SZAKDOLGOZAT. Erdei Anita

SZAKDOLGOZAT

Erdei Anita 2008

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK Levelező Tagozat Külkereskedelmi Irányítás szakirány

A KŐNIG-TRADE KFT. KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Készítette: Erdei Anita

Budapest, 2008 2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

4.

1. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÁTFOGÓ ÁTTEKINTÉSE

5.

1.1. A világgazdaság az ezredfordulón

5.

1.2 Magyarország a világgazdaságban, világkereskedelemben

7.

1.3. Az élelmiszer kereskedelem helyzete Magyarországon

9.

2. A KŐNIG-TRADE KFT. BEMUTATÁSA

13.

2.1. Általános adatok

13.

2.2. A tevékenység bemutatása

14.

2.3. Piaci környezet

16.

3. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK ELEMZÉSE 3.1. A behozatali tevékenység elemzése

18. 20.

3.1.1. A partnerválasztás szempontjai, gyakorlata

20.

3.1.2. A legjelentősebb külkereskedelmi partnerek bemutatása

21.

3.1.3. A szerződés előkészítése, megkötése

23.

3.1.4. Fuvarparitás

25.

3.1.5. Fizetési feltételek, módok

26.

3.1.6. Árképzés, árengedmények

28.

3.1.7. Kockázatkezelés

30.

3.1.8. Árufuvarozás

34.

3.2. A kiviteli tevékenység átfogó elemzése

40.

4. ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK

46.

BEFEJEZÉS

50.

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

53.

ÁBRÁK JEGYZÉKE

54.

IRODALOMJEGYZÉK

55.

3

BEVEZETÉS „A gazdaságok nem elszigetelten működnek, hiszen a világ különböző részei évezredek óta kereskedelmet folytatnak egymással. Egyetlen ország sem képes önellátó gazdálkodásra, a más országokkal való kereskedelem kizárására.”

1

Ennek oka, hogy sok olyan termék és

szolgáltatás létezik, amelyek előállítására (nyújtására) nem képes, vagy amelyekkel való foglalkozás az ország szempontjából nem bizonyul hatékony tevékenységnek. „A kereskedelem a nemzetgazdaság egyik fontos ága. A kereskedelem az iparhoz viszonyítva viszonylagosan alacsonyabb tőkeigényű és ugyanakkor gyorsabb megtérüléssel, nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtető tevékenységi ágnak minősül.” 2 Dolgozatom témája a Kőnig-Trade Export-Import Kereskedelmi Kft. külkereskedelmi gyakorlatának bemutatása, a kereskedelmi ügyletek vizsgálata néhány kiemelt jelentőségű kereskedelmi partner tükrében. Témaválasztásomat az indokolja, hogy a vállalkozás munkavállalójaként lehetőségem nyílt betekintést nyerni a vállalkozás működésébe, s így a tanulmányaim során megszerzett külkereskedelem technikai ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok segítségével széles körű vizsgálatokat végezhettem. Ehhez felhasználtam továbbá a vállalkozás által vezetett analitikus nyilvántartásokat is. Dolgozatom

célkitűzése

a

vállalkozás

alkalmazott

módszereinek

és

gazdálkodási

sajátosságainak átfogó elemzése, értékelése, az esetleges problémák feltárása ill. javaslatok tétele azok megoldására illetve a hatékonyság növelésére.

1

Sándorné Új Éva: Nemzetközi elszámolások, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó

Részvénytársaság, Budapest, 2004. 2

Kopint-Datorg Rt.: Import élelmiszerek a hazai piacon

www.amc.hu/system/files/importelelmiszer.pdf, 2008.04.06

4

1. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÁTFOGÓ ÁTTEKINTÉSE 1.1. A világgazdaság az ezredfordulón „A gazdasági értelemben vett globalizáció voltaképpen nem más, mint a világgazdaság mind több, egyre inkább valamennyi országra kiterjedő és „szerves rendszerré” formálódásának folyamata. Mégpedig egyfelől a gazdasági kapcsolatoknak, pontosabban szólva a gazdasági folyamatoknak és viszonyoknak mind több országra, illetve területre való kiterjedése, másfelől az ezek közötti kölcsönös (bár nem szimmetrikus) függőségeknek, vagyis az (aszimmetrikus) interdepenciáknak az elmélyülése, intenzitásának fokozódása nyomán és következtében. A világgazdaság „szerves rendszerré” válása (és bármely országnak a világgazdasággal való „szerves” kapcsolata) általában azt jelenti, hogy tartós és funkcionális, együttműködésben és kölcsönös függőségben megnyilvánuló kapcsolatok kötik össze az abban résztvevőket (illetve az illető országot más országokkal).” 3 Egyoldalú, illetve aszimmetrikus függőségek alakultak ki és jöhetnek létre általában a nemzetközi kereskedelem, vagyis az árucsere és a szolgáltatások forgalma területén, illetve ennek hátterében a nemzetközi munkamegosztás strukturális viszonyaiban is. Nyilvánvaló, hogy a világkereskedelemben résztvevő, a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódó valamennyi ország így vagy úgy, többé vagy kevésbé függő viszonyba kerül partnereivel, illetve általában a világpiac változásaival szemben. Vagyis a külkereskedelem területén valamiféle „függetlenség” eleve kizárt. Ezúttal is, sőt itt különösen csupán a partnerek közötti kölcsönös függőség asszimetriájáról lehet beszélni, illetve a világpiaci változásokkal szemben mutatkozó kisebb vagy nagyobb mértékű érzékenységről, a külkereskedelmi sebezhetőség különböző mértékéről. Bár ez utóbbit nem utolsósorban az határozza meg, hogy az illető ország gazdasága mennyire „nyitott” kereskedelmileg, vagyis mekkora az exportforgalom aránya a GDP-ben (exportkoefficiens), illetve hogyan viszonyul a nemzeti jövedelem nagysága és alakulása az importforgaloméhoz, az aszimmetria és sebezhetőség mértékének megítéléséhez több más körülményt is figyelembe kell venni. Így mindenekelőtt

3

Blahó András: Világgazdaságtan, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006

5

9 az export és import relációs megoszlását, vagyis földrajzi szerkezetét, valamint áruszerkezetét, továbbá 9 az exportszektor kínálati rugalmasságát és 9 a nemzetgazdaság más szektoraival való kacsolódásait, ágazati kapcsolatait, illetve azok mértékét, valamint 9 az import helyettesíthetőségét, 9 a belső piac nagyságát és a fogyasztás szerkezetét stb.4 „A nemzetgazdaság fejlődése elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a világméretűvé váló nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül, mert a világ országai, nemzetgazdaságai egy rendszert alkotva, sok szállal kötődnek egymáshoz. A világgazdaság egyes országainak fejlődése függ e kapcsolatrendszertől, a rendszer egészének és egyes elemeinek kapcsolatától, struktúrájától és hatékonyságától.” 5 A fent említett világgazdasági változások, tendenciák elsősorban a szűk belső piaccal, erőforrásokkal rendelkező kisebb országok gazdasági-társadalmi fejlődését befolyásolják nagymértékben. Az utóbbi nem egészen húsz évben a világgazdasági növekedés üteme valamelyest gyorsult. Az éves átlagos növekedési ütem az 1988 és 1997 közötti 3,4 százalékról 1998 és 2005 között 3,9 százalékra dinamizálódott. A gyorsulás egyértelműen a fejlődő, azon belül döntően a felzárkózó országok fejlett piacgazdaságokénál dinamikusabb növekedésére vezethető vissza. Nemcsak a világgazdasági növekedés dinamikája nőtt, hanem földrajzi bázisa is kiszélesedett, azaz mind több ország gazdasága fejlődik gyorsan.4 „Földrajzi vetületben a harmadik évezredben a világgazdasági növekedés hordozói közé az ázsiai gyorsan iparosodó vagy felzárkózó országok – azok közül is elsősorban Kína és India, illetve Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr –, a kőolaj világpiaci árának az utóbbi időben végbement emelkedése nyomán az OPEC-országok és a szintén kőolajtermelő Oroszország tartoztak. A világátlaggal megegyező növekedési teljesítményt nyújtottak a

4

Blahó András: Világgazdaságtan, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006 5 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999

6

szocialista modellből a piacgazdaságba való átmenetet sikerrel megvalósított közép- és keleteurópai országok. A világátlagtól tartósan és nagymértékben elmaradt Japán, a latin-amerikai országok és a nyugat-európai fejlett piacgazdaságok nagy részének gazdasági növekedési üteme. Mind az 1988 és 1997, mind pedig az 1998 és 2005 közötti időszakban igen kedvező, 3 százalék, illetve a feletti volt a világ legfejlettebb gazdasága, az USA GDP-jének dinamikája.” 6 Ez a fellendülés az ezt követő években azonban erőteljesen csökkent. 1.2 Magyarország a világgazdaságban, világkereskedelemben A globalizáció során egyre intenzívebbé válik az egyes országok kölcsönös függése, egymásrautaltsága. A nyitott gazdasági rendszerű, kis nemzetgazdaságok számára – s ilyen Magyarország is – kiemelt jelentősége van a külső piacokhoz való rugalmas igazodásnak. Ehhez nélkülözhetetlen a szakmai felkészültség magas foka a kereskedelem-gazdaságtani és kereskedelemtechnikai területeken is. Egy ország helyzetének, külgazdasági teljesítményének értékelését nagyon sok minden befolyásolja, egy külgazdaságra érzékeny ország (mint Magyarország) számára nagyon fontosak a külső feltételek, vagyis a világgazdaság (illetve legfőbb partnereinek) helyzete. Ennek legfontosabb elemei: 9 A világgazdaságban erősödik a globalizáció és a regionalizáció. A globalizálódás következménye a földrajzi határok relatívvá válása. A globalizálódó világgazdaság hatást gyakorol a nemzeti gazdaságpolitikákra, s egy olyan nyitott gazdaságú országnak, mint Magyarország, alkalmazkodnia kell a nemzetközi elvárásokhoz és gyakorlathoz. A regionalizáció ugyanakkor az integráció törekvések erősödését eredményezte. 9 Az ezredfordulót követő időszakot enyhe világgazdasági recesszió jellemzi, amely struktúra változással és szűkülő működőtőke-mozgással jár. 9 A világgazdasági folyamatok egyre inkább politikafüggővé váltak. 9 A kétpólusú világrend megszűnése, a kelet-európai változások lényegesen módosították Európa és a világ gazdasági mozgásterét.

6


7

9 Az EU-integráció bővülési és mélyülési folyamata módosítja az európai gazdasági kapcsolatokat.7 A külkereskedelem peremfeltételei, külső befolyásoló tényezői között elsődleges jelentősége van az intézményi környezetnek. A nemzetközi kereskedelem intézményi feltételrendszere országonként változó. Egységes nemzetközi jogrendszer és intézményi rendszer hiányában a külkereskedelmet számos intézményi hatás éri és befolyásolja: 9 A külkereskedelem állami szabályozásának eszköztára 9 Az államközi szerződések rendszere 9 A nemzetközi szervezetek 9 A nemzetközi gazdasági integráció (EU) „A II. világháborút követően a világkereskedelem liberalizálódásának folyamata vette kezdetét, számos ország esetében fokozatosan jelent meg a világgazdasági nyitás politikája, a külgazdasági stratégia megváltozása. Ezzel összefüggésben hazánkban „a nemzeti gazdaságpolitika gyorsította a nemzetközi munkamegosztásba történő beépülési folyamatot, a belső gazdaságban megteremtette azokat a feltételeket, melyek a gazdálkodókat ösztönzik a hazai és külső kapcsolatok fejlesztésére.” 8 „A magyar jogszabályok szerint a külkereskedelem „áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitele és behozatala”. E tevékenységben az egyik szerződő fél rendre külföldi. Ez a tény számos problémát vet fel és sajátos kockázatok forrása.” 9 „Magyarország nemzetgazdaságában igen nagy szerepe van a külkereskedelemnek, az erőforrások, termelési tényezők s a piacok tekintetében erőteljesen függ a külgazdasági kapcsolatoktól. Magyarországon 1949-től 1987-ig tartott a külkereskedelmi monopólium korszaka. Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is, nagy hagyományai vannak a

7

Blahó András: Világgazdaságtan, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006 8

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999

9

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat, Aula Kiadó

Kft., Budapest, 2003

8

külkereskedelem állami befolyásolásának, részletes szabályozásának, mivel a tervgazdálkodás rendszerében a külkereskedelem állami monopólium volt: kizárólag azok a vállalatok folytathattak külkereskedelmi tevékenységet, amelyeket a külkereskedelmet felügyelő hatóság erre feljogosított. Ma már a külkereskedelem „alanyi jog”.” 10 1.3. Az élelmiszer kereskedelem helyzete Magyarországon Az import részleges liberalizálása 1991-től a közvetlen lakossági fogyasztásra kerülő importáruk forgalmának ugrásszerű megnövekedésével járt. A rendszerváltás előtt a fogyasztásicikk-importot érte a legtöbb adminisztratív korlátozás, elsősorban nem piacvédelmi, hanem devizatakarékossági okokból. 200 millió dollárban rögzítették a behozható fogyasztási cikkek „belkereskedelmi keretét”, cikkenként határozták meg, miből mennyi importálható ezen a kereten belül, a tényleges behozatalt pedig bonyolult, önkényes engedélyezési rendszer szabályozta. A liberalizálás ezeket a korlátokat feloldotta, és a kilencvenes években a korábbinál sokkal több közvetlen fogyasztásra kerülő áru – ezen belül élelmiszer – importjára került sor. A dinamikus fejlődést gazdasági és társadalmi okok egyaránt indokolták. A magyar élelmiszerpiacon 1991-től megnőtt az importcikkek aránya. Ez több, gazdasági és társadalmi ok együttes következménye volt. Részben felszámolódott a korábbi korlátozások okozta hiánygazdaság (pl. banán), ami elsősorban az olyan, Magyarországon nem termelhető árukat érintette, mint a déligyümölcsök, a kávé, a tea, a tengeri halak, a fűszerek, stb. Másrészt a mezőgazdasági szektor átrendeződése egyes termékeknél a termelés visszaesésével járt, amit importból kellett pótolni. A lakossági jövedelmek polarizálódásával a keresletben új minőségi igények jelentkeztek, ezeket kezdetben csak importtal tudták kielégíteni. (Pl. a magyar tejipar nem tudott a technológia szerinti sterilizálással darabos gyümölcsből készült joghurtokat előállítani, vagy pl. a hazai söripar még nem tudott lépést tartani az európai kínálat minőségével.) Magyarországon a rendszerváltás következtében átalakult a termelési és tulajdonszerkezet. A korábbi nagyüzemek egy része megszűnt, a föld a kárpótlás kapcsán magánkézbe került, 10



9

kialakult egy jelentős családi farmergazdasági kör, vállalkozói réteg. A KGST piac összeomlásával

szűkültek

a

bel-

és

külpiaci

lehetőségek,

csökkent

a

termelés

jövedelmezősége. Az alkalmazott agrárpolitikai eszközök csak részben voltak képesek tompítani a válságot, a termelés visszaesett. A privatizáció során a multik befektetéseivel létrehozták azt a hazai termelői bázist, amellyel a korábban csak importból fedezhető termékek egy jelentős részét már Magyarországon állították elő, és az ismert külföldi márkanévvel tudták forgalomba hozni. Ez azután ezeknél a cikkeknél az import csökkenéséhez vezetett. Így pl. a gyümölcsjoghurtok, tejjégkrémek importja 1993-ban egy év alatt két és félszeresére nőtt, és elérte a teljes tejtermék-import 60%-át. Ugyanakkor ezzel ellentétes tendenciákat is észlelni lehetett, amikor egyes multinacionális vállalatok profiltisztítást hajtottak végre, bizonyos termékeik gyártását más országban lévő gyáraikhoz telepítették, egyben növelték a hazai üzemekben megmaradt termékek gyártását főleg export céllal. A hazai élelmiszerpiacon a behozott élelmiszerek igen széles választéka kapható. A fogyasztói piacon a verseny elsősorban a feldolgozott, korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő késztermékek körében válik élessé. A választék bővülésénél figyelembe kell venni, hogy az 1992 évben kötött Társulási Megállapodás alapján a magyar kivitel 80%-a vámmentesen kerülhetett az EU piacaira, míg az Unióból érkező termékek többségét kedvező elbírálásában részesítettük. A Társulási Megállapodást követő években következett be az élelmiszerimport ugrásszerű megnövekedése. Az EU csatlakozást követően tovább folytatódott az élelmiszerimport bővülése. Az élelmiszerexport részaránya a teljes hazai exportból csatlakozásunk előtt és után is többnyire a 6-8 %-os sávban mozgott, jelentős havi ingadozás mellett. Az élelmiszerimport részaránya ugyanakkor kevésbé ingadozott, és mérsékelt növekedést mutatott. Az élelmiszerimport csatlakozásunk előtt 4% alatti, azt követően pedig 4% feletti részarányt képviselt. A közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszerek importja jelenleg alig haladja meg a teljes import 1%-át. A lakosság által boltokban vásárolt élelmiszerek mintegy 8-12%-a származik közvetlen importból. Ezek volumene az utóbbi időszakban évről évre gyorsabban bővült, mint a háztartások élelmiszer-fogyasztása, illetve az élelmiszerjellegű boltok forgalma. Az importcikkek aránya az élelmiszerboltok forgalmában ennek megfelelően növekedést mutat. A közvetlen fogyasztást szolgáló importélelmiszerek több mint a felét az Európai Unió 10

országaiból hozzuk be, egynegyedük származik az európai volt szocialista országokból, 810%-uk Észak- és Dél Amerikából. Az import hazai piacra gyakorolt hatása a termék jellegétől függ. Csak közvetett hatást gyakorol a Magyarországon nem termelt élelmiszerek importja, míg a választékot bővítő import ösztönzőleg hat a hazai termelőkre. Kihívást jelent, ha az importáru minősége jelentősen jobb a hazainál és az árban sincs túlzott eltérés. Esetenként a multinacionális vállalatok előírásai és szabványai kényszerítik ki az importot, ha a hazai termelők ezeknek az igényeknek nem tudnak megfelelni (pl. gyorsétterem láncoknál a burgonya.) Az importáruk forgalmazásában egyre nagyobb szerephez jutnak a hipermarketek, amelyek kínálatában az importarány – 16%-kal – az országos átlag másfélszeresét is túlszárnyalja. Ezzel szemben a kb. 40%-os forgalmi részesedéssel bíró un. Egyéb élelmiszerboltok kategóriájában jóval alacsonyabb, 7% körüli a külföldi áruk részesedése. A hazai élelmiszeripar kettős szorításban szenved: a csökkenő hazai vásárlóerőhöz képest rendkívül drágák a hazai termelésű növényi és egyes állati eredetű nyersanyagok, és változatlanul meghatározó a kereskedelmi láncok érdekérvényesítő szerepe az élelmiszerek beszerzési

árainak

leszorításában;

a

végsőkig

elutasítják

a

beszállítók

tényleges

többletköltségeinek elfogadását az árakban. 2007-ben az előző évhez képest kedvezőtlen változások következtek be. A hazai fagy- és aszálykárok következtében csökkent a hazai termelésű zöldségfélék, gyümölcsök és gabona mennyisége, valamint az élelmiszerek és a bioüzemanyagok iránti globális keresletnövekedés következtében

drámaian

megnövekedtek

a

gabonafélék,

az

olajnövények,

és

a

takarmányféleségek világpiaci árai. A világpiaci árnövekedést a mezőgazdasági termelők úgy használták ki, hogy a hazai feldolgozás helyett a gabonafélék és az olajnövények jelentős mennyiségét közvetlenül értékesítették külföldön. Hasonló jelenség következett be a tejágazatban is. A kereskedelmi láncok által elfogadott élelmiszeripari termelői (beszállítói) árak messze elmaradtak a mezőgazdasági termelői árak és a feldolgozók feldolgozási (egyebek mellett energia-) költségeinek emelkedése mögött, nemcsak átlagosan, hanem termékenként is.

11

2007-ben a kivitelben jelentősen megnövekedett a bioüzemanyag-előállítás céljaira felhasználható nyersanyagok kivitele, sajnos hozzáadott érték nélkül, valamint a feldolgozott élelmiszerek tekintetében az italféleségek és a hús- és baromfikészítmények mennyisége. Részletes elemzést igényel, hogy egyebek mellett a kivitel teljes összetételében történt-e javulás a hozzáadott érték tekintetében, ami igencsak kérdéses, vagy a Lengyelországgal szembeni rendkívül nagy tavalyi külkereskedelmi mérleghiány várható javulása minek köszönhető. A kialakult helyzetben szerepet játszanak a külföldi gyártók, beszállítók is, amelyek jelentős többlet gyártókapacitásokkal rendelkeznek. Ezek kihasználására adott esetben a tényleges költségeiknél kisebb áron is készek értékesíteni a termékeiket, vagy felesleges készleteiket, annak reményében, hogy a versenytársak eltűnése után nagyobb haszonhoz juthatnak. Az ilyen áruk átvételében a hazai kereskedői láncok is partnerek, miszerint döntéseikben kizárólag a pillanatnyi beszerzési árakat tartják irányadónak.11

11

A fejezet a következő forrásból származik: Kopint-Datorg Rt.: Import élelmiszerek a hazai piacon www.amc.hu/system/files/importelelmiszer.pdf, 2008.04.06

12

2. A KŐNIG-TRADE KFT. BEMUTATÁSA 2.1. Általános adatok A König-Trade Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság, amely egyaránt folytat import és export tevékenységet is. A tulajdonosok 1994-ben König-Frost néven betéti társaságot alapítottak, melyet egy év elteltével korlátolt felelősségű társasággá alakítottak át. Tevékenysége a bel- és külföldről beszerzett tej, tejipari készítmények és mélyhűtött élelmiszerek belföldi forgalmazásából állt. 1999-ben a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az import termékek forgalmazását kiemelik a König-Frost Kft. tevékenységi köréből és erre önálló vállalkozást hoznak létre König-Trade Kft. néven. Az újonnan létrehozott Kft. 15.000 m2 alapterületű saját telephely vásárlása mellett 1999. augusztus 1-én kezdte meg működését. Az import és belföldi szállítási szerződésekben a vevő/szállító módosítása nem jelentett problémát, az új vállalkozás a külföldi szállítók és belföldi vevők bizalmát élvezte. A jelenlegi – 2004-ben megvásárlásra kerülő – telephely Balmazújvároson – Debrecentől 25 km- re – található. 35.000 m2 alapterületen helyezkedik el, melyből az irodák és raktárak 7.000 m2 -t tesznek ki. A vállalkozás dinamikus fejlődését a legszemléletesebben a nettó árbevétel alakulása mutatja. 1.sz. ábra Az értékesítés nettó árbevétele 2002-2007 Adatok e Ft-ban 5 4 4 3 3 2 2 1 1

000 500 000 500 000 500 000 500 000 500

000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 000,0 0,0

Külföldi értékesítés Belföldi értékesítés

2002

2003

2004

2005

Forrás: Saját gyűjtés 13

2006

2007

1.sz. táblázat Az értékesítés nettó árbevétele 2002-2007 (adatok %-ban) Belföldi értékesítés Külföldi értékesítés Összesen:

2002 98,76 1,24 100,0

2003 98,37 1,63 100,0

2004 96,94 3,06 100,0

2005 93,66 6,34 100,0

2006 95,58 4,42 100,0

2007 96,62 3,38 100,0

Forrás: Saját gyűjtés A fenti ábra illetve táblázat csak a nagykereskedelmi tevékenységből befolyt árbevételt mutatja. A vállalkozás jellemzően a külföldről beszerzett termékek hazai piacon történő értékesítését végzi. A belföldi értékesítés részaránya mind az öt vizsgált évben meghaladta a 90 %-ot. Ez az arány viszont magában foglalja a belföldről beszerzett áruk belföldön történő értékesítését is. Ezen termékeket a vállalkozás a fogyasztói igényekhez igazodva – inkább csak kiegészítő jelleggel – tartja kínálati palettáján. Részarányuk alig éri el a 10 %-ot, amely évről évre csökkenő tendenciát mutat. 2.2. A tevékenység bemutatása A vállalkozás fő tevékenységi köre az élelmiszer nagykereskedelem. A következő piaci szegmenseket látja el: kiskereskedelem, cukrász- és pékipar illetve gasztronómia. A vállalkozás saját tulajdonban levő tehergépkocsijaival juttatja el vevőihez termékeit, a telephelyen történő kiszolgálás eseti jellegű. A társaság a külföldi beszerzési forrásokat tekintve kezdetben egy olasz szállítóval állt kapcsolatban. E céggel való találkozás nagy mérföldkő volt a Kőnig-Trade Kft. életében. A szállítótól a cukrászatban használatos és állati tejszínt helyettesítő kiváló minőségű növényi habalapanyagokat, illetve a lakosság és gasztronómiai egységek felhasználására állati- és növényi eredetű tejszínhab spray-k széles skáláját importálta. Ezek volumene meghatározó volt a termékpalettát tekintve. A hazai piac fogadókészségének megismerése és a további olasz illetve egyéb kapcsolatok kialakulása az import termékek skálájának bővítését tette lehetővé. A cég 1999-ben kezdte meg az Olaszországból származó ipari margarinok forgalmazását, melyek mára a cukrászat, sütő- és a vendéglátóipar nélkülözhetetlen kiváló minőségű

14

alapanyagai lettek. Ezeket a termékeket nagykereskedőkön keresztül valamint direkt szállítással juttatja el a végső felhasználókhoz (pékségekhez, vendéglátóipari egységekhez). A későbbiekben a tevékenységi kör kibővült a kiskereskedelmi és gasztronómiai termékek forgalmazásával. Jelentős változást hozott a társaság életében a SOT-al való kapcsolatfelvétel, mely tejipari termékek kereskedésével foglalkozik. A tőle beszerzett termékek keresleti piacán a nagyfelhasználók (vendéglátó egységek, pékségek stb.) illetve a lakosság helyezkedik el. E kapcsolat eredményeképpen a vállalkozás jelentős térhódításba kezdett a hazai sajtpiacon. A vállalkozás piaci kapcsolatainak bővülését a következő táblázatok szemléltetik: 2.sz. táblázat A beszerzés alakulása országonként (adatok eEUR-ban) Származási ország

2003

Belgium Csehország Hollandia Lengyelország Litvánia Luxemburg Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Összesen:

2004

232,5

2005

222,4

2006

155,5

2007 47,2 7,9

704,1 444,5

1 519,2 701,3

5 104,9 417,1

6 923,7

6 300,9 4,1 13,8 86,2 664,7 9 445,6

6 195,1 33,9 222,5 13,8

28,1 32,8 7 760,6 701,4 22,0 6 907,5 9,5 130,5 10,6

12 042,5

15 603,0

28,3

8 112,7

4,6

8 373,5

8 299,3

Összesen 657,6 36,0 61,1 15 088,8 2 264,3 22,0 34 439,9 47,5 371,4 110,6 664,7 53 763,9

Forrás: Saját gyűjtés 3.sz. táblázat A beszerzés alakulása országonként (adatok %-ban) Származási ország Belgium Csehország Hollandia Lengyelország Litvánia Luxemburg Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Összesen:

2003

2004 2,78

2005 2,68

2006 1,65

2007 0,39 0,07

8,48 5,36

16,08 7,42

42,39 3,46

83,43

66,71 0,04 0,15 0,91 7,04 100,00

51,44 0,28 1,85 0,11

0,18 0,21 49,74 4,50 0,14 44,27 0,06 0,84 0,07

100,00

100,00

0,34

96,89

0,06

100,00

100,00

Forrás: Saját gyűjtés

15

Összesen 1,22 0,07 0,11 28,06 4,21 0,04 64,06 0,09 0,69 0,21 1,24 100,00

Ez utóbbi táblázat szemléletesen mutatja a preferált beszerzési piacokat az elmúlt 5 év tükrében (az első helyen álló Olaszország ill. a második helyen álló Lengyelország együttesen 90% feletti részarányt képvisel a beszerzés területenkénti megoszlását vizsgálva). 2.3. Piaci környezet A vállalkozás életében az 1998. gazdasági év jelentős változást hozott. A sikeres marketing tevékenység eredményeként elérte, hogy a Magyarországon működő multinacionális kereskedelmi hálózatok (pl. Auchan, Cora, Profi, Csemege-Match, Tesco, Penny Market) beszállítójává vált, így vevőköre kiszélesedett, s azt immár hipermarketek, üzletláncok, nagykereskedelmi cégek, kiskereskedelmi egységek illetve közvetlen felhasználók alkották, melynek eredményeként a termékek az ország egész területén jelen voltak. Ezután egyre több saját kereskedelmi márkás termék gyártásáról született megállapodás a két jelentős szereppel bíró olasz beszállító bevonásával kezdetben a hazai kiskereskedelmi láncok majd a multinacionális kereskedelmi hálózatok részére. A cég nemcsak Magyarországon ismert és elismert. A König-Trade Kft. nemzetközi megjelenését számos szakkiállításon való részvétel teszi lehetővé. Ezek a szakkiállítások olyan hagyományokkal rendelkező szakmai fórumot kínálnak a sütőipar, cukrászat és gasztronómia területén működő vállalkozásoknak, ahol egy helyen, egy időben beszerezhetők a piaci információk, a tevékenységekhez szükséges termékek. Ilyen kiállítások: ¾ ANUGA (Németország, Köln) ¾ SIAL (Franciaország, Párizs) ¾ SIGEP (Olaszország, Rimini) ¾ UKBA (Magyarország, Budapest) ¾ FOODAPEST (Magyarország, Budapest) ¾ SISAB (Portugália, Lisszabon) ¾ PRODEXPO (Oroszország, Moszkva) A cég rendszeresen jelen van az országos UKBA szakmai kiállításon, s 2000-től kezdve a FOODAPEST-en is képviselteti magát. Ezeken a kiállításokon való részvétel lehetőséget nyújt új üzleti partnerek megszerzésére, a régi üzleti kapcsolatok ápolására, az új piaci belépőkről illetve a konkurenciáról való tájékozódásra.

16

A Kft. tagja néhány fontosabb szakmai szervezetnek, mint például a Magyar Pékek Ipartestülete, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Egyesülete, stb. A vállalat számára a legfontosabb marketing eszköz a termék, hiszen erre irányul a vásárló igénye. A termék eladhatóságának feltétele, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, mely a vevő számára a legjobb. A vállalati termékpolitikával alakítja termékkínálatát és hozza meg a termékeivel kapcsolatos döntéseit. Központi kérdése a saját termékeinek bővítése (pl: íz, minőség csomagolás alapján), mert legnagyobb figyelmet a piacon megjelenő új termékek kapják. Az egyik leglényegesebb stratégiai tevékenység egy-egy új termék bevezetése a piacra, mert vevők igényeinek figyelembe vételével az új termékek lehetőséget adnak a piaci helyzetek javítására, illetve hozzásegítenek a vállalkozások sikeréhez és hosszú távú működéséhez. A König-Trade Kft. számára meghatározó tényező a vevői igények pontos ismerete, amiket vásárlói elégedettségi vizsgálatokkal szereznek meg illetve mérnek fel, amelynek alapjául szolgál a managerek és ügynökök révén a vevőkkel fenntartott közvetlen kapcsolat. Ezek szerint csoportosíthatjuk lehetőségeket: a már létező termékek szükséges javítására, vagy a termékeket támogató szolgáltatások javítására. A vállalkozás struktúrája a meglévő piaci kapcsolatainak ápolására nagy hangsúlyt fektet, illetve igyekszik azokat tovább fejleszteni, valamint új partnereket találni úgy a cukrászatpékiparban, mint a gasztronómiában és a kiskereskedelemben. Szoros kapcsolat kialakítására törekszik a gyártókkal is, hogy ki tudják elégíteni a fogyasztók egyre magasabb igényeit.

17

3. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK ELEMZÉSE A külkereskedelmi ügylet nem jogi, hanem külkereskedelmi szakkifejezés, amely magában foglalja a: 9 külkereskedelmi szerződést előkészítő tevékenységet, 9 a jogi aktust, amely létrehozza a külkereskedelmi szerződést, 9 és a szerződés teljesítéséhez szükséges egyéb szerződéseket (szállítmányozói, fuvarozói,

szállítmánybiztosítási,

raktározási,

ügynöki,

képviseleti

stb.

szerződéseket).12 A hazai piachoz képest a külső piacok néhány jellemző eltérést, sajátosságot mutatnak: a) Politikai és jogi eltérések az országok között A politikai rendszer működése, intézményei, egy ország politikai kultúrája meglehetősen jellemzőek az adott államra. A külpiaci vállalkozásnak alkalmazkodnia kell a különböző helyzetekhez, politikai rendszerekhez. Céljait csak empátiával, semleges és alkalmazkodó viselkedéssel érheti el. A politikai környezet megváltozásából eredő politikai kockázat tekinthető

a

nemzetközi

piac

egyik

legsajátosabb

jelenségének

és

legnagyobb

veszélyforrásának. A jogszabályok eltérései is jellemzőek a nemzetközi piacra. A nemzetközi kereskedelemnek nincs egységes, minden országban alkalmazható jogrendszere, ezért a külkereskedelmi ügyletekben általában ki kell kötni az adott szerződésre irányadó nemzeti jogot és a választott bíróságot. Európában igen jelentős jogegységesítési folyamatok kezdődtek el az Európai Unió keretén belül: az úgynevezett „közösségi jog” (acquis communautaire) egyre nagyobb szerepet játszik, de változatlanul nagy a nemzeti jogszabályok jelentősége is. b) Állami szabályozás A külkereskedelem a mezőgazdasághoz hasonlóan olyan ágazat, amely kiemelkedő kockázatot hordoz. A külkereskedelem áruforgalmának állami befolyásolása általában a kivitel támogatását és a behozatal korlátozását jelenti.

12



18

c)Pénzügyi problémák A modern külkereskedelemben elsősorban az általánosan elfogadott, a pénzpiacokon is elismert és bizalommal övezett konvertibilis valutákat használják, amelyeket devizaformában mozgatnak az országok között.

A valuták árfolyamai a piaci (tőzsdei, bankközi stb.)

tendenciák szerint változnak. A külkereskedelmi ügyleteknek ilyen módon állandó kísérő jelensége lesz a valutaárfolyamok változásának kockázata. Az árfolyamkockázat a külkereskedelem másik alapvetően fontos, szerves sajátossága. Elkerülése csak az egységes nemzetközi

valuták

bevezetésével

lehetséges.

Az

árfolyamkockázat

rendszeres

veszteségforrás (és nyerési esély is) a nemzetközi piac szereplői számára. Sajátos tranzakciós költség, amely tényleges költséggé változtatható, pl. a biztosítás díjává vagy a banki határidős ügylet banki jutalékává. A kockázat menedzselése az üzleti munka fontos része. Megemlítendő pénzügyi kockázatok a továbbiak: egyes országok eladósodása, valutahiánya, eltérő inflációs üteme, a bankok esetenként megrendülő likviditása. d) Kockázatok A külkereskedelmi ügyletekben előforduló legtipikusabb kockázati formákat a következőkben lehet összefoglalni: •

A külkereskedelmi ügylet tárgyát képező áru megsérül, megromlik, állapota megváltozik: ez az árukockázat.

•

A vevő fizetésképtelenné válik, csődbe megy: ez a kereskedelmi kockázat.

•

A szerződés teljesítése közben az árviszonyok megváltoznak, a nyereségesnek indult üzlet veszteségessé változik: ez az árkockázat.

•

A valutaárfolyamok megváltozása a nyereséget csökkenti: így érvényesül az árfolyamkockázat.

•

Politikai események lehetetlenné teszik az ügylet végrehajtását: ez a politikai kockázat lényege.

•

Természeti csapás sújtja a szerződő feleket; ez a természeti kockázat.

e) Kulturális különbségek A kulturális környezet jelentősen megnehezíti a nemzetközi üzletszervezést. A kultúra a szokások összessége, életmód, stílus. A gyakorlatban a külkereskedő vállalkozónak számolnia kell az egyes országok eltérő kultúrájával, és megfelelő módon alkalmazkodnia kell ahhoz.13 13



19

3.1. A behozatali tevékenység elemzése A külkereskedelem a nemzetközi piacon folyó közvetítő jellegű üzleti tevékenység. Ezért speciális erőforrásokat igényel. A nagykereskedelmi vállalatok főleg a közvetlen importban lehetnek érdekeltek, különösen a szolgáltatást, szervizt, kiskereskedelmi hálózatot igénylő cikkeknél. Alapvető tevékenységük a készletezés, raktározás, a választék kialakítása, a hitelnyújtás a kiskereskedőknek illetve szakmai tanácsadás.

3.1.1. A partnerválasztás szempontjai, gyakorlata A vállalkozás a leendő partnereit a következő módszerek segítségével választja ki:

Külföldi kiállításokon látogatóként való részvétel (Általánosságban a vállalkozás a belföldön végzett piackutatási folyamatok által megszerzett információk alapján alakítja ki termékkínálatát, s célirányosan ezen termékek külföldi gyártóit keresi meg ezen alkalmakkor).

Belföldi kiállításokon kiállítóként való részvétel (Ebben az esetben fordítottan zajlanak az események, a külföldi gyártók – mint látogatók – lépnek kapcsolatba a Kőnig-Trade Kft-vel)

Direkt megkeresés külföldi oldalról Ezekben az esetekben maguk a gyártók keresik meg a Kőnig-Trade Kft-t. Ez történhet: a) Magyarország külföldi kereskedelmi képviseletei vagy az adott ország magyarországi kereskedelmi képviseletein keresztül. Ezeket a vállalkozás nem utasítja el, a minimális kapcsolatfelvétel, a partnerek bemutatkozása megtörténik, s alakul tovább kedvező elbírálás esetén. b) Szakmai fórumok, kiadványok segítségével. c) Meglévő beszállítók javaslatai alapján.

Direkt megkeresés a Kőnig-Trade Kft. részéről

A Kft. partnerszerzési gyakorlatában előfordult, hogy az egyik multinacionális vállalat jelezte, hogy a már meglévő szállító partnerei között beszállítót keres adott minőségű termékre (termékcsoportra). Ilyen esetben a számára megfelelő gyártó céget is megjelölheti, amellyel javasolja a kapcsolatfelvételt.

20

Szintén előfordult, hogy egy adott gyártó, amely valamelyik multinacionális vállalat révén már jelen van a hazai piacon, ám nincs megelégedve magyarországi forgalmazójával, a multinacionális vállalattól kér tanácsot új importőr felkutatása kapcsán. Ebben az esetben a Kőnig-Trade Kft. – az információ birtokába kerülését követően – közvetlenül megkeresi a gyártót.

Internetes katalógusok, kiállítások, aukciók alkalmazása Ez esetben ügyelnie kell a vállalkozásnak a weboldalak megítélésével, egy tetszetős weboldal esetén sem szabad a további információszerzésről gondoskodni, esetleg személyes kapcsolatfelvétel is szükségessé válhat a leendő partner helyes megítélésének kialakításához. A Kőnig-Trade Kft. saját honlapjának színvonalára, naprakészségére is ügyelnie kell, mivel a potenciális szállítók elképzelhető, hogy ebben a formában találkoznak először a céggel.

A kapcsolatfelvételre a szakmai kiállítások kiváló lehetőséget nyújtanak, s a vállalkozás leginkább ezt a módját alkalmazza a beszerzési piac feltérképezésének. A partnerválasztás fent felsorolt módjain túl a vállalkozás gyakorlatában nem kerül sor versenyeztetésre a potenciális beszállítók között. 3.1.2. A legjelentősebb külkereskedelmi partnerek bemutatása Hazánk tradicionális kereskedelmi partnere Olaszország. A vállalkozás számos olasz szállítóval állt és áll jelenleg is kapcsolatban. Ezek közül az alábbi kettő az, amelyek termékei jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek a hazai piacon a Kőnig-Trade Kft-nek köszönhetően. CO.DA.P. S.p.A. A szállító a Kőnig-Frost Kft-vel 1995. óta, a Kőnig-Trade Kft-vel pedig 1999. óta áll kapcsolatban. A központi gyár Olaszország Caserta tartományában, Nápoly vonzáskörzetében található, emellett Brazíliában is létezik egy kisebb telephelye, illetve 2007-ben részesedést szerzett egy vezető bolgár tejipari gyárban. Az említett telephelyekről 40 országba exportálja az előállított termékeket. 21

Fő profilja tejszínhabspray-k, habspray-k, cukrászati habalapanyagok, konyhai főzőkrémek állati illetve döntően növényi eredetű alapanyagokból történő gyártása. Ezen termékek forgalmazása folyamatos és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosított a vállalkozásnak. Ennek egyik indoka az, hogy a növényi alapanyagokból készült termékek igen keresettek kedvező árfekvésük valamint élettani hatásuk miatt. Unigra S.p.A. A vállalkozás vezető pozíciójú termékeivel immár 36 éve van jelen az európai piacon. Több leányvállalata van Európa szerte (Spanyolországban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában). A két vállalkozás közötti üzleti kapcsolat 1999-ben indult a cukrász- és pékiparban használatos legalapvetőbb professzionális margarinok importálásával. A cég meghatározó termékei: az ipari margarinok, növényi zsiradékok, asztali margarinok, különböző cukrászati alapanyagok illetve fagylalt- és desszertalapok. S.O.T. Przemyslu Mleczarskiego Lengyelország – mint Magyarország külkereskedelmi partnere – az utóbbi években egyre nagyobb szerephez jut, hazánk tíz legfontosabb kereskedelmi partnerei között foglal helyet. Számos lengyel és magyar vállalat köszönheti dinamikus fejlődését az egymással folytatott sikeres kapcsolatainak. A Kőnig-Trade Kft. kereskedelmi mutatói is ezt példázzák. A Kft. a szállító vállalattal a kapcsolatot 2004-ben vette fel (hazánk EU taggá válása után), s azóta a vásárolt termékek köre és volumene évről évre folyamatosan bővül. Az 1991-ben alapított, 100 % lengyel tulajdonú vállalkozás kizárólag tejtermékek kereskedésével foglalkozik (különféle kiszerelésű és típusú sajtok, desszertek). A vállalkozás 11 lengyelországi gyár közvetítő kereskedőjeként kezdte tevékenységét kezdetben Lengyelországban, később a külföldi piacokon. Központja Bialystok-ban van, ezen kívül 6 telephellyel rendelkezik országszerte. Erős piaci pozíciójának, stabil kapcsolatainak köszönhetően mára már önálló – az említett gyáraktól független – tevékenységet végez. Exportja Európán kívül a tengerentúlra is kiterjed.

22

3.1.3. A szerződés előkészítése, megkötése A külkereskedelmi tevékenységet többek között a Bécsi Egyezmény szabályozza. Az egyezmény egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza az áruk adásvételi szerződéseinek létrejöttére és tartalmi kellékeire, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a szerződésszegésre

és

jogkövetkezményeire

vonatkozó

szabályokat.

Az

egyezmény

figyelembe-vételével történik meg a külkereskedelmi szerződések megkötése.14 A kapcsolatfelvételt rendszerint az ajánlati tevékenység követi. Ebben a fázisban a piaci lehetőségek mérlegelésével történik az ajánlat kérés, amelyben az áru megnevezését, minőségét (esetleg specifikációt mellékelve) illetve a vásárolni kívánt mennyiséget jelölik meg. A vállalkozás gyakorlatában általában nem egy kifejezett termék vételére történik ajánlattétel, sokkal inkább termékcsoportokra. A beérkező eladási ajánlatnak tartalmaznia kell a leglényegesebb feltételeket (az áru meghatározása, az ár és paritás, fizetési mód, szállítási határidő). Gyakran kerül sor áruminták bekérésére, s a későbbiekben a szerződés megkötésekor a minőségre vonatkozó kikötésnél elegendő e mintákra történő hivatkozás. Ezt követően zajlik az ajánlat értékelése, majd az importőr elvégzi a megadott ajánlati feltételek ismeretében kalkulációját, ha szükséges ellenajánlato(ka)t tesz (ez az esetek többségében előfordul). A személyes tárgyalások is elég gyakoriak az új beszállítókkal történő szerződéskötést megelőző fázisban, amit általában a vevő kezdeményez, így lehetősége nyílik a szállító partner gyárának, termékeinek s általában a tevékenységi környezetének a megtekintésére. Ezen alkalmakkor átvehetőek a forgalmazásra kijelölt termékminták is. Ezt követheti, s jellemzően követi is a gyártó cég válaszvizite, ekkor megbizonyosodhat vevője hátteréről (vagyoni helyzetéről, a készlet nagyságáról stb.), ami a fizetési feltételek kialakításánál szerepet játszhat. A kalkulációs tevékenység során figyelembe veszi az ügylettel kapcsolatos költségeit, ráfordításait (belföldi-külföldi fuvarköltségek, bankköltségek, biztosítási díjak, ügynöki, képviselői jutalék stb.) termékekre vetítve. Az alkupozíciótól függően ajánlatok hosszabb-rövidebb sora segítségével születik megegyezés, s kerül a vállalkozás vételi szándéka a megjelölt feltételek mellett az eladó által vissszaigazolásra.

14

Sándorné Új Éva: Nemzetközi elszámolások, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 2004

23

A külkereskedelmi szerződés a szerződést kötő felek egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre. A Bécsi Egyezmény szerint „Az adásvételi szerződést nem szükséges írásba foglalni, sem írásos módon bizonyítani, és az más alakszerűséghez sincs kötve”.15 Magyarország a ratifikáláskor élt azzal a lehetőségével, hogy kikötötte az írásbeliséget, a ma is érvényben levő 1974-es külkereskedelmi törvény szerint a külkereskedelmi szerződéseket írásba kell foglalni. A vállalkozás gyakorlatában a szerződések fő jellemzői a következők: A CO.DA.P. S.p.A.-val a kapcsolat kezdetén kötött a vállalkozás egy határozatlan idejű keretszerződést, amelyet az évek során változatlanul hagytak. A szerződés értelmében a Kőnig-Trade Kft. egyedárusítói jogot szerzett az olasz cég termékeire vonatkozóan Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy az exportőr (gyártó) csak rajta keresztül értékesítheti termékét Magyarország területén. Záradékként tartalmazza a szerződés a reexporttilalom kikötését. A szerződés mellékletét képezi az aktuális – általában egy évre meghatározott – eladási árakat tartalmazó lista, s módosításra csak e melléklet kerül az évek során. Az Unigra S.p.A. esetében eltérő a helyzet, mivel folyamatos szerződéskötések zajlanak, amit az indokol, hogy a szállító előre történő mennyiségi lekötéseket követel meg az importőrtől, amelyekről egyenként készül önálló szerződés. E szerződések érvényessége meghatározott időszakra vonatkozik, amelyen belül az importőr köteles – jellemzően részteljesítésekkel – a szerződött mennyiség maradéktalan elszállítására. A S.O.T. Przemyslu Mleczarskiego lengyel vállalattal szintén a kereskedelmi kapcsolat létrejöttekor köttetett egy általános – határozott idejű – keretszerződés, amely a hosszú távú együttműködés alapjait fekteti le. A kapcsolat megszilárdulásának köszönhetően az érvényesség tekintetében a szerződés módosításra került, s immár határozatlan időre szól.

15

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat, Aula Kiadó Kft., Budapest, 2003

24

3.1.4. Fuvarparitás A vállalkozás külkereskedelmi szerződéseire általában jellemző, hogy az ICC (International Chamber of Commerce – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) által ajánlás jelleggel közzétett Incoterms 2000 nemzetközi szokvány klauzuláit alkalmazzák a szerződő felek. Az Incoterms egységesíti a különböző szállítási módok esetén a kockázat, a felelősség és a költség viselésének kérdését. Az eladó és a vevő közötti szerződés feltételeit egyértelműsíti. … Nem határozza meg a vevő és az eladó közötti jogviszony minden elemét.16 Továbbá a fuvarparitásnak az ár kialakításában szerepet játszó jelentőségét fontos hangsúlyoznunk. A vizsgált szállítók közül a két olasz vállalkozás az EXW Gyártó telephelye fuvarparitás alkalmazását részesíti előnyben. Ebben az esetben az eladó egyetlen kötelezettsége az áru saját telephelyen történő átadása, a vevő szervezi meg az áru fuvarozását és visel minden költséget és kockázatot. A lengyel szállító esetében az alkalmazott paritás az FCA Sosnowiec. Ennek megfelelően az eladó a déli fekvésű telephelyén köteles az árut a vevő által megnevezett fuvarozónak vagy szállítmányozónak átadni, illetve az erről szóló okmányt a vevőnek átadni. A költség és a kockázat a megnevezett helyen, az átadás után átszáll a Kőnig-Trade Kft.-re. A főfuvarozást a hazai vállalkozás köteles megszervezni. A gyakorlatban előfordult már a szerződéstől eltérő fuvarparitás alkalmazása is, erre olyan speciális esetben került sor, amikor a Kőnig-Trade Kft-nek nem sikerült a fuvarozást megszerveznie, az árura viszont szüksége volt. A gyártó felajánlotta, hogy hazai fuvarpiacán keres megfelelő szállítókapacitást. Természetesen ilyenkor a paritás, s ebből kifolyólag az eladási ár is megnövekszik, amit a vállalkozásnak mérlegelnie kellett s kalkulációt készítenie a gyártó által felajánlott feltételek függvényében. Ebben az esetben az alkalmazott paritás a DDU Debrecen volt.

16


Részvénytársaság, 2004

25

Általánosságban elmondható, hogy a jelen dolgozatban nem vizsgált szerződéses partnerek esetében is az EXW paritás a jellemző. Összességében megállapítható, hogy a cég a külkereskedelmi kapcsolataiban költség- és kockázatviselést majdnem egészében átvállalja a szállító partnereitől, törekedve az ezzel elérhető árnyereségre s kihasználva a fuvarozási ismereteit, kapacitását. A távoli paritás választásakor nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a szerződésben kikötött pénznemben jelentkező árelőnnyel szemben a Kft. költségei nagyrészt hazai valutában jelentkeznek. 3.1.5. Fizetési feltételek, módok A fizetési feltétel a külkereskedelmi szerződésben arról rendelkezik, hogy az ellenérték megfizetését a kötelezettnek 9 milyen pénznemben 9 milyen formában (a fizetés eszköze) 9 mikor (a fizetés ideje) 9 hol (a fizetés helye) 9 milyen okmányok ellenében (benyújtandó okmányok) és 9 milyen módon (a fizetés módja) kell teljesítenie.17 A fizetési feltétel megválasztásának fontos eleme a valutanemről szóló megállapodás, hiszen ez meghatározója a szerződésből eredő követelés ill. tartozás értékállandóságának, a felek árfolyamkockázatának..17 A külkereskedelemben a fizetés eszköze lehet: készpénz, számlapénz (bankátutalás), csekk, bankkártya, váltó és áru.17 A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok alapvetően abban különböznek egymástól, hogy: 9 ki kezdeményezi a fizetést (vevő, eladó, bank) 9 milyen esetben kezdeményezheti (áruszállítás előtt, készre jelentéssel stb.) 17

Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2004

26

9 milyen módon kezdeményezheti (bankposta, telefon, fax, számítógép stb.) 9 milyen feltételek teljesítése esetén kezdeményezheti (okmányok) 9 az áru, az okmány és a pénz mozgása milyen sajátos utakat követ (okmányos vagy sima fizetés, előre vagy utólag történő fizetés).18 A fizetési módok pedig a következők lehetnek: nyitott szállítás (sima átutalás), beszedvény (inkasszó), okmányos meghitelezés (akkreditív). A nemzetközi áru- és szolgáltatásforgalomhoz kapcsolható pénzáramlások túlnyomó hányada bankátutalással történik. A bankátutalással történő fizetések csoportosítását tartalmazza a 4.sz. táblázat. 4.sz. táblázat Bankszámlák közötti fizetési módok Teljesítés ideje szerint

Devizanem alapján

Okmányok szerepe alapján

•

Előre fizetések

•

Forintfizetések

•

Sima fizetések

•

Utólagos fizetések

•

Devizafizetések

•

Okmányos fizetések

•

Azonnali fizetések

Az érintett számla alapján

Lebonyolítás szerint •

Fedezet helye szerint

•

Pénzforgalmi számla

•

Business-számla

levelezőbanki kapcsolaton

(bankfióknál) vezetett

•

Nemzetközi bankszámla

keresztül

számláról

•

Hagyományos

Elektronikus elszámolási

•

•

rendszereken keresztül A fedezet pénzneme alapján

Konverzió szükségessége alapján

Belföldi hitelintézetnél

Külföldön vezetett számláról

A végrehajtás „időszükséglete” alapján

•

Forintszámlát érintő

•

fizetések •

Devizaszámlát érintő fizetések

•

Konverzió nélküli

•

„Normál” fizetések

fizetések

•

Express (gyorsított)

Automatikus konverzióval

fizetések

végrehajtott fizetések

Forrás: Sándorné Új Éva: Nemzetközi elszámolások A cég gyakorlatában a fizetési módot tekintve kizárólag a nyitott szállítás (bankátutalás) illetve a fizetés idejére vonatkozóan néhány kivételtől eltekintve a halasztott fizetések 18


27

jellemzőek. Így az eladó jelentős kockázatot vállal (birtokon kívül kerülés) és a finanszírozás is rá hárul (meghitelezi a vevőt), míg a vevőnek számolnia kell a kamattal növelt árral, viszont a bankköltségeit az alkalmazott fizetési mód jelentősen redukálja, továbbá e fizetési feltételekből fakadó likviditási problémák ritkán jelentkeznek. A bemutatott szállítók közül a két olasz partner a megegyező fuvarparitás alkalmazása mellett e szempont szerint is hasonlóságot mutatnak. Mindkét vállalkozás a számla keltétől számított 60 napon belüli átutalást határoz meg szerződéseiben. Az Unigra S.p.A. esetében a fizetési késedelem akár szerződésszegésnek is minősülhet. A S.O.T. a szerződésben a számla kiállításától számított 14 napban jelöli meg a fizetési határidőt. Késedelmes fizetés esetén megtagadhatja a további áruszállítást, viszont nem tekinti szerződésszegésnek azt. A szerződésben kikötött pénznem az olasz szállítók esetében az EUR, a lengyel vállalkozás pedig Zloty-ban számláz. A két olasz cég kockázatát ez csökkenti, mivel hazai valutát alkalmaznak. A Kőnig-Trade Kft. árfolyamkockázata igen jelentős. Összességében a fizetési feltételeket vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozás a szállító partnerek bizalmát élvezi, kapcsolataiban többnyire a vállalkozás oldalán jelentkező előnyökkel.

3.1.6. Árképzés, árengedmények A CO.DA.P. S.p.A. esetében az árképzés kialakításának jellemzői: A gyártó üzletpolitikájában figyelembe veszi 9 a cél országok helyi sajátosságait (különös tekintettel az egyes országok árszínvonalára), az egyes felvevő piacok mennyiségi teljesítményét és piaci szerepét 9 az importáló cég országában jelen lévő konkurencia eladási árait 9 az előző évben rendelt termékek mennyiségét 9 a következő évben valószínűsíthetően eladható mennyiségeket.

28

A CO.DA.P. S.p.A. árképzési módszerére jellemző a szerződéses árak év végén történő rögzítése. Év közben az előző év végén rögzített eladási árak a piaci mozgásokhoz igazodva változhatnak, amire jellemzően a 2007-es évben a tejágazatban és a gabonafélék, olajnövények világpiaci árának ugrásszerű növekedése következtében többször is sor került. Emellett amennyiben úgy ítéli meg, hogy az általa közölt eladási árak nem biztosítják az elvárt eladható mennyiséget a magyar piacon (az itt megjelenő piaci sajátosságok miatt pl. konkurencia), úgy árengedményt biztosít a vevő részére. Árengedmény nyújtására a szállító részéről promóciós célokból is került már sor (forgalmi rabatt formájában). A szállító negyedéves igény közlését teszi kötelezővé a vevőnek, amelyet a csomagolóanyag időben történő beszerzése indokol. Az Unigra S.p.A. árpolitikáját elsősorban a tőzsdei árak határozzák meg, mivel az alapanyagokat onnan szerzi be (jellemzően a Dél-Kelet Ázsiai országokból és Argentínából). Az alkalmazott ártípusok: 9 napi ár (max. egy szállítmányra – 20t – vonatkozik) 9 kötés (szerződéses) ár (adott mennyiségre vonatkozik) A SOT árpolitikája nagyban hasonlít a CO.DA.P. S.p.A.-éhoz, mivel ez esetben is a keretszerződés mellékletét képezik a rögzített eladási árak (egy termékcsoporttól eltekintve), s az árváltozások alkalmával – rendszerint negyedévente, félévente a piaci viszonyoknak megfelelően – csak e mellékletet kell módosítani. A szállító a gyártókapacitás ingadozását, az alapanyag piacon bekövetkező változásokat a tömbsajtok esetében – a jelentős volumenből kifolyólag – az eladási árakkal jellemzően viszonylag rövid időn belül leköveti. Mindhárom szállító – s a nem vizsgált szállítók – esetében is kizárólag fix áras megállapodások köttetnek (mivel nem hosszú határidős, s nem magas értékű termékek szállítására kötnek szerződést ez szükségtelenné teszi a mozgó árak alkalmazását). A Kőnig-Trade Kft. alkuerejének köszönhetően a CO.DA.P. S.p.A. és a SOT új termék(ek) esetében egyaránt él a piaci bevezető ár (bevezetési rabatt) nyújtásának lehetőségével, ez általában megfelelő promóciós eszköznek bizonyul a termék(ek) sikeres piaci megjelenését tekintve.

29

Összefoglalva a Kft. szerződéskötési gyakorlatát, elmondhatjuk, hogy a kölcsönös partneri bizalomnak köszönhetően hosszú távú, jól működő szerződéses kapcsolatok jellemzik a vállalkozást. 3.1.7. Kockázatkezelés A nemzetközi piac jelenségeinek valójában központi kategóriája a kockázat, amelynek megfelelő, stratégiai szemléletű kezelése nélkül hosszú távon nyereséget elérni és megtartani, piaci pozíciókat kiépíteni is igen nehéz. A fejezet elején ismertetett kockázatok közül a vizsgált vállalkozást érintő áru-, kereskedelmi, ár- és árfolyamkockázatok és azok kivédésére tett intézkedések ismertetését szeretném megtenni ebben az alfejezetben. Árukockázat Magában foglalja:

az áru eladhatatlanságának veszélyét

már megkötött szerződés esetén áruval még nem rendelkező eladó azon kockázata, hogy megfelelő áru híján nem tud majd eleget tenni szállítási kötelezettségének

az áru megsérülésének vagy megsemmisülésének veszélye a fuvarozás során.

Rendszeresen előfordul, hogy a hazai vevő (multinacionális vállalat) kötbérrel terheli a Kőnig-Trade Kft-t, annak szállítási késedelme vagy részteljesítése miatt. Ezek száma 20-30 körül alakul évente, amely azonban nem kizárólag a külföldi partnerünk hibájából ered. A cég nem eléggé gondos készletgazdálkodásának köszönhetően átmeneti áruhiány léphet fel bizonyos termékekből/termékcsoportokból. Nagyobb arányban jellemző azonban mégis szállító késedelme vagy részteljesítése. Az ilyen okból a Kft-nek számlázott kötbér rendszerint továbbszámlázásra kerül a külföldi partner esetében (ez inkább a CO.DA.P-ot érinti, ami tükrözi a cég szállítási morálját). A vállalkozás esetében mégiscsak az áru megsérülésének, megsemmisülésének veszélye jelenti a legnagyobb kockázatot. Ennek csökkentésére szolgál a nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás. A közúti fuvarozók felelőssége a CMR szerint kiterjed az áru 30

elvesztésére, sérülésére és késedelmére is. A felelősség azonban értékben korlátozott, és nem terjed ki olyan károkra, amelyek a feladó hibájából, a csomagolás hiányosságaiból vagy az áru sajátos természete miatt keletkeznek. A gyakorlatban, ha hiányos szállítmány – az esetek többségében a plomba sértetlen – érkezik, a hiányt a fuvarozóra kiterheli a vállalkozás és egyidejűleg jelzi e tényt a szállító felé is. Amennyiben nem érkezik tőle visszajelzés, amiben elismeri saját hibáját, úgy a fuvarozó köteles megtéríteni a kárt, ezt a cég a számlák visszatartásával illetve részteljesítésekkel oldja meg. Itt tennék említést arról, hogy a vállalkozás szintén rendelkezik nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítással, mivel saját gépkocsiparkkal rendelkezik, s azzal fuvarozói tevékenységet végez. A biztosításba az összes nemzetközi forgalomban részt vevő kamion bevonásra került. A 2007. évi kötvényben a biztosító 100 000 USD-ben limitálta a kárösszeget a teljes évre. A vállalkozás védekezhet szállítmánybiztosítás kötésével az árukockázatok ellen, amit az áruforgalom nagysága indokolttá tehet, ám a vállalkozás működése során mindeddig csupán két alkalommal fordult elő a rakomány részleges sérülése, amelyet egyik esetben a fuvarozóra, másik esetben a nem szakszerű berakodás miatt a gyártóra terhelt a cég. Így a Kőnig-Trade Kft. nagy rizikót vállal a magas biztosítási díj megspórolása érdekében. Kereskedelmi kockázat A kereskedelmi kockázat ugyan nem a vevő oldalán jelentkezik, azonban érdemes említést tenni róla. A fizetési feltételek alfejezetben megjegyeztem, hogy a nyitott szállítással magas rizikót vállal a beszállító partner. A két olasz cég gyakorlatában azonban a hosszú – 60 napos – fizetési határidő alkalmazását export-hitelbiztosítás kötése teszi megengedhetővé, így a Kőnig-Trade Kft-re szabott hitelkereten belül biztonságosan szállíthat. A biztosítók rendszeresen bevizsgálják a Kft-t, s ha szükséges emelik a hitelkeretet. A gazdasági tevékenységből adódóan előfordulhat, hogy az üzleti partnerek meghatározott ügyletek lebonyolításakor biztosítékot kérnek. A lehetséges jogi biztosítékok közül a garancia

31

és a kezesség a legmegfelelőbb.19 A garancia- és kezességvállalással az üzleti partner bizalma könnyebben megnyerhető. A vállalkozás partnerkapcsolataiban a vizsgált partnerek közül egyedül a lengyel szállító esetében jellemző a biztosíték kérése. A szerződésben 120 000 EUR bankgarancia meglétét köti ki, ami vételár-garanciának minősül. Ennek a keretgaranciának a segítségével a szállító mentesül a nyitott szállítás magas rizikójától, egyben elkerülhetők a sorozatos akkreditívnyitások, amely a folyamatos szállítás esetében – 3-4 kamion/hét – nem szerencsés megoldás. E garancia lehívására mindeddig nem került sor. Árkockázat A Kőnig-Trade Kft. számára kockázatot rejt, hogy a szerződésben kikötött árak az időközben bekövetkezett költség- illetve árváltozások következtében kedvezőtlenné válhatnak. A vizsgált szállítók közül egy – a CO.DA.P. – esetében történik hosszabb távra az árak rögzítése. Mivel a szállító rugalmas ilyen téren, ezért nem szükséges csúszóár-záradék alkalmazása (a bizalmi kapcsolatnak köszönhetően a módosítások rövid időn belül megtörténnek). Árfolyamkockázat A deviza árfolyamának elmozdulásából eredő kockázat egyaránt érint minden gazdasági szereplőt, aki a birtokában devizát tart, továbbá devizaköveteléssel vagy –tartozással rendelkezik. A Kőnig-Trade Kft. devizatartozásai akkora mértékűek, ami szükségszerűvé teszi az árfolyam ingadozásai elleni védelmet. Ennek eszközei lehetnek: árfolyam-biztosítás, határidős devizaügyletek, és értékállandósági záradék kikötése a szerződésben.

19


Részvénytársaság, 2004

32

A Kft. a felsorolt lehetőségek közül a kockázat csökkentésének megoldására 2007-ben bevezette a határidős devizaügyletek alkalmazását. Ezek általában 1-6 hónap futamidejűek. 2007-ben kb. 12 millió EUR értékben köttettek devizaügyletek. A bankkal kötött Treasury keretszerződés értelmében a kötési minimum 50 000 EUR. Az egyidőben lekötött állomány nem haladhatja meg az 5 000 000 EUR értéket. A devizavásárlás folyamatainak, gyakorlatának rövid áttekintése: 9 a vállalkozás pénzügyi vezetői online rendszeren keresztül folyamatos árfolyam megfigyelést végeznek 9 ennek függvényében a vételre alkalmas pillanatban történik a megbízás (általában telefonon keresztül) 9 a fizetés idejét tekintve: a) azonnali vétel, azonnali fizetés b) azonnali vétel, halasztott fizetés (T1, T2 … nap) Ha a deviza azonnali kifizetésére nincs mód, lehetőség van görgetni azt a kötési árfolyam napokra bontott meghatározott összegű növekedésével. Ennek az ellenkezője is fennálló lehetőség, azaz a korábban Tx napra kötött ügylet előrehozott kifizetés esetén a napok számának megfelelően csökken a rögzített árfolyam. A vállalkozás ezen devizaügyleteket EUR-ban és Zloty-ban köti, ezért az önálló árfolyamok figyelemmel kísérése mellett nagy hangsúlyt kap a keresztárfolyamok folyamatos kontrollingja is, mivel a már megkötött ügyletek a bank keresztárfolyamai szerint átválthatók. E devizaügyletek megfelelő likviditást feltételeznek a vállalkozás részéről, azaz a kedvező árfolyam pillanatában rendelkezésre álló szabad pénzeszközök megfelelő nagyságát. E likviditás fenntartását szolgálja a 100 000 000 HUF összegű hitelkeret, amit a cég alkalomszerűen igénybe is vesz. A devizavásárlás megtervezésénél a devizában fennálló kötelezettségek esedékességével történő összhangba hozatalára kell törekednie a vállalkozásnak.

33

Az árfolyamnyereségek, -veszteségek alakulását mutatja a következő táblázat: 5.sz. táblázat Az árfolyamnyereségek/árfolyamveszteségek alakulása 2005-2007 (adatok eEUR-ban) Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Egyenleg

2005 11 753 -25 226 -13 473

2006 35 878 -68 186 -32 308

2007 12 851 -34 793 -21 942

Forrás: Saját gyűjtés Fenti adatok a vállalkozás egész tevékenységére vonatkoznak (behozatal, kivitel egyaránt). Tehát árfolyamnyereség a behozatal esetén a hazai valuta felértékelődésekor, a kivitel esetén a hazai valuta leértékelődésekor keletkezett. Árfolyamveszteség pedig fordított esetekben. A Magyarországon külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások árfolyamkockázata Magyarország euro-régiós övezethez történő csatlakozásával megszűnik (feltéve ha a szerződésben kikötött pénznem az EUR). Az áruk nemzetközi adásvétele során számtalan bizonytalansági tényezővel kell szembenézni. A várható pénzügyi kockázatok mérséklésének eszköze lehet a célszerűen kiválasztott biztosítási szerződés megkötése. A leggyakrabban alkalmazott biztosítási konstrukciók a következők: 9 árfolyamkockázat-biztosítás 9 szállítóhitel-biztosítás 9 vevőhitel-biztosítás 9 konszignációs raktárikészlet-biztosítás 9 tenderajánlat-biztosítás. A vállalkozás gyakorlatában fenti biztosítások egyike sem szerepel. 3.1.8. Árufuvarozás „A logisztika lényegében a gazdasági rendszerek (szervezetek) térbeli és időbeli áthidaló folyamatainak összessége. Ide tartozik a termeléshez szükséges készletezés, raktározás, anyagmozgatás éppúgy, mint a nemzetközi elosztás fizikai árumozgatási rendszere, az információgazdálkodás, a fuvarozás és szállítmányozás is. Az említett logisztikai folyamatok 34

irányítása, optimalizálása a piaci verseny eszközévé vált. A logisztikai szemléletű vezetés sok segítséget adhat a piaci versenyben: pl. megszervezheti a vevők megrendeléseinek számítógépes feldolgozását és nyilvántartási rendszerét, prompt teljesítheti a rendeléseket raktárról vagy a termelési program átalakításával, kialakíthatja a szállítási határidők pontos betartásának rendszerét.” 20 „A nemzetközi logisztika elsősorban a nagyobb kockázat kényszerű vállalásában különbözik a belföldi logisztikai tevékenységtől, amely természetesen a nagyobb költségekben is megmutatkozik. A nagyobb földrajzi távolság jelentősebb árukockázatot jelent (átrakások miatti kockázatok), a hosszabb ideig történő szállítás már önmagában megnöveli a vis maior jellegű károk valószínűségét. A feladó (eladó), ill. paritástól függően a vevő a pénz forgási sebességének növelésében érdekelt, a minél rövidebb ideig tartó szállítási idő kisebb tőkelekötést jelent és egyben csökkenti a valutaárfolyam-kockázatot is.” 21 A logisztikai költségek (árukezelés, fuvarozás, raktározás stb. költségei) az összes költség jelentős százalékát teszik ki , melynek nagy része a fuvarozási költségekből áll. Ezért nagyon fontos a költségcsökkentés szempontjából a fuvarozási folyamatok gyorsítása és pontos megszervezése is. A külkereskedelemben kiemelt jelentősége van a fuvarozási mód és a fuvareszköz meghatározásának, valamint a fuvarozási feladatok végrehajtásának, mivel az áru fuvarozása alapvetően fontos része a nemzetközi kereskedelmi folyamatoknak. A fuvarozó az a vállalkozó, aki általában saját fuvareszközével az áru földrajzi helyváltoztatását, továbbítását végzi. A fuvarozók fuvarozási kötelezettségét, felelősségét, a fuvarozási határidőt, az útvonal megválasztásának lehetőségét, a feladó és a címzett rendelkezési jogát a nemzetközi árufuvarozás során általában a fuvarozási ágak sajátosságaiból kiinduló nemzetközi egyezmények szabályozzák.

20


Kft., Budapest, 2003 21



35

A vállalkozás dönthet úgy, hogy a fuvarozási feladatok végrehajtására szállítmányozót bíz meg. A szállítmányozó (speditőr) olyan vállalkozó-kereskedő, aki az áru továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb (pl. szállítmánybiztosítási) szerződéseket megköti. A szállítmányozók bekapcsolása a logisztikai folyamatba annak ellenére előnyös és összköltségcsökkentő, hogy tevékenységük közbeiktatódik a megbízó és a fuvarozó közé, a szállítmányozói díj pedig látszólag megdrágítja az árufuvarozást. Ezen előnyök a szaktudásuk és

az

általuk

szerezhető

fuvardíjszabási

kedvezmények

révén

realizálódnak.

A

szállítmányozók a megbízási szerződésben felelősséget vállalnak a megbízás teljesítéséért, s a jó kereskedő gondosságával kötelesek a megbízó érdeke alapján eljárni. Felelősséggel tartoznak az általuk kötött fuvarozási és egyéb szerződések szakszerű megkötéséért, valamint a partnerek kiválasztásáért. A külkereskedelmi áruk fuvarozásánál gondosan kell elkészíteni a fuvarkalkulációt, és meg kell tervezni a munkafolyamatokat és a költségeket. A feladónak gyakran választania kell több fuvarozási lehetőség és több megközelítési útvonal között. A választás szempontjai:

a fuvarozásra kerülő áru jellege

a feladás helye és a rendeltetési hely közötti földrajzi adottságok, távolság és a lehetséges útvonalak

a fuvarköltség mértéke, ami elsősorban az árutól és a fuvarozási módtól függ

a fuvarozás időigénye, ami a szerződés teljesíthetőségét befolyásolja

A Kőnig-Trade Kft. beszerzési forrásait tekintve – kizárólag az európai kontinensről érkeznek az áruk – a fenti szempontokat követve a lehetséges fuvarozási módok a következők: az áruk jellege alapján:

szárazföldi fuvarozás – a beszerzésre kerülő termékek mind csomagolt darabáruk, s mivel nem sérülékenyek, jól kezelhetőek, romlandóságukat tekintve van közöttük gyorsan romló, de hűtést nem igénylő szárazáru is, általában nem igényelnek sürgős fuvarozást, ezért összességében a szárazföldi fuvarozás kézenfekvőnek bizonyul (a fuvareszköz tekintetében általánosságban a közúti fuvarozás felel meg jobban az igényeknek, mivel a termékek zöme hűtést igényel, amely a vasúti fuvareszközökkel nehezen megvalósítható)

36

légi fuvarozás – általában kis tömegű, nagy értékű áruk fuvarozásához választjuk ezt a módot, ám a cég gyakorlatában épp ellenkezőleg van, nagy tömegű és viszonylag kis értékű termékek behozatalára kerül sor

földrajzi adottságok alapján:

szárazföldi fuvarozás – a távolságok nem óriásiak, egyszerűen áthidalhatók, a megfelelő vasút- ill. közúthálózat e fuvarozási mód mellett szól (a közúti fuvarozás legnagyobb előnyei a „háztól-házig” történő fuvarozás s az elkerülhető átrakások)

légi fuvarozás – a földrajzi kedvezőtlen adottságok problémájára e fuvarozási mód teljes körű megoldást kínál (a lehetőség nem kizárt, ám nem szabad szigorúan e szempont alapján dönteni, mérlegelés, kalkuláció mindenképpen szükséges)

a fuvarköltség mértéke alapján:

szárazföldi fuvarozás – e fuvarozási mód előnye a nem túl magas fuvarozási költség (vasút esetében előny, hogy a meghirdetett tarifák miatt a fuvarköltség ingadozása, kiszámíthatatlansága elenyésző; a közút hátránya abból fakad, hogy a fuvardíj a fuvarpiac helyzetétől nagyban függ (visszfuvar lehetősége, piaci verseny - a kereslet növekedésével drágul a fuvar)

légi fuvarozás – hátránya a magas fuvarköltség (gazdasági megfontolásból akár eleve kizártnak tekinthetjük e módot, ám lehetőségként kivételes esetekben számításba vehetjük pl. extra sürgős megrendelések, szoros határidők stb.)

a fuvarozás időigénye alapján:

szárazföldi fuvarozás – mind a vasúti mind a közúti fuvarozási ág gyorsaságát tekintve közepesnek – a vállalkozás által megfelelőnek – ítélhetők

légi fuvarozás – legalapvetőbb érv, amely e mellett a fuvarozási ág mellett szólhat az a rendkívüli gyorsaság, ám a vállalkozásnak erre nincs kifejezett igénye

Áttekintve a lehetséges fuvarozási módokat, látható, hogy a vízi fuvarozás háttérbe szorul, s az egyes szempontok szerinti elemzés, vizsgálat egyértelműen rámutat arra, hogy a legkézenfekvőbb választás a szárazföldön történő – azon belül is a közúti – fuvarozás. E fuvarozási ág igen nagy jelentőségű, gyorsan fejlődő és egyre népszerűbb. Magyarországon az 1990-es évek végére átvette a vezető szerepet az egyes fuvarozási ágak külkereskedelemben történő részesedése szerinti rangsorban. 37

A döntést befolyásoló szempontok felsorolásánál nem szerepeltettem a környezetkárosító hatásokat, melyet a vállalkozások nagy része sajnálatos módon szintén nem vesz figyelembe. E szempont szerint a „környezetbarát” megjelölést a vasúti fuvarozás kapja, amely a remélhetőleg

gyarapodó

környezettudatos

vállalkozásoknak

köszönhetően

ismét

visszanyerheti hazánkban korábbi jelentőségét. A vállalkozás a beszerzésre kerülő termékeinek fuvaroztatására megfelelő fuvarpiaci ismeretek hiányában kezdetben szállítmányozókat bízott meg. Az Olaszországból érkező áruk fuvarozása két különböző szállítmányozó bevonásával történt. A két stratégiai szállító – CO.DA.P. S.p.A. és Unigra S.p.A. – termékei között adottságaik, jellemzőik szerint hűtést igénylő és nem igénylők egyaránt megtalálhatók. E szerint a CO.DA.P. S.p.A. túlnyomó részt hűtést nem igénylő áruinak fuvarozását a Hungarocamion szervezte ponyvás kamionokkal, míg az Unigra S.p.A. döntően hűtést igénylő termékeinek szállításáról a VSPED gondoskodott hűtőteres kocsikkal. A folyamatos és számukat tekintve csekély ingadozást mutató megbízások biztonságossá, kiszámíthatóvá tették a szállítmányozók részére a Kft-vel való partneri kapcsolatot. Ennek eredményeképpen jelentős kedvezményekben részesült a cég. A fuvarozandó termékek évről évre emelkedő mennyisége és a költséghatékonyságra való erőteljes törekvés arra a döntéshozatalra késztette a tulajdonosokat, hogy az árufuvarozást saját kivitelezésben valósítsák meg, amely azonban jelentős beruházást igényel. Ennek első lépéseként 2003-ban megvásárlásra került az első kamion. A kamionállomány az ezt követő években folyamatosan bővült illetve cserélődött, korszerűsödött. A fuvarozandó termékek szállítási igényeihez igazodva kizárólag hűtőraktérrel

ellátott kamionok

beszerzésére került sor. Az állomány alakulását mutatja a következő táblázat: 6.sz. táblázat A kamion állomány alakulása 2003-2007 Jelleg Tehergépkocsi Pótkocsi Össz. (szerelvény):

Teherbírás (kg) 18 000 36 000 54 000

2003 (db)

2004 (db) 1 1 1

2005 (db) 2 2 2

Forrás: Saját gyűjtés

38

2006 (db) 3 3 3

2007 (db) 6 6 6

6 6 6

E tendenciát követve fokozatosan háttérbe szorult a szállítmányozók tevékenysége. A saját tulajdonú járművek kihasználásának szakszerű megszervezése speciális fuvarpiaci ismereteket követelt, így a vállalkozás e feladat megoldására fuvarszervezőt alkalmazott. E fuvarszervező feladata

a

kamionok

külföldre

irányuló

szabad

kapacitásának

leghatékonyabb,

leggazdaságosabb módon történő kihasználása, a hazánkba irányuló saját beszerzésű termékek visszfuvarként történő behozatalával összhangban megszervezve. A gépkocsik vásárlásával egyik oldalon az igénybevett fuvarszolgáltatások díjainak megtakarítása, másik oldalon a nyújtott fuvarszolgáltatás árbevétele jelentkezett. A szállítási tevékenység árbevétele évről évre emelkedő mértékű, az ésszerű és gazdaságos járműpark kihasználás érdekében hozott döntés kedvező hatást gyakorolt az eredményre. A behozatali oldalon a saját és idegen fuvarok megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: 7.sz. táblázat Az igénybevett fuvarszolgáltatások alakulása 2003-2007 Saját fuvar Idegen fuvar Összesen:

2003 17,7% 82,3% 100,0%

2004 26,2% 73,8% 100,0%

2005 33,5% 66,5% 100,0%

2006 68,6% 31,4% 100,0%

2007 62,3% 37,7% 100,0%

Forrás: Saját gyűjtés Az értékesítés közvetett költségei között a legnagyobb részt az üzemanyag költség teszi ki. Ennek redukálására a Kft.saját üzemanyag töltőállomás létesítése mellett döntött, így közel nagykereskedelmi áron hozzájuthat az üzemanyaghoz. A beruházás kivitelezése 2006-ban kezdődött, az átadásra 2007-ben került sor. A telephelyen létrehozott kút tárolókapacitása 10000 liter. Összegezve a saját kamionokba illetve a saját üzemanyagkútba történő befektetés helyes döntésnek bizonyult, a befektetések megtérülése azonban évek múltán várható.

39

3.2. A kiviteli tevékenység átfogó elemzése A vállalkozás tevékenységében a külpiacon történő értékesítés – ahogy ez a korábban ismertetett táblázatban is látható – csekély jelentőségű. A külföldre irányuló értékesítés egyrészt a külföldről beszerzett termékek továbbértékesítését – azaz reexportot – jelent, másrészt belföldről vásárolt EUR raklapok viszonteladását jelenti. Ezek árbevételből képviselt részarányát mutatja az alábbi ábra: 2.sz. ábra A külföldi értékesítés országonkénti megoszlása 2002-2007 Adatok eFt-ban 200 000,00 150 000,00 Ukrajna

100 000,00

Olaszország

50 000,00 0,00 2 00 2

2 00 3

2 00 4

2 00 5

2 00 6

2 00 7

Forrás: Saját gyűjtés A termékkínálatban szereplő termékek értékesítése a telephelyen történő átadást (FCA paritást) jelenti. Az Ukrajnából érkező vevők szállítójárművébe itt történik a berakodás. A paritás értelmében a Kőnig-Trade Kft. köteles a vámkezeléshez szükséges okmányokat a kiléptető határállomásra továbbítani. Ezek az ügyletek fedezetlen haszonügyletek, mivel az áru beszerzése megelőzi annak eladását, viszont a fizetés módját, idejét tekintve (ezen vevők mindegyike esetében a fizetési mód: készpénz, valuta: HUF) többnyire előfinanszírozott ügyletek, mivel a szállítók 60 napra hiteleznek a Kőnig-Trade Kft-nek. A továbbiakban a reexport ügyletek vizsgálatától eltekintek, s csak a rakodólapok értékesítésének folyamatát, az ügyleti feltételeket vizsgálom.

40

A kiviteli ügyletek döntő hányadát az Olaszországba irányuló EUR raklapok szállítása adja. A vevő a M.I.T. Imballaggi S.r.l. egy csomagolóanyag kereskedő vállalkozás, értékesítési tevékenysége az olasz piacra korlátozódik. A Kőnig-Trade Kft. a MÁV CARGO Zrt. gyártási engedélyével rendelkező hajdúböszörményi „LÁFA” Plusz Kft-től szerzi be az EUR síkrakodólapokat. A külkereskedelmi ügyletek lényegében négy szakaszra tagolhatók: a) az ügylet előkészítésének b) a szerződéskötésnek c) az ügylet lebonyolításának (a szerződés teljesítésének) és d) az ügylet (kötés) lezárásának szakaszára. Elemzésemet e négy szakasz egyes feladataihoz kapcsoltan végzem. a) Az ügylet előkészítése Az ügylet előkészítése a következő feladatokat tartalmazza: piackutatás, reklámtevékenység, az ajánlati ár kialakítása, az ajánlati tevékenység. A felsorolt feladatok közül a reklámtevékenység kivételével mindet meg kell szerveznie a vállalkozásnak. A piackutatás rendszerint nem csak egy ügylet létrehozásának, hanem külkereskedelmi adásvételi szerződések sorozatának megkötését alapozza meg. A piackutatáshoz tartozik a piac igényeinek, szokásainak, kultúrájának feltérképezése ugyanúgy, mint az adott ország(ok) bevitellel és értékesítéssel kapcsolatos előírásainak, a piaci versenyhelyzetnek a megismerése, az értékesítési utak alakulása. A vállalkozás kiviteli tevékenységét megelőzően csekély mértékű piackutatást végzett, mivel egyetlen termékre keresett felvevőpiacot célzottan Olaszországban. A piaci árakról való tájékozódást néhány olasz gyártó ajánlatkéréssel történő megkeresése jelentette. A szűkebben értelmezett külkereskedelmi ügylet-előkészítés a szerződéskötésre irányuló első nyilatkozattal, az ajánlattal kezdődik. Az ajánlati tevékenység a Kőnig-Trade Kft. eladási ajánlattételével kezdődött, melyet megelőzött egy belföldi piackutatás (a beszerzési források feltérképezése, ajánlatkérések, tárgyalások) és egy előkalkuláció (az üzlet várható

41

nyereségének megtervezése a várható bevétel és a kalkulált, becsült költségek figyelembevételével). Az ajánlatadási munkában átfogó vizsgálati szempont, hogy megalapozottak-e a kiküldött árajánlatok. Ezt a kérdést két vonatkozásban kell vizsgálni, egyrészt az áru oldaláról, másrészt az ajánlati árak vonatkozásában. Áru-oldalról a vizsgálat arra irányul, hogy szállítóképes-e a vállalkozás, illetve belföldi partnere az ajánlatban szereplő határidőn belül. A Kőnig-Trade Kft-nek a belföldi raklapgyártó cég ígéretet tett az áruellátás folyamatosságának biztosítására, átvéve a raktározás feladatainak terheit, költségeit a Kőnig-Trade Kft-től. Ennek az ajánlati garanciának a birtokában a Kőnig-Trade Kft. szállítóképesnek bizonyul (eltekintve ebben a kérdésben

a

gyártás

során

fellépő

technikai

problémáktól

illetve

az

esetleges

nyersanyaghiánytól, továbbá a vis maior eseményektől). Az ajánlati árak vonatkozásában vizsgálni kell, hogy miként alakította ki a vállalkozás azokat. Ismeri-e a világpiacon kialakult árakat, illetve az adott piaci árszintet? Az árak kialakítása során figyelembe vette-e az árat közvetlenül befolyásoló tényezőket (paritás, fizetési feltétel, fizetési mód, a fizetés eszköze, az áru mennyisége, minősége stb.). A Kőnig-Trade Kft. a belföldi kínálat elemzését követően a minimális szállítási költségeknek köszönhetően a legjobb ajánlatot a szomszéd városban levő gyártótól kapta. A korábban a külföldi gyártóktól kapott ajánlatok illetve az egyéb tényezők figyelembevételével került kialakításra az ajánlati ár. A Kőnig-Trade Kft. ajánlati árát egyetlen tényező befolyásolja jelentős mértékben, mégpedig a beszerzési ár alakulása. A raklapokat gyártó cég árgaranciát nem tud biztosítani a KőnigTrade Kft. felé, mivel eladási árát a nyersanyag piacon beszerezhető faáru ára határozza meg. Az ajánlat kalkulációja során figyelembe kell vennie a vállalkozásnak, hogy a gyártó cégtől készpénzfizetés ellenében szerzi be az árut, így a vevőnek nyújtott hitel következtében kamatkiesését az eladási árba be kell építenie. A végleges eladási ár a beszerzési ár + árrés + áralkutartalék összegével egyezik meg. A vállalkozás annak ellenére, hogy a raklapgyártó cég nem garantálja eladási árait – a piacvesztés elkerülése érdekében – általában negyedéves periódusokra árgaranciát nyújt olasz vevője felé. 42

A Kőnig-Trade Kft. nem törekszik a profit maximalizálására, fő célja ezen ügyletekkel az, hogy a saját gépkocsik kapacitáskihasználtsága megoldott legyen. Ha nem is a legjövedelmezőbb ügyletek ezek, mindenképpen kedvező megoldás, hiszen a vevő a KőnigTrade Kft. kapacitásának megfelelően vállal adott számú heti állandó megrendelést. Ez a kiszámíthatóság a kockázat csökkenését eredményezi a Kőnig-Trade Kft-nél, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi fuvarpiacon fuvarozói túlkínálat esetén nem sikerül az adott relációra fuvarozási megbízást találnia, s így nem kényszerül rá arra, hogy – szükség esetén – kevésbé gazdaságos ügyleteket kössön. b) A szerződéskötés Az ügylet második szakasza a szerződéskötés, amely többnyire írásban történik. A szerződéses kondíciók áttekintése: A két vállalkozás között nincs külön okmányba foglalt keretszerződés, a felek egyetértésüket levélváltás útján fejezik ki. A jogviszonyt az írásban közölt megrendelések illetve azoknak a Kőnig-Trade Kft. részéről történő visszaigazolása hozza létre. A raklapokat a vállalkozás nem raktározza, a „LÁFA” Plusz Kft. telephelyén történő átvétel és berakodás után a kamion azonnal útnak indul Olaszországba, így mentesül a raktározási költségek viselése alól. A raklapok nem a MIT Imballaggi S.r.l. telephelyére érkeznek, a vevő az egyes megrendelések alkalmával határozza meg a kiszolgáltatás pontos helyét, ami saját vevőinek – többnyire környékbeli csempegyárak – a telephelye. A teljesítés és költség- és kockázatmegosztás tekintetében a két fél a CIP paritásban állapodott meg, azaz az eladót terheli a fuvarozás megszervezése, az áru vevő javára történő biztosítása, a költség és kockázatok viselése a megjelölt helyig. Az szerződéses ár meghatározása a korábbiakban taglaltan történik. Ezek az ügyletek fixáras megállapodásokat takarnak. A Kft. árképzésében nem alkalmazza a következő eszközök egyikét sem: rabatt, skontó, bevezető ár, presztizs árazás, felár. 43

Fizetési feltételek: •

Pénznem: EUR

•

Fizetés eszköze: Bankátutalás

•

Fizetési mód: Nyitott szállítás

•

Fizetési határidő: A számla keltétől számított 20 naptári nap.

Az ügylettel kapcsolatos kockázatok kivédésére a vállalkozás nem alkalmaz semmilyen intézkedést. Sajnálatos módon a MIT Imballaggi S.r.l. esetében az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hitelkockázat ellen célszerű lenne védekeznie a vállalkozásnak. A vevő ugyanis nem bizonyult megbízható adósnak, rendszeresen késedelembe esik, így a nem-fizetés veszélye folyamatosan fennáll. Az analitikus nyilvántartások szerint a kintlévőség átlagos futamideje – a megállapodás szerinti 20 nap helyett – az elmúlt 3 évben rendre 35-45 nap között alakult. c) A szerződés teljesítése A lebonyolítás ellenőrzése – mint az ügylet harmadik szakaszának ellenőrzése – során vizsgálni kell, hogy a vállalkozás gondosan eleget tett-e a szerződéses feltételeknek. Betartotta-e a szállítási és egyéb határidőket? Megfelelően intézte-e az esetleges reklamációkat? A vállalkozás a gondos szervezésnek köszönhetően a kapcsolat indulásától kb. 90%-os arányban tudta teljesíteni a határidőket, s kb. 95%-os teljesítési arányt produkált. A csúszások és a teljesítések elmaradása – néhány kivételtől eltekintve – nem a belföldi szállító hibájából erednek, többnyire a gépjárművek karbantartási, javítási szükségleteiből fakadóak. A vevő részéről érkező reklamációk elhanyagolhatóak – mivel az általa előírt minőségű (UIC 435-2 szabványnak megfelelő) raklapokat állítja elő a gyártó – csupán egy alkalommal fordult elő a kapcsolat fennállása során. A minőségi panasz továbbításra került a gyártó felé, s rövid időn belül orvoslásra került. Érdemes megvizsgálni, hogy a reklamáció milyen árhelyzetben jelentkezett, ugyanis csökkenő árak esetén akadnak vevők, akik átvételi kötelezettségüktől azzal kívánnak szabadulni, hogy az áru meglévő hibáit „felnagyítják”. Ennek vizsgálata során megállapítottam, hogy a reklamáció épp egy esedékes áremelés bejelentését követően jelentkezett, de kizárható az árral összefüggő efféle spekuláció. A reklamáció jogos volt, amelynek rendezésével a megszokott rendszerességgel érkeztek továbbra is a megrendelések.

44

d) Az ügylet lezárása Az ügylet negyedik, egyben utolsó szakasza a kötészárás. Ennek leglényegesebb lépése az utókalkuláció készítése. Amennyiben a tervezett és tényleges eredmények jelentősen eltérnek egymástól, az eltérés okainak feltárása fontos feladat, mert ebből hasznos információk nyerhetők és tanulságok vonhatók le a további üzleti tevékenység számára. Az utókalkulációt – mint ahogy az előkalkulációt is – rendszeresen elvégzi a Kft. Erre egyrészről azért van szükség, mert a belföldi gyártó cég eladási árai hosszú távon nem stabilak, az egyes árváltozások újabb és újabb előkalkulációt igényelnek, másrészről a tényleges költségek változhatnak, ezért azok alakulásának időközönkénti felülvizsgálata célszerű.

45

4. ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A szerződéses feltételek vizsgálata során – mind behozatal, mind kivitel – megállapítható, hogy a kölcsönös partneri bizalomnak köszönhetően hosszú távú, jól működő szerződéses kapcsolatok jellemzik a vállalkozást. A vállalkozás eredményessége a hatékony gazdálkodásnak köszönhető. Vizsgálataim során e hatékonyság lehetséges fokozását a következőkben látom: Behozatal Partnerszerzés A világháló használata mára az információszerzés, kapcsolattartás alapvető eszközévé vált. A külkereskedő munkája különösképpen elképzelhetetlen internethozzáférés nélkül. Ezért a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legtöbb internetes módszerrel elérhetővé váljon meglévő és leendő partnerei számára. A mai világban igen ritka, ha egy vállalkozásnak – főként külkereskedőnek – nem létezik saját weboldala. A Kőnig-Trade Kft. már évekkel ezelőtt felismerte az internet nyújtotta lehetőségeket és saját honlap készítésével bízott meg egy vállalkozót. Ezt a honlapot azonban nem elegendő egyszer létrehozni, megszerkeszteni, hanem a kereskedelmi vállalkozás arculatának, termékskálájának, piaci viszonyainak változásával egyidejűleg rendszeres fejlesztésre is szorul. Az oldal folyamatos karbantartása, naprakészsége egyaránt egyaránt elősegítené mind a külföldi mind a belföldi partnerekkel történő kapcsolatfelvételt.

Fizetési feltételek A fizetési feltételeket vizsgálva a lengyel szállító által szabott 14 napos fizetési határidő vállalati szinten igencsak kevésnek minősül. Annak ismeretében pedig, hogy e szállító termékei – főleg tömbsajtok – nagy értékben kerülnek a multinacionális vállalatok valamint hazai kereskedelmi társulások részére értékesítésre (amelyeknek, mint tudjuk, meghatározó piaci fölényük van, így a fizetési határidő szinte egyoldalúan kerül kialakításra, jellemzően 30-50 nap között), megfontolandó lenne a 28-30 napos fizetési határidőre történő áttérés, javítva ezzel a vevő- és szállítóállomány forgási sebességének arányát, s ezzel együtt a vállalkozás likviditását. 46

Természetesen ez feltétel a Kőnig-Trade Kft. alkuerejének függvényében változtatható. Árfolyam-kockázat Mint láttuk a vállalkozás tevékenységében magasan 90 % feletti részarányt képvisel a külföldi beszerzésű termékek forgalmazása, amely az árfolyam-kockázat igen magas mértékének terhét rója a vállalkozásra. E kockázat kezelésére javaslataim a következők lennének:

A belföldről beszerzett termékek számlázása forintban történik, tehát árfolyamkockázatról nem beszélhetünk. Ugyan elenyésző – ráadásul évről-évre csökkenő – mértékű ezen termékek aránya a termékszerkezeten belül, azonban mégis tanácsolnám valamivel nagyobb forgalom bonyolítását, úgy hogy a kiegészítő jelleg azért megmaradjon.

A vállalkozásnak törekednie kell az árfolyamveszteség minimalizálására a behozott termékek esetében. Ezt legkézenfekvőbb módon úgy érheti el, ha a külföldi vállalkozással megkötött szerződésben a fizetés pénznemeként a hazai valutát kötik ki. Itt újra meg kell említenem mennyire fontos tényező a Kőnig-Trade Kft. alkuereje. A működés során egyetlen beszállítóval sikerült csak HUF-ban kötni szerződést. Ez a vállalkozás nem szerepel a vizsgáltak között, nagy jelentősége nincs ennek a szerződésnek, a szállító termékeinek piaci stabilitása javítható lenne, volumene, értéke is igen alacsony.

Belföldi stratégiai vevők esetében számításba jöhet az árfolyam-kockázat vevőre történő áthárítása.

Javaslom a devizagazdálkodás hatékonyságának növelését, a korábbi javaslataim között szereplő módosítással a likviditási helyzet javítása, mivel így a devizakötelezettségek esedékességének folytonos figyelése lazábbá válhatna, s akár előnyösebb ügyletek megkötésére is lehetőséget adna.

Az árfolyamveszteségek igen magas értékei alapot szolgáltatnak arra, hogy az árfolyamkockázat-biztosítás lehetőségét felülvizsgálják a vezetők. Javaslom a biztosítás feltételeinek vizsgálatát, s a pontos kalkuláció elvégzését.

Árufuvarozás Az árufuvarozás vizsgálatakor felmerült javaslattételem a következő:

47

A viszonylag távolabbi országokból (pl. Spanyolország, Portugália) érkező nem teljes kamionnyi – tehát gyűjtőfuvarozással érkező – szállítmányok esetében érdemes lehet a szerződésben kikötött fuvarparitás módosítása – konkrétan EXW helyett például DAF vagy DDU – ami természetesen az eladási ár módosulását eredményezi. A vizsgálatot mégis javaslom elvégezni a gyártó által ajánlott eladási árakra, a gyártó által saját országában szerezhető esetleges kedvezőbb fuvarlehetőség feltételezésével. Kivitel Exportőrként a vállalkozás életében megjelenő nagymértékű ár- és kereskedelmi kockázat (nem-teljesítés kockázata) elleni védekezés megfontolandó lenne a vezetők számára. Az árkockázat – az időközben bekövetkezett költség-, illetve árváltozások következtében kedvezőtlenné váló eladási ár – csökkenthető lenne azzal, ha a Kőnig-Trade Kft. egyáltalán nem, vagy csak rövidebb időszakra nyújtana árgaranciát vevője felé. A kereskedelmi kockázat elleni védekezés megoldására több lehetőség áll a cég rendelkezésére, ilyenek a megfelelő fizetési mód megválasztása (akkreditív), váltó alkalmazása, banki biztosítékok kérése a vevőtől (bankgarancia, bankkezesség) és az exporthitel-biztosítás. Mivel az adott partnerrel már évek óta fennálló partneri kapcsolata van, ezért a fizetési mód, fizetési eszköz módosítása és a biztosíték kérése a bizalom megrendülésének jele volna, ezért javaslom az exporthitel-biztosítás alkalmazását a vállalkozásnak. Az állami tulajdonban levő Magyar Exporthitel Biztosító Zrt-nél kötött biztosítás csökkentené az áruhitelezéshez kapcsolódó kereskedelmi kockázatot (az adós nemfizetése, vagy az adós fizetésképtelensége). A biztosítás feltételeinek megfelel a vállalkozás (külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi vállalat) illetve külföldi vevőkövetelése is (a teljesítéstől kezdődő leghosszabb hitelnyújtási idő nem haladja meg a 180 napot). Ajánlatos lenne teljesforgalom-biztosítást kötnie a cégnek, így az adott biztosítási évben lebonyolított teljes forgalom biztosítás alá vehető a vevőre megállapított hitellimit mértékéig. A K2 módozat alkalmazható, amely a teljesítés utáni időszakra nemfizetés és fizetésképtelenség esetére vonatkozik. 48

A biztosítás kötésével járó költségek ismeretében alapos kalkuláció elkészítését javaslom, s a mérlegelést követően a döntés ennek megfelelő meghozatalát.

49

BEFEJEZÉS Dolgozatomban a Kőnig-Trade Kft. külkereskedelmi tevékenységének átfogó bemutatását, elemzését hajtottam végre. Célul tűztem ki a vállalkozás alkalmazott módszereinek és gazdálkodási sajátosságainak átfogó elemzését, értékelését, a problémák feltárását illetve az azok megoldására továbbá a hatékonyság növelésére történő javaslattétel. A vállalkozás behozatali és kiviteli tevékenységet is folytat, elemzésemet külön-külön tettem meg az árbevételből való részesedés nagysága szerint először a behozatalra majd a kivitelre. A behozatalt – jelentőségéből kifolyólag – részletesebben, a szerződéses feltételeket a három legjelentősebb külkereskedelmi partner tekintetében külön alfejezetekben vizsgáltam. A kiviteli tevékenységet pedig folyamatában elemeztem, az egyes szakaszokhoz kapcsolható feladatokat, ügyleti feltételeket bemutatva. Megállapításaimat is ilyen sorrendben foglalom össze: A Kőnig-Trade Kft. kereskedelmi tevékenysége Magyarország 2004. évi Európai Uniós csatlakozásával jelentős mértékben kibővült. Az importra korábban kivetett vámok eltörlésével egyrészt a Kft. beszerzési árai jelentős mértékben csökkentek, másrészt új piacok nyíltak meg a vállalkozás számára. A nettó árbevétel dinamikus emelkedése – a külkereskedelemben jelen lévő (a dolgozatomban is ismertetett) veszélyforrások, kockázatok ellenére – a menedzsment színvonalas munkáját tükrözi, melynek meghatározó része mind a belföldi piacon végzett hatékony munka mind a külkereskedelem technikai ismeretek segítségével a külpiacokon végzett tevékenység. A külföldiekkel történő kereskedelem a vállalkozás részéről hatékonynak bizonyult. Az egyes szerződéses feltételek nem minden esetben a cég számára kedvezőbb, ám a jövőben a KőnigTrade Kft. fejlődése az alkuerejének növekedését hozza magával, amely kedvezőbb kondíciók kivívását jelentheti. A vállalkozás szerződéses kapcsolatait tekintve – a három megvizsgált beszállító esetében – a határozatlan időre kötött keretszerződések jellemzők, amely a hosszú távra tervezett kapcsolat jele. 50

A vállalkozás a külkereskedelmi kapcsolataiban a költség- és kockázatviselést majdnem egészében átvállalja a szállító partnereitől (általánosságban a szerződéses paritás EXW), törekedve az ezzel elérhető árnyereségre s kihasználva a fuvarozási ismereteit, kapacitását. A távoli paritás választásakor nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a szerződésben kikötött pénznemben jelentkező árelőnnyel szemben a Kft. költségei nagyrészt hazai valutában jelentkeznek. A fizetési és ár feltételeket vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozás a szállító partnerek bizalmát élvezi, kapcsolataiban többnyire a vállalkozás oldalán jelentkező előnyökkel (nyitott szállítás, többnyire hosszú fizetési határidők, árkedvezmények, rugalmas árváltoztatás). Egy szállító esetében a fizetési feltételeken – konkrétan a fizetési határidőn – történő módosítás kezdeményezését javasoltam, mivel a 14 nap igen kevésnek minősül, s emellett likviditási problémákat is jelent. Az általam a dolgozatban is ismertetett kockázatok közül a vizsgált vállalkozást érintő áru-, kereskedelmi, ár- és árfolyamkockázatok és azok kivédésére tett intézkedések ismertetését is megtettem. Kimondható, hogy a vállalkozás életében folytonosan jelen van a kockázat, főként az árfolyam kockázat. Ennek hatékonyabb kivédésére a következő javaslatokat tettem: a) a belföldről beszerzett termékek esetén nagyobb forgalom bonyolítását, úgy hogy a kiegészítő jelleg azért megmaradjon, kikerülve ezzel az árfolyamkockázatot b) a vállalkozásnak törekednie kell a külföldi vállalkozással megkötött szerződésben a fizetés pénznemeként a hazai valuta kikötésére c) az árfolyamkockázat vevőre történő áthárítása d) a devizagazdálkodás hatékonyságának növelését, a likviditási helyzet javításával akár előnyösebb ügyletek megkötésére is lehetőséget nyílna e) az árfolyamveszteségek igen magas értékei alapot szolgáltatnak arra, hogy az árfolyamkockázat-biztosítás lehetőségét felülvizsgálják a vezetők A kivitellel összefüggésben nagy mértékű ár- és kereskedelmi kockázatot vállal a cég, amelynek csökkentésére szintén tettem javaslatokat. A szerződéses kondíciókat tekintve hátrányosan érinti a céget a vevő felé nyújtott árgarancia, melynek rövidebb időre történő csökkentését, vagy megszüntetését javasoltam, valamint a fizetési feltételek, amelyeknek a szigorítását ugyan nem javasoltam, hanem megoldási javaslatom az adós (vevő) 51

nemfizetésének kockázatának csökkentésére az exporthitel-biztosítás kötése volt (ennek költségvonzatának megfelelő elemzése mellett). Összefoglalva a Kft. szerződéskötési gyakorlatát, elmondhatjuk, hogy a kölcsönös partneri bizalomnak köszönhetően hosszú távú, jól működő szerződéses kapcsolatok jellemzik a vállalkozást. A vállalkozás a jövőben további piacbővülésre és a további kiváló szakmai munka fenntartásával az árbevétel, s a hatékonyság javításával az eredmény magasabb értékére számíthat.

52

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.sz. táblázat:

Az értékesítés nettó árbevétele 2002-2007 (adatok %-ban)

13.

2.sz. táblázat:

A beszerzés alakulása országonként (adatok eEUR-ban)

14.

3.sz. táblázat:

A beszerzés alakulása országonként (adatok %-ban)

14.

4.sz. táblázat:

Bankszámlák közötti fizetési módok

26.

5.sz. táblázat:

Árfolyamnyereségek/árfolyamveszteségek alakulása 2005-2007 (adatok eEUR-ban)

32.

6.sz. táblázat:

A kamion állomány alakulása 2003-2007

37.

7.sz. táblázat:

Az igénybevett fuvarszolgáltatások alakulása 2003-2007

37.

53

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.sz. ábra:

Az értékesítés nettó árbevétele 2002-2007

12.

2.sz. ábra:

A külföldi értékesítés országonkénti megoszlása 2002-2007

39.

54

IRODALOMJEGYZÉK 1.

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – Külpiaci kockázat, Aula Kiadó Kft., Budapest, 2003

2.


3.

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999

4.

Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2004

5.


6.

Kopint-Datorg Rt.: Import élelmiszerek a hazai piacon www.amc.hu/system/files/importelelmiszer.pdf, 2008.04.06

55

SZAKDOLGOZAT. Erdei Anita

Recommend Documents