12/10/2015
Erdei élőhelyek kezelése A változatosság növelése vágásos üzemmódban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI
VERTIKÁLIS SZERKEZET • Vertikális szerkezet → növényzeti szintek → növényfajok különböző növekedési formái, különböző fafajok ill. korosztályok eltérő vertikális eloszlása. • A vertikális struktúra főleg azon fajok számára elsődlegesen meghatározó, amelyek kizárólag meghatározott szintekben képesek fészkelni, táplálkozni. • A fogyasztók diverzitását pl. lombozat borítása, biomasszája, faji összetétele is jelentősen befolyásolhatja. • Hosszútávú változások! • ODA-VISSZA KÖLCSÖNHATÁSOK!
1
12/10/2015
VERTIKÁLIS SZERKEZET
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Vegyeskorú erdőgazdálkodási gyakorlat az egykorú helyett → előnyös vertikális szerkezet a vadonélők számára.
HORIZONTÁLIS SZERKEZET • Horizontális szerkezet → még az egykorú vágásos erdők egy-egy erdőrészletében is van valamilyen mértékű térbeli mozaikosság különböző szempontok szerint → horizontális diverzitás. • Szezonális változások (nyár - tél) → leggyakoribb gazdálkodási problémák → jelentős változások (táplálék, búvóhely) → fogyasztók alkalmazkodnak, használati mintázat, intenzitás változik.
2
12/10/2015
HORIZONTÁLIS SZERKEZET
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Mozaikosság különböző térléptékekben
Faállomány-szerkezet • Vágásos gyakorlat: erdőrészlet besorolása = átlag termőhely. • Fafajmegválasztás → termőhelyi mintázat szerint! különböző termőhelyi foltok → különböző állománycsoportok. • Szálalásban a faegyedek szerepe, erdőrészleten belüli változatosság értéke nő. • Természetes folyamatok érvényesülésének biztosítása ill. utánzása. • Elegyes állományok → ELEGYÍTÉSI MÓDSZEREK az erdei élőhelyfejlesztés érdekében. • Mennyire legyen/lehet elegyes az állomány?
3
12/10/2015
ELEGYÍTÉSI MÓDSZEREK
• Csoportos vagy foltos elegyítés: – fenyves, lombos csoportok véletlenül elhelyezve, – szabálytalan szegéllyel váltakoznak a cserjék és egyszikűek, nyílt gyepek, lágyszárú- két- és egyszikűek foltjaival az összefüggő erdőtömb felszakításához. – A lágyszárúak foltjában facsoportok.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
4
12/10/2015
ELEGYÍTÉSI MÓDSZEREK Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
• Nagy erdőtömbök felszakítása szalagos elegyítéssel: – a szegélyhatás növelése szögletes vonalvezetéssel
A helyes faállomány-szerkezet kialakításának további feltételei: 1. Lékek kialakítása (meghagyása!). 2. Legyenek „összeroskadó”, „öregedő fázisban lévő” erdőfoltok. 3. Betelepülő 2. szint meghagyása. 4. Nagyobb, összefüggő területek érintetlenül (gyérítetlenül) hagyása (több erdőrészletben is!). 5. Idős fák, facsoportok, erdőrészletek érintetlenül hagyása. 6. Természetes felújítás → a megjelenő újulat szerint. 7. Alátelepítés. 8. Inhomogén gyérítés → erdőrészleten belül felső-, alsószintű, felső+alsószintű gyérítés illetve gyérítés elhagyása. 9. Szálalás (=a faegyed optimális korban való kitermelése; feltétele: felújulásra képes erdő), szálalóvágás.
5
12/10/2015
A helyes faállomány-szerkezet kialakításának további feltételei: 10. Kitermelés NE a teljes erdőrészlet területén → csak a célátmérőt elért egyedek, ill. csoportok kivágása = mozaikosabb, változatosabb faállomány. 11. Végvágások többlépcsős elhúzása. 12. Nagykiterjedésű tarvágásokban → búvóhelyfoltokat hagyni a vadonélőknek. 13. A végvágás szegélye ne legyen egyenes. 14. Víznyerőhelyek, szaporodási búvóhelyek, ásványi sókat tartalmazó földkibúvások környékén érintetlen állományt biztosítani.
Kedvezőbb végvágásmintázatok
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
6
12/10/2015
Vágásterület, tekintet nélkül a vadonélőkre Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Végvágás területének kialakítása, figyelemmel a vadonélőkre is
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
7
12/10/2015
CSERJESZINT • Jelenléte, borítása, vitalitása: – Fény • GY-T, elegyetlen B → fényszegény állományok, de helyenként VGY, CSKR, MO. • Véghasználat után → szederfélék tömege.
– Talaj tápanyag tartalma • acidofil T → hézagos korona DE nincs cserjeszint.
A CSERJESZINT SZEREPE • Szintezettség, vertikális tagoltság • Horizontális mintázat eleme is • Erdei életközösségek forrásfelosztása • Búvó-, szaporodó-, táplálkozóhely – – – –
Énekesmadarak (poszáták, füzikék, fülemüle, vörösbegy) Kisemlősök (pl. erdei egér) bogarak (pl. virág-, dísz-, pattanóbogarak, cincérek). Balaton-felvidék, Kisalföld → csíkos kecskerágó elhalt ágaiban kétszínű hengercincér. – NY-Dunántúl → seprőzanót kérge alatt zanótcincér, – kökény száraz ágaiban frakkos cincér lárvája fejlődik. – Csülkös vadfajaink
8
12/10/2015
A CSERJESZINT SZEREPE • Természetvédelem - ritka, védett fajok megőrzése: – speciális élőhelyeken (montán bükkös → havasalji rózsa, havasi ribiszke, alföldi és középhegységi tölgyes → törpemandula, alsó Duna-völgy ligeterdei → fekete galagonya).
• Talajvédelem, szukcesszió beindítása • Szegélyek: – természetes → láperdő - nyílt víz, – mesterséges → erdőrészletek határa.
CSERJEIRTÁS („Bozótirtás”)
Fotó: Katona Krisztián
9
12/10/2015
A CSERJESZINT ELTÁVOLÍTÁSA • „Szükségszerűségének” okai: – Valamely része hasznosítható (kutyabenge kérge, bodza virága); – Erdősítés, ápolás → fő- és elegyfajok megsegítése, csírázás illetve záródás elősegítése; – Előhasználat (tisztítás, gyérítés, száradéktermelés) → fakitermelés, rakodók, közelítőutak területén; – Véghasználat előtt → munka megkönnyítése; – Véghasználat után → csemeték elnyomása.
A CSERJESZINT SZÜKSÉGESSÉGE – A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajú, elegyes állományok esetében természetszerű cserjeszint. – Kellően magas csemeteszám, magoncok kímélete → cserjék nem válhatnak az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőkké. – Nevelési munkák → csak a legszükségesebb mértékű cserjeirtás. – Állományszegélyek (cserjék visszatelepedésének bázisa) kímélése. – Ápolások → cserjeszint kímélete.
10
12/10/2015
A CSERJESZINT DINAMIKÁJA: Meghatározza: • állománytípus, • korosztály, • elegyarány, • fejlődési állapot, • szerkezet, • Növényösszetétel • növényevők • emberi tényező Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
SZEGÉLY • Két különböző növényi életforma (pl. fák, cserjék, füvek), vagy vegetációfolt (pl. öreg erdő, újulat) találkozik. • Nem határvonal, hanem átmeneti zóna! • Ökotón-hatás diverzitás növekedik • Szomszédos foltok fajai és újonnan megjelenő fajok is használhatják • Folyosó-szerep, pl. pollinátorok
11
12/10/2015
Forrás: Internet
A SZEGÉLY KIALAKULÁSA: Természetes erdőszegély (elsődleges) → szélsőséges környezeti tényező → erdőborítás megszakad Klimatikus → fokozatos átmenet felső-alsó erdőhatár (ESZTY klíma); Edafikus → bokorerdő, ESZTY-erdő – liget- és láperdő (sótartalom!!); Természeti akadályok
Másodlagos erdőszegély → antropogén hatások (tartós ↔ átmeneti szegély)
12
12/10/2015
A szegélyhossz növelése a források mozaikos kialakításával
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
A szegélyezettség mértéke Az erdőrészlet mérete, a beavatkozások, az adott térség állománykezelési elvei határozzák meg a szegélyezettség mértékét. Szegély átjárhatósága, szomszédos foltok mérete, minősége mozaikosság vagy fragmentáció? Fajonként eltérő hatása lehet
13
12/10/2015
A szegélyek fajgazdagsága • A szegélyekben az állatvilág fajgazdagsága általában nagyobb: – egyes fajoknak 2 vagy több élőhelytípusra van szükségük, – de vannak, amelyek elkerülik a szegélyeket.
• A szegélyek ökológiai csapdák is lehetnek → nagyobb predációs arány. • Minél hosszabb, folyamatosabb szegély → invazív növények, állatok, betegségek, tűz előfordulási valószínűsége is nagyobb.
A SZEGÉLY SZEREPE • Akkumuláció → különböző élőhelytípusok fajainak egyesítése → faj-, élet-, szaporodásforma és fenológiai-diverzitás; • Védelem → biotikus, abiotikus károk ellen; • Tájesztétika; • Természetvédelem → érzékeny, ritka fajok.
14
12/10/2015
A SZEGÉLY SEBEZHETŐSÉGE • Intenzív gazdálkodás • Fakitermelés – Véghasználat esetén minimum 1 famagasság szélességben meghagyni.
• Idegenhonos vagy termőhelyidegen fafajjal való felújulás. • Vegyszerbemosódás, -besodródás. • Kaszálás, legeltetés, tarlóégetés. • Illegális szemétlerakás.
Tipikus szegély az erdőmezőgazdaság élőhelytípusok között
• Erdő-mező közötti sáv → 9-15 m. • 1. sorban örökzöld, 4.5-6 m-es magasságnál visszavágni → terebélyesedés elősegítése. • 2-3 sorban magas növésű cserjék. • 4. sorban alacsony növésű cserjék - virágzás, termésérés az év különböző időszakában.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
15
12/10/2015
A szegélyek célszerű kialakítása a vadonélők érdekében 1. Az erdő sarkainál ill. az erdő belsejében lévő fátlan foltok leszegése örökzölddel → J, C-, S-alak → 3x3 m sor- és tőtáv → ágasság talajszintig!
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
A szegélyek célszerű kialakítása a vadonélők érdekében 2. Sík terület - erdők közötti zöld folyosók
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
16
12/10/2015
3. Az erdő belsejében természetes úton kialakult, kisebb fátlan foltok (felhagyott tanyák, táborhelyek, korábban legeltetett földdarabok, rakodók, fagyzugok)
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
4. Nagy, összefüggő rudas állományok felszakítása kisebb, nyílt foltokkal.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
17
12/10/2015
A szegélyek célszerű kialakítása a vadonélők érdekében 5.
Kihasználatlan területek → erodált folt, víznyelő, törmelékes, sziklás, homokos kibúvók, műveletlen mg.-i földdarab, öntözőcső-sarok stb.
– A folt minimum felét pillangósokból és fűfélékből álló, sűrű vegetáció borítsa → táplálékforrás, –belsejében fásszárúakból (fák, cserjék) álló búvóhely. Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
6.Vízfolyás-erdő kombinációja → „ideális” lehetőség a vadonélők számára → kiegészítve a cserjefolyosókban kialakított táplálékforrással, a tópart mentén és folytatásában ültetett cserjesávokkal.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
18
12/10/2015
7.
•
•
Rőzse-búvóhely – a talajnak is tápanyagot szolgáltat. Elhelyezése → táplálékés víznyerőhely szomszédságában. Rétegei: – –
–
vastag ágdarabok, tuskók, vékonyabb ágak, hosszú, leveles hajtások, leveles hajtásvégek.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
A szegélyek célszerű kialakítása a vadonélők érdekében 8. Erős széljárás esetén → ha soros az ültetés, a sorok vonalvezetése hullámos legyen → 3 oldalról nyújt védelmet a sávba belépő vadnak.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
19
12/10/2015
A szegélyek célszerű kialakítása a vadonélők érdekében 9. A táplálékforrást NE az uralkodó szél felőli oldalon nyújtsuk. Figyelemreméltó, hogy még akkor is szükség lehet kiegészítő táplálék biztosítására, ha a vízpart ill. a cserjés búvóhely, látszólag minden igényt kielégíthetne → vadfaj? növényzet összetétele?
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
10.
Cserjesávok szerkezeti kialakítása → egyformaság kerülése. A szegélyek fokozatosan magasodó, az egyes vertikumokban is változatos szerkezetét, a nem soros ültetéssel és az adott vertikum fajgazdagságával lehet növelni.
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
20
12/10/2015
Vízszükséglet biztosítása (de növényi víztartalom, metabolikus víz is fontos, vízivás így nincs arányban a vízigénnyel!)
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Szórók, etetők
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
21
12/10/2015
Szóró vadászat, etető kiegészítő takarmányozás Ez melyik? e
Fotó: Katona Krisztián
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
22
12/10/2015
Vadászerdő • Valódi, szakszerűen kezelt, többszintű, fajgazdag erdő ≈ „vadászerdő” • Elsődleges rendeltetés = (vad)gazdálkodási! • Jogszabályban nincs ilyen
Erdőtörvény, XXXVII /2009 22. § (3) Az erdő rendeltetése a) a 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi, b) 25. § szerinti közjóléti, c) 26. § szerinti gazdasági lehet. 26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak: a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő; b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő; c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő; d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő. (közjóléti a vadaspark, szintén elkerített)
23
12/10/2015
Apróvadas vadászerdő • Fácános vadászerdő → a fácánok kiengedésétől a levadászásáig a mesterséges nevelés valamennyi feltételét biztosítja. • Helymegválasztás → ≥ 200-300 ha. – A „vonalas” vegetációknak erős elszívó hatása lehet (csatornapart, mezővédő erdősáv), – Víz, – laza talaj, sík terület, – erdőrészletek tagoltsága → nyiladékrendszer ( populációs paraméterek becslése, táplálékforrások gazdagítása, vadgazdálkodási berendezések elhelyezése, vadászat).
Fotó: Katona Krisztián
24
12/10/2015
Vadásznyiladék I. Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Vadásznyiladék II. A nyiladék növényösszetétele és szerkezete a fácánok nagyarányú elejtését segíti Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
A hajtás irányában, a nyiladék szélén ültetett cirok (köles) csík, mellette füves szegély → a fácánok jól hajthatók az ismert táplálék- és búvóhely felé.
25
12/10/2015
Fotó: Katona Krisztián
Röptetősávok • Nagy terítékű vadászatokon fontos! • Utolsó 60-70 méteren 3 sávot kialakítani: – 5-10 méter széles sűrű cserjés; megfogja a fácánokat. – 20-25 méteren kitisztítjuk az állomány alól a cserjéket; a madarak felrepülnek. • Közvetlenül a nyiladék szélén ismét sűrű cserjés, magasabb fákkal; összetartja a végig gyalogló madarakat és a fák „megemelik” őket. • Igazodó vonal képzése a hajtóknak: – cserje sor vagy fára kötött szalmafonat.
26
12/10/2015
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
A vadásznyiladék, mint táplálékforrás
○ Ezüstfa ● Orgona Boróka • Kinincs
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
27
12/10/2015
Nagyvadas vadászerdő • „Nagyvadas vadászerdő” → - táplálékforrás + búvóhely → fajspecifikus szükségletek ismerete! - Cserjeszint, lékek - vadgyümölcs-ligetek – folyamatos gyümölcs ellátás → érési idő! – kultúrfajokat is ültethetünk (barack, dió, cseresznye).
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
28
12/10/2015
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Vonalas létesítmények • Villanypászta alatti folyosó – Vadföldi keverékek – Cserjésítés – Invazív fajok, pl. akác terjedése innen
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
29
12/10/2015
Vonalas létesítmények • Villanyoszlopoknál → bozótos, rőzsehalom → védő szigetek a vadonélők számára. – Madarak magterjesztése fontos
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
Vonalas létesítmények • A vezeték közelébe ültetett, messziről is jól látható, magas növésű fa megemeli a repülési magasságot. • De vadkárelhárító kerítéseknél is fontos lehet -> pl. siketfajd
Forrás: Mátrai, G. 2004. Erdei élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. 80pp.
30