Erdei élőhelyek kezelése

10/15/2015

Erdei élőhelyek kezelése Növényevő nagyvad fajaink táplálkozása az erdei élőhelyeken. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI

Patások rágási preferenciái, cseres-tölgyesek, Mátra, 2014 június

Forrás: Fehér, Á., Katona, K., Szemethy. L.

• • •

Jacobs szelektivitás index

Kedvelt…Elkerült 

Táplálékkínálat-táplálékválasztás-vadsűrűség kapcsolatrendszere két oldalról szabályozható Rágási kedveltségi sorrend alapján tölgyekről a rágási nyomást le lehet venni Kőrisek, gyertyán, juharok főleg, de egyéb cserjefajok is mind fontosak a válogató fogyasztásban

1

10/15/2015

1000-3000 kg/ha táplálék a cserjeszintben Vágásos üzemmódban is lehet! 3500 tél

tavasz

nyár

ősz

2500 2000 1500 1000 nincs adat

Növénykínálat (kg/ha)

3000

500

nincs adat

0

Hajós

Gemenc

Segesd

Zselic

Felsőtárkány

Katona, K., Szemethy, L., Nyeste, M., Fodor, Á., Székely, J., Bleier, N., Kovács, V., Olajos, T., Terhes, A., Demes, T. 2007. A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Természetvédelmi Közlemények, 13: 119-126.

Táplálékban dús cserjeszint

Fotó: Katona Krisztián

2

10/15/2015

Táplálékhiány a cserjeszintben gyapjaslepke rágás után


Táplálékhiány a cserjeszintben „bozótirtás” után


3

10/15/2015

Mi alapján választ táplálékot a növényevő? •

Genetikailag kódolt tartományban választ - Növényi legyen (mit jelent, pl. idegenhonos új faj vagy egy kidőlt fatörzs táplálék-e?) - Mezei pocok vagy egy darab kő sosem táplálék Kémiai ingerek szerepe alapvető a tanulásban - Először kóstolás, majd ezek után szaglással - De már anyaméhben vér útján, ill. szoptatáskor (anyatejjel) is kap kémiai információt - Szociális tanulás (gidatárs „szájszaga”) Többszintű táplálékválasztás - Táplálkozófolt -> növénytípus -> falat Ragadozómentes folt keresése („landscape of fear”) Növénytípus elérhetősége - Amiből sok van a mozgáskörzeten belül - Növényegyedek száma, mérete, biomasszája Növénytípus hozzáférhetősége - Amit könnyű megszerezni - Cserje-, lágyszárú vagy avarszintben - Hosszú hajtások, nagy levelek - Mechanikai védelem hiánya (tüske, holtfa, kerítés) Falat tápláló-, ásványi- és méreganyag tartalma - Magas fehérje/rost arány (de kevés rost is kell!) - Magas cukortartalom - Alacsony tannintartalom (de kevés tannin is kell!)

•

• •

•

•

•

Fotók: Bleier Norbert

Növényevők: lehetőségek és kényszerek •

Zöld növényi táplálékot fogyasztanak - Tápláléklánc alsó szintje - Primer fogyasztók

•

Növényi táplálék könnyebben elérhető, de kisebb E-tartalmú

•

Fehérjetartalom korlátozott, nehezen hozzáférhető

• Rostos sejtfalak - Cellulózemésztéshez emlősöknek nincsen enzime! - Szimbionta mikroorganizmusok segítik: kérődzők talajból veszik fel először •

Növényi sejtfal felépítése

Pektin

Középső lamella

Cellulóz mikrorost

Elsődleges sejtfal

Hemicellulóz

Plazma membrán

Oldott fehérje https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Plant_cell_wall_diagram.svg Készítette: Mariana Ruiz Villarreal

Minden növényevő mást ehet és mást eszik!

4

10/15/2015

Előbélben fermentálók (Valódi kérődzők) •

Párosujú patások (szarvas-, szarvasmarha- és tevefélék, zsiráfok), kenguruk, kolobuszmajmok az előbélben fermentálnak

Négyüregű kérődző gyomor

- A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot •

Kérődzés - Alapos táplálékfeltárás akár 4-5 nap alatt

• Négyüregű gyomor Bendő (Rumen) Recésgyomor (Reticulum) Százrétű/leveles gyomor (Omasum) Oltógyomor (Abomasum)

http://www.glogster.com

Az előbélben fermentálás előnyei • Az előbélben fermentálás nagyon hatékony az utóbélben fermentáláshoz (páratlan ujjú patások, pl. lovak) képest: - A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot - Maguk a mikroorganizmusok is megemésztődnek az oltógyomorban  karbohidrátok,fehérjék felszívódnak a középbélben - A bendőben a mikroorganizmusok rengeteg növényi alkaloidát képesek méregteleníteni

Őz gyomortartalom Fotó: Barta Tamás

- Kevesebb, de jobb minőségű táplálékforrás esetén előny

5

10/15/2015

A Kérődzők morfofiziológiai csoportosítása • Kérődző fajok forrásfelosztása: - Hofmann, R.R. 1989. Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system. Oecologia 78:443-457. - Eltérő emésztőszervrendszeri anatómiai háttér

- Eltérő emésztésfiziológiai háttér

Koncentrátum-válogató – átmeneti táplálkozású – legelő típus EURÓPAI KÉRŐDZŐK TÁPLÁLKOZÁSI TÍPUSAI Koncentrátum-válogatók

Fűfogyasztók / legelők

Átmeneti típusúak

Rén

Kőszáli kecske

Muflon

őz Zerge Juh Gímsz. Kecske Dám Marha

Jávorsz.

Őstulok

Eu. bölény

Bendő (pl. őz) (őz)

pl. gím (zerge)

(gím)

(marha )

Táplálkozási ritmus

- Eltérő kényszerek - Eltérő lehetőségek

Példa - Az őz emésztésmorfológiai jellemzői

•

• •

•

•

•

•

Koncentrátum–válogató faj - Válogatós Bendő egyszerű, kicsi, - De nem finnyás, hanem egyenletesen alkalmazkodó! Széles papillázott RR átjáró Relatív nagyobb szájméret Kicsi százrétű gyomor Vékony - Válogatásra alkalmas kevés laminával oszlopok Relatív nagyobb nyálmirigyek Rövid bélcső Kicsi oltógyomor - Fültőmirigy 3x nagyobb (testhossz 12-15-szerese) legelőkénél Nagyméretű Nagy máj nyálmirigyek - Fásszárúak mérgei ellen? Terjedelmes Kicsi bendő és Gyors tápanyag-továbbítás hátsó Magas fermentációs ráta recésgyomor fermentációs (keményítőbontó tartály a testmérethez képest baktériumok) Nagyméretű (vakbél+végbél - Kis tárolókapacitás ALACSONY recésgyomor, elülső zsákja) ROSTTARTALMÚ alacsony Sűrűbb, egyenletes TÁPLÁLÉK retikuláris rumenpapillázottság taréjokkal - Nagyobb felület, gyorsabb zsírsav felszívás Hofmann, R.R. 1989. Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view Kevés cellulózbontó of their digestive system. Oecologia 78:443-457. mikroorganizmus - A rostok emésztése nem hatékony Gyorsan továbbítódik a tápanyag

6

10/15/2015

Emésztésmorfológia és területhasználat • Ivari szegregáció – két nem térbeli elkülönülése tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék

Kukoricaimádó gímszarvasok?

Fotó: Bleier Norbert

7

0%

Fásszárú

Kétszikű

Egyszikű

November 15.

Október 31.

Szeptember 30.

Szeptember 16.

Augusztus 31.

Augusztus 15.

Július 31.

Július 16.

Július 29.

Június 16.

Május 31.

Május 1.

Táplálékalkotó aránya

10/15/2015

Hullatékanalízis


100%

HAJÓS ERDŐ 2000

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

Mag

8

10/15/2015

Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, 2003-2004 100% 90% 80%


70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Április

Május

2003

Június

S zeptember

Fásszárú

Kétszikű

Február

December

Egyszikű

Május

Mag

Július

2004

HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000 100% 90%

70% 60% 50% 40% 30% 20%

Fásszárú

Kétszikű

Egyszikű

Október 31.

Szeptember 30.

Szeptember 16.

Augusztus 31.

Augusztus 15.

Július 31.

Július 16.

0%

Június 29.

10% Május 31.


80%

Mag

9

10/15/2015

A hajósi mezőgazdasági terület


A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen 100% 90%


80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Június16.

Június 29.

Lucerna

Július 18.

Július 31.

Kukoricalevél

Augusztus 15.

Kukoricaszem

Augusztus S zeptember S zeptember Október 30. 30. 15. 30.

Búzalevél

Búzaszem

Egyéb

10

10/15/2015

A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége 60 Erdő

Tápanyagok aránya a táplálékban (g/100 g szárazanyag)

Mezőgazdaság

50

40

30

20

10

1998

N.m.k.a.

Nyershamu

Nyerszsír

Nyersrost

Nyersfehérje

N.m.k.a.

Nyershamu

Nyerszsír

Nyersrost

Nyersfehérje

0

2000

Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K., Orosz, Sz. 2003. Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, 52(3): 249-258.

Őz „válogató” táplálkozása erdei élőhelyen, télen

Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf. 47-53. old.

11

10/15/2015

Őz „válogató” táplálkozása mezei élőhelyen, télen

Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf. 47-53. old.

Az őz tápláléka mezőgazdasági területen, nyáron (Forrás: Mátrai, K. et al.)

• Módszer - 77 hullatékminta erdőfolttal rendelkező ill. tisztán mezőgazdasági területen gyűjtve: gabona betakarítása előtt (F1) (06.11.-07.02.) betakarítása után (F2) (08.06.-08.26.)

12

10/15/2015

•

•

Betakarítás előtt: – Erdős foltban főleg fásszárúak a táplálékban – Mezőgazdasági foltban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: – Erdős foltban kiegyenlítettebb lesz az étrend, sokkal több gyümölcs fogyasztva – Mezőgazdasági foltban lágyszárú fogyasztás csökken, kukoricatermésé nő Betakarítás után a mezőgazdasági foltból nem mentek az erdős foltba!

• Erdős foltban főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) a táplálékban • Mezőgazdasági foltban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce • Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék

13

10/15/2015

3

• Nagy egyedi változatosság az őz nyári táplálkozásában - Eltérő mozgáskörzetek, eltérő kínálat - Eltérő aktuális igények - Eltérő táplálékválasztási preferenciák

4

• Szeder sok egyednél kiemelkedő jelentőségű táplálék • Cserjésedő csatornapartok, fasorok biztosíthatják a bodzát, akácot is • Ezek mind nagy biomasszát adó, magas fehérjetartalmú táplálékot jelentenek az őznek

14

10/15/2015

Őz táplálkozása, összefoglalás • Télen nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat (takarékoskodni kell az energiával) • Fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják

• Nyáron szélesebb táplálékbázis, de a mozgáskörzet, és a foltválasztás itt is meghatározza az egyedi választási lehetőségeket

Vaddisznó tápláléka (Gazdag F. 2002: Adatok a vaddisznó táplálkozásáról. Vadbiológia, 9: 66-72.)

• Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve • Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek • A táplálék összetétel diverzitása gyenge – 2-3 faj adja 80-85 %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) • Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs • Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) • Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) • Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg)

15

10/15/2015

Vaddisznó tápláléka Európában (Schley L., Roper T.J. 2003: Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe, with particular reference to consumption of agricultural crops. Mammal Review, 33(1): 43–56.)

• 21 vizsgálat alapján • Mindenevő, de növényi >> állati • 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény • Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! • Legalább egy E-dús alkotó • Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) • Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő)

Miért nincs felújulás? A vaddisznó az univerzális ok? Komplex rendszer!

16

10/15/2015

Muflon táplálkozása (Forrás: Mátrai, K.) A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán – 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek – A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%) – 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt – 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje • A muflon táplálékát a vadászterület kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg. • A muflon jelentős mennyiségű (50-80%) fásszárú növényt is fogyasztott, pedig bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására. • Nem obligát, hanem változó fűfogyasztó a muflon

A muflon szezonális tápláléka (≥5 %), Gödöllői dombvidék, 1993 ÉVSZAK NÖVÉNYEK

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

Fásszárúak összesen

49

51

50

78

Fenyő

14

3

12

44

Meggy-félék

13

5

7

0

Tölgy

9

17

1

15

Lepényfa

1

3

7

0

Akác

1

11

11

7

Juhar

1

8

0

0

Fűz

5

0

2

0

Szeder

1

2

7

5

Egyéb fásszárú (fagyal, bodza)

4

2

3

7

Kétszikűek összesen

39

33

42

0

Lucerna

32

27

19

0

Aranyvessző

6

4

2

0

Libatop

0

0

12

0

Peszterce

0

1

5

0

Egyéb kétszikű

1

1

4

0

Fűfélék összesen

12

16

5

22

17

10/15/2015

Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K. 1993. A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18)

• Gím, dám és muflon a Gödöllői dombvidéken október - novemberben nem a fő növénycsoportok mentén különült el • Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén • Fásszárúakat (hajtást, kérget) gyakran elkerüli, avarból a lomblevél fogyasztás viszont jelentős lehet

Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K. 1993. A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18)

Növényfaj

gím

dám

muflon

akác, bodza

32 (26,1)

15 (20,2)

18 (20,8)

fenyő

0 (0,3)

20 (29,9)

11 (14,8)

tölgy

20 (28,9)

1 (3,7)

6 (9,6)

kökény

8 (10,6)

1 (1,5)

10 (17,8)

szeder

5 (7,0)

11 (21,9)

5 (8,5)

Egyéb fás

5 (4,1)

6 (11,8)

8 (9,4)

18 (21,6)

13 (23,2)

21 (33,2)

Egyéb kétszikű

8 (9,0)

18 (20,2)

11 (11,9)

Egyszikűek

5 (6,5)

15 (21,9)

11 (16,6)

lucerna

18

10/15/2015

Élőhelyfejlesztés=vadföld+etető?

Indikátor növényfaj

Fotó: Mátrai Katalin


Fotó: Mátrai Katalin

19

10/15/2015

Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy ősz

100%

Táplálékalkotók aránya (db)

80% 60% 40% 20% 0% Pósai gyep

80% 60% 40% 20% 0% Kapitánysarok Nyakasrét Dél Vöröstölgyes

Körtés Dél

Erika

Körtés Dél

tél

gy ep Pó sa i

Cs ig á

stö lg ye s

slap os

él

k

tD ag y

Körtés Dél

gyep: zöld, piros csíkozott: minden egyéb

N

Erika

K

Nimkó Nyugat Cserfekvés Kelet

as ré

0%

ya k

20%

N

40%

ys ar o

60%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

ap itá n


80%

kukorica: sárga, rozs: barna, piros csíkozott: minden egyéb

Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó egyéb rozs

május

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 7 8

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Cinegés

Táplálékalkotók aránya

Táplálékalkotók aránya


nyár 100%

Szűzföld

Nimkó Kelet

gyepfajok: világoszöld, repce: sötétzöld, piros csíkozott: minden egyéb

gyepfajok: zöld, piros csíkozott: minden egyéb

ör ö

Pósai művelt

100%

V


tavasz

Szentpáli

Kontroll

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Tuskós 1

Tuskós 2

egyéb rozs

július

1

2 Cinegés

3

1

2

Kontroll

1

2 Szentpáli

3

1

2

Tuskós 1

20

10/15/2015

január vége

február közepe

Simonles

Szentpáli

Gólyás

Simonles

Szentpáli

Simonles

Szentpáli

Gólyás

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Gólyás


Kukoricaszilázs takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Valkó.

február vége

egyéb

kukorica

Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, december 13., Hajós 100%

Törköly aránya a hullatékban (db)

90% 80% 70% 60% egyéb törköly

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Minta sorszáma Katona, K., Gál-Bélteki, A., Terhes, A. Bartucz, K., Szemethy, L., 2014. How important is supplementary feed in the winter diet of red deer? A test in Hungary. Wildlife Biology, 20(6): 326-334.

21

10/15/2015

Élőhely-fejlesztési, vadföld-gazdálkodási javaslatok • Változatos élőhely - Minden egyed optimálisan válogathat • Erdőben - Lékek kialakítása - Átalakító üzemmód szálalóerdő felé - Változatos fásszárú kínálat, nagy biomassza kis helyen • Nyílt területeken - Erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel - Kisebb mozaikszerűen elhelyezett vadföldek, tápanyagdús kétszikűekkel (lucerna, herék, keverékek)

Fotó: U.S. Department of Agriculture, Natural Resources Conservation Service

Erdei vadkár elleni védekezés • A gím, őz komoly vadkárokat okozhat (ha pl. „beül a felújításba”) • Élőhely-fejlesztés szerepe - A helyileg is változatos növényzet biztosíthatja, hogy ne a főfafajt rágja (rágáspreferenciák figyelembe vétele!) • Szagos repellens anyagok ált. nem működnek jól - Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél – Hanem genetikailag öröklött – Van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés - A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is • „Landscape of fear” -Sok zavarás a foltban („hunting for fear”) -Ragadozóelkerülés miatt máshol fog táplálkozni

22

10/15/2015

Vadtakarmányozási javaslatok •

Cél meghatározása - Miért etessünk? Szükséges-e? Elérhető-e a cél? (trófeajavítás, jobb téli túlélés, elterelés) • Mennyiségi takarmányozás? - Inkább az élőhely-fejlesztés segíthet - Fiziológiai alkalmazkodás is van (gím: éjszakai hypometabolizmus, kisebb E igény; őz: télen nagyobb mennyiségű RR és vakbél-tartalom rossz táplálékból) • Kiegészítő takarmányozás? - Mit kell kiegészíteni, mennyivel? - Eljut-e minden egyedhez? (biztos nem!) - Nagyobb-e a haszon, mint a kár? (pl. paraziták, tejsavmérgezés, gombatoxinok veszélye, orvvadászat, megtérül-e) • Mit etessünk? - Biológiai igények alapján kell dönteni! - Lombszilázsok, lucernaszenázs - Rostosabbat nem eszi vs. E dústól bendőacidózis • Etetők elhelyezése -Szétszórtan többet, védett helyen (mozgáskörzet méret, territorialitás vs. csoportképzés, „ragadozóveszély”) • Versengés más fajokkal - Szelektív őzetető

23

Erdei élőhelyek kezelése

Recommend Documents