MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és módszertani Intézet
Áfa csalások a Közösségen belüli kereskedelemben
Szakdolgozat
Tóth Bernadett 2014. 1
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 2. Általános forgalmi adó jellemzői, természete ................................................................... 6 2.1 Az áfa jellemzői ........................................................................................................... 6 2.2 Az áfa hatálya .............................................................................................................. 7 2.3 Az áfa általános szabályai ............................................................................................ 8 3. Az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozások ...... 10 3.1 Közösségen belüli termékbeszerzés ........................................................................... 10 3.2 Termékimport ............................................................................................................ 12 3.3 Közösségen belüli termékértékesítés ......................................................................... 12 3.4 Termékexport ............................................................................................................. 13 3.5 Láncügyletek .............................................................................................................. 13 4. A költségvetési csalás ...................................................................................................... 15 5. A Közösségen belüli áfa-csalások legjellemzőbb elkövetési formái............................... 17 5.1 A körhintacsalás ......................................................................................................... 17 5.2 Az áfamentes termékimportot kihasználó csalások ................................................... 20 5.3 A jótékonysági szervezeteket megillető adómentességét kihasználó csalások.......... 22 6. Áfa-bevallás tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ....................................... 24 7. Adóellenőrzésre történő kiválasztás rendszere ................................................................ 28 7.1 Az adóellenőrzés folyamata ....................................................................................... 29 7.2 Az adóellenőrzés irányultsága ................................................................................... 29 7.3 Az adóellenőrzések leggyakoribb típusai .................................................................. 30 7.4 Az áfa ellenőrzés fajtái............................................................................................... 31 7.5 Az áfa ellenőrzés irányultsága ................................................................................... 32 7.6 Az adóellenőrzés lehetséges kimenetelei ................................................................... 33 2
8. Adóellenőrzési esetek vizsgálata ..................................................................................... 35 8.1 Közösségi termékértékesítésnek tűnő belföldi termékértékesítés.............................. 35 8.2 Körhintacsalás ............................................................................................................ 37 8.3 Hamis szállítólevéllel leplezett belföldi termékértékesítés ........................................ 39 8.4 Adómentesség felhasználásával elkövetett áfa csalás ............................................... 41 8.5 Háromszög-ügyletnek tűnő láncértékesítés ............................................................... 43 9. A közösségi áfa csalás elleni fellépés eszközei ............................................................... 45 9.1 Fordított adózás.......................................................................................................... 45 9.2 Összesítő nyilatkozat ................................................................................................. 48 9.3 VIES-rendszer ............................................................................................................ 49 9.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ...................................................................... 50 9.5 Eurofisc rendszer ....................................................................................................... 50 9.6 Elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer ................................................. 51 10. Összefoglalás ................................................................................................................. 53 11. Idegen nyelvű összefoglaló – Summary ........................................................................ 55 12. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 57 13. Táblázat- és ábrajegyzék ............................................................................................... 60
3
1. Bevezetés
Mindennapjainkban számtalan esetben találkozunk a következő fogalmakkal: adó, áfa, csalás, azonban fontos tisztázni, hogy ezek a fogalmak mit is jelentenek pontosan, hiszen minden ember életére hatással vannak. Az állami költségvetés bevételének jelentős hányadát az áfa bevételek teszik ki, ezért ezen adó beszedése különös jelentőséggel bír. Fontos, hogy az állam minél hamarabb kiszűrje a nem jogkövető adóalanyokat, akik az adózás elkerülésével, csalások alkalmazásával próbálják az adóhatóságot megtéveszteni. A csalások elleni fellépés, a csalók mielőbbi kiiktatása a gazdaságból kulcsfontosságú, hiszen az állam célja az adók minél hatékonyabb beszedése, mivel adóbevételekből tudja finanszírozni az állam a kiadásait, a közjavakat, így tudja a jövedelmek újraelosztását biztosítani, illetve ezáltal tud befolyással bírni a piaci szereplőkre. Írásom első részében az általános forgalmi adóval kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat ismertetem. Kitérek a jellemzőire, a törvényi szabályozására, területi, tárgyi, illetve személyi hatályára. Bemutatom, hogy kinek, hogyan, milyen gyakorisággal kell az áfát megfizetnie. Ezt követően pedig az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozásokat ismertetem, bemutatom, hogy az Európai Unió milyen előírásokkal törekszik az egységes adóztatási rendszer megteremtésére a belső piac hatékony működésének kialakítása érdekében. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozást követően - tehát 2004. május 1. után – szembesülnie kellett a különböző közösségi csalást elkövető adózókkal és fel kellett ellenük lépni. Szakdolgozatom második felében különböző esettanulmányok segítségével szemléltetem, hogy a nem jogkövető gazdasági szereplők hogyan is próbálnak Közösségen belüli áfa csalást megvalósítani, különös tekintettel kitérek a körhintacsalás gyakorlati megvalósításának szemléltetésére. Végezetül pedig bemutatom, hogy a hazai és a nemzetközi gyakorlatban miként, milyen eszközökkel próbálnak fellépni a közösségi áfa csalást megvalósítók ellen. Célom a dolgozattal, hogy bemutassam milyen közösségi áfa csalási technikák léteznek, milyen hazai és nemzetközi szabályozásokkal próbálnak tenni ellenük.
4
Remélem szakdolgozatommal az olvasók érdeklődését sikerül felkeltenem, és munkám
segítségével
jobban
megismerik
a
közösségi
kereskedelemben
zajló
visszaéléseket, és olyan érdekes és jelentős témaként fogják számon tartani, mint ahogyan én teszem.
5
2. Általános forgalmi adó jellemzői, természete
A későbbi fejezetben részletezett Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az általános forgalmi adóra végzett ellenőrzések és a feltárt csalásmódok megértéséhez először is szükséges az adónem törvényi szabályozásainak és a kapcsolódó főbb nemzetközi rendelkezéseknek az áttekintése.
2.1 Az áfa jellemzői Az általános forgalmi adó a központi költségvetés stabil bevételét képezi 1988 óta. Bevezetése óta folyamatosan törekedtek az Európai Unióban alkalmazott hozzáadott-érték típusú adóval való harmonizáltság megteremtésére. A jelenlegi hazai áfára vonatkozó jogszabály a 2007. évi CXXVII. törvény, mely 2008. január 1-től hatályos. Az áfa rendszer működtetésének célja az állami költségvetés feladatainak megfelelő minőségű ellátásához szükséges stabil bevétel biztosítása, ezen túlmenően az Európai Közösséghez való társulás következtében jelentkező harmonizációs elvárásoknak való megfelelés. Az áfa olyan többfázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a gazdálkodók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni, az adó terhét pedig a végső felhasználó viseli. Az áfa általános jellegű, az áruk és szolgáltatások széles körére kiterjed és a forgalmazás teljes folyamatát átfogja. Forgalmi jellegű adó, ami azt jelenti, hogy az adót mindig meg kell fizetni termék és szolgáltatás értékesítésekor, az adót a forgalomra, vagyis a leszámlázott árra kell felszámítani. Az áfa fogyasztói jellege abból adódik, hogy az adó terhét az értékesítést végző általi áthárítás nyomán, a láncolat végén álló végső felhasználó viseli. Ebből adódik az áfa közvetett jellege, mely azt jelenti, hogy az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos. A magyar adórendszerben az áfa összfázisú adó, mely azt jelenti, hogy a forgalmazás minden fázisában meg kell fizetni az értékesített termékek, szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – értéke után. Elszámolási technikáját tekintve nettó adó, ami azt jelenti, hogy az adóhalmozódás kiszűrése céljából az értékesítő
6
a fizetendő adóból levonja a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított, általa megfizetett áfát. Ezt nevezzük áfa levonásnak. Ez esetben minden vállalkozás csak az adott termékhez, szolgáltatáshoz általa hozzáadott érték után adózik. Az áfa verseny-, eredmény- és szervezet semleges, független a vállalkozási formától, a gazdálkodó eredményességétől és az
őt
körülvevő
piaci
viszonyoktól,
nem
jelent
költségtényezőt.
Számlaadási
kötelezettségre épül, az eladónak és a vevőnek is érdeke a szabályszerűen kiállított számla az előzetesen felszámított áfa visszaigényelhetősége végett.1
2.2 Az áfa hatálya Az Áfa törvény területi hatálya belföldre, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, melybe beletartozik a vámszabad- és a tranzitterület is.2 A törvény az adó elszámolására a saját nevükben gazdasági tevékenységet végző természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket kötelez.3 Tehát ők az áfa alanyai, akik saját nevük alatt jogokat szerezhetnek kötelezettségeket vállalhatnak és perelhetnek. Az áfa tárgyi hatálya kiterjed az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésre és a termékimportra, mely ügyletek keretében az áfa a forgalmat adóztatja, tehát az adótárgy a forgalom.
Adófizetési
kötelezettség termékértékesítésnél
és
szolgáltatásnyújtásnál
általában a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. A teljesítés helyének értelmezése abból a célból fontos, hogy meg tudjuk határozni, hogy az adott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás meddig tartozik a magyar áfatörvény hatálya alá, ugyanis az adókötelezettség a belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra terjed ki.
Termékértékesítésnél a teljesítés helye általában az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésének időpontjában található.4
Ha az átadó vagy az átvevő által megbízott harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el az adott terméket, akkor a teljesítés helye az a hely lesz, ahol a termék a feladásakor vagy a fuvarozás megkezdése időpontjában megtalálható.5
1
Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve 2013. Áfa tv. 4. § 3 Áfa tv. 5. §. (1) bekezdés 4 Áfa tv. 25. § 2
7
Szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett vagy ahol az állandó lakóhelye, tartózkodási helye található.6
2.3 Az áfa általános szabályai Adófizetési kötelezettség fő szabályként a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik, előlegszámla esetén a teljesítés napja az előleg átvételének időpontja.7 Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítés ellenértéke, melybe beletartoznak a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek (szállítás, biztosítás, csomagolás), az árkiegészítések, az árat közvetlenül befolyásoló költségvetési támogatások és kötelező jellegű befizetések, illetve más adók. Az adó alapjába nem tartozik bele – az adóhalmozódás elkerülése végett – a felszámítandó általános forgalmi adó, az árengedmény és a visszavett göngyöleg díja. Termékimport esetében az adó alapja a vámérték, amelyet növel a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vám, adó, illeték, illetve az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő költségek (szállítási, biztosítási költségek).8 A felszámítandó adó általános mértéke az adóalap 27%-a, ez a legjellemzőbb, ez vonatkozik a legtöbb termékcsoportra. Azonban a törvény megkülönböztet két kedvezményes mértéket is. 18% az áfa mértéke az alapvető szükségletek kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások (tej, tejtermékek, pékáruk, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás) esetében. Kiemelten kedvezményezett, 5%-os adókulcs alkalmazását teszi lehetővé az áfatörvény az orvosi és gyógyászati termékek körére, a könyvekre és napilapokra, ezen felül 2014. január 1-jétől a kedvezményezett adókulcs alkalmazását kiterjesztették a sertéságazatra és a távhőszolgáltatásra is.9 A magyar áfatörvény a Közösségi szabályozásokkal való harmonizációja eredményeképp egy igen összetett rendszert működtet az adómentességek vonatkozásában:10
5
Áfa tv. 26. § Áfa tv. 37. § (1) bekezdés 7 Áfa tv. III. fejezet 8 Áfa tv. IV. fejezet 9 Áfa tv. 82. § 10 Áfa tv. VI. fejezet 6
8
A törvény definiál levonási joggal rendelkező adómentességet, amely az Európai Unió területén kívülre irányuló termékértékesítést (export) és a Közösségen belüli értékesítést jelenti. Ezen ügyletek során nem kell az adóalanyoknak az áfát felszámítani, ugyanakkor ezen ügyletek vonatkozásában az adóalanyok levonhatják az általuk fizetendő adó összegéből a rájuk korábban áthárított adót.
Levonási jog nélküli tárgyi adómentesség vonatkozik a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére. Ekkor az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, akkor adólevonási jogát sem gyakorolhatja. A tárgyi adómentesség kötelező, ha az adóalany a törvényben meghatározott valamely tárgyi adómentes tevékenységet végez.
Ezen felül létezik levonási jog nélküli alanyi adómentesség. Alanyi adómentességet az adóalany az áfatörvényben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén választhat,
melyről
minden
év
január
15-ig
nyilatkoznia
kell.
Alanyi
adómentességet választhat a belföldön letelepedett és belföldön gazdasági tevékenységet végző adóalany, akinek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, illetve a tárgyévben gazdasági tevékenységből származó ésszerűen várható bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot.
9
3. Az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozások
Az Európai Unióban az egységes adóztatás rendszerének megteremtése az egységes belső piac hatékony működésének biztosítása érdekében kulcsfontosságú. A Közösséghez való csatlakozás eredményeképp megszűntek a tagállamok közötti vámhatárok, ami azt jelenti, hogy ezt követően a vámhatóság már nem lépteti ki a másik tagállamba szállítandó árut és a beszerzések után már nem állapítja meg kivetéssel az adót. Az eladó szerepét betöltő hazai adóalany áfa nélküli termékértékesítést valósít meg a Közösség területén lévő valamely célországba, miután a másik tagországban tevékenykedő vevő fizeti meg az adott országban előírt áfa terhet. Az uniós jogharmonizációs törekvések következtében a tagállamok közötti áruforgalom tekintetében bevezetésre került a célország szerinti adózás elve és az áfa fizetés önadózás útján történő teljesítése. Az Európai Unió belső piacán bonyolított kereskedelemben részt vevő adófizetésre kötelezett adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha Közösségen belüli termékértékesítést vagy termékbeszerzést teljesít, illetve más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve tőle vesz igénybe. Az Európai Unióban a közösségen belüli forgalom kapcsán bevezetésre került a termékimport helyett a közösségen belüli beszerzés fogalma, a termékexport helyett pedig a közösségen belüli termékértékesítés fogalma. Ebben a fejezetben ezen ügyletekre vonatkozó áfa-szabályozás kerül részletezésre.
3.1 Közösségen belüli termékbeszerzés Az adót a termék beszerzője fizeti meg. A teljesítés helye az a hely lesz, ahol a termék a fuvarozás befejezésekor vagy a küldeménykénti megérkezésekor található, tehát ekkor a célország szerinti adóztatás szabályai érvényesülnek.11 Az áru eladója áfamentesen értékesíti, a termék beszerzője pedig a saját országában fogja megfizetni az adót. Adófizetési kötelezettsége a vevőnek fő szabályként a beszerzést igazoló számla 11
Áfa tv. 50. §
10
kibocsátásának napján keletkezik, azonban ez nem jelent a beszerzőnek tényleges adóterhet, hiszen az adót levonható általános forgalmi adóként is figyelembe veszi. Ugyanakkor ez a fajta fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha a vevő és az eladó is rendelkezik közösségi adószámmal. Tehát fő szabályként a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után általános forgalmi adót kell fizetni, azonban létezik különleges adózói kör, melyre speciális szabályok vonatkoznak. A különleges adózói körbe az Áfa törvény 20. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbi adóalanyok tartoznak:
a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású áfa adóalanyok, akik Áfa törvény XIV. fejezetének rendelkezései szerint adóznak (a mezőgazdasági különös szabályok szerint adózó adóalanyok),
a kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalanyok,
az alanyi adómentességet választó áfa adóalanyok,
közösségi adószámmal rendelkező áfa alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személyek,
továbbá a fentiekkel egy tekintet alá esnek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szerinti adóalanyok is.
Ezen különleges adózói körnek nem kell adót fizetni a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után – kivétel az új közlekedési eszköz és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó, belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termék beszerzése –, ha a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurós értékhatárt nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. Tehát ezen adózói körbe tartozó, törvényi feltételeknek megfelelő adózó a Közösség más tagállamából történő értékhatár alatti beszerzés tekintetében mentesül az áfa fizetési kötelezettség alól.
11
3.2 Termékimport A Közösség területére történő, egy harmadik ország, tehát nem tagország által véghezvitt
szabadforgalomban
még
nem
lévő,
termékbehozatalt
nevezzük
termékimportnak. Szabadforgalomban lévőnek akkor minősül egy termék, ha már kivetették rá a fizetendő vámterheket. A teljesítés helye az a Közösségi tagállam lesz, ahol először lép be a termék az Európai Unió területére, itt keletkezik adófizetési kötelezettség.12 Ekkor az adó megállapítása kivetéssel valósul meg, az adót az importáló fizeti. Ebben az esetben az adó alapja a vámérték lesz. Adófizetési kötelezettség a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat kiállításának napján keletkezik.
3.3 Közösségen belüli termékértékesítés A rendeltetési ország elvének érvényesülése nyomán az áfát abban a tagországban kell megfizetni, ahol az adott termék végső felhasználásra kerül, így az adóalany által a Közösség bármely országába történő termékértékesítés adómentes tevékenységnek minősül. Tehát az adott terméket az értékesítő vállalkozás a saját országából áfa-mentesen értékesíti, egyidejűleg az áru vevőjének adófizetési kötelezettsége keletkezik Közösségen belüli beszerzés jogcímen. A Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal adómentes tevékenységnek minősül. A teljesítés helye az import tevékenység célországa lesz. Ha a terméket az értékesítő, vagy a beszerző, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol, a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található13. Azonban ez a rendelkezés csak egy termékértékesítés esetében alkalmazható.
12 13
Áfa tv. 53. § Áfa tv. 26. §
12
3.4 Termékexport Termékexport esetén az adott terméket az Európai Unió területén kívülre értékesítik. Az export adómentes tevékenységnek minősül, ha:14
a terméket kiléptető illetékes hatóság igazolja, hogy a termék a Közösség területét elhagyta, illetve
az értékesített terméket 90 napon belül ne használják, hasznosítsák.
Továbbá
adómentes
az
exportterméken
belföldön
végzett
munka
illetve
az
exporttermékhez kapcsolódó valamennyi szolgáltatásnyújtás is. Az Európai Unió területén kívülre történő termékértékesítés – csakúgy, mint a Közösségen belüli termékértékesítés esetében – levonási joggal adómentes tevékenységnek minősül.
3.5 Láncügyletek A három-, vagy sokszög ügyletek esetében minden szereplő eltérő tagállam adóalanya. Ekkor a beszállító egy közbenső vevőnek adja el az árut, aki majd továbbértékesíti azt a lánc végén álló, tényleges vevőnek. Ekkor az általános forgalmi adó a célországban, a végső vevő által kerül megfizetésre, a lánc többi tagja pedig a továbbértékesítés miatt jogosult áfa-visszaigénylésre.
1. ábra: Láncügyletek
14
Áfa tv. 98. §
13
Az fenti ábrán került szemléltetésre a láncügylet lényege. A szaggatott nyíl jelöli a termék útját az egyes gazdálkodók között. Az első tagállambeli „A” adóalany áfát tartalmazó értékkel adja el a terméket a „B” gazdálkodónak. A közbenső szereplők áfát tartalmazó ár ellenében értékesítik a terméket, ugyanakkor az adót vissza is igénylik. Végül a lánc végén álló „D” vevő fogja az áfát a 4. tagországban megfizetni.15
15
Áfa tv. 27. §
14
4. A költségvetési csalás
A 2012. január 1-jén hatályba lépő, 2011. LXIII. törvényben az adócsalás tényállását felváltotta a költségvetési csalás, amely szélesebb és szigorúbb tényállási elemeket tartalmaz. A költségvetési csalás tényállása szerint a költségvetés vagyoni érdekei védelmére szolgál a vele kapcsolatba állókkal szemben. Alanya bárki lehet, aki a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, oly módon, hogy megtévesztő magatartást tanúsít a költségvetési befizetési kötelezettségeit illetően, vagy a költségvetésből származó juttatásait illetően.
A jogszabály 396. § fogalmazza meg, hogy ki követ el költségvetési csalást: „Aki
költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.” Tehát költségvetési csalásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a ténylegesen fizetendő adót nem fizeti be vagy a kifizetéseit jogosulatlanul veszi igénybe, illetve az adott ügyletekkel kapcsolatban valótlant állít, például szándékosan hibás adóbevallást nyújt be.
Az alábbiakban a költségvetési csalás leggyakrabban elkövetett módszerei kerülnek részletezésre:
Az adóalany nem nyújt be adóbevallást, költségvetési befizetéseit sem teljesíti.
Adóhatóságot megtévesztő, nullás bevallást ad be a vállalkozás az adóhatósághoz, miközben azonban a könyvelésében nem szereplő számlákat állít ki, melyek áfa tartamát nem vallja be, és nem is fizeti be a költségvetésbe.
15
A vállalkozás által kiállított számlákat szerepelteti a bevallásban, azonban ezzel egyidejűleg
fiktív
számlák
segítségével,
rosszabb
esetben
számlák
meghamisításával az áfát levonásba helyezi.
Fiktív számlák kiállítója az áfa tartalmat nem vallja be vagy levonásba helyezi, a fiktív számlák befogadója pedig költségei növelésében érdekelt, ugyanis ily módon adója csökkeni fog.
Az adóalany jogosulatlanul igényli vissza az adó.
A vállalkozás igénybe vesz állami támogatást, holott arra nem is volt jogosult, vagy a támogatást nem a meghatározott célra használja fel, esetleg csak annak a látszatát keltette, hogy jogosult volt a támogatás igénybevételére, ezáltal megtéveszti az adóhivatalt, ebből kifolyólag pedig károsítja a költségvetést.
Költségvetési csalást jórészt a gazdasági tevékenységet valójában nem végző adóalanyok követnek el. Azonban manapság sok esetben hallunk arról, hogy olyan kereskedő cégek követik el a csalást, akik nagy tételben adnak-vesznek egyedileg nem azonosítható termékeket, például gabonát, cukrot, színesfémet, továbbá egyéb jövedéki termékeket.
16
5. A Közösségen belüli áfa-csalások legjellemzőbb elkövetési formái
Ebben a fejezetben röviden bemutatásra kerül, hogy manapság milyen áfa csalás módszerek kerültek előtérben a Közösségen belüli kereskedelemben.
5.1 A körhintacsalás Az Európai Unióban az 1990-es évek közepén megjelenő körhinta-, vagy más néven karusszelcsalás a legjellemzőbb áfa csalás elkövetési mód napjainkban. Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás után, vagyis 2004. május 1-ét követően jelent meg a körhintacsalás, vagyis az „eltűnő kereskedő” útján megvalósuló csalási módszer, amely az Európai Unió tagországaiban lévő eltérő adóztatási szabályokat használja ki. Az Európai Unió két különböző tagállamában közösségi adószámmal rendelkező adóalany közötti értékesítési ügylet esetében az eladó áfa felszámítása nélkül értékesít a vevőnek egy adott terméket, amely után a vevőnek jelenik meg áfa fizetési kötelezettsége a saját országában. A vevő a saját országában érvényben lévő áfa-kulcs figyelembe vételével fogja megfizetni hazájában az áfát. A csalásban résztvevő adóalanyok egy másik Közösségen belüli országba értékesítenek és számláznak, ezáltal azt teszik lehetővé, hogy ők áfa mentesen értékesítik a terméket, ugyanakkor azonban áfa visszaigénylési jogukat is gyakorolják. Az egyik leggyakoribb módja a csalásnak, amikor a lánc elején álló kereskedelmi tevékenységet végző számlakibocsátó adóalany értékesítése után nem vallja be és nem fizeti meg az adót, majd a lánc további résztvevői is elmulasztják teljesíteni kötelezettségüket, így végül a lánc végén álló adóalany nagy összegű áfát igényelhet vissza, amelynek megfizetését azonban a láncolat korábbi szereplői korábban elmulasztották.
17
1. számú tagállam „C” társaság „puffer” csatorna társaság „B” társaság „hiányzó” kereskedő megkapja az áfát a „C”-től, de nem fizeti be a költségvetésbe
„D” társaság „bróker” társaság az áfát levonja, vagy visszaigényli
2. számú tagállam „A” társaság értékesítést végző társaság
2. ábra: A körhintacsalás sémája
A láncban részvevő adóalanyok:
az értékesítést végző társaság,
a csatorna társaság,
a hiányzó kereskedő,
és a bróker.
Az értékesítést végző társaságot az jellemzi, hogy a lánc többi szereplőjétől eltérő tagországban van bejegyezve adóalanyként. A nemzeti beszerzéseihez kapcsolódó áfát visszaigényli, ugyanakkor Közösségen belüli áfa mentes szállításokat végez. A gyakorlatban elképzelhető az is, hogy ez a szereplő nem tud az elkövetett csalásról. A lánc következő szereplője a hiányzó kereskedő, aki általában egy fiktív társaság. Jellemzője, hogy nem végez tiszta üzleti tevékenységet, nincs elérhetősége, székhelye telephelye. Általában nem teljesíti adókötelezettségeit. Közösségen belüli beszerzései után bevallja az adót, de azt azon nyomban levonásba is helyezi. A lánc végén álló bróker a végső vásárló, aki az árut a puffertől, esetleg ritkább esetben közvetlenül a hiányzó kereskedőtől vásárolja. Minden esetben a hiányzó kereskedővel azonos tagállamban van bejegyezve. Egy másik tagállamban bejegyzett társaságnak végez közösségen belüli szállítást vagy hazai piacra szállít és a beszerzéseihez 18
kapcsolódóan általa megfizetett áfát visszaigényli vagy a felszámított és a levonható áfa közötti kis összegű különbséget megfizeti a költségvetésnek. A láncban létezik egy közbeékelt társaság a hiányzó kereskedő és a bróker között, ő a puffer. Egy láncban több szereplő is betölthet puffer pozíciót. Ez a szereplő szerzi be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbszállít. Ez az a szereplő, aki a törvényi szabályozásoknak minden téren megfelelően teljesíti áfa bevallási kötelezettségeit, és az áfát meg is fizeti. Elképzelhető, hogy vétlen a csalási mechanizmusban, de a legtöbb esetben azonban tud róla. Megjelenhet a láncolatban a hiányzó kerekedő mellett egy úgynevezett „mulasztó kereskedő” is, aki más tagállamban adóalanyként nyilvántartott partnereitől áfa-mentesen szerez be terméket, azonban nem vallja be ezeket a Közösségen belüli beszerzéseket, ezzel egy időben azonban az értékesítéseit terhelő adót bevallja, azáltal jelentős adóhátralékot felhalmozva. Áfa-kötelezettségeit a hiányzó kereskedő elmulasztja megfizetni, azután jelentős összegű
rendezetlen
áfa-tartozásainak
hátrahagyásával
eltűnik.
Az
áfa-tartozás
megfizetésének nem tesz eleget a mulasztó kereskedő, de nem is tűnik el, egyszerűen csak tovább folytatja tevékenységét addig, amíg fel nem számolják.
Az egyik módja a körbeszámlázásos csalásnak, hogy a csalásban részt vevők valódi áruforgalmat is lebonyolítanak a szükséges dokumentumok megszerzése végett. Továbbá a csalók több szereplőt vonnak be az ügyletbe, akiknek több tagállamra is kiterjed tevékenységük, ezáltal tovább nehezítve az adóhatóság felderítő munkáját. A karusszelcsalás esetében a szereplők közötti kifizetés többnyire készpénzben történik, az esetek kisebb részénél zajlik banki átutalás.
Ezen csalási mód felderítése nagyon nehéz feladat, amelyet az Európai Uniós országok adóhatóságainak szoros és hatékony együttműködése segít elő. A körhintacsalás főbb jellemzői tehát:
szoros nemzetközi összefonódás, 19
több résztvevő bevonása,
a szállítók és a vevők gyors változása,
Közösségen belüli szállítás megvalósulása,
áruáramlás
áfa bevallás és megfizetés elmulasztása,
gyakori készpénzfizetés,
az adóhatóság munkamódszereinek pontos ismerete.
5.2 Az áfa mentes termékimportot kihasználó csalások Hazánk – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a termékimport szabályozásokból eredő bűncselekmények elkövetésének kiemelt célpontja. Az import-csalás lényege az, hogy a vámkezeléskor az importáfát nem kell megfizetni, hiszen papíron egy másik Európai Uniós tagállamba kerül kiszállításra a magyar vámhivatalban elvámoltatott termék. Az áruszállítmányok Magyarország területét nem hagyják el a forgalomba bocsátásuk után, tehát így az áru áfa megfizetése nélkül kerül belföldön forgalomba. A csalás elkövetői az Áfa törvény 91. & (1) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséget használják ki, amely azt mondja ki, hogy a termékimport akkor adómentes, ha az adott árut továbbértékesítik, és belföldről igazoltan az Európai Unió egy másik tagállamába szállítják.
Az alábbi ábra szemlélteti a termékimport csalás lényegét. Az Európai Közösség területére „B” társaság hozza be az árut, amelyet harmadik országból, az „A” társaságtól szerezte be. A nyíl az áru mozgását szemlélteti. Az 1. tagországban kerül elvámoltatásra az áru, majd papíron továbbértékesítésre kerül a 2. tagországban tevékenykedő „C” társaságnak, tehát áfa fizetésre nem kerül sor. Azonban a „C” társaságnak történő továbbértékesítés csak egy fiktív gazdasági esemény, ezt a szaggatott vonal szemlélteti. Az áru valójában nem hagyja el az 1. tagországot, így az 1. tagországban áfa mentesen kerül forgalomba.
20
Harmadik ország
Európai Közösség területe 2. tagország
1. tagország
C társaság
B társaság
A társaság
3. ábra: Az áfa-mentes termékimport
Az Európai Unió vámuniót is alkot, amely azt jelenti, hogy a Közösség területére importált áru vámkezelését bármelyik tagállam vámhatósága elvégezheti, azonban azt kell biztosítani, hogy abba a tagállami költségvetésbe folyjon be az termék utáni áfa bevétel, ahol azt importált termék tényleges rendeltetési helye lesz. Ez a csalási mód rendkívül jellemző Szlovákia és Magyarország között lebonyolított áruforgalom esetében. Ezt a tényt az magyarázza, hogy a csalás elkövetői rendelkeznek a másik tagállamban kapcsolatokkal – esetleg rokoni kapcsolatokkal is –, illetve helyismerettel, amely rendkívül megkönnyíti az elkövetett csalás leplezését, fiktív társaságok alapítását.
21
5.3 A jótékonysági szervezeteket megillető adómentességét kihasználó csalások Ezen csalási mód az Áfa törvény 93. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésein alapul, amely szerint a termék importja akkor adómentes, ha a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EGK számú rendeletben meghatározott valamely jogcím alkalmazása alá tartozik. Ebben az esetben a csalást elkövető társaság egy harmadik országból importált termékek esetében azt a látszatot kelti a vámhatóság előtt, hogy az importált termékek ellenszolgáltatás nélkül egy alapítvány számára átadásra kerülnek. Azonban az engedményezett termékeket alapítvány valójában nem veszi át, és nem osztja szét a rászorulók között, hanem ugyanezen termékek belföldön – az áfa megfizetését elkerülve – forgalomba kerülnek. A fentiekben megjelölt tanácsi rendelet XVI. címe foglalkozik a jótékonysági vagy emberbarát szervezetek részére importált árucikkekkel. A rendelet 65. cikke szerint azon termékek hozhatóak be importvámoktól mentesen, amelyek nem vezetnek visszaélésekhez és a versenyhelyzetet nem torzítják jelentősebb mértékben. Tehát az alábbi esetekben importvámoktól mentesen hozhatók be:
azon alapvető szükségleti cikkek, amelyek jótékonysági szervezetek által kerültek importálásra a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztás céljából, melyet az illetékes hatóságok előzőleg jóváhagytak,
azon árucikkek, amelyeket kereskedelmi cél nélkül harmadik országban tevékenykedő szervezet által jótékonysági szervezet részére kerültek átadásra későbbi, jótékonysági rendezvényeken történő, rászorulók közötti szétosztás céljából,
azon berendezések és irodai anyagok, amelyeket harmadik országban letelepedett szervezet – kereskedelmi cél nélkül – küldött jótékonysági vagy emberbaráti szervezet részére, azon célból, hogy a jótékonysági és emberbaráti céljaik megvalósításához szükséges működési feltételeket kielégítsék.
E rendeletben említett „alapvető szükségleti cikkek” azon termékeket jelentik, amelyek az emberek közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgálják, például élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű. 22
A rendelet 68. cikke szerint az importált árucikkek és berendezése kölcsönadása, bérbeadása és átruházása megengedett olyan szervezetek részére, akik igazoltan jogosultak a 65. cikkben megfogalmazottak alapján a mentességet élvezni, vagyis továbbra is jótékonysági célokat szolgálnak az adott termékek. Más esetben azonban, ha a jogosultságot adó feltételek már nem teljesülnek, vagy az adott árucikkek már más célokat szolgálnak, ez esetben az illetékes hatóságokat értesíteni kell és a vámmentesen beengedett áruk után az importvám megfizetése kötelező.
23
6. Áfa-bevallás tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Ebben a fejezetben különböző statisztikai adatok elemzésével feltárom, hogy milyen tendenciák figyelhetőek meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az általános forgalmi adó bevallás területén.
Az alábbi táblázat az áfa-bevételek alakulását mutatja az egyes években, az Északmagyarországi Régióban. 1. sz. táblázat Általános forgalmi adóbevétel alakulása az Észak-magyarországi Régióban 2010-2013 között adatok millió Ft-ban 2010. 2011. 2012. 2013. Áfa bevétel
54 200
53 138
58 057
65 698
(Forrás: NAV évkönyvek)
Az elmúlt 4 évben az általános forgalmi adóból származó bevétel növekvő tendenciát mutatott régiónkban. Azonban a növekmény értékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2010-ben és 2011-ben 25 százalékos általános adókulcs alapján kellett a kötelezettségeket teljesíteni, míg 2012. január 1. napjától 27 %-ra emelkedett az áfa általános kulcsa, ebből fakadóan tehát a növekedésben meghatározó szerepe volt a kulcsemelés hatásának. 2012 évben megfigyelt bevétel növekedésben a belföldi áfa bevételeknek volt meghatározó szerepe, ahol elsősorban az általános adókulcs emelésének és az árszínvonal változásának hatására a befizetések emelkedtek.
Az adóalanyok áfa-bevallási kötelezettségüknek eleget tehetnek évente, negyedévente, illetve havi rendszerességgel. Éves bevallás benyújtására kötelezettek azok az adózók, akik:
a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, továbbá
nem rendelkeznek közösségi adószámmal. 24
Az éves bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-e.
Negyedéves bevallás benyújtására kötelezettek azok az adózók, akik:
kezdő vállalkozók,
a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójuk éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, továbbá
nem rendelkeznek közösségi adószámmal.
Az negyedéves bevallás benyújtásának határideje a negyedévet követő hónap 20. napja.
Havi bevallás benyújtására kötelezett az adózó, aki:
a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte,
csoportos áfa-alanyiságot választ,
az Áfa törvény 96. §-ában meghatározott vámjogi képviselő,
adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez,
alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany,
áfa alanynak nem minősül, de közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet végző eva alany, aki közösségi adószámmal rendelkezik.
Az havi bevallás benyújtásának határideje a tárgyhót követő hónap 20. napja.
A következő táblázat a beérkezett áfa bevallások számának alakulását mutatja az egyes években, az Észak-magyarországi Régióban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
25
2. sz. táblázat Beérkezett havi, negyedéves és éves ÁFA bevallások és adatszolgáltatások számának alakulása adatok db-ban 2010. 2011. 2012. 2013. Észak-magyarországi Régió
222 958
226 416
233 405
231 639
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
119 429
nincs adat
126 873
126 028
(Forrás: NAV évkönyvek)
Az adatok alapján elmondható, hogy jelentős mértékben nem változott az egyes években beadott bevallások száma az Észak-magyarországi Régióban, továbbá ezen belül a BorsodAbaúj-Zemplén megyében sem, csupán kismértékű növekedés tapasztalható.
A
továbbiakban
érdemes
megvizsgálni,
hogy
hogyan
alakultak
a
közösségi
kereskedelemből származó áfa-bevételek. Az alábbi táblázat a határon túlról történő termékbeszerzést terhelő általános forgalmi adó összegét
tartalmazza
a
vizsgált
években,
az
Észak-magyarországi
Regionális
Főigazgatóság és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. A határon túlról történő termékbeszerzés fogalma jelen esetben magában foglalja a Közösség valamely országából történő beszerzést, illetve harmadik, nem az Európai Közösség területéhez tartozó országból történő beszerzéseket is. 3. sz. táblázat Határon túlról történő termék beszerzésének adója adatok millió Ft-ban 2012. 2013.
2010.
2011.
Észak-magyarországi Régió
43 851
68 593
106 860
445 775
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
18 928
29 350
59 276
300 250
(Forrás: NAV évkönyvek)
A következő táblázat pedig a határon túli értékesítés alakulását mutatja az egyes években. Ez esetben is határon túli értékesítés alatt a közösségi termékértékesítés és a harmadik országba történő értékesítés értendő. 26
4. sz. táblázat Határon túli értékesítés adatok millió Ft-ban 2012. 2013.
2010.
2011.
Észak-magyarországi Régió
297 137
387 701
498 594
1 692 935
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
143 192
180 804
273 562
1 175 905
(Forrás: NAV évkönyvek)
Látható, hogy a vizsgált időszakban határozottan növekvő tendenciát mutatott a közösségi kereskedelem mértéke régiós és megyei szinten egyaránt. Azonban a táblázat adatainak elemzésével nem kapunk valós képet. A 2013-as évet tekintve mindkettő táblázat hatalmas mértékű ugrást mutat. Ezt az magyarázza, hogy a 2013. évet megelőzően a megyénkben és a régiónkban működő nagyvállalatok a Kiemelt Adózók Igazgatóságának illetékessége alá tartoztak, vagyis ezen adózók adatai nem kerültek be a megyei és a régiós statisztikába, azonban 2013-ban már igen. Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, továbbá költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 2 400 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta.16 A 2010-2012. évek adatai azonban teljes mértékben összehasonlíthatók, mely alapján elmondható, hogy nagy tempóban bővül a közösségi kereskedelem mértéke mind a beszerzéseket, mint az értékesítéseket tekintve. Ennél fogva az Európai Közösség tagállamainak és adóhatóságainak egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi kereskedelemben résztvevő adóalanyokra, azok törvényes működésüknek betartatására.
16
4/2012.(II. 14.) NGM rendelet
27
7. Adóellenőrzésre történő kiválasztás rendszere
Az önadózás rendszerében valamely adózási eseménynek csak akkor lesznek következményei, ha azt ellenőrzik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal célja, hogy fellépjen mindazon adóalanyokkal szemben, akik adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették, folyamatosan próbálják visszaszorítani azon gazdálkodók számát, akik hajlamosak az adófizetés elkerülésére. A NAV ezen lépésekkel törekszik a helyes adómorál kialakítására. Az adóhivatal munkatársai az adóalanyok által beadott bevallásokat vizsgálják, olyan szempontból, hogy a bevallásban szerepeltetett adatok eredeti bizonylatokkal alá vannak-e támasztva, a feltüntetett gazdasági események valósak-e, ténylegesen megtörténtek-e a valóságban, továbbá a Számviteli törvényben előírtaknak megfelelően lettek-e elszámolva, helyesen vannak-e a társaság könyveiben nyilvántartva. Az adóhivatal a 2014. évi adóellenőrzési irányelvében meghatározta, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztásnál elsősorban a jelentős kockázatot hordozó adózókra összpontosít. Az adóhivatal felállított egy kiválasztó algoritmust, melynek neve a „RADAR” rendszer (Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer). A rendszer feladata az, hogy az adóhivatal számára rendelkezésre álló adatok alapján nyer ki, és vet össze információkat annak érdekében, hogy kiszűrje és adóellenőrzésre kijelölje a minél kockázatosabb és szokatlan adózási szokásokkal rendelkező alanyokat. Ez alapján összeáll a „Riaszt”, és a „KoKaIN” (Kockázatos Kapcsolatok Információs Állománya) adózói adatbázis állomány.
Adóellenőrzésre történő kiválasztás valószínűségét megnövelő tényezők:
kiemelt kockázatú tevékenységet végző adóalany, például építőipar, kereskedelem, üzletviteli tanácsadás;
az adóalany nem adott be bevallást, vagy éppen az adott bevallás szokatlan adatokat tartalmaz, például a korábbiakban mindig áfa fizető pozícióban volt a társaság, azonban most nagy összegű az áfa visszaigénylése;
a társaság által közzétett beszámolója alapján évek óta veszteséges a működése;
magas rövid lejáratú kötelezettség-állománnyal rendelkezik;
az adózó a székhelyét gyakran váltja; 28
szokatlanul magas árbevétel induló vállalkozás esetében, melyhez alacsony nyereség, esetleg veszteség társul;
a korábbi adóellenőrzések az adott adózónál megállapítással végződtek;
közösségi, illetve harmadik országbeli gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik;
munkavállalók nélkül vagy kevés számú munkavállalóval magas árbevételt elérő társaságok;
alacsony tárgyi eszköz állomány mellett magas árbevételt realizáló társaságok;
egyéb, aktuális ellenőrizendő iparágakban tevékenykedő adózók.
7.1 Az adóellenőrzés folyamata Az adózó értesül az adóellenőrzésre történő kiválasztás tényéről megbízólevél vagy levél útján. Ezen időpont után az adózónák már nincs lehetősége önrevízióval történő módosítására az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak. Ezt követően az adóhivatal felveszi a kapcsolatot az adózóval és az adózó könyvelőjével, bekéri a vizsgált időszak bizonylatait, számláit, az azokat alátámasztó dokumentumokat, például szerződéseket, teljesítésigazolásokat, szállítóleveleket. Ezután a bizonylatok megvizsgálása következik, amely – az iratmennyiségtől függően – történhet helyszínen, vagy az iratok elszállítása után az adóhivatalban is. Ezen eseményekkel egyidejűleg nyilatkoztatják az adózót, vagy annak meghatalmazott képviselőjét az egyes gazdasági eseményekkel, bizonylatokkal kapcsolatban.
7.2 Az adóellenőrzés irányultsága Minden ellenőrzés két tényezőre irányul. Meghatározásra kerülnek az ellenőrzés alá vont adónemek és az ellenőrizni kívánt időszak, időintervallum.
adónemi irányultság lehet: általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, illetve átfogó vizsgálat, mely az összes adónemre kiterjed;
időszaki irányultság: egy hónaptól akár több évre is kiterjedhet az ellenőrzés (maximálisan 5 év ellenőrizhető). 29
7.3 Az adóellenőrzések leggyakoribb típusai Egyes adókötelezettségek ellenőrzése: ezen ellenőrzési folyamat során az adóhivatal munkatársai az adóalany iratanyagának meglétét, könyvvezetési kötelezettségeknek való megfelelést vizsgálja. Adóhiány ekkor nem kerülhet megállapításra, azonban bírság kiszabására sor kerülhet. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés: Ezen adóellenőrzési folyamat megkezdése után az adóalanynak már nincs lehetősége önellenőrzésre. A revízió következményeként az adóhatóság adóhiányt és szankciót állapíthat meg és bírságolhat. Kiutalás előtti ellenőrzés: Ebben az esetben az adóhatóság a visszaigényelt adó kifizetése előtt kezdi meg az ellenőrzést annak céljából, hogy kiszűrjék a jogosulatlan adó visszaigénylőket. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés: Gyakran a NAV nyomozóhatósága által feltételezett, esetleges bűncselekmény kapcsán kerül elrendelésre. Önmagában adóhiányt nem állapíthat meg, de a feltárt problémák következtében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre mindig sor kerül. Adatgyűjtésre irányuló adóellenőrzés: A Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai adatokat gyűjtenek az adott adóalanyról, próbavásárlást tartanak nála, a kapott nyugtákat, számlákat – későbbi felhasználás céljából – elrakják.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén, tehát Borsod-AbaújZemplén megyében, Heves megyében és Nógrád megyében a 2013-as évben összesen 21 519 darab ellenőrzést hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. Az ellenőrzési irányultság megoszlását a következő táblázat mutatja.
30
5. sz. táblázat Ellenőrzések száma az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén a 2013. évben adatok db-ban Bevallások Egyes Adatok Ellenőrzéssel Egyéb, adókötelezettségek gyűjtését célzó lezárt időszakra Art.-on utólagos teljesítésére irányuló ellenőrzések vonatkozó kívüli vizsgálatára ellenőrzés ismételt ellenőrzés ellenőrzés irányuló ellenőrzések 5446
11706
4330
5
32
(Forrás: NAV évkönyv 2013.)
Az esetek legnagyobb részében – az ellenőrzési kapacitás 30,8 %-át felhasználva – az egyes adókötelezettségek teljesülését vizsgálták az adóhivatal munkatársai régiónkban, a 2013-es évben összesen 11 706 darab ilyen jellegű ellenőrzést folytattak le. Ezen belül is az áfa és szja adónemekre vonatkozó ellenőrzés teszi ki a legnagyobb részt.
7.4 Az áfa ellenőrzés fajtái
Kiutalás előtti áfa adóellenőrzés esetében az adóhivatal kiemelt feladata annak az vizsgálata, hogy az eddig befizetett, adóhatóságnál lévő pénz valóban visszafizethető-e, ténylegesen áfa-visszaigénylő pozícióban van-e az adott vállalkozás. Ezzel a módszerrel történtek a legnagyobb és leggyakoribb áfa csalások a rendszerváltást követő időkben. Ebből kifolyólag manapság kiemelten vizsgálja az adóhatóság a kiutalás előtti áfa-visszaigénylésre való jogosultságot.
Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló áfa ellenőrzés keretében az adóhatóság munkatársai egy, már befejezett áfa bevallási időszakot vizsgálnak, a könyvelés, a befogadott és kiállított számlák, és azok mögött rejlő gazdasági események valódiságának tanulmányozásával.
31
Az alábbi diagramon szemléltetem, hogy régiónkban a vizsgált években hogyan változott a kiutalás előtti ellenőrzésre fordított kapacitás aránya a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseken belül. Kiutalás előtti ellenőrzésre fordított kapacitás aránya 8
%
6 4
7,5
6,2
7,1
7,8
2 0 2010
2011
2012
2013
évek
4. ábra: Kiutalás előtti ellenőrzésekre fordított kapacitási arány az Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság területén 2010-2013 években (Forrás: NAV évkönyvek)
Látható tehát, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik, egyre több ellenőrzési kapacitást használnak fel régiónkban a kiutalásra váró összegek tényleges jogosultságának megállapítására.
7.5 Az áfa ellenőrzés irányultsága Az általános forgalmi adó tekintetében tapasztalhatóak a legnagyobb méretű visszaélések a költségvetés önadózásból származó bevételei között, ezért az ellenőrzési szakág kiemelt területe az áfa ellenőrzés. Az adóhatóság munkatársai áfa ellenőrzés során mindent vizsgálhatnak, azonban létezik néhány kiemelt terület, amelyre különösen nagy figyelmet fordítanak. Az első, mondhatni legfontosabb feladat a fiktív számlás ügyletek felderítésre. Az ilyen jellegű, színlelt gazdasági események, fiktív szerződések felderítése nagyon fontos feladat. Ha az adóhatóság ilyen jellegű csalási ügyre bukkan, akkor annak büntetőjogi
32
következményeivel is számolhat az adott, csalást elkövető gazdasági társaság, vagy éppen a több társaságból álló láncolat. Manapság már ritkábban fordul elő egy gazdasági társaságnál az árbevétel eltitkolása, azonban az adóhivatal még mindig felderít ilyen eseteket is. Ekkor az adóhatóság a klasszikus becslési eljárásokat alkalmazva próbálja valószínűsíteni, hogy a vásárolt anyagokból mekkora bevétele kell, hogy származzon a vizsgált adózónak. Egy további, tipikus adóellenőrzési irányultság az olyan kiadások felderítése, amelyeket nem a társaság tevékenységét szolgálják. Tehát ekkor helytelen az adott költség elszámolása, és jogosulatlan volt a kiadás után az áfa levonása, visszaigénylése is. Utolsóként kerül megemlítésre, bár nem elhanyagolható a színlelt vállalkozási szerződések felderítésének fontossága. Előfordul ugyanis, hogy a kisebb adóterhek miatt az esetleges munkaviszonyt megbízási, illetve vállalkozási szerződésekkel próbálják leplezni, mely esetében az áfa levonható.
7.6 Az adóellenőrzés lehetséges kimenetelei A legjobb eset az, ha a vizsgálat végeztével az adóhatóság nem tesz megállapítást, ami azt jelenti, hogy az adott társaságnál a könyvelést és minden bizonylatot, számlát, igazolást rendben találtak. Azonban sok esetben az adóellenőrzés adóhiány, adókülönbözet megállapításával zárul. Ekkor az adóhatóság kötelezi az adóalanyt az eddig be nem fizetett adó megfizetésére, ezen felül pedig késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezi, amely az adott időszakban érvényben lévő jegybanki alapkamat kétszeresét jelenti a be nem fizetett összegre számítva, továbbá a meg nem fizetett adó összegének 50 %-áig terjedően adóbírság kiszabására kerül sor. Az adóbírság mértékét több tényező is befolyásolja, például, hogy korábban volt-e szankcionálva az adózó, vagy ez az első ilyen esete. Mindemellett létezik az adóbírság minősített esete, melyben a megállapított adóhiány összegének 200 %-áig is terjedhet az adóbírság mértéke, ha bebizonyosodik, hogy a mulasztás szándékos volt. Ebben az esetben az adóhatóság hivatalból büntetőeljárást kezdeményez költségvetési csalás elkövetésének bűntette miatt.
33
Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes években elvégzett ellenőrzések mellett hogyan alakult az adóhatóság által feltárt nettó adókülönbözet összege 2010 és 2013 között az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén. 6. sz. táblázat Nettó adókülönbözet összege az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén 2010-2013 években
2010
2011
2012
2013
Ellenőrzések száma (db)
25 722
28 399
25 599
21 519
Nettó adókülönbözet (millió Ft)
28 117
28 949
32 392
40 148
(Forrás: NAV évkönyvek)
A vizsgált években a feltárt nettó adókülönbözet összege jelentős mértékben növekedett az ellenőrzések számának csökkenése mellett. A 2013-as évben 12 031 millió Ft-tal, tehát majdcsak 43 %-kal több adókülönbözet került feltárásra az adóhivatal munkatársai által, mint a 2010-es évben. Ez, a számokkal is alátámasztott tény az ellenőrzési hatékonyság növekedésére utal. Az egy adóellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet összegének növekedését az alábbi diagram ábrázolja. Jól látható, hogy az ellenőrzési hatékonyság nagymértékben növekedett.
Egy ellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet
2 millió Ft
1,5 1,866
1 0,5
1,093
1,265
1,019
0 2010
2011
2012
2013
évek
5. ábra: Egy adóellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet összegének alakulása az egyes években (Forrás: NAV évkönyvek adatai alapján saját szerkesztés) 34
8. Adóellenőrzési esetek vizsgálata
Ebben a fejezetben fiktív adóalanyok és kitalált esetek segítségével szemléltetem, hogy hogyan is próbálnak az adóalanyok Közösségen belüli áfa csalást megvalósítani, különös tekintettel kitérek a körhintacsalás gyakorlati megvalósításának szemléltetésére.
8.1 Közösségi termékértékesítésnek tűnő belföldi termékértékesítés A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság munkatársai utólagos ellenőrzés kerestében ellenőrizték a Magyarországon gazdasági tevékenységet végző „A” társaság bevallását, melyből az derült ki, hogy 2013-ban 10 millió forint értékben lisztet vásárolt szintén Magyarországon tevékenykedő „E” társaságtól, amelyet aztán – papíron – értékesített a németországi „B társaságnak. Az alábbi ábrán a fekete nyíl szemlélteti, hogy a számlák alapján melyik társaságtól hová került az áru. A piros vonal azonban mutatja, hogy az „A” társaságtól nem a németországi vevőhöz került értékesítésre az áru, hanem belföldön kerül forgalomba, „V” társaság vette meg valójában az árut.
Németország
Magyarország
E
A
B
V
6. ábra: Közösségi termékértékesítésnek tűnő belföldi termékértékesítés
35
Tehát az „A” társaság adóbevallásában a belföldi 10 000 000 forintos beszerzése után felszámított 18 % áfát, tehát 1 800 000 Ft-ot levonható adóként szerepeltette. Adóbevallásában viszont 10 000 000 Ft értékben feltünteti a „B” társaságnak teljesített közösségen belüli termékértékesítést, mely után nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság munkatársai
nemzetközi
megkeresés
keretében
a
németországi
adóhivataltól
adatszolgáltatást kértek az ügyben, hogy „B” társaság bevallásában szerepeltetett-e közösségen belüli beszerzést a magyarországi „A” vállalattól. 90 nap múlva a német adóhivatal választ adott, melyből arra derült fény, hogy a „B” társaság adóbevallásában nem
szerepeltetett
közösségen
belüli
beszerzést
„A”
társaságtól,
továbbá
ezt
nyilatkozatával is megerősítette. Ebből kifolyólag felmerült annak a gyanúja, hogy nem történt közösségi értékesítés. Az adóhivatal felkérte „A” társaságot, hogy a közösségi értékesítéséhez kapcsolódó dokumentumait és a szállítóleveleket adja át ellenőrzésre. „A” társaság azt állította, hogy az értékesítéshez kapcsolódó szállítóleveleket már nem találja, azok elvesztek, azonban átadásra került a fuvarozási szolgáltatásra „F” társasággal kötött vállalkozói szerződés. Ennek alapján az adóhivatal munkatársai felkeresték „F” fuvarozót, hogy támassza alá „A” társaság állítását, vagyis hogy szállított „B” társaságnak. Azonban „F” fuvarozó tagadta, hogy valaha is kapcsolatban állt „A” társasággal, tehát „A” társaság fiktív szerződéseket adott át az adóhivatal munkatársainak. Az Áfa törvény 89. § 1. bekezdése alapján „A” társaságnak kell bizonyítania, hogy történt közösségi értékesítés, melynek bizonyítása jelen esetben nem történt meg. Ennek következtében tehát valószínűsíthető, hogy belföldön került eladásra az áru 18 %-os áfa felszámításával, amit a vállalkozó nem vallott be. A fenti vizsgálat eredményeképp tehát „A” társaságnál 1 800 000 Ft adóhiány került megállapításra. Ezen felül – mivel a szándékosság kétségtelen – az adóhiány 200 %-ának megfelelő, tehát 3 600 000 Ft értékben adóbírság került kiszabásra, mivel „A” társaság fiktív szerződésekkel próbálta az adóhatóságot megtéveszteni.
36
8.2 Körhintacsalás Ebben a példában a német adóhatóság kereste meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóságát annak a megerősítésére, hogy a magyar „B” társaság valóban megvásárolta-e az „A” németországi vállalat bevallásában szerepeltetett 6 000 000 Ft értékű cukrot. A megkeresés következtében a NAV munkatársai bekérték „B” társaság kereskedelmi tevékenységére vonatkozó dokumentációját. Az iratanyag ellenőrzése során kiderült, hogy „B” valóban megvásárolta „A”-tól a 6 000 000 Ft értékű cukrot, majd azt a szintén németországi „C” társaságnak eladta. Emellett kiderült, hogy „A” és „B”, illetve „B” és „C” közötti fuvarozást pedig magyar társaság végezte. Ezek után történt meg a fuvarozó társaság megkeresése, és nyilatkoztatása, azzal kapcsolatban, hogy valóban ő végezte-e el a 6 000 000 Ft értékű cukor szállítmányozását az előzőekben leírt útvonalakon. A fuvarozó vállalat elismerte, hogy szállított, majd a NAV munkatársai kérésére átadta a fuvarozásokhoz tartozó nemzetközi fuvarleveleit (CMR). A NAV munkatársai a CMR fuvarlevelek vizsgálata alapján felderítették, hogy az azokon szereplő tehergépjármű rendszám valójában már nem is létezik. Emellett, a NAV munkatársai helyszíni szemlét tartottak „B” társaságnál, mely során kiderült, hogy tulajdonképpen nincs is raktára, ahol tárolhatta volna a 6 000 000 Ft értékű cukrot.
Mindezen bizonyítékok figyelembevételével megállapítható, hogy a cukorszállítmány valójában nem is hagyta el Németország területét. Az alábbi ábrán a piros nyíllal jelzett útvonalon „A” társaságtól közvetlenül „C” társasághoz került.
37
Németország
C
A
Magyarország
B 7. ábra: Körhintacsalás
„B” társaság rosszhiszeműen járt el, tudott a csalásról, valójában nem végzett közösségi beszerzést sem és közösségi értékesítést sem. „B” csak közbenső vevőként közvetítő szerepet töltött be az ügyletben, összesítő nyilatkozatában pedig az ügyletet úgy kellett volna szerepeltetnie, hogy megjelöli, hogy ő csak közbenső vevőként járt el.
38
8.3 Hamis szállítólevéllel leplezett belföldi termékértékesítés Kiutalás előtti ellenőrzés keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-AbaújZemplén Megyei Adóigazgatóság munkatársai ellenőrizték „A” áfa bevallását, melyben nettó 5 000 000 Ft értékben étolaj belföldi szállítótól történő beszerzését szerepeltette, tehát a beszerzés utáni áfát, vagyis 1 350 000 Ft összeget levonásba helyezett. Ezzel egy időben pedig bevallásában 5 000 000 Ft értékben étolaj közösségi értékesítését szerepeltette a romániai székhelyű „B” társaság felé, mely áfa mentes tevékenységnek minősül. Tehát összességében „A” társaság visszaigénylő pozícióban van, bevallása alapján 1 350 000 Ft áfa visszaigénylésére jogosult. A NAV munkatársai ellenőrzés végett bekérték „A” társaság iratanyagát. A közösségi termékértékesítéséhez kapcsolódó, nettó 5 000 000 Ft értékű étkezési olaj szállítólevele „B” társaság által nincs aláírva, így nincs igazolva az átvétel. „A” társaság ügyvezetője arra hivatkozik, hogy a szállítólevél első példányán az áru átvétele „B” társaság által igazolva van, azonban ez a példány „B” társaságnál van. Ezek után a NAV munkatársai „A” társaság által átadott nemzetközi fuvarlevél alapján azonosította, hogy mely fuvarozó vállalat végezte „A” és „B” között az étolaj szállítását. Ezt követően történt a fuvarozó vállalat megkeresése, majd nyilatkoztatása azzal kapcsolatba, hogy „A” társaság kérésére végzett-e szállítási tevékenységet a romániai „B” társaságnak. A fuvarozó vállalat elismerte, hogy „A” megkeresésére a nettó 5 000 000 Ft értékű étolajat elszállította, azonban a szállítás végcélja nem a romániai „B” társaság volt, hanem a szintén magyarországi „C” társaság. A csalási ügyletet az alábbi ábra illusztrálja. A fekete nyíl mutatja, hogy papíron, vagyis a számlákon és szállítóleveleken mi volt az étolaj útja, a piros vonal pedig mutatja, hogy ténylegesen „A”-tól közvetlenül „C”-hez került az áru.
39
Románia
B
Magyarország
A
C
E
8. ábra: Hamis szállítólevéllel leplezett belföldi termékértékesítés
Ezen bizonyítékok alapján kétségtelen, hogy az „A” társaságnak az adóhivatal szándékos megtévesztése, ezáltal az adófizetés elkerülése volt a célja. A fenti vizsgálat eredményeképp tehát „A” társaságnál 1 350 000 Ft adóhiány került megállapításra. Ezen felül – mivel a szándékosság kétségtelen – az adóhiány 200 %-ának megfelelő, tehát 2 700 000 Ft értékben adóbírság került kiszabásra.
40
8.4 Adómentesség felhasználásával elkövetett áfa-csalás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság munkatársai utólagos ellenőrzés keretében vizsgálták „B” társaság 2013. évi áfa bevallását. A bevallásból kiderül, hogy „B” társaság az indiai „A” társaságtól importált 26 400 000 Ft értékben 264 tonna rizst, amely az ábrán „C” betűvel jelölt alapítványok részére engedményezésre kerültek. Az adóhivatal munkatársai ellenőrzés céljából bekérték „B” társaság iratanyagát. A áruszállítási dokumentációból kiderült, hogy az összesen 264 tonna rizs három alapítvány részére lett elszállítva, alapítványonként 88 tonna rizs került engedményezésre. Ezen információ birtokában a NAV munkatársai az egyes szállítmányokhoz kapcsolódó fuvarleveleket vonták ellenőrzés alá. Kiderült, hogy mindhárom szállítást ugyanazon fuvarozó vállalat végezte, ugyanazzal a tehergépjárművel. Csakhogy a fuvarleveleken feltüntetett tehergépjármű rendszám ellenőrzése után kiderült, hogy valójában ezen rendszám alatt egy személyautó van bejelentve, vagyis az egyenként 88 tonna rizs szállítása nem történhetett meg az alapítványok részére. Valójában az ügylet az alábbi ábrán szemléltetett módon került végrehajtásra.
Magyarország
India
C
C
B
A
C V
9. ábra: Adómentesség felhasználásával elkövetett áfa-csalás
A „B” társaság – az ábrán „C” betűkkel jelölt – alapítványok részére igazából nem engedményezte az összesen 264 tonna rizst, hanem valójában a piros nyíllal jelölt módon – 41
hasonló importvám-mentességben nem részesülő – „V” vevőnek eladta az összesen 26 400 000 Ft + áfa összegért, anélkül, hogy az áfát „B” társaság megfizette volna. A „B” társaság a jelenlegi Áfa törvény 93. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezésével élt vissza, mely szerint mentes a termék importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EGK tanácsi rendeletben szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározottak szerint. Azonban a hivatkozott rendelet meghatározza azon körülményeket is, amikor az importvám-mentesség keretében behozott áruk átruházhatóak. Ez esetben az importvámok megfizetése után ruházhatta volna át az importáló „B” társaság „V” vevőnek a 264 tonna rizst. Mivel ez nem történt meg, kétségtelen, hogy „B” társaságnak az adóhivatal szándékos megtévesztése, ezáltal az adófizetés elkerülése volt a célja. A fenti vizsgálat eredményeképp tehát „B” társaságnál 7 128 000 Ft adóhiány került megállapításra.
42
8.5 Háromszög-ügyletnek tűnő láncértékesítés Ebben az esettanulmányban a szlovák adóhatóság kereste meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóságot annak bizonyítására, hogy magyar „A” társaság ténylegesen szállított-e 2013-ban 24 000 000 Ft értékben lisztet a szlovákiai „B” társaságnak. „A” társaság iratanyagát ellenőrzés céljából az adóhatóság bekérte. A rendelkezésre álló dokumentumok és áfa bevallások alapján a NAV munkatársai megállapították, hogy a 24 000 000 Ft értékű lisztet közösségi értékesítésként szerepeltette bevallásában „A” társaság, vagyis nem keletkezett áfa fizetési kötelezettsége. A liszt „A”-ból „B” társasághoz történő szállításához tartozó nemzetközi fuvarlevélen (CMR) feltüntetett fuvarozó vállalatot az adóhatóság munkatársai megkeresték, hogy nyilatkozzon, hogy ténylegesen elszállította-e az árut. A fuvarozó cég tagadta, hogy ő „A” megkeresésére „B”-hez vitte volna az árut, ehelyett a NAV munkatársai rendelkezésére bocsátott egy olyan megbízási szerződést és fuvarlevelet, melyből az derült ki, hogy ő az olaszországi „D” megbízásából az árut „A”-ból közvetlenül „D”-be szállította. Az alábbi ábrán fekete nyíl jelöli, hogy a számlákon mi volt az áru útja, a piros vonal pedig mutatja, hogy a valóságban hogyan mozgott az áru.
Magyarország
Szlovákia
Románia
Olaszország
B C A
D
E
10. ábra: Háromszög-ügyletnek tűnő láncértékesítés
43
Ezután a NAV munkatársai nemzetközi megkeresés keretében információkat kértek az olasz adóhatóságtól arra vonatkozóan, hogy a „D” társaság a 24 000 000 Ft értékű liszt beszerzését szerepeltette-e bevallásában. 90 nap elteltével az olasz adóhatóság választ adott, miszerint „D” nyilatkozatával megerősítette, hogy „C” társaságtól megvásárolta a lisztet és az áru fuvarozásáról is ő gondoskodott. Számlázási kapcsolatban csak „C” szereplővel volt. Az Áfa törvény 26. §-a értelmében „C” és a „D” szereplő közötti értékesítés teljesítési helye a termék fuvarozása megkezdésének a helye, ez esetben tehát Magyarország lesz. „A” éa „B” társaság között és „B” és „C” társaság között sem történt közösségi értékesítés, hiszen az áru feletti tulajdonjogot „B” és „C” társaság már akkor megszerezte, mikor a liszt még Magyarországon volt, tehát a teljesítés helye Magyarország. Ebben az esetben „A” társaságnak 24 000 000 Ft + áfa összeget kellett volna a liszt ellenértékeként „B”-nek számláznia, és „B”-nek is ugyanezt az összeget kellett volna „C”-nek számláznia. Ekkor „B”-nek és „C”-nek is be kellett volna adóalanyként jelentkezni „A” társaság tagországába – tehát Magyarországra – ahhoz, hogy a rájuk áthárított áfát levonásba tudják helyezni. Közösségi értékesítés csak a „C” és a „D” társaság között valósult meg. Tehát az „A” társaság belföldi 24 000 000 Ft liszt beszerzése utáni 4 320 000 Ft áfát levonásba helyezte, azonban azt – mivel közösségi értékesítésként szerepeltette bevallásában – nem fizette be. Ekkor „A” társaság az adóhatóságot szándékosan megtévesztette, hamis szállítólevelet állított ki, hiszen tudta, hogy az áru „D” szervezésében közvetlenül Olaszországba került. Tehát „A” társaságnak a liszt áfáját, vagyis 4 320 000 Ft-ot be kell fizetnie, ezen felül pedig – mivel bizonyítható volt a szándékosság – az adóhiány 200 %-ának megfelelő összeg, tehát 8 640 000 Ft adóbírság került kiszabásra.
44
9. A közösségi áfa csalás elleni fellépés eszközei
Ebben a fejezetben különböző eszközök kerülnek bemutatásra, melyek az Európai Unióban, és Magyarországon azért kerültek bevezetésre, hogy az adóelkerülés és az adócsalás számának csökkentését segítsék elő. A következőkben részletezésre kerül a fordított adózás bevezetésének okai és előnyei, azután pedig azokat az Európai Unióban egységesen bevezetett áfa csalást kiszűrő rendszereket mutatom be, amelyek a tagállamok szorosabb együttműködését segítik elő az adócsalás felderítésében.
9.1 Fordított adózás A fordított áfa alkalmazása Magyarországon az építőipar területén, 2006-tól a hulladéktermékek értékesítése területén került először bevezetésre, majd 2012. júliusától a gabonafélék kereskedelmére is kiterjesztésre került. A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát az általános szabályokkal ellentétben a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója helyett a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Ez a fajta adózási mód bevezetésének az volt a célja, hogy csökkentse és kiszűrje az áfa csalást elkövető adóalanyokat, mivel így kiküszöbölhető, hogy a vevő levonja azt az áfát, amely az eladó által nem került befizetésre. A fordított adózás hatálya eső ügyletek esetében kiállított számlán az áfát nem tartalmazó nettó ár van feltüntetve, tehát a vevő az áfát nem tudja visszaigényelni.
nettó ellenérték megfizetése
ELADÓ
VEVŐ ÁFA fizetendő adóként való szerepeltetése a bevallásban
NAV
11. ábra: Fordított adózás a gyakorlatban
45
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a határozza meg azon szolgáltatási- és termékköröket, amelyekre a fordított adózást kell alkalmazni. Ilyen például az ingatlanhoz kapcsolódó építési, szerelési munkálatok, különböző fém és fémtörmelékek, hulladékok értékesítése, stb. A fordított adózás alkalmazhatóságának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, továbbá egyik félnek se legyen olyan törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján az adó fizetése tőle ne lenne követelhető. A fordított adózás szabályait 2012. július 1-től kiterjesztették a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésére is a mezőgazdaságban előforduló áfa csalások visszaszorítása érdekében. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mely gabonafélék adóköteles értékesítése esetében nem az eladó számítja fel áfát, hanem a forgalmi adót majd a vevő fizeti meg. 7. sz. táblázat Fordított adózás alá eső gabonafajták, termékek Sorszám Megnevezés
VTSZ.
1.
Kukorica
1005
2.
Búza és kétszeres
1001
3.
Árpa
1003
4.
Rozs
1002
5.
Zab
1004
6.
Triticale
1008 90 10
7.
Napraforgó-mag, törve is
1206 00
8.
Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1205
9.
Szójabab, törve is
1201
(Forrás: ÁFA tv. 6/A. melléklet)
A fordított ÁFA bevezetésének előnyei, hátrányai: A fordított áfa bevezetésének előnye, hogy leegyszerűsíti az adóbeszedési folyamatot és csökkenti a csalás lehetőségét, azonban hátránya, hogy csak átmeneti jelleggel 46
alkalmazható. Minden fordított adózás alá eső termék kereskedelmében érintett gazdasági szereplő esetében igaz, hogy javul a versenyhelyzete a feketekereskedelem szereplőivel szemben, és – mivel elcsalható áfa a rendszerben nem jelenik meg – csökken az importnyomás. Az adóbevétel növekedése miatt az állam számára is kedvező a fordított adózás bevezetése. Ezzel ellenben azonban az értékesítési láncban a fordított adózást elsőként alkalmazó adóalany számára hátrányt jelenthet, ugyanis likviditási gondjai adódhatnak.
A fordított ÁFA bevezetésének előnyei: A fordított adózás alá vont ágazat kifehéredése és az áfa-bevételek, illetve egyéb adóbevételek növekedése révén az állami oldalt tekintve, egyértelműen pozitív hatása van a fordított áfa bevezetésének. További pozitívumai közül kiemelendő, hogy a tisztességesen versenyző és adózó társaságok teret nyerhetnek, ezáltal hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a GDP emelkedéséhez, munkahelyek megtartásához, esetleg új munkahelyek létrejöttéhez. Az adóhatóság ellenőrzési rendszere is leegyszerűsödik, hiszen az adó bevallására és megfizetésére az értékesítési lánc végén kerül sor, így nem kell az egész láncolatot nyomon követni és ellenőrzés alá vonni. A piaci viszonyokat tekintve elmondható, hogy javul a versenyhelyzet, csökken az importnyomás. A piac kifehéredése révén a tisztességes piaci szereplők nagyobb piaci részesedést szerezhetnek, ezáltal pozíciójuk stabilizálódik, mely hozzásegíti őket a hosszú távú növekedés és fejlődés eléréséhez. A végső felhasználókra, vagyis az állampolgárokra a fordított áfa bevezetése közvetlen hatást nem gyakorol, hiszen a fordított adózás a kiskereskedelmi forgalomra nem terjeszthető ki.
A fordított ÁFA bevezetésének hátrányai: Ha egy ágazatra bevezetik a fordított adózást, akkor fennáll annak a veszélye, hogy más termékek piacára tevődik át az adócsalás, így más ágazatok ellenőrzésére kell nagyobb
47
figyelmet fordítani. Mivel a fordított adózás a kiskereskedelemre nem terjeszthető ki, ezért fokozottan kell arra ügyelni, hogy a csalás ne tevődjön át erre a területre. A piaci szereplők oldalát nézve, ezen adózási mód bevezetése a nem jogkövető vállalatokra egyértelműen negatív hatással van, hiszen a csalásra való lehetőségük szűkül így versenyhelyzetük gyengül, kevesebb esélyük van a fennmaradásra. A fordított áfa likviditási gondokat okozhat a termékek gyártójának, hiszen ők a termékek előállításához szükséges alapanyagokat, erőforrásokat bruttó áron vásárolják meg, ezzel szemben ők a vevőiktől nettó árat fognak kapni az előállított termékekért, mivel az áfát majd a vevő fogja megfizetni. Tehát a gyártóknak a költségeiket bruttó összegben kell kiegyenlíteniük, miközben áfa nélküli bevételre tesznek szert. Az állampolgárok a fordított adózás bevezetését rájuk nézve negatívumként élhetik meg, mivel az árak emelkedhetnek, hiszen a nem jogkövető – alacsonyabb árakkal kalkuláló – kereskedők kiszűrésre kerülnek.
Összességében elmondható, hogy a fordított áfa bevezetésének a társadalomra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hiszen a feketegazdaság kifehéredését, az adóbevételek növekedését eredményezi, ebből kifolyólag az állam több forrást tud biztosítani feladatai ellátására.
9.2 Összesítő nyilatkozat Az összesítő nyilatkozat hozzájárul ahhoz, hogy a tagországok adóhatóságai hatékonyan ellenőrizni tudják azt, hogy a közösségen belül az adóalanyok milyen közösségi adószám alatt kereskedtek, ennek célja pedig, hogy az adóelkerülési eseteket képesek legyenek minél hamarabb beazonosítani. Összesítő jelentést minden, közösségi adószámmal rendelkező, közösségi kereskedelemben résztvevő adóalanynak be kell nyújtania abban a tagországban, ahol áfa szempontból regisztrált. A közösségi szabályok szerint csak az értékesítésről kell összesítő jelentést adni, azonban hazánkban előírták a közösségi beszerzésekről szóló nyilatkozattételi kötelezettséget is.
48
Főszabályként az összesítő nyilatkozatot a havi bevallásra kötelezett adóalanynak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalanynak a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell benyújtania az adóhatósághoz. A közösségi áfa csalások gyors felderítésének hátráltató tényezője, hogy a teljesítés napja és az összesítő nyilatkozat beadása között akár 110 nap is eltelhet. Tehát egy negyedéves áfa bevalló magyar adóalany közösségi tagországból április 1-én megvalósult termékbeszerzéséről az értékesítést végző társaság adóhatósága csak július 20-a után fog értesülni.
9.3 VIES-rendszer A VIES-rendszer célja az állandó adatszolgáltatás biztosítása a nemzeti adóhivatalokhoz beérkező összesítő jelentésekben közölt adatok alapján. Egy – az Európai Unióban regisztrált – társaságnak, ha a közösségen belüli kereskedelemben részt vesz, akkor az általa eladott és vásárolt árut rögzíteni kell ebben a rendszerben. A vevőnek és az eladónak is egyaránt kötelezettsége az általa végzett kereskedelemről információt szolgáltatni, ezáltal az esetleges eltérés könnyen kimutatható. Tehát, ha az eladó eleget tesz bevallási kötelezettségének, azonban a vevő nem vallja be a megvásárolt árut, a rendszer az eltérést kijelzi. Az eladónak minden esetben érdeke, hogy a pontos adatokat szerepeltesse a rendszerben, hiszen ő csak ebben az esetben mentesül áfa fizetési kötelezettsége alól, ugyanis ő áfa mentesen értékesíthet az Európai Unió másik tagállamába. Ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy egy adott adózó nem nyilatkozik megfelelően a VIES-rendszerben, vagy a VIES kontroll adatok nem egyeznek, akkor ez a tény az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztását eredményezi. Ekkor az adóhatóság megvizsgálja, hogy ha esetlegesen történt áfa mentes közösségi értékesítés, akkor az áru valóban elhagyta-e az országot. Ebben az esetben az adásvételt fuvarlevelekkel igazolni kell, és a vevőnek is meg kell ezt a tényt erősíteni.
49
9.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Az Európai Bizottság részeként 1999-ben létrejött Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az adóügyért, a vámunióért, az ellenőrzésért, valamint a csalás elleni küzdelemért felelős biztos irányítása alá tartozik.
Az OLAF feladatai:
az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a csalás és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem,
az európai intézmények tagjai és dolgozói által elkövetett súlyos szabálytalanságok kivizsgálása,
együttműködés az Európai Bizottsággal a csalások megelőzőséért és a felderítés hatékonyságának növeléséért.
Az OLAF az európai intézményeknél és az EU költségvetéséből finanszírozott szerveknél belső vizsgálatokat jogosult folytatni. Külső vizsgálatokat, helyszíni ellenőrzéseket az Európai Unió bármelyik tagállamában lefolytathat, ahol uniós pénzből gazdálkodnak. A Hivatal az alábbi kategóriákban tevékenykedik:
Belső vizsgálatok
Külső vizsgálatok
Koordinációs ügyek
Bűnügyi segítségnyújtási ügyek
9.5 Eurofisc rendszer Az Eurofisc rendszer egy nemzetközi adatcsere mechanizmus, melynek célja, hogy az
áfa
csalások
elleni
küzdelemben
segítse
az
Európai
Unió
tagállamainak
együttműködését. Az Eurofisc jogi személyiség nélkül működő decentralizált hálózat, magyarországi működtetésével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkozik.
50
A hálózat feladata az áfa csalás elleni küzdelmet segítő gyorsriasztási rendszer működtetése, illetve az információcsere és a figyelmeztetések alapján a tagállamok együttes fellépésének koordinálása. Az Eurofisc működési alapelvei:
a hálózat valamennyi feladatában valamennyi tagállam részt vehet,
az információcserében való aktív részvétel,
a megosztott információk bizalmas kezelése,
a gazdasági szereplőkre a rendszer nem róhat többletterhet.
Az Eurofisch feladatait az adócsalás elleni küzdelem terén szakértelemmel rendelkező kapcsolattartók látják el, a munkát pedig a közülük kijelölt koordinátorok irányítják. Az Eurofisc-kapcsolattartók a saját tagállamuk általi információcserét irányítják azokon a tevékenységi területeken, amelyekkel foglalkoznak, illetve amelyekre vonatkozóan tanulmányokat készítenek. Ezen felül elemzik és megosztják a többi kapcsolattartóval a csalás különböző típusaira vonatkozó tapasztalataikat, a kockázatelemzéseiket, és az egyéb, kapcsolódó releváns információkat. Az Eurofisc tevékenységi területekre vonatkozó információkhoz – amelyekkel foglalkoznak – teljes körű hozzáféréssel rendelkeznek. Az Eurofisc tevékenységét a tagállamok rendszeresen értékelik.
9.6 Elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer A NAV tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval összefüggő visszaélések jórészt az Európai Közösségen belül folytatott kereskedelemben valósulnak meg. Az közösségi áfa csalások visszaszorítása érdekében Magyarország Kormánya 2015. január 1jétől bevezeti az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, vagyis a Trade Controll17. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, és az, hogy Magyarországon ne kerüljön forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.
17
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/europaban-egyedulallo-uj-ellenorzesirendszer-az-afacsalasok-ellen
51
Az elmúlt években ipari méreteket öltöttek azon a szervezett visszaélések, amelyeken keresztül rendszeresen megkárosították a nemzeti költségvetéseket. Ebből adódóan október elején Prágában a négy visegrádi ország, valamint Németország és Ausztria abban állapodott meg, hogy az adócsalások elleni harcban az adóhivatalok a jövőben szorosabban együttműködnek. A Trade Controll bevezetése az adóhivatalok számára minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé, mivel a szállításhoz kapcsolódó adatokat (áru megnevezése, mennyisége, feladó/átvevő megnevezése, jármű rendszáma, stb.) még a fuvarozás megkezdése előtt egy központi elektronikus rendszerbe kell rögzíteni. Az új rendszer bevezetésével jelentősen csökkenhet a visszaélések száma, és tovább fehéredik a gazdaság.
52
10. Összefoglalás
Napjainkban egyre nagyobb méreteket öltenek a közösségi áfa csalások, amelyek komoly problémát jelentenek Magyarország, és a többi Európai Uniós tagország számára. Az országhatárok megnyitásával szabad utat kaptak a Közösség más tagállamaiban szerveződött, adócsalás céljából létrehozott szervezetek és csoportok, emellett megjelentek az általuk kialakított, új csalási módszerek is. A csalások Magyarország, és a többi közösségi ország költségvetését nagy mértékben károsítják, ezért ezen káros tevékenység ellen minden országnak együttesen kellene küzdenie. Szakdolgozati témaválasztásom oka a jelenség aktualitása volt, és célomul tűztem ki, hogy átfogó képet adjak az áfa csalások világáról. Ennek érdekében először az általános forgalmi adóra vonatkozó hazai és nemzetközi szabályokat ismertettem, ezt követően a költségvetési csalás fogalmát definiáltam, majd rátértem az adóellenőrzés folyamatának fontosabb tudnivalóira. Statisztikai adatok segítségével bemutattam, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és régiónkban milyen tendenciák figyelhetőek meg áfa bevallás és ellenőrzés terén. Ezt követően kitalált esettanulmányok és fiktív adóalanyok segítségével részletesen bemutattam, hogy hogyan is próbálnak a nem jogkövető gazdasági szereplők Közösségen belüli áfa csalást megvalósítani, különös tekintettel kitértem a körhintacsalás gyakorlati megvalósításának szemléltetésére. Szakdolgozatom utolsó fejezetében pedig említést tettem azon módszerekről, amelyek bevezetésével próbálják az áfa csalások számát visszaszorítani. Bemutattam a fordított adózás és a közösségi kereskedelemről szóló összesítő nyilatkozat jelentőségét, kiemelten, hogy jelenleg milyen a nemzetközi szabályozásokkal, együttműködéssel próbálják a csalásokat felderíteni. A napokban megjelent közlemény szerint az áfa csalások visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől bevezetésre kerül a Trade Controll, valamint a tételes áfa összesítő jelentés értékhatárát a kormány havi 2 millió forintról 1 millióra csökkenti. Ezen felül az áfa csalók korai kiszűrését segíti elő szintén ez az újonnan bejelentett módosítás, miszerint az induló vállalkozásoknak eleinte havonta kell majd áfa bevallást készíteniük18.
18
T/1705. számú törvényjavaslat
53
Véleményem szerint az áfa csalások mind hazai és mind nemzetközi szinten egyaránt nagy problémát okoznak, az ellenük való hatékony küzdelem érdekében a tagországok szorosabb együttműködése szükséges. Hazai szinten az adóhatóságnak a helyes adómorál kialakítására kell törekednie, ezenfelül az adóellenőrzések számának növelésével lehetne kiszűrni a nem jogkövető adózókat, ezáltal az adócsalások korábban kiszűrhetőek, mely a gazdaság kifehéredéséhez járulna hozzá. Úgy gondolom, hogy a közösségi áfa csalások tanulmányozása rendkívül hasznos volt számomra, továbbá azok számára is hasznos lehet, akikhez eljut a dolgozatom, hiszen ez a téma nagyon aktuális, nap mint nap hallunk újabb felderített csalási esetekről a médiában.
54
11. Idegen nyelvű összefoglaló – Summary
Nowadays the EU VAT frauds are becoming more and more significant, which cause serious problems not only in Hungary but also in other European Union member states. The organizations and groups established for the purpose of tax evasion in the Community Member States got opportunities after the opening of the country's borders. The new fraud patters created by them appeared as well. The frauds damage not only the country’s budget of Hungary but also the budget of the Community; so against these harmful activities, the countries would struggle together. The actuality of this phenomenon was the reason why I chose this thesis topic, and my goal was to give a comprehensive picture from the world of VAT fraud. First of all, I introduced the domestic and international rules according to value added tax, then I defined the concept of fiscal fraud and I described the main details of tax audit process. Using statistical data I introduced what kind of tendencies can be observed in the VAT return and in control in Borsod-Abaúj- Zemplén region. Then using fictional case studies and fictional taxpayers I described the process how the non compliant economic operators inside the Community realize frauds, particularly I introduced the practical implementation of “carousels fraud”. In the last chapter of my thesis I mentioned the methods that try to reduce the number of VAT fraud. I introduced the importance of the reverse charge and the summary statement of trade community, I highlight that now which international regulations and cooperation trying to detect frauds. According to the recently published news, due to the prevention of VAT fraud from 1, January, 2015 Trade Control will be introduced and the limit of itemized VAT summary report will be decreased monthly from 2 million to 1 million HUF by the government. In addition, this newly announced amendment will help to filter the VAT fraudsters in time. The newly announced amendment declares that the newly established companies initially should prepare VAT returns monthly. In my opinion VAT frauds cause serious problems not only in domestic but also in international level, closer cooperation between the member countries is essential in order to effectively fight against them. On domestic level, the tax authority should establish correct tax morale, in addition, the law-abiding taxpayers should be eliminated by the 55
increasing the number of tax audits, therefore the tax frauds can be previously filtered out, which contribute to the whitening of the economy. I believe that the study of the Community VAT frauds has been extremely helpful to me, and then it may also be useful for those who get my thesis, as this topic is very current because we hear about new detected cases of fraud in the media almost every day.
56
12. Irodalomjegyzék
1. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2. 2011. évi LXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról 3. 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról 4. T/1705. számú törvényjavaslat a az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról (2014.10.21) 5. A Tanács 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (2009.11.16) 6. A
Tanács
2006/12/EK
irányelve
a
közös
hozzáadottértékadó-rendszerről
(2006.11.28) 7. Bozsik S. et al. (2013): Adózási ismeretek (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc) 8. Burján Á. et al. (2012): Adótani alapok (SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest) 9. Dr. Farkas A. (2014): Áfalevonás és áfa-visszaigénylés (Wolters Kluwer Kft., Budapest) 10. Dr. Herich Gy. (2006): Nemzetközi adózás, Adózás az Európai Unióban (PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Kft.) 11. Dr. Szakács I. (2013): Az adózás nagy kézikönyve (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest) 12. Molnár G. M. (2011): Az adócsalás a költségvetési csalásban (HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest) 13. NAV Világa 2010 14. NAV évkönyv 2011 15. NAV évkönyv 2012 16. NAV évkönyv 2013 17. Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről (24. NAV információs füzet, 2014) 18. Az általános szabályok szerint adózó áfa-alanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik,
szolgáltatás-igénybevételük, 57
termékértékesítéseik,
szolgáltatásnyújtásaik
után
teljesítendő
áfa-kötelezettségének
legfontosabb
szabályai (29. NAV információs füzet, 2014) 19. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletek áfa adózásának alapvető szabályai (17. NAV információs füzet, 2014) 20. Az új közlekedési eszközöknek az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai (16. NAV információs füzet, 2014) 21. Tájékoztató a közösségi adószámról (27. NAV információs füzet, 2014) 22. Tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai (14. NAV információs füzet, 2014) 23. Ádám Viktor: Ön is vehet fekete lisztet - újabb megdöbbentő méretű csalás Magyarországon,
In:
Napi.hu
honlap,
2014.02.17.,
http://www.napi.hu/ado/on_is_vehet_fekete_lisztet_ujabb_megdobbento_meretu_c salas_magyarorszagon.576280.html (letöltve: 2014.06.12) 24. A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban, In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
honlap,
2012.12.14., (letöltve:
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/teteles_belfoldi_osszesito.html 2014.09.04)
25. dr. Farkas Alexandra: Láncügyletek: áfa és számlázás, In: Adó Online honlap, 2012.07.11.,
http://ado.hu/rovatok/ado/lancugyletek-afa-es-szamlazas
(letöltve:
2014.05.03) 26. dr. Magyar Szilvia: Legjellemzőbb áfa csalási módszerek I., In: Jogi Forum honlap, 2011.10.10., http://www.jogiforum.hu/hirek/26358 (letöltve: 2014.07.16) 27. dr. Magyar Szilvia: Legjellemzőbb áfa csalási módszerek II., In:Jogi fórum honlap, 2011.10.25., http://www.jogiforum.hu/hirek/26464 (letöltve: 2014.07.16) 28. dr. Marosi Andrea: Hogyan követik el az EU legrettegettebb csalásait?, In: Adózóna honlap, 2009.11.17., http://adozona.hu/archive/20091117_afacsalas# (letöltve: 2014.04.28) 29. Európában egyedülálló, új ellenőrzési rendszer az áfacsalások ellen, In: Nemzetgazdasági
Minisztérium
honlap,
2014.10.29.,
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/europabanegyedulallo-uj-ellenorzesi-rendszer-az-afacsalasok-ellen (letöltve: 2014.10.29)
58
30. Export adómentesség 360 napon belüli kivitel esetén, In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
honlap,
2014.03.14.,
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/export_adomentesseg.html (letöltve: 2014.06.20) 31. Kneitner Lea: Háromszögügyletek és az adóellenőrzés, Adó Online honlap, 2012.06.26.,
http://ado.hu/rovatok/ado/haromszogugyletek-es-adoellenorzes#
(letöltve: 2014.07.14) 32. Rák Tamás: Hogyan virágzik az áfacsalás?, In: Adó Online honlap, 2013.06.19., http://ado.hu/rovatok/ado/hogyan-viragzik-az-afacsalas# (letöltve: 2014.07.14) 33. Szurominé Serege Mónika: A mezőgazdaságban az áfára ugrik a NAV, In: Adó Online honlap, 2013.04.17., http://ado.hu/rovatok/szamvitel/a-mezogazdasagbanaz-afara-ugrik-a-nav (letöltve: 2014.06.20) 34. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról, In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlap, 2012.06.28., http://nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/fordad_20120614.html (letöltve: 2014.09.29)
59
13. Táblázat- és ábrajegyzék
1. sz. táblázat Általános forgalmi adóbevétel alakulása az Észak-magyarországi Régióban 2010-2013 között ................................................................................................................. 24 2. sz. táblázat Beérkezett havi, negyedéves és éves ÁFA bevallások és adatszolgáltatások számának alakulása.............................................................................................................. 26 3. sz. táblázat Határon túlról történő termék beszerzésének adója ...................................... 26 4. sz. táblázat Határon túli értékesítés ................................................................................. 27 5. sz. táblázat Ellenőrzések száma az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén a 2013. évben ........................................................................................................ 31 6. sz. táblázat Nettó adókülönbözet összege az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén 2010-2013 években ...................................................................... 34 7. sz. táblázat Fordított adózás alá eső gabonafajták, termékek .......................................... 46
1. ábra: Láncügyletek .......................................................................................................... 13 2. ábra: A körhintacsalás sémája ......................................................................................... 18 3. ábra: Az áfa-mentes termékimport .................................................................................. 21 4. ábra: Kiutalás előtti ellenőrzésekre fordított kapacitási arány az Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság területén 2010-2013 években .................................................... 32 5. ábra: Egy adóellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet összegének alakulása az egyes években ...................................................................................................................... 34 6. ábra: Közösségi termékértékesítésnek tűnő belföldi termékértékesítés .......................... 35 7. ábra: Körhintacsalás ........................................................................................................ 38 8. ábra: Hamis szállítólevéllel leplezett belföldi termékértékesítés .................................... 40 9. ábra: Adómentesség felhasználásával elkövetett áfa-csalás ............................................ 41 10. ábra: Háromszög-ügyletnek tűnő láncértékesítés .......................................................... 43 11. ábra: Fordított adózás a gyakorlatban ............................................................................ 45
60
