Szentes Város Polgármesterétől 6600. Szentes, Kossuth tér 6 A-8234/2016 Témafelelős Tonnesné
Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelet módosítása Mell: 1 db rendeletmódosítási javaslat
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testülete Szentes Tisztelt Képviselő Testület! Az előterjesztés elkészítését a 2015. évi talajterhelési díj alanyait és fogyasztásukat tartalmazó, a szolgáltató által átadott adatbázisban fellelhető adatok sokrétűsége, azok kifogásolhatósága, és bizonyos egyedi esetek helyi kezelésének igénye indukálta. Jogszabályi környezet A talajterhelési díj fizetésére vonatkozó alapvető szabályokat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd.tv) határozza meg. „A környezetterhelési díj, így a talajterhelési díj bevezetésének elvi indoka az volt, hogy az emberi élet fenntartásához szükséges tevékenységek optimális szintjének megtartásához és a környezettel való harmonikus viszony kialakításához a környezet terhelését olyan szinten kívánatos tartani, hogy az a társadalom működését ne akadályozza, a jövő generációk létét és a környezeti értékeket se veszélyeztesse. „ „A talajterhelési díj bevezetésével a jogalkotó célja az volt, hogy senkinek se legyen előnyösebb a környezet szempontjából rosszabb megoldást választani: vagyis azt, hogy nem veszi igénybe a már kiépített csatornaszolgáltatást. A jogalkotó szándékát az a tapasztalat motiválta, hogy a jelentős költségvetési támogatással megépült közművet (közüzemi csatornát) – a díjfizetés elkerülése érdekében – a lakosság egy része nem akarja igénybe venni, ugyanakkor gyakori a keletkező szennyvíz illegális elhelyezése illetve szakszerűtlen elszikkasztása.” Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági , illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A szabályozás szerint a műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna alatt a “víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról” szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet értelmező rendelkezése azt az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózatot érti, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákumszelep közbeiktatásával biztosítható A helyi hatósági - vagyis jegyzői - engedélyezés alá a “ vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról” szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 24.§-ban meghatározott 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó kommunális szennyvíz elhelyezés tartozik.
A Ktd.tv egyéb kitételt nem tesz, melyből az következik, hogy a talajterhelési díj megállapításának nem feltétele a vízvezeték építményen belüli kiépítése, vagy fürdőszoba léte, továbbá az sem, hogy az ingatlan épülettel beépített legyen.
Aktuális helyzet A Ktd.tv. 21./A § (3) bekezdése előírja a szolgáltató számára hogy a talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat részére biztosítsa. Ez az adatszolgáltatás - mely tartalmazza a fogyasztó nevét, lakcímét, a fogyasztási hely megjelölését, utca, házszám pontossággal és a leszámlázott vízmennyiséget - megérkezett, de annak adattartalma több szempontból is pontatlan, így sem a díj megállapítására sem az utólagos ellenőrzések lefolytatására egyelőre nem alkalmas, mert tartalmaz olyan fogyasztási helyeket - amelyek esetében nem is áll rendelkezésre a rákötés lehetősége, mert el sem megy az adott ingatlanokig a gerincvezeték, például a Nagyhegy, Berekhát és a Vásárhelyi út bizonyos területei esetében;. - amelyek már rendelkeznek rákötéssel ; - ahol a rákötés lehetősége a gerincvezeték kiépítettsége meg van ugyan, de valamilyen oknál fogva a rákötés műszakilag mégsem megoldható, vagy a szolgáltató, vagy a fogyasztó oldaláról fennálló probléma miatt, - esetenként bizonyítható eltérés tapasztalható a leszámlázott vízmennyiség és a vízóra által mutatott felhasznált vízmennyiség között, illetve; - a fogyasztási hely szerződése, a fogyasztás számlázása már korábban elhunyt személy nevére történik, így az adatszolgáltatásban is az elhunyt szerepel; - a fogyasztási hely pontos megjelöléséhez, nem áll rendelkezésre helyrajzi szám; - a fogyasztó azonosításához nem tartalmaz természetes azonosító adatokat (születési hely, idő, anyja neve), ami évközi tulajdonos vagy a bérlő személyének változásakor okoz beazonosítási gondot. Az azonosító adatok hiánya régóta fennálló hiányosság, míg az újonnan az ingatlanokkal, mint fogyasztási helyekkel kapcsolatosan jelentkező problémákat a fogyasztók jelezték, miután kézhez vették a számukra megküldött, kitöltendő bevallási nyomtatványokat. A probléma okának feltárása, azok javítása és jövőbeni elkerülése érdekében a szolgáltató és a hivatal képviselői egyeztető tárgyaláson keresték a lehetséges és leggyorsabb megoldást. Az adatszolgáltatás rossz minőségét a szolgáltató elismerte és a korrekciót elősegítő intézkedéseket meg is kezdte. A hibák egy részét - például a csatornázott ingatlanok fővezetékein elhelyezett, kizárólag locsolási célú vizet mérő mellékmérők fogyasztásának kiszűrését - a szolgáltató rövid időn belül javítani tudja a rendelkezésére álló, illetve a közvetlenül a hozzá vagy a hivatalon keresztül, írásban eljuttatott észrevételek, ügyfél reklamációk felülvizsgálata után, továbbá a korábbi szolgáltató által egyébként átadott adatok, saját rendszerben való utólagos rögzítésével, majd az adatok újra válogatásával. Erre legkésőbb 2016. május közepéig kaptunk ígéretet. Vannak viszont speciális esetek, melyek a hivatal illetve a fogyasztók közreműködése, segítsége nélkül nem is javítható, mert a szolgáltató nem rendelkezik a megfelelő információval. Ezek az esetek például az ingatlanok pontos helyének meghatározásához a helyrajzi számok megadása vagy kikeresése, vagy az elhunyt fogyasztók kiszűrése illetve
azon ingatlanok megjelölése, ahol a locsolóvíz nem a főmérővel azonos vezetéken elhelyezett mellékmérőn, hanem egy önálló vezetéken szerelt bekötési vízmérő órán keresztül elérhető. Ez egy hosszabb folyamatként prognosztizálható, hiszen ehhez először a fogyasztónak jelentkeznie kell a problémával. A fogyasztó természetes azonosító adatait illetve az ingatlanok helyrajzi számait a szolgáltató továbbra sem tudja átadni, így az továbbra is hivatali feladat marad. Összességében már előre látható, annak ellenére, hogy egy folyamat elindult, sajnos hosszabb idő kell majd ahhoz, hogy a szolgáltató váltás előtti időszakhoz hasonlóan, probléma mentes legyen a talajterhelési díjat fizető fogyasztási helyek adatbázisának adattartalma.
Helyi lehetőségek A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény 21/A. §. (2) bekezdése biztosítja a települési önkormányzatok részére a helyi díjkedvezmények és mentességek eseteinek megállapítását. A jelenleg hatályos, “a környezetvédelem helyi szabályairól” szóló 1/2016. (II.15.) helyi rendeletben lefektetett szabályok szerint a díjmentesség az éves fogyasztáshoz és a fogyasztási helyen lakók rászorultságához kötött az alábbiak szerint: Mentes a kibocsátó a talajterhelési díj megfizetése alól, ha a talajterhelési díj alapja, nem haladja meg éves átlagban a havi 5 m3-t, vagyis maximum az évi 60 m3-t - és a fogyasztási helyen lakók egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét (2 x 28500 Ft = 57000 Ft), - illetve ha a fogyasztási helyen bejelentett lakcímmel rendelkezők mindegyike betöltötte a 70. életévét a bevallással érintett évet megelőző évben, esetükben függetlenül a jövedelemtől. A díjkedvezmény vagy mentesség biztosítás lehetőségének ma már nincs olyan törvényi gátja, ami szigorúan a jövedelmi viszonyokhoz mint rászorultsági kategóriához köti a fogyasztók terheinek csökkentésére irányuló törekvéseket, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat saját belátása szerint alkothat mentességi vagy díjcsökkentési szabályokat természetesen rászorultsági alapon is, de akár műszaki vagy egyéb gyakorlati indokkal megalapozva is. Nagycsaládosok: Az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyították, érdemes újabb alternatívákat átgondolni, tekintettel arra, hogy a jövedelmi viszonyaik szerint rászorulók egy része - pl. egy nagyobb létszámú, több gyermekes család - kiszorul a kedvezményezettek köréből, mert a legtakarékosabb vízfelhasználás mellett sem tudnak évi 60 m3 fogyasztás alatt maradni. Ezen lakosságcsoport terheinek könnyítése érdekében a mellékelt rendelettervezet módosítást javasol a vízfelhasználás kemény korlátján úgy, hogy az egy főre eső havi vízfogyasztás maximumát határozza meg, de nem fogyasztási helyre, hanem az ott lakók létszámának figyelembe vételével, az alábbiak szerint: Például:. 2 tagú család esetén, ha az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az 57 ezer forintot, a havi 2 köbméter/fő mennyiséggel (2*2)*12 = 48 köbméter vagy annál kevesebb éves fogyasztás esetén vehetnének igénybe díjmentességet.
Ugyanez egy 7 tagú család esetén, ha az 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg az 57 ezer forintot, a havi 2 köbméter/fő mennyiséggel már (7*2)*12 = 168 köbméter lehetne a mentes éves fogyasztás. Tapasztalati adatok azt mutatják, hogy egy csatornázott ingatlanban lakó személy havi átlagos vízfelhasználása - ami nem jelent takarékos fogyasztást - 3 m3. Ugyanez egy takarékos vízfelhasználás esetén maximum 2 m3, így ezzel a mennyiséggel számol a Javaslat. Idős korúak: Fontos lenne gondolni azokra a többnyire idős emberekre is akiknél az egy főre jutó havi jövedelem valamelyest meghaladja ugyan a nyugdíjminimum kétszeresét, de nincs mit rákötniük a csatornahálózatra, mert komfort nélküli lakásukba elsősorban anyagi lehetőség híján nincs bevezetve a vízvezeték, nincs fürdőszoba, csak az udvaron elhelyezett kerti kifolyó biztosítja a vízvételezés lehetőségét. Ezen lakosság csoport terheinek könnyítésére tesz javaslatot a rendelettervezet szerinti szövegezésben az előterjesztés. Önkormányzati bérlakások: A Javaslat mind a bevallás benyújtása, mind a díjfizetés szempontjából mentesítésre ajánlja a Képviselő-testületnek azokat az önkormányzati bérlakásokat is melyek nem rendelkeznek csatorna rákötéssel. Ezekben az ingatlanokban már eleve nehéz sorsú, nagy létszámú családok élnek. Az ő esetükben nem méltányos az a helyzet, amikor egy olyan fogyasztási hely esetében kell a magas összegű talajterhelési díjat megfizetniük, amely nincs a tulajdonukban és rászorultsági alapon kerültek a bérleményekbe, napi megélhetési gondjaik vannak. . Ilyen fogyasztási helyek vannak a Horváth M. u. 12, a Koszta J. u. 4., a Mágocsi út 2, a Somogyi B. u. 2, a Kossuth u. 25. szám alatt, a Derzsi K. J. és a Lavotta utcákban. Tisztelt Képviselő - testület ! Kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni és dönteni a Környezetterhelési díjról szóló 1/1996, (II.15) rendelet mentességi szabályainak megállapítása tárgyában. Szentes, 2016. április 11.
Szirbik Imre
Szentes Város Önkormányzat Képviselő - testületének ……… /2016.(.........) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2016.(II.15) rendelet módosításáról. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX . törvény 13. §. (1) bekezdés 11. ponja szerinti feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 2003. évi LXXXIX törvény 21/A. § (2) bekezdésében és a 26.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szentes város közigazgatási területére vonatkozóan a környezetvédelem helyi szabályairól az alábbiakat rendeli el: 1.§. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2016. (II.15.) rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 3. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: “ (5) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól a kibocsátó, ha a fogyasztási helyen bejelentett állandó lakcímmel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik és a fogyasztási helyen bejelentett lakcímmel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a bevallás benyújtására előírt időpont szerinti minimál nyugdíj összegének kétszeresét és az egy főre eső elfogyasztott, a szolgáltató által számlázott vízmennyiség éves átlagban nem haladja meg a havi 2 köbmétert. A mentesség igénybevételéhez a feltételek együttes teljesülésére van szükség, melyről a díjfizető a bevallás mellékleteként írásban köteles nyilatkozni. a havi jövedelem vizsgálatakor a bevallás benyújtására előírt időpontban, egyben a befizetés esedékességének időpontjában meglévő jövedelmet kell figyelembe venni b) amennyiben a fogyasztási helyen lakók bejelentett állandó lakcíme vagy bejelentett tartózkodási hely szerinti ott tartózkodásának időtartama a 12 hónapot nem éri el, a fogyasztást a megkezdett hónapokra kell figyelembe venni.”
a)
2.§.
(1) A Rendelet a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek tulajdonában olyan lakóingatlan van, ahol a vízvételezési lehetőség csak az épületen kívül áll rendelkezésre, azt kizárólag egy kerti kifolyó biztosítja és az ingatlan egyben a kibocsátó bejelentett állandó lakcíme vagy bejelentett tartózkodási helye. „ „(5b) Mentes a talajterhelési díj bevallása és megfizetése alól a kibocsátó amennyiben lakóhelye és egyben a fogyasztási hely önkormányzati bérlakás.” 3. § Záró rendelkezés Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Sztantics Csaba jegyző
Szirbik Imre polgármester
