Szolnoki Foiskola

Szolnoki Foiskola

A SZOLNOKI

FOISKOLA

MINOSÉGFEJLESZTÉSI

PROGRAMJA

2011-2014

1

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés

1.1

Minöségpolitika, stratégia, eljárások a minöség biztosítására

3

1.2

Képzési program fejlesztésére irányuló célok

4

1.3

Tudományos kutatás fejlesztésére irányuló célok

5

1.4

Hallgatók értékelésének fejlesztésére 'irányuló célok

5

1.5

Az oktatás személyi és infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére irányuló célok

6

A tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére irányuló célok.

7

1.7

A belso információs rendszer fejlesztésére irányuló célok

7

1.8

A nyilvánosság fejlesztésére irányuló célok

8

2011-2014-re tervezett minöségfejlesztési akciók:

9

1.6

2

3

2.1

Minöségpolitika, stratégia, eljárások a minöség biztosításának fejlesztésére " ., , k Iranyu1o ak CIO ............................... 9

2.2

Képzési program fejlesztésére irányuló akciók

13

2.3

Tudományos kutatás fejlesztésére irányuló akciók

14

2.4

Hallgatók értékelésének fejlesztésére irányuló akciók

14

2.5

Az oktatás személyi és infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére irányuló akciók

15

A tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére irányuló akciók

16

2.7

A belso információs rendszer fejlesztésére irányuló akciók

16

2.8

A nyilvánosság fejlesztésére irányuló akciók

16

2.6

2

1

Bevezetés

A felsöoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény 21. § (6) bekezdése kimondja: "A felsöoktatási intézménye

törvényben meghatározott intézményfejlesztési

terv, kutatási-

fejlesztési-innovációs stratégia, állami felsöoktatási intézményekben a fenntartói megállapodásban vállalt teljesítménykövetelmények alapján minöségfejlesztési programot készít. Az intézményi minöségfejlesztési programban kell meghatározni a képzési program, a tudományos kutatás, muvészeti alkotótevékenység, a hallgatók értékelésének, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belsö információs rendszer és a nyilvánosság fejlesztésére irányuló célokat. A felsöoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minöségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait - az errol szóló jelentés elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza." Minöségfejlesztési programunkat a következö elöírásokat követve készítettük: ~ A felsöoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény 108. § (2) bekezdése ~ Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005. A dölt betus Sztenderdek és Irányelvek a Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005. magyar nyelvu fordításának részletei. A föiskola Minöségfejlesztési programja túlmutat az Ftv. elöírásain, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány elöírásait követve és az intézmény környezettudatossági törekvéseinek jegyében a minöségi célokon felül évente környezeti célokat is meghatározunk.

1.1 Minoségpolitika, stratégia, eljárások a minoség biztosítására Sztenderd: Az intézmény rendelkezzen egy átfogó minöségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minöségét garantálják. Emellett határozottan kötelezze el magát egy olyan kultúra mellett, mely elismeri a minöség és a minöségbiztosítás fontosságát. Ennek elérésére az intézmény dolgozzon ki és valósítson meg egy stratégiát a minöség folyamatosjavítása érdekében. A stratégiának, minöségpolitikának és eljárásoknak legyen formális státusza, s e dokumentumok legyenek nyilvánosak. Tartalmazzák továbbá a hallgatók és más érdekeltek szerepét. Irányelvek: A formális minöségpolitikák és eljárások megadják azt a keretet, amelyen belül a felsöoktatási intézmények fejleszthetik és nyomon követhetik minöségbiztosítási rendszerük hatékonyságát. Hozzájárulnak továbbá az intézményi autonómia iránti bizalom kialakításához. A minöségpolitikák tartalmazzák a szándékok meghatározását és az alapvetö eszközöket ezek 3

minóségpolitikát, és hasznos referencia pontként szolgál az eljárások gyakorlati megvalósítói számára. A minóségpolitika tartalmazza: » az intézményen belüli viszonYt az oktatás és kutatás között, » a minóségre és a színvonalra (sztenderdekre) vonatkozó intézményi stratégiát, » a minóségbiztosítási rendszer megszervezését, » a tanszékek, iskolák, karok és más szervezeti egységek és egyének minóségbiztosítással kapcsolatos felelósségét, » a hallgatók bevonását a minóségbiztosításba, » a politika megvalósításának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának módjait. Az Európai Felsóoktatási Térség (EFT) megvalósítása döntóen függ attól, hogy az intézmény minden szinten mennyire elkötelezett abban, hogy képzési programjainak kimenetei legyenek világosan és egyértelmúen meghatározottak; hogy az oktatók készek, hajlandóak és képesek a hallgatókat oktatni és a tanulásban támogatni, hogy elérhessék ezeket a kimeneteleket; és hogy teljesen, mindenkor és kézzelfoghatóan elismerjék a bizonyítottan kiemelkedó, hozzáértó és elhivatott kollégák munkáját. Minden felsóoktatási intézmény törekedjen a"a, hogy folyamatosan javítsa a hallgatóinak nyújtott oktatás színvonalát.

Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Szervezeti és Muködési Szabályzatot alkot, az abban rögzítetteknek megfeleloen muködik. b) Az SzMSz-ben rögzíti minoség- és környezetirányítási rendszerének alapelveit. c) Integrált minoség- és környezetközpontú irányítási kézikönyvet készít. d) Meghatározza, kihirdeti, oktatja és tudatosítja a minoség- és környezeti politikát. e) MAB szerinti önértékelési rendszert muködtet. f) Minoségirányítási Irodát és Minoségfejlesztési Bizottságot muködtet. g) Integrált minoség- és környezetközpontú irányítási kézikönyvét, Minoség- és környezeti politikáját és Minoségfejlesztési programját nyilvánossá teszi. h) Gondoskodik a szükséges emberi és infrastrukturális eroforrások rendelkezésre bocsátásáról. i) Figyelemmel kíséri a folyamatokat, hogy biztosítsa azok hatásosságát, hatékonyságát, és szükség esetén meghozza a megfelelo intézkedéseket.

1.2 Képzési program fejlesztésére irányuló célok Sztenderd: Az intézmény formális belsó mechanizmusokkal rendelkezzék képzési programjai indításánakjóváhagyására, követésére és rendszeres belsó értékelésükre vonatkozóan.

Irányelvek:

A hallgatók és más érdekeltek bizalma a felsóoktatásban akkor alakul ki és marad fenn, ha az intézmény hatásos minóségbiztosítási tevékenységgel rendelkezik, mely biztosítja a képzési programok jó megtervezését, rendszeres nyomon követését és idószakos felülvizsgálatát, ezzel biztosítva folyamatos idószeruségüket és érvényességüket. A képzési programok és diplomák minóségbiztosítása egyebek közt tartalmazza: a tervezett tanulmányi kimenetek kidolgozását és közreadását, a tananyagok és programok tervezésének és tartalmának gondos kezelését, a különbözó képzési formák (pl. nappali tagozatos, részidós, távoktatási, e-Iearning) és intézmény-típusok (pl. egyetemi, szakképzési, szakmai) speciális szükségleteit, 4

megfeleló tanulási fo"ások és eszközök meglétét, hivatalos programengedélyezési eljárást, amelyet a program oktatásától eltéró szervezet hajt végre, a hallgatók elórehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérését, a programok rendszeres idószakonkénti felülvizsgálatát (külso tagok bevonásávaJ), rendszeres visszacsatolás kérését a munkáltatóktóI, munkaerópiaci és más szervezetektól, a hallgatók részvételét a minóségbiztosítási tevékenységben. Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) A szaklétesítés, szakindítás, új szakirány indítás folyamatának eljárásrendjére belso szabályozást alkot és muködtet. b) Oktatásfejlesztési Bizottságot muködtet. c) Képzési programjait a MAB vagy más arra illetékes külso testület akkreditálja. d) Biztosítja az oktatói munka hallgatói véleményezését.

1.3 Tudományos kutatás fejlesztésére irányuló célok Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít és muködtet. b) Fenntartható fejlodési stratégiát készít és muködtet. c) Tudományos Napokat szervez. d) Tudományos Diákköri tevékenységet koordinál.

1.4

Hallgatók értékelésének

fejlesztésére

irányuló célok

Sztenderd: A hallgatók értékelése elozetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék. Irányelvek: A hallgatók értékelése a felsooktatás egyik legfontosabb eleme. Az értékelés kimenetele alapvetóen befolyásolja a hallgatók jövóbeni pályáját. Ezért fontos, hogy az értékelés mindenkor szakszerüen történjen, és vegye figyelembe a felmérésrol és vizsgáztatásról létezo kiterjedt ismereteket. Az értékelés továbbá hasznos információt nyújt az intézmények számára az oktatás és a tanuláshoz nyújtott támogatás hatékonyságáról. A hallgatókat értékelo eljárásoktól elvárható, hogy:

. .

mérjék a program által kituzött célok és kimeneti eredmények elérését, feleljenek meg a céljuknak, ami lehet felméró, formáló vagy összegzó,

.

legyen világos és közétett követelmény az osztályozásra,

.

olyanemberekvégezzék,akik értik az értékeléshallgatóifejlodésbenbetöltött szerepét,hogya hallgatóelérjea kívántképzettségmegszerzéséhez szükségestudástés képességeket,

. .

ahol lehet, ne csak egy vizsgáztató értékítéletére támaszkodjanak, vegyék figyelembe a vizsgaszabályzatok minden lehetséges következményét, legyen világos szabályzata a hallgatói hiányzásnak, betegségnek és egyéb

.

5

méltányos körülményeknek,

· ·

biztosítsák, hogy az értékeléseket biztonságosan végezzék az intézmény meghatározott eljárásai szerint, pontosságukat adminisztratív ellenorzo vizsgálatok támasszák alá.

Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Hallgatói Követelményrendszert alkot és muködtet. b) Biztosítja a Neptun muködtetését és az érdekeltek számára a hozzáférést. 1.5 Az oktatás személyi és infrastrukturális lok

feltételeinek fejlesztésére irányuló cé-

Sztenderd: Az intézmény rendelkezzen belso mechanizmusokkal az oktatók minoségének és kompetens voltának biztosítására. Ezen mechanizmusokat a külso értékelok rendelkezésére kell bocsátani és az ilyen jelentésekben ki kell témi rájuk. Irányelvek: Az oktatók jelentik a hallgatók számára a legfontosabb tanulási forrást. Fontos, hogy akik oktatnak, teljes mértékben ismerjék és értsék az oktatott tárgyat, rendelkezzenek azokkal a képességekkel és tapasztalattal, amely szükséges a tudást és megértést hatásosan továbbítani a hallgatók felé az oktatás széles spektrumában, és hozzáférjenek a saját teljesítményükrol kapott visszacsatolásokhoz. Az intézményeknek biztosítani kell, hogy az oktatók felvételi és kinevezési eljárásai tartalmazzák annak garantálását, hogy minden új oktató rendelkezzen legalább a minimálisan szükséges kompetencia szinttel. Lehetoséget kell adni az oktatóknak tanítási képességeik fejlesztésére és bovítésére, és bíztatni kell oket ezek megbecsülésére. Az intézmények meg kell adják a gyengébb oktatóknak azt a lehetoséget, hogy készségeiket elfogadható szintre hozzák, és meg kell legyen a mód arra is, hogy felmentsék oket oktatási feladataik alól, amennyiben továbbra is kimutathatóan sikertelenek. Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) A Foglalkoztatási Követelményrendszerben szabályozza az oktatókkal szemben támasztott követelményeket. b) Személyügyi nyilvántartást vezet. c) Teljesítményértékelési rendszert muködtet. d) Mindazon dolgozók kvalifikációját és különösen minoség-környezet motivációját, akiknek a tevékenysége közvetlenül befolyásolja a képzési szolgáltatás minoségét, illetve akik olyan feladatokat látnak el, amelyek a foiskola által azonosított, jelentos környezeti hatásokkal kapcsolatban állnak, belso és külso oktatási, továbbképzési intézkedésekkel, különbözo fórumokon, hazai és külföldi konferenciákon való részvétellel, megjelenéssei, szereplésekkel biztosítja és fejleszti. e) Gondoskodik olyan infrastruktúra kialakításáról és folyamatos fejlesztésérol, amely a foiskola képzési szolgáltatására vonatkozó követelményeknek való megfeleloség elérését biztosítja. f) Informatikai Biztonsági Szabályzatot készít és muködtet. g) Biztosítja a munkavégzés helyszínének és tárgyi feltételinek megfeleloségét (munkahely, telefonvonal, számítógép- és egyéb irodai eszközök, szoftverek, számítógépes hálózat, e-mail, Internet hozzáférés, gépek, jármuvek stb.). 6

h) Biztosítja az oktatás helyszínének és technikai felszereltségének megfeleloségét. i) Minoség- és környezetközpontúságának tudatosítására eljárásrendet készít és muködtet.

1.6 A tanulástámogatás eszközei, a hallgatóiszolgáltatások fejlesztésére irányuló célok Sztenderd: Az intézmény biztosítsa, hogya hallgatók tanulásának támogatására rendelkezésre álló erofoffások kielégítok és alkalmasak legyenek minden felkínált program esetében. Irányelvek: Az oktatók mellett a hallgatók egy sor további fOffásra és eszközre támaszkodnak a tanuláshoz. Ezek a fizikai forrásoktól (könyvtárak, -számítógépeseszközök) az emberi támogatásig (tutorok, tanácsadók) terjednek. A tanulási eszközök és egyéb támogatási mechanizmusok legyenek könnyen hozzáférhetok a hallgatók számára, az o szükségleteik figyelembevételével legyenek megtervezve, és rugalmasan alkalmazkodjanak a szolgáltatást igénybevevok észrevételeihez. Az intézmény rendszeresen kövesse figyelemmel, vizsgálja felül, és folyamatosan javítsa e szolgáltatások minoségét. Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Szakfelelosi I tantárgyfelelosi rendszert muködtet. b) A szakok képzési profiljának megfelelo gyakorlati képzohelyeket, labort és egyéb létesítményeket muködtet. c) Számítógépes hálózattal, internettel felszerelt könyvtárat és géptermeket üzemeltet. d) Hallgatói Szolgáltató Központot muködtet. e) Fellebviteli-, Felvételi-, Kreditátviteli-, Tanulmányi-, Esélyegyenloségi Bizottságot muködtet.

1.7 A belso információs rendszer fejlesztésére irányuló célok Sztenderd: Az intézmény gondoskodjon a képzési programjainak és egyéb tevékenységeinek hatékony muködtetését biztosító információk szisztematikus gyujtésérol, elemzésérol és felhasználásáról. Irányelvek: Az intézmény önismerete a minoségbiztosítás kiindulópontja. Fontos, hogy az intézményeknek meglegyenek az eszközei a saját tevékenységükrol való információgyujtéshez és ezek elemzéséhez. E-nélkül nem tudhatják, mi muködik jól és mire kell figyelmet fordítani, s mik az innovatív kezdeményezések eredményei. A minoségbiztosításhoz kapcsolódó, az intézményektol elvárt információs rendszerek bizonyos mértékig a helyi adottságoktól függhetnek, de minimálisan ki kell terjedjenek: a hallgatók elomenetelére és teljesítményükre, a munkaeropiaci alkalmazhatóságukra, a képzési programokkal való megelégedettségükre, az oktatói teljesítményekre (hatékonyság), a hallgatói populáció egészére, irányultságára, pályaképére a rendelkezésre álló tanulási erofoffásokra és ezek költségeire, 7

az intézmény kulcsfontosságú teljesítménymutatóira. Az is hasznos, ha az intézmények összehasonlítják magukat más hasonló szervezetekkel az EFT-n belül és azon túl. Ez lehetové teszi önismeretük bovítését és a teljesítményük javításához vezeto utak kijelölését.

Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Számítógéppel támogatott iratkezelési, pénzügyi számviteli és egyéb szoftvereket alkalmaz. b) Vezetoi döntéseket támogató információs rendszert alakít ki és muködtet. c) Intrawebet és honlapot muködtet. d) Diplomás pályakövetési rendszert muködtet.

1.8 A nyilvánosság fejlesztésére irányuló célok Sztenderd:

Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minoségi adatokat és információkat képzési programjairól.

Irányelv: Nyilvános szerepük betöltéséhez az intézmények tájékoztatást kell adjanak az általuk kínált programokról, ezek tervezett kimeneteifÖ/, az elérheto végzettségekfÖl, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetoségekrol. A közzétett információ tartalmazhatja továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultságát, pályaképét (profi/e). Ez az információ legyen pontos, elfogulatlan, objektív és könnyen hozzáférheto, és ne csak marketing céljára használják. Az intézmény igazolja, hogy saját ártatlansági és objektivitási elvárásainak eleget tesz. Acél megvalósítása érdekében a foiskola: a) Képzési programját az évente megjeleno országos Felsooktatási Felvételi Tájékoztatóban közzéteszi. b) Képzési programjairól honlapján tájékoztatást nyújt. c) Nyílt napokat, Állásbörzét és egyéb tájékoztatási fórumokat szervez. d) Nyilvános könyvtárat üzemeltet. e) Honlapján közzéteszi szabályzatait, minöség-és környezeti politikáját, küldetésnyilatkozatát, Minoségfejlesztési Programját. f) Honlapján közzéteszi a diplomás pályakövetés eredményét, korábbi hallgatók véleményét.

8

2

2011-2014-re tervezett minoségfejlesztési

akciók:

2.1 Minoségpolitika, stratégia, eljárások a minoség biztosításának fejlesztésére irányuló akciók 1. Folyamatmenedzsment, folyamatfejlesztés A foiskola minoségirányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében ~ a fofolyamatok átvilágítása, értékelése, fejlesztése, dokumentálása, ~ egységes folyamatmenedzsment keretrendszerbe szervezése, ~ a meglévo minoségirányítási rendszer felülvizsgálata, fejlesztése ~ a minoségirányítási rendszer elemeinek intraneten való megjelentetési, könnyu aktualizálási lehetoségének a megteremtése ~ az elobbi feladatok sikeres végrehajtása érdekében szükséges képzések végrehajtása ~ a szervezetfejlesztés A fofolyamatok átvilágítása során azokra a tevékenységekre összpontosítjuk a figyelmet, amelyek alapvetoen befolyásolják ~ az intézmény környezeti elvárásoknak való sikeres megfelelését ("érintettek" igényeinek való megfelelést, a szakmai színvonal korszeruségét), ~ az alaptevékenységek ellátásának racionalitását, költséghatékonyságát ~ a jogszabályokkal nem szabályozott lényeges támogató folyamatok racionalitását ~ a minoségirányítás tartalmi megalapozását Az alaptevékenységeken belül különös figyelmet kívánunk fordítani az alábbi folyamatokra A 1.1 Képzés alapítás, indítás A 1.2 Felvételiztetés A 1.3 Oktatási idoszak elokészítése A 1.4 Kurzusok kezelése A 1.5 Az oktatás lebonyolítása A 1.6 Az oktatási idoszak lezárása A1.7 Hallgatói adminisztráció A2.1 Kutatási projektmenedzsment A2.2 Kutatáshasznosítás A3.1 Szerzodések kezelése

A támogató folyamatok közül azokra fókuszálunk, amelyekre nem érvényesek kötelezo jogszabályi eloírások, így különösen az alábbiakra T1. Marketing információs rendszer T2. Épületmenedzsment T3. Munkaero fejlesztése T4. Hallgatói karriermenedzsment T5. Tehetséggondozás T6. Térítési/juttatási rendszer muködtetése T7. Alumni kapcsolatok kezelése T8. Beszerzés, készletkezelés Az irányító folyamatok közül kiemelten az alábbiakra fókuszálunk 11.Stratégiai humán eroforrás menedzsment 1.2Controlling és teljesítménymenedzsment 12.1 Stratégiai elorehaladás értékelése 9

12.2 Belso teljesítményátadások elszámolása, teljesítményértékelés 12.3Tervezés, beszámoitatás, értékelés 13.Minoségügyi irányítás 13.1 Önértékelés 13.2 Panaszkezelés 13.3 Javaslati rendszer 13.4 Elégedettség kovetés

A projekt tervezett menete 1. 2. 3. 4.

Elokészítés Felmérés Elemzés Szervezetfejlesztés,minoségirányításirendszermegújítása

2. ISO 14000 Környezetirányítási Rendszer kialakítása A Szolnok Foiskola jövojében meghatározó szerepe van annak, hogy vezetoink felismerték környezeti kihívásokban a lehetoséget, célként fogalmazták meg a környezettudatos intézményirányítás kialakítását. A környezetközpontú vállalatirányítás olyan rendszert jelent, melyben központi szerepet kap a környezetszennyezés elkerülése, a gazdaságos energiafelhasználás. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer alapját képezo ISO 14000 szabványcsalád a vevok és a közvélemény elvárásai miatt, a cégek piaci versenyképességének fokozásra kerültek kidolgozásra. A KIR legfontosabb jellemzoi a rendszerszeruség, áttekinthetoség, szakszeruség. Az ISO 14000 szabvány bevezetésévei a következo kedvezo hatások érheto el: A környezet és a fenntartható fejlodés iránti elkötelezettségük bizonyítása mind rövid, mint hosszú távon kedvezo hatással lesz sikerességünkre, az alábbi elonyöket nyújtva: javítja intézményünk arculatát és partnereinkkel, az állammal, állami szervekkel és önkormányzatokkal folytatott kapcsolatát, jobb energiafelhasználást, ésszerubb vízfogyasztást, gondosabb nyersanyag kiválasztást és szabályozott hulladék újrafeldolgozást eredményez, melyek együttesen számottevo költségcsökkenéshez vezetnek. csökkenti a visszamenoleges kezelési stratégiák pénzügyi terheit mint pl. helyreállítási költségek, tisztítás, illetve szabálysértési bírságok, biztosítja a környezetvédelmi törvényekkel való összhangot és csökkenti a büntetések és az esetleges pereskedés kockázatát, javítja a munkahelyek, a munkavállalók munkamoráljának minoségét, és fokozza az intézmény értékrendjéhez való ragaszkodást, új üzleti lehetoségeket nyithat olyan piacokon, ahol a zöld termelési eljárások különös fontossággal bírnak, környezettudatos ügyfelek elonyben részesítik a hozzájuk hasonló felfogású vállalkozással való üzleti kapcsolatokat, akik gyakorlatban is mutatnak elkötelezettséget a környezet védelme iránt. A KIR kialakítása és muködtetése egy állandó fejlodési, fejlesztési folyamat, melya rendszeresen ismétlodo, de egyre magasabb szinten megvalósuló tevékenységek sorozatán alapul. A rendszerben mindenkinek megvan a pontosan meghatározott feladat és hatásköre, valamint szabályozott a feladatok elvégzésének a módszere. 10

Mérföldkövek: 1) A KIRrendszer elokészítése, megtervezése Tartalmazza az intézmény jelenlegi környezeti teljesítményének feltérképezését, a muködésböl származókörnyezetitényezökés környezetihatásokazonosítását,valaminta környezetihatásokértékelörendszerénekkidolgozásautána prioritásokmegállapítását. Elkészítéséretelephely látogatások,személyeskonzultációkés az esetlegesenhiányzó környezetvédelmivizsgálatokeredményeinekértékelésétkövetöenkerülsor. Feladatcsoportok: a) Helyzetfelmérö audit . Vezetöi prioritások, célok, tervek feltárása · Reprezentatív mintavétel alapján a jelenlegi környezetvédelmi muködés és szabályozottság felmérése . Környezetvédelmi problémák feltárása b) Vezetöi tájékoztató . Projektlefolyási ismeretek . KIR ismeretek . Projektvezetés, projekt team tagok, KIR vezetö(k) megbízása 2) A KIR kiépítése, muködtetése Mivel a Szolnoki Föiskola ISO 9001 szabvány szerint tanúsított, ezért integrált Minöségirányítási és Környezetirányítási Kézikönyv kerül kidolgozásra, amely az eddigi minöségbiztosítási rendszeren kívül a lentebb felsorolt környezetirányítási elemeket is tartalmazza. A Kézikönyv felépítése követi a szabvány által elöírt szabályozást és keretet ad az intézmény jelenlegi környezetvédelmi helyzetét figyelembe vevö környezetközpontú tervezéshez. A Kézikönyv alapján a szabványkövetelmények teljesítését biztosító eljárások készülnek az intézmény sajátosságainak és a helyi ügymenet gyakorlatának figyelembevételével. A komplex munkafolyamatok pontos bemutatásához munkautasítások kidolgozására van szükség. A Kézikönyv tartalmazza: az intézmény által vállalt környezeti politikát; az intézmény által okozott környezeti hatások értékelö rendszerét; a környezeti célok és elöirányzatok leírását; a tervezett környezetvédelmi programokat; a megvalósítás és muködés feltételeit (dokumentáció, képzés, kommunikáció); a vészhelyzetekre való felkészülést illetve reagálást; az ellenörzö és helyesbítö intézkedéseket; a vezetöségi felülvizsgálatok meghatározását. Feladatcsoportok: a) KIR célstruktúrájának kialakítása . Környezeti célok meghatározása. . Környezetpolitika kidolgozása b) Hatásfelmérés, hatáselemzés . Környezeti hatások felmérése, technológiákra, valamint telephelyekre . Monitorig rendszer tervezése a környezeti hatások kézbentartása végett 11

c) Környezeti Kockázatok elemzése . Élovízre, talajra, talajvízre gyakorolt hatások elemzése normál és rendellenes esetekre . Hulladékok, veszélyes hulladékok vizsgálata . Levego, épített környezetre irányuló hatások vizsgálata . Anyagok újra használatának, újrahasznosításának vizsgálata. d) Szabályozási dokumentumok kidolgozása. . Egységes integrált irányítási kézikönyv kidolgozása a szervezetre. . Bizonylati és dokumentációs rendszer-struktúra megtervezése. . A meglévo (kötelezoen alkalmazandó) dokumentációk (pl. Környezetvédelmi utasítások, SzMSz, Etikai Kódex, egyéb szabályzatok) felülvizsgálata, a szükséges módosítások meghatározása . Eljárási utasítások elkészítése kiegészítése . Energia mérleg elkészítése . Jogi követelmények azonosítása, a szabályozási rendszerhez illesztése . Bizonylati rendszer elkészítése e) KIR rendszer muködéséhez szükséges képzések lebonyolítása. . KIR vezeto(k) képzése . Belso auditorok képzése . Általános környezetvédelmi tájékoztató f) Munkahelyi környezet minoségét javító program muködtetése. . 5S oktatás KIR vezetok és projekttagok számára . 5S muködés megtervezése. g) Szerzodéskötés a tanúsító szervezettel h) KIR muködtetése. . Dokumentációs rendszer jóváhagyása, kiadás. . Érintettek képzése. . Rendszer muködtetése, nyomon követése. . Belso audit. . Helyesbíto tevékenység. i) Tesztelo audit. . A helyesbítések megfeleloségének ellenorzése. j) Vezetoségi átvizsgálás . A projekt kiértékelése. Intézkedési terv kidolgozása k) A Szolnoki Foiskola tanúsítása. . Dokumentáció bírálat. . Dokumentáció javítás. . Tanúsító audit.

12

1) Projekt tapasztalatok

·

kiértékelése.

Külso-, belso auditori tapasztalatok feldolgozása.

2.2 Képzési program fejlesztésére irányuló akciók A Foiskola állandó feladatának tekinti a meglévo képzések tartalomfejlesztését, ez az alaptevékenysége része. Határozottan törekedni szükséges a meglévo területeken új képzések indítására. Elsodleges stratégiai irányameglévo területeken új, népszerú szakok indítása, amelyek állandó hallgató felszívó képességgel bírnak. Az új képzések akár át is nyúlhatnak más képzési területekre, de a képzés alapjainak a meglévo területeken kell lennie. Unikális képzések indítására a Foiskolának a szakirányok, illetve szakirányú továbbképzések területén kell fókuszálnia. Új képzési területre egyelore az intézmény nem készül stratégiai idotávon belül belépni, a képzésfejlesztésre szánt eroforrásait a meglévo területekre fókuszálja. A gazdaságtudomány területén a Foiskola új képzések indítására helyezi a hangsúlyt, kihasználva a jelenlegi és a kívülrol bevonható tudásbázist. A meg lévo képzések tartalomfejlesztése szintén fontos a gazdaságtudományi képzések esetében, különösen odafigyelve az alapozó képzésbe vont tantárgyak egységes oktatására, megtartva a szükséges szaktávolságokat. A múszaki területen a meglévo képzések tartalomfejlesztésére célszeru törekedni, kiemelten fókuszálva a távoktatásban rejlo lehetoségekre. Új képzés indítására a kapacitások átszervezése esetén van reális esély, azaz meglévo szakot kell kiváltani egy tartalmában új szakkal (tartalomfejlesztés és akkreditáció segítségével, például muszaki menedzser helyett mezogazdasági gépész, logisztika szakirány kifejlesztésévei). A tartalomfejlesztésnek a stratégiai idotáv végére elo kell készítenie az új szakindítást. Az agrártudomány területén a jelenlegi szakok keresletének nagymértéku visszaszorulása figyelheto meg, ami a szakok meghirdetésének és indításának kérdését is felvetik. A jövoben a fókusz a tartalmi hangsúlyeltolására irányul, jellemzoen a muszakigépész irányába (fókuszálva az élelmiszeripari és energetikai témákra). A Foiskola alapveto céljaként megfogalmazott hallgatói létszám növelését elsosorban az alapképzésben résztvevo hallgatókra célszeru fókuszálni. Az alapképzés mellett tovább szükséges erosödni a felsofokú szakképzésben, ahol jelenleg is eros pozícióval bír az intézmény. A hallgatói létszámbovülést harmadsorban a szakirányú továbbképzésben részvevo hallgatók nagyobb bevonzásávallehet eloteremteni, kiemelten fókuszálva a távoktatásban rejlo lehetoségekre. Negyedsorban mesterképzési szakok indításával és mesterszakos hallgatók megjelenésével tudja az intézmény pozícióját megerosíteni. A PhD képzés nem célja a Foiskolának az elkövetkezo 3 évben. A felsooktatásban megjeleno potenciális hallgatók közül a nappali tagozatos hallgatókra történo fókuszálás kívánatos a Foiskola számára. Ennek fo oka, hogy az egy hallgatóra jutó állami támogatás normatívája magasabb, mint a költségtérítéses hallgatók díjfizetése. A levelezo hallgatók másodiagos

stratégiai irányt képviselnek, míg az esti

tagozaton tanuló hallgatók képzése továbbra sem célja a Foiskolának. A távoktatás lényegét tekintve inkább oktatás-módszertani kérdés. Fontos cél azonban, hogy a szakirányú továbbképzés és a felsofokú szakképzés (a magas gyakorlattartalmú FSZ képzések kivételével) terén a Foiskola kihasználja a távoktatás adta lehetoségeket, és elonyben részesítse

a távoktatást a levelezo tagozattal szemben.

13

2.3 Tudományos kutatás fejlesztésére irányuló akciók Általánossáválik a kooperációskutatómunka,nemzetközikooperációinkmegjelenése. "Tudástérkép szoftver" bevezetése: olyan információs bázis kialakítása, amely lehetové teszi a foiskolán keletkezo szellemi termékek tudományterületenkénti nyilvántartását és az oktatók részére történo hozzáférés biztosítását. 2.4

Hallgatók értékelésének

fejlesztésére

irányuló akciók

A számonkérés, a vizsgáztatás az oktatási folyamat szerves része, szükségszeru velejárója. A számonkérés módja, szervezettsége, az osztályzatok, a minosítések befolyásolják a diákok munkamorálját, fegyelmét, egyéniségük fejlodését, elomeneteli lehetoségeiket. A felsooktatásban a hallgatók egyre nagyobb mértékben érdekeltek, motiváltak a tanulmányi eredményeikben, ugyanis számos következmény - közöttük anyagi vonzattai is bíró - fuzodik osztályzataikhoz, eredményeikhez (különbözo pályázatok, elhelyezkedés, ösztöndíj, stb.). A hallgatók részérol várhatóan egy eroteljesebb törekvés, nyomás jelentkezik a jobb jegyekért, az esetlegesség kiszuréséért, azért is, hogy ne függjön az osztályzat attól, ki mikor és kinél vizsgázik. Mindezek elotérbe állítják a számonkérés hatékonyságával való foglalkozást, hogyan lehet a hallgató vizsgateljesítményét objektíven és a tényleges tudásnak megfeleloen értékelni. Az ers Minoségi Díj I Oklevélmelléklet Minoségi Díj követelményeinek való megfelelésre való képesség biztosítása, pályázat benyújtása. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy újra pályázhatóvá teszi az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) Minoségi Díjat, valamint az Oklevélmelléklet Minoségi Díjat (ECTS label, DS label). A 2003 és 2006 között már több száz intézmény által megpályázott díjak fontosságára a 2007-es londoni szakminiszteri konferencia is rávilágított: '~z erofeszítéseket a jövoben [...] a tanulási eredményeken (learning outcomes) és a hallgatók munkaterhén alapuló ECTS megfelelo végrehajtására kell összpontosítani. [...] Haladást értünk el [...] az ECTS és az oklevélmellékIetek megvalósítása terén, azonban az elismerés sokféle nemzeti és intézményes módszerének következetesebbnek kell lennie." Miért · · · · · · · · · ·

érdemes pályázni? A minoségi díjak Információt nyújtanak az intézmény átlátható muködésérol Tanúsítják az intézmény hallgatóközpontúságát Az adminisztrációs folyamatok kiváló minoségénekje/zoi Pá/yázási eljárás révén segítséget nyújthatnak az adminisztrációs elvek és folyamatok újragondolásához Garantálják, hogy minoségi információkhoz juthatnak hozzá a hallgatók, szüleik, támogatóik, vagy az intézmény lehetséges partnerei Növelik a mobilitási tevékenység minóségét. Jó kiindulópontként szolgá/hatnak a közös képzések kialakításánál. Segítik a felsóoktatási intézmény marketing tevékenységét. A tanulmányok elismerésének gördü/ékenységét bizonyítják. Növelik az intézmény presztízsét. 14

2.5 Az oktatás személyi és infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére irányuló akciók Humáneroforrás fejlesztés A Föiskola elsödleges célja, hogy - összhangban a minösített oktatói állomány extenzív fejlesztésével, illetve a gyakorlatorientált képzéssel - oktatói állományát tudatosan és jelentos mértékben fiatalítsa. Ez idosebb kollégák szükségszeru hányadának minoségi cseréjét vonja magával fiatalabb, tapasztalt kollégákkal. A fiatalítás megvalósításához körültekintöen, az egyedi tapasztalatokat és képességeket mérlegelve szükséges meghozni a személyi döntéseket. A Föiskola az organikusan szükségessé váló utánpótlásnál is a fiatalítást helyezi elötérbe. A fiatalítás másodiagos célja, hogya Föiskola képzési tevékenységébe beépüljenek a legújabb módszertanok, eszközök, valamint megújuljon a Foiskola vállalkozási tevékenysége. A fiatalítás tehát nem pusztán a korfa javítását célozza, hanem az új ismeretek, módszerek meghonosítását is. Ezért a fiatalítás során a Foiskola fo fókuszát a tapasztalt, fiatalabb kollégák jelentik (nem a pályakezdö oktatók). A Foiskola elsodleges célja, hogya foállású oktatóinak számát és arányát tudatosan növelje, ezáltal képesebbé tegye az intézményt az akkreditációs feltételeknek való megfelelésre. A foállású oktatók képesek komplexen, felelosségteljesen ellátni a képzési és képzésfejlesztési tevékenységeket. A Foiskola a jelenlegi nem oktatói állományát csökkenteni, az oktatók arányát pedig növelni törekszik a hatékonyabb muködés elérése céljából. A nem oktatók arányának csökkentésénél figyelembe kell venni azt is, hogya nem oktatói létszám csökkentése ne akadályozza az alaptevékenységeket támogató adminisztratív tevékenységek ellátását. A Foiskola célja, hogy az oktatók képzéséhez és fejlesztéséhez hasonlóan, a nem oktatói állományt is tudatosan fejlessze az elkövetkezo idoszakban. A tudatos fejlesztésre a

munkavégzéshatékonyságánaknöveléseérdekébenis szükségvan. A nem oktatókfejlesztéserészbenminöségicserévelis megvalósulhat(pl. a pályázatok,projektekkeretében a Foiskolárafelvett munkatársakmegtartásával).

Infrastrukturális fejlesztés A Foiskola célja a felesleges ingatlan kapacitások értékesítése vagy visszaadása. Az értékesítésnél elsödleges szempont minél magasabb bevétel realizálása, támaszkodva ingatlanpiaci értékbecslésekre. A tulajdonosnak történö visszaadásra akkor érdemes törekedni, ha az ingatlan értékesítésre nincs reális mód, és muködtetési kiadásokat lehet megtakarítani a visszaszolgáltatás által. A Foiskola célja, hogya következo 3 évben az eszközeinek fejlesztésére helyezze a fókuszt. Ennek fö oka, hogya minoségi oktatás és a K+F tevékenység fejleszté-

sére az eszközpark bövítésére és fejlesztésére van elsosorban szükség, míg az ingatlan infrastruktúra

-

az elmúlt idöszakban megvalósított ingatlanfejlesztések

(pl. Campus, kol-

légium) eredményeként - kielégíto állapotnak örvend, a stratégiai idötávon belül nem igényei további jelentos mértéku fejlesztést. Az ingatlanok esetében az intézmény elsodleges célja az ingatlanok felújítása, a

meglévök esetleges bövítése. Stratégiai idotávon belül nem cél új ingatlanok építése. Az eszközök esetében a Foiskola célja az eszközpark bovítése, fókuszálvaaz agrár- és muszaki képzésekben használt eszközökre, illetve az informatikai eszközparkra (funkcionalitás bovítése a digitális oktatás elomozdítása céljából). 15

Az infrastruktúra-fejlesztéseket - mind az ingatlanok, mind az eszközök esetében - jelentos mértékben pályázati forrásokból kívánja megvalósítani a Foiskola. Cél: A hatékonyenergiafelhasználást támogató energiaracionalizálási programok elindítása. Fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiahordozók felhasználásával (biomassza, napkollektor), Energiahatékonyságot növelo fejlesztés végrehajtása 2.6

A tanulástámogatás akciók

eszközei,

a hallgatói szolgáltatások

fejlesztésére

irányuló

Gyakorlati képzohelyek számának bovítése a gyakorlatigényes szakokon tanuló hallgatók számára - konzorciumi szerzodés alapján

-

a fenntarthatóság

és a versenyszféra

szabályai szerint muködo feltételek alapján.

A hallgatói karrier-tanácsadási

szolgáltatás fejlesztése, biztosítása.

Egészségfejlesztési és mentálhigiénés támogató szolgáltatások fejlesztése.

Mentori,tutori rendszer kiépítése, fejlesztése, módszertani fejlesztések alkalmazása: elearning, blended learning (web-suppliment) szélesköru és hatékony alkalmazása. Összehangolt olvasáskultúra fejlesztés az élethosszig tartó tanulás érdekében (íróolvasó találkozók, kiállítások, magyar kultúra napja, víz világnapja, költészet napja, esélyegyenloség napja, filmhónap, irodalmi hét, könyv a természettudományokban könyvbemutató, stb. ) 2.7 A belso információs rendszer fejlesztésére irányuló akciók VIR bevezetése, továbbfejlesztése: a hatékonyabb és gyorsabb döntéshozatalt támogató információs rendszer muködtetése, ezáltal a vevoi elégedettség növelése.

DPR rendszer kiterjesztése a Felsofokú szakképzés és szakirányú továbbképzés szakokra, eredmények VIR-be történo betöltése. 2.8 A nyilvánosság fejlesztésére irányuló akciók Hazai partnerek: Az intézménya jövoben is együttmuködésimegállapodásokútján kívánja a hazai partnerekkela kapcsolatrendszerétfenntartani.Az általános,keretjellegu megállapodások helyett - mivel azok az elmúlt idoszakban kevésbé teltek meg tényleges tartalommal- az intézmény a jövoben konkrét célokat szolgáló megállapodások útján törekszik megvalósítani együttmuködéseit. Cél továbbá, hogy a jelenleg meglévo általános megállapo-

dásokat feltöltse a Foiskola konkrét tartalommal, vagy ahol ez nem lehetséges, szüntesse meg a megállapodást. A Foiskola elsosorban a képzés-fejlesztés területén, illetve gyakorlati képzési célú és K+F tartalommal bíró együttmuködések kialakítására és fenntartására kíván törekedni. A hazai együttmuködésekkel a Foiskola az alaptevékenységeit, az oktatás és a kutatásfejlesztést kívánja támogatni.

16

Nemzetközi

partnerek:

A Foiskola elsodleges célja, hogy Európa fókusszal valósítsa meg nemzetközi szerepvállalását. Az intézmény kelet-közép-európai és nyugat-európai partnerekkel törekszik tartós, stabil és tartalommal megtöltött együttmuködéseket kialakítani. Az európai fókusz mellett továbbra is cél a nyitottság megorzése a más kontinensekrol érkezo hallgatók és oktatók iránt, különös figyelmet fordítva a kulturális különbségek kezelésére. Az ázsiai és közel-keleti kapcsolatok ápolására az intézmény mérsékelten fordít eroforrásokat. A nemzetközi együttmuködésekben az oktató- és hallgatócserére fókuszál az intézmény. Ennek oka, hogyelsosorban a nemzetközi mobilitás útján (pl. Erasmus), a mobilitásra építve lehet az oktatásban minoségi fejlodést elérni. Az oktató- és hallgatócsere megteremti az alapját az oktatási és a képzésfejlesztési célú nemzetközi együttmuködéseknek: a képzésfejlesztést ~s az oktatást fókuszba állító együttmuködések a megfelelo színvonalú és volumenu oktató- és hallgatócsere után valósulhatnak meg. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmény törekedjen a megfelelo nyelvi felkészültséggel rendelkezo oktatói és hallgatói állomány megteremtésére.

Marketing tevékenység: A Foiskola célja, hogy proaktív, kezdeményezo marketing tevékenységet folytasson. Ennek fo oka, hogy az intézmény tudatosan és irányítottan szándékozik kommunikációját és piaci megjelenését menedzselni a jövoben, a passzív, illetve reaktív magatartás fenntartása a továbbiakban súlyos veszteségekhez vezetne, nem támogatná a stratégiai irányként meghatározott hallgatói létszám növelését. További cél, hogy az intézményi stratégiához illeszkedo, abból levezetett marketing stratégia kialakításával, rendszerszintu tevékenységek útján támogassa az intézmény az alaptevékenységének sikerességét. Az eseményvezérelt marketing akciók a Foiskola alaptevékenységeivel kapcsolatos stratégiai célok megvalósításához a jövoben nem nyújtanak elegendo támogatást. Cél, hogya marketing tevékenységeket foként külso, professzionális partnerek

segítségével valósítsa meg, a belso eroforrások felhasználása mellett. Az intézmény külso partnereket von be azokon a területeken, ahol iparági speciális szakértelemmel hatékonyabban és professzionálisabban végezhetok adott tevékenységek. Belso nyilvánosság biztosítása érdekében belso újság havi vagy kéthavi rendszerességgel történo muködtetése.

Rendezvénynaptár (féléves, vagy negyedéves kiadvány) kialakítása. A Foiskola honlap fejlesztés eredményeinek visszacsatolása, további fejlesztési irányok meghatározása. Elsodleges cél egy felhasználó barát honlap kialakítása és ennek külso minosíto általi megmérettetése.

Felhasználóbarát honlap minosítés általános szempontjai: A) MEGFELELÉSA MUKÖDTETOINTÉZMÉNYCÉLJAINAK B)JOGSZABÁLYIMEGFELELTETHETOSÉG C) ELÉRHETOSÉG

. A honlap "beszédes" URL címmel rendelkezik 17

. Google találati lista, metaadatok megfelelosége . A tartalom normál sebességgel letöltheto D)AKADÁLYMENTESSÉG . W3C Validátor megfelelés E) BIZTONSÁG F)FOGYASZTÓVÉDELEM . Adatvédelmi nyilatkozat . A fizetett, szponzorált tartalom jól elkülönített . Szerzoi jogi nyilatkozat . Az eloállító I fenntartó szervezet bemutatása . Ügyfélszolgálat . Ügyfél bejelentés, vélemények G) DESIGN (tartalom és forma egysége) . Pályamü általános megjelenése . A navigáció nehézségi foka . Multimédia alkalmazása . Böngészo, végkészülék kompatibilitás . A tartalom bemutatása H) TARTALOM (felhasználhatóság, aktualitás, mennyiség, minoség) . Elso benyomás . Információ . Információ frissessége . Az információ minosége . Elérheto-e más nyelveken, a fordítások mennyisége, minosége 1)TARTALOM SZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉSE . Regisztráció (azonosítás) kezelése . Urlapok kitöltése, információk feltöltése . Termékek és szolgáltatások megjelenítése . Keresés hatékonysága . Szabványos honlap fejlesztés (web standardok alkalmazása) . Tiltott, káros tartalmak, szolgáltatások kezelése . Reklámok kezelése

18