Erdei mehhereses Szekelyvorsagon
331
Erdei mehkereses SzekelyvarsagoD. Szekelyverseg kozseg Zelelakal6l 22 kilorneterre lekszik, E. K-i iranvban. Hosszu ideig Oroszhegyhez tartozott s csak az 1900-as evek ulan alakult at onello kozsegge. Az 1000 rneternyi erdos hegyek kozott Iekvo kozseg' eghailata a mezdgazdasagra nem nagyon kedvezo. Lakossaga eredetileg lakiterrnelessel es allattenyesztessel Ioglaikozott s csak legutobb kezdtek foldmivelest fizni. Meheszetlel. arnely az erdc5s videkek lak6inak mellekloglalkozasl nyujt, a szekelyversagiak nem igen foglalkoztak. Most is csak nehany embernek van meheszete. Az altaluk hasznalt kasok es kaptarok ulan Helve, meheszetuk mas videkrdl szarmazott. Erre enged kovetkeztelni az a korulrneny, hogy mehkasnak nem odvas Iatonkot, hanem vesszobdl, vagy gyekenykekabol Ionott es sarral letapasztott kasokat, vagy pedig deszkabol keszult modern kaptarokat hasznalnak. lsmeretes. hogy az egy fatorzsbc5l keszult tc5kekasok az erdos videkre, a vesszdbol, vagy svekenykekabol Ionottak nedig a fatlan videkekre jellemz6k. Feltevesunk szerint tehat a regi idokben a meheszetlel loglalkozo emberek munkassaga az erdei mehek Ielkereseseben es mezuk osszeszedeseben meri.ilhetett ki. Az erdei (vad) mehek Ielkeresesehez bizonyos Ioku tapasztalat, kitartas, Io szem es nehany eszkoz szukseges. Kttartasra azert van szukseg, mert a mehvadasznak neha 10-15 kilometeren kereszttil kell kovetnie a repuld rneheket, amig megtalalia a feszktiket. A j6 szem pedig kepesse teszi, hogy nagyobb tavolsagre tudja ligyelni a mehek repuleset. Az erdei (vad) mehek Ieszkenek keresesi ideje auguszlus 10-101 a hideg beI. abra. Mehescsont. alltaig, vagyis addig tart, amig a mehek Abb. 2. Bienenbeute, kijerhatnak. A tavasz es a nyar nem alkalmasak, mert a viragok szaga erc5sebb a meznel s igy a mehek inkabb a viragra szallnak. mint a mehvadasz mezes csaletkere Usv mondiak a Ialubeliek, hogy a vadmehek keresesere az else h6harmat (der) leesese utan legjobb indulni, mert ilyenkor a viraaok elveszitik szagukat, a mez pedig megtartja. Isv a mehek nem a viragra, hanem a mezre szallnak. A vadmehek keresesesehez szukseges eszkozok a meheszcsont, csakia. pohar. lepes mez, illetve mezzel bekent szaraz lep es mosztika. A meheszcsont kozonseges szarvveg, melynek old alan dug6val elzerhato lyuk van, also nyilasat pedig egy sunln atlyukzatott badozlemez zaria el. Az oldalt leva kis lyukon dugiak be a mehcsontba az elfogott meheket, az atlyukgatott badoglernez pedig lehetove teszi, hogy a befogolt mehek lelegezhessenek (1. a.).
332
Tagan Galimdsan
A csakia metemyi hosszu dorongia (karo) (2. a.), Ennek egyik veget kihegyezik, masik veget pedig negyreszesen behasitjak. A hasltekoket ket pecekkel kifeszitik es zsineggel lekotik, hogy el ne csusszanak, A csakia Ielsd reszebe, a hasitekok koze poharat, vagy cserepcsuprol helyeznek. Ez edenybe teszik aztan a koralakura vagolt lepesrnezet, egeszen a Ienekelg Ietolva, Azert hasznelnak Iepesrnezet, mert a mehek nem mennek a Iolyekony mezre. Ha a mehvadasznak ninesen lepesmeze, akkor szaraz lepet helyez az edeny Ienekere s azt lecsopogtef rnezzel. Akar pohar, akar esupor a hasznalt edeny, lefele mindig elkeskenyedo alaku. A mosztika a viaszldzes mellekterrneke. A sonkolybol marad vissza a viaszkilozes utan. A mosztika. ha ftistolonek hasznallak. mezszagot terieszt, rnelyet a legmozgas nagyobb Iavolsezra is elsodor. A rnehvedasz ezeken kivtil szaraz Iepet es Iolyekony mezet is szokott magaval vinni. A hasznalt rneznek teljesen tisztanak kell lenni. Ktilonosen izzadt, vagy dohanyos kezzel nem szebad hozzanyulni s ha valami igazitani valo lenne a keszuleken, azt csak tiszta fadarabbal eszkozlik. A rneh ugyanis nagyon erzekeny a szagok irant s ha mas szagot is megerez a rnezen kivul, esak korul ropkodl a csakjara elhelyezett rnezet, de nem szall reaia. Ezekkel az eszkozokkel felszerelve indul el iitjara a
mehvedasz. A vadmeh keresesel a varsagiak vadmeh tanttasnak. vadrneh szoktatasnek
ne-
vezik. A mehvadasz elsf dolga, hogy valamely viragro] vadrnehet fogjon be a meheszcsontba. Ebbe a kis lyukon kereszttil ereszti be es a dug6val pontosan elzarja a esontot. A mehel vagy szabadkezzel, szarnvainal fogva ejti rabsagba sakis lyukon keresztul dugja be a mehcsontba. vagy pedig a viragon torkoskodo mehre 2. Abra. Csakla. reaboritia a kifedett mehcsontot, mialatt Abb. 2. Haken. rnasik kezevel befogja annak nyilasat. A rabra aztan ovatosan reatolie a esont Iedelet. Ezutan egy tisztas helyet keres. ahol a csakiat leszurie a fold be. rahelyezi a Iepesmezzel felszerelt poharat s e lole tartva a meheszcsontot, annak Iedelet nagvon csendesen kihuzza (3. a.). A szabadda lett meh ekkor, ha gyors mozdulattal el nem vadltottuk, par perc mulva raszall a Iepesmezre s enni kezd. Most a mehesz csendesen felemeli a esontot s csendben f6lrehuz6dik. tigyelve arra, hogy meg ne riassza a mehet (4. a.). Amikor a meh teleszedte magat, Ielszall s nehanyszor koru] repirlve a poharat egyenesen abba az iranyba repul, amerre oduja van. Bizonyos id5 mulva tobbedrnagaval ter vissza. Ha a mindig nagyobb szammal jovo
Erdei tnehhereses SzekelYlJorsdgon
333,
mehek ket-haromszor visszatertek, a mehesz nehany rnehet elfog es a meheszcsonlba helyezi. Ezutan felszedi egesz keszseget s elindul azokkal a mehek repulesi iranyabe. Tulsok mehet nem szabad befogni, mert azok csak megzavarnak egymast, A mehvadesz ekkor 3-400' meterrel halad abba az iranyba, amerre a mehek elszalltek volt s itt uira lelallltva a csakiat s a csontbol reaereszti az elfogott meheket, Ezek teleszedve magukat (rjra elropulnek s ismet tobbedmagukkal ternek vissza. A mehvadasz nehany Iordulot enged a meheknek, aztan leirt medon uira eloremegy, Ezt az eliarest addig ismetli, amig a mehek nem [onnek gyorsan es nagy rajokban vissza. Ekkor a mehesz abba az iranybe szalad, amerre a rnehek repultek s a fak kozott keresni kezdi a mehodut, Ha nem talalna meg. visszater a csakiahoz, uira megfog nehany mehet s egesz keszsegevel a mehrepules iranyaban tovabb Iolytatia a keresest. Megesik az is. hogy a mehesz iranyt teveszt s tulmegy, vagy oldalra elkeriili a rnehodut. Ezt a mehek repulesi iranyarol mindiart megtudja allapitani, hiszen ekkor visszalele, vagy oldalt repiilnek. Ilyenkor a mehvadasz a helves iranyba fordulva mindaddig keresi, amig ra nem talal az odura. Gvakorlottabb mehvadasz a mehek lordulesanak ideiebol mar tud kovetkeztetni a tavolsagra. A vadrnehek Ieszkuket nemcsak Iaodukba, hanem a fold be, erdei epitrnenyekbe stb. is szoktak kesziteni. A reptiles iranyanak megligyelhetese vegetl a mehvedesznek sokszor faagakat, Iak koronaianak a hegyet kell levagnia. llyenkor a mezes poharat a fa tetejere kell lelallitani s onnan ligyelni a vadmehek ropuleset. Az is megtorlenile hogy a mehek nem j6nnek a rnezre. llyenkor taplot, vagy szaraz ' , k II . I I 3. libra. Meheszcscnt a poharon. mar hatragyat e egelni, arne yen e- Abb.3. Das Glas mltder Bienen-Beute. pet. ilIetve mosztikat fiistolnek. Ez Iustolve es el s szaga messzibre elterjed. mint a meze. (Balint Sandor velernenye Katona Lazar ezen alliteseval szemben az, hogy a fiistoles lelesleges, mert a mez szagara Ieltetlenul [onnek a mehek). Amikor a mehesz megtalalia a mehlekasul szolgalo fat, elsa teendeSje annak megallapitasa, hogy az odvassag a Iatorzs mely res zen van. Ha a feszek magasan van, akkor a fat kidonti. Balint Sandor nezete szerint az odu nytlasat azonnal be kell tomni, hogy a mehek csipesukkel ne zaveriak munkaiaban a meheszt. Pal Katona Lazar a lyuk bedugasarol nem beszelt, de azt mondia, hogy azonnal Iustot kell serjeszteni. Kidontes utan a mehvadasz nagyobb lyukat vag Ieiszeievel azon helyen, ahol a Ieszek van. Ezen keresztul aztan kiszedi a mezes es liasitott lepet s azt a magaval hozolt kopube belerakia. A mehek rovid ideS mulva mind behuzodnak a kopube. Ekkor a mehvadasz valami ruhafelevel bekoti a kopii nyilaseit, maid hatara veve haza viszi.
334
Tagcin Galimdscin
Ha a Ieszek csak olyan magassegban van. hogy allva elerheto, nem vagjak ki a fat. csak a lyukat negvobbitiak meg s a tovabbiakban a mar leirt mod szerint Jarnak el. Ha a vadrneheket nem akariak szaporitas celjab61 haza vinni, akkor a rneheket elpusztltjak. E celbol a Ieszek aljanal az oduhoz Iyukat vagnak s ezen keresztul ego zsupszalmat dugnak a nvilasba. A lanaoktol leporkolodik a mehek szarnva s az allalkak elpusztulnak. Ha ez bekovetkezett, kiszedik a rnezet. Ez az eljaras azonos a kidontott vagy allva hagyott fakban levo meheknel. A mehek elpusztitasa azert is szirkseges. mert ha elve hagyjak 6ket. zavariek a mehvadaszt a tovabbi mehkeresesben, Az ilyen mehek ugyanis raszoktak a csakjan levo mezreiarashoz s ahoz vissza-vissza terve tevutra vezetik a meheszt, aki nyomukban ujra a mar kifosztott oduhoz [utna. Ha az odu kipusztltas ulan meg mindig jonnenek mehek a kitett csaletekre, ez annak a iele, hogy a kozelben meg egy rnehcsalad tanvazik. amit szinten megkeres a rneh-
vadasz. Eleg gyakran megtortenik. hogy a mehvadasznak mar nincsen eleg ideie, hogy meg az nap kiszedie az odubol a meheket illetve a mezet. Az ilyen esetben, Balint Sandor szerint a mehvadasz keresztet vag a fa. tovere, ami mar tulajdonjelul szolgal. Barki [onne tehat rea a Ieszek ottletere, az tudja, hogy e mehek a jelvag6 tulaidonat ke4. libra. A meheszcsontot felemeli. pezik. Meg per eseten is Abb. 4. Aufheben der Bienen-Beute. neki itelik a zsakmanyt. Ha kef mehvadasz ugyanegy iddben, ugyanazon mehcsaladnal talalkozik. kolcsonos megegyezes alapian megosztoznak. Pal Katona Lazar ezzel szemben azt tertia, hogy az ilyen jelteves nem jelent tulajdonjogot s nem szolgal alapul, hogy mas el ne vihesse a rnezet vagy rneheket, Meg ha rea [onne is arra, hogy ki vitte el, nem kovelelhet semmit, meg a rajtakapas eseteben sern. Legfeliebb annyit klvanhat. hogy megosztozzanak. Tulsagosan nem is hangoskodnak, mert akkor reaiuk terelodne az erdoigazgat6sag figyelme s j61 megbuntetnek az engedely nelkuli Iakivagasert. Elofordul az is, hogy a mez mennyisege miaU a rnehvadesz nem szedi ki a mezet, hanem hagyja a kovetkezo evig, Ha szerencses es mas nem fedezte Iel, akkor 0 szedi ki a kovetkezo ev gaz-dagabbnak hilt zsakmanyat, Emlitetttrk, hogy a kozsegben keyes ember foglalkozik meheszet-
Erdei mehhereses. Szekelyvarscigon
335
tel. Ezek egy resze modern kaptarokat hasznal. }gy pl. Balint Sandornak Boczonadi lele orszagos meretfi es nernet kapterai vannak. A kaptarak es kasok min dig valamely epulet keleti oldalan allanak, nyilasukkal kelel Iele, A modern kaptarekbe mfilepet hasznalnak, mig a regi, sarral tapasztott vesszd vagy gyekenykasokban a regi mehe-
szetet Iolvtatiak (5. a.).
-
A kiropult mehrai galyakra. vagy mas alkalmas helyre szall Ie. Innen loll segitsegevel szoktak egy kasba seperni. Sokszor meg ez sem szukseges. Ugyanis egy kopube csaleteknek mezet helyeznek s azl a raj kozelebe helyezik, A mehek legtobbszor minden tovabbi nelkul belernennek az ilyen kopube. Mikor bevonuItak. a kaptart, iIIetve koptit beallttiek a tobbi koze a mehesbe. Neha egyik-rnasik raj nem akar leszallni, hanem szokni probal, Az ilyen raj ele vlzipuskaval, vagy sepnivel vizet Iecskendeznek. amitol a raj megtorpan es leszall .. mire a szokasos medon belogiak. Az itatas itt nem szokasos. Az erdos teruleten nagyon sok a forras. Nagy ritkan, kivaloan szaraz evben megis kell itatni itt is. A mehek kulonlele viragokbol gyujtik
mezuket.
lsv a mez
szine nem vilagos, hanem sotetebb es surubb is. mint az akacmeze. A mez-
Iolosleget helyben adjak el, vagy beviszik Szekelyudvarhelyre. Balint 5. abra. Sarral tapasztott gyekenykasok. Sandor a meznek Abb. 5. Bienenkorbe mit Lehm eingeschmiert. nagy gyogyhatasaban is bizik, Ennek tulaidonltia, hogy a vilaghaboruban megromlott egeszsege ismet helyreallott, A meheszet mellekterrneke a viasz. A viasznyeres modia a kovetkezo. A lepet - mezetdl meglosztva - sonkolyoslol egyiitt vizbe teszik es lellorraliak. Mikor a viasz Ielolvadt, merokanallal leszedik s az egesz lolyadekot kenderzecskoba teve kiaaitoljak. A saitolesnal a viasz a vele levo vizzel egyiilt kilolyik egy alala lett es hideg vizzel megtoltott cseberbe. A viasz a hideg viz teteien megalvad s kezzel konnyen leszedhelo. A kenderzacskoban visszamarado sonkolyos anyag a mosztika, A viaszbol petroleumszuk idoben hazilag gyertyat keszitenek, a felesleges viaszt eladiak, a mosztikat pedig a mehkeresesnel
haszneliak. A modern kaptarakban a hideg ellen preselt szalmapamakkal vedik a meheket, Az osszepreselt szalmat zsineggel. vagy sodronnyal atvarriak, vegeit sarloval egyenesre nyiriak (6. a.). A kaptarok hatso reszen kettos ajto van. Ezeken kereszliil cserelik a lepkeretet. A belsd ajto
336
Tagan Galimdscin
rendszerint iiveges. hogy a keretek helyzetet es allapotet raifa keresztill megligyelhessek. A szalmapame e koze a ket aito koze kerul, deels6 oldalat nem vedik semmivel. Teli idoben meg kell gy6z6dni arrol, hogy a mehek nem eheznek-e. Ennek kikutatasera a mehesz megkopogtatia a mehkast annek bejaroja kozeleben. Az egeszseges mehcsalad erre Ielhersen, az ehezo, vagy beteg csalad siro han got ad. Az ilyen kast aztan beviszik a hazba s megvizsgaliak. Ha a mehcealad ehezik, akkor vizben oldott cukrot adnak neki. Ezt az oldatot elobb Iellorraliak. azlan ki hagyjak hulni, maid raontik a lepre s igy adiak oda a meheknek, Ha nincsen cukruk forraIt gyurndlcsot, vagy gytimolcsfzt ednak. A meheknek sok ellensege van. Ilyenek az eger, cickany (cicka): lecske, harkaly. cinege, pinly, darazs es a rablo mehek. Az egerek ellen ugy vedekeznek, hogy a bejaro lyukat megsztikitik. A cickany ellen nehez vedekezni, mert ez bebuiik a lyukon, kizavaria a meheket s a mezet megeszi. A harkalv, cinege es pinty telen tesznek kart a mehekben. A harkaly addia kopoglatja a rnehkast, mig azon lyukat vag s azon kereszliil kiszedegeti a meheket. A rablomehek csapatostol tornek rea a mehcseladra s benyomulnak a kaptarba. Ha kevesen [onnek, a mehcsalad lelveszi veluk a harcot s el is uzi 6ket. Rendesen azonban nagyobb szamban tamadnak. lelorik az ellenallast s egyetlen nap alaft elhordjak az egesz kaptar rnezel. Tamadaskor els6sorban az anyat igyekeznek megolni. Ha ez sikerult. a megtarnadott mehcsalad is hozzaiuk csatlakozik 6. libra. Szalmaparna keszites, s egyiitt raboljak ki kapterukat. a Abb. 6. Anfertigung von Strohkissen. rablokhoz hordva a mezet, Ha rablomehek Jarnak valamely kasban, a mehesz konnyen eszreveheti a mehcsalad haragos zugasarol. A rablornehek ejjelre nem maradnak az elloglalt vagy rneatamedott kaptarban. A gazda, ha nagyon Iigyelmes volt es eszrevelle a tamedoket, ejjelre Iezaria a veszelyeztetelt csalad beiaroiat. s lepes mezet alllt elebe, A visszalerd rablok nem hatolhatva be a kaptarba s meglatva a kitett mezet, annak esnek neki, egesz raj ok ban. rnelyet aztan a gazda konnyen elpusztit, Mint minden foglalkozasnak. a meheszetnek is vannak bebonai, hiedelmei. Balint Sandor meseli, hogy betegsege alatt mehei elpusztultak. Mikor Ielepult, kilenc kedden b6jtoIt s kerte Paduai Szent Antalt. segitsen neki mehei visszaszerzeseben. Meg is segilette. Kilenc cselad mehet visszaszerezte. Most uira boitolt kilenc kedden s uira kerte a
Erdei mehherese»
Szekely(}arscigOl1
337
szentet, hogy segitse hozza ot meg par csalad erdei vadrnehhez is. Alig ket het alatt sikeriilt is het ~salad erdei mehet osszeszednle, amelyeknek aran ket borjut vasarolt. Ugy meseli, hogy mindezt rnegalmodta : ..Tenyeremen volt egy darab kenyer, amelyre rnehek szalllak. Ekkor egy oregernber odasz61t hozzam, hogy vigyazzak a mehekre, mert azok az erdei mehcseladokhoz Ioznak vezetni. Mikor reggel felkeltem, egy olyan darab lepes mezet yettem kezembe, mint almomban a kenyer volt, s azzal elindultam az erdobe. Itt a mehek reaszallottak a tenyeremen lev6 mezre, aztan elrepiiltek. Utanuk iramodtam s negyed ora mulva megtalaltam a mehcsaladot. Isv ket het alatt het mehcseladot talaltam. Ha maskor is fogadtam valamit s nem tartottam be, mindig karom lett belole, Megis csak Islen hatalma a legnagyobb ", Altalanos nezet a kozsegben, hogy van olyan virag, amely megvedi a meheket a rossz szellernektol. Ilyennek tarliak a leszcsant (Levislicum ollicinale), amelynek a szaga nyujt vedelmet. Ez a petrezselyern szagara ernlekeztet, de annal er6sebb. A kozsegbeliek azt all itottak, hogy az olahok ezt levesbe f6zlek s megettek. A leszcsant emberek gyogyitasara is Ielhaszneliak. Fejfajas ellen levelet kalapjukba rakjak s ugy teszik fel Iejukre, amitdl a fejfajas megszfinik. Van meg egy masik noveny is, olyanszeni gum6s gyokerrel, mint a pity6ka (burgonya), amelynek viraga szinten vedi a meheket a rossz szellemektol,
Tagdn Galimdsdn.
* Waldbienen-Suche in Szekelvvarsag. Die Nesle der Waldbienen werden vom erslen August bis zum Eintritl der Kalte aufgesuchl. Die benotiglen Gerate sind der Knochen (Bienen-Beute), der Haken. ein Glas, ein Stuck trockener Waben mit Honig eingeschmiert. u. a. Der Bieneniager hat zuerst eine wilde Biene von irgend einer Blume in den .Knochen" einzufangen. Dann sucht er eine geeignete Lichtung, wo er seinen Haken absteckt, das Glas mit dem Waben daraullegt und den Deckel des Knochens vorsichtig eufrnecht. Die befreite Biene lasst sich auf den Waben nieder und beginnt den Honig zu Iressen. Sobald sie sich sattgefressen hat. llieat sie in die Richtung, wo ihr Nest ist, urn bald mit anderen Bienen zuriickzukehren. Wo die Bienen zwei- bis dreimal nacheinander schon zuriickkehrlen, fassl der Bienenziichler wieder einige in den Knochen ein und geht mit seiner ganzen Ausriislung 3-400 M. welter in die Richlung eus der die Bienen gekommen sind. Hier stellt er seinen Haken wieder ab und befreit die Bienen aus dem Knochen. Nahcdem diese sich am Waben sattgelressen haben, Iliegen sie fori und kehren in Balde mit anderen Bienen zuriick. Der Bienenziichter lasst die Bienen einigemal wiederkehren, nechdern er au! die oben beschriebene Weise wieder vorwartsschreitet. Dieses VerIehren wird solange wiederholt, bis er des Nest der Waldbienen eulgelunden hal. _. Verfasser beschreibt die Bienenzucht, die Abwehr gegen Feinde der Bienen, die Bienenkorbe, ferner des Gewinnen des Bienenwachses. Auch bespricht Verlasser die mit der Bienenzucht zusernmenhangenden Abergleuben.
