SZAKDOLGOZAT. Oroszlány Enikő 2004

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

SZAKDOLGOZAT

Oroszlány Enikő 2004.

3


TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. I.1

6 LATIN-AMERIKA ÉS MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁGGAZDASÁGBAN

8

Latin-Amerika általános helyzete

8

I.1.1

Világgazdasági helyzet

9

I.1.2

Regionális csoportosulások

11

I.2

Magyarország általános helyzete

12

I.2.1

Helyünk a világgazdaságban

14

I.2.2

Regionális csoportosulások

15

II.

LATIN-AMERIKA ÉS MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE

17

II.1

Gazdasági kapcsolataink a II. világháborútól napjainkig

18

II.2

Napjaink általános kapcsolatai

20

II.2.1

Gazdasági kapcsolataink Latin-Amerikával

20

II.2.2

Politikai kapcsolataink Latin-Amerikával

22

II.2.3

Kulturális kapcsolataink Latin-Amerikával

24

III. III.1

MAGYARORSZÁG ÉS DÉL-AMERIKA EGYES ORSZÁGAI

27

A három legfontosabb kereskedelmi partner

27

III.1.1 BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

28

III.1.1.1

Történelem

29

III.1.1.2

Gazdasági helyzet

29

III.1.1.3

Magyar-brazil kapcsolatok

30

III.1.1.4

Gazdasági együttműködés

31

III.1.1.5

Tőkebefektetések

32

III.1.1.6

Kulturális kapcsolataink

32

III.1.2 MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK

34

III.1.2.1

Történelem

35

III.1.2.2

Gazdasági helyzet

35

III.1.2.3

Magyar-mexikói kapcsolatok

36

III.1.2.4

Gazdasági és kereskedelmi együttműködés

36

4


III.1.2.5

A magyar-mexikói tudományos és technológiai együttműködés

37

III.1.3 ARGENTÍN KÖZTÁRSASÁG

39

III.1.3.1

Történelem

40

III.1.3.2

Gazdasági helyzet

40

III.1.3.3

Magyar-argentin kapcsolatok

41

III.1.3.4

Gazdasági és kereskedelmi együttműködés

42

III.1.3.5

A magyar-argentin tudományos és technológiai együttműködés

43

IV.

LATIN-AMERIKA NAGYOBB ORSZÁGAI

44

IV.1

Venezuelai Köztársaság

44

IV.2

Perui Köztársaság

47

IV.3

Chile Köztársaság

50

IV.4

Ecuadori Köztársaság

53

IV.5

Kolumbiai Köztársaság

56

IV.6

Bolíviai Köztársaság

59

IV.7

Uruguayi Köztársaság

62

IV.8

Paraguayi Köztársaság

65

V.

EGY KÜLÖNLEGES HELYZETŰ ORSZÁG A KARIB-TÉRSÉGBEN: KUBA

67

V.1

Történelem

67

V.2

Kuba gazdasági helyzete a kilencvenes évek reformjai után

68

V.2.1

A múlt

68

V.2.2

Reformok és hatásaik

70

V.2.3

Agrár és valutareform hatásai

72

V.2.4

Külkereskedelem

73

V.2.5

Összefoglalás

73

V.3

Magyar-kubai kapcsolatok a szocializmus alatt

74

V.4

Napjaink kapcsolatainak lehetőségei

76

V.5

Kulturális kapcsolatok

78

VI. VI.1

A KAPCSOLATOK JÖVŐJE

79

Latin-Amerika és az Európai Unió gazdasági kapcsolatai

79

VI.1.1

Latin-Amerika és az Európai Unió általános kapcsolatai

79

VI.1.2.

Az EU jelenlegi kihívásai: a bővítés és mélyítés folyamata

81

5


VI.2

Latin-Amerika és Karib-térség jelenlegi kapcsolatai az EU-val

VI.2.1

81

Latin-Amerika és Karib-térség és az Európai Unió közötti kereskedelem

82

VI.2.2

Az európai befektetések Latin-Amerikában és a Karib-térségben

84

VI.2.3

Latin-Amerika és Karib-térség és az Európai Unió gazdasági együttműködése

84

VI.3

Regionális megkülönböztetés az EU és a LAK közötti kapcsolatokban

85

VI.4

Kilátások és következtetések

88

VII. MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI LEHETŐSÉGEI AZ EU TAGJAKÉNT

90

UTÓSZÓ

91

IRODALOMJEGYZÉK

93

6


ELŐSZÓ Azért választottam szakdolgozatom témájául a távoli latin-amerikai kontinenst mert mindig is vonzottak a távoli földrészek, azok történelme, földrajza, kultúrája. Latin-Amerika ezenkívül személyesen is érint, mivel volt szerencsém gyermekkoromban néhány évet ott tölteni, pontosabban Kuba szigetén. Édesapám külszolgálati munkájára vitte magával a családját, s így kerültem én is a közép-amerikai szigetországba. Ez még a rendszerváltozás előtt történt, s azóta természetesen mind Magyarország, mind a latin-amerikai földrész sok változáson ment keresztül gazdasági és társadalmi területeken. S most, hogy elérkezett a diplomadolgozat írásának ideje, nem is választhatnék megfelelőbb témát annál, melyet valamelyest megéltem. Célom volt továbbá felfedezni olyan újdonságokat a kontinensről, melyekről eddig nem vagy kevés tudomásom volt. Sajnos Magyarországon elég szegényes ismeretanyaggal rendelkezünk más, távoli földrészekről, legyen az Dél-Amerika, Ausztrália vagy Afrika. Kultúráik ismerte nem képezi szerves részét az általános műveltségi normának. Pedig a ma már rendkívül globalizált világban nem csak a közvetlen életterünk kultúráját kellene megismernünk és tanulmányaink során magunkévá tennünk. Éppen ez, a más népek kultúrája iránti érdektelenség lehet a forrása

a

különböző

népcsoportok,

országok

egymásközti

megnemértésének,

ellenségeskedésének. Mindazonáltal maga az európai kultúra, az européerség, egyáltalán nem zárja ki az egyetemes értékek befogadását. Azt gondolnánk, hogy egy olyan távoli kontinensnek, mint Latin-Amerika nem túl sok jelentősége lehet a magyar kultúrában, gazdaságban, kereskedelemben. Pedig ez nem így van. Sőt. Ha nem is Amerika felfedezésével egy időben, de már a jezsuita hittérítőkként érkezők között találunk magyarokat. A későbbiekben jöttek a bevándorlók, először az 1848-49-s szabadságharc, majd az I. és II. világháború, végül pedig 1956 emigránsai. Semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk ezekről a kint élő népes magyar kolóniákról, akik mind szellemileg, mind gazdaságilag részt vettek és vesznek a két térség kapcsolatainak fenntartásában és fejlesztésében.

7


Ismeretes, hogy Magyarországnak, mint kis országnak célszerű a világra nyitottan építenie gazdasági, kulturális kapcsolatait, ha nem akarja elveszíteni fejlődési ütemét. S ez nem csak az európai országok felé való nyitást jelenti, hanem a világ más tájai felé is. Dolgozatomban szeretném megismertetni azokat a múltbéli eseményeket, kapcsolatokat melyek Magyarországot Latin-Amerikához kötötték és kötik mind a mai napig. Továbbá szeretném feltárni azokat a lehetőségeket, melyek országaink gazdasági és társadalmi kapcsolatainak továbbfejlesztését és elmélyítését szolgálhatják. Nem is olyan régen – pár hete – a magyar miniszterelnök Indiában járt, hogy felélessze a magyar-indiai gazdasági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat. Ezzel is bizonyította, hogy Magyarország nem felejtette el régebbi, a rendszerváltás előtti kapcsolatainak fontosságát. Remélhetőleg ilyenfajta gesztus a jövőben a Latin-Amerikai országok irányába is megnyilvánul hazánk részéről. Igazán kár lenne, ha Magyarország, jövőre már, mint az Európai Unió teljes jogú tagja, nem használná ki – a földrajzi távolság ellenére – a latin-amerikai országok nyújtotta kulturális, gazdasági lehetőségeket. Annak ellenére, hogy nem vagyok gazdaságelemző szakirányos, bízom benne, hogy szakdiplomácia szakosként más szemszögből leszek képes a téma mélységéhez és érdekességéhez illő dolgozatot írni.

8


I. LATIN-AMERIKA ÉS MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁGGAZDASÁGBAN I.1

Latin-Amerika általános helyzete „A latin-amerikai térség országai helyzetét az elmúlt és az elkövetkező években

befolyásolta és befolyásolni fogja az országok demokratikus berendezkedésének stabilitása, a külső világgazdasági hatások és a regionális együttműködés terén elért eredményeik”1. A nyolcvanas évek stagnálása után – melyet csak „az elveszett évtizednek” neveznek – a kilencvenes években látványos fejlődés és változások zajlottak a térségben, annak ellenére, hogy két válság is akadályozta a haladást. Ez az évtized két 4-5 éves szakaszra bontható. Az elsőben megindultak a reformok, gyorsult a privatizáció és a világgazdaság felé nyitás. A ciklust lezáró 1995-ös mexikói válságért ezeket a túlzottan gyors reformokat tették felelőssé. A második szakasz első éveit a növekedés, a reformok továbbvitele, a regionális kapcsolatok erősödése, és világgazdaságba való intenzívebb bekapcsolódás jellemezte. Az 1998-as ázsiaiválság, amely során az exportpiacok szűkülése és a befektetői bizalom megingott, újra felszínre hozta a továbbra is meglévő belső strukturális gondokat, s így további reformokra késztette a latin-amerikai országokat.2 A múlt század utolsó évtizedében a latin-amerikai országokban a gazdasági átalakulás mellett bizonyos fokú politikai változások is végbementek. Kuba kivételével 1988-1991 között mindenhol tartottak választásokat, bár ezek európai mércével nézve, nem mindig feleltek meg a demokratikus előírásoknak. Azóta a térségben több választást is tartottak, de a gyors demokratizálódás helyett sajnos a demokratikus és az autoriter berendezkedések váltották egymást. Ez köszönhető a továbbra a térséget jellemző, hosszú idő óta fennálló társadalmi különbözőségeknek, hiszen a szegénységben élő társadalmi csoportokra a populista politizálás a mai napig jelentős hatást képes gyakorolni. Mindemellett a korrupció is kézzelfogható jelenség a demokratikus berendezkedésű latin-amerikai országokban. Korrupciós botrányok okozhatják (Chile, Mexikó) és okozták (Peru – Alberto Fujimori) is

1

Buzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén (Magyar Tudomány 2002/7) 863. old

2

Uo.

9


egyes

latin-amerikai

országok

kormányainak

bukását.

A

gazdaság

ingadozásával

párhuzamosan a demokráciába vetett bizalom is meggyengül. A térségre pozitívan hat a globalizáció folyamata, mivel így egyre nagyobb a külföldi nyomás a demokratikus normák betartására. Az autoriter berendezkedéseket még ezek a külső hatások sem tudják megváltoztatni, mivel a demokratikus berendezkedések belső társadalmi megegyezésen alapulnak. Természetesen a globalizáció negatív hatásai is érintik a térséget, mivel a világgazdaságot működtető erők a gazdasági érdekekre helyezik a hangsúlyt, s csak utána a társadalmi, erkölcsi elvárásokra. Az elmúlt években a társadalmi különbségek nem csökkentek látványosan, a legszegényebbek helyzete alig változott. A társadalom középső rétege Latin-Amerikában csak 20%-os arányt képvisel, a fejlett ipari országok 50-60%-val szemben.3 A városi lakosság folyamatosan növekszik, van ahol eléri az 5 milliót is, ez azonban mindig jelenti, hogy az itt élők életkörülményei jobbak lennének. Többségük a legalapvetőbb életfeltételekhez sem jut hozzá. Ezekben a bádogból épült szegénynegyedekben nincsen sem víz, sem fűtés, sem orvosi ellátás. Kitörési lehetőségre sincsen sok esély. A társadalom nagyobb része nem részesült az elmúlt évek eredményeiből, s az oktatás területén sem történt érdemleges előrelépés, ami pedig a jövő szempontjából igen jelentős lehet. Az országok gazdasági fejlettségének növekedése főleg mennyiségi, ami a multinacionális vállalatok betelepülésének és a termelési szerkezet átalakításának köszönhető. A növekedés forrásai – főleg természeti környezet és ásványi kincsek – megvannak ezekben az országokban, bár felélésük helyrehozhatatlan károkat okozna nemcsak a térség, de az egész bolygó számára.

I.1.1 Világgazdasági helyzet Mikor Latin-Amerikáról beszélünk, olyan országokról tesszük ezt, amelyek gazdasági helyzete, fejlettsége a közös vonások ellenére jelentősen különbözik. Itt is megfigyelhető az észak-délfejlettségének ütközése, melyet az USA-hoz való közelsége és a térség olajkincs fellelhetősége magyaráz.

3

Uo. 863-869 old.

10


A kilencvenes években a térség számára a legnagyobb kihívást az 1998-as ázsiai válság okozta. A latin-amerikai exportot mélyen érintette az ázsiai felvevőpiac összeomlása, csökkent a kereslet, és az export szerkezete is megsínylette az alacsony feldolgozottságú termékek árának csökkenése miatt. Mindezek a külföldi befektetői bizalom is visszaeséséhez vezettek. Nehezítette a helyzetet, hogy több ország kénytelen volt leértékelni a valutáját. 1999 vége felé már érzékelhető volt a gazdasági konjunktúra, mely azonban az USA gazdasági növekedésének volt köszönhető. Ezek után a térség addig deficites külkereskedelmi mérlege többletet tudott felmutatni (1998 32 Mrd USD deficit, 1999 3,5 Mrd USD többlet). Az 1999-es visszaesés után a térség nagyon gyorsan magára talált, viszont 2001-ben újabb külső eredetű sokk érte, melyet a világ- és az Egyesült Államok gazdasági növekedésének csökkenése idézett elő. Kedvezőtlen hatással volt Latin-Amerika gazdasági helyzetére további számos külső és belső tényező: -

a régió országainak növekvő költségvetési hiánya és eladósodása,

-

egyes exporttermékek alacsony világpiaci ára (olaj, kávé, banán),

-

természeti katasztrófák,

-

a térség országainak növekvő külpiaci sebezhetősége (külső mérleg negatív alakulása, külső hitelek drágulása, a külföldi tőkebefektetők megrendülése),

-

a növekvő munkanélküliség,

-

a központi bankok többszöri beavatkozása a nemzeti valuták árfolyamának védelmében,

-

az infláció megfékezése és szinten tartása,

-

a nyomor és a társadalmi feszültségek fokozódása, szélsőséges tendenciák.4

A térség országainak helyzete nem sokkal később valamelyest pozitívan megváltozott. Ilyen változások voltak: a pénzügyi piacok tevékenysége normalizálódása, a nemzeti valuták gyengülése enyhülése, a turizmus (főleg Mexikó és a Karib szigetországok) fokozatos fellendülése. A legfejlettebb gazdaságú országok gazdasági tevékenységének élénkülése viszont elmaradt, a külföldi tőkebefektetések és főleg a közvetlen beruházások értéke csökkent.5 Összefoglalóan elmondható, hogy a térség a külső hatásokra rendkívül érzékenyen reagál, mivel a gazdasági és társadalmi reformok eredményei mellett, az országok elmulasztottak 4

Balla László, Várkonyi Gábor, Paár Róbert – Latin-Amerika 2001. évi gazdasági fejlődése és a magyar-latinamerikai gazdasági kapcsolatok alakulása (MTA Feljegyzés Budapest 2002.03.01) 5 U.o

11


számos nehézséget megoldani. A legfontosabbak ezek közül a társadalombiztosítás és az oktatás reformja, az infrastruktúrák fejlesztése, a demokratikus rendszerek megszilárdítása. Latin-amerika gazdasági mutatóinak alakulása 2000-2001-ben 800 700 2000

600

2001

500 400 300 200 100 0 tőkebefektetések Külső adósság Mrd USD Mrd USD

1. ábra

I.1.2 Regionális csoportosulások A latin-amerikai integrációs törekvések a múlt század utolsó évtizedében újra lendületre kaptak, jelentőségük megnőtt, ez vezetett 1991-ben, hogy a térség gazdaságilag legjelentősebb legnagyobb súlyú latin-amerikai kezdeményezése a MERCOSUR (Déli Közös Piac) megalakulhasson. Tagországai: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. A MERCOSUR közöspiaci célkitűzésű „hézagos” vámunió, ahol a tagállamok között jellemző az állandó kompromisszumkeresés, rugalmas határidőkkel és tág célkitűzésekkel.6 A tagországok liberalizálták kereskedelmüket, hosszú távon feladatuk a demokratikus berendezkedés fejlődésének segítése. Ebben a gazdasági blokkban ma több mint 200 millió fogyasztó él, így az USA, az EU és Japán után a negyedik legnagyobb gazdasági térséget lépezi a világon. A MERCOSUR beruházók számára is vonzó, mivel a további terjeszkedésre kínál lehetőséget, ha létrejönne egy közös dél-amerikai piac. A szabadkereskedelmi megállapodás aláírását követően Chile és Bolívia is immáron társult tagnak tekinthetők. Folyamatos tárgyalás folyik az EU-val is egy szabadkereskedelmi egyezmény érvénybelépésére. A

6

Palotás László: Az összamerikai szabadkereskedelmi terv és az amerikai - brazil - argentin háromszög (EU WORKING PAPERS 2000/4)

12


MERCOSUR sikerei azt mutatják, milyen fontos a térségen belüli együttműködés, mely a belső folyamatokat is segíti, a nemzetközi versenyben való megfelelés mellett.7 A NAFTA (North American Free Trade Agreement – Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás) térség csak egy országot érint közvetlenül, Mexikót. Számára az USA gazdasági teljesítménye mindenképpen meghatározó, az ország és a Karibtérség gazdaságilag, etnikailag és kulturálisan is egyre szorosabban kötődik az Egyesült Államokhoz. Az 1994-óta hatályos NAFTA Mexikóra is kiterjesztette az USA piaci szabályozórendszereit, mellyel szigorú korlátozásokat szab a partnerállamok gazdasági beavatkozásának. Ez a Szabadkereskedelmi Megállapodás az USA és Kanada fejlettségi szintjét, követelményeit tükrözi. A MERCOSUR mellett kisebb regionális szerveződések is létrejöttek LatinAmerikában, ilyen az Andok Nemzetek Közössége a CAN (Comunidad Andina de Naciones), mely jelentős gazdasági erőt képvisel. Tagjai Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela. E szerveződések jelentősége, hogy tagországaik közösen tudjanak fellépni a NAFTA kibővítésének

is

tekinthető

FTAA

(Összamerikai

Szabadkereskedelmi

Övezet)

tárgyalásokon, mely alakulása meghatározhatja majd a térség külpolitikai irányultságát. Ezen a fórumon lehetőségük van dönteni, hogy melyik térséget preferálják: az észak-amerikai-, a csendes-óceáni régiót vagy az Európai Uniót. A latin-amerikai integrációk akkor sikeresek, ha hozzájárulnak a térség gazdasági helyzetének javításához, és a belső hatékonyság növelésén keresztül a versenyképességet is fejlesztik.

I.2

Magyarország általános helyzete „Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország.

Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-,

7

Uo.

13


kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból. Az ipar jelentős ágazata a munkaigényes ágakat magában foglaló gépipar, az exportban fontos szerepet foglalnak el a gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek. Az éghajlati és talajadottságok kedvezőek a mezőgazdaság számára. A növénytermesztés és az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi) azonos arányban részesül a mezőgazdasági termelés szerkezetében. Fő terményei: búza, kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, sörárpa, dohány, kender, len, hagyma, fűszerpaprika, gyümölcs, szőlő. A történelmi borvidékek borai fontos exportcikkek.”8 Az 1990-es évek óta a magyar gazdaság az előző évtizedek szocialista rendszerére jellemző központi tervgazdálkodásról áttért a piacgazdálkodásra. A magánszektorban előállított GDP aránya 2000 végén már 86% volt. Az átalakulás és a kelet-európai piacok összeomlása miatti visszaesés évei után az 1990-es évek végére az ország gazdasági mutatói javultak. A munkanélküliségi ráta 1999 és 2001 között 1,3%-kal csökkent, bár 2002-ben a munkanélküliség enyhe növekedését tapasztalhatta az ország. Az egy főre jutó fogyasztás értéke az általános növekedés ellenére több árucikk esetében még 2001-ben sem érte el az 1990-es értéket. Élelmiszerekre, italra, dohányárura, ruházkodási cikkekre és háztartási cikkekre még mindig kevesebbet költünk, mint a rendszerváltozás előtt. A tartós fogyasztási cikkek dinamikusan növekednek, s ennek köszönhetően fogyasztásuk csaknem kétszerese a 12 évvel ezelőtti szintnek.

2. ábra Forrás: www.Magyarorszag.hu

Jelen pillanatban hazánk történelemének egyik legnagyobb lépése előtt áll: 2004 májusától az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, mely alapvetően megváltoztatja gazdaságpolitikáját és a világgazdaságban elfoglalt helyét. 8

www.magyarorszag.hu

14


I.2.1 Helyünk a világgazdaságban A nemzetgazdaság fejlődése lehetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül, mivel a világ országai sok szállal kötődve egymáshoz egy rendszert alkotnak. A külgazdaságra érzékeny országok számára, mint Magyarország, nagyon fontosak a külső feltételek, a világgazdaság helyzete. Az 1990-es rendszerváltással gazdasági változás is végbement az országban. Magyarország, mint kis és nyitott gazdaságú ország, gazdaságpolitikája számára fontos lett a világgazdasági változások alakulása. A világgazdasági helyzet, a magyar gazdaságpolitikai érdekek és törekvések, valamint a közelgő európai uniós tagság támasztotta követelmények határozzák meg a külgazdaságpolitikánk irányvonalát., Ilyenek a középtávú gazdasági stratégiában meghatározott makrogazdasági célok, az EU-tagságig terjedő időszak feladatai a gazdaságdiplomáciában, a kereskedelem-fejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások ösztönzése. A magyar gazdaság tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű pályán halad, melyek elsődleges forrása a kivitel. Ezért a gazdaságdiplomáciai tevékenység legfontosabb célja és feladata az áruk és szolgáltatások kivitelének további gyors ütemű növelése, a kivitel előtt álló akadályok lebontása. A magyar export majd’ háromnegyede már most is az EU országaiba kerül, így a cél jelenleginél egyenletesebb megoszlás elérése, és az exportnak a nemzetgazdasági átlagnál magasabb ütemű bővítése a szomszédos államokba (kiemelten a CEFTA-országokba és a délkelet-európai térségbe), Oroszországba, a tengerentúli fejlett országokba és a KözelKeletre. Magyarország külkereskedelmi forgalmának mintegy 85%-át szabadkereskedelmi partnereivel bonyolítja: az ipari termékek vámmentesen és adminisztratív korlátozások nélkül jutnak a piacokra, és az agrárforgalom nagyobb része is liberalizált. A kiviteli feltételek további könnyítését célozta meg Magyarország a szabadkereskedelmi partnerekkel, és újabb egyezmények létrehozásával is számol. Hazánk tevékeny részt kíván vállalni a WTO miniszteri értekezletén elhatározott átfogó tárgyalási forduló munkájában, mert fontos érdeke fűződik az agrárkereskedelem és a szolgáltatásforgalom további liberalizálásához.9

9

www.magyarorszag.hu

15


I.2.2 Regionális csoportosulások10

Magyarország érdekelt a szomszédos országokkal és a térség más államaival a politikai, gazdasági, kulturális és emberek közötti kapcsolatok folyamatos elmélyítésében, valamint a nemzetközi és regionális együttműködés bővítésében. A szomszédkapcsolatok alakításában, a nyitott kérdésekről folyó egyeztetések nyomán feszültség nem terheli a szomszédos országokkal való viszonyt. Visegrádi Csoport (V4) A V4-ek 1991-ben jött létre, tagjai Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország. A V4 országok gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos területeken működnek együtt, s céljuk a közép-európai térség stabilitásának növelése. 2001 júniusától egy éven át Magyarország töltötte be a V4-ek elnöki tisztét. A magyar elnökség keretében az infrastruktúra területén való együttműködés került a középpontba. Ennek során 2001-ben a tagországok miniszterei aláírták a Visegrádi Nyilatkozatot. 2003. elején Pozsonyban

aszlovák V4-elnökség keretében rendezték meg a V4 közlekedési

miniszteri találkozót, amelynek kiemelt témája a V4-országok EU-csatlakozása után a közlekedés területén adódó feladatok összehangolása volt. Közép-európai Kezdeményezés (KEK) A KEK 1989-ben alakult Olaszország, Magyarország Ausztria és Jugoszlávia részvételével. Mára tagországainak száma 17-re emelkedett. Célja a tagállamok gazdasági és szociális szférájának fejlesztése, a két EU tagállam Olaszország és Ausztria koordinálásával. A 2001. évi trieszti KEK Gazdasági és Politikai Fórumon meghatározott 2002-2003. évi KEK Akciótervben újra napirendre került a nemzetközi együttműködés igénye a Duna-medencét és a Tisza mentét érintő környezetvédelmi problémák megoldásainak és az infrastrukturális fejlesztések elősegítésének területén. A trieszti zárónyilatkozat külön kiemelte az V. páneurópai közlekedési folyosó fejlesztését.

16


Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a gazdasági együttműködés erősítésének és a szabadkereskedelem előmozdításának a térségben, mivel a gazdasági összefonódás hosszú távra megszilárdítja a regionális együttműködést. A CEFTA élénkítően hatott KözépEurópa gazdaságaira, és előmozdította a térség gazdasági integrációját. Magyarország az ipari termékekre vonatkozó célkitűzések megvalósítása után az agrártermékek szabadkereskedelme irányában történő továbblépést szorgalmazza Csehországgal és Szlovákiával, illetve a CEFTA körén kívül is bővíti szabadkereskedelmi megállapodásait a térségben (Horvátországgal életbe lépett, Jugoszláviával és Macedóniával előkészítés alatt áll). Az Európai Unióhoz való 2004 májusi csatlakozás kérdésessé teszi, mind a Visegrádi Csoport, mind a CEFTA szerepét a belépő tagországok számára. Egyes elméletek szerint ezek után nem lesz szükség fenntartásukra, ha mindenki úgyis egy gazdasági tömbbe tömörül. Mégis, ahogy az EU-n belül továbbra is működik a Benelux-unió, úgy ezek a közép-keleteurópai országok is hasznosíthatják korábbi csoportosulásukat a térségben való mélyebb párbeszéd érdekében. Mindenképpen fontosak maradnak, a CEFTA azon országai számára, akik még nem az EU tagjai, de szeretnének majd a jövőben azokká válni. Európai Unió (EU) 2004. május 1-től Magyarország is teljes jogú tagja lesz Európa legfejlettebb gazdasági és politikai egyesülésének. Ez a csatlakozás egy hosszú folyamat végét jelenti, mely még a rendszerváltáskor született. Magyarország és az EU országok között történelmi, hagyományos kereskedelmi, továbbá politikai, tudományos, kulturális, szellemi kapcsolatok léteznek. Ezek jelentőségét bizonyítja, hogy a kereskedelmi forgalom nagysága a gazdasági blokk és országunk között meghatározó a magyar külgazdaságpolitika szempontjából. Tradicionális kereskedelmi kapcsolataink a térséggel a rendszerváltozás alatt és után sem nagyon változtak. Első számú a partnerünk továbbra is Németország, akit Ausztria és Olaszország követ váltakozó sorrendben.

10

Uo.

17


Magyarország érdekelt a határon átívelő, eurorégiós együttműködések erősítésében, hiszen azok előmozdítják a történelmileg kialakult kistérségek, a közvetlen határtérségek együttműködését és fejlődését.

II. LATIN-AMERIKA ÉS MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE A magyar-latin-amerikai kapcsolatok egyes kutatók szerint már a földrész felfedezése óta léteznek. Állítólag már az első felfedezők és hódítók hajóin voltak magyar matrózok, kalandorok. Ha ezekben nem is hiszünk, azért az biztos, hogy a Dél-Amerika keresztény hitre térítésében

nagy

szerepet

játszó

jezsuiták

között

számos

magyar

misszionárius

tevékenykedett. Mégis inkább az 1848-49-es szabadságharc után beszélhetünk komolyabb kapcsolatokról. Ekkor egyenlőre az emigráció vonatkozásában említhető az Újvilág. További emigrációs hullámok során több ezer magyar települt ki Észak- és Dél-Amerika országaiba. Ilyen volt az 1867-es Kiegyezés utáni, a két világháború közti, majd a II. világháború utáni időszak. 1956 után már nem érkezett jelentős mennyiségű magyar emigráns a dél-amerikai földrészre. A magyar – latin-amerikai gazdasági kapcsolatok az 1870-es évekig vezethetőek vissza. Magyarország ekkor már az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként előnyösebb egyezségeket tudott kötni, és gazdaságilag is megfelelőbb helyzetbe került. Ez idő tájt indult meg a nem politikai, hanem gazdasági okokból kivándorlók tömege is. Parasztok, munkások és a szegényebb néprétegek képviselői indultak útra, új lehetőségeket keresve a világban, hogy meggazdagodván visszatérve hazájukba, földet vásárolhassanak. A XX. század első felében már fontos szerep jutott a térségnek, Magyarország fejlődő országokkal folyatott kereskedelmében.11 Magyarország nyersanyagokkal való gyenge ellátottsága határozta meg kapcsolatainkat a térséggel, mivel Latin-Amerika ezeket és különböző élelmiszereket jó minőségben, viszonylag versenyképes áron tudta nyújtani. A magyar export a magas feldolgozottságú és magas hozzáadott értékkel bíró termékekből állt (gépek, gyógyszerek, vegyipari termékek).

11

Buzás Sándor: Magyarország és Latin-Amerika kapcsolatai a II. világháborútól napjainkig (MTA VKI 2001.12.04)

18


A múlt század során kapcsolatainkat a térséggel a politikai tényezők mellett befolyásolták, az országok belső gazdasági fejlettségének fokai és különböző nemzetközi események (olajválság) is. Továbbá kapcsolataink alakulásában mindig és napjainkban is fontos szerepet játszottak Latin-Amerika magyar kolóniái.

II.1

Gazdasági kapcsolataink a II. világháborútól napjainkig

A latin-amerikai országokkal a II. világháború alatt megszakadtak a kapcsolataink, s csak 1947-48 között indultak be újra, először környezetben

az

ország

Argentínával. A háború utáni gazdasági

működőképességének

helyreállításában

a

gazdasági

élet

résztvevőinek figyelme Latin-Amerikára terelődött a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, a magyar emigráció létszáma, a nyersanyag beszerzési források és a magyar termékek esetleges felvevő piaca okán. A háború befejezése után Latin-Amerika exportcikkeinek elhelyezésének problémájával szembesült, s új vásárlókat keresett, pont mikor magyar részről a kereskedelmi kapcsolatok felvételét szorgalmazták. Az 1930-az szintet viszont csak sokkal később sikerült behozni. A gazdasági szükségeltekre és a nagy létszámú magyar kolóniák kérelmeire hivatkozva a magyar kormány sürgette a latin-amerikai országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételét, melyet akkoriban még a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak kellett jóváhagynia. A Hidegháború során azonban Latin-Amerika az Egyesült Államok, míg KözépKelet-Európa a Szovjetunió érdekszférája volt, így hazánk külpolitikája a Szovjetunió és a kelet-nyugati viszony alakulásától függött. Ezért az első kapcsolatfelvételek főleg üzleti kapcsolatok létesítésére szolgált. Juan Perón argentin elnök kormánya vette fel először a diplomácia kapcsolatokat Magyarországgal, mint „szociális szempontból új utakon járó állammal”. Így a Buenos-Airesi követség lett egész Latin-Amerikában a politikai és gazdasági kapcsolatok bővítését szorgalmazó magyar központ.12 Az 1950-55 közötti időszakról, magyar viszonylatban, mint az „újrafelfedezés” időszakáról beszélhetünk. Ismét felvettük a kapcsolatot Argentínán kívül Uruguay-jal (1950), Paraguay-jal (1953), Brazíliával (1954), melyek elősegítették a kereskedelmi kapcsolatok 12

Dr. Dömény János: Magyar – Latin-Amerikai kapcsolatok II. világháború utáni történetének vázlatos ismertetése (MTA Kézirat 2001)

19


beindítását és a forgalom növelését az országaink között, bár nem sikerült jelentősen nagy forgalmat elérni és a magyar külkereskedelmi mérleg negatív volt ezekben az években. Sajnos manapság is ez jellemzi kapcsolatainkat Latin-Amerikával, amin egy-egy nagyobb üzlet megkötése sem segít jelentős mértékben. Ezen időszak után a térséggel való kapcsolatainkat a stagnálás jellemezte, amit ismét egy ötéves növekedő periódus váltott fel. Ekkor már kapcsolatokat építettünk ki az említett országok mellett Venezuelával, Ecuadorral, Kolumbiával. A magyar exportot továbbra is a gépek (GANZ motorvonatok) és ipari félkész termékek határozták meg. A hatvanas évek elején viszont a kereskedelmünk Latin-Amerikával visszaesett, és az 1% alá süllyedt, amit főleg az argentin és brazil változások okoztak. Abban az időben a térséget a változó politikai környezet jellemezte, mely egyáltalán nem segítette a magyar állam által irányított kereskedelmet. Hátráltatta a kereskedelmet a korszakban Latin-Amerika befelé fordulása, importhelyettesítő politikája is. Folyamatos megrendelést jelentett viszont az Argentin Állami Vasút járműparkjának felállítása, melyben 370 magyar vonat vett részt. 1967

után

ismét

fellendültek

a

kapcsolatok.

Magyarország

exportpiacaink

országstruktúrája átalakult, ezért új országokra, új termékekre volt szüksége. A magyar belső konszolidációs folyamat egybeesett a nemzetközi enyhülés időszakával, melyet hazánkki is tudott használni a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az export növelésében ebben az időszakban érvényesültek az egészségügyi és oktatási lehetőségek. Magyarország kórházakat, egyetemi, középiskolai laboratóriumokat exportált Latin-Amerikába, a hozzájuk tartozó szolgáltatásokkal. Ekkor vált jelentőssé a magyar csuklós autóbuszok exportja is (Peru 50 db, Venezuela 603 db, Ecuador 140 db).13 A latinamerikai országok iparosodásával párhuzamosan csökkent a magyar fogyasztási cikkek iránti érdeklődés, viszont a gyógyszeripari alapanyagok és alumíniumipari termékek exportja megnövekedett. A magyar import szerkezete az adott időszakban mindig egységesen stabil képet mutatott. Főleg nyersanyagokat és félig, vagy egyáltalán nem feldolgozott élelmiszeripari termékek (marhabőr, gyapjú, halliszt, kávé, kakaó, banán, szeszesitalok, déligyümölcsök) alkották a behozatalt.

13

Buzás Sándor: Magyarország és Latin-Amerika kapcsolatai a II. világháborútól napjainkig (MTA VKI 2001.12.04)

20


1. táblázat Külkereskedelmünk alakulása Latin-Amerikával 1950-2000 között (millió USD)14 1950 1960 1970 1980 1990 2000 7 18 14 30 55 159 export 11 8 45 277 226 424 import A célországok szempontjából a magyar export koncentrált volt, 1967-ig Argentína 60%al, 1970-re Brazília 44%-al szerepelt köztük. A hetvenes évek végére Kuba szerepe is rendkívül felértékelődött. A változások okai között politikai és gazdaságpolitikai okok egyaránt megtalálhatóak voltak. A hetvenes években a magyar kormánydelegációk sorra látogatták a térség fontosabb országait (Argentína, Bolívia, Uruguay, Paraguay, Mexikó, Ecuador), hogy a kereskedelmi kapcsolatokat ismét fellendítsék. Sajnos nem sikerült elérniük, hogy a magyar külkereskedelmi deficit csökkenjen. Az export 1960-ban az import még 138%át tette ki, 1969-71 tájt csak 53%-át, 1975-76-ra pedig csak 47% volt. A nyolcvanas években ez a folyamat tovább folytatódott, melyet a magyar gazdaság importigényének

növekedése,

és

az

1982-es

adósságválság

okozta

latin-amerikai

fizetésképtelenség okozott. Ezután módosult a magyar export, s vált meghatározóvá a vegyipari, kohászati és mezőgazdasági termékek túlsúlya. Az 1990-es évek elején a rendszerváltás után a forgalom ismét stagnált, jellemzővé vált egy-egy nagyobb üzlet megkötése, szemben a folyamatos kereskedelemmel. Az Antallkormány euró-atlanti orientációjú külpolitikája miatt Latin-Amerika a sokadik helyre került. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése megmaradt, de a korábbi gyakorlattal szemben, mikor Magyarország a vitás kérdésekben latin-amerikai „barátja” oldalára állt az USA-val szemben, ettől fogva az utóbbi álláspontját támogatta.

II.2

Napjaink kapcsolatai Latin-Amerikával

II.2.1 Gazdasági kapcsolataink Latin-Amerikával A kilencvenes években a korábbi állami vállalatok, melyek Latin-Amerikával kereskedtek magánkézbe vagy multinacionális cégek kezébe kerültek, így ma ezek bonyolítják az export

21


60%-át, s fő célországaik Mexikó, Brazília és Argentína. Mexikó külön említést is érdemel, mivel 1995 és 1999 közötti forgalmunk a 12 millió USD-ről 239,5 millióra növekedett. Főleg számítástechnikai cikkeket szállítunk és importálunk tőlük, az IBM-nek köszönhetően. E mellett a General Motors motorjai, vegyipari vállalatok exportja volt jelentős és maradt ma is. Ezen külkereskedő cégek 30 országba szállítanak nyersanyagot és feldolgozott termékeket. Bár jelentős változás az export és import szerkezetében 1996-ig nem következett be, mára már a térség majdnem minden országával tartunk fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A teljes import termékszerkezetének átalakítása következett be a mexikói import megnövekedésével – bár a megjelent autóipari és számítástechnikai termékek jelentősek exportunkban – megmaradtak a hagyományos importtermékek. Ilyenek a magyar piac 70%-át kitevő Latin-Amerikából származó szója, banán, narancslé-koncentrátum. 2001-ben

Latin-Amerika

Magyarország

teljes

külkereskedelmében

0,9%-kal

részesedett, ebből az export 0,5%, míg az import 1,2% volt. A térséget érintő negatív hatások ellenére hazánk kivitele 5%-kal nőtt. A három ország melyekbe a térségbe irányuló magyar export 87% koncentrálódik továbbra is Mexikó, Brazília és Argentína. Ebből 70%-ot a gépi berendezések eladása tette ki. A magyar import viszont csökkent 5%-kal, és itt is ugyanazok az országok játsszák a főszerepet, mint az exportnál. A tőkebefektetések szerint Magyarországon jelenleg mintegy 10-12 millió dollárnyi latin-amerikai tőke van jelen, melyek főleg a három legfontosabb partnertől (Mexikó, Argentína, Brazília) erednek, amelyek leginkább a vetőmag nemesítésben, élelmiszer- és alumíniumiparban, autóalkatrész gyártásban érdekeltek. A magyar befektetők mindenekelőtt Brazíliában érdekeltek (Medicor, Metrimpex), ahol vegyes vállalati formában és kereskedelmi képviseletekkel vannak jelen. Argentínában a biztonsági rácsok gyártásával foglalkozó Fémmíves Kft-nek van vegyes vállalata. Paraguayban pedig a Tecnounion magyar paraguayi közös vállalat gyárt napelemeket. Miután 2001-ben Magyarország újra nyitotta limai nagykövetségét, a Metrimpexnek ismét lehetősége van a visszatérni korábbi piacára.

14

Uo.

22


Regionális integrációk szerint elemezve az alábbiak szerint oszlik meg a magyar export15: Latin-amerikai kivitelünk megoszlása %-ban

40%

MERCOSUR CAN

4% 94%

1%

1%

MCCA CARICOM ALADI

3. ábra

II.2.2 Politikai kapcsolataink Latin-Amerikával Magyarország diplomáciai kapcsolatai a latin-amerikai országokkal a II. világháború során megszakadtak. A magyar érdekek képviseletét ebben az időben Svédország, majd Lengyelország végezte. Viszont az egyes latin-amerikai országokban élő magyar kolóniák a háború után kezdeményezték, keresték és sürgették a befogadó országuk hivatalos kapcsolatainak rendezését óhazájukkal. Ezért politikai kapcsolataink a térséggel szintén az 1940-es évek második felében váltak intenzívebbé, azonban a kereskedelmi kapcsolatok felvételét nem mindig követte a diplomáciai. Elsőnek Argentínával létesítettünk diplomáciai kapcsolatot 1949-ben, majd ezt követte 1952-ben Bolívia. A bolíviai kapcsolat több szempontból is fontos volt a buenos-airesi követség tagjai számára, hiszen oda lehetett volna áttelepíteni a képviseletünket egy esetleges vészhelyzetben.16 Már ekkor is célként szerepelt a magyar külpolitikában a kapcsolatfelvétel Brazíliával és Mexikóval. A magyar külképviseletek számára az irányelveket a Központi Bizottság osztályai és a párt kongresszusai állapították meg. Feladatuk volt jelenteni a különböző külpolitikai témákról, az amerikai imperializmus politikájáról a térségben, a nyugat-európai országokkal való ellentétekről, továbbá az adott országok és a térség belpolitikai eseményeiről.

15

Balla László, Várkonyi Gábor, Paár Róbert – Latin-Amerika 2001. évi gazdasági fejlődése és a magyar-latinamerikai gazdasági kapcsolatok alakulása (MTA Feljegyzés Budapest 2002.03.01)

16


23


Az 1956-os események mély hatással voltak a latin-amerikai országokkal való kapcsolatainkra, többen vissza is léptek vagy elhalasztották a hazánkkal létesítendő diplomáciai kapcsolatoktól. A kubai forradalom győzelme után a magyar kormány először csak kereskedelmi, majd árucsere-forgalmi és hitelnyújtási szerződést kötött Havannával. Che Guevara 1960-as Magyarországi látogatása során került sor a diplomáciai kapcsolatok rendezésére, felvételére. Ezután 1961-ben Brazíliával is sikerült elérni a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételét. Ezt a brazil fél kezdeményezte, mint a szocialista országokkal való kapcsolataik normalizálásának lehetőségét. Hazánk számára ez volt az első valódi áttörés LatinAmerikában. Még az 1960-as évek elején megjelent ”Direktívák” szerint: „Azoknak a latin-amerikai országoknak a többsége iránt, amelyekkel eddig sem politikai, sem gazdasági kapcsolataink nem voltak, továbbra is az aktív várakozás külpolitikai vonalvezetését kell folytatni. Azon latin-amerikai országok irányában, melyekkel kapcsolatban vagyunk, vagy amelyekkel jelentőségük miatt a kapcsolatok megteremtését kívánatosnak tartjuk, abban az esetben, ha reális lehetőség mutatkozik arra, hogy kezdeményező lépéseinket szívesen fogadják és viszonozzák azt, kezdeményező külpolitikai vonalvezetést kell megvalósítanunk azzal a céllal, hogy lehetőleg a jelentős latin-amerikai országokban legyünk jelen. Ezekhez a latinamerikai országokhoz tartozik Argentína, Bolívia, Uruguay, Brazília, Chile, Mexikó és Venezuela. Kivételt képez Kuba, mellyel legaktívabb kapcsolatokat kell kiépíteni minden téren.”17 Az 1960-’70-es évek politikai enyhülésével élt a magyar külpolitika, s a Latin-Amerika iránti érdeklődést is mutatja, hogy ebben az időszakban 10 körülire tehetőek a különböző párt vagy kormány határozatok a térséggel való kétoldalú kapcsolatokról. Ebben az időben sikerült végre diplomácia kapcsolatokat kialakítani Mexikóval (1974) és számos más latin-amerikai országgal (1965 – Chile, 1969 – Ecuador, 1969 – Venezuela, 1972 – Kolumbia). Sajnos a Chilével kialakított kapcsolatokat félbeszakította a Pinochet tábornok vezette 1973-as katonai puccs, s csak a rendszerváltás után nyitottuk újra képviseletünket a fővárosban, Santiagóban.

17

Uo.

24


Egészen a rendszerváltásig számos latin-amerikai vezető járt hazánkban, s magyar miniszterek és vezetők az ő országaikban. Legmagasabb szinten talán Fidel Castro 1972-es budapesti és Kádár János 1975-s havannai látogatását említhetjük. El kell ismernünk, hogy a Latin-Amerikával történő megbeszélések, kapcsolatok során a rendszerváltásig a magyar fél, mindig szovjet álláspontot képviselt. Hazánk külpolitikája általában a konfliktusok diplomáciai, békés megoldására törekedett. Az 1980-as évekre aztán kiderült, hogy a magyar állam nem rendelkezik már azokkal a forrásokkal, melyekkel a harmadik világ fejlődő szocialista országait támogatni tudta volna. Ennek következtében Latin-Amerika is leértékelődött, mind gazdasági, mind politikai téren. A rendszerváltás után pedig ténylegesen a sokadik helyre került, hazánk új gazdasági, külpolitikai érdeklődését követően. A kisebb sikerek ellenére (diplomáciai kapcsolatok felvétele Guatemalával – 1990, El Salvadorral – 1991, Paraguayjal – 1991), a ’90-es évek közepén költségvetési okokból számos nagykövetséget kellett ideiglenesen bezárnia a magyar államnak Latin-Amerikában (Lima, Caracas, Montevideó). Bár a limait nemrégen nyitottuk újra. A térség kormányai ennek ellenére hazánkban tovább működtetik nagykövetségeiket. A jövőben politikai kapcsolatainkat, csakúgy mint a gazdaságiakat komolyan befolyásolni fogja hazánk Európai Uniós tagsága, főleg mivel nekünk is meg kel majd felelni a közös Külés Biztonságpolitika követelményeinek.

II.2.3 Kulturális kapcsolataink Latin-Amerikával A magyar-latin-amerikai kulturális kapcsolatok főleg a két térség közti műszaki, tudományos, és történelmi kutatások során fejeződtek és fejeződnek ma is ki. Magyarországon Latin-Amerika földrajzi, történelmi, politikai és gazdasági okok miatt sem tartozott az elsődleges kutatási irányvonalba. Mégis esetenként, köszönhetően a kint élő magyar kolóniáknak, a hazai tudományos érdeklődés (gazdasági, társadalmi, politikai) e távoli kontinensre vetette szemeit. A latin-amerikai magyar kutatásokat az alábbiak jellemzik:

25


-

magyar kulturális, gazdasági érdekek fejlesztése a térség országaival való kereskedelem növelése érdekében;

-

esetenként magyar szakértők által végzett történelmi kutatások, hogy nemzetközi tudományos világban ne szenvedjenek hátrányt;

-

gazdasági és politikai kutatások főleg a hazai helyzettel való összehasonlítás érdekében történnek.18

A kulturális érdeklődés Latin-Amerika iránt az 1950-es években indult meg, egy időben a gazdasági kapcsolatok újrafelvételével. A gazdasági és politikai kapcsolatok mellett a kulturális, tudományos párbeszéd mindazonáltal csak a ’60-as években kezdődött meg. Az 1959-es kubai forradalom lehetőséget adott arra, hogy a helyszínen lehessen érdeklődni és kutatni a latin-amerikai változások iránt. S ráadásul ebben az időben végeztek a magyar egyetemeken az első olyan osztályok tanulói, akik a spanyol nyelvet és kultúrát tanulták. Szintén ekkor tájt a latin-amerikai országok is kezdtek érdeklődést mutatni a közép-keleteurópai, főleg a magyar gazdasági és kulturális változások iránt. A hetvenes években, mikor a gazdasági, diplomáciai és politikai kapcsolatok a legfejlettebbek voltak, nőtt meg igazán a tudományos, kulturális együttműködés a térség és hazánk között. Ebben az időben a Latin-Amerika számtalan országából (Kuba, Peru, Venezuela, Nicaragua) jöttek hazánkba egyetemisták, professzorok, mint a szocialista tábor és a fejlődő világ közti tanulmányi cserelehetőség haszonélvezői. Ez az az időszak, mikor a latin-amerikai irodalom igazán ismerté vált a magyar olvasóközönség előtt, s ezáltal a latinamerikai kultúra fő közvetítő csatornájává vált hazánkban. A nyolcvanas évek már nem kedvezetek annyira sem a gazdasági, sem a tudományos kulturális kapcsolatoknak, ehhez a nemzetközi viszonylatok sem voltak a legmegfelelőbbek. Latin-Amerikát adósságválság sújtotta, s ekkor zajlott a kontinens „elveszett évtizede” is. Magyarország külgazdasági és –politikai érdeklődése a fejlődő világ felől a nyugat felé kezdett fordulni. A rendszerváltás után és a kilencvenes években Latin-Amerika újfent sokadik helyre került a magyar külpolitikai érdeklődésben. Magyarország új, euró-atlanti orientációja, gazdasági irányváltása más földrajzi tájak felé terelte hazánk érdeklődését. Ennek

18

Inotai András: Latin American Studies in Hungary (MTA VKI 2002.04.11)

26


következtében nem csak a politikai (nagykövetségek ideiglenes bezárása), gazdasági, hanem a tudományos, kulturális kapcsolatok is visszaestek, köszönhetően a finanszírozási és érdeklődési hiánynak is. A történelmi, politikai, néprajzi, irodalmi, gazdasági kutatások főleg Magyarország különböző egyetemein zajlottak. A történelem-kutatás központja Szeged (Wittmann Tibor, Anderle Ádám), a néprajzi és régészeti tudásé Budapest volt, míg a gazdasági kutatás az MTA Világgazdaság Kutató Intézetben és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen történtek. Az elmúlt években a latin-amerikai kutatások meglehetősen ellentmondásos képet mutattak, egyes, korábban sokkal intenzívebb területek közti kapcsolatok leálltak, míg máshol megnövekedtek. A jövőre nézve ígéretesnek bizonyul, hogy egyre több magyar egyetemen tanítanak spanyol nyelvet és kultúrát, és a latin-amerikai kutatók második generációja is felnőtt már kezébe véve a kutatások menetét. Napjainkban a kulturális kapcsolatok főleg a különböző irodalmi, tudományos társaságok viszonyai közt és konferenciákon, sajtókiadványokon alapulnak. Ilyenek a Pécsi Egyetem évente megrendezett Latin-Amerikai Hét, a félévente megjelenő Ibero-Amerika című újság vagy két ország közti baráti társaságok, mint a Magyar-Kubai Baráti Társaság, amelyik a kubai irodalom remekeinek magyarnyelvű kiadását is támogatja. A legfontosabb mégis, hogy a magyar olvasóközönség továbbra is rajong a latin-amerikai irodalmi művekért és írókért. Az elmúlt 25 évben száznál több latin-amerikai író könyvét nyomtatták ki hazánkban, köztük van, Jorge Luis Borges, Gabriel García Márquez, Mário Vargas Llosa, Pablo Neruda, Alejo Carpentier Isabel Allende művei. Ennél talán nagyobb, bár kétséges értékű befolyása és ismeretterjesztő hatása van a Latin-Amerikából hazánkba importált „telenovela”-knak. A jövőre nézve hazánk és a térség kulturális kapcsolatokat elősegíthetik az újra szervezett Magyar – Latin-Amerikai Társaság tevékenységei, továbbá a magyar egyetemek és intézetek betagozódása azon nemzetközi intézmények munkáiba, akik kimondottan a latin-amerikai térséggel foglalkoznak. Továbbá a korábbi amerikai érdeklődés sem szűnt meg térségünk irányt, amely jobban kihasználhatóvá válik, amint, hazánk véglegesen belép az Európai Unióba. Ettől kezdve sokkal több anyagi támogatást kapnak a latin-amerikai fejlődő országok és a magyar diákság számára is nagyobb lehetőséget nyújtanak az EU ösztöndíjprogramjai, mellyel olyan egyetemekre is ellátogathatnak, ahol a latin-amerikai fejlődési folyamatokkal, kultúrával foglalkoznak. 27


III. MAGYARORSZÁG ÉS LATIN-AMERIKA EGYES ORSZÁGAI III.1 A három legfontosabb kereskedelmi partner Az alábbiakban szeretném ismertetni azon három latin-amerikai országot, melyek Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei a térségben. Először az általános információkat ismertetem az adott országokról, mint a történelem és a gazdaság helyzete, annak érdekében hogy képet kapjunk arról, milyenek is ezen országok. Utána pedig szeretném ismertetni hazánk kapcsolatait az adott országgal.

28


BRAZÍLIA

III.1.1

BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Terület:

8 511 996 km2

Népességnövekedés: 1,8 %

Főváros:

Brasilia

Várható élettartam:

63 – 70 év

Tagság:

MERCOSUR, CEPALC

Írástudatlanság:

17,2%

Népesség:

159 880 000

GDP (M USD):

749100

GDP/fő (USD):

4690

Nyelv: portugál, indián nyelvek Pénznem:

real

29


III.1.1.1

Történelem

Brazília a világ ötödik legnagyobb és negyedik legnépesebb országa, az éles ellentétek hazája. Miközben a mintegy 18 millió lakosú Sao Paulo hatalmas ipari központtá fejlődött, az Amazonas-medencében élő indiánok azért harcolnak, hogy fenntarthassák ősi életformájukat. Portugália a XVI. században vonta ellenőrzése alá Brazília területét, s nagyszámú afrikai rabszolgát telepített a part menti cukornádültetvényekre. A függetlenség 1822. évi kikiáltását követően, amely drámai körülmények, de békés úton zajlott le, Brazília gazdasága gyors fellendülésnek indult, s ez a folyamat az ismétlődő pénzügyi nehézségek ellenére napjainkban is tart. A hatalmas bányavállalkozásokhoz nagyarányú kávétermesztés és jelentős gyáripar társul. A fő exportcikkek: személygépkocsi, számítógép, repülőgép és hadászati fegyverek. A kőolajban szűkölködő Brazília a világon elsőként alkalmazott cukornádból nyert metilalkoholt üzemanyagként, ennek gazdaságossága azonban kérdéses. Számos terv született a vízenergia hasznosítására – például a hatalmas Itaipú-duzzasztómű felépítése a Paraná folyón. Az Amazonas-medencében az utóbbi időben indult meg a bányászat, a fakitermelés és a szarvasmarha tenyésztés. Brazília lakossága túlnyomórészt európai és afrikai eredetű. A különböző népcsoportok tagjai szabadon házasodnak egymással, s az ország mentes az etnikai feszültségektől. A gyors gazdasági fejlődés azonban óriási társadalmi egyenlőtlenségeket szült. Hírhedtek a brazil nagyvárosokat övező nyomornegyedek. Az országban hatalmas arányú környezetrombolás folyik, különösen az Amazonas-medence esőerdei pusztulnak ijesztő mértékben.

III.1.1.2

A gazdaság helyzete

A gazdaság 2002. évi teljesítményét az elnökválasztás előtti időszak eseményei és az argentin válság következményei határozták meg. Csak az év utolsó két hónapjában kezdett normalizálódni a gazdasági környezet. Elsősorban a nemzetközi pénzpiac által felkorbácsolt bizalmatlansági válság erősen negatív hatásai miatt Brazília országkockázati mutatója számottevően megemelkedett, s az év végén sem tért vissza eredeti értékére. A nemzeti valuta 35%-al értékelődött le a dollárhoz viszonyítva. A további elértéktelenedés megakadályozására 30


és a spekulációs folyamatok megfékezésére a Központi bank több mint10 milliárd dollárt fordított a tartalékaiból, s még a nyáron újabb hitelt (30 Mrd USD) igényelt az IMF-től, amelynek folyósítása decemberben meg is kezdődött. Rontotta a helyzetet, hogy a szigorú monetáris politikával féken tartott inflációs folyamatok újra felerősödtek, amelyek letörésére a bankközi alapkamatot két lépésben 25%-ra emelték. Az új kormány gazdaságpolitikai irányvonalának kijelölése és eddigi intézkedései egyértelművé tették, hogy csupán a monetáris politika néhány részpillérének kiigazítása várható annak érdekében, hogy elő lehessen teremteni a választási kampányban meghirdetett intézkedések (a minimálbér emelése, a munkanélküliség csökkentése, a szélsőséges szegénység radikális visszaszorítása, a „Zéró Éhség” program megvalósítása, stb) alapjait. Fontos feladatok: a gazdaság élénkítése; a külső adósság (229 Mrd USD) csökkentése; a GDP közel 60%-ra rúgó államháztartási hiány mérséklése; a nemzeti valuta leértékelődésének megállítása; az infláció leszorítása, a közvetlen külföldi tőkebefektetések ösztönzése. Az export (60 Mrd USD) 4%-al nőtt annak ellenére, hogy több mint a felével csökkent a kivitel teljes külkereskedelmi forgalomban vezető szerepet játszó Argentínába. A pozitív teljesítmény eléréséhez hozzájárult, hogy a brazil külgazdasági diplomácia erőfeszítéseinek eredményeként sikerült új és jelentős piacokat találni; kiemelkedően nőtt az export Kínába, Mexikóba, Oroszországba, Indiába, Dél-Afrikába, Dél-Koreába és Japánba. A kivitel felét intermedierek, negyedét fogyasztási cikkek tették ki; a szállítások felén csaknem azonos arányban az USA és az EU osztozott.

III.1.1.3

A magyar-brazil kapcsolatok

A kapcsolat felvételére 1927-ben került sor, melyek 1942 és 1961 között szüneteltek. A képviseleteket 1974. május 11-én emeltük nagyköveti szintre. Brazíliavárosban illetve Budapesten nagykövetség működik. 1988. decemberében São Paulóban főkonzulátust létesítettünk. Brazíliában jelenleg hat tiszteletbeli konzul (Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Fortaleza, Salvador, Curitiba, Porto Alegre) működik.

31


A Brazíliában élő, magukat magyaroknak vagy magyar származásúaknak vallók száma a becslések szerint 80-100 ezer fő. A brazíliai magyarság döntő többsége São Paulóban és környékén, kb. 8-10 %-a Rio de Janeiróban és környékén lakik, a többi az ország legkülönbözőbb részein elszórtan él. Az egyesületek, kulturális és vallási csoportosulások szintén São Paulóban koncentrálódnak. Az idők folyamán magyarjaink 42 különböző szervezetbe tömörültek, amelyekből a mai napig 26 aktívan működik. 2001 óta a turisztikai céllal beutazó magyar állampolgárok vízum nélkül léphetnek Brazília területére.

III.1.1.4

Gazdasági együttműködés

A kétoldalú árucsere-forgalomban hagyományos a magyar passzívum, amely a leggazdaságosabban erről a piacról beszerezhető brazil termékek importja miatt keletkezik (szója és származékai, kávé, dohány, narancslé, vasérc). Főbb exporttermékeink: járműalkatrészek, gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok, didaktikus oktatási segédeszközök, szarvasmarha embrió, elektronikus alkatrészek, izzók. 2001-ben Brazília a latin-amerikai országok közül hazánk első, legfontosabb - kereskedelmi partnere volt. Az árucsere forgalom adatai (millió USD) 2. táblázat Exportunk Importunk Forgalom 2000

104,2

210,6

314,8

2001

98,9

225,7

324,6

2002. I-XI. hó 70,2

207,6

277,8

Forrás: www.kum.hu

A piacon a hagyományos, állami üzletek lebonyolítói (Metrimpex, Medicor, Agroinvest) meghatározó súlyt képviselnek, évtizedek óta többéves kifutású keretszerződések alapján szállítanak. A fenti cégek által megcélzott területek (oktatás, egészségügy, mezőgazdaság) továbbra is a központi és a helyi kormányok prioritását képezik, fejlesztésükre

32


jelentős volumenű állami pénzeket fordítanak. A bővülő magánpiaci lehetőségeket kihasználva néhány magyar vállalat (Taurus, Egis, az egri Leoni Kft. - autóipari szerelvények, dunaújvárosi Albadomu - sörmaláta), valamint a hazánkban megtelepedett transznacionális cégek (Opel, Ford, GE) és külföldi érdekeltségek változó volumenben újabb cikkekkel jelentek meg a brazil piacon (1997-ben például exportunk 77 árucikkből állt). Kivitelünk értéke (52 MUSD) 8%-al csökkent, a visszaesés a gépek és berendezések esetében volt számottevő. Behozatalunk értéke (232 M USD) 2,6%-al nőtt; az import és növekmény nagyobb része agrártermék.

7%

Magyar-brazil import 2002 Élelmiszerek, 15% ital, dohány Nyersanyagok

12%

III.1.1.5

66%

Feldolgozott termékek Gépek, gép berendezések

4. ábra

Tőkekapcsolatok

A São Paulo-i ENCO néhány százezer USD-s beruházással működő vállalata (EuroZolcsák) mellett 1994-ben az Ademco Participações cég Zala megyei birtokán 1 M USD-t invesztált és 600 hektáron mezőgazdasági termelést indított be, amelyet 2000 hektárra kíván felfuttatni. Brazíliában szerény tőkebefektetéssel a Medicor (Medicor do Brasil - Rio de Janeiróban), valamint a Metrimpex (Metrimpex do Brasil - Brazíliavárosban) létesített vegyes vállalatot. Brazília jellegzetesen tőkeimportőr ország, így részükről jelentős mértékű tőkekihelyezés nem várható. Céget alapított hazánkban az egyik legnagyobb brazil magánvállalkozásnak számító Votorantim csoport papíripari ágazata, képviseleti irodát nyitott a Comexport Trading. A BG Market magyar borokat forgalmaz Brazíliában és textiltermékeket Magyarországon. Sao Pauloban évek óta működik a LaserBit és a Graphisoft műszaki és kereskedelmi vállalkozása.

III.1.1.6

Kulturális kapcsolataink

A magyar-brazil kulturális egyezmény 1996-ban lépett hatályba. A kulturális munkaterv aláírására - a források kölcsönös hiánya miatt - eddig nem került sor. Munkaterv

33


hiányában impresszáriós és egyéni alapon, egyetemi kezdeményezés alapján alakultak a kapcsolatok. Az ELTE-n 1981 óta folyik a brazíliai portugál nyelv oktatása. 2002. decemberében brazil lektor kezdte meg tevékenységét az ELTE Portugál Tanszékén. A szorosabb egyetemközi kapcsolatokat azonban pénzügyi gondok akadályozzák, viszont a középiskolai diákok egyre növekvő létszámban vesznek rész diákcsereprogramokban. Könyvkiadási együttműködésünk brazil művek kiadására szorítkozik, bár ellenpéldaként említhető, hogy a "Pál utcai fiúk" kötelező iskolai olvasmány Rio de Janeiro államban. A brazil kulturális életben több magyar szerzett maradandó érdemeket, így például a már említett ifjúsági regényt portugálra lefordító Rónay Pál, Hamza Ákos filmrendező, festő- és szobrászművész, vagy az indián nyelvek és civilizációk kutatója. 1994 óta rendszeresen Magyar Kulturális Hét kerül megrendezésre São Paulóban. Az 1997. évi Porto Alegre-i Nemzetközi Könyvkiállításon hazánk önálló pavilonnal szerepelt. 2000-ben a kettős évforduló – Brazília felfedezésének 500. évfordulója, illetve a Magyar Millennium – alkalmából október 23-hoz igazítva brazíliavárosi nagykövetségünk több helyszínen (Brazíliavárosban, Salvadorban, São Paulóban és Porto Alegrében) nagysikerű Magyar Kulturális Napokat rendezett. São Paulóban működik a magyar bencés rendi szerzetesek által alapított Szent Gellért Apátság, melynek könyvtárában és levéltárában jelentős magyar vonatkozású archívum található. 1992 augusztusában a São Paulo-i Városi Törvényhozás törvénybe iktatta és a város hivatalos naptárába is felvette október 23-át, mint "Magyarország napját", amelyet minden évben megünnepelnek. Porto Alegre önkormányzata 1995-ben tett hasonló gesztust. 1996-ban São Paulo város Törvényhozása jóvoltából a Vila Mariana nevű kerületben lévő egyik tér a "Magyar Nép Tere" elnevezést kapta, amelyen a magyar kolónia millecentenáriumi domborművet állított fel.

34


MEXIKÓ

III.1.2

MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Terület:

1 958 201 km2


Főváros:

Ciudad de Mexico


68 – 74 év

Tagság:

NAFTA, OECD, APEC

Írástudatlanság:

12,4%

Népesség:

96 400 000

GDP (M USD):

246 126

GDP/fő (USD):

2550

Nyelv: spanyol Pénznem:

mexikói peso

35


III.1.2.1

Történelem

Mexikó régi és újat érzékenyen ötvöző kultúrájára az ősi azték és maya civilizáció, valamint a háromszáz éves spanyol gyarmati uralom nyomta rá bélyegét. Az ország a XIX. század elején vívta ki függetlenségét; ekkoriban került sor a föld és a vagyon egyenlőtlen elosztására, ami 1910-ben forradalomhoz vezetett. Ezután nagyarányú földreformot hajtottak végre, ám a kirívó jövedelem- és életszínvonalbeli aránytalanságok megmaradtak mind a mai napig. Mexikó déli része számos haszonnövény termesztésére ad lehetőséget. Az északi vidékek azonban jobbára sivatagok. Élelmiszerből az ország nagyrész t önellátó, sőt bizonyos mennyiséget exportra is termel (kávé, cukor). Mexikó fejlődésének alapját főként ásványkincsei és gyáripara teremtették meg. A kőolajtermelés világviszonylatban is igen jelentős. A fejlődő országok között Mexikó az egyik legiparosodottabb állam. A legnagyobb ipari centrum, Mexikóváros súlyos légszennyeződéssel küzd, mintegy 20 millió lakosából sokan nyomornegyedekben élnek. Az ipar az Egyesült Államokkal határos területeken is gyors fejlődésnek indult. 1836 és1848 között Mexikó területének több mint felét elvesztette, korábban ugyanis hozzá tartozott a mai Egyesült Államok több déli állama. Az 1994ben életbe lépett Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény ellenére az ország viszonya az USA-val továbbra is feszült, mivel munkalehetőség reményében nagyszámú mexikói érkezik illegálisan az Államok területére.

III.1.2.2


A gazdaság megítélése 2002-ben kissé romlott: főleg a technológiai és infrastrukturális gyengeségek miatt az ország hátrább került a versenyképességi rangsorban. 1998 óta először devalválódott a nemzeti valuta, nem növekedtek az adóbevételek, nem sikerült végrehajtani az energia szektor, sem a távközlés reformját. A gazdasági növekedés ütemének a korábbi évekhez viszonyított csökkenése foglalkoztatási gondokat okoz: a munkaerőpiacra évente belépő másfélmillió ember túlnyomó többsége a szürkegazdaságba kényszerül vagy illegálisan kivándorol az USA-ba, miközben a

36


gyenge belső kereslet és az USA gazdaságának lassulása miatt gyakoriak az elbocsátások. Nehezíti a helyzetet, hogy 2002-ben számottevően csökkentek a közvetlen külföldi beruházások. Mexikó Latin-Amerika legnagyobb exportőre, a térség exportjának 43%-val. A főbb kiviteli cikkek: kőolaj és olajtermékek, gépkocsik, autómotorok, autóipari részegységek, számítógépek és számítástechnikai alkatrészek. A kivitel értéke lényegében nem változott, az importé kissé csökkent. A behozatal lényegesebb tételei az autóipari részegységek, alkatrészek, a számítógépek és számítástechnikai termékek és elektromos berendezések voltak. A szárazság miatt gabonaimport is szükségessé vált. Mexikó legnagyobb kereskedelmi partnere az USA. Az eddig megkötött 32 szabadkereskedelmi megállapodás közül elsődleges fontosságú a NAFTA: az USA-ba és Kanadába irányul a kivitel négyötöde. A NAFTA-tagság átalakította az export szerkezetét: a ’90-es évek elején a kivitel 80%-a nyersolaj és más ásványi anyagok voltak, ma pedig ennél is magasabb a késztermékek részesedése. A 2000 tavaszán létrehozott szabadkereskedelmi egyezmény alapján Mexikó az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Mexikó az OECD és az EBRD egyetlen latin-amerikai tagországa, aktív részese a WTO-ban és az ENSZ szakosított gazdasági szervezeteiben folytatott munkának, megfigyelő a CARICOM-ban (Karibi Közös Piac), valamint szorosan együttműködik a MERCOSUR-ral.

III.1.2.3

A magyar-mexikói kapcsolatok

A múlt században létesültek, amelyeket a II. VH után 1974. május 14-én állítottuk helyre, nagyköveti szinten. Mexikóvárosban, illetve Budapesten nagykövetség, tiszteletbeli konzulátus pedig Guadalajarában és Monterrey-ben működik.

III.1.2.4

Gazdasági-kereskedelmi együttműködés

Mexikó a magyar külgazdaság 30 legfontosabb partnere között található, LatinAmerikát tekintve Brazíliával felváltva az első vagy második helyet foglalja el. Az elmúlt tíz év során Mexikóba irányuló kivitelünk 6 millió USD-ről 60 M USD fölé emelkedett, míg az onnan származó behozatalunk 5 millió USD-ről 162 millió USD-re nőtt. 2000-ben kivitelünk

37


60,1, behozatalunk 161,7 M USD volt. Az exportpiacaink rangsorában Mexikó a 33. volt, importpiacainkat tekintve pedig a 30. Kivitelünk értéke (108 M USD) közel harmadával emelkedett (számítástechnikai és gépjárműipari termékek), importunké (119 MUSD) 2,1 %kal csökkent.

Magyar-mexikói import 2002

1,7

0,5 13

Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Feldolgozott termékek Gépek, gép berendezések

104,1

5. ábra

Szállításainknak, de vásárlásainknak is a túlnyomó többségét a legfejlettebb technikát reprezentáló számítógép- és híradástechnikai (IBM), valamint autóipari (GM-Opel) gépek és gépi berendezések adják. A Mexikóba irányuló exportunkban több mint 80 %, az onnan származó importunkban pedig 70 % körüli a számítástechnikai cikkek aránya. Kivitelünkben említésre méltók még a GE-Tungsram eladásai is. Műszaki-tudományos kapcsolatainkban jelenleg 17 K+F projekt működik, az MTA a csillagászat, számítástechnikai, atom- és kristályfizika, valamint a geológia terén működik együtt. Az EXIMBANK 2001 decemberében 8,5 millió dollár értékű vevőhitelt ajánlott fel magyar mezőgazdasági rendszerek szállításának finanszírozására, élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítésére. Magyarországon eddig két mexikói cég (vetőmag-termeltetés, élelmiszeripari termékek forgalmazása) fektetett be tőkét.

III.1.2.5

A magyar-mexikói tudományos és technológiai együttműködés

A kormányközi tudományos és technológiai egyezmény aláírása a mexikói elnök magyarországi látogatása alkalmával 1992-ben történt. A Magyar-Mexikói Kormányközi TéT együttműködési Vegyesbizottság üléseire 1994 és 1999 között felváltva hol Budapesten, hol Mexikóvárosban került sor.

38


A szakmai találkozók során az illetékes magyar és mexikói intézmények képviselői feltárták a közös érdekeknek megfelelő, lehetséges együttműködési területeket és előkészítették, illetve megteremtették a kormányközi Tudományos és Technológiai (TéT) Együttműködési Megállapodás keretében a projektbázisú együttműködés alapjait. Az együttműködésben hangsúlyos területek a természettudományok, ezen belül a biotechnológia, az ökológia, valamint a fizikai és kémiai tudományok, és a mérnöki tudományok is. A TéT kormányközi egyezmény munkatervének végrehajtásában a CONACYT (Consejo Nacional de Ciencia y Tecnologia) volt a korábbi OMFB partnere, a nemzetközi együttműködési stratégia meghatározása a mexikói Külügyminisztérium joga.

39


ARGENTÍNA

III.1.3

ARGENTIN KÖZTÁRSASÁG

Terület:

2 766 889 km2

Főváros:

Buenos Aires


Tagság:

MERCOSUR, IADB


68 – 74 év

Népesség:

35 670 000

Írástudatlanság:

4,7%

Nyelv: spanyol

GDP (M USD):

342 000

Pénznem:

GDP/fő (USD):

9590

új argentin peso

40


III.1.3.1

Történelem

Argentínában – a többi dél-amerikai országtól eltérően – nemesfémek nem találhatók, ezért a XVI. századi spanyol hódítók ezt a területet jóformán

teljesen figyelmen kívül

hagyták. Spanyolországtól a XIX. század közepén nyerte el függetlenségét. Ezután a végtelen pampákon európai bevándorlók telepedtek le, akik az új hűtőtechnológia és a vasút segítségével húst, gyapjút, bőrt és gabonát exportáltak. A XX. század elejére Argentína a világ egyik leggazdagabb országa lett. A két világháború súlyos károkat okozott a nemzetközi kereskedelemben. 1930 óta katonai és polgári kormányok váltják egymást az ország élén. Argentína legjelentősebb 20.századi politikusa Juan Perón volt. Az 1946 és 1955 között elnöki tisztet betöltő ezredest katonai államcsínnyel mozdították el. A hanyatlás 1983-ig folytatódott; ekkor stabil polgári kormányzat került hatalomra, és megindult a fellendülés. Argentína mezőgazdasági adottságai rendkívül jók. Mendoza borvidéke és Patagónia juhállománya értékes bevételi forrás. Az Andok vízenergiát szolgáltat, és idegenforgalmi értéke is nagy, de elzárja az országot a Csendes-óceántól. A főváros és a fő kikötő, Buenos Aires sokrétű termelőipar központja és sajátos hangulatú metropolis; itt él a lakosság mintegy harmada. Argentína 1982-ben összetűzésbe keveredett Nagy-Britanniával a Falkland (Malvin)-szigetek ügyében, s ez megterhelte az ország nemzetközi kapcsolatait.

III.1.3.2


A korábbi kormányok elhibázott intézkedései (rögzített árfolyam, növekvő hitelfelvételek és pazarló költekezés, a korrupció, a külső és belső államadósság emelkedése, stb.) miatt a gazdasági visszaesés tendenciái tovább erősödtek. Ennek legmarkánsabb következménye, hogy 2002 elején hatályon kívül helyezték a törvényt, amely a nemzeti valutát 1:1 arányban az amerikai dollárhoz. A pénzügyi csőd (133 Mrd USD külső adósság) bejelentése után kezdett tárgyalásokon az IMF igen kemény feltételeket szabott, az Egyesült Államok és a kilencvenes évek argentin privatizációs programjában sikeresen részt vevő nyugat-európai országok (Spanyolország, Franciaország, Olaszország) magára hagyták az átfogó stabilizációs program

41


kidolgozása egyenlőre képtelen argentin kormányt. A hivatalos inflációs ráta 41%ra ugrott, az alapélelmezési cikkek fogyasztási kosarában számba vett termékek ára azonban 75%-kal drágult.

Nőtt

a

munkanélküliség,

számottevően

emelkedett

a

feketegazdaságban

foglalkoztatottak száma. A nemzeti valutának a dollárhoz viszonyított értéke a negyedére zuhant: ez drasztikusan visszavetette a behozatalt. Az export értéke kissé nőtt, továbbra is a MERCOSUR országai (Brazília, Uruguay, Paraguay valamint társult tag Chile és Bolívia) voltak az elsőszámú partnerek, és nőtt a kivitel az EU tagországaiba, az Egyesült Államokba, Kínába és a délkelet-ázsiai térségbe is. A behozatal értéke alig haladta meg az előző évi szint felét. Argentína számos országgal (MERCOSUR társországok, az Egyesült Államok, az EU tagországai, Csehország, Lengyelország) szemben kezdeményezett, vagy helyezett kilátásba eljárást a WTO-ban főleg a mezőgazdasági kivitelét érintő különféle akadályokat sérelmezve.

III.1.3.3

A magyar-argentin kapcsolatok

A Monarchia idején (1870) létesült, majd a II. világháború alatt megszakadt diplomáciai kapcsolatokat 1949. június 15-én vettük fel ismét és 1964-ben emeltük nagyköveti szintre. Buenos Airesben, illetve Budapesten nagykövetség működik. Jelenleg Buenos Aires-i nagykövetünket akkreditáljuk Uruguayba és Paraguayba is. Emellett Paraguayban 1995 decembere, Uruguayban 1998 áprilisa, Argentínában pedig (Santa Fe tartományban Rosario városban ill. Neuquén tartományban Bariloche városban) 1999 márciusa óta működik tiszteletbeli konzulátus. Kulturális együttműködésünk elsősorban impresszáriós alapon történik, kétoldalú munkaterv

nincs.

A

Latin-Amerikában

példaértékű

tudományos

és

technológiai

együttműködésünk megújítását, folyamatosságát és korszerű tartalommal való megtöltését az 1998-ben újjáalakult magyar-argentin TéT Vegyes Bizottság immár rendszeressé vált ülései biztosítják. 1998-ban 8 db, 1999-ben 5 db projekt támogatása indult meg a magyar és az argentin fél együttes finanszírozásával.

42


A két ország érvényes útlevéllel rendelkező állampolgárai turisztikai céllal 90 napot tölthetnek a másik fél országában vízum nélkül. Argentínában jelentős lélekszámú (50-60 ezres) magyarság él, amely számos egyesületet, kulturális intézményt tart fenn. Az egyesületek koordináló szerve az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége.

III.1.3.4

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok

Argentína hagyományos kereskedelmi partnerünk (a kereskedelmi forgalom csúcsa az 1930-as, 50-es és 60-as évekre esik, amikor Argentína komoly gépipari piacunk volt). Jelenleg Dél-Amerikában Brazília után a második legfontosabb export és import piacunk, bár az argentin gazdaság általános recessziója miatt az utóbbi években az országaink közötti áruforgalom jelentősen visszaesett. Eladásaink 26%-a feldolgozott termék, 73%-a gép, 1 %-a élelmiszer. Főbb exportcikkeink: gépjármű főegységek, izzólámpák, gyógyszeralapanyagok, növényvédő szerek, gumiabroncsok, tejfeldolgozó gépek, acélcsövek, esetenként textília és sertéshús. Kivitelünk értéke (3,4 M USD) 56,3%-kal csökkent, döntően az argentin válság miatt. Nem sikerült felújítani a 2000 óta szünetelő autóbusztengely-szállítást, sem bekapcsolódni a vasúti és kikötői fejlesztésekbe. Magyar-argentin import 2002 19%

Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok

1%

65% 15%

Feldolgozott termékek Gépek, gép berendezések

6. ábra Az importáruk 45%-át mezőgazdasági termékek, 43%-át nyersanyagok, 11%-át feldolgozott termékek és 1%-át gépi berendezések teszik ki. A 90-es évek második felében argentin

cégek

kisebb

beruházásokat

eszközöltek

Magyarországon

(a

tatabányai

alumíniumgyár és a budapesti Hotel Kempinsky privatizációja, édesipari gyár Barcson, Kékkúti Víz magánosítása stb.). Behozatalunk értéke (29,6 M USD) közel 40%-kal nőtt, főleg a mezőgazdasági termékekből (szója, gyümölcskonzerv, gyümölcslé, fagyasztott hal és mogyoró). A Fémmíves Kft. vegyesvállalata (biztonsági rácsok gyártása) stabil pozíciót épített ki az argentin piacon. Concordai befektetők kezdeményezték magyar vállalkozások esetleges

43


részvételét az argentin melegvizes forrásokat hasznosító gyógyszállók és üdülőközpontok tervezéséhez és megépítésének előkészítő munkálataiban. Az olasz és argentin érdekeltségű Panasoinco cég korábbi tatabányai befektetések folytatásaként 4,5 milliárd forintos beruházással új üzemcsarnokot létesített az autó- és hűtőiparban használatos vékony falú alumíniumcsövek gyártására.

III.1.3.5

A magyar-argentin tudományos és technológiai kapcsolatok

A két ország közötti TéT együttműködés alapjául az 1974-es Műszaki Tudományos Együttműködési Megállapodás szolgál. Alapvető célkitűzés, hogy a közös munka nyomán létrejött eredmények hasznosításra kerüljenek, vagy azok továbbfejlesztése céljából a felek nagyobb léptékű multilaterális projektekbe kapcsolódjanak be.

44


IV. LATIN-AMERIKA LEGNAGYOBB ORSZÁGAI

VENEZUELA

IV.1 VENEZUELAI KÖZTÁRSASÁG Terület:

912 050 km2


Főváros:

Caracas


69 – 75 év

Tagság:

CAN, CEPAL, OPEC

Írástudatlanság:

8,9%

Népesség:

22 210 000

GDP (M USD):

76 363

GDP/fő (USD):

3440


bolívar

45


Történelem Venezuela, amely hosszú spanyol uralom után a XIX. század elején léphetett az önállóság útjára, szegény elmaradott ország volt. Száz évvel később, miután a Maracaiboöbölben olajat találtak, megkezdődött a felvirágzás és a gyors változások korszaka. Bár a hatalmas maracaibói kőolajkészletek mellett továbbiakat fedeztek fel az Orinoco-deltában, az országnak az olajtól való függése, valamint az, hogy egyéb erőforrásait nem sikerült megfelelően kiaknáznia, a későbbiekben visszaütött: az 1980-as évek olajárzuhanásai nyomán a gazdaság válságba került. Fejlődés szinte kizárólag a párás éghajlatú tengerparton tapasztalható, elsősorban Caracasban, a legnagyobb ipari városban, amelynek ma már mintegy 3,5 millió lakosa van – közülük sokan nyomornegyedekben tengődnek. Az ország belseje részében füves síkság, ahol szarvasmarhát tenyésztenek, részben erdős hegyvidék, ahová az indián eredetű lakosság visszavonult. Venezuelának hatalmas kőolaj-, bauxit- és vasérctartalékai vannak. Érintetlen tengerpartjaival, trópusi esőerdeivel és a világ legmagasabb vízesésével (Angel 979 m) virágzó turista paradicsommá válhatna. Egyenlőre azonban élelmiszerből is behozatalra szorul.

A magyar – venezuelai kapcsolatok A diplomáciai kapcsolatok 1969-ben jöttek létre. Nagykövetségünk még ugyanebben az évben ügyvivő vezetésével megkezdte működését. Nagykövetet 1977 óta akkreditálunk Venezuelába, de költségvetési problémák miatt 1995. júliusában be kellett zárni a követséget. Azóta a brazíliai magyar nagykövet látja el a caracasi ügyeket. Venezuela továbbra is nagykövetséget tart fenn Budapesten. Tiszteletbeli konzulátusunk 1995 óta működik Caracasban, vezetője Fenjves János magyar származású üzletember.

Gazdasági kapcsolatok Az alacsony volumenű kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása a magyar fél számára kedvező mérleget mutat.

46


Bár 1999 óta, mikor az összforgalmunk 9,5 M USD volt csökkent a kereskedelmi csere 2002ben 3,0 millió USD volt a forgalom a két ország között Ebből 2,6 M USD az exportunk és 0,4 M USD az importunk.. A kereskedelmi forgalom 1990-től kezdve az évi 3-4 M USD-ről fokozatosan visszaesett, de 1996 után megfordult, ami a magyar export bővülésének köszönhető. A kis forgalom miatt az éves eredményeket egy-egy nagyobb volumenű üzlet jelentősen módosíthatja (az 1999, évi négyszeresére nőtt exportunk egy 8 millió USD értékű aranyérmeüzletnek volt köszönhető).

Magyar-venezuelai kereskedelmi forgalom 2000-2001 (M USD) 4 3

export

2

import

1 0 2000

2001

7. ábra

A venezuelai piacon mind az állami szektorral (egészségügy, kikötőfejlesztés, városi közlekedés, mezőgazdaság, energetika), mind a magánszektorral (gyógyszerek, kohászati berendezések) erőfeszítéseket teszünk az üzletkötések bővítésére. 1990 óta nagymértékben nőtt a kétoldalú, mindenekelőtt a Venezuelából Magyarországra irányuló turizmus. A vízumkényszer eltörlése további lökést adott ennek a tendenciának. A tengerparti fürdőhelyek iránti érdeklődés következtében növekszik a Venezuelába irányuló magyar turizmus is. Venezuelában megközelítőleg 6000 magyar él. Körünkben megtalálhatók, akik 193035 között vándoroltak ki, de jelentősebb azok száma, akik az 1944-48-as időszakban hagyták el Magyarországot. A venezuelai magyarságnak mintegy fele Caracasban, más része a nagyobb ipari centrumokban, Valencia, Maracay, Puerto Ordaz, Maracaibo és Barcelona városokban él. Szervezeteik többsége caracasi székhelyű, tevékenységet is itt fejtenek ki.

47


PERU

IV.2 PERUI KÖZTÁRSASÁG Terület:

1 285 216 km2

Népességnövekedés:

2%

Főváros:

Lima


63 – 67 év

Tagság:

CAN, CEPAL, IADB

Írástudatlanság:

11,3%

Népesség:

24 370 000

GDP (M USD):

58 750

GDP/fő (USD):

2410

Nyelv: spanyol, kecsua, ajmara Pénznem:

új sol

48


Történelem Peru sivatagos parti síkságait az Andokban eredő számos kisebb folyó szeli át. Vizük sokféle trópusi haszonnövény termesztését teszi lehetővé az itt létesített nagybirtokokon. A partvidéken számos nagyobb város is épült, köztük a főváros, Lima, ahol a kontinens legrégebbi, 1551-ben alapított egyeteme található. Sajnos a mintegy hatmillió lakosú város nem erről, hanem hatalmas kiterjedésű piszkos nyomornegyedeiről, a bódévárosokról nevezetes. Az ország termelőipara a partok mentén koncentrálódik; jelentős a halfeldolgozás, a textilipar és a fémfeldolgozás. Peru magashegységeiben a föld nehezen művelhető, s a nagyrészt indián eredetű lakosságnak nagyon szerény megélhetést biztosít. Az ország alacsonyabb fekvésű keleti vidékei jobbára ma is érintetlenek, bár egyes helyeken megindult az olajkitermelés. A XVI. századi spanyol hódításig Peru volt az inka civilizáció központja, amely lenyűgöző emlékeket hagyott az utókorra. Az 1821-ben függetlenné vált országot polgárháború és a kokainkereskedelem következményei sújtják.

Magyar-perui kapcsolatok A Perui Köztársasággal 1969-ban létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat és még abban az évben kölcsönösen nagykövetséget nyitottunk. A limai magyar nagykövetség működését pénzügyi nehézségek miatt 1995 júniusában felfüggesztettük, míg perui részről képviseletüket fenntartották Budapesten. Limában 2002 tavaszán újra megnyílt a magyar nagykövetség. Mindkét ország kinevezett tiszteletbeli konzult is. Peruban ötven-száz főből álló magyar diaszpóra él, akik több hullámban érkeztek a dél-amerikai országba. Az országaink között érvényben lévő korlátozott vízummentességi megállapodás csak a diplomata és a szolgálati útlevelekkel utazók számára nem teszi kötelezővé a vízum előzetes beszerzését.


49


Magyar-perui kereskedelmi forgalom 2000-2001 (M USD) 20 15

export

10

import

5 0 2000

2001

8. ábra Peru fontos mezőgazdasági alapanyagokat, elsősorban hallisztet szállító partnerünk, emiatt az árucserében tartós magyar passzívum mutatkozik. 2000-ben behozatalunk - némileg csökkenő tendenciát mutatva - 14,2 M USD volt, s a halliszt mellett kávét, vitaminkészítményeket, fagyasztott halat, pamutpólókat és gyümölcsöt tartalmazott. 1,4 M dollárnyi kivitelünket árammérők, izzólámpák, gyógyszer-alapanyagok és fotópapír alkották.

50


CHILE

IV.3 CHILEI KÖZTÁRSASÁG Terület:

756 626 km2

Írástudatlanság:

5,7%

Főváros:

Santiago

GDP (M USD):

672969

Tagság:

CEPALC, IADB

GDP/fő (USD):

4600

Népesség:

14 620 000


chilei peso

Népességnövekedés: 1,7 % Várható élettartam:

70 – 77 év 51


Történelem Chile központi területe mediterrán éghajlatú, termékeny vidék. Itt található a főváros, Santiago is, ahol a lakosság egyharmada él. Az ország északi része sivatagos, míg a legdélibb tájakon az állandó, viharos szelek és a hideg idő miatt a juhlegeltetésen kívül más tevékenységre nem igazán nyílik lehetőség. A mezőgazdasági exporttermékek (gyümölcs, bor) is fontosak, de jólétét az ország elsősorban bányászatának köszönheti. A XIX. századi salétromtermelés és-kivitel helyébe a sivatagos vidékeken és Concepción környékén található hatalmas rézkészletek és egyéb ásványkincsek kiaknázása lépett. A termelőipar is fellendült: elsősorban helyi alapanyagokat dolgoz fel – például hallisztet állít elő –, illetve a belső piacra gyárt textilt és cementet. A spanyol uralomnak fegyveres harc vetett véget 1818-ban. 1879 és 1893 között a Peruval és Bolíviával vívott háborúban Chile északon új területeket szerzett. A baloldali Allende-kormányt a Pinochet tábornok vezette jobboldali katonai junta 1973-ban megbuktatta. Az 1990 óta tapasztalható viszonylagos belső konszolidáció kedvez a gazdaság megerősödésének.

Magyar-chilei kapcsolatok Az 1965-ben létesített diplomáciai kapcsolatokat 1973-ban - a Pinochet tábornok vezette katonai puccsot követően - felfüggesztettük, és csak 1990-ben állítottuk helyre. Impresszáriós alapon több esetben került sor művészek fellépéseire, kiállításcserére. Oktatási téren intézményközi együttműködés folyik a JATE és a chilei Universidad Austral, illetve a Pécsi Egyetem és 3 chilei, köztük a concepcióni egyetem között. Az 1992. március 5-én megalakult Chilei-Magyar Kulturális Egyesület fontos szerepet tölt be az 500-1000 fős magyar kolónia kulturális értékeinek ápolásában


52


Magyar-chilei forgalom 2000-2001 (M USD) 5 4 3

Export

2

Import

1 0 2000

2001

9. ábra forrás: www.kum.hu

Kivitelünk

felét

gyógyszeralapanyagok,

2000-ben gyomirtók,

izzólámpák gépek

és

és

világítótestek,

csokoládé

alkották,

további ezzel

részét szemben

behozatalunkat fagyasztott hal, illetve friss és fagyasztott gyümölcsök, vetőmag és dezodorok képezték.

53


ECUADOR

IV.4 ECUADORI KÖZTÁRSASÁG Terület:

272 045 km2


Főváros:

Quito


66 – 71 év

Tagság:

CAN, CEPALC IADB

Írástudatlanság:

12,7%

Népesség:

11 940 000

GDP (M USD):

17 939

GDP/fő (USD):

1500


sucre

54


Történelem Ecuadort és annak őslakosságát a XV. században a perui inkák igázták le, őket pedig száz éven belül a spanyolok követték. A spanyol uralom alatt kialakult társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség az ország 1830. évi függetlené válása után is fennmaradt. A párás éghajlatú tengerparti síkságokon banánt, kávét, és egyéb, exportra szánt növényeket termesztenek. Az ipari termelés Guayaquil városában összpontosul. Az Amazonas-medencébe aláereszkedő vidéken az 1970-es években kőolajat találtak, de a bőséges haszonból a gyéren lakott régió népének nem sok jutott. A belpolitikai instabilitás gátolja a tartós fejlődést, különösen a legszegényebb rétegek fölemelkedését.

Magyar-ecuadori kapcsolatok A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1946-ban került sor. 1978-1999 Quitóban külkereskedelmi irodánk működött, majd az ITDH ügyvivője vezette a külképviseletünket. Jelenleg a bogotái nagykövetet delegáljuk Ecuadorba. Tiszteletbeli konzulunk Francisco Salvador Moral 1995-ben kezdte meg működését. Ecuador továbbra is fenntartja budapesti nagykövetségét, emellett tiszteletbeli konzult is kineveztek.

Gazdasági-kereskedelmi együttműködés Magyar-ecuadori külkereskedelmi forgalom 2000-2001 (M USD) 6 5 4

Export

3

Import

2 1 0 2000

2001

10. ábra Exportunkat elsősorban gyógyszerek, fotópapírok, baromfi, Suzuki alkatrészek teszik ki, míg behozatalunkban a kávé, a banán és a vágott virág dominál, mellettük importálunk elektromos vezetékeket és fúrókat is. az 1980-as és ’90-es években autóbuszokat, oktatási berendezéseket, eredményjelző táblákat, kórházi és kohászati berendezéseket is szállítottunk, 55


magyar céghitel alapján. Az EXIMBANK 1997-ben 60 M dolláros hitelkeretet nyitott az ecuadori állami szektor magyarországi beszerzéseinek finanszírozására. Országaink között teljes körű vízummentesség van érvényben. A kiutazók elsősorban a Galapagos szigeteket látogatják. Ecuadorban csekély számú magyar telepedett le, ma is működik az általuk alapított Ecuadori-Magyar Kulturális Társaság. Sajnos Ecuadorral nincs sem egyezményes, sem azon kívüli kulturális, tudományostechnológiai illetve oktatási kapcsolatunk.

56


KOLUMBIA

IV.5 KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG 57


Terület:

1 141 748 km2


2,2 %

Főváros:

Bogotá


66 – 72 év

Tagság:

CAN, CEPALC

Írástudatlanság:

14,8%

Népesség:

36 160 000

GDP (M USD):

79 322

GDP/fő (USD):

2190


kolumbiai peso

58


Történelem A spanyolok érkezése előtt, akik a XVI. században itt találták meg a mesés eldorádót, gazdag civilizáció virágzott Kolumbia területén. A spanyol hódítókat, akik kivitték az ország aranyát, 1819-ben elűzték, de örökségük, az egyenlőtlen birtokszerkezet mindmáig viszálykodás forrása. A termékeny völgyek gazdag gyapot- és cukornádültetvényei éles ellentétben állnak az ország belsejében lévő hegy- és síkvidékek többnyire indián őslakosok által művelt kis farmjaival, ahol kivitelre kávét, önellátásra egyéb növényeket növesztenek. Kolumbia rendkívül változatos ország bőséges ásványkincsekkel, amelyek között első helyen állnak a hatalmas smaragd-, nemesfém- és szénkészletek. A főváros, a mintegy 5 millió lakosú Bogotá ipari és kereskedelmi központ. Tőle keletre kiterjedt füves síkságok és erdőségek húzódnak, amelyeket eddig alig hasznosítottak. Napjainkban komoly erőfeszítések történnek a hatalmas arányú illegális marihuána és kokainkereskedelem visszaszorítása érdekében, lévén Kolumbia az egyik legfőbb termelő a kábítószerek piacán. E rendkívül jövedelmező üzletág felszámolása végső soron azon áll vagy bukik, kapnak-e hathatós segítséget az elszegényedett parasztok ahhoz, hogy más megélhetési forrást találjanak.

Magyar-kolumbiai kapcsolatok 1972-ben nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk. Nagykövetek küldésére kölcsönösen csak 1977-ben került sor. Azóta működik magyar nagyköveti szintű képviselet Bogotában. Kolumbia 2003. január 1-jétől ideiglenesen szünetelteti budapesti nagykövetségének működését. Az ország diplomáciai és konzuli képviseletét bécsi nagykövetsége látja el. A kétoldalú kereskedelem volumene az utóbbi években némileg csökkent. Korábban Kolumbiából szereztük be banán, kávé, kakaó és gyapot szükségleteink jelentős részét, 2000ben behozatalunkat a banán mellett a vágott virág, a ruhanemű és a rágógumi jellemezte. A magyar kivitel 2000-ben főként lámpatestekből, gyógyszer- és vegyipari termékekből, fotópapírból, filmekből és borból állt.

59


Magyar kolumbiai kereskedelmi forgalom 2000-2001 (M USD) 6 4

export

2

import

0 2000

2001

11. ábra A kétoldalú kulturális és oktatási munkaprogramokban szereplő ösztöndíj-felajánlások alapján eddig 20 kolumbiai fiatal szerzett hazánkban egyetemi diplomát és 9 fő részesült posztgraduális képzésben. Kolumbiával a 2001 megújított Kulturális, Oktatási és Tudományos Együttműködési Program. rendelkezik a kulturális kapcsolatok bővítéséről (előadóművészek fogadása), oktatási együttműködés( egyetemközi kooperációk támogatásáról) valamint a műszakitudományos együttműködés lehetőségeinek felkutatásáról. A csereprogramok megvalósítását, művészek utaztatását, kiállítási anyagok illetve filmek szállítását elsősorban a nagy távolság akadályozza. A kulturális csere általában az együttműködési programon kívül, szponzorok bevonásával valósul meg (magyar színház, magyar festők kiállítása, magyar komolyzenei együttes és magyar zongoraművész Bogotában; kolumbiai énekesek és zenészek Magyarországon, magyar napok Cartagenában, stb.). 1999ben kortárs magyar költők antológiája jelent meg egy magyar és egy kolumbiai kiadó közös gondozásában. A két ország között 1981. óta létezik egyezményes kulturális, oktatási és tudományostechnológiai együttműködés. A 2001-ben aláírt kormányközi együttműködési program 20012003-ra szól, amelynek tudományos-technológiai téren kiemelt pontja a kutatóintézetek – hangsúlyosan az agrár terület – együttműködésének szélesítése.

BOLÍVIA 60


IV.6 BOLÍVIAI KÖZTÁRSASÁG Terület:

1 098 581 km2


2,2 %

Főváros:

La Paz és Sucre


57 – 61 év

Tagság:

CAN, CEPALC, IADB

Írástudatlanság:

20,9%

Népesség:

7 770 000

GDP (M USD):

6737

GDP/fő (USD):

870

Nyelv: spanyol, kecsua, ajmara Pénznem:

boliviano

61


Történelem Bolívia ásványkincsekben rendkívül gazdag; hatalmas ezüstkészletei például már a XVI. századtól kezdve vonzották a spanyol hódítókat. Végül 1825-ben kivívta függetlenségét. A túlnyomórészt indián eredetű lakosság zöme a belpolitikai instabilitás miatt nagy szegénységben él. Az ország központi területe az Andok magas fennsíkja. Gazdasági fejlődés csak az Amazonas-medence felé lejtő alacsonyabb régiókban tapasztalható. A fő kiviteli cikkek az ásványi anyagok, köztük az ón. Jelentős az illegális kokainkereskedelem.

Magyar-bolívai kapcsolatok Bolíviával 1952-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Magyar nagykövetség La Pazban 1962-1987 között, bolíviai nagykövetség Budapesten 1971-1987 között működött. A külképviseletünket takarékossági okok miatt 1987 decemberében bezártuk. Hazánk képviseletét jelenleg Bogotából akkreditált nagykövetünk látja el, míg Bolívia bécsi nagykövetét akkreditálja Budapestre. Hazánkban bolíviai, Bolíviában magyar tiszteletbeli konzul is működik.

Gazdasági-kereskedelmi együttműködés Gazdasági kapcsolataink nem jelentősek, kereskedelmi forgalmunk is szerény. Magyar-bolíviai kereskedelem alakulása 1998-2000 (ezer USD) 300 250 200 150

export import

100 50 0 1998

2000

12. ábra forrás: www.kum.hu

Kivitelünk mezőgazdasági gépekből, állatgyógyszerekből, csokoládéból áll, míg behozatalunkat főként brazildió, jutafonal, ruhanemű és dióda alkotja

62


Kulturális kapcsolataink terén korábban az egyetemközi együttműködés volt említésre méltó. Ösztöndíj-felajánlásaink eredményeként több, mint 100 fő bolíviai szerzett diplomát hazánkban.. A Bolíviában korábban letelepedett magyarszármazású családok száma alig egytucatnyi.

63


URUGUAY

IV.7 URUGUAYI KELETI KÖZTÁRSASÁG Terület:

176 215 km2


0,6%

Főváros:

Montevideó


69 – 76 év

Tagság:

MERCOSUR, CEPALC

Írástudatlanság:

3,7%

Népesség:

3 280 000

GDP (M USD):

17 847

GDP/fő (USD):

5440


uruguayi peso

64


Történelem Uruguay 1828-ban vált függetlenné Spanyolországtól. Utána polgárháború sújtotta, majd (Argentínával és Brazíliával együtt) az 1870-es évekig elhúzódó konfliktusba bonyolódott Paraguayjal. Később a bevándorlás, valamint a hús, a gyapjú és gabona világpiacának bővülése fellendülést hozott az országnak a XX. század közepéig. Később a recesszió, a polgári elégedetlenség és a katonai kormányzat visszavetette a fejlődést, de 1984 óta hatalmon lévő polgári kormány alatt ismét nagyarányú fejlődés ment végbe gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Egyre fontosabb ágazat a pénzügyi szolgáltatások szférája és a idegenforgalom.

Magyar-uruguayi kapcsolatok Diplomáciai kapcsolataink létesítésének dátumaként közös megegyezéssel 1870-et, a kétoldalú Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Egyezmény aláírásának időpontját ismerjük el. A II. Világháború alatt megszakadt diplomáciai kapcsolatokat 1956-ban vettük fel újra. 1995ótaBuenos

Aires-i

nagykövetünket

akkreditáljuk

Uruguayba.

Budapesten

uruguayi

nagykövetség működik. 1998 áprilisában tiszteletbeli konzulátust nyitottunk Montevideóban. Kulturális együttműködésünk szórványos, elsősorban impresszáriós alapon működik, kétoldalú munkaterv nincs. Az Uruguayban élő magyarok száma kb. ötezer fő, ami az ország lakosságának kis lélekszáma miatt viszonylag jelentősnek mondható. A magyarok négy egyesületben tömörülnek, ezeknek együttműködését koordinációs bizottság biztosítja.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok Kereskedelmi forgalmunk kis volumenű: Uruguayba irányuló kivitelünk 2000-ben mindössze 1,2 millió USD volt, behozatalunk 0,3 millió USD, ami több mint 50%-os forgalomcsökkenést jelent az előző évi adatokhoz képest. Legfontosabb eladásainkat a világítástechnikai cikkek és a növényvédő szerek jelentették.

65


Magyar-urugayi kereskedelmi forgalom 2000-2001(M USD) 1,2 1 0,8 0,6

export

0,4 0,2

import

0 2000

2001

13. ábra A szállítások mindazonáltal új termékkörökkel bővültek 2000-ben, beindult például a tokaji bor és a Törley pezsgő uruguayi exportja, de van érdeklődés a likőrök, a libamáj és ipari fogyasztási cikkek vétele iránt is. Behozatalunk árutételei elsősorban gyapjúszövet, marhahús, fagyasztott hal, narancs és marhabőr voltak.

66


PARAGUAY

IV.8 PARAGUAYI KÖZTÁRSASÁG Terület:

406 752 km2

Írástudatlanság:

7,9%

Főváros:

Asunción

GDP (M USD):

8982

Tagság:

MERCOSUR, IADB

GDP/fő (USD):

1760

Népesség:

5 090 000


sucre


3%


68 – 72 év 67


Történelem A tengerparttal nem rendelkező Paraguay egyetlen nagyobb város, Asunción az ország folyami kikötője és nemzetközi kereskedelmének kapuja. A Paraguay folyótól keletre elterülő termékeny vidék mezőgazdasági hasznosítása sokrétű – különösen fontos a gyapot-, gabonaés cukornádtermesztés, valamint a szarvasmarhatartás. A nyugati síkságok és mocsaras területek gyéren lakottak. Az ország áramellátását szinte kizárólag vízenergiából fedezik. A Spanyolországtól 1811-ben függetlenné vált Paraguay fejlődését a szomszédos országokkal vívott háborúk, az egymást követő elnyomó rezsimek és a földrajzi elszigeteltség akadályozzák.

Magyar-paraguayi kapcsolatok A mindkét országban lezajlott politikai rendszerváltozás után, 1991-ben írtuk alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást. Paraguay képviseletét jelenleg berlini misszióvezetője látja el, Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Buenos Aires-i nagykövetét akkreditálja Paraguayba. 1995-től Asunciónban magyar tiszteletbeli konzulátus működik. A kulturális együttműködés keretében néhány kiállítás kölcsönös bemutatására került sor. Paraguayban kis létszámú magyar kolónia - mintegy 20 család – él. A kis közösség jól működő magyar egyesületet tart fenn.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok A kereskedelmi forgalom országaink között egyelőre igen csekély. Az elmúlt évtizedben a magyar kivitel egyik évben sem lépte túl a 0,1 M USD értéket, behozatalunk pedig – egészen 1999-ig – gyakorlatilag 0 volt, 2000-ben viszont már elérte a százezer dollárt. A forgalom növelésének akadálya a kölcsönös

ismerethiány,

Paraguay

fokozott

adományigénye ill. az a körülmény, hogy az ország termékei a magyar piacon nem részesülnek GSP-ben.

65


Magyar-paraguayi kereskedelmi forgalom 20002001(M USD) 0,5 0,4 0,3

export

0,2

import

0,1 0 2000

2001

14. ábra Asunciónban 1991-ben megalakították a Paraguayi-Magyar Kereskedelmi Kamarát. 1998-ban TECNUNIÓN néven energetikai berendezések forgalmazására és összeszerelésére paraguayi-magyar vegyes vállalatot hoztak létre.

66


V.

EGY KÜLÖNLEGES HELYZETŰ ORSZÁG A KARIB-TÉRSÉGBEN: KUBA

Terület:

110 860 klm2


0,9%

Főváros:

La Habana


74-77 év

Tagság:

CEPALC, ALADI

Írástudatlanság:

6%

Népesség:

11 060 000

GDP (millió USD):

21 737

GDP/fő (USD):

1970


V.1

kubai peso

Történelem Kubának minden adottsága megvan a nagyarányú fellendüléshez, ám gazdasága

egyenlőre stagnál. Az ország kiterjedt síkságai kiválóan alkalmasak cukornád, dohány és számos más haszonnövény termesztésére, s a vasérc-, nikkel-, króm- és egyéb ásványkincsek is tetemesek. A pompás tengerpartokkal övezett sziget bővelkedik a spanyol gyarmati építészet remekeiben. A fővárosnak, a 2 millió lakosú Havannának természetes kikötője van, melyet a spanyol idők óta az El Morro erődítmény „véd”.

67


Kubát a XVI. századtól a XIX. század végéig- egyetlen rövid időszakot leszámítva – a spanyolok kormányozták, akik végül a spanyol – észak-amerikai háború elvesztésekor mondtak le a szigetről. Kuba ekkor független lett, de az USA jogot szerzett a sziget ügyeibe való beavatkozásra, s katonai támaszpontokat vett bérbe (Platt-cikkely), köztük a guantanamóit, mely fölött ma is rendelkezik. A függetlenség kikiáltása utáni ingatag rezsimek és a vagyoni eloszlás egyenlőtlensége általános nyugtalansághoz vezettek, amely a Fidel Castro irányította 1959-es kommunista forradalomban érte el csúcspontját. Az ország élén azóta is Castro áll. A fenyegetően közeli Kuba kommunista berendezkedése módfelett nyugtalanította az Egyesült Államokat. A viszony 1962-ben vált a legkritikusabbá, amikor a Szovjetunió megpróbált rakétákat telepíteni a szigetországba, de terve végül meghiúsult. Az USA azóta is kereskedelmi embargóval sújtja Kubát. Az 1959 utáni három évtizedben Kuba gazdaságilag szinte kizárólagos szovjet befolyás alá került. 1990-ben, a kommunizmus kelet-európai összeomlása után az ország rákényszerült, hogy javítsa kapcsolatait az USA-val és más kapitalista országokkal, s felhagyjon a forradalom „exportjával”. A cukor ma is Kuba legfőbb exportcikke, jóllehet a termés ingadozó. Ezt követi a citrusfélék és a nikkel. A kitűnő havannai szivar ma már ritkaság. Az ország élelmiszerből jelentős behozatalra szorul; krónikus a hiány kőolajból, gépekből és alkatrészekből.

V.2

Kuba gazdasági helyzete a kilencvenes évek reformjai után

V.2.1 A múlt Kuba mindig is különleges szereplője volt a világ gazdasági és politikai életének. Már a felfedezése óta fontos „támaszpont” volt, mind a spanyol korona, majd később az Amerikai Egyesült Államok számára, s nemcsak az utóbbi negyven évben hívta fel magára a figyelmet, mint a szocializmus kitartó bástyája a Karib-térségben. Az USA gazdasági embargója és a szocialista közösséghez való csatlakozás megmerevítette az ország gazdasági berendezkedését, melynek központi fontosságú a cukor termelése és exportja volt. E mellett jelentőséget csak nikkel bányászata és exportja tudott

68


magának kivívni. E gazdasági szerkezet megrekedését segítette továbbá elő a Szovjetunió harminc évig tartó támogatása. A konkrét pénzügyi segítségen kívül ez elsősorban a világpiaci árnál olcsóbban juttatott olaj és annál drágábban vásárolt cukor formájában öltött testet.19 A merev KGST-kapcsolatok eredményeztek olyat is, hogy a világ legnagyobb cukortermelője cukor importra szoruljon. Ilyen akkor fordulhatott elő, mikor a rossz termés következtében Kuba nem tudta teljesíteni a KGST partnerekkel szemben fennálló szállítási kötelezettségeit. A nyolcvanas évek második feléig a szigetországnak nem volt szüksége külföldi tőkére, hogy beruházásait finanszírozza, köszönhetően a szovjet támogatásoknak. A politikai változások előre mutatták, hogy ez a támogatások csökkenésével is jár. A kubai vezetésnek új alternatívát kellett találnia, így ismét előtérbe került a turizmus kérdése. A kubai forradalom előtt a sziget meghatározó gazdasági ágazata volt a turizmus, évente majd 400 ezren látogatták az országot az Egyesült Államokból, Európából, LatinAmerikából. 1959 után azonban az ágazat hanyatlásnak indult az államosítások és az amerikai embargó miatt. A kínálati oldalon a befektetések és az állagmegóvás hiánya, a keresleti oldalon az embargó okozott károkat. Már az 1982-es adósságválság idején felmerült a turizmus újra élesztése, de csak 1988-ban a szocialista tömbből jövő támogatás megszűnése kényszeríttette a vezetést a tényleges program megindítására. Ez a program a turizmust, ismét fő „export”-ágazattá kívánta tenni, s napjainkig szép gazdasági sikereket ért el. Hozzájárult a devizabevételek növeléséhez. Az 1989-es 200 millió dollárról 1995-re 1,1 milliárdra, 2000-re pedig kétmilliárd dollárra bővült a turizmusból eredő bevétel. A helyzet pikantériája, hogy az országba látogató nyugati turisták olyan politikai problémákat és társadalmi feszültségeket keltettek, hogy a vezetés további reformokat, változtatásokat volt kénytelen hozni. 20 Mikor a szovjet támogatások ténylegesen megszűntek a kubai gazdaság recesszióba süllyedt. A GDP közel a felére esett vissza 1989 és 1993 között. Ez nem csak a támogatások megszűnésének, hanem más külső tényezőknek és a kubai gazdaság belső állapotának is köszönhető volt. A szigetországban a cukortermelés és-feldolgozás, és a nikkel bányászat nagy olaj igényű szovjet gépekkel folyt. A támogatások következtében bőven állt rendelkezésre szovjet olaj, viszont mikor ezek megszűntek, Kuba képtelen volt világpiaci áron beszerezni mind az olajat, mint a szükséges alkatrészeket. Ehhez továbbá hozzájárult a szükséges szállítási infrastruktúra leromlása. A fontosabb vasúti csomópontok kiesése esetén a termelés növelésére 19

tett

kísérletek

hiábavalóak

lehetnek.

A

cukorszektor

KIHÍVÁSOK - Buzás Sándor: Kuba: kényszerű reformok, siker, megtorpanás 1. old

69

devizabevételek


szempontjából fontos Kuba számára, de hatékonysága nagyon alacsony így évente kb. egymilliárd dollárnyi támogatásra szorul. A leépítések és bezárások is rendkívül érzékenyen érintenék az amúgy is meglévő társadalmi feszültségek miatt, mivel kb. félmillió embernek ad munkát. A beruházásokat főleg külföldi forrásból lehetne finanszírozni, amire 1995 óta törvényi lehetőség van, de egyenlőre nincs napirenden.

V.2.2 Reformok és hatásaik 1993-ra a kubai vezetés reformintézkedésekre szorult. Egyik célja az agrárszektor termelésének növelése volt, ezért csökkentették az állami tulajdonban lévő termőföld arányát. Az állami vállatok földjeiből szövetkezeteket hozhattak létre az ott dolgozók. Ismét lehetővé vált a termelőknek fölöslegüket a piacon értékesíteni, ami ma már a mezőgazdasági termékek egyharmadát jelenti. Megszüntették azon korábbi rendelkezést, miszerint tilos volt külföldi valutát birtokolni és új árfolyamrendszert is bevezettek. A dollár birtoklásának engedélyezése mellett dollárboltokat is nyitottak, hogy a lakosság kezén lévő valuta visszaáramoljon a gazdaságba. 1994-ben bevezették a konvertibilis pesot, meghagyva a nem konvertibilist is. Az új peso az USD-vel azonos értékű, teljes fedezettel bír, csak annyit lehet belőle kibocsátani, amennyi dollárt tartalékolnak, s csak az ország területén belül érvényes. 1995-óta a nemkonvertiblilis pesot is át lehet szabad piaci áron váltani dollárra, és a kubaiak nyithatnak devizaalapú bankszámlát is. Az új peso bevezetésével élesen elvált egymástól a központi tervezés hatálya alá eső állami szektor (cukoripar, oktatás, egészségügy), és a konvertibilis peso- vagy dolláralapon működő gazdasági szektor (turizmus, exportorientált mezőgazdasági termelés). Legalizálták az egyéni vállalkozások intézményét is, s így 1998-ra 160 000 egyéni vállalkozó működött Kubában. Ez viszont visszaesésként is értelmezhető, mivel az 1997-ben bevezetett adó sokakat a szürkegazdaságba kényszeríttet. Az adó a költségvetési átalakítási program része volt, mely alapján csökkentették az állam szerepét a gazdaságban, s fő célja a kormányzati deficit leszorítása volt. A monetáris politika szabályozásának felügyeletét az 1997-ben létrehozott Központi Bank vette át. A bankrendszert modernizálták, pénzintézetek és külföldi bankok jelentek meg az országban. A költségvetési reform részeként csökkentették az állami vállatok támogatását,

20

Uo. 2,4 old.

70


a védelmi kiadásokat és az állami beruházásokat. Viszont a megszorító intézkedések ellenére nem csökkentették az egészségügyi, oktatási és szociális kiadásokat.21 A kialakult kettős gazdaság közti feszültségek miatt a befektetések nem megfelelően kamatoznak. Feszültségeket okoz a közalkalmazottak reáljövedelmének csökkenése, s emellett a magán szektor dolgozóinak jövedelmezőbb munkái. S a legtöbb emigráns is a diplomások közül kerül ki. 1992-ben a külkereskedelmi rendszer szabályozásának átalakítása után, a különböző állami tulajdonú és vegyes vállalatok közvetlenül is kereskedhettek az ország határain túl. Feltétel csak az volt, hogy a szükséges devizát maguknak kell előteremteniük. Ugyanebben az évben ismét elismerték a külföldi tőkebefektetők tulajdonjogait. Majd két év múlva lehetőség nyílt a bányászati koncessziók külföldi tulajdonú vállalatoknak való kiadása. 1996 óta már vámmentes területek és ipari parkok létrehozására is lehetőség van. Bár a jogi keretek megvannak a tényleges befektetőket a kubai kormány válogatja meg. Meg kell felelniük három feltétel közül legalább egynek: tőkét és új technológiát biztosítani a kubai gazdaság számára, új piacok elérhetővé tétele a kubai termékek számára, hozzájárulás a turizmus fejlődéséhez. Az utóbbi tíz évben jelentős mennyiségű külföldi tőke áramlott az országba, annak ellenére, hogy egyes beruházók kifogásolják a kubai állam jóváhagyásait. 1990-től 1999-ig körülbelül kétmilliárd dollár értékben érkezett külföldi tőke az országba, míg a további tervezett, de még meg nem valósult befektetések összege meghaladja a hatmilliárdot. A reformok hatására megindult a gazdaság növekedése, és szerkezetének átalakulása. Mivel „az ország gazdasági helyzete javult”, a liberalizálás csak addig terjed míg feltétlenül szükséges. A javulás ellenére a GDP nem érte el az 1989-es nagyságot, mely a cukortermelés stagnálásnak is köszönhető. 2000-ben csak négymillió tonnát termeltek az 1990-es nyolcmillióval szemben. Így az exportbevételek terén a turizmus vette át az első helyet, ahol 2000-re már egymillió 774 ezerre nőtt a látogatók száma, s bevételei az 1,9 milliárd dollárt is megközelítették.. Ez a szám sajnos nem növekedett a várt mértékben 2001-ben, ami a szeptember 11-ei eseményeknek is köszönhető. A reformokat követően az építőipar és a bányászat tartozott még a húzóágazatok közé. A külföldi befektetések miatt az első a turizmus fejlődésévnek köszönhetően 8,8%-os átlagban növekedett a kilencvenes évek második felében. A bányászat termelési szintje is a befektetéseknek köszönhetően másfélszeresére nőtt.

21

Uo. 7 old.

71


V.2.3 Agrár- és valutareform hatásai A termelés hatékonyságát növelte a földek tulajdonjogának magánkézbe adása és a döntési jogkörök tulajdonosokra ruházása. A piacok újbóli megnyitása is növelte a termelés hatékonyságát és bővítette a megtermelt élelmiszerek mennyiségét és változatosságát. A termeléssel kapcsolatos döntések mindig is a kubai állam döntési körébe tartoztak, ennek ellenére a forradalom után is magánkézen maradt birtokok hatékonyabban termeltek. A reformok előtti időszakban is az állami földek csak 44%-át, míg a magánkézbenlévőknek kétharmadát művelték meg. 1993 után már az állami földek fölöslegeit is értékesíthették a piacokon. Így részesedése a szabad piacokon1997-re elérte a 40 %-ot. Az államnak akár „piaci” eszközökkel, de alacsonyan kellett tartani az árakat, hogy a lakosság nagyobb része – főleg a főváros – számára ne váljanak elérhetetlenné a termékek. Bár Havannában a legnagyobb a fizetőképes kereslet, itt akut az élelmiszerhiány, s a termelői piacok kétharmada is itt valósul meg. 5%-os adót vetve ki a termékekre, a vidéki 10-15% -kal szemben még mindig a fővárosban a legmagasabbak az árak. Az agrár szektor igazi változásai a szövetkezetek (Unidades Basicas de Producción Cooperativa – UBPC) és a termelői piacok ellenére, főleg a nemzetközi, rövid lejáratú kölcsönök következtében valósultak meg. Ezekkel sikerült túllépni az 1997-98-as szárazság következményein, és 2000-re a növekedés ismét meghaladta a 10%-ot. Sajnos a cukor- és dohánytermesztésre szakosodott UBPC-k veszteségesek, s a gyümölcs-, kávé-és rizstermesztők sem érnek el 50%-os nyereséget. Hogy a termelést növelni lehessen további befektetésekre lenne szükség. Problémát okoz továbbá a műtrágyák, mezőgazdasági gépek, alkatrészek elérhetetlensége, amit az ország továbbra sem képes fedezni szűkös devizakészleteiből. A sajátos kubai valutarendszer arra szolgál, hogy elkülönítve létezhessen az állam által preferált

szocialista,

tervgazdasági

rendszer

és

a

kényszerűségből

életre

hívott

versenygazdasági szféra.22 A kormány egyenlőre elégedett a helyzettel, mivel kiadásait régi pesoban valósítja meg (közalkalmazottak fizetése, szociális juttatások). Bevételei pedig főleg dollárban jelentkeznek a külföldön élő rokonok hazautalásai, a külföldi befektetések, és a turizmus jóvoltából, mellyel hozzájut a külkereskedelmi deficithez szükséges devizához.

22

Uo 11. old

72


V.2.4 Külkereskedelem Ezen a területen történtek a leglátványosabb változások. Az európai régió, főleg a volt KGST-országok súlyának csökkenése, mellyel párhuzamosan nőtt az EU-tagországok értéke. Fontos partner Hollandia (export 15%-a) és Spanyolország (import 17%-a) továbbá Oroszország, Franciaország. Európán kívül Kanada, Kína, Venezuela. Ezek mellett folyamatosan nőtt az amerikai kontinens és Ázsia súlya is (1989 és 2000 között az előbbi 6,3%-ról 39%-ra, míg az utóbbi 4,4%-ról 14%-ra.23) A termékszerkezet esetében a cukortermelés, felvevőpiacok elvesztése miatt is 1993-ig csökkent az export. Majd a növekedéskor a cukor helyét átvette a nikkel kivitele, ahol közrejátszott az árak emelkedésének és a termelés felfutásának egybeesése. A közelmúltban nagyobb szerep jutott a biotechnológiai és gyógyászati ipar termékeinek is. Ezen ágazatok mindig kiemelt területek voltak a kubai kormány számára, s még a legkritikusabb években is mentesültek a megszorító intézkedések alól. A külföldi tőke segítségével a dohányipar is növelte részesedését az exporton belül. S 2000-ben a szolgáltatások adták a devizabevételek 65%-át az 1989-es10%-al szemben. A legkritikusabb helyzetben az import visszaesett az egynegyedére, majd az export növekedésével párhuzamosan növekedett, viszont végig deficites maradt. A termékszerkezet alapján kiderült a szűkös devizakészletek miatt Kuba csak a legszükségesebb cikkekre áldozhat (olaj, élelmiszer, egészségügyi termékek). A gazdasági helyzet javulása és a külföldi beruházások következtében az importon belül 1995 után nőtt a gépek és berendezések aránya, 2000-re megközelítette a 30%-ot. Az élelmiszerek súly – 20% - továbbra is jelentős. A kilencvenes évek második felére sikerült diverzifikálni a kubai külkereskedelmet a termékszerkezet és partnerországok tekintetében is.24

V.2.5 Összefoglalás A kilencvenes évek elején válságba került kubai gazdaság megreformálására a körülmények kényszere vitte rá a vezetést. A „reformstratégia” viszont elbizonytalanítja a befektetőket és a lakosságot is, mivel csak annyit tettek szükségessé, amennyi a belső társadalmi feszültségeket enyhíti. Ennek ellenére hosszabb távon is fenntartható lehet. Függ 23 24

Uo 13. old Uo 14. old

73


természetesen a belpolitikai helyzettől és a külső gazdasági tényezők, mint az olaj és a főbb exportcikkek világpiaci árától is. Valószínű, hogy Kubának is a kelet-európai országok útjára kell lépnie gazdasága átalakítása során. Bár egyes elemeit már megvalósította, mint pl. az árak felszabadítása, így a lakosság számára nem jelentene sokkot a további árliberalizáció. A társadalom is megváltozott mikor a gazdasági önállóság elfogadása részben felváltotta az állami gondosodást. Az elmúlt években a reformoknak köszönhetően kialakultak a feltételei annak, hogy Kuba végrehajthasson egy tényleges gazdasági rendszerváltást. Ami viszont nem jelenti, hogy ezt a jelenlegi vezetés tényleg meg is fogja tenni. 1998-ban Kuba az ALADI (Latin-Amerikai Integrációs Társulás) teljes jogú tagja lett és megfigyelői státuszban részt vesz az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendesóceáni országok között az új Loméi Egyezmény létrehozásával kapcsolatos tárgyalásokon. Folytatódott a külkereskedelem reorientációja: ma Kanada, Az EU és a Karib-térség országai Kuba legfontosabb kereskedelmi partnerei, ellenben a közép-kelet-európai régi változatlanul kis súlyt képvisel.

V.3

A magyar-kubai kapcsolatok a szocializmus idején Magyarország számára Kuba mindig is egy egzotikus sziget volt és maradt is, annak

ellenére, hogy a szocializmus alatt főleg a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és segélyezési programok domináltak. Míg ez a kis sziget „USA-félgyarmat” volt nem nagyon beszélhetünk kapcsolatokról, bár már a harmincas években is bőven cikkezett a kubai eseményekről a magyar sajtó. Igazából csak az 1959-es kubai forradalom győzelme után alakultak ki a két ország között diplomáciai, gazdasági kapcsolatok. A győzelem után Kuba, akit az Egyesült Államok embargója és ellenszenve kísért, a szocialista tábor felé építette ki kapcsolatait. Szüksége is volt rá, hogy az akkori második világhatalom a Szovjetunió támogassa a „fenyegető” szomszéddal szemben, így vele és a szocialista tábor többi tagjával építette ki kereskedelmi kapcsolatait.

74


Magyarországgal először 1960-ban kötött kereskedelmi és árucsere-forgalmi, technikai segély- és hitelnyújtási szerződést, továbbá többoldalú fizetési egyezményt is aláírtak.25 A diplomáciai kapcsolatokat pedig még az évvégén Ernesto Che Guevara budapesti látogatásakor kötötték meg a két ország között. Ezen kapcsolatok viszonylag késői megkötését maga Guevara azzal indokolta, hogy az 1956-os magyar események „igen mély hatást keltettek a latin-amerikai országokban, és nem utolsó sorban Kubában is.” Az 1962-es rakétaválság után erősödött a Kuba elleni amerikai embargó és nyomás, így 1964-től Magyarország látta el a kubai állampolgárok érdekképviseletét Bolíviában, miután az Egyesült Államok nyomására az ország kénytelen volt megszakítani kapcsolatait a szigettel. Az 1960-es évek második felében egy enyhe visszaesés következett be a kubai és a magyar diplomácia viszonyában, mivel a hazánk támogatta a kapcsolatok felvételét és a gazdasági együttműködés fejlesztését a latin-amerikai katonai diktatúrákkal és reakciós kormányokkal. Természetesen ez nem okozott mélyebb törést és 1972-ben maga Fidel Castro hivatalos látogatást tett hazánkban, amit Kádár János 1975-ös kubai útja követett, mikor részt vett a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán.

Fidel Castro

A hetvenes években a kapcsolatok egyre intenzívebbé váltak, nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is. Nagyon sok kubai diák, egyetemista tanult hazánkban és viszont magyarok a szigeten. Emellett a rendszerváltásig tartó államközi műszaki, tudományos együttműködésnek és megállapodásoknak köszönhetően szakemberek dolgozhattak a két ország ipar és kereskedelem fejlesztésében (pl.: autóbuszgyár- és gépfejlesztés).

25


75


A rendszerváltás következtében a szocializmus alatt kiépített szoros gazdasági együttműködések megszakadtak, a külszolgálatban dolgozók visszatelepültek hazáikba, a kereskedelmi kapcsolatok is minimumra csökkentek. Napjainkban főleg turisztikai célként szerepel Kuba a magyar köztudatban. Pedig az ország kultúrája és gazdasági lehetőségei, főleg a ’90-es évek második felében történt reformok után, kihagyhatatlanok lehetnének. Való igaz, hogy Magyarország már régen lelépett a szocializmus útjáról, s a befektetők is egyenlőre inkább a szomszédos országokat választják, ahol kevesebb a politikai kockázat. Már a felfedezések korában kiderült, hogy Kuba az Antillák gyöngyszeme. Földrajzi, természeti adottságainak következtében minden lehetősége megvan, hogy igazi paradicsom váljon belőle. A rendszerváltozás, akár Castro halála után akár alatta, mely a közép-kelet-európai vagy a kínai minta alapján de biztosan elkerülhetetlen, s azok a befektetők, akik napjainkban már jelen vannak a szigeten biztosan előnyösebb helyzetben lesznek, ha sziget megnyitja kaput a világ előtt. Egy ilyen lehetőséget hazánknak sem szabadna kihagynia.

V.4

Napjaink kapcsolatai A

kétoldalú

kereskedelem

intézményes

kereteit

gazdasági-kereskedelmi

együttműködésről 1997. január 24-én Havannában aláírt kormányközi egyezményből adódó, a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott feltételeknek megfelelő jogok és kötelezettségek képezik. 2000-ben az előző évinél 17%-kal alacsonyabb, 854 ezer USD összértékű kereskedelmi forgalom valósult meg: kivitelünk 483 ezer USD (-38%), behozatalunk pedig 371 ezer USD (+51%), volt.

76


Magyarország export és import alakulása Kubával 2000-2001 (M USD) 0,5 0,4 0,3

export

0,2

import

0,1 0 2000

2001

15. ábra Exportunk 71%-át gépek, gépi berendezések (nukleáris mérőműszerek, adatfeldolgozó gépek alkatrészei, radioaktív izotópok), 29 %-át pedig feldolgozott termékek adták. Importunk 98%-a élelmiszer (grapefruit koncentrátum ital, dohány áru, fagyasztott homár és rák). Magyar - kubai export gépek, gépi berendezés ek

29%

feldolgozott termékek 71%

16. ábra A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi nyilvántartása szerint követeléseink Kubával szemben 226,2 M trillió rubelt tettek ki. Mark Palmer amerikai politológus szerint Magyarország nagy szerepet játszhatna a kubai demokratikus átalakulás elősegítésében. Hazánk rendelkezik mindazokkal a tapasztalatokkal, melyek egy sikeres belső rendszerváltást előmozdíthatnának.26

26

Népszabadság 2004.december 09.

77


V.5

Kulturális kapcsolatok 1961-től mindkét ország fővárosában nagykövetség működik. Kulturális kapcsolataink

sajnos gyakorlatilag alig léteznek, míg a szocializmus idején nagyon intenzívek voltak. Az UNEAC (Union de Escritores y Artistas de Cuba – Kubai Írók és Művészek Szövetsége), valamint a Magyar Zeneszerzők Egyesülete 1997-ben egy Szándéknyilatkozatot írt alá, amit 2000-ben megújításra elküldött Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Működik hazánkban a Magyar-Kubai Baráti Társaság, mely főleg kubai írók műveinek kiadásait támogatja, amellett, hogy a Magyarországon maradt kubaiak és a sziget kultúrája iránt érdeklődők kapcsolattartását tartja életben. Az alábbi táblázatból látszik, hogy a sziget nem hanyagolta el egyik fő profilját, az oktatás fejlesztését. Továbbra is támogatja a fejlődő országok diákjainak tanulását Kubában. Sajnos ezzel a lehetőséggel az európai országok tanulói kevésé élnek, élhetnek. KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJASOK Kubában (2001-2002-es kurzus) Régiók LATIN-AMERIKA KARIBI TÉRSÉG SZAHARA ALATTI AFRIKA ÉSZAK ÉS KÖZÉP-KELET AFRIKA ÁZSIA ÉS OCEÁNIA EURÓPA ÉSZAK-AMERIKA ÖSSZESEN

Mennyiség 5 809 2 423 1 960 941 209 6 18 11 366 3. táblázat

Forrás. www.cubagov.cu

78


VI. A KAPCSOLATOK JÖVŐJE VI.1 Latin-Amerika és az Európai Unió gazdasági kapcsolatai VI.1.1 Latin-Amerika és az Európai Unió általános kapcsolatai A kapcsolatok Latin-Amerika és Karib-térség (továbbiakban LAK) és az akkori Európai Közösségek között már a Közösség kezdetétől fogva léteztek, de csak Spanyolország és Portugália teljes körű taggá válása után 1986-ban kezdtek el látványosan fejlődni. Napjainkban egy egyre növekvő érdeklődés figyelhető meg a térség iránt az európai kormányok, a gazdaság résztvevői és az EU intézményei részéről. A fokozott érdeklődés az Unió és a LAK kapcsolatai iránt köszönhető a világgazdaság általános változásainak és a két térségben lezajlott átalakulásoknak: -

Latin-Amerikában és a Karib-térségben strukturális változások mentek végbe, mely során előtérbe került a gazdasági liberalizáció, a külföld felé nyitás. Ehhez a változáshoz

fűződött

továbbá

az

új

demokratikus

intézményrendszerek

megszilárdítása, a térség különböző regionális és szubregionális együttműködési, kereskedelmi és integrációs rendszereinek megerősítésére tett próbálkozások. -

Az Európai Unióban a gazdasági integráció további mélyítése, a közös kül- és biztonságpolitika fokozatos megszilárdítása, a kezdeti próbálkozások egy független katonai egység felállítására, és az Unió kelet felé való bővülése voltak azon a változások melyek a külföldi kapcsolatokat jelentősen befolyásolták.

Az elmúlt években különböző próbálkozások voltak megfigyelhetőek az Unió és a LAK országai között, hogy kapcsolataikat elmélyíthessék, melyek azonban nem mindig a várt eredményeket hozták. Azonban nem csak az általános bilaterális kapcsolatok (gazdasági, politikai, kulturális) növekedésében volt ez jellemező, hanem ezeknek a kötelékeknek a hivatalossá tétele intézményi szempontból is. Különböző gazdasági megegyezések születtek, megerősödött a politikai párbeszéd a különböző fórumokon, és rendszeresen rendeztek és rendeznek konferenciákat, csúcstalálkozókat a két régió között.

79


Az elmúlt évek dinamikusan fejlődő kapcsolatainak okai -

A globalizáció eredményeképpen újabb külföldi piacok megszerzése érdekében az Unió kénytelen volt kibővíteni és változatosabbá tenni a külföldi kapcsolatait, betörve olyan területekre is melyek hagyományosan más gazdasági központ befolyási övezetébe tartoztak.

-

A klasszikus gazdasági együttműködés és segítségnyújtás formáját felváltotta egy másik, sokkal több hasznot nyújtó kapcsolattartás, mint a kölcsönös kereskedelem és befektetések. Ez a magyarázat a relatív fejlettségi szinttel rendelkező országok iránt tanúsított fokozatos érdeklődésre az iparilag fejlett, különösképpen a Nyugat-Európai országok részéről.

-

Ebből származik bizonyos európai érdeklődés kapcsolataik fejlesztésére a fejlettebb országokkal, viszonyítva az ACP országokhoz képest, akik hagyományosan elsőbbséget élveztek a fejlődő világgal való kapcsolatokban.

-

A költségvetési korlátozások melyekkel az iparosodott gazdaságoknak szembe kell nézniük, az európai országokban mellékes korlátozásokat jelent a Stabilizációs Paktum miatt, manapság pedig a kelet felé bővítés miatt. Ez kötelezi az Uniót, hogy csökkentse kötelezettségeit a külföldi segélyezési és élelmezési programokban.

-

Latin-Amerika és Karib-térség gazdasági integráció a gazdasági átalakulásokat is segítették. Így más régiókkal összehasonlítva a csoportosulások előnyt jelentenek a kereskedelmi kapcsolatok és befektetések fejlesztésében.

Az Unió és a LAK kapcsolatai egyszerre fejlődnek az Európai Bizottság a LAK országaival való és maguk az országok közötti bilaterális együttműködésekkel, továbbá az Unió és a különböző regionális integrációk közötti beszéddel. Természetesen az európai érdekek/érdeklődés Latin-Amerikában és a Karib-térségben különbözőek, az Uniós országok sajátosságainak és az egyes LAK országok helyzetének köszönhetően. Azt is figyelembe kell venni az EU-LAK kapcsolatok vizsgálatakor, hogy melyik ország az Unió aktuális elnöke, és melyek az egyesülés elsődleges érdeklődései a világgal való kapcsolatban. Ez főleg mostanában érdekes, mikor az Unió külkapcsolataira a kelet felé bővítés és az euró bevezetése különleges hatással lesz.

80


VI.1.2 Az EU jelenlegi kihívásai: a bővítés és mélyítés folyamata Az Unió keleti bővítése, mellyel az integráció 25 tagúvá válik fontos változásokat jelent mind intézményi, mind közös politikai szinten. S megváltozik a pénzforrások elosztásának rendje is, mivel a csatlakozó országok fejlettségi szintje jóval alacsonyabb az eddig tagokénál. A bővítés következtében megnő a nettó haszonélvező országok száma, melyek mezőgazdasági és félfeldolgozott áruk széles skáláját exportálják, s ahol még jelentős strukturális átalakulás folyik a gazdasági, politikai és társadalmi életben. Ez a folyamat fontos következményekkel jár a LAK-kal való kapcsolatokban különösképpen a pénzforrások utalására nézve. A Gazdasági és Monetáris Unió alkotmánya és maga az euró bevezetése is kulcsfontosságú

volt

az

integráció

mélyülési

folyamatára

nézve.

Különböző

ellentmondásosságokat tartalmazott a GMU országok és külkapcsolataik számára, illetve magára a világgazdaságra is. Az euró, mint egységes fizetőeszköz a GMU 12 országa számára, és jelentős korlátozásokat jelentett a nemzeti gazdaságpolitikák önállóságában. Az euró hatásai viszont mindenképpen pozitívak az integrációs folyamatokra nézve. Az egységes pénz egy magasabb integráció és a belső piac harmonizációja felé vezet, növeli a versenyképességet és csökkenti az átváltási kockázatokat és a tranzakciók költségeit.

VI.2 Latin-Amerika és Karib-térség jelenlegi kapcsolatai az EU-val Az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partner a MERCOSUR és Chile és a második legfontosabb külkereskedelmi partner a LAK országai számára. A gazdasági kapcsolatokat az EU és a LAK között egyértelmű asszimetria jellemzi, mely nem konjunkturális, hanem strukturális természetű. Az alábbiakban szeretnék bemutatni ennek az asszimetrikus kapcsolatnak néhány példáját. a. Az Unió és a LAK országai között egyértelmű különbség van a gazdasági fejlettség méreteiben. Az Unió a javak és szolgáltatások terén első a világ exportőrei és importőrei között. A tudományos-technikai fejlődés terén pedig, annak ellenére, hogy

81


egyes részeken az USA mögé szorult, az Unió nagyon közel, a „technológiai határon” van, a new-economy számos dinamikusan fejlődő szektorában. b. . A LAK az Unióba főleg elsődleges vagy kevésbé kidolgozott javakat exportál, míg az importja gyakran bonyolult technológiával előállított gyári termékek. c. Az előzőek eredményeképpen egy visszatérő kereskedelmi deficitnek lehetünk tanúi a LAK Uniós kereskedelmében. Ennek ellenpontjaként jelentkezik az Európából jövő állandó pénzforrás függés, mely a kereskedelmi egyenlőtlenséget finanszírozza. d. Az Európai Unió az eddig elérhető legmagasabb és legfejlettebb gazdasági és politikai integráció. Ezzel szemben Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági integrációi sokkal alacsonyabb fejlődési szinten állnak. A LAK országait érintő egyik legsúlyosabb gyengesége, a regionális intézményi deficit, mellyel közösen fel tudna lépni a világ legbefolyásosabb országaival és egyesüléseivel szemben. e. A gazdasági és szociális különbözőségek az egész térségben, magasabbak az Unióban Általában véve az Unió és a LAK gazdasági kapcsolatait az országok és szubrégiók közötti együttműködés jellemzi. Európa részéről történelmi és kulturális okokból a főszerepet Spanyolország játssza, mióta az Unió teljes körű tagja lett 1986-ban. Ami a LAK-ot illeti, a MERCOSUR-t alkotó országok szívják fel a teljes kereskedelmi kapcsolatok majdnem 50%át. Brazília, Argentína és Chile az Unióból érkező közvetlen külföldi befektetések csaknem a 90%-ban részesültek a múlt évtized utolsó éveiben. Az EU-ból érkező fejlődési segélyek és hivatalos pénzügyi források több mint 67%-át a CAN és MCCA országok gazdaságai kapták. VI.2.1Latin-Amerika és Karib-térség és az európai unió közötti kereskedelem A kereskedelem az elmúlt évek során megnövekedett. Az Európából származó latinamerikai import növekedése jócskán meghaladta az éves átlagos exportot. Ez bizonyítja a térség óriási importigényét csakúgy, mint versenyképességi problémáit és az alacsonyabb relatív fejlettségi szintjét, mely a LAK gazdaságait jellemzi. Az Unió kivitele javakban a LAK országokba 2000-ben 54.5 milliárd eurót tett ki, mely alapvetően gépek és a kémiai ipar termékei voltak. Ugyanebben az évben az EU importja 48.8 milliárd euró volt, aminek 20%-át a földművelési és állattenyésztési termékek képezték. Ennek ellenére 1990 és 2000 között az EU és a LAK kereskedelme 20%-ról 15%-ra 82


esett vissza. Ennek ellentéteként ebben az időben megnőtt az Egyesült Államok szerepe a LAK külkereskedelmében. Egy fontos tényező, mely közvetlenül befolyásolja a térség kereskedelmét az Unióval a latin-amerikai és karibi termelés alacsony diverzifikációjának, termelékenységének, versenyképességének

strukturális

problémái

mellett,

a

belső

piacok

összetett

kereskedelempolitikai eszközökkel való magas szintű védelme. Ezért is a kereskedelmi témák okozzák a legtöbb konfliktusos helyzetet az Unió és a LAK kapcsolataiban. A LAK számára is rendkívül fontos uniós kereskedelempolitikai eszköz a CAP. A mezőgazdasági és érzékenyétkezési termékek importjára kivetett magas védővámok, egészségügyi és technikai irányelvek – úgy mint ezen termékek európai termelői és exportőreinek segélyezése – súlyosan érintik a LAK mezőgazdasági termékeinek export lehetőségeit és jelentősen gyengítik e termékek árait a világpiacon. A latin-amerikai és karibi-térség gazdaságai számára viszont a mezőgazdasági és élelmezési termékek képezik az export kosár legjelentősebb ágait. Ki kell emelni, hogy a CAP reformfolyamatának eredményeképpen sem oldódtak meg a külkereskedelmi ellentmondásosságai, ezáltal nem történt Latin-Amerika kereskedelme számára sem előnyös változás. Az európai, technikai, egészségügyi, fogyasztóvédelmi normák sok esetben kiegészítő akadályként jelentkeznek, melyek gátolják a latin-amerikai exportot, főleg mióta 1993-ban megalakult az Európai Közös Piac. Azóta ezek a normák, közösségi irányelvekké fejlődtek, igényes követelményrendszerrel, melyeket a fejlődő országok nehezen képesek betartani. Az Európai Unió GSP27 rendszerében változások mentek végbe Ez egy új sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, megjósolhatóbb preferenciális szerkezetet hozott létre. E során megnőtt a kedvezmények megtartásának határideje – az ipari termékek számára négy év, míg a mezőgazdaságiaknak 3 év – miközben eltörlődnek a mennyiségi korlátozások. Ez a kedvezményes eljárás főleg a legszegényebb és nehézségekkel küszködő országok felé irányul. Ez magyarázza a CAN és a MCCA országokkal szembeni védővámok csökkenését,

27

General System of Prefrences = Általános Prenferencia Rendszer

83


míg a magasabb relatív fejlődéssel rendelkező országok irányába megfigyelhető a preferenciák eltörlése. VI.2.2 Az európai befektetések Latin-Amerikában és a Karib-térségben Az Európai Unió és a LAK közötti gazdasági kapcsolatokban legkedvezőbben a közvetlen befektetések fejlődtek az elmúlt években. 1998 óta az Unió országai váltak a Közvetlen Külföldi Befektetések (KKB) fő forrásává, maguk mögé utasítva az eddigi legnagyobb ellenlábast: az Egyesült Államokat. Ezt az EU és az USA között növekedési és tőkefelhalmozási területen végbement a növekedési eltérések magyarázzák. Az európai befektetések többnyire a magasabb relatív fejlődésű országokba vagy azokba a gazdaságokba irányultak, amelyek az elmúlt években dinamikusan fejlődő regionális integrációk részét képezték. Ki kell emelni a MERCOSUR (különösképpen Argentína és Brazília esetét), Chile és Mexikó esetét. Ez utóbbi köszönhető, hogy egy NAFTA tagország óriási lehetőséget adott az európai tőkének az Egyesült Államok piacára való betörésnek. Az európai befektetések viszont főleg beszerzések és egyesülések területén jelentkeztek, ami nem feltétlenül jelenti a friss tőke megjelenését. Az európai KKB főleg a szolgáltatási szektorba áramlott, mely kis hatással volt a munkahely gyarapításban és az export elősegítésében. Ennek ellenére az európai befektetések együttműködési folyamatokat indíthatnak el technológia transzfer és a szolgáltatási infrastruktúra javításának területén a fő fogadó gazdaságokban. VI.2.3 Latin-Amerika és Karib-térség és az Európai Unió gazdasági együttműködése A Maastrichti Szerződés aláírása óta az európai fejlesztési politika a közös intézményi jogalkotás része, hogy így is hatékonyabban lehessen szétosztani a javakat a legszegényebb országok és a leghasznosabb tervek között. Bár a tagországok meglehetősen konokok az együttműködésben és még mindig a bilaterális kapcsolatok az elsődlegesek, a közösségi segélyezési politika mégis előrelépés. Olyan országoknak adott lehetőséget az együttműködésre, akinek történelmileg nem volt szinte semmilyen kötödése Latin-Amerikához. Ilyenek voltak Finnország, Ausztria, Írország, 84


Dánia, Svédország. Ezzel egy időben kedvezményezi a segélyek összpontosulását a szegényebb országokba és a leghasznosabb tervekre, melyek a LAK térség számára főleg a CAN, Közép-Amerika és Karib-szigetek egyes országai számára jelentenek nagy segítséget. Latin-Amerika és a Karib-térség relatív fejlettsége magasabb Afrikánál és Ázsiánál ezért nem elsődleges segélyezési terület Európa számára. Ennek ellenére az EU és ET tagországok az elmúlt években a LAK-ba érkező legtöbb segélyezéshez nagyban hozzájárultak, ami a többi adakozó ország hozzájárulásainak csökkenésével magyarázható. A pénzügyi források szemszögéből nézve, 1997 óta a LAK országok is az EIB fejlesztési tervek finanszírozásának haszonélvezői, annak ellenére, hogy a teljes kiadások 10%-át kapja éves átlagként. Ez az európai pénzügyi intézmény 15 LAK-beli országgal írt alá pénzügyi egyezményeket.

VI.3 Regionális megkülönböztetés az EU és a LAK közötti kapcsolatokban Latin-Amerika és Karibi-térség és az Európai Unió közötti intézményes kapcsolatok nagyon változatos. Sokan úgy gondolják, hogy ez a közös latin-amerikai és karibi fellépés ellenére van, mégis nagyon hasznos egy ennyire heterogén térség számára. Az előbbit bizonyítják azon bilaterális és szubregionális egyezmények, melyek közt túlnyomórészt a térség különböző integrációival kötött hivatalos kapcsolatok fejlesztése szerepel. Ennek köszönhetően az EU eltérő kapcsolatokat tudott kiépíteni a térségben, melyek különböző érdekeit szolgálták. Így lehet, hogy Mexikóval, MERCOSUR és Chilével kölcsönös kereskedelmi liberalizációt, a CAN és MCCA országokkal pedig az egyoldalú kereskedelmi kedvezmények engedélyezését és együttműködését szorgalmazták. A karibi szigetvilág esetében a Loméi Konvenció majd az azt átdolgozó Cotonoui Egyezmény (ACPEK Partnerségi Egyezmény) érvényes az EU-val való kapcsolataikban. Nézzük meg ezeket az eltérő kapcsolatokat lebontva magukra a különböző latinamerikai integrációkra.

85


MERCOSUR (Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay) A térség a kilencvenes évek legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi blokkja volt. Eltekintve a súlyos argentin válságtól és az intézményi hiányosságoktól, melyek akadályozták konszolidációját, ez a csoport rendelkezik a legnagyobb gazdasági erővel, mellyel a délamerikai gazdaságot majd az EU-val való kapcsolatokat lendületesebbé lehetne tenni. Itt egyesülnek az Európa számára fontosabb gazdasági kapcsolatok, mindenekelőtt a befektetési és kereskedelmi lehetőségek. Mindemellett a fő kereskedelmi súrlódási gócpont is egyben, mivel a négy ország közül hármat érint az európai mezőgazdasági protekcionizmus. A MERCOSUR fontos összekötő lehet mind a CAN országok – ha sikerül megállapodni a két térségbeli egyesülésnek – mind Chile között, aki mint társult ország vesz részt a MERCOSUR munkájában. A MERCOSUR számára az EU jelentős piac, hogy kereskedelmi deficitjét csökkenthesse, kibővíthesse, és összetettebbé tehesse exportszerkezetét. Továbbá szüksége van rá a külföldi befektetések multiplikációs hatása miatt, amivel előmozdíthatná nemzetközi versenyképességét. A brazil és argentin krízis tapasztalataként az EU lehetőséget nyújt egy olyan gazdasági térséggel való kereskedelemre, ahol a makrogazdasági és pénzügyi viszonyok stabilak. Ennek ellenére a túl nagy kereskedelmi liberalizáció akár versengést is okozhatna néhány tőkeerős MERCOSUR termékkel kapcsolatban. A tárgyalások egyik súrlódási pontja természetesen az európai CAP és protekcionizmus. A MERCOSUR Uniós exportjának több mint fele mezőgazdasági, halászati termékekből áll, melyek közül kb. 15% különlegesen érzékeny Európa számára. Mindezek a MERCOSUR gazdaságainak különböző problémáival együtt okozták, hogy szabad kereskedelmi tárgyalások a két csoport között különlegesen nehezek és összetettek legyenek. Ennek ellenére mivel a tárgyalások minkét fél számára fontosak, és a létrejött megfelelő politikai akarattal úgy tűnik, hogy végre közép és hosszú távon megoldásra jutnak.

86


CAN (Andok Nemzetek Közössége) Ezt a relatív alacsony fejlettségű de egyben nagyon különböző térséget az alábbi országok alkotják: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela. A két térség közti 1993-as harmadik generációs megállapodás szerint gazdasági együttműködési és fejlődési segítségnyújtás működik. A GSP-n felüli speciális segélyezés segíti a drogtermesztés adta „lehetőségek” helyettesítését és felszámolását. 2002 májusában a II. LAK-EU tanácskozás alkalmával a CAN országai ismét felvetették a két régió közti nagyobb kereskedelmi liberalizáció lehetőségét. Mexikó Chilével együtt ez az egyetlen ország a LAK térségben, akinek sikerült az EU-val aláírnia egy szabadkereskedelmi egyezményt az 1997-es negyedik generációs Gazdasági, Politikai és Együttműködési Társulási Megegyezés szerint. Ez az egyezmény a kölcsönös kereskedelem 95%-nak liberalizációját szemlélteti a következő 10 évben. Mexikó 2003-ig liberalizálta az ipari szektorának 52%-át, míg a maradék 48%-ot folyamatosan 2005 és 2007 között. A EU megnyitja piacait a mezőgazdasági termékek számára. Az EU célja ezzel nemcsak a mexikói piac lehetőségeinek kihasználása, hanem az ország NAFTA piacaira való betörés is. Ez együtt jelentkezik az európai befektetések számára előnyös olcsó munkaerővel és bizonyos alapvető infrastrukturális fejlettségek meglétével. A megegyezés talán legfontosabb célja a befektetések számának növelése, melyek főleg a közös cégek alapításával felelnek meg a NAFTA elvárásainak. Mexikó számára az EU lehet az út, hogy betörhessen olyan piacokra, mint a földközitengeri vagy a kelet-európai. Egyenlőre Mexikó túlságosan is függ természetes piacától, az Egyesült Államoktól. Ennek egy laza ellentételezése lehetne az európai kontinenssel való kapcsolatok erősítése.

87


Chile Ez az ország különleges vonásokat mutat évek óta, köszönhetően az egyoldalú kereskedelemliberalizációs folyamatának, és hogy nemrégiben bejelentette csatlakozási szándékát a MERCOSUR-hoz. Ez a folyamat hosszabb alkalmazkodási időt fog igénybe venni, figyelembe véve a különbségeket a tagországok között, különös tekintettel a külvilág felé való nyitottságra. A múlt évben sikeresen lezárult tárgyalásoknak köszönhetően együttműködési megegyezés jött létre az Unió és Chile között. Ez magába foglal egy szabad kereskedelmi megegyezést, mely ösztönzi a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat, következésképpen hozzájárul majd, hogy Chile megtarthassa gazdasági külkapcsolatainak változatosságát. Karib-térség A szubrégió kapcsolatai az Európai Unióval a Cotonoui Egyezmény szerint alakulnak, mely az ACP országokkal való kötelékeket szabályozza. Cotonou 2000-ben lépett életbe és a különbség a Loméi Egyezménnyel szemben a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat változtatta meg az ACP országokkal szemben. Az új filozófia szerint az EU partnerségi kapcsolatokat építene ki, a korábbi adományozó jótevő szerep helyett. Sajnos a Karib-térség nem várhat túl sokat ettől az egyezménytől, mivel a szaharai Afrika sokkal alacsonyabb fejlettségi szinten áll, és valószínűleg több hasznot húz majd belőle. Ennek ellenére Cotonou előnyös a Karib-térség számára, mivel nagyobb lehetőséget nyújt számára a pénzügyi források terére való belépésben.

VI.4 Kilátások és következtetések Általában véve azt mondhatjuk, hogy habár az EU-LAK kapcsolatok különösen bonyolulttá váltak a világban és a két térségben végbement és végbemenő változásoknak köszönhetően, még elég tér marad ahhoz, hogy – a megfelelő politikai merészséggel és intelligenciával – a kölcsönös kapcsolatok fejlesztését véghezvigyék.

88


Mindkét fél kulcsfontosságú történelmi korszakához ért, mind a világban elfoglalt helyét, mind az előtte álló kihívásokat nézve. Ez akár növelhetné együttműködési szándékukat a bilaterális és intézményi kapcsolatok növelése érdekében. A legfontosabb kihívás, hogy a két térség közötti kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolat megteremtése érdekében olyan szilárd megállapodások létrehozása, melyek az Unió részéről lebontják a kereskedelmi protekcionizmus bizonyos jegyeit, melyek különösen érintik a LAK hagyományos export irányzatait. A LAK ezzel szemben nagyobb garanciát biztosíthatna a piacai megnyitásában és segítséget az európai befektetések részére ezen szektorokban. Az EU-val való viszony megerősítésében a LAK országainak más, kevésbé kényes témákat is figyelembe kéne venniük, hogy közösen dolgozhassanak ki együttműködési kezdeményezéseket. Ilyenek például a technológia transzfer, az információs társadalom és a szociális védelmi rendszerek kihívásai. Miután ezt sikerült elérni, már konkrét terveken dolgozva lehetne fejleszteni a birregionális kapcsolatokat és ezzel egy időben kézzel fogható tartalmat kapnának az országok által aláírt egyezmények is. Szükség lenne összeírni minden egyezményt és megállapodást mely az Unió és a LAK országai között született, s megállapítani melyek voltak a legeredményesebbek. Ezeket alkalmazva lehetne megfogalmazni az új együttműködési területeket, melyekben gazdaság magán szereplői ás a latin-amerikai és karibi civil társadalom főszerepet játszhatna. Az Európai Unió és a LAK közti kapcsolatok elsőbbségének megfogalmazásakor figyelembe kell venni a Latin-amerikai térség különbözőségét. A LAK-nak is támogatnia kéne a különleges térségeinek, mint a karibi, kapcsolatait az Unióval. Ezek ugyanis nem gyengítik a LAK szerepét a térségen kívüli szereplőkkel szemben, sőt csak erősítik, s ezzel egy időben hozzájárulnak egy erőteljesebb egységhez a Latin-Amerikai és Karibi-térségen belül is.

89


VII. MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJAKÉNT A kérdés lényege, hogyan alakulnak majd a bilaterális kapcsolataink a latin-amerikai országokkal, miután 2004 májusában teljes jogú tagjai leszünk az EU-nak. Ebből a szempontból két hatást figyelhetünk meg, az egyik Magyarország és más kelet-közép-európai országok EU-s csatlakozása, a másik pedig hazánk gazdasági fejlődése. Az első hatás szerint Magyarország EU-s csatlakozása akár Latin-Amerika számára jövedelmező is lehet. A csatlakozás során ugyanis hazánk elfogadja azokat a szabadkereskedelmi megállapodásokat, melyeket az Unió kötött az amerikai térséggel, s így a növeli majd hazánk bilaterális kapcsolatainak jelentőségét is. Tagként Magyarország hozzájárul majd az EU segélynyújtási pénzügyi alapjaihoz, melyből a latin-amerikai országok is részesülhetnek majd. A másik tény, hogy a többi közép-kelet-európai országgal együtt hazánk is a gazdasági fejlődés útjára lépett, s ezáltal a kereskedelmi kapcsolatok is növelhetőek. 13 évvel a gazdasági irányváltás után, a meglévő gondok ellenére, a cégek új piacokat keresnek. A térségek közti kapcsolatokat fejleszthetik a multinacionális cégek közti megállapodások is. Mindebből következik, hogy hazánk Európai Uniós csatlakozása, nemhogy hátrányosan fogja befolyásolni kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a latin-amerikai országokkal, hanem inkább ígéretesen alakítja majd.28

28

Éltető Andrea – Inotai András – Szemlér Tamás: Latin America and the adhesion of Central and Eastern European countries to the EU – Challenges and Expectations (MTA-VKI Paper prepared for the conference on relations between Central Europe and Latin America Warsaw 1997.12.19-21.)

90


UTÓSZÓ A dolgozatom során sokszor említettem, hogy Magyarország 2004. május 1-én az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, ezzel nagyon sok tényező megváltozik, mind a gazdaságunkban, mind kereskedelmünkben, mind társadalmunkban. Kötelezővé válnak számunkra az EU előírásai, vámtarifái, szabadkereskedelmi egyezményei. Ez utóbbi az, ami latin-amerikai kapcsolataink szempontjából rendkívül fontos hazánk számára. Miután ezek a megegyezések is érvényesek lesznek hazánk és a latin-amerikai országok között, sokkal jobb feltételekkel tudjuk a térség és Magyarország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait fejleszteni, s ez nem csak magyar részről lehet jövedelmező. Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam azokat a múltbéli eseményeket, kapcsolatokat, melyek Magyarország és a latin-amerikai országok között történtek a múltban és történnek napjainkban. Ezen ismereteken keresztül lehetőségeket kerestem, a latin-amerikai térség és a hazánk közötti gazdasági és kereskedelmi, társadalmi és kulturális kapcsolataink fejlesztését szolgálhatják. Megismertük Latin-Amerika és Magyarország nem is olyan felületes múltbéli gazdasági, kulturális kapcsolatait, melyek főleg a szocializmus alatt alakultak és fejlődtek ki. Nagyban közrejátszott ebben, hogy mint szocialista ország kötelességünknek tekintettük a harmadik világ kulturális, tudományos, gazdasági támogatását. Külön országokra bontava elemeztem Magyarország kapcsolatait Latin-Amerika legnagyobb és gazdaságilag legfejlettebb országaival. Ezek voltak Mexikó, Brazília, Argentína, Venezuela, Bolívia, Kolumbia, Peru, Ecuador, Chile, Paraguay, Uruguay. Sajnos napjainkban inkább csak kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk ezen országokkal, míg kultúrájuk megismerése csak azon kevesek számára lehetséges, akik az egyetemeken, főiskolákon tanulják őket. Mindazonáltal az ott élők történelme, kultúrája olyan általános értékeket képvisel, melyeket hazánkban is érdemes lenne jobban ismerni, többek között az óriási latin-amerikai magyar diaszpóra miatt is. Természetesen ugyanez mondható el Magyarország kultúrájára, történelmére is a latin-amerikai országokban. Megismertük egy olyan különleges ország, mint Kuba történelmét, gazdaságát, világban való helyzetét. Sajnos hazánkban csak, mint turisztikai kuriózum híres, bár sokan

91


szeretik ismerik, leginkább zenéje miatt (Buena Vista Social Club). Ma már nincsenek országaink között szoros kötelékek, mégis érdemes odafigyelni erre a „karibi gyöngyszemre”. Igaz, hogy gazdasági helyzete jelen pillanatban stagnál, de adottságaiból kifolyólag, egy gazdasági váltás esetén latin-amerikai és karibi kapcsolataink „előretolt bástyája” lehetne. Magyarország egyre jobb helyzetbe kerül a világgazdaságban, nem szabadna elveszetnie hagyományos tengerentúli kapcsolatait egy olyan gyorsan globalizálódó világban, mint a mai. Igazán kár lenne, ha Magyarország, jövőre már, mint az Európai Unió teljes jogú tagja, nem tudná kihasználni – a földrajzi távolság ellenére – a Latin-Amerikai országok adta kulturális, gazdasági lehetőségeket.

Remélem dolgozatommal sikerült felkeltenem az érdeklődést a latin-amerikai és karibi-térség iránt. Ezúton is szeretném megköszönni a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának és a Világgazdaság Kutató Intézet tudományos munkatársainak, Buzás Sándornak és Lakatos Gábornak a segítségét dolgozatom elkészítésében.

92


IRODALOMJEGYZÉK: 1. Anderle Ádám: Latin-Amerikai utakon (Hispánia Kiadó és Szolgáltató Bt. Szeged 2002) 2. Anderle Ádám: Latin-Amerika története (Szojenyomda) 3. Anderle Ádám szerk.: Tanulmányok Kuba történetéről (Szeged 1984) 4. Atlas de Cuba (Instituto de Geodesia y Cartografía La Habana 1978) 5. Balla László, Várkonyi Gábor, Paár Róbert – Latin-Amerika 2001. évi gazdasági fejlődése és a magyar-latin-amerikai gazdasági kapcsolatok alakulása (MTA Feljegyzés Budapest 2002.03.01) 6. Buzás Sándor: KUBA: kényszerű reformok, siker, megtorpanás (KIHÍVÁSOK 2002/4. 154. szám) 7. Buzás

Sándor:

Latin-Amerika

az

új

évezred

küszöbén

(MAGYAR

TUDOMÁNY 2002/7. szám) 8. Buzás Sándor: Magyarország és Latin-Amerika kapcsolatai a II. világháborútól napjainkig (MTA VKI 2001.12.14.) 9. Dr. Dömény János: Magyar – Latin-Amerikai kapcsolatok II. világháború utáni történetének vázlatos ismertetése (MTA Kézirat 2001) 10. Dömény Zsuzsa: Magyarságkép Latin-Amerikában (MTA-PTI Integrációs Tanulmányok Budapest 2000) 11. Éltető Andrea – Inotai András – Szemlér Tamás: Latin America and the adhesion of Central and Eastern European countries to the EU – Challenges and Expectations (MTA-VKI Paper prepared for the conference on relations between Central Europe and Latin America Warsaw 1997.12.19-21.) 12. Inotai András: Latin American Studies in Hungary (MTA VKI 2002.04.11) 13. Kollár Zoltán: Azonosság és másság; Tanulmányok Latin-Amerikáról (ZFÜZETEK/39. szerk. Készült a Magyar Latinamerikanisták Társasága közreműködésével

JATE

Latin-Amerika

Története

Kutatócsoportja

támogatásával Budapest) 14. Kollár Zoltán: Dél Keresztje alatt; Latin-Amerika latinamerikanizálódása (Budapest 1996) 93


15. Dr.

Majoros

Pál:

Magyarország

a

világkereskedelemben

(Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt., Budapest Második kiadás 2001) 16. Palotás László: Az összamerikai szabadkereskedelmi terv és az amerikai brazil - argentin háromszög (EU WORKING PAPERS 2000/4) 17. Reader’s Digest Válogatás: Képes Világatlasz (Reader’s Digest Kiadó Kft. Budapest 1999) 18. Salvador Bueno: Sinco siglos de relaciones entre Hungría y America Latina /Öt évszázad kapcsolatai Latin-Amerika és Magyarország között/ (Corvina Kiadó Budapest 1977) 19. www.cubagov.hu 20. www.cuba.cu 21. www.gm.hu 22. www.ksh.hu 23. www.kum.hu 24. www.magyarorszag.hu 25. www.sela.org

94

SZAKDOLGOZAT. Oroszlány Enikő 2004

Recommend Documents