Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék
Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts to give Force of law to the Universal Declaration of Human Rights. UNESCO Courier XXX:11, November 1977.
„Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!”
II. generáció Gazdasági, szociális és kulturális jogok III. generáció „Szolidaritási” jogok / Jövő nemzedékek jogai
• egyezmények
I. generáció Polgári és politikai jogok
• egyéni jogok
Emberi jogok „három generációja”:
?
Emberi jogok és a nemzetközi jog Előnyök • • • •
jobb ellenőrzés azonos, közös sztenderdek közös értékek politikai nyomás lehetősége
Problémák • állami akarat? • nemzetközi jogi „trükközések” lehetősége • politikai, ideológiai különbségek
1
Emberi jogok és a nemzetközi jog univerzalizmus – kulturális relativizmus
Emberi jogok nemzetközi védelmének történeti fejlődése
I. Világháború előtt • nem elfogadott • korai, ritkás eredmények (pl. fellépés a rabszolgaság ellen) Két világháború között • kisebbségek jogainak nemzetközi védelme • Egyezmények a korábbi időszak eredményeképpen (pl. Rabszolgaság elleni egyezmény, 1926) • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO – 1919) II. Világháború utáni időszak • koncepcionális változás • védelem különböző szintjei (univerzális – regionális szint), eltérő fejlődés közös elemekkel
Emberi jogok védelmének szintjei • ENSZ + Amerika/Afrika/Európa/egyéb • történelmi és/vagy kulturális, vallási határok mentén
2
Emberi jogok nemzetközi védelmének elvei
A belső jog és a nemzetközi jog szintjei közötti viszony meghatározása: • kiegészítő jellegű védelem • belső jogorvoslati fórumok kimerítésének kötelezettsége • párhuzamos eljárások kerülése • cél: legjobb elérhető védelem igénybevétele • állami jogsértés esetén nem az általános nemzetközi jogi szabályok alkalmazása (reciprocitás nem működik!)
A nemzetközi emberi jogi rendszerek jogforrási elemei Nyilatkozatok • •
kötelező erő kérdéses politikai szándékok, célok kitűzése
pl. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), Emberi Jogok és Kötelességek Amerikai Nyilatkozata (1948), Iszlám Emberi Jogok Kairói Nyilatkozata (1990)
Egyezmények • • • •
nemzetközi szerződések, így kötelező erővel bírnak kompromisszumot tükröznek államok kötelesek a bennük foglaltak biztosítására tartalmuk lehet: – emberi jogok azonosítása, nevesítése – intézmények felállítása
Emberi jogok és a nemzetközi jog Hogyan működik? alkalmazás idegen állampolgárokkal szemben is
nemzetközi jogi kötelezettségek megteremtése (nemzetközi szerződések)
belső jogba beillesztés / alkalmazás
nemzetközi jogi ellenőrzés
„A” állam
„B” állam
alkalmazás a magánjogi viszonyokban?
International human rights law (IHRL)
3
ENSZ Alapokmány és az emberi jogok 1. cikk Az Egyesült Nemzetek célja, hogy (…) 3. gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása és támogatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen;
Alapokmányból fakadó kötelezettségek: •
55. cikk: az együttműködés előmozdítása
•
56. cikk: államok együttműködése
•
megkülönböztetés tilalmának abszolút jellege
•
feladatok/hatáskörök az ENSZ egyes szervei részére
ENSZ emberi jogi tárgyú egyezményeinek rendszere ENSZ Alapokmánya Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Egyezmény a faji megkülönböztetés tilalmáról (1965)
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
„Emberi jogok nemzetközi törvénye” PPJNE I. Jk. (1966)
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
Apartheid elleni egyezmény (1973) Nőkkel szembeni megkülönbözt. (1979) Kínzás elleni egyezmény (1984)
PPJNE II. Jk. (1989)
Gyermekjogi egyezmény (1989) Migráns munkavállalók jogairól (1990) Fogyatékkal élő személyek jogairól (2006) + kiegészítő jegyzőkönyvek
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
1948. december 10.
4
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mennyire egyetemes? kritika: megelőző viták ENSZ eredeti tagjai:
kulturális relativizmus
Az egyezségokmányok (1966) 1.
Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966) Első Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához (1966) Második Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, a halálbüntetés eltörléséről (1989)
2.
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya (1966) Fakultatív Jegyzőkönyv a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához (2008)
Az egyezségokmányok (1966) Közös elemek: • a biztosított jogok tekintetében minden megkülönböztetés kizárt • alapja: a népek önrendelkezéshez való joga Különbségek: • emberi jogok két generációja – ebből fakadó különbségek • eltérő állami kötelezettségek
5
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) A biztosított jogok kategóriái: 1.
abszolút jogok, korlátozás vagy eltérés nem lehetséges
2.
abszolút jogok, korlátozás vagy eltérés lehetséges a 4. cikk alapján
3.
nem abszolút jellegű emberi jogok (korlátozás vagy eltérés a jogállami keretek között és eszközökkel lehetséges)
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 1. abszolút, korlátozhatatlan jogok • • • • • • • •
élethez való jog, a halálbüntetés kivételével (6.cikk) kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó elbánás tilalma (7. cikk) orvosi vagy tudományos kísérleteknek való, nem önkéntes alávetés tilalma (7. cikk) rabszolgaságtól, szolgaságtól való mentesség (8. cikk, 1. és 2. bek.) szerződéses kötelezettségek teljesítésének képtelensége okán való letartóztatás tilalma (11. cikk) büntető jogszabályok visszamenőleges hatályának tilalma (15. cikk) jogképesség kétségbevonhatatlansága (16. cikk) gondolat-, vallás- és lelkiismereti szabadság (18. cikk, 1. és 2. bek.)
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 2. abszolút, de a nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapotban (rendkívüli vagy hadiállapot) korlátozható jogok • • • • • • • •
kényszer- és kötelező munka tilalma (8. cikk, 3. bek.) letartóztatottak jogai (10. cikk) bírói eljárások egyes garanciális jogai, kivéve a tárgyalás nyilvánosságát (14. cikk) magánélet védelme (17. cikk) család védelme, házasságkötéshez való jog (23. cikk) gyermeket megillető védelemhez való jog (24. cikk) törvény előtti egyenlőség (26. cikk) nemzeti, vallási, nyelvi kisebbségek jogai (27. cikk)
6
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 3. jogok, melyeket az állam meghatározott feltételekkel és módokon korlátozhat • • • • • • • • •
személyes szabadság védelme (9. cikk) mozgásszabadság joga, ország elhagyásának joga, hazatérés joga (12. cikk) külföldi tartózkodása az állam területén (13. cikk) bírói tárgyalások nyilvánossága (14. cikk) vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadsága (18. cikk, 3. bek.) véleménynyilvánításhoz való jog (19. cikk) gyülekezési jog (21. cikk) egyesülési jog (22. cikk) közéletben való részvétel joga (25. cikk)
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Gazdasági, szociális és kulturális jogok (második generáció) részes államok kötelessége: TÖREKEDNI A BIZTOSÍTÁSRA 2. cikk 1. Az Egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy - különösen gazdasági és technikai téren mind saját erejéből, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtás és együttműködés útján a rendelkezésére álló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja az Egyezségokmányban elismert jogok teljes gyakorlását.
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
4. cikk – eltérés lehetősége Közvetlen kötelezettségek? 1. Gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítása megkülönböztetés nélkül 2. a „törekvés” kötelezettsége – a semmittevés önmagában jogsértésnek minősül
7
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Egyes elismert jogok: • munkához való jog • szakszervezetek létrehozásához / azokhoz való csatlakozáshoz való jog • sztrájkjog • társadalombiztosítási ellátáshoz való jog • anyák és gyermekek védelemhez való joga • megfelelő életszínvonalhoz való jog • legmagasabb fokú testi és lelki egészséghez való jog
ENSZ emberi jogi rendszerének kritikája
• • • • • •
bonyolult széttöredezett (külön bizottságok) bírói fórum hiánya politikai jelleg egyedi ügyek elbírálhatósága? univerzális jelleg = univerzális kompromisszumkényszer • politikai feszültségek: kétség (különösen EJENY utáni időszak)
Regionális rendszerek előnyei ENSZ-rendszerhez képest fejlettebb szabályozás alakítható ki • nagyobb kompromisszumkészség és – képesség • fejlettebb jogi eredmények lehetősége • fejlettebb garanciális (intézményi) megoldások lehetősége
8
Emberi jogok védelme az Európa Tanács keretei között – az Emberi Jogok Európai Egyezménye Egyezmény + 15 (14+1) kiegészítő jegyzőkönyv
EGYEZMÉNY ………………. … … ………. . . ….. . ………… …… . … … … …… .. .. ……… … … …… … . …… … ……. . …… . ……. . .. … . ……… .. . …. …… . . …….
JEGYZŐKÖNYV
JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV
……………. … … ………. . . ….. .. .. ………… …… . … … … …… .. …. .. . ………
……………. ………………. … …… ………. . . ….. ………. .. .. . . ….. .. .. ………… …… ………… .… …… . … … … …… .. …. …..… . …… .. …. .. . ……… ………
BIZTOSÍTOTT JOGOK (meghat. számú ratif.)
INTÉZMÉNYI GARANCIÁK
JEGYZŐKÖNYV
JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV
……………. … … ………. . . ….. .. .. ………… …… . … … … …… .. …. .. . ………
…………….……………. …… …… ………. . . ….. ………. .. .. . . ….. .. .. ………… …… ………… . … …… . … … … …… ..……. … ..…… . .. …. .. . ……… ………
1950
(teljes konszenzust igényel)
Emberi jogok védelme az Európa Tanács keretei között – az Európai Szociális Charta
1961 – Torino második generációs jogok védelme + 3 jk. (1988 + 1991, 1995) + 1996-os módosítás: Átdolgozott Európai Szociális Charta (ETS 163) • hasonló kötelezettségrendszer, mint más, ilyen tárgyú szerződéseknél • „törekvés” kötelezettsége + legalább 10 cikk, ezen belül legalább 5 un. „kulcscikkely” biztosításának vállalása
Köszönöm a figyelmet! www.nemzetkozijog.hu www.lattmann.hu Hasznos olvasnivaló: www.kul-vilag.hu
9
