Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. III.13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei. Dr

III.13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei

Szállodavezetés és gazdálkodás

Hotel Management

Első kötet


Dr. Juhász László PhD

Bachelor of Art Turizmus – Vendéglátás 2010 - 2014

Dr. Juhász László PhD.

1


Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban


2


Tartalomjegyzék III. 13. Specializálódás bevételei

4

1. Szállodák kiemelt specializációi 1.1.Szállodák specializációs bevételei 1.2. Üzemeltetési sajátosságok 1.2.1. Vendégelvárások 1.2.2. Termék kialakítása 1.2.3. Piaci-gazdálkodás 1.2.4. Vezetés

6 7 9 9 11 12 14

2. Egészségturisztika szállodái 2.1. Gyógy-szállodák jellemzői 2.2. Hazai gyógy-szállodák ellentmondásai 2.3. Gyógy-szállodák szegmensei, árképzése, bevételei

16 16 18 21

3. Wellness-, és termál-szállodák 3.1. Wellness négy alapelve 3.2. Wellness szálloda követelményei 3.3. Wellness szálloda sajátosságai 3.4. Wellness specializálódott szolgáltatás kínálata 3.5. Termál szállodák

25 26 31 32 34 38

4. Szabadidős turisztika szállodái 4.1. Városi szállodák 4.2. Üdülőszállodák 4.3. Üdülő szálloda sajátosságai

42 42 43 44

5. Sport és témapark szállodák 5.1. Sportszállodák 5.2. Alternatív turizmus, témapark szállodák 5.3. Szezonális szállodák 5.4. Vendég szegmensek keresletciklusai

47 48 48 49 51

6. Inspiráció

54

7. Virtuális szálloda témaköre 7.1. „Szállodák specializálódásának bevételi tervei”

55 55

8. Ellenőrző kérdések

63

Összefoglaló

64

Szójegyzék Referencia lista

66 68


3


III. 13. Specializálódás bevételei Cél, a szállodai szakosodás bevételeinek áttekintése. A specializáció nem minden esetben jelent külön kimutatható direkt bevételképző szolgáltatást. Az üzleti és a szabadidős turizmusra szakosodott szállodák bevételgazdálkodás területét ismerteti a fejezet. Szállodáknál az egyébbevételek meghatározó részarányt képviselnek a bevételgazdálkodásban, szerepük a szállodai vendéglátással közel egyforma. A szállodák egyéb bevételeinek nagyságrendjei különböző típusú szállodáknál eltérnek. A szálláshelyeknek átlagosan 19%-a, az egyéb bevételek részaránya.1 A szállodák átlagos egyéb bevételének a részaránya és az utóbbi öt évben csökken. A legnagyobb részarányt a négycsillagos szállodáknál tapasztalunk, de az csak 1%-ponttal nagyobb az átlagnál. Az egy és két csillagos szállodáknál a legalacsonyabb a részarány, mert a kevesebb egyébszolgáltatást nyújtanak. Vendégigény és bevételnövelés A szállodák esetében az egyébbevételek részaránya a korábbi 25%-ról, lecsökkent 23 majd 20 százalékra és 2013-ban újra 23%-ot ért el. A szálláshely szolgáltatásban a verseny a kiegészítő szolgáltatások területén van. Ennek ellenére a bevételi részarány is bizonyítja, hogy a szállodák specializációja a vendégigény kielégítésén túl a bevételnövelésben is fontos szerepet játszik. A szállodák egyik szakmai csoportosítási lehetősége lehet a következő bontás hazai példaszállodákkal. Hivatásturisztikai vendégek ellátására szakosodott szállodák Egyéni üzleti utazók Üzleti-szállodák Klasszikus üzleti szállodák, (Royal, Gresham, New York) Modern üzleti szállodák, (Sofitel, Intercontinental, Mariott) Butik-szállodák (Andrássy, Zara, Lánchíd 19) Apartman-szállodák (Residence Izabella, Adina, Quenns Court Residence) Csoportos üzleti utazók Konferencia-szállodák Konferencia szállodák (Novotel Congress, Europa, Expo)

Szabadidős turisztikai vendégek ellátásra szakosodott szállodák Városi-szállodák Klasszikus városi szállodák (Metropol, Palace, Park, Nemzeti) Modern városi szállodák (Emke, Atlantis, Liget) Üdülő-szállodák 1

2013 évben ez az érték már elérte a 24%-ot és az F&B bevétel részarány a pedig a 21%-ot, így a szállásdíj 55%-os részarányt képvisel a hazai szállodákban (2013 évi KSH gyorsjelentés). Dr. Juhász László PhD.

4


Üdülő-szállodák (Fagus, Silver Resort, Resort Lake Balaton) Gyógy-szállodák Gyógy-szállodák (Termál Bükk, Balneo Hotel Zsori, Pelion) Medical-hotel Orvosi-szállodák (Fönix Medical Resort, Kékestető Szanatórium Hotel) Wellness-szállodák Wellness-szállodák, (Rogner, Aquaticum, Azur, Kék Duna) Termál-szállodák Fürdő és strand szállodák (Aquarell, Aquaworld, Aqua-Lux) Sport-szállodák Sport-szállodák, (Birdland Golf, Marina Port, Global Footbal) Kastély-szállodák Kastélyszállodák, (Hertelend, Puchner, Szirák, Seregélyes).2 A hivatásturizmusban az egyéni (16%) és csoportos (9%) utazók határozottan elkülöníthetőek, a szállodai szakosodásban. A szabadidős turizmus (75%) ezt nem tudjuk egyértelműen megtenni, mert városnéző vagy üdülési motiváció okán utazhatunk egyénileg vagy csoportosan. Így a szállodák a csoportos turistákra szakosodásban csak annyi az eltérés, hogy nagyabb az üzemméret. Ugyanakkor további csoportosítási lehetőségeket is ismertek. Az alapelv az, hogy a csoportosításokat, tipizálásokat a vendégigények elhatárolása és az elemzések miatt tesszük. A vendég utazási motivációja meghatározza az elvárásait a szálloda szolgáltatásai felé. A szálloda pedig ezeket, az igényéket igyekszik megismerni és minél többet megtenni, hogy a vendég elégedettek legyenek. Ezen az elven alakulnak ki és fejlődnek, specializálódnak a szállodák. Egy üdülő turista más elvárásokkal érkezik egy három vagy öt csillagos szállodába és részben mások az elvárásai egy balatoni vagy tengerparti szállodával szemben is. Ugyanez a vendég egy konferencián vesz részt akkor megint mások az igényei, holott a szálloda lehet ugyanaz.

2

A szállodák megnevezése nem fedi a hivatalos kereskedelmi neveiket. A szállodákat a hallgatókkal közösen helyeztük a listára. Nem reprezentatív felmérés ismertsége alapján. Dr. Juhász László PhD.

5


1. Szállodák kiemelt specializációi Szállodai vendégek utazási okai két pilléren alapulnak - hívatásos, - szabadidős turizmuson. Üzleti turizmus Az egyéni üzleti utazók és az egyéni vállalati üzleti utazók, az üzletemberek az esetek többségében a városközponti üzleti, butik, apartman szállodákat keresik. A hívatás turizmus másik főpillére a csoportos üzleti utazások. A csoportos üzleti motiváció utazói a rendezvények, konferenciák (MICE) résztvevői, így a konferenciák és rendezvények megtartására alkalmas szállodákat keresik és igénylik. Így lehet az első fő csoport az üzleti, butik, apartman szálloda és a konferencia szálloda megnevezés. Szabadidős turizmus A turisztikai utazási okok sokkal több elemből tevődnek össze és nagyobb részarányt képviselnek, közel háromnegyede az összes utazásnak. A szabadidős motivációk három fő pillérre helyezhetők a szállodai specializáció szempontjából - természeti vonzerők látogatása, - városlátogatások, - egészségturisztikai utazások. A természeti vonzerőn alapuló motiváció, amely általában üdülő, termál szállodáknak jelent keresletet. Az alapvetően természeti vonzerőn alapuló motivációk az üdülés, a körutazás, a természetjárás és a vadászat. A rokonok, a barátok, és az ismerős meglátogatása, a vallási célú turizmus a kulturális és sportrendezvény meglátogatása valamint a városnézés pedig a városi szállodák kínálatát keresik. Egyedi és ez által sajátos szabadidős turisztikai motiváció az egészségügyi, melynek része az orvosi gyógykezelés, egészségmegőrzés és rekreációs turizmus. Az egészségturizmus a szabadidős turizmus része. Alternatívturizmus utazási motivációi természet és környezet tudatos utazások. Az alternatív turizmus a szabadidős turizmus része. A piaci sajátosságok és fejlődési trendek szegmensenként és szálloda típusonként valamint helyszínenként eltérőek. A budapesti üzleti vagy butik szálloda és az észak-magyarországi wellness szálloda sajátosságait könnyű megkülönböztetni. Hasonló meghatározó eltérések vannak a balatoni üdülő-szállodák és a dél-alföldi gyógy-szállodák, közt is. Ugyanakkor egy budapesti felső–középkategóriás (négycsillagos) városi-szálloda és egy üzleti-szálloda megkülönböztetése már nem ilyen egyszerű. A megkülönböztetés alapját a prior szegmensek adják. A szállodák kiemelt specializációja a vendégek utazási motivációjára alapozva a következő, Szabadidős turizmus Városi szállodák (klasszikus vagy modern) Városnézés, körutazás, rokonok, kulturális, sportrendezvény látogatása Felső – közép és középkategóriás üzleti utazók Üdülő szállodák Üdülés, körutazás, természetjárás


6


Gyógy-szállodák Gyógykezelés, rehabilitáció Medical szállodák Orvosi kezelések, de nem természetes gyógy-tényezők felhasználásával Wellness szállodák Egészségmegőrzés, wellness életmód, rekreáció, Termálszállodák Üdülés, pihenés, strandolás, fürdőzés Sport szállodák Aktív sportolás, sportrendezvényen részvétel Kastélyszállodák Kulturális, történelmi időutazás Öko-szállodák Természetvédelmi körzetek látogatása, Hívatás turizmus Üzleti szállodák (klasszikus - modern) Egyéni üzleti utazók, corporate üzleti utazók felső kategóriás Felső kategóriás city break turisták Butikszállodák Egyéni üzleti utazók Felső kategóriás city break turisták Apartman szállodák Hosszabb tartózkodás (30 nap felett) üzletemberek Konferencia szállodák Konferenciák, képzések, rendezvények. A szállodák közül bármelyik lehet klasszikus, tradicionális régebbi építésű, modern vagy újabb építésű esetleg kúria jellegű. Helyszín szerint lehetnek, városban, vidéken, kiemelt turisztikai térségben (Balaton, Dunakanyar), gyógyhelyen (Hévíz, Hajdúszoboszló). A szállodák az alaptevékenységen túl (szobakiadás, vendéglátás) specializálódott és egyéb tevékenységeket is ellátnak. A specializáció kialakulásának katalizátora, hajtóereje a vendégigények való megfelelés biztosítása, a szálloda részéről. Nincs egyértelmű egy szegmenses specializáció, a szakosodott szállodáknak is szüksége van több szegmensre, hogy a gazdálkodáshoz megfelelő volument elérjék. Így a vidéki wellness-, termál-szállodák kiegészítő szegmensei lehetnek a rendezvény és üdülés.

1.1.Szállodák specializációs bevételei A szállodák elkülönülten kezelhetik a szakosodási szolgáltatásaik bevételeit - tevékenységenként (egyszerű szervezetek), - részlegenként (funkcionális szervezetek), - üzletenként (szállodacsoportok, - szegmensenként (szállodaláncok). Dr. Juhász László PhD.

7


A turizmus területei és a szakosodás valamint a bevételképző szolgáltatások megjelennek a mellékelt dián. Az alapspecializációk, ahol nincs direkt bevételképzés - üzleti, - butik, - apartman, - városi, - kastély. A kastélyszállodák bevételei az egyéb szakosodott tevékenységen alapszanak, mint wellness vagy rendezvény. Hazánkban most kezdenek kialakulni a tanya, a geo, a rekreációs és a témapark szállodák.

1. Dia. “Szállodák specializációjának bevételei” 2006. Szerző szerkesztése.

A bevételbontásban szerepelő elkülöníthető bevételképző szakosodások a következők - Gyógyászati bevétel (gyógyászati kezelések), - Medical (orvosi kezelések), - Wellness bevétel (wellness kezelések), - Konferencia (rendezvény lebonyolítás), - Üdülő (szabadidős szolgáltatások), - Termál (fürdő és strandbelépők), - Sport (sportszolgáltatások), - Öko-szállodák (természeti parkok bemutatása). Specializáció piaci helyzete


8


A specializációs bevétel eléréséhez szükséges, hogy a marketingtervben meghatározzuk a tevékenység piaci helyzetét és a bevételt képző szolgáltatások helyzetét.3 Hasonlóan a szállodai szegmensekhez itt is össze kell hasonlítani a szálloda adottságait a szolgáltatás ellátásnak felszereltség igényével és vendégigényekkel. Az így kialakított prior specializációs szegmens lehet kettő vagy három és ehhez meghatározzuk az ellátandó szolgáltatásokat. Végül, de nem utolsó sorban követve a marketingterv struktúráját maghatározzuk a szolgáltatások kínálati árait.

1.2. Üzemeltetési sajátosságok A specializálódás egyedi sajátosságai mellett léteznek általános minden szakosodott szállodára jellemző sajátosságok. Szakosodott szállodák üzemeltetési sajátosságai kiemelten négy fő területen jelentkeznek, - vendég elvárások, - termék kialakítás, - piaci-gazdálkodás, - vezetés. A vendégelvárásoknak való megfelelés a szakosodás kialakulásának és fejlődésének mozgató rúgója. Ezt figyelembe véve és ez alapján szakosodnak a szállodák alakítják ki és át a szállodát (termék). Létrehoznak nagyobb alapterületű szobákat, konferenciatermeket vagy sportpályákat. A szakosodásra kialakított termékre kell marketingtervet készíteni, az árképzés eltérő lesz, átállnak a csomagár alapú árképzésre, többségben lesz a csomagár, eltérőek az disztribúciós felületek a web-en és eltérőek az értékesítés csatornái, így a piacigazdálkodás minden tevékenysége kisebb - nagyobb mértékben megváltozik. A vezetés sajátos feladatai a szervezeti felépítés és például a VIR rendszer kialakítása vagy például a megfelelő szakképzettségű személyzet biztosítása. Ez a terület van legalacsonyabban értékelve a vendégek által a közösségi felületeken.

1.2.1. Vendégelvárások Az azonos motiváció okán utazó vendégek szokásai és elvárásai hasonlóak. Ezeket, az elvárásokat megismerve a szálloda a terméket és a szolgáltatásokat úgy alakítja, hogy megfeleljen a vendégek elvárásainak. Ismerni kell, hogy a megcélzott vendégkör milyen szolgáltatásokat vár el. Annak érdekében, hogy megfeleljünk a folyamatosan változó igényeknek, nekünk is folyamatosan kutatnunk és fejlesztenünk kell a termékeinket. Ezek az elvárások folyamatosan növekszenek és változnak. A vendégek egészségtudatosságát, a minőségtudatosság követte, de már itt van a természetvédelemi tudatosság erősödése, ami már fenntarthatósági

3

A direkt bevételt nem képző szakosodások esetében a marketingterv a szakosodás piaci elismertség szintjét vizsgálja az első fejezetben. Dr. Juhász László PhD.

9


tudatosság felé halad. A következő generáció pedig a fogyasztói tudatosság lesz, amikor a színvonal, környezet és egészségtudatosság egységet alkot. Nem kell külön érzékeltetni, hogy a gyógyászati kezelést igénybe vevő vendég és a családszegmens termál-vendég elvárásai mások.4 Amelyik szálloda ezt ötvözni akarja, ott fordulhat sajnos elő, hogy a gyógyvizes medencébe pihenő vendégek nyakába ugrálnak a gyerekek. Gyógy-szállodákban nem ritka, hogy ténylegesen nem fogadnak gyerekeket részben a nyugalom miatt, de főleg a természetes gyógyvíz használata miatt, ami fiatal korban nem javasolt, sőt káros a gyermek egészségére. Tartózkodási idő alapozza meg, az elsődleges vendégelvárási sajtosságot. Általában ez meghaladja a szállodai átlag 2,5 napját, a szabadidős-szállodákban. A hosszabb, nem ritkán egy – két vagy három hétig is maradó üdülő vagy gyógyászati vendégek, sokkal jobban megismerik a szálloda minden részletét.

2. Dia “Specializálódott szállodák sajátosságai” 2006. Szerző szerkesztése.

Szobák, berendezését úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a hosszabb tartózkodás feltételeinek, legyen elegendő tér a szobában tartózkodásra. Legyen olvasó sarok, állólámpával és kényelmes fotellel, legyen erkély a szobához. A szekrények nagysága elegendő legyen egy család kétheti nyaralására elhozott ruhanemű tárolására, nem beszélve

4

A két szegmens eltérő elvárásai ellenére a hazai gyógy-szállodák „kénytelenek?”mindkét szegmens vendégeit egy időben fogadni. Kénytelenek, mert a gyógyászati vendég nem elegendő a szálloda fenntartható gazdálkodásához, ugyanakkor a megjelenő üdülő-család szegmens elriasztja a gyógyászati vendégeket. Dr. Juhász László PhD.

10


az olykor két vagy három bőrönd elhelyezéséről.5 A fürdőszobán a lerakó felület nagysága vagy fűthető törölközőtartó is a vendégelvárások miatt elvárás a szállodákban. Vendéglátás kínálatának kialakítása is nagyobb odafigyelést igényel. A vendég kétheti üdülése alatt lehetőleg a kínálat ne ismétlődjön. A városi-szállodákban és üzletiszállodákban a kétkomponensű szállodai szobaár (szállás és reggeli) a trend, míg a szakosodott szállodákban a félpanzió helyett a teljes ellátás és all-inclusive ellátás lesz egyre népszerűbb. Egy városi-szállodában a vendég két – három napos tartózkodása alatt a reggeli kínálat könnyen változatosnak tartható, de a gyógy-szállodában a második hét után már az éttermi igazgató felkészültsége szükséges a látható és érzékelhető változatosság fenntartásához. 1.2.2. Termék kialakítása Szálloda épület és park alapterülete általában nagyobb. A típustevékenység szolgáltatásainak telepítése miatt, medencék, kezelő helyiségek, konferencia termek vagy sportpályák és szórakoztatási lehetőségek kellenek. Így a bekerülés összege is magasabb, mint a városi-szállodáké. Az üzleti szállodák esetében a színvonalas berendezés és minőségi anyagok használata már csökkenti az eltérés nagyságát. A szálloda, a termék minden felszereltségével, kötelező és sajátos, specializált szolgáltatásaival. A termék magába foglalja a technikai megjelenést, a szolgáltatásokat és munkafolyamat szervezettségét. A különböző szállodák mind más és más terméket kínálnak, attól függően, hogy milyen szegmenseket céloznak meg. Termék maga a szálloda, az épület, az alapterület, a felszereltség, a hangulat, a választék, a szabadidős lehetőségek, a szobák, a sportfelszerelések és a szolgáltatások. A szakosodott szállodák a speciális tevékenységeik folytán általában nagyobb alapterületű szállodáknak kellene lenni és a hatékony üzemeltetés miatt a szobaszámnak is meg kellene haladnia az átlagosat. A gyógy-szállodák átlagos szobaszáma 119, igaz a többségűk régebben épült még az állami irányítású fejlődési (szocializmus) szakaszban. Ugyanakkor a gyógy-szállodák 40%-a ötven szobánál kisebb szálloda. A wellness-szállodák átlagos nagysága 67 szoba, de 65%-uk kisebb, mint ötven szobás. Az osztályba sorolás önbevalláson alapult 2010-ig. Óvatosan kell kezelni a szállodák kereskedelmi megnevezéseiket. Feltehetően nem minden wellness szálloda felszereltsége felel meg a termékkel szembe támasztott valós wellness-vendégigényeknek. A specializációs tevékenységek ellátáshoz speciálisan kialakított helyiségeket, területeket kell létrehozni ahol a szolgáltatás szakszerűen ellátható. Így a konferencia terem, a golfpálya, a fürdőrészleg vagy a wellness részleg, a kezelőhelyiségek nagyobb területi igénye magasabb bekerülési költséget is jelentenek. A típusszállodák bekerülési költségei a kültéri és beltéri felszereltség miatt is meghaladják a városi-szállodák tőkeigényét. A termékhez kapcsolódóan minden egyes tényező a bekerülési költséget növeli. Az elvárt tökéletes hangszigetelések, a nagyobb szoba alapterületek, a természetes anyagok 5

A tartózkodási idő a gyógyászati klasszikus kúra szegmensben 14 nap, ennek ellenére a gyógy-szállodák átlagos tartózkodási ideje 3.59 nap. A szállodák átlagos tartózkodási ideje 2.53 nap. A gyógy-szállodáknál az egyéb szegmensek csökkentik az átlagot. Dr. Juhász László PhD.

11


használata szintén a vendég elvárásainak felel meg. Az OTÉK6 szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségnél több mozgáskorlátozott szoba kialakítására van szükség egy gyógy-szállodában. A szállodai szobák mintegy egyharmada általában nem dohányzó, ugyanakkor a gyógy-, wellness-, sport-szállodáknál ez az arány fordított. A hosszabb tartózkodás miatt is a fürdőszobai felszereltség pezsgős-kád és hidró-zuhany és a nagyobb teraszok is természetesek. Szobában is, de a szálloda több pontján pihenő sarkokat kell létrehozni. Fontos, hogy a vendég részére legyen lehetőség közösségi kapcsolatra, de mellette eltudjon rövidebb időszakokra különülni, pihenési céllal. A funkcionális hatékonyság kerül előtérbe. Egyéb területeken sport, a termál, a gyógy és wellness tevékenységhez kapcsolódó termékek árusítása is javítja a vendég elégedettség szintjét. Ezért boltok kialakítására van szükség. Részben kötelező, de a szabadidős lehetőségek széles választékát is biztosítani kell. A rendelet három szabadidős, kulturális tevékenység állandó elérhetőségét írt elő. Az egészséges életmód térhódítását igazoljuk vissza ha „Vital” vagy „Bio” Bár kínálatát rendszeresen fejlesztjük. Amikor egy vendég nem találja, meg a számára megfelelő szolgáltatást akkor kezd el unatkozni és az unatkozó vendég azonnal talál hibát a meglévő szolgáltatásokban, a hiányérzetét, unalmát átformálja, elégedetlenségé és ezt áthárítja a szállodára.

1.2.3. Piaci-gazdálkodás A piaci-gazdálkodás tevékenységei a marketingterv készítése, az értékesítés, a disztribúció, a szobafoglalás és minőségbiztosítás meghatározó sajátossággal rendelkezik a szakosodott szállodák esetében. Marketingterv elkészítése során a specializálódás tevékenységeit külön kell elemezni, ez megnöveli az információ igényt, és a szaktudást is. A szállodák specializálódásának egyik sikertényezője a szállodavezetés szakismerete az adott szakosodási területen. A specializálódás tevékenységeinek a szolgáltatásait is ismerni kell, mert a vendég nem gyógyászatot vesz, hanem annak egy adott szolgáltatását például víz alatti csoportos gyógytorna vagy orvosi gyógy masszázskezeléseket, szolgáltatásokat veszi igénybe. Disztribúció az egyik legfontosabb sajátosság. A mai kornak megfelelően a honlap és a nyomtatott eszközök stílusa összhangban van. A disztribúciós eszközök elhelyezésénél figyelni kell arra, hogy az eltérő célcsoportok eltérő szokásokkal élnek így eltérő világháló oldalakat látogatnak. A szabadidős turizmus nagy volumenére jellemző még ma is az utazási irodák használata különösen igaz ez a külföldi vendégek esetében. A többes specializáció esetén a disztribúció többessé válik, a konferencia tevékenységeket és a wellness vagy gyógyászati szolgáltatásokat más és más felületeken kell elhelyeznie a szállodavezetésnek.

6

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről


12


Értékesítés szervezete követi a szállodák specializálódását. Szükség van a szegmensek elkülönült értékesítésére. Ezért a szálloda és az értékesítési részleg élőmunka igénye valamint a specializáció diverzifikációja összefügg. Eltérő az értékesítés időigénye egy butik-szálloda egyéni üzleti utazójának vagy egyéni vállalati üzleti utazójának illetve egy gyógy-szálloda, gyógyászati vendégének valamint egy konferencia-szegmensnek. Az értékesítési csatornák kialakítása és a kapcsolatok fenntartása a speciális szegmenseknek megfelelően több mint a városi-, üzleti-, vagy butik-szállodákban. A gyógy-szállodák vendégei az egészségpénztárakon keresztül is érkezhetnek. Az esetek nagy többségében a gyógy-szállodához érkező vendég, már rendelkezik szakorvosi rendelvénnyel. A wellness-, termál- vagy üdülő-szálloda vendégei a világháló igénybe vételével tájékozódnak és foglalnak szobát. A saját honlap és elektronikus értékesítési csatornák használata egyszerűsíti az értékesítés munkafolyamatát. Árképzési sajátosság a csomagár alapú árképzés térnyerése jellemző és ez megfogalmazásra kerül a marketingtervben, csomagár alapú árképzés stratégiájában. A felmerülő igények kielégítésénél a szállodák arra törekszenek, hogy minél egyedibb, de minél szélesebb spektrum legyen a választási lehetőségek biztosítására és így mindig elegendő árajánlatot kínáljanak a szállodák. A szálloda által közzétett programok érdekesek legyenek, több fajta választék legyen, elérhető, de egyben eltérő árat képviseljenek, legyenek a kínálati elemek. Amennyiben ezeknek, a feltételeknek megfelel az ár, akkor piacképes, és eladható a termék. Árérzékenysége alacsony az egészség turisztikai termékeket igénybe vevő vendégeknek. A vendégek a megfelelő kínálat, színvonal és ár esetében elfogadják, a kissé magasabb árakat. 7 Csomagárakat illetve programárakat használnak a specializálódott szállodák általában. A csomagár jellemzője, hogy egy egészként jelentetjük meg a piacon, úgy hogy tartalmaz több eltérő szolgáltatást, de általában tartózkodási időtartamhoz, érvényességi időtartamhoz, fizetési feltételhez és előfoglalási időtartamhoz van kötve. Bevétel-gazdálkodás is relevánsan eltér a városi és üzleti szállodákétól. Két „Revenue Manager” egy budapesti butik-szállodáé és egy vidéki gyógy-szállodáé vagy egy konferencia-szállodáé tudja ezt igen jól érzékeltetni. A beérkező foglalások időtartama és intenzitása eltérő. Amikor a gyógyszálló már aggódik a foglalás alacsony szintje miatt akkor még a butik-szálloda bizakodóan várja a foglalásokat az érkezés előtt három - négy napig. Időszakos árképzés8 minden szálloda bevétel-gazdálkodásának alapja ennek megfelelően kerülnek a turisztikai termékek árainak kialakítása. Eltérő tartamú, feltételű, időszakra vonatkozó szoba és csomagárak kialakítása.

7

Ez a megfogalmazás az egészségturisztikai gyógyászati-, orvosi- és wellness-turizmus vendégeire igaz. A hazai „árat vesz” vendégcsoport nem tartozik ebbe a kategóriába. 8 Dinamikus árképzés, a rendszeres foglalások intenzitását követő árképzés. Nem szezonális árképzés. Dr. Juhász László PhD.

13


Időtartamban, hogy a hétvége három nap (péntek-vasárnap) két éjszaka vagy két nap (szombat – vasárnap) egy éjszaka, de lehet (péntek – hétfő) négy nap illetve három éjszaka „Hétvége Plussz”. A turisztikai termék lehet gyógykezelési kúra, wellness hétvége vagy egyhetes nyaralás. Az érvényességek, hogy csak egy hétig érvényes „Katalin Hét” vagy egy szezonra érvényes „Thermal Nyaralás”, amely június 15 és augusztus 15. közt érvényes, a nyári szezonban. A konferencia szállodák partnerre szabott csomagárai is ide tartozik. A csomagár hatására ezek a termékek alapvetően drágábbnak tűnik a vendégek számára, ezért a napi átlagárat is rendre megjelenítik a közleményben, a szálloda világháló oldalán. Megtérül a magasabb ár, mert minden szolgáltatás árát érvényesítjük a csomagárban. A szállodai szakemberek bíznak abban, hogy a fogyasztástudatos vendég képes az árösszevetésnél a valós értéket képviselő ár - szolgáltatástartalom értelmezésére. Kínálatfejlesztés a jövő. A versenytársaktól való különbözés kedvezőbb piaci helyzetet eredményez. Az igényre, elvárásokra szabott ajánlatok széles választéka biztosítja a vendégnek a szabadon választás lehetőségét és ez versenyelőnyt jelent. A szakosodott szolgáltatásokat nyújtó szállodák a saját tevékenységük mellett a vendég részére kirándulási, városnézési vagy egyéb kulturális és sporteseményeken való részvétel lehetőségét és biztosítják. Meg kell adni a lehetőséget a vendégeknek, hogy közösségé alakulhassanak. Ehhez kellenek a terek és programok.9 A szállodának inspirációt kell nyújtania a kellemes élmények befogadására. A kérdés már az ott alvás és ott lét, hanem a kérdés, hogy milyen új élményeket tapasztalhat meg a vendég. Ezek a rövid kiegészítő időtöltés lehetőségek saját szervezésben vagy ajánlatban javítják a vendégek elégedettségét. A kérdőívben feltettem egy olyan kérdést is, hogy milyen programokat hiányolnak a szállodák kínálatából. Többen írták a színvonalas esti táncos rendezvényeket, valamint ismerkedési estek, szervezett kerékpáros túrák, állatsimogatás, gasztronómiai programok, táncoktatás, táplálkozási tanácsadás, családi vetélkedők, gyermek angol, tájékozódási túra, jóga. Némelyik megfontolandó egy olyan szállodának, amelynek megvannak hozzá az adottságai. Például a vendégek szívesen részt vennének egy-egy wellness hétvége alkalmából funkcionális edzésen, jógán, gyógytornán, táncoktatáson. Egyre inkább elterjednek a tematikus hétvégék és az ezekhez kapcsolódó változatos programok. A vendégek készen állnak részt venni újdonságot jelentő számukra ismeretlen programokon, mint például a tájékozódási túra, vitorlázás vagy kocsi-hajtás.

1.2.4. Vezetés A vezetésnek kell felismernie, hogy a fejlődéshez milyen irányba akar a szálloda specializálódni, és a specializáción belül milyen szolgáltatásokat akar fejleszteni vagy bevezetni. Döntés lehet, hogy milyen szolgáltatásokat vagy akár specializációt kell elhagyni vagy visszafejleszteni. A marketingterv első fejezete a jelenlegi helyzet 9

Egy jól elhelyezett és kényelmesen berendezett terasz vagy külterületi sarok vonzza a vendégeket és ott a vendégek el kezdenek beszélgetni és este már egy asztalnál vacsoráznak alakul a közösség, ezt a fejlődést lehet fejleszteni animációval és egyéb közös programokkal. Dr. Juhász László PhD.

14


felülvizsgálata. A speciális szolgáltatások ellátásához speciális szakemberekre van szüksége a szállodának (szakorvos, wellness végzettség, masszőr, rendezvény lebonyolító, szabadidős programszervező, animátor, úszómester, terápiás kezelő). A szállodavezetés döntése, hogy a szolgáltatások ellátásához önálló szervezeti egységet, divíziót alakít ki a szálloda vagy sem, általában ezt teszik. Az önálló részlegnek (Bankett Igazgatóság, Balneo Centrum, Gyógyászati Központ) önálló felelős vezetője van marketing, bevételi, emberi erőforrás és jövedelmezőségi, eszközpótlási terv készül ezekre a részlegekre. Önálló szervezeti egységé csak akkor lesz a specializáció, ha a tevékenysége, bevétele elér egy bizonyos szintet. Havi egy rendezvény miatt nem hozunk létre „Bankett Igazgatóságot”. Ugyanakkor egy gyógyhelyen lévő gyógy-szállodában a gyógyászati részleget megszüntetni csak kivételes esetben lehet célravezető, bár kinevezett szállodaigazgatók ezt is megtették már a szakmában. Vezetés sajátosságának jéghegy csúcsa, a szervezeti egységek kialakításában és irányításában jelenik meg. A szükséges szakértelemmel rendelkező személyzetnek a biztosítása, magasabb bérköltséggel jár, így drágább működtetést eredményez. Ugyanakkor a specializációs tevékenység általában gazdaságos és javítja a szálloda volumen kihasználtságának ciklikusságát és az éves eredményességet, ezzel a jövedelemteremtő képességét.


15


2. Egészségturisztika szállodái Az egészségturisztikai motivációra specializálódott szállodák kialakulása több ezer évvel, ezelőtt kezdődött. A legrégebben nyitott és még ma is üzemelő spa-szálloda Japánban található és 1.300 éve folyamatosan fogadja a vendégeket.10 A hazai gyógyvizes, fürdőkultúra is rendelkezik több romai kori emlékkel, a törökök által felépített fürdők közül több mai is látogatható. Az 1800-as években épült tradicionális, klasszikus gyógyfürdők ma is fogadnak vendégeket. Ezeken a klasszikus gyógyhelyeken a kezelés legalább két-három hétig vagy akár hónapokig tartott és szigorú szabályok között vettek részt a kúrákon a betegek. Az étrend, az időbeosztás, a kúrák, a mozgás és a rendszeres gyógytorna kőtelező program volt ettől eltérni nem lehetet, közelebb álltak a szanatóriumhoz, mint a mai gyógy-szállodák. Ugyanakkor egy volt a cél, a gyógyulás, a rehabilitáció. Érdekesség, hogy a korai gyógyfürdők, szanatóriumok közül a legismertebbek nem a mai országhatárokon belül volt. Ezek ma a hazai fürdővárosok11 versenytársai. Angliai kisváros Bath is romai kori fürdőjéről lett híres és fürdő szó is ehhez a városhoz köthető. A későbbi belga város nevét is adó (Spa), Sanus per aquam - egészség a víz által. Olyan testre és lélekre kiterjedő, egészségmegőrző, regeneráló kezelés, amely a gyógyvíz jótékony hatásán alapszik. A wellness egészséges életmódot jelentő életforma. Nem feltétlen vízigényes a wellness, ellentétben a Spa és Balneo fogalmakkal. Az egészségturizmus egyedi egy féléves tantárgy a főiskolák a turizmus szakain. Az egészségturizmusra szakosodott szállodáknak napjainkban három fő csoportját ismerjük, - gyógy-szállodák, természetes gyógy-tényezők felhasználásával gyógyító egészségügyi létesítmény - orvosi-szállodák, a medical-hotelek humán-egészségügyi ellátási tevékenységet végeznek12 - wellness-szállodák, a wellness négy alapértékét megjelentő szállodák.

2.1. Gyógy-szállodák jellemzői Hazánkban, jogszabályban és adatgyűjtésben elismert és elkülönített szállodatípus, a gyógyszálló, amely egyben egészségügyi létesítmény és ezért terjed ki rá az ÁNTSZ minősítése. A természetes gyógy-tényezőkkel való gyógykezelés (therapy) és rehabilitáció elengedhetetlen feltétele a gyógy-szállodának. Gyógy-szállodát betegségek kezelése, megelőzése vagy felépülés, rehabilitáció miatt veszik igénybe a vendégek. Nagyon speciális vendégkör és az igényeik is nagyon egyediek. A szabadidős turizmuson belül az

10

Guiness Book of World Records nyilvántartása szerit a „Hoshi Ryokan” szálloda, Japán Komatsu megyéjében 717 óta szolgálja vendégeit. A szálloda specializációja „Hot Spring Hotel” Spa-Hotel. 11 Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1993. 11.12. alakult és 45 város a tagja. 12 Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08) 86. tevékenységi kör csoport Dr. Juhász László PhD.

16


egészségturizmus egyik szállodája a gyógy-szálloda. Vendégszegmense a gyógyászati kezeléseket igénybe vevő vendégek. „Gyógy-szálloda” A szabályozások alapján megfelel a szállodára előírt követelményeknek. Továbbá vendégei számára természetes gyógy-tényezők, alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. A gyógy-szállodákra jellemző a természetes gyógy-tényező, a speciális szakorvosi tudás és a tevékenység ellátását biztosító kezelő és egyéb kötelező helyiségek, mint recepció, vizsgálók, kezelők, öltözők, pihenők. Amikor nincs jelen, a természetes gyógy-tényező akkor nem beszélhetünk gyógy-szállodáról. Valós kiegészítő szegmense nincs. Térben elkülönülten wellness-szegmens, üdülő-szegmens vagy rendezvény-szegmens is megcélozható, de az üzemeltetési forgatókönyvet részletesen kell kidolgozni. Budapesten is van több négycsillagos városi-gyógy szálloda, kiegészítő konferencia-szegmenssel.13 A szállodavezetés feladata, biztosítani, hogy a városi-szállodákra és a konferenciaszállodákra jellemző vendégkör és gyógyászati szegmens vendégei térben és időben elkülönülten vehessék igénybe a szolgáltatásokat. Erre a feltételre a nemzetközi szabályozások is kitérnek. „Gyógy-turizmus” A gyógy létesítményben, gyógyhelyen meghatározott tartózkodási idő alatt a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele konkrét betegségek gyógyítása vagy utókezelése érdekében. A gyógy-turizmus egyik egészségügyi létesítménye a gyógy-szálloda.14 Hazánk területének 80 százalékán bárhol mélyfurást (1.200 méter) végzünk, termálvizet találunk. A termálvíz bevizsgálás után, bizonyított „evidence based” gyógyhatás esetében lehet gyógyvízre minősíteni a termálvizet. Ezt mutatja az 1.290 termálkút, a minősített 200 gyógyforrás, amely forrásain 70 gyógyfürdő üzemel és erre a természetes vonzerőre épült 5015 önbevalláson alapuló gyógy-szálloda, melyből csak 32 minősített gyógyszálló. „Természetes gyógy-tényezők” Természetes gyógy-tényezők elismert gyógyvíz (200 db), gyógyiszap (5 helyen Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, Alsópáhok). Egyéb gyógy-tényezők Mofetta (1 db Mátraderecske), gyógy-barlang (5 db, Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc, Tapolca). Klíma és éghajlat egy helyen (Kékestető).16 13

Thermal Hotel Margitsziget, Thermal Hotel Helia, Thermal Hotel Aquincum 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógy-tényezőkről. 15 KSH 2009 év. 16 Nincs regisztrálva, de Kékestető bejegyzett gyógyhely és mivel víz, iszap, barlang és moffeta nincs ezért kizárásos alapon éghajlat. A szerző látott regisztrációt Ausztria területén lévő klimatikus gyógyhelyre, ahol egy szálloda koncepció és üzemeltetés kidolgozásában vett részt. 14


17


Létezik további 13 minősített gyógyhely17. A minősített bejegyzés azt jelenti, hogy az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI), az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgáltat keretében minősíti, bejegyzi a terméket vagy szolgáltatást. A minősítések megtekinthetők az OGYFI honlapján.18 Medical Hotel Fogászati, plasztikai vagy egyéb orvosi beavatkozásokat nyújtanak. A szállodát akkor tekintjük orvosi szállodának, amikor az egyéb orvosi kezelésekre érkező vendégek részaránya magas. Elterjedőben van a medical hotel, amely megjelenésében és felszereltségében egy klinikai szálloda jelleget sugall. Az orvosi-szálloda a szanatórium, egészségház, klinika és szálloda.

2.2. Hazai gyógy-szállodák ellentmondásai A mellékelt Gyógy-szállodák általában a meglévő természeti adottsággal rendelkező gyógy-források, gyógy-fürdők, kórházak, szanatóriumok közelébe települnek felhasználva a már bevizsgált természetes gyógy-tényezőket. Így csak a kiterjesztő ÁNTSZ engedélyre van szükség. Nagyon ritka, amikor szálloda nem minősített természetes gyógy-tényező, felhasználásra tesz úttörő kísérletet. Egészségügyi szolgáltatás működési engedélye és a létesítmény fenntartó szervének a gyógyfürdőintézmény (gyógy-szálloda) megnevezés és gyógyászati célú használatbavétel engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtani. A 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a gyógyfürdő- és klímagyógyintézet típusait és a törzs-adatlap tartalmát, az intézet-típusok közt szerepel a gyógy-szálloda. Az ellentmondások gyökere a kettősség egyfelől a szálloda önbevallással gyógy-szállodának minősíti magát, más felől az ÁNTSZ – OGYFI minősítést nem kéri meg vagy nem alkalmas arra, hogy megkapja. Hazánkban 19 gyógy-szálloda, amely a tényezők teljes együttállását bírja, azaz gyógyszálloda létesült, gyógyhelyen. Ezeknek a szállodáknak van egyáltalán lehetősége a gyógyászat olyan szintű specializációjára, amely a nemzetközi szolgáltatások irányába fejlődhet, és ezzel elérheti, hogy az európai egészségbiztosítási rendszer elismerje a szolgáltatásait. Hasonlóan a hazai OGYFI elismeréshez. Hazánkban kialakulhatnak a szállodák szakszövetségei, egyesülések. Hasonlóan a többi szállodához a gyógy-szállodák szakszövetsége lehetne jogosult kiadni jövőben a gyógyszállodán belüli minősítést. Például Classic, Premier és Executive megjelölésekkel. A 17

2011 évtől újabb gyógyhely minősítések történek a kormány egészségturisztikai koncepciójára gondolva. Miskolc-Lillafüred 1935, Eger 1954–1975, Harkány 1958, Sopron-Balf 1961–1970, Gyöngyös-Kékestető 1963, Hévíz 1970, Debrecen 1971–1983, Balatonfüred 1971, Parád 1972, Hajdúszoboszló 1975, Zalakaros 1978, Bükfürdő 1979, Gyula 1984. A rendelet 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 5. §. (2) A gyógyhellyé nyilvánításról rendelkező határozat húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. Így a 13 gyógyhelyből csak 1990 utániak vannak érvényben, azaz egyik sem. Utolsó hárman hosszabbítottak 1983-ig és Gyula volt az utolsó bejegyzés 1984ben 26 évvel ezelőtt. 18


18


szerző példaként hozta az elnevezéseket, melyek szimbolizálják a hármas kategóriát. A klasszikus, standard-alap, Premier–közép, és Executive-felső kategóriákat. Az elnevezéseket használhatja minden szakszövetség vagy egyesek eltérnek ettől és saját elnevezés struktúrát alkalmaznak. Így lehetne négycsillagos Premier vagy Executive gyógy-szálloda a kezelések és technológiai tényezők alapján. Csak az viselhetné a gyógyszálló megnevezést, amely szálloda az OGYFI engedélyt és minősítést megkapta és a gyógy-szállodák szakszövetségének elfogadott, regisztrált tagja. Nemzetközi minősítést ad ki az „European Spa Association” Med és Wellness kategóriában, a minőségi feltételek teljesülése alapján.19 „Gyógyhely” Megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha az ÁNTSZ, szervezetében működő OGYFI gyógyhellyé nyilvánítja. Valamely település akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a. természetes gyógy-tényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik, b. gyógy-intézményi feltételei megvannak (gyógyfürdő, gyógyszálló), c. betegek nyugalma a gyógyítás zavartalan környezeti feltételei (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, d. pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított.

Minősített 13 gyógyhely, 32 gyógy-szálloda, 70 gyógyfürdő és 200 gyógyvízforrás (kút) nem jelent sem, térbeli sem tényezőn belüli megfelelőséget és együttállást. Azaz kevés az a gyógyhely, ahol szálloda is van. Még kevesebb az a gyógy-fürdővel vagy gyógy-kúttal rendelkező település ahol gyógy-szálloda van és egyben gyógyhely is. A kiemelt gyógyhelyek ahol minden feltétel adott és ahol a bejegyzett gyógy-szállodák 33%-a és a minősített gyógy-szállodák 61%-a van a következők, - Bük (2) - Hévíz (8) - Eger (1) - Hajdúszoboszló (4) - Debrecen (2) - Zalakaros (2)

Thermal Bük, Piroska Thermal Hévíz, Aqua, Gyógyszálló, Európa Fit, Európa, Panoráma, Helios, Carbona, Flóra, Béke, Hőforrás, Mátyás, Barátság Gyógyszálló, Nagyerdő, Freya, Forrás.20

A mellékelt dián, látható, hogy a teljes egybeesés 19 gyógy-szállodára vonatkozik, és ezek hat gyógyhelyen vannak. Sajnos a megszerzett státusz megtartása ellen hatnak a 19

http://www.europespa.eu/ A szállodák megnevezési nem egyeznek a kereskedelmi elnevezésükkel, azok rövidített változatai, ahogy a vendégek nevezik a szállodákat. 20


19


települések és a szállodások, a vendéglátók rövidtávú gondolkodása. Ennek is köszönhető, hogy például egy gyógyhelyen egy négycsillagos szállodában nincs légkondicionáló viszont nyitott ablak használata lehetetlen, mert reggel négy óráig a teraszokon hangosan szól az élőzene. Ez más kiemelt üdülő körzetben is előfordul, mert az önkormányzat vagy egyes szakemberei a vendéglátóhelyek bérleti díjából származó bevételeket a hosszú távú turisztikai érdekek elé sorolják. A gyógyhelyek elismertsége arra inspirálja a település vezetőt, hogy nyaraló turisztikai várossá váljanak. Nem ismerik fel a gyógyhely valós turisztikai előnyének hosszú távú hatásait.

3. Dia “Hazai gyógy-szállodák ellentmondásai” 2009. Szerző szerkesztése.

Létezik hat gyógyhely, ahol nincs gyógy-szálloda, a mellékelt dia jobb alsó sarkában lévő körben vannak feltüntetve. Van olyan gyógyhely a hol nincs gyógy-fürdő, és nem gyógyszálloda, de szálloda sincs. Ezek a gyógy-helyek Balatonfüred, Gyula, Kékestető, Miskolc, Parád és Sopron. A fenti települések és régiók turizmus fejlesztési stratégiájában prioritás lehetne gyógy-létesítmény, gyógy-szálloda vagy egészségturisztikai központfejlesztése. A minősített gyógyszállók közül 12 nem gyógyhelyen van. Ez is mutatja a gyógy-turizmus, rendezetlenségét és ellentmondásait. Visszatérve arra a tényre, hogy 26 éve nem volt gyógyhely újraminősítés és húsz után lejár a minősítés. Magyarországon a gyógyhelyek körét rendelet határozza meg (74/1999. (XII.25.) EüM rendelet), amely azonban nem jelent megfelelést a nemzetközileg használt „gyógyhely” (Cure) kifejezés tartalmával. A nemzetközi gyógyhely státusz (amelyet a FITEC állapított meg) igen szigorú feltételek támaszt a címet használni szándékozó települések számára, amelyeknek a hazai értelemben vett gyógyhelyek még nem tudnak megfelelni. A


20


megfelelés feltétele lehet, hogy az Európai Unió országainak egészségpénztárai vagy biztosítói a hazai kúrákat felvegyék a támogatási rendszerükbe.21

2.3. Gyógy-szállodák szegmensei, árképzése, bevételei 2.3.1. Szegmensek A szállodában használt természetes gyógy-tényezővel valamilyen betegség vagy betegségcsoport kezelhető az adott helyen lévő forrás vizének felhasználásával, ezért a betegség nem alkalmas szegmentációra. Amikor a gyógyvíz reumatikus kezelésekre javasolt akkor a kezelések reumakezelések, és ez igaz a gyógyhely minden szállodájára, mert a víz azonos forrásból származik. A gyógyászati szegmensek általában kezelési időszak és vagy a kezelések alapján kerülnek kialakításra a szállodákban „Gyógy-szállodák gyógyászati szegmensei” A szálloda által használt természetes gyógy-tényezővel valamilyen betegség kezelhető, ezért ez nem alkalmas szegmentációra. A gyógyászati szegmensek általában a kezelési időszak és vagy a kezelések22 alapján kerülnek kialakításra (Startkúra 3 nap, Kiskúra 7 nap, Klasszikus kúra 14 nap, Nagykúra 21 nap). A kúrák idején teljes az ellátás, orvosi vizsgálat heti egy alkalom, hétköznap napi két kezelés. A kezelések ideje délelőtt és kora délután van. Azt gondolja a szerző, hogy ennél részletesebb szegmentációra nincs valóban szükség. Az eltérő gyógyászati szegmensek aránya sajnos nem fejlődik a tartózkodási idő növelés irányába. Egy 21 vagy 14 napos kúra a betegséget egy évre vagy hat hónapra tünetmentessé teheti. Ennél rövidebb időszakok esetében a tünetmentes időszak csökken. Ennek ellenére a 3 és 7 napos kúrák a jellemzőek. 2.3.2. Tartózkodási idő Akkor és amennyiben a szálloda tiszta szegmenseket használ a négy kúra típus azonos részarányú igénybe vétele mellett a szegmens átlagos tartózkodási ideje 11 nap. A gyógy-szállodák a kiegészítő szegmenseik miatt, nem érnek el ilyen magas tartózkodási időt. A szállodák átlagos 2,5 napos tartózkodási idejét meghaladják és elérik a 3.5 napot, külföldi vendégek esetében ez 4.4 nap.

21

KPMG jelentés 2007. A FITEC a nemzetközi termál és gyógyfürdők szövetsége, ISPA, Inernational Spa Association - Nemzeközi Spa Szövetség és ESPA European Spas Association, Brüszel, SPA and Health Resort in Europe. 22 Hidroterápia (vízben történő kezelések) súlyfürdő (nyaki, hónalji), tangentor kezelés, víz alatti vízsugár masszázs (hidromasszázs) , egyéb eljárások örvényfürdő, spa (légbuborék fürdő), kneipp kúra, váltott hőfokú fürdő – (skót zuhany), szénsavas fürdő, elektromos fürdő, pakolások, lemosások, leöntések (hamman). Az OEP által támogatott kezelések Csoportos gyógy-úszás 18 év alatt (helyi), Gyógyvizes gyógymedence (körzeti), Gyógyvizes kádfürdő (országos), Iszappakolás (országos), Komplex fürdőgyógyászati ellátás (országos), Orvosi gyógy-masszázs (országos), Súlyfürdő (országos), Szénsavas fürdő (országos), Víz alatti csoportos gyógytorna (körzeti), Víz alatti vízsugármasszázs. Dr. Juhász László PhD.

21


2.3.3. Árképzés a gyógy-szállodákban Csomagár alapú az árképzés. Egy termék a téli „Téli Kiskúra – Aktív Megelőzés” 7 nap, hat éjszaka tetszőleges érkezéssel, teljes ellátással, napi két vagy három kezeléssel, orvosi vizsgálatokkal, idegenforgalmi adóval, általános forgalmi adóval egy ágyas szobában 99 ezer forint, ez napi 16.500 forintos átlagos árat jelent per fő. A kezeléseket megelőzi az orvosi vizsgálat akkor is, ha szakorvosi beutalója van a vendégnek. A kúra végén újabb orvosi kontroll vizsgálat van. A gyógy-szállodák a gyógyászati csomagok mellett wellness és termál csomagokat is kínálnak. Kénytelenek a termál-szegmens célcsoportjaira csomagokat árazni, mert azokra van kereslet. Azt mondjuk, hogy a gyógyászatban nincs keresletciklus, tapasztalat hogy van csak nem annyira magas az amplitúdója, mint például a nyaralásnak. 23 A szállodák a téli időszakokra bár nincs szezonális eltérés mégis alacsonyabb csomagárakat alkalmaznak, mint a nyári időszakra, mert alacsonyabb a kereslet. Az árképzéssel nem érhető el, de kívánatos lenne, hogy ősztől – tavaszig gyógy-szegmens legyen a jellemző, nyáron pedig üdülő-szálloda jelleggel üzemelne a gyógy-szálloda.

4. Dia “Gyógy-szállodák sajátosságai” 2007. Szerző szerkesztése.

2.3.4. Bevételek A gyógy-szállodák esetében az átlagos bevétel megoszlás, - Szállás (45%), - Vendéglátás (25%), - Egyéb bevétel (30%). 23

A turistaszegmensek százalékos eltérései az éves átlaghoz képest volumenben kétszeres, bevételben ötven százalékos, míg átlagárban 13% eltérés van. Dr. Juhász László PhD.

22


A szállodák átlagos egyéb bevételénél a gyógy-szállodák egyéb bevételei 10 százalékponttal magasabbak. A bevétel megoszlásnál a csomagár képzés elméletet vegyük figyelembe. A piacképes csomagár eléréséhez a szálloda saját hatáskörében megállapítja, hogy egyes szolgáltatásokra mekkora bevételi rész splitel le az árkódban, milyen megosztott árakat alkalmaz. Évente egy épített gyógy-szállodai szobára jutó átlagos bevétel 6.2 millió forint. Ez 2 millió forinttal magasabb, mint az átlag és 30%-al meghaladja a négycsillagos szállodák mutatószámát. A gyógy-szállodák a kínálati piacon a szobák számaival 15%-ot képviselnek ez a korábbi években 13% volt. A keresleti piacból viszont rendre 19-20%-ban részesednek, így kiegyensúlyozottan piacnyertesek már több mint öt éve. Ezt erősíti, hogy a statisztikai felmérések szerint az utazási motivációk 13 százaléka egészségturisztikai és ez növekvő trend, bár ennek részét képezi a hazai wellness elnevezésű termál-szállodák vendégéjszakái. A gyógy turizmus fejlődésének gátja, megfigyelhetően a csökkenő illetve megóvandó, fenntartható termál illetve gyógyvízkészletek, az infrastruktúra hiánya, az intézményrendszer hiányosságai, illetve a besorolások hiánya. A gyógy-szállodák szakszövetségének és hatáskörének kialakítása javíthat a piaci helyzeten és gyógy-turizmus hazai megítélésén.

5. dia. Gyógy-szállodák vendégéjszaka változás mértéke és üteme. 2005-2013 Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával

A Spa szállodák bevétele 2006 évben 39.912 m Ft volt, ebből egyébbevétel 12.069 m Ft, (30%) részaránnyal. Ezt a bevételt 2.635.000 vendégéjszaka generálta a gyógyszállodákban, a Gesper értéke 15.150.- Ft volt és az egyéb bevételből egy vendégéjszakára 4.580 Ft jutott. A KSH decemberi gyorsjelentésében 53 szálloda van 6.439 szobával, átlagos üzemméret 116 szoba. Dr. Juhász László PhD.

23


Négy év múlva 2010 évben 39.990 m Ft, ebből egyéb 11.490 m Ft (29%) és ezt 2.571.000 vendégéjszaka generálta, a Gesper értéke 15.550.- Ft az egyéb bevételből egy vendégéjszakára 4.470 Ft jutott. A KSH decemberi gyorsjelentésében 58 szálloda van 6.914 szobával, átlagos üzemméret 119 szoba. A dia szemlélteti a gyógy-szállodák külföldi és belföldi vendégéjszakák alakulását 2005 -2011 években. A gyógy-szállodák külföldi kereslete 2005 óta csökken, az csökkenés üteme -6%. A belföldi kereslet első években növekedett, majd csökkeni kezdett, a két időszak együttes hatásár az ütem 0%. Összesen a kereslet enyhe -3%-os csökkenést mutat. A mellékelt dia mutatja, hogy az egy vendégéjszakára jutó bevétel 2006-ban 15.147.- Ft volt és négy évvel később 2010 évben 15.555.- Ft, ami +408 Ft és +2.7% növekedést jelent. Annak ellenére, hogy a bevételek és vendégéjszakák is csökkenek különösen a külföldieké.

6. dia. Gyógy-szállodák vendégéjszaka bevételének alakulása. 2006-2011. Szerző szerkesztése.

A bevétel kilenc év alatt növekedett 63%-kal. Az egyéb bevételek növekedése 39%-kal. A vendégéjszaka növekedett 38%-kal. Az egyéb bevételek Gesper értéke növekedett 18%kal. Hazai gyógy-turizmusra specializálódott Spa-szállodák középtávú (2006-2010) piaci helyzetének összefoglalása. Kereslet enyhén csökkenő (-3%). Kínálat dinamikusan növekvő (+7%). Bevétel stagnál (+0,2%). Egy vendégéjszakára jutó bevétel Gesper enyhén növekvő (+3%). Egy épített szobára jutó bevétel (6,20 m Ft) és (5,78 m Ft) a csökkenés (7%).


24


3. Wellness-, és termál-szállodák A szabadidős és azon belül az egészségturizmus egyik szállodája. A gyógyszálló mellett ez a specializáció, amit az osztályba sorolási rendelet külön kiemelt 2004 és 2009 közt. Az egészségmegőrzés, a rekreáció a pihenés és felüdülés együttesen megjelenik az igénybe vevő vendégkör elvárásaiban. A wellness sokkal több, mint ami hazai vendégkörben tévesen kialakult erről a szegmensről. A hazai wellness szállodák többsége a divatos wellness szó felhasználásával a termál (fürdő) szegmensről hiteti el önmagával és a vendégekkel, hogy a wellness, és ez jó a szállodának és a vendégeknek.

7. Dia “Wellness szállodák alapjai” 2009. Szerző saját szerkesztése.

Ennek ellenére vagy épen ezért nagyon dinamikusan fejlődő specializáció. A dia szemlélteti, hogy, kezdeti 2%-ról már 8% a wellness szállodák részaránya szállodaiparban. A jól eltalált piaci megnevezés „wellness” és a dinamikus fejlődés magával húzta a keresletet. Kérdés a túlépített kínálat képes-e megtartani, jövedelemteremtő képességét. A belföldi kereslet biztosítható-e hosszú távon. A jövő kérdése egyben az innováció, létre jön-e olyan szálloda specializáció, amely kiváltja illetve felváltja a wellness szállodák töretlen talmi fejlődését. Wellness-szállodák vendégköre hazánkban szinte mindenki, a család-szegmenstől, a pároktól az idősebbekig, a piheni, üdülni, fürdőzni, rekreációs vendégek is. A félreértelmezés miatt a vendégelvárások legalább olyan sokszínűek, mint a vendégkör. A


25


kötelezően elvárt wellness és sportvégzettségű munkatárs és a nagy területű helyigény teszi még sajátosabbá a wellness szállodákat.24 Kiegészítő szegmensre kiváló a rendezvény, a csoportos üzleti szegmens, ennek hiányában nyáron az üdülő-szegmens. Megjeleníthető a gyógy-szegmenssel és az üdülő- illetve termál-szegmensekkel együtt is. A tagoltság eltérő keresletciklusok miatt nagyon jól kihasználható. A vezetés feladata azokat a technikai és szervezési feltételeket megteremteni, hogy az eltérő ciklusban megjelenő kereslet a napi üzemeltetésben ne zavarja egymást. Wellness,25 egy műszó, az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza és inkább kapcsolatos az életstílus, megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség megelőzésével vagy a fürdőzéssel. Wellness életfilozófia életstílus, életfelfogás, ezen felül életfilozófia, tudatos törekvés a személyes egzisztenciára. A wellness magába foglalja a jó-lét - testi, - szellemi és - lelki aspektusait. Wellness életstílus, életművészet, amit ha tudatosan fejlesztünk és gyarapítunk újabb tapasztalatokkal, tudással és változó feltételekkel, akkor drasztikus módon javulhat perspektívánk egy kiteljesült harmonikus életre. A wellness egy sohasem lankadó kíváncsiságot táplál az élet céljai értékei és értelme iránt.26 Wellness életforma, egy olyan életformát takar, amely testileg, lelkileg mentálisan és szociálisan kiegyensúlyozott. Ez egy holisztikus szemlélet, ahol a szellemi, lelki és a társadalmi harmónia megteremtése elengedhetetlen a testi fittség mellett.27

3.1. Wellness négy alapelve o o o o

Rendszeres, de nem megerőltető testmozgás, Tudományosan összeállított egészséges táplálkozás, Pszichés állapot javítása, Környezettudatosság.

24

A Hotelstars kitér a Spa (ami inkább gyógy) és szépségápolás szakaszban, a 228-236 pontokban. Nagyon helyesen a lábjegyzetben rögzít bizonyos alapterület elvárásokat. Az elvárások igen alapszintűek. 25 A Wellness kifejezése 1950-ben született meg. Dr. Halbert L. Dunn alkotta meg a wellbeing (Jó közérzet) és a fitnesz (jó kondíció) szavakból. Az Egyesült Államokból indult útjára a ’80-as években. A szó jelentése: ”Érezd jól magad!” forrás: http://www.ms.alfaweb.hu/wellness/index.php?id=11 26 Dr. Ábrahám Júlia, Fitness Akadémia Igazgatója 27 http://www.ms.alfaweb.hu/wellness/index.php?id=11


26


A mindennapi élet területére kiterjedően foglalkozik a környezetkárosító anyagok felhasználásának és az életvitel módosításának kérdéseivel. A wellness nincs vízhez kötve. A wellness feltételez egy relatíve csendes, környezetet, miliőt a test, a szellem és lélek holisztikus kiterjesztéséhez. Ennek pedig ellentmond a gyerekzsivaj, a medencébe ugrálás, a tipikus termál szegmens, a fürdőzés. Wellness-szállodákban nem ritka hogy gyerekeket nem fogad a szálloda. Ehhez a döntéshez egy valós wellness-szegmens igény kell és az erre szakosodott szálloda egyedisége, hogy erre építi a fenntartható gazdálkodását. “Wellness négy alapelve” Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, pszichés állapot javítása és a környezettudatosságon alapuló életvitel módosítás. Nincs vízhez kötve a wellness csak a magyarországi szállodákban. Wellness turizmus Az egészségtudatos ember életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellness turizmus mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, amelyek egyszerre célozzák a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését.

8. Dia “Szállodák egészségturisztikai szegmensének fejlődése” 2009. Szerző szerkesztése.

A wellness kifejezés az USA-ból, 1950-től származtatható és Európában rövid múltra, tekint vissza. A wellness holisztikus, tehát átfogó értelemben foglalkozik az ember egészségével és feltételezi, hogy a személy önmaga is aktívan részt vesz egészsége


27


megőrzésében, a betegségek megelőzésében és nem hagyja az egészet, például a gyógyszerekre és itt a wellness találkozik a természetgyógyásza irányaival. 28 A dia szemlélteti azt a koordináta rendszert, ahol a romai kor fürdőitől eljutunk a selfnessig illetve a szerző által is az egyik mostani szállodai projekt „Stillness” programjáig. A gyógy-szanatóriumtól az 1880-as évek végétől Herkules fürdőtől, hogyan jutunk el 2010es évekig a holisztikus és spiritiszta wellnessig vagy az elterjedő selfness, majd stillness világába, amely kiterjedéséhez évek kellenek. Hazánkban nem tudjuk végigkövetni a teljes fejlődési időszakot, mert a szerves fejlődés megszakadt. Tekintsünk meg egyes szakaszok és a wellness kapcsolatát. A mellékelt számú dia jól szemlélteti ezt a fejlődést. Wellness és gyógy-turizmus Van átmenet a gyógy és a wellness turisták között. Vannak ugyanis olyan vendégek, akik önszántukból utaznak el egy gyógyhelyre vagy gyógy-szállodába és ott részt vesznek egy orvosi kivizsgáláson, majd pedig annak eredményeképpen vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, kúrákat. A külön említés oka, hogy nem tisztázott e fogyasztói kör hovatartozása, lehet gyógy és wellness vendégnek is tekintenünk őket. A kiskúrák, hatékonysága alacsony, de a rövidebb 2-4 napos „Aktív Megelőzés” illetve „Startkúrák” gyógyászati hatása messze elmarad a két hetes Klasszikus kúra „Könnyed Kezelés” mellett. A nagykúra „Orvosi Terápia” nyújt hosszabb időszakra megmaradó javulást. A kiskúrát igénybe vevők részben wellness motivációs vendégek, de feltétlen rendelkeznek szakorvosi beutalóval vagy részt vesznek előzetes orvosi vizsgálaton „Medical Wellness”. A medical-wellness orvosi vizsgálata, inkább egy általános egészségügyi felmérés, mint mozgásszervi szakorvosi vizsgálat. Wellness és Balneo Balneo szolgáltatások a föld belsejével felmelegített ásványi anyagokban gazdag termál illetve gyógyvizet használja természetes gyógymódra. A balneológia gyógyvíztudományt jelenti és a balneológiás kezelések a gyógyvizek kémiai összetételén alapuló fürdőkezelések. Orvosi felügyelettel kialakított speciális kúrák. A Balneo a kúrákkal, terápiával való gyógyítás gyógyvíz felhasználásával. Balneo elképzelhetetlen víz nélkül, míg wellness lehet víz nélkül. Wellness és Spa A szó a latinból származik és a "sanus per aquam" (egészség a víz által) rövidített formája, amely különös jelentőséggel bír Magyarországon, a termál és gyógyvizek országában. Hagyományos európai megközelítés alapján a Spa tulajdonképpen egyet jelent a Magyarországon is megjelenő gyógyfürdőkkel, ahol a víz gyógyhatásait felhasználva a vendégek fájdalmait, panaszait kezelik. Ez alapján a Spa-hotelek a magyar gyógyszállodákkal egyenlő a nemzetközi szakirodalomban.

28

A szerző vélemény szerint a természetgyógyászat közelebb áll a wellnesshez, mint a hazai szállodákban kötelező beltéri medence és wellness stratégia megléte (Sic!). Dr. Juhász László PhD.

28


A víz jótékony erejét ma gyógyfürdők, Spa centrumok a legkülönbözőbb módon használják. A Spa nemzetközi fogalommá vált a whirlpoolok, úszómedencék, gőzfürdők, szépségfarmok és a Spa központok terén. A Spa közelebb áll a gyógyvizes kezelésekhez, mint a fürdőt nem feltétlen tartalmazó wellness kifejezéshez, de nem fedi le a gyógyászati kezeléseket, annál lazább. Az európai terminológiában a Spa közelebb áll a gyógy kifejezéshez, mint a wellness kifejezés. Az „Europe Spa Med” külön minősítést jelent az „Europe Spa Welness” minősítéshez képest. Különbséget tesz az orvosi Spa „gyógyfürdő, gyógy-szálloda” és életformához kötődő „wellness-szálloda” közt. Wellness és Fitnesz A wellness vendég egyik legfontosabb jellemzője az, hogy általában önkéntesen veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy,29 mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből követően, aktív például sportok és passzív például szépségprogramok tevékenységét is magában foglalja. Gyakran az egészségturizmus egyik különálló formájának tekintett fitnesz turizmust, a wellness turizmus egy meghatározó szolgáltatási elemeként értelmezzük. A fitnesz ez esetben az aktívsportot igénylő vendégek számára vonzó mindamellett, hogy ez keresletet jelent a wellness egyéb szolgáltatásaira is. A wellnessnek része a fitnesz a mozgás által. Wellness alanyai A wellness turizmus alanyai az aktív, fiatalabb és középkorú, menedzser, középosztály és kissé idősebb korosztály (35-60 év) turizmusa. A wellness nem vagy nehezen értelmezhető családi fürdőzésnek. A tartózkodási idő ugyan rövidebb, nem több kettő - öt napnál, de évente többször megismétlődik és általában hétvégéken. Átlagosan két - háromnapos tartózkodással. A keresletciklikusság éves szinten oszlik el, nem csak a nyári időszakban, mint a családi és üdülő turizmusban. Az átlagosnál magasabb jövedelmű társadalmi réteg turizmusa, ezért az átlagosnál magasabb a költési aránya is. Viszont az elvárásai is magasabbak az átlagosnál, bizonyítottan nem ár érzékeny szegmens. Wellness szolgáltatások és a wellness alapelvek A wellness a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás, a tudományosan összeállított egészséges táplálkozás, a pszichés állapot javítása és a környezettudatosság. Amennyiben kicsit részletesebben elemezzük a hazai wellness szállodákat, akkor eltéréseket találunk a wellness elmélet és a hazai gyakorlat közt. Központban a test és a lélek harmóniája, a kiegyensúlyozottság, a magabiztosság, és a pozitív közérzet áll. Ahhoz pedig, hogy ezeket mi is megvalósítsuk, nekünk is el kell sajátítanunk a wellness életfilozófiáját.30 A szerző sorba veszi a wellness négy alapelvét és ezeket szembe állítja a hazai szállodák wellness kínálatával. Pszichés állapot javítása 29

A szerző költői kérdése mi a különbség a gyógy-masszázs és frissítő masszázs közt csak a masszőrök eltérő szakvizsgája vagy valóban a protokoll is annyira eltér? 30 http://www.eszcsm.hu/ Dr. Juhász László PhD.

29


Wellness első alapelvét, a pszichés állapot javítására irányuló kezelések alapozzák meg. A rekreációs kezelések, a frissítő masszázsok és pakolások valamint a különleges aromás egyedi fürdők biztosítják a felfrissülést, a pszichés állapot javulását. Rekreációs kezelések, lehetnek aromafürdő különböző illóolajokkal, pihentető aroma masszázsok eltérő hatású aroma anyagok felhasználásával, de ide sorolható a cellulit masszázs és a gyógynövény masszázsok is. A hangterápiák és joga gyakorlatok, tipikus wellness kezelések. A természetgyógyászati kezelések hamar elterjedtek a wellness szállodák szolgáltatásai között és egyre népszerűbb kiegészítő tematikus szolgáltatás. Frissítő masszázsok, közé tartóznak a regeneráló és a frissítő masszázsok, mint például a Thai vagy Svéd masszázs. A wellness szálloda hazai szabályozása hat féle masszázs illetve relaxációs szolgáltatás fenntartását teszi kötelezővé. Pakolások közül a legkedveltebbek a gyógynövényes, a csokoládés, a mézes valamint borkrémes. A természet anyagai közül a legtöbb sikeresen használható pakolásként. A vendégek a nem élelmiszer jellegű anyagokat részesítik előnyben a pakolások közül. Fürdők zárják a sort, de ezek a fürdők nem az élmény vagy csúszdás fürdők, hanem egy hatékonyabb pszichés állapotjavító fürdők, mint például a frissítő aromafürdők és a Kleopátra fürdő vagy a gyógy és joga elemeket tartalmazó egyéni vagy csoportos termálvizitorma. A Wellness szállodák ezeket a szolgáltatásokat, kezeléseket egyedileg listaáron ajánlják, de része lehet a csomagáraknak. Tegyen a szálloda kiséletet, ahogy a szerző is megtette. Tegyen pszichés állapot javítását segítő szolgáltatásokat „wellness-csomagárba” és tegyen közé programokat ezek nélkül. Vizsgálják meg az eredményeket és értelmezzék a wellnesst. Rendszeres testmozgás Wellness másik alapelve a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás ez a szolgáltatás általában minden szállodai csomagárnak, mert valóban ingyenes minden vendég számára. Fitnesz Centrum kardiológiai gépekkel felszerelt edzőterem és csoportos aerobikmozgás lehetőségét biztosító „torna” terem a beltéri mozgás kielégítésére ad lehetőséget. A Fitnesz Centrum használata a szállodai vendégek számára általában mindig díjmentes. Fit - Ball, Pilates torna, Kardió-tréning, Fitneszedzés, Aerobik, Jóga vagy ritmikus sportgimnasztikai mozgás programok teszik a szállodák wellness specializálódását teljessé. Ez a terület már nem annyira közkedvelt, mint az előző volt, mert nem díjmentes. Egészséges táplálkozás Wellness harmadik alapelve a tudományosan összeállított egészséges táplálkozás. Ennek az ismertetését és terjesztését a reggeli, vitál ebéd és vacsora kínálaton túl a bárokban is fel kell vállalni. Az egészséges táplálkozás része, hogy a kínálat energia értékét és az anyag összetételét is vendég felé jelzi a szálloda az ételek és italok kiírásainál. Hány kalória, mennyi zsír, fehérje és szénhidrát van benne és milyen adalékanyagokból mennyit tartalmaznak. Ezek az adatok az egyedi terméknyilvántartásokból a rendelkezésre állnak. Ennek ellenére kevés wellness szálloda büféasztalán jelennek meg a felíratok. A hazai wellness szállodák étel kínálati inkább követi a hazai vendégigényeket, mint hogy felvállalják a wellness egyik alapelvének népszerűsítését.


30


Környezettudatos életmód Wellness negyedik alapelve, a környezettudatosság. A szálloda a zöldszálloda programmal a tudatos környezetvédelmi gondolkodásával tovább fejleszti a vendégkör életvitelének helyességét. Amennyiben erről tanúsítványa is van akkor azt marketing célokra is felhasználhatja. A hazai wellness szállodák vendégkörének a környezettudatosságát még inspirálni kell. Valóban környezettudatos az a vendég a pet palackokat visz be a szállodai szobába, mert olcsóbb közért áron vette meg, míg a szálloda valóban csak üvegpalackos árukkal dolgozik, mert környezetbarát. Hazai wellness Fürdőzési, termálszolgáltatások A szállodai szegmentálásban, külön kell kezelni a tipikus wellness szolgáltatásoktól, kezelésektől azokat a termál-szolgáltatásokat, amelyek a szállodai szobaár részei, de nem tényleges kezelések. A szaunák, a medencék, a gőzkamra, a só kamra, a barlangzuhany, jégkamra és például az aromakabin, mind érdekes és egyben kedély és egészség javító lehetőségek is. Az élmény és úszómedence használata is idetartozik. A hazai wellness vendégek nagy többsége ezeket a fürdőzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat tekinti, „a wellness szolgáltatásoknak”, helytelenül. A termál létesítmények „ingyenes” használatának a lehető legrészletesebb felsorolását sok szálloda marketing eszközként használja. A hazai szó használatban a wellness hétvégi fürdőzést jelent általában a családdal. Szépségápolás A szállodákban különösen a hosszabb tartózkodási időt jelentő üdülő- és gyógyszállodákban korábban is voltak szépségápolási szalonok. Egyszerűbben fogalmazva fodrászatok, amelyek kiterjesztették kínálatukat a klinikai szintre emelt kozmetikai kezelésekkel. A szolárium, a manikűr és pedikűr is része a szépségápolási szalonoknak. A klasszikus fodrászatot és szépségápolást a rövidebb tartózkodási időt jelentő magyarwellness szegmensű szállodákban nem lehet jól kihasználni. A szépségszalonok szolgáltatásait viszont be lehet építeni a wellness kezelések közé.

3.2. Wellness szálloda követelményei A wellness szálloda, az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel, rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, a wellness-szálloda lehet három – négy vagy ötcsillagos.31 Szerencsére kevés háromcsillagos wellness szálloda van, a rendelet szerint nem is lenne szabad ezt engedélyezni. Még nincs, de előfordulhat, hogy valamelyik „szakértő” vagy „profitorientált” tulajdonos háromcsillagos, garni wellness szállodát nyit Budapesten.

31

54/2003 kormányrendelet szabályozása volt 2009 évig.


31


Követelményrendszer Az osztályba sorolási rendelet (54/2003) szerint kilenc követelményt kellett teljesíteni egy szálláshely szolgáltató intézmények, hogy wellness szálloda nevet használhassa például egy fő wellness végzettségű dolgozó, egy fő sportedzővel kardió gépes fitnesz - terem, egy beltéri fürdőmedence. A wellness szállodák kétharmada, ötven szobánál kisebb. Kérdéses, hogy van-e lehetőség ekkora szállodában fitneszterem kialakítására és edző alkalmazására, hacsak az edző egyben nem úszómester vagy szállodaportás. A szálloda minimum egy beltéri fürdőmedencével rendelkezik. Ez adott, hiszen korábban is volt a városi-, üzleti- és üdülő-szállodáknak medencéje. A medence kapacitását illetve terhelését rendelet32 szabályozza. A medencék egyidejű legnagyobb és a megengedhető napi terhelhetősége valamint a pihenésre szolgáló minimális négyzetméter a rendelet szerint általában elmarad a szálloda vendégkapacitásától. A beltéri medence nagysága nem volt meghatározva sem abszolút számban,33 sem ami sokkal fontosabb, a szállodai szobaszámhoz vagy férőhelyhez viszonyítva. Wellness szállodák között vannak, amelyek a szauna világot felfejlesztik és nem kettő, hanem nyolc féle szauna és török fürdő adja a szálloda egyediségét. A követelmény rendszer ismerete és betartása a szállodavezetés részére elvárt és kötelező volt. Amennyiben hiányosságok voltak akkor az ellenőrzésre jogosult szervezet, a helyi jegyző, a fogyasztóvédelmi felügyelet, az ÁNTSZ pótlást rendelt el és vagy, hogy a szálloda nem használhatja a wellness megnevezést. Végső esetben nagy hiányosságok esetén akár felfüggeszti, a szálloda wellness részlegének üzemeltetését vagy a wellness név használatát. Nagyon kirívó esetben a szálloda működési engedélyét is felfüggeszthetik. A vendégek és a szakma számára is megoldás lehet a kötelező regionális szakszövetségi tagság kialakulása és wellness tevékenység minősítését a szakszövetségre bízni, az ellenőrzéssel együtt, a szálloda rendeleti szabályozása mellett.34

3.3. Wellness szálloda sajátosságai 3.3.1. Vendégigény Nehezen definiálható a hazai wellness szállodák vendégigénye. Alapigény az üdülőszállodákkal és a termál-szállodákkal szembe megjelenő igény, a szobák, a vendég személyes tárgyainak megfelelő nagyságú rakodótér biztosítása. A szobaterasz igénye, az olvasási lehetőség biztosítása a szobasarkában. A pihenő park és aktívidőtöltés lehetőségének biztosítása. Játszótér a családi szegmens elvárása és üdülő-szállodák egyedi sajátossága és nem wellness-szállodáé. A medence és fürdés lehetősége pedig a termálszállodák sajátja, különösen a gyermek, úszó és élménymedencék. A kezelések iránti igény 32

37/1996. (X. 18.) NM a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről A Hotelstars már előír minimum 40m2 fűtött beltéri medencét. 34 Az elmúlt időszakban létrehoztak egy elvárási rendszert kapcsolódva a Hotestars alapokhoz, a magyarwellness első elvárása, hogy a szálloda rendelkezi stratégiával megfogalmazott cél és eszközrendszerrel. Kiemelkedő a 40. pont miszerint az ötcsillagos magyarországi wellness-szállodákban életviteli szakorvosi felügyelet kötelező (sic!). A szerző nem kommentálja a Wellness-szállodák kötelező kötelezően előírt kritériumai MSZÉSZ kiadványt. A szabályozás 2013 évben már nem volt hatályos. 33


32


az egyszerű masszázsok lehetősége az üdülőszállodákban alapszolgáltatás volt illetve az ma is. Hazánkban nem alakult ki az a tényleges vendégigény, amely tradicionális wellness szállodákra jellemző. 3.3.2. Piaci-gazdálkodás Specializálódott szállodákra jellemző általános sajátosságon kívül a disztribúciós és az értékesítési csatorna valamint az árképzési eltérés jelentős. A wellness szegmensre jellemző a belföldi vendégkör, a 2.783.000 vendégéjszaka 69%-a belföldi. Jellemző a rövidebb tartózkodási idő, 2.39 nap, és ez is általában hétvégeken realizálódik. A kiegészítő szegmenseivel nyáron a szabadidős-üdülőturizmus, egyéb időszakokban a rendezvényturizmus kiegyensúlyozott éves kapacitás kihasználtságot biztosíthat. Az árakat csomagokba foglalva kínálják a wellness szállodák, és ez vonatkozik a programokra is. A csomagok összefognak több terméket, és így kínálják a vendégeknek. A csomagok hétvégi, hosszú hétvégi és négy – öt napos vagy egyéb programajánlatok lehetnek. A szállodai programokon kívül a környező természeti vonzerők látogatására szervezett rövid kirándulások is népszerűek és beépítésre is kerülnek a csomagárba. A jól megválasztott disztribúciós csatornák elsődlegesek. A világhálón a lehető legtöbb helyen, de még kezelhető nagyságban meg kell jelenni. A saját honlap elhelyezése a város, a régió web felületein és minden olyan web helyen a wellness és hétvége szavak megjelennek. Az értékesítési csatornák között lehetnek és kellenek utazási irodák, belföldi és beutaztató egyaránt, rendezvényszervezők és vállalatok is. Továbbá az Önkéntes Egészségpénztárak és Üdülési Csekk, majd Erzsébet Utalvány szolgálattal kötött szerződések is elengedhetetlenek. Az OTA, egyéb turisztikai szolgáltató szervezetek is bekapcsolódtak a vidéki wellness-szállodák értékesítésbe (utisugo.hu, utazitthon.hu, szallas.hu). 3.3.3.Termék A szállodaépülete és parkja igazodik a vendég elvárásokhoz. A vendégek napközbeni elfoglaltsági, viselkedési, mozgási szokásait megismerve lehet kialakítani a megfelelő elhelyezését a különféle szolgáltatásoknak. Ez különösen igaz többes specializáció esetében a konferencia, üdülő, gyógy, wellness tevékenységek esetében ahol ezek nem feltétlen alkotnak szinergiát. 3.3.4. Vezetés A wellness-szálloda fenntartása és üzemeltetése költségesebb, mert kiterjedtebb a tevékenységek száma és ez által magasabb a tevékenységek ellátáshoz szükséges élő és holtmunka igény. Különösen igaz ez azokra a szállodákra ahol a medencevízét gázzal kell melegíteni, mert nem rendelkeznek természetes termálvízzel vagy legalább napkollektoros rendszerrel. A rendelet kötelezte a wellness szállodákat korábban, hogy wellness és sport képzettségű munkatársakat is alkalmazzanak. Ez speciálisan szakképzett munkaerőt igényel. A különböző területeken szakképesítéssel rendelkező munkatársak látják el a szolgáltatásokat, legyen az recepciós, úszómester, masszázs, aerobik, természet gyógyászati kezelés, szépségápolás vagy szabadidős program.


33


A Wellness, a Termál, a Fitnesz és a Szépségápolási részleg integrálása a szervezeti rendszerbe szállodánként eltérő nincs rá egységes megoldás. Az egyik módszer, hogy a szálloda egyik részlege a wellness részleg és a munkatársak a szálloda alkalmazottjai. A színvonal a szolgáltatás kínálata, a szolgáltatások árai a szállodai árképzési rendszer részei. A program illetve csomagárakba a szállodavezetésének döntése alapján kerülnek a kezelések árai. Másik módszer, amikor a teljes részleget alvállalkozó üzemelteti és akkor az árak a színvonal, a szolgáltatások szerződésben rögzítetten kerülnek kialakításra. Az alkalmazottak az alvállalkozó cég munkatársai. Mindkét módszernek vannak valós és vélt előnyei és hátrányai.

3.4. Wellness specializálódott szolgáltatás kínálata A wellness szállodák kiegészítő szegmensei általában az üdülő és a konferencia szegmens valamint lehetséges a gyógyászat. Ugyanakkor a wellness, mint típusszolgáltatás mellé valamilyen speciális egyedi szolgáltatást szoktunk társítani, mely különlegessé és megkülönböztethetővé, könnyen felismerhetővé teszi a szállodát. A wellness programokat kiegészítve egyedi értékesítésű termék (Unique Selling Product) nagyobb vonzerőt jelent a piacon. A felhasznált speciális szolgáltatások skálája nagyon széles. Ezek az egyedi értékesítésű termékek jellemzőek a wellnessre. Az amúgy rendelkezésre álló fürdő, termálterületen jellegzetes fürdő lehetőségek kialakítása és színvonalas üzemeltetése egyedivé teszi a szállodát. Ezek lehetnek például török és római fürdő vagy aquapark illetve nagyobb élményfürdő terület kialakítása. Divatos és keresett az egészséges életmódra alapozó programok bevezetése, a táplálkozás centrum (emésztőszervi kezelések), reform ételek és hangsúlyos fogyókúra alkalmazása a tartózkodás alatt. A természetgyógyászat, a távol keleti gyógymódok és mozgásformák különböző kezeléseinek vagy programjainak alkalmazása is hasonló keresletnövelő, speciális kiegészítő tényező lehet. A holisztikus és feng shui rendszerek kiépítése és színvonalas üzemeltetése szintén komoly érdeklődést válthat ki és valóban egyedi még napjainkban is, mert kevés szálloda alkalmazza. Kevés wellness szálloda rendelkezik termál, illetve természetes gyógyvízzel ezek hangsúlyos kiemelésére építő termálvizes programok, szépségkúrák, menedzserkúrák, keringési, emésztőszervi, rákszűrés, stressz-kezelések megfelelő alkalmazása mind speciálissá, egyedivé teszi a szállodát. A leggyakrabban alkalmazott konferencia és wellness párosítás színvonalas üzemeltetése sok vállalati program lehetőséget rejt magában, például értekezletek, csapatépítések vagy partner partik megtartását. Végül, de nem utolsó sorban a családi üdülés, az ökoturizmus, a falusi turizmus és a sport lehetőségek programba foglalása szintén egyedivé teheti a wellness szállodánkat a meglévő közel száz szálloda között. A kistérségi és települési adottságok beépítése a szállodai programokba igazán egyedi teszik a szállodát. Az egyediség alapja, hogy valóban speciális újdonság legyen, akkor képes extrakereslet generálására és akkor válik a szálloda egyedivé. Dr. Juhász László PhD.

34


A szállodák korábban is rendelkeztek medencével, szaunával, kondicionáló teremmel, masszázs és szépségápolási szolgáltatássokkal. Ezeket nevezték át wellness központnak a szállodák. A kiegészítő szolgáltatások (Unique Sales Product) kialakulása napjaink folyamata. A wellness szállodák előnye, a több generációs pihenés lehetősége, a fürdés a medence használat mindig leköti a gyerekeket. Ezt az előnyt kihasználják, mert termálszállodaként működnek a wellness-szállodák. Valóban a wellness fejlődése a legdinamikusabb. Az elmúlt öt évben épült 255 szállodából, 176, azaz a 69%-a vidéken épült és ennek fele wellness 87 wellness szálloda. Az elmúlt években épült szállodák egyharmada wellness szálloda, úgy hogy gyógyszálló csak egy nyílt. A dinamizmus a vendégéjszakák számának 70%-os, a bevétel 50%-os növekedését eredményezte. A szállásdíj bevétel 80%-kal növekedett kicsit meghaladva a vendégéjszakák számának növekedését. 3.4.1. Wellness szegmensei Szolgáltatások szerint Az eltérő szolgáltatásokat igénybe vétel szerint csoportosítjuk a vendégkört. Elsődlegesen a kialakított csomagárak képzése alapján lehet besorolni a vendégeket. Ezek lehetnek wellness csomag, kezeléssel termálcsomag, fürdőzéssel programcsomag, kirándulással akciós csomagárak. Ilyenkor a piaci-gazdálkodásunkról kapunk visszajelzést, hogy a wellness vagy például a termálcsomagok kellendőbbek. Ez egyben kifejezi, hogy melyik szolgáltatási csoportra van nagyobb igény a szállodánkban. A napi kínálati áron igénybe vett wellness és szépségápolási szegmensek használhatók a fizetőképes kereslet figyelésére. Tartózkodási idő szerint Ez a szegmentálás szintén sok piaci információt szolgáltat. Az információk megfelelő felhasználásával a kínálat fejlesztésünk alapjait rakjuk le, de ehhez előtte megfelelő szegmentálási rendszert kell kialakítani. „Wellness szegmensek” Két tényező alapján szegmentálható - az igénybe vett szolgáltatás és - az időtartam alapján. Wellness kezelést, szépségápolási szolgáltatásait igénybe vevő vendégek az első szegmens. Azokat a szolgáltatásokat érdemes kiemelni, amiért fizet a vendég. Csak a térítésmentes szolgáltatásokat igénybe vevő vendégeket (fürdő, konditerem, szauna, napozó) szegmentáljuk, mint termálszegmens. Szegmentálni az időtartam szerint, lehet hétvége 3 nap, hétköznapok 4 nap, pihenés 7 nap, ezek csomagár programonként jelennek meg. Wellness vendégek szegmensei


35


A legkeresettebb, legdivatosabb pihenési forma napjainkban a wellness valamint gyógyszállodákban töltött termál, fürdőzés. A vendégéjszaka és bevétel növekedés is dinamikusabb a többi szállodáéhoz képest. A hazai szállodai fejlesztések is alapvetően erre a területre összpontosítanak. A wellness szállodák szobáinak száma már eléri az 5.164 szobát és ez a kínálat 12 százalékát jelenti, a korábbi 8% és a kezdeti 5%-os kínálati részarányhoz képest. A keresleti piacon még tartja magát és kínálati részaránynak megfelelő keresleti részarány, és ez igaz a kezdetek óta. A wellness szállodák így piaci részarányos már évek óta tartósan. A wellness turisták kevésbé ár-érzékenyek (wellness szállodák átlagára 14.354.- Ft, 2010.) a megfelelő időben, helyen és színvonalon nyújtott szolgáltatásért a magasabb árat is megfizetik (szállodák átlagára 14.223.- Ft, 2010 évben), viszont magasabbak a színvonalbeli elvárásaik.35 A környezettudatosság és a minőségtudatosság jellemzi a wellness szegmens vendégeit. A terület egyéb turisztikai adottságai iránt nem feltétlen érdeklődnek. Az esetek nagy többségében nem is hagyják el a szállodát az ott tartózkodásuk ideje alatt. Viszont nyitottak és érdeklődőek az újdonságok és egyediségek iránt legyen az kezelés vagy kiegészítő törökfürdő. A tartózkodási idő 2,5 nap, amely átlagos értéknek mondható. A bevétel átlagos értéke 5 millió forint épített szobánként és évente és ez 20%-kal haladja meg az átlagos egy szobára jutó bevételt. A termálszállodák vendégei viszont ár érzékenyek és szívesen fedezik fel a környék nevezetességeit és keresik a csúszdát valamint a játszóteret. Jövő a jelenben A kérdés a jövő, és a jövő már elkezdődött a 2008-2009 éves keresletcsökkenésével, a válsággal. Már a korábbi években is kérdéses volt a dinamikus kínálatfejlődés keresletének a fenntartható növekedése. Most már biztos, hogy a nehéz évek várnak a wellness szállodákra, talán ezért is zárják be a wellness részlegeiket Zalakaros, Eger egyes szállodái, mert üdülőszállodaként bizonyos költségeket biztosan eltudnak, kerülni. Nincs annál elszomorítóbb látvány, mint a félig elpárolgott vizű algás fürdésre már rég alkalmatlan medence látványa. Sajnos a szerző is látott már ilyet nem is egyszer. A túlélést nehezíti, hogy a 10336 wellness szállodából 50 szállodának, kevesebb a szobaszáma ötvennél. Kevés a szerző hipotézise szerint tizenhárom, olyan wellness szálloda van hazánkban, amelyek a helyszín, az üzemméret és a szolgáltatások alapján biztosan és relatíve könnyebben túlélik a válságot. Figyelembe kell venni, hogy a válság a belföldi turizmusra is erősen hat és ezzel párhuzamosan a wellness szállodák vendégéjszakáinak 76%-a belföldi, míg a gyógyszállók esetében a bel és külföldi vendégéjszakák részaránya 50-50%. A wellness-, termál-, és üdülő-szállodák jövőjét befolyásoló tényező az üdülési csekk használata. A rendszer megadóztatásán biztosan többet veszít a gazdaság, mint a javaslattevők szerint nyerhet. A rendszer átszervezése újabb nehézségek elé állítja a belföldi kereslet előtérbe helyező szállodákat és szálláshely szolgáltatókat.

35 36

Ez a +0,9%, nem egészen plusz egy százalék bizonyítja, hogy nem ár érzékeny wellness szegmens. KSH 2010.12.31. 103 szálloda, 7.267 szoba és 4.244 alkalmazott, átlagosan 71 szoba és 41 munkatárs.


36


Wellness-szállodák bevétele 2006 évben 17.213 m Ft volt, ebből egyéb 5.315 m Ft, (31%) és 1.201.000 vendégéjszaka volt a wellness-szállodákban, Gesper értéke 14.330.- Ft, az egy vendégéjszakára jutó egyébbevétel 4.430 Ft. A KSH decemberi gyorsjelentésében 44 wellness-szálloda volt 3.628 szobával, átlagos üzemméret 82 szoba. Négy év múlva 2010 évben 35.296 m Ft, ebből egyébbevétel 10.219 m Ft (29%) és ezt 2.212.000 vendégéjszaka generálta, a Gesper értéke 15.960.- Ft az egyéb bevételből egy vendégéjszakára 4.620 Ft. A KSH decemberi gyorsjelentésében 103 szálloda van 7.267 szobával, átlagos üzemméret 71 szoba. A bevétel négy év alatt növekedett 105%-kal. Az egyéb bevételek növekedtek 92%-kal. A vendégéjszaka növekedése 84%. A Gesper értéke növekedett 11%-kal, de az egy vendégéjszakára jutó egyéb bevételek csak 4%-kal növekedtek. Hazai wellness-turizmusra specializálódott szállodák középtávú (2006-2010) piaci helyzetének összefoglalása. Kereslet dinamikusan növekedő (+84%). Kínálat dinamikusan növekvő (+100%), a kínálat növekedése meghaladja a keresletét. Bevétel dinamikusan növekvő (+105%). Egy vendégéjszakára jutó bevétel Gesper növekvő (+11%). Egy épített szobára jutó bevétel (4,74 m Ft) és (4,86 m Ft) a növekedés (+3%).

9. dia. Magyarországi „wellness-szállodák” Gesper = vendégéjszaka bevételeinek alakulása. Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával.

A dia jól szemlélteti a wellness szállodák kettőségét egyfelől dinamikus szállodai bevételek és vendégéjszaka növekedés mellett a kínálat is dinamikusan növekszik. Az egy vendégéjszakára jutó bevétel enyhén növekedett 10%-kal és ez 1.485 forintot jelent öt éve


37


alatt. Évi háromszáz forinttal nagyobb bevételt érnek el a szállodák azonos volumen mellett és ez két százalékos növekedési ütemet jelent, egy 26 és 31 százalékos specializációs bevétel és keresletnövekedés mellett. A wellness-szállodák KSH szerinti kimutatása megszűnt és így a specializáció kutatása és elemzése nagyon körülményes és időigényes lett.

3.5. Termál szállodák Termálfürdőzés, története az ókori világba nyúlik vissza. Nem egy helyen fontos szerepet játszott a vallásos követelményekben is, mint például a régi babiloniaknál, asszíroknál, perzsáknál, indusoknál, zsidóknál. Azt, hogy csak tisztán járulhatunk az Istenek elé, őseink nem csak átvitt, de konkrét értelemben is értették.37 Mosakodni kellett tisztátalan dolgokkal való érintkezés után is. S mivel ez kellemesnek bizonyult az emberi test számára, a mindennapok részévé vált. Kialakult a fürdőélet, a Spa kultúra felvette a versenyt a wellness kultúrával. A fürdőélet második hazai virágkorát a kiegyezés utáni időszak jelentette. Ekkor számos fürdő épült az egész országban. Ezek jelentős része ma határainkon kívül fekszik. A legismertebbek Pöstyén, Herkulesfürdő, Parádfürdő, Harkány, Félix fürdő, Palics, Bártfa fürdő, Csíz, Vihnye.38 Ekkor kezdett divatba jönni a strandélet is, a Balaton ekkor kezdett turistákat vonzani. A vendégek abban az időben legalább négy, leggyakrabban hat, de sokszor nyolc-tíz hetet is eltöltöttek egy-egy fürdőhelyen. A fürdőorvosok általában 20-40 napos fürdőkúrákat ajánlottak, de utókúrával ez kiegészülhetett akár 60 napra is. A férfiak és a nők kevés kivételtől eltekintve még ekkor is külön fürödtek, általában meghatározott időszakok voltak kijelölve a nemek részére. Siófokon az egyik első és ma is működő egyesület a „Fürdőegylet” ekkor alakult, és az egylet egyik oszlopos tagja az a szálloda volt, melyet a szerző vezetett. 3.5.1.Termálvíz A meghatározott 30 Co hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket nevezik termálvíznek. Ez az érték Európában 20 C°. Magyarországon tekintettel a kedvező geológiai adottságokra a termálvíznek hőmérséklete magasabb. Hazánkban 1.300 regisztrált termálkút van. A termálvíz a bevizsgálások és hatásfok ellenőrzések után gyógyvízzé minősíthető. 1743-ban foglaltatta kőbe az akkori tihanyi apát a "füredi savanyúvizet" szolgáltató forrást, majd nem sokkal később fürdőt emeltetett fölé. Balf fürdőt már a rómaiak is használták majd a XVI. században épült fürdőház után az 1772-ben emelt fürdőháza tette ismertté. Hévízen is ebben az időben hozta létre az első tutajokra épített fürdőt Festetics György. Parádon szintén a XVIII. század utolsó éveiben épült fel az első fürdő. A XVIII-XIX században Magyarországra is eljutottak azok az irányzatok, amelyek a fürdőket tudományos szempontból kezdték vizsgálni. A kor művészeinek is találkozóhelyet 37 38

A tesz és a szellem kettőssége már akkor is megjelent. http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_monarchia


38


teremtettek a fürdők és fürdővárosok. Erről tanúskodik az is, hogy az ország harmadik kőszínháza a már akkor is sokak által látogatott Balatonfüreden épült fel.39 3.5.2. Termál szálloda Termál-szálloda, amely természetes meleg (Therme) vízzel rendelkezik. A termál medencéket biztosan nem csapvízzel töltik fel. A termál-szállodának nem a csendességre és nyugalomra vágyó gyógy- és wellness-szegmens a célcsoportja. A termál a fiatal és családos vendég a főszegmense, akik a pihenést aktív fürdőzéssel párosítja. A hazai termál szállodáknak vannak gyermek, úszó, élménymedencéi és csúszdás medencéi. Több gyógyhelyen lévő vagy gyógyvizet használó szálloda nevében szerepel a thermal elnevezés annak kiváltására, hogy ne kelljen gyógy-szállodaminősítéshez folyamodniuk. A tematikus szállodák piacán a termál szálloda elkülönítés hasznos lehet, mert a vendég szálloda kiválasztását segíti. A fürdő szállodák ugyan nem strandszállodák, hazánkban ezt a megnevezést nem használják a szállodák. A tengerparti vagy vízparti szállodáknál használatos a Strand, Lido, Beach megnevezések, az aquapark szállodák száma még kevés hazánkban. Termálszállodai piac első szereplői megjelentek különböző településeken Visegrád, Mosonmagyaróvár, Siklós, Sikonda, Gara, Szivek és Érd valamint Velence és még sorolható az 1.300 termálkúttal rendelkező települések száma, ahol fürdők és szállodák teszik teljessé a vonzerő kihasználását szembe a 220 gyógyvízforrással. Épül egy termál-szálloda, ahol a beruházás első ütemében megépül a nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas, sportuszoda, a tízpályás nagymedencével, valamint két kisebb medencével. Az épületkomplexum nagyobbik részén, hétezer négyzetméteren a „Fedett Élményfürdő” kap helyet, amely többek között hullámmedencét, kalandmedencét, pezsgőfürdőt és csúszdákat is magába foglal majd. A komplexum 1.300 vendéget tud majd fogadni egy időben. A beruházás 6,5 milliárd forintba kerül. A város évi 300-400 millió forintos díjért fogja lízingelni az épületet. A beruházás második ütemében épül meg a szomszédos telken a szálloda.40 Ez napi egymillió egyszázezer forint lízingdíjat jelent, ez pedig a tervezett maximális létszámmal 1.300 fős telt házzal, az év mindennapján 846 forintos belépőt jelent csak a lízingdíj fedezetére. Szerző kiegészítése, hogy első lépésben a termálszállodák szakszövetsége a termálfürdők szakszövetsége segíthet a „Termál” elnevezés népszerűsítésében és megismertetésében. A civilszervetek közül a Dél-Alföldi Termál Klaszter, Dél-Dunántúli Gyógy és Termálfürdők Egyesülete, Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesület, Pannon Termál Klaszter. A szervezetek célja, például a Dél-alföldi térség termálturizmusának (fürdőtelepülések – fürdők) összefogására, és a helyzet felmérésére, majd a fejlesztések áttekintésére, ösztönzésére, az érdekek érvényesítésére. Tehát a tagok közötti együttműködés alapja a minél eredményesebb és fenntartható termálturisztika, amely a termálvíz, a fürdőzés, rekreáció, családi és baráti, fiatalok együttlétben szerzet élményét jelenti.

39 40

http://www.termalfurdo.net/index.php http://www.termalfurdo.net/index.php?p


39


Később csatlakoztak a közhasznú egyesülethez tanácsadó cégek, gyógy- és termálszállók (panziók), kempingek. 2003 decemberében döntött az egyesület közgyűlése a Klaszter41 kiépítésében – és elsősorban a beszállítói, és oktatási intézményi körből keresett meg vállalkozókat és intézményeket.42 Látható, hogy a több esetben a klaszterek is nevükbe foglalták a gyógy jelzőt. Klaszter értelmezésére két megközelítés. Michael Porter a Harvard Business School professzorának megfogalmazásában: "Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában - területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze". A klaszter jelentése az Idegen szavak és kifejezések kézi szótára szerint. Klaszter angol, tudományos megközelítésben „cluster”, csoport, halmaz.43 Átvitt értelemben a klaszter kifejezés jelentése, társulás, egységbe tömörülés, összefogás, szövetkezés. A klaszter társult tagok gazdasági együttműködésére, azonos üzleti érdekek és célok elérése érdekében történt közös képviselet létrehozása. A klaszterek esetében jellemző a témához kapcsolódó minél szélesebb merítés. Feladatuk lehet a kutatás, tájékoztatás, a kapcsolattartás, oktatás és képzések tartása, marketingtevékenységek ellátása. A klaszter tagjai közé fogadja a településeket, fürdőket, szállodákat, szálláshely szolgáltatókat, beszállítókat, oktatási intézményeket, kereskedelmi szervezeteket. A termálvízre alapozott turizmus lehetősége hatszor nagyobb, mint a gyógyvizes turizmusban. A fejlesztésekben nincs kielégítő eredmény, inkább a káosz a jellemző, mint a klaszter vagy a TDM. Emiatt szükséges, hogy nagy volumenű programok induljanak be a termálturizmus fejlesztésére.44 „Termálturizmus és termálszálloda” Termálfürdők felkeresésére irányuló, azok látogatásán alapuló turizmus, magába foglalja az élményfürdőzést. A termálturizmus vendégeinek elszállásolására szakosodott szállodák a termál-szállodák. Termálturizmus a termálfürdők felkeresésére irányuló, azok látogatásán alapuló turizmus.45 Egyszerű, de korrekt megfogalmazás. A következő megállapítás már keveri a termál, spa, balneo és gyógy-turizmus, lényegi elemeit. Azt írja, hogy a termálturizmus magába foglalja a klasszikus gyógy-turizmust, az élményfürdőzést és a wellness-turizmust is.46 Egy termálfürdő sikerét nem minden esetben maga a termálvíz határozza meg, hanem a szükségszerűen hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. A termálfürdők speciális szolgáltatásai iránt nemcsak a nagyobb fürdő múlttal rendelkező városokban, de az ország 1.300 településén lehet kereslet. Elsősorban szabadtéri fürdők, nyitott illetve zárt 41

http://www.epuletgepeszklaszter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=5 http://www.datekla.eu/index.php?cid=2021&id=8&page=1&ln=hu 43 klaszter.lap.hu/cikkek_fogalmak.../11293447 44 Turizmus.com 45 http://www.kislexikon.hu/termalturizmus.html 46 http://jaszbereny.blogter.hu/304972/termalturizmus, alapforrás: Dr. Fehér István - Kóródi Márta: A vidéki turizmus 42


40


medencék találhatók és a szerényebb ellátás is jellemző lehet lokális szinten. Termálvizes strandok Jászszentandráson, Jászárokszálláson, Jászberényben, Jászapátin és Jászboldogházán vannak, írja a Jászberény honlapja. A termál-turizmus, a termál fogalma és jelentése a hasonlóan a Spa, gyógy, balneo, wellness elnevezésekhez nem egyértelmű, az ESPA47 egyik célkitűzése a nemzeti fogalmak rendezése után egy nemzetközi egységes értelmezés elfogadása.

47

European Spa Association is nemzeti szintre bízza a fogalmak egységesítését. Ehhez kell nemzetenként egy minimális nemzeti összefogás, például olyan országban ahol a fürdőknek két szövetsége van és nem gyógyfürdők és termálfürdők vagy élményfürdők szövetsége. Dr. Juhász László PhD.

41


4. Szabadidős turisztika szállodái A szabadidős turizmus a turisztikai utazási célok kétharmadát generálja növekvő trenddel, mert a csoportos üzleti turizmus részarány csökken, 2013-ban már elérte a háromnegyedes részarányt. A szállodai vendégek nagy többsége szabadidő eltöltése okán keresi fel a szállodákat. A háromnegyedből 13% egészségturisztikai motivációt jelölt meg. Az összes turista 62%-ának utazási célja üdülés, rekreációs turizmus, városlátogatás, kulturális turizmus, események látogatása, sportturizmus. Ennek ellenére sem a rendeletekben sem a szakszövetségek között nem találunk városiszálloda vagy üdülő-szálloda szakszövetségeket.48

4.1. Városi szállodák A szabadidős turizmus meghatározó részarányt képvisel a turizmusban. A városi-szállodák között a budapesti szállodák a kínálat 17 százalékát és a teljes vendégéjszakák 45 százalékát képviselik. Ennek egyharmada üzleti turizmusból adódik. A szabadidős turizmus kulturális, sportrendezvény látogatás, városnézés és körutazás szegmensei meghatározóak hazánkban. Nem minden városban lévő szálloda, városi-szálloda. A városi-szálloda nem attól városi, hogy városban van. A szabadidős turizmus (városnéző) vendégeit megcélzó városiszálloda és az egyéni üzletembereket megcélzó üzleti-szálloda közötti eltérést a berendezés és felszereltség valamint a megcélzott vendégszegmens különbözteti meg. A felsőkategóriájú (ötcsillagos) átlagos és közepes üzemméretű szállodák általában üzletiszállodák. A közép-felső és középkategóriás (négycsillagos) szállodák inkább városiszállodák. A felszereltség, a szobák, és közös terek berendezéseinek színvonala és a „Tér” adja az eltérést. Ugyanakkor nem minden ötcsillagos szálloda luxus. A városi-szálloda megcélzott elsődleges vendégköre a felső és közép kategóriás egyéni szabadidős turisták és a közép-felső és középkategóriás üzleti utazók. A nagyobb szobaszámú városi-szállodák szegmensei közé tartoznak, a turistacsoportok valamint megfelelő felszereltség esetében a kiegészítő lehet a konferencia szegmens. A városiszállodáknak potenciális kiegészítő vendégköre az alsó és középkategóriás üzleti szegmens. Nem minden egyéni turista vagy üzletember képes vagy akarja megfizetni az „üzleti-szállodákat”. A szobák és éttermek berendezése egyszerű, funkcionális. Lehetőség szerint mellőz minden kirívó díszítő elemet. A városi szállodákra jellemző a „Tourism Desk”, „Turista Információ” pult felállítása a hallban, ahol belépő jegyeket árulnak városnézésre, múzeumokba, Operába valamint megadnak minden felvilágosítást a vendégeknek a város látnivalóiról. Ezt a pultot váltja fel az „okos telefon használat” és a recepciós pultot a self check in kiosk. Az üdülő-szállodákban hasonló információs pultokat állítnak fel a 48

Igaz gyógy-szállodáknak sincs szakszövetsége pedig van 32 minősített gyógy-szálloda és hol van a sok termál megnevezést használó szálloda szakszövetségi vagy szekció alakítása inspirációja. Dr. Juhász László PhD.

42


szállodák. A nemzetközi szállodaláncok használják a „Resort” vagy „Leisure” elnevezés a városi szállodák esetében is. Városi-szállodák kiegészítő szegmensei a középkategóriás egyéni üzletemberek és a kisebb rendezvények. Ez az elhatárolás nem mutatkozik meg napjainkban. Hazánkban minden szálloda, szálloda. Ez alól kivétel a gyógy-szálloda. A wellness-szállodákat, kastély-, butik-, valamint az apartman-szállodák szakszövetsége nincs kialakulva, a statisztikai rendszer sem hozza az elkülönített adatokat. Nem elfeledkezve a piaci-gazdálkodásban nem használt megnevezésről, a garni szállodákról, különösen a négycsillagosokról.

4.2. Üdülőszállodák A szabadidő turizmus szállodája, az üdülő-szálloda, bár az elnevezést nagyon kevesen használják hazánkban a korábbi időszak vállalati üdülőinek szóhasználati utócsengése miatt. Az üdülések illetve nyaralások általában a természeti adottságok, vonzerők közelében vannak. Így az üdülő szállodák rendszerint vízparton, hegyvidéken vagy egyéb természeti adottság mellett épülnek. A megcélzott vendégkör - hétvégi üdülő, - a több napos üdülő, - a körutazó, - a természetjáró és - a vadászaton résztvevő vendégek. A család, párok és baráti társaság szegmens meghatározó ezekben, a szállodákban. A kereslet ciklusa, a turistaszezon és nyári valamint szabadságolás időszakokban a legerősebb. Nagyobb területen, nagy üzemméretű akár több épületből álló komplexumok az üdülő-szállodák vagy gyakran használják a Club-szálloda megnevezést. Az üdülőszállodák a pihenés és az aktív kikapcsolódás, rekreáció49 feltételeit biztosítják. Csendes helyen, nagy teraszokkal és kényelmes szobákkal és sok aktív kikapcsolódást biztosító programlehetőséggel várják a vendégeket. Kiegészítő szegmensre kiválóan alkalmas a konferencia, rendezvény szegmens mert eltérő a keresletciklusa. A tavaszi és őszi időszakokban a turistacsoportok fogadása lehetőséget biztosít kiegyenlíteni a szálloda éves szobakihasználtságát. A wellness szolgáltatások is megjelennek az üdülő szállodák kiegészítő szegmenseiként, de itt a szinergia nem egyértelmű. Szezonális szállodák Az üdülő szállodák egyik sajátossága hogy a nyaralási időszakon túl az egyéb külső és belső szolgáltatások hiányában nem tart nyitva. Szezonális szállodák vezetése egészen sajátos, mert évente nyitják és zárják a szállodát. A hazai vízparti időszakos nyitva tartással 49

A rekreáció jelentése feltöltődés. Szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. A rendelkezésünkre álló szabadidő hasznos és kulturált eltöltése. http://idegenszavak.hu/rekre%C3%A1ci%C3%B3 Dr. Juhász László PhD.

43


üzemelő szállodákhoz hasonlíthatók egyes téli keresletre specializálódott hegyvidéki szállodákra tipikusan a sí-szállodákra.

4.3. Üdülő szálloda sajátosságai 4.3.1. Termék - szálloda Az üdülő-szálloda egyik sajátossága, hogy a termék, a szálloda nagy területen helyezkedik el. Vízparttal vagy parkkal körülvett nem ritkán több épületben üzemel a szálloda. A parkok, játszóterek, sportpályák valamint a szórakoztató központ, rendezvény terem, kültéri színpad kiépítése tőkeigényes ezért az üdülő szálloda bekerülési költsége mindig magasabb a hasonló üzemméretű városi-szállodákénál. 4.3.2. Vendégigény Sajátosságai közé sorolhatjuk a hosszabb tartózkodási idő miatt, kiemelten kezelendő vendéglátásban kialakítandó speciális kínálatot. A vendégek nem ritkán egy vagy két hétig tartózkodnak a szállodában a reggeli, ebéd vacsora kínálat és egyéb gasztronómiai programok nem ismétlődhetnek meg ezen időszak alatt. Az üdülőszállodák rendszerint bevezetnek egy vagy kéthetes ismétlődő periódusokat és azokat ismétlik a szezon alatt. A turistaszezon lehet 70 napos Balatonon, 150 napos Adrián és 280 napos a Csendes óceáni szigeteken és például 300 napos Eilat-ban. A periódusokban ismétlődnek az animációs programok, a gasztronómiai programok és büféasztal kínálat is. A hosszabb tartózkodási idő alatt a vendég jobban megismeri a szállodát és könnyebben mond ítéletet. A zökkenőmentes üzemeltetés az üdülő szállodákban nem csak a minőségbiztosítás egyik tényezője, hanem komoly elvárás is. A legkisebb hiba azonnali kijavítása szükséges. Az üdülő szállodával szemben is alapvető vendégelvárás a hosszabb tartózkodás miatt a szobák nagyságának növelése, olvasó vagy pihenő sarok kialakítása a szobában szekrény és fürdőszoba rakodó felülete elegendő legyen a több napos tartózkodás miatti ruhák és kozmetikai szerek elhelyezésére. Elvárás, hogy minden szoba erkélyes legyen és lehetőleg a természeti adottság irányába, legyen tájolva a szálloda. A létesítmények, karbantartása, üzemeltetése és szabadidős szolgáltatások lebonyolítása növeli az üzemeltetési költségeket, ez a kínálati árakban beépítésre kerülnek és a szállodák üzemeltetése gazdaságos. 4.3.4. Vezetés Üdülő-szálloda szolgáltatása az aktív és passzív pihenés. Egyre inkább elvárt az aktív pihenés a vendégek részéről. Az ott tartózkodás alatt biztosítani kell rendszeres napi elfoglaltságot a vendégeknek. A rendelkezésre álló technikai feltételek keretein belül legyen medence, teniszpálya vagy tekepálya. A vendég aktivitás növelésének másik eszköze az animációs szolgáltatás. A vendég animációt szakirányként és szabadon válaszható tantárgyként is oktatják a főiskolák. A szabadidő koordinálása létezik gyermekek és felnőttek számára. Mindkét terület animációja a napközbeni foglakoztatásokon túl az esti programokat is magába foglalja. A szálloda területén található sportlétesítmények és sporteszközök használata a szállodai szolgáltatás része. Az Dr. Juhász László PhD.

44


animációs szolgáltatások munkatársai csak szállodaláncok és meghatározóan nagy üzemméretű üdülő-szállodák esetében a szálloda munkatársai. A szerző egy 523 és 220 szobás üdülőszálloda komplexumba, programszervező vállalkozás igénybe vételével oldotta meg az animációs szolgáltatást. Kisebb szállodák esetében ahol egy – két animátor ellátja a tevékenységet, lehet belső munkatársat alkalmazni. A sportpályák és egyéb létesítmények karbantartása és üzemeltetése a szálloda feladata és azon belül a műszaki részlegé. Az üdülő-szállodák gyakran a szálloda halljában a vendégigények kielégítésére speciális pultot alakítanak ki és ez városi szállodákban is megfigyelhető. A „Tourist Desk” munkatársa megad minden szükséges információt a vendégnek, a térség kiránduló helyeiről és minden lehetséges és elérhető programról. A külső, alternatív programokat általában nem a szálloda szervezi, de a vendégeknek ajánlják, és ezzel emelik a vendégeik komfortérzetét. 4.3.3. Piaci-gazdálkodás A városi-szállodák szegmensei a kulturális célú látogatók, a városnézők. A természeti adottságok víz, hegy vonzáskörzetében felépített üdülő-szállodák szegmensei a nyaralók és családi szegmens. Az árképzés alapja a hetes nyaralási turnusokra épülő csomagár képzés. Az árak általában hét vagy tizennégy napos időszakra vonatkoztak. A XXI. század elején már inkább csak a hetes vagy maximum tíznapos árak a jellemzőek. Minél nehezebben megközelíthető egy üdülő-szálloda annál több a hosszabb tartózkodási időtartam. Az üdülő-szállodáknál a reggelin kívül jellemző a félpanziós csomagár. Nem túl gyakori, de elfogadott a teljes ellátás. Az elszigeteltebb helyeken lévő üdülő szállodák alkalmazzák az all-inclusive csomagárat. Ilyenkor a nap folyamán különböző üzletekben, különböző időszakokban, különböző kínálatokat biztosítanak a vendégeknek. Az üdítőitalok és a szálloda házi bora és sőre egésznap szerepel a kínálatban. Reggeli után délben már kínálják a sült halat, lángost, pogácsát és délután a kávét, süteményekkel. Vacsora után a szórakoztató központban késő estig lehet részt venni a gyerek és felnőtt animációs programokban. A szerző először 2001 nyarán üzemeltetett all-inclusive szállodát, Balatonon. Az üdülő-szállodák tipikus értékesítési csatornája az utazási irodák. A vendégek, és főleg a családos szegmens az egyszeri nyári nagy vakációt előre szereti eltervezni és lekötni. Ezért a belföldi és a külföldi vendégek esetében is ez a fő értékesítési csatorna. A világháló (internet) használata egyre inkább elterjed úgy disztribúciós, mint foglalási eszközként felhasználható, de nem éri el az eladott szobák tekintetében azt a részarányt, ami a városiszállodákban és különösen a butik-szállodákban elérhető. Kiegészítő szegmensekre jellemző értékesítési csatornák kiépítése is szükséges, mint például csoportos turistaszegmens vagy a tavaszi és ősz időszakokban a rendezvényszegmens. Üdülő szállodák kereslet ciklikussága Az üdülő szállodák esetében, kiegészítő szegmenseknek a rendezvény és turistacsoport szegmens a legalkalmasabb, hiszen a kereslet ciklusok tökéletesen kiegészítik egymást. Az üdülő-szállodák sajátossága az erős keresletciklikusság. Különösen hazánkban, ahol az iskolai szünet és a nyári meleg is csak két és fél hónap, 70 nap. A szezont (legyen nyári Dr. Juhász László PhD.

45


vagy téli, vagy turista, vagy színházi) nem lehet meghosszabbítani, négy évszak van hazánkban és ebből egy a nyári és ez három hónap. Akkor is annyi a nyári vakáció és a nyári időjárás évada, ha ezt többen meg akarják hosszabbítani. Az üdülő-szállodák kiemelt szezonja a nyári szezon. A szállodák stratégiai célkiűzése, hogy a megfelelő kiegészítő szegmensre tegyenek szert, azokban az időszakban, amikor nincs nyár és szabadságolás. Erre legalkalmasabb a rendezvényszegmens. Ez biztosítja a tavaszi, őszi és téli időszakokban a megfelelő keresletet. Valamint tavaszi és őszi időszakokban a csoportos turizmus. Ehhez természetesen megfelelő adottság, felszereltség, alap és kiegészítő szolgáltatások bevezetése szükséges. Az üdülő-szállodák esetében a turistaszezon végén a környező üzletek, látnivalók és egyéb szórakozási lehetőségek a keresletcsökkenés miatt bezárnak és hatással van a szállodába a turistaszezonon kívül érkező vendégfogadására. Szállodavezetéstől elvárt képességek eltérnek az üdülő- és a városi-, üzletiszállodák esetében.50 Az üdülő-, sport-, wellness-, termál- és általában a vidéki szállodák vezetésétől elvárt a rendszeres és intenzívkapcsolat a vendégekkel és partnerekkel és a közvélemény egyéb elemeivel.51 Az üdülő-szállodák esetében gyakran előfordul, hogy az adott kategóriájú szálloda, az egyetlen turisztikai létesítmény, ezért a településen való jelenléte többet jelent, mint egy szálloda.

50

Egy üdülő-szállodában az igazgató hétvégeken és magas keresletciklus időszakában a szállodában tartózkodik. Üdülő-, gyógy- és wellness-szálloda igazgatójának lenni, az hívatás. Tapasztalata a szerző, hogy üdülő-szállodában az igazgató munkaideje 8-20 óráig volt, hétfőtől – csütörtökig. 51 A közvélemény elemei a partnerek, lakosság, hatóságok, média és szakmai kapcsolatok. Dr. Juhász László PhD.

46


5. Sport és témapark szállodák Hazánkban a legújabban, a kilencvenes évek elejétől megjelenő szállodaszakosodás, a sportszálloda. A természeti adottságok hiányában nincs sí-, vagy búvár-szállodánk. Az egészséges életmód és az aktív sportolás igénye először a balatoni vitorlás és dunai kikötőkre épült „Marina Port” és „Yacht” szállodák jelentek meg. Később sorra nyíltak és nyitnak a golfszállodák. Megnyílt az első labdarúgás, labdajáték tematikus sportszálloda, majd újabb labdarúgó akadémiák a sportot űző és támogató miniszterelnök támogatásával. A hazánkra jellemző lovas-turizmus nem tudott, olyan keresletet generálni, hogy arra szakosodott szállodák szignifikánsak legyenek. A lovas-tanyák, panziók ellátják a keresletet. A sport szállodákra jellemző a sporttevékenység terület igénye és szakértelem. Berendezése és felszerelése a szálloda színvonalának megfelelő. A szállodai tematika az adott sporttevékenység. A keresletciklikusság meghatározó a vitorlázás és a golfozás nem egész évben gyakorolható sport. Kiegészítő szegmense a keresletciklikusság és igények miatt is a rendezvényszegmens, illetve az üdülő-turizmus.

10. Dia “Üdülő és sportszállodák bevételei” 2006. Szerző szerkesztése.

A dia szemlélteti, hogy az üdülőszállodák esetében nem feltétlen jelenik különálló kimutatható bevétel, mint például a sportszállodáknál a pályahasználat vagy edző igénybevétele. Az üdülő-szállodáknál az extrabevételt a kínálat gerjesztette kereslet jelenti, ami a csomagárakban nyilvánul meg.


47


5.1. Sportszállodák Korábbi években a Sport inkább szállodanév volt, mint szakosodás kifejezője, a sport az egy középkategóriás egyszerű, puritán szálloda jellemzője volt. Nehéz ebből kiemelkedni a vendégigényeknek megfelelő hazai sport-szállodákat létrehozni.52 Ugyanakkor szabadidő turizmus egyik speciális szegmense a sportturizmus. A sportszállodák és az üdülő szállodák sajátosságai között nincs meghatározó különbség. A termék, hasonló kikapcsolódási igénnyel hosszabb 4-5 napos vagy hétvégi tartózkodási szándékkal érkeznek a vendégek. Illetve jellemző a szervezett sportturizmus, ahol a sportolok edző és vagy felkészítő tréningeken vesznek részt. Ebben az esetben a sport-szálloda rendelkezik olyan speciális felszereltséggel, szolgáltatással, mint edzettséget mérő orvosi szolgáltatás. Az árképzés is csomagárakon alapszik. Az értékesítési eltér annyiban, hogy a sportszövetségeken keresztül illetve az adott sporttal kapcsolatban lévő potenciális vendégek, elérését segíti a sportközösség.53 A sport és témapark szállodák nagy előnye lehet épen a szabadidős elfoglaltságon alapuló kereslet, valamint a vállalati rendezvények lebonyolítása. Különösen jelentős lehet a kiemelt érdeklődésre számító sportesemények megtartása, ilyenkor a nézők és résztvevők is potenciális vendégek lesznek. Erre jó példa egy nemzetközi „Golf Open” verseny. Rendezvény szegmensen belül a vállalati csapatépítő tréningek számára jelent kedvező helyszint a kikötő és a vitorlázás vagy golftréning beépítése a programba. A sportszállodák elterjedésének feltétele a vonzerő, a sport. Amíg nincsenek kimagasló sporteredmények azokban a sportágakban, amelyek az egyéni aktív turisták számára vonzerőt jelentenek, addig várni kell a szállodák elterjedésére. A sportpályák, és kikötők üzemeltetését általában a szállodák alvállalkozásba vagy külön erre a célra létrehozott társaság által üzemeltetik. Kiegészítő szegmensei is hasonlóak az üdülőszállodákhoz.

5.2. Alternatív turizmus, témapark szállodák A hazai 39 kastély-szállodának szabadidős kulturális turizmus jelenthetné a keresletet. Kastélyszállodának az időutazás élményét kell nyújtania. A szolgáltatásai és kínálata ettől eltér hazánkban, a wellness- és üdülő-szegmensek a célpiaci alanyok. Így a hazai kastélyszállodák többsége csak megjelenésében kastély. Kivételesen a kulturális és történelmi turizmus számára is nyújthat kínálatot, ha a szálloda tematikája arra épül. Erre jó példa lehet a vár-szállodák létrehozása és a Bikali szabadidős és élménypark. Alternatív turizmus részeként az Ökoturizmus, a Témapark turizmus, a Rekreációs parkok és a Kaszinóturizmus sincs olyan szinten még, hogy külön kiemelten lehetne említeni bármelyiket, hazánkban. Ezek a jövő szállodáinak specializálódási lehetőségei, mintegy felváltva a wellness-szálloda megnevezést használó termál-szállodák előretörését.

52

A szerzőnek volt szerencséje egy sport-szálloda átprofilozásába betekinteni. A felsőkategóriás, sport-, tanya-, üdülő- és rendezvény-szálloda négyes szegmensét a tulajdonos soknak találta. 53 Az élsportolók nevével húzott szálloda, meglehetősen sok amatőr sportolót képes generálni szállodai vendégnek. Dr. Juhász László PhD.

48


5.3. Szezonális szállodák Nem is olyan régen még az 1980-es években az állam, szezonális támogatásban részesítette azokat a szálláshely szolgáltatókat, amelyek csak a nyári illetve szabadságolási szezonban üzemeltek. A támogatás a meleg étel és szállásdíj bevétel százalékában, valamint a szálloda létszáma alapján került meghatározásra. Ezekben a főleg vízparti Balaton, Velencei-tó, szállodákban még a fűtést sem vezeték be a legtöbb esetben. Így a nyitva tartás adott volt április közepétől október közepéig. Ez a hivatalos, kötelező fűtési szezon hazánkban. A tengerparti és a hegyi szállodák egy része is csak szezonálisan van nyitva. Vannak hegyi szállodák, amelyek egy évben kétszer nyitnak ki, a télis síszezonra és a nyári hegyi üdülő szezonra. A szezonális szálláshelyek általában üdülő-szállodák, mindenben ugyanúgy járnak el, mint az éves üzemelésű wellness-, vagy üdülőszállodák csak ősszel bezárnak és tavasszal kinyitnak. Ez az évenkénti zárás és nyitás adja a szezonális szállodák igazi sajátosságát. Az üzemen kívüliidőszakban csak a vezetés van alkalmazásban. A családi szállodák és egyéb szálláshelyek kisvállalkozásai szüneteltetik az üzletmenetet. A hazai jogi szabályozás semmilyen területen nem ad semmilyen kedvezményt ezekre az időleges bezárásokra. Piaci-gazdálkodási sajátosság, hogy rövid időn belül (3-5 hónap) nagyon intenzív az üzletmenet. Egy késve hozott vagy rossz piaci-gazdálkodási döntés, legyen az időszakos árképzési vagy értékesítési csak a következő szezonban javítható ki. A téli zárt hónapokban történik az értékesítés. A foglalások egy része már a nyitás előtt beérkezik. Az utazási irodák és a szálloda közösen alkalmazza, hogy a korai foglalásokra 15-20% kedvezményt adnak. A balatoni szállodák estében az 2000-es években is már márciusban a turista főszezon 80-90%-os foglaltságon volt értékesítve. Vezetési sajátosság a szezonálisan határozott időre alkalmazott munkatársak megkeresése, felvétele és motiválása. Eszközgazdálkodási sajátosság az évenkénti két teljes leltár, lebonyolítása és értékelése. A vevőkkel és szállítókkal kötött szerződések is évente felújításara kerülhetnek. Az alapenergia és egyéb karbantartási költségek egész évben megjelennek igaz a szezonon kívül csökkentett értékben, viszont az éves összes egyébráfordítás54 és költség kigazdálkodására csak 3-5 hónap áll rendelkezésre. A téli hó takarítás, az értékesítés és vevői kintlévőségek kezelése a zárás utáni időszakban is munkaerő igényt és költséget jelent. A szezonális szálláshelyek üzemeltetése egy nagyon érdekes, de egyben meghatározóan nehéz feladat. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéseiben rendre szerepelteti a regisztrált és üzemelő szállodai egységek számát. A statisztikai kimutatásokban szerepel, hogy egy adott év július 31. napján hány üzlet üzemelt (797 szálloda 2006.) és december 31. napon pedig (686 szálloda) 111 egységgel kevesebb. 2009 évben a szállodák 6%-ka és szobák 8%-ka volt zárva decemberben. A négy, az ötcsillagos, a wellness és gyógy-szállodák közt nem volt eltérés december és június között. A

54

Helyi adók, épület, gépkocsi, kommunális és az egyéb pénzügyi ráfordítások, mint a kamatok.


49


panziószobák száma 22%-kal volt kevesebb és szálláshelykínálat 37%-kal alacsonyabb decemberben, mint nyáron. A dolgozói létszám csökkenése 15%-os. Az átlagos szobaszám 8%-kal nagyobb. Ezek a mutatószámok azt jelzik, hogy alacsonyabb kategóriás családi szállodák zárnak szezonálisan. A balatoni szállodák 50%-a bezár. Több szálloda van amely, a nyári, szabadságolási időszakon túl csökkentett személyzettel csak adott rendezvények vagy kiemelt időszakokra (hosszú hétvégék, újév) nyit ki, azaz csak akkor, amikor a bevétele garantált és költség programozhatóak. A szezonális szállodák száma csak akkor csökkenhet, ha egyfelől a szálloda alkalmas a nem nyári időszakon túli nyitva tartásra, rendelkezik fűtéssel és szigeteléssel. A másik feltétel, hogy az üdülőterületek a nyári szezonon (május – szeptember) kívül is „nyitva” legyenek, illetve egyáltalán legyenek a településnek szolgáltatásai. A térségben legyenek elérhető programok, nyitva lévő üzletek, éttermek és egyéb szolgáltatások. Harmadik lehetőség, amikor a szálloda egy szigetet képez a térségben a nyári szezonon kívül. Ez a leggyakoribb eset egy négycsillagos üdülő-szálloda, wellness és rendezvény szegmens kapacitással nyitva tart egész évben az üdülő-területen. A vendégek igénybe veszik a szálloda szolgáltatásait, de a szállodán kívül semmilyen szolgáltatást nem találnak október és május között. Nem egy és nem két jó nevű kiemelt üdülőkörzetben vagy akár gyógyhelyen lévő szálloda tapasztalja meg ezt a kihívást. Ilyenkor a szállodának kell pótlólag biztosítani minden szolgáltatást és a tartalmas időtöltést. Minden turisztikai körzetnek megvan a saját keresletciklusa, amely függ az időjárástól és a megcélzott szegmens utazási szokásaitól. Az időjárás adott, amikor hazánkban tél van akkor az utazni vágyók vagy síelni, mennek vagy a melegebb desztinációkba, tengerpartra. A síszezon feltétele a hó, amikor nincs hó, ha hideg is van de, nem esik elég hó, akkor elmarad, vagy nagyon lecsökken a síszezon időtartama. Ez a szezon, ezt meghosszabbítani nem lehet, mert késő tavasszal és nyáron nincs hó. Hasonló a hazai balatoni szezon is, a Balaton az egy középkategóriás nyaralóhely családok számára. A családok és a vendégek is nyáron nyaralnak, ha nincs nyár, akkor nincs meleg, nincs iskolaszünet, és akkor nem nyaralnak az emberek. Az iskolaszünet és a nyár is 3-4 hónap ezt nem lehet meghosszabbítani, pedig az a turistaszezon. Szezonális szálláshelyek tipikus létesítményei a kempingek. A szállodáknál sajátosság a szezonban az intenzitás. Siófok város két hónap teljesíti az éves vendégéjszaka volumen 85%-át. A téli időszak az értékesítés, karbantartás és felkészülés időszaka. A szezon pedig a bevételtermelés időszaka. A szerző maga is szezonális szállodák igazgatója volt hosszú éveken keresztül. Minden egyes év nyitása hasonlít egy új szálloda megnyitásához. A személyzet alkalmazása a nyitás előtt pár héttel a takarítások és felkészítések, tréningek miatt és hasonlóan a nyitás után pár napig a személyzet még takarít, elpakol, leltározik és téliseit. A nyitás és a zárás fél hónapjaiban mindig alacsony a bevétel, a teljes havi személyzettel mindig veszteséget termel a szálloda. Ezt nehezen érette meg egy kinevezett területi üzemeltetési vezető. A szállodát nem áprilisban, hanem júniusban engedte csak megnyitni és csodálkozott, hogy a hónap neve nem befolyásolja a gazdálkodást. Júniusban is félhavi volt bevétel és teljes havi személyi és energia költség volt. A szezonális szállodákban a gazdálkodás minden területe nagy Dr. Juhász László PhD.

50


kihívás, hiszen felér egy nyitással és egy szállodazárással. Aki még nem nyitott és zárt szállodát, legyen az csak szezonális az még nem érezte át szállodaigazgatás két igen érdekes területét. A szerző szerencsés, mert több szállodanyitást és zárást menedzselt beleértve szezonális nyitásokat és zárásokat is. A balatoni, velencei-tavi és Tisza-tavi szállodák közül sokan a fűtött wellness medence és a rendezvény szegmens felé nyitottak az utóbbinak a keresletciklusa ősztől tavaszig tart és ténylegesen nagy reményeket fűz mindenki ennek a szegmensnek, a keresletciklus kiegyenlítésére. A wellness-medence fűtött klóros csapvizes pedig segíti a hétvégeket feltölteni elméletben ez igaz. Az éves és heti keresletciklusok kiegyenlítődnek a szálloda éves szinten magasabb átlagos foglaltságot ér el és az amplitúdók is alacsonyabbak lesznek. Ez volt az elmélet, de erre már van 103 wellness és 58 gyógyszálloda 14.000 szobával. Van országosan 202 négycsillagos szálloda 18.000 és 400 háromcsillagos szálloda 18.000 szobával. Budapesten van 44 négycsillagos szálloda 2.600 szobával. Budapesten van 61 négycsillagos szálloda 8.500 szobával. Tehát csak Balaton és Budapesten 105 négycsillagos szálloda kínálja a szobáit, ami közel ötven százaléka a teljes kínálati alapnak. Szobaszámokkal számolva ez 11.100 szoba az országos 20.300 négycsillagos piacnak, kicsit több mint ötven százaléka. A februári kereslet 715.000 vendégéjszaka és közel két millió (1.926.000) vendégéjszaka augusztusban és december 834.000 kereslet, amikor a kínálat 1.440.000 szobaéjszaka.55 Ez is szemlélteti, hogy a szállodaigazgatók és tulajdonosok nehéz piaci helyzetben vannak időben és térben is térben is. Magas üzemeltetési költségek és alacsony volumenű és fizetőképességű kereslet szorításában tartanak nyitva télen is.

5.4. Vendégszegmensek keresletciklusai Nem csak a turisztikai körzeteknek, hanem a szállodai szegmenseknek is van saját, egyedi keresletciklikussága. A szállodák a specializáció során kettő - négy adott szegmensben tartozó vendégkör igénynek igyekszik, a lehető legnagyobb mértékben megfelelni ezek általában kiegyenlítik egymás keresletciklusát. Nyaralószegmens, üdülő turizmus szezonja a nyári, szabadságolási időszak (május – augusztus). A családi szegmens, hasonló időszakban van, de csak az iskolaszünetben (június közepe – augusztus közepe) és hétvégeken kiemelkedő az intenzitása. A párok szegmens megcélozható (május és szeptember) hónapokban. A turistacsoportok a nyárelejei (április, május) és nyárvégi (szeptember, október) időszakot töltik ki. Kulturális, városnéző turizmus szegmensének, szezonja a kora tavasztól (április – május és szeptember - október) időszakban van. Kerülve a kiemelt nyári időszakot, amikor a legerősebb a turizmus és kerülve a hazánkra jellemző hűvösebb kellemetlen téli hónapokat. Egyéni üzletemberek egész évben utaznak, mert a hívatásuk ezt megkívánja, kivételt képez a nyári turistaszezon (szabadság) és télen a decemberi ünnepi időszak, akkor 55

KSH gyorsjelentés 2010. december


51


általában az üzletek szabadságolnak, és zárva vannak. Vannak olyan üzleti szállodák ahol hétköznapokon 90–95% a foglaltság, és a hétvégeken nem éri el az 5-10 százalékot. Ez példa a keresletciklus heti megoszlására. Hasonlóan, de fordítva a wellness- és üdülőszállodákban hétvégeken magas a foglaltság hét közben pedig alacsonyabb. Rendezvény szegmens, a csoportos üzleti szegmens rendezvényeit kora ősztől kora nyárig tart, ezért harmonikus kiegészítő szegmense a wellness-, üdülő-, sport-, és városi-szállodáknak. A legtöbb rendezvényt általában májusban tartják. Konferencia és rendezvény-szállodák általában július közepétől augusztus végéig zárva tarthatják a rendezvény részleget. Erre az időszakra a szálloda helyszínétől függően szabadidős programok megrendezésével tudnak kereslet kiegészítésre szert tenni vagy városnéző illetve nyaraló vendégszegmenssel.

11. dia. Szállodák bevételeinek, vendégéjszakáinak, átlagárainak és foglaltságainak havi eltérései az éves átlagtól. Szerző szerkesztése. KSH 2010. december gyorsjelentési adatok felhasználásával.

A mellékelt dia a 2010 évi átlagtól való havi eltéréseket mutatja százalékban. Látható, hogy a hazai klasszikusa szezonalitási görbe legmagasabb amplitúdóját +163%-ot a volumenváltozás mutatja, negatív értéken is -60%. Ezt követi a bevétel +150% pozitív és mínusz 65% negatív értéken, majd a foglaltság eltérése +30% és -705 értéken. Az átlagváltozás az éves 14.200 forinttól plusz – mínusz irányba csak 10 – 10 százalékkal tér el. Látható, hogy április végén fokozatosan minden mutatószám az átlagfölé kerül és október elejétől december elejéig tart, míg minden mutató újra az éves átlag alá kerül. Egészségturizmuson, belül a gyógyászati kezeléseket igénybe vevő vendég számára az egész év rendelkezésre áll. Ezért csak kisebb eltérések vannak keresletben az év során. Gyengébb például a kereslet a téli ünnepek alatt valamint január, februárban.


52


Wellness szegmens jellemzője az erősebb hétvégék és hasonlóan erős nyári időszak. A Wellness és családi szegmens összefonódik ezekben a nyári időszakokban kiemelten azokban a szállodákban, ahol a családi és gyermek központúságot kiemelik a marketingben. A hétköznapok és különösen a téli hétköznapok alacsony kereslete komoly kihívást jelent a szállodáknak és előnyt az akciókat kereső vendégeknek. A szálloda helyszíne, specializáció alapján a helyesen szegmentáló szálloda az év hosszabb időszakára képes megfelelő szintű keresletet biztosítani, de ez a kiegyensúlyozott keresletciklus nem egyenlő a „szezon meghosszabbítással”.


53


6. Inspiráció 6.1. Gyógyforrástól a gyógyhelyig Matematikai nyelven „200-tól - 13-ig.”56 A gyógy-szállók és az egészségturizmus ellentmondásai a gyógyvíz, a természetes gyógy-tényező, a gyógy-szálloda valamint egyéb gyógy intézmények megléte egy adott településen vagy település részen. A hazai 13 gyógyhelyből az első 1935-ben kapta meg a minősítést. Az legutolsó minősítést 1984-ben kapta Gyula. 25 éve nem adtak ki gyógyhelyminősítést kérdés mi lehet az oka. Különös tekintettel arra, hogy húszévente, minden gyógyhelyminősítés lejár. Gyógyszállók OGYFI minősítését 1992-ben kellett újrakérni. Az első évben öt szálloda kapta meg egy Bük-ön Thermal Hotel Bük, és kettő Hévízen Thermal Hotel Aqua és Thermal Hotel Hévíz. Ezt követően rendszeresen folyamodtak a szállodák a minősítésért az utolsó 2008 évben volt Cegléden a Hotel Aquarell, majd a szerző által beadott Balneo Hotel Zsori minősítése 2010 és ugyan ebben az évben a Forrás hotel Szeged kapta meg 32. szállodának, a gyógy-szállóminősítést. A szállodák közel fele 46%-a használja a gyógyszálló besorolást a minősítés nélkül. Ez a 26 szálloda piaci előnye tisztességes vagy sem, piaci előnyt jelent a minősítés vagy sem, ezekre a kérdésekre kell előbb utóbb a gyakorlati életben választ adnunk. 6.2. Wellness-szálloda A hazai besorolás egyik érdekessége. Kérdés miért kell a wellness szállodának belső medencével rendelkezni és amennyiben a városi-szállodának vagy üzleti-szállodának esetleg üdülő-szállodának van belsőmedencéje és lehet masszíroztatni akkor az automatikusan wellness-szálloda, lesz? Miért nem kellett külső medencével rendelkeznie a wellness-szállodának? A hazai wellness szállodák szolgáltatásai bizonyára megfelelnek a hazai „Termál-szegmens” vendégigényeinek. Létezik vagy sem hazai valós wellness szegmens igény? Valóban wellness vendég a wellness-szálloda hétvégi vendége a fürdőzéssel, szaunázással és félpanzióval, családdal és gyerekekkel. Tudnak a hazai szállodák a meglehetősen kevés és alacsony szintű speciális kiegészítéseikkel versenyezni a szomszédos országok wellness kínálatával. A wellness-szállodákban 74%-os belföldi kereslet részaránya, meddig tartja el a 90 wellness szálloda 5,90057 szobáját, ez a mintegy egymillió belföldi vendég. Ezekre a kérdésekre kell választ adni a szakmának és a wellness-szálloda tulajdonosainak és vezetőinek. 6.3. Termál-szálloda Kiemelt figyelmet érdemel az 1.300 termálkút és Termál-szálloda megnevezést használó nem Spa szállodák, települések. A termál-szállodák valóban a fürdőző és családi szegmensnek igényeire összpontosítanak vagy a termál-szállodák, azért használják az elnevezést, hogy ne kelljen gyógy minősítést kérni. A fürdő-város az termál-város vagy Spa-város?

56 57

2014 már nem 13, hanem 16 gyógyhely van minősítve. KSH 2009.12.31.


54


7. Virtuális szálloda témaköre Szállodák szabadidős és hivatásturizmusra vendégek igényeinek ellátására specializálódnak és ezzel javítják versenyképességüket és extrabevételt érnek el.

7.1. „Szállodák specializálódásának bevételi tervei” A virtuális szálloda első öt tervfejezete elkészítettük. I. Szállodák piaci helyzete az elmúlt öt évben. II. Szálloda üzemeltetési forgató könyve. III. Szálloda marketing terve. IV. Szállástevékenység bevételi terve. V. Szállodai vendéglátás bevételi terve. Következő feladat a virtuális szállodánk „Specializálódási egyéb bevételeinek” kimutatása hat tervfejezetben. 1. Bevezetés A marketingtervben a szállodai adottságai alapján kell meghatározni, hogy milyen specializáció felvállalása lehetséges. Ennek egyik eszköze lehet egy SWOT elemzés elkészítése a marketingtervben. A tevékenységek ismeretében a szolgáltatások kidolgozása a következő feladat. A marketingterv piaci céljaival egyezésben kell lennie ennek a tervfejezetnek. Amennyiben a szálloda kettő vagy három specializációt58 jelöl meg, akkor annak megfelelően kell a marketingtervet kialakítani. 2. Szegmensek Marketing terv piaci céljaival egyezés, hipotézisek megfogalmazása melyik szegmens, miért, ciklus, mennyi szolgáltatás havonta, két fő szegmens bemutatása a specializáción belül. A szállodai szegmensek és a specializáció szegmenseinek egyeztetése ezért szükséges, hogy egyes hónapokban vagy hétvégen az épített kapacitás ne legyen szűk keresztmetszet. Szabadidős szolgáltatások és a kapacitás összevetése szükséges, mert például a medencék nagysága, a kezelő helyiségek száma és kezelések időtartama befolyásolja a szolgáltatások lebonyolítását. A kapacitás az épített lehetőséget jelenti. Egy golfpálya, egy plenáris és például négy szekcióterem. Volumen a tényleges vagy tervezett szolgáltatások számát jelenti. A tevékenységek jelentik a specializációt, mint például gyógyászat, sport vagy rendezvény ellátás. Minden tevékenység mögött szolgáltatásokat nyújtunk a vendégeknek. Az alkalmazott kezeléseket gyűjtőnéven fizioterápiának nevezzük, korábban természetes gyógymódként voltak ismertek. A természet energiáit alkalmazhatjuk eredeti formájukban. Fizioterápia ágaiba alkalmazott energia típusa szerint lehet, mechanoterápia, termoterápia, elektroterápia, fototerápia, hidroterápia és balneoterápia.

58

A korábbi tanulmányok alapján ez lehet városi – konferencia vagy termál – konferencia – üdülő.


55


Hidroterápia, a különböző hőmérsékletű borogatások és pakolások, a súlyfürdő, a víz alatti sugármasszázs, tangentor, a víz alatti gyógytorna. Balneoterápia, gyógyvíz-terápia idetartozik az iszapkezelés, a szénsavas vagy gyógyszeres fürdők és a belsőleg végzett ivókúrák, vagy inhalációs kúrák is. Mechanoterápia, a fizioterápia legjelentősebb részének tartják, alapvetően három fő részből áll, amelyből az egyik a gyógytorna, a másik a masszázs és a harmadik a különféle húzó kezelések, más néven extenziók. Fototerápia, a fényterápia az ultraibolya, a látható és az infravörös tartományú fények, illetve a lézer fényének energiáját használja fel a kezelésekhez. Termoterápia, lehet hideg vagy meleg kezelés. Előbbit a betegségek kezdeti (heveny) szakaszában, utóbbit az idült fázisnál alkalmazzák, a szauna, infraszauna, illetve a gőzkamra vagy a hőlég-kamra. Elektroterápia, elektromos árammal való kezelések a kis-, közép- és nagyfrekvenciás kezelések a galván-fürdő, iontoforézis, ingeráramok, ultrahangkezelések, a magnetoterápia vagy elektromágneses kezelés, illetve a TENS (idegi ingerlés). Összetett kezelések, például a méltán elismert Kneipp-kúra, a phytoterápia, vagy a Mayr-kúra is. Filozofikus kezelések az autogén tréningek (autoszuggesztió módszerén alapszik), a Feldenkrais (tudatos érzékelés) a keleti természetes gyógy-terápiák.59 A gyógyászati kezelések ellátása működési engedély köteles humán gyógyászati tevékenység. Az egészségügyi szolgáltatások összefoglaló bemutatását segíti az „2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről”. A gyógy-szállodákban jellemző szolgáltatások a következők lehetnek, a kezelés kódszámával. 14 Reumatológia, hazánk gyógyvizei miatt kiemelkedő jelentőségű szakterület. 1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 5700 általános fizioterápia-gyógytorna 5711 gyógytorna 5712 gyógymasszázs 5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 6501 radioizotópos terápia 7204 gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítéssel). 57 Fizioterápia 5700 általános fizioterápia-gyógytorna 5702 mechanoterápiás eljárások 5703 hydroterápia 5704 elektroterápia 5705 aeroterápia (egyéb Pulmonológiai és légzésrehabilitációs ellátásoktól független ellátásban) 5706 balneoterápia (gyógyvíz alkalmazásával végzett eljárások) 59

www.thermaebathspa.com, www.thermal.net


56


5707 thermoterápia 5708 magneto-, fototerápia (lézerterápia) 5711 gyógytorna 5712 gyógymasszázs 5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként). A két kiemelt szakterület kezelései mutatják a terület összetettségét és szakértelmét. 80 Kiegészítő gyógyászati tevékenységek A gyógy –szállodák is rendre alkalmazhatnak kiegészítő tevékenységéket, amelyek a keleti gyógy-terápiakezelések jellemeznek. a rendelet szerinti felsorolás a következő. (külön jogszabály alapján meghatározott képesítéssel és tartalommal) - nem konvencionális gyógyászati módok (csak orvos által végezhető): 8011 homeopátia 8021 manuálterápia 8031 biológiai fogorvoslás 8041 neurálterápiás módok Nemzeti (népi) gyógyászati módok (csak orvos által végezhető): 8012 hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb technikák) 8022 indiai (Ájurvédikus gyógyászati eljárások) 8032 tibeti gyógyító-eljárások Biokémiai módok (csak orvos által végezhető): 8023 méregtelenítő módok Pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető): 8004 pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető) Szakképesítéssel végezhető tevékenységek: 8016 akupresszúra 8026 keleti mozgás- és masszázsterápia 8036 életmódoktatás és tanácsadás 8046 reflexzóna terápia, Vizsgával záruló képzésben szerzett képesítéssel végezhető tevékenységek: 8017 kiegészítő fizioterápiás módszerek 8037 fitoterápia 8047 fülakupunktúrás addiktológiai eljárások 8057 kineziológiai módszerek 8067 szemtréning eljárások.60 Csak bemutatás, de létható, hogy amikor egy szálloda „Méregtelenítő kúrát” szolgáltat, akkor az mögött szakorvosi felügyeletnek kell lennie. Ugyanakkor egy szemtréning szolgáltatás felügyeletéhez elegendő az OKJ képzés. Ezért a szállodák a kezeléseket alvállalkozói szerződésekkel oldják meg. Sport-szolgáltatások, mert ott egy round játék, green fee, gyakorlópálya használat vagy golfpálya alkalmassági tanfolyam. Mindezek lehetnek egy vagy több napos szállással 60

2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről. Dr. Juhász László PhD.

57


és étkezéssel. Ugyanakkor a pályákon rendszeresek a club, a régiós, a hazai és nemzetközi versenyek, amelyek újabb lehetőséget biztosítanak a bevétel generálásra. Konferencia-szolgáltatások, az első és legfontosabb, hogy a MICE bármely részszegmense lehet prior szegmense a szállodának. A konferencia egy része a rendezvényturizmusnak. Másik fontos kitétel, hogy a szállodák nem rendezvényszervezők, hanem a megszervezett rendezvények lebonyolításának egyik szereplői, egyik helyszín, szállás és étkezés biztosítói. 3. Árak A kínálati árak meghatározása szegmensenként és szolgáltatásonként a következő lépés. Három specializáció esetében ez már három szegmens és több szolgáltatás kínálati árát jelenti. Az áralakítást alá kell támasztani a versenytársak árelemzésével. A pozícionálás jó eszköz a döntés előkészítéséhez. A vendégstatisztika a tervezett szolgáltatásoknál havi bontás meghatározzuk egyes specializációk és azok szolgáltatásainak számát és ár. Hipotézis szegmensenként szegmensek vannak bekerülési ár, kínálati ár, megosztott ár és ASR avrage service rate, szolgáltatás átlagára. Állítsunk össze két csomagárat bemutatásra és alkalmazunk piaci össze-vetéseket. Golf-szállodák már 20.000 – 22.000 Ft / fő / éjszakát adnak green fee használattal, de egy tízórás golfakadémia szállással már lehet hasonló árban. A napi pályadíj eléri hét közben a tíz és hétvégén akár a húszezer forintot. Szállás teljes kényelmes ellátás és négyórás golfoktatás már 17.000 – 18.000 Ft / fő / éjszakai áron is elérhetők. A range fee már 3.000.- forintért igénybe vehető, korlátlan labdával. A golfautók kínálati ára napi öt – tízezer forint közt van. Ezekből a kínálati árakból lehet csomagárakat összeállítni. Gyógyászati-szolgáltatások, kínálati árai, akárcsak a szolgáltatások nagyon kiegyenlítődtek hazánkban. A kezelések árai 3.000 és 10.000 forint közt vannak. Az orvosi vizsgálattól az 50 perces masszázsig. Többnapos tartózkodásnál jellemző, hogy a szállodák egyedi több egymásra épülő kezelést megába foglaló csomagokat állítanak össze, de zek értéke már eléri teljes „luxus ellátással” a napi 25-30 ezer forintot, illetve a marketin alapjai szerint nem 30.000 csak 29.900 Ft-os árakat. Hasonlóan, a golf és rendezvény lebonyolításhoz a kínálati árak felhasználásával alakítanak a szállodák testre szabott egyedi csomagárakat.61

4. Számszaki terv A terv tartalmazza legalább két prior szegmens bevételeit, havi bontásban, a szolgáltatások tervezet számával, átlagárával.62 A bevételi terv elkészül egy évre havi bontásban, további öt évre kiterjesszük éves bontásban. Például dolgozhatunk gyógyászat és konferencia szegmensekkel. A szolgáltatások számának és havi kereslet változásainak ismeretében a tervezet kínálati árakat kell hozzárendelni a volumenhez. Az ár és volumen szorzata lesz a bruttó bevétel.

61

A csomagár alapú árképzéses szállodák jellemzője, hogy a kínálati árakból képeznek megosztott árakat a csomagban. 62 A szolgáltatások átlagára a kínálati áron igénybevett és csomagárban szereplő megosztott árak átlaga. Dr. Juhász László PhD.

58


A korábbi tervekhez hasonlóan egy évre havi bontásban, öt évre éves bontásban készítsük le a bevételi tervet, - az adott szolgáltatás igénybe vevő vendégek számát, - a szolgáltatás árát, - a bruttó bevételt. A mellékelt excel tábla a korábbi szakaszokat követve kerüljön kitöltésre. A havi szolgáltatások számát, a vendégszámot, vagy a kezelésszámot összeadjuk és ez lesz az éves szolgáltatásszám. Hasonló az éves bevétel összesítése. Az átlagárak a kínálati árak illetve a megosztott árakat jelenti havi bontásban. Az éves átlagár az összeadott bevétel és kezelésszám hányadosa.

12. Dia “Specializáció számszaki bevételi tevének táblája. 2005. Szerző szerkesztése.

A melléket dián csak gyógyászati specializáció szerepel, de a golf és konferencia szegmensre ugyanígy kell kimutatni a bevételek és a három szakosodási bevétel teljes összegét kell figyelembe venni. Specializáció értékének, szállodán belüli hasznosságának egyik fő jellemzője az összes vendégéjszakához vagy bevételhez való viszonyszám. Amikor a szálloda vendégeinek, a vendégéjszakák 30-40%-át eléri a specializációs szolgáltatás akkor a szálloda, kedvező pozícióban van. Hasonlóan értékeljük a szakosodást a bevételi részaránnyal, amely szintén akkor kedvező amennyiben legalább eléri és vagy meghaladja a szakmai benchmark 30%-os értékét. Gyakori piaci cél ennek a részaránynak a növelése. A csomagár jellemzője, hogy a megosztott árat kell figyelembe venni a specializáció bevételtervezésnél.


59


Szálloda szakosodási bevételi tervének elvárásai Az első évre havi bontásban készítjük el a tervet, figyelembe véve a szegmensek és szolgáltatások eltérő kereslet ciklikusságát, volumenben. A további öt évre történő kiterjesztés során minden év egy oszlop. A volumen növekedhet évente pár százalékponttal az első lét – három évben. Az átlagár az infláció felett növelhető évente pár százalékkal. A tervezés számszaki részében szerepeljen összefoglaló rész a szakosodott tevékenység szegmensenkénti megoszlási viszonyszámaival és átlagárival. Elvárt a megoszlási mutatószámok, egyszerű elemzések ismertetése és a napi adagszámra bontás bemutatása szegmensenként a teljesebb áttekintés érdekében. Szegmensek szerinti statisztika wellness kezelés 12 000 5 000 60 000 79 000 15 50 847 5 085 45 763

fürdő 3 950 3 000 11 850

fitness 1 580 2 000 3 160

joga 790 4 000 6 000

5 10 042 502 9 540

2 2 678 0 2 678

1 5 085 0 5 085

8 92

10 90

5 95

0 100

0 100

3 747 305 3 442

4 237 424 3 814

2 542 127 2 415

1 695 0 1 695

6 436 0 6 436

222 50 27

164 33 13

32 11 4

9 4 6

16 2 3

Wellness szolgáltatás 18 320 ASR 4 422 bevétel 81 010 vendégéjszaka venéj% 23 nett bev 68 653 anyag 5 587 árrés 63 066 anyag % árrés % Nett ASR anyag árrés napi bev szolgáltatás Óra

Dr. Juhász László PhD

4

13. Dia Wellness részleg szolgáltatási megoszlása Szerző szerkesztése 2005

A mellékelt dia egy wellness szegmensen belüli áttekintést tartalmaz. A vezetés a szolgáltatások részarányát, árát és a napi kezeléseket illetve azok időigényét. Tervezés számszaki részén kívül elkészítjük a szöveges részt, ahol hipotéziseket állítunk fel, és annak alapján alkalmazzuk a számszaki tervben a számokat, például a konferencia szegmensben megjelöljük, hogy melyik szállodai szegmensből hány százalék veszi igénybe például bankett vagy golf-szolgáltatást, hány alkalommal és milyen átlagáron. Indokolunk minden felvetést, ezzel is megerősítjük a számszaki tervben szereplő összegeket. Hipotézis vonatkozzon szolgáltatások számára, az árakra, szállodai szegmenssel összefüggésben. Hasznos lehet a szolgáltatások kínálati és tényleges árainak összehasonlítása a versenytársakkal, mert az árképzés alapja. Egy évre havi bontásban, öt évre éves bontásban gondoljuk át a terveket, amelynek részei szegmensenként szolgáltatások száma, átlagár, bruttó bevétel.


60


5. Mutatószámok Szakmai mutatószámok Alapvetően a szakmai mutatószámok szerepelnek kiemeléssel, mert ezek a legfontosabbak. Az egy szolgáltatásra, egy kezelésre jutó bevételek. Szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek és vendégéjszaka részaránya. A kezelések, szolgáltatások átlagos időtartama, mind kiemelt szakmai mutatószámok. A napi átlagos vendégek és szolgáltatás szám segít felmérni a tényleges leterheltséget és később ezek a mutatószámok lesznek az alapjai a szolgáltatás előállításához szükséges élő és holtmunka pénzbeli kifejezésének, a költségtervezésnek. Végül, de nem utolsó sorban a legfontosabb mutatószámok, amelyek a vendégelégedettséget befolyásolják. Az egy szállodai vendégre jutó vízfelület négyzetméterek, kezelőhelyek száma és például a konferenciatermek férőhely részarányai illetve ezek kihasználtsága.

14. Dia. Szállodák szakosodott tevékenységeinek mutatószámai" 2006. Szerző szerkesztése.

A dia szemlélteti, hogy a mutatószámokból - a statisztikai, - a megoszlási, szintmutatók, - a szakmai mutatószámok szerepelnek VIR rendszerünkben. Megoszlási viszonyszámok Szerkesszünk összegző táblát a szegmensek és szolgáltatások számának, az átlagárak és a bevételek részarányának kimutatására. A napi kezelések, vendégek és sportpályahasználatok száma segít megérteni a szegmens hatékonyságát és kihasználtságát. Dr. Juhász László PhD.

61


Szakosodott tevékenységeknek (wellness, gyógy, konferencia, üdülő, sport) bevételeit viszonyítjuk, a szálloda összes bevételéhez, százalékosan. Ez a kimutatás különösen fontos üzemelő szállodáknál, nem ritkán a mutatószámot a napi és havi Vezetői Információs Rendszer részeként használjuk. Figyelve a megoszlási viszonyszámok eltérését, és így felismerni a legkisebb eltérést. A specializáció és azok szolgáltatásai kiemelten fontos elemei a gazdálkodásnak ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tevékenység változásaira. Ugyanakkor a specializációs részlegek vezetői nem csak az összes havi adatokat elemzi, hanem a napi jelentés alapján az egyedi szolgáltatások számának, átlagárának és bevételének alakulását. Tehát a gyógyászat vezetője azt elemzi, hogy az általános fizioterápia-gyógytornát, gyógy-masszázsokat, radioizotópos terápiát és a gyógy-úszást hányan és milyen áron vették igénybe, mert ez alapján tudja a szolgáltatásokat fejleszteni, vagy ha kell elhagyni. A vezető-főorvos nem csak átlagárakat lát a VIR jelentésében, hanem azt is, hogy hányan voltak kínálati áron gyógy-masszázson (5 000.- Ft), hányan megosztott csomagáron (2.200.- Ft) és hányan OEP támogatással (300.- Ft). A specializációs tevékenységek mutatószámainak elemzése hasonlóan fontos feladat, mint az alaptevékenységeké. Emlékezünk rá, hogy a verseny áttevődött az alaptevékenységekről a kiegészítő tevékenységekre.


62


8. Ellenőrző kérdések „ Szabadidős turisztikai szállodák bevétele” ellenőrző kérdései 1. Ismertesse a szállodák szakmai csoportjait, hazai példákkal (szegmensek, igények, tartózkodási idő, ár, ciklikusság) és sajátosságainak négy fő területété, egyéb bevételeinek nagyságrendjeit különböző típusú szállodáknál 2. Ismertesse a gyógy-turizmus és gyógyszálló fogalmát és a természetes gyógy-tényezőket és fejlődésük trendjét 3. Ismertesse a gyógy-hely, fogalmát valamint a gyógy-turizmus, szegmenseit és árképzési sajátosságát, 4. Ismertesse a gyógy-szállodák sajátosságait, szállodai termék, értékesítés, vezetés és vendég szempontjaiból 5. Ismertesse a wellness szállodák négy alapelvét és a wellness szegmenseit és kiegészítő specialitásait 6. Ismertesse a wellness szálloda sajátosságait, szállodai termék, ár, értékesítés lehetőségek és vendég elvárások szempontjából 7. Ismertesse a wellness szállodák kilenc rendeleti követelményét és a termék piaci sajátosságait, 8. Ismertesse az üdülő és sport szállodák szolgáltatásai és vezetési sajátosságait


63


Összefoglaló Különböző felmérések és statisztikai adatok felhasználásával mutassuk be, az egyészség turizmusra specializálódott szállodák fejlődését és egyéni véleményekkel alátámasztva ítéljük meg a kínálat és kereslet alakulásának trendjeit és színvonalát az eltérő szakosodásokban. Ehhez ismernünk kell, az egészségturizmus fogalma, gyógy és wellness fogalma, követelményei, egységek és szobák száma, piaci részarány kínálati és keresleti, gyógy stagnál wellness nő 1-5 százalékpontokkal, belföldi kereslet alakulása, specializáció, tematizáció, egyediség, testreszabott termékek. Piaci kereslet, a turizmus alanyainak csoportosítási lehetőségei alkalmazzuk a szállodánknál, de legyük biztosak benne, hogy valóban jól ismerjük a vendégszokásokat. Az utazási motivációk jellemzőit (trend, ciklikusság, részarány), az utazási motivációt és szállodai vendégszegmens összefüggését eltérő szálloda specializációnál és kategóriáknál.63 Piaci kínálat, ismerete szükséges alap a vezetésnek úgy, mint a statikus és a dinamikus piaci részarányok és trendek a helyszín és kategória szerint, kiemelt üdülőhely, gyógyhely, régió. Szálloda közvetlen környezetének, a piaci helyzetnek, a piaci környezetnek és versenytárselemzés módszereinek alkalmazása napi gyakorlat a vezetésnek, ezekre találjunk gyakorlati példákat. Piaci cél, a szabadidős turizmusban a elsődleges piaci cél lehet az egészség turizmusban, hogy innovatív szolgáltatásokkal jelenjünk meg a piacon rendszeresen azaz évente. Alakítsunk ki USP egységeket és ezeket megfelelő promóciós eszközökkel kommunikáljuk a célpiac felé például kiemelten a honlapon.64 Hasonló célok lehet egy golf-szálloda vagy üdülő-szálloda estében a szolgáltatások innovatív fejlesztése és specializálása. Egy gyógyhelyen lévő, négycsillagos, önálló, 130 szobás, gyógy-szálloda, piaci célja a szállodai vendéglátás bevétel gazdálkodás területén az egy vendégre jutó extrafogyasztás növelése. Adjunk tanácsot erre vonatkozóan és állapítsuk, meg hogy szükséges-e átalakítani a marketingtervet. Ismerni kell olyan tényezőket, mint gyógyhely, természetes gyógy-tényezők, gyógy-szálloda, vendéglátási sajátosságai tartózkodási idő és kínálat összefüggése, ellátás a csomagárban, üzletek és gyógyászati szegmensek fogyasztási szokásai. Mindezek alapján ismerjük az extra fogyasztás fogalmát, példákkal, vendéglátás területeit, üzleteit, kiegészítő fogyasztási területeket, teraszok medence panoráma park, nyitva tartások, kínálatok, akciók időszakai és kínálatai. A marketingtervet csak akkor kell átírni, ha önálló szegmensként megjeleníthető a bevétel figyelemmel a nagyságára. 63

Így lehetünk biztosak abban, hogy a hazai wellness-szállodák vendégei igénylik és keresik a medical, orvosi szolgáltatásokat és ezért kell a medical-wellness-hotel és szakorvosi felügyelet a hazai wellnessszállodákban. 64 Egy hazai kínálati hullámot meglovagoló szálloda nevében viseli az Oxigén szót, és Zen kultúrára hivatkozik a nyitó honlapján. Ugyanakkor természetesen a rendezvényturizmust is megfogalmazza, mint egyik prior szegmensét. Ezzel egy időben egy oldalon sorolja fel nem a rendezvénytermek számát és elhelyezkedésüket, kapacitásukat hanem a bababarát szolgáltatás eszközeit, még cumisüveg melegítő is a vendégek rendelkezésére áll. Dr. Juhász László PhD.

64


Fejezet célja, hogy megismerjük, átlássuk a szállodánk specializálódási szolgáltatásait és azok tervezésének elemeit és összefüggését a szálláshely és szállodai vendéglátás szolgáltatással. A számszaki terv elkészítése segíti a piaci-gazdálkodás és bevételgazdálkodás valamint tervezés és a tevékenységek összefüggéseinek megértésében. Cél, hogy az ismeretanyag áttanulmányozása után megismerjük a bevételgazdálkodás elméletéből azokat a kiemelt részeket, amelyekre a szálláshelyvezetés gyakorlatában szükségük lehet. Megértsük, hogy a bevétel-gazdálkodás a marketingtervekben megfogalmazott piaci célok teljesítésére irányul, a célok elérése jelenti a sikert. Integrálni tudjuk a vezetés és bevétel-gazdálkodás alapjait a szállodaüzemeltetéssel és a megismert specializációs tevékenységekkel. A bevételek tervezése során megismerjük a tevékenységek bevételeinek tartalmát, ciklusait, részadatait és azok összefüggéseit. A fejezet áttanulmányozása után a bevételgazdálkodás elméletének ismeretében, tisztábban átlátunk, olyan szakmai fogalmakat, mint - szabadidős turizmus bevételei, - specializáció bevételei, - gyógyászati kezelések, - wellness kezelések, - Gyógy- és wellness-szállodák sajátosságai, - Üdülő-szálloda sajátosságai, - Sport-, és termál-szállodák sajátosságai, - medical-szálloda kialakulása. Az elsajátított ismeretek szállodai gyakorlattal együtt a szállodavezetés és üzemeltetés alapjainak megismerését biztosítja a szabadidős turizmusra szakosodott szállodákban.

Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Szállodák szakosodásának piaci előnyei a versenyképesség javítására - Szabadidős turizmusra szakosodott szállodák bevételeinek alakulása - Gyógy-, orvosi-, wellness-szállodák és városi-, üdülő-, termál- és sport-szállodák specializációs bevételeinek összehasonlító elemzése és hatása a piaci pozícióra - Csomagárak összeállításának és piacra helyezésének hatásai a bevételnövelés lehetőségeire, a szakosodott szállodákban


65


Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre. III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei „Szakosodott szállodák üzemeltetési sajátosságai”, kiemelten négy fő területen jelentkeznek, vendég elvárások, termék, piaci-gazdálkodás, vezetés. „Gyógy-szálloda” A szabályozások alapján megfelel a szállodára előírt követelményeknek. Továbbá vendégei számára természetes gyógy-tényezők, alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógy-tényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. „Gyógy-turizmus” A gyógy létesítményben, gyógyhelyen meghatározott tartózkodási idő alatt a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele konkrét betegségek gyógyítása vagy utókezelése érdekében. A gyógy-turizmus egyik egészségügyi létesítménye a gyógy-szálloda. „Természetes gyógy-tényezők” Természetes gyógy-tényezők elismert ásványvíz (220), gyógyvíz (200 db), gyógyiszap (5 helyen Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, Alsópáhok). Egyéb gyógy-tényezők Mofetta (1 db Mátraderecske), gyógy-barlang (5 db, Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc, Tapolca). Klíma és éghajlat van regisztrálva egy helyen (Kékestető). „Gyógyhely” Megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha az ÁNTSZ, szervezetében működő OGYFI gyógyhellyé nyilvánítja. Valamely település akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha természetes gyógy-tényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik, gyógy-intézményi feltételei megvannak (gyógyfürdő, gyógyszálló), betegek nyugalma a gyógyítás zavartalan környezeti feltételei (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. „Gyógy-szállodák gyógyászati szegmensei” A szálloda által használt természetes gyógytényezővel valamilyen betegség kezelhető, ezért ez ritkán alkalmas


66


szegmentációra. A gyógyászati szegmensek általában a kezelési időszak és vagy a kezelések alapján kerülnek kialakításra (Startkúra 3 nap, Kiskúra 7 nap, Klasszikus kúra 14 nap, Nagykúra 21 nap). A kúrák tartalma teljes ellátás, orvosi vizsgálat heti egy alkalom, hétköznap napi két kezelés. A kezelések ideje délelőtt és kora délután van. “Wellness négy alapelve” A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a pszichés állapot javítása és a környezettudatosságon alapuló életvitel módosítás. Nincs vízhez kötve a wellness. „Wellness szegmensek” Két tényező alapján szegmentálható az igénybe vett szolgáltatás és az időtartam alapján. Wellness kezelést, szépségápolási szolgáltatásait igénybe vevő vendégek az első szegmens. Azokat a szolgáltatásokat érdemes kiemelni, amiért fizet a vendég. Csak a térítésmentes szolgáltatásokat igénybe vevő vendégeket (fürdő, konditerem, szauna, napozó) szegmentáljuk, mint termálszegmens. Szegmentálni az időtartam szerint, lehet hétvége 3 nap, hétköznapok 4 nap, pihenés 7 nap, ezek csomagár programonként jelennek meg. „Termálturizmus és termálszálloda” Termálfürdők felkeresésére irányuló, azok látogatásán alapuló turizmus, magába foglalja az élményfürdőzést. A termálturizmus vendégeinek elszállásolására szakosodott szállodák a termálszállodák.


67


Referencia lista Abbey, James R, Hospitality Sales and Marketing B. Schmidt: Customer Experience Management Balaton – Czakó – Dobák, 1988. Korszerű szervezeti formák és rendszerek OKKFT Budapest Bob Cotton: E-Selling Borsenik /Stutts: The Management of Maintenance & Eng. Systems in the Hosp. Chris Guilding, 2009, Accounting Essentials for Hospitality Managers, Department of Tourosm, leisure, Hotel and Sport management, Griffith University Australia, Linacre House, Jordan Hill Oxford. Churcman C.V. 1974. Rendszerszemlélet, Cole, G.A. 1997. Strategic Management Theory and practice, 2nd Edition Letts Educational, London Colella / Hitt/Miller: Organizational Behavior a Strategic Approach Coltman: Cost Control for the Hospitality Ind. Connolly, Daniel J.: An environmental assessment of how technology is reshaping the hospitality industry Croft: Market Segmentation Dana Tesone, 2010. Principle of management of hospitality industry, Cl. University Central Florida Dinya, L. 2005. Szervezetek sikere és válsága, Akadémiai Kiadó, Budapest Dopson / Hayes / Miller: F&B Cost Control Fekete, F. Sándor, I. 1997. Válságkezelés és kríziskommunikáció, Budapesti Közgazdasági Egyetem Marketing tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya, Budapest Goleman / Cherniss: The Emotionally Intelligent Workplace Hannagan, T. 2002. Management Concepts & Practices, 3rd Edition Pearson Educational Limited, Harlow Harrison / Enz, Hospitality Strategic Management Horváth Győző, 2003. Válságmenedzselés a gyakorlatban, Glória Press Kiadó, Budapest Horváthh Ákos, 2003. Szállodavezetés jegyzetvázlat, BGF, KVIFK Jan Carlzon, 1988. Lapítsd le a piramist, Zrínyi KV Jones: Professional Management of HK Operations Kappa / Nitschke: Managing Housekeeping Kaszás Krisztina és Tóth Balázs, 2004. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői. KSH, Bp. 2005. Hozzáférés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idegenforgalom.pdf Kotler / Makens / Bowen: Marketing for Hospitality and Tourism Laczkó Tamás, Rébék Nagy Ágens, 2008. A wellness régió specifikus jellemzői, 40.oldal Liquori / Gray, Hotel Management & Operations Lundberg: The Hotel and Restaurant Business Medlik Slovay, 1995. Hotel Management, Oxford


68


Medlik Slovay, 1991. Business of Hotel, Oxford Michael. L. Kasavana – Richard. M. Brooks. 2005. 7th edition, Managing Front Office Operation, Educational Institute, American Hotel and Lodging Association Mintzberg H. 1979. The Structuring of Organization, Prentice Hall Niemeyer-Hayes, Hotel Management Paul R. Niven: Balanced Scorecard Diagnostics Pearlson / Saunders: Managing and Using Information Systems Peter Venison, 1991. Managing Hotels, Oxford Peters T. – Waterman R.H. 1989. A siker nyomába, KJK, Budapest Rafael R. Kanavaugh – Jack D. Ninemier, Hospitality Supervision Rushmore: Hotel Investment Rutherford / O’Fallon, Hotel Management & Operations Stutts / Wortman: Hotel & Lodging Management Dr. Szalók Csilla: Kontrolling 2003. BGF – KVIFK, Budapest Tesone D.V.: Hospitality IS and E-Commerce Valen: Front Office Vecsenyi János, 1983. A szervezetfejlesztés megalapozása a „Komplex Vállalat Megismerési , Rendszerrel”, ÉVM, Budapest Vecsenyi János, 1989. Vállalati hatékonyság és szervezettségi színvonal mérése, Budapest, Venison: Hotel Management Zhou: E-Commerce

Kormányzati publikációk, Kiadványok, tanulmányok A Magyar Turizmus ZRt. Tájékoztatója: Turisztikai trendek Európában a következő 5-10 éves időszakban. 2006. szeptember 27. Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=229. Horwath HTL: Budapesti Szállodapiaci Trendek. A budapesti szállodapiac kínálatának és keresletének elemző bemutatása. 2007. április 12. Hozzáférés: http://www.hah.hu/opendoc.php?fn=Budapesti_szallodapiac.pdf Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=198Magyar Turizmus Zrt http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4362. KSH: 2004. A magyarországi gyógy- és wellness szállodák 2004. évi vendégforgalma. KSH: A kereskedelmi szálláshelyek, 2004-2007. Hozzáférés: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke: Hogy zárnak az idén és mire várnak jövőre a szállodák? 2006.12.22. Hozzáférés: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=155209. PSESSID=d59c69c057ea4a4c24c09520c5616e0c Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala: Tizenegy hónap rekordja a turizmusban. 2005. január 10. RFF TNMH. Hozzáférés: http://www.fejlesztes.gov.hu/u/documents/01_11_Turizmus.doc?PH

Folyóiratcikk, Újságcikk, Újságok, folyóiratok (BTFPK Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, Balatoni Régió, 2005. – Dr. Juhász László PhD.

69


A turizmus eddig mindig magához tért a válságból, Népszava 2008. november 20. Heti Világgazdaság, Már érezni a válság szelét az idegenforgalomban, Népszava 2008. november 13. HVG. Mennek is, meg nem is HVG 2009. február 21. p.51 Magyar Nemzet, Thurzó, K. (2009) Elüldözzük a devizás turistákat is Magyar Nemzet február 16. p.11 Napi Gazdaság The Hotel Turizmus Bulletin Turizmus Panoráma HOTREC (Hotels, Restaurants and Cafés in Europe) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=178,365344&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.gotohungary.co.uk/in-the-press http://www.hlst.heacademy.ac.uk/getaway http://www.hotelnewsnow.com/Articles.aspx?ArticleId=2922&ArticleType=0 http://www.learnhigher.ac.uk/analysethis http://www.marketresearch.com/product/display.asp?productid=2193366&g=1 http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=949) http://www.online marketing.hu/ http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090401-gazdasagi-pangas-nagy-gazdasagivalsag.htlml http://www.euroastra.info/node/23152,2009.02.15 http://www.strglobal.com/Resources/Resources.aspx http://www.sunflowers-agency.hu/szlovenia/radenci/szalloda-radin-superior.php IATA (International Air Transport Association) IHRA (International Hotel & Restaurant Association) UFTAA (United Federation of Travel Agents' Association) www.gki.hu Turizmus helyzete az Internet gazdaságban, 2004 www.hah.hu www.ioh.com www.ksh.hu www.scholar.google.com www.unwto.org http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/zold_vallalat/okologiai_labnyom/ WWF: Living Planet Riport 2010), Doktori értekezés, disszertáció Juhász László: Magyarországi idegenforgalom és szállodaipar sikertényezői, Budapest, 1990 Juhász László: Idegenforgalom és Budapest, doktori értekezés, BKE, Budapest 1990

Budapest, 1966. szeptember 1 -


70

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. III.13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei. Dr

Recommend Documents