BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT- IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY
SZERZŐDÉSELLENES TELJESÍTÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN
Készítette: Márkus Júlia Budapest, 2008
Tartalom
Bevezetés.................................................................................................................................... 4 1. Nemzetközi adásvétel ................................................................................................ 5 1.1. Adásvétel fogalma ..................................................................................................... 5 1.2. Nemzetközi adásvétel hatálya.................................................................................... 5 1.3. Külkereskedelmi ügylet szakaszai ............................................................................. 5 1.3.1. Az adásvételi szerződés előkészítése......................................................................... 6 1.3.2. A nemzetközi adásvételi szerződés megkötése ........................................................ 7 1.3.2.1. A szerződés megkötésének módjai ............................................................................ 7 1.3.2.2. A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma ............................................................. 8 1.3.3. Az adásvételi szerződés teljesítése .......................................................................... 10 1.4. Az adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulása ............................................... 12 1.4.1. ÁSZF........................................................................................................................ 12 1.4.2. Az 1964. évi Hágai Egységes Törvények (ULIS és ULFIS)................................... 12 2. Bécsi Vételi Egyezmény.......................................................................................... 13 2.1. Általánosságban a Bécsi Vételi Egyezményről ....................................................... 13 2.2. A Bécsi Vételi Egyezmény előtörténete .................................................................. 14 2.3. A Bécsi Vételi Egyezmény szerkezete .................................................................... 16 2.4. Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazási köre.............................................................. 17 3. Szerződésszegés a Bécsi Vételi Egyezmény szerint................................................ 19 3.1. Az alapvető szerződésszegés ................................................................................... 20 3.2. A szerződés résztvevőinek jogai és kötelezettségei a Bécsi Vételi Egyezmény szerint................................................................................................... 21 3.2.1. Az eladó kötelezettségei ......................................................................................... 21 3.2.2. Az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményei ................................................ 23 3.2.2.1. Teljesítési igény és a szavatossági jogok ................................................................ 23 3.2.2.2. Póthatáridő kitűzése................................................................................................. 25 3.2.2.3. Elállás ...................................................................................................................... 26 3.2.3. A vevő kötelezettségei............................................................................................. 27 3.2.4. A vevő szerződésszegésének jogkövetkezménye .................................................... 29 3.2.5. Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezése...................... 30 3.2.5.1. Előzetes szerződésszegés......................................................................................... 30 3.2.5.2. Részletteljesítés........................................................................................................ 31 3.2.5.3. Kártérítés.................................................................................................................. 32 3.2.5.4. A szerződésszegés mentesítő okai ........................................................................... 33 3.2.5.5. Kamat....................................................................................................................... 34 3.2.5.6. A szerződés megszűnésének jogkövetkezményei ................................................... 35 3.2.5.7. Az áru megőrzése .................................................................................................... 36 4. Ellentétek rendezése szerződésellenes teljesítés esetén .......................................... 39 4.1. Viták rendezése békés úton ..................................................................................... 39 4.2. Viták rendezése békéltető bevonásával ................................................................... 40 2
4.2.1. Mediátor bevonása a vitarendezés folyamatába ...................................................... 40 4.2.2. Választott bírósági eljárás........................................................................................ 42 5. A szerződésellenes teljesítés kivédése a minőségbiztosítás segítségével................ 45 5.1. Minőség meghatározása .......................................................................................... 45 5.2. Minőségbiztosítás, és ellenőrzés ............................................................................. 45 5.2.1. A minőség ellenőrzése a termelési fázisokban........................................................ 46 5.3. Minőségi reklamációk ............................................................................................. 47 5.3.1. A reklamációkezelés folyamata............................................................................... 49 6. Szerződésellenes teljesítés a gyakorlatban .............................................................. 51 6.1. Rauch Hungária Kft. története................................................................................. 51 6.2. A Rauch Hungária Kft. minőségpolitikája .............................................................. 52 6.2.1. Az IFS...................................................................................................................... 54 6.2.2. A reklamáció fajtái a Rauch Hungária Kft.-nél....................................................... 55 6.2.2.1. Belső hiba ................................................................................................................ 56 6.2.2.2. Vevői hibajelentés ................................................................................................... 57 6.2.2.3. Beszállítói reklamációk ........................................................................................... 59 6.3. A reklamációk előfordulásának kivédése a Rauch Hungária Kft.-nél..................... 61 6.3.1. Nyomonkövetés ....................................................................................................... 61 6.3.1.1. Késztermék nyomonkövetése .................................................................................. 61 6.3.1.2. Alapanyagok nyomonkövetése................................................................................ 62 6.3.2. Javító és megelőző intézkedések ............................................................................. 62 Összegzés ................................................................................................................................. 66 Mellékletek............................................................................................................................... 67 Irodalom ................................................................................................................................... 73 Ábrák jegyzéke......................................................................................................................... 75
3
BEVEZETÉS
Szerződésellenes teljesítéssel nap, mint nap találkoznak a külkereskedelmi szakemberek. Szakdolgozatom célja a szerződésellenes tevékenységek következményeinek illetve azok megelőzésének bemutatása. A Bécsi Vételi Egyezmény segítségével szeretném bemutatni azokat a helyzeteket, amikor a vevő vagy az eladó megszegi kötelezettségeit. Az Egyezmény egyes cikkei irányadóak a szerződés megszegésének tisztázásában. Az Egyezmény létrehozásában szerepet játszott egy egységes szabályozás megalkotása, amely mindig minden esetben alkalmazható, ha a felek hivatkoznak rá. Vannak olyan események a nemzetközi kereskedelemben, amikor elkerülhetetlenek a viták. A szerződéskötések során mindkét fél arra törekszik, hogy a másik fél igényeit kielégítse, de természetesen figyelembe véve a saját érdekeit is. Ezen érdekek összeütközésekor keletkezhetnek olyan konfliktusok, amikor sokszor a két fél nem tudja, vagy nem akarja egymás között elrendezni a kialakult nézetkülönbségeket. Ilyenkor adódik, hogy harmadik fél bevonására van szükség. A nemzetközi kereskedelemben résztvevő cégek célja eladóként, hogy a vevőket a lehető legjobban kiszolgálják. Mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a vitás helyzeteket. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével arra törekednek, hogy kivédjék a hibákat a működési folyamatok különböző szintjein. A reklamáció egyfajta visszajelzés az ügyvezetés felé. Segítségül szolgál a jövő során, és megoldások keresésére buzdít a múltbeli hibát kijavítására.
4
1. Nemzetközi adásvétel Az adásvételi ügylet az árutermelő társadalmak legfontosabb szerződéstípusa. A nemzetközi kereskedelemben az áruforgalom döntő hányada ma is adásvételi szerződések alapján bonyolódik le.
1.1. Adásvétel fogalma Különböző jogrendszerekben azonos módon határozzák meg az adásvétel fogalmát: dolog tulajdonba adása pénz ellenében. A magyar jog szerint tárgya csak „áru” lehet: ingó dolog, energia és az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír. Az adásvétel lényeges eleme a vételárban való megállapodás. A vételár két fél megállapodása alapján, szabadon meghatározható a piaci kereslet és kínálat keretei között. Tágabb értelemben a nemzetközi szerződés minden olyan magánjogi szerződés, amely valamilyen nemzetközi elemet tartalmaz. A nemzetközi adásvétel gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés.
1.2. Nemzetközi adásvétel hatálya Mindenképpen meg kell említenünk, hogy a nemzetközi adásvételi szerződések körébe azok az áruk illetve szolgáltatások, valamint anyagi értéket képviselő jogok tartoznak, amelyek a nemzetközi forgalomban vesznek részt. Továbbá a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködésekre és a külföldi vállalkozásokra is kiterjednek.
1.3. Külkereskedelmi ügylet szakaszai Ha külföldi féllel kívánunk kapcsolatba kerülni, és tervezzük szerződés elkészítését, minden esetben megfelelően fel kell készülnünk az ügyletre. Körültekintőnek kell lenni mind a két félnek a folyamat előkészítése során. Ha írásba foglaljuk, és nem megfelelően határozzuk meg a feltételeket, akkor utólag módosítani azokat csak nehézségek árán lehet. 5
1.3.1. Az adásvételi szerződés előkészítése A szerződéskötésnek ebbe a szakaszába tartozik a két fél között zajló ajánlati tevékenység. Az ajánlat mindig meghatározott címzetthez szól. Komoly szándékú, jogi kötelezettségvállalás. Az ajánlattételt körültekintő információgyűjtésnek kell megtekintenie. Az ajánlattételben meg kell határozni a szerződéskötési feltételeket (jogi, szállítási, fizetési). Egy meghatározott címzetthez szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően maghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor minősül kellően meghatározottnak, ha megjelöli az árut, mennyiséget és az árat. Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Ha az ajánlattevő határidőt szabott az elfogadásra, akkor az elfogadás csak akkor hatályos, ha határidőn belül történik. Ha nincs megszabva határidő, akkor ésszerű időn belül kell elfogadni. Az ajánlat szövegéből vagy a körülményekből egyértelműen ki kell derülnie, hogy visszavonható-e. Az ajánlat lehet: -
Kötelező ajánlat: az ajánlattevő nem léphet vissza az ajánlattól, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta és az elfogadás hatályossá vált. Csak úgy lehet visszavonni, ha a visszavonásról szóló értesítés az ajánlat előtt vagy azzal egy időben érkezik meg.
-
Kötelezettség nélküli
Ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, akkor szerződéses jogviszony jön létre az ajánlattevő és a címzett között. Az elfogadás formája az elfogadói nyilatkozat vagy elfogadásra utaló magatartás (áru feladása, pénz átutalása).
6
1.3.2. A nemzetközi adásvételi szerződés megkötése Az adásvételi szerződés a szerződéskötési ajánlat elfogadásával jön létre. A szerződés alakjával kapcsolatban nincsenek előírások. A megkötése történhet írásban, de eseti szerződések esetén szóban is. A Konvenció1 szerint a szerződés abban a pillanatban jön létre, amikor az elfogadás hatályossá vált. Ha a szerződést valamilyen jogi norma szabályozza, akkor írásban kell megkötni. Írásban történő szerződéskötés esetén bizonyíthatók a feltételek és esetleges későbbi bírósági eljárás esetén felhasználható a vétkessel szemben. Itt megemlíthetjük azt a közhelyet, hogy „A szó elszáll, az írás megmarad!”.
1.3.2.1. A szerződés megkötésének módjai - Okmányba foglalható: A szerződés feltételeit pontosan írásban foglalják. Meghatározzák e feltételeit, tartalmát, érvényességi idejét. Az árakat adott periódusokra határozhatják meg. Vonatkozhat bizonyos mennyiségű áru megvásárlására is. Léteznek úgynevezett mintaszerződések is, melyet általában a nemzetközi szervezetek alaposan kidolgoznak. Ezek választása természetesen nem kötelező. - Levélváltás útján, faxon, táviratban, e-mailben Ebben az esetben a vevő ajánlatot kér az eladótól. Az eladó az ajánlatban meghatározza a vásárlás feltételeit. A vevő a megrendelés elküldésével elfogadja az eladó ajánlatát. A visszaigazolással az eladó igazolja, hogy az adott árut illetve szolgáltatást az előre meghatározott feltételek mellett teljesíti. Előre írásba foglalt szerződés nélkül jön létre az adásvétel. A rendelés és a rendelés visszaigazolása együtt képezik a szerződést.
1
Bécsi Vételi Egyezmény, 23. Cikk
7
A Bécsi Vételi Egyezmény sem szabályozza egyértelműen a szerződés formáját. A szerződés a ratifikáló országokra bízza, hogy milyen módon szerződnek. A nemzetközi jogban ajánlott az írásbeli szerződés. Az érvényes szerződés létrejöhet tehát írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással.2
1.3.2.2. A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma A nemzetközi adásvétel során, a „sima” szerződéshez hasonlóan a szerződő felek maguk határozzák meg a szerződés tartalmát, de minimálisan tartalmaznia kell az árat, az áru/szolgáltatás megnevezését, fajtáját, mennyiségét. Vannak olyan nemzeti jogok (pl.: USAban), melyek az árat nem sorolják a minimális tartalom elemei közé. A szerződés szabályozása nem kötelező (kogens), hanem tetszőleges (diszpozitív). A nemzetközi szerződés tartalmát szabadon alakítják a felek. Minden szerződés tartalmazza a szerződés tárgyát, áru vagy szolgáltatás megnevezését, fajtáját, mennyiségét, árát. Egyéb feltételeket az irányadó jog rá vonatkozó rendelkezései pótolják. A külkereskedelmi szerződésben szerepel a teljesítés helye, fizetés ideje és módja, költség- és kockázatviselés átszállásnak helye. Az adásvételi szerződés általában a következő feltételeket tartalmazza:
2
-
szerződést kötő felek megnevezése
-
szerződés tárgyának és az áru minőségének meghatározása
-
szerződéses áru mennyisége
-
csomagolás módja
-
szerződéses ár
-
szállítási határidő
-
paritás
-
fizetési mód:
-
fuvarozási mód
-
szerződésre irányadó jog
-
záradékok, egyéb kérdések
Bécsi Vételi Egyezmény, 11. Cikk
8
A minőség meghatározása a szerződés egyik legfontosabb részeként említhető.
Fontos
szerepet játszik, mivel nem szerződésszerű teljesítés esetén a szerződés e részére lehet hivatkozni. A szerződésben részletesen leírhatjuk milyen minőséget várunk el, vagy mellékeljük dokumentumként (rajz – ha méretbeli elvárásaink vannak, műszaki dokumentációként). Feltüntethetjük a kémiai-fizikai összetételét a terméknek. Megjelölhetjük az eredet helyét, ettől való eltérés esetén nem köteles a vevő elfogadni az árut. Megadhatunk ismert típust vagy márka nevet is. Mellékelhetünk fotót, mintát, prospektust, de utalhatunk a korábban az eladótól vásárolt termékre is. Vannak olyan esetek, amikor a minőség pontos tartalmát a szokványok értelmezik. A minőségi tűréshatárok meg vannak előre állapítva. Ettől természetesen el lehet térni, de jobb minőség szállításakor, abban az esetben, ha a vevő elfogadja az árut, akkor felárat kell fizetnie, vagy ha alacsonyabb az áru minősége az elvárttól, ilyen esetben az eladónak engedményt kell adnia. A minőséget a következő módon is meg lehet határozni: - jó átlagminőség - szokványminőség - bázisminőség A nemzetközi adásvételi ügyletben a szokások is fontos szerepet játszanak. Ezek az évek során kialakult szabályok, melyeket a szerződés résztvevői akkor alkalmaznak, ha mindketten elfogadják őket. ezek értelmezik és kiegészítik a szerződés tartalmát. A Bécsi Egyezmény három feltétel együttes megléte esetén engedi érvényesülni a szerződésben ki nem kötött szokásokat: - a felek ismerik a szokást, mert - a szokás a nemzetközi kereskedelemben széleskörűen ismert, és rendszeresen alkalmazott a kereskedelem szóban forgó ágában használt szerződéstípusba. - a szerződő felek hivatkozhatnak a korábbi üzletek során egymás között alkalmazott gyakorlatra.
9
Konkrét megállapodás A jog kogens rendelkezései A jog diszpozitív rendelkezései Szokások, szokványok 1. ábra: A szerződés tartalmi összetevői3
1.3.3. Az adásvételi szerződés teljesítése A szerződés megkötését követően a felek teljesítik, lebonyolítják a szerződést. A lebonyolítás összetett folyamat. A teljesítés függ a következő tényezőktől: - ügylet típusa („egyszerű” vagy „különleges ” ügylet) - a szerződés tárgya (szellemi termék, szolgáltatás, fizikai termék) - fizetési feltétel - beszerzés körülményei (saját előállítás, import gyártótól) - áru természete...stb. Az ügylet csapatmunka. A szerződés teljesítését befolyásolják a szerződés lebonyolításában résztvevők: exportőr - importőr (vevő-eladó), az áru szállításával megbízott szállítmányozók illetve fuvarozók, a fizetési folyamatban jelenlévő bankok, pénzintézetek, az előírások betartását ellenőrző hatóságok, és a károk előfordulása esetén bevont biztosítók. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a meghatározott helyen és időben a magállapított mennyiség, minőség, választék szerint kell teljesíteni. A feleket a szerződés teljesítéséért felelősség terheli. Minden olyan magatartás, körülmény, vagy állapot, amely a szerződésbe
3
Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2002, 86. old.
10
ütközik, vagy egyébként sérti bármelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait, szerződésszegésnek minősül Az adásvételi szerződés teljesítése magának a szerződés tárgyának a birtokba adását jelenti. A birtokba adás többféle módon mehet végbe: - fizikai úton (ún. „kézen-közön” vétel) - ún. távolsági „helyközi” vétel, amikor az eladó és a vevő földrajzilag más helyen tartózkodik. Az eladónak olyan helyzetbe kell hoznia a vevőt, hogy az szabadon és biztonságosan rendelkezhessék a dologgal. - ha az adásvétel tárgy értékpapír (pl. közraktárjegy), akkor az átadás az áru feletti tulajdonjog átruházását jelenti. Tulajdonjog átszállásának helye és időpontja tekintetében különböző jogi megoldásokat alkalmaznak. A tulajdonjog átszállása az áru átadását követően egy későbbi időpontban is megtörténhet. Sor kerülhet tulajdonjog-fenntartás kikötésére is. A magyar jog szerint a tulajdonjog legfeljebb a vételár teljes kifizetéséig tartható fenn.4 A nemzetközi adásvételnél fokozott kárveszéllyel kell számolni. A felek igyekeznek szabályoznia kárveszély átszállásának helyét és időpontját. Ilyenkor az INCOTERMS -ben meghatározott klauzulákat alkalmazzák.
4
Ptk. 368. §(1) „az eladó a tulajdonjogot… legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.”
11
1.4. A nemzetközi adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulása Hosszú út vezetett a kezdetektől a Bécsi Konvenció létrejöttéig. Ezen belül is két fontosabb állomást kell megemlíteni, melyeknek jelentős szerep jutott abban, hogy a ’80-as években létrejöhessen a Bécsi Konvenció. A legfontosabb cél egy nemzetközi egységes szabályozás létrehozása volt.
1.4.1. ÁSZF5 A KGST keretében létrehozott feltételrendszer. Kezdetben bilaterális alapon 1958-ban alkották meg az első sokoldalú ÁSZF-et, végső formáját 1988-ban nyerte el. Az Általános Szállítási Feltételek a maga idejében pozitív szerepet töltött be az országok közötti kereskedelemben. Kötelező volt az alkalmazása a felek számára. Egyes rendelkezésekről el lehetett térni, de teljes egészében nem zárhatták ki a szerződéses kapcsolatukból. A nehezen érthető jogszabályok helyébe egy egységes normarendszert léptettek.
1.4.2. Az 1964. évi Hágai Egységes Törvények (ULIS és ULFIS) Az UNIDROIT keretében 1935-ben készült el egy egyezménytervezet. A háború után Hágában tartottak diplomáciai konferenciát, amelyen döntöttek az adásvétel nemzetközileg egységesített szabályainak kidolgozásáról. Szükséges volt az egységes szabályok kidolgozása. Két tervezetet készítettek, majd 1964-ben Hágában vitatták meg és fogadták el. 1966-ban hozta létre az ENSZ az UNCITRAL bizottságot, amely kezdeményezte a Hágai Egységes Törvények felülvizsgálatát.
5
Pontos megnevezése: A KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti Áruszállítások Általános Feltételei, egyszerűsítve KGST Általános Szállítási Feltételek. Évszámot is rendelni kell hozzá, mivel rövid időn belül több is váltotta egymást: 1958.évi, 1968. évi, 1968/1975. évi, végül 1988. évi ÁSZF
12
2. Bécsi Vételi Egyezmény6 A hosszú évtizedek után megalkotott egységes konvenció nemzetközi érvényű egyezmény, amely a különböző országokban található vevők és eladók közötti adás-vétel bizonyos aspektusait szabályozza. Minden ratifikáló nemzet vállalja, hogy a benne foglaltakat törvényként kezeli. Az Egyezmény több néven is emlegetik. A továbbiakban a következőképpen nevezzük: Bécsi Vételi Egyezmény, Bécsi Egyezmény, Bécsi Konvenció, CGIS vagy csak az Egyezmény.
2.1. Általánosságban a Bécsi Vételi Egyezményről Az UNCITRAL7 keretében kezdődött meg egy új, átfogó és egységes egyezmény tervezetének az előkészítése. A szövegtervezet 1976-ra készült el, ’78-ban véglegesítették. Ez szolgált tárgyalási alapul az 1980-as bécsi diplomáciai konferencián. A konferencián 62 ország és számos nemzetközi szervezet vett részt. Az elnökévé a magyar delegáció vezetőjét Eörsi Gyula professzort választották. Több heti tárgyalás után készült el Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZEgyezmény, más néven Bécsi Konvenció. Az Egyezmény célja az, hogy megkönnyítse és gazdaságosabbá tegye a nyersanyagok és készáruk nemzetközi adás-vételét. A konvenció a bizonytalanságok és a vitás helyzetek kiküszöbölésére szolgál, mivel gyakran vannak különbségek az egyes országok kereskedelmi törvényei vagy jogszabályai között. A nemzetközi ügyletekben gyakran az is vitás, hogy mely ország törvényei érvényesek az adott ügyletben. A CGIS tehát nem korlátozza a szerződő feleket. A konvenció 6. cikkelye kimondja, hogy a felek szabadon változtathatják a Konvenció egyes tételeit, vagy akár annak egészét hatályon kívül helyezhetik. Ennek a megítélése egyes helyzetektől függően változik.
6
CGIS – United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló ENSZ-Egyezmény) 7 United Nations Commission on Internatianl Trade Law
13
Mérföldkövet jelentett a nemzetközi kereskedelmi jog és jogegyesítés történetében. Az Egyezmény nemzetközi szabályokat teremtett a nemzetközi adásvételi ügyletekhez. Messzemenő autonómiát enged a szerződő feleknek. 1980. április 11-én írták alá, a konferencia zárónapján. Az első tizenegy állam, amelyek számára az egyezmény 1988. január 1-jén lépett hatályba: Argentína, Kína, Egyiptom, Franciaország, Magyarország8, Olaszország, Leshoto, Szíria, Amerikai Egyesült Államok, Jugoszlávia, és Zambia. Tagjai között szinte valamennyi, külgazdasági kapcsolatainak szempontjából jelentősebb állam szerepel. 9 Ez alkalommal talán sikerült egy széles körben, sokak által elfogadott nemzetközi egyezményt alkotni. A megalkotóknak azzal kellett szembenézni, hogy egyensúlyt kell teremteni az eltérő jogi megoldások között.
2.2. A Bécsi Vételi Egyezmény előtörténete Az egységes szabályrendszer kidolgozása évtizedekre megy vissza. 1929. Ernst Rabel kezdeményezése 1930. ápr. Az UNIDROIT által felállított bizottság eldönti, hogy szükség van-e a szabályok egységesítésére 1935. első, ideiglenes tervezet 10 1939. elkészül a tervezet, a világháború megszakítja a munkát
8
Magyarországon kihirdették angol és magyar nyelven, az 1987. évi 20. tvr. Megjelent a Magyar Közlöny 1987. évi 56. számában. 9 Ezek: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belorusszia, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Burundi, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Horvátország, Kuba, Ciprus, Csehország, Dánia, Ecuador, Egyiptom, El Salvador, Észtország, Finnország, Franciaország, Gabon, Georgia, Németország, Görögország, Guinea, Honduras, Magyarország, Izland, Irak, Izrael, Japán, Olaszország, Korea, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Lesotho, Libéria, Luxemburg, Mauritánia, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Paraguay, Peru, Lengyelország, Románia, Oroszország, St Vincent és Grenadines, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szíria, Macedónia, Uganda, Ukrajna, USA, Uruguay, Üzbegisztán, Zambia 10
Project d’une Loi Uniforme sur la Vente Internationale des Objects Mobiliers Corporels U. D. P. 1939 – I (2), Rome (1951), in: Rabel, II.395-415
14
1951. diplomáciai konferencia Hágában 25 állam és nemzetközi szervezetek részvételével. Az adásvétel egységesítése közös érdek. 1956. 1. tervezet kidolgozása 1958. külön tervezet a nemzetközi szerződések megkötéséről 1963. 2. tervezet a kormányok és nemzetközi szervezetek észrevételeit figyelembe véve. 1964. újabb konferencia Hágában. 28 állam köztük Magyarország részvételével, valamint 4 állam és 6 szervezet megfigyelőkkel képviselteti magát. Az Áruk Nemzetközi Adásvételéről Szóló Egységes Törvény (ULIS), valamint az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseinek Megkötéséről Szóló Egységes Törvény (ULFIS) megalkotása, Magyarország mindkettőt aláírta. 1972. hatályba lép a két egyezmény 1966. magyar kezdeményezésre létrejön az UNCITRAL, amely felülvizsgálta a még hatályba sem lépett ’64-es egyezményeket. 14 tagú munkabizottság felállítása 1976. genfi javaslat 1977. bécsi szöveg 1978. New York-i javaslat, később UNCITRAL-javaslatként válik ismertté 1980. a két évvel korábbi javaslat adta a bécsi diplomácia konferencia tárgyalási alapját Március 12-én ült össze a konferencia 62 állam részvételével, és számos nemzetközi szervezet megfigyelőjével. 1980.ápr. 11. 42 állam fogadja el, 6, köztük Magyarország, alá is írja. 1988. jan. 1. hatályba lép 2005.márc.1. már 63 állam a tagja
15
2.3. A Bécsi Vételi Egyezmény szerkezete Az Egyezmény Preambulumból és négy Részből áll. Preambulum: Alapvető elvek nyilvánulnak meg benne, ennek segítségével egyértelművé válnak az egyezmény céljai, felfogása, és a motiváló megfontolások. A szerződéskötés nemzetközi egységesítése fontos szerepet játszik minden tagállam kereskedelmében. 3 alapelvet fogalmaz meg: 1) új gazdasági rend szolgálata 2) egyenlőség és kölcsönös előnyök 3) a nemzetközi kereskedelem számos jogi akadályát segít lebontani. I.
Rész I.
Cím: Alkalmazási Kör: 1-6. Cikk
II. Cím: Általános rendelkezések II. Rész: A szerződés megkötése: Bevezető megjegyzések, 14-24. Cikk III. Rész: Adásvétel I.
Cím: Általános rendelkezések. 25-29. Cikk
II. Cím: Az eladó kötelezettségei: 30. Cikk I. Fejezet: Az áru szolgáltatása és az okmányok átadása: 31-34.Cikk II. Fejezet: Az áru szerződésszerűsége és harmadik személy igényei: 35-44.Cikk III. Fejezet: Az eladó szerződésszegésnek jogkövetkezményi: 45-52. Cikk III. Cím: A vevő kötelezettségei: 53. Cikk I. Fejezet: A vételár megfizetése: 54-59. Cikk II. Fejezet: Átvétel: 60. Cikk III. Fejezet: A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei: 61-65. Cikk IV. Cím: A kárveszély átszállása: 66-70. Cikk V. Cím: Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések I. Fejezet: A teljesítést megelőző szerződésszegés és részletekben történő teljesítésre vonatkozó szerződés: 71-73. Cikk II. Fejezet: Kártérítés: 74-77. Cikk III. Fejezet: Kamat: 78. Cikk IV. Fejezet: Mentesítő okok: 79-80. Cikk 16
V. Fejezet: Az elállás jogkövetkezményei: 81-84. Cikk VI. Fejezet: Az áru megőrzése: 85-88. Cikk IV. Rész: Záró rendelkezések: 89-101. Cikk, Záró rendelkezés
2.4. Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazási köre A Konvenció címe egyértelműen meghatározza, hogy az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozik. A bevezető rendelkezések egészen pontosan megfogalmazzák, hogy mely esetekben alkalmazzák az Egyezményt, illetve mely feltételek mellett nem. 1.
Cikk
(1) Az Egyezmény, a különböző államokban telephellyel rendelkező felek között, áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazandó, ha a) ezek az államok Szerződő Államok, vagy b) a nemzetközi magánjog szabályai valamely Szerződő Állam jogának alkalmazásához vezetnek. (2) Az a tény, hogy a felek telephelye különböző államokban van, nem vehető figyelembe, ha ez sem a szerződésből, sem a felek üzleti kapcsolatából, illetve bármely általuk tett közlésből – a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződéskötés időpontjában – nem tűnik ki. (3) Az Egyezmény alkalmazása szempontjából sem a felek állampolgársága, sem a felek, illetve a szerződés jogi vagy kereskedelmi jogi jellege nem vehető figyelembe.
Az 1. Cikk (1) bekezdése mondja ki a fő szabályt. Döntő fontosságú kérdéseket határoz meg. Ebből kiderül, hogy a Konvenció akkor kerül alkalmazásra, ha az eladó és a vevő üzleti helye szerződő állam területén van. Egyértelműen kizárja azokat a szerződéseket, melyek bár külföldre történő áruszállítást fogalmaznak meg, de a két fél telephelye azonos országban van. Az alkalmazás feltételeit 3 féle vonatkozásban határozza meg: személyi, tárgy és területi hatály. Az egyezmény időbeli hatályáról csak a későbbiekben, a zárórendelkezésekben szól. A 2. Cikk előírásai egy sor szerződést kizárnak, habár egyértelműen adásvételi szerződésnek minősíthetők.
17
Az Egyezmény nem vonatkozik arra az adásvételre, a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru, kivéve, ha az eladó akár a szerződéskötést megelőző bármely időpontban, akár a szerződés megkötésekor, nem tudott és nem is kellett tudnia arról, hogy az árut ilyen célra vásárolták; b) amely árverés keretében történt c) amely végrehajtáson vagy egyéb hatósági intézkedésen alapul d) amelynek tárgya kötvény, részvény, beruházási biztosíték, forgatható értékpapír, vagy pénz; e) amelynek tárgya folyami és tengeri hajó, légpárnás hajó; vagy légi közlekedési eszköz; f) amelynek tárgya villamos energia. A 3. Cikk kiterjeszti az Egyezmény hatályát az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződésekre, valamint olyan vegyes szerződésekre, amelyhez személyes tevékenységből álló szolgáltatás járul. A 4. cikk szerint nem szabályozza a szokások érvényességét, illetve az eladott áru tulajdonjogára gyakorolt esetleges jogi hatását. Az Egyezmény nem szabályozza az elévülést sem. Az Egyezmény nem szabályozza a következőket sem: -
érvénytelenség
-
tulajdonátszállás
-
cselekvőképesség
-
ügyleti képviselet
-
beszámítás kérdései
-
engedményezés és tartozásátvállalás
-
kötbér
-
fizetés pénzneme
Ha felmerül olyan probléma, melyet a konvenció nem szabályoz, akkor a nemzetközi magánjogi szabályok által meghatározott állam jogát kell alkalmazni. Az általános szerződési feltétel érvényességére vonatkozó szabályok is hiányoznak.
18
Az Egyezmény alkalmazása kizárható, illetve a felek megállapodhatnak egyes eltérésekben, módosíthatják bármely rendelkezésének jogi hatását.11 Ha teljes kizárják az Egyezmény alkalmazását, ebben az esetben a szerződésben meghatározott irányadó jog lesz alkalmazandó. Ha a felek nem választottak irányadó jogot, az érvényben lévő nemzetközi magánjogi szabályok döntik el, milyen jog alapján kell elbírálni. Lehetséges részleges kizárás is. Ebben az esetben csak egyes Cikkek szabályozását mellőzik.12 Hallgatólagos kizárás szempontjából három tipikus estet kell megvizsgálni: -
joghatósági kikötés: az Egyezmény kizárását eredményezi-e valamely bíróság kikötése
-
kifejezett jogválasztás: mely esetben jelenti a kizárást
-
nemzetközi jogrendszer bizonyos szabályozásának említése a szerződésben vezethet-e a Konvenció hallgatólagos kizárásához
11 12
Bécsi Vételi Egyezmény, 6. Cikk A 12. Cikk nem zárható ki
19
3. Szerződésszegés a Bécsi Vételi Egyezmény szerint13 Minden olyan tevékenység, állapot, körülmény és esemény szerződésszegésnek minősül, amely ellentétes a szerződés tartalmával és sérti a felek jogait. Ez a szerződésszegés bekövetkezhet a feleken kívül álló okokból, de következménye lehet a szerződésben résztvevők magatartásának is. Az Egyezményen alapuló szerződésszegés fogalma magában foglalja a szerződés nem teljesítését, amely szerződést a felek az egyezmény alapján, illetve a közöttük lévő gyakorlat vagy szokás alapján kötöttek meg. Mivel az „egyszerű” szerződésszegés - mint tágabb kör - fogalma az Egyezményben nem szerepel, objektív jellegét legjobban talán az ezen belül elhelyezkedő alapvető szerződésszegés szabályainak figyelembevételével lehet szemléltetni: ez utóbbi megáll akkor is, ha azt előidéző magatartás nem volt fél részéről szándékos.
3.1. Az alapvető szerződésszegés Két szempontból van jelentősége: 1., Nem teljesítés esetén választ ad arra, hogy a vevő azonnal elállhat a szerződéstől, vagy köteles póthatáridőt szabni. 2., Egyéb, hibás teljesítés esetén arra ad választ, hogy egyáltalán a vevőt megilleti- e az elállás joga, vagy csak kártérítésre tarthat igényt.
A
definíció
megfelelő
értelmezése
sok
időt
és
jogászi
gondolkodást
igényel,
következésképpen a kereskedők első ránézésre túl bonyolultnak tartják a rendelkezést, és igen gyakran előfordul, hogy kizárják a szerződésben ennek a Cikknek az alkalmazását.14
13
Sándor Tamás – Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel c. könyv alapján, HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2005 14 Bianca-Bonell: Commentary on CISG
20
Az alapvető szerződésszegést a következő elemekre lehet bontani: -
szerződésszegésnek kell bekövetkeznie
-
a jogosult számára hátrányosnak kell lennie
-
a hátránynak alapvetőnek, vagyis jelentős mértékűnek kell lennie
-
a jogosultnak a szerződéssel szembeni jogos elvárásai viszonylatában kell ezeknek fennállnia
-
szükséges, hogy a szerződésszegő a hátrány bekövetkezését előre lássa vagy
-
szükséges az a körülmény, hogy ugyan nem látta előre, de egy ésszerűen gondolkodó hasonló személy, azonos körülmények közepette előre látta volna.
Ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően világossá válik, hogy a másik fél szerződésszegést követ el, ekkor bármelyik fél elállhat a szerződéstől. A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy, azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt
3.2. A szerződés résztvevőinek jogai és kötelezettségei a Bécsi Vételi Egyezmény szerint 3.2.1. Az eladó kötelezettségei 30. Cikk Az eladó köteles, a szerződés és az Egyezmény előírásainak megfelelően, az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni és az árura vonatkozó minden okmányt átadni. 31. Cikk Ha nem meghatározott más helyen kell szolgáltatnia, az eladónak az áru szolgáltatására vonatozó kötelezettsége: a) ha az adásvételi szerződés kiterjed az áru elfuvarozására is, az árut a vevőhöz való továbbítás céljából az első fuvarozónak átadni; b) ha - az előző bekezdés alá nem tartozó esetekben - a szerződés egyedileg meghatározott árura vagy pontosan meg nem határozott olyan árura vonatkozik, amelyet meghatározott árukészletből kel szolgáltatni, vagy amelyet gyártani kell, illetőleg előállítani, és a szerződés megkötésekor a felek tudták, hogy az áru meghatározott helyen van, vagy meghatározott helyen gyártják, illetve állítják elő, úgy az árut ezen a helyen a vevő rendelkezésére bocsátani;
21
c) egyéb esetekben az árut a vevő rendelkezésére bocsátani azon a helyen, ahol az eladó telephelye a szerződéskötés időpontjában volt.
Az eladó köteles, a szerződés és az Egyezmény előírásainak megfelelően, az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni és – szükség szerint – az árura vonatkozó minden okmányt átadni. 15 Az eladó fő kötelezettsége: -
az áru szolgáltatása
-
az áruhoz kapcsolódó okmányok átadási kötelezettsége
-
az áru tulajdonjogának átruházása
Az eladó egyéb kötelezettségei: -
a másik fél haladéktalan értesítése a teljesítés felfüggesztése, illetve annak akadálya esetén
-
kárenyhítési kötelezettség
-
az áru megőrzése átvételi késedelem estén
A magyar jog szerint az árunak a teljesítés időpontjában kell megfelelnie a szerződéses és az ún. nevezett törvényes kelléknek. Azonban ettől az időponttól eltérő lehet a kárveszély átszállásának időpontja. A konvenció szabályozza, hogy az eladót felelősség terheli, ha nem szerződésszerűen teljesít.16 Az eladó felelősségét megállapítja a kárveszélyátszállás időpontját követően keletkező hibáért, ha az eladó valamely kötelezettségének a megszegéséből keletkezett. Az eladónak olyan árut kell szolgáltatnia, -
amely mentes harmadik személy bármilyen, szellemi tulajdonon alapuló olyan jogától, vagy igényétől,
-
amelyről az eladó a szerződés megkötésekor tudott, vagy tudnia kellett,
-
feltéve, hogy a szellemi tulajdonjogot abban az államban biztosították, ahol a vevő telephelye van,
15
A „szükség szerint” kifejezés a fordításban pontatlan. Az idegen nyelvű változatok pontosabban meghatározzák ezt a pontot. Ezekből kiderül, hogy az árura vonatkozó minden okmányt át kell adni. 16 Bécsi Vételi Egyezmény, 36. Cikk, (2) bekezdés
22
-
illetve, ha a felek a szerződés megkötésekor számításba vették, hogy az áru továbbeladásra vagy továbbszállításra fog kerülni, úgy ebben az államokban is.17
3.2.2. Az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményei 45. Cikk (1) Ha az eladó elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, a vevő jogosult a) a 46-52. Cikkekben meghatározott jogait gyakorolni; b) a 74-77. Cikkekben meghatározott módon kártérítést követelni. (2) A vevő nem veszíti el a kártérítés követeléséhez való jogát azáltal, ha egyéb jogait gyakorolja. (3) Ha a vevő a szerződésszegésből eredő jogait gyakorolja, sem a rendes, sem pedig a választott bíróság nem adhat méltányossági haladékot az eladó számára.18
Ez a fejezet összefoglalja azokat a jogkövetkezményeket, amik az eladó szerződésszegéséből származnak. Az Egyezmény nem tesz különbséget a különböző szerződésszegések között, mindegyik szankció a kötelezettség megszegésének tényéhez kapcsolódik. A vevő jogai két nagyobb csoportba sorolhatók. Az egyikbe a teljesítési igény és a szavatossági jogok tartoznak (kicserélés, kijavítás, árleszállítás…), a másikba pedig amikor a vevő igényt tarthat kártérítésre. Harmadikként megemlíthető az az eset, amikor a vevő elállhat a szerződéstől, illetve póthatáridőt biztosíthat az eladó számára.
3.2.2.1. Teljesítési igény és a szavatossági jogok 46. Cikk (1) A vevő követelheti az eladótól az általa vállalt kötelezettsége tejesítését, kivéve, ha a vevő a jogsértés kiküszöbölésére olyan eszközt vett igénybe, amely összeegyeztethetetlen ezzel a követeléssel. (2) A vevő csak akkor követelheti a nem szerződésszerű áru kicserélését, ha a szerződésszerűség hiánya alapvető szerződésszegésnek minősül és az áru kicserélése iránti igényét a 39. Cikkben meghatározott értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül közli.
17 18
Bécsi Vételi Egyezmény, 43. Cikk Bécsi Vételi Egyezmény, 45. Cikk
23
(3) Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő igényelheti, hogy az eladó az áru kijavításával orvosolja a szerződésszerűség hiányát, ha ez az összes körülmény figyelembevételével nem ésszerűtlen. A kijavítás iránti igényt a 39. Cikkben meghatározott értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül kell közölni. 50. Cikk Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő függetlenül attól, hogy a vételárat már kifizették-e vagy sem, olyan arányban csökkentheti az árat, amilyen arányban a ténylegesen szolgáltatott áru szolgáltatáskori értéke viszonyult a hibátlan áru értékéhez ugyanabban az időpontban. A vevő nem csökkentheti azonban az árat, ha az eladó a 37. vagy 48. Cikkek rendelkezéseivel összhangban kötelezettségei teljesítésének bármely hiányosságát orvosolta, vagy ha a vevő nem fogadja el az eladó ugyanezen cikkek szerint felkínált teljesítését.
Amennyiben az áru nem felel meg a szerződésben kikötötteknek a vevő elvárhatja az eladótól a javítást vagy az áru kicserélését. A vevő a javításra irányuló kérését attól függően gyakorolhatja, hogy az az összes körülményre nézve nem ésszerűtlen. Ez az ésszerűtlenség függ az áru tulajdonságától és más körülményektől, mint a felek országai közötti távolságtól vagy a hiba árun való kiterjedtségén, de nem függ a szerződésszegés típusától. Ellenben a helyettesíthető áru szállításának kérése nagymértékben függ a szerződésszegés típusától, ezt a lehetőséget csak alapvető szerződésszegés esetén lehet igénybe venni. A jogorvoslati lehetőségeken túl még egy ponton lehet megragadni a két típusú szerződésszegés közötti különbségtételt, ez pedig a kockázat átszállása. A vevő elsődleges igénye a reális teljesítési követelés, ez az alapvető joga. Nem szerződésszerű teljesítés esetén a vevő kérheti az áru kicserélését vagy kijavítását. Mindkét esetben a vevő kötelezettsége a fogyatékosság bizonyítása. A teljesítéssel össze nem férő igénynek számít az árleszállítás, az elállás, és kártérítés. Kicserélési igénye csak akkor lehet a vevőnek, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az áru hibás, vagy alapvetőnek minősül a szerződésszegés. Alapvető hibák a nem megfelelő minőség, a csomagolás hibája, mennyiségi eltérés, szükséges okmányok hiánya.19 Minden esetben, ha a vevő az áru cseréjét követeli, akkor köteles a fogyatékos árut visszaadni, tehát nincsen visszatartási joga. Másik alapvető feltétele, hogy az eladót ésszerű időn belül értesítse arról az igényről, hogy az árut ki szeretné cseréltetni. osztható szolgáltatás vehető igénybe, abban az esetben, ha az árunak csak egy része hibás. Erre az igényre vonatkozik,
19
Olyan okmányok elmaradásának hiánya, melyek nélkül az áru nem üzemelhető be, vagy egyáltalán nem képes a vevő az áru átvételére.
24
hogy csak akkor lehetséges, ha egyéb eszközt nem vett igénybe korábban (pl.: nem kapott árengedményt, nem javították az árut). A szankciók egyértelműen a szerződésszerű teljesítést szolgálják, ezért is támaszthat igényt a vevő az áru kicserélésére, kijavításra, illetve árleszállításra. Ezek a megoldások különösen kedveltek nemzetközi adásvételek során, mivel könnyebb kijavítani a hibát, mint visszaszállítani a terméket és újra teljesíteni (extra költség). Vannak olyan áruk, ahol nem következhet be kijavítás (élelmiszerek, nyersanyagok), és ha a vevő nem tud alapvetően szerződésszegésre sem hivatkozni, akkor csak árleszállítása lehetséges. Az áru nem szerződésszerű teljesítése esetén a vevőt a 45. cikk (1)(a) feljogosítja, hogy az 50. cikkben20 szabályozott árcsökkentéssel éljen. Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, amennyiben az eladó nem szerződésszerű árut szolgáltat, a vevő mégis elfogadja. Csak ezen nem szerződésszerű teljesítésben megnyilvánuló szerződésszegés esetén lehet az árcsökkentéssel élni. Úgy, mint a kártérítésnél, itt sem szükséges, hogy az elkövetett szerződésszegés alapvető legyen.
3.2.2.2. Póthatáridő kitűzése 49. Cikk (1) A vevő az eladó kötelezettségének teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg. (2) A vevő a póthatáridő letelte előtt nem gyakorolhatja a szerződésszegésből eredő jogait, kivéve, ha az eladótól olyan értesítést kapott, hogy az az így szabott határidő alatt sem fog teljesíteni. A vevő azonban a póthatáridő szabásával sem veszíti el jogát, hogy a késedelmes teljesítés miatt kártérítést követeljen.
A 45. Cikk (3) bekezdés kimondja, hogy semmilyen körülmények között nem biztosítható az eladó számára póthatáridő. Ez a szabály nemcsak a rendes bíróságokra, hanem a választott bíróságokra vonatkozik. Egyedül maga a vevő az, aki meghatározhat egy ésszerű határidőt a pótlásra.21 A teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a vevő póthatáridőt adhat az eladónak a szerződésszerű teljesítésre. A póthatáridő megállapítása a vevő joga, nem pedig
20
„Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő függetlenül attól, hogy a vételárat már kifizették-e vagy sem, olyan arányban csökkentheti az árat, amilyen arányban a ténylegesen leszállított áru teljesítéskori értéke viszonyult a hibátlan áru értékéhez ugyanabban az időpontban…” 21 Bécsi Vételi Egyezmény, 47. Cikk
25
kötelezettsége. Ez a jog bármely szerződésszegésnél megilleti.22 A póthatáridő kitűzésével a vevő kifejezésre juttatja, hogy érdeke fűződik a teljesítéséhez. Csak az ésszerű hosszúságú póthatáridő eredménytelen eltelte teremti meg az elállás lehetőségét.23 Azzal a póthatáridő nyújtására vonatkozó nyilatkozattal a vevő vállalja, hogy az adott határidőn belül nem követelhet egyéb jogot (teljesítési igény, kicserélés, kijavítás)
3.2.2.3. Elállás 49. Cikk (1) A vevő elállhat a szerződéstől, a) ha az eladó a szerződésben vagy az Egyezményben szabályozott kötelezettségének nem teljesítése alapvető szerződésszegésnek minősül, vagy b) a szolgáltatás elmaradása esetén, ha az eladó nem szolgáltatja az árut a vevő által a 47. Cikk (1) bekezdése szerint megállapított póthatáridőn belül, illetve, ha kijelenti, hogy e határidőn belül sem szolgáltat. (2) Mindazonáltal, ha az eladó az árut már szolgáltatta, a vevő elveszíti a szerződéstől való elállás jogát, kivéve, ha az elállás a) késedelmes szolgáltatás esetén azt követő ésszerű időn belül történik, hogy a szolgáltatásról tudomást szerzett; b) a késedelmes teljesítésen kívül bármely más szerződésszegés esetén azt követő ésszerű időn belül történik, hogy (i) a szerződésszegésről tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie; (ii) lejárt az a póthatáridő, amit a vevő a 47. Cikk (1) bekezdése szerint állapított meg vagy azt követően történik, hogy az eladó kijelentette, hogy a póthatáridőn belül sem teljesít vagy (iii) lejárt az eladó által a 48. Cikk (2) bekezdése szerint megállapított határidő vagy miután a vevő kijelentette, hogy nem fogadja el a teljesítést.
A 81. cikk értelmében az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, az esetleges kártérítésre irányuló jog kivételével. Eszerint, ha a szerződéstől valamelyik fél eláll a szerződés megszűnik, és a felek mentesülnek a szerződésből eredő jövőbeli kötelezettségeik teljesítése alól. A vevő elveszíti jogát, hogy az áru teljesítését követelje, de az eladó sem követelheti többé az ár kifizetését. Ellenben a sérelmet szenvedett fél nem veszíti el jogát a kár megtérítésére, amelyet a szerződésszegés
22
Gyakorlati példa: Az eladó azért nem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat, mert ő az adott áru forgalmazója és késve kapja meg az árut a gyártótól. Értesíti a vevőt, hogy késve pl.: 2 nappal később teljesít. Ezt a vevő elfogadhatja, de el is állhat a szerződéstől. 23 Bécsi Vételi Egyezmény, 49. Cikk (1) bekezdés b) pont
26
okozott neki. A múltban történt már teljesített szoláltatásokat a felek visszakövetelhetik, tehát ragaszkodhatnak az eredeti állapot visszaállítására.24 A szerződéstől való elállás nagyon komoly jogkövetkezmény, következésképpen nem minden szerződésszegés esetén élhet vele a sérelmet szenvedett fél. Ezen a ponton válik szembetűnővé az alapvető és nem-alapvető szerződésszegés közötti különbség, ugyanis a szerződéstől való elállással a vevő csak akkor élhet, ha az eladó kötelezettségeinek nem teljesítésével alapvető szerződésszegést követ el, vagy nem szállít a vevő által megszabott póthatáridőn belül sem.25 Más esetekben egy nem alapvető szerződésszegési helyzet nem ad jogot az elállásra.
3.2.3. A vevő kötelezettségei 53. Cikk A vevő a szerződés és az Egyezmény rendelkezései szerint köteles az áru vételárát megfizetni és annak részére történő szolgáltatását elfogadni. 54. Cikk A vevőnek a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége magában foglalja mindazon intézkedések megtételét és alakiságok megtartását, amelyek a szerződés vagy bármely jogszabály és rendelkezés értelmében a fizetés teljesítésének lehetővé tételéhez szükségesek. 60. Cikk A vevőnek a szolgáltatás elfogadásával kapcsolatos kötelezettsége abban áll, hogy a) mindent, ami tőle ésszerűen elvárható, tegyen meg annak érdekében, hogy az eladó szolgáltatni tudjon; és b) az árut átvegye.
A vételár megfizetése a vevő legfontosabb kötelezettsége. A vevőnek mindig a szerződésben meghatározott árat kell megfizetnie. A vételárat pénzben kell megfizetni. Természetbeni ellenszolgáltatás esetén csereszerződésről van szó, ebben az esetben az Egyezmény nem hatályos. A vevő fizethet készpénzben, átutalással, vagy egyéb módon, mely a szokásaikból eredhet.
24 25
Bécsi Vételi Egyezmény, 81. cikk (2) Bécsi Vételi Egyezmény, 47. cikk
27
A nemzetközi szerződéskötési gyakorlat a vételár megfizetésére rendszerint szokványokat tartalmaz. Célszerű a választott szokványt pontosan meghatározni a szerződésben. A vételár pénznemét a felek határozzák meg. Ebben az esetben is a felek közötti szokások mérvadóak. A vevőnek meg kell tennie mindent, amiben megállapodtak az eladóval, valamint meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak. A vételár megfizetésének egyik feltétele, hogy a felek megegyezzenek az árban. Azonban egyes esetekben a szerződés akkor is létrejön, ha az ármeghatározást szabadon hagyják. Ezek csak nagyon kivételes esetek. Azonban mindig megállapíthatónak kell lennie az árnak, ha olyan árlistára hivatkoznak, amelyet a vevő is ismer, vagy kell, hogy ismerjen. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a vételárat az áru súlya alapján határozzák meg. Ilyenkor minden esetben le kell szögezni, hogy a nettó vagy bruttó súly alapján állapítják meg. A vételár megfizetésének adott helyen történő kiegyenlítése is a vevő fizetési kötelezettségeihez tartozik. Ha megállapodtak a fizetési helyben, akkor a vevőnek ezen a helyen kell teljesítenie, különben a vevő szerződésszegést követ el. Ha a felek nem állapodtak meg a fizetés helyében, akkor a vevőnek a fizetést -
az eladó telephelyén kell teljesítenie,
-
az ún. kézen-közön történő adásvétel esetén az átadás helyét kell a fizetés helyének is tekinteni.
Az áru átadása fejében történő fizetésnél a fizetési helyet az áru átadásának helyében jelöli meg a szabály. A vételár megfizetésének időpontját is a szerződésben kell meghatározni. A vételárat akkor kell meghatározni, ha az eladó az árut vagy a rendelkezési jogot megtestesítő okmányokat a vevő rendelkezésére bocsátja. Mind a kettőt az eladónak szerződésszerűen kell rendelkezésre bocsátania. Nemzetközi viszonylatban a helyközi vétel a legtipikusabb, amikor az eladó akkor teljesít, ha az árut átadja a fuvarozónak. A vevő nem köteles a vételárat megfizetni, mindaddig, amíg nem volt módja az árut átvizsgálni.26 Itt nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a felek a fizetés kérdését rendezhetik a szerződésben, és ezt mindig meg is teszik. Az átvételi kötelezettség azt jelenti, hogy a vevőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az eladó teljesíteni tudjon, és át kell vennie az árut.
26
Bécsi Vételi egyezmény, 53. Cikk, (3)
28
3.2.4. A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei
61. Cikk (1) Ha a vevő elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, az eladó jogosult: a) a 62-65. Cikkekben meghatározott jogait gyakorolni; b) a 74-77. Cikkekben meghatározott módon kártérítést követelni. (2) Az eladó nem veszti el a kártérítés követeléséhez való jogát azáltal, ha egyéb jogait gyakorolja. (3) Ha az eladó a szerződésszegésből eredő jogait gyakorolja, sem a rendes, sem pedig a választottbíróság nem adhat méltányossági haladékot a vevő számára.
Az eladó jogait ismerteti a vevő szerződésszegése esetén. A vevő által elkövethető összes szerződésszegésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy min alapszik. A szankciónak az a feltétele, hogy a vevő megszegje a kötelezettségeit, ezt az eladónak kell bizonyítania. Ha a vevő az eladó által szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem veszi át kellő időben, vagy nem fizeti meg a vételárat a megállapodott időpontig, akkor kártérítést követelhet a vevő az eladótól.27 Ha a vevő nem veszi át az árut, és nem fizeti ki a vételárat, akkor az eladó követelheti a kötelezettségeinek teljesítését, és érvényesítheti a kárát is, ami a késedelemből származik.28 Az eladó teljesítési igényét általános jelleggel fogalmazza meg a vevővel szemben. Az eladónak is van joga ahhoz, hogy póthatáridőt szabjon a vevőnek, ezzel tisztázható, hogy a vevő valóban teljesíteni fog-e.29
A póthatáridő kitűzése az eladónak csak joga és nem
kötelezettsége. Akár szóban, akár írásban megállapíthatja. Ha a póthatáridő eltelte után a vevő nem teljesít, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Ez azt jelenti, hogy az eladó kártérítési igényt támaszthat a vevő felé. A vevő alapvető szerződésszegése mindig feljogosítja az eladót a szerződéstől való elállásra. Ebben az esetben alapvető szerződésszegésnek számít pl. a vételármegfizetés végleges megtagadás, a vevőnek a fizetés előkészítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztása. 30
27
Bécsi Vételi Egyezmény, 61. Cikk, (1) bekezdés, b) pont Bécsi Vételi Egyezmény, 62. Cikk 29 Bécsi Vételi Egyezmény, 63. Cikk 30 Bécsi Vételi Egyezmény, 64. Cikk 28
29
Ha a vevő a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve -
nem specifikálja az árut,
-
nem teljesíti közreműködési kötelezettségét,
-
nem tesz eleget reklámozási kötelezettségének,
-
nem tesz eleget versennyel kapcsolatos kötelezettségének stb.,
Az eladó követelheti a teljesítést, és érvényesítheti kárigényét. Ha részleges teljesítésről van szó, akkor az eladót is csak részben illeti meg a szerződésszegés miatti jogok. Ha már a teljesítés előtt nyilvánvalóvá válik a szerződésszegés, akkor előzetes szerződésszegésről beszélünk.
3.2.5. Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések Ezek azok a rendelkezések, amely a vevőre és az eladóra egyaránt vonatkoznak. Nézzük őket egyesével, részletezve.
3.2.5.1. Előzetes szerződésszegés 71. Cikk (1) Bármelyik fél felfüggesztheti kötelezettségeinek teljesítését, ha a szerződés megkötését követően láthatóvá válik, hogy a másik fél kötelezettségének lényeges részét nem teljesíti a) teljesítési képességének vagy hitelképességének súlyos fogyatékossága vagy b) a szerződés teljesítésének előkészítésében vagy a szerződés teljesítésében kifejtett magatartása eredményeként. (2) Ha az eladó már feladta az árut mielőtt az előző bekezdésben meghatározott okok nyilvánvalóvá váltak, megakadályozhatja az árunak a vevő részére történő kiszolgáltatását még akkor is, ha a vevő birtokában olyan okmány van, amely őt egyébként az áru átvételére feljogosítja. Ez a bekezdés kizárólag az áruval kapcsolatban a vevő és az eladó között fennálló jogokra vonatkozik. (3) A teljesítést akár az áru elküldését megelőzően, akár azt követően a felfüggesztő fél köteles a felfüggesztésről a másik felek haladéktalanul értesíteni és ha a másik fél saját teljesítésére megfelelő biztosítékot ad, köteles folytatni a teljesítést.
30
72. Cikk (1) Bármelyik fél elállhat a szerződéstől, ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően világossá válik, hogy a másik fél alapvető szerződésszegést fog elkövetni. (2) Ha elegendő idő áll rendelkezésre, a szerződéstől elállni szándékozó fél köteles a másik fél részére a körülményeknek megfelelő ésszerű értesítést küldeni, hogy lehetővé tegye számára a teljesítés megfelelő biztosítékáról való gondoskodást. (3) Ha a másik fél kijelenti, hogy nem fogja teljesíteni kötelezettségeit, az előző bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
Ezek a cikkek az előzetes szerződésszegés jogkövetkezményeit rendezik. A teljesítés felfüggesztését teszi lehetővé szerződésszegés veszélye esetén, akár az eladó, akár a vevő fenyegeti a szerződés teljesülését. a szerződésszegésnek a kötelezettség jelentős részének teljesítését kell fenyegetnie. Ha fennáll a nem teljesítés veszélye, akkor is joga van az illető félnek a teljesítést felfüggesztenie, ha a szerződés őt előzetes teljesítésre kötelezi. A szerződésszegés veszélyét elég tágan fogalmazza meg az egyezmény. A teljesítési képességnek vagy hitelképességnek súlyos fogyatékosságáról kell, hogy szó legyen. A szerződés teljesítésének előkészítésében és teljesítésében előforduló hiányosságok is a szerződésszegés megállapításához vezethetnek. Az elállást szerződésszegés veszélye esetén csak alapvető szerződésszegés miatt tesz lehetővé az Egyezmény. Az alapvető szerződésszegés veszélyének nyilvánvalónak kell lennie ahhoz, hogy a jogosult elállhasson. Az elállás feltételeit vita esetén a jogosultnak kell bizonyítania. Az előzetes elállás miatti szerződésszegés megszünteti a szerződést.
3.2.5.2. Részletteljesítés 73. Cikk (1) Részletekben szolgáltatandó árura vonatkozó szerződés esetében, ha az egyik fél bármely részlettel kapcsolatos bármely kötelezettsége teljesítésének elmulasztása alapvető szerződésszegésnek minősül, a másik fél az adott részlet tekintetében a szerződéstől elállhat. (2) Ha az egyik fél bármilyen részletre vonatkozó bármilyen kötelezettsége teljesítésének elmulasztása a másik félnek jó okot ad arra a következtetésre, hogy a jövőben esedékes részletek tekintetében alapvető szerződésszegés fog bekövetkezni, a jövőre nézve a szerződést felmondhatja, feltéve, hogy ezt ésszerű időn belül teszi. (3) A vevő, aki bármely részlet tekintetében eláll a szerződéstől, egyidejűleg a már teljesített vagy a jövőben teljesítendő részletekre vonatkozóan is elállhat a szerződéstől illetve felmondhatja azt, amennyiben e
31
szolgáltatások a közöttük fennálló összefüggés okán nem használhatóak arra a célra, amelyre a felek szándéka a szerződés megkötésekor irányult.
Gyakran olyan problémákkal kell szembenézni, hogy a szerződésben előírt szolgáltatások részteljesítés során teljesülnek. Az egyezmény e Cikke a folyamatosan, részszolgáltatásokkal teljesítendő szerződések megszegésének következményeit rendezi. A szerződés megszegése csak az adott részlet tekintetében jogosítja elállásra a másik felet. Az egyes részleteknek nem kell azonos nagyságúnak lennie (súly, méret, egység), sőt nem is kell azonos időközönként a különálló részleteket teljesíteni. A szerződésszegés következményei az egész szerződésre vonatkozó szabályok szerint állapítandók meg, de csak az adott részre vonatkozóan. A (2) bekezdés alapján az egész szerződés felmondható, ha -
valamely részszolgáltatás tekintetében elkövetett szerződésszegés, amelyből
-
a másik fél alapos okkal következtet arra, hogy a jövőbeni részletek tekintetében alapvető szerződésszegés következik be, és
-
ésszerű határidőn belül kerül sor az elállás gyakorlására.
3.2.5.3. Kártérítés 74. Cikk A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett volna látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett volna.
A kártérítés mértékének korlátja azt jelenti, hogy csak olyan kárt kell megtéríteni, amelynek lehetséges bekövetkezését a szerződéskötés időpontjában a fél előre látta, vagy látnia kellett volna az összes körülmények figyelembevételével. Legáltalánosabban előforduló követelés, amelyet a szerződésszegésnél igénybe vehet az eladó és a vevő. A felek megállapodhatnak kötbérben vagy kárátalányban. A kártérítési felelősségnek feltételei is vannak. Ezek a szerződésszegés, a kár, és az okozati összefüggés a szerződésszegés és a kár között. Ezeket a fennálló feltételeket a károsultnak kell bizonyítania. 32
A kár összegszerű nagyságát mindig konkrétan meg kell határoznia a károsultnak. A kártérítés mindig pénzben teljesítendő. A szerződésszegő félnek mindig meg kell térítenie azt a (teljes) veszteséget, amelyet a jogosult vagyonában a szerződésszegés következtében elszenvedett, továbbá a nem teljesítés miatt az elmaradt hasznot is. A kártérítésnek tehát ki kell egyenlítenie a szerződésszegés által jogosult vagyonában előidézett teljes vagyoni hátrányt. Az egyezmény a kár összegét az előreláthatósági elv alkalmazásával korlátozza. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés összege nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a szerződőszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia, azon körülmények alapján, amelyekről mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett. A károk csoportosíthatók. Az egyikbe tartoznak a szerződésszegésből közvetlenül származó károk (nemteljesítés, hibás teljesítés, raktározási, ill. biztosítási költségek, az áru átvételének elmulasztása, a vételár meg nem fizetése), a másikba pedig a következménykárnak tekinthető károk (ezek a jogosult személyében vagy vagyonában keletkeztek). Sokan vitatják, hogy az árfolyamból származó károk is az előrelátható károk csoportjába sorolhatók-e. Következő csoportot azok a károk adják, melyek az üzleti jó hírnevet sértik, ezzel a partnerek elvesztését okozva. Továbbá megkülönböztetjük a jogi költségeket is, pl. az ügyvédi díjakat. Egy külön kört alkotnak az egyéb költségek, melyek a szállítás és raktározás során keletkeznek. Végül pedig a kármegelőzési és kárenyhítési intézkedési költségeket kell megemlíteni.
3.2.5.4. A szerződésszegés mentesítő okai 79. Cikk (1) Nem tehető felelőssé a fél valamely kötelezettségének elmulasztásáért, ha bizonyítja, hogy azt olyan akadály okozta, amely ellenőrzési körén kívül esik, s ésszerűen az sem volt elvárható tőle, hogy a szerződéskötés idején ezzel az akadállyal számoljon, azt vagy annak következményeit elkerülje vagy leküzdje. (2) Ha a fél mulasztása a szerződés egészének vagy egy részének teljesítésére általa igénybe vett harmadik személy mulasztására vezethető vissza, a fél csak akkor mentesül a felelősség alól, ha (a) az előző bekezdés alapján mentesül, és (b) az általa igénybe vett személy maga is mentesülne, ha az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmaznák rá. (3) Az e Cikken alapuló mentesülés az akadály fennállásának időtartama alatt hatályos. (4) A teljesítést elmulasztó fél köteles az akadályról és annak az ő teljesítési képességeire vonatkozó hatásáról a másik felet értesíteni. Ha a másik fél ezt az értesítést nem kapta meg ésszerű időn belül, azt követően, hogy a
33
teljesítést elmulasztó fél tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie az akadályról, az értesítés elmaradásából eredő kárt a teljesítést elmulasztó fél viseli. (5) E Cikk rendelkezései nem fosztják meg a felet az Egyezmény alapján őt megillető, bármely, nem kártérítés követelésére vonatkozó joga érvényesítésétől. 80. Cikk Egyik fél sem hivatkozhat a másik fél teljesítésének hiányosságára annyiban, amennyiben azt saját cselekvése vagy mulasztása okozta.
A mentesülést kereső szerződésszegő félnek a másik felet ésszerű időn belül értesítenie kell. Tájékoztatni kell a másik felet a felmerült akadály mibenlétéről és a teljesítés hatásáról. Fennáll az értesítési kötelezettség akkor is, ha az akadály a teljesítést csak részben befolyásolja: késik a teljesítés, részteljesítés következik be. Történhet szóban vagy írásban. De csak akkor lép hatályba, ha – ésszerű határidőn belül – megérkezik a jogosulthoz. A kártérítési felelősség alól történő mentesülés nem érinti a jogosult egyéb jogait. A mentesülés ellenére a szerződésszegés fennáll. Egyik fél sem hivatkozhat a másik fél szerződésszegésére, amennyiben azt saját cselekvése vagy mulasztása okozta.31 Nem csak a kártérítési követelés, hanem szerződésszegésre irányuló valamennyi jog alól mentesít. A kötelezett mentesüléséhez elegendő, ha a jogosult magatartása okozta a szerződésszegést. A jogosult magatartása és a kötelezett szerződésszegése között okozati összefüggésnek kell lennie. A kötelezettnek kell bizonyítania azt, hogy az ő szerződésszegését (részben) a jogosult cselekvése vagy mulasztása okozta.
3.2.5.5. Kamat 78. Cikk Ha valamelyik fél elmulasztja a vételár megfizetését vagy bármely más összeg megfizetésével hátralékban van, a másik fél jogosult annak kamatára, függetlenül a 74. Cikk alapján érvényesíthető kártérítési jogától.
A kamat nem más, mint idegen pénz használatának ára. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén előforduló kötelezettség.
31
Bécsi konvenció, 80. Cikk
34
Az Egyezmény nem ad pontos szabályt arra, hogy milyen módon kell meghatározni a kamat mértékét. A felek maguk határozzák meg a pénztartozás késedelme esetére irányadó kamatlábat.
3.2.5.6. A szerződés megszűnésének jogkövetkezményei 81. Cikk (1) A szerződés megszűnése mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, kivéve a bármely kár megtérítésére irányuló kötelezettséget. A szerződés megszűnése nem érinti sem a szerződésnek a viták rendezésére vonatkozó bármely rendelkezését, sem pedig azokat a rendelkezéseit, amelyek a feleket a megszűnés folytán megillető jogokat és őket terhelő kötelezettségeket szabályozzák. (2) Ha a fél a szerződést teljes mértékben vagy részben teljesítette, a másik féltől mindazt visszakövetelheti, amit a szerződés alapján szállított vagy fizetett. Ha mindkét fél visszatérítésre köteles, azokat egyidejűleg kell teljesíteniük. 82. Cikk (1) A vevő elveszti azt a jogát, hogy a szerződéstől való elállást közölje, illetve az eladótól csereáru szolgáltatását követelje, ha számára lehetetlen, hogy az árut lényegében ugyanolyan állapotban szolgáltassa vissza, mint amilyenben megkapta. (2) Az előző bekezdés nem alkalmazható, ha (a) annak a lehetetlensége, hogy az árut a vevő visszaszolgáltassa vagy azt lényegében ugyanolyan állapotban szolgáltassa vissza, mint amilyenben kapta, nem a vevő tevékenységének vagy mulasztásának következménye, (b) az áru vagy annak egy része a 38. Cikkben előírt megvizsgálás következtében semmisült vagy hibásodott meg, vagy (c) az árut vagy annak egy részét a vevő, mielőtt szerződésszerűségének hiányát észrevette volna vagy észre kellett volna vennie, a szokásos üzleti forgalomban eladta vagy a szokásos használat során felhasználta, illetve átalakította.
83. Cikk Az a vevő, aki a szerződéstől való elállás jogát vagy az eladótól csereáru követelésére vonatkozó jogát a 82. Cikk alapján elvesztette, továbbra is jogosult a szerződésben és az Egyezményben biztosított minden más, a jogsértés kiküszöbölésére szolgáló eszközt igénybe venni. 84. Cikk (1) Ha az eladó a vételár visszatérítésére köteles, úgy annak a vételár megfizetése napjától számított kamatát is köteles megfizetni. (2) A vevő köteles elszámolni az eladónak minden előnyről, amelyet az áruból vagy annak egy részéből szerzett, (a) ha az árut vagy annak egy részét köteles visszaszolgáltatni vagy
35
(b) ha nincs ugyan lehetősége arra, hogy az árut vagy annak egy részét visszaszolgáltassa vagy, hogy az árut vagy annak egy részét lényegében abban az állapotban szolgáltassa vissza, amilyenben kapta, de a szerződéstől mégis elállt, vagy az eladótól csereáru szolgáltatását követelte.
Az Egyezmény e része a szerződés megszűnésének következményeit határozza meg. Az ellenkező fél még nem teljesített kötelezettségeit megszünteti. A szerződés megszűnése után valamennyi már teljesített szolgáltatást a felek kötelesek kölcsönösen egymásnak visszaadni. Vissza kell szolgáltatni az árut magát, az okmányokat, a vételárat, és valamennyi kiegészítő szolgáltatást ki kell elégíteni. Az áruhoz tartozó jogokat (pl. licencia) vissza kell adni. Az esetleges szerelési munkákat pénzben kell kifizetni. a visszaadandó szolgáltatást természetben kell nyújtani. Mindkét félnek egyidejűleg kell teljesíteni. A 82. Cikk a vevő jogainak alakulásáról szól. A vevő minden esetben elveszti elállási jogát, ha nem tudja eredeti állapotában visszaszolgáltatni az árut, vagy azt kicserélni. Ehhez lényegesen változnia kell az áru állapotának. Ha az áru nem adható vissza, akkor a vevő csak az elállási illetve kicserélési jogát veszti el. Kijavítási-, árleszállítási-, ill. kártérítési igény továbbra is támasztható az eladó felé. A feleknek vissza kell szolgáltatnia a másiknak mindazt a vagyoni, ill. más természetű gyarapodást, ami hasznot és előnyt jelent számukra, amelyeket a nyújtott szolgáltatás ideiglenes használatában élveztek.32 A feleknek kamatfizetési kötelezettsége is származhat a vételár után. Ennek mértékét a korábbi Cikkek határozzák meg. A bizonyítás terhe ebben az esetben is az eladót terheli. Ha a vevő a szerződés megszűnése előtt továbbértékesíti a szolgáltatást vagy az árut, akkor az ellenértéket köteles megtéríteni az eladónak.
3.2.5.7. Az áru megőrzése 85. Cikk Ha a vevő az áru szolgáltatásként való elfogadásával késik, vagy ha a vételár megfizetése és a az áru szolgáltatása egyidejűleg esedékes és a vevő a vételár megfizetését elmulasztja, és az áru az eladó birtokában van vagy az áru feletti rendelkezési jogát más módon gyakorolhatja, úgy az eladónak az áru megőrzése érdekében mindazt meg kell tennie, ami az adott körülmények között ésszerű. Az eladó az árut jogosult mindaddig visszatartani, amíg a vevő meg nem téríti számára az ésszerűen felmerült költségeit 32
Bécsi Egyezmény, 84. Cikk
36
86. Cikk (1) Ha a vevő az árut megkapta és a szerződés vagy az Egyezmény szerint őt megillető jogok alapján az árut vissza kívánja utasítani, köteles az áru megőrzése érdekében a körülményeknek megfelelő ésszerű intézkedéseket megtenni. A vevő az árut mindaddig visszatarthatja, amíg ésszerűen felmerült költségeit az eladó meg nem téríti. (2) A vevő, ha a részére feladott árut a rendeltetési helyen a rendelkezésére bocsátották és arra vonatkozóan visszautasítási jogát gyakorolja, köteles az árut az eladó részére birtokba venni, feltéve, hogy ezt a vételár megfizetése és ésszerűtlen kényelmetlenség vagy ésszerűtlen költség nélkül megteheti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a rendeltetési helyen jelen van az eladó vagy egy olyan személy, aki jogosult az eladó részére az árut gondozásába venni. Ha a vevő az árut e bekezdés alapján birtokába veszi, jogait és kötelezettségeit az előző bekezdés szabályozza. 87. Cikk Az áru megőrzése céljából intézkedésre kötelezett fél jogosult az árut harmadik személy raktárában a másik fél költségére letétbe helyezni, feltéve, hogy az így felmerülő költség nem ésszerűtlen. 88. Cikk (1) A 85. vagy a 86. Cikk rendelkezéseinek megfelelően az áru megőrzésére köteles fél bármely megfelelő módon eladhatja az árut, ha a másik fél ésszerűtlen módon késlekedett annak birtokbavételével, visszavételével, illetve az ár vagy a megőrzés költségének megfizetésével, feltéve hogy a másik felet eladási szándékáról ésszerű módon értesítette. (2) Gyors romlásnak kitett áru esetében, vagy ha az áru megőrzése ésszerűtlen költségekkel járna, a 85. vagy a 86. Cikk alapján az áru megőrzésére köteles félnek ésszerűen kell eljárnia az áru eladása érdekében. A másik felet eladási szándékáról, amennyire ez lehetséges, köteles értesíteni. (3) Az árut eladó fél a vételárból visszatarthatja az áru megőrzésével és eladásával felmerült ésszerű költségeit. A különbözetet a másik féllel köteles elszámolni.
Az Egyezmény az áru megőrzésével kapcsolatos kérdéseket tisztázza, amikor az áru átvételével vagy visszaszolgáltatásával kapcsolatban probléma merül fel. Egyrészről előírja az eladó őrzési kötelezettségét abban az esetben, ha a vevő késik a teljesítéssel, akár a vételárat nem fizeti meg, akár az átvétel nem teljesül. Ha a vevő késik, az eladónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az árut károsodástól megóvja, vagyis az árut természetében megóvja. Az ésszerűen felmerült költségeket az eladó felszámíthatja a vevőnek és visszatarthatja az árut az eladó költségeinek megtérítéséig. A vevő megőrzési kötelezettségére vonatkozó Cikk az átvett, de jogszerűen visszautasítani kívánt áru megőrzésére vonatkozik. Ez kicserélés illetve elállás címén következhet be. Tehát két feltételnek kell fennállnia: -
a vevő az árut megkapta
-
valamilyen jogcímen jogszerűen vissza akarja utasítani az árut. 37
A vevő köteles az áru fizikai állapotát megőrizni. Abban az esetben, ha a vevő megszegi az őrzési kötelezettségét, akkor elveszti elállási jogát (vagy kicserélési jogát). A kötelezettség megsértését az eladónak kell bizonyítania. Ha a vevő birtokbavételi kötelezettségét megsérti, akkor kártérítési felelősséggel tartozik az eladónak. Ezt a kárt is az eladónak kell bizonyítania. A 87. Cikk egyaránt vonatkozik az eladóra és a vevőre. Ez feljogosítja az áru „őrzőjét”, hogy harmadik személy raktárában helyezze el az árut. A raktározási költségek mindig az ellenkező fél költségeit terheli. A felek ebben az esetben nem kötelesek a másikat a raktározás tényéről értesíteni. Az Egyezmény tisztázza azt a kérdést is, hogy a megőrző fél eladhatja az árut harmadik személynek. Ez az ún. fedezeti eladás feltételeiről rendelkezik.33 A gyorsan romló áru értékének megőrzése érdekében történhet vagy annak megakadályozására, hogy ésszerűtlen magas költségei legyenek a megőrzésnek.
33
Bécsi Vételi Egyezmény, 88. Cikk
38
4. Ellentétek rendezése szerződésellenes teljesítés esetén Szerződésszegés akarva és akaratlanul is előfordulhat a nemzetközi tevékenység során. Határon átnyúló kereskedés rengeteg hibalehetőséget rejt magában. A felek számára több lehetőséget is kínálnak a nemzetközi szabályok a vita rendezésére. Legjobb esetben az eladó és a vevő saját maguk között rendezik az ügyeket. De sokszor előfordul, hogy ez nem járhat út. Ebben az esetben békéltetőt kell bevonni a folyamatba. A következőkben mindkét lehetőségről szólunk. Békés úton Vita rendezése
Mediátor Békéltető bevonásával Választottbíróság
2.ábra: Viták rendezésének módjai (saját ábra)
4.1. Viták rendezése békés úton A két fél közötti vitarendezés legegyszerűbb formája, amikor a vevő és az eladó békés úton rendezik le vitájukat. A hiba, melyet az egyik fél okozott, veszteséget okozhat. A hiba okozójának presztízskérdést jelenhet a vita rendezése. A békés rendezés a felek között hosszabb távon fennálló kapcsolatot is ronthatja. A bizalmi viszony megőrzését is szolgálja. Közös érdekük, hogy a hibát békés módon rendezzék le, ha minden bizonnyal megállapítható a hiba okozója és bizonyítható is. Az eladó a hibás teljesítése esetén kedvezményeket nyújthat a vevő számára, illetve kompenzálhatja a vevőt az okozott károkért. Ez a legegyszerűbb és legbékésebb módja a viták rendezésének, ezzel megtartva a bizalmi viszonyt a jövőre tekintettel.
39
4.2. Viták rendezése békéltető bevonásával 4.2.1. Mediátor bevonása a vitarendezés folyamatába A 2002. évi LV. Törvény rendelkezik a közvetítői tevékenységről. Természetes és jogi személyek személyi és vagyoni kapcsolatban felmerült polgári jogviták rendezését segíti elő a közvetítő. Permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amely célja a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása és írásba foglalása közvetítő bevonásával. Nem feltétlen szükséges, hogy jogvitáinkat bíróság elé vegyük. A mediáció is egyfajta békés vitarendezési folyamat, azonban mégis ez az eljárás, amikor már egy harmadik fél segít a konfliktusok rendezésében. Hazánkban meglehetősen új eljárás, az utóbbi 10 évben terjedt el. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országában jelentős múlttal rendelkezik. Jellegében és logikája szerint jelentősen eltér a hagyományos peres technikáktól. Már a 19. században34 jelen volt eszközként. Korábban nagy teret engedtek a mediációnak a nemzetközi tevékenységben. Az eljárás során a konfliktusban érintett felek közötti eljárást, megegyezést pártatlan harmadik személy – mediátor – segíti elő. Az Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzék tartalmazza a közvetítőket. Ebből választhatják ki a felek azt a közvetítőt, akit fel kívánnak kérni. A felek közötti vitarendezési folyamatban szinte minden esetben alkalmazható. Azonban kivételek mindig vannak. A következő esetekben nincs helye közvetítői eljárásnak:
34
-
személyhez fűződő perekben (pl. házassági perek, apasági perek… stb.)
-
közigazgatási perekben
-
sajtóhelyreigazítási perekben
-
végrehajtási perekben
pl 1825-ben Nagy-Britannia volt a közvetítő Portugália és Brazília között
40
A választott közvetítő meghívja a feleket az ún. első közvetítői megbeszélésre. Nyilatkozatban rögzítik, hogy a felek továbbra is kérik az eljárás levezetését és megindul a procedúra. A közvetítő a feleket meghallgatja, a felek a rendelkezésre álló iratokat bemutathatják, közvetítő szakértő bevonása is lehetséges adott esetben. A vita lezárását tartalmazó megállapodást írásba foglalják, és ezzel fejeződik be az eljárás. Ha valamelyik fél befejezettnek tekinti, akkor is véget ér az eljárás. Az
eljárás
eredményétől
függetlenül,
a
feleknek
joguk
van
bírósághoz
illetve
választottbírósághoz fordulni. Mediáció jellemzői: •
Gyorsaság
•
Költségkímélet
•
Jövőorientáltság
•
Rugalmasság
•
Önkéntesség
•
Eredményes végrehajtás
A mediátor legfőbb feladatai közé tartozik a felek közötti indulatok fékezése, a megoldásra váró érdekalapú konfliktus okának tisztázása, valamint a konstruktív párbeszéd kialakítása. Mediátor bevonásával általában lerövidíthető a konfliktus megoldásának folyamata. A két fél nem feltétlenül adja ki a kontrollt a kezéből, csak tanácsot, segítséget kap a harmadik féltől. Mediátor bevonásával áthidalhatók a távolságok is. A mediátor segítségével közös megállapodásra juthatnak, meghatározhatják a következő lépéseket, értékelhetik az eredményeket. Többféle megoldási lehetőség is felmerülhet, melyről végül az eladó és a vevő közös megegyezéssel dönthet. Tehát segítséget nyújt a közös célok felismerésében. A mediátor maga nem hozhat döntést, feladat a döntés elősegítése mind a két fél bevonásával. Egyezség létrejötte esetén nincs szükség peres eljárás lefolytatására.
41
4.2.2. Választott bírósági eljárás A magyar Országgyűlés 1994. évben törvényt alkotott a választott bíráskodásról. Az 1994. december 13-án hatályba lépett, 1994. évi LXXI. tv. az UNCITRAL Minta-törvény alapulvételével egységes törvényben szabályozza a belföldi felek közötti és a nemzetközi választott bíráskodást. Választott bírósági eljárásnak helye van abban az esetben, ha az érdekeltek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, ha a felek az ügy tárgyával szabadon rendelkeznek, és a választottbírósági eljárást a felek szerződésükben kikötötték (önálló választottbírósági szerződésben, vagy egyéb szerződésük részeként, eseti vagy állandó jelleggel). A megállapodást írásba kell foglalni. A választott bíráskodás legnagyobb előnyének a gyorsaság tekinthető. A választottbírósági eljárás szabályzata alapján a tanács megalakítását követő hat hónapon belül jogerős és végrehajtható döntést hoz. A zárt tárgyalás lehetősége garantálja az üzleti titok védelmét. Az eljárás elindítása, és lefolytatása jóval rugalmasabb a rendes bírósági gyakorlatnál. A peres felek maguk választják meg bíráikat, ezzel is kizárva az elfogultság lehetőségét. Az eljáráshoz be kell nyújtani kezdeményező beadványokat, keresetlevelet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság titkárságára. A nemzetközi kereskedelemben pedig a szerződésben előre meghatározott választottbírósághoz kell fordulni. Választottbíróságok Magyarországon: -
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság
-
Magyar Agrárkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság
-
Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság
-
Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbíróság
-
Sport Állandó Választottbíróság
42
A nemzetközi választottbíróságok államközi ügyekben járnak el. Felállítására és a bírósági eljárás módjára nézve a szerződésben a feleknek külön kell megegyezniük. A nemzetközi kereskedelem elterjedésével egyre nagyobb szerepet kaptak a nemzetközi választottbíróságok. A nemzetközi választottbírósági eljárásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC35) szabályozza. Az ICC, a világ üzleti szervezete, amely több mint 130 ország több ezer üzleti vállalkozását képviseli. Nemzetközi szervezetek: -
Intenational Council for Commercial Arbitration
-
Court of Conciliation and Arbitration
-
International Chambers of Commerce
-
Permanent Court of Arbitration
Természetesen minden nemzet állított fel választottbíróságot a nemzetközi ügyeik intézésére. A külkereskedelmi gyakorlatban mindig pontosan meg kell határozni azt a szervezetet, amelyhez a felek jogsértés esetén fordulhatnak. A választott bíró személye felé nincsenek egyéb előképzettségi követelmények. Azonban nem lehet 24 évnél fiatalabb, büntetés alatt álló, jogerős gondnokság alatt álló, szabadság vesztés ideje alatt álló személy A bíróság összetételét és számát szabadon lehet megállapítani (páratlannak kell kennie) általában a felek választanak 1-1 személyt és a választottak pedig a harmadikat, ezek közül kerül ki az elnök. A bírók pártatlanok, függetlenek, nem képviselhetik egyik felet sem. Kizárást rendes bíróságnál lehet kérni. Ha egyik fél bejelenti, vagy a bíró maga kéri. Ha az egyik fél kéri, a bíró eljárhat még addig, amíg az ő ügyét nem bírálják el. A helyi bíróság segíti a választott munkáját. Az eljárás közben a felek bármikor megegyezhetnek, amit ítéletbe foglalhatnak, mely végrehajtható és az ügyben új eljárás nem indítható. A választott bíróság tagjai nemcsak a jogban, hanem a külgazdasági kérdésekben is járatos szakértők, sok esetben speciális áruismerettel is rendelkeznek (gabonaszakértő, kávészakértő stb.) Nem szükséges tehát külön szakértők bevonása, mint a polgári bíróságok esetében, ami
35
International Chamber of Commerce
43
az eljárást meghosszabbítja. A választott bíróságra jellemző a gyors döntéshozatal és a gyors jogerőre
emelkedés,
mivel
határozatai
ellen
nincs
fellebbezési
lehetőség
(a
külkereskedelemben fontos lehet a gyorsaság pl. gyorsan romló áruk, divatcikkek esetében, vagy amikor a raktározás költségei jelentősek). Nincs helye választottbírósági eljárásnak a személyhez fűződő perekben (házassági perek, apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek, szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, gondnokság alá helyezés), a közigazgatási perekben, munkaügyi perekben, sajtóhelyreigazítási pereken, illetőleg fizetési meghagyásos eljárásban, valamint ha az törvény tiltja. A választottbíróság köteles a feleket meghallgatni. Lehetőséget kell adnia számukra, hogy írásbeli beadványaikat előterjesszék. A megjelent tanúkat meghallgathatja, azonban pénzbírságot vagy egyéb kényszerítő eszközt nem alkalmazhat. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Azonban kérhető az ítélet érvénytelenítése. Az ítélet érvénytelenítése kérhető, ha -
a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jog- vagy cselekvőképessége,
-
a választottbírósági szerződés érvénytelen
-
a választottbírósági eljárásról a felet szabályosan nem értesítették
-
az ítélet olyan ügyben született, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik
-
a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának vagy a törvény előírásainak
-
a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat
-
az ítélet a magyar közrendbe ütközik
44
5. A szerződésellenes teljesítés kivédése a minőségbiztosítás segítségével 5.1. Minőség meghatározása A minőség a szerződés tárgyának egyik legfontosabb eleme. Az egység (termék, szolgáltatás) azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket elégítsen ki.36 Egyszerűen fogalmazva: a termék, vagy szolgáltatás azt nyújtja a vevőnek, amit akar, amikor akarja, és mindezt megfelelő árért. Az áru legfontosabb tulajdonságai: -
a külső megjelenés paraméterei: méret, forma, szín, díszítés, stb.
-
anyag és gyártási paraméterek: eredet, évjárat, felhasznált anyagok, gyártás, tervezés, szerelés színvonala.
-
teljesítmény paraméterek: a termék által előállított gyártmányok mennyisége és minőség
-
felhasználási, alkalmazási paraméterek: energiafelhasználás, kompatibilitás, biztonsági- környezetvédelmi- egészségügyi követelmények
5.2. Minőségbiztosítás és ellenőrzés A minőségbiztosítás olyan tervezett és rendszeres intézkedések összessége, melyek szükségesek a minőségi követelmények kielégítéséhez. Nemcsak a minőség megfogalmazása és annak dokumentálása, hanem megvalósítandó eljárások összessége. A minőségbiztosítási rendszer célja, hogy a vállalat meg tudja határozni azokat a folyamatokat, melyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék gyártásához, illetve, hogy ezeket a folyamatokat felügyelje és tökéletesítse. Bizalmat kelt a vállalaton belül és a vevők körében.
36
MSZ EN ISO 8402, 1996
45
A minőség-ellenőrzés olyan módszerek és eljárások sorozata, melyek a termék és szolgáltatás jellemzőit mérik, vizsgálják és összehasonlítják az előírt követelményekkel. A piacon maradáshoz, mind belföldön, mind a nemzetközi kereskedelemben, fontos a minőség-ellenőrzés, illetve az általa eredményezett minőséget igazoló okmányok és dokumentumok bizonyítási alapként szolgálnak jogvita esetén. A minőség-ellenőrzés célja a kereskedelemben a termékek megfelelőségének a vizsgálata. Annak megállapítása, hogy az áru megfelel-e a szerződés minőségi követelményeinek. A termékek megfelelősége az a tulajdonság, hogy jellemzőik mennyire felelnek meg a vonatkozó jogszabályok (nemzeti, szakmai, vállalati szabványok) szerződések, ellenőrzési utasítások, dokumentációk követelményeinek.
5.2.1. A minőség ellenőrzése a termelési fázisokban. →Idegenáru-ellenőrzés, alapanyag-ellenőrzés E tevékenység feladata az, hogy csak olyan termékek kerüljenek átvételre, majd azután a raktárba, amelyek megfelelnek az előírásokban rögzített követelményeknek. →Gyártásközi ellenőrzés A gyártásközi ellenőrzés feladata a készülő terméknek a gyártás, előállítás folyamata közben való ellenőrzése, a hibás termékek minél korábbi felismerése. →Végellenőrzés A végellenőrzés során a mintából nagy valószínűséggel helyes következtetést kell levonni a vizsgált termékmennyiség minőségére vonatkozóan. Erre az ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a termék valamely gazdasági egység birtokából átkerül egy másik egység – a vevő – birtokába. A minőségirányítási rendszer szervezeti rendszer, amely magába foglalja azokat a szükséges - folyamatokat, - eljárásokat, - tevékenységeket, - eszközöket, 46
- felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség megvalósításához és bizonyításához.
5.3. Minőségi reklamációk Mindenkinek törvény adta joga, hogy kifogástalan minőséget kapjon, ha valamit vásárol. Függetlenül attól, hogy mennyi pénzt költ az adott szolgáltatásra, illetve árura. Reklamálni lehet szóban, vagy ennek eredménytelensége esetén írásban. Reklamáció alapja mindig valamilyen hibás teljesítés. A minőségi reklamáció csak akkor lehet hatékony, ha tudjuk, hogy mit követelhetünk. Melyik a leghatékonyabb reklám bármely cég számára? Az elégedett vevő. És ezt hogyan lehet elérni? A vevők elvárásainak megértése a minőség javításának és a teljeskörű vevői elégedettség biztosításának előfeltétele. A reklamáció üzenetet hordoz, hogy mi az, ami nem felelt meg az elvárásoknak.
3.ábra: Reklamációkezelés folyamata37
37
www.gmconsulting.hu, Arany Ferenc vezető tanácsadó, Gold Invest Kft.: A reklamációk kezelése
47
Mindenhol máshogy nevezik: panasz, reklamáció, ügyfélpanasz, javaslat észrevétel. De teljesen mindegy, hogyan is nevezzük, az a lényeg, hogy valamilyen információt hordoz. Az elégedetlenség megnyilvánulása. A reklamáció nem feltétlenül jelent ellenséges megnyilvánulást. Információ, amely elősegíti az ügyfelek jobb kiszolgálását. Egy versenyben lévő cég számára mindig fontos kérdést jelenthet, miként kezeli a vevői visszajelzéseket, a reklamációkat. Nem szabad elzárkózni a panaszok fogadásától, az elégedetlenség megnyilvánulásától. Manapság a legtöbb cégnél külön pozíciót jelent, egy egész stratégia felépítésére van szükség. A legtöbben csak akkor szólnak, ha a termékkel elégedetlenek, vagyis anyagi kár érte őket. A szolgáltatást nagyon kevesen kifogásolják. Mert minél kisebb értékű a termék, annál kevésbé jönnek vissza reklamálni, de a hírt ugyanolyan erősen továbbadják. Az elégedetlen vevő is hasznot hoz. A kulcsfontosságú feladat az, hogy megértsük vevőink szükségleteit és elvárásait. Az eladó mindig arra törekednek, hogy a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően teljesítsenek. A hibák adódhatnak eredendően az alapanyag problémákból, sérülhet az áru a szállítás során. Minden esetben tisztázni kell, ki a felelős. A vevőktől származó információk mindig értékesek. Ezek az adatok mindig hitelesek, általában az ügyfelek tapasztalataira épülnek. Akarva akaratlanul eljutnak ezek az információk a céghez. Többet jelentenek, mint bármilyen más, különböző vizsgálatokra, elégedettség mérésre vonatkozó megfigyelések. Ezek a panaszok a megfelelő stratégia kialakításával oda jutnak el, ahol közvetlen korrigálásra kerülnek. Az adott cég ezeknek az információknak a tulajdonában képes arra, és természetesen arra törekszik, hogy legközelebb elkerülje a hasonló kellemetlenséget és kijavítsa a hibát. Érdemi változásokhoz vezethetnek, hasznát vehetik a jövőben.
48
5.3.1. A reklamációkezelés folyamata Fontos megjegyezni, hogy nem létezik tökéletes termék és szolgáltatás. Ugyanaz a termék minden ügyfélnek mást jelent, mindenkinek mások az elvárásaik. Ezért fontos a megfelelő folyamatok felállítása a cégen belül: -
felkészülés a reklamációkra, megfelelő stratégia kiválasztása
-
reklamáció előfordulása esetén a z összes szükséges adat begyűjtése
-
az adatok eljuttatása megfelelő szervezeti szintre
-
az ügyfél kárpótlása a tényleges hiba meghatározása után (termék csere, kártérítés, engedmény…)
-
a panasz teljes kiértékelése a jövőbeni előfordulás kivédése érdekében
4.ábra: A zárt panaszkezelési folyamat38 A megfelelő szervezeti szint elérésekor a vizsgálatok eredménye az adatbázisba kerül. Az információk torzulásának elkerülése érdekében általában egy kézben összpontosul az egész folyamat. Ö gyűjti be az információkat, ezzel elkerülhető az adatok elvesztése. A reklamációkat lehet rendezni békés úton. A minőségből adódó hibák rendezésének esetére a teendőket már a szerződésben le kell fektetni. Ezzel is megelőzve a viták kialakulását. Ha ez nem történik meg, akkor egyéb eszközökhöz kell folyamodni. Az eladó elismerheti a hibáját a 38
www.gmconsulting.hu, Arany Ferenc vezető tanácsadó, Gold Invest Kft.: A reklamációk kezelése
49
jó kapcsolat megőrzése céljából. Sok esetben meg is teszik. A vevő bizonyítja a nem megfelelő teljesítést, az eladó a hiba kijavítására törekszik. Sok esetben lehetőség van az áru cseréjére, továbbá a kellemetlenségek kompenzálása érdekében kártérítést fizet az eladó (gépállás, emberi utómunka, QM-költségek). Vannak olyan esetek is, amikor az eladó nem ismeri el a hibás teljesítést. Ilyen esetben történik harmadik fél bevonására. A nagyon népszerű mediátorokat egyre gyakrabban alkalmazzák a nemzetközi adásvételi szerződések érvényesítésében. A közvetítőknek a célja ésszerű keretek között (ha valóban az eladó teljesített rosszul) az eladó meggyőzése a konfliktus rendezéséről. A kézhez kapott bizonyítékokkal a vevőt képviselheti, vagy az eladó érdekeit védheti, ha fenn veszélye annak, hogy nem az eladó volt a hibás fél. Mindenképpen az a cél, hogy a felek érdekeit közelebb hozza, és elkerülje a további lépéseket. A következő szint, amikor nem lehetséges a megegyezés, ilyenkor gyakran a felek választottbírósághoz fordulnak. Bírósági keretek között fog megszületni a megoldás a vitás kérdésben. Ez hosszabb és problémásabb folyamat, melyet igyekeznek elkerülni a nemzetközi kereskedelemben.
50
6. Szerződésellenes teljesítés a gyakorlatban Szakmai gyakorlatomat a Rauch Hungária Kft.-nél (továbbiakban Rauch) töltöttem és jelenleg is ott dolgozom beszerzőként. A mindennapi munkámhoz tartozik a reklamációs folyamatok nyomonkövetése, a reklamációs folyamatban való részvétel a beszállítókkal való kapcsolattartás során. A termelés során előfordulhatnak hibák, amelyek adódhatnak belső hibákból vagy a beszállítóktól származó alapanyag problémákból. Ezek a hibák is szerződésellenes teljesítésnek tekinthetők. Hiszen az eladó feladata, hogy a teljesítés során a szerződésben foglaltaknak megfelelő minőséget nyújtson. Ha a beszállítók nem megfelelő minőségű alapanyagot szállítanak, akkor a cég sem tudja a szerződésben vállaltakat a fogyasztók felé érvényesíteni. Ezeket a folyamatokat szeretném bemutatni bővebben, számos példával kísérve.
6.1. Rauch Hungária Kft. története Először is szeretném röviden bemutatni a Rauch Hungária Kft. történetét és tevékenységi körét. ∼ Kezdetek: A Rauch Fruchsäfte GmbH-t 1919-ben alapította Franz Josef Rauch a világháború befejezése után. Az alapítás óta Rankweilben (Vorarlberg, Ausztria) található a központja. ∼ 60-as évek A következő generáció során 12 millió ATS volt a gyár bevétele. Kiterjesztették a tevékenységüket ipari méretűre a gyümölcsfeldolgozásban. ∼ 70-es évek Ebben az időszakban kezdődött a Tetra-Pak dobozokba való töltés. Ezelőtt csak üveget használtak. Ma már elképzelhetetlenek lennének a nagy szupermarketek polca a kartoncsomagolás nélkül. Újabb piacokat hódítottak meg, mint pl.: Közel- és Távol-Kelet 51
∼ 1993 Az első külföldi leányvállalat megalapítása, Rauch Itália ∼ 1994 Kelet-Európa meghódítása. A Rauch Hungária megalapítása Budapesten. Ekkor vezették be az új Eistee-termékeket, amelyek azonnal a vezető termékekké váltak. Megjelent a Happy Day, valamint a Bravo márka, amelyek nagy áttöréshez vezettek. ∼ 2000 A Nativa megjelenésével megfelelően reagált az új Wellnes-trend-re. Az Eistee-ket ezentúl kétféle kiszerelésben lehet vásárolni (0,5, ill. 1,5 L) ∼ 2002 „100% gyümölcs-cukor hozzáadás nélkül” – új design bevezetése. „Kicsi medve-nagy barát” – megjelenik a Yippy termékek széles választéka. ∼ Napjainkban Tovább nő a Rauch márkatermékek száma Európa szerte. További Rauch gyárak megnyitása a piac kiszélesítése érdekében: Rauch Szerbia, Rauch Szlovákia, Rauch Szlovénia
1960-as években kezdődik el a Rauch termékek exportja. Jelenleg több mint 70 országba irányul. A legfontosabb exportrégiók közé tartozik: az EU országok, EU-n kívüli keleteurópai országok, Távol-Kelet és számos tengerentúli ország.
6.2. A Rauch Hungária Kft. minőségpolitikája A Rauch legfőbb célja a vevők kiszolgálása a lehető legjobb termékekkel. Az előírásoknak megfelelően végzett tevékenységek a célok elérését szolgálják.
52
Minőségpolitika Vállalatunk hosszú távú fejlődésének legfontosobb alapja a minőség magas színvonala és termékeink biztonsága! Ez a meggyőződésünk kötelez az alábbi alapelvek betartására: ¾ A siker kulcsa fogyasztóink kezében van, ezért arra törekszünk, hogy igényeiket, kívánságaikat felismerjük, megértsük és teljesítsük. ¾ A szervezet vezetése elkötelezett, hogy olyan üzemi környezetet teremtsen és őrizzen meg, amelyben a dolgozók figyelmüket a minőséggel kapcsolatosan kitűzött célokra összpontosíthatják. Megfelelve a HACCP által támasztott élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Mindezekkel is erősítve és tudatosítva a dolgozókban a minőség jelentőségét a piaci versenyben. ¾ Az összes törvényi előírás betartásának magától értetődő kötelessége mellett, különösen érvényesek még a minőségi,- környezetvédelmi,- munkavédelmi,- és kockázati menedzsment- aspektusok megállapításai, illetve előírásai. A balesetek – és környezeti terhelés megelőzése, valamint dolgozóink jó közérzete és egészsége különösen fontos számunkra. Ezeket integrált menedzsment rendszerbe kell összefoglalni. ¾ A munkafolyamatok biztonságának és minőségének növelése, valamint a vevői és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében minden munkakörben hangsúlyt fektetünk munkatársaink folyamatos képzésére és továbbképzésére. ¾ Üzleti partnereinkkel és beszállítóinkkal kialakított szoros, és etikus kapcsolat révén célunk, hogy az erőforrások hatékony hasznosításával és a folyamatok optimalizálásával közösen értéket teremtsünk egy növekvő és innovatív piacon. ¾ A gyártási és eladási folyamat minden pontján a hibák megelőzésére, az okok és gyenge pontok azonosítására, valamint a már feltárt hibák következetes elhárítására törekszünk. A folyamatos fejlődési lehetőségek felismerése és az arra alkalmas minőségi eszközök segítségével történő szisztematikus ok feltárás, és elemzés cégünk egyik fontos célja. ¾ A Rauch cég minden egyes dolgozójának elsődleges feladata egy állandó, magas szintű, és a vevői kör által elfogadott minőség biztosítása. A minőségbiztosítás nem a töltősorokon előállított termékek minőségéért, hanem a minőség biztosítását és továbbfejlesztését szolgáló rendszer működéséért felel. ¾ A termékminőség, a cég versenyhelyzetének javítása, és ezek eredményeként a munkahelyek biztosítása a munkahelyi csapatszellemből, a problémák megoldásában való összefogásból és a problémamegoldások következetes megvalósításából ered 53
A minőségbiztosítás a Rauchnál egy általános előírásokból álló standardnak felel meg. a reklamációkezelés is természetesen ennek kell, hogy megfeleljen. Az ISO39 22000-höz hasonló IFS Standard40 az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek számára tartalmaz előírásokat. Alapvető előírások, melyeket a cégek az arculatukhoz megfelelően alakítanak ki és alkalmaznak.
6.2.1. Az IFS41 A Német Kiskereskedők Központi Szövetsége (HDE) és a Fédération des Entreprises du Commerce et de la Distribution (FCD), valamint a CONAD, COOP és Federdistribuzione olasz Kiskereskedői Szövetségek a kereskedelem saját márkái tekintetében International Food Standard néven minőségi és élelmiszerbiztonsági standardot dolgoztak ki. Az International Food Standard az alábbi alapvető célokat követi: - Egységes értékelési rendszerű közös szabvány; - Akkreditált és kvalifikált tanúsító szervek és auditorok engedélyezése; - Az összehasonlíthatóság és átláthatóság megteremtése a teljes szállítói láncon belül; - Költségcsökkenés mind a szállítók, mind pedig a kereskedelem esetében. Az IFS 4 részre tagolódik: - 1. rész: Auditjegyzőkönyv (auditértékelés, az audit elvégzése, a tanúsítvány kiállításáig teendő különböző lépések, stb.) - 2. rész: Műszaki követelmények: Az ellenőrző lista 250 követelményt tartalmaz, amely 5 fejezetre tagolt: o Vállalati felelősség o Minőségirányítás o Személyzetirányítás o Termelési folyamat / gyártási folyamat o Intézkedések, elemzések, fejlesztések 39
International Organization for Standardization, Food Safety management Systems-Requirements for any organization in the food chain 40 International Food Standard, Version 5, August 2007 41 www.food-care.info, IFS, FAQ
54
- 3. rész: Akkreditáló szervekkel, tanúsító szervekkel és auditorokkal szemben támasztott követelmények - 4. rész: Jelentések (latout-előírások - jelentés, intézkedési terv, tanúsítvány) A mi szempontunkból két alapvető részt kell figyelembe venni. Az egyik a vevői visszajelzésekkel foglalkozik.42 E szerint az egyes folyamtoknak meg kell határozni a fogyasztók alapvető igényeit és elvárásait. Valamint értékelni kell a végeredményeket. Ez az alapvető szabály a fogyasztót állítja a középpontba, hiszen ők azok a résztvevői a folyamatnak, akiket ki kell, hogy szolgáljunk. A másik a reklamációkra vonatkozik.
43
Előírja egy rendszer felállítását, mely minőségi és
egyéb reklamációkkal foglalkozik. Az egyes reklamációkat a szervezet adott szintjén kell kezelni, és ha szükséges, akkor azonnali intézkedésekhez kell folyamodni. Az összegyűjtött adatokat elemezni kell, és az eredményeket az érintett személyek számára elérhetővé tenni. A Rauch Hungária Kft.-nél minden alkalmazott arra törekszik, hogy megőrizze a cég jó hírnevét. Minden tőle telhetőt megtesz a munkája során, hogy a vevői igényeket minél jobban kielégítse. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével elérhető az esetlegesen előforduló hibák kiküszöbölése, és a hibák előfordulásának megakadályozása. Szigorú folyamatleírásoknak kell megfelelni a hibák előfordulása esetén. Pontosan meg vannak határozva a lépések. Ezeket a folyamattermelés bármely fázisában be kell tartani és a vevői reklamáció előfordulása esetén követni kell.
6.2.2. A reklamáció fajtái a Rauch Hungária Kft.-nél A reklamációkat a következő csoportokba soroljuk a Rauch-nál: 1. Belső hiba 2. Vevői hibajelentés 3. Beszállítói reklamációk
42 43
IFS Part 2, 1.3 Costumer focus IFS Part 2, 5.8 Management of complaints from authorities and costumers
55
6.2.2.1. Belső hiba44 Belső hibát észlelhet bárki. A cég dolgozóinak kötelessége, hogy az észlelt hibát azonnal eljuttassa a részleg vezetőjének. A hibás terméket a zárolás szabályainak megfelelően meg kell jelölni és elkülöníteni. A terméket az összegyűjtött információk után a minőségbiztosítás előírásainak megfelelően ki kell vizsgálni. A következő lépést a QM határozza meg. A következők lehetnek: -
felszabadítás
-
speciális felszabadítás (feltételekkel felhasználható még a csomagolóanyag)
-
kiválogatás házon belül
-
dolgozói selejt
-
selejt
-
egyéb intézkedés
A folyamat végén a QM45 könyveli az SAP46-ban. Meg kell jegyeznünk, hogy belső hiba nem csak késztermék esetén fordulhat elő. Félkész termékek esetén ki kell tölteni a Hibajelentés formanyomtatványt. Az adott részlegvezetőnek el kell juttatni, akinek kötelessége továbbítani a minőségbiztosításhoz. A hibajelentést a termelés logisztikusnak is meg kell kapnia. A terméket zárolni kell, ki kell vizsgálni az összegyűjtött adatokból és rögzíteni kell az SAP-ban. Technikai hibák előfordulását a belsők hibák közé soroljuk. A számítógép vezérlések meghibásodásai a töltőgépek kisebb kihasználtságához vezetnek. Szakszerűtlen gépkezelések is hibákat okozhatnak.
44
Rauch Hungária Kft, Nem megfelelő termék, reklamációkezelés, 5.1 Quality Management – Minőségbiztosítási Osztály 46 „Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung” név jelentése: Rendszerek, alkalmazások és termékek az adatfeldolgozásban. A világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere. 45
56
6.2.2.2. Vevői hibajelentés 47 A Rauch Hungária minden vevőjének lehetőséget biztosít, hogy a termékkel kapcsolatos információkat eljuttassa az érintettekhez. Minden terméken megtalálhatónak kell lennie az elérhetőségeknek: címek, weboldal elérhetőségek. A terméken található adatok alapján a következő módon juttathatják el az információkat: -
postai úton
-
e-mail-ben
-
telefonon
-
faxon
A vevői reklamációkat az osztrák és a magyar gyár együttesen kezeli. Ez abból adódik, hogy egyes termékeket csak egyes gyárakban készítenek. Az egységes folyamatkezelést a közös rendszer is segíti. Így elérhető az, hogy az előforduló hibákat a kiindulási helyen (a gyártás tényleges helyén) vizsgálják. A Rauch forgalmának elég nagy részét nemzetközi viszonylatban realizálja. Ennek megfelelően a termékeknek a nemzetközi előírásoknak is meg kell felelnie. Nemcsak a magyar vevőket, hanem a külföldieket is ki kell szolgálnia. Egyértelműen kijelenthető, hogy a reklamációk vizsgálata is nemzetközi színvonalon történik. Függetlenül attól, hogy milyen úton érkezik az információ, a QM48-hez vagy az adott részleghez kell eljuttatni. A hiba forrásának pontos meghatározásához a következő adatokat kell összegyűjteni: - termelési dokumentumok - ellenőrző dokumentumok és a laboreredmények dokumentumai - nyomonkövetési információk - ellenminta (előírt tárolási idő: 1év +3 hónap) - belső hiba előfordulása esetén további szükséges információk gyűjthetők Az összes információ egy ember kezében összpontosul. Ezzel is megakadályozva a torzulásukat Minden információ figyelembevételével értékelni kell a reklamációt. A végleges eredmény meghatározása után értesíteni kell a reklamálót a fejleményekről. az eredménytől 47 48
Rauch Hungária Kft, Nem megfelelő termékek, reklamációk kezelése, 5.2 Quality Management – Minőségbiztosítási osztály
57
függően kompenzálásra kerül sor. A magánemberektől származó reklamációkat Private reklamációnak nevezik, ezeket mindig kompenzálják, a rossz hírek továbbterjedésének elkerülése érdekében. A vevői reklamációkat a következő csoportokba sorolhatjuk:49 -
szállítói hiba
-
egyéb
-
csomagolás
-
nincs áru raktáron (készlethiány)
-
érzékszervi hiba (íz, szín..)
-
dátum (lejárt termék)
-
nem rendelt áru
-
szállítási sérülés
-
raktári visszáru
Causes of the complaints
Transporter mistake/Szállítói hiba
600 000
Other/Egyéb (Returned goods)
500 000
Packaging/Csomagolás (Leaking product)
Quantity [litre] 400 000
Out of stock/Nincs áru raktáron
300 000
Sensory (taste)/Érzékszervi
200 000
Date/Dátum
100 000
Non ordered goods/Nem rendelt áru
0 1.Quarter 2.Quarter 3.Quarter 4.Quarter 1.Quarter 2.Quarter 3.Quarter 4.Quarter 2006 2006 2006 2006 2007 2007 2007 2007
Year
Transportdamages /Szállítási sérülés Return to the warehouse/Raktári visszáru (Commision fault)
5. ábra: A reklamációk okai negyedévente,(literben)50
49 50
Rauch Hungária Kft, QM beszámoló 2007 Rauch Hungária Kft., Minőségbiztosítási beszámoló 2007
58
6.3.2.3. Beszállítói reklamációk51 Házon belül bármikor, bármely termelési folyamatban előforduló hibák tartoznak ide, melyek a nem megfelelő csomagolóanyagokból adódhat. A legtöbb beszállító külföldi cég, tehát ebben az esetben is figyelembe kell venni a nemzetközi szabályokat. A gyár minden termelési területe, valamint a logisztika, a raktár, a beszerzés, és a minőségbiztosítás is érintett a folyamatban. A folyamat koordinálásáért a minőségbiztosítás felelős. Az egyes feladatok elvégzéséért azonban az egyes területek felelősek. Ha bárki hibát fedez fel, köteles a részlegvezetőnek jelenteni. A hibás anyagot a zárolás szabályainak megfelelően kell megjelölni és elkülöníteni. a készletnyilvántartásban is rögzíteni kell az SAP-ban. A hibajelentés formanyomtatványt ki kell tölteni, minden rendelkezésre álló adatot fel kell tüntetni rajta: -
termék pontos megnevezése
-
gyártási dátum
-
termelési dátum
-
hibajelenség
-
a hiba pontos leírása
-
költségek
A reklamációkezelés kivizsgálása megkezdődik. Az adatok összegyűjtése után el kell juttatni a beszállítóhoz a hibajelentést a mintákkal vagy a mintákról készült fényképekkel együtt. ez a beszerzés bevonásával kezdődik. Beszállítói reklamációk esetén a hiba fellépésétől kezdve 10 napon el kell juttatni a beszállító felé a hivatalos reklamációt. A beszállítói vizsgálat után lehetőleg 30 napon belül le kell zárni a reklamációt.
51
Rauch Hungária Kft, Nem megfelelő csomagoló-, alap-, adalék-, és segéd-anyag kezelése
59
További intézkedések: -
speciális felszabadítás (feltételekkel még felhasználható)
-
elszállítás (visszaszállítás a beszállítóhoz, vagy a megsemmisítő helyre)
-
megsemmisítés házon belül
-
kiválogatás házon belül
-
egyéb intézkedés
Az egyes folyamatok lezárása után az eredményeket rögzíteni kell az adatbázisban. A termék visszaszállítása esetén a készletből ki kell könyvelni az SAP-ból, mely a beszerzés feladata.
6.ábra: A reklamációs folyamat eredményének alakulása az összes reklamáció %-ban 2007 52 A legtöbb reklamáció rendezhető békés úton, hiszen a „nagy” beszállítók érdeke, hogy megtartsák a jó vevőjüket. a beszállítók telephelyének távolságának függvényében azonnali árucserére törekszenek, illetve megtérítik a hibás teljesítésből adódó károkat. Szerződésbe foglalhatók, azok a minőségi elvárások, melyek nem teljesülése esetén kötelessége a beszállítónak kártérítést fizetni. Meghatározott kárösszegek vannak a gépállásokra, a raktározási extra költségekre és számos további tételekre. Egy-egy esetben fordul elő, amikor bírósági eljáráshoz kell folyamodni. Ez általában nagyobb volumenű, nagyobb összegű kártérítési igények esetén fordul elő.
52
Rauch Hungária Kft., QM beszámoló 2007 , 3.6
60
6.3. A reklamációk előfordulásának kivédése a Rauch Hungária Kft.-nél Minden cégnek érdekében áll, hogy ne csak akkor cselekedjenek, amikor megtörtént a hiba, hanem már a kezdetek kezdetén arra törekedjen, hogy elkerülje ezeket a hibákat. A következőkben ezeket a folyamatokat szeretnénk bemutatni.
6.3.1. Nyomonkövetés Ez a folyamat arra szolgál, hogy redukáljuk a hibák előfordulásának számát illetve a hiba előfordulása esetén a kezdetekhez a vissza lehessen keresni az adatokat. A szántóföldtől az asztalig nyomonkövethetők az alapanyagok és a késztermékek is. A külföldi gyártótól, a forgalmazóig ismerni kell a termék útját. A fő feladat a minőségbiztosításra hárul, de mint általában a legtöbb feladatban a többi részleg és egység is részt vesz a munkában. A folyamatleírás a QM feladata, az egyes feladatokat a felelős területek végzik.
6.3.1.1. Késztermék nyomonkövetése A nyomonkövetésbe beletartozik a hibás termékként visszakerült minta illetve a gyártás kezdetétől minden folyamat során vizsgált termék is. A termék beazonosításához szükség van a megnevezésére, cikkszámára, lejárati dátumára, sarzsszámára53 és a kiszerelésére. Az érintett területeknek kötelessége az összes dokumentum megküldése a QM számára: -
Termelés: termelési jelentés, műszakvezetői ellenőrzési lista, ellenminta, tisztítási dokumentáció
-
Termelés logisztika: adott termék töltési terve, Prod Auftrag54, alap- és adalékanyagok dokumentációi (szállítólevél, laboreredmény)
-
Beszerzés: alap- és adalékanyagok specifikációi, csomagolóanyagok, kupakok, szívószálak specifikációja
53 54
Raktár: termék részletes kiszállítási listája, aktuális raktárkészlet
A "sarzs" a gyártás egyedi azonosítóval ellátott alapegysége termelési rendelés
61
6.3.1.2. Alapanyagok nyomonkövetése Az alapanyag a gyárba való beérkezéstől fogva ellenőrzés alatt áll. Minden termelési folyamat során vizsgálják. Ezen kívül a reklamációkból visszaérkezett hibás anyagokat is sorolhatjuk ebbe a kategóriába. Szükség van minden információ begyűjtésére a késztermékhez hasonlóan. Elsősorban a következő dokumentumokra van szüksége a QM-nek: alapanyag szállítólevél, labor eredmény, azon termékek listája, amelyben az adott alapanyag fel lett használva.
6.3.2. Javító és megelőző intézkedések A mindennapi feladatok közé tartoznak a hibák megelőzését, valamint a bekövetkezett hibák mértékének a lehető legalacsonyabb szintre való szorítását célzó intézkedések. A korrekciós intézkedések meghatározásával kiküszöbölhetők a már bekövetkezett hibák és egyéb hiányosságok. Ezzel elérhető a termékek minőségének folyamatos javítása. A megelőző intézkedések megakadályozzák a hibák előfordulásának lehetőségét, szinte kizárható az bekövetkezésének a lehetősége. A korrekciós és megelőző intézkedésekre megalkottak egy formanyomtatványt. Ez a dokumentáció 3 részből épül fel. -
„Első harmad”: megállapítják a körülményeket, mely intézkedések idézik elő a változásokat (pl.: a vevők ismétlődő kifogásai)
-
„Második harmad”: a mindenkori intézkedéseket fektetik le ebbe a részbe, miként hárítható el a felismert hiba illetve a jövőben előfordulható hibaforrásokat mely módon lehet kivédeni.
-
„Harmadik harmad”: az előzőleg meghatározott intézkedések hatékonyságát ellenőrzi.
A folyamatban a Rauch Hungária minden dolgozója rész vehet. Javaslatokat bárki tehet, a részlegvezetők használhatják a formanyomtatványt a termelés során előforduló észrevételeik dokumentálására. A folyamatot a Minőségbiztosítási Osztály fogja össze, a végső döntést a vizsgálat lezárásáról az osztály vezetője hozza meg. Az intézkedést hatékonynak vagy nem hatékonynak nyilváníthatja.
62
Sokféle forrásból származhatnak információk, amik az egyik oldalon korrekciós intézkedéshez vezet, az a másik oldalon megelőző intézkedés lefolytatását eredményezi. Nézzünk rá példát. A magyar gyárban az egyik termék gyártása során olyan csomagolóanyagokat találnak, amelyek csöpögnek. A hibajelentés után az érintetteket az osztrák gyárban is értesíteni kell, mivel általában közös beszerzésről beszélünk, ezért előfordulhat, hogy náluk is ugyanabból a gyártásból származik az alapanyag. Ezzel meg lehet előzni, hogy az ottani termelés során felhasználják az esetlegesen hibás anyagot. Többször előforduló hiba egyfelől korrekciós intézkedést kíván, másrészről a hiba kijavításával megelőzhető a további előfordulása. Rendszeres ellenőrzések folynak a termelés során mind saját részről, mind pedig hatósági (lent a táblázatban) ellenőrzéssel. Ezek is mind a javító tevékenységet szolgálják. a belső hibák felfedezésével elkerülhető, hogy hibás termékek kerüljenek a piacra, ezzel megakadályozva a vevői kifogásokat. Számos példát említhetnénk a gyakorlatból, ehelyett felsorolunk néhány lehetséges információforrást.
63
Információ források Korrekciós intézkedések - Megelőző intézkedések vevői ellenőrzés
külön engedélyezés vizsgálata
vevői kifogásolás
belső ellenőrzések
módosított szabályozók és / vagy törvények
kockázatelemzések (pl. HACCP55)
hibajelentések
vevőreklamációk
ellenőrzési jelentések
piaci megfigyelések
reklamációs statisztika
munkatársak javító célzatú javaslatai
hibajelentések statisztikája
minőségbiztosítási költségek elemzése
összesített technológiai megfelelőségi adatok
új technológiai eljárások kifejlesztése és azok alkalmazása
új gépi berendezések beszerzése (új
új gépi berendezések beszerzése (új
karbantartási tervekkel)
karbantartási tervekkel)
termelési eljárások módosítása
termelési eljárások módosítása
hatósági ellenőrzések: ÁNTSZ56, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1.
táblázat: saját táblázat
Javító illetve megelőző intézkedéseket nemcsak a belső folyamatok során lehet kezdeményezni. a beszállítóknál is előfordulhat a nem megfelelő teljesítés. Hasonló eljárási folyamat véghez vitele alkalmazható. Az illetékes beszerző felveszi a kapcsolatot a beszállítóval. Ebben az esetben is ki kell nyomtatnia formanyomtatványt. Ezt kell eljuttatni az érintett beszállítónak. Javító intézkedés kérhető, ha nem megfelelő minőséget szállítva. Előfordulhat, hogy rendszeresen megszegi a szerződésben vállalt szállítási határidőt. Korrekciós intézkedést abban az esetben kezdeményez a cég, ha a korábban használt anyagok minősége már nem felel meg a termelésben elvártaknak. Előfordulhat, hogy hosszabb szállítás során erősebb csomagolóanyagokra van szükség. Minden esetben írásos visszajelzést vár el a cég az érintett beszállítótól. 55
Hazard Analysis and Critical Control Points (veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok), tág értelemben vett jó gyártási és forgalmazási gyakorlatra és jó higiéniai gyakorlatra alapozott élelmiszer-biztonsági kockázatkezelő rendszer, amely önmagában vagy a teljes körű minőségbiztosítási rendszer részeként is alkalmazható. 56 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
64
E folyamat során is a Minőségbiztosítási Osztály vezetője hozza meg a végső döntést. A jövőben sűrűbb minőségi egyeztetés is elvárható az érintettek között.
65
ÖSSZEGZÉS A nemzetközi adásvételben különböző államokból származó felek a résztvevők. Számos egyezmény és törvény szabályozza a köztük lévő folyamatokat. Hosszú időnek kellett eltelnie, mire sikerült egy mindenre kiterjedő és minden nemzet számára elfogadható egyezményt megalkotni. A megalkotóknak azzal kellett szembenézni, hogy egyensúlyt kell teremteni az eltérő jogi megoldások között. Összefoglalva, a Bécsi Vételi Egyezménnyel a nemzetközi kereskedelemben résztvevő cégek egy olyan szabályrendszert kaptak, amely a szerződés minden részletére kiterjed. Előnyként említhető, hogy nem kötelező az alkalmazása, a felek akár egyes Cikkek alkalmazását is beleírhatják a szerződésbe, ezzel is elérve a szabadságot a szerződések megalkotásában. Egy olyan egységes Egyezmény, mely minden nemzet számára elfogadható, egyértelműen értelmezhető, és alkalmazható. Megállapítható, hogy a legtöbb fél arra törekszik, hogy megfelelő kapcsolatot ápoljon az ügyfelével és vállalt kötelezettséget szerződésszerűen teljesítse. Hosszú távú, bizalmi viszonyok is csak megfelelő teljesítéssel és kiszolgálással érhetők el. Esetleges hibák esetén is a lehető legjobb megoldásra kell törekedni és a jövőben ki kell védeni a hasonló hibák előfordulását. A Rauch Hungária Kft. alapvető marketing célja a fogyasztói igények minél jobb kielégítése, termékfejlesztéseink, illetve újdonságaink által. A termékfejlesztések hozzáadott forgalmat hoznak folyamatosan a márkák és a cég számára is. Fel kell venni a versenyt a versenytársak folyamatos újításaival. Nagyon erős a konkurenciaharc a piacon. Az igények kielégítése érdekében olyan kötelezettségeket kell vállalni, amelyek valóban teljesíthetők és ez várható el a beszállítóktól is. A szerződéskötések során figyelembe kell venni a nemzetközi jogszabályokat, és hibás teljesítés esetén azokat kell alkalmazni. Függetlenül attól, hogy mi módon állapodnak meg az adott féllel (a Rauch eladó és vevő is lehet adott esetben), akár szóban, akár írásban, a szerződésnek tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, amelyek kötelezik az eladót és a vevőt a teljesítésre. Szerződésszegés akarva és akaratlanul is előfordulhat a nemzetközi tevékenység során. A felek számára több lehetőséget is kínálnak a nemzetközi szabályok a vita rendezésére. Mindkét fél számára a legelőnyösebb a békés úton történő rendezés, ezzel is megakadályozva a jó kapcsolat felbomlását. 66
MELLÉKLETEK
67
1.sz. Melléklet Rauch Hungária Kft., Folyamatdiagram, Nem megfelelő termékek kezelése
68
2.sz. Melléklet: Rauch Hungária Kft., Folyamatdiagram, Nem megfelelő csomagoló-, alap-, adalék-, és segédanyag kezelése
Gyümölcs
feldolg. vez.
QM
Beszerzés
Raktár
K im e n ő D o k u m e n tá c ió k Q - fe lje g y z é s e k é s In fo r m á c ió k
F lo w c h a r t H ib a je le n té s
Termelés
B e é rk e z ő M e g r e n d e lé s e k é s In fo r m á c ió k
T e r ü le t Beszállító
F o ly a m a td ia g r a m m
H ib a a C S A A S - a l
F
J e lö lé s e lk ü lö n íté s
H ib a je le n té s fo rm a n y o m ta tv á n y /k é z z e l k itö lt v e /
A h ib a je lz é s e p o n to s a d a to k k a l
F
I
Nem H ib a je le n té s i a d a to k fe lü lv iz s g á la ta
F
A z a d a to k h e ly e s e k n e m h iá n y z ik s e m m i
F
I
Ig e n H ib a je le n té s fo rm a n y o m ta tv á n y e - m a il
H ib a je le n té s k é s z íté s
ZÁR O LÁS fiz ik a ila g é s k ik ö n y v e lé s
I
I
I
F
SAP
QM A d a tb á z is b a k ö n y v e lé s
F e ls z a b a d ítá s v is s z a k ö n y v e lé s
a ). T o v á b b i in té z k e d é s S p e c iá lis fe ls z a b a d ítá s
F
F
SAP
F
N em
Ig e n
H ib a je le n té s
In fo á ta d á s a d ö n té s rő l
I
I
I
F
I
1
Wamas: Warehouse Management System- Raktárirányítási rendszer; CSAAS: Csomagoló-, alap-, adalék- és segéd-anyag
69
3.sz. Melléklet Zárolás menete a Rauch Hungári Kft.-nél Zárolás menete késztermék folyamán: -
Ha a töltőgép műszakvezető a töltés folyamán zárol egy-öt raklapot, akkor a zárolt raklapokat megjelöli piros szalaggal.
-
Amennyiben a zárolni kívánt mennyiség több mint öt raklap, esetleg az egész termelést zárolni kell akkor, a zárolt mennyiséget egy sorba vagy regálba kell tenni és az adott regál nyitott részét piros szalaggal kell ellátni, ezzel jelezve, hogy az egész regál Zárolt!
-
Abban az esetben, ha a zárolni kívánt termék éjszaka vagy hétvégén kerülne zárolásra, akkor a zárolást a Raktári műszakvezető végzi el a Termelési műszakvezető által adott adatok alapján. Ilyenkor az egész charge lesz lezárolva „temp” kóddal.
-
A termelés végén minden Zárolt termékről a töltőgép műszakvezető megírja a „Hibajelentés” formanyomtatványt, a raktári műszakvezetővel aláíratja és átadja a Minőségbiztosítás vezetőnek. Kivétel ez alól, ha a termék Steril töltés mely karanténba kerül.
-
Karantén: Egyes gyártási sarzsok (általában PET ) automatikusan karanténba kerülnek. Már a termelés tervezésekor külön azonosítóval (Q) jelölte sarzsok zárolt tételként jelennek meg SAP-ban és WAMAS-ban. Ezek felszabadítása a mikrobiológiai megfelelőség után (5-7 nap) történik SAP rendszeren keresztül. Felelős: laborvezető.
-
Az adatok felülvizsgálata után hivatalos hibajelentés formanyomtatvány készül, amit e-mailben megkap a QM-től minden érintett terület.
-
A továbbított Zárolás etikettet a raktár A4 lapra kinyomtatja és az adott zárolt termékre helyezi.
-
WAMAS-on kívüli rakhely esetében a Zárolást az SAP rendszerben át kell könyvelni a megadott raktárhelyre. Zárolás 344-es mozgásnemmel történik.
-
WAMAS-ban a Zárolandó terméket a WAMAS rendszerben le kell zárolni QS kóddal. Az SAP-ban zárolt készletre kerül a termék.
A raktár köteles meggyőződni a hibás termék zárolásáról. Zárolás után a termék kivizsgálása is elkezdődik. A QM dönt az érintett területek bevonásával, hogy mi legyen a további intézkedés.
70
4.sz Melléklet IFS tanúsítvány
71
5.sz Melléklet Rauch Hungária Kft., Hibajelentő formanyomtatvány
72
IRODALOM Arany Ferenc vezető tanácsadó, Gold Invest Kft: A reklamációk kezelése (www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/243/index.php , letöltés: 2008.11.08 20:15) Bánvéry Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, 2005, p.232 BMS-Consulting.hu: Vevőelégedettség, reklamáció kezelés, (www.bmsconsulting.hu/index_elemei/Reklamacio_kezeles.htm , letöltés: 2008.11.08 20:10) Dr. Fekete Zsófia: A Bécsi Vételi Egyezmény által szabályozott alapvető szerződésszegés gyakorlati problémái, 2003, Miskolc Dr. Poór Ferenc: A mediáció - A közvetítés alapkérdései (www.hrportal.hu/hr/a-mediacio--akozvetites-alapkerdesei-20070821.html , letöltés: 2008-11-23. 14:45) IFS Audit Portal: (www.foodcare.info/index.php?SID=823ed6d9783837334e6abffc1f5bd51b&page=home&content =faq&FLD_FAQLANG=hungarian , letöltés: 2008-11-18, 21:24) Ingalanjog.Net: Szerződésszegés I. (www.ingatlanjog.net/blogroll/szerzodesszeges-i/ , letöltés:2008-11-29 13:09) Jogifórum.hu: Hétfőtől változnak a reklamáció szabályai (www.jogiforum.hu/hirek/9063, letöltés: 2008-11-29 13:30) Külkereskedelmi szerződések, Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám (www.cegnet.hu , letöltés: 08.11.04 21:39) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapja (www.mkik.hu/) Magyar Virtuális Enciklopédia: Fogyasztói jogok érvényesítése (www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/fogyasztoijog.htm , letöltés: 2008.11.08 15:03) Mojzes István: A minőségbiztosítás alapelemei (www.kani.hu/download/kando/MINBIZA.DOC , letöltés: 08.11.04 21:34) muszakiak.hu: Minőségügyi alapismeretek (www.muszakiak.com/index.php?option=com_content&task=view&id=52&Itemid=43 , letöltés: 08.11.04 21:34) A vevők megértését szolgáló mechanizmusok: (www.standardteam.hu/boldog%20kuncsaftok.html 2008-11-12. 19:45) Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Portál: A BRC és az IFS II. (www.standard-team.hu/brcifs.html , letöltés: 2008-11-18, 21:24) Mikolay Lászlóné: Gyakorlati Külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2002, p.260 73
Rauch IFS dokumentumok Sándor Tamás- Vékás Lajos: Nemzetközi Adásvétel, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 2005, p.684 www.icc.austria.at www.icc-deutschland.de www.jogiforum.hu www.mediatoriroda.hu
74
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. A szerződés tartalmi összetevői (Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2002, 86. old)
2. ábra: Viták rendezésének módjai (saját ábra) 3. ábra Reklamációkezelés folyamata (www.gmconsulting.hu, Arany Ferenc, vezető tanácsadó, Gold Invest Kft.: A reklamáció kezelése) 4. ábra A zárt panaszkezelési folyamat (www.gmconsulting.hu, Arany Ferenc, vezető tanácsadó, Gold invest Kft., a reklamáció kezelése)
5. ábra: A reklamációk okai negyedévente (Rauch Hungária Kft., Minőségbiztosítási beszámoló, 2007) 6. ábra: A reklamációs folyamat eredményének alakulása az összes reklamáció %-ban 2007 (Rauch Hungária Kft., QM beszámoló 2007)
75
