Polgári jog I.
Szerkesztette: Sándor István
Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog
Patrocinium Budapest, 2015
Tartalomjegyzék
oldalszám
ELŐSZÓ .................................................................................................................7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE .................................................................................8 I. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI .........................................................................9 1. A Polgári Törvénykönyv hatálya .........................................................................11 2. Az alapelvek .......................................................................................................17 II. AZ EMBER, MINT JOGALANY ...................................................................23 3. A jogképesség és a cselekvőképesség szabályai ......................................................25 4. A holtnak nyilvánítás ..........................................................................................41 III. A SZEMÉLYISÉGI JOGOK ..........................................................................47 5. A személyiségi jogok általános védelme ...............................................................49 6. A nevesített személyiségi jogok ...........................................................................52 7. A személyiségi jogok megsértésének szankciói .....................................................61 8. A sérelemdíj .......................................................................................................65 9. A személyiségi jogok érvényesítése ......................................................................68 10. A szerzői és a kapcsolódó jogok védelme ...........................................................71 IV. A DOLOGI JOG ............................................................................................79 11. A birtok és a birtokvédelem ..............................................................................81 12. A jogalap nélküli birtoklás ................................................................................87 13. A tulajdonjog tárgyai ........................................................................................90 14. A tulajdonjog tartalma ...................................................................................123 15. A szomszédjogok, a szükséghelyzet, a közérdekű használat ..............................129 16. A túlépítés ......................................................................................................140 17. Az elidegenítési és terhelési tilalom .................................................................144
18. A tulajdonjog védelme ....................................................................................151 19. A tulajdonjog megszerzésének esetei ...............................................................157 20. A közös tulajdon ............................................................................................203 21. A társasháztulajdon ........................................................................................219 22. A közös tulajdon megszüntetése .....................................................................238 23. A zálogjog ......................................................................................................246 24. A hitelbiztosítéki nyilvántartás ........................................................................317 25. A földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a közérdekű használat ......................................................................................332 26. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai ..................................................................350 A SZERZŐK RÖVID SZAKMAI ÉLETRAJZA ...............................................371
Előszó A jogászi pályafutás első meghatározó jelentőségű állomása az egyetemi záróvizsga és a diploma megszerzése, ez elengedhetetlen feltétele a gyakorló jogászi tevékenységnek. A következő jelentős mérföldkő a jogi szakvizsga sikeres letétele, mivel az ügyvédjelölti, fogalmazói és egyéb jogászi tevékenység után ennek birtokában válunk alkalmassá arra, hogy hivatásunk kiteljesedhessen. A jogi szakvizsga jelentősen eltér az egyetemi képzésben megismert számonkérésétől. Itt már nem csak a tételes jog alapos ismerete a cél, sokkal inkább ez csak alap, amelyre a joggyakorlat anyaga épül. A jogi szakvizsgán a vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a tételes jogot a gyakorlati munkája során is megfelelő módon képes alkalmazni. A szakvizsga felkészítő kötet célja az, hogy a vizsgára való felkészüléshez nyújtson segítséget. Ez nem pótolja és nem is pótolhatja a gyakorlat által megszerezhető tudásanyagot és rutint, de támogatást adhat a felkészülés során abban, hogy az egyes jogterületek vonatkozásában a joganyagot, bírósági esetjogot rendszerezetten adja a vizsgázó kezébe. A szerzők a kötetet az Igazságügyi Minisztérium által kiadott hivatalos tételsor mentén írták meg, tematikusan rendezve az egyes témakörökhöz tartozó joganyagot és bírósági gyakorlatot. A kötet célja egyrészt az, hogy átfogó ismereteket biztosítson minden témakörben, másrészt pedig rávilágítson az egyes kérdésekkel kapcsolatban jelentkező jogértelmezési és joggyakorlatban felmerülő problémákra is. A szerzők célja nem az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz kommentárt írjanak vagy a kódex rendelkezéseit ismételjék – leszámítva azokat az eseteket, ahol ez elkerülhetetlen –, hanem sokkal inkább a tételes jogi ismeretekkel rendelkező jogászok kezébe olyan könyvet adni, amely rendszerezi az egyes tételek kapcsán elvárható ismeretanyagot. A szakvizsga nem öncélú és az arra való felkészülés sem lehet az, ezért bízunk abban, hogy a felkészítő kötetek az olvasók gyakorlati munkáját is segítik majd a vizsga utáni pályafutásuk során is. Budapest, 2015. szeptember 1. A szerzők
Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye Art. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Btk. Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Eütv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Halászati törvény halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény Hbnyt. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény Inyt. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet Jat. a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény KIM Rend. a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak meg állapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet Kisajt. a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény Kstv. a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény Lakástörvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény MOKK Magyar Országos Közjegyzői Kamara Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ptké. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatály balépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény Pp. polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény régi Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szjt. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény Tht. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Vadászati törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata.
8
A polgári jog alapelvei
I.
1
1. A Polgári Törvénykönyv hatálya 1. A hatály kérdése általában A jogszabály hatálya határozza meg annak személyi, tárgyi, időbeli és földrajzi alkalmazhatóságának feltételeit. A hatálytalan (de érvényes) norma időlegesen nem alkalmas joghatás kiváltására. A hatályos norma: a) személyi, b) tárgyi körben, c) időbeli és d) földrajzi keretek között vált ki joghatásokat.
2. A Polgár Törvénykönyv hatályának meghatározása A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályról szóló rendelkezése alapvetően azt határozza meg, hogy mely magánjogi (és azon belül polgári jogi) jogviszonyokra alkalmazandó a törvény. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) és a Ptk. hasonló abban, hogy a tárgyi hatályát maga határozza meg. A Ptk. azonban a személyi, valamint az időbeli és a földrajzi hatályáról nem szól kifejezetten, ezek más normából következnek.
2.1. A Ptk. hatályról szóló rendelkezésének értelmezése – a Ptk. tárgyi hatálya A Ptk. hatályról szóló rendelkezései az Első Könyv 1:1. §-ában [A törvény hatálya] kerültek elhelyezésre. Ez a szabály meghatározza egyben a Ptk. alapvető célját is. Ezekből kifejezetten csak a törvény tárgyi hatálya olvasható ki, bár a személyi hatályra vonatkozó következtetések is levonhatók belőle. A Ptk. vonatkozó rendelkezése a következő: 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
A tárgyi hatály meghatározása több elemből áll össze: a Ptk. olyan jogviszonyokat szabályoz, amelyekre jellemző: a) a mellérendeltség b) az egyenjogúság, c) vagyoni, illetve d) személyi tartalommal bírnak.
11
1 A Ptk. tárgyi hatálya tekintetében folyamatos bővülés figyelhető meg: a régi Ptk. eredeti szövege is foglalkozott ugyan a vagyoni viszonyokon túlmutatóan személyi viszonyokkal is, de szigorúan a vagyoni viszonyokkal való összefüggésben. Ezt a megközelítést a régi Ptk. 1977. évi novellája vetette el, a nem vagyoni kártérítés intézményének bevezetésekor. A régi Ptk. tárgyi hatálya ezt követően, meghatározott személyek vagyoni és egyes személyi viszonyaira terjedt ki, utalva arra, hogy más jelentős, de szintén magánjogi személyi viszonyok (családi jogi, társasági jogi viszonyok) nem a Ptk. hatálya alá tartoztak. Mivel a Ptk. integrálja e két jogterület alapvető normáit, így azt lehet mondani, hogy a Ptk. ma valamennyi alapvető személyi viszonyról rendelkezik. Személyi jogviszonyok a Ptk.-banpéldául: a jogképesség, cselekvőképesség, személyiségi jogok, jogi személyek létesítése és szervezete, házasság, élettársi és rokoni kapcsolat szabályai. Vagyoni jogviszonyok a Ptk.-ban például: a személyiségi jogok megsértésének vagyoni szankciói, a jogi személyek alapítására vonatkozó vagyoni rendelkezések, a dologi jogi, a kötelmi jogi, az öröklési jogi viszonyok. Számos vegyes jellegű norma is található a Ptk.-ban, amelyek ugyan személyi viszonyokra épülnek, de közvetlen vagyoni jelentőséggel is bírnak (például a korlátozottan cselekvőképes személy vagyonával való rendelkezés szabályai, vagy az özvegyi haszonélvezet megszűnésére vonatkozó rendelkezések).
A mellérendeltség elsősorban a polgári jogi jogviszonyban álló jogalanyokat leíró jellemző, ami utal a Ptk. személyi hatályára is: a Ptk. által szabályozott jogviszonyokban a felek nem alá-fölérendeltek, nincs köztük hierarchikus viszony. Az egyenjogúság szintén a jogviszony alanyainak sajátossága: a Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a felek azonos erejű (nem feltétlenül azonos tartalmú) jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, és egyikük sem tudja az akaratát a másikra kényszeríteni anélkül, hogy valamely polgári jogi jogérvényesítési utat (elsősorban a bíróságot) igénybe venné. Ez szintén utal a személyi hatályra is. Mindkét tulajdonság egyben szabályozási-módszertani jellemző is: a polgári jog ezek feltételezése mellett szabályozza a jogviszonyok tartalmát.
2.2. A Ptké. rendelkezéseinek értelmezése – a Ptk. időbeli hatálya A Ptk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben (továbbiakban: Ptké.) kerültek elhelyezésre. Ez meghatározza a Ptk. időbeli hatályának általános elvét és kitér az egyes jogviszonytípusokra irányadó, sajátos szabályokra is. E tételben a sajátos szabályok közül a legfontosabbakat ismertetjük.
12
