Szentes Város Polgármesterétől 6600. Szentes, Kossuth tér 6 A-1758/2015 Témafelelős: Tonnesné Kiss Ildikó
Tárgy: Építményadó rendelet Mell.: 1 db rendelet tervezet, 1 db beadvány
Szentes Város Önkormányzat Képviselő - testülete Szentes Tisztelt Képviselő – testület! A Jövőnkért Művészeti Iskola Nonprofit Közhasznú Kft részéről a mellékletben csatolt beadvány érkezett az önkormányzati döntéshozó szervezetnek címezve, melyben indoklással ellátva építményadóval kapcsolatos kérelmet terjesztett elő. A nonprofit közhasznú kft képviselőjének levele ezen előterjesztés mellékletében található. Kérelmező, mint gazdasági társaság esetében, adóigazgatási eljárás keretein belül nincs jogszabály adta lehetőség az adó mérséklésére illetve elengedésére, azt az adózás rendjét szabályozó 2003. évi XCII. tv. 134. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezés egyértelműen kizárja. „134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.” Ugyanakkor méltányossági jogkör gyakorlására sem a képviselő-testület, sem annak bizottsága adóügyben nem is jogosult.
Ilyen irányú jogalkotói szándék esetén az egyetlen járható út az önkormányzati rendeleti szinten történő szabályozás. Emiatt kerül ezen előterjesztés a Tisztelt Képviselő-testület elé. A döntés során figyelembe kell azonban venni, hogy a testület mozgástere is behatárolt. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. §.a lehetővé teszi ugyan, hogy helyi rendeletben a törvényben meghatározott mentességek további mentességi jogcímekkel bővítésre kerülhessenek, „6. § Az önkormányzat adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy: d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezmények-
kel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,” de itt is vannak kivételek, melyet a Htv.7.§-a tartalmaz. „7. § Az önkormányzat adó-megállapítási jogát korlátozza az, hogy: e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható.” vagyis a mentességek egyértelműen csak magánszemélyekre vonatkozó adók esetében bővíthetőek.
A fenti korlátozások szem előtt tartásával egyedüli lehetőségnek, megoldásnak az adónemben egy újabb adókulcs alkalmazása látszik, melyhez a képviselő – testület döntése szükséges. A DÖNTÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése felhatalmazza az önkormányzat képviselőtestületét arra, hogy az illetékességi területén helyi adókat - többek között építményadót – vezessen be. Az önkormányzat adómegállapítási joga - a Htv. 6. §.-nak c) pontja alapján – arra is kiterjed, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz , az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan, hasznos alapterület alapján megállapított építményadóban a Htv. 16. § a) pontjában meghatározott felső határoknak a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére, azaz az adómaximumra figyelemmel – megállapítsa. Az adómérték meghatározásánál – a Htv. hatályos szövegének ilyen tartalmú korlátozó rendelkezése hiányában – az önkormányzat képviselőtestülete arra is jogosult, hogy az építményadóban a településen fellelhető adótárgyak vonatkozásában differenciált adómértéket állapítson meg. Az adómérték differenciálás alapját természetesen csak objektív szempontok képezhetik, azaz annak közteherviselési szempontokkal igazolhatónak kell lennie, nem lehet önkényes és diszkriminatív, kedvezményezettje nem lehet csak és kizárólag egy adózó vagy adózói csoport, hiszen ez utóbbi esetben a rendelkezés az uniós jog által tilalmazott állami támogatást valósítana meg. A jelenleg hatályos helyi adó törvény alapján bármely objektív szempont alapot adhat egy vagy több, az általánostól eltérő települési adómérték alkalmazására, azaz a 2012. január 01-től az önkormányzati adórendelet a településen fellelhető adótárgyak között az adómérték meghatározás kapcsán, már nem csak az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, hasznos alapterülete, funkciója és használati módja szerint differenciálhat.
Jelen esetben a használati mód szerinti differenciálás látszik járható útnak. A DÖNTÉS ADMINISZTRÁCIÓS TERHEKET BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA: Figyelembe véve azt, hogy az érintett döntés szűk adózói kört érint - akár a kérelemnek megfelelő akár azzal ellentétes lesz - nem jelent számottevő adminisztrációs változást. Az adózó részéről nem jelentkezik ismételt kötelezettség a bevallás benyújtására, az adóhatóság pedig egyszeri eljárás keretén belül vezeti át a módosítást az adózó elektronikusan nyilvántartott adataiban és egyetlen határozat kiadásával közli a döntést az érintettel. Mind az élő, mind a holtmunka ráfordítás elhanyagolható. A DÖNTÉS KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSA Településünkön 2014. évben 18 nonprofit formájú gazdasági társaság működött. Együttes éves építményadó fizetési kötelezettségük 132000 Ft. Az ’A’. változtat illetve ’B’. változat egyes variációinak megfelelő adókulcsok esetén bekövetkező változások forintális hatását az alábbi táblázat szemlélteti: Változatok Adómérték Jelenlegi kivetés
A. vált. B/I B/II B/III B/IV 600 Ft/m2 0 Ft/m2 150 Ft/m2 300 Ft/m2 450 Ft/m2 132 000 Ft 132 000 132 000 Ft 132 000 Ft 132 000Ft Ft Változás 0 -132 000 -99 000 Ft -66 000 Ft -33 000 Ft Ft Éves adókivetés 132 000 Ft 0 Ft 33 000 Ft 66 000 Ft 99 000 Ft a módosítás után Tisztelt Képviselő – testület! A beterjesztett rendelet-tervezet a jelenleg hatályos szabályozásra épül, azonban célszerű új rendelet megalkotása, figyelembe véve azt, hogy a rendelet preambuluma már egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény). A jogszabályszerkesztés szabályai szerint a preambulum nem módosítható, így új rendelet megalkotása szükséges. A beérkezett kérelem alapján lehetséges rendelkezések a tervezetben ugyancsak beépítésre kerültek. (1. §. (3) és (4) bekezdései, valamint a 3. §. (3) és (4) bekezdései) Kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni és dönteni a változatok illetve a változaton belüli variációk között! Szentes, 2015. január 10. Szirbik Imre
A. változat …/2015.(…..) Tárgy: Építményadó rendelet módosítása HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete nem kívánja módosítani az Építményadóról szóló 36/2012.(XI.30.) számú rendeletét. A határozatról értesítést kap: 1. Jövőnkért AMI Nkkft. 2. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Adóirodája 4. Irattár Szentes, 2015. január Szirbik Imre
B. változat Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testületének ……./2015. (. . .) önkormányzati rendelete az építményadóról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42.§ 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. § (1) bekezdésében, 5. § b) pontjában és a 6. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Az adó mértéke 1.§ (1) Az adó mértéke a II. zónában az adóalap 30 m2-t meg nem haladó része után 0 Ft/m2, az adóalap 30 m2-t meghaladó része után 600,- Ft/m2. (2) Az adó mértéke – az I. zónában – az adótárgy minden megkezdett m2-e után 20 Ft (3) I. variáció: „Az adóévben kizárólag az adóalany által, nonprofit jelleggel és kizárólag közösségi célra hasznosított adótárgy éves adójának mértéke az adóalap minden négyzetmétere után 0 Ft/m2.”
II. variáció: Az adóévben kizárólag az adóalany által, nonprofit jelleggel és kizárólag közösségi célra hasznosított adótárgy éves adójának mértéke az adóalap 30 m2-t meg nem haladó része után 0 Ft/m2, az adóalap 30 m2-t meghaladó része után 150 Ft/m2.” III. variáció: „Az adóévben kizárólag az adóalany által, nonprofit jelleggel és kizárólag közösségi célra hasznosított adótárgy éves adójának mértéke az adóalap 30 m2-t meg nem haladó része után 0 Ft/m2, az adóalap 30 m2-t meghaladó része után 300 Ft/m2.” IV. variáció: „Az adóévben kizárólag az adóalany által, nonprofit jelleggel és kizárólag közösségi célra hasznosított adótárgy éves adójának mértéke az adóalap 30 m2-t meg nem haladó része után 0 Ft/m2, az adóalap 30 m2-t meghaladó része után 450 Ft/m2.” (4) A kizárólag nonprofit jelleggel és kizárólag közösségi célra történő hasznosításról az adózónak évente az adóév január 31. napjáig nyilatkozatot kell tennie az adóhatóságnak. Adómentesség 2. §. Mentes az adó alól minden olyan épület, építmény, amely nem vállalkozás célját szolgálja; Értelmező rendelkezések 3. §. (1) Vállalkozási célt szolgáló épület: Mely haszonszerzési célból, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alkalmas, (pl.: üzlet, műhely, raktár, iroda, étterem, konyha, tároló, gépműhely, üzemcsarnok, irattár, panzió, hűtőház) (2) I. zóna: Az ipari park Északi zónájának keleti része, a Keleti zóna keleti része, a Déli zóna keleti és déli része, továbbá az elkerülő út nyugati oldalán elhelyezkedő területek a melléklet szerinti térképvázlatnak megfelelően. II. zóna: az I. zónába nem tartozó minden más terület. (3) Nonprofit jelleg: Nonprofit gazdasági társaság, vagy nonprofit közhasznú gazdasági társasági formában térítésmentesen, ellenérték fizetés nélkül végzett tevékenység. (4) Közösségi cél: oktatási, nevelési, kulturális, művészeti tevékenység. Záró rendelkezés 4. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2015. adóévtől kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 36/2012 (XI.30.) önkormányzati rendelete Dr. Sztantics Csaba sk. jegyző
Szirbik Imre sk. polgármester