A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

2012

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................ 3 I. FEJEZET A 2006- BAN ELFOGADOTT ÉS 2010-BEN MÓDOSÍTOTT INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................................ 4 I.1.

A MEGÚJULÁSI STRATÉGIÁBAN DEFINIÁLT STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA...................... 4

I.2.

STRATÉGIAI MENEDZSMENT ÉRETTSÉG-VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................ 4

I.3.

A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET STRATÉGIAI HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI ............................ 4

I.4.

A HAZAI KÖRNYEZET STRATÉGIAI HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI ..................................... 5

I.5.

A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI HELYZETELEMZÉSÉNEK LEGFONTOSABB RÉSZTERÜLETI MEGÁLLAPÍTÁSA ................ 5 I.5.1. I.5.2. I.5.3. I.5.4. I.5.5. I.5.6. I.5.7.

Oktatási tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítások .................................................................. 5 K+F tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítások ......................................................................... 5 Pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások.................................................................. 6 Pályázati forráskihasználásra vonatkozó legfontosabb megállapítások .......................................................... 6 Humán erőforrás gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások .................................................... 6 Nyelvi képzésre és hallgatói mobilitásra vonatkozó legfontosabb megállapítások ........................................ 6 Létesítménygazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások ............................................................. 7

II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS........................................................................................................... 8 II.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 8 II.1.1. II.1.2. II.1.3. II.1.4. II.1.5. II.1.6.

Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása ..................................................................................... 8 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása ................................................................................. 9 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása ............................................................................. 9 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása ...................................................................................... 10 Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása ...................................... 11 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában. ............... 12

II.2. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................ 13 II.2.1. II.2.2. II.2.3. II.2.4. II.2.5. II.2.6. II.2.7.

Képzési portfólió értékelés ........................................................................................................................... 13 A szakmai gyakorlati képzés értékelése ........................................................................................................ 16 Felnőttképzési tevékenységek értékelése .................................................................................................... 18 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése .................................................................................................... 21 Képzési eredményesség értékelése............................................................................................................... 22 Nemzetközi dimenzió értékelése .................................................................................................................. 24 Tehetséggondozás értékelése ....................................................................................................................... 27

II.3. K+F+I TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................... 29 II.3.1. Kutatási portfólió értékelése ......................................................................................................................... 29 II.3.2. K+F kapacitások értékelése ........................................................................................................................... 31 II.3.3. K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése ............................................................................. 34

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV II.4. INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................................... 36 II.4.1. II.4.2. II.4.3. II.4.4. II.4.5. II.4.6.

Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése ................................................................................ 36 A gazdálkodási tevékenység értékelése ....................................................................................................... 38 Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése ......................................................... 42 Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése ....................................... 44 Humánerőforrás értékelése ......................................................................................................................... 48 Intézményi szolgáltatások értékelése ........................................................................................................... 49

II.5. AZ SZOLNOKI FŐISKOLA ÉS A VERSENYTÁRSAK ELEMZÉSE ............................................................................. 51 II.6. GAZDASÁGI TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 53 II.7. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................ 55 II.8. SPECIÁLIS FELADATELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................... 57 II.9. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE............................................................................ 58

III. FEJEZET A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI TERVE ........................................................................ 59 III.1. STRATÉGIAI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE ........................................................................................................... 59 III.2. A SZOLNOKI FŐISKOLA JÖVŐKÉPE .......................................................................................................... 60 III.3. A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE ..................................................................................... 61 III.4. A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI AKCIÓI ............................................................................................... 62 III.5. A SZOLNOKI FŐISKOLA HELYZETÉBŐL ÉS JÖVŐKÉPÉBŐL LEVEZETHETŐ LEHETSÉGES STRATÉGIAI OPCIÓK KIVÁLASZTÁSA . 63 III.5.1. III.5.2. III.5.3. III.5.4. III.5.5. III.5.6. III.5.7. III.5.8.

Oktatás .......................................................................................................................................................... 63 Kutatás-fejlesztés .......................................................................................................................................... 67 Integráció ...................................................................................................................................................... 68 Gazdálkodás és erőforrások .......................................................................................................................... 70 Vállalkozási és nonprofit tevékenységek ....................................................................................................... 74 Társadalmi-gazdasági szerep ......................................................................................................................... 76 Külső kapcsolatrendszer ................................................................................................................................ 77 Támogató tevékenységek .............................................................................................................................. 79

III.6. A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMRENDSZERE ÉS AZ AZOKHOZ RENDELT STRATÉGIAI KONTROLLING ...... 79 III.7. A SZOLNOKI FŐISKOLA MŰKÖDÉSI TERVE................................................................................................. 84 III.7.1. Az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célok gazdasági háttere ............................................................ 84 III.7.2. A Szolnoki Főiskola kiadási és bevételi terve ................................................................................................. 84 III.7.3. Költségracionalizálási terv ............................................................................................................................. 86

III.8. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA .................................................................. 87 III.8.1. A kommunikációs stratégia céljai .................................................................................................................. 87 III.8.2. A kommunikációs stratégia alapelvei ............................................................................................................ 87 III.8.3. A kommunikációs csatornák .......................................................................................................................... 88 III.8.4. Kommunikációs tevékenységek módja .......................................................................................................... 89 III.8.5.Kommunikációs stratégia kontrolling folyamata ............................................................................................ 90

III. 9. KIVÁLÓ MINŐSÍTÉS ............................................................................................................ 90 MELLÉKLETEK............................................................................................................................ 91


2


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szolnoki Főiskola korábbi Intézményfejlesztési Terve és a Megújulási Stratégiája egyaránt 2006-ban keletkezett, négy éves időtávú dokumentumok. 2010-ben a magyar felsőoktatásban végbemenő változások és az intézményre hátrányosan ható felsőoktatási piaci trendek egyaránt arra ösztönözték az intézményt, hogy újrafogalmazza középtávú stratégiai céljait. Egy Európai Unió által finanszírozott fejlesztési projektnek köszönhetően támogatási források álltak rendelkezésre egy BSC alapú stratégiai mutatószámrendszer kialakításához, valamint egy stratégiai monitoring rendszer kialakításához. A szükségletek és a lehetőségek együttes megjelenésének köszönhetően készült el 2010 augusztusa és 2011 márciusa között a Szolnoki Főiskola 2011-2014 évekre vonatkozó stratégiai terve. 2012 márciusában a vezetőség megkezdte a dokumentum a felülvizsgálatát és a szükséges módosítások megtételét. Ennek eredményeként született meg a Szolnoki Főiskola 2012-2016 évre szóló új Intézményfejlesztési Terve. Az elkészült dokumentum reflektál és válaszol az átalakulás alatt lévő magyar felsőoktatásban helyét kereső Szolnoki Főiskola legfontosabb kihívásaira:  A romló demográfiai viszonyok, a várható keresletcsökkenés miatt az intézmény lokális beágyazottságát kihasználva, elsősorban az alföldi térségekre fókuszálva törekszünk a hallgatói létszám növelésére.  A finanszírozási-gazdálkodási nehézségeket elsősorban bevételek növelésével, szolgáltatások fejlesztésével, a felemelkedés lehetőségét biztosító fejlesztésorientált gazdálkodással kívánjuk megoldani. A kiadáscsökkentés, a kapacitások leépítése már nem eredményezhet megoldást.  Képzési, kutatási és szolgáltatási portfolió fejlesztésekor nem a nagy tudományegyetemeket, hanem azokat a vidéki főiskolákat tekintjük versenytársaknak, amelyek földrajzi vagy tudományterületi szempontból hasonló fókusszal működnek.  Piaci szerepünket a gyakorlatorientált, munkaerő-piaci szereplők által elismert képzőhely státuszában képzeljük el, elsősorban színvonalas alapképzésekre, felsőfokú szakképzésekre és szakirányú továbbképzésekre fókuszálva.  A minőségi felsőoktatás érdekében kiemelt hangsúlyt helyezünk az oktatói minősítettség arányainak javítására, a korösszetétel fiatalítására, a képzések tartalmi megújítására, különös tekintettel a gyakorlati képzési elemekre.  A hallgatói elégedettség növelését kiemelten kezeljük, részben a képzések munkaerő-piaci relevanciájának növelésével, részben pedig a hallgatói szolgáltatások fejlesztésével igyekszünk elégedett diplomásokat képezni a Főiskolán.  Kiemelt hangsúlyt fektetünk az intézményi kultúra, a munkatársi közösség fejlesztésére, a vállalkozó szellem növelésére, a munkatársak, és a szervezet folyamatos megújítására.  Az intézmény önállóságának megőrzése a változó jogszabályi és finanszírozási tendenciák figyelembevételével nem reális, ennek felismerését követő lépéseink, hozzájárulnak ahhoz, hogy integrációs tárgyalások folyamán felkészülten, jó alkupozícióból tárgyalhassunk a szolnoki felsőfokú képzés hosszú távú megőrzéséért, illetve fejlesztéséért. A Főiskola felsőoktatás piaci helyzetét nemzetközi és országos kontextusban, valamint a legfontosabb versenytársakkal való összehasonlításban végeztük el. A helyzetelemzés során egy reális, önkritikus helyzetkép kialakítására törekedtünk.


3


I. FEJEZET A 2006- BAN ELFOGADOTT ÉS 2010-BEN MÓDOSÍTOTT INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE A stratégiai helyzetelemzés során elsőként a 2006-ban született és 2010-ben jelentős mértékben módosított Megújulási stratégiát és Intézményfejlesztési Tervet, az abban kitűzött irányokat, célokat és akciókat vizsgáltuk. A továbbiakban a felsőoktatás átfogó helyzetét, majd intézményi szinten a Főiskola, illetve a különböző szempontok alapján meghatározott versenytárs intézmények helyzetét elemeztük.

I.1.

A Megújulási stratégiában definiált stratégiai célok megvalósulásának összefoglalása

A Főiskola a megújulási stratégiájában megfogalmazott célok irányába haladt az elmúlt időszakban, jelentősen fejlesztette infrastruktúráját, az intézmény önállóságát, stabilitását sikerült megőriznie, azonban a hallgatói létszám szinten tartására nem volt képes. A 2006-ban kitűzött stratégiai irányokhoz és célokhoz kapcsolódó akciók többségében megvalósultak, azonban a kívánt eredmények a Főiskola piaci pozíciójának megőrzésében, a képzési rendszer megújítására alapozott fejlesztésekben elmaradtak, így új alapképzési és mesterszakok nem indultak, de a felsőfokú szakképzés területén az elmúlt két évben mind a képzési kínálatban, mind a keresletben jelentős növekedés mutatható ki. A hallgatók létszáma a demográfiai trendeknek megfelelően folyamatosan csökkent, a finanszírozás feltételrendszere fokozatosan romlott, így a piaci részesedés is gyengült. A tudományos K+F+I tevékenység fejlesztése területén azonosíthatóak olyan előremutató kutatás-fejlesztési programok, kezdeményezések, amelyek középtávon hozzájárulhatnak az intézményben folytatott tudományos tevékenység volumenének és színvonalának emeléséhez. A kutatási portfólió az alkalmazott kutatások irányába tolódott el. A Főiskola régiós szerepének erősítését célzó stratégiai akciók és együttműködési megállapodások útján a Főiskola jelenlétét a régióban sikerült javítani. Ezt a folyamatot jól szimbolizálja a 2011 januárjában megkötött képzési és munkaerő-piaci paktum, valamint a bázis gyakorlóhelyek kialakítása. A nemzetközi kapcsolatok erősítésére tett erőfeszítések jelentősek voltak az elmúlt időszakban. Több irányba, sok kapcsolatot kiépítve próbálta a Főiskola saját nemzetköziesedését erősíteni. Az ázsiai kapcsolatépítés komoly befektetésekkel, bővülő kapcsolati eredmények mellett csak szűk piacot tudott megnyerni. 2009. óta azonban más régióból is sikerült növelni a hallgatóink számát. Az irányítási és tervezési rendszer kiépítésében jelentős és érdemi eredményeket ért el a Főiskola. Kialakultak standardizált és leszabályozott gazdasági folyamatok, integrált minőségirányítási rendszeren keresztül vizsgálják a Főiskola teljesítményét, és vezetői információszolgáltatás terén is fontos lépések történtek. A működő rendszerek mellett a szervezeti információáramlás fejlesztése továbbra is fontos szempont.

I.2.

Stratégiai menedzsment érettség-vizsgálat összefoglalása

A 2010. évi stratégia alkotás folyamatában tanácsadó cég igénybe vételével történt meg a Szolnoki Főiskola stratégiai menedzsment érettségének vizsgálata, amelyyen a „jó”, 74%-os szintet érte el. Az önértékelésen alapuló eredmények alapján a megújulási stratégia megvalósításának intézményi keretrendszerei megfelelőek. A stratégia kidolgozottsága „jó”, a stratégia akcióorientált és mutatószámokkal alátámasztott. A szervezeti fejlesztések és az ezeket követő rendszeres felülvizsgálat eredményeképp a Szolnoki Főiskola ennek az érettségi foknak a további javítását is célul tűzte ki.

I.3.

A nemzetközi környezet stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb megállapításai

Magyarországról az európai átlagnál kisebb mértékben mennek hallgatók külföldre tanulmányi célból. A bolognai folyamattal kiteljesedő nemzetközi verseny még kisebb mértékben jelentkezik Magyarországon, a külföldi versenytársak még csak formálisan jelentek meg, azonban a magyar hallgatók érdeklődése fokozódik a külföldi intézmények képzései iránt.

I. FEJEZET A 2006- BAN ELFOGADOTT ÉS 2010-BEN MÓDOSÍTOTT INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE

4

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A külföldi hallgatói létszám növelésében jelentős tartalékok vannak még nemzeti szinten. Erősödő folyamatként prognosztizálható a részképzésben jelentkező kétirányú mobilitás, amely a Főiskola nemzetköziesítésének további követelményeit jelzi.

I.4.

A hazai környezet stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb megállapításai

A Szolnoki Főiskolát intenzíven és jellemzően hátrányosan érintik a felsőoktatási intézmények fenntarthatóságára hatással lévő ágazati determinizmusok. Az alábbi külső tényezők jelentik a fő korlátokat az intézmény megújulásában:  A felvételi rendszer következményeként a minőségi hallgatói állomány az egyetemi centrumok felé áramlik.  A Főiskola képzési területein a teljes képzési portfóliót (felsőfokú szakképzést, alap –és mesterképzést, szakirányú továbbképzést és PhD képzést) biztosító intézmények versenyelőnyben vannak.  A PPP kötelezettségvállalások miatt magasan rögzültek a fix működési költségek.  Jász-Nagykun-Szolnok megye az egyik legkevesebb hallgatót vonzó térsége az országnak, míg közvetlen környezete az átlaghoz közelítő, vagy azt meghaladó vonzerővel rendelkezik.  2016-ra a 18 éves korosztály 21%-os csökkenése valószínűsíthető Magyarországon.  A magyar felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma folyamatosan csökken.  A csökkenő hallgatói létszám, és a fennálló finanszírozási szerkezet egyre rosszabb bevételtermelő potenciált hordoz magában.

Mindezek ellenére a Főiskola az országos átlagnál nagyobb mértékben képes magához vonzani és felvenni a költségtérítéses hallgatókat.

I.5. I.5.1.

A Szolnoki Főiskola stratégiai helyzetelemzésének legfontosabb részterületi megállapítása Oktatási tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítások

A Szolnoki Főiskola közvetlen versenytársai jellemzően az azonos képzési portfólióval rendelkező felsőoktatási intézmények. A Szolnoki Főiskolára és a versenytárs intézményekre jelentkező összes jelentkezés száma alapján a Főiskolát a versenytársak döntő többsége megelőzi a hallgatói vonzerő képességében. A közvetlen versenytársakkal szembeni hátrány ugyanakkor nem jelentős. A Főiskola hallgatói létszámának alakulása a versenytársakéval hasonló tendenciákkal mozgott 2006-ig, ekkor még növekedésre volt képes az intézmény, azóta viszont folyamatosan csökkenő pályán van. A Főiskola hallgatóinak képzési szintek közötti megoszlása közel megegyezik a közvetlen versenytársak adottságaival. Levelező és nappali tagozaton indított, költségtérítéses gazdasági és műszaki, illetve agrár képzései a Főiskolának a versenytársaihoz képest – a költségtérítés összege alapján – az árelőnyben van, amely a pótfelvételi eljárás során felvett hallgatók számában is megmutatkozik. A megkérdezett elsőéves hallgatók a Szolnoki Főiskola oktatási színvonalát, jó hírnevét és lakóhelyi közelségét tartották a legfontosabbnak a választásuk során. I.5.2.

K+F tevékenységre vonatkozó legfontosabb megállapítások

A Főiskolán a kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósításában továbbra is az oktatók vesznek részt, kutatói státuszban kevés alkalmazottja van az intézménynek. A versenytársakkal összehasonlításban elmondható, hogy a minősített oktatók aránya 2008 és 2010 között jelentős növekedést mutat (2008-ban 28,7%, 2011-ben 38,5 %), közel azonos vagy magasabb a közvetlen versenytársakénál, de számuk (40 fő 2011-ben) mindenképpen jónak mondható.


5

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Bár a K+F források volumene alacsony, belső megoszlásukat tekintve elismerésre méltó, hogy a vállalkozásoktól érkező bevétel 25%-os részesedést mutat. Külföldi forrásból nem érkezik K+F bevétele a Főiskolának. Az egy oktatóra jutó publikációk száma, illetve az összes publikációk abszolút száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat (2008-ban 1,5 publikáció/oktató; összesen 183 publikáció, 2011-ben 2,4 publikáció/oktató; összesen 254 publikáció). I.5.3.

Pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások

Összességében megállapítható, hogy egy kivétellel minden vizsgált versenytárs intézmény bevétele növekedett ebben az időszakban. Kiugróan magas bevétel-növekedéssel rendelkezik a Kecskeméti Főiskola (39%-os növekedés 2006. és 2009. között) és a Dunaújvárosi Főiskola (31%-os növekedés 2006 és 2008 között). A bevételek összetételét tekintve a Szolnoki Főiskola erősségeként értékelhető, hogy a működési bevételeinek aránya kiemelkedően magas a vizsgált intézmények között, viszont összbevételének nagyságát tekintve a Szolnoki Főiskola a sor végén van a 2009. évi 3,1 és 2010. évi 3,2 milliárd forintnyi összeggel, mely 2011-ben 2,8 milliárd Ft-ra csökkent. A vizsgált versenytárs intézményekben 2006. és 2009. között hasonló arányú volt a bevételek és a kiadások növekedése, a Szolnoki Főiskola esetében a bevételeknél 4%-kal nagyobb arányban nőttek a kiadások. A Szolnoki Főiskolán jelentősen megnőtt a dologi kiadások összege, amely jórészt a PPP-beruházás terheivel magyarázható. A Főiskola vállalkozási portfoliója valójában üzemeltetés-optimalizálásra korlátozódik, valódi vállalkozási tevékenységet nem tudott megvalósítani az elmúlt években. A forgalom arányában elenyésző a nyereség. A Főiskola 100 %-os tulajdonában lévő Merkating Kft-n és Tiszaliget Kft-n kívül a Főiskola további két kft-ben rendelkezik tulajdonrésszel (INNOVA Kft-ben 8 %-kal, Szilícium Mező Kft-ben 10%-kal). I.5.4.

Pályázati forráskihasználásra vonatkozó legfontosabb megállapítások

A Szolnoki Főiskola abszolút értékben jelentős, azonban 2009-ig a benchmark intézményekhez képest kisebb arányban részesült az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) felsőoktatás-fejlesztési célú pályázati forrásaiból. Az igazán nagy összegű támogatásokat jelentő infrastruktúra –és informatikai fejlesztésekből a Főiskola nem kapott támogatást, viszont a Norvég Alap támogatása kompenzálja a Főiskola ÚMFT-s pályázati eredményeit. 2008 és 2010 között összesen 417,7 millió forint összegben finanszírozott pályázati forrásból projekteket a Szolnoki Főiskola. I.5.5.

Humán erőforrás gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások

Az egy oktatóra jutó hallgatók számát tekintve a Szolnoki Főiskola a versenytársakhoz képest magasabb, de folyamatosan javuló értékkel rendelkezik (a 2009/2010. tanévben 32 fő, 2010/2011. tanévben 29 fő). A leggyakoribb oktatói munkakör a főiskolai docensi (2011-ben 25 fő). A teljes munkaidős oktatókon kívül (2009ben 63 fő, 2011-ben 104 fő) számos óraadó is (2009-ben 59 fő, 2011-ben 52 fő) részt vesz a Főiskola oktatási tevékenységében. Összességében még mindig magas a nyugdíjas és a nyugdíjkorhatárhoz közeli oktatók száma (20 fő felett). I.5.6.

Nyelvi képzésre és hallgatói mobilitásra vonatkozó legfontosabb megállapítások

A Szolnoki Főiskola az elmúlt négy évben növelni tudta az idegen nyelven tanuló hallgatók részarányát az összes hallgatói létszámon belül, amit a sikeres nyelvvizsgák számának – csökkenő hallgatószám melletti – szinten maradása, növekedése is jelez. A Szolnoki Főiskolán tanuló külföldi hallgatók száma 2010-ben alapképzésben 38 fő, FSZ képzésben 2 fő, Erasmus képzésben 24 fő volt. Ez a szám az elmúlt évben sem változott jelentősen. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy 2006-hoz képest sikerült megduplázni a külföldön, Erasmus ösztöndíjjal tanuló Szolnoki Főiskolások számát.


6

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV I.5.7.

Létesítménygazdálkodásra vonatkozó legfontosabb megállapítások

Az ingatlanok után kapott bérleti díjak összege folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2006 és 2009 között 31,7 millió forintról 68,2 millióra nőtt az összeg. A bérbe adott ingatlanok legnagyobb része gazdasági vagy kereskedelmi funkciót lát el. Az ingatlanok után fizetett bérleti díjak összege 2008-ról 2009-re háromszorosára nőtt (187,9 millióról 599 millió forintra), mely tendencia a PPP-beruházással magyarázható. Az egyéb épületekkel kapcsolatos üzemeltetési kiadások 2008. és 2010. között ugyanakkor csökkenő tendenciát mutattak az épület bezárások miatt (463,4 millió Ft-ról 376,7 millió Ft-ra csökkent a nagyságuk). A Szolnoki Főiskola kollégiumai az elmúlt 5 évben nem voltak 100%-osan kihasználva, viszont – a csökkenő hallgatói létszámhoz igazodva, a jobb kihasználtság érdekében – a férőhelyek számát évről évre csökkentette a Főiskola, így 2010-ben 97%-ra javult a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága.


7


II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS II.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE II.1.1.

Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása

A Szolnoki Főiskola célpiacát az ország négy régiójában (Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) élő, továbbtanulni szándékozó személyek alkotják. Ezt bizonyítja, hogy a 2005-2010 közötti időszakban az intézménybe jelentkezők 92 százaléka fenti régiókhoz tartozó településen lakott. Emiatt az intézmény gazdasági környezetének bemutatását és hatásának értékelését e régiók adatai alapján végeztük el. A gazdasági teljesítményt jelző kibocsátás értéke 2009-ben a 2 évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva folyóáron 4,6 százalékkal növekedett, amely az országos átlagnál 0,1 százalékponttal kedvezőbb volt. A gazdasági válság hatása 2009-ben az országos helyzethez hasonlóan ezekben a régiókban is érzékelhető volt, amely az előző évhez viszonyítva a GDP csökkenését eredményezte. A célpiac gazdasági potenciálját mutatja az is, hogy az ország kibocsátásának közel háromnegyede ezekben a régiókban realizálódik, részesedésük folyamatosan emelkedő volt, 2009-ben meghaladta a 75 százalékot. Az egy főre jutó GDP vonatkozásában már nem ilyen kedvező a kép, mivel a közép-magyarországi régió kivételével a többi 3 régióban a Dunántúlhoz viszonyítva 20-25 százalékkal alacsonyabb értéket mutat. A gazdaság teljesítményének ágazati összetétele a célpiac régiói között eltérő képet mutat. 2007 és 2009 között Közép-Magyarországon a bruttó hozzáadott érték a kereskedelem, szállítás, raktározás, vendéglátás ágazatban volt a legmagasabb, majd azt követte az ipari és üzleti szolgáltatási ágazat, ezzel szemben az ország keleti régióiban első helyen az ipar állt, ezután következett a kereskedelem, szállítás, raktározás, vendéglátás ágazat, míg harmadik helyet a mezőgazdaság foglalta el. A célpiac gazdasági környezetének elemzésekor a végzett hallgatók számára munkahelyet biztosító vállalkozások számát és összetételét is célszerű vizsgálni. A célpiacon az összes magyarországi szervezet 71,4 százaléka található. 2008-ban ez 500 710 szervezetet jelentett, amelyek száma 2009-ben 1,3 százalékkal csökkent. A szervezetek összetételére jellemző, hogy mind a 4 régióban a Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ághoz tartozó vállalkozások száma volt legmagasabb, majd azokat követték az ipari tevékenységet folytató vállalatok. A Szolnoki Főiskola képzései jól illeszkednek a térség vállalkozási szerkezetéhez. A célpiachoz tartozó régiókban a K+F tevékenység magas színvonalú, amelyet jól mutat az, hogy a kutatóhelyek az országos érték 78 százalékát fedik le, míg a kutatók koncentrációja ennél is magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Ennek ellenére az innovatívnak minősített vállalkozások aránya Közép-Magyarország kivételével az országos átlag (18 %) alatt van 3-4 százalékponttal. A gazdasági környezet intézményre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt jól körvonalazódik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota, a kibocsátás nagysága, illetve értékének csökkenése, a vállalkozások száma, fejlődési koncepciója a régióban kevésbé támogatja a képzések iránti kereslet növekedését. Ez, valamint az állami ösztöndíjak és részösztöndíjak korlátozott száma kedvezőtlenül hat az üzleti képzések iránti elsődleges keresletre. Ezzel szemben a régió vállalkozásainak összetétele azt mutatja, hogy a képzések iránti munkaerő-piaci kereslet rövid és hosszú távon is tartós lesz. A gazdasági válság negatív hatásainak ellenére a Szolnoki Főiskola célpiacát alkotó régiók gazdasági teljesítménye az országos átlagnál kedvezőbb. A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 1. tábla: Gazdasági teljesítmény az érintett régiókban 1. sz. melléklet 2. tábla: Nemzetgazdasági ágazatok teljesítménye az érintett régiókban 1. sz. melléklet 3. tábla: Vállalati szektor jellemzői az érintett régiókban 2. sz. melléklet 4. tábla: Kutatás-fejlesztés jellemzői az érintett régiókban 3. sz. melléklet

II. FEJEZET HELYZETELEMZÉS

8

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV II.1.2.

Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása

A Szolnoki Főiskola célpiacát alkotó régiókban a népesség száma 2008 és 2010 között 0,2 százalékkal csökkent, amely az ország népességének csökkenésénél 1 százalékponttal alacsonyabb. A célpiac kedvezőbb helyzete elsősorban a közép-magyarországi régió lakosságának emelkedéséből adódik, mivel Észak-Magyarországon 2,2 százalékkal, az Észak-Alföldön 1,4 százalékkal, míg a Dél-Alföldön 1,2 százalékkal csökkent a lakónépesség száma. A célpiac lakónépességének részesedése Magyarország lakosságából stabilnak mondható, sőt a vizsgált időszak alatt javuló tendenciát mutat. 2008-ban 69, 5 % volt, amely 2010-re 0,1 százalékponttal növekedett. A Szolnoki Főiskola a célpiac kiterjedését vizsgálva kedvező elhelyezkedésű, mivel minden régióból viszonylag jól megközelíthető. Közép-Magyarország lakosságának növekedése a beiskolázási lehetőségeket önmagában előnyösen befolyásolja, azonban Budapest felsőoktatási intézményekkel való magas színvonalú ellátottsága és a vidéki településekre gyakorolt szívóhatása ezt jelentősen rontja. Az észak-magyarországi lakosság országos átlagnál nagyobb mértékű csökkenésének intézményre gyakorolt hatása nem túlságosan jelentős. A lakónépesség összetételének elemzésekor a felsőoktatásban potenciálisan megjelenő 15-59 éves korcsoportot célszerű vizsgálni. A korosztályhoz tartozók kisebb része nappali tagozatos, míg többségük levelező tagozatos képzésbe csatlakozhat be. A Szolnoki Főiskolán az alapképzésben egyre inkább dominál a levelező képzési forma. A nappali tagozaton potenciálisan számításba vehetők létszáma országosan és a célpiac régióit vizsgálva is csökken, amely hasonlóan a többi felsőoktatási intézményhez rontja az intézmény beiskolázási esélyeit. A felsőoktatásban továbbtanulók életkori megoszlását tekintve a fenti kategória tovább bontható, a tapasztalatok szerint jelentősebb keresletet mutató 13-39 éves és a már kevésbé érdeklődő 40-59 évesek között. 2010-ben a 15-39 éves korosztályhoz tartozók száma a célpiachoz tartozó régióknál eltérő, legmagasabb KözépMagyarországon (1 09131 fő), amelyet az Észak-Alföld (533 110 fő) követ. A célpiac megoszlása az ország hasonló életkori csoportjához tartozók körében 69,8 százalék. E korosztály részesedése a teljes lakosság részarányához viszonyítva kedvezőbb, amely azt is jelzi, hogy ezen a célpiacon a fiatalok aránya az országos átlaghoz viszonyítva magasabb. A 40-59 évesek körében a célpiac részesedése 68,5 százalék, amely a teljes lakossági részesedéssel szemben (69,6 %) szintén a fiatalosabb célpiaci jelleget erősíti. A háztartások helyzetét a továbbtanulási költségek finanszírozása szempontjából közelítve az is fontos, hogy az 59 év feletti lakosok aránya a célpiacon nem magasabb a teljes népességből számított aránynál. A Szolnoki Főiskola az elmúlt években a kedvezőtlen demográfiai változások negatív hatásának tompítására a korábbinál jobban nyitott a részidejű képzések felé, amely a jövőben némileg ellensúlyozhatja a nappali tagozaton továbbtanulni szándékozók számának csökkenését. Ennek a folyamatnak a konkrét eredményei:  a távoktatásos képzésben résztvevők számának stabilizálása,  a távoktatás módszereinek folyamatos fejlesztése,  a levelező és távoktatásos képzés keresztféléves indítása a 2011/2012 tanévtől,  a budapesti telephelyen levelező tagozatos képzés meghirdetése a 2012/2013 tanévtől. A téma bemutatását szemléltető táblázat: 5. tábla: Demográfiai trendek és a felsőoktatásban érintett korcsoportok jellemzői az érintett régiókban 4. sz. melléklet II.1.3.

Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása

A célpiac foglalkoztatási helyzetének értékelése kettős célt szolgál, egyrészt rávilágít a munkaerő-piaci kereslet nagyságára, másrészt megmutatja az intézmény és a célpiac szervezeteinek együttműködési lehetőségét és annak hatását a hallgatók elhelyezkedésére. A Szolnoki Főiskola célpiacán a foglalkoztatás eltérő mértékű. A foglalkoztatási arány 2011-ben országos szinten is legmagasabb volt Közép-Magyarországon (54,9 %), majd sorrendben Dél-Alföld (47,9), Észak-Alföld (45,1 %), majd Észak-Magyarország (42,9 %) következett.


9

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2009-2011 között a foglalkoztatás változásának iránya és mértéke a különböző régiókban eltérő volt. Míg KözépMagyarországon 1,1 százalékponttal csökkent, addig Észak-Magyarországon a csökkenés mindössze 0,1 százalékpont volt. Örvendetes, hogy az intézmény közvetlenebb környezetéhez számító Észak-Alföldön 2 százalékponttal javult a foglalkoztatás, a foglalkoztatási arány növekedése a régió mindhárom megyéjére jellemző. Hasonlóan pozitív irányban változott a foglalkoztatás a Dél-Alföldön, a vizsgált időszakokban 1 százalékponttal növekedett. Ennek ellenére a munkanélküliség mértéke a célpiacon Közép-Magyarország kivételével magas, és ez nemcsak a vizsgált térségben, hanem országos összehasonlításban is kedvezőtlen. A jelentős munkanélküliség a családok bevételeire gyakorolt negatív hatása miatt az intézmény potenciális keresletét csökkenti. Megjegyzendő azonban, hogy az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön a munkanélküliség 2011-ben az előző évhez viszonyítva nem emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben az előző évhez viszonyítva változott, három régióban emelkedett, Közép-Magyarországon 19,2 százalékkal, Észak-Alföldön 1,1 százalékkal, a Dél-Alföldön 1,4 százalékkal, de ÉszakMagyarországon 1,1 százalékos csökkenést mutat. A nyilvántartott álláskeresők összetételét vizsgálva az intézmény számára pozitívumnak tekinthető, hogy a diplomások részaránya rendkívül alacsony:  a főiskolai végzettségűeknél a célpiacon ez 1,2-2,8 százalékos sávban mozog,  Közép-Magyarországon az összes nyilvántartott álláskereső 4 százaléka egyetemi végzettségű, míg ez az arány a többi három régióban 1 %, illetve annál alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas foglalkoztatási aránya a Szolnoki Főiskola számára azért is kedvező, mert szakjai jól illeszkednek a célpiac vállalkozási szerkezetéhez, a végzős hallgatók elhelyezkedési esélye kedvező. Alapképzési szakjaink olyan végzettséget biztosítanak, amelyek többsége ágazattól független, így az elhelyezkedés lehetősége nagyobb. A piaci szegmens vállalakozási szerkezete kedvező lehetőséget biztosít az intézmény számára a szervezetekkel történő együttműködés erősítésére is. A régiókban több hazai és multinacionális vállalkozással van szoros kapcsolatunk, amelyek hallgatóink számára folyamatosan szakmai gyakorlóhelyet biztosítanak. Hallgatóink egy része a féléves szakmai gyakorlati munkahelyet biztosító vállalkozásnál helyezkedik el. A téma bemutatását szemléltető táblázat: 6. tábla: Foglalkoztatottság, munkanélküliség, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása az érintett régiókban 5. sz. melléklet II.1.4. Az intézmény oktatási környezetének bemutatása A 2008-2010. évi demográfiai adatok azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a nyolcadik osztályt végzett tanulói létszám – az észak-magyarországi régió kivételével, ahol növekedés látható, melynek hatására a középfokú oktatási intézményekbe jelentkezők száma is csökkenő tendenciát kellene, hogy mutasson, ezzel szemben megállapítható, hogy az érettségizők számaránya az érintett 4 régióban nem csökken, hanem folyamatosan nő a vizsgált időszakban. Ez utóbbi adattal összefüggésben egy régió kivételével – Dél Magyarország - mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 2008. és 2010 év között emelkedő számot mutat. A Szolnoki Főiskola elsődleges kiszolgáló térsége Szolnok Megyei Jogú Város, melynek Önkormányzata által fenntartott középfokú oktatási intézményekben a vizsgált időszakban (2008-2011) 5 tanulócsoport, két szakközépiskolai tagintézmény szűnt meg, illetve a Tiszaparti Gimnázium a Váci Egyházmegye fenntartásába került. Míg a 2008.-2010. években 13 középfokú intézmény és feladat ellátási hely volt a városban, ez a szám 2011/2012-es tanévre 10-re csökkent. Ezen változások hatására az elkövetkező években az érettségiző szolnoki fiatalok száma további, de szerény csökkenést mutat 2008 és 2011 között.


10

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A gimnáziumokban és szakközépiskolákban érettségizők arányának változása Szolnokon: Iskolatípus Gimnáziumok Szakközépiskolák

2008. okt. 1. Statisztika alapján/fő 636 596




Az előző tanév pályakövetési adatai alapján megállapítható, hogy:  gimnáziumokban végzettek közül 322 tanuló egyetemen, 151 főiskolán tanul tovább,  az egyetemen továbbtanulók 17%-a választotta a pénzügyi/gazdasági szakirányt,  a főiskolán továbbtanulók 21%-a választotta a kereskedelem/vendéglátás, illetve 31%-a a választja a gazdasági szakirányt. A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy szolnoki tanulók továbbtanulási terveiben nagy hangsúllyal jelennek meg azok a szakirányok, amelyek a Szolnoki Főiskola kínálatában is megjelennek. A már életbe lépett, illetve a következő időszakban várható jogszabályi változások a felsőoktatási intézményektől „kikényszerítik”, hogy minél jobban nyissanak a középfok felé. A Szolnoki Főiskola jó kapcsolatot ápol a középfokú intézményekkel (pályaválasztási szülő értekezletek, tájékoztatók tartása, nyílt napok biztosítása stb.). A téma bemutatását szemléltető táblázat az alábbi mellékletben található: 7. tábla: Középfokú oktatás intézményrendszere és kibocsátása az érintett régiókban 6. sz. melléklet II.1.5. Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása A Szolnoki Főiskola vonzáskörzetét 4 régió alkotja: Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélAlföld. Az egyes régiókból jelentkező hallgatók száma eltérést mutat képzési szint, szakok és tanévek szerint. Szakterületenként vizsgálva megállapítható, hogy  az agrár és a műszaki képzési területhez tartozó alapképzési szakoknál a vonzáskörzet 3 régióra terjed ki, a kereslet nagysága alapján a következő sorrendben: Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország. A gazdaságtudományok képzési területhez tartozó alapképzési szakok vonzáskörzete 4 régióból áll, a kereslet nagyságát tekintve a következő sorrendben: Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, ÉszakMagyarország,  a felsőfokú szakképzésben a jelentkezők a képzés helyszínének szűkebb vonzáskörzetéből kerülnek ki, az észak-magyarországi régióból a kereslet elhanyagolható nagyságrendű,  a távoktatásra jelentkezők többsége Budapesten, vagy Pest megyében lakik, de a jelentkezők lakóhelyi összetétele a távoktatás rendszeréhez igazodóan egyes szakokon országosan szóródik. A jelentkezők életkori megoszlása képzési formánként változik. Nappali tagozatra jelentkezők döntő többsége a 18-21 éves korosztályhoz tartozik, de számolni kell a 21-24 éves jelentkezőkkel is. Levelező tagozaton a legtöbb jelentkező 21-24 év között van, tehát néhány évvel az érettségi után jelentkezik (vagy újra jelentkezik) az intézménybe. A kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szakon magas az aránya a 30 éven felülieknek is. A távoktatásra jelentkezők többnyire 30 éven felüliek. A 2011. évben a főiskolára jelentkezők előképzettsége szakonként és képzési szintenként eltérő képet mutatott:  a műszaki és agrárképzési területen a hallgatók többsége szakközépiskolai érettségivel rendelkezik,  az üzleti képzések közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakokra jellemző, hogy a jelentkezők többsége (47 %) szakirányú középiskolai érettségivel rendelkezik, közel 40 százalékuk gimnáziumban tanult, és mindkét szakon magas volt a diplomások aránya (12 %),  a nemzetközi gazdálkodási szakon nagyon magas (68 %) volt a gimnáziumban érettségizettek aránya, de a turizmus-vendéglátás szakon is meghaladta a szakirányú szakközépiskolai érettségivel rendelkezők részesedését,


11

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV  a felsőfokú szakképzésre jelentkezők körében a szakok jelentős részénél a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők vannak többségben, kivételt képez a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző és a reklámszervező szakmenedzser szak. A felnőttképzések iránti kereslet feltárására 2010-2011-ben kutatást folytattunk, amely kiterjedt a rövid ciklusú képzések iránti igényekre. Főbb eredmények:  a szervezetek részéről az országos előrejelzések alapján létszámbővülésre elsősorban a feldolgozóipar, bányászat, pénzügyi, biztosítási tevékenység, humán-egészségügyi, szociális ellátás, szállítás, raktározás és szakmai, műszaki tudományos, műszaki tevékenység területén lehet számítani,  a lakosság részéről ezzel párhuzamosan FSZ, illetve rövid ciklusú képzések iránt van kereslet, előtérbe helyezik a második szakma megszerzésére irányuló, alacsony költségű, főként munkaügyi központ által támogatott képzéseket. Keresett képzések (műszaki, szociális, egészségügyi, gazdasági). A kutatók szerint az OKJ képzések versenyképességi indexe jelentősen alatta van az FSZ, illetve a diplomát nyújtó képzésnek. A téma bemutatását szemléltető táblázatok az alábbi mellékletekben találhatók: 8. 8.1., 8.2., 8.3. sz. táblák: Az intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése 6., 7., és 8. számú mellékletek 9. tábla: Az intézmény képzései iránti kereslet korosztályi jellemzői 9. sz. melléklet 10. 10.1., 10.2., 10.3. sz. táblák: Az intézmény képzései iránti kereslet előképzettségi jellemzői 10., 11.,és 12. számú mellékletek II.1.6. Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában. A vizsgált időszakot fogja át a 2005-2013 közötti időszakra készült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amely a turizmus-vendéglátás alapszak, az idegenforgalmi, valamint a vendéglátó szakmenedzser szakok szempontjából releváns szakpolitikai elképzeléseket tartalmazza. A képzési programok tartalma önálló tantárgyak, vagy tantárgyon belüli ismeretkörök formájában magukban foglalják a fő célkitűzésekben megjelenő területeket (versenyképesség, életminőség, attrakciók, fogadókapacitás, hatékonyság, élménylánc, minőség). A közvetített ismeretek, megszerezhető kompetenciák harmonizálnak a stratégia megvalósításához szükséges erőforrásigénnyel. A stratégia önálló alfejezete a turisztikai oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása. A meghatározásra került prioritások közül a mennyiségi megközelítésről a minőségire áttérés, illetve a nemzetközi munkaerőpiac megcélzása egyezik a főiskola azon törekvésével, hogy a nemzetközi piacon szolgáltató munkaerőt képző programjait angol nyelven is kínálja. A korszerű szakirányú továbbképzések szükségessége a szakpolitikában nevesítésre került. A vizsgált időszak második felében hat turisztikai szakirányú továbbképzési szak került regisztrálásra, köztük az előző célt is párhuzamosan elérni kívánó angol nyelvű szak (Cultural Animation Manager). A stratégia hangsúlyozza a gyakorlatorientált képzések szükségességét, amelyet a főiskola az erőforrás-ellátottága alapján (tankonyha, tanszálloda, tanétterem) sikeresen old meg. Mindezek alapján a képzéseknek ez a területe különösen jól illeszkedik a szakpolitikához. A Szolnoki Főiskola minőségpolitikájában kardinális helyet foglal el az agrárium, a vidékfejlesztés iránti elkötelezettségünk. A vidék- és területfejlesztés valamint az oktatás területén jelentős változások zajlanak napjainkban, melyekkel intézményünk is szeretne lépést tartani. Magyarország Kormánya a 1074/2012 (III.28.) Korm. határozattal a közelmúltban fogadta el a Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 dokumentumot. A Nemzeti Vidékstratégia és programjai kidolgozásának alapjául az Alaptörvényben és a Kormányprogramban foglaltak szolgálnak, összhangban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával, illeszkedve a kiemelt nemzeti stratégiai tervekhez (például Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv, Semmelweis Terv, Magyary Terv, Külpolitikai Stratégia) és kapcsolódva további, már meglévő átfogó és ágazati tervekhez és programokhoz (például 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program, az ennek részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Országos Területfejlesztési Koncepció, Energiastratégia, Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, Nemzeti Erdőprogram). A stratégia 2020-ig terjedő időtávja egyrészt a benne foglalt nemzetstratégiai szintű célok megvalósítását szolgáló programok ütemezett végrehajtásához, másrészt az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó,


12

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2014-2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. A Stratégia nemzeti programjai és intézkedései így összességükben azt célozzák, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet minőségében az érintettek számára is érezhető javulás következzen be a vidék természeti tőkéjének megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett. A Szolnoki Főiskola jelenlegi célpiacán a Darányi Ignác Tervben, a Darányi Ignác Programban és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott térségfejlesztő szerepet tudatosan felvállalva, kiemelten fontos szerepet tölt be, amelynek megvalósítását piacképes szakjaink, erős gyakorlatközpontú oktatásunk, kiváló idegen nyelvű képzésünk és a térségi szervezetek igényeihez igazodó szolgáltatásaink biztosítanak. Az intézmény széleskörű társadalmi és szakmai beágyazottsággal rendelkezik. Működési és beiskolázási térségéhez 41 regionális, szakmai területeihez több mint 50 együttműködési megállapodás kapcsolja. Nemzetköziesítési programjának megvalósulását egy közel 100, döntően európai felsőoktatási intézményt magába foglaló hálózati együttműködés, további európai bilaterális, valamint kínai, vietnámi, indiai, török, egyiptomi partnerekkel kötött, mintegy 20 együttműködés szolgálja. A főiskolán oktatott akkreditált BSc szakok közül kiemelendő a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, mezőgazdasági mérnök illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapképzés. A jogelőd intézményben - az akkori struktúrában korát megelőző módon - már 1983-ban önálló Kutató - Fejlesztő Csoport (majd később osztály) alakult, amely a diszciplináris kutatásokon túl a gazdaság kapcsolódó területeiről kapott megbízásokat is teljesítve végezte munkáját. Ezt a jól működő, és országosan is elismert hagyományt folytatja a Vidékfejlesztési Innovációs Szaktanácsadó Kutató Központ az agrár-műszaki területen folyó kutatásokat kiegészítve a mezőgazdasági termeléshez, illetve a tájgazdálkodáshoz, majd pedig a vidékfejlesztéshez tartozó feladatokkal. A jelenlegi intézeti struktúra – az előzőekben már említettek alapján – módot ad a tudományterületen belül az egyes részterületekhez tartozó kutatások folytatására. A főiskolán belül az azonos szakterületet művelő oktatók (beleértve az üzleti képzésen oktatókat is), kutatócsoportokban végzik munkájukat. A szak munkatársainak részvételével megvalósuló kutatási témák az alábbiak:  megújuló energiák hasznosítását célzó kutatások,  agrártermeléshez és termékfeldolgozáshoz kapcsolódó kutatások,  a vidéki gazdaság fejlesztésére vonatkozó kutatások. Jelentős nemzetközi szakmai kapcsolattartásra ad módot az AGRARYA-APURE (Európai Vidékfejlesztő Egyetemekért Egyesület), amely az Európai Bizottság tanácsadó testülete is, melynek kapcsán a szakfelelős részt vett a 2010 márciusában, Brüsszelben megtartott közgyűlésen. Ugyancsak alapító tagként vesz részt a Szolnoki Főiskola a Közép-Kelet-Európai Vidékfejlesztő Központ munkájában, melynek keretein belül a főiskola oktatói és hallgatói több, a vidékfejlesztés területére vonatkozó nemzetközi projektben vettek részt. Az elmúlt években szoros együttműködés alakult ki a EUROPE DIRECT hálózat Jász-Nagykun-Szolnok megyei Európai Információs Központtal.

II.2. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE II.2.1.

Képzési portfólió értékelés

A Szolnoki Főiskola képzési portfóliójában összesen 51 szak szerepel, a képzési szinteket tekintve: alapképzés, felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés. Alapképzésben 8, felsőfokú szakképzésben 15, szakirányú továbbképzésben 16 szakon nyújtunk tanulási lehetőséget. Képzési területek szerint alapképzésben és szakirányú továbbképzésben gazdaságtudományok, műszaki és agrár képzési területen oktatunk. A képzési formát vizsgálva alapképzésben nappali, levelező és távoktatási, szakirányú továbbképzésben levelező, míg felsőfokú szakképzésben nappali és levelező képzési formát kínálunk. Felnőttképzésben moduláris OKJ szakmákban rendelkezünk képzésindítási engedéllyel, azonban az indított képzésekben ezek aránya minimális. A meghirdetett képzések összetételét tekintve növekedett a felsőfokú szakképzési és a szakirányú továbbképzési szakok aránya.


13

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Ennek oka, hogy a vizsgált időszakban több új felsőfokú szakképzési szakot és szakirányú továbbképzési szakot dolgoztunk ki, míg az alapképzésben kínálatunk nem változott. Utóbbi finanszírozási okokra vezethető vissza. A szakjainkon tanuló hallgatók létszáma a 2009-2011 közötti időszakban csökkent, annak mértéke szakonként eltérően alakult. Agrárképzési területen a képzési portfólióban 3 alapképzési szak szerepel, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari agrármérnöki, Mezőgazdasági mérnöki. Ezen képzések iránt a vizsgált időszakban jelentősen csökkent a kereslet, két szakon (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki) az utóbbi évben nem tudtunk nappali tagozatos képzést indítani, annak ellenére sem, hogy a mezőtúri képzési helyszínhez viszonyítva - infrastruktúra szempontjából - kedvezőbb körülmények között, Szolnokon folyik az oktatás. Így e két szak hallgatói létszáma rendkívül alacsony. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzésre jelentkezők létszáma szintén csökkent, azonban kisebb arányban, mint a másik két szakon. A szakokon folyó képzés a Képzési Kimeneti Követelményeknek megfelelő, az agrárszakok párhuzamos akkreditációja során 2011-ben mindhárom szakot akkreditálta a MAB. Magyarország gazdaságfejlesztési koncepciójában a mezőgazdaság kiemelt szerepet kap, reméljük, hogy ez a főiskola képzései iránt is növelni fogja a keresletet. A 2012. évi jelentkezési adatok javulást körvonalaznak.  Erősségek: mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésének támogatása, képzés állami finanszírozása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szak kapcsolódása a műszaki képzési területhez;  Gyengeségek: csökkenő létszám, gyenge piaci pozíció. Műszaki képzési területen a Szolnoki Főiskola műszaki menedzser szakjának hallgatói létszáma a vizsgált időszakban emelkedik, azonban az intézmény összes alapszakjához viszonyítva alacsony részarányú. Örvendetes, hogy a szak munkaerő-piaci megítélése javul és a hallgatók érdeklődnek az intézmény képzése iránt. Sajnos ennek ellenére a piaci részesedés csökkent, azonban a műszaki képzés állami támogatottsága feltehetően ezt mérsékelni fogja. 2009-2011 között a levelező tagozatos képzés iránt jelentősebb volt a kereslet, mint nappali tagozaton. A főiskolai, kifutó képzésben tanulók száma alacsony. A szak akkreditációs eljárása a következő tanévben ütemezett.  Erősségek: hallgatói létszám emelkedése, műszaki képzés állami támogatása, piaci kereslet növekedése;  Gyengeségek: kevés hallgató, alacsony piaci részesedés. Gazdaságtudományok képzési területen kereskedelem és marketing alapképzési szakon 2011-ben 630 fő tanult, így ez a szak a Szolnoki Főiskola legnagyobb létszámú szakja. 2009-2011 között a hallgatói létszám 25 százalékkal csökkent, amely elsősorban az állami támogatású hallgatók létszámának mérséklődésből adódott. Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban az első évre beiratkozó állami támogatású nappali tagozatos hallgatók száma szinte azonos volt, a csökkenés azzal magyarázható, hogy a képzési időn túli hallgatók többsége befejezte tanulmányait. A szakra jellemző, hogy az állami finanszírozásban a felvételi ponthatár az intézmény szakjai között a legmagasabb volt. Ezt részben ellensúlyozta, hogy a költségtérítéses hallgatók száma 2011-ben a bázishoz viszonyítva (2009.) szinte alig változott (2009.) A piaci részesedés 2011-ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 14 %, távoktatási formában 20 % volt. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy 2011-ben és 2012-ben keresztféléves képzést tudtunk indítani távoktatásos és levelező képzési formában. A szakon a hallgatók 30 százaléka nappali, 70 százaléka részidejű képzésben vesz részt, 20 százalékuk állami támogatásban tanul, míg 80 százalékuk költségtérítést fizet. A kifutó kereskedelmi szakon 2011-ben 52 fő folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatásos képzésben. A szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 6 oktató rendelkezik tudományos fokozattal és 2 fő PhD-védés, míg egy fő PhD-szigorlat előtt áll.  Erősségek: standard kereslet a költségtérítéses képzés iránt, részidejű képzések keresettsége, keresztféléves képzések indítása, távoktatás iránti standard kereslet, tudományos fokozattal rendelkező oktatók magas száma;  Gyengeségek: nappali tagozatos hallgatók létszámának csökkenése. A nemzetközi gazdálkodás szakon 2011-ben 259 fő folytatott tanulmányokat. 2009-2011 között a létszám 25 százalékkal csökkent, amely elsősorban a nappali tagozatos, állami finanszírozású hallgatókra volt jellemző.


14

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az állami finanszírozású képzés ponthatára nagyon magas volt, amelynek eredményeként a főiskolára kevés hallgató jutott be. A nemzetközi gazdálkodás szakon szintén nagyon erős a verseny, a főváros szívóhatása erőteljesen jelentkezik. A szak piaci részesedése 2011-ben nappali tagozaton magyar nyelvű képzésben 3 %, angol nyelvűben 9 %, míg levelező tagozaton 16 %. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a szakon 2012-ben keresztféléves, levelező tagozatos képzést is indítottunk. A szakon tanulók 54 százaléka nappali tagozatos hallgató, míg 46 százalékuk részidejű képzésben vesz részt, többségében költségtérítéses finanszírozási formában tanulnak. A kifutó külgazdasági szakon 2011-ben még 33 hallgató folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatási formában.  Erősségek: angol nyelvű képzés, nappali tagozatos hallgatók magas részaránya, költségtérítéses képzések iránti kereslet;  Gyengeségek: hallgatói létszám csökkenése. A pénzügy és számvitel alapképzési szakon 2011-ben 568 fő tanult, 2009-2011 között a hallgatói létszám 2 százalékkal növekedett, amely a kereslet növekedésének és többi szakhoz viszonyított alacsonyabb felvételi ponthatárnak tudható be. A szakon erős a verseny, az országban sok intézményben folytatnak hasonló képzést. A piaci részesedés 2011-ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 14 %, és távoktatási formában 20 % volt, amely a bázishoz viszonyítva nappali tagozaton csökkent, míg levelező tagozaton és távoktatásban növekedett. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy 2012-ben keresztféléves képzést tudtunk indítani levelező képzési formában. 2011-ben a szak hallgatóinak 40 százaléka nappali, 60 százaléka részidejű képzésben vett részt, 29 százalékuk állami támogatásban tanul, míg 71 százalékuk költségtérítést fizet. A kifutó képzéseinken 2011-ben 52 fő folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatásos képzésben. A szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 7 oktató rendelkezik tudományos fokozattal és 3 fő doktori képzésben vesz részt.  Erősségek: hallgatói létszám növekedése, standard kereslet a költségtérítéses képzések iránt, tudományos fokozattal rendelkező oktatók magas száma, keresztféléves képzés indítása;  Gyengeségek: nappali tagozatos képzés piaci részesedésének csökkenése. A turizmus-vendéglátás alapképzési szak hallgatóinak létszáma 2011-ben 508 fő volt, amely a bázis időszakhoz (2009. év) viszonyítva 26 százalékkal csökkent. A csökkenés elsősorban a nappali tagozatos, állami támogatású hallgatók számának csökkenéséből ered. Utóbbi a felvételi ponthatárok emelkedésének tudható be. A szakon a verseny egyre erősödik, az országban sok intézményben kínálnak hasonló képzést. A szak piaci részesedése nappali tagozaton csökkent, míg a részidejű képzési formában közel állandónak mondható. A szak iránti jelentős keresletet mutatja, hogy 2012-ben levelező tagozaton keresztféléves képzést tudtunk indítani. A szakon tanuló hallgatók 62 százaléka nappali tagozaton, 29 százaléka levelező tagozaton és 10 százaléka távoktatási formában végzi tanulmányait. 2011-ben a hallgatók 30 százaléka állami támogatásban részesült, míg 70 százalékuk költségtérítést fizetett. A szakon angol nyelvű képzés is folyik, amely évenként egyre stabilabb létszámmal indul, hozzájárulva a hallgatók munkaerő-piaci esélyeinek javításához. A kifutó idegenforgalmi és szálloda, valamint vendéglátás és szálloda szakon összesen 52 hallgató tanul, többségében részidejű képzésben. A szaktanszék 4 tudományos fokozatú oktatóval rendelkezik, az oktatás elismertségét jelzi, hogy a szak a felsőoktatási rangsorban a 2. helyet foglalja el.  Erősségek: angol nyelvű képzés, nappali tagozatos hallgatók magas részaránya, költségtérítéses képzések iránti kereslet, országos elismertség;  Gyengeségek: hallgatói létszám csökkenése. A főiskola által végzett munkaerő - piaci kutatások igazolják az üzleti képzések iránti magas keresletet, amelyet jól bizonyít az a tény, hogy végzett hallgatóink közel 70 százaléka a tanulmányok befejezése után 3 hónapon belül elhelyezkedik. A szervezetek szerint a végzett hallgatók teljesítménye és a vállalatok által kiemelten fontosnak tartott kompetenciák összhangban vannak, a hallgatók munkájának és tudásuknak beválása megfelelő. Felsőfokú szakképzés szintjén a Szolnoki Főiskolán 2011-ben 520 hallgató vett részt felsőfokú szakképzésben, 82 százalékuk üzleti, 18 százalékuk pedig agrár, illetve műszaki képzési területen tanult.


15

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV E képzési szakok keresettsége eltérő. Az üzleti szakok hallgatói létszáma a vizsgált időszakban 4,4 százalékkal növekedett, míg az agrár-műszaki képzési területeken 15 százalékkal csökkent. 2011-ben a bázishoz viszonyítva a hallgatók létszáma a képzés első éveiben már indított szakokon csökkent, azonban új szakok bevezetésével az összes létszámot emelni tudtuk. Az agrárképzések iránti kereslet többnyire elenyésző, míg a műszaki képzéseké emelkedett. A következő szakok kivezetésének lehetősége mérlegelendő. web-programozó, gépipari mérnökasszisztens, mezőgazdasági mérnök A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 11. tábla: Képzési kínálat - 13. sz. melléklet 12. tábla: Képzési kínálat Doktori iskola

NR

Tudományág

NR

Telephely

NR

Munkarend

NR

Finanszírozási forma NR

Jelentkezők száma 2009 NR

2010 NR

2011 NR

Hallgatói összlétszám 2009 NR

2010 NR

2011 NR

II.2.2. A szakmai gyakorlati képzés értékelése A Szolnoki Főiskola 2011/12. tanévben megújította a szakmai gyakorlat rendszerét. Ennek előzményeként olyan kutatást végeztünk, amely kiterjedt a munkaerő-piaci elvárások feltárására és az intézményben folyó jelenlegi szakmai gyakorlati rendszer vizsgálatára. Az elemzés során megállapítottuk, hogy a 2011/12. tanévet megelőzően a szakmai gyakorlat szervezése és lebonyolítása szakonként eltérő rendszerben és ütemezésben történt, amelynek szakmai szempontjai nem voltak egységesek. A munkaerő-piaci kompetenciaelvárások feltárására irányuló kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a szakmai gyakorlat rendszerét célszerű jobban strukturálni és a vállalati elvárásokkal összhangba hozni. A szakmai gyakorlat átalakítása több lépcsőben történt. 2011/12. tanév tanterveinek módosítása során olyan unikális szakmai gyakorlati rendszer alapjait raktuk le, amely többszintű, tartalmilag a munkaerő-piaci kompetencia-elvárásokhoz igazított szakmai gyakorlatot eredményezett minden alapképzési szakon. E rendszer egymásra épülő szintjei biztosítják a Képzési Kimeneti Követelményekben meghatározott, és a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák megszerzését az alábbi szinteken:  szakmai kompetenciák részterületeire koncentráló szaklabor/kabinet/tanműhelyi gyakorlat,  elméleti és gyakorlati ismeretek vállalati alkalmazását biztosító vállalkozásoknál, szervezeteknél letöltött gyakorlat,  konkrét vállalat szakmai tevékenységének megismerésére és abban történő aktív részvételre irányuló komplex, összefüggő vállalati szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat infrastrukturális és humánerőforrás feltételeit a Szolnoki Főiskola partner szervezeteivel együtt biztosítja az alábbiak szerint: A szakmai gyakorlat célja, hogy adott alapképzési szak alapvető tevékenységelemeit a kontaktórákon kívül, szimulált szakmai környezetben, szakemberek által irányítottan végezzék el. Ennek helyszínét az intézmény biztosítja, minden szak rendelkezik szakspecifikus szaklaborral, kabinettel, vagy tanműhellyel, amelynek infrastruktúrája folyamatosan fejlesztett. A fejlesztés finanszírozási forrásai: EU-pályázat, szakképzési hozzájárulás, vállalkozások által rendelkezésre bocsátott segédanyagok, saját forrás. A szakmai gyakorlatok során a hallgatók tevékenységének irányítását belső és külső forrásból biztosítjuk. Az intézményben oktatói, tanári, szakoktatói munkakörben vállalati, vállalkozói szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák dolgoznak, akik képesek a hallgatók szakmai gyakorlatának irányítására. Ennek hiányában, vagy speciális téma esetén külső szakembert kérünk fel. Az intézmény üzleti képzéseinél jelenleg 6 szaklabor, 1 kabinet biztosítja a fenti feladatok ellátását, valamint egy új szaklabor kivitelezési munkálatai jelenleg folynak. A szaklaborok korszerűen felszereltek, informatikai eszközökkel és internet eléréssel rendelkeznek, a szakmai gyakorlathoz szükséges szoftverek és eszközök rendelkezésre állnak. A Szolnoki Főiskola rendelkezik tangazdasággal, ahol az agrár képzési szakokon tanuló hallgatók részterületekhez kötődő gyakorlatot és komplex termelési, illetve gazdálkodási gyakorlatot is folytathatnak.


16

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A vállalkozásoknál és nonprofit szervezeteknél letöltendő szakmai gyakorlatok feltételeinek biztosítása érdekében szakmai gyakorlóhelyi hálózat létrehozására, bázis gyakorlóhelyek kialakítására került sor. A szakmai gyakorlóhelyi hálózathoz tartozó szervezetek e rendszer kialakítása előtt együttműködési megállapodás alapján, vagy alkalmi jelleggel fogadták a hallgatókat és biztosították a gyakorlat tárgyi és személyi feltételeit. Az új rendszerben törekszünk arra, hogy hallgatóink olyan szakmai gyakorlóhelyeken dolgozzanak, amelyek hosszú távú együttműködési megállapodás keretében is vállalják a feltételek biztosítását. Az új szakmai gyakorlati rendszernek megfelelő, tartalmilag is megújított együttműködési megállapodások megkötése folyamatban van, amely intézményi szinten mintegy 200 db új vagy felülvizsgált megállapodást jelent a Gazdasági Tanács és a Szolnoki Főiskola Szenátusa által elfogadott lista alapján. Az új szakmai gyakorlati hálózat kialakításához jelentős támogatást jelent a Munkaerő- és képzéspiaci Paktum, amely a Szolnoki Főiskola és a Közép-Kelet-Magyarországi térség munkaerő-piaci és képzéspiaci szervezeteinek, szakmai szervezeteinek, kiemelt vállalkozásainak együttműködését magában foglaló dokumentum. A bázis gyakorlóhelyek olyan vállalkozások, amelyekkel az intézménynek több éve együttműködési megállapodáson alapuló kapcsolata van, az intézmény tevékenységüket jónak ítélte meg és az elvárt kompetenciák elérését mindig aktívan és hatékonyan támogatták. A Szolnoki Főiskola jelenleg 8 bázis gyakorlóhellyel működik együtt, ahol a szakmai gyakorlat standard elemeinek megvalósulása a szakspecifikus sajátosságok mellett is biztosított. A bázis gyakorlóhelyet biztosító vállalkozások számára, hallgatóink munkavégzésének színvonalát növelendő, informatikai eszközkihelyezést biztosítunk. A bázis gyakorlóhelyeken a szakmai gyakorlat lebonyolítását mentorok és patrónusok támogatják. A főiskola és a bázis gyakorlóhelyet biztosító vállalkozás/szervezet kapcsolatát az együttműködési megállapodásban foglaltak szabályozzák. A mentori tevékenység célja, hogy segítse a főiskolával együttműködő szervezeteknél folytatott (külső) szakmai gyakorlatok főiskolai követelményrendszer szerinti eredményes lebonyolítását, különös tekintettel a hallgatói kompetenciák fejlesztésére, a szakképzési sajátosságok, valamint az egyes alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott elvárások figyelembe vételével. A mentorok a szakmai gyakorlat helyszínét biztosító vállalkozásoknál személyesen győződnek meg a szakmai gyakorlat feltételeinek meglétéről, a gyakorlatfelelősi feladatot ellátó személlyel szoros kapcsolatot fenntartva tényleges tapasztalatot szereznek adott szervezet adottságairól, a gyakornokok kiválasztásának sajátosságairól, a hallgatók beilleszkedését és szakmai fejlődését elősegítő vállalati módszerekről és lehetőségekről, a hallgatói gyakorlatok főiskolai gyakorlati tájékoztatóban foglalt elvek, követelmények és kompetencia-elvárások szerinti lebonyolításáról. A mentort a szaktanszék vezetője jelöli ki. A patrónusi tevékenység célja, hogy a főiskolával együttműködő szervezeteknél folytatott, kompetenciák megszerzését célzó szakmai gyakorlatok hatékonyságát növelje azáltal, hogy a patrónus (vállalati szakember) a gyakorlatfelelősnél nagyobb felelősséggel és hatáskörrel irányítsa, koordinálja és ellenőrizze a hallgató tevékenységét. A patrónusok feladataikat a munkahelyi vezető irányításával, a főiskola szakembereivel (gyakorlatszervező, főiskolai mentor) együttműködve végzik. A patrónusok ismerik a szak tantervben előírt gyakorlati rendszerét, javaslatokat tesznek annak korszerűsítésére. Részletesen ismerik a szak gyakorlati tájékoztatóját, különös tekintettel a szakmai gyakorlat tartalmára, szakmai követelményeire, kompetenciafejlesztési feladataira, valamint a szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet gyakorlatok lebonyolításával összefüggő feladataira. Kapcsolatot tartanak az illetékes főiskolai kontaktszemélyekkel, egyeztetik a főiskolai gyakorlati tájékoztató szerinti gyakorlat megvalósításának lehetőségeit, a gyakornok számára programot állítanak össze és annak megvalósítását folyamatosan segítik. A szakmai gyakorlat szervezése, lebonyolítása és ellenőrzése az intézményben egységes elvek alapján az alábbiak szerint történik:  A szakmai gyakorlat szervezése a gyakorlatszervezői munkakört ellátó személy feladata;  A szakmai gyakorlat annak jellegétől függően szaklaborban, tanüzemben, tangazdaságban, tanszállodában, tanétteremben, kabinetben, a Szolnoki Főiskola szakmai gyakorlóhelyi hálózatához tartozó vállalkozásnál, intézménynél, bázis gyakorlóhelyen, illetve egyéb, a szakfelelős/tanszékvezető által engedélyezett helyen tölthető le;


17

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV  A szakmai gyakorlat lebonyolítását mentorok segítik, a mentorálási tevékenységet végző személyt a szakfelelős tanszék vezetője jelöli ki. A bázis gyakorlóhelyeken a hallgatók munkavégzését patrónusok segítik;  A szakmai gyakorlat szabályozása a szakmai sajátosságok figyelembe vételével a szaktanszékek által elkészített és nyilvánosságra hozott „Szakmai gyakorlati tájékoztatóban” történik;  Szakmai gyakorlat szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése és értékelése céljából a következő dokumentumok használata kötelező : szakmai gyakorlati tájékoztató, együttműködési megállapodások (általános és bázis gyakorlóhelyi), gyakorlóhelyi adatbázis, gyakorlati beosztás, fogadónyilatkozat, jelenléti ív, gyakorlati igazolás, gyakorlati napló, gyakorlati ellenőrzési napló, mentori jelentés, patrónusi értékelés, kérdőív I. (a gyakorlat hallgatók általi értékelése), kérdőív II. (a gyakorlat szervezetek általi értékelése). A szakmai gyakorlat rendszere a felsőfokú szakképzési szakokon hasonló, azonban a tanulmányok rövidebb ideje miatt csak kétszintű gyakorlatot szervezünk (szaklabor gyakorlat, vállalati gyakorlat). A vállalati gyakorlat szervezése hasonló elvek alapján történik. A műszaki menedzser képzés szaklabor hátterét jelenleg a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola korszerű tanműhelyei és szaklaborjai, valamint az üzleti képzések szaklaborjai adják. A főiskola a telephelyeken is biztosítja a rendszer elemeinek működését, Budapest és Kiskunfélegyháza feladat-ellátási helyen a gyakorlatok szervezése hasonló rendszerben folyik. A szakmai gyakorlat rendszerének munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó innovációja, valamint a szakmai gyakorlat infrastruktúrájának korszerűsítését célzó fejlesztés a TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 azonosító számú „Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán” pályázat keretében történt. A fejlesztés során nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai gyakorlat értékelésen alapuló innovációjára. Az értékelés módszerei: mélyinterjú a kiemelt szakmai gyakorlóhelyek vezetőivel, nemzetközi szintű „jó gyakorlat keresése”, szakértői tevékenység, komplex értékelés (tanulmány). Az új gyakorlati rendszerben a korábbi, alapvető kompetenciák elérésének feltárását célzó informálódás mellett az értékelés új formáit vezettük be (mentori jelentés, patrónusi értékelés, kérdőív I., kérdőív II.), amely ISO dokumentum. II.2.3.

Felnőttképzési tevékenységek értékelése

A felnőttképzési tevékenység több képzési szinten és képzési formában (nappali és levelező tagozat) folyamatosan folyik, tanulási lehetőséget kínálva a diplomával már rendelkezőknek, a munkaviszony melletti továbbképzésre iratkozni szándékozóknak, a felsőoktatáson kívüli szakképzettséget szerezni vágyóknak és a leendő, illetve jelenlegi főiskolai hallgatóknak. Mindhárom tudományterülethez kapcsolódnak képzések. Ezek egy része regisztrált (OH, FAT), vagyis képzési és kimeneti követelmények, vagy előre rögzített program alapján történik, másik részük a piaci igényeken alapuló rövid ciklusidejű, képzettséget nem adó, kompetenciafejlesztő tanfolyamok formájában valósul meg, amelyek programja a résztvevők igényeinek megfelelően kerül kialakításra. Ez rendkívüli rugalmasságot igényel a kínálat kialakításában, amely sikeresen a nyelvi és más felkészítő tanfolyamok, valamint a Go - Card tanfolyamok keretében valósul meg sikeresen. A szakképesítést nyújtó tanfolyamok formalizált rendszerének jelentős hagyományai vannak a főiskolán, a keresettség azonban csökken. A belső tanfolyamok rendszere, a hallgatói teljesítmények utókompenzálására indított felzárkóztató, vagy az előkompenzációs szerepet betöltő nyelvvizsgára készítő tanfolyamok folyamatosak. A vállalkozások számára alkalmi jelleggel indított - főként nyelvtanfolyamok - élő és működő kapcsolatot igazolnak a munkaerőpiaccal. Rendszeresen visszatérő tanfolyamokat bonyolít a főiskola az agrárium szereplői számára egyrészt kötelező továbbképzési jelleggel, másrészt az egyéni fejlődésük, a piaci alkalmazkodás elősegítése céljából. A népszerűség, keresettség csökkenése a hallgatói létszám alakulásán keresztül követhető. Okának egyrészt a kétciklusú felsőoktatás bevezetése tekinthető, az alapképzés után a master szintet választják a szakirányú továbbképzések helyett a végzettek, míg a hagyományos főiskolai képzés esetében gyakoribb volt a posztgraduális végzettség igénye.


18

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Míg a hagyományos főiskolai képzés esetében a második szakiránynak megfelelő tananyagot már szakirányú továbbképzés keretében sajátította el a hallgató, addig jelenleg élnek a hallgatói jogviszony előnyeivel és elvégzik ténylegesen második szakirányként a kívánt kurzusokat. Figyelembe véve ezt a megváltozott gyakorlatot, a hallgatói létszám csökkenése a szakirányú továbbképzéseken nem olyan mértékű, mint azt a nappali és levelező tagozaton is tapasztalt jelenség előrevetítette. A képzési kínálat sokszínűnek tekinthető, különösen a meghirdethető szakirányú továbbképzések esetében. A képzések többsége azonos szakmai, de változó alapozó tartalommal, szakirányú diplomával már rendelkezők és nem rendelkezők részére is kiajánlásra kerül diplomás szakreferensi, szakemberi, illetve szakközgazdászi és szakmérnöki képesítést kínálva. 2011-ben a 60 meghirdethető szakirányú továbbképzési szak csaknem mindegyike közvetve vagy közvetlenül kapcsolódott az alapszakokhoz. Az oktatási infrastruktúra a Campus műszaki felszereltségéből következően a képzések számára rendelkezésre áll. Az oktatói kapacitás egy részét alkotják csak a főiskola oktatói, az alapképzésnél nagyobb arányban jelennek meg a vállalati szféra prominensei a gyakorlati tapasztalatok átadása érdekében. Mind az indított programok száma, mind a kurzuslétszám, vagyis a képzések keresettsége csökkent az utóbbi években. Ez mind a keresleti, mind a kínálati oldalon egyrészt gazdasági okokra vezethető vissza. A potenciális hallgatók rendkívül ár - érzékenyek, a versenytársak alacsonyabb áron kínálták képzéseiket, így egyfajta elszívó hatás érvényesült. 2011-ben követő árképzéssel próbáltuk a folyamatot megfordítani. A felnőttképzés alkalomszerűen, de visszatérően indított szaktanfolyami jellegű képzései az agrárszektor fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló, az agrár környezetgazdálkodással foglalkozó és a Natura 2000-es területekhez kapcsolódó programok. Több helyszínen (Püspökladány, Szolnok) fedte le a főiskola a képzési igényeket. Az alap- és középszintű szakmai képzési területen a térségben számos képző intézmény kínálja programjait, jelentős verseny alakult ki. A képzési piac olyannyira túlkínálatossá vált, hogy ennek hátrányait a főiskola nem tudja leküzdeni. Saját hallgatóink igényei nem érik el a kurzusindítás alsó szintjét, a főiskolán kívüli piac pedig csaknem teljesen lefedett, így az együttműködést, mint megoldást választottuk, sikeresen képzünk mérlegképes könyvelőket a főiskolán más képző szervezésében, lehetőséget nyújtva a képzettség megszerzésére saját hallgatóinknak. A felsőfokú szakmai képzések, és így a felsőfokú felnőttképzés is a főiskolára koncentrálódik a térségben. A képzési piac szereplői közül néhány folytat ilyen szintű, speciális képzést (adótanácsadó). Piaci előnyünket azonban a kereslet alacsony volumene miatt nincs alkalmunk kihasználni. Ennek következtében összességében az intézmény felnőttképzési piaci részesedése alacsony. Folyamatban lévő képzésfejlesztéseink azonban bíztatóak. A rövid ciklusidejű képzések területén egyedi kínálati elemekkel jelent meg a főiskola. Sikeresnek értékelhetők mind a Pénzügyi közvetítői hatósági vizsga letételét célzó tanfolyamok, mind a túravezetői tanfolyamok. A folyamatosság azonban a keresleti korlátok miatt nem biztosítható. A képzések térítési díja előkalkuláció alapján kerül meghatározásra, majd a program lezárulásával utókalkuláció készül. Mivel a tanfolyamok fedezeti pontja mindig meghatározásra kerül, a minimális létszámnál kevesebb jelentkező esetén nem indulnak a meghirdetett kurzusok. A tevékenység rentabilitása biztosított különösen azért is, mert a szervezeti átalakulások során csökkentett humán erőforrással a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ részeként látják el a munkatársak a felnőttképzés adminisztrációs és szervezési feladatait, míg a szakmai tevékenységet a szakfelelős tanszék végzi. A képzések értékesítési hatékonyságának javítása jelentkezik jövőbeni rövid távú feladatként.


19

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A téma bemutatását szemléltető táblázat: 13. tábla: Képzési kínálat és képzési programok keresettsége Felnőttképzési program

Nyelvtanfolyamok (külső,belső)

Képzési időtartam (óra)

Beiratkozott létszám (fő)

Árbevétel (m Ft)

2008

2009

2010

2011

2008

2009

2010

2011

Végzettség piaci relevanciája (iparág)

10-40

118

37

117

46

10,7075

1,632

5,2591

1,9671

NR

Pénzügyi közvetítői hatósági képzés, vizsga

6

0

0

34

0

0

0

0,51

0

pénzügyek

Tűzvédelmi szakvizsga felkészítő

12

9

16

0

0

0,4895

0,9

0

0

NR

Könnyűgépkezelői tanfolyam

30

15

8

0

0

1,165

0,605

0

0

ipar

Zöld könyves tanfolyam

30

0

2

0

0

0

0,072

0

0

mezőgazdaság

Natura 2000 kifizetések

14

0

0

28

0

0

0

0,504

0

mezőgazdaság

14

0

0

12

0

0

0

0,216

0

mezőgazdaság

14

0

0

35

21

0

0

0,63

0,378

mezőgazdaság

Go-card

4-24

1160

362

346

335

1,129

0,3355

0,0685

0,1155

NR

EU szakértő

200

9

0

0

0

1,082

0,23*

0,2106*

Külkereskedelmi irányítás

200

11

0

0

0

0

1,3597

0,05825*

0,169*

külkereskedelem

Pénzügyi, adó, illeték, vám

200

10

8

0

0

0

2,58275

0,91125

0,180*

pénzügyek

Pénzügyi, adó, illeték, ellenőrzés

200

11

18

10

9

3,2795

5,3067

2,8646

2,749

pénzügyek

Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Agrárkörnyezetgazdálkodási tanfolyam

Marketingkommunikáció Nemzetközi szállítmányozás szakértő Vállalati irányítás és kontrolling szakközgazdász/szakértő Gazdaságvédelmi szakközgazdász/szakértő Pénzügy, adó és adóeljárás szakközgazdász/szakértő Pénzügy, adó és ellenőrzés szakértő Épületgépész szakmérnök Környezetgazdálkodási szakmérnök Alternatív energetikai szakmérnök

külkereskedelem

200

0

7

0

0

0

1,7264

0

0,0575*

belkereskedele m

300

21

13

0

0

5,8246

3,42275

0

0

külkereskedelem

200/300

19

17

0

18

2,5606

3,093

0

7,318

pénzügyek

200/300

0

9

0

13

0

1,13115

0

2,69245

igazságszolgáltat ás

200/300

3

16

10

0

0,295

1,814

1,626

0

pénzügyek

300

6

15

0

0

0,638

0,2

0

0

pénzügyek

60

13

15

9

14

3,695

4,2458

3,54

3,954

ipar

60

6

12

0

0

0,71

1,51

0

0,18*

mezőgazdaság

60

00

13

10

17

0

1,495

2,925

3,575

ipar

Hulladékgazdálkodási szakmérnök

60

0

0

10

0

0

0

0,65

2,75*

mezőgazdaság

Minőségügyi szakmérnök

60

33

17

0

0

5,051

3,136

0,047*

0

ipar

10

0

0

5

0

0

0

0,126

0

mezőgazdaság

10

0

0

13

0

0

0

0,3276

0

mezőgazdaság

Nehézgépkezelő 5/2008

30

8

0

0

0

0,615

0

0

0

mezőgazdaság

Aranykalászos gazda 6/2008

300

54

0

0

0

4,6

0

0

0

mezőgazdaság

Wolfram elektródás hegesztő

170

5

0

0

0

0,9

0

0

0

ipar

3/2010 Gyalogtúra vezető tanfolyam 4/2010 Horgász túravezető tanfolyam

Vontatóvezetői tanfolyam

96

1

0

0

0

0,0198

0

0

0

mezőgazdaság

Ezüstkalászos gazda 2/2008

400

40

0

0

0

4,6

0

0

0

mezőgazdaság

Európai Logisztikai Men. 3/2008

64

2

0

0

0

0,2

0

0

0

külkereskedelem

Zöld könyves méregrakt. 8/2008

12

1

0

0

0

0,027

0

0

0

mezőgazdaság

Közgazdaságtan-Matematika felkészítő

20

97

64

44

33

1,86355

1,22122

0,807

0,594

NR

*Megjegyzés: halasztott befizetés


20


Képzésfejlesztési tevékenység értékelése

A Szolnoki Főiskolán a képzésfejlesztési tevékenység tudatosan tervezett és szabályozott formában és tartalommal történik. A képzésfejlesztés alapja az intézményi stratégia, amelynek megvalósítását jelentősen befolyásolják, utóbbi években inkább korlátozzák a környezeti hatások, ezért a képzésfejlesztés gyakorlatát annak szervezete, folyamata és eredményei alapján is célszerű áttekinteni. A képzésfejlesztés az akkreditációs és képzésfejlesztési rektorhelyettes irányításával történik, aki koordinálja az érintett szervezetek és személyek (tanszékek, szakfelelősök, Oktatásfejlesztési Bizottság, Kompetencia Tanács, oktatók, hallgatók) kapcsolódó tevékenységét. A képzésfejlesztés folyamata: folyó képzések értékelése, környezeti információk beszerzése és elemzése, képzésfejlesztési javaslatok kidolgozása, javaslatok értékelése, képzésfejlesztési határozat, képzések indítása. A képzésfejlesztés területei: képzési portfólió fejlesztése, képzések tartalmi és módszertani fejlesztése. A képzésfejlesztést befolyásoló környezeti tényezők változása miatt az intézmény olyan gyakorlatot alakított ki, amely szervezett és szabályozott formában biztosítja az innovációt. A folyó képzések tartalmának és módszereinek felülvizsgálatára minden évben sor kerül, ennek konkrét megnyilvánulásai: hallgatói vélemények rendszeres gyűjtése és értékelése az oktatók hallgatói véleményezésével egyidejűleg, oktatók általi kurzusértékelés (félévente), szakfelelősi értékelés (tanévenként), tanszéki értékelés (tanévenként), szakmai gyakorlati helyet biztosító vállalkozások értékelése a képzés gyakorlati hasznosulásáról, Oktatásfejlesztési Bizottság beszámolója, záróvizsga bizottságok elnökeinek értékelése. A képzési szintek és képzési formák eltérő szükségleteinek felmérését a kialakított rendszer jól kezeli, de speciális értékelési módszereket is alkalmazunk. A távoktatási formában tanuló hallgatók a kurzus végén értékelik a konzultációk rendszerét és az önálló tanulást támogató tantárgyi kalauzt. A képzésfejlesztést jelentősen támogatják a szekunder jellegű, a versenytársak képzési kínálatára vonatkozó elemzések, valamint azon primer kutatások, amelyek képzéseink hasznosulását, a hallgatók beválását vizsgálják. 2011-ben EU-pályázat keretében a munkaadók és a munkavállalók körében kiterjedt kutatást végeztünk, melyben kiemelten képzéseink munkaerő-piaci igényekhez és az elvárt kompetenciákhoz való illeszkedését vizsgáltuk, és amely kiegészült a folyó képzések iránti kereslet feltárásával. Az információk alapján kerül sor a képzésfejlesztési javaslatok kidolgozására, amely a szakfelelősök, tanszékvezetők hatáskörébe tartozik. Az Oktatásfejlesztési Bizottság tárgyalja a javaslatot, vizsgálva annak hatását a képzésfejlesztésre, valamint megvalósíthatóságát. A bizottság pozitív állásfoglalása után a képzési portfóliót érintő javaslatot annak súlyától függően a Kompetencia Tanács (szakértői fórum) elé terjesztjük, amely véleményezi azt és módosító javaslatokat fogalmaz meg. Adott képzésfejlesztési javaslat az azt támogató szenátusi határozat után kerülhet bevezetésre. 2009 és 2011 között 25 új felsőfokú és szakirányú továbbképzési szak került kidolgozásra és meghirdetésre, új alapképzési szakot dolgoztunk ki, amely azonban finanszírozási forráshiány miatt nem került benyújtásra. A folyó képzések tartalmi és módszertani (minden indított alapképzési és felsőfokú szakképzési szak vonatkozásában) fejlesztésére 3 alkalommal került sor, azok hatékonysága a hallgatói eredményekben még nehezen mérhető. Az agrár szakok akkreditációjakor a képzésfejlesztést a MAB a szakok támogatásával pozitívan értékelte. A MAB által javasolt tartalomfejlesztésre 2012 júniusában kerül sor. Az oktatáshoz szükséges jegyzetek, segédanyagok, eszközök a hallgatók rendelkezésére állnak (SZF szakkönyvtár, Perfekt könyvesbolt). A tantárgyi programok folyamatosan megújuló szakirodalom jegyzéket tartalmaznak, a szakfelelősök és a tanszékvezetők rendszeresen ellenőrzik a felhasználható szakirodalom aktualizálását. Az intézményben az oktatók jegyzetírási igényét az Oktatásfejlesztési Bizottság bírálja el, az új jegyzet megírása után azt általában az intézmény adja ki. Az üzleti képzéseknél a távoktatási tanulási módszereket ún. tantárgyi és tutori kalauzokat készítünk. Előbbi a tananyag feldolgozását támogató feladatokkal, és azok megoldásaival lépésről lépésre vezeti végig a hallgatókat a tananyagon, míg utóbbi az önálló feladatmegoldás javításának standardizáltságát biztosítja. A kalauzok szerkezete és formája egységes, a hallgatói, oktatói vélemények és az elért érdemjegyek igazolják a tanulástámogatás ezen formájának hatékonyságát.


21

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A képzések módszertani fejlesztésének feltétele a korszerű, gyakorlatorientációt előtérbe helyező, kompetenciák fejlesztésére irányuló oktatási módszerek megismerése és követése. Erre lehetőséget ad a tanszéken belüli hospitálás, illetve óralátogatás, amelynek mértékét a jövőben fokozni kell. Az intézmény lehetőséget biztosít oktatók nemzetközi tapasztalatszerzésére, tanulmányutakra, amelyek az oktatási módszerekben is hasznosulnak. 2009 - 2011 között az intézmény oktatói több olyan külföldi tanulmányúton vettek részt, amelyek az oktatási módszerek tanulmányozását kiemelten kezelték. Az oktatók kutatási eredményeiket rendszeresen publikálják. Az alkalmazott kutatások és alapkutatások eredményei jól kapcsolódnak a gondozott, illetve oktatott tárgyakhoz. A kutatási eredmények nyilvánosságára és hallgatók általi elérhetőségére a Szolnoki Főiskola Economica című tudományos folyóirata is lehetőséget biztosít. Az intézmény által működtetett, a hallgatók felé nyitott fórumok, rendezvények is segítik a kutatási eredmények megismerését (Kutatók Éjszakája, Szolnoki Marketing Klub). A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének mérése és értékelése egyrészt a számonkéréskor történik, másrészt annak eredménye a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (TOK) munkatársainak tevékenységében mérhető (ellenőrzés, értékelés, tanácsadás). Az oktatás menedzselése rektorhelyettesi szinten (oktatási és tudományos rektorhelyettes) történik, az operatív feladatokat a TOK vezetője koordinálja. A tantárgyakra vonatkozó értékelést a szakfelelősök rendszeresen végzik, annak információs bázisát a NEPTUN és az oktatói értékelések adják. A hallgatók egyéni tanulmányi tervek keretében tanulnak, amelynek hallgató központú megoldásait a TOK biztosítja (órarend készítése, Neptun működtetése, hallgatói tanácsadás, személyes és elektronikus ügyintézés, stb). A hátrányos helyzetű hallgatókat testreszabott oktatási és számonkérési módszerekkel támogatjuk. A hallgatói felzárkóztatást biztosítja a Go-Card rendszer, amelyet a hallgatók pozitívan értékelnek. A képzés eredményességéről és a hallgatók munkaerő-piaci beválásáról a DPR kutatások és a vállalkozói vélemények felmérésével tájékozódunk. A DPR kutatások folyamatosságáról a Hallgatói Szolgáltatások Központja gondoskodik, amelynek eredményei jól felhasználhatók. A hallgatók minden területen használható képességeinek (pl. kommunikáció, kreativitás, céltudatosság, vállalkozói képességek) fejlesztését tantervi elemek (tantárgyak, tananyag-feldolgozási módszerek, számonkérési módszerek) segítségével, tréningek szervezésével, hallgatói szolgáltatások nyújtásával (személyes tanácsadás) jó színvonalon valósítjuk meg. II.2.5. Képzési eredményesség értékelése A hallgatói előrehaladás ütemében és folyamatosságában megjelenik a bologna - rendszerű képzés rugalmas és egyénre szabható haladási lehetőségének kihasználása. Az első évfolyamok a képzési időt átlagosan egy félévvel lépték túl, az abszolutórium megszerzéséhez szükséges félévek számának további növekedése a hallgatói egyéni tanulmányi tervek ütemezésére is utal. Az ütemesebb haladást ösztönző rendszer (átlagok figyelembe vétele pályázatoknál) a hatékonyságot az érintettek száma miatt csak korlátozottan befolyásolta. A diplomaszerzéshez szükséges időt az abszolutóriumon kívül a záróvizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges idő (csökken az azonos félévben abszolváló és záróvizsgázó hallgatók aránya), valamint a nyelvvizsgák megszerzése határozza meg (a záróvizsgázók közel 40%-a kap a vizsgaidőszak végén diplomát, további 20% egy éven belül). A képzési időn túli hallgatók közül növekvő arányban az utolsó félévekben másik szakot, vagy szakirányt is végeznek egy időben, ami mind a képzettség, mind a hatékonyság tekintetében pozitívan értékelhető. Az átlagosan 5%-os hallgatói lemorzsolódást több ok magyarázza. A költségtérítéses hallgatói arány növekedésével a kedvező térítési díjak ellenére a jogviszonyok nagy része gazdasági nehézségek miatt szűnik meg. A lehetséges képzési idő túllépése, a tantárgyak ismételhetőségi korlátai jelentik a jogviszony megszüntetés másik fő okát. Ők újabb jogviszonyt létesítenek a képzés befejezése érdekében. Az intézmények közötti átjelentkezések alapján nettó befogadó a főiskola. Az oktatói állomány mennyiségben és minőségben megfelel az intézményi és programakkreditációs követelményeknek. A budapesti telephely konzultációs óráit a szolnoki oktatók látják el. Kapacitását egyrészt állománycsoportonkénti összetétele (tanár/oktató), másrészt munkaköri besorolása, az oktatás – kutatás - egyéb tevékenységre fordítható munkaidőkerete határozza meg.


22

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A magasabb tanítási munkaidővel terhelhető tanári állomány nagyobb aránya miatt az átlagos terhelés meghaladja a kívánatos szintet. Eloszlása a tantárgyakat tekintve nem egyenletes, a több tárgyat gondozó oktató leterheltsége nagyobb az alacsonyabb számú tárgyat több csoportban tanítóknál. A kapacitás kihasználás hatékonyságának növelése a tantervi racionalizálással egyre inkább megvalósul. A meghirdetett kurzuskínálat megfelelő választási és ismeretszerzési lehetőséget biztosít a hallgatók számára. A szemináriumokon biztosított átlagos csoportméret a nagy létszámú előadások mellett az egyéni foglalkozást, a specializálódást is lehetővé teszi.

A végzett hallgatók munkapiaci helyzete az elhelyezkedéshez szükséges idő alapján jónak, az átlagkereset alapján kedvezőtlennek, a munkahely stabilitása alapján szintén jónak tekinthető. A DPR első mérési eredményei az alacsony válaszadási arány miatt nem kerültek közzétételre, a 2010-es év eredményességéről az intézményi felmérés alapján vonhatók le következtetések. A 2010-ben végzett hallgatók jelentős része 1-2 munkahellyel rendelkezik, amelyet a végzés éve alapvetően magyaráz. A végzettség megszerzése óta a válaszadók 43%-a már volt munkanélküli, amely nagyon magas számnak tűnik. A végzettség megszerzése óta a válaszadók 9%-a tanult külföldön. A külföldi munkát végzők 24%-ánál a munkavégzés részben vagy egészben kapcsolódott a végzettséghez. A 2011. évben a 2010-ben végzett hallgatók túlnyomó többsége 82,5%-a - dolgozott alkalmazottként, 42,6%-uk beosztottként. A válaszadók 89 százaléka a kutatás évében is dolgozik. A hallgatók a diploma minősítését nem tartják túl fontosnak az elhelyezkedés szempontjából, azonban a nyelvtudást, a csapatmunkára való alkalmasságot, a szakmai gyakorlatot, a személyes ajánlást, a prezentációs készséget, az önálló munkavégzés képességét, az elméleti felkészültséget igen. Leginkább a nyelvtudást, az önálló munkavégzést, a gyakorlati ismereteket és a prezentációs készséget értékelik fontos tényezőként az elhelyezkedés szempontjából. Megállapítható, hogy a prioritást élvező kompetenciák fejlesztése a képzési programok mindegyikében hangsúlyos. A felsőoktatási rangsorokban megjelenő pozitív munkaerő-piaci vélemények visszaigazolják a képzések gyakorlatban jól alkalmazható tartalmát. A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 14. tábla: Hallgatói Előrehaladás és lemorzsolódás értékelése Képzési terület

Gazdaságtudományok

Szak

Kereskedelem és marketing

Nemzetközi gazdálkodás

Pénzügy és számvitel

Turizmus-vendéglátás

Idegenforgalmi és szálloda

Kereskedelmi

Külgazdasági

Telephely

Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje (tanulmányi félév - tizedes kerekítéssel)

Diploma (Oklevél) megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam (év)

Lemorzsolódó hallgatók aránya (%)

2009

2010

2011

2009

2010

2011

2009

2010

2011

Szolnok

0

7,4

8,2

0

3,8

4,1

6

4

5

Budapest

0

7,6

8,2

0

3,8

4,7

2

2

9

Szolnok

0

7,4

8,4

0

3,7

4,4

4

6

7

Budapest

0

0

9,0

0

0

0

19

16

7

Szolnok

0

7,1

7,7

0

3,5

3,8

5

2

2

Budapest

0

8,0

8,3

0

3,8

3,8

5

2

5

Szolnok

0

7,2

7,6

0

3,6

4,2

6

5

6

Budapest

0

7,5

9,3

0

0

0

8

7

6

Szolnok

8,5

10,3

13,2

4,3

6,1

7,3

1

6

0

Budapest

10,6

10,0

12,5

6,0

5,9

7,3

4

3

11

Szolnok

8,0

9,7

12,1

5,0

6,2

7,3

2

3

4

Budapest

8,6

12,3

12,9

6,5

6,9

8,1

3

0

0

Szolnok

7,7

10,4

13

5,6

6,4

8,5

1

2

0


23


Vendéglátó és szálloda

Agrár

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

Mezőgazdasági mérnöki

Mezőgazdasági gépészmérnöki

Tájgazdálkodási

Műszaki

Műszaki menedzser

Budapest

11,5

13

0

7,2

8,1

10,0

5

0

0

Szolnok

8,7

10,4

12,6

4,2

6,1

7,2

1

4

2

Budapest

10,6

10,0

0

6,1

10,3

10,0

3

5

7

Szolnok

0

0

7,8

0

0

4,2

0

0

3

Mezőtúr

0

7,5

0

0

3,7

0

4

7

0

Szolnok

0

0

8,1

4,7

6,8

4

0

0

2

Mezőtúr

8,2

6,9

0

4,1

3,6

0

6

7

0

Szolnok

0

0

9,5

5,3

6,2

5,3

0

0

4

Mezőtúr

8,7

8,2

0

4,6

4,5

0

7

12

0

Szolnok

0

0

14,4

6,2

6,4

7,5

0

0

0

Mezőtúr

12,0

12,7

0

5,8

5,8

0

6

0

0

Szolnok

0

0

0

5,1

5,8

7,1

0

0

0

Mezőtúr

8,7

11,0

0

4,2

6,2

0

5

25

0

Szolnok

0

0

8,4

3,9

0

4,8

0

0

5

Mezőtúr

7,0

8,6

0

3,5

4,4

0

6

8

0

15. tábla: Oktatói állomány kapacitása, oktatók leterheltsége, kurzuskínálat Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet)

SZF

Telephely

2010/2011 tanév Egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma

Minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest

Főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest

Karon meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma

Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám

Szolnok

29

0,31

0,91

17,79

14,4

Budapest

N.R.

N.R.

N.R.

17,26

N.R.

16. tábla: DPR adatok Kar

A munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig)

Havi nettó átlagjövedelem (a 2010ben végzettek és foglalkoztatottak körében)

Munkanélküliségi arány a 2010ben végzettek körében

SZF

4,5

105

14,6

II.2.6. Nemzetközi dimenzió értékelése A nemzetköziesítés két területen bír fontos szereppel: a hallgatók, mint leendő munkavállalók felkészítése a globális, multikulturális környezetben való sikeres versenyre, illetve nyújtani azokat a nemzetközi szolgáltatásokat, amelyek ma egy felsőoktatási intézmény (kötelező) kínálatához tartoznak, így a Szolnoki Főiskola vonzóerejének, végső soron képességének fontos részét képezi. A nemzetköziesítés a főiskola regionális szerepében is nagy jelentőséggel bír: a leszakadó térség fellendítésének egyik kulcsa épp – közvetve vagy közvetlenül – a nemzetközi gazdasági folyamatokba való bekapcsolódás, a magyar piacon is folyó globális verseny követelményeinek való megfelelés képessége. A főiskola ennek segítése érdekében a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, multikulturális környezetben otthonosan mozgó üzletemberek képzését tekinti egyik céljának. Ehhez magának a főiskolának is nemzetköziesednie kell. Nemzetközi kapcsolatrendszerét tekintve a Szolnoki Főiskola döntő mértékben hálózati típusú kapcsolatrendszerre épít. Aktív tagja a Businet nevű szervezetnek. A Businet (Network for the Development of Businet Education Programmes) üzleti képzést (BA és FSZ szinten) folytató európai főiskolák szervezete. 99 tagja van, s célul tűzte ki a tengerentúli terjeszkedést (ennek eredményeképpen van indiai, amerikai és mexikói tagja is). A Szolnoki Főiskola nemzetközi aktivitása nagymértékben erre a kapcsolatrendszerre épül; mobilitási projektjeinek, a jó gyakorlat átvétele, intenzív programjainak, nemzetközi partnerekkel folytatott kutatási projektjeinek többsége Businet partnerekkel közösen folyik.


24

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A főiskola mélyen beágyazódott ebbe a kapcsolatrendszerbe, s immár vezető pozíciókat is betöltenek munkatársai (a négyfős elnökség egyik tagja, s két munkacsoport vezetője a Szolnoki Főiskola munkatársa). A Businet kapcsolatokon felül a főiskola további partnerekkel dolgozik együtt Erasmus mobilitás, közös képzés, konferenciák és közös kutatás területén. Az aktív kapcsolatok döntő mértékben európai fókuszúak (beleértve Törökországot is), de kapcsolataink vannak Kínában, Indiában, Japánban és Egyiptomban is. A hallgatói mobilitást tekintve a Szolnoki Főiskola 2003-ban csatlakozott az Erasmus programhoz. Az eleinte alacsony, 2-3 fős, de rendszeressé vált beutazó hallgatói létszámot sikerült stabil, évi 24-26 Erasmus-hallgatói számra növelni. A hallgatók többnyire Spanyolországból, Belgiumból, Portugáliából, Lengyelországból, Franciaországból és Litvániából érkeznek, de volt már finn és német hallgatónk is. Rendszeressé vált félévente egy-két „free mover” hallgató fogadása Spanyolországból. Nemzetközi hallgatóink jól érzik magukat Szolnokon, elégedettek mind az oktatással, mind a szolgáltatásokkal, mind pedig a főiskola és környezete által biztosított hallgatói élettel. A nemzetközi hallgatók fogadásának fontos feltétele az idegen nyelven folyó képzésünk léte, illetve az azon belül meghirdetett tárgyak. A főiskola hallgatói mind tanulmányi, mind szakmai gyakorlati mobilitásban részt vesznek. A részképzésre kiutazó hallgatók létszámát sikerült évi kb. húsz főre emelni. A legfontosabb célországok Németország, Spanyolország, Franciaország, Portugália, Litvánia, Belgium és Lengyelország. 2011-ben öt hallgató töltötte szakmai gyakorlatát külföldön Erasmus támogatással Lengyelországban, Spanyolországban illetve Romániában. A más intézményhez képest viszonylag késői csatlakozás mind a hallgatói, mind az oktatói mobilitás terén alacsony „induló” finanszírozáshoz vezetett, így – az Erasmus-finanszírozás szabályai-gyakorlata értelmében – a finanszírozás, a mobilitást támogató kvóta lassan emelkedik, s jelenleg is viszonylag alacsony szintű. Ez a mobilitás növelésének egyik akadályát képezi. Az oktatói mobilitás kiemelkedő jelentőségű, hiszen külföldi oktatási gyakorlatot tesz lehetővé a kollégák számára, illetve tanulásra, konzultációra, jó gyakorlat átvételére, benchmarkingra és kapcsolatépítésre ad lehetőséget. A korábbiakhoz képest az elmúlt két évben több egyéni kezdeményezés indult – ez jelentős előrelépés a korábbi, döntő mértékben várakozó állásponthoz képest. Egyre több kolléga és szervezeti egység keres önállóan partnert, szervez kiutazást, konferenciát vagy konferencia-részvételt, rendezvényt, s szerez mindezekhez forrást is. A kiutazás forrása egyrészt Erasmus mobilitási forrás, de a főiskola saját költségvetéséből is finanszíroz utazásokat, illetve a munkatársak egyre aktívabbak és ügyesebbek pályázati és más források generálásában. Az aktív kapcsolatok döntő mértékben európai fókuszúak (beleértve Törökországot is), de kapcsolataink vannak Kínában, Indiában, Japánban és Egyiptomban is. A célországok az elmúlt évek során Németország, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Lengyelország, Belgium, Litvánia, Franciaország és Törökország voltak. A Szolnoki Főiskola több, mind a hallgatók, mind az oktatók nemzetközi tapasztalatszerzését és készségfejlesztését segítő nemzetközi programban vesz részt. Ilyen pl. a MarkSim elnevezésű Erasmus Intenzív Program. A MarkSim „A Munkáltatók Által Igényelt Készségek és Menedzsment Módszerek Fejlesztése egy Szimulált Európai Üzleti Környezetben” elnevezésű marketing-stratégiai verseny programja 2005-ben kezdődött hat külföldi partnerintézmény részvételével. A verseny megrendezésére Szolnokon többször, illetve Finnországban és Belgiumban került sor. A CompEvent projekt – Leonardo Partnerségi Program. A projekt átfogó célja, hogy meghatározza, mely kompetenciák szükségesek a rendezvényszervezési feladatok ellátásához a kis- és középvállalkozói szektorban. Az elvárt készségek és képességek ismeretében a projektben együttműködő intézmények és az eredményeket átvevő további szervezetek képesek lesznek a szakmai képzés hatékonyságát és eredményességét növelni azáltal, hogy a kapott eredményeket felhasználják meglévő oktatási programjukban. A programban német, francia, angol és osztrák partner vesz részt. 2010-ben egy kétoldalú keret-megállapodás aláírására került sor a Instituto Politécnico De Beja (Portugália) „Cultural Animation Manager” szakirányú továbbképzési program kidolgozására és képzés folytatására. A program kidolgozása megtörtént, az Oktatási Hivatal regisztrálta, a képzés azonban még nem kezdődött meg. A Technische Hochschule Wildau (Németország) partnerünkkel közös telematikai képzésre vonatkozó megállapodást kötöttünk, s folyik a (szolnoki helyszínű) képzés előkészítése.


25

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A nemzetköziesítés minél több főiskolai polgárra való „kiterjesztése” érdekében számos nemzetközi rendezvényt (konferenciák, intenzív programok, szemináriumok, workshopok, stb.) szervezünk szolnoki helyszínnel. Ez lehetőséget biztosít nagyobb számú oktató és hallgató bevonására mind a részvétel, mind a szervezés terén; így mind ők, mind a kiszolgáló személyzet (informatika, üzemeltetés, tanszálloda és étterem) „szembesül” a nemzetközi követelményekkel – és adaptálódik hozzá (nyújtja az igényelt szolgáltatást az igényelt – nemzetközi – szinten). Angol nyelven képzést a főiskola két szakon, nemzetközi gazdálkodás és turizmus-vendéglátás szakon folytat. A képzés teljes mértékben angol nyelven folyik. A képzésben tanító oktatók túlnyomó részben a főiskola főfoglalkozású oktatói. Az oktatók nagy része nyelvi, módszertani és interkulturális, célorientált képzésbenfelkészítésben részesült. A képzés hallgatói gerincét magyar anyanyelvű hallgatók adják, a programban azonban részt vesznek kínai, török, ukrán és afgán hallgatók is, illetve az angol nyelvű képzés tárgyai adnak lehetőséget Erasmus-hallgatók fogadására. Mindkét képzés a MAB által akkreditált. Nemzetközi hallgatóinak számára a főiskola nyújtja a magyar hallgatók számára is rendelkezésére álló szolgáltatások többségét (kollégium, tanulmányi-adminisztratív, könyvtári, étkezési, lakhatási, információs, stb. szolgáltatásokat), illetve egyes szolgáltatásokat (pl. tehetséggondozás) korlátozottan, de bővülő kínálattal. A nemzetközi hallgatók ezen felül – döntő mértékben a Nemzetközi Iroda és a HÖK irányításával és közreműködésével – további, magyarországi tanulmányaikat segítő, többnyire egyéni szolgáltatásban részesülnek. A Szolnoki Főiskolán is működik „buddy” rendszer. Saját, „magyar” hallgatói, illetve oktatók és nem oktató dolgozók számára „kollektív” és személyre szabott szolgáltatásokat nyújt partnerkapcsolatok építése, utazás, intézmény kiválasztás, stb. terén. Nemzetközi jelleg és nemzetköziesítés szempontjából mind a hallgatók, mind az oktatók két részre oszthatók: egy részük nyitott, multikulturális környezetben otthonosan mozog, vagy ahhoz könnyen alkalmazkodik, legalább egy nyelvet jól beszél, nemzetközi vonatkozású programokban illetve azok szervezésében aktívan részt vesz. A másik része visszahúzódó, zárt, kevésbé rugalmas, nyelvet aktívan nem vagy alig beszél. Mindkét csoport esetében az ok döntő mértékben az otthoni környezetre és a szocializációra vezethető vissza. A főiskola hallgatóinak nagy része kisvárosi és falusi, nem magas jövedelmű családból származik, s fejlődési szempontból nem dinamikus lakhelyén járt iskolába. Ennek eredményeképpen nem hozta magával azt a szellemiséget, illetve szülei nem voltak képesek járulékos képzés (pl. nyelvtanulás) finanszírozására, amely a nemzetközi környezethez való adaptálás, illetve a „másság” elfogadásának fontos kritériuma. A főiskola mind hallgatói, mind oktatói és nem oktató dolgozói esetében képzéssel, illetve nemzetközi és szolnoki helyszínű programokkal, a „nemzetköziesítés otthon” hagyományos eszközeivel igyekszik ezeken a területeken segíteni. Mindezeknek egy további korlátját képezi a pénzügyi források szűk rendelkezésre állása. A nemzetközi dimenziót tekintve a Szolnoki Főiskola céljai és prioritásai:  A Szolnoki Főiskola nemzetközi nyitottságának és beágyazottságának növelése;  A nemzetközi partnerekkel folytatott közös akciók számának növelése;  Az oktatói, személyzeti és hallgatói mobilitás növelése;  A nemzetközi kapcsolatokba és eseményekbe bevont személyek, szervezeti egységek és hallgatók körének szélesítése;  Az angol nyelvű képzés minőségi továbbfejlesztése, a nemzetközi hallgatók arányának és számának növelése;  A Szolnoki helyszínű nemzetközi programok számának és gyakoriságának növelése – „nemzetköziesítés itthon”;  A stabil és megbízható finanszírozás megteremtése.


26

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 17. tábla: Hallgatói, oktatói mobilitás Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet)

SZF

Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest 44

Kreditelismert résztanulmányok száma (db. kifelé irányuló mobilitás esetében)

Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest

2010/2011 Kiutazó oktatók és személyzet (nem oktatói státuszban dolgozó alkalmazottak) aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest

8

8/3460

14/215

Idegen nyelven meghirdetett szakok száma

Külföldi telephelyek száma

Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma

2

0

0

2011. évi adatok (fő) Hallgatói létszám:

3460

Beérkező Erasmus-hallgató

25

Külföldi hallgató

19

Kiutazó Erasmus-hallgató

8

Kiutazó oktató és személyzet

14

Oktató létszám

71

Nem oktatói alkalmazott

144

18. tábla: Határon túli magyar nyelvű képzések Kar/szervezeti egység (kihelyezett képzést hirdető magyarországi intézmény)

NR

Szak

NR

Képzés helye (ország)

NR

Képzési szint

NR

Munkarend

NR

Képzésben részt vevő magyarországi oktatók száma (2011)

NR

Határon túli magyar kihelyezett képzésre beiratkozott hallgatók száma

Határon túli magyar kihelyezett képzésben résztvevő hallgatók száma

2009

2010

2011

2009

2010

2011

NR

NR

NR

NR

NR

NR

II.2.7. Tehetséggondozás értékelése A főiskola tehetséggondozási rendszere, a hallgatói tudományos tevékenység három pilléren alapul és számos kiegészítő eszközre épül. Mindhárom tevékenységi formát téma-, kutatócsoport, szakbizottság és tanszékvezetői szinten a főiskola oktatói, tanárai és kutatói tartalmilag és módszertanilag is támogatják, valamint a hallgatók rendelkezésére áll a főiskola kutatási infrastruktúrája. A tehetséggondozás legszélesebb hallgatói bázisát a szakkollégiumi munkában való részvétel teremti meg, klasszikus tehetségkibontakoztatási lehetőség a Tudományos Diákköri tevékenység, a kutatási eredmények alapján dolgozatok készítése, konferenciákon prezentálása (TDK). A tanszéki kutatás-előkészítő és kutatómunkát segítik a demonstrátorok (20 fő/félév) részfeladatok, kutatási segédtevékenységek ellátásával. A tehetséggondozási folyamat végeredményeként az alapfokozat megszerzését követően nagyobb eséllyel tesz a hallgató sikeres master felvételi vizsgát, vagy eredményesebben helyezkedik el a gazdasági élet területén a megszerzett többletkompetenciák birtokában, vagy az oktatói kutatói pályát megismerve az oktatói utánpótlás biztosításában vállal szerepet megfelelő képzés mellett. A 2010-ben alapított Bethlen István Szakkollégium hat – a főiskola képzési profiljának megfelelő területen, illetve a Szakkollégiumi Chartában is jelzett általános értelmiségivé nevelés területén – szakcsoportot működtet.


27

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A szakkollégiumi tevékenység népszerűsítésében jelentős szerepet kaptak a pályázati forrásból megvalósuló sikeres tudományos ismeretterjesztő rendezvények, a kutatócsoportok bemutatkozása, a szakbizottsági összejövetelek, kutatónapok, fórumok. A fenntartási kötelezettség további események lebonyolítását indukálja, az érdeklődés fenntartása a szakkollégium aktív tagságát is növeli. Az Osztojkán Béla Szakkollégium alapítása megkezdődött, a regisztrációs folyamatok zajlanak. A szakkollégium hátrányos helyzetű, többségében roma hallgatók többfunkciós tehetségsegítését vállalja fel. A hallgatói kutatások eredményeinek közzététele elsődlegesen az ITDK -n, majd kétévente az OTDK -n történik meg. A hallgatói létszám csökkenése ellenére a TDK aktivitás csaknem állandó, egyes években növekvő is volt. A főiskola tudományos folyóiratában (Economica) biztosított az önálló, illetve a témavezetővel közös publikációs lehetőség, ami a támogatást és a disszeminációt is lehetővé teszi. Az évente megrendezésre kerülő Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia kötete is platformot kínál a természettudományos kutatási eredmények megjelentetésére. A tehetséggondozás tehetség-felismerés funkcióját hivatott ellátni a tanszéki demonstrátori rendszer. Az oktatói támogatás, a kapcsolat szorossága itt a leghangsúlyosabb. Az utóbbi években minden egyes formában jelentősen növekedett a hallgatói kutatási önállóság a célmeghatározásban és a kérdésfeltevésben, ugyanakkor a kutatásmódszertan területén további fejlődésre van szükség. A hallgatói kutatások támogatását szolgálja a folyamatosan meghirdetésre kerülő Proszeminárium kurzus is. A tantervi keretek által a választható tárgyak formájában nyújtott lehetőségen kívül a Go - Card program is szolgáltat tehetségsegítési lehetőséget extra foglalkozások formájában olyan hallgatóknak, akik az egyes témákban az órai kereteken túl el szeretnének mélyedni. A Szolnoki Főiskola tehetséggondozásért felelős szervezeti egysége a Hallgatói Szolgáltatások Központja (HSZK), amely a tehetségazonosítási funkció ellátása mellett koordinálja a Szakkollégiumok, az intézményi Tudományos Diákköri Tanács és a Demonstrátori Csoport munkáját. A központ egyben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált, kiváló tehetségpontként értékelt Szolnoki Főiskola Regionális Tehetségpont központja is, illetve helyet ad a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottság Szolnoki Diákszervezetének is. Két főállású ügyintéző és egy oktatói státuszú vezető látja el a feladatokat. A tehetséggondozási tevékenység stratégiából fakadó szakmai feladatait a Szenátus Tehetséggondozási Bizottsága irányítja. A bizottság tagjai az egyes tehetséggondozással foglalkozó egységek oktatói és hallgatói képviselői. A tehetséggondozás, mint funkció megjelenik a főiskola működését szabályozó dokumentumokban integráltan, illetve önálló működési rend formájában. A tehetséggondozás mind a hazai (Nemzeti Tehetség Program -OKA), mind az uniós pályázati alapok (TÁMOP 4.2.2.B) által jelentősen és folyamatosan támogatott tevékenység. A főiskola saját tehetséggondozási forrásai a hallgatói normatívából a HÖK döntése alapján származnak. Rendezvények, illetve a demonstrátorok díjazása kerül finanszírozásra, valamint a TDK elnöki munka kerül elismerésre. A tehetséggondozás többi területének működése kizárólag pályázati forrásból biztosított. „A tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” című pályázat két évre 50 millió Ft-os fejlesztési lehetőséget jelent. A pályázatok élénk tevékenységre, gazdag programokra nyújtanak lehetőséget, az NTP pályázatai kisebb összeggel, de célzottabban szolgálják a tehetséggondozást( 3 pályázat összesen 5 millió Ft 2011-ben). Az oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba egyre sokrétűbb és hatékonyabb. Az oktatók a szakkollégiumi munka területén szakkollégiumi kurzusokat tartanak, irányítják a szakcsoportok munkáját, kutatócsoportot vezetnek, egyéni tutori munkát végezhetnek. A TDK munka területén témavezetést vállalnak, prezentációs technikai felkészítést tarthatnak az ITDK és az OTDK konferenciákra. A demonstrátori munkában egyéni tutori munkát végezhetnek. A mentorálás rendszere a hallgató-hallgató viszonylatban került kialakításra. Az oktatók közel 45%-a vesz részt a szakkollégiumi munkában. Nagyobb arányban kapcsolódnak be a tehetséggondozásba a PhD tanulmányokat végző oktatók, a kutatási együttműködés a hallgatókkal kölcsönös előnyökkel jár.


28

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A főiskola tehetséggondozási szakmai kapcsolatai a beiskolázási területre, Magyarországra korlátozódnak egyelőre, ugyanakkor a bilaterális felsőoktatási együttműködési megállapodásokban közös kutatások is szerepelnek, de a megvalósításra még nem került sor. A hallgatói Erasmus mobilitásban való részvétel egyéni szinten szolgálja a tehetséggondozást. Ezen kívül a főiskola, mint Akkreditált Kiváló Regionális Tehetségpont, tagja a tehetségpontok országos és határon túli hálózatának. A Businet hálózat tagjaként oktatói és hallgatói részvétellel az üzleti képzések fejlesztési lehetőségeit vitatják meg a konferenciákon, valamint szintén nemzetközi hálózatos formában a Marksim vállalkozási szimulációs feladatainak megoldása során hallgatóink fejleszthetik nyelvi és üzleti készségeiket külföldi résztvevőkkel egy csoportban. A középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések szorosan kapcsolódnak a potenciális beiskolázási területekhez. Rendszeresen visszatérő és eseti kapcsolati formák biztosítják a tehetséges középiskolás diákok bevonását a hallgatói tudományos munkába. A kezdeményezések egyrészt az ismeretterjesztést, másrészt a felsőoktatási környezet megtapasztalását szolgálják. Az évente megrendezett Kutatók éjszakája rendezvény fő célcsoportját a megye középiskolás diákjai alkotják. Elnyert pályázatok alapján szervezünk a középiskolásoknak tehetséggondozó nyári tábort, amely során az üzleti ismeretek játékos elsajátításán túl komplex készségfejlesztésben részesülnek a tanulók. A Vállalkozzunk Akadémia is a régió középiskolásai számára rendezett 60 órás tehetséggondozó program, amely a tehetségazonosítás eredményei alapján egyéni fejlesztési tervekkel várta a tanulókat és biztosította a pénzügyi és a marketing ismeretek megszerzését, valamint a komplex készségfejlesztést. Az üzleti tudományterületek mellett a környezetvédelmi témában rendezett kiállításhoz kapcsolódóan évente egyszer vetélkedőre és előadásokra várjuk a középiskolásokat. Az oktatóink egyénileg is kapcsolódnak a középiskolákhoz, de az egyes szervezeteken keresztül is elérhető a korosztály érdeklődő szegmense, pl. Hortobágyi Kutatótábor. Figyelemmel kísérve a középiskolás szakmai versenyek eredményeit, a döntő résztvevői közül a beiskolázási területen lakókat igyekszik a főiskola megnyerni a tehetségük további kibontakoztatása érdekében. A téma bemutatását szemléltető táblázat: 19. tábla: Hallgatók tudományos tevékenységének értékelése, tehetséggondozás szervezeti keretei Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet)

OTDK résztvevők száma

OTDK helyezettek száma

32

6

SZF

TDK helyezettek száma

Pro Scientia aranyérmek száma

Nemzetközi versenyeken elért helyezések, díjak száma

67

0

0

108 2011 Tudományterület(ek)

Szakkollégium névvel Bethlen István Szakkollégium

2008-2012 TDK résztvevők száma

Társadalomtudományok és Bölcsészettudományok

Tagok száma

Aktív hallgatói tagok száma

462

443

Bevont oktatók, kutatók száma évente 36

II.3. K+F+I tevékenység értékelése II.3.1. Kutatási portfólió értékelése A főiskola K+F+I tevékenysége az érintett tudománycsoportok tekintetében igen kiterjedt, a hat tudományág közül főként a természettudományok, a műszaki tudományok, az agrártudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok csoportjában, 12 tudományág területen zajlik. A főiskola fő profiljából következően a gazdálkodás- és szervezéstudományok, valamint a közgazdaságtudomány a leggyakrabban előforduló kutatott terület, de jelentős kutatási potenciál jelentkezik a gépészeti tudományok tudományágban is. A sokszínűség előnyökkel és hátrányokkal jár. Az egyéni kutatási témák, amelyek többségében posztdoktori, vagy PhDdoktoranduszi kutatásokon alapulnak, nem csoportosíthatók, így nem érvényesülnek a kutatóműhelyek nyújtotta, az együttgondolkodásban, vitákban rejlő lehetőségek. A sokszínűség a kutatás jellemzőiben is megjelenik, alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak, amelyek más-más infrastruktúra igénnyel bírnak. Az utóbbi két év strukturális átalakulásai (telephelyek) az alapkutatások feltételrendszerének romlását eredményezték mind humánerőforrás, mind tárgyi tekintetben.


29

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A kitűzött cél, miszerint a főiskola a térség olyan oktatási, kutatási és szolgáltatási centruma legyen, amely a társadalom és a gazdaság szereplőivel együttműködésben sikeres és eredményes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet fejtsen ki, csak részben valósult meg, a kutatási tevékenység számottevő, térségi beágyazottsága azonban hiányzik, az eredmények hasznosítása kevéssé valósult meg, az eredmények nem generálnak újabb kutatási és innovációs megrendeléseket. Elkülönült szervezeti egység, a Vidékfejlesztési Innovációs Kutató Központ funkciója a külső kapcsolattartás, a K+F+I megrendelések elősegítése, azonban szervezeti és infrastrukturális problémák hátráltatták, majd állították le működést a K+F pályázati kötelezettségek teljesítése után. A szakmai innováció másik kezdeményezése a pályázati úton létrehozott Innovatív Turizmus Klaszter, amely a fenntartási időszakba lépett. A gazdasági szereplőkkel az alkalomszerű kutatási kapcsolatok tipikus megjelenési formái a tanszékek és a vállalkozások közötti kutatási megbízások (Praktiker, Magyar Turizmus Zrt). A K+F+I tevékenység minősítésének intézményi, kutatóműhelyi, szervezeti egységi szempontrendszere az oktatói követelményrendszerben rögzítetteken, a MAB akkreditációs követelményrendszerén és a minőségirányítási rendszerünkben foglaltakon alapul. A K+F+I tevékenység fő minősítési területei: tudományos fokozatszerzés; dokumentált kutatási tevékenység; publikációs tevékenység; szakmai tudományos közéleti tevékenység. A kutatási tevékenységet a főiskola Tudományos Tanácsa irányítja a K+F+I stratégia alapján, melyben rögzítésre kerülnek a fő kutatási irányok és tématerületek. A főiskola K+F+I portfóliójának szerves része a tudományos szakmai közéleti aktivitás, a tudományszervezés területén felvállalt szerep. A gazdasági szereplők ezzel a funkcióval azonosítják a főiskolát, konferenciák szervezését és lebonyolítását várják tőle, melynek növekvő számban tesz eleget az intézmény a Campus átadása óta. Az alap- és alkalmazott kutatási programok a K+F+I stratégiában kerülnek rögzítésre, a Tudományos Tanács meghatározó szerepe miatt a koncepciók és a programok kapcsolódása a tanács átalakulását követte. A 2010-es év az „egységes tudományos kutatási háló” kialakításának időszaka volt, amit a K+F+I stratégia megvalósításának egyik, deduktív elveken alapuló eszközeként jelölt meg a tanács. Az alkalmazott kutatások összefogására irányult elsődlegesen, ahol az agrár-műszaki kutatásokkal szemben nagyobb hiányosságokat diagnosztizált. 2011-ben a tanács újabb elméleti keret megalkotását tűzte ki célul többek között a kifutott alapkutatások miatt. A több szektort érintő, szerteágazó tudományos kutatások közös vezérfonala a régió fenntartható gazdálkodása, kulturális fejlesztése lett. A főiskola sokrétű és széleskörű kutatási profilja a fenntartható fejlődés mindhárom (társadalmi, gazdasági, környezeti) alappillérére kiterjed, ezért különösen alkalmas arra, hogy a fenntarthatóság helyi, regionális szinten történő megvalósítási lehetőségeit, feladatait, megoldásait vizsgálja, továbbá segítsen azok koordinálásában a térségi szervezeteknek, így térségi beágyazódása a K+F+I területén is biztosítottá válhat, kiküszöbölve az eddigi hiányosságokat. A K+F+I tevékenység a stratégiai koncepció alapján készült kutatási tervek szerint folyik. Alapkutatás jellegűek a növény-genetikai és szaporodásbiológiai, a biogáz előállításról szóló vizsgálatok. Alkalmazott kutatásnak tekinthető: a napkollektorok hatásfokával, a fogyasztóvédelemmel és fogyasztói magatartással, a vidék gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, az agrárgazdasági integrációval és államháztartási kapcsolattal, az ellátási láncok kapcsolatrendszerével, a fenntartható tájhasználattal, az ökológiai gazdálkodással, a vállalati kompetenciafejlesztéssel, a vidéki turizmussal, a szabadalmakkal, a matematikai, nyelvi, informatikai oktatási módszerekkel, a marketingszervezetekkel, a logisztikai személyzeti menedzsmenttel, az érzékenységvizsgálatokkal valamint a lisztminőséggel foglalkozó kutatás. Összegezve megállapítható, hogy a Tudományos Tanács koncepciója az eredményesebb, nemcsak publikációkban megjelenő, hanem a térség számára is értékes, felhasználható kutatási eredmények felé orientálja az oktatókat, kutatókat, a létrejövő kutatóműhelyeket, kutatócsoportokat, a sokszínűséget megtartva egységesebbé téve a kutatási portfóliót. A kutatási megrendelések teljesítése, a kutatóműhelyek, egyéni kutatók kutatásai csaknem minden esetben a hallgatók bevonásával történik, kihasználva az ismeretszerzés és a módszertan átadásának lehetőségét. Az oktatók/kutatók a kutatás-fejlesztési és képzési portfólió szinergiáinak kihasználására törekednek, korlátot a megrendelések alacsony száma jelent.


30

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Kutatás-módszertani ismeretek kötelező és választható kurzusként is meghirdetésre kerül a képzési portfólióban, megalapozva az eredményes egyéni hallgatói, hallgatói kutatócsoporti, vagy kutatóműhelyi kutatásokat. A műszaki és agrár területen az alapkutatások technikai-technológiai háttere nem biztosított, a kutatólaborok bemutató jelleggel működnek, a mérések, kísérletek eredményei nem piacosíthatóak. A képzés és kutatás szinergiáinak kiteljesedését a „Nemzedékek kutatóúton” pályázat megvalósítása jelentősen elősegítette. A főiskola nem rendelkezik doktori iskolával, a doktoranduszi tevékenységet a fokozatszerzés érdekében a tanárok és az oktatók egyetemeken folytatják. A fokozatszerzés átlagos időszükséglete 6,4 év. A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 20. tábla: K+F+I tudományterületei, képzési portfóliói 14. sz. melléklet 21. tábla: Doktori képzés volumene, eredményessége Felvett hallgatók száma Témavezetők száma

Törzstagok száma

Tudományág

Doktori iskola

2011

2009 N

L

2010 E

N

L

Végzett hallgatók száma

2011 E

N

L

2009 E

N

L

2010 E

N

L

Kiadott fokozatok száma

2011 E

N

L

2009 E

N

L

2010 E

N

L

2011 E

N

L

E

NR

II.3.2. K+F kapacitások értékelése A főiskola K+F+I tevékenységét az oktatók, tanárok végzik, kutatói munkakörben egy főt foglalkoztat az intézmény, akinek szintén jelentős oktatási feladatai vannak. A humánerőforrás mennyiségi alakulása minden állománycsoportban (szak- és segédszemélyzet) csökkenő, harmonizál a kutatási pályázatok lezárulását követő feladatcsökkenéssel. Tudományterületenként vizsgálva a csökkenés nagyobb mértékű és ütemű az agrár és műszaki területeken. Az akkreditációs követelmények a fokozatos, egyben kutatási tevékenységet is folytató oktatók állandó szintjét követelik meg, ezért a fluktuáció kétirányú, a vizsgált időszak alatt új fokozatos munkatársak érkeztek a távozók helyére. A humánerőforrás minősége esetében pozitív változás tapasztalható egyrészt a doktoranduszok fokozatszerzése következtében, másrészt, az új oktatók felvételének feltételeként a fokozat meglétének megkövetelése miatt. A K+F+I tevékenység minőségével a posztdoktori tevékenység is összefügg, valamint a habilitáció, az egyetemi tanári illetve az MTA doktori cím megszerzése. A vizsgált időszakban a fentiek szerint elismert oktatók/kutatók száma növekedett. A kutatási tapasztalat átadását, a fiatalabb oktatók/kutatók munkájának irányítását a humánerőforrás K+F+I szempontból kedvező kor szerinti összetétele támogatja. Az átlagéletkor csökkentését sikerült ugyan elérni, de a megoszlás még mindig az idősebb korosztályok felé tolódik el. Veszélyt ez nem a kutatás, hanem az innovációs potenciál szempontjából jelent. Ugyanakkor jelentős feladat elé állítja a fiatalabb oktatókat a nyugdíjas munkatársak minőségi pótlása, lehetőség szerint Professor Emeritus cím adományozásával a kutatási potenciál megtartása érdekében oktatóink/kutatóink tapasztalatait tovább hasznosítjuk. Eltérő az alapkutatások és az alkalmazott kutatások infrastruktúra igénye. Az alapkutatások fő irányát adó biogáz és növényszaporítási laboratóriumok a mezőtúri telephelyhez kapcsolódtak, megszűnésével a székhelyen került kialakításra laboratórium, a fermentor elhelyezése azonban nem megoldott, emiatt a vizsgálatok leálltak. A műszeres mérésekhez kutatóintézeti segítséget kérnek a kutatók, a főiskola műszerezettsége változatlanul nem teszi lehetővé a tudományos mélységű kutatásokat. Az alkalmazott kutatások infrastruktúra igénye jelentősen kisebb. A számítástechnikai ellátottság mellett egyrészt az elemző szoftverek licencjogának megvásárlása, másrészt a szekunder információk, adatbázisok megvásárlása jelentik a folyamatos kutatási lehetőségek biztosítását, a kutatási infrastruktúrát. A kutatási tervekben szereplő szoftverek rendelkezésre állnak, vagy intézményi együttműködések keretében biztosíthatók.


31

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A K+F+I tevékenység intézményi szervezeti kereteit a szenátus által megválasztott Tudományos Tanács határozza meg és látja el a K+F+I stratégiakialakítás és a megvalósítás irányításának funkcióját. A Tudományos Tanács önálló Szervezeti és Működési Rend alapján tevékenykedik, irányítja és koordinálja a kutatással, a fejlesztésekkel és az innovációval kapcsolatos tevékenységet, szervezi az intézmény tudományos közéletét, közreműködik a tudományos rendezvények szervezésében, részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőkben. A tanács munkája felöleli a felsőoktatási intézményben zajló kutatási tevékenységgel kapcsolatos valamennyi alap-, alkalmazott és kísérleti kutatás és fejlesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó technológiai innováció, illetve az oktatást támogató egyéb kutatások koordinálását, a tehetséggondozásról, a kutatói-oktatói utánpótlás neveléséről való gondoskodást. Operatív kutató és szolgáltató szervezetként működik a több évtizedes múltra visszatekintő, Vidékfejlesztési, Innovációs, Szaktanácsadó Kutató Központ, melynek főbb tevékenységi körei közül (egyedi kialakítású mezőgazdasági munkagépek fejlesztése és vizsgálata, mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok energetikai kutatása, fenntartható mezőgazdasági technológiák elterjesztése, biogáz előállítása és hasznosítása, egészséges élelmiszer előállítási technológiák fejlesztése, valamint időszakos rendezvények szervezése a vidékfejlesztés és az innováció területén) a mezőtúri telephely megszűnése és a kiürülő kutatási témák miatt a gyakorlatban kevés működik. A hangsúly a vizsgált időszak végén az innovációra került, melynek első lépéseként képzési tartalomfejlesztést valósítottak meg a központhoz kapcsolódó oktatók/kutatók. A kutatóközponton kívül a főiskola 10 kutatóhelyet regisztrált, a tanszékek önálló éves kutatási tervvel rendelkeznek, valamint ezen kívül egyéni kutatások is folynak. A K+F+I tevékenység, mint felsőoktatási alapfeladat, az oktatási/kutatási szervezeti egységek dolgozóinak munkakörébe beépül, végzése egyrészt a munkaidőkereten belül meghatározott mértékben kötelező. A teljesítményértékelési rendszer tartalmazza a minősítési eljárásokat, ami egyben az ösztönzés lehetőségét is megteremti. Az értékelés arányait a mindenkori teljesíthetőségi keretekhez kellene viszonyítani. Azokban az években, amikor nem kerül kiírásra pályázható kutatási lehetőség (2010-től), az alkalmazott kutatások tipikus eredménymutatóit nagyobb hangsúllyal kellene alkalmazni. Minimum teljesítménykövetelményként jelenik meg a félévenkénti 2 publikáció teljesítése a további teljesítmények elismerése előtt. Ez az intézkedés jelentősen növelte a 2010. év publikációinak számát, ugyanakkor a minőségi, impact faktorral mérhető eredményességünk nem javult a mennyiségi teljesítmény mellett. Mindezeken túl az értékelési rendszer ösztönző hatása jól érvényesül. Jelentős ösztönző szerepe van a Normatív Kutatástámogatási Alapból pályázati úton elnyerhető kutatási összegeknek. A pályázati kiírás prioritásai összhangban vannak a K+F+I stratégiával, de különösen ösztönzik a fokozatszerzés ütemének növelését. Az egyéni kutatások támogatásáról a hangsúlyt át kell helyezni a kutatócsoportok alakulásának ösztönzésére ahhoz, hogy a főiskola kutatóműhellyé válása megvalósulhasson. A kutatásokat ösztönzi az információgyűjtési vagy disszeminációs jelleggel megvalósuló konferencia-részvétel is, amelyekre lehetőséget a főiskola saját rendezésű konferenciái, a tanszéki konferenciakeretek, vagy a kutatástámogatási pályázat biztosított. A K+F+I tevékenységhez közvetlenül rendelhető erőforrások száma csekély, a K+F+I tevékenység főként az oktatási infrastruktúrát használja, ezek közvetett pénzügyi erőforrásként kerülnek finanszírozásra. A 11 kutatóhely fenntartására dedikált, a normatíva alapján meghatározott összeg felhasználása létszámarányosan, a létszám összetételét is figyelembe véve történik. A közvetlen finanszírozás a Kutatástámogatási Alapból történik, amelyből a kutatóhelyek és az egyéni oktatók/kutatók pályázat útján részesedhetnek elszámolási kötelezettség mellett. Az alap felhasználási aránya 2010-ben csökkent a meg nem valósult pályázatok miatt, de a megmaradt összeg konferencia-szervezésre került hasznosításra. A 2011-es csökkenés a kutatóhelyek fenntartási igényének növekedésével indokolható. A felhasználható keretről a szenátus dönt, általános elvként veszi figyelembe a tervezésnél a nyilatkozatot tett fokozatos oktatónkénti százezer forintot. A K+F+I pénzügyi erőforrások igen szűkösek, nem növeli a felhasználható összeget kutatási bevétel sem, a felhasználása előre tervezett, a rendkívüli konferencia-részvételek csak a kutató saját pénzeszközeivel finanszírozhatók. Ez különösen hátrányosan érinti a kutatással foglalkozókat.


32

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A Campus új épülete 2009-ben került átadásra a teljes oktatási és kutatási infrastruktúrával. A pályázati fejlesztések a továbbiakban a szolgáltatásfejlesztésre irányultak, amelyek főként ITK eszközöket igényeltek. K+F+I beruházás jellegű tevékenységek az alábbi pályázatokban szerepeltek:  „Mobil energiafű- és gabonaszalma aprítógép prototípus kifejlesztése” c. Baross Gábor pályázat (20062009)  „Növényvédőszer megtakarítást lehetővé tevő permetezőgép fejlesztése és prototípus előállítás” c. Baross Gábor pályázat (2009-2010)  „Mobil bioreaktor és mérőrendszer kifejlesztése helyszíni biogáz előállítási technológiai kísérletekhez” című Baross Gábor pályázat (2009-2010)  „Energetikai hatékonyság fokozása megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című KEOP pályázat (2010)  Növények mikroszaporító laborjának kialakítása saját forrásból a telephely áthelyezést követően A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 22. tábla: K+F+I tevékenység humánerőforrás minősége, mennyisége Tudományág

2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai (valós létszám) Összes Minősített MTA tag DSc CSc PhD 47 21 0 0 9 12 9 2 0 0 0 2 31 7 0 1 1 5 6 4 0 0 2 2 12 7 0 0 5 2 1 1 0 0 0 1 106 42 0 1 17 24 39,60%

Társadalomtudományok Természettudományok Bölcsészettudományok Agrártudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Összesen: Minősítettek aránya:

Életkor

2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai (valós létszám) Összes Minősített MTA tag DSc CSc PhD 0 0 0 0 0 0 4 1 0 0 0 1 10 1 0 0 0 1 14 4 0 0 0 4 17 6 0 0 0 6 15 5 0 0 2 3 10 6 0 0 0 6 21 8 0 0 4 3 12 9 0 0 9 0 2 2 0 0 2 0

<25 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 >65

DLA 0 0 0 0 0 0 0

DLA 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

23. tábla: K+F+I tevékenység humánerőforrás minősége, mennyisége 2011 Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (fő)

SZF

Tényleges (fő) 106

Számított (FTE)

Segédszemélyzet létszáma (fő)

Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma (fő)

Tényleges (fő) 0

Tényleges (fő) 12

Számított (FTE)


Számított (FTE)

A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma (fő) Tényleges (fő) 118

Főállású kutatók száma (Fő)

Számított (FTE) 0

33

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 24. tábla: K+F+I tevékenységhez szükséges infrastruktúra minősége, rendelkezésre állása Kar/Szervezeti egység*

SZF

K+F+I célú helyiségek hasznos alapterülete (m2)

K+F+I célú helyiségek kapacitása (fő)

K+F+I célú helyiségek rendelkezésre állása (óra/hét)

K+F+Ii célú kapacitások kihasználtsága (%)

1037,2

249

844

42,60%

Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista) 0

Nemzetközi viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista) 0

II.3.3. K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése Az alap- és alkalmazott kutatások megoszlásának megfelelően a K+F+I tevékenység eredményessége jellemzően a tudományos publikációs teljesítmény alapján értékelhető. Az oktatói-kutatói foglalkoztatási követelményrendszer részletesen tartalmazza a kutatóműhelyek, tanszékek, oktatók publikációs munkájának elemzését, értékelését, az egyes publikációs aktivitások mérését. Oktatóink/kutatóink ennek megfelelő súllyal publikálnak, hozzák nyilvánosságra K+F+I tevékenységük eredményeit. Mennyiségi szempontból az eredményesség javult a vizsgált időszakban. Összetételét tekintve az arányok változatlanul a hazai konferencia-előadások és hazai szaklapban megjelent szakcikkek felé tolódtak el. Növekvő a részesedése a külföldi szakkiadványban publikálásnak az elektronikus kiadványok elterjedésével. A főiskolán ciklikusan kiadásra kerül az oktatók közleményeinek bibliográfiai adatait tartalmazó publikációs jegyzék – 2011-ben az agrár-műszaki szakterületekre vonatkozóan jelent meg a gyűjtemény -, a közbeeső időben a tanszékek gyűjtik a megjelent publikációk adatait. A főiskola oktatói, kutatói és egyéb besorolású munkatársai az egyes években különböző formában több mint 200 közleménnyel jelentkeztek. Jelentősen gyarapítja a publikációk számát a főiskola saját tudományos folyóirata, az Economica, melyből tanévenként négy szám jelenik meg. A kiadvány szerkesztése során a tudományosság és a minőség elvét, az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának a folyóiratokra vonatkozó követelményeit érvényesítik. A főiskola saját szervezésű konferenciáin is lehetőséget kínál oktatóinak, kutatóinak a K+F+I eredmények közzétételére. 2010-ben a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatához kapcsolódott a „Tudomány határok nélkül” nemzetközi konferencia, melynek tanulmánykötete hatvankettő cikket gyűjtött össze. 2011-ben ugyanezen alkalomból évtizedes hagyományokat ápolva „Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Nap” rendezvény keretében szervezett a főiskola konferenciát, valamint ugyanezen évben vállalta fel a Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók Országos konferenciájának és a Nemzetközi Tehetséggondozási – Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia megszervezését. Ezeken kívül szimpóziumok, kisebb konferenciák egy-egy szűkebb tudományterülethez kapcsolódóan is megrendezésre kerültek (logisztika, gasztroökonómia). A vizsgált időszakban tudományos tevékenységhez kapcsolódó elismerő díjazásban térségi szinten részesült főiskolai oktató (Dr. Tóth Albert Professor Emeritus), nemzetközi díjakat és kitüntetéseket oktatóink nem nyertek el. A kutatómunka közvetlen elismeréséhez tartozik a PhD-hallgatók doktori oklevelének minősítése, a summa cum laude minősítés jelzés értékű a kutatóban rejlő kutatási potenciálra. Az időszak alatt fokozatot szerzett oktatók nagyobb arányban szerezték meg a kiváló minősítést. A rendelkezésre álló és felhasznált K+F+I források és a tevékenységek eredményessége pénzügyi szempontból nem értékelhető megfelelőnek, nem önfenntartó. Piaci megrendelések esetén pénzügyileg jóval elismertebbé válhatna a K+F+I tevékenység, a kapcsolat fordított irányú lehetne, a K+F+I tevékenység eredményezhetne bevételt a főiskola számára. Intézményi és egyéni szinten folynak K+F+I együttműködések, megállapodás alapján közös kurzust tartunk fenn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával. A tudományos szakmai közéletben végzett tevékenység legnagyobb sikere az MTA DAB Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szakbizottságának megalakítása a főiskola jelentős részvételével. A szakbizottság három munkabizottságával folyó együttműködés növelte a tudományos rendezvények számát, valamint az értekezleteknek is a főiskola ad helyet. Munkatársaink összesen 20 nemzetközi szervezetben – ezek közül több külföldi székhelyű – 86 országos és 55 regionális szervezetben képviselik a főiskolát.


34

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy egy-egy aktív oktató több testület munkájában is részt vesz. A tudományos szakmai közélet más szervezeteiben a részvétel egyrészt intézményi delegálás, másrészt egyéni aktivitás formájában történik. A főiskola oktatói és kutatói több tudományterületen nemzetközi szakmaitudományos szervezetekben, ill. azok hazai szervezetében képviselik intézményünket. Széleskörű tudományos és szakmai közéleti tevékenység végzése elsősorban a posztdoktori szakaszban, a már korábban tudományos fokozatot szerzett, esetleg habilitációra készülő oktatóinkra jellemző. Az egyre növekvő számú tudományos fokozattal rendelkező, ill. annak megszerzésén munkálkodó oktatóink mind aktívabb szerepet töltenek be nemzetközi, országos, regionális és helyi szakmai-tudományos köztestületekben, tudományos-ismeretterjesztő társaságokban, közhasznú egyesületekben is. A főiskola oktatói, kutatói BA és BSc szakjainkhoz kötődően végeznek tudományos és szakmai közéleti tevékenységet és bekapcsolódnak doktori iskolák munkájába is, ahol oktatói, témavezetői, opponensi, vagy bizottsági munkát végeznek. A főiskola oktatói tevékeny részt vállalnak a képzéseinknek helyet adó város, megye és a régió szakmai-kulturális ismeretterjesztő közéletében is. A hallgatói és oktatói tudományos közélet részévé vált a szakkollégium, mint a tehetséggondozás eleme, neves szakemberek előadásai túlléptek az ismeretterjesztés határain. A K+F+I eredmények hasznosítása szabadalmak és kísérleti fejlesztések hiányában elsődlegesen az eredmények disszeminációja által valósult meg. Innovációtranszfer az Innovatív Turizmus Klaszter kezdeményezésen és a klaszter tevékenységén keresztül folyt érintve a klaszter tagságát, valamint a fenntartási időszak alatt csatlakozó új tagokat. A téma bemutatását szemléltető táblázatok: 25. tábla: Tudományos publikációs teljesítmény, elismertség 2009 Kar / Szervezeti egység*

Szolnoki Főiskola

Magyar nyelvű könyvek és könyvfejezetek, db 13

Idegen nyelvű cikkek, db 118

könyvek és könyvfejezetek, db 5

159


cikkek, db 18

2010 Kar / Szervezeti egység*

Szolnoki Főiskola


Idegen nyelvű cikkek, db

cikkek, db 44

2011 Kar / Szervezeti egység*

Szolnoki Főiskola


Idegen nyelvű cikkek, db


cikkek, db

Nemzetközi tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉLY

126 2011 Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY

Országos tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉY

Országos tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY

Természettudományok

0

0

0

2

Társadalomtudományok

0

7

0

17

Bölcsészettudományok

0

4

0

10

Agártudományok

0

2

0

4

Műszaki tudományok

0

1

0

1

Orvostudományok

0

1

0

1

Tudományterület


42

35


ÚMFT/ÚSZT

25,1

26,1

0

0,6

0,6

0,7

0

0

0

2011

Hazai forrásból Költségvetési forrásból

ÚMFT/ÚSZT

0

0

0

Nemzetközi forrásból

2011

SzF

Költségvetési forrásból

2010

2010 Nemzetközi forrásból

2009

2009

K+F+I eredmények hasznosításából származó bevétel (m Ft)

2011

K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft)

Hazai forrásból

K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft)

2010

Kar/ szervezeti egység*

2009

26. tábla: K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége

Nemzetközi forrásból

Hazai forrásból Költségvetési forrásból

ÚMFT/ÚSZT

0

0

0

27. tábla: K+F+I együttműködések fejlődése Kar/szervezeti egység*

Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma

2011 Vállalati partnerkapcsolatok száma

Non-profit partnerkapcsolatok száma

Nemzetközi szervezeti tagságok száma

51

426

23

2

SzF

28. tábla: K+F+I eredmények hasznosítása Bejelentett szabadalmak / oltalmak száma 2009 0

2010 0

2011 0

Bejegyzett szabadalmak / oltalmak száma 2009 0

2010 0

2011 0

Spin-off vállalkozások száma 2009 0

2010 0

Spin-off váll.k hasznosításból származó bevétele (m Ft) 2011 0

2009 0

2010 0

2011 0

II.4. Intézményirányítás értékelése II.4.1.

Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése

Az intézmény szervezeti modelljének értékelése, az alkalmazott menedzsment eszközök A főiskola szervezeti struktúrája – bár volt egy rövid és eredménytelen kísérlet a divizionális modell bevezetésére a funkcionális modellel jellemezhető. Az alaptevékenységet funkcionálisan specializált alrendszerek végzik, a stratégiai és operatív döntéseket a felsővezetés hozza. Az intézmény működése a feladatok, hatáskörök és felelősségi körök részleteiben is szabályozott a funkcionálisan specializált alrendszerek tekintetében. A merev rendszert ellensúlyozza és a hatékonyságot segíti a folyamatos koordináció, kooperáció és a belső kommunikáció, mely érvényesül az intézmény döntéshozatali rendszerében. A külső illeszkedés eredményesebbé tételét és az adaptációs képesség javítását jól szolgálta a 2010-ben megkezdett stratégiaalkotási folyamat, melynek hatására a korábbi, változásokat nehezen felismerő és azokra késve reagáló intézmény 2012-re a változásokra felkészülő intézménnyé vált, még ha azok befolyásolására nem is képes. A belső hatékonyság növelésében próbaként bevezetésre kerülő divizionális modell (2009) és a költségközpontként működő divízióvezetők felelősségének és hatáskörének növelése és ezáltal nyereségközpontként működtetése nem hozta meg a várt szemléletváltást, így nem tudott teljessé válni a központosított feladatok, erőforrások divízióhoz telepítése sem, vagyis a bevezetett modell értelmét vesztette és 2011-re visszaállt a funkcionális modell. A főiskola belső szervezete oly módon került kialakításra, hogy az biztosítsa a főiskola oktatási, tudományos, kutatási alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatoknak, valamint a működést biztosító funkcionális, és fenntartási feladatoknak a hatékony és gazdaságos ellátását. A főiskola szervezete oktatási, tudományos, kutatási, valamint funkcionális és szolgáltatási egységekre tagolódik. Oktatási, tudományos, kutatási szervezeti egységek különösen az intézetek és ezen belül a tanszékek, csoportok. Funkcionális szervezeti egységek a Rektori Hivatal, a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság és a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ, míg szolgáltató szervezeti egységei a kutató és szolgáltató központok, a tudásközpont, a tangazdaság, tanétterem, tanüzem, a nyelvvizsga központok és a diákszálló, kollégium. A főiskola stratégiája ezen modellt támogatja, alkalmazkodva a külső és belső illeszkedéshez. A „nincs stratégia” állapotából, vagyis abból a tényből, hogy semmilyen a következetes stratégia nem alapozta meg a vezetői döntéseket – leszámítva a 2006-ban elkészített Intézményfejlesztési Tervet, mely alkalmatlan volt a napi operatív döntések alátámasztására – 2010 és 2012 között a főiskola eljutott egy stabilizációra összpontosító stratégia kidolgozásáig és annak konzekvens alkalmazásáig.


36

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Ennek során reálisan felmérte belső adottságait, a külső környezeti tényezőket, így különös tekintettel az erőforrásaira, a piaci pozíciójára és versenytársaira. Ennek folyamatában meghatározta a céljait, a misszióját és a jövőképét (vízió), majd eljutott a stratégiai akciók és programok definiálásáig 2011. és 2014. évekre vonatkozóan. A stratégiai tervezés és kontroll folyamatát „A Szolnoki Főiskola Stratégiai menedzsment folyamatainak, döntéseinek és dokumentumainak rendszere” dokumentum szabályozza. A stratégiai tervezés folyamata Balanced Score Card struktúrában felépített mutatószám rendszer mentén történik egy erre a célra alkalmazott BSC TOOL nevű rendszer segítségével. A rendszer biztosítja a célok számszerűsíthető, összehasonlítható, értékelhető mutatószámok rendszerével történő jellemzését. Az eredmények áttekinthetők, nyomon követhetők, a kritikus területek kiszűrhetők, és intézkedésekkel, felelősökkel összekapcsolhatók. A mutatószámok előállításában nagy szerepet kap a Vezetői Információs Rendszer, amely az intézményi adatokból a mutatószámok jelentős hányadát automatikusan állítja elő. A főiskolán a minőség folyamatos biztosítása a rektor felelőssége és kötelessége. A főiskola az auditált Integrált Minőség- és Környezetirányítási rendszerét az ISO 9001 (Minőségirányítási Rendszer - MIR) és az ISO 14001 (Környezetirányítási Rendszer - KIR) szabványok szerint alakította ki, működteti, kiterjesztette azt a főiskola teljes szervezetére és szerződéses kapcsolatai során szolgáltatást teljesítő partnereire is. A már említett Intézményfejlesztési Terv és Stratégiai Terv mellett az intézményben Belső ellenőrzési Kézikönyv, Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről szóló szabályzat Etikai Kódex és Esélyegyenlőségi Terv, Teljesítményértékelési rendszer szolgálja a folyamatos kontrollt a jogszabályokon túl, biztosítva és definiálva a főiskola kulcsfontosságú értékeit és a közalkalmazottaktól elvárt viselkedési módokat. Az intézmény irányításában alkalmazott menedzsment eszközök a már említett stratégiai tervezésen (Strategic Planning), az összemérésen (Benchmarking), a küldetés és jövőkép meghatározásán (Mission and Vision Statements) túl, a kiszervezés (Outsourcing), az eshetőség tervezés (Contingency Planning) - mely lehetővé teszi, hogy felkészüljünk a külső hatások formálta jövőre-, valamint a stratégiai szövetségesek keresése (Strategic Alliences), hogy együttműködések és megegyezések révén bocsássunk erőforrásokat a lehetséges közös célok elérésére. A dolgozók teljesítményértékelésében nálunk is létező, de nem alkalmazott módszer - tekintettel a jogszabályi szigorításra – a Pay-for-Performance, teljesítményalapú ösztönzési rendszer kialakítása, mellyel a menedzsment célok tényleges eléréséhez lehetett igazítani a mindennapi munkán túlmutató teljesítményt. Az intézmény érvényben lévő és működtetett teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) elsődleges célja, hogy az összes dolgozó számára világos és elfogadható, a stratégiával összhangban álló munkaköri célokat tűzzön ki, melyek teljesítése mérhető, és ezáltal összehasonlítható nemcsak az egyének, hanem a szervezeti egységek szintjén is. A számszerűsített eredmények lehetővé teszik a fejlődési tendenciák kimutatását, ezáltal a motiváció és az elkötelezettség erősítését. Az intézmény döntéshozatali modelljének értékelése A Főiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat a szenátus és a főiskola rektora látja el a törvényben és az SZMSZben meghatározott hatáskörben és felelősséggel. A főiskola vezető testülete a szenátus. Az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor. Az intézményi döntéseket véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében résztvevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv a Gazdasági Tanács, mely a szenátus kezdeményezése alapján döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény rendelkezésére bocsátott állami vagyon elidegenítésének és megterhelésének kérdéseiben. A rektort a napi operatív munkájában, a szenátusi döntések hatékony előkészítésében és végrehajtásában a Vezetői Értekezlet segíti. Ennek állandó tagjai a rektoron kívül, a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főtitkár. A Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel tart ülést.


37

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A rektort döntéseiben a Rektori Tanács segíti, melynek állandó tagjai az intézményi egységvezetőkön kívül a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőr, a Közalkalmazotti Tanács, a Tudományos Tanács és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Rektori Tanács havonta ülésezik. Üléseit lehetőség szerint a szenátus üléseit megelőző héten tartja. A rektor szemeszterenként egy alkalommal Összdolgozói Értekezletet hív össze. A főiskola állandó bizottságai, tanácsai a szenátus működését segítik, döntéseket készítenek elő, továbbá a hallgatók és a főiskolára jelentkezők ügyeit intézik, valamint a jogszabályokban meghatározott esetekben döntési jogot gyakorolnak. A főiskolán a munkavállalói érdekeket érdekvédelmi szervezetek képviselik. A Főiskolán Érdekegyeztető Tanács működik. Ennek tagjai – egyenlő számban – munkáltatói oldalról a főiskola vezetőségének, munkavállalói oldalról a Közalkalmazotti Tanácsnak, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Szakszervezeti Alapszervezetének, továbbá az Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének képviselői. A döntéshozatalban résztvevő testületek éves munkaterv alapján dolgoznak, melyet minden év első szenátusi ülése fogad el. A döntések hatékonyságában, megalapozottságában kiemelkedő jelentőségű a 2011-ben bevezetésre került Vezetői Információs Rendszer, melynek használata 2012 áprilisától kötelező az intézményben. II.4.2.

A gazdálkodási tevékenység értékelése

A Szolnoki Főiskolának fontos szerepe van a megyei és a regionális térségben, tevékenysége értékes a város és a térség számára. Piacképes diploma megszerzésére nyújt lehetőséget, Szolnok városnak, de a térségnek is komoly értelmiségmegtartó erő, amely megalapozhatja Szolnok fejlődését az információs és tudástársadalomban. Az új oktatási főépület, a Campus megépülésével a térség integrált oktatási-kulturális és konferencia központ szerepét töltheti be. Bevételi szerkezet. Az intézmény bevételeinek mind nagyságrendje, mind pedig szerkezete is jelentősen átalakult az utóbbi években. Volumenét tekintve a vizsgált időszakban a bevétel teljesítésének főösszege 14,2%-kal csökkent a 2008. évi bázis értékhez viszonyítva. A tárgyalt időszakban tendenciáját tekintve a főiskola állami támogatása csökkent leginkább, mintegy 33%-kal, amely jelentősen meghaladja az államilag támogatott hallgatók arányának mérséklődését. A működési bevételek teljesítése is visszaesést mutat, amely a bevételek teljesülésére leginkább hatást gyakorló költségtérítéses hallgatók által fizetett díjbevétel csökkenésével magyarázható. Az intézmény átvett pénzeszközeinek alakulása növekvő tendenciát mutat, mely növekedés azonban amellett, hogy túlnyomó részben pályázati programok finanszírozásához köthető (kötött felhasználású), nem tudta visszapótolni az állami támogatás, valamint a működési bevétel kiesését. Az egyéb bevételek 2010. évi kiugró, 253,8 m Ft-os értéke a kincstárjegy állomány értékesítésével, „visszaváltásával” magyarázható, míg a 2011. évi „negatív” bevétel egy meg nem valósult pályázati előleg visszafizetéséből adódik. A bevételek szerkezetében a legnagyobb elmozdulást az állami források szűkülése jelentette. 2008-ban az összes bevételen belül az állami támogatás részaránya 63,3 % volt, míg 2011-ben 56,7 %. 2012-ben az állami források további csökkenése várható, mivel az intézmény közgazdász képzéseire nem, míg FSZ képzéseire kevesebb államilag finanszírozott keretszámot kapott. A saját bevételek szerkezetében továbbra is túlnyomó részt képvisel a költségtérítéses és egyéb hallgatói díjtételekből származó bevétel, amely a hallgatói létszám további mérséklődésével optimális esetben is csak szinten tartható. A főiskola e tendenciák ellenére is meg tudta őrizni pénzügyi stabilitását 2011-ig, köszönhetően a bevezetett takarékossági intézkedéseknek, valamint az óvatos bevételtervezésnek.


38

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A téma bemutatását szemléltető táblázat: 29. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Bevételek típusai (m Ft)

2008

Állami támogatás

2009

2010

2011

2 011,263

1 738,639

1 860,012

1 547,320

Működési (saját) bevétel

919,062

923,046

812,514

757,062

Átvett pénzeszköz

174,367

158,438

309,516

309,839

121,668

107,213

264,409

226,126

52,699

51,225

45,107

83,713

Egyéb bevétel

12,651

24,007

253,789

-81,991

Előirányzat-maradvány igénybevétele

59,212

273,544

248,205

195,874

3 176,555

3 117,674

3 484,036

2 728,104

ebből működési célra ebből felhalmozási célra

Összesen:

Kiadások szerkezete. A kiadások alakulását bemutató táblázat szemlélteti a főbb kiadási jogcímek szerinti kiadások nagyságrendjét és szerkezetét is. Az intézmény kiadásainak teljesítését tekintve minden évben a bevételek adta lehetőségeken belül maradt. A főiskola a számára a minisztérium által előírt maradványtartási kötelezettségének a 2011. évet kivéve eleget tett. A kiadások főösszegének alakulása növekvő tendenciát mutatott, majd 2011-ben jelentősen visszaesett, amely a takarékossági intézkedéseknek köszönhető. A 2009-ben és 2010-ben bekövetkezet kiadás növekedés túlnyomórészt az intézmény PPP-programjaival, valamint futó pályázati kötelezettségeivel magyarázható. A kiadások szerkezetét tekintve kiemelendő, hogy a főiskola alapfeladatait egyre csökkenő személyi kiadások mellett látja el továbbra is magas színvonalon. A dologi kiadások jelentős növekedése a PPP-ben üzemeltetett kollégium és oktatási főépület költségigényével magyarázható, a pályázati projektek jelentős dologi jellegű kiadási kötelezettségei mellett. A főiskola beruházási kiadásainak szintén túlnyomó része a pályázatokból átvett fejlesztési forrás, valamint a vállalkozásoktól átvett szakképzési hozzájárulás voltak. A felújítások nagyságrendje az éves költségvetési tervben szereplő feladatokkal összhangban vannak, 2011-ben azonban csekély mértékű saját forrás állt csak rendelkezésre, ezért csak a legszükségesebb felújítási feladatok kerültek elvégzésre. A téma szemléltetését bemutató táblázat: 30. tábla: Gazdálkodási tevékenység értékelése Kiadások típusai (mft) Működési kiadások

2008

2009

2010

2011

2715

2993

2918

2639

1160

1019

1066

893

ebből dologi kiadás

852

1314

1311

1253

Felhalmozási kiadások

81

61

116

83

ebből beruházás

74

57

100

82,4

8

4

16

0,6

ebből személyi kiadás

ebből felújítás ebből egyéb felhalmozás

Az adósságállomány alakulása. A Szolnoki Főiskola kötelezettség állományának alakulása az utóbbi négy évben jelentős emelkedést mutat. Ennek oka jelentős részben az állami források szűkülése, valamint az a tény, hogy az intézmény saját „szabadon felhasználható” bevételeiből ezeket nem tudta visszapótolni. A kötelezettségek állományának növekedésében szintén jelentős szerepet játszik, hogy a nyertes pályázatok jelentős része utófinanszírozott, amely likviditási problémákat okozott az intézménynek. Pozitív eredmény, hogy a 60 napon túli kötelezettség aránya takarékos gazdálkodás mellett szinten tartható, csekély mértékben csökkenthető volt.


39

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A téma szemléltetését bemutató táblázat: 31. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Kötelezettségállomány (m Ft)

2008

2009

2010

2011

1-30 nap között

31

118

169

129

31-60 nap között

10

18

38

75

61-90 nap között

2

5

19

16

90 napon túl lejárt

-

13

11

7

43

154

237

227

Összesen

2008 2009 2010 2011 Kötelezettség Kötelezettségek aránya 3,8 % 6,8 % 10,1 % 7,85 % Mérleg főösszeg A mutató arról nyújt információt, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. A mutató annál kedvezőbb, minél kisebb a mutatóértéke. A vizsgált időszakban a kötelezettségek aránya 2009. évre majdnem megduplázódott, 2010. évre pedig megháromszorozódott. Ez a kedvezőtlen tendencia annak is köszönhető, hogy mindkét évben december hónapban a főiskolát maradványtartási kötelezettségre és szállítói kifizetések befagyasztására kötelezte a felügyeleti szerv. 2011-ben sikerült javítani a mutatón, amely a kötelezettségek állományának csökkenésével indokolható. Vevő-, szállítóállomány összemérési Vevő állomány 343,3% 41,9% 27,9% 39,09 % mutató Szállító állomány A mutató tájékoztatást ad arról, hogy a vevőállomány a szállítóállományt milyen mértékben finanszírozza. Míg a 2008. évben a vevőállomány finanszírozta a szállítóállományt, addig az elmúlt három évben egyre kisebb mértékben finanszírozza a vevőállomány a szállítóállományt. Ehhez hozzájárult az előző pontban említett maradványtartási kötelezettség előírása is.

Az intézmény pénzügyi tartalékai, gazdálkodásának eredménye. A legjelentősebb eredmény a vizsgált időszakban a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a fejlesztési célú pályázatok önerejének biztosítása volt. A Szolnoki Főiskola 2010-ig jelentős, 200 millió forintot meghaladó kincstárjegy állománnyal rendelkezett, amely az előző évek gazdálkodásának egyik legnagyobb eredménye. A főiskola a számára előírt maradványtartási kötelezettséget 2011 kivételével mindig tudta teljesíteni, mint ahogyan a hallgatói létszám csökkenéséből és ezáltal túlfinanszírozásból adódó visszafizetési kötelezettségét is. A korábbi IFT -ben meghatározott célt, a fejlesztésorientált gazdálkodást, ha nem is maradéktalanul, de sikerült elérnie a főiskolának. Ezt támasztja alá a vizsgált időszakban jelentős mértékű, 600 m Ft-ot is meghaladó pályázati forrás elnyerése, és felhasználása, melyhez az önerőt, valamint az előfinanszírozást sikerült biztosítani. Kijelenthető azonban, hogy a Szolnoki Főiskola pénzügyi tartalékai 2011-ben felemésztődtek, és nem sikerült takarékos gazdálkodás mellett sem érdemben a szállítói kötelezettségét csökkentenie. Nem tudta ellensúlyozni a hallgatók létszámának csökkenéséből adódó állami finanszírozás, valamint saját bevétel kiesését. A felsőoktatás átalakítását követően ez a tendencia még inkább érvényesülni fog, továbbra is csökkenő állami finanszírozásra és hallgatói létszámra lehet számítani. Vagyoni helyzet. A Szolnoki Főiskola a tulajdonában álló eszközök, valamint a vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében minden esetben a hatályos jogszabályok és rendelkezések alapján a „jó gazda” elv alapján járt el. Befektetett eszközeinek értéke kis mértékben csökkent, jelentős vagyonvesztés nem következett be. A téma szemléltetését bemutató táblázat: 32. táblázat: Gazdálkodási tevékenység értékelése Vagyon (mFt) Immatariális javak Vagyoni értékű jogokra adott előleg Ingatlanok és vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értéke összesen Befektetett eszközök összesen

2008

2009

2010

2011

15

11

32

59

2954 97 11 3 40 0 3105 3140

2925 87 9 3 43 0 3067 3091

2912 84 6 3 59 0 3064 3109

2879 77 3 2 59 0 3020 3092


40

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008

2009

2010

2011

82,1 %

89,0 %

88,6 %

93,05%

Befektetett eszközök aránya Befektetett eszköz Összes eszköz

A mutató négy év távlatában, az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja be az összes eszközhöz viszonyítva. A mutató lényeges változást nem mutat az elmúlt három évben, kiugró összegű beruházás, felújítás nem volt. Sajnos ennek tudható be az a tény, hogy a Student kollégium és a B épület állaga nem kielégítő. Sürgősen szükség volna teljes körű felújításra nem csak az épületre vonatkozóan, de a gépészeti és víz, fűtés rendszereinek teljes cseréjére is. Forgóeszközök aránya Forgó eszközök 17,9 % 11,0 % 11,4 % 6,95 % Összes eszköz A mutató az egy éven belüli eszközök és forgóeszközök százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. A 2008-as arányhoz képest a mutató folyamatosan csökken, amely a forgatási célú értékpapír állomány csökkenésével, majd megszűnésével és a pénzeszközök állományának csökkenésével magyarázható. 2008 2009 2010 2011 Tőkeerősség Saját tőke 89,1 % 86,0 % 84,4 % 89,46 % Mérleg főösszeg A tőkeerősség kifejezi a saját tőke arányát az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva. A főiskola tőkeerőssége, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2011-ben viszont elérte a 2008-as szintet.

Intézményi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságok.Az elmúlt négy évben az intézmény által tulajdonolt, vagy intézményi tulajdoni résszel rendelkező gazdasági társaságok mindegyike „nullszaldós”, vagy pozitív eredménnyel rendelkezik. A 2011. év adatai a mérlegkészítés időpontjában, azaz 2012. május 31-ig véglegesíthetők. A téma szemléltetését bemutató táblázat: 29. tábla: Gazdálkodási tevékenység értékelése Vállalkozás 2008.

Fő tevékenységi kör

Intézményi részesedés

Árbevétel (m Ft)*

Nyereség (m Ft) **

Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft) ---------

Tiszaliget Kft

szállodai szolgáltatás

100%

101,2

0,6

Merkating Kft

tudományos tevékenység,kutatás

100%

7,4

0,4

---------

Innova Kft

üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése

8%

0,3

0

----------



Árbevétel (m Ft)*

Nyereség (m Ft)**


Vállalkozás 2009.

Tiszaliget Kft


100%

95

0

Merkating Kft


100%

2,1

0,1

---------

Innova Kft


8%

19,8

11,8

----------

Szilícium Mező Kft

üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

10%

2,2

0

----------

Vállalkozás 2010.

Tiszaliget Kft



Árbevétel (m Ft)*

Nyereség (m Ft)**

Intézménynek kifizetett osztalék (m Ft)


100%

93,4

0,1

---------

100%

7,4

1,0

---------

8%

30,7

17,5

----------

Merkating Kft


Innova Kft




Vállalkozás 2011.


10%

7,4

0,5

----------


Árbevétel (m Ft)*

Nyereség (m Ft)**


Tiszaliget Kft


100%

Merkating Kft


100%

---------

Innova Kft


8%

----------



10%

----------


41


Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése

A Szolnoki Főiskola az érintett 3 évben pályázati tevékenységét alapvetően az alábbi célokra összpontosította:  a Szolnoki Főiskola versenyképességének növelése képzés- és tananyagfejlesztéssel, új irányú képzések bevezetésével, a munkaerő - piaci alkalmazkodás erősítésével, az intézményirányítás fejlesztésével, a hallgatói szolgáltatások és a tehetséggondozás eszköztárának bővítésével és a hazai, nemzetközi partneri kapcsolatok kiszélesítésével;  korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldások bevezetése az intézményfenntartás terén;  a magas színvonalú oktatás és a képzéshez, a folyamatosan bővülő partneri kapcsolatokhoz és a hatékony intézmény-üzemeltetéshez szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer kiépítése, továbbfejlesztése és hatékony működtetése. Pályázati tevékenységünk 2009-2011 között a fenti célokra koncentrált, így volumene, mennyisége ugyan elmarad a lehetségestől, de sikeresnek ítélhető meg. A beadott pályázatok számát tekintve a nemzetközi, elsősorban EU forrásból igényelt támogatással megvalósuló pályázatok dominálnak. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai pályázati lehetőségek sokkal szűkösebbek voltak, inkább rövid távú célok megvalósítását szolgálták. Ugyanakkor a nemzetközi támogatású pályázati lehetőségek célrendszere, a projektméret és a támogatás nagysága jobban illeszkedett a főiskola stratégiai célkitűzéseihez. Az érintett 3 évben 27 pályázat került beadásra, melyből 8 db volt hazai, míg 19 db nemzetközi támogatású volt. A hazai pályázatok között elsősorban az NTP-OKA, valamint a Baross Gábor Innovációs Program volt a meghatározó. A nemzetközi pályázatok számát tekintve a TÁMOP típusú pályázatok (5 db), mellette a KEOP (2 db) és a Norvég Alapú pályázatok (3 db) voltak a meghatározóak. Pályázati tevékenységünk sikeressége jónak mondható. A 27 db beadott pályázatból 26 db-ot ítéltek támogatásra érdemesnek. Forráshiány miatt utasították el a TÁMOP-4.1.2. „ Új típusú telematikai anyagok fejlesztése a Szolnok Főiskolán” című pályázatot azzal, hogy esetleges visszalépés esetén ez a pályázat is támogatásra kerülhet. A pályázati munka eredményességét a jó előkészítés, a megfelelő szakmai partnerek bevonása, a belső projektmenedzsment – az adott pályázat megvalósításához illeszkedő – átgondolt, a pályázati és szakmai elvárásoknak megfelelő összeállítása biztosította. Pályázati úton az elmúlt három évben összesen 2.751.923 eFt külső forrást tudtunk bevonni. Ebből szerény mértékű volt a hazai forrás (1,7%), a többi nemzetközi forrás volt. A legsikeresebb év 2011. volt, amikor pályázati úton az összes támogatás 61,7 %-át tudtuk elnyerni. Visszafizetett pályázati támogatás 1 esetben történt, az átutalt előleget visszautaltuk (79.505 eFt). A nyertes pályázat (Biogáz üzem építése a mezőtúri tangazdaságban) támogatási szerződését azért kellett felmondanunk, mert a működéshez szükséges alapanyagot szállító cég állatállományában fertőzés miatt jelentős elhullás történt, s így lehetetlenné vált az alapanyag biztosítása. Időbeni halasztást viszont a közreműködő szervezettől nem kaptunk, így elálltunk a megvalósítástól. A pályázati aktivitás színterei az alábbiak voltak:  a Szolnoki Főiskola versenyképességének növelése,  korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldások bevezetése,  a magas színvonalú szakmai munkához szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer teljes körű kiépítése. A Szolnoki Főiskola versenyképességének növelése képzés- és tananyagfejlesztéssel, új irányú képzések bevezetésével, a munkaerő -piaci alkalmazkodás erősítésével, az intézményirányítás fejlesztésével, a hallgatói szolgáltatások és a tehetséggondozás eszköztárának bővítésével és a hazai, nemzetközi partneri kapcsolatok kiszélesítésével – összességében 20 pályázatot érintett, melyhez 781.140 eFt támogatás kapcsolódik. A korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldások bevezetésére 6 pályázat irányult. Ehhez 1.970.783 eFt támogatás kapcsolódik. De meg kell említeni, hogy 1 pályázathoz – a TIOP 1.3.1. „A Szolnoki Főiskola műszer- és laborfejlesztése a műszaki gyakorlati képzés, oktatás és a K+F+I tevékenység minőség


42

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV fejlesztésének érdekében” – 1.437.652 eFt támogatás kapcsolódik, így ez torzítja ezen aktivitási színtérhez kapcsolódó pályázatok támogatási összegét. A magas színvonalú oktatás és a képzéshez, a folyamatosan bővülő partneri kapcsolatokhoz és a hatékony intézmény-üzemeltetéshez szükséges, korszerű és biztonságos informatikai rendszer kiépítése, továbbfejlesztése és hatékony működtetése témában önálló pályázat nem került benyújtásra, de a nemzetközi forrásból megvalósuló pályázatok mindegyikéhez kapcsolódik ilyen jellegű fejlesztés. Pályázati önerőt 26 db pályázathoz kellett biztosítani, ennek összege összesen 209.779 eFt. Ez a pályázatok összértékének 7,1 %-a. Ha figyelembe vesszük egy pályázat visszamondását, akkor a 26 pályázathoz 158.561 eFt saját forrást kellett biztosítani, ami az összes pályázati érték 6 %-a. A pályázatok felénél (13 db) 100 %-os volt a megítélt támogatás, míg 13 pályázatnál 91 %-os a támogatás mértéke. A pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma alacsony, összesen 8 fő. Elsősorban segítő munkatársként foglalkoztattuk őket informatikai, koordinátori asszisztensi munkakörökben. Ugyanakkor a szakmai megvalósításban - különböző formában – a munkatársak döntő többsége részt vett munkakörükkel összefüggésben. A hallgatókat is érintő fejlesztéseknél – mentori, szolgáltatói tevékenységeknél a hallgatókat is bevontuk. A pályázati tevékenység eredményességének értékelése. Az Erasmus pályázatok fő célja a nemzetközi kapcsolatok bővítése, a külföldi partnerintézményeknél folyó szakmai munka megismerése, jó tapasztalatok átvétele, a hallgatók külföldi tapasztalatszerzése. A pályázatok keretében a hallgatók és az oktatók számára külföldi tanulmányutakon, szakmai gyakorlatokon való részvételt támogattuk. Mindezek eredményeként a hallgatók oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatokat szereztek. A megvalósításban részt vett oktatóink számára elsősorban a tapasztalatszerzés, a jó gyakorlatok megismerése és átvétele, a készségek továbbfejlesztése, szakmai ismereteik bővítése volt a legfőbb eredmény. A Norvég Alapból megvalósult pályázatok is elsősorban a nemzetközi kapcsolatok erősítését, továbbá kétoldalú mobilitási programok megvalósítását szolgálták. A program keretében oktatási, képzési témákban 42 fő oktató és személyzet Norvégiába történő kiutaztatásával, valamint 5 fő, a norvég Baskerud University College intézmény oktatójának beutaztatásával tudtuk biztosítani a programban meghatározott célok megvalósítását. A TÁMOP operatív program keretében megvalósuló pályázatok elsősorban a Szolnoki Főiskola versenyképességének növelését, a munkaerő - piaci alkalmazkodást, az intézményirányítás minőségi fejlesztését, a hallgatók számár nyújtott szolgáltatás fejlesztését segítették. Megvalósult a gazdasági környezetre reflektáló, keresletre alapozott képzéskorszerűsítés, az intézményirányítás és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése. Megújuló képzési programokkal, gyakorlatorientált képzések létrehozásával, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésével és a piaci kapcsolatok erősítésével javult a főiskola munkaerő-piaci alkalmazkodóképessége, regionális-térségi szolgáltatóvá válása. 5 felsőfokú intézménnyel konzorciumban megvalósított pályázatunk lehetővé tette a bolognai folyamatra való felkészülést. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítését, elősegítette a korszerű matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzési területek fejlesztését korszerű tananyagok, képzési módszerek kidolgozásával. A folyamatban lévő tehetséggondozási program eredményeként várhatóan több végzős hallgató vesz részt mesterképzésben, nagyobb arányban helyezkednek el végzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően. Mindez hozzájárul a főiskola jobb megítéléséhez, vonzerejének növeléséhez, s ezen keresztül a hallgatói létszám megtartásához. A projektekben megvalósuló speciális tartalommenedzselés és interaktív webfelület kialakítása hozzájárul nemzetközi kommunikációnk javításához. Az intézményirányítás terén a főiskola stratégiai, tervezési folyamatait fejlesztettük korszerű informatikai eszközökkel, rendszerekkel támogatva. Alapfolyamataink racionalizálására, minőségalapú újjászervezésére, menedzselésére, kockázatainak elemzésére koncentráltunk, ami költséghatékony, magas színvonalú, nemzetközi szabványok szerint is mérhető kimenetet eredményez. Ennek keretében kialakítottuk az adattár-alapú Vezetői Információs Rendszert, korszerűsítettük a minőségirányítási és környezetirányítási rendszereket, a kockázatelemzést és –folyamatokat professzionális informatikai rendszerek működésbe állításával.


43

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A korszerű, költségtakarékos és környezetbarát műszaki megoldások terén két energiaracionalizálási pályázatunk környezetbarát, a megújuló energia (napkollektor, hőszivattyús megoldás) nagyobb mértékű hasznosításával elsősorban az energiafelhasználás és az energiaköltségek csökkentését célozta meg. A TIOP pályázat keretében a műszaki menedzser-, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakokhoz kapcsolódó gyakorlati képzés tárgyi és technikai feltételeinek javítása, új műszaki szakok indítását lehetővé tévő szaktantermek, szaklaborok kialakítása, K+F+I tevékenység fejlesztése, a vállalati kapcsolatok jelentős bővítése valósul meg. A biogáz-üzem megvalósítása rajtunk kívülálló okok miatt meghiúsult. A megvalósítással biogázból előállítandó villamos energia teljes mértékben fedezte volna a Tangazdaság energiaszükségletét, s a felesleges energia a villamoshálózatra került volna betáplálásra, ami bevételt eredményezett volna. A visszamaradó szerves anyag a Tangazdasághoz tartozó földterület tápanyag-visszapótlását tette volna lehetővé. Pályázat keretében valósult meg a növényvédőszer-megtakarítást lehetővé tévő permetezőgép fejlesztése, valamint a biogáz üzem előírásoknak megfelelő üzemelést biztosító mérőrendszer kifejlesztése. A téma szemléltetését bemutató táblázat: 30. tábla: Pályázati tevékenység értékelés

2010

2011

2009

2010

2011

2009

4

0

4

9

5

4

41 966

II.4.4.

29 563

75 652

0

Visszafizetett támogatások összértéke (mFt) Hazai 2010

2009 0

0

2011

2009 0

Nemzetközi 2010

79 505

0

2011

2009

5

2010

2011

5

2009

2010

9

2011

2009

4

2011

2010

2011

0

2010

104 564

Elnyert támogatások összértéke (mFt) Hazai Nemzetközi

4

Biztosított önerő mértéke (mFt)

2009

Elnyert pályázatok száma (db) Hazai Nemzetközi

2010

Szolnoki Főiskola

Beadott pályázatok száma (db) Hazai Nemzetközi

2009

Kar/Szervezeti egység

4 296

622 114

389 970

1 693 577

Pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma (fő) 2011

2009 0

2010 4

2011 8

8

Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése

Infrastrukturális kapacitások értékelése a hallgatói és munkavállalói létszámok tükrében A Szolnoki Főiskola hosszú távon 3000 fő hallgatói létszámmal számol. A dolgozói létszámot a hallgatói létszámhoz kell igazítani a mindenkori költségvetési helyzettől függően. A munkavállaló létszám 2007-től folyamatosan csökkent, az eltelt idő alatt ez elérte a 37”%-ot. Változott a rész és teljes munkaidős foglalkoztatás aránya. Míg 2007. évben a teljes munkaidős foglalkoztatottakhoz viszonyítva csak 4,6 % volt ez az arány, 2011-re 11,8% lett. A korszerű oktatás alapkövetelményéhez tartozik az oktatás helyszínének, az oktatás infrastruktúrájának, így az épületeknek a mai kor követelményeinek való megfelelése. Mindez vonatkozik nemcsak az előadó- és tantermekre, hanem a dolgozók és oktatók irodáira és az egyéb kiszolgáló helyiségekre is. A gazdasági szakok képzésének infrastrukturális feltételei jónak mondhatók, míg az agrár és műszaki szakok szakmai gyakorlatának biztosítására részben külső helyszínt kell igénybe vennünk. A fő oktatási épület (Tiszaligeti sétány 14.) 2008 – ban épült, PPP konstrukcióban. Az épület műszaki állapota 99%-os. Az épületben az üzemeltetési – karbantartási- feladatok ellátásának ellenőrzésére és a műszaki állapot figyelésére monitoring rendszer működik, ezen felül havi rendszerességgel ellenőrizzük a szolgáltatás színvonalát. Üzemeltetési díj csökkentésére eddig nem került sor. A 8.814 m2 hasznos alapterületen - mely 3 szintből áll kapott helyet a rektori hivatal, a tanulmányi hivatal, valamint egyes tanszéki irodák és az oktató, előadótermek többsége.


44

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az oktatást szolgáló helyiségek: 3 előadóterem- összes kapacitásuk 798 fő-, a 30 db tanterem- összesen 1762 fő befogadására alkalmas. A tantermek órarend szerinti kihasználtsága magas, azonban a létszám szerinti kihasználtság kb.60%-os. A Turizmus- Vendéglátás Tanszék gyakorlati képzésének biztosítására 2 tankonyha és egy felszolgáló kabinet lett kialakítva. Az ún. B oktatási épület - szintén a Tiszaligetben - 1976-ban épült, 3 szintes hasznos alapterülete 3 740 m2 , műszaki állapota 50-60%-os. Az elmúlt időben az üzembiztonságot szolgáló állagmegőrző munkák kivételével az épületen jelentős felújításokra nem került sor. Az épületben az agrár és műszaki tanszékek, a gazdasági és műszaki igazgatóság irodái, valamint az Idegen Nyelvi Tanszék irodái vannak. Az épületben a 2. emeleti irodák üresek. Pályázat keretében terveztük az épület épületgépészeti felújítását és az agrár-műszaki szakos hallgatók gyakorlati oktatásához szükséges 14 db szaklabor kialakítását. Az ezeken a szakokon bekövetkezett hallgatói létszám csökkenés miatt nem tudjuk a pályázatban megfogalmazott indikátor mutatókat teljesíteni, ezért az intézménynek le kellett mondania a fejlesztésről. Az épületben lévő tantermek összesen 670 hallgató egyidejű befogadására alkalmasak, kihasználtságuk váltózó. A meglévő szaktantermek kihasználtsága maximális. Az 1 db 150 fős előadóterem kihasználtsága órarend szerint 60%-os, de csak 80-90 fős létszámmal. 1 akkreditált nyelvi szaktanterem lett kialakítva, melyet az idegennyelv-oktatásra maximálisan kihasználnak. Az épületben az első és második emeleten kialakított meglévő szaktantermek- szaklaborok kihasználtsága maximális. A Turizmus – Vendéglátás Tanszék részére mikrobiológiai labor lett kialakítva élelmiszer vizsgálat céljára, melyet az agrár szakos hallgatók is használnak. A speciális szaktanteremnek, mivel kevés az órarend szerint előírt óraszám, csak 40%-os a kihasználtsága. A területen különálló épület az úgynevezett vendégház. Az épület 2 szintes, az emeleten vendégszobák vannak kialakítva, 2010-ig kollégiumként működött, a földszinten 2 szemináriumi terem van, melyet idegennyelv-oktatásra és tréningtartására használnak. Az oktatási épületek és a kollégiumok a Tisza két, egymással párhuzamos oldalára esnek. A Tiszavirág híd megépítésével még közelebb került egymáshoz a két épületcsoport. A szolnoki Student kollégium 1988-ban épült, kb. 60-70 %-os műszaki állapotú, háromemeletes, U alakú objektum. 15 db 2 ágyas és 90 db 3 ágyas kollégiumi szobával rendelkezik, így összesen 300 férőhelyes. A kollégiumi férőhelyek kapacitás kihasználtsága nem 100%-os, ezért ez évben gazdasági okokból az egyik oldalt, 29 szobát a hallgatók összeköltöztetésével kiürítettünk. A szolnoki Mártírok úti diákszálló paneltechnológiával épült, ugyancsak 1976-ban. 2007-ben a tízemeletes, 4922m2 –es 252 férőhelyes kollégiumi épületszárny teljes rekonstrukciója PPP program keretében megtörtént. A létesítmény földszintes, belső terében felújított lepényszárnyában működik központi könyvtárunk mintegy 1031 m2 alapterületen. A Liget Hotel és tanszálloda komplex rekonstrukciója 2006-ban befejeződött. A tanszálloda hasznos alapterülete közel 1500 m2 és 33 szobaegységgel rendelkezik. A gyakorlati oktatás részeként turizmus-vendéglátás szakos hallgatókat foglalkoztat. Az épületet a Szolnoki Főiskola tulajdonában lévő Tiszaliget Kft üzemelteti. A Tangazdaság – Mezőtúr, Pusztaperes 100. (hrsz: 0615)- A „kivett” művelési ágú tangazdasági központ területe és épületegyüttesei a Holt-Körös melletti területen helyezkednek el, amelyek mellett található a gyakorlati oktatást és haszon- valamint takarmánynövények termelését szolgáló, vagyonkezelésünkben lévő földterület egy része. Az ingatlan és földterület a 2011-ben lezajlott, mezőgazdasági szakjaink akkreditációja során kisebb felújításon esett át. A Szolnoki Főiskola oktatáshoz rendelkezésre álló infrastruktúrájának jelentős részét oktatástechnikai és informatikai eszközök teszik ki. Az oktatástechnikai eszközök tekintetében elmondható, hogy a szükségleteket összességében kielégítik. Az oktatás színvonalának fejlesztése érdekében ezen eszközpark folyamatos fejlesztés alatt áll. Ezen fejlesztések finanszírozása túlnyomó részben szakképzési hozzájárulásokból és elnyert futó európai uniós támogatású pályázatokból történik. A szakképzési hozzájárulásokat 2011-ben még fel tudjuk használni, de a szakképzési hozzájárulásnak ez a formája a jövőben megszűnik. Az informatikai eszközök csoportjába tartozik az összes intézményi számítógépes konfiguráció (oktatókhoz és nem oktatókhoz dedikált, hallgatói nyilvános gépek, valamint tantermi labor konfigurációk) és szoftvereik, kiszolgáló szerverek és szoftvereik, adattovábbítási aktív és passzív eszközök és kellékeik, telekommunikációs berendezések, egyéb perifériák (nyomtató rendszerek, berendezések).


45

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Ezen eszközök tekintetében megállapítható, hogy az intézmény oktatói és nem oktatói létszámához viszonyítva messzemenőkig kielégíti azok eszközigényét. Az átlagos hallgatói létszámhoz kialakított és üzemeltetett számítógépes konfigurációk száma a géptermekben elegendő, azok fejlettségének és szoftveres felszereltségének a szintje megfelelő. A hallgatók számára biztosított publikusan hozzáférhető gépek száma a hallgatók ilyen irányú igényeit figyelembe véve szintén megfelelő. Jellemzően a mai hallgatók többsége saját eszközzel rendelkezik, és csak szabadon használható vezeték nélküli internet hozzáférést igényelnek a közösségi helyiségekben és a kollégiumi terekben. Ezen hozzáférés intézményünk közel 100%-ában rendelkezésre áll. Az Informatikai Központ az integrált intézmény központi szervezeteként működik, így teljes egészében ellátja annak oktatástechnikai, informatikai és telekommunikációs üzemeltetési feladatait. Ide tartozik továbbá a beszerzéssel, karbantartással, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok mellett a különböző pályázatok informatikai kiszolgálása is. Az intézményi rendszerek (Neptun, Poszeidon, TUSZ, E-TUSZ, Nexon BÉR, Nexon Berenc, SafeQ, Evasys, AVIR, FELIR, RLB, SPSS, HostWare, SAP, Exchange, Webmail, ILIAS, Aleph, Firebox, CISCO systems, Timer) magas rendelkezésre állású üzemeltetése kiemelt szerepet játszik, valamint ide tartozik a kollégiumi internetes hálózat és tűzfalrendszer üzemeltetése is. Az intézményi hálózati ellátottsága 100%-os, ez áll vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolódási pontokból is. Az internet minden hálózati végponton hozzáférhető az intézményi informatikai szabályozásnak megfelelően. Az internetes csatlakozási pont az NIIF gerinchálózatához történik a HBONE szolgáltatásának igénybevételével. Jelenleg nem szükséges az internetes sávszélesség bővítése, de a technikai háttere biztosított (1GB/s-ig). Az oktatási és kiszolgálói területek informatikai ellátottsága 100%-os, fejlettségi szintje elfogadható, az elavult gépek aránya nem haladja meg a 10%-ot. A hordozható gépek tekintetében az ellátottság megfelelő. Jövőbeni fejlesztési elképzelések a viszonylag alacsony számú elavult géppark modernizálását célozta meg. Az oktatás technikai berendezések a Campus főépületében megfelelőek, a B - épületben korszerűsítésre szorulnak, fejlesztésük részben pályázati forrásból folyamatban van. A szoftveres ellátottság kizárólag Microsoft termékekre épül, ezek ellátását hivatott fedezni a Tisztaszoftver állami finanszírozású programja. A kiszolgáló szerverek tekintetében az intézmény jól felszerelt. Az ezeken 90%-ot meghaladó számban üzemelő Microsoft szoftver termékek egy része szintén a Tisztaszoftver program által biztosítottak, másod részben pályázati forrásból finanszírozottak (AVIR, EVASys, KAR, D-Risc). A nyomtatási procedúrák és kellékanyag felhasználás optimalizálására központi nyomtató rendszert üzemeltetünk. Adott kapacitása megfelelő, fejlesztést nem igényel, a rendszer üzemeltetési házirendjének további szigorításával további költségcsökkentő hatás érhető el. Az informatikai infrastruktúra hasznosításából csak csekély bevétel származik. Ezek túlnyomó része a Campus főépületének rendezvények számára bérbe adott berendezéseire vonatkoztatottak. A jelenlegi adatok és hallgatói létszám alapján kapacitás felesleg és jelentős kapacitás igény nem jelentkezik. A kiszolgáló folyamatokat ellátok jelenlegi létszámcsökkenése lehetőséget adott az itt használt elavult gépek használatból történő kivonására (átcsoportosítások és átterhelések alkalmazása mellett). A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások fenntartása szoros összefüggésben van az aktuális hallgatói létszámmal, annak jelentős eltérése esetén lehet hosszabb távon szükséges ezen kapacitások menedzselése. Az esetlegesen feleslegessé váló kapacitások külső, intézményen kívüli hasznosítására jelenleg jelentős igény nem mutatkozik. Jelenleg felújításra, fejlesztésre szoruló informatikai vonatkozású terület a szerverszoba. Annak jelenlegi állapota, felszereltsége nem felel meg a korszerű elvárásoknak. Továbbá a fentiekben említett oktatástechnikai eszközök fejlesztése, korszerűsítése szükséges (különös tekintettel a B-épület előadótermeire). Ezen berendezések tekintetében nem kapacitáshiány - pótlásról van szó, csupán az elavult, kiöregedett oktatástechnikai berendezések cseréjéről. Infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságának értékelése Beruházás, felújítás: 2012-ben a források jelentős mértékű beszűkülése miatt az előzetes szakmai felmérés alapján jogosan felmerült igények ellenére saját erős beruházást és felújítást mindössze egyetlen témában tervezhetünk: Ez a TÁMOP-4.1.1.A-10/1 azonosítási kódszámú,” Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban” elnevezésű nyertes pályázatunk megvalósíthatóságát lehetővé tevő élelmiszervizsgáló laboratórium kialakítása a „B” épületben. Ezen kívül kizárólag 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázatok keretében valósulhat meg fejlesztés. 2011-ben benyújtott két KEOP- pályázatunk értékelése megtörtént, és a döntésről szóló értesítésre várunk.


46

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Amennyiben a Mezőtúri tangazdaság és a Student kollégium hosszú távon a kezelésünkben marad, úgy az évek óta bekövetkezett- a használhatóságot és üzemeltethetőséget rendkívül károsan érintő - műszaki állapotromlás csak a főiskolánk teherbíró képességét jelentősen meghaladó nagyságrendű, legkésőbb 1-2 éven belül elvégzendő felújítással állítható helyre. Karbantartás és kisjavítás: Általánosan követendő elvünk a költségek minimalizálása érdekében, hogy a munkaés tűzvédelmi, vagyonvédelmi szempontok, valamint a hatósági előírások betartásához szükséges karbantartásijavítási, rendkívüli hibaelhárítási feladatokat mindenképpen el kell végezni. A többi feltárt és szükséges karbantartási és javítási feladatokat csak az év során esetleg rendelkezésre álló többletforrás biztosítása esetén tudjuk elvégezni. Infrastruktúra - hasznosításból származó bevételek értékelése A folyamatosan csökkenő hallgatói létszám miatt racionalizálnunk kellett az ingatlanok használatát is. A kezelésünkben lévő ingatlanjaink egy része ezért használaton kívül van. A gazdasági helyzetünk indokolja, hogy folyamatosan keressük hasznosításukra a megoldást, azonban az ingatlanpiacon bekövetkezett változások miatt a kínálati oldal lényegesen magasabb, mint a kereslet, ezért a használaton kívüli ingatlanok kezelői jogáról történő lemondást kezdeményeztük az illetékes szerveknél, melyet már több ingatlanunk esetében el is fogadtak. Kapacitás felesleg azonosítása, értékelése . A Szolnoki Főiskola vagyonkezelésében lévő, értékesítésre vagy egyéb módon hasznosításra váró, számunkra felesleges ingatlanok összefoglaló elemzése: Szolnok, Ady Endre út 9. (hrsz. 1428/7) (Volt központi oktatási épület) Főiskolánk volt központi oktatási épülete az új oktatási épületbe 2008 decemberében megkezdődött átköltözést követően 2009. év közepére funkcióját veszítette, feleslegessé vált. Vagyonértékelését elvégeztettük, melynek alapján engedélyt kaptunk az értékesítésre. Az értékesítés várható bevétele az Oktatási Minisztériummal történt megállapodás alapján a PPP projekt keretében megvalósult campus bérleti díjának csökkentésére került volna felhasználásra. Az ingatlan eladása két alkalommal került meghirdetésre, először 800.000.000 Ft, majd 600.000.000 Ft eladási összegért, de mindkét alkalommal sikertelenül. Emiatt szenátusi döntés alapján a vagyonkezelői jogunkról történő lemondásunkat terjesztettük elő a fenntartó minisztériumnak és az MNV Zrt-nek. A visszaadást megelőző ingatlanfelmérést az MNV Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodájának munkatársai 2012. január 26-án megtartották. Szolnok, Tiszaliget (hrsz: 9745/1) -„Erdő” A Szolnoki Főiskola Gazdasági Tanácsa 23/a/2011. (IX. 14.) számú határozatában javasolta, szenátusa pedig elfogadta 77/a/2011. (IX. 15.) számú határozatával a nevezett erdőrészlet vagyonkezelői jogáról történő lemondásról szóló előterjesztést. Az erdőrészlet vagyonkezelői jogának lemondásával kapcsolatban 2011. október 04-én kelt leveleinkben előzetes jóváhagyási kérelmet terjesztettünk elő a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél. Csónakház – Mezőtúr, Külterület, Berettyó part (hrsz: 0682/1) A főiskola számára felesleges, használaton kívüli ingatlan értékesítését a GT. 2011. október 14-én javasolta, a Szenátus 2011. október 15-én az előterjesztést elfogadta. Vagyonértékelése még nem történt meg, mert az ingatlan forgalomképességének tisztázása folyamatban van. Az ingatlan a Berettyó folyó Mezőtúr Város belterületi részén a gát mentetlen oldali részén található, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik. A fenntartó minisztérium illetve az MNV Zrt. részére az értékesítésre vonatkozó előterjesztésre a vagyonkezelői jog rendezése és a forgalomképesség tisztázása után elkészítendő vagyonértékelés alapján kerülhet sor. Mezőtúron, illetve Berekfürdőn és Balatonszárszón található, feladatellátásunkhoz feleslegessé vált, használaton kívüli alább felsorolt kilenc ingatlan vonatkozásában főiskolánk 2010-ben vagyonértékelés elkészítését követően értékesítési engedélykérelmet terjesztett elő a fenntartó minisztérium és az MNV Zrt. felé. A tervezett értékesítés bevételét a PPP szerződésbeli fizetési kötelezettségünk részbeni törlesztésére kívántuk felhasználni.


47

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Első körben kérelmünket elutasították, majd a hiánypótlást követően 2011 márciusában elvi hozzájárulást kaptunk azzal a kitétellel, hogy ismételten be kell nyújtanunk valamennyi értékesítésre tervezett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját. A hiánypótlásnak eleget tettünk, de az értékesítésre vonatkozóan érdemi, végleges jóváhagyást vagy elutasítást nem kaptunk.  5400 Mezőtúr, Ifjúsági lakótelep 6. szám (hrsz: 3891/1)  5400 Mezőtúr, Fűzfa út 1. szám (hrsz: 3371/1)  5400 Mezőtúr, Radnóti út 1. szám (hrsz: 1944)  5400 Mezőtúr, Radnóti út 2. szám (hrsz: 1943)  5400 Mezőtúr, Szabadság tér 14. szám (hrsz: 102/1)  5400 Mezőtúr, Földvári út 61. szám (hrsz: 2232/13)  5400 Mezőtúr, Földvári út 61/A. szám (hrsz: 2232/24/A/1)  5309 Berekfürdő, Camping utca 3. szám (hrsz: 1097)  8624 Balatonszárszó, Petőfi Sándor utca 1. szám (hrsz: 1069) Istálló és földterület – Mezőtúr, Vízközi kert (hrsz: 0975/18) A volt Állami Gazdaság tulajdonát képező tehénistálló és a hozzá tartozó „udvar” művelési ágú földterület a Mezőtúri Főiskola akkori vezetői kezdeményezésére a privatizáció során megvásárlásra került az értékbecslésben szereplő díj 10 %-ának megfizetése ellenében. Ezen bizonylatok részben fellelhetők, ám valószínűleg adminisztrációs hiba folytán a földhivatalnál a tulajdonjog nem került bejegyzésre a bizonyítható megvásárlás ténye ellenére sem. Emiatt a fenti ingatlan 2010-ben megkötött vagyonkezelői szerződésünk mellékletét képező ingatlanlistában nem szerepel. Kapacitás igények azonosítása, értékelése Az új oktatási épület 2008 decemberében átadásra került. A cél a Tiszaligetben az integrált campus funkciók kialakítása volt, azaz az oktatáshoz szükséges előadó- és szemináriumi termek megépítése, a tanszékek elhelyezése, a hallgatói szolgáltatások tereinek kialakítása, továbbá az integrált működéshez szükséges közösségi terek kialakítása, mely a Tiszán megépített gyalogos- és kerékpáros híd átadásával valósult meg igazán.A rendelkezésre álló oktatási épületekben megfelelően tudja intézményünk a rá háruló feladatokat ellátni. Az agrár és műszaki szakképzés szűkös kapacitásai a gyakorlati helyek széttagoltsága miatt az oktatási feladatok racionális megoldásának gátja. Ezért az oktatási célú alapterület koncentrálása és bővítése nélkül a folyó képzések fejlesztése – FSZ és egyéb képzésekkel való bővítése – és a képzési kínálat szélesítése nem valósítható meg. Infrastruktúra menedzsment tevékenysége Az elvégzendő feladatokat az intézmény területén elvégzett szakmai felmérés, a főiskola valamennyi vezetőjéhez eljuttatott széleskörű adatszolgáltatási kérelemre adott érdemi válaszok és a kollégiumokra, az oktatási épületekre kiterjedő hallgatói és dolgozói elégedettség mérési eredmények alapján állítja össze a gazdasági főigazgató irányítása alatt álló Műszaki és ellátási Osztály, mely felügyeli és koordinálja a PPP keretében üzemeltetett épületek műszaki irányítását. A saját üzemeltetésben működtetett épületben is csak a karbantartási feladatokat látja el az intézmény saját alkalmazottakkal, a takarítási, portaszolgálati és parkgondozási tevékenységet közbeszerzési eljárásban kiválasztott külső vállalkozás végzi. II.4.5.

Humánerőforrás értékelése

A főiskolán oktató, tanár vagy kutató az lehet, aki büntetlen előéletű és cselekvőképes, valamint rendelkezik a munkakörére előírt iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, tudományos előmenetellel vagy tudományos fokozattal, szakmai gyakorlattal és tapasztalattal, valamint idegen nyelvi készségekkel. Ezen kritériumok mentén az Foglalkoztatási Követelményrendszer (FKR) részletesen tartalmazza az egyes munkakörökre vonatkozó alkalmassági követelményeket. Annak érdekében, hogy a főiskola hosszú távon eredményes szereplője maradjon az Európai Felsőoktatási Térségnek, az FKR-ben megfogalmazott elvek, követelmények több vonatkozásban túlmutatnak a törvényi szabályozáson. Ebben a vezetésnek azon meggyőződése tükröződik, hogy a főiskola küldetését, stratégiai céljait csak akkor tudja megvalósítani, ha az elvárások teljesítése egyben folyamatos fejlődést jelent mind egyéni, mind pedig a főiskola egészének szintjén.


48

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az elmúlt évek során a főiskolán az oktatói és tanári munkakörök egymáshoz viszonyított aránya 50-50% körül mozgott. Az oktatási feladatokat egyetemi tanári, főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörökkel valósítjuk meg. A tanársegédi munkaköröket azok a közalkalmazottak töltik be, akik a doktori fokozat megszerzéséhez már valamely doktori iskola hallgatói. Az oktatói munkaköröket – lehetőségeinkhez mérten - belső forrásból töltjük fel, biztosítva ezzel a munkatársaknak előremeneteli lehetőséget. A tanári munkakörök a feladatmegosztás rendszerének megfelelően alakultak, így a gazdasági tanári, nyelvtanári, testnevelő tanári, és szakoktatói munkakörökben foglalkoztatunk közalkalmazottakat. Az intézményben az oktatók átlagéletkora az utóbbi években nem változott jelentősen, 45-48 év között mozgott. Már a 2006-ban elkészült IFT -ben is célként határoztuk meg az átlagéletkor csökkentését és az állomány fiatalítását. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya jelentősen javult az elmúlt években. 2006 és 2011 között az oktatói-tanári létszám 134 főről 104-re változott a racionálisabb munkamegosztásnak köszönhetően. A minősített oktatók száma viszont ugyanezen időszakban 33 főről 40-re, így az arány 24,6%-ról, 38,5%-ra nőtt. A további növekedés lehetőségét szintén a támogatott doktori tanulmányokban látjuk. Az oktatói, tanári és kutatói létszám az összes alkalmazott létszámához képest 2006-ban még 41% volt, ez mostanra 48%-ra változott. A közelmúltban meghozott munkáltatói intézkedések következtében pedig ez az arány tovább fog javulni az oktatói, tanári és kutatói létszám javára. Bár a feladatok nem csökkentek egyik területen sem, a működtetői munkakörökben specialisták alkalmazásával, és a kizárólag adminisztratív munkakört betöltők csökkentésével szándékozunk ezt az arányt tovább javítani. Jelenleg 24 fő dolgozik olyan adminisztratív munkakörben, ahol speciális feladatokat nem kell ellátni. Ez valamivel több, mint az összlétszám 10%-a. Az intézmény a foglalkoztatottak továbbképzésére nagy hangsúlyt fektet. Jelenleg 24 fő oktató doktori tanulmányait támogatja az intézmény tanulmányi szerződés keretében. Szintén tanulmányi szerződéssel támogatjuk 11 fő működtetői munkakörben foglalkoztatott munkatárs szakmai továbbfejlődését, ez elsősorban egyetemi, főiskolai végzettség, szakirányú továbbképzés, ill. további szakképesítés megszerzésére irányul. Ezen kívül a Foglalkoztatási Terv keretében minden évben meghatározzuk azokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákat, továbbképzéseket, amelyeken a részvétel támogatott. Segítjük továbbá azokat az egyéni karrierterveket akkor is, amikor a dolgozóink külföldi tanulmányút keretében kívánják az ismereteiket bővíteni. A belső karriermenedzsment szorosan kapcsolódik a továbbképzési lehetőségekhez. Az oktatói életpálya mind a felsőoktatási törvény, mind pedig az FKR alapján egyenes karrier-utat biztosít annak az oktatónak, aki nem csak a tudományos fokozatot szerzi meg, hanem az elvárásoknak megfelelően folyamatosan publikál, kutat. Minden munkakörben lehetőség van a pályázati tevékenységnek köszönhetően többletfeladatok ellátására. Amíg a vonatkozó jogszabályok nem tiltották, ösztönzési rendszert működtetünk, amely az éves teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztást tett lehetővé. II.4.6. Intézményi szolgáltatások értékelése A hallgatói szolgáltatások teljes körének biztosítása (hallgatói szolgáltatások, mentorálás, tanulmányi, életvitel, karrier, mentálhigiénés tanácsadás ) az utóbbi két év fejlesztő munkájának eredménye. Koordinációjáért a HSZK Hallgatói és Alumni Tanácsadó Irodája (HATI) felelős. Mennyiségi tekintetben a teljesítmény átlagot meghaladó és más intézmények a kínálatában nem szereplő szolgáltatásokat is nyújt (teljes és részidős állásajánlatok, szakmai gyakorlatok közvetítése, cégprezentációk, próba állásinterjúk szervezése, grafológiai elemzések, állásinterjú, önéletrajz és karrier-tanácsadás, felkészítő tréningek, tesztek, önéletrajzírás tanácsadás), rendezvényeket bonyolít le (képzési- és állásbörze, egészségnap), valamint extrakurrikuláris előadásokat (asztrológia, grafológia) szervez. Keresett és különösen jó színvonalúnak tekinthetők a személyes élethelyzetek elemzéséhez, a problémák megoldásához nyújtott életmód tanácsadási szolgáltatások, valamint a döntés előtti mérlegelési és kapcsolati háló kialakítási készségeket fejlesztő tréningek, a tudatos karriertervezéshez kapcsolódó tanácsadás. A tevékenységbe bevont segítő hallgatók, a MeDiákok, a célcsoport elérésében játszanak közvetítő szerepet. Az iroda szolgáltatásait a főiskola növekvő arányban biztosítja belső humán erőforrásaiból.


49

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A hallgatók önálló diákújságot szerkesztenek (SZOFI), valamint hallgatói klubok működnek (Ínyenc, Világjárók, Idegen nyelvi). A pályázati finanszírozás megszűnésével a szolgáltatási kör fenntartása jelent többletfeladatot. A Szolnoki Főiskola két épületben, összesen több mint 500 kollégiumi férőhellyel biztosít lakhatási lehetőséget. A kollégiumok elhelyezkedése kedvező mind gyalogosok, mind kerékpárosok számára, a gépjárművek részére ingyenes parkolás biztosított. A választék komfortfokozat és ágyszám alapján differenciálódik, így a választási lehetőség a különböző színvonalú elszállásolási lehetőségek között biztosított. Az alapkomfort (főzési, mosási lehetőség, internet, wifi) minden épületben rendelkezésre áll. A kollégium melletti parkosított udvar értékes és élhető környezetet, sportpályái szabadtéri sportolási lehetőséget biztosítanak. Az elhelyezés során az épületre és a szobatársra vonatkozó igények figyelembe vételre kerülnek, a nemzetközi hallgatók számára nincs elkülönített szint, lehetővé téve a hazai hallgatók számára a nemzetközi nyelvi környezet előnyeinek kihasználását. A kollégiumi térítési díjak differenciáltak, a díjtartozás alacsony szinten van. A díjak nagysága értékarányos, az országos átlag alatti, a vidéki átlagnak megfelelő. A könyvtári szolgáltatásokat nyújtó integrált szervezeti egység, a Könyvtár és Távoktatási Központ a gazdaságtudományi, műszaki és a mezőgazdasági tudományok területén nyilvános szakkönyvtári feladatokat is ellát. A könyvtári szakfelügyeleti értékelés kiválóra minősítette a tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó dokumentum-állományával, hagyományos- és modern könyvtártudományi eszközeivel információs bázisa az intézményben folyó képzésnek, tudományos kutatómunkának, a tanulásnak. Gyűjteményét a főiskolán oktatott szakoknak megfelelően alakítja. A könyvtári infrastruktúra jó, erőforrás-ellátottsága a nyújtott szolgáltatásoknak megfelel. A könyvtári szolgáltatások alapja a több mint 100.000 kötetes dokumentumállomány, a 104 féle magyar és idegen nyelvű szakfolyóirat gyűjtemény, a diplomamunkák, az elektronikus dokumentumok, az Internetkutatási lehetőségek és a szakadatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása. A könyvtárban folyó tevékenységhez 1123m2 alapterület áll rendelkezésre. Az intézmény heti 40 órás nyitva tartási időben, 8 szakképzett könyvtáros közreműködésével, az ALEPH 500-as integrált könyvtári rendszer biztos hátterével végzi színvonalas szolgáltató tevékenységét. Szakmai potenciálja alapján jóval nagyobb látogatói létszámot is képes lenne fogadni a könyvtár. A könyvtár szolgáltatásai:  információ - keresés (Számítógépes könyvtári katalógus a saját adatbázisokról, távoli könyvtári adatbázisok használhatósága Interneten keresztül),  kölcsönzés (integrált könyvtári rendszer kölcsönző moduljának használata, gyors, pontos követhető, biztonságos kölcsönzés, telefonos, email és az online előjegyzések, könyvtárközi kölcsönzések),  olvasóterem használata (helyben használható prézens állomány, informatikai háttér, tájékoztató és referens munka, információ- és dokumentum-szolgáltatás, e-könyvtár, multimédiás számítógépek, kutatószoba, vakok és gyengén látók könyvtárhasználatát egyenlő eséllyel biztosító eszközök-nagyítógép, felolvasó szoftver, Braille nyomtató),  speciális díjtételes szolgáltatások (irodalomkutatás, online adatbázis lekérdezése, nyomtatása, tartalomszolgáltatás témafigyelés, scannelés),  külső rendszereken és ellátókon alapuló szolgáltatások (könyvtárközi kölcsönzés, on-line információs rendszerekhez való hozzáférés, bibliográfiai adatszétsugárzás, másolatszolgáltatás). Az informatikai funkciókon kívül az Informatikai és Oktatástechnikai Központ oktatástechnikai, és telekommunikációs feladatokat is ellát. Ide tartoztak a beszerzéssel, üzemeltetéssel, karbantartással, fejlesztéssel kapcsolatos teendők mellett a különböző pályázatok informatikai kiszolgálása is. A Központ működési hatékonysága javuló, egyre kevesebb informatikus látja el a feladatokat, ami a specializálódás és a kedvező fejlesztések eredménye. Ugyanakkor az intézményi rendszerek (Neptun, Poszeidon, TUSZ, E-TUSZ, Nexon BÉR, Nexon Berenc, SafeQ, Evasys, AVIR, FELIR, RLB, SPSS, HostWare, SAP, Exchange, Webmail, ILIAS, Aleph, Firebox, CISCO systems, Timer, kollégiumi enternetes hálózat és tűzfalrendszer) magas rendelkezésre állású üzemeltetése kiemelt szerepet játszik. Az intézményi hálózati ellátottság 100%-os, ez áll vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolódási pontokból is. Az internet minden hálózati végponton hozzáférhető az intézményi informatikai szabályozásnak megfelelően. Az internetes csatlakozási pont az NIIF gerinchálózatához történik a HBONE szolgáltatásának igénybevételével.


50

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az oktatási és működtetői területek informatikai ellátottsága 100%-os, fejlettségi szintje elfogadható, az elavult gépek aránya nem haladja meg a 10%-ot. A hordozható gépek tekintetében az ellátottság megfelelő. Az oktatástechnikai berendezések a Campus főépületében megfelelőek, a B-épületben korszerűsítésre szorulnak, fejlesztésük részben pályázati forrásból folyamatban van. A szoftveres ellátottság kizárólag Microsoft termékekre épül, ezek ellátását hivatott fedezni a Tisztaszoftver állami finanszírozású programja. A kiszolgáló szerverek tekintetében az intézmény jól felszerelt. Az ezeken 90%-ot meghaladó számban üzemelő Microsoft szoftver termékek egy része szintén a Tisztaszoftver program által biztosítottak, másod részben pályázati forrásból finanszírozottak (AVIR, EVASys, KAR, D-Risc). A nyomtatási procedúrák és kellékanyag felhasználás optimalizálására központi nyomtató rendszert üzemeltetünk, a megtakarítás kimutatható, így az átállás előnyösnek értékelhető. A tantervi és szabadidős sportolási lehetőségek szervezett formában biztosítottak, ugyanakkor a sportinfrastruktúra az egyéni sporttevékenység tervezésére is lehetőséget ad. Célja, hogy a testnevelés és sport sajátos eszközeivel segítse hozzá a hallgatókat ahhoz, hogy az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan felnőttekké, akik ismerik képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. Mindezen célok több módszerrel valósulnak meg: amatőr szinten versenyzési lehetőséget a Sportegyesület biztosít a hallgatói önkormányzattal együttműködve, így hallgatónk részt vehetnek különböző helyi, térségi és országos egyetemi és főiskolás bajnokságokon. A kritérium-feltételként teljesítendő testnevelés kurzusokon kívül szabadidősport órasáv szerepel az órarendben, biztosítva a rendszeres, szakmai irányítás és kontroll melletti (3 fő testnevelő) testmozgás lehetőségét. Egyedi mozgásforma-kínálatot nyújt a menedzsersportok választható kurzus (fallabda, tenisz, falmászás, íjászat), illetve a sporttábor jellegű események (sítábor, rafting, Tisza-túra). Három helyszínen 7 terem, illetve pálya áll folyamatosan rendelkezésre, illetve 4, a Sportegyesület által bérelhető pályát vehetnek igénybe a hallgatók. Sportösztöndíj rendszerével főként a csapatsportokat támogatja a főiskola, így a kosárlabda, kézilabda, röplabda és a vízilabda első és második vonalbeli csapatok játszanak „Főiskola” név alatt, ami marketing szempontból előnyösnek értékelhető. A főétkezések a Campusban, a főiskola saját Kft-je által a főépületben üzemeltetett, kellemes környezetet biztosító, 1000 adagos termelési és 180 fő egyidejű étkeztetésének kapacitásával rendelkező étteremben, a kiegészítő étkezések büfé jellegű ellátás formájában, mind a kollégiumokban, mind az oktatási épületekben biztosítottak, valamint a folyosókon automaták is üzemelnek. A vendéglátó egységek kínálata csak lassan követi az egészséges táplálkozás elvárásait, növekvő, de még nem elegendő a korszerű fogások, termékek megjelenése a választékban. Különleges étkezési lehetőséget az Ínyenc Klub gasztronómia rendezvényei és bemutatói jelentenek. A téma szemléltetését bemutató táblázat: 33. tábla: Intézményi szolgáltatások értékelése Intézmény/kar*

2011 Hallgatói szolgáltatásokat, tanulmányi tanácsadást igénybe vevők száma

SzF

563

Regisztrált alumni tagok száma

693

Lakhatási támogatást igénylők számának aránya a kollégiumi férőhelyek számához képest

0

Könyvtári állomány nagysága (bibliográfiai cím)

EISZ keretében beszerzett adatbázisok száma

EISZ-en túl biztosított adatbázisok száma

Egy beiratkozottra jutó könyvtári szolgáltatásigénybevételek száma

Nem oktatási célra használt számítógépek száma (db)

Sportpályák, csarnokok, egyéb létesítmények nagysága (nm)

65861

0

13

6,5

195

3563

II.5. Az Szolnoki Főiskola és a versenytársak elemzése A főiskola beiskolázási politikájában döntő mértékben az alföldi térségre összpontosít, ennek megfelelően az ezen a területen működő, vagy beiskolázó intézményeket tekinti fő versenytársainak. A főiskola alapvetően versenytársának tekinti a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Dunaújvárosi Főiskolát, az Eszterházy Károly Főiskolát, a Kecskeméti Főiskolát, a Károly Róbert Főiskolát, illetve a Nyíregyházi Főiskolát.


51

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az intézmény semleges kapcsolatot kíván ápolni a Miskolci Egyetemmel. Lehetséges együttműködési partnerek a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Debreceni Egyetem, a Kaposvári Egyetem, és az Edutus Főiskola (Modern Üzleti Tudományok Főiskolája). A Budapesti Gazdasági Főiskola Magyarország vezető főiskolája. Méreteiben, hallgatói létszámában, képzési portfóliójában jelentősen meghaladja a Szolnoki Főiskola méreteit. A BGF fő profilja az üzleti képzés, s amellett indít más tudományágban is egy-egy képzést. Kínálatában megjelenik a Szolnoki Főiskola négy üzleti alapképzési szakja. A BGF összesen nyolc alapképzési szakot (négy szak esetében idegen – angol/francia/német – nyelven is), hat mesterképzési szakot, 21 felsőfokú szakképzési szakot, 48 szakirányú továbbképzést, gazdálkodástudományi doktori iskolát és számos felnőttképzési programot kínál leendő hallgatóinak, nappali, levelező és távoktatási tagozaton, egyes szakjait három idegen nyelven. Összességében a hallgatók számára a BGF nagyobb képzési kínálatot kínál, mint a Szolnoki Főiskola. Hallgatóinak továbbtanulási lehetőséget képes biztosítani. A BGF emberi erőforrás potenciálja lényegesen nagyobb a Szolnoki Főiskoláénál. Ismertsége, hazai és nemzetközi hírneve nagyobb, pénzügyi helyzete stabilabb, nemzetközi kapcsolatai szélesebb körűek. Összességében a BGF más nagyságrendű intézmény, mint a Szolnoki Főiskola, s a jobb képességű, pénzügyi szempontból stabilabb családok gyermekeit képes „elszívni” a Szolnoki Főiskola elől. A budapesti képzési helyszínek előnyt, s egyben – főképp a Szolnoki Főiskola tipikus hallgatói szemszögéből – hátrányt is jelent. Sok fiatal számára vonzó a nagyvárosi, budapesti élet, s ez nagy vonzerőt jelent Szolnokkal szemben. Más fiatalok azonban nem érzik jól magukat a nagyvárosban, illetve családjuk nem tudja finanszírozni a budapesti megélhetési költségeket. A Dunaújvárosi Főiskola méretét tekintve kis főiskola, azonban a Szolnoki Főiskolánál szélesebb körű képzési profillal rendelkezik. Alapképzési szakokat kínál a bölcsésztudomány, a társadalomtudomány, a gazdaságtudomány (Gazdálkodás és menedzsment), informatika tudomány, műszaki tudomány (Anyagmérnök, Gépészmérnök, Műszaki menedzser, Műszaki szakoktató) területeken. Mesterszakokon is kínál képzést. Mind a gazdaságtudomány, mind pedig a műszaki tudományágban kínál képzési alternatívát Szolnokkal szemben. Szolnok előnnyel rendelkezik a nemzetköziesítés terén, és előny Budapest könnyebb elérhetősége. Az Eszterházy Károly Főiskola képzési profilja szintén szélesebb a szolnokinál, a gazdaságtudományi alapképzés terén azonban kevesebb alternatívát kínál, műszaki illetve agrár képzéssel egyáltalán nem rendelkezik. A Szolnoki Főiskolának nem jelentős versenytársa, azonban az EKF dinamikus főiskola, s rendelkezik – szolnoki szempontból kedvezőtlen – fejlesztési tervekkel. Eger lényegesen „élhetőbb” város, mint Szolnok, azonban nehezebben megközelíthető és távolabb van a fővárostól. A Kecskeméti Főiskola a Szolnoki Főiskolának a műszaki képzési területen versenytársa. Összességében szélesebb körű műszaki szakkínálattal rendelkezik (Anyagmérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, Ipari termék- és formatervező mérnöki, Mérnökinformatikus, Műszaki menedzser és Műszakoktató alapképzési szakok). A KF a műszaki képzési területen jó hírnévvel, innovációkkal, jelentős szellemi kapacitásokkal rendelkező intézmény. Az ebből származó előnyét erősíti a Mercedes kecskeméti gyáregységének felépülése és a vállalat kapcsolata a főiskolával. Műszaki és kertészeti szakjait mindhárom képzési szinten kínálja (FSZ, BA, MA). Előnyt jelent a főváros könnyebb elérhetősége. A KF Szolnokon is folytat műszaki képzést egy szolnoki partner-középiskolával való együttműködésben. Versenytársi mivolta mellett a KF lehetséges együttműködő partner is. A szolnoki üzleti szakokkal kombinálva szélesebb körű képzési portfoliójú főiskola jöhetne létre. A KF képzéseit kombinálva a szolnoki üzleti szaktudással versenyképesebb nem üzleti képzés jöhetne létre, a tudományterületek szinergikus hatásainak eredményeképpen. A Károly Róbert Főiskola képzési portfóliójában 12 alapképzési-, 9 felsőfokú szakképzési- és 3 mesterképzési szak szerepel. Ezek egy része megegyezik a szolnoki kínálattal (kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás), illetve alternatív képzést kínál (gazdálkodás és menedzsment). Három üzleti mesterszakja vonzó továbbtanulási lehetőséget kínál, amivel Szolnok nem képes konkurálni. Gyöngyös közúton (autópálya) könnyebben elérhető Szolnoknál, vasúttal azonban bonyolultabb. Agrár szakokkal rendelkezik az intézmény, műszaki szakokkal azonban nem. Bár az intézmény sok szempontból nagyon jó benyomást kelt, piaci megítélése kevésbé kedvező a Szolnoki Főiskolánál, ami előnyt jelent az alföldi intézmény számára.


52

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A Nyíregyházi Főiskola többkarú, a Szolnoki Főiskolánál nagyobb, szélesebb profillal rendelkező intézmény. Nagyobb képzési kínálatot nyújt, mint a Szolnoki Főiskola. Üzleti BA szakjai között szerepel Szolnok egyik pillér szakja (turizmus-vendéglátás), illetve a szolnoki üzleti képzés alternatíváját képező gazdálkodás és menedzsment szak. A szélesebb szakkínálat nagyobb vonzerőt jelenthet szakmát és képzést választó fiatalok számára. Mesterképzést nemzetközi tanulmányok szakon kínál a főiskola. Számos felsőfokú szakképzési, illetve szakirányú továbbképzési szakkal rendelkezik. Összességében a Szolnoki Főiskola versenytársai az intézményünkkel szemben elsősorban szélesebb körű képzési profillal és mesterképzési kínálattal rendelkeznek. A hallgatók több képzési/tudomány/szakmai terület közül választhatnak, míg a Szolnoki Főiskola döntő mértékben üzleti, kisebb mértékben műszaki, illetve agrár-műszaki képzéseket kínál. Az utóbbi kettőben a főiskola emberi erőforrásai erősen korlátozottak. Előnyt jelenthet azonban az üzleti képzésekre való szakosodás. A versenytársak egy részével szemben hátrányt jelent Szolnok város vonzereje. Fentebb megnevezett lehetséges partnereivel az együttműködés több szinten is folyhat. Az azonos képzési területen képzést folytató, ám földrajzi szempontból a Szolnoki Főiskola képzési területén kívül működő intézményekkel (BKF, Edutus, Kaposvári Egyetem) közös tartalmi fejlesztések és kutatások végezhetők, tapasztalat és jó gyakorlat megosztható. Közösen kialakítható egy olyan speciális tartalmi és módszertani know-how, amely a közös versenytársakkal szemben (főképp BGF) versenyelőnyt vagy hátránycsökkenést eredményezhet. A Debreceni Egyetemmel döntő mértékben a tanszéki illetve egy-egy szakterületi szinten érdemes együttműködni, a magasabb szintű, átfogóbb együttműködésre a két intézmény közötti többszörös nagyságrendbeli különbségek miatt nem látunk esélyt.

II.6. Gazdasági társadalmi hatások értékelése A Szolnoki Főiskola integrálódott gazdasági-társadalmi környezetébe. Hatásai egy összetett mechanizmuson keresztül, komplex módon jelentkeznek; így a főiskola jelentős munkáltató, vásárlásaival piacot teremt helyi vállalkozásoknak, hallgatók vonzásával jelentősen növeli a városban elköltött jövedelmeket. A főiskola olyan fiataloknak biztosít lehetőséget Jász-Nagykun-Szolnok megyében és környékén, akik nagy valószínűséggel más módon nem lennének képesek felsőoktatási tanulmányok végzésére. A főiskola képzéseivel igazodik környezete gazdasági igényeihez. Továbbképzéseivel és consulting tevékenységével hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez. A főiskola a szolnoki és megyei kulturális élet egyik központja és generáló tényezője. Az Észak-Alföldi Régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasága Az Észak-Alföldi Régió gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése elmarad a területi, illetve népességi arányoktól. Az egy főre jutó GDP tekintetében a régiók között az utolsó előtti helyet foglalja el (KSH). A versenyképességet közvetlenül és közvetve is növelő külföldi érdekeltségű vállalatok száma csökkenő tendenciát mutat (KSH). A gazdaság szerkezete (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások, illetve az azokon belüli struktúra) kedvezőtlen mind az országos átlaghoz, mind a nemzetközi tendenciákhoz viszonyítva. A fenti jellemzők Jász-Nagykun-Szolnok megyére is többnyire vonatkoznak. A megyében az egy főre eső jövedelem az országos átlag 65,5%-a (2010, KSH), csökkenő tendenciájú, a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz hasonló (10,9%, 2010, KSH). A megye lakossága – részben az elvándorlás következtében – csökkenő. A felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók száma (megyei állandó lakhely szerint) csökken (2010, KSH). A Szolnoki Főiskola foglalkoztatási szerepe A főiskola Szolnok városa és a megye egyik jelentős munkáltatója. Jelenleg (2012) a Főiskola 242 főnek biztosít munkahelyet. A 242 alkalmazottból 46% oktató, azaz magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező szakember, 54% nem oktató, támogató tevékenységet végző munkatárs. A kifizetett bér összege 2011-ben 892 645 000 forint, a befizetett járulékok összege 228 973 000 forint volt. Az alkalmazottak döntő többsége szolnoki állandó lakhellyel rendelkezik, így a jövedelem elköltése nagyrészt Szolnok városában jelentkezik keresletként.


53

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolgáltatások A Szolnoki Főiskola a térség és vállalatainak fejlődését segítő szakértői tevékenységet folytat. Részt vett és folyamatosan részt vesz az Észak-Alföldi Régió, Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési stratégiájának kialakításában, consulting tevékenységet folytat helyi vállalkozások és vállalkozási szervezetek számára. Szervezeti keretet – a tanszékeken túl – a szolgáltatásnyújtásra több szervezeti egység (pl. Vidékfejlesztési Innovációs Kutató Központ) biztosít. A gazdasági szereplőkkel az alkalomszerű kutatási kapcsolatok tipikus megjelenési formái a tanszékek és a vállalkozások közötti kutatási megbízások (Praktiker, Magyar Turizmus Zrt). Célzott felnőttképzési tevékenysége kiterjed a speciális vállalati igények kielégítésére. Megrendelői szerep és kereslet támasztása A Szolnoki Főiskola jelentős keresleti tényező a város és a megye gazdaságában. A főiskola vásárlóként jelenik meg közvetlenül áruk és szolgáltatások vásárlójaként, viszont legalább ennyire jelentős alkalmazottainak bérköltése, illetve hallgatóinak vásárlásai. A főiskola éves szinten 1 400 – 1500 millió forint vásárlást teljesít dologi, szolgáltatási és beruházási kiadások formájában 1 300 körüli partnere irányában. A partnerek döntő többsége helyi (városi, megyei, régióbeli) vállalat-vállalkozás, azon belül is jelentős a helyi kisvállalkozások száma. Ezzel a Szolnoki Főiskola jelentős mértékben hozzájárul a városi-megyei kisvállalkozások bevételeihez, piacot teremt a helyi vállalkozások számára. A főiskola dolgozói további, fentebb leírt összeget költenek el, túlnyomó többségben a városban és környékén. Kiemelkedő a főiskola hallgatóinak szerepe a főiskola piaci-keresleti szerepében; a főiskola hallgatósága jelentős vásárlóerőként jelenik meg a városban. A nappali tagozatos hallgatók főiskolai életük nagy részét Szolnok városában töltik. Számításaink szerint egy hallgató havi kiadásai a következők: lakhatás (kollégium vagy lakásbérlet): 14-21 000.- Ft, étkezés: 20 000.- Ft, közlekedés: 12 000.- Ft, szórakozás és egyéb: 18 000.- Ft. Összesen tehát egy nappali tagozatos hallgató 64-71 000.- forintot költ el havonta a városban. A levelező és egyéb, nem folyamatosan a városban tartózkodó hallgatók közlekedésre, szállásra, étkezésre fordított kiadásai is jelentkeznek pénteken és szombaton keresletként. Összességében – számításaink és becsléseink alapján – a főiskola hallgatói évente mintegy két és fél milliárd forintot költenek a városban, amely a városnak és vállalkozásainak jelentős árbevételt jelent. Összességében tehát a Szolnoki Főiskola tevékenysége megrendelői-keresleti oldalon hozzávetőlegesen 5,3-6,3 milliárd forint árbevételt jelent Szolnok városa és Jász-Nagykun-Szolnok megye számára. Pályázati aktivitás és forrásbevonás A Szolnoki Főiskola aktív pályázati tevékenysége eredményeképpen jelentős pályázati forrásokat képes bevonni. A 2009-2011-es időszakban összesen 2 705 661 000.- Ft pályázati forrást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv felsőoktatás-fejlesztési célú pályázati forrásaiból. Nagy összegű támogatást nyert a főiskola infrastruktúra- és informatikai fejlesztési célból (1,5 milliárd forint). A beadott pályázatok számát tekintve a nemzetközi, elsősorban EU forrásból igényelt támogatással megvalósuló pályázatok dominálnak. Az érintett 3 évben 27 pályázat került beadásra, amelyből 26 sikeresnek bizonyult. Pályázati úton az elmúlt három évben összesen 2 751 923 ezer Ft külső forrást tudtunk bevonni. Ebből szerény mértékű volt a hazai forrás (1,7%), a többi nemzetközi forrás volt. A legsikeresebb év 2011 volt, amikor pályázati úton az összes támogatás 61,7 %-át tudtuk elnyerni. Társadalmi mobilitási hatások A Szolnoki Főiskolai hallgatói vonzáskörzete döntő mértékben a főiskola környezete, a földrajzi távolság növekedésével csökkenő intenzitással. Ez – fő számokat tekintve – valamennyi képzési szintre, tanulási formára és szakra igaz. A legjelentősebb beiskolázási terület Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest megye Szolnokhoz közel eső része. A nappali tagozatos hallgatók döntő többsége kisvárosból és faluból származik. Családi hátterük a piac mai igényei szemszögéből tekintve szerény, nem képes biztosítani sem a gyermek saját sikeres (bármilyen) szakmai karrierjéhez szükséges, sem a térség gazdasági dinamizálásához szükséges szemléletmód és készségek kialakítását. A családok többsége szerény pénzügyi körülmények között él, s nem képes finanszírozni gyermekük nagyvárosi felsőoktatási tanulmányait. A Szolnoki Főiskola egyik kiemelt társadalmi szerepe, hogy olyan fiatalok számára teszi lehetővé a felsőoktatásban való részvételt és felsőoktatási szakképzettség megszerzését, akik egyébként nagy valószínűséggel kiszorulnának a felsőoktatásból.


54

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A főiskola rendelkezik azzal a know - how-val, amely a szerény családi, hátrányos szociális háttérrel rendelkező fiatalok (versenyszellem hiánya, rossz értelemben vett vidékies-kisvárosi gondolkodásmód, szerény idegennyelvismeret, alacsonyabb szintű tényismeret, alacsony szintű készségek) eredményes képzéséhez szükséges. Ezzel segíti a térség gazdasági fejlődését, s csökkenti az elvándorlást. A főiskola oktatói döntő mértékben Szolnok és környéke populációjából kerül ki, de képes kis létszámú, magasan kvalifikált szakember Budapestről és más nagyvárosból való vonzására, illetve Szolnokon való letelepítésére. Ezzel a főiskola jelentős magasan kvalifikált, innovatív szellemi kapacitást képes koncentrálni és működtetni a térség fejlődése érdekében. A főiskola léte, illetve foglalkoztatási politikája hozzájárul a város és megye magasan kvalifikált szakembermegtartó képességéhez, az elvándorlás csökkentésére. Társadalmi-gazdasági beágyazottság A főiskola széleskörű intézményi partnerkapcsolatokat tart fenn környezete, a város és a megye intézményeivel. A fentebb említett, közvetlen gazdasági-megrendelői viszonyon túl a főiskola fejlesztési, oktatási, tudományos együttműködési kapcsolatokat tart fenn és ápol. Vállalati kapcsolatok. A főiskola szoros kapcsolatot tart fenn környezete vállalataival. A kapcsolatok egy része közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódik. A gyakorlat-orientált képzés egyik fontos eleme a vállalati szakemberek bevonása az oktatásba, konkrét óratartások, esettanulmányok, mentori szerep formájában. A hallgatók egy nem kis része szakmai gyakorlatát helyi vállalatoknál végzi. A vállalatok szerepe nagy az oktatás tartalmának befolyásolásában, különös tekintettel az oktatási célok, a tartalom és módszertan, a vállalatok által (is) megfogalmazott piaci igényekhez való folyamatos igazodás szempontjából. A főiskola oktatói a vállalatokkal együttműködve frissítik szakismereteiket. A főiskola hasonló céllal működik együtt a térség vállalati szervezeteivel. Szervezeti-intézményi kapcsolatok. A főiskola szoros kapcsolatot tart fenn a városi és megyei önkormányzattal. A kapcsolatok kiterjednek a városi-megyei stratégiai-gazdasági koncepciók kidolgozásában való részvételre, tanácsadásra, a főiskola városi – megyei - térségi szerepére. A főiskola szoros kapcsolatot tart fenn Szolnok középiskoláival. A kapcsolatok egyrészt oktatási – tudományos - szakképzési jellegűek (műszaki képzés szakterületen), másrészt viszont segítik a középiskolákat a gazdasági-társadalmi igények, tendenciák követésében, amelyet azok a képzés során felhasználnak. Kiemelt jelentőségű a középiskolák segítése a diákok felsőoktatási tanulmányaira való felkészítésében. A főiskola több városi, megyei intézménnyel tart fenn tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatokat. Ilyen a városi levéltár, a METESZ, a színház és egyéb intézmények. Tudomány- és kultúraközvetítő szerep A Szolnoki Főiskola jelentős és dinamikusan bővülő-fejlődő szerepet tölt be a város és környéke tudományos, ismeretterjesztő és kulturális életében. Kihasználva a főiskola korszerű infrastruktúráját (konferenciaterem, előadótermek, kisebb termek, tankonyha, étterem, tanszálló) a főiskola különféle rendezvényeket szervez. A rendezvények között szerepelnek helyi tudományos konferenciák, országos és nemzetközi tudományos konferenciák (a főiskola profilján túl pl. orvosi, matematika konferenciák), a város közönségének szóló ismeretterjesztő előadások, kiállítások, szimfonikus koncertek, közönségtalálkozók. Ezen felül a főiskola aktív szerepet vállal a város Tudomány Napi programjában, más tudományos városi rendezvényeken, középiskolai versenyekben és szakmai rendezvények (EU-nap, EU-s versenyek, stb.), országos kulturális vagy gasztronómiai (pl. EFOTT, Gulyásfesztivál) programok, események szervezésében. Az eszmei értéken, a város tudományos és kulturális életének szervezésében elért értékeken túl a főiskola bevételt is generál ezen tevékenységén keresztül (ez 2011-ben 2 millió 350 ezer forintot tett ki).

II.7. Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése A fenntartható fejlődés szemléletét a Szolnoki Főiskola magáénak vallja, az tevékenységének szinte minden területén látható. A képzési kínálatban több olyan szak is található, amelyek az élhető, fenntartható környezettel, annak fejlesztésével szoros kapcsolatban állnak. Az alapszakok tantervében szereplő műszaki jellegű tantárgyak foglalkoznak a vizsgált téma környezeti hatásaival, káros hatásainak csökkentési lehetőségeivel. Ilyen, a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítésével foglalkozó tantárgyak a műszaki menedzser, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakon pl.: Műszaki hő- és áramlástan, Környezetmenedzsment, Minőségmenedzsment, Minőségirányítás a gépiparban, Környezettechnika, Energiagazdálkodás. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök BSc szak tantárgyai közül:


55

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Talajtan és agrokémia, Állattenyésztés, Növénytermesztés, Vetőmagtermesztés, Terület- és vidékfejlesztés, Alternatív energiaforrások, Környezetkímélő gazdálkodás, Tájvédelem, tájrendezés, Környezetgazdálkodás, Tájökológia, tájhasznosítás, Genetika és biotechnológia, Erdő- és vadgazdálkodás, Földművelés és földhasználat, Környezetkímélő gazdálkodás, Ökológiai gazdálkodás. A hallgatók kapcsolódó szakmai gyakorlatához együttműködési megállapodást kötöttünk az Újszilvási önkormányzattal az Energiapark oktatási, kutatási és környezetnevelési célú hasznosítására. Üzleti szakjainkon a szakok sajátosságainak megfelelően építettük be a képzésbe a kapcsolódó ismereteket (környezetgazdaságtan, minőségmenedzsment). A képzésfejlesztés során ez a szempont kiemelten kezelendő. A képzésfejlesztés során olyan szakirányú továbbképzési szakok kerültek kidolgozásra és meghirdetésre, amelyek a térségnek diplomás szakembereket biztosít a fenntartható fejlődés, racionális energia-felhasználás és megújuló energiaforrások hasznosítása témában: épületgépészet szak, hulladékgazdálkodási szakmérnök, vízgazdálkodási szak. Felsőfokú szakképzésben hulladékgazdálkodási technológus képzést folytatunk. Az intézmény K+F+I tevékenységében a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap. Agrár és műszakai szakjainkon évek óta eredményesen folynak olyan kutatások és kísérletek, amelyek e témához kapcsolódnak:  épületszerkezeti elemekbe integrálható héjszerkezetű kollektorok fejlesztése,  energianád betakarítás- és feldolgozás-technológiájának fejlesztése,  biogáz, biodízel illetve a napenergia felhasználási lehetőségeinek feltárása,  talajbaktériumok hatásának vizsgálata történik az őszi búza, a tavaszi árpa és a kukorica termesztése során,  vízterek biológiai állapotának vizsgálata, a környezet minőségének vizsgálata. A kutatási eredményeket az oktatók publikációit összegző intézményi kiadványok, illetve az egyes oktatók egyéni publikációs jegyzékei tartalmazzák. Az intézmény a fenntartható fejlődés szemléletének terjesztése, népszerűsítése érdekében több alkalommal volt helyszíne a hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit bemutató „Hulladékból termék„ rendezvénynek. Az intézmény célja, hogy infrastruktúrájának fejlesztésekor a környezetkímélő, energiaracionalizáló megoldásokat helyezze előtérbe. Ennek eredményei:  fosszilis energiahordozók felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrások felhasználásával (napkollektoros rendszer, tervezett talajhő felhasználás, stb. ),  energia, víz, papír, stb. felhasználás racionalizálása (pl. szakaszos fűtés, belső anyag- és energiafelhasználás szabályozása),  világítás korszerűsítése (energiatakarékos világítótestek alkalmazása),  szelektív hulladékgyűjtés. A környezetorientált magatartást mutatja, hogy az intézmény rendelkezik auditált minőségirányítási (MIR) és környezetirányítási (KIR) rendszerrel és tevékenységét ennek alapján végzi. Megújuló energiák hasznosítását célzó kutatások terén kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak az a csoport, amely a műszaki szakon is oktató kollégákkal együtt a biogáz, biodízel illetve a napenergia felhasználási lehetőségeit kutatja. A Mezőtúri telephelyen adottak mindehhez az infrastrukturális feltételek is (biogáz labor, biodízel labor, illetve az udvaron felállított napkollektorok). Ezen a területen a 2009-ben megvalósított tanulmányút kapcsán szoros együttműködés alakult ki dán kollégákkal, akik segítik Magyarországon is a különböző típusú energiahordozók eseti felhasználására épülő energiarendszer kidolgozását. Mivel hallgatóink számára is biztosított a kutatási infrastruktúra használata, ezért ebben a témában már több szakdolgozat is született. Agrártermeléshez és termékfeldolgozáshoz kapcsolódó kutatások területén a növénytermesztéshez kapcsolódóan az elmúlt években a Mezőtúri telephelyen, a Tanüzem területén lévő tankertben a legfontosabb szántóföldi növények kisparcellás termesztése történt, jelenleg pedig a bambusznád termeléshez és felhasználáshoz kapcsolódó kísérletek folynak. A Mezőtúr város külterületén található kísérleti területen a fenntartható növénytermesztéshez kapcsolódóan a talajbaktériumok hatásának vizsgálata történik az őszi búza, a tavaszi árpa és a kukorica termesztése során, továbbá egyéb agrotechnikai kísérletek (pl. kukorica vetésidő kísérlet) végzésére is van lehetőség. A Tangazdaságban az ökológiai gazdálkodás (benne kiemelten az ökológiai állattenyésztés) vizsgálata történik. Jelenleg van kialakítás alatt (mivel a szükséges eszközök már beszerzésre


56

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV kerültek) a kertészeti és szántóföldi nemesítéseket elősegítő biotechnológiai laboratórium. Tovább folytatódnak a különböző lisztekből, illetve azok különböző arányú keverékéből sütött kenyerek minőségének vizsgálatai. Külön említendő, - azonban a kutatás jellegénél fogva a Szolnoki Főiskola területén kívül történő -, a vízterek biológiai állapotára, a környezet minőségére vonatkozó kutatatás sorozat. A vidéki gazdaság fejlesztésére vonatkozó kutatásokon belül a kutatócsoport különösen a vidéki turizmus fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ennek a munkának az elismeréseként 2006 júniusában a Mezőtúri Fakultás adhatott otthont az Európai Vidékfejlesztő Egyetemnek. A ,,Nemzedékek kutatóúton” c. projekt keretein belül a szak oktatói mellett több hallgatónk is részt vett a vidéki térségek gazdaságának fejlesztésére elnyert pályázaton. A kutatás eredményeit TDK és szakdolgozatok is tartalmazzák. A kutatók jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium keretein belül 2010 decemberében létrehozott, a helyi előállítású mezőgazdasági termékek feldolgozását és piacra jutását elősegítő csoport munkáját koordinálják. A kutatási eredményeket az oktatók publikációit összegző intézményi kiadványok, illetve az egyes oktatók egyéni publikációs jegyzékei tartalmazzák.

II.8. Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése A felsőoktatási tevékenységek két speciális területével foglalkozik az intézmény: tangazdaságot üzemeltet, valamint vendéglátó-ipari és szállodai gyakorló egységeket, tanéttermet, tanszállodát, vendéglátó kabinetet tart fenn. A főiskola peresi tangazdasága növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységével a gyakorlatorientált agrár és műszaki oktatás és kutatás megvalósításában játszik szerepet. 155,08 ha szántó művelési ágú földterületen ökológiai szántóföldi növénytermesztés, 14 ha gyep művelési ágú földterületen ökológiai gyepgazdálkodás, 4 hektáron erdőgazdálkodás folyik. Emellett permanensen magyar merinó fajtájú, törzskönyvezett anyajuh állománnyal törzstenyésztés, és Furioso - North Star fajtájú törzskönyvezett kancaállománnyal szintén törzstenyésztés, mint mezőgazdasági termelő tevékenység folyik. Szervezett keretek között rendszeresen vesznek részt hallgatók a napi folyamatokban, gyakorlati bázisként funkcionál a heti, nyári, valamint a féléves szakmai gyakorlatok, és a képzési profilhoz kapcsolódó kutatások számára. Az utóbbi két év jelentős hallgatói létszám csökkenése miatt oktatási és kutatási funkciója csökkent, a termelési funkció került előtérbe, ami önmagában az erőforrás-felhasználás optimalizálása után jövedelmező tevékenység. Technikai felszereltsége egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a műszaki képzés gépészeti bemutató és üzemeltető gyakorlati bázisa legyen, technológiai megújulásra lenne szükség. Finanszírozási hátrányt jelent, hogy a tangazdaság termelési, működési költségeit egész évben elő kell finanszírozni, mivel a növénytermesztés árbevételei először októberben folynak be a tönkölybúza értékesítése után, majd decemberben realizálódik a napraforgó és a héj nélküli olajtökmag árbevétele. A terület alapú és agrár-környezetgazdálkodási támogatás kifizetése is a harmadik negyedévtől kezdődik. A speciális tevékenységre juttatott költségvetési keret finanszírozza a munkabért és közterheit, valamint áthidalja a kiadások és a bevételek közötti időbeni eltérésből fakadó belső finanszírozási problémákat. A külső szolgáltatások igénybevételében bekövetkező fennakadás (ok) esetén működésképtelenség és/vagy jelentős termésveszteség következhet be. Ugyanez a veszély merülhet fel az épületek és gépek felújításának, illetve a munka- és erőgépbeszerzések halasztása miatt. A speciális tevékenység a főiskola szervezetébe integrált, gazdálkodási szempontból a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság, oktatási-kutatási szempontból a Műszaki és Agrárgazdálkodási Intézet felügyelete alá tartozik. Szervezési kérdésekben a tangazdaság vezetője önállóan dönt. Éves beszámolója alapján a tangazdaságban rejlő lehetőségek a pozitív eredmények ellenére sem teljesen kihasználtak. A főiskola vendéglátó-ipari és szállodai gyakorlóbázisát több, egymással szoros kapcsolatban álló egység alkotja, mint a nyílt értékesítést folytató Campus tanétterem és Liget tanszálloda, és a kizárólag gyakorlati oktatási céllal kialakított vendéglátó kabinet a tankonyhával és a felszolgáló gyakorlóval. Rendkívüli versenyelőnye származik a turisztikai szakmát tanulóknak abból, hogy már az elméleti képzési szakaszban módjuk van a napi gyakorlattal megismerkedni.


57

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Ezt a gyakorlatorientáltságot a munkaerőpiac a rangsorokban pozitívan értékeli. Szervezett keretek között rendszeresen vesznek részt hallgatók a tanétterem és tanszálloda termelési, értékesítési, rendezvényszervezési és egyéb szolgáltató tevékenységében. Gyakorlati bázisként funkcionál az évközi, valamint a féléves szakmai gyakorlatok, és a képzési profilhoz kapcsolódó kutatások számára is. A szállodaszervezés témájú szemináriumok a tanszállodában kerülnek megtartásra, ahol közvetlenül bemutatásra kerülhetnek az alkalmazott eljárások. A kutatásmódszertan demonstrációs színtereként is szolgálnak az egységek. Főként oktatási funkciót lát el a Vendéglátó kabinet. Két tankonyhája túlméretezett, a jelenlegi hallgatói létszámot egy is képes kiszolgálni, hasznosítása megkezdődött, bérbeadása csak az anyagilag felelős oktató részvételével valósulhat meg. Az oktatáshoz szükséges tisztított nyersanyagok megrendelése az étteremtől történik a beszerzési költségek racionalizálása érdekében. A Vendéglátó kabinethez kapcsolható az Ínyenc klub tevékenysége is, ami kiegészítő funkcióként jelenik meg. A főiskola a gyakornokok fogadásáért, a velük kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként a Kft-nek üzemeltetési hozzájárulást fizet, ami kedvezőtlen és nem ösztönző konstrukciónak értékelhető, ugyanakkor a tanétterem és a tanszálloda finanszírozását kedvezően befolyásolja. Az elszámolások utólag történnek a ténylegesen felhasznált nyersanyag és a gyakorlatozó hallgatószám alapján, ami a belső finanszírozás szempontjából előnyös. A speciális tevékenység a főiskola szervezetébe integrált, gazdálkodási szempontból a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság, oktatási-kutatási szempontból a Turizmus - Vendéglátás Tanszék felügyelete alá tartozik. Szervezési kérdésekben a tanétterem és tanszálloda vezetője önállóan dönt. A hallgatók a gyakorlatszervező által előre elkészített beosztás alapján vesznek részt az egyes műszakok munkájában. A szezonális gyakornokigényt külön szervezéssel kell megoldani. Problémát jelent a gyakornoki munka díjazása, valamint kihasználatlan kapacitások, vendéghiány esetén a foglalkoztatás, átszervezés. A speciális tevékenységre kapott többlettámogatás nem fedezi maradéktalanul a feladat pénzügyi szükségleteit, az önállóan gazdálkodó egységnek jobban kell törekednie a rentabilitásra. Képzési hasznossága jóval meghaladja gazdálkodási jelentőségét az intézmény életében.

II.9. Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése A Szolnoki Főiskola fontos tényezője az érintett beiskolázási régiók társadalmi és gazdasági fejlődésének, ezért a hosszú távú fenntartásának és a működésének az igénye megkérdőjelezhetetlen. A jövőjével kapcsolatos elképzelések kialakítását több tényező befolyásolja, melyek a következők:  A 2.500 -2.800 főben stabilizálódó hallgatói létszám - a jelenlegi helyzet konszolidációját követően - hosszú távon is lehetővé teszi a működési feltételek megőrzését.  A Főiskola képzései iránti kereslet országos kiterjedésű, a régióján kívülről érkezik a hallgatói létszám 44,2%-a (A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai - tervezet, 2012. április 16. NEFMI)  Az intézmény az akkreditációs feltételeket teljesíti, a főiskolai státusz megtartásához szükséges jogszabályi előírásoknak maximálisan megfelel.  Az előbb felsoroltakat erősíti és igazolja a Főiskola munkaerő piaci elismertsége, mely magas szintű.  Az agrárszakok esetében a képzési piac kikényszerítheti a profiltisztítást, így mérlegelni kell a képzések indításának célszerűségét.  A tervezett pólusokban rejlő együttműködési lehetőségek az intézmény méretgazdaságossági szempontból kedvezőbb helyzetbe hozhatják. A tudományos munka, a kutatások és képzésfejlesztések területén szükségszerű az együttműködés, amelynek több formája is elképzelhető. Mindezeket mérlegelve a Szolnoki Főiskola szempontjából célszerű lehet egy  szakmai alapokon nyugvó,  kölcsönös előnyöket biztosító és  a térség felsőoktatási, fejlesztési igényeit is szem előtt tartó integráció.


58


III. FEJEZET A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI TERVE III.1. Stratégiai irányok kijelölése A Főiskola felsőoktatás-piaci fejlesztése többféle – gyakran egymással ellentétes, egymást kizáró – irányban is elképzelhető. Az alaptevékenységek vonatkozásában arra törekedtünk, hogy meghatározzuk azt az irányt, amely a helyzetelemzés alapján a leginkább illeszkedik intézményünk adottságaihoz, illetve lehetőségeihez. A Szolnoki Főiskola által követett stratégiai irányok a helyzetelemzés eredményei és a vezetői interjúk alapján 8 stratégiai téma mentén kerültek meghatározásra:  Oktatás;  Kutatás-fejlesztés;  Integráció;  Gazdálkodás és erőforrások;  Vállalkozási és nonprofit tevékenységek;  Társadalmi-gazdasági szerep;  Külső kapcsolatrendszer;  Támogató tevékenységek. A stratégiai irányok meghatározása nem csupán a választott, hanem a nem választott lehetséges irányok szempontjából is kiemelkedő fontosságú, s mint ilyen meghatározó a jövőkép és a stratégiai célok kijelölésében. A Szolnoki Főiskola által meghatározott stratégiai területek illeszkednek a fenntartó által megjelölt irányokhoz, és azokat mélyebb kontextusban is képesek kezelni: 33. tábla. A fenntartó által megjelölt stratégiai területek és opciók Stratégiai terület

Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint

Az intézmény képzésterületi fókuszai

Agrártudományok Gazdálkodási tudományok Műszaki tudományok

Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Agrártudományok Alapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Gazdálkodási tudományok Alapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Műszaki tudományok Alapképzés FSZ képzés Szakirányú továbbképzés Intézmény Intézmény

Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Lokális Fejlesztés

Intézmény

Hallgatói kereslet

Intézmény

Fejlesztés

Szinten tartás

Intézmény

Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás

Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan

Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Képzési szint fókusz Oktatás

Tevékenységi hatókör Felnőttképzési aktivitás Képzési kínálat kialakításának motivációja Tevékenység súlya az alaptevékenységekben

Kutatás-Fejlesztés és Innováció

Intézményi szerep az innovációs láncban

Tevékenység kiemelt területei

Agrártudományok Bölcsészettudományok Műszaki tudományok Társadalomtudományok Természettudományok

Stratégiai Opciók Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés

Szinten tartás

Regionális Szinten tartás Hallgatói kereslet és munkapiaci igények

III. FEJEZET A SZOLNOKI FŐISKOLA STTRATÉGIAI TERVE

Országos Leépítés

Nemzetközi

Munkapiaci igények Leépítés Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés

59

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Stratégiai terület

Intézményirányítás

Szervezet önállóság

Gazdálkodás

Humánerőforrás

Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint

Tevékenység hatóköre

Intézmény

Belső működési struktúra átalakítása

Intézmény

Stratégiai Opciók Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

Jelentős Nem tervez jelentős változásokat tervez változásokat laza tematikus, Intézményi vagy hálózatos szövetség Nem tervez együttműködést kialakítását tervez tervezi A működési hiány Gazdálkodási Gazdasági csökkentésére egyensúlyra eredményre törekszik törekszik törekszik inkább Kiadáscsökkentésre Inkább kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre bevételnövelésre törekszik egyaránt törekszik törekszik

Integrációs törekvések

Intézmény

Gazdálkodás stratégiája

Intézmény

Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja

Intézmény

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása

Intézmény

Fejlesztés

Szinten tartás

Oktatók-kutatók státusza

Intézmény

A lehető legkevesebb főállású

Döntően főállású

Kapacitások fenntartása

Intézmény

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása

Intézmény

Döntően külső erőforrások bevonásával

külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával

Döntően belső erőforrások biztosításával

Létesítménykapacitások fenntartása

Intézmény

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Létesítménygazdálkodás

Intézmény

Intézményi integrációt tervez

Leépítés

Infrastruktúra

Kiválósági minősítésre való törekvés

Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés

Intézmény

Jelentős Nem tervez jelentős változásokat tervez változásokat Az intézmény kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre törekszik

Az intézmény kutatóegyetem minősítésre törekszik

Az intézmény alkalmazott kutatások főiskolája minősítésre törekszik

Az intézmény nem törekszik kiválósági minősítésre

III.2. A Szolnoki Főiskola jövőképe A Szolnoki Főiskola 2016-ig megfogalmazott jövőbeli célja, hogy az alföldi térségekben meghatározó felsőoktatási intézménnyé váljon, fókuszálva a gyakorlatorientált képzésre és a térségbeli igényeknek megfelelő szolgáltatásokra. Kiemelten fontos továbbá a térségbeli beágyazottság növelése, illetve a társadalmi-gazdasági fejlesztő és katalizátor szerep megvalósítása. Az „alföldi térségek” Jász-Nagykun-Szolnok megyénél, illetve az Észak-Alföldi Régiónál tágabb kontextust jelentenek – magukban foglalják Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, JászNagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területét, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket. Ennek és az előzőekben leírtaknak a figyelembe vételével a Szolnoki Főiskola jövőképe: A Szolnoki Főiskola a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplőkkel szoros együttműködésben, a tudásgazdaság és a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő képzési, tudományos és szolgáltató tevékenységek területén, az alföldi térségekben elismert és piacvezető, a különböző előképzettségű, hátrányos helyzetű diákok és hallgatók valamint a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét kiemelt hangsúllyal kezelő, differenciált kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmény lesz 2016-ra.


60

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.3. A Szolnoki Főiskola stratégiai célrendszere A Szolnoki Főiskola 2016-ig megfogalmazott stratégiai céljai között rövid és hosszú távú célok egyaránt találhatók. Ezen célok teljesítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó akciók végrehajtása révén a Szolnoki Főiskola megvalósíthatja kitűzött jövőképét, továbbá az ahhoz kapcsolódó főbb stratégiai irányvonalakat (kiválasztott opciók). A stratégia kialakításának legfontosabb eredményterméke a Szolnoki Főiskola stratégiai céltérképe: 34.

tábla. A Szolnoki Főiskola céltérképe

A Szolnoki Főiskola stratégiai előrehaladásának mérése és folyamatos nyomon követése érdekében a Balanced Scorecard szabályai szerint öt nézőpontban összegezte a stratégiai célok hatásrendszerét. Az alkalmazott nézőpontok annyiban térnek el a klasszikus BSC nézőpontoktól, hogy figyelembe vettük az intézmény sajátos alapfeladatait és azok ellátásának pénzügyi, gazdasági szempontokon túlmutató akadémiai szempontjait is. A fentiek alapján a klasszikus négy BSC nézőpont mellé első helyre új nézőpontként emeltük be az alapfeladatokat és a stratégia idekapcsolódó aggregált céljait. Minden cél esetében igaz, hogy teljesítésük közelebb visz a jövőkép teljesüléséhez, és már a 2012-es induló évben is konkrét lépéseket kell tenni a megvalósulásuk érdekében. A céltérkép 2016-ig érvényes, de évről évre felül kell vizsgálni a célok aktualitását. A térkép öt nézőpontból mutatja meg a Szolnoki Főiskola által követni kívánt célokat: alapfeladatok, gazdálkodás, vevők, folyamatok és tanulás-fejlődés. A nézőpontok, és így a célok között is, erős felülről lefelé ható hierarchia található. A Szolnoki Főiskola pénzügyi eredményessége fölött épp ezen okok miatt az alapfeladatok végrehajtása, a Szolnoki Főiskola létrehozásának legfőbb oka jelenik meg. Az vevők nézőpont céljai egységesen támogatják a gazdálkodási nézőpont stabilitással kapcsolatos céljait.


61

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A folyamati célok között két megkülönböztethető vonulat létezik egymás mellett: a képzések és szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó célok, valamint a működéshez kapcsolódó minőségi-hatékonysági célok, melyek mind az vevői, mind a gazdálkodási célokat támogatják. A tanulás, fejlődési nézőpont céljai a szervezeti és az egyéni képességek fejlesztését egyaránt tartalmazzák, továbbá egységesen támogatják a folyamati célok elérését. Az intézmény 2016-ig megfogalmazott stratégiai céljai között rövid és hosszú távú célok egyaránt találhatók. Ezen célok teljesítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó akciók végrehajtása révén a Szolnoki Főiskola megvalósíthatja kitűzött jövőképét, továbbá az ahhoz kapcsolódó főbb stratégiai irányvonalakat (kiválasztott opciók). A főiskola stratégiai előrehaladásának mérése és folyamatos nyomon követése érdekében a Balanced Scorecard szabályai szerint öt nézőpontban összegezte a stratégiai célok hatásrendszerét. Az alkalmazott nézőpontok annyiban térnek el a klasszikus BSC nézőpontoktól, hogy figyelembe vettük az intézmény sajátos alapfeladatait és azok ellátásának pénzügyi, gazdasági szempontokon túlmutató akadémiai szempontjait is. A fentiek alapján a klasszikus négy BSC nézőpont mellé első helyre új nézőpontként emeltük be az alapfeladatokat és a stratégia idekapcsolódó aggregált céljait. Minden cél esetében igaz, hogy teljesítésük közelebb visz a jövőkép teljesüléséhez, és már a 2012-es induló évben is konkrét lépéseket kell tenni a megvalósulásuk érdekében. A céltérkép 2016-ig érvényes, de évről évre felül kell vizsgálni a célok aktualitását. A térkép öt nézőpontból mutatja meg a főiskola által követni kívánt célokat: alapfeladatok, gazdálkodás, vevők, folyamatok és tanulás-fejlődés. A nézőpontok, és így a célok között is, erős felülről lefelé ható hierarchia található. A főiskola pénzügyi eredményessége fölött épp ezen okok miatt az alapfeladatok végrehajtása, a Szolnoki Főiskola létrehozásának legfőbb oka jelenik meg. Az vevők nézőpont céljai egységesen támogatják a gazdálkodási nézőpont stabilitással kapcsolatos céljait. A folyamati célok között két megkülönböztethető vonulat létezik egymás mellett: a képzések és szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó célok, valamint a működéshez kapcsolódó minőségi-hatékonysági célok, melyek mind az vevői, mind a gazdálkodási célokat támogatják. A tanulás, fejlődési nézőpont céljai a szervezeti és az egyéni képességek fejlesztését egyaránt tartalmazzák, továbbá egységesen támogatják a folyamati célok elérését.

III.4. A Szolnoki Főiskola stratégiai akciói A Szolnoki Főiskola Szenátusa a megfogalmazott jövőkép, stratégiai irányok és célok elérése érdekében – az előzőekben bemutatott visszamérést támogató stratégiai mutatók alkalmazásán túl – stratégiai akciókat határozott meg. A stratégiai akciók elsődleges célja, hogy a szervezet plusz energiákat mozgósítson a célok elérése érdekében. Az akciókhoz felelősöket, ütemezést, valamint erőforrást rendelt. A 2012-2016 közötti időszak stratégiai céljaihoz kapcsolódóan a Szenátus 10 stratégiai akcióprogramot határozott meg, mely igazodott a 2011-ben elfogadottakhoz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Humánerőforrás fejlesztési stratégia kialakítása és megvalósítása Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer megújítása Főiskola működésének gazdálkodási szempontú racionalizálása A Főiskola képzési portfoliójának megújítása Marketing stratégia kialakítása és megvalósítása Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek feltételrendszerének javítása Vállalkozásbarát Főiskola kialakítása Főiskolára jutó jelentkezések számának növelése A Főiskola nemzetköziesítésének erősítése és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése Vezetői döntéshozatalt támogató rendszerek és folyamatok fejlesztése


62


III.5. A Szolnoki Főiskola helyzetéből és jövőképéből levezethető lehetséges stratégiai opciók kiválasztása A fentiek alapján nyolc stratégiai téma mentén mérlegeltük az opcionális lehetőségeket és döntöttünk a követendő irány megválasztásáról. A témák kidolgozásánál figyelemmel voltunk egy valószínű csatlakozás lehetőségére, tekintettel a Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola között zajló integrációs tárgyalásokra. III.5.1. Oktatás A Főiskola az oktatásban, mint alaptevékenységben betöltött szerepe és pozíciója kulcskérdés a stratégiai célok meghatározásánál. A képzés célcsoportját, tartalmát, módját, illető jövőbeli súlypontok meghatározása nagyban befolyásolja a Főiskola működését és sikerességét.  Képzési célcsoport Az alaptevékenységek ellátásához, különös tekintettel a képzési portfolió kialakításához és az oktatás megszervezéséhez definiálni szükséges, hogy a Főiskola milyen hallgatói célcsoportra kíván fókuszálni. Képzési célcsoport

„Alföldi” térségben élő továbbtanulni szándékozók

Szolnok 70 km-es vonzáskörzetében élő továbbtanulni szándékozók

KeletMagyarországon élő továbbtanulni szándékozók

Magyarországon élő továbbtanulni szándékozók

Választott opció: Szolnok 70 km-es vonzáskörzetében élő továbbtanulni szándékozók A Főiskola elsősorban a gazdasági, műszaki és szociális felsőoktatási képzés iránt érdeklődő személyeket és szervezeteket tekinti célpiacának. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, továbbtanulási lehetőségek kihasználására előképzettségük és szociális hátterük miatt korlátozottan képes személyekre. Cél, hogy a hátrányosabb helyzet ellenére a hallgatók a képzési módszereknek köszönhetően a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő hasznosítható tudást szerezzenek.  Képzési helyszín A képzési helyszín elsődleges fókuszának meghatározása orientálja a Főiskolát mind a hallgatói célcsoport azonosításában, mind az infrastrukturális feltételrendszer kialakításában. Képzési helyszín

A Campuson

Szolnokon

Régióban kihelyezett képzési helyszíneken

Országos jelenlét több helyszínen

Választott opció: Szolnok, mint székhely és országos jelenlét több helyszínen A jövőképben és a „Társadalmi-gazdasági szerep” stratégiai téma kapcsán meghatározott alföldi térségek földrajzi fókuszt szem előtt tartva a Főiskola a képzéseit elsősorban Szolnokon kívánja megvalósítani. A szolnoki helyszín nem zárja ki, hogy a képzéseket újabb, hazai, nemzetközi telephelyeken indítsa az intézmény, erősítve a főiskola piaci pozícióját.  Képzés tudományterületi fókusza A Főiskola három meglévő tudományterületen folytat képzést, eltérő intenzitással és hallgatói létszámmal. A jövőbeli lehetőségek és kihívások mérlegelésével meghatározható a képzési területi fókusz. Képzés tudományterületi fókusza

Gazdálkodástudomány és műszaki tudomány

Választott opció: elsődlegesen társadalomtudomány

Társadalomtudomány

gazdálkodástudomány

és

műszaki


Agrártudomány

tudomány

másodlagosan

63

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A képzési területek közül a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány a legkedvezőbb a főiskola pozíciója és a jövőben is itt mutatkozik a legtöbb potenciál. Ennek megfelelően elsődleges stratégiai fókuszt a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány jelenti. Másodlagos fókuszként a társadalomtudományok közé tartozó szociális képzést határozzuk meg. Az agrártudományi képzésekben létrehozott értékeket és tudásbázist megőrizve, annak piaci kereslettel alátámasztott elemeit más tudományterületek innovációjában kívánjuk hasznosítani.  Hallgatói létszám A különböző képzési szinteken meg kell határozni, a hallgatói létszámban milyen irányú változást kíván elérni a Főiskola. Felsőoktatási szakképzés

Hallgatói létszám csökkentése

Hallgatói létszám szinten tartása

Hallgatói létszám növelése

Alapképzés




Szakirányú továbbképzés




Felnőttképzés




Hallgatói létszám

Választott opció: a hallgatói létszám szinten tartása illetve növelése (képzési szintenként eltérő) A Főiskola a felsőoktatási szakképzésben illetve az alapképzésben elsődlegesen a szinten tartást célozza meg. Az esetleges létszámnövekedés a képzés fejlesztés eredményétől függő. A szakirányú továbbképzésben és felnőttképzés területén a hallgatói létszám növelését tervezi, mellyel képessé válik az intézmény a stabil és fenntartható működés megőrzésére.  Képzésfejlesztés jellege A képzésfejlesztés kiemelt területe a képzési portfólió átalakítása, a meglévő képzések tartalmi és módszertani fejlesztése. Képzésfejlesztés jellege

Meglévő területeken új képzések indítása

Meglévő képzések tartalomfejlesztése

Unikális

Új területeken új képzések indítása

Népszerű

Unikális

Népszerű

Választott opció: a meglévő képzések további, folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztése mellett unikális és vonzó szakok fejlesztése. A tartalomfejlesztés fő irányai: új szakirányok indítása, valamint munkaerő-piaci igényekhez igazodó differenciált szakmai ismeretköröket tartalmazó specializációk kidolgozása és indítása.  Képzésfejlesztés jellege tudományterületenként A tudományterületeken belül az eltérő piaci körülmények és lehetőségek miatt eltérő stratégiai irányok kijelölésével képes az intézmény a felsőoktatásban betöltött pozícióit erősíteni.


64


Képzésfejlesztés jellege tudományterületen ként

Gazdaságtudomány

Meglévő képzés megszüntetése

Nincsen változás

Meglévő képzés tartalomfejlesztés

Hangsúly eltolása valamely képzés irányába

Új képzés indítása

Társdalomtudomány


Nincsen változás




Műszaki tudomány


Nincsen változás




Agrártudomány


Nincsen változás




Választott opció: Új képzések indításánál fókusz a gazdaságtudomány és a műszaki tudomány területén van Az új képzések indításánál igyekszik kihasználni a jelenlegi és kívülről bevonható tudásbázist. A műszaki területen a meglévő képzés tartalomfejlesztése mellett új képzés kidolgozására fókuszálunk. A társadalomtudományokhoz tartozó szociális képzés indítását tervezzük. Az agrártudomány területén a jelenlegi szakok keresletének nagymértékű visszaszorulása figyelhető meg, ami a szakok meghirdetésének és indításának kérdését is felveti. Ez utóbbi szakok tekintetében más felsőoktatási intézmények megkeresésével kialakítható hálózatos együttműködések lehetőségét nem zárjuk ki.  Új képzési területek A Főiskola képzési portfóliója fejlesztésének egyik alapvető kérdése, hogy milyen képzési területen kíván megjelenni a stratégiai időtávon belül. Informatika Új képzési területek

Jogi és igazgatási

Orvos és egészségtudomány


Pedagógusképzés

Művészet-közvetítés Sporttudomány

Választott opció: Informatika és társadalomtudomány képzési területen új képzések kidolgozása és indítása. A lehetőségek és az erőforrások mérlegelése alapján az informatika és társadalomtudomány képzési területen az intézmény új szakok, felsőoktatási szakképzés, illetve szakirányú továbbképzési szakok kidolgozására fókuszál.  Képzési tagozat fókusz A képzési tagozatok közötti hangsúlyok meghatározását alapvetően a kereslet befolyásolja. Képzési tagozat fókusza

Nappali tagozat

Levelező tagozat

Távoktatás tagozat

Választott opció: Nappali tagozatos hallgatók A felsőoktatásban megjelenő potenciális hallgatók közül a nappali tagozatos hallgatókra történő fókuszálás kívánatos a Főiskola számára, azonban ez a szakonként differenciált kereslet miatt eltérő döntést eredményezhet. A részidejű képzések közül a levelező és távoktatásos tagozat másodlagos stratégiai irányt képvisel, míg az esti tagozaton tanuló hallgatók képzése továbbra sem célja a Főiskolának. Fontos cél azonban, hogy a szakirányú továbbképzés és a felsőoktatási szakképzés terén a Főiskola kihasználja a távoktatás adta lehetőségeket, és előnyben részesítse a távoktatást a levelező tagozattal szemben.


65

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV  Képzési szint fókusza A képzési szintek közötti hangsúlyok meghatározása a Főiskola felsőoktatásban betöltött pozíciójára van kihatással. A fókuszok kijelölésével az intézmény meghatározza, milyen képzési szinteken kíván erőteljes piaci jelenlétet fenntartani. Képzési szint fókusza

2

Felsőoktatási szakképzés

Alapképzés 1

Mesterképzés 4

3

Szakirányú továbbképzés

PhD

Választott opció a fejlesztést meghatározó sorrend: Alapképzés, Felsőoktatási szakképzés, Szakirányú továbbképzés, Mesterképzés A Főiskola alapvető céljaként megfogalmazott hallgatói létszámnövelést elsősorban az alapképzésben résztvevő hallgatókra célszerű fókuszálni. Az alapképzés mellett meghatározó pozíciót kell elérni a felsőoktatási szakképzésben, hasonlóan a jelenlegi felsőfokú szakképzési pozícióhoz. A szakirányú továbbképzésben a jelenleginél kedvezőbb pozíció elérését tűzi ki a Főiskola, míg a mesterképzési szinten új képzés kidolgozása és indítása a jövőbeni kereslet függvénye. Az élethossziglan tartó tanulás jegyében a Főiskola végzett hallgatói számára az eddiginél szélesebb továbbtanulási lehetőségek megteremtésére törekszik (szakirányú továbbképzés, mesterképzés).  Képzési szintek közötti kapcsolat A képzési szintek között kapcsolat minősége nagyban meghatározza a hallgatók intézményen belüli továbbtanulási lehetőségeit, az egyes képzési szintek hallgatói vonzóképességét, illetve a képzési spektrum átláthatóságát és átjárhatóságát. Képzési szintek közötti kapcsolat

Nincsen irányított kapcsolat

Tudatos és irányított kapcsolat

Választott opció: Tudatos és irányított kapcsolat Az intézményen belüli továbbtanulás lehetőségének megteremtése érdekében a képzési szintek közötti tudatos és irányított kapcsolat kialakítására törekszik a Főiskola, amelynek előnyeit kommunikálja is a beiskolázási célcsoportok és a meglévő hallgatók körében. A Főiskola célzott eszközökkel segíti elő a hallgatók különböző – jellemzően az egymást követő – képzési szinteken való megjelenését, nem kizárva a párhuzamos tanulást sem. Fontos eszköz a tananyagok egymásra épülése, célzott marketing tevékenység.  Önköltséges képzések árképzési stratégiája A Szolnoki Főiskola árképzését több tényező befolyásolja, melyek közül elsősorban a piaci keresletet, a versenytársak alkalmazott árait és a képzés költségeit veszi figyelembe. Piaci alapú

Önköltséges képzések árazási stratégiája

Költségalapú Versenytárs alapú

Vevői érték alapú

Választott opció: Piaci alapú árképzés Elsődleges cél a piaci alapú árképzés megvalósítása, amely a kereslet és a versenytársak alkalmazott árainak függvénye, de emellett meghatározó szempont a képzések költségtartalma is. Az önköltséges képzések esetében potenciális versenyelőnyt jelent a konkurencia árainál alacsonyabb, a vevők értékítéletéhez igazoldó árak meghatározása.


66

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.5.2. Kutatás-fejlesztés Az oktatás mellett a Főiskola másik alaptevékenysége a kutatás-fejlesztés. A kutatás-fejlesztés működési keretei, intenzitása, a tudományos tevékenység célja és a fókuszok meghatározása stratégiai fontosságú.  Tudományos, K+F+I tevékenység tartalma A tudományos és K+F+I tevékenységek területén eltérő megközelítés módot követhet egy felsőoktatási intézmény, ami nagyban meghatározza az elvárt és megkövetelt eredményeket is. A választott opció: felsőoktatási tudományos és piacorientált K+F+I tevékenység A Szolnoki Főiskola jelenlegi K+F+I kapacitásait és lehetőségeit tekintve elsősorban a piacorientált, alkalmazott K+F+I tevékenység megvalósítását tűzi ki célul. Amellett, hogy az oktatók tevékenységének egyik eleme a tudományos kutatás, a szervezeti egységekben önálló, alkalmazott piacorientált K+F+I megvalósulása is lehetséges.  Tudományos, K+F+I tevékenység megközelítése A kutatás-fejlesztési tevékenység céljának meghatározásával a Főiskola annak eredmény elvárásait is tisztázza. Tudományos, K+F+I tevékenység megközelítése

Kötelezettségek teljesítése

Bevételnövelés

Aktív innovációs-fejlesztő szerep kialakítása

Választott opció: A felsőoktatási kötelezettségek teljesítése melletti bevételnövelés és a térségfejlesztés aktív támogatása A Főiskola K+F+I tevékenységeit a jogszabályi kötelezettségek teljesítésén túl, elsősorban bevétel generálása céljából kívánja fenntartani, valamint célként határozzuk meg az aktív innovációs-fejlesztő szerep kialakítását, majd betöltését.  Tudományos, K+F+I tevékenység tudományterületi fókusza Az oktatáshoz igazodó és azt támogató kutatás-fejlesztési tevékenység a Főiskola által lefedett tudományterületeken valósulhat meg. Az eltérő területeken különböző tapasztalattal, infrastrukturális feltételekkel és tudásbázissal valósíthat meg az intézmény K+F+I projekteket, így a fókusz meghatározása az erőforrások tudatosabb felhasználást teszi lehetővé. Tudományos, K+F+I tevékenység tudományterületi fókusza

Gazdálkodástudomány

Műszaki tudomány

Agrártudomány


Választott opció: Gazdálkodástudomány és műszaki tudomány A Főiskola elsősorban a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány területén törekszik megvalósítani K+F+I tevékenységeit, kihasználva a meglévő tudásbázisát és kapcsolatrendszerét.  K+F+I tevékenység célcsoportja A K+F+I tevékenység bevételtermelő fókusza érdekében szükséges meghatározni, milyen célcsoportnál szándékozik az intézmény megbízások és projektek útján bevételhez jutni.

K+F+I tevékenység célcsoportja

Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek.

Észak-Alföldi régióban működő vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek

Alföldi térségben működő vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek

Magyarországon működő vállalkozások, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek

Választott opció: Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szervezetek részéről felmerülő igények kielégítése


67

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A Főiskola által célként kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesztő szerepnek megfelelően Jász-Nagykun-Szolnok megyén kívül az Észak-Alföldi régió, az Alföld szervezeteinek igényét is kielégíti, célcsoportját szükség esetén kibővítve Magyarországra.  K+F+I együttműködés A K+F+I tevékenységek megvalósítására a Főiskola önállóan és együttműködési formában is vállalkozhat, ami meghatározza a lehetőségeit, rugalmasságát. K+F+I együttműködés mértéke

Más hazai intézményekkel hálózatos együttműködésben

Önállóan

Nemzetközi együttműködésben

Választott opció: Önállóan és más hazai intézményekkel, hálózatos együttműködésben Elsődleges cél a Főiskola számára, hogy K+F+I tevékenységeit célpiacán önállóan és más intézményekkel hálózatos együttműködésben valósítsa meg. A hálózatos együttműködés olyan szinergiát tud létrehozni, amely hozzájárul az aktív innovációs fejlesztő funkció betöltéséhez.

III.5.3. Integráció Az integrációs stratégia kapcsán azt határoztuk meg, hogy a Főiskola milyen szervezeti elvárásokat fogalmaz meg egy lehetséges integrációval kapcsolatban. A korábban tárgyalt lehetséges integrációs partnerek témát kivettük az opcióelemzésből, mivel a Főiskola 2012. május 23-án integrációs szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Gazdasági Főiskolával. Az integrációs tárgyalások jelen dokumentum írásakor is folynak.  Integráció formája Az integráció formája meghatározza, hogy a Főiskola milyen mértékű önállóságot kíván érvényesíteni egy esetleges integráció során. Önálló jogi egységként Integráció formája Önálló intézmény

Önálló regionális centrum

Önálló főiskolai kar

Önálló egyetemi kar

Nem önálló jogi egységként

Választott opció: Önálló főiskolai kar A Főiskola elsődlegesen önálló főiskolai karként kíván integrációra lépni más intézménnyel, amennyiben a környezet változásai ezt nem teszik lehetővé, a jövőben továbbra is önálló intézményként kíván működni.  Vezetés és szervezeti működés A szervezeti önállósággal függ össze az is, hogy a Főiskola vezetése és szervezeti működése milyen mértékben integrálódik a másik intézménybe. Vezetés és szervezeti működés

Önálló vezetés és szervezeti működés

Integrált vezetés és önálló szervezeti működés

Integrált vezetés és szervezeti működés

Teljes beolvadás

Választott opció: Integrált vezetés és önálló szervezeti működés A Főiskola integrált vezetést és önálló szervezeti működést kíván megvalósítani az integráció eredményeként.


68

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV  Szakmai irányítás A szakmai irányítás önállóságának mértéke szintén a szervezeti önállósággal függ össze. Szakmai irányítás

Önálló szakmai vezetés

Részben önálló szakmai vezetés

Nincsen önálló szakmai vezetés

Választott opció: Részben önálló szakmai vezetés A Főiskola részben önálló szakmai vezetést kíván fenntartani az integrációt követően is. Ezzel látja biztosítottnak az intézmény regionális szerepkörének fenntartását. Az intézmény részleges szakmai önállósága biztosítja a regionális keresleti sajátosságok kielégítését a képzés, szolgáltatás, valamint K+F+I területén.  Gazdálkodás A gazdálkodás szempontjából arra kell választ adni, hogy a Főiskola egy esetleges integráció esetén milyen mértékben akarja megtartani önálló gazdálkodási státuszát. Gazdálkodás

Részben önállóan működő

Részben önálló szakmai vezetés

Önállóság teljes hiánya

Választott opció: Részben önállóan működő és gazdálkodó A Főiskola integráció esetén a kari jellegnek megfelelően kíván működni és gazdálkodni. Az önállóan működő státusz abban az esetben valósul meg, ha nem jön létre integráció.  Képzési portfólió Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a Főiskola az integráció hatására a képzési portfoliójával kapcsolatban. Képzési portfolio

Szűkítés

Megtartás

Bővítés

Választott opció: Bővítés A Főiskola az integráció hatására képzési portfoliója bővítését kívánja elérni saját fejlesztésű illetve az integrációs partnertől átvett képzésekkel.  Hallgatói létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a Főiskola az integráció hatására a hallgatói létszámával kapcsolatban. Hallgatói létszám

Csökkentés

Megtartás

Növelés

Választott opció: Hallgatói létszámnövelés A Főiskola az integráció hatására – hasonlóan az integrációtól függetlenül kijelölt stratégiai irányokhoz – a hallgatói létszáma érdemi növelését fogalmazta meg elvárásként.  Oktatói létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a Főiskola az integráció hatására az oktatói létszámával kapcsolatban. Oktatói létszám

Csökkentés

Megtartás

Növelés

Választott opció: Oktatói létszám megtartása


69

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A Főiskola az integrációt követően elsődlegesen az oktatói létszáma megtartását célozza meg. A képzésfejlesztéshez kapcsolódó várható hallgatói létszám emelkedés az oktatói létszám nagyságának és struktúrájának változását is előidézheti.  Működtetői létszám Meg kell határozni, milyen típusú változást kíván elérni a Főiskola az integráció hatására a működtetői létszámával kapcsolatban. Nem oktatói létszám

Csökkentés

Megtartás

Növelés

Választott opció: Csökkentés A Főiskola az integrációt követően működtetői létszáma csökkentését célozza meg a működési és gazdálkodási önállóság keretein belül, stabilizálva a megmaradó munkakörök helyzetét. 

Szervezeti kultúra

Az integráció nehezen mérhető, de meghatározó eleme a szervezeti kultúra módosulása. Ennek kapcsán azt kell eldönteni, milyen mértékben kívánja a Főiskola átvenni az integrációs partnerintézmény szervezeti kultúráját. Szervezeti kultúra

Saját szervezeti kultúra megtartása

Igazodó szervezeti kultúra kialakítása

Integrációs partner szervezeti kultúrájának átvétele

Választott opció: Igazodó szervezeti kultúra kialakítása A Főiskola olyan szervezeti kultúra kialakítását tűzi ki célul egy esetleges integráció esetén, amely szervesen illeszkedik az integrációs partner szervezeti kultúrájához, megtartva a főiskola hagyományain és értékein alapuló saját elemeket. A közös szervezeti kultúra kialakítása akkor lehet reális, ha önként felvállalt integrációt valósít meg a Főiskola. Külső körülmények által vezérelt integráció esetén valószínűbb forgatókönyv, hogy az integrációs partner szervezeti kultúrájának átvételére kényszerül a Főiskola.  Lehetséges partnerszervezetek A lehetséges partnerek kiválasztásában a partnerek számát és a fenntartóit státuszt tekinti a főiskola alapvető fontosságúnak. Partnerszervezetek

Egy kiválasztott állami fenntartású integrációs partner

Egy kiválasztott nem állami fenntartású partner

Néhány kiválasztott partner

Választott opció: Egy kiválasztott állami fenntartású integrációs partner A Főiskola állami fenntartású intézménnyel kíván integrálódni, a Budapesti Gazdasági Főiskolával aláírt szándéknyilatkozat alapján. Emellett fontosnak tartja a hálózatos jellegű együttműködést is néhány partnerrel.

III.5.4. Gazdálkodás és erőforrások A Főiskola sikerességét az alaptevékenységek magas színvonalon történő ellátása mellett a gazdálkodási feltételek, illetve az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodás is nagyban befolyásolják. Fontos meghatározni, milyen pénzügyi, infrastrukturális, emberi erőforrás és pályázati forrásokra kíván az intézmény fókuszálni a következő három évben.  Fenntartható gazdálkodás alapja Az intézmény fenntartható gazdálkodásának biztosítását többféleképpen el lehet érni. A különböző megközelítések más és más pénzügyi stratégiai irányt jelölnek ki.


70

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Fenntartható gazdálkodás alapja

Erőforrás gazdálkodás változatlansága

Költségnövekedés ütemét meghaladó bevétel növekedés

Költségszerkezet racionalizálása

Választott opció: Költségnövekedés ütemét meghaladó bevétel növekedés A Főiskola elsődleges célja olyan gazdálkodás megteremtése, amely a költségnövekedés ütemét meghaladó mértékű bevétel növekedéssel párosul. A bevételek tartós növelése teszi lehetővé mindazoknak a fejlesztési és növekedési céloknak a megvalósítását, amelyek az alaptevékenységek fejlesztését és minőségi javítását eredményezik. A bevételek növelése mellett fontos feladat továbbra is a költségek racionalizálása, rövid távú csökkentése, azonban nem reális cél a kiadások hosszú távú, jelentős mértékű, tartós és folyamatos csökkentése, mivel ez az alaptevékenységek minőségére gyakorolt hátrányos hatásán keresztül kiadáscsökkentőminőségromboló spirált hozhat létre.  Bevételi fókusz A bevételi fókusz kijelölésével az intézmény meghatározza, milyen pénzügyi forrásterületek kiaknázására fordít kiemelt figyelmet. Bevételi fókusz

Fenntartótól származó bevételek

Működési bevételek

Pályázati forrásból származó bevételek

Egyéb bevételek

Választott opció: Működési bevételek és pályázati forrásból származó bevételek A Főiskola a jövőben elsősorban a működési bevételek növelésével kívánja elérni a bevételek emelkedését. A pályázati források aktív kihasználása, a költségtérítéses bevételek növelése, a külső szolgáltatások és a vállalkozási tevékenység fokozása olyan bevételtermelő lehetőséget rejtenek magukban, amelyekre az intézmény önmaga is képes hatni. A felsőoktatási rendszer átalakításához kapcsolódóan pályázati forrásokból erősíteni kívánjuk pozíciónkat a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képzésében, a gyakorlatorientált jellegű és a nemzetköziesítést elősegítő, valamint a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő képzésekben. Szintén pályázati forrásból kívánjuk erősíteni képzési portfóliónkat műszaki, informatikai területeken.Az állami finanszírozású forrásból származó bevételek, ezen belül a hallgatói normatív támogatások jelentős állami növelésére nem lehet számítani a jövőben, emiatt nem reális cél a támogatásértékű bevételekre fókuszálni. Hasonlóan nem reális cél az egyéb bevételek (pl. ingatlan értékesítések, pénzügyi befektetések) jelentős növelése, mivel kevésbé megoldható a fenntarthatóság és a kockázatminimalizálás ezeken a területeken.  Minősített oktatói állomány fejlesztése és a szellemi megújulás elérése A minősített oktatói állomány volumenének és arányának fejlesztése nem csupán az akkreditációs feltételek teljesítésénél meghatározó fontosságú, hanem az oktatókra jellemző szellemiséget és a szervezeti kultúrát is befolyásolja. Minősített oktatói állomány fejlesztése és a szellemi megújulás elérése

Organikus

Organikus fejlődés külső erőforrásokkal kiegészítve

Extenzív fejlődés

Választott opció: Organikus fejlődés külső erőforrásokkal kiegészítve A Főiskola célja, hogy rövid időtávon belül legyen képes megfelelő volumenű és arányú minősített oktatói állományt kialakítani. Ehhez az intézménynek törekednie kell arra, hogy minősített oktatói állományát a belső és külső erőforrások optimális arányának kialakításával valósítsa meg. Az új munkatársak kiválasztásakor fontos szempont a felsőoktatással szembeni elvárások érvényesítése.  Oktatói utánpótlás Az oktatói állomány korösszetétele és utánpótlása nagymértékben meghatározza a képzés színvonalát, illetve a Főiskola alaptevékenységei mellett végezni kívánt bevételtermelő tevékenységeinek (pl. vállalkozási tevékenység) sikerességét.


71

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Oktatói utánpótlás

Természetes utánpótlás

Tudatos, fokozatos fiatalítás

Választott opció: Tudatos, fokozatos fiatalítás A Főiskola elsődleges célja, hogy – összhangban a minősített oktatói állomány fejlesztésével, illetve a gyakorlatorientált képzéssel – oktatói állományát tudatosan fokozatosan fiatalítsa. A fiatalítás megvalósításához körültekintően, az egyedi tapasztalatokat és képességeket mérlegelve szükséges meghozni a személyi döntéseket.  Oktatásban résztvevők aránya Az oktatásban résztvevők összetétele jelentős hatással van az oktatás minőségére, a képzésfejlesztésre és a gazdálkodásra. Oktatásban résztvevők aránya

A teljes munkaidős, részmunkaidős, és óraadói státuszok optimális arányának kialakítása

Jelenlegi arány megtartása

Választott opció: A teljes-, a részmunkaidős, és óraadói státuszok optimális arányának kialakítása A teljes munkaidős oktatók több irányban hasznosítható erőforrást jelentenek, képesek ellátni az oktatási, K+F+I és szolgáltatatási tevékenységet, ezért arányukat legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A részmunkaidős illetve óraadó státuszban lévő oktatók aránya a hallgatói létszámtól és a teljes munkaidős oktatók számától függ.  Oktatási tevékenységet ellátók és a működtetők aránya Az oktatási tevékenységet ellátók és a működtetők aránya a szervezet hatékonysága szempontjából meghatározó. Jelenlegi arány módosítása Oktatási tevékenységet ellátók és működtetők aránya

Jelenlegi arány megtartása

Az oktatási tevékenységet ellátók arányának tudatos növelése

Működtetők arányának tudatos növelése

Választott opció: Az oktatási tevékenységet ellátók arányának tudatos növelése A létszám bővítésekor elsősorban a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát kell emelni, a működtetők esetében a feladatellátás hátterének korszerűsítésével és sokoldalúan hasznosítható tudásigény megjelölésével lehet minőségi cserét végrehajtani és az adminisztratív létszám arányát csökkenteni. 

Felesleges ingatlan kapacitások hasznosítása

A hallgatói létszám elmúlt időszakbeli jelentős csökkenése, illetve a Campus főépület felépítése miatt több korábban használt ingatlan feleslegessé vált, emiatt az ingatlan kapacitások hasznosítása kiemelt kérdés. Oktatási tevékenységet ellátók és működtetők aránya

Felesleges kapacitások megtartása Eseti bérbeadás

Tartós bérbeadás

Vagyonkezelésbe adás

Felesleges kapacitások értékesítése vagy visszaadása

Választott opció: Felesleges kapacitások értékesítése vagy visszaadása A Főiskola célja a felesleges ingatlan kapacitások értékesítése vagy visszaadása. Az értékesítésnél elsődleges szempont minél magasabb bevétel realizálása, támaszkodva ingatlanpiaci értékbecslésekre. A tulajdonosnak történő visszaadásra akkor érdemes törekedni, ha az ingatlan értékesítésre nincs reális mód, és működtetési kiadásokat lehet megtakarítani a visszaszolgáltatás által.  Infrastruktúra-fejlesztési fókusz Az infrastruktúra-fejlesztési prioritás meghatározásával az infrastruktúrafejlesztésre rendelkezésre álló források felhasználási célját érdemes meghatározni.


72

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Infrastruktúra-fejlesztési fókusz

Ingatlanok fejlesztése

Eszközök fejlesztése

Választott opció: Eszközök fejlesztése A Főiskola célja, hogy a következő 4 évben az eszközeinek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ennek fő oka, hogy a minőségi oktatás és a K+F+I tevékenység fejlesztésére az eszközpark bővítésére és fejlesztésére van elsősorban szükség. 

Infrastruktúra fejlesztése – ingatlanok

A fő infrastruktúra fejlesztési fókusz mellett érdemes meghatározni a fejlesztés tartalmi fókuszát az ingatlanok és az eszközök területén egyaránt. Infrastruktúra fejlesztése

Ingatlanok felújítása és karbantartása

Ingatlanok

Ingatlanok bővítése

Új ingatlanok építése

Választott opció: Ingatlanok felújítása és karbantartása Az ingatlanok esetében az intézmény elsődleges célja az ingatlanok felújítása, a meglévők esetleges bővítése. Stratégiai időtávon belül nem cél új ingatlanok építése és a jelenlegi ingatlanok bővítése.  Infrastruktúra fejlesztése – eszközök Infrastruktúra fejlesztése

Eszközpark karbantartása

Eszközök

Eszközpark felújítása

Eszközpark bővítése

Választott opció: Eszközpark bővítése Az eszközök esetében a Főiskola célja az eszközpark bővítése, fókuszálva a képzésfejlesztéshez kapcsolódó eszközökre, illetve az informatikai eszközparkra (funkcionalitás bővítése a digitális oktatás előmozdítása céljából). Az infrastruktúra-fejlesztéseket – mind az ingatlanok, mind az eszközök esetében – jelentős mértékben pályázati forrásokból kívánja megvalósítani a Főiskola.  Pályázati tevékenység jellege A pályázati források kihasználása a Főiskola bevételtermelő képességét tekintve meghatározó jelentőségű, így a pályázati tevékenység intézményi megközelítési módja kiemelt fontosságú. Pályázati tevékenység jellege

Lehetőségvezérelt

Szükségletvezérelt

Választott opció: Szükségletvezérelt A Főiskola a jövőben a stratégiai irányokhoz illeszkedően, a pályázati forráslehetőségeket szükségletvezérelten törekszik kihasználni. A koncentráltabb pályázati tevékenységnek köszönhetően összességében nagyobb eredményesség várható.  Külső közreműködés a pályázatokban A pályázati tevékenységek ellátásában külső partnerek bevonása és közreműködése elfogadott gyakorlat. A Főiskola számára az erőforrások optimális felhasználása és a tudásbázis kiépítése szempontjából fontos döntés, mennyire szándékozik külső partnerekre támaszkodni. Külső közreműködés mértéke

Nincsen külső közreműködés

Külső partner részvétele meghatározott részfeladatokra

Teljes kiszervezés

Választott opció: Külső partner részvétele meghatározott részfeladatokra A Főiskola számára a stratégiai időtávon belül preferált opció a külső partner bevonása meghatározott pályázati részfeladatokra. Szükség van a pályázati tevékenységet segítő professzionális belső szervezetre.


73

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.5.5. Vállalkozási és nonprofit tevékenységek A Főiskola bevétel termelési lehetőségeinek, a működési bevételek egyik meghatározó pillére a vállalkozási tevékenységekből származó bevétel. Az intézmény által tulajdonolt és üzemeltetett vállalkozásokkal kapcsolatos elvárások meghatározása ebből a szempontból stratégiai jelentőségű. A nonprofit jelenlét céljának és tartalmának meghatározása a Főiskola társadalmi-gazdasági és felsőoktatásban betöltött szerepének erősítése, illetve a pótlólagos bevétel generáló lehetőségek kiaknázása szempontjából kiemelt fontosságú.  Vállalkozási tevékenység jellege A vállalkozási tevékenység jellege meghatározza, milyen aktivitással és fókusszal célszerű a vállalkozási tevékenységeket kezelni intézményen belül. Vállalkozási tevékenység jellege

Passzív

Szabályozási feltételekhez igazodó

Piaci lehetőségekhez igazodó, proaktív

Választott opció: Szabályozási feltételekhez igazodó, piaci lehetőségekhez igazodó proaktív A Főiskola célja, hogy a piaci helyzethez és a szabályozási feltételekhez igazodó módon, a vállalkozási lehetőségekkel éljen, elsősorban az alaptevékenységeivel összefüggéseiben. A stratégiai időtávon belül nem reális cél, hogy a Főiskola tisztán piaci alapon végezzen vállalkozási tevékenységeket.  Vállalkozási tevékenység célja A vállalkozási tevékenység célja, hogy definiálja, milyen tartalmi elvárásokat támaszt az intézmény vállalkozásaival szemben. Vállalkozási tevékenység célja

Alaptevékenység támogatása és piaci vállalkozás

Csak az alaptevékenység támogatása

Csak piaci vállalkozás

Választott opció: Alaptevékenység támogatása és piaci vállalkozás A Főiskola célja, hogy az alaptevékenységek támogatása mellett piaci alapú vállalkozási tevékenységekkel is megjelenjen a térségben. Az alaptevékenységek támogatása – a Főiskola fejlesztésorientált és bevételnövelő stratégiájából kiindulva – önmagában nem elégséges, míg csak piaci vállalkozások működtetése – társadalmigazdasági környezetfejlesztő szerepéhez illeszkedve – nem reális cél a Főiskola számára.  Vállalkozási tevékenység tartalma A vállalkozási tevékenység tartalmának kijelölése a bevételtermelő lehetőségeket nagymértékben meghatározza. A Főiskola számára a meglévő portfolió bővítése, illetve szűkítése más és más prioritásokat fogalmazhat meg. Vállalkozási tevékenység tartalma

Jelenleginél szűkebb portfolió

Jelenlegivel megegyező portfolio

Jelenleginél szélesebb portfolio

Választott opció: Jelenleginél szélesebb portfólió A Főiskola elsődleges célja, hogy a jelenleginél szélesebb portfolióval jelenjenek meg vállalkozásai, ezzel biztosítva a térségbeli beágyazottságot, illetve a bevételtermelő potenciálok kihasználását.  Pénzügyi elvárások A vállalkozásokkal szemben támasztott pénzügyi elvárások a vállalkozások működését és piaci jelenlétét jelentősen meghatározza. Pénzügyi elvárások

Jövedelmezőség nem cél

Kimutatható jövedelmezőség

Piaci alapú profittermelő jövedelmezőség

Választott opció: Piaci alapú profittermelő jövedelmezőség


74

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az intézmény szigorúan piaci alapú profittermelő jövedelmezőséget vár el vállalkozásaitól, elkötelezett a vállalkozási tevékenységei megújítása iránt, és ezáltal a vállalkozások vezetése felé is szigorúbb elvárásokat szándékozik támasztani. A vállalkozások oktatási tevékenységben betöltött szerepe a számviteli eredményen túlmenően szakmailag kimutatható eredményt biztosít.  Tulajdoni arány a vállalkozásokban A vállalatokban lévő tulajdoni hányad meghatározásával a Főiskola kontrollálni tudja, milyen mértékben hajlandó külső befektetőt bevonni vállalkozásaiba. A tulajdoni hányad csökkentésével párhuzamosan arról is dönt a Főiskola, milyen mértékben adja át az irányítást az új tulajdonostársaknak, mennyire kívánja piaci alapokra helyezni vállalkozásai működést. Résztulajdon Tulajdoni arány

100% Többségi tulajdon

Egyenlő tulaj.hányad

Kisebbségi tulajdon

Választott opció: Egyenlő tulajdoni hányad A Főiskola célja, hogy tulajdonostársakat vonjon be a vállalkozásaiba. Ennek fő oka a tőkebevonás, illetve az innovatív és piaci szemlélet fejlesztése a vállalkozásokon belül. A tulajdonrészt maximum az egyenlő tulajdoni hányadig szándékozik átadni, de jellemzően a többségi tulajdon a preferált. Kisebbségi tulajdonosi szerepbe az intézmény nem kíván kerülni. Résztulajdon esetén fokozott figyelmet kíván fordítani a Főiskola arra, hogy a menedzsmenttel szemben támasztott tulajdonosi elvárások megfelelően rögzítésre kerüljenek.  Nonprofit tevékenység célja A nonprofit tevékenységek céljának meghatározása során arra a kérdésre kell választ adni, hogy a nonprofit jelenléttel a Főiskola társadalmi-gazdasági szerepét vagy felsőoktatásban betöltött szerepét kívánja-e erősíteni, illetve kívánja-e a nonprofit tevékenységét a pótlólagos bevétel generáló lehetőségek kiaknázása érdekében fejleszteni. Nonprofit tevékenység célja

Társadalmi-közéleti aktivitás támogatása

Alaptevékenységek támogatása

Szolgáltatások megszervezése és biztosítása

Bevételtermelés

Választott opció: Alaptevékenységek támogatása A Főiskola elsősorban az alaptevékenységéhez kapcsolódó nonprofit tevékenységeket végzi és támogatja (pl. szakmai előadások, konferenciák szervezése). A nonprofit tevékenységekkel a Főiskola tehát alapvetően a felsőoktatásban és a térségben betöltött, illetve a társadalmi-gazdasági szerepét kívánja erősíteni.  Nonprofit tevékenység tartalma A nonprofit tevékenység tartalma meghatározza, milyen nonprofit tevékenységeket szándékozik a Főiskola végezni. Nonprofit tevékenység tartalma

Jelenleginél szűkebb portfolió

Jelenlegivel megegyező portfolió

Jelenleginél szélesebb portfolió

Választott opció: Jelenleginél szélesebb portfólió A Főiskola célja, hogy a jelenleginél szélesebb nonprofit portfoliót alakítson ki (pl. a hallgatói szolgáltatások, a K+F+I tevékenység).


75

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.5.6. Társadalmi-gazdasági szerep A Főiskola társadalmi-gazdasági szerepe, mintegy összegezve az előbbi pontokban meghatározottakat felöleli a Főiskola alapvető intézményi céljait, felsőoktatásban betöltött szerepét, illetve a környezetével való viszonyát.  Felsőoktatásban betöltött szerep földrajzi fókusza A földrajzi fókusz meghatározza, hogy a Főiskola képzési, kutatási, szolgáltatási és vállalkozási tevékenységei kapcsán milyen elhelyezkedésű célcsoportokat tekint elsődlegesnek. Földrajzi fókusz

Jász-NagykunSzolnok megye

Észak-Alföldi régió

Alföldi térségek

KeletMagyarország

Magyarország

Nemzetközi

Választott opció: Alföldi térségek A Szolnoki Főiskola rövidtávú célja, hogy képzési, kutatási, szolgáltatási és vállalkozási lehetőségeit elsősorban az Alföld középső területein (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg megye teljes területe, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségek) maximalizálja, ezért erőforrásait elsősorban az Alföldi „piacok, ügyfelek, partnerek” megszerzésére, illetve megtartására fókuszálja. A Főiskola az országrészen túli kapcsolat- és erőforrásrendszerét is elsősorban arra használja, hogy a térségben elérhető pozícióit javítsa.  Felsőoktatásban betöltött szerep: Intézményi típus Az intézményi típus a megcélzott hallgatói létszám és képzési portfolió mentén definiálja a Főiskola jövőbeli szerepét, pozícióját. „Professzionális kis főiskola”

Intézményi típus

Professzionális nagy főiskola önálló kara

„Kis egyetem”

Választott opció: Professzionális nagy főiskola önálló kara Az intézmény célja, hogy stabilizálja, megerősítse helyzetét az 5 ezer főnél kisebb hallgatói létszámmal működő felsőoktatási intézmények – az integrációs tárgyalásokra tekintettel elsődlegesen karok - körében. Az intézmény rövidtávon nem törekszik arra, hogy 5 ezer fő feletti hallgatói létszámmal jelentősen megnövelt oktatói, dolgozói kapacitásokkal a jelentősebb méretű főiskolák versenytársa legyen.  Környezettel való kapcsolat A társadalmi-gazdasági környezettel való kapcsolat meghatározza, hogy a Főiskola a környezetében működő társadalmi, gazdasági és intézményi szereplőkkel milyen típusú viszonyt kíván kialakítani. Társadalmi-gazdasági környezettel való kapcsolat

Nincs ilyen törekvés

Passzív követő

Relatív lehetőségvezérelt

Proaktív kezdeményező

Választott opció: proaktív, kezdeményező A Szolnoki Főiskola rövidtávon a térség tudományos, szellemi, kulturális központja kíván lenni és ennek érdekében együttműködéseket generál, partnerkapcsolatokat épít, kezdeményezéseket indít és támogat a társadalmi, gazdasági szereplőkkel. A Főiskola erőforrásainak egy részét tudatosan a társadalmi, gazdasági kapcsolatrendszerének építésére használja fel.  A felsőoktatásban betöltött szerep alaptevékenységi megközelítése Az alaptevékenységek megközelítése a piaci és a tudományos elvárásoknak való megfeleléssel kapcsolatos érték-, és szemléletválasztást rögzít, amely strukturálisan meghatározza a képzési, kutatási, és szolgáltatási tevékenységeket.


76

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Alaptevékenységek megközelítése

Széleskörű elméleti alapokon nyugvó komplex gyakorlati megoldásokat kínáló

Napi gyakorlati problémák megoldására koncentráló

Elméletorientált

Választott opció: Széleskörű elméleti alapokon nyugvó komplex gyakorlati megoldásokat kínáló A Főiskola alaptevékenységeinek ellátásában alapvetően a piaci szempontoknak való megfelelést tartja szem előtt. Képzési, kutatási programjai kifejezetten a munkaerőpiac igényeit szem előtt tartva a gazdasági szféra szereplőivel való konzultáció eredményeként kerülnek kialakításra, a felhalmozott tudás felhasználásával. A Főiskola proaktívan keresi a konkrét célpiaci szereplők igényeit kielégítő programok indítását. III.5.7. Külső kapcsolatrendszer A Szolnoki Főiskola meglévő és jövőbeli kapcsolatrendszere meghatározó fontosságú, elsősorban az ellátott alapfeladatok esetében. A kapcsolatok menedzselése, ápolása, az együttműködésben rejlő potenciálok kiaknázása és tudatos irányítása az intézmény jövőbeli pozícióját is befolyásolja.  Hazai partnerekkel történő együttműködés formája A külső kapcsolatok közül első körben a hazai partnerekkel való viszony tisztázása célszerű. Az intézmény külső együttműködéseinek formáját az együttműködések hatékonyabb működtetése érdekében szükséges kijelölni. Együttműködési megállapodás Hazai partnerek

Együttműködés formája

Ad-hoc kooperáció Általános, keretjellegű

Konkrét célokat szolgáló

Választott opció: Konkrét célokat szolgáló együttműködési megállapodások Az általános, keretjellegű megállapodások helyett – mivel azok az elmúlt időszakban kevésbé teltek meg tényleges tartalommal – az intézmény a jövőben konkrét célokat szolgáló megállapodások útján törekszik megvalósítani együttműködéseit. Cél továbbá, hogy a jelenleg meglévő általános megállapodásokat feltöltse a Főiskola konkrét tartalommal, vagy ahol ez nem lehetséges, szüntesse meg a megállapodást.  Hazai partneri együttműködés tartalmi fókusza A tartalmi fókusz meghatározza, milyen témájú együttműködésekre törekszik a Főiskola hazai partnereivel. Az együttműködések tartalmi fókusza végső soron megmutatja, a Főiskola milyen típusú tevékenységeit kívánja hazai partnerek bevonásával támogatni. Az együttműködések célirányos tartalmi fókuszának meghatározása elősegíti az együttműködésekben rejlő potenciálok még hatékonyabb kihasználását. Hazai partnerek

Tartalmi fókusz

Oktatás

Képzésfejlesztés

Szakmai gyakorlat

Szolgáltatás

K+F+I

Civil tevékenységek

Választott opció: Képzés-fejlesztés, szakmai gyakorlat, K+F+I együttműködés A hazai együttműködésekkel a Főiskola az alaptevékenységeit, az oktatás és a kutatás-fejlesztést kívánja támogatni.  Nemzetközi partnerekkel történő együttműködés földrajzi fókusza A hazai együttműködések mellett kimagaslóan fontos nemzetköziesedést támogató kapcsolatok ápolása. A földrajzi fókusz meghatározása a Főiskola erőforrásainak irányított felhasználását teszi lehetővé. Nemzetközi partnerek

Földrajzi fókusz

NyugatEurópa

KözépKeletEurópa

Ázsia, Közel-Kelet

ÉszakAmerika

Közép- és DélAmerika

Ausztrália

Afrika

Választott opció: Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa, mint elsődleges célterület


77

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV A Főiskola elsődleges célja, hogy Európa fókusszal valósítsa meg nemzetközi szerepvállalását. Az intézmény keletközép-európai és nyugat-európai partnerekkel törekszik tartós, stabil és tartalommal megtöltött együttműködéseket kialakítani. Az európai fókusz mellett továbbra is cél a nyitottság megőrzése a más kontinensekről érkező hallgatók és oktatók iránt, különös figyelmet fordítva a kulturális különbségek kezelésére..  Nemzetközi partnerekkel történő együttműködés tartalmi fókusza A tartalmi fókusz meghatározza, milyen témájú együttműködésekre törekszik a Főiskola nemzetközi partnereivel. és megmutatja, hogy a Főiskola milyen típusú tevékenységeit kívánja nemzetközi partnerek bevonásával támogatni. Nemzetközi partnerek

Tartalmi fókusz

Oktatás

Képzésfejlesztés

Gyakorlati képzés

Oktató- és hallgatócsere

K+F+I

Választott opció sorrendiségében: oktató- és hallgatócsere, képzés-fejlesztés, oktatás A Főiskola elsődleges célja, hogy a mobilitásra építve törekedjen az oktatásban minőségi fejlődést elérni. Az oktató- és hallgatócsere megteremti az alapját az oktatási és a képzésfejlesztési célú nemzetközi együttműködéseknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény törekedjen a megfelelő nyelvi felkészültséggel rendelkező oktatói és hallgatói állomány megteremtésére.  Versenypozíció, versenytársak A Főiskola fontosnak tartja, hogy versenystratégiájának kialakításakor egyértelműen beazonosítsa és kijelölje azokat az intézményeket, amelyek versenytársként megjelölhetők. Ennek érdekében elsődleges és másodlagos versenytárs kategóriákat képez, és meghatározza a kapcsolat típusát.

Versenytársakhoz való viszony

Versenytárs neve

Státusz

Szolnoki Főiskola által alkalmazott versenystratégia

BGF

Partner

Szituáció alapú versenystratégia

Együttműködés

Stratégiai partnerség

BKF

Elsődleges versenytárs


Együttműködés


DE



Együttműködés


DF

Másodlagos versenytárs


Együttműködés


EKF



Együttműködés


KF



Együttműködés


KRF



Együttműködés


ME



Együttműködés


NYF



Együttműködés


Egyéb felnőttképzéssel foglalkozók



Együttműködés


Választott opció: Versenytársanként változó A főiskola a versenytársak státuszának meghatározása után a versenytársanként eltérő stratégiát alakít ki. A Budapesti gazdasági Főiskolát stratégiai partnernek tekinti, néhány intézménnyel együttműködésre törekszik, míg a piaci szituáció függvényében elsősorban taktikai döntéseket hoz.


78

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.5.8. Támogató tevékenységek A Főiskola alaptevékenységeinek – oktatás, kutatás-fejlesztés – sikerességét az intézményben működő támogató tevékenységek minősége is befolyásolja. A támogató tevékenységek közül – a helyzetértékelés megállapításai alapján – a marketing tevékenység kapcsán azonosíthatóak stratégiai jelentőségű kérdések.  Marketing tevékenység jellege A Főiskola marketing tevékenysége meghatározó jelentőségű a piaci pozíció javítása érdekében. A hallgatói létszám megtartása illetve növelése aktív marketing stratégia nélkül nem valósítható meg. Marketing tevékenység jellege

Passzív követő

Reaktív, lehetőségvezérelt

Proaktív, kezdeményező

Választott opció: Proaktív, kezdeményező Az intézményi marketing kialakításakor alapvető kérdés, hogy a főiskola milyen mértékben képes a környezet változásainak állandó figyelésére és elemzésére, amelynek alapján a marketing stratégiát a Főiskola céljainak megvalósítását biztosító eszközként tudja alkalmazni. A marketingstratégián belül kiemeltnek tekintjük a marketingkommunikációt.  Marketing tevékenység tartalma A marketing tevékenység tartalma eltérő lehet attól függően, hogy mennyire fogja át a marketing tevékenységeket a rendszerszemlélet. Marketing tevékenység tartalma

Célirányos, eseményvezérelt akciók

Alapstratégiához illeszkedő funkcionális stratégia, komplex rendszerszintű tevékenység

Választott opció: Alapstratégiához illeszkedő funkcionális stratégia, komplex rendszerszintű tevékenység A Főiskola célja az intézményi stratégiához illeszkedő, abból levezetett marketing stratégia kialakítása.  Marketing tevékenység a szervezetben A marketing tevékenységek elvégzésére – eltérő intenzitással és tartalommal – külső partnerek is igénybe vehetők. Külső közreműködés mértéke

Önálló tevékenységen alapuló külső partnerek részvételével megvalósuló tevékenység

Külső partner részvétele meghatározott részfeladatokra

Kiszervezés

Választott opció: Önálló tevékenységen alapuló külső partnerek részvételével megvalósuló tevékenység A Főiskola célja, hogy a felhalmozott tudásbázisra építve, az oktatói és működtetői tapasztalatok felhasználva önálló marketing tevékenységet valósítson meg, nem kizárva a külső partnerek által elvégezhető speciális szaktudást igénylő együttműködést.

III.6. A Szolnoki Főiskola stratégiai mutatószámrendszere és az azokhoz rendelt stratégiai kontrolling Annak érdekében, hogy a Szolnoki Főiskola vezetése folyamatosan nyomon tudja követni a megfogalmazott stratégiai célok megvalósulását, olyan mutatókat határozott meg a Szenátus, amelyek biztosítják a visszamérés lehetőségét. Ezeket a mutatókat a stratégiai célokhoz rendelten kell meghatározni, figyelembe véve az alábbi követelményeket:


79

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV       

céllal való konzisztencia, ösztönzésre való alkalmasság, gazdaságos előállítás, manipulálhatatlanság, időtállóság, kezelhetőség, egyszerűség.

A Szenátus az alábbi nézőpontokhoz rendelten határozta meg a stratégiai célokat, mutatószámokat és célértékekeket: 35. tábla. Alapfeladatok nézőpont Stratégiai cél

Stratégiai mutatószám

Aktív hallgatói jogviszonnyal Hallgatói létszám növelése rendelkezők dinamikája Gyakorlatorientált képzési portfolió Gyakorlati tapasztalattal rendelkező kialakítása és minőségi fejlesztése szakemberek számának dinamikája Oktatással foglalkozó munkatársakra K+F+I tevékenység erősítése jutó publikációk száma

2012 90

Stratégiai mutató célértékei 2013 2014 90 100

2015 105

100

105

100

100

1,95

2

2,2

2,2

36. tábla. Gazdálkodás nézőpont Stratégiai cél


Fejlesztésorientált megteremtése Vagyonvesztés megállítása

gazdálkodás Beruházási, fejlesztési célú kiadások aránya folyamatának Mérlegfőösszeg változásának aránya az előző évhez képest

2012 10 -7

Stratégiai mutató célértékei 2013 2014 5 5 -4

2

2015 5 3

37. tábla. Vevők nézőpont Stratégiai cél


Hallgatói igényeknek megfelelő képzési Jelentkezések számának dinamikája kínálat biztosítása Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő 6 hónapon belül elhelyezkedett képzési kínálat biztosítása végzett hallgatók aránya Képzési szolgáltatásokkal kapcsolatos Hallgatói elégedettség növelése hallgatói elégedettség

2012 65%

Stratégiai mutató célértékei 2013 2014 100 105

2015 100

82

83

84

85

4,1

4,15

4,2

4,2

38. tábla. Folyamatok nézőpont Stratégiai cél Hallgatói fejlesztése

Stratégiai mutatószám szolgáltatások

folyamatos Hallgatói szolgáltatásokat igénybe vevők aránya Tipikus hallgatói ügyek átlagos Hatékony működés kialakítása átfutási ideje Belső audit eredményeként Szabálykövető, minőségirányításon alapuló megvalósított javító, fejlesztő és működés fejlesztése helyesbítő, megelőző intézkedések aránya

2012

Stratégiai mutató célértékei 2013 2014

2015

48%

50%

50%

50%

15

15

15

15

100

100

100

100


80


39. tábla. Tanulás, fejlődés nézőpont Stratégiai cél


Minősített oktatói állomány bővítése

Tudományos fokozattal oktatók aránya

Oktatói állomány fiatalítása

Oktatók és tanárok átlagéletkora

rendelkező

2012 33,5 48

Stratégiai mutató célértékei 2013 2014 34 35 47

47

2015 35 47

A következő táblázatok a Szolnoki Főiskola Szenátusa által meghatározott stratégiai célokhoz rendelt stratégiai mutatókat, azok számítási képletét, mértékegységét, az adat előallítás gyakoriságát, módját, illetve az adatok forrásait és felelőseit tartalmazzák:


81

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 40. tábla. Alapfeladatok nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám

Stratégiai cél

Stratégiai célért felelős vezető

Mutató neve

Mutató definíciója

Mértékegység

Mérés gyakorisága

Mutatóért felelős vezető

Adatelőállító

Mutató adatforrása

Megjegyzés

A.1


Okt. és Tud. Rh.

Aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők dinamikája

Az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők aránya az előző év azonos időszakához viszonyítva

%

Féléves

Okt. és Tud. Rh.

TOK vezető

Neptun

Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos hallgató két hallgatónak számít. A júniusi BSC riportban a márciusi adatok fognak szerepelni, az év végi riportban pedig az októberi adatok. Az előző év egyenlő 100%.

A.2

Gyakorlatorientált képzési portfolió kialakítása és minőségi fejlesztése

Akkr. és Képz.fejl. Rh.

Oktatásban résztvevő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számának dinamikája

Oktatásban résztvevő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számának változása

%

Féléves


Adatelőállító: Tanszékvezetők

Neptun

Az előző év egyenlő 100%. A tanszékvezetők vézik a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számontartását, az adatok összesítését a HR végzi.

K+F+I tevékenység erősítése

Okt.és Rh.

Oktatással foglalkozó munkatársakra jutó publikációk száma

Az összes publikáció száma és az összes oktatással foglalkozó munkatárs számának hányadosa

Db

Éves

Okt.és Tud. Rh.

: Tanszékvezetők

KSH jelentés

Az oktatással foglalkozó munkatársakhoz soroljuk a oktató, kutató és tanár munkakörben lévő közalkalmazottakat

Adatelőállító


Megjegyzés

A.3

Tud.

41. tábla. Gazdálkodás nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám

Stratégiai cél


Mutató neve


Mértékegység


Mutatóért vezető

G.1

Fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése

Gazdasági főig.

Beruházási, fejlesztési célú kiadások aránya

Beruházási, fejlesztési célú kiadások összege és az Összes kiadás aránya

%

Negyedéves

Gazdasági főig.

Gazd. Oszt.vez.

TÜSZ

Beruházási, fejlesztési célú kiadások: TÜSZ-ben az 1-es számlaosztályon belül a 6-os, 7-es keretkódra könyvelt kiadások összege.- A tényérték meghatározása a TÜSZ-ből származó adatok alapján manuálisan történik (arányszámítás).

G.3

Vagyonvesztés minimalizálása

Gazdasági főig.

Mérlegfőösszeg változásának aránya az előző évhez képest

Mérlegfőösszeg és az előző évi mérlegfőösszega aránya

%

Féléves

Gazdasági főig.

Gazd. Oszt.vez.

TÜSZ

A tényérték meghatározása a TÜSZ-ből származó adatok alapján manuálisan történik (arányszámítás).

mértékének

felelős

42. tábla. Vevők nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám

Stratégiai cél


Mutató neve

V.1

Hallgatói igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása

Okt. és Tud. Rh.

Jelentkezések dinamikája

V.2

Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása


6 hónapon elhelyezkedett hallgatók aránya


számának

belül végzett

Adott naptári évben általános, pótés keresztféléves felvételi eljárásokban beadott jelentkezések száma a megelőző évi adathoz viszonyítva 6 hónapon belül elhelyezkedett végzett hallgatók számának és az Adott időszakban végzett hallgatók számának aránya

Mértékegység



Adatelőállító


Megjegyzés

%

Éves

Okt. és Tud. Rh.

TOK vezető

Gólya

Jelentkezések száma: egy felvételiző két különböző képzésre / szakra történő jelentkezése két jelentkezésnek számít. Az előző év egyenlő 100%.

Éves


Evasys (DPR)

Diplomás pályakövetés részeként történik a felmérés. A tényértékek az alábbi kérdésre vonatkoznak: Elhelyezkedés 6 hónapon belül? A tényértékek az átlagok átszámolásával keletkeztek. Az Evasysből származó átlagos értékek átszámítása manuálisan történik (aggregálás, arányszámítás).

%

MIR vezető

III. FEJEZET A SZOLNOKI FŐISKOLA STRATÉGIAI TERVE

82

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szám

V.3

Stratégiai cél

Hallgatói növelése

elégedettség


Mutató neve



Képzési szolgáltatásokkal kapcsolatos hallgatói elégedettség

Átlagos hallgatói elégedettség a Főiskola nem képzési szolgáltatási tevékenységeivel kapcsolatban

Mértékegység

Átlagpont


Féléves




Megjegyzés

MIR vezető

Evasys (DPR)

A jelenlegi hallgatókra vonatkozó, DPR hallgatói motivációs felmérésben szereplő, nem képzési szolgáltatásokkal kapcsolatos hallgatói elégedettség felmérése adja a mutató értékét.. A szolgáltatási portfólió elkészülte után a DPR kérdőív releváns részének felülvizsgálatára / kiegészítésére van mód.A tényérték meghatározása az Evasysből származó adatok alapján manuálisan történik (aggregálás, arányszámítás).

Adatelőállító


Megjegyzés

HSZK vezető

TÜSZ

Az intézmény által fejlesztett és igénybevett szolgáltatásokra vonatkozik a mutató.

Adatelőállító

43. tábla. Folyamatok nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Szám

Stratégiai cél


Mutató neve


Mértékegység

Mérés gyakoriság a

F.1

Hallgatói szolgáltatások folyamatos fejlesztése

Okt. és Tud. Rh.

Hallgatói szolgáltatásokat igénybe vevők aránya

A hallgatói szolgáltatásokat igénybe vevők és az összes hallgató aránya

%

Féléves

Főtitkár

Tipikus hallgatói ügyek átlagos átfutási ideje

Tipikus hallgatói ügyek összesített átfutási ideje / Lezárt tipikus hallgatói ügyek száma

Nap

Féléves

Főtitkár

TOK vezető

Neptun

Tipikus hallgatói ügyek: a Neptunban az aktív hallgatók által indított ügyek (pl. méltányossági kérvény, kreditátviteli kérvény, fellebbezés, jogorvoslat stb.)Hallgatói ügyek átfutási ideje: a benyújtási dátumtól a döntés dátumáig (jogorvoslat nélküli) tartó időtartam.A hallgató által kezdeményezett fellebbezés új ügynek számít.A tényérték meghatározása a Neptunból exportált adatok és a TVSZ-ben foglalt adatok alapján manuálisan történik (eltérés- és átlagszámítás).

Főtitkár

Belső audit eredményeként megvalósított javító, fejlesztő és helyesbítő, megelőző intézkedések aránya

Belső audit eredményeként megvalósított javító, fejlesztő, helyesbítő, megelőző intézkedések aránya

%

Éves

Főtitkár

MIR vezető

Word (Eltérésjelent ő lapok)

Folyamatonként végzett audit eredményeként állnak elő az intézkedések, ezek az eltérésjelentő lapokon kerülnek rögzítésre. Minél nagyobb tényérték értékelhető jónak.

Adatelőállító


Megjegyzés

F.2

Hatékony kialakítása

működés

F.3

Szabálykövető, minőségirányításon alapuló működés fejlesztése

Mutatóért vezető

felelős

Okt. és Tud. Rh.

44. tábla. Tanulás, fejlődés nézőpont céljaihoz kapcsolódó mutatók Stratégiai célért felelős vezető

Szám

Stratégiai cél

T.1

Minősített oktatói állomány bővítése

T.2

Oktatói fiatalítása

állomány

Rektor

Rektor

Mutató neve


Mértékegység

Mérés gyakoris ága

Mutatóért vezető

Tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya

Tudományos fokozattal rendelkező oktatással foglalkozók száma és oktatással foglalkozók számának aránya

%

Féléves

Rektor

HR koord.

Neptun

Az oktatással foglalkozók létszámába a teljes és részmunkaidős munkatársak is beleszámítanak, a megbízásos jogviszonyban dolgozók nem tartoznak bele. A tényérték meghatározása a Nexonból származó adatok alapján manuálisan történik (arányszámítás).

Oktatók és átlagéletkora

Oktatók és tanárok összesített életkora /Oktatók és tanárok száma

Év

Féléves

Rektor

HR koord.

Nexon

Oktatók és tanárok száma: főben értendő (nem emberév kapacitás). A tényérték meghatározása a Nexonból származó adatok alapján manuálisan történik (aggregálás, átlagszámítás).

tanárok

felelős


83

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.7. A Szolnoki Főiskola működési terve III.7.1. Az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célok gazdasági háttere A Szolnoki Főiskola, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az Államháztartásról szóló törvény előírásai szerint készíti államháztartási költségvetését, amely az éves gazdálkodás alapját képezi. Ez a dokumentum tartalmazza minden esetben a kiadási-bevételi jogcímek főbb számadatait, eredeti előirányzatát, valamint képezi az évenként elkészülő belső költségvetés alapját, melynek része az intézmény egységeinek feladatellátásra vonatkozó finanszírozási és kiadási terve. A gazdálkodási egységek szintjén biztosított a belső költségvetés tervezése. A gazdálkodásban az intézmény pénzügyi egyensúlyának megőrzése az elsődleges, amely hozzájárul a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtéséhez. A költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatosan a főiskola legfőbb eszköze az integrált ügyviteli rendszer, a TÜSZ, mely biztosítja a gazdálkodás jogszabályban előírt nyilvántartási feltételeit, a könyvelés és eszköznyilvántartást, valamint lehetővé teszi a belső költségvetés tervezhetőségét, végrehajtásával kapcsolatban annak mérhetőségét és információkat nyújt a gazdálkodási keretekről és azok felhasználásáról. A főiskola gazdálkodásának alapelve a pénzügyi stabilitás megtartásán túl, a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. Az intézmény valós vagyoni és gazdasági erejére, lehetőségeire vonatkozó tárgyszerű, és objektív helyzetértékelés, elemzés segítséget nyújt, a szakmai fejlesztési elképzelések megvalósításához és rávilágít, az intézmény pénzügyi, vagyoni korlátaira is. Ilyen irányú elemzések eredményeként, azok segítségével az intézmény jelentős tartalomfejlesztési, képzésfejlesztési pályázatokon vehet részt. Az intézmény gazdasági, pénzügyi helyzete az utóbbi években romlott. Az államilag támogatott hallgatók aránya jelentős visszaesést, ennek következtében az állami támogatás nagyarányú csökkenést mutat. Ennek ellenére példaértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt években az intézményben. Mindez igazolja, hogy a jövőben is kiemelkedő jelentőséggel bír a pályázati lehetőségek minél nagyobb fokú kihasználása, melyek segítségével megvalósíthatóvá válnak a képzésfejlesztési elképzelések, megőrizve ezáltal a hallgatóvonzó képességét, amelyen egy költségracionalizálást követő alacsonyabb kiadási összeg elérése mellett megteremti a gazdálkodás biztonságát és a fejlesztésorientáltságot. III.7.2. A Szolnoki Főiskola kiadási és bevételi terve A főiskola elsődleges célja olyan gazdálkodás megteremtése, amely a költségnövekedés ütemét meghaladó mértékű bevétel növekedéssel párosul. A bevételek tartós növelése teszi lehetővé mindazoknak a fejlesztési és növekedési céloknak a megvalósítását, amelyek az alaptevékenységek fejlesztését és minőségi javítását eredményezik. A bevételek növelése mellett fontos feladat továbbra is a költségek racionalizálása, rövid távú csökkentése, azonban nem reális cél a kiadások hosszú távú, jelentős mértékű, tartós és folyamatos csökkentése, mivel ez az alaptevékenységek minőségére gyakorolt hátrányos hatásán keresztül bevételcsökkentő és minőségromboló hatást eredményezhet. A főiskola elsősorban a működési bevételek növelésével kívánja elérni a forrásainak bővülését. A pályázati lehetőségek aktív kihasználása, a költségtérítéses bevételek növelése, a külső szolgáltatások és a vállalkozási tevékenység fokozása olyan bevételtermelő lehetőséget rejtenek magukban, amelyeket az intézmény önmaga is képes befolyásolni. Az állami finanszírozásból származó bevételek, ezen belül a hallgatói normatív támogatások jelentős állami növelésére nem lehet számítani a jövőben, emiatt nem reális cél a támogatásértékű bevételekre fókuszálni. Hasonlóan nem reális cél az egyéb bevételek (pl. ingatlan értékesítések, pénzügyi befektetések) jelentős növelése, mivel annak forrásai elapadnak. A Szolnoki Főiskola oktatási célú helyiségeinek (tantermek, laborok, előadók, tanszálloda, könyvtár) területe 6247 m2, ezek további csökkentését az intézmény nem tervezi, így a jelenlegi egy hallgatóra jutó négyzetméter arányát a hallgató létszám szinten tartásával, növelésével fenn kívánja tartani, illetve azt javítani. Mindezekre tekintettel a főiskola tervezett kiadási tételei a következő táblázatban kerültek összefoglalásra:


84

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 45. tábla. Kiadási terv 2012-2015 2012

2013

2014

2015

millió Ft

millió Ft

millió Ft

millió Ft

1. Személyi

803,0

789,0

730,0

750,0

- közvetlen oktatás, kutatás

458,0

465,0

440,0

440,0

- közvetett oktatás, kutatás

345,0

324,0

290,0

290,0

2. Járulék

217,0

213,0

197,0

197,0

3. Dologi

1 250,0

1 170,0

1 160,0

1 177,0

- infrastruktúra üzemeltetés

1 100,0

1 000,0

1 010,0

1 020,0

6,0

10,0

12,0

15,0

276,0

205,0

240,0

222,0

7,0

3,0

3,0

4,0

2 553,0

2 380,0

2 330,0

2 350,0

Kiadások

- K+F+I tevékenység 4. Beruházás 5. Felújítás Összesen

A táblázat nem tartalmazza az előző évek felhalmozott hiányait. A kiadási terv a 2012. évi árakkal kalkulált, a következő évek esetleges adóváltozásaiból és az inflációból eredő áremelkedéseket nem tartalmazza. A kiadások tervezésénél szempont volt, hogy egyrészt az intézmény Alapító Okiratban foglalt alapfeladat-ellátás átmenetileg se maradjon el, másrészt az alábbi cél és elvrendszer érvényesüljön:   





A személyi kiadások tekintetében a közvetlen oktatási tevékenység soron az oktatók, tanárok (külső óraadás is), valamint a tanulmányi adminisztrációs feladatok (TOK, tanszéki adminisztráció) kerültek betervezésre. A várható csekély mértékű csökkenést az agrár szakok kivezetése eredményezi; A személyi jellegű kiadások másik „részhalmaza” a közvetetten az oktatáshoz kapcsolódó humán erőforrás bér és egyéb személyi kiadásait tartalmazza. Ezen a jogcímen az intézmény jelentősebb megtakarítást kíván elérni a tevékenységek racionalizálásával, valamint megtakarítás képződik az infrastruktúra csökkentésével is; Dologi kiadások csökkenése terén 3 db mezőtúri ingatlan – lásd.: II. fejezet II.4.4. 46.-47. oldal –vagyon kezelői jogának megszűnése miatt kalkuláltunk 2012. szeptember 1-től kiadáscsökkenést. Ezt a megtakarítást kiegészíti az Ady Endre út 9. szám alatti használaton kívüli épületünk vagyonkezelői jogának visszaadásából származó megtakarítás. Mivel konkrét visszaadási dátummal még nem rendelkezünk, ezért az általunk feltételezett legkésőbbi időpont: 2012. szeptember 30. További kiadáscsökkenést jelent 11 db– helyzetelemzés 46-47. oldal–mezőtúri ingatlan 2013. év végéig feltételezett értékesítése után jelentkező üzemeltetési költségcsökkenés. A beruházási terveink 2012. és 2013. évi értékének meghatározása a jelenleg támogatási szerződéssel rendelkező energiaracionalizálási pályázatok figyelembe vételével történt, melyek 100%-ban finanszírozottak. Az intézmény vezetése elkötelezett az alternatív energiaforrások minél nagyobb igénybevétele mellett, ezért a további években is hasonló konstrukciójú pályázati forrásból kivitelezett beruházásokat tervezünk a 2014, 2015-ös évekre. Felújítási kiadásaink visszaesésének oka egyrészt az, hogy a PPP konstrukcióban üzemeltetett épületek esetében a bérleti díj tartalmazza az előírt felújítási kötelezettségeket, amelyek az üzemeltetőt terhelik, valamint jelentős azon épületek állománya , melynek vagyonkezelői jogáról a főiskola lemond.

A Főiskola tervezett bevételi tételeit az alábbi táblázatban rögzítettük:


85

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 46. tábla. Bevételi terv 2012-2015 2012

2013

2014

2015

millió Ft

millió Ft

millió Ft

millió Ft

1 473,0

1 150,0

1 090,0

1 100,0

2. Saját bevétel

730,0

760,0

770,0

790,0

- hallgatókkal kapcsolatos bevételek

600,0

605,0

615,0

620,0

- vállalkozási, kutatási bevételek

10,0

12,0

15,0

18,0

3. Átvett pénzeszközök

350,0

470,0

470,0

460,0

- pályázati bevételek

345,0

380,0

450,0

450,0

2 553,0

2 380,0

2 330,0

2 350,0

Bevételek 1. Állami támogatás igény

Összesen

A bevételek tervezésénél az alábbi trendekre, és elvekre voltunk figyelemmel:  A bevételeknek fedezetet kell nyújtaniuk az intézmény alapfeladatainak ellátásához;  Az ismert állami finanszírozási trendek és stratégiák figyelembe vételével jelentős további állami támogatás csökkenéssel számolunk, melynek egyik legjelentősebb oka, hogy főiskola közgazdász alapképzései kizárólag költségtérítéses formában indulhatnak. Az állami támogatás csökkenéssel - melyet saját bevételi oldalon az intézmény nem tud teljes egészében kompenzálni - szükségszerűen együtt kell járnia a kiadások csökkenésének, a költségek racionalizálásának;  Saját bevételeinken belül a legnagyobb részt a hallgatókkal kapcsolatos költségtérítési díjak és egyéb intézményi ellátási díjbevételek jelentik. Ezen díjakat a hallgatói létszám szinten tartásával a díjak enyhe, az infláció mértékével emelkedő szinten tervezzük. Szintén jelentős bevételt remélünk kiegészítő tevékenységeinktől, mint pl. az oktatási és kollégiumi épületek bérbeadása;  Az átvett pénzeszközök tervezésének legfontosabb tényezője az elnyert pályázati projektek száma, valamint azok támogatottsága. Ezen tevékenység és az ebből származó forrásszerzés mellett az intézmény vezetése elkötelezett, további, első sorban 100%-os finanszírozású pályázatok benyújtása várható, a jelenlegi nyertes és szintén ezen a soron betervezett programok mellett. A felsőoktatási rendszer átalakításához kapcsolódóan erősíteni kívánjuk pozíciónkat a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képzésében, a gyakorlatorientált jellegű és a nemzetköziesítést elősegítő, valamint a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő képzésekben. Szintén pályázati forrásból kívánjuk erősíni képzési portfóliónkat műszaki, informatikai területeken. III.7.3. Költségracionalizálási terv Az intézmény a kiadási és bevételi tervben bemutatott létszám gazdálkodási és ingatlan értékesítési célkitűzéseken kívül az alábbi intézkedéseket hozta, illetve dologi költségcsökkenést eredményező beruházásokat végezte: A Főiskola 2011-ben három KEOP pályázati forráshoz nyújtott be támogatási igényt, melyek közül elsőként a Szolnok, Mártírok út 8. szám alatti, PPP projekt keretében felújított tízemeletes kollégiumunk tetejére telepítendő, használati melegvíz termelésre rásegítő, 52 db sík napkollektor kivitelezésére nyertünk 100%-os támogatást. A 2011. december 27-ei műszaki átadás óta a rendszer folyamatosan működik. A várható költségmegtakarítás: bruttó 2.103.703 Ft/év, A „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés” című 2011. évben benyújtott pályázatunk, mely a Campus épület tetejére telepítendő 2x49 kW teljesítményű elektromos áramot termelő napelemes rendszer, amely a régi „B” épület és a campus épület elektromos árammal történő ellátását célozza, tartalmi ellenőrzését az Energia Központ megkezdte, a döntési szakasz folyamatban van. A várható költségmegtakarítás: bruttó 4.877.274 Ft/év.


86

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szintén 2011. évben nyújtott be pályázatot a főiskola „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” - hőszivattyús megújuló energetikai projekt a Szolnoki Főiskolán – címmel. A 100 %-os támogatottságból megvalósuló projekt összköltsége 189.525.081 Ft. A projekt fizikai megvalósulásának tervezett napja 2012. augusztus 01. A befejezés tervezett időpontja: 2012. október 15. A várható költségmegtakarítás: bruttó 14.598.402 Ft/év. Megfelelő pályázati lehetőség hiányában a Szolnoki Főiskola Mártírok út 14. szám alatt található 1988-ban épült 4 szintes, 300 férőhelyes Student kollégiuma nem esett át jelentősebb felújításon és azt a jövőben nem is tervezi az intézmény, vezetői döntés értelmében, a költségek racionalizálását figyelembe véve 2012. szeptemberben a kollégium bérletére vonatkozó szerződés felmondásra kerül. Az épület vagyonkezelői jogáról az intézmény várhatóan 2012. szeptemberétől lemond. A várható költségmegtakarítás: bruttó 31.327.800 Ft/év A Szolnoki Főiskola 2011-ben csatlakozott a Magyar Energia Beszerzési Közösség és a Szent István Egyetem gesztorsága által a felsőoktatási intézmények számára szervezett csoportos energia beszerzési közösséghez azon célból, hogy a villamos energiát és a földgázt együttes közbeszerzési eljárás lefolytatása után a kereskedelmi szabadpiacon elérhető legalacsonyabb árszinten és legjobb feltételekkel tudjuk beszerezni. 2011. júliusban sikeresen lebonyolításra került a Felsőoktatási Intézmények Konzorciumának villamos energia beszerzésére irányuló csoportos közbeszerzési eljárása, melynek lezárása után intézményünk 17 fogyasztási helyére kötöttünk meg igen kedvező árú villamos energia vásárlási szerződést a 2011.09.01-től 2012.12.31-ig terjedő időszakra. Az ezen időtartamra prognosztizált, a 2011. szeptember 01-én érvényben lévő területileg illetékes egyetemes szolgáltatói árhoz viszonyított költségmegtakarítás: 11.693 eFt. A szerződéses szolgáltatási időszak lejárta előtt újabb csoportos közbeszerzési eljáráshoz csatlakozunk, melynek gesztora a Szent István Egyetem. Ezen eljárással biztosítható továbbra is a Szolnoki Főiskola épületeiben felhasznált villamos energia szabadpiacon elérhető, legkedvezőbb beszerzési árának elérése.

III.8. Az Intézményfejlesztési Terv kommunikációs stratégiája III.8.1. A kommunikációs stratégia céljai A kommunikációs stratégia alapvető célja, hogy a Szolnoki Főiskola munkatársai számára lehetővé tegye az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések hatékony kommunikálását, kialakítsa a szükséges szabályokat, eljárási rendet, hogy ezáltal a Főiskola vezetése következetes és tudatos együttműködési és kommunikációs feltételeket biztosíthasson. Ennek érdekében a kommunikációs stratégia rögzíti a kommunikációs célokat, rendszereket, a kommunikációs alapelveket, a külső és belső kommunikációs csatornákat, a kommunikáció módját, ütemezését, és a kontrolling folyamatot. A kommunikációs stratéga legfontosabb és legáltalánosabb célja az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt fejlesztési elképzelések és a várható előnyök bemutatása, elfogadtatása és a Terv iránti külső és belső bizalom erősítése. Konkrét célként a meghozott döntésekről szóló folyamatos tájékoztatást, a szükséges nyilvánosság biztosítását, az eredmények naprakész disszeminálását jelöli meg a dokumentum. III.8.2. A kommunikációs stratégia alapelvei Következetesség elve: a kommunikációs tevékenységnek nem csak az információ továbbítását kell szolgálni, hanem a tudatos, következetes tervezést és a kialakuló folyamatok egymásra épülésének nyomon követhetőségét, hogy ezáltal a munkatársak bizalma megmaradjon a hiteles intézményvezetés irányába. Értelmezhetőség elve: a következetesség elvével szoros párhuzamban a kommunikációs tevékenységnek a küldött és kapott információk tekintetében egyértelműen értelmezhetőnek, világosnak és pontosnak kell lennie.


87

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Nyilvánosság elve: az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések kijelölése, a programok, fejlesztési elképzelések és az eredmények bemutatása kapcsán a lehető legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, hogy ezzel is fokozza a Főiskola annak intézményi, térségi elfogadottságát. Identitás elve: a Főiskola önálló arculatának, azonosságtudatának, imázsának erősítése a kommunikációban is meg kell, hogy jelenjen. Az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célok rögzítését és kommunikálását a Szenátus által elfogadott Arculati kézikönyvnek megfelelően kell elvégezni. III.8.3. A kommunikációs csatornák Belső kommunikáció. A belső kommunikáció elsődleges feladata, hogy naprakészen informálja a munkatársakat az intézményi döntésekről és folyamatokról, valamint ápolja, fenntartsa a kapcsolatot a szervezeti egységek között ezzel is erősítve az operatív és együttműködésre épülő munkát. A belső kommunikációban szóbeli és írásbeli kommunikációt is alkalmaz a Főiskola. A szóbeli kommunikáció a tájékoztatás legszemélyesebb módja, melyre a különböző értekezleteken és üléseken van mód és lehetőség, ilyenek elsősorban a Vezetői Értekezlet, a Rektori Tanács, az Érdekegyeztető Tanács, Gazdasági Tanács, Szenátus, Összdolgozói Értekezlet és az egységvezetői értekezletek. Ezek a fórumok többnyire előre tervezett munkaterv alapján kiszámítható időközönként adnak tájékoztatást, de külső – elsősorban jogszabályi változások – esetén ad - hoc jelleggel is megszervezésre kerülhetnek. A szóbeli kommunikáció előnye a gyors információ csere, a viták, párbeszédek és a visszacsatolás lehetőségének biztosítása, valamint a személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése. Hatékonyságukat növeli az ülést megelőzően kiküldött, felkészülést lehetővé tevő írásbeli előterjesztés és az ülésről készített, írásban kiküldött emlékeztető, vagy jegyzőkönyv. Az előbb említett csoportkommunikáción kívül bizonyos esetekben az egyes területekért felelős szakemberek között folyamatos személyes és szóbeli kommunikációk keretében biztosítható az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt koherenciák megteremtése. Az írásbeli kommunikáció előnye, hogy pontos, félreérthetetlen tájékoztatást tesz lehetővé és rögzített az információ, hátránya, hogy kiküszöböli a személyes konzultációt és nehéz, bürokratikus a visszacsatolás. A belső webmail az intézményi információáramlás leggyorsabb, legrugalmasabb módja, épp ebből kifolyólag biztosítani kell annak célhoz kötöttségét és el kell kerülni a munkaviszonnyal össze nem függő használatának lehetőségeit. Mindezekre tekintettel rögzíti a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési rendje (SZMR 17.§) a belső kommunikációs csatornák legfontosabb fórumait, melyek az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célrendszernek megfelelően éves munkaterv alapján dolgoznak:  A Főiskola vezető testülete a Szenátus.  Az intézményi döntéseket véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében résztvevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv a Gazdasági Tanács, mely a Szenátus kezdeményezése alapján döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény rendelkezésére bocsátott állami vagyon elidegenítésének és megterhelésének kérdéseiben.  A rektort a napi operatív munkájában, a szenátusi döntések hatékony előkészítésében és végrehajtásában a Vezetői Értekezlet segíti. Ennek állandó tagjai a rektoron kívül, a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főtitkár. A Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel tart ülést.  A rektort döntéseiben a Rektori Tanács segíti, melynek állandó tagjai az intézményi egységvezetőkön kívül a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőr, a Közalkalmazotti Tanács, a Tudományos Tanács és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Rektori Tanács havonta ülésezik. Üléseit lehetőség szerint a Szenátus üléseit megelőző héten tartja.  A rektor szemeszterenként egy alkalommal Összdolgozói Értekezletet hív össze.  Speciális szakmai vagy egyéb kérdések döntést előkészítő véleményezésére a rektor szakértőket, az adott kérdésben leginkább illetékes és felkészült szakembereket alkalmazhat. Valamennyi testület ülése nyilvános, a dokumentumok az intézmény honlapján bárki által olvashatóak.


88

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Az írásbeli kommunikáció kiemelkedő terét jelenti a Szolnoki Főiskola weboldala, amely egyaránt szolgálja a belső és a külső kommunikációt. A www.szolf.hu internetes portál karbantartását, gondozását folyamatos frissítését, tartalom fejlesztését és feltöltését a főtitkár irányításával, önálló munkakörben dolgozó online-tartalom menedzser végzi. A honlap mellett a munkatársak számára belső levelezési rendszer (webmail.szolf.hu), és a hallgatók számára az ILIAS és a NEPTUN elektronikus rendszerek szolgálják a kommunikációs csatornák működtetését. Mindezek a rendszerek már átvezetnek a külső kommunikáció területére is. Külső kommunikáció A külső kommunikáció célja az Intézményfejlesztési Terv kapcsán végrehajtott folyamatok ismertetése és a megszületett eredmények folyamatos publikálása a térség polgárai, munkaerő-piaci résztvevői és intézményei, valamint a fenntartó számára. A főiskola és partnerei közti bizalom elmélyítése érdekében elengedhetetlen a számukra szükséges és felhasználható információk közlése. A Intézményfejlesztési Tervben megjelölt célok folyamatos kommunikálása csak ellenőrzött keretek között történhet. Egyértelműen meg kell határozni a kommunikációs hatásköröket, a nyilatkozatra jogosult személyek körét és a nyilatkozattételi jogosultságuk határát. Az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt folyamatokat alapul véve és az ott megjelölt felelős munkatársakra, valamint a hatáskörökre tekintettel ezek a személyek az intézmény magasabb vezetői. Általános, az Intézményfejlesztési Tervben megjelölt valamennyi területre kiterjedően nyilatkozattételi joga csak a rektornak van. A főiskola külső kommunikáció módszerei, eszközei:  Rendezvények, konferenciák, fórumok  Sajtótájékoztatók  Nyilatkozatok, riportok, sajtóközlemények, cikkek, publikációk  Honlap  Szórólapok, nyomtatványok, hirdetmények, közlemények III.8.4. Kommunikációs tevékenységek módja Az Intézményfejlesztési Terv kommunikációs stratégiájáért – mind külső, mind a belső kommunikációt illetően és az intézményi SZMR - ben megjelölt hatáskörében - a főtitkár felelős. A főtitkár felel a kommunikációs tevékenység összehangolásáért, előkészítéséért, lebonyolításáért. A főtitkár folyamatos kapcsolatot tart fenn a testületek tagjaival és a média szereplőivel. Szervezi a sajtóeseményeket, előkészíti a sajtóközleményeket, megírja, vagy megíratja az illetékes szakemberrel a cikkeket, gondoskodik az interjúk megszervezéséről, valamint figyelemmel kíséri az eredmények folyamatos disszeminálását. A főtitkár mellett kommunikációs és rendezvény menedzser működik, mely a külső kommunikációs csatornák szereplőivel való és a sajtóesemények megszervezésében vesz részt közvetlenül, a honlap aktualizálását – szintén a főtitkár koordinációjában - az online tartalom menedzser végzi. A Könyvtár és Távoktatási Központ feladata az írott sajtóban a megjelenések folyamatos gyűjtése, mely nyomon követhető a honlapon az alábbi linken: http://konyvtar.szolfportal.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=77&Itemid=330 A kommunikáció kiemelt eszköze a már említett honlap, amely naprakész információkat közöl, a hallgatóknak, a munkatársaknak, a külső partnereknek és szerveknek. Az események folyamatos fotódokumentálása szintén a honlap galériájában valósul meg. A belső kommunikációban fontos szerepet kap a POSZEIDON iktatási rendszer – használata minden munkatárs számára kötelező, ez biztosítja a dokumentumok közzétételét, az azokhoz történő állandó hozzáférés lehetőségét -, valamint a hallgatók folyamatos tájékoztatatását szolgáló NEPTUN egységes felsőoktatási tanulmányi rendszer – mely használata minden hallgató számára kötelező - és ILIAS távoktatási keretrendszer – melyet a távoktatásos hallgatók használnak-.


89

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV III.8.5.Kommunikációs stratégia kontrolling folyamata Az Intézményfejlesztési Terv rendszeres felülvizsgálatával párhuzamosan meg kell történnie a kommunikációs stratégia és az ahhoz kapcsolódó akciók ellenőrzésének is, melynek során a kommunikációs rendszer teljes működését át kell tekinteni, felmérve az eredményeket és a hiányosságokat. Ez utóbbiakra rövid időn belül teljesíthető megoldási javaslatot kell készíteni. Az éves beszámolót a főtitkár terjeszti elő, a Vezetői Értekezlet véleményezi, és a Szenátus hagyja jóvá. Az Intézményfejlesztési Terv felülvizsgálatára – így ezzel párhuzamosan annak a kommunikációs stratégiai kontrolljára - minden év júniusában kerül sor.

III. 9. KIVÁLÓ MINŐSÍTÉS

A Szolnoki Főiskola, mint önálló felsőoktatási intézmény, jelen helyzetben nem kíván javaslatot tenni kiválósági minősítésre. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy az intézmény 2012. május 23-án integrációs szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Gazdasági Főiskolával, annak minősítésre irányuló szándékát nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az integráció megvalósulásával, melynek prognosztizált időpontja 2013. január 1-je, a főiskola önálló karként olvad be és működik tovább. A Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa 2012-2016 évi Intézményfejlesztési Tervében az „Alkalmazott Kutatások Főiskolája” kiválósági minősítés elnyerését tűzte ki célul. A cím elnyeréséhez - melynek alapja a kiemelkedő intézményi kutatási eredmények és vállalati kapcsolatok rendszerének bemutatása – a Szolnoki Főiskola jelentős mértékben hozzájárulhat. A kiválósági minősítéshez szükséges mutatók és azokhoz meghatározott tényértékeket és tervezett célértékeket az Intézményfejlesztési Terv 15. sz. melléklet tartalmazza.


90


MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

91


1. számú melléklet 1. tábla - Gazdasági teljesítmény az érintett régiókban Régió részesedése az előállított bruttó hazai termékből (GDP) (millió FT) Terület

2007. év

2008. év

2009. év

Egy főre jutó GDP (1000 Ft)

2007. év

2008. év

2009. év

Közép-Magyarország

11842384

12678026

12608660

4105

4355

4291

Észak-Magyarország

1974776

2031367

1900127

1587

1652

1562

Észak-Alföld

2374906

2510421

2484200

1563

1664

1659

Dél-Alföld

2198793

2370736

2237175

1643

1782

1692

2. tábla Nemzetgazdasági ágazatok teljesítménye az érintett régiókban Bruttó hozzáadott érték (millió FT) Közép-Magyarország Nemzetgazdaság i ágak, ágcsoportok nemzeti számlák Mindösszesen Nemzetgazdaság i ágak, ágcsoportok A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás , halászat C Feldolgozóipar B+C+D+E Ipar összesen F Építőipar G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M+N Üzleti szolgáltatások O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás


Észak-Alföld

Dél-Alföld

2007. év

2008. év

2009. év

2007. év

2008. év

2009. év

2007. év

2008. év

2009. év

2007. év

2008. év

2009. év

1013719 5

1081563 3

1065723 8

169042 8

173296 1

160604 8

203294 2

214164 1

209972 4

188218 8

202247 7

189093 1

75589

86182

59968

75549

84335

66210

179371

189639

158495

220686

212886

173521

1541175

1630256

1507832

491264

455014

358051

446318

465043

465462

379607

407526

380981

1918099

1979610

1911454

606018

579635

500941

508419

532880

541807

445324

484806

458196

439636

465099

433007

92636

103905

97954

120329

126235

118045

100275

110577

105778

2164422

2310710

2010097

251718

261391

260227

364030

378505

363496

337432

360441

337505

830783

897552

1063167

38159

37897

24488

48262

51350

36993

47783

50930

33040

669311

661750

769061

40686

40644

40112

49867

50190

50643

54727

55042

53411

893238

991244

1047415

121913

125246

123779

161744

171259

178257

138149

162570

165142

1056126

1162432

1175176

76054

88551

84254

105397

121129

125623

101060

119983

114277

1764979

1909509

1863429

341283

365584

361986

433883

459199

467581

379897

404502

394645

325012

351545

324464

46412

45773

46097

61640

61255

58784

56855

60740

55416

MELLÉKLETEK

92

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2. számú melléklet 3. tábla Vállalati szektor jellemzői az érintett régiókban TEÁOR08 Mindösszesen TEÁOR08 A= MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT B= BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS C= FELDOLGOZÓIPAR



2008. év

2009. év

2008. év

2009. év

2008. év

Észak-Alföld 2009. év

2008. év

Dél-Alföld 2009. év

277669

274673

61090

59461

81169

79446

80782

78660

2822

2618

2523

2507

4150

4258

4579

4565

113

117

65

58

45

42

46

50

20260

18884

4951

4740

6139

5810

6863

6414

D= VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS

215

223

34

42

48

45

52

54

E= VÍZELLÁTÁS

616

630

202

197

260

253

251

249

23557

22432

6522

6157

8371

7970

8146

7848

52717

51554

13550

12892

19185

18413

18787

18077

12495

11912

2738

2644

3956

3805

3644

3456

9085

9267

3634

3616

4260

4203

4118

4052

20838

20984

1796

1782

2140

2091

2379

2396

9326

8743

2955

2729

3499

3268

3625

3235

17020

17717

1378

1498

2090

2164

1992

2129

52993

54430

7176

7229

9132

9449

9753

10156

18281

16740

3489

2897

5012

4220

4354

3462

12

39

4

1

5

P= OKTATÁS

8614

9290

2809

3105

3686

4112

2874

3149

Q= HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

8644

9048

2842

2979

3462

3626

3325

3413

R= MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABAD IDŐ

7627

7703

1129

1217

1415

1499

1481

1519

12434

12342

3297

3168

4318

4213

4513

4435

F= ÉPÍTŐIPAR G= KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS H= SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS I= SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS J= INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ K= PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG L= INGATLANÜGYLETEK M= SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG N= ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG O= KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM

S= EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

1

T= HÁZTARTÁS MUNKAADÓI TEVÉKENYSÉGE U= TERÜLETEN KÍVÜLI SZERVEZET

MELLÉKLETEK

93


3. számú melléklet

4. tábla Kutatás-fejlesztés jellemzői az érintett régiókban K+F tevékenység területe (megye)

Kutatófejlesztő helyek száma

Kutatófejlesztő helyek ráfordítása

Innovatív vállalkozások aránya

Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző kutatók, fejlesztők tényleges létszáma (fő)

Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző segédszemélyzet tényleges létszáma (fő)

Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző egyéb fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak tényleges létszáma (fő)


1471

202588,6

21464

5117

4710

Budapest

1275

188813,1

20016

4546

4280

Pest

196

13775,5

1448

571

430


191

11354,3

1892

438

434

Borsod-Abaúj-Zemplén

109

7147,7

1158

194

226

Heves

71

3399,3

665

148

191

Nógrád

11

5807,3

69

96

17

Észak-Alföld

307

27320,5

3073

1039

956

Hajdú-Bihar

217

21828,6

2242

864

721

Jász-Nagykun-Szolnok

30

3273,2

541

111

121

Szabolcs-Szatmár-Bereg

60

2218,7

290

64

114

352

23616,5

3461

1225

1087

Bács-Kiskun

76

5962,6

645

199

243

Békés

30

1561,5

178

73

78

246

16092,4

2638

953

766

Dél-Alföld

Csongrád

MELLÉKLETEK

94


4. számú melléklet

5. tábla Demográfiai trendek és a felsőoktatásban érintett korcsoportok jellemzői az érintett régiókban Népesség száma (fő) Terület

2008. év

2009. év

Lakónépesség száma korévenként 2010

2010. év

0 - 14 éves

15 - 39 éves

40 - 59 éves

60 - X éves


2897317

2925500

2951436

424672

1089131

764229

673404

Budapest

1702297

1712210

1721556

218563

638738

435177

429078

Pest megye

1195020

1213290

1229880

206109

450393

329052

244326


1236690

1223238

1209142

189175

409820

334014

276133

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

709634

701160

692771

113544

237378

190278

151571

Heves megye

316874

314441

311454

45544

105836

85141

74933

Nógrád megye

210182

207637

204917

30087

66606

58595

49629

1514020

1502409

1492502

244327

533110

407450

307615

Hajdú-Bihar megye

543802

542192

541298

86324

198678

146045

110251

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

571018

565326

560429

98810

201744

153828

106047

Jász-Nagykun-Szolnok megye

399200

394891

390775

59193

132688

107577

91317

Észak-Alföld

Dél-Alföld

1334506

1325527

1318214

187003

456159

362824

312228

Bács-Kiskun megye

533710

530379

528418

77516

182542

146175

122185

Békés megye

376657

371322

366556

50641

120904

103248

91763

Csongrád megye

424139

423826

423240

58846

152713

113401

98280

MELLÉKLETEK

95


5. számú melléklet 6. tábla Foglalkoztatottság, munkanélküliség, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása az érintett régiókban Foglalkoztatási arány

Munkanélküliségi ráta

nyilvántartott álláskeresők száma (átlag)

Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Területi egység

2009

2010

2011

2009

2010

2011

2009

2010

2008. év

2009. év

2010. év

2008. év

2009. év

2010. év

Budapest

56,0

54,7

54,9

6,2

9,1

9,6

38 057

46 923

2181

3510

3765

1439

2277

2698

Pest

53,2

52,5

52,7

7,2

8,7

7,5

35 829

41 197

1030

1680

1885

446

753

869


54,8

53,8

54,0

6,6

8,9

8,8

73 885

88 120

3211

5190

5650

1885

3030

3567

Fejér

50,8

50,1

52,4

9,4

9,5

9,6

22 402

23 951

532

792

805

160

268

337

Komárom-Esztergom

52,7

53,5

55,2

8,5

8,8

7,8

15 355

15 112

324

483

514

109

170

216

Veszprém

50,2

49,6

52,2

9,8

12,5

10,4

21 389

19 697

525

696

655

214

277

278


43,0

42,9

42,9

15,2

16,0

16,7

109 497

108 330

2090

2693

2671

640

991

1070

Hajdú-Bihar

43,2

44,6

46,1

11,3

13,2

13,2

44 373

45 079

934

1278

1356

403

556

672

Jász-Nagykun-Szolnok

46,4

46,5

47,5

11,4

10,9

11,1

26 842

28 351

597

804

833

122

219

236

Szabolcs-Szatmár-Bereg

40,6

41,9

42,5

19,1

18,4

18,4

57 794

57 008

974

1360

1513

260

341

441

Észak-Alföld

43,1

44,1

45,1

14,2

14,5

14,5

129 009

130 437

2505

3442

3702

785

1116

1349

Bács-Kiskun

46,9

47,7

48,2

10,9

10,8

10,6

34 256

34 924

2315

3040

3039

652

993

1104

Békés

44,1

46,0

46,2

13,4

12,5

11,9

27 560

27 493

814

1115

1127

205

327

365

Csongrád

49,3

50,0

49,1

7,8

8,9

9,6

21 616

22 195

690

815

894

138

220

262

Dél-Alföld

46,9

48,0

47,9

10,6

10,6

10,6

83 431

84 612

811

1110

1018

309

446

477

MELLÉKLETEK

96


6. számú melléklet 7. tábla Középfokú oktatás intézményrendszere és kibocsátása az érintett régiókban 8. évfolyamot végzett tanulók száma (fő)

Terület

Érettségizett tanulók száma (fő)

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db)

Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db)

2008. év

2009. év

2010. év

2008. év

2009. év

2010. év

2008. év

2009. év

2010. év

2008. év

2009. év

2010. év

KözépMagyarország

28540

27422

27643

22025

24742

24112

249

249

253

239

243

248

Budapest

16097

15333

15128

17040

18708

18483

186

186

183

182

182

188

Pest megye

12443

12089

12515

4985

6034

5629

63

63

70

57

61

60

ÉszakMagyarország

14062

13924

14083

9733

11131

10762

90

91

97

105

101

109

Borsod-AbaújZemplén megye

8281

8354

8425

5614

6728

6483

55

57

61

62

60

68

Heves megye

3525

3323

3357

2750

3006

2838

20

18

19

26

26

26

Nógrád megye

2256

2247

2301

1369

1397

1441

15

16

17

17

15

15

Észak-Alföld

18761

18304

18562

13900

15290

14424

157

162

171

151

158

157

Hajdú-Bihar megye

6753

6596

6571

5338

5954

5484

50

50

52

59

59

57

SzabolcsSzatmár-Bereg megye

7182

7256

7495

5187

5912

5298

70

76

83

55

61

61

Jász-NagykunSzolnok megye

4826

4452

4496

3375

3424

3642

37

36

36

37

38

39

15231

14444

14247

11896

13085

12259

125

117

119

146

142

138

Bács-Kiskun megye

6188

6002

5928

4697

4882

4750

46

43

43

47

46

43

Békés megye

4343

3993

4000

2963

3666

3397

40

39

40

45

42

41

Csongrád megye

4700

4449

4319

4236

4537

4112

39

35

36

54

54

54

Dél-Alföld

MELLÉKLETEK

97

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 6. számú melléklet 8. 1. tábla Az intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése

F

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás

agrár képzési terület

A

SzF



A

SzF



A

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és

agrár képzési

A

Szolnok

L

A

Szolnok

N

A

Szolnok

L

K

Szolnok

N

K

Mezőtúr

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

9

1

Mezőtúr

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

5

0

0

1

0

0

9

2 4

7

Szolnok

N

K

Szolnok

L

A

Szolnok

L

K

Szolnok

N

A

Mezőtúr

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

5

0

0

0

0

0

7

1

4

Mezőtúr

N

A

0

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

2 5

1

1

3

0

0

3 6

2

5

Mezőtúr

L

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1 6

0

0

3

0

0

2 1

8

1 0

Mezőtúr

L

A

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

1

0

1

2

1

0

3

1

0

Telephely

CSM

mezőgazdaság

SzF

BM

F

BKM

mezőgazdaság

SzF

SZSZBM

F

JNSZM

mezőgazdaság

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola

HBM

SzF

BAZM

F

HM

közgazdaság

NM

Szolnoki Főiskola

TM

SzF

SM

F

BM

közgazdaság

ZM

Szolnoki Főiskola

VM

SzF

GYMSM

F

VM

közgazdaság

KEM

Szolnoki Főiskola

DA

FM

SzF

adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és

ÉA

PM

F

ÉM

DD

BP

közgazdaság

NYD

Finanszírozási forma

Szolnoki Főiskola

KD

Munkarend

SzF

Szak

Képzési szint

Képzési terület

Kar

Intézmény

KM

Külföldi

Jelentkezők száma

Jelentkezők száma összesen Jelentkezők aránya az adott szak összes jelentkezőjének (országos adat) arányában Felvettek száma összesen

2009

MELLÉKLETEK

98

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Mezőgazdasági Fakultás

terület

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola

gépészet

F

SzF

mezőgazdaság

F

mezőgazdaság

F

SzF


mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

F

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

vendéglátásidegenforgalo m vendéglátásidegenforgalo m vendéglátásidegenforgalo m vendéglátásidegenforgalo m informatika

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok

SzF

vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gépipari mérnökasszisztens hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus idegenforgalmi szakmenedzser

7 Szolnok

N

K

Szolnok

N

A

Szolnok

L

K

Szolnok

L

A

Szolnok

N

A

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

A

0

4

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolnok

N

A

0

4

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolnok

L

K

Szolnok

L

A

Szolnok

N

K

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

2

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1 3 1

3

8

1

1

2 1 3

3

1 6 3

0

0

1

0

0

0

1 0 1

0

0

0

0

0

2

8

1

4

1

0

0

0

1

2

0

0

0

0

0

0

0

1

1 6

0

2

2

1

0

2 7

5

1 0

0

0

0

1

3

0

2

0

1

0

9

2

3

0

3

4

2

1 5

6 3

1

1 3

9

8

0

1 3 9

4

4 9

3

F

idegenforgalmi szakmenedzser

Szolnok

N

A

F


Szolnok

L

K

F


Szolnok

L

A

F

informatikai statisztikus és gazdasági tervező informatikai statisztikus és gazdasági tervező kereskedelem és marketing

Szolnok

N

A

0

3

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 9

1

2

1

0

0

2 7

8

1 5

Szolnok

N

K

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

3

1 2

0

Szolnok

L

K

5

5

1

0

0

0

0

0

2

0

0

0

1

1

0

6

0

2

0

2

0

2 5

1

0

A

kereskedelem és marketing

Szolnok

T

K

A

kereskedelem és marketing (Budapest)

Budapest

T

K

29

18

1

0

0

1

0

1

1

0

3

0

0

2

2

4

3

5

3

7

2

8 2

2 4

4 0

A


Budapest

N

K

MELLÉKLETEK

99

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV képzési terület SzF

Szolnoki Főiskola

A


Budapest

N

A

A

kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Kiskunfélegyhá za

N

K

Kiskunfélegyhá za

N

A

Kiskunfélegyhá za

L

K

Kiskunfélegyhá za

L

A

Szolnok

N

K

2

17

1

1

0

0

0

2

0

0

1

1

2

5

8

4 4

3

1 2

7

3

0

A

kereskedelem és marketing (Szolnok)

Szolnok

N

A

3

57

1

1

0

1

0

1

0

0

1

0

2

9

2 5

1 1

3 9

2 2

1 6

1

A


Szolnok

L

K

21

35

1

1

2

0

0

1

1

0

1

0

2

3

2 0

1 2 6 5 2

3

2 4

1 1

2 9

0

A


Szolnok

L

A

24

34

3

1

1

0

0

0

1

0

1

3

3

6

3 0

5 7

1 0

2 9

1 0

2 5

0

F

kereskedelmi szakmenedzser

Szolnok

N

A

0

20

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

5 8

1

2

8

2

0

F


Szolnok

N

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

0

1

1

0

F


Szolnok

L

K

F


Szolnok

L

A

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

F

Szolnok

L

A

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

N

A

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

L

K

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és

kereskedelem-

F

költségvetésgazdálkodási szakügyintéző költségvetésgazdálkodási szakügyintéző költségvetésgazdálkodási szakügyintéző költségvetésgazdálkodási szakügyintéző logisztikai műszaki

Mezőtúr

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

9

1

1

1

0

A

A

A

A

MELLÉKLETEK

1 0 9 3 1 6 2 0 7 2 3 8 9 3

4

5 3

5

6

1 2 3 8

1 0 5 2 0

1 1

2 8

0

1 4

1 9

4

0

1

2

5

100

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Mezőgazdasági Fakultás

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF


marketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció agrár képzési terület

SzF



A

SzF



A

SzF



A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület

A

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola

SzF SzF SzF

menedzserasszisztens

4

F

logisztikai műszaki menedzserasszisztens

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

2

1

F


Szolnok

N

A

0

3

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

1

1 7

0

2

1

0

0

2 6

4

1 1

F


Szolnok

L

K

F


Szolnok

L

A

A

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki

Mezőtúr

N

K

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

4

0

0

2

3

0

1 3

1 7

6

Mezőtúr

N

A

1

1

1

0

0

0

0

0

1

0

2

0

0

1

5

2 0

1

3

1 1

8

0

5 5

1 8

7

Mezőtúr

L

K

2

0

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

1

4

9

0

2

7

0

0

2 8

3 0

1 9

Mezőtúr

L

A

2

3

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

6

1 6

0

2

8

2

0

4 1

3 6

3

Szolnok

N

K

Szolnok

N

A

Szolnok

L

A

Szolnok

L

K

Mezőtúr

N

A

1

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

3

3

3

1

2

L

K

1

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

3

0

0

5

7

Mezőtúr

N

K

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

6

1

1

0

1

0

6

3

Mezőtúr

L

A

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1 5

1

1

3

0

1

4 3 1 7 1 2 2 7

5

Mezőtúr

2 3 8

9

0

Szolnok

N

K

Szolnok

N

A

Szolnok

L

A

A A A A A A

MELLÉKLETEK

101

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV SzF

Szolnoki Főiskola

A

Szolnoki Főiskola

agrár képzési terület informatika

SzF SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

SzF

SzF


SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület

SzF SzF SzF

Szolnok

L

K

Szolnok

N

A

Szolnok

N

K

Szolnok

L

A

Szolnok

L

K

A

mezőgazdasági mérnöki műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki menedzser

Mezőtúr

N

A

műszaki menedzser

Mezőtúr

A

műszaki menedzser

A

F

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

4

0

0

1

0

0

8

2

4

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

3

0

1

N

A

0

4

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

1

4

1

3

4

3

0

L

K

0

8

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

1

1

2

5

1

0

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

A

2

10

1

0

0

0

0

1

1

1

0

2

1

2

4

0

3

7

4

0

4 6 3 0 6 4

1

Mezőtúr

2 3 1 0 2 5

1 0 1 1 2 2

A

műszaki menedzser

Szolnok

N

K

A

műszaki menedzser

Szolnok

N

A

A

műszaki menedzser

Szolnok

L

K

A

műszaki menedzser

Szolnok

L

A

A

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

5

0

0

1

0

0

7

0

3

Szolnok

N

A

Budapest

T

K

7

7

1

2

0

0

0

1

0

0

1

2

1

0

1

1

0

0

1

3

1

2 9

1 0 0

1 2

Budapest

N

K

Budapest

N

A

Kiskunfélegyhá za

N

K

Kiskunfélegyhá za

N

A

Kiskunfélegyhá za

L

K

Kiskunfélegyhá za

L

A

Szolnok

N

K

0

3

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

3

1 7

0

3

1

2

0

3 3

3

1 3

A

A

A

A

A

A

A

A

A

MELLÉKLETEK

5 9

102


Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

A

nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok)

Szolnok

N

A

4

13

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

1 6

6 4

6

2 2

6

7

1

Szolnok

L

K

5

14

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

2

6

1 3

4

1 2

3

6

2

A

nemzetközi gazdálkodás (Szolnok)

Szolnok

L

A

11

27

1

1

0

0

0

0

0

1

0

1

2

4

9

2 1

4

1 5

5

8

0

F

nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző pénzügy és számvitel (Budapest)

Szolnok

N

A

0

17

1

0

0

0

0

0

0

1

1

2

1

0

6

5 8

1

8

9

4

0

Szolnok

N

K

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

3

7

0

2

1

2

Szolnok

L

A

Szolnok

L

K

Budapest

T

K

31

12

3

1

1

0

0

1

0

1

2

0

0

1

0

6

0

2

0

A

pénzügy és számvitel (Szolnok)

Szolnok

N

K

5

16

2

1

0

0

0

0

0

1

0

1

2

0

7

3 6

3

7

A


Szolnok

N

A

10

10 1

2

2

0

0

0

1

2

0

0

5

1 3

4

3 0

2 2

A


Szolnok

L

K

6

16

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

4

6

1 9 5 4 6

A


Szolnok

L

A

7

30

0

1

1

0

0

0

0

0

0

1

1

4

1 8

F

reklámszervező szakmenedzser

Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

F


Szolnok

N

A

2

9

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

2

F


Szolnok

L

K

F


Szolnok

L

A

F

számviteli szakügyintéző

Szolnok

N

A

A

F

F

F

A

MELLÉKLETEK

1 4 5 7 1

4

7 7

1 4

2 5

1 1 0 1 0 9

4 2

7

1 5

2 9

0

1 8

1 7

5

3

1

6 5

1 0

2 5

8

2

0

9 1

5

4 4

6 6

4 5

2 4

1

7

2 1

3

2 2

4

2 4

0

1 0

6 8

4 9

5

2 1

1 1

1 4

1

2 0

2 0

1

4

0

1

1

0

0

5 2 3 1 3 3 1 6 4 9

6

3

3

6 0

0

6

4

5

0

9 4

9

1 9

103


Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

számviteli szakügyintéző számviteli szakügyintéző számviteli szakügyintéző turizmus-vendéglátás

Szolnok

L

A

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület gazdaságtudo mányok képzési terület vendéglátásidegenforgalo m vendéglátásidegenforgalo m informatika

Szolnok

L

K

Szolnok

T

K

turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Budapest)

Szolnok

N

K

Szolnok

N

A

Budapest

T

K

A

turizmus-vendéglátás (Budapest)

Budapest

N

K

A


Budapest

N

A

A

turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza)

Kiskunfélegyhá za

N

K

A


Kiskunfélegyhá za

N

A

A


Kiskunfélegyhá za

L

K

A


Kiskunfélegyhá za

L

A

A

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Szolnok)

Szolnok

N

Szolnok

A

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

A

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

4

0

1

0

1

1

1 1

0

3

20

8

0

2

1

1

0

0

1

1

1

0

2

2

3

4

3

5

2

5

2

6 3

1 0

2 5

K

8

18

3

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

1 1

1 3

4 2

5

1 8

9

6

2

4

6 1

N

A

14

88

5

1

0

3

0

0

1

2

1

1 4

8

4 1

8 4

2 8

7 9

5 7

4 9

4

7

5 8

Szolnok

L

K

12

21

2

1

0

0

0

0

1

0

0

1

1

3

2 8

1 6 5 2 5

1 0

2 1

6

2 1

0

1 4 2 6 4 4 1 5 3

1 1

6 7

turizmus-vendéglátás (Szolnok)

Szolnok

L

A

F

vendéglátó szakmenedzser

Szolnok

N

K

1

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

6

0

0

0

0

0

1 1

7

2

F


Szolnok

N

A

4

21

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

2

1 5

5 5

1

7

7

4

0

1 1 9

9

3 0

F

web-programozó

Szolnok

N

K

F

web-programozó

Szolnok

N

A

A

A

A

A

MELLÉKLETEK

104

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 7. számú melléklet 8. 2. tábla Az intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése

A

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szoln ok

L

K

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szoln ok

N

A

SzF



A

Mező túr

N

K

Külföldi

L

CSM

Szoln ok

BM

F

BKM

mezőgazdaság

SzF

SZSZBM

K

JNSZM

N

HBM

Szoln ok

Szolnoki Főiskola

agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

BAZM

F

HM

mezőgazdaság

SzF

NM

A

TM

N

mezőgazdaság

SzF

SM

Mező túr

F

BM

agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns

mezőgazdaság

SzF

ZM

F

F

VM

K

közgazdaság

SzF

DA

GYMSM

N

F

ÉA

VM

K

közgazdaság

SzF

ÉM

DD

KEM

N

F

NYD

FM

K

közgazdaság

SzF

KD

PM

L

F

KM

BP

Finanszírozási forma A

közgazdaság

Telephely

N

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola

Szak

A

Képzési szint

L

Képzési terület

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Mező túr

SzF

Kar

adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző adóigazgatási szakügyintéző agrárkereskedelmi menedzserassziszte ns

Intézmény

Munkarend

Jelentkezők száma


2010

0

10

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

1

0

0

62

1

3

7

2

0

89

19

30

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

6

0

0

0

0

0

7

16

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

0

1

3

0

0

14

15

10

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

5

0

0

2

0

0

11

2

0

MELLÉKLETEK

105


Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola


A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

Mező túr

N

A

2

9

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

2

2

5

30

2

7

6

1

0

68

4

0


A


Mező túr

L

K

0

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

11

0

2

3

0

0

23

8

13


A


Mező túr

L

A

1

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

15

0

2

4

1

0

29

11

1


A

Szoln ok

N

K

SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szoln ok

N

A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szoln ok

L

K

SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szoln ok

L

A

SzF

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

gépészet

F

A

F

Szoln ok Mező túr

N

mezőgazdaság

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gépipari mérnökasszisztens hulladékgazdálkodás i technológus

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

2

2

2

mezőgazdaság

F

hulladékgazdálkodás i technológus

Mező túr

N

A

0

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

15

0

3

6

3

0

34

4

14

mezőgazdaság

F

K

F

N

A

mezőgazdaság

F

L

K

mezőgazdaság

F

L

A

vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom informatika

F

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok

N

mezőgazdaság

hulladékgazdálkodás i technológus hulladékgazdálkodás i technológus hulladékgazdálkodás i technológus hulladékgazdálkodás i technológus idegenforgalmi szakmenedzser idegenforgalmi szakmenedzser idegenforgalmi szakmenedzser idegenforgalmi szakmenedzser informatikai statisztikus és gazdasági tervező

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

7

0

1

0

0

0

12

2

0

N

A

0

17

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

8

2

64

4

14

5

8

0

12 6

4

30

L

K

L

A

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

15

3

0

1

0

0

20

6

0

SzF

SzF

SzF

SzF

SzF

SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF

F F F F

MELLÉKLETEK

106


Szolnoki Főiskola

informatika

F

informatikai statisztikus és gazdasági tervező kereskedelem és marketing

Szoln ok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

4

0

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

Szoln ok

L

K

A


Szoln ok

T

K

A

kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Budap est

T

K

35

24

1

0

0

0

0

0

0

3

1

0

3

1

3

3

1

9

0

2

0

86

26

38

Budap est

N

K

Budap est

N

A

Kisku nféleg yháza Kisku nféleg yháza Kisku nféleg yháza Kisku nféleg yháza Szoln ok

N

K

N

A

L

K

L

A

N

K

1

12

0

1

0

0

0

0

0

0

0

2

1

2

2

50

0

8

6

4

1

90

4

43

A


Szoln ok

N

A

3

31

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

2

1

10

13 9

3

23

24

18

3

26 0

4

5

A


Szoln ok

L

K

14

27

1

0

1

0

0

0

1

1

0

1

0

2

9

43

3

19

10

11

0

14 3

9

64

A


Szoln ok

L

A

15

28

2

2

1

0

0

0

1

0

0

1

3

5

17

58

4

18

10

11

0

17 6

30

11

F


Szoln ok

N

A

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

3

52

3

7

9

0

0

94

11

34

F


Szoln ok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

0

0

1

0

0

9

10

0

F


Szoln ok

L

K

F


Szoln ok

L

A

F

költségvetésgazdálkodási szakügyintéző

Szoln ok

L

A

A

A

A

A

A

A

A

MELLÉKLETEK

107


Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola

kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

F

kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció agrár képzési terület

F


SzF

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF


SzF

SzF

SzF

SzF

költségvetésgazdálkodási szakügyintéző költségvetésgazdálkodási szakügyintéző költségvetésgazdálkodási szakügyintéző logisztikai műszaki menedzserassziszte ns

Szoln ok

N

A

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

23

1

0

3

0

0

30

33

14

Szoln ok

L

K

Szoln ok

N

K

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

0

0

0

0

0

6

60

3

Mező túr

N

A

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

1

2

0

1

18

0

0

3

0

0

27

4

10

logisztikai műszaki menedzserassziszte ns logisztikai műszaki menedzserassziszte ns logisztikai műszaki menedzserassziszte ns logisztikai műszaki menedzserassziszte ns mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Szoln ok

N

K

Szoln ok

N

A

Szoln ok

L

K

Szoln ok

L

A

Mező túr

N

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

2

0

0

7

8

3

A

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Mező túr

N

A

1

4

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

3

2

1

19

0

6

3

4

0

45

11

7


A


Mező túr

L

K

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

2

0

0

4

0

0

4

0

0

14

17

11


A


Mező túr

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

2

0

0

9

0

1

5

0

0

18

18

0


A

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Szoln ok

N

K

Szoln ok

N

A

Szoln ok

L

A

Szoln ok

L

K

F

F

F

A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

MELLÉKLETEK

108


SzF

SzF

SzF

SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF SzF

SzF

SzF

SzF

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola


A

mezőgazdasági mérnöki

Mező túr

N

A

1

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

14

0

4

7

3

0

33

3

0


A


Mező túr

L

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

12

0

0

2

1

0

18

5

5


A


Mező túr

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

1

0

0

4

1

0


A


Mező túr

L

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

1

0

5

1

0

23

7

3

agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület agrár képzési terület informatika

A

K

N

A

L

A

L

K

N

A

F

N

K

informatika

F

L

A

informatika

F

L

K

műszaki képzési terület

A

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Mező túr

N

informatika

mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági mérnöki műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki menedzser

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

5

0

4


A

műszaki menedzser

Mező túr

N

A

0

7

0

1

0

0

0

0

0

0

1

2

1

2

1

37

2

6

5

1

0

66

1

5


A

műszaki menedzser

Mező túr

L

K

1

3

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

2

0

1

17

0

2

4

1

0

32

5

12


A

műszaki menedzser

Mező túr

L

A

1

5

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

7

0

3

19

0

1

5

3

0

46

5

15


A

műszaki menedzser

Szoln ok

N

K

A A A F

MELLÉKLETEK

109

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV SzF SzF SzF SzF

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

műszaki képzési terület műszaki képzési terület műszaki képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület

A

műszaki menedzser

A

műszaki menedzser

A

műszaki menedzser

A

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok) nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudomá nyok képzési terület

A

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

SzF

Szolnoki Főiskola


F

A

A

A

A

A

A

A

A

A

F

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok

N

A

L

K

L

A

N

K

Szoln ok

N

A

Budap est

T

K

Budap est

N

K

Budap est

N

A


N

K

N

A

L

K

L

A

N

Szoln ok

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

1

0

0

4

0

1

14

6

1

0

1

1

0

0

0

1

0

0

1

0

1

1

0

1

0

0

0

28

10 0

11

K

1

8

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

31

0

5

3

4

0

55

3

26

N

A

1

65

1

3

0

1

1

0

2

1

0

6

15

16

24

21 5

17

49

38

26

0

48 1

7

25

Szoln ok

L

K

3

11

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

1

2

19

1

6

4

1

0

50

10

25

Szoln ok

L

A

8

19

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

4

35

3

15

7

5

0

99

33

9

Szoln ok

N

A

1

19

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

4

63

1

8

4

2

0

10 6

10

37

Szoln ok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

11

0

1

1

0

0

15

12

1

MELLÉKLETEK

110


Szolnoki Főiskola


F

SzF

Szolnoki Főiskola


F

SzF

Szolnoki Főiskola

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció közgazdaság közgazdaság

F

közgazdaság

F

közgazdaság

F

gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési

A

SzF SzF SzF SzF

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző pénzügy és számvitel (Budapest) pénzügy és számvitel (Szolnok)

Szoln ok

L

A

Szoln ok

L

K

Budap est

T

K

40

21

3

0

1

0

0

0

1

3

0

0

0

1

2

5

3

6

1

4

1

92

16

39

Szoln ok

N

K

2

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

46

0

4

3

5

0

69

4

33

A


Szoln ok

N

A

1

33

2

1

0

0

0

0

0

0

0

1

4

0

15

15 6

8

33

14

9

0

27 7

4

11

A


Szoln ok

L

K

5

26

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

9

56

3

30

5

9

1

14 9

11

73

A


Szoln ok

L

A

7

28

2

1

0

0

0

0

0

0

0

2

1

4

7

60

7

30

11

10

1

17 1

19

7

F


Szoln ok

N

K

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

0

1

0

0

0

10

7

0

F


Szoln ok

N

A

1

10

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

39

3

3

8

1

0

69

5

20

F


Szoln ok

L

K

F


Szoln ok

L

A

F

számviteli szakügyintéző számviteli szakügyintéző számviteli szakügyintéző számviteli szakügyintéző turizmusvendéglátás

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok

N

A

L

A

N

K

L

K

T

K

turizmusvendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmusvendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmusvendéglátás (Budapest) turizmusvendéglátás

Szoln ok

N

K

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

5

0

0

Szoln ok

N

A

Budap est

T

K

11

13

2

0

1

2

0

0

2

0

1

0

2

3

2

3

2

2

4

1

4

55

11

19

Budap est

N

K

A

A

A

A

A

MELLÉKLETEK

111

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV terület SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

SzF SzF SzF

(Budapest)

gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület gazdaságtudomá nyok képzési terület vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom informatika

A

F

turizmusvendéglátás (Budapest) turizmusvendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmusvendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmusvendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmusvendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmusvendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmusvendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmusvendéglátás (Szolnok) turizmusvendéglátás (Szolnok) vendéglátó szakmenedzser vendéglátó szakmenedzser web-programozó

informatika

F

web-programozó

A

A

A

A

A

A

A

A

F F

Budap est

N

A


N

K

N

A

L

K

L

A

N

K

6

24

0

2

0

0

0

1

0

0

0

2

1

6

11

47

5

4

15

9

2

13 5

4

60

Szoln ok

N

A

16

65

3

2

1

0

0

0

1

1

0

4

18

19

39

18 5

22

33

51

43

2

50 5

6

24

Szoln ok

L

K

8

14

2

0

0

0

0

0

1

0

0

1

2

3

12

27

7

15

5

16

0

11 3

9

60

Szoln ok

L

A

Szoln ok Szoln ok Szoln ok Szoln ok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

2

0

1

3

0

0

7

4

0

N

A

2

18

0

0

0

0

1

0

0

0

0

2

4

5

8

72

3

8

9

6

0

9

30

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

0

0

1

0

0

13 8 7

3

7

N

A

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

2

12

0

0

0

0

0

19

2

12

MELLÉKLETEK

112

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 8. számú melléklet 8. 3. tábla Az intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedése 2011

VM

ZM

BM

SM

TM

NM

HM

BAZM

HBM

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

adóigazgatási szakügyintéző

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

1

1 0 2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

mezőgazdaság

F

agrárkereskedelmi menedzserasszisztens

Mezőtúr

N

K

mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

A

SzF


mezőgazdaság

F

Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

A

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás


A

agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

Mezőtúr

N

K


A


Mezőtúr

N

A


A


Mezőtúr

L

K

SzF

SzF

SzF

MELLÉKLETEK

2

3

2

1

0

2

5

6

3

0

1

1 2 5 8 6

0

2

0

0

0

0

1

9

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

0

0

0

0

0

1 0

0

1

2

JNSZM

CSM

GYMSM

1

BM

VM

A

BKM

KEM

L

DA

SZSZBM

FM

Szolnok

Telephely


Szak

F

Képzési szint

közgazdaság

Képzési terület

Szolnoki Főiskola

Kar

SzF

Intézmény

PM

ÉA

Külföldi

ÉM

DD

BP

NYD


KD

Munkarend

KM


Jelentkezők száma

2 6 9 0 1 3 1 1

1 6 2 0 2 6 2 8

3

0

2

0

0

0

6

0

0

3

0

0

1 4

1 1 1 7 2 0 2 0

4 0 7 3

0 0 0

113



A


Mezőtúr

L

A

SzF



A

Szolnok

N

K

0

2

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

6

0

1

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szolnok

N

A

0

9

0

1

1

0

0

0

0

0

1

1

2

0

1

5

1

1

0

Szolnoki Főiskola


A

Szolnok

L

K

2

5

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

5

0

0

1

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szolnok

L

A

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

5

0

1

1

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

gépészet

F

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 9 1 0 1 2 8

1

SzF

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gépipari mérnökasszisztens

0

1

0

0

SzF

mezőgazdaság

F

hulladékgazdálkodási technológus

Mezőtúr

N

K

mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

A

SzF


mezőgazdaság

F

Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

7

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 3 1

0

SzF

0

SzF

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

A

2

6

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

6

SzF

Szolnoki Főiskola

F

Szolnok

N

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

SzF

Szolnoki Főiskola

vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom

hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus hulladékgazdálkodási technológus idegenforgalmi szakmenedzser

F


Szolnok

N

A

0

1 2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

SzF

Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

L

A

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom informatika

F

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

Szolnok

N

K

SzF

Szolnoki Főiskola

A

Szolnok

L

K

SzF

Szolnoki Főiskola

A


Szolnok

T

K

0

0

0

1

0

1

A

Budapest

T

K

4

1

0

0

1

0

2

SzF

Szolnoki Főiskola

Budapest

N

K

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Budapest

N

A

6

7

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

K

0

0

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

N

A

0

2

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza

N

SzF

kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza)

1 0 1 4 1

1

Szolnoki Főiskola

1 2 2 4 6

0

SzF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

informatikai statisztikus és gazdasági tervező informatikai statisztikus és gazdasági tervező kereskedelem és marketing

L

K

0

2

0

0

0

SzF

A A A A A

MELLÉKLETEK

2

0

3

0

8

8

9

4

0

1 1 5 3 2 5 2 5 9

1

0

0

0

9

7

9

0

0

0

3

5

0

0

0

0

2 7 3

3

0

0

0

2

0

1

0

1

2

1

0

1 2 4

0

9

6

5 7

2

1 4

5

4

1

3

4 0

1

0

0

0

1

0

1

0

2 1 1 6 1 0 5 3

2

0

0

2

2

5

1

2

1

1

0

5

0

0

1

0

0

4

0

0

0

0

0

1 6 5

1

0

0

1

0

1

1

4

0

4

2

2

0

2

0

0

1

3

2

5

1

4

2

3

1

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 0 7 0 9

1 3 2 3 0

2 3 2 3 0

0

0

1

0

1

0

0

0

2

2

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

0

1

0

2 1 8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

1

0

0

9

0

1 9 3 8

0

0

1 3 2 4

2

1 9

9

114


Szolnoki Főiskola

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A

kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Kiskunfél egyháza Szolnok

L

A

0

2

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

SzF

Szolnoki Főiskola

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

3

N

A

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

1 0

A


Szolnok

L

K

4

1 7

0

0

0

1

0

0

0

0

1

3

3

1

8

4 7 1 2 0 6 5

2

Szolnok

1 2 1 8

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudományok képzési terület

SzF

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

8

2 0

1

0

0

1

0

0

1

0

1

3

2

1

7

SzF

Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

N

A

1

9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

0

7

F


Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

F


Szolnok

L

K

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

F


Szolnok

L

A

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

F

Szolnok

L

A

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

L

K

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

F

Mezőtúr

N

A

SzF


költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző logisztikai műszaki menedzserasszisztens

F

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnok

N

A

1

4

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Szolnok

L

K

1

1

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Szolnok

L

A

4

4

0

0

0

SzF


logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Szolnok

SzF

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció agrár képzési terület

Mezőtúr

N

K


A


Mezőtúr

N

A


A


Mezőtúr

L

K


A


Mezőtúr

L

A


A


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

SzF

SzF

SzF

SzF

A A

F F F A

MELLÉKLETEK

2 2 3

2

0

2

1 3 2

4 1 7 4 1 9 8 1 4 1 1 2 9 7 4 9

8

5

3

3 4 8

7

1 7

8

8

3

4

1 5

9

1 0

0

5 2

2

1 1

8

1 0

1

3

7

4

0

2

0

3 8 6

0

0

1

0

1

1

1

2

1

2

0

0

0

0

1 1 1 9 1 8 4 1 5

0

0

2

1 2 1 4 3 7 3 9 5 0 6 6

0

1

3

6

0

2

3

0

1

0

0

1

1

3

1

0

0

0

1

0

0

0

1

6

0

0

0

0

0

0

0

1 0 3 2 3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

7

0

0

0

0

0

8

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

3 6 5

2

3

0

0

1

0

0

0

0

4 8 9

3 1

2

0

2

1

0

4 6

1 2 2 3

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

0

1

0

0

0

8

8

0

4

8

5 8

2 7

1 6

7

2 1 3

6

1 1 6

6 6 6 1 1 4 0

6 1 8 0 0

2

115


SzF

Szolnoki Főiskola


A

Szolnok

N

A

1

4

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

Szolnok

L

A

3

3

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

2

0

1

Szolnok

L

K

1

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

3

A

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF

Szolnoki Főiskola


A

SzF


SzF


Mezőtúr

N

A


A


Mezőtúr

L

K


A


Mezőtúr

N

K


A


Mezőtúr

L

A


A


Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

A

0

4

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

2

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

K

1

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

Szolnok

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

Szolnok

L

A

1

2

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

Szolnok

L

K

0

1

0

0

0

0

0

0

SzF


A

Mezőtúr

N

K


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

A


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

K


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

A

SzF


műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki menedzser


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

K

0

0

0

1

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

A

1

2

0

1

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

K

2

7

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

A

2

1 3

0

0

0

SzF

SzF

SzF

SzF

SzF

SzF

MELLÉKLETEK

2 2 1 7 1 4

2

3

4

1

0

4 1 3 5 3 0

9

5

0

2

4

2

0

3 3 3 4

3

0

2

5

3

0

0

5

0

0

0

0

0

6

2

0

0

1

0

1

2

0

0

1

2 2 8

0

0

3

0

0

1

0

6

2

0

3

2

0

7

7

0

0

2

0

0

8

0

0

0

1

0

0

3 1 1 8 2 5 2 1 4

1

1

0

0

0

1

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

1 3 1 6 3

0

0

0

0

1

2

6

0

3

2

0

1

0

0

1

0

0

2 0 3 9 4 4

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

9

0

0

1

0

0

1

5

0

0

0

0

0

1

2

1

0

1

3

5

1

0

1

7

2

3

1

0

2

0

2

0

5

7

2

4

3 0 1 7 2 5

1

0

0

0

0

0

1

1

4

3

3

0

1 4 2 0

1

0

0

0

0

0

1

1 7 4

1 1 4 8 3 8 6 6

8

1 5

0 0

116


Szolnoki Főiskola

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest)

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

1

0

0

0

0

6

0

2

SzF

Szolnoki Főiskola

Szolnok

N

A

2

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

1

1

2

1

2

1

0

4

T

K

1 0

6

0

1

1

2

0

0

1

0

0

0

1

1

0

1

0

0

0

1

2 6 2 5

0

Budapest

1 3 0

SzF

Szolnoki Főiskola

1 2

nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok)

Budapest

N

K

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

1 0 0 0

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A

SzF

Szolnoki Főiskola

Budapest

N

A

8

1

0

0

0

0

0

0

0

2

0

2

0

0

1

1

2

2

0

0

0

0

0

Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

0

1 9 3

SzF

Szolnoki Főiskola

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

N

A

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

8

0

2

0

0

0

L

K

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

0

5

0

1

0

L

A

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

1

7

0

9

0

N

K

0

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

5

0

3

2

2

0

3

Szolnok

N

A

2

2 4

1

0

0

0

0

0

0

0

2

1

5

3

1 2

7

2 3

1 8

1 3

0

1 5 9

Szolnok

L

K

4

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

2

1

5

3

2

1

Szolnok

L

A

2

9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

0

2

1

3

5

3

0

Szolnok

N

A

2

0

1

0

0

0

0

0

0

0

3

3

1

4

4

2

3

N

K

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

1 0 0

5

Szolnok

1 1 0

1

0

1

Szolnok

L

A

2

5

0

0

0

0

0

0

1

0

0

2

3

1

1

3

1

2

4

1

Szolnok

L

K

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

2

1 9 7

2

1

3

3

0

Budapest

T

K

1

1

0

1

0

0

1

0

2

1

0

5

0

2

2

1

0

N

K

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

3

0

3

7

3

3

2


Szolnok

N

A

0

1

0

0

0

0

0

1

0

1

0

6

0

1 2

8

3 6

1 8

1 7

2


A


Szolnok

L

K

3

2 6

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

3 4 1 2 4 6 0

1

A

1 2 1 4 3 4

0

Szolnok

2 4 0

3

A

nemzetközi gazdálkodás (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok) nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző pénzügy és számvitel (Budapest) pénzügy és számvitel (Szolnok)

2 3 1 1 1 2 7 2 8 4 7 9

0

2 2

9

7

0

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

3

2 5

2

0

0

0

0

0

1

0

0

2

1

1

9

4 7

1

1 8

9

7

0

SzF

Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9

0

1

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

F


Szolnok

N

A

1

1 4

0

0

1

0

0

0

0

0

0

2

3

1

5

6 6

1

9

6

1

2

SzF

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1 2 1 2 2 0 4 2 2 2 2 5 3 5 7 9 6 1 5 4 5 2 3 5 6 7 1 2 6 0 1 3 1 1 2 6 1 1 1 1 2 2

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

Szolnoki Főiskola

SzF

A A

A A A A A A A

A F F F F A

MELLÉKLETEK

4

8 2 7 7 9 1 7 2 5 1 0 4

0

1 6 4 2 9 7 7

4

1 1 2 0 3 5 3

1 0

7 1

1 6

1 0

8

3

8

3 2

7

0

117


Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

L

A

1

3

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

2

1

3

0

0

3

0

1

Szolnoki Főiskola

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

SzF

F


Szolnok

N

A

1

8

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

3

0

1

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

4 0 8

1

0

1

1

0

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

1

0

1

SzF

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

A

turizmus-vendéglátás

Szolnok

T

K

4

4

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

2

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

A

N

K

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

Szolnoki Főiskola

Szolnok

N

A

1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

2

SzF

Szolnoki Főiskola

Budapest

T

K

0

1

0

0

0

2

1

1

0

0

2

2

Budapest

N

K

1 0 9

4

Szolnoki Főiskola

1 3 9

1 2 1

SzF

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Budapest

N

A

0

0

0

0

0

1

0

1

3

1

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

L

K

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

L

A

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Kiskunfél egyháza Szolnok

1 5 0

1

Szolnoki Főiskola

1 5 0

0

SzF

turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Budapest) turizmus-vendéglátás (Budapest) turizmus-vendéglátás (Budapest) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok)

Szolnok

SzF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

N

K

3

1 3

0

1

0

0

0

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


A

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

A

5

3 5

0

1

1

0

1

1

1

SzF

Szolnoki Főiskola

A


Szolnok

L

K

6

0

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

A


Szolnok

L

A

7

1 1 1 6

0

SzF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

0

1

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola


Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

F


Szolnok

N

A

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

F

web-programozó

Szolnok

N

K

0

1 6 0

0

SzF

vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom informatika

F

SzF

0

0

0

SzF

Szolnoki Főiskola

informatika

F

web-programozó

Szolnok

N

A

0

4

1

0

0

A A A A A A A A A

MELLÉKLETEK

1 6 6

0

1 6 5 5 1 2 4

0

0

3

0

1

0

0

1

2

1

1 3 8

1

4

2

3

1

4

3

2

4

0

1

1

0

2

1

0

1

6

3

5

2

1

0

0

0

0

0

6

0

1

0

0

0

0

1

0

1

6

0

0

0

0

0

1

0

0

9

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

5

8

4 7

1

7

1 4 8

0

0

2 5 1 3 2 3 9

0

0

0

4

1 0

3 2

1 2

3 9

3 2

2 1

3

0

0

0

1

0

3

2

8

9

8

0

0

1

0

0

1

0

1

1 1 1 6

1 2 3 3 1 3 9

1

8

1 5

7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

3

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2

8

1

9

7

5

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0 4 5 5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

3

2 2

1

2

3

0

0

0

0

7

1 9 0

9

2

1 0 3

0

0

3

2 8 5 0 2 6 5 5 7

0

2

1 1 0

1 8 0

0

0

0

0

3 3 2 4 4 0 1 0 2 3 2 1 9 0 1 1 3 1 6 9 4 5

0

0

2

1 1 5

3 8

4

0

3

5 2

4

9

8

3 3 8

1 1 8

5

6 2

3 3 0

3

0

118

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 9. számú melléklet

1

8

6

10

Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

7

4

11

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

42

9

1

0

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

2

1

0

Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

11

7

11

Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

6

8

9

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

30

8

3

0

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

1

0

0

Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

6

4

5


A


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

6

7

6


A


Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

24

7

0

0


A


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

1

0

0

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A


Szolnok

L

K

0

3

3

6

13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A


Szolnok

T

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9

9

22

A


Budapest

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14

6

1

0

A


Budapest

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

3

0

1

A


Budapest

T

K

0

5

10

23

44

0

3

20

29

34

0

4

15

14

37

A

kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza)

Kiskunfélegyh áza

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

21

8

6


A


A


A


A


A


A


A


MELLÉKLETEK

30-x

0

25-29

0

21-24

<18

0

18-20

30-x

0

25-29

0

21-24

0

18-20

0

25-29 0

21-24 0

18-20 0

<18 0

A

Telephely

A


Szak

L

Képzési szint

Szolnok

A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki

Képzési terület

<18

Jelentkezők életkora (2011)

30-x



Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola


Munkarend

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Kar

Intézmény

9. tábla Az intézmény képzései iránti kereslet korosztályi jellemzői

119

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

13

8

7

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17

2

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

1

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

0

70

87

45

36

0

34

65

35

42

0

22

45

31

31

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

K

0

44

61

51

51

0

28

46

27

42

0

25

40

40

36

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

A

1

263

50

1

1

2

215

40

3

0

0

158

39

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

K

0

90

16

2

1

0

71

16

2

1

0

58

14

2

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

22

4

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

K

0

7

0

0

0

0

4

0

0

0

0

6

0

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (Budapest)

Budapest

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17

2

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Budapest

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

0

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Budapest

T

K

0

3

7

7

12

0

2

3

4

19

0

2

1

8

14

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza)

Kiskunfélegyháza

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

10

2

7

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

4

2

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

4

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

A

0

119

25

0

1

1

402

74

3

1

0

181

40

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

K

0

28

5

0

0

0

46

6

3

0

0

36

5

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

1

39

39

17

14

0

17

36

23

23

0

12

19

15

11

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

K

1

15

26

17

12

0

4

24

12

10

0

8

16

12

17

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

pénzügy és számvitel (Budapest)

Budapest

T

K

0

7

8

18

32

0

8

11

18

55

0

2

13

9

32

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

0

39

59

28

38

0

26

46

41

58

0

26

39

21

40

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

K

0

29

42

29

33

0

27

37

38

47

0

18

42

25

46

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

A

3

446

73

1

0

0

236

40

1

0

0

216

44

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

K

0

71

18

2

0

0

51

14

2

2

0

54

16

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

T

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

0

10

MELLÉKLETEK

120


Szolnoki Főiskola


A

turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

23

5

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A

turizmus-vendéglátás (angol nyelven) (Szolnok)

Szolnok

N

K

0

7

4

0

0

0

5

0

0

0

0

7

1

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Budapest

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

49

5

0

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Budapest

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

21

4

0

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Budapest

T

K

0

10

20

19

14

0

9

23

12

11

0

8

13

15

14

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16

11

6

7

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

7

5

6

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

26

7

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Kiskunfélegyháza

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

1

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

A

1

565

76

0

2

3

442

57

3

0

1

281

38

0

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

N

K

0

108

31

1

2

0

106

26

3

0

1

92

9

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

40

46

17

10

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


A


Szolnok

L

K

0

58

56

25

14

0

33

53

14

13

0

28

39

14

9

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

gépészet

F

gépipari mérnökasszisztens

Szolnok

N

A

0

7

6

0

0

0

0

0

0

0

0

8

1

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F

informatikai statisztikus és gazdasági tervező

Szolnok

N

A

0

22

5

0

0

0

16

4

0

0

0

1

4

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F

informatikai statisztikus és gazdasági tervező

Szolnok

N

K

0

2

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F

műszaki informatikai mérnökasszisztens

Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

5

6

4

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F


Szolnok

N

A

0

7

1

0

0

0

0

0

0

0

0

11

10

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

3

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F

web-programozó

Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

15

3

0

1

0

31

7

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

informatika

F

web-programozó

Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

2

5

0

0

0

2

3

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

7

3

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

3

0

6

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

A

0

81

10

1

1

0

81

13

0

0

0

62

11

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

K

0

9

3

1

1

0

8

1

0

0

0

6

3

0

0

MELLÉKLETEK

121


Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17

15

6

8

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

1

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

A

0

23

3

0

0

0

0

0

0

0

0

22

22

3

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

0

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F

nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

12

12

15

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

10

6

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

A

0

94

14

1

0

0

89

15

1

1

0

74

22

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

K

0

15

2

1

0

0

10

2

2

1

0

10

5

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

6

1

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

A

0

83

11

0

0

0

61

7

1

0

0

93

19

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola


F


Szolnok

N

K

0

9

0

0

0

0

7

2

1

0

0

8

3

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

9

6

5

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

5

2

4

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

82

7

0

0

0

75

14

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

6

1

0

0

0

6

4

1

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F

költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző

Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

8

3

4

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

2

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

25

5

0

0

0

30

11

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

5

1

0

0

0

0

2

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

3

1

4

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

51

4

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnok

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

2

1

Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnok

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

MELLÉKLETEK

122

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola

mezőgazdaság

F


Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnoki Főiskola


A

műszaki menedzser

Szolnoki Főiskola

vendéglátás-idegenforgalom

F


Szolnoki Főiskola


F


Szolnoki Főiskola


F


Szolnoki Főiskola


F


Szolnoki Főiskola


F


Szolnoki Főiskola


F


Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás


A



A



A



A



A


A


A


A


A

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki


A



A


MELLÉKLETEK

Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Szolno k Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 4 2

0

N

0

0

0

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

8

4

6

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

0

N

A

1

19

7

0

0

0

0

0

0

0

0

6

0

1

N

K

0

1

2

0

0

0

0

0

0

0

0

2 0 8

1

0

0

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

N

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 0 1 0 1

1 6 1 5 0

N

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

L

A

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 9 1 0 7

2 5 1 1 8

5

1

3

L

K

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

1

N

A

0

2

0

0

0

0

1 2 4

0

0

0

0

N

A

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

1 5 5

1

1

1 6 0

0

0

12 0 6

1

K

1 1 0

1

N

10 6 10

0

0

L

A

0

6

9

8

7

0

9

2

8

0

0

0

0

L

K

0

2

2

5

0

3

8

4

0

0

0

0

0

N

A

0

31

5

0

1 2 0

1 0 8

9 3 1 2 7 8 1 1 0

0

0

1 2 2

0

0

11 2 10

0

0

1 4 1

0

K

12 5 8

0

N

0

54

0

0

0

0

0

0

0

N

K

0

4

3

0

0

0

5

1 4 5

0

1

0

0

0

0

0

L

A

0

7

7

3

5

4

6

0

0

0

0

0

K

0

4

5

0

3

3

5

3

0

0

0

0

0

N

A

0

43

0

0

37

7

1

0

0

0

0

0

0

N

K

0

11

1 2 2

1 6 1 2 0

0

L

1 1 7

0

0

0

4

3

0

0

0

0

0

0

0

L

A

0

5

5

7

0

4

5

5

9

0

0

0

0

0

L

K

0

3

2

5

1 0 7

0

1

3

8

6

0

0

0

0

0

N

A

0

29

1 2

1

1

0

25

8

0

0

0

0

0

0

0

123

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás


A


kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció mezőgazdaság

F


F


mezőgazdaság

F


mezőgazdaság

F


mezőgazdaság

F



A

műszaki menedzser


A

műszaki menedzser


A

műszaki menedzser


A

műszaki menedzser

MELLÉKLETEK

Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr Mezőt úr

N

K

0

7

4

1

0

0

2

2

0

0

0

0

0

0

0

N

A

0

10

3

0

1

1

12

0

0

0

0

0

0

0

N

A

0

3

5

1

0

0

5

1 4 9

0

0

0

0

0

0

0

N

K

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

N

A

0

7

2

0

1

18

0

0

0

0

0

0

K

0

1

0

0

0

1

1 5 0

0

N

1 2 0

1

0

0

0

0

0

0

L

A

0

12

7

9

0

0

0

2

0

0

0

0

0

N

A

0

31

0

0

52

0

0

0

0

0

K

0

2

0

0

0

5

1 3 0

0

N

1 5 1

1 7 1 8 1

0

3

1 0 7

0

0

1 0 5

0

K

2 6 1 6 0

0

L

1 9 8

0

0

0

0

0

0

0

3

124

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 10. számú melléklet 10.1. tábla Az intézmény képzései iránti kereslet előképzettségi jellemzői 2009 Intézmény

Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Kar

Képzési terület

Képzési szint

Szak

Telephely

Munka rend

Finanszí rozási forma

Jelentkezők előképzettsége

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Főiskolai diploma (oklevél) (null)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

A


Szolnok

L

K

9

12

4

1

1

0

A


Szolnok

T

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A

kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

T

K

30

46

5

4

2

2

Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

A

87

131

19

25

4

1

(null ) (null ) (null ) (null ) 0

Szolnok

L

K

77

111

17

23

11

4

0

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


SZF SZF

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

A A A A A A A A

MELLÉKLETEK

Gimná zium

Szakközé piskola

Egyéb középiskola

Szakkép esítés

Egyetemi diploma (oklevél)

BA/ BSc

MA/ MSc

(null)

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 0

(null)

(null ) (null ) (null ) 1

(null)

(null)

0

(null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) 0

(null) (null) 0

(null) (null) (null) 0

125

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

Szolnok

N

A

145

160

11

20

1

0

0

0

Szolnok

N

K

58

48

3

5

1

0

0

0

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

5

1

1

0

0

0

(null ) 0

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

T

K

13

12

4

3

1

2

(null ) (null ) 0


L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

76

60

8

13

0

0


(null)

L

Szolnok

N

K

18

13

1

2

0

0

0

0

A

kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok)

Szolnok

L

A

45

61

4

11

2

0

0

0

A


Szolnok

L

K

27

37

7

7

3

0

0

0

A


Budapest

T

K

27

36

2

9

4

4

0

0

A


Szolnok

L

A

55

99

10

23

5

2

0

0

A


Szolnok

L

K

43

80

10

19

11

6

1

0

A


Szolnok

N

A

232

277

11

43

0

0

0

0

A


Szolnok

N

K

41

49

1

7

0

0

0

0

A


Szolnok

T

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

6

4

1

2

0

0

A


(null ) (null ) 0

(null)

A

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


Budapest

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Budapest

T

K

29

27

7

3

4

4

(null ) (null ) 1

(null)

A

A

turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza)

Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza Kiskunféle gyháza

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null ) (null ) (null ) (null )

(null)

A A A A A A A A A A A A A

A

A A A

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

MELLÉKLETEK

0

(null) 0


(null) 0

(null) 0

(null) (null) (null)

126


A

SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gépészet

Szolnok

N

A

364

233

44

39

1

0

0

0

Szolnok

N

K

76

55

9

8

1

0

0

0

A

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Szolnok)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Szolnok

L

K

67

79

7

19

6

3

(null ) 2

F


Szolnok

N

A

3

10

0

1

0

0

0

0

SZF

informatika

F

Szolnok

N

A

11

15

0

0

0

0

0

0

SZF

informatika

F

Szolnok

N

K

2

1

0

0

0

0

0

0

SZF

informatika

F

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

informatika

F

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

informatika

F

Szolnok

N

A

2

6

0

0

0

0

(null ) (null ) 0

(null)

SZF

SZF

informatika

F

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

informatika

F

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

informatika

F

web-programozó

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció közgazdaság

F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

N

A

31

57

4

0

0

0

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 1

(null)

SZF

informatikai statisztikus és gazdasági tervező informatikai statisztikus és gazdasági tervező műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens műszaki informatikai mérnökasszisztens web-programozó

F


Szolnok

N

K

3

10

1

0

0

0

0

0

F

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

6

19

1

0

0

0

(null ) (null ) 0

(null)

Szolnok

Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

47

53

7

0

1

0

(null ) (null ) 1

Szolnok

N

K

8

9

1

0

0

0

0

0

F

logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens logisztikai műszaki menedzserasszisztens nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző reklámszervező szakmenedzser

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

N

A

46

48

0

0

0

0

(null ) (null ) 0

F


Szolnok

N

K

5

4

0

0

0

0

0

0

F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null )

(null)

SZF SZF SZF SZF

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

A

F F F F F F F

MELLÉKLETEK

0

(null) 0

(null) (null) (null) (null) 0

(null) 0

(null) 0

(null) 0

127


SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

közgazdaság

F

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F

költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző számviteli szakügyintéző

Szolnok

SZF

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens hulladékgazdálkodási technológus

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

A

13

13

1

0

0

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

K

1

2

0

1

0

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

K

(null)

(null)

SZF


F


Szolnok

L

A

(null)

SZF


F


Szolnok

L

K

(null)

SZF


F


Szolnok

N

A

SZF


F


Szolnok

N

SZF


F


Szolnok

SZF


F


Szolnok

SZFMMF


A


Mezőtúr

(null)

0

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 0

0

0

0

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

66

68

4

1

0

0

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 0

K

5

4

0

0

0

0

0

0

N

A

43

71

2

0

0

0

0

0

N

K

4

7

0

0

0

0

0

0

L

A

10

18

2

2

1

0

0

0

MELLÉKLETEK

(null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) 0

(null) (null) (null) (null) (null) 0

128

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF


A


A

Mezőtúr

L

K

7

11

2

0

1

0

0

0

Mezőtúr

N

A

18

18

0

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

K

6

1

0

0

0

0

0

0

Mezőtúr

L

A

9

26

6

1

0

0

0

0

Mezőtúr

L

K

8

13

7

1

1

0

0

0

Mezőtúr

N

A

17

37

1

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

K

4

9

0

0

0

0

0

0

A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki


A


A


A


A


A

agrár képzési terület agrár képzési terület

Mezőtúr

L

A

8

15

4

0

0

0

0

0

A


Mezőtúr

L

K

8

7

2

0

0

1

0

0


A


Mezőtúr

N

A

16

25

2

0

0

0

0

0


A


Mezőtúr

N

K

3

9

0

0

0

0

0

0


F

Mezőtúr

N

A

3

10

1

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

A

2

7

0

0

0

0

0

0

mezőgazdaság

F

Mezőtúr

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

mezőgazdaság

F

logisztikai műszaki menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrárkereskedelmi menedzserasszisztens hulladékgazdálkodási technológus

Mezőtúr

N

A

8

12

1

0

1

0

0

0

mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

A

17

37

10

1

1

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

K

8

14

8

0

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

A

12

31

3

1

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

K

1

2

0

0

0

0

0

0

F

MELLÉKLETEK

129


Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Kar

Képzési terület

Képzési szint

Szak

Telephely

A

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Szolnok

T

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A

kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

T

K

39

42

3

2

2

3


L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

A

77

95

4

25

9

1


Szolnok

L

K

55

82

5

13

6

2

0

1

Szolnok

N

A

111

140

8

16

0

0

0

0

A

Szolnok

A


SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


SZF


A


SZF


A

SZF


SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

Jelentkezők előképzettsége

L


SZF


Főiskolai diploma (oklevél) (null)

SZF

SZF

Munka rend

A A A A A A A A A

MELLÉKLETEK

Gimná zium

Szakközé piskola


Szakkép esítés


BA/ BSc

MA/ MSc

(null)

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 0

(null)

(null)

(null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) 0


130




A

kereskedelem és marketing (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok)

A


A


A

A A A A A A A A A A A A

Szolnok

N

K

40

48

2

2

0

0

0

0

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

3

1

0

0

0

0

(null ) 0

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Budapest

T

K

11

13

4

0

1

4

(null ) (null ) 1

(null)

Budapest


L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

230

233

15

37

0

0


Szolnok

N

K

20

33

2

3

0

0

0

0

Szolnok

L

A

32

60

7

17

6

0

0

0

0

(null) 0


Szolnok

L

K

15

30

5

7

3

3

0

1

Budapest

T

K

39

48

5

5

3

4

0

0


Szolnok

L

A

69

92

8

24

8

2

1

0

A


Szolnok

L

K

51

93

3

18

9

5

2

0

A


Szolnok

N

A

115

155

7

22

0

0

0

0

A


Szolnok

N

K

28

38

3

3

0

0

1

0

A


Szolnok

T

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

2

2

1

0

0

0

A


(null ) (null ) 0

Budapest

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Budapest

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Budapest

T

K

31

22

2

4

3

1

(null ) (null ) 1

A

turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok)


L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

N

A

273

203

28

30

0

0


A

A A A A

MELLÉKLETEK

(null) 0

(null) 0


131


A

SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gépészet

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Szolnok)

Szolnok

N

K

68

59

8

8

2

0

0

0

A

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A


Szolnok

L

K

61

45

7

17

4

3

(null ) 1

SZF

informatika

F


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

8

11

1

0

0

0

Szolnok

N

K

0

1

0

0

0

0

0

0

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

8

11

0

0

1

0


(null)

F


(null ) 0

(null)

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

SZF

informatika

F

web-programozó

Szolnok

N

K

1

6

0

0

0

0

0

0

SZF

F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

N

A

29

56

5

0

0

0

(null ) (null ) 0

F


Szolnok

N

K

1

8

0

0

0

0

0

0

F

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Szolnok

N

A

35

64

6

1

1

0

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 2

Szolnok

N

K

2

11

1

1

0

0

0

0

F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F


Szolnok

N

A

31

36

1

0

0

0

(null ) (null ) 0

F


Szolnok

N

K

4

6

0

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null ) (null )

SZF SZF SZF

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

F F F F F F F

MELLÉKLETEK

0

0


(null) 0

(null) (null) (null) (null) (null) 0

(null) 0

(null)

132


SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

34

54

1

3

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

1

5

0

1

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

közgazdaság

F

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

A

10

20

0

0

0

0

(null ) (null ) 0

(null)

SZF

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

2

3

0

1

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

SZF

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


F


Szolnok

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


F


Szolnok

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

SZF


F


Szolnok

N

A

55

65

3

2

0

0

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) 0

SZF


F


Szolnok

N

K

4

8

0

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

N

A

62

69

5

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

N

K

2

5

0

0

0

0

0

0

SZFMMF SZFMMF


A

Mezőtúr

L

A

10

17

2

1

1

0

0

0


A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

Mezőtúr

L

K

7

15

1

0

1

1

0

0

MELLÉKLETEK

(null) 0

(null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) 0

133

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF


A


A

Mezőtúr

N

A

26

36

4

9

0

0

0

0

Mezőtúr

N

K

4

7

0

1

0

1

0

0

Mezőtúr

L

A

6

10

2

1

0

0

0

0

Mezőtúr

L

K

2

11

1

0

0

0

0

0

Mezőtúr

N

A

12

32

1

2

0

0

0

0

Mezőtúr

N

K

3

4

0

2

0

0

0

0

A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki


A


A


A


A


Mezőtúr

L

A

10

10

1

0

0

0

0

0


A


Mezőtúr

L

K

6

10

0

0

0

0

0

0


A


Mezőtúr

N

A

9

24

0

6

0

0

0

0


A


Mezőtúr

N

K

2

2

0

1

0

0

0

0


F

Mezőtúr

N

A

9

17

1

2

0

0

2

0

Mezőtúr

N

A

2

12

0

1

0

0

3

0

mezőgazdaság

F

Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F

Mezőtúr

N

A

7

24

2

0

0

0

(null ) 2

(null)

mezőgazdaság


mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

K

0

2

0

0

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

A

6

34

6

4

0

0

1

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

K

3

22

7

0

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

A

20

42

4

4

0

0

0

0


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

K

1

3

1

0

0

0

0

0

F

MELLÉKLETEK

0

134


Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

Kar

Képzési terület

Képzési szint

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


A

SZF


SZF


SZF

Szak

Telephely

Szolnok

A


A



A

SZF


SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

Munka rend


Jelentkezők előképzettsége Gimná zium

Szakközé piskola


Szakkép esítés

Főiskolai diploma (oklevél)


BA/ BSc

MA/ MSc

L

A

12

12

1

2

0

0

0

0

Szolnok

L

K

10

13

2

0

0

0

1

0

Szolnok

N

A

23

26

3

4

0

0

0

0

Szolnok

N

K

5

5

1

0

0

0

0

0

Szolnok

L

A

17

17

1

0

1

0

0

0

Szolnok

L

K

11

16

3

0

3

0

0

0

Szolnok

N

A

13

27

1

1

0

0

0

0

Szolnok

N

K

3

5

0

0

0

0

0

0

Szolnok

L

A

7

10

1

2

0

0

1

0

Szolnok

L

K

8

16

1

0

0

1

1

0


Szolnok

N

A

15

12

4

2

0

0

1

0

A


Szolnok

N

K

A


Szolnok

L

K

A


Szolnok

T

K

16

17

7

2

A

kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Budapest) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Kiskunfélegyháza) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok) kereskedelem és marketing (Szolnok)

Budapest

N

A

12

9

0

Budapest

N

K

6

3

0

Budapest

T

K

34

30


L

A

16

L

K

N

A

N

Szolnok Szolnok

A A A A A A A A A

0

0

0 (null)

1

3

(null ) 0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

3

9

5

1

0

25

0

6

3

0

1

0

11

26

0

2

5

2

1

0

9

10

0

1

0

0

0

0

K

4

4

0

0

0

0

0

0

L

A

62

62

5

18

3

1

1

0

L

K

58

79

4

17

10

3

1

0

N

A

78

109

8

13

0

0

0

0

MELLÉKLETEK

3 (null)

3 (null)

0 (null)

0 (null)

0 (null)

(null)

0

135




A

kereskedelem és marketing (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Budapest) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (Kiskunfélegyháza) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) (Szolnok) nemzetközi gazdálkodás (Szolnok)

A


A


A

A A A A A A A A A A A A

Szolnok

N

K

29

42

1

2

1

0

0

0

Szolnok

N

A

13

5

8

0

0

0

0

0

Szolnok

N

K

3

2

1

0

0

0

0

0

Budapest

N

A

12

4

2

2

0

0

0

0

Budapest

N

K

4

1

1

0

0

0

0

0

Budapest

T

K

13

7

5

1

2

2

1

2


L

A

7

11

1

4

1

0

1

0

L

K

5

7

0

1

3

1

0

0

N

A

6

6

0

2

0

0

0

0

N

K

0

3

0

0

0

0

0

0

N

A

103

96

22

17

0

0

0

0

Szolnok

N

K

19

21

1

2

0

0

0

0

Szolnok

L

A

30

19

8

9

1

0

0

0

Szolnok

L

K

28

19

6

2

2

1

3

0

Budapest

T

K

23

31

2

8

2

2

1

0


Szolnok

L

A

56

61

8

15

4

1

2

0

A


Szolnok

L

K

45

79

6

9

13

1

7

0

A


Szolnok

N

A

115

129

15

16

0

0

0

0

A


Szolnok

N

K

31

34

5

6

0

0

0

0

A


Szolnok

T

K

9

4

0

0

0

0

1

0

A

Szolnok

N

A

15

7

6

1

0

0

0

0

Szolnok

N

K

5

1

2

0

0

0

0

0

A


Budapest

N

A

32

19

4

2

0

0

0

0

A


Budapest

N

K

15

9

2

1

0

0

0

0

A


Budapest

T

K

28

18

4

6

3

2

0

1

A

turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (Kiskunfélegyháza) turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok)


L

A

20

17

2

4

2

2

2

0

L

K

8

14

1

2

3

1

2

0

N

A

20

10

3

1

0

0

0

0

N

K

3

4

0

0

0

0

0

0

N

A

152

139

29

16

0

0

0

0

A

A A A A

MELLÉKLETEK

136


A

SZF

gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gazdaságtudományok képzési terület gépészet

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) (Szolnok) turizmus-vendéglátás (Szolnok)

Szolnok

N

K

54

44

3

1

0

0

0

0

A

Szolnok

L

A

55

48

10

8

1

2

0

0

A


Szolnok

L

K

47

35

7

7

4

3

0

1

SZF

informatika

F


Szolnok

N

A

2

7

0

0

0

0

0

0

F

Szolnok

N

A

0

4

1

0

0

0

0

0

Szolnok

N

K

(null)

Szolnok

L

A

6

Szolnok

L

K

Szolnok

N

A

Szolnok

N

F


SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

F

SZF

informatika

SZF

informatika

Szolnok

F

web-programozó

Szolnok

SZF

F


Szolnok

F


F


F F

SZF


SZF

közgazdaság

SZF SZF SZF

SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF SZF

11

0

0

3

0

(null ) 0

0

4

0

0

0

0

0

0

5

15

1

0

0

0

0

0

K

0

4

0

0

0

0

0

0

N

A

12

25

1

0

0

0

0

0

N

K

1

4

0

0

0

0

0

0

L

A

9

9

1

0

2

0

0

1

Szolnok

L

K

8

3

0

1

1

0

0

0

Szolnok

N

A

27

42

4

0

0

0

0

0


Szolnok

N

K

2

5

2

0

0

0

0

0

Szolnok

L

A

12

33

1

0

2

0

1

0

Szolnok

L

K

2

7

0

0

0

0

0

0

Szolnok

N

A

13

34

1

1

5

0

1

0

Szolnok

N

K

2

6

0

0

1

0

0

0

Szolnok

L

A

17

21

7

1

3

2

2

0

Szolnok

L

K

8

13

2

0

1

0

0

0

Szolnok

N

A

40

51

4

1

0

0

0

0

Szolnok

N

K

3

10

1

1

1

0

0

0

F


Szolnok

L

A

9

6

1

0

2

0

1

0

F


Szolnok

L

K

1

1

0

0

1

0

0

0

F


Szolnok

N

A

53

57

2

0

0

0

1

0

F


Szolnok

N

K

6

5

0

0

0

0

0

0

F


Szolnok

L

A

12

13

1

1

2

1

0

0

F


Szolnok

L

K

6

7

0

0

1

0

0

0

F F F F F F F

MELLÉKLETEK

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

1

137


SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

42

45

3

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

4

7

0

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

L

A

7

11

0

1

4

2

1

0

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

L

K

2

3

0

0

2

0

0

0

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

A

14

26

1

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F

Szolnok

N

K

1

1

0

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

A

9

3

0

1

2

0

2

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

L

K

1

2

0

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

A

22

33

0

0

0

0

0

0

SZF

közgazdaság

F


Szolnok

N

K

2

2

0

0

0

0

0

0

SZF

mezőgazdaság

F

L

A

3

3

0

0

0

0

0

0

mezőgazdaság

F

Szolnok

L

K

1

2

0

0

0

0

0

0

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

A

3

10

1

0

0

0

0

0

SZF

mezőgazdaság

F

Szolnok

N

K

0

2

0

0

0

0

0

0

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

SZF

Szolnok

L

A

8

9

4

1

3

0

1

0

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

L

K

2

1

0

0

0

1

0

0

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

A

6

20

1

0

0

0

0

0

SZF

mezőgazdaság

F


Szolnok

N

K

4

5

0

0

0

0

0

0

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

A

26

35

5

3

1

0

0

0

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

L

K

12

23

3

2

0

0

0

0

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

A

19

26

2

0

0

0

0

0

SZF


A

műszaki menedzser

Szolnok

N

K

4

7

0

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

L

A

5

8

3

1

2

3

1

0

SZF


F


Szolnok

L

K

1

1

1

0

1

1

0

0

SZF


F


Szolnok

N

A

61

42

2

1

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

N

K

7

9

0

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

N

A

44

45

5

0

0

0

0

0

SZF


F


Szolnok

N

K

SZFMMF SZFMMF


A

Mezőtúr

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

Mezőtúr

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

MELLÉKLETEK

4

11

1

0

0

0

0

0

(null ) (null )

(null) (null)

138

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola Szolnoki Főiskola

SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF SZFMMF


A


A

Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

A

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki


A


A


A


A


Mezőtúr

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A


Mezőtúr

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A


Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A


Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


F

Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

mezőgazdaság

F

Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

mezőgazdaság

F


Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

L

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

A

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)


A

műszaki menedzser

Mezőtúr

N

K

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

(null)

F

MELLÉKLETEK

(null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null ) (null )

(null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null) (null)

139

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 13. számú melléklet 11. tábla Képzési portfólió értékelése Összhallgatói létszám (Statisztika alapján csak nettó létszám, azaz második szakok valamint doktori képzés nélkül)

Képzési terület

Szak

Képzés helye

Képzési szint / képzés fajtája: alapképzés mesterképzés osztatlan képzés kifutó főiskolai kifutó egyetemi felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés

Munkarend nappali esti levelező távoktatás

Képzés nyelve

2009

2010

SZF

gazdasági

ker.-mark.

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

276

144

132

206

68

138

182

44

138

0,062

0,045

0,04

SZF

gazdasági

ker.-mark.

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

451

163

288

398

114

284

326

71

255

0,182

0,162

0,131

SZF

gazdasági

ker.-mark.

Kiskunfélegyháza

alapképzés

levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

16

5

11

0

0

0,006

SZF

gazdasági

ker.-mark.

Budapest

alapképzés

távoktatás

magyar

114

0

114

111

0

111

106

0

106

0,17

0,183

0,197

SZF

gazdasági

nemz-i gazd.

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

179

155

24

132

99

33

108

71

37

0,056

0,036

0,028

SZF

gazdasági

INTBBA

Szolnok

alapképzés

nappali

angol

32

24

8

29

17

12

32

18

14

0,136

0,073

0,086

SZF

gazdasági

nemz-i gazd.

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

157

105

52

140

75

65

95

33

62

0,26

0,234

0,158

SZF

gazdasági

nemz-i gazd.

Budapest

alapképzés

távoktatás

magyar

24

0

24

22

0

22

24

0

24

1

1

1

SZF

gazdasági

pü. és számv.

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

299

208

91

253

153

100

224

117

107

0,052

0,043

0,038

SZF

gazdasági

pü. és számv.

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

205

34

171

250

42

208

262

48

214

0,089

0,104

0,107

SZF

gazdasági

pü. és számv.

Budapest

alapképzés

távoktatás

magyar

55

0

55

89

0

89

82

0

82

0,044

0,075

0,075

SZF

gazdasági

tur.-vend.

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

439

282

157

359

167

192

290

137

153

0,061

0,048

0,039

SZF

gazdasági

TOURBA

Szolnok

alapképzés

nappali

angol

27

14

13

28

12

16

24

7

17

0,047

0,0525

0,048

SZF

gazdasági

tur.-vend.

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

169

0

169

159

0

159

138

6

132

0,076

0,078

0,072

SZF

gazdasági

tur.-vend.

Kiskunfélegyháza

alapképzés

levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

11

3

8

0

0

0,006

SZF

gazdasági

tur.-vend.

Budapest

alapképzés

távoktatás

magyar

52

0

52

53

0

53

45

0

45

0,056

0,061

0,06

SZF

gazdasági

ifo.és száll.

Szolnok

kifutó főiskolai

nappali

magyar

35

24

11

9

0

9

1

0

1

0,089

0,062

0,013

SZF

gazdasági

ifo.és száll.

Szolnok

kifutó főiskolai

levelező

magyar

71

0

71

38

0

38

15

0

15

0,16

0,169

0,151

MELLÉKLETEK

2011

2010

Ebből költségtérítéses

Ebből államilag támogatott

Összhallgatói létszám




Kínálat dinamikája: felfutó, stabil, kifutó (cellák az oszlopon belül szakonként egyesíthetők)

2011

2011

2010




2009

Volumen: a saját szak létszáma osztva a szak országos összlétszámmal (cellák az oszlopon belül szakonként egyesíthetők)

2009

Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet)

ÉRTÉKELÉS

140

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV SZF

gazdasági

ifo.és száll.

Budapest

kifutó főiskolai

távoktatás

magyar

37

0

37

22

0

SZF

gazdasági

kereskedelmi

Szolnok

kifutó főiskolai

nappali

SZF

gazdasági

kereskedelmi

Szolnok

kifutó főiskolai

levelező

magyar

26

15

magyar

150

64

SZF

gazdasági

kereskedelmi

Budapest

kifutó főiskolai

távoktatás

magyar

47

0

SZF

gazdasági

külgazdasági

Szolnok

SZF

gazdasági

külgazdasági

Szolnok

kifutó főiskolai

nappali

magyar

29

kifutó főiskolai

levelező

magyar

79

SZF

gazdasági

külgazdasági

SZF

gazdasági

vend.és száll.

Budapest

kifutó főiskolai

távoktatás

magyar

Szolnok

kifutó főiskolai

nappali

magyar

SZF

gazdasági

SZF

gazdasági

vend.és száll.

Szolnok

kifutó főiskolai

levelező

vend.és száll.

Budapest

kifutó főiskolai

távoktatás

SZF

fsz

ifo.és száll.

Szolnok

felsőfokú szakképzés

SZF

fsz

Szolnok

SZF

fsz

inform. stat.és gazd.terv. ker.szakmen.

SZF

fsz

ker.szakmen.

SZF

fsz

SZF

fsz

SZF SZF

9

0,121

0,094

0,046

11

8

1

86

60

5

1

3

0

33

0,092

0,1

0,114

0,802

0,732

47

27

0

27

15

0

0,6

15

0,395

0,465

0,577

23

6

10

2

41

38

33

1

8

2

32

20

0

2

0,246

0,196

0,2

0

20

0,705

0,673

0,833

20

0

20

15

0

50

31

19

20

2

15 18

11

0

11

1

1

1

11

1

10

0,362

0,555

0,579

magyar

55

0

55

24

magyar

23

0

23

14

0 0

24

20

0

20

0,519

0,522

0,714

14

7

0

7

0,299

0,341

nappali

magyar

84

83

1

68

0,412

65

3

70

60

10

0,214

0,022


nappali

magyar

23

23

0

0,029

10

10

0

1

1

0

0,08

0,042

0,006

Szolnok


nappali

magyar

68

Szolnok


levelező

magyar

6

60 5

8

67

63

4

47

45

2

0,12

0,127

0,094

1

0

0

0

11

4

7

0,162

0

küg.üzletköt.

Szolnok


nappali

magyar

2

0,11

0

2

0

0

0

0

0

0

0,02

0

Szolnok


nappali

fsz

nemz.-i száll. és log.szaküi. reklámsz.szakmen.

magyar

0

110

105

5

80

77

3

67

59

8

0,225

0,124

0,084

Szolnok


fsz

vend.szakmen.

Szolnok


nappali nappali

magyar

43

40

3

44

41

3

38

35

3

0,056

0,065

0,051

magyar

72

68

4

59

55

4

56

51

5

0,086

0,063

SZF

fsz

adóig.szaküi.

Szolnok


0,058

nappali

magyar

0

0

0

31

29

2

67

62

5

0

0,145

0,229

SZF

fsz

SZF

fsz

ktg.vetés gazd. Szaküi. WEB progr.

Szolnok Szolnok


nappali

magyar

0

0

0

14

13

1

18

18

0

0

0,359

0,461


nappali

magyar

0

0

0

14

8

6

7

5

2

0

0,025

SZF

fsz

számv.szaküi.

0,01

Szolnok


nappali

magyar

0

0

0

0

0

0

17

15

2

0

0

0,036

SZF SZF

fsz fsz

adóig.szaküi.

Szolnok


levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

6

2

4

0

0

0,082

Szolnok


levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

6

4

2

0

0

0,2

Szolnok


levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

15

6

9

0

0

0,109

agrár

ktg.vetés gazd. Szaküi. nemz.-i száll. és log.szaküi. mg. mérnök

SZF

fsz

SZF SZF

Mezőtúr

alapképzés

nappali

magyar

40

40

0

agrár

mg. mérnök

Mezőtúr

alapképzés

levelező

magyar

31

21

10

SZF

agrár

mg. mérnök

Mezőtúr

főiskolai

nappali

magyar

1

0

1

SZF

agrár

mg. mérnök

Mezőtúr

főiskolai

levelező

magyar

8

6

2

SZF

agrár

Mezőtúr

alapképzés

nappali

magyar

83

58

25

SZF

agrár

Mezőtúr

alapképzés

levelező

magyar

61

35

26

SZF

agrár

mg. és élelm. gép. mérnök mg. és élelm. gép. mérnök mg. gépészmérn.

Mezőtúr

főiskolai

nappali

magyar

4

0

4

SZF

agrár

mg. gépészmérn.

Mezőtúr

főiskolai

levelező

magyar

4

1

3

SZF

agrár

gazd. és vidékfejl.

Mezőtúr

alapképzés

nappali

magyar

66

60

6

SZF

agrár


Mezőtúr

alapképzés

levelező

magyar

68

42

26

MELLÉKLETEK

22

9

0

7

4

55

33

141


agrár

tájgazd.mérnök

Mezőtúr

főiskolai

nappali

magyar

0

0

0

SZF

agrár

tájgazd.mérnök

Mezőtúr

főiskolai

levelező

magyar

SZF

műszaki

műszaki men.

Mezőtúr

alapképzés

nappali

magyar

10

8

2

33

29

SZF

műszaki

műszaki men.

Mezőtúr

alapképzés

levelező

4

magyar

48

36

12

SZF

műszaki

műszaki men.

Mezőtúr

főiskolai

SZF

műszaki

műszaki men.

Mezőtúr

főiskolai

nappali

magyar

14

13

1

levelező

magyar

7

5

SZF

agrár

mg. mérnök

Szolnok

2

alapképzés

nappali

magyar

SZF

agrár

mg. mérnök

27

20

7

17

14

3

0,043

0,041

0,019

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

29

18

11

25

10

15

0,049

0,071

SZF

agrár

0,036

mg. mérnök

Szolnok

főiskolai

nappali

magyar

2

0

2

1

0

1

0,111

0,666

SZF

0,333

agrár

mg. mérnök

Szolnok

főiskolai

levelező

magyar

3

1

2

0

0

0

0,186

0,166

0

SZF

agrár

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

72

54

18

48

30

18

0,214

0,179

0,13

SZF

agrár

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

41

17

24

50

15

35

0,423

0,312

0,337

SZF

agrár

mg. és élelm. gép. mérnök mg. és élelm. gép. mérnök mg. gépészmérn.

Szolnok

főiskolai

nappali

magyar

0

0

0

0

0

0

0,666

0

0

SZF

agrár

mg. gépészmérn.

Szolnok

főiskolai

levelező

magyar

1

0

1

1

0

1

0,363

0,5

0,5

SZF

agrár


Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

38

34

4

16

10

6

0,041

0,046

0,0109

SZF

agrár


Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

55

29

26

47

14

33

0,139

0,148

0,091

SZF

agrár

tájgazd.mérnök

Szolnok

főiskolai

nappali

magyar

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SZF

agrár

tájgazd.mérnök

Szolnok

főiskolai

levelező

magyar

0

0

0

0

0

0

1

0

0

SZF

műszaki

műszaki men.

Szolnok

alapképzés

nappali

magyar

32

9

3

37

25

12

0,01

0,014

0,0097

SZF

műszaki

műszaki men.

Szolnok

alapképzés

levelező

magyar

43

32

11

62

44

18

0,045

0,039

0,044

SZF

műszaki

műszaki men.

Szolnok

főiskolai

nappali

magyar

0

0

0

0

0

0

0,036

0

0

SZF

műszaki

műszaki men.

Szolnok

főiskolai

levelező

magyar

0

0

0

1

1

0

0,053

0

0,019

SZF

fsz

hull.gazd.techn.

Mezőtúr


nappali

magyar

30

26

4

SZF

fsz

Mezőtúr


nappali

magyar

19

18

1

SZF

fsz

Mezőtúr


nappali

magyar

8

7

1

SZF

fsz

log,műsz.men. asssziszt. agrárker. men.assziszt. gépip.mérn.asz.

Mezőtúr


nappali

magyar

6

6

0

SZF

fsz

műsz.inform.

Mezőtúr


nappali

magyar

3

3

0

SZF

agrár

min.üi.szakmérnök

Mezőtúr

szakirányú továbbképzés

levelező

magyar

17

0

17

SZF

agrár


levelező

magyar

13

0

13

agrár

alternatív energiaforr. épületgépészet

Mezőtúr

SZF

Mezőtúr


levelező

magyar

15

0

15

SZF

agrár

hull.gazd.szakmérnök

Mezőtúr


levelező

magyar

0

0

0

SZF

agrár

hull.gazd.techn.

Szolnok


nappali

magyar

26

24

2

21

11

10

0,062

0,046

0,038

SZF

agrár

Szolnok


nappali

magyar

16

16

0

31

16

15

0,075

0,037

0,113

SZF

agrár

Szolnok


nappali

magyar

8

0

8

6

5

1

0,275

0,142

0,088

SZF

agrár

log,műsz.men. asssziszt. agrárker. men.assziszt. gépip.mérn.asz.

Szolnok


nappali

magyar

5

5

0

5

5

0

0,024

0,016

0,019

MELLÉKLETEK

142


agrár

műsz.inform.

Szolnok


nappali

magyar

0

0

0

SZF

műszaki

min.üi.szakmérnök

Szolnok


levelező

magyar

0

0

SZF

műszaki

Szolnok


levelező

magyar

0

0

SZF

műszaki

alternatív energiaforr. épületgépészet

Szolnok


levelező

magyar

9

SZF

műszaki

hull.gazd.szakmérnök

Szolnok


levelező

magyar

10

MELLÉKLETEK

0

0

0

0,014

0

0

0

0

0

17

0

0

0,082

0

0

0

17

1

0

0

9

1

14

0

14

0,348

529

0,87

0

10

0

0

0

0

1

0

143

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 14. számú melléklet 20. tábla Kutatási portfólió értékelése

2011

2010

2009

Kapcsolódó szabadalmak / oltalmak száma

2011

Kapcsolódó publikációk száma 2010

2011

2009

Kapcsolódó doktori iskola, iskolák

9

9

0

0

0

Mezőgazdasági mérnök, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, Műszaki menedzser, Kereskedelem és marketing, Nemzetközi gazdálkodási, Pénzügy és Számvitel

32

34

36

0

0

0

Műszaki tudományok

Energia előállítás és hulladékártalmatlanítás a mezőgazdaságban; Genetikus algoritmus keresztező és mutáció operátorainak érzékenységvizsgálata

0

12

12

0

0

0

Műszaki menedzser, Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

0

27

29

0

0

0

Orvostudományok

Egészségtudományok, életmód

0

1

1

0

0

0

Turizmus-vendéglátás

2

3

3

0

0

0

Agrártudományok

Agrár- és vidékfejlesztés részterületeinek kutatásai; Kalászos növények és az amarántliszt minőségi vizsgálata; Vidéki gazdaság fejlesztései; Biogázüzemi alapanyagok vizsgálata; Növények mikroszaporításai

0

6

6

0

0

0

Mezőgazdasági mérnök, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

25

36

15

0

0

0

Társadalomtudományok

Munkaerő- és képzéspiac; Fogyasztói magatartás; Szervezeti magatartás; EU; WTO;Eurózóna;Egységes belső piac;Logisztika;Mobilitás, migráció;SZJA kedvezmény változása;Munkaerőpiac-elemzés;Makroökonómia;Logisztikai kontrolling; Pénzügyi ellenőrzés; Pénzügyek; Posztmodern turizmus; Divatmarketing; HORECA szaktor; Egészségturizmus; Turizmus kutatásainak módszertana; Kreativitás a tudományos kutatásban;Tehetséggondozás

0

47

47

0

0

0


109

141

133

0

0

0

MELLÉKLETEK

Kapcsolódó graduális szakok (lista)

0

Kapcsolódó hasznosító vállalkozások száma

Matematikai, statisztika, informatikai módszerek alkalmazása a gazdaságban és az oktatásban; Tájhasznosítás; Vizes élőhelyek védelme

Témában aktív főállású kutatók száma

Természettudományok

Témában aktív kutatók létszáma

Megbízások összértéke (m Ft)

Kutatási irány, kutatási téma

Pályázati bevétel (m Ft)

Tudományterület

144

SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Bölcsészettudomány

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története 1876-1945; Kéziratos térképek;Ebiznisz;Blogszféra és az üzlet kapcsolata;Térségfejlesztés;Filozófia;Felsőoktatásszociológia;Idegennyelvi kommunikáció képességek fejlesztése; Kommunikáció a szaknyelvben;Nyelvészet

0

31

MELLÉKLETEK

31

0

0

0


17

22

35

0

0

0

145

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Recommend Documents