Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Vagyongazdálkodási Irodájától 6600 Szentes Kossuth tér 6. Ikt. sz

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Vagyongazdálkodási Irodájától 6600 Szentes Kossuth tér 6. Ikt. sz.:U-12736/2009 Témafelelős: dr. Tabajdi Ágnes

Tárgy: A nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítási feltételeinek áttekintése Mell.: övezeti besorolás (táblázatok) rendeletmódosítás

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2006. március 31-től életbelépett új szabályozása szerint a helyiségbérleti díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. (38.§. /1/ bek.) Ennek a szabályozásnak oka az, hogy a megállapított és rögzített helyiségbér nem alkalmazkodott a tényleges piaci viszonyokhoz. Egyes frekventált helyeken bizonyulhat túl alacsonynak, más helyeken viszont túl magasnak. Az új törvényi szabályozás sokkal nagyobb mozgásteret ad. Elvileg ez a helyzet jobb lehet a bérlőknek is, hiszen "alku tárgya" lehet a fizetendő díj. Ez a szabályozás viszont - a bérlők szemszögéből - rengeteg bizonytalanságot is rejt. Az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a bérleti díjakat - legalább évente - az aktuális piaci árakhoz igazítsák. Jelenleg a nem lakáscélú önkormányzati helyiségek közül egyre többet hónapok óta nem sikerül bérbe adni. Érezteti hatását a gazdasági válság, nehéz a meglévő vállalkozások gazdasági helyzete, folyamatosan csökken a vállalkozási kedv, a helyiségek iránti minimális igény objektív és szubjektív okokra egyaránt visszavezethető. A meglevő vállalkozások anyagi terhei, a bizonytalan gazdasági körülmények és az állandó változásban levő szabályozók kiszámíthatatlanná teszik az üzleti tevékenység tervezhetőségét. Hosszú távra -10 évre kötendő bérleti szerződés – ezek a kockázatok egy kezdő vállalkozás számára még kiszámíthatatlanabbak, így már első kérdésként jelentkezik az, hogy az egyszeri használatbavételi díj kifizetése megérie a kockázatot. Érdemes átgondolni azt a lehetőséget, hogy ez az összeg a jelen körülmények között mérsékelhető-e, megfizetése történhetne-e részletekben is. Véleményünk szerint az egyszeri használatbavételi díj elhagyása növelné a keresletet, kedvezőbb feltételeket nyújtana a majdani bérlőknek. A használatbavételi díj eltörlésével egyidejűleg gondoskodni kell a bérbe adás biztonságáról is, ezért javasoljuk a

2 Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy döntsön a forgalmi érték 25 %-ának megfelelő összegű használatbavételi díj törléséről, helyette 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kaució bevezetéséről. Ehhez Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/1999. /VII.10./ KT. sz rendeletének módosítása szükséges. A kereskedelem terén működő bérlemények esetében problémát jelent a kisvállalkozások és a multik közötti esélyek kérdése is. A lakosság egy részének vásárlási szokásai jelentősen megváltoztak. A vásárlók sok esetben szívesebben intézik a beszerzést egy helyen, külön csak egy-egy speciális, napi, vagy hirtelen szükségessé vált árucikket szereznek be. Ehhez a megváltozott szokásrendszerhez alkalmazkodva kell egy-egy helyiséget üzemeltetni, kitermelve abból a vállalkozás költségein felüli hasznot is, hiszen anélkül nincs értelme a működtetésnek. Mindezek a szempontok nem hagyhatók figyelmen kívül, amikor a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérletének egységesítésére törekszünk. Az egységesítés természetesen a bérleti díj azonos elvek alapján történő megállapítását jelenti. Az övezeti besorolás és állapot szerinti bérleti díj lehet az alapja az Önkormányzat által támogatásra érdemesnek ítélt szempontok szerinti kedvezmények érvényesítésének / támogathat pl. kezdő vállalkozókat, nem jól jövedelmező, de egyébként a lakosság számára szükséges tevékenységet folytatókat is./ A bérleti szerződés megkötésének időpontja nem hagyható figyelmen kívül. A különböző időszakokban kötött szerződések különböző feltételek szerint jöttek létre. A jogi szabályozás is más-más hátteret adott az egyes szerződések mögé. A globális egységesítés az előbb említett problémák miatt ütközik nehézségekbe, hiszen az egyedi szerződések egy adott bérlő és egy adott bérbeadó jogviszonyát rögzítik. A nehézségek ellenére a privatizáció óta eltelt időszakban ma már nehezen fenntartható különbségek alakultak ki. Részben oka ennek a bérbeadáskor fennállt piaci viszonyok jelentős változása, részben pedig az, hogy az inflációnak megfelelő változás messze nem követi a ténylegesen bekövetkezett változásokat. Olyan megoldást kell tehát találni, amely lehetőséget biztosít az Önkormányzatnak arra, hogy jó tulajdonosként járjon el, miközben megfelel a közösségi elvárásoknak is. A kialakított bérleti díjakat a versenysemlegesség érdekében a magánforgalomban kiadott helyiségbérleti díjhoz közelíteni szükséges, és szolgálnia kell a közösségi vagyon hatékony hasznosításának elvét is. Az egységesítés irányába indulva a bérbevett ingatlanok esetében többféle szempontrendszer kialakítása képzelhető el, mely kategóriákba történő besorolás szerint osztályozná az ingatlanokat. ( 1. sz táblázat) Az A. változat szerint az ingatlanok elhelyezkedése szerint két díjövezet kerülne kialakításra: Díjövezet/ Hasznosítás I. II.

üzlet, iroda 2000-2500 1500-2000

műhely Ft/m2 /hó (nettó) 1000-1500 500-1000

raktár 250-500 250-500

3 A B. változat szerint az ingatlanok elhelyezkedése szerint három díjövezet kerülne kialakításra Díjövezet/ Hasznosítás I. II. III.

üzlet, iroda 2200-2500 1900-2200 1500-1900

műhely Ft/m /hó (nettó) 1200-1500 900-1200 500-900 2

raktár 250-500 250-500 - 250

Abban az esetben, ha a hasznosítás szerinti besorolástól eltérő célra kívánja igénybe venni a helyiséget a bérlő, úgy a jogi jelleg változása során kialakult új besorolás szerinti díjat kell megfizetni. A használati mód megváltoztatásához szükséges engedélyt a bérlő saját költségére köteles a vagyonkezelő hozzájárulásával beszerezni. Százalékos kedvezmények: Szintek szerint pince földszint emelet

Kedvezmény % 40 20

Állapot szerint jó átlagos felújítandó

Kedvezmény % 20 40

Terület szerint m2 0-50 50-100 100-150 stb.

50 m2-enként 5% 0 5 10

A helyiség állapotának megítélésekor az ingatlan szükségszerű felszereltségén felüli eszközök (légkondicionáló, informatikai hálózat, riasztórendszer) plusz 10% bérleti díj növelő tényezőt jelentenek. Az átlagos és felújítandó állapotúnak minősített helyiségek újbóli bérbeadása előtt minden esetben kötelező annak vizsgálata, hogy a tulajdonos érdeke a bérbeadás előtti felújítás vagy az adott állapotban történő bérbeadás. A százalékban meghatározott kedvezményeket összevonva kell figyelembe venni. Pl. II. díjövezetben levő 70 m2-es közepes állapotú műhelyként használt pince Alapdíj - 65,0 % = 35,0 % a megállapításra kerülő bérleti díj. /40 % mert pince, 20 %, mert átlagos állapotú és 5,0 % mert 50-100 m2 között van az alapterülete./ A fenti elvek alkalmazása a bérleti díj kiszámításánál: Alapdíj 70.000,- Ft 65 % kedvezmény - 45.500,- Ft Bérleti díj 24.500,- Ft Mindezek mellett a város szempontjából fontos tevekénység esetleg külön mérlegelést is jelenthet (pl: csökkent munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása) akként, hogy ezeket az önkormányzat vissza nem térítendő támogatásban részesíti.

4 Természetesen más szempontrendszer alapján is elképzelhető az ingatlanok bérleti díjának kialakítása. Egy részletesen kidolgozott másik lehetséges variációt tartalmaz az előterjesztés 2. sz. táblázata. Mindezeket átgondolva azonban a már megkötött szerződések esetében a módosításhoz minden egyes esetben a felek megállapodása szükséges Amennyiben ez a konszenzus a felek között nem jön létre, úgy a szerződést a bíróság is módosíthatja. A jelenleg érvényes bérleti szerződések módosítására vonatkozóan meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. A tárgyalások megkezdése előtt az új szabályozás részleteiről célszerű lenne a jelenlegi bérlőket az új feltételekről tájékoztatni annak érdekében, hogy reálisan tudják lehetőségeiket felmérni és a módosítási szándékot ne tekintsék egyértelműen a bérleti díj emelésére irányuló törekvésnek. A Ptk. 241. §-a értelmében a bíróság módosíthatja a szerződést ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. Az idézett törvényhely alapján kialakult ítélkezési gyakorlat lehetővé teszi a helyiségbérleti jogviszonyokban a díj módosítását, melyhez elsődleges szempontnak a díj piaci viszonyokhoz való alakítását tekinti. Ennek során az inflációs hatásokat önállóan nem, csak mint a piaci viszonyokra ható egyik tényezőt értékeli. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a Ptk. 241. §-ában írt feltételek - lényeges jogos érdeksérelem - a bérleti díj mértékében beállott piaci körülményváltozásra alapított igény elbírálása során csak akkor állapítható meg, ha az újabb változás jelentős. A piaci értékváltozás meghatározásánál az alábbi körülményeket vizsgálja a bíróság: - Az inflációnak a bérleti díjakban is kifejeződő mértéke. - A bérbeadót terhelő fenntartási, felújítási költségek változásai. - A hasonló adottságú bérlemények kereset, kínálat viszonyai az adott környéken, az ilyen bérlemények kihasználtsági foka (van-e több üres helyiség, túlkínálat). - Az ingatlan műszaki állapotában bekövetkezett változások. - Az ingatlan fekvése, adott területen belüli elhelyezkedése, megközelíthetősége. E körben a bíróság igazságügyi szakértői véleményt szerez be , amely két irányú. Egyrészről vizsgálni kell, hogy magának a bérleménynek a műszaki adottságaiban következett-e be olyan változás, amely kihat annak forgalmi értékére, másrészről pedig a külső körülményekben következett-e be hasonló kihatású változás. Ha sem a felek megállapodása, sem a bíróság nem módosítja a szerződést, a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződéseket cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja. (A felmondási idő - eltérő megállapodás hiányban - egy évnél rövidebb nem lehet.) Ezt követően a helyiség már a jelen gazdasági viszonyok között adható bérbe. Természetesen valamennyi tény alapos mérlegelése után a szerződés megegyezéssel történő módosítása; nem a pereskedés, hanem a megállapodás az önkormányzat és a bérlők kölcsönös érdeke. Ez utóbb felvázolt lehetőséggel kissé hasonlóságot mutat az az eset, amikor a határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlő a használati jogáról lemond. Ebben az esetben azonban megoldást kell arra is találni, hogy a határozatlan időre

5 kötött szerződések megszűnése esetén milyen összegű pénzbeli térítés illeti meg a bérlőt. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/1999. /VII.10./ KT. sz rendeletének 17. §-a értelmében a rendelet hatálybalépése előtt létrejött helyiségbérleti szerződésekre a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A bérleti szerződések megkötésére – nyilvánvalóan – a hatályos rendeletek alapján került sor. Általánosságban elmondható az, hogy a korábbi hatályos szabályozások értelmében a használati jogról történő lemondásért pénzbeli térítés illette meg a jogszerű használót. A jogi szabályozás akként rendelkezett a lemondás esetén járó pénzbeli térítés összegéről, hogy ezt az összeget a helyiség fekvése, nagysága, műszaki állapota felszereltsége és újrahasznosítási lehetőség mérlegelésével kell megállapítani. Ennek az ellenértéknek a mértékét konkrétan azonban nem rögzíti sem jogszabály, sem önkormányzati rendelet, ebből következően ez a felek közötti megállapodás tárgya lehet. A fenti szempontrendszer ennek az összegnek a megállapításához is hasznos lehet, bővítve azzal az aspektussal, hogy a bérlő nyilvánvalóan azért adja vissza az ingatlant, mert nem akarja a tevékenységét tovább folytatni. Véleményünk szerint a gazdasági szektor önálló alanyaként rugalmasabban tud működni, erőteljesebben tudja képviselni a tulajdonosi érdekeket egy, az ingatlanok bérbeadásával, kezelésével önállóan foglalkozó szervezet. Az ingatlanüzemeltetési tevékenység kifejezetten gazdasági tevékenység, melynek során a napi működtetés, ellenőrzés, saját erős karbantartás, takarítás mellett feladat a nagyobb volumenű javítások, felújítások beruházások megrendelése, a kivitelezés ellenőrzése és a munkák átvétele is. Javasoljuk, hogy az eddigi feladatain felül a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. végezze a bérlő kiválasztást /pályáztatással a szerződéses kapcsolat kezdetétől a végéig/, miután egy bérbeadási tevékenység ellátására kizárólagos joggal rendelkező szervezet a gazdasági élet aktívabb szereplője és a változásokra is könnyebben reagál. A gyakorlatban ez akként valósulhatna meg, hogy az Önkormányzat a tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tevékenység ellátására vonatkozóan a Kft részére kizárólagos jogot biztosítana. Természetesen arra mindenképpen figyelemmel kell lenni, hogy az Önkormányzathoz továbbra is befollyanak a korábbi bevételek. E tevékenység átruházásához szükséges a Képviselő-testület vonatkozó rendeletének módosítása a tulajdonosi jogok gyakorlásának részleges átruházása tekintetében azzal, hogy ennek elfogadása esetén részletesen szabályozni kell az erre vonatkozó feltételeket. Természetesen a rendelkezés joga /tulajdonjog átruházás, apportálás/ továbbra is az Önkormányzat Képviselő-testületét illetné meg, a további részjogosultságok gyakorlásának kereteit a gazdálkodásra vonatkozó iránymutatással együtt a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft részére történő átadással egyidejűleg ki kell dolgozni. Az iránymutatás kidolgozása során elsődleges szempontként kell figyelembe venni azt, hogy a feladatok végrehajtásáról az azoknak leginkább megfelelő formában kell gondoskodni. Ez az elvárás következik abból, hogy a települési önkormányzatok tulajdonukkal való gazdálkodása nem tekinthető mindenben azonosnak a piaci szereplők hasonló tevékenységével, mivel felelősségük nem korlátozódik csupán gazdasági meggondolásokra, elsődleges feladatuk a település egészének szolgálata. A közös-

6 ség érdekeinek érvényesítése messze megelőzi a gazdasági előnyök kizárólagos figyelembe vételét. Jelen gazdasági helyzetben az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos bérleti díjak kialakításával, esetleg az első időszakban díjkedvezménnyel, valamint a használatbavételi díj megszüntetésével alakítható ki egy vonzóbb perspektíva. Ezzel a lehetőséggel ösztönözhető az ingatlanok bérbevétele. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg határozatát, illetve módosítsa a 20/1999. /VII.10./ Kt. sz. rendeletét. ………../2009. (….) Kt. Tárgy: Szentes Város Önkormányzata tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 20/1999. /VII.10./ KT. számú rendelete módosításának előkészítése Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a nem lakás célú helyiségek hasznosítására vonatkozó rendeletmódosítás előkészítéséhez az alábbi határozatot hozza: 1./a A Képviselő-testület a nem lakás célú helyiségeket a bérleti díjak tekintetében két övezetbe sorolja. Az I. és II. övezetbe tartozó helyiségek meghatározását ezen határozat 1.sz. melléklete tartalmazza. Az övezeti besorolást a Képviselőtestület elfogadja. 1./b A Képviselő-testület a nem lakás célú helyiségeket a bérleti díjak tekintetében három övezetbe sorolja. Az I. és II. és III. övezetbe tartozó helyiségek meghatározását ezen határozat 1.sz. melléklete tartalmazza. 1./c. A Képviselő-testület a nem lakás célú helyiségeket nem sorolja övezetekbe. Felelős: jegyző Határidő: rendelet módosítás előkészítésének megkezdésére azonnal 2.a/ A Képviselő-testület a rendelkezési jogon kívül a többi tulajdonosi részjogosultság /használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga/ gyakorlását a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft-re átruházza. 2.b/ A Képviselő-testület a rendelkezési jogon kívül a többi tulajdonosi részjogosultság /használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga/ gyakorlását a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft-re nem ruházza át. Felelős: jegyző Határidő: rendelet módosítás előkészítésének megkezdésére azonnal.

7

3./ A határozati javaslat 1./ és 2./ pontjainál az a./ alpontban tett javaslatok elfogadása esetén a Képviselő-testület 20/1999./VII.10./ Kt.sz. rendelet szükséges módosítások előterjesztését, a tulajdonosi részjogosultságok gyakorlása feltételeinek és a gazdálkodásra vonatkozó iránymutatás feltételeinek kidolgozását rendeli el. A rendeletmódosítás kidolgozásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az Önkormányzathoz továbbra is befollyanak a korábbi bevételek. Felelős: jegyző és a Kft ügyvezetője Határidő: rendelet módosítás előkészítésének megkezdésére azonnal. A Kft ügyvezetőjével való egyeztetés megkezdésére azonnal. Mindkettő előterjesztésére a Képviselő-testület októberi ülésének időpontja. Szentes, 2009. május 12. Dr. Sztantics Csaba jegyző megbízásából Szilvássy Árpádné irodavezető

8

Szentes Város Önkormányzata /2009. (. .) számú rendelete Szentes Város Önkormányzata tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 20/1999. (VII.10.) KT. számú rendelete módosításáról 1. § A rendelet 3. § / 3/ bekezdése az alábbiakra módosul: /3/ Kaució e rendelet vonatkozásában Az ingatlan 3 havi bérleti díjának megfelelő összeg. 2. § A rendelet 4. § /2/ bekezdése az alábbiakra módosul: /2/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a helyiség címét, nagyságát, esetleg a használat speciális feltételeit, a helyiség megtekintésére vonatkozó tudnivalókat, a pályázat benyújtásának határidejét, a kaució összegét, valamint felhívást annak igazolására, hogy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyekkel rendelkezik, illetőleg nyilatkozat megtételére a szakhatósági engedélyek beszerzése megkezdődött. 3. § A rendelet 6. §-a az alábbiakra módosul: /1/ A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a kaució összegének befizetését igazolja. /2/ Azoknak a pályázóknak, akik bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követő 15 napon belül a kaucióként befizetett összeget vissza kell téríteni. /3/ Amennyiben a pályázat nyertese felhívás ellenére a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, úgy a kaució összegét elveszíti vagyis visszafizetésére a pályázó nem tarthat igényt és az fedezetül szolgál a pályázati eljárás során felmerült költségekre. 4. § A rendelet 16. § /4/ bekezdése a pontja az alábbiakra módosul: / a/ A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba és nem ellentétes a hasznosítás céljával, továbbá a bérleti jog átvevője a kauciónak megfelelő cseredíjat megfizeti,

9

5. § A rendelet 7. § /3/ bekezdéséből az „ajánlati díj illetve” szövegrészt törli. 6. § A rendelet 7. § /6/ bekezdését, 9. § /2/ bekezdését és a 16. § /8/ bekezdését hatályon kívül helyezi.

Ez a rendelet 2009. június 01-én lép hatályba.

Dr. Sztantics Csaba jegyző

Szirbik Imre polgármester

1. sz. táblázat

Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító KFT által kezelt bérlemények övezeti besorolása

bérlemény cime

jellege

m2

övezeti besorolás "A" vált.

övezeti besorolás "B" vált.

Ady E. u. 1.

üzlet

92

I

I

Ady E. u. 1. Ady E. u. 1. Ady E. u. 1. Ady E. u. 1. Arany János u.22. Apponyi tér 4. Berekhát 13. Bocskai u. 8. Horváth M. 1-5. József A. u. 6. József A. u. 6. József A. u. 6. Klauzál u. 6. Kiss Bálint u. 3. Kiss Bálint u. 3. Kiss Bálint u. 3. Kiss Bálint u. 3. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth tér 5. Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u.10. Kossuth u.10. Kossuth u.10. Kossuth u. 11. Kossuth u. 11. Kossuth u. 11. Kossuth u. 11. Kossuth u. 11.

üzlet üzlet üzlet üzlet

51 73 37 30 106 30 285 28 36 21 36 21 180 37 122 25 29 29 35 462 48 111 28 306 27 121 29 84 50 50 138 438 40 193 74 40 87 143 215 42 33 16 56 43 90 62

I I I I II I II I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

I I I I III II III II I II II II II II II II II I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

üzlet tanműhely üzlet iroda üzlet üzlet üzlet gyógysz. iroda iroda iroda iroda iroda iroda üzlet üzlet iroda üzlet gyógysz. iroda üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet iroda üzlet iroda iroda üzlet iroda üzlet üzlet üzlet üzlet műhely iroda üzlet üzlet iroda üzlet

1. sz. táblázat bérlemény cime

Kossuth u. 11. Kossuth u. 11. Kossuth u. 12. Kossuth u. 14. Kossuth u. 14. Kossuth u. 16. Kossuth u. 16. Kossuth u. 16. Kossuth u. 16. Kossuth u. 16. Kossuth u. 19. Kossuth u. 19. Kossuth u. 20. Kossuth u. 20. Kossuth u. 22. Kossuth u. 22. Kossuth u. 28. Kossuth u. 28. Kossuth u. 32. Kossuth u. 34. Mátyás kir.u. 1. Mátyás kir.u. 1. Nagyörvény 59. Petőfi u. 1. Petőfi u. 1. Rákóczi F. u. 52. Koszta J. u. 4. Vásárhelyi út 10. Vásárhelyi út 12. Vásárhelyi út 12.

jellege

m2

üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet műhely üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet gyógysz. iroda üzlet gyógysz. üzlet karitatív tev. iroda iroda

53 19 241 229 345 67 15 15 68 170 68 114 46 76 213 88 74 43 458 212 41 25 195 147 131 68 132 79 21 22

övezeti besorolás "A" vált. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I II I I II II II II II

övezeti besorolás "B" vált. I I I I I I I I I I II II II II II II II II II II II II III I I III III III III III