 települést szemléltetem. A táblázatban a beadott kérelmek számát mutatom be.

22

A kötelező képzések közül az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekhez kapcsolódó képzések visszaigénylése a legmagasabb számú beadott kérelem. Összes kérelemből a 8 településen 129 kötelező képzésen (ebből 106 az AKG képzés). A képző szervezetek között a Károly Róbert Főiskola képzéseit választották a legtöbben. A szakképesítést nem adó képzések közül csak 2014. évben érkezett be kérelem, 7 db. A képzés a Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei. A képző VM KeletMagyarországi Agrár-szakképző Központ, Mg. Szakképző Iskola és Kollégium Jánoshalma volt. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések közül legtöbben az aranykalászos gazda képzéseket választják. A beadott 110 kérelem közül meghatározó a 42 aranykalászos gazda tanfolyamon részt vevők száma. A képzők között itt meghatározó a Szent István Egyetem és a VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mg. Szakképző Iskola és Kollégium Jánoshalma



A KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE. Nem reprezentatív. A megkérdezettek a kötelező képzések közül AKG, NATURA 2000, kérődző szerkezetátalakítás képzésekre jelentkeztek. A nem kötelező képzések közül az aranykalászos gazda képzés, ezüstkalászos gazda képzés, mezőgazdasági technikus képzés, nehézgép kezelői, mezőgazdasági vontató képzés, vadászvadtenyésztő képzésre jártak a települések lakói. A képző szervezetet ajánlás útján, képzés közelsége miatt, korábbi vizsgaidőpont megadása, (visszaigénylés dátumához közeli időpont), hétvégi órák tartása miatt választották ki. A válaszadók tervezték, hogy további (főleg kötelező) képzéseken vesznek részt, ezt indokolta például a fiatal gazda miatti kötelezettség vállalása. A mezőgazdaságban dolgozik főállásban kérdésemre főleg őstermelőként, illetve kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozóként végzik a megkérdezettek a mezőgazdasági tevékenységüket. A képzés elvégzésével a céljaik voltak például pályázatok elérése, munkába illeszkedés, kötelező volt a támogatáshoz. A képzésen elhangzottak a legtöbb esetben már ismertek voltak, az új ismeretek a fiatal gazda megkérdezetteknek számára voltak.

Jász-NagykunSzolnok megye 2010 2011 2012 2013 2014 (I).

Jóváhagyott kérelmek száma - db 625 115 115 816 299

Jóváhagyott támogatási összeg - Ft 32 490 340 27 861 430 12 162 620 72 125 239 29 375 500

3. táblázat: Támogatási kérelmek darabszáma és összege Jász-Nagykun-Szolnok megyében Forrás: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/def ault/mainmenu/eredmenyek

ÖSSZEFOGLALÁS Az oktatásnak, a szakképzésnek a szerepe és fontossága megkérdőjelezhetetlen. A térség fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy minél képzettebbek legyenek a települések lakói. A mezőgazdasági tevékenységhez fontos a szakismeret, amelyeket a kötelező illetve a szabadon választható képzéseken tudnak elsajátítani. A vizsgált 8 település adataiból is látszik, hogy kevés a beadott kérelmek száma, illetve a beadott kérelmek többsége a kötelező képzésekhez kapcsolódik. A térség fejlődésében jelentős szerepe lehetne a képzésen részt vevők számának növekedése, mivel kiegészítő tevékenységként többletjövedelmet eredményezne.

FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] [2.] [3.]

Heves megye területfejlesztési koncepciója és programja (2014-2020) Heves megye szakképzés-fejlesztési koncepciója – 2013 www.mvh.gov.hu


23


Szűcs Kinga

A teológiai gondolkodás lehetőségei egy ökológiai szemléletű táplálkozásetikában Kinga Szűcs: The Perspectives of Theological Thinking in Ecologically Driven Food Consumption Ethics Summary Analysis of the complex environmental effects of food production and consumption points to the need of examining the ethical side of these issues. The study is is looking for possible answers to the questions 1.) what connections theology and theological ethics have to the current ecological crisis in a historic perspective, 2.) what emphasis eating, food production and consumption receive in ecotheological ethics, and 3.) whether contemporary theology is able to offer approaches which are acceptable and inspiring for audiences from a wider ecoethical background. Keywords: theological ethics, ecological crisis, ecotheology, food production and consumption

ÖSSZEFOGLALÓ Az élelem-előállítás és az élelmiszer-fogyasztási szokások összetett környezeti hatásait vizsgálva jól kirajzolódik az etikai jellegű kérdésfelvetés szükségessége. Az alábbiakban arra keresünk lehetséges válaszokat, hogy egyrészt történeti perspektívában mi köze lehet a teológiának és a teológiai etikának az ökológiai krízishez, másrészt milyen sajátos hangsúlyt kapnak a táplálkozással, élelmiszer-előállítással és élelmiszerfogyasztással kapcsolatos kérdések egy ökoteológiai alapozású etikában, s végül vajon kínál-e más ökoetikai elgondolásoktól különböző, ugyanakkor szélesebb kör számára is ösztönző, megismerésre méltó megközelítésmódokat a kortárs teológia. Kulcsszavak: teológiai etika, ökológiai krízis, ökoteológia, élelmiszer-termelés és fogyasztás Első pillantásra talán magyarázatra szorul, hogyan kapcsolódik össze a táplálkozás hétköznapi gyakorlata a teológiai etikával. Ha azonban az élelem-előállítás és az élelmiszer-fogyasztási szokások összetett környezeti hatásai felől közelítünk, rögtön kézzelfoghatóbbá válik az

24

etikai jellegű kérdésfelvetés megalapozottsága. Az alábbiakban arra keresünk lehetséges válaszokat, hogy egyrészt történeti perspektívában mi köze lehet a teológiának és a teológiai etikának az ökológiai krízishez, másrészt milyen sajátos hangsúlyt kapnak a táplálkozással, élelmiszer-előállítással és élelmiszerfogyasztással kapcsolatos kérdések egy ökoteológiai alapozású etikában, s végül vajon kínál-e más ökoetikai elgondolásoktól különböző, ugyanakkor szélesebb kör számára is ösztönző, megismerésre méltó megközelítésmódokat a kortárs teológia. A táplálkozás mint alapvető emberi szükségletkielégítés az élet szinte minden területére hatással van, az egyén testi egészségére éppúgy, mint a társadalmi, gazdasági és politikai struktúrák állapotára és alakulására. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi tevékenység, azon belül is kitüntetett helyen az élelmiszerelőállítás a természeti környezet irreverzibilis megváltozásához, az esetek jelentős részében egyértelműen kimutatható károsodásához vezet. (Gondolhatunk itt sok egyéb mellett a termőterületek növelése érdekében végrehajtott erdőirtásra, a műtrágyázásra, a génmódosított növények termesztésének összetett probECONOMICA 2014 3. szám

Szűcs Kinga - A teológiai gondolkodás lehetőségei egy ökológiai szemléletű táplálkozásetikában lematikájára, a túllegeltetésre, a túlhalászatra, az állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok problémájára, az állati ürülék és az állatfeldolgozás során keletkező egyéb szerves hulladékok elhelyezésének és ártalmatlanításának gondjára, valamint az egészségtelen körülmények között tartott állatok túlgyógyszerezésére, ill. az ipari húsfeldolgozás mechanizmusában rejlő állandó fertőzésveszélyre). A káros környezeti hatásokon túl társadalmi tényezőkkel is számolni kell. A Föld gyors ütemben szaporodó népességének élelmiszer-igénye is folyamatosan növekszik, s e növekedés mellett a táplálkozási szokások megváltozásával is számot kell vetni. Azok a hagyományosan elsősorban növényi diétát követő társadalmak, amelyekben legrohamosabban nő a népesség, a globális információáramlásnak köszönhetően új táplálkozási mintákat kezdenek követni, mégpedig a nyugati világ húst és finomított élelmiszereket fogyasztó táplálkozási szokásait. A hús és a feldolgozott élelmiszerek előállítása azonban a gabona- és zöldségtermesztésnél jóval nagyobb környezeti terhelés árán valósulhat csak meg. Ráadásul a nyugati világ hús iránti igényét sem kizárólag a helyben termelt javak elégítik ki, a vágóállat-tenyésztés és a takarmánytermesztés is egyre nagyobb mértékben helyeződik át a harmadik világ országaiba, az élelmiszeripar okozta környezeti ártalmak jelentős része pedig elsődlegesen ezen országok lakóit érinti, miközben az előállítók nem vagy csak alig részesednek az általuk előállított termékek ellenértékéből. Nem feledkezhetünk meg továbbá a mezőgazdaságban és a húsiparban dolgozó munkások az ipari forradalom nyomorát idéző munkakörülményeiről – arról, hogy a képzetlen munkaerő kiszolgáltatottságát hogyan használja ki az ágazat. Ha ezeket a világméretű gondokat a teológia szemszögéből vizsgáljuk, érdemesnek látszik elgondolkodni azon, hogy a nyugati világ étkezéssel kapcsolatos hagyományai mennyiben befolyásolják mai táplálkozási szokásainkat, és az évszázadok alatt rögzült képzetek mennyiben lehetnek felelősek a kedvezőtlen változásokért. Különösen éles perspektívába helyezi a keresztény felelősség kérdését Lynn White sokat ECONOMICA 2014 3. szám

idézett 1967-es cikke, amely a zsidó-keresztény alapokon nyugvó nyugati kultúra antropocentrikus szemléletét hibáztatja korunk globális válságáért. „Mivel mind a tudomány, mind a technika korunk szent szavai közé tartoznak, egyeseknek kedvére lehet az, hogy egyrészt történetileg a természettudomány nem más, mint a természeti teológia bizonyos meghoszszabbítása, másrészt, hogy a modern technika legalább részben értelmezhető úgy, mint az ember természetre vonatkoztatott transzcendenciája és a természet fölött jog szerint gyakorolt úr alom keresztény dogmájának nyugatias, voluntarisztikus megvalósítása. De fel kell ismerni, hogy valamivel több, mint száz évvel ezelőtt a tudomány és a technika (amelyek eddig teljesen különálló területek voltak) összefogásával olyan hatalmat adott az emberiségnek, amelyik fölött mára, az ökológiai hatások láttán elmondhatjuk, elvesztettük az uralmat – ha pedig ez így van, akkor a kereszténységet 1 hatalmas bűnök terhelik.” White 1967-es állásfoglalása óta sok árnyaltabb, az antropocentrizmus kárhoztatásán túlmutató történeti elemzés is született. Ezek közt akad olyan is, amely legfőképp a reformáció korában lezajlott szemléletbeli változásokat okolja korunk súlyos ökológiai bajaiért. A kortárs amerikai történész, Brad S. Gregory azt állítja, hogy a mai fogyasztói szemlélet gyökerei itt keresendők, mivelhogy azok a gyakorlatok, amelyeket egykor veszélyesnek és erkölcstelennek tekintettek, mert akadályozták az ember jól-létét és a közjó előmozdítását, egyszerre csak teljesen ellentétes előjelet kaptak, és az emberi boldogság, és a lehető legjobb társadalom elsődleges eszközévé léptek elő. „A reformáció korának nagy ellentmondása abban rejlik, hogy mind a protestánsok, mind a katolikusok azt segítették elő, amit elítéltek. A tanításbeli különbségek, a felekezeti hajthatatlanság és a kölcsönös ellenségesség természetsze1

Lynn White Jr.: Ökológiai válságunk történeti gyökerei. In: Természet és szabadság. szerk.: Lányi András, Osiris, Bp., 2000. 27–35. o. Itt: 34. o. (The Historical Roots of our Ecological Crisis. In: Science 155., 1967, 1203–1207.)

25

Társadalomtudományok rűleg járult hozzá azoknak az intézményeknek, társadalmi viselkedésformáknak és ideológiáknak a kialakulásához, amelyek a nyugati kapitalizmust formálták. A keresztény erkölcsiség különböző megítélései eloldozták a piaci folyamatokat a hagyományos keresztény erkölcstől és létrehozták a piaci társadalmat. A felekezeti összeütközések elősegítették a nemzeti azonosulást a gazdaságban, hatalomban, prosperitásban mint a gondviselő Isten kegyelmének jelében, és így a felhalmozás politikailag és vallásilag is elismert kötelezettséggé vált. A keresztény értelemben vett jó mibenlétével kapcsolatos egyet nem értés akaratlanul is felgyorsította azt a folyamatot, amely a jó életet a javak bőségével azonosítja a jogok formális rendszerén 2 belül.” (Mindez az erkölcs egyfajta szubjektivizálásának felel meg: az állam megengedi polgárainak, hogy azt vegyenek, amit óhajtanak, ameddig az állam törvényeibe nem ütköznek.) White történelmi és Gregory társadalomtörténeti alapozású érvelése hallatán tulajdonképpen nincs mit csodálkozni, ha a teológiában felmerül a feleletadás és az önigazolás szándéka, ezeken túlmenően azonban a teológia azzal az új helyzetből fakadó új határozott igénnyel is szembesül, hogy hatékony és plauzibilis útmutatással szolgáljon a környezetünkhöz való viszonyulás etikai kérdéseit illetően. A környezetetikai érdeklődés jelentős növekedése megfigyelhető az e kérdésekkel foglalkozó teológiai szakirodalom utóbbi évtizedekben tapasztalható jelentős bővülésében és fragmentálódásában is. E helyt a tágabb környezetetikai kontextuson belül a táplálkozással kapcsolatos etikai kérdésekben megfogalmazott nézetekre és álláspontokra összpontosítunk. Az egyház és a teológia felelősségét, illetve válaszadási képességét firtató kérdések szükségessé teszik a keresztény étkezés hagyomány tüzetesebb vizsgálatát. Ha jelenségek alapos történeti feltárására e helyt nincs is 2

Brad. S. Gregory: The Unintended Reformation: How a Religious Revolution Secularized Society. The Bellknap Press of Harvard University Press, 2012. Idézet: 273. o. (saját ford.)

26

lehetőség, a legfontosabb csomópontokra és fejlődési irányokra mégis érdemes rámutatni. Az ószövetségi étkezési hagyományok elsősorban a rituális tisztasági előírások és törvények mentén térképezhetők fel. A korai kereszténység eleinte részben követte ezeket a mintákat, később azonban, önértelmezése megszilárdulásával, elhatárolódott tőlük (jól illusztrálja ezt pl. a tisztátalan ételek fogyasztása körül kialakuló polémia). A korai kereszténység közös étkezései hellenisztikus formai keretek között valósultak meg, ünnepélyes, szakrális tartalmakat sem nélkülöző, hosszabb időtartamra kiterjedő társasági aktusok voltak. Ma az étkezés leginkább magányos cselekedet, nem előzik meg gondos, saját kezű előkészületek, mellékes időtöltés, ráadásul egyre jellemzőbb a közös tálból evés helyett az egyénre szabott diéták érvényesülése. Hasonlóan fontos, ószövetségi alapokon nyugvó hagyomány a böjt és a töltekezés periódusainak meghatározott mintázatot követő váltakozása. Ez a ritmus is megszűnik, a böjtölés legfeljebb célelvű kúraként valósul meg, a természet által adott ritmus felismerhetetlenségével és a tradicionális szabályok elhalványulásával állandóan folytatható étkezés pedig elveszti közösségformáló és ünnepi jellegét. A böjtölés kapcsán vetődik fel az aszkézis kérdése. Noha az evangéliumból is kiderül, hogy a kortársak nem tekintették különösebben aszketikus jelenségnek Jézust, a későbbi keresztény irodalomban mégis a nőtlen, vagyontalan és hontalan aszkéta mintaképévé vált. Látnunk kell azonban, hogy ez elsősorban egy olyan társadalmi identifikációs folyamat eredménye, amelyben a kereszténység a hellenista kultúrával és a zsidó hagyománnyal szemben határozta meg magát. Az evéssel szemben megnyilvánuló, sokszor ellenséges attitűd gyökerei a Szentíráson kívül keresendők – az anyagi világ és az anyagi örömök tagadása ellentétben áll a teremtett világ jóságának és rendjének ószövetségi és újszövetségi hirdetésével egyaránt. Hátterében az a gnosztikus vonásokat mutató meggyőződés húzódik, amely a földi létet nem sokra becsüli, a


Szűcs Kinga - A teológiai gondolkodás lehetőségei egy ökológiai szemléletű táplálkozásetikában világot rossznak, romlottnak tartja, az eljövendő élet és evilági lét közt nem feltételez anyagi jellegű kontinuitást. Vágyainak tárgya elsősorban a mennyek országába való bejutás, amely sokszor a meg nem rontott Édenbe való visszatérés képében jelentik meg. Ebben az interpretációban az evés egyenesen az eredendő bűn elkövetésének eszköze lesz. Elmondható tehát, hogy a korai keresztény étkezési és böjtölési szokások elsősorban a zsidó hagyományok fokozatos átalakulásaként értelmezhetők, de formálódásukra hatással voltak a környező egyéb vallások és filozófiai rendszerek is, mint pl. a gnoszticizmus vagy a hellenista vegetariánus hagyomány (orfikusok, püthagoreusok, neoplatonisták). Az egyház megszilárdulásával és térnyerésével az étkezésben is új korszak nyílik: a sivatagi remeték a Krisztus-követést a testi vágyakról való minél teljesebb körű lemondásként kezdik értelmezni. Példájuk egyre többeket vonz, s a remeték egy idő után mintegy meghódítják a sivatagot, kialakulnak a korai szerzetesi közösségek. Ezekben visszaszorulnak az extrém önmegtartóztatás formái, hiszen a közösséget össze kell kovácsolni, valamint képesnek kell maradni a napi kétkezi munka ellátására. Létrejönnek az étkezést is szabályozó szerzetesrendi regulák, amelyek az engedelmességet helyezik előtérbe az aszketikus gyakorlatok terén folytatott versengéssel szemben. Az evéssel kapcsolatos előírások rendszerbe foglalása az intézményesülő egyház jellemzője lesz – az engedelmesség egyik látványos fokmérője az egyén táplálkozása. A reformáció a képmutató böjtölést is szigorúan elítéli, s ezzel mintegy „kulináris felszabadulást” hoz magával. A mindaddig szigorú restrikciók alá eső húsfogyasztás mértékét innentől kezdve kizárólag a hús aktuális ára szabja meg, az erkölcsi megfontolások háttérbe szorulnak, a társadalom egészére nem vonatkoznak többé szigorú étkezési szabályrendszerek. Ilyesmivel (az étkezésre vonatkozó normatív szabályok önkéntes betartásával) a XX. század második feléig jellemző módon csak alacsony presztízsű, marginális-ellenkulturális társadalmi csoportoknál (pl. az állatvédőknél vagy a feminista ECONOMICA 2014 3. szám

mozgalomban) találkozunk. Mára a lassú változás vagy legalábbis a változás igényének jelei már jól felismerhetőek, főként az alternatív, a környezetre reflektáló életformák szélesedő elfogadottsága terén. Az ökológiai krízis a tudományos kérdések megválaszolásának szükségességén túl az egész Föld lakosságát érintő etikai választás elé is állít bennünket, mindennapi étkezéseink mikéntje közös jövőnket alakítja. Hogyan teheti magát hasznossá a teológiai etika egy megfogalmazandó környezeti etikára nézve? A történeti tükör felmutatásán túl döntő momentumnak látszik, hogy hogyan képes a teológia rendszerbe illeszteni azt a napjaink tapasztalatai alapján körvonalazódó sejtést, hogy az emberi világ véges, a teremtés sebezhető, illetve hogy az ember jó eséllyel képes a teremtett világ elpusztítására. Perdöntő lehet, hogy egy ökoteológiai alapozású etika miként pozicionálja az embert a teremtett világban. A keresztény teológia hagyományosan és vállaltan antropocentrikus, ugyanakkor az ökoetikai elméletek egy jelentős része biocentrikusholisztikus jellegű, ill. antorpocentrizmusellenes. Az antropocentrizmus elvetése elméletileg minden élőlény egyenlőségét követeli, ugyanakkor az ember az, akinek meg kell teremtenie és fenn kell tartania az egyenlőséget, hiszen etikai-erkölcsi normák a többi létező számára aligha tűzhetők ki. Tanulságos látni, miként kezelik e kérdést a környezeti etikával foglalkozó egyházi nyilatkozatok. A katolikus egyház álláspontja szerint megalkotható egy felelősen gondolkodó etika a relatív antorpocentrizmus, illetve egy „hitben gyökerező” teocentrizmus talaján. Egyrészt elismeri, hogy minden létezőnek van önértéke, ugyanakkor fenn is tartja az ember ontológiai különbözőségének posztulátumát. A relatív antropocentrizmus láthatóan nem lépi át saját határait, és azt vallja, hogy lényegi változás nem állt be a teremtett világ állapotában, valamint az Isten–ember viszonyban, s ilyen módon a hagyományos egyházi megközelítés sem szorul alapvető változatásra, legfeljebb finomításra. A teremtett világ védelmének témájához kapcsolódó evangélikus egyházi nyilatkozatok pragma-

27

Társadalomtudományok tikusabb hangvételűek. Elismerik az egyház bűnrészességét (az egyéni helytelen fogyasztási szokások szintjén éppúgy, mint az ember természet feletti uralmát hangsúlyozó teológia alapozású környezeti etikák világlátásából is. Hangsúlyozzák, hogy a folyamatok kedvezőbb irányba tereléséhez a társadalom minden szintjén drasztikus átalakulásra van szükség, a „fogyasztáson és kizsákmányoláson alapuló modellek helyett pedig olyan modellekre, amelyek tisztelik a helyi gazdaságokat, az őslakosok kultúráját és spiritualitását, a Föld megújulóképességét, valamint más élőlények élethez való jogát.” Az evangélikus nyilatkozatok mindegyike kiemeli az ökumenikus és vallásközi együttműködés, a helyi szintű részvétel, valamint az oktatás és a tanulás fontosságát. Az evangélikus egyház saját szerepét egyszerre látja a prófétai figyelemfelhívásban és a jobbí-

szintjén, s egy új, „alázatos” teológia kialakítására hívnak fel, amely hajlandó és képes együttműködni, illetve tanulni más tás szándékától vezérelt, körültekintő mérlegelésen alapuló tervezésen. Milyen konzekvenciák vonhatók le az általános ökoetikai feladatkijelölésből a táplálkozásetikára nézve? A szerepvállalás lehetősége az alábbi részterületeken mutatkozik meg a legnyilvánvalóbban. Egyrészt a tanúságtétel, a figyelemfelhívás terén, másrészt az étkezéssel kapcsolatos, környezet és társadalom kívánalmait egyaránt mérlegelő keresztény hagyományok újraírása, újrahasznosítása terén, harmadrészt az egyes tudományágak problémaorientált megközelítésén felülemelkedő perspektíva lehetőségének felkínálása terén.

A TÁPLÁLKOZÁSSAL KAPCSOLATOS TEOLÓGIAI ETIKAI TÁJÉKOZÓDÁST SEGÍTŐ SZAKIRODALOM: [1.] [2.] [3.] [4.]

28

Grumett, David – Muers, Rachel (eds.): Eating and Believing: Interdisciplinary Perspectives on Vegetarianism and Theology. T&T Clark, London, 2008. Grumett, David – Muers, Rachel: Theology ont he Menu: Asceticism, Meat and Christian Diet. Routledge, London, 2010. Wirzba, Norman: Food and Faith: A Theology of Eating. Cambridge University Press, 2011. Young, Richard A.: Is God a Vegetarian? Christianity, Vegetarianism and Animal Rights. Carus Publishing Company, 1999.


Túróczi Imre - Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése

Túróczi Imre

Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése Imre Túróczi: Is migration hindering or assisting economic development? An analysis of international experiences Summary The economic and political transition taking place in Central-East Europe has brought about a lot of changes the consequences of which make an impact – among others – on the working conditions, income levels and general living conditions of the population. These changes helped to open up the economy as well as society and made it possible to enjoy a feeling of freedom in several realms of life. The question is how the individual is able to exploit this freedom in his own life situation? Of the possibilities brought by the EU accession in 2004, internal migration is getting more and more significant. Is this a new phenomenon characteristic of only Europe and why has it increased so much in the past decade? The issue of emigration must be tackled from several aspects of which I will focus on three in my present paper. These are the necessity of finding employment abroad, the options of the individual worker and the policies of the host country in assisting settlement of the immigrant. Earlier this year, with the help of a TEMPUS grant, I had the opportunity to take a study trip in Belgium specialising in this topic. I would also like to share the experiences of this one-week program with you. Keywords: emigration, internal movement of labour, support of mobility, settling in, unemployment, level of economic development

ÖSSZEFOGLALÓ A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben?


A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal. Kulcsszavak: kivándorlás, belső munkaerőmozgás, mobilitás támogatása, beilleszkedés, munkanélküliség, gazdasági fejlettség

29


A MIGRÁCIÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN A népességvándorlás megértése érdekében először arról kell gondolkodnunk, hogy mi is váltja ki ezt. Több írás jelent meg ezzel kapcsolatban, amelyek közül kiemelem Szabó Laura „Gazdasági, vagy jólét migráció” című cikkét. Természetesen meg kell jegyeznem, hogy a két kivándorlást kiváltó tényező között erős az összefüggés, hiszen gazdasági alapon teremtik meg az egyéni jólétet. A teljesség kedvéért az EU-ba történő belépés előtti időszakról is ejtsünk szót. A rendszerváltást megelőzően a népesség mozgásáról Magyarországon nem beszéltek, arra inkább az 1990-es években terelődött a figyelem. A munkaerőmozgás az új gazdasági és társadalmi rendszer első két évtizedében mérsékelt volt, a teljes vándorlási arányszám 2009ben is csak 3,2 volt. (Forrás: Albert Fruzsina, Hárs Ágnes) A mutatószám azt jelzi, hogy a betelepülő és kivándorló lakosságnak mi az eltérése 1000 lakosra vetítve. Adott esetben 1000 lakosra 3,2 fő többlet jutott. Érdekes, hogy a 90-es években nem történt jelentős mozgás, annak ellenére, hogy 1997-ben a munkanélküliség Magyarországon elérte a 12%-ot. Igaz, hogy a 90-es évek közepétől emelkedni tudott a magyar GDP és javult az életszínvonal. Ezt követően még az EU csatlakozás felerősödött a társadalmi polarizáció és jelentős mértékben elszegényedett rétegek alakultak ki. Gondolhatunk itt a szakképzetlenekre és a roma kisebbség helyzetére. Érdekes módon azt figyelhettük meg, hogy a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőnek volt még némi ideje az intenzívebben működő gazdálkodásra történő felkészülésre. Saját megfigyelésem, hogy a 90-es években, a mezőgazdaságban nagy számban foglalkoztattak alkalmi munkavállalókat, az infrastrukturális beruházások – telefon rendszer kiépítés, szennyvíz hálózat fejlesztés - jelentő számban szívták fel a munkaerőt. Természetesen kezdett „érni a helyzet”, hiszen ezek a munkahelyek kevésbé stabil és alacsony szintű jövedelmet biztosítottak. A társadalom szétszakadása kezdett felerősödni.

30

Ma már ezek a munkalehetőségek is megszűntek, hiszen a komoly fizikai munkaerőt igénylő feladatok ellátást is túlnyomórészt gépek végzik. Ezeket az eszközöket képzett szakemberek tudnak irányítani és valljuk be, nem is szíves bízza a tulajdonos a több tízmilliós eszközt hozzá nem értő, szakmai intelligenciával nem rendelkező személyekre. A helyzet változása felerősítette a folyamatokat és megindult kis számban, de annál nagyobb feltűnéssel járó kivándorlás. Gondoljunk Franciaországra vagy Kanadára. Az EU csatlakozást megelőzően felfokozódtak a várakozások és mindenki a tíz csatlakozó volt szocialista ország polgárainak áttelepülésétől tartott. Megjelentek azok a félelmek is, amelyek a helyi lakosság munkanélküliségét vetítették előre. Ezek azonban két ok miatt nem lehettek megalapozottak, egyrészt a népességmozgás nem egyik napról a másikra alakul ki, másrészt a régi tagállamok átmenetileg korlátozhatták az újonnan csatlakozók polgárainak munkavállalását. Későbbiekben láthatjuk ennek sajátos hatását, hiszen a náluk megjelenő hiányszakmákban engedélyezték a munkaviszony létesítését, máshol nem. Ez a gondolkodásmód természetesen befolyásolta a külföldön munkát vállalók szakképzettségi szintjét és összetételét. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a magyarok nem reagáltak érzékenyen, a ki –és bevándorlás alacsony szinten stabilizálódott. A népességmozgást a csatlakozást követően más tényezők is befolyásolták. A pénzügy és gazdasági válság hatására Magyarországon is kemény „megszorítások” következtek be. A méltán nagyvonalúnak nevezett szociális háló, biztonsági rendszer gyengült. Gondoljunk a nyugdíjrendszer átalakulására – korhatár emelkedés, 13. havi nyugdíj elvonás – az egészségügyi rendszer részben fizetősség tételére, gyógyszertámogatás csökkentésére. A korábbi rendszerből eredő biztonságérzet csökkent, ami a migráció erősödésének irányába hat. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a migrációnak költségei vannak, és kockázattal jár, amelyeket nem tud mindenki vállalni. Külföldön munkát vállalni csak annak érdemes


Túróczi Imre - Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése tehát, akinek van megfelelő szakképzettsége és migráció hatásait inkább saját javunkra kell anyagilag képes elviselni egy kudarcot. fordítanunk és segíteni ezzel a gazdaság fejlőA fent leírtak szerint a helyzet a 2010-es évekre dést. „érett meg” a migráció növekedésére. Érdemes megemlíteni, hogy a célországok is korlátozotA NÉPESSÉGVÁNDORLÁS ALAKULÁSA tak. Albert Fruzsina és Hárs Ágnes tanulmány a EURÓPÁBAN, AZ EU TAGÁLLAMOKBAN szerint a jellemző célországok a következőek: a. Ausztria, ahová férfiak és nők kiegyenlíA lakosság vándorlása nem új jelenség és nem tett arányban mennek. köthető egyedül az Európai Unióhoz. A folyab. Németország, ahová jellemzően férfiak matot nem a rendszer idézi elő az okokat, puszvándorolnak ki. tán nagyobb lehetőség biztosít annak. A világ c. Az Egyesült Királyságba, Olaszországba és minden részén történelmileg zajló folyamatról Spanyolországba inkább a nők próbálnak beszélünk, példaként a legnagyobbakat említszerencsét. sük. Magyarország honfoglalása, Amerikai Egyesült Államok kialakulása, a függetlenség Természetesen érdemes megemlíteni a statiszelnyerése, és a hódító háborúk sora köthető tikákban kevésbé megjelenő belső népesség ehhez a jelenséghez. Egy permanens folyamatországhatáron belüli mozgását. A gazdaságilag ról beszélünk, amit megváltoztatni nem tudunk, elmaradott régiókból nagy számban települnek kihasználni viszont célszerű. át ideiglenesen, vagy végleges a lakosok a jobb munkalehetőséget és megélhetést kínáló orMegnevezés 2010. év (%) 2013.év (%) szágrészekbe. Egy példa szerint az alacsonyabb Albánia 41,7 44,1 GDP – kitermelő Észak –Alföldi régió esetében Bulgária 17,2 18,9 az elvándorlási különbözet 2007-ben – 6,2 volt, Szerbia 16.8 18,4 vagyis jelentős népességcsökkenést okoz a Grúzia 16,6 16,4 vándorlás. Ennek természetesen más kedvezőtRománia 14,9 16,6 len hatásai is vannak, melyeket másik írásomUkrajna 12 12,3 ban fejtek ki részletesen. A belső mobilitás Szlovénia 7,4 7,7 erősödése kívánt folyamat, sokk jobb, ha a Ausztria 6 6,1 munkaerő Magyarországon tud lehetőséget Szlovákia 5,8 6,5 találni és gazdasági teljesítményt produkálni. Magyarország 4,9 5,3 ezt a folyamatot az állam támogatja, utazási Olaszország 4,7 5 költség térítéssel és lakhatási támogatással. Az igazi megoldás az volna, ha a gazdasági teljesítmények felzárkóztatása történne meg, de az erre irányuló törekvések az elmúlt években kevés eredményt hoztak. Azt is meg kell említenünk, hogy a jól képzett lakosság elvándorlása az elhagyott térségek leszakadását erősíti, így a két törekvésnek párhuzamosan kell eredményesen zajlania.

A népesség mozgása nem csak uniós jelenség, nézzük meg, hogyan alakult ez néhány kiemelt országban az elmúlt években. Néhány ország adatait az 1. számú táblázat szemlélteti:

Napjainkra megteremtődtek a feltételei a munkaerő és lakosság vándorlásának Magyarországon, ami új helyzetet teremtett. A külföldiek befogadásának és a saját állampolgár „elengedésének” Európában már kialakult rendszere van, mit Magyarországnak is át kell vennie. A

Ha végignézzük a fenti adatokat, akkor megfigyelhetjük, hogy Magyarország ezen a téren egyáltalán nem élen járó, sőt kifejezetten alacsony a népességmozgás. Nem tekinthető megalapozottnak az a nézet, amely azt vizionálja, hogy a magyarok „menekülnek” az ország-


1. számú táblázat: Európai országok elvándorlási adatai Forrás: ENSZ Seeming project 2014.

31

Társadalomtudományok ból. Nézzünk szét a világban és reálisan értékeljünk. Ezek után nézzük meg az Európai Unióban zajló folyamatokat Szabó Laura cikkében megjelenő statisztikai adatok felhasználásával. A második táblázat a migrációs deficitet, vagy többletet jelzi országonként. Az 1000 főre jutó nettó migrációs ráta a bevándorlók és kivándorlók számában mért különbség. A migrációs ráta értéke országonként megadja a be- és kivándorlás különbözetét. Migrációs Országok neve ráta 2-9 Island, Németország, UK, Portugália,Olaszország, Görögország, Beloruszia 1-2 Norvégia, Finnország, Ausztria, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Magyarország nulllaTörökország mínusz 1 mínusz 3 – Litvánia, Lengyelország, mínusz 1 Ukrajna, Románia, volt Jugoszláv tagállamok mínusz 5 – Bulgária, Fehéroroszország, mínusz Horvátország három 2. számú táblázat : Az ezer főre eső migrációs ráta értéke 2005 Forrás: Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migráció www.ittvagyunk.eu letöltés dátuma: 2014. október

A táblázat azt igazolja, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országokból indult meg a vándorlás a fejlettebb államok irányába. Magyarországra és környezetére nem volt jellemző sem a pozitív, sem a negatív hatás. Érdemes megemlíteni, hogy a nyertesek – ha ezt lehet így értelmezni – a régi tagállamok, de eltérő a helyzete Spanyolországnak és Portugáliának. A migrációs veszteséget leginkább a volt szocialista államok viselték el, amelyeknél kevésbé volt előkészítve a gazdasági, politikai rendszerváltás. Közismert tény, hogy Magyarországon, a magántulajdonon alapuló gazdasági formáció alapjai már évekkel korábban meggyökeresedtek. Gondoljunk a GMK-ra, VGMK-ra vagy a mezőgazdaság-

32

ban elterjedt háztáji gazdaságokra. Érdekes a gyors kivándorlás a sötétzölddel jelölt volt szocialista országok esetében. Ezek Bulgária, Románia, Lengyelország, volt jugoszláv államok. Kifejezetten rossz a helyzet a napjainkban sokat emlegetett Ukrajnában, ahol az állam megteremtése után a nemzet megteremtését igyekeznek megvalósítani. Kérdés, hogy mik okozták a migrációt, talán a munkanélküliség alakulása? Nyilvánvalóan ennek a tényezőnek volt köze hozzá, de nem feltétlenül jelölhetjük meg a munkalehetőségek hiányát okként. A harmadik táblázat a munkanélküliségi rátákat mutatja meg országonként. Megnevezés Országok neve Munkanélküliségi ráta % 20-44 Volt jugoszláv tagállamok, Albánia 11-20 Bulgária, Lengyelország 9-11 Lettország, Törökország, Csehország, Németország, Franciaország, Spanyolország 6-9 Magyarország, Románia, Svédország, Portugália 4-5 Ausztria 1-4 Ukrajna, Belorusszia 3. számú táblázat: a munkanélküliség alakulása 2006. Forrás: Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migráció www.ittvagyunk.eu letöltés dátuma: 2014. október

Az adatokat összehasonlítva láthatjuk, hogy nem ugyanazok az országok mutatnak kedvezőtlen helyzetet. A munkanélküliségi ráta BoszniaHercegovinában (44%), Macedóniában (37,7%) és Szerbia-Montenegróban (30%) a legmagasabb, de nagyon magasnak mondható Lengyelországban is (19,5%). A viszonylag magas munkanélküliséggel sújtott országokban is tapasztalhatunk alacsony migrációs hatást, például Törökország, de alacsony ECONOMICA 2014 3. szám

Túróczi Imre - Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése munkanélküliség esetén is megfigyelhető a b. A migráció kezelésében több évtizedes magas kivándorlási arány. Erre jó példa Ukrajna. múlttal rendelkező országok számára ez már ez természetes jelenség, amit képeNem vitathatjuk, hogy a munkalehetőségek sek hatékonyan kezelni. Számukra a behiánya befolyással van a népesség mozgására, vándorlók munkaerő utánpótlást jelentede több más szempont is megjelenik. Ezekről az nek, és igyekeznek a képzésüket, beilleszországonként eltérő okokról Magyarország kedésüket segíteni. esetében a II. szakaszban részletesen írtam, ezt Az egy hét során több általános - és középiskoa többi nemzet esetében másik cikkben tudom lában tettünk látogatást és tapasztalataink elemezni. szerint minden intézményben legalább 7-8 Még egy szempontot érdemes vizsgálni, szintén nemzetiséghez tartozó fiatal tanult vegyes Szabó Laura adatgyűjtésének elfogadásával. korösszetételben. Természetesen minden Kérdés, hogy mennyire befolyásolja a szegényintézményben találkozhattam magyar gyermeség a migrációt. A statisztikai adatok szerint a kekkel, fiatalokkal. A csoportban egyedüli malegmagasabb egy főre eső jövedelem Norvégiágyarként mindig megkerestem őket és faggatban, jelentkezik, igen jó értékkel mutatkozik tam tapasztalataikról. A gondolataikat több Ausztria és Magyarország valamivel a középmeszempontból az alábbiak szerint összegezhetzőny alatt helyezkedik el és kedvezőtlen képet jük: mutat Albánia, Szerbia és Montenegró a. Munkalehetőség szempontjából kedvezőA három tényező együttesen jelezheti a migráek voltak a tapasztalataik, amelyek terció valós okait. Elfogadva azt, hogy más tényemészetesen a szülők véleményén alapulzők is említésre méltó befolyást gyakorolnak, tak. Elmondták, hogy a legegyszerűbb népesség vándorlásra, megfigyelhetjük, hogy szakmunka esetén is kedvezőek a bérviott a legmagasabb a migráció, ahol a munkaszonyok és nem félnek a tartós munkanélküliség és a viszonylagos szegénység egy nélküliségtől. A fogadó ország a bevánidőben jelenik meg. dorlókat potenciális munkaerő utánpótlásként kezeli. Az európai népességmozgás főbb tényezőiből b. A képzés megoldja a kulturális, nyelvi és levonható az a következtetés, hogy azt több vallási különbségek nehézségeit. Az érketényező indukálja és azt is, hogy az mindig is ző családok gyermekeit először úgynevejelen volt és hosszú távon felkészülhetünk zett „reception” csoportokban fogadják, annak hatásaira. Véleményem szerint a lakosahol nyelvet tanulnak, és rengeteget gyaság mozgását el kell fogadnunk és azt prognoszkorolnak. Ezekben a csoportokban tanultizálható gazdasági tényezőként kell kezelnünk. ják egymás vallásának alapvető elemeit és megszokják az együttélést. Fontos szemEGY EURÓPAI ORSZÁG TAPASZTALATAI pont volt a kis csoport létszám, ami 4-6 főt jelent. A TEMPUS Alapítvány jóvoltából ebben az c. Minden iskolában van külföldiek beilleszévben március 17-től 22-ig szakértői tanulkedéséért felelős csoport, amely pedagómányúton vehettem részt Belgiumban. Gent gusokból áll, akik nem tanítanak, hanem a városában és környező településeken tett látokülföldiek „patrónusai”. Minden nevelőgatások, valamint Brüsszelben, a szakminisztéhöz 5-6 gyermek beilleszkedését segíti, riumban meghallgatott előadások több követrendszeresen látogatja a családokat és keztetés levonását tették lehetővé. kezeli az anyagi és társadalmi különbséa. A volt szocialista országok hasonló probgek hatásait. mindenre van oktatási szaklémákkal küzdenek a munkanélküliség, az ember, energia és minden helyzetben alacsony életszínvonal, valamint az elvánmegnyilvánul a megértés. dorlás területén.


33

Társadalomtudományok d. Általános beilleszkedés területén pozitívak a tapasztalatok nincsenek ellentétek, egy sokszínű világ egyik elemének érzik magukat. Számukra már természetes, hogy ott élnek ebben a közegben. Általánosságban megfigyelhető volt a befogadás, annak érzete, hogy az ország potenciális munkaerőként tekint az érkező migránsokra. A mindennapokban megfigyelhető volt, hogy jól működő jogrendszer segíti a társadalom működését és udvarias, de határozott rendőri jelenlét volt a közterületen. Soha nem tapasztaltunk atrocitást, de egyértelmű volt az is, hogy szükség esetén határozott lesz a fellépés. Egy igen vegyes társadalomban az utcán mindig biztonságban érezhettük magunkat. Megszokottá vált az az érzés, hogy a globalizáció hatásai minden szempontból kezelhetőek. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak és fejlődése érdekében JászNagykun-Szolnok megyének is fel kell készülnie hasonló feladatok ellátására.

ÖSSZEGZÉS A munkaerő és a személyek szabad mozgását biztosító EU létrejötte előtt is jelen volt a társadalmakban a migráció. Az EU ennek kereteket adott és igyekezett azt szabályozottá tenni.

Magyarországon a politikai rendszerváltást követően foglalkoztak a munkaerő mozgásával. A korábbi jóslatok a népesség vándorlásának gyors növekedését prognosztizálták a csatlakozást követően. Ez nem következett be, ennek több oka van, közöttük a meglévő szociális biztonság, a viszonylagos elfogadható életszínvonal. Természetesen a régebbi tagországok munkavállalást korlátozó intézkedései is. A statisztikai adatokon alapuló megfigyelésekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azokban az országokban gyorsult fel a migráció, amelyekben a munkanélküliség és az alacsony életszínvonal egy időben volt jelen. Azt a következtetést egyértelműen levonhatjuk, hogy a munkaerő és a személyek mozgása gazdasági tényező. amellyel számolni kell. Egy nyugat – európai ország gyakorlatát megismerve megállapítható, hogy a beérkező migránsokat tekinthetjük az „elöregedő Európában” munkaerő utánpótlásnak és annak gazdasági hasznait ki lehet és ki is kell használni. Sajnos az is megállapítható, hogy gazdasági nehézségek várhatóak azokban az országokban, ahová nem áramlik külső munkaerő ezen az úton. Minden racionálisan gondolkodó országban fel kell készülni a folyamatok minden szempont szerinti kezelésére

FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] [2.]

Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migráció - www.ittvagyunkeu. letöltés dátuma: 2014. október Albert Fruzsina - Hárs Ágnes: A kivándorlás és a belső vándorlás társadalmi hatásai KözépKelet Európában. Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága Budapest 2013

34


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés

Bodnár István

A fagáz, mint alternatív üzemanyag, környezetterhelési mutatóinak összehasonlítása az autógáz, és a benzin üzemű járművek életcikluselemzéssel kapott értékeivel István Bodnár: The comparison between the environmental performance index of the wood-gas as an alternative fuel and the life cycle assessment rate of the lpg, and gasoline-powered vehicles Summary This paper presents the Life Cycle Assessment of the wood gas powered car. I have compared the results with the data of the gas powered cars. The wood gas powered cars will be presented from their invention up to this day. I will describe in detail the chemical composition of different types of trees, the heating value and the reaction equations of gasification. I have made a cost analysis and I have concluded that if wood gas is used as petrol, the costs can be reduced significantly. Keywords: wood gas powerd car, life cycle assessment

ÖSSZEFOGLALÓ A fagáz, mint alternatív üzemanyag jelenleg gazdaságos és környezetbarát megoldást jelent a jelen és a jövő üzemanyag-problé-máinak a megoldására. A biomassza ugyan megújuló, de véges kapacitású nyersanyag, ezért alkalmazása csak korlátozott keretek között valósítható meg. A fagáz üzemanyag használata első sorban a mezőgazdaságban vehet nagy lendületet, mert ott nagy mennyiségben rendelkezésre áll az üzemanyagul szolgáló biomassza, főleg a növénytermesztés melléktermékei és hulladékai jöhetnek számításba. A technológia továbbfejlesztése és a járművekhez való illesztése további kutatást igényel. Kulcsszavak: fagáz, autógáz, gázvizsgálat

BEVEZETÉS A gázosítási technológia lehetővé teszi, hogy a szilárd biomasszát és tüzelőanyagot gáz halmazállapotú energiahordozóvá alakítsuk át.


A gázosítás során keletkező szén-monoxidban és hidrogénben gazdag gázelegyet szintézisgáznak nevezzük. A gáz elégetésével ipari és lakossági hőenergia nyerhető ki, ezen kívül mechanikai- és villamos energiát is elő lehet állítani különböző motorok és forgó villamos gépek alkalmazásával. A szintézisgáz kémiai szintézisekben történő alkalmazás kiemelten megemlítendő, hiszen a metanol ipari előállításának egyik alapanyaga. Éghető gázok fából (fagáz) és szénből (széngáz) történő előállítása az 1790-es évekre tehető. Ezeket a mesterséges gázokat első sorban a közvilágítás, valamint a nemesség és a jómódú polgárok háztartási energiaigények kielégítésére használták. Emellett az iparban és a mezőgazdaságban is alkalmazták gépek üzemeltetésére. A Pennsylvaniai olajmezők 1859-ben történő felfedezése hosszú évekre véget vetett a mesterségesen előállított gázok alkalmazásának. A kőolajszármazékok olcsóbbak és nagyobb energiatartalmuk miatt gyorsan elterjedtek az egész világon. Az így már feleslegessé vált gázgyárakat lebontották és elfeledték [1,2].

35

Bodnár István - A fagáz, mint alternatív üzemanyag…

FAGÁZZAL MŰKÖDŐ AUTÓK TÖRTÉNETE Az első fagázzal működő autót 1901-ben Thomas Hugh Parker tervezte és építette meg, azonban elterjedésére mintegy harminc évet kellett várni. Az 1930-as években a hadipar rohamos fejlődése és a második világháború okozta nyersanyaghiány, alternatív technológiák alkalmazását tették szükségessé az üzemanyagiparban is. A II. világháború alatt a Szövetségesek és a Szovjetunió nem szállított kőolajat a németek által megszállt európai országokba. A helyi kismértékű kitermelést a német hadsereg használta fel. A faapríték gázosítása során keletkező szintézisgáz kémiai összetétele és energiatartalma megfelelő volt ahhoz, hogy az akkori belső égésű motorok hajtóanyagául szolgáljon. A technológia a kor kényelmi és műszaki elvárásoknak eleget tett. Megbízhatósága és kedvező gazdasági oldala miatt nagy sikert aratott. Néhány évtizeddel később a gázosítás továbbfejlesztett változatát a hulladékgazdálkodásban is alkalmazni kezdték. Németországban a háború lezárásig megközelítőleg fél millió ilyen jármű volt használatban (1. ábra). Külön szerelőműhelyeket alakítottak ki, hogy a már forgalomban lévő hagyományos autókat át tudják alakítani fagáz üzeművé. Bizonyos autómodelleket gyárilag szerelték fel fagázosító reaktorral, amit akkoriban találóan csak gázgenerátornak neveztek. De nem csak autók, teherautók és buszok, hanem traktorok és motorkerékpárok, valamint még hajók és vonatok is fel voltak szerelve fagázosító reaktorral. A megszállt Dániában a civil járművek és mezőgazdasági gépek 95 %-a fagázzal üzemelt. Gyakorlatilag az egész világ ismerte és alkalmazta a fagáz üzemű járműveket. Mindazon által e járművek és gépek kis hatékonyságúk és kényelmetlenül üzemeltethetőek, amik a folyamatosan növekvő igényeket egy idő után már nem tudták kielégíteni. Karbantartásigényük miatt átlagosan kéthetente át kellett vizsgálni a gázgenerátorokat, és az autókat. Igaz, azokban az időkben az autók maguk is gyakori szervizt igényeltek.

36

1. ábra. Fagázzal üzemelő járművek a kezdetekkor és a jelenben


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés Mindemellett jelentős egészségügyi kockázatot hordoztak főként a szén-monoxid veszélyessége miatt, ezért az olajhiány megszűnése után a legtöbb ország visszatért az olajszármazékokra [1]. A II. világháborút követően a fagáz üzemű autók eltűntek az utakról és szinte majdnem a feledés homályába kerültek. Újra megjelenésük az utóbbi két évtizedre tehető, amikor is a kőolaj világpiaci ára jelentősen emelkedett, így a fagáz alkalmazása a kedvező előállítási költségeknek köszönhetően ismételten indokolttá vált. Fejlesztésük jelenleg is tart első sorban a fejlődő országokban. Kínában, Oroszországban és Észak-Koreában mai napig gyártják és közlekednek fagázzal üzemelő teherautók. A következő évtizedekben a fosszilis energiahordozók fogyása miatt ismételten megjelenhetnek a gázgyárak, és elterjedhetnek a korszerű fagáz üzemű járművek.

FAGÁZ ÜZEMŰ AUTÓK MŰKÖDÉSE A 1930-as években a fagázzal működő autókat az Imbert- féle fagázrendszerrel szerelték fel (2. ábra). Ez az összeállítás vált be a legjobban, mert stabil, biztonságos és hatékony üzemeltetést tett lehetővé. A rendszer felépítését tekintve 4 fő egységből áll. A gázosító reaktorból, ami a szilárd biomasszát szintézisgázzá alakítja át. A gázhűtő egységből, ami a reaktort elhagyó mintegy 600 °C hőmérsékletű gázt légköri hőmérsékletűre hűti, ezzel megnövelve a sűrűségét. A gáztisztító berendezés kiszűri a szintézisgázból a kátrányt, leválasztja az 5 μm-nél nagyobb porszemcséket, és csökkenti a kéntartalmát. Az utolsó egység pedig maga a motor, ami a gáz fűtőértékét égetés útján mechanikai energiává alakítja. A gáztisztító berendezés után, leágazásként egy légszivattyú került beépítésre, ami jelentős szerepet játszik a gázosító reaktor indítása során. Három üzemállapotot tudunk megkülönböztetni. Az első az indítás, amikor a gázosító reaktorban lejátszódó folyamatok még nem álltak be egyensúlyi állapotba, így a keletkező gáz még nem éghető. A második a normál üzemviteli állapot, ami a járművel való közlekedést jelenti. A harmadik


pedig a leállítási állapot, amikor a reaktort alapállapotba hozzuk, a járművet parkoltatjuk. A reaktor indítása hagyományos égetéssel kezdődik. Első lépésként egy vegyes tüzelésű kazánhoz hasonlóan megrakjuk a tüzet és feltöltjük a reaktort az üzemanyagul szolgáló tűzifával, vagy biomasszával. Ezt követően bekapcsoljuk a légszivattyút, ami az ekkor még éghetetlen gázt a környezetbe engedi. A légszivattyút elhagyó gázt folyamatosan szikráztatással, vagy nyílt lánggal vizsgáljuk. Amint a gáz begyullad, a reaktor beállt a termodinamikai egyensúlyba és megvalósult a gázosítás. Ez mintegy 7-15 percet vesz igénybe a reaktor méretétől függően. Mivel a felszabaduló gáz éghető, a légszivattyút kikapcsoljuk és indítjuk a motort. Ekkor átléptünk a normál üzemviteli állapotba. A gázképződés sebességét célszerű úgy meghatározni, hogy az elegendő legyen a motor alapjárati fordulatszámának tartására. A motor fordulatszámának növelése egyszerűen gázadással történik. Ekkor a motor szívócsonkjánál depresszió alakul ki, aminek következtében a reaktor gázkivezető csonkja és a motor szívócsonkja között nyomáskülönbség alakul ki. E nyomáskülönbség hatására megnő a reaktor huzata, így több fagáz szabadul fel, ami kiegyenlíti a nyomáskülönbséget. Mivel több levegő került a reaktorba, ezért az égés tökéletesebbé vált, így a szén-monoxid és a széndioxid aránya lecsökken, ami eredményeként a fagáz fajlagos fűtőértéke lecsökken. A megnövekedett gáztermelés összességében nagyobb energiamennyiséget jelent, így képes a motort nagyobb teljesítmény leadására késztetni. A leállítási folyamat egyszerű, a motor leállítását követően a gázosító reaktor ajtaját kinyitva a gázosítás leáll, és a maradék üzemanyag egyszerűen leég, mint a hagyományos kazánban.

A FAGÁZ ENERGETIKAI TULAJDONSÁGAI A fát, mint a természetben leggyakrabban előforduló energiahordozót, az emberiség létezése óta használja. A világ favagyona megközelítőleg 300 milliárd köbméterre tehető. 3 Ebből évente átlagosan 3÷4 milliárd m kerül

37


2. ábra. Imber- féle fagázrendszer felépítése kitermelésre, aminek a fele ipari, a másik fele pedig kémiai (rostanyag) és energetikai (tüzelőanyag) hasznosításra kerül [3]. A zöld növényzet fotoszintézis útján építi szervezetét, amely végterméke a C-H, C-O és O-H oxidálható kötések. A fa elégetése levegő (oxigén) jelenlétében történik. Az égés során CO2 és H2O keletkezik (1. és 2. képlet). Oxigén hiány esetén CO keletkezésével is számolnunk kell (3. képlet) [4]. Lejátszódó reakciók: C + O2 = CO2

H2 + ½O2 = H2O kJ/kg CO2 + C = 2 CO kJ/kg

ΔHC = - 44.966 kJ/kg (1.) ΔHH = - 144.307 (2.) ΔHC’ = + 36.568 (3.)

Ahol: C: karbon; CO: szén-monoxid; CO2: széndioxid; H2: hidrogén; O2: oxigén; H2O: víz; ΔH: reakcióhő (negatív: exoterm reakció, pozitív: endoterm reakció); A szilárd biomassza elemi összetevői a karbon, a hidrogén és az oxigén, mindezek mellett

38

egyéb összetevők, mint például nyomelemek és fémek valamint nitrogén és kén is jelen lehet. A fa üzemanyagként történő hasznosítása során a kén- és a nitrogéntartalomból származó oxidok a járművek kibocsátásánál bírnak jelentőséggel. Mivel jelenlétük jellemzően kisebb arányú, mint a fosszilis üzemanyagok esetén, ezért környezetkímélőbbek. A különböző típusú fafajták kémiai összetétele megközelítőleg állandónak mondható a szénfajták összetételéhez viszonyítva, de fizikai tulajdonságuk lényegesen eltérő lehet. A kémiai összetétel mellett az energiatartalom a legmeghatározóbb tényező. Az energiatartalom megfogalmazására többfajta standard definíciót használnak a szakirodalmak, amelyek között nagymértékű különbség tapasztalható. A leggyakrabban alkalmazott definíció a HHV (Higher Heating Value), vagy felső fűtőérték, amelyet adiabatikus kaloriméterben laboratóriumi méréssel határoznak meg. Legnagyobb hibája, hogy magába foglalja a vízgőz kondenzációs hőjét is, ami nehezen nyerhető vissza. Reálisabb képet kapunk, ha az LHV (Lower Heating Value), alsó fűtőérték alapján számolunk. A két fűtőérték között egy empirikus összefüggés ad jó közelítést [1]. ECONOMICA 2014 3. szám


Ahol: M: a nedvességfrakció tömegszázalékban; A: a hamutartalom tömegszázalékban; Az elemzéseim során hét fafajtát vizsgáltam.

Ezek között találhatóak klasszikus kemény- és puhafák, a Magyarországon leggyakoribb fafajta az akác, valamint két kifejezetten energetikai céllal termesztett fafajta, az energiafűz és a kínai császárfa. Az 1. táblázatban feltüntettem a vizsgált fafajták kémiai összetételét és energiatartalmát.

1. táblázat. Fafajták kémiai összetétele és fűtőértéke

FAGÁZOSÍTÁS ELMÉLETI VIZSGÁLATA A vizsgálataim során egy egyszerűsített lineáris termo-kinetikai modellt alkalmaztam egy kg feladott biomassza gázosítására vonatkozóan. A számítási folyamat során normál légköri nyomáson üzemelő alsó kiáramlású gázosítóreaktora vonatkozóan írtam fel és oldottam meg a modell egyenleteket.

FAGÁZ ENERGETIKAI TULAJDONSÁGAI A számítási folyamat során legelsőként a kémiai összetétel és az oxidációs faktor függvényében meghatároztam, hogy mennyi a folyamat fajlagos levegőigénye (2. táblázat). A modellegyenletek megoldásával a levegőigény a moláris oxigénigényből, valamint a levegő oxigéntartalmának felhasználásával számolható ki. A legnagyobb levegőigény tölgyfánál (2,17 kg/kg fa), a legkisebb az akácnál és a kínai császárfánál (1,71 kg/kg fa) jelentkezik.

sége, ami megegyezik a levegőigény és a biomassza hamutartalmával kompenzált részének összegével. Tömeg és térfogat alapon is meghatározhatjuk. A két érték között a sűrűség teremt 3 kapcsolatot. Átlagosan 3,05 Nm gázt tudunk előállítani egy kg biomasszából. A harmadik energetikai mérőszám-csoport az előállított szintézisgáz fajlagos energiatartalma (fűtőértéke). Meghatározása három alapon történik. Egyrészt a feladott fa tömegére, másrészt a keletkező gáz tömegére, harmadrészt pedig a keletkező gáz térfogatára vonatkoztatva (3. ábra). A szintézisgáz energiatartalma a kémiai összetétel ismeretében számítható, azok arányának és fajlagos energiatartalmának felhasználásával. A legnagyobb energiatartalmú gáz az 3 erdei fenyőből (5,63 MJ/Nm ) állítható el, amitől alig tér el az akácfagáz. A kemény fák gázosítása során jellemzően kisebb, a puha fák esetében pedig nagyobb energiatartalmú gázt kapunk. A gázhozam ellenkező tendenciát mutat.

Átlagosan 1,88 kg levegő igénnyel kell számolnunk egy kg fa gázosítása során. A második mérőszám az előállított szintézisgáz2.fajlagos mennyitáblázat. A gázosítási folyamat levegőigénye a fagáz fajlagos mennyisége és fűtőértéke ECONOMICA 2014 3. szám

39

Bodnár István - A fagáz, mint alternatív üzemanyag… A biomasszából előállított szintézisgáz átlagos 3 energiatartalma 5,46 MJ/Nm .

4. ábra. A tisztított fagáz szén-monoxid és hidrogéntartalma [%] 3. ábra. A tisztított fagáz fajlagos fűtőértéke 3 20°C hőmérsékleten [MJ/Nm ]

FAGÁZ KÉMIAI ÖSSZETÉTELE A szintézisgáz kémiai összetételét tekintve energetikai szempontból az éghető komponensek mennyisége az érdekes (3. táblázat). Az erdeifenyő és az akác gázosítása során keletkezett szintézisgáz tartalmaz legnagyobb mennyiségben szén-monoxidot és hidrogént. A legkisebb értékeket a tapasztaltam. A szén-monoxid aránya átlagosan 32,3 %, a hidrogén aránya jellemzően 21,4 % (4. ábra). A folyamat lejátszódásához szükséges hőenergia előállítása miatt a szintézisgáz átlagosan 8 %-ban széndioxidot tartalmaz. Emellett a levegőben jelenlevő nitrogénnel és kis mértékben egyéb összetevőkkel is számolnunk kell.

ENERGIAÁTALAKÍTÁSI HATÉKONYSÁG Az energetikai átalakítás hatékonyságát alapjában véve három jelzőszám határozza meg (4. táblázat). Az első a hidrogén és a szén-monoxid aránya. Az arányszám a szintézisgázban található hidrogéntartalom és a szén-monoxidtartalom hányadosa. A két energiahordozó 3 fajlagos fűtőértéke között 200 kJ/Nm a különbség a hidrogén javára, ezért minél nagyobb a két elem arányszáma, annál nagyobb energiatartalmú gázt tudunk előállítani. Az arányszám növelése a levegő, mint gázosító közeg vízgőzre történő cseréjével valósítható meg. A vízgőzt túlhevített formában kell bevinni a reaktorba, hogy a rendszer termodinamikai egyensúlyban maradjon. Előállítása a fagáz hűtése során felszabaduló hőenergia felhasználásával a leghatékonyabb [1,2].

3. táblázat. A tisztított és lehűtött fagáz kémiai összetétele [Vol.%]

40


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés A legnagyobb H/CO arány az erdeifenyőnél, a bükk- és a nyárfánál (0,70) figyelhető meg. A legkisebb érték a tölgyfánál (0,58) jelentkezik. E kategória esetében is észrevehető, hogy a kemény fák hozzák a kisebb arányt, a puha fák pedig a kedvezőbbet. Az üzemeltetési feladatok miatt az éghető és az energetikailag inert gázok aránya is fontos szerepet játszik. Kiszámítása az éghető komponensek összegének (CO + H2) és az energetikailag inert gázok (CO2 + N2 + egyéb) összegének a hányadosa adja. Minél kisebb ez az arány annál nagyobb térfogatú motorra, vagy annál nagyobb sűrítési arányra lesz szükség. Ebből következik, hogy a cél az éghető/inert gázok arányának a növelése. Ez megvalósítható, ha levegő helyett tiszta oxigént, vagy a kettő keverékét alkalmazzuk.

Járműveknél ez nehezen kivitelezhető és drága megoldás, ezért csak ritkán élnek vele. A harmadik, és egyben a legfontosabb energetikai mérőszám az energiakonverziós arány, vagy hatásfok. Ez az érték megmutatja, hogy a szilárd tüzelőanyaghoz viszonyítva mekkora az előállított szintézisgáz energiatartalmának aránya. Számítása egyszerű, a szintézisgáz és a szilárd tüzelőanyag energiatartalmának a hányadosa. Az energiakonverziós hatásfokot az 5. ábra szemlélteti. A legnagyobb hatásfok az akácfa gázosításánál figyelhető meg, mintegy 92,77 %. A legrosszabb energiakonverziós hatásfokot az energiafűz gázosítása során értük el (85,00 %). Végezetül a fagáz sűrűségét említeném meg, 3 ami átlagosan 0,94 kg/Nm .

4. táblázat. Az energiaátalakítás hatékonyságát jellemző mérőszámok és a sűrűség

FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK KIVÁLTÁSA FAGÁZZAL A számítás során egy átlagos futásteljesítményű 3 (140.000 km) 8 éves, 1.400 cm hengerűrtartalmú és 90 lóerős autót vettem alapul, városi forgalmi körülmények között. A megtett távolság 100 km. Az átalakítási költség autógáz esetén 250 eFt, gázosításnál 800 eFt [5]. Az átalakítás költsége mellett célszerű megnézni, hogy mekkora üzemanyagköltség-megtakarítást lehet elérni az alternatív fagázzal (5. táblázat), mert e két tényező hányadosaként számolható ki a megtérülés. A közönséges erdei fenyő üzemanyagként történő alkalmazásával akár 90 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni a benzinhez képest (7. ábra). Még az akácfával is 88,96 %-os megtakarítás érhető el. A megtéECONOMICA 2014 3. szám

rülés autógáz esetén 40.000 km, fagáznál átlagosan 33.000 km-re adódott. Mindezekből következik, hogy az átalakítás gazdasági szempontból indokolt, megtérülő befektetés.

5. ábra. Energiakonverziós hatásfok [%]

41


FOSSZILIS ÉS ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOK ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSE

6. ábra. Üzemanyagköltség 100 km-en [Ft]

7. ábra. Üzemanyagköltség- megtakarítás mértéke [%]

Az életciklus-elemzést (Life Cycle Assessment, LCA) világszerte több évtizede sikerrel alkalmazzák döntéstámogató módszerként. Magyarországon az utóbbi években ismerték el fontosságát. Elsősorban az energiaiparban és a gyártóiparban alkalmazzák termékek, technológiák és szolgáltatások értékelésére, de egyre nagyobb szerepet kap az üzemanyag- és a járműiparban is. Az alternatív és a fosszilis üzemanyagok alkalmazása során a közvetlen kibocsátásokra és a teljes életszakaszra vonatkozó életcikluselemzések lehetőséget adnak arra, hogy megbecsüljük és számszerűsítjük az üzemanyagok környezetre gyakorolt teljes hatását. Az elemzéssel kapott környezeti hatáskategóriák értékeinek felhasználásával az egyes üzemanyagok környezetvédelmi szempontból összehasonlíthatóvá válnak, és így, kiválasztásra kerülhetnek a legkörnyezetkímélőbbek.

5. táblázat. A fajlagos üzemanyag fogyasztás, az üzemanyagköltség, valamint az elérhető költségmegtakarítás Az értékelést az MSZ EN ISO 14040:2006 szabvány alapján, GaBi 6 életciklus-elemző szoftver segítségével végeztem el. Funkcionális egységnek a fajlagos üzemanyag-fogyasztást választottam, így a kapott LCA eredmények egy km-es útra vonatkoznak. Az életciklus-értékelésre vonatkozó szabványok a hatásértékeléshez a leideni egyetem által kifejlesztett CML- módszert javasolják. A CML-

42

módszer hatásorientált osztályozást jelent, azaz a termékhez kötődő emissziókat és egyéb környezeti hatásokat hatáskategóriákba sorolja. A kategóriák kiválasztása probléma-orientált megközelítéssel történik, amely a károk (az okokozati lánc végpontja) helyett a környezeti problémákra (a lánc középső pontja) fókuszál. A legtöbbet használt hatáskategóriák az üvegházhatás, globális klímaváltozás, a talaj és a vizek ECONOMICA 2014 3. szám

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés savasodás, eutrofizálódása, ózonlebontás, a fotooxidánsok képződése, a humán- és környezeti toxicitás, abiotikus erőforrások kimerülése és földhasználat. A CML 2001, 2012. novemberi módszer 11 környezeti hatáskategóriája közül a 7 legjellemzőbbet választottam (8-15. ábrák). Az üvegház hatású gázok közvetlen kibocsátása (8. ábra) a fagáz esetében ugyan nagyobb értéket képvisel, mint a fosszilis üzemanyagok esetében, de, ha figyelembe vesszük, hogy a biomassza megújuló energiaforrás, akkor a teljes életciklus vonatkozó kibocsátások (9. ábra) a harmadára csökkennek az alternatív üzemanyagoknál. A környezeti hatáskategóriákat vizsgálva megfigyelhető, hogy a megújuló biomasszából előállított fagáz minden kategória esetében kedvezőbb értéket mutat, mint a fosszilis alapú üzemanyagok. Kiemelten az akác, a bükk és a nyárfa teljesített a legjobban, így ezek alkalmazása valódi megoldást jelenthetnek a fosszilis üzemanyagok kiváltásában.

11. ábra. Ózonréteg elvékonyodási potenciál [g R11-egyenérték/km]

8. ábra. Üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátása [g CO2-egyenérték/km]

12. ábra. Savasodási potenciál [g SO2-egyenérték/km]

9. ábra. Üvegházhatású gázok kibocsátása [g CO2-egyenérték/km]

13. ábra. Eutrofizációs potenciál [g Foszfát-egyenérték/km]


10. ábra. Humán toxicitási potenciál [g DCB-egyenérték/km]

43


ÖSSZEFOGLALÁS

14. ábra. Abiotikus kimerülő fosszilis források [MJ/km]

A fagáz, mint alternatív üzemanyag jelenleg gazdaságos és környezetbarát megoldást jelent a jelen és a jövő üzemanyag-problé-máinak a megoldására. A biomassza ugyan megújuló, de véges kapacitású nyersanyag, ezért alkalmazása csak korlátozott keretek között valósítható meg. A fagáz üzemanyag használata első sorban a mezőgazdaságban vehet nagy lendületet, mert ott nagy mennyiségben rendelkezésre áll az üzemanyagul szolgáló biomassza, főleg a növénytermesztés melléktermékei és hulladékai jöhetnek számításba. A technológia továbbfejlesztése és a járművekhez való illesztése további kutatást igényel.

15. ábra. Abiotikus kimerülő források [g Sb-egyenérték/km]

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutató munka a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ keretében teljesül.

IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3] [4] [5]

44

Reed, B., T., Das, A.: Handbook of Biomass Downdraft Gasifier Engine System. The Biomass Energy Foundation Press. 1988. Hanaoka, T., Inoue, Uno, S., Ogi, T., Minowa, T.: Effect of wood biomass components on airsteam gasification. Biomass and Bioenergy. Vol. 28. No. 1. 2005. pp. 69-75. Panninger, A.: Tüzeléstechnika. BMGE, Oktatási segédlet, 2009. Tillman, D. A.: Wood as an Energy Resource. Wood Science and Technology. Vol. 16. No. 4, 1982. p. 286. Bodnár, I.: Termikus hulladékkezelési technológiák gazdasági és gazdaságossági kérdései. GÉP magazin. LXIV. évf. 5. sz. 2013, pp. 33-36.



Bujdos Ágnes

A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása Ágnes Bujdos: The regulation of water pollution in public international law Summary The article aims to enlighten the significance of freshwater protection against pollution in international law. It focuses on the relevant legal sources, such as the rules of the International Law Association, the UN Watercourses Convention, as well as the principles of international environmental law. Furthermore, it highlights the relationship between freshwaters and the state of the marine environment. Keywords: freshwater protection, international law, water pollution

ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi vízjog egyik speciális terültének, a vízszennyezésnek a nemzetközi jogi szabályozásáról. Ennek keretében először a víz, mint természeti erőforrás és annak jelentősége, valamint a jogi szabályozás sajátosságai kerülnek bemutatásra. Ezt követik a vízszennyezéshez kapcsolódó nemzetközi jogforrások, nevezetesen a Nemzetközi Jogi Egyesület édesvizekre vonatkozó szabályai, az 1997-es New York-i Egyezmény a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú használatáról, illetve a nemzetközi környezetjognak a vízszennyezéshez legszorosabban kapcsolódó alapelveinek rövid ismertetése. Végezetül, a folyóvizek és a tengeri környezet minősége közötti kapcsolat bemutatására, valamint következtetetések levonására kerül sor. Kulcszsavak: vízszennyezés, nemzetközi jog

A VÍZ, MINT TERMÉSZETI ERŐFORRÁS A környezetszennyezésen belül a vízszennyezés egy speciális területet képez. Jelentőségét az adja, hogy a víz, olyan feltételesen megújuló és mással nem helyettesíthető, véges természeti erőforrás, amely nélkülözhetetlen az emberi élet, a környezet és a gazdaság számára egyaránt. Noha a Föld felszínének mintegy 70 %-át ECONOMICA 2014 3. szám

víz borítja, e látszólagos bőség ellenére az emberi fogyasztásra és más célokra alkalmas vízmennyiség korlátozott, mivel a Föld vízkészletének 97 %-a az óceánokban található sósvíz. A fennmaradó édesvíz készletek két harmada jég és hó formájában van lekötve, és csupán 0,7 százaléka érhető el édesvízként. Azonban nem a vízhiány jelenti az egyetlen problémát. A vízszennyezés is veszélyezteti és csökkenti a rendelkezésre álló és felhasználható víz mennyiségét. A víz jellegénél fogva nem ismer határokat, és a hozzá kapcsolódó minőségi és mennyiségi kérdéseknek az ad igazán relevanciát a nemzetközi jogban, hogy a világon megközelítőleg 263 vízgyűjtő medence létezik, amelynek egy harmadán legalább 2 ország, míg 19 vízgyűjtő esetében több mint öt ország osztozik. Ennek szükségszerű következménye, hogy a vízhez kapcsolódóan időről-időre konfliktusok jönnek létre az egyes országok között. A vízhez kapcsolódó mennyiségi és a minőségi kérdések szorosan összefüggenek egymással. Ennek oka egyrészt, hogy a víz mennyiség függvényében változhat a megtisztuláshoz szükséges idő, másrészt a szennyezett víz tovább csökkenti az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyiségét. Az egyre csökkenő vízmennyiség ellenére, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek, illetve a folyamatos népességnövekedés hatására folyamatosan nő az édesvíz iránti kereslet. Talán nem meglepő, hogy éppen a legnagyobb vízfelhasználók, mint az ipar, a mezőgazdaság

45

Bujdos Ágnes - A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása és a háztartások felelősek egyben a vízszennyezések túlnyomó többségéért. Az ipar többek között különböző mérgező anyagokkal, mint például a nehézfémekkel vagy szintetikus anyagokkal, a mezőgazdaság többek között növényvédő és rovarirtó szerekkel, míg a háztartások a nem megfelelően tisztított szennyvízzel járulnak hozzá a vizek szennyezéséhez.

A VÍZSZENNYEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA Ahogyan a fentiekből is kitűnik, a víz jelentősége, és ezáltal a szennyezés elleni védelem szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Mindazonáltal a jogi szabályozás bemutatása előtt fontos megemlíteni, hogy az mire is terjed ki pontosan. A vízszennyezés, természeti tényezők és emberi magatartások következtében egyaránt bekövetkezhet. Noha az olyan természeti katasztrófák, mint a földrengések, áradások, vulkán kitörések vagy éppen a hurrikánok jelentős környezeti károkat okozhatnak, azonban ezekre a környezetben lezajló folyamatokra az embereknek nincs ráhatása, így ezek a jogi szabályozáson kívül esnek és a jogi szabályozás körébe csak az emberi tevékenység eredményeképpen létrejövő szennyezés tartozik. Mindazonáltal, fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi kategória alá tartozó magatartásoknak sincs minden esetben nemzetközi jogi relevanciája. Ennek oka, hogy a vízszennyezés elkerülhetetlen a mindennapi élethez szükséges termékek és szolgáltatások előállításához, ellenkező esetben aránytalanul magas lenne az előállítás költsége. Következésképpen egy bizonyos határérték alatt a vízszennyezés akkor sem vet fel nemzetközi jogi kérdéséket, ha annak határon átnyúló hatásai vannak. Ezt a nemzetközi jog szempontjából már releváns szintet (súlyossági fokot) az egyes nemzetközi szerződések és más nemzetközi jogi források eltérően határozzák meg. Olyan kifejezéseket használnak a szennyezés mértékére, mint például, észlelhető, jelentős, vagy súlyos. Amint ezekből a fogalmakból kitűnik, ezek sem adnak egyértelmű választ, hogy egy adott esetben a szennyezés mértéke átlépte e határértéket vagy sem, azonban arra mindenképpen alkalmasak, hogy különbséget te-

46

gyenek a nemzetközi relevanciával rendelkező és az azon kívüli szennyezések között, továbbá, hogy a puszta zavarást vagy a jelentéktelen szennyezést kizárják a hatályuk alól. A jogi szabályozás szempontjából fontos továbbá a szennyezés forrása szerinti megkülönböztetés is. Ez alapján pont- is diffúz forrásból eredő vízszennyezésekről beszélhetünk. Az előbbi kategóriába azok a szennyezések sorolhatók, amelyeket csövön vagy csatornán keresztül juttatnak a vizekbe, így ezek nagyrészt az ipari létesítményekből és a települési szennyvízkezelő üzemekből erednek. A diffúz forrásokhoz pedig jellemzően a mezőgazdasági tevékenységek tartoznak, amelyeknél nem lehet a pontforrásokhoz hasonló egyértelműséggel meghatározni a szennyezés forrását. Jogi szempontból ennek azért van jelentősége, mert amíg a pontforrásoknál, mivel a szennyező egyértelműen azonosítható, például az engedélyezési eljárások és a kibocsátási határértékek révén van lehetőség a szabályozásra, illetve szükség esetén jogkövetkezmények alkalmazására, addig ez - ahogyan az előbb említettem - a diffúz források esetében nem ilyen egyértelmű, és sok esetben egyáltalán nem azonosítható a szenynyező. A jogi szabályozás kereteinek és sajátosságainak bemutatásán túl, még egy kérdés magyarázatra szorul, nevezetesen, hogy miért indokolt a kérdés nemzetközi jogi megközelítése. A kiindulópont ugyanis az, hogy a jog az édesvizeket helyi vagy regionális kérdésként kezeli, amely egy jól körülhatárolható földrajzi területhez kötődik. Ez a megközelítés összhangban áll a szubszidiaritás elvével, amely alapján a vízzel kapcsolatban felmerülő ügyeket a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani. Azonban a nemzeti, regionális vagy egy vízgyűjtő medencéhez kapcsolódó megközelítés nem minden esetben elégséges. Számos indok amellett szól, hogy a vízhez kapcsolódó problémákat érdemes nemzetközi szinten vizsgálni. Ezek közé tartozik többek között a vízkörforgás globális jellegének az elismerése, a globális környezeti problémák és azok társadalmigazdasági hatásai, valamint azok a helyi konfliktusok, amelyeknek végső soron globális hatásuk lehet. A vízhez kapcsolódó nemzetközi jogi


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés szabályozásra rátérve, mindenképpen érdemes néhány szót ejteni a nemzetközi jog forrásairól. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nincs olyan nemzetközi jogszabály, amely konkrétan megmondaná, hogy melyek a nemzetközi jog forrásai, azonban a Nemzetköz Bíróság Statútumának 38. cikke tartalmazza azokat forrásokat, amelyeket a Bíróság az ítéleteihez és a tanácsadó véleményeihez felhasznál, ezért sokan úgy tekintenek erre a cikkre, mint a nemzetközi jog forrásainak felsorolására. Ez a cikk a nemzetközi egyezményeket, a nemzetközi szokásjogot, a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket, illetve a megelőző bírói döntéseket és a kiváló jogtudósok véleményét nevesíti, azonban nem állít fel közöttük hierarchiát. Következésképpen, az alábbiakban bemutatásra kerülő források között nincs aláfölérendeltségi viszony.

felszínalatti víz maradt a rendelkezések hatályán kívül. Ezt a hiányosságot az ILA a felszín alatti vizekről szóló 1986-os Szöuli Szabályokkal orvosolta, azonban ennek a hatálya is csak a határokon átnyúló felszín alatti vizekre terjedt ki. A szennyezés kapcsán ebben utalás található a felszín alatti vízszennyezés hosszú távú hatásaira is, hiszen a felszíni vizektől eltérően sokkal lassabban tisztulnak. Végezetül, a 2004-es Berlini Szabályokat kell megemlíteni, amely az előbbi dokumentumokon túlmutatva mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizekre kiterjed, és nem korlátozódnak csupán a határokon átnyúló vizekre, hanem az országhatáron belüliekre is vonatkoznak a rendelkezései.

NEMZETKÖZI JOGI EGYESÜLET

Az ENSZ Egyezmény a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú használatáról New York-ban, 1997. május 21-én került aláírásra. Az Egyezmény több mint 17 év után 2014. augusztus 17én lépett hatályba. Kodifikációs céllal hozták létre annak érdekében, hogy a nemzetközi szokásjog szabályait szerződéses rendelkezésekké alakítsák. Ezt nem csak az támasztja alá, hogy az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága a nemzetközi jog ezen területének kodifikációjára megbízást kapott, hanem az is bizonyítható, hogy a közel 30 éves kodifikáció során mind az ENSZ Közgyűlésének VI. sz. (jogi) bizottságában, mind pedig az államok hivatalos véleményeiben szinte teljes konszenzus alakult ki ezzel kapcsolatban. Ennek a kodifikációs jellegnek a következménye, hogy ezeket a szokásjogi szabályokat a nemzetközi közösségnek kötelezően alkalmazni kell, és ez független az Egyezmény hatályba lépésétől és a részes államok számától. Az Egyezmény szempontjából a hatályba lépésre és a részes államok számára vonatkozó előbbi megjegyzések azért is lényegesek, mert majd két évtizedre volt szükség a hatályba lépésére, és ez csupán 35 ország ratifikációja által valósult meg, tehát a nemzetközi közösség jelentős részének támogatása nélkül. A vízszennyezés szempontjából fontos rendelkezései a követke-

A Nemzetközi Jogi Egyesületet (ILA), egy nemzetközi szervezet, amelyet 1873-ban alapítottak Brüsszelben. Célja a nemzetközi jog kutatása és fejlesztése. Minden nemzetközi jog iránt érdeklődő számára nyitott, és konzultációs státusszal bír több ENSZ szakosított szerveinél. A Nemzetközi Jogi Egyesület már az 1960-as években a nemzetközi vízjog legfontosabb kérdésének nyilvánította a vízszennyezést. Az édesvizekre vonatkozón több jelentős dokumentum fűződik az Egyesület nevéhez, így az 1966-os Helsinki Szabályok, az 1986-os Szöuli Szabályok és a 2004-es Berlini Szabályok. Noha ezek nem bírnak kötelező erővel, az Egyesület jelentőségének köszönhetően megkerülhetetlenek, és a nemzetközi vízjog fejlődéséhez vitathatatlanul hozzájárultak. Az alábbiakban ezeknek a szabályoknak a rövid bemutatására kerül sor. A nemzetközi folyóvizek használatáról szóló 1966-os Helsinki Szabályok – amelyek először rögzítik az államokat a szennyezés elleni védelemben terhelő kötelezettségeket – a felszíni és a felszín alatti vizekre egyaránt kiterjednek, az utóbbira azonban csak abban az esetben, ha nemzetközi folyók vízgyűjtő területeihez kapcsolódnak. Ebből következik, hogy jelentős mennyiségű ECONOMICA 2014 3. szám

ENSZ EGYEZMÉNY A NEMZETKÖZI FOLYÓVIZEK NEM HAJÓZÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁRÓL

47

Bujdos Ágnes - A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása zőek. Az Egyezmény a vízfolyásokra, olyan felszíni és felszín alatti rendszerként tekint, amelyek természetüknél fogva fizikai egységet alkotnak, és közös torkolatba folynak. A negyedik rész foglalkozik a vízfolyások védelmével, megőrzésével és menedzsmentjével, ezen belül a 21. cikk a szennyezés megelőzésével, csökkentésével és ellenőrzésével. Az a vízfolyások szennyezése alatt bármiféle negatív változást ért, amely a nemzetközi vízfolyások összetételében és minőségében közvetlenül vagy közvetve az emberi tevékenység eredményeképpen következik be. A 28. cikk pedig a vészhelyzetekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyek természetes okokból vagy emberi tevékenység eredményeképpen is bekövetkezhetek (ipari balesetek).

A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETJOG ALAPELVEI Az alapelvek jelentősége a jogtudomány minden területén megkérdőjelezhetetlen, de talán a nemzetközi környezetjogban még a többi jogterületnél is fontosabb szerepet játszanak. Egyrészt hézagpótló szerepük van szerződéses rendelkezés vagy az adott kérdésre vonatkozó nemzetközi szokásjog hiányában, másrészt segítséget nyújtanak az előírások értelmezésében, továbbá egyes szerzők szerint a jogfejlődés jövőbeli irányát is kijelölik. A jelentőségük abban is megnyilvánul, hogy a nemzetközi dokumentumok elején találhatóak, a normaszöveg előtt. A nemzetközi környezetjognak számos alapelve van, amelyek bizonyos esetekben szorosan kapcsolódnak egymáshoz, máskor éppen hogy egymásnak ellentmondanak. Ezek közül az alábbiakban csak néhány alapelv rövid bemutatására kerül sor, amelyek a téma szempontjából megkerülhetetlenek. Először is a megelőzés elve, amely alapján a káros környezeti hatásokat, amennyire lehetséges, el kell kerülni, mivel ez általában olcsóbb és eredményesebb, mint a negatív következmények utólagos elhárítása. Következésképpen nem csak gazdasági, hanem környezeti érvek is szólnak az elv alkalmazása mellett. Továbbá, szorosan kapcsolódik a határon átnyúló károkozás tilal-

48

mához, noha a megelőzés elve nem csak a határon átnyúló negatív hatásokra vonatkozik, hanem minden káros környezeti hatás elkerülésére. A megelőzés elvéhez szorosan kapcsolódik egy másik alapelv, az elővigyázatosság elve is. E mögött az a felismerés áll, hogy a környezetvédelem terén rendelkezésre álló természettudományos ismereteink korlátozottak, ezért számításba kell venni olyan hatásokat is, amelyek valószínűsége a jelenlegi ismeretek alapján alacsonyabb. Ezért, ezzel az elvvel összhangban törekedni kell a környezethasználattal járó tevékenységek hatásainak a lehető legkisebbre csökkentésére. A nemzetközi környezetjog egy további fontos alapelve a szennyező fizet elve. Ezt az OECD fogalmazta meg az 1970-es években azzal a céllal, hogy a leghatékonyabban ossza el a szennyezés megelőzéséből és az ellenőrzéséből eredő költségeket, amelyeket a tagállamok hatóságai vezettek be. Mára azonban a környezetjog egyik alapelvévé vált, amelynek célja, hogy a szennyezésért felelős fél viselje a környezeti kár költségét. Végezetül, néhány gondolat a fenntartható fejlődés elvéről, amelynek három pillére van: a társadalmi, a gazdasági és a környezeti. A társadalmi pillér magában foglalja a vízhez való jogot és annak a többi joggal való kapcsolatát. A gazdasági pillér, a víznek árucikként való megközelítését jelenti. Ehhez tudni kell, hogy a nemzetközi kereskedelemben a víz általában virtuális formában jelenik meg. A virtuális víz, az ipari és a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált vizet jelenti. Noha a nemzetközi kereskedelem vitathatatlan érdeme, hogy lehetőséget teremt a vízhiányos országok számára a vízigényes termékek megvásárlására, a helyben való előállítás helyett, míg a vízben gazdag országok e termékek nettó exportőreként profitálnak, ugyanakkor így elválik egymástól a termék előállítása során a keletkező vízszennyezés és a termék felhasználásának helye, ami aggodalomra adhat okot, különösen, ha a termék előállítására kevésbé fejlett országban kerül sor. Végül, a környezeti pillér alá a víznek a környezeti elemként való megközelítése tartozik, amely a víz megújuló és öntisztító képességére, továbbá az ökoszisztéma víz szükségleteire hívja fel a fi-


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés gyelmet, az előző két pillérhez kapcsolódó érdekek érvényesítése során.

A SZÁRAZFÖLDI EREDETŰ TENGERSZENNYEZÉS Az édesvizek minősége azonban nem csak az édesvizektől közvetlenül függő területekre van hatással, hanem a tengeri környezet minőségére is. A vízkörforgásnak köszönhetően ugyanis az egyes víztestek kapcsolódnak egymáshoz, így azok a szennyezőanyagok, amelyeket közvetlenül a folyókba bocsátanak vagy valamilyen módon a folyóvizekbe jutnak, azok előbb-utóbb elérik a tengert. A szárazföldi eredetű tengerszennyezés kérdése már csak azért sem kerülhető meg, mivel ez felelős a tengerszennyezések több mint 70%-áért. A szárazföldi eredetű tengerszennyezés három forrásból származhat. Egyrészt a folyóvizeken keresztül érheti el a tengert, másrészt a parti államoktól a tengervízbe történő közvetlen kibocsátás révén, végül pedig a különböző szárazföldi tevékenységek eredményeképpen az atmoszférán keresztül. Az első két csoport megközelítőleg az összes tengerszennyezés 44%-áért felelős, míg a harmadik körülbelül a 33%-áért. Ahogyan az a fenti csoportosításból is látható, a legszorosabb kapcsolatot az édesvizek és a tengervíz szennyezése között az az eset képezi, amikor a szennyezés a folyóvizeken keresztül éri el a tengeri környezetet. Ennek az érdekességét az adja, hogy a szennyezés forrása adott esetben a tengerparttól távol, akár egy harmadik ország területén található, és a szennyező anyagok a (többnyire nemzetközi) folyókon keresztül érik el a tengert. Következésképpen, a szennyezés olyan,

tengerparttal egyáltalán nem rendelkező országból is származhat, amelyre nézve semmilyen negatív hatással nincs a tengeri környezet szennyezése. Érdekes módon, e szoros kapcsolat ellenére a kérdést szabályozó nemzetközi jogi források, nevezetesen a nemzetközi folyóvizekre és a tengerek szennyezésére vonatkozó joganyag, egymástól elkülönülten fejlődtek. Míg az első esetben a szabályozás alapját a vízgyűjtő medence adja, és nyitott minden ország számára, amely az adott medencéhez tartozik, addig a tengerek szennyezésére vonatkozó egyezmények jellemzően kizárják, hogy tengerparttal nem rendelkező országok is a részesükké váljanak, noha amint a fentiekből egyértelműen látszik, a tengerek minőségében játszott szerepük egyértelmű.

KÖVETKEZTETÉSEK A vízszennyezésre vonatkozó jogforrások áttekintése után megállapítható, hogy akárcsak a nemzetközi környezetjog terén, itt sem a kötelező erejű, szerződéses dokumentumok dominanciája figyelhető meg. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne egyetértés az országok között a téma jelentőségét illetőn, hanem, hogy az államok nehezen tudnak egymással kompromisszumot kötni. Ez elsősorban a fejlettségbeli különbségnek tudható be, amely természetesen eltérő lehetőségeket biztosít a környezetvédelem terén. A kötelező szabályok hiánya felértékeli a nemzetközi környezetjogi alapelvek jelentőségét, valamint az államok által követett gyakorlatot, amelyek az idők folyamán nemzetközi szokásjoggá alakulhatnak.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.]

Jill Boberg Liquid assets: How Demographic Changes and Water Management Policies Affect Freshwater Resources. RAND Corporation, Santa Monica, CA, 2005. Slavko Bogdanović International Law of Water Resources: Contribution of the International Law (1954-2000), Kluwer Law International, Hague, 2001. Laurence Boisson de Chazournes Fresh Water in International Law, Oxford University Press, Oxford, 2013. Edith Brown Weiss The Coming Water Crisis: A Common Concern of Humankind (2012) 1(1), Transnational Environmental Law, 153-168.


49

Bujdos Ágnes - A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása [5.] [6.] [7.]

[8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.] [16.]

[17.] [18.] [19.] [20.]

[21.] [22.] [23.] [24.] [25.] [26.] [27.]

50

Bruhács János Nemzetközi Vízjog, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. Bruhács János A nemzetközi folyók jogáról szóló 1997. évi New York-i egyezmény, (2000) 6(1-2), Jura, 46-51. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions A Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources Brussels, 14.11.2012 COM(2012) 673 final Anil Kumar De and Arnab Kumar De Environmental Engineering, New Age International Ltd., New Delhi, 2009. Peter Gleick Basic Water Requirement for Human Activities: Meeting Basic Needs, (1996) 21 (2) Water International, 83-92. Fodor László Környezetjog, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014. Xue Hanqin Transboundary Damage in Internatioanl Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2003. Marquita Kaya Hill Understanding Environmental Pollution: A Primer, Cambridge University Press, 2nd ed, Cambridge, 2004. Arjen Y. Hoekstra The relation between international trade and freshwater scarcity, WTO Working Paper, January 2010. Thorsten Kiefer and Catherine Brölmann Beyond State Sovereignty: The Human Right to Water (2005) 5(3) Non-state actors and international law, 183-208. Alexandre Charles Kiss and Dinah Shelton International Environmental Law, Ardsley: Transnational Publishers, 3rd ed, New York, 2004. Simone Klawitter and Hadeel Qazzaz Water as a Human Right: Understanding of Water in the Arab Countries of the Middle East. In: H. Shuval & H. Dweik (Eds.), Water Resource in Middle East (Israel-Palestinian Water Issues – From Conflict to Cooperation), Springer, Berlin, Heidelberg, 2007. Elli Louka International Environmental Law (Fairness, Effectiveness, and World Order), Cambridge, Cambridge University Press, 2006. Nagy Károly Nemzetközi Jog, Püski, Budapest, 1999. Roger Perman, Yue Ma and James McGilvray Natural Resource and Environmental Economics, Pearson Addison Wesley, 3rd edition, Harlow, 2003. Raisz Anikó A felszín alatti vizek határon átnyúló szennyezésére vonatkozó nemzetközi szabályozás, Publicationes Universitatis Miskolciensis Series Juridica et Politica XXX: (2) 371-382, 2012. Daniel Renault Value of Virtual Water in Food: Principles and Virtues (paper presented to UNESCO-IHE Workshop on Virtual Water Trade, Delft, December 2002) Philippe Sands and Jacueline Peel with Adriana Fabra and Ruth Mackenzie Principles of International Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2012. Marcin Stoczkiewicz The polluter pays principle and State aid for environmental protection, (2009) 6(2) Journal for European Environmental & Planning Law, I7I-I96. Tracey Strange and Anne Bayle Sustainable Development: Linking economy, society, environment (OECD, 2008) Szilágyi János Ede Vízjog (Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában), Miskolci Egyetem, Miskolc, 2013. Szilágyi Szilvia A szennyező fizet eleve a környezetvédelemben, (2007) 3. Iustum Aequum Salutare, III., 215–224. Olcay Ünver Global Governance of Water: A Practitioner’s Perspective (2008) 14(4) Global Governance, 409-417.


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés [28.] [29.]

[30.] [31.]

Water for people. Water for Life. The United Nations World Water Development Report, 2003. Sergei Vinogradov Marine Pollution via Transboundary Watercourses-An Interface of the 'Shoreline' and 'River-Basin' Regimes in the Wider Black Sea Region Watercourses-An Interface of the 'Shoreline' and 'River-Basin' Regimes in the Wider Black Sea Region, The International Journal of Marine and Coastal Law, 2007, 585-620. Ruth F. Weiner, Robin A. Matthews and P. Aarne Vesilind Environmental Engineering, Butterworth-Heinemann, 4th ed, London, 2003 http://www.lawyersnjurists.com/articles-reports-journals/law-and-ethics/the-purpose-ofthe-water-prevention-and-control-of-pollution-act-1974-is-not-only-to-prevent-andcontrol-water-pollution-but-also-to-maintain-and-restore-the-wholesomeness-of-wate/ (letöltés dátuma: 2013. szeptember 20.)


51

Csumán András at all.: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása

Csumán András - Gáti Péter - Sárközi Edit - Kardos Levente - Kasza Gyula

Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása András Csumán, Péter Gáti, Edit Sárközi, Levente Kardos, Gyula Kasza: Vermicomposting of communal sewage sludge Summary The proper management of communal sewage sludge is a priority aim in today’s environmental protection. Among the possible technologies one environmentally sustainable sludge treatment technology can be the vermicomposting of communal sewage sludge. Before the successful operational level vermicomposting is absolutely necessary to investigate the process of vermicomposting in laboratory controlled conditions. In our studies vermicomposting of communal sewage sludge was carried out by comparing two earthworm populations in laboratory. During 6-week experimental period the temperature (with soil thermometer) and the redox potential (with ORP portable device) were measured every other day. The weekly, measured, basis parameters were the compost visual appearance, color and smell, pH (H2O), dry matter content, organic matter content, EC (conductivity), from which the total salt content can be calculated, total nitrogen content, phosphorus content (P 2O5), potassium content (K2O), calcium and magnesium content, humus content (H%), determining the humus quality according to Hargitai’s method and dehydrogenase enzyme activity. It can be concluded from the results that the vermicomposting of studied communal sewage sludge has started and keeps going. The basic physical and chemical parameters (e.g. temperature, humus quality and quantity) support the changes. The results of humus quality and quantity which are priority variables of agriculture use show average increasing despite the initial recession. The changes of the important chemical parameters (nitrogen, phosphorus, potassium) in nutrient management were developed favorably. In our presentation the previous laboratory results are described. Keywords: communal sewage sludge, vermicomposting

ÖSSZEFOGLALÓ A települési szennyvíz tisztítása során keletkező szennyvíziszap ártalommentes kezelése, elhelyezése kiemelt fontosságú területe a környezetvédelemnek. Az iszap kezelésére az egyik lehetséges eszköz, módzser a vermikomposztálás. Jelen tanulmányban a szennyvízizsap laboratoriumi körülmények közötti vermikomposztálását mutatjuk be szennyvíziszap kémiai és fizikai mutatóinak változásán keresztül. A hathetes kísérleti periódusunk alapján is megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása beindult és folyamatosan,

52

megfelelően zajlik, amit az alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztanak. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú változók a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére átlagosan növekedést mutatnak. Továbbra is folytatjuk a laboratóriumi kísérletsorozatot mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállománnyal és vizsgájuk az eddig fizikai és kémia paramétereket is. Kulcsszavak: vermikomposztálás, kommunális szennyvíz iszap, laboratóriumi vizsgálatok ECONOMICA 2014 3. szám


BEVEZETÉS A kommunális szennyvíziszapok megfelelő kezelése a mai környezetvédelem egyik kiemelt feladata. A lehetséges technológiák között a kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása az egyik környezetileg fenntartható szennyvíziszap kezelési technológia lehet. A sikeres üzemi szintű vermikomposztálás előtt elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi, kontrolált körülmények között is vizsgálni a vermikomposztálás folyamatát.

ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérlethez 15-20%-os száraz anyag tartalmú érdi kommunális szennyvíziszapot használtunk. Száraz anyag tartalmának kb. 50 %-a a szerves anyag tartalom. A szennyvíziszap összes toxikus elemtartalma az előzetes vizsgálatok alapján nem haladta meg a mezőgazdasági felhasználásra vonatkozó, a szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit. Kísérletbe bevont giliszta: Eisenie Fetida. A faj, mint bizonyos körülményekhez jól alkalmazkodott specialista, trágya-, illetve komposztlakóként a bomlásban lévő szerves anyagok további feltárásában vesz részt, miközben biztosítja saját szervezete tápanyag- és energia ellátását. A giliszták anyagcsere-folyamataiknak köszönhetően felhasználják az elöregedő baktérium sejteket az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulnak a komposztálás folyamatainak felgyorsulásához. Egyes kutatások (Rohlich, G., A. (ed.) 1981) szerint a kontrollhoz képest a vermikomposztált iszap esetén akár 25-szörös lebontási sebesség növekedés tapasztalható. Kanadában 1970-ben volt az első olyan telep, hol kezdetben heti 75 tonna biodegradált iszapkomposztot állítottak elő vermikomposztálással (Vermes 2005). A kísérleti periódus 15 hetes, jelen cikkünkben az első 6 hét eredményeiről számolunk be. A jelenleg is zajló laboratóriumi kísérlet műanyag ládákban valósul meg, amelyek alja előzetesen több ponton meglett fúrva az aerob feltételek biztosítása végett. Egy láda felülete: ECONOMICA 2014 3. szám

2

40x60 cm = 0,24 m . A kísérletben két különböző gilisztaállomány kerül bevonásra (érdi [G1 jelölés] és gyöngyöstarjáni [G2 jelölés] állományok). Mindkét esetben három kontroll mellett három-három párhuzamos mintaláda került beállításra. A kísérlet két eltérő környezeti feltétel között kerül kivitelezésre. Az egyik a laboratóriumon belüli (zárt), valamint egy külső, az aktuális meteorológiai viszonyoknak kitett (nyílt) környezetben. A legfontosabb meteorológia adatok (pl.: léghőmérséklet, légnyomás) is mérésre kerülnek. A két helyszínen összesen 18 ládában folyik a kísérlet. A kísérlet ideje alatt szennyvíziszap adagolás (további szerves anyag tartalmú anyagok hozzákeverése) nem fog megvalósulni. A kiindulási szennyvíziszapból (0. állapot) a következő vizsgálatokat hajtottuk végre: száraz anyag tartalom, MSZ-318-3:1979, szerves anyag tartalom, MSZ-318-3:1979, pH (H2O), MSZ-3184:1979, EC (fajlagos vezetőképesség), amiből az összes só számolható, MSZ-08-0206-2:1978, foszfor tartalom (P2O5), MSZ-318-19:1981, kálium tartalom (K2O), MSZ-318-8:1986, Hargitai-féle humusz minőség, (Hargitai, 1988), humusz mennyiség (H%), MSZ-08-0012-6:1987, dehidrogenáz enzimaktivitás MSZ-08-1721/386. A kísérleti periódus alatt kétnaponta mért változók: a hőmérséklet (talajhőmérővel) és a redoxipotenciál (hordozható ORP-mérővel). Heti gyakorisággal mért változók: küllem, szín, szag megállapítása, pH (H2O), száraz anyag tartalom, szerves anyag tartalom, EC (fajlagos vezetőképesség), amiből az összes só számolható, összes nitrogén tartalom, foszfor tartalom (P2O5), kálium tartalom (K2O), kalcium tartalom, magnézium tartalom, humusz tartalom (H%), Hargitai-féle humusz minőség meghatározása, dehidrogenáz enzimaktivitás.

A VIZSGÁLATI PARAMÉTEREK MÉRÉSÉNEK ALAPJAI A küllem, szín, szag megállapítása helyszíni szemrevételezéssel történik minden mintavételkor. A kémhatás [pH (H2O)] meghatározása 1:2,5 arányú komposzt:desztillált vizes kivonatból

53

Csumán András at all.: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása történik 12 órás várakozás után kombinált üvegelektróddal rendelkező digitális pHmérővel. A száraz anyag tartalom mérésének alapja, hogy előzetesen lemért komposztot tömegállandóságig 105C-on szárítószekrényben kiszárítjuk, majd a tömegvisszamérésből az eltávozott víz meghatározható, így a minta száraz anyag tartalma kiszámítható. A szerves anyag tartalom a tömegállandóságig szárított minta 900ºC-on történő izzítási veszteségének meghatározása. Az előzetesen megmért minta tömegvisszaméréseinek adataiból a minta szerves anyag tartalma kiszámítható. A fajlagos vezetőképesség (EC) mérés alapja, hogy különböző közegekben, így a szennyvíziszapban lévő sók vizes oldatai elektrolitok, melyeknek egyik alapvető tulajdonsága, hogy jól vezetik az áramot, ezért az összes sótartalom meghatározásánál a talaj-, illetve komposztkivonatok fajlagos vezetőképessége mérhető, melyből kiszámítható a sótartalom. A kivonatot 1:5 arányú komposzt:desztillált vizes oldatból készítjük el, majd szűréssel a szűrletet, amely fajlagos vezetőképességét platinaelektróddal meghatározzuk. A fajlagos elektromos vezetőképesség (mS/cm vagy μS/cm) értékéből a komposztkivonat összes sótartalma kiszámítható. A foszfor tartalom (P2O5) meghatározás alapja, hogy a foszfátionok savas közegben 2molibdenátionnal (MoO4 ) sárga színű foszformolibdenát-komplexet képeznek, amelyet redukálva jellegzetes kék színű vegyület, a (MoO)2(MoO4)3.6H2O képletű molibdénkék keletkezik. A foszfátion a molibdenátionnal a H3P(Mo3O10)4 összetételű heteropolisavat képezi, amely megfelelő körülmények között könnyebben redukálható foszformolibdénkékké, mint a szabad molibdenátion. Redukálószerként leggyakrabban aszkorbinsavoldatot, illetve aszkorbinsavas ón-klorid-oldatot használnak. A foszfortartalmat foszforpentaoxidban (P2O5) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kálium tartalom (K2O) meghatározásának alapja az alkáli- és alkálifémionok lángfestése. A mérést reagens nélkül, közvetlenül határozzuk

54

meg az ammónium-laktátos kivonatból lángfotométer segítségével. A káliumtartalmat kálium-oxidban (K2O) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kalcium és magnézium tartalom meghatározása vizes kivonatból történik. A kalcium- és magnéziumionakat EDTA-oldattal (etiléndiamin-tetraecetesav nátriumsója) történő komplexometeriás titrálással határozhatjuk meg. A talajvédelmi és mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó jelentőségű a vermikomposzt humusztartalmának mennyisége és minősége. A humuszmennyiségi meghatározásának alapja a szerves vegyületek könnyű oxidálhatósága, a kénsavas közegben fogyott oxidálószer (káliumbikromát, K2Cr2O7) mennyiségéből a humusz mennyisége meghatározható (térfogatos elemzéses módszer) (MSZ-08-0012-6:1987). A humusz minőség mérésének alapja a kioldott humuszanyagok fényelnyelésének spektrofotometriás mérése 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm, 670 nm). A módszer (Hargitai 1988) két oldószert alkalmaz a humusz anyagok kioldásához: a 0,5%-os nátriumhidroxid-oldatot (NaOH), amelyben a savasabb karakterű, gyengébb minőségű, kisebb moláris tömegű humuszkomponensek oldódnak jobban, míg a másik kivonószerben, az 1%-os nátrium-fluorid-oldatban (NaF) az értékesebb, nagyobb moláris tömegű humuszanyagok oldódnak jobban. A két kivonat fényelnyelésének (abszorbanciájának) hányadosa a humusz stabilitási szám, amelyet Q betűvel jelölünk. A humusz stabilitási szám az alábbi képlettel számolható ki, amely értéke minél nagyobb, annál több az értékes, azaz a nagyobb polimerizáltságú humuszanyagok mennyisége a vizsgált mintában: Q=A NaF/ANaOH.

EREDMÉNYEK A kommunális szennyvíziszap alapadatait (0. állapot) az 1. táblázat tartalmazza. Az eddigi mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy elkezdődött a szennyvíziszap


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés komposztálása. A komposztládák hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez képest növekedett illetve lebomlási szakaszára jellemző és a szakirodalomban is ismertetett hőmérsékletnövekedéssel. A komposztládákban mért egyes redoxipotenciál értékek, valamint az átlagos redoxipotenciál értékek alapján megállapítható, hogy minden ládában aerob viszonyok uralkodnak. A környezeti tényezők változását a 2. táblázat mutatja be.

A nyílt környezetben lévő komposzt átlag hőmérsékletének változását az eltelt napok függvényében az 1. ábra, míg a zárt környezetben lévő komposzt átlag hőmérsékletének változását az eltelt napok függvényében a 2. ábra mutatja be. Az ábrákról megállapítható, hogy a kiindulási hőmérséklethez képest, a környezeti hőmérséklet befolyásoló, több esetben jelentős módosító hatása mellett is, növekedett a komposztok átlag hőmérséklete. A kiindulási hőmérséklethez (18,8C) képest a nyílt környezetben a komposzt átlagos hőmérséklete 24,8±4,1C, amely 31,9%-os növekedést jelent. A zárt térben lévő komposzt hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez (18,8C) képest 23,0±2,7C, amely 22,3%-os növekedésnek felel meg.

1. táblázat: A kommunális szennyvíziszap alapadatai

1. ábra: A nyílt környezetben lévő komposzt átlagos hőmérsékletének változása az eltelt napok függvényében

2. táblázat: A környezeti tényezők összefoglaló adatai (az összes kísérleti láda átlag adatai, n=179) A kísérleti periódus első hathetében összesen 34 átlagmintát vettünk és vizsgáltuk meg ezen minták legfontosabb fizikai és kémia tulajdonságait. A továbbiakban a hathetes átlageredmények összehasonlítását mutatjuk be a kiindulási szennyvíziszap adatokhoz képest (3.–10. táblázatok). Mindenegyes táblázatban feltűntetjük a nyílt és a zárt környezeti feltétel mellett mért értékek átlagát és szórását, valamint a G1 és a G2 gilisztaállományra vonatkozó értékek átlagát és a hozzátartozó szórásokat is.


2. ábra: A zárt környezetben lévő komposzt hőmérsékletének változása az eltelt napok függvényében

55

Csumán András at all.: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása A hathetes kísérleti periódus alatt mért átlagos kémhatás [pH(H2O)] adatokat a 3. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kémhatás a kiindulási állapothoz képest mindkét környezeti feltétel mellett és mindkét vizsgált gilisztaállomány esetén nőtt. A kémhatás kismértékű növekedése az aerob lebontási folyamatokra utal, amely megerősíti azt a tényt, hogy a komposztálás beindult, aerob folyamatok uralkodnak.

A kémhatás csökkenése (savasodás) az anaerob lebontási viszonyokra utalna, ilyet még a vak minták esetében sem tapasztaltunk. A legnagyobb változást, amely a kiindulási állapothoz képest a hathetes kísérleti átlaga adat 6,25%-os pH növekedését (lúgosodás) jelenti, a G2 gilisztaállomány esetében, a zárt környezeti feltételek mellett tapasztaltuk.

3. táblázat: A kémhatás változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6) Az átlagos fajlagos elektromos vezetőképesség mérési eredmények a 4. táblázatban találhatóak. Az adatok alapján megállapítható, hogy a mintáknak jelentős az elektromos vezetőképessége és így jelentős sótartalommal rendelkeznek, de ezt az eredeti iszap sótartalmával magyarázhatjuk. A fajlagos vezetőképesség értékek a hathetes átlag adatok alapján közel azonosak, illetve kismértékű fajlagos vezetőképesség érték csökkenés és ezáltal kismértékű öszszes sótartalom csökkenés figyelhető meg,

amely a felépítő, humifikációs folyamatok beindulásával függ össze. A legnagyobb csökkenést a G2 gilisztaállomány esetén, nyílt környezeti feltételek mellett tapasztaltuk (21,85%-os csökkenés a kiindulási állapothoz képest). Az átlagos összes sótartalom adatokat az 5. táblázatban tűntettük fel. A legnagyobb összes sótartalom csökkenést szintén nyílt környezeti feltételek között a G2 gilisztaállomány esetében tapasztaltuk a hathetes átlagadatok alapján a kiindulási iszap adathoz képest (24,11%-os csökkenés).

4. táblázat: Az átlagos fajlagos elektromos vezetőképesség változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6)

5. táblázat: Az átlagos összes sótartalom változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6) Az átlagos foszfortartalom változását a 6. táblázat tartalmazza. A hathetes kísérleti periódus

56

átlag adatai alapján a foszfortartalom kismértékű csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb ECONOMICA 2014 3. szám

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés csökkenést a zárt környezetben lévő vakminták esetében tapasztaltuk (9,61%-os csökkenés), minden más esetben a csökkenés nem érte el a 9,00%-ot. A csökkenés ellenére is a komposztminták foszfortartalma jónak tekinthető. Az általánosan elfogadott 150-160 mg/kg-os értékhez képest, amely a termesztett növénytől

és a talajtípustól függetlenül megállapított érték, a mért foszfor koncentrációk egy nagyságrenddel nagyobbak minden környezeti feltétel mellett és mindkét gilisztaállomány esetén.

6. táblázat: Az átlagos foszfortartalom változása a vizsgát kísérleti periódus alatt (n=6) Az átlagos káliumtartalom mérési eredményeket a 7. táblázatban közöljük. A hathetes kísérleti periódus alatt mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállomány esetében jelentős, egy nagyságrendet meghaladó növekedést tapasztaltunk. A legnagyobb növekedés szinte azonosnak tekinthető a nyílt környezeti

feltételek között lévő G1 (506,33%-os), valamint G2 (507, 85%-os) állomány esetében. Az általánosan elfogadott 180-200 mg/kg-os értékhez képest, amely a termesztett növénytől és a talajtípustól függetlenül megállapított érték, a minták káliumtartalma nagyobb, amely kedvező lehet a mezőgazdasági termelés szempontjából.

7. táblázat: Az átlagos káliumtartalom változása a vizsgát kísérleti periódus alatt (n=6) A komposztminták átlagos nedvességtartalmának változását a 8. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy egy kísérleti beállítástól eltekintve (zárt körülmények, G2 állomány) minden esetben kismértékű csökkenést tapasztaltunk. A hathetes átlagos nedvesség adatok megfelelnek a gilisztaállomány életfeltételeinek. A legnagyobb csökkenést (25,26%) a nyílt környezeti feltételek mel

lett a vakminták esetében tapasztaltuk. A mérési adatokat megerősítik a helyszíni szemrevételezés során tapasztaltak is, amely során megállapítottuk, hogy a vakminták néhány centiméteres felső rétege szárad ki a legjobban és jelennek meg a rögképződés jelei. Szemmel látható nedvesség-tartalom csökkenést még a nyílt környezeti feltételek mellett lévő G2 állomány esetében tapasztaltunk.

8. táblázat: Az átlagos nedvességtartalom változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6)


57

Csumán András at all.: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása Az átlagos összes szerves anyag (izzítási veszteség) változását a 9. táblázatban tűntettük fel. Az adatok alapján megállapítható, hogy az összes szerves anyag tartalom két esetet leszámítva növekedett. A zárt környezetben lévő vak minták esetén és a nyílt környezetben lévő G2 gilisztaállomány esetén. Ez utóbbi minták esetében fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jelentős hőmérsékletváltozás (a vízpótlás ellenére) hozzájárult a komposzt nedvességtartalmának csökkenéshez, s így a gilisztaállo-

mány és baktérium populáció életfeltételeinek romlását okozta, ezzel magyarázhatjuk a szerves anyag csökkenését. A humuszmennyiség változását a 10. táblázat foglalja össze, amelyből megállapítható, hogy a kiindulási iszap humusz mennyiségéhez képest a hathetes átlag adatok mindkét környezeti eltétel mellett, mindkét gilisztaállomány esetében jelentősen növekedtek. A legnagyobb növekedést a nyílt környezetben lévő G2 állomány esetében tapasztaltuk.

9. táblázat: Az átlagos összes szerves anyag tartalom változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6)

10. táblázat: Az átlagos humuszmennyiség változása a vizsgált kísérleti periódus alatt (n=6)

3. ábra: A humuszmennyiség változása a nyílt környezetben

4. ábra: A humuszmennyiség változása a zárt környezetben

58

A 3. és a 4. ábrákról megállapítható, hogy a kiindulási iszap humuszmennyiségéhez képest mindkét környezeti feltétel mellett és gilisztaállomány esetében (egy méréstől eltekintve) növekedést tapasztalunk. A humuszmennyiség változását jelölő görbék lefutását vizsgálva feltételezhetjük, hogy a meteorológiai viszonyoknak, a komposzthőmérsékletnek és a nedvesség-tartalomnak jelentős hatása lehet a humusz mennyiségére. A statikus laboratóriumi kísérleteinkben nem használtunk további szerves anyag (szubsztrát) utánpótlást, így annak fogyásával feltételezhető, hogy elérkezik a „komposztpopuláció” hanyatlásának időszaka is. A helyszíni szemrevételezések alapján a nyílt környezetben lévő G2 állomány ritkulását is ezzel magyarázhatjuk. Folyamatosan vizsgálatuk a komposztládák humuszminőségének alakulását is.


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés A kiindulási iszap humuszminőségét jellemző humusz stabilitási szám (Q) változását a 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm és 670 nm) nyílt környezetben a 11. táblázat, valamint zárt környezetben a 12. táblázat tartalmazza. Megállapítható, hogy a kiindulási értékhez képest mindkét környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt körülmények) és mindkét gilisztaállomány esetén (G1 és G2) növekedett a hathetes kísérleti periódus alatt a humusz stabilitási szám, amely az értékesebb, nagy moláris tömegű humusz mennyiségének növekedését jellemzi.

ÖSSZEFOGLALÁS, TOVÁBBI FELADATOK Az eddigi, hathetes kísérleti periódusunk alatt meghatározott eredmények alapján is megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása beindult és folyamatosan, megfelelően zajlik, amit az alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztanak. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú változók a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére átlagosan növekedést mutatnak.

11. táblázat: A humuszminőség változása a vizsgát kísérleti periódus alatt nyílt környezetben (n=6) (n.a.=nincsen adat)

12. táblázat: A humuszminőség változása a vizsgát kísérleti periódus alatt zárt környezetben (n=6) (n.a.=nincsen adat)


59

Csumán András at all.: Kommunális szennyvíziszap laboratóriumi vermikomposztálása A két, szennyvíziszapra előzetesen adaptált gilisztatörzs között eddig számottevő különbséget nem tapasztaltunk. Mindkét törzs egyedei adaptálódtak az új környezeti feltételekhez, szemmel láthatólag fejlődtek (nagyobb, vastagabb gilisztákat tapasztaltunk szemrevételezéskor). Bár megjegyzendő, hogy a helyszíni vizsgálatok során, a mintavételkor jelentősen lecsökkent egyedszámmal találkoztunk a nyílt környezetben lévő G2 állomány mintázásakor. Ezt a

csökkenését a szubsztrát elfogyásával és az időnként extrém hőmérsékleti viszonyokkal magyarázhatjuk. Az iszap színének mélyülése a vak, gilisztát nem tartalmazó mintákhoz képest már a kísérleti periódus 2. hetétől elkezdődött. Továbbra is folytatjuk a laboratóriumi kísérletsorozatot mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállománnyal és vizsgájuk az eddig fizikai és kémia paramétereket is.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a PIAC13-1-2013-0143 (Szigépszerk Kft.) számú projekt keretében valósul meg.

IRODALOM [1.] [2.]

60

Hargitai L. (1988): A talaj szerves anyagának maghatározása és jellemzése. In: Buzás I. (szerk.): talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Rohlich, G., A. (ed.)(1981): Food, Fuel, and Fertilizer from Organic Wastes, BOSTID Report, National Academy Press., Washington D. C. 152-156.



Gál Zsuzsa

Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei Zsuzsa Gál: The possibilities of companies how to reduce their emmisions Summary The sustainability and its key element, the environmental awareness has been known for decades, however in general can be said that in the decision making the short term economic profit is still more dominant both on the individual and company levels. In last few years the rapid growth of CO2 emission is now not just risking the human life but the flora and fauna is in heavy danger. The concerns pay more attention on their short-term profits instead of the environmental protection. First of all with the change of the leadership attitude can reach the environmentally conscious organization that can support the reduction of the emissions, so the improvement of the atmospherical CO2 concentration. In my study I’m going to present what possibilities do the companies have to reduce their emissions and how these improvements could be harmonized with the profit interests (with the reduce of electricity-, water-, and gas consumption). Keywords: sustainability, environmental protection, reduction of the emissions, compnay level

ÖSSZEFOGLALÓ A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény-és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. ECONOMICA 2014 3. szám

Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a

61

Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel. Kulcsszavak: fenntartahtóság, környezettudatosság, környezetterhelés, vállalkozások

BEVEZETÉS Napjainkra az emberiségnek számos környezeti problémával kell szembenéznie, az ökoszféra állapota pedig egyre gyorsuló ütemben romlik. 1 A túllövés állapotába értünk, amelynek fő oka a folyamatos növekedés (népesség, az élelmiszer-termelés, az ipari termelés, az erőforrások felhasználása és ezáltal a szennyezés is), és átléptünk bizonyos határokat, természeti korlátokat. (Schäfferné, 2008) A környezeti problémák mérséklésében a környezettudatosságnak fontos szerepe van, amelyben jellemző magatartásforma az egyén felelős viselkedése a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megoldásában, a természeti értékek megőrzésében. (Medvéné, 2013) A szervezetek fenntarthatóság irányába történő elmozdulása az 1950-es, 1960-as években kezdődött a társadalmi felelősségvállalás tárgyalásával az Amerikai Egyesült Államokban, 1

Az a jelenség, amely ahhoz köthető, amikor az emberiség túllépi a rendelkezésre álló természeti erőforrások szabta keretet.

62

azonban a témával intenzíven csak a 70-es években kezdtek foglalkozni a szervezetkutatók. (Csigéné, 2008) Az 1980-as években már egyre több kutatás foglalkozott a társadalmi felelősségvállalás témakörével. A 90-es évek végén az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) a vállalatok társadalmi felelősségvállalását a következőképpen fogalmazta meg: „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a vállalat folyamatos elkötelezettsége az etikus viselkedésre és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulása, miközben a munkavállalói és családjuk, valamint a helyi közösségek és a tágabb társadalom életminőségét javítja.” (World Business Council For Sustainable Development – Corporate Social Responsibility (1999)– Meeting changing expectations, p.3.) Az ezredforduló környékén az Európai Bizottság zöld könyvében megjelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás definíciója, amely összhangban a Brundtland Bizottság fenntartható fejlődésről alkotott meghatározásával a vállalati társadalmi felelősségvállalást a következőképpen definiálja: „A vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel.” (Európa Bizottság, 2001) 2011-ben az Európa Bizottság bővített meghatározásából már hiányzik az önkéntes kifejezés, a társadalmi felelősségvállalást a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásuk iránti felelősségként értelmezi, ezzel nagyobb hangsúlyt helyez a vállalkozások átláthatóságára, és törekszik a magánszféra fokozottabb bevonására a környezeti és társadalmi problémák megoldásába. Látható, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás értelmezése széles skálán mozog, évről évre bővül jelentéstartalma, és egyre fontosabb szerepet kap ezen tevékenységben a társadalom, a környezetvédelem, a környezet iránti elkötelezettség. Ezáltal kerül mind inkább előtérbe az egyéni és társadalmi környezeti tudat


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés növelése, a jogszabályoknak való megfelelés fontossága, és ezáltal az egységességre törekvés, a szabványosítás. A környezettudatosság több szintű értelmezését figyelembe véve megkülönböztetünk globális, nemzeti, szervezeti és egyéni szintű környezettudatosságot. A témához szorosan kapcsolódó szervezeti szinthez soroljuk a nonprofit szervezeteket, profitorientált gazdálkodó szervezeteket a tudományos élet szervezeteit. A szervezetek esetében a környezettudatosság megnyilvánulása széles skálán mozog, de az elkötelezettség alapvetően a vállalat szempontjából releváns környezeti kérdések fontosságának felismerésével, és a stratégiai tervbe való integrálással fejeződik ki. A fogyasztói környezettudatosság sajátos viselkedésmód a környezethasználat csökkentéséért (középpontjában a tudatos vásárlás, az autóhasználat optimalizálása, a szelektív hulladékgyűjtés, az energiatakarékosság). Az egyéni környezettudatosság a fogyasztó speciális világnézete, értékrendszere és hiedelemrendszere, amely szerint fontosnak tartja a környezetet és a környezeti problémákat, illetve azok megoldásait. (Schäfferné, 2008) Napjainkban egyre jelentősebbé válik a felelős vállalati magatartás, amely nem csupán példamutatásként szolgál, hanem egyrészt piaci előnyt jelent, más részről pedig egyre inkább egyfajta elvárás az ügyfelek részéről. Ugyanis a tulajdonosok számára nagyobb kockázatot jelent a vállalat iránti bizalom meggyengülése, mint a rövid távon költségesnek, hosszú távon azonban mindenképp megtérülőnek bizonyuló felelősségvállalás. Ennek tudatosítása a tulajdonosokkal és döntéshozókkal alapvető fontosságú. Ezen felül a vállalatok egyre fontosabb szereplőivé válnak a társadalomnak, hiszen mindenütt jelen vannak Tóth, 2007). Összességében véve megállapítható, hogy egy vállalat szociálisan felelős beállítódása hosszabb távon felfogható egy stratégiai jellegű beruházásnak, a jövőbe való invesztálásnak is. Valószínűsíthető, sőt az eddigi tapasztalatok, felmérések alapján bizton is állítható, hogy az ilyen magatartásminták felvétele végső soron direkt gazdasági hatással is bír. Emellett távlatokban egy olyan “win-win” jellegű helyzetet teremt-


het, amelyből mind a vállalat, mind a környezete és a társadalom profitálhat. (Medvéné, 2013) A világ egy évtizede ott tartott, hogy az integrált szennyezés-megelőzés elveit átültette a gyakorlatba (ezt célozta az EU IPCC direktívája, ENSZ tisztább termelési projektjei). A XXI. század kapujában nem látott tovább a vállalati szektor a csővégi technológiánál, napjainkban azonban az öko-hatékonyság, újrahasznosítás, javítás fejlődési szakaszában és az újratervezés kapujában állunk. A környezetvédelmi intézkedésekkel párhuzamosan azonban a környezeti terhelés nem csökkent, sokkal inkább növekvő tendenciát mutat a növekvő népesség, szükséglet, és fogyasztás következtében. A szigorúan monoton növekvő környezeti terhelés kérdésköre egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat. Olyan problémákra keresnek kérdést, mint például, hogyan tegyünk eleget a növekvő népesség növekvő igényeinek, erőforrásaink túlhasználata nélkül.

KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGEI A következőkben röviden ismertetésre kerülnek azon tevékenységek, amelyek lehetőséget kínálnak a szervezetek számára a környezettudatos irányításra. Ezen tevékenységek egy része anyagi ráfordításokkal jár, profitnövelő hatása csak közvetetten érvényesül, azonban vannak olyan tevékenységek köztük, amelyek megfelelő keretek között képesek közvetlenül is profitot termelni a szervezetnek. A kapocs a fenntartható szervezetirányítás és a rövid távú gazdasági profitérdekek előtérbe helyezése között ezen tevékenységekben rejlik. Tisztább termelés: A tisztább termelés lényege, hogy a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, az emissziók forrásuknál történő csökkentését igyekeznek elérni. Ez megvalósulhat hatékonyságnövelés révén (azaz a fajlagos nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentésén keresztül), illetve az ún. gondosabb bánásmód érvényesítésén keresztül, amely nem jár jelentős beruházásigénnyel, nagyobb odafigyeléssel, takarékossággal, az előírások betartásával jelentősebb veszteségek kerülhetőek el.

63

Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei Hulladék-minimalizálás: Összhangban a tisztább termelés, gondos bánásmód érvényesítésével a hulladék-minimalizálás lényege a takarékosság, nagyobb odafigyelés, az előírások betartása, amelynek célja a keletkezett hulladékok menynyiségének csökkentése (akár újrahasznosítás, vagy a zárt láncban gondolkodás révén), a selejt termékek keletkezésének minél nagyobb mértékű visszaszorítása. Környezeti kommunikáció: a nagyobb szervezetek esetén jellemző a környezeti jelentés, fenntarthatósági jelentés, környezeti kézikönyv készítése, amely tartalmazza az adott szervezet környezeti politikáját, felelősségvállalását a környezeti terhelés csökkentésére, a tevékenységéből adódó potenciális veszélyforrásokat, az azok csökkentésére irányuló törekvéseit. Konkrét célokat jelöl ki, akár stratégiai terveket is fűzhet hozzájuk a szervezet irányítása, amelyeknek megvalósítása révén a környezeti terhelés hosszabb távon is csökkenthető lehet. Életciklus-elemzés: A gyártás, vagy folyamat során felhasznált energia, nyersanyag és a környezetbe bocsátott emissziók minőségi és mennyiségi meghatározásával kezdődik. Ezen adatok alapján lehet felbecsülni a termék, vagy folyamat környezeti hatását, értékelni és a környezeti fejlesztés lehetőségét felmérni. Mivel az életciklus-elemzés a termék teljes életútját felöleli, szokás „bölcsőtől a sírig” megközelítésnek is nevezni. Környezetmarketing: Olyan felelősségteljes vállalati tevékenység, ahol a vállalat a környezetvédelemben fejlesztési növekedési lehetőséget lát, és azt érvényre juttatja minden tevékenységi területén, fenntartható módon. Azonban a környezetbarát, vagy zöldmarketing magában foglalja olyan termék vagy szolgáltatás előállítását is, amely környezeti előnyökkel rendelkezik és a vállalat versenyképességét javítja. Fogyasztói környezettudatosság növelése: Nemzetközi vizsgálatok támasztják alá, hogy azon réteg, amely igazán elkötelezett a környezettudatosság iránt, elég szűk. Azonban ez a réteg hétköznapi tevékenységéhez tartozik a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés, az energiafelhasználás csökkentése. Alapvetően

64

magasabb árat is hajlandóak a termékekért adni, abban az esetben, ha az környezetbarát. Ez a réteg kellően nagyarányú ahhoz, hogy egyes vállalatok specializálódjanak igényeik kielégítésére. Belső működés újraszervezése: A kifelé történő kommunikáció mellett nagyon fontos, hogy a szervezet a belső működését is környezettudatosan szervezze, és annak végrehajtásában a munkavállalók részt vehessenek. A belső, szervezeti működést, felépítést sok esetben szükséges részben, vagy akár teljesen újraszervezni, amennyiben a szervezet környezettudatosan kívánja tevékenységét folytatni. Ide tartoznak a kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek, energiatakarékos berendezések, világítóeszközök beszerzései is, de ide sorolható a humán erőforrás attitűdjének formálása különböző oktatások, tréningek, továbbképzések keretében, vagy a vezetői példamutató magatartás erősítése is. (Csutora, 2004)

MIKRO- KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE A NAGYVÁLLALATOK EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A Magyarországon működő vállalatok környezeti gyakorlatáról igen kevés rendszerezett információ áll rendelkezésre. Még az egyes iparágak szennyezési adatai sincsenek ágazati szinten aggregálva, holott ezen mutatókat a felügyelőségeknek be kell jelenteni. Még nehezebb az olyan kérdésekre válaszolni, amelyek a hazai ipar környezettudatosságának fokát firtatják. A vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapható teljes kép, ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgoznak (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.), illetve ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. Ez utóbbinak egyik legfőbb letéteményese a különböző vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.), egy kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer. ECONOMICA 2014 3. szám

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe. A vállalatok számára tehát ma már elérhetőek az eszközök, de hogy melyiket választják és azt sikerül-e valóban beépíteniük a mindennapi gyakorlatba, az már koránt sem olyan egyértelmű. Leginkább a vállalat méretétől, tevékenységétől, nem utolsó sorban pedig a vezetőktől és a környezeti vagy CSR szakemberektől függ. Az eszközök legnagyobb előnye, hogy megfoghatóak, s hatékonyan szolgálják kitűzött céljukat. A korábban említett ISO 14001 szabvány és az EMAS rendelet például a környezettel kapcsolatos hatások jobb kézbentartását, a környezeti tényezők szisztematikus felmérését, célok kitűzését, programok és felelősök kinevezését célozza meg. A környezetbarát irányítás szempontjából a vállalkozások lehetőségei a vállalkozás méretétől függően változhatnak. A korábban részletezett tevékenységek úgy, mint a tanúsítványok megszerzése, a szabványok bevezetése, az irányítási rendszerek, a termékcímkézés, hulladék-minimalizálás, öko-marketing bevezetése a környezeti kommunikáció, fenntarthatósági jelentés elkészítése, életciklus-elemzés, környezeti-teljesítményértékelés külön-külön és együttesen is alkalmazható a gyakorlatban, azonban ezek többnyire növelik a vállalkozások ráfordításait. Vannak olyan lehetőségek is, amelyek a ráfordításokat és költségeket képesek csökkenteni. Ide sorolhatóak az elektromos energia-, víz-, földgázfelhasználásból adódó emissziók, az adminisztratív területeken keletkező papírhulladék, a gépjárművek káros anyag kibocsátásának csökkentésére vonatkozó lehetőségek. A mikro-kis- és középvállalkozások mozgástere árbevételükből adódóan jóval kisebb, mint a nagyvállalatoké. Számukra többnyire a kisebb


anyagi ráfordítással járó lehetőségek a mérvadóak, úgy mint:  elektromos energia felhasználásának csökkentése,  vízfelhasználás csökkentése,  földgáz felhasználásának csökkentése,  papírfelhasználás, papírhulladék keletkezésének csökkentése,  tisztább termelés.  hulladék-minimalizálás. A nagyvállalatok ezzel szemben nagyobb anyagi ráfordításokkal járó lehetőségekkel is élhetnek:  Környezetközpontú Irányítási Rendszer kidolgozása, tanúsítása  továbbképzések a dolgozók és a vezetők számára  öko-marketing, öko-címkézés  környezetbarát termékfejlesztés  életciklus-elemzés készítése  géppark cseréje kevésbé környezetterhelő gépekre  létesítményüzemeltetés (klímaberendezés, párásító berendezés, kompresszorok felhasználásának) optimalizálása  szimbiózis kialakítása más nagyvállalatokkal (ipari ökológia)

EGY IRODA KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az alapvető különbség a vállalkozások méretétől függően az elért hatás mértéke. Nagy létszámmal működő szervezet (nagyvállalat, multinacionális vállalat) csökkentési törekvéseinek hatása eredményesebbnek tűnhet, mint egy kisebb (mikro-kis és közép) vállalkozás intézkedése által elért emisszió-csökkenés. A következőkben a felelősségvállalás fontosságára egy irodai tevékenységet végző szervezet felépítésén keresztül világítok rá. 2

A kalkuláció során az alap épület egy 100 m területen lévő irodai tevékenységet folytató 5 alkalmazottal dolgozó szervezet telephelye, amely hagyományos izzókat használ, földgázzal fűt, és elektromos árammal melegíti a vizet, energiatakarékos berendezéseket egyáltalán nem alkalmaz.

65

Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei Az irodaházban a dolgozók rendelkezésére áll egy teakonyha, két mosdóhelyiség, és egy raktárhelyiség. Ezen helyiségek hagyományos izzóval vannak megvilágítva és a közlekedő folyosón is található megvilágítás (lásd 1. ábra)

ÉVES DÍJAK ÉS A RÁFORDÍTÁSOK HATÁSA

1. ábra: Az irodai tevékenységet végző szervezet telephelyének vázlata (saját szerkesztés – 2014)

A műszakrend 8-16 óráig tart, hétfőtől péntekig, éves 260 munkanappal számolva. Minden dolgozó rendelkezik egy számítógéppel, egy telefonnal, egy helyi megvilágítással, és az irodában van egy multifunkcionális nyomtató.

Az alábbi feltételek mellett az északmagyarországi régió átlagárait figyelembe véve az éves költségek, és a szén-dioxid kibocsátás alakulását szemlélteti a 1. táblázat. A különböző energiatakarékos berendezések beszerzésének költségét a 3. táblázat szemlélteti. Az eszközök beszerzése 11 darab 15W teljesítményű izzóra, 3 darab perlátorra, 1 darab időkapcsoló órára, 1 darab fény-és mozgásérzékelő eszközre, és 1 tekercs hőtükör fóliára terjed ki.

1. táblázat: Villamos energia felhasználás költségei Forrás: saját adatgyűjtés és szerkesztés, 2014

2. táblázat: Éves díjak a ráfordítások előtt Forrás: saját adatgyűjtés és szerkesztés, 2014

3. táblázat: zoldbolt.hu és zoldpolc.hu webshop 2014-ben érvényes árai Forrás: saját adatgyűjtés és szerkesztés, 2014

66



A beruházások hatására az éves költségek alakulását a 4. táblázat mutatja, amely alapján megállapítható, hogy a közvetlenül a felhaszná lásból adódó éves megtakarítás megközelíti a

91 ezer Forintot, a számlázás során felmerülő egyéb, felhasználás alapján elszámolt költségekkel együtt pedig eléri a 120 ezer Forintot.

4. táblázat: Éves díjak alakulása a ráfordítások hatására Forrás: saját adatgyűjtés és szerkesztés, 2014

1. ábra: Emisszió csökkentésre irányuló beruházások megtérülése (saját szerk. 2014)

2. ábra: Szén-dioxid kibocsátás változása a beruházások hatására (saját szerk. 2014)


67

Gál Zsuzsa: Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei A bemutatott ráfordítások a fény-és mozgásérzékelő kivételével 9 hónapon belül megtérülnek, így jelentős megtakarítást eredményeznek a szervezet számára. A 3. ábra szemlélteti a megtérülések időtartamát. Látható, hogy a vízperlátorok 2 hónapon belül, az időkapcsoló és az izzók cseréje pedig 4 hónapon belül megtérülnek, egy éven túli megtérüléssel jelen kalkulációban kizárólag a fény-és mozgásérzékelő eszköz beszerzése esetén számolhatunk. A károsanyag-kibocsátás a ráfordításokkal és az energiafelhasználás csökkentésével párhuzamosan csökken, ahogyan azt a 4. ábra is mutatja. Egy év alatt az elektromos energiafelhasználásban közel 900 kg, a vízfelhasználásban 20 kg, és a földgázfelhasználásban 200 kg szén-dioxid kibocsátás csökkenés következik be. Ez megközelítőleg 1200 kg csökkenést jelent a szervezet éves karbon-lábnyomának kapcsán.

ÖSSZEFOGLALÁS A kalkuláció rávilágított arra, hogy a szén-dioxid kibocsátás nem csupán termelő tevékenységet végző szervezetek kapcsán merülhet fel, és a szervezetek egyenként is képesek tenni annak érdekében, hogy a környezetterhelés csökkenjen. Bizonyításra került, hogyan járulhat hozzá egy olyan szervezet a légköri szén-dioxid koncentráció csökkentéséhez, amely nem folytat termelő tevékenységet. A ráfordítások minimális növelése mellett a rövid távú gazdasági profit érdekek is érvényesülhetnek, a gazdaság és a környezet közötti összhang megteremthető akár egy irodai tevékenységet végző szervezet esetében is.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK [1.] [2.] [3.] [4.] [5.]

[6.] [7.]

68

A fenntarható fejlődés honlapja, 2014 http://www.ff3.hu/index.html Bunyevácz József (2005): Környezetauditálás, Pécs http://ttk.pte.hu/biologia/zootax/Kornyezeti%20audit/Kornyezet_auditalas_jegyzet.pdf Csigéné Nagypál Noémi (2008): A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és kapcsolódása a fenntarthatósághoz, Bp. Doktori Értekezés, p. 11-39 Csutora Mária – Kerekes Sándor (2004): A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, Bp. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. p. 7-18., p. 22-138 Medvéné Dr. Szabad (2013): A fenntartható fejlődés gazdaságtana http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthato fejl_2/3_4_vallalatok_tarsadalmi_felelossege_csr_es_fenntarthatosag_oYP4oka3rD2yFF3 7.html Tóth Gergely (2007): A valóban felelős vállalat, KÖVET Egyesület p. 60-71 http://www.otlethid.hu/doc/VFV.pdf Termékek (energiatakarékos izzó, vízperlátor, fény-és mozgásérzékelő, időkapcsoló óra, hőtükör fólia): [1.] http://www.fenymasolopapir.com/termekeink [2.] http://www.veddamagyart.info/ [3.] http://www.zoldpolc.hu/ [4.] http://www.zoldbolt.hu/



Gombás Ádám - Sárközi Edit - Kardos Levente - Angyal Zsuzsanna

Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata a területhasználat tükrében Ádám Gombás, Edit Sárközi, Levente Kardos, Zsuzsanna Angyal: Determination of three small streams’ chemical water quality in Budapest Summary The location and development of cities has been influenced basically by various environmental factors. However, the relationship is bilateral, because not only the environment can affect the city, but the city can affect the environment in different ways, depending on recovery. This is especially true in the case of large cities such as Budapest where the different geological, geomorphological, hydrological, soil and bio-geographical conditions can be changed in very small areas, which implies that land use can be also modified as well. The aim of our study was to determine the chemical water quality of three small streams in Budapest which have same water flow and compare the field and the laboratory test results. Between many natural characteristics of these streams similarity is evident, however, several differences were found between the watersheds in terms of human land use. Statistical data analysis was performed as well, which was the aim to explore the relationship between the parameters. Overall, according to our study it can be concluded, the small streams have similar water chemical properties, but some parameters need special attention in the future, because the investigated small streams can be categorized into polluted and sometimes heavily polluted category. Keywords: small streams, water quality, qualification,

ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutatjuk be: Aranyhegyi-patak Hosszúrétipatak és Keserű-ér. A kisvízfolyások különösen érzékenyek a környezetükből érkező, a vízgyűjtő területükről származó diffúz és pontszerű szennyezőforrásokra. Hidrológiai jellemzőik alapján a patakok nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. A vizsgált vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak adódott az elvégzett fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Mindhárom patak tápanyaggal terhelt, amely egyértelműen antropogén hatást mutat.

Budapest köztudottan a vizek városa, talán nincs még egy olyan főváros a Földön, ahol ennyi értékes gyógy- és ásványvizet adó forrás bukkanna felszínre a Duna partján. Ezt az adottságot a római kortól kezdődően, kultúrától függetlenül számtalan gyógyvízforrás és fürdő létesítésével használták ki. A magyar főváros azonban a felszínalatti vizek mellett felszíni vizekben is igen gazdag, egész városrészeknek nevet adó, a területhasználatot régóta meghatározó kisebb-nagyobb vízfolyások futnak a Duna felé. Ezek közül a legjelentősebbek a Gombás-patak, Sződ-Rákos-patak, Szilas-patak, Rákos-patak, Szent János-patak, Bükkös-patak, Dera-patak, Aranyhegyi-patak, Ördögárok, Mogyoródi-patak, Csömöri-patak, Füzes-patak, Benta-patak, Szent László-víz, Váli-víz, Gyálifőcsatorna, a Hosszúréti-patak és a Keserű-ér.

Kulcsszavak: kisvízfolyások, vízminőség, vízminősítés


69

Gombás at all.: Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata… A budai oldalon a Budai-hegységben és a Pilisben eredő, míg a pesti oldalon főleg a Gödöllőidombságból lefutó patakok a jellemzőek. A Duna mellett sokáig ezek a vizek biztosították az egyre növekvő városi népesség ivóvízigényét. Bár Budapest ivóvízellátása ma már nem a felszíni vízkivételre, hanem legnagyobbrészt a partiszűrésű vizekre támaszkodik, napjainkban is fontos feladat a felszíni és felszín alatti vizek monitorozása. A vízbázis védelmének szükségességét természetvédelmi szempontok is indokolják. A felszíni és felszín alatti vizek élőhelyül és tápanyagul szolgálhatnak különleges élőlénytársulásoknak. Sok esetben a védett növények jelenléte a víz megfelelő összetételétől függ és nem egy esetben különleges összetétele miatt maga a víz a természetvédelmi érték. A nagy népsűrűség, a közlekedés, az ipari tevékenység már a 19. század végétől rányomták bélyegüket a vízminőségre. A főváros nagyobb vízfolyásairól folyamatosan készülnek elemzések, de a kisebb erekről, patakokról ritkán látni ilyen tanulmányokat. Ugyanakkor ezek a kisvízfolyások számos esetben sokkal veszélyeztetettebbek lehetnek, hiszen ingadozó vízhozamuk, medrük változó kiépítettsége, a lakosság sok esetben illegális használata (hulladéklerakás, csatornabevezetés) miatt akár nagyobb szennyezések is észrevételnek maradhatnak. Éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak ezeknek a kisvízfolyásoknak a folyamatos vizsgálatát, monitorozását, a területhasználat értékelését.

A MINTATERÜLETEK LEÍRÁSA Tanulmányunkban három, a főváros budai oldalán folyó, majd a Dunába torkolló kisvízfolyás vízminőségét vizsgáltuk (1. ábra). A három vizsgált patak hidrográfiai, hidrológiai viszonyai (hossz, vízhozam, vízgyűjtő terület) nagyon hasonlóak, de a folyásuk mentén megfigyelt területhasználatban sok esetben különbségeket

70

tapasztaltunk. Az Aranyhegyi-patak (más néven Filatori-árok) a Pilis hegység déli hegységperemén feltörő karsztforrások vizét és a Budaihegység északi lejtőinek csapadékvizét gyűjti össze és vezeti a Dunába az Északi összekötő vasúti híd felett. A budai oldal állandó jellegű vízfolyásai közül az Aranyhegyi-patak a legna2 gyobb, melynek vízgyűjtőterülete 120 km , hossza 24 km, fő forrása pedig Pilisszántó felett, a Pilis délkeleti lejtőjén van (Pécsi, 1958). A 17 km hosszú Hosszúréti-patak a torbágyi erdőből ered, majd Biatorbágy, és Budakeszi területét érintve folyik a Törökbálinti-tóba. Ezután Törökbálinton, Budaörsön és Budapest XI. kerületén keresztül halad tovább, majd Budapest XXII. kerületét érintve torkollik a Dunába a Csepelsziget északi részénél. Három mellékága van: a Budaörsi-mellékág, a Budakeszi-árok, és a Törökbálinti-mellékág, melyek időszakosak, száraz időben kiszáradnak. Teljes vízgyűjtő 2 területe 114 km . A Keserű-ér a Rupp-hegyről ered, Budapest XI. kerületét a kerület északnyugati részén éri el, majd a Kőérberki útnál keletre fordulva halad a Duna felé. Hossza 14 2 km, vízgyűjtő területe 101 km (Baktai, 1974).

1. ábra: A vizsgált vízfolyások Mindhárom vízfolyásnál elmondható, hogy vízminőségüket a vízgyűjtő területük geológiai, vízrajzi és biológiai adottságain túl igen jelentősen az emberi hatások is meghatározzák. Általánosságban elmondható, hogy a vízfolyások vízgyűjtő területét mészkő és dolomit alkotja, melyre harmadidőszaki képződmények rakódtak. ECONOMICA 2014 3. szám

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés Szintén mindhárom vízfolyásra jellemző, hogy folyásuk kisebb-nagyobb részén védett természeti területeken haladnak keresztül. Az Aranyhegyi-patak esetében ezek a védett területek a Budai Tájvédelmi Körzet területére esnek. Ezek közül kiemelkedik a Pilisszentiván mellett emelkedő Kis- és Nagy-Szénás, melyek az egyik leggazdagabb és legértékesebb természeti területek hazánkban. A Hosszúréti-patak és a Keserű-ér esetében pedig az 1982 óta természetvédelmi területnek számító Kőérberki szikes rétet lehet említeni, mely magában foglalja a keserűvíz kutak területét is. Itt található Budapestnek és környékének egyetlen szikes élővilága, mely a geológiai adottságai és az értékes növénytársulása mellett zoológiai értéket is képvisel (Zolnay, 1971).

TERÜLETHASZNÁLAT A vizsgált vízfolyások mindegyike Budapest nagy népsűrűségű és változatos területhasználatú területein haladnak keresztül, így azok vízminőségét a természetes geológiai tényezőkön kívül számos antropogén hatás is alakítja. A természetes és mesterséges befolyások és a talajvízből történő feltöltődés hatására a patakvizeknek nemcsak a mennyisége nő, de a hozzáadódó víztömegek a saját karakterükre formálják a vízfolyásokat. Mindhárom pataknál jelentős potenciális szennyező hatásnak bizonyul a közlekedés, hiszen országos jelentőségű utakat, vasutakat kereszteznek. Az Aranyhegyipatak esetén a 10. és a 11. főutat, és a Budapest-Esztergom vasútvonalat lehet említeni, míg a két XI. kerületi vízfolyásnál az M1-M7 autópályák és a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal hatása játszik szerepet a vízminőség alakulásában. Szintén potenciális szennyezőként említhetjük a területek beépítettségét, amely a 20. század második felétől vált jelentőssé a főváros vizsgált területein. Ezeken a területeken a csatornahálózat kiépítése csak az 1990-es években kezdődött meg, így ez előtt igen nagy volt a patakok ilyen irányú terhelése. A csatornázottság megjelenésével párhuzamosan helyi szennyvíztisztító telepeket is több helyen építettek, bár ezek hatásfoka a vízminőségi adatokat látva sok esetben megkérdőjelezECONOMICA 2014 3. szám

hető. Szintén minden vizsgált vízfolyás mentén megfigyeltünk illegális kommunális hulladéklerakókat, amelyek a meder közvetlen közelében, sőt több esetben közvetlenül a mederben szennyezik a vizet. Minden patak mellett jellemző mezőgazdasági, ipari, illetve szolgáltató tevékenység is, ezek profiljuktól függően szintén potenciális szennyező forrásnak számítanak. A leggyakrabban előforduló hatások ezek közül a benzinkutak, illetve autószerelő műhelyek, egykori laktanyák, illetve eltérő kiterjedésű és hasznosítású mezőgazdasági terültek.

MINTAVÉTEL A mintavételezés minden vizsgált vízfolyás esetén egy éven keresztül, negyedévenként történt 2013-ban és 2014-ben. Igyekeztünk a mintavételezést egymáshoz minél közelebbi időpontokban megvalósítani, így az időjárási körülmények is nagyon hasonlóak voltak egymáshoz. A mintavételezést mindhárom patak esetében terepbejárás előzte meg, ahol felmértük azokat az esetleges szennyező forrásokat, amelyek hatással lehetnek a vízfolyásokra. Ennek alapján az Aranyhegyipatak esetében 19, a Keserű-ér esetében 12, míg a Hosszúréti-patak esetében 10 pontból történt a mintavétel.

TEREPI MÉRÉSEK A vízminőséget terepi, és a mintavételezés után laboratóriumi vizsgálatokkal határoztuk meg. A mintavételezésekkel egy időben terepi méréseket is végeztünk. A terepen vízhőmérséklet, fajlagos vezetőképesség, pH, oldott oxigéntartalom és vízhozam meghatározására került sor (Angyal, 2012). A patakvíz hőmérsékletének megállapításához Adwa AD32-es és Adwa AD14-es kézi műszerekkel mértük meg a víz hőmérsékletét, majd a kapott értékeket átlagoltuk. A fajlagos vezetőképesség mérésére egy Adwa AD32 típusú kézi konduktométer műszert használtunk. A vizek fajlagos vezetőképességének mérésével információt kaphatunk arról, hogy a felszíni vizek mennyi disszociációra képes, szervetlen komponenst tartalmaznak, így tehát

71

Gombás at all.: Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata… a víz összes sótartalmára is következtethetünk. (Percsich, 2005, Angyal, 2012). A vizek pH-értékének meghatározására egy Adwa AD14 típusú műszert alkalmaztuk. A természetes vizek pH értéke általában 4,5 és 8,3 között van, és ezt alapvetően a szén-dioxid, a karbonát- és hidrogénkarbonát-ionok közötti egyensúly, valamint a humin- és fulvinsavak jelenléte határozza meg. A felszíni vizek hidrogénkarbonát-tartalmuknál fogva hidrolízis következtében általában lúgos kémhatásúak (Stelczer, 2000, Moser – Pálmai, 2006). A patakvíz oxigéntelítettségének meghatározására is sor került, melyhez egy Visocolor® oldott oxigén SA 10 tesztkészletet használtunk. Az oxigéntelítettség a mérés során meghatározott oxigéntartalmat a mért vízhőmérsékleten elméletileg maximálisan oldható oxigénkoncentrációhoz viszonyítva adja meg százalékban (Stelczer, 2000, Percsich, 2005, Moser – Pálmai, 2006). Az oldott oxigéntartalom meghatározására jodometriás módszert alkalmaztunk, melynek kidolgozása Winkler Lajos nevéhez fűződik. Az oldott oxigéntartalom meghatározásának lényege, hogy lúgos közegben a mangán(II)-ion 2+ (Mn ) reakcióba lép az oldott oxigénnel, miközben pelyhes Mn(IV)-oxihidroxid (MnO(OH)2) csapadék képződik.

LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK A laboratóriumi méréseket a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén végeztük el. A terepi mérések eredményeivel való összehasonlítás érdekében a laboratóriumban is elvégeztük a vízminták hőmérsékletének, vezetőképességének, kémhatásának és összes só tartalmának mérését egy Mettler-Toledo típusú mérőműszerrel. A laboratóriumban továbbá nitrát-, vas-, mangán-, foszfát-, szulfát-, nitrit-, ammónium-, nátrium- és kloridtartalom, valamint lúgosság, összes keménység és kémiai oxigénigény meghatározására került sor. A vízminták nagy lebegőanyag-tartalma miatt a mintákat szűrőpapírral leszűrtük és közvetlenül a mérések előtt homogenizáltuk. A nitrát-, vas- és mangántartalom determinálást

72

Visocolor® ECO gyorstesztekkel és Photometer PF-12 típusú készülékkel végeztük el. A vízminták nitrit-, foszfát-, szulfát- és ammóniumtartalmát meghatározott hullámhosszon Spektrofotométer SP-830 típusú műszerrel határoztuk meg. A vízminták kloridion-tartalmát, összes keménységét, lúgosságát és kémiai oxigénigényét (KOIp) titrálással határoztuk meg. A KOIp mérés kivételével a titrálások során párhuzamos méréseket végeztük, tehát minden egyes vízmintán kétszer végeztük el a titrálásos módszert és a mérőoldat fogyására kapott eredményeket átlagoltuk. A vizek összes keménységének meghatározására komplexometriás módszert alkalmaztunk. A lúgosság meghatározása szintén titrálásos módszerrel történt. A nátriumtartalmat lángfotometriás módszerrel határoztuk meg.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A vizsgált paraméterek eredményei alapján a vízminőségi osztályba sorolást az MSZ 12749-es szabvány lapján végeztük. A Keserű-ér eredményeit megvizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált kísérleti periódus alatt a kémhatás mindvégig az I. osztályú, a vezetőképesség szinte végig V. osztályú, míg az oldott oxigén koncentrációja III. osztályú kategóriába tartozott. A víz igen erősen kemény, amely a terület geológiai eredetével magyarázható. A nagy sótartalom egyfelől geológia eredetű, másfelől az antropogén hatásokat jelzi. Az antropogén hatásokat jelzi a tápanyag háztartás mutatóinak (ammónium-, nitrit, nitrát-nitrogén) jelentős változása is (1. táblázat). A nitrogén háztartás mutatói alapján arra következtethetünk, hogy a vizsgált időszakokban zajlott az ammónifikáció és az azt követő nitrifikáció is, azaz rendelkezésre állt könnyen lebontható szerves nitrogénforrás, amely a nem megfelelően kialakított szennyvízelvezetéssel magyarázható. Egyetlen periódus alatt (IV. negyed év) nőtt meg a nitrát-N koncentrációja számottevően, ezt a 2013-as év eleji műtrágyázással hozzuk összefüggésbe.



1. táblázat: A Keserű-ér vízminőségi adatai és értékelésük megjegyzés: az átlagok utáni szám zárójelben a vízminőségi osztály megjelölése az MSZ 12749-es szabvány alapján.

SPSS programcsaláddal történt kiértékelés alapján megállapítható, hogy az összes sótartaom és a fajlagos vezetőképesség között (R=1,000, p<0,01), a sótartalom és a kloridion koncentráció között (R=0,837, p<0,01), valamint a sótartalom és a szulfátion koncentráció között (R=0,679, p<0,01) erős, szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki. Míg a sótartalom és a foszfátion koncentráció között nem mutattunk ki számot

tevő kapcsolatot (R=0,039, p=0,811). Megállapítható, hogy az összes sótartalom anion összetevői között a kloridion és a szulfátion jelentős szerepet tölt be. A Hosszúréti-patak vízminőségi adatai alapján is hasonló képet kaptunk a patakról, mint a Keserű-ér vizsgálata során, de bizonyos esetekben a legszennyezettebb vízminőséget tapasztaltunk a nitrogén komponensekre vonatkozóan (2. táblázat).

2. táblázat: A Hosszúréti-patak vízminőségi adatai és értékelésük megjegyzés: az átlagok utáni szám zárójelben a vízminőségi osztály megjelölése az MSZ 12749-es szabvány alapján.

3. táblázat: Az Aranyhegyi-patak vízminőségi adatai és értékelésük megjegyzés: az átlagok utáni szám zárójelben a vízminőségi osztály megjelölése az MSZ 12749-es szabvány alapján, n. a. = nincsen adat.

A víz kémhatása egyetlen egy kísérleti periódus alatt volt II. osztályú, a többi periódusban mindvégig I. osztályú volt. A fajlagos vezetőkéECONOMICA 2014 3. szám

pesség (összes só tartalom) alapján szennyezett, erősen szennyezett kategóriába sorolható. Hosszúréti-patak vízminőségi adatai alapján

73

Gombás at all.: Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata… jelentősen nagyobb ammónium-nitrogén koncentrációkat tapasztaltunk, mint a Keserű-ér esetében, ezeket továbbra is szerves eredetű szennyezéssel, a nem megfelelően kialakított csatornázással, illetve fokozottabb ammónium tartalmú műtrágyák használatával magyarázzuk. A vizsgált víztestben zajlik az ammónifikáció és lassabban a nitrifikáció folyamata is, ezt támasztja alá a megnövekedett nitrit-nitrogén értékek, valamint a kisebb oldott oxigén koncentrációk is. A víztest igen keménynek tekinthető az összes keménység mérések alapján, amely geológia eredetű. A Hosszréti-patak adatai esetén is elvégeztük a korrelációs vizsgálatokat. Az összes sótartalom és a fajlagos vezetőképesség között (R=0,999, p<0,01), a sótartalom és a kloridion koncentráció között (R=0,652, p<0,01), valamint a sótartalom és a szulfátion koncentráció között (R=0,775, p<0,01) erős, szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki ezen patak esetében is. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a víztest aniontartalmának kialakításában a kloridionnak és a szulfátionnak kiemelkedő szerepe van. A foszfátion korrelációs adata jelentősen eltér (R=-0,323, p=0,042) a Keserű-ér adatához viszonyítva. A mért koncentrációk is nagyobbak, így a foszfátion jelenléte növelheti a trofitási fokot, amely szélsőséges esetekben (további oldott oxigén koncentráció csökkenés mellett) kedvezőtlenül befolyásolhatja a patak vízminőségét. A foszfátion koncentráció növekedést a kiskertek mezőgazdasági tevékenységével és a hiányos csatornázással magyarázhatjuk. Az Aranyhegyi-patak mérési adatainak értékelését a 3. táblázat tartalmazza. A kémhatás hasonlóképpen alakult, mint a Hosszúréti-patak esetén, egyetlenegy esetben volt II. osztályú, a többi periódus alatt kiváló (I.) vízminőségi kategóriába tartozott. Az összes sótartalom tekintetében sem tapasztaltunk eltérést, IV., szennyezett vízminőségi osztályba sorolható, ugyanúgy, mint a Hosszúréti-patak. Az adatok alapján továbbra is megfigyelhető, ugyan kisebb mértékben a szerves nitrogénformák bejutása a víztestbe, ahol az ammonifikáció eredményeképpen nagy az ammónium-nitrogén koncent-

74

rációja. A nitrifikáció ebben a víztestben is zajlik, ezt támasztják alá a nitrit-nitrogén koncentrációk adatai is. Megállapítható, hogy a nitrit-nitrogén koncentráció esetén a másik két víztesthez képest kisebb koncentrációt figyelhetünk meg. Kiemelendő, hogy a műtrágya eredetű ammónium-nitrogén jelentősebb forrás lehet ennél a pataknál, mint a másik két patak esetén. Figyelemre méltó, hogy minden kísérleti periódusunk alatt a nagy oldott oxigén koncentráció, amely a patak viszonylag jó állapotát jellemzi. Az SPSS korrelációs vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a sótartalom pozitív szignifikáns korrelációt mutat a nitrát-nitrogén (R=0,454, p=0,015), a nitrit-nitrogén (R=0,764, p<0,01), az ammónium-nitrogén (R=0,281, p=0,02), valamint a kloridion koncentrációval (R=0,941, p<0,01). Ezen korrelációk figyelembevételével megállapítható, hogy a sókoncentráció kialakításában, az anionok esetén a nitrátion, a nitrition és a kloridion a kiemelendő komponens. A foszfátion esetében továbbra sem találtunk megfelelő korrelációt (R=-0,092, p=0,51). Az összes sótartalom és a fajlagos vezetőképesség között továbbra is kimutattuk a szoros korrelációt (R=0,999, p<0,01). A három patak vízminőségi adatainak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a túlnyomó részben kémhatás szempontjából kiváló vízminőségi osztályba sorolható vízben jelentős oldott só koncentráció található, amely egyértelműen antropogén (pl.: műtrágyázás) hatásokat jelez. Az átlag értékek rendre szennyezett (IV.), erősen szennyezett (V.) kategóriákban sorolhatók. Az oldott oxigén koncentráció esetén kiemelkedően kedvező helyzetet (I. vízminőségi osztály) az Aranyhegyi-patak esetében tapasztaltunk, itt feltételezhetően kevesebb szerves szennyező anyag éri a víztestet. A tápanyagháztartás mutatói alapján némi eltérések mellett kijelenthetjük, hogy minden vízben jelentős az ammónifikáció és az azt követő nitrifikáció folyamata is. A legkisebb foszfátion koncentráció az Aranyhegyi-patakban mértünk. Ez is megerősíti, hogy a három víztest közül a vizsgált paramétereink alapján ezen patak


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés vízminősége a legkedvezőbb (a besorolás alapján 7 esetben I. osztályú a vizsgált paraméter). Mindhárom patak adatainak elemzése során korrelációs vizsgálatokat is végeztünk. Az összes patak adat összesítésének korrelációs elemzése során továbbra is erős szignifikáns kapcsolatot találtunk a fajlagos vezetőképesség és az összes só tartalom (R=1,000, p<0,01), valamint az összes sótartalom és a kloridion (R=0,821, p<0,01), valamint az összes sótartalom és a szulfátion (R=0,716, p<0,01) között. A sótartalom és a foszfátion koncentráció között kimutatható kapcsolatot nem tapasztaltunk (R=0,137, p=0,114). Megállapítható, hogy a sótartalom alakításában az anionok közül a kloridion és a szulfátion a meghatározó komponens. A korrelációs vizsgálataink során az összes keménység és a nátriumion koncentráció között erős, szignifikáns kapcsolatot találtunk (R=0,481, p<0,01), azaz a kalcium- és magnéziumionok mellett jelentős a nátriumion mennyisége is, amely kísérője a keménységet okozó komponenseknek. Ez a területek geológiai eredetével magyarázhatóak. A patak vízminőségének célzott, további analitikai vizsgálata (pl.: nehézfémek, TOC) szükséges lehet a szennyező források és komponensek még pontosabb meghatározásához.

ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutattuk be. Bár a hidrológiai jellemzői a patakoknak nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. Ennek ellenére a vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak tekinthető, bár több esetben az Aranyhegyi-patak vízminőségi mutatói a legkedvezőbbek (pl. oldott oxigén esetén első osztályú) (MSZ 12749). Mindhárom patak tápanyaggal terhelt (főleg nitrogén komponensek), amely egyértelműen antropogén hatást mutat. Véleményünk szerint ezeknek a szennyezéseknek két forrása van: a több esetben közvetlenül a patak partja mellett található kiskertek mezőgazdasági tevékenysége (műtrágya), valamint a nem megfelelően kialakított vagy hiányos szennyvíz-elvezetés. A vízminőséget kedvezőtlenül befolyásoló nitrogén komponensek víztestekbe történő bejutása miatt kiemelten fontosnak tartjuk a háztáji termelés megfelelő műtrágyafelhasználását, illetve a csatornahálózat további fejlesztését, az illegális bevezetések megszűntetését.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

Angyal Zsuzsanna: Környezettudományi terepgyakorlat. Typotex Kiadó, Budapest, 2012, 290 p. Baktai Ferenc.: „Budapest kapujában” – A XI. kerület krónikája. XI. Kerületi Tanács, Budapest, 1974. Budapest Főváros Önkormányzata: Budapest környezeti állapotértékelése. Budapest, 2013, 126 p. Moser Miklós – Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 512p. MSZ 12749-1993: Quality of surfacewater, quality characteristics and classification Percsich K.: Bevezetés a vízanalitikába. SZIE MKK, Gödöllő, 2005, 159p. Pécsi Márton: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 744p. Seifer Tibor: A főváros nyugati kapuja – Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Budapest, 1998, 67-84p. Stelczer K: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000, 411p. Zolnay Viktor.: A XI. kerület (Gellérthegy, Lágymányos, Kelenföld, Sasad) története. XI. kerületi Tanács, Budapest, 1971, 62-131p.


75

Karlik – Papp – Angyal - Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban …

Karlik Máté - Papp Richárd Zoltán - Angyal Zsuzsanna1

Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban Budapest XI. Kerületében Máté Karlik - Zoltán Richárd - Papp, Zsuzsanna - Angyal: Examination of the heavy metal contant in urban soils in district XI. in Budapest Summary The soils contaminant content is influenced mostly in the cities by antrophogenic effects, such as building operations, vehicular traffic, inefficient saverage or drainage problems, when different materials add to the soil. These materials location and movements are changing continuously in soils. The pollution degree depends on the distance from the surface, the composotion of the soil, the effect rate, the thickness of soil, the composition and proportion of soil-forming minerals. In our study the heavy metal contant in urban soils was examined in district XI. in Budapest, based on different chemical and mineralogical properties of soils Keywords: antrophogenic effects, soil pollution, urban soils

ÖSSZEFOGLALÓ A talajok szennyezőanyag-tartalmát leginkább az antropogén hatások befolyásolják, a nagyvárosokban elsősorban az építkezések, közúti forgalom, a nem megfelelő csatornázás, az esetleges csatornatörésekkor talajba kerülő különböző anyagok. Ezen anyagok elhelyezkedése, mozgása a talajban folyton változik, függ a szennyezés mértéke függ a felszíntől való távolságtól, a talaj összetételétől, a hatás mértékétől, a talaj vastagságától, a talajt alkotó ásványok összetételétől és azok arányától, stb. Tanulmányunkban Budapest XI. kerületének városi talajaiban lévő nehézfémtartalmat vizsgáztuk a talajok különböző kémiai és ásványtani tulajdonságai alapján. A munkánk során bizonyítást nyert, hogy az erős antropogén hatás alatt álló városi talajokban a határértékeket többszörösen meghaladó króm tartalom is előfordulhat, amely komoly aggodalomra adhat okot. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenhetjük, hogy a szennyező anyagok nem természetes eredetűek, minden esetben valamilyen emberi tevékenységre vezethetők vissza. A SEM-EDX mérésekből arra következhetünk, hogy a mért nehézfémek a talajokban elemhelyettesítésként vannak jelen,

76

vagy egyes agyagásványokba épülve, illetve azok felületén dúsulhatnak. Kulcsszavak: városi talajok, szilárd szennyező anyagok, antropogén hatás, talajszennyezés

BEVEZETÉS Az ezredfordulón túllépve a túlzott mértékű népességnövekedés és az ezzel járó folyamatok – az ipar és ennek révén a különböző kemikáliák térhódítása, a természetes élőhelyek pusztulása, átalakulása, a városi területek növekedése – jellemzőek. Nem kivétel ez alól Budapest sem, amely egyedülálló természeti és környezeti értékeivel (földtani, növény- és állattani értékek) igen különlegesnek számít Európában. A fővárosban él az ország lakosságának kb. 20%-a, és emiatt a népességkoncentráció miatt jelentős a szennyezés kibocsátásának mértéke és a szennyezésben érintett személyek köre is. Ha a városi szennyezés szóba kerül, a legtöbben a légszennyezésre, esetleg a természetes vizekbe kerülő szennyező anyagok hatásaira gondolnak, pedig a városi talajokat ugyanúgy érintik ezek a hatások, ráadásul a levegővel és a vízzel szemben a talajok hosszú időn keresztül képesek megőrizni azokat. Az eddigi talajtani kutatá


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés sok a természetes talajokra fektették a hangsúlyt, pedig a fokozódó városiasodás és az ennek következtében fellépő antropogén talajmódosító tényezők idézik elő a területre jellemző eredeti talajok módosulását. Az urbanizáció következtében elkerülhetetlen a talajok degradációja, szennyeződése, pedig a városi életminőség nagyban függ a talajok állapotától is. Budapest ideális mintaterületnek bizonyul az antropogén talajok vizsgálatának szempontjából, hiszen az intenzív emberi tevékenység következtében a természetes talajok jelentősen átformálódtak. A közlekedési és az ipari jellegű kibocsátások miatt a talajok és a zöld területek szennyezettek lehetnek, de terheli őket a nedves és a száraz ülepedés, a hulladéklerakás, a különböző vízszennyeződések, valamint a téli időszakban jelentős a közlekedési utak jégtelenítése miatt a sókoncentráció.

A VÁROSI TALAJOK FOGALMA, JELLEMZÉSE Stefanovits P. (1999) definíciója szerint a talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. A városi talajok kategóriájába mindazok a városi vagy külvárosi talajok beletartoznak, amelyek nem mezőgazdasági jellegű emberi tevékenység hatására módosultak, és több mint 50 cm vastag olyan felszíni réteggel rendelkeznek, amelyet felszíni keveredés, feltöltés, vagy szennyeződés eredményezett (Bockheim, 1974). Az urbanizáció következtében a városokban található talajformációkra jelentős technogén és antropogén hatás jellemző. Az antropogén hatásnak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a flóra és a fauna is jelentős módosuláson megy keresztül (Patterson et al, 1980). Az urbanizáció természetes talajtakaróra gyakorolt módosító hatását az elmúlt évtizedekben ECONOMICA 2014 3. szám

többen is vizsgálták (Craul – Klein, 1980., Patterson, 1976, Simpson, 1996). Leggyakoribb és legszembetűnőbb a talajok eltűnése mesterséges anyaggal történő lefedés, más helyre történő szállítás vagy pusztulás következtében. A természetes talajoknál tapasztalhatónál nagyobb és kiszámíthatatlanabb változékonyság a jellemző a mesterséges talajok esetén. Nagy a műtermék-tartalmuk, míg a szervesanyagtartalom rendkívül kicsi, mely kedvezőtlen az aggregációnak és a talajorganizmusok tevékenységét is csökkenti. A különféle nyomóerőknek köszönhető nagyfokú a tömörödöttség, a csökkent pórustér következtében nagyfokú a tömörödöttség, a csökkent pórustér következtében a természetes talajokétól eltérő, leromlott szerkezettel rendelkeznek. Ennek következtében a talaj vízháztartása módosul és korlátozott szellőzése jellemző. A felsoroltak negatív hatást gyakorolnak a vegetációra. Megfigyelhető a talajkémiai tulajdonságok változatossága a szelvények mentén és horizontálisan is, valamint a szerves és a szervetlen szennyezők felhalmozódása a talajokban. A különböző városspecifikus degradációs folyamatok következtében a centrum felé haladva fokozatosan csorbul a városi talajok multifukcionalitása, nem képes ellátni a természetes talajokra jellemző funkciókat. A város központjában a talajhasználat sokkal szerteágazóbb, az eredeti funkciók elvesztésével új, csak az antropogén talajokra jellemző funkciók jelennek meg. Itt valósul meg a közlekedés, otthont ad az ipari területeknek, lakó- és közszolgálati épületeknek, hulladéklerakóknak, temetőknek, kiskerteknek. A városon kívüli területek talajhasználata inkább a mező-és erdőgazdaságra és a rekreációs területek biztosítására korlátozódik. Lehmann – Star (2007) szerint a városi talajok különböző funkciókkal bírnak. „Hasznos” funkcióhoz tartozik az a tulajdonságuk, hogy gyümölcsöt, zöldséget és fűszernövényeket biztosítanak a városi élelmiszerellátás számára. Léteznek az infrastruktúrához fűződő funkciók, például helyszínt szolgáltatnak a különböző rekreációs és sport tevékenységekhez. Katasztrófa elhárításban nyújtott funkcióikhoz tartozik a

77

Karlik – Papp – Angyal - Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban … szennyezőanyagok visszatartása, immobilizálása, vagy az esővíz- és árvízvédelem elősegítése a magukba szívott víz által. A városi környezet minőségére is hatással vannak: pufferelik a hőmérséklet- és nedvességviszonyokat, főként a párologtatás általi hűtésen keresztül; csökkentik a szén-dioxid légköri koncentrációját a szén megkötése által; a levegőben lévő port csapdába ejtik; valamint közegül szolgálnak a ruderális növényzetnek és a különböző parkoknak, zöld területeknek. A talajok mindemellett történeti archívumként is szolgálnak.

A VÁROSI TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI A talajok pH-ja a talajoldat hidrogénion koncentrációját jelenti, meghatározza a tápanyagok mennyiségét, formáját és elérhetőségét. Optimálisnak az 5,5 és 7 közötti pH mondható (Ross, 1989), mivel ebben a tartományban a tápanyagok többsége felvehető formában található. Az antropogén talajok kémhatása többnyire lúgos tartományba esik, mely több tényezőnek köszönhető. Egyik ok a télen az utak jégtelenítésére használt kalcium- vagy nátrium-klorid. A konyhasó használata több negatív folyamatot is eredményez: megváltoztatja a talajt, a rajta lévő növényzetet, hatással van ezen kívül a talajvízre is. A nátriumion diszpergálja a talajkolloidokat, így azok mobilissá válnak, a talaj képlékennyé válik és kedvezőtlen szerkezet alakul ki, felgyorsul az erózió. Ezen ionok más ionokhoz viszonyított megemelkedett aránya egyensúlytalanságot eredményez és megakadályozza a növényi gyökerek anyagfelvételét. A lúgos kémhatás másik oka, hogy az építkezéseken CaCO3 tartalmú anyagokat is felhasználnak, amikből kalcium oldódhat ki, valamint ha nyáron az öntözés során a növényzetet kalciummal dúsított vízzel locsolják (Nagy, 2008). Ezt az ún. mészkedvelő növények (Carex flacca, Clematis vitalba, Polemonium caerulea, Centarium erythraea) megjelenése kiválóan indukálja. A nehézfémek természetes körülmények között is előfordulnak környezetünkben, leginkább a

78

feltalajban akkumulálódnak talajkolloidokhoz kötődve. A talaj pH-ja, az agyagásványok és a szerves anyagok adszorpciós képessége befolyásolja oldatba kerülésüket és így elérhetőségüket. A talaj egy ideig pufferként viselkedik, megköti a nehézfémeket, de ha a szennyezés meghaladja annak pufferkapacitását, akkor a növények számára könnyen felvehetővé válnak a toxikus vegyületek. Az 1960-as évek kutatásai megállapították, hogy a közlekedés okozta légszennyezettség, az ipari és kommunális hulladékok hatására megnövekedett a talajokban található nehézfémek mennyisége. A nagyvárosok a szennyezőanyagok gyűjtőmedencéjévé váltak, a környezeti szennyezők kiváló indikátorainak számítanak (Bacon et. al., 1992). Az urbanizáció természetes talajtakaróra gyakorolt módosító hatását Simspon (1996), Craul és Klein (1980), Patterson (1976) foglalták össze. Ilyen hatás a szerves anyag lebomlási sebességének és a növények számára felvehető tápanyagok mennyiségének megváltozása. A városi talajokra jellemző az alacsony szervesanyagtartalom, mely az aggregációnak nem kedvez, és egyben csökkenti a talajban élő mikroorganizmusok aggregációt befolyásoló tevékenységét. Pedig a szerves anyagoknak fontos szerep jut a tápanyag-szolgáltatásban, a stabil talajszerkezet kialakításában, a megfelelő nedvességmegtartó-képesség elérésében és a szenynyezőanyagok megkötésében is. A globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 78%-áért felelősek a városi régiók, ezért fontos a talajok szervesanyag-tartalma, hiszen ezek képesek a szén-dioxid megkötésére (Lorenz – Lal, 2009). A nagyon fiatal városi talajok szervesanyagtartalmának nagy részét szerves hulladék alkotja, míg a humuszsavak és huminvegyületek – melyek a szennyezőanyagok nagyobb mértékű megkötésére képesek – csak csekély részt képviselnek (Beyer et al., 1995). Fontos tehát a szerves anyagok mennyiségi vizsgálata mellett minőségi értékelésük is, hiszen a talajok tápanyag-szolgáltatásában és a megfelelő talajszerkezet kialakításában a nagy molekulájú, jól humifikált, nagy kondenzációs fokú humusz-


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés anyagok vesznek részt, míg a nyers, még nem humifikált és kalciumhoz nem kötött szerves anyagok szerepe e téren csekély. A humuszminőség meghatározása a humusz stabilitási koefficiens értékének meghatározásával történik (Puskás – Farsang, 2007). Azokon a területeken, ahol nagymértékű az antropogén behatás, ott az aromás vegyületek nagy mennyisége jellemző lehet. Jelentős lehet a metil csoport jelenléte, mely főleg a polietilén és polipropilén bomlásából származhat és ezeken a területeken a műtermékek száma is jelentős (Beyer et al. 1995).

sok pedig nem engedélyeznék a földjükön való fúrást. Így Újbuda Önkormányzatával egyeztetve arrébb helyeztük a mintavételi pontokat oly módon, hogy azok az önkormányzat vagy legalábbis olyan szerv kezelési hatálya alá tartozzanak, mely engedélyezi a mintavételt. Az így meghatározott mintavételi helyszínek az 1. ábrán láthatóak.

MINTAVÉTEL A mintavétel Budapest XI. kerületén belül történt 28 különböző helyszínről. Fontosnak tartottuk, hogy lehetőleg minél több típusú városi talajból vegyünk mintát, hogy a különböző emberi tevékenységek talajra gyakorolt hatását érzékeltetni tudjuk. A XI. kerület ideális terület ilyen szempontból, hiszen a legkülönfélébb területhasználati módok lelhetők fel. A mintavételi pontok kijelölésének első fázisa az volt, hogy a kerület térképét felosztottuk egy 1 km-szer 1 km-es négyzetekből álló rácshálóval, majd az így kialakult négyzetekben véletlenszerűen kiválasztottunk egy-egy pontot. Csak azokból a négyzetekből történt mintavétel, melyek területe több mint 50%-ban a XI. kerület körvonalain belülre esett. Ennek célja az volt, hogy ily módon törekedni tudjunk az egyenletes eloszlásra és térbeli lefedettségre. A kiválasztott mintavételi helyszínek némileg módosításra kerültek, ugyanis a helyszínek pontos meghatározása során kiderült, hogy néhány pont magánterületre esik, a tulajdonoECONOMICA 2014 3. szám

1. ábra - Mintavételi helyszínek Budapest XI. kerületében A kijelölt területeken a mintavétel 2013 őszén, október hónapban történt. Ebben az időszakban talajmenti fagy nem fordult elő sem a nappali, sem az éjszakai órákban. A hőmérséklet napközben kedvező volt, 15-23 °C között mozgott. A talajminták vétele fúrással történt. A talajtani kutatások esetében 5 méternél mélyebbre rendszerint nem fúrnak, ezért kézifúró készletet használnak a szakemberek. A gépi fúró hátránya, hogy az erőteljes tömörítés miatt nem alkalmas a szolum mintázására (Szalai, 2012). A munkát akadályozó a felszíni alomtakarót vagy kavicsokat a fúrás megkezdése előtt eltávolítottuk, valamint figyelmet fordítottunk arra,

79

Karlik – Papp – Angyal - Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban … hogy munkavégzés közben semmilyen anyag ne kerüljön a fúrólyukba. A mintavétel során Edelman-féle fúrót alkalmaztunk, melyet a fúrólyukban 180°-ban fordítottunk el, majd kiemeltük, így egyszerre 15 cm hosszúságú mintákat nyertünk ki.

MINTAELŐKÉSZÍTÉS A minta előkészítés során legfontosabb szempontként két tényezőt tartottunk szem előtt; a kapott mintából vett részminta, reprezentatív legyen és semmilyen külső anyaggal ne szenynyezzük el

XRD mérések számára a homogén mintákból ~1 g részmintát vettünk, majd ezt achátmozsár segítségével megfelelő finomságú porrá porítottuk. SEM-EDX mérésekhez a homogén mintánkból körülbelül 0,5 g-ot kétkomponensű műgyanta segítségével felragasztottunk egy üveglapra, majd ennek a felületét felpolíroztuk, hogy megfelelő felszínt biztosítsunk a műszer számára

A kapott mintákat eredetileg nátronpapírban és polietilén zacskókban tároltuk, a talajtani kutatásokban bevett gyakorlatnak megfelelően a későbbiek során polietilén (PE) légmentesen záródó zacskókat alkalmaztunk, tekintettel arra, hogy minden talajminta légszáraz volt. A három kiválasztott nagyműszeres vizsgálathoz (röntgen-fluoreszcencia (XRF), röntgenpordiffrakció (XRD) és pásztázó elektronmikroszkópia (SEM+EDX)) különböző mintaelőkészítési eljárásokat alkalmaztunk. XRF mérések számára átlagosan 7-10 g tömegű részmintát vettünk ki az eredeti mintából, melyet az eljáráshoz szükséges 63 µm-es szemcseméret alá porítottunk. A porításhoz achát mozsarat használtunk, melynek előnye, hogy nagy keménysége miatt (7-es Mohskeménység) csak elhanyagolható SiO2 szennyezés történhet. A porítást követően 63 µm-es szitán szitáltuk át a mintákat. A leporított talajmintát újra homogenizáltuk, majd 4 g talajmintát mértünk ki labormérleg segítségével. 1 g tömegű analitikai tisztaságú borsavat adtunk hozzá és az így kapott keveréket, achát mozsárban tetszőleges mennyiségű analitikai tisztaságú acetont segítségével ismét homogenizáltuk. A keveréket egy erre kialakított présszerszám segítségével összepréseltük, mely eredménye 35 mm*~3,5 mm paraméterekkel jellemezhető korong, pasztilla lett (2. ábra).

80

2. ábra - Kész pasztilla

MÉRÉSEK A minták elemi összetételét az ELTE TTK Ásványtani Tanszékén működő Siemens gyártmányú SRS3300 típusú WDXRF (hullámhossz diszperzív röntgenfluoreszcens spektrométer) segítségével határoztuk meg. A mérések vákuum alatt Rh katóddal szerelt röntgencsővel, 60kV-os gyorsítófeszültség és 4,0 mA-es áramerősség mellett készültek. A mérés kvantitatív (kalibrált) módszerrel történt, SpectraPlus vezérlő programmal. A minták ásványos összetételének vizsgálatára az ELTE TTK Ásványtani Tanszékén található Siemens D5000 diffraktométert használtuk. A felvételek 20 kV gyorsítófeszültség, 5 mA csőáram, 2-65° 2θ szögtartomány, 0,05° lépésköz, lépésközönkénti 2 s-os detektálási idő mellett készültek el. A műszer kimutatási határa 5%-ra tehető, emiatt csak olyan ásványfázisokat mu-


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés tathatunk ki, amelyeket legalább 5 V/V%-ban tartalmaz a minta. Az ELTE TTK FFI Mikroszonda Laboratóriumában található Amray-1830i energia diszperzív analitikai pásztázó elektronmikroszkóppal, 20 kV gyorsítófeszültség és 1 nA-es mintaáram mellett meghatároztuk egyedi szemcsék összetételét.

EREDMÉNYEK Röntgen-fluoreszcens analízis A vizsgálatok során sikeresen meghatároztuk a feltalajminták elemi összetételét. Három pontban mutattunk ki króm tartalmat, kilenc mintavételi pontban cink tartalmat és egy pontban réztartalmat (1. táblázat).

1. táblázat - Az általunk vizsgált feltalajokban XRF segítségével kimutatott szennyező anyagok mennyisége. A sötéttel kiemelt sorokban a megengedett határérték fölötti az adott szennyező anyag. A határértékek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM számú rendeletnek felelnek meg.

Az általunk alkalmazott eljárás sajnálatos módon nem tudja külön kimutatni a króm III. és VI. tartalmat, így az összes krómhoz tartozó határértékkel számoltunk. A mérések során azokat az adatokat vettük figyelembe melyek a kiértékelő program +/-10%-os hibahatára alatt volt. A feltalajok XRF vizsgálatának eredményeit a 2. táblázat tartalmazza.

Az eredmények kimutatták, hogy a vizsgált minták egyike sem tartalmaz legalább 5%-ban önálló krómtartalmú ásványt. A minták döntően kvarcból, kalcitból, dolomitból, agyagásványból (pl. montmorillonit), földpátból és muszkovitból állnak.

Röntgen-pordiffrakció

A mérések során a legmagasabb krómtartalmú (421,5±24,2 mg/kg), 21-es számú mintát vizsgáltuk. A minta felszínén egy olyan szemcséket tudtunk elkülöníteni, amelyek tartalmaznak krómot,

Az eljárás során a 14, 20 és 21-es pontban vett, nagy krómtartalmú minták ásványos összetételét határoztuk meg. ECONOMICA 2014 3. szám

Pásztázó elektronmikroszkópia

81

Karlik – Papp – Angyal - Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban … azonban pontos összetételt nem tudtunk meghatározni. Ennek oka, hogy a különböző szemcsék méretben igen eltérőek voltak (1 mm-től 1-2 µm) és legtöbbször igen töredezettek, így a mérés során a környező szemcsék zavarták a meghatározást. A 3. ábrán látható a mintáról készült egyik felvétel, ahol az 1-es és 2-es számmal jelölt nehézfém tartalmú fázisokat jelölnek.

anyagok nem természetes eredetűek, minden esetben valamilyen emberi tevékenységre vezethetők vissza. A SEM-EDX mérésekből arra következhetünk, hogy a mért nehézfémek a talajokban elemhelyettesítésként vannak jelen, vagy egyes agyagásványokba épülve, illetve azok felületén dúsulhatnak.

2. táblázat – CAS szám: Chemical Abstract Service azonosító száma,

3. ábra – SEM felvétel a 21-es mintáról. Jelmagyarázat:1- Cr tartalmú térrész, 2- Pb-As tartalmú térrész, kfs – káliföldpát, grt – gránát, q – kvarc, cc – kalcium-karbonát, ep - epidot

ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink eredményét összevetettük a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről című dokumentumban rögzített paraméterekkel. A rendelet tartalmazza számos elem, anyag „B” szennyezettségi határértékét, melyek közül a számunkra fontosat a 2. táblázat tartalmazza. A munkánk során bizonyítást nyert, hogy az erős antropogén hatás alatt álló városi talajokban a határértékeket többszörösen meghaladó króm tartalom is előfordulhat, amely komoly aggodalomra adhat okot. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenhetjük, hogy a szennyező

82

Ki: a veszélyességet jellemző besorolás, mely szerint „K1” a minden esetben veszélyes anyagokat jelöli, B: szennyezettségi határérték, forrás: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM számú rendelet

A kapott eredmények alapján szükségessé válik a területen további mintavételi helyek kijelölése, valamint a terepi munka során összegyűjtött, nagyobb mélységekből származó minták vizsgálata. Ezek segítségével a későbbiekben modellezhetővé válik a szennyezés vertikális és horizontális elterjedése. Az eredmények alátámasztására fontos más, nem környezetfizikai technológiákkal, például analitikai kémiai módszerekkel (ICP-MS, ICP-AES stb.) történő mérések elvégzése. Mindemellett a legfontosabb a VI-os vegyértékű króm menynyiségének mielőbbi meghatározása. A jelen vizsgálataink a későbbiekben egy kármentesítési folyamat alapjául is szolgálhatnak, amely a Budapest XI. kerületében található antropogén szennyezés alatt álló területek megtisztítására irányulna.



IRODALOMJEGYZÉK [1.]

[2.]

[3.] [4.]

[5.] [6.] [7.]

[8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.]

Bacon, J. R. – Berrow, M. L. – Shamd, C. A. 1992: Isotopic composotion as an indicator of origin of lead accumulations in surface soils. – International Journal of Environmental Analytical Chemistry 46 pp. 71-76. Beyer, L. – Cordsen, E. – Blume, H. P. – Schleuss, U. – Vogt, B. – Wu, Q. 1995: Soil organic matter composition in urbanic anthrosols int he city of Kiel, NW-Germany, as revealed by 13 wet chemistry and CMAS C-NMR spectroscopy of whole soil samples. – Soil Technology, 9. pp. 121-132. Beyer, L. 1995: Soil organic matter composition and microbial activity in urban soils. _ The Science of the Total Environment 168. 3. pp. 267-278. Bockheim, J. G. 1974: Nature and properties of highly disturbed urban soils, Philadephia, Pennsylvania. Paper presented before Division S-5, Soil genesis, morphology and classification. Annual meeting of the Soil Science Society of America, Chicago. Craul, P. J. – Klein, C. J. 1980: Characterization of streetside soils of Syracuse. – Metria, 3, New York, pp. 88-101. Farsang A. – Puskás I. 2007: A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak elkülönítése Szeged talajtípusainak példáján. – Tájökológiai Lapok5 (2). pp 371-379. Lehmann, A. – David, S. – Stahr, K. 2007: TUSEC – Handbuch zur Bewertung von naturlichen Böden und anthropogenen Stadtböden. – Hohenheimer Bodenkundliche Hefte, 80. Lorenz, K. – Lal, R. 2009: Biogeochemical C and N cycles in urban soils. – Environment International, 35. pp. 1-8. Nagy I. 2008: Városökológia. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 338 p Patterson, J. C. 1976: Soil compaction and its effects upon urban vegetation. – USDA Forest Service General Technical Report NE-22. pp. 91-102. Patterson, J. C. – Murray, J. J. – Short, J. R. 1980: The impact of urban soils on vegetation. – Metria, 3. pp. 33-56. Simpson, T. 1996: Urban soils. – In: McCall G. J. H. – De Mulder, E. F. J. – Marker, B. R.: Urban Geoscience , Rotterdam. pp. 35-61. Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1990: talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 470 p. Szalai Z. 2012: Bevezetés a talajtanba környezettanosoknak. – Typotex Kiadó, Budapest


83

L. Szabó Gábor - Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése

L. Szabó Gábor

Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése Gábor L. Szabó: Modeling of the absorptive refrigeration systems run by geothermal energy Summary The aim of the article is to demonstrate an engineering solution which may promote the exploitation of the potential of renewable energy resources, and may provide cheap energy production for rural industries. Keywords: renewable energy resources, geothermal energy, absorption cooling systems

ÖSSZEFOGLALÓ

A SZÓBA JÖVŐ ENERGIAFORRÁSOKRÓL

A publikációm témája, a vidékfejlesztéshez kapcsolódik. Célom felhívni a figyelmet egy olyan gépészeti megoldásra, mely növeli a vidék versenyképességét. A versenyképesség növelésének kérdése összetett, több ágazatot átfogó szemléletet igényel. A cikkben röviden megvizsgálom a rendelkezésre álló primer erőforrásainkat, majd ezekből kiemelem a geotermikus energiát, mint olyat, melyben hazánk nagy lehetőségekkel rendelkezik. Ennek az erőforrásnak van egy gyengéje, ennek a kiküszöbölésére mutatok be egy gépészeti megoldást, mely mindemellett képes az eddigiekhez képest olcsóbb hidegenergiát előállítani. Kulcsszavak: megújuló energia, geotermikus energia, abszorpciós hűtési rendszerek

A vidék fejleszthetőségéhez elengedhetetlen az, hogy rendelkezésre álljon nagymennyiségben és olcsón a hideg-, a hő- és a villamos energia. Mindegyiket közvetve állítjuk elő, valamilyen primer energia hordozóból. Ezen primer energiahordozók a nukleáris, a fosszilis, és a megújulók. Vizsgáljuk meg őket részletesebben.

BEVEZETÉS A cikk célja, hogy bemutasson egy olyan gépészeti megoldást, mely elősegítheti, az egyik megújuló energiaforrás nyújtotta lehetőségek kiaknázását, valamint biztosíthatja a vidéki ipar számára az olcsón előállított hidegenergiát. A vidékfejlesztéséről sokan, sokat írtak, elsősorban pénzügyi és humán megközelítésből. A cikkben ezért igyekszem a kérdést műszaki szemmel megvizsgálni. A kérdés összetett, ezért csak egyes szempontokat emelek ki.

84

A nukleáris energiahordozók segítségével jelentős és olcsó, elsősorban villamos energiát tudunk előállítani. Paks II. megépülése előrevetíti, hogy a vidék fejlesztéséhez olcsó elektromos áram fog rendelkezésre állni. Magyarország fosszilis energiahordozó készletei kimerülőben vannak, illetve gazdaságtalan a kitermelésük. Emiatt jelentős importra szorulunk. Mindamellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy alkalmazásuk jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Belőlük hő és villamos energiát tudunk előállítani. A harmadik primer energiaforrás a megújulók csoportja. Ide több típus tartozik, ezek a nap-, a szél-, a geotermikus energia és a biomassza tüzelő anyagok. Fajtáikról és alkalmazhatóságukról a magyar szakemberek véleménye erősen megoszlik, elsősorban tudományterületeik véleménye alapján. Vizsgáljuk meg őket röviden.


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés Kezdjük a biomasszával. Ez a típus erősen hasonlít a fosszilis energiahordozókhoz, tekintve hogy elégetése során nyerjük ki a benne rejlő kémiai energiát, így inkább átmenetet képez a két típus között. A különbség a kettő között az, hogy emberi léptékkel mérve újratermelődik. Ebből Magyarország számottevő „készlettel” rendelkezik, elsősorban a vidéki részein. Nagy hátránya viszont, hogy nehezebben tervezhető az előállított mennyiség és főképp annak minősége (pl. a változó szemcseméret a faaprítéknál), valamint gépészeti oldalról komolyabb figyelmet igényel a hasznosító berendezések üzeme. Ezek ellenére ez az egyik erősségünk lehet a jövőben. Elsősorban hő, másodrészt villamos energia előállítására alkalmas. A földrajzi adottságaink miatt szélenergiában vagyunk a legszegényebbek. Ebből az erőforrásból, egyedül az Alpokaljánál lehet jelentősebb mennyiséget „kitermelni”. Kizárólag áramtermelésre használjuk. A harmadik megújuló energiaforrás a napenergia. Hazánk adottságai ebben a tekintetben átlagosnak mondhatóak európai szinten. Viszont meg kell jegyezni, hogy a hasznosító gépészeti rendszerek hatásfoka alacsony. Napkollektoroknál 40 [%] körüli, míg napelemeknél csupán 25 [%] az elérhető maximális hatásfok a technikai jelenlegi állása szerint. Ennek ellenére kisebb léptékekben hasznosítjuk mind hő-, mind villamos energia előállítására. Végül vizsgáljuk meg a geotermikus energiát. Magyarország geotermikus energiában nagyhatalomnak számít, a rendelkezésünkre álló készletekkel Európában csak Izland vetekedhet. Csak míg ott, ezzel az energia fajtával, a vulkánosság kockázata is jár, addig nálunk nincs ilyen probléma. Ennek ellenére nálunk kevésbé használjuk ezt az erőforrást, melynek elsősorban az az oka, hogy a hetvenes évek olajválságára, Magyarország más választ adott. A geotermikus energia hasznosításánál néhány szempontra ügyelni kell. Először is két fő típusát különböztetjük meg. Kinyerés szempontjából beszélhetünk zárt, illetve nyitott rendszerről. A zárt kinyerés alatt azokat a megoldásokat értECONOMICA 2014 3. szám

jük, mikor csupán a kőzetek hőenergiáját nyerjük ki, és általunk meghatározott hőközvetítő folyadék kering a kisajtoló rendszerben. Ezt a típust jellemzően épület-léptékben használhatjuk hőszivattyús fűtés és használati melegvíz előállításra. A másikfajta hasznosítási mód, a nyitott. Ebben az esetben egy adott talajrétegben található rétegvizet hozzuk fel a felszínre, majd lehűtve sajtoljuk vissza a talajba egy távolabbi ponton. (A visszasajtolás fontos művelet, nélküle a térség hő- és vízgazdálkodása felborulna, így hosszú távon károkat okozna.) Egy hőcserélővel le kell választani ezt az ásványokban gazdag geotermikus vizet a rendszer többi részéről. Bár rétegvizekben ez a térség gazdag, ennek ellenére jelentős távolságokra lehetnek a kitermelő kutak a felhasználás helyétől. A kitermelés, az elszállítás, és a visszasajtolás nagy méretekben illetve teljesítményeknél válik kifizetődővé. A kitermelő kutaknak van egy igénye még, amit figyelembe kell vennünk. Ez pedig az, hogy egész évben folyamatos működést igényelnek. Ha nincs folyamatos elvétel, akkor a kutakat le kell „fojtani”, ennek hatására, a csúcsigényeknél kisebb vízmennyiséget tudunk kinyerni, ezáltal a kút hatásfoka romlik. Tudnunk kell, hogy a kinyert hőenergiát könynyen át tudjuk alakítani ipari hőenergiává. A geotermikus energia mérnöki szemmel nézve biztosabb, tartósabb, nagyobb mennyiségű hő kinyerésére alkalmas, mint a biomassza tüzelőanyagok, viszont a beruházási költségek is nagyobbak. Így csak nagyobb teljesítmények esetén válik kifizetődővé. Véleményem szerint a hazánk hőenergia ellátásának ez lehet a jövője, ha meg tudjuk oldani, hogy nyári állapotban ne kelljen a geotermikus kutakat lefojtani. Erre szeretnék egy olyan műszaki megoldást bemutatni, mely egyúttal képes a vidékfejlesztéséhez a meglévő megoldásokhoz viszonyítva olcsóbb hidegenergiát nagy mennyiségben biztosítani.

TÁVHŰTÉS Elsőnek vizsgáljuk meg, hogy a hidegenergia igényeket hogy elégítik ki. A termelés jellemzően decentralizáltan történik hazánkban, mely jelentős mértékben megdrágítja a költségeket.

85

L. Szabó Gábor - Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése Japánban és Nyugat-Európában (főképp Dániában és Németországban) ezzel ellentétben a hidegenergia termelés centralizáltan történik, elsősorban a távhőszolgáltató cégek vezetésével. A centralizált termelés lehetővé teszi olyan gépészeti megoldások alkalmazását, melyek csak nagy teljesítmények esetén vállnak kifizetődővé. A megoldás az úgy nevezett távhűtés. A távhűtő rendszerek esetén a távvezetékben nem fűtővíz, hanem hidegvíz halad. A nyáron felesleges hőenergiát egy úgy nevezett abszorpciós hűtőben használják fel, ez biztosítja a hűtési igények fedezésére szolgáló teljesítmény nagy részét, míg a csúcsigényeket hagyományos hűtőgépek fedezik. Nem véletlen tehát, hogy ezen országokban a távhűtési rendszereket jellemzően a távhőszolgáltatók üzemeltetik. Mivel emiatt a hőtermelői oldalon a téli és nyári állapot közötti igények kiegyenlítődnek, lehetőség lesz a geotermális energia használatára egész évben. Vizsgáljuk meg részletesebben a távhűtő rendszerek abszorpciós hűtőit.

AZ ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉPEK Az abszorpciós hűtőgépek olyan gépészeti berendezések, melyek rendelkeznek a hűtőgépek négy legfontosabb részegységével, azaz a kompresszorral, az elpárologtatóval, a kondenzátorral és az expanziós szerkezettel. A különbség a hagyományos hűtőgépekkel szemben, hogy itt a kompresszor nem egy mechanikus készülék, hanem egy összetett szerkezet, egy termokémiai berendezés, mely maga is négy részből áll. Ez a négy al-részegység, a kiűző, az abszorber, az oldatkeringető szivattyú és a fojtás. Ez szemlélteti az 1. ábra: A gép működését a következőképpen tudjuk leírni. Az elpárologtatóban állítjuk elő a gép működtetésének célját adó hidegenergiát, jellemzően hidegvizet.

86

1. ábra Az abszorpciós hűtőgépek elvi kapcsolása Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a hűtőgépbe belépő visszamelegedett „hidegvíz”-től hőenergiát vonunk el az elpárologtató-hőcserélő másik oldalán lévő közeg, az úgy nevezett munkaközeg segítségével. Ez a munkaközeg folyadék halmazállapotú, és alacsony nyomású. A hőelvonás hatására a „hidegvíz” visszahűl felhasználási hőmérsékletre. A munkaközeg pedig az elvont hőenergiát arra fordítja, hogy közel állandó hőmérsékleten fázist váltson, azaz elpárologjon (lehetőleg teljes egészében). Ez az elpárolgott munkaközeg a nyomáskülönbség hatására az alacsony nyomású abszorber felé áramlik. Az abszorber valamilyen folyadékhalmaz állapotú „szegény oldat” Ez azt jelenti, hogy az oldatban a munkaközeg mennyisége kevés. A szegény oldat alacsony nyomáson és hőmérsékleten elnyeli az elpárologató felől érkező gázt, ezáltal munkaközegben „gazdag oldattá” válik. Az elnyelődés hatására hőenergia szabadul fel, melynek elvezetéséről gondoskodnunk kell. Ezt a gazdag oldatot fogja az oldatkeringető szivattyú elszívni az abszorberből, és „benyomni” a kiűzőbe, mindeközben a közeg nyomását megnöveli. A kiűző egy olyan gépészeti berendezés, ahol a „gazdag oldat” hőenergia hatására szétválik forró munkaközeg gázra és „szegény oldatra”. A szegény oldat egy egyszerű fojtáson keresztül visszajut az abszorberbe. A munkaközeg gáz pedig ezután tovább-


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés halad a kondenzátorba, ahol ismét fázist vált, csak most gázból folyadék lesz. Mindez magas hőmérsékleten és nyomáson megy végbe. A fázisváltási energia elvezetéséről gondoskodnunk kell. Ez a munkaközeg folyadék keresztülhalad egy expanziós gépen, mely a gyakorlati életben általában egy turbina, de gyakrabban egy egyszerű fojtó szerkezet. Ezután a részegység után a munkaközeg folyadék halmazállapotban, alacsony nyomáson és az expanzió hatására alacsony hőmérsékleten jut vissza az elpárologtatóba, ahol a folyamat kezdődik elölről. Mint látható a gép működtetéséhez elsősorban a kiűzőben bevezetendő hőenergia szükséges, valamint alárendelt helyeken elektromos áram. A kiűző hőenergia igényét képes fedezni a geotermikus távhő. A kérdés csak az, hogy milyen hatásfokkal. Ennek maghatározására egy valóságban megépült mintarendszer alapján következtethetünk a legpontosabban. Mielőtt megvizsgálnánk egy mintarendszert, nézzük meg, hogy energetikailag, hogy jellemezhetjük ezeket a gépeket.

AZ ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉPEK ENERGETIKAI JELLEMZÉSE A kompresszoros hűtőgépek energetikai jellemzésére az úgy nevezett fajlagos hűtőteljesítmény szolgál. Ez a szám az időegység alatt az elpárologtatóban elvont hőenergia és a munkaközeggel közölt elektromos teljesítmény aránya. Hasonló szám a szorpciós gépeknél is van, itt a neve hőviszony, és azt fejezi ki, hogy az elpárologtatóban időegység alatt elvont hő hogyan aránylik a kiűzőben időegység alatt bevitt hőenergiával. Szokásos jelölése ζ, és mértékegység nélküli szám. Csakhogy míg ez a jellemző a kompresszoros gépeknél 4 körüli, addig az abszorpciós gépeknél 0,7. Jobb összehasonlíthatóságot tesz lehetővé az a jellemző, mely a fentivel ellentétben valós hatásfoknak tekinthetünk. A kompresszoros hűtőgépeknél a neve jósági fok, a szorpciós gépeknél pedig termokémiai hatásfok. Ennél az értéknél, már közel ugyanakkora értékeket kapunk. Meghatározni úgy tudjuk, hogy a fajlagos hűtőteljesítECONOMICA 2014 3. szám

ményt, illetve hőviszonyt meghatározzuk a valóságos gépre illetve a gép működését elméleti szinten leíró fordított Carnot körfolyamatra, majd vesszük ennek arányát. Az abszorpciós hűtőgépekre az összefüggés a következőképpen fest:

Ahol:  

– –

Ahol: 

–



–



–



–



–



–

A valóságos gép hőviszonya A fordított Carnot körfolyamatot megvalósító gép hőviszonya  – A valóságos gép termokémiai hatásfoka Az elméleti összefüggésbe behelyettesítve a két hőviszony meghatározására szolgáló összefüggéseket, a következő egyenletet kaptam:

A készülék pillanatnyi hűtési teljesítménye. A készülék pillanatnyi fűtési teljesítmény igénye. Az elpárologtatóban lévő munkaközeg hőmérséklete. A kondenzátorban lévő munkaközeg hőmérséklete. Az abszorberben lévő munkaközeg hőmérséklete. A kiűzőben lévő munkaközeg hőmérséklete.

TÁVHŐ MŰKÖDTETÉSŰ ABSZORPCIÓS HŰTÉSI RENDSZER Magyarországon a Debreceni Távhőszolgáltató élen jár az ilyen jellegű kutatásokban. A mintarendszerem az egyik első megoldásuk, nevezetesen a Kölcsey Központban elhelyezett, távhővel működtetett abszorpciós hűtőgép volt. 3

A kiűzőbe 90 [°C]-os, 117 [m /h] térfogatáramú fűtővíz lépett be, majd ott 70 [°C]-ra hűlt vissza. Ez 2,8 [MW] fűtőteljesítményt takar.

87

L. Szabó Gábor - Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése 3

Ezzel egy 7/12 [°C]-os 350 [m /h] térfogatáramú, összesen 2 [MW] teljesítményű hűtési rendszert üzemeltettek. A mintarendszer tapasztalatainak kiértékelése nyomán szükségesség vált a (2)-es egyenlet pontosítása, oly módon, hogy alkalmas legyen a gyártói adatszolgáltatás során nyerhető adatokat felhasználni.

A függést a 3. ábra mutatja be: Amint várható volt, a növekvő fűtővíz hőmérséklet növeli a gép hatásfokát, de csak egy bizonyos pontig. A maximum után a hatásfok csökkeni fog. Ez a maximum talán jobban kitűnik a 2. ábráról.

Az összefüggés a következőképpen alakult át:

Ahol: 

–



–

A készülék hűtési teljesítménye névleges üzemi állapotban A gyártó által megadott hatásfok értékékek szorzata. Ezek a hatásfokok a névleges üzemi állapottól való eltérés esetére adják meg a valós hűtési teljesítmény értékeit.

Mint látható, az összefüggésből az abszorpciós hűtőgép hatásfokát sokféle tényező határozza meg. Az elméleti összefüggés és a mintarendszer tanulmányozása után kidolgozásra került egy szimulációs program, melyet folyamatosan fejlesztettem. Ennek segítségével a valóságos abszorpciós hűtőgépek működését aránylag nagy pontossággal tudom lekövetni.

GEOTERMIKUS ENERGIÁVAL MŰKÖDTET ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉP HATÁSFOKA Abban az esetben, ha készülék fűtési energiáját geotermális erőforrásból fedezzük (2. ábra), akkor tervszerűen nem változtathatjuk a tömegáramat, mint ahogy azt cikk elején láthattuk, különben a kút hosszú távon megsínyli. Az ilyen rendszerek szabályozására kizárólag a hőmérsékletek változtatása add lehetőséget. Az elméleti összefüggés és a szimulációs program azt mutatta, hogy az abszorpciós hűtőgépek hatásfoka függ az előremenő vezetékben érkező közeg hőmérsékletétől.

88

2. ábra Geotermikus energiával működtetett abszorpciós távhűtő rendszer kapcsolása 1 – Kitermelő kút, 2 – Kitermelő szivattyú, 3 – Kiűző, 4 – Visszasajtoló szivattyú, 5 – Visszasajtoló kút, 6 – Fojtás, 7 – Abszorber, 8 – Oldatkeringető szivattyú, 9 – Kondenzátor, 10 – Expanziós szerkezet, 11 – Elpárologtató Folytonos fekete vonal – Geotermikus fűtővíz kör, Folytonos szürke vonal – Hűtőtorony kör, Szaggatott fekete vonal – Munkaközeg kör, Szaggatott szürke vonal – Távhűtővíz kör A hőforrás hőmérsékletének növekedése egy ideig növekvő hűtőteljesítményt generál, de egy bizonyos határ elérése után a gép nem képes több hidegenergiát előállítani.


Környezetvédelem, fenntartható fejlődés Ez a határ a névleges hűtőkapacitás 111-112 [%]-a környékén mozog, melynek valószínűleg szerkezeti korlátai vannak. Ez az érték az elméleti összefüggésből nem következik több rendszer (elsősorban külföldi) megvizsgálása nyomán derült ki, és lett a szimulációs programba beépítve.

előremenő fűtővíz hőmérsékletének megemelésére, (melyet a távhőszolgáltatók képesek megoldani) annak érdekében, hogy ezen gépek megfelelő hatásfokkal üzemelhessenek. A jövőben célszerű mélyebbre fúrni, annak érdekében, hogy a Föld mélyéről kellően magas hőmérsékletű folyadékot tudjunk felhozni. A témáról részletesebben az [1] szakirodalom foglalkozik

A TOVÁBBÍTÓ VEZETÉK

3. ábra Az abszorpciós hűtőgép termokémiai hatásfokának függése a fűtővíz hőmérsékletétől A 3. és a 4. ábra, a minta rendszer gépe alapján készült, de a görbék lefutása hasonló a többi gépre is.

Ezt a témát erősen kerülni szokás, mert a magyar távhő rendszereknek ez a legnagyobb gyengéje. A továbbító vezeték, melyet fűtővíz és hűtővíz továbbítására szeretnék használni jelentős hőszigeteléssel kell ellátni annak érdekében, hogy a hőmérséklet ne változzon benne. Hűtésre is használt vezetékeknél, speciális szigetelést kell alkalmazni, nevezetesen párazáró hőszigeteléseket, melyek nem károsodnak a nedvesség hatására. Egy jelenség miatt van erre szükség. A jelenség az, hogy a hideg felületen, ha annak hőmérséklete a környező levegő harmatponti hőmérséklete alá csökken, megindul a nedvesség kicsapódás a hideg felületen. A cél az, hogy ez a nedvesség ne károsíthassa a hőszigetelés anyagát. A jövőben kiépítendő vezeték hálózatoknál, illetve a felújításoknál célszerű ezt is figyelembe venni.

ÖSSZEFOGLALÁS

4. ábra Az abszorpciós hűtőgép hűtőteljesítmény növekedése a fűtővíz hőmérsékletének függvényében Az abszorpciós hűtőgépekkel kapcsolatban meg lehet figyelni, hogy jellemzően magas hőmérsékletű fűtőközeget igényelnek. Mivel a jelenlegi geotermikus kutakból nyerhető fűtővíz ennél alacsonyabb, mindenképp szükséges lesz az ECONOMICA 2014 3. szám

A cikk célja az volt, hogy egy olyan technológiát mutasson be minél szélesebb körben, mely segítségével képesek lehetünk a hidegenergiát olcsón előállítani nagy mennyiségben, ezáltal növelni a vidék versenyképességét. Természetesen ez nem csak a vidéki területeken, de a nagyobb városokban is sikeresen alkalmazható. Mindezek mellett ne feledjük el, hogy ez a technológia jelentős beruházási költségekkel rendelkezik, melyet akár uniós, akár kormányzati forrásból lehet csak biztosítani.

89

L. Szabó Gábor - Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.]

[2.]

[3.]

[4.] [5.]

90

F. Kalmár – G. Szabó Analysis of thermal compressor efficiency in case of geothermal energy sources, BUILDING SERV ENG RES TECHNOL, published online 19 June 2013, pp 1-7, DOI: 10.1177/0143624413484601 Szabó G. Geotermális energiával működtetett abszorpciós hűtőgép és hőellátó vezetékének energetikai elemzése a hőforrás hőmérsékletének szempontjából, Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/9. szám, pp 8-11 Szabó, G. A geotermikus hőforrás, az abszorpciós hűtőgépek és a termikus kompresszor hatásfokának kapcsolata, 16th „Building Services, Mechanical and Building Industry Days”, International Conference 14-15 October 2010, ISBN 978-963-473-422-2 pp: 138-147 Dr. Láng Lajos – Dr. Jakab Zoltán: Hűtéstechnika; Műszaki könyvkiadó; Budapest; 1984 Rechnagel – Sprenger – Schramek: Fűtés- és klímatechnika 2000 II. kötet; Dialóg Campus Kiadó; Budapest-Pécs; 2000



Mátrai Zsolt - Bodnár István

Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata fosszilis és alternatív üzemanyagok használata mellett Zsolt Mátrai, István Bodnár: To test the environmental load of the diesel engine with the use of fossil and alternative fuels Summary The aim of this contribution is to define the effects of a new alternative diesel fuel mixture. Comparative measurements were carried out, by using normal diesel fuel, and alternative mixture. Vegetable oil and normal diesel were used to fabricate the new oil mixture. In this study the measurements and the analysis of the results will be presented. To compare the effect of the two fuel, diagrams were used. Keywords: disel engine, new oil mixture, environmental impact

ÖSSZEFOGLALÓ A közlekedésünkhöz használt erőforrások döntően belsőégésű motorok, amik lehetnek benzin, esetleg LPG, CNG és dízel üzeműek. Ezek többnyire fosszilis energiaforrásokat használnak, melyekről köztudott, azon túl, hogy felhasználásuk környezetkárosító, a folyamatosan fogyó készletek miatt hosszú távú felhasználásuk nem biztosított. Ezért az ezen üzemanyagokat kiváltó alternatív energiaforrásokra egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Dolgozatunkban dízel üzemanyagot helyettesítő alternatív üzemanyag-keverék felhasználásának vizsgálatát és eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatunkhoz egy olyan egyhengeres dízelmotort alkalmaztunk, amelynek üzemeltetésével kapcsolatosan átfogó vizsgálatokat tudunk végrehajtani. Kísérletünk során olyan egyedi alternatív üzemanyag-keveréket állítottunk elő, aminek az alapjául egy kereskedelmi forgalomban kapható normál dízel üzemanyag szolgált, melyhez meghatározott térfogatszázalékban átészterezés nélküli napraforgó olajat adagoltunk. Vizsgálataink során olyan mérési metódust dolgoztunk ki, amely alkalmazásával a vizsgált üzemanyagok hatásai összehasonlíthatóak.


E tanulmányban a kapott eredményeket oly módon dolgoztuk fel, hogy információt kapjunk a különböző üzemanyagok környezetre gyakorolt hatásairól. A mért értékeket életciklus-elemző szoftver segítségével dolgoztuk fel és az így kapott eredményeket diagramok segítségével szemléltettük. Kulcsszavak: környezetterhelés, dízelmotor, alternatív üzemanyagok

A MÉRÉSEKHEZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK A dolgozatban ismertetett vizsgálatokat egy oktatási célra gyártott Gunt gyártmányú berendezésen végeztük el. Ez a gép-együttes egy egyhengeres Hatz 1B20-6 típusú dízelmotorból és a hozzá csatlakoztatható fékgépből áll. A motor főbb műszaki adatai a következők: 3  lökettérfogat Vl = 232 cm ;  sűrítési viszony 21:1;  maximális fordulatszám n = 3200 1/min;  maximális teljesítmény 1,5 kW;  hajtókarhossz l = 104 mm. A motor ékszíjhajtással kapcsolódik az őt fékező egyenáramú generátorhoz, mellyel a terhelést 0,5 Nm és 5 Nm között lehet állítani. A berendezéssel a következő jellemzőket lehet mérni:

91

Mátrai - Bodnár Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata …

    

fordulatszám [1/min]; nyomaték [Nm]; a beszívott levegő mennyisége [l/min]; az üzemanyag nyomása a motorba lépéskor [mbar]; üzemanyag-fogyasztás [kg/h].

Ahhoz, hogy a motorban lezajló folyamatokról átfogóbb képet kapjunk, a kipufogó gáz összetételét is vizsgálnunk kellett. Így a megváltozott üzemanyag emissziós értékekre gyakorolt hatását is dokumentálhattuk. Az említett motoron a korábbiakban már végeztünk vizsgálatokat. Elsőként különböző üzemanyagok motorra gyakorolt hatását vizsgáltuk [1,2]. Ezen mérések során azonban kiderült, hogy a motor meglévő üzemanyagrendszere pontos fogyasztásmérésre alkalmatlan. További vizsgálatok elvégzéséhez tehát ennek átalakítása elengedhetetlen volt. A problémát a résolaj-visszavezetés helytelen csatlakoztatása, valamint a rendszer légtelenítési nehézségei adták [3].

tudjon szívni. A mérések során, minden megváltoztatott terhelő nyomaték esetében dokumentált motorjellemzőkkel egy időben rögzítettük a kipufogógáz vizsgált értékeit is, melyek a következők voltak:

     

légfelesleg tényező λ [-]; CO2 [%]; O2 [%]; CO [ppm]; NO [ppm]; NOx [ppm];

A használt szonda mérési tulajdonságait az általunk vizsgált gázokra az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat: Gázelemző szonda tulajdonságai

A VIZSGÁLT ÜZEMANYAGOK

1. ábra: A kísérleti dízelmotor és a hozzákapcsolt fékező berendezés A füstgázelemző készülék egy Testo 330-2 típusú mérőberendezés volt. A készülék szondáját közvetlenül a kipufogóra csatlakoztatott csőbe helyeztük el úgy, hogy fals levegőt ne

92

Tanulmányunkban két különböző üzemanyag kísérleti dízelmotorra gyakorolt hatását mutatjuk be. Az egyik, kereskedelmi forgalomban is kapható normál dízel üzemanyag (MSZ EN 590:2009 szabványú), mely az előírásoknak megfelelően már alapból tartalmaz 4,8 térfogatszázalék bio komponens zsírsav metilésztert. Az általunk vizsgált alternatív üzemanyagkeverék ezzel ellentétben átészte-rezéssel nem kezelt növényi eredetű olajjal készült, amelyet a fentebb említett kereskedelmi forgalomban kapható normál dízel üzemanyaghoz kevertünk. E. Sadeghinezhad et al., Yusuf Ali et al. valamint Ayhan Demirbas et al. publikációjukban [4,5,6] az általunk előállított üzemanyaggal ellentétben, mindhárman átészterezési eljárást alkalmaztak. Kutatásunk során tehát arról szeretECONOMICA 2014 3. szám

Mátrai - Bodnár Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata … tünk volna információt gyűjteni, hogy milyen hatással van a dízelmotorra egy átészterezés nélküli, háztartásokban is használt növényi olaj hozzáadásával készült alternatív üzemanyagkeverék. Az így kialakított üzemanyag 2/3-ad térfogatszázaléka normál dízel, 1/3-ada pedig napraforgó növényi olaj volt. A további számításainkhoz szükséges volt a vizsgált üzemanyagok sűrűségét is meghatározni (2. táblázat).

2. táblázat: Az üzemanyagok sűrűsége

MÉRÉS LEÍRÁSA A vizsgálataink során a mérési körülmények kialakításához a legfontosabb szempont az volt, hogy az elvégzett elemzések eredményei öszszehasonlíthatók legyenek. Ehhez olyan mérési metódust kellett kidolgozni, amely többször ismételhető. Tehát a vizsgálatok során az egyetlen változtatott paraméter az üzemanyag összetétele volt. További fontos szempont volt, hogy a dízelmotort ne egy meghatározott üzemállapotban vizsgáljuk, hanem a hétköznapi használatot leginkább lekövetve, változó paraméterek mellett működtessük azt. A méréseket a dízelmotor meghatározott fordulatszáma mellett minimális terhelő nyomatékról indítottuk. Mivel a maximális fordulatszám 3200 1/min, így a méréseket 2500 1/min fordulatszámról indítottuk. Túl alacsony fordulatszám mellett a fogyasztási értékek olyan kicsik, hogy a mérési rendszer esetleges hibája a mért értékekhez képest már nem elhanyagolható mértékű. A meglévő berendezés fogyasztásmérésre eredetileg nem volt alkalmas, azonban annak az üzemanyag-ellátó rendszerét átalakítva fogyasztási értékek pontos elemzése is lehetségessé vált. Vizsgálatainkat tehát mindkét üzemanyag használata mellett úgy végeztük, hogy az üzemi paraméterek azonosak legyenek. Ez azt jelenti, hogy a motort 2500 1/min fordulatszámmal üzemeltetve, minimális nyomatékkal terheltük.


Ez 0,6 Nm-t jelentett. Továbbá a mérési pontokat úgy alakítottuk ki, hogy 0,5 Nm-enként emeltük a terhelő nyomatékot, gondosan ügyelve arra, hogy a terhelés változtatása után a mérendő paraméterek beálljanak állandó értékre. Hasonló mérési metódust figyelhetünk meg Y.D. Wang et al. publikációjában is [7].

AZ ALTERNATÍV ÜZEMANYAG-KEVERÉK HATÁSAI A mérések során kapott eredményeket diagramok segítségével szemléltetjük, bemutatva a megváltozott üzemállapot hatására megváltozott jellemzőket a normál dízellel és az alternatív üzemanyaggal való működtetés mellett. A megjelenített diagramokban közös a vízszintes tengely, mely minden esetben a terhelő nyomatékot mutatja. Vizsgálataink során ugyanis ezen a paraméteren változtattunk, így ennek függvényében változtak a motor további üzemi jellemzői. A mért eredmények diagramokon való megjelenítése mellett számszerűen is meghatároztunk egy, a működtetett üzemi tartományra jellemző értéket. Erre az integrál középérték számítás metódusát alkalmaztuk. Ez azt jelenti, hogy a mért pontokra fektetett görbe egyenletét integráltuk, majd a kapott területet elosztva a mérési tartománnyal megkaptuk a vizsgált üzemi paraméter középértékét. A diagramok jobb oldalán található táblázat tartalmazza ezeket a számított értékeket külön a két üzemanyagra vonatkozóan. Ugyanitt láthatók az eltérések is százalékosan. Példaként a normál üzemanyag használata közben mért fogyasztás integrál középértékét a következő képen kaptuk. Az üzemeltetési tartományon mért pontokra fektetett görbe egyenlete a következő: (1) ahol: .fogy. [kg/h] az üzemanyag fogyasztás, M [Nm] pedig a terhelő nyomaték. Ezt az (1) kifejezést integráltuk a minimális és a maximális terhelő nyomaték intervallumán: (2)

93

Mátrai - Bodnár Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata … Az így kapott értéket elosztva a maximális és a minimális terhelő nyomaték különbségével kapjuk az üzemanyag fogyasztás integrál középértékét: (3) Elsőként az üzemanyag-fogyasztási adatokat értékeltük ki, amelyek a 2. ábrán láthatók. A diagramon egyértelműen megfigyelhető, hogy az alternatív üzemanyag használata mellett az üzemeltetési tartományon átlagosan óránként 3,2 %-al több tömegnyi üzemanyag fogyott, ugyanolyan működési körülmények között. A többletfogyasztásnak több oka is lehet. Az alternatív üzemanyag-keverék energiatartalma kisebb lehet a normál dízel üzemanyag energiatartalmától. A másik ok az égés minőségének változása lehet. Az általunk előállított üzemanyag-keverék átészterezés nélkül felhasznált növényi olajat tartalmaz, aminek hatására annak viszkozitása megnőtt. Ennek következtében a porlasztás, így az égés minősége romlott. Ez a többletfogyasztás azonban eltörpül annak tudatában, hogy a vizsgált üzemanyag térfogatának harmad részét nem fosszilis energiaforrás teszi ki. Továbbá kísérleteink során még nem használt napraforgó olajat alkalmaztunk, gazdaságossági szempontból további előnyt jelentene, ha használtan kerülhetne feldolgozásra. A későbbiekben ilyen irányba is fogunk vizsgálatokat végezni. Azt is fontos azonban megemlíteni, hogy az üzemanyag árát nem a megvásárolt tömegnek megfelelően számlázzák. Mivel a normál dízel és az alternatív üzemanyag-keveréknek a sűrűsége nem egyezett, ezért szükséges volt kiszámolni a fogyasztást a térfogatra vonatkoztatva.

2. ábra: Üzemanyag fogyasztás [kg/h]

94

3. táblázat: Az üzemanyag fogyasztás integrált középértéke [kg/h] A következő, 3. ábrán a fogyasztási értékeket láthatjuk az üzemanyag térfogatára számítva terhelés függvényében. Látható, hogy ugyan az alternatív üzemanyaggal való üzemeltetés mellett 3,2 %-al több kilogramm fogyott óránként a normál üzemanyaghoz viszonyítva, térfogatra átszámítva szinte pontosan ugyanazon fogyasztási értékeket kapjuk. Mivel az alternatív üzemanyag sűrűsége nagyobb, így térfogatban megadva az értékeken már nem tapasztalhatunk érdemi különbséget.

3. ábra: Üzemanyag fogyasztás [l/h]

4. táblázat: Az üzemanyag fogyasztás integrált középértéke [l/h] Annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy az üzemeltetési körülmények (kiinduló fordulatszám, terhelési értékek) megegyeztek a mérések során, a mért eredményekből ki kell számítani a fajlagos fogyasztási érétkeket. A 4. ábra mutatja, hogy egy kWh energia előállításához hány gramm üzemanyagot használt fel a dízelmotor. Tömegre vonatkoztatva itt is az alternatív üzemanyagból kellett többet adagolni pontosan 3,2 %-al, mint ahogy az 2. ábrán is láthattuk. Így biztosak lehetünk abban, hogy a mérési körülmények megegyeztek, tehát az eredmények összehasonlíthatók.



4. ábra: Fajlagos fogyasztás [g/kWh]

Ezt követően az égés hőmérsékletét vizsgáltuk a kipufogó csonkba telepített hőmérsékletérzékelő segítségével. Az 6. ábrán jól látható, hogy az üzemanyag-keverék adagolása során nagyobb hőmérsékletű a kipufogó gáz a vizsgálati tartományon 6,5 %-al. Ebből ugyancsak arra lehet következtetni, hogy az alternatív üzemanyagunk energiatartalma magasabb a normál üzemanyagétól. Ennek bebizonyítására a későbbiekben kaloriméter segítségével tervezünk vizsgálatokat elvégezni az érintett hajtóanyagokon.

5. táblázat: A fajlagos fogyasztás integrált középértéke [g/kWh] A következő diagramon a vizsgált emissziós értékek közül az üvegházhatáshoz nagymértékben hozzájáruló gázt, a CO2-t vizsgáljuk. A 4. ábrán azt figyelhetjük meg, hogy a gáz kibocsátása az alternatív üzemanyag-keverék alkalmazásával kis mértékben, +0,243 %-al megnövekszik. Ez csekély mennyiség annak tudatában, hogy az üzemanyag napraforgó olajat tartalmaz.

5. ábra: Szén-dioxid kibocsátás [%] A füstgáz megnövekedett CO2 tartalma arra utal, hogy az égés során az alternatív üzemanyaggal való működtetés során több szén égett el. Sajnos a Testo 330-2 füstgázelemző készülék maradék szénhidrogéneket nem képes mérni a kipufogó gázban, így ez irányú elemzéseket nem végeztünk.

6. táblázat: A szén-dioxid kibocsátás integrált középértéke [%] ECONOMICA 2014 3. szám

6. ábra: Kipufogógáz hőmérséklet [°C]

7. táblázat: A kipufogógáz hőmérsékletének integrált középértéke [°C] A magasabb égési hőmérsékletek következtében a motorban kevesebb lerakódás képződhet. Ennek következtében a motor tisztábban maradhat, így ilyen szempontból a motor működésére az alternatív üzemanyag-keverék pozitív hatással van. Végül megvizsgáltuk, hogy a kipufogó gázban milyen mennyiségben van jelen az igen mérgező és veszélyes CO gáz. Méréseink során bebizonyosodott, hogy az előállított üzemanyagkeverék hatására a CO kibocsátás jelentős mértékben megnőtt. Mivel a környezetvédelmi előírások folyamatosan szigorodnak, e magas CO kibocsátást redukálni kell. A mérések során azonban a fogyasztási és emissziós értékek vizsgálata mellett a motor élettartamára gyakorolt hatásokat is célszerű figyelni. A kísérletünk során a motort rövidtávon károsító negatív hatást nem tapasztaltunk.

95

Mátrai - Bodnár Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata … A továbbiakban átfogóbb mérésekkel az alternatív üzemanyag-keveréknek a motor élettartamára hosszan tartó működtetés során gyakorolt hatásait vizsgálhatjuk.

értékelésnél a folyamat-rendszer input és output áramait környezeti hatáskategóriákba soroljuk (ISO 14044: 2006 szabvány szerint), az előző szakasz leltáreredményeinek hozzárendelésével. Minden egyes hatáskategóriára vonatkoztatva meghatározunk egy referencia egységet, majd súlyozzuk őket a rendelkezésre álló hatásvizsgálati módszer segítségével. Az életciklus teljes anyag-, ill. energiamérlegének ismeretében, adott hatásvizsgálati módszer kiválasztásával a kívánt eredményhez jutunk [8,9].

7. ábra: Szén-monoxid kibocsátás [ppm]

8. táblázat: A szén-monoxid kibocsátás integrált középértéke [ppm]

A VIZSGÁLT ÜZEMANYAGOK ÉLETCIKLUSELEMZÉSE Az életciklus-értékelés (Life Cycle Assessment, LCA) kapcsán számszerűsítést és becslést végzünk arra vonatkozóan, hogy egy termék teljes élettartama során (előállítása, annak elosztásán, elhasználásán át a belőle képződő hulladék ártalmatlanításáig) milyen környezeti terheléseket okoz, illetve milyen és mennyi természeti erőforrást használ fel (beleértve az energiakiadásokat is). Alkalmazása első sorban a környezet-gazdaságtanban és a környezetmenedzs-mentben terjedt el, ahol döntéstámogató-döntéshozó módszerként tekintik. A 2012. évi XXVIII. törvényben kiemelkedő szerepet kap az életciklus-szemlélet, ami ez által a hulladékgazdálkodás szerves részévé vált. Jelen dolgozatunkban a hulladékká vált sütőolaj alternatív hasznosítási módszerét vizsgáltuk életcikluselemzési módszerrel. Az életciklus-értékelés során a legeredményesebb szakasznak a hatáselemzési szakasz mondható (8. ábra). A hatás-

96

8. ábra: Az LCA szakaszai Az elemzéseink során a CML 2001, 2012. novemberi kiértékelési módszer szerinti 11 környezeti hatáskategória közül, a hét legjellemzőbbet vizsgáltuk. A 9. táblázat röviden összefoglalja a kategóriák jelét, megnevezését és mértékegységét. Az életciklus eredményeit a 9-15. ábrák

foglalják össze. 9. táblázat: A környezeti hatáskategóriák

9. ábra: A globális felmelegedési potenciál ECONOMICA 2014 3. szám


10. ábra: A humán toxicitási potenciál

14. ábra: Abiotikus kimerülő fosszilis források

11. ábra: Ózonréteg elvékonyodási potenciál

15. ábra: Abiotikus kimerülő források

12. ábra: Savasodási potenciál

13. ábra: Eutrofizációs potenciál ECONOMICA 2014 3. szám

Az életciklus-elemzés során a közvetlen kibocsátásokat vettük alapul. Ennek megfelelően a rendszerhatár az üzemanyag-tartálytól a kipufogó rendszer végéig tartott. Funkcionális egységként az egységnyi energiára vonatkoztatott fajlagos üzemanyag fogyasztást [g/kWh] tekintettünk. A mérési sorozatot további két alkalommal megismételtük, hogy pontosabb képet kapjunk a rendszer működéséről. A globális felmelegedési potenciált vizsgálva a 9. ábra mutatja, hogy a közvetlen kibocsátás az alternatív és a fosszilis üzemanyag között minimális különbséget mutat. Az alternatív üzemanyag esetén 2 kg szén-dioxid egyenértékű üvegházhatású gáz kerül ki a környezetbe, míg ez az érték fosszilis üzemanyag esetén 1,99 kg. A humán toxicitási potenciál értékek összehasonlítása során (10. ábra) láthatjuk, hogy az alternatív üzemanyag használatához mintegy 18 %-kal kedvezőbb kibocsátás társul. A toxikus anyagok emissziója 0,053 kg DCB (diklórozottbifenil) egyenértéket képvisel. Ez azzal magyarázható, hogy az étolaj elégetése során jelentősen kisebb mértékben keletkeznek olyan vegyü-

97

Mátrai - Bodnár Dízelmotor környezeti terhelésének vizsgálata … letek, amik az emberi egészségre negatív hatást gyakorolnának. Az ózonréteg elvékonyodási potenciál az ózonbontó képességgel rendelkező gázok kibocsátását reprezentálja (11. ábra). Az alternatív üzemanyag e kategória esetén is kedvezőbb értéket eredményezett. Az elért 28 %-os megtakarítással csökkenteni lehet a téli szmog gyakoriságát. A savasodási potenciál a savas esők gyakoriságát, valamint a keletkezésükhöz való hozzájárulást vesszük figyelembe (12. ábra). Az alternatív üzemanyagunk alkalmazásával közel 5 %-kal csökkenthető a savasodást okozó gázok közvetlen kibocsátása. Az eutrofizácis potenciál az álló- és folyóvizek algásodását, a foszfátformák megjelenését szemlélteti (13. ábra). Az alternatív üzemanyag e kategória tekintetében is kedvezőbb értéket mutat. Az abiotikus kimerülő fosszilis források (14. ábra) kategóriája megmutatja, hogy mekkora volt a fosszilis energiahordozók felhasználása MJ mértékegységben. Az alternatív üzemanyagunk használt sütőolaj és gázolaj keveréke, aminek főleg ennél a kategóriánál van jelentősége. Az alternatív üzemanyag keverék alkalmazása során 27 %-kal csökkent a fosszilis energiahordozók, első sorban a kőolaj felhasználás. Ennek köszönhetően lassítható a kimerülési folyamat. Végül az abiotikus kimerülő forrásokat vizsgáltuk, amely kategória a kimerülő fémérceket foglalja össze antimon egyenértékben (15. ábra). E kategóriánál is az előbbi tendencia figyelhető meg. Az vizsgálataink során a közvetlen kibocsátásokon alapuló elemzéseket végeztünk. Abban az esetben, ha teljes életciklus-szemlélettel vizs-

gáljuk az üzemanyagokat, vagyis figyelembe vesszük, hogy az elhasznált sütőolaj-hulladék szakszerű és környezetbarát begyűjtése és kezelése jelenleg nem megoldott, akkor a kapott életciklus-elemzési eredmények még kisebb értékeket képviselnének az alternatív üzemanyagunk esetében. Az elhasznált sütőolaj legnagyobb része jelenleg a szennyvizekbe és a hulladéklerakókba kerülnek a települési és egyéb háztartási hulladékokkal együtt, ami így jelentős környezeti kockázatot, valamint további szennyezést jelent.

ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban kísérleti egyhengeres dízelmotorral végeztünk olyan üzemanyagvizsgálatot, amely során fosszilis és alternatív energiahordozókat használtunk fel. Kísérleteinkhez két különböző üzemanyagot használtunk, amik közül az egyik normál, kereskedelmi forgalomban is kapható dízel, a másik pedig növényi olaj felhasználásával készült alternatív hajtóanyag. A motor üzemeltetése során az üzemanyag fogyasztást és a keletkezett kipufogó gáz összetevőit is vizsgáltuk, különös tekintettel annak CO2 és CO tartalmára. Tanulmányunkból egyértelműen kiderül, hogy az általunk előállított alternatív üzemanyag-keverék alkalmas dízelmotor gazdaságos üzemeltetésére. A jövőben további vizsgálatokat kell végeznünk, annak eldöntésére, hogy az adott keverék inkább pozitív hatást fejt ki a motor-környezet együttesre.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutató munka a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ keretében teljesül.

98



IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3] [4]

[5] [6]

[7]

[8]

[9]

Mátrai, Zs., Tollár, S.: Különböző diesel üzemanyagok a motor üzemi jellemzőire gyakorolt hatásának vizsgálata, GÉP LXIII.: ( 9) (2012), pp. 57-60. (ISSN: 0016-8572) M átrai, Zs.: Effect of consumtion-reducing additives on a single-cylinder diesel engine. Proc. Tavaszi Szél Konferencia 2013, Sopron, pp. 201-207 (ISBN 978-963-89560-2-6) Mátrai, Zs.: Kísérleti egyhengeres dízelmotor üzem-anyagrendszerének átalakítása a fogyasztási értékek pontosabb mérésére, Multidiszciplináris tudományok, 3. kötet. 2013. E. Sadeghinezhad, S.N. Kazi, A. Badarudin, C.S. Oon, M.N.M. Zubir, Mohammad Mehrali: A comprehensive review of bio-diesel as alternative fuel for compression ignition engines, Renewable and Sustainable Energy Reviews 28, 2013, pp. 410 – 424 Yusuf Ali, M. A. Hanna: Alternative diesel fuels from vegetable oils, 1994 Ayhan Demirbas: Biodiesel fuels from vegetable oils via catalytic and non-catalytic supercritical alcohol transesteriﬁcations and other methods: a survey, Energy Conversion and Management, 2003 Y.D. Wang, T. Al-Shemmeri, P. Eames, J. McMullan, N. Hewitt, Y. Huang, S. Rezvani: An experimental investigation of the performance and gaseous exhaust emissions of a diesel engine using blends of a vegetable oil, Applied Thermal Engineering 26, 2006 Bodnár, I., Mannheim, V: Szerves ipari hulladékok kezelésére szolgáló technológiák vizsgálata környezetterhelési, energiahatékonysági, és gazdasági aspektusokból. Multidiszciplináris Tudományok. Miskolci Egyetem kiadványa. 2. kötet. 2012. 1. sz. pp. 9-20. Bodnár István, A hulladék, mint másodnyersanyag, és mint kimeríthetetlen megújuló energiaforrás. GÉP magazin. LXIV. évfolyam 5. sz. 2013, pp. 3-10.


99


Prokos Hedvig

Gondolatok az Environmental Flow-ról – a Dráva vonatkozásában Hedvig Prokos: Thoughts about the environmental flow – in terms of Dráva Summary The importance of sustainability in today’s water management is unquestionable. Therefore, it is also recommended to apply the principle of sustainability in river management, such as it is the aim of the ongoing Ancient Dráva project. The term, environmental flow, intends to comprise a complex methodology not only from biophysical but also from a social angle; considering the different aspects of each method. Our target is to determine a possible holistic method which could be applied to the Dráva and its hungarian floodplain in oder to find a possible solution to the reconnection of the oxbow lakes into river mechanism. Our research is mainly based on min max, min max hydrological data (Q , Q H , H ), but we will consider the special needs of the ecological environment, too. Keywords: sustainability, river Drava, environmental flow

ÖSSZEFOGLALÓ

Kulcsszavak: Dráva folyó, fenntarthatóság

Napjaink vízkezelési politikájában a fenntarthatóság kérdése megkérdőjelezhetetlen. Adódik ez egyrészt a felszíni (és felszín alatti vizek) minőségének romlásából, de legfőképp annak felhasználható készleteiben megfigyelhető csökkenéséből. Ezt a jellegű fenntarthatóságot is figyelmbe véve – továbbá – a területi társadalmi igényeket is szem előtt tartva egy olyan vizsgálati értékelési szempont meghatározása, alkalmazására tesz kísérletet a szerző, ami a későbbiekben szervesen beépül a szerző folyamatban lévő PhD dolgozatába. Jelen tanulmány elsősorban a min rendelkezésre álló hidrológiai adatok (Q , max, min max Q H , H ) felhasználásával és kiértékelésével készült következtetéseket vonja le, amire a továbbiakban építkezni lehet az ökológiai és egységes környezeti paramétereket figyelembe véve, a Dráva magyarországi szakaszára vonatkozóan, elsősorban a Barcs Drávaszabolcs közti ártéri területeket érintve. Mindez célja az ártéren található egykori víztestek (holtágak) vízforgalomba való újbóli bekapcsolásának.

BEVEZETÉS

100

A folyóvízi ökoszisztémába a folyómeder élővilágán kívül beletartoznak az árterek, torkolatok, a talajvíztől függő biológiai rendszerek is. Ez a széles körben elfogadott kifejezés szintén magába foglalja az édesvízi, torkolati, part menti ökoszisztémák fenntartásához szükséges vízutánpótlás mennyiségét, azon túl pedig annak időzítését, időtartamát, gyakoriságát és minőségét (tehát nem csupán pillanatnyi vízhozamot, hanem éves vízjárást); valamint az emberi életteret és tőle függő jóléti elemeket (ACREMAN, M. – DUNBAR, M.J. 2004; ACREMAN, M.C. 2010). A címben is szereplő, angolszász területekről származó fogalom összetettsége miatt igen nehezen lefordítható magyarra. Ami miatt mégis szükséges ennek fordítása és használata, az az a tényező, hogy egy olyan komplex rendszert foglal magába, ami ezt szükségessé teszi. Egy másik tanulmányunkban (PROKOS, H. – LÓCZY, D., 2014, publikálás alatt) ezt, mint környezetfenntartó vízjárás fogalmaztuk meg, tekintettel annak összetettségére. A fogalom megszületése


Prokos Hedvig – Gondolatok az Enviroment Flow-ról – A Dráva vonatkozásában az amerikai The Nature Conservancy intézményéhez köthető, amely intézmény jelenleg is kiemelkedő szerepet tölt a környezetvédelem, és megőrzés tárgykörében. Elterjedése a ’90-es évek vége, illetve a 2000-es évek során gyorsult fel, főként az Egyesült Államok, Ausztrália és Dél-Afrika területén. Ezekben az országokban noha általános modellezési módszereket is kiépítettek – általában egy, az adott területre specifikus módszerrel találkozhatunk. A módszerek csoportosítása többféleképpen lehetséges, számunkra leginkább a megközelítési mód szerinti a legcélravezetőbb, hiszen célunk egy átfogó értékelés, bevonva mind a geomorfológusok, hidrológusok, társadalomtudósok, gazdasági elemzők javaslatait. Eszerint léteznek hidraulikai, hidrológiai, geomorfológiai, élőhely-szimulációs és holisztikus elven alapuló modellek. A kutatási témához leginkább a holisztikus módszer kapcsolódik. Többféle módszerrel találkozhatunk ezen a csoporton belül is, amelyek közül talán a DRIFT (Downstream Response to Imposed Flow Transformation) és a BBM (Building Block Methodology) a fontosabbak. Ez utóbbi az EU Víz-Keretirányelvével is kapcsolatba hozható.

PROBLÉMAFELVETÉS A modern kori tájtervezés egyik legfőbb célja az ökológiailag értékes területek és a természetmegőrzés céljából fontos tájhasználati módok védelme az integrált vízkezelést támogatva. Mindezt úgy végrehajtva, hogy – főként a vizes és folyóvízi területeken – különös tekintettel vagyunk a talajvízi rendszerek megőrzésére (BATELAAN et al., 2003 in BAIRD, K. J. – MADDOCK, T., 2005). A 28/1991. (IV. 30.) számú Országgyűlési Határozat rendelkezett a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásáról, amely Baranya megyét tekintve a Dráva mentén elsősorban a folyó hullámterét fedné le (LEHMANN, A. et al. 1996). A folyó magyarországi szakaszát végigkísérő ligeterdők és egyéb baranyai ártéri társulások közül több is védelem alatt áll a 7/1996. (IV.7) sz. KTM életbe lépése óta, amellyel megszületett a Duna-Dráva Nemzeti Park. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található (DDNP, 2009). A másik fontos pont a ECONOMICA 2014 3. szám

Natura 2000 program (14/2010, V.11.), amely keretén belül a különleges természet-megőrzési védelmet élvező területek közül több is az Ormánsági erdők részét képezi. Továbbá, említést érdemel a Cún-Szaporcai holtág, amely rehabilitációja az Ős-Dráva program egyik kiemelt részterülete is. Ennek monitorozásában a PTE TTK Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék munkatársai is részt vesznek. Ez a holtág az egyik legnagyobb kiterjedésű, jelenleg nagy része fatársulásokkal benőtt a baranyai területen. Az egységes szabályozási munkálatok az 1827-es katasztrofális árvíz (mai mértékre átszámítva ez Drávaszabolcsnál 646 – 651 cmnek felel meg) hatására kezdődtek meg nyomatékosan, kisebb mértékben már 1740-től kezdődően; ami – MAJORLAKI J.-ra (1976) hivatkozva - hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1915-ig tartott. A magyarországi ártéri terület mintegy 2 486 km (BUCHBERGER, P., 1975), azonban a mederrendezési és szabályozási munkálatok következtében a legtöbb változás a Barcstól folyásirányban lefelé található ártéri területeken volt érzékelhető, és érzékelhető napjainkban is. Lévén, hogy ez a probléma nemcsak hidrológiai szempontból érinti a területet – a nagyrészt az Ormánság része -, hanem az ott élők gazdasági aktivitását, produktivitását is, nem beszélve a kiemelt fontosságú biológiai sokféleségnek, sok szempont figyelembevétele fontos a fenntartható környezetgazdálkodásnál.

HIDROLÓGIAI SZEMPONTOK 2

A Dráva teljes vízgyűjtő területe 40. 490km , ennek 15% -a esik Magyarország területére (REMÉNYIK, B., 2002). A Tiroli Alpokban eredő vízfolyás, vízgyűjtő területe hegyvidéki és enyhébb relief energiával rendelkező síkvidéki területeket egyaránt magába foglal, legnagyobb része 500 – 1000 m közötti, az erre a szakaszra jellemző esésviszonyok 13 -15 cm/km között mozognak. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy csak azután ér hazánkba, miután elhagyta az osztrák és szlovén hegyvidéki területeket, és a horvát részen áthaladva több vízerőmű is hatással van vízhozamára. A Dráva ausztriai, szlovéniai és horvátországi szakaszán az 1960-as és 70-es években vízerőművek egész sora épült.

101

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés A duzzasztások lényegesen átalakították a folyó vízjárását, a meder és a hullámtér geomorfológiáját (FLUVIUS 2007, PROKOS, H. – LÓCZY, D., 2014). Magyar szakaszon egyébként nincs vízerőmű telepítve. 1965 után a megindult folyószabályozási munka változást idézett elő a vízállás-idősorban a megkezdődött kimélyülés hatására (MANTUÁNO, J. 1974) Donji Miholjac (magyar oldalon Drávaszabolcs) esetében. A medermélyülés további hatásait Barcsnál, illetve főként attól délre is lehet érzékelni. MAJORLAKI J. (1976) ezt Barcsnál -1.83 cm/év, Donji Miholjacnál -0.26 cm/év értékben határozta meg. Jelen tanulmányhoz kapcsolódó kutatás egyik 1 alappontja a talajvíz és a felszíni vízfolyás keltette összefüggésekből levonható következtetések az ökoszisztéma vízellátottságára vonatkozóan. A vizsgálatok értékelésénél elsősorban egy évszakos rendszert próbálunk meg megállapítani, ami a továbbiakban alapot adhat a különböző ökológiai összefüggések, kölcsönhatás-rendszerek felállítására. Ez azért fontos, mert – ahogy POFF, N. L. et al, 1997 is hangsúlyozzák, - a vízjárás minden egyes építőelemének van szerepe. Az árvízi vízhozam a mederátöblítéshez, az ártér és a folyóvízi vegetáció fenntartásához; a közepes vízhozam a halpopuláció növekedéséhez és vándorlásához; az alacsony vízhozam pedig a folyó egységes medrének, vízminőségének megőrzéséhez szükséges (SHARAD, J. K., 2012). A környezetfenntartó vízjárás évszakos tendenciáinak, illetve a szükséges vízmennyiség szezonális megállapításához OLSEN et al. (2013) dolgoztak ki egy módszert. Ennek részeként először megállapításra került az Environmental Flow Criteria, ami a KFV kritikus paramétereit határozza meg, úgy, mint az adott ökológiai környezethez rendelhető szükséges vízmennyiség; valamint az ún. Critical Flow Calendar-t, ami a kiválasztott indikátor faj vagy fajok alapján minden hónapra meghatározza a kritikus vízmennyiséget – legyen az minimum vagy maximum érték. A hivatkozott tanulmányban 1

A talajvízadatokra vonatkozó vizsgálatokat és monitorozást a PTE TTK Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék munkatársai végezték és végzik jelenleg is.

102

feldolgozott terület egy tipikus síkvidéki rész – a dániai Zealand szigete, - évi átlagos csapadék 663 mm/év, nyári-őszi nedvességmaximummal. A magas evapotranspiráció miatt a nyári-őszi áramlási értékek a legalacsonyabbak. Tehát a földrajzi adottságai eltérőek a hazai Dráva folyótól. Ám a vizsgálat során használt módszer általánosan alkalmazható. A módszer elméleti lefolyása a következőképpen alapul: 1) ökológiai indikátor fajok kiválasztása, 2) kritikusvízhozam Naptár létrehozása, 3) KFV kritériumainak meghatározása, 4) hidrológiai modellezés, 5) a KFV kritikus paramétereinek hidrológiai modellel való becslése, majd pedig ennek egy általánosan használt hidrológiai modellel való összevetése. Egy másik modell, ami inkább csak a hidromorfológiai résszel foglalkozik, a francia kidolgozású CARHYCE, amely lehetőséget ad a folyó helyi változásainak felmérésére és a helyreállítási tervek, munkálatok monitorozására. Itt elsősorban egy adott folyószakaszon egyenlő távolságban felvett keresztmetszeteken kijelölt azonos távolságban lévő pontok alapján vonnak le következtetéseket (vízhozam, nedvesített kerület, mélység), amiből a vízfolyás profiljára vonatkozóan is nyernek adatokat. Ebből aztán további adatok nyerhetőek mind a szemcseméretre, mind a meder tulajdonságaira vonatkozóan.

ADATOK KIÉRTÉKELÉSE A vizsgálatokhoz 4-4 állomás adatait használtam fel. Ezek vízhozam és vízszint állomások esetében: Őrtilos, Barcs, Szentborbás, és Drávaszabolcs. A vízügyi adatok nagyjából 1960-ig visszamenően állnak rendelkezésre, néhol az 1900-as évek elejéig. Tekintve, hogy a 4 mérőállomás adatsorai közül kettő csak rövidebb időtávra áll rendelkezésre (2004-től napjainkig), a hosszabb időintervallummal (vízszint esetében 1936, illetve 1957-től, valamint vízhozam esetében 1960-tól napjainkig) rendelkező másik kettő közül a Drávaszabolcsi adatsorok elemzését tűztem ki célul jelen tanulmányban, ahol vízszint, vízhozam és talajvíz adatok (1951-től) egyaránt rendelkezésre állnak. Ezen keresztül próbálok meg képet adni az elmúlt időszakban lezajlott változásokról, és összefüggést keresni


Prokos Hedvig – Gondolatok az Enviroment Flow-ról – A Dráva vonatkozásában a három érték között. Talajvíz esetében az eltérő gyakoriságú mérési eredményekből havi átlagot számoltam, majd ezeket szezonális halmazokba csoportosítva ábrázoltam grafiko-

non. Az éves összefüggés-vizsgálat során, a korrelációs együttható értékére az alábbi eredményeket kaptam (1. táblázat).

1. táblázat: Az 1960 – 2012/13 közti időszakban vizsgált vízállás (H) – vízhozam (Q) – talajvíz (T) évszakos átlagadatai közti összefüggés

1. ábra: Dráva – Drávaszabolcs állomáson mért felszíni vízállás adatai évszakos bontásban

2. ábra: A Dráva szélsősségére vonatkozó számítások (Koncz Zs. 2012, Dévai Gy. 1998, elmélete alapján, szerk. Prokos, H., 2014).

A vízszintre vonatkozó adatsorok számítása a DDVÍZIG által rendelkezésre bocsátott adatok (minimum, maximum vízszint) alapján történt. A napi mérési adatok átlagát, majd az ezekből képzett havi átlag adatokat vettem alapul, ECONOMICA 2014 3. szám

amelyekből azután havi bontásokat figyelembe véve, évszakos tendenciákat mutató vonalgrafikonokat készítettem. Megvizsgáltam az egyes állomások közti évszakos eltéréseket, továbbá részletesebben foglalkoztam a drávaszabolcsi

103

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés állomás értékeivel, amit az alábbi ábrán látható vonalgrafikon szemléltet (1. ábra). Ennek jelentősége a jövőbeli vízgazdálkodási tervezések során lehet, lesz, ahol is egy olyan vízgazdálkodási módszer kialakítása, bevezetése lenne a cél, ami a talajvíz-mozgások és vízellátottság figyelembe vételével állapítja meg azt a szükséges vízmennyiséget, amit szükséges a folyómederben hagyni ahhoz, hogy az ott élő, valamint az ártéri élővilág számára is megfelelő körülményeket biztosítson. DÉVAI GYÖRGY által definiált vízforgalmi adatokat felhasználva KONCZ ZSÓFIA (PTE TTK, Hidrobiológus MSc, 2012) készített bizonyos számításokat a Drávára vonatkozóan. Ezeket felhasználva, valamint DÉVAI GY. jegyzetei alapján, a Drávára vonatkozó értékeket vízforgalom szempontjából a következőképpen csoportosíthatjuk: eusztatikus (állandó vízforgalmú) – ezen a csoporton belül, az erősen eusztatikus kategóriába tartozik a Dráva is –, szemisztatikus (átmeneti vízforgalmú), asztatikus (változó vízforgalmú). Vízmennyiség-változások alapján a szélsőségességre (NQ/KQ) vonatkozó besorolás eredményeit az alábbi táblázatok (2. ábra) foglalják össze, ahol: XVsz <10 – csekély XVsz <10 – 60 – számottevő XVsz >60 - jelentős

104

Látható tehát, hogy noha vízforgalom szempontjából erősen állandónak tekinthető a folyó vízellátása, szélsőségességét tekintve már nem mondható annak, hanem a „számottevő” kategóriába sorolandó. Változékonysági értékeit nézve, a kapott értékek 4 alattiak, tehát változékonysága csekély. Az ezekből nyert adatok alapján elmondható, hogy egy bővizű, egyenletes vízellátottsággal rendelkező folyóról van szó, a Dévai Gy. féle változókat tekintve vízforgalom szempontjából erősen állandó. Ezzel szemben a vízellátottságra vonatkozó szélsőségesség már számottevő. Itt azonban szükséges megjegyezni, hogy ez főként Őrtilos térségére vonatkozik a jelenlegi adatok szerint; valamint, az 1964 – 66-os árvíz idején a barcsi, és az 1972-es legnagyobb árvíz idején és az azt követő néhány évben volt megfigyelhető ismételten a barcsi, de kiemelten a drávaszabolcsi térségben. Vízszintre (H) vonatkozóan a korrelációvizsgálat a várt eredményt hozta, tehát, hogy igen szoros (0.86 – 0.90) az összefüggés a vízhozam (Q) és a felszíni vízszint között (1. táblázat) A továbbiakban a vízhozam – felszín alatti vízállás (T), illetve vízszint – talajvíz korreláció eredménye gyengébb-erősebb eltérést mutatott. Főként tavasszal figyelhető meg, hogy gyenge a kapcsolat a két adathalmaz között. A vízszint és a vízhozam közti kapcsolatot az alábbi grafikonok is szemléltetik


Prokos Hedvig – Gondolatok az Enviroment Flow-ról – A Dráva vonatkozásában

3. ábra: A drávaszabolcsi vízmércék összefüggése a vizsgált időszakra vonatkozóan (1960 – 2014) ÖSSZEFOGLALÁS A fentiekben említett vizsgálati módszerek mind az hivatottak megvalósítani, illetve elősegíteni, hogy a napjainkban egyre inkább fontosnak tartott egységes, holisztikus szemléletmód megvalósuljon a felszíni vízkezelésben is. Erre az egyik legalkalmasabb módszer az environmental flow – azaz a környezetfenntartó vízjárás. Ennek hazai ismerete és kidolgozási lehetőségei egyelőre kezdeti státuszban vannak, ezért tartottam szükségesnek egy rövid átfogó tanulmányban a bemutatását, illetve alkalmazásának lehetséges aspektusait kiemelni. A saját kutatási területre vonatkozó adatok feldolgozása folyamatban van, ezek közül a korábban már említett három paraméter változásait vettem figyelembe. Az alapvető kérdés a vízvisszatartás – illetve vízkiemelés problémájára fókuszál, ennek érdekében történnek a vizsgálatok, amelyekben arra keresünk választ, hogy mi az a vízmennyiség, amit szükséges a mederben hagyni. A vízhozam – vízszint – talajvíz adatokból nyert összefüggések alapján megállapítható, hogy a talajvíz

magasságát nem feltétlenül befolyásolja a vízhozam, tehát további paraméterek figyelembe vétele is rendkívül fontos. A téli hónapokban ez a kisebb párolgás miatt lehetséges, hiszen a korábban felvett vízmennyiséget sem a talaj, sem a vegetációs időszakon kívüli növényzet nem párologtatja olyan nagy mértékben. Ahogy a 3. ábrán is látható, leginkább a tavaszi-nyári vízhozam-vízállás értékekre lehet a legmegbízhatóbb becsléseket tenni, ezért a vízgazdálkodás szempontjából ezt mindenképp érdemes kihasználni. Márcsak azért is, mert a nyár eleji bőséges vízmennyiség így nagyjából előre tervezhető. Az alapvető befolyásoló tényező – a vízgyűjtőterület nagyrészt hegyvidéki elhelyezkedéséből adódóan - a hóolvadásból származó csapadék, ami hozzájárul a tavasz végi – nyár eleji magasvízhez. A másik maximum az őszi hónapokban jellemző a nyári csapadékos időszakot követően. Ennek érdekében, a jövőben a felszínborítottsági tényezők (növényzet – annak sűrűsége, összetétele, párolgási jellemzők), valamint csapadék adatok elemzésével kívánja kutatásait folytatni a szerző.


[2.]

BAIRD, K. J. – MADDOCK, T. III (2005). Simulating riparian evapotranspiration: a new methodology and application for groundwater models. Journal of Hydrology (312). pp. 176 – 190 BUCHBERGER, P. (1975). A Dráva-völgy árvédelmének története. Vízügyi Közlemények 57. (1) pp. 103 – 113.


105

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés [3.] [4.]

[5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.]

[12.] [13.]

106

DÉVAI GY. (szerk.) (1998). A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. Oktatási segédanyag. KLTE, Ökológia Tanszék, Debrecen GOB, F. et al. (2014). Un outil de caractérisation hydromorphologique des cours d’eau pour l’application de la DCE en France (CARHYCE). Géomorphologie: relief, processus, environnement. (1), p. 57 – 72. KONCZ ZS. (2012). Ökológiai vízigény. kézirat (PTE TTK, Hidrobiológus MSc) LEHMANN, A. et al. (1996). Élőhelyfejlesztés vízgazdálkodással a Dráva árterén. Erdészeti Lapok, CXXXI.évf. 5. szám, (1996. május) pp. 150-151. MAJORLAKI J. (1976). A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztései feladatai. Vízügyi Közlemények 58. (1) pp. 41 – 56. MANTUÁNO J. (1974). A Dráva vízjárásának vizsgálata. Vízügyi Közlemények 56. (1) pp. 368 – 401. OLSEN, M. et al. (2013). Evaluation of a typical hydrological model in relation to environmental flows. Journal of Hydrology (507). pp.52 – 62. POFF, N.L. – ALLAN, J.D. – BAIN, M.B. – KARR, J.R. – PRESTEGAARD, K.L. – RICHTER, B.D. – SPARKS, R.E. – STROMBERG, J.C. 1997: The natural flow regime. – Bioscience 47. pp. 769–784 PROKOS, H. – LÓCZY, D. (2014). A „környezetfenntartó vízjárás” (environmental flow), mint a folyóvízi rendszer fenntarthatóságának feltétele és nemzetközi vizsgálati módszerei. Földrajzi Közlemények – publikálás alatt. REMÉNYIK, B. (2002). A Dráva szabályozása és hajózása. Budapest: ELTE Földrajz és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ SHARAD, J.K. 2012: Assessment of environmental flow requirements. – Hydrological Processes 26. 3472–3476


Retek Mihály - Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra

Retek Mihály

Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra Mihály Retek: Scenarios of global climate change in Europe Summary One of the latest new directions in futures studies is interactive simulation modeling. This type of modeling is able to create complex alternatives for the future. This methodological research trend entirely fits this study. It shows how the interactive climate model is scientifically developed. Using the Java Climate Model, it is possible to display the social and the economic consequences of climate change. Using this model, analyses of comparative climate change scenarios can show the possible effects of economic policy on the environment in the short and long term. It also provides data on various regional levels. This study shows two possible non-extreme alternative scenarios for the European continent’s economy and climate, and their consequences. A study has been done by the author recently, showing two extreme alternatives, focusing on the best and worst options, respectively. These new alternatives presenting in this study, however, give realistic options for professionals. Keywords: interactive simulation modeling, climate change, Java Climate Model

ÖSSZEFOGLALÓ A jövőkutatás legfrissebb kutatásainak egyik iránya az interaktív modellek szimulációjának jövőalternatívák képzésére történő felhasználása. Ehhez a módszertani kutatási tendenciához maximálisan illeszkedik a tanulmány azzal, hogy megmutatja azt, hogy miként lehet a tudományos alapokon kidolgozott interaktív klímamodellt, a Java Climate Model-t, felhasználni a lehetséges társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megjelenítésére, és azok várható éghajlatváltozási következményeinek bemutatására. A modell felhasználásával előállított komplex éghajlat-változási forgatókönyvek összehasonlító elemzésével megmutatható, hogy milyen lehetséges hatásokat válthatnak ki a gazdaságpolitikában és a környezetvédelemben rövid és hosszú távon, valamint különböző térségi/intézményi szinteken. Ebben a tanulmányban két lehetséges, az európai kontinensre vonatkozó forgatókönyvet és annak következményeit mutatom be annak fényében, hogy az ún. közbülső alternatívák, a legrosszabb és a legjobb, már korábban kidol-


gozott modellalternatívákhoz képest a gyakorlat számára reálisan választhatóbb alternatívák. Kulcsszavak: interaktív szimulációs modellezés, klímaváltozás, Java Climate Model

1. A JAVA CLIMATE MODEL BEMUTATÁSA Az utóbbi egy évtizedben ez előrejelzések terén egyre jobban elterjedtek az interaktív modellező rendszerek, amelyek felhasználásával a modellalkotók egyre komplexebb jövőalternatívákat képezhetnek [Sharma, T. et al. 2006; Bok, BM. et at. 2007; Hideg 2009]. Ezen modellek elsődleges irányzatai főleg a gazdasági és a környezeti modellek, a környezetin belül is a klíma modellek, amelyek több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza. Ezen interaktív modellező szoftverek közé tartozik a Java Climate Model [JCM weboldala], amelynek a fejlesztését és a hozzá tartozó modell kutatását és tervezését a Belgian Science Policy végzi. Fontos megemlíteni azt, hogy a szoftvert Java programozási nyelven készítették és a forráskódja mindenki által letölthető és így módosítható is. A tanulmány elkészítéséhez a

107

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés 2011 júniusában kiadott változat lett felhasználva, amely az Interneten is elérhető [JCM weboldala]. A fejlesztők nagy hangsúlyt helyeztek a több nyelvűségre is, ezért tizenegy nemzetközi nyelv támogatását implementálták. A program utolsó változata megközelítőleg 200 állítható paramétert támogat, amelyek típusai a következőek lehetnek: fix értékek közé behatárolt intervallum, konstans érték, felsorolásból választható típus, logikai típus (igaz, hamis érték). Ezek között az állítható paraméterek között fellelhetőek olyanok, amelyek jelentésével mindenki tisztában van, de olyan paraméterek is be lettek építve, amelyek használatához különleges szakirányú tudás szükséges. Ebből kifolyólag a program fejlesztői gondoltak a különböző kompetencia szinttel rendelkező felhasználókra is, akik a következők lehetnek: kezdő, normál, szekértő és fejlesztő. Az adott kompetencia szintű felhasználóknak, a grafikus felületen keresztül csak azok a paraméterek jelennek meg, amelyeket nagy valószínűséggel értelmezni is tud. A szimulációs kimenetek eredményeit különböző módokon tudja megjeleníteni a program, amelyek a következőek lehetnek: grafikon, táblázat, Földgömb, kép. Ezek a kimenetek a képernyőn egyből megjelennek, mert a fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy egy napjainkban használatos átlagos laptopon is lehessen szimulációkat futtatni valós időben. A programban a következő főbb modulok találhatóak meg: Célok és forgatókönyvek; Ember és gazdaság; Regionális és ágazati kibocsátások; Föld használat; Szén körforgás, források és nyelők; Egyéb gázok és az aeroszolok; Globális visszahatások/visszacsatolások, klíma, tengerszint; Regionális éghajlat és hatásai.

2. A LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK Olyan lehetséges alternatívák kidolgozása történt meg, amelyek megfelelően igazodnak a JCM speciálisan változtatható paraméterteréhez, ezzel megmutatva a modellel szimulálható eredmények lehetséges szélső értékekeit. Ezen értékek közötti lehetséges tartományban több alternatíva is kidolgozható, amelyekkel a fenn-

108

tarthatóság felé vivő más lehetséges utakat is fel lehet térképezni. A négy lehetséges alternatíva szerint elvégzett szimuláció végső futási ideje 2300. Az alternatívák közül a két szélsőséges változat - az I. és a II. alternatívák - részletes kifejtése megtalálható egy általam írt könyvfejezetben [Retek 2014]. Ebben a tanulmányban a szélsőségek közötti árnyaltabb és összetettebb változatok megfogalmazását és bemutatását végeztem el.

A KÉT SZÉLSŐ ALTERNATÍVA Az I. alternatíva, „A határtalan változás”: Az adott alternatíva képzésének alapjául a SRES A2-es [IPCC 2000] forgatókönyvet használtam fel, amelyre a folyamatos, korlátozások nélküli gazdasági és népességnövekedés a jellemző. Ugyanakkor a lassú alkalmazkodás is jellemzi az alternatívát, melynek hatására a „túllövés” lesz jellemző. Ennek egyik következménye az, hogy a technológia lassan fog megújulni. A fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás ezért növekvő és nagyobb lesz, amely nagymértékű CO2 kibocsátást von maga után. Az elmaradott és lassan megújuló technológiák nem tudják semlegesíteni a növekvő CO2 kibocsátást. Az ilyen kibocsátást semlegesítő technológiákat csak legfejlettebb jóléti társadalmak fogják alkalmazni. A többi fejletlen vagy fejlődő országra ez nem lesz egyáltalán jellemző. A jóléti hatások, melyek esetlegesen a jövőbeli költségeket csökkenteni tudnák, egyáltalán nem fogják jellemezni ezt az alternatívát. A CO2n kívül a környezetbe jutó és a klímaváltozásért felelős más gázok semlegesítésével, vagy esetleges csökkentésével sem tudnak mit kezdeni a társadalmak [Retek 2014]. A II. alternatíva, „Mindent a fenntarthatóságért”: Az adott alternatíva képzésének alapjául a SRES B1-es [IPCC 2000] forgatókönyvet választottam, de a forgatókönyv több paraméterére sokkal nagyobb mértékben változó feltételeket szabtam, mint amik az eredeti szcenáriókban szerepeltek. Ezeknek a módosításoknak a következtében minden paraméterben pozitív irányú változások következtek be a jövőt illetően. ECONOMICA 2014 3. szám

Retek Mihály - Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra A gazdaságra és a technológiára a folyamatos növekedés a jellemző. A népesség a XXI. század közepére eléri a maximumot, és ezután folyamatosan csökkenni fog. A nagyon nagymértékű technológiai fejlődés következtében folyamatosan megjelennek a hatékonyan felhasználható megújuló energiaforrások. Ezeknek a hatására a társadalmak pár évtized alatt áttérnek a fosszilis energiaforrásokról a megújuló környezetkímélő energiaforrásokra. Az áttérés egyik következménye, hogy a CO2 és a klímaváltozásért felelős egyéb gázok kibocsátása néhány évtized alatt minimalizálódni fog, de azok korábban kibocsátott tömege a légkörben és az óceánokban még több évszázadig érezteti hatásait. A jóléti hatások ebben az alternatívában már egy nagyon nagymértékű éves növekedést eredményeznek, melynek hatására az elkövetkezendő pár évtizedben nagy változások következnek be [Retek 2014].

A KÖZBÜLSŐ ALTERNATÍVÁK A III. alternatíva:” A növekedés és a fenntarthatóság egyensúlya”: Az adott alternatíva képzésének alapjául a SRES A2-es forgatókönyvet használtam fel, amelyre a korlátozások nélküli folyamatos gazdasági és népességnövekedés jellemző. Az adott forgatókönyvet a lassú technológiai növekedés jellemzi, de a program paraméterterének megfelelő alkalmazásával egy nagy technológiai változás lehetőségével is számoltam. A forgatókönyvre a nagy mennyiségű CO2 gáz kibocsátás a jellemző, melyet a társadalmak kisebb-nagyobb sikerrel próbálnak stabilizálni, vagy csökkenteni. Ennek érdekében folyamatosan újfajta technológiákat kell bevezetni. Ennek következtében egyre több környezetbarát technológia fog megjelenni, amelynek a káros-anyag kibocsátása folyamatosan csökken. Az új technológiák terjedése mellett figyelembe kell venni, hogy a társadalmak nagymértékű gazdasági növekedést is próbálnak elérni, aminek a következményei miatt így is egyre több CO2 juthat a légkörbe. A többi környezetbe jutó és a klímaváltozásért felelős egyéb gázokra is folyaECONOMICA 2014 3. szám

matosan változó technológiák kerülnek bevezetésre, de a gazdaságok nagymértékű növekedése miatt a technológiai változás ez esetben sem lesz képes megoldani a problémákat hosszú távon. Az alternatíva kidolgozásakor megpróbáltam minél nagyobb jóléti hatásokat elérni azzal a várakozással, hogy azok hosszú távon lehet, hogy pozitív hatással lesznek a végső következményekre. A IV. alternatíva: „A fenntarthatóság felé vezető úton”: Az adott alternatíva képzésének alapjául a SRES B1-es forgatókönyvét választottam. Erre a forgatókönyvre a folyamatos gazdasági és technológiai növekedés a jellemző. A népesség a XXI. század közepére éri el a maximumát, és ezután folyamatosan csökkenni fog. A technológiai fejlődés következtében folyamatosan megjelennek a hatékony megújuló energiaforrások. Ezeknek a hatására a társadalmak folyamatosan áttérnek a fosszilis energiaforrásokról a megújuló új erőforrásokra. A folyamat egyik következménye, hogy a CO2 és a klímaváltozásért felelős egyéb gázok jelentősen csökkennek. A jóléti hatások ebben az alternatívában már jelentős szerephez jutnak. Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy a választott alternatívák az IPCC [IPCC 2000] szerinti szcenárióképzésbe hogyan illeszkednek bele.

1. ábra: Az alternatívák elhelyezkedése az IPCC szcenárióelemzés szerint Forrás: saját készítés

109


ELEMZÉSI SZEMPONTOK Minden egyes kimenti alternatíva elemzése négy szempont szerint történt [RETEK 2011], amelynek elsődleges regionális elemzési pontja a teljes kiterjedésében Európában található 30 legbefolyásosabb országot tartalmazza (ALB, BLG, BOS, BUL, CRO, CZE, DEN, ESP, FIN, FRA, GER, GRE, HUN, ICE, IRE, ITA, LUX, MAC, NET, NOR, OST, POL, POR, ROM, SER, SVK, SVN, SWE, SWI, UKB). Az elemzési szempontok a GEO (UNEP 2007) forgatókönyvein alapulnak. Ezekben a szempontokban fontos szerepet kap a környezet, gazdaság és a népesség. Az alábbi négy szempont rövid bemutatása: - Piacorientáltság: A legfontosabb szempont a profit termelése és a vállalatok termelésének folyamatos növelése. - Politika-orientáltság: A kormányok döntéshozatalai alapján történő elemzés, melyben a társadalom által választott, vagy a hatalmat fegyveres úton megszerző politikusok a választóik érdekeinek, vagy a saját érdekeiknek a megvalósítását segítik elő. - Gazdagok prioritása: A világ gazdagabb társadalmainak, vagy esetleg csak a gazdag embereknek a szempontjai alapján történő elemzés. - Megóvás-orientáltság: A társadalom, a környezet és az erőforrások megóvásának mértéke szerinti elemzés.

A KÖZBÜLSŐ ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA ÉS ELEMZÉSE A fejezetben a III. és a IV. alternatíva részletes elemzésének bemutatása történik. Ezen két újabb alternatívát azért tartottam szükségesnek, mert az I. és a II. alternatívák [Retek 2014] átfogó leírásánál a két szélsőség bemutatására helyeztem a hangsúlyt, amelyek kimondottan csak a lehetséges cselekvési tér határait határozzák meg. Az egyes alternatívák kimenetelét a következő mutatókkal jellemzem: GDP, Teljes költség, Teljes jólét változása, Jólét klímaváltozás nélkül, Népesség, Légköri CO2, Globális átlaghőmérséklet, Tengerszint.

110

A III. ALTERNATÍVA SZIMULÁCIÓJÁNAK EREDMÉNYE ÉS ELEMZÉSE Szimuláció végeredménye A globális átlaghőmérséklet emelkedése a XXI. század végére megközelíti a 3 °C-os hőmérséklet emelkedést, és a XXIII. század végére ez az érték elérheti a 6 °C körüli értéket (Lásd a 2. ábrát!). Ha ez a hőmérséklet változás bekövetkezne, akkor az I. alternatívához [Retek 2014] hasonló katasztrófák következnének be, de ezek mértékei lehet, hogy kisebbek lehetnek. Az ökoszisztémában végbemenő pusztulás nem biztos, hogy olyan mértékben következhet be, mint az I. alternatívában [Retek 2014], mert a katasztrófák lefolyása nagyobb mértékben elhúzódhat, mint az előző alternatívában. Ez a hosszabb időtáv egy lehetséges esélyt adhatna még az utolsó pillanatban történő változtatások meglépésére, amelyben úttörő szerepet kaphatna a jelenleg is élharcosnak számító EU. Egy ilyen hatás következtében az emberi társadalom nem a katasztrófa felé sodródna, mint az előző alternatíva szerint. Piacorientáltság Az EU-s multinacionális vállalatok a profitszerzés mellett már egyre több részt vállalnának a társadalmi és a környezeti felelősségvállalásban. Ennek következtében egyre több környezetkímélő technológiákat vezetnének és ezeket a technológiákat a 3. világ számára is elérhetővé tennék. Ezek a szempontok mellett is a társadalom elsőszámú és legfontosabb célja továbbra is a gazdaság folyamatos növekedése marad. A 3. ábráról is leolvasható, hogy ilyen mértékű gazdasági növekedés mellett semmilyen jellegű környezetvédelem sem tartható fenn hosszútávon. A piaci igények növekedési üteme a környezetvédelem fenntartására csak lassítja a katasztrofális folyamatok bekövetkezését, de teljes mértékben nem szünteti meg akármenynyire is próbálnak törekedni a piac vezető szereplői, ebben az alternatívában sem tudnak semmit sem tenni. Ezért semmilyen lehetséges megoldást nem lehet célravezető, ha a piac


Retek Mihály - Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra nagymértékű befolyásoló szerepét nem hajlandóak csökkenteni a döntéshozók. Politika-orientáltság A politikusok fontosnak tartják a környezettudatos döntéseket, de a piaci döntéseknek is alá kell magukat rendelni. Ezen döntések között egyre többször szerepelnek majd olyan esetek, amikor dönteniük kell, hogy melyik szempontot találják fontosabbnak. Az idő előrehaladtával, a nem megfelelő döntések miatt, már csak az egyiket választhatják. Választásaik során ezért folyamatosan sértik a másik alternatíva érdekeit. Hosszú távon ezek a kérdések és döntések konfliktusokhoz vezethetnek a piac és a környezet megóvásáért küzdők között. Ennek következtében a civil szervezetek szerepében egyre nagyobb előretörés következik be a jövőben. A döntéshozók, az elhibázott gazdaságélénkítő döntések miatt egyre nagyobb károkat okoznak a környezetben, amelyek az idő múlásával visszafordíthatatlanokká válnak. Sajnos a gazdaság folyamatos növekedése miatt ezek a döntések a végső katasztrófákat csak hosszú távra tolják ki. A legvégső esetben majd olyan döntéseket kell hozniuk, amelyekkel teljes mértékben alá kell hogy rendeljék a globális gazdaságot a környezetnek. Ugyanakkor az EU-n kívüli visszafordíthatatlan katasztrófákkal már ők se tudnak mit kezdeni. Gazdagok prioritása A befolyásos emberek egy része mindenáron a piac rohamos fejlődésének érdekében hozza meg a döntéseit, de már a napjainkban is nagy számban megtalálható környezettudatos vállalati döntéshozók száma évről-évre folyamatosan növekedni fog (pl. Elon Reeve Musk - SpaceX, SolarCity, Tesla Motors). Az elhibázott döntéseknek a jövőbeni hatásai már nem nagyon módosíthatók, azokat a jövőben meghozott jó döntések sem kompenzálják. Ezeknek az elhibázott döntéseknek a végső kimenetei katasztrófákhoz vezetnek. A bekövetkezendő ECONOMICA 2014 3. szám

környezeti katasztrófák ezért az I. alternatívához [Retek 2014] képest csak eltolódnak, és hosszú távon jelennek meg. Megóvás-orientáltság Az EU egészében a fenntartható fejlődés elérésére törekszik („A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” - ENSZ - Közös jövőnk jelentés, 1987), de a napjainkban elmaradott térségek egy része folyamatosan és nagy ütemben közelít az EU életszínvonala felé. Ennek a következménye a meglévő erőforrások nagymértékben történő pazarlása és a környezet mértéktelen pusztítása. Az EU-ban már nem megtalálható erőforrásokat a 3. világ országaiból szerzik be.

2. ábra: Az III. alternatíva kimeneti eredményei Forrás: A programmal készített kimenetek

111

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés Ennek a következménye az lesz, hogy hiába törekszik és javítja szabályzásokkal az EU folyamatosan a belső területein belül a környezetvédelmet, de az unión kívül eső területekre a saját szabályzási normáit nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudja érvényesíteni az elmaradottság és a szegénység következtében. Ebből adódóan az EU-n kívüli elmaradott régiók hatása a globális környezetre katasztrofálisak lesznek. Összességében a fejlett világ önmaga nem képes megakadályozni a környezet rombolást, ha nem támogatja az elmaradott régiókat anyagilag és technológiai eszközökkel.

A IV. ALTERNATÍVA SZIMULÁCIÓJÁNAK EREDMÉNYE ÉS ELEMZÉSE Szimuláció végeredménye A globális átlaghőmérséklet emelkedése a XXI. század végére megközelíti a 2,2 °C-t, és a XXIII. század végére ez az érték elérheti a 3,6 °C körüli értéket (Lásd 3. ábrát!). Az ilyen jellegű hőmérséklet változás következtében is valószínűsíthetőek a környezeti katasztrófák, amelyek helyreállítására a társadalmaknak majd nagy költségeket kell elkülöníteniük. A szimulációs kimenet szerint a Föld népessége a XXI. század közepére megközelíti a 9 milliárd főt, és ezt követően egy mérsékelt népességfogyás következik be. Ugyanakkor az EU- népessége rövidtávon stabilizálódik, majd hosszú távon csökkenésnek indul. Ilyen mértékű népességi folyamatok esetében esetlegesen csak a maximum közeli értéknél jelentkezhetnek gondok az élelmiszerés édesvíz [UNEP 2000] készletekben, de a népességcsökkenés után már egyáltalán nem fognak felmerülni ilyen nehézségek. Piacorientáltság A piacvezető vállalatok nagy része egyre nagyobb szerepet próbál vállalni a társadalmi és a környezeti felelősségvállalásban. Folyamatosan vezetnek be egyre több új környezetkímélő, megújuló erőforrásokat hasznosító technológiákat amelyeket a Föld összes országa számára is elérhetővé tesznek. A vállalatok fontosnak tartják a profit és a termelés maximalizálását, de mellette a környezetet is próbálják óvni. Ez

112

első körben minden vállalat esetén abban nyilvánul meg, hogy egyre nagyobb részben próbálják az energia felhasználásukat zöld energiahordózókból megoldani [EPA Green Power Partnership]. Politika-orientáltság A politikusok egyre fontosabbnak tartják, hogy döntéseiket már környezettudatosan hozzák meg [Albert Arnold "Al" Gore, Jr., béke Nobeldíj 2007]. A programjaikban is egyre nagyobb szerepet kapnak a még napjainkban csak minimálisan megjelenő környezetvédelmi célok. Egyre nagyobb támogatottságot élveznek majd, a zöld pártok [Europen Green Party weboldala]. A politikai elit kiemelten kezeli majd a természeti erőforrások védelmét is, és ennek következtében a megújuló erőforrásokat alkalmazó technológiák folyamatosan nagyobb támogatást kapnak az EU költségvetéséből. Az éghajlat változásával már kimondottan csak ezeket a technológiákat engedélyeztetik, az EU-n belül. Az EU vezetésével folyamatosan korlátozó döntéseket hoznak majd a jövőben a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, de az óceánokban és a légkörben felhalmozott koncentráció még évszázadokig hatással lesz a felmelegedésre. Ugyanakkor a fejlett világon kívüli országokra is folyamatosan próbálja a fejlett világ a nemzetközi szabályozó intézkedéseket érvényesíttetni, de ez csak az elmaradott országok nagymértékű gazdasági és tudás alapú támogatottságával érhető majd el. Gazdagok prioritása Az EU-ban is a befolyásos emberek még néhány évtizedig a piac prioritását tartják a legfontosabbnak. A folyamatosan bekövetkező katasztrófák hatására azonban szemléletváltás következik be, amely után az elsődleges cél a Föld minden áron való megóvása lesz. Olyan változásokat hoznak, amelyek hatására a Földi élet jobbá fog válni, de ennek a bekövetkezése akár évszázadokat is igénybe vehet. Az EU és a fejlett társadalmak már nem csak kizárólagosan a saját érdekeikkel foglalkoznak, hanem segítséget próbálnak nyújtani a szegé-


Retek Mihály - Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra nyebb társadalmaknak is, hiszen a szegények gondja és a környezet degradációja az ő gazdagságuk élvezetét is nagymértékben csökkenti. Elsősorban a szűkös és nagyon pusztuló környezeti erőforrások tekintetében erősödik meg a gazdagok környezetérzékenysége, és így hajlandóak lesznek áldozathozatalra is a saját vagyonuk csökkenése árán is. Megóvás-orientáltság A fejlett régiók segítséget nyújtanak a fejletlenebbeknek, és azok folyamatosan fel fognak hozzájuk zárkózni. A globális társadalom célja hosszú távon a környezettudatos magatartás és életmód elsajátítása lesz, amelyben az EU nagy segítséget fog nyújtani az elmaradott országoknak. Ebben fontos szerep jut a természeti és az emberi erőforrások megóvásának és tovább fejlesztését elősegítő módszerek. A jelenlegi fosszilis alapú erőforrások szerepét átveszik a megújuló környezetbarát technológiák. („A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő, az olajkorszaknak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj!” - Yamani sejk (Szaud-Arábia)). A megújuló technológiák elterjedése következtében a környezetszennyezés és a talaj degradációja hosszú távon visszafordíthatóvá válik, az életfeltételek is folyamatosan egészségesebbé válhatnak. A gazdasági és a technológiai fejlődés hatására a felhasznált nyersanyagok mennyisége csökkenni fog, és fontos prioritást fog élvezni a természetben kismértékben előforduló anyagok megóvása, amelyeket a technológiai fejlődés hatására helyettesítő anyagokkal fognak pótolni. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek az erőforrások folyamatos újrahasznosítására is.

láció folyamán alkalmazható forgatókönyveket viszonylag szabadon választhatják meg a felhasználók. A modell elsősorban globális és nagyrégiók, mint például Európa szintjén használható jól. Kis ország esetében más a helyzet. Elvileg rájuk is használható a modell, de a kis országok csak kis hatást gyakorolhatnának a globális éghajlatváltozásokra a modell szerint, ezért a modell nem tudja érzékeltetni a helyi kezdeményezések jelentőségét. Ez nem modellhiba, hanem az éghajlatváltozások szoros összekapcsoltságának a következménye. A helyi kezdeményezések az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a technológiák zöldítésére stb. akkor válhatnak fontos tényezővé, ha sok kis ország

KÖVETKEZTETÉSEK Az interaktív modellel nem készíthető előrejelzés, de szimulálhatók különböző komplex forgatókönyvek követésének várható következményei. A szimuECONOMICA 2014 3. szám

3. ábra: Az IV. alternatíva kimeneti eredményei Forrás: A programmal készített kimenetek

113

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés kezdi el az ilyen irányú változásokat, és azok a hatások régiók szintjén összegeződni tudnak, majd pedig a modell kimeneti adatainak kedvezőbbé válásában jutnak kifejezésre. Az európai térség lehetséges klímajövője a két mérsékelt változásokat összefoglaló forgatókönyv alternatíva szerint jelentősen javíthatja a földrész klímakilátásait úgy, hogy azokhoz kisebb léptékű és társadalmilag is elviselhetőbb változássorozatokat kapcsol. A III. alternatíva jól szemlélteti azt, hogy ha egy minimális változás történik a társadalom felől a környezetvédelem mellett, akkor egy pozitív hatás következik be. Sajnos, a lehetséges katasztrófákat így sem lehet majd elkerülni. De ez a IV. alternatíván is látható, hogy még egy, a III.-nál is nagyobb mértékű változás is sajnálatos módon csak évtizedekkel tolhatja el a Föld globális felmelegedését, és a katasztrófák csak egy későbbi időpontokra fognak tolódni. Ezért, ahogy a III. és IV. alternatívák kimenetein is észrevehető, a természeti csapások elkerüléséhez a társadalom szemléletmódjában feltételezett közbülső mértékű változtatások is kevésnek fognak bizonyulni. Így egy lehetséges, de nem utópisztikus

jövő lehet például a IV. és II. alternatíva közötti lehetséges „fenntartható” jövőalternatíva, amely könnyedén kidolgozható a modellparaméterek beállításával. Ha ezek a szemléletmód változások folyamatosan megtörténnek a valóságban is, akkor lehetőség nyílik arra, hogy tanuló rendszerként viselkedjen az európai kontinens és annak egyes országai is. A modellkísérletek egyértelműen jelzik azt is, hogy a hőmérsékletemelkedés ellen nem tenni semmit valójában nem választható alternatíva. Választani csak a „Hogyan és milyen mértékben tegyünk?” kérdéskörökben lehet. A modellkísérletek arra is rámutatnak, hogy Európa klímajövője nemcsak saját környezetpolitikájától függhet, hanem a többi kontinensétől is. Ezért lehet fontos, hogy Európa kezdeményező szerepe kisugározzon a többi kontinens környezet- és klímabefolyásolására is. A szélsőséges modellalternatíváknak csak az a szerepük, hogy jelezzék a cselekvési tér határait. Közbülső modellalternatívák keresésével lehetséges megtalálni azt a jövőváltozatot, amelyet majd az európai kontinens és országai követésre alkalmasnak találnak.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

[8.] [9.] [10.] [11.]

[12.]

114

Albert Arnold "Al" Gore, Jr., béke Nobel-díj 2007. url: http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/2007/ Bok, B.M. - Ruve, S. [2007]: Experimental Foresight: Participative Simulation Enable Social Reflexivity in a Complex World. Journal of Futures Studies, 12(2), 111-120. pp. EPA, Green Power Partnership, url: http://www.epa.gov/greenpower/toplists/top100.htm Europen Green Party weboldala, url: http://europeangreens.eu/ Hideg, É. [2009]: Interactivity and the Development of Futures Studies. In. (Hideg, É. Eds) Futures Studies in the Interactive Society, CUB, Budapest, 249 p. ISBN 978-963-503-405-5, 13-54. pp. IPCC [2000]: Special Report on Emissions Scenarios, Nebojsa Nakicenovic and Rob Swart (Eds.) Cambridge University Press, UK. 570 p, ISBN 92-9169-113-5 IPCC hivatalos weboldala, url: http://ipcc.ch/ Java Climate Model (JCM) weboldala, url: http://climatemodel.info/ Retek, M. [2011]: A globális éghajlatváltozás interaktív és komplex forgatókönyveinek modellezése és elemzése, Jövőtanulmányok sorozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás tanszék, Budapest, 74 old. ISBN 978-963-503-471-0 Retek, M. [2014]: A globális éghajlatváltozás európai forgatókönyvei, Jövőföldrajz, Jeney László - Hideg Éva - Tózsa István (szerk.), BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Tanszék, 2014, ISBN 978-963-503-564-9


Retek Mihály - Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra [13.] [14.] [15.]

[16.]

Sharma, T. - Carmichael, J. - Klinkenberg, B. [2006]: Integrated Modeling for Exploring Sustainable Agriculture Futures. Futures, 38(1), 93-113. pp. United Nations, Report of the World Commission on Environment and Development: Our Common Future, 1987 UNEP [2000]: A Guide to World Resources 2000-2001: People and ecosystems: The fraying web of life. UNEP, UNEP World Bank, World Resources Institute, World Resources Institute 2000, Washington D.C. 276 p., url: http://pdf.wri.org/world_resources_20002001_people_and_ecosystems.pdf United Nations Environment Programme (UNEP) [2007]: Global Environment Outlook 4, 540 p. ISBN 978-92-807-2836-1


115

Gazdaságtudományok

Horváthné Kökény Annamária – Horváth Szabina

S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban Horváthné Kökény, Annamária – Horváth, Szabina: HELP! What should i do? -the lack of financial knowledge in hungarian households Summary Financial planning, the propensity to save and self-caring habits effect not only the households' financial management, but they effect the economical, political, social and cultural situation of the whole country. The intellectual skills of hungarians are undeveloped, which stems from the lack of financial literacy of individuals. More and more people realize the need for economic and financial knowledge since the 2008 economic crisis, and that the development of financial culture is essential. In our research we examined, how the financial awareness and the willingness to save of individuals and households can be influenced. Keywords: financial culture, financial planning, self-care, tax benefits, savings

ÖSSZEFOGLALÓ A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát. Kulcsszavak: pénzügyi kultúra, pénzügyi tervezés, öngondoskodás, adókedvezmény, megtakarítás KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEK A háztartások megtakarításait vizsgálva tisztában kell lenni az ezzel kapcsolatos közgazdasági elméletekkel is. Sokáig központi szerepet játszott a közgazdaságtanban ez a téma (MODIGLIANI, 1988). Számos hazai és nemzetközi

116

szakirodalom, tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, hiszen a megtakarítások szerepe mindig is fontos területe volt a közgazdaságtannak és a mindenkori gazdasági elemzéseknek. Ez manapság is fontos tényező, hiszen a magyar háztartások nagy része nem rendelkezik megtakarításokkal, inkább hiteleik vannak, amelyek törlesztőrészlete sok esetben magas arányt képvisel a háztartás nettó jövedelmének százalékában. Ezt a problémát sokszor a pénzügyi kultúra elégtelen voltára vezetik vissza. Keynes-nél jelenik meg először szubjektív tényezőként a bizonytalanság miatti megtakarítási motívum. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyén nem veheti biztosra a jövőbeni jövedelmét. A folyamatos megtakarítást ösztönző indítékokkal szemben azonban vannak, illetve érvényesülnek néha olyanok is, amikor adott időpontban a fogyasztásunk mértéke nagyobb, mint az adott időszaki jövedelmünk. Ezen indítékok sokszor a megtakarítás indítékából erednek, mint például a nyugdíjas évekről való gondoskodás szándéka. Keynes adottnak tételezte fel a megtakarítás és a fogyasztás szubjektív indítékainak a mozgatórugóit, mint például a nevelést, a mindenkori erkölcsi szokásokat, a múltbeli tapasztalatokat, a kialakult életszínvonalat stb. (KEYNES, 1965). ECONOMICA 2014 3. szám

Horváthné K. A. – Horváth Sz.- S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya … Véleményünk szerint a családból hozott tapasztalat, szokás, neveltetés nagyban befolyásolja a későbbi felnőttkori viselkedésünket, a megtakarításokkal szembeni felelős, illetve felelőtlen cselekvéseinket. Modigliani életciklus hipotézise és Friedman permanensjövedelem hipotézise is Irving Fisher fogyasztási elméletéből, az intertemporális választás modelljéből indul ki. Irving Fisher szerint a fogyasztási és megtakarítási döntéseinknél figyelembe vesszük a jelen és a jövő közti választásunkat. Modellt alkotott, amely segítségével a fogyasztók racionális, a jövőt is figyelembe vevő intertemporális választása elemezhető. Az emberek fogyasztását korlátozza a jövedelmük, és el kell dönteniük azt is, hogy mennyit költenek el belőle ma és mennyit tudnak belőle félretenni későbbi fogyasztásuk fedezetére, azaz intertempoláris költségvetési korláttal szembesülnek (MANKIW, 2005). Modigliani életciklus hipotézise szerint a fogyasztásunk maximális összege nemcsak az aktuális időszak jövedelme lehet, illetve hitelfelvételi lehetőség esetén, maximum a felvehető hitelösszeggel növelt jövedelmünk, hanem ezt befolyásolják a korábbi időszakok megtakarításai is, ráadásul az egyes időszakok jövedelmei is folyamatosan változhatnak. A megtakarítás adja a lehetőséget, hogy fogyasztásunkat át tudjuk csoportosítani az egyik időszakról a másik időszakra (MODIGLIANI, 2005). Milton Friedman permanens jövedelem hipotézisét 1957-ben megjelent könyvében ismertette. A legnagyobb különbség Modigliani elméletéhez képest az, hogy a jövedelem nem szabályszerű pályát követ az egyén életciklusa alatt, hanem évről évre véletlenszerű és átmeneti ingadozásokat mutat. A fogyasztók nem csak a folyó jövedelmük alapján hozzák meg fogyasztási és megtakarítási döntéseiket, hanem az emberek várakozásai szerint is, azaz az adott időszaki fogyasztásuk függ a jövőbeni jövedelmeiktől is. Friedman a jövedelmet permanens jövedelemre, azaz a jövőben is megmaradó jövedelemre és átmeneti, nem tartós jövedelemre osztotta fel (MANKIW, 2005).Friedman 1957-ben írta meg „A fogyasztási függvény elmélete” című művét, amelyben


leírta, hogy a keynesi fogyasztási függvénnyel ellentétben, a háztartások nem az adott évi jövedelmük függvényében döntenek a fogyasztási kiadásaikról, hanem a hosszabb távú, permanens jövedelmük alapján, az aktuális kilengések figyelmen kívül hagyása mellett. Friedman meglátása az, hogy a fogyasztás mindenekelőtt a permanens jövedelemtől függ, mert a fogyasztók a hitelfelvétellel és megtakarításaikkal igyekeznek egyenletesebbé tenni fogyasztásukat, válaszul a jövedelem átmeneti változásaira. Friedman nem bízott a kiszámítható jövőben, szerinte a fogyasztó nem képes előre látni a későbbi jövedelmeit, ezért a modelljében a múltban megszokott jövedelmet használta. A permanens jövedelem az elmúlt évek jövedelmeinek átlaga. Feltételezte, hogy ez az összeg hosszabb időn keresztül továbbra is rendelkezésre áll. Az egyén egy vagyonportfólióoptimalizációs feladatot hajt végre, azaz arról dönt, saját preferenciája és a vagyonformák relatív hozama alapján, hogy az összvagyonát a vagyontartás milyen formájában tartsa (BEKKER, 2002).

PÉNZÜGYI KULTÚRA MEGJELENÉSE MAKROGAZDASÁGI SZINTEN A Magyar Nemzeti Bank hosszú távú célkitűzése, hogy a lakosság pénzügyi tudatosságát, jártasságát fejlessze. A Magyar Nemzeti Bank 2008-ban fogalmazta meg, hogy: „a pénzügyi kultúra fejlesztése olyan folyamat, amelynek során az egyének egyre inkább képesek lesznek megérteni a pénzügyi fogalmakat és termékeket; pénzügyi jártasságuk növekedésével egyre tudatosabban kezelik a pénzügyi kockázatokat, és képesek felelősen hasznosítani a rendelkezésükre álló információkat; a döntéshozatalt megelőzően kellőképpen tájékozódnak, és tudják, hogy milyen lépéseket kell tenni pénzügyi helyzetük javítása érdekében; megismerik a panaszkezelés fórumait és a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket” (MNB, 2008, 1. p.). Az öngondoskodás jelentősége, a pénzintézetekbe vetett lojalitás, a hosszú távú tartalékképzési eszközök és az új, megtakarításokra törekvő irányzatok berobbanása a köztudatba

117

Gazdaságtudományok feltételezi a pénzügyi kultúra iránti igény relevanciáját. A háztartásoknak sok esetben önállóan kell meghozniuk fontos pénzügyi döntéseket. Ennek érdekében folyamatosan fejleszteniük kell pénzügyi ismereteiket, hogy képesek legyenek lépést tartani a gyorsan fejlődő gazdaságitechnológiai környezettükkel. A „nem megfelelő” pénzügyi ismerettel csak „nem megfelelő” pénzügyi döntéseket lehet hozni (BOTOS et al., 2012a, 2012b). Több külföldi tanulmány is ezeket fogalmazza meg.

A pénzügyi ismeretek összefüggésben állnak a megtakarítási hajlandósággal. A szegényebb rétegek kevésbé férnek hozzá a pénzügyi oktatási lehetőségekhez. Ebből is adódhat az alacsonyabb megtakarításuk és attitűdjük. A kedvező körülmények azonban kedveznek a megtakarítások növekedésének (BEVERLY, 1997). Ugyanakkor nemcsak a tehetős emberek takarítanak meg, hanem az előrelátóak, akik öngondoskodnak saját magukról (BOD, 2013)

1. ábra: Megtakarítást befolyásoló tényezők összetett modellje Forrás: (BEVERLY, 1997, 57. p.) alapján saját szerkesztés

Az 1. ábrán Beverly (1997) javaslatai láthatóak az alacsony jövedelmű háztartások megtakarításaira vonatkozóan. 1. Demográfiai tényezők befolyásolják a pénzügyi intézményi rendszer tényezőit. A jövedelem pozitív összefüggésben áll a megtakarítások biztonságos intézményekben való elhelyezésével és azokkal a megtakarítási mechanizmusokkal, amik a halasztott adófizetést teszik lehetővé, valamint a pénzügyi oktatással. A jólét pozitív kapcsolatban áll a megtakarítások újbóli befektetésével, ugyanakkor a teljes idejű foglalkoztatottság pozitív hatással van azokra a megtakarítási mechanizmusokra, amik a halasztott adófizetést teszik lehetővé és serkentően hatnak a pénzügyi ismeretek megszerzésére, valamint a munkáltatók alkalmazottaik részére nyújtott kedvezményes járulékfizetés melletti

118

nyugdíjcélú megtakarításokra. 2. A Szociológiai tényezők is befolyásolják a pénzügyi intézményi rendszer tényezőit. A minőségi környezet, azaz a megfelelő életminőség pozitívan hat a megtakarítási mechanizmusokra. 3. A Demográfiai tényezők közé a jövedelmet, az életkort, az oktatást és az életpálya adott szakaszát sorolják, amik ugyancsak befolyásolják a megtakarítást. 4. A Pénzügyi intézményi rendszer a korábban felsorolt tényezőket figyelembe véve befolyásolja a megtakarításokat. A biztonságos megtakarításokhoz való hozzáférés, a kényelmesen intézhető megtakarítások, a pénzügyi képzés, a vonzó hozamlehetőség, a megtakarításokhoz kapcsolódó támogatások, mint például a munkáltatói járulékkedvezmények és adókedvez-


Horváthné K. A. – Horváth Sz.- S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya … mények. Az adókedvezmények bérből való levonhatósága pozitív kapcsolatban áll a megtakarítások növekedésével, a jövedelemkorlátok alkalmazása viszont negatívan hat rá. 5. A Szociológiai tényezőknél a minőségi környezet és az, hogy megtakarítói szokásokkal rendelkező családban nő fel az egyén, illetve a referencia csoportja mennyire megtakarító, pozitívan hat a megtakarítások növelésére. Ezzel szemben viszont, ha az egyénnek a referencia csoportjához képest túl alacsony a jövedelme, az negatívan hat a megtakarításokra. 6. A Pszichológiai tényezők közül a pénzügyi ismeretek, a megtakarítani akarás erős motivációja, a „sikeres” megtakarítások megvalósulásába vetett bizalom áll pozitív kapcsolatban a megtakarításokkal, ugyanakkor az időpreferencia negatívan hat rá (BEVERLY, 1997). A pénzügyi ismeretek oktatása Ebben a felgyorsult világban elengedhetetlen a megfelelő minőségű pénzügyi oktatás, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Ebben az állam is fontos szerepet játszik. A pénzügyi szakemberek tanácsadó, ismeretterjesztő szerepe is kiemelkedő ezen a területen. Hangsúlyozni kell a célmegtakarítások szükségességét és a háztartások hosszú távú pénzügyi tervezését (LEE et al., 2000), hiszen a lakosság megtakarításai elengedhetetlenek és közvetlen hatással vannak a gazdaság egészére (HIRA, 1987). A pénzügyek oktatása abban is segít, hogy a

háztartások célmegtakarítókká váljanak, hosszú távon gondolkodjanak és gondoskodjanak saját maguk, valamint gyermekeik jövőjéről. Kérdőíves kutatásunk során kiderült, hogy személyre szabott terv elkészítése szükséges, hiszen a háztartási költségvetés megtervezésével és a tudatosabb pénzhasználattal megvalósíthatóak már alacsonyabb jövedelem mellett is a különböző célmegtakarítások. A lakosság pénzügyi megtakarítási hajlandósága ugyan emelkedett az előző évekhez képest, azonban nem számottevően, hiszen még akad jó néhány olyan háztartás, amely nincs tisztában a tartalékképzés fontosságával és ezzel együtt nem rendelkezik megfelelő pénzügyi kultúrával. Arra kerestük a választ, mennyire jellemzi a háztartásokat döntéseik meghozatalakor a pénzügyi tudatosság. Háztartási költségvetést minimálisan, vagy egyáltalán nem készítenek, tehát nem terveznek előre, sokan hónapról hónapra élnek. Megtakarításaik minimálisak, vagy egyáltalán nincsenek. A 2. ábrán látható, hogy a legtipikusabb háztartási megtakarítás Magyarországon az 500 ezer forint alatti (27,47%). 22,92 százalékuk pedig egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással. Szófelhő ábrát rajzolva elemeztük azt is „Mi alapján hozza meg az Önök háztartása a megtakarítási, befektetési döntéseket?” kérdés „Egyéb” részének szöveges válaszait.

2. ábra: A megkérdezett háztartások jelenlegi összes megtakarítása, N = 4106 Forrás: saját kutatás


119

Gazdaságtudományok Összességében az látható, hogy az egyéb szöveges választ adó háztartások nagy részének nincs megtakarítása, nem rendelkeznek megtakarítási lehetőséggel. A háztartások közül vannak, akik devizahitellel rendelkeznek, munkanélküliek vagy minimálbérből kell megélniük. Épp, hogy kijönnek a fizetésükből és próbálják túlélni hitelfelvétel után a mindennapokat. Van, aki megnézi, marad-e bármi, miután megetette a gyerekeit és kifizette a rezsit. Sok esetben nem marad befektetni való pénzösszeg a családi kasszában. Éppen, hogy meg tudnak élni a jövedelmükből, egyik hónapról a másikra "bűvészkednek”. Az „amire jut” elvet követik. Ennek ellenére vannak, akik bíznak egy pozitív jövőképben és mindenképpen szeretnének

hosszú távon megtakarítani, de azt is tudjuk, hogy jelenleg ennyi pénzből nem nagyon lehet takarékoskodni. Azon háztartások közül, amelyek rendelkeznek megtakarítással, vannak, amelyek az elérhető hozamokat és a kapcsolódó kockázatokat mérlegelve döntenek vagy több befektetési forma között diverzifikálják a befektetéseiket. Van, aki pénzügy területén dolgozik, így képes önálló döntést hozni. Főleg anyagi lehetőségeik szerint, „pénztárcájuk” alapján igyekeznek dönteni a háztartások pénzügyi döntéseik során, de vannak, akik a hozam/kockázat/idősáv tényezők együttes figyelembevételével döntenek, amihez sok esetben még a bizalom is hozzájárul.

3. ábra: „Mi alapján hozza meg az Önök háztartása a megtakarítási, befektetési döntéseket?” szöveges válaszainak szófelhő ábrája, N = 4106 Forrás: saját kutatás

Ugyanakkor a háztartások lépést tartanak a mai fogyasztói társadalmi trendekkel, igyekeznek ennek megfelelően vásárolni mind a napi vásárlásaik során, mind a tartós fogyasztási cikkeik beszerzésekor. Ennek ellenére a pénzügyek területén nem bővítik kellően ismereteiket. Kutatásunk során arra is fény derült, hogy jelenleg kevesen ismerik és még kevesebben használják ki Magyarországon azokat a megtakarítási lehetőségeket, amelyekhez személyi jövedelemadó kedvezmény, illetve más állami támogatási lehetőség kapcsolódik. A lakossági megtakarításokhoz kapcsolódó állami adókedvezmények és támogatások igénybevételének két fő akadályozó tényezője van. Ez az ismeret és a bizalom. Kiemelten kell kezelni a kormá-

120

nyoknak a pénzügyi és gazdasági ismeretek minél szélesebb körű közvetítését annak érdekében, hogy az egyének pénzügyileg képzettebbé válva tudatosabb döntéseket hozzanak a háztartásuk gazdálkodásával kapcsolatban. Meg kell tanítani az embereknek minél fiatalabb korban a pénzzel bánni, a pénzről gondolkodni. Ezzel meg tudjuk teremteni a lakosság hosszú távú öngondoskodási igényét és növelni tudjuk az ország lakossági megtakarítási nagyságát. Nem várhatjuk el a szülőktől, hogy övék legyen az egyedüli felelősség, hogy megtanítják-e, illetve képesek-e megtanítani gyermekeiknek az alapvető pénzügyi, gazdasági fogalmakat, főleg, hogy ők sem tanulták azt sok esetben korábban az iskolapadban és sokszor ők sem igazodnak el ECONOMICA 2014 3. szám

Horváthné K. A. – Horváth Sz.- S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya … ebben az előlük is rejtett és folyamatosan változó, fejlődő világban. Véleményünk szerint, ami a kutatásunk során be is igazolódott, szükség van arra, hogy már az általános iskolákban bevezetésre kerüljön a pénzügyi ismeretek gyakorlati oktatása.

ÖSSZEGZÉS A lakosság az elmúlt években nagymértékben eladósodott. A 2004-2008 közötti időszakban egyrészt könnyebben jutottak hitelhez a hitelfeltételek enyhítései miatt, másrészt a lakosság nagy hányada devizában vette fel a hitelét. A gazdasági válság következtében sokan elvesztették állásaikat is. Mind forintban, mind devizában eladósodottak számára is egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Szigorúbb feltételek mellett lehet hitelhez jutni, de a

lakosság is óvatosabb lett. A célmegtakarítás, az önerő biztosítása újra egyre fontosabbá vált. Ugyanakkor nem megfelelő az emberek pénzügyi kultúrája. Hiányzik az emberek szemléletéből az öngondoskodás, a hosszú távú felelős gondolkodás. Szeretnénk felhívni a figyelmet az öngondoskodás és a pénzügyi tisztánlátás fontosságára. Célunk, hogy felkeltsük az igényt a háztartások hosszú távú pénzügyi terveik hatékony kialakítására. Ehhez szükségszerűnek tartjuk, hogy már az általános iskolai oktatásban megjelenjen kötelezően a pénzügyek gyakorlati hasznosíthatóságának oktatása, amelyre egyre nagyobb szükség mutatkozik a háztartások pénzügyi vezetése során. A bizalom és a pénzügyi ismeret hiánya korlátozza sok esetben a háztartások pénzügyi döntéseit. Ennek megoldása sürgető társadalmi érdek.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.]

[4.]

[5.]

[6.] [7.] [8.]

[9.] [10.] [11.] [12.]

BEKKER ZS. (Szerk.) (2002): Alapművek, alapirányzatok. [Budapest: Aula Kiadó.] (Gazdaságelméleti Olvasmányok 1.) 639 p. BEVERLY S. (1997): How can the poor save? Theory and Evidence on saving in low-income households, Washington University, Working Paper, No. 97-3., 62 p. BOTOS K. – BOTOS J. – BÉRES D. – CSERNÁK J. – NÉMETH E. (2012a): Financial Literacy and Risk-Taking of Households in the Hungarian Central Great Plain, Public Finance Quarterly Articles, 267-278 pp. BOTOS K. – BOTOS J. – BÉRES D. – CSERNÁK J. – NÉMETH E. (2012b): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban, Pénzügyi szemle, 2012/3. szám, 291-309 pp. BOD P. Á. (2013b): Tudj meg többet a pénzügyekről!, digitális tananyag, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, 7 előadás, a. http://www.penzsztar.hu/index.cgi?r=&v=&l=&mf=&p=tudastar Letöltés dátuma: 2013. szeptember 30. HIRA T. K. (1987): Money Management Practices Influencing Household Asset Ownership. Journal of Consumer Studies & Home Economics, Vol 11. Issue 2. 183 – 194 pp. KEYNES J. M. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 431 p. LEE S. – PARK M.-H. – MONTALTO C. P. (2000): The Effect of Family Life Cycle and Financial Management Practices on Household Saving Patterns. Journal of Korean Home Economics Association English Edition, Vol 1. No 1. 79- 93 pp. MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) (2008): Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén, 6 p. MANKIW N. G. (2005): Makroökonómia. Budapest: Osiris Kiadó, 564 p. MODIGLIANI F. (1988): Pénz, megtakarítás, stabilizáció. Válogatott tanulmányok. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 319 p. MODIGLIANI F. (2005): The Collected Papers of Franco Modigliani. Vol 6. 417 p.


121


Kovács Tamás

Agrárkereskedelmi portál fejlesztése és a közösségi média marketingje Tamás Kovács: The development of an agricultural trade portal and the marketing of the Social Media Summary In conclusion, it can be said that with the rise of the Internet/Mobile Internet and the advent of smart devices, it is only possible to keep pace by being visible online. In my opinion, with the use of Social Media a sustainable sales growth can be achieved at minimum cost both short and long term. With the help of Google Analytics, we are always up to date with the success of the company's marketing campaign. Finally, I want to develop a mobile version, Facebook application or renew the web store. Keywords: social media, Facebook, agricultural trade

ÖSSZEFOGLALÓ Mára, a számítástechnika és az internet térhódításával egyre nagyobb teret hódítanak a különböző témájú és tartalmú honlapok. Az interneten történő megjelenés lehetőséget nyújt a magánemberektől, a kis-és középvállalkozókon át a multinacionális cégekig, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják eladásra, akár fizikai kontakt nélkül is. Ezen kívül információkkal láthatja el a felhasználókat, de akár szorosabb kapcsolatot is ápolhatunk ügyfeleinkkel különböző közösségi médián keresztül. Ezért, egy saját magam által készített agrárkereskedelmi portál fejlesztését, illetve közösségi média marketingjének folyamatát szeretném bemutatni, kitérve a Facebook általi lehetőségekre és jövőbeli elképzelésekre a honlappal kapcsolatban. Kulcsszavak: közösségi média, Facebook, agrár kereskedelem

A TÉMA FONTOSSÁGA Manapság egyre nagyobb teret hódítanak a különböző weboldalak és webáruházak. Netcraft 2014. januári felmérései alapján kiderül, hogy több mint 861 millió darab website

122

volt jelen a világhálón, ami napról napra csak gyarapszik (I 1). Ez a szám mára átlépte az 1000 milliót is, bár ennek a negyede aktív. Külföldön már évek óta jelen vannak a különböző farmok, kis és nagy gazdálkodók a világhálón, hol értékesítés, hol pedig csak ismertető oldalként. Pozitívum, hogy egyre gyakoribbak a hazai agrár, vagy agrárinformatika témájú oldalak. Illetve az agráriummal szoros kapcsolatban álló kereskedők és beszállítók is megjelentek a világhálón, de még így is messze elmarad a Nyugat-európai szinthez képest. Hazánkban, illetve az egész világon a két legfontosabb szakterület a mezőgazdaság és az informatika. Ezt a két nagy területet szeretném ötvözni munkám során, ahol a mezőgazdaság és weblapszerkesztés egy helyen van jelen. Sokan vannak, akik a mezőgazdaságban dolgoznak és sajnos nem mindig hajlandóak az újításokra, vagy az üzemméretük nem indokolja egy honlap létrejöttét. Ezzel szemben azt hiszem, a hazai termelők előtt, főleg a kis üzemméretűeknek könnyítheti meg új piacokra való bejutását az interneten való megjelenés. Ezzel egyidejűleg, nagy lehetőség van a különböző gazdaboltok e-kereskedelemben való fejlődésére és elterjedésére, mivel a hazai vásárlók többnyire ár érzékenyek. Az alacsonyabb árakat pedig egy webáruház alkalmazása könnyen megengedi. ECONOMICA 2014 3. szám

Kovács Tamás - Agrárkereskedelmi portál fejlesztése

AZ OLDAL FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA A honlap fejlesztésének elsődleges célja, a helyszíni vásárlásból származó forgalom növelése, online kupon rendszer kiépítésével. Ha pedig az én szemszögemből nézzük, akkor elmondható, hogy a szakdolgozatomhoz szerettem volna elkészíteni egy saját fejlesztésű egyedi agrárportált, amelyet továbbfejleszthetek tudásomhoz mérten a jövőben. Továbbá a kapott mérési adatokat a későbbiekben a kutatási témámhoz felhasználhassam.

AZ OLDAL STÍLUSA ÉS FELÉPÍTÉSE „A világháló sikere az ergonómiától függ. Ha a vásárló nem találja meg a terméket, nem fogja megvenni. A web hatalommal ruházza fel a vásárlót, aki kattintásaival mindent eldönthet. Hiszen oly egyszerűen elmehet máshová…” Jakob Nielsen Web-design című könyvéből az előző idézet, ami pár mondatban jól rámutat a weblapokkal szemben a társadalom által állított követelményekre. Ugyanis a böngésző emberek túlnyomó többsége türelmetlen, amit keres, azt azonnal akarja, ha nem találja meg az adott oldalon már is kattint a következő oldalra. Épp ezért a design elemekben a színharmóniára

1. ábra A sablon

törekedtem és az agráriummal szoros kapcsolatban álló zöld szín köré építettem fel az oldalt. Itt a tulajdonos elképzeléseit is figyelembe vettem a stílus kialakításánál. Saját képeket használtam fel a Javascript részben, illetve saját tervezésű kupont is készítettem. A kupon rendszer kiépítéséhez PHP nyelven kellett fejleszteni az oldalt. Az 1. ábra jól szemlélteti a még tervezés időszakában elkészült sablont. Az oldal felépítése pedig a következőképp alakult: felülre slideshow, azaz egymás után következő mozgóképek kerültek. Ezután a menü került vízszintes elrendezéssel, majd a változó tartalom került az oldal közepére. A baloldalra pedig: a bejelentkezés, a nyitva tartás, elérhetőség és a közösségi média került. A háttér pedig egy kép, amelyen termőföld található. Az 2. ábrán láthatjuk az oldal felépítését. A stílus fájl helyezkedik el a piramis csúcsán, ugyanis a kinézettel találkozik a felhasználó () először. Ez pedig nagyon fontos, mivel az oldalt látogatók pillanatok alatt eldöntik, hogy akarnak-e tovább maradni a honlapon. Az oldal egységes felépítését egy keret adja, ami segítségével a menüpontokra kattintva csak a belső rész, azaz a tartalom változik meg. Alul, pedig a vezérlő fájl és az adatbázissal kapcsolatot tartó fájl található, ami a felhasználó elől rejtve marad. Az oldal a publikálást követően több, ki-

2. ábra A weblap felépítése Forrás: Saját szerkesztés


123

Gazdaságtudományok sebb nagyobb módosításon esett át a tulajdonos igényei szerint, illetve hogy megkönnyítsük a látogatók dolgát. Jelenleg az V1.3-as verzió aktív. Ebben a verzióban már a kuponok egy kattintással letölthetőek és nyomtathatóak a felhasználók számára.

KERESŐOPTIMALIZÁLÁS „Az, hogy készített egy honlapot, nem több, mint integetni valakinek a sötétben: csak az integető tud róla, hogy szeretne valamit.”J. C. Levinson (I 2) Az internetes marketing kiemelkedő szerepet tölt be napjainkban. Ezen tevékenységek lényege, hogy növeljék a weboldalak látogatottságát. Levinson előző idézete rámutat a keresőoptimalizálás lényegére. E szerint felesleges lehet oldalunk, ha nem találja meg a célközönség, aki számára készült. A keresőoptimalizálás, vagy röviden SEO, arra szolgál, hogy bizonyos eljárásokat végrehajtva, a keresők, mint a Google

megtalálja honlapunk és minél előrébb sorolja azt. Alapvetően kétféle módszert különböztetünk meg a keresőoptimalizálásban. Ezek nevei az angol „White hat seo” és a „Black hat seo”-ra hallgatnak. A „fehér kalapos” módszernél kizárólag etikus, nem tiltott eszközöket alkalmazunk, így nem kell félni attól, hogy megbüntetnek minket. A „fekete kalapos” módszer alkalmazása során az algoritmusok gyengepontjainak a kihasználására törekedve érhetünk el jobb helyezést a találati listán (AARON, 2009). Én csakis az etikust alkalmaztam. A folyamat leegyszerűsítve pedig a következőképp működik. Megadhatunk a weboldalunk fejrészében olyan információkat, amelyek a keresőrobotoknak szólnak, tehát a látogatók ezeket nem fogják látni. Ezek robot.txt fájl, a leírás és a kulcsszavak. Ezek a szavak egyfajta útmutatóként szolgálnak a keresőrobotoknak arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmat találnak majd az oldalon.

3. ábra A kupon rendszer működése Forrás: Saját szerkesztés

AZ ONLINE KUPONRENDSZER A weblap fő eleme a kupon rész. A kupon menüpont a regisztráció után jelenik meg a bejelentkezést követően. Az online rendszert két részre osztottam. Az adminn felhasználónak egy kupon lekérdező és érvényesítő felület jelenik meg, a „normál” felhasználóknak pedig a három kupon. Mivel a cél a helyszíni forgalom növelése volt, ezért a kuponokat nem lehet a webáruházon történő rendelés esetén beváltani. Jelenleg az első 5% kedvezményre jogosít fel, a második és harmadik pedig ajándékra, ha teljesül a megadott feltétel. Ezt a későbbiekben szeretnénk bővíteni, ha igény lesz rá minden évben, vagy akár negyedévente más és más kedvezmények lehetnek. A kupon megszerkesztésénél előtérbe helyeztem a tulajdonos elképzeléseit, így megbeszél-

124

tük, aminek kötelezően rajta kell lennie. Ezek között a legfontosabb a meglévő gazdabolt ikonja a Gazda (V1.3-ban már új logó) és a QRkód, amelyet a későbbiekben a céges autóra is rátesznek. Ezen felül szabadkezet kaptam az elkészítésben. Így a megszokott Times New Roman és Arial betűtípus párost használtam, de helyenként piros betűszínt alkalmazva, hogy feltűnőbb legyen. A kuponra PHP segítségével automatikusan íratjuk rá az adatbázisból a kedvezményezett felhasználónevét és kap egy egyedi ID-t, egyedi azonosítót. Ezt a kódrészt, egy és három közé eső egész szám és a felhasználónév összefűzéséből generálja a rendszer úgy, hogy MD5 segítségével kap egy kódot, amelynek levágja az első tíz karakterét. Ezt a műveletet háromszor végzi el a program, így megkapjuk az első, második és harmadik kuponunk azonosítóját.


Kovács Tamás - Agrárkereskedelmi portál fejlesztése A titkosított jelszót is MD5 kódolással kapjuk, amely egy 128 bites, egyirányú kódolási algoritmus. Az egyirányú kód nem visszafejthető, így az adatbázis feltörése esetén sem tudhatják meg az e-mail cím és jelszó párost. A visszaélések elkerülése érdekében, csak az eladóknak van admin jogosultsága, mellyel ki tudja keresni a kupont, majd egy gomb segítségével használttá tenni. A küldés gomb használatával automatikusan, egy piros szövegrészt ír a kuponra nagybetűvel: „HASZNÁLT”.

ONLINE MARKETING ÉS A KÖZÖSSÉGI MÉDIA Pusztán az a tény, hogy van egy honlapunk az még nem jelenti azt hogy látogatják vagy használja is a célközönség akinek készült. Ezeket a tartalmakat meg kell valahogy mutatni a fogyasztóknak különböző közösségi portálokon. Az online marketing négy fő lépése: (I 3):    

Találják meg a honlapomat! (SEO) Az első benyomás ereje (Webdesign) Kapcsolat a látogatókkal (SMM) Látogatóból vevő (Adwords)

Ez a négy fő lépés olyannyira egymásra épül, hogy ha egy nem teljesül a sorból, nem is lehetünk igazán sikeresek. Ahhoz pedig hogy mind a négy teljesüljön, meg kell néznünk az online marketing eszközeit és alkalmaznunk kell őket. Ezek a web analitika, a keresőmarketing, a hírlevelek, a bannerhirdetések, a vírusmarketing és link kampányokon át, egészen a közösségi média marketingig. A közösségi oldalakon való elérés üzenet, hirdetés vagy más reklámcélú felhasználást nevezzük összességében közösségi média marketingnek. Ezen közösségi oldalak közül a legismertebbek a Twitter, Facebook vagy a Google fiók, de a Tumblr, Orkut és a LinkedIn is közkedvelt külföldön. Amennyiben felvesszük a kapcsolatot a felhasználókkal és aktívak vagyunk az oldalon, például posztolunk az üzenőfalon, reklámtevékenységet folytatunk, nyereményjátékot indítunk, akkor a felhasználók általában like, megosztás vagy hozzászólás formájában hálálják meg, ami igen pozitív az oldalunk számára. ECONOMICA 2014 3. szám

A cégek számára valamilyen közösségi médián való megjelenés fontos szerepet játszhat a marketingben. Nem beszélve arról a tényről, hogy ez mára már elengedhetetlen. Ez a mi esetünkben, a Facebook-on való céges megjelenést és terjeszkedést jelentette. Véleményem szerint a legnagyobb fegyver a KKV szektor kezében lehet, mivel óriási tömeget lehet mozgósítani és azonnali kétirányú kommunikációt folytatni. A későbbiekben lehet, hogy a Google + szolgáltatást is igénybe fogjuk venni a cégnél. Az oldal látogatottságát a Google Analytics segítségével kísérem figyelemmel, továbbá figyelem az felhasználói reakciókat az egyes posztokra.

NYOMONKÖVETÉS A weblap publikálása (2014. március vége) után, a Google Analytics elemző eszközeire helyeztem a hangsúlyt. A Google Analytics 2005. november 18.-án indult szolgáltatás, amely a Google által felvásárolt Urchin cég szoftverére alapul. Ez egy ingyenes szolgáltatás, ami segítségével részletes statisztikát kaphatunk egy weboldal forgalmáról. A fő cél, hogy optimalizálni tudjuk a reklámokat. Ezen felül, követem a látogatók melyik oldalról kattintottak a honlapra, mennyi ideig maradtak az oldalon és földrajzi elhelyezkedésük szerint honnan nézik. A portálstatisztika pedig idén októbertől válik érdekessé, ugyanis most kezdődött az oldal Facebookos hirdetése. A későbbiekben szeretnék egy összehasonlítást a nem fizetett, közel félévi „szájról-szájra” és csak saját posztokkal történő marketing eredményekről és az egy hetes fizetett hirdetés eredményeiről. Eddigi eredmények: 22 like Facebookon (fél év alatt) Több mint 20 regisztrált az oldalon Több mint 10 országból voltak látogatók

+ 70 like egy hét alatt (Fizetett hirdetésnek köszönhetően) Közel 500 felhasználó az oldalon Több mint 2500 oldalmegtekintés

125


ÖSSZEFOGLALÁS A leírtak alapján kiderül, hogy munkám során próbálok a mezőgazdaság és a portáltervezés közös, még kitaposatlan útján elindulni. Nem egyszeri, hanem folyamatos fejlesztések és újítások várnak még rám. Arról nem is beszélve,

hogy a technikai fejlődések ugrásszerű változásokat mutatnak, melyeket el kell sajátítanom. A jövőben szeretnék egy mobil verziót, egyedi online áruházat és Facebook applikációt is készíteni. A következő ábrával pedig a munkafolyamatok és az azokhoz tartozó időt szeretném szemléltetni egy Gantt-diagrammal.

4. ábra Munkafolyamatok és időigényük

FORRÁSOK [1.] [2.]

NIELSEN J. (2002): Web-design. Typotext Kiadó, 430 p.(ISBN: 963-9548-162) AARON W. (2009): Keresők és webhelyek, Kiskapu kiadó, Budapest, 256p. (ISBN: 978-963-9637-59-7)

INTERNETES FORRÁSOK [1.] [2.] [3.]

126

I 1: http://www.techmadeeasy.co.uk/2014/01/18/many-websites-january-2014 Letöltve: 2014.09.01 I 2: http://xn--keresoptimalizls-smbb03s.co.hu/keresooptimalizalas-seo Letöltve: 2014.10.04 I 3: http://onlinemarketinges.hu - Letöltve: 2014.10.03


Nikolaev-Pasukhin Stanislav - Strategy of international hotels …

Nikolaev-Pasukhin Stanislav

Strategy of international hotels as the factor of development of tourism in russia. Nikolaev-Pasukhin Stanislav: A szállodák stratégiája, mint a turizmus fejlődésének tényezője Oroszországban Összefoglaló A publikációmban a nemzetközi szálloda láncok vizsgálatára kerül sor, akik a szálláshely szolgáltatás egyik meghatározói tényezői. A moszkvai hotel láncok vizsgálata során azt vizsgáltam, mely tényezők befolyásolják leginkább a turisták döntéseit. A szállodák vizsgálatát CSG analízis segítségével végeztem el. Kulcsszavak: szállodaláncok, Oroszország, CSG analízis

SUMMARY

INTRODUCTION

The international tourism, globalization and other factors created the soil for emergence of the international hotel chains – the largest players in this market, which strategies we have investigated by means of maps of strategic groups. Certain intermediate conclusions were already drawn, we will highlight once again importance of research of players of such scale – in many aspects they will define development of the market of hotel services in the future.

Tourism is one of the most important components of modern life and is roughly developing branch. People travel, visit new countries, go to business trips, etc. In 2012 among the leading countries of the world tourism Russia was ranked 10th on number of tourist arrivals and the 30th on the volume of receipts from tourists. [1] Modern development of tourism in Russia is considered as the innovative direction of transformation of the national economy, allowing to transit to saving resources growth [2 s.153] So in recent years in Russia the following situation is observed:

Keywords: hotel chains, Russia, CSG analysis

Sheet 1 the main indicators of services in the field of tourism [3] According to this statistics, constant development of this branch was observed in 2011 and in 2012. Russia attracted many foreigners, more and


more tourists visit our country: According to the table the quantity of trips for the last 2 years has strongly increased. Growth proceeds also for the first quarter of this year.

127

Gazdaságtudományok In my opinion, it is not yet a limit – the tourist partnership can be even more developed, but much depends on external factors: political,

economic and other. In this case, it is very actual.

Sheet 2. Dynamics of a tourist stream in Russia (thousands) [3]

Sheet 3. Dynamics of a tourist exchange between Russia and Hungary [4] Between Russia and Hungary there is rather intensive tourist stream: Flow of tourists increases, for them hotels are under construction, many of which are run by the international hotel chains.

FEATURES OF STRATEGY OF DEVELOPMENT OF THE INTERNATIONAL HOTEL CHAINS IN MOSCOW We decided to carry out research in which we will take the international chains in Moscow and we will analyse them from the point of development strategy. It is necessary to understand, given such development of branch, how will develop the international chains in Moscow and what benefits are for the domestic private sector. The choice of strategy and its realization make the main part of the content of strategic management. In strategic management strategy is considered as long-term qualitatively certain direction of development of the organization, concerning the sphere, means and forms of its

128

activity, system of relationship in the organization, and also an organization position in the environment. The clear and well-reasoned strategy will allow not only to avoid risks, to realize growth potential, but also to increase controllability of business. Now our country is the organizer of many events of world level, such as the Olympic Games in Sochi 2014, University games, FIFA World Cup, the Summit in Vladivostok, etc. Taking part in such vast projects, the hotel companies have opportunity to significantly reduce a payback period of projects.

USE OF CARDS OF STRATEGIC GROUPS FOR THE ANALYSIS OF STRATEGY OF HOTEL CHAINS We in the work decided to apply such tool, as the card of strategic groups. This tool will show that the similar, almost uniform companies actually have the features on certain indicators which we and want to reveal. This tool will allow dividing all analyzed companies into groups on similar signs.


Nikolaev-Pasukhin Stanislav - Strategy of international hotels … We allocated the following parameters for creation of cards of strategic groups: • • • •

•

Ratio of the prices and quality in the Moscow market; Territorial coverage (number of the countries in which the chain has branches); Product differentiation (quantity of brands); The size of the company (revenue, profit, number of employees, number of hotels and numbers in the world); Efficiency of activity of the company (profitability);

Theoretical bases of the analysis: Before creation of cards of strategic groups, we will designate a theoretical basis of this analysis. Algorithm of application of CSG • We will designate the studied companies – hotel chains. • We will choose couple of differentiating characteristics. • We will put hotel chains on the twodimensional schedule according to values of characteristics. • The companies which are closely to each other in this two-dimensional space, unite in one strategic group. • To make the comparative analysis of twodimensional schedules to establish Strategic Groups on the multidimensional basis. • The closer are companies, the more strongly competition is between them. Rules of drawing up card of strategic groups 1. Variables which undertake as couple which is setting two-dimensional space, have to be rather independent variables on the relation to each other. 2. The chosen variables have to establish actually distinctions between the companies. The analysis carried out by us. We carried out this analysis of CSG which results we will give below. We conducted the first research by criteria the price-quality. For this


research data on the price of single standard room in hotel without discounts and actions, and also an average assessment of hotel on the basis of responses of tourists were with own hand collected. It was carried out by means of one of the largest systems of online room reservation in Booking.com hotels. On schedule (Pic. 1) the first card on all analyzed hotels is submitted.

Pic. 1 Strategic map price-quality, general case On this card we see only dependence: the higher price, the higher quality. However defined conclusions according to this schedule can't be made. For the further analysis we will unite values on brands – that is we will take average values on all hotels of a brand. Then we receive the following card, (Pic. 2). At this stage it is already possible to distinguish 2 leaders from brands. It is The Ritz-Carlton Moscow (The Ritz-Carlton) and ARARAT PARK HAYAT (Park Hyatt). We will note that it is 2 different chains of Mariott and hyatt.

Pic.2 Strategic map price-quality, brands We will take the following step similar to the previous – we will construct such card for chains (Pic. 3). According to this card it is already possible to designate 3 groups:

129

Gazdaságtudományok 2 group – average, has the range of the prices approximately from 5 to 15 thousand and the range of quality about 8,3-8,7. This group includes Accor, The Luxury Collection by Starwood, Best Western, Kempinski. 3 group – losing on quality. They have the

similar range of the prices, but concede on the quality, which range from 8 to 8,3. This group includes Mariott, SAS Rezidor, InterContinental Hotels. We will construct the card on the following indicators: number of employees – revenue. (Pic. 4)

Pic.3 Strategic map price-quality, chains 1 group – the leader. Only one chain enters it – hyatt as it has only one hotel in Moscow ARARAT PARK HAYAT

Pic.4 Strategic map number of employees – revenue

Pic.5 Strategic map number of employees – profit

Pic.6 Strategic map number of employees – profitability

According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader both on number of employees, and on revenue. This group includes 2 chains: Accor and Marriott 2 – group with the smallest revenue and average on number of employees. 3 chains enter it: hyatt, InterContinental Hotels and SAS Rezidor. The Luxury Collection by Starwood chain is intermediate 3 – the outsider on number of employees and the middle place on revenue is taken by Best

Western chain that is explained by feature of its device is an association of different hotels under a brand while the personnel of hotels controlled by these chain makes only slightly more than 1000 people.

130

We will construct the card on the following indicators: number of employees – profit. (Pic. 5) According to this card we can allocate 2 groups: ECONOMICA 2014 3. szám

Nikolaev-Pasukhin Stanislav - Strategy of international hotels … 1 – the leader both on number of employees, and on profit. This group includes 4 chains: Accor, Marriott, The Luxury Collection by Starwood, InterContinental Hotels. 2 – group with the smallest profit and number of employees. 2 chains enter it: hyatt ISAS Rezidor. It should be noted that 2 of 3 chains of similar group in the previous card coincide, but into group of leaders passed InterContinental Hotels chain.

We will construct the card on the following indicators: number of employees – profitability. (Pic. 6) According to this card it is possible to note only being allocated chain of InterContinental Hotels which is the undoubted leader on profitability at average number of employees. We will construct the card on the following indicators: quantity of brands – profit. (Pic. 7)

Pic.7 Strategic map quantity of brands – profit

Pic.8 Strategic map number of hotels – revenue

Pic.9 Strategic map number of hotels – profit

Рic.10 Strategic map number of hotels – profitability

According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader on number of brands. It is Marriott chain. 2 – group with the greatest profit and average on number of brands. 3 chains enter it: Accor, The Luxury Collection by Starwood, InterContinental Hotels. 3 – with the outsider on profit occupy SAS Rezidor and hyatt chains, and SAS Rezidor is the absolute outsider on these two indicators.


We will construct the card on the following indicators: number of hotels – revenue. (Pic. 8) According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader both on number of hotels, and on revenue. This group includes 2 chains: Accor and Marriott 2 – group with average revenue and the leader by number of hotels. 2 chains enter it: InterContinental Hotels and Best Western.

131

Gazdaságtudományok 3 – outsiders on number of hotels are chains of The Luxury Collection by Starwood, SAS Rezidor and hyatt. We will construct the card on the following indicators: number of hotels – profit. (Pic. 9) According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader both on number of hotels, and on profit. This group includes 3 chains: Accor, Marriott and InterContinental Hotels. 2 – by number of hotels and the leader on profit – The Luxury Collection by Starwood. 3 – outsiders on number of hotels and profit are SAS Rezidor and hyatt chains. We will construct the card on the following indicators: number of hotels – profitability. (Pic. 10) According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader both on number of hotels, and on profitability – InterContinental Hotels. 2 – group with average profitability and the leader by number of hotels. 2 chains enter it: Accor and Marriott. 3 – outsiders on number of hotels and on profitability are chains of The Luxury Collection by Starwood, SAS Rezidor and hyatt. We will construct the card on the following indicators: number of the countries in which hotels of this chain – profit. (Pic. 11)

Pic.11 Strategic map number of the countries – profit According to this card we can allocate 3 groups: 1 – the leader both on number of the countries, and on profit. This group includes 3 chains: Accor, The Luxury Collection by Starwood, InterContinental Hotels. 2 – chain with average profit and average by number of the countries – Marriott. 3 – outsiders on number of hotels are SAS Rezidor and hyatt chains. On the basis of the carried-out analysis it is possible to make the summary table in which the provision of a hotel chain in each of the supervision, defined by the CSG tool will be designated: leader, average or outsider. Further we will give to the leader, average and the outsider points respectively 3, 1 and 0 as it becomes in sports competitions.

Sheet 4. Place of hotel chains in analytical research On the basis of this table it is possible to draw certain conclusions: leaders are Marriott, InterContinental Hotels, Accor. These chains will try to hold the leading situation, improving it as far as possible, for example, increasing profitability indicators by introduction of more effective

132

technologies. Position following leaders is held by The Luxury Collection by Starwood chain. Strategy of this corporation can be designated, as attempt to be among leaders, to win strong positions and to improve indicators.


Nikolaev-Pasukhin Stanislav - Strategy of international hotels … The final table looks as follows.

Sheet 5. Total about a place of hotel chains in the Moscow market SAS Rezidor and hyatt are outsiders that sets for them absolutely other tasks – to extend and be modernized for strengthening of the positions. It won't be simple to win a share a wound from leaders, but it is necessary. Without it these hotel chains can be forced out from the Moscow market that doesn't enter their interests.

AVAILABILITY OF SITES OF HOTELS TO ONLINE BOOKING Presently became popular to travel independently, without using services of travel agencies. In absolute majority of cases information search, and also a choice and booking of hotel happens on the Internet. We conducted small research of hundred Russian hotels which have been selected in a casual order on four most popular tourist regions of Russia: in Moscow, St. Petersburg, Sochi and cities of the so-called Golden Ring. The analysis was carried out by six criteria: 1.

2.

3.

4.

Position in the largest searcher in Russia – Yandex: situation less than 20. The inquiry was: "hotel in (the region name, for example, hotel in Moscow)". Prices: existence or absence on a site of hotel of information on the prices was specified only. Booking system: existence or absence on a site of hotel of a booking system was specified only. Location map: existence or absence on a site of hotel of the location map was specified only.


5.

6.

The description of services on the site, estimated on a scale from 0 to 5 points: value judgment of perception of quality of hotel by the tourist who is looking for information on the Internet. The interface estimated on a scale from 0 to 5 points: value judgment of perception of quality of a presentation of information and convenience of using site.

CONCLUSIONS As a result, we analysed the factors which are strongly influencing transactional expenses. If on the hotel site there are 6 reflected and opened aspects stated, site can be considered to be excellent that allows hotel to show their advantage to independently traveling tourists and to lower their expenses of information search, negotiating and conclusion of contracts (that is the transactional expenses arising before transaction) to a minimum. At first sight it seems that hotels have to have excellent sites, after all it demands minimum material inputs, but has a bunch of positive moments. But research yielded interesting results which should be properly analysed to draw correct conclusions. Among hundred surveyed hotels: 5* - 18; 4* 24; 3* - 35; 2* - 16; Econom category – 7. We will note that very few hotels got to the first 20 links by search in Yandex. The majority of the links issued by the searcher, were on sites – catalogs of hotels. Such sites help to search hotels, but force out sites of hotels from

133

Gazdaságtudományok the first positions. The prices are specified in 69% cases that isn't enough as the cost of numbers – one of the major factors at a hotel choice. Hotels 5* less often than others specify the price. It is possible to explain with aiming at the wealthy clients, which are interested more in the superior quality of numbers and services, instead of the prices. In other categories the percentage is much higher that shows interest of hotels in decreasing transactional expenses of information search of the possible clients. The booking system exists in 94% cases, that is easy to explain. Managing directors understand that in the modern world many orders happen on the Internet. The location map is for 92% of the surveyed sites that is easy to explain by almost zero cost of placement of the scheme on a site and awareness of its convenience to tourists. It is possible to make the assumption that shortly the location map will appear on all sites of hotels as it helps to orient and does hotel more attractive, doesn't spoil the first impression. Further there are 2 subjective indicators: the description of services on a site

and the interface. The interface in this case is understood as a interaction of the user with a hotel site, which is organized by means of pictograms, the menu, dialog boxes and so forth. Average value of an assessment of the description of services has made 4,58. Two last subjective indicators reflect quality and convenience of information provided on a site and influence the first impression of the tourist about hotel. Therefore you shouldn't neglect these details. It is easy to improve these indicators therefore it is possible to expect in the near future increase in good sites of hotels. In the conclusion, I would like to add some words. First of all, I would like to underline, that the international tourism – one of the most developing branches of the world economy, which growth depends on a world environment. But development is also explained by various factors and is finally provided by cooperation of the different countries (for instance our cooperation with Hungary). It is only one of the components of our future partnership.

List of references [1.] http://www2.unwto.org/ [2.] Voskolovich N. Innovative aspects of tourism development in Russia. Economica.A Szolnoki Foiskola Tudomanyos Kozlemenyei VII.UI Evfolyam 1.Szam. 2014 [3.] http://www.gks.ru/ [4.] http://www.russiatourism.ru/ [5.] Voskolovitch N. Use modern information and communication technologies for formation of the Russian hotel chains./ Credo new.2013.№3.s37-45 [6.] Korodi Marta Innovative approaches in formation of a tourist product. In the book Tourism in the changing world. Under edition Voskolovitch N., Moscow:MSU.2010 с 67-94 [7.] https://www.booking.com/

134


Dr. Szakács Attila at all - A vidékfejlesztés záloga…

Szakács Attila - Gráner Alexandra - Jánosi Kitti - Kalmár Milán - Sipos Péter

A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók Attila Szakács, Alexandra Gráner, Kitti Jánosi, Milán Kalmár, Péter Sipos: The key to rural development, startup - a new and innovative environmental solutions business search engine Summary In the 21st century is a difficult task that just completed a tertiary education institution whether it can be college or university. The theoretical part of the school to learn their profession, but it is possible that the future work over the years to acquire the practice. Environmental and agricultural development specialists’ undoubtedly great expertise, which is great emphasis on research, and the resulting innovation that is present several areas. With the new technologies work more effective, energy efficient and become more conscious. By a recent graduate professionals startup business can achieve even greater success, not only in his country but also abroad supports not only the Hungarian economy by this, but also enhances the reputation of the country. Institution of higher education in the region Szolnok completed by 100 persons completed a quantitative research, which is very interesting information can be obtained. Keywords: startup bussines, rural development, education

ÖSSZEFOGLALÁS A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy


100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni. Kulcsszavak: startup, vidékfejlesztés, oktatás

A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON A fejlődő országokra jellemző, hogy a gazdaság legnagyobb arányt a szolgáltatások adják (65%), ezt követően az ipar (30%) és a mezőgazdaság csak igen kis részét (5%). A vidékfejlesztés egyik kategóriába sem sorolható, hanem felöli mind a mezőgazdaságot, mind az ipart, a vidéki túrizmust a mikro illetve kis- és középvállalkozásokat (kkv), de ide sorolható még a szociálpolitika és a közösségek fejlesztése is. Fő célja, hogy a vidéki népesség elvándorlást megelőzze, vagyis az urbanizáció, városiasodás csökkentése, továbbá, hogy a vidéken élő lakosság a mezőgazdasági termelésen túl más foglalkozási lehetőséghez is juthassanak (pl. vállalkozásfejlesztés támogatása). Így nem csupán a vidék védelme

135

Gazdaságtudományok erősödik meg, de növekszik a vidéki túrizmus és az ehhez kapcsolód kiszolgáló, kereskedelmi egységek forgalma is elég a szállodákra, hotelekre, és éttermekre gondolni. Felvetődik a kérdés, hogy mit is jelent akkor a vidékfejlesztés? A vidékfejlesztés egy komplex fogalom, de legegyszerűbben úgy lehetne definiálni az Európai Unió (EU) értelmezésében, az a térség számít vidéknek, ahol a népsűrűség 2 100 fő/km alatt van, illetőleg, ahol a lakosság jelentős része mező-, erdő-, vad- vagy halgazdálkodásból él. Ha a 27 uniós országot nézzük, akkor a lakosság több mint fele vidéken él, mely az unió összterületének 91%-a.

Európai Unió Tanácsa hét évvel ezelőtt 2007ben jelentős változásokat hozott a közösségi ágrátámogatás feltételeiben és szabályaiban. Ezen intézkedés részeként a 2007 és 2013 közötti időszakban valamennyi mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) koncentrálódott. Ezen belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 5 milliárd euró (megközelítőleg 1300 milliárd Ft) támogatási összeg került lehívásra. Az összeg az agrárium versenyképességét javította, természeti és épített környezet értekeinek megőrzésére és a gazdaságélénkítő beruházásokra fordították. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései: Ide sorolható többek között a mezőgazdaság és erdészetek versenyképességének javítása, a környezet és vidék fejlesztése, a vidéki élet minőségének és gazdaságának diverzifikálása, és végül a LEADER Programok.

1. kép: Az Európai Unióban a vidék és városi terület aránya (saját szerkesztés)

A sikeres vidékfejlesztés érdekében nagyfokú együttműködésre van szükség a helyi vállalkozók, civilszervezetek, önkormányzati szféra szereplői között. Ez az együttműködés mindenki számára hasznos, és a közös cél csak még jobban összekovácsolja a közösség tagjait. Az

136

Startup a vidékfejlesztésben és a környezetvédelemben A startup kifejezést manapság igen sokszor halljuk, amely egy újszerű, innovatív gyors növekedési ütemet produkáló vállalkozást jelent. Ide főként a kis-, és középvállalkozások sorolhatók és a vidékfejlesztés egyik célcsoportja éppen ez a vállalkozásforma. A vidékfejlesztés témakörébe igen sok tevékenység sorolható többek között a vidéki túrizmus fejlődése, a falvak fenntartható fejlődése, az ökoturizmus is. Magyarországon a legtöbb turista által felkeresett két terület a főváros (Budapest) és a Balaton környéke.


Dr. Szakács Attila at all - A vidékfejlesztés záloga… A túrizmusból elég sok ember jövedelme származik, a hotelek/szállodák-, vendéglátóhelyek-, idegenforgalmi látványosság üzemeltetésével foglalkozó vállalkozók és alkalmazottai. Magyarországon a falvak, ha nehezen is, de képesek fenntartani magukkal, számuk csökken, de csupán azért, mert közben várossá nyilvánítják őket. A vidékfejlesztés során fontos, hogy mindezt a tevékenységet úgy kell kivitelezni, hogy a környezet megóvása is releváns szerephez jut. Egy startup számára, aki a vidékfejlesztés terén szeretne tevékenykedni érdemes elgondolkodni az ökoturizmuson is, hiszen itt a turizmus fejlődésén túl hozzájárul a helyi érték megőrzéshez, minimalizálja a turisták által keltett negatív környezeti, társadalmi és kulturális hatásokat úgy, hogy közben a pozitívokat növeli. Sokkal több ez, mint puszta természetjártás, vagy gyalogos turizmus. Másik ilyen befektetésforma lehet egy vidéki tábor létrehozása, ahol az óvodás, iskolás gyermekek megismerkedhetnek a vidék élővilágával (tyúkok, malacok, nyulak stb.), mely élőlényekkel városi környezetben nem igen találkoznak. Mindez kiegészíthető lovakkal is, hiszen sok gyermek szereti őket, nekik külön élményt jelent megetetni, megsimogatni őket és lovagolni rajtuk. A startup vállalkozók meglátják a lehetőséget és felmérik, hogy hol lenne még igény a lakosság, dolgozók részéről az ő termékük vagy szolgáltatásuk iránt. Természetesen mindennek fenntartható tevékenységnek kell lennie, ahol a fejlesztési igényeknek és a folyamatos likviditásnak harmonizálnak egymással. (2. kép) Magyarországon rengeteg felszín feletti és alatti ivóvíz van és európai szinten az egyik leggazdagabb termálvíz lelőhely, melyre már hazánk számos helyén rájöttek és ki is használják a víz által nyújtott előnyöket, hiszen ennek nagy GDP termelő képessége van, miközben a legkisebb a beruházási mértéke. Jelenleg mintegy 500 termálvíz elfordulási hely van hazánkban, melyek az Alföldön és a Dunántúlon olaj és földgázkutatás közben keletkeztek. Ez nem csupán a gyógy turizmust erősíti (fitnesz, wellness), de


geotermikus (megújuló) energiaforrás, amit például fűtésre lehetne használni, mely csökkentené az ország földgáz energia függésétét is, tehát érdemes ebben is gondolkodni a startup vállalkozásoknak.

2 kép: A fenntartható vállalkozás folyamatábrák (saját szerkesztés)

A fent említett munkakörök, inkább a túrizmusvendéglátás szakos hallgatóknak jelent lehetőséget, de a kereskedelem és marketing szakon végzettek is részben érintettek lehetne ezen a területen, hiszen a túrizmus népszerűsítésre, reklámfilmet forgatnak, vagy éppen prospektust és szórólapot kell készíteni, és ha ez még környezetkímélő módszerekkel történik csak külön előnyt jelent. Sajnos a mai fogyasztói társadalom nem igazán figyel oda az ökológia lábnyomra, a globális felmelegedésre, klímaváltozásra és az ebből adódó természeti katasztrófákra mivel a fogyasztói kosár egyre nagyobb lesz, és több holmit tartalmaz, mint valaha. Az vitathatatlan, hogy a termelő és a kereskedő térbeli közelsége minden tekintetben előnyös (friss áru, kevesebb környezetszennyező anyag kibocsátás), a munkaerő diverzifikálása, a termelési klaszterek (azonos ágazatú cégek gazdasági hálózata) kialakulása és más üzemi/ mikro ökonómiai előnyök inkább a nagyvárosokban jellemző. Hátránya viszont, hogy a nagyvárosokban a lakosság számával exponenciális mértékben növekszik a helyi közlekedés zsúfoltsága, ener-

137

Gazdaságtudományok giaellátás, és az ezekből eredő szociológia, kriminalisztikai kísérőjegyek. Jelenleg a földön több mint 7 milliárd ember él, kérdés, hogy a mai környezeti és társadalmi szinten meddig lehet fenntartani, mert bizony a legtöbb helyen gondot jelent az elöregedő társadalom. A falvaknál ez még jellemezőbb, hiszen a mezőgazdaságon kívül nincs igazán lehetőség más munkát találni, így a frissen végzett hallgatok, sokszor elköltöznek a városba (vagy akár külföldre is) a megélhetőség miatt, de a vidékfejlesztés révén a fiatalok is a szülőhelyükön maradhatnak, ami nem csupán a helyi gazdaság, de a társadalom (család) számára sem közömbös tényező.

FIATAL GAZDA PÁLYÁZAT Az a fiatal válhat sikeressé, aki meglátja azt a lehetőséget is, ami mellett a legtöbben elmennek. Ennek keretében a 2014 / 2015-ös évben érdemes pályázni a Fiatal Gazda Pályázatra, melynek célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságállapítása, továbbá a birtokstruktúra fejlesztése, a mezőgazdasági munkaerő konstrukciójának javítása, a vidéki népességmegtartó képesség növelése, és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. A vissza nem fizetendő támogatás 90%-a előre kifizetésre kerül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által. A támogatási öszszeg fennmaradó 10%-ának lehívására külön kifizetési kérelem benyújtását követően-, a jogcímrendeletben meghatározott feltételek teljesítését követően kerülhet sor. A támogatás mértéke az üzemmértéktől függ, de legfeljebb 50.000 € (megközelítőleg 15 millió Ft) megfelelő összeg. A kifizetés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kifizetés évének január 1.-én meghatározott euró árfolyamon kerül átváltásra, ez 2014-ben 297,04 Ft/ € arányban. Ez egy egyszeri tőket támogatás és felhasználását az MVH nem ellenőrzi. A Fiatal Gazda Pályázásának feltételei  A kérelmező a pályázat benyújtásakor elmúlt 18 éves, de még nincs 40 éves.  Meghatározott mezőgazdasági szakképzetséggel, végzettséggel rendelkezik.

138

 Vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet 5 évig főtevékenységként, vagy egyéni vállalkozóként végzi.  Továbbá vállalja, hogy részt vesz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által szervezett képzésen.  Az a gazda nem vehet részt a pályázatban, aki már nyújtott be az MVH hoz pályázatot és nyert, sikertelen pályázat esetén természetesen be lehet nyújtani újabb pályázatot. 2015-ben jelenik meg az új uniós agrártámogatásokban a környezetvédelem kiemelt fontossága, úgy, mint a zöldítés, mely nagymértékben átalakítja az eddigi mezőgazdasági támogatási rendszert. 2014-ben egy átmeneti helyzet van, ami azt jelenti, hogy az új hétéves forrásokat költik el, de még a régi szabályozás szerint. A legfontosabb brüsszeli változás a „Zöld Komponens” három eleme lesz. A konstrukció hatásaként javulhat a környezetvédelmi teljesítmény, amely európai uniós szinten képes elősegíteni a megváltozott éghajlat és környezeti változásokból eredő mezőgazdasági gyakorlat elterjedését. Az unió szerinti 3 alapvető intézkedés a Zöld Komponensnél 1. A termékdiverzifikáció. Ennek lényeg, hogy 10 hektár szántóföld alatt 1 növényt, 10-30 hektár között 2 növényt, és 30 hektár felett 3 növényt kell termeszteni. 2. Az állandó legelők fenntartása. Az ország gyepmennyisége maximum 5%-kal csökkenthető 7 év alatt. Ezt nemzeti szinten kell meghatározni, tehát lehetnek az egyes gazdák között eltérések. 3. Ökológiai célterület. Területeket kell elkülöníteni az ökológiai célok eléréséhez (mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása).

A KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE A Szolnoki Főiskola összesen 100 jelenlegi valamint végzett hallgatói között lekérdezésre került egy kvantitatív kutatás, egy 38 kérdésből álló kérdőív segítségével. Arra kerestük a váECONOMICA 2014 3. szám

Dr. Szakács Attila at all - A vidékfejlesztés záloga… laszt, hogy a hallgatók az iskolától mekkora és milyen támogatást kaptak ahhoz, hogy saját vállalakozásba kezdjenek, illetőleg hogyan lehetne őket egy startup vállalkozás elindítására ösztönözni.

pasztalatszerzés és a több álláslehetőség dominál), míg 24%-k szerint itthon egyszerűbb munkalehetőséghez jutni. A hallgatók szerint kiemelkedően fontos a munkaadónak a dolgozó kiválasztásánál a szakmai tapasztalat; a ráteremettség a fellépés és önbizalom; az ismeretségi kör, kapcsolati rendszer. Többnyire fontos a képzettség, tanulmány, és az egyediség, versenyeken való részvétel.

3. kép: A Zöld Komponens összetevői

4. kép: A Szolnoki Főiskolások Magyarországi sikeres karrierjének aránya

(saját szerkesztés)

A gazdasági helyzetről a megkérdezettek 18 %-a szerint fellendülő, 48 %-a szerint stagnáló, míg 34 % szerint hanyatló. Ebből megállapítható, hogy a fiatalok többsége bizony eléggé pesszimistán látja a magyar gazdaságot. Arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a főiskola elvégzése után, milyen gyorsan lehet állást találni Magyarországon?” a megkérdezettek 10 -10 %-nak a már iskola közben is dolgoztam, illetve a rögtön a végzés után volt a válasza, míg 60 %- a az iskola elvégzését követő fél évben és 20 % egy éven túl képzeli. 70 % számít itthon szakmai sikerekre, míg 30 % nem (4 Kép). A munkahelyek számában is vannak különbségek 48 %-ék egész élete során 2-4, 5 és 10 közötti munkahelyre 38% számít, 8% legalább egyre, míg 6 % 10 fölött képzeli el. Aki a 10 feletti számot mondta, az 4 évente váltana munkát, míg általánosságban ez 7 év szokott lenni. Az anyagi biztonságot a többség 26-35 éve között gondolja, míg 36 év felett 30 % és 4-4 százalék szerint 25 valamint 20 év alatt. 76 % nyilatkozott úgy, hogy külföldön könnyebb állást találni (ezen belül is leginkább a magasabb kereseti lehetőség, a nyelvtanulás, a taECONOMICA 2014 3. szám

(saját szerkesztés)

A hallgatók számára fontos szempontok a munkával kapcsolatban:  Kiemelkedően fontos: jó pénzkereseti lehetőség; munkahelyi légkör, kollégák mentalitása;  Többnyire fontos: kreativitás; kötetlen időbeosztás; előléptetési lehetőség; technikai felszereltség; továbbképzés, konferenciákon való részvétel; A válaszadók 64 %-a alkalmazott szeretne lenni és csak 36 %-a vágyik vállalkozóvá válni. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozói kedv Magyarországon a fiatalok körében igén alacsony a 18-35 év közötti korosztálynak mindössze 3,7 %-a vagyis megközelítőleg 2,3 millió főnek van saját vállalkozása. A vállalkozói szektorról a legtöbben úgy vélekednek, hogy bonyolult létrehozni sok az adminisztrációval jár, nagyok az adóterhek és a kapcsolatok is kiemelkedő szerephez jutnak a hazai üzleti életben.

139

Gazdaságtudományok A következő táblázat a vállalkozások elősegítésére és hátráltatásra ható tényezőket tartal-

mazza zárójelben a válaszadók értékelése.

Kissé ellentmondásos, hogy a megkérdezettek 64%-a jó ötletnek tartja egy saját üzletlétrehozást, de mindössze 48%-a gondolkodik saját üzlet létrehozásán. A megkérdezettek ugyan olyan arányban mondták azt, hogy alkalmazottak szeretnének lenni, valamint ugyanennyien jó ötletnek tartják egy saját vállalkozás elindítást, felvetődik így a kérdés, ha látják egy saját vállalkozásban a lehetősét, akkor mi hátráltatja mégis őket, hogy a biztos havi fizetésért cserébe a maguk által megtermelt magasabb jövedelmet válasszák.

Vajon csak a kockázatvállalástól félnek, vagy valami ösztönző programra? A megkérdezettek 84%-a mondta azt, hogy a vállalkozási kedv a fiatalok körében alacsony, míg 16% szerint magas. Ennek legfőbb okai (0. Kép) az állami támogatások hiánya, a kapcsolatok túl nagy szerepe, a rossz munkálattói hozzáállás, az ifjúsági munkanélküliségtől való félelem, a szakmai oktatás másodrendűsége és hogy hiányoznak a fiatal példaképek és a kezdő tőke hiánya.

5. kép: A fiatalok vállalkozási hajlamának gátló tényezői (saját szerkesztés).

A vállalkozás beindításánál kiemelt prioritású a tőke; a kapcsolat; a szaktudás; az üzleti terv; az önbizalom; a kitartás. Többnyire fontos szempont az üzleti érték; az ötlet; és a vállalkozói ismeretek. A megkérdezettek 62 %-a vállalna nagyobb kockázatot a nagyobb jövedelem reményében, míg 38 %- ék inkább a biztos, kockázatmentes tevékenységet választaná. A

140

munkatípusnál fele- fele arányban választották az unalmas, és biztonságos valamint az élvezetes, de kockázatos típust. Sajnos a startuppal kapcsolatban a megkérdezettek nem igen vannak tisztában. A többség nem vett részt az elmúlt egy évben fiatal vállalkozók témájában tartott előadáson / versenyen, de 44 % - ék a jövőben élne ezzel a leheECONOMICA 2014 3. szám

Dr. Szakács Attila at all - A vidékfejlesztés záloga… tőséggel. A startup kifejezésről 46 % - ék már hallott korábban, míg 54 %-ék sosem találkozott ezzel a definícióval. Amikor öt vállalkozás közül kellett a startupokat kiválasztani azért a többség felismerte a hazai vállalatokat, de 4 %olyan „fantom céget” vélt felismerni, ami nem is létezik, csupán általunk kitalált. A fiatalok 42 %-ára részben ösztönzően hat egy példakép, vagyis elgondolkodik, hogy arra, amire a példaképe képes volt ő is meg tudná csinálni, de valójában belevágni már nem merne egy üzletbe, 38%-át teljes mértékben ösztönzi, míg 20 %át egyáltalán nem. A megkérdezettek 52 %-a azt mondta, hogy egyáltalán nem, míg 42%-ot kis mértékben, 6%-ot nagy mértékben befolyásolta a Szolnoki Főiskola arra, hogy vállalkozásba kezdjen. Arra a kérdésre, hogy a Főiskola hogyan ösztönözhetné a hallgatókat (0. Kép) hogy vállalkozásba kezdjenek a válaszadók 82 %-a gyakorlat orientált, illetve duális képzéssel; 50% versenynyel, projekt munkával; míg 42% ösztöndíjjal segítené.

6. kép: A Szolnoki Főiskolások vállalkozási kedvének ösztönzése (saját szerkesztés).

A megkérdezettek 46%-a már dolgozik, de 46 % nem, 22 % részben és 24 % teljes mértékben a Szolnoki Főiskolán elvégzett szakmájában munkálkodik. A válaszadók 88 %-a hajlandó lenne elköltözni egy jó állás reményében.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vidékfejlesztés terén fontos a természetelvűség, és környezetközpontúság valamint a helyi fejlesztések is, mely az ott élők életkörülményi-


nek javításán túl a közösséget is építik, nem beszélve a gazdaságfejlesztésről. A vidékfejlesztés nem csupán a termékekre és szolgáltatásokra koncentrál, de a vidéki életstílusra (természet közelsége, állattartás, növénytermesztés). Mindezeket oly módon teszi, hogy közben megmarad a fenntartható fejlődés és a környezet védelme. A fiatalokat mindenhol már az iskolában is arra kell ösztönözni, hogy meg merjék valósítani álmukat, és hozzanak létre egy saját vállalkozást, mely egy jó befektetés, hiszen egy egész családnak nyújthat megélhetést. A vidékfejlesztés esetében ez többszörösen is igaz, hiszen több területre is kiterjed, az agrárgazdaság, falusi túrizmus fejlesztésén túl jóval több dologról van itt szó. A fiatal és innovatív vállalkozóknak mindenképpen érdemes elgondolkodnia az ökoturizmuson, a termálvíz további hasznosításának lehetőségén, és egy helyi termelői piac létesítésén is. A helyi termelői piacok nem csupán vidéken, de a fővárosban is több helyen létesültek. A vidéken található termelők látják el friss árukkal a városban élő lakosokat, így mind két fél számára előnyös egy ilyen együttműködés. Házilag manapság már nagyon sok mindent elő lehet állítani és ezeken a helyeken a látogató/ vásárló a termékskála igen széles kínálatával ismerkedhet meg, és miután megszerette biztos, hogy visszatérő vásárló válik belőle. Megtalálhatók itt az élelmiszerektől (lekvárok, szörpök, húskészítmények, tej és tejtermékek, mézek, olajok, pékáruk, kézműves csokoládé, teakeverék, alkoholos italok) a vegyi áruig (szappanok, gyógynövényes samponok) és használati tárgyakig (fazekas-, fonott, kötött termékek, gyertyák). Ezen termékek megbízható forrásból származnak, egészségesek, a legtöbb mentes a tartósítószertől és szintetikus anyagoktól továbbá egyediek, és szerencsére manapság már a presztízs értéke is emelkedőben van. Javasolt a fiataloknak, hogy vegyék igényben az Európai Unió által nyújtott pályázatokat, hiszen ez segít egy vállalkozás létrehozásában vagy egy meglévő továbbfejlődésében.

141


IRODALOM JEGYZÉK: [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

[7.] [8.]

142

Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC KIADÓ KFT., Budapest, 2007, ISBN: 978-963-749-084-2 Dr. Juhász Csaba- Dr. Zsembeli József: Az Európai Unió mezőgazdasága-Hasznos információk Fiataloknak, Szaktudás Kiadó Ház Zrt, Budapest, 2010, ISNB: 963-955-342-5 Dr. Kerek Zoltán- Dr. Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségeik, intézkedések, Szaktudás Kiadó Ház Zrt, Budapest, 2009, ISBN: 978-936-993-507-5 Losoncz Miklós: Az Európai Unió, TRI-MESTER BT, Tatabánya, 2005 ISBN: 963-956-109-6 Lukács Gergely Sándor: A vidékfejlesztés kézikönyve, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004, ISBN: 978-963-955-350-7 Mezei Cecília és Bekucz Márta (Szerk.): Agrárátalakulás, környezeti változások és regionális fejlődés - Tanulmányok Buday-Sántha Attila 70. születésnapjára, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2011, ISBN: 978-963-642-401-5 Popp József: Az EU közös agrárpolitikája 2014-től, Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest, 2013, ISBN: 978-615-522-445-4 http://www.nak.hu/hu/tamogatasok


Yulia Miroshnikova: International agreements in the area of tourism

Yulia Miroshnikova

International agreements in the area of tourism Yulia Miroshnikova: Nemzetközi megállapodások a turizmus területén Összefoglaló A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is. Kulcsszavak: nemzetközi együttműködések, turizmus, orosz-magyar együttműködés

SUMMARY It is not a secret that tourism plays an important role in the development of not just any specific country but the global economy in general. It also promotes urban development in such sensitive areas as coasts and islands, increased water consumption and waste production, fragmentation of habitats and loss of biological diversity. Tourism industry is also one of the reasons behind higher demand for transportation, particularly those types that damage the environment most – personal vehicles and aircraft. “In 2005 in Europe, about 59% of the tourists arrived to their destination by car, 34% by airplane”. According to UNWTO International Tourism Barometer, the international tourism was growing at the rate of 5% in the first nine months of 2013. The key driving force behind this growth is Europe (mainly Central and Eastern Europe) and Asia-Pacific region. Thus, tourism, while playing a truly significant role in the global economy, at the same time causes major damage to the environment. Hence the urgent need to eliminate negative consequences of tourism activities. This can be done by promptly regulating the activities of agents in this area. However, due to the global value of tourism, this process requires not just ECONOMICA 2014 3. szám

the local regulators getting involved, but joint effort by many countries. Therefore, international agreements between countries as the primary regulators of tourism activities are becoming increasingly important. Keywords: international agreements, tourism, cooperation between Russia and Hungary

THE NOTION AND ROLE OF TOURISM IN THE MODERN SOCIETY The World Tourism Organization has currently developed the following definition to characterize activities related to tourism: “Tourism comprises the activity of persons who travel and stay outside their ordinary environment for a period up to one year in a row, for the purpose of rest, business and other objectives”. Article I of the Convention concerning Customs Facilities for Touring of 1954 also clearly defines the term “tourist”. Therein, a “tourist” shall mean any person without distinction as to race, sex, language, religion, who enters the territory of a Contracting State other than that in which that person normally resides and remains there for not less than twenty-four hours and not more than six months in the course of any twelve-month period, for legitimate nonimmigrant purposes, such as touring, recreation, sports, health, family reasons, study, religious pilgrimages or business.

143

Gazdaságtudományok Tourism has become deeply-rooted in recent years, becoming a vital part of the economy in many countries, providing a flow of foreign currency and new jobs. According to statistics, tourism creates over 75 million new jobs worldwide, with one in 12 people being employed in this sector. Development of tourism

also brings investment into the country, thus improving the living standards of the local population and tourists alike. UNWTO estimates that tourism is responsible for 9.4% share of the global GDP [4].

Figure 1. Revenues from tourism in country’s GDP, considering multiplication effect

Chart 1. Top 10 countries of foreign nationals’ entry to the Russian Federation in 2013 [6] It should be noted that tourism development in our country is still considered to be at a natal stage, with tourism being considered largely as a developing industry. The current state of tourism in Russia As you know, the tourism sector comprises international and domestic tourism. As for our country, Russia has a great number of resources for tourists, offering extensive capacity for a full-fledged, high-quality recreation of the people and promoting healthy lifestyle. The

144

inventory of tourist resources in the Russian Federation include “more than 12,000 hotels, 477 historic cities, more than 144,000 historical and cultural monuments, 108 museum preserves, and 142 national parks. Currently there are 101 state natural reserves, 35 national parks and 69 federal wildlife sanctuaries”. However, despite the major tourism and recreation resources, our country occupies a negligible share of the global market for tourism services, with less than 1% of the global tourism industry. ECONOMICA 2014 3. szám

Yulia Miroshnikova: International agreements in the area of tourism A global research of foreign tours by Russian residents (Russian International Travel Monitor – RITM) was conducted in 2013. The survey was based on data obtained from interviewing foreign hotel owners in all price categories. The information was mainly related to adapting their business to the constantly changing market conditions and further growth opportunities and new prospects. The research showed that the tourism industry in our country is experiencing growth, fueled mainly by two factors – middle-class growth and higher purchasing power. While middle class amounted to 104 million in 2012, by 2020

it is estimated to grow to 86% of the country’s population. Also, according to this research, Russia is currently the world’s second in terms of growth of spending on foreign tours (the figure doubled between 2005 and 2012). In the rating of world’s largest foreign tourism destinations our rd country comes in 3 . Based on the Ministry of Culture data presented in Table 1 below, we can conclude that tourism is developing in our country.

Table 1. Foreign nationals’ entry to Russia for tourism purposes (000) [6] A characteristic feature for Russia is the aspect that most inbound tourists here come from nearby countries. For example, inbound tourists come to Russia from the European countries, China and Turkey; most are from Germany. Also Russia is showing a positive trend in terms of inbound tourists – between 2000 and 2013 the number of inbound tourists to the Russian Federation went up 2.5%, reaching 2.66 million. Based on Table 1, it should be noted that Russia’s inbound tourism is cyclic in nature – according to the Federal Agency for Tourism under the Ministry of Culture, the inbound tourism trend was negative in 2005 – 2010. The likely reason for this is a generally negative economic situation in the country and in the world, along with Russia’s negative image abroad. Nevertheless, experts say our country has a colossal potential to receive up to 40 million foreign tourists (currently Russia’s tourist flow is 7.4 million) [5]. The reasons for this split lie in the fact that the country’s existing tourism resources are not used fully, despite their great numbers. There are also a number of problems that hamper ECONOMICA 2014 3. szám

development of inbound tourism. These include, first, the high cost of tours to Russia, by far exceeding the average level of similar tours in the European countries; secondly, underdeveloped tourism infrastructure, due to uneven development of the country’s regions. Here we should also mention underdeveloped transportation infrastructure in some parts of the country. The third reason is Russia’s unfavorable image abroad. Fourth, the unfavorable economic conditions for investment into tourism industry, related to the presence of administrative barriers and other aspects. Still, despite all these problems, inbound tourism is showing a positive dynamic, with some experts even saying the inbound tourism in our country will be up 79% until 2018.

RUSSIA’S INVOLVEMENT IN THE GLOBAL MARKET FOR TOURISM SERVICES It should be remembered that surrounded by constant globalization processes, a country cannot be isolated from the world, i.e. it is always involved in various international coop-

145

Gazdaságtudományok eration mechanisms. Russia is not left out of this trend, with the government having signed bilateral agreements in the area of tourism with 57 countries (including Austria, Brazil, Hungary, CIS countries, etc.) [6]. According to an Agreement on Cooperation in the area of Tourism between Russia and Hungary of February 20, 2002, the parties agreed to develop cooperation between institutions and organizations in the area of tourism, encourage and support investment in tourism industry and sign agreements on cooperation between transportation and tourist companies in both countries. The parties also agree to promote mutual group

and individual tourism within the legal limits established by the legislation in both countries, expand and promote advertising tourism and exchange of information, statistics, publications and news on legislative documents in the area of tourism. These and other measures are intended to expand friendly connections between the people of the Russian Federation And Hungarian Republic, better awareness of the life, history and cultural heritage of the two countries, and a more sustainable development of tourism in the two countries.

Table 2. Inbound travel to Russia from Hungary

Table 3. Outbound travel from Russia to Hungary According to statistics by the Tourist Board of Hungary, in April 2014 Russian tourists spent the second largest number of nights in Hungarian hotels. In the first four months of 2014, this figure grew up 25.4%, reaching 250.3 nights on average [11]. A total of 58,300 Russian tourists stayed in hotels in Hungary in the aforementioned period. This is 23.3% more than in the same period last year. Thus, based on Table 2 and Table 3, as well as on the latest data by the Tourist Board of Hungary, we can say that Hungary is becoming a popular destination for Russian tourists. Tourism means not just visiting various excursions and cultural sites – a tourist may have a totally different agenda. While most Russian tourists in Hungary are oriented at visiting cultural monuments of the capital – and therefore cultural tourism occupies a major share of total travel – others come to the country for health and recreation pur-

146

poses; their main destinations are Széchenyi thermal baths, Hévíz and Balaton lakes. Others prefer extreme tourism – and Hungary’s mountain skiing resorts play an important role here. Business tourism is also growing at a rapid rate, thanks to close cooperation between Russia and Hungary in various areas of activity. As for tourists from Hungary who choose Russia for their vacations, they try to visit cities like Moscow and St. Petersburg, thus also seeing cultural tourism as their primary goal. Ecotourism is also common, with Lake Baikal as the center. Since Hungary and some ethnicities in Russia have common culture thanks to FinnoUgric origins, this also promotes positive relations between the two countries. Overall Russia is not considered a high priority among the Hungarians when choosing a destination for their vacations. The reason is an established idea of Russia as an unsafe country. Also, “they still believe that Russian hotels are


Yulia Miroshnikova: International agreements in the area of tourism dirty and long lines are everywhere” [9]. This is a cliché that needs to be eliminated.

COOPERATION BETWEEN RUSSIA AND HUNGARY IN THE AREA OF TOURISM Currently the government of Russia and Hungary are cooperating closely in a number of areas, including mutual development of tourism. The key instrument regulating the relations between Russia and Hungary today is the “Agreement on rapprochement and cooperation between Russian Soviet Federative Socialist Republic and Hungarian Republic” enacted on December 6, 1991. This document is intended primarily to regulate issues related to security of the two countries. According to this agreement, the parties agree to “support establishment, development and efficient operation of pan-European facilities and taking measures to strengthen confidence and security” [10]. Additionally, special attention is paid to the cooperation in the area of culture, art, science, education, information, as well as protecting environment and efficient natural resource management. In addition to this document, various bilateral agreements have also been signed and are currently functioning between the two countries, pertaining to various specific areas of activity. Economic activities are regulated primarily by the agreement “On Economic Cooperation” and agreement “On Avoidance of Double Taxation in the area of Revenues and Taxes on Property”; security relations are governed by the agreements “On cooperation in the area of fighting crime, particularly its organized forms” and “On Cooperation in the area of Preventing Emergencies and Liquidating their Consequences”. An agreement on cooperation in the area of tourism was signed by Russia and Hungary on December 20, 2002. Cooperation is also active in other areas. The two governments meet regularly, establishing the targets for further joint activities. The relationship between the two countries is further supported and developed by various ECONOMICA 2014 3. szám

joint events. For example, a Season of Hungarian Culture in Russia (February–November 2005), along with the Season of Russian Culture in Hungary (May–November). A RussianHungarian Forum has also been established – a public organization uniting representatives of the civil society, economy, science, culture, education and business from the two countries. Another joint activity is the Russia-Hungary Cultural Dialog contest, whereas Hungarian schoolchildren competed in reading poems and prose in Russian, writing essays, translating literary texts. Five winners were awarded a study tour to Moscow [10]. On February 11, 2014, a concert program was organized in Budapest, involving an international group of students from Ferenc Liszt Music Academy in Budapest. The event was schedth uled to celebrate the 80 anniversary of the establishment of diplomatic relations between Russia and Hungary. Interestingly, an exhibition of retro items from the Soviet times, organized under private initiative, was also presented to the attention of the locals and guests of the country, which drew a huge number of visitors. Comprehensive thematic routes along the biggest cities of Europe were also organized. The most famous ones are Oriental Express and Danube Express, which include a visit to Hungary (mainly to the capital, Budapest). Another factor increasing the flow of tourists to the country was the Hotel Grand Budapest movie, which hit the theaters recently and which has its plot taking place in Hungary. Hungary and various cities in the country are regularly included in various global lists, ratings, etc. For example, according to a rating prepared by Trip Advisor, Budapest is one of 25 cities worldwide that one has to see in their lifetime [11]. All these measures are aimed at engaging tourists. Thus, the advantages of the country can be summarized as diverse resorts, a rich and varied excursion program, and an opportunity to visit Hungary as part of a tour along the countries of Central and Southern Europe. Based on the analysis of the current relations between Russia and Hungary in the area of

147

Gazdaságtudományok tourism, we believe it is advisable to single out several recommendations. For one thing, it is recommended to weaken visa requirements for the upcoming high tourism season. It is also recommended to focus on conducting various advertising campaigns dedicated to Russian tourism resources. In other words, various measures are needed to improve Russia’s image abroad with the aim of attracting more tourists. It is also necessary to focus on promoting other forms of туризма in Russia among Hungarian residents – such as educational, business and environmental tourism. Among other things, it is vital to not only create new tourism products, but also develop it further, paying particular attention to using impression management, visitor management and destination management methods [3, p.87].

New tourism routes, exclusive and personalized, are also a must. As for Hungary, fishing tourism is the exclusive form of tourism here, thanks to the country’s vast water resources. However, it is not enough to simply have these resources – they need to be developed constantly, with a focus on attracting tourists. This includes various fishing competitions, tackle exhibitions, etc. [3, p.94]. Summing up, we can say that in the current conditions of development and globalization countries cannot function in isolation. The countries’ policy in the area of tourism is also interconnected, thanks to the establishment of various international cooperation arrangements. Russia is a full-fledged participant in the international market, whose objective is to ensure sustainable development of tourism.

REFERENCES: [1.] [2.]

[11.]

Voskolovich N. Marketing of tourist services, Moscow, UNITY-DANA, 2009 Voskolovich N. Innovative aspects of tourism development in Russia. Economica. A Szolvoki Foiskola Tudomanyos Kozlemenyei VII.UJ Evfolyam.1.Szam, 2014 Corodi Martha. Innovative approaches to building tourism products. In: Voskolovich N. Tourism in a changing world. Moscow, MSU, 2010 www.webeconomy.ru State Program of the Russian Federation “Development of Culture and Tourism” for 2013–2020 Official Web site of the Federal Agency for Tourism under the Ministry of Culture of the Russian Federation (URL: http://www.russiatourism.ru) Voskolovich N. Economics of inbound/outbound tourism / Voskolovich N., Moscow, MSU, 2003 INTERFAX TOURISM Agreement on rapprochement and cooperation between Russian Soviet Federative Socialist Republic and Hungarian Republic of 06.12.1991 Official Web site of the Embassy of the Russian Federation in Hungary (URL: http://www.hungary.mid.ru/news11_07.html) http://www.vengriya.ru

148


[3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

Agrár- és vidékfejlesztés

Bótáné Horváth Noémi

Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen Noémi Botáné Horváth: Results of a participatory action research in Mezőcsát, in the Northern part of Hungary Summary Participatory action research could be a tool for strengthening rural areas, it could help the process of integrated rural development based on endogenous resources. This is a good method for rethinking the local and the wider interests and relationships in a changing social and economic environment. As a result there could be a practical solution at the end. This research can generate new interaction between local people, thus ensuring better communication and more successful cooperation. After introducing the tools of participatory action research this paper presents the first steps and results of a participatory action research which has started in Mezőcsát in the Northern part of Hungary. The aim of the research is to find real solutions to real problems (eg. unemployment) defined by inhabitants. Outcomes of this research are a stronger community in Mezőcsát and mapping a possible enterprise built on local resources. Keywords: rural development, Mezőcsát, participatory action research

ÖSSZEFOGLALÓ A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást. ECONOMICA 2014 3. szám

Kulcsszavak: vidékfejlesztés, Mezőcsát, részvételi akciókutatás BEVEZETÉS Az akciókutatásnak rendkívül széles módszertani tárházával találkozunk, mely módszerek azonban alapvetően abból a közös fő tulajdonságból indulnak ki, hogy a kutatók és a kutatás alanyai között együttműködések alakulnak ki a kutatás során, valamint, hogy a kutatás eredményeként egy közösség számára praktikus, gyakorlati megoldások születnek. Az akciókutatás módszerével dolgozó kutatók az alábbiakat fogalmazzák meg: „Az akciókutatások nagy családjába tartozó megközelítések mind osztják azt a nézetet, hogy a szokványos kutatásokban a kutatás tárgyainak tekintett egyének és csoportok („a laikusok”) valamilyen fokban partnerré váljanak a kutatói munkában. Az akciókutatás filozófiája tehát ebben a világképben gyökerezik. Mindenkori elsődleges célja pedig a praktikus tudás létrehozása, amelynek a megszerzése és

149

Bótáné Horváth Noémi - Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen gyakorlatba ültetése fontos társadalmi, közösségi célokat szolgál. Az akciókutatások fő jellegzetessége mindebből következően az is, hogy személyes kapcsolatokat, elköteleződéseket épít ki a kutatók és közösségek között.” (Pataki, 2011) Az akciókutatás olyan tudományos megközelítés, mely számos, a módszer sajátosságát meghatározó lényegi elemében eltér a konvencionális kutatásokban megszokott eljárásoktól. Az akciókutatás egy sajátos kutatói hozzáállást jelent, egyfajta kutatói életfilozófiát. Bármely más kutatási módszerhez hasonlóan ezekben az eljárásokban is történik a kutató által adatgyűjtés és feldolgozás, értékelhető adatbázisok keletkeznek a kutatási eredmények alátámasztására, de ezek az eljárások, abban eltérnek a hagyományos kutatásoktól, hogy az adatgyűjtés folyamatába a kutatás érintettjei is bevonásra kerülnek, a munka során partneri együttműködés jön létre az érintett közösség és a kutató között. A módszer sajátossága, hogy nem célja hipotézisek megfogalmazása és tesztelése, fontosabb szempont a megértés, a kutatói önreflexió és akciók generálása az érintettekkel közösen. Nagyon fontos különbség a konvencionális kutatási módszerekkel szemben a kutatás felépítésében van. Az akciókutatás nem egy lineárisan felépülő rendszer, hanem egy ciklusokból álló folyamatsor. A ciklusok során a cselekvést egy tervezési folyamat előzi meg, és a cselekvést a módszerre és az eredményekre vonatkozó kritikai reflexió követi. Ez a reflexió, ami az első ciklust lezárja, a második ciklus során a legfontosabb bemeneti információ. (Bodorkós, 2010) Havas megfogalmazásában „az akciókutatás ciklikus, ismétlődő tevékenységek elemeiből épül fel, azaz nem a kiindulási kérdés, adatgyűjtés, elemzés, következtetés utat járja be. Azt feltételezi, hogy a felismerések és cselekedetek egy állandósuló körfolyamatban, a visszakapcsolások láncolataiban alakulnak ki, melyben állandóan szükség van a gondolatok és akciók újragondolására, korrekciójára, javítására.” (Havas, 2004)

150

Az alábbiakban ismertetem az akciókutatás családjába tartozó legfontosabb megközelítéseket, és ezek közül az általam alkalmazott részvételi akciókutatás technikájával részletesen is foglalkozom. 





kooperatív kutatás: a kutatásban való részvételre a kutató más, a téma iránt érdeklődő és elkötelezett kutatókat szólít meg, kialakítva ezáltal maga körül egy aktív kutatócsoportot. A kutatás érintettjei egyenrangú partnerek. A kutatócsoport ezután közösen állítja fel saját szabályrendszerét. A kooperatív kutatások célja kiterjedhet egy egyéni szintű vizsgálódástól, egy egyéni szintű tanulástól, egészen egy nagyobb egység, akár az egész társadalom gondolkodását, magatartását megváltoztató projekt kidolgozásáig. A kutatás eredményeként a gyakorlatban hasznosítható, praktikus tudás születik. (Csillag, 2011) akciótanulás: célja a valós élethelyzetekre alapozó, a tanulási folyamatban résztvevőket középpontba helyező képzés, ezáltal egy terület endogén erőforrásainak, lehetőségeinek a feltárása, megismertetése. A tanulás folyamata tapasztalatszerzésre és élményszerű iskolán kívüli tanulásra alkalmas helyszíneken történik pl. egy vállalkozás, egy gazdaság, egy erdő. Egy moderátor segítségével a csoport felvet egy témát, majd a helyszínen a vállalkozó, a szakértő stb. segítségével tanulnak, később a moderátor segítségével feldolgozzák a témát, és csapatmunkában értékelik az eredményeket. (Cser, 2008) puha rendszerelemzési módszer: az emberi tevékenység rendszerének modellezésére használható módszer, melynek lényege abban rejlik, hogy használata során úgynevezett, puha rendszerkövetelmények létezésével számolunk, ami egy olyan helyzetet ír le, ahol még nem ismerjük azt, hogy valójában mire is van szükség, így először azt kell megkeresnünk, hogy mire kell rendszer specifikációt létrehozni, először a valódi igények, szükségletek megállapítása a cél. ECONOMICA 2014 3. szám




A módszer elve szerint az egyes rendszerek határait azoknak a nézőpontjai határozzák meg, akik annak részei. A kutató egy gondolkodási rendszert alkalmaz, azzal a céllal, hogy létrehozza azt a módszertani megközelítést, amelyen keresztül egy adott helyzetet tud vizsgálni. (Checkland, 1991) részvételi akciókutatás (participatory action research): A részvételi akciókutatás az akciókutatás egy olyan speciális módja, melyben a részvétel, így például a közösségeket érintő döntésekben való részvétel a legfontosabb szempont. Ezek a módszerek olyan elméletek és gyakorlatok létrejöttét segítik, melyek közvetlenül válnak hasznosíthatóvá egy adott közösség számára. A módszer a folyamatok aktív résztvevőivé változtatja az érintetteket, akik ezáltal jobban a sajátjuknak érzik a döntéseket, a feladatokat, mely így számukra elfogadhatóbb, megvalósításukra motiváltabbak, fenntartásukért felelősebbek. A kutatás kezdetén, a tervezési szakaszban helyzetfeltárás és értékelés történik, valamint azonosításra kerülnek a problémák és az aspektusok, majd a lehetséges beavatkozási pontok. Ezt követően nyílik lehetőség megoldási javaslatok és eljárások kialakítására a kritikus pontok figyelembevételével. (Bodorkós, 2010)

Katonáné (2011a) a részvételi akciókutatás egyik fontos elemének tartja, hogy ezzel a módszerrel hidak képezhetőek a kutatásban érintett különböző szereplők között. Véleménye szerint az egyetemek, vagy a kutatóintézetek alkalmazottjai munkájukon keresztül kapcsolatban állnak minden érintettel, ők a folyamatok kulcsszereplői lehetnek. Összekapcsolhatják a lokális szintet, szereplőket és intézményeket a hazai és az európai szereplőkkel, intézményekkel. (Katonáné, 2011a) A részvételi akciókutatás módszerének a leghangsúlyosabb eleme a részvétel. A kutató munkája során nemcsak a kutatásnak, hanem


az érintett közösségnek is a részévé, tagjává válik. Együttműködést, partnerségi viszonyt alakít ki a szereplőkkel, bevonja az érintetteket a róluk szóló döntések meghozatalába, a cselekvések megvalósításába. Képessé válik feltárni egy közösség, egy térség belső erőforrásait. A szerző véleménye, hogy a részvételi akciókutatás módszerével az érintetteket a kutatási folyamat aktív résztvevőivé teheti, újra formálhatja, megerősítheti a közöttük lévő kapcsolatokat, elősegítheti az összefogás, a partnerség kialakulását, megerősödését. A szereplőkkel megvalósuló közös problémafeltárás, közös gondolkodás, a közös munka lehetővé teszi, hogy az érintettek motiváltabbak legyenek, és a kutatás eredményeként létrejött produktumok tartósan éljenek. A részvételi akciókutatást évtizedek óta alkalmazzák a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt, több tudományterületen, így például a területfejlesztés esetében is. Jelenleg már Magyarországon is számos kutató alkalmazza eredményesen a város-és vidékfejlesztési folyamatokban az akciókutatás módszerét. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kutatás és eredmény:  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti Kistérségben a térség vidékfejlesztési stratégiai koncepciója egy részvételi akciókutatás segítségével készült el. (Pataki, 2010)  Szintén ebben a térségben egy uborkatermesztéssel foglalkozó, romákat foglalkoztató szervezet jött létre. (Szombati, 2011)  A helyi termékek értékesítésének kérdéskörében a Mezőcsáti kistérségben helyi termék fesztivál valósult meg. (Horváth, 2009)  Az Őrségben a helyi tájfajták megőrzéséért tettek sokat az akciókutatók. (Pataki, 2011)  A szegedi romák élethelyzetének javítása. (Málovics, 2011)  Egy ilyen kutatás eredményeként készült el Gyöngyös éghajlatvédelmi terve. (Vári, 2011)

151

Bótáné Horváth Noémi - Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen 



Emberi erőforrás menedzsment témakörében kooperatív kutatás valósult meg. (Csillag, 2011) Sümeg-Marcal forrásvidéken turisztikai célú fejlesztés valósult meg.

A vidékfejlesztési folyamatokban a részvételi akciókutatás módszerének az alkalmazása több szempontból is fontos, indokolt. Egyrészt, mert ez a módszer, ahogy nevében is jelzi a részvételen alapul. A részvétel pedig kiemelten fontos a fejlesztési folyamatokban. Fontosságát olvashatjuk a VÁTI 2010-es területfejlesztési füzetében is, miszerint elkülöníthetünk belső, azaz közösségi tervezést és külső, ún. szakértői tervezést. A stratégiai tervező szakmák hagyományos paradigmája szerint a tervezés a jól képzett, diplomás szakember feladata, ugyanakkor egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy már a tervezés kezdetén bekapcsolódnak az érintett laikusok a munkába, elmondják véleményüket, feladatokat vállalnak, azzal a céllal, hogy a szereplők segítsék egymás munkáját, a tervezéshez alapvetően szükséges információkat megosztva, együtt építkezzenek. A szakértők hangsúlyozzák, hogy törekedni kell a belső és a szakértői tervezés közötti összhang megteremtésére, így szükséges egy felkészült szakember, aki képes a belső tervezést koordinálni. (VÁTI, 2010) Részvételi akciókutatás módszerével segíthetjük az endogén vidékfejlesztési folyamatok megvalósulását, hiszen elősegíthetjük, hogy egy térség, vagy szereplők egy csoportja sajátos, belső problémáira olyan megoldásokat találhasson, melyek során belső erőforrásokra alapozott fejlesztést valósíthat meg. A részvételi akciókutatás alkalmazása fontos azért is, mert a vidékfejlesztéssel kapcsolatosan csak integrált megközelítéssel érhetünk el eredményeket. Azért kell integrált fejlesztés, hogy csökkentsük az egymással szembemenő beavatkozások számát, ugyanakkor növelhessük az egymást támogató kezdeményezésekét. Így hatékonyabban hasznosulnak az erőforrások, nagyobb lesz e fejlesztések eredménye, több szereplőt érünk el. Nagyon fontos napjainkban a pénzügyi

152

válság miatt szűkülő pénzeszközök révén, hogy ugyanannyi vagy kevesebb erőforrást felhasználva minél értékesebb fejlesztéseket valósítsunk meg. (VÁTI, 2012) Ezek a gondolatok összecsengnek a részvételi akciókutatás legfontosabb elemével, alapvető kiindulópontjával, mely az érintettek bevonása a tervezésbe, a cselekvésbe, a döntéshozatalba. Fő célkitűzése az interakciók kezdeményezése, az együttműködések kialakítása és megerősítése a szereplők között. Ezáltal egy részvételen alapuló kutatás során, kisléptékű helyi projektek generálásával, a helyi szereplők bevonásával, megerősítve a közöttük lévő kapcsolatokat és együttműködéseket, bekapcsolva az érintetteket a döntéshozatali folyamtokba, segíthetjük, hogy a döntések és a végrehajtás is a lehető legalacsonyabb szinten szülessen és valósuljon meg, így támogassa a helyi kezdeményezéseket. Ezáltal véleményem szerint kiváló eszköz lehet az integrált vidékfejlesztési folyamatok megvalósulásához a részvételi akciókutatás. A belső erőforrásokra, összefogásra, partnerségre alapozott közösségek számára van lehetőség a fennmaradás, a fejlődés elérésére. Együttműködés, összefogás, partnerség, belső erőforrásokra, lokális helyi adottságokra alapozott fejlesztési elképzelések nélkül egyetlen térség sem lehet élet- és versenyképes. Ez összecseng Kovács gondolataival, aki azt írja, hogy „a kívülről felállított programok buktatói sok esetben abban rejlenek, hogy nem számolnak kellő módon, megfelelően az adott térség lakóival, míg a jól működő, sikeres helyi társadalmak a fejlesztői programok jelentős erőforrását képviselik. Így a vidékfejlesztési programok sikere is azon múlik, hogy az adott településen élők milyen mértékben vesznek részt a problémák feltárásában, a meglévő erőforrásokat hogyan tudják kamatoztatni.” (Kovács, 2002) KUTATÁS MÓDSZERE A kutatás célja, előzménye A kutatás egyik célja, hogy a Mezőcsáti Kistérségben korábban folytatott kutatási munka eredményeire alapozva (Horváth, 2009;


Agrár- és vidékfejlesztés Bodorkós 2010), a részvételi akciókutatási technikák segítségével, helyi szereplőkkel közösen együttműködve kisléptékű fejlesztési kezdeményezések valósuljanak meg az érintettek valós igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák megoldására. A kutatás korábbi eredményeire alapozva, a kistérségben végzett helyzetfeltárás, valamint a térség lakosságának körében végzett kérdőíves felmérés és a térség szakembereinek körében végzett interjúsorozat eredményei alapján megállapítható, hogy a helyi közösség számára legfontosabb megoldásra váró probléma a térséget sújtó magas munkanélküliség, valamint a fiatalok elvándorlása, melyet a munkahelyek hiánya generál. A kutatás során a másik fontos cél, hogy segítsük a helyi közösség megerősítését, a helyi szereplők sikeresebb kommunikációját, lehetőséget teremtsünk a lakosság számára az életüket, a jövőjüket meghatározó cselekmények aktív irányításába, megvalósításába. A kutatás során fokozott figyelmet fordítunk a helyi fiatalok, különösen a helyi fiatal nők közösségének megerősítésére. Célunk, hogy együttműködésükkel jövőbeni foglalkoztatási lehetőségeikért tegyünk lépéseket, megvizsgáljuk egy „vidéki csapat vállalkozás” indításának feltételeit a lokális gazdasági lehetőségek figyelembevételével. A kutatás helyszíne Mezőcsát az Észak-Magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el. Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikének, a Mezőcsáti Kistérségnek a központi települése. A térséget alkotó kilenc településből Mezőcsát az egyetlen, mely városi ranggal rendelkezik. A kistérség lakosságának 60%-a Mezőcsáton él, ez 2011ben 6300 fő volt. A település életében az országos átlagot meghaladó a mezőgazdasági szektor jelentősége. A tíz legnagyobb vállalkozásból nyolc a mezőgazdasághoz kötődik. A térség földrajzi és gazdasági középpontjaként a települést érintő folyamatok és változások nagymértékben meghatározzák a környező települések életét, az ott élő emberek helyzetét is. A várost jellemző negatív társadalmi folyamatok (csök-


kenő születésszám, növekvő munkanélküliség) a gazdaságot jellemző tartós recesszió kedvezőtlen hatást gyakorol a környező települések lakosságának életére is. Mezőcsát határában húzódik az 1989-ben alakult Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, mely a Bükki Nemzeti Park kezelése alá tartozik. A táj különlegessége, hogy a löszös és szikes puszták mellett, megtalálhatóak éppúgy a vizes, lápos, mocsaras területek. A terület madárvilága páratlan, szép számmal fészkel itt a szalakóta és a túzok is. A nemzeti park jelenléte alapvetően meghatározza a gazdaság lehetőségeit, irányvonalait, (legeltetésre alapozott, extenzív állattenyésztés, őshonos fajták preferálása) melyet, mint lokális tényezőt semmilyen fejlesztési elképzelés megfogalmazásakor nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ahogyan azt sem, hogy bár alapvetően mezőgazdasági jellegű térségről beszélünk, több kutatás is igazolja (SERA, 2004), hogy a mezőgazdaságban növekvő termékkibocsátás mellett sem bővíthető jelentősen a foglakoztatás. Így a szektorra épülő, ellátási láncokban rejlő lehetőségeket kell keresni, a többfunkciós mezőgazdaság, a kreatív szektor, valamint a lokális gazdaság irányából. Módszertan, tapasztalatok Módszertani választásom során fontos szempont volt számomra, hogy lehetőséget teremtsek a helyi tudás és a szakmai eredmények összekapcsolására. Munkámba bevonjam a helyi szereplőket, akiknek tudását, ismereteit felhasználva, munkámmal segítsem őket igényeik, véleményük megfogalmazására, elvárásaik érvényesítésére. Valamint, hogy olyan kutatást valósítsak meg, melynek eredményei a gyakorlatban hasznosulnak, az itt élő emberek mindennapjaiban megjelennek. EREDMÉNYEK 1. ciklus,1. lépés: Helyzetfelmérés A kutatás első lépéseként fontos cél volt számomra, hogy a település jelenlegi helyzetét feltárjam. A szakmai dokumentumok feldolgozásán túl (helyi vidékfejlesztési koncepció, stratégiák, városfejlesztési terv, helyi lapok stb.)

153

Bótáné Horváth Noémi - Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen interjú készítésével is megszólítottam a település kulcsszereplőit, lakosait, hogy megismerjem gondolataikat, a településre vonatkozó problémáikat, elképzeléseiket, elvárásaikat, lehetővé téve ezáltal a kutatási probléma fontosabb definiálását és a település jelenlegi helyzetének értékelését. 2011 őszén 47 interjút készítettem szakmai szereplőkkel és 33 interjút helyi lakosokkal. Az interjúk alanyait a Helix modell szerint csoportosítottam. Így 4 csoportot különítettem el, a kormány oldal (26 interjú), a civil oldal (34 interjú), a tudomány (5 interjú) és a vállalkozók (15 interjú) köre. Az interjúk alanyai között voltak a kistérség településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, a kistérségi iroda vezetője, munkatársai, a LEADER csoport tagjai, falugazdászok, a nemzeti park helyi dolgozói, a térségben aktív szerepet vállaló református egyház lelkészei, oktatási intézmények vezetői, pedagógusok, a művelődési központ vezetője, a térség civil szervezeteinek vezetői is. Az interjúval az volt a célom, hogy képet kapjak arról, hogyan látják a települések lakosai, szakemberei a város jelenlegi helyzetét, és jövőbeli lehetőségeit. Milyen folyamatok, események zajlanak a településen jelenleg? Az interjú során rövid jegyzeteket készítettem. Az interjút két fő kérdéskör mentén építettem fel, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli elvárások köré. A kutatás indítása meghatározó volt a munka későbbi menetét tekintve, hiszen a részvételi akciókutatás sikere vagy kudarca sok esetben már a tényleges kutatási folyamat megkezdése előtt eldől, az első lépések megtétele sorsdöntő. (Wicks, 2009) A részvételi akciókutatás sajátossága, hogy a kutatás témáját is az érintettekkel közösen határozzák meg a kutatók. A kutatás indulásakor, 2011 őszén a szereplőkkel sikeres kapcsolatfelvétel történt, melynek során az volt a legfontosabb célom, hogy tájékoztatást adjak munkámról, felmérjem a kutatásba kapcsolható lehetséges szereplői kört, megismerjem az elképzeléseiket, törekvéseiket. Így léptem kapcsolatba, majd kerestem fel személyesen a helyi irányítási szerveket, az önkormányzatokat, hivatalokat, aktív települési szereplőket. Az interjúk, a helyzetfeltárás eredményeképpen

154

megállapítottam, hogy a közösség megerősítése, építése nagyon fontos feladat lesz. Hiszen a bizalmatlanság oldása nélkül nem lehet a közösség aktivitását növelni. Ami nélkül a helyi gazdaság élénkítése, a térség elnéptelenedésének megállítása, térségi fiatalok számára helyi lehetőségek bővítése, munkahelyteremtés nem lesz megvalósítható. 2. és 3 lépés: Helyzetértékelés, és akciók tervezése Eszköz: Szöveges értékelés, helyzetrajz készítése A helyzetfeltárás során gyűjtött adatokat Excel táblázatok segítségével rendszereztem, majd az eredményeket szövegesen is értékeltem. A kutatás iránt érdeklődő, és munkámhoz kapcsolódó személyekkel egy települési fórum megtartásáról döntöttünk, hogy a lakosság minél szélesebb körét mozgósíthassuk munkánk érdekében, valamint, hogy megtegyük az első lépéseket a közösség megerősítése érdekében. 4. lépés: Gondolatébresztő fórum szervezése Két gondolatébresztő beszélgetés szervezésére került sor eddigi munkám során. Az első alkalmat helyi fiatal nők részvételével 2012 júniusában szerveztük. Kilencen vettek részt a programon. A jelenlévőket, négy kérdés megválaszolására kértem, majd ezekről a kérdésekről, közösen beszélgettünk. A fórum során az első kérdés, melyet feltettem, az volt, hogy „Miért jó itt, Mezőcsáton élni?”, Nyolc válaszadó a családi köteléket, baráti kapcsolatokat tartotta legfontosabbnak, mint őt ide kötő tényezőt. Illetve négy válaszadó hangsúlyozta, hogy ide köti munkája is. Egy válaszadó számára a szép környezet, a nyugalom volt a meghatározó. A második kérdésem, az volt, hogy „Miért nem jó itt élni?” A leggyakrabban előforduló válasz a munkalehetőségek hiánya (4/9), szolgáltatások hiánya (3/9), a romló közbiztonság (2/9) és a szomorú, borúlátó emberek (1/9) voltak. A harmadik kérdésem, az volt, hogy „Milyennek képzeled a jövőt 3 év múlva?” A válaszadók fele úgy ítélte meg, hogy rosszabb lesz a helyzete, például a romló közbiztonság, a fokozódó válsághelyzet révén, míg a válaszadók másik fele


Agrár- és vidékfejlesztés bizakodó volt, bízott az elhelyezkedésben, vagy a vállalkozása sikerében. A negyedik kérdés az volt, hogy „Mi a legfontosabb számára közös ügyként és kiket szólítana meg ehhez?” A válaszok négy témakör köré épültek. A munkahelyteremtés fontosságát, a gyermekes családok számára elérhető szolgáltatások bővítését, a turisztikai élet fellendítését több válaszadó is megfogalmazta, de volt olyan résztvevő, aki a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozását tartotta fontosnak. A válaszok értékelése során megállapítottam, hogy a szereplők kötődése a térség iránt jelentős, családi és munkakapcsolataik révén, ugyanakkor itt is érződött a helyzetfeltárás során kirajzolódott tény, hogy munkánk egy fontos akadálya lesz, a helyiek pesszimizmusa és az, hogy felülről, a különféle szervezetektől, önkormányzat stb. várnak megoldást problémáik orvoslására. A beszélgetés zárásaként abban megegyeztünk, hogy a résztvevők készek aktív szerepet vállalni egy közös ügy érdekében, és szívesen vesznek részt a kutatás további lépésében. Ezzel alakult meg egy olyan női csoport, akik azóta is eredményesen dolgoznak, akikkel azóta is eredményesen tevékenykedünk, akik az én kutatásomat is segítik aktív tevékenységükkel. A munkacsoport eredményeként 2014 nyarán elkészült a település helyi értéktára, fotópályázat, és települési történetíró pályázat került megszervezésre. Ez a munkacsoport összetételét tekintve igen színes, 25 és 65 év közötti mezőcsáti nők alkotják. Szakmunkás végzettségű és diplomás tag egyaránt megtalálható benne. Vannak benne foglalkoztatottak, munkanélküliek, egy vállalkozó és egy tanuló is. A munkacsoport eredményesen pályázott a Borsodi Mezőség tájképének és fenntartható életmódjának fejlesztése érdekében kiírt mikropályázatra, egy közösségi gazdaság létrehozására. A pályázat megvalósulásával olyan hosszú távon is fenntartható helyi kezdeményezéseket támogat, amelyek elősegítik a természetes környezettel való harmonikus együttélést, és a közösségi együttműködést és összefogást. Ezért a Mezőcsáti Kistérségben élő, legalább ötfős, női munkacsoportként lehetőségük volt pályázatot benyújtani helyi alapanyagok közösségi feldol-


gozásának megtervezése és kivitelezése célra, illetve az ökológiai gazdálkodás ismereteinek átadása, kert létrehozása címen. Ennek a pályázati kiírásnak a kapcsán tartottuk újabb fórumunkat 2013-ban, hiszen a második célterület, egy közösségi gazdaság létesítésének gondolata összecsengett a korábban, a helyzetfeltárás során, valamint az első fórumon megfogalmazott elképzelésekkel, és úgy gondoltam, hogy ez a lehetőség kiváló alapot szolgáltathat a közösségi vállalkozás alapjainak megteremtéséhez. A találkozón ismertettem a pályázat kiírását, és megkezdtük a közös tervezést. A cél egy hagyományos jelleget megőrző vidéki bio gazdaudvar létesítése, főként baromfi és kecske állománnyal, ahol jó minőségű termékeiket később feldolgozva értékesíthetik a helyi piac igényeinek megfelelően. A legeltetésre alapozott, extenzív tartástechnológia, a helyben, feldolgozva történő érétkesítés jól illeszkedik a lokális gazdasági viszonyokhoz, hiszen a nemzeti park jelenléte révén elsősorban az extenzív tartástechnológiákra alapozott állattenyésztés valósítható meg, másrészt a helyi piaci igényeknek megfelelően csak jó minőségű, feldolgozott élelmiszerekkel lehet eredményesen megjelenni a piacokon. További cél, hogy a porta alkalomszerűen nyitott, látogatható legyen, ünnepekhez kötődően kisgyermekes családok számára aktív kikapcsolódásra alkalmas programokat kínáljon. A csapat eredményesen pályázott, azonban a pályázat elhúzódó elbírálása, és a döntést követő módosítások végett még nem került megvalósításra. 1. ciklus, 5. lépés: reflexiók A munkához szükséges visszacsatolásokat a személyes szakmai konzultációk, a munka eredményeit bemutató publikációkra érkezett válaszok, konferenciák tapasztalatai, és az ezek alapján kialakított önreflexió adta. Az egyik nagyon fontos következtetés, mely levonható, hogy a kutatás témáját, irányát tekintve pozitív a visszajelzés. A női munkacsoport működése, a vidéki nők szerepének vizsgálata, és főként közülük is a fiatal nők esélyeinek vizsgálata a továbbvihető kijelölt út, mely a következő kutatási ciklus alapját jelenti.

155

Bótáné Horváth Noémi - Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen 2. ciklus: 1.és 2 lépés: Kvantitatív vizsgálatok A kvantitatív vizsgálatokkal nagyobb elemszámú mintát vizsgálhatunk, a kapott eredményeket számszerűsíthetjük. A második ciklusban vizsgálati eszközként kérdőívet készítettem. A kérdőív készítésével az volt a célom, hogy a település fiatal lakosságának a megszólításával reprezentatív felmérést végezzek, a Mezőcsáton élő y nemzedékhez tartozó fiatalok körében. A kutatás célja, hogy feltárja a vidéki településen élő fiatal lakosság véleményét, elvárásait és jövőképét, megélhetési lehetőségeinek tekintetében. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen szerepet játszik a megélhetési lehetőségek megléte vagy hiánya a vidéki fiatalok döntésében, hogy elhagyják-e településüket, milyen tényezők, milyen mértékben motiválják őket. Valamint, hogy mennyire látják saját felelősségüket megélhetésükért, elhelyezkedésükért, milyen lépéseket tesznek ennek eléréséért. A kvantitatív kutatás során kérdőíves megkeresés módszerével történt az adatgyűjtés, a kijuttatott 135 darab kérdőívből végül 120 darab kérdőív kiértékelésére került sor. A kutatás a női munkacsoport tagjainak közreműködésével valósult meg, akik aktív szerepet vállaltak a kérdőívek kijuttatásában és összegyűjtésében. A kérdőíves adatgyűjtés egyik fontos momentuma a mintavétel. Az eredménynek reprodukálhatónak, a mintának reprezentatívnak kell lennie, ezért a megkérdezettek listáját úgy kell összeállítani, hogy az reprezentálja a sokaságot. A célom az volt, hogy Mezőcsáton az y generációhoz tartozó fiatal generációnak a 10%-át megszólítsam, és ennek eleget tett a 120 darab kérdőív, hiszen 1136 fő 18 és 35 év közötti fiatal él a településen. (KSH, 2011). A mintavétel véletlenszerűen történt, az eredmények reprezentativitását biztosítja, a sokszínű minta, hiszen a kérdőívet kitöltő fiatalok között voltak egyaránt nők és férfiak, alacsonyabban és magasabban kvalifikáltak, munkavállalók, munkanélküliek és tanulók, korszerkezetet tekintve a generáción belül fiatalabbak és idősebbek, romák és nem romák egyaránt. A kérdőíven szereplő kérdések egyik csoportja a fiatalok térségi, települési kötődését tárta fel. Arra kereste a választ, hogy milyen mértékben

156

járul hozzá a megélhetési lehetőségek megléte vagy hiánya a fiatalok helyben maradásához, milyen tényezők, milyen mértékben motiválják őket a lakóhelyük megválasztásához, a szülőtelepülésük elhagyásához. A kérdések másik nagy csoportja arra kereste a választ, hogy mennyire érzik a fiatalok saját felelősségüket elhelyezkedésük, megélhetési lehetőségeik megtalálása érdekében, milyen lépéseket tesznek ezért saját maguk, mennyire várnak külső segítséget, mennyire nyitottak új lehetőségek irányába. A kérdőív legfontosabb eredménye, hogy a megélhetési lehetőségek bővítése, a munkahelyek teremtése kulcskérdés a fiatalok vidéken tartásához, hiszen a válaszadók kétharmada egyértelműen kijelentette, hogy a megélhetési lehetőség megléte vagy éppen hiánya játszott szerepet számára lakóhelyének megválasztásakor. Mezőcsát lokális adottságai főként a mezőgazdasági tevékenységnek kedveznek. A megélhetési lehetőségek bővítésénél figyelni kell arra, hogy a munkahelyteremtés igen nehéz feladat, ezért segíteni és ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy önfoglalkoztatóvá váljanak, saját megélhetési lehetőségeiket megteremtsék. A megkérdezett fiatalok 80% fölötti arányban jelölték meg saját maguk felelősségét sikeres jövőjük, elhelyezkedésük érdekében. Sok válaszadó gondolta úgy, hogy kizárólag ő a felelős a saját élete kulcsáért. Külső segítségként elsősorban a család intézményét jelölték meg. Saját felelősségüket elsősorban a jó tanulmányi eredmények elérése, a gyakorlati lehetőségek kihasználása, a kapcsolatok építése, a nyelvtanulás lehetőségeiben látják. Önfoglalkoztatásuk legnagyobb gátját az anyagi források hiánya jelenti. Sajnos, ahogyan az a kutatás adataiból is kiderül, bár számos lehetőség, pályázati forrás, szervezet foglalkozik a fiatalok segítésével, nem érik el a vidéki fiatalokat ezek a lehetőségek. Nem ismerik, nem használják a számukra is nyitott forrásokat. A fiatalok 90%-a csupán a Bursa és az Erasmus program lehetőségeit ismeri. A kutatás során elkészítettem a térség civil és kormányzati szférájának gender szempontú elemzését. A térségben folytatott korábbi kuta-


Agrár- és vidékfejlesztés tások a helyi nők aktív szerepvállalásáról számolnak be. Elemzésem során megállapítottam, hogy a nonprofit és a kormányzati szférában is meghaladja az országos átlagot az aktív női szereplők aránya. Ez azonban nem a települések lélekszámával, hanem a településen végzett tevékenységek jellegével van összefüggésben. A nők magasabb aktivitása a településfejlesztés, a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás, és az egészségügy területén figyelhető meg, és azokon a településeken, ahol vannak ilyen jellegű szervezetek igazolható a nők jelentősebb szerepvállalása is. Míg azokon a településeken, ahol korlátozódik a nonprofit szervezetek tevékenysége a sport, és a polgárvédelem területére alacsonyabb női aktivitás jellemző, hiszen ezekben a szervezetekben a nők jelentősen kisebb arányban képviseltetik magukat. A kutatás során 2013 őszén készült egy helyi termékek értékesítési lehetőségeit összesítő leltár, online adatok feldolgozásával és terepi munka segítségével, valamint 2014 tavaszán egy teljes körű kérdőíves felmérés is készült Mezőcsát mezőgazdasági termelőinek körében, azzal a céllal, hogy a termelők szerepét megvizsgáljuk a tevékenységükhöz szükséges információ, és a tudás áramlásának kérdéskörében. A kutatás következő lépéseként fontosnak tartom ennek a kérdőíves megkeresésnek az eredményei alapján olyan lépéseket kezdeményezni, melyek segítik a helyi nők közösségi vállalkozásának beindítását, mellyel segíthetem őket valamint a helyi termelőket a munkájukhoz szükséges hatékonyabb, eredményesebb információ áramlás megvalósulásában, valamint a termékek értékesítéshez szükséges lehetőségek bővítésében.

KÖVETKEZTETÉSEK A kutatás egyik célja, hogy akciókutatóként hozzájáruljak a helyi szereplők közötti sikeresebb kommunikációhoz. A Mezőcsáton folytatott részvételi akciókutatás első lépéseinek tapasztalataira építve megállapíthatjuk, hogy a közösség megerősítése kiemelten fontos feladat. Munkánk során egy alacsony aktivitást, érdeklődést mutató, egymással és főként a ECONOMICA 2014 3. szám

hatalommal szemben bizalmatlan emberekből álló közösség képét tükrözte a település, melyet ellentételezni volt szükségszerű. A kutatás során megvalósuló közösség fejlesztési lépések (közös rendezvények szervezése, közös belső értékek feltárása, közösségi videózás stb) segítségével a térségi szereplők között eredményesebb kommunikáció és együttműködés valósult meg. Erősödött a bizalom a térségi fiatalok, a térségi szereplők között, mely kulcs fontosságú szempont bármilyen fejlesztési tevékenység, így a vidékfejlesztési folyamtok kiindulásaként is. Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy fórumról fórumra egyre nyitottabbá, érdeklődőbbé váltak a résztvevők, amit a magasabb részvételi arány, újabb emberek csatlakozása, támogatása jelzett, valamint tapasztaltuk, hogy egyre inkább erősödtek a közöttünk lévő kapcsolatok, a szereplők véleményüket egyre bátrabban fogalmazták meg, ezt jelezte, hogy egyre többen kértek lehetőséget véleményük elmondására, egyre hosszabban és mélyebben beszélgettünk. Mindehhez nagymértékben hozzájárultak az esettanulmányban is bemutatott technikák alkalmazásai, és a közösségfejlesztő „feladatok”. Mindemellett azt is tapasztaljuk, hogy a térségben folyó kutatási munkák eredményeként a helyi szereplők értékelik, és fontosnak tartják a tudomány szerepét. Katonáné (2014) kutatásában beszámol róla, hogy a Hélix modell négy szegmensének oktatásban betöltött szerepét tekintve, Mezőcsáton az átlagnál magasabb a tudomány szerepének megítélése, mely eredmény adódhat abból, hogy évek óta folynak részvételi akciókutatások a településen. A kutatás során kiemelten fontos cél, a helyi fiatal nők közösségének megerősítése, lehetőség szerint helyben történő foglalkoztatásuk segítése. Erre kiváló eszköz a kutatás során felállított női munkacsoport, ami mára egy erős, összetartó közösséggé kovácsolódott. Tevékenységük eredményeként egy olyan helyi jó gyakorlat (közösségi vállalkozás) létesülhet, mely a benne szerepet vállaló emberek számára lehetőséget teremt a helyben történő foglalkoztatásra. A kutatás kezdetén a szereplők által megfogalmazott kulcsprobléma a munkahelyek hiánya, a megélhetési lehetőségek korlátozott-

157

Bótáné Horváth Noémi - Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen sága volt. A munkánk eredményeként létrehozható közösségi vállalkozás, gazdaság öt család számára biztosíthatja a megélhetési lehetősé-

geket, és ezáltal megoldást nyújthat az érintettek által megfogalmazott problémákra. .

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program –Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

IRODALOMJEGYZÉK [1.] [2.]

[3.]

[4.] [5.]

[6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.]

[13.] [14.] [15.] [16.] [17.]

[18.]

158

Bodorkós B. (2010): Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: A részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Bodorkós B. – Pataki Gy. (2009): Local Communities Empowered to Plan? Applying PAR to Establish Democratic Communicative Spaces for Sustainable Rural Development. Action Research, 7. 3. 313–334. Checkland. (1991): From framework through experience to learning: the essential nature of action research. In: NISSEN H-E. – KLEIN H.K. – HIRSCHHEIM R.A. (Szerk.) Information Systems Research: Contemporary Approaches and Emergent Traditions. Amsterdam Cser J. – Kalmárné E. – Schockemöhle J. (2008): A „Vidéki Aktív Tanulás” (Rural Action Learning, RAL) módszere. Gazdálkodás, 6.52. 550-560. Csillag S. (2011): Van-e kiút a morális útvesztőből? Kooperatív kutatás emberi erőforrás menedzsment szakértők bevonásával. In: Pataki Gy. – Vári A. (2011): Részvétel- Akció- Kutatás. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutatóintézet, Budapest. 163-206. Havas P. (2004): Akciókutatás és a tanulásfejlesztése. Új pedagógiai szemle, 2004. június http://epa.oszk.hu/00000/00035/00082/2004-06-ta-Havas-Akciokutatas.html Katonáné Kovács J. – High C. – Nemes G. (2011a): Importance of animation actions in the operation of Hungarian local action groups. European Countryside, 2011. Katonáné Kovács J. (2014): Educatio (megjelenés alatt) Kovács E. (2002): A vidékfejlesztési programokalapja a közösségfejlesztés. Parola, 2002. 4. Málovics (2011): In: Pataki Gy. – Vári A. (2011): Részvétel – Akció – Kutatás. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutatóintézet, Budapest. Nemes G. (2001): A vidékfejlesztés szereplői Magyarországon. Intézmények, megközelítések, erőforrások. Műhelytanulmányok 2000/10. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet, Bp. Pataki Gy. – Vári A. (2011): Részvétel – Akció – Kutatás. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutatóintézet, Budapest. Szombati. (2011): In: Pataki Gy. – Vári A. (2011): Részvétel – Akció – Kutatás. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutatóintézet, Budapest. Vári (2011): In: Pataki Gy. – Vári A. (2011): Részvétel – Akció – Kutatás. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutatóintézet, Budapest. VÁTI (2010): Segédlet a közösségi tervezéshez. Területfejlesztési füzetek, 1. Budapest VÁTI (2012): Térségileg integrált fejlesztések. Területfejlesztési füzetek 3. Budapest. Wicks P. G.-Reason P.(2009): Initiating action research: Challenges and paradoxes of opening communicative space. Action Research, 7. 243-262.



Dancsokné Fóris Edina

A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban Edina Dancsokné Fóris: The examination of the representation of the landscape in the domestic rural development documents Summary The author of this article carries out researches on that, how a planning approach from the landscape perspective could support the rural development planning. As a part of the research process the author reviewed the rural development plans on national level from 1999 and on the local level in four pilot areas in the last planning period. As an outcome of this review it was found that the landscape is one of the main categories and an often used concept of the rural development planning both on national and on local level in Hungary. However, as the documents reflected, the interpretations of the concept „landscape” are very different, so it needs to be clarified and unified. Nature, society and culture, as well as economy manifest themselves in the landscape. The documents in question deal with landscape mostly as it were only a visual, natural phenomenon. Therefore, following the horizontal principle of sustainability, it seems to be a good approach to develop a planning system, which is able to treat landscape as a whole (nature, society, culture including economy). However, the landscape diversity points out the constraints of application of a general planning method in rural development. The other main outcome of the review is that there is a conflict between the complex national objectives and the mosaic-like projects carried out on the local level. A solution can be an organic application of the national objectives on the local level considering the concrete landscape with its specific attributes where the planned projects were parts of a complex local development plan in a synergic and successive way. Keywords: rural development, landscape, development plans

ÖSSZEFOGLALÓ Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keECONOMICA 2014 3. szám

resztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira. Kulcsszavak: vidékfejlesztés, táj, fejlesztési tervek

159

Dancsokné Fóris Edina - A táj megjelenítésének vizsgálata…

BEVEZETÉS – A KUTATÁS KERETEI Táj és vidék mindannyiunk számára összekapcsolódó fogalmak. De vajon mit jelent ez az összekapcsolódás? A vidékfejlesztési tervezés táji vonatkozásainak kutatása erre a kérdésre keresi a választ. Doktori kutatásaimban tájépítészként azt vizsgálom, hogy a tájban való gondolkodás hogyan támogathatná a vidékfejlesztési tervezést, különös tekintettel a faluváros viszonyrendszerre.

1990 óta a kétezer főnél kisebb lakosságszámú települések állandó népessége nagyobb mértékben csökken (országos átlagban), mint az ország lakosságának száma. Ha a kisfalvak kihalása olyan mértékben folytatódik, mint az előző harminc évben, több száz település szűnhet meg a nem túl távoli jövőben Magyarországon.

1. ábra: Az állandó népesség változása 1990 és 2010 között a különböző településtípusok szerint (adatok forrása: TEIR)

Ugyanakkor (országos átlagban) a kétezer és húszezer fő közötti állandó lakossal rendelkező városok és községek népessége kismértékű gyarapodást mutat, ami – figyelembe véve az ország és a nagyobb városok lakosságának csökkenését – jelentős vándorlásra, a kisvárosok szívó hatásának erős érvényesülésére utal. Ez a jelenségcsoport önmagában is indokolja a vidékfejlesztési tervezési módszertan és megközelítésmód felülvizsgálatát. A kutatási folyamat jelen szakaszában azt vizsgálom, hogy a táj, mint témakör, hogyan jelenik meg a vidékfejlesztési tervezési dokumentumokban, hol és milyen módon van vagy lenne lehetőség azokban a tájjal foglalkozni. Elemeztem a hazai országos vidékfejlesztési dokumentumokat, valamint a kutatásaimhoz választott mintaterületek helyi vidékfejlesztési

160

stratégiáit. Olyan kérdésekre kerestem választ, mint hogy 



 



az egyes dokumentumok foglalkoznak-e, s ha igen, hogyan foglalkoznak a táj kérdéskörével; felfedezhető-e 1999, a mai értelemben vett vidékfejlesztési tervezés elindulása óta valamilyen változás a tájat érintő tervezési szemléletben, s ha igen, milyen; milyen különbségek vannak az országos és a helyi tervezési gondolkodás között a táj vonatkozásában; milyen lehetőségek vannak a jelenlegi vidékfejlesztési tervezésben a táji megfontolások kibontakoztatására; milyen típusú változások lehetnek indokoltak a vidékfejlesztési tervezésben a táji megközelítés alkalmazásának érdekében? ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés Jelen tanulmányban a fentiekben vázolt elemzés eredményeit, és ezek alapján a feltett kérdésekre adható válaszokat mutatom be. A táj értelmezése Mielőtt a dokumentumelemzés részleteit tárgyalnánk, az egységes értelmezés érdekében, kis kitérőt kell tennünk a fogalmak, különösképpen, a táj fogalmának világába. Szükséges ez azért, mert több tudományág is definiálta és használja ezt a fogalmat, amely a tudományterületek nézőpontjai különbözőségeinek megfelelően, eltérnek egymástól. A vidékfejlesztésben különösen fontos kérdés, hogy melyik tudományterület fogalmait alkalmazzuk, hiszen a vidékfejlesztésnek több tucat tudományterülettel van közös területe, gyakorlatát különböző tudományterületek kutatási eredményei támogatják. A vidékfejlesztés integrált megközelítése alapján kézenfekvőnek látszik, hogy olyan táj fogalmat használjunk, ami megfelelően tükrözi ezt az integratív jelleget, ugyanakkor konkrét tájak (térségek) vonatkozásában az egyediség megragadására is alkalmas keretet biztosít. Hazánkban két, kifejezetten a tájjal foglalkozó szakmai és egy földrajzi fogalom-meghatározás is szabályozásra került törvényi, illetve OGY határozati szinten. A Természetvédelmi törvényben és az Európai Táj Egyezményt kihirdető törvényben is szerepel egy-egy, lényegében 1 hasonló meghatározás . A harmadik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban szerepel, mely a természeti adottságokat hangsúlyozva határozza meg a tájat. A tájépítészetben alkalmazott, az előzőeknél bizonyos szempontból pontosabb tájfogalom is megje1

A Természetvédelmi törvény tájmeghatározása: „A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.”(1996. évi LIII. tv. 6.§ (1) bek.) Az Európai Táj Egyezmény meghatározása: „Táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.” (2007. évi CXI. tv. 1.§ a) bek.)


lent „hivatalos” formában, egy magyar szabványban a következőképpen: „A táj a természet és a társadalom kölcsönhatásaiban fejlődő komplex területi egység, ami tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor magas szintű vizuálisesztétikai értékek hordozója” (MSZ-13-1951990; Csemez, 1996 p. 278). Ez a meghatározás – összetett tartalma, ugyanakkor egyszerű megfogalmazása okán – megfelelő kiindulási alapnak tekinthető jelen tanulmány értelmezéséhez.

A TÁJ JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEZÉSBEN A hazai vidékfejlesztési tervezést alapvetően két hatás formálja. Az egyik az Európai Unió (EU) vidékfejlesztési politikája, a másik a több évtizedes múltra visszatekintő hazai területi tervezés kapcsán szerzett tapasztalatok összessége. Az EU vidékfejlesztési politikájában (melyből a hazai vidékfejlesztési eszközök alapvetően származnak) szintén két szakág tervezési gondolkodása, az agrár- és a területfejlesztési megközelítés ötvöződik. A Közös Agrárpolitika részeként a vidékfejlesztés – a vidék és az agrárium elválaszthatatlanul szoros kötődése révén – szabályozása és támogatása a területfejlesztéstől elkülönült rendszerben történt egészen a jelenleg kezdődő tervezési ciklusig. Az új ciklusban ugyanis megnyílik a vidékfejlesztés számára a többalapú (agrár, területfejlesztési, szociális alapokból történő) támogatás lehetősége – egyelőre kísérleti jelleggel, a teljes költségvetéshez képest szerény támogatási kerettel. A jövőben azonban az ilyen típusú fejlesztések elterjedése valószínűsíthető. Többek között ezért is szükséges foglalkozni a különböző indíttatású, bizonyos komplex, területi alapon szerveződő helyi fejlesztési projektek tervezési kérdéseivel. A tájban való gondolkodásnak nem csak a vidékfejlesztés szempontjából van jelentősége, hanem a sokkal szélesebb értelemben vett fejlesztés(i tervezés) szempontjából is. Ahogyan Csatári Bálint egyik előadásában mondta: ”mai, igen erőteljesen átalakuló világunkban újra

161

Dancsokné Fóris Edina - A táj megjelenítésének vizsgálata… fontos lesz, hogy hogyan gondolkodunk a helyről, ahol élünk, a tájról, annak természetes és épített környezetéről, aminek kulturált és tudatos fenntartható fejlődését kellene biztosítanunk”. A fenntarthatóság az európai és a hazai tervezés egyik horizontális alapelve. A fenntarthatóságra, a jó természeti adottságok védelmére, megőrzésére irányuló törekvések, a táji adottságokra épülő fejlesztések és gazdálkodási módok, a tájgazdálkodás elterjesztése, mindennek keretében a tájfajták újra-felfedezése, a tájak egyediségére épülő vidéki turizmus fejlesztése, a helyi identitás megerősítése a helyben maradás elősegítésére, mind olyan vidékfejlesztési célok, amelyek nem nélkülözhetik a tájban való gondolkodást.

dájának hazai érvényesítéséhez, NFGM, VÁTI Nonprofit Kft., 2010) A vidéki táj kulcskérdése a terület- és földhasználat optimalizálása. Itt nem a területi vagy térségi, hanem kifejezetten a táji adottságok kerülnek előtérbe. A vidékfejlesztés egyik prioritásának, a helyi gazdaságfejlesztésnek kiindulópontja éppen a helyi adottságokból való építkezés lehetősége, aminek eredményei a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kézművesség, turizmus és vendéglátás területén mutatkoznak meg elsődlegesen. A tájjellegű termékek, szolgáltatások fejlesztésének alapját a táj, annak belső tulajdonságai, a másik tájaktól való megkülönböztetést lehetővé tevő sajátos jellege, karaktere adja. Az erre épülő gazdasági potenciál a tájat beemeli a tervezési dokumentumok tematikájába.

Az európai (és benne a hazai) tájak változatossága ugyanakkor különböző válaszok adását igényli például a klímaváltozás kihívásaira, az energiaellátással kapcsolatos kérdésekre, a biodiverzitás csökkenésére vagy a sokszínű kulturális örökség törékenységére a globalizációs hatások kereszttüzében. Ezért a konkrét hely fejlesztésekor az azt körülölelő, egyedi és megismételhetetlen tájnak az adottságaiból célszerű kiindulni annak érdekében, hogy adekvát válaszokat találjunk a helyben felmerülő kérdésekre. Ezt erősíti az EU Területi Agendája, illetve annak a magyar vezetéssel megvalósult felülvizsgálata alapján készült dokumentum is, amikor ráirányította a figyelmet arra, hogy szükséges, hogy a területi kohéziós szemléletet valamennyi ágazati politikára és minden területi szintre kiterjesszék. A területi szemlélet alkalmazása teszi képessé a tervezőket arra, hogy a területi kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak. (Kézikönyv az Európai Unió Területi Agen-

Az elemzés tárgya, szempontjai A hazai vidékfejlesztési tervezés dokumentumainak áttekintését azzal a céllal végeztem el, hogy átfogó képet kapjak a térségi, illetve tájszemlélet alkalmazásáról, az eddig elért eredményekről és a felmerülő hiányosságokról. Az átvizsgált országos dokumentumok a következők voltak:  A Magyarország SAPARD terve 2000-2006 (SAPARD)  Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program és a Program-kiegészítő dokumentum 2004-2006 (AVOP és PKD)  Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)  Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (ÚMVP)  Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 és a Darányi Ignác Terv (NVS és DIT)  Vidékfejlesztési Program 2014-2020 tervezete (VP)

2. ábra: A vizsgált országos dokumentumok időbeli hatályának áttekintő ábrája

162


Agrár- és vidékfejlesztés A dokumentumokat azonos szempontok szerint vizsgáltam: egyrészt egy-egy szempont megjelenését (hogy a dokumentum foglalkozik-e az adott kérdéskörrel vagy sem, önálló fejezetben vagy integráltan más fejezetekben), másrészt a megjelenés tartalmát elemeztem. A vizsgált szempontok az alábbiak voltak:     



tájértelmezések: táj/kultúrtáj/tájkép fogalmak helyi, területi, térségi fogalmak használata a táj elemei, tájhasználat, tájkép előfordulása a természet-, a környezet- és a tájvédelem kapcsolata a táj(jelleg), mint erőforrás  a tájfajták  a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből táj, mint térségi szervező erő, térségi kategória.

A TÁJ AZ ORSZÁGOS VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKBAN Tájértelmezések Amint a fentebbi fejezetekben már említésre került, a tájat sokféleképpen lehet értelmezni. Megállapítható, hogy a hazai vidékfejlesztési dokumentumok, habár egyazon szakterület dokumentumai, különféle fogalmakat, vagy fogalom-értelmezéseket használnak. Fakadhat ez abból, hogy az európai tájértelmezések sem 1 teljesen egyöntetűek . 1

A terület-, illetve vidékfejlesztéssel kapcsolatban a Corki Nyilatkozatban (1996) is megnyilvánuló megközelítés a legáltalánosabb, ami az európai vidéki tájakat három jellemzővel azonosítja, ezek a természeti erőforrások, a biodiverzitás és a kulturális azonosság (vö. CORK 4. pont). A Nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza a vidékfejlesztés multidiszciplináris voltát és végrehajtásában multiszektorális jellegét, amelyhez konkrét területi dimenzió kapcsolódik (vö. CORK 2. pont). Ebben az értelemben azonban már nem írható le a táj ezzel a három jellemzővel, hanem annál sokkal komplexebb értelmezést kíván. A különféle európai tájértelmezésekről, azok kultúrtörténeti gyökereiről


A tervezési dokumentumokban 2012-ig az a jellemző, hogy a kultúrtáj és tájkép szavak a táj szinonimájaként jelennek meg a szövegben, jelentéstartalmuk átfedésben van. Habár az AVOP tartalmaz egy természeti meghatározott2 ságú fogalom-meghatározást , a tájkép szó használata a táj helyett gyakori. Megjelennek mindemellett a kultúrtáj és a történeti táj, valamint a természeti táj fogalmak is, melyek a tájfogalom egy tudatosan szűkített jelentéstartalmára utalnak. A kultúrtáj azonban a táj szinonimájaként is fellelhető. Az NVS a Táj Egyezmény szerinti értelmezésben, konzekvensen alkalmazza a táj szót, azonban a szerzők szükségesnek ítélték a kultúrtáj alkalmazását is. A Táj Egyezmény szerinti táj és a kultúrtáj fogalmak együttes alkalmazása zavart kelthet, hiszen a definíció szerint a táj fogalma magában foglalja az emberi tevékenységek hatására kialakult tájat is. Így átfedés keletkezik, ami egy konkrét táj vonatkozásában nem oldható fel. Az ÚMVP és a VP majdnem következetesen kikerüli a táj fogalom használatát, a természeti és kulturális örökség témakörön kívül inkább vidéki térségekről olvashatunk. Helyi/területi/térségi fogalmak A területi dimenzió hangsúlyosan van jelen a vidékfejlesztési tervezésben, ugyanakkor nem teljesen tisztázódott még le az a legkisebb terület (nyilván nem csak a kétdimenziós felszínről van szó, hanem a háromdimenziós térről, ezért a területi szó kiveszőben van, helyette a térségi kifejezés válik gyakorivá), ami a vidékfejlesztési tervezés alapegysége lehetne. A helyi sem feltétlenül jelent egyetlen települést, ugyanakkor vonatkozhat akár egy településrészre is. A helyi szintnek különös jelentősége van a vidékfejlesztésben, hiszen a konkrét

részletesen olvashatunk Drexler Dóra (2012) Táj és tájértelmezés című könyvében. 2

„Táj alatt a földtani, földhasználati, természetes és épített környezet elemei, a flóra és a fauna, valamint a vízfolyások és a klíma által rendszerként működő elemek összességét értjük. (Directions towards sustainable agriculture, Brussels, COM (1999) 22 final, Communication of the EU Commission)” (AVOP p.56.)

163

Dancsokné Fóris Edina - A táj megjelenítésének vizsgálata… projektek ezen a szinten formálódnak, itt érhetők el a fejlesztések szereplői, megvalósítói és haszonélvezői. Tervezési oldalról, a vidékfejlesztést szemlélve, megállapíthatjuk, hogy az országos szint és a helyi (települési) szint között nincsen olyan térségi, táji alapon készülő terv, amely a térségi, táji kapcsolatokat a megfelelő helyén tudná kezelni. A SAPARD tervre nem jellemző a térségi szinten való gondolkodás. Az AVOP-tól kezdődően viszont egyre erősödik ez a szemlélet. Az AVOP és az NVT egyaránt használja a térség fogalmát, de gyakran előfordul ugyanebben az értelmezésben a táj szó is. A termékfejlesztéssel összefüggésben például a tájegység szót használják, de itt jelenik meg először a helyi piac kifejezés is, ami több településnyi méretet feltételez. Az ÚMVP-ben olvashatunk a helyi termékspecialitásról vagy a helyi identitásról. Az NVS és a DIT tartalmaz térségi fejlesztési programokat, hangsúlyozza a helyi gazdaságfejlesztést és a térségi együttműködés szükségességét. A VP tervezetében megjelenik a mikrotérség kifejezés. A táj elemei, tájhasználat, tájkép A SAPARD-tól kezdve egészen napjainkig érzékelhető a dokumentumokban az a romantikus tájkép idea, amely talán mindannyiunkban él. Ezt a képet roncsolják a különböző antropogén hatások, ez a karakter – ami csak mint kép, megjelenési forma – veszíti el jellegét, ha az egyes elemek eltűnnek és a kép sematikussá válik. A tájkép és a tájhasználat a vidékfejlesztési tervezés kezdeteitől mégis összekapcsolódik valamilyen módon. A kép először karakterré mélyül. Az AVOP-ban már a fenntartható tájhasználat célként is megjelenik, de a tájhasználat változásának kedvezőtlen hatása még mindig csak arculati problémaként fogalmazódik meg. Az ÚMVP konkrét programokat is tartalmaz a tájhasználat vonatkozásában: az extenzív táj-gazdálkodás elterjesztése, az adottságokhoz igazodó és környezettudatos tájhasználatra való törekvés is megjelenik. Ez több, mint a táj puszta képéért való aggódás. Kevésbé romantikus megközelítés ez, a tájban élő és munkálkodó ember, az ő általa teremtett kultúra valósá-

164

gában mozognak ezek a programok. Célként mindemellett továbbra is a tájképi jelleg javítása, a tájképi diverzitás megőrzése szerepel. Továbblépést az NVS és DIT hozott. A tájkép a helyére kerül, és javítása esztétikai vonatkozásban formálódik céllá. A tájgazdálkodási elvek elterjesztésének célja, a környezetgazdálkodási program eszközével megerősítve, a gyakorlatban (legalább részben) megvalósíthatóvá vált. A táj védelme és fenntartható használata célmeghatározás (amit a VP tervezete is tartalmaz), a tájat már teljes valóságában tekinti, de ez a szemlélet az intézkedésekig mégsem hat el: a táj komplex világában azok a fejlesztések, amelyeket az intézkedések tartalmaznak, nem a szerves egész részeként, hanem egymás mellé helyezett mozaikokként jelennek meg. Természet-, környezet- és tájvédelem A tájak sokszínűsége az átvizsgált dokumentumokon végighúzódó érték, melynek védelme – úgy is, mint táj és úgy is, mint a biodiverzitás fennmaradását támogató keret –, megőrzése célként/prioritásként jelenik meg és több intézkedés is kapcsolódik ehhez a célhoz. A SAPARD terv a kultúrtáj fenntartását a vidék egyik alapvető társadalmi funkciójaként írja le. Az AVOP és az ÚMVP egyaránt a táji adottságokhoz alkalmazkodó változatos tájhasználatot támogatta – mindkét időszakban a biodiverzitás megőrzése szempontjából. A VP ugyanezt az ökológiai hálózat fenntartása, a tájelemek változatosságának visszaállítását pedig a fajok fennmaradása szempontjából tárgyalja. A táj védelmével kapcsolatos megállapítások tehát természetvédelmi indíttatásból fakadtak. A dokumentumokban a tájvédelem a táj egyes elemeinek és a természeti erőforrásoknak a védelmével kapcsolódik a környezetvédelemhez, valamint az örökségvédelemhez. Az NVSben feltűnik az ökológiai körfolyamatok üzemi és táji szintű fenntartásának célja. Az üzemi szint említése azért fontos, mert ezzel a tájvédelem kikerül a csupán természetvédelmi célok közül, és gazdasági jelentőséget kap (ahogy a táj sem csupán természeti képződmények összessége).


Agrár- és vidékfejlesztés A táj(jelleg), mint erőforrás A vidékfejlesztési intézkedések, különösen a helyi gazdaságfejlesztés és a turizmus körében, azon a feltételezésen alapulnak, hogy egy adott táj (e témakörben gyakrabban olvashatjuk a táj fogalmat, mint a térség vagy helyi szavakat) rendelkezik valamilyen sajátos attrakcióval, ami fejleszthető gazdasági potenciált jelent, és ez a valami az ott élők számára erőforrássá válik. A tájak sokféleségét, mint gazdasági potenciált feltételezi minden általam átvizsgált vidékfejlesztési dokumentum. A tájjellegű gasztronómiai hagyományok és a kézműipar egyedi minőséget nyújtó termékei versenyképesek, a bor- és a termál-turizmus előretörésével kis, korábban ismeretlen települések is vonzóvá válhatnak, ha kihasználják adottságaikat. A védjegyek, a földrajzi eredetmegjelölés mind ezen termékek marketingjét szolgálják.

A táj, mint térségi szervező erő, térségi kategória A vidékfejlesztési dokumentumokban helyenként találhatók arra utalások, hogy a táj vagy akár csak egy konkrét térség vonatkozásában kellene vagy lehetne az egyes intézkedéseket megfogalmazni, azokból projekteket képezni, támogatással megvalósítani. A SAPARD tervben a kedvezményezettek körére vonatkozóan megjelenik a térségi szó a tájspecifikus termékek marketingjénél. Az AVOP helyi közösségei azonban nem táji, hanem társadalmi, gazdasági alapon kerültek meghatározásra. Az ÚMVP-ből támogatott helyi piacokra vonatkozó területi lehatárolás (40 km-es kör) nem feltétlenül esik egybe a táji határokkal. A vidékfejlesztés helyi szintjét képviselő LEADER csoportok szintén nem táji alapon szerveződtek. A rövid ellátási láncok szerveződése sem feltétlenül táji alapon történik.

Az ÚMVP külön foglalkozik a tájházakkal is, az NVS-ben pedig megjelenik a tájfajták, mint a tájjeleget erősítő őshonos fajok/fajták termesztésbe vonásának lehetősége, amelyet tájközpontok és kutatóintézetek létrehozásával, megújításával is támogatnak. A VP-ban már a tájfajtákra alapozott helyi termék gyártás is a támogatott tevékenységek közé tartozik. Az ökológiai gazdálkodás, a környezettudatosság és a termékek táji jellege a piacon egy kalap alá kerül, ezért az ezekre vonatkozó fejlesztések a programokban is gyakran együtt szerepelnek. A helyi termék fejlesztése és a helyi piac szervezése – mára már mondhatjuk – szokásos módja a helyi gazdaságfejlesztésnek. Mindegyik dokumentum foglalkozik ezekkel a témákkal. A kezdetekben a helyi termék inkább a turizmussal összefüggésben jelent meg, később kitágulni látszottak a lehetőségek, és a szélesebb hatókörű helyi gazdaságfejlesztés lett a kulcsszó.

Táji léptékű komplex gondolkodásra csak az NVS néhány kiemelt térségi programja és mikrotérségi szinten, a még formálódó CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztés) ad lehetőséget, amelyek egy-egy tájegységre vonatkoznak, mint például a Tokaj-Hegyalja vagy az Ormánság, illetve a CLLD esetében egy-egy város és környéke. A VP szorgalmazza a belső, térségi együttműködésen és helyi, táji értékeken alapuló turizmusfejlesztést. Támogatja a termelői és a települések közötti együttműködéseket is, de hogy ezek milyen alapon szerveződnek, mellékes a támogatás szempontjából. Az NVS-ben megjelenő autonóm kistérség víziójára építve a VP tartalmazza a helyi energia-stratégia, a helyi termelés-fogyasztási rendszerek és a helyi termék infrastruktúra támogatását, de nem derül ki, mit jelent a helyi, a támogatásra jogosultak körénél pedig nem jelenik meg a táji összetartozás igénye.

Ez a hangsúlyeltolódás arra is utal, hogy amíg a turizmusnál a kívülről érkező vendég a gyarapodás forrása, addig a helyi gazdaságfejlesztésnek éppen az a lényege, hogy a táji adottságokból kiindulva, belső erőforrásokra találjanak az ott élő emberek.


A TÁJ A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKBAN A kutatásaimhoz választott mintaterületek vonatkozásában a legutolsóként készült helyi vidékstratégiákat tekintettem át. Mivel ezek készítésében nincs nagy szabadsága a tervezőknek és alapvetően az ÚMVP intézkedéseire

165

Dancsokné Fóris Edina - A táj megjelenítésének vizsgálata… támaszkodnak, jelen dolgozatomban a négy stratégiát együttesen elemzem. A stratégiák egy része lényegében csak az intézkedésekből lebontott támogatható projekteket tartalmazza, ezért korrekcióképpen segítségül hívtam a 2008-ban kiadott HVS tervezési útmutatót is, hogy kiegészíthessem a helyi szintű tervezésről alkotott képet a potenciális tartalmakkal. A HVS-ek helyzetfeltárásában a természetföldrajzi kistájak szerinti területlehatárolással találkozhatunk, a közigazgatási határok megjelölésével. A táj fogalom használata mellett megjelenik a kultúrtáj és a tájkép is, szinonimaként alkalmazva ezeket. A HVS-útmutató szerint ki kell térni a tájkép, a tájszerkezet, a tájhasználat, a tájkarakter és az egyedi táji elemek, értékek leírására is. A HVS-ek azonban többnyire nem térnek ki ezekre, esetenként a leíró részek teljes hiányával találkozhatunk. Ezzel éppen a helyi sajátosságok figyelembe vételének lehetősége veszhet

el, hiszen az országos szintű általános célok és intézkedések nem feltétlenül válaszolnak a helyi szükségletekre. A fejlesztések tapasztalt mozaikossága is valószínűleg abból fakad, hogy a valós szükségletek elszakadnak a fejlesztésektől (arra pályáznak, amire lehet) ahelyett, hogy a helyi prioritások szerint kerülnének leválogatásra a pályázati lehetőségek. Az ÚMVP-nek megfelelően a területhasználatok tekintetében a táj- és környezetgazdálkodás, valamint az örökségvédelem (ami magában foglalja mind a természeti, mind a kulturális örökséget) támogatása hangsúlyos. A helyi adottságokból táplálkozó turizmus és a kulturális fejlesztésekkel kapcsolatos leírások különfélék abban a tekintetben, hogy a táj szót használják-e a helyi helyett. A helyi szint a HVSekben mindig az egész akcióterületre vonatkozik. A térség kifejezés az együttműködések vonatkozásában, mint térségen belüli együttműködés (vagyis az akcióterületen belüli együtt működés) jelenik meg.

3. ábra. A mintaterületek elhelyezkedése Mintaterületek: 1. Nivegy völgye, a Balatonfüredi járásban, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület területén

166

2. Koppány-völgy, a Tabi járásban, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Kh. E. területén


Agrár- és vidékfejlesztés 3. Pásztó és környéke, a Pásztói járásban, a Cserhátalja Vidékfejlesz-tési Egyesület területén 4. Tápiószele és környéke, a Nagykátai járásban, a Hajt-A Csapat Egyesület területén A tájfajták felélesztése célterület ugyanakkor mindenütt előfordul, csakúgy, mint a helyi termék, piac és szolgáltatás fejlesztése. A termékek értékesítése és a turisták vonzása érdekében támogatott a térségi marketing tevékenység és ösztönzik a hálózatosodást is. Mindezek az akcióterületre vonatkoznak, táji hovatartozásra való tekintet nélkül. (Ez főként azoknál az akciócsoportoknál érdekes, amelyeknek nagy, több járást is magába foglaló területük van, akár ötvennél is több településsel, ahol a helyi identitást már nem lehet egyként kezelni.) Az útmutató szerint a HVS-t komplex fejlesztési tervként kell értelmezni. (Nem csak az ÚMVP forrásokból finanszírozható fejlesztési elképzelések, hanem forrástól függetlenül, mindenféle fejlesztés is szerepelhet benne, mert komplex fejlődést az egymásra épülő ötletekből összetevődő projektekből lehet elérni.) Ha a HVS-ek valóban így készülnének, a fejlesztések mozaikossága megszűnne, hatásuk érzékelhetőbb lenne a vidéki térségekben.

Összegzés A táj a vidékfejlesztési tervezés egyik alapkategóriája, a hazai országos és helyi szintű tervezés gyakran használt fogalma. Alkalmazása megkerülhetetlen, de értelmezésében, mint láttuk, egységesítésre lenne szükség. A tájban a természet, a társadalom és a kultúra, beleértve a gazdasági életet egyaránt megnyilvánul, ezért a fenntarthatósági horizontális alapelv követésében jó eszköz lehetne egy olyan tervezési rendszer, amely a tájat a maga teljességében (mint természet, társadalom és kultúra – beleértve a gazdaságot is) képes kezelni. A tájak sokszínűsége ugyanakkor rámutat egy általános vidékfejlesztési tervezési metodika alkalmazhatóságának korlátaira is. A jelenlegi helyi szintű tervezés túlnyomóan mozaikszerű fejlesztéseket támogat, amelyek hatékonysága a vidék, különösen a kistelepülések népességmegtartó képessége szempontjából deficitet mutat. Jelentős a feszültség a komplex fejlesztési elképzeléseket leképező országos célrendszer és a helyi szinten megvalósítható konkrét projektek mozaikossága között. A megoldás az országos célrendszer helyi szintű, konkrét tájra vonatkoztatott lebontása lehetne, ahol a tervezett projektek egy komplex fejlesztési elképzelés egymásra épülő, egymást hatásukban erősítő alrendszerei lennének.


[2.]

[3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.]

Az Európai Unió Területi Agendája 2020. Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé. A területi tervezésért és területi fejlődésért felelős miniszterek 2011. május 19-én, Gödöllőn tartott informális ülésén született megállapodás Az Európai Unió területi helyzete és kilátásai, aktualizált változat, 2011. A Területi Agenda 2020 háttérdokumentuma. 2011. május 19. Gödöllő. Készítette az Európai Unió területi helyzete és kilátásai dokumentum aktualizálásáért felelős szövegező csoport. The Cork Declaration, 1996 Csemez Attila (1996): Tájtervezés – tájrendezés, Mezőgazda Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvényesítéséhez, NFGM, VÁTI Nonprofit Kft., 2010 TEIR, KSH-TSTAR 1/2014. (I. 3.) OGY hat. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) 2007. évi CXI. tv. Az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről 1996. évi LIII. tv. A természet védelméről


167

Dancsokné Fóris Edina - A táj megjelenítésének vizsgálata… [10.] [11.] [12.]

[21.]

MSZ-13-195-1990 A Magyarország SAPARD terve 2000-2006 (SAPARD) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program és a Program-kiegészítődokumentum 20042006 (AVOP és PKD) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (ÚMVP) Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 és a Darányi Ignác Terv (NVS és DIT) Vidékfejlesztési Program 2014-2020 tervezete 3.0 (VP) Helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálata (2013) Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (2008) HAJT-A Csapat A Cserhátalja és a Nyugat-Mátra Európában, A Cserhátalja LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2011) Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2011) HVS tervezési útmutató (2008) European Public Advisory Partners

168


[13.] [14.] [15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.]


Dudás Anita - Gáspár Tamás - Kotroczó Zsolt - Győri Attila Wass-Matics Heléna - Keöd Ágoston - Végvári György - Biró Borbála

Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére és terméshozamára Anita Dudás, Tamás Gáspár, Zsolt Kotroczó, Attila Győri, Heléna Wass-Matics, Ágoston Keöd, György Végvári, Borbála Biró: The effect of the sporulated bacillus to the increase of the tomato and its yield Summary Tomato contains high concentrations of lycopene and vitamin C that is important elements of healthy foods. In intensive production, many biotic and abiotic stress-factors are affecting the tomato, and they might be harmful also to the environment. Due to these pollution problems people are highly interested nowadays in the limited use of the agro-chemicals. Among the beneficial microbes, bioeffector (BE) microorganisms are used frequently in sustainable crop production. Bacillus strains can mobilize the hardly available phosphates in the soils, and therefore they can reduce the harmful effects of abiotic environmental stress factors. A bioeffector, containing Bacillus amyloliquefaciens FZB42 strain was used with tomato test plant (Solanum lycopersicon Mill. ’Mobil’) in pot and in field experiments. The length and weight of shoots and the weight and number of tomato fruits were tested in a biweekly periods. The treatment had positive effect on the length of shoots, the size and biomass of fruits both in the field and in the pots. Less beneficial impact was realized, however at the diverse ecological field conditions than at the controlled light chamber. Application of the Bacillus bieffectors can be helpful for the organic production of the tomato. Keywords: PGPR, bioeffector, biofertilizer, phosphate solubilization, Bacillus sp.

ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi évtizedek alatt a paradicsom jelentősége megnőtt a zöldségfélék sorában. Ez, az emberi fogyasztásra. Európában alig száz éve termesztett növény, ma az összes zöldségfélét meghaladja mind a termesztés, mind a fogyasztás mennyiségében. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a minél inkább vegyszermentes gazdálkodások iránti érdeklődés is. Ennek egyik alternatív lehetősége a hasznos talajlakó mikroorganizmusok felhasználása. A termésnövelő mikrobiális oltóanyagok (bioeffektor termékek) közül a spórás mikroorganizmusokból állók a környezeti stressz-tényezőkkel szemben toleránsak, így biztosabban alkalmazhatók. Kutatásaink során vizsgáltuk, hogy egy, Európában már bevezetett spórás Bacillus fajt tartalmazó ECONOMICA 2014 3. szám

kereskedelmi oltóanyag mennyire hatékony és hatása hasonlóan nyilvánul-e meg a különböző termesztési körülmények között a paradicsom tesztnövénnyel. Megállapítottuk, hogy mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi ökológiai termesztés során a baktérium-készítmény pozitív hatással volt a paradicsom hajtáshosszára és –tömegére, illetve a bogyók számára és nagyságára is. A kevésbé kontrollált ökológiai körülmények között ugyanakkor a kedvező hatás mérsékeltebben nyilvánult meg. A vizsgált Bacillust is tartalmazó bioeffektor készítménynek helye van a paradicsom környezetbarát termesztésénél. Kulcsszavak: PGPR, bioeffektor, foszfor mobilizáló mikroba, Bacillus sp.

169

Dudás Anita at all - Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére …

IRODALMI ÁTTEKINTÉS A modern mezőgazdálkodással szemben támasztott legfontosabb elvárások egyike, a felhasznált kemikáliák mennyiségének csökkentése. A talajban a körülményektől függően egy hektár területen akár 3-15 tonna mennyiségben található a mikroorganizmusok tömege (Veres et al. 2013). A talajélet meghatározó a tápanyagok mobilizálásában és azok felvehetőségének kialakításában is. A mikroorganizmusok a talajban a legkülönbözőbb formában megtalálható szerves maradványok bontását segítik elő (Kotroczó et al. 2014; Fekete et al. 2014; Fekete et al. 2011), ezáltal nő a növények számára hozzáférhető tápanyagok mennyisége (Tóth et al. 2013). Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság leginkább a talajok mesterséges tápanyag utánpótlására szorítkozott, a sikeres növénytermesztéshez meghatározó jellegű, mikroorganizmusok aktív tevékenységét pedig nagyrészt mellőzte. A mikrobák számos csoportja közvetlenül és közvetve is képes hatni a növények növekedésére. Hatásuk sokszor lehet pozitív, mert számos kedvező hatású szerves anyagot, többnyire szerves anionokat, növekedés-szabályozókat és antibiotikumokat termelnek. Kétféle módon segítik elő a növények tápanyagfelvételét: a) fokozzák a tápanyagok feltáródását, mobilitását; b) közvetlenül növelik a tápanyagfelvételt. Napjainkban a paradicsomnak egyre nagyobb szerepe van az egészséges táplálkozásban. Jelentős mennyiségű likopint, vitamint, ásványi anyagot és egyéb egészségvédő természetes vegyületet tartalmaz, épp ezért joggal nevezik a "szegény ember narancsának" (Devi et al., 2008). A különböző fajták likopin tartalma lényegesen eltér egymástól. A friss paradicsomban akár 60-160 ppm (mg/kg) érték közt is változhat a termesztési körülmények, a termesztési módok és az alkalmazott fajtától függően (Helyes, 1999). A minél magasabb hozam elérése érdekében a paradicsomtermesztést mély talajművelés, csepegtető öntözőrendszer, fokozott (mind inkább túlzott) műtrágya- és növényvédőszer-használat jellemzi (Glendining

170

et al., 2009). Ezzel azonban romlik a talaj- és vízminőség, fokozódik a talajdegradáció, öntözővizeink rohamosan elszikesednek (Biró, 2010). A paradicsom mérsékelten melegigényes – a hajtató berendezésekben a hőmérsékletet a fényviszonyokhoz kell igazítani. Az intenzív termesztés során a paradicsomot a legkülönbözőbb abiotikus és biotikus stresszhatás éri, melyek jelentősen hatnak a növény fejlődésére, terméshozamára és nem utolsó sorban sokszor ezek a hatások a környezetre is károsak lehetnek (Terbe et al., 2005). Ezen környezetszenynyező problémák egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, mely miatt folyamatosan nő a korlátozott vagy teljesen vegyszermentes gazdálkodás iránti érdeklődés (den Hollander et al., 2007). Az egyik ilyen alternatív lehetőség a hasznos talajlakó mikroorganizmusok (bioeffektorok) alkalmazása, melyek segítik a növények fejlődését, tápanyag- és vízhasznosulását, visszaszorítják a káros, patogén szervezeteket és jól beilleszthetők akár a remediációs technológiai folyamatokba is. A PGPB-k (Plant Growth Promoting Bacteria, vagy PGPR – Plant Growth Promoting Rhizobacteria) olyan talajlakó mikroorganizmusok, melyek közvetlen és közvetett mechanizmusuk segítségével jótékony hatással vannak a növény növekedésére, terméshozamára, megkötik a káros nehézfémeket, korlátozzák a patogének felszaporodását (Glick et al., 2007). Javítják továbbá a talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait is: a mechanikai ellenállást, a talaj szerkezetét, stabilizálják az aggregátumokat, és növelik a talaj szervesanyag-tartalmát. A PGPB-k használatával nő a talajok nitrogén-, foszfor- és egyéb tápanyag-tartalma, így csökkenthető a bevitt szintetikus műtrágyák mennyisége (Hayat et al., 2010). Ezen mikroorganizmusok képesek fokozni a növények tápanyagfelvételét is. A paradicsom számára kritikusnak számító foszfor feltáródását egyes foszformobilizáló baktériumok segíthetik, mint pl. a Bacillus és a Pseudomonas törzsek (Khan et al., 2009). Képesek a nehezen feltáródó foszforformákat is feltárni, például a természetes eredetű rock foszfátot oldatba


Agrár- és vidékfejlesztés hozni és elérhetővé tenni a növények számára, ezáltal növelve a gyökér- és hajtáshosszt, a friss- és száraztömeget. Ezen tulajdonságok miatt ezért jól beilleszthetők az ökológiai termesztés gyakorlatába is (Hariprasad és Niranjana, 2009). Emellett növekedésszabályozó anyagokat bocsátanak ki: auxint, citokinint, gibberellint és poliaminokat, melyek elősegítik a növény növekedését (El-Tarabily et al., 2008). A Bacillus amyloliquefaciens egy Gram pozitív, nem patogén talajbaktérium. Hasonlóan a legtöbb Bacillus fajhoz, a B. amyloquefaciens is képes endospórákat létrehozni, ezzel átvészelni a kedvezőtlenné váló környezeti körülményeket. Több törzsük gombaellenes tulajdonságokkal is rendelkezik, illetve képes a talajban a nitrogén hozzáférhetőség befolyásolására. A termésnövelő mikrobiális oltóanyagok, bioeffektor (BE) termékek között a spórás mikroorganizmusokból állók a környezeti (stressz) tényezőkkel szemben toleránsak. A spórás Bacillus fajok elterjedt talaj mikroorganizmusok és ismert kereskedelmi oltóanyagok. Leginkább a szerves anyagokat lebontó képességük miatt emelik ki és ilyen irányú felhasználásuk a leginkább elterjedt. A szalma beszántásánál ismert „pentozán” hatást is Bacillus törzsek alkalmazásával javasolják csökkenteni (Simpson, 1956). Ismert a biotikus (patogének) és az abiotikus (vízhiány, só, hőmérséklet) stresszhatások kivédésében játszott szerepük is (Yang et al, 2009). A Bacillusok képesek a nehezen feltáródó foszfor mobilizálására is, ezáltal mérsékelve a műtrágyák okozta környezetszennyezést (Bashan et al, 2013). Ökológiai termesztési körülmények között ez a tulajdonság különösen felértékelődik, ezért számos bioeffektor alkalmazása ott is célszerű lehet (Rodriguez és Fraga, 1999). Munkánk során arra keressük a választ, hogyan befolyásolja a paradicsom hajtástömegének fejlődését, terméshozamának mennyiségét a talajhoz adott bioeffektor mikroorganizmus? Azt feltételeztük, hogy a kezelés hatására nagyobb hajtástömeggel és magasabb terméshozammal számolhatunk. A kereskedelmi oltóanyag hatását léptéknövelő módon a kontrollált fényszobától a valós termesztési körülményekig ellenőriztük.


ANYAG ÉS MÓDSZER Kísérleteinket tenyészedényes és szabadföldi körülmények között végeztük. Mindkét esetben a RhizoVital Bacillus amyloliquefaciens FZB42 baktérium törzset tartalmazó oltóanyagot (BE3) alkalmaztuk paradicsom (Solanum lycopersicon Mill. ’Mobil’) tesztnövénnyel. Hasonlóan a szabadföldi (SZF) kísérletekhez, a tenyészedényes kísérletben is BCE Soroksári Tangazdaság Ökológiai Ágazatából származó talajt használtunk. Minden tenyészedénybe 2500g talajt tettünk. A talaj harminc napos inkubálása után 4-4 edényenbe 3-3 db magot ültettünk, majd palántakorban kiegyeltük őket. Az előírásoknak megfelelően az oltóanyagot 6 2×10 cfu/g talaj dózisban, két alkalommal használtuk az edényekben, a vetéssel egy időben, valamint két lombleveles állapotukban. A kontroll edényekhez desztillált vizet adtunk az említett időpontokban. A kísérletet 4 ismétlésben állítottuk be és termésérésig neveltük a o o növényeket 24 C-os nappali és 18 C fokos éjszakai hőmérsékleten és 40%-os vízkapacitásra öntöztük őket. Kéthetente bonitáltuk őket; megállapítottuk a fejlettségüket, mértük a hajtások hosszát, a termések számát és tömegét, majd a kultúra felszámolásakor a hajtások tömegét. Szabadföldi viszonyok között parcellánként 45 palántát ültettünk ki, 4 ismétlésben szintén a BCE Soroksári Tangazdaságának Ökológiai termesztési ágazatánál. A palánták ebben az esetben is kétszeres oltást kaptak, vetéskor a tenyészedényes kísérlettel azonos módon, a szabadföldi kiültetésekor pedig növényenként 1 10 ml oltóanyagot (2,5×10 cfu/ml dózisban) adtunk 250 ml öntözővízben eloszlatva. Szintén mértük a hajtások hosszát, a termések számát, mennyiségét is a kétheti bonitálás mellett, végül a hajtások tömegét. Mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi kísérlet eredményeit egytényezős varianciaanalízissel értékeltük ki. A szakirodalom megemlíti továbbá, hogy az inhibitor vegyületeket tartalmazó Bacillus törzsek antagonista viselkedésük miatt felhasználhatók biológiai védekezésre (Ongena és

171

Dudás Anita at all - Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére … Jacques, 2008), így a betakarítás során vizsgáltuk az egészséges és beteg termések mennyiségét, hogy vajon változott-e az arány a bioeffektor alkalmazásának hatására?

EREDMÉNYEK, DISZKUSSZIÓ Bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére: a bioeffektor kezelés kis mértékben, de kedvezően hatott a paradicsomok hajtáshosszára, valamint ezzel egyenes arányban a bogyók nagyságára és tömegére is, illetve szabadföldön a hajtástömeg is pozitív értékben változott, ám szignifikáns különbséget egyik esetben sem tapasztaltunk (1-2. ábra). A kísérleti körülmények hatásának összehasonlítása: az alkalmazott oltóanyag mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi körülmények között pozitív hatású volt, bár a változatos ökológiai körülmények között ez mérsékeltebb módon nyilvánult meg a bogyók nagyságára nézve (2. ábra).

2. ábra: Bacillus amyloliquefaciens oltóanyag hatása a paradicsom bogyószámára és – tömegére. A termés minőségi tulajdonságai: a szabadföldi kísérlet során a betakarításakor figyelembe vettük a beteg és egészséges bogyók arányát is. A csapadékos időjárás miatt a kontroll növényeken igen nagy volt a beteg termések száma, az egészséges, eladható bogyók csupán a töredékét adták az össztermésnek. Ezzel szemben a Bacillus amyloliquefaciens bioeffektorral kezelt parcellákon ez az arány kis mértékben ugyan, de eltolódott az egészséges gyümölcsök aránya felé (3. ábra).

1. ábra: Bacillus amyloliquefaciens oltóanyag hatása a paradicsom növény hajtáshosszára és –tömegére

172



3. ábra: Az egészséges és beteg termések aránya a paradicsom növényen Bacillus bioeffektorral kezelt és kezeletlen területen Az általunk alkalmazott spórás bioeffektor oltóanyag szükségessége a paradicsom ter-

mesztésében igazolást nyert. Mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi körülmények közt pozitív eredményt értünk el az oltóanyag használatával. Szabadföldön a 2014-es csapadékos, rossz időjárási körülmények, illetve a kedvezőtlen talajfeltételek mellett is közel azonos javulást tapasztaltunk, mint a tenyészedényes kísérlet esetében. A jövő útja a természetes talajállapot visszaállítása, olyan környezetbarát anyagok felhasználásával, amelyek növelik a talaj termőerejét, ugyanakkor nem veszélyeztetik a környezetet, és védik, illetve visszaállítják az egészséges ökoszisztémát.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kísérletek támogatásáért az Eu-Kp7 Biofector (www.biofector.info) „Resource Preservation by Application of BIOefFECTORs in European Crop Production” (Grant Agreement no. 312117) projektnek mondunk köszönetet.

HIVATKOZÁSOK [1.] Bashan,Y.,Kamnev A.A. and Luz. E. (2013): Tricalcium-phosphate is inappropriate as an universal selection factor for isolating and testing phosphate-solubilizing bacteria that enhance plantgrowth: a proposal for an alternative procedure. Biofertil Soils, 49: 465479. [2.] Biró, B., Szili-Kovács, T., Anton, A. (2010): A rekultivációtól a remediációig. Agrokémia és Talajtan, 59: 409-422. [3.] Caldeira, A.T., Feio, S.S., Arteiro, J.M.S., Coelho, A.V., Roseiro, J.C. (2007): Environmental dynamics of Bacillus amyloliquefaciens CCMI 1051 antifungal activity under different nitrogen patterns. J. Applied Microbiol., 104: 806-816. [4.] Den Hollander, N.G., Bastiaans, L., Kropff, M.J. (2007): Clover as a covercrop for weed suppression in an intercropping design. Characteristics of several clovers species. Eur. J. Agron. 26: 92–103. [5.] Devi, M., Dhaliwal, M.S., Kaur, A., Gosal, S.S. (2008): Effect of growth regulators on in vitro morphogenetic response of tomato. Indian J. Biotechnol., 7: 526-530. [6.] El-Tarabily, K.A, Nassar, A.H., Sivasithamparam, K. (2008): Promotion of growth of bean (Phaseolus vulgaris L.) in a calcareous soil by a phosphate-solubilizing, rhizosphere competent isolate of Micromonospora endolithica. Appl. Soil Ecol., 39:161-171. [7.] Fekete, I., Kotroczó, Zs., Varga, Cs., Nagy, P.T., Várbíró, G., Bowden, R.D., Tóth, J.A., Lajtha, K. (2014): Alterations in forest detritus inputs influence soil carbon concentration and soil respiration in a Central-European deciduous forest. Soil Biol. Biochem., 74:106114.


173

Dudás Anita at all - Egy spórás bacillus oltóanyag hatása a paradicsom növekedésére … [8.] Fekete, I., Kotroczó, Zs., Varga, Cs., Veres, Zs., Krakomperger, Zs., Tóth, J.A. (2011): Effects of DIRT treatments on the enzyme activities of the soil in Sikfokut site. Studia Universitatis “Vasile Goldiş”, Seria Ştiinţele Vieţii. 21(4): 779-784. [9.] Glendining, M.J., Dailey, A.G., Williams, A.G., van Evert, F.K., Goulding, K.W.T., Whitmore, A.P. (2009): Is it possible to increase the sustainability of arable and ruminant agriculture by reducing inputs? Agric. System, 99: 117-125. [10.] Glick, B.R, Todorovic, B., Czarny, J., Cheng, Z., Duan, J., McConkey, B. (2007): Promotion of plantgrowth by bacterial ACC deaminase. Crit. Rev. Plant Science, 6: 227–242. [11.] Hariprasad, P., Niranjana, S.R. (2009): Isolation and characterization of phosphate solubilizing rhizobacteria to improve plant health of tomato. Plant and Soil, 316: 13-24. [12.] Hayat, R., Ali, S., Amara, U., Khalid, R., Ahmed, I. (2010): Soil beneficial bacteria and their role in plant growth promotion: a review. Annals Microbiol., 60 (4): 579-598. [13.] Helyes L.(1999): A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest. pp. 233. [14.] Khan, A.A., Ghulam, J., Akhtar, M.A., Naqui, S.M.S., Rasheed, M. (2009): Phosphorus solubilizing bacteria: Occurrence, mechanisms and their role in Crop Production. In: J. Agric. Biol. Science. 1(1):48-58. [15.] Kotroczó, Zs., Veres, Zs., Fekete, I., Krakomperger, Zs., Tóth, J.A., Lajtha, K., Tóthmérész, B. (2014): Soil enzyme activity in response to long-term organic matter manipulation. Soil Biol. Biochem., 70: 237-243. [16.] Ongena, M.; Jacques P. (2008): Bacillus lipopeptides: versatile weapons for plant disease biocontrol. Trends in Microbiol. 16(3): 115-125. [17.] Priest, F., Goodfellow, M., Shute, L., Berkeley, R. (1987):Bacillus amyloliquefaciens sp. nom.,nom. rev. Internat. J. Sytematic Bacteriol., 37: 69-71. [18.] Rodriguez, H., Fraga, R. (1999): Phosphate solubilizing bacteria and their role in plantgrowth-promotion. Biotechnol. advances, 17.4: 319-339. [19.] Simpson, F.J. (1956): Microbial pentosanases: Some factors affecting the production of pentosanases by Bacillus pumilus and Bacillus subtilis. In: Canadian J. Microbiology, 2(1): 28-38. [20.] Terbe I., Hodossi S., Kovács A. (2005): Zöldségtermesztés termesztő-berendezésekben. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 153-165. [21.] Tóth, J.A., Nagy, P.T., Krakomperger, Zs, Veres Zs., Kotroczó Zs., Kincses S., Fekete I., Papp, M., Mészáros, I., Viktor, O. (2013): The effects of climate change on element content and soil pH (Síkfőkút DIRT Project, Northern Hungary). In: J. Kozak et al. (eds.), The Carpathians: Integrating Nature and Society Towards Sustainability, Environmental Science and Engineering, Springer-Verlag Berlin Heidelberg pp. 77-88. [22.] Veres, Zs., Kotroczó, Zs., Magyaros, K., Tóth, J.A.,. Tóthmérész, B. (2013): Dehydrogenase activity in a litter manipulation experiment in temperate forest soil. Acta Silv. Lign. Hung., 9:25-33. [23.] Yang, J., Kloepper, J.W., Ryu, C-H. (2009): Rhizosphere bacteria help plants tolerate abiotic stress. Trends Plant Science. 14(1): 1-4.

174



Gulyás Miklós - Csáti József - Aleksza László - Béres András

Házi komposztok érettségének vizsgálata Miklós Gulyás, József Csáti, László Aleksza, András Béres: The examination of the maturnity of home-made composts Summary In our study the stability and oxigen consumption were determined home made compost of different maturity.The results show that the oxigen consumption and the level of maturity of compost depend on the preparations, particle size of compost and the moisture content (wetting method). It is very important to adopt a standard policy in compost maturity determination. Standard EU directives are needed for the preparation and maturity determination. Keywords: compost maturity, oxigen consumption, AT4

ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A házi komposztokkal elvégzett vizsgálataink során meghatároztuk a különböző érettségű komposztok esetén a komposzt stabilitását, a komposztminták oxigénfogyasztását. Az elvégzett vizsgálataink bemutatott eredményei alapján megállapítható, hogy az előzetes feltételezéseinknek megfelelően a vizsgált komposztminták előkészítési módja, a vizsgálatok során alkalmazott szemcseméret és a minták nedvesítési módja alapvetően befolyásolja a komposztminták oxigénfogyasztását és így a komposzt meghatározott érettségi fokát. Az elvégzett vizsgálatok alapján fontosnak tűnik, hogy a komposztok esetén a vizsgált anyag tulajdonságait figyelembe véve kifejezetten a komposztok vizsgálatát és a komposztminták előkészítését is szabályozó, az érettség meghatározásának módszerét leíró egységes Európai Uniós szabvány kerüljön kidolgozásra és bevezetésre. Ezen szabvány előkészítése során a minta előkészítési módszer megfelelő kialakítására és validálására természetesen további vizsgálatok elvégzése is szükséges.

Hazánkban az évente keletkező, megközelítőleg 4,5 millió tonna települési szilárd hulladék jelentős része, évente 1,5-1,8 millió tonna az ún. biohulladék (zöldhulladék, konyhai hulladék stb.). Ezen biohulladék nagy része nem kerül hasznosításra, az egyéb települési szilárd hulladékokkal együtt vegyesen gyűjtik és hulladéklerakókba vagy hulladékégetőkbe kerül. Ezáltal mindenképp elveszítjük ezen biohulladékoknak a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben a talajerő-gazdálkodás során hasznosítható, esetenként jelentős tápanyagtartalmát, és ezt a legtöbb esetben a talajra hosszú távon káros hatást gyakorló, a talaj leépülését eredményező műtrágya alkalmazásával helyettesítjük [2]. Ezen túlmenően ez a megoldás a rendelkezésre álló hulladéklerakási kapacitást is feleslegesen veszi igénybe, és növeli mind a hulladékégetés, mind a hulladéklerakás környezeti kockázatát.

Kulcsszavak: komposztérettség, oxigénfogyasztás, AT4


A biohulladék egy másik része szelektív gyűjtés útján hasznosító telepekre (például komposztáló telepekre) jut el, ahol szabályozott körülmények között a mezőgazdaságban, a kertészeti ágazatban vagy a kommunális szférában felhasználható komposztot készítenek belőle. A biohulladék szintén jelentős része a házi komposztálás útján hasznosul. A házi komposztálás

175

Gulyás Miklős at all. - Házi komposztok érettségének vizsgálata esetén az alkalmazott módszerek, eszközök a technológiai szintjüket tekintve igen eltérőek, a képződő komposzt minősége szintén nagyon változó. A kész komposzt jellemzői alapvetően befolyásolják felhasználhatóságát és hasznosulását a háztáji kertészeti kultúrákban. A KTIA_AIK_12-1-2013-0015 számú, a „Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenységet növelő anyagok – komposztok, erjesztési maradékok – minőségbiztosítási rendszerének tudományos megalapozása” című projekt fő célkitűzése a hazai komposzt- és erjesztési maradékok minőségének (tápanyagtartalom, fizikai tulajdonságok, toxikus elemtartalom, fertőzőképesség) teljes körű felmérése alapján ezen mezőgazdaságban felhasználható talajtermékenységet növelő anyagok minősítő eljárásainak, minőség besorolási rendszerének és minőségbiztosítási rendszerének tudományos megalapozása. A projekt megvalósításában résztvevő szervezetek a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központja (konzorciumvezető), a Szent István Egyetem és a Magyar Minőségi Komposzt Társaság. A projekt keretein belül a komposztáló telepekről kikerülő komposztok minőségének vizsgálatán túlmenően a házi komposztok minőségének vizsgálatára is nagy hangsúlyt fektetünk. A komposztok minőségi vizsgálata a következő tényezőkre kiterjedhet ki [13]:  a hasznosíthatóságra vonatkozó talajjavító tulajdonságok (pl. szervesanyagtartalom);  a hasznosíthatóságra vonatkozó, a trágyaértéket befolyásoló tulajdonságok (pl. tápanyagtartalom – N, P, K);  biológiai tulajdonságok (pl. érettség – stabilitás, csírázóképes gyommag tartalom);

176



általános anyagi tulajdonságok (pl. nedvességtartalom, térfogatsűrűség, szemcseméret-eloszlás, pH);  a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból lényeges higiéniai tulajdonságok (pl. kórokozók jelenléte);  a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból lényeges szennyezőanyag tartalom (pl. toxikus szennyezők). A komposzt érettségének vizsgálata kiterjedhet a fizikai jellemzők (pl. szín, szag), a kémiai jellemzők (pl. C/N arány, nitrifikáció), a mikrobiológiai jellemzők (pl. önhevülési teszt, respiráció), a termesztett növényekre gyakorolt hatást befolyásoló jellemzők (pl. csírateszt) meghatározására és értékelésére [7, 3]. A komposzt érettségének vizsgálatára szolgáló vizsgálati módszereket az 1. ábrán mutatjuk be [7].

1. ábra A komposztérettség vizsgálatának lehetséges módszerei [7] Az éretlen komposzt felhasználása sok esetben problémát okozhat a hasznosítás során, amelynek fő oka, hogy a komposztáláskor nem ment megfelelő módon végbe az a mineralizációs, humifikációs folyamat, amely a szerves alapanyagok teljes lebontását és stabilizálódást eredményezte volna. Ennek eredményeképp a nem megfelelően lebomlott szerves anyagok stabilizálódására a talajban kerül sor, amelynek során a mikroszervezetek egyrészt a talajban is megtalálható tápanyagokat is felhasználják; ez a talajban rendelkezésre álló, a növények számára felvehető formában jelen lévő nitrogén veszteségét okozhatja. Másrészt a stabilizálódási folyamat a talajlevegő oxigéntartalmát is ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés hátrányosan befolyásolhatja, amely a gyökérzónában kedvezőtlen állapotot, anaerob körülményeket idézhet elő. Ezen anaerob körülmények között a gyökérzónában fitotoxikus hatásokat előidéző ammóniaképződés is kialakulhat. A fent említett kedvezőtlen hatások elkerülésére elengedhetetlen a megfelelő minőségű, stabil, érett komposzt előállítása és felhasználása [7, 4, 2]. A mikrobiológiai komposztérettség vizsgálatok sorában gyakran alkalmazott módszer a komposzt respirációjának vizsgálata. A respirációs vizsgálatoknál a komposztminta esetén a minta biológiai bomlása során kialakuló szén-dioxid fejlődést vagy a minta oxigénfogyasztását mérhetjük. Az oxigénfelvételen alapuló vizsgálatok statikus és dinamikus módszerekre különíthetők attól függően, hogy folyamatos oxigénellátás mellett vagy annak hiánya esetében végezzük a méréseket [1]. A komposztok stabilitásával kapcsolatosan elvégzett vizsgálataink során a komposztminták oxigénfogyasztását vizsgáltuk, statikus módszerrel. A vizsgál AT4 légzési aktivitási érték egy nemzetközileg elfogadott, a komposzt érettségét, stabilitás, felhasználhatóságát meghatározó jellemző, arra az összegzett oxigén-mennyiségre vonatkoztatott számérték, amely 4 nap vizsgálati idő alatt a vizsgált minta biológiailag lebontható szervesanyagtartalmának mikrobiológiai átalakulása során felhasználásra kerül (a vizsgált paraméter, a

légzési aktivitás ill. oxigénfogyasztás mértékegysége mg O2/g sz.a.) [9]. A vizsgálataink során az AT4 légzési aktivitási érték meghatározásához az OxiTop Control B6M-2,5 mérőrendszert használtuk. A mérőedényben elhelyezett komposztminta aerob biológia bomlása során képződő széndioxid az edény légteréből abszorber (2M NaOH) segítségével megkötésre kerül, így az edény légterében nyomáscsökkenés következik be. A mérőfej ezt a nyomáscsökkenést méri, regisztrálja, mely arányos a vizsgált minta biológiai aktivitásával (stabilitásával), így oxigénfogyasztásával. Az oxigénfogyasztást tükröző AT4 légzési aktivitási érték arra az oxigénmennyiségre vonatkoztatott számérték, amely 4 nap vizsgálati idő alatt a vizsgált minta biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának mikrobiológiai átalakulása során elhasználódik. Egyes minták vizsgálata esetén a mérés kezdeti szakaszában ún. lappangási fázis (Lag-fázis) alakulhat ki, amely időszakban a vizsgált minta szervesanyag-tartalmának biológiai bomlása és így az ehhez kapcsolódó oxigénfogyasztás még igen kis mértékű. Ezen Lag-fázis végén az oxigénfogyasztás már exponenciálisan emelkedik (2. ábra). Amennyiben a mérés során ilyen Lagfázis mutatkozik, az AT4 légzési aktivitási értéket a lappangási fázis végétől számítva kell meghatározni.

2. ábra AT4 érték értelmezése Lag-fázis esetén [5] ECONOMICA 2014 3. szám

177

Gulyás Miklős at all. - Házi komposztok érettségének vizsgálata A vizsgálatok során nyomon követtük a légzési intenzitás mértékének változását különböző stabilitású házi komposztok esetén, és különböző Európában alkalmazott, szabványos minta előkészítési módszerek alkalmazásával határoztuk meg a légzési intenzitás (AT4) mértékét.

ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált különböző stabilitású házi komposztok hagyományos házi komposztálási technológiából származtak, a komposztálás fedett komposztáló ládában történt. A komposztálás során az alapanyag (3. ábra) a következő összetevőket tartalmazta: nyírt fű, egyéb kerti zöldhulladék, maximum 2 cm átmérőjű metszett ágak, konyhai zöldhulladék, tojáshéj. A komposztálás előtt a nyersanyagokat maximum 5 cm-re aprították, a komposztálás során pedig havonta végeztek átforgatást. Az érlelés 1 (részben érett komposzt) ill. 2 évig (érett komposzt)történt.

3. ábra A vizsgált érett házi komposzt Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a komposztok légzési aktivitásának meghatározására sem hazánkban, sem a legtöbb Európai Uniós országban nem állnak rendelkezésre érvényben lévő szabványok, a vizsgálatokat ennek megfelelően mi is a mechanikai-biológiai hulladékkezelésen átesett hulladékok biológiai stabilitásának meghatározásával foglalkozó szabványokban leírtak szerint végeztük el. A mechanikaibiológiai hulladékkezelésen átesett hulladékok biológiai aktivitásának, az oxigénfogyasztásnak a vizsgálatához kapcsolódóan az Európai Unió egyes országaiban az érvényben lévő szabványok különböző minta előkészítést írnak elő.

178

Ennek megfelelően az elvégzett vizsgálatok célkitűzése alapvetően annak meghatározása volt, hogy a különböző minta előkészítési módszerek milyen hatással vannak a vizsgált komposztminta meghatározott oxigénfogyasztására. A vizsgálatok során a mintákat egyrészt eltérő szemcseméret alapján készítettük elő:  20 mm alatti szemcseméret (Ausztriában érvényes előírás, ÖNORM S 2027-4:2012 Evalution of waste from mechanicalbiological treatment – Part 4: Stability parameters – Respiration activity (AT4)) [12] illetve  10 mm alatti szemcseméret (Németországban érvényes előírás, Verordnung über Deponien und Langzeitlager (Deponieverordnung - DepV) vom 27. April 2009) [14]. A vonatkozó magyar szabványban (MSZE 21420-16:2004. Hulladékok jellemzése. 16. rész: Minta-előkészítés. [10]) előírt minta előkészítést a szemcseméret tekintetében nem vizsgáltuk, ugyanis az elővizsgálatok során megállapításra került, hogy az abban előírt 4 mm alatti szemcseméretre történő aprítás a komposztmintát a további stabilitási vizsgálatok elvégzésére alkalmatlanná teszi, ez az előkészítési módszer egyrészt túlzottan apró szemcséket eredményez, másrészt a gyakorlati alkalmazás szempontjából nem életszerű körülményeket idéz elő a mintában. A vizsgálatok során másrészt a komposztminták nedvességtartalmát is eltérő módszerekkel állítottuk be:  Az OxiTop Control mérőrendszer gyártója által javasolt módszer során a komposztot a vízfelvevő képességéig kell nedvesíteni, ennek során 300 g komposztot 300 ml vízzel kell megnedvesíteni, majd a nedvesített komposztból a fel nem vett vizet 30 percig Nutsch szűrőn vízsugárszivattyú alkalmazásával kell eltávolítani. A gyártó által javasolt módszerben az így előkészített komposzttal kell elvégezni a vizsgálatokat [15].


Agrár- és vidékfejlesztés 

Az osztrák, német ill. vonatkozó magyar szabványban rögzítettek alapján a fenti módszerrel szintén meg kell határozni a komposzt (mechanikai, biológiai hulladékkezelésen átesett stabilizált hulladék) vízfelvevő képességét, és ennek figyelembe vételével kell egy újabb 300 grammos komposztmintát a szükséges mértékben nedvesíteni.

romszoros ismétlésben vizsgáltuk. Az AT4 légzési aktivitási értéket OxiTop Control mérőrendszer alkalmazásával határoztuk meg (4. ábra). Az oxigénfogyasztás meghatározása során a mérőedényeket az előírásoknak megfelelően termosztát szekrényben helyeztük el, a vizsgálatok során folyamatosan 20 ºC-os hőmérsékletet biztosítva (4. ábra).

Az alkalmazott módszerekkel beállított mintarészletek nedvességtartalma jellemzően 45-60 % között alakult. Az AT4 légzési aktivitási érték meghatározásához kapcsolódóan a vizsgálatok során a minta nedvességtartalmát a MSZE 21420-18:2005 [11] alapján határoztuk meg. A komposztminták biológiai aktivitását (stabilitását) a minták légzési aktvitásának, az AT4 légzési aktivitási értéknek a meghatározásával, a vonatkozó szabványokban előírt módon há

4. ábra OxiTop Control mérőrendszer [15]

5. ábra A mérés során a mérőfej által rögzített oxigénfogyasztás (primer mérési eredmények) A mérés során a mérőedényben aerob körülsegítségével megkötésre kerül, így az edény mények között elhelyezett minta a biológiai légterében nyomáscsökkenés következik be. Az aktivitásától (stabilitásától) függő mértékben AT4 légzési aktivitási értéket a minta szárazindul biológiai bomlásnak, amely bomlás során anyagtartalmára vetítve adjuk meg (mg O2/g a mérőedény légterében található oxigén részsza). A mérőrendszer részét képezi egy mérőkében felhasználásra kerül, mennyisége csökken. szülék, amelynek segítségével a mérőfejekből a A minta aerob biológia bomlása során képződő mérési adatok kiolvashatók, tárolhatók és szászén-dioxid az edény légteréből abszorber mítógépre továbbíthatók. ECONOMICA 2014 3. szám

179

Gulyás Miklős at all. - Házi komposztok érettségének vizsgálata

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A vizsgálatok során nyert primer mérési eredményeket mutatja be az 5. ábra, ahol a mérőfej által rögzített oxigénfogyasztás látható a minta egy liternyi térfogatára vonatkoztatva. Az elvégzett vizsgálatok során egyébként egyik vizsgált mintánál sem volt megfigyelhető ún. lappangási fázis (Lag-fázis) – amint ez az 5. ábrán közölt primer mérési eredmények alapján is megállapítható. Az elvégzett vizsgálatokat követően az adatgyűjtő mérőkészülékről (kontrollerről) leolvasott mérési adatokat MS Excel-ben értékeltük, a szabványokban meghatározott korrekciókat (térfogattömeg, szárazanyag) elvégeztük, és ennek megfelelően meghatároztuk az egyes, különböző módon előkészített, vizsgált komposztminták oxigénfogyasztását. A szemcseméret tekintetében különböző módon előkészített érett (2 éves érlelési idő) komposztminták oxigénfogyasztását a 6. ábrán mutatjuk be (a minták nedvesítése mindkét esetben az OxiTop Control mérőrendszer gyártója által javasolt módszer alapján történt, amely a párhozamosan elvégzett, a komposztminta tápanyagtartalmára irányuló vizsgálatok alapján a komposztminta jelentős tápanyag veszteségét okozta). A vizsgálati eredmények

alapján megállapítható, hogy a komposztminta előkészítése során a megválasztott szemcseméret jelentősen befolyásolja az előkészített komposztminta oxigénfogyasztását, ennek megfelelően a mérési eredmények alapján a komposzt érettségi fokára vonatkozó megállapításokat. Ez a vizsgálati eredmény összecseng a kérdéssel foglalkozó szakirodalomban található megállapításokkal [8]. Az azonos szemcseméretre (10 mm) beállított komposztminták (érett és részben érett minták) esetén a nedvesítés módjától függően mérhető oxigénfogyasztást a vizsgálati eredmények alapján a 7. ábrán mutatjuk be. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy nedvesítés módja az érett komposztok esetén alig, a részben érett komposztminták esetén jelentősen befolyásolja a komposztminta meghatározott oxigénfogyasztását. Ez utóbbi esetben a jelentősen eltérő oxigénfogyasztás oka lehet, hogy az OxiTop Control mérőrendszer gyártója által javasolt nedvesítés során a minta tápanyagtartalma jelentősen csökkent, részben a biológiai stabilizálást végző mikroszervezetek számára hasznosítható tápanyagok egy része is kimosásra került a mintákból, amely a mikroszervezetek élettevékenységét jelentősen befolyásolta, gátolta.

7. ábra Az azonos szemcseméretre (10 mm) beállított komposztminták (érett és részben érett minták) esetén a nedvesítés módjától függően mérhető oxigénfogyasztás

180



6. ábra A szemcseméret tekintetében különböző módon előkészített érett (2 éves érlelési idő) komposztminták oxigénfogyasztása (azonos nedvesítés mellett)

KÖVETKEZTETÉSEK Az elvégzett vizsgálataink bemutatott eredményei alapján megállapítható, hogy az előzetes feltételezéseinknek megfelelően a vizsgált

komposztminták előkészítési módja, a vizsgálatok során alkalmazott szemcseméret és a minták nedvesítési módja alapvetően befolyásolja a komposztminták oxigénfogyasztását és így a komposzt meghatározott érettségi fokát. Az előkészítés móddal összefüggésben mérhető oxigénfogyasztás éppen a még nem megfelelően stabilizálódott, részben érett komposztok esetén mutat jelentős különbségeket. Az elvégzett vizsgálatok alapján fontosnak tűnik, hogy a komposztok esetén a vizsgált anyag tulajdonságait figyelembe véve kifejezetten a komposztok vizsgálatát és a komposztminták előkészítését is szabályozó, az érettség meghatározásának módszerét leíró egységes Európai Uniós szabvány kerüljön kidolgozásra és bevezetésre. Ezen szabvány előkészítése során a minta előkészítési módszer megfelelő kialakítására és validálására természetesen további vizsgálatok elvégzése is szükséges.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatómunka a KTIA_AIK_12-1-2013-0015 jelű projekt „Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenységet növelő anyagok – komposztok, erjesztési maradékok – minőségbiztosítási rendszerének tudományos megalapozása” részeként az Európai Unió támogatásával valósult meg. Külön köszönet illeti azokat, akik hozzásegítettek a kutatómunka sikerességéhez.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] Adani F., Lozzi P, Genevini P: Determination of BiologicalStability by Oxygen Uptake on Municipal Solid Waste and Derived Products. Compost Science &Utilization, 2001, 9:2, p. p. 163-178. [2.] Aleksza L., Dér S.: Szakszerű komposztálás: Elmélet és gyakorlat. Profikomp könyvek, Gödöllő, 2001, Profikomp Kft., 264 p. [3.] Aleksza L., Dér S., Béres A., Gulyás M.: Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőség-biztosítási rendszere. In: A környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései 2014. KSZGYSZ Konferencia, Budapest, 2014. május 27. [4.] Ábrahám et al.: Növényvédelem. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2011, Pannon Egyetem. [5.] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_08_Novenyvedele m/ch05s02.html [olvasva: 2014. október 31.] [6.] Bozym M.: Analytical issues in the assessment of waste stabilisation degree after biological treatment. CHEMIK 2012, 66, 11, p. 1211-1218. [7.] Csáti J.: Komposzt érettségi vizsgálatok AT4-es módszerrel. Szakdolgozat, SZIE Gödöllő, 2014. [8.] Hunyadi G.: Hulladékból előállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követése. Doktori (Ph.D.) értekezés, Debrecen, 2012.


181

Gulyás Miklős at all. - Házi komposztok érettségének vizsgálata [9.] https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/132346/1/doktori_ertekezes_Hunyadi_ Gergely.pdf [olvasva: 2014. október 31.] [10.] Köppel S., Denner M.: DOC/TOC IM ELUAT VON ABFÄLLEN AUS DER MBA. Evaluierung der Bestimmungsverfahren. REPORT REP-0298, Umweltbundesamt GmbH, Spittelauer Lände 5, 1090 Wien/Österreich. Wien, 2010. [11.] http://www.umweltbundesamt.at/fileadmin/site/publikationen/REP0298.pdf [letöltés dátuma:: 2014. október 31.] [12.] MSZ 21420-2:2006. Hulladékok jellemzése. 2. rész: Mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékok stabilitásának paraméterei. A légzési aktivitás (AT4) meghatározásának módszere [13.] MSZE 21420-16:2004. Hulladékok jellemzése. 16. rész: Minta-előkészítés. [14.] MSZE 21420-18:2005 Hulladékok jellemzése. 18. rész: A nedvesség- és a szárazanyagtartalom meghatározása. [15.] ÖNORM S 2027-4:2012 Evalution of waste from mechanical-biological treatment – Part 4: Stability parameters – Respiration activity (AT4) [16.] Study report on End-of-waste criteria for Biodegradable waste subjected to biological treatment. Draft Final Report, July 2013, IPTS Seville, Spain [17.] Verordnung über Deponien und Langzeitlager (Deponieverordnung - DepV) vom 27. April 2009. [18.] WTW alkalmazási tájékoztató

182



Gáspár Tamás - Dudás Anita - Kotroczó Zsolt - Wass-Matics Heléna Trugly Bence - Győri Attila - Szalai Zita - Biró Borbála

Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény-kísérletben paradicsommal Tamás Gáspár, Dudás Anita, Zsolt Kotroczó, Heléna Wass-Matics, Bence Trugly, Attila Győri, Zita Szalai, Borbála Biró: Application of bioeffector soil inoculation method development in a pot experinment with tomato Summary Fertilizers, pesticides, soil disinfectants and other agrochemicals enormously have increased the agricultural productivity recently. Beside the well-accepted positive yield-effects, however, the structural soil-degradation, acidification, decrease of soil life and soil health is also known. Alternative technologies are urgently needed to develop for the sustainable agri-, horti-, viti- and silvicultural productions. The beneficial microorganisms, used as biofertilizers, biopesticides and/or soil-vitality products can reduce those disorders; therefore their use is increasing simultaneously. Bioeffector (BE) products, containing vital strains of the beneficial microorganisms might improve the qualitative and quantitative properties of the plants. The effects of BE1 - Trichoderma harzianum T-22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1 were tested in large-pot experiment of using tomato (var. Mobil) in 4 replicates. The BE-s were applied according to the instructions of the producers, in 1 step with the sewing. Before the emergence of the tomato seedlings the BE products was enhancing primarily the growth of the weeds, which is known to develop much faster, than the host. Among the tested bioeffectors, the BE 3, known to enhance P-uptake proved to be the most efficient, both as single and as combined inoculums. Result was comparable with the fertilizer (triple-superphosphate) addition. Study has shown, that the application of BE products might be accompanied more seriously with the used agricultural technology and the physiological properties of the living biofertilizer strains. A second inoculation after the seed emergence and/or the plantation could be highly suggested mainly with BE 3, which might mobilize the hardly available phosphorous in the soil. Keywords: agricultural productivity, alternative technologies, bioeffector

ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtizedekben a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari agrokémiai termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Napjainkra a sokszor gondatlan és túlzott használat – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. A fenntartható szemléletű termesztéshez olyan mikrobiális oltóanyagok,


bioeffektor termékek nagyobb fokú felhasználására van szükség, amelyek képesek javítani a növény mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Munkánk során Európában már bevezetett kereskedelmi oltóanyagok alkalmazásának hatásait vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, három bioeffektor (BE) termékkel: BE1 Trichoderma harzianum T-22; BE2 Pseudomonas sp.; BE3 Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. Tenyészedényes kísérletben kerestük a

183

Gáspár at all - Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény … termékek közti különbségeket, az alkalmazás módjától és idejétől, illetve a foszfor-formák felvehetőségétől függően is. A bioeffektorokat a gyártók által javasolt módon a vetéssel egy időben adagoltuk. Megállapítottuk, hogy azok a gyomok gyorsabb kelése miatt a gyomok biomasszáját növelték, megelőzvén a paradicsomot. A leghatékonyabbnak, a P-felvételt javítani képes BE 3 oltóanyag bizonyult. A bioeffektorok alkalmazásánál ezért a növény és az alkalmazott törzsek élettani igényei, potenciálja mellett a technológiai alkalmazási lehetőségeket is javasolt figyelembe venni. Kulcsszavak: mezőgazdasági termelékenység, bioeffektor

SZAKIRODALOMI ÁTTEKINTÉS Az intenzív mezőgazdasági szemlélet a természetes adottságokat és erőforrásokat kiaknázva érte el a megcélzott előnyöket, az ebből eredő hátrányokat pedig az ipari anyagok és eszközök egyre nagyobb mérvű felhasználásával ellensúlyozza (Sántha 1993). Ennek a folyamatnak a részeként a mezőgazdaság kizárólag a talaj tápanyag-utánpótlására szorítkozott (Sántha 1993; Kerekes 2007) és nem vette figyelembe a talajélet meghatározó szerepét. Az ember a termelési eredmények növelése érdekében kifejtett tevékenységével megbontotta az évezredek során kialakult egyensúlyt (Bezdicek et al. 1996). Jelentősen megnőtt a talajok környezeti terhelése (Barna 2008; Nagy 2009; Horváth 2011). A mikroorganizmusok a talajban számos folyamatban részt vesznek. A szerves anyagok bontását segítik elő (Kotroczó et al. 2014; Fekete et al. 2014; Fekete et al. 2011), az ásványi tápanyagok átalakításában vesznek részt, a különböző vegyületeket oldhatóvá teszik, fokozva a növények számára hozzáférhető tápanyagok mennyiségét (Tóth et al. 2013). A növények által felvett tápanyagok utánpótlása nélkül a talaj tápanyagkészlete csökken, termékenysége romlik. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás fontos feladatának tekinti az okszerű és jól megtervezett tápanyagutánpótlás megvalósítását, a kemikáliák, mű-

184

trágyák ésszerű használatát (Jakab et al. 2011; Biró 2002). Az utóbbi években a fentiek miatt elterjedt a különböző mikrobiológiai készítmények, baktériumtrágyák mezőgazdasági termesztésben történő felhasználása (Biró 2003). A mikrobiális oltóanyagok elvárt hatásai sokrétűek és azt számos tényező (az alkalmazás ideje, módja, mennyisége és nem utolsó sorban az időjárási, környezeti körülmények) is befolyásolhatják (Trebicka et al. 2012; Akter et al. 2013). A termés mennyisége mellett fontosak a minőségi elvárások is, azaz az úgynevezett funkcionális élelmiszerek létrehozása (Canene-Adams et al. 2005). Számos esetben a talajokhoz felhasznált bioeffektor mikroorganizmusok nem a vizsgált növényekre vannak hatással, de egyéb indirekt szerepük is lehet. Az alkalmazás ideje, módja, főleg a talaj foszfor-formájától függően is lehet egy kritikus tényező (Schmidt et al. 2010). A kedvező hatású mikroorganizmusok által kiválasztott anyagok gátolhatják a fitopatogén mikroorganizmusok szaporodását is, azok a tápanyagokért folytatott versengésben alulmaradhatnak. Ez a folyamat különösen felértékelődik a rhizoszférában (Yang and Crowley 2000; Biró et al. 2012). A hasznos talajbaktériumok, vagy baktérium trágyák ideális körülmények között nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talaj termőképességének fenntartásában. Megkötik és a növények számára felvehető állapotba hozzák a levegő nitrogénjét, elősegítik a talajban lévő P és K felvételét (Buzás 1987), valamint gondoskodnak a talajba került szerves anyagok lebontásáról is (Sundara et al. 2002; Kotroczó et al. 2012). A baktérium trágyák legfontosabb tulajdonságai a talajképzés, talajfertőtlenítés, cellulózbontás, humifikáció, melynek következtében beszélhetünk a dinamikusabban és egészségesebben fejlődő növényállományról (Solti 2004). A paradicsom, napjaink egyik legjelentősebb a zöldségnövénye, nemcsak a világon, de Magyarországon is fontos szerepe van a zöldségtermesztésben, mind hajtatásban, mind, pedig szabadföldön. Mindez a nagy biológiai értékének, sokoldalú felhasználhatóságának és viszonylag a nagy termésbiztonságának köszön-


Agrár- és vidékfejlesztés hető. A paradicsom piros színanyagát a likopin adja, mely a karotinoidok családjába tartozó, aciklikus szerkezetű élelmiszeralkotó bioaktív vegyület. A paradicsomnak jelentős szerepe van ezért és vitamin-tartalma miatt is az egészséges táplálkozásban (Devi et al. 2008) is. A paradicsom (Solanum lycopersicum L.) fajok a Solanacea (Burgonyafélék) családba tartoznak (Borhidi 1995). A paradicsom növekedése kezdetén erős karógyökérrel rendelkezik, majd a tenyészidőszak folyamán azonos értékű oldalgyökereket fejleszt (Helyes 1999). A paradicsom bogyótermése változatos alakú, különböző méretű és színű. A bogyó minőségét erősen befolyásolja a talaj tápanyagainak a mennyisége. Környezeti igénye szerint a paradicsom a nagy párologtató lombfelület miatt vízigényes és nagy fényigénnyel is jellemezhető növény. Magasabb hőmérséklet mellett korábban beérik, de hozama kisebb lesz, mint mérsékeltebb hőmérsékleten (Koródi 2000; Farkas 1994). Piacképes előállítását leginkább a talaj tápanyagtartalma befolyásolja (Helyes 1999). A termesztés során alaptrágyázást és kiegészítő trágyázást is kell alkalmazni. Ezekben a kiegészítő trágyázási módszerekben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezet- és talajkímélő, fenntartható gazdálkodásokban is eredményesen alkalmazható mikrobiális oltóanyagok, baktérium trágyák. Az általunk használt kereskedelmi oltóanyagok a Trichoderma harzianum T-22 (BE1); Pseudomonas sp.(BE2) és Bacillus amyloliquefaciens 42 F1 (BE3) voltak. Munkánk során arra keressük a választ, hogy hogyan befolyásolja a paradicsom hajtástömegének és növekedésének a fejlődését, terméshozamának mennyiségét a talajhoz adott bioeffektor mikroorganizmus készítmény? Milyen hatások várhatók el az egyes oltóanyagtípusok között azok élettani, fiziológiai tulajdonságai szerint? A három kereskedelmi oltóanyag összehasonlító hatásértékelését kontrollált fényszobai körülmények között ellenőriztük.

A VIZSGÁLATOK MÓDSZEREI A kísérletekhez a Solanum lycopersicon Mill. ’Mobil’ paradicsom fajtát alkalmaztuk. A növényeket 3 literes tenyészedényekben neveltük. A ECONOMICA 2014 3. szám

talajt harminckét hétig inkubáltuk, majd edényenként 3-3 db magot vetettünk. Kikelés után edényenként csak 1-1 növényt hagytunk meg. Minden kezelést 4-4 ismétlésben állítottunk be. A kísérlethez a BCE Soroksári Tangazdaság Ökológiai Ágazatából származó talajt használtuk. A területen a Duna hordalékából származó és többségében a szél által szállított humuszos homoktalaj található (Fekete et al. 1967), a humuszos réteg vastagsága 40 cm-nél kisebb, a humusztartalom 1% körüli. Az ilyen humuszos homoktalajok kiválóan alkalmasak zöldségtermesztésre és hagymás dísznövények szaporítására (Stefanovits 1999). A kísérlethez a következő bioeffektor mikrobákat alkalmaztuk: BE1 - Trichoderma harzianum T-22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. A felhasznált oltóanyagokat a gyártók utasításai szerint alkalmaztuk a magvetéssel egy-időben és két 4 lombleveles állapotukban (BE1: 2,5×10 ; BE2: 6 6 2×10 ; BE3: 2×10 ). A Kontroll edényekben BE nélküli kezelés történt. A kezelések mellett és kombinációban foszfor-műtrágya kiegészítés is történt. A könnyen felvehető foszfor, triplaszuperfoszfát (TSP) adagja 0,62 g/tenyészedény volt. A nehezen felvehető Rock-foszfátot 1,59 g/tenyészedény dózisban adagoltuk. Mértük a paradicsom hajtáshosszát, gyökértömegét, hetente bonitáltuk a növények fejlettségét. A kikelt gyomnövények biomasszáját a főnövény 4 hetes korában vizsgáltuk. Az eredmények értékeléséhez egytényezős varianciaanalízist használtunk.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A paradicsom csírázását a gyomok kelése megelőzte. A BE-kezelések hatására így kezdetben a gyomok mennyiségének a növekedését érzékeltük mindhárom terméknél és a kombinációknál is az oltatlan kontrollhoz viszonyítva (1. ábra). A gyomnövények tömegében megfigyelhető, hogy a BE-kezelések hatására növekedett azok biomasszája a kezeletlen edények gyomnövény tömegéhez képest. A három bioeffektor terméket összehasonlítva, különösen a Bacillus spórás mikroszervezetet is tartalmazó BE 3 hatására kaptunk nagyobb gyom-tömeget.

185

Gáspár at all - Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény … A gyomok eltávolításával egy időben mértük a paradicsom különböző tulajdonságait. Megállapítottuk, hogy a növény hajtáshossza lényegében nem különbözött szignifikánsan az egyes kezelések hatására a kontrolltól, még a könynyen felvehető TSP foszforral kezelt edényeknél sem (2. ábra). Ennek oka lehet, hogy a gyorsab-

ban csírázó gyomnövények hamarabb képesek hasznosítani a már rendelkezésre álló tápanyagokat, így a foszfort is. A gyomoknak az edényekből történő eltávolítása után így egy második bioeffektorokkal való oltásra volt szükség, az előzővel azonos módon.

A gyomok száraz és nedves tömege kezelésenként Nedves tömeg (g)

90

Száraz tömeg (g)

Tömeg (g)

80 70 60 50 40 30 20 10

RP + BE3_1

RP + BE2_1

RP + BE1_1

TSP + BE3

TSP + BE2

BE3

TSP + BE1

BE2

BE1

ROCK

TSP

K

0

Ke zelése k

1. ábra: A gyomnövények mennyiségének alakulása három bioeffektor (BE) és könnyen (TSP), valamint nehezebben (Rock) feltáródó foszfor-kezelések hatására. Tenyészedény-kísérlet, BCE, 2014.

E3

E1

3

E2

RP B

RP B

RP B

2

PB E

PB E TS

TS

1 PB E TS

BE 3

BE 2

BE 1

RP

TS

P

700 600 500 400 300 200 100 0

K

Hosszúság (mm)

Hajtáshossz

Kezelések

2. ábra: A paradicsom hajtáshosszának alakulása három bioeffektor (BE) és könnyen (TSP), valamint nehezebben (Rock) feltáródó foszfor-kezelések hatására. Tenyészedény kísérlet, BCE, 2014. A kezelések hatása a hajtástömeg különbségeiben mutatkozott meg (3. ábra). A TSP-vel, a BE2-vel, illetve a kettő kombinációjával kezelt tenyészedényekben a paradicsom hajtástömege nagyobb volt mind a Kontrollhoz, mind a többi kezeléshez viszonyítva. Egyes talajmikroorganizmusok képesek különböző anyagok termelésével védelmet biztosítani a rizoszférában a magasabb rendű növényeknek. A mikrobiotikus védelem történhet szekunder anyagcseretermékek és/vagy természetes eredetű antibiotikumok termelésével. A baktériumok között ezt a túlélési stratégiát leginkább a különböző Bacillus és Pseudomonas fajoknál

186

figyelték meg (Landsberg 1949; Höflich et al. 1995). A növényi növekedés serkentésére bizonyos Pseudomonas fajok úgy is képesek, hogy növekedésszabályozó (PGR) anyagokat, auxinokat tudnak létrehozni. A BE-kezelések és a könnyen, illetve nehezen feltáródó foszforformák így egyaránt kedvező hatásúak a paradicsom bogyótömegének a mennyiségére (4. ábra). Mindezek mellett megállapítottuk, hogy a BE termékek különböző kombinációi is kedvező hatást gyakoroltak a paradicsom termésére. A nehezen feltáródó rock-foszfát kezelésnél azonban a BE3 kombináció (RPBE3) nem különbözött szignifikánsan a kezeletlen kontrolltól. ECONOMICA 2014 3. szám


Összes hajtás tömeg 250

Tömeg (g)

200 150 100 50

E2

E1

3

E3 RP B

RP B

RP B

2 TS

PB E

1

PB E TS

PB E

BE 3

TS

BE 2

BE 1

RP

TS

P

K

0

Kezelések

3. ábra: A paradicsom hajtástömegének változása három bioeffektor (BE) és könnyen (TSP), valamint nehezebben (Rock) feltáródó foszfor kezelések hatására. Tenyészedény-kísérlet, BCE, 2014. Összes bogyó tömeg 600

Tömeg (g)

500 400 300 200 100

E2

E1

3

E3 RP B

RP B

RP B

2

PB E TS

TS

PB E

1 PB E

BE 3

TS

BE 2

BE 1

RP

TS

P

K

0

kezelések

4. ábra: A paradicsom átlagos bogyótömegének változása a három bioeffektor (BE) és könnyen (TSP), valamint nehezebben (Rock) feltáródó foszfor-kezelések hatására. Tenyészedény-kísérlet, BCE, 2014.

KÖVETKEZTETÉS ÉS JAVASLATOK Kereskedelmi bioeffektor készítmények hatását vizsgáltuk egyedi, vagy kombinált alkalmazásban könnyen, vagy nehezebben feltáródó foszfor-trágyával, kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. A paradicsom vontatott kelése miatt a bioeffektor készítmények a vetéssel egy időben alkalmazva a gyomok növekedését befolyásolták pozitívan. A három bioeffektor között a vizsgálatokban a BE3 készítménynek a pozitív

hatása nyilvánult meg a leginkább. A gyenge termőképességű, kis humusz-tartalmú talajon a foszfor feltáródását előmozdítani képes Bacillus tartalmú bioeffektor fejtett ki kedvező hatást. Megállapíthatjuk ezért, hogy az élő mikroorganizmust is tartalmazó bioeffektor termékek alkalmazását célszerű a növényi technológiai alkalmazással optimalizálni és figyelembe kell venni az alkalmazott mikroorganizmus fiziológiai tulajdonságait is a kedvező hatás eléréséhez.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kísérleteket az Eu-Kp7 Biofector (www.biofector.info) (GA 312117) és a Piac-13-1-2013-0274 számú Biochar projektek támogatták.


187

Gáspár at all - Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény …

IRODALOMJEGYZÉK [1.]

[2.] [3.]

[4.] [5.]

[6.]

[7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.]

[14.]

[15.] [16.] [17.]

[18.]

[19.]

188

Akter Z, Weinmann M, Neumann G, Römheld V (2013): An in-vitro screening method to study the activity potential of biofertilizers based on Trichoderma and Bacillus sp. J. Plant Nutrition, 36(9), 1439-1452. Barna Sz (2008): Növényekre adaptálható gyors bioteszt kidolgozása talajok nehézfémtartalmának jellemzésére. Doktori értekezés, Szent István Egyetem Gödöllő Bezdicek DF, Papendick RI, Lal R (1996): Importance of soil quality to health and sustainable land management. In: J.W. Doran, A.J. Jones (Eds.), Methods for assessing soil quality. Soil Science Society of America, Madison, pp. 1-8. Biró B (2002): Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agronomica Hungarica, 50: 77-85. Biró B (2003): A növény–talaj–mikroba kölcsönhatások szerepe az elemfelvétel alakulásában. In: Mikroelemek a táplálékláncban. (Szerk.: Simon L., Szilágyi M.), p. 1-11. Bessenyei Gy. Könyvkiadó. Nyíregyháza. Biró B, Kádár I, Lampis S, Gullner G, Kőmíves T. (2012): Inside and outside rhizosphere parameters and dose-dependent stress alleviation at some chronic metal exposures. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 47(2): 373–384. Borhidi A (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Buzás I (1987): Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Canene-Adams K, Campbell JK, Zaripheh S, Jeffery EH, Erdman JW (2005): The tomato as a functional food. J. Nutrition, 135(5): 1226-1230. Devi M, Dhaliwal MS, Kaur A, Gosal SS (2008): Effect of growth regulators on in vitro morphogenetic response of tomato. Indian J. Biotechnol., 7: 526-530. Farkas J (1994): Paradicsom. In: Balázs S (szerk): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda kiadó, Budapest, p.195-226. Fekete Z, Hargitai L, Zsoldos L (1967): Talajtan és agrokémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Fekete I, Kotroczó Zs, Varga Cs, Nagy PT, Várbíró G, Bowden RD, Tóth JA, Lajtha K (2014): Alterations in forest detritus inputs influence soil carbon concentration and soil respiration in a Central-European deciduous forest. Soil Biol. Biochem., 74:106-114. Fekete I, Kotroczó Zs, Varga Cs, Veres Zs, Krakomperger Zs, Tóth JA (2011): Effects of DIRT treatments on the enzyme activities of the soil in Sikfokut site. Studia Universitatis “Vasile Goldiş”, Seria Ştiinţele Vieţii. 21(4): 779-784. Helyes L (1999): A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest Horváth E (2011): Talaj- és talajvízvédelem. Digitális Tankönyvtár, TÁMOP 4.2.5 Pályázat könyvei. Höflich G, Wiehe W, Hecht-Buchholz C (1995): Rhizosphere colonisation of different crops with growth promoting Pseudomonas and Rhizobium bacteria. Microbiol. Research, 150: 139-147. Jakab A, Kátai J, Tállai M, Balláné Kovács A (2011): Baktériumtrágyák hatása a mészlepedékes csernozjom talaj tulajdonságaira és az angolperje (Lolium perenne L.) biomasszájára. Agrokémia és Talajtan, 60(1): 219-232. Kerekes S, Fogarassy Cs (2007): Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen 2007.


Agrár- és vidékfejlesztés [20.] [21.]

[22.]

[23.] [24.] [25.]

[26.]

[27.]

[28.] [29.] [30.]

[31.]

[32.]

[33.]

[34.]

Koródi L (2000): Paradicsom. In: Balázs S. (szerk): A zöldséghajtatás kézikönyve. Mezőgazda kiadó, Budapest, p. 244-285. Kotroczó Zs, Veres Zs, Fekete I, Papp M, Tóth JA (2012): Effects of climate change on litter production in a quercetum petraeae-cerris forest in Hungary. Acta Silvatica Lignaria Hungarica, 8:31-38 Kotroczó Zs, Veres Zs, Fekete I, Krakomperger Zs, Tóth JA, Lajtha K, Tóthmérész B (2014): Soil enzyme activity in response to long-term organic matter manipulation. Soil Biol. Biochem., 70: 237-243. Landsberg H (1949): Prelude to the discovery of penicillin. Isis 40 (3): 225-227. Nagy A (2009): Természetes kármentesítési technológiák vizsgálata. Doktori értekezés Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Doktori Iskola, Debrecen Sántha A (1993): Az agrártermelés fő irányai, agrármodellek kialakulása és környezeti hatásai. In II. Országos Agrár-környezetvédelmi Konferencia. "Együtt a fenntartható agrártermelésért". Földművelésügyi Minisztérium. Schippers B, Geels FR, Hoekstra O, Lamers JG, Maenhout CA, Scholte K (1985): Yield depressions in narrow rotations caused by unknown microbial factors and their suppression by selected pseudomonads In: Ecology and management of soilborne plant pathogens. St. Paul (MN): The American Phytological Society, 462: 127-130. Schmidt B, Domonkos M, Şumalan R, Biró B. 2010. Suppression of AMF development by high concentrations of phosphorous at Tagetes patula L. Research J. Agricult. Sciences, 44(4): 156-162. Solti G (2004): Talajoltó baktériumtrágyák. Magyar Mezőgazdaság. 59. (39) 19. Stefanovits P (1992): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Sundara B, Natarajan V, Hari K (2002): Influence of phosphorus solubilizing bacteria on the changes in soil available phosphorus and sugarcane and sugar yields. Field Crops Research 77(1), 43-49. Tóth JA, Nagy PT, Krakomperger Zs, Veres Zs, Kotroczó Zs, Kincses S, Fekete I, Papp M, Mészáros I, Viktor O (2013): The effects of climate change on element content and soil pH (Síkfőkút DIRT Project, Northern Hungary). In: J. Kozak et al. (eds.), The Carpathians: Integrating Nature and Society Towards Sustainability, Environmental Science and Engineering, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, pp. 77-88. Trebicka A, Oelmüller RALF, Sherameti I, Nongbri PL, Johnson JM (2012): Utilization of root-colonizing fungi for improved performance of agricultural crops. Albanian J. of Agricult. Sci. 11(1), 9-16. Vtale A, Cirvilleri G, Castello I, Aiello D, Polizzi G (2012): Ecaluation of Trichoderma harzianum strain T22 as biological control agent of Calonectria Pauciramosa. BioControl, 57(5), 687-696. Yang Ching-Hong, Crowley, David E (2000): Rhizosphere microbial community structure in relation to root location and plant iron nutritional status. Appl. environmental microbiol., 66 (1): 345-351.


189

Gulyás at all - Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke

Gulyás Miklós - Béres András - Aleksza László - Füleky György

Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke Miklós Gulyás, András Béres, László Aleksza, György Füleky: The agricultural value of the rest of the biogas fermentation Summary Following the international trends great numbers of biogas plants were opened during the last few years in Hungary. However this issue presents a number of new questions, including the subsequent use of anaerobic fermentation residues. This endproduct can be applied as fertilizer. Chemical properties of digestate are correspond to the Hungaroan Regulations. Digestate contains high amount of nitrogen which is present mainly ammonium form and this form can cause root depression and lower germination rates. High ammonium and mineral salt content of digestate increased the water soluble salt content of soil. The added amount of NH4-N transformed to NO3-N while disengage hidrogen ions from the bond. This process caused the decreasing pH. Humus content determination did not show changes. Long term experiments are needed to recognise detail effects. Keywords: anaerobic digestate, pot experiment, nutrient management

ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A külföldi tendenciákat követve fokozatosan nő a hazai biogáz üzemek száma. Ezáltal a folyamat végén jelentős mennyiségű erjesztési maradékról kell gondoskodni. A fermentálás végén visszamaradó erjesztési maradék értékes alapanyag a talajok tápanyag-utánpótlására. A melléktermék kémiai vizsgálatából látható, hogy az megfelel a jogszabályokban előírtaknak. A nagy adagú kezelések az angolperje fejlődésében depressziót okoznak. Ezt a fajta gátló hatást a magas ammónia tartalom okozza. A kezelésekkel nagy mennyiségű ammónia só kerül a talajokba, melynek hatására megnő a talajok só tartalma. Ugyanakkor a nagy mennyiségű hozzáadott ammóniából, az átalakulási + folyamatok során felszabaduló H ionok miatt a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutat. A humusztartalomban nem tapasztaltunk változást. Hosszú távú szabadföldi kísérletek szükségesek a hatások részletes megismeréséhez.

Hazánkban évente jelentős mennyiségű szerves melléktermék „hulladék” keletkezik a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és a hulladékgazdálkodás területén. A szerves hulladékok hasznosítására számtalan megoldás létezik. Azonban egyre hangsúlyosabb ezen anyagok energetikai hasznosítása egy biogáz erőműben. A lebontási folyamat során képződő metán mellett értékes erjesztési maradék is keletkezik, mely a leggyakrabban alkalmazott technológiák esetében folyékony halmazállapotú. Az üzemekben ez az anyag folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik, de mezőgazdasági potenciálja az ismereteink hiányossága és a jelenlegi bonyolult szabályozási és jogszabályi háttér miatt még nincs teljesen kiaknázva. Korábbi kísérleti tapasztalatok alapján nem csak tápanyag-utánpótlásra alkalmazható, de célzottan kijuttatva a növények növekedését és fejlődését jelentősen serkenti. Magas nedvességtartalmának köszönhetően szerepet játszhat bizonyos szántóföldi kultúrák nedvesség utánpótlá-

Kulcsszavak: biogázüzemi erjesztési maradék, tenyészedény kísérlet, tápanyag-utánpótlás

190


Agrár- és vidékfejlesztés sában is. A biogázüzemi erjesztés esetében alkalmazott alapanyagok, technológiák és műszaki megoldások igen eltérőek, így a képződött erjesztési maradék minősége szintén nagyon változó. Az anyag jellemzői alapvetően befolyásolják felhasználhatóságát és hasznosulását a mezőgazdaságban. A termesztett növények nem egyformán reagálnak az erjesztési maradékkal történő öntözésre, egyes fajok érzékenyek (szója, napraforgó), míg mások kevésbé érzékenyek (gabonák, kukorica) ugyan abban a fejlődési fázisban. A tenyészedényes, kisparcellás és üzemi kísérletekben az erjesztési maradékkal kezelt területeken nőtt a növények termés mennyisége, nagyobbra nőttek a növények, javultak a minőségi mutatók, pozitívan hatott a területek tápanyagtartalmára, mikrobiológiai tevékenységre [1], [2], [3], [4], [5]. Kutatásunk során az erjesztési maradékok talajra (tápanyagtartalom, fizikai tulajdonságok, toxikus elemtartalom) és növényekre gyakorolt hatását (fitotoxicitás) vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, melynek eredményeit felhasználva szabadföldi kísérleteket végzünk. Munkánk egyik legfontosabb célja, hogy bebizonyítsuk a keletkező fermentum nem okoz környezeti problémát. Körültekintő használatával talajaink állapota, termékenysége megőrizhető illetve javítható, ezáltal a termesztett növények mennyisége növelhető. A megszerzett ismeretek segítséget nyújtanak a jogi szabályozás megfogalmazásának és a jelenleg hulladékként számon tartott melléktermék értékes, tápanyagutánpótlásra alkalmas anyag lehet.

ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletekhez szükséges erjesztési maradék mintákat az ELMIB csoporthoz tartozó Green Balance Kft. dömsödi biogáztelepén szereztük be (szennyvíziszapot is tartalmaz). Az üzem 2007-es átadásakor az ország harmadik legnagyobb, mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz üzeme volt. A létesítmény a különböző hulladékok (szennyvíziszap, különböző mosóvizek, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladéECONOMICA 2014 3. szám

kok, szerves trágya, hígtrágya, felfőzött húspép (ATEV), használt étolaj, stb.) környezetbarát hasznosításával körülbelül háromezer család ellátására elegendő villamos energiát állít elő. A mintagyűjtést az utótárolóból, homogenizált állapotban végeztük.

1. ábra: A dömsödi biogázüzem és az utótároló (Fotó: Gulyás Miklós)

A tenyészedényes növénytesztekhez, illetve a vizsgálatainkhoz felhasznált talajminták a Szent István Egyetem Szárítópusztai Növénytermesztési Tanüzemének területéről származtak. A szárítópusztai terület (Gödöllői-dombság) adottságait figyelembe véve jellemző talajtípusa az erdőtalaj, mely homokos szövettel párosul.A talajra döntően a nagy szemcseméret (2– 0.02 mm), a kevés ásványi és szerves kolloid, az ezzel összefüggésben lévő gyenge víz- és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságok jellemzik. Fizikai tulajdonságai szoros párhuzamot mutatnak a kedvezőtlen tulajdonságú talajokéval, így a talajtulajdonságokra és növényekre gyakorolt hatások markánsabban jelentkezhetnek. A talajminta a felső 0–30 cm-es szántott rétegből (Ap) származik. A talajmintát felhasználásig hűvös (+5 °C) és száraz helyen tároltuk. Felhasználás előtt a növényi részektől megtisztított talajt légszáraz állapotban (22–24 °C) ledaráltuk 2 mm-es rostabetétet használva, és homogenizáltuk. Az erjesztési maradék analitikai vizsgálata mellett meghatároztuk a kezelt talajok humusz és

191

Gulyás at all - Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke szerves szén tartalmát Tyurin szerint, a pH-t, só tartalmát, NH4-N és NO3-N tartalmát [6]. A növények fejlődésének megfigyelésére és a kísérlet befejeztével a gyökérzet megvizsgálására angolperjét (Lolium perenne) vetettünk 500 3 cm -es edényekbe. A biotesztekben a növényi fejlődés vizsgálására angolperjét (Lolium perenne) vetettünk tenyészedényekbe, mivel tapasztalataink szerint az angolperje ideális jelzőnövény, az erjesztési maradékok, komposztok esetében, gyors növekedése és érzékenysége miatt. A kísérlet különböző fázisaiban többféle kezelést állítottunk be változó fermentlé adagokkal, melynél mindig a Nitrát Direktívában -1 meghatározott N értéket (170 kgN ha ) vettük alapul. A kezeléseket a kötöttségnek megfelelő 60%-os nedvességtartalomra állítottuk be, a szükséges folyadékot a nedvesítéshez desztillált vízzel pótoltuk. A kísérlet időtartama alatt súlyra történt az tenyészedények öntözése. Eredményeinket MS Excelben variancia analízis segítségével értékeltük. A Szárítópusztai talajból a következő kezeléseket állítottuk be 3 ismétlésben: • 2010-ben végzett kísérletek: • Kontroll: 200g talaj • 1.kezelés: 200g talaj – 42,5 kg ha-1 N • 2.kezelés: 200g talaj – 85 kg ha-1 N • 3.kezelés: 200g talaj – 127,5 kg ha-1 N • 4.kezelés: 200g talaj – 170 kg ha-1 N • • • • • •

2011-ben végzett kísérletek: Kontroll: 200g talaj 1.kezelés: 200g talaj – 25 kg ha-1 N 2.kezelés: 200g talaj – 50 kg ha-1 N 3.kezelés: 200g talaj – 75 kg ha-1 N 4.kezelés: 200g talaj – 100 kg ha-1 N

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Paraméter

Eredmény

pH Sűrűség g/l össz. sza. m/m % össz. szerva.

7,51 995 5,04

192

3,28

sza. mg kg-1

Határérték 50/2001 iszap

m/m % ö N mg/l ö P mg/l ö K mg/l Al mg/l As mg/l Ca mg/l Cd mg/l Co mg/l Cr össz. mg/l Cr (VI) mg/l Cu mg/l Fe mg/l Hg mg/l Mg mg/l Mn mg/l Mo mg/l Ni mg/l Pb mg/l S mg/l Zn mg/l

5276 1420 657 321 0,173 2920 0,035 0,415 1,07

104682,54 28174,60 13035,71 6369,05 3,43 57936,51 0,69 8,23 21,23

10 50 1000

0,052

1,03

1

8,41 547 0,006 451 14,7 0,233 0,983 1,01 510 37,7

166,87 10853,17 0,12 8948,41 291,67 4,62 19,50 20,04 10119,05 748,02

1000

75

10

20 200 750 2500

1. táblázat: Az erjesztési maradék vizsgálati eredményei A létesítményből kikerülő erjesztési maradék szárazanyag-tartalma alacsony, kémhatása enyhén lúgos. Az anaerob kezelésen átesett hulladékok nitrogén tartalma magasabb, mint aerob kezelés után [7], mivel az értékes nitrogén nem tud távozni a rendszerből. Technológiából adódóan ennek számottevő része a könynyen hozzáférhető NH4-N. Azonban a tárolás és kijuttatás során jelentős lehet az NH4 veszteség [8]. Az eredményekből látható, hogy mind makro- mind mikroelemekből is kimagasló tartalommal rendelkezik. A tápanyagok meghatározó része a folyadékfázishoz kötődik, így a talajba keverve a növények számára közvetlenül hozzáférhető, hasznosíthatóvá válik. A rozsdabarna erdőtalajhoz kevert (2010) erjesztési maradék magas ammónium tartalma miatt a kezelések hatására megnőtt a talaj ammónium-ion tartalma, mely az átalakulási folyamatoknak köszönhetően az érlelési periódus végére (20 nap) szignifikánsan csökkent (2. ábra). Ezzel egyidejűleg, a növények számára felvehető nitrát mennyisége növekszik a talajban. ECONOMICA 2014 3. szám


2. ábra: Az ammónium-ion mennyiségének változása a tenyészidőszak alatt

3. ábra: Erjesztési maradék hatása a tesztnövények fejlődésére A magas ammónia tartalom miatt fokozott figyelmet kell fordítani a talajba való bedolgozásra, hiszen a hasznosítható nitrogén nagy része a nem megfelelő kezelés, alkalmazás során veszendőbe mehet [8], [9]. A biotesztek (2010) során feljegyeztük a növények fejlődését (átlagos magasság, borítottság) a kezelések hatására, melyet százalékos formában értékeltünk. A kezelések korai időszakban megfigyelhető, hogy a kis adagú kezelések korábban kifejtik kedvező hatásukat, míg a nagy adagok kezdetben depressziót, fejlődésben való elmaradást okoznak a tesztnövényeken. A 20 napos tenyészidőszak végére a különbségek minimalizálódtak, megszűntek (3. ábra). ECONOMICA 2014 3. szám

2011-ben végzett kísérleteink eredményei megerősítették korábbi tapasztalatainkat. Az erjesztési maradék lúgos kémhatású, az nagy mennyiségben tartalmaz ammóniát, amelyből az átalakulási folyamatok során felszabaduló H+ ionok miatt a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutat. A variancia analízis kimutatta, hogy az ismétléseknek nem volt hatása, azonban a kezelések volt hatása (p=0,1%). 5 %-os hibavalószínűség mellett kijelenthető, hogy a kontrollhoz viszonyítva és a kezelések esetében is egymáshoz viszonyítva szignifikánsan csökkent a H2O-os pH (SZD5%=0,05). A KCl-os pH esetében a variancia analízis megerősítette eredményeimet (4. ábra)

193

Gulyás at all - Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke

4. ábra: Kezelések hatása a talajok kémhatására

5. ábra: Kezelések hatása a talaj sótartalmának változására A kezelésekkel nagy mennyiségű ammónia és egyéb só kerül a talajba, melynek hatására megnő a talaj sótartalma. Az analízis eredményeiből kiderült, hogy az ismétléseknek nem volt hatása, azonban a kezelések volt (p=0,1%). 5 %-os hibavalószínűség mellett kijelenthető, hogy a kezelések hatására a kontrollhoz viszonyítva szignifikánsan nőtt a talaj sótartalma (SZD5%=0,01). A kezelések hatására a nem sós kategóriából a gyengén sós tartományba mozdult el a talaj sótartalma (5. ábra).

194

A Tyurin módszerrel mért H% (6. ábra) esetében a variancia analízis kimutatta, hogy az ismétléseknek és a kezelések sem volt hatása. 5 %-os hibavalószínűség mellett nem tapasztaltunk szignifikáns változást a talaj H%-ban semelyik esetben sem (SZD5%=0,32). Az eredményektől függetlenül, azonban kijelenthetjük, hogy az erjesztési maradékok rendszeres alkalmazásával, folyamatos szervesanyag utánpótlást is végzünk, melynek hatását csak hosszú


Agrár- és vidékfejlesztés távú vizsgálatok során lehet teljes mértékben felfedni. Szervestrágyázás hatására a talajok fizikai, kémiai paraméterei javulnak, biológiai aktivitása nő, mely csökkentheti a művelés energiaszükségletét ezáltal a költségeket. % 1,4 1,20

1,27

1,24

1,2

1,14

1,23

1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 kontroll

25

50

75

100

6. ábra: Humusztartalom változás a kezelések hatására (Tyurin–módszer)

KÖVETKEZTETÉSEK Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az erjesztési maradék oldott formában tartalmazza a tápelemeket, amihez így a növények könnyen hozzáférhetnek és fel tudnak venni a talajból. A kezelések hatására szignifikánsan nőtt a talajok ammónium-

ion tartalma a kontrollhoz viszonyítva. Az alacsonyabb adagú kezelések korábban kifejtik kedvező hatásukat, míg a nagy adagok kezdetben depressziót, fejlődésben való elmaradást okoztak a tesztnövényeken. Azonban a kezelések közti különbségek lecsökkentek, eltűntek, a tenyészidő végére a növények számára rendelkezésre álló könynyen felvehető tápanyagoknak köszönhetően. Megállapítható továbbá az is, hogy bár az erjesztési maradék lúgos kémhatású, a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutatott a rövid tenyészidő0,32 szak alatt laboratóriumi körülmények között. A kezelések hatására szignifikánsan nőtt a sótartalom. A humusztartalomban statisztikailag SzD(5%) -1 igazolható változások nem történ(kg ha N) tek. Eredményeink és az irodalmi adatok tükrében megállapíthatjuk, hogy az erjesztési maradék mezőgazdasági felhasználása több szempontból is indokolt, azonban a felhasználás módja, helye, ideje befolyásolja annak gazdaságosságát. Hosszú távú szabadföldi vizsgálatokra a hazai gyakorlatban jelenleg nincs példa, csupán néhány éves kísérletek vannak. Fontos ezen kísérletek fenntartása és művelése a tartós hatások vizsgálatához.


[2.]

[3.] [4.]

BANIK, S. & NANDI, R. (2004): Effect of supplementation of rice straw with biogas residual slurry manure on the yield, protein and mineral contents of oyster mushroom. Industrial Crops and Products 20. 311-319. MAKÁDI, M., TOMÓCSIK, A., LENGYEL, J., MÁRTON, Á (2008b): Problems and successess of digestate utilization on crops. Proceedings of the Internationale Conference ORBIT 2008, Wageningen, 13-16 October, 2008. CD-ROM (ISBN 3-935974-19-1) QI, X., ZHANG, S., WANG, Y. & WANG, R. (2005): Advantages of the integrated pigbiogasvegetable greenhouse system in North China. Ecological Engineering 24. 177-185. TOMÓCSIK A., MAKÁDI M., OROSZ V., BOGDÁNYI ZS. (2007a): Biogázüzemi fermentlé hatása a silókukorica (Zea mays l.) termésére és beltartalmi mutatóira. Első nemzetközi környezettudományi és vízgazdálkodási konferencia, Szarvas, 2007. október 18-20. TSF Tudományos Közlemények, 2007 (7):1. 1. kötet, p.163-168.


195

Gulyás at all - Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke [5.]

[6.] [7.] [8.]

[9.]

196

VÁGÓ I., MAKÁDI M., KÁTAI J., BALLÁNÉ KOVÁCS A. (2008): A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára. Talajvédelem, Supplementum. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza. p. 555-560. BUZÁS I. (szerk.), 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyve 2. A talajok fizikaikémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. ARNOTT M. (1982): The biogas / biofertilizer business handbook. Peace Corps, Information Collection and Exchange p. 59-70 CROLLA A. (2010): Assessment of Environmental Impacts from On-farm Manure Digesters. Digestate and biogas utilisation – practices and perspectives, 27th May 2010, Copenhagen, Denmark CSATHÓ P. (2002): Környezetkímélő növénytáplálás. Szent István Egyetem Gödöllő p.181188



Jurecska Laura

Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása funkcionális élelmiszerek előállítására Laura Jurecska: The use of Hungarian herbs and fruits for functional food production Summary The bioactive components are usually sensitive to environmental impacts and circumstances of technological processes. During the production of functional foods it is necessary to preserve the stability of bioactive components. An often applied method of stability preservation is microencapsulation. The aim of our research is to encapsulate herbs (lemon balm, garden and Spanish thyme) and color-rich fruits (blackberry, cherry, elderberry and sea-buckthorn) grown in Hungary and having significant antioxidant capacity. Extracts were made from these herbs and fruits with different extractans and the antioxidant capacity of them was studied applying DPPH (1,1-diphenyl-2picrylhydrazyl) method. These extracts and fruit concentrates were used in microencapsulation experiments applying „in situ gelation” method. The antioxidant capacity of the microcapsules was determined immediately after preparation and after 2 and 4 weeks of storage. Comparing the antioxidant capacity of the extracts, concentrates and the stored microcapsules a proposal was given for the optimal composition of the encapsulating mixture and long-term storage experiments were started. Keywords: microcapsule, antioxidant capacity, herb, storage experiment, in situ gelation

ÖSSZEFOGLALÓ A bioaktív komponensek érzékenyek a környezeti hatásokra és a technológiai folyamatok körülményeire, ezért ezeknek az anyagoknak a védelmét biztosítani kell, melynek hatékony módszere a mikrokapszulázás. Kutatásaink célja Magyarországon termesztett, jelentős antioxidáns kapacitással bíró gyógy- és fűszernövények (orvosi citromfű, kerti és spanyol kakukkfű), valamint színanyagokban gazdag gyümölcsféleségek (fekete bodza, szeder, cseresznye és homoktövis) kivonatainak és sűrítményeinek mikrokapszulázása és funkcionális élelmiszerekben való felhasználása. Kísérleteink első eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a két gyógynövény esetében a növények kivonatának felhasználásával előállított, míg a bogyós gyümölcsök esetében a sűrítmény felhasználásával legyártott


mikrokapszulák antioxidáns kapacitása kiemelkedő és ezeket a kapszula-változatokat hoszszabb távú eltartási kísérleteknek is érdemes alávetni. Kulcsszavak: mikrokapszula, antioxidáns kapacitás, gyógynövény, tárolási kísérlet, in situ gélesedés

BEVEZETÉS A funkcionális élelmiszerek közé azokat a feldogozott élelmiszereket soroljuk, amelyek élettani szempontból kedvező komponenseket tartalmaznak. Mivel a bioaktív komponensek érzékenyek a különböző környezeti hatásokra (pH, hőmérséklet, oxigén jelenléte, nedvesség, besugárzás) és a technológiai folyamatok körülményeire, a hatóanyagok védelmét valamilyen módon biztosítani kell. Ennek egyik hatékony módszere a mikrokapszulázás. Kutatásaink

197

Jurecska Laura - Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása… célja Magyarországon termesztett, jelentős antioxidáns kapacitással bíró gyógy- és fűszernövények, valamint színanyagokban gazdag gyümölcsféleségek kivonatainak és sűrítményeinek mikrokapszulázása és funkcionális élelmiszerekben való felhasználása.

ANYAGOK, MÓDSZEREK A kísérletekben felhasznált gyógynövények az orvosi citromfű levél (Melissae folium), valamint a kerti és a spanyol kakukkfű levele és virága (Thymi herba), a Herbária Zrt. gyógyszerkönyvi minőségű termékei voltak. A vizsgált gyümölcsféleségek a fekete bodza (Sambucus nigra), a szeder (Rubus caesius), a cseresznye (Prunus cerasus) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides) voltak, melyeket frissen, termelőktől szereztünk be, illetve néhány esetben fagyasztott gyümölcsökkel is dolgoztunk. A kísérletek során felhasználtunk egy kereskedelmi forgalomban kapható, bogyós gyümölcsökből előállított sűrítményt is, melynek összetétele szabadalmi oltalom alatt áll, ezt a továbbiakban „BO” rövidítéssel szerepeltetjük. Végeztünk kísérleteket kereskedelmi forgalomban kapható homoktövis alapú készítményekkel is. A „H1” jelű készítmény a homoktövisen kívül almából, tengeri barnamoszat-kivonatból, aszkorbinsavból és E-vitaminból készült; a „H3” jelű készítmény a homoktövisvelőn kívül porított acerola gyümölcsöt tartalmazott. A gyümölcsöket, illetve gyógynövényeket turmixgéppel aprítottuk és 1 g növényi anyag / 20 ml oldószer arány mellett összekevertük az oldószerrel. A mintákat ezt követően ultrahangos kezelésnek vetettük alá, ügyelve arra, hogy a – a hatóanyagok védelme érdekében – hőmérséklet ne emelkedjen 30°C fölé. Az ultrahangos kezelést 3 szakaszban végeztük, egy szakasz 3x30 percig tartott, az egyes szakaszokat követően az oldószert cseréltük. Az elkészült kivona-

198

tok antioxidáns kapacitását DPPH-módszerrel, összpolifenol tartalmát Folin-Ciocalteumódszerrel vizsgáltuk. (A DPPH a difenil-pikrilhidrazil gyök rövidítése, a gyök lila színének 518 nm-en mért, az antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező szubsztrát hatására bekövetkező intenzitás csökkenését mérjük. Az eredményeket aszkorbinsavra vonatkoztatva adjuk meg. A Folin-Ciocalteu-módszer alapja, hogy a reagensben lévő foszfomolibdát reakcióba lép az oldatban található polifenolokkal, s velük kék színű komplexet képez, mely kék szín intenzitása arányos az oldatban található polifenolok mennyiségével, s az intenzitás változása fotometriásan, 750 nm-en detektálható.) Az elkészült növényi kivonatokat, illetve a gyümölcs sűrítményeket 1 m/m% nátrium-alginátot és 0,75 m/m% rezisztens keményítőt tartalmazó oldathoz kevertük, az így kapott oldatot csepegtettük kalcium-klorid 2 m/m%-os oldatába. A kialakult mikrokapszulákat Büchner-tölcsér segítségével leszűrtük. A mikrokapszulákból közvetlenül az elkészítés után, majd 2, illetve 4 hét elteltével antioxidáns kapacitást mértünk DPPH-módszerrel.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

1. táblázat: A kivonatokból meghatározott antioxidáns kapacitás és összpolifenol tartalom értékek Az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a két kivonószer közül szinte minden esetben a víz bizonyult hatékonyabbnak, vagyis ezzel az oldószerrel tudtunk nagyobb mennyiségű antioxidáns vegyületet extrahálni. A citromfű esetében a vízzel készült kivonat antioxidáns kapacitása mintegy hétszerese volt az etanolos ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés kivonatra mért értéknek (117770, illetve 16780 mg/kg AA), de az összpolifenol tartalomban is több, mint háromszoros volt a különbség (71030, illetve 19870 mg/kg GA). A kakukkfű esetében a vizes extraktum antioxidáns kapacitása kétszerese volt az etanollal készült kivonatra kapott értéknek (28230, illetve 13660 mg/kg AA). Ha nem is ilyen nagy mértékű, de még mindig jelentős különbség volt az etanolos és a vizes extraktum antioxidáns kapacitása és összpolifenol tartalma között a szeder és a fekete bodza esetében. Mindkét vizsgált növény esetében a vizes kivonatból mértük a magasabb értékeket, különösen az összpolifenol tartalomban tapasztaltunk jelentős eltéréseket, a szeder esetében a vizes kivonat háromszor (6520, illetve 2080 mg/kg GA) a fekete bodza esetében több, mint kétszer nagyobb értéket adott (9300, illetve 3460 mg/kg GA). A cseresznye és a homoktövis esetében nem volt jelentős különbség a kétféle oldószerrel készült kivonat antioxidáns kapacitása és összpolifenol tartalma között. Kapszula típusa Kapszula állapota

frissen, nedvesen

2 hét tárolás után, szárazon 4 hét tárolás után, szárazon

citromfű 5 m/ m% 919 0±1 530 910 0±1 220 740 0±6 20

10 m/m % 1255 0±10 60 1158 0±11 30 1004 0±54 0

kakukkfű 5 m/m % 5050± 290 4410± 110 3890± 150

10 m/m% 5740± 610 5720± 210 4280± 220

2. táblázat: Gyógynövények kivonatát tartalmazó mikrokapszulák antioxidáns kapacitása (mg/kg AA) a tárolási kísérlet különböző fázisaiban Amint azt a 2. táblázat adatai is szemléltetik a citromfű kivonat 117770 mg/kg AA értékűnek mért antioxidáns kapacitásától jelentősen elmarad a frissen elkészített – 5, illetve 10 m/m% növényi kivonatot tartalmazó – mikrokapszulák aszkorbinsav egyenértékben kifejezett 9190±1530, illetve 12550±1060 ECONOMICA 2014 3. szám

mg/kg-os antioxidáns kapacitása, amely azonban még így is magas értéknek számít. Négy hét tárolást követően valamelyest csökkent a minták antioxidáns kapacitása: 7400±620, illetve 10040±540 mg/kg AA értékeket mértünk, ez átlagosan 20% antioxidáns kapacitás csökkenésnek felel meg. Hasonló megállapítást tehetünk a kakukkfű esetében, ahol a kivonatra 28230 mg/kg AA értéket kaptunk, a frissen készített mikrokapszulákra 5050±290, illetve 5740±610 mg/kg AA-t. A 4 hetes tárolást követően a kétfele mikrokapszula-változat antioxidáns kapacitása rendre 3890±50, illetve 4280±220 mg/kg-nak adódott aszkorbinsav egyenértékben kifejezve, ami átlagosan 24% antioxidáns kapacitás visszaesést jelent. Ezek alapján megállapítottuk, hogy az általunk előállított citromfű, illetve kakukkfű extraktumot tartalmazó kapszulák legalább 1 hónapig eltarthatók úgy, hogy még a tárolási időszak végén is jelentős az antioxidáns kapacitásuk. A rövid távú tárolási kísérletek eredményei alapján úgy döntöttünk, hogy hosszabb távú (3, illetve 6 hónapos) tárolási vizsgálatokat az eddigiekhez képest módosított kapszula összetételekkel – a kapszulázó elegyben a gyógynövény kivonatok arányát megnövelve – végezzük el. A 3. táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy a bogyós gyümölcsök kivonatával készített mikrokapszulák antioxidáns kapacitása jelentősen lecsökkent az 1 hónapos tárolás során. A fekete bodza esetében a mikrokapszulázási kísérletben felhasznált kivonat antioxidáns kapacitása 5090 mg/kg AA volt, amely 2640±300, illetve 2780±270 mg/kg AA értékre csökkent a kétféle mikrokapszula-változat esetében. A rövid távú tárolási kísérlet végén az antioxidáns kapacitás 1620±770, illetve 900±180 mg/kg AA volt, ami átlagosan 54%-os csökkenésnek felel meg. A szederből készült vizes extraktumra 7000 mg/kg AA antioxidáns kapacitás értéket mértünk, a frissen elkészített kapszulákra 2350±260, illetve 3480±500 mg/kg AA egyenértéket. A szeder kivonatával készült kapszulák voltak azok, amelyek legtöbbet veszítettek antioxidáns kapacitásukból a 4 hét alatt

199

Jurecska Laura - Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása…

3. táblázat: Bogyós gyümölcsféleségek kivonatát tartalmazó mikrokapszulák antioxidáns kapacitása (mg/kg AA) a tárolási kísérlet különböző fázisaiban (69%-ot): a tárolási időszak végén 720±220, illetve 1110±150 mg/kg AA értéket kaptunk. A cseresznyéből készült, 3340 mg/kg AA antioxidáns kapacitású kivonat felhasználásával 1730±210 és 2710±190 mg/kg AA antioxidáns kapacitású kapszulákat tudtunk készíteni, melyekre – 1 hónap után – a következő eredményeket kaptuk: 550±100 és 920±210 mg/kg AA. A cseresznye kivonatát tartalmazó mikrokapszulák antioxidáns kapacitása tehát 67%-kal csökkent 4 hét alatt. Végeztünk elővizsgálatokat a BO jelű gyümölcs sűrítményt tartalmazó kapszulákkal is. A kapott eredményeket az „A” (rezisztens keményítő nélküli) és a „B” (rezisztens keményítőt tartalmazó) mikrokapszula-változatokra a 4. táblázatban foglaljuk össze.

4. táblázat: Bogyós gyümölcsféleségeket tartalmazó sűrítmény felhasználásával előállított mikrokapszulák antioxidáns kapacitása (mg/kg AA) a tárolási kísérlet különböző fázisaiban

200

A bogyós gyümölcsök kivonatát és kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcs sűrítményt tartalmazó mikrokapszulák rövid távú tárolási vizsgálatainak tapasztalatai alapján úgy határoztunk, hogy a hosszabb távú eltartási vizsgálatokat a BO jelű bogyós gyümölcs sűrítményt tartalmazó mikrokapszulákkal kezdjük meg.

4. ábra: Homoktövis kivonatát (KIV), valamint homoktövis sűrítményt (H1 és H3) tartalmazó mikrokapszulák antioxidáns kapacitásának (mg/kg AA) alakulása a rövid távú tárolási kísérletek során Az 1. ábrán a saját készítésű homoktövis kivonat, valamint kétféle homoktövis sűrítmény felhasználásával készült mikrokapszulák antioxidáns kapacitás értékeit hasonlítjuk össze. A diagramon ábrázolt eredmények bizonyítják, hogy a homoktövis sűrítményeket tartalmazó kapszulák antoxidáns kapacitása akár két nagyságrenddel is meghaladhatja a vizes kivonatot tartalmazó kapszulákra mért értékeket, ezért a hosszabb távú eltartási kísérletekben már csak


Agrár- és vidékfejlesztés a homoktövis sűrítményt mikrokapszulákat szerepeltetjük.

tartalmazó

ÖSSZEFOGLALÁS A gyógynövények és bogyós gyümölcsök mikrokapszulázására irányuló kísérleteink első eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a két gyógynövény esetében az „in situ gélesedés” módszerével előállított mikrokapszulák alkalmasak a kivonatban megtalálható antioxidáns vegyületek környezeti hatásoktól való megóvására, ezeket a kapszulákat – módosított összetételben – érdemes hosszabb távú tárolási kísérleteknek alávetni. A fekete bodza, a szeder és a cseresznye esetében már a kapszulázáshoz felhasznált extraktum antioxidáns kapacitása is elmaradt a várakozásoktól és ezek az értékek tovább csökkentek a tárolás során. A bogyós gyümölcsök kivonatát tartalmazó sűrítmény


felhasználásával előállított mikrokapszulák azonban kedvező antioxidáns kapacitás értékeket mutattak a rövid távú tárolási kísérlet végén is, így a hosszabb távú vizsgálatainkat is ezekkel a kapszula-változatokkal fogjuk elvégezni. A homoktövist tartalmazó kapszulák esetében a kereskedelmi forgalomban kapható sűrítmény felhasználásával előállított mikrokapszulák antioxidáns kapacitása kiemelkedő, ezért a hosszabb távú eltartási kísérletekben ezeket a kapszulákat fogjuk alkalmazni. A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

201

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos – Őstermelő vagy élelmiszer feldolgozó? …

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos

Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép Hajnalka Kovács Sárkány, Vilmos Kovács: Licensed traditional small-scale producer or food processing? – The situation in Vojvodina Summary World tendency is that the food production is concentrating (although the animal husbandry practices in family farms relatively high yet in Vojvodina). Meanwhile there is a demand for such food products that are not uniform, which are special, local specialties. In the case of such products the higher price level is also achievable. Agricultural producers with low educational level in Vojvodina that are sidelined from industrial production, which yet – by the way – knows the food processing technics from their ancestors, the primary food processing could be mean a good alternative to supplement their income, of course besides appropriate authority control. The relation between the agricultural product prices and the food prices is very loose nowadays; the agricultural product prices do not have significant effect on the product prices. Food vendors can make higher profit then food manufacturers or their primary commodity manufacturers (Buday-Santha, 2011). The producers could be used this market gap in order to create a more livable area for themselves. As Mrs. Szörényi (2011) stated, the economically sustainable rural area is feasible among others with increasing of income generation. However despite to that the Vojvodian rural area and the Serbian legislation do not recognize sufficiently the concept of primary food manufacture. Agricultural actors unexperienced in the field of food safety are found difficult to cope with this situation. As long as they want to sell their products in processed form (not dairy product), in that case they have to establish a food processing plant. In order to resolve this, the Hungarian primary food manufacture regulation could be a good example, which involves the relevant regulations related to control and taxes too. Keywords: agricultural producers, Vojvodina, food vendors

ÖSSZEFOGLALÓ Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági

202

termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer-feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011).


Agrár- és vidékfejlesztés Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is. Kulcsszavak: őstermelők, feldolgozók, Vajdaság

BEVEZETÉS Napjainkban a vásárlók egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy hol és mit vásárolnak. Azt gondolják, hogy az őstermelő jobban odafigyel a termék előállítására és ilyen termékek vásárlásával régió mezőgazdaságát is támogatják. Azonban a mezőgazdasági termelőnek ahhoz, hogy a termékeit értékesíteni tudja, számos előfeltételnek kell megfelelnie. Különösképpen igaz ez Vajdaság területére, hiszen a jogi szabályozás (is) gátat szab az őstermelők élelmiszer- feldolgozói törekvéseinek. Szerbiával ellentétben Magyarországon az őstermelői élelmiszer előállítás jogilag pontosan definiált. Mindehhez a jogszabályi környezethez szervesen kötődik a mezőgazdaság iparosodása és korszerűsítése, valamint az élelmiszerek feldolgozottságának fokozódása. Ez a folyamat pedig nagy mértékben befolyásolja a vásárlók elvárásait és igényeit.


KITEKINTÉS A fejlett országokban az élelmiszerforgalom 7080%-a mintegy tucatnyi élelmiszerkereskedelmi szervezet kezében van. Az élelmiszer-előállító cégeket ezek a élelmiszerkereskedelmi szervezetek erős árversenybe kényszerítik bele, ami nyilvánvalóan az élelmiszerárak csökkenését vonja maga után. Az árverseny, az egyre fokozódó élelmiszerbiztonsági követelményrendszer és az élelmiszer-forgalmazó igénye a nagy mennyiségű élelmiszer iránt, a feldolgozóipar erős koncentrációját és modernizációját idézte elő.. Míg Szerbiában az átlagos parcellaméret 2012-ben 8 ha, addig Buday-Sántha (2011) adatai alapján a dániai átlagos parcellaméret 2010-ben 59,3 ha, ami húsz évvel ezelőtt 35,1 ha volt. Ez 20 év alatt mintegy 168%-os területnövekedést jelentett. A fentiekből egyértelműen következtethető a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó ágazatok további koncentrációja térségünkben (Buday-Sántha, 2011). Akkor hogyan tovább, mit kell megfontolniuk térségünk mezőgazdasági termelőinek és a jogalkotóknak? "Az agrárágazat nemzetközi versenyképességét az biztosítja, ha a termékeit a piac által igényelt mennyiségben és elvárt minőségben a versenytársakénál kisebb költségekkel állítja elő, vagy legalább a termékek egy részében olyan magas árfekvésű, sajátos minőségű árút termel, amely iránt határozott piaci kereslet nyilvánul meg" (Buday-Sántha, 2011).

AZ ŐSTERMELŐI ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS JELENTŐSÉGE Be kell látnunk azt, hogy a globalizálódó világunkban az élelmiszerek íze, megjelenési formája, összetevői egységessé válnak, uniformizálódnak.(Gondoljunk csak a gyorséttermi láncokra.) Ez azonban nem jelent feltétlenül rosszat, hiszen a világ minden táján megjelennek az "egyenételek" a multinacionális cégeknek köszönhetően. Ettől a tendenciától élesen elkülönülnek az őstermelők által előállított élelmiszer-

203

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos – Őstermelő vagy élelmiszer feldolgozó? … ipari termékek, a helyi specialitások. (Nábrádi, 2010). Magyarország vonatkozásában az őstermelői élelmiszer-előállítás jelentőségét a következőképpen határozták meg a kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségeiről szóló tájékoztatóban: A térségünkben hagyománya van A termelők és a vásárlók közötti közvetlen kapcsolaton alapuló helyi piaci értékesítésnek és a gazdaudvarból történő forgalmazásnak.. "Ez a kapcsolat számos előnyt biztosít mindkét fél számára. A termelőnek az árrésen nem kell osztoznia a kereskedővel, így munkájáért magasabb jövedelmet kaphat, ezért viszont közvetlenül elszámoltatható. Ha rossz minőségű terméket hoz forgalomba, annak a hatósági eljáráson túl van még egy következménye: hamar híre megy a helyi piacon. A fogyasztó számára ez tulajdonképpen a létező leghatékonyabb minőségi garancia: maga a közvetlen termékfelelősség. A kistermelői kör megerősödésének fontos szerepe van továbbá a helyi foglalkoztatottság javításában (különösen a falusi turizmussal összefogva), a vidéki életminőség és kultúra, valamint a nemzeti öntudat ápolása, a vidéki élettér megbecsülése és vonzóvá tétele, és a kulturtáj fenntartása terén. A helyben megtermelt élelmiszer fogyasztása hozzájárul továbbá a környezetvédelemhez is, hiszen ezeket az árucikkeket nem kell több száz vagy ezer kilométert utaztatni ahhoz, hogy a fogyasztó asztalára kerülhessenek. További előny, hogy döntően friss, adalékanyagoktól mentes és teljes értékű élelmiszerekről van szó, amelyek élettani hatása kiemelkedő, íz világuk pedig tükrözi a hagyományos magyar konyha utánozhatatlan értékeit."[11] A turizmus ezt remekül ki tudja használni, hiszen a turisztikai élmény egyik esszenciális eleme az utazás során elfogyasztott élelmiszer minősége és különlegessége (Hall - Sharples, 2003). A téma jelentőségét az is fokozza, ahogyan azt Buday-Sántha (2011) megfogalmazta, az ipari koncentráció miatt csak korlátozott számban tud majd megmaradni térségünkben néhány olyan középüzem, amely tájjellegű termékeket

204

állít elő. A piacvesztés elsődleges okának a méretgazdaságosságot, pontosabban annak hiányát írja le. Ezt a fenyegetést jól át tudja hidalni a kistermelői élelmiszer előállítás. Az őstermelői élelmiszer előállítás másik hozadéka, hogy fékezni tudja azt a tendenciát, amely a támogató jellegű agrárpolitikát folytató államokra is jellemző, miszerint a termelők 2,03,0%-a kénytelen felhagyni a termeléssel. (Buday-Sántha, 2011).

MAGYARORSZÁG ŐSTERMELŐI ÉLELMISZER FELDOLGOZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁSA Magyarország jogalkotása az őstermelői élelmiszer feldolgozást a 4/2010 (VII.5) VM rendelettel a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről és az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelettel a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről rendelettel jogilag pontosan meghatározta. [12,13] (Ezt a jogi szabályozást a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás-, és értékesítés feltételeiről rendelet előzte meg.) [14] A 326/2001. (XII.30.) Kormányrendelet a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról rendelkezik. Az őstermelő a jogállását őstermelői igazolvánnyal tudja igazolni a 228/1996. (XII.26.) mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet értelmében. [16,15] A tevékenységgel kapcsolatos adózás rendje az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szóló törvényben van szabályozva. [17] Az élelmiszer-feldolgozással (is) foglalkozni kívánó termelők számára a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben a rendeletek alkalmazásának a megkönnyítése céljából kiadott egy tájékoztatót a kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségeiről és feltételeiről. [11] Elmondható, hogy a Magyarországon tevékenykedő őstermelőnek, amennyiben élelmiszerfeldolgozással szeretne foglalkozni, ismernie és alkalmaznia kell egy olyan jogszabályi környezeECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés tet, amely pontosan meghatározott feltételrendszert állít elé, világossá téve a jogait és a kötelezettségeit. Pontosan definiált a termékek jellegének, előállításának és az értékesítés helyének paraméterei. Az előállítás higiéniai (nem pedig élelmiszer-biztonsági) kritériumai egyszerűsítettek az őstermelők élelmiszerfeldolgozása esetében.

A VAJDASÁG, MINT MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala 2011-es, önkormányzatokra és régiókra vonatkozó adatai alapján a tartomány területe 21 603 km² (2 160 300 ha). Ennyi földalappal rendelkezik, amelyből 1 780 588 ha, azaz 82,50% mezőgazdasági földterület. [2] A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala által közzétett Mezőgazdasági összeírás 2012-es adatai alapján a tartományban 147 588 mezőgazdasági termelő van nyilvántartásba véve, ebből 146 290 családi gazdaság. Az átlagos parcellaméret 8 ha. A termőterületek mintegy 65%-án gabonanövényeket, 25%-án ipari növényeket és 5%-on takarmányt termelnek. A fennmaradó 5%-on zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek. Vajdaságban 252 254 egyedet számláló szarvasmarha-állomány található, ebből a családi gazdaságok összesen 216 664 db szarvasmarhával rendelkeznek, ami az összes állomány 86%-a. A tartományban 1 396 065 darabos sertésállomány található, ebből a családi gazdaságok 877 464 db sertéssel rendelkeznek. A baromfiállomány 11 933 557 db-ot számlált 2012-ben, ebből a családi gazdaságok baromfiállománya 5 430 933 db, ami az összes állomány 45%-a. [3]

A VAJDASÁGI MEZŐGAZDASÁGBAN FOGLALKOZTATOTTAK A mezőgazdaságban dolgozók iskolai végzettségéről csupán a 2002-es népszámlálásból származó adatok állnak rendelkezésünkre. ECONOMICA 2014 3. szám

A 2002-ben elvégzett lakossági-összeírás szerint a tartomány össznépességének 8,6%-át a mezőgazdaságban foglalkoztatottak alkották, ekkor Szerbiában 2.536.378 (család)tagot számláltak a jegyzékbe vett (regisztrált) mezőgazdasági gazdaságok a Szerb Köztársaság Statisztikai intézetének a felmérése szerint. [10] A gazdaságokat alkotó mezőgazdasággal foglalkozó családok iskolázottsági struktúrája a következő 1. számú ábrán bemutatottak szerint alakult:

1. ábra. A szerbiai mezőgazdaságban foglalkoztatottak iskolai végzettségének a struktúrája (Forrás: Saját szerkesztés a Szerb Köztársaság Statisztikai Intézet: Népszámlálás, háztartás és lakás összeírás 2002. alapján [10])

SZERBIA ŐSTERMELŐI ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁSA A Szerb Köztársaság Államkincstárának honlapja alapján a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium 2004-ben kezdte el a (mező)gazdaságok jegyzékbe vételét (regisztrációját). E műveletnek az volt az elsődleges célja célja, hogy az állam megismerhesse a mezőgazdasági gazdaságok pontos számát, a termelési struktúráját és a kapacitását. [1] A jegyzékbe vétel azóta sem kötelező a termelők számára, azonban előfeltétele az állami támogatások igénylésének. A jegyzékbe vételt a termelők a mezőgazdasági gazdaságok jegyzékbe vételéről és annak megújításáról szóló szabályzattal összhangban

205

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos – Őstermelő vagy élelmiszer feldolgozó? … tudják megtenni minden év február 1.-től március 31.-ig terjedő időszakban. Szántóföldi növénytermesztés esetén csak 0,5 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkezők jogosultak a regisztrációra. A regisztráció alkalmával a mezőgazdasági gazdaságok egyéni azonosító számot kapnak. A regisztráció során a termelőknek csak a termesztett növényfajtákkal és a tenyésztett állatfajtákkal kapcsolatosan szükséges adatot szolgáltatniuk. [6,5] Azzal kapcsolatban, hogy végeznek-e valamilyen élelmiszerfeldolgozási tevékenységet, vagy esetleg raktározzák-e a terményeiket nem szükséges nyilatkozniuk. Szerbia területén az Állategészségügyi Törvény értelmében a mezőgazdasági termelők csak jegyzékbe vett élelmiszer-feldolgozó létesítményekből származó állati eredetű termékeket (jelen esetben tejet és abból készült termékeket) értékesíthetnek az előállítás helyén, illetve a helyi piacokon. Ezzel együtt a törvény kijelenti

azt, hogy az házi állatok vágását csak az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott vágóhidakon lehet elvégezni.[4] Az állategészségügyi és közegészségügyi feltételekről, az állati eredetű élelmiszerek általános és különleges feltételéről, valamint az állati eredetű termékek higiéniájáról szóló szabályzat határozza meg az szerbiai őstermelők számára azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy higiénikus módon tudják előállítani a tejtermékeket. [8] A piacoknak elkülönített területet kell biztosítaniuk a tejtermékek, tojás, tészta és méz árusításához, a nem eladótérből történő árusítás higiéniai feltételeiről és annak ellenőrzési módjáról szóló szabályzat értelmében. [7] Az áruforgalmazás, szállítás és az azzal kapcsolatos szolgáltatások minimális műszaki követelményeiről szóló szabályzat megfogalmazásában a zöldségpiacokon a szárított zöldségek, gyümölcsök és tojás kiskereskedelme folyik. [9]

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.]

[3.]

[4.]

[5.] [6.] [7.] [8.] [9.]

206

Buday-Sántha A.: Agrár- és vidékpolitika. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., 2011. Hall M., Sharples L.: The consumption of experiences or the experience of consumption? An introduction to the tourism of taste in: Food Tourism Around the World Developmnet, management and markets (ed.) Hall C. M.., Sharples L., Michell R., Macionis N. 2003. Brock Cambourne Elsevier, pp. 1-24. Nábrádi A.: A hagyományos és tájjelegű élelmiszerek gazdasági jelentősége in: Szakály Z., Pallóné Kisérdi I., ábrádi An. (szerk.) Marketing a hagyományos és tájjelegű élelmiszerek piacán, Kaposvár, 2010. 30-42. Szörényiné Kukorelli I..: Nyertes térségek titkai, avagy a rurális tér sikertényezői in: Mezei C.,Bakucz M. (szerk) Agrárátalakulás, környezeti változások és regionális fejlődés Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. 2011.pp. 181-199. A Szerb Köztársaság Államkincstárának honlapja http://www.trezor.gov.rs/rpg-lat.html (2014.10.13.) A Szerbia Köztársaság Statisztikai Hivatala: A Szerb Köztársaság Önkormányzatai és régiói 2012. - Republički zavod za statistiku: Opštine i regioni u Republici Srbije 2012. A Szerbia Köztársaság Statisztikai Hivatala: Mezőgazdasági összeírás 2012. – első eredmények - Republički zavod za statistiku: Popisi poljoprivrede 2012 – prvi rezultati. Állategészségügyi Törvény - Zakonu o veterinarstvu ("Sl. Glasnik RS", br. 91/2005, 30/2010 i 93/2012) Rendelet a a mezőgazdasági termelők jegyzékbe vételéről - Uredba o registru poljoprivrednih gazdinstava ("Službeni Glasnik RS", br. 119/08, 21/09 i 36/09)


Agrár- és vidékfejlesztés [10.]

[11.]

[12.]

[13.]

[14.]

[15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.] [21.] [22.]

Szabályzat a mezőgazdasági gazdaságok jegyzékbe vételéről és annak megújításáról, valamint a mezőgazudasági gazdaság passzív státuszáról- Pravilnik o upisu u registar poljoprivrednih gazdinstava i obnovi registracije, kao i o uslovima za pasivan status poljoprivrenog gazdinstva ("Sl. Glasnik RS", br 17/13) Szabályzat a nem eladótérből történő árusítás higiéniai feltételeiről és annak ellenőrzési módjáról- Pravilnik o bližim uslovima koji obezbeđuju higijensko postupanje sa životnim namirnicama i mogućnost zdravstvenog nadzora nad predmetom van prostorija određenih za prodaju ("Sl. Glasnik SRS", br. 25/76) Szabályzat az állategészségügyi és közegészségügyi feltételekről, az állati eredetű élelmiszerek általános és különleges feltételéről, valamint az állati eredetű termékek higiéniájáról" szóló rendeletet - Pravilnik o veterinarsko-sanitarnim uslovima, odnosno opštim i posebnim uslovima za higijenu hrane životinjskog porekla, kao i o uslovima higijene hrane životinjskog porekla ("Sl. Glasnik RS", br. 25/2011 i 27/2014) Szabályzat az áruforgalmazás, szállítás és az azzal kapcsolatos szolgáltatások minimális műszaki követelményeiről - Pravilnik o minimalnim tehničkim uslovima za obavljanje prometa robe i vršenje usluga u prometu robe ("Sl. Glasnik RS", br. 47/96, 22/97, 6/99, 99/2005, 100/2007, 98/2009 i 62/2011 - dr. pravilnik) Szerb Köztársaság Statisztikai Intézet: Népszámlálás, háztartás és lakás összeírás 2002. Mezőgazdaság. A gazdaságok tagjainak az életkora, iskolázottsága és lakhatása Republika Srbija Republički zavod za statistiku Popis stanovništva, domaćinstava i stanova 2002. Poljoprivreda- Članovi Gazdinstava, prema starosti, školskoj spremi i stanovi. Beograd, 2004. Vidékfejlesztési Minisztérium: Tájékoztató a kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségeiről, Budapest. 2010. (szerk.) Géher D. J., Kasza Gy. http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/9/cb/40000/kistermeloi.pdf (2014.10.13.) 4/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előallítás és -értékesítés feltételeiről 14/2006. (II.16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és -értékesítés feltételeiről 228/1996. (XII.26.) Kormányrendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról 326/2001.(XII.30.) Kormányrendelet a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.


207

Kovács Vilmos – Kovács Sárkány Hajnalka - Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika …

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka

Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika termesztésben és előállításban Vilmos Kovács, Hajnalka Kovács Sárkány: Tracebility in vojvodina's spice prepper production Abstract The spice paprika production has a tradition in our region; however there is a risk that due to the price competition products with dubious origin or lower quality might be included into the supply chain. This could be resolved using product-traceability in the most effective way, which is also supported by legislation. Processing plants operate such food safety and quality management systems that are strongly committed towards implementation of the product traceability systems. However, we have experienced that some spice paprika processors operate their management system an “island-like” manner: there is no cooperation with other spice paprika processing companies in the field of procurement and transparency. We believe that could be beneficial to establish a public traceability system/database for buyers in order to prove the product origin in a transparent manner. It would be worth for spice paprika producers the LocalG.A.P program/standard issued by the Food Plus to be revised for spice paprika cultivation, with this standardized and comparable food-safety and traceability criteria could be reached for producers. There is a need for such an independent, non-profit association in order to realize all of that, which could elaborate and continually develop the production criteria by experts, as well as could be overseen and managed the traceability related database. Keywords: spice paprika, product-traceability, Vojvodina

ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

A termékek nyomon-követésének a szükségességét a vonatkozó jogi szabályozás, valamint a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági szabványok is előírják. Ahhoz, hogy a nyomonkövetés megvalósulhasson a termőföldtől az asztalig, elengedhetetlen a pontos termékjelölés és a vonatkozó feljegyzések készítésének, kezelésének szabályozottsága, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ez különösen fontos az olyan termékek esetében, ahol az egyenletes termék minőség eléréséhez keverni szükséges az egyes tételeket. Vizsgálataink alapján a fűszerpaprika nyomonkövetés transzparenssé tételéhez szükség lenne egy nyilvános adatbázis létrehozására. Kulcsszavak: fűszepaprika, nyomonkövetési rendszer, Vajdaság

Vajdaságban, a határ menti vidéken, Horgoson, Martonoson és Törökkanizsa környékén egy évszázadnyi hagyománnyal rendelkezik a fűszerpaprika termesztés és feldolgozás. A napos órák száma és a jó minőségű bácskai termőföldek megfelelő feltételt biztosítanak a minőségi fűszerpaprika előállításához, amelynek a feldolgozására megfelelő feldolgozó kapacitással rendelkeznek a helyi üzemek. Ugyanakkor az utóbbi években az árverseny miatt megkérdőjelezhető a térségben hivatalosan előállított fűszerpaprika eredete, hiszen az indiai, kínai, spanyol, stb. fűszerpaprika beszerzési és így értékesítési ára alacsonyabb (és számos esetben a minősége is) a térségben előállítotténál. Mindezek alapján felvetődik a kérdés: milyen

208


Agrár- és vidékfejlesztés eszközökkel lehet az áru eredetét hitelt érdemlően bizonyítani? Ennek egyik eszköze a termékek nyomonkövetése, amelynek a feltételeit jelen tanulmányunkban a fűszerpaprika „vertikumban” vizsgáljuk meg, a jogszabályi követelmények és a minőségirányítási és élelmiszerbiztonságiirányítási szabványok szemszögéből.

ANYAG ÉS MÓDSZER A vonatkozó szakirodalmi feldolgozás mellet, amely a fűszerpaprika feldolgozásának a kialakulásáról és annak feldolgozás technológiájára vonatkozik, elemeztük a szerbiai jogi szabályozás és az alkalmazott élelmiszer-biztonsági rendszerek termék nyomon-követésre vonatkozó előírásait. (Most nem kívánunk foglalkozni a termék visszahívással kapcsolatos előírások elemzésekkel.) Primer kutatást végeztünk 2013ban. A kilenc legjelentősebb fűszerpaprika feldolgozó vállalat közül hat cég képviselőjével mélyinterjút készítettünk. A mélyinterjú egy előre megfogalmazott kérdéslista mentén zajlott le, amely a feldolgozási technológiájára és az alkalmazott élelmiszerbiztonsági rendszerekre vonatkozott, de az interjú során képet kaptunk az iparág magatartásáról, attitűdjéről is.

A FŰSZERPAPRIKA FELDOLGOZÁS KIALAKULÁSA A TÉRSÉGBEN A fűszerpaprika, mint növény Európában elsőként Spanyolországban jelent meg a XV. században. Nagyobb mértékű termesztése csak a XIX. század első felében kezdődött a mai Magyarország déli részén (Tanács, 2003). Az 1920as évektől vált jelentőssé a délvidéki fűszerpaprika termesztése és feldolgozása az újonnan megszabott határok mentén, így az akkori Jugoszláv királyság északi részén is. Horgoson több, magántulajdonban lévő paprikamalmot helyeznek üzembe. Ekkortájt az új, ámde kis belső piac mellett kezdett növekedni az export jelentősége. A második világháború után a már kiépült paprikamalmokat államosították és állami vállalatokba koncentrálták (Faragó, ECONOMICA 2014 3. szám

1997). Változás csak a 90-es években történt. A meglévő háztáji tradíciójára alapozva újra megjelentek a kis-, és közép méretű vállalkozások a fűszerpaprika feldolgozás területén.

A FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉS AKTUÁLIS VONATKOZÁSAI Vajdaságban a fűszerpaprika termesztése leginkább a tartomány északi részére a legjellemzőbb. A termesztés feltétele a jó minőségű termőföld, az öntözés lehetősége és a kézi szedéshez a szezonális munkaerő jelenléte. A termesztést bejegyzett mezőgazdasági termelők (őstermelők) illetve agrárvállalkozások végzik, amelyek rendelkeznek tapasztalattal és megfelelő mezőgazdasági gépekkel a fűszerpaprika termesztéséhez. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében a mezőgazdasági termelők az alkalmazott növényvédelmi szereket korlátozás nélkül megvásárolhatják, alkalmazásukról nem szükséges semmilyen feljegyzést sem vezetni. A feldolgozó üzemek a beszállítói szerződéssel rendelkező beszállítóiktól azonban megkövetelik a növényápolási és kezelési napló vezetését, amelynek a tartalmát a termény átadásakor a felvásárlást végző cég ellenőrzi le. A fűszerpaprika termesztése és felvásárlása a termőterületek távolsága miatt számos esetben úgynevezett "integrátorok" (olyan vállalkozások, amelyek termeltetési szerződést kötnek a termelőkkel és a terményt felvásárolják a feldolgozó üzem részére) segítségével történik. Az integrátorok telephelyén a fűszerpaprika termés átmeneti, rövid idejű tároltatása néhány feldolgozó üzem gyakorlatába tartozik. A tárolás szövött műanyag zsákokban, vagy "rónára" leöntve, prizmában történik, mint az integrátorok, mint pedig a feldolgozó üzemek tárolási technológiájában.

A FŰSZERPAPRIKA FELDOLGOZÓ ÜZEMEK A fűszerpaprika feldolgozó üzemek Vajdaságban Horgoson, Martonos és Törökkanizsa körzetében koncentrálódtak. Ezen kívül jelentősebb ipari feldolgozó kapacitással egy fűszer-

209

Kovács Vilmos – Kovács Sárkány Hajnalka - Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika … paprika feldolgozó üzem található még Futakon. A következő ábra a fűszerpaprika két feldolgozó körzetének az elhelyezkedését szemlélteti.

1.ábra A fűszerpaprika feldolgozó üzemek elhelyezkedése Vajdaságban Forrás: Saját szerkesztés

A fűszerpaprikát feldolgozó üzemek cégbírósági bejegyzéssel rendelkeznek, tevékenységüket a hatályos szerbiai jogi szabályozással összhangban végzik. A vevői elvárásokkal összhangban minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági irányítási rendszereket is működtetnek. Tevékenységüket a mezőgazdasági felügyelőség ellenőrzi technológiai és élelmiszer-biztonsági szempontból.[4] Egy cég kivételével az üzemek a fűszerpaprika szárításához CER tipusú szalagszárítót használnak. A szárítást követően a fűszerpaprika szárítmányt durvára aprítják és ebben az állapotában raktározzák. Az őrlést kőpárokon végzik el, majd ezt követi a szitálás és a tételek egyneműsítése (keverése).

FŰSZERPAPRIKA KERESKEDELEM A fűszerpaprika előállító vállalkozások részben saját értékesítési csatornákon értékesítik a fűszerpaprika őrleményt zsákos kiszerelésben, részben pedig csomagolva a végfogyasztóknak. Az áru számottevőbb része szárított, durvára darált fűszerpaprikaként (féltermékként) kerül exportálásra, vagy pedig őrölt formában zsákos

210

kiszerelésben exportálják. A szerbiai fűszerpaprika őrlemény előállítás mellett jelentős az ország fűszerpaprika importja is.

A TERMÉKEK NYOMON-KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEK Élelmiszer-biztonsági Törvény Az Élelmiszer-biztonsági Törvényt Szerbia jogalkotása 2009-ben alkotta meg. Ennek értelmében a nyomonkövethetőség a következőt jelenti: "Nyomon követhető a termelés, a feldolgozás és a szállítás minden szakaszában minden olyan élelmiszer, nyersanyag, takarmány és jószág, amelyet felhasználunk élelmiszer előállításra, vagy azt tervezzük, hogy azok alkotóelemei lesznek az élelmiszereknek vagy a takarmányoknak." [4] A Törvény pontosan meghatározza az élelmiszerlánc szereplőinek a kötelességét és felelősségét a nyomon-követéssel kapcsolatban. A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden fázisában biztosítottnak kell lennie a nyomonkövetésnek. Az élelmiszer vállalkozónak kötelessége az, hogy azonosítani tudja kitől vásárolta és kinek adta el az élelmiszert, beleértve a termelés során felhasznált (alap)anyagokat is. Az élelmiszer vállalkozónak ki kell alakítani és be kell vezetni olyan eljárást, amely lehetővé teszi a termékek nyomon követhetőségét, valamint biztosítania kell a nyomon-követéssel kapcsolatos adatokhoz történő hozzáférését. Biztosítani a kell a termékek megfelelő jelölését és nyilvántartását, hogy azok nyomon-követhetősége megvalósulhasson. [4] A HACCP, mint jogszabályi előírás A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszere, amely tudományosan megalapozott és módszeres rendszer, az élelmiszer biztonságáról való gondoskodás érdekében megállapítja a jellemző veszélyeket és kijelöli a szabályozásukra szolgáló intézkedéseket. [6] A 90-es évek elején a FAO/WHO Élelmiszerkönyv Bizottsága (Codex Alimentarius) a felmerült élelmiszerbotrányok miatt az egészségügyi kockázatok csökkenésére dolgozta ki és tette ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés közzé a HACCP rendszert. (Juhász et.al 2010, Szabó 2010) Ez az eljárás tulajdonképpen az "Élelmiszer- higiéniai alapelvek (General Principles Of Food Hygiene) CAC/RCP 11969"[2], amelyet először 1997-ben, majd 1999-ben és 2003.-ban módosítottak. [1] A HACCP rendszer bevezetése globális szinten számos országban élvez legtöbbször jogszabálylyal is megerősített kormányzati támogatást. Alkalmazása az Európai Unióban 1998 decemberétől, Magyarországon 2004 májusától kötelező erejű, mind az élelmiszer előállítók, mind a feldolgozók részére. (Juhász et al., 2010, Koppány, 2008) Szerbiában az Élelmiszer-biztonsági Törvény [4] tette kötelezővé a HACCP alkalmazását, de nem hivatkozta meg a Codex Alimentarius általános élelmiszer-higiéniai alapelvek szabványát. (Az Élelmiszerkönyv Bizottság Általános élelmiszer-higiéniai alapelvek szabványa ugyan nem foglalkozik a nyomon-követhetőséggel, viszont az 5.8.-as fejezetében a termék visszahívással kapcsolatos tevékenységeket határozza meg, amelynek a hatékony megvalósításához elengedhetetlen a termékek nyomonkövethetősége. Az élelmiszerkönyv bizottság a nyomon-követéssel kapcsolatos ajánlásait a "Principles for traceability/product tracing as a tool within a food inspection and certification system" [2] szabvány keretében határozta meg, ami viszont már nem épült be az egyes országok jogi szabályozásába.)

A FŰSZERPAPRIKA FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÁLTAL ALKALMAZOTT ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ISO 9001 Az ISO 9001 szabványban foglaltak a minőségi rendszerek különböző elemeire nézve olyan általános útmutatást adnak, amelyek bármely iparágban alkalmazhatóak, így az élelmiszer feldolgozás során a működés szabályozásához is jó alapot biztosít a szabvány alkalmazása. Ma már alapnak tekinthető az ISO 9001-es minőségirányítási rendszer megléte, (Katona, et


al., 2011) amelyekre a későbbiekben más irányítási rendszerek is rá építhetőek. Az ISO 9001 szabvány célja a minőségirányítási rendszerekkel szemben támasztott minimális követelmények rögzítése, amellyel a szervezet elsődlegesen a vevői követelmények teljesítését biztosíthatja (Koczor, 2002). A szabvány 7.5.3.-as pontja foglalkozik az azonosítással és a nyomon-követhetőséggel, mely szerint: " Ahol helyénvaló, a szervezetnek azonosítania kell a terméket megfelelő eszközökkel végig a termék előállítás során. A szervezetnek azonosítania kell a termék állapotát, figyelembe véve a figyelemmel kísérésre és mérésre vonatkozó követelményeket mindenhol a termékelőállítás során. Ahol a nyomonkövethetőség követelmény, ott a szervezetnek szabályozni kell a termék egyedi azonosítását és a feljegyzéseket meg kell őrizni." A szabvány 8.2.4.-es pontja értelmében "a szervezetnek figyelemmel kell kísérnie és mérnie kell a termék jellemzőit annak igazolására, hogy a termékre vonatkozó követelmények teljesülnek. A feljegyzéseken fel kell tüntetni a vevőnek történő kiszállítást." [7] ISO 22000 A 2000-es évek elején megjelent az igény egy auditálható szabvány kidolgozására, amely az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feltételrendszert tartalmazza. Ennek eredménye képen az ISO Nemzetközi Szabványügyi Testület 2005ben hagyta jóvá az ISO 22000:2005 „Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer” szabványt. A szabvány azzal a céllal készült, hogy a FAO/WHO Élelmiszerkönyv Bizottsága által kidolgozott, és ma már a világ számos országában kötelezővé tett HACCP rendszer akkreditáltan tanúsítható legyen (Juhász et al., 2010; Szabó, 2010). A szabvány 7.9.-es pontja a nyomon-követési rendszerről szól, amely a következőket határozza meg:" A szervezetnek nyomon-követési rendszert kell létrehoznia és alkalmaznia, amely lehetővé teszi a terméktételek azonosítását és kapcsolatuk megállapítását a nyersanyagtételekkel, a feldolgozás és a forgalmazás feljegyzéseivel. A nyomon-követési rendszernek alkal-

211

Kovács Vilmos – Kovács Sárkány Hajnalka - Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika … masnak kell lennie a közvetlen (be)szállítóktól beérkező anyagok és a végtermékek elsődleges áruterítési útjának azonosítására. A nyomon követhetőségről készült feljegyzéseket meghatározott időtartamig meg kell őrizni a rendszer értékeléséhez, lehetővé téve ezzel a potenciálisan nem biztonságos termékek és a visszavont termékek kezelését. A feljegyzéseknek összhangban kell lenniük a jogszabályi és vevői követelményekkel, és azok, például a végterméktétel azonosításán alapulhatnak." [8] ISO 22005 Ugyan nem tanúsítható szabványról van szó, mégis jó alapot nyújt a nyomon-követési rendszerek kidolgozásához. Az ISO 22005:2007 szabvány címe: Nyomonkövethetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános elvek és alapkövetelmények a rendszer tervezéséhez és bevezetéséhez. A szabvány követelményei szerint a nyomonkövetési rendszer általános célja: 1. az élelmiszerbiztonsági és/vagy minőségi célok támogatása, 2. a hatóságok speciális igényeinek a kielégítése, az élelmiszer történetének, származásának maghatározása, a termék visszavonásánál a támogatása, 3. a felelős szervezetek azonosítása az élelmiszerláncban, 4. a termékre vonatkozó specifikus információk ellenőrzésének az elősegítése, információk eljuttatása a felelősök és a fogyasztók számára, 5. a helyi, a regionális és a nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak való megfelelés, 6. a szervezet hatékonyságának, termelékenyégének és gazdaságosságának a növelése. [9] IFS A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) és a francia társszervezet (FCD) tagjai International Food Standard (IFS – Nemzetközi Élelmiszer Szabvány) néven megfogalmazták a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági szabványt a

212

kiskereskedők saját márkanév alatt forgalmazott termékeire vonatkozóan. A szabvány 4.18.-as pontjának a megnevezése:"Nyomonkövethetőség, beleértve a GMO és allergén nyomon-követést is". A szabvány a következőket határozza meg: "Nyomonkövetési rendszert kell létrehozni, mely képes a késztermék tételek és az ahhoz kapcsolódó nyersanyag tételek, a közvetlen érintkező csomagolóanyagok, és a tervezetten, vagy nem tervezetten közvetlenül érintkezésbe kerülhető csomagolóanyagok azonosítására. A nyomonkövetési rendszernek tartalmaznia kell minden vonatkozó gyártási és disztribúciós feljegyzést. A nyomon-követhetőséget biztosítani és dokumentálni kell a vevőnek történő átadásig. A vissza irányú nyomon-követési feljegyzéseknek (a gyártási helyektől a vevőkig) elérhetőnek kell lenniük. A dokumentumok átvizsgálási időkeretének összhangban kell állnia a vevő elvárásaival. A nyomon-követésnek alkalmasnak kell lennie a késztermék tételek és a termékjelölések összekapcsolására. A nyomon-követési rendszert kellő gyakorisággal, de legalább évente és bármilyen nyomon-követési változásnál tesztelni és dokumentálni, valamint ahol szükséges, aktualizálni kell a mindkét irányú nyomonkövethetőség igazolására (alapanyagtól a kiszállított termékig, a kiszállított terméktől az alapanyagig), beleértve a mennyiségi nyomonkövethetőséget is. A teszt eredményét dokumentálni kell. A nyomon-követhetőséget a gyártás minden fázisában biztosítani kell, beleértve a folyamatban lévő gyártást, az utókezeléseket és a visszadolgozásokat is. A félkész vagy késztermékek jelölését akkor kell elvégezni, amikor a termék ténylegesen csomagolásra kerül, biztosítva a termék világos nyomonkövethetőségét. Amennyiben a termékeket egy későbbi időpontban látják el jelöléssel, akkor az átmenetileg tárolt termékeket speciális tételjelöléssel kell ellátni. Az eltarthatósági időt mindig az eredeti gyártási dátumtól kezdve kell megállapítani. Ha a vevő igényli, a gyártási tételt reprezentáló, azonosított mintákat kell megfelelő állapotban megőrizni a termék eltarthatósági idejéig (fogyaszthatósági/minőség-


Agrár- és vidékfejlesztés megőrzési idejéig) és szükség esetén azon túl is egy meghatározott ideig." [5]

NYOMONKÖVETHETŐSÉG A FŰSZERPAPRIKA FELDOLGOZÁSBAN Az Európai Unió új élelmiszertörvényének egyik alapelve a termékek nyomon-követése (traceability) a farmtól az asztalig, azaz az élelmiszerlánc legkezdetibb pontjától egészen a fogyasztóig (Szeitzné, 2007), ezt az alapelvet a szerbiai jogi szabályzás integrálta a jogrendjébe. Ennek értelmében a fűszerpaprika feldolgozó vállalatoknak is be kell vezetni egy olyan eljárásrendszert, amely biztosítja a termék nyomon-követését. Ennek alapfeltétele a pontos jelölés és a feljegyzések készítésének szabályozottsága, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ismerve a fűszerpaprika előállítás technológiáját kijelenthető, hogy mindezt nem olyan könynyű megoldani. Az egyes termelőktől beérkezett fűszerpaprika tételeket külön-külön meg kell jelölni. A gyakorlatban a feldolgozók leggyakrabban a fűszerpaprika "rónákat" egy

táblára illesztett feljegyzéssel jelölik meg, amely tartalmazza a beszállító nevét és a beszállítási dátumot, tehát ez képez a továbbiakban egy tételt. A szárítás alkalmával minden ilyen tételt egymástól elkülönítve dolgoznak fel (a szárítószalagon egy-két méternyi helyet hagynak el). Az esetlegesen visszadolgozott tételek jelölését feltüntetik azon a feljegyzésen, ahová felvezették a napi tétel-azonosító(ka)t is. A durva aprítás alkalmával minden zsák/raklap azt a jelölést kapja, amellyel meg volt jelölve nyerspaprikaként is. Amennyiben a nyomon-követésért felelős személy új tételszámot oszt ki, abban az esetben a "régi" jelölés(eke)t össze kell tudni vezetni az új tétel számmal, azaz meg kell tudni határozni azt, hogy mely régi tételek kerültek az új tételszám alá. A feldolgozás során a termékeknek jelölteknek kell lenniük. A fűszerpaprika egyneműsítése során fel kell jegyezni azokat a tételszámokat, amelyek az új tételt képezik, valamint az új tételszámot. A kiszállítás során a tételszámnak szerepelnie kell a termék csomagolásán. A cég dokumentációjában szerepelnie kell annak, hogy mely gyártási tételeket hova szállították ki.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.]

[5.] [6.]

[7.] [8.]

[9.] [10.]

Codex Alimentarius: Principles for traceability/product tracing as a tool within a food inspection and certification system CAC/GL 60-2006. Faragó J.:„Vitamin” Horgos, Birografika, Szabadka, 1997.. Juhász A., Darvainé Ö. E., Jankóné K. Gy.: Minőségi rendszerek szerepe a hazai élelmiszergazdaságban, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest 2010. Katonka L., Nagy T., Gályász J.: II. Minőségügyi rendszerek a mezőgazdaságba, Juhász Cs.(szerk.) Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001. Koczor Z.: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, TÜV Rheinland InterCert Akadémia Üzletág. Budapest, 2002. Koppány Gy.: A HACCP rendszerek alkalmazásának tapasztalatai a takarmánykeverő üzemekben. Az ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszer perspektívája, XVI. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia Tihany, 2008. Szabó J.: MSZT minőségi észrevételek kézirat, MSZT 2010. Szeitzné Szabó M.: Az élelmiszer-biztonság helyzete és jogi szabályozása az Európai Unióban. [In: Balla Cs., Siró I. (szerk.) Élelmiszer-biztonság és minőség 1 Alapismeretek] Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2007. Tanács L.: Élelmiszeripari áru –és anyagismeret Főiskolai jegyzet 2003. [1] Codex Alimentarius: http://www.codexalimentarius.org/standards/list-of-standards/


213

Kovács Vilmos – Kovács Sárkány Hajnalka - Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika …

[11.] [12.] [13.] [14.]

[15.] [16.] [17.]

214

[2] Codex Alimentarius Principles for traceability/product tracing as a tool within a food inspection and certification system CAC/GL 60-2006. [4] Élelmiszer-biztonsági Törvény -Zakon o bezbednosti hrane ("Sl. Glasnik RS", br. 41/2009). [5] IFS Food: Szabvány az élelmiszer termékek minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági auditálásához 6. verzió, 2012. január. [6] Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-1/1969 számú irányelv A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója. [7] MSZ EN ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2008) [8] MSZ EN ISO 22 000:2005 Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelmények (ISO 22000:2005) [9] MSZ EN ISO 22005:2007 Nyomonkövethetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános elvek és alapkövetelmények a rendszer tervezéséhez és bevezetéséhez (ISO 22005:2007) szabvány.



Béla Oláh

Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012 Oláh Béla: Korai érésű kukorica hibridek 2012. évi összehasonlítása a termésátlag függvényében Summary The main goal of this scientific paper is the comparison of outstanding hybrids of the three largest, world-leading maize hybrid seed developers and suppliers (Monsanto, Pioneer and Syngenta) in function of the average yield and grain moisture. The author’s investigations were executed on a 600 hectare farm in the south of the Békés County in the extreme drought year of 2012. The examined hybrids were the DKC 4590 (FAO 360), the P9494 (FAO 390) and the NK Lucius (FAO 330). All three hybrids fall under the early maturity group (FAO 300-399). Keywords: maize hybrid, seed producer, drought, average yield, grain moisture


6,569

6,497

2009

2010

2011

3,732

3,999

6,395

7,465

6,816

3,959

5,076

4,179

Kulcsszavak: kukorica hibrid, vetőmag-előállító, aszály, termésátlag, szemnedvesség

7,557

Two years ago, the country's corn production fell low due to the extreme drought similarly to the situation in 2007 (Figure 1).

7,001

Jelen tudományos munka a világ három legnagyobb, vezető kukorica hibrid vetőmagnemesítő és forgalmazó vállalatának (Monsanto, Pioneer, 8 illetve Syngenta) egy-egy kiemelkedő 7 hibridjét hasonlítja 6 össze. Mivel a hibri5 dek megválasztása4 kor fontos szempont 3 a termőképesség és 2 a vízleadó képesség, így a dolgozat szin1 tén ezek függvényé0 2000 2001 2002 2003 ben vizsgálja az eredményeket. A szerző kísérletei a 2012-es, rendkívül aszályos évben egy több száz hektáron gazdálkodó délbékési családi vállalkozásnál készültek. A vizsgált hibridek a DKC 4590 (FAO 360), a P9494 (FAO 390), valamint az NK Lucius (FAO 330) voltak. Mindhárom hibrid a korai éréscsoportba (FAO 300-399) tartozik és technológiai szempontból is ugyanazt kapta. 6,246

INTRODUCTION

Average yield [t/ha]

ÖSSZEFOGLALÓ

2004

2005

2006

2007

2008

2012

Fig. 1. The national average yield of corn per year [8] In 2012, the yield level was dramatically low (3.98 t/ha) because of the combined impact of the extremely low precipitation (- 96 mm), and higher (+ 1.4°C) average temperature compared to the long term mean. But the seed producers do their best to produce hybrids suitable to Hungary's climate and soil conditions.

215

Béla Oláh - Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012 In our country Pioneer, Monsanto and Syngenta play the main role in corn seed distribution market. In Hungary about one third of all sown seeds were Pioneer hybrids for many years, the second ranking was Monsanto slightly behind with the results of over 30%, and Syngenta came third with a stable approx. 12 per cent [9]. All these three multinational companies have their own seed plants in our country in order to meet the growing Hungarian and EastEuropean needs. Figure 2 shows the corn seed market share in Europe [11].

Fig. 2. Corn seed market share in the EU Source: Kleffmann Corn Panels In our country, with regard to corn hybrids, the FAO 300 maturity group is the dominant (because these suit best the Hungarian climatic conditions) therefore they became the author's choice of hybrids for early maturity (FAO 300399). The varieties tested were DKC 4590 (Monsanto), NK Lucius (Syngenta) and P9494 (Pioneer). Nowadays in Hungary only about 2% of the total agricultural area – and within the corngrowing sites too – is irrigated (about 100,000 hectares). Among the 28 EU Member States, Hungary ranks the 26th regarding the size of irrigated areas. Therefore, this research was also conducted in dry conditions.

216

EXAMINED HYBRIDS DKC 4590 DKC 4590 belongs to the FAO 360 maturity group. It represents a new genetic line, which provides high performance. It is able to produce a stable, top yield. It is a hybrid for the extreme climate of East-Europe selected on the basis of the breeding experiments by Hungary and neighbouring countries. Medium-tall plants with strong stalks that are not liable to lodge. The imposing (long, wellfertilized, cylindrical) ears hold out the promise of outstanding yield at first sight. Grain type: dent. It tolerates the stress well during the whole growing season. It has outstanding stability in terms of weather and production site. It produces excellent yields in both drought and wet years. Its all important qualities are between the best in its maturity group. It was the most stable high yield potential hybrid in the previous three years by the independent experiments and the farmers' experiences as well. DKC 4590 has excellent productivity and yield stability, which was confirmed in the years with different amounts of rainfalls. It was able to produce a balanced yield in the extremely wet year of 2010 and in the drought year of 2011, too. In 2011, it was the 6th most favourite hybrid in Hungary, its growing area was about 40,000 hectares (more than double large than in 2010). This hybrid performed also excellently in the comparative small plot examinations in year ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés 2011, proved its excellent drought tolerance (under such stress conditions – after ranking third in 2010 – its average yield exceeded those of the competitors by 1.5 t/ha, with equal grain moisture content): -

-

maize hybrids (on small plot, postregistration, comparative variety) trials by the Grain Producer’s Association-Hungary and the Hungarian Seed Association (GOSZVSZT) – it ranked first in the early maturity group; TOP 20 trials by Hungarian Maize Club (MKK) – ranking third in FAO 300 maturity group [5].

NK LUCIUS It is an outstanding productivity hybrid. It belongs to the lower third of the FAO 300 maturity group. This is the most important variety of the Syngenta’s hybrids. Its growing area was more than 40,000 hectares in 2011. It has a thick, strong stalk and smaller height than the average. Its root is strong, not liable to early root-lodge. During maturing the husks become loose. Kernels are deeply set and easily shelled, the cobs are slim. The number of grain rows amount to 16-18, sometimes 20, but sometimes there are 22 rows on the cob under better circumstances than the average. This hybrid has shown excellent yield stability in different years. Its high productivity and good adaptability was proved in both small plot trials and large scale experiments. It is recommended for every production site and with different soil types. NK Lucius has very fast drying down capacity. In 2006, the hybrid excelled with its high yield and low grain moisture at harvest under good growing conditions. Its good drought tolerance was demonstrated in the droughty year of 2007. On small plot trials conducted by Central Agricultural Office (MgSzH), it ranked first in the FAO 300 group in 2008. Lucius ranked first regarding both the absolute ranking and the yield–grain moisture ratio in its group. In the examination carried out by the Hungarian Maize Club (MKK) it ranked 5th in the total ranking and second in the early maturity group. ECONOMICA 2014 3. szám

It showed outstanding efficiency in the product development trials too [4]. P9494 Its FAO number is 390, ripening at the end of the 300 maturity group, record yielding, typically dent maize hybrid. It has favourable agronomical characteristics, its root and stalk is strong. Ears grow low on the stalks. It has excellent drought tolerance and fast moisture release. P9494 has large, deep set grains. It has specifically large grain with high specific weight. There are often 18 grain rows on the big, thick cylindrical ears. This hybrid has very good adaptability to production sites and weather conditions. It ranked first in its maturity group in the state examinations by the Central Agricultural Office (MgSzH) in 2008. Its yield exceeded the average of standard hybrids by more than 1 tonne. Its high yield stood out from its competitors in the product development trials too. In the dry and warm year of 2009 (in the second year of the registration procedure in Hungary) it ranked first again in its group and its yield exceeded the average of the standard hybrids by 800 kg in the official registration trials (MgSzH). Naturally, it gave the highest yield in the FAO 300 group also in Pioneer’s own trials. In the first year of its purchase (2010) it was among the hybrids grown in the ten largest growing areas in Hungary. In 2010, as a stateregistered hybrid, P9494 got into the postregistration trials where it ranked first in the wet year too, exceeded again those of the competitors by significant difference in the FAO 300 group. It ranked second in 2011. Beside high yield it can be characterized by very fast drying down. Its water loss is typical of the middle of the maturity group contrary to its FAO number [3].

THE WEATHER OF 2012 After a record dry year, 2012 also proved to very dry for our country. Similarly to the situation in 2011, a large part of the year 2012 we could also characterize by the drought. Two

217

Béla Oláh - Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012 months, March and August were also record dry, coupled with severe frosts in February and with long-term heat waves in summer (we went through four heat wave periods). The extreme weather (drought, heat) took a heavy toll on agriculture. Knowing the national average yield (Figure 1) it does not seem correct,

that the year 2011 is listed in the drought years, because the rainfall from the previous year was stored in the soil, and the maize was able to utilize that [6].

Country wide averages (2012/long term mean) 25

23,2

180

23,1

160

Monthly mean temperature [°C]

20 16,7 15

120 15,5 10,9

10,2

10

72 59 60

5

140

18,1

20,3

15,6

11,8 10

20,3

18,5

46

58

63 64

33

47 41

80 60

62

55

100

42

7,6

0

40

Monthly mean precipitation [mm]

21

20 0

April

May

June

July

August

Sept.

1971-2000 average precipitation

Precipitation of 2012

1971-2000 average temperature

Temperature of 2012

Oktober

Fig. 3. Meteorological factors in maize breeding time Temperature In 2012, the mean temperature was higher than the long term mean temperature – except only in February (this month proved extremely cold) and in December. June and August proved to be the fourth warmest June and August since 1901 while July was the warmest July ever measured. Overall, the summer of 2012 was the second warmest summer of the past 112 years (only preceded by the summer of 2003), and this year was the fourth warmest year. The number of heat days (when the maximum temperature exceeds 30°C) recorded more than double than the national average (49 instead of 20). However, we can see the biggest difference in the number of hot days (above 35 degrees): 12 hot days were recorded instead of the usual one. During the summer we have experienced numerous long spells of hot weather as well. There were four heat waves with 27°C daily mean temperature or higher, within 24 heat

218

wave days, which is the highest number recorded within a year [1].

PRECIPITATION According to the data of the year before last that was a very dry year. We can characterize the first nine months of 2012 as severe drought – also several negative records were beaten, and only in two months, in May and in July, was the precipitation similar to the precipitation percentage of the normal 1971-2000 period. Two extraordinary extremes can be highlighted: the precipitation of March and August were far below the average value, extremely little rain fell across the country during these two months. In March only 6% (2 mm) of the average precipitation fell; with this March became the driest March of the past 112 years. A similar thing happened in the eighth month as well: with 14% (7.6 mm) of the average precipitation levels, the August of 2012 became the driest August since measurements started. ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés Based on the amount of precipitation and the data on heat and hot days, it can be established that our weather was extremely droughty in 2012 [7].

RESULTS The investigations were executed on a 600 hectare farm in the south of the Békés County. The first table shows the acreage, the yield and the moisture content at the time of harvesting of some hybrids. Figure 5 shows the average yields, which is calculated based on the first table’s values in function of grain moisture [10].

Fig. 4. Precipitation, summer 2012 [2]

Table 1. The acreage, product yield and moisture per table of the varieties examined

grain moisture [%]

12,5 DKC4590 Table 1 4,08

12

AVERAGE 5,2

11,5 11

P9494 Table 2 8,14 P9494 Table 1 7,95

DKC4590 Table 2 3,67 NK Lucius Table 2,98

10,5 10 2

3

4

5

6

7

8

9

average yields [t/ha]

Fig. 5. The average yields per table of some species in function of grain moisture The indicated values show that, the production site stability of the P9494 hybrid is outstanding, because there is almost imperceptible difference between the two tables. In contrast to this, in case of DKC 4590, there is more than 10% difference between the average yields of the two areas. Moreover, it can be established that the Monsanto hybrid showed very hectic changes within one table in terms of its yields. The P9494 hybrid – according to references in literature – performs above the average espe-


cially in stressful years, like the one experienced two years ago. Its excellent stress tolerance was pulled through in critical periods (dry periods), and beat all its rivals with yields in excess of 8 tons (8.03 t/ha) found in this investigation. DKC 4590’s average yield (3.95 t/ha) was just less than half of the Pioneer’s performance and it corresponded to the average yield found in Hungary. On the whole it can be stated that the performance of this type was a big disappointment to the author.

219

Béla Oláh - Comparison of early maturity maize hybrids in function of the average yield in year 2012 Lucius, contrary to the expectations, did not confirm anything from the previous experiments where it showed a great performance. It reached only an extremely weak average yield (2.98 t/ha) from 33.6 hectare cropland. The lowest yield per hectare was performed by Syngenta’s top hybrid type yielding not more than 37% of the P9494 hybrid and only threequarters of DKC 4590. However, the grain moisture of Lucius – although not significantly – was lower (its water loss is really faster) than the other species, even though in year 2012 it turned out a disadvantage, because of the low water high shatter loss arising at harvesting. 12

11,8

11,5

10 8

10,4 8,03

6 4

3,95 2,98

2 0

P9494

DKC4590

NK Lucius

Fig. 6. The aggregated average yield and grain moisture of some species It should be also noted that the flowering of the stands and the grain setting were in progress when the hot days arrived. The heat stress, which all three hybrids were exposed to, caused a significant yield depression. All of this is well reflected in 5.2 t/ha average yield, too. On further investigation with the values obtained, perhaps it could be established that in such extreme drought years, varieties with higher FAO numbers flatter higher yields, but for instance in this very same farm DKC 5007 (FAO 450) Monsanto hybrid (belonging to the medium-early maturity group) reached just 7.26 t/ha performance, wherewith it outranked DKC 4590 (FAO 360), but could not exceed the performance of P9494. Naturally, the average yield of previous years (in year 2011, at the same farm Lucius yielded

220

9.5 q/ha, while Dekalb reached 11.5 q/ha results) cannot be compared with the values of the year 2012 (Figure 6), but these differences should not be merged into one same maturity group and with the same conditions. It would be interesting to compare these varieties in completely different weather conditions, so the investigation certainly will continue this year.

CONCLUSIONS The experiences of the year 2012: for a lot of things we cannot find a logical explanation. We can describe that the fields were not irrigated, so the only water source was the natural rainfall; till the end of September in that area reached only 300 mm. We have to add, however, that there was a critical average yield [t/ha] lack of rain two years earlier; on an grain moisture [%] average the deficiency of moisture was 200-250 mm. Therefore the nutrient utilization was not optimal, and in this respect the fertilization effect was infinitesimal. Maybe it can be established that the hybrids’ drought-tolerant feature differs from the figures given in their catalogue. Obviously, it is not indicated which of these hybrids were tested for that extremely dry and hot weather, too. While the spring emergence was trouble-free (sowing time was between 14-18 April, all hybrids were sown with a density of 73,750 plants per hectare, sowing distance was 75 cm), the plants came up at the same time, but there was one control plot, which was not treated with micro-granular starter fertilizer. To tell the truth, between the emergence and the development of the maize, visible, measurable differences did not arise. It should be noted, however, that the region was hit by an exceptional moth infection and the protection applied resulted only in partial success in that year. Furthermore, during the harvest (hybrids could be harvested between 15-22 September) the unusual dry maize grains ECONOMICA 2014 3. szám

Agrár- és vidékfejlesztés required very careful attention, because these grains could easily crackle, which can cause and did cause significant or measurable losses. Naturally, because of the moth damage cautious harvest was called for and therefore the ears did not fall out prematurely from the adapter. With this information available, growers will be smart enough to choose the technology and type of hybrid to buy for the next years. In the neighbouring area there were farmers who did not buy top hybrids, did not apply intensive technology and their yields were not worse than the averages described here. Thus the question arises, which hybrid type and technology will be chosen for long-term use?

SUMMARY We should not forget that our country has changeable and sometimes extreme weather conditions. In year 2012, the exposure of our agriculture to extreme conditions became visible, which can be mitigated with only one option, namely water management including the expansion of irrigation capacity. In those years when there were excess high temperatures but serious lack of precipitation did not occur, lower yield-depression was caused by the heat. Furthermore, at selection of the maize hybrids mentioned above – the economical cultivation is basically tampered – productivity and drying down capacity in addition to the yield safety, predictability, stability and also some species’ stress tolerance became more important, which became a main attribute again two years ago.

REFERENCES [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

[11.]

http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_eve k_idojarasa/ http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evs zakok_idojarasa/ http://hungary.pioneer.com/Termékajánlat/Kukorica/FAO300399/P9494FAO390.aspx http://www3.syngenta.com/country/hu/hu/szantofoldi_vetomagok/novenyeink/kukorica /NKLucius.aspx Kukorica vetőmag ajánlat 2012 – Dekalb katalógus Pákozdi I.: Kihagyhatatlan Pioneer hibridek, AgroNapló 16. évf. 1. sz. 2012. január, Kiadó: Zsigmond Kft. p. 22-24. Széll E., Szél S., Makra M.: A 2012. évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában, Agrofórum Extra 47. 2012. december, p. 40-45. FAOSTAT database: Maize in Hungary, http://faostat.fao.org László R.: Egy vetőmagelőállító üzem feldolgozási folyamatának logisztikaorientált felülvizsgálata, Szakdolgozat, Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2011. p. 71. [konzulens: Oláh B.] Oláh B.: Korai érésű kukorica hibridek 2012. évi összehasonlítása a termésátlag függvényében, Műszaki Tudomány az Észak-kelet Magyarországi Régióban 2013, Debrecen, 2013. p. 308-316. KWS vetőmag ajánlat 2014. http://www.kws.de/global/show_document.asp?id=aaaaaaaaaaomfiu


221

Vathy Veronika - Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei…

Vathy Veronika

Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei, környezetre gyakorolt hatásai Veronika Vathy: The reasons of bee population’s decrease, its expected consequences, its effects on the environment Summary Scientific studies prove that the bee population is showing regressive tendency worlwide. It is important to protect the bee families of the Hungarian bee masters together with the high quality bee products thereby protecting our environment and our lives. Preventing the problem is the most important objective. Already there are some taken actions to reduce or restrain the devastation of the bee population. A good example is the prohibition of some insecticides and seed dressings as well as the raising possibilities of the GMO vegetables in Hungary controlled by laws. Besides of this the right number of the quality bee pastures must be ensured. Using all the mentioned ones and the appropriate knowledge the growth of the bee population can be assured in the future as well. In my dissertation I’m looking for the reasions that could cause the reduction of the bee population, analyzing the possible effects and providing suggestions to find a way to balance the negative impacts. Keywords: bee population, protection, negativ impacts

ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

A kutatások bizonyítják, hogy a méhállomány világszerte csökkenő tendenciát mutat. Nagyon fontos, hogy a magyar méhészek méhcsaládjait és a magyar minőségi méz-termékeket megóvjuk, ezáltal a környezetünket, „életünket” is. A probléma megelőzése a legfontosabb. Már vannak lépések annak érdekében, hogy méhállomány pusztulását megakadályozzuk és csökkentsük. Ezek közé tartozik, a bizonyos rovarölő-csávázó szerek, használatának betiltása, valamint a Magyarországon a GMO-os növények termesztésének törvényi korlátozása. Ezen kívül biztosítanunk kell a méhek számára a megfelelő méhlegelőt. Mindezek és megfelelő tudás használatával a jövőben is tudjuk biztosítani a méh állomány növekedési tendenciáját. A dolgozatomban a méhállomány csökkenésének okait keresem, várható következményeit vizsgálom, és javaslatokat fogalmazok meg a káros hatások ellensúlyozása érdekében. Kulcsszavak: méhállomány, védelem, negatív hatások

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a méh állomány alakulása, és a méhek egészségügyi helyzete. A jelentősebb növények termékenyítése forog veszélyben, az állományuk csökkenésével. A méhészetekben nagyszámú méhpusztulásokról lehet hallani mostanában. Van olyan méhészet ahol akár 50-100 %-os méhpusztulás következett be. A méhállomány fenntartására, valamint a megfelelő tartására nagyon fontos odafigyelni. Hazánkban az ágazat jelentős szerepet tölt be. A méhészetben dolgozók számára megélhetést nyújt, valamint kiegészítő jövedelmet. Jelenleg mintegy 18.000-20.000 családnak nyújt jövedelmet. Mivel a méhészetből nagyszámú család tartása esetén megfelelő mértékű jövedelemhez lehet jutni, valamint a kiegészítő tevékenységet végzők is kevesebb családdal foglalkozók számára is megélhetést biztosít, ezáltal közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Nemzetgazdasági szinten pedig a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 %-

222


Agrár- és vidékfejlesztés át, valamint az állattenyésztésnek mintegy 3 %át teszi ki. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában. Hipotézisem szerint hazánkban a méhállomány száma csökkent, valamint csökkenő tendenciát mutatnak a jelentősebb méztermelő országok is. A méhcsaládok pusztulása hatással van a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, élelmiszeripari valamint a vidéki élet megfelelő működésére is. A méhek a növények 80%-át porozzák be, főként például a gyümölcsöket, zöldségeket, valamint a legjelentősebb növényeink 70%-át a világon, melyek táplálékunk 90%-át adják. A méhek pusztulása az emberiség számára legalább annyira jelentős következményekkel jár, mint például a globális felmelegedés, vagy az ivóvíz készlet hiánya. A méhek szerepe a beporzásban a mandula esetében 100%-os, az alma és az áfonya esetében 90%-os (SCHULCZ, 2014). Várhatóan a méhek munkája nélkül, teljes pusztulásukkal az emberek számára nem lenne megfelelő mennyiségű táplálék. Ezért fontos foglalkozni a problémával, hogy az ember által okozott természetbeli károkat a lehető legkevesebbre csökkentsük. A csökkenéssel kapcsolatban kiemelten vizsgálom a méhcsaládok pusztulásának következményeit rövid - közép és hosszú távon. Ezután pedig a környezetre gyakorolt hatásaira fektetem a hangsúlyt, mivel méhek szerepe életünk során elengedhetetlen. A célkitűzéseim megvalósításához konkrét feladatokat rendeltem.

ott találhatóak. A másik csoportot az egyéni vállalkozások képeztek melyek 655. 700 darab méhcsaládot tartanak Magyarországon és ebből Dunántúlon csupán 278.100 darabot. Az egyéni gazdaságok során még kiemelkedő térség Észak- Magyarország, ahol 88.900 családot tartanak, valamint az Alföld ahol 260.500 család található. Az Észak- Magyarországon található méhészetek száma azért tekinthető, a többihez képest alacsonynak, mert ott nem tudnak biztosítani egész évben kielégítő méhlegelőt menynyiségű méhlegelőt.

VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA A kutatásom során vizsgáltam az utóbbi idők méhállomány helyzetét hazánkban, valamint a jelentősebb méhtartó országokban. A vizsgálatomban főként a méhállomány számának alakulását vizsgáltam, valamint hazánk méztermelő képességét és a méztermelést befolyásoló tényezőket. Legvégül pedig a méhállomány csökkenésének okait, és a várható következményeket. Hazánk méhészeteinek nagy szerepe van a méztermelésben, az Európai Unióban. A következő diagram mutatja be, hogy milyen arányban termelnek az Európai Unió országaiban mézet.

MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK Magyarország méhállományának alakulása a 2013-as Gazdaságszerkezeti összeírás eredménye alapján két csoportra osztva a következők. Gazdasági szervezetek működési keretein belül 14.700 darab méhcsalád található, ebből 12.100 db család található Dunántúlon. A dunántúli térség nagy méhlegelőkkel rendelkezik ennek köszönhető, hogy a nagyobb méhészetek


1. diagram: Az Európai Unió méztermelő országainak megoszlása 2009 A legnagyobb mennyiséget 16 %-ot Spanyolország termel, 11%-ot Magyarország, 10%-ot Románia, 9%-ot Németország, 8%-ot Franciaország, és 7%-ot Görögország. A diagramon ki-

223

Vathy Veronika - Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei… emelkedő a 39%, bár ezt több ország teszi, a maradék EU-27 országai együtt. Összességében elmondható, hogy Magyarország az Európai Unió méztermelésének 10%- át a második meghatározó országát képezi, a 2009-es évben. Elsőnek a méhállomány csökkenésével kapcso

latban azt tekintettem át, hogy adott országokban milyen mértékű volt a csökkenés. A következő oszlop diagram mutatja be mindezt.

2. diagram: Európai Unióban a méhcsaládok pusztulása 2012/2013 Látható a fenti diagramon, hogy a legnagyobb veszteség a 2012/2013-as évre tekintve Írországba következett be kb. 37%. Kimagasló volt a csökkenés Belgiumban is. Magyarországon pedig 10 %-os volt a csökkenés az állományból. Az állományból általános csökkenés figyelhető meg tavasszal. A probléma nem a beteleltetésből adódó tavaszi elhullások számából adódik, hanem az ember által okozott tényezőkből. Vannak olyan tényezők, melyek kihatnak a méz termelés mennyiségére. A hozamot befolyásolótényezőknek két csoportja van, az egyik csoport az embertől független tényezők, a másik pedig az embertől függő tényezők. A hozam befolyásoló tényezői emberi tényezőtől függetlenül: -

Az időjárási tényezők, ezek nagymértékben befolyásolják a hozamokat, mivel ha a virág virágzása idején nincs megfelelő hőmérséklet, akkor nem mézelnek, tehát a méhek nem tudnak róla hordani.

-

-

környezeti hatás bekövetkeztében ilyen például a hideg, vagy a zsúfoltság megjelenése esetén jelentős károkat okozhatnak, akár az egész állomány megsemmisülése bekövetkezhet. A legjelentősebb vírus a méhek számára a nyúlós költésrothadás, mely megszüntetésére egyetlen megoldás van, abban az esetben, ha későn veszik észre, ez pedig az egész család felégetése, valamint a kaptárok esetében a teljes fertőtlenítés. Vegyszeres védekezésből adódó méhpusztulása (csávázószerek) (2008-ban Németországban a nagyszámú méh pusztulás okának a csávázószerek alkalmazását tekintették. A vizsgálatok során kiderült, hogy minden esetben csávázott kukorica volt a közelben, melynek virágporát gyűjtötték be, és váltak beteggé (I1.).) GMO-s növények hatása (Amerikában vannak jelek arra, hogy a méhek tájékozódási képességét befolyásolja.) Szaktudás nélküli méhészetek létrehozása

Az emberi tényezőből eredő problémák:

A MÉH ÁLLOMÁNY CSÖKKENÉS OKOZTA KÖVETKEZMÉNYEK

- Betegségek, fertőzések A vírus a méhcsaládokon belül, eleinte semmilyen tünetet nem mutat, viszont bármilyen

A méh állomány munkája nélkülözhetetlen nem csak a méztermelésben van jelentős szerepe, hanem a növények beporzásáért is nagyrészt

224


Agrár- és vidékfejlesztés felelősek. Jelentős szerepet tölt be társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi, orvostechnológiai, valamint az egyik legjelentősebb az élelmiszeripari- mezőgazdasági vonatkozásban is. Az élelmiszeripari-mezőgazdasági vonatkozás esetén a növényeink beporzásának körülbelül 80%-ért felelősek, a táplálékunk esetén pedig 90%-os a kitettség mértéke. SCHULTZ (2014) szerint a növénytermesztésben a legjelentősebb növény a mandula, a méhek szempontjából, mivel a beporzása 100%-osan a méhek által történik. Az alma valamint az áfonya beporzását 90%-ban végzik, a maradék 10 %-ért más rovarok felelősek. Ezenkívül az őszibarack (48%-ban), és a narancs (27%-ban) termesztését befolyásolják a méhek. Gazdasági szempontból pedig azért jelentős, mert a növények beporzásával megtermelt termékmennyiségből adódó jövedelem nagysága meghatározó. Világviszonylatban a méhek virágbeporzó munkájának gazdasági értéke évente körülbelül 265 milliárd euró. A méhek védelme tehát gazdasági szempontból is jelentős.

KÖVETKEZTETÉSEK, ÉS JAVASLATOK A kutatás eredménye alapján, jelentős szerepet játszanak a méhek a mezőgazdaságban. Kiemelkedő tevékenységük egyes növényeknél pótolhatatlanok. Környezetvédelmi és gazdasági szempontból jelentős szerepet töltenek be. Az állományukban bekövetkezett nagymértékű csökkenést az ember okozta, és ezt a folyamatot nekünk is kell visszafordítani. A méh állomány csökkenésének megszüntetése érdekében a mezőgazdaságban a rovarirtó szerek esetén méhbarát szerek alkalmazásának előírását javasolnám. A méhek számára fontos, hogy egész évben biztosított legyen a megfelelő

minőségű és mennyiségű méhlegelő. Véleményem szerint fontos lenne az, hogy a nagy mezőgazdasági szerveződéseket arra buzdítani, hogy a területük valamennyi részén olyan növényt termesszenek, ami megfelelő méhlegelőként is alkalmazható. Abban az esetben, ha nem figyelnek oda megfelelő módon az állományok egészségügyi állapotára, akkor nem csupán saját állományuk betegedhet meg és pusztulhat el, hanem a környező vidéken lévő többi méhészeti állományt is könnyen átfertőzheti, és azok is megbetegedhetnek. Amennyiben nem változik a csökkenő tendencia a betegségekből, adódóan a méhállomány nagy része elpusztulhat, hasonlóan igaz növényvédelmi vegyszeres védekezés következtében történő méhállomány csökkenésére is.

ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás során kiemelkedő volt annak szerepe, hogy a legnagyobb pusztulást az emberek idézik elő különféle beavatkozásokkal a környezetbe. A méh állomány életére kihat a GMO-s növények termesztése, ezzel kapcsolatban, Amerikában úgy vélik, hogy a tájékozódási képességüket vesztik el a méhek. Amerikában nagymértékű a méhek létszáménak csökkenése, többnyire a vegyszerekre vezethetőek vissza. Fontos az, hogy aki mezőgazdaságban dolgozik, úgy gondozza a növényeit, hogy azáltal más élőlényt ne pusztítson el, ezért fontos esetünkben a méh kímélő vegyszerek alkalmazása. Mindezek mellett szükséges kialakítani a meglévő méhlegelők mellett olyan ültetvényeket a méhek számára, mely akár egész éven át tartő hordási helyet biztosít számukra. A méhek jelentősége az élelmiszereink előállításában is nagyon jelentős, ebből kifolyólag, fontos az, hogy megvédjük a jelenlegi állományt.

SZAKIRODALOM: [1.] [2.] [3.]

MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2013-2016 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2014/01/20140104.html Schulcz Antal (2014): Tömegesen pusztulnak a méhek, veszélyben a méz, az alma és a mandula is, http://vs.hu/tomeges-mehhalal-es-vilagvege-0517


225

Tallózó

Tallózó Új rovatot indítunk – Tallózó címmel. Folyóiratunk küldetésében szereplő tudománynépszerűsítés megvalósításának új formáját vezetjük be, a társlapok bemutatását, recenziók közlését, kölcsönösen növelve a partner lapok szerzői kutatásainak közzétételi lehetőségét. Az elsőként bemutatkozó tudományos folyóirat a Tájökológiai Lapok (Journal of Landscape Ecology, A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kiadványát 2003-ban alapította a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet és a Tájökológiai Tanszék. A főszerkesztők köszöntője szerint: „A környezetünkben bekövetkezett változások egyre sürgetőbben igénylik figyelmünket. A jövő szelét is érezve rendkívül fontos a közvetlen környezetünket megváltoztató folyamatokat minél jobban megismerni, minél többet tudni a törvényeiről és minél gazdagabb ismeretanyaggal rendelkezni a változások jövőbeli hatásairól. Ez a figyelem viszont elképzelhetetlen a természetet, a környezetünket komplexebb módon is figyelemmel kísérő tudományos nyomon követése nélkül. Ez az oknyomozó, ismeretanyagot gyűjtő, adathalmozó és a válaszra váró figyelem nélkülözhetetlen eleme annak a folyamatnak, aminek megismerése fontos a kíváncsi, de a környezete iránt felelős és jövőjét is féltő ember számára. Jelen világunkban új tudományterületek alakulnak ki. Az alapkutatások tovább fejlődtek, és a környezetünket egységesebben kezelni akaró területek is lendületes kibontakozásnak indulnak. Ezekben a munkákban a táj megismerése, védelme, szerepe jelentősen megnőtt.

A tájökológia, mint szintetizáló tudáson alapuló tudományterület és a hozzá szorosan kapcsolódó diszciplínák fejlődésében - alapvetően a táj egészével kapcsolatos kutatásokban - kíván közreműködni 2003-ban indult folyóiratunk. Lapunkban lehetőséget kínálunk a kutatók új eredményeinek megjelentetésére, magyar vagy világnyelven történő publikálásra.

226


Tallózó Olyan áttekintő tanulmányokat, összefoglaló munkákat is szívesen látunk, amelyek segítséget jelenthetnek a tudományos eligazodásban. A szakterület tudományos fórumain elhangzott előadások kivonatait vagy összefoglalóit is közreadjuk, szándékaink szerint segítve ezzel a gyorsabb információáramlást, a tudományos tájékoztatást és az együttműködéshez szükséges partnerek munkáinak bemutatását, felsorakoztatását. A kéziratok befogadásánál a tudományterület a meghatározó, és nem a földrajzi hovatartozás. A földrajzi határok nem jelenthetnek akadályt - különösen a Kárpát-medence térségében -, ezért megkülönböztetett figyelemmel várjuk a határainkon túli írásokat is. Folyóiratunk létrehozásában sokat segített az a szakmai igény, amely sokszor a mostani lehetőségekhez képest - az eredmények közlése érdekében - több fórumot kíván teremteni. Az évente kétszer megjelenő Tájökológiai Lapokban közölt cikkek eddigi száma és minősége alapján reméljük, hogy hozzájárulunk a tájökológia további fejlődéséhez.” Következő lapszámunkban néhány kiemelt tanulmány recenzióját fogjuk közzétenni. Dr. Kóródi Márta főszerkesztő


227

Szerzőink

Szerzőink Aleksza László Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Csege Gyula Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Angyal Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

Csumán András, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43.

dr. Angyal Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c.

Dancsokné Fóris Edina Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest, Villányi út 29-45.

Béres András Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Dudás Anita Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

Biró Borbála Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. e-mail: [email protected];

Füleky György Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Bodnár István Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc- Egyetemváros Bótáné Horváth Noémi Debreceni Egyetem GVK, Debrecen 4032, Böszörményi utca 138.

Gál Zsuzsa Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Gáti Péter Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43.

Bujdos Ágnes Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Gáspár Tamás Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

Csáti József Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Gombás Ádám Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

228


Tallózó Gráner Alexandra Asszisztens, Merkating Innovációs és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Kft. 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. Gulyás Miklós Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Győri Attila Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Horváth Szabina Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék; Bethlen István Szakkollégium; Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Horváthné Kökény Annamária Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék; Bethlen István Szakkollégium; Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Jánosi Kitti Hallgató, Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. Jurecska Laura ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1./A Kardos Levente Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43. Kalmár Milán Hallgató Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.


Karlik Máté Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c. Kasza Gyula Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43. Keöd Ágoston Budapesti Corvinus Egyetem, KeTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Kotroczó Zsolt Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Kovács - Sárkány Hajnalka DE Hankóczy Jenő Doktori Iskola, doktorjelölt, [email protected], 70/250 35 43 Kovács Tamás Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti informatika Tanszék, Debrecen Böszörményi út 138. Kovács Vilmos DE Hankóczy Jenő Doktori Iskola, Phd hallgató, [email protected] 70/250 35 43 Lengyel Borbála Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék; Bethlen István Szakkollégium; Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Mátrai Zsolt Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc- Egyetemváros

229

Szerzőink Béla Oláh College of Szolnok, Department of Technology, Agriculture and Economic Analysis, 14 Tiszaligeti sétány, H-5000 Szolnok, Hungary

Szalai Zita Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék

Papp Richárd Zoltán Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettani Tanszék, 3515 Miskolc Egyetemváros A/3.

Szűcs Kinga Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest, Rózsavölgyi köz 3.

Pecsenyánszky Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Földtudományok Doktori Iskola, Debrecen Egyetem tér 1.

Trugly Bence, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

Retek Mihály Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz és jövőkutatás Tanszék Sárközi Edit, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43. Sipos Péter Hallgató Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. Nikolaev-Pasukhin Stanislav, Student Lomonosov Moscow State University, Faculty of Economics, GSP-1, Leninskie Gory, Moscow, 119991, Russian Federation L. Szabó Gábor Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék 4028, Debrecen Ótemető utca 2.-4.

Dr. Túróczi Imre rektor, főiskolai tanár, PhD. Szolnoki Főiskola [email protected] Yulia Miroshnikova First year Master Student, Moscow State (Lomonosov) University, “Economics of the Social Sector” chair Vathy Veronika Debreceni Egyetem, 4032, Debrecen Böszörményi út. 138. Végvári György Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Wass-Matics Heléna Budapesti Corvinus Egyetem KeTK, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

Dr. Szakács Attila Főiskolai docens, Szolnoki Főiskola Kereskedelmi, Marketing és Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14.

230


A SZOLNOKI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents