Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Iktatószám: U-10469-2/2015. Témafelelős: Vidovicsné Molnár Zsuzsanna Tárgy:

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Melléklet: 1 db adattáblák Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentes Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban 2013. augusztus 16-án, 137/2013. (VIII. 16.) Kt határozatával rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. §-a (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. § (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: „(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.” Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni HEP HE (Helyzetelemzés) részben a jogszabályi változásokat, az IT (Intézkedési Terv) részben pedig a célcsoportonkénti intézkedések megvalósulásáról kell számot adni. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórum és öt munkacsoportjának tagjai. A Fórum és a munkacsoportok Szentes város köznevelési, közművelődési, szociális intézményeinek, állami és egyházi

közoktatási intézmények, civil szervezetek, Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzatának delegáltjaiból tevődnek össze. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a HEP felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását, valamint a következő határozati javaslat elfogadását: …../2015. (…) Tárgy: Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata

HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerinti felülvizsgálattal egyetért, jóváhagyja és elfogadja azt. 2. A Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának Intézkedési Tervében megfogalmazott célcsoportok szerinti intézkedések folytatását jóváhagyja és elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Iroda Szentes, 2015. szeptember 14.

Szirbik Imre polgármester

Szentes HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2015. 1

Tartalom Bevezetés

3

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

4

1. Jogszabályi háttér bemutatása

4

2. Stratégiai környezet bemutatása

16

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

19

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

20

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

22

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

22

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása 22 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

25

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

26

10. A HEP IT részletei

26

Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata

26

Összegzés

39

A megvalósítás folyamata

45

Monitoring és visszacsatolás

47

Nyilvánosság

47

Érvényesülés, módosítás

48

Elfogadás módja és dátuma

49

2

Bevezetés

Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentes Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban 2013. augusztus 16-án, 137/2013. (VIII. 16.) Kt határozatával rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

3

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. §-a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. § (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: „(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.”

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1.

1.1

Jogszabályi háttér bemutatása

A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

1. Pl.: A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 2. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.Ft és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). 3. a) b) c) d)

A 2015. március 1-től hatályos Szt. szerint települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszerkiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. 4

A törvény értelmében ezek az élethelyzetek különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség. 4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 5. Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 6.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.

AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak.

5

I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft. I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:  A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta.  A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.  Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.  Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre.  Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló 6

személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:  Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.  Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehetett biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára.

7

IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:  Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy  Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban volt. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

8

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások  Az intézményi térítési díj szabályainak változása  A támogatott lakhatás szabályainak módosítása  Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben  Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása  A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása  Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása  Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése  Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása  Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben  Jogorvoslati rend pontosítása  A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása  A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok  Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása  Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása

8. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről  A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai  A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai  Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm.  A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai

9. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai  A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai  A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

9

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 4/2015 (II.03.) ÖR Szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Felépítése: Az I. fejezete a rendelet hatályát taglalja, a II. fejezete részletezi a pénzbeli, természetbeni települési támogatásokat. Így a rendkívüli települési támogatást, a kamatmentes kölcsönt, a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatást, a köztemetést, gyógyszertámogatást, a lakásfenntartási támogatást és az adósságcsökkentési támogatást. A III. fejezet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat ismerteti úgy mint: tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, ápolást, gondozást nyújtó ellátás (idősek otthona), átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás ( hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely). A térítési díjakat a IV. fejezet valamint az 1. és 2. számú melléklet taglalja. Az V. fejezet a Szociálpolitikai Kerekasztal feladatát, tagjait, ülésének módját taglalja. VI. fejezet Eljárási szabályok

5/2015 (II.03.) ÖR A pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról Szerkezete: I. Általános rendelkezések, Rendelet hatálya II. Pénzbeli, természetbeni ellátás III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás, Gyermekek napközbeni ellátása, Bölcsődei ellátás, Gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat), Térítési díj (+ 1. számú melléklet) IV. Eljárási szabályok, intézmények feladat- és jogkörei V. Záró rendelkezések

113/2015 (V.20.) Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról

A Gyvt. 96. § (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint:  A település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra,  Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat,  Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat,  A bűnmegelőzésben való részvételt,  A felügyeleti szervek tapasztalatait,  A jövőre vonatkozó feladatokat. A Gyvt. 94. § (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó 10

gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát köteles működtetni. Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény  önkormányzati segély  kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák  gyermekjóléti szolgáltatás  gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás  családok átmeneti otthona  gyermekek átmeneti otthona  helyettes szülői hálózat. 2014. január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás változtatta meg a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait. A módosítás lényege, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében is adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az értékelés részletesen ismerteti - az önkormányzati segély formáit (gyermekek nyári étkeztetése, szociális föld- és haszonállat program, felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj, gyermekek táboroztatása), - a jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2014. évi tevékenységének összefoglalóját, - prevenciós 2015. évre tervezett programokat - a Szentesi Családsegítő Központ és részlegeinek (CSÁO, GYÁO, tanyagondnoki szolgálat,stb) tevékenységeit - a Gyámhivatal hatáskörében tett gyámhatósági intézkedéseket - a bűnmegelőzésben való részvételt (pl. KEF = Kábítószer Egyeztető Fórum) és a - jövőre vonatkozó feladatokat.

58/2015 (III.27.) Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. Az aktuális felülvizsgálati anyagban bemutatásra kerültek az eltelt években a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), 11

valamint meghatározásra kerültek a jövőre vonatkozó elképzelések, melyek a HEP több célcsoportját is érintik.

78/2014 (V.16) Szentes Város 2014-2020-as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Koncepciója A 2014-2020-as európai fejlesztési időszakra a város alapvető célkitűzései: Csak a tervezhető, biztos megélhetés eredményezheti a népességmegtartó erő növekedését, a fiatalok itthon maradását, a boldogulást most még máshol keresők hazatérését. Ezért az egyes számú – mindent megelőző célkitűzés – a megélhetést biztosító munkahelyek számának a növelése. Ez alapján ez a városfejlesztési terv első számú pillére. A munkahely-teremtési program alapvetően 3 oszlopon nyugszik: - a meglévő munkahelyek megőrzése - a vállalkozások megerősödése, a jövedelemtermelő képesség növekedése - új, kiszámítható jövőt megalapozó jövedelmet biztosító munkahelyek létesítése. Ezek a tervezhető, jövőt biztosító jövedelmek alapozhatják meg a családok létbiztonságát, a kor színvonalán álló közösségi szolgáltatások elérésének lehetőségét. Az otthont adó város színvonalas oktatást, művelődést, egészségügyi, szociális ellátást nyújtó, a megőrzött és gyermekeink számára továbbadható jó minőségű környezet fenntartását és fejlesztését jelenti. Ezért ez a városfejlesztési terv második pillére. Első pillér: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az elmúlt évek változásait követve 2013-ban egy aktualizált és kibővített rendeleti formában ösztönözzük a gazdaság növekedését. Ennek alapján részletes programot állítottunk össze, melyben nevesítésre került az a beruházási kör, melynek megvalósítása szolgálja a célok elérését. A program megvalósításában az önkormányzat a katalizátor szerepét tudja vállalni. A konkrét munkahelyteremtő beruházásokat a vállalkozói szférának kell megvalósítania. A gazdaságfejlesztési program számszerűsíthetően célul tűzi ki, hogy a tervezési időszak 7 éve alatt a munkanélküliség valós rátáját 5% alá csökkentsük, mely a jelenlegi 1.400-1.450 fős munkahelyet kereső létszámnak a megfelezését jelenti. A gazdaságfejlesztési program alapvető célja tehát 700-750 új munkahely létrehozása. Stratégiai célok a gazdaságfejlesztés területén 2014 – 2020 időszakban 1. számú stratégiai cél 2018-ig 700-750 új munkahely létrehozásának ösztönzése, illetve a munkanélküliség mértékének 5%-ra csökkentése Szentesen. 2. számú stratégiai cél 2018–2020 közötti időszakban, a városban elérhető jövedelmek reálértékének növekedése, amely közvetlen összefüggésben áll a 2. számú fejlesztési blokk (az életminőség) célkitűzéseivel. A gazdaságfejlesztési célok pénzügyi hátterének, megalapozottságának alapjai: - az Európai Uniós fejlesztési források 60%-a, a gazdaság fejlesztésére irányul, - Szentes város költségvetési szempontból kiegyensúlyozott, stabil pozíciója, - a meghatározó vállalkozások versenyképessége, innovációja. A gazdaságfejlesztési blokk munkahelyteremtés - ösztönzési szempontból legfontosabb területe a következő években is a Szentes Ipari Park. 1. blokk Ipari Park fejlesztése Az intézkedéscsoport célja olyan - elsősorban az ipari parkban, illetve más, a városban található ipari, gazdasági – szolgáltató övezetben megvalósuló teljes körű infrastruktúrafejlesztések - amelyek elősegítik a helyi és a járási vállalkozások, vállalkozók (őstermelők) fejlődését, továbbá újak letelepedését. 12

Egészséges táj - Egészséges élelmiszer AGRÁRFEJLESZTÉSI PROGRAM A mezőgazdasági jellegből adódóan a település gazdaságában a mezőgazdaság szerepe továbbra is meghatározó, ezen belül is a növénytermesztés dominanciája jellemző az állattenyésztéssel szemben. Emiatt elengedhetetlen a város agrárgazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, valamint a helyi termények hozzáadott értékét növelő élelmiszergazdasági fejlesztés elősegítése. Az ágazatban helyi munkahelyteremtés és megtartás érdekében az önkormányzat eszközeivel is ösztönözni, segíteni kell a gazdálkodók kapacitás bővítését. Aktív város - Aktív turizmus IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI PROGRAM A koncepció által megfogalmazott fő cél a mozgásra, a sportra, a rekreációra épülő turizmus fejlesztése, melynek alapvető kulcseleme a szálláskapacitás bővítése, a szállodafejlesztési programok végrehajtása. Ehhez kapcsolódóan feladat az edzőtábori turizmus tárgyi feltételeinek bővítése és az attrakciós kínálat szélesítése. A gazdaságfejlesztési programokban megfogalmazott beruházások hatékony működéséhez alapvető követelmény a megfelelő képzettségű munkavállalók köre. Az oktatás átszervezése kapcsán az alap- és középfokú oktatás kikerült az önkormányzat közvetlen feladatköréből. Ennek ellenére a város fiataljainak jövője és a hatékony gazdaságfejlesztés miatt továbbra is érdekelt a színvonalas oktatás fenntartásában, s annak fejlesztésében. Továbbra is aktívan részt kívánunk venni az alap- és középfokú oktatás színvonalának emelésében. Ennek eszköze az intézmények épület és tárgyi felszereltségeinek bővítéséhez való hozzájárulás, valamint a tanulók szociális helyzettől függő hátrányainak csökkentése. Második pillér AZ ÉLHETŐ VÁROST SZOLGÁLÓ KÖZÖSSÉGI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A város infrastrukturális fejlettsége közvetlenül kihat a település polgárainak életminőségére. Alapvető cél, hogy minél jobb minőségű, minél sokrétűbb oktatási, művelődési, testedzési, szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítsunk az itt élőknek. Fontos, hogy a közösségi szolidaritást megtestesítő szociális háló és intézményrendszer a lehető legteljesebb legyen, az emberek biztonságban érezzék magukat. Az egészség megőrzésének, a megromlott állapot minél sokrétűbb gyógyításának, a regenerálódás esélyének kiépítése alapvető követelmény. Az egyes ágazatok részletes fejlesztési programjai 1. Lendületes város - Lendületes közlekedés Közlekedésfejlesztési program A Képviselő-testület a 113/2011.(V.20) és 115/2011.(V.20.) sz. határozatával alkotta meg a város közlekedésfejlesztési koncepcióját. Lendületes város - Lendületes közlekedés / Közlekedésfejlesztési program tervezett beruházási listája: 2. Megújuló város - Megújuló energiák Energetikai program A XXI. század világméretű kihívása az energiagazdálkodás hatékonysága, a kimerülő energiaforrások új, megújuló lehetőségekkel való kiváltása. Megújuló város - Megújuló energiák tervezett beruházási listája 3. Tiszta víz - Egészséges környezet Vízgazdálkodási program 13

Tiszta víz - Egészséges környezet / Vízgazdálkodási program tervezett beruházási listája: 4. Értékeit őrző város Városrendezési feladatok Értékeit őrző város / Városrendezési feladatok tervezett beruházási feladatai 5. Több tudás – Több kultúra – Teljesebb ember Oktatás – Közművelődés – Sportprogram Az oktatási rendszer központosítása következményeként az általános iskolai és középiskolai oktatás feladatai állami szintre kerültek, az ingatlanok viszont önkormányzati tulajdonban maradtak. A feladatellátó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal koordinált módon az iskolamegújítási programot folytatni szeretnénk. Óvodáink közül megújításra várnak a Mátéffy, a Damjanich, a Farkas A. utcai és a Vásárhelyi úti óvodák. A közművelődés területén kiemelt feladat a múzeum kiállítóhelyeinek rekonstrukciója, az Ifjúsági Ház műszaki és energetikai korszerűsítése akadálymentesítéssel, illetve a terasz Kurca-parti sétány felé történő megnyitása szabadtéri rendezvények számára az intézmény nagyobb kihasználása mellett a közösségi élet formálásának újabb állomása lehet. E rekonstrukciókat úgy kell megoldani, hogy azok kiterjedjenek a külterületen élők művelődési lehetőségeinek bővítésére is. A város elfogadott sportkoncepciója alapján megkezdődik a Pusztai László Sporttelep fejlesztési programjának végrehajtása, benne a műfüves pálya megépítésével. A Sportcsarnok használhatóságának minőségi növelése érdekében a csarnokhelyiség légfűtés, szellőzés kialakítása tervezzük. 6. Ép testben - ép lélek Egészségügyi – szociális program Ép testben - ép lélek /Egészségügy - szociális program tervezett beruházási feladatai 7. Emberközpontú város – Tiszta zöld környezet Környezetvédelmi program Emberközpontú város - tiszta zöld környezet/ Környezetvédelmi program tervezett beruházási feladatai

48/2015 (II.25.) Integrált Városfejlesztési Stratégia módosítása A stratégia kiegészült a Szentesi Művelődési és Ifjúsági Ház épületének és környezetének felújításával, amely az épület komplett rekonstrukcióját, környezetének megújítását, épületenergetikai paramétereinek javítását, komplex akadálymentesítését és komplex szolgáltatásfejlesztését jelenti. Az önkormányzat a TIOP-1,2.1.A -15/1 – „Agóra multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című pályázattal kívánta a fejlesztéshez szükséges forrást előteremteni. A projekt célja multifunkcionális közösségi központ kialakítása az épület komplex rekonstrukciójának megvalósításával. Az épületben a tervezett helyiségek négy egymáshoz kapcsolódó funkció köré csoportosíthatók: közösségi funkció, képzés, szórakozás, közművelődés. Ennek érdekében több mobil fallal két részre osztható előadó és oktató helyiségek, klubok, nyelvi labor kerül elhelyezésre, valamint a szükséges kiszolgáló és gépészeti helyiségek. Szintén a projekt része az épület valamennyi fogyatékossági csoportra kiterjedő komplex (fizikai- és infókommunikációs) akadálymentesítése. Pályázati előírás volt, hogy a benyújtott projekthez kapcsolódó beruházást nevesítse a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája.

14

73/2015 (IV.17.) Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja első olvasat A Mötv alapján kötelező elkészíteni az önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programját a választást követő 6 hónapon belül, amely Szentes Város 2014-2020-as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Koncepciójában megfogalmazott fejlesztési célok megerősítése, aktualizálása. Azonban a koncepció elfogadása óta felgyorsult az ország és a megye fejlesztési munkája. Ennek részeként a Belügyminisztérium koordinálásával megkezdődött az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása, melyben Szentes városa is bekapcsolódott. Ez szorosan illeszkedik egyrészt az Európai Unió és Magyarország 2014-2020-as célkitűzéseihez, másrészt széles szakértői és lakossági konzultációt is magába foglal. Ezzel párhuzamosan zajlik a Megyei Területfejlesztési Program véglegesítése, melyben szintén jelentős súlyt kap Szentes város előző testülete által kidolgozott 2014-2020-as beruházási program célrendszere. Figyelemmel a tervezési folyamat helyzetére, a program véglegesítésre csak ezen folyamatok lezajlása után lehet aktuális, ezért a képviselők és a lakosság véleményének megismerése, a programba való beillesztése után ősszel kerül újból a Képviselő-testület elé az anyag. Szentes város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) készítését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) írja elő. Elkészítésének, tartalmának és elfogadásának szabályait részletesen a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. Előzménye a 2009-ben kidolgozott és 2010-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az ITS meghatározó városfejlesztési dokumentum, a város középtávú fejlesztési irányait, céljait és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg. Az ITS készítésének célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel elősegítse a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét, így a fejlesztések összehangoltan történjenek. Az ITS a következő részekből áll: 1. helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés városi és városrészi szinteken. Tartalmazza a lakossági kérdőívek kiértékelését is. 2. célrendszer meghatározása 3. akcióterületek kijelölése, az ott megvalósítandó fejlesztések bemutatása 4. Kulcsprojektek, hálózatok projektek, egyéb projektek meghatározása. Külön fejezet foglalkozik a szegregátummal és az anti-szegregációval. Megismerhető a város elmúlt években tervezett és megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozásai, valamint az antiszegregációs intézkedési terv. Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései a következők: 1. Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása valamennyi Szentesen történő beavatkozással összefüggésben. 2. Az oktatási integráció biztosítása 3. A foglalkoztatottság javítása az alacsony státuszú lakosság körében 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása 5. Közösségi szolgáltatások feltételeinek megteremtése, közösségfejlesztés A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrást az Önkormányzat egyrészt saját forrásból, másrészt pályázati (TOP, GINOP, EFOP) forrásból próbálja biztosítani. 8/2015 (III.12) Szentes Város Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendelete Az önkormányzat feladatai között a gazdálkodás szervezése során meghatározó szerepe van a költségvetés elkészítésének. Az ellátandó feladatok megvalósításának egyik legfontosabb dokumentuma az éves költségvetés.

15

2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk.

A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása

16

2014-2020 időszak Operatív programok:

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

Terület és Település-fejlesztési OP (TOP)

Integrált Közlekedés-fejlesztési OP (IKOP)

Környezeti és Energia Hatékonysági OP (KEHOP)

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)

Vidékfejlesztési Program VP Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési OP (KÖFOP)

17

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

4/2015 (II.03.) ÖR Szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 5/2015 (II.03.) ÖR A pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 8/2015 (III.12) ÖR Szentes Város Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendelete

48/2015 (II.25.) Integrált Városfejlesztési Stratégia módosítása 113/2015 (V.20.) az Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról 58/2015 (III.27.) Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 78/2014 (V.16) 2014-2020 beruházási programja 73/2015 (IV.17.) Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja első olvasat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében (2014. 02.20.) (Részletesebben az 1.2 pont alatt)

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Szentes Város és Nagytőke Község képviselő-testületei a Mötv. 85.§-ában foglalt felhatalmazás alapján közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn az igazgatási feladataik ellátására. A Közös Önkormányzati Hivatal megnevezése: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal. Nagytőke községben a Közös Önkormányzati Hivatalnak kirendeltsége működik az igazgatási, pénzügyi, adózási tevékenységek végzésére.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének indikátor táblái feltöltésre kerültek. A 2013. évhez képest az adathiányokat többségében sikerült megszüntetni, kivételt képeznek az iskolákra vonatkozó adattáblák, melyekhez az intézményekből nem küldtek adatokat.

18

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A 2013. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programban megállapításra került a mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlőségének vizsgálata során, hogy a településünkön magas a tartós munkanélküliek aránya és a csak 8 általánost végzett munkanélküliek száma. Fejlesztési lehetőségként ajánlotta a munkaerő-piaci programokat és a felnőttképzési lehetőségek feltérképezését, tárgyalást az erre alkalmas képző intézményekkel. Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Mélyszegénységben Élők és Romák Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja áttekintette a jogszabályi változásokat, megismerte az adattáblák tartalmát, melyek alapján továbbra is helytállónak tartják a feltárt problémákat és a két intézkedési tervben foglaltak folytatását. Szentes város Integrált Településfejlesztési Stratégiája horizontális anti-szegregációs intézkedéseiben kifejtik, hogy „az esélyteremtés legfontosabb eszköze a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Fontos a hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók közösségfejlesztése, egyéni és csoportos képzése, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó intézményi keret létesítése. A közösségfejlesztő szolgáltatás keretében olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. Ilyen lehet például a kortárscsoport, mely fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat.” Ezen törekvések megfogalmazódtak a Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről is, valamint a Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Mélyszegénységben Élők és Romák Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja ülésén is.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

A Gyermekek Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoport egyetértett a 2013. évi programban meghatározott gyerekekre vonatkozó problémákkal, miszerint nagyon magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített kiskorú gyermekek száma, akárcsak a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodákban, iskolákban. Szentesen a gyermekek veszélyeztetettsége elsősorban abból adódik, hogy a szülőknek nincs munkahelye, nem tudják eltartani a családot, valamint alacsony az iskolai végzettségük. A Gyermekek Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoport ülésén a feltárt problémák között

szerepelt a 16. életévüket betöltött, ezzel együtt már nem tanköteles és az oktatásból kimaradó gyermekek lehetőségeinek feltárása, és a marginalizálódás elkerülése érdekében szükséges lépések felkutatása, reintegrációjuk saját korosztályuk közösségébe. Több cél is megfogalmazódott, melyek között például szerepelt, hogy a pedagógusok részére érzékenyítő tréning, vagy kommunikációs tréning szervezése is optimális lehet a hatékony közreműködés szempontjából, a gyermekek oktatásban történő megtartása, és legalább a befejezett nyolc osztály és ezen túl majd a középiskolai bizonyítvány megszerzése érdekében, ezzel együtt a „gyermekink” későbbi SES (szocioökonómiai státuszának) javítása érekében. Sajnos a gyermekvédelmi rendszer látókörében megjelennek olyan gyermekek, akik nem a középiskolai tanulmányaikat fejezik be, jobban mondva hagyják félbe, hanem túlkorosként az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be. Nem tömeges ezen gyermekeknek a 19

megjelenése, viszont mára már nem egy gyermeket érint. Sajnos esetükben a Híd II. program (Nkt. 14. §, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 180-182. §) sem tud biztos motivációt jelenteni, hiszen a Szentesen működő iskolák pedagógusai igyekeznek megtartani a diákokat iskolai keretek között, és oktatásukat különféle módszerekkel (egyéni tanrend, magántanulóság ha szükséges és indokolt) megoldani. Ezen esetben nem csak a gyermekvédelem szerves részének az oktatásnak lesz fontos majd együttműködni szorosan, hanem a Gyvt.-ben (1997. évi XXXI.tv.) megjelölt munkaügyi hatóságokkal is sokkal szorosabb munkakapcsolatban kell állni, hiszen ők azok, akik a 16. életévüket betöltött „álláskeresőket”- még leírni is rossz egy gyerekkorúról -, a törvényes képviselő jelenlétében regisztrálni tudják. Elvileg egyszerűsített munkavállalói kiskönyv birtokában munkát vállalhatnak, de ez nem lehet hosszú távú cél. Szentesen van lehetőség (a befejezett 8 osztállyal rendelkezők számára) kifejezetten azon munkaerők részére, akik valóban elhivatottak, és tényleg dolgozni, keresményhez jutni szeretnének, a helyi Hungerit Zrt lehetőséget tud biztosítani. „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. 32. § (2) bekezdés alapján a TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET a TÁMOP 5.3.8-B-12/1 kiemelt projekt keretében általános iskolai felzárkóztató képzést szervezett. Ez azt jelenti, akinek 7. befejezett osztálya megvan, az 3 hónapos intenzív tanulás mellett leteheti a 8. osztályos vizsgát, és így 8 általános iskolát befejezettnek minősül. (5. osztálytól 8. osztályig vannak tanulók) erre csak 18. életévüket betöltöttek jelentkezhettek. Szintén fontos tudni a jelenleg futó Ifjúsági Garancia Programról. Az Ifjúsági Garancia Program lényege, hogy azon 15-25 év közötti fiatalok számára, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálatnak 6 hónapon (illetve később már 4 hónapon) belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra. A cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A szakképzetlen fiatalok esetében ez elsősorban azzal érhető el, ha visszatérhetnek a tanuláshoz, egy új lehetőséget kapnak a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítés megszerzésére. A szakképzett fiatalok esetében a munkatapasztalat megszerzésére, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés segítésére kell helyezni a hangsúlyt. Az elérendő célnak mindenképp az iskolai sikeresség elősegítése és a továbbtanulási motiváció erősítése kell, hogy legyen. Ehhez nyújthat megoldást az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) kezdeményezése is a Boldogságprogramhoz való csatlakozás (www.boldogsagprogram.hu). 2015-ben az ANTSZ-szel, a

Védőnői Szolgálattal, a helyi könyvtárakkal, Jóga stúdióval és a Játékos Mancsok kutyaterápiával foglalkozó szakemberével újfajta szemléletű prevenciós egészségfejlesztési programot szeretnének kidolgozni, melyben fő szerepet kapna az iskolások lelki egészsége. A közös munka gyümölcseként rátaláltak a www.boldogsagprogram.hu oldalon található Boldogságórákra, mely a legjobban kifejezi szándékaikat. Ezért úgy döntöttek, hogy kísérleti jelleggel idén egy vállalkozó szellemű iskolában kipróbálják a boldogságórákat. Amennyiben sikeresnek véli az iskola is, kiterjesztik több helyi iskolába is. 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának a Nők Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja áttekintette a jogszabályi változásokat, megismerte az adattáblák 20

tartalmát és újabb problémára hívta fel a figyelmet: jogszabály miatt egyre nő a gyed-en, gyesen lévő nők munkavállalási kedve, ezáltal a több bölcsődei férőhelyre lenne szükség, hiszen a nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. Szentesen bölcsőde és családi napközi is működik. A 2014. január 1-től hatályba lépő intézkedéscsomag megkönnyíti a gyermeket vállaló családok és a munkába visszatérő édesanyák életét. A gyed extra bevezetésével, a gyed és gyes mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Eddig a gyed folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a gyes alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában. A szülők döntési szabadságát tovább növeli, hogy a munkavégzést nem csak az előző munkahelyen, hanem bárhol lehet végezni és időkorlát sincs, vagyis akár pár napot, hetet, hónapot is lehet dolgozni gyed, gyes mellett. Az intézkedés, választási lehetőséget nyújt a szülőknek, hiszen így már szabadon eldönthetik, mikor menjenek vissza dolgozni, nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik a fennmaradó időre járó ellátást. Fizetésük mellett megkapják a családtámogatást is.

További foglalkoztatási kedvezmények nagycsaládosoknak A Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítésének keretében könnyebben térhetnek vissza a munkába a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák. 2014-től a munkaadók a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól; a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig csupán 14,5%-nyi adót kell megfizetniük. Ezek a foglalkoztatási kedvezmények 2014-től már valamennyi olyan munkavállalót érinteni fognak, akik a gyermekgondozási ellátások folyósítása mellett vagy annak lejártát követően állnak munkába. Jelenleg a munkahelyvédelmi akcióterv 2+1 évig járulékmentességet és járulékkedvezményt biztosít minden gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérő kisgyermekes munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak a munkabér első 100 ezer Ft-ja után. Így az első két évben – havi százezer forint után - egyáltalán nem kell megfizetniük a munkáltatóknak a 27%-os szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, a harmadik évben pedig csak a rendes adómérték fele terheli őket. Így érdekeltté váltak a munkahelyek, hogy a kisgyermekes anyukákat is szívesen várják vissza a munka világába. Kisgyermeknevelőként és intézményvezetőként az a bölcsőde vezetőjének tapasztalata, hogy az édesanyák nem minden esetben tudják bölcsődében elhelyezni gyermeküket, így nem tudják elvállalni a felajánlott munkalehetőséget. A bölcsődék nincsenek felkészülve a megnövekedett igények ellátására. Szentesen, a 2011-ben felújított és kibővített, 128 férőhellyel rendelkező bölcsőde sem tudja folyamatosan fogadni a munkába visszatérő édesanyák gyermekeit. 2014. március hónaptól folyamatosan várólistán is vannak gyermekek. A bekerülésre általában fél évet kellett várni. Őszi hónapokban nagyobb létszámban kikerülnek a bölcsődei ellátásból gyermekek, megkezdik az óvodai beszoktatást. Ebben az időszakban többnyire minden kisgyermeket fel tudnak venni. Amióta tartósan minden férőhely betelt, néhány esetben nem állt módjukban felvenni védőnői és gyermekjóléti munkatárs által javasolt gyermeket a bölcsődébe. Nem tudtak segítséget nyújtani nehéz helyzetben lévő családok számára. 2016.01.01-től, bővül a gyed extra. A munkába visszatérő édesanyák, már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát a kormány döntése értelmében. A bölcsődei ellátás iránti igény várhatóan még inkább növekszik. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése Szentesen. A bővítés hatására nőhetne a munkavállaló édesanyák száma, talán kevesebben vennék igénybe a szociális segélyek formáit. Kevesebb lenne a hátrányos helyzetű gyermek. 21

A tervek szerint ősztől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a három vagy több gyermeket nevelő családoknak, valamint a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek szüleinek sem kell fizetnie a bölcsődei és óvodai étkeztetésért. Emellett ingyenessé válik a gyermekétkeztetés azoknak a két- és egygyerekes családoknak is, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 130 százalékát, vagyis jelenleg 89 408 forintot. Az ingyenes bölcsődei étkeztetés szintén arra motiválhatja a nehéz anyagi helyzetben élő családokat, hogy még többen igénybe vegyék a bölcsődei ellátást. Szentes városa fejlesztési terveiben (pl. ITS) ezért szerepel a bölcsőde férőhelyeinek növelése. Azonban a jelenlegi intézmény tovább nem bővíthető, ezért a város más részén kíván újabb épületet bölcsődévé alakítani pályázati forrásból. A 2013-ban feltárt problémákat és fejlesztési lehetőségeket helytállónak tartja. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Idősek Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja a jogszabályok ismeretében, a helyzetelemzés idősekre vonatkozó tartalmának megismerése, valamint a feltöltött adattáblák áttekintése után az idősek helyzetére vonatkozó 2013-ban beazonosított problémákat és fejlesztési lehetőségeket helyben hagyta. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy a városban lévő épületek akadálymentesítése sokszor csak fizikai szinten valósul meg, hiányzik az információs és kommunikációs akadálymentesítés. Munkájuk során érzékelik a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos problémákat. 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

A szentesi Baranyi Antal Gábor 2013-ban nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy több mint 13 000 km-t tegyen meg kerékpárján kb. fél év alatt, azért, hogy adományokat gyűjtsön a Csongrád megyei Dr. Bugyi István Kórház Csecsemő- és Gyermekosztálya számára, amelyből aztán egy inkubátort tudjanak vásárolni. A jó ügy mellé több helyi vállalkozó és az önkormányzat is mellé állt, így megvalósult a jótékonysági kezdeményezés. A Szentesi Rendőrkapitányság együttműködési megállapodás alapján lát el közös szolgálatot a Csongrád és térsége Polgárőr Egyesület által üzemeltetett MÁTRIX gépjármű felderítő rendszerrel. Ezáltal évente több ezer járművet kérdeznek le azzal a céllal, hogy a körözött, a forgalomból kivont, illetve a lejárt műszakival rendelkező járműveket a balesetek megelőzése érdekében kiszűrjék, s ezzel a közbiztonságot növeljék.

22

Hagyományteremtő céllal 2012-ben indította el a Szentesi Református Idősotthon a Senior Junior Fesztivált, a legfiatalabbak és idősebbek találkozóját, mely évről évre megrendezésre kerül. A fesztiválon az általános iskolások, óvodások kulturális műsorai okoznak örömöt az otthon lakóinak. A Szentes-Csongrád Rotary Club Szentesen tapintható térképet állított fel a város főterén, a Kossuth téren, mely Braille írással ellátott. A Szentes-Csongrád Interact Klub (a középiskolások Rotaryja) adománygyűjtő akciója 1 kg szeretet nevet viselte, melyben tartós élelmiszereket gyűjtöttek a Szentesi Családsegítő Központ gyermekeinek. A HUNOR COOP Zrt. Kála Áruházában tartott akcióhoz a cég oly módon kapcsolódott, hogy nem csak a helyszínt adta, hanem az összegyűjtött termékeket megduplázta. A HUNOR COOP ZRt Lecsófesztiválján értékesített jótékonysági jegyekből összejött adományt 2013-ban a Szentesi Dr. Bugyi István Kórház Szülészeti osztálya kapta. Idén a Mikulás Gyárnak gyűjtöttek adományokat, melyeket a Magyar Vöröskereszt Szentesi Szervezete oszt szét a rászorulók között.

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése érdekében a Kiút XX. Egyesület tartott a város több gyermekekkel foglalkozó intézményében előadásokat 2013-ban. A Szentesen megvalósuló pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása volt a kisgyermekek és családjaik körében, hogy gyermekeink egészségesebb felnőtté váljanak. A projekt célja volt az is, hogy a résztvevők értékrendjében, mint fontos érték jelenjen meg az egészség, váljon fontos feladattá az egészséges életmód ismereteinek beillesztése és alkalmazása a családok életébe.

Az Együtt Szentesért Egyesület Romának/Cigánynak lenni régen és ma címmel előadást tartott 2013. november 13-án Szentesen, a Dózsa Házban. Előadó: Barát Endre, szociológus volt.

A szentesi alkotók adventi kiállítással egybekötött vásárát a Kapocs Kistérségi Kulturális Közhasznú Egyesület szervezi évről évre, amikor is a helyi alkotók munkái töltik meg a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központjának mindhárom emeleti termét. Minden évben Mikulás és Karácsony alkalmából több adományt adnak át a rászorulóknak és a szentesi kórház gyermekosztályán egyrészt az osztálynak, másrészt az akkor ott „vendégeskedő” kis betegeknek. Rendszeresen meglátogatja az osztályt a Horváth Mihály Gimnázium drámais tagozatának kis csapata, az Újhajtás 102 Ifjúsági Katolikus Közösség. 2013-ban a Szentesi Vízilabda Klub képviselői is egy kis meglepetéssel kedveskedtek az osztály gyógyuló lakóinak és gyógyítóknak. 10 db digitális lázmérőt adtak át Tóth Edit főorvosnőnek, ezen kívül banánt, mandarint, vízilabdát, pólót, sapkát, törölközőt és játékokat is vittek a kicsiknek, akik nagyon örültek az ajándékoknak. A Mikuláshoz kapcsolódik a Pom-pom együttes ingyenes gyermekműsora is, mely több éves hagyományokra nyúlik vissza.

23

A Szentesi Árpád Szabadidős Sportklub már évek óta gyűjt és rendezi meg a városban a szeretetakciós gyűjtését karácsonykor a rászorulók megsegítéséért. Így évente több mint 100 család jut élelmiszercsomaghoz. A Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetei működnek Szentesen, ahol nemcsak a szeretet ünnepe környékén nyújtanak segítséget a rászorulóknak, hanem az év minden napján. Csák Petra terápiás kutyás foglalkozásokat tart, melynek célja: mozgásfejlesztés, térbeli tájékozódás fejlesztése, kutyákkal való helyes kommunikáció megtanulása, kommunikációs készségek fejlesztése, szorongásokat oldó önbizalom növelés. Rendszeresen járja az óvodákat, a gyerekkönyvtárban is és több rendezvényen is fellépett már. Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság rendszeresen tart előadásokat neves előadókkal a család, mint értékrend fenntartása érdekében. „Aki keres, azt megtalálják” mottóval rendezték meg a Házasság Hete programjukat 2014-ben, melyeknek főbb előadásaik a Gyermek és a család összehangolódása – Örömök és nehézségek (előadó: Binderné Berkecz Mária családterapeuta, mediátor), Nekem lesz testvérem? – A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a gyerekvállalásról (előadó: Székely András).

Második, az Európai Bizottság által támogatott állatterápiás kutatásokkal foglalkozó projekten dolgoztak 2014. évben a szentesi Jó Úton-Lóháton Alapítvány önkéntes szakemberei. A programban vállalt, elkészítendő állatterápiás kézikönyvhöz gyűjtöttek gyakorlati tapasztalatokat. Láttak kutya-asszisztált, valamint különlegesnek számító hüllőkkel, madarakkal végzett foglalkozást. Az egyik projekttalálkozót a szentesi Alapítvány szervezte, amikor az angol, észt, litván, olasz, román és spanyol partnerek gyűjthettek tapasztalatokat a lovasterápia módszeréről, magyarországi alkalmazásáról. Az „Egészségfejlesztési Iroda Szentes Kistérség” tevékenységei 2013 – 2014 között Alkohol problémákkal küzdő, krízishelyzetben lévő kliensek azonosítása. Burn out tréning. Iskolai előadások alkohol és dohányzás témában. Étrendi tanácsadás. Testmozgás tanácsadás. Nordic Walking sétakör. „Teljes életet” Cukorbeteg klub. A városban már jól működő Szív és érrendszeri betegklub klubfoglalkozásait rendszeresen látogatják, előadásaikkal színesítik havi találkozójukat.  10 szűrőnapot bonyolítottak le a kistérségben 2014-ben. Szűrőnapjaikon és egészségnapjaikon több mint 2000 ember jelent meg.  Munkahelyi szűrések.        

A projektidőszakban a projektben foglalt feladatokon kívül igyekeztek minden olyan programban részt venni, mely a térség egészségét szolgálja. Az alábbi programokba kapcsolódtak be:  „A szeretet mindent elfogad” fogyatékkal élők térségi találkozója - EFI szűrővizsgálatok végzése 24

SINOSZ – Szentes – EFI szűrővizsgálatok végzése Berekháti gyermeknap – EFI szűrővizsgálatok végzése Egészségnap – Nádas kultúrház – EFI szűrővizsgálatok végzése Születés hete – EFI szűrővizsgálatok végzése Mozgáskorlátozottak Szentesi Csoportja – Előadás az egészséges táplálkozásról, illetve az EFI tevékenységeiről  Szív és érrendszeri betegklub – Előadások tartása különböző témákban (Szív és érrendszeri betegségek kezelése, megelőzése, Pszichológiai témájú előadások, Mozgásszervi témájú előadások, Dietetikus által tartott előadások, Belgyógyászati témájú előadások)  Munkahelyi szűrővizsgálatok – Szentesi Üdülőközpont, Szentesi Járási Hivatal, Szentesi Központi Óvoda, Pedagógusok szűrése, MetalCom Zrt     

Munkájuk során együttműködtek többek között a helyi és térségi önkormányzatokkal és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatokkal, a Magyar Vöröskereszt Szentesi Szervezetével, ÁNTSZ-szel, a Védőnői Szolgálattal, a helyi könyvtárakkal, számos céggel és civil szervezettel. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába saját intézményeit és civil szervezeteket is bevont. Ezt követően a Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórum és a munkacsoportok megalakulása céljából közvetlenül telefon valamint levél útján és - közvetetten - a médián keresztül történt a megkeresés. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A civil szervezetek, önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, az egyház, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői alkotják a Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórum és a munkacsoportok tagjait, ezáltal a végrehajtás aktív részt vevői; a felülvizsgálat is a közreműködésükkel valósult meg. A településen élők tájékoztatását az önkormányzat a helyben szokásos módon oldja meg.

25

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

10. A HEP IT részletei

Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata

Mélyszegénységben élők és romák 1. Intézkedési terv: Az intézkedés címe, megnevezése

Újra dolgozom!

A helyzetelemzés következtetéseiben Tartós munkanélküliek aránya magas feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid: Célcsoport elérése, piackutatás, felnőttképzési lehetőségek feltérképezése, foglalkoztatók felkutatása Közép: Általános iskola végzettséggel nem rendelkező képesítésének növelése, munka világába való visszaintegrálás Hosszú: tartós munkanélküliek számának csökkentése. Szükséglet és igényfelmérés Eszköz és erőforrás felmérés Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal – közfoglalkoztatás, képzés – együttműködés a Türr István Képző és Kutató Intézet kihelyezett képzéseivel Munkaerő-piaci integráció elősegítése, pályázati lehetőségek kiaknázása – közmunkaprogram folytatása. 2018. 06. 30.

Az intézkedés Rövid: Célcsoport elérése, tájékoztató előadások szervezése, képzésekbe való eredményességét mérő irányítás, munkaerő-piaci felmérés. Közép: Munka- és/vagy képzési szerződés. (10-10 fő) dokumentumok Hosszú: Foglalkoztatás fenntartása 5 fő részére legalább 1 éven keresztül. Lejárt/nem lejárt Nem lejárt határidő Az IT jelenlegi állapota folyamatban lévő/befejezett Eredmény

Folyamatban lévő

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos az önkormányzat és a munkaügyi központ szoros együttműködésének köszönhetően.

Módosítás

26

Szöveges indoklás/kifejtés: A munkanélküliek és köztük a tartós munkanélküliek nyilvántartását a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége végzi. Munkatársaik valamint az önkormányzat érintett intézményeinek (Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodája, Szentesi Családsegítő Központ, Hajléktalan Segítő Központ) munkatársai az ügyféllel való személyes találkozáskor szóban, vagy levél útján folyamatos tájékoztatást nyújtanak a lehetséges munkalehetőségekről, képzési lehetőségekről, melynek dokumentumai a munkaügyi központban és az intézményekben megtalálhatók. A szükséglet és igényfelmérés –munkájuk részeként – folyamatos. Az eszköz és erőforrás felmérés is rendszeres (leltározás, ill. pályázathoz kapcsolódóan). A Munkaügyi Központtal az önkormányzat szoros, szinte napi kapcsolatot tart fen a közfoglalkoztatási programok és/vagy képzések miatt. Az önkormányzat minden évben él a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel. A 2013., 2014. és a 2015. évi beszámolókat a Szentes Város Önkormányzata közfoglalkoztatási beszámolói elnevezésű melléklet tartalmazza. 2013-tól képzéssel kombinált közfoglalkoztatási program is megvalósul Téli átmeneti közfoglalkoztatás néven. A DAOP – 5.1.2./A Szentes Város Önkormányzata és partnereinek városközpont rehabiltációs programja című pályázat SWOT részeként az Önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy 15 embernek szakmát ad a kezébe. Az Önkormányzat szervezésében és támogatásával a Diana Vadász-Felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola rendezésében tettek sikeres vizsgát 2014. szeptember 17-én. Így mind a fő kertépítőfenntartó részszakképesítést vehetett át a vizsgabizottságtól. A képzés időtartama: 2014. április 8 – 2014. szeptember 8.; 600 óra Résztvevők összetétele: 3 fő Városellátó NKft állandó parkos dolgozói, 2 fő temetői gondnokként dolgozó, 1 fő GYES-en lévő anya, 9 fő közmunkás. A pályázati dokumentáció az SZVSZ Kft. Városfejlesztési Csoportjánál található, ahol a pályázat projektmenedzsmentjét végezték.

27

2. Intézkedési terv: Az intézkedés címe, megnevezése

Nekem legalább 8!

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Csak 8 általános iskolai végzettségűek száma magas a település lakosságának számán belül




Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Lejárt/nem lejárt határidő

R: Célcsoport tájékoztatása képzési, átképzési lehetőségekről – szükségletfelmérés, pályaorientációs tanácsadás, kompetencia-fejlesztés. K: Szakképesítésekbe való irányítás. Alternatív foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése – ehhez szükséges továbbképzések biztosítása H: Az iskolai végzettségek az alacsony szintről magasabb szintre lépjenek. Szükségletfelmérés, képzések elérhetővé tétele tanácsadás, célcsoport elérése, tájékoztatás, pályázatírás Képzések – munkahelyek önálló teremtése (vállalkozás) – szükséges ismeretek elsajátítása 2018. 06. 30.

Rövid: Célcsoport tájékoztatása, kihelyezett képzések lehetőségeinek biztosítása, helyi pedagógusok bevonása. Közép: Munka- és/vagy képzési szerződés, általános iskolai végzettséget megszerzők számának növekedése Hosszú: Képzési lehetőségekről központi adatbázis létrehozása, folyamatos kapcsolattartás – Együttműködési megállapodás kötése a Türr István Képző és Kutató Intézettel Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota folyamatban lévő/befejezett Eredmény

Folyamatban lévő

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos az önkormányzat és a munkaügyi központ szoros együttműködésének köszönhetően.

Módosítás

Szöveges indoklás/kifejtés: A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodájához tartozik a közfoglalkoztatás, akik kiemelt feladatuknak tartják, hogy az aktív korúak ellátásában részesülőket minél több állásajánlattal keressék meg, valamint minden lehetőséget kihasználnak a közfoglalkoztatás minél hatékonyabb megszervezésére oly módon, hogy a résztvevő munkavállalók valóban értékteremtő munkát tudjanak végezni, ezzel elősegítve, hogy minél hamarabb visszataláljanak a munka világába. Munkájuk során 28

naponta tájékoztatják az ügyfeleket a lehetőségekről, legyen az munka vagy képzés. Ezen kívűl tájékoztató előadásokat is szerveznek szorosan együttműködve a munkaügyi központtal. 2013-ban és 2014-ben a Téli átmeneti közfoglalkoztatási program keretén belül alapkompetencia és szakmai képzésre is sor került. 2013-ban 90 fő szakmai képzésben, 195 fő alapkompetencia képzésen vehetett részt. 2014-ben 95 fő szakmai képzésben vehetett részt. Hat képzés kezdődött, melyek OKJ végzettséget nyújtottak. A részletekre kiterjedő dokumentációk (adatok, képzési és munkaszerződések, stb.) a Szociális Irodán megtalálhatók. A 2013., 2014. és a 2015. évi közfoglalkoztatásról szóló beszámolókat a Szentes Város Önkormányzata közfoglalkoztatási beszámolói elnevezésű melléklet tartalmazza, mely kitér a képzésekre is. Gyerekek 1.

Intézkedési terv: Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése



A gyermekeké a jövő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma magas. (HH)

Rövid: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok között erőforrás felmérés, szükségletfelmérés. Közép: Erőforrásokkal való összekötésben való támogatás. (munkaügyi központ, közfoglalkoztatás, munkaerőpiaci program) Hosszú: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben élők jövedelemhez való juttatása, ami miatt a rászorultság megszűnik. Igény-, szükségletfelmérés Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel.


2018. 06.30.


Rövid: kérdőíves felmérés, a hátrányos helyzet feltérképezése, családok saját erőforrásainak megerősítése Közép: Együttműködési megállapodás Munkaügyi Központtal (Start munkaprogram), civil szervezettel Hosszú: Önkormányzat pályázik a munkaerő-piaci programokra, mellyel a családok jövedelmi viszonyai stabilizálódhatnak.


Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota folyamatban lévő/befejezett

Folyamatban lévő

Eredmény

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos

Módosítás

29

Szöveges indoklás/kifejtés: A jelzőrendszer tagjai (védőnők, Gyermekjóléti Szolgálat, Járási Gyámhivatal, stb) munkájuk által napi szinten ismerik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok élethelyzetét. Ezen ügyfelekkel való kapcsolattartásukról és intézkedéseikről megtalálhatóak az iratok (környezettanulmány, esettanulmány, levelezés, határozatok, stb.) intézményeikben. A jelzőrendszer tagjai egymással is szoros kapcsolatban vannak, így segítve egymás munkáját, növelve a hatékonyságot. A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2014. évi tevékenységének összefoglalása megismerhető az Átfogó érékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról tárgyú képviselő-testületi előterjesztés II. fejezetéből (http://www.szentesinfo.hu/testulet/2015/5/eloterjesztes/gyermekjolet_ertekeles.pdf). Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának 2015. évi felülvizsgálatának alapja a lakossági igények feltérképezése, a jelenlegi szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálata, melyhez a kérdőívezés módszerét alkalmazták. A szociális ellátásban érintett ügyfelekhez a dolgozók juttatták el a kérdéssort. A kérdőívek értékelését tartalmazza a képviselő-testületi előterjesztés, mely mindenki által elérhető interneten a város honlapján (www.szentes.hu) valamint az alábbi linkre kattintva: http://www.szentesinfo.hu/testulet/2015/3/eloterjesztes/szoc-szolg_koncepcio_felulvizsg.pdf

2.

Intézkedési terv: Az intézkedés címe, megnevezése

Az egyenlő esélyért Szentesen


Magas a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodában, iskolában



Iskolai esélyegyenlőségi program (TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0038) folytatása a fenntartó által lehetőségeihez mérten a HH és HHH gyermekek felzárkóztatásának érdekében, az eredmények megőrzése és továbbvitele céljából: pályázati lehetőségek felkutatása, projekt-előkészítés 1) pályázati lehetőségek felkutatása 2) projekt-előkészítés 3) projekt megvalósítása, esélykülönbségek csökkentése


2018. 06. 30.


Rövid: pályázati lehetőségek felkutatása (hazai és uniós) Közép: projekt-előkészítés, szükségletfelmérés, partnerek felkutatása Hosszú: projekt megvalósítása, esélykülönbségek csökkentése az óvodákban és az általános iskolákban


Nem lejárt


Folyamatban lévő

Eredmény

A közoktatási és köznevelési intézményekben folyamatosan nézik a pályázati kiírásokat, s élnek is a lehetőségekkel.

Módosítás

30

Szöveges indoklás/kifejtés: Az oktatási intézményekben megvalósult vagy fenntartási időszakban lévő pályázatokat a Gyermekek 2. intézkedés melléklete tartalmazza. A köznevelési és közoktatási intézményekben folyó, sőt már a bölcsődében elkezdődő fejlesztő munkáról, a HH, HHH és SNI-s gyermekek számáról az Átfogó értékelés az önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásának tárgyú képviselő-testületi anyagban olvasható, melyet Szentes Város Önkormányzata 113/2015. (V.20.) számú határozatával fogadott el. Ezen kívül az általános iskolákban folyó szakmai munkáról nyújt tájékoztatást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. 2013-ban hátrányos helyzetű fiatalok számára pályázati támogatásból (TÁMOP 3.2.4. A-11/1-20120049) szövegértés-fejlesztő foglalkozásokat és táborokat szervezett a Városi Könyvtár. A program részletesebb leírása: http://portal.vksz.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=16303&folderId=28819&name=DLFE1416.pdf 2015. évtől a Könyvtárban (így a gyermekkönyvtárban) sem lesz nyári zárva tartás a szabadságok kiadása miatt. Emellett már 8 órától nyitva tartanak - a korábbi heti 40 óra helyett heti 44 órában. Ezzel is segíteni kívánják a gyermek, fiatalok nyári szünidejének kulturált környezetben történő, hasznos eltöltését.

Nők 1.


Hallo(m)!


A családon belüli erőszak gyakori


Rövid: Specifikus tanulmány elkészítése Közép: Felvilágosító előadások Hosszú: Anonym segélyvonal létrehozása a bántalmazott nők megsegítésére


Igényfelmérés, felvilágosító kampányok, technikai háttér megteremtése, forrásoptimalizálás (humán- és pénzügyi)

Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok Lejárt/nem lejárt határidő Az IT jelenlegi állapota folyamatban lévő/befejezett Eredmény

2018. 06. 30.

Tanulmányok, képzett szakemberek és segítők bevonása, krízisvonal létrejötte, segítséget kérők száma Nem lejárt

Folyamatban lévő

Módosítás

31

2.

Intézkedési terv:

Az intézkedés címe, megnevezése

A gyengébbik NEM!


Nők érdekvédelmének hiánya



Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok Lejárt/nem lejárt határidő

R: információnyújtás, szolgáltatások igénybevételi lehetősége K: Krízisvonal létrehozása, folyamatos tájékoztatás, lehetőségek felkutatása, krízisben lévő nők támogatását biztosító szervezetekről adatgyűjtés (pl: Szentesen) H: Nők problémájának kezelése, nagyobb figyelem a célcsoport irányába Önszerveződő csoportok létrehozása, érdekvédelmi fórum, együttműködés rendvédelmi szervekkel és jelzőrendszer tagjaival. Krízisvonal létrehozása – jó gyakorlatok a kríziskezelésben.

2018. 06. 30.

Érdekvédelmi Egyesület/Fórum létrehozása Tájékoztatás Nem lejárt


Folyamatban lévő

Eredmény Módosítás

Mindkét intézkedés szöveges indoklása/kifejtése: A családon belüli erőszak az egyik legsúlyosabb társadalmi problémánk 2014-ben a rendőrség és az ügyészség 7 alkalommal tájékoztatta a gyámhivatalt, mint a családvédelmi koordinációért felelős szervet arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerint intézkedésre került sor. A bántalmazottat a gyámhivatal a kérelmére szermélyesen meghallgatja és tájékoztatja, hogy milyen lehetőségei vannak a további veszélyeztetés megszüntetése érdekében. A Szentesi Rendőrkapitányság 2014. évben  kiskorú veszélyeztetése miatt 4,  tartás elmulasztása miatt 12, 32

 testi sértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 32,  zaklatás miatt 19,  magánlaksértés miatt 24,  szemérem elleni erőszak miatt 1,  személyi szabadság megsértése miatt 7,  kényszerítés miatt 1,  nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt 1,  kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt 1 esetben indítottak eljárást. Az elmúlt évben összesen 8 alkalommal éltek jelzéssel a Szentesi Családsegítő központ Gyermekjóléti Szolgálata felé olyan családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben, amelyben érintett volt gyermekkorú. (Bővebben ld: http://www.szentesinfo.hu/testulet/2015/5/eloterjesztes/gyermekjolet_ertekeles.pdf)

Az intézkedéseket tartalmazó dokumentumok megtalálható az érintett szerveknél: a Szentes Járásbíróság, a Városi Rendőrkapitányság, a Járási Gyámhivatal, a Szentesi Családsegítő központ Gyermekjóléti Szolgálata. A rendőrséggel és a jelzőrendszeri tagokkal jó kapcsolatot ápol az önkormányzat2015. márciusában a jelzőrendszeri tagok éves tanácskozása megtörtént. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Így közvetett módon a rendőrségen kívül a Családsegítő Szolgálat is segítséget tud nyújtani a bántalmazott nők és gyermekeik számára. Telefonszámuk krízisvonalként értelmezhető. Idősek 1.

Intézkedési terv:


Digi-mami


Informatikai jártasság alacsony szintű


Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid: Igény-, szükségletfelmérés Közép:, képzés, fiatalok által támogatott „továbbképzések” Hosszú: Idősek informatikai jártasságának növelése, megismertetése a lehetőségeknek, kapcsolattartás. Kapcsolatfelvétel a célcsoport tagjaival, igényfelmérés Források biztosítása, partnerek felkutatása 3. Képzés, tájékoztatás, számítógép hozzáférésének biztosítása. 2018. 06. 30.

33


Program szervezése, tudásmegosztás, előadás, számítógépek üzembe helyezése.


Nem lejárt


Eredmény

Folyamatban lévő

Az igényfelmérést rendszeresen végzik a Városi Könyvtár NKft és a civil szervezetek. A számítógép park kialakításra került a könyvtárban, külön oktatóteremmel rendelkezik, az iskolákban is adottak a lehetőségek a számítógépes tanfolyamok megtartására. Több tanfolyam is megvalósult két éven belül és pályázati lehetőségektől függően a folytatást is tervezik.

Módosítás

Szöveges indoklás/kifejtés:

A TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0021 pályázati projektfenntartáshoz kapcsolódóan az elmúlt két évben a könyvtárban 5 internet-használati tanfolyamot tartottak, melyen összesen 55 fő vett részt. Nem tartják nyilván a korukat, de zömében az idősebb korosztály szokott jelentkezni. Digitális készségek mindenkinek a Könyvtárból - Informatikai képzés az alapoktól az ECDL-ig címmel hirdette meg a Szentes Városi Könyvtár februárban megújított tematikával elindított alapfokú számítástechnikai képesítést adó tanfolyamát. Bővebben: http://www.szentesinfo.hu/mozaik/ és https://docs.google.com/spreadsheets/d/10Wh5165XG5QdesQtLQU4RwFmfugN5vrljplTPdh7pI/edit#gid=0.

Szentes Város Gondozási Központja az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett az idős korosztály számítástechnikai képzésére. Közfoglalkoztatott munkatársak szervezett keretek között rendszeres időközönként tanították, informálták az idős személyeket. Különösen kedvelt tevékenységi forma a „skype”- olás, elektronikus levelezés, képeslapküldés. A város telephelyein az idősek klubjában rendelkezésre állnak asztali számítógépek, amelyek az ellátottak számára hozzáférhetőek és ezzel a szolgáltatással növelik a kapcsolatépítés lehetőségét a családtagokkal és a barátokkal. A Nyugdíjasok Szentesi Szövetsége Egyesület 2015 januárjában szervezett számítógépes tanfolyamot. A civil szervezet beszámolóját és a hirdetést az Idősek 1. intézkedés melléklete tartalmazza.

34

2.


Generációk Egy Másért


Az aktív időskorhoz való tevékenységek kínálatának palettája nem elég széles


Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Rövid: Nagyszülő-unoka programok szervezésére vonatkozó szükséglet- és erőforrásfelmérés Közép: forrásteremtés Hosszú: Komplex programok megvalósítása az oktatás, kultúra és foglalkoztatás terén 1. Szükséglet-felmérés 2. Erőforrás-felmérés 3. Alternatívák kidolgozása és megvalósítása 2018. 06. 30.

Igényfelmérés dokumentuma, erőforrás-térkép létrejötte, programok száma


Nem lejárt


Folyamatban lévő

Eredmény

Történtek lépések a megvalósítás irányába. Az elmúlt két év alatt programok is valósultak meg hagyományteremtő jelleggel.

Módosítás

Szöveges indoklás/kifejtés: A nyugdíjas civil szervezetekkel történő értekezletre 2015 őszén kerül sor, melynek során elindul a nagyszülő-unoka program iránti szükséglet-felmérés, de már eddig is valósultak meg többféle programok az aktív időskor eltöltésére, illetve kifejezetten nagyszülő-unoka programok. Megvalósult programok: Fotókiállítás nyílt az idősek otthonában http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2013/11/foto.htm -

Mindennapi érzéseink - Üde színek egy borongós napon - a Kurca festőkör kiállítása a Városi Könyvtárban www.szentesinfo.hu/mozaik/2013/9/kurca.htm

-

A Szentesi Egészségfejlesztési Iroda legemlékezetesebb rendezvénye a Gondozási Központtal, a Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskola tanulóival és az Önkormányzattal közösen került megrendezésre. A rendezvényen idősek és diákok együtt vetélkedtek különféle sorjátékokban, melle pedig az EFI szűrővizsgálataival várta az érdeklődőket. Különféle előadások is színesítették a programot, Dr. Földesi Irén belgyógyász, diabetológus tartott előadást „Mit tegyünk, hogy jól legyünk” címmel, majd a Szentesi Kemencés Csíramálé elkészítési módjáról hallgattak az 35

érdeklődők, ezután pedig a Szegvári Életmódklub reform ételeit kóstolhatták meg a vendégek, közben előadást tartottak a különféle ételek elkészítési módjairól. -

Magyar Vöröskereszt Szentesi Szervezete által szervezett programok az idősek részére, nagyszülők-unoka programjáról a Szentesi Élet című városi hetilap adott hírt. (ld. Generációk Egymásért melléklete)

-

Senior-Junior Fesztivál a Református Idősek Otthonában: 2012-ben hagyományteremtő céllal hozta létre az intézmény e fesztivált, mely idén 3. alkalommal kerül megrendezésre 2015. szeptember 23-án. Az I. és II. Senior-Junior Fesztivál képes összefoglalója az alábbi linkeken érhető el: www.szentesinfo.hu/mozaik/2012/9/sen.htm; www.szentesinfo.hu/mozaik/2013/9/sen.ht;)

Fogyatékkal élők 1.


Védett munka


Fogyatékkal élők foglalkoztatása nem megoldott


R. lehetőségek feltérképezése, környező településeken szociális foglalkoztatók felkeresése, védett munkahelyekről információ K: Intézkedési terv meghatározása, hozzáférés biztosítása, utazás támogatása, helyi vállalkozások támogatása rehab. személy foglalkoztatása esetén, helyi foglalkoztatási potenciál vizsgálata H. Fogyatékkal élő személyek részére munkalehetőség teremtése


-felmérés, adatgyűjtés, információ-szolgáltatás - helyi foglalkoztatásokkal való együttműködés, támogatások, foglalkoztatók elismerése


2018. 06. 30.


Rövid: helyi és környékbeli lehetőségek feltérképezése, pályázati lehetőségek, hasznos munkavégzés támogatása, helyi kezdeményezések Közép: A teljesítés megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása, pénzügyi jelentés. Hosszú: A fogyatékkal élők foglalkoztatási problémáira érzékeny akcióterv kidolgozása, fenntartása, folyamatos felülvizsgálata.


Nem lejárt


Folyamatban lévő

Eredmény

A rövidtávú cél megvalósításának folyamatossága szükséges.

Módosítás

36

Szöveges indoklás/kifejtés:

A Gondozási Központ 2013 nyarán a speciális élethelyzetben lévő ellátottaik számára munka rehabilitációs szolgáltatást indítottak. Felkeresték a városban működő védett foglalkoztatókat és ajánlották ellátottaiknak. Közben az ellátást igénybevevőket is komplex munka rehabilitációs felkészítésben részesítették, melynek elemei: - állapot és szükségletfelmérés - munkavállalói készségek, képességek felmérése - egyéni terv - a megfelelő feladat, kiválasztása A munkavállalói készségek, képességek felmérésének célja, hogy a munkát kereső számára személyre szabottan, a munkavállalói képességeket, készségeket, a gyakorlati tapasztalatokat rögzítő kompetencia térkép, munkavállalói profil készüljön, amely információt ad a munkavállalásra vonatkozó személyes adottságokról és motiváltságokról is. A cselekvési tervben az ügyféllel közösen rögzítésre kerülnek a már meghatározott - az egyén által elérendő - fő célok, meghatározásra kerülnek az elvégzendő tevékenységek, feladatok, valamint az egyéni igények és szükségletek felállításakor felszínre került problémák kezelési módja. Értékelés, visszacsatolás, az esetleges problémák kezelése: A program hatására javult az együttműködés a foglalkoztatókkal. Intézményük több adattal rendelkezik. Az ellátottaik perspektívái nőnek. Jövedelmi viszonyaik és a munkába vetett hitük nő, kedvezőbbé válik. A Napra Forgó Nonprofit Kft. a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, elsősorban megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáért dolgozik 2000 óta, saját, innovatív, piaci körülmények között is fenntartható modellje alapján. A szervezet Szentesen felvette a kapcsolatot az önkormányzattal, melynek eredményeképp az érintett célcsoportnak a Városháza dísztermében tartottak tájékoztatók, munkáltatók számára pedig két alkalommal került sor találkozóra, melyről többek között a Szentesi Élet városi hetilap is tudósított. A cikk az alábbi linken érhető el: http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2015/pdf/sze20150213_06.pdf 2.


Láss most mást!


Infokommunikációs akadálymentesítés hiánya


Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósításának határideje

R. Épületek akadálymentesítési hiányosságainak felmérése K: Intézkedési terv meghatározása H. Épületek akadálymentesítése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. - felmérés - tervezés- forrás biztosítása - megvalósítás 2017. 12. 31.

37


Rövid: Az épületeken kívül és belül lehetőségek felmérése, tervrajz Közép: A teljesítés megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása, pénzügyi jelentés. Hosszú: Közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása.


Nem lejárt


Folyamatban lévő

Eredmény

A rövidtávú cél részben megvalósult, folyamatban van.

Módosítás

Szöveges indoklás/kifejtés: Az önkormányzati épületek akadálymentesítésre vonatkozó felmérés évekkel ezelőtt megtörtént, melyek aktualizálása és kiegészítése szükséges, mivel többnyire csak a fizikai akadálymentesítésre tér ki, de az infokommunikációs felmérés hiányzik. Ezen kívül a város többi középületének, a közösségi közlekedés, járdák, parkok felmérése az érintett egyesületek (úgy mint Mozgáskorlátozottak Egyesületének Szentesi Csoportja, SINOSZ Szentesi Csoportja, Vakok- és Gyengénlátók Szentesi Csoportja) bevonásával elkezdődött. A munkacsoport- melynek képviselőik tagjai – őszi ülésén kerül sor egy kérdőív összeállítására, mely az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, cégek részére kerül kiküldésre. Az érintett egyesületek a munkacsoport tavaszi ülésén lettek felkérve, hogy a közösségi közlekedéssel, parkokkal, járdákkal kapcsolatos észrevételeiket gyűjtsék össze. Tehát jelenleg ez is folyamatban van. A DAOP – 5.1.2./A Szentes Város Önkormányzata és partnereinek városközpont rehabiltációs programja című pályázat során már a tervezés folyamatába bevonták a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Szentesi Csoportját és véleményüket meghallgatva, a kivitelezés során is szükség szerint egyeztetve történt a megvalósítás. A pályázati dokumentáció az SZVSZ Kft. Városfejlesztési Csoportjánál található, ahol a pályázat projektmenedzsmentjét végezték.

38

Összegzés Mélyszegénységben élők és romák


Újra dolgozom!

Nekem legalább 8!



Tartós munkanélküliek aránya magas

Rövid: Célcsoport elérése, piackutatás, felnőttképzési lehetőségek feltérképezése, foglalkoztatók felkutatása Közép: Általános iskola végzettséggel nem rendelkező képesítésének növelése, munka világába való visszaintegrálás Hosszú: tartós munkanélküliek számának csökkentése.

Csak 8 általános iskolai végzettségűek száma magas a település lakosságának számán belül

R: Célcsoport tájékoztatása képzési, átképzési lehetőségekről – szükségletfelmérés, pályaorientációs tanácsadás, kompetenciafejlesztés. K: Szakképesítésekbe való irányítás.


Szükséglet és igényfelmérés Eszköz és erőforrás felmérés Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal – közfoglalkoztatás, képzés – együttműködés a Türr István Képző és Kutató Intézet kihelyezett képzéseivel Munkaerő-piaci integráció elősegítése, pályázati lehetőségek kiaknázása – közmunkaprogram folytatása.

szükségletfelmérés, képzések elérhetővé tétele tanácsadás, célcsoport elérése, tájékoztatás, pályázatírás képzések – munkahelyek önálló teremtése (vállakozás) – szükséges ismeretek elsajátítása

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

2018. 06. 30.

2018. 06. 30.

39


Rövid: Célcsoport elérése, tájékoztató előadások szervezése, képzésekbe való irányítás, munkaerőpiaci felmérés. Közép: Munkaés/vagy képzési szerződés. (10-10 fő) Hosszú: Foglalkoztatás fenntartása 5 fő részére legalább 1 éven keresztül.

Rövid: Célcsoport tájékoztatása, kihelyezett képzések lehetőségeinek biztosítása, helyi pedagógusok bevonása. Közép: Munkaés/vagy képzési szerződés, általános iskolai végzettséget


Az IT jelenlegi állapota

Eredmény

folyamatban lévő/befejeze tt/tervezett

Nem lejárt

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Folyamatban lévő

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos az önkormányzat és a munkaügyi központ szoros együttműködésé nek köszönhetően.

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos az önkormányzat és a munkaügyi központ szoros együttműködésé nek

Módosítás

Alternatív foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése – ehhez szükséges továbbképzések biztosítása H: Az iskolai végzettségek az alacsony szintről magasabb szintre lépjenek.

megszerzők számának növekedése Hosszú: Képzési lehetőségekről központi adatbázis létrehozása, folyamatos kapcsolattartás – Együttműködési megállapodás kötése a Türr István Képző és Kutató Intézettel

köszönhetően.

Gyermekek

A gyermekeké a jövő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma magas. (HH)

Rövid: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok között erőforrás felmérés, szükségletfelmérés. Közép: Erőforrásokkal való összekötésben való támogatás. (munkaügyi központ, közfoglalkoztatás, munkaerőpiaci program) Hosszú: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben élők jövedelemhez való juttatása, ami miatt a rászorultság megszűnik.

Igény-, szükségletfelmérés Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel.

2018. 06. 30.

40

Rövid: kérdőíves felmérés, a hátrányos helyzet feltérképezése, családok saját erőforrásainak megerősítése Közép: Együttműködési megállapodás Munkaügyi Központtal (Start munkaprogram), civil szervezettel Hosszú: Önkormányzat pályázik a munkaerőpiaci programokra, mellyel a családok jövedelmi viszonyai stabilizálódhatnak.

Nem lejárt

Folyamatban lévő

A rövid- és középtávú célok megvalósulása folyamatos

Az egyenlő esélyért Szentesen

Magas a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodában, iskolában

Iskolai esélyegyenlőségi program (TÁMOP 3.3.2-08/2-20080038) folytatása a fenntartó által lehetőségeihez mérten a HH és HHH gyermekek felzárkóztatásának érdekében, az eredmények megőrzése és továbbvitele céljából: pályázati lehetőségek felkutatása, projektelőkészítés

1) pályázati lehetőségek felkutatása 2) projekt-előkészítés 3) projekt megvalósítása, esélykülönbségek csökkentése

2018. 06. 30.

Rövid: pályázati lehetőségek felkutatása (hazai és uniós) Közép: projektelőkészítés, szükségletfelmérés, partnerek felkutatása Hosszú: projekt megvalósítása, esélykülönbségek csökkentése az óvodákban és az általános iskolákban

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Tanulmányok, képzett szakemberek és segítők bevonása, krízisvonal létrejötte, segítséget kérők száma

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Nők

Hallo(m)!

A gyengébbik NEM!

A családon belüli erőszak gyakori

Rövid: Specifikus tanulmány elkészítése Közép: Felvilágosító előadások Hosszú: Anonym segélyvonal létrehozása a bántalmazott nők megsegítésére

Nők érdekvédelmének hiánya

R: információnyújtás, szolgáltatások igénybevételi lehetősége K: Krízisvonal létrehozása, folyamatos tájékoztatás, lehetőségek felkutatása, krízisben

Igényfelmérés, felvilágosító kampányok, technikai háttér megteremtése, forrásoptimalizálás (humánés pénzügyi)

Önszerveződő csoportok létrehozása, érdekvédelmi fórum, együttműködés rendvédelmi szervekkel és jelzőrendszer tagjaival. Krízisvonal létrehozása – jó gyakorlatok a

2018. 06. 30.

2018. 06. 30.

Érdekvédelmi Egyesület/Fórum létrehozása Tájékoztatás

kríziskezelésben.

41

A közoktatási és köznevelési intézményekben folyamatosan nézik a pályázati kiírásokat, s élnek is a lehetőségekkel.

lévő nők támogatását biztosító szervezetekről adatgyűjtés (pl: Szentesen) H: Nők problémájának kezelése, nagyobb figyelem a célcsoport irányába Idősek

Digi-mami

Informatikai jártasság alacsony szintű

Rövid: Igény-, szükségletfelmérés Közép:, képzés, fiatalok által támogatott „továbbképzések” Hosszú: Idősek informatikai jártasságának növelése, megismertetése a lehetőségeknek, kapcsolattartás.

Kapcsolatfelvétel a célcsoport tagjaival, igényfelmérés Források biztosítása, partnerek felkutatása 3. Képzés, tájékoztatás, számítógép hozzáférésének biztosítása.

2018. 06. 30.

42

Program szervezése, tudásmegosztás, előadás, számítógépek üzembe helyezése.

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Az igényfelmérést rendszeresen végzik a Városi Könyvtár NKft és a civil szervezetek. A számítógép park kialakításra került a könyvtárban, külön oktatóteremmel rendelkezik, az iskolákban is adottak a lehetőségek a számítógépes tanfolyamok megtartására. Több tanfolyam is megvalósult két éven belül és pályázati lehetőségektől függően a folytatást is

tervezik.

Generáció k Egy Másért

Rövid: Nagyszülőunoka programok szervezésére Az aktív időskorhoz vonatkozó szükségletvaló tevékenységek és erőforrás-felmérés Közép: forrásteremtés kínálatának Hosszú: Komplex palettája nem elég programok széles megvalósítása az oktatás, kultúra és foglalkoztatás terén

1. Szükséglet-felmérés 2. Erőforrás-felmérés 3. Alternatívák kidolgozása és megvalósítása

2018. 06. 30.

Igényfelmérés dokumentuma, erőforrás-térkép létrejötte, programok száma

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Nem lejárt

Folyamatban lévő

Történtek lépések a megvalósítás irányába. Az elmúlt két év alatt programok is valósultak meg hagyományterem tő jelleggel.

Fogyatékkal élők

Védett munka

R. lehetőségek feltérképezése, környező településeken szociális foglalkoztatók felkeresése, védett Fogyatékkal élők munkahelyekről foglalkoztatása nem információ K: Intézkedési terv megoldott meghatározása, hozzáférés biztosítása, utazás támogatása, helyi vállalkozások támogatása rehab. személy

-felmérés, adatgyűjtés, információ-szolgáltatás - helyi foglalkoztatásokkal való együttműködés, támogatások, foglalkoztatók elismerése

2018. 06. 30.

43

Rövid: helyi és környékbeli lehetőségek feltérképezése, pályázati lehetőségek, hasznos munkavégzés támogatása, helyi kezdeményezések Közép: A teljesítés megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása, pénzügyi jelentés. Hosszú: A fogyatékkal élők

A rövidtávú cél megvalósításának folyamatossága szükséges.

foglalkoztatása esetén, helyi foglalkoztatási potenciál vizsgálata H. Fogyatékkal élő személyek részére munkalehetőség teremtése

Láss most mást!

R. Épületek akadálymentesítési hiányosságainak felmérése Infokommunikációs K: Intézkedési terv meghatározása akadálymentesítés H. Épületek hiánya akadálymentesítése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.

foglalkoztatási problémáira érzékeny akcióterv kidolgozása, fenntartása, folyamatos felülvizsgálata.

- felmérés - tervezés- forrás biztosítása - megvalósítás

2017. 12. 31.

44

Rövid: Az épületeken kívül és belül lehetőségek felmérése, tervrajz Közép: A teljesítés megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása, pénzügyi jelentés. Hosszú: Közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Nem lejárt

Folyamatban lévő

A rövidtávú cél részben megvalósult, folyamatban van.

Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a 45

munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

46

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.

A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

o o o

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Vidovicsné Molnár Zsuzsanna (esélyegyenlőségi referens) felel.: Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. 47

o

-

-

-

Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

48

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.

II. Ezt követően Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta önkormányzati határozatával ……………………………………………………………………………(határozatszám, dátum) elfogadta.

49

1. sz. mellék 1. számú táblázat ‐ Lakónépesség száma az év végén 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő

Változás

29444 29117 28927 28780 28476 28456 28190 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

99% 99% 99% 99% 100% 99%

Lakónépesség 29600 29400 29200 29000 28800 28600 28400 28200 28000 27800 27600 27400 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2. számú táblázat ‐ Állandó népesség 2012.

fő

nők 15057 1803 484 7157 1153 3246

nő 0‐2 évesek 0‐14 éves 15‐17 éves 18‐59 éves 60‐64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

%

férfiak összesen 13820 28877 686 1942 3745 471 955 8489 15646 886 2039 2032 5278

nők 52% 48% 51% 46% 57% 62%

férfiak 48% 52% 49% 54% 43% 38%

Állandó népesség ‐ nők 65 év feletti 23%

0‐14 éves 13% 15‐17 éves 3%

60‐64 éves 8%

18‐59 éves 53%

Állandó népesség ‐ férfiak 65 év feletti 15%

0‐14 éves 14% 15‐17 éves 3%

60‐64 éves 6%

18‐59 éves 62%

2. számú táblázat ‐ Állandó népesség 2013.

fő

nők 14934 1769 447 7092 1172 3281

nő 0‐2 évesek 0‐14 éves 15‐17 éves 18‐59 éves 60‐64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

%

férfiak 13701 1878 460 8401 894 2068

összesen 28635 658 3647 907 15493 2066 5349

nők 52% 49% 49% 46% 57% 61%

férfiak 48% 51% 51% 54% 43% 39%

Állandó népesség ‐ nők 65 év feletti 24%

0‐14 éves 13% 15‐17 éves 3%

60‐64 éves 9%

18‐59 éves 51%

Állandó népesség ‐ férfiak 65 év feletti 15%

0‐14 éves 14% 15‐17 éves 3%

60‐64 éves 7%

18‐59 éves 61%

3. számú táblázat ‐ Öregedési index 65 év feletti állandó 0‐14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 4964 5217 2008 5100 4155 2009 5182 4020 2010 5172 3911 2011 5196 3802 2012 5278 3745 2013 5349 3647 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

Öregedési index (%) 95,2% 122,7% 128,9% 132,2% 136,7% 140,9% 146,7%

Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4. számú táblázat ‐ Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás

2008 363 2009 349 2010 316 2011 347 2012 353 2013 317 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

elvándorlás

egyenleg

524 413 389 387 408 381

‐161 ‐64 ‐73 ‐40 ‐55 ‐64

Belföldi vándorlások ‐ egyenleg (fő) 0 ‐20

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

‐40 ‐60 ‐80 ‐100 ‐120 ‐140 ‐160 ‐180

5. számú táblázat ‐ Természetes szaporodás

élve születések száma 2008 227 2009 239 2010 243 2011 211 2012 245 2013 210 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

halálozások száma 396 376 408 457 386 384

természetes szaporodás (fő) ‐169 ‐137 ‐165 ‐246 ‐141 ‐174

természetes szaporodás (fő) 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

‐50 ‐100 ‐150 ‐200 ‐250 ‐300

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.2.1. számú táblázat ‐ Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15‐64 évesek száma 15‐64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 9734 9760 19494 2009 7713 9708 17421 2010 9508 9600 19108 2011 9435 9485 18920 2012 9312 9331 18643 2013 9186 9226 18412 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 653 746 768 696 759 398

férfi % 6,7% 9,7% 8,1% 7,4% 8,2% 4,3%

fő 739 859 822 741 625 456

% 7,6% 8,8% 8,6% 7,8% 6,7% 4,9%

összesen fő 1392 1605 1590 1437 1384 854

% 7,1% 9,2% 8,3% 7,6% 7,4% 4,6%

Álláskeresők aránya 12,0%

10,0%

8,0%

6,0%

4,0%

2,0% nők

férfiak

2012

2013

összesen

0,0% 2008

2009

2010

2011

2014

2015

2016

2017

3.2.2. számú táblázat – Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 1392 1605 1590 1437 összesen fő 68 72 71 51 20 éves és fiatalabb % 4,9% 4,5% 4,5% 3,5% 21‐25 év 26‐30 év 31‐35 év 36‐40 év 41‐45 év 46‐50 év 51‐55 év 56‐60 év 61 év felett

2012

2013

1384

854

58

24

4,2%

2,8%

fő

230

240

222

211

222

143

%

16,5%

15,0%

14,0%

14,7%

16,0%

16,7%

fő

207

214

186

165

154

85

%

14,9%

13,3%

11,7%

11,5%

11,1%

10,0%

fő

189

221

194

175

177

88

%

13,6%

13,8%

12,2%

12,2%

12,8%

10,3%

fő

180

201

211

191

174

84

%

12,9%

12,5%

13,3%

13,3%

12,6%

9,8%

fő

140

191

212

179

169

100

%

10,1%

11,9%

13,3%

12,5%

12,2%

11,7%

fő

129

153

157

149

132

103

%

9,3%

9,5%

9,9%

10,4%

9,5%

12,1%

fő

154

206

199

178

146

93

%

11,1%

12,8%

12,5%

12,4%

10,5%

10,9%

fő

90

106

129

133

143

118

%

6,5%

6,6%

8,1%

9,3%

10,3%

13,8%

fő

5

1

9

5

9

16

0,4%

0,1%

0,6%

0,3%

0,7%

1,9%

2014

2015

2016

2017

% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresők száma (fő) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

3.2.3. számú tábla ‐ A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő

fő

nő férfi összesen nő férfi 2008 633 628 1261 333 307 2009 731 816 1547 443 487 2010 741 763 1504 469 464 2011 685 671 1356 403 360 2012 759 625 1384 457 283 2013 398 456 854 185 182 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% összesen 640 930 933 763 740 367

Nő 52,6% 60,6% 63,3% 58,8% 60,2% 46,5%

férfi 48,9% 59,7% 60,8% 53,7% 45,3% 39,9%

összesen 50,8% 60,1% 62,0% 56,3% 53,5% 43,0%

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0%

60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők 2012 férfiak 2013

összesen 2014 2015

2016

2017

3.2.4. számú táblázat ‐ Pályakezdő álláskeresők száma és a 18‐29 éves népesség száma 18‐29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 2185 2435 4620 2009 2171 2377 4548 2010 2102 2328 4430 2011 2121 2284 4405 2012 2127 2234 4361 2013 2113 2216 4329 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 71 83 90 82 106 53

% 3,2% 3,8% 4,3% 3,9% 5,0% 2,5%

Férfi fő 88 82 94 73 79 60

% 3,6% 3,4% 4,0% 3,2% 3,5% 2,7%

összesen fő 159 165 184 155 185 113

% 3,4% 3,6% 4,2% 3,5% 4,2% 2,6%

3.2.6. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 1392 2009 1605 2010 1590 2011 1437 2012 1384 2013 854 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 15 1,1% 22 1,4% 24 1,5% 26 1,8% 24 1,7% 17 2,0%

8 általános fő 401 454 502 433 412 198

% 28,8% 28,3% 31,6% 30,1% 29,8% 23,2%

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő 976 1129 1064 978 948 639

% 70,1% 70,3% 66,9% 68,1% 68,5% 74,8%

3.2.9. számú táblázat ‐ Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő aránya az aktív korú résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest

2010

433

2,50%

2011

341

2%

2012

2013

262

290

Nincs adat Nincs adat

Nincs adat Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

1,60%

1,80%

Forrás: Önkormányzat adatai 3.3.1. számú táblázat ‐ Álláskeresési segélyben részesülők száma év

15‐64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008

19494

113

0,6%

2009

17421

166

1,0%

2010

19108

132

0,7%

2011

18920

45

0,2%

2012

18643

29

0,2%

2013 18412 33 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0,2%

3.3.2. számú táblázat ‐ Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő 2008 1392 2009 1605 2010 1590 2011 1437 2012 1384 2013 854 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő

%

342 396 315 263 133 117

24,6% 24,7% 19,8% 18,3% 9,6% 13,7%

3.4.1. számú táblázat ‐ Lakásállomány összes lakásállomán y (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

2008

12722

nincs adat

év

2009

12777 12860

nincs adat

2011

12858

nincs adat

12739

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

szociális lakásállo mány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

444

48

444

48

nincs adat

459

48

459

48

nincs adat

458

48

458

48

nincs adat

nincs adat

nincs adat

2010

2012

bérlakás állomány (db)

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

nincs adat

nincs adat nincs adat nincs adat 458

48

458

48

460

48

460

48

nincs adat nincs adat nincs adat

2013

12734

nincs adat

460

48

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok (Az Önkormányzat 21 db szolgálati lakással rendelkezik.)

439

48

nincs adat

nincs adat

3.4.3. számú táblázat ‐ Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

650

72

2009

562

162

2010

530

183

2011

987

105

2012

932

115

2013

806

76

Forrás: TeIR, KSH Tstar

T ám o g a tá s b a n rés z es ü lő k (fő ) 1200 1000 800 600 400 200 L ak ás fenntartás i támogatás ok

A dós s ág c s ök k entés i tám og atás ok

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.5.1. számú táblázat ‐ Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen:

Telepi lakások száma a településen: 2008

2009

2010

2011 2012

2013

2014 2015

95

2016 2017 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva:

Szentesen egy szegregátum került kijelölésre a KSH által, mely a városközponttól kb 2 km‐re délre található.

A telep/ek megközelíthetősége:

Az Akácfa utca felől közelíthetőek meg az utcák, melyek végén földúton lehetséges az utcák elhagyása.

A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van‐e a közelben ‐ és ha igen milyen Az Árpád‐Agrár Zrt. Takarmánytelepe a teleptől kb. 100 m‐re található. távolságra ‐ szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):

Forrás: helyi adatgyűjtés

3.5.3. számú táblázat ‐ A telepeken, szegregátumokban élők

összes fő

férfi

nő

a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

2015

425

222

203

0‐6‐éves

40

12

28

7‐14 éves

53

30

23

15‐30 éves

120

67

53

31‐45 éves 46‐64 éves

94 93

50 51

44 42

65< éves

25

12

13

az aktív korúak (15‐64 év) közül foglalkoztatott

na

munkanélküli

na

Inaktív eltartott

na na

segélyezettek száma

na

hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

na na

Forrás: önkormányzati adatok

3.6.2. számú táblázat ‐ Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

1066

2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

1217 1229 1189 1078 979

3.6.3. számú táblázat ‐ Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

104

2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

111 116 106 104 106

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat ‐ Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszüntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

54

366

2009

51

319

2010

70

323

2011

67

354

2012

62

311


Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 400 350 300 250 védelembe vett 200

megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú

150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012 2013

2014

2015

2016

2017

4.1.2. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

2008

Rendszeres Ebből tartósan Kiegészítő Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi beteg kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos részesítettek gyermekek részesítettek gyermekek száma száma száma száma

1325

1284

Nincs adat 2009

1467

2010

1563

2011

29

Nincs adat

„

27

„

„

27

„

1583 1310

2013

1225

Nincs adat

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

1432 2039

2254

„ 2012

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

20 16 11

„ Nincs adat

1416 2856

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 400 350 300 250 védelembe vett 200

megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú

150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012 2013

2014

2015

2016

2017

4.1.2. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan tartósan Rendkívüli gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg gyermekvédelmi év kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos kedvezményben részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek részesítettek száma száma száma száma száma

2008

1325

2009

1467

2010

1563

2011

1284

Nincs adat

29

Nincs adat

„

27

„

„

27

„

1432 2039

1583

2254

20

„ 2012

1310

2013

1225

„

16

Nincs adat

Nincs adat

11

Nincs adat

1416 2856

Nincs adat

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% rendkívüli kedvezmény 50%

kiegészítő kedvezmény rendszeres kedvezmény

40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Rendszeres kedvezmények 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 2008 2009

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Kiegészítő kedvezmények 35 30 25 20 15 10 5 Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 2008

2009

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai ‐ iskolai juttatásokban részesülők száma

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1‐8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1‐13. évfolyam

Ingyenes tankönyv‐ ellátásban részesülők száma

233 245

102 116

127 106

262 255

245

144

72

241

142 231 205 183

149 124

44 37

199 184

120 105

33 34

185 191

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma 22 31 43 22 34 15

Nyári étkeztetésben részesülők száma

281 477 638 515 423

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés (Az iskolák közül csak a Szentesi Deák Ferenc Általános Iskola adatai szerepelnek)

Védőnői álláshelyek (db) 18,5 18 17,5 17 16,5 16 15,5 15 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 58 56 54 52 50 48 46 44 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által év háziorvosi praxis/ok ellátott személyek ellátott gyerekek száma száma száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

nincs

25340

4260

nincs

2009 2010

nincs nincs

25023 24970

4155 4020

nincs nincs

2011

nincs

24938

3828

nincs

2012 2013

nincs nincs

24777 24741

3731 3424

nincs nincs

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.3.3. számú táblázat ‐ Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma bölcsődébe Szociális szempontból felvett Működő összes bölcsődék beírt gyerekek száma (munkanélküli szülő, év bölcsődei férőhelyek száma gyermekek veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton száma tanuló szülő) száma 2008

1

99

9

70

2009

1

91

17

70

2010

2

108

17

74

2011

1

93

15

2012

1

117

8

2011.06.30‐ig 74 utána 120 120

2013

1

122

21

120

2014. 09. 03‐tól 128

2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.3.4. számú táblázat ‐ Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

6

nincs adat

2009 2010

7 7

nincs adat nincs adat

2011

7

nincs adat

2012 0 2013 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

nincs adat nincs adat

Családi napközi 8 7 6 5 4 3 2 1 0

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4.4.1. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai Szentesi Központi Óvoda OM azonosító: 201058

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

5 Az óvoda telephelyeinek száma 5

Hány településről járnak be a gyermekek

525 Óvodai férőhelyek száma 20 Óvodai csoportok száma 6h‐tól 17h‐ig

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig):

4 hét A nyári óvoda‐bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

43

0

43

0

0

21

6

Gyógypedagógusok létszáma

Dajka/gondozónő

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.1. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai Szentesi Felsőpárti Óvoda OM azonosító: 201056

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

5 Az óvoda telephelyeinek száma 4

Hány településről járnak be a gyermekek

451 Óvodai férőhelyek száma 19 Óvodai csoportok száma 6h‐tól 17h‐ig

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig):

4 hét A nyári óvoda‐bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

39

0

39

0

1

19

6,5

Gyógypedagógusok létszáma

Dajka/gondozónő

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.3. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 3. év

3‐6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat‐ ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

732

42

1017

12

909

0

2009

738

41

1042

12

910

0

2010

781

43

1086

12

921

0

2011

740

43

1018

11

930

1

2012

722

41

1005

11

889

1

2013

686

42

1041

11

911

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.2. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 2. év

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Forrás: önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

4.4.4. számú táblázat ‐ Az óvodai ellátás igénybevétele a Szentesi Központi Óvodában 2012‐2013. év Klauzál Utcai Óvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Apponyi téri Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Bocskai Utcai Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Vásárhelyi Úti Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

22

24

34

16

96

1

0

3

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

2

4

6

8

4

24

0

0

2

3

1

6

22

23

33

16

0

94

0

0

0

2

0

2

0

0

0

0

0

0

0

10

15

9

0

34

0

3

5

2

10

17

12

9

4

0

42

0

2

1

1

0

4

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

0

3

0

0

1

1

0

2

9

12

9

12

0

42

0

1

2

1

0

4

0

0

0

0

0

0

0

10

8

14

0

32

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Szent Anna Utcai Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Farkas Antal Utcai Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0

5

6

8

0

19

26

22

28

15

0

91

0

0

3

1

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

7

2

0

9

0

0

2

0

0

2

25

23

23

19

0

90

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

5

9

10

7

0

31

0

2

2

2

0

6

Forrás: intézményi adatok 4.4.4. számú táblázat ‐ Az óvodai ellátás igénybevétele a Szentesi Felsőpárti Óvodában 2012‐2013. év Rákóczi Ferenc u‐i Központi Óvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Damjanich Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

47

44

56

30

0

177

0

1

1

0

0

2

0

0

0

0

0

0

12

12

17

11

0

52

2

0

7

2

0

11

9

15

11

3

0

38

0

0

0

0

0

0

az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Százszorszép Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Dr. Mátéffy Ferenc u.‐i Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Eperjes Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Nagytőke Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0

0

0

0

0

0

2

1

4

1

0

8

0

0

0

0

0

0

20

26

35

14

0

95

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

3

5

6

0

16

0

0

0

1

0

1

24

17

25

22

1

89

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

4

4

0

15

0

0

0

1

0

1

3

4

2

0

0

9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

5

2

5

1

0

13

0

0

0

0

0

0

0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3

2

2

0

0

7

0

0

0

0

0

0

Forrás: intézményi adatok 4.4.5. számú táblázat 2014. ‐ A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása a Szentesi Központi Óvodában az intézménybe az intézménybe beíratott, 20%‐ beíratott, 20%‐ ot ot meghaladóan fejlesztő fejlesztő meghaladóan beíratott hiányzott foglalkozásban beíratott foglalkozásban hiányzott halmozottan halmozottan részesülő hátrányos részesülő hátrányos hátrányos hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos helyzetű helyzetű helyzetű hátrányos gyermekek helyzetű gyermekek gyermekek gyermekek helyzetű létszáma gyermekek száma (az adott létszáma száma (az adott gyermekek száma évből eltelt évből eltelt száma időszakra időszakra vetítetten) vetítetten) Székhely‐Klauzál Utcai 16 0 9 1 0 1 Óvoda Csoport 1 2 0 1 0 0 0 Csoport 2 3 0 2 0 0 0 Csoport 3 2 0 1 0 0 0 Csoport 4 2 0 1 0 0 0 Csoport 5 3 0 1 0 0 0 Csoport 6 2 0 1 1 0 1 Csoport 7 2 0 2 0 0 0 Összesen 16 0 9 1 0 1 A csoportok összlétszámából a 6 0 0 0 0 0 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 0 0 0 0 0 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Apponyi Téri Tagóvoda 11 0 6 0 0 0 Csoport 1 3 0 2 0 0 0 Csoport 2 3 0 1 0 0 0 Csoport 3 2 0 1 0 0 0 Csoport 4 3 0 2 0 0 0 Összesen 11 0 6 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 0 0 0 0 0 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 0 0 0 0 0 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Szent Anna Utcai Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Farkas Antal Utcai Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Vásárhelyi Úti Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Forrás: intézményi adatok

4

0

3

0

0

0

1 2 0 1 4

0 0 0 0 0

1 1 0 1 3

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16

0

12

5

0

4

4 4 4 4 16

0 0 0 0 0

3 2 3 4 12

2 1 1 1 5

0 0 0 0 0

1 1 1 1 4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17 9 8 17

0 0 0 0

13 7 6 13

12 6 6 12

0 0 0 0

12 6 6 12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4.4.5. számú táblázat 2014.‐ A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása a Szentesi Felsőpárti Óvodában

Rákóczi Ferenc u‐i Központi Óvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Csoport 7 Csoport 8 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Damjanich Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Százszorszép Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 csoport 4 Összesen

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az az intézménybe intézménybe beíratott, 20%‐ beíratott, 20%‐ ot meghaladóan fejlesztő ot fejlesztő beíratott hiányzott foglalkozásban meghaladóan foglalkozásban halmozottan halmozottan részesülő hiányzott részesülő hátrányos hátrányos halmozottan hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű gyermekek gyermekek létszáma száma (az adott gyermekek száma (az száma évből eltelt száma adott évből időszakra eltelt időszakra vetítetten) vetítetten)

3

0

2

1

0

1

13 4 9 3 5 6 9 52

0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 1 0 1 0 6

5 1 2 0 1 1 0 11

0 0 0 0 0 0 0 0

5 1 2 0 1 1 0 11

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 5 8

0 0 0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6 3 2 5 16

0 0 0 0

1 1 0 1

1 0 0 0 1

0 0 0 0 0

1 0 0 0 1

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Dr. Mátéffy Ferenc Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 csoport 4 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Eperjes Tagóvoda Csoport 1 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Nagytőke Tagóvoda Csoport 1 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 6 5 1 15

0 0 0 0 0

1 1 0 0 0

1 0 0 0 1

0 0 0 0 0

1 0 0 0 1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 2

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7 7

0 0

1

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: intézményi adatok

4.4.7. számú táblázat ‐ Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1‐4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5‐8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

1060

1252

2312

1348

58,3%

2011/2012

1018

1177

2195

1280

58,3%

2012/2013

1028

1122

2150

1309

60,9%

2013/2014

1019

1095

2114

1284

60,7%

napközis tanulók száma

tanév

Forrás: TeIR, KSH Tstar Általános iskolai tanulók (fő) 2500

2000

1500

1000

500

20 10 /2 01 1 20 11 /2 01 2 20 12 /2 01 3 20 13 /2 01 4 20 14 /2 01 5 20 15 /2 01 6 20 16 /2 01 7

0

általános iskolai tanulók száma

napközisek szááma

4.4.8. számú táblázat ‐ Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat‐ellátási helyek száma

1‐4 5‐8 összesen évfolyamon évfolyamon

db

általános iskolai osztályok száma tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

5‐8 1‐4 évfoly évfolyamon amon 8 9 8 8 8 8 8 8 8 8

összesen 17 16 16 16 16

Forrás: Szentesi Deák Ferenc Általános Iskola 4.4.11. számú táblázat ‐ Iskola személyi feltételek Hiányzó Fő létszám Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet

15

0

3

0

20

0

1 0 0 0 10

0 0 0 0 0

Forrás: Szentesi Deák Ferenc Általános Iskola

0 0 0 0 0

2 2 1 1 1

4.4.12. számú táblázat ‐ A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

tanév

fő

%

2010/2011

349

28%

2011/2012

346

29%

2012/2013

313

28%

2013/2014

308

28%

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 29% 29% 29% 29% 28% 28% 28% 28% 28% 27% 2010/2011 2011/2012 2012/2013

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

4.4.13. számú táblázat ‐ Iskolai ellátás igénybevétele ‐ telephelyi bontásban 2012‐2013. tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat meg‐ nevezése

Létszám Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya Halmozottan az osztály hátrányos létszámához helyzetűek viszonyítva létszáma

HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

SNI Sajátos SNI tanulók tanulók nevelési aránya az számából Évismétlők igényű osztály a hhh száma tanulók létszámához tanulók létszáma viszonyítva száma

Magán‐ tanulók száma

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

angol‐magyar két tanítási nyelv

20

0

0

7

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#ZÉRÓOSZTÓ!

1

#########

0

0

0

1. évfolyam C osztály

rajz

23

0

3

12

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

0

0

0

2. évfolyam A osztály

angol‐magyar két tanítási nyelv + úszó

18

0

1

7

#ZÉRÓOSZTÓ!

2

#ZÉRÓOSZTÓ!

6

#########

1

1

0


rajz

18

0

3

8

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#ZÉRÓOSZTÓ!

6

#########

1

0

0



21

0

5

9

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#ZÉRÓOSZTÓ!

12

#########

2

0

0


rajz

13

0

0

9

#ZÉRÓOSZTÓ!

4

#ZÉRÓOSZTÓ!

7

#########

2

0

0



19

19

1

8

#ZÉRÓOSZTÓ!

4

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

1

0

0


rajz

13

13

2

10

#ZÉRÓOSZTÓ!

7

#ZÉRÓOSZTÓ!

5

#########

4

0

0


általános

22

0

2

8

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#ZÉRÓOSZTÓ!

5

#########

2

0

0


rajz

18

0

1

9

#ZÉRÓOSZTÓ!

1

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

0

0

0


általános

26

0

5

13

#ZÉRÓOSZTÓ!

2

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

0

1

0


rajz

15

0

4

6

#ZÉRÓOSZTÓ!

1

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

1

0

0


általános

16

0

6

7

#ZÉRÓOSZTÓ!

2

#ZÉRÓOSZTÓ!

7

#########

1

2

0



rajz

15

0

0

5

#ZÉRÓOSZTÓ!

2

#ZÉRÓOSZTÓ!

3

#########

1

0

1


általános

21

0

5

9

#ZÉRÓOSZTÓ!

4

#ZÉRÓOSZTÓ!

7

#########

2

0

0


rajz

20

0

1

6

#ZÉRÓOSZTÓ!

2

#ZÉRÓOSZTÓ!

4

#########

1

0

0

298

32

39

133

#ZÉRÓOSZTÓ!

46

#ZÉRÓOSZTÓ!

78

#########

19

4

1

0

Összesen:


4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%) tanév összlétszámon belül

HHH‐tanulók körében

összlétszámon belül

2,43% 1,60% 3,38% 1,34% 3,90% 4,64%

0% 0% 0% 0% 0% 0%

0,73% 0,80% 1,23% 1,34% 2,12% 1,78%

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) HHH‐tanulók HHH‐tanulók körében összlétszámon belül körében 0% 0,24% 0% 0% 0,53% 0% 0% 0,30% 0% 0% 1,67% 0% 0% 0,70% 0% 0% 0,35% 0%

Magántanulók aránya (%)

Forrás: Szentesi Deák Ferenc Általános Iskola 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

tanodai program HH/ HHH tanulók tehetséggondozó HH/ HHH tanulók létszám létszáma program létszáma 0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0

nyári tábor 0 0 0 0 0 0

HH/ HHH tanulók létszáma

Alapfokú művészetoktatás 0 0 0 0 0 0

HH/ HHH tanulók létszáma

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1.1. számú táblázat ‐ Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008 9760 9734 2009 9708 7713 2010 9600 9508 2011 9485 9435 2012 9331 9312 2013 9226 9186 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

9021 8849 8778 8744 8706 8770

9081 6967 8740 8739 8553 8788

739 859 822 741 625 456

653 746 768 696 759 398

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 foglalkoztatottak 2008 2009

munkanélküliek 2010

2011

2012

munkavállalási korúak száma 2013

2014

2015

2016

2017

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 12000 10000 8000 6000 4000 foglalkoztatottak

munkanélküliek

munkavállalási korúak száma

2000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

5.2 számú táblázat ‐ A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti gyermekek száma a településen

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

működő bölcsödék száma

1008 972 954 882 912 894

bölcsődei férőhelyek száma önkor‐ mányzati 70 70 74 74/120 120 120 120, 128

1 1 2 1 1 1 1

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

1 1 1 1 0 1 1

6 7 7 7 0 7 7

76 77 81 81/127 120 127 127/135

egyéb

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.3. számú táblázat ‐ Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0‐3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

18

1008

56

972 954 882 912 894

54 53 49 57 56

2009 18 2010 18 2011 18 2012 16 2013 16 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 4157 5995 10152 2009 4060 5843 9903 2010 3991 5680 9671 2011 3887 5682 9569 2012 3745 5591 9336 2013 3620 5485 9105 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyugdjasok száma (fő) 12000

10000

8000

6000

4000

2000

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6.2.3. számú táblázat ‐ Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő fő % 1392 90 6% 640 nincs adat #ÉRTÉK! 2008 1605 106 7% 930 nincs adat #ÉRTÉK! 2009 1590 129 8% 933 nincs adat #ÉRTÉK! 2010 1437 133 9% 763 nincs adat #ÉRTÉK! 2011 1384 143 10% 740 nincs adat #ÉRTÉK! 2012 854 118 14% 367 nincs adat #ÉRTÉK! 2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

Munkanélküliek száma (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Adatsor3 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

6.3.1. számú táblázat ‐ 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

64 év feletti lakosság száma fő 5100 5182 5172 5196 5278 5349

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 144 215 200 158 182 174

% 3% 4% 4% 3% 3% 3%

64 évnél idősebbek (fő) 6000 nappali ellátásban részesült

5000 4000 3000 2000 1000 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

64 évnél idősebbek 5%

6000

4% 5000 4% 3%

4000

3% 3000 2% 2%

2000

1% 1000 1% 0 1

2

3

4

0% nappali ellátásban részesültek aránya 5 6 7 8 9 10

6.3.2. számú táblázat ‐ Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

47 42 38 37 33 45

időskorúak járadékában részesülők (fő) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat ‐ Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

709

34

2009

685

31

2010 2011

666 1843

24 20

2012

1734

na

2013

1617

na


szociális ellátásban részesülők száma (fő) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 egészségkárosodott 2008 2009 2010 megváltozott munkaképességű 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

7.1.2. számú táblázat ‐ Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

23

nincs adat

nincs adat

2009

19

nincs adat

nincs adat

2010

20

nincs adat

nincs adat

2011

21

nincs adat

nincs adat

2012

22

nincs adat

nincs adat

2013

20

nincs adat

nincs adat

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

nappali ellátásban részesülők (fő) 25

20

15

10

5

0 2008

2009

2010

2011

önkormányzati egyházi 2012 2013 2014 2015 civil 2016

2017

7.1.4. táblázat ‐ A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati

Egyházi

Civil

2010

2011

2012

2013

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

x

x

x

x

x

étkeztetés

x

x

x

x

x

házi segítségnyújtás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

x

x

x

x

x

családsegítés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

támogató szolgáltatás

nappali ellátás

x

x

x

x

x

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

2014 2015 2016

2017

2010 2011 2012 2013 2014

2015 2016 2017 2010 2011 2012

2013 2014 2015 2016 2017

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6

Recommend Documents