Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. III.14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei. Dr

III.14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei

Szállodavezetés és gazdálkodás

Hotel Management

Első kötet


Dr. Juhász László PhD

Bachelor of Art Turizmus – Vendéglátás 2010 - 2014

Dr. Juhász László PhD.

1


Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban


2


Tartalomjegyzék III. 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei

4

1. Üzleti turizmusra szakosodott szállodák bevételei 1.1. Egyéni üzletember szegmens

7 7

2. Konferencia-szállodák jellemzői 2.1. Fejlődési irányzatok 2.2. Konferencia-szállodák jellemzői 2.3. Csoportos üzleti szegmens 2.4. Konferencia szállodák egyedi kapacitás elemzése 2.5. Konferenciaszervezés és lebonyolítás

10 10 17 19 26 28

3. Specializálódott szállodák szakmai érdekességei 3.1. Szállodák megkülönböztetése 3.2. Szállodai szálláshely szolgáltatás kereslete és kínálata 3.3. Átlagos tartózkodási idő a szállodákban

32 32 34 35

4. Apartman-szállodák sajátossága 4.1. Apartman-szálloda megnevezése 4.2. Szálláshely kiválasztása 4.3. Apartman-szállodák piaca 4.4. Szálláshely marketing a gyakorlatban

37 37 38 39 41

5. Szállodák egyéb bevételei 5.1. Szállástevékenység egyéb bevételei 5.2. Vendéglátás tevékenységének egyéb bevételei 5.3. Specializációs tevékenység egyéb bevételei 5.4. Egyébtevékenységek bevételei 5.5. Kommunikációs tevékenységek bevételei

43 43 43 45 46 46

6. Inspiráció

47

7. Virtuális szálloda témaköre

48

8. Ellenőrző kérdések

49

Összefoglaló

50

Szójegyzék

52

Referencia lista

54


3


III. 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei Cél, a hivatásturizmus vendégeire specializálódott szállodáinak, szakosodási bevételeinek ismertetése. A mellékelt dia mutatja, hogy a turizmus alanyainak közel egyharmada (31%) üzleti céllal utazik, amikor szállodai szállást vesz igénybe. Az üzleti turisták kétharmada (22%) egyéni üzletember és egyharmada (11%) csoportos üzleti szegmens. A csoportos üzleti szegmens konferencián illetve egyéb üzleti rendezvényen való részvétel miatt vesz igénybe szálláshely szolgáltatást.

1. Dia. Piaci kereslet, vendégéjszakák megoszlása utazási motiváció szerint” 2009 éves KSH adatok, szerző szerkesztése.

Az üzleti utazók 4.3 millió vendégéjszakát töltenek a hazai szálláshelyeken, 2009ben. Az összes vendégéjszaka kilenc százaléka konferencia és 22%-az egyéni üzleti út motivált. A rendezvény szegmensben eltöltött vendégéjszakák száma 1.5 millió és az egyéni üzletemberek további 2.8 millió vendégéjszakát töltenek el, beleértve az egyéni üzleti utazókat és vállalati üzleti utazókat. A dia jó mutatja az ületi szegmens részarányát és a változást az előző évhez képest. Amíg a rekreációs turizmus növekedett 4%-kal addig az üzleti csökkent -4%-kal. Legerősebb csökkenés a wellness-szállodákban volt. Látható, hogy a panziók (36%), wellness- (21%) és gyógy-szállodák (15%) is aránylag magas részarányt képviselnek az üzleti turizmus vendégéjszakáiból.1

1

Az üzleti utazók többsége nem vezérigazgató, elnök vagy alelnök, akik a felsőkategóriás (31%) szállodákban foglalnak szállást. Vannak beosztott vezetőmunkatársak, akik alacsonyabb közép-felső kategóriában (21%) szálnak meg és vannak munkások, akiket a cég alsókategóriás (29%) szállodákban és panziókban (32%) szállásol el. Dr. Juhász László PhD.

4


Egyéni üzleti szegmens Ötcsillagos szállodák, egyéni üzletember részaránya 31%. A vállalatok felső vezetése a magasabb kategóriájú ötcsillagos üzleti-szállodáknak jelent keresletet, ezek általában a városközpontban vannak. Az üzletember számára presztízsnövelő a felsőkategóriás és luxus üzleti-szállodák használata. Ez szükséges velejárója az üzleti életnek, a szállodásoknak ezt az elvárást kell erősíteni a köztudatban. Négycsillagos szállodák, egyéni üzletember részaránya 19%. A felsőközép kategóriás utazók a négycsillagos szállodákat választják. Ez az átlagnál alacsony 19% részarányt jelent a kategóriában, de közel két és félszer több 1.045.000, egy millió vendégéjszakát jelent. A négycsillagos kategóriában a legalacsonyabb az egyéni üzletember részarány. Háromcsillagos szállodák egyéni üzletember részaránya 21%. A középkategóriás üzletemberek ezeket a szállodákat keresik. Kétcsillagos szállodák egyéni üzletember részaránya 25%. Magasabb, mint a 3* és 4* esetében, de elmarad az egycsillagos szállodák és a panziók egyéni üzletember szegmens részaránytól. Ez 1.080.000 vendégéjszaka és ez hasonló a háromcsillagos szállodák volumenéhez. Ez mutatja, hogy az alsóközép kategóriában magas az üzleti turizmus részaránya.2 Egycsillagos szállodák egyéni üzletember részaránya 29%.3 Ez harmadik legmagasabb részarány a panziók és 5* után. Ebben a kategóriában a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő is 3,9 nap és ez 56%-al hosszabb, mint az átlagos 2,5 nap. Az egycsillagos szállodákban 40.000 alsókategóriás üzleti utazók lakik egy évben (2009). Panziók, esetében a legmagasabb az egyéin üzletember részarány (32%). A szerző is ismer, olyan panziókat ahol a „tartós vállalati üzleti” szegmens adja a volumen száz százalékát. Egy vállalat kibérli ezt a panziót egy színvonalas munkásszállásnak használja. Az egyéni üzleti szegmens nagy többsége vállalati üzleti utazó és nem egyéni üzleti utazó. A corporate szegmens nagyon fontos miden szálláshely szolgáltatónak az ország minden területén. A kimutatást értelmezzük egy másik szempontból. Értékeljük, hogy a kínálatra egy épített szobára egy évben átlagosan mennyi kereslet jut a kategóriák szerint. Az átlagos mutatószám 56, ennyi egyéni üzleti vendégéjszaka jutó egy évben egy épített szállodai szobára. A legmagasabb az 5* szállodáknál 94 nap, 4*-os szállodáknál 57 éjszaka. A 29%os részarányt mutató egycsillagos szállodáknál ez a mutatószám 40 vendégéjszaka. Annak

2

Ez mutatja, hogy nem csak a vállaltok felsővezetői, hanem a fizikai munkatársai, a kékgallérosok is végeznek munkát időszakosan az állandó lakhelyüktől távol. 3 Az egycsillagos szállodákban az alsókategóriás egyéni és csoportos üzleti turizmus együttesen 36% részarányt képvisel a vendégéjszakákból és ennek többsége 29% egyéni üzletember. Az alsókategóriás MICE csak 9%-ot jelent. Dr. Juhász László PhD.

5


ellenére, hogy az egyéni üzleti szegmens keresletének részaránya 22% az összes vendégéjszakán belül. Nem jellemző a szállodák üzleti megjelölése, elvétve ritkán a nemzetközi szállodacsoportok használják a „Business Hotel” megnevezést és ez megfelel a felsőkategóriás üzleti-szállodáknak, de nem feltétlen éri el a luxus kategóriás üzletiszálloda szintjét. Az egyéni üzleti szegmensre szakosodott szállodák az üzleti-szálloda, a butik-szálloda és az apartman-szálloda.

Csoportos üzleti szegmens Több szálloda használja a kereskedelmi nevében a konferencia, „Conference” vagy „Congress” megnevezést bár a csoportos üzleti szegmens részaránya csak 9%. Semmilyen szakszövetség vagy rendelet nem szabályozza, hogy a szálloda a kereskedelmi, piaci megnevezésében használja vagy sem a konferencia megnevezést. A csoportos üzleti turizmus szegmensei a MICE mozaik szó alapján Meeting – találkozók, Iincentvie – inszentív, Conference – konferencia, Events, Exhibations – események vagy kiállítások. Érdekes, a repülőtársaságok munkatársai elméletileg corporate szegmens lenne, de mert rendszeresen többen szállnak meg egyszerre a szállodában a csoportos üzleti szegmens részeként sorolják be a szállodák. A konferenciaszervezők illetve a rendezvényszervezők a felsőkategóriás ötcsillagos szállodákat részesítik előnyben, itt van a legmagasabb részarány 17%. A négycsillagos szállodák esetében is magas a részarány 10%, és a wellness-szállodák a második helyen vannak a rendezvényszervezők listáján 11% részaránnyal. A többi szálloda tartja az átlagos 9% részarányt, még a gyógy-szállodák is. A legkevesebb rendezvényt a háromcsillagos szállodák (6%) és a panziók (4%) tartják. A csoportos üzleti szegmens a szállodák keresletében átlagosan kevesebb, mint tíz százalékot (9%) képviselnek, ez egy átlagos 14 milliós vendégéjszakát realizáló évben 1.260.000 rendezvény éjszakát jelent, leszámítva a két hónapot, amikor alacsony a konferencia turizmus kereslete, ez havi 126.000 vendégéjszaka. Egy 80 fős és 2,5 napos rendezvény 200 vendégéjszaka. A napi 4.200 vendégéjszaka így napi 21 eseményt jelent az országban.


6


1. Üzleti turizmusra szakosodott szállodák bevételei Az üzleti turizmus mindkét ágára az egyéni és a csoportos turizmusra is történt szakosodás. Bár a szakma inkább a csoportos üzleti turizmusra szakosodott szállodákat ismeri a konferencia szállodákat, és amikor üzleti turizmus kerül szóba akkor is a 9%-os részarányt képviselő MICE „konferencia-turizmus” jut elsősorban eszébe. 1.1. Egyéni üzletember szegmens „Egyéni üzleti utazókra specializálódott szállodák” - üzleti, - butik, - apartman. Nincs közvetlen (direkt) szakosodási bevétel. Az üzleti szállodák általában városközpontban, üzleti negyedben vagy közlekedési csomópontok közelében helyezkednek el. Lehetnek tradicionálisak régi stílusú épületben lévő szállodák melyeket a belső dizájnnal is megerősítenek, ezek a klasszikus üzleti szállodák. A modernek üzleti szállodákat a legújabb építészeti alkalmazásokkal teszik egyedivé.

2. Dia “Szállodák hivatásturisztikai szegmensei és bevételei” 2008. Szerző szerkesztése.

Az egyéni üzleti utazások száma évről évre fejlődik és ez kiegyensúlyozott keresletet jelent, az üzleti-szállodáknak. Az egyéni üzleti utazó üzletember alacsonyabb részarányt képvisel, de stabilabb kereslet, mint a vállalati üzleti utazó szegmens.4 4

Amikor a szálloda a helyszín adottságai vagy a szállodai adottságai okán kevés vállalattal köt szerződést, akkor egy vállalat nagyobb részarányt képvisel a volumenben és ilyenkor ennek kiesése nehezen pótolható. Dr. Juhász László PhD.

7


A Corporate szerződések az adott vállalat gazdálkodási ciklusainak vannak kitéve. Eltérések vannak a vállalatok hierarchia szintjei alapján az igénybe vett szállodák kategóriája tekintetében. Az egyéni üzletember szegmens állandó stabil növekedést mutat, a csoportos üzleti szegmensben csökken 2005 óta. Egyfelől az adózási tőrvény módosítása hatott a szegmensre másfelől a 2009-ben a válság miatt csökkent a céges rendezvények száma. Ugyanakkor a Corporate szegmens meghatározóan szükséges minden szállodának. Az egyéni üzleti utazókat és vállalati üzleti utazókat a fizetőképes keresletük alapján besoroljuk felső (5*), közép-felső (4*), közép (3*) és alsó (2*) kategóriás szegmensekben. A felső kategóriás vendégek a „Business Hotel” vendégei és városi szállodák kiegészítő szegmense a többi kategória. Vendégigény A vállalti és egyéni utazónak is első igény a megközelíthetőség, majd a funkcionális, kényelemmel berendezett és felszerelt szoba az alapigény.5 Legyen lehetőség a kommunikációs eszközök használatára, csendes elegáns bár, étterem és hall. Az étteremi asztalok többsége kettő - négyszemélyes és kellő tért kell kialakítani az asztalok között. Legyen lehetőség a közös térben elkülönülten leülve beszélgetni és álljanak rendelkezésre tárgyalásokra kisebb különtermek is elegánsan és funkcionálisan berendezve. Nem utolsó sorban a szálloda helyszíne, elismertsége, imázsa fontos tényező. Szegmensek és bevételek A kialakított szegmensek esetében az egyéni üzletemberek alsókategóriában a városiszállodákat veszik igénybe. Ebben az alsókategóriában a leghosszabb a tartózkodási idő és az üzleti szegmens részaránya megközelíti, az ötcsillagos szállodákat (29%). Az egyéni hivatásturizmus vendégeinek szolgáltatására specializálódott szállodáknál nincs kimutatható közvetlenbevétel. A bevételtöbbletet a szálloda specializáció iránti kereslet jelenti. Üzleti-szállodák és butik-szállodák, kiegészítő vendégszegmense a felső árszínvonalon megcélzott egyéni szabadidős turista városnézés, kulturális események látogatása. Ide sorolhatók a kisebb létszámú csoportos üzleti szegmensek, mint inszentív, légitársaság, tréningek, megbeszélések. Az üzleti-szállodák lehetséges szakszövetsége az üzleti szállodáit „Business Hotel” az egyedi szoláltatások és nagyságuk alapján besorolja a saját rendszerébe standard, premier, és például de lux kategóriába, amennyiben kialakul ilyen szakszövetség és lehetőség a saját besorolásra a vendégek érdekében. A személyzet udvariassága, a kényelem, a tisztaság és a teljeség igénye nélkül a szolgáltatások zökkenőmentes lebonyolítása minden szálloda esetében elvárás ez nem jelent egyedi igényt az üzleti-szállodában, mert ez általános igény. Az elegancia, a bútorok és berendezések színvonala valamint egyedi szolgáltatások például doorman és esti ágyazás teszi a szállodát felsőkategóriás üzleti szállodává. A herendi vagy kristályváza, a falon az olajfestmény a hallban kisebb szobrok, szökőkút mind olyan elem, amely az eleganciát sugallja. A luxust 5

Booking com felmérés 2013 alapján az üzleti utazók a következő szolgáltatási elemeket igényelik és keresik a szállodákban helyszín, wifi, reptéri transzfer, http://www.booking.com/searchresult Dr. Juhász László PhD.

8


a felszereltség színvonala és a „Tér”jeleníti meg, de a személyzet hozzáállása, a kiszolgálás adja a luxus kiteljesedett érzését. Egyéni üzletberekre specializálódott szállodáknak (üzleti-, butik-, apartman-) nincs közvetlen kimutatható specializálódási tevékenység bevétele. A specializáció, kedvező hatásait a vendégelégedettség hatására, jelentkező kereslet jelenti az üzleti, butik és apartman szállodákban. Ez a kereslet kiemelkedő lehet és ilyenkor a szállodai specializáció hozzájárul a keresletnövekedéshez, a szálloda piaci és versenyképesség növeléséhez. Az egyéni üzletemberek bár közvetlen, számlázható bevételeket nem generál a specializáció elismerése a szállodaválasztásban nyilvánul meg, így többletbevételt jelent a szállodának. Egy négycsillagos szálloda, amennyiben megfelel a butik-szálloda megnevezésnek és használja6 az bizonyítottan versenyelőnyt és árelőnyt biztosít a szálloda számára. Piaci-gazdálkodás Az egyéni üzleti utazók foglalásaikat a szálloda vagy szállodavállalat honlapján illetve szálláshely közvetítő szervetek felületit használva intézik. Ezért az üzleti-, butik- és apartman-szállodák a Revenue Management eszközeinek használatával alacsony élőmunka erőforrással képesek ellátni az értékesítés tevékenységét. Ez igaz különösen akkor, ha a szálloda szálláshely közvetítő szervezetekkel köt szerződést (booking.com, szállás.hu) és city break turistákkal együtt, elér egy meglehetősen kedvező 70-80%-os foglaltságot. A vállalati üzleti szegmens már igényli az érétkesítő munkatársakat, akik kapcsolatot tartanak és meglátogatják a cégeket. A corporate szegmens lehetőséget ad az adottságoknak megfelelően a rendezvényszegmens értékesítésére és volumen elérésre. A négy szegmens már elegendő és éves szinten kiegyensúlyozott volumen lehetőségét ad egyéni üzleti utazó, vállalati üzleti utazó, városnéző turista, rendezvény. Vezetés Az üzleti-, butik- és apartman-szállodák szervezeti felépítése nem tartalmaz semmi kihívó elvárást. A tevékenységek és részlegek szokásos rendszere biztosíthatja a szálloda zökkenőmentes üzemeltetését. A magasabb kategória és rendszeresen utazó vendégek miatt a vendégelvárások kifinomultabbak, ezért a vendégkapcsolatok és a minőségbiztosítás szervezése különös, kiemelt odafigyelést igényel.

6

A megnevezést minden kötelezettség nélkül akármelyik szálloda, használhatja nincs, jogi ráhatás a kereskedelmi nevek használatára egy specializációban sem, legyen az gyógy-szálloda vagy konferenciaszálloda. Dr. Juhász László PhD.

9


2. Konferencia-szállodák jellemzői A turizmus, a szállodaipar és vendéglátás vállalkozásai, intézményei érdekeltek a „Konferencia-turizmusban”. A csoportos üzleti szegmens legegyszerűbben a MICE mozaikszóval párosítható, találkozások, motiváció, konferencia és események. A konferenciai, rendezvényszállodáknál nagyon fontos ismérv, hogy nem konferencia vagy rendezvényszervezők a szállodák, hanem a megszervezett rendezvények lebonyolítására szakosodnak. A konferencia általános fogalmat jelent itt, nem azt hogy a szálloda csak konferencia lebonyolítására szakosodik hanem, hogy a csoportos üzleti szegmens minden ismert és nem ismert rendezvény típusának a lebonyolítására. Egyes szállodák jobban fejlesztettek a tréning vagy kiállítás szegmensben, míg mások erősebbek a bankett és konferencia vagy inszentíve szegmens szolgáltatásaiban. Hazánkban kevés, olyan szálloda van, amely egyben rendelkezik rendezvényszervezés tevékenységre kiterjesztett engedélyezésre. Ezeknél a tulajdonos elhívatottsága és szakmai érdeklődése miatt jelenik meg a két tevékenység együttesen. A Novotel Kongresszusi Központ nyitáskor (1982) ellátott rendezvényszervezési tevékenységet, de a „conflict of interest” sok problémát felvetett és ezért ez a részleg önálló szervezet lett, a szállodában kialakított irodában, de később elköltöztek onnan és a szálloda csak konferencia és rendezvény helyszín, igaz már Novotel City néven. Amennyiben rákattintunk, mérvadónak tekinthető www.konferenciahotel.lap.hu oldalra akkor láthatjuk, hogy a szállodák csoportosítva vannak. Elsődlegesen a kapacitás szerint, de például 500- fő feletti szállodáknál nem szerepel a Novotel Congress 1.750 fős plenáris teremmel és a kilenc szállodából csak kettő használja piaci megnevezésében a konferencia szót. Vannak kapacitások kiemelve 300-500 fős szállodákra és megközelíthetőségben Budapest vonzáskörzeteként 100 km-en belül.7 Nagyon előremutató a vezetői tréningek, termálvizes, vagy kis létszámú tréningek és családi napok és kiemelt városok szerinti csoportosítás. A konferencia-szállodák disztribúciós csatornáinak meg kell jelenni minden konferencia, rendezvény szókapcsolatú web felületen, hogy a rendezvényszervezők könnyen elérjék a szállodát.

2.1. Fejlődési irányzatok Rendezvény fogalma, szervezett közösség keretein belül megtartott, esetenként szórakoztató jellegű összejövetel.8 Három alapvető dolgot minden rendezvényekről általánosan elmondható - előre meghatározott célból, - adott helyen és - adott időben tartott összejövetel. Rendezvényeket nagyon sok szempont szerint csoportosíthatjuk 7

A megközelíthetőség kiváló szempont, de a 100 kilométeres szempont, kérdéseket vett fel. A szerző nyitott egy szállodák Budapesttől 126 kilométerre, de időben „közelebb” volt, mint Visegrád vagy Esztergom, pedig ezek 100 Km-en belük vannak. 8 Magyar Értelmező Kéziszótár Dr. Juhász László PhD.

10


a szervező, a megrendelő, a résztvevők, a lebonyolító szempontjából. A teljesség igénye nélkül lehet – gazdasági cél szerint, nyereségorientált, profit célú illetve non profit rendezvények – helyszín szerint zártterű vagy szabadterű – helyszínek száma szerint, egyhelyszínes vagy többhelyszínes – jellegük szerint, művészeti, tudományos, közművelődési, oktatási, társadalmi, politikai, egyházi, sport, egyéb – funkcionális tartalmuk szerint - kongresszus, - konferencia - előadó - művészeti élőműsorok, versenyek, - kiállítások, kvíz játékok, látványfelvonulások, demonstrációk, - szertartások, protokolláris események, fogadások, - ünnepi megemlékezések, több funkciós rendezvények - általános csoportosítás szerint o világ, európai, nemzetközi, országos, regionális, megyei (városi), kisebb tájegységi, kistérségi, fővárosi és kerületi, kisebb közösségi rendezvények – rendezők alapján, állami és magánrendezvény – nagyság szerint, kis, közepes, nagy és mega.9 A szállodavezetés ezen ismeretek alapján tudja megcélozni a szálloda adottságainak megfelelő rendezvényeket, olyanokat is, amelyeket nem tartalmaz ez a felsorolás.

Rendezvények áttekintése Talán a királyi és fáraói dicsőítések utáni első megarendezvényekre – amelyhez feltétlenül szükség volt már összefogott szervezésre – i.e. 776-ban, az Olimpiai Játékok keretein belül került sor. A Római Birodalomban gyakran és több hétig vagy hónapokig tartó megrendezett ünnepségeket, fesztiválokat és gladiátorjátékokat szerveztek. Mondás is kialakult kenyér és cirkusz (itt jó értelembe vett, szórakoztatás) kell a népnek. Volt olyan év, amikor 182 napon át ünnepeltek valamit a rómaiak. Középkorban jellemzőek voltak az uralkodói rendezvények, esküvők, temetések, akasztások, égetések, udvari lakomák, lovagi viadalok és például egyházi események ünnepei. A XIX - XX század fordulóján a társasági és a sportélet rendezvényei mellett megjelentek a kiállítások, bemutatók. Jelentős esemény volt az 1896-os millenniumi kiállítás, amely nagymértékben növelte Magyarország turisztikai és szállodai elismertségét. Magyarországon a 80-as évekig minden nagyobb létszámú rendezvényt be kellett jelenteni jóváhagyásra a Művelődésügyi Minisztériumba, ahol még a belső elhárításnak10 is beleszólási joga volt az eseményekbe. 9

Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése (1999)


11


Az 1990-es évek elején zajló politikai, gazdasági változások hatására dinamikusan növekedett a hazai és nemzetközi vállalatok rendezvényeinek száma, ekkor került elismerésre és megfogalmazásra a rendezvényszegmens a szállodákban. A rendezvények száma rohamosan növekedett egészen a 2005-ös évekig, amikor az adózási miatt a vállalatok kevesebb rendezvényt tartottak és igaz a mai napig (2014). A vállalati és intézményi rendezvények száma, létszáma, ideje, költségkerete újabb csökkenést mutatott a 2009. évben a válság hatására. Tekintsük át röviden a jellemző rendezvényeket: Kongresszus Egy politikai, szakmai, kulturális, vallási vagy más csoport több száz vagy akár ezer képviselőjének rendszeres találkozási formája, Csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta. Gyakran egy téma megvitatására hívják össze, meghatározott gyakorisággal kerül megrendezésre. A nemzetközi kongresszusok zömében igen formálisak, általában évente üléseznek. Konferencia Konferencia előre meghatározott napirend és program szerint zajló, általában problémamegoldó ülés, ahol a hallgatóság kérdezhet, reagálhat, kritizálhat vagy vitatkozhat. A kongresszusnál kisebb létszámú összejövetel és kevesebb kérdés megtárgyalására irányul, nem hosszú időtartamú. A konferenciára a résztvevők egyénileg vagy a küldő cég által finanszírozva fizetik be a részvételi díjat. Magyarországon, 2013ban összesen 2.362 konferenciát rendeztek (1.017 nemzetközit és 1.345 magyart), amelyeken közel 451 ezer fő vett részt. A rendezvények 62,4%-át Budapesten, 37,6%-át pedig vidéken tartották. A nemzetközi konferenciák átlagos hossza 3,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma 234 fő. A nemzetközi konferenciák közel 70%-ának még mindig a főváros ad otthont. Konferenciák résztvevőszám szerinti megoszlása (fő), a konferenciák 52%-a 50-100 fős volt. A 101-500 fős konferenciák részaránya 43% volt. Ötven és ötszáz fős konferenciák részaránya meghatározó 95%. Ezer főig három százalék és kétezer főig egyszázalékos a részarány. Kétezer fő feletti rendezvények 0,06% részaránnyal 14 rendezvény volt.11 Ülés, meeting A legáltalánosabb elnevezés, a MICE mozaikszó első betűje, minden közepes nagyságú összejövetelt érthetjük rajta. Kisebb elnökség és a hallgatóság egymással szemben ül, a témákhoz jelentkezés alapján lehet hozzászólni. Ülést lehet meghatározott időközönként, de ad hoc jelleggel is szervezni. Jellemzően szállodai szegmens. Tréning Kisebb-nagyobb csoportok számára szervezett oktatás, továbbképzés. Intenzív munkaülésnek számít, ezért szervezése a konferenciákkal mutat azonos jegyeket. Ma már a

10

A sokat emlegetett III/III ügyosztály több szállodai vezetőmunkatárs ennek köszönheti karrierjét. Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igazgatósága 2014 http://www.google.hu/url?url=http://www.hcb.hu/magyar/statisztika/statisztika2013&rct=j&frm=1&q=&esrc=s&sa=U&ei=ztZIVNO4MeT5yQPrloD4DA&ved=0CB4QFjAC&usg=AFQj CNGkuxNxrWZbw9grcH1NXuAJqgOrzg 11


12


vállalatok által a partnerek számára szervezett tréningek is gyakoriak, ez is tipikus szállodai „konferencia” szegmens. Sajtótájékoztató Tárgyalások, konferenciák, vásárok, kiállítások, szakmai bemutatók, vállalati évfordulók, kitűntetés vagy egyszerűen a nagyobb nyilvánosságnak, vagy meghatározott szakmai köröknek szóló tájékoztatás esetén a sajtó összehívása, informálása. Alapvetően szállodai szegmens. Kiállítás Marketing-mix elemét képezi, azaz az eladás ösztönzésének egyik módját jelenti. Vásár, kiállítás, szakkiállítás, szalon, expo és szak-világkiállításról beszélhetünk. Nem szállodai szegmens alapvetően nagyon kevés szálloda van, amelyik képes akár kisebb kiállítások lebonyolítására. Rendezvények és szállodai vendéglátás A szállodai vendéglátásban a bankett szegmens meghatározó bevételi forrás a konferencia szállodákban. Bankett étkezés ahol mindent tudunk az étkezésről, időpont, létszám menü, ár, felszolgálási forma. Bankett, fogadás, állófogadás, valamilyen esemény ünneplése, illetve valamely magas rangú vendég tiszteletére vendéglátással összekapcsolt összejövetel. Bankett-fogadás, lehet ünnepi lakoma, díszebéd, díszvacsora. Állófogadás a legelterjedtebb rendezvénytípus. A lényege abban áll, hogy az enni-, és innivalót a büféasztalon helyezzük el, minden ételt állva kell elfogyasztani. Büfévacsora, ültetett állórendezvényeken, a büféasztalon kívül a visszaigazolt vendégek számának megfelelő ülőhelyet biztosítunk, de szabadon mozoghatnak a vendégek nincs ültetési rend. Koktélparti, társas összejövetel, ahol új üzleti kapcsolatok és ismeretségek köttetnek. A rendezvényszervező számára nem nehéz rendezvény. Az étkezés visszafogott, de mégis elegáns. Egyéb rendezvények Az egyéb rendezvények részben szállodaorientáltak, de a résztvevők potenciális szállodai vendégek, kiemelten az ankét, bál, estély, gála lehet meghatározó célpiaci szegmense egyes szállodáknak. Ilyen rendezvény lehetnek például, – Ankét, tanácskozás, értekezlet, vitaülés – Bál, nagyobb szabású, általában táncmulatság – Bemutató, valaminek az első nyilvános előadása, bemutatása – Estély, az esti órákban rendezett, gyakran vacsorával és tánccal egybekötött ünnepélyes összejövetel, amit valakinek a tiszteletére adnak – Fesztivál, ünnepi játékok, ünnepi előadás sorozat, ünnepélyes seregszemle12 – Gála, díszes, ünnepélyes előadás, műsor - Parádé, látványos, fényűző, pompás ünnepség, felvonulás

12

A fesztiválokat már kategorizálják, vannak kulturális, gasztronómiai és egyéb fesztiválok.


13


– Show, látványos, vegyes szórakoztató műsor.13

Konferencia-szállodák Hazánkban az első tipikus konferencia szálloda az 1982-ben nyitott Novotel Congress volt, a Kongresszusi Központtal, amely akkoriban egyedül álló volt nagyságával, 1.750 fős plenáris terem és a berendezésével valamint felszereltségével.14 A hazai szállodák csak a kilencvenes évek elején kezdtek kiemelten a rendezvényszegmens irányába fordulni. Azokban az években minden szálloda a korábbi éjszakai bárból, lokálokból, a ki nem használt éttermekből és mosodákból különtermet alakítottak ki. Sőt egyes szállodák a szállodai szobáinak az egybenyitásával szobaszámot csökkentve különtermet hoztak létre. Az osztályba sorolási rendelet csak 2004 év óta kötelezte a szállodákat egy illetve legalább két különterem kialakítására, négyzetméter és kapacitás elvárás nélkül.15 Üzleti - konferenciaszálloda Általában a kisebb üzemméretű és felsőkategóriás rendezvényekre specializálódik és megjelenésében elegánsabb üzleti-szállodák. A felsőkategóriás rendezvények az igazgatóságok és tisztségviselők üléseit megbeszéléseit jelenti. Például a Four Seasons Grasham, ugyanakkor a szállodaiparban minden igaz és mindenek van ellentéte, ilyen például a Corinthia Royal, Sofitel, Hilton, Kempinski, amelyek üzleti-szállodák, de kiemelkedően nagy a rendezvény kapacitásuk. Kempinski Hotel Corvinus Budapest - Five Star Luxury Hotel Budapest. Hasonló a többi ötcsillagos szálloda megnevezése is szerepel a márkanév, az öt csillag, a luxus szó, de sehol nem szerepel első helyen a konferencia, event vagy rendezvény szó, bár kisebb nagyobb mértékben alkalmasak a lebonyolításra. Városi-konferencia szállodák Befogadóképességük általában nagyobb, de vannak konferencia szállodák név alatt butikszállodák is 30 szobával. A városi-szálloda megjelenésében és felszereltségében is egyszerűbb. A nagyobb rendezvényekre specializálódott, az lehet közgyűlés vagy konferencia. Novotel Congress nevében hordozza a specializációt, úgymint Expo Congress Hotel, Europa Hotels & Congress Center, CEU Konferencia Központ – Hotel konferencia szállodák Budapesten kereső szóra más szállodák, akik viselik a konferencia nevet a kereskedelmi megnevezésükben. Wellness-Konferencia és Üdülő–Konferencia szállodák Üzemméret nagy és általában vidéken vannak. Nagyon harmonikus a párosítás mert a konferencia szegmens kereslete nyáron (július – augusztus) és a hétvégeken a 13

Felhasznált irodalom a fejezet meghatározó részéhez, különösen a csoportosítások és fogalmak bemutatására. Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése (1999) és Görög Ibolya: Protokoll az életem (1999). 14 “Az osztrák hitelből” épült szállodáknál voltak először lágy piaci alapú franchise szerződések. Az Accor Group is akkor jelent meg Magyarországon, Novotel franchise szerződéssel. 15 Az 54 / 2003 rendelet hatályon kívül helyezésével megszűnt a lehetősége is egyenlőre a szakosodott szállodák felszereltségének és szolgáltatásainak szabályozására. Talán ép a rendezvényszolgáltatásban segít a Hotelstars EU kialakuló rendszere. Dr. Juhász László PhD.

14


legalacsonyabb, míg wellness16 kereslet nyáron és hétvégeken van. Több szálloda használja a piaci megnevezésében a kettős megjelölést wellness és konferencia Hotel, például néhány Azúr, Liget, Gotthart, Vértes Saliris Resort and Conference. Konferencia szállodák sajátosságai Helyszín A konferencia szálloda lehet városban (üzleti, városi) vagy természeti vonzerő közelében (üdülő, wellness, gyógy, sport). A kiegészítő szegmensek ez alapján alakíthatóak. A konferencia szálloda esetében határozott előnyt jelent a természeti vagy épített turisztikai vonzerő közelsége egyes rendezvények esetében. Továbbá nagy előnyt jelent parkolási lehetőség biztosítása. Előnyt jelent egyéb turisztikai vonzerő közelsége városközpont, tópart vagy nagy park. Hasonlóan előnyt jelent a belső adottságban a medencetér, a sportolási vagy egyéb „csapatépítő” programot támogató szabadidő eltöltési lehetőség. Üzemméret A nagysága meghatározó lehet, de nem feltétlen elsődleges, mert csak nagy 300 szobásnál nagyobb szálloda képes elszállásolni egy 50-500 fős (95%) vagy nagyobb (5%) konferenciát. Ugyanakkor van csoportos üzleti szegmensben erős szálloda 47 szobával is. A kisebb céges exclusive rendezvényeinek a helyszíne. Minden feltétel adott az elegancia megjelenítésére az adott szállodában. A MICE szegmensei közt például a megbeszélések és tréningek nem feltétlen kívánnak nagy üzemméretet. Konferencia termek száma és nagysága és felszereltsége Eltérő lehet ez az a sajátosság, de a lehetséges, jövőbeni szakszövetségi besorolás alapján nem csak a férőhelyeket, hanem a termek felszereltségét és adottságát is figyelembe lehet venni. Természetes fény éppen úgy elengedhetetlen feltétel, mint a black out függöny. A nem kellő létszámú szekció termekkel rendelkező szálloda csak alsó vagy középkategóriás konferencia-szálloda lehet. Külön összevetést érdemel a plenáristerem, szekciótermek, az étterem és a kávészünet helyszínének illetve a szabadidős tevékenység kapacitásai, és ami fontosabb, az egymáshoz való viszonyuk, a férőhelyek harmóniája. A szállodai rendezvényvendégek reggeli után mindannyian átmennek a konferencia terembe. Ebédidőben egyszerre mennek rendezvényteremből az étterembe. Este talán, de nem biztosan lehet egy kis lehetőség a rendezvényterem átrendezni vacsorára, de akkor kell legalább egy – másfélóra a két esemény közt. Ez alapján javasolt, hogy legalább az étterem és rendezvényterem azonos kapacitású legyen. A rendezvények létszámból adódik a vonulási és tartózkodási területek nagyságának igénye. A teremberendezése és adottsága biztosítja a funkcionális kényelmet. Az alapfelszereltség a hang, a fény és a kivetítés minimális feltétel. A székek kényelme, a bankett asztalok, nagysága, stabilitása, stílusa és súlya is szerep játszik a megjelenés mellett. A vendéglátás üzletei és termei elegendő nagyságúaknak kell, hogy legyen állófogadásra vagy akár gálaétkeztetésre is. Nagyobb férőhelyű aszalok is behelyezhetőek (6-12 fő), különösen az ültetett álló fogadások helyszínére, de reggelhez is. 16

A hazai wellness ismert, hogy inkább termál, fürdőző vendégszegmens.


15


Egyre több szálloda használja a kereskedelmi nevében a konferencia megnevezést annak ellenére, hogy semmilyen szabályozás nincs arra, hogy melyik szálloda használhatja ezt a megnevezést. Amennyiben létre jön a „Konferencia Szállodák Szövetsége” akkor meghatározásra kerülhet, például hogy a plenáris terem nagyságához képest hány és milyen alapterületű szekció teremre illetve vendéglátó területre van szükség, a konferencia szálloda név használatához illetve egy bizonyos kategóriához. A szállodaláncok, amelyek konferencia lebonyolításra specializálódna saját maguk és a partnereik számára is egyértelművé teszik a konferencia termek elrendezésének, berendezésének és kialakításának előírásait, addig marad a rendezvényszervezők személyes tapasztalata. Hazai szállodák az 1990-es évek elején kezdték a rendezvény szegmens használatát, addig is voltak rendezvények, de „ad hoc”, jelleggel nem voltak szegmentációk. Az első nagyobb tudatosan kialakított rendezvénytermek az 1982-ben nyitott szállodákban volt. A rendezvények száma és a bevételek növekedtek egészen 2005 évig. Ekkor volt az első megtoppantása a „konferencia irányzatnak”, a vállalatok rendezvényeinek áttételes megadóztatásával. A hároméves lassú csökkenést, követően a 2008 éves válság egy év alatt 30-40 százalékkal csökkentette17 a keresletet ebben a szegmensben. A csoportos üzleti motivációs vendégéjszakák részaránya lecsökkent 14%ról 2009 évre 12%-ra. Magyarországi MICE turizmus eredményeit 2006-2007 évre a Magyar Kongresszusi Iroda forrása alapján a Konferenciák és vásárok területi megoszlása szerint 71% Budapest és 29% vidéken volt. A legnépszerűbb konferencia helyszínek - 69% szálloda, - 12% kongresszusi központ, - 10% egyetem és tudományos intézet, - 9% egyéb helyszín. Látható hogy a szállodai helyszín preferált a szervezők részéről, amennyiben az adottságok megfelelnek az elvárásoknak. Legnépszerűbb témák - 26% gazdálkodás, - 23% orvostudomány, - 20% egyéb tudomány, - 6% számítástechnika, - 2% turizmus, - 2% közlekedés, - 21% egyéb. Konferenciarendezők (intézmények, vállalkozások) általában a konferencia helyszínnek a tudományos és gazdasági élet vezetői országait részesítik előnyben. 17

A szállodák helyszínétől és kategóriájától függően, de a csoportos üzleti szegmens bevételei nagyobb mértékben csökkentek, mint például a termál-szállodáknál. Dr. Juhász László PhD.

16


07 2007/2006 Nemzetközi konferenciák száma 431 és 485 és ez +12,5%-kal 2006-hoz képest ez napi 1,3 nemzetközi konferenciát jelent a MKI jelentése szerint. A vásárok és kiállítások száma 29 volt 2006-ban és 10%-kal több 32 volt 2007. évben. A belföldi résztvevők száma 24 635 és 27 598 fő, a külföldi résztvevők száma 56 727 és 62 079 fő a két évben. Együttesen a résztvevők száma 81.362 illetve 89.677 részt vevő a növekedés 10.2%-os. A belföldi +12,0%-kal és külföldi +9,4%-kal növekedett. A konferenciák és vásárok átlagos résztvevőszáma 173 fő volt 2007 évben. A konferenciák átlagos időtartama 4.5 majd 2007 évben 4.3 nap, a csökkenés -4,2%.18 A szerző egyéni véleménye, hogy a KSH gyorsjelentés és a Magyar Kongresszusi Iroda adatsorai közti eltérést érdemes tovább elemezni és értékelni, bár a napi 43 sajátszervezésű szállodai kis létszámú és napi 1,3 nemzetközi konferencia nagyobb 173 fős átlagos létszámmal. Hazánkban a rendezvényturizmus nem rendelkezik megbízható adatokkal, mert csak a nemzetközi konferenciák adatit gyűjti a MKK.

2.2. Konferencia-szállodák jellemzői A konferencia-szállodáknak van elkülönülten csak ebből a tevékenységből kimutatható relatíve magas részarányú bevétele és ennek a tevékenységnek az ellátására létrehozott részlegük, a ”Bankett Igazgatóság”. A rendezvényszegmens teljes körű értékeléséhez a szobakiadás konferencia szegmensének és a vendéglátás bankett szegmensének adott bevételeit figyelembe kell venni, bár azokat a bevételképzés helyén mutatják ki a szállodák. Általános elvárás, hogy a vezetés a figyelembe vegye a vendégigényeket, ez alapján a termék fizikai kialakítását, a piaci-gazdálkodás egyediségeit valamint a vezetési stratégiákat, további kiemelt tényezők lehetnek - trendek, a rendezvénytevékenység fejlődési szakaszai, - kapacitás és volumen harmóniája, - termék kialakítás, a szálloda felszereltsége, - bevételek, - szegmensek, - piaci-gazdálkodás, - bevételgazdálkodás, időszakos (dinamikus) árképzés.

2.2.1. Konferencia szállodák bevételei A következő sajátos szolgáltatások képezik a bevételeket. Ezeknek a szolgáltatásoknak van kínálati ára, megosztási ára, mint a konferencia szegmens csomagárának elemei és átlagára - terembérlet, - technikai eszközök igénybevétele, - díszítés, 18

Itthon.hu, Statisztikai adatokitthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok, Konferenciaés üzleti turizmus Magyarországon 1998 – 2007 MT Zrt kiadványa Dr. Juhász László PhD.

17


- zene és műsorszolgáltatás, - tolmácsolás, - kommunikációs kapcsolatok biztosítása, - hostess szolgálat, - nyomtatványok, - transzfer, - kiegészítő programok részvételi díja.

3. Dia. “Konferencia-szállodák jellemzői” 2000. Szerző szerkesztése.

A dia kiemeli a legfontosabb tényezőket a konferencia-szállodák jellemzőiből, a szerző szerkesztése 2000-es évekből.19 A szállodavezetésnek elsődleges arra kell törekednie, hogy a csoportos üzleti szegmens széles választékban felismerje, azokat a lehetőségeket, amelyek a szálloda adottságaival harmóniában van. Másodsorban arra kell törekednie, hogy a rendezvények direkt, közvetlen bevételei a tevékenység közvetlen költségeit fedezzék. A csoportos üzleti szegmens kereslet ciklikussága ellentétes például az üdülőturizmus kereslet ciklusaitól. Az éves keresletciklus kora ősztől nyár elejéig tart. A heti ciklikusság pedig a hétköznapokra esik, bár ez tolódik a hét második felére. Ezért különösen azok az üzleti szállodáknál ahol az üzleti szegmens túlzottan magas részarányú ott komoly feladatot jelent a hétvégi töltés biztosítása. Az elmúlt pár évben a vállalati rendezvények tartása is eltolódik a hétvége felé. Ez nehezíti a szállodaértékesítés feladatát, mert a kiegészítő szegmenssel összeér időben. A konferencia-szállodák üzemméretük miatt alkalmasak a nagyobb létszámú buszos turistacsoportok fogadására.

19

Azokban az években volt a szerző a Novotel Congress Budapest igazgatóhelyettese.


18


2.3. Csoportos üzleti szegmens A konferencia-szállodák20 tipikus szegmensei, a csoportos üzleti vendégek, az angol MICE mozaik szó nagyon találóan egységesíti a szegmens elemeit - Találkozók, tréning, szeminárium, Kisebb létszámúak, de gyakrabban vannak és egy időben és egy napon lehet több rendezvény párhuzamosan a szállodában - Incentive csoportok, Meghatározóan nem jellemzőek hazánkban - Konferencia, kongresszus Nagyobb 80 fő feletti létszámúak, ritkábban vannak - Rendezvények, események, kiállítások (kulturális, sport, zenei), A variáció széles skálája és sok lehetőséget biztosít a szállodáknak. - Légiközlekedés személyzete, Kis létszám, alacsonyár, de biztos volumen nem szerves része a MICE szegmentálásnak. „Konferencia szállodák szegmensei” A konferencia szállodák prior szegmensei a csoportos üzleti vendégek. Tréning, szeminárium, konferencia, légiközlekedés személyzete, incentive csoportok, események résztvevői (MICE). A megkülönböztetés lehet, hogy külső vagy belső vendég, a szállodában lakik, vagy csak részt vesz a máshol tartott konferencián. Vannak családi rendezvények, de az a vendéglátás bankett szegmensének része elsődlegesen. További megkülönböztetés lehet, hogy az egyes szegmensbe tartozó vendégek külső vagy belső szállodai vendégek. A szállodában laknak vagy csak részt vesznek a szállodában tartott eseményen „konferencián”. Illetve a rendezvény, a konferencia nem a szállodában van, csak a vendégek alszanak a szállodában. Gyakran előfordulhat, mert - a konferenciákat sok esetben nem a szállodákban tartják, - a szálloda tart napi konferenciát, szállás igénybe vétele nélkül, - a szobaszám kevesebb, mint a konferenciatermek kapacitása, - konferencia résztvevői eltérő színvonalú szállodákat igényelnek. Létezik egy bankett szegmens a családi, a polgári szegmens. Minden esemény, esküvő, búcsúztatás, névnap, ballagás vagy évfordulók idesorolhatók. A szállást is igénybe vehetik, de alapvetően szállodai vendéglátás bankett szegmens része. A fogyasztás mellett egyéb bevétel lehet, a díszítés, vagy zene és műsor felszámolható díja.

20

A szerző is azt a szóösszetételt alkalmazza, de nem feltétlenül csak konferencia lebonyolításra alkalmas szállodákat nevezünk így, hanem akár 50 főtől 1.500 fős teremkapacitású szállodákat. Dr. Juhász László PhD.

19


2.3.1. Konferencia-szállodák vendégigényei A konferencia-szállodákba a csoportos üzleti szegmens a rendezvényre érkeznek, hogy azon részt vegyenek. A tartózkodási nem jelent kiemelkedő igény elvárást, mert rendezvény idejére maradnak a vendégek és a rendezvények átlagos időtartama nem több három napnál. Az elsődleges igény ezek alapján a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítása. Továbbá annak biztosítása, hogy a résztvevők ne csak a plenáris teremben, hanem a szálloda közösségi helységeiben is együtt lehessenek a személyes beszélgetések, ismerkedések miatt. Harmadik elvárás, hogy a rendezvények előadói és résztvevői számára biztosítva legyen a PC használat internetre kapcsolódási lehetőséggel. A konferencia vagy rendezvény-szálloda esetében a vendégigényt kétfelé kell választani - konferencia és rendezvényszervezők igénye - konferencia és rendezvények résztvevőinek igénye. A sikeres üzemeltetéshez mindkét elvárásnak meg kell felelni, de a rendezvényszervezők, akik valóban kiválasztják a helyszínt és jó esetben a mi szállodánkat. A professzionális szervezők ismerik a helyszíneket. A szállodának web oldalon, a honlapján emelje ki a rendezvény lebonyolítás lehetőségeit. Sok szálloda használja azt a szinte kötelező módszert, megoldást hogy például a termek alaprajzát, berendezési lehetőséget, képeket, kínálati árakat és fényképeket helyeznek el. A konferencia al-oldalon közvetlen eléréshez felhelyeznek egy rendezvényfoglalási maszkot. 2.3.2. Konferencia-szállodák árképzési sajátosságai A konferencia-szállodák jellemző árképzése a csomagár alapú árképzés. A rendezvény lebonyolítása magába foglalja, a szállást, a vendéglátás területéről a reggelit, a kávészüneteket, az ebédet, a vacsorát beleértve a gálavacsorát, de akár a pohárköszöntőt is. Mindezeket az ellátásokat a rendezvénytől függően több napra kell a szállodának biztosítani. Továbbá a szállodai vendéglátás fogyasztásai általában tartalmazzák az üdítő italfogyasztást és este vacsoránál vagy a gálán alkoholos italokét is.21 Továbbá, tartalmazza a teremdíj és különböző eszközök használati díját és minden egyéb felmerülő szolgáltatást. Az árajánlat tartalmaz minden szolgáltatást az adott időszakra és főre számítva. Ugyanakkor a teljes kalkulációt kivetítjük egy főre és ez képez egy alapárat rendezvényre illetve főre és napra kimutatva. Azért szoktuk főre is kimutatni, mert így a létszámváltozását követni tudjuk a számlázásnál. Általában plusz eltérésnél a pontos létszám kerül számlázra. Amennyiben kevesebb vendég érkezik a megrendeltnél akkor az ételek bizonyos százalékát felszámoljuk, de ezt szerződésben kell rögzíteni. Fontos ennek a szerződésben történő rendezése, mert akkor elkerülhető a későbbi vita. Ezt nevezzük kínálati árnak, ennek az alapja az előkalkuláció, melynek alapja lehet az előző rendezvények utókalkulációja. Nincs két egyforma rendezvény a sok tényező és körülmény miatt minden rendezvény más és más. A kiajánlott árat befolyásolja, növeli vagy csökkenti a rendezvény lebonyolítása során véglegesült körülmények, a létszám, az étkezések száma és tartalma is változhat. 21

Konferenciák, rendezvények sokszor tartalmaznak üdítőital fogyasztást. A családi rendezvények teljes italfogyasztást. A turista szegmens egyéni vagy csoportos résztvevőinél a félpanziónál nem mindig van ital tartalom. Érdekes kutatás lehet ennek elemzése, előnyök és hátrányok kimutatása. Dr. Juhász László PhD.

20


A legtöbb rendezvény árajánlatkéréssel kezdődik. Az árajánlat, ha nincs specifikálva, akkor kínálati árat küld ki a szálloda, legyen az terembérleti díj vagy kávészünet. Az ajánlatkérés alapján a szálloda elkészít egy előzetes kalkulációt, ez az első árajánlat. Itt jelenik meg a szakértelem, és a gyakorlat, amikor a rendelésből, a rendelő ismeretében olyan első kínálati árajánlat kerül kiküldésre, amely nem rettenti meg a partnert. Személyes megtekintés partner részéről akkor is megtörténik, ha már ismeri a szállodát, mert minden rendezvény más. Más a létszám, a dekoráció, a teremelrendezése és az étkeztetés és esetleg máshol van a regisztrációs pult. Tárgyalások során alakul ki a végleges szolgáltatás és ez alapján a megrendelési ár, de az nem tartalmazza a vendégek extra fogyasztását. Külön kell foglalkozni akár csak a szállodaportán az extrák kezesével. Ki rendelhet, milyen értékben előre nem kalkulált szolgáltatást.22 A rendező a partner előleget fizet, több alaklommal a tárgyalások előrehaladásával. A partner kredit értéke szerint a sorozatos előlegek végleges összege lehet száz vagy csak kilencven százalék. Minden rendezvény után készítünk úgynevezett utókalkulációt, amely alapja lehet a következő rendezvény árkiajánlásának. A kiállított vevőszámla alapján készülnek el a statisztikák, amely a következő hasonló rendezvényeken felhasználhatók árajánlatként. A szálloda a berendezett és feldíszített termek képeit referenciaként használja különböző típusú rendezvények szemléltetésére, ezt megteheti honlapon és készíthet egy „Sales kit” anyagot is erről.

2.3.3. Konferencia-szállodák piaci-gazdálkodási sajátosságai Konferencia-szállodák, amennyiben a rendezvények meghatározóak akkor erre a specializációra kidolgozzák a „Marketingtervet”. Elemzik a piaci változásokat, vizsgálják a szálloda adottságainak megfeleltetését a szegmens elvárásainak. Meghatározzák az kínálati árakat, termekre, technikai eszközök használatára. Kialakítják azokat a web felületeket, disztribúciós csatornákat, ahova a honlapot elhelyezik. Végül, de nem utolsósorban a szegmensértékesítése nem lehetséges partnerek, értékesítési csatornák nélkül. Ezen a piaci területen használjuk az internet minden eszközét, de a személyes kapcsolat és jelenlét nélkül az értékesítés nem lehetséges. A személyes kapcsolat és jelenlét az első ajánlatkiadástól a számlalezárásig együttműködést igényel a megrendelő és szolgáltató közt. Ezért ebben a szegmensben az értékesítés élőmunka igénye meghatározó. A konferencia szállodák jellemző értékesítési csatornáit közt megtaláljuk - Klasszikus turisztikai partnereket, mert vannak utazási irodák és utazásszervezők, amelyek üzletkörébe tartozik a rendezvény vagy konferenciaszervezés. - Üzleti, vállalati partnerek kiemelt értékesítési csatornák. Az üzleti partnerek, cégek, akik a rendezvényeket tartanak vagy szerveznek. Kisebb és nagyobb hazai és nemzetközi cégek is komoly partner kapcsolatot jelenthetnek a szállodának. A szállodának vannak vállalati partnerei, csatornái az egyéni 22

Extrák az előre megrendelt fogyasztás feletti szolgáltatások ellenértéke. Szobakiadásnál jellemző a mini bár, pay TV, telefon, internet, a lobby bárban valamint étteremben történő egyéni italfogyasztás, legyen az üdítő vagy alkoholos. Ezért a konferencia, ahol a vendégek rendre meghívják egymást egy – egy italra vagy körre különös odafigyelést igényel a személyzet részéről. Dr. Juhász László PhD.

21


üzletember szegmensre, és ezekkel a cégekkel kötött szerződés kitér a rendezvények megtartásának lehetőségére. - elektronikus partnerek, jelenléte nem meghatározó még ebben a szegmenseben. A világháló elengedhetetlen, mint disztribúciós csatorna, a honlapok felületének. A konferencia-szálloda honlapja vagy nyomtatott anyagai mindig tartalmazzák a legszebb rendezvények fényképeit, a terem berendezési lehetőségeket és létszám kapacitásokat.

4. dia. Szállodák rendezvénytermei a honlapokon, szerző szerkesztése

A dia azt mutatja, hogy amelyik szálloda odafigyel, ott a kivetítőn megjelenik a szálloda neve és lógója. Azok a konferencia-szállodák ahol a termek kíllátása attraktív azok ezt a honlapon is megjelenítik. Kiemelten fontos a megfelelő képek és alaprajzok elhelyezése a honlapon. A szállodák gyakran az eltérő ültetési módoknak megfelelő képeket is felraknak a galériába. Személyes kapcsolat a rendezvények összetettsége miatt fontos tényező. A szállodák minden egyes rendezvényhez egy kapcsolattartót rendelnek, akik a kezdeti árajánlattól, a lebonyolításon keresztül egészen az értékelésig és utókalkulációig végig menedzselik az eseményt. A klasszikus üzleti partnerek között prioritást élvező értékesítő csatorna a hivatásos rendezvényszervező cégek. A konferenciaszervezés és rendezés szakértői, akik a helyszín kiválasztásától az ültetési rendig megszervezik a rendezvényt, legyen az nemzetközi konferencia vagy az esküvő, mint a családi bankett szegmens egyik csoportja. Korábbi fejezetekben bemutattuk az eltérő szállodai szegmensekhez tartozó jellemző értékesítési csatornákat. Szállodai konferenciaértékesítés folyamata


22


A konferencia szegmensben minden esetben először a rendezvényszervező keresi fel a szállodát árajánlatkéréssel, ezt megteszi, amennyiben elsősorban a helyszínt megfelelőnek találja. A rendezvényszervezőnek a rendezvényt megrendelőnek a helyszín elsődleges. A helyszín lehet vidéki, vízparti, hegyi vagy városi esetleg belvárosi ilyenkor nem a szállodát választja, hanem a helyszínt. Másodlagos szempont lehet, konferencia mellé milyen kiegészítő tevékenységek kapcsolhatók, az ismerjük, hogy a wellness kedvezően hat a kiválasztásra, hasonlóan a sport-, például golf- vagy marina-szállodák is kedveltek lehetnek, amennyiben a rendezvény stílusa azt sugallja. Ugyanakkor egy vállalati ülés, ankét vagy gála megkövetelheti az üzleti-szálloda helyszínt. Az üzleti-szálloda megjelenése sugallja a színvonalat, biztosítja a megfelelő reprezentálási lehetőséget és bizonyos esetekben a kategória is meghatározó lehet. Nehéz és szinte teljesíthetetlen küldetés lehet konferenciát szervezni egy elismert nemzetközi szervezet részére egy háromcsillagos szállodában. A PCO23 és más szervezők a társpartnereiktől tudhatják, hogy a szálloda konferencialebonyolítás feltételei megfelelnek az elvárásoknak. A szálloda honlapja különösen, ha az használja a konferencia jelzőt, tartalmazni kell első helyen a konferencia lehetőségeket. A szerző tapasztalata, hogy a nem minden szálloda tesz fel a honlapjára valóban használható információkat, képekkel pedig ez lehet a megkeresésére való figyelem felhívás első lépcsője. A figyelem felkeltés után a szervező cég megküldi az első ajánlatkérését. Ez lehet formalizált maszk használatával vagy e-mailben megküldve. A szervező, a megrendelő megfogalmazza a legfontosabb ismérveket, dátum, létszám, terem-, szállás- és vendéglátási igényt. Szálloda első válasza egy ajánlat, ezt tekinthetjük előkalkulációnak, kínálati árnak. A levél tartalmaz egy invitálást is a helyszín megtekintésére és részletek egyeztetésre. Amennyiben az első kiajánlás elfogadható a szervezőnek, akkor a helyszíni bejárást elfogadja. A létszám nagyságától, az időtartamtól, az igényelt szolgáltatásoktól és a protokoll szintjétől függően további bejárásokra és megbeszélésekre kerül sor. A szálloda már kinevez egy „Konferencia Koordinátort” „Convention Service Staff” aki a számlazárásig és a végső értékelésig kizárólagos kapcsolatot tart a rendező és a szálloda közt. A rendezvény lebonyolítása alatt a szervező csak a koordinátorral tartja a kapcsolatot, nem a felszolgálókkal vagy takarítókkal. 2.3.4. Konferencia-szállodák vendéglátási sajátosságai A konferencia-szállodáknak a vendéglátás tevékenysége kiemelten fontos terület 24. A rendezvények egyik kulcskérdése az ellátás. Rendezvényterem több helyen is lehetséges és aránylag széles a választék. Általában a szállás is könnyen szervezhető. Az ellátás a szűkkeresztmetszet, ugyanez igaz a szabadidős turizmusra szakosodott szállodákra. A konferencia szünetében az összes résztvevő egyszerre megy ebédelni. A kávészünet jó példa rá, hogy több száz vendég, átlagosan félszáz vendég egyszerre veszi igénybe és rövid idő áll rendelkezésre. Ezért bár egyszerűnek tűnik, de fokozott figyelmet igényel a 23

Hivatásos konferenciaszervező Általános szabály, hogy a csomagár alapú árképzéssel dolgozó szállodáknál a szállodai vendéglátás stratégiai terület (konferencia, üdülő, termál, sport, gyógy, wellness, medical) szállodák. 24


23


megszervezése. A kávé legyen friss, meleg és jó ízű. Az ásványvíz könnyen elérhető és hideg legyen. Egy nagyobb létszámú konferencia esetében ez komoly kihívást jelent. Az étkezések és kávészünetek közötti időben kell a következő étkezésre felkészíteni az éttermet. A konferencia-szállodák vendéglátási sajátosságainak tényezői  a ciklikusság,  a frekvencia,  a komplexitás,  a tervezhetőség,  a helyigény. Ciklikusság, jellemző hogy esetleg napokig nincs rendezvény majd öt napig tartó ezerfős nemzetközi konferencia kezdődik. A hektikus keresleti ciklusok kezelése az így megjelenő szolágáltatás ellátásához szükséges élő és holtmunka megszervezése nagy gyakorlatot igényel. A heti ciklusok kezelése egyszerű, mert a hétközi magas kereslet után a szabadnapok kiadhatók. A rendezvényszegmens éve ciklusa is jól kezelhető, mert a kéthónapos nyári alacsonyciklusban kiadhatók a szabadságok. Frekvencia, jellemzője az egyes rendezvények lehetnek, tíz, ötven, száz személyesek, de nem ritka a több száz vagy több ezer fős rendezvény sem egy konferencia-szállodában. A frekvencia jelent inkább kihívást a vezetésnek, mert a magas keresletciklusban is magas a frekvencia. Ez különösen igaz a tényleges konferenciákra és a nagy létszámú rendezvényekre. Amikor egy szálloda a kisebb létszámú, de gyakran tartott rendezvényeket határozza meg prior szegmensnek, akkor a kiegyenlített volumen kedvezően befolyásolja az üzemeltetést. Azok a valós „konferencia” szállodák ahol a kapacitás 500 fő feletti, ott a rendezvények frekvenciája lehet hektikus. Az egyik rendezvény 1.500 fős háromnapos, majd két napig csak kisebb 30-50 fős rendezvények vannak, majd lesz egy háromnapos kiállítás és utána egy koncert. Ez a létszámban és rendezvény stílusában eltérő változások adják a rendezvény-szállodák üzemeltetésének szépségét és művészetét. A szállodai vendéglátás bankett részlege ez alapján, két napon a reggelinél plusz 500-600 reggelit kell kiszolgálni, mert a többi vendég nem a szállodában lakik. Két napig 1.500 ebédet, két napig 6.000 kávészünetet, egy este 1.500 vacsorát, egy este 1.500 gálavacsorát kell megszervezni és lebonyolítani. Utána két – három napig csak kétszer 30 főnek kávészünet, ebéd és vacsora. A következő napokban a kiállítás és a zenei koncert alatt csak büfészolgáltatást nyújtani. Ez a kihívás alapja a bankett-részleg vezetésének. Az ennyire eltérő típusú és létszámú rendezvények ellátást, a szolgáltatást megszervezni, biztosítani az élőmunka és eszközigényt. Komplexitást, jól jellemzi, hogy a vendéglátás minden szolgáltatását igénybe veszik a résztvevők és ez napi négy bankett és egy reggeli étkezést jelent - reggeli, - kávészünet, - ebéd, - kéveszünet, - vacsora és végül gálavacsora. Dr. Juhász László PhD.

24


A szálloda teljes szolgáltatását több napon keresztül több száz vagy akár több ezer vendégnek nyújtani az kihívás. Például van lobby-bár, éjszakai-bár, termál-bár és mini-bár is. Aki nem csinálta az nem is érti meg mekkora kihívás ezt zökkenőmentesen megszervezni és lebonyolítani. Az étkezések lehetnek ültetett büfé, álló büféétkezések, de lehet ültetett gálaétkezés, lehet állófogadás, koktélparti vagy kávészünet. Nagyon széles skálája van az eltérő rendszerű és fajtájú étkezéseknek. amikor egy átlagos étteremben 300-600 fő, vagy akár 1.50025 fő ebédel, büféasztal módszerrel és este ugyanekkora létszámra gálavacsorát teríteni, de közben lebonyolítani egy kávészünetet. Külön kiemelés, a konyha kihívása a menüsorok összeállításánál figyelembe kell venni a konyhafőnöknek, hogy az ételek harmonizáljanak a büféasztalon használt chefing esztétikai tálalhatóságával és melegen tartásával. A konferencia és rendezvény vacsoráknál gyakori a svájci szerviz akár cloch használattal. A kész és kitálalt ételeket lehet melegen tartó szekrényekben tárolni vagy lánctálalással megoldani az ezer étel kiadását, úgyhogy 30-50 felszolgáló sorba áll és várja a tálalt és díszített tányérok felszolgálásának megkezdését. Lehetőleg egy asztal egyszerre kapja meg az ételt és a teríték az legalább három – négyfogásos és ital felszolgálás is van. A konyhafőnöknek figyelemmel lenni arra a tényre, hogy bankett vacsora még időben nem kezdődött el. Tehát az ételek kiválasztásánál arra is figyelni kell, hogy bírja a „várakozást”, ne essen össze, ne száradjon ki, ne hártyásodjon. Egy dolog könnyítette a felszolgálók munkáját, hogy nem „hamuzni”, mert tilos a dohányzás. Régebben egy tízfős asztalon volt legalább három vagy négy hamutartó és azokat a fogások kötelező volt cserélni, de rendszeresen üresnek kellett tartani. Tervezhetőség, a szállodai vendéglátás egyik sajátossága, hogy a bevétel és bevételvolumen 70-80%-a tervezhető. A bankett szegmens egyik nagy előnye, hogy tervezhető a termelés, beleértve a beszerzést, az ételek előállítását és a szolgáltatást. Előre tudjuk, hogy hány főnek, mikor, mit és mennyiért fogunk felszolgálni. A tervezhetőség a nyersanyagok megrendelését és kiválasztását is programozhatóvá teszi. Ez a tervezhetőség teszi lehetővé a relatíve magasabb nyersanyagszint biztosítását. A tervezhetőség javítja az készletgazdálkodást, kevesebb készletre és így kevesebb lekötött pénzeszközre van szükségünk. Tervezhetőség ad lehetőséget arra, hogy a konferencia szállodák külső cégeket kérjenek fel munkaerő közvetítésre vagy munkaerőt kölcsönözzenek. Hiszen pontosan tudják mikor, hány fős személyzetre lesz szükségük az eltérő frekvenciájú rendezvények lebonyolítására. Helyigény, az egyik sajátosság, mert az eltérő funkciójú rendezvény termek kapacitása, az éttermi férő helyek, a szállodai férőhelyek és szabadidős tevékenység kapacitásának összhangban kell lennie. Hiszen egy időben szeretné az ebédet megkapni minden konferencia vendég miután elhagyta az üléstermet és rendezvén végén délután a medencetér használatot is egy időben igénylik. Az értékesítés és a Bankett Manager közös feladata, hogy a „maximális” bevétel elérése mellett a vendégelégedettséget is figyelembe vegyék a férőhelyek és szolgáltatások. Több, kevesebb lehetőség mindig van irányítani 25

Nem is annyira a létszám a mérvadó, mert egy szállodában ahol 1.500 fő ebédel, kávészünettel, majd vacsorázik azt ennek a szállodának pont akkora kihívás mint egy kisebbnek, ahol 100 fő ugyanekkora kihívást jelent. Dr. Juhász László PhD.

25


illetve együttműködni a megrendelővel. Közösen kialakítani, hogy az ültetett büfévacsora is díszes és ugyanakkor olcsóbb lehet, mint az ültetett menüsoros vacsora. Elfogadott, hogy például az előételt tányéron szolgáljuk fel, mert kaviáros, rákos sárgadinnyés szépen tálalt étel, de a főétel már büféasztalon van. Bankett Igazgatóság a konferencia-szállodában Amennyiben és ha az előbbi öt tényező fennáll, akkor a szálloda alkalmas rendezvények lebonyolítására. Azokban a konferencia szállodákban ahol a meghatározó a rendezvényszegmens bevétel, eléri vagy volumenben, vagy bevételben a 30-40%-ot, ott biztosan kialakítanak egy önálló bankett szervezeti részleget, önálló vezetéssel és munkaerővel. A bankett menedzser feladata a rendezvények megszervezése és zökkenőmentes lebonyolítása. Az értékesítés a szálloda teljes kapacitást értékesítik beleértve a konferenciákat is. Ugyanakkor, amikor kiemelt a tevékenység akkor az értékesítési részlegen egy konferencia csoport. A szálloda egyéb szegmenseinek az értékesítésére is kialakítunk létszámot vagy csoportot legyen az vállalati vagy utazási irodai esetleg web oldalfelelős illetve Revenue Manager beosztás.

2.4. Konferencia szállodák egyedi kapacitás elemzése A konferencia és rendezvény szállodák egyik egyedi elemzési területe a különböző rendelkezésre álló termek és eszközök kihasználtságának rendszeres elemzése. A szálloda kapacitáselemzéséhez hasonlóan a konferencia-szállodákban a vezetés beépíti a VIR26 napi és havi elemi közé a következő elemeket - rendezvények száma, - rendezvényeken résztvevők száma, - rendezvények típusa, - rendezvények szállásdíj vonzata, - rendezvények vendéglátás bevétel vonzata, bankett és extra költések, - rendezvényétkezések száma, típusa - rendezvények külső személyi költség vonzata, - rendezvénytermek kapacitás kihasználtsága százalékban, - nagyság, elhelyezkedés, felszereltség, - egyéb ismérvek alapján, - technikai eszközök kihasználtsága - eltérő eszközök frekvenciája, - kölcsönzött eszközök használata, - rendezvények összetétele egy főre jutó bevétel alapján. Az eltérő nagyságú, fekvésű és felszereltséggel rendelkező termek kihasználtság mutatói segítenek a vezetésnek a kereslet és kínálat összhangjának megteremtésében. Az 26

VIR a szálloda vezetése által kialakított Vezető Információs Rendszer. A konferencia szállodáknál egyedi mutatószámokat használnak a tevékenységek és vendégigények elemzésére. Dr. Juhász László PhD.

26


elemzések kitérnek a rendezvények esetében a létszám, időszak, egy főre jutó bevétel és a rendezvény típusának értékelésére. Továbbá a rendezvények által igénybevett eszközök elemzése is fontos. Hiszen a jövőbeni eszközpótlási tervek megalkotásában és innovációs fejlesztéseknél is a vezetési eszközként használhatók ezek az elemzések.

Szegmensek szerinti statisztika konferencia Rendezvény konferencia tréning meeting szolgáltatás 530 10 200 300 ASR 41 132 1 000 000 6 000 2 000 bevétel 21 800 10 000 1 200 600 létszám 18 000 3 000 10 000 3 000 áltag létszám 34 300 50 10 vendégéjszaka 79 000 venéj% 23 4 13 4 nettó bevétel 18 475 8 475 1 017 508 napi bevétel 60 27 3 2 szolgáltatás 1 0 1 1 létszám 49 8 27 8 havi bevétel 1 817 833 100 50 szolgáltatás 44 1 17 25 létszám 1 500 250 833 250

Dr. Juhász László PhD

kiállítás 20 500 000 10 000 2 000 100 3 8 475 27 0 5 833 2 167

5

5. Dia Konferencia szegmens megoszlása Szerző szerkesztése 2000

A mellékelt dia mutatja a szállodavezetésnek, hogy hány rendezvény volt egy évben, egy hónapban és egy napon átlagosan. A konferencia specializáció bevétele 21.800.000 Ft, és ASR értéke 41.132 HUF, létszáma 34 fő, a vendégéjszakák 23% vett részt rendezvényen. 2.4.1. Konferencia-szállodák termei Azok a szállodák, amelyek a használják a konferencia, congress, event vagy rendezvény elnevezést a piaci megjelenésükben feltehetően rendelkeznek megfelelő kapacitású, összetételű termekkel beleértve a plenáris, szekció és a konferencia rendezőknek fenntartott teremeket is. A kialakuló Hotelstars figyelmet fordít a házon belüli konferencia lehetőségekre. Például eltérően értékeli és összefüggésbe hozza a termek nagyságát és belmagasságát. Az OTÉK is szabályozza a termek légköbméter nagyságát és légcsere köbmétert a kapacitáshoz viszonyítva. A legkisebb terem nagyság 36m2-től van és ide elvár 2.50 m belmagasságot. A közepes 100m2 meghaladó termeknél 2.75 m a belmagassági elvárás, míg a legnagyobb 250m2 feletti terméknél már 3 m a belmagassági követelmény. Természetesen a rendezvény-szállodák szakosodási bevételei a terembér és a technikai eszközök használatának biztosítása. Így alapelvárás, hogy legyen minden konferencia-szálloda, konferenciatermeiben legalább telefon, internetkapcsolat, lap top,


27


kivetítő, konnektorok, hosszabbító kábelek, vetítővászon, falitáblák, flip chart táblák megfelelő íróeszközökkel. Egyéb felszereltség például a pulpitus és ruhafogasok. Elvárás, hogy a terem rendelkezzen természetes világítással és elsötétítési lehetőséggel, szabályozható légkondicionálással és szabályozható fényerő megvilágítással. Ezek a minimális követelmények a konferencia terem felszereltségével szembe. A szerző azt gondolja, hogy amikor ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor is rendezhet a szálloda a termeiben rendezvényeket, de ne használhassa és a konferencia jelzőt a piaci nevében és ne jelenhessen meg a konferencia-szálloda honlapon.

2.5. Konferenciaszervezés és lebonyolítás A szállodák ma már használják a Turizmus Zrt és a saját rendezvény naptárukat. A településen vagy a szállodában megtartott rendezvények statisztikája segít a piaci célok megfogalmazását. A rendezvény-szállodák az érékesítés szervezeténél a komplexitást részesítik előnyben. Az értékesítő munkatárs a szálloda teljes kapacitásait értékesíti. Ugyanakkor a rendezvények személyes felelősei általában a bankett részleg munkatársai. A KSH27 kimutatás szerint például az éves rendezvények száma 15.549, ez napi 43 rendezvény jelent, mintegy 720 szállodában és 840 panzióban.

6. Dia “Szálláshelyeken tartott rendezvények 2007” KSH adatok szerző szerkesztése.

A dia alapján egyértelmű, hogy a rendezvények átlagos létszáma 35 fő, amelynek közel 30%-a külföldi és a többség belföldi résztvevő. A rendezvények összesen 855.000 vendégéjszakát generáltak egy évben, ez napi 2.342 vendégéjszaka. Ez az adott évi 27

KSH 2007. Gyorstájékoztató 6. Rendezvényekre vonatkozó adatok.


28


vendégéjszaka számnak a 4%-a. Az átlagos tartózkodási idő 1.5 nap a rendezvényeknél. A rendezvények 48%-a vállalati rendezvény. A stratégiailag kiemelt kulturális és incentive rendezvények részaránya minimális 2% illetve 1%, a kiállítások hasonló részarányt képviselnek. Ezen típusú rendezvények számának, résztvevőinek és vendégéjszaka vonzatának növelése a hazai turizmus piaci célja lehet. Rendezvényeknél a nemzetközi konferenciák 69%-át tartják szállodákban, igaz a turizmus csak a konferenciák két százalékánál a téma. A dia jól szemlélteti, a szállodai rendezvények számát még a válsághatás előtti időszak évéből. Az éves 15.549 rendezvény közel fele (48%) vállalati volt. Meglepően kevés egy százalék (0,6%) az incentive rendezvények száma. Magas (19%) az egyéb rendezvénynek lejeletetett események száma. A rendezvények száma átlagosan napi 43, Magyarországon és egy rendezvény átlagosan 35 fős és ez 55 vendégéjszakát generál, ez pedig 1,56 napos tartózkodási időt jelent. A dia jól mutatja, a vállalati rendezvények vannak többségben és szervezeti rendezvényekkel együtt 76%-ot képviselnek. A belföldi résztvevők aránya 71% és a vendégéjszaka részarány is 62%. A szervezeti rendezvények száma 4.592 az eseményeknek csak 29%-a, de résztvevők aránya 44% és a szállodai vendégéjszakák 56%-át is ez a rendezvény típus adja és itt a leghosszabb a tartózkodási idő is közel két napos (1,95 nap). A külföldieknek alacsony a résztvevői aránya 28%, a tartózkodási idő 2,05 nap, ami alig haladja meg a hazai (1.36 nap) és az átlagot (1,56 nap). Konferencia az a rendezvény ahol, a részt vevők eltérő szakterületekről érkeznek, és egy adott témát vitatnak meg és a létszám 80 fő feletti. Kongresszusokon pedig egy szakterület, vállalat vagy párt tagjai tartanak összejövetelt, a létszám 80 fő feletti és ahol a résztvevők azonos foglalkozásúk, de mind különböző cégtől érkeznek, ilyen például az orvos konferencia vagy jogász konferencia. Convention, amikor a találkozó 80 fő feletti és egy céget, szervezet képviselnek vendégek részére (corporate). Rendezvény szervezett közösség keretein belül megtartott, esetenként szórakoztató jellegű összejövetel.28 A megrendelő szempontjából, a rendezvény alkalmi, széleskörű gyűlés, időszakos összejövetel, előre megszervezett formában. Három tényező, akárcsak a bankettre minden rendezvényre jellemző - előre meghatározott célból, - adott helyen és - adott időben tartott összejövetel. Tehát ismerjük a célt, a helyszínt, az időpontot, a részvevők számát és például a programot. A szállodákban egyéb rendezvények megtartására is van lehetőség a teljesség nélkül például ilyenek az estély, az esti órákban rendezett, gyakran vacsorával és tánccal egybekötött ünnepélyes összejövetel, amit valakinek vagy valaminek a tiszteletére adnak. Hasonló a bál, az egy nagyobb szabású, vacsorával és műsorral egybekötött táncmulatság, egyik legismertebb az „Anna Bál” Balatonfüreden, vagy a gála, amely díszes, ünnepélyes előadás, műsor és vacsora. Idetartozik a show, amely egy látványos, vegyes szórakoztató 28

Magyar Értelmező Kéziszótár


29


műsor. Korábbi években Budapesten volt legalább három – öt olyan szálloda ahol éjszakai show műsort tartottak a bárban illetve mulatóban. A szakirodalom felsorol még egyéb rendezvényeket,29 mint ankét (tanácskozás, értekezlet), bemutató (valaminek az első nyilvános közzététele). A fesztivál, a parádé rendezvény, de nem szállodai lebonyolításban, kivéve az igénybevett szálláshelyeket. Rendezvények tervezése, szervezése és lebonyolítása több lépcsős folyamat, az ötlet születik meg először, ez indítja el a rendezvény alapjainak meghatározását. A tervkészítés, a forgatókönyv összeállítás a második etap. A következő szakaszban lép kapcsolatba a rendezvényszervező a szállodával, mint helyszínnel. Amikor az előkészületek, a tartalmi, a technikai és tárgyi feltételek megteremtésére kerül sor. A lebonyolítás a szállodai helyszín esetében a fő szakasz. A rendezvényértékelését elvégzi a szálloda, mint rendezvénylebonyolító30 és elvégzi az értékelést a rendezvényszervező is.

Rendezvényszervezés környezeti feltételei A szállodák nem rendezvényszervezők, hanem rendezvénylebonyolítók. A rendezvényszervezők egyik kiemelkedően fontos szempontja a rendezvény helyszíne. A lebonyolításra kiválasztott helyszínnek rendelkeznie kell a szükséges feltételekkel. Mindenekelőtt a helyszín befogadóképességét vizsgálják a szervezők, de az elsődleges feltételek között szerepel a megközelítés, parkolás és a turisztikai attrakció. Tudomásul kell vennie a szállodáknak, hogy a rendszeres megtartott rendezvényeket más és más célrégióban illetve célállomásokon tartják a rendezők. Először döntenek arról, hogy Budapest, Észak-Magyarország vagy Nyugat-Dunántúl csak ezt követi a második döntés, hogy melyik város és utána, hogy melyik szálloda lesz a rendezvény helyszíne. A másik megközelítés, hogy hol lehet „leültetni” és „elszállásolni” például 300 vagy 700 főt. Amikor megvan, az a három - négy szállodai helyszín akkor dönt rendező a régióról. A helyszín kiválasztása után a rendező felveszi a kapcsolatot a szálloda értékesítésével és vagy Conference Managerével. A konferencia szolgáltatás érdekessége, hogy a vendég és szolgáltató közé belép egy harmadik szereplő, a szervező. A szolgáltatás interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt, van intimitása. A szervező már köztesként jelen van a megrendelő és vendégek közt. Kisebb rendezvényeknél a rendező a szállodával közösen képes megszervezni az eseményt. Egyes cégeknél a HR részleg munkatársainak a feladata a vállalati rendezvények megszervezése. A rendezvény megrendelő így lehet a rendező (megbízó) vagy a szervező, a lebonyolító jelenesetben a szálloda. A szolgáltatás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a szálloda a teljesség igénye nélkül a következő tényezőket kell, hogy szerződésben illetve azt megelőzően „forgatókönyv”rendezze: - időpont, érkezés és távozás időpontja nap, óra - létszám, érkezéseke és távozások szerint és egyes részprogramok létszáma 29 30

http://mediaasz.hu/cikkek/23_1.htm A rendezvény szegmens egyik jellemzője az elő- és utókalkuláció elvégzése, és ennek része az értékelés.


30


-

fizetési feltételek, szolgáltatások o regisztráció, helye és időpontja o szállás, időpont szobatípus, ár o étkezések típusa, helyszíne o étkezések időpontjai kezdés és befejezés, létszám, o menüsor étel és italkínálat pontos rögzítése o teremhasználat időpont, felszereltség és elrendezés o egyéb programok időpontok, létszámok.

A rendezvények, különösen a fesztiválok és egyéb szabadtéri rendezvények lebonyolítására cégek szakosodtak. Nem csak a „Party Service” cégek, akik a vendéglátás teljes és színvonala lebonyolítására szakosodtak. Vannak cégek akik, az lebonyolításhoz szükséges eszközök bérbeadásra szakosodtak a sátortól a széken keresztül a poharakig és technikai eszközökig legyen az fényhíd vagy hang illetve nagyméretű kivetítő.


31


3. Specializálódott szállodák szakmai érdekességei Apartman-szállodák megjelenésének hatása a magyarországi kereskedelmi szálláshely szolgáltatások piacára.31 Az apartman-szállodákat 2004 óta a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolási rendelete kiemelten megkülönböztette. A szálloda kiválasztásnál segítség lehet a potenciális vendég számára az apartman-szálloda, mint típus megjelenítése a szállodák között. De valóban segítséget jelent vagy a rendeletalkotók szerinti megkülönböztetés más okokra vezethetők vissza. A szerző hipotézise szerint segítséget jelenthet a szálloda kiválasztásnál a vendég számára a várható tartózkodási idő ismeretében. A vizsgálatok és elemzések azt bizonyítják, hogy ezt a funkciót nem teljes mértékben töltik be az apartman-szállodák.

3.1. Szállodák megkülönböztetése A kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolási rendelete 2004 óta rendelkezik az apartman-szálloda kiemelt megkülönböztetéséről. A szállodák osztályba sorolása alapvetően a szállodák kategória besorolásával meghatározott minimum követelmény rendszert állít fel a szolgáltatásokra és termékekre, illetve azok meglétére vonatkozóan. A potenciális vendégeknek ezzel is segít eligazodni szálláshely kiválasztásnál. Ugyanakkor a felügyeleti jogkör gyakorlójának objektív mérce áll rendelkezésére a minőség és követelmény rendszer betartásának ellenőrzésére. Az „54/2003 GKM rendelet a kereskedelmi és a fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről”32 kiemelten foglalkozott a szálláshelyek megjelöléséről. Nevezetesen a kereskedelmi szálláshely bejáratánál az osztályba sorolását, feltüntető táblát a vendég által jól látható módon kell elhelyezni. A táblán szerepelnie kellett a szálloda nevének és a szálloda típusának magyar és angol nyelven „szálloda étteremmel, gyógyszálloda, wellness-szálloda, szálloda étterem nélkül (garni szálloda), apartman-szálloda, valamint az osztályba sorolást jelölő csillagok számának. Öt kiemelt szálloda típust különböztetett meg az osztályba sorolás - szálloda (étteremmel), - gyógy-szálloda, - wellness-szálloda, - apartman-szálloda, - garni-szálloda. Az európai harmonizáció után változott megnevezések, szálloda, panzió, üdülőház, kemping, közösségi és egyéb szálláshely létesítmények. Az öt kiemelt típusból kettő a gyógy és wellness valóban szakosodásra utaló kiemelés és általánosan segíthet a szálláshely kiválasztásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába, igaz ez csak a kereslet hat 31

Dr. Juhász László PhD, 2007. “Apartman-szállodák megjelenésének hatása a magyarországi kereskedelmi szálláshely szolgáltatások piacára” BGF – KVIK, Budapest 32 A rendeletet hatályon kívül helyezte a 239/2009. szállás tevékenységről szóló rendelet. Dr. Juhász László PhD.

32


százalékát fedi le. A szálláshely szolgáltatás létesítményeinek üzemeltetői szállodatípusokat, alakítanak ki már évtizedek óta a vendégkör összetétele és a tartózkodás céljait és motivációit figyelembe véve. Az osztályba sorolási rendelet nem követi a szakma által kialakított típusokat. Kereskedelmi megjelölésükben, napjainkban már Magyarországon is használják a „konferencia” illetve „rendezvény” és más megnevezéseket a szállodák. Korábban a szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógyszálló elnevezésre vonatkozott egy nem túl szigorú követelményrendszer. A gyógyászati részleg és természetes-gyógy tényezők meglétét 2003-ban 45 szálloda jelezte és ez a teljes szállodai piac 5,8 százalékát és a kiadható szobáknak a 12,6 százalékos részesedését mutatta. A fennmaradó 94 százalék további megkülönböztetésére a rendelet nem tett kísérletet akkoriban. A kilencvenes évek elején, a szállodák országszerte rendezvénytermeket és egyéb kisebb nagyobb multifunkcionális termeket, különtermeket alakítottak ki. Ma már nincs olyan szálloda, ahol ne lenne egy vagy több különterem és ez igaz függetlenül a szálloda helyszínétől vagy specializációjától. Az osztályba sorolás rendelet kötelezte a négycsillagos szállodákat, hogy legalább egy különteremmel rendelkezzenek és az ötcsillagos szállodákat, hogy további különtermek álljanak a vendégek rendelkezésére. A szállodák a kereskedelmi elnevezésükben használják a „conference” és például a „congress” jelzőt a szálloda nevével együtt. Ugyanakkor az osztályba sorolási rendelet a mai napig nem rendelkezik a rendezvény szálloda elnevezési lehetőségről, így arról sem hogy a konferencia szállodák különtermeinek száma ezek nagysága és berendezése valamint technikai felszereltsége milyen minimum elvárásnak kell megfelelni, ahhoz hogy a konferencia jelzőt vagy annak bármely szinonimáját a szálloda használhassa. Az elmúlt pár év során a szállodák a marketing terveikben és a napi üzemeltetés során már kiemelten figyeltek az országos és nemzetközi érdeklődésre számot tevő rendezvényekre. Korábban csak Forma-1 autóversenyt tartották nyilván az esemény naptárjukban. Ma már a KSH is rendszeresen közli a kereskedelmi szálláshelyeken tartott rendezvények statisztikáját és a Magyar Turizmus Zrt pedig a rendezvénynaptárt folyamatosan karbantartja. A wellness-szállodák kialakulásának és kezdeti fejlődésének egyik motorja a fejlesztéstámogatási rendszer volt. Amelyik szálloda megtehette az a meglévő beltéri medencéje és szaunája mellé kialakított wellness részleget. A legtöbb szálloda telepített wellness centrumot illetve a már létező medencét, szaunát és masszázst nevezte át. A 1980-es évek elejétől napjainkig az újonnan épített szállodák többsége rendelkezik fürdőrészleggel és használja a wellness elnevezést. Az osztályba sorolási rendelet 2004 óta különböztette meg a wellness-szállodákat. Az első évben 15 egység regisztrálta magát, mint wellness-szálloda. Napjaikban az egészségturizmusnak erre a területére specializálódott szállodák száma 90,33 úgy hogy közben a gyógy-szállodák száma szinten maradt. A wellness szolgáltatást nyújtó szállodák iránti kereslet növekedett az elmúlt években. Ugyanakkor a tapasztalat alapján elmondható, hogy a szállodák wellness

33

A wellness szállodák száma 2009.12.31. elérte a 90 egységet, 3.424 szobát és 1.664.000 vendégéjszakát, amely 13% keresleti részarány. Szerző kiegészítő megjegyzése. KSH 2009 évi adatok felhasználásával. Dr. Juhász László PhD.

33


szolgáltatásainak kínálat és színvonala nem minden esetben elégíti ki a vendég elvárásokat, különös tekintettel a nemzetközi piacon jelenlévő termékkel való összevetésben. A belföldi turizmus erősödésével várhatóan a kereslet nem csökken és a jelenlegi kínálati piac egyensúlyi helyzetbe, kerülhet. A wellness-szállodák a rendelet megkülönböztetésének első évében működő tizenöt szállodából két év alatt további 29 nyitott meg. Ezzel egy időben csak egy szállodával csökkent a gyógy-szállodák száma. A meghatározóan nagyobb számmal induló apartman-szállodák száma viszont évről évre csökkent. A rendelet továbbra is csak az utazási motiváció nem egész tíz százalékát kitevő gyógy és wellness-szállodákra alkalmazott elvárásokat. Az utazási motiváció kilencven százalékára nem tesz kiemelt megkülönböztetést.

3.2. Szállodai szálláshely szolgáltatás kereslete és kínálata Az apartman-szállodákban eltöltött vendégéjszakák részaránya öt százalék és ezt a szállodatípust kiemelten kezelte a rendelet. A szállodákban eltöltött összes vendégéjszaka 58 százaléka külföldi. Az apartman-szállodák esetében ez 72 és a wellness-szállodáknál csak 31 százalék. Az összes kereskedelmi szálláshelyen belül a belföldi turizmus részaránya eléri az 52 százalékot a három évvel ezelőtti 46 százalékkal szemben kiemelkedő a belföldi turisták piaci térhódítása. Ez erősíti az apartman-szállodák helyszínéhez és vagy szolgáltatáshoz kötődő magas 72%-os külföldi vendégéjszaka részarányt. A keresleti piacon az alacsonyabb kategóriájú szállodák iránti kereslet kis mértékben csökken. Egyértelmű a kapcsolat a négy csillagos szállodák és az összes szállodán belül a wellness-szállodák iránti kereslet növekedés összefüggésére. A keresleti piac nyertesei az elmúlt években a wellness és négy csillagos szállodák, valamint kis mértékben az öt csillagos szállodák. A wellness-szállodák látogatottsága növekedett a legnagyobb ütemben és ezzel egy időben a wellness-szállodák száma növekedett a legerősebb dinamikával az elmúlt időszakban. A vizsgálat tárgyát képező apartman-szállodák keresleti piaca nem erősödött és nem is gyengült.34 A keresletalakulással szemben állítva a kínálati piacot, azt látjuk, hogy csak a négy csillagos és a szállodákon belül a wellness szállodák nyertek piaci előnyt. Egyértelmű a wellness és a négy csillagos szállodák térhódítása. További megkülönböztetések az osztályba sorolási rendeletben nem a vendég motivációkra alapoznak, csak a kategória alapján jelölik meg a szállodákat. A szálloda szolgáltatására utaló megjelölés arra alapoz, hogy a „szálloda étteremmel” vagy „szálloda étterem nélkül – garni szálloda” üzemel. A kereskedelmi megjelenésben a szállodák ezt a megnevezést nem emelik ki akkor, sem ha étteremmel és akkor, sem ha étterem nélküli a szálloda. Szállodák kategória szerinti besorolása elegendő teret nyújthatott arra, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb kategóriájú szállodák éttermi illetve vendéglátó üzlettel való ellátottságát megfelelő módon rendezze, az egyetlen kötelező reggelizési lehetőségtől a tradicionális vendéglátó szolgáltatásig. A szerző véleménye, hogy az osztályba sorolási 34

A vizsgálta időszakában, a szerző 2008 évben vizsgálta a szállodaiparnak ezt a területét.


34


rendelet egyik nagy ellentmondása volt a „garni” szálloda megkülönböztetési lehetősége különös tekintettel arra a kitételre, hogy ezek a termékek lehetnek egy és akár négycsillagos szállodák is. Elfogadható szakmailag az egy, a kettő és háromcsillagos szállodák esetében, hogy nincs gasztronómiai szolgáltatás, ugyanakkor a felső-közép kategóriás szállodák üzemeltetésében nem lehetne engedélyezni a „garni” szállodaként való üzemelést. A vendéglátó szolgáltatások elmaradása a kategória eggyel alacsonyabb szintjére sorolná be a szállodát. A globalizáció hatása az üzemeltetés egyszerűsítése elkerüli a gasztronómiai szolgáltatásokat. A szolgáltatások lecsökkentésével visszatérünk a XVII század közepére, amikor a párizsi szállodák étterem nélkül üzemeltek. A szálláshely szolgáltatás szerves része a vendéglátás arra kell törekedni, hogy a lehetőségek szerint ez így is maradjon. A szállodagazdálkodás elméletben és gyakorlatban is alkalmazza a szállodák megkülönböztetésének széles variációit. Elismerve, hogy nem vagy csak nehezen található egy vendégszegmensre kialakított szálloda, a szállodák specializálódnak két – három kiemelt szegmens területre. A gazdálkodás és versenytárselemzésnél ugyanakkor szükséges megkülönböztetnünk a szállodákat az összehasonlíthatóság érdekében. Várható tartózkodási időtartam alapján különböztetjük meg a vendégeket az elvárásaik alapján, a speciális igényt a várható tartózkodási idő generálja - átutazó vendég (1 nap), - rövid ideig (1-3 éjszaka) a szállodában tartozódó vendégek, - hétközi és hétvégi vendégek, - átlagos ideig tartózkodó vendégek (4 - 7 nap) egy turisztikai turnus, - a hosszabb ideig tartózkodó vendégek (8 - 14 nap) két turnus, - a tartósan ott tartózkodó vendégeket (15+ nap). A szakemberek a hétvégi vendégeket külön figyelemmel kísérik. A szállodai szakma külön részszegmensekbe sorolja a vendégeket a tartózkodási időtartam alapján. Szerző első következtetése A szállodai szállásszolgáltatási piacon az apartman-szállodák piaci tért hódítottak, igaz csak kéttízed pontos előnnyel. És így a részesedésük 2% az országos összes hazai és külföldi vendégéjszakából. A kínálati piacon a szállodai szobák 4%-a százaléka található apartman-szállodában. Szakmailag az apartman-szállodák kiemelt megkülönbözetését sem piaci szempontból, sem a kínálati, sem a keresleti adatok nem támasztják alá.35

3.3. Átlagos tartózkodási idő a szállodákban Az utazási motiváció mellett a vendég és a szállodások számára nagyon fontos tényező a tartózkodási idő előirányzata, az hogy a vendég egy vagy hároméjszakás, illetve négynél több napig szándékozik a szálláshelyen tartózkodni. A szállodaüzemeltetők kiemelt tényezőként kezelik az utazási cél mellett a várható tartózkodási idő hosszát. Az utazási motiváció részben meghatározza a tartózkodás hosszát a turizmus statisztikája a KSH 35

2007 évben.


35


kezelésében különös figyelmet, fordít a tartózkodás idő intervallumára megkülönböztetve, kiemelve az egynapos és a többnapos látogatókat. A megkülönböztetés a motiváción, nemzetiségen keresztül a turisztikai költésig több tényezőre kiterjed. Ebből kiemelhető hogy például a külföldiek négy napnál hosszabb ideig tartózkodó vendégek átlagos tartózkodási ideje majdnem tizenegy 10,8 nap és több napra utazók 71 százaléka szabadidő eltöltés céljából és 13 százaléka üzleti motivációval utazik. A szállodákban több napig tartózkodó vendégek fogyasztói szokásaik hasonlóak és így az elvárásaik is közösnek tekinthetők. A tartózkodási idő átlagos hossza öt százalékkal csökkent ugyanakkor érthető, hogy a gyógy-szállodák átlagos tartózkodási ideje a legmagasabb 3,6 nap, de ez megegyezik az egycsillagos szállodák tartózkodási idejének hosszával. Ahol azt gondolnánk, hogy a tartózkodási idő elvártan hosszabb a wellness-szállodákban és az apartman-szállodákban ott nem magasabb, sőt az apartman-szállodákban az egyik legrövidebb az átlagos tartózkodási idő. A rövid, közép és hosszabb időszakra érkező vendégek elvárásai és igényei eltérnek a szállodai szoba berendezésével, felszerelésével és szolgáltatással kapcsolatban is. Mindenki számára érthető és elfogadott, hogy a hosszabb ideig maradó és ezen belül is nyaraló család számára a szoba alapterülete, a szekrények térfogata mennyire fontos. A csend, az elkülönültség lehetősége, az étkezések, és italok választéka jobban növeli a vendég elégedettséget, mint az Internetes csatlakozás lehetősége a szállodai szobában vagy a márvány szökőkút a hallban.


36


4. Apartman-szállodák sajátossága Apartman- szálloda, az a szálloda, amelyben a szobák több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkezik és megfelel a garni szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik, az apartman szálloda lehet három - ötcsillagos.36 „Apartman-szállodák szegmensei” Az apartman-szállodák piaci célja az egyéni üzletember szegmensből a rezidens, a hosszabb ideig tartózkodó vendégszegmens jelölik meg elsődleges szegmensnek és ez legtöbbször egyben vállalati „corporate” szegmens. Kiegészítő szegmensei inkább a szálloda helyszínétől függ, például városi-, üdülő-, gyógyvagy wellness- is lehet. Sajátossága a nagyobb élettér biztosítása, mert saját berendezett konyhával, nappalival és hálóval rendelkezik. Árban viszont mégsem drágább, mint egy szállodai szoba, ugyanakkor ideális megoldást jelenthet a pihenni vágyó, hosszabb időt eltöltő családok részére ép úgy, mint az üzletemberek is. Éttermet nem feltétlen üzemeltetnek, általában nappali bárral, és reggeli szolgáltatással rendelkeznek az apartman-szállodák. Rezidens tartózkodás részaránya nem lehet túl magas, mert a szálloda átlagos tartózkodási ideje az átlagos szinten van. Ugyanakkor a kiegészítő szegmensei inkább a szálloda helyétől függnek, például üdülő vagy wellness is lehet. Főleg a szabadidő eltöltését célba vevő turisták (65%) szállnak meg itt, illetve fontosak még az üzleti vendégek (20%) és rendezvények szegmens vendégéjszakáinak részaránya is 16%. A szegmentálása közel azonos a szállodai átlagos szegmensekkel. A magas szabadidős részarány nem támasztja alá a tartós egyéni üzleti utazó szegmens célpiacot az apartman-szállodáknál.

4.1. Apartman-szálloda megnevezése Apartman kifejezés az értelmező szótár leírása alapján a lakosztály választékos kifejezése, francia illetve olasz eredetű szó. A lakosztály pedig kastélyban, szállodában „lakásul” szolgáló több fényűzően berendezett helyiséget jelent. Az amerikai nyelvhasználatban lakást jelent és így az „apartment” épület többlakásos lakóházat, bérházat jelent. A szállodákban a szállodák kategorizálási feltételei között is szerepel a lakosztály elnevezés, egyfelől két egymásba nyíló szoba közül az egyik szoba ülőgarnitúrával nappalivá alakítása már apartman-nak minősül alacsonyabb kategóriában. A hazai megfogalmazás úgy is értelmezhető, hogy az apartman-hotel, a lakosztályok szállodája. Tehát nem szálloda, ahol lakosztályok is vannak, hanem csak fényűzően berendezett lakosztályokból álló szálloda. A másik értelmezés, amikor „apartment” szó a szótár szerint egy nagyobb épületben lévő szobát, vagy szobákból álló lakosztályt jelent, amit általában fontos személyek laknak illetve használnak. A szállodák használják mindkét kifejezést, a 36

54/2003 rendelet megfogalmazása volt.


37


lakosztályt és apartmant is, különösen a valóban nagy alapterületű több helyiséges, fényűzően berendezett lakosztályokat a szó valódi értelemben, általában elnöki vagy nászutas lakosztály elnevezéssel. Az apartman, a suite, a családi szoba és például az egybenyitott szoba általánosan használt kifejezések. Az apartmant, szót használják a lakóépületben lévő kiadó lakásra és vagy az üdülő telepeken használt lakrészekre is. Azoknak a vendégeknek, akiknek az apartman kifejezése alapvetően lakást jelent nekik egyértelmű az apartman hotel elnevezés, mert lakásokból álló szállodát jelent a számukra és így a szálláshely kiválasztásnál ez előnyt jelent. Az általános gyakorlat szerint viszont nagyon kevés szállodai lakosztály vagy apartman rendelkezik külön légterű konyhával és ehhez egy nappalival és egy vagy több hálószobával, amely a lakásra általánosan jellemző. Az apartman-szálloda tehát, komplett lakást és lakosztályokat akár hosszabb távra is kínáló szálloda. Itt és most nem az utazási cél a mérvadó, hanem a tartózkodás időtartama. Az ismert, hogy a turisták többsége szabadidős céllal utazik. Azt is tudjuk, hogy a turisták többsége négy napnál hosszabb ideig tartózkodik a szálláshelyen. A turisták és így a szállodai vendégek közül a szabadidős céllal utazók tartózkodnak a hosszabb ideig a szállodában, mint az üzlet céllal utazók. Az egészségügyi, gyógyulási motivációjú vendégek tartózkodási ideje a leghosszabb, mert ott a gyógyászati tevékenység a kúra ideje a természeti adottságok függvényében akár több hétig is eltarthat.

4.2. Szálláshely kiválasztása Ismert és időszakonként felmért folyamat a szálláshelyválasztás folyamata és döntései. A turizmus szakértői, kiemelten a szálláshely szolgáltatók számára fontos ismerni szálloda kiválasztásának tényezőit. Nagyon sok tényező fontos a vendég számára a szálláshely kiválasztásnál, a szálloda elhelyezkedése és tisztasága. Illetve fontos tényező a szálloda és környékének rendezettsége biztonsága. Vendég és a személyzet kapcsolatai, a recepció és emelet szolgáltatási színvonala. Tartózkodás oka és a szolgáltatás színvonala prioritást kap a döntés kezdetén. A szállodai szobaár nagyságának meghatározó szerepe csak a szálláshely kiválasztás végső döntésénél van. Amennyiben és ha a kategorizálás felvállalja és elfogadja egyik céljának azt, hogy a vendégek számára segítséget nyújt a megkülönböztetéssel akkor a tartózkodás oka, az utazás célja alapján (üzleti, butik, apartman, konferencia, rendezvény, városi, üdülő, termál, sport, gyógy, wellness, orvosi) kell megkülönböztetni a szállodákat. További segítséget jelent a specializáción belüli színvonal (alap, standard, luxus) alapján való egyértelmű megkülönböztetés, áttekinthető, de szigorú elvárásokkal. A nemzetközi szállodaláncok által a hazai szállodák is használják kereskedelmi elnevezésükben vagy a nevükben a „Resort”, „Holiday”, „Suit” és „Residence” elnevezést. A resort szó utal az üdülésre, nyaralóhelyre, fürdőhelyre és általában a tartózkodási helyre, a holiday pedig a szabadságra, nyaralásra, és üdülésre. A residence szó viszont az állandó tartózkodásra, a lakóhelyre, illetve az állandó tartózkodási helyre utal a szálloda nevében. A suit szó egy rövidített változata a „suite of rooms” kifejezésnek, amely lakosztályt és apartmant jelent. A szállodák használnak apartman szóhasználathoz kapcsolódó elnevezéseket a piaci megjelenítésben.


38


A tartózkodási idő hossza meghatározó lehet az apartman típusú szállodák kialakítására, ugyanakkor az apartman szállodákban a legrövidebb a vendégek tartózkodási ideje. Ez igaz mind külföldi 2.6 és belföldi 2.1 éjszakás tartózkodási idővel. A meglévő tartós vendégek által generált hosszabb időszak átlagát a sok rövidebb idejű vendégtartózkodás lecsökkenti. Szerző második következtetése A hipotézis szerint, tehát a tudatos szálláshely kiválasztás a tartózkodási idő függvényében azt jelenti, hogy a hosszabb ideig tartózkodó utazási motivációjú vendégek közül többen választják az apartman-szállodákat a kényelem miatt. A ténylegesen regisztrált statisztikai adatok alapján viszont épen az apartman-szállodákban a legrövidebb az átlagos tartózkodási idő.

4.3. Apartman-szállodák piaca Az elvégzett elemzések rövid összefoglalása a piaci helyzetről úgy a kínálati, mint a keresleti oldal bemutatásával. Magyarországon 42 apartman-szálloda 2.495 szobával működött az elmúlt év közepén.37 Ez a szállodák kínálati piacának 5,1 százaléka. Az apartman szállodák nagysága pontosabban átlagos szobaszáma (59) közel azonos a hazai szállodák átlagával (61). A keresleti oldalon a regisztrált turisták száma az apartman szállodákban az ország összes szállodai vendégéjszakájának 5,2%-a. A külföldi vendégéjszakák 7%-a és a belföldi vendégéjszakák hat százaléka realizálódik apartmanszállodában. Az egytized százalékos piaci részarány előny az éves szinten 134.000 vendégéjszaka és ez átlagosan napi 367 vendégéjszaka, ami apartman-szállodánként kilenc vendégéjszakát, azaz öt eladott szobát jelent ez az egytized százalékos előny. Az apartmanszállodák átlagos szobaszámával kalkulálva ez napi nyolc százalékpont szoba kihasználtság előnyt jelent, amikor az országos átlagos szobafoglaltság 47,5%. Apartman-szállodák területi elhelyezkedése követi az országos trendeket. Budapest a hazai turizmus elismert tényezője. A szállodák 16 és a szállodai szobák 33 százaléka Budapesten van. Az összes szállodai szállásdíj 62 százaléka ebben a desztinációban keletkezik. Az apartman-szállodák száma Budapesten 10 és ez a város szobakapacitásának 8 százalékát jelenti, a 2004 évi három százalékkal szemben és ez három százalék ponttal nagyobb, mint az országos részesedés. A szállodai szobák tekintetében a budapesti 33 százalékkal szemben az apartman-szállodák szobáinak 47 százaléka Budapesten van. A budapesti apartman-szállodák fele négy és öt csillagos, a másik fele 3 csillagos. Hat szálloda belvárosi elhelyezkedésű, míg négy nem belvárosi. Balaton a másik kiemelt üdülő körzet. A szállodák 23 és a szállodai szobák 27 százaléka Balatonon van. A szállásdíj bevételek 13 százaléka balatoni szállodákban realizálódik. Nyolc apartman-szálloda működött 448 szobával a balatoni körzetben. A statikus piaci részesedés a nyaraló szezonban 18 %, míg az egész évben nyitva tartó szállodák között tíz százalék. A balatoni szállodai szobák 3.4 százaléka apartman-hotel. A Balaton üdülő 37

2007 évben


39


körzetben lévő apartman-szállodák átlagos nagysága kisebb a balatoni szállodákhoz viszonyítva. A harminc éve vagy ennél korábban épült nagy vállalati és szakszervezeti üdülök építészeti struktúrájának köszönhetően. Az ország többi területén helyezkedik el a szállodák 60 százaléka és a szállásdíj bevételek 25 százaléka. Az apartman-szállodák átlagos szobaszáma alacsonyabb az országos átlagnál. Ezen a területen 25 apartman-szálloda van összesen 874 szállodai szobával. A piaci részaránya az egységeken belül 5.4% és a szobák tekintetében 4.5 %. Az apartman-szállodák a hazai szállodai szobaár bevétel 7.7 százalékát realizálják, tehát magasabb részarányt ér el bevétel tekintetében, mint a kínálati piaci részaránya. A teljes szállodai piac bevételéből az apartman-szállodák a 7.2 százalékkal részesednek, ami megint kéttized százalék ponttal magasabb, mint a vendégéjszakai részesedés. Az apartman-szállodák magyarországi piaci részesedése a keresleti és kínálati piacon is piaci előnnyel rendelkezik. Létjogosultságukat alátámasztja, hogy több piacrészesedési mutatójuk is magasabb az országos átlagnál, ilyenek a kínálati, keresleti és szállásdíj bevételi részarány és az egy épített szállodai szobára jutó éves szállásdíj bevétel is. Szerző harmadik következtetése Apartman-szállodák keresleti és kínálati piaci részaránya sem magas, valamint a tartózkodási idő az átlagosnál rövidebb. A fajlagos mutatószámok és a piaci részesedés alapján kiemelkednek az apartman-szállodák, de ez nem lenne elég a különleges megkülönböztetésre. Apartman-szállodák iránti kereslet Az apartman-szállodák piaci létjogosultsága szakmailag alátámasztott. Hiszen a világon mindig lesznek utazók, akár üzleti okból, vagy szabadidős célból hosszabb ideig maradnak egy szállodában. Bár az apartman-szállodák a luxus minden igényét kielégítik,38 és otthoni hangulatot teremtenek, versenytársai a szállodáknak, de réspiaci pozícióját megtartva piacon maradnak. Az átlagos tíz százalékos piaci részarányát a szállodai egységek, szállodai szobák, hazai és külföldi vendégéjszakák és bevételek piacán is megtartva állandó szereplői lesznek a szálláshely szolgáltatásnak. Regisztrált turisták a szállodai vendégek elvárásai egyre nagyobbak lesznek a szállodákkal szemben és a nem megfelelő, kevesebb szolgáltatást vagy funkcionális kényelmet nyújtó szállodák és apartman-hotelek nem lesznek képesek tartani a lépést keresleti igényekkel szemben. Apartman-szállodák erősségei - a tágas élettér, - az otthonosan berendezett nappali és külön hálószoba, - a felszerelt konyha, - a lakás béréléshez nem kapcsolható kiegészítő és alapszolgáltatások. Képesek-e a kialakított apartman-szállodai árak kompenzálni, hogy ne a kevesebb szolgáltatást nyújtó, így olcsóbb apartman-lakásokat válasszák az utazók. A családok inkább hagyományos szállodákban fognak szobát foglalni, ha hasonló árért több kiegészítő szolgáltatást kaphatnak. 38

Ez nem azt jelenti, hogy minden apartman-szálloda luxus kategóriás.


40


Szerző negyedik következtetése Az apartman-szállodák egy bizonyos réteg igényeinek tökéletesen megfelel, de hosszútávon a megszokott, szállodák mindig több vendégéjszakát fognak realizálni.

4.4. Szálláshely marketing a gyakorlatban Segíti vagy sem a vendég választását az „apartman-szálloda” megjelölés. A gyakorlat és elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy nem. A szálláshely kínálatokról való információk beszerzésében az elektronikus világhálózatok kerülnek előtérbe. Napjainkban sokkal több potenciális utazó tekinti meg a szálláshely kínálatot és az egyéb szolgáltatásokat, mint a ténylegesen foglalást végrehajtók. A kínálat elemzés alapján az „apartman” szóhasználat több esetben kínál „apartmanlakásokat”, mint szállodákat. Különösen a közkedvelt, jól ismert nemzetközi üdülőhelyek közül az Adriai tenger, a Kanári szigetek, Spanyolország, Görögország és Olaszország az apartman-lakás elhelyezés széles skáláját kínálják természetesen szállodát is, kínálnak félpanzióval vagy csak reggelivel. Viszont Tunézia, Törökország és Egyiptom főleg szállodákat kínál félpanzióval vagy all-inclusíve szolgáltatással, az apartman kereső szóra. A hazai utazók közül a nagyobb létszámban utazó családok, baráti társaságok keresik a többszemélyes szálláshelynek, mert az egy főre vetített ár így alacsonyabb, mint a szállodai szoba igénybevételekor. Magyarország kiemelt üdülőkörzetei apartman-szállodákat és apartman-lakásokat is kínálnak. Az egyéni utazó és szálláshelyfoglalók, akik az internetes felületeken szeretnének szálláshelyet választani és lefoglalni nincsenek könnyű helyzetben, ha apartman-szállodát keresnek. Hamarabb akad a kínálatkosárba apartman-lakás és csak nehezebben, és kitartó kereséssel találják meg az apartman-szállodákat. Különösen, ha kiemelten ezt a típust keresik. Budapest tíz apartman-szállodájából ötöt könnyebb megtalálni, ezek a felsőkategóriás apartman-szállodák. A másik ötöt már kimondottan nehéz megtalálni, ha apartmanszállodát keresünk. Van olyan szálloda, amelyik bár nem apartman-szálloda „Aparthotel” néven jelöli magát. A kereskedelmi megjelölés eltérhet a rendeletben előírt kötelező megjelölésektől, Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a szálloda a világhálón a reklámokban, más megnevezést is alkalmazhat, mint a kötelező megjelölés a rendelet által. Egyértelmű a rendelet szerinti elkülönült megjelölés nem segíti a vendég helyzetét a szálláshely kiválasztásban. A piacon a szállodák elnevezéseiben uralkodó káosz nem segíti a vendég eligazodást a szálláshely kiválasztásnál, pedig szükség lenne erre úgy a szálláshely szolgáltatoknak, mint a vendégeknek. 4.4.1. Jövőkép Az apartman-szállodák piaci jelenléte elfogadott és fejlődése rövidtávon intenzívebb volt, mint a többi szálloda típusé. Megoldás lenne a rendelet módosítása az apartman-szállodák esetében egyfajta pontosítással. A kategória, amely a szobák alapterületét is szabályozza, továbbiakban a két és három hálószobás lakosztályok százalékos részarányát is szabályozhatja a szállodán belül. Három csillagos apartman-szállodában a szobaegység alapterülete, a három csillagos szálloda kétágyas szoba alapterületének a kétszerese, azaz Dr. Juhász László PhD.

41


egy kétágyas szobaegység harminchat négyzetméter, nappalival, hálóval, konyhával, fürdőszobával és erkéllyel. Ez megfelel az egy hálószobás egységnek. A két hálószobás már négy ágyas így már hetvenkét négyzetméteres alapterületű kellene, hogy legyen. Ötcsillagos apartman-szállodánál a kétágyas szobaegység ötvenkettő négyzetméter, és ha két hálószobást négyágyasnak nevezzük, akkor az már száznégy négyzetméter. A különböző számú hálószobás kulcsegységek szabályozása szoba részarány és négyzetméter pontosítással is előre mutató lenne. Komoly előrelépés lehetne a háló, nappali és konyha felszereltségének, berendezésének szabályozása. Szükséges a légkondicionált szobák számának rendezése. Ezeket az apartman-szállodák szakszövetsége sorolná be, alap, közép és felső kategóriába. 4.4.2. Végső következtetés Az elnevezések egységesítésének, pontosításának alapja lehet - az „apartman” - az „apartman-szálloda” - az „apartman-lakás” - az „apartman-ház” megkülönböztetés. Az apartman elnevezés az elkülönült és legalább két légterű szálláshely szobaegységet jelent és ez ugyanazt jelenti, mint a lakosztály. Az apartman-szálloda pedig a lakosztályokból és így apartmanokból álló szállodát jelent, ahol az apartman egységek az összes kulcsegységek legalább nyolcvan százalékát kiteszik. Az apartman-lakás megnevezést a lakó és vagy üdülő épületekben kialakított egyéb szálláshely szolgáltatásra igénybe vehető lakóegységeket jelent. Az „apartman –ház” a lakóépületek jelöli, amelyek alapjai az üdülési jog kiterjesztésének. A szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló rendelet az apartman-szállodák megjelölésével egy nemzetközi piaci igényt elégített ki. Az apartman-szállodák térhódítása az ingatlan befektetői kockázat csökkentésére irányuló építészeti megoldás. A szállodák már évtizedek óta a vendégigényeknek megfelelően mindig is rendelkeztek különleges lakosztályokkal, apartmanokkal. Ahol igény volt rá ott az így kialakított lakóegységek a különlegességük miatt, a szálloda specialitásai, büszkeségei voltak. Ahol nem volt rá igény ott az osztályba sorolási rendelet által megkövetelt kötelező apartmanokat alakította ki a szálloda. Az apartman-szállodaüzemeltetőknek és a szálláshely szolgáltatóknak is érzékelni kell az apartman-lakás piaci erősödését. Apartman-szállodák piaci jelenléte a tágas lakótérrel, az otthon kényelmét biztosító berendezéssel és az egyéb szolgáltatásaival a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás szerves részévé vált. Az apartman-szállodák összefogása marketing és megjelenítés érdekében alakítandó szakszövetség erősítheti az elfogadottságot. Ugyanakkor teret nyernek az egyéb szálláshelyen belül az apartman-lakások kiadások. Vizsgált öt kelet-közép európai fővárosban a kínálat 23%-a apartman, 2014 év decemberében a booking.com foglalási felületen. Bécs a legalacsonyabb 12% és Warsawa a legmagasabb 47% részaránnyal. Budapest, Bratislava, Prága kínálatában közel azonos 21-23%-ot részarányt képviselnek az apartman szálláshelyek.


42


5. Szállodák egyéb bevételei A szálloda az alaptevékenységéhez illetve a bevételképző tevékenységkehez kapcsolódóan elszámol egyébbevételeket is. Az egyéb bevételek kapcsolódnak a tevékenységekhez, de nem önálló részlegek és szegmensek és nem üzletek, ugyanakkor bevételképző tevékenységek és szolgáltatások. A szolgáltatások szerepelnek, a szállodák szolgáltatási AZ jegyzékében a Hotelstars elvárásai szerint, de a vendégek tájékoztatás érdekében.

5.1. Szállástevékenység egyéb bevételei Szállástevékenység alapbevétele a szállásdíj, ebbe a szobakiadás és a pótágy számolható el. Minden egyéb bevétel, ami a szállodai portán vagy az emeleten képződik a szállás egyébbevételének számít, ilyenek lehetnek - portai szolgáltatások - városnézés vagy kirándulás díja, mint közvetített szolgáltatás - mobil telefonigénylés, - emeleti szolgáltatások39 - piperemosás, - ruhatisztítás, - vasalás, - a garázs használat, - a Pay TV igénybe vétele, - extratakarítás, - igényelhető eszközök rövid idejű használatba adása, - kártérítés, - kötbér, - no show számlázott bevétele, - szállodai bekészítési eszközök kereskedelmi értékesítése. Nem közvetlen vendégnek nyújtott szolgáltatások ellenértéke például a koncert vagy opera jegy ára, amit a porta szerzett be. Ilyen szállás egyébbevétel lehet például a kötbér, ami lehet, „no show” vagy utazási irodai kötbér. A vendégtől kapott kártérítés, extra takarítás is ide sorolható. Kártérítést fizetettünk a vendéggel, ha valamit tökretesz vagy megrongál, például ablakot betör, kulcsot elhagy.40 A bekészítés vagy tematika alapján jellemző termék a fürdőköpeny, törölköző vagy egyéb emblémás áru.

5.2. Vendéglátás tevékenységének egyéb bevételei A vendéglátásban kevesebb az egyéb bevételi lehetőség, ilyenek lehetnek 39

A mini bár emeleti szolgáltatás, a gondnokság kezeli, de a bevétel a szállodai vendéglátásnál kerül kimutatásra, „Bárok” szegmensben. 40 Szélsőséges esetben előfordult már, hogy televízió készüléket dobott ki az ablakon, mert vesztett a csapata. Igaz ez nem városi, hanem üdülőszállodában történt.


43


- a terembérleti díj,41 - a teremdíszítések díja, - a technikai eszközök használati díja, - ruhatári díj, - belépődíj, - couvert díj,42 - kiskereskedelmi bevétel. Jellemezően rendezvények alkalmával például esküvőkőn van terembérlet díj. Hasonlóan a technikai eszközök használati díját is ide kell könyveltetni, amikor például az étterem kerül hangosításra. A szállodai éttermekben is előfordul, hogy a tematika okán kiskereskedelmi árut adnak el összhangban a kínálttal. Ez lehet fűszer, könyv, pohár, pálinka vagy például népművészeti áru. A zene és műsor jogán vagy belépőként befizetett díjak is egyébbevételek. Amennyiben és ha a szálloda a vendéglátás egyes tevékenységeit vagy annak egészét bérbe adja annak a bérleti díja itt javasolt elszámolni.

7. Dia “Szállodák egyébbevételei” 2000. Szerző szerkesztése

A melléket dia összefoglalva mutatja a jellemző egyéb szállodai bevételeket a teljesség igénye nélkül. Előfordulhat, hogy egy szálloda az első emeltét kiadja például kaszinóüzemeltetésre, akkor az egyéb – egyébbevétel meghatározó nagyságú lehet. A hazai benchmark szerint az egyéb bevételek átlagos értéke kettő – öt százaléka a szállodai bevételeknek.

41

Teremhasználat díj, akkor jelenik a vendéglátásban, amennyiben nincs önálló bankett-részlege a szállodának. 42 Couvert díj egy speciális belépő, mely összeg egy része vagy teljesen lefogyasztható. Dr. Juhász László PhD.

44


5.3. Specializációs tevékenység egyéb bevételei Ide sorolható a hallban, gyógyászatban, sportboltban vagy wellness shopban saját árukészletből eladott emblémás fürdőköpeny, papucs, törölköző vagy wellness anyag masszázsolaj, iszap, fürdősó vagy akár pakolás is, de előfordult már hogy aurapajzsot vagy mágneses kezelőt „Magneter” árult a szálloda. Ez mind egyébbevétel. A sporttevékenységnél a szükséges eszközök lehetnek ütők, labdák vagy táskák. Valamint idesoroljuk be azt a bevételt, amelyet az adott tevékenység bérbeadásáért kap a szálloda.

8. dia. Szállodák egyébbevételei 2010. KSH jelentés alapján. Szerző szerkesztése.

A mellékelt dia jól szemlélteti egy adott évben 2010 a bevételek összetételét. Amikor a KSH egyéb bevételeket elemezzük, akkor az tartalmazza a specializáció bevételeit és az egyéb egyébbevételeket is. A szállodák egyéb bevételei 2006 évben 42.956 e Ft volt és ez 21% bevételi részarányt mutatott. A vizsgált 2010 évben a dia mutatja, hogy az egyébbevétel 47.809 e Ft és 24% a részarány. Az egyéb bevételek növekedése 11% volt, míg a szállodai bevételek -0,7% csökkentek. Ez a növekedés emelte meg a részarányt 21%-ról 24%-ra. A legmagasabb részarányt 29%-ot a gyógy- és wellness-szállodák érik el. A legalacsonyabb részarányt pedig a panziók és egycsillagos szállodák. A vendégéjszaka bevétel (Gesper) a szállodákban 14.560 Ft, míg 2006-ban 15.221 Ft, a csökkenés -4%, míg az egy vendégéjszakára jutó egyébbevétel 3.439- Ft, ennyit költött egy vendég egy nap a szállodákban egyéb bevételekre. Ez 337 forinttal több, mint amit a vendégek a vendéglátásra költöttek, beleértve a reggelit, ebédeket, vacsorákat és bár forgalmakat is. A gyógy-szállodák és wellness-szállodák egyéb bevételei közel azonos értéket képviselnek, részarányban és vendégéjszaka bevételben. Az ötcsillagos szállodákban a legmagasabb az egyéb vendégéjszaka bevétel (5.807 Ft), bár részaránya (18%) elmarad hat százalékponttal a benchmark értéktől. A panzióknál érdekesség, hogy


45


az egyébbevételnek nagyon alacsony részaránya (7%), és így a vendégéjszaka bevétele is csak 743,- Ft a legalacsonyabb, viszont a vendéglátás Gesper bevétele 5.519,- Ft magasabb, mint a szállásdíjé (4.818,- Ft).

5.4. Egyéb tevékenységek bevételei Szálloda egyéb tevékenységeinek bevételei között a legnagyobb részarányt a lehetőségekhez képest a szállodaépületben kialakított és bérbe adott üzlethelyiségek bérleti díja jelenti, teljesség igénye nélkül ilyenek helyiségek lehetnek - irodák, - üzletek, - raktárak, - területek például vízi sportszolgáltatásra, - pénzügyi műveletek eredménye. Az üzleti szállodák és a felsőkategóriásak is élnek ezzel a lehetőséggel, ha adott. Ékszerboltok vagy színvonalas butikoknak adnak bérbe területeket. A bérbe adott irodák, és egyéb területek mindig összhangban kell lenni a szálloda kategóriájával, specializációjával és tematizációjával. Léteznek, olyan szállodák ahol ezek a bérleti díjak magas részarányt képviselnek, például amikor kaszinó bérel területet a szállodában. A pénzgazdálkodás területéről is könyvelünk ide tételeket az árfolyam veszteséget vagy nyereséget.

5.5. Kommunikációs tevékenységek bevételei A szállodák évtizedekkel, ezelőtt amikor nem volt rádiótelefon és a telefonvonal hiány volt, a szállodai szobákban elhelyezett telefonokon meglehetősen magas bevételeket értek el. A telefonhasználat magas 75-80%-os árrést eredményezett a közvetített szolgáltatások kategóriában. Ennek köszönhető egyes szakirodalmak kiemelten foglalkoztak ezzel a tétellel. Ma már nem jelent kiemelt bevételi forrást a szállodának. A vendégek saját mobil telefonjaikat használják, beszélgetésre és levelezésre is. Az internet kapcsolat használatát wifi lehetőséget, a legtöbb szállodában már a szobaár tartalmazza. A kommunikációs bevételeket külön jelenítjük meg. Az internet használattól a műholdas kapcsolatig terjed a bevételi lehetőség. A részarányban és abszolút értékben is csökken a bevétel és ezzel a kiemelt szerepe a gazdálkodásban. A konferencia-szállodák esetében a videó-konferenciák és egyéb műholdas direkt összekötetések egyedi bevételi lehetőséget adnak. Mindezek figyelembe véve a kommunikációs tevékenység részaránya csökken.


46


6. Inspiráció 6.1. Szakosodott szállodák – specializációs kérdések A hazai kategóriarendszer miért tartott vagy a KSH jelentés miért tartja nyilván az apartman-szállodákat és különösen a kastély-szállodákat és miért nem rendezi a konferenciaszálloda előírásait. A vendégek 52%-a szabadidős turista, ha leszámítjuk az egészségturizmus vendégeit, de akkor miért nincs városi és üdülőszálló megjelölés. Az apartman-szállodák száma 2010 évben 45, ez a 758 szálloda 5,9%-a, és a szobák száma 3.038, a kínálat 6,5%-a, a keresleti részaránya 6,7% van egy nem meghatározó 0,2 százalékpontos piaci előnye az apartman-szállodáknak. Az átlagos szobaszám 68 szoba és ez 11 százalékkal nagyobb üzemméret a hazai benchmarknál. Az apartman-szállodák (45) szerepelnek a KSH statisztikai jelentéseiben kiemelve. Mit jelent a kastélyszálloda és miért nincs akkor recessziós vagy gótikus esetleg barokkszálloda. A hazai 15 kastély-szálloda (2%-a az egységeknek) 517 szobával egy százalékos részarányt képvisel a statikus piaci részarányból és a 115.000 vendégszaka 0,83 százalék keresleti, dinamikus részarányt jelent, így hazai kastély-szállodák piaci hátrányba vannak.43 A hazai kastély-szállodák átlagos üzemmérete 34 szoba. Mondhatjuk, hogy a csak 1930 előtt épület lehet kastély. A kastély-szállodák (15) szerepelnek a KSH statisztikai jelentéseiben kiemelve. Kinek a feladata lenne a támogatni a szakszövetségek alulról építkező, önkéntes kistérségi kialakulását. Kinek van lehetősége és joga a specializálódott szállodák fakultatív jellegű, szakosodott tevékenységeit szabályozni. Mikor lesz lehetősége a vendégnek a szálláshely olyan szintű kiválasztására, hogy könnyedén felismerje a motivációs kínálatot, a szakosodást és annak kategóriáját. A kérdések mögött nincsenek kérdőjelek, mert jelenleg nincsenek válaszok sem. A kérdésekre a válaszokat csak a jövőszakemberei adhatják meg. A szállodai szakembereknek lehetőség nyílik a válaszok elsődleges vizsgálatára és elemzésére, esetleges javaslatokkal és válaszadásokkal.

43

Kastély a fallal és árokkal körülvett „castrum”, ami bástyákkal megerősített katonai védekező hely. A középkor második felétől az erődített földesúri központok a középkorban és a királyi várépítészet uralkodói végvárai fokozatosan átalakultak „castellum” szabadvárrá, már nem elkerített és a bástyákból tornyok lettek. Ez a nyitottság jellemző a társadalomfejlődésre, már nem kell az uralkodói lakhelyet körülbástyázni. Ellentétben a mai kor lakóparkjaival, amely ép ellentétes trendet mutat a nyitott kerítéses lakhelyek mellett megjelennek a zárt kerírtéssel és falakkal körülvett épületek és lakóparkok. A mai kastély szóhasználat az 1650-es évektől épült barokk kastélyokat jelenti alapvetően. A kastély építészetre hatott a klasszikus, romantikus, gótikus, reneszánsz és későbbi 1850-től az integráló hatások. Az utolsó kastélyok egyike volt Csorváson a Wenckheim-kastély (Viktor Siedek építész munkája 1924-28), míg az első mai is meglévő barokk kastélyok közt van a Grassalkovich 1735 és 1760 közt és az Eszterházy 1768. Forrás: http://www.eptort.bme.hu/doc/egyeb/kastely.html Dr. Juhász László PhD.

47


7. Virtuális szálloda témaköre A szállodák szakosodott bevételei után az egyébbevételeket kell formába önteni. A hipotézisben, feltételezésben leírjuk, hogy milyen egyéb bevételekre tehet szert a szálloda és ezeket forintosítjuk. A szállodavállalatok szállodáinál nem ritka, hogy az egyéb bevételeket területenként is meg kell tervezni. Itt és most csak egy összegben tervezzük meg és a számszaki terv utolsó sorába beírjuk, ezer forintra kerekítve.

9. Dia. "Szállodák hivatásturisztikai szolgáltatásainak és egyébbevételeinek tervösszesítő táblázata” 1989. Szerző szerkesztése.

A dián megjelenített szálloda 200 szobás az egyébbevétele, az üzletek bérleti díjából havi 400.000.- Ft, és ez évi 4.800 e Ft. A kommunikáció bevétele 3.200 e Ft. További 4.000 e Ft bevétel képződik a tevékenységek egyébbevételéből. További öt év éves kimutatásban, szálloda egyéb bevételének és összes bruttó bevételének meghatározása a feladat. Az éves üzleti terv bevételi tervének kiterjesztése 5 illetve 10 évre. A szálloda éves bruttó bevétele 1.272.000.000.- Ft. Az egy szobára jutó bruttó bevétel 6.360.000.- Ft és megfelel egy négycsillagos, wellness- vagy gyógyszálló bevételének. A létrehozott virtuális szálloda éves bruttó bevételének százalékos megoszlása - szállás 61% (56%), - vendéglátás 32% (21%), - rendezvény 6% és egyéb (1%) összesen (23%).44

44

Zárójelben a hazai Benchmark értékek 2013 évi KSH gyorsjelentés alapján.


48


8. Ellenőrző kérdések „ Szállodák hivatásturisztikai bevételei” ellenőrző kérdései 1. Ismertesse a konferencia szállodák szegmenseit, árképzését, értékesítési csatornáit, 2. Ismertesse a konferencia szállodák sajátosságait (szegmensek, igények, tartózkodási idő, ár, ciklikusság) és a szálloda sajátosságait 3. Ismertesse konferencia szállodák vendéglátási sajátosságait 4. Ismertesse a konferencia szállodák egyedi kapacitás elemzését 5. Ismertesse az apartman szállodák vezetési sajátosságait (szegmensek, igények, tartózkodási idő, ár, ciklikusság) és a szálloda sajátosságait 6. Mutassa be az apartman szállodák és szállodák tényleges eltéréseit 7. Mutasson be példákat a besorolások ellentmondásairól, motivációk és típus szállodák összhangjáról 8. Ismertesse a szállodák egyéb nem alap tevékenyégi bevételeinek csoportjait és nagyságát


49


Összefoglaló Egy balatoni, négycsillagos, családi-szálloda, gyerekbarát-szálloda a szabadidős szolgáltatásból származó a bevételét szeretné növelni. Dolgozzon ki bevételi terveket tartalmazó akcióterveket, a hozzátartozó értékesítési lehetőségekkel, árazott termékekkel, és a vendégszegmens változásaival. Első lépés a szálloda specifikációja legyen, a családi-szálloda nem lehet magas üzemmérettel, gyerekbarát tehát van medence, pancsoló, játszószoba, játszótér és bizonyára animáció. Rendelkezik egy nagy teremmel, mert kell a rossz időben a belsőtér. Második lépés a szállodák szabadidős motivációs vendégek igényei. A szállodák szakmai csoportjai hazai példákkal mivel balatoni nem városi szálloda, de lehet például üdülőszálloda, és inkább üdülő, mint wellness, sport vagy termé. A szegmenseket ismerni kell igények, tartózkodási idő, ár, ciklikusság és sajátosságok szerint. Az üdülő-szállodák szolgáltatásai és vezetési sajátosságai az animáció. Tegyük fel, hogy a turista szezonban megfelelő a kereslet, tehát a nyárelő és nyárutó időszakára kell vendégszegmenseket megcélozni. Keresletciklus ebben az időszakban két szegmensre jellemző. Csoportos turizmus és rendezvény turizmus, a harmadik lehetőség az idősebb pihenő párok. Az adott három szegmensre képezünk árakat, csomagokat figyelembe véve a sajátosságokat, alakítsunk szállodai terméket, adjuk meg az értékesítési csatornáit. Ne feledjük a szabadidős motiváció szakmai csoportjainak ellentmondásait, motivációk és specializálódott szállodák szegmenseinek díszharmóniáját, összhangját. Cél, hogy az ismeretanyag áttanulmányozása után az olvasók megismerjék a bevételgazdálkodás elméletéből azokat a kiemelt részeket, amelyekre a szálláshelyvezetés gyakorlatában szükségük lehet. A szállodai bevétel-gazdálkodásának összefogása segíti a hivatás turizmus bevételeire szakosodott szállodák bevételeinek növelését. A szerző célja, megértesse az összefüggéseket a piaci célok és a bevételi terv valamint a vezetési döntések összefüggésében. Megértsük, hogy a specializációs tevékenységek bevétel-gazdálkodása a marketingtervekben megfogalmazott piaci célok teljesítésére irányul, a célok elérése jelenti a sikert. Integrálni tudjuk a vezetés és bevételgazdálkodás alapjait a szállodaüzemeltetéssel és a szakosodott tevékenységekkel. A bevételek tervezése során megismerjük a hivatásturisztikai vendégek elvárásaira szakosodott szállodák bevételeinek tartalmát, ciklusait, részadatait és azok összefüggéseit. Fejezet áttanulmányozása után a bevételgazdálkodás elméletének ismeretében, tisztábban átlátunk, olyan szakmai fogalmakat, mint - hivatásturizmus bevételei, - csoportos üzleti szegmens bevételei, - rendezvény és konferencia szegmens, - konferencia-szállodák sajátosságai, - apartman-szállodák sajátosságai, - szállodák egyéb bevételei, - üzleti-szálloda, - butik-szálloda, - csomagár képzés sajátosságai, - konferencia-szállodák kapacitáselemzése.


50


Az elsajátított ismeretek szállodai gyakorlattal együtt a szállodavezetés és üzemeltetés alapjainak megismerését biztosítja.

Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Hivatás turisztikai szegmens bevételei a szállodákban - Konferencia szállodák szakosodási bevételeinek elemzési módszertana - Konferencia szállodák extrafogyasztás növelésének lehetőségei - Egyéni üzletemberekre szakosodott szállodák piaci előnyei


51


Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre.

„Szakosodott szállodák üzemeltetési sajátosságai”, kiemelten négy fő területen jelentkeznek, vendég elvárások, termék, piaci-gazdálkodás, vezetés. „Egyéni üzletemberekre specializálódott szállodák” Az egyéni üzletberekre specializálódott szállodáknak (üzleti, butik, apartman) nincs közvetlen kimutatható specializálódási tevékenység bevétel. A specializáció, kedvező hatásait a vendégelégedettség hatására, jelentkező kereslet jelenti az üzleti, butik és apartman szállodákban. Konferenciai, rendezvényszállodák estében nagyon fontos ismérv, hogy nem konferencia vagy rendezvényszervezők a szállodák, hanem a megszervezett rendezvények lebonyolítására szakosodnak. A konferencia általános fogalmat jelent itt, nem azt hogy a szálloda csak konferencia lebonyolítására szakosodik hanem, hogy a csoportos üzleti szegmens minden ismert rendezvényének a lebonyolítására. Egyes szállodák jobban fejlesztettek a tréning vagy kiállítás szegmensben, míg mások erősebbek a bankett és konferencia vagy inszentíve szegmens szolgáltatásainak kínálatában. „Konferencia szállodák szegmensei” A konferencia szállodák prior szegmensei a csoportos üzleti vendégek. Tréning, szeminárium, konferencia, légiközlekedés személyzete, inszentive csoportok, események résztvevői (MICE). A megkülönböztetés lehet, hogy külső vagy belső vendég, a szállodában lakik, vagy csak részt vesz a máshol tartott konferencián. Vannak családi rendezvények, de az a vendéglátás bankett szegmensének része elsődlegesen. „Rendezvény” szervezett közösség keretein belül megtartott, esetenként szórakoztató jellegű összejövetel.45 A megrendelő szempontjából, a rendezvény alkalmi, széleskörű gyűlés, időszakos összejövetel, előre megszervezett formában. Három tényező, akárcsak a bankettre minden rendezvényre jellemző előre meghatározott célból, adott helyen és adott időben tartott összejövetel. „Apartman-szállodák szegmensei” Az apartman-szállodák piaci célja az egyéni üzletember szegmensből a rezidens, a hosszabb ideig tartózkodó vendégszegmens jelölik meg elsődleges szegmensnek és ez legtöbbször egyben vállalati szegmens. Kiegészítő szegmensei inkább a szálloda helyszínétől függ, például üdülő, gyógy vagy wellness is lehet. . 45

Magyar Értelmező Kéziszótár


52


„Konferencia-szállodák vendéglátási sajátosságainak tényezői”  a ciklikusság,  a frekvencia,  a komplexitás,  a tervezhetőség,  a helyigény. „Konferencia-szállodák vendéglátási komplexitása”, jellemző, hogy a vendéglátás sok szolgáltatását igénybe veszik a résztvevők és ez napi négy bankett terítéket és egy reggeli étkezést jelent - reggeli, - kávészünet, - ebéd, - kéveszünet, - vacsora és végül gálavacsora.


53


Referencia lista Abbey, James R, Hospitality Sales and Marketing B. Schmidt: Customer Experience Management Balaton – Czakó – Dobák, 1988. Korszerű szervezeti formák és rendszerek OKKFT Budapest Bob Cotton: E-Selling Borsenik /Stutts: The Management of Maintenance & Eng. Systems in the Hosp. Chris Guilding, 2009, Accounting Essentials for Hospitality Managers, Department of Tourosm, leisure, Hotel and Sport management, Griffith University Australia, Linacre House, Jordan Hill Oxford. Churcman C.V. 1974. Rendszerszemlélet, Cole, G.A. 1997. Strategic Management Theory and practice, 2nd Edition Letts Educational, London Colella / Hitt/Miller: Organizational Behavior a Strategic Approach Coltman: Cost Control for the Hospitality Ind. Connolly, Daniel J.: An environmental assessment of how technology is reshaping the hospitality industry Croft: Market Segmentation Dana Tesone, 2010. Principle of management of hospitality industry, Cl. University Central Florida Dinya, L. 2005. Szervezetek sikere és válsága, Akadémiai Kiadó, Budapest Dopson / Hayes / Miller: F&B Cost Control Fekete, F. Sándor, I. 1997. Válságkezelés és kríziskommunikáció,Budapesti Közgazdasági Egyetem Marketing tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya, Budapest Goleman / Cherniss: The Emotionally Intelligent Workplace Hannagan, T. 2002. Management Concepts & Practices, 3rd Edition Pearson Educational Limited, Harlow Harrison / Enz, Hospitality Strategic Management Horváth Győző, 2003. Válságmenedzselés a gyakorlatban, Glória Press Kiadó, Budapest Horváthh Ákos, 2003. Szállodavezetés jegyzetvázlat, BGF, KVIFK Jan Carlzon, 1988. Lapítsd le a piramist, Zrínyi KV Jones: Professional Management of HK Operations Kappa / Nitschke: Managing Housekeeping Kaszás Krisztina és Tóth Balázs, 2004. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői. KSH, Bp. 2005. Hozzáférés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idegenforgalom.pdf Kotler / Makens / Bowen: Marketing for Hospitality and Tourism Laczkó Tamás, Rébék Nagy Ágens, 2008. A wellness régió specifikus jellemzői, 40.oldal Liquori / Gray, Hotel Management & Operations Lundberg: The Hotel and Restaurant Business Medlik Slovay, 1995. Hotel Management, Oxford Medlik Slovay, 1991. Business of Hotel, Oxford Michael. L. Kasavana – Richard. M. Brooks. 2005. 7th edition, Managing Front Office Operation, Educational Institute, American Hotel and Lodging Association Mintzberg H. 1979. The Structuring of Organization, Prentice Hall Niemeyer-Hayes, Hotel Management Paul R. Niven: Balanced Scorecard Diagnostics Pearlson / Saunders: Managing and Using Information Systems Dr. Juhász László PhD.

54


Peter Venison, 1991. Managing Hotels, Oxford Peters T. – Waterman R.H. 1989. A siker nyomába, KJK, Budapest Rafael R. Kanavaugh – Jack D. Ninemier, Hospitality Supervision Rushmore: Hotel Investment Rutherford / O’Fallon, Hotel Management & Operations Stutts / Wortman: Hotel & Lodging Management Dr. Szalók Csilla: Kontrolling 2003. BGF – KVIFK, Budapest Tesone D.V.: Hospitality IS and E-Commerce Valen: Front Office Vecsenyi János, 1983. A szervezetfejlesztés megalapozása a „Komplex Vállalat Megismerési , Rendszerrel”, ÉVM, Budapest Vecsenyi János, 1989. Vállalati hatékonyság és szervezettségi színvonal mérése, Budapest, Venison: Hotel Management Zhou: E-Commerce Kormányzati publikációk, Kiadványok, tanulmányok A Magyar Turizmus ZRt. Tájékoztatója: Turisztikai trendek Európában a következő 5-10 éves időszakban. 2006. szeptember 27. Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=229. Horwath HTL: Budapesti Szállodapiaci Trendek. A budapesti szállodapiac kínálatának és keresletének elemző bemutatása. 2007. április 12. Hozzáférés: http://www.hah.hu/opendoc.php?fn=Budapesti_szallodapiac.pdf Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=198Magyar Turizmus Zrt http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4362. KSH: 2004. A magyarországi gyógy- és wellness szállodák 2004. évi vendégforgalma. KSH: A kereskedelmi szálláshelyek, 2004-2007. Hozzáférés: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke: Hogy zárnak az idén és mire várnak jövőre a szállodák? 2006.12.22. Hozzáférés: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=155209. PSESSID=d59c69c057ea4a4c24c09520c5616e0c Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala: Tizenegy hónap rekordja a turizmusban. 2005. január 10. RFF TNMH. Hozzáférés: http://www.fejlesztes.gov.hu/u/documents/01_11_Turizmus.doc?PH Folyóiratcikk, Újságcikk, Újságok, folyóiratok (BTFPK Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, Balatoni Régió, 2005. – A turizmus eddig mindig magához tért a válságból, Népszava 2008. november 20. Heti Világgazdaság, Már érezni a válság szelét az idegenforgalomban, Népszava 2008. november 13. HVG. Mennek is, meg nem is HVG 2009. február 21. p.51 Magyar Nemzet, Thurzó, K. (2009) Elüldözzük a devizás turistákat is Magyar Nemzet február 16. p.11 Napi Gazdaság The Hotel Turizmus Bulletin Turizmus Panoráma


55


Elektronikus források, Internet HOTREC (Hotels, Restaurants and Cafés in Europe) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=178,365344&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.gotohungary.co.uk/in-the-press http://www.hlst.heacademy.ac.uk/getaway http://www.hotelnewsnow.com/Articles.aspx?ArticleId=2922&ArticleType=0 http://www.learnhigher.ac.uk/analysethis http://www.marketresearch.com/product/display.asp?productid=2193366&g=1 http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=949) http://www.online marketing.hu/ http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090401-gazdasagi-pangas-nagy-gazdasagivalsag.htlml http://www.euroastra.info/node/23152,2009.02.15 http://www.strglobal.com/Resources/Resources.aspx http://www.sunflowers-agency.hu/szlovenia/radenci/szalloda-radin-superior.php IATA (International Air Transport Association) IHRA (International Hotel & Restaurant Association) UFTAA (United Federation of Travel Agents' Association) www.gki.hu Turizmus helyzete az Internet gazdaságban, 2004 www.hah.hu www.ioh.com www.ksh.hu www.scholar.google.com www.unwto.org http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/zold_vallalat/okologiai_labnyom/ WWF: Living Planet Riport 2010),

Doktori értekezés, disszertáció Juhász László: Magyarországi idegenforgalom és szállodaipar sikertényezői, Budapest, 1990 Juhász László: Idegenforgalom és Budapest, doktori értekezés, BKE, Budapest 1990

Budapest, 1966. szeptember 1 -


56

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. III.14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei. Dr

Recommend Documents