Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
Fizetési eszközök • Minden külkereskedelmi szerződésnek lényegi része, hogy a szerződő felek egyike elad valamit a másik félnek és ezért ellenszolgáltatást kap. Az ellenérték kifizetésének szabályozása minden szerződés egyik legfontosabb feltétele.
Szerződésben rögzíteni kell • Meg kell állapodni a következőkben: – Mi legyen a fizetési eszköz – Mi legyen a szerződéses valuta – Mikor fizessen a vevő – Milyen eladói teljesítést igazoló okmányok ellenében történjen a fizetés – Mi legyen a fizetési mód – Milyen módon védekezzen az eladó a fizetési kockázatok ellen
Fizetési eszközök • A szerződésben rögzített fizetési eszköz lehet: – Valutafizetés – Áruval történő fizetés – Deviza
Valutafizetés • A valutafizetés készpénz átadását jelenti. Ez akkor szabályos és törvényes, ha a szerződés pénzneme konvertibilis valuta, ami szabadon mozog a világkereskedelemben. Ilyen a forint is. • A pénzmosás elleni szabályozások miatt nem lehetséges fizetési eszköz a külkereskedelemben. – A valuta egy ország törvényes fizetőeszköze más országok fizetési forgalmában. – Konvertibilis az a valuta, amely szabadon átváltható bármely ország fizetőeszközére.
Áruval történő fizetés • A legrégebbi fizetési mód a külkereskedelemben • Napjainkban ritka, barter kereskedelemben használatos csak
Devizával történő fizetés • A legelterjedtebb fizetési eszköz a nemzetközi kereskedelemben – A deviza valamely valutára szóló követelés. Megjelenési formája lehet: • Pénzt megtestesítő értékpapír (váltó, csekk) • Bankszámla pénz
A fizetés pénzneme • Függetlenül attól, hogy mi a fizetés eszköze, a szerződés rendelkezik arról, hogy mi legyen az ügyletben alkalmazott fizetési pénznem. • Ez mindig konvertibilis valuta. Mindkét fél számára az a legkedvezőbb, ha a saját országának a valutája; kompromisszumként egy harmadik ország valutája jöhet szóba, pl.: EUR, USD, CHF
Fizetés pénzneme • A harmadik országbeli valuta kiválasztásakor az eladó érdeke, hogy erősödő, a vevő érdeke hogy gyengülő valutát válasszanak – ez alkupozíció kérdése. • Az Európai Unión belüli kereskedelemben az eurót alkalmazzák a fizetés pénznemeként, még a nem eurózóna tagországok esetében is.
Csekk • Legelterjedtebb deviza fizetési eszköz. • Szigorú alakisághoz kötött forgatható értékpapír. • A csekkre vonatkozó szabályok: – Nemzeti csekktörvény – Nemzetközi egyezmény: Genfi Nemzetközi Csekkegyezmény (Mo. 1965 óta tagja)
Csekk • Egy ügylet során a fizetés megkezdése céljából a vevő állítja ki a csekket. A kiállítás előfeltételei: – A vevő és bankja között legyen csekkszerződés – Legyen fedezet a kiállítandó csekkre – Legyen a vevő bankjánál aláírás minta a vevőtől
• A vevő által kiállított csekk szólhat az eladóra (rendeleti záradékkal vagy anélkül), vagy szólhat bemutatóra is.
Csekk • A kiállított csekket a vevő eljuttatja az eladónak, ezzel megkezdődik az áru ellenértékének kifizetése. • A fizetés akkor teljesül, amikor az eladó a megkapott csekket a bankban bemutatja, azt a bank fedezettel rendelkezőnek és alakilag hibátlannak találja és kifizeti az eladónak a csekken szereplő összeget.
Csekk • A csekk fizetőeszközként való használata a külkereskedelemben nem gyakori: – A jogszabályok által megjelölt rövid érvényességi határideje (8 nap országon belül; 20 nap földrészen belül; 70 nap földrészek között) miatt.
A csekk törvényes kellékei • A csekken szerepelnie kell: – A csekk kiállításának helye és dátuma – A csekk szó a kiállítás nyelvén – A címzett bank neve – A címzett bank telephelye mint a fizetés helye – Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló felszólítás – A kibocsátó (vevő) aláírása
Csekk • Nem érvényességi kellék a kedvezményezett (eladó) nevének feltüntetése, hiszen a csekk lehet bemutatóra szóló csekk is. • A kedvezményezett névére kiállított csekk rendeletre szóló értékpapír. Akkor válik névre szólóvá, ha a csekk kibocsátója (vevő) a kedvezményezett neve mellett a negatív rendeleti záradékot is feltünteti. Utóbbi hiányában a kedvezményezett a csekket forgatással ruházhatja át.
Csekkhez kapcsolódó felelősség • A csekk kifizetéséért a kibocsátó (vevő) felelős. A kibocsátó mellett a csekket a kezes is aláírhatja, ilyenkor ő is felel a csekk kifizetéséért.
Csekk kifizetése • A csekken címzett bank kifizeti a csekket, ha: – Arra van fedezet – Határidőn belül mutatták be fizetésre – A kibocsátói aláírás megegyezik a banknál lévő aláírási mintával – Valamennyi törvényes kellék szerepel a csekken.
Csekk típusok • • • • •
Elszámoló csekk Keretezett csekk Bankcsekk Láttamozott csekk Utazási csekk
Elszámoló csekk • A csekken fel van tüntetve, hogy csak elszámolásra használható. • A csekk összegét nem fizeti ki a bank készpénzben, hanem egy másik bankszámlára történő átutalással teljesíti a fizetést.
Keretezett csekk • A visszaélések visszaszorítása érdekében alkották meg. • A csekken fel van tüntetve, hogy csak banknak, vagy csak konkrétan egy megnevezett banknak fizeti ki. • Ha a csekken a kedvezményezett maga az eladó (és nem a bankja), akkor is csak bankon keresztül juthat hozzá a csekk összegéhez – az adott bankra történő forgatással.
Bankcsekk • Bank által kibocsátott, másik bankra címzett csekk. • Biztonságos forma, hiszen a fedezethiány kockázatával ebben az esetben nem kell számolni.
Láttamozott csekk • Az amerikai kontinensen használatos. • A csekken címzett bank, a csekk lejárata előtt, láttamozással igazolja, hogy van fedezet nála a csekk összegére, és hogy a csekken lévő aláírás valódi.
Utazási csekk • Utazások során a készpénzt helyettesítő eszköz. • A kártyapénz elterjedésével a külkereskedelemben elvesztette jelentőségét.
Váltó • Egy deviza fizetési eszköz, ami fizetési felszólítást vagy fizetési ígéretet tartalmaz. • Szigorú alakisághoz kötött forgatható értékpapír. • Kibocsátását, felhasználását: – Nemzeti váltótörvény, és – A Genfi Nemzetközi Váltóegyezmények szabályozzák. (Mo. 1965-ben csatlakozott.)
Váltó típusok • Idegen váltó • Saját rendeletre szóló idegen váltó • Saját váltó
Idegen váltó • Az idegen váltó fizetési felszólítást tartalmaz: a váltó kibocsátója felszólít a váltón valakit arra, hogy fizessen valaki másnak, meghatározott helyen és időben, egy meghatározott összeget. • Egy ilyen váltóügyletnek min. 3 szereplője van: – Kibocsátó: aki a váltó kibocsátásával az ügyletet létrehozza – Címzett: akit fizetésre felszólítanak – Kedvezményezett: aki a váltón szereplő összeget a váltó lejártakor megkapja
Idegen váltó • A címzettként megnevezett nem köteles fizetni, csak azután, hogy elismeri fizetési kötelezettségét a váltó első oldalának aláírásával. Ettől kezdve címzettből elfogadóvá válik, aki az idegen váltó főadósa lesz. Az elfogadott idegen váltó az elfogadvány. • Az el nem fogadott idegen váltó az intézvény. Az intézvény adósa az a személy, akinek az aláírása szerepel a váltón, vagyis a kibocsátó.
Idegen váltó • A váltótörvény kimondja, hogy a váltót bárhol aláírók valamennyien felelősek a váltó összegének kifizetéséért, legyen szó akár intézvényről, akár elfogadványról.
Saját rendeletre szóló idegen váltó • Olyan idegen váltó, ahol a kibocsátó és a kedvezményezett azonos személy – külkereskedelmi ügylet esetén leggyakrabban az áru exportőre. • A címzett a fenti esetben az áru vevője.
Saját váltó • A saját váltó fizetést ígér: a váltó kiállítója meghatározott helyen és időben meghatározott összeg kifizetését ígéri a váltón megnevezett személynek. • A saját váltón mindig két személy szerepel: – A kiállító, aki a váltó főadósa – A kedvezményezett
Váltókezes • A váltóügylet szereplője lehet a váltókezes. • Váltókezessé az válik, aki bárhol aláírja a váltó első oldalát. • A váltókezes megtérítési váltóadósként felel a váltó kifizetéséért.
Váltó minősége • Az üzleti életben egy váltó minősége, vagyis biztonságos volta nem attól függ, hogy azt hányan írták alá, hanem attól, hogy aki(k) aláírták milyen bonitással rendelkeznek.
A törvényes váltókellékek • • • • • • •
Kiállítás helye és ideje Váltó szó szerepel az okiraton Fizetés időpontja Fizetés helye Címzett megnevezése Kedvezményezett neve Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló fizetési felszólítás • Kibocsátó aláírása
Opcionális váltókellékek • Rendeleti záradék • Negatív rendeleti záradék • Effektivitási záradék (a váltó kifizethető a váltón feltüntetett valuta mellett a váltóadós országának pénzében is)
• Fedezeti záradék (arra utal, hogy milyen művelet van a váltóügylet mögött, pl.: áruváltó, pénzkölcsön, stb.)
Váltó útja a kiállítását követően • A kedvezményezett őrzi a váltót lejártáig, amikor beváltja. Ilyenkor a váltónak csak a hitelfedezeti funkciója él. • A kedvezményezett a váltó lejárta előtt értékesíti a váltót egy pénzintézetnek. Ez a váltódiszkontálás. • A kedvezményezett harmadik fél felé fennálló tartozását egyenlíti ki a váltóval ill. árut vásárol vele forgatással, vagyis fizet vele.
Váltó összegéhez való jutás • A kedvezményezett 3 időpontban juthat hozzá váltója összegéhez: – A váltó lejárata előtt diszkontálással – A váltón szereplő fizetési időpontban a kedvezményezett keresi fel az adóst – Lejáratot követően, ha a váltóadós nem fizette ki a váltó összegét, akkor a kedvezményezett óvást indít ellene, ami a váltóper elindításának az előfeltétele is egyben. Ilyen esetben bármelyik váltóaláíró felszólítható a fennálló tartozás rendezésére, attól függően, hogy a kedvezményezett melyik választja.
Váltó a külkereskedelemben • A váltót fizetőeszközként gyakran használják a nemzetközi kereskedelemben. Eladó és vevő közötti felhasználásához – eltérően a csekktől – nem szükséges bank közbeiktatása.
Váltó felhasználási módja a külkerben • A vevő saját váltót állít ki, amin későbbi időpontban fizetést ígér az eladónak • Az eladó idegen váltót bocsát ki, ezen szólítja fel a vevőt, hogy egy megnevezett kedvezményezettnek fizessen. A vevő ezt a váltót aláírva vállalja a fizetési kötelezettségét. • Az eladó saját rendeletre szóló idegen váltón felszólítja a vevőt (címzettet), hogy magának az eladónak (kibocsátó itt = kedvezményezett) fizessen. A vevő aláírásával itt is fizetést ígér.
Váltó felhasználási módja a külkerben • Az eladó valamennyi esetben a váltó lejártakor jut hozzá az áru ellenértékéhez (a váltó összegéhez), ha a váltót a vevőnek bemutatja.
Fizetés számlapénzzel - átutalás • A devizafizetés leggyakrabban számlapénz formájában, bankátutalással történik. • A bankátutalás előfeltétele a folyószámla kapcsolat a bank és ügyfelei között illetve a bankok között. • Bankátutalás lehet: – Egyszerű: eladónak és vevőnek is ugyanazon banknál van folyószámlája. – Összetett: az átutalásban több bank közreműködése is szükséges.
• A bankátutalások az elektronikus SWIFT rendszeren keresztül valósulnak meg.
AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS FIZETÉSI FELTÉTELÉBEN SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK
Eladói teljesítés igazolása • Jórészt a választott INCOTERMS klauzula szabályozásától függ: – Van olyan záradék, ahol az eladó az árú átadásával teljesít. – Van olyan záradék, ahol az okmányok átadásával.
Fizetés időpontja • A fizetési időpontra vonatkozóan a nemzetközi üzleti élet számos megoldást ismer. A vevő fizethet: – Az áruszállítás előtt meghatározott időpontban. – Az áruszállítással egyidejűleg. – Az áruszállítást követően meghatározott időpontban.
• Leggyakoribb a fentiek kombinált alkalmazása.
A fizetés módja • Részben nemzetközi szokványok, részben kialakult kereskedői szokások határozzák meg. • Lehetséges fizetési módok: – Előrefizetés: áruszállítás előtti fizetés – Fizetés utánvéttel: egyidejű fizetés; a vevő csak a fizetés után kapja meg az árut – bizalmatlanság – Nyitva szállítás: egyidejű fizetés; a vevő az áru átvétele után fizeti ki annak ellenértékét – bizalmi kapcsolat
