Szerkeszti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tim lsoara (Tem esvár), I., Nagykörút

7

1923 október

. * . Nyolcadik évfolyam

E lső szám

ZENEI SZE M LE Hari folyóirat n zenetudom ány ! Szerkeszti | n Temesvári zenebarátok Társaés hangversenyélet kóréból SjAROSY DEZSŐ I íS ^ » S te té n ? k tf v n t^ ^ a p j! T

■■■■■■■■■■■■■■feÉBaBBaBBaBBBaBaJBaBBBBBaaaB«BBBBaBaaBrBBBBBBBBBaBBBBBBaBBBÉéa*BBaBBaB Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tim lsoara (Tem esvár), I., Nagykörút.

■■•■■■■■■■■■••■■■•••■•■■■■■•■■•■■■■■■■■••■■•■■•■■■••■•■■■■■■•■■•■■•■■•■■■■■■■■■■■■■a ELŐFIZETÉST áR : Románia szám ára fél éére (#1 szám) S5 Lei (utalványon küldendő). — Magyarország sz á ­ mára télévre jjoo K, fizetendő az Angol Magyar Bank (Budapest, V., Vilmos császár-ut 3!) elmére, Cseh­ szlovákia számára félévre 7 szokol, fizetendő a Pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank R. T., Pozsony el­ mére, Jugoszlávia szám ára egész évre 20 dinár, fizetendő a Zsombolyai Népbank (Zsombolya) elmére

T ő 66 Izben fe lszó líto tt h á tr a lé k o s a in k a t e szá m c ím sza la g já n tesszük ta r tó z d só ik ra fig yelm esek k é s kérjük, re n d e z zé k ügyüket, m ert e lle n k e z ő esetb en a fo ly ó ir a to t a k ő v e tk e ző sz á m m a l beszüntetjük, CLz u j fé lé ü l (1923 o k tó b e r tő l 1924 m árciusig) e lő fiz e té s t (36 Ceu, 3500 K o ro n a , 20 D inár, 7 S zo k o l) kérjük m ielő b b címünkre Juttatni, h o g y a la p szétk ü ld é sé b e n ne tegyen fe n n a k a d á s . X a g y a r o r s z á g i elő fize tő in k u ta ljá k á t sürgősen a z ö s s z e g e t novem ber hó elejéig, m ert a k é se d e lm e s á tu ta lá s b ó l sz á rm a z ó u atu ta k ü tő n b ség utó­ la g o s m eg térítésérő l nem m on dh atu n k te.

CL zenei foCyóira.t fiíuatása I r ta : J á r o s y

D e z s ő

A hamis felfogás, mely a zeneművészet lényegét és hatásait a hangok játékában véli kimeríthetni, egyre vész a köztudatból. A zene­ művészet szenvedőleges hallgatói és élvezői nem érik be a röpke és múló íütesemegével, hanem a kutató értelm et hívják segítségül aizért, hogy a zenei műremek lényegébe konkrét betekintést szerezzenek. Az első feladat, mely a laikus hallgató előtt feltárul, a műremek keletke­ zésére vonatkozik. A hallgató emberi vonatkozásokat, emberi verej­ téket lát az előadott műben. A boszorkányos idéző szedtem helyett a nyugodt alkotás ösztönére lettünk kíváncsiak. K u tatju k és keressük az embert s miközben felvetett kérdéseinkre felelni próbálunk, volta­ képpen a zenei elméleti formuláció két nagy útján iparkodunk h a­ ladni: egyik a történetem, másik az esztétika. A történetem m utatja a fejlődés láncszemeit s a legapróbb jelenségeket is oknyomozó ala­ possággal fürkészi ki. Életre m utat reá, melyből sarjad t az alkotás s kap­ csolatot szentesít, mely életkörülmény és műfemek között jö tt létre. A« esztétika viszont magyarázza és osztályozza a zenei jelenségek nyílvánulásait. Utal a zenei gondolat eredetére, vizsgálja a befejezett ze­ nei gondolat és forma elhelyezkedéseit. Az utolsó laikus is törlénel-

2

A »enai folyóirat hivatása

Értelemmel hallgatni a zenét, ez a mai zeneszoedális élet erős posztulátuma. S hogy erre a műveletre a közönség befogadó képességeit reá­ neveljük, folyamodunk az írott szóhoz, mely nem malaszt, .lianem ér­ telemmel dolgozó zenei lelkek megnyilatkozása. Nem folyamodunk a könyvhöz, mely nagy méreteivel túlságosan egységes koncentrációt kí­ ván tőlünk s szinte lehetetlenné teszi azt, hogy a zenei megnyilatko­ zás vegyes benyomásait, egységesen tudjuk feldolgozni. A zenei folyó­ ira t tark a hasábjain váltódik ki színesre mindaz, m it a nyüzsgő zenei élet lárm ája felszínre vet. 'lorteneiém és esztétika 'váltakozva jutnak szóhoz, de azért. m lndénTiírben, minden kommentárban a hullámzó zenei étet másodperce szól hozzánk. Halljuk, am int az élő és küzdő zeneszerzőben megíogamzik az alkotás vágya s keressük a kapcsolatot, mely a tervet életéhez és környezetéhez fűzi. Azután értesülünk, mint já rja az új opus az érvényesülés útjait. Hol vannak az elősegítő, a gátló mozzanatok s mindezen összetevőkből alakul ki az összkép, mely reális, való színeket állít elibénk. Emberi vonatkozásokat rögzít meg a folyóirat betűje, szociális jelenségeket, m elyét az egyetemes fejlő­ dés időről-időre felszínre vet. t A folyóirat betűje tehát a vajúdó és hullámzó étet tanúja: törté­ nelemnek és esztétikának legfőbb segítője. Ez örökít meg tényeket, melyek az efemér sajtó lapjain eltűnnek s csupán huszonnégy óra életigényeit ta rtjá k nyílván. De a múlandóság apró jelenségei m ellett az állandó, mindvégig kitartó értékeket is kell szolgálnia. Tudományos velleitások csak a folyóirat hasábjain teszik meg a nyilvánosság szá­ m ára az első lépést s talán ezen első kísérleten kívül sohasem lesz al­ kalmuk arra, hogy a könyv terjengős nagy alakját öltsék magukra. Gazdasági mizériáink mellett a könyv jelensége ogyre ritkább s misem természetesebb, nünthogy a könyv helyét a folyóiratnak kell nagy részben pótolnia és elfoglalnia. Elméleti formulációnknak egye­ düli helye és tere tehát a revű. Ebbe kell sűrűsít ennünk zenei életünk mindleni megnyilvánulását. Nehéz feladat ez akkor, mikor hiányzik az egységes földrajzi keret, mely szemléletiinnknek egyöntetűséget köl­ csönöz. ü g y volna helyén, ha ennek a revűnek hasábjain találkoznék mindaz, ami a m agyar hangversenygyakorlatnak és a zenei értelmi­ ségnek ezidőszerinti vetülete. De minthogy a m agyar cselekvésnek régi átka a központosítás és az ennek nyomán haladó elfogódottság, alig hisszük, hogy ennek a gondolatnak súlya alól most tudnánk éppen szabadulni, mikor országhatárok választanak el. A szellem útjának ne legyenek határai. Az egyetlen magyar zenei revű fokozott bizalommal és buzgósággal vállalja a zenei ebnél éti for­ m uládé nagy m unkáját. B ár győzne a belátás, bár látnók át végre a találkozás szükségét és jövőjét, A merev élzárkózottság minden erőlködése dacára bízunk folyóiratunk egyetemes jövőjében. Hisszük, hogy m agyar zeneírók és közönség egyaránt ránk találnak. Bízunk benne, hogy ennek az életnek is lesz testvérisége, mely e hasábokon m indannyiunkat egyesít — a m a g y a r z e n e i m ű v e 1 ő d é s á l ­ landó dicsőségére!

kk

Z e n e tö rté n e te m

A

Intimitások Uícfotcr Jánosrót Cl m ester id e i kiCenc.uen.edik szüCetésí éuforduCóJa aCkaCmdbóC

Richter tevékenységének két gyúpontja van: B ayreuth és London. Angliával 1877-ben ismerkedett meg először, midőn az angolok [fel­ szólították W agner Rikárdot, hogy saját művei előadásával rendezzen Londonban néhány hangversenyt. A próbákat m ár W agner megérke­ zése elcjtt megkezdték, azonban azok oly kritikán aluliak voltak, hogy szinte botrányos . .1 folytak le. E zért Wienbe sürgönyöztek Riehtemek, aki ott karmeme • volt, de a válasz igy hangzott: lehetetlen. Mindent megmozgattak, min végr. Ferenc József is jóváhagyta a szükségelt szabadság ot. Richter Londonba érkezett, a maga egész szélességében hihetetlen nyugalommal odaállt a hevenyészett zenekar elé, leütötte a vezénylőpálcát és a tetralógiából — yezérkönyv nélkül— elkezdett egy hosszú jelenetet dirigálni. Ennek elm aradhatlan következménye az volt, hogy a zenészek azonnal határtalan bizalmat éreztek vele szem­ ben. E rre hozzáfogtak a komoly munkához és rövid idő a la tt rendet teremtettek. Csupán a fúvósok produkciója volt és m aradt hasznave­ hetetlen. A dolog azzal végződött, hogy Richter (aki szám ykürtös volt) a „M esterdalnokok“ harmadik felvonása előjátékának kürtszólóját fújta. Midőn W agner Rikárd végre megérkezett, majdnem bekövetkezett az, hogy a mester a Richter által idáig elért kedvező eredm ényt megint ledöntse. W aga-r tudvalevőleg meglehetősen középszerű dirigens volt, amikor saját műveiről volt szó. M egtörténhetett az, hogy saját zenéjé­ től és annak varázshatásától annyira el volt ragadtatva, hogy való­ ságos extázisba esett és megfeledkezett róla, hogy az ütem et megadja. Richter találékonysága azonban ezen is tudott segíteni. A kam agyi emelvény mellett, magától érthetőleg W agner állott, a vezénylőpálcával a kezében — de az emelvény mellett, háttal a közönségnek fordulva, azonban úgy, hogy a közönség őt ne lássa, ott ült Richter és a zené­ szeknek megadta a szükséges jeleket és bevágásokat. 1882-től fogva Richter évenkint a heti koncertek egész sorozatát vezényelte, az 1882 és 1883 évi londoni évad a latt előadta a trilógiát és egyéb műveket. 1885-ben nyert először meghívást, hogy a Birminghamba.ii rendezett zeneünnepélyen dirigáljon, mimellett egyidejűleg kine­ vezték az oxfordi egvtétem tiszteletbeli doktorává. Hogy R ichter mit tett Angliáért, azt alig lehet kiíeiezni. Beethovent senki sem tu d ta dirigálni úgy. mint ő. Ki adta elő W agnert Angliában először korrektül és helyesen? Ki tette a majdnem lehetetlent az angol zeneszerzőkért és t i adta elő először a műveiket? Ki fedezte fel Edvárd E lg art és ki tette ismertté a nevét? Kinek köszönhetik az angol zenekarok a mostani ma­ gas rangjukat? Ki adta elő Angliában először a trilógiát, nemcsak né-

1

inetül, hanem angolul is? Kinek köszönheti Anglia az ő nagy zenei fej­ lődését? Sokan csodálkozni fognak ez állításon, pedig az 'helytálló. Aki tudja, hogy Anglia zenei téren most mi ti produkál, igazat fog adni. Ki küzdött le a legnagyobb kitartással minden nehézséget, a legnagyobb akadályok, a világszerte ismert angol konzervatizmus ellenére, úgy hogy A nglia most büszkeséggel m utathat reá zenei fejlődésére? A vá­ lasz csak egyetlenegy nevet tartalm az: Richter János. Nem csoda tehát, hogy W agner Rikárd m ár 1876-ban ezt irta róla: >,Az a dirigens, aki a leglehetetlenebb feladatokat véghezviszi, az én kipróbált, mindenekre ráterm ett Richter Jánosom.“ Richter tülszárnyalhatlan tanítóm ester volt a zenekar számára. Hányszor mondogatta oda egy-egy fúvósnak: „A próba után beszélünk egymással!!4 Akkor aztán megkezdődött ai hadd-el hadd. Richter a kezébe vette a Hangszert — neki egészen mindegy volt, vajjon az kiirt, trombita vagy klarinét volt-e — és a bűnösnek maga előfújtá a nem sikerült passzázst — de helyesen. És így a zenésznek a kritikus részletet addig kellett gyako­ rolnia, míg jól el tudta játszani. A dobosnak gyakran kellett a próba után „utánülnie44, az eredmény azonban még sem volt kielégítő. A do­ bos egy ízben próba közben azt állította, hogy E lgar egy olyan részletet írt, amelynek kivitele lehetetlenség. Richter csak ennyit válaszolt: „ E j­ nye, ejnye, na majd m eglátjuk!44 és azzal nynugodtan odament a do­ boshoz, kivette a kezéből a dobverőt és abszolut biztonsággal az egész passzázst hibátlanul lejátszotta, közvetlenül az ámuló-hamuló „jani csár44 ónra előtt. Az egész zenekar tombolt örömében és vadul tapsolt. Ily módon Richter kivívta magának emberei határtalan bizalmát, Mindent kívánhatott tőlük és ők soha nem hagyták cserben. Pedig Richter nagyon szigorú ember volt, de egyúttal szigorúan igazságos is. A hangverseny után előszeretettel odaállott a zenekari kijárathoz. Mi­ kor a zenészek ezt észrevették, suttogva így szóltak egymásnak: ,,Most kezdődik, legyünk résen!44 Richter sorjában azonnal rátámladt a bűnö­ sökre: „Mélyen tisztelt barátom! F, nemi pedig (}!“ — ,,Ah, fugottista ur! Milyen zagyvalékot fúj ön a scherzodlején!“ Azonban a fagottista elkészült a tám adásra, előkereste a szólamát és megmutatta: „Én azt fújom, ami itt áll és am it mindig fújtam !44 — „Nos igen. akkor mindig rosszul fújt, kedves barátom! Ön mindenesetre el tudja fújni a hang­ jegyeket, de nem tudja azokat elolvasni. Ezek tenorkották, nem pedig hasszuskották.44 A fagottista szó nélkül eltávozott. R ichter elsőrangú, szellemtől és humortól sziporkázó társalgó volt. Azonban soha sem beszélt el olyasmit, am it hölgyek jelenlétében is cl nem lehetett volna mondani. A kétértelműségtől, a durvaságtól irtózott. Emlékezőtehetsége szédületes volt. Mindent kívülről játszott és diri­ gált, Hándeltől a legfiatalabb zeneszerzőkig. Mikor egyszer valaki két­ ségbe vonta csodálatos emlékezőtehetségét, fogadást ajánlott tel. hogy egy lap kottapapiros' r kívülről azonnal leírja a Bolygó hollandi nyi tánya zenekari vezérkönyvének egész első oldalát. Á fogadást persze m egnyert \

Intimitások Richter Jánosról

S

A mindennapi dolgokhoz, tar ozoü nála, hogy Beethoven és W ag­ ner próbáin kívülről oiiigált és am ellett gyakran így kiáltott' a zene­ karba: „Harm adik kiirt — des, nem pedig es, stb.“ — Később megala­ pítót,a a „Londopi iSymphony Or.cihesteír“-zenekart. Hogy a kitűnő ze­ nészek itt mennyire becsülték Rlchtert, azt m ár az is bizonyítja, hogy mindannyiszor, ha Richter a pódiumon megjelent közöttük, akár a pró­ bánál, akár a hangverseny előtt, m indannyian némán felkeltek he­ lyeikről. Méltóbban még egy uralkodót sem ienetett volna megtisztelni. He a zenekar tudta, hogy mivel tartozik Riohternek. 1903-ban átvette á „ Go ven tg a r den -Üpe r ‘* igazgatását, ahol sok esztendő elm últával elő­ adta a „trilógiát*4. Szinte lehetetlen annak ecsetelése, mennnyi lelkiis­ meretességgel és fölénnyel tanított be mindent. Az előadás azván per­ sze- bayreuthi színvonalon állott. 1908-ban megvalósult. Richter ieghöbb vágya: a „trilógia" előadása angol nyelven. Ez is fényes sikerrel végződött, m ert Richter szívós erélye és nagy tudása leküzdött min­ den akadályt. Anglia azért is hálával ttrtozik Richvernek, hogy olyan ,,modelleket*4 teremtett, amelyek szamelőttartása m ellett a jövőben klasszikus előadásokat lehet m ajd rendezni. Ez okból leheti most az angol közönséget oly nehezen kielégíteni. Föltétlenül megkívánja a legjobbat és akaratát keresztül is viszi. Richter egy angol művész-ze­ nekart keltett életre. Mikor Thomas Beceham 1910-ben először elő akarta adni „Elektrát", a két utolsó előadásra Strauss Rikárdot szerződtették. Mi­ kor ez meghallotta a zenekar játék át — a zenészek nagy m ulatságára — legalább hat próbát követelt! Azonban m ár az első próba után nyu­ godtan letette a vezénylőpáleát, szívélyesen megköszönte a zenészek fáradozását, és így szólt: ,,Nos, jobban ezt egyáltalán nem lehet já t­ szani!" A többi öt próbáról persze többé nem esett szó. K izárólag Richter János érdeme, hogy az angol zenekarok a leg­ bonyolultabb műveket a legrövidebb idő alatt elő tudják adni és ezáltal képesek arra, hogy a közönségnek a legujabb zeneirodalmat közvetít­ sék. 1910-től 1914-ig az angol publikumnak alkalma nyilt arra, hogy Strauss Rikárd, Süavinsky, Schönberg minden operáját, a legjobb orosz operákat és balietekot. sőt (túlzás nélkül) minden értékes modern művet megismerhessen. Richter a zenekbri muzsikusokat valóságagl igavonó lovakká tre n í­ rozta, akik szinte falták a hangjegyeket. A világ összes dirigensei, akik megfordultak Londonban (Mottl, Levy, W eingartner, W agner Szigfrid, Coionne, Steinbach, Safonoff. stb.) (egyhangúlag elismerték ezt, Mikor Fried Oszkár néhány esztendővel ezelőtt Berlinben hallotta a Beedham-Zienekart, amely az orosz előadásokon közreműködött, egy próbánál hirtelen felugrott a helyéről, hogy m egállapítsa, vajjon mi­ ként keletkezett az a gyönyörű-szép hanghatás, amelyet imént hallott. Sajátságos jelenség, hogy Richter, aki 30 esztendeig élt Angliában, az angol nyelvvel mindvégig hadilábon állott. Egy alkalommal a regentstreeten levő londoni Germán Clubtól meghívást nyert. El is ment oda, de meglepetésére .3 német klubban, mindenki angolul beszélt, „Azt iiit-

6

Intimitások Richter Jánosról

tem, német klubban vagyok*1, jegyezte meg .Richter, „ha nőm tudtok németül, akkor alá szolgája!11 Szólt és eltávozott. Angol nyelvismere­ teinek hiányosságai mulatságos epizódokra adtak alkalmat. Egy na­ pon Richter Manchesterbe utazott a feleségével Aanig neki Londonba vissza kellett térnie, felesége Manchesterben maradt. Neki tehát a maga részére m enettérti jegyre volt szüksége, azonban neon tudta, hogy a tértijegynek angolul mi. a neve. Odament tehát a jegypénztár abla­ kához és így szóit a hivatalnokhoz: ,,(iive me a tieket. I comeback, give me a tieket fór me wite, ohe dó t carne back“. (Adjál nekem egy jegyet, én visszajövök, adjál nekem egy jegyet a feleségein részére, ő nem jön vissza!) Így írja körül R ichter a ,,retum tieket" szót. A hír­ neves dirigens nagyon kellemetlen tudott lenni, ha asztaltársaságának valamelyik tagja modern muzsikusról vagy könnyű zenéről dícséróleg nyilatkozott. E zt egyszerűen nem tűrte. Es ha egyik néha mégis elkö­ vetett ilyen „lapszuszt11, akkor bizonyos lehetett benne, hogy Richter heteken át a szemére vetette és neheztelt érte. Természetesen minden énekes, akit. küllőidről hívtak Londonba, nagy sú lyt helyezett arra, hogy megnyerje a mester tetszését, mert. ak­ kor kilátása lehetett arra, h o g y 'a bayreuthi Eestspieleken vendégsze­ repei. Bármily gondos volt is a választás, am it a londoni operúnái vendégszereplő művészek szerződésénél megejtettk, itt-ott mégis előfordult, hogy egy-egy kisebb szerep betöltésiénél rossz fogást csináltak. H a azután egy ilyen énekes az előadáson rosszul és hamisan énekelt, Richter azt szokta mondani a barátainak: „Hallóiiátok ezt a susztert?!11 De ha később felment a színpadra és az énekes, aki olyan csúfosan .jpaecolt11, szívszorongva leste- a mester kritikáját, ez körül­ belül ezeket szokta mondani: „Nagyszerűen énekeit. Kinél tanult tula j dóriképpen I . . . Hol voit szerződtetve most anái g?. . Az ily ként megszólított, aki nem érezte ki az iróniát, persze úszott a boldogságbán. Annál nagyobb volt azonban a csodálkozása, mikor aztán az egész szezon alatt .,sétálhatott11 és mikor neki többé egyetlen szerepet sem osztottak ki. A nglia ne állítson szobrot. Riohternek, ezt ő mérhetetlen erélyével, munkaerejével és ritka, univerzális zenei tehetségével önmaga áhította magának. Richter hagyatékát Thomas Bfeectham örökölte és benne Angliának mos; oly magas zenei kultúrája jó és biztos kezekben van. Azonban Beeeham maga. mondta: „Mindact. aimit elértem, mindazt amit tudok, Richter Jánosnak köszönhetem.11 Richter János a szó légnemesebb értelmében az univerzális zeneművészet legtiindöklőbb je­ lensége volt. Neve úgy Németországban, min* Angliában sokáig fog élni, erősen egybeforrva W agner Rikárd emlékezetével és az újkor egész nyilvános zeneéletével.

— CL

ZAMFIRESCU Cukorkagyár, eCimísoara. je teakor legfinomabb készítményei.

—

1 ] ; j

! j

] I j

j

] j j j

j

j ]

Tárca

7

u j j a i t sö rényébe m ély e sztette . D a ra b o ­ rC á rca

Liszt Ferenc

*! m a t h a lá lo s csöndben végeztem be. S zi­ o rú h an g o n , sőt h a ra g g a l fo rd u lt hoz­ * j gzám : „m it já ts z o tt? " H a llg a tta m . M ég

Irta: Siioii Sándor*)

A bban az időben, a m ik o r a m oszk v ai k o n ze rv a to riu m növendéke v o lta m , m esterem , R u b in ste in M iklós a z t h a tá ­ rozta, hogy v iz sg á la ta im letevése u tá n k ü lfö ld re m egyek és p ed ig L iszthez, a k it ő szem élyesen ism er. Az 1880-ik év végén R u b in ste in m e g b e te g e d ett s o r­ vosai F ra n c ia o rs z á g b a k ü ld té k . E z u t a ­ zása elő stéjén fö lk erestem , h o g y e lb ú ­ csúzzam tőle. E z a lk a lo m m a l e ljá ts z a t­ ta velem L iszt N o rm a -fa n tá z iá já t, a m i őt m élyen m e g h a to tta . K ö n n y e z e tt s m iu tá n e llá to tt gondos ta n á c s a iv a l, e l­ búcsúztam tőle. M ásn ap e lu ta z o tt P á ­ risba, s m á rciu s 1 1 -ik én u g y a n o tt m eg ­ h a lt, M á ju sb a n te tte m a z á ró v iz s g á la ­ tot. R u b in stein e lő tti ta n á ro m , Sw erew , a m oszkvai c sá sz á ri z e n eeg y esü lettel tá rg y a ln i kezdett az én te rv b e v e tt k ü l­ földi tan n lm á n y u ta m m ó d o z a ta it ille ­ tőleg, m ely rő l azonban nem v o lt tu d o ­ m ásom , E z a la tt R u b in s te in A n ta l la n a g y zongorás) M oszkvába készült, hogy az elhalt' te stv é re em lék ére re n d e ­ zendő szim fo n ik u s h a n g v e rse n y e k e n részt .vegyen. M oszkvai ta rtó z k o d á sa a la tt h a jla n d ó v o lt velem fo g lalk o zn i. Sw erew és az egyesület, öröm m el ra g a d ­ tá k m eg ezt a rá m nézve ü d v ö sn ek Íg é r­ kező a lk a lm a t. A m ü v ek et, a m ik e t R u ­ b instein tőlem h a lla n i k ív á n t, ő m aga jelölte k i: m in d o ly a n o k a t, a m ik e t a d ­ d ig nem já tsz o tta m . E r r e a k ö rü lm é n y ­ re Sw erew u g y a n fig y e lm e z te tte a m es­ te rt. de u g y lá tsz ik e re d m é n y te len ü l. Én különösnek, sőt n a iv n a k ta lá lta m R u b in stein követelését, a m it az is ig a ­ zolt, h o g y n a p i 7—8 ó rai m e g fe sz íte tt m u n k a u tá n is a lig h a la d h a tta m e m ü ­ vek zeneileg v a ló k ia la k ítá s á b a n . Áfa is élénk em lékezetem ben él az el­ ső ó ra, am ely en R u b in ste in A n ta ln á l v oltam . M á r a k ö rn y e z e t se v o lt m e g ­ felelő. P e d ag ó g ia-ellen esn ek ta lá lta m a jpdenvolt v a g y ?í» eleg án san ö ltözőit h ölgyet. A m e ste r sz á ra z h an g o n szólí­ to tt zongorához. É n já ts z o tta m ő pedig idegesen h a llg a to tt, an é lk ü l, tiopv — m in t v á rta m — csak eg y szer is fé lb e ­ sz a k íto tt volna, h o g y m e g je g y z é se it m egtegye. J o b b ra -b a lra h a jlo n g o tt s *) Siloti Sándor Liszt Ferencnek v o lt egyik legnagyobb és legkedvesebb tan ítv án y a.— Szórté.

em eltebb h a n g o n ism é te lte m eg k é rd é ­ sét. m ire h a lk a n m egneveztem a m ü ­ vei. (S ch u m an n K re is le ria n a -ja volt.) „A zt tudom ! No és?" „ S ch u m a n n — m o n d o ttam — e m ü v e t K r e is le r b a r á tja em lék ére irta ." „ H á t m ié rt nem ir t S ch u m an n e g y R u b in ste in iá d á t, v a g y eg y S ilo tiá d á t? " M ost m á r v é g le g e l­ v e sz te tte m a léle k je le n lé tem e t. R u b in ­ ste in je le n tő s ta g le jté s s e l sim ítv á n b á t­ ra h a já t, m a g a a d ta m eg a v á la sz t: „M ert K r e is le r csodás em b er v o lt, a k i­ ben a k ö ltészet h a ta lm a s a n n a g y te m ­ p e ra m e n tu m m a l p á ro s u lt és önnek e m ü v e t ú g y k e lle tt v o ln a já ts z a n ia , hogy m in d e n k i m eg is értse." L e ü lt a zongo­ ráh o z s m a g a já ts z o tta el a h íre s a lk o ­ tá s t. Ú g y já ts z o tt, m in t ta lá n ritk á n , de ta n u ln i ebből v a jm i kev eset leh e­ te tt m e rt engem , a zo n gorást, a ta n u ­ ló t fig y elem b e sem v e tt. M ily en m ás p e d ag ó g u s v o lt R u b in ste in M iklós! H a v a la m it m u ta tn i a k a rt, m in d ig ú g y já t szott, h o g y id e á lja in k felé való tö r e k ­ vésein k b en ne g á to ljo n , szóval m in d ig a r r a tö re k e d e tt, h o g y c é lja e lé ré sé t kin ek -k in ek .leh ető v é tegye. ' Több eh h ez haso n ló ó rám v o lt R u b in ­ ste in A n ta ln á l, de ezek lid é rc n y o m á s­ sal reám nehezedő e m lék é t m ég m a is viselem . S w erew re is u g y a n íg y h a t o t ­ ta k ezek az ó rá k ; s ö rü lt, h o g y össze n em ro p p a n ta m a la ttu k . Sw erew sik e ­ re s u tá n já r á s á r a az e m líte tt z en e eg y e ­ s ü le t k ö ltség én ezu tán N ém eto rszág b a k e rü lte m . 1883-ban L ipcsébe u ta z ta m az A llgem e in e r D e u tsc h e r M u sik v e re in ü n n e ­ p ély ére, m ely en Liszt, is m egjelen en d ő v o lt. É rkezésem u tá n i e g y ik n a p o n M a­ rié Lipsitus (L a M ara) ú rh ö lg y h ö z r e n ­ d eltek. I t t m u ta tta k be a n a g y m e s te r­ nek. A zonnal h a lla n i a k a r t és m e g k é r­ dezte, m it a k a ro k já ts z a n i. D anse m acab re-t, v á laszo ltam . J á t é ­ kom u tá n m e g je g y ez te, h o g y becsü leté­ re v á ló k m e sterem n ek s h o g y B ülow és R u b in s te in M iklós is sz e re tté k ezt a m ü v e t, de az u tó b b i jo b b a n já ts z o tta . K ész ta n ítv á n y á u l fo g ad n i; jö jje k W e im a rb a . í g y te h á t W e im a rb a u ta z ­ tam . M ie lő tt azon b an az első ó r á r a m e n ­ te m v o lt, e lfo g o tt a h o n v á g y s e lh a ­ tá ro z ta m , h o g y a d é lu tá n i lecke u tá n az első v o n a tta l h azau tazo m . Ezzel az

8

e lh a tá ro z á s s a l v e tte m m ag am h o z Cho­ p in asz-d u r b a lla d á já t. L isz t ta n ítv á n y a i k ö rében n a g y o n szívesen fo g a d o tt. C s a k h a m a r re á m k e ­ r íte tte a so rt. A lig h o g y já té k o m a t m egkezdettem , m e g á llíto tt: „K érem ne veg y en ü lő fü rd ő t azon az esz-en“ s n é­ m i iró n iá v a l, m ég is m osolygó k ed v es­ ség g el te tte hozzá: „si; si sig n o re." T ovább já ts z o tta m , de ő g y a k ra n fé l­ b eszak íto tt, sőt e g y e t-m á st m eg is m u ­ ta to tt a zo n g o rán . M in th a v a rá z sla tb a ju to tta m v o ln a, ú g y k eltem fel a zon­ g o rá tó l s m id ő n a n a g y m e ste rre te k in ­ te tte m — m o n d h a tn á m — a te lje s átid c m u lá s érzetév el, egészen u j és m eleg érzések h a to tta k á t. Az ó ra vége u tá n nem tu d ta m m e g é rte n i, h o g y is k ív án k o z ta m ú g y h a z á m b a vissza. É reztem , ho g y v a n kih ez fo rd u ln o m és s ik e rü lt a n a g y e m b er m eleg érd ek lő ­ dését felk ö lten em . M in t ah o g y je lle m e z h e tetle n n e k ta r ­ tom L iszt eg y én iség ét, épp en ú g y le h e ­ te tle n n e k vélem le írn i az ő ta n ó rá in a k le fo ly á sá t. A zzal az idős e m b e rre l szem ­ ben, a k i h a jlo tt k o rá n á l fo g v a n á lu n k u á l alac so n y a b b n a k lá tsz o tt, éreztü k , hogy m ily e n tö rp é k és je le n té k te le n ek v a g y u n k . H a ő v a la h o l m eg jelelik kö­ rü lö tte az egész v ilá g e lv e sz te tte je le n ­ tőségét. T á rsa sá g á b ó l m in d ig n a g y é r ­ zésekkel tá v o z tu n k , su g árzó arcn ak m in te g y ü d v ö zö ltem H e te n k é n t h á ro m ­ szor v o lt ó rá n k , 4—6-ig. T a n d íjró l, óra* d íjró l n á la szó se le h e te tt, m e rt so h a ­ sem feledte, h o g y m in t kis f iú t P á r is ­ ban — ah o l a k o n z e rv a to riu m ! ta n ítá s in g y en es v.olt — C h e ru b in i (az a k k o ri ig azg ató ) e lu ta s íto tta , m e rt „k ü lfö ld i" volt. E z — m o n d o tta — n a g y o n f á jd a l­ m a sa n é rin te tte őt. M eg is fo g ad ta, h o g y ha ő e g y sz e r m a id n a g y zenész és h íre s em b e r lesz, m in d e n k it d íjta la n u l fog ta n íta n i. C sak e g y fe lté te lt k ö tő it ki: az ó rá k ra eg y sz e rü öltözékben k e l­ le tt m e g je le n n i, n e h o g y v ála sz té k o sa b b ö ltö zettel a szegényebb s o rsu n k a t feszé­ lyezzük. T a n ítá s i m ó d ja is e lü tö tt a köznapiassá g tó l. A n ö v en d ék m e lle tt ü lt, v a g y vele szem ben á llt; a rc v o n á s a i m a jd ­ nem m in d en zenei á r n y a lá s t v is s z a tü k ­ röztek. E n g em k ö rü lb e lü l k é t h ó n a p ig ta n í ­ to tt egvütt. a töb b iek k el, a m ik o r egy n ag y o b b szab ásu m ű re k észü ltem , re g ­ g elen k én t já r ía in hozzá eg y ed ü l. A g o n d ta la n u l v aló já ts z á s biztos készsé­ g ével jö ttem ó rá im ra s íg y e közben

Tárca

m e g fig y e lh e ttem arc v o n á sa it, m ely ek ­ ről az e lő a d o tt m ű fra z e o ló g iá já t s egy eb ek et illető teen d ő im et szinte leol­ v a s h a tta m . E zt sen k i nem d e m o n strá l­ h a tta v o ln a különben. H a a növendék­ nek 'ik e r ü lt őt m eg érten ie, ú g y szeren­ cséről b eszélh etett, ha nem — az aztán b a ja vo lt. F e la d a to t nem ad o tt, hanem az ö sszeg y ű lt h a n g jeg y fü z etek b ő l v á ­ la sz to tta k i azt, a m it h a lla n i k ív á n t. K ét z e n e d arab o t sohasem volt szabad e lő tte e ljá ts z a n i (Elnéző jó ság a odáig te rje d t, h o g y egyes esetekben m eg eze­ ket is m e g h a llg a tta .): az ő sok­ szor já ts z o tt II . ra p sz ó d iá já t és B eeth o v en Q uasi u n a F a n ta s iá -já t, m e­ lyei ő „ u tó lé rh e te tlen ü l" já ts z o tt. C ho­ pin b-m oll sc h erzó -ját sem szerette: guv e rn a n s sch erzónak nevezte azt, b á r C hopin m inden m űvét, k iv áltk ép p e n p ra e lu d iu m a it n a g y élvezettel h a llg a t­ ta. h a b en n ük re ilő m ély poézist is fe l­ ta lá lta elő ad ásu k b an . Az ú g y n e v ez ett „szalo n felfo g ást" nem tű r te m eg. Cho­ pin jelle g z e tes é k e sítő -ro u lad -jalt nem engedte g y o rsa n já ts z a n i: az ily e n be­ á llítá s t „ k o n zerv a tó riu m i felfogásnak" m in ő síte tte . C h o p in t ta r to tta az egye­ d ü li zo n g o ra-p o étán ak . E gy-egy „égből leh u lló g y ö n g y sz e m é n e k m ondotta m in d en h a n g já t. N övendékeit rossz j á ­ té k u k é rt soha nem k o rh o lta , kedvenc kifejezésév el leg feljeb b „jó"-nak (bieu, g u t) m in ő sítette, de o ly an sa já to s h a n g ­ sú lly a l, hogy ro ssz alásá n ak m ás szóval k ife je z é st nem is a d h a to tt volna. In n e n e re d h e te tt az a téves h it, h o g y L iszt i nem v o lt őszinte és hogy ő csakis hő­ k ö ln i szokott. (Ez o ly an o k tó l ered h e ­ te tt. a k ik vele az életben csak fu tó lag ta lá lk o z ta k .) S őt n é h a v a ló sá g g a l d ü ­ h ö n g ö tt, de ez csak p á r p e rcig ta rto tt, főképpen h a sik e rü lt g o n d o la ta it m á s­ ra te re ln i. E g y é b k é n t b á rk i is könnyen hozzá­ fé rh e te tt s h a a já n ló lev e le k et nem ho­ zott, ta n ítv á n y á u l fo g adta. N em igen h e d e r 'te tt koronás fők a já n la ta ir a sem. , ily en ek átadói ir á n t eleve elfo g u lt vo lt. E g y fia ta l em ber esetében például a z t m o n d o tta, hogy: „ K irá ly n é k elkoldulf a já n ló so ra i h e ly e tt jobb lenne re n ­ desen ta n u ln ia " s m in th o g y a m érté k et a m ú g y sem ü tö tte m eg. e lu ta síto tta . W c im a rb ó l e l-e lu ta z g atta m Lipcsébe: a m e ste r eg y ik ta n ítv á n y á n a k a nővé­ rébe v o ltam szerelm es. M in t tizenkilenc éves i f j ú t a n n y ira le fo g la lt ez az első szív ü g y em , hogy a n y á m m a l való leve­ lezésem et is e lh a n y a g o ltam . A nyám le­

tenélskolik Siemléja

v éllel fo rd u lt L iszth ez s tőle k érdezte meg, hogy m i tö rté n t velem . L egkír.elebbi órám u tá n a m e s te r az ő egy sze­ rű e n b erendezett h á ló sz o b á já b a in le tt s kom oly h an g o n v o n t k érdőre, h o g y legutóbb m ik o r írta m édesanyám nak'? H o lo tt ré g id e je k a p h a tta u to lsó lev ele­ m et, azt v ála sz o lta m , h o g y te g n a p s egyben elh a tá ro z ta m , hogy m ég azn ap este p ó tolni fogom m u la sz tá so m a t. V á la ­ szom ra a m e ste r éles te k in te tte l n ézett reám , m in t oly an , a k i érzi, hogy v a ló t­ la n ság o t h a llo tt és előttem a d d ig id e­ gen, szigorú a ty a i h a n g o n szó lalt m eg: „Ezt többé ne tegye! A n y ja n y u g ta la n ­ kodik ön m ia tt. Ön m ég fia ta l. É n, a m a m á r h e tv e n h á ro m éves em b er, a k i­ nek élete — m o n d h ato m —- szerencsés volt, ezt ú g y hiszem , csak a n n a k kö­ szönhetem , h o g y szü leim n ek d erék fia voltam . Ne fe le jtse soha, a m it m o n d o t­ ta m Önnek!" H o g y ez a p á r szó m ily e n m ély ben y o m ást k e lte tt lelkem ben, azt életem végéig sem fogom e lf e le jte n i._ K ülönben az ő v a rá z sla to s e g y é n isé ­ gében m inden p re g n á n s a n fejező d ö tt ki. H a köszöntötték, lén y én ek re n d k í­ vülisége, m o n d h a tn á m m in d e n t átfo g ó n ag y szellem i m a g a sz to ssá g a azo n n al érezhető v o lt. K ü lönösen ak k o r, h a nő­ ket üdvözölt; ily en esetek b en b a ljá t m ellére sz o ríto tta és o ly an lo v a g ia sa n h a jto tta m eg m a g á t, h o g y en n ek lá tá s a is e lra g a d ta a szem lélőt. M ik o r ezt Dav id o ffn én ak (a n a g y orosz g o rd o n k ás nejének) elbeszéltem , k in e v e te tt; f ia ta ­ los rajo n g á so m n a k tu d ta be á llítá s o ­ m at, M ikor aztán ő m a g a is ta p a s z ta l­ ta, hogy igazam vo lt, k ije le n te tte , hogy ehhez h aso n ló t té n y le g sohase lá to tt.

Maison P e rá k Elsőrendű női fodrászat M o d e r n frizurák, Hrlme-féle hajf-stés. Külön női és külön férfi-manikür szalon. Arcmas3zás. Bidv. Reg.Ferdinnnd (Lloyd-sor) 4.

9

SLziizLsfkoHák Szemféje

<*>1 s>|

Komamai zeneisk olai tanáraink s o r s a

K o m á n ia i ze n eisk o lá in k fö lö tt k o n ­ g a tjá k a kisebbségeket, legközelebbről a m a g y a rs á g o t szo m o rú sá g g a l s ú jtó lé­ le k h a ra n g o t. K ö z ism ert, h o g y a h írn e ­ ves k o lo z sv á ri zeneiskola te lje s e n rom a n iz á ita to tt s hogy a k iv á ló szellem •nek, m e ly e t ott m eg a ré g i ig az g a tó s z ilá rd íto tt m eg, m a h íre -h a in v a s in ­ csen. A ré g i m a g y a r zenei v ilá g b a n többször v o lt ró la szó, hogy a kolozs­ v á r i ze n e isk o lát á lla m i m inő sítéssel, sőt „a k a d é m iai" s z ig n a tú rá v a l lá tjá k el. E g y id ő b e n a k ö zépiskolai é n e k ta n á ri m in ő síté s jo g á v a l is a k a r tá k az in téz e­ i te t fe lru h á z n i, n em csa k a zé rt, m e rt K o­ lo z sv á r e g y e te m i v á ro s volt, h an em azért, m e rt F a r k a s Ödön d erék m u n ­ | k á ja az in té z e te t a legelőkelőbb n ív ó ra hely ezte. A k iv ite l k é se tt s m o st a v á l­ to z o tt v iszo n y ok h a tá s a a la tt a kolozs­ v á r i k o n z e rv a ó riu m m á r nem le lje s ít m a g y a r k ü ld e té st: ta n á r a i k en y értolonné le tte k s az ú j k e re te k kö zö tt többé elh e ly e z k ed n i nem tu d n a k . H a so n ló sors fo g ja é rn i rö v id időn b e­ lü l azon többi zen e isk o lá in k a t is, m e­ ly e k v á ro si je lle g g e l v a n n a k fö lru h á z ­ v a. A dolgok lá th a tó m enete, h o g y a ze­ n eisk o lák jövő re n d ta rtá s á b a n a jövő eszm énye és b e csv ág y a a m in d en á ro n v a ló n a e io n a lizálás, m ég h a k ell, a szín ­ v o n a l te lje s lesü ly e szté sén e k á r á n is, m e rt n em a ta n u lm á n y i sik e r, h a n e m az elő b b i az illeté k ese k főíörökvése. A k o lo z sv á ri zeneiskola u tá n m ost a te ­ m e s v á rira k e rü lt a sor. M ég eg y év v el az e lő tt m e n te tté k fel á llá s á tó l a •>,olt é r ­ dem es ig a z g a tó t s eg y c s e llis tá ra bíz­ tá k a v ezetést, aki n y e lv e k e t nem tu d o tt s a d m in isz trá c ió h o z nem é r te tt. M iu tá n a b u k a re s ti k o n z e rv a tó riu m n a k ta n á r ­ képzője e g y á lta lá n nincsen, a lig hihető, h o g y á lla m és v á ro so k a ro m á n ta n á ­ ro k sucereszeenciá iá ró l gondoskodni tu d n á n a k . E z az á lla p o t ö n k én t hozza m a g á v a l, h o g y ré g i k é p e síte tt m n g v a r ta n á r a in k a t ideig len esen m e g h a g y já k , de a m in t a h e ly zet v álto z ik , íáv o zn io k kell. A k en y erü k tő l m e g fo sz to tt ta n e rő k sz á m á ra k é t b o ld o g u lási n t á llh a t n y it­ v a : v a g y a m a g á n ta n ’tá s k e n y e ré re v á lla lk o z n a k , v a g y p ed ig szo lid á ris a la ­ pon m a g y a r m a g á n z e n eisk o lák a t n y it­ n ak . E z u tó b b i m á r csak a z é rt lá tsz ik

10

folyOlratok Swmléle

előnyösebbnek, m e rt a m a g á n z e n ei ta ­ n ítá s az u tó b b i időben a n n y ir a m e g d rá ­ g u lt, h o g y ezek et a te rh e k e t a szülők n a g y á tla g a a jö v ő b en a lig b ír ja el. Az isk o la i csoportos ta n ítá s m ég is csak g azd aság o sab b és olcsóbb. Ú g y tu d ju k , h o g y a sz a b a d u lá sn a k ezen u tóbbi ú t­ j á t v á la s z to ttá k K o lo z sv á ro tt is, hol R e z i k K á ro ly n y ito tt iiy en isk o lát, m e ly e t a m a g y a r szülők a leg lelk eseb ­ ben p á rto lta k . A z en gedélyezés kérdése nem képezh et nehézség et. A zenei ta n í ­ tá s t sem á lla m , sem v á ro s nem m o n o ­ p o liz á lh a tja . T e m e sv á ro tt m e g tö rté n t, h o g y évek k el a z e lő tt a p o lg á rm e s te r F r e u n d L eó n ak a n y ilv á n o s s á g en ­ g e d é ly é t m e g ta g a d ta , a n n a k d a c á ra , hogy o sztrá k zenei e rő k e t a k a r t T em es­ v á r r a hozni. E h h e z a k ö zvetlen h a tó ­ s á g n a k jo g a n in csen . A m in t m a pld. A ra d o n v irá g z a n a k a m a g á n z e n eisk o ­ lák , é p p ú g y b á rk in e k jo g á b a n á ll, m eg ­ felelő k ép zettség esetén a n y ilv á n o s s á ­ g i jo g r a re fle k tá ln i. M in d en t e g y b e fo g la lv a : le g y ü n k ré ­ sen s ha feleslegesek leszünk, g o n d o l­ ju n k ö n fe n ta rtá s u n k ra . L eh etetlen ség , hogy oly v á ro sb a n , hol a k isebbségek v a n n a k többségben, a szülők ne p á r to l­ n ák á llá s n é lk ü l m a r a d t v é re in k e t. De m in d e n e k e lő tt m e g k ü lö n b ö z te te tt, k i­ ta r tó és le lk iism e re te s zenei nevelő m u n k á n k ig a z o lja , h o g y ig a z s á g ta la n ­ sá g tö rté n t v elü n k , m ely ellen jo g u n k ­ b an á ll a védekezés. ;i. ti. aamxaxszmammmammtmammamamammmmmammtamsmmmmmmmmmm— — a

Órás és ékszerész L

e

h

r n

e

r

G

é z a

Fabrica, Strada Dacilor (Fő-utca). Stamm Ede utóda R esch Ferenc varrógép és kerékpárüzlet Tem esvár, Mercyutca 4 szám. E lsőrendű varrógépek és kerékpárok. — Javítások pontosan és szakszerűen készülnek. K ézim unkák és kézim unka anyagok olcsóbban

a leg­

H A V A S k é zim u n k a ü zletéb e n G yárváros, A ndrássy-ut 16. Púdert, parfüm öt, kölni vizet és m inden­ nem ű kozme- K r a v e r - m'*a Sztgyörgytikai cikket . , téren vegyünk 75

T o fy6 i.ra .to k S zzm fé/e

❖

FMisikbiatter des flnbruch. Monatschril't fúr moderné Musik. Geleitet von Dr. Paul S te fan. 5. Jahrgang. Juni-Juli Heft 1923, Salzburg. A bécsi U n i v e r s a l Edition h ű tle n le tt, m ik o r az u j zenei p irk a d á s ú j és m o d ern f o ly ó ira tá t v ilá g g á bo­ c sá to tta . E p ith e to n o rn a n sa az u n i ­ v e r s a l jelzője, m ely a kereskedelem h aszn o sság i n y elv én a n n y it fejez ki, h o g y a zenei fejlődés h o riz o n tjá n szem ­ lé t t a r t o t t s ú g y ta lá lta , hogy akié a jövő, azé a je le n is. M e g ra g a d ta a jö ­ vőt, k iad ó i lelem ényének m inden fo r­ té ly á v a l c s á b íto tta m agához az „ ú j“ ze­ neszerző g á r d á t s hogy id eo ló g iáját az ír o tt m a la s z tta l is tám ogassa, az A nb r u c h cim ű fo ly ó ira to t a la p íto tta , m e ly im m á r ö t év ó ta sz o lg álja az ú j zenei h itv a llá s k iz á ró la g o ssá g á t. Ez az id ő ta rta m elegendő v o lt a rra , hogy a re v ű eszm énye k ia la k u ljo n s hogy a la p ú j k ép m ása á lla n d ó sítta ssé k . E lső b e n y o m á sra n y ilv á n v a ló , hogy a folyó­ ir a t tu la jd o n o sa : zenem űkiadó, A lap szövegrésze n eg y v en n y o lc o ld alt tesz ki, m íg a h ird e té si ro v a t, m ely n ek tú l­ nyom ó részét az U n i v e r s a l s a já t m od ern k ia d v á n y a in a k p u b lik á lá sa kö­ ti le, tiz e n k ilen c o ld alt szám lál. T e k in ­ te tte l a r r a , hogy az ú j fejlő d ésn ek áll k izáró lag o s szo lg á la tá b a n , fontos miszszió t te lje s ít. M in d en k o r ta n u lsá g o s és célravezető, h a a tu d o m án y o s zenei k u ­ ta tá s a le g u ja b b a n y a g sp ec ia lizá lásá t tű zi ki c é ljá u l. A fo ly ó ira t lépten-nyom on n é p sz e rű síti az ú j szerzőket, m ü ­ v e ik rő l, azok b em u ta tó in a k so rsáró l be­ h a tó a n szám ol be. ír ó i a legelőkelőb­ bek, k ik e t a kom oly ném et p u b licisz ti­ k a csuk fe lm u ta t s íg y az egyes fü ze­ te k a re d a k ció s m űvészet valóságos kis rem ek ei. A lap fejlődése fo ly am án a szerk esztés te k u ik á já t illetően a rö v id ­ sé g e t t a r t j a szem e lő tt s ezzel az e ljá ­ rá s á v a l nem csak az iro d a lm i töm örség e lő n y é t é ri el, hanem kedvez az ú j ol­ vasó n ak , k i nem szereti u terjeu g ő sség et. F e lfo g á sb a n és irásm o d o rb an k la ssz ik u s a rev ű szín v o n ala. I r á n y á ­ tól eg y p illa n a tr a sem té r el s m in d en ­ k o r egy előkelő zenei v ilág n ézet tá v la ­ táb ó l l á t j a és b ir á lja azo k at az esem é­ ny ek et, m elyek a lap íőeikkein kívül a

Srtl|« 9»iet«k

kisebb és befejező h a n g v e rse n y — és iro ­ dalm i ro v a tb a n fo g la lta tn a k . A ju n iu s -ju liu s i szám bevezető cikke g y a n á n t B e k k e r P á l, a h írn e v e s író a z ú j z e n é r ő l értek ezik . „A m ű v é ­ szetben nincsen kezdet és n in csen vég, abszolut érte le m b e n — v a llja ő n in ­ csen új és n incsen rég i zene“. É lesen száll szembe az á lta lá n o s a n dívó felfo g ással, m ely sz e rin t az ú j zenének a rég i zenei fejlődéshez nincsen köze s csakis a ttó l e lv álasztv a k épzelhető el. N év szerin t a rra h iv atkozik , hogy a k k o r, m ik o r a zene kétezer éves, a „zárt" to n a litá s pedig csak kétszázéves, m in t fo g la ln a k á llá st pl. az a to n á lis zene ellen. B okker szerin t a zenei szerkesztés szin te belső elem i erő k én y szerítő h a tá s a g y a n á n t k erü li az u g y an azo n h an g n em h ez való ragaszkodást, v a g y is sz e rin te v ég elem ­ zésben az a to n a litá s a m o duláció te rm é ­ szetes fe jlő d é sta n i k ö v etkezm énye. Ze­ n etö rtén eti m e g á lla p ítá s a i so rá n azt á llítja , hogy az egyes zenei korszakok között a távo lo d ás, a különbség, az e l­ lentétek sokkal tá v o la b b in k , m in t a m i­ nő elle n té t a le g u ja b b zene és a leg u to l­ só tö rté n e ti zenei fejlő d és között fe n n ­ áll. S chönberg h a rm ó n ia i ered m é n y e it a W agner-féle felfo g ás t e r m é s z c t e s evolúciós következm énye g y a n á n t á ll í t ­ ja. oda. — A m áso d ik cikkben W e i s sm a 11 n A dolf a sa lz b u rg i nem zetközi k am arazen ei te lje sítm é n y e k h e z fűz előzetes g lo sszák at. Ö rvend annak, hogy a tú lz o tt f a ji és so v in isz ta zene n a p ja leáldozóban s h o g y az egészséges nem zetköziség, m ely S a lz b u rg b a n életje le t ad, ez lesz a jövő kecsegtető tá v la ta . — T u r n a u Jó z se f az ú j bécsi o p e r a i rendező h itv a llá s á n a k a k r itik á já t a d ja . A to v á b b ia k ­ ban dr. G r a f azon beszédét közlik egész terjed elm éb en , m e ly e t R e g e r ö t­ venedik születése alk a lm á b ó l ren d ezett ünnepségen az a k a d é m iá b an m ondott. Több iro d a lm i p o rtré , zenei ü n n e p sé ­ gekre való visszaem lékezések, bő h a n g ­ v e rs e n y — és iro d a lm i ro v a t z á rjá k le a ta rta lm a s szám a n y a g á t. j. ti. ■ ■ ■ ■ ■ ■ m a v <»»í * i»5ís« s*b i í » í »»

11

Scblagobers és kapitalizm us S tra u s s R ik á rd ism ét beszéltet m a ­ g á ró l, ép p en ú g y , m in t a k k o r, m ik o r szék h ely ét B e rlin b ő l Bécsbe te tte át. K ev esen v o lta k a k k o r azok, k ik őszin­ teség én ek h ite lt a d ta k . F ő k é n t k ét do lóg v o lt az, m ely b en kevesen b íztak . A z első, hogy S tra u s s R ik ó rd o t kom po­ zicio n ális b e csv ág y ai, ú g y sz in té n h an g v e rs e n y k ö rú tja i a n n y ir a ig énybe v e ­ szik m a jd , hogy a bécsi O p era ig a z g a ­ tá s a csak ep izódszerűen lesz a b e csv á ­ g y a. A m áso d ik, m itől fé lte k , h o g y k i­ z á ró la g o s ö n k u ltu sz t visz a ré g i Hofo p er d eszk áira. S rta u s s R ik á rd az a g ­ g ó d ó k a t bécsi ta rtó z k o d á sa óta nem tu d ta m eggyőzni. S o k at u ta z o tt és ke­ v e se t v o lt B écsben, ö n m a g á t á llíto tta m in d en k o ro n m u n k á ssá g a előterébe s a s a j á t ü n n e p e ltetó sé b ő l h á r ít á t egy k ev eset m a g á r a a bécsi m ű in té z e tr e .'E zen ö n k u ltu sz fo ly o m á n y a g y a n á n t S c b la g o b e rs cím ű m ű v é t sz ere tte volna a közeljövőben a bécsi O pera d eszkáin k e re sz tv íz re ta r ta n i. De az á lla m i h á z ­ ta r tá s a hozzá szükséges m illiá rd o k a t nem b ír ta el. S t r a u s s . g o n d o lt e g y e t s a cső d b e k e rü lt á lla m i h á z ta rtá s tó l a bécsi b an k á ro k h o z fo ly a m o d o tt. E zek m e g k ö n y ö rü lte k vajta. ú g y a n n y ira , h o g y a S c b lag o b ers a k a p ita lis tá k j ó ­ v o ltá b ó l m ég is B écsben k e rü l b e m u ta ­ tó ra . És m ég m o n d ja v a la k i, h o g y a le g frisse b b tő kének n in c sen érzéke a m ű v észet eszm ényi ja v a i irá n t. f\ c.sendfirörm cster és a m a g y a r dal B illéd csendes to ro n tá li fa lv á b a n da ­ losok g y ü le k e zte k össze: m a g y a r és n e ­ m e t dalosok e g y a rá n t. A te stv é risé g n e k le tt v o ln a ez az ünnepe, hol a dal lir a i v ilá g á n á l fe le jtü n k m in d en t, a szenve­ dést, a b á n a to t. A dal nem sért, nem h ird e t tü re lm e tle n sé g e t. A la p feltéte le ! a m e g n y u g v á s és a benne k ife jez ésre ju tó te stv é risé g , A dal n y elv e sem sé rt! b et, m e rt a dal fo g alm a a le g tisz táb b I nem zetköziség, eg y etem es te k in te te ! a la tt ju t k ife je zésre. És szép volt, hogy I a sváb B illéd en nem csu p án n ém e t daI losvendégek g y ű lte k össze, hanem e l­ jö tte k a m a g y a r kiseb b ség i te stv é re k is. A d alo se sté ly kezdetét v ette, m ik o r azo n b an az eg y ik te m e sv á ri m a g y a r d a lo se g y e sü let m a g y a r szövegre g y u j-

12

Széljepvxetek

to tt reá, a h e ly i c se n d ő rő rm e ste r e p u sz ta té n y b e n casu s b e llit lá to tt, az én ek eseket re n d re in te tte s s a já t szu v e­ ré n h a tá sk ö ré b e n az e s té ly t n y o m b an b e tilto tta . S o kszor e s e tt szó a rró l, h o g y a csendőrség a kellő in stru k c ió h ijjá n h e ly zeté v el v issz a é l s a fa lv a k közön­ ség ét in d o k o la tla n u l te rr o r iz á lja . Nem hisszük, hog y a cse n d ő rő rm e ste rn ek p a ­ ra n c s a le tt v o ln a a r r a , h o g y a m a g y a r d a lt b e tiltsa . Ö nkényesen j á r t el, békés v ig a d ó k a t k e rg e te tt szét s b o trá n y t id éz ett elő o tt, hol k ü lö n b en m in d en re n d jé n m e n t v o ln a . V a llo n m ik o r szű n n ek m á r m eg ezek a fé lre é rtése k ? M ik o r érk ezik el a m e g é rté s és a jó zan tü re lm e ssé ? id eje? M inden b iz a lm u n k m eg v an a z irá n t, h o g y az ő rm e s te r h a ­ tó sá g a a m e g b á n to tt io g re n d e t h e ly re ­ á llítja . M e rt anno 1923 m égsem j á r ia , hogy a „pu szta", az á r ta tla n , a dalos szót is to rk o n fo rra ssz á k . f iabrllonlts f b s z ip és a Rnhr-Vérdés

G a b rilo v its O sszipot, a k iv á ló zongo­ ra m ű v észt, a k i az ú j v ilá g b a n a r a i j a re n d re a d o llá rm á m o r d ia d a la it, k ü lö ­ nös k itü n te té s é rte . P á r is b a n eg y ríj k u ltu rlig a a la k u lt u g y a n is, m e ly n ek az v o ln a a te tte te tt h iv a tá s a , h o g y a v ilá g in te lle k tu e lje it g y ű jts e eg y ü v é s eg y nem v á r t, m in d e n t fe le jte tő és m in d e n e ­ k et k ib ék ítő szellem i in te rn a c io n á ié n a k vesse m eg az a la p ja it. G a b rilo v its Oszszip a m e rik a i b e c sv á g y a i a r r ó l ta n u s ­ kodnak, h o g y a jó z a n k o zm o p o lita v i­ lá g n é z e t ir á n t v a n érzéke s nem h ű b é ­ rese a szélső n a c io n a liz m u sn a k . M in d ­ a z o n á lta l a k itü n te té s t n em fo g a d ta el, h an e m az t ü zente, h o g y ő m a jd csak a k k o r á ll az eszm ék sz o lg á la tá b a , ha a R u h r-k é rd é s k ö rü l re n d lesz s előbb o tt c s in á ljá k m eg a k u ltu r lig á í.

Női és férfi szövetek és selymek áruháza Belváros, Mühle virágkereskedő­ vel szemben

t\7. ..őrült" operaénekes H a az erd ély i h írf o rrá s h ite lre érd e­ m es. ú g y eg y szo k a tlan ú l b iz a rr esetet k ell ism ét a m ai idők tú lo n tú l e lfo g la lt k ró n ik á s á n a k elkönyvelnie. Á llító la g a b u d a p e sti N épopera eg y ik énekese az a m ste rd a m i O perához szerződött. Az O p era m eg b u k o tt, az operaénekes pénz­ k észlete elfo g y o tt, a n n y ija sem volt, h o g y h a z a u ta zh a ssá k . A m ik o r két- ér,beesései közepette egy ho llan d i tá r s a ­ sá g e sté ly re h ív ja , m erészet gondol s az ő rü lte t sz im u lá lja , előbb az elm e­ g y ó g y in tézetb e viszik, m a jd később közköltségen h a z a — B u d ap e stre . A m íg ez m e g tö rté n ik , közben In d ig A lfréd heg ed ű m ű v ész A m ste rd am b a n fo rd u lt m eg s az o tta n i h o n fitá rsa k b ú z d ítá sa ­ r a szin tén k özrem űködött azon a h a n g ­ v ersen y en , m ely e t m a g y a r m űvészek az elm eb eteg operaénekes ja v á r a re n ­ deztek. A k o n cert u tá n I n d ig a bu d a­ p e sti H u n g á ria -sz á llo d á b a n re á ta lá l az „elm ebetegre", kinek sem m i b a ja s ki m o so ly o g v a v a llja , hogy az egész m isz­ tifik á c ió t csak a z é rt rendezte, hogy h a ­ za tu d jo n u ta zn i. A dolog c sa tta n ó ja , h o g y az énekes pereln i a k a r ja az am ­ s te rd a m i h an g v ersen y ren d ező b iz o ttsá ­ got, h o g y ő t elm ebetegnek h íresztelte!

Qlri fiőfpyeö a hangverseny előtt csak a világhírű

VE5 púdert használják.

J

-piiBW iBEiTiíCTflM nwXíJLríj ■iniinm im'm uri TnrTirii nu nniim ii—am arW űü*

QlomanovsQy <5pnő

•i ^ a

aáíatcredőmj Qevcsdedős IV*, SFröSC-uica 12 ^Uimifoava ___

____

Hlrcsarnok

13

zásait. U ja b b tőke bev o n ása, a ta k a r é ­ 1 ^ 1 kosság elv én ek sz ig o rú követése s v é ­ g ű i W e in g a rtn e r g y ó g y u lá sa és v issz a ­ térése fo ly tá n a b b a m a ra d ta k a I.'"evé­ A b u d a p e s t i f i l h a r m o n i k u s o k programmja vel m e g in d íto tt tá rg y a lá s o k is. W e in ­ D o h n án y i E rn ő eln ö k lete íila tt m eg ­ g a r tn e r h áro m -n ég y h ó n a p ig m a ra d állap íto tt;! a tá rs a s á g az idei m ű so rt B écsben s a z tá n olasz és a rg e n tin ia-i s a h an g v erse n y e k h e ly á ra it. T iz b é r­ k ő r ú tjá r a in d ú l. leti h a n g v e rse n y lesz, de m in d re előre s a h a n g v erse n y e k h e ly á ra it. Tiz b é r­ Operelt zongora m ellett lők k a p h a tjá k m eg rég i h e ly e ik e t h e ly ­ A b u d a p e sti o p e re ttsz in h aza k b ari a b iztosítási d íj ellenében. A h e ly á ra k esetről-esetre fo g n ak m e g á lla p ítta tn i a szezon a zenészek m u n k a b e sz ü n te té sé ­ korona á llá sa szerin t. D irig e n se k lesz­ v el kezdődött. S z e rin tü k ez nem v o lt nek D ohnány i, K e rn e r, a bécsi T i Ltel s z trá jk , m e rt a ré g i szerződések au g u sz B e rn á t s a fin n K a ja n u s R ó b ert. M a­ tu s 31-én já r ta k le s az új szerződések g y a r szerzők közül szóhoz ju tn a k B ella m ég nem v o lta k m eg k ö th ető k , m e rt a R udolf, Z ádor Je n ő és R ie g e r A lfréd, sz ín ig a z g a tó k a zenészektől k ö v ete lt a külföldiek közül P a lm g re n , S ib eliu s, lé tm in im u m o t, h a v i négy százezer ko­ K n u la, H olst, Sobata és R e sp ig h i ú.j ro n á t, nem a k a r tá k b iz to síta n i. B eö th y m űveikkel. V endégm űvészek lesznek: László, a K ir á ly S zín h á z ig a z g a tó ja az­ H ü n i M űm esék F e lic ia bécsi énekesnő, tá n eg y ra d ik á lis lépéssel v itte k en y érS chrnitzer G erm ain e n e w y o rk i zongo­ tö ré sre a d o lgot lá tv a , hogy zongora ram űvésznő, F rie d m a n Ig n ác, H e rz m e lle tt az o p e re tt n a g y o n kevés közön­ G yula (Bécs), H e n n y K á in é n (H elsing- ség et vonz. L e szerző d tette a F ric s a y fors) zongoram űvészek, K . L in z M á rta •ele. te h á t a leg jo b b k a to n a z e n ek a rt. és S zigeti Jó zsef h egedűm űvészek, B o­ E r r e a többi o p e re tt szín h á za k zenészei kor J u d ith gordonkam ű v észu ő . D o h n á­ rö g tö n m eg elégedtek kevesebbel s a fe l­ nyi s az Opera több k iv áló én ek m ű v é ­ k ín á lt h á ro m százezer k o ro n á v a l szem ­ sze nov em b er 20-án ju b ilá r is k o n c e rte t ben h á ro m sz á z h arm in e ö te z e r k o ro n a a k a rta k ta r ta n i a n n a k em lék ére, hogy h a v i fizetésb en m egegyezve m u n k á b a hetven év v l ezelőtt, 1853-ban először d i­ á llta k . A Z enészszövetség k ü ld ö ttsé g é ­ rig á lta a zen ek art a N em zeti M úzeum nek k é ré sé re a h o n v é d elm i m in isz te r és k upolaterm éb en E rk e l F e re n c . M ivel F r ie s a v k a to n a k a rm e s te r fe lb o n to ttá k azonban B u d a p e st fő város is ezen a a K irá ly s z ín h á z z a l k ö tö tt szerződést, s napon fo g ja ü n n ep eln i B u d a és P e st m o st fe n ti fe lté te le k m e lle tt m á r a K i­ egyesítésének félszázados ü n n ep ét, a z é rt r á ly S z ín h á z b an is já ts z a n a k m e g in t a októb er S-iki é v a d n y itó h a n g v e rse n y ü ­ civilzenészek. kön ju b ilá ln a k . Még a m ű so r is azonos lesz a hetven év elő tti első h a n g v e r­ C sehszlovák vétó minden ntaqvar kullursenyével. termékekkel szem b en <s>

Q tr c s a r n o k

-

M

0

-

A b écsi Volksopcr válsága

A bécsi V o lk so p er ra n g b a n m in d já rt az á lla m i opera u tá n k övetkezik. Ig a z ­ g a tó ja W e in g a rtn e r F é lix hosszabb idő óta beteg s e z a la tt az in té z e t oly erős h a n y a tlá sn a k in d u lt, h o g y m á r-n tá r az intézet a n y a g i ö sszeom lásától le h e te tt ta r ta n i. Az illeték es tényezők azonban szerencsére m ég az u to lsó p illa n a tb a n m e g ta lá ltá k a szan álás m ó d já t a d e fi­ cit e ltü n teté sé re. A k ile n c v e n n é g y tag ú zenekarhói leg a lá b b fi—8-at e lb o c sá to tt a beteg W e in g a rtn e rt h e ly e tte sítő M arkoW 'zky főrendező s az é n e k k a rt >■ r e ­ d u k á lta . M e g sz o rítjá k a külön fellépési d íja k a t s a m ű szak i szem élyzet szo­ c ia lista alap o n szo rg alm azo tt k ü lö n ó ,,á ­

E gy m a g y a r o p e re ttd iv a csehszlovák földön j á r t s e g y ik m a g y a r v á ro s h a n g ­ v erse n y d o b o g ó ján a n y ilv á n o ssá g elő tt m a g y a r ir re d e n ta d a lo k a t énekelt. A m e g g o n d o la tla n e ljá r á s k ö v etkezm é­ n y e g y a n á n t a csehszlovák k o rm á n y a m a g y a r zenei im p o rtta l szem ben a le g ­ szom orúbb v é tó t lé p te tte életbe. K o rlá ­ to zták , ille tv e egészen b e sz ü n te tte k a m a g y a r h a n g v e rse n y e k et, b e szü n te tték a zenem űvek b e v ite lé t és k iv ételesen erős c e n z ú rá t g y a k o ro ln a k . M iu tá n ro ­ m án te rü le te n k ö n n y e lm ű em berek „rö p céd u lái“ okoztak fé lre é rté s t és v o n ­ tá k m a g u k u tá n a m a g y a r k ö nyv im p o rttila lm á t, legfőbb id e je v o ln a m á r e g y sz e r k o m o ly an feleszm élni s fe l­ h a g y n i az ily en gy erm ek csin y ek k el.

14

Hli

m ely ek csak a r r a a lk a lm a sa k , h o g y az u tó d á llam o k jó h isz e m ű knlturk ö zö n ség é t te g y é k k i k ellem etlen ség ek n ek s te g y é k le h e te tle n n é sz á m á ra - - a n y e l­ v én v a ló k u ltu r á t.

Az ú j szezonban több zeneiskola szű n t m eg. íg y az A m e rik á b a m e n t K ü rth y , L öblovitz (a K ú n B éla h a jd a n i szim fo ­ n ik u s a in a k k o n c e rtm e ste re) stb. zeneis­ kolái. A m eg lev ő k b en is la ssa n fo ly ik a b eiratk o zás, m e rt szep tem b er a szü ­ lőkre sú ly o s m e g p ró b á lta tá s t je le n t a m ú g y is. A k ö n y v k eresk ed ő k 1500-as so rszá m o t h a sz n á ln a k , am i azt je le n ti, h o g y am e ly k ö n y v v a g y k ó ta 1914-ben 1 ko ro n a vo lt, az m o st 15ÖÖ k o ro n a. A Zenedék szövetsége a s v á jc i fra n k k a l e g y é rté k ű n e k s z á m íto tt a r a n y k o ro n á t véve a la p u l, h a v i 21 ezer ( — 6 fra n k ) k o ro n a ta n d íja t szed, m íg a b e ira tá s, fű té s és v ilá g ítá s év i d íja 15—20 fra n k te h á t 53—70 ezer k o ro n a. A N em zeti Zenede a b ú zaalap o n h a v i h a rm in c és h arm in c n y o lc e ze r k o ro n a ta n d íja t szed e hóban, b e ira tá s stb. cím en p ed ig ú ja b b h a rm in c e z e r k o ro n a fizetendő. A kisebb isk o lák v a la m iv e l olcsóbbak.

g y ú d rá m a i k ö ltem én y ét T o urnem irc k o m p o n á lta m eg az o p era sz ám ára, m íg az A ischylos-ból m e ríte tt, te h á t szintén ó-görög tá r g y ú „S alam in e“-nek Theod o r R e in a c h tó l ir t szövegét M auriee E m a n u e l zen ésíte tte m eg. A pro v án szi d a lk ö ltészet a la p já n W idor zenésítette m eg a M is tra l költem énye nyom án ír o tt N erto en c. líra i d rá m á já t, m elyet n a g y érd ek lődéssel v á rn a k , hasonioképen az A n d ré B lochtól m egzenésített P ré lu d e F é e riq u e (T ündéri elő játék ) e. tü n d é rjá té k o t, m ely e t a fia ta lo n el­ h u n y t szim b o lista F e rn a n d . G regh írt, k it P a u l F o r t e lő tt a költők k irá ly á n a k neveztek. Az e x o tik u m o t kedvelőkre sz á m ít P ie r r e D uw al két képből álló „ S ia n g S in " c. k in a i b a le ttp a n to m in je G eorges H u e zenéjével, Paui Ladinir a u ltn a k K o ry w d e n p ap n ő je c. fanlasz tik u s b a le ttje és F é lix G au ertu ek egy lír a i m e se já té k a . A te rv b e v e tt rep rizek fő leg fra n c ia szerzők m űvei, u. m.: G áb riel P ie rn é . B ey n ald o , D ebussy, V in c e n t d‘In d y , D oucas, a régiek Közül p ed ig L u lli, B am eau és M ozart. V á lto ­ za to ssá teszi m a jd a m ű so rt néhány nem fra n c ia m estern ek rég en kedvelt m űve, k ik között m ost m a r W a g n e r is szerepel.

Szünidei karnaqvképzfi tanfolyam

M oliére b alelfiei

v o lt jú liu s h a v á b a n B u d a p e ste n . A ta n ­ fo ly a m eszm éje a k özépiskolai dalosv e rse n y e n v ető d ö tt fel, h e g y a v id é k i v á ro so k é n e k ta n ítá s á t in ten ziv eb b é te ­ gyék. A h a rm in c k ile n c h a llg a tó — jo b ­ b á ra v id é k i ta n f é r f ia k — ju liu s 28-iki z á ró v iz sg á la ti ü n n e p é n legszebb e re d ­ m é n y t M a k lá ry L a jo s H a jd ú n á n á sb ó l, J a r is c h J á n o s S z o m b a th e ly rő l és F o ­ d o r K á lm á n G yőrből m u ta tta k fel. A ta n fo ly a m ered m én y es m u n k á já n a k é r ­ dem ében o szto ztak a ta n fo ly a m o t r e n ­ dező O rszágos D alo sszö v etség titk á r a V id o r József, v a la m in t H a rm a th A r­ tú r, Szeghő S á n d o r, R é v fy Géza, M ihó E rn ő stb. ta n á ro k .

M oliére h a rm in c d a ra b ja közt v a n t i ­ zen n ég y b alettk o m é d ia is. E m üvek jo b b á ra m eg ren d elésre k észü lték s u d ­ v a r i ü n n ep ségek m ű so rá t g azd ag ító ! tá k . M in d a m e lle tt ezek is igazi M oliéroszellem et tü k rö z te tn e k vissza, úgy, b e g y szin te é rth e te tle n , m ié rt nem a d ­ tá k elő ezeket oly hosszú idő óta. Most a z tá n v é g re egy p á ris i előkelő iro d alm i tá rs a s á g , m ely u g y a n am atőrökből áll, de a n n á l in k á b b rendelkezik az il.ven v á lla lk o z á sh o z szükséges a n y a g i eszkö­ zükkel, célul tű z te ki e ha ié lt kom éd iá k ­ n a k m egfelelően stilsz e rü s zen ek arral k ís é rt elő a d á sát, h o g y így a n a g y kő zönség M o liéres-t erről az o ld aláru l is m egism erhesse.

fl budapesti zeneiskolák sorsa

f\

párisi Naav Opera uj m űsora

A z ú j m ű so r a z e n e d rá m átó l a h a l­ lé tig az összes m ű f a jo k a t felö leli. A z en e d rá m ák közül elsőnek em líten d ő a m odern fra n c ia k o m p o n istá k le g te h e t­ ségesebb ikének, A lfré d B ra n e a u n a k „ P a ra d ic so m k e rt" cim ü n é g y fel vonásos o p e rá ja F le r s és C a illa v e t szövegével. B e rta u x -n a k „Les d ie u x so n t m o rts" (Az iste n ek h a lo tta k ) cim ű ó-görög t á r ­

Allalbfiséq és . . . zene

A bécsi filh a rm o n ik u so k a rg e n tín a i k ö r ú tja m inden v á rak o zás el lenéi e két m illió p ezeta d e fic ite t hozott az im ­ p re ssz á rió n ak . A rg e n tín á b a n ug y an is je le n le g o ly an tú lte rm e lé s m u tatk o zik az á lla tte n y é sz té s te ré n , hogy az ú jsz ü ­ lö tt b o rju k k a l nem tu d n a k m a r m it csin áln i. A rg e n tín a rendes v á sá rló i ép­

Hlrcsarnek

15

pen a gyöngébb v a lu tá jú országok, a lig tu d n ak v a la m it v á s á ro ln i a s z á llítá s d rá g a sá g a m ia tt, úgy, hogy A rg e n tín á ­ ban éppen e m ia tt e g y re olcsóbbá v á lik a m a rh a . E g y te h e n e t n é h á n y peze­ tá é rt: huszonöt békebeli k o ro n á é rt le ­ het m á r k ap n i. íg y a fa rm e ro k n a k n a ­ gyon csekély a b ev ételü k s e z é rt n a ­ gyon ta k a ré k o sa n élnek. A bécsi fil­ h arm o n ik u so k a leg n ag y o b b v á ro so k ­ ban is csak első k o n c e rtjü k ö n k a p ta k közönséget, a m ásodik h a n g v e rse n y m ár re n d sz e rin t ü res h ázak elő tt folyt le. —G — Budapesti cnck- cs zeneegyletek A P a le s trin a eg y elő re csak ta v a ly i m ű so rá t ú j í t j a fel, n ag y o b b ú jd o n s á ­ g okba nem m e rn e k b elefo ly n i. A Lichtenberg-féle É nek- és Z en eeg y esü let épp ellenkezőleg fokozottabb m ű k ö d é sre .k é ­ szül. A m e g ü rü lt titk á r i á llá s t d r. W a g ­ n er Jó zseffel ó h a jto ttá k b etö lten i, ki azonban m eg h ív á st n y e rv é n a K özgaz­ d aság tu d o m á n y i E g y e te m Ének- és Ze­ n e k ará n ak m egszervezésére, a titk á r i teendőket nem v á lla lta . Az ríj titk á r dr. B árdos G yö rg y , a W isz—B árdostrió g o rd o n k á sa k é n t le tt ism eretessé 3 évvel ezelőtt. U j zen eeg y let a la k u lt B u­ dafokon s m a m á r h a rm in c k é t m űködő ta g ja v an a z e n ek arn ak , m e ly a ta v a ly i kezdet sik erei u tá n m ost m á r m eg erő ­ södve nagyobb fe la d a to k ra is v á lla l­ kozik. -

0—

Improvizálás koncert közben

H a jd a n a h a n g v e rse n y e k b en a zene­ szerző rá b íz ta az előadó m űvészre, hogy a C adenza jelzésű h ely en s a já t v a r iá ­ cióit a d ja elő. K ésőbb az le tt a szokás, hogy v a g y m a g a a k o m p o n ista ír ta m eg a m űhöz a k ad en zát, pld. M endels­ sohn h eg ed ű v ersen y éb en ő m a g a zon­ g o rista lévén, az á lta la a la p íto tt lipcsei k o n zerv ató riu m h e g e d ű ta n á rá n a k , D á­ vidnak ú tm u ta tá s a i sz e rin t ja v íto tta ki a kad en zák at. M ás esetben k iv áló m ű ­ vészek kaden zái jö tte k fo rg alo m b a. Íg y B eethoven h eg ed ű v ersen y eih ez — m i­ vel B eethoven szin tén z o n g o rista v o lt — Jo achim , V ie u x te m p s stb . ír ta k k é­ sőbb k ad e n z á k at s m áig is ezeket h a li ju k . Az azonban te lje se n k im en t a d i­ vatból, am i P a g a n in i k o rá b a n szokás­ ban volt, hogy t. i. az előadó m ű v ész a közönségtől a h ely szín en k itű z ö tt tém a felett v a riá c ió k a t v a g y fa n tá z iá t rö g ­ tönzött. Ú ja b b a n m égis m e g p ró b á lk o ­

z o tt a k o m p o n álás e nem ével is D upré, a p á r is i N o tre D am e tem plom orgonistáaa. A ta v a ssz a l Z ü ric h b e n re n d ez ett h a n g v e rse n y é n ek végén a s v á jc i zene­ szerzőktől fe la d o tt té m á k a la p já n nég y té te le s sz im fó n iá t rö g tö n zö tt. A h a n g ­ v e rse n y n ív ó ja m e g ítélh e tő abból, hogy G ey er S te fi, ki je le n le g S v á jc b a n él, sz in té n h eg ed ű it. D u p ré b iz o n y á ra k i ­ v áló te o re tik u s és h an g sze ré n ek alap o s ism erő je, e m e lle tt azon b an g a ll ''a k m erősége a leg n ag y o b b . M a n a p sá g ily rö g tö n zések et főleg h u m o ro s elő ad áso ­ kon szo k tak p ro d u k á ln i je le s z o n g o ra­ v irtu ó zo k , íg y Dienzl O szk ár fa rs a n g i m u ta tv á n y a ir a sokan em lékeznek.

Q_

Magyar szerzők a b écsi (lnipersal-Edltlon kiadásában

A h írn e v e s bécsi oég, az U n iv e rsa l E d itio n , m ely főleg a m odern szerzők m ű v ein ek k ia d á s a iv a l é r el n a g y re ­ k ordot, leg u tóbb m a g y a r szerzőink kö­ vetkező m ű v eit a d ta ki: B a rtó k B éla, F ü n f L ieder, op. 16. E rstp S o n ate í ü r V io lin e u nd K la v ie r. — H u b a y Je n ő S tra u s s R ik á rd n a k k é t d a lá t ír ta á t h eg ed ű re: e g y ik a ..T raum d u rch die D a m m e ru n g ", m ásik a „M orgeu". — D r. K o d á ly Z o ltán k é t d a lg y ű jte m é n y t a d o tt k i: az e g y ik D rei G esánge, op 5., a m áso d ik S ieben G esánge, op. 6. — E zen u tó b b i d alo k a t a k ö zelm ú ltb an b á n á ti és e rd é ly i h a n g v e rs e n y k ö rú tja k a p csán K á lm á n O szk ár m u ta tta be igen szép s ik e rre l. Jellem ző k ü lönben, h o g y ezek a dalok (tö b b n y ire B erzsen y i szövegeit az op. 5. és C>. so rsz á m á t v ise­ lik. K o d á ly Z o ltán nem p an a sz o lh a tta eddigelé, m in th a m a g y a r kiad ó in k ag y o n b ecézték volna. —0 — Eqy mOvésznO affér.ie

A te m e sv á ri szü letésű M atzen au er M a rg it o p eraénekesnő k á lv á r iá ja v a ló ­ ban m eg h ató . A m űvésznő a K ew yorkb a n a M e tro p o iita in e o p era énekesnóje k é n t fé rjh e z m en t egy_ G lotzbach L loyd n ev ű soffőrhöz. A fé rj azonban kiélvezve ú j p o zíció ja elő n y eit, c sa k ­ h a m a r m e g u n ta a h áza séletet, ú j v i­ sz o n y o k at k ö tö tt, sőt k ö n y v e t ír t h á ­ zaséletén ek in tim itá s a ir ó l leplezetlenül b e v a llv a , h o g y sohasem sze rette felesé­ g é t s csak a n n a k szerelm e b ír ta őt rá a h á z a ssá g ra . A so ffő ri g o n d o lkodásnál és m odornál százszor m ű v eletlenebb fé rj ellen a m űvésznő m e g in d íto tta a

Hlrciarnok

16

v á ló p e rt s a v á ló k e re s e te t a lá ir á s v é ­ g e tt éppen az O p e ra öltözőjében k e lle tt a lá írn ia a W a lk ü r felvonásköze a la tt. C sak íg y s z a b a d ú llia to tt m eg b ru tá lis fé rjé tő l, k in e k szerelm e a r r a v o lt jó, hogy a ró la í r t ízléstelen k önyvével n e jé t s a közönséget m eg zsaro lh assa. A m agyar Himnusz rom ániai tilalma

T udvalev ő , h o g y a m a g y a r h im n u sz a p ro te stá n s im a k ö n y v e k b e n bannefogla lta to tt s a lk a lo m sz e rű en é n e k e lte te tt is. E z t a g y a k o rla to t a ro m á n ia i p ro ­ te stá n s eg y h á z a k a ro m á n ia i im p ériu m ó ta f e n ta r to ttá k s a felelő sség re v o n ás e seté n á llá s p o n tju k a t a h a tó sá g e lő tt is m eg in d o k o ltá k , m ely azt jó v á h a g y ó ­ la g v e tte tu d o m á sa i. E zzel a lé g i g y a ­ k o r la tta l szem ben szerzü n k tu d o m á st a rró l, hogy a m in is z té riu m (v a ló s z ín ű ­ leg a b elü g y i) le g ú ja b b a n m ég a te m ­ plom ban v aló é n e k e lé st is b e tilto tta . A z é rd e k e lt h a tó sá g o k n a k m e g k ü ld ö tt ren d e let h iv a ta lo s szám a: 14005.

Q_

A cretnonai

hegedülakk

t it ka

W . C h ris t Is e lin az első hegedü ép íto m e ste r D u iffo g ru g e a r k épével d ísz íte tt könyvében, m ely B re itk o p fn á l m ásodik k ia d á sb a n je le n t m eg n em rég ib en , is­ m e rte ti az ő te m p e ra la k k o zó e ljá r á s á t, m e ly a ré g i m e ste rh e g e d ü k h a n g já h o z haso n ló zengésűvé teszi a h eg ed ű i. A bocsi R o sé -q u a rte tt e g y ik b a se li k o n ­ c e rtjé n H a y d n és Ile sth o v e n v o n ó sn é­ g y e se it Ise lin e ljá r á s á v a l k é sz ü lt ina d e rn h a n g sz e re k e n já ts z o ttá k s a szak é rtő k e lism e rté k e h an g szerek nem esen k ristá ly o s, a n y a g ta la n n á v á lt h a n g já t, m ely m e lle tt pld. a p izzicatok nehéz h a rm a tc se p p e k re em lé k e z tettek (am i­ nők S ib eliu s T u e n o la i h a tty ú já b a n f o r ­ d u ln a k elő). „Lipcsei cselló kongresszus**

V o lta k ép p e n nem is k o n g resszu sn ak , hanem cselló -zen ek arn ak k ellen e n e ­ v ezn ü n k azt a külö n ö s e g y ü tte s t, m ely a m in a p á b a n L ip cséb en b e m u ta tk o z o tt. A d v a v a n K le n g e l G yula, a h írn e v e s c se lló ta n á r, a k i h a rm in c k é t t a n ítv á ­ n y á v a l a d a tta elő az A lb e rth a lle b a n t i ­ zen k ét cselló ra ír o tt h im n u sz á t, h á rm a s kép v iseletb en . N ég y o k tá v te rje d e lm é ­ nek okos k ia k n á z á sa , az a re o n a k ás p iz ­ z ic a to n a k h a n g u la to s szem behelyezése, a con és senza so rd in o v á lta k o z á sa , a Solo- és T u tti e g y ü tte s oly színes h a n g ­

h a tá s t v á lto tta k ki, m ely p á r a tla n szen­ záció g y a n á n t h a to tt. A m in t h írü k , K le n g e l h im n u sz án ak eg y szerre szo­ k a tla n le tt a népszerűsége. T izenkét csellót kisebb zenei központban is köny­ v e n leh et ta lá ln i s az e g y szerű „Bezetzung" is m egteszi a h a tá sá t. A leipzigi K le n g e ln ek m in d en esetre kivételes a p e d a g ó g ia i népszerűsége, hogy ta n ít­ v á n y a in a k szám a — pont h a rm in ck ettő . —0 — Zene a szanad színpadon

Az ó k o rb an a színielőadások m indig a szab ad ég a la tt fo ly ta k . Az a th é n i ü io n y sio s-szm h az az A ü ro p o lis lejtője n e p u lt s a nézők a hegybe é p íte tt kőpadokon ülve a n ap term észetes vi­ lá g o ssá g á tó l m e g v ilá g íto tt vidéki tá j sz ín p o m p á já n a k keretébe illesztv e lá t­ la k a d ra m a cselekm ényét, m ely e t p á r h u zam o san k ísé rt a k ard a io k vokálzenéje. M ih e ly t azo n b an á tté rte k a szín­ p a d i á b rá z o lá so k n a k z á rt h e ly iség e k ­ ben való m e g ta rtá s á ra , az é le tte l és a te im é s z e tte l v aló szoros kap cso lat m eg ­ szü n tetése szü kségképpen m a g á v a l lmzta az illu zió k eltő eszközök fe lta lá lá sá t, S h a k e sp e a re p rim itiv fe lira ta i, m elyek­ rő l a néző le o lv a sh a tta , hogy erdőt, v á ­ ra t, p iacot, c sa ta te re t, stb. kell-e szín­ h ely ü l képzelnie c sa k h a m a r a színpadi te c h n ik a le g ra ffin á lta h b és v alóban c s o d á la tra m éltó v ív m á n y a in a k soroza­ t á t n y ito ttá k m eg. S m a, m időn a szín­ p ad á b rá z o ln i tu d ja a R a jn a m élyét (R a jn a kincse), az erdőégést (W alk ü r és S ieg fried ), a v á n d o rk u lissz á k k a l a fo ly to n o s e lő re h a la d ást s a tá jé k v á lto ­ zá sá t (P a rs ifa l), a n a p fe lk e lté t és n a p ­ lem e n té t, a tű z h á n y ó k itö rését (P o rticii ném a), a h a jó elsülyredését (Bolygó hol­ lan d i), a rep ü lő b a lle tte l a szilfidek fel s a lá s z á llá s á t (B erlioz F a u s t e lk á rh o ­ zása), stb.: m in t a tú lsá g o s m e ste rk é lt­ ség v is s z a h a tá sa k é n t jelen tk ezik a sza­ b ad te rm észeth ez való visszatérés g o n ­ do lata. A g ö rö g zen és-trag én ián ak , m ely az o p e ra m eg tere m tő itő l Gluc.kon á t W ag ­ n e rig szeme e lő tt leb eg ett a re fo rm e ­ rek n ek , szabad ég a la tti v ará zsla to s k a tá s á t legelőször a f e ltá r t és előadás­ r a a lk a lm a ssá te tt e re d e ti ó-görög szín­ padokon ú jíto ttá k fel. A ragyogó egű p ro v á n sz i O range m e lle tti ó-görög szín­ h á zb an re n d eze tt ó-görög trag édiaelő- i adások, m elyekhez a zenét M em brée ír ­ ta, m o d ern d rá m á k e lő a d á sá ra is a lk a l­ m a ssá te tté k a ta la jt. H isz az oberam -

I

Hlrcsarnok

m ergaui p asszió játék o k szín h ely éü l szolgáló ó riá si a ré n á b a n , b á r fe d e tt a helyiség, m égis a szín p ad e lő tti hézago­ kon á t a néző ellá t a hótól és jé g tő l bo­ ríto tt 3000 m éteres Z ugspitze elő f u tá r ­ ja ira , a tű a la k ú h a jm e re sz tő én m ere­ dek K o felre s a tö b b i e rd ő b o rito tta h e­ gyekre, am i m á r s z o k a tla n sá g á n á l fo g ­ v a is a n n á l m eg k ap ó b b á teszi a k a r d a ­ lokban g azd ag cselekm ény v a rá z sá t. Ú ja b b an R e in h a rd t sokszor b a rn u m szerűen m onstruózus, de m in d ig elm és k ísérletein ek n y o m án eg y re sű rű b b e n b u k k an n ak fel a szabad ég a la tti inszcenírozások. Ezek eg y ik e v o lt a m ú lt n y áro n a b e rn i R o se n g a rte n b e n re n d e ­ zett S z e n tiv á n é ji álom e lő ad ása M en­ delssohn zenéjével. A ré g i tem etőből sé ta té rré á ta la k íto tt te rü le t, m elynek neve a m ondák ro m a n tik u s v ilág áb ó l ism eretes, évszázados fá iv a l, b u ja zöld p á z sitjá v a l és m esésen ta rk á lló ró zsái­ v al szinte tü n d é ri légkörbe v a rá z s o lja a szem lélőt. A színpad egy széles zöld p á z sit v o lt fáktól és bok ro k tó l szegélyezve, a b a l­ oldalon szőnyegektől b o ríto tt e m elv é­ n yen T h eseusn ak s n e jén ek tró n szék ei á lla n ak , b a lra v an a ró zsalu g as, hol T itá n ia sz a m a rá t becézi. E g y éb díszlet nem is volt. A szabad színpadokon az előadást v ilág o s n a p p a l szo k ták t a r t a ­ ni. I t t ettől elté rő le g az elő ad ás este nyolc ó ra k o r kezdődött, ú g y , hogy a lenyugvó n ap k o ro n g já n a k b iborfényében tü k rö ző d ö tt a tá j. A n a p le tü u té v e ' beköszöntő h o m á ly t a nézők könnyei, m egszokták, hisz a fák közül e lő c silla ­ nó ho ld fén y s a csillag o k m éc sp o n tja i a sejtelm es v ilá g ítá s b a n a n n á l is in ­ kább m isztik u s h a n g u la tb a rin g a ttá k a közönséget, a m in t eg y-egy tü n d é ra la k egész észrev étlen ü l előlebbent. M ily term észetes is v o lt, h o g y a szereplők uem a visszhangzó szín p ad i deszkákon já r ta k kopogó lép teik k el, hanem m in t­ egy álom szerűén s u h a n ta k elő a sö té t­ ségből s k u lissz á k h e ly e tt m e g in t a h o ­ m ály n y elte el őket, ha sz erep ü k et e l­ m ondták. A z elő a d á st P. B a rfu sz r e n ­ dezte fia ta l, de k ép zett és te h e tsé g e s d i­ le ttán so k k a l. H ó n ap o k o n á t fárad o zo tt, m íg a tökéletes ö ssz já té k o t s ik e rű it m eg terem ten ie, m e ly a n n á l e g y sé g e ­ sebb volt, m e rt nem sz a k g a ttá k félbe felvonásokkal, m in t a z á r t színpadokon szokás. A szín p ad m ögött, a fá k s ű r ű jé ­ ben e lre jte tt z en ek ar W a g n e r süllyesz­ te tt zen e k arán a k eszm éjét ig azo lta. A nézők nem lá th a ttá k a zenészeket s így

í?

a bizonyos táv o lb ó l az é jje l tito k za to s csen d jéb en á tsz ű re n d ő han g az illú zió t csak m ég jo b b a n em elték . A z in te rn a cio n ális közönség az elő ad ás ö tle tén e k ú jsz e rű sé g é t b izo n y á ra sokfelé e lte r ­ jeszti.

*

Szezonnyitás Budapesten

A V á ro si S zín h á z szep tem b er 1-én n y ílt m eg a B á n k B á n n a l. A z u j erők le g k iv á ló b b ik a G oda G izella, kin ek T rav ia t á j a u tá n s a jn á la to s n a k ta lá ltu k , hogy ta v a ly az O p erá b an csak m ásodra n g ú szerep et k a p o tt. A z O perából az u b o rk aszezo n b an a z t a b ír t k o lp o rtá ltá k , h o g y b érb e a k a r já k a d u i Beck V il­ m osnak, az O pera v o it b a r ito n is tá já ­ nak , ki N ew y o rk b ó l n a g y m e n n y isé g ű d o llá r r a l jö tt P e stre . A tá rg y a lá s o k a t azo n b an m in d k é t fél n y ilv á n o sa n m eg ­ c á fo lta . Az O pera sze p tem b e r hó köze­ pén n y ílt m eg. A fö ld szin ten a le g o l­ csóbb h e ly 600C korona. Francia sovinizm us

A v ilá g h á b o rú a la tt P árisiié! sz ám ­ űzve v o lta k az e lle n fé l m űvészei és kom pozíciói. H e ly ü k e t a szövetségesek m ű v észei s ie tte k e lfo g la ln i, kik a ki lene év a la tt a n n y ira befészk elték m a p ú k a t, h o g y m á r m a g u k a fra n c iá k is kezdik m e g so k allan i. S a jtó ju k a la rm o t fú j, m e rt m á r tű rh e te tle n n e k t a r t j a az idegenek in v á z ió já t a n a g y Op- r á hnn s a C om édie F ra n c a ise -b a u u g y a n a k ­ kor, m ik o r szám os fra n c ia m űvész á l­ lás n é lk ü l k o p lal. D e nem zeti szem ­ p ontból is h e ly te le n ítik az idegenkultu sz t, m e ly tő l v é g e red m én y b en a f r a n ­ cia szellem és ízlés h a m is íta tla n s é g á t fé itik . *tpró Hírek Csarnoka

K u b e lik ötödik h e g e d ű v e rse n y ét (Am oll) befejezve e u ró p a i k ö r ú tra indul. A n a g y o b b v á ro so k b a n z en e k a rk isere ttel fog já ts z a n i Isa y e , N ed b al és m ás neves m e ste re k vezén y letév el. — P á ris i lap o k je le n té se sz e rin t O rsk a M á ria , az O p era C om ique k iv á ló énekesnője, ön­ g y ilk o s s á g o t k ö v e te tt el. — Az e g y ik m oszk v ai szín h ázb an n e m ré g ib en m in t o p e ra k a rm e s te r m u ta tk o z o tt be S lav iu s k á ja orosz zongoram űvésznő Az o tta ­ n i k ritik a — a m e n n y ib e n a szo v jet M oszkva s a jtó i v isz o n y ai m e lle tt k r i­ tik á n a k leh et nevezni az ily en re fe rá d á k a t — d ícsérő leg í r az első női o p e rá d !-

18

Irodalom

rig e n srő l. — L o n d o n b an m o sta n á b a n I < $>j m u ta ttá k be a Q ueen's H a llb a n D o h n á ­ Trodafo/íi 9 n y i D-m oli h e g e d ű v e rse n y ét. A m ű v e t * u g y a n m á r ism e rh e tté k , m e rt P écs k ai A lb e rt ta v a ly m á r elő ad ta, de csak Dr. Fábián L á s z ló : Claude Debussy z o n g o ra k ísé re tte l, m íg m o st a zen e k a ri (álünchen 1923, Drei Aasken Verlag) k ís é re tte l elő ad v a a m a g a te lje s m e s te ­ F á b iá n könyve elsősorban D ebussy r i fe lé p íte ttsé g é b e n ju to t t é rv é n y re . A s a jtó s első so rb an a T im es, k ü lö n c ik k ­ m ű v észetén ek g a l l je lle g é t h an g sú ly o z­ ben m é lta tja , a m ű v e t. A D on Q u ijo te za és a z t a z e n etö rtén eti h iv a tá st, m ely k ö ltő jén ek , C e rv a n te sn e k „A salam an - a fra n c ia zenére W a g n e r u tá n v á rt. A cai b a rla n g 1* cím ű já té k á b ó l F a u m - n ém et zene W a g n e r u tá n i ste rilitá sa g a r tn e r B e rn é t n é m e t zeneszerző új szükség szerűvé te tte , hogy fra n c ia m ű ­ v íg o p e rá t k o m p o n á lt, m ely a d rezd ai vész vegye á t az egészséges to v á b b fe j­ á lla m i o p e rá b a n fog először szín re ke­ lesztés g y e p lő jé t. D ebussy valódi lra n rü ln i. — P ic c a v e r A lfré d n e k , a h íre s c ia sá g a elsősorban a fra n c ia n y e l v te n o ris tá n a k az u tó b b i időben k iju to tt szellem ébe való elm élyedés ú tjá n é r n a g y ü n n ep lés s e z é rt tö b b h etes v e n ­ v é n y e sü l zenéjében. A W a g n e r u tá n i dég szerep lésre elszerző d ö tt a c h a r'o t- n é m e t ^ene b o m b asz tjá v a l szem ben pe­ te n b u rg i O perához, m ely n ek v ezetését d ig v aló d i g all. könnyed és finom m ű ­ a u g u sz tu s hóban B loch Leó v e tte át. vészi a la p b e á llítá s a teszi őt az idősze­ íg y a bécsi O pei’a e g y e n lő re n élk ü lö zn i rű fölszabadulni; a lk a lm a s em berévé. k é n y te le n P ic c a v e rt, ki le g ú ja b b a n N em az u. u, „világnózieti** páto sz be­ m e g k ö tö tt szerződése sz e rin t h a rm in c ö t szél D ebussyból, hanem tisz ta a rtisz tiestén köteles a b écsi O p e rá b a n a sze­ cizm us vezeti, m ely m in d ig elsősorban zonban fellép n i. — D r. T ö ttö sy B éla a fo rm á t h a n g sú ly o zza s csak m ásod­ m ű e g y e te m i ta n á r, a M ű eg y etem i Ze­ so rb a n a ta r ta lm a t, az érzelm ek h a rc á t. n e k a r a la p ító ja és év tized ek en á t k a r ­ In n e n látszó lag o s hűvössége, érzelm i n a g y a, h a tv a n k i lene éves k o rá b a n a g y ­ tá v la ta is, m ely m ö g ö tt azonban, m int vérzés k ö v etk eztéb en e lh u n y t. — V an a ro k o n p a rn a ssz ie n költőknél, szim bo­ D yck, a ki váló W ag n er-én ek es, k i a . lis tá k n á l és festő -im p resszio n isták n ál, b a y re u th i és m ü n c h e n i F e stsp ie le k e n fo rró lír a buzog. Uj m űvészetével DeL ohengrin, T a n n h a u sc r, Siegm us.d és b u ssy n ek a W ag n e r-u ra lom te lje s k ö r­ S ie g frie d szelep éb en le tt h íre ssé , zete ellen k e lle tt küzdenie: h a zájá b an B rü sszelben m e g h a lt. — S tra u s s R i­ is, hol csak m a n a p kezd te ljesen k ib o n ­ c h a rd v issz a té rv e E u ró p á b a , déiba.ior- ta k o z n i az u j nem zeti m űvészet győzel­ o rszá g i b ir to k á r a u ta z o tt, hol G ar- m e. A n ém et nagyközönség nem képes m isch b an ü n n e p e lte m eg e hó e le jé n m ég a n ép szerű zenészek so rá b a ik ta tn i fiá n a k , F e re n c n e k e lje g y z é sé t a bécsi D eb u ssy t, h iá n y z ik a kellő lelk i fölfogó G rab A lisszal. — A ré g i B écs e g y ik lem ez hozzá (tán A n g lia és M a g y a ro r­ leg n ép szerű b b a la k já t, a T u r f K a ro íin t szág a két leg m egértőbb te rü le te De­ v isz i sz ín p a d ra G ey er K a rl szín m ű v e b u ssy m űvészetének). A k ét vezető m a ­ F a li R ik á rd zen éjév el. — -Jeritza M á­ g y a r m ester, B a rtó k és K o d ály , oeuvreria , k i 10 évvel ezelő tt m ég o p e re tíé u a - je is a lig képzelhető a n a g y fran cia kesnő v o lt. az A n d e r W ien szín h ázb an re fo rm á to r n élk ü l (b ár egészen m á ­ e g y a m e rik a i p é n zü g y i k a p a c itá s tis z ­ n iák o n já rn a k ). F á b iá n u g y a n sajn o s te le té re ad an d ó o p e re tte lő a d áso n A n g é­ csak a-z ú j f a j t a zongora kezelésre nézve la szerenót fo g ja én ek eln i a L u x e m ­ é rté k e li és e m líti e k ö rü lm é n y t (68. old.). A fra n c ia n a g y m e ste r szellem é­ b u rg g ró fjá b a n .

T
Irodalom

19

nek kellő elte rje sz téséh e z so k k al kü- j v a g y L iszt-félét, ro p p a n tá l le e g y sz e rű ­ íönb in te rp re tá to ro k v o ln á n a k s z ü k s é -! síti, s m ely eg y a la p -ö tle t szabad k i­ gesek, m in t am in ő k eddig' sz á m á ra tö b b ­ fe jté sé b ő l á ll: a m a i zenem ódszer eg y ik n y ire a k a d ta k (B a rtó k k iv ételesen legfőbb m e g in d ító ja (F á b iá n e lm u la sz t­ n agyszerű D e b u ssy -já té k á ró l a 89. o l­ j a m eg e m líte n i, h o g y e m ódszer ig a zi d al em lékezik m eg). őse: L iszt). D eb u ssy le v e ti az ú j ro m a n ­ D ebussy zen etech n ik ai re fo rm já n a k tik u so k g o n d o la ttá rs ítá s tó l s ú lj os legföltűnőbb s a já ts á g a , h o g y a sz e r­ p ro g ra m m v é rte z e té t, n á la a p ro g ra m m kesztés s ú ly p o n tjá t az ú jro m a n tik u s o k - csak a ré g e b b i ro m a n tik a értelm é b e n nál is e g y o ld a lú b b a n a h a rm o n ik a i r á ­ h a n g u la tm e g h a tá ro z ó : tis z tá r a abszo­ n y á b a to lja el, sok m ű v é t p ed ig e g y en e­ lu t-zen ei m ódon k ív á n zen éjév el h a tn i. sen tis z tá ra h a rm o n ik á i a la p o n é p íti: N em g o n d o latb eli, h a n e m m in d en élígy zenéje a 19. század b eli h o m ofónia m é n y ta r ta lm a m e lle tt is elsősorban, é r ­ legvégső c sú c sp o n tjá n á ll. Ig a z a v a n zékekre törő, m á m o rító jellegű, a DoF áb iá n n ak , a m ik o r m e ste ré n é l a disz bussy-zene h a tá s k iv á ltá s a . A fölso ro lt szonancia. kezelésének te lje s szabadsá- i s a já ts á g o k e g y ü ttv é v e v a ló d i i d e g g á t em líti s erészben D eb u ssy re fo rm ­ m ű , v e s z e t t é teszik a D eb u ssy -félét; já t döntőnek és fo rd u ló p o n to sn ak a W a g n e r u tá n i szuper-ideges k o rn a k m o n d ja: de tú llő a célon, h a á lta lá b a n re p re z e n ta tív jelen sé g év é. De so h a ­ „a disszonancia m eg sz ü n te té sé t" (26. se g o n d o ltu k , h o g y a n eu ra sz tó n ik u old.) véli fölfedezni benne. D isszo n an ­ sa n r a f f in á lt e ro tik a , m i D eb u ssy m ü ­ cia és konszo n an cia örök zen eesztétik ai v eib en a legfőbb érzelm i tényező, n é l­ ellen tétek (m in t pl. fén y és á rn y é k a külözné a v a ló d i m eleg ség et és m é ly sé ­ festészetben), csak s tílu so n k é n t m ás és g e t: a n a g y f r a n c ia m e ste r, b á r d isz­ m ás lesz a disszo n an cia te c h n ik a i keze­ k ré te n és p a lá s to lta n , e g y fo rró a n érző lésének m ódszere (és pedig a fejlő d és em b e ri sz ív e t visz bele m in d en m u n k á ­ m enetét nézve: m in d in k á b b a s z a b a d- já b a . F á b iá n erősen k ik e l azok ellen, ak ik s á g irá n y á b a to ló d v a el). A z sá k u tc á ­ ba ju to tt k ro m a tik a h elyébe D ebussy csak a k ü lső sé g e k t lá tv a m eg a m e ste r p rim itiv (egyházi, népi) d a lla m te rm é s m u n k á ib a n , a „zenei im p resszio n izm u s" d ia to n ik á já ra hely ezk ed ik (főképp n e v e t á lta lá b a n d ek la sszifik áló , le k i­ De M usszorgszki és a k e le tá z sia i zeneingó- csin y lő é rte le m b e n a lk a lm a zzák . n ium h a tá s a a la tt). A sz im b o lista k ö l­ F á b iá n m a g a is — m in t azok, a k ik ellen tők (pl. kedvence: M allarm é) szózenéjé­ itt küzd — ab b a a h ib á b a esik, h o g y a vel p árh u zam o s zen e je len ség k é n t p ed ig „i isz ta im pre.3szionizm us“-t e g y á lta lá n az egyes ak k o rd érzék i s z é p s é g é t m ű v é sz e tb e n leh ető ség n ek m o n d ja és h angsúlyozza az ú jro m a n tik u s o k n á l h o g y „im p resszio n izm u s" a la tt á lta lá ­ sokkal intenzív eb b en . T e lje se n ú jsz e rű b an azt a bizonyos „tiszta im p re ssz io ­ kom ponáló te c h n ik á ja , m ely a régebbi n izm u s"-! é rti. E lső so rb a n is: „tiszta" f a jta te m a tik u s m u n k á t, pl. a W a g n e r- m űvészi im p resszio n izm u s o ly é rte le m ­

Gyapjuipar | R észvén ytársaság j T ls a í^ o a r a

|

: 120U munkást foglalkoztat — Gyapjumosoda — Mügyapjugyár — Kötő- és : S kötszövőgyár —■Fésűs gyapjufonóda — Kártolt gyapjufonóda — Szövőgyár j

26

Irodalom

ben, h o g y az a lk o tá s c s u p á n k ü ls ő ­ ségekből, é rz é k i já té k b ó l á lln a , n i n ­ c s e n . C sak fokozatok v a n n a k az esz­ m eileg elképzelt, m e g v a ló s íth a tla n kőt v é g h a tá r: a tis z ta ex p resszió és tis z ta im p resszió k ö zö tti ú tv o n a lo n . A z ú. n. im p re ssz io n istá k és ű. n. expressziem ?, tá k m űvészete a r á n y la g közel esik eg y ik , ille tv e m á sik végponthoz, te h á t bizonyos elem ek fö ltű n ő , k irív ó t ú l ­ s ú l y á v a l b ír. Ily e n k irív ó tú ls ú ly a v a n D e b u ssy n é l a p illa n a tn y i b en y o ­ m ások érzék i h atásk ö zlésén ek , ezért „im p resszio n ista". De m in t sem m iféle m űvészet, az övé sem n é lk ü lö z h e ti az e x p resszív kifejező, érzelm i elem et. H a e rre a k a r t r á m u ta tn i F á b iá n , ig e n h asz­ nos m u n k á b a fo g o tt, csak k á r, hogy nem az esz té tik a , h a n e m az im presszió n izm u s f é I r e i s m e r ő i n e k n é v -é r­ telm ezését v á lla lta . E g észen m ás m e­ g in t, h a a z im p resszio n izm u s ellen, m in t m ű v észi v ilá g n é z e t e lle n k ü zd ü n k : ily értelem b e n F á b iá n e g y á lta lá n nem •foglal á llá s t, s nem is fo g la lh a t, m i­ u tá n az „im p resszio n izm u s" elnevezés h a sz n á la tá b a n a tu d o m á n y o s ú t r a e l­ m u la sz to tt rá lé p n i. K á r, h o g y íg y t ö r ­ té n t, m e r t e z á lta l v e sz ít sú ly á b ó l é rd e ­ m es h a rc a , m e ly e t azok ellen v ív , k ik im p resszio n iz m u sn a k bélyegezve D e­ b u ssy m ű v észetét, a z a la tt v a la m i m ű ­ v észileg a la c so n y re n d ű t, d ile tta n tik u sat, szegén y eset é rte n e k . A z im p resszio ­ n izm us épp oly k o m o ly an veendő m ű ­ vészi irá n y , m in t b á rm e ly ik m ás, és csu p án föllépés id e jé n e k tö rté n e le m ­ filo zó fiai k r it i k á j a és e sz té tik a i a la p ­ ja in a k b ír á la ta jo g o s u lt a n n a k m e g ­ v iz sg á lá sá ra , v an -e és m inő e t i k u s a la p ja . H a e g y á lta lá n leh etség esn ek t a r tju k m ű v észettel szem ben az e tik a i á llá sp o n to t, a m i n a g y o n is k ö r ü lv ita ­ to tt k érdés, ú g y az im p resszio n izm u s v ilá g sze m lé le te b iz o n y á ra a le g e tik á tla n a b b m in d e n leh etség es m ű v észi v i­

lá g sz e m lé le t között. E fölism erésből tá p lá lk o z ik elsősorban az im presszio­ nizm us ellen fö llé p e tt ex p resszio n ista v issz a h a tá s, m ihez F á b iá n n a k csak e g y ­ k é t o d a v e te tt szava van. E g y á lta lá n , h a h ib á t p ró b á lu n k k e­ re sn i e rokonszenves nép szerű apoló­ g iá b a n (m ert F á b iá n könyve inkább v éd elm i és rábeszélő ira t, m in tsem b á r ­ m i egyéb), ú g y elsősorban a tö rtén elm i p e rs p e k tív a h iá n y o ssá g a az, am i t á r ­ g y a lá s á b a n elén k to lak szik : túlkevés és nem eléggé ala p o s az eg y k o rú a k k al és előzőkkel v a ló összehasonlítás, m iá l­ ta l a fő alak e ln a g y o lta n á ll elénk, nem dom borodik ki kellő p la sz tic itással. K á r az is, h o g y a D ebussy m űködésé­ nek p e rió d u sa it jelölő elnevezéseket nem elég szerencsésen v á la sz to tta m eg szerző; D eb u ssy eg y ik és m ásik man ie r á ja között nincs oly vég letes elvi b e á llítás-k ü lö n b ség , hogy fölvehetnénk egy k ü lö n im presszio n ista, egy külön e x p resszio n ista, egy külön lee g y sze rű sí­ te tt m elodikus, v a la m in t neoklasszicisztik u s p erió d u st. M indezek leg fö l­ jeb b csu p á n r e l a t í v értelem b en le­ h e tn é n e k ta lá n term é k en y elnevezések, oly m ódon, h o g y a D ebussy-féle összstílusoi) b e lü l bizonyos á r n y a l a t o ­ k a t jelezn ének, de m ég íg y is sokkal in k áb b a k ülönféle m ű f a j o k k a l v o l­ n á n a k összefüggésben, sem m in t a m es­ t e r e g y m á st követő alk o tó p reió d u saiv al. A z u g y a n is m a g á tó l értetődik, h o g y m ás-m ás lesz a stílu s b e á llítá sa u g y a n a z o n m estern e k is aszerin t, hogy k a m a ra z en é t, zen ek ari és zo n g o ra-fest­ m én y t, a v a g y o p e rát és illetv e d a lt ír; n a g v o n h ely esen han g sú ly o zza is szer­ ző D eb u ssy n e m s p e c i á l i s t a, h a ­ nem a n n y ifé le m ódon kom ponál, a h á n y fé le m ű fa jh o z n y ú l. Az is ta g a d ­ h a ta tla n . h o g y egyes időszakaiban b i­ zonyos m ű fa jo k föltűnőbben (de soha­ sem k iz á ró la g ) k ö tik le a lk o tó h a jla m á t.

Dénes és Pollik

Női divat és kézmü áruháza Timisoara-Gyárváros, Andrássv-ut. Te1efon 24.

lakkfestékekkel legfinomabb kocsik, autók és bútorok fényeztetnek.

K 13V 03W EE cipőkrém, fénymáz vezető m árkák

„M3ÖA" veöyigryáia’ r. t., Tlml^oora

S1

Irodalom

(Az a k rité riu m nem lehet a la p ja az im presszionista és ex p resszio n ista p e­ riódus sz é tv á la sz tásán a k , h o g y a zene­ szerző szövegértelm ező volt-e csupán, vagy pedig ö n álló an k ita lá lt képek n y o ­ m án dolgozott, l. 74. old.) A m ű fa jo s főkülönbségeken k ív ü l v a n n a k a zu tán fontos á lta lá n o s fejlő d ésb eli k ü lö n b sé­ gek is D ebussy m ű v ei között: a F áb ián h an g sú ly o zta fokozatos leeg y szerű sö ­ dés révén. De i t t is pontos elem zésnek kellene m egelőznie a p e rió d u so k ra bon­ tás m u n k á já t, m ely a lk a lm a s volna a n ­ nak fö ltü n te té sé re , m i elv i k ü lö n b ség vau pl. az Im ag es és a P ré lu d e s stílu sa közt (F ábián előbbieket az im presszió nista, u tó b b ia k a t az ex p re ssz io n ista p e­ rió d u sb a u ta lja !) S lia m á r p eriódizálunk, szükséges, h o g y a R apszódiák, „K ham m a" stb., m ik et a k ö n y v k ülön ru b rik á i (,,D iverse“), szin tén e ln y e rjé k m egfelelő h e ly ü k e t a korszakozó föl­ osztásban. B udapest.

M olnár A n tal.

9,450.700 lei. Értékcsökkenési tartalékalap (4922 szeptember l-én 2,800.000 lei. Ez évi gyarapodás 700.000 lei) 3,500.000 lei. Tisztviselők és egyéb alkalm azottak nyugdijegyesülete 4,243.228.60 lei Hitelezők 2.737.425.42 lei. Nyereség (áthozat 4921/22 évről 498.676.37 lei. 1922/23 évre 3,415.949.26 lei) 3,612.595.83 lei. összesen 34,543.949.85 lei. Az igazgatóság és felügyelőbizotsság.

H átralékos előfizetőink szol­ gáltassák be tartozásaikat.

p o stafordultával

<*>

3 Ité r te $ e 6

M agyarországi előfizetőink n ovem ber elejéig atalják át a 5500 koronát, m ert a m agyar

A Temesvári Sörfőzde Részvénytár* társaság 4923 szeptember hó 25-én. tartotta

p énzérték esése később aj elő­ fizetési dij m egállapítását teszi

<sv <$>

39. rendes közgyd lését. Mérlegszámla. Vagyon- Épület, telek és be­ rendezés 9,722.541.61. Szállitóhordók 600.000 lei. Helybeli és vidéki ingatlanok 67.388 lei. Nyerstermények és üzemi anyagkészletek 8,493.565.55 lei. Adósok 4,734.030.95. Anyagbeszerzési előlegek 2.837.987.65 lei. Pénztár 5,498.492.66 lei. Értékpapírok 582.303.72 lei. Nyugdijegyesületi értékpapírok 374.230 lei. Sörgyári érdekeltségek 4,623.409.74 lei. T eher­ autók 400.000 lei. összesen 34,543.949 85 lei. T eh e r: Részvénytőke: 70.000 darab teljesen befizetett részvény 44,000.000 lei. Tartalékalap

WI N T

e m

e s v

á r

í •íői

szükségessé.

Bútort vásárlók tetStta: tésü bútoraim at száraz anyagból. Állandó butorkiállitás vételkötelezettség nélkül. Butorkiállitás. Masszív hálószoba hatezer leitől felfelé. Erzsébetváros, K orona-utca 44 szám. G yár: Korona-utca 48. SCHÜSTER KERENG

T E R N I T Z

felöltők, kosztümök, blúzok, pongyolák, 1eánykafelöltők és gyerm ekruha-áruháza ,

K

o s s u th

L a j o s - u t c a

2 7

s z á m

.

22

Hirdetések

Polgári T a k a rék p én ztá r R.-T. T1MIS0ARA, IV., Euler. Berthelot (Kossuth Lajos-utca) i sz. Befizetett részvénytőke: 3,000.000. Tartalékalap: 1,500.000.

Minden drogériában és patikában

csak

FARMODONT

”ECHO” Cipőáruház

íogpépet kérjen

Timisoara, lielváros. Szent György-tér

Tlía^yar Ctítafdnos föitetöanfe te m e sv á ri f i ó k j a

K ö zp o n tja : TPudapest

Alaptőke és tartalékalapok K 6.080,OOO.ÜÜU'— Bankosztály. — Áruosztály. Sürgönyeim : Hitel Telefonszámok: 11—45, ö —98, 1—96

K ljk ld 'y

K á r o l y

aran Y" ^ ezüstárukészítő nagymiihely. Galvanotechn ikai m üintézet, TiTiiisoara, Jenöherceg-utca 14 (udvar)

‘ ‘Z e m e s u á r i T b a n k é s J^ e re s fe z d e tm i OLCapittatott 1906, évben

CLCapitlátott 1906, éuben

'f ió k o k ; 'tim is o a r á n : Tbeluáros, Fiat a JCibe.rta.tii 3 a. — Józsefváros, Tbul. Tberthelot 11, — Q yáru áros, 'óraián. — O rsou án : 'ta rm ú l D unarei G L ffiliációk: 'tim is o a r á n á lta lá n o s Tbank és Dáltóüzlet fi.-'t. Jelzáloghitelbank TZ.-'C, 'földbérleti és '7'arcellázóbank ‘R .-'t. K ö zg a zd a sá g i Tbank ‘R .-'t, Cugoson: Kereskedelm i Tbank fi.-'t. K&ránsebesen: Kpránsebesí Clső 'takarékpénztár. Dettán: D ettaí 'takarékpénztár. 'Terjámoson: 'J'erjámos-Qaulikfaluaí CUépbank f i.- 't. —

—

—

—

—

-—

Tbefizetett r é s z v é n y tő k e 12,500.000 le i 't a r t a l é k o k 2 3 ,5 0 0 .0 0 0 le l 'CeCefon: ig a z g a tó s á g

455,

Sürgönyeim : „CoConíaCe." b a n k - és d e o íza o sztá C y 16-35, 630, 16-34, 73, 353

Hirdetések

23

Jüeisz Qerson és *€ársai N orinbergi, rövid-, szövött-, játékáruk- és pamutnagykereskedés T im isoarn-O tate, Pista U nirei (Losonczy-tér) 7 ) Alapittatott 1852. évben Telefon 6-06

Ékszerek, órák, arany-, ezüstáru, k ina ezüsttárgyak, evőeszközök állandó nagy rak tára

‘DrachsleVilmOS ékszerésznél, Tim ijoara, Cetnte, Strada Merczy (Merczy-utea) 8. szám

.

Temesvár Gyárvárosi Takarék, és Hitelintézet 'Cemesuár-Qyáruáros, 78-utca 2 Elfogad betéteket.

Részvénytőke 1,000.000 L Leszámítolás. Bankszakmákba vágó üzletek lebonyolítása

Darabos mész, cement, gipsz, stukkaturnád, kátránylemez minden mennyi­ ségben (vagontételekben is) kapható.

H o l lá n d e r M ik sa

VI., J. C. Hratianu (Uri-utca) 4/a.

TELEFON: 15—19.

Temesi Agrár Takarékpénztár R.-T. Központ: Tintifoara.

Fiók: Arad.*

Telefon: 6, 14-66, 16-74, 16-75. Telefon: 800, 801, 803. Sürgönyeim: AGRAR.

A Barna Comerciala Italiana fi Romana, Bucurest szövetséges intézete.

A Banca Comerciale italiana, Milano képviselete. Leggyorsabban és legelőnyösebb feltételek mellett teljesít m indennem ű átutalásokat és kifizetéseket a bel- és külföld m inden piacán. Devizák vételére és eladá­ sára autorlzált Intézet. A kir. pénzügym inisztérium külön engedélye alapján kiállít és azonnal kiszolgáltat kiviteli illetékek fizetésére szolgáló vámcsekkeket.

■ A __

gf

Sm

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ M

B Bánát iegnagyoobés legmodernobb csemege- és füszerüzlete I I

Tem esvár, Szt. Györgytér

Hirdetések

M

'/v A y v .-/v ,^ v .:/ v / v v v /v / \ / s / v /v /v

Emanuel Emil g y a rm a tá ru

I M P O R T - EX PO R T

r

Temesvár-Belváros, (püspöki palota) T E L E F O N : 13-11 é s 1 5 - 0 0 •>/ w w

w \ / w w \ / w v w ^ w 1 / w w v / W w W w w w.

w