SZAKDOLGOZAT
Máté Anita
2009
1
BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar
MAGYAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER A HATÁRMENTI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK MENEDZSELÉSÉBEN
Máté Anita nemzetközi kommunikáció szak EU kapcsolatok szakirány levelezı tagozat
Budapest 2009 2
Magyar regionális politika és intézményrendszer a határmenti együttmőködések menedzselésében
„A határokat az ember szivén keresztül karcolják idegenek, hideg jogi tollal s mikor a határok véreznek, félelemtıl tágra nyílt szemünk elıtt a tintatoll nyomán vörösre válnak a meghúzott vonalak.” Marya Mannes
3
Tartalomjegyzék
1.BEVEZETÉS ............................................................................................5 2.RÉGIÓK ÉS HATÁROK........................................................................9 2.1.Régiók, határok, határmenti regionális együttmőködések kialakulása ...................9 2.1.1. Régió fogalom, határmenti régiók.................................................................11 2.1.2..Országhatárok napjainkban ...........................................................................15 2.1.3.Határmenti regionális együttmőködések kialakulása, határmenti kapcsolatok Közép-Európában és Magyarországon....................................................................19 2.2.Eurorégiók .............................................................................................................22 2.2.1. Eurorégiók Magyarországon .........................................................................24
3.HATÁRMENTI PROGRAMOK .........................................................26 3.1.Történeti áttekintés ................................................................................................26 3.1.1.Alpok-Adria Együttmőködés .........................................................................26 3.1.2. PHARE elıcsatlakozási alapok – PHARE CBC 2004-ig .............................31 3.1.3.INTERREG ....................................................................................................37 3.1.4. Európai Területi Együttmőködési Programok 2007-2013 ............................43 3.2. Regionális politika és intézményrendszer ............................................................47 3.2.1.Regionális politika és intézményrendszer az EU-ban ....................................48 3.2..2.Európai területi együttmőködési csoportosulás.............................................51 3.2.3.Magyar regionális politika és intézményrendszer..........................................52
4.MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI KAPCSOLATOK .................59 4.1.Az együttmőködésrıl általában .............................................................................59 4.1.1.Magyarország–Románia és Magyarország–Szerbia & Montenegró Határmenti Együttmőködési Program .....................................................................60 4.1.2.Az Európai Területi Együttmőködés (ETE) – magyar-román viszonylatban 62 4.1.3.Intézményi háttér............................................................................................63 4.1.4. DKMT – Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttmőködés..................64 4.2.Magyar –román együttmőködések egy nyertes projekt bemutatása alapján.........66 4.3. A projekt összegzése ............................................................................................69
5. Zárszó .....................................................................................................70 6.Mellékletek ..............................................................................................75 7. Irodalomjegyzék ....................................................................................81 8. Ábrajegyzék ...........................................................................................85
4
1.BEVEZETÉS Európára nem csupán a közös kultúra és történelem, hanem a számos országhatár is jellemzı, amelyek az elmúlt három évszázad során európai régiókat és etnikai csoportokat szeltek ketté. Természetellenes határok jöttek létre, és a katonai agressziótól való
félelem
nagy
kiterjedéső,
alacsony
népsőrőségő
határmenti
területek
kialakulásához vezetett. A gazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint a lakosság a határoktól a nemzetállamok belsı területei felé orientálódott. A közlekedési útvonalak a határokkal párhuzamosan futottak. A határok közelében fekvı nagyobb települések és jelentıs ipari létesítmények gyakran okoztak politikai vitát, vagy háborút. Ezen kivételektıl eltekintve az európai határ menti területek periferikussá, strukturálisan fejletlenné és nehezen megközelíthetıkké váltak. A természetes határok – mint például folyók, tavak, tengerek és hegyek – tovább erısítették a politikai határokat. A politikai ideológiák és a különálló katonai blokkok az államhatárokat „hermetikusan zártakká” tették.
A határok Európában évszázadokon keresztül arra szolgáltak, hogy a népeket egymástól elválasszák. Az európai nemzetállamok létrejöttével, illetve az önmagukat nagyhatalmaknak kinevezett államok hegemóniájának „köszönhetıen” a határmenti területek politikai, szociális és gazdasági szempontból egyaránt elhanyagoltakká váltak.
A határok két oldalán folytatott eltérı politikai gyakorlat, különösen a közigazgatás, a gazdaság, a kultúra és a szociális ügyek területén, tovább erısítették ezeket a tényezıket, és az államhatárok ennek következtében a nemzetállamokat egymástól ténylegesen elválasztó akadályokká váltak. A második világháború szörnyőségei után az európai államok elhatározták, hogy közösen építik és tervezik békés jövıjüket. Létrejött az Európai Közösség, melyhez egyre több ország csatlakozik. Az egységes belsı piac kialakítása, a határok ellenırzésének feloldása, valamint az Európai Unió szerkezeti és politikai eszközei tették lehetıvé, hogy a határ menti területek újra integrálódhassanak. 5
A jobb közlekedési összeköttetés, az új kommunikációs technológiák, valamint a termelı és a szolgáltató szektor szerkezeti változásai újabb és újabb fejlesztési lehetıségeket jelentettek. Dolgozatomban többek közt arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Európai Unió, a tagállamok és a régiók közös felelıssége, hogy a határ menti területek kihasználhassák ezeket a lehetıségeket.
A határ menti- és határon átnyúló területek közötti együttmőködésnek Európában sokéves hagyománya van, ám ahhoz, hogy mőködésüket mai formájában is tisztán megértsük, és világosan lássuk, szükséges az olyan alapfogalmak tisztázása, mint „régió”, „határ”, „határmenti együttmőködés”.
A határon átnyúló együttmőködések legfıbb célja mindig az volt, és ma is az, hogy felszámolja a határok által képzett akadályokat, a megszorításokat, valamint a többi olyan tényezıt, melyek a határ menti területeken a közösségek egymástól való elválasztásához vezettek. Ide tartozik a természetes határok átjárhatóvá tétele, például hidak és alagutak építésével, stb.
A határmenti területek lakossága olyan problémák megoldását igényeli, melyekben az egyes országok kormányai kompetensek, de szerepet kapnak a kormányokon kívül más szervezetek, legyen szó akár a központi közigazgatásról, akár társulásokról, akár magánirodákról. Dolgozatom intézményrendszert bemutató fejezetében szeretném körvonalazni a kormányzat és egyben az ország feladatait
- régió és területfejlesztés - pályázatfigyelés, Európai Uniós pályázatok fogadása, támogatások felhasználásának irányítása - gyakorlati megvalósítás, operatív programok lebonyolítása - teljesítés, monitoring, területén.
Az elmúlt évek tapasztalatlanságból eredı problémák a határok mindkét oldalán rossz befektetésekhez és a mindennapi életben számos abszurd helyzetekhez vezettek. A határ menti területeken élı egyének és a közösségek átvették a kezdeményezést, és nyomást 6
gyakorolnak a politikai és a közigazgatási vezetıkre annak érdekében, hogy a határok képezte akadályok hatását enyhítsék vagy kiküszöböljék. A határ menti területek sikerrel folytatták ezt a tevékenységet már az 1970-es és 1980-as évek során is az Európai Határmenti Területek Szövetségének (AEBR), valamint az Európa Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az egyes országok kormányainak segítségével. Az utóbbi évtizedekben jelentısen felértékelıdött a határ menti területek, és ezen területek közötti kapcsolatok, együttmőködések fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kapott a határok szerepének átértékelıdése, illetve a határon átnyúló kapcsolatok irányai és intenzitása. Különösen fontosnak tartom kiemelni az együttmőködést olyan határszakaszok esetében, amelyek az érintett országok EU-csatlakozását követıen elısegíthetik a határainkon kívül élı magyar kisebbség életkörülményeinek javítását, és a közös fejlesztések szellemében, az élesen meghúzott határvonalak nélküli közösséggé formálódást egyaránt.
Szakdolgozatom elsı fejezetében a határmenti együttmőködések értelmezéséhez elengedhetetlen alapfogalmakat szeretném áttekinteni. A határokat vizsgálhatjuk több aspektusból is, a végeredmény mindenképp ugyanaz. Kérdés maradt az emberben még napjainkban is, hogy- manapság már egy kissé elcsépelt szóhasználattal élve- a határ elválaszt, vagy összeköt? Szeretném bizonyítni ebben a fejezetben, hogy utóbbit igyekszik alátámasztani a régiók léte, valamint az euroregionális, határmenti együttmőködések.
A dolgozat második részében a határmenti együttmőködések történetét kívánom bemutatni, kezdve az Alpok-Adria Együttmőködéstıl, egészen a napjainkban futó legújabb Európai Területi Együttmőködésekig. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk ezen együttmőködések létérıl, elengedhetetlen a már korábban említett intézményi alapok áttekintése, mind európai uniós, mind pedig hazai viszonylatban, nyilván a hangsúlyt az utóbbira fektetve.
Dolgozatom utolsó fejezetében pedig, szeretném részletesebben körüljárni a románmagyar határ menti együttmőködéseket, ezen belül pedig egy megvalósult projekt, /nyertes pályázat bemutatásával bizonyítani a lehetséges együttmőködési formák szükségességét.
7
Két szomszédos ország határon átnyúló kapcsolataiban ugyanis, meghatározó szerepe van a határok átjárhatóságának és annak, hogy a határ összekötı (híd) funkciója érvényesüljön, amennyiben pedig ezek a határok egy közösséghez tartozás eredményeképpen elmosódnak, az együttmőködés és közös fejlesztések, különösen nagy szerepet kell, hogy kapjanak a megfelelı formákban és arányokban.
8
2.RÉGIÓK ÉS HATÁROK
2.1.Régiók, határok, határmenti regionális együttmőködések kialakulása
Határok, régiók és határ menti együttmőködések Európa szerte figyelmet érdemlı fogalmak, hiszen, amellett, hogy egymástól elválaszthatatlanok és egyre inkább elıtérbe kerülnek, nemzetközi konfliktusok gyökerei is voltak számtalanszor történelmünk során. Az országhatárok jelentısége a kontinens keleti felében különösen nagy. A világháborúk következményei, a közelmúlt gyakori változásai milliókat tettek egyik napról a másikra államalkotó nemzetbıl kisebbségivé s megfordítva, változtak a hivatalos nyelvek, a magatartások és a nyilvános kultúra követendı mintái is. A határok hol dicsıséget, hol kudarcot szimbolizáltak, gyakran keltettek félelmet, inkább elválasztottak, mint összekötöttek. Alig van idıszerőbb feladat Közép Európában, az Európai Unió s a hozzá az utóbbi években csatlakozott országok érintkezési zónájában, mint a határok, régiók és nemzetiségi kapcsolatok és együttmőködési lehetıségek vizsgálata, elemzése.1 A 2. világháború után Európa elindult a nemzeti határok leépítése- és a közösségépítés útján, és egyben megindult lassan az államokon belüli decentralizáció is. E két folyamattal épült ki a „Régiók Európája”2. Alapelvének egyik jelentıs pillére a határok fokozatos leépítése, a közös természeti források közös használata céljából. A másik pillére a belsı decentralizáció, mely az országokon belül a központi hatalomról a régiókra ruház át minden olyan döntést, amely meghozatalához a szőkebb területi egységek kormányzatai teljesebb ismeretekkel rendelkeznek. A 90-es évek végére a „Régiók Európája” már mintegy háromszáz területi egységet foglalt magában, melyek nagyon különbözıek voltak és maradtak máig is, tekintve önállóságuk fokát, területi nagyságukat, gazdasági fejlettségüket, intézményesültségüket. A tudatosult és megszervezett régiók felerısödésében nagy szerepet játszott a nemzetek feletti 1
Könyvszemle, 1999/3, Enyedi György, MTA Éger Gy. (2000). Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Osiris K. Bp. pp. 4964 2
9
integrációs folyamat, „amely bizonyos tekintetben és mértékben csökkentette a nemzetiországos szint kompetenciáit, aminek következtében az alatta lévı (szunnyadó) térségi szinteknek is új fejlıdési pálya nyílott.”3 Ehhez a folyamathoz párosult az Európai Unió intézményi és finanszírozási regionális politikája: a regionális támogatási rendszer. A „Strukturális Alapok” célja, hogy enyhítse az EU-n belüli fejlettségi különbségeket, s ehhez igen jelentıs fejlesztési forrásokat irányít a régiók térségi szintjeihez. Így a regionalizmus eszmei-kulturális értékeit, politikai eszközeit és tartalmát anyagi érdekekkel is alátámasztották és külön hangsúlyt fektettek rá az egyes államokban is, mind pénzügyileg, mint politikailag, bár a kettı gyakorlatilag – sajnos, vagy szerencsére - egymással kézen fogva mőködik. Az Európai Közösségen belüli határok egyre átjárhatóbbá váltak az elmúlt évek során az áruk, a szolgáltatások, a munkaerı és a tıke szabad áramlásának fokozatos kiépítésével. A tagállamok vezetıi felismerték a helyi, határ menti együttmőködésben az elmaradott határ menti térségek felzárkóztatásának lehetıségét. A határ menti fekvés ugyanis gyakran jelent hátrányt, különösen akkor, ha a terület az ország centrumtérségeitıl távol fekszik, nehezen elérhetı, vagy akkor, ha a határ nehezen átjárható, a kétoldalú kapcsolatok szegényesek. A gazdasági, vagy a kulturális együttmőködések fejlesztése, támogatása egyben elısegíti a politikai vagy etnikai feszültségek oldását is a határ menti térségekben és véleményem szerint, a feszültségek oldásának alapvetı feltétele kellene, hogy legyen a közös munka. A kelet-közép-európai országok területfejlesztése során a határmenti területeknek még hangsúlyosabb a jelentısége, mint a kontinens nyugati részén. Térségünkben mind a határok hossza, mind a határ mentén élık száma köszönhetıen a sok kis területő államnak lényegesen nagyobb, mint Nyugat-Európában. E határok többsége ráadásul csak a közelmúltban, a 20. században alakult ki, meghúzásuk nagyrészt mesterséges volt, melynek során nem vették figyelembe a történelmi fejlıdés során kialakult egységeket. Kelet-Közép-Európában ma a határ menti területeken a gazdasági elmaradottság,
a
már
említett
etnikai
feszültségek
dominálnak,
mégis
az
együttmőködések tartalma, mennyisége és minısége is rengeteget fejlıdött az évek során. 3
Nemes Nagy J. 1997 Régiók, regionalizmus. „Educatio” 3. sz. pp. 407-423.
10
2.1.1. Régió fogalom, határmenti régiók
Az Európai Unió egyszerre államok és régiók integrációja. Minden kornak van olyan kihívása, amelyre csak az adott kor embere tud válaszolni, ha ezt elmulasztja, az idı átlép felette, más megoldások születhetnek.4 Az európai integráció képzıdmény, eredmény és folyamat is egyszerre. 2004. május elsején a belépı országok integrációja, mint eredmény jelent meg, de a regionális téri rendszerek egész és sérült alakzatai kerültek be az európai szervezetbe.
A Magyar Köztársaság államhatárainak szlovén, osztrák, szlovák és ma már román szakaszán a regionális terek is az EU „államának” részévé váltak. Az Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal érintkezı határtereink, a határrégiók magyarországi területei az európai integráció területéhez, a túloldal régió részei – 1103.537 kilométer hosszan – az egyes, csatlakozni kívánó államokhoz tartozik, azok integráns része.
Elıször is a régió fogalmát szükséges meghatározni. A téma egyik neves kutatója, Nemes Nagy József szerint a térszerkezeti szintek sorrendje a következı: létezik a világ, léteznek ezen belül ország-csoportok, majd az egyes országok következnek. Negyedik szintként következnek a régiók, majd a megyék, ez alatt helyezkednek el a kistérségek, a települések, a lakókörzetek, legvégül pedig a szomszédság, ami a társadalmat alkotó legkisebb egységekbıl, a családokból áll. A régió tehát a negyedik szint.
A régió, minden kétséget kizáróan, egyike azoknak a fogalmaknak, amelyek az utóbbi években nálunk is „divatba jött”, szinte mindennapivá vált így sok felszínes meghatározást is kap. Talán mert nálunk ez a területi egység ilyen formában korábban nem létezett, most pedig már annyira „léteznie kell”, hogy néhányan kicsit erıltetettnek is érezhetik.
Sokan, sokféle módon hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre,
regionalizmusra: politikusok, hivatalnokok, a szellemi közélet sztárjai és szónokai, vagy 4
Sári Mihály: Határátlépı kultúrák hídjai és hídverık Forrás: http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=695 Letöltés: 2009.04.27.
11
akár a fejlesztési
források
megszerzéséért
harcoló
önkormányzatok
vezetıi,
kisvállalkozók, multinacionális cégek elnökei, de senki sem a fogalmat magyarázza, hanem csupán érdekeket jelenítenek meg segítségével.5
A régió fogalma tehát többféle értelmezésben ismert és használt, a régiók területének, határainak kijelölésénél több szempont kaphat helyet, ezek különbözı eredményekhez vezetnek. Gyakori megoldás a térségek társadalmi-gazdasági, földrajzi homogenitását szem elıtt tartó, vagy a központ-vonzásterület együvé tartozást érvényesítı térfelosztások. •
A hétköznapi fogalomhasználatban: a régió a területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája.
•
A területi tudományokban: a régió lehatárolt térrész, a környezetétıl bizonyos természeti,
társadalmi,
gazdasági
tényezık
révén
elkülönülı területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni. •
A regionális politikában: az ország és a település közötti - leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévı - területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált
képviselettel)
vagy
nem
közigazgatási
(statisztikai, tervezési) funkciójú egység.
5
Nemes Nagy J. 1997 Régiók, regionalizmus. „Educatio” 3. sz. pp. 407-423.
12
Tervezési-statisztikai régió: több megye (a fıváros) területére kiterjedı, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggı tervezési, illetve statisztikai területi egység. Fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fıvárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedı társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendı területi egység, amely alulról induló kezdeményezés eredményeként meghatározott célra jött létre. Következik, hogy nagyon változó, bármikor átalakulhat, s nincs garancia arra, hogy a létrehozott társulások teljes mértékben lefedik az ország egész területét. 6
Végezetül pedig a régió ideális típusának meghatározása az Európai Régiók Közgyőlésének2 definíciója szerint: a régió a közjog által létrehozott területi szerv közvetlenül az állami szint alatt, amelyet önkormányzat irányít. A régiókat a nemzeti alkotmánynak, vagy más törvénykezési eljárásnak legitimálni kell, amelyik garantálja autonómiájukat, identitásukat, hatalmukat és szervezeti struktúrájukat.7
Számtalan oka van annak, amiért szükséges a régiókban való gondolkodás, melyek közül kiemelkednek a nyelvi, kulturális vagy éppen a szociális sajátosságok, illetve a határmenti
együttmőködés
szintén
egy-
témám
szempontjából-
fıleg
nem
elhanyagolható szempont. A régiók Európában éveken át csupán nemzetállami keretben léteztek, néha az állam elıtt. Európa történelmileg helyi és regionális társadalmakkal jellemezhetı, amelyek állami keretek között integrálódtak. A 19. században a régiókat, mint a nemzetépítés akadályait Európában mellızték. A második világháború után a régiók az állam modernizációjának és gazdasági intervenciójának területi szintjei voltak.
A regionális politika elıteremtette azokat az eszközöket, amelyekkel a régiók közt kialakult gazdasági különbségek mérsékelhetık voltak, elı lehetett velük segíteni a modernizációt, de legalábbis megakadályozni azt, hogy ezek a fejletlen területek teljesen elszakadjanak, elkülönüljenek. Különbözı pénzügyi alapokat hoztak létre,
6 7
Forrás: Az Országos Területfejlesztési Hivatal meghatározása Assembly of European Regions. www.are-regions-europe.org.
13
beruházásokat ösztönöztek, lényegében azokat az eszközöket használták fel, amelyek ma is alapjai a regionális politikának.
Az Európai Közösségek létrejöttével az állami szint mellett közösségi szinten is megjelent a regionális politika, nagyjából az 1970-es években az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásával, bár ezen forrásokat csak az állami források kiegészítéseként használhatták fel az érintettek.
A régiók fejlıdését meghatározó tényezık közt bár fontos szerepet játszott az Európai Unió regionális politikája, mégsem beszélhetünk csupán a támogatások pozitív hatásairól. A régiókat Európában is a különbözı egymásra ható folyamatok összefüggésében lehet vizsgálni, amelyek közül meghatározó a globalizáció, az államok nemzetközi integrációja, és az állam funkcióinak decentralizációja is. A régiók közötti kapcsolatok fejlıdése átlépte az országhatárokat, így az 1960-as évektıl kezdıdıen szaporodtak azok a területi együttmőködések, amelyek vagy közvetlenül a határ mentén, vagy a határon átnyúlva jönnek létre a régiók között, területek közötti, alulról jövı kezdeményezésként.
1. ábra
14
Az integráció új dimenziót adott a régiók fejlıdésének, a regionalizálódás pedig új hajtóerıként mőködik az integráció elırehaladásában. Különösen igaz ez a kölcsönhatás az európai határmenti régiók létrejöttében és fejlıdésében. A határmenti régiók nem illeszkednek a korábban meghatározott régiófogalmak egyikébe sem. Ebben az esetben egy határokat átlépı együttmőködésrıl van szó, ezért nemzetközi hatások is megjelennek, de az országok területénél kisebb egységek között jön létre a kapcsolat. Ha nem is ilyen néven, de a világ más részein is léteznek hasonló együttmőködések, különbözı államok kisebb területei közt, nyilván más keretek és szabályozások mellett. Az interregionális formák az európai együttmőködés tartós elemei maradnak a jövıben is, mivel az integráció térbeli és idıbeli kiterjedése lassú és hosszú folyamat. Legfıbb elınyeik közésorolható, hogy a szubszidiaritás elvén képesek olyan problémák kezelésére, amelyet szupranacionális vagy nacionális intézmények nem képesek megoldani.
2.1.2..Országhatárok napjainkban
Bárhova lépünk, mindenütt és mindig határokba ütközünk, legyenek azok földrajzi viszonyok alkotta természeti, térbeli határok, idıbeli határok, esetleg biológiaiak, fizikaiak, vagy az ember húzta mesterséges, láthatatlan választóvonalak. Geográfiai, biológiai, fizikai értelemben véve a határ emberi beavatkozás nélküli képzıdmény, társadalmi viszonylatban azonban szándékolt és mesterséges alkotás eredménye; ezek a határok
nem
maguktól
keletkeznek8.
Leghétköznapibb
jelentése:
országhatár,
államhatár, amelyen átnyúlnak a kulturális és vallási határok.
A hivatalos megfogalmazás értelmében, az országhatár két, politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle megjelenése, funkciója, értelmezése és hatása is van, ezek következtében pedig több lehetséges meghatározását is ismerjük. A mindennapi
8
Binderhoffer Györgyi: Határon innen – határon túl Etnikai határok, határfenntartás, interetnikus kapcsolatok Forrás: http://www.mtaki.hu/docs/ter_es_terep_03/t_e_t_bindorffer_gyorgyi_hataron_innen_hataron_tul.pdf Letöltés: 2009.04.27.
15
szóhasználatban ország, vagy államhatárnak, esetleg röviden határnak nevezik a fenti vonalon kívül a határvonalnak azt a közvetlen környezetét is, ahol az országhatárhoz kapcsolódó intézmények, objektumok (például határátkelıhelyek) megvalósulnak. (Wikipédia)
Egy nagyon találó és egyben drámai megfogalmazás szerint, az országhatárok rosszabb esetben nyílt sebek, jobb esetben behegedt sebhelyek a Föld arcán. Mi, emberek, határokat alakítunk ki, ahol csak tudunk. Saját személyes szféránk, a kiskertünk, házunk körül, régebben városok körül védıfalak formájában és országainkat is határok választják el egymástól. A határok mindig a társadalom és a gazdaság térbeli folytonosságát megszakító, az emberek, a termékek és az információk áramlását valamilyen formában megnehezítı, vagy lelassító akadályt képeznek, bármily spiritualizált és liberalizált formájukról is legyen szó, annak ellenére, hogy egyben védıvonalként is szolgálnak ugyanebben a felsorolásban.9
A határ mentén fekvı települések életét, lehetıségeit meghatározza a határ jellege. A határ elválaszt, és egyben összeköt, elınyöket és hátrányokat is jelenthet a határ két oldalán élık számára. A határok ambivalens megítélése változik, ahol a határ elválaszt, ott a periférikus jelleg dominál, ahol az összekötı szerep erıs, ott az átjárhatóság jellemzı nyomon követhetı helyi fejlesztésekben, térségi együttmőködésekben, valamint az együttmőködı határrégiókban. A határmenti terület a természetes tér azon részére vonatkozik, ahol a gazdasági és társadalmi életet direkt módon és jelentısen befolyásolja egy nemzetközi határ jelenléte. Ebben az értelemben megkülönböztetünk nyitott vagy potenciálisan nyitott régiókat és elzárt régiókat. A nyitott határ olyan államhatár, ahol a lakosság üzleti-, gazdasági kapcsolata és a határátlépés nincs korlátozva. Ebben az értelemben a határ nem akadályt jelent, hanem fejlıdési potenciált. Háromféle kategória állítható fel aszerint, hogy milyen térségek találhatóak a határ két oldalán: periféria találkozik perifériával, periféria-centrummal, vagy centrum találkozik centrummal.
9
Történelmi tapasztalat, hogy a határok csak egy bizonyos idıperiódusban, tehát csak idılegesen állandóak, de soha nem örök érvényőek és megváltoztathatatlanok, legfeljebb megváltozásuk vagy megváltoztatásuk nehezen és hosszabb idı távlatában valósul meg. A határok lényegéhez tartozik, hogy leomlanak, újak keletkeznek, spiritualizálódnak vagy megszőnnek
16
A zárt határ periférikus folyamatokat indít el földrajzi, gazdasági és társadalmi dimenzióban. A védekezı politika megakadályozza az infrastrukturális, gazdasági beruházásokat, gátolja a piackörzetek kialakulását. A határellenırzések nehezítik a lakosság határátlépéseit, így periférikus területté alakul a határmenti terület, ahol a lakosság elvándorol, elöregedik, és romlanak az életkörülmények is. 10 A periférikus térségek esetében a kapcsolatok ritkábbak, holott két ország között a településközi kapcsolatokat elméletileg segítik a határátkelık, melyek indukálják a természetes térségi interakciókat.
A határmenti térségek hosszú idın keresztül mind földrajzi fekvésük, mind fejlettségük tekintetében kevés kivétellel tehát, egyfajta perifériát jelentettek az ország fejlettebb régióihoz képest. Ennek legfıbb oka – a békeszerzıdéseket követı politikai feszültségek következtében - a határmenti térségek fejlesztésének elhanyagolása volt. Az alacsony infrastrukturális ellátottság, az elmaradott gazdaságszerkezet, a rossz elérhetıség következtében a határ két oldalán nem volt képes teret nyerni az együttmőködés.
A közép- és délkelet európai térség határainak jellege, természete nem homogén, nagyon is differenciált, mint ahogyan a térség országai és területei is nagyon különbözıek. A különbségeket is vizsgálhatjuk különbözı szempontokból. Vannak: - földrajzi, - közlekedési, - történelmi, - etnikai, szociológiai, - gazdasági, - és végül az EU forrásokhoz való hozzáférés szempontjából megállapítható különbségek az egyes határszakaszok között.
10
Hartl Mónika: Határmenti kapcsolatok a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió területén http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_hartl_monika.doc pp.1.2 Letöltés: 2009.04.27.
17
Forrás: http://www.vati.hu/static/otk/img/hatarmenti.gif
2. ábra
Hazánk európai uniós csatlakozásával, a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésének jelentısége egyre erısödött. A végsı cél ugyanis ezen határok formálissá válása azon határszakaszokon, ahol jelenlegi szomszédainkkal együtt váltunk és talán majd egyszer válunk (a Vajdaság esetében) az egyesült Európa részévé, hiszen az országok kis mérete és a határok sőrő hálózata miatt eleve nem lehet olyan fejlesztési programokat és komolyabb projekteket indítani, amelyek határon belül maradnának, illetve ne lenne kihatásuk a határokon túl is. Természetesen a kapcsolatok támogatása ott, ahol a schengeni határ alakult ki, ugyanígy elengedhetetlen – enyhítve a valutáris, vám-, biztonsági, vagyonelosztási, etnikai és biztonsági problémákkal, amelyek a közeledésnek akadályát képezik - ez pedig csak a határ menti térségek fejlıdésével, a közös érdekeken alapuló gazdasági kapcsolatok élénkülésével, a jószomszédi kapcsolatok erısödésével érhetı el.
18
2.1.3.Határmenti regionális együttműködések kialakulása, határmenti kapcsolatok Közép-Európában és Magyarországon Hazánkban a határon átnyúló együttmőködések legfıbb célja az volt, hogy felszámolja a határok által képzett akadályokat, a megszorításokat, valamint a többi olyan tényezıt, melyek a határmenti területeken a közösségek egymástól való elválasztásához vezettek. Ide tartozott például a természetes határok átjárhatóvá tétele, hidak és alagutak építése, stb. Az államhatárok negatív következményeit úgy kellett ellensúlyozni, hogy csökkentették jelentıségüket, beleértve az egyes országok közigazgatási határainak jelentıségét is. Kelet- és Közép-Európában a határon átnyúló együttmőködési kezdeményezések visszafogottan indultak, hiszen ezek szigorúan zárt határok voltak. A nagy eltérések és a történelmi tényezık miatt igen körültekintıen és meggondoltan kell elıkészítni a megfelelı politikát. Éppen ezeknek a valamikor szigorúan „zárt” határoknak a mentén kell az együttmőködést úgy folytatni, hogy az minden részletben érintse az embereket, a közösségek és a régiók életét. Így lehet csak mérsékelni a határmenti területek földrajzi hátrányait, és az EU külsı határain fellépı óriási jövedelem- és infrastruktúrabeli különbségeket. A határok két oldalán élı embereknek közös történelmi tudatot kell felépíteniük, és olyan közös gondolkodásmódot kell találniuk, mely a közös európai jövıt tatja szem elıtt. A kisebbségi lakosságú határmenti területeknél különösen körültekintı megközelítésre van szükség.11
A határmenti kapcsolatok építésének és mőködtetésének lehetıségeit alapvetıen meghatározzák: kívülrıl: -
a nemzetközi tendenciák, az európai integrációs folyamat
-
az országok közötti külpolitikai kapcsolatok és
-
az országok belsı társadalmi felépítésében a kisebb térségek autonómiához való joga, az autonómia gyakorlásának lehetıségei
belülrıl: -
az együttmőködéstıl várható elınyök
11
REG-LEX Bt., Edelény Dr.G.Fekete Éva, Dr.Gadóczi Bertalan: “Kézfogás határok nélkül”, 1999 Pp 3-4
19
-
az együttmőködés szervezésében, a partnerség építésében való jártasság.
A fenti tényezık kölcsönhatása közben, élénk határmenti együttmőködés abban az esetben alakul ki, ha a belsı feltételek alapján az együttmőködésbıl várhatóan mindkét fél számára elınyök származnak és rendelkeznek a térségek a kapcsolatok kiépítéséhez és mőködtetéséhez szükséges szellemi és anyagi forrásokkal. Az elınyök lehetnek gazdasági és társadalmi természetőek.
Magyarország határai és az elcsatolt nagyvárosok
Forrás: http://www.trains.hu/magazin/fejlesztes/090718-dna/dna-2m.jpg 3. ábra
Az anyaországhoz való kötıdés, az identitás keresése és megırzésére való törekvés szintén nagyon fontos motiváció a határmenti kapcsolatok alakulásában. Az anyaországban élık számára pedig a gyökerekhez való visszatérés és a másságban rejlı értékek, a kulturális sokszínőség felfedezése jelenthet élményt. Különösen érdekes egymás szokásainak, hagyományainak felfedezése egy olyan térségben, mely évszázadokon keresztül egy régióként fejlıdött, a családi, rokonsági kapcsolatok, a birtokviszonyok valaha sőrőn átszıtték és egybeforrasztották a térséget. A kapcsolatok újraélesztésétıl az identitás erısítése, a múlt tanulságainak felelevenítése, a
20
gondolkodás felfrissítése és a szétszakított fejlıdés során kiérlelt társadalmi innovációk átvétele várható.12 Intézményi formájukat illetıen a határmenti együttmőködések több változatát is ismerjük, bizonyos típusok azonban gyakoribbak. Megkülönböztethetünk felülrıl, a nemzeti kormányok, vagy éppen az Európai Unió által szervezett, és alulról jövı, helyi kezdeményezésen alapuló szervezıdéseket. A felülrıl kezdeményezett szervezıdések leggyakoribb formái voltak az elmúlt években az INTERREG és a PHARE.
Magyarország határ menti kapcsolatainak egy része olyan államokkal folytatódik, amelyek nem lesznek EU-tagállamok, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy határ menti együttmőködésekben nemcsak az uniós eszközök állnak rendelkezésünkre. Térségünkben kialakultak olyan euroregionális törekvések is, amelyek összekötik különbözı országok régióit, és többnyire sikeresen hozzájárultak ezen területek társadalmi és gazdasági fejlıdéséhez,illetve a regionális különbségek csökkentéséhez.
A határmenti együttmőködési szervezıdések másik típusai azok, amelyeket a régiók kezdeményeznek
és
szerveznek
meg.
Ezeket
alulról
jövı
szervezıdéseknek
nevezhetjük. Az ilyen típusú együttmőködések egyik kevésbé ismert formája un. Munkaközösség (Arbeitsgemeinschaft ARGE, Communité de Travail CT). Ez a forma nagy területet és számos területegységet foglal magába, célja pedig kevésbé konkrét egyedi projektek megvalósítása, mint inkább az együttmőködési lehetıségek feltárása, az adott területre átfogó fejlesztési program, terv kidolgozása, tapasztalatcsere a legkülönbözıbb területeken. Magyar részvétel szempontjából ebbe a körbe tartozik az Alpok-Adria Munkaközösség (19 régió részvételével), melyrıl a késıbbiekben lesz még szó, és a Dunamenti Régiók Munkaközössége (35 tagrégióval). A legnagyobb számú határmenti együttmőködés az "Eurorégió" nevet és formát vette fel. Az elsı Eurorégió - a "par excellence Eurorégió", a német-holland határon jött létre
12
Közigazgatási és térségfejlesztési térkép, MTA RKK, Miskolc, 2004 Forrás: http://www.norda.hu/norda/fajlok/1kozterkep-tanulmany-magyar.doc Letöltés: 2009.04.28.
21
1958-ban, egy évvel a Római Szerzıdés aláírása után és hivatalos szervezetté alakulása már 1965-ben megtörtént. Intézményei, mőködési szabályzata mintaként szolgált minden további eurorégió számára. 13
2.2.Eurorégiók Az Eurorégió - definíciója szerint - egy behatárolt földrajzi területet jelöl, amely két vagy több ország adott területét foglalja magába, amelyek megállapodtak abban, hogy összehangolják tevékenységeiket a határ menti térségek eredményesebb fejlesztése érdekében. Tehát interregionális - azaz határokat áthidaló gazdasági szociális, kulturális, illetve más jellegő együttmőködések folytatásának ideális kerete. 14
Az elmúlt években számos határon átnyúló együttmőködés jött létre egész Európában, melyek
átfogóan
„eurorégió”
névre
hallgatnak.
Nem
rendelkeznek
önálló
önkormányzattal, nincs politikai hatalmuk, tevékenységük az ıket alkotó helyi és területi hatóságok hatáskörébe tartozik, ezek együttmőködése számára jelentenek egy új és motiváló keretet. Fontos leszögezni, hogy nem részei az EU hivatalos regionális statisztikai rendszerének (NUTS), viszont haszonélvezıi lehetnek a Phare CBC-, illetve Interreg-támogatásoknak.
Az Európai Határrégiók Egyesülete szerint a következı kritériumok vonatkoznak az eurorégiókra: egy határ mindkét oldaláról helyi és területi hatóságokat tömörítı egyesülés, mely rendelkezhet saját parlamentáris testülettel; határon átnyúló szervezet állandó titkársággal s önálló forrásokkal rendelkezı technikai és adminisztratív egységgel. Az eurorégió magánjogi szempontból a határ mindkét oldalán nonprofit szervezetekre épül, a vonatkozó nemzeti joggal összhangban; nemzetközi jogi
13
Illés Iván: Határok és határmenti együttmőködés Közép- és Délkelet Európában Forrás: http://www.inco.hu/inco4/innova/cikk2h.htm Letöltés: 2009.04.28.
14
Éger György (2000): Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép Európában, Osiris Kiadó, Bp. pp.29-30
22
szempontból pedig államok közötti egyezmény az alapja, amely többek között a területi hatóságok részvételérıl rendelkezik.
Az eurorégiók szerkezete tehát eltérı lehet. Állhatnak azonos szintő közigazgatási egységekbıl, mint például a Kárpátok Eurorégió, de tömöríthetnek városokat és más szervezeteket, például kamarákat is, mint például az egykori Duna–Dráva–Száva Eurorégió.
Tekintettel arra, hogy az eurorégiók nem jogi személyek, ezt az akadályt - a célból, hogy jobban betölthessék szerepüket és hatékonyabb legyen mőködésük - megpróbálták a belsı jog adta keretek között áthidalni. A két, vagy több érintett ország területén létrehoznak eurorégió néven, az ott leginkább megfelelı magánjogi formában egy szervezetet, majd ez a két szervezet köt egymással együttmőködési megállapodást. A választott magánjogi formák: az egyesület, a közhasznú társaság vagy a közalapítvány. Az is elıfordul, hogy az eurorégiót - a kiválasztott formában - csak az egyik állam területén jegyeztetik be.
Az eurorégiók résztvevıi általában megyei önkormányzatok, helyi önkormányzatok, városok, megyei jogú városok önkormányzatai. Az utóbbi évekre jellemzı, hogy akár egy eurorégió területén belül is alakulhatnak új euroregionális együttmőködések kisebb területre koncentrálva. Tapasztalat, hogy a kisebb, szervesen összetartozó egységek hatékonyabban mőködnek, mint a nagyobbak, ahol gyakran az érdekegyeztetés nehézségei miatt hiúsulnak meg a tervek. Az eurorégiók egyik lényege azonban, hogy összehozza az adott térség mind közjogi, mind magánjogi szereplıit.
Az EUREGIO feladatai:
Az EUREGIO fı feladatai három területre összpontosulnak: - társadalmi-kulturális együttmőködés erısítése; - társadalmi-gazdasági fejlesztés; - információs és tanácsadó központ. E három fı területen belül feladatai között a következı tevékenységek szerepelnek: uniós programokban való részvétel (INTERREG) (errıl lásd részletesen az 5. pontban foglaltakat);
Euro-Infocenter
mőködtetése
a
vállalkozások
számára;
képzés, 23
továbbképzés, munkaerı-piaci információk nyújtása, fogyasztóvédelmi információs központ, turizmus, környezetvédelem, információszolgáltatás a határon át ingázóknak, területfejlesztés, infrastruktúra, kultúra, egyetemek együttmőködése.15 Ezek közül az információs és tanácsadó szerepet emelném ki, mivel ez ku1csszereppel bír a határ menti területeken: A határ menti területeken a munkavállalók szabad mozgása következtében az alábbi kérdések
merülnek
fel:
munkavállalási
feltételek
a
szomszédos
országban,
társadalombiztosítási rendszerek közötti különbségek, eltérı adórendszer, diplomák elismerése a szomszédos államban. Ennek megfelelıen az EUREGIO bekapcsolódott a határ menti térségben az EURES-rendszerbe,16 így a szomszédos államban való munkavállalással kapcsolatban naprakész információkkal szolgál a térség munkavállalói számára. Európában ma összesen tíz olyan régió létezik, ahol a nemzeti munkaügyi szervezetek között határok feletti együttmőködés áll fenn - ezek az ún. EURES-régiók ilyen tehát az EUREGlO is. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása során pedig a fogyasztói jogok érvényesíthetısége merül fel problémaként, így felállításra került egy tanácsadó szolgálat a fogyasztói érdekek képviseletére is. 17
2.2.1. Eurorégiók Magyarországon Közép-Európa, illetve közelebbi környékünk, a Kárpát-medence mai képe bizonyos szempontból abszurdnak tőnik: az etnikai és kulturális heterogenitás ellenére minden országban tapasztalható bizonyos szintő, többé-kevésbé anakronisztikus nacionalizmus, amely Trianon hagyatéka. E hagyaték megértéséhez azonban nem megfelelı vizsgálati szint az államok szintje. A mindennapi élet ugyanis nem állami szinten szervezıdik, hanem a közösségek szintjén. A békediktátum éppen ezeket a szerves közösségeket, természetes régiókat vágta ketté, és önmagukban életképtelen részeiket egymással ellenséges államokhoz csatolta. Magyarország határain ez különösen érezhetı: a határmegyék kisebb-nagyobb része leszakadt, s ezzel ellehetetlenedett mőködésük. 15
Uo.: 34.,36. old. Az EURES-rendszer az Európai Bizottság által létrehozott hálózat, amely a tagállamok munkaügyi központjait tömöríti magában annak érdekében, hogy elısegítse a munkavállalók áramlásának szabadságát az Unión belül. Azokban a határtérségekben, ahol jelentıs a határokon át ingázó munkavállalók száma, EURES-központokat állítottak fel a határ menti munkavállalók speciális problémáinak kezelésére. 16
17
Dr. Baller Barbara (2004): A magyar eurorégiók közjogi státusza elismerésének szükségessége a magyar belsı jogban Bp, Külügyminisztérium Jogi Szolgálat Nemzetközi Jogi Fıosztály, pp 738-757
24
Az 1990-es években intenzív határmenti regionalizáció indult meg, amely kezdeményezések célja éppen e funkcionális zavarok leküzdése, illetve mérséklése volt. Tényleges hatásuk megítélése nehéz, de fontos az akarat, mely mögöttük meghúzódik, az együttmőködés szándéka. A felismerés, hogy ami külön-külön periféria, az együtt alkothat virágzó kulturális – és akár gazdaságilag is vonzó – térséget. A fentiek alapján az 1990-es években sorra alakultak határ menti együttmőködéseink, Magyarország minden határszakaszát lefedve: •
Alpok-Adria Munkaközösség (1978.)
•
Kárpátok Eurorégió (1993.)
•
Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (1997.)
•
Nyugat-Pannónia Eurégió (1998.)
•
Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttmőködés (1998.)
•
Vág-Duna-Ipoly Eurorégió (1999.)
•
Ipoly Eurorégió (1999.)
•
Neogradiensis Eurorégió (2000.)
•
Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttmőködés (2000.)
•
INTER REGIO (2000.)
•
Kassa-Miskolc Eurorégiót (2000.)
•
Hármas-Duna-Vidék Eurorégió (2001.)
•
Dráva-Mura Eurorégió (2001.)
•
Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002)
•
Bihar-Bihor határon átnyúló együttmőködés (2002.)
•
Ister-Granum Eurorégió (2003.)18
A Magyarországot érintı eurorégiók és egyéb regionális kezdeményezések közül érdemes kiemelni és bemutatni legalább egyet, amely ténylegesen mőködik, és tevékenysége érezhetıen hatott a régió életére. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót a magyar-román együttmőködések keretein belül, a negyedik fejezetben részletezem. 18
Dr. Baller Barbara (2004): A magyar eurorégiók közjogi státusza elismerésének szükségessége a magyar belsı jogban Bp, Külügyminisztérium Jogi Szolgálat Nemzetközi Jogi Fıosztály, pp 738-757
25
3.HATÁRMENTI PROGRAMOK 3.1.Történeti áttekintés A határmenti regionális együttmőködések céljai a következık: • a gazdaság fejlesztése – vállalkozói beruházások számára vonzóvá tenni a régiót, • a természeti környezet megırzése, • az infrastruktúra fejlesztése és összehangolása, • az oktatási és mővelıdési kapcsolatok támogatása, • a tudományos kapcsolatok fejlesztése (a kutatás és fejlesztés összehangolása a régión belül), • a közös kulturális örökség ápolása, • humanitárius és szociális együttmőködés kialakítása, • az eltérı kultúrák megismerésének és megértésének, illetve a nemzetek közötti barátság elmélyítésének támogatása.
Dolgozatomban a határmenti programok történetét, kronológiáját és fontosságát szeretném ezen fejezetben vizsgálni a következı programok kiemelésével és bemutatásával:
3.1.1.Alpok-Adria Együttműködés Az Alpok-Adria Munkaközösség egy régiók felett átívelı és azokat összekötı szervezet. Tagjai között uniós tagállamok és még csatlakozás elıtt állók is vannak. Közép-Európa kitágított terében az Alpok- Adria Munkaközösség tagjainak kooperációja egy kivételes együttmőködés, amit két dolog is magyaráz. Az egyik, hogy 1978- ban a keletnyugati megosztott világban alakult meg az együttmőködés, aminek tagjait hat19 ország közigazgatási egységei alkották. A kivételességet magyarázó másik tényezı az együttmőködés jellege volt, ez az együttmőködés nem kormányközi jelleggel jött létre, 19
Németországot Bajorország képviselte, Ausztriából Burgenland, Felsı-Ausztria, Salzburg, Stájerország és Karinthia tartományok, Olaszországból Dél- Tirol, Veneto és Friuli-Venezia-Giulia tartomány, a volt Jugoszláviából Szlovénia és Horvátország, Svájcból Ticino kanton és Magyarországról öt megye.
26
hanem az állami szint alatt elhelyezkedı területi egységek hozták létre. Az ilyen jellegő szubnacionális együttmőködés térségünkben példa nélkülinek számított.
4. ábra Forrás: http://www.alpeadria.org/magyar/index.php?page=1515145851&f=1&i=1515145851
Már az 1940-es évek végén kezdtek kialakulni az elsı határon átnyúló kapcsolatok az Alpok-Adria-térség központi területei között. A háború és a háború utáni idıszak súlyos megpróbáltatásai után a békét és kézfogást jelképezı együttmőködésként fogtak össze ezen területek, hogy a jövıbeni békés fejlıdés útjait egyengessék. Kezdetben kulturális jellegő találkozókra került sor, majd a kultúrát a sport követte. Késıbb a gazdaság is beszállt az Alpok-Adria kooperációba, a politika kíséretében. 1965-ben a regionális kormányok képviselıi kulturális és tudományos, közlekedésügyi, idegenforgalmi, vízgazdálkodási, területi tervezési és tájvédelmi kérdések közös megtárgyalására munkacsoportokat hoznak létre. Az "Alpok-Adria" - mint átfogó megnevezés Friuli-Venezia Giulia, Karintia és Szlovénia együttmőködésére - a hatvanas évek végén alakult ki. Ekkor már a legkülönbözıbb szakterületeken került sor határokon átnyúló rendezvényekre. 20
20
Forrás: http://www.alpeadria.org/magyar/index.php?page=1634310351&f=1&i=733044516&s=1634310351 Letöltés: 2009.03.12.
27
Hamarosan Horvátországot is bevonták ebbe a hármas kooperációba, ezért 1969 októberében Udineben létrehozták a négy tartomány - Friuli-Venezia Giulia, Karintia, Horvátország és Szlovénia - közös bizottságát a területi tervezés és az idegenforgalom területén történı együttmőködés koordinálására. Így született meg az úgynevezett Quadrigon, amely késıbb az Alpok-Adria Munkaközösségbe olvadt be. 1990-ben Csehszlovákiának a szervezetbe való felvételével az elnevezés Pentagonáléra változott, ami tovább bıvült a térség országaival. 1991-ben Lengyelország csatlakozott, ez évben Jugoszlávia tagságát felfüggesztették. A szervezet nevét az 1991 júniusában Dubrovnikban tartott miniszterelnöki találkozón Közép- Európai Kezdeményezésre változtatták. Az együttmőködés 1992-tıl folyamatosan új tagokkal bıvült, mára már a térség 16 országa a tagja. 2007. január 1-vel a 2007/2008. kétéves idıszakra Burgenland osztrák szövetségi tartomány vette át az Alpok-Adria Munkaközösség elnökségét.21 2009-re pedig Niessl tartományfõnök átadta a munkaközösség elnöki tisztségét Renzo Tondonak, Friuli-Venezia Giulia régió elnökének. Az Alpok-Adria együttmőködés különös törekvése volt a politikai-ideológia korlátok leküzdése ebben a térségben a régiók között. A régi rendszerek kelet- és délkeleteurópai összeomlásával az Alpok-Adria elıtérbe helyezhette legfıbb célkitőzését, ugyanis igazán csak a "vasfüggöny" lebontása után teremtıdtek meg a feltételek az akadálytalan határon átnyúló együttmőködésre. Elıször az a törekvés került elıtérbe, hogy a munkaközösség hídfıként szolgáljon az Európai Unió keleti bıvítéséhez. Szlovéniának és Magyarországnak 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozásával az Alpok-Adria tagok közül már csak Horvátország és a svájci Ticino kanton maradt az unión kívül. 2005-ben és 2006-ban a munkaprogram sajátos súlypontját képezte Horvátország uniós közeledésének a támogatása a munkaközösség által. A munkaközösség Európai Régiók Győlésének és az Alpok Konvenciónak az elnökségi testületeiben is jelen van, illetve szoros kapcsolatokat tart fenn a brüsszeli és strassbourgi európai intézményekkel. A Kapcsolatok az Európai Unióval munkacsoport feladata,
21
hogy
mindehhez
elıkészítı
munkát
végezzen.
Az
Alpok-Adria
Hans Niessl, Burgenland tartományfınöke
28
Munkaközösség ezáltal nemcsak, hogy hozzájárul az európai integrációhoz, hanem segít az unió külsı határainak az áthidalásában. Az Alpok-Adria Munkaközösség alapvetı jelentıségő határozatait a tartományi Kormányfık Plenáris Ülése hozza meg, melyet évente egyszer hívnak össze. A döntések minden esetben közös megegyezésen alapulnak. A munkaközösség koordinációs szerve a Vezetı Tisztségviselık Bizottsága. Az ı munkájukat öt állandó, szakmai bizottság, a környezetvédelmi, a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi és szociális, valamint a mezıgazdasági bizottság segíti. A szakbizottságok a munkát további munkacsoportokra osztják szét, melyek tevékenységérıl rendszeresen be kell számolniuk a munkacsoportok vezetıinek. Az Alpok-Adria térségben való együttmőködés céljai:
hozzá kíván járulni a lakosság érdekében kifejtett aktivitásával a békés, közös, demokratikus és pluralista Európa felépítéséhez;
kellı figyelmet kíván fordítani - példamutatás erejével - a különbözı népek közötti barátság és sokoldalú együttmőködés erısítésére;
határozottan törekszik arra, hogy - földrajzi kiterjedtsége, gazdasági és kulturális ereje folytán - betöltse a híd szerepét illetékességi területén az Európai Unióhoz tartozó államok és a csatlakozásra váró államok régiói közötti intenzív, projektorientált együttmőködés megvalósítása révén;
a tagok közötti egyenrangúság és partnerség érvényesítése mellett olyan integráció megvalósítására törekszik, amely lebontja a valós és virtuális falakat a tagok között;
törekszik az egyes tagok közötti eltérı életminıség közelítésére, s általában az életminıség növelésére. 22
2007-tıl az Európai Unió strukturális alapok programjai az új "területi együttmőködés" célkitőzés keretében lehetıséget biztosítanak arra, hogy a határokon átnyúló
22
http://www.alpeadria.org/magyar/index.php?page=95968973&f=1&i=733044516&s=95968973 Letöltés: 2009.02.20. 11:34
29
együttmőködés már eddig is hasznosított forrásait projektek finanszírozására vegyék igénybe. A Munkaközösség "Európa lehetıségeket kínál - Éljünk velük!" címmel elfogadott határozata szerint az 1978-ban alapított Alpok-Adria Munkaközösség régiói, köztársaságai, tartományai és megyéi ki kell, hogy használják az Európa adta lehetıségeket és mérlegelni szükséges azt is, hogy a jövıben önálló projektgazdaként lépjenek fel EU-projekteknél. Mindezeket a lehetıségeket csak akkor tudja kihasználni és tud megfelelni a kihívásoknak az együttmőködés, ha a politikai akarat hátterében a tagok szaktudásbázisa
is
a
Munkaközösség
rendelkezésére
áll,
hiszen
hatékony
együttmőködés nélkül nem lehet elérni a kitőzött célokat.
A magyar viszonylatot tekintve, Gyır-Moson-Sopron megye még idén kilép az AlpokAdria nemzetközi munkaközösségbıl, melynek teljesértékő tagja volt 1988 óta. A nemzetközi együttmőködés terén új perspektívák nyíltak meg azáltal, hogy az AlpokAdria Munkaközösségben tevékenykedı megyék és tartományok ma már valamennyien az Európai Unió tagjai Horvátország kivételével. Az új helyzetben, az európai integráció jelenlegi szintjén a gyıriek megítélése szerint idejüket múlták az AlpokAdria együttmőködés nyújtotta politikai keretek.
Ez a felismerés tükrözıdik a legnagyobb tagdíjbefizetı Bajorország ez év eleji kilépésében, és hasonló szándékot fontolgat Dél-Tirol is. Mindezen változások legfıbb oka, hogy az utóbbi idıben számos különbözı, az unió regionális politikájához jobban illeszkedı együttmőködés jött létre, amelyek sikeresen szerepelhetnek az EU pályázatain.
Ilyen például a Centrope elnevezéső szervezıdés, amelynek tagja egyebek között Gyır, Sopron, a szlovákiai Pozsony, a cseh Brno, továbbá Bécs, Eisenstadt és az érintett városokhoz kapcsolódó tartományok.23 Az „Alpok-Adria“ az idık során a jószomszédság politikájának kulcsszavává vált, amely elıtérbe állítja a közöset, azt, ami összeköt s nem ad teret annak, ami elválaszt.
23
http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/47365/
Letöltés: 2009.02.20.11:57
30
Ezzel ellensúlyt képez a nemzeti elhatárolódási stratégiákkal szemben, és síkraszáll a nyelvi és kulturális sokszínőség megırzéséért. Az Alpok-Adria Munkaközösség azokra a közös identitásokra épít, amelyek a térségben élı emberek évszázados együttélése során itt kialakultak. Évrıl-évre emberek ezrei lelkesen munkálkodnak az Alpok-Adria ügyért és segítenek élettel megtölteni annak szellemiségét. Az az óriási szellemi és emocionális potenciál, amely ennek során mozgósításra kerül, alapot ad arra, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség bizakodva tekintsen a jövıbe Az Alpok-Adria negyedszázados tevékenysége jó példa arra, hogyan lehet sikeresen hidakat építeni és ezzel átívelni a nemzeti, gazdasági, kulturális és szellemi határokat, és hozzájárulni az európai kontinens megosztottságának leküzdéséhez.
3.1.2. PHARE előcsatlakozási alapok – PHARE CBC 2004-ig Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három elıcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE.24 Az ISPA a csatlakozás elıtti strukturális politika eszköze volt, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD az a speciális csatlakozási program volt, ami a fenntartható mezıgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget. A PHARE Elıcsatlakozási Programot (Pologne-Hongrie Aid a la Reconstruction Économique) 1989-ben hozta létre az Európai Közösség. Az eredetileg meghatározott fı cél az volt, hogy a „Nyugat” támogatassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. A gazdasági és politikai átmenet elısegítésére 1989-ben létrehozott Phare programot 1996-ra úgy bıvítették ki, hogy a forrásokból részesülı országok száma 13 fölé nıtt. Az 1990-1994 közötti idıszakra eredetileg 4.2 milliárd euróval elıirányzott Phare költségvetést az 1996-1999 közötti idıszakra 6.692 milliárd euróra növelték. 2000-tıl a közvetlen EU támogatások kiegészültek az ISPA-val és a SAPARD-dal, ami orientációváltást eredményezett a Phare programban is. Az Agenda 2000-ben az Európai Bizottság javasolta, hogy a Phare programot az EU tagságra váró országok felkészítésére összpontosítsák, a segítséget az acquis communautaire átvételénél két alapvetıen fontos, kritikus témára - az intézményépítésre
24
Takács Emıke(2003): Az Európai Unió támogatáspolitikája, MUNICIPIUM Magyarország Alapítvány, Bp, pp. 3-4.
31
és a beruházások támogatására koncentrálják. Az intézményépítés a demokratikus intézmények, a közigazgatás és az olyan szervezetek létrehozását és megerısítését jelenti, amelyek a közösségi jogszabályok bevezetéséért és végrehajtásáért felelısek. A PHARE-programnak a következı típusai vannak:
Több országra kiterjedı támogatás (Multi-beneficiary programs)
Horizontális programok: Access, catch-up Facility, SME-Facility - Kis- és Közepes Mérető Vállalkozások Támogatása, LSIF - Nagy Infrastrukturális Beruházások, MCTP - Több Országot Támogató Közlekedési Program, SPP Speciális Elıkészítı Program a Strukturális Alapok számára, Consensus Program
(társadalombiztosítás),
PRAQ
(minıségbiztosítás),
TAIEX
(információcsere), Twinning
Határon átnyúló Együttmőködés Programja (Cross-border Co-operation Programs): SPF - Kis Projekt Alap, Credo Program, INTERREG-program
Részvétel a PHARE által is finanszírozott Közösségi Programokban A CBC-s források országonkénti elosztása 1994-2003 között
Forrás: From pre-accession to accession – Cross-border cooperation c. kiadvány 5. ábra
32
PHARE CBC (Cross-Border Co-operation Programs
A határon átnyúló együttmőködést, amely regionális kezdeményezésként indult, a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió a központi területfejlesztési politika részévé tette. A Phare CBC létrehozását az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság 1993 júniusában tartott ülésén határozták el. Ennek értelmében az Európai Bizottság 1994-ben rendeletet25 alkotott a Phare keretén belül adható határmenti támogatásra, a Phare CBC (Cross Border Cooperation) alap létrehozására. A CBC általános célja az volt, hogy elısegítse a közép-európai országok integrációját az Európai Közösséggel. A Bizottság Rendelete a CBC program fı céljait az alábbiak szerint határozza meg:
a) Támogatni kell a Phare országokban az EU-val közös határon elterülı régiókat, hogy megoldják speciális fejlesztési problémáikat. A támogatásnak az itt élı népek érdekét és a környezet védelmét kell szolgálnia.
b) Elı kell segítenie az együttmőködés hálózatainak kialakítását és fejlesztését a határ mindkét oldalán.
A Rendelet a határmenti régiók fejlesztése érdekében határol el forrásokat és határoz meg specifikus célokat. A CBC keretbıl elıször csak az EU-val határos térségek kaphattak támogatást, feltételezve, hogy ez elısegíti a határmenti térségek együttmőködését, és ezzel együtt az országok integrációját is. Az alap megalkotói feltételezték, hogy az Interreghez hasonló programok jönnek létre, és a CBC lehetıséget ad az Interregben megengedett célok "társfinanszírozására", azaz határos régiók integrált módon tervezik és valósítják meg közös programjaikat.
25
Az Európai Bizottság 1994. július 4. keltezéső 1628/94. sz. Rendelete mondja ki a CBC indítását.
33
Phare CBC források és felhasználás 1994-1998 (millió ECU) Források Támogatott területek
Szerzıdéssel lekötött összegek Összeg Az adott terület %ában
Kifizetések
Összeg
Az összforrás %-ában
Összeg
400,8
48,9
192,9
48,1
109,9
Az adott terület %-ában 27,4
194,1
23,7
80,5
41,5
56,6
29,2
119,9
14,6
39
32,5
19,1
15,9
35,2
4,3
28,6
81,3
10,5
29,8
23,2
2,8
10,5
45,3
3,5
15,1
47,2
5,8
33,1
70,1
21,2
44,9
820,4
100,0
384,6
47
220,8
27
Közlekedés és kommunikáció Környezetvéd elem
gazdasági és humánerıforrá s fejlesztés
Kisprojektalap Más szektorok Programmene dzsment Összesen 1. Táblázat Forrás: Court of Auditors: Special Report no 5/99 concerning Phare cross-border co-operation. Official Journal of the European Communities. Volume 43, 21 February, 2000. 2.p.
PHARE CBC Magyarországon
Ausztria csatlakozásakor az 1995. évi programmal indult el egy belsı európai uniós kezdeményezés, az Interreg mintájára a Phare CBC (Cross-Border Cooperation) program Magyarországon. Ez kezdetben az osztrák határtérséget érintette, majd fokozatosan kiterjedt a magyar–román, a magyar–szlovák és a magyar–szlovén határszakaszokra, illetve ma már a magyar–horvát és magyar–ukrán határszakaszokon 34
is él az együttmőködés, és folyik a magyar–szerb közös fejlesztési programok elıkészítése. Az 1995-2003. évi Phare CBC programok összesen 135 millió euró támogatási keretet adtak a határokon átnyúló programok megvalósításához, a kapcsolatok fejlesztése és az elmaradott határ menti térségek felzárkózása céljával.26 Ennek keretében többek között közös vízügyi beruházások, határ menti gazdaságfejlesztési projektek valósultak meg, elkerülı utak, információs központok épültek, ipari parkokhoz alapinfrastruktúrát létesítettek, szennyvíztisztítókat, hulladéklerakókat, kikötıt, konferencia központokat hoztak létre, határátkelıhelyeket korszerősítettek. Az Európai Unió követelményei szerint, fejlesztették a kerékpárút-hálózatot, informatikai és kutatás-fejlesztési projektek indultak, közös kulturális eseményeket rendeztek, és a határmenti térség lakosságát érintı képzéseket tartottak, amelyek mind elısegítették a területek gazdasági fejlıdését és ösztönözték a további együttmőködést.
A Phare CBC programok támogatási területei: • regionális fejlesztés és tervezés • gazdaságfejlesztés • infrastruktúra-fejlesztés • közlekedésfejlesztés • humán erıforrás-fejlesztés • turizmus • környezet- és természetvédelem A Phare CBC indulása óta a programok az érintett határszakaszokon jellemzıen néhány nagy értékő és a kisebb léptékő fejlesztéseket ösztönzı támogatási formából, az ún. Kisprojekt Alapból épültek fel. A határon átnyúló hatás, vagy a határmenti együttmőködés minden esetben alapkövetelmény volt.
A nagy projektek kiemelt beruházásokat jelentettek, amelyek legalább 2 millió euró Phare támogatással valósultak meg. A projektek kiválasztásáról az érintett országok képviselıibıl álló Közös Együttmőködési Bizottságok (JCC) döntöttek. A Phare CBC
26
A határrégió emberi erôforrás potenciáljának maximalizálása Magyarország-Szlovénia Phare CBC 2003 Program Forrás: www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9274 Letöltés: 2009.04.21.
35
program kezdeteitıl egészen a 2002. évi programokig ez a projekt típus jellemezte a programot. A Kisprojekt Alapok jellemzıen a határon átnyúló, közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgálják elısegítve ezáltal a határrégióban élı emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. Határszakaszonként minden évben azonos támogatási keretet határoztak meg 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben, illetve kijelölték az adott térségben fejlesztendı területeket.27
Magyarországon az alábbi területeken valósultak meg Phare CBC programok: •
osztrák-magyar határszakasz 1995-tıl, amelybe Magyarországról Gyır-SopronMoson, Vas és Zala megyékbıl kapcsolódhattak be;
•
román-magyar határszakasz 1996-tól, amelybe Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékbıl kapcsolódhattak be;
•
szlovák-magyar határszakasz 1999-tıl, amelybe Magyarországról Gyır-SopronMoson, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékbıl kapcsolódhattak be;
•
szlovén-magyar határszakasz 1999-tıl amelybe Magyarországról Vas és Zala megyékbıl kapcsolódhattak be.
1995-tıl kezdıdıen összesen 28 különbözı Phare CBC programban vehettek részt magyarországi szervezetek, az ország 13 megyéje kapcsolódhatott be a határon túli együttmőködésekbe ezeknek a programoknak köszönhetıen. Közel 140 millió euró uniós támogatás elosztásáról dönthettek az értékelı bizottságok, amelyek jelentıs arányban a kezdetektıl fogva le tudtuk kötni szerzıdésekkel. A kedvezményezettek számára kezdetben nehézséget jelentettek a szigorú beszerzési szabályok, de az elsı néhány forduló tapasztalatait hasznosítva a keretek tényleges felhasználási aránya jelentısen javult és folyamatosan meghaladta a 90%-ot.
A megvalósult projektek jelentıs mértékben segítették a határ menti régiók elmaradott infrastruktúrájának fejlesztését. Hozzájárultak a határ két oldalán élı emberek tapasztalatcseréjéhez, egymás jobb megismeréséhez és ezen keresztül a hatékonyabb 27
Phare CBC programok európai uniós támogatások a határon átnyúló együttmőködések elısegítésére Forrsá: http://www.vati.hu/main.php?folderID=2244
36
együttmőködéshez,
a
földrajzi
egységnek
tekinthetı
régiók
életének
közös,
kiegyensúlyozottabb fejlesztéséhez.
3.1.3.INTERREG28 Az Európai Közösség és a határrégiók kapcsolatában fordulópontnak tekinthetı a Bizottság által kezdeményezett Interreg program, melynek hatására az eurorégiók a Közösség ügyeként váltak ismertté az elmúlt évtizedben. Ebben a pontban az EK támogatási politikáját, az Interreg megvalósítását szeretném bemutatni.
Forrás: www.osdrava.hu/images/cikkek/interreg.jpg 6. ábra
A Közösségi Kezdeményezések célprogramjainak egyike az Interreg, a régiók közötti azaz a határmenti – együttmőködést támogató EK forrás, amely az európai összefogást ülteti át a gyakorlatba. Az alulról jövı kezdeményezésre épülı programok nemcsak a különbözı népcsoportok közötti hídépítés példái, hanem elıremutatóak az által is, hogy a központi adminisztrációt egyrészt tehermentesítik új szintek és intézmények beépítésével illetve egyben leépítésével is.
A Közösségi Kezdeményezések és ezen belül is a határmenti együttmőködések támogatása 1989-ben indult. Az Európai Parlament támogatása mellett 14 határmenti kísérleti programra 21 millió ECU költségvetési forrást különítettek el. A Bizottság 1990-ben hozta létre az Interreg programot, a következı célokkal: 28
A betőszó jelentése: Transz-európai együttmőködés a kiegyenlített fejlıdésért
37
− A Közösség belsı és külsı határain lévı területek támogatása, hogy leküzdjék a fejlıdést gátló speciális akadályokat, − A határmenti együttmőködés hálózatainak fejlesztése, − A Közösséghez tartozó és a nem Közösségi határmenti terület együttmőködésének segítése, hogy alkalmazkodjanak az egységes piac következményeihez.
Az Interreg egy olyan program, amelyet a Közösség közvetlenül finanszírozott. A program elsı három évére (1990-1993), 1,08 millió ECU-t tartalékoltak a fenti célok megvalósítására. A határmenti területek sokféle cím alatt pályázhattak támogatásért: köztük kis-és középvállalatok-,
szövetkezetek-,
túrizmus
fejlesztése,
víz-és
energiaellátás,
telekommunikáció, környezetszennyezés elleni fellépés, vidékfejlesztés, közlekedési infrastruktúra, és a felsıoktatás intézményei közötti kooperációk támogatása volt egyegy célterület.
Az Interreg és a Phare CBC fı vonásai Szempontok Támogatott régiók Célok Támogatandó tevékenységek
Programozás (tervezés) Finanszírozás Döntések
Interreg Phare CBC Minden határmenti Csak az EU határai határtérség mentén lévı térségek Területfejlesztés, Új Területfejlesztés, Az EU feladatok a keleti határon csatlakozás elıkészítése Emberi erıforrások Gazdasági fejlıdést szolgáló beruházások, fejlesztése Emberi erıforrások Gazdasági fejlıdést fejlesztése szolgáló beruházások Menedzsment szemlélető Szektorokra alapozott fejlesztési dokumentumok fejlesztési dokumentumok Több évre tervezhetı Évente döntés a finanszírozásról Decentralizált, Centralizált, Az EU Régiókhoz, országokhoz kezében van a döntés rendelt döntések lehetısége
2. Táblázat Forrás: An Evaluation of Phare Cross-Border Cooperation Programme. Final report, 1998. 9.p. található táblázatra alapozva, de azt kiegészítve szerkesztett összehasonlítás.
A Interreg indítása utáni elsı 3 év alatt 31 kiválasztott program kapott támogatást. Ezen támogatások nagy részét infrastruktúra fejlesztésére használták, de a munkahelyek teremtése és a know-how-k cseréje is itt említhetı. Az Interreg források 75%-át olyan 38
területek kaphatták, amelyeket természetesen gazdaságilag is a legelmaradottabbak között tartottak számon, így Görögország, Spanyolország és Portugália határmenti térségei kaphattak nagy összegő támogatásokat. Az Interreg létrejötte elıtt is léteztek együttmőködések egyes területek között és az elsı lezajlott program után kiderült, hogy a támogatott projektek végrehajtása során, azok a területek voltak hatékonyabbak és lettek sikeresebbek, amelyek korábban is együttmőködtek. Ahol az együttmőködés újdonságnak számított ott, nyilván a szükség volt arra, hogy az érintettek megtanulják elıször a szervezetépítés módszereit és a pályázati források megszerzésének módját, az eljárást. Eleinte igen nehéz volt áthidalni azt a nehézséget, hogy különbözı országoknak, különbözı adminisztratív, közigazgatási rendszerük van, amelyeket valamilyen formában szintén össze kellett hangolni.
Különösen a Közösség déli határszakaszain okozott nehézséget a kapcsolatok kialakítása és szervezése, mert sem a helyi, sem a regionális hatóságoknak nem volt elég kapacitásuk és tapasztalatuk nemzetközi szinten. Ezekben a programokban is megmutatkozott az erısen centralizált államok korlátozó politikája, amelyek vonakodtak megadni a határmenti területeknek azokat a jogosítványokat, amelyek szükségesek lettek volna a zökkenımentes együttmőködéshez. Az elsı Interreg nehézségei ellenére a Bizottság 1994-ben is szorgalmazta és támogatta a határmenti területek együttmőködését. A második Interreg programot az 1994-99 közötti idıszakra kezdeményezte a Közösség . A program költségvetését a második fordulóban arányosan hozzáigazították a hosszabb tervezési periódushoz. A Közösségi Kezdeményezések 13,45 milliárd ECU forrásából 2,65 milliárd ECU szolgálta az Interreg céljait. 29 A határmenti együttmőködés folytatása volt az elızı programnak, viszont az Interregen belül még további két részprogramot is meghatároztak erre az idıszakra. Így az Interreg három fı támogatási területe:
29
Elıterjezstés a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztés aktuális kérdéseirıl, (2008) Magyar Országgyőlés (a KMKF 2007. szeptember 14-i nemzetpolitikai elıterjesztésének felhatalmazása alapján) Bp, pp 19-21
39
A: határmenti együttmőködés B: energiahálózat fejlesztése C: területi tervezésben való együttmőködés
Az Interreg IIA változatlanul olyan programokat támogatott, amelyek az Unió belsı és külsı határain elhelyezkedı területek viszonylagos elszigeteltségének mérséklésére, vagy megszüntetésére próbált megoldást találni. A belsı határon lévı területek kapták a források 65%- át, amelybıl a spanyol és portugál határrégiók kaptak kiemelt támogatást. A külsı határterületek az Interreg források 35%-át kapták. 1995-ben három új csatlakozó országgal30 megnıtt a határ hossza, és a kezdeményezett programok száma 45-rıl 59-re nıtt.
A finanszírozást tekintve az Interreg IIA továbbra is közvetlen elbánásban részesült. A Bizottság a partnerség elvét tekintette a legfontosabb alapelvnek, amely alapján elvárta, hogy a helyi és regionális hatóságok együttmőködjenek és bevonják a programokba a helyi gazdasági és társadalmi szereplıket is a látványos, állampolgárok által is közvetlenül érezhetı eredmények elérése érdekében.
Az együttmőködések eredményeit pedig nem lehet mindig csupán gazdasági mutatókkal kifejezni. Még a hivatalos elemzések is hangsúlyozzák, hogy az Interreg IIA esetében milyen nagy jelentısége van az alulról jövı kezdeményezésnek és az intézmény fejlesztésének.
Számos
program
példáján
keresztül
bizonyítható,
hogy
az
együttmőködésnek nemcsak gazdasági hozadéka kell, hogy legyen, hanem legalább ilyen kitüntetett jelentıséggel bír a közösségek közötti megértés helyreállítása is.
Az Interreg IIA fıbb eredményei: − A határmenti együttmőködésben meghatározó volt az infrastruktúra fejlesztése (út, vasút, kikötı, repülıtér, különösen a déli tagállamokban). − A korábban keletkezett kapcsolatok még intenzívebbé váltak, intézményeik fejlıdtek, különösen
Németország,
Hollandia,
Franciaország,
és
Belgium
határmenti
együttmőködése esetében.
30
Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozásakor
40
− A skandináv államok régiói közötti jó kapcsolatok tovább erısödtek az Interreg hatására, és új hálózat is kiépült Svédország és Dánia régiói között.
Az eredmények mellett fontos kiemelni a hiányosságokat is, amelyek úgy gondolom, még a jelenlegi együttmőködések esetében is felfedezhetıek. A déli államok régiói között még mindig hiányzott a megfelelı szintő kooperáció, a központi adminisztráció nem megfelelı részvétele mellett korlátozott volt a helyi és regionális szereplık tevékenysége. Olyan példa is akadt, amikor az együttmőködés nem igazán a határon átnyúló közös program megvalósítását szolgálta.
A harmadik Interreg program Az Interreg harmadik generációs programjának fı célja változatlanul a régiók közötti együttmőködés, a határmenti területek kapcsolatainak elısegítése volt, ami egyre jobban összhangba került az EU általános gazdasági és társadalmi kohézióját szolgáló törekvésekkel. Az Interreg III. programja a 2000-2006. közötti költségvetési idıszakban három pilléren alapult. Ezek a területek31:
A: határmenti együttmőködés B: transznacionális kooperáció C: interregionális együttmőködés
Látható, hogy az Interreg részprogramjai változtak az elızı idıszakhoz képest, a változás azonban nem érintette a határmenti területek támogatását. Az Interreg IIIA továbbra is a legnagyobb kiadási tétel maradt a Közösségi Kezdeményezéseken belül. A céltámogatás az EU belsı és külsı határán lévı területeket, illetve tengerparti határvidékeket foglalta magába, de társprogramjaival együtt a tagállamok és a jelölt országok területi integrációját is elısegítette. A 2000-2006. közötti idıszakban 53 program szolgálta a célterületek feladatainak megvalósítását.
31
Forrás: Structural Actions 2000-2006. Commentary and Regulations. European Union. European Commission, Guide 1999. p.17.
41
Az
INTERREG
együttmőködések
IIIB
az
létrejöttét
országok támogatja,
feletti,
úgy
mégpedig
az
nevezett európai
transznacionális térség
területi
integrációjának elısegítése érdekében. Ehhez Európát 13 makro-térségre osztották fıl, amelyek közül Magyarország a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térség programjaiban vett részt.
A beavatkozás fı területei: transznacionális fejlesztési stratégiák kidolgozása, hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elısegítése, környezetvédelmi együttmőködések, kulturális és természeti értékek védelme stb.
AZ INTERREG IIIC programban Magyarország egész területérıl részt vehetnek különbözı szervezetek, a partnerek pedig Európa teljes területérıl származhatnak. Cél a regionális fejlesztés és a kohézió stratégiájának, valamint eszközeinek fejlesztése egész Európát felölelı együttmőködéseken keresztül.
A regionális politika EU forrásai 2000-2006 Források (millió Euro) 1. célterület 2. célterület 3. célterület Halászati támogatás (az elsı célterületen kívül) Közösségi Kezdeményezés Equal Interreg Leader+ Urban Innovatív eszközök és szakértıi támogatás Összesen
135.900 22. 500 24.050 1.110
Strukturális alapokon belüli részarány %-ban 69.70 11.53 12.33 0.58
10.440
5.35
2.847 4.875 2.020 0.700 1000
0.51
195.000
100,00
3. Táblázat Forrás: Structural Actions 2000-2006. Commentary and Regulations European Union. European Commission, Guide 1999. 19. p.
A fenti táblázatból is látható, hogy az Interreg III. részprogramjai összesen 4,87 milliárd eurós költségvetési forrással rendelkeznek. 42
Az Interreg forrásai a három részterület között az alábbi módon oszlanak meg: IIIA: 67%, IIIB: 27%, IIIC: 6 % 32 Magyarország összesen 8 INTERREG (IIIA, B, C) programban vett részt 2004-2006 között és több mint 17 milliárd forint (68,6 millió euró) összegő forrást fordított a határon átnyúló együttmőködést támogató programokra európai és a hazai forrásokból.
Az Interreg IIIA-ban az alábbi programok valósultak meg 2004 és 2006 között: •
Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program
•
Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia Montenegró Határmenti Együttmőködési Program
•
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program
•
Ausztria-Magyarország Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés
Valamennyi nevezett program célrendszerében megjelent az átfogó cél szintjén az országok közötti kapcsolatok javítása. A célok szintjén ez többnyire az infrastruktúra javításán keresztül az elérhetıség javítására, valamint a szorosabb társadalmi-gazdasági kapcsolatok megvalósítására irányuló törekevés formájában jelent meg, tekintetbe véve a fenntarthatóságot és a környezeti szempontokat is.
3.1.4. Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013 A 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Unió megtartotta kohéziós politikájának hatáskörét, hiszen kulcselem az EU fejlıdésében, a gazdasági és szociális kohéziót támogatja. A fenntartható fejlıdés fogalmát újra fogalmazva prioritásai között ott szerepelnek továbbra is a Területi Együttmőködések.
Típusai:
32
•
határon átnyúló együttmőködés
•
transznacionális együttmőködés
•
interregionális együttmőködések
Cooperation without frontiers. European Communities. Brochure 2002. p.8.
43
ETE programok Magyarországon
Magyarország tizenhárom programban vesz részt az uniós kohéziós politika európai területi együttmőködés célkitőzése keretében 2007–2013 között. Ezek közül az összesen hét határ menti (hat kétoldalú és egy négyoldalú) programra 683 millió eurós forrás áll rendelkezésre, ebbıl 349 millió euró jut Magyarországnak.33
7. ábra
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
A kétoldalú operatív programok közül 2008 nyár végéig négyet szentesített az Európai Bizottság. 2008 ıszén Brüsszeli jóváhagyásra várt még a Magyarország–Szerbia és a Magyarország–Horvátország kétoldalú, valamint a Magyarország–Ukrajna–Szlovákia– Románia négyoldalú operatív program. Elsıként Ausztriával, majd Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával ír ki közös pályázatokat Magyarország. Ezeknél a támogatható tevékenységek a legkülönfélébbek lehetnek, kutatás-fejlesztésre, ipari
33
A programok részletes felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
44
parkokra, kezdı vállalkozások támogatására, környezetvédelemre, turizmusra, helyi közlekedésfejlesztésre, kultúrára is kiterjedhetnek.
Konkrét példaként említhetı az Ipoly-hidak felújítása, amelyrıl Szlovákiával már megkezdıdtek a tárgyalások. Hasonló megbeszélés tárgya a Romániával és Szerbiával közösen létesítendı ipari park.
Nagy elınye az európai területi együttmőködési programoknak, hogy ezeknél az egyes projektek finanszírozásához 85 százalékos az EU hozzájárulása, így a részt vevı tagállamok kormányainak tíz-, a kedvezményezetteknek pedig mindössze ötszázalékos részt kell vállalniuk a költségek fedezésében.
Két transznacionális program is tartozik az európai területi együttmőködés célkitőzéshez. Ezek teljes EU-kerete 2007–2013 között 453 millió euró, ebbıl 37 millió használhat fel Magyarország. A délkelet-európai transznacionális együttmőködési programra (SEES) 207 millió euró jut, míg a közép-európai transznacionális együttmőködési program (CES) 246 millió eurós uniós kerettel gazdálkodik.34
Az ETE programok megvalósításához jó alapot nyújthat a 2004-2006 közötti INTERREG Közösségi Kezdeményezési programok, Phare CBC, Credo és egyéb, kapcsolódó Phare intézményfejlesztési programok sikeres végrehajtásában az utóbbi 10 évben szerzett magyarországi tapasztalat. A program fı célja tehát, a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttmőködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erısítése. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Az Európai Unió külsı határai mentén található országok szintén egy másik csoportot képeznek az együttmőködéseken belül, ezek azok az államok, amelyek most folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az EU-val – ilyen pl. Horvátország, vagy amelyek taggá válásával talán lehet számolni a jövıben, mint pl. Szerbia.
34
Forrás http://www.eduport.hu/cikk.php?id=18528&PHPSESSID=2d3a60d027897c1a09 Letöltés: 2009.04.20.
45
A területi együttmőködések harmadik csoportjába pedig azok az országok tartoznak, amelyek igen távol állnak az EU tagságtól és ez nagy valószínőséggel ez a jövıben sem fog változni. (Ukrajna) A rendelkezésre álló források aránya programtípusonként: •
Határ menti együttmőködési programok: 73,86%
•
Transznacionális térség: 20,95%
•
Interregionális együttmőködés: 5,19% 35
A programok lebonyolítása egységes szerkezetben történik, függetlenül az államhatárok által meghatározott területi megosztástól, közös projektek, közös döntéshozás és közös pénzügyi keretek alkalmazásával. Ezen együttmőködések jellemzıje, hogy nem önálló adminisztratív struktúrákkal, önálló jogrendszerrel rendelkezı területeken jönnek létre. Ezzel összefüggésben a programok határon átnyúló fı kitétele alapján részben közös intézményrendszerrel, megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el a programok irányításában és lebonyolításában résztvevı intézmények. A határmenti együttmőködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerülnek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek meghatározása az érvényes Európai szabályozás szerint megyei (NUTSIII-szintő) területi alapon történt. Az egyes programok regionális fejlesztési jellegőek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépı együttmőködések a fıáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevı országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását. A projektek kiválasztásáról a programokat felügyelı és azok stratégiai döntéseit meghozó Közös Monitoring Bizottságok gondoskodnak, a programok lebonyolítása pedig egységes szerkezetben történik függetlenül az államhatárok által meghatározott 35
Forrás: http://www.interreg.hu/index.php?q=ete/ Letöltés ideje: 2009. február 20. 00:24
46
területi megosztástól, közös projektek, közös döntéshozás és közös pénzügyi keretek alkalmazásával A programok határon átnyúló karaktere alapján részben közös intézményrendszerrel, megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el a programok irányításában és lebonyolításában résztvevı intézmények. Magyarországra öt programban hárul majd az Irányító Hatósági szerep és az ezzel járó feladatkörök:-
Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Románia, mint belsı
Európai Területi Együttmőködési programok, - Magyarország-Horvátország és Magyarország-Szerbia, mint IPA CBC programok - Valamint a Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI CBC program
3.2. Regionális politika és intézményrendszer Ebben az alfejezetben a határmenti közös programok mőködéséhez szükséges intézményrendszert és regionális politikát elemzem, mind európai uniós, mind pedig magyar viszonylatban A regionalizmus napjainkban egyre inkább elıtérbe kerül, mint a közigazgatás és a fejlesztési politika egyik lehetséges útja. Míg azonban a területi alapon szervezett közigazgatásnak évezredes múltja van, a regionális fejlesztési politika csak az elmúlt évtizedekben jelent meg a fogalomtárban. Ez a tendencia felerısödött hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása nyomán, mivel tagságunkkal a regionális politika alapjaihoz való hozzáférés is együtt jár.36 Az elmúlt évtizedekben a gazdaság szerkezeti átalakítása során viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy sem a regionális feszültségeket nem lehet mérsékelni, sem pedig az országok többségében megfogalmazott regionális politikai célokat nem lehet végrehajtani, regionális programokat nem lehet kidolgozni a területi középszintek funkcióinak átfogó reformja nélkül. A középszintő közigazgatás továbbfejlesztését és újragondolását számos tényezı támasztja alá egész Közép-Európában: A teljesség igénye nélkül ezek között említhetı, 36
Döbrentei-Vida: A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon Tér és társadalom XVIII. Évfolxam 2004/4 pp 1-28.
47
hogy a regionális fejlesztési feladatok a dekoncentrált szervekre hárultak, amelyek így egyrészt túlterheltté váltak, másrészt információs és várható koordinációs problémák is jelentkeztek. Ezzel egyidıben a kormányzat centralizációs törekvései felerısödtek és a területi közigazgatási egységekben egymással rivalizáló állami és önkormányzati modell körvonalai bontakoznak ki. A területi közigazgatás fontos feladata a jövıben is az interregionális együttmőködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek elıtt, sıt akár velük szemben. A "Régiók Európája" - mint az európai integráció egyik vezérfonala - csak viszonylag hasonló kompetenciájú és komplexitású területi egységek együttmőködése esetén képzelhetı el. 37
3.2.1.Regionális politika és intézményrendszer az EU-ban Európában a vezetı szerepet játszó nemzetközi szervezetek is felismerték a határmenti együttmőködések fontosságát, jelentıségét és azt, hogy a kapcsolatok létrejöttéhez és mőködéséhez mindenképp szükséges egyfajta koordináció. Döntıen három szervezet említése elengedhetetlen. Egyrészt a Határ Menti Régiók Szervezete, amely ellátja a határ menti együttmőködések érdekeinek európai szintő képviseletét, valamint tanácsadói szereppel bír más európai intézmények határ menti politikájának kialakításával kapcsolatban. Másrészt ki kell emelnem az Európa Tanács és társszervezeteinek tevékenységét, amelyek az együttmőködések jogi alapjait teremtették meg keretegyezményeikkel Európában. Harmadrészt pedig különös jelentıséggel bír az Európai Unió politikája, amely konkrét pénzügyi támogatásokkal járul hozzá a határ menti területek fejlesztéséhez és felzárkóztatásához.
Az Európai Unió regionális politikájára részletekbe menıen nem térek ki, csupán néhány alapvetı információ erejéig, egyrészt, mert témám szempontjából nagyobb figyelmet szentelek a magyar rendszerre, ami eleve Uniós feltételrendszeren alapul, másrészt pedig a hangsúlyt a jelenre szeretném fordítani. Így a határmenti együttmőködések tekintetében azt szükséges vizsgálni Európai Uniós szinten, hogy a
37
Forrás: Európai Tükör 1998. III. évfolyam 4. szám, augusztus
48
2007-13-as programozási idıszakban, az Európai Területi Együttmőködési Programok vonatkozásában milyen intézkedések, szabályok lépnek életbe újdonságként az eddigiekhez képest.
Az EU a nyolcvanas évek közepétıl a területfejlesztési politika részévé tette a határon átnyúló együttmőködést, s az elıcsatlakozási alapokból 1995–2003 között 135 millió euró-t adott át határmenti fejlıdésében leszakadt térségek felzárkóztatásra. A PHARE INTERREG I-II-III CBC (Cross – Border Cooperation) programjai a határok inneni és túli közös terület fejlesztését finanszírozták nagyprojektek (nagyberuházások 2 millió euróig) és kisprojektek (önkormányzatok, nonprofit szektor, kisvállalkozások) számára. 38
Az Európai Unió az új tagállamok csatlakozására tekintettel átszervezte és átcsoportosította regionális kiadásait. 2007 és 2013 között az Unió költségvetésének 36%-át fordítja majd a regionális politika céljaira. A hétéves idıszak során ez összesen mintegy 350 milliárd eurós kiadást jelent. A pénz elsısorban három célkitőzés megvalósítását, a konvergencia, a versenyképesség és az együttmőködés javítását szolgálja majd. E három területet az uniós kohéziós politika fogja egybe. Prioritást élveznek a közép- és kelet-európai tagországok, valamint a többi tagállam hátrányos helyzető régiói. A 2007-tıl 2013-ig tartó idıszak során a kiadások 51%-át a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok kapják majd, annak ellenére, hogy lakosságuk az EU összlakosságának kevesebb, mint egynegyedét teszi ki. Az Unió a támogatás természetének és a kedvezményezett típusának függvényében az alábbi három forrásból biztosít pénzt a regionális kiadásokra: •
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amely forrásokat a legszegényebb uniós régiók vehetik igénybe, tagállami hovatartozástól függetlenül.
•
Az Európai Szociális Alap (ESZA) szakképzési projektek és más, foglalkoztatás támogatási és munkahelyteremtı programok részére nyújt finanszírozást.
38
Dr. Mizsei Csilla: Régiók és határ menti együttmőködések ELTE-ÁJK (2004). pp. 289-297 old.
49
•
A Kohéziós Alap a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra javítására, valamint a megújuló energia-felhasználás fejlesztésére irányuló projektek költségeit hivatott fedezni.
A regionális fejlesztés célját szolgáló források java részét az EU azoknak a régióknak a számára különíti el, amelyeknek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ezek a ráfordítások az infrastruktúra, illetve a gazdasági és emberi erıforrások fejlesztését szolgálják. A 27 uniós tagállam közül 17 rendelkezik olyan régiókkal, melyek ezekbıl a forrásokból támogatást igényelhetnek. Ugyanakkor mind a 27 tagállam jogosult uniós támogatást igénybe venni abból a célból, hogy elmaradottabb térségeiben ösztönözze az innovációt és kutatást, elısegítse a fenntartható fejlıdést és fejlessze a szakképzést. A fentieken túlmenıen az EU a forrásokból a határokon átívelı és a régiók közötti együttmőködést szolgáló projekteket is támogatja, ezek a ráfordítások azonban a regionális költségvetésnek csak kis hányadát teszik ki.
Az Európai Unió azt kívánja elérni, hogy a regionális politika a lisszaboni menetrenddel teljes összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás célját szolgálja.39 A 2007-13-as programozási idıszakra a Bizottság létrehozott egy új törvényi eszközt európai
együttmőködési
struktúra
formájában
(„határokon
átnyúló
regionális
kollektivitás”), így a tagállamok, régiók, helyhatóságok képesek – akár a közösségi programok keretein belül, akár kívül – kezelni a törvényi és egyéb adminisztratív jellegő problémákat, amelyek rendszeresen felmerülnek a határokon átnyúló együttmőködés során. A cél, hogy az új törvényi struktúra rendelkezzen a közszféra érdekében cselekvés képességével az együttmőködés során. Az Európai Parlament folyamatosan hangoztatta a határokon átnyúló együttmőködés fontosságát (különösen az integrációra figyelemmel), valamint azon az állásponton volt, hogy a tagállamok határokon átnyúló tevékenységeinek hatékonyabb kezelése érdekében fontos egy egységes törvényi eszközt kialakítani. A területi kohézió (és már nem csak a gazdasági és szociális kohézió) többször is szerepel az Alkotmánytervezet szövegében, melyben azt Unió egyik célkitőzéseként és
39
http://europa.eu/pol/reg/overview_hu.htm Letöltés ideje: 2009-02-20 20:09
50
közös kompetenciájaként ismeri el. Az Alkotmánytervezet III-220. bekezdése különös figyelmet fordít a határokon átnyúló együttmőködésre. A másik fontos eszköz, ami megkönnyíti a kölcsönös határokon átnyúló együttmőködést, az Európai Gazdasági Érdekcsoport elnevezéső szervezet, amely közösségi jog által elismert jogi személyként támogatja tagjainak gazdasági tevékenységét. A tagállamok együtt jóval többet érhetnek el, mint egyedül.
3.2..2.Európai területi együttműködési csoportosulás40 Az
európai
területi
együttmőködési
csoportosulás
a
határokon
átnyúló,
a
transznacionális és a régiók közötti együttmőködést elısegítı eszköz. A feladatot 2007ig
ellátó
rendszerrel
ellentétben
a
csoportosulások
jogi
személyiséggel
és
jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak, vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerıt. A csoportosulások tagjai lehetnek: •
tagállamok;
•
regionális és helyi hatóságok;
•
egyéb közjogi intézmények;
•
társulások.
Az európai területi együttmőködési csoportosulás elsı ízben teszi lehetıvé, hogy a különbözı tagállamok hatóságai a nemzeti parlamentek által ratifikált nemzetközi szerzıdések nélkül mőködjenek együtt. Mindazonáltal a tagállamoknak jóvá kell hagyni a leendı tag részvételét a csoportosulásban, csakúgy, mint annak hatáskörét és feladatait. Egy csoportosulást létrehozó egyezmény értelmezésére és végrehajtására annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, amelyben a csoportosulás létesítı okirat szerinti székhelye található.
40
Az Európai Parlament és Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006.július.5.) az európai területi együttmőködési csoportosulásról (az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.07.31. 210/19)
51
3.2.3.Magyar regionális politika és intézményrendszer Magyarországon, mint a közép-európai országokban általában, a gazdasági válság és az Európai Unióhoz való csatlakozás, csatlakozásra való felkészülés következtében alakult ki a regionális politika az elmúlt, körülbelül 10-15 évben. Mára már rengeteget fejlıdött a kezdeti nehézségek és koordináció hiánya ellenére, mégsem beszélhetünk még ma sem egy teljesen kész rendszerrıl. A regionális politikát alkotó elemek is folyamatosan alakultak ki, vagy alakultak át a már meglévıkbıl, így például az önkormányzatiság szerepe kiemelten felértékelıdött az 1990-es évek elejétıl, amelyet jogszabályban is megerısítettek.
3.2.3.1.Jogi szabályozás A magyar területfejlesztés komplex és magas szintő jogi szabályozása, speciális intézményrendszere úttörı jellegő és egyedi jelenség volt Kelet-Közép-Európában, sıt sok EU-tagállam számára is mintaértékő lehetett Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl céljait tekintve megfelel a társadalmi igazságosság, a méltányosság és a szolidaritás elveinek, az általános kohéziós céloknak. Az Országos Területfejlesztési Koncepció szerkezete, regionális fejlesztési orientációja részben kielégíti a nemzeti fejlesztési programdokumentum követelményeit, a hosszú távú fejlesztési célok EU-kompatibilitását. A dolgozat témája szempontjából kiemelendı, hogy a törvény a területfejlesztés feladatai között kiemeli, a határmenti térségekkel kapcsolatos teendık fontosságát is.41 A törvény alapfogalmai között meghatározza, hogy a területrendezésbe beletartozik "a nemzetközi együttmőködés és szervezıdés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása" is.42 A kiemelt térségek között megnevezi a határmenti térséget is, és külön meghatározza a hátrányos helyzető határmenti térségeket: "azon települések összessége, melyek fejlıdését, mőködését a határhoz való kötıdése egyoldalúan meghatározza és kedvezıtlenül befolyásolja."43
41
1996. évi XXI. törvény 3.§ (1) c pont 5.§ b-d pont 43 5.§ f., s pont 42
52
Mivel a magyar közigazgatási rendszerbıl a törvény megalkotásáig teljesen hiányzott a régió, mint olyan, rövid idı alatt világossá vált, hogy a törvény szándéka ellenére nem sikerült mőködését megfelelıen biztosítani.
A tervezési-statisztikai régiók rendszerét az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló
35/1998.
(III.20)
országgyőlési
határozat
rögzítette.
Három
évvel
a
területfejlesztési törvény elfogadása után sor került annak módosítására, az 1999. évi XCII. törvény elfogadásával, ami megerısítette a megnevezett régiókat és az azokat alkotó megyéket is. A módosítás általános indoklása kiemeli a régiók és a regionális fejlesztési tanácsok szerepét, és törvényi változások jelentıs része ehhez az intézményi elemhez kapcsolódott.
Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján a Nemzeti Fejlesztési Tervben, majd az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, meg kellett határozni az ország területfejlesztési stratégiai feladatait. Ezek megvalósítását az országos, regionális, megyei és kistérségi programok egymásra épülı területfejlesztési és tervezési rendszerének kell biztosítania. Az utóbbi néhány évben a regionalizációnak két útja volt nyomon követhetı. Az egyik a regionális illetékességő dekoncentrált államigazgatási és más állami szervek létrehozása, a másik a regionális területfejlesztési szervek megerısítése. Az 1113/2003. (XI.11.) Kormányhatározat a regionális közigazgatás kialakításához illeszkedı feladatként jelöli meg a területi államigazgatási szervek illetékességi területének regionális alapokra helyezését, illetve a regionális közigazgatási hivatalok kialakítását.
Az 1075/2004. (VII.21.) Kormányhatározat a regionalitást oly módon valósítja meg, hogy a megyei szintrıl a statisztikai-tervezési régiók szintjére emeli a közigazgatási hivatalok mőködésének meghatározó részét úgy, hogy a régióközpont székhely közigazgatási hivatalvezetıjét területi koordinációs többletjogosítványokhoz juttatja.
2006-ban elfogadták a 297/2006. (XII.23.) kormányrendeletet, amely a közigazgatási hivatalok jogállásáról szól, és a régióközpont közigazgatási hivatalok vezetıinek a regionális államigazgatás kialakítását szolgáló megerısített hatásköreit tartalmazza. 53
3.2.3.1.Intézményrendszer Az Európai Unió gyakorlatához közelítı regionális politikának biztosítania kell az alapelvek, az eszközrendszer és az intézményrendszer összhangját is. Ebben a pontban áttekintem
a
határmenti
együttmőködésekhez
is
köthetı
területfejlesztés
intézményrendszerét, azokat az új szervezıdéseket, amelyek a területfejlesztésrıl szóló törvény hatására jöttek létre.
A magyarországi regionális politika többféle területi szinten mőködik. Országos szinten - a központi állami szervek részvételével azt figyelik, hogy a térségek közötti különbségek hogyan alakulnak országos viszonylatban, és ezzel összefüggésben mely térségeknek van szüksége állami támogatásra, illetve megfogalmazásra kerülnek a jövıben elérendı országos célok. Ez a szint a koordinálás szintje. Területi szinten fogalmazódnak meg a jövıben elérendı helyi célok, itt zajlanak le a helyi fejlesztések, az egyes térségek fejlesztési kérdéseiben ezen a szinten hozzák a döntéseket.
A törvény részletesen tárgyalja az egyes szintekhez tartozó szervek és közremőködı szervezetek hatáskörét és feladatait. A területfejlesztésben kiemelkedı szerepet kapnak fejlesztési tanácsok, amelyek az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei fejlesztési tanácsok is ide tartoznak.
A legnagyobb szerepet és figyelmet a régiók, és azok építését szolgáló tanácsok tevékenysége kapja. Ez érthetı, mivel a magyar közigazgatási rendszerben a régióknak nem volt hagyománya, erısen centralizált államban ez a szint nem létezik. A hatáskörök megosztásában a régióknak nemcsak az állammal, hanem a megyékkel is osztozniuk kell, az utóbbiak féltették is jogosítványaikat az új szint megjelenésétıl. Magyarországon középirányító szintnek a megyék feleltek meg, amelyek komoly történelmi múlttal rendelkeznek, bár határaik az idık során változtak. Magyarországon a régiók kialakítása összefüggésben van az EU támogatási politikájával, a NUTS II. szinthez (régiók)44 44
Az EU-ban a NUTS rendszerében a területi szintek öt fokozatát különböztetik meg: NUTS I.
54
Regionális intézmény nélkül nem mőködhet maga a régió sem. A regionális tanácsok tudják biztosítani azokat a szervezeti kereteket, amelyek lehetıvé teszik a programokba foglalt térelemek (természet, társadalom, gazdaság, infrastruktúra) szimbiózisát, széleskörő társadalmi bázison való kialakítását és megvalósulását, azaz elısegítik a térség szereplıi (önkormányzatok, gazdasági szereplık, civil szervezetek, lakosság) közötti kapcsolatok integrációját. A regionális tanácsok feladata a megyei kereteket meghaladó fejlesztés, ami alapvetıen a gazdaság- és az infrastruktúra fejlesztését foglalja magában.
A határmenti programokat koordináló intézményrendszer Magyarországon Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladata, hogy a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával elısegítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket elıállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását.45 A 2007-20013-as programozási idıszakban kiírt határon átnyúló programok jellegzetessége, hogy nem nemzeti programokról, hanem két vagy több ország közös programjairól van szó. Az érintett államok közösen tervezik és valósítják meg a programokat, melyekért elsısorban – beleértve a pályázatok elbírálását is - a programalkotó országok részvételével mőködı Közös Monitoring Bizottságok felelnek.
A határmenti együttmőködések esetében az érintett határmenti megyék szereplıi jogosultak az egyes programok prioritásainak megfelelı közös célok megvalósítása érdekében közösen támogatásra pályázni. A tárca ezekben a programokban a Monitoring Bizottságokon keresztül veszt részt. A transznacionális programok jellemzıje, hogy több (legalább három) ország intézményei közösen keresnek megoldást a térséget, vagy annak egy részét érintı kérdések rendezésére. Bármely tagállami intézmény partnereket kereshet projektötlete (nagyrégiók), NUTS II. (régiók), NUTS III. (megye), NUTS IV. (kistérség), NUTS V.(település). 45 http://www.nfgm.gov.hu/bemutatkozunk/miniszterium Letöltés: 2009-02-20 22:57
55
közös megvalósításához. Az eddigi tapasztalatok alapján az átlagos partnerszám 8-10 (4-5 országból), amit a programok általános célja indokol, miszerint a projektek a térség nagy részének problémát jelentı kérdéssel kell, hogy foglalkozzanak. Az interregionális együttmőködések esetében négy program készült összeurópai szinten, melyek fı célja a helyi és regionális hatóságok közötti kapcsolatépítés és tapasztalatcsere ösztönzése. E programok koordinálásban az EU kapcsolatok Fıosztály az egyik fıszereplı. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az intézményt korábban a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekbıl hozta létre a kormány. A fı cél az volt, hogy egy hatékony és átlátható intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások felhasználását és fogadja a pályázatokat, hiszen a 2007-2013-as programozási idıszakban az ország felzárkóztatására közel 100 milliárd forintot fordíthat az ország. Ez a hatalmas összeg és a vele járó számos program, pályázati kiírás komoly felkészülést és széles társadalmi partnerségen alapuló tervezést igényel, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hatékonyan lát el. Irányító hatóságok Az irányító hatóságok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül önálló szervezeti egységként mőködnek, feladatuk az operatív programok végrehajtásának irányítása. Tématerületenként kerülnek kialakításra, egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat. Feladatai: - biztosítja, hogy a finanszírozott mőveletek összhangban álljanak a OP-ra alkalmazandó feltételekkel, valamin, hogy a végrehajtás teljes idıtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó hazai és közösségi szabályoknak;
- biztosítja az OP minden egyes mőveletének számviteli nyilvántartását, az adatok
56
naprakész
feltöltöttségét,
valamint
azt,
hogy
a
pénzügyi
ellenırzésekhez,
monitoringhoz, ellenırzéshez és értékeléshez szükséges adatok győjtése megtörténjen, valamint rendelkezésre állásuk biztosított legyen;
- jóváhagyja a pályázati kiírásokat, a támogatási szerzıdésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket; -
befogadja
és
ellenırzi
a
KSZ
(Közremőködı
Szervezet)
által
készített
forráslehívásokat, ellenjegyzi és az igazoló hatóságnak továbbküldi a KSZ által készített hitelesítési jelentéseket;
- biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek. Vezetı szerepet tölt be - a Monitoring Bizottsággal együttmőködésben - az értékelési tevékenységek meghatározása során. Közremőködı Szervezetek Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentıs részét az irányító hatóságok a KSZ-re delegálják. A közremőködı szervezeteket az irányító hatóságokat integráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség választja ki. Az IH a programokkal kapcsolatban ellátja a KSZ-ek szakmai felügyeletét. Az egyértelmőség és számon kérhetıség érdekében – fıszabályként – egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közremőködı szervezet feladatkörébe tartozik.
A közremőködı szervezetek feladatai általában a következık: - központi projektek lebonyolítása; - pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-elıkészítés; - szerzıdéskötés, - módosítás; - nyomonkövetés; - adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben; - ellenırzés (elsı szint), szabálytalanságok jelentése; - elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok; 57
- projektzárás; - ügyfélszolgálat, tájékoztatás; - beszámolók készítése az IH-nak.
A közremőködı szervezetek feladatait az intézményrendszerrıl szóló magyar jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket pedig az IH és a közremőködı szervezet között létrejött feladat-ellátási szerzıdés tartalmazza. A közremőködı szervezet a feladat-ellátási szerzıdésben meghatározott követelményeknek megfelelıen éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerzıdések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat. Ezt megküldi az irányító hatóságnak, a megvalósításról pedig negyedévente beszámol az irányító hatóságnak, valamint a felügyeletet gyakorló, érintett szakminisztereknek. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közremőködı szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik. Az értékelés eredménye függvényében, a nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetıség van a közremőködı szervezetek lecserélésére. Programkészítés intézményrendszere46
Magyarországon az határmenti programok elıkészítéséért és megvalósításáért jelenleg is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a felelıs, míg a programok operatív menedzsmentjét végzı Közös Szakmai Titkárságok a VÁTI Kht-ban kerülnek felállításra. Az egyes Operatív Programok kialakítását ún. programozási munkacsoportok (Task Force bizottságok) létrehozásával biztosítják. Az elmúlt években mindegyik tervezett operatív programban felállításra kerültek a programozási munkacsoportok, melyek végigkísérték az egyes OP-k készítését. Az egyes programok tervezése közösen történt a programban részt vevı ország(ok) érintett kormányzati és megyei szervezeteivel.
46
http://www.vati.hu/main.php?folderID=4202 Letöltés: 2009-01-12 00:08
58
4.MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI KAPCSOLATOK 4.1.Az együttmőködésrıl általában A magyar-román Phare CBC program 1996-ban kezdıdött el hazánkban, amikor az Európai Bizottság terjesztett ki egy programot két tagjelölt ország közös határmenti térségére. Mivel az elsı program sikeres volt, az Európai Bizottság továbbra is biztosította a finanszírozást a magyarországi Phare Program számára. Az 1996-2003 közti idıszakban az EU Phare CBC alapjából összesen 34, illetve 28 millió eurót fordítottak a határ magyar és román oldalán megvalósítandó CBC projektekre. A PHARE CBC programok keretében alapvetı létesítmények, határátkelı állomások, utak, valamint különféle üzleti infrastruktúra-fejlesztési projektek valósultak meg, illetve a környezetvédelem is fontos fejlesztési terület volt. A kezdeti PHARE CBC programok, ennek megfelelıen sikeresen rakták le a hosszú távú együttmőködés alapjait és javították annak alapfeltételeit. Az együttmőködés következı szakaszát a Magyarország-Románia és MagyarországSzerbia és Montenegró (háromoldalú) határon átnyúló együttmőködési program 20042006 megvalósítása jelentette; a program költségvetése a nemzeti társfinanszírozásokkal együtt közel 32 millió euró Magyarországon (INTERREG) és közel 20 millió euró volt Romániában (PHARE CBC). Az 1990 óta mőködı Interreg határ menti együttmőködési program III. szakaszában járt 2000 és 2006 között; célja a határ menti, interregionális és transznacionális térségek fejlesztése, a szomszédos országok magyar kisebbségei szempontjából is meghatározó, történetileg meglévı együttmőködések újjáformálása, a “magyar-magyar kapcsolatok" javítása volt román területeken is. Az Interreg programok keretében kiemlten fontosnak tartották a magyar és román vezetık egyaránt az ökológiailag egybetartozó területek természet-, táj- és környezetvédelmi értékmegırzését, így például a Duna-Maros-Körös-Tisza régiót, valamint az árvízvédelmet. A térségi felzárkóztatás és versenyképesség fejlesztéséhez 59
tartozott, az infrastrukturális fejlesztés mellett, az államigazgatási, intézményi biztonság (a tıkevonzó képesség szempontjából); a befektetık telephelyválasztásában ugyanis elsıdleges szempont a politikai kockázat, a bizalom.
A pályázatokat önkormányzatok, non-profit szervezetek, kis- és középvállalkozások egyaránt beadhatták. Pályázni lehetett a határ menti infrastruktúra javítására, környezetvédelem és árvízmegelızés témakörében, az üzleti infrastruktúrára, a kis- és középvállalkozások együttmőködésének segítésére, az intézmények és közösségek közötti kooperációra, kutatás- és technológiafejlesztésre.
4.1.1.Magyarország–Románia és Magyarország–Szerbia & Montenegró Határmenti Együttműködési Program A kezdeményezés 2003 júniusában indult, amikor a három kormány között elkezdıdtek a megbeszélések a határ menti területek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erısítését szolgáló programról. A kezdeményezés az Európai Unió néhány eddigi regionális programjának – tehát a PHARE-, a TACIS- és az INTERREG-programok – tapasztalataira épített. Ennek megfelelıen a szükséges forrásokat is ezekbıl a már létezı programokból teremtették elı. Magyarország INTERREG III/A-forrásokat fordított a magyar–román és magyar–szerb határon fekvı területek fejlesztésére, Románia PHARE-pénzeket használt hasonló célokra, Szerbia pedig a CARDS-programból finanszírozta és finanszírozza a szerb–magyar határ menti együttmőködést.47
Az együttmőködési program céljait azon területekre koncentrálva fogalmazták meg, ahol a legfıbb hiányosságokat tapasztalták, amelyek az adott régió saját nemzeti határain belüli fejlıdését is visszatartották. A gyenge pontok ismeretében fogalmazták meg a határ menti együttmőködési program kezdeményezıi a legfontosabb célokat, amire a programstratégia épült, és ahol nyilvánvaló volt a kölcsönös érdekeltség a felek között. Ezek alapján a program kiemelt céljai a következık voltak: 47
„Cross-border Co-operation Programme Hungary–Romania and Hungary–Serbia & Montenegro, Interreg IIIA/PHARE CBC Programme Hungary–Romania and Neighbourhood Programme Hungary–Serbia & Montenegro”, http://www.interreg.hu
60
– olyan infrastruktúrahálózat kiépítése, amely segíti a három ország közti együttmőködést; – közös erıfeszítések a környezetvédelem területén; – a hasonló adottságokra és közös forrásokra építı hatékony gazdasági együttmőködés kialakítása; – a kulturális kapcsolatok élénkítése.
Az általános célok megfogalmazásán túl a kezdeményezık konkrét elképzelésekkel is elıálltak, például arról, hogy hogyan lehetne a beruházásokat növelni. Ennek egy, a program által finanszírozható módja volt az új üzleti infrastruktúrák létrehozása, mint például üzleti inkubátorok, technológiai és ipari központok, ipari parkok és kereskedelmi központok létesítése. A program egyik hangsúlyozott célkitőzése a vállalatközi kapcsolatok erısítése volt, ezt szolgálta a határon átnyúló kereskedelmi vásárok és üzleti találkozók szervezése. A programban csak olyanok vehettek részt, akik a partnerországi szereplıkkel együtt elkészített közös projekttel pályáztak, amely közvetlenül a határ menti régió fejlıdését segítette. A potenciális pályázók lehettek önkormányzatok, üzleti vállalkozások és vállalkozásokat támogató szervezetek (például gazdasági kamarák).
A program kialakítását megelızı elemzésekbıl és az utóértékelésbıl egyaránt kiderült, hogy van alapja a három ország közti határmenti együttmőködésnek. Hagyományos kulturális kapcsolatok kötik össze ezeket a régiókat, gazdasági szerkezetük is sok szempontból hasonlít, illetve kiegészítik egymást, léteznek közöttük infrastrukturális kapcsolatok, mint például néhány nem túl régi határátkelı. Ugyanakkor a három határmenti régió egymásba kapcsolódása messze nem érte el az elvárható szintet, ami sajnos 2009-re ugyanúgy igaz, mint a korábbi évekre.
A gazdasági és üzleti együttmőködés szintje úgy gondolom az említett program óta is sokkal alacsonyabb annál, mint ami a régiók gazdasági jellegébıl adódóan elvárható lenne. A gazdasági kapcsolatok és együttmőködés egyik legnyilvánvalóbb terepe lehetne a mezıgazdaság, hiszen mindhárom határterület mezıgazdasági adottságai jobbak a nemzeti átlagnál, de valamilyen okból kifolyólag a mezıgazdaságot, mint az állami gazdaság fontos ágazatát módszeresen sorvasztják, ahelyett, hogy támogatnák és fejlesztenék. 61
Emellett mindhárom régió gazdag turistalátványosságban, tehát a turizmus területén is lenne lehetıség nagyobb együttmőködésre. A hasonlóságok mellett számos területen ki is egészíthetnék egymást, mint például a mezıgazdasági termelésben vagy a feldolgozóiparban, azonban további kutatómunkára lenne szükség a lehetséges kapcsolódási pontok konkrét feltárására.
4.1.2.Az Európai Területi Együttműködés (ETE) – magyar-román viszonylatban
Az Európai Területi Együttmőködés (ETE) mint új célterület, az INTERREG III.A. (HU) és Phare CBC (RO) 2004 programokat váltotta fel a 2007-2013 idıszakban, amivel megerısítették a területi együttmőködés támogatásának a fontosságát. 48 2009-ben február 16-tól lehet beadni a pályázatokat a Magyarország–Románia határon átnyúló együttmőködési program második kiírására. Ennek keretében várhatóan 105 millió eurót osztanak szét a pályázók között. Elsısorban a határon átnyúló közlekedés, kommunikáció,
környezetvédelem,
üzleti
együttmőködés,
kutatás-fejlesztés
és
innováció, valamint az egészségügy fejlesztését szolgáló projektek lesznek esélyesek a nyerésre. Olyan partnerségben megvalósuló programok kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított a határon átnyúló hatás, a fenntarthatóság, és illeszkednek a két ország fejlesztési elképzeléseihez, erısítik azokat. A pályázatok sikerességéhez a közös menedzsment, közös tervezés, közös finanszírozás, közös végrehajtás négy feltételbıl kettınek teljesülni kell.
Mivel az Európai Unió a 2007-tıl kezdıdött új költségvetési idıszakban az eddigieknél nagyobb jelentıséget tulajdonít a határ menti együttmőködésnek, ennek köszönhetı az is, hogy a Magyarország és Románia határán található régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erısítésére, továbbá a határon átnyúló együttmőködés fejlesztésére 248 millió euró áll rendelkezésre 2007–13 között az Európai területi együttmőködési program forrásaiból. Erre Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú48
A számszerő adatok forrása: http://www.huro-cbc.eu/hu/a_programrol Letöltés: 2009.január 21. 12: 42
62
Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából pedig Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyébıl lehet pályázni.
A magyar–román programban tavaly októberben jelent meg az elsı felhívás több mint 16 millió eurós elıirányzattal. Itt január 30-ig lehetett pályázni az NFÜ és a román fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium illetékeseihez. A határon átnyúló közlekedés témakörében útépítésre és -felújításra, illetve vasútfejlesztésre csaknem 46 millió euró a tervezett keret. A kommunikáció javítását szolgáló tevékenységek közül a határon átívelı széles sávú internet-infrastruktúra fejlesztésére több mint hárommillió euró az elıirányzat. A kiírók a környezetvédelem terén legalább ötmillió euróval kívánják támogatni a természetvédelmi infrastruktúra kiépítését, csaknem 11 milliót szánnak vízgazdálkodásra, és több mint nyolcmilliót a szennyezések csökkentésére, hulladékgazdálkodásra. Üzleti infrastruktúra kiépítésére és bıvítésére közel 11 millió euró, közös kutatási infrastruktúrára legalább ötmillió és a közös egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, veszélyelhárításra több mint 11 millió az elıirányzott forrás.
Maga a pályázás kétlépcsıs eljárásrend szerint zajlik. Az elsı fordulóban a projektötleteket győjtik be, és egyben egy projektkoncepció-adatlap kitöltését várják el a pályázóktól. Kizárólag az elızetes kiválasztási eljáráson sikeres projektötleteket benyújtók számára nyílik meg a második fázisban való részvétel lehetısége. Ekkor azonban a már kidolgozott, teljes pályázati csomagot kell benyújtani.
Magyarországi mintára fontos volna kezdeményezni ebben a régióban is egy európai területi együttmőködési csoport létrehozását, amely nonprofit, önálló jogi személyként pályázati úton egyenesen Brüsszeltıl kaphatná a támogatást és amelyet a hazai szakértı gárda is támogat, hiszen ebben az újszerő együttmőködési formában óriási lehetıségek vannak.
4.1.3.Intézményi háttér Az új programok elfogadását követıen kialakultak az adminisztratív keretek is és a program megvalósításában szereplı intézményrendszer. A program Irányító Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a román Nemzeti Hatóság feladatait a korábban már említett Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium látja el. A program 63
döntéshozó szervei a Közös Monitoring, illetve Irányító Bizottságok. A program megvalósításában fontos szerepet játszik a Közös Szakmai Titkárság, mely feladatait a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságban látja el. A titkárság segítségére a romániai tevékenységekben az Info Pont van, amely a nagyváradi BRECO Irodában került elhelyezésre. Az elsı szintő ellenırzési feladatokat végzı egységek szintén a Váti Kht.-ban, illetve a BRECO Irodában vannak.
4.1.4. DKMT – Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés
8. ábra Forrás: www.sci.u-szeged.hu/pollinfo/doksik/dkfolyoi.gif
A Duna-Kırös-Maros-Tisza Euro-régiót (DKMT) 1997. november 21-én, Szegeden az Együttmőködési Jegyzıkönyv aláírásával alapították meg. 9 tagja van, amelybıl 4 magyar megye: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-NagykunSzolnok; 4 romániai megye: Arad, Karas-Severin, Hunyad, Temes; és Vajdaság tartomány Szerbiából. Összterülete közel 77,5l ezer km2, lakossága 6 millió fı.
64
A DKMT térsége természeti és gazdasági szempontból egységes területnek tekinthetı, amely a határok által három részre osztódott s ennek következtében a térségi kapcsolatok vagy megszakadtak, vagy intenzitásuk csökkent. A rendszerváltást követıen mindhárom államban, különösen a határmenti területek lakóinál megélénkült az érdeklıdés a kapcsolatok felélénkítésére és bıvítésére. A regionális együttmőködés esélyeit jelentısen növelte kezdettıl fogva, hogy a három ország határa mentén elterülı régió nem volt válságövezet. Az euróregió, mint minden határokon átívelı együttmőködés a szomszédos országokkal való kiegyensúlyozott kapcsolatokat fejleszti és a helyi modernizációt serkenti. Ugyanakkor, a gazdasági és humán kapcsolatok szélesítése és mélyítése által stabilizáló tényezıként hat a politikai viszonyok terén. Az eurórégió nem lehet önálló jogi személy, vagy önálló közigazgatási egység, és mőködése során nem születhetnek olyan állásfoglalások melyek ellentétesek lennének azon államok külpolitikájával melyekhez az eurorégiót alkotó szubregiók tartóznak. Tehát, az eurorégió résztvevıi saját országuk joga, jogrendszere alapján járnak el, s ez a határmenti együttmőködés is az állam külpolitikai kapcsolatrendszerének szerves része.
A DKMT, mint más eurorégió is, leginkább kevert etnikumú térségben mőködve, bizalomerısítı, konfliktusmegelızı szerepet is játszik. A DKMT meghirdetett célja, hogy fejlessze a helyi közösségek és önkormányzatok kapcsolatait, együttmőködését, a gazdaság, oktatás és kultúra, tudomány és sport területén és ezáltal közelebb hozza ıket az aktuális európai folyamatokhoz és integrációhoz. Rövidtávon a cél, a partner régiók között már létezı kapcsolatok megerısítése, a középtávú cél a partner régiók társadalmi-gazdasági kohéziójának megerısítése, harmonikus területfejlesztés és az infrastruktúra kiépítése, amivel a közös határok mentén csökkennének a fejlettségi különbségek. Hosszú távon pedig a mikro-európai integrácó egy autentikus terének létrehozása és a kisebbségi problémák jobb megértése. 49
49
Dr. Stojić-Karanović Edit: A határokon átívelı együttmőködés jelentısége a vajdasági kisrégiók fenntartható fejlıdésében IIPE-IMPP, Belgrád, pp. 5-6.
65
4.2.Magyar –román együttmőködések egy nyertes projekt bemutatása alapján
Hazánk és Románia programozással foglalkozó szakemberei abból indultak és indulnak ki, hogy a térségben élı embereket be kell kapcsolni a közös gazdasági vérkeringésbe, ezért szükséges a határ mentén elhelyezkedı településeket összekötı közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ebbe tartozik bele többek között a határon átnyúló, településeket összekötı útszakaszok építése, felújítása, szélesítése éppúgy, mint a határhoz vezetı fıutakra kötı, alacsonyabb rendő úthálózat fejlesztése. Maros parti projekt 50 A pályázat közvetlen célja volt, hogy a tervdokumentációk alapján létrejöhessen egy több funkcióval bíró kerékpárút, amely az árvízvédekezést, természetvédelmi kapcsolatok erısítését, a két ország közötti új közlekedési infrastruktúra kialakítását segíti. A pályázat keretében gyakorlatilag magára a tervdokumentáció elkészítésére, költségeinek finanszírozására pályáztak az érintett települések.
A töltésen végigfutó kerékpárút és árvízi védekezési út tervei a határ menti romániai és a magyar településeket kötötték össze úgy, hogy a késıbbiekben kialakításra kerülı létesítményekhez (pihenıhelyek, higiéniás kiszolgáló helyiségek, stb.) való eljutást is biztosítsa az útvonal. A tervdokumentáció alapján megvalósuló létesítmény a pályázati adatok alapján alkalmat nyújt a természetvédelmi programok, iskolai kirándulások szervezésére, a környezet- és egészségre nevelés céljából. A tervdokumentáció tartalma szerint, a Maros parit kerékpár- és árvízi védekezési út a természetvédelmi és árvíz-védekezési kapcsolatok erısítését szolgálja. A projekt keretében elkészült a 7 települést érintı, Deszk községtıl a magyar határig (Nagylak községig) terjedı mintegy 50 km hosszú kerékpárút engedélyterve is. A kerékpárút nyomvonala a Maros folyó árvízvédelmi töltésén halad és a töltésen kialakított út megfelel az árvízvédekezési út szelvényméretének. Ennek megfelelıen a teljes nyomvonal mintegy 90 %-a kettıs szerepet tölt be. Egyrészt a 7 település (Deszk,
50
BIZALMAS pályázati dokumentumok alapján
66
Ferencszállás,
Kiszombor,
Makó,
Apátfalva,
Magyarcsanád,
Nagylak)
közúti
infrastruktúrája mellett alternatív lehetıség nyílik a jövıben a települések között, illetve a határon átvezetı közlekedési infrastruktúra kialakítására és a romániai települések kerékpárral történı megközelíthetıségére, másrészt hozzájárul a határmenti területek árvíz-megelızési tevékenységének hatékonyabb ellátásához, a környezeti és természeti értékek közös védelméhez.
A nyertes pályázat, így alapját képezi a késıbbi szorosabb határmenti környezetvédelmi együttmőködéseknek is, illetve segíti az egységes védekezési struktúrák kialakítását.
A kerékpárút és árvízi védekezési út tervdokumentációja az alábbi területek érintésével készült el: Deszk és Ferencszállás között a kerékpárút az M43-as fıút mellett halad, majd Ferencszállásnál a Maros folyó folyásirány szerinti bal oldali árvízvédelmi töltésen folytatódik tovább olyan kialakítással, mely megfelel a minden évben szükséges árvízi védekezés során felvonulási útnak is. A makói Maros hídig a bal oldali töltésen halad az út, majd a hídon keresztül átvezet a jobb oldalra és itt folytatódik egészen a Nagylaki határátkelıig. A létesítményrıl valamennyi település meglévı, vagy a késıbbiekben tervezett
kerékpárútjához
lecsatlakozást
is
terveztek,
amely
az
egységes
megközelíthetıséget biztosítja az egyes községekben. A projekt célja a határmenti romániai és magyar települések összekötése, kerékpáron történı megközelíthetısége volt, illetve a természetvédelmi kapcsolatok és az árvízvédekezés erısítése a szomszédos két ország részérıl. A cél eléréséhez a következı intézkedések végrehajtását tartották szükségesnek, amelyeket a pályázat elnyerését követıen azonnal elkezdhettek megvalósítani: 1.
A tervdokumentáció készítésének elıkészítését Makó Város Önkormányzatának munkatársai végezték, illetve felvették a kapcsolatot a romániai partnerrel, önkormányzatokkal és a nyomvonalon érintett szervekkel, magánszemélyekkel. Elkészült a tervezıi szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési felhívás és közbeszerzési
dokumentáció
is,
valamint
az
eljárás
eredményeképpen
a
legkedvezıbb ajánlattevıvel a tervezési szerzıdés megkötésre került
67
2.
A közbeszerzési eljárás eredményeként kiválasztott tervezı elkészítette az engedélyezési
tervdokumentációkat,
engedélyeztette,
illetve
beszerezte
a
megvalósításhoz szükséges szakhatósági engedélyeket. A projekt szakmai, pénzügyi zárását a projektmenedzsment tagjai végzték el, külsı szakmai segítség igénybevételével.
A projekt közvetlen kedvezményezett célcsoportja az érintett terület környezetében lévı települések lakossága, közvetett célcsoport pedig a térségbe látogató turisták valamint haszonélvezıi továbbá a természetvédelmi programok, iskolai kirándulások, környezet és egészségre nevelés céljából a környezet lehetıségét kihasználó csoportok, szervezetek voltak.
Az Önkormányzatok végsı célja volt, hogy a pályázat alapján megvalósuló tervdokumentáció
szerint
a
létesítmény
mielıbb
megvalósításra
kerüljön,
és
hozzájáruljon a határon átnyúló további programokhoz, fejlesztési lehetıségekhez. Hosszú távú célként hangsúlyozták a résztvevı települések, hogy a ha a kerékpárút megvalósul, a természetvédelmi területek, az érintett települések által nyújtott látványosságok, illetve szolgáltatások gépjármő okozta környezetterhelés nélkül megközelíthetıkké válnak. Továbbá a Maros folyón történı árvízi védekezéskor a töltésen egyforma megközelíthetıséget biztosít majd a szükséges intézkedések elvégzéséhez a határmenti települések számára. Mindez a hosszú távú kapcsolatok kialakulását és fejlıdését is segíti, valamint projekt megalapozta a határon átívelı közlekedési infrastruktúrák fejlesztésének lehetıségét, és az
árvízvédekezési
együttmőködések
kialakulását.
Az
árvízi
védekezés
továbbfejlesztéséhez – közös figyelı és jelzırendszerek telepítésére, egysége intézkedésekre nyílik a jövıben lehetıség. Makó Város Önkormányzat célja volt, hogy a kerékpárút és árvízi védekezési út engedélyes tervdokumentációjának birtokában az érintett határmenti településekkel közösen további pályázati forrásokat kutasson fel a megvalósítás érdekében, valamint a több funkciót ellátó kerékpárút karbantartását az érintett települési önkormányzatokkal, illetve szervekkel minél hatékonyabban közösen oldják meg.
68
4.3. A projekt összegzése Miután az érintett települések a pályázatot megnyerték, az együttmőködés még szorosabbá
válhatott
köztük.
A
megvalósítandó
létesítmény
hosszú
távú
fenntarthatóságát az érintett települések önkormányzatai kell, hogy biztosítsák, amelyhez egy összefogott koordináció szükséges mindenki részérıl, értem ez alatt a hivatalokat, gazdasági, vagy közhasznú társaságokat, civil szervezeteket, közhasznú munkásokat és legfıképp az állampolgárokat, akik összefogása és egyetértése, esetleg nyomása nélkül eleve nem valósulhatna meg semmilyen együttmőködés. A
projekt
a
pályázat
dokumentumai
alapján
sem
eredményez
közvetlen
munkahelyteremtést, azonban a létesítmény jövıbeni megvalósítása, és az azt követı rendszeres karbantartása a térségben foglalkoztatottak számának növekedését jelenti. Ennek elsısorban a hátrányos társadalmi helyzetben lévık lesznek haszonélvezıi, amely a „kapcsolatépítés” mellett mindenképp elınyt jelent. A projekt elsıdleges korlátozó tényezıje a tervdokumentáció elkészítésére fordítható saját források szőkössége volt, amely miatt az Önkormányzat támogatást kívánt igénybe venni a projekt megvalósításához. Az elnyert forrásoknak köszönhetıen a határmenti települések között szorosabb kapcsolatok alakultak ki, mind a területfejlesztés, mind a környezetvédelem tudatos megóvásának tekintetében.
69
5. Zárszó
Összegezve dolgozatom fıbb gondolatait, a kibıvülı Európában tehát már nem a határ a fontos, ami elválaszt, hanem az út, ami összeköt. Az idı, amit élünk, tele van lehetıségekkel: van autópálya, eurorégió, különbözı alulról szervezıdı határmenti együttmőködések, így most végre teljesülhet nagyszüleink álma is, hogy ugyanoda tartozzunk, persze kicsit másként. Az elméletileg szellıs határokkal bíró EU a regionalitást pártfogolja, és a 2007-2013 közötti szomszédsági politikája erısíteni szándékozik a határtérségek fejlıdését.
Viszont amellett, vagy inkább annak ellenére, hogy az „egységes Európa” része vagyunk, van egy alapvetı magyar érdek-ahogy minden más nemzetnek is van ilyen-, mégpedig az, hogy ez a régió stabil maradjon és elsısorban határainkon belül legyen stabilitás és biztonság, miközben pedig rengeteg az elvarratlan szál, amelyek átszövik egymást, összekötnek bennünket és a szomszédainkat. Egymás rovására érvényesített érdekek, számos nem tisztázott konfliktushelyzet lebeg a fejünk fölött még manapság is, amelyek néhol enyhíthetık, sıt talán eltőntethetık a megfelelı együttmőködések kidolgozásával. A határok jelentısége az unióban egyre kisebb, ezért különösen fontos, hogy egy nemzetet ne csak földrajzi alapon, hanem az emberek nyelve, kultúrája, identitása alapján határozzunk meg és az együttmőködéseket erre is építsük a jövıben.
Szakdolgozatomban bemutatott tények, fogalmak, adatok és információk alapján megfogalmazható, hogy a határmenti együttmőködéseknek, az ezeket koordináló intézményrendszernek és a mögöttük álló politikának fontos szerepük van a jelenben, és a jövıben egyaránt. Az eddigi számszerősített eredmények is igazolják létezésük fontosságát, nem is beszélve arról, hogy ezen együttmőködések felértékelték a civil kezdeményezéseket is, erısítve így a kooperációt maguk az állampolgárok között is. Számos szomszéd régiókban komoly szerep jut a polgári és szakmai egyesületeknek, és bizony nálunk is szükség lenne az ilyen szervezetek erıteljesebb fellépésére és támasz-
70
nyújtására, illetve nyomásgyakorlására a helyi önkormányzatok, valamint a felsıbb döntéshozók irányába.
A határmenti
együttmőködések történetét
elemezve megállapítható, hogy a
felhalmozott tapasztalatok birtokában az új programok egyre sokrétőbbek és eredményesebbek. Ez alapot ad arra a feltételezésre, hogy a jövıben képesek lesznek meghaladni az együttmőködés jelenlegi szintjét is, és a határ, mint választóvonal népek, kultúrák, gazdasági tér és fejlettség közt, végképp megszőnik létezni.
Persze mindez kicsit magasztosnak és elviekben szép mesének tőnı gondolatok sorozata is lehetne, ha nem említeném meg azokat a negatív és sok esetben hátráltató tényezıket, amelyekrıl a véleményformálás szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy összességében tudjuk levonni a tanúságot, következtetéseket.
Így példaként említhetı az Eurorégiók esete, amelyek kialakulása, léte fontos és egyben szükséges volt a határmenti programokkal párhuzamosan, hiszen az Európai Uniós régiókat nem arra és nem úgy alakították ki, hogy határmenti együttmőködések alakulhassanak ki és határmenti programok megvalósítására pályázhassanak. Ámbár úgy gondolom, ezen lehetett volna változtatni és az EU „bontsuk le a határokat” elvébıl következıen logikus lépés lett volna olyan régióhatárokat megállapítani, melyek nem az ország határaihoz igazodnak. Gyakorlatilag ehelyett alakultak az Eurorégiók, amelyeknek felsı, központi ellenırzése nincs igazán kiépítve, ami pedig lehetıséget ad arra, hogy a határon lévı nagyvárosok vezetıi, vezetı politikusok és cégvezetık „kézben tarthassák” az EU-s pályázati pénzeket, és - talán kissé kisarkítva - , de utazgatásaikat és vacsorákat számoljanak el költségként, amelybıl a határrégió települései és lakosai nyilván nem profitálnak és a terület sem fejlıdik. Természetesen, ha ez csak és kizárólag így volna, nem tudnánk sikerprojektekrıl sem, amelyek persze vannak, nem is kis számban.
A hatékonyság növelése mégis fontos feladat, elég csak visszatekinteni a Phare CBC programok indulására és az azóta eltelt idıre. A program elsı öt évében a lehívható közel 140 millió euróból 27 %-ot használtunk fel, ami nagyon kevés, de ezzel együtt az 71
is elmondható, hogy tanulva a hibákból ez az arány az évek folyamán pozitív irányba változott. A 2007-13-as programozási idıszak eredményei pedig attól is függnek, hogy az elmúlt évek tapasztalatából mennyit tudunk hasznosítani és nem utolsó sorban, a ránk olyannyira jellemzı korrupció mértéke mennyire csökkenthetı. Javaslatok, következtetések Ahhoz, hogy látható eredményeket produkáljunk közösen, a határok mentén elterülı települések
és
megyék
összehangolt
együttmőködését
kell
elımozdítani
és
hozzásegíteni ıket az Európai Unió alapjai által megnyíló források hatékony megpályázásához, így különös tekintettel az épp aktuális Európai Területi Együttmőködés Operatív Programra. Ehhez mindenképp arra van szükség, hogy egy hatékony tájékoztató és tanácsadó hálózatot hozzanak létre, vagy összehangolják az eddigi hálózatok tevékenységét. Magyarország és szomszédos országainak most már meghatározó többsége az Európai Unió tagjává vált, és a schengeni övezetbe tartozik, azonban a ma érvényes jogszabályok sok esetben akadályozzák a határon átívelı gazdasági tevékenységet, kisés középvállalkozók kereskedelmét, szolgáltatásaik bıvítését, kiterjesztését a határ túloldalára. A határmenti együttmőködések menedzselésében, úgy vélem, kiemelten fontos és meghatározó feladat a Magyarország és a szomszédos országok határvidékén, vagy a határ túloldalán is tevékenykedı vállalatok, vállalkozások mőködését elısegítı intézkedések megfogalmazása. Ezen intézkedések között szerepelhet az aktuális állapot feltérképezése határvidékekre és ezek sajátosságaira lebontva, a vállalkozói környezet esetében a fejlesztési lehetıségek irányainak felsorolása, és azon eszközök meghatározása, melyek a határon átívelı gazdasági kapcsolatokat serkenthetik, jobbíthatják.
Napjainkban a határmenti együttmőködésekben is fontos szerepet játszik a környezetvédelem, minthogy egy minden területet érintı problémáról van szó. A határmenti kistérségek számára meg kell fogalmazni a környezetvédelem területén is egyfajta együttmőködési keretet, a potenciális környezetszennyezést el kell kerülni, vagy a szennyvíztisztítást kell hatékonyan megoldani a határmenti régiókban, hiszen 72
ebbıl az aspektusból fıleg kiemelendı, hogy az országhatár nem elválaszt, hanem összeköt.
Számos szakértıi véleményt elemezve, megállapítható, hogy szinte csak elıny származhat abból, ha a határmenti, szomszédos kistérségek által létrehozott jogi személy, az EGTC51 pályázik az Európai Területi Együttmőködés Operatív program keretében a települések vagy megyék, megyei intézmények helyett. Mindez azért hasznos, mert a csoportosulás létrehozhat különbözı egységes egészségügyi, kulturális és szolgáltató intézményeket, könnyítve így például azon állampolgárokon, akik a határ egyik oldaláról ingáznak a másik oldalon lévı munkahelyükre. A szomszédos kistérségek intézményrendszere tehát kiegészítheti egymást, rendszerbe kapcsolhatók az egyes intézmények.
A magyar-román együttmőködéseket tekintve, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése önmagában feltehetıen nagy eséllyel javítaná az erdélyi magyarság helyzetét, életkörülményeit is. Ez azt jelenti például, hogy a konkrét programokban a magyar kisebbség által lakott területek kaphatnának prioritást. A határozottabb gazdasági szerepvállalás erısítené Magyarország gazdasági pozícióját is a régióban, segíthetne az unióbeli konjuktúra-ciklusok kiegyenlítésében és hozzájárulhatna egy kedvezıbb szerkezető regionális munkamegosztáshoz, ami által a határon túli magyarok gazdasági helyzetét – megmaradási és boldogulási esélyeit – is javítaná.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Románia régiói a jelenlegi formájukban túl nagyok, nem hatékonyak, így nem felelnek meg az uniós programok által támasztott kihívásoknak, és nem tudják lehívni a rendelkezésünkre álló uniós támogatásokat.
Logikus
tehát,
hogy
a
régiókat
történelmi
és
kulturális
meghatározottságaik mentén kellene felismerni és átrajzolni. Kisebb és koherensebb, közigazgatási hatáskörrel rendelkezı régiókra lenne szükség ahhoz, hogy a strukturális alapok lehívása sikeres legyen.
51
European Grouping for Territorial Cooperation - Európai Területi Együttmőködési Csoportosulás
73
A 2007-ben indult Határmenti Együttmőködési programokban, Illetve a Magyar – Román Határmenti Együttmőködési Program nyújtotta lehetıségek keretei közt Szatmár, Nagyvárad, Temesvár és Arad lehet a határmenti fejlesztés motorja, de nagyon fontosak a kisebb projektek is, amelyek a két ország együttmőködését segítik elı. 52 A magyarok által is lakott területek fejlesztése ezzel a programcsomaggal ismét lehetséges, tehát ki kell használni a Területi Együttmőködési Programok és a régiófejlesztési programok által nyújtotta lehetıségeket.
Az Országos Településfejlesztési Koncepció szerint is, Magyarországon az új területpolitika egyik meghatározó eleme a nyitottság. Ez azt jelenti, hogy kiemelten kell kezelni az ország nemzetközi kapcsolataiból, európai uniós tagságából adódó lehetıségeket és kötelezettségeket, ezen belül pedig a hazánk történelmi fejlıdésébıl következı nemzeti sajátosságokat és feladatokat is. Bıvítenünk kell a határ menti fejlesztéseket és bátorítani a határon átnyúló együttmőködéseket, hogy a határok inkább összekössenek egymással térségeket, tájakat, embereket és ne elválasszanak. Ugyancsak lényeges a nemzeti és a nemzetiségi együttmőködések fejlesztése, hazánk ugyanis kapu lehet az unió további bıvítéséhez is Szerbia felé. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a határon túli magyarság sorsának alakulását, hiszen meghatározó, mind szomszédsági kapcsolataink, mind a határ menti együttmőködések szempontjából. Az új szomszédságpolitika jegyében át kell adnunk szomszédainknak az uniós források felhasználásával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat, hogy az együttmőködések az alapvetı kölcsönös segítségnyújtással is fejlıdhessenek.
52
RMDSZ, Borbély László, 2. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum
74
6.Mellékletek 1. számú melléklet
Alpok-Adria Együttmőködés – Kronologikus áttekintés 1978. 11. 20., Velence: Az Alpok-Adria Munkaközösség megalapítása. 1979. 09. 11., Graz: A regionális kormányelnökök elsı Plenáris Ülése alapvetı határozatok elfogadásával. 1983. 03. 28 – 30., Auronzo: 1. Alpok-Adria Ifjúsági Játékok, melyeket ezután évente váltakozva Nyári és Téli Játékokként rendeznek meg. 1984. 11. 08., Merano: A „Meranoi Manifesztum“ elfogadása az Alpok-Adria Munkaközösség és az Alp Munkaközösség kormányelnökeinek második konferenciája alkalmával. 1988. 06. 03 – 04., Millstatt: A „Millstatti Nyilatkozat“ elfogadása az állami kormányok képviselıinek találkozója alkalmával. A nyilatkozat megállapítja, hogy "az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenysége és céljai ... európai érdekeket képviselnek". 1988. 11. 26., Velence: „10 éves az Alpok-Adria Munkaközösség“: Az elsı szervezeti és finanszírozási eljárási szabályzat elfogadása. 1991. 07. 03., Klagenfurt: Rendkívüli Plenáris Ülés a jugoszláviai válság kapcsán. 1991. 09. 20., Linz: A Plenáris Ülés az eljárási szabályok módosításáról dönt és nyilatkozatot fogad el a munkaközösség feladatairól az új Európában. 1992. 02. 14., Zágráb: Rendkívüli Plenáris Ülés – Határozat a Horvát és Szlovén Köztársaságoknak a munkaközösségben való további részvételérıl. 1992. 11. 27., Gmunden: A kormányelnökök Plenáris Ülése dönt a Kézép-európai Kezdeményezéssel való együttmőködésrıl és az Európai Határmenti Régiók Munkaközösségéhez (AGEG) való csatlakozásról valamint a boszniai és hercegovinai helyzettel kapcsolatban az ENSZ-hez 75
szóló határozatot fogad el. 1993. 11. 25., Balatonöszöd: Plenáris Ülés a munkaközösség 15 éves fennállása jegyében. Nyilatkozat elfogadása Horvátország és Bosznia-Hercegovina területi sérthetetlenségének tiszteletbentartása érdekében. 1995. 11. 22., Maribor: A Plenáris Ülés határozatot fogad el az eljárási szabályok és a szervezeti felépítés módosításáról. 2000. 11. 24., Sárvár: A Plenáris Ülés a szervezeti és eljárási szabályok újabb módosítását fogadja el. A karintiai, klagenfurti Nyilvántartó Iroda az Alpok-Adria Munkaközösség Fıtitkársága lesz. 2002. 03. 09., Velence: Alpok-Adria szimpózium az Európai Unió bıvítésérıl Romano Prodi Európai Bizottsági elnök részvételével. 2002. 11. 19., Velence: A Plenáris Ülés dokumentumot fogad el az "Alpok-Adria Munkaközösség jövıképe a harmadik évezred Európájában" címmel. 2003. 11. 19 – 20., Keszthely: Jubileumi Plenáris Ülés a munkaközösség megalapításának 25. évfordulója alkalmából. 2006. 06. 30., Klagenfurt: A rendkívüli Plenáris Ülés keretében az Alpok-Adria Munkaközösség átfogó strukturális reformjáról születik döntés.
Forrás: http://www.alpeadria.org
76
2. számú melléklet
Határmenti Régiók Európai Szövetsége
Közgyőlés
Tudományos Tanácsadó Testület
Végrehajtó Bizottság
Munkabizottságok
Fıtitkár
9. ábra
77
3. számú melléklet
A Kelet-Magyarországot érintı euroregionális együttmőködések
10. ábra
78
4. számú melléklet
Forrás: Dr. Tóth József: Mindentudás Egyetemén elhangzott elıadásának szemléltetı grafikája
11. ábra
79
5. számú melléklet
Határon átnyúló programok Magyarország részvételével a 2007-2013as idıszakban 1. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködés Operatív Program 2007-2013, 2. Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013, 3. Magyarország-Horvátország Határon átnyúló Együttmőködési Program 20072013, 4. Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013. 5. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködés Operatív Program 2007-2013 6. Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködés Operatív Program 2007-2013 7. Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna
ENPI
Határon
Átnyúló
Együttmőködési Program 2007-2013 8. Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmőködési Program 2007-2013 9. Közép-európai Transznacionális Együttmőködési Program 2007-2013 10. INTERREG IVC Interregionális Együttmőködés Operatív Program 2007-2013 11. INTERACT 2 Operatív Program 2007-2013 (interregionális program) 12. ESPON 2013 Operatív Program (interregionális program) 13. URBACT 2007-2013 Operatív Program (interregionális program)
Forrás: Hírlevél a transznacionális és interregionális Európai Területi Együttmőködési (ETE) programokról 4. szám – 2009. január
80
7. Irodalomjegyzék - A magyar régiók zsebkönyve 2002, Központi Statisztikai Hivatal, 2003. p. 1825.
-
Baranyi Béla (szerk.): A határ mentiség kérdıjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 2001.
-
Dıry Tibor: Regionális innováció- politika. Kihívások az Európai Unióban és Magyarországon Budapest-Pécs, Dialóg- Campus kiadó, 2005.
-
Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-KözépEurópában. Osiris K. Bp. 2000 pp. 49-64
-
Hardi
Tamás:
Államhatárok
és
regionális
együttmőködések.
In:
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón (szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J.), MTA RKK, Pécs. 2000 pp. 595-615
-
Horvát Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998
-
Illés Iván: Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs (2002)
-
Kanalas Imre - Kiss Attila /szerkesztık/: A perifériaképzıdés típusai és megjelenési formái Magyarországon Kecskemét, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, 2006., p. 210-239.
-
Rapcsák János-Heil Péter: Phare-kézikönyv. Osiris Kiadó, Budapest 2002 81
- Regionális különbségek és regionális politika az Európai Unióban, In Bernek Ágnes – Kondorosi Ferenc – Nemerkényi Antal – Szabó Pál (szerk.): Az Európai Unió, Cartographia Kft. 2003
Cikkek, folyóiratok:
-
Besenyi
Sándor:
Össze
kell
egyeztetni
óráinkat!
Euroregionális
együttmőködés a délkeleti határ mentén Európai Tükör, XI. évfolyam / 11. szám, 2006. november, p. 29-42.
-
Döbrentei-Vida: A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon Tér és társadalom XVIII. Évfolxam 2004/4 pp 1-28.
-
Dr. Kengyel Ákos: Európai uniós források a 2007-2013 közötti idıszakban CEO Magazin, 2007, 8. évfolyam / 1. szám, p.14-23.
-
Józsa Zoltán: Regionalizmus és önkormányzatok. Magyar Közigazgatás 200. április, L. évfolyam, 4. szám.
-
Nemes Nagy J. 1997 Régiók, regionalizmus. „Educatio” 3. sz. pp. 407-423
-
Mit tanultunk a Regionális Fejlesztés Operatív Programban?Falu, Város, Régió 2006/4, p. 29-32.
-
Regions: Statistical yearbook 2006 Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2006
-
Süli-Zakar István: A határmentiség az euro-atlanti folyamatok tükrében, különös tekintettel a Kárpátok Eurorégió mőködési területére. Baranyi Béla (szerk.): A határmentiség kérdıjelei az Északkelet-Alföldön. MTA Regionális Kutat Központja Pécs 2001
82
Jogszabályi hivatkozások: -
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat
-
Az Európai Parlament és Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006.július.5.) az európai területi együttmőködési csoportosulásról (az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.07.31. 210/19)
-
Az Európai Bizottság 2760/98. (1998. december 18.) számú határozata a PHARE-program keretében a határ menti együttmőködések által felhasználható eszközökrıl.
-
Az Európai Bizottság 2000. április 28-i közleménye a tagállamoknak az európai térség harmonikus és kiegyensúlyozott fejlıdésének elısegítését célzó transzeurópai együttmőködést támogató közösségi kezdeményezésére (lNTERREG III) vonatkozó iránymutatásokról (2000/C 143/08.).
-
Structural Actions 2000-2006. Commentary and Regulations. European Union. European Commission, Guide 1999. p.17.
-
Cooperation without frontiers. European Communities. Brochure 2002. p.8.
-
Az Európai Parlament és Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006.július.5.) az európai területi együttmőködési csoportosulásról (az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.07.31. 210/19)
-
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl
-
PHARE CBC, Közös Programozási Dokumentumok interneten található ismertetései.
Internetes hivatkozások: http://www.alpeadria.org/magyar/index.php?page=95968973&f=1&i=733044516&s=9 5968973 Letöltés: 2009.02.20. 11:34 http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/47365/ Letöltés: 2009.02.20.11:57 Forrás: http://www.interreg.hu/index.php?q=ete/ Letöltés ideje: 2009. február 20. 00:24 http://europa.eu/pol/reg/overview_hu.htm 83
Letöltés ideje: 2009-02-20 20:09 http://www.nfgm.gov.hu/bemutatkozunk/miniszterium Letöltés: 2009-02-20 22:57 http://www.vati.hu/main.php?folderID=4202 Letöltés: 2009-01-12 00:08 http://www.huro-cbc.eu/hu/a_programrol Letöltés: 2009.január 21. 12: 42
84
8. Ábrajegyzék
1. ábra........................................................................................................................................14 2. ábra........................................................................................................................................18 3. ábra........................................................................................................................................20 4. ábra........................................................................................................................................64 5. ábra........................................................................................................................................27 6. ábra........................................................................................................................................32 7. ábra........................................................................................................................................37 8. ábra........................................................................................................................................44 9. ábra........................................................................................................................................77 10. ábra......................................................................................................................................78 11. ábra......................................................................................................................................79
85
