Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Iktatószám:U-15241/2016 Témafelelős: Vidovicsné Molnár Zsuzsanna Tárgy: Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciója és Ifjúsági Cselekvési Terve Melléklet: Ifjúsági Koncepció Ifjúsági Cselekvési Terv Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés 2009. október 26-án elfogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot, mely 2009-2024 időszakra fogalmazza meg a nemzeti ifjúságpolitikai irányvonalat.

E Stratégia részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait,

megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. Fenti dokumentumhoz illeszkedve készült el Szentes Város Önkormányzata Ifjúsági Koncepciója és az ahhoz kapcsolódó Ifjúsági Cselekvési Terve 2016-2017 évre. A koncepció időtartama középtávra, 5 éves időtartamra szól. A koncepció, mint minden stratégiai elképzelés, helyzetkép felvázolásával indul, melyben az ifjúság életszféráira vonatkozóan megpróbálja felmérni az igényeket, szükségleteket, valamint az ezeket „kiszolgáló” intézményeket, szervezeteket. A helyzetképből kiindulva a koncepció vázolja a célokat és meghatározza a célokból adódó feladatokat és ezek végrehajtására ütemtervet állít fel. A cselekvési terv (ütemterv) az elfogadott koncepció alapján készül el Az Ifjúsági Cselekvési Tervben, azaz a konkrét feladatok meghatározásakor az előttünk álló két év távlatában fogalmazunk meg tennivalókat.

1

Szentes Város Önkormányzatának

Ifjúsági Koncepciója 2016-2020

Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciója (2016-2020) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tartalomjegyzék

AZ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓRÓL ÁLTALÁBAN

I.

3

1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása

3

2. Az Ifjúsági Koncepció célja

4

II.

HELYZETKÉP

5

Egészség, mentálhigiéné, szociális igények

9

Szabadidő, kultúra, sport

10

Esélyegyenlőség, érdekérvényesítés

11

Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok

12

III.

IFJÚSÁGKUTATÁS

12

IV.

ÖNKORMÁNYZATI IFJÚSÁGPOLITIKAI CÉLOK

26

2


„Két dolgot adj gyermekeidnek: gyökeret és szárnyakat!” Goethe

I.


Az ifjúságon általában a tanulóifjúságot, valamint azt a korosztályt szokás érteni, amely a társadalom munkájába bekapcsolódik, az önálló életkörülmények kialakítását megkezdte, de 30. életévét még nem érte el. „Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása.” A koncepció a szükségletek és az ezekből adódó feladatok rendszerbe foglalása; ezen túl döntéshozatali elvek lefektetése, melyekkel az értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók. Az ifjúsági koncepció az alapja a kétévente elkészítésre és felülvizsgálatra kerülő cselekvési tervnek. A koncepció időtartama: középtávra, 5 éves időtartamra szól. A koncepció felépítése:

Mint minden stratégiai elképzelés, helyzetkép felvázolásával indul, melyben az ifjúság életszféráira vonatkozóan ¾ megpróbálja felmérni az igényeket, szükségleteket, ¾ valamint az ezeket „kiszolgáló” intézményeket, szervezeteket.

A helyzetképből kiindulva a koncepció vázolja a célokat,

Meghatározza a célokból adódó feladatokat és ezek végrehajtására ütemtervet állít fel. A cselekvési ütemterv az elfogadott koncepció alapján készül el.

Az Ifjúsági Cselekvési Tervben, azaz a konkrét feladatok meghatározásakor az előttünk álló két év távlatában fogalmazunk meg tennivalókat. 1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása Nemzeti és nemzetközi jogszabályok: • Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, • Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény • Európai Bizottság Fehér Könyve • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, mely 13.§-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény felsorolja az ifjúsági ügyeket. 3


• •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Szentes Város Önkormányzata által elfogadott ágazati és szakmai koncepciók, stratégiai tervek és határozatok: • Önkormányzati rendelet a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról • Önkormányzati rendelet a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról • Integrált Városfejlesztési Stratégia • Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról • Szociális szolgáltatástervezési koncepció és felülvizsgálata • Szentes Város Önkormányzata 2014-2020 beruházási programja • Szentes Város Önkormányzata költségvetési rendelete • Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja • Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja és felülvizsgálata • Szentes Város Önkormányzata Civil Stratégiája • Közművelődési Koncepció • Szentes Város Egészségmegőrző Terve • Szentes Város Sportkoncepciója • Sportrendelet • Önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről • Önkormányzati rendelet a HPV elleni védőoltás költségeinek átvállalásáról • Önkormányzati rendelet a lakhatás megvalósítását segítő támogatásokról • Drogstratégia Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében.

2. Az Ifjúsági Koncepció célja A Koncepció az ifjúsági területre vonatkozóan 2020-ig határozza meg a város fejlesztési terveit, lehetőségeit és középtávú céljait a más tevékenység-területekre érvényes városi koncepciókkal összhangban. Alapelvek az ifjúsági koncepció és a cselekvési terv kialakításakor: • megfelelő környezeti feltételek biztosítása a felnövekvő fiatal korosztály számára, • szubszidiaritás elve (a fiatalok gondjait azon a szinten célszerű kezelni, ahol a megoldáshoz szükséges kompetenciával, hatáskörrel, információkkal, személyi, tárgyi, anyagi és szervezési eszközökkel rendelkeznek), • segítségnyújtás képességeik kibontakoztatásához, • ifjúsági önszerveződések elősegítése, 4


•

preventív intézkedések,

•

fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése,

•

hátrányos helyzetű fiatalok támogatása,

•

esélyegyenlőség megteremtése,

•

segítséggel élők támogatása.

A Koncepcióban nem jelennek meg részletesen azok a területek, amelyekre más koncepciók terveket, intézkedéseket tartalmaznak. II.

HELYZETKÉP

Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a társadalmi és demográfiai folyamatokat. A Népesség-nyilvántartó adatai Szentes demográfiai megoszlásáról: Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19-30 éves Összesen

Férfi 433 376 1069 622 2184 4684

2013. Nő Együtt 461 894 350 726 958 2027 620 1242 2076 4260 4465 9149

Férfi 446 347 1070 618 2186 4667

2014. Nő Együtt 470 916 351 698 953 2023 578 1196 2074 4260 4426 9093

Férfi 495 338 1044 590 2175 4642

2015. Nő Együtt 501 996 348 686 939 1983 562 1152 2076 4251 4426 9068

A gyermek- és ifjúsági korosztály a város népességének 32,45 %-át teszi ki. Városunk népessége lassan, folyamatosan csökken. Ugyanez figyelhető meg az ifjú korosztályok esetében is. Kivételt képez a 0-3 éves korosztály, melynél az utolsó három évben emelkedés figyelhető meg. 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 4964 5100 5182 5172 5196 5278 5349 5005 5396

0‐14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 5217 4155 4020 3911 3802 3745 3647 3394 3418

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, népesség-nyilvántartó

5

Öregedési index (%) 95,2% 122,7% 128,9% 132,2% 136,7% 140,9% 146,7% 147,5% 157,9%


Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Szentes esetében az index értéke 2008 óta 100 felett van, és egyre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma magasabb a településen, vagyis a város elöregedő. A vándorlás a településen probléma – a város népességmegtartó ereje nem elég erős – a változások mértékét megtekintve azt is hangsúlyozni kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez lehet az egyik oka. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

élve születések száma 227 239 243 211 245 210 223 208

halálozások száma 396 376 408 457 386 384 356 387

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Anyakönyvi Hivatal

6

természetes szaporodás (fő) ‐169 ‐137 ‐165 ‐246 ‐141 ‐174 ‐133 ‐179


Szentes esetében természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálesetek száma jelentősen meghaladja az élve születések számát. Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek tehát. Szentes demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a város lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken. Folyamatosan emelkedik viszont az első házasságkötési életkor, növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válások száma. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a település népességének megtartása, növelése. A fiatalok általános szükségletei az elemi szükségleteken túl a tanulás, szellemi-, testi fejlődés, a pályaválasztás, a szakma, hivatás megszerzése. Ezt követően az elhelyezkedés, munkavégzés, megélhetés, önálló lakáshoz jutás, családalapítás, a társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. Az ifjúság életszférái: A fiatalok egy része intézményi nevelésben-oktatásban részesül, míg a többi vagy befejezte középiskolai tanulmányait, vagy felsőoktatási intézményben tanul, illetve munkát vállal, vagy munkanélküli. Oktatás, képzés A 0-3 éves korosztály számára a bölcsődei ellátás és a családi napközik, 3-6 éves korosztály részére az óvodai ellátás biztosított. A városban 1 bölcsőde és 3 családi napközi működik. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény: 20 hetestől- 3 éves korig. A bölcsődei gondozás-nevelés célja többek között a gyermekek harmonikus fejlődését segíteni fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, motivációs környezet biztosításával, kisgyermeknevelők és gyermektársak felöl érkező szeretet és elfogadás segítségével. Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje 2015. évben 128 férőhellyel működött. Ellátottak köre: Szentes közigazgatási területén élő bölcsődés korú gyermekek. 8 fő integrált csoportban gondozható, nevelhető speciális ellátást igénylő gyermek számára biztosították a korai fejlesztés feltételeit, segítve habilitációjukat és rehabilitációjukat. Az alapellátás mellett családokat támogató szolgáltatásokat biztosítanak, melyek térítés kötelesek, otthoni gyermekgondozás, időszakos gyermekfelügyelet, játszócsoport. Két óvodai körzetben tíz (a 2016/2017-es nevelési évtől 9) óvoda működik a város fenntartásában, 1 óvoda egyházi fenntartású. Magas színvonalú nevelési munka és iskolaelőkészítés figyelhető meg.

7


Az óvodák az általános nevelési feladatokon túl számos kulturális, sport és környezetvédelmi programokon vesznek részt, sokszor szervezőként is. Ezáltal is hozzájárulnak a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez, környezettudatos életviteléhez, képességeik kibontakoztatásához. A városban működő általános iskolák közül három a Szentesi Tankerület, kettő egyházi fenntartása alatt áll. Mindegyik iskola esetében elmondható, hogy nagy hangsúlyt helyeznek tanulóik tehetségének kibontakoztatására. Azonban a hátrányos helyzetű diákok fejlesztésére, felzárkóztatására is egyre több időt kell fordítani. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet készített a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. A középfokú iskolákban az általános műveltség megalapozásán túl felkészítik a tanulókat a továbbtanulásra, munkába állásra. A városban gimnázium, szakközépiskolák és szakiskolák biztosítják a választhatóságot a középfokú oktatásba jelentkezőknek. A Szentesi Tankerület fenntartása alá tartozik a Horváth Mihály Gimnázium, a négy szakiskola közül három: a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola és a Pollák Szakközépiskola, Szakiskola a Hódmezővásárhelyi Szakképző Centrum, míg a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola a szakminisztérium fennhatósága alatt áll. A fejlesztést bölcsődei, óvodai és iskolai szinten a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézményének gyógypedagógusai végzik. Az általános iskolák és középiskolák esetében problémát jelent az épületek leromlott állapota, melyet saját pénzügyi forrás hiánya miatt sem az Önkormányzat, mint az ingatlanok tulajdonosa, sem a fenntartók nem tudnak megoldani. Az épületek műszaki állapotfelmérése megtörtént. Jelenleg keresik a pályázati lehetőségeket az épületek felújítására. Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített kiskorú gyermekek száma (2015-ben 858 fő), akárcsak a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodákban, iskolákban. Szentesen a gyermekek veszélyeztetettsége elsősorban abból adódik, hogy a szülőknek nincs munkahelye, nem tudják eltartani a családot, valamint alacsony az iskolai végzettségük. A szülők számára megoldást jelenthet a közfoglalkoztatási programok, valamint az iskolai felzárkóztató képzések. A problémák között szerepel a 16. életévüket betöltött, ezzel együtt már nem tanköteles és az oktatásból kimaradó gyermekek lehetőségeinek feltárása, és a marginalizálódás elkerülése érdekében szükséges lépések felkutatása, reintegrációjuk saját korosztályuk közösségébe. A városban működő alapfokú művészeti iskolák lehetővé teszik az ifjúság magas színvonalú, szinte minden művészeti ágra kiterjedő képzését. Az Önkormányzat országosan is egyedülálló programja a Studium Generale, mely a város, a partner felsőoktatási intézmények és a szentesi vállalkozók összefogásával valósítja meg a középiskolás korosztály számára a tehetséggondozást, hozzájárul a felsőoktatási felvételi sikeréhez. A program kiemelten fontos célja a szolidaritás és esélyegyenlőség érdekében az, hogy a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű tehetségeknek esélyt adjon.

8


Egészség, mentálhigiéné, szociális igények Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése rendelkezik a települési önkormányzat feladatairól az egészségügyi alapellátás körében, melyek: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, b) a fogorvosi alapellátás, c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, d) a védőnői ellátás és e) az iskola-egészségügyi ellátás. Szentesen 15 védőnői körzet működik. A védőnői körzetek vegyesek: területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A védőnői feladatokat 14 védőnő látja el. Egy körzet folyamatos helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2015-ben. Területükön anyatejgyűjtő állomás is működik. Hat gyermekorvos és egy kórházi gyermekosztályból álló szakmai csoport működik a városban. Szentesen a 15 felnőtt háziorvossal és a 8 fogorvossal biztosított az alapellátás és az ahhoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, valamint az iskola-egészségügyi ellátás. A fogszabályzás viszont helyben nem megoldott. A Szentesi Dr. Bugyi István Kórházban és Szakrendelőiben kerülnek ellátásra a város és vonzáskörzete lakói. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők az egészségügyi intézményrendszeri ellátottságon és annak minőségén túl az életmód, az élet minősége, a társadalmi környezet és értékrend, szokásrend, a kulturális hagyományok alakulása, melyeket elsősorban a család, másodsorban a nevelési-oktatási intézmények alakíthatnak. Az ifjúság főbb betegségei: vashiányos anémia, diabetes, magas vérnyomás, légzőszervi betegségek, elhízás, allergiás betegségek, látás- és halláskárosodás, alkohol-, dohány- és drogszenvedély, valamint a mentális zavarok. A kiváltó okok meghatározóan a helytelen életmód és táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz és a levegő szennyezettsége illetve különböző időszakban a magas allergén pollenkoncentráció. Az egészségnevelés minden nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának része. A kórházi szociális munka a gyermekjóléti szolgálat keretében működik. A gyermekosztályon a legnagyobb problémát 2015-ben is a kábítószer, illetve alkohol okozta túladagolás, valamint mellékhatások okán bekerült gyermekek okozták. Ezekben az esetekben túlnyomó részt dizájner drogok, illetve alkohol együttes fogyasztása miatt kerültek be a gyerekek. A szakellátásban nevelkedők magasabb arányban fordultak meg az osztályon ilyen problémával, mint a családban élő gyerekek. A gyerekosztályon a másik nagy problémát az öngyilkosságot megkísérlő gyermekek jelentik. A szenvedélybetegségek vonatkozásában jól működik és fontos ellátási forma az addiktológiai szakrendelés és a Drogambulancia. A Szentesi Családsegítő Központ koordinálásával működő Kábítószerügyi Egyezető Fórum (KEF) készítette el Szentes Város Drogellenes Stratégiáját 2015-ben, melyben a szentesi helyzetkép ismerhető meg, beszámoltnak a szakintézmények összehangolt munkájáról, tapasztalataikról, meghatározták a célokat, feladatokat valamint a cselekvési tervet.

9


A Városi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója és a képzett D.A.D.A oktatók továbbra is rendszeresen jelen vannak az köznevelési intézményekben, ahol drog –és bűnmegelőzési foglalkozásokat tartanak a tanulóknak. Az „iskola rendőr” program is folyamatosan biztosított, ugyanúgy mint a 8. évfolyamos diákok számára az elsősegély oktatás. Segítő szakemberek számára is volt lehetőség az elsősegély oktatáson való részvételre, kiemelten foglalkozva a dizájner drogok okozta mérgezési tünetekre.. A prevencióban számos civil szervezet is részt vesz. Jó példa erre a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság meghívására Zacher Gábor toxikológus teltházas előadása Szentesen Drog helyzet van! - címmel a Dr. Papp László Városi Sportcsarnokban. A város, a KEF és a rendőrség összefogásában évente megrendezésre kerül a Közbiztonsági Nap az általános iskolák 7-8. osztályosai számára. Ez a program is a prevenciós célokat szolgál. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézménye az alábbi 9 feladatot látja el: - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás - fejlesztő nevelés - tankerületi szakértői bizottsági tevékenység - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - konduktív pedagógiai ellátás - gyógytestnevelés - óvoda- és iskolapszichológiai koordináció - kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása. A jelzőrendszer tagjainak magas szakmai színvonalon működő, hatékony együttműködése jellemző városunkban. Az önkormányzat a mindenkori jogszabályoknak megfelelően megszervezi a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetését. 2016. január 1-jétől már nemcsak a nyári, hanem a tavaszi, őszi és téli szünetben is eleget tesz e kötelezettségének. Városi felsőoktatási szociális ösztöndíj programjával segíti a szentesi lakosú, felsőoktatási intézményben tanulókat. 2015-ben 137 fő részére került átadásra ösztöndíj tanulmányaik folytatásához. Megszervezésre kerül Szentes Város Önkormányzata, a KLIK Szentesi Tankerülete és az egyházi iskolák együttműködésével a nyári napközis ellátás. Az általános iskolákban ingyenes elsősegély-oktatás, míg a középiskolákban ingyenes Kresz oktatásra van lehetőség az önkormányzat jóvoltából. Szabadidő, kultúra, sport A közművelődési és közgyűjteményi intézmények, Közösségi Tér, 2016-tól a családsegítő központ kezelésében működő Városi Diákpince, a közterek és játszóterek, a Skate Park, a Liget, a strand, a sportlétesítmények, stb. a színterei a szabadidő hasznos eltöltésének, a sportolási lehetőségeknek és a kulturális programoknak. A városban működő, sok önkéntes munkát végző civil szervezetnek köszönhetően számos lehetőség adódik a szabadidő hasznos eltöltésére, önképzésre. A közművelődési feladatellátást és a nyilvános könyvtári szolgáltatást az önkormányzat elsősorban intézmények fenntartásával biztosítja. Mindegyik intézmény feladatkörében kiemelten, hangsúlyosan szerepel a fiatalok közművelődése. Ezen kívül a városban működő művészeti iskoláknak köszönhetően igen aktív a részvételük a művészeti életben és az iskolai 10


szintű vagy a városi programokon történő szerepléseken. A fiatal korosztály számára meghatározó a kortárscsoport, a baráti társaság. Azok, akiknek van baráti társaságuk, akikkel együtt tölthetik szabadidejüket, sokkal aktívabbak a különböző művelődési intézmények látogatásában. Azonban a nevelési-oktatási intézményi keretek között is a gyerekek a városi közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel való jó együttműködés által Micimackó bérletes előadásokon, rendhagyó irodalomórákon, múzeumpedagógiai előadásokon és foglalkozásokon, könyvtári rendezvényeken, versenyeken, zenei koncerteken vehetnek részt Az ifjúsági sportolás alapvető célja, hogy hozzájáruljon a fiatalok mozgás-kultúrájának kialakításához. Ezáltal a fiatalok olyan személyiséggé váljanak, hogy saját értékrendjükben az egészséget kiemelt helyen kezeljék, legyen mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált. Becsüljék meg társaik teljesítményét, a rendszeres fizikai aktivitás váljon életmódjuk részévé. Már a bölcsődében is megoldott a testmozgás és a mozgásfejlesztés a tornaszobában. Az óvodákban is érvényesül a mindennapos testnevelés elve, a gyógytorna és a nagycsoportosok részére az úszás is biztosított. Az iskolákban a mindennapos testnevelés, a diáksportkörök által valósul meg a tanulók mozgásigényének kielégítése. Valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel és a testnevelést segíti a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok és az Üdülőközpont is. Folyamatosan bővülnek a strand és a sportuszoda szolgáltatásai, jelentős fejlesztések valósultak meg az utóbbi években, akárcsak a Sportközpont Pusztai László Sporttelepén. A sportolási lehetőségek megteremtésében az oktatási intézményeken kívül számos sportegyesület, sportkör vesz részt. A sportegyesületek, a diáksport, az ifjúsági kezdeményezések támogatására minden évben jelentős anyagi támogatást nyújt Szentes Város Önkormányzata. 2015-ben széles körű civil összefogással megszervezte a Mobilitás Hét programját, mely az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztálynak változatos sportprogramokat nyújtott. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is elismerte e megmozdulást. Esélyegyenlőség, érdekérvényesítés A nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumaiban kiemelt helyen szerepel az esélyegyenlőség megvalósítása. Szentes Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (HEP), melyben többek között kiemelt helyen szerepelnek a gyermekek, a romák és mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők problémái és azok megoldására intézkedési terveket tartalmaz. A HEP Fórum és azon belül működő munkacsoportok folyamatosan nemcsak figyelemmel kísérik a városban az intézkedési tervek végrehajtását, hanem aktívan részt is vesznek azok megvalósulásában, melyeket kétévente felülvizsgálat követ. Önszerveződően évekkel ezelőtt Civil Ifjúságsegítő Kerekasztal (CIK) alakult és működik ma is. Szentes Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentel az ifjúság ügyének, hiszen ifjúsági bizottságot működtet Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottság néven, melynek keretéből többek között támogatja az ifjúsági szervezeteket, ifjúságnak szervezett programokat, táborokat, jelentős összeggel segíti a gyermekek sportolását a sportegyesületeken, diáksportkörökön keresztül. Gála és ünnepi műsor keretében ismeri el a sportteljesítményeket és a tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetséges tanulókat példaként állítva őket kortársaikkal szemben. A képviselő-testületi és bizottsági ülésekre meghívást kap a mindenkori diákpolgármester, aki az ifjúságot érintő anyagok esetén véleményezési, javaslattevési joggal rendelkezik. Így biztosítja az önkormányzat az ifjúság közéletbe való bekapcsolódását, aktivitását. 11


Az Ifjúsági Koncepcióhoz kapcsolódóan kérdőív formájában felmérésre kerülnek az ifjúság igényei, szükségletei, melyeket figyelembe véve alakítja ki a város ifjúságpolitikai céljait és kétévente az Ifjúsági Cselekvési Tervet. Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését. Az európai identitástudat erősítésének fontos része a határon túli iskolákkal ápolt kapcsolat. Több városi intézmény (óvoda, általános és középiskola) rendelkezik testvérintézményi kapcsolatokkal. A város testvérvárosi kapcsolatai civil és gazdasági együttműködésekre, oktatás, kultúra, sport területekre terjednek ki.

III.

IFJÚSÁGKUTATÁS

Fontos az időről-időre elvégzett ifjúságkutatás, amely feltárja az ifjúság igényeit és azok kielégítésének lehetőségeit. Az ifjúsági koncepció és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv alapját a helyi ifjúságkutatás képezi. Online kérdőíven történt az ifjúság véleményének kikérése. A kérdőívek megegyeznek az előző ifjúsági koncepció mellékletét felméréssel, csak a rendezvények aktualizálása vált szükségessé. Így nyomon követhetőek az ifjúsági korosztály igényeinek, szükségleteinek változásai. 1. Mi a nemed? fiú lány összesen:

10-14 éves 85 76 161

15-18 éves 111 87 198

2. Szentesen laksz? igen 373 nem 110

12

19-30 éves 57 67 124

Összesen 253 230 483


A táblázat adatai szerint 483 kérdőívet küldtek vissza, a kitöltők között kb. fele-fele arányban vannak a lányok és a fiúk. A válaszadók 77%-a lakik Szentesen. 3. Életkorod? 10-14 év 161 15-18 év 198 19-30 év 124 Összesen: 483 4. Melyik iskolába jársz? 10-14 év 15-18 év 19-30 év Összesen DEÁK - Deák Ferenc Általános Iskola 23 6 0 29 KISS BÁLINT - Kiss Bálint Református Általános Iskola 2 3 0 5 KLAUZÁL - Klauzál Gábor Általános Iskola 1 0 1 2 KOSZTA - Koszta József Általános Iskola 15 4 0 19 SZENT ERZSÉBET - Szent Erzsébet Katolikus Általános I. 118 2 0 120 KÖZGÉ - Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskola 0 31 4 35 HMG - Horváth Mihály Gimnázium 1 58 7 66 POLLÁK - Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola 0 44 6 50 ZSOLDOS - Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola 0 3 1 4 MEZGÉ - Bartha János 0 36 11 47 EGYÉB - dolgozom 0 0 57 57 EGYÉB - tanfolyam (OKJ-s) 0 0 7 7 EGYÉB - főiskola/egyetem 0 0 25 25 EGYÉB - gimnázium 0 5 1 6 EGYÉB - technikum 0 0 1 1 EGYÉB - középiskola 1 4 2 7 EGYÉB - szakiskola 0 2 1 3

13


A 2009. évi felméréshez képest az általános és középiskolás korosztályból sokkal kevesebben (359 fő) töltötték ki a kérdőívet, ezért jelen felmérés semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak. Az összes oktatási intézmény közül kimagaslik a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola 120 fős részvételével. Az általános iskolákból 631 db, a középiskolákból 259 db kérdőív érkezett be abban az évben. Több területen is tapasztalható, hogy nem annyira sikeres a kapcsolattartás és az együttműködés az oktatási intézményekkel mióta nem önkormányzati fenntartás alá tartoznak. A 18-30 év közötti fiataloktól viszont csak 43 db véleményt kaptak, ugyanis akkoriban még nehezen lehetett elérni ezt a korosztályt. Sikerként könyvelhető el, hogy az internet elterjedésével és a fiatalok mindennapjaiba való beépülésével napjainkban sokkal könnyebb elérni a 19-30 éveseket, ezt bizonyítja a beérkezett 124 db vélemény. 5. Milyen Szentesen lebonyolított programokon vettél már részt, és hogy tetszettek?

14


15


16


17


18


19


Ahogy a 2009-es felmérés alkalmával, úgy 2016-ban is legnagyobb arányban a Lecsófesztiválon vettek részt, és egyben ez a rendezvény nyerte a legtöbbek tetszését. A Lecsófesztivál több napos közösségi tevékenységeken alapuló, aktív bevonódást feltételező 20


rendezvény, ahol családok, baráti társaságok együtt tevékenykednek, valamilyen produktumot hoznak létre. A műsor része csak másodlagos szerepet tölt be ebben az esetben. Pozitív visszajelzés, hogy a strandi rendezvényeket 216-an látogatták a kérdőívet kitöltők, akik közül 169 fő nagyon jónak vagy jónak minősítette azokat. A felsorolt rendezvények közül látogatottságot tekintve a második helyen szerepel a Télbúcsúztató Karnevál (241 fő), a választ küldők fele még nem vett részt rajta. Ez abból adódhat, hogy az iskolák közül a legnagyobb számban a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából töltötték ki a kérdőívet, akik a böjti időszakban valóban nem vettek részt egyszer sem a karneválon. A 2009-es felméréshez képest nőtt e rendezvényt rossznak vagy nagyon rossznak minősítők száma (7-ről 37-re), ezért a tetszési indexe alapján a 2. helyről a 4. helyre esett vissza. Nőtt a majálison résztvevő ifjúság száma (2009-ben 72 fő, 2016. 203 fő), de a válaszadók közül az előző felméréshez képest jóval többen, 33-an tartották rossznak vagy nagyon rossznak. A Térfesztiválhoz kapcsolódó Bor-és Pálinka Ünnep felnőtt jellegű, s ez bizonyára hatással van az ifjúsági korosztály véleményére, továbbá tavaly több programmal is egybeesett e több éves hagyományokkal rendelkező rendezvény. Többek között a Mobilitás Hét programsorozattal is, amely a G-Átfutással kezdődött és az Autómentes Nappal zárult. Érdekes adat, hogy a Szent István napi programokat a kérdőívet kitöltők közül mindösszesen 138-an látogatták, akiknek csak alig több mint fele tartotta nagyon jónak vagy jónak. Legkevesebben a szauna szeánszot, a gátfutást és a nyári színházat látogatták az ifjúsági korosztályból, még a 19-30 éves korosztály sem részesítette előnyben ezeket a programokat. Összegezve elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők legalább 50%-a, sok esetben 2/3-a nem vett részt a felsorolt programokon (kivétel a Lecsófesztivál). Ennek oka lehet a fiatalok megváltozott szokásai: Mindennapjaik szerves része lett az internetezés, szabadidejük jelentős részét töltik a számítógép előtt, vagy a telefonjukon netezve. A közösségi oldalakon való aktivitásuk is jelentősen megnőtt az elmúlt években. Könnyen elérhetőek, letölthetők a játékok, zenék, filmek, e-könyvek. Emiatt is lehetséges, hogy még az ingyenes, kifejezetten gyermekeknek szervezett rendezvények sem hagytak nagyon erős nyomot a fiatalok körében. 6. MILYEN PROGRAMOKAT SZERETNÉL Szentesen? több sportrendezvény koncertek ifjúsági zenei fesztivál szabadtéri diszkó/party kulturális hagyományőrző fesztiválok autós- motoros rend. színházi előadások külön szórakozóhely fiatalok számára klubok kocsmák helyett igényesebb diszkók extrémsport rock koncert egyéb

21

10-14 év

15-18 év

19-30 év

Összesen

95 88 59 52 23 29 54 35 62 41 36 67 54 41

57 120 91 77 18 14 71 29 78 50 80 68 50 20

23 93 69 67 33 25 28 42 30 39 53 26 49 11

175 301 219 196 74 68 153 106 170 130 169 161 153 72


7. MILYEN PROGRAMOKON VENNÉL RÉSZT Szentesen (akár szervezőként is)? strandolás koncert diszkó, buli kirándulás, túrázás filmvetítés ifjúsági fesztivál sportrendezvény extrémsport nap táborozás hagyományőrző feszt. családi nap autós/motoros rend. környezetvédelmi fesztivál

22

10-14 év 15-18 év 126 80 62 90 83 50 93 79 76 31 67 56 41

87 114 98 60 73 76 65 62 42 17 36 66 29

19-30 év

Összesen

41 85 47 48 37 53 33 34 19 27 30 30 19

254 279 207 198 193 179 191 175 137 75 133 152 89


9. Jelöld be, vagy sorolj fel legalább három dolgot, amit NEM SZERETSZ Szentesen! koszos/büdös forgalom/közlekedés kevés szórakozási lehetőség olcsó, nívón aluli rendezvények nincs munkalehetőség parkolás megoldása (főleg a központban) éjszakai élet hiánya rongálás/vandalizmus közbiztonság hiánya útminőség romos épületek egészségügy játszóterek állapota egyéb

10-14 év 41 42 44 35 33 31 47 67 31 65 92 45 47 20

15-18 év 19-30 év 32 42 105 44 50 46 94 79 29 33 80 86 36 18

9 17 88 53 66 19 64 50 17 25 49 57 24 9

Összesen 82 101 237 132 149 96 205 196 77 123 221 188 107 47

Az ifjúság annak ellenére, hogy szereti a meglévő szentesi szórakozóhelyeket, még többet szeretne és hiányolják az „éjszakai életet”. 196-an jelölték meg a rongálást/vandalizmust, amit nem szeretnek Szentesen, de kiemelkedő a romos épületeket és az egészségügyet kifogásolók száma is. A kérdőívet kitöltők közül 149-en jelölték problémaként, hogy nincs munkalehetőség Szentesen. Az természetes, hogy a munkaerőpiacon már megjelenő 19-30 éves korosztályból jelölték meg ezt a legtöbben. A középiskolás korosztály szüleiken, családjukon keresztül érzékelhetik a kevés munkalehetőséget. Nyilvánvalóan a pályaválasztásukat is befolyásoló tényező, hogy olyan hivatást, szakmát szeretnének válassztani, mellyel el tudnak helyezkedni, amely hozzásegíti őket az önálló élet elkezdéséhez, a letelepedéshez, az első lakáshoz jutáshoz, későbbiekben a családalapításhoz. Örvendetes adat, hogy legkevesebben választották a közbiztonság hiányát és a legkevesebben tartják koszosnak, büdösnek a várost. Az egyéb kategóriában itt is megjelentek amit szeretnének, ezentúl hiányolják a Graffitti Klubot és próbatermeit, a fogszabályzás helyi lehetőségét. 10. Jelöld be, vagy írd le ötleteidet, hogy MIT KELLENE VÁLTOZTATNI SZENTESEN, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat! zenei fesztiválok rendezése igényes szórakozóhelyek létesítése több sportrendezvény több kulturális rendezvény több lehetőség ismerkedésre több szabadtéri program strandra több csúszda BMX park korszerűsítése munkahelyteremtés játszóterek felújítása

10-14 év 15-18 év 19-30 év Összesen 95 67 84 29 47 77 104 59 41 65

24

126 101 60 31 56 76 61 46 67 36

84 82 31 44 42 68 15 19 79 23

305 250 175 104 145 221 180 124 187 124


iskolák fejlesztése régi épületek felújítása (főleg a Petőfi Szálló) gyorsétterem létrehozása olcsóbb belépők (pl. strandra) állatkert létesítése fiatalok által alkotott szervezetek, egyesületek nagyobb támogatása egyéb

85 116 82 93 89

101 115 69 88 62

39 86 26 55 36

225 317 177 236 187

47 22

43 11

37 9

127 42

A mit kellene változtatni Szentesen, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat kérdésre a legtöbben a régi épületek felújítását, főleg a Petőfi Szállót jelölték be. Figyelemre méltó, hogy saját, korosztályukból adódó igényeiket - mint például a zenei fesztiválok rendezése, igényes szórakozóhelyek létesítése, több szabadtéri program - is megelőzte. Az iskolák felújítása is nagyon fontos az ifjúság számára. A stranddal kapcsolatosan olcsóbb belépőket és több csúszdát szeretnének. A munkahelyteremtés is kiemelt helyen szerepel. Többen örömmel vennék, ha gyorsétterem, állatkert létesülne, ha bővülne a sportrendezvények köre. Amitől a felsoroltakon kívül jobban éreznék magukat a fiatalok: A Graffiti klub felvirágoztatása, vagy egy ahhoz hasonló hely létesítése. Több olyan hely, ahova ki lehet ülni és gyönyörködni a tájban (pl. az Ifjúsági Ház tetején egy kilátó létrehozása); Street Workout park a régi húzódzkodó helyett a ligetbe, vagy ha nem oda, valami árnyékos helyre. Több téli programra, szórakozási lehetőségre lenne szükség. BMX parkba, vagy a területére egy triál pálya létesítése. Ugyanis ez más sportág, és érdekli a fiatalokat, illetve a turizmus is növelhető lenne ezáltal. Az elemek meglévők már, csak hely nincs, ahol ez kivitelezhető lenne. Ami egy betonos részt jelentene csak. Munkahelyek, de nem csak betanított munkásnak, hanem diplomásoknak is! Fiatalok által választott zenekarok meghívása, minden hónapban megszavazott koncertek. Szakmaválasztó napok (pszichológus, állatorvos, állatgondozó stb.)

11. TE MIVEL JÁRULNÁL HOZZÁ (miben segítenél), hogy a Te általad felvetett gondolatok megvalósuljanak?

10-14 év

15-18 év

19-30 év

Összesen

szervezés, ötletadás (pl. egy évre előre szóló, kidolgozott programterv)

64

60

46

170

önkéntes munka pl. (takarítás, faültetés, plakát/szórólap készítése/terjesztése) adomány- vagy aláírásgyűjtés állatmentés/állatgondozó menhelyen produkciókban való szereplés (pl. színházi darabok) lelkes nézője lennék a rendezvényeknek, programoknak semmivel

40 64 70 28 88 24

53 43 37 16 119 25

45 18 19 10 96 4

138 125 126 54 303 53

Jelentős erőforrást képvisel az a segítő és munkakedv, amely jellemzi az ifjúságot, de a legtöbben mégiscsak lelkes nézői lennének a rendezvényeknek, programoknak. A 2009-es felméréshez képest jelentősen megnőtt az adomány- vagy aláírásgyűjtésben és az állatmentésben, állatgondozó menhelyen történő segítségnyújtás iránti hajlandóság.

25


Érdemes lenne olyan módszereket kidolgozni és megvalósítani az ifjúsági közösségfejlesztési tevékenység keretében, amelynek segítségével a fiatalok vállalkozó kedvét megerősíthetik a velük foglalkozó felelős felnőttek. 12. HOGYAN ÍTÉLED MEG SZENTES FEJLŐDÉSÉT? rohamosan fejlődik lassan fejlődik stagnál lassan hanyatlik rohamosan hanyatlik

IV.

10-14 év 7 110 29 7 8

15-18 év 19-30 év Összesen 17 3 27 103 62 275 46 35 110 22 13 42 10 11 29


• Támogatni kell a fiatalok önszerveződéseit. •

A helyi közösségek erősítése és az ifjúsági közélet élénkítése, képzések, fórumok, saját programok szervezése a cél.

•

Fontos a fiatalok közösségi aktivitásának növelése, az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának ösztönzése.

•

Elő kell segíteni, hogy a gyermekek és a fiatal felnőttek megismerjék jogaikat és kötelességeiket.

•

Fontos a nemzeti identitástudat és az európaiság erősítésére, elmélyítésére. Ennek érdekében továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni Szentes kulturális értékeinek, 26


hagyományainak elérhetővé és hozzáférhetővé tételére a gyermekek és fiatalok számára. •

Szentes testvérvárosi kapcsolatainak fejlesztése fontos annak érdekében, hogy az itt élő fiatalok megismerhessék a külföldi magyarság kulturális értékeit.

•

Továbbra is be kell vonni a fiatalokat az őket érintő döntések előkészítésének folyamataiba, lehetőséget kell adni számukra a vélemény-nyilvánításra, javaslattételre.

•

Az ifjúsági korosztályok tagjai cselekvően utasítsák el a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját. Ezt elősegíti a kisebbségek kultúrájának megismerése és a kortárscsoportok véleményformáló erejének kiaknázása. A tevékenységeket az iskolák pedagógiai programjaiban kell hangsúlyosan megjeleníteni.

•

Az iskolai esélykülönbségek csökkentése minden eszközzel.

•

A közoktatási intézmények fenntartóival való kapcsolattartás és együttműködés erősítése.

•

A közoktatásban integrálni kell azon törekvéseket, melyek azt célozzák, hogy az érintett

korosztályok

tagjai

megismerkedjenek

a

civil

szféra

funkciójával,

jelentőségével, erejével, értékeivel. A tanulókat meg kell ismertetni a közcélú, közhasznú, önkéntes tevékenységekkel, szervezetekkel. •

A fogyatékkal élők társadalomba való teljes beilleszkedésének elősegítése, különös tekintettel az akadálymentesítésre és munkaerő-piaci helyzetükre.

•

Az ifjak kultúrafogyasztását alapvetően meghatározó passzív befogadói-fogyasztói magatartást az aktív részvételi attitűd irányába kell mozdítani, tevékeny részvételükre alapozva.

•

Fontos teret adni a saját kultúra kifejezésének az ifjúsági szereplők számára.

•

Az interkulturális kapcsolatok fejlesztéséért szükségesek az ifjúsági csereprogramok.

•

Az ifjúság egészség- és környezettudatosságának fejlesztése az ifjúság környezetében végzett egészségvédelmi, egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, baleset- és munkavédelmi

intézkedések,

felvilágosító

kampányok

hatékonyságának

és

kiterjedtségének növelésével, ebben az önkormányzati intézményrendszer, az ott lévő szellemi tőkének és tapasztalatoknak minél nagyobb arányú felhasználása. Fokozott figyelemmel

meg

kell

jeleníteni

az

iskolák

pedagógiai

programjában

a

bűnmegelőzéssel kapcsolatos intézkedéseket. •

A

kiemelt

feladatok

közé

kell

tartoznia

sporttevékenységek támogatásának. 27

a

diáksport,

iskola,

egyesületi


•

A szabadidő együttes eltöltésére alkalmas közösségi terek és az ezek működtetéséhez szükséges humán-infrastruktúra fejlesztése.

•

Az ifjúsági intézmények, kezdeményezések és programok további támogatása.

•

A

város

népesség

megtartó

képességének

erősítéséhez

hozzátartozik

a

munkahelyteremtés minél erőteljesebb szorgalmazása.

Az Ifjúsági Koncepció végrehajtása és a konkrét feladatok a felelősök és a határidő megjelöléssel az Ifjúsági Cselekvési Tervben kerülnek meghatározásra. Szentes, 2016. június 8.

Szirbik Imre Szentes város polgármestere

28

Szentes Város Önkormányzatának

Ifjúsági Koncepciója 2016-2020


Tartalomjegyzék


I.

3

1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása

3

2. Az Ifjúsági Koncepció célja

4

II.

HELYZETKÉP

5

Egészség, mentálhigiéné, szociális igények

9

Szabadidő, kultúra, sport

10

Esélyegyenlőség, érdekérvényesítés

11

Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok

12

III.

IFJÚSÁGKUTATÁS

12

IV.


26

2


„Két dolgot adj gyermekeidnek: gyökeret és szárnyakat!” Goethe

I.


Az ifjúságon általában a tanulóifjúságot, valamint azt a korosztályt szokás érteni, amely a társadalom munkájába bekapcsolódik, az önálló életkörülmények kialakítását megkezdte, de 30. életévét még nem érte el. „Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása.” A koncepció a szükségletek és az ezekből adódó feladatok rendszerbe foglalása; ezen túl döntéshozatali elvek lefektetése, melyekkel az értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók. Az ifjúsági koncepció az alapja a kétévente elkészítésre és felülvizsgálatra kerülő cselekvési tervnek. A koncepció időtartama: középtávra, 5 éves időtartamra szól. A koncepció felépítése:

Mint minden stratégiai elképzelés, helyzetkép felvázolásával indul, melyben az ifjúság életszféráira vonatkozóan ¾ megpróbálja felmérni az igényeket, szükségleteket, ¾ valamint az ezeket „kiszolgáló” intézményeket, szervezeteket.

A helyzetképből kiindulva a koncepció vázolja a célokat,

Meghatározza a célokból adódó feladatokat és ezek végrehajtására ütemtervet állít fel. A cselekvési ütemterv az elfogadott koncepció alapján készül el.

Az Ifjúsági Cselekvési Tervben, azaz a konkrét feladatok meghatározásakor az előttünk álló két év távlatában fogalmazunk meg tennivalókat. 1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása Nemzeti és nemzetközi jogszabályok: • Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, • Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény • Európai Bizottság Fehér Könyve • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, mely 13.§-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény felsorolja az ifjúsági ügyeket. 3


• •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Szentes Város Önkormányzata által elfogadott ágazati és szakmai koncepciók, stratégiai tervek és határozatok: • Önkormányzati rendelet a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról • Önkormányzati rendelet a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról • Integrált Városfejlesztési Stratégia • Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról • Szociális szolgáltatástervezési koncepció és felülvizsgálata • Szentes Város Önkormányzata 2014-2020 beruházási programja • Szentes Város Önkormányzata költségvetési rendelete • Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja • Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja és felülvizsgálata • Szentes Város Önkormányzata Civil Stratégiája • Közművelődési Koncepció • Szentes Város Egészségmegőrző Terve • Szentes Város Sportkoncepciója • Sportrendelet • Önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről • Önkormányzati rendelet a HPV elleni védőoltás költségeinek átvállalásáról • Önkormányzati rendelet a lakhatás megvalósítását segítő támogatásokról • Drogstratégia Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében.

2. Az Ifjúsági Koncepció célja A Koncepció az ifjúsági területre vonatkozóan 2020-ig határozza meg a város fejlesztési terveit, lehetőségeit és középtávú céljait a más tevékenység-területekre érvényes városi koncepciókkal összhangban. Alapelvek az ifjúsági koncepció és a cselekvési terv kialakításakor: • megfelelő környezeti feltételek biztosítása a felnövekvő fiatal korosztály számára, • szubszidiaritás elve (a fiatalok gondjait azon a szinten célszerű kezelni, ahol a megoldáshoz szükséges kompetenciával, hatáskörrel, információkkal, személyi, tárgyi, anyagi és szervezési eszközökkel rendelkeznek), • segítségnyújtás képességeik kibontakoztatásához, • ifjúsági önszerveződések elősegítése, 4


•

preventív intézkedések,

•

fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése,

•

hátrányos helyzetű fiatalok támogatása,

•

esélyegyenlőség megteremtése,

•

segítséggel élők támogatása.

A Koncepcióban nem jelennek meg részletesen azok a területek, amelyekre más koncepciók terveket, intézkedéseket tartalmaznak. II.

HELYZETKÉP

Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a társadalmi és demográfiai folyamatokat. A Népesség-nyilvántartó adatai Szentes demográfiai megoszlásáról: Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19-30 éves Összesen

Férfi 433 376 1069 622 2184 4684

2013. Nő Együtt 461 894 350 726 958 2027 620 1242 2076 4260 4465 9149

Férfi 446 347 1070 618 2186 4667

2014. Nő Együtt 470 916 351 698 953 2023 578 1196 2074 4260 4426 9093

Férfi 495 338 1044 590 2175 4642

2015. Nő Együtt 501 996 348 686 939 1983 562 1152 2076 4251 4426 9068

A gyermek- és ifjúsági korosztály a város népességének 32,45 %-át teszi ki. Városunk népessége lassan, folyamatosan csökken. Ugyanez figyelhető meg az ifjú korosztályok esetében is. Kivételt képez a 0-3 éves korosztály, melynél az utolsó három évben emelkedés figyelhető meg. 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 4964 5100 5182 5172 5196 5278 5349 5005 5396

0‐14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 5217 4155 4020 3911 3802 3745 3647 3394 3418

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, népesség-nyilvántartó

5

Öregedési index (%) 95,2% 122,7% 128,9% 132,2% 136,7% 140,9% 146,7% 147,5% 157,9%


Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Szentes esetében az index értéke 2008 óta 100 felett van, és egyre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma magasabb a településen, vagyis a város elöregedő. A vándorlás a településen probléma – a város népességmegtartó ereje nem elég erős – a változások mértékét megtekintve azt is hangsúlyozni kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez lehet az egyik oka. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

élve születések száma 227 239 243 211 245 210 223 208

halálozások száma 396 376 408 457 386 384 356 387

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Anyakönyvi Hivatal

6

természetes szaporodás (fő) ‐169 ‐137 ‐165 ‐246 ‐141 ‐174 ‐133 ‐179


Szentes esetében természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálesetek száma jelentősen meghaladja az élve születések számát. Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek tehát. Szentes demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a város lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken. Folyamatosan emelkedik viszont az első házasságkötési életkor, növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válások száma. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a település népességének megtartása, növelése. A fiatalok általános szükségletei az elemi szükségleteken túl a tanulás, szellemi-, testi fejlődés, a pályaválasztás, a szakma, hivatás megszerzése. Ezt követően az elhelyezkedés, munkavégzés, megélhetés, önálló lakáshoz jutás, családalapítás, a társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. Az ifjúság életszférái: A fiatalok egy része intézményi nevelésben-oktatásban részesül, míg a többi vagy befejezte középiskolai tanulmányait, vagy felsőoktatási intézményben tanul, illetve munkát vállal, vagy munkanélküli. Oktatás, képzés A 0-3 éves korosztály számára a bölcsődei ellátás és a családi napközik, 3-6 éves korosztály részére az óvodai ellátás biztosított. A városban 1 bölcsőde és 3 családi napközi működik. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény: 20 hetestől- 3 éves korig. A bölcsődei gondozás-nevelés célja többek között a gyermekek harmonikus fejlődését segíteni fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, motivációs környezet biztosításával, kisgyermeknevelők és gyermektársak felöl érkező szeretet és elfogadás segítségével. Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje 2015. évben 128 férőhellyel működött. Ellátottak köre: Szentes közigazgatási területén élő bölcsődés korú gyermekek. 8 fő integrált csoportban gondozható, nevelhető speciális ellátást igénylő gyermek számára biztosították a korai fejlesztés feltételeit, segítve habilitációjukat és rehabilitációjukat. Az alapellátás mellett családokat támogató szolgáltatásokat biztosítanak, melyek térítés kötelesek, otthoni gyermekgondozás, időszakos gyermekfelügyelet, játszócsoport. Két óvodai körzetben tíz (a 2016/2017-es nevelési évtől 9) óvoda működik a város fenntartásában, 1 óvoda egyházi fenntartású. Magas színvonalú nevelési munka és iskolaelőkészítés figyelhető meg.

7


Az óvodák az általános nevelési feladatokon túl számos kulturális, sport és környezetvédelmi programokon vesznek részt, sokszor szervezőként is. Ezáltal is hozzájárulnak a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez, környezettudatos életviteléhez, képességeik kibontakoztatásához. A városban működő általános iskolák közül három a Szentesi Tankerület, kettő egyházi fenntartása alatt áll. Mindegyik iskola esetében elmondható, hogy nagy hangsúlyt helyeznek tanulóik tehetségének kibontakoztatására. Azonban a hátrányos helyzetű diákok fejlesztésére, felzárkóztatására is egyre több időt kell fordítani. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet készített a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. A középfokú iskolákban az általános műveltség megalapozásán túl felkészítik a tanulókat a továbbtanulásra, munkába állásra. A városban gimnázium, szakközépiskolák és szakiskolák biztosítják a választhatóságot a középfokú oktatásba jelentkezőknek. A Szentesi Tankerület fenntartása alá tartozik a Horváth Mihály Gimnázium, a négy szakiskola közül három: a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola és a Pollák Szakközépiskola, Szakiskola a Hódmezővásárhelyi Szakképző Centrum, míg a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola a szakminisztérium fennhatósága alatt áll. A fejlesztést bölcsődei, óvodai és iskolai szinten a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézményének gyógypedagógusai végzik. Az általános iskolák és középiskolák esetében problémát jelent az épületek leromlott állapota, melyet saját pénzügyi forrás hiánya miatt sem az Önkormányzat, mint az ingatlanok tulajdonosa, sem a fenntartók nem tudnak megoldani. Az épületek műszaki állapotfelmérése megtörtént. Jelenleg keresik a pályázati lehetőségeket az épületek felújítására. Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített kiskorú gyermekek száma (2015-ben 858 fő), akárcsak a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodákban, iskolákban. Szentesen a gyermekek veszélyeztetettsége elsősorban abból adódik, hogy a szülőknek nincs munkahelye, nem tudják eltartani a családot, valamint alacsony az iskolai végzettségük. A szülők számára megoldást jelenthet a közfoglalkoztatási programok, valamint az iskolai felzárkóztató képzések. A problémák között szerepel a 16. életévüket betöltött, ezzel együtt már nem tanköteles és az oktatásból kimaradó gyermekek lehetőségeinek feltárása, és a marginalizálódás elkerülése érdekében szükséges lépések felkutatása, reintegrációjuk saját korosztályuk közösségébe. A városban működő alapfokú művészeti iskolák lehetővé teszik az ifjúság magas színvonalú, szinte minden művészeti ágra kiterjedő képzését. Az Önkormányzat országosan is egyedülálló programja a Studium Generale, mely a város, a partner felsőoktatási intézmények és a szentesi vállalkozók összefogásával valósítja meg a középiskolás korosztály számára a tehetséggondozást, hozzájárul a felsőoktatási felvételi sikeréhez. A program kiemelten fontos célja a szolidaritás és esélyegyenlőség érdekében az, hogy a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű tehetségeknek esélyt adjon.

8


Egészség, mentálhigiéné, szociális igények Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése rendelkezik a települési önkormányzat feladatairól az egészségügyi alapellátás körében, melyek: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, b) a fogorvosi alapellátás, c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, d) a védőnői ellátás és e) az iskola-egészségügyi ellátás. Szentesen 15 védőnői körzet működik. A védőnői körzetek vegyesek: területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A védőnői feladatokat 14 védőnő látja el. Egy körzet folyamatos helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2015-ben. Területükön anyatejgyűjtő állomás is működik. Hat gyermekorvos és egy kórházi gyermekosztályból álló szakmai csoport működik a városban. Szentesen a 15 felnőtt háziorvossal és a 8 fogorvossal biztosított az alapellátás és az ahhoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, valamint az iskola-egészségügyi ellátás. A fogszabályzás viszont helyben nem megoldott. A Szentesi Dr. Bugyi István Kórházban és Szakrendelőiben kerülnek ellátásra a város és vonzáskörzete lakói. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők az egészségügyi intézményrendszeri ellátottságon és annak minőségén túl az életmód, az élet minősége, a társadalmi környezet és értékrend, szokásrend, a kulturális hagyományok alakulása, melyeket elsősorban a család, másodsorban a nevelési-oktatási intézmények alakíthatnak. Az ifjúság főbb betegségei: vashiányos anémia, diabetes, magas vérnyomás, légzőszervi betegségek, elhízás, allergiás betegségek, látás- és halláskárosodás, alkohol-, dohány- és drogszenvedély, valamint a mentális zavarok. A kiváltó okok meghatározóan a helytelen életmód és táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz és a levegő szennyezettsége illetve különböző időszakban a magas allergén pollenkoncentráció. Az egészségnevelés minden nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának része. A kórházi szociális munka a gyermekjóléti szolgálat keretében működik. A gyermekosztályon a legnagyobb problémát 2015-ben is a kábítószer, illetve alkohol okozta túladagolás, valamint mellékhatások okán bekerült gyermekek okozták. Ezekben az esetekben túlnyomó részt dizájner drogok, illetve alkohol együttes fogyasztása miatt kerültek be a gyerekek. A szakellátásban nevelkedők magasabb arányban fordultak meg az osztályon ilyen problémával, mint a családban élő gyerekek. A gyerekosztályon a másik nagy problémát az öngyilkosságot megkísérlő gyermekek jelentik. A szenvedélybetegségek vonatkozásában jól működik és fontos ellátási forma az addiktológiai szakrendelés és a Drogambulancia. A Szentesi Családsegítő Központ koordinálásával működő Kábítószerügyi Egyezető Fórum (KEF) készítette el Szentes Város Drogellenes Stratégiáját 2015-ben, melyben a szentesi helyzetkép ismerhető meg, beszámoltnak a szakintézmények összehangolt munkájáról, tapasztalataikról, meghatározták a célokat, feladatokat valamint a cselekvési tervet.

9


A Városi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója és a képzett D.A.D.A oktatók továbbra is rendszeresen jelen vannak az köznevelési intézményekben, ahol drog –és bűnmegelőzési foglalkozásokat tartanak a tanulóknak. Az „iskola rendőr” program is folyamatosan biztosított, ugyanúgy mint a 8. évfolyamos diákok számára az elsősegély oktatás. Segítő szakemberek számára is volt lehetőség az elsősegély oktatáson való részvételre, kiemelten foglalkozva a dizájner drogok okozta mérgezési tünetekre.. A prevencióban számos civil szervezet is részt vesz. Jó példa erre a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság meghívására Zacher Gábor toxikológus teltházas előadása Szentesen Drog helyzet van! - címmel a Dr. Papp László Városi Sportcsarnokban. A város, a KEF és a rendőrség összefogásában évente megrendezésre kerül a Közbiztonsági Nap az általános iskolák 7-8. osztályosai számára. Ez a program is a prevenciós célokat szolgál. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézménye az alábbi 9 feladatot látja el: - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás - fejlesztő nevelés - tankerületi szakértői bizottsági tevékenység - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - konduktív pedagógiai ellátás - gyógytestnevelés - óvoda- és iskolapszichológiai koordináció - kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása. A jelzőrendszer tagjainak magas szakmai színvonalon működő, hatékony együttműködése jellemző városunkban. Az önkormányzat a mindenkori jogszabályoknak megfelelően megszervezi a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetését. 2016. január 1-jétől már nemcsak a nyári, hanem a tavaszi, őszi és téli szünetben is eleget tesz e kötelezettségének. Városi felsőoktatási szociális ösztöndíj programjával segíti a szentesi lakosú, felsőoktatási intézményben tanulókat. 2015-ben 137 fő részére került átadásra ösztöndíj tanulmányaik folytatásához. Megszervezésre kerül Szentes Város Önkormányzata, a KLIK Szentesi Tankerülete és az egyházi iskolák együttműködésével a nyári napközis ellátás. Az általános iskolákban ingyenes elsősegély-oktatás, míg a középiskolákban ingyenes Kresz oktatásra van lehetőség az önkormányzat jóvoltából. Szabadidő, kultúra, sport A közművelődési és közgyűjteményi intézmények, Közösségi Tér, 2016-tól a családsegítő központ kezelésében működő Városi Diákpince, a közterek és játszóterek, a Skate Park, a Liget, a strand, a sportlétesítmények, stb. a színterei a szabadidő hasznos eltöltésének, a sportolási lehetőségeknek és a kulturális programoknak. A városban működő, sok önkéntes munkát végző civil szervezetnek köszönhetően számos lehetőség adódik a szabadidő hasznos eltöltésére, önképzésre. A közművelődési feladatellátást és a nyilvános könyvtári szolgáltatást az önkormányzat elsősorban intézmények fenntartásával biztosítja. Mindegyik intézmény feladatkörében kiemelten, hangsúlyosan szerepel a fiatalok közművelődése. Ezen kívül a városban működő művészeti iskoláknak köszönhetően igen aktív a részvételük a művészeti életben és az iskolai 10


szintű vagy a városi programokon történő szerepléseken. A fiatal korosztály számára meghatározó a kortárscsoport, a baráti társaság. Azok, akiknek van baráti társaságuk, akikkel együtt tölthetik szabadidejüket, sokkal aktívabbak a különböző művelődési intézmények látogatásában. Azonban a nevelési-oktatási intézményi keretek között is a gyerekek a városi közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel való jó együttműködés által Micimackó bérletes előadásokon, rendhagyó irodalomórákon, múzeumpedagógiai előadásokon és foglalkozásokon, könyvtári rendezvényeken, versenyeken, zenei koncerteken vehetnek részt Az ifjúsági sportolás alapvető célja, hogy hozzájáruljon a fiatalok mozgás-kultúrájának kialakításához. Ezáltal a fiatalok olyan személyiséggé váljanak, hogy saját értékrendjükben az egészséget kiemelt helyen kezeljék, legyen mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált. Becsüljék meg társaik teljesítményét, a rendszeres fizikai aktivitás váljon életmódjuk részévé. Már a bölcsődében is megoldott a testmozgás és a mozgásfejlesztés a tornaszobában. Az óvodákban is érvényesül a mindennapos testnevelés elve, a gyógytorna és a nagycsoportosok részére az úszás is biztosított. Az iskolákban a mindennapos testnevelés, a diáksportkörök által valósul meg a tanulók mozgásigényének kielégítése. Valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel és a testnevelést segíti a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok és az Üdülőközpont is. Folyamatosan bővülnek a strand és a sportuszoda szolgáltatásai, jelentős fejlesztések valósultak meg az utóbbi években, akárcsak a Sportközpont Pusztai László Sporttelepén. A sportolási lehetőségek megteremtésében az oktatási intézményeken kívül számos sportegyesület, sportkör vesz részt. A sportegyesületek, a diáksport, az ifjúsági kezdeményezések támogatására minden évben jelentős anyagi támogatást nyújt Szentes Város Önkormányzata. 2015-ben széles körű civil összefogással megszervezte a Mobilitás Hét programját, mely az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztálynak változatos sportprogramokat nyújtott. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is elismerte e megmozdulást. Esélyegyenlőség, érdekérvényesítés A nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumaiban kiemelt helyen szerepel az esélyegyenlőség megvalósítása. Szentes Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (HEP), melyben többek között kiemelt helyen szerepelnek a gyermekek, a romák és mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők problémái és azok megoldására intézkedési terveket tartalmaz. A HEP Fórum és azon belül működő munkacsoportok folyamatosan nemcsak figyelemmel kísérik a városban az intézkedési tervek végrehajtását, hanem aktívan részt is vesznek azok megvalósulásában, melyeket kétévente felülvizsgálat követ. Önszerveződően évekkel ezelőtt Civil Ifjúságsegítő Kerekasztal (CIK) alakult és működik ma is. Szentes Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentel az ifjúság ügyének, hiszen ifjúsági bizottságot működtet Művelődési, Ifjúsági és Sportbizottság néven, melynek keretéből többek között támogatja az ifjúsági szervezeteket, ifjúságnak szervezett programokat, táborokat, jelentős összeggel segíti a gyermekek sportolását a sportegyesületeken, diáksportkörökön keresztül. Gála és ünnepi műsor keretében ismeri el a sportteljesítményeket és a tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetséges tanulókat példaként állítva őket kortársaikkal szemben. A képviselő-testületi és bizottsági ülésekre meghívást kap a mindenkori diákpolgármester, aki az ifjúságot érintő anyagok esetén véleményezési, javaslattevési joggal rendelkezik. Így biztosítja az önkormányzat az ifjúság közéletbe való bekapcsolódását, aktivitását. 11


Az Ifjúsági Koncepcióhoz kapcsolódóan kérdőív formájában felmérésre kerülnek az ifjúság igényei, szükségletei, melyeket figyelembe véve alakítja ki a város ifjúságpolitikai céljait és kétévente az Ifjúsági Cselekvési Tervet. Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését. Az európai identitástudat erősítésének fontos része a határon túli iskolákkal ápolt kapcsolat. Több városi intézmény (óvoda, általános és középiskola) rendelkezik testvérintézményi kapcsolatokkal. A város testvérvárosi kapcsolatai civil és gazdasági együttműködésekre, oktatás, kultúra, sport területekre terjednek ki.

III.

IFJÚSÁGKUTATÁS

Fontos az időről-időre elvégzett ifjúságkutatás, amely feltárja az ifjúság igényeit és azok kielégítésének lehetőségeit. Az ifjúsági koncepció és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv alapját a helyi ifjúságkutatás képezi. Online kérdőíven történt az ifjúság véleményének kikérése. A kérdőívek megegyeznek az előző ifjúsági koncepció mellékletét felméréssel, csak a rendezvények aktualizálása vált szükségessé. Így nyomon követhetőek az ifjúsági korosztály igényeinek, szükségleteinek változásai. 1. Mi a nemed? fiú lány összesen:

10-14 éves 85 76 161

15-18 éves 111 87 198

2. Szentesen laksz? igen 373 nem 110

12

19-30 éves 57 67 124

Összesen 253 230 483


A táblázat adatai szerint 483 kérdőívet küldtek vissza, a kitöltők között kb. fele-fele arányban vannak a lányok és a fiúk. A válaszadók 77%-a lakik Szentesen. 3. Életkorod? 10-14 év 161 15-18 év 198 19-30 év 124 Összesen: 483 4. Melyik iskolába jársz? 10-14 év 15-18 év 19-30 év Összesen DEÁK - Deák Ferenc Általános Iskola 23 6 0 29 KISS BÁLINT - Kiss Bálint Református Általános Iskola 2 3 0 5 KLAUZÁL - Klauzál Gábor Általános Iskola 1 0 1 2 KOSZTA - Koszta József Általános Iskola 15 4 0 19 SZENT ERZSÉBET - Szent Erzsébet Katolikus Általános I. 118 2 0 120 KÖZGÉ - Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskola 0 31 4 35 HMG - Horváth Mihály Gimnázium 1 58 7 66 POLLÁK - Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola 0 44 6 50 ZSOLDOS - Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola 0 3 1 4 MEZGÉ - Bartha János 0 36 11 47 EGYÉB - dolgozom 0 0 57 57 EGYÉB - tanfolyam (OKJ-s) 0 0 7 7 EGYÉB - főiskola/egyetem 0 0 25 25 EGYÉB - gimnázium 0 5 1 6 EGYÉB - technikum 0 0 1 1 EGYÉB - középiskola 1 4 2 7 EGYÉB - szakiskola 0 2 1 3

13


A 2009. évi felméréshez képest az általános és középiskolás korosztályból sokkal kevesebben (359 fő) töltötték ki a kérdőívet, ezért jelen felmérés semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak. Az összes oktatási intézmény közül kimagaslik a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola 120 fős részvételével. Az általános iskolákból 631 db, a középiskolákból 259 db kérdőív érkezett be abban az évben. Több területen is tapasztalható, hogy nem annyira sikeres a kapcsolattartás és az együttműködés az oktatási intézményekkel mióta nem önkormányzati fenntartás alá tartoznak. A 18-30 év közötti fiataloktól viszont csak 43 db véleményt kaptak, ugyanis akkoriban még nehezen lehetett elérni ezt a korosztályt. Sikerként könyvelhető el, hogy az internet elterjedésével és a fiatalok mindennapjaiba való beépülésével napjainkban sokkal könnyebb elérni a 19-30 éveseket, ezt bizonyítja a beérkezett 124 db vélemény. 5. Milyen Szentesen lebonyolított programokon vettél már részt, és hogy tetszettek?

14


15


16


17


18


19


Ahogy a 2009-es felmérés alkalmával, úgy 2016-ban is legnagyobb arányban a Lecsófesztiválon vettek részt, és egyben ez a rendezvény nyerte a legtöbbek tetszését. A Lecsófesztivál több napos közösségi tevékenységeken alapuló, aktív bevonódást feltételező 20


rendezvény, ahol családok, baráti társaságok együtt tevékenykednek, valamilyen produktumot hoznak létre. A műsor része csak másodlagos szerepet tölt be ebben az esetben. Pozitív visszajelzés, hogy a strandi rendezvényeket 216-an látogatták a kérdőívet kitöltők, akik közül 169 fő nagyon jónak vagy jónak minősítette azokat. A felsorolt rendezvények közül látogatottságot tekintve a második helyen szerepel a Télbúcsúztató Karnevál (241 fő), a választ küldők fele még nem vett részt rajta. Ez abból adódhat, hogy az iskolák közül a legnagyobb számban a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából töltötték ki a kérdőívet, akik a böjti időszakban valóban nem vettek részt egyszer sem a karneválon. A 2009-es felméréshez képest nőtt e rendezvényt rossznak vagy nagyon rossznak minősítők száma (7-ről 37-re), ezért a tetszési indexe alapján a 2. helyről a 4. helyre esett vissza. Nőtt a majálison résztvevő ifjúság száma (2009-ben 72 fő, 2016. 203 fő), de a válaszadók közül az előző felméréshez képest jóval többen, 33-an tartották rossznak vagy nagyon rossznak. A Térfesztiválhoz kapcsolódó Bor-és Pálinka Ünnep felnőtt jellegű, s ez bizonyára hatással van az ifjúsági korosztály véleményére, továbbá tavaly több programmal is egybeesett e több éves hagyományokkal rendelkező rendezvény. Többek között a Mobilitás Hét programsorozattal is, amely a G-Átfutással kezdődött és az Autómentes Nappal zárult. Érdekes adat, hogy a Szent István napi programokat a kérdőívet kitöltők közül mindösszesen 138-an látogatták, akiknek csak alig több mint fele tartotta nagyon jónak vagy jónak. Legkevesebben a szauna szeánszot, a gátfutást és a nyári színházat látogatták az ifjúsági korosztályból, még a 19-30 éves korosztály sem részesítette előnyben ezeket a programokat. Összegezve elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők legalább 50%-a, sok esetben 2/3-a nem vett részt a felsorolt programokon (kivétel a Lecsófesztivál). Ennek oka lehet a fiatalok megváltozott szokásai: Mindennapjaik szerves része lett az internetezés, szabadidejük jelentős részét töltik a számítógép előtt, vagy a telefonjukon netezve. A közösségi oldalakon való aktivitásuk is jelentősen megnőtt az elmúlt években. Könnyen elérhetőek, letölthetők a játékok, zenék, filmek, e-könyvek. Emiatt is lehetséges, hogy még az ingyenes, kifejezetten gyermekeknek szervezett rendezvények sem hagytak nagyon erős nyomot a fiatalok körében. 6. MILYEN PROGRAMOKAT SZERETNÉL Szentesen? több sportrendezvény koncertek ifjúsági zenei fesztivál szabadtéri diszkó/party kulturális hagyományőrző fesztiválok autós- motoros rend. színházi előadások külön szórakozóhely fiatalok számára klubok kocsmák helyett igényesebb diszkók extrémsport rock koncert egyéb

21

10-14 év

15-18 év

19-30 év

Összesen

95 88 59 52 23 29 54 35 62 41 36 67 54 41

57 120 91 77 18 14 71 29 78 50 80 68 50 20

23 93 69 67 33 25 28 42 30 39 53 26 49 11

175 301 219 196 74 68 153 106 170 130 169 161 153 72


7. MILYEN PROGRAMOKON VENNÉL RÉSZT Szentesen (akár szervezőként is)? strandolás koncert diszkó, buli kirándulás, túrázás filmvetítés ifjúsági fesztivál sportrendezvény extrémsport nap táborozás hagyományőrző feszt. családi nap autós/motoros rend. környezetvédelmi fesztivál

22

10-14 év 15-18 év 126 80 62 90 83 50 93 79 76 31 67 56 41

87 114 98 60 73 76 65 62 42 17 36 66 29

19-30 év

Összesen

41 85 47 48 37 53 33 34 19 27 30 30 19

254 279 207 198 193 179 191 175 137 75 133 152 89


Az előzőek tükrében érdekesnek ígérkezik az igényfelmérés, hogy ők maguk milyen programokat szeretnének, hol vennének részt szívesen akár szervezőként is? Korosztályi jellemzőik is indokolják, hogy ifjúsági koncertekre, zenei fesztiválokra, szabadtéri diszkókra, partykra van a legnagyobb igényük, melyet követ a a kifejezetten fiataloknak szóló szórakozóhely és az igényesebb diszkó. Örvendetes, hogy több sportrendezvényekre (beleértve az autós/ motoros rendezvényeket) vágynak, és az extrém sportok iránt is megnőtt az igényük. Akár szervezőként is szívesen vennének részt a válaszadók az általuk preferált programokon. A hagyományőrző programok iránt a legkisebb az igényük, pedig gyökereink, hagyományaink, anyanyelvünk nagyon fontos szerepet játszanak nemzeti identitástudatuk kialakulásában, elmélyítésében. Aktív közreműködést is vállalnának kirándulások, túrázás és filmvetítések szervezésénél. Az egyéb kategóriában megjelennek a koncertek, többnapos fesztiválok mellett az e-sport programok, találkozók, a LAN Party-k, többen szeretnének állandó cirkuszt. 8. Jelöld be, amit LEGJOBBAN SZERETSZ Szentesen! Tisza és környéke Kurca és környéke Sportpályák, sportcsarnok Liget Parkok, terek Napernyős lány tere Városközpont Kertváros Strand Melegfürdő Ifjúsági Ház Mozi Bevásárló központok Múzeumok Könyvtárak Pizzériák Cukrászdák, fagylaltozók Szórakozóhelyek, diszkók

10-14 év 70 67 78 99 63 34 50 45 121 43 17 115 52 34 41 120 127 42

15-18 év 19-30 év 74 80 46 97 60 22 51 38 78 22 16 198 39 7 19 104 102 51

71 73 24 69 39 15 46 24 37 22 17 56 18 9 14 50 54 19

Összesen 215 220 435 265 162 427 147 107 254 87 50 137 109 50 159 274 283 557

Korosztályi sajátosságból eredően a fiatalok a szórakozóhelyeket, diszkókat szeretik a legjobban, melyet a sportpályák, sportcsarnok és a napernyős lány tere követ. Szentesen a válaszadók nagy számban választották a cukrászdákat, fagylaltozókat, valamint a pizzériákat. A táblázat adatai alapján kedvelt helyeik a strand, a Liget, a Kurca, a Tisza és környéke, parkok, terek, azaz olyan nagyrészt szabadtéri –terep, ahol nagy számban, zavartalanul és általában felügyelet nélkül összejöhetnek. Az intézmények sorából jelentősen kiemelkednek a könyvtárak, míg a múzeumok és az Ifjúsági Ház az ifjúság körében legnépszerűtlenebbek.

23


9. Jelöld be, vagy sorolj fel legalább három dolgot, amit NEM SZERETSZ Szentesen! koszos/büdös forgalom/közlekedés kevés szórakozási lehetőség olcsó, nívón aluli rendezvények nincs munkalehetőség parkolás megoldása (főleg a központban) éjszakai élet hiánya rongálás/vandalizmus közbiztonság hiánya útminőség romos épületek egészségügy játszóterek állapota egyéb

10-14 év 41 42 44 35 33 31 47 67 31 65 92 45 47 20

15-18 év 19-30 év 32 42 105 44 50 46 94 79 29 33 80 86 36 18

9 17 88 53 66 19 64 50 17 25 49 57 24 9

Összesen 82 101 237 132 149 96 205 196 77 123 221 188 107 47

Az ifjúság annak ellenére, hogy szereti a meglévő szentesi szórakozóhelyeket, még többet szeretne és hiányolják az „éjszakai életet”. 196-an jelölték meg a rongálást/vandalizmust, amit nem szeretnek Szentesen, de kiemelkedő a romos épületeket és az egészségügyet kifogásolók száma is. A kérdőívet kitöltők közül 149-en jelölték problémaként, hogy nincs munkalehetőség Szentesen. Az természetes, hogy a munkaerőpiacon már megjelenő 19-30 éves korosztályból jelölték meg ezt a legtöbben. A középiskolás korosztály szüleiken, családjukon keresztül érzékelhetik a kevés munkalehetőséget. Nyilvánvalóan a pályaválasztásukat is befolyásoló tényező, hogy olyan hivatást, szakmát szeretnének válassztani, mellyel el tudnak helyezkedni, amely hozzásegíti őket az önálló élet elkezdéséhez, a letelepedéshez, az első lakáshoz jutáshoz, későbbiekben a családalapításhoz. Örvendetes adat, hogy legkevesebben választották a közbiztonság hiányát és a legkevesebben tartják koszosnak, büdösnek a várost. Az egyéb kategóriában itt is megjelentek amit szeretnének, ezentúl hiányolják a Graffitti Klubot és próbatermeit, a fogszabályzás helyi lehetőségét. 10. Jelöld be, vagy írd le ötleteidet, hogy MIT KELLENE VÁLTOZTATNI SZENTESEN, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat! zenei fesztiválok rendezése igényes szórakozóhelyek létesítése több sportrendezvény több kulturális rendezvény több lehetőség ismerkedésre több szabadtéri program strandra több csúszda BMX park korszerűsítése munkahelyteremtés játszóterek felújítása

10-14 év 15-18 év 19-30 év Összesen 95 67 84 29 47 77 104 59 41 65

24

126 101 60 31 56 76 61 46 67 36

84 82 31 44 42 68 15 19 79 23

305 250 175 104 145 221 180 124 187 124


iskolák fejlesztése régi épületek felújítása (főleg a Petőfi Szálló) gyorsétterem létrehozása olcsóbb belépők (pl. strandra) állatkert létesítése fiatalok által alkotott szervezetek, egyesületek nagyobb támogatása egyéb

85 116 82 93 89

101 115 69 88 62

39 86 26 55 36

225 317 177 236 187

47 22

43 11

37 9

127 42

A mit kellene változtatni Szentesen, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat kérdésre a legtöbben a régi épületek felújítását, főleg a Petőfi Szállót jelölték be. Figyelemre méltó, hogy saját, korosztályukból adódó igényeiket - mint például a zenei fesztiválok rendezése, igényes szórakozóhelyek létesítése, több szabadtéri program - is megelőzte. Az iskolák felújítása is nagyon fontos az ifjúság számára. A stranddal kapcsolatosan olcsóbb belépőket és több csúszdát szeretnének. A munkahelyteremtés is kiemelt helyen szerepel. Többen örömmel vennék, ha gyorsétterem, állatkert létesülne, ha bővülne a sportrendezvények köre. Amitől a felsoroltakon kívül jobban éreznék magukat a fiatalok: A Graffiti klub felvirágoztatása, vagy egy ahhoz hasonló hely létesítése. Több olyan hely, ahova ki lehet ülni és gyönyörködni a tájban (pl. az Ifjúsági Ház tetején egy kilátó létrehozása); Street Workout park a régi húzódzkodó helyett a ligetbe, vagy ha nem oda, valami árnyékos helyre. Több téli programra, szórakozási lehetőségre lenne szükség. BMX parkba, vagy a területére egy triál pálya létesítése. Ugyanis ez más sportág, és érdekli a fiatalokat, illetve a turizmus is növelhető lenne ezáltal. Az elemek meglévők már, csak hely nincs, ahol ez kivitelezhető lenne. Ami egy betonos részt jelentene csak. Munkahelyek, de nem csak betanított munkásnak, hanem diplomásoknak is! Fiatalok által választott zenekarok meghívása, minden hónapban megszavazott koncertek. Szakmaválasztó napok (pszichológus, állatorvos, állatgondozó stb.)

11. TE MIVEL JÁRULNÁL HOZZÁ (miben segítenél), hogy a Te általad felvetett gondolatok megvalósuljanak?

10-14 év

15-18 év

19-30 év

Összesen

szervezés, ötletadás (pl. egy évre előre szóló, kidolgozott programterv)

64

60

46

170

önkéntes munka pl. (takarítás, faültetés, plakát/szórólap készítése/terjesztése) adomány- vagy aláírásgyűjtés állatmentés/állatgondozó menhelyen produkciókban való szereplés (pl. színházi darabok) lelkes nézője lennék a rendezvényeknek, programoknak semmivel

40 64 70 28 88 24

53 43 37 16 119 25

45 18 19 10 96 4

138 125 126 54 303 53

Jelentős erőforrást képvisel az a segítő és munkakedv, amely jellemzi az ifjúságot, de a legtöbben mégiscsak lelkes nézői lennének a rendezvényeknek, programoknak. A 2009-es felméréshez képest jelentősen megnőtt az adomány- vagy aláírásgyűjtésben és az állatmentésben, állatgondozó menhelyen történő segítségnyújtás iránti hajlandóság.

25


Érdemes lenne olyan módszereket kidolgozni és megvalósítani az ifjúsági közösségfejlesztési tevékenység keretében, amelynek segítségével a fiatalok vállalkozó kedvét megerősíthetik a velük foglalkozó felelős felnőttek. 12. HOGYAN ÍTÉLED MEG SZENTES FEJLŐDÉSÉT? rohamosan fejlődik lassan fejlődik stagnál lassan hanyatlik rohamosan hanyatlik

IV.

10-14 év 7 110 29 7 8

15-18 év 19-30 év Összesen 17 3 27 103 62 275 46 35 110 22 13 42 10 11 29


• Támogatni kell a fiatalok önszerveződéseit. •

A helyi közösségek erősítése és az ifjúsági közélet élénkítése, képzések, fórumok, saját programok szervezése a cél.

•

Fontos a fiatalok közösségi aktivitásának növelése, az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának ösztönzése.

•

Elő kell segíteni, hogy a gyermekek és a fiatal felnőttek megismerjék jogaikat és kötelességeiket.

•

Fontos a nemzeti identitástudat és az európaiság erősítésére, elmélyítésére. Ennek érdekében továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni Szentes kulturális értékeinek, 26


hagyományainak elérhetővé és hozzáférhetővé tételére a gyermekek és fiatalok számára. •

Szentes testvérvárosi kapcsolatainak fejlesztése fontos annak érdekében, hogy az itt élő fiatalok megismerhessék a külföldi magyarság kulturális értékeit.

•

Továbbra is be kell vonni a fiatalokat az őket érintő döntések előkészítésének folyamataiba, lehetőséget kell adni számukra a vélemény-nyilvánításra, javaslattételre.

•

Az ifjúsági korosztályok tagjai cselekvően utasítsák el a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját. Ezt elősegíti a kisebbségek kultúrájának megismerése és a kortárscsoportok véleményformáló erejének kiaknázása. A tevékenységeket az iskolák pedagógiai programjaiban kell hangsúlyosan megjeleníteni.

•

Az iskolai esélykülönbségek csökkentése minden eszközzel.

•

A közoktatási intézmények fenntartóival való kapcsolattartás és együttműködés erősítése.

•

A közoktatásban integrálni kell azon törekvéseket, melyek azt célozzák, hogy az érintett

korosztályok

tagjai

megismerkedjenek

a

civil

szféra

funkciójával,

jelentőségével, erejével, értékeivel. A tanulókat meg kell ismertetni a közcélú, közhasznú, önkéntes tevékenységekkel, szervezetekkel. •

A fogyatékkal élők társadalomba való teljes beilleszkedésének elősegítése, különös tekintettel az akadálymentesítésre és munkaerő-piaci helyzetükre.

•

Az ifjak kultúrafogyasztását alapvetően meghatározó passzív befogadói-fogyasztói magatartást az aktív részvételi attitűd irányába kell mozdítani, tevékeny részvételükre alapozva.

•

Fontos teret adni a saját kultúra kifejezésének az ifjúsági szereplők számára.

•

Az interkulturális kapcsolatok fejlesztéséért szükségesek az ifjúsági csereprogramok.

•

Az ifjúság egészség- és környezettudatosságának fejlesztése az ifjúság környezetében végzett egészségvédelmi, egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, baleset- és munkavédelmi

intézkedések,

felvilágosító

kampányok

hatékonyságának

és

kiterjedtségének növelésével, ebben az önkormányzati intézményrendszer, az ott lévő szellemi tőkének és tapasztalatoknak minél nagyobb arányú felhasználása. Fokozott figyelemmel

meg

kell

jeleníteni

az

iskolák

pedagógiai

programjában

a

bűnmegelőzéssel kapcsolatos intézkedéseket. •

A

kiemelt

feladatok

közé

kell

tartoznia

sporttevékenységek támogatásának. 27

a

diáksport,

iskola,

egyesületi


•

A szabadidő együttes eltöltésére alkalmas közösségi terek és az ezek működtetéséhez szükséges humán-infrastruktúra fejlesztése.

•

Az ifjúsági intézmények, kezdeményezések és programok további támogatása.

•

A

város

népesség

megtartó

képességének

erősítéséhez

hozzátartozik

a

munkahelyteremtés minél erőteljesebb szorgalmazása.

Az Ifjúsági Koncepció végrehajtása és a konkrét feladatok a felelősök és a határidő megjelöléssel az Ifjúsági Cselekvési Tervben kerülnek meghatározásra. Szentes, 2016. június 8.

Szirbik Imre Szentes város polgármestere

28

Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Cselekvési Terve 2016‐2017. Jelen Ifjúsági Cselekvési Terv (továbbiakban: Terv) alapja a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciója, amelyben meghatározásra kerültek az önkormányzati ifjúságpolitikai célok, melyek alapját képezik a konkrét céloknak a felelősök és a határidő megjelölésével, melyek az alábbiak: 1. A meglévő önkormányzati koncepciók felülvizsgálatakor és új ágazati koncepciók kialakításakor célszerű az ifjúsági terület – amennyiben releváns – külön megjelenítése, a területre vonatkozó ágazati elképzelések rögzítésével. Felelős: a Jegyző és az érintett irodák Határidő: folyamatos 2. Az ifjúság sorsát alapvetően meghatározó kérdésekben az Önkormányzat évente a következő összegzéseket készíti el és jelenteti meg a sajtóban: •

május végén-június elején a nyári tábori ajánlatokról;

•

évfolyamán

tájékoztatás

a

segítő

szakemberek

tevékenységi

köréről,

elérhetőségéről Felelős: Polgármesteri Iroda, Szentesi Családsegítő Központ Határidő: a fentiek szerint 3. Szentes Város Önkormányzata továbbra is kéri azon intézményeit, amelyek a törvényi szabályozás szerinti 50 óra önkéntes közösségi munka elvégzésének helyszíneiül szolgálhat a középiskolások részére, hogy vegyék fel, majd továbbiakban tartsák a kapcsolatot a városban működő középiskolákkal és közvetve segítsék az ifjúság

1

pályaválasztását azáltal, hogy megismerkedhetnek az adott intézményben folyó munkával és szakmával/hivatással. Felelős: Szentes Város Önkormányzata érintett intézményei Határidő: folyamatos 4. Szentes Város Önkormányzata saját kezdeményezésére és hathatós anyagi támogatása mellett a Szegedi Tudományegyetemmel és helyi vállalkozókkal összefogásban évek óta működik a Studium Generale Program. A program célja: esélyt adni a tehetséges, tanulni vágyó szentesi, vagy Szentesen tanuló középiskolásoknak bizonyos tudományágakban (matematika, biológia, fizika, kémia, gazdasági alapismeretek, nyelv) az elmélyültebb tudás megszerzésére. Az Önkormányzat továbbra is biztosítja a Program működéséhez szükséges megállapodás szerinti forrást. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatos 5. A közfoglalkoztatásban résztvevő fiatalokat, pályakezdőket - az eddigi gyakorlatnak megfelelően, lehetőség szerint - a foglalkoztatás során olyan területen kell elhelyezni, amely képzettségének megfelelő munkatapasztalat és referenciák szerzését teszi lehetővé számukra, megkönnyítve ezzel az elhelyezkedést a nyílt munkaerő-piacon a programidő lejárta után. Felelős: Szociális Iroda, Munkaügyi Központ Határidő: folyamatos 6. Pályázati források bevonásával olyan foglalkoztatási program kidolgozása szükséges, amely elősegítené a más városban felsőfokú tanulmányaikat befejezett fiatal értelmiségiek hazatérését. Így szakmai tudásukat a város szolgálatába állíthatnák és egyben megélhetésük is biztosítva lenne, még ha meghatározott (projektidőtartam alatt) ideig is.

2

Felelős: Polgármesteri Iroda, Szociális Iroda Határidő: pályázati lehetőségtől függő 7. Szentes a Nemzet Sportvárosa, így kiemelkedően fontos a tömegsport személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek fejlesztése, biztosítva a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését is. Szorgalmazni kell a sportvezetők utánpótlásának kinevelését, valamint az egy sportágban tevékenykedők összefogását a pályázati lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A városi oktatási intézmények fenntartóival együttműködve biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az intézmények sportpályái és szabadidőeltöltésre alkalmas területei oktatási és tanítási időn kívül is igénybe vehetők legyenek. Felelős: Polgármesteri Iroda Határidő: folyamatos 8. A Városi Diáksport Bizottságot (VDSB) továbbra is indokolt támogatni a városi diákolimpiai versenyek megrendezésében és lebonyolításában az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek függvényében. Felelős: Polgármesteri Iroda Határidő: folyamatos 9. Ösztönözni és segíteni kell a sportegyesületeket az ifjúsági és civil pályázati konstrukciókban elérhető támogatások megszerzésére, hogy a sportoló gyerekek, fiatalok minél alacsonyabb költségtérítés mellett sportolhassanak, így több (nehéz sorsú) gyermek és fiatal számára váljon elérhetővé a rendszeres, szervezett testmozgás. Felelős: Polgármesteri Iroda Határidő: folyamatos

3

10. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az előző évekhez hasonlóan továbbra is fontosnak tartja és támogatja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáját. Felelős: Családsegítő Központ Határidő: folyamatos 11. A megvalósult ifjúsági pályázatok eredményeinek felhasználásával további pályázati lehetőségek

függvényében

minél

több

testvértelepüléssel

szoros

ifjúsági

együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk kapcsolatokra tegyenek szert, megismerjék egymásszokásait, értékeit a közös európai jövő biztosításáért. Felelős: Polgármesteri Iroda Határidő: folyamatos 12. A Képviselő-testület lehetőségeinek függvényében továbbra is fontos eszközaz ifjúsági civil szervezetek szakmai munkájának támogatása a városköltségvetésében. Felelős: Polgármesteri Iroda Határidő: folyamatos 13. Teret kell adni a fiatalok önállóságának: azaz biztosítani kell helyet,eszközöket, információt, tudnivalót, valamint döntési lehetőséget, felelősséget számukra a közművelődés intézményein túl ifjúsági közösségi terek formájában is, mely a fiatalok közösségi szükségleteire próbál válaszokat adni a közösségfejlesztés, közösségi szociális munka eszközrendszerével. Felelős: Családsegítő Központ intézményvezető Határidő: folyamatos

4

14. Szentes Város Önkormányzata támogat és költségvetési lehetőségeinek mértékében elősegít minden olyan kezdeményezést, amely a fiatalok hasznosszabadidő-eltöltését lehetővé tevő infrastruktúra kialakítására, fejlesztésére irányul. Felelős: illetékes szakirodák Határidő: folyamatos Az ifjúsági cselekvési terv hatályossága: a helyi ifjúsági cselekvési terv a 2016-2017 évi feladatok végrehajtására, felelősök kijelölésére, az ifjúsággal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére irányul, hatályos Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete általi elfogadás napjától 2017. december 31-ig, illetve az újabb cselekvési terv elfogadásának napjáig. Szentes, 2016. június 8. Szirbik Imre Szentes város polgármestere

5

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6

Recommend Documents