SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

SZAKDOLGOZAT

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

A BÉKEFENNTARTÁS LEGÚJABB ASPEKTUSAI: A RENDVÉDELMI BÉKEFENNTARTÁS A XXI. SZÁZADBAN

H OGYAN

VÁLTOZOTT ÁT A KLASSZIKUS BÉKEFENNTARTÁS A „ MÁSODIK GENERÁCIÓS ” BÉKEFENNTARTÁSIG ÉS A CIVIL VÁLSÁGKEZELÉSIG ?

Készítette: Pál Kata

Budapest, 2005

Valami furcsa összehangolódás, Valami ritka rend Széthúzó erők egyensúlya, Mély belső bizonyosság idebent Bizonyosság arról, hogy élni jó, Szenvedni elkerülhetetlen, Szeretni tisztán: megistenülés, Meghalni szép S a Kifejezést meglelni mindezekhez, Megtalálni a felséges Igét Az Igét mindezekhez: A BÉKE ez. Orkán ordíthat aztán odakünt, Robbanhat ezer bomba: kárbament, De kárt nem okozott. Bent: Csend. A BÉKE itt kezdődik. Bent: Csend. Isten hozott. Reményik Sándor: BÉKE (1941. 05.16., Kolozsvár)

2

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 5 Bevezetés 7 I. Az ENSZ és a békefenntartás 8 1. ENSZ megalakulása 9 1.1.Történelmi háttér 9 1.2.Célok és alapelvek 10 1.3.Az ENSZ tagjai 11 1.4.Intézményi háttér 12 1.4.1.Közgyűlés 12 1.4.2.BT 12 1.4.3.A Titkárság 13 II. Válságkezelés és a békefenntartás 14 1. Történeti áttekintés 14 2. A válságkezelés fejlődése 15 2.1.A válságmegelőzés 16 2.2.A válságkezelő műveletek 17 2.3.Az intervenció fokai és formái 18 2.3.1.Kis létszámú tiszti rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók 19 2.3.2.Békefenntartó és konfliktuskezelő műveletek 21 2.3.3.Konfliktus megelőzése,béke kikényszerítése,agresszor kiűzése22 3. A békefenntartás generációi 23 3.1.Az első generációs. „klasszikus” békefenntartás 23 3.2.A második generációs békefenntartás 25 3.3.A regionális szervezetek megjelenése: Civil- katonai együttműködés 29 4. Boutros Boutros-Ghali : Békeprogram 30 4.1.Béketeremtés 30 4.2.Békekikényszerítés 31 4.3.Békefenntartás 32 4.4.Békeépítés 32 4.5.Preventív diplomácia 34 5. Az ENSZ békefenntartás finanszírozása 35 5.1.Az ENSZ missziók finanszírozása 37 5.2.Brahimi- Riport 38 39 III. Válságkezelés az ENSZ rendszerében 1. Az ENSZ polgári rendőrsége 39 1.1.Az ENSZ-rendőrség szerepe 39 1.2.Az ENSZ rendőrség felhatalmazása és létszáma 40 1.3.Az ENSZ alkalmazása 41 1.4.Az ENSZ rendőri tevékenysége 42 2. Az ENSZ legfontosabb rendfenntartó missziói a ’90-es években 43 45 3. Magyar tapasztalatok a ’90-es évek ENSZ misszióiban 4. Miért fontos az ENSZ szerepe a békefenntartásban? 50 5. Célok és következtetések 51 IV. Válságkezelés az Európai Unió rendszerében 52 1. Az EU válságkezelő rendőri erőinek létrehozása 53 1.1.Történeti áttekintés 53 1.2.Az EU válságkezelő rendőri erői (EUCMPF) 56 3

1.2.1.Az EUCMPF céljai és feladatai 56 1.2.2.Rendőrtisztek kiképzése a válságkezelői műveletekre 56 1.3.Az EU rendőri missziói (EUPM) 59 1.3.1.Az EUPM irányelvei 59 1.3.2.Az EU első válságkezelő missziója, Bosznia- Hercegovina 60 2. Hazánk szerepe az EU rendőri válságkezelésében 62 V. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartásra……… 62 1. A békefenntartói és válságkezelői képzések, tanfolyamok 62 2. A felkészítés, bíztatás és támogatás szerepe 63 VI. A békefenntartás aspektusai a jövőben 66 1. A békefenntartó és a katonai műveletek jellemzői 66 1.1.A nemzetközi konfliktusok irányai a XXI. század elején 68 1.2.A békefenntartás kihívásai a XXI. század elején 69 1.3.A békefenntartó és katonai műveletek jellemzői napjainkban 70 2. Aktualitás 71 2.1.A Magyar Honvédség szerepvállalása a nemzetközi missziókban 71 2.2.A modern hadviselés jellemzői 2015-ig 71 2.3.Az ENSZ és a békefenntartás problémái 72 3. A várható jövő 73 Összefoglalás 74 Következtetések 74 Rövidítések 76 Felhasznált irodalom 78 Mellékletek 83

4

Előszó A szakdolgozatban olyan kérdésekre keresem a választ, hogy a békefenntartásban való szerepvállalás milyen szinten jelenik meg és lép életbe a XXI század elején. Milyen motivációk húzódnak mögötte, illetve, hogy a XXI. század hatására milyen irányban tolódott el és változott meg a szó szinte teljes jelentéstartalma, olyan tekintetben, hogy a békefenntartás mára inkább békekikényszerítést jelent. Ennek lényege, hogy nem a békét kell manapság fenntartani, hanem meg kell előzni a válság kialakulását, mielőtt a béke fenntartására elkerülhetetlenné válna. Az ilyen jellegű intézkedések legelterjedtebb formája 2005-ben a rendőrségi kihelyezett békefenntartó csoportok együttes fellépése, illetve olyan különböző civil szervezetek akciói, amiben bárki részt vehet, felajánlhatja segítségét és olyan speciális oktatásban vehet részt, amely hosszú távra felkészíti az úgynevezett „második generációs” békefenntartás lépéseinek és céljainak elsajátítására. Hipotézis: A XXI. század embere nem élhet úgy, hogy háborútól féljen. Az I. és II. világháború világméretű pusztításhoz vezetett, mert bizonyos országok nem tudták maguk között elrendezni konfliktusaikat. A helyzet ma sem változott. Konfliktusok mindig is voltak, vannak és lesznek, és azok megoldásán kell változtatni. Vajon hatásos-e a békefenntartás mai változata? Miben áll a változás jellege? Vajon együtt fejlődött-e a korral az az eszme, hogy a béke mindennél fontosabb egy ország életében, különösen, ha az a demokratizálódás felé tart? Megéri-e a békefenntartást támogatni, mind fizikai mind mentális oktatás terén? Hatásos-e az újszerű katonai erő alkalmazása? A békefenntartás, mint témakör akkor kezdett el érdekelni, amikor 2003 telén személyesen jártam Szarajevóban. Sokkoló volt a város látványa, a lerombolt épületek, iskolák, amiket a mai napig nem újítottak fel. Érdekes élmény volt sétálni egy olyan városközpontban, ahol 15-20 méteren belül szinte egymás szomszédságában található egy katolikus templom és egy mecset. Az etnikai

5

összetétel is nagyon változó, amiből eredően a legérdekesebb élmény az volt, amikor a török, bosnyák, szerb lakosság között feltűnt egy afro-amerikai békefenntartó katona géppisztollyal a vállán sétálgatva… Az itt szerzett élményeim mellett, az eddig tanult ismereteim, illetve a Belügyminisztériumban eltöltött pár hetes gyakorlatom segített a szakdolgozat elkészítésében. Kutatási célok: • Elsődleges kutatási célként azt tűztem ki, hogy összegyűjtsem, feldolgozzam a témában felhalmozott ismeretanyagot. (könyvek, tanulmányok, folyóiratok, konferenciák

anyagai,

az

ENSZ

intézményrendszere

és

szerepe

a

békefenntartásban, előadások, külföldi kiadványok, EU rendőri misszióiról szóló ismeretanyagok, békefenntartókkal folytatott interjúk alapján) • Másodsorban, hogy bővebben kitérjek a békefenntartás új generációjára és aspektusaira, változásaira, kiemelve civil válságkezelést, az ENSZ és az ENSZ polgári rendőrség (CIVPOL) illetve az Európai Unió első válságkezelő missziójának (EUPM) tevékenységét, példaként említve a kihelyezett missziók szerepét különböző országokban és a magyar helyzetet. • Harmadsorban szeretném bemutatni tudományos egy konferencia alapján a „Katonai erő újszerű alkalmazásait” és a jövő kihívásait, beleértve a békefenntartók mentális felkészítését és oktatását Magyarországon a BM NOK közvetítésével. A fenti célok elérése érdekében az alábbi témák kerülnek kifejtésre: 1.

Az ENSZ szerepe és céljai a békefenntartásban, történelmi és intézményi háttere

2.

A válságkezelés és a békefenntartás generációi, az intervenció fokai és formái

3.

Válságkezelés az ENSZ rendszerében, az ENSZ polgári rendőrség bemutatása, rendfenntartó missziók részletezése

4.

Az EU első válságkezelő missziójának bemutatása, rendőrtisztek kiképzése

5.

Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartói feladatokra

6.

A békefenntartás aspektusai a jövőben, a katonai erő újszerű alkalmazása

6

Összességében szeretném vázolni, hogy a XXI. század válságait ma milyen módon lehet kezelni, illetve hangsúlyozni, hogy magát a konfliktust kell megelőzni, hogy békefenntartásra már ne kerüljön sor, csak békekikényszerítésre. Mindehhez el kell érni azt, hogy a ma embere is tudja meg, hogy a háborúzás nem vezet jóra és törekedni kell a békésebb egymás mellet élésre. Mindezekkel próbálom előrevetíteni a nemzetközi válságok kezelésével kapcsolatos feladatokat a XXI. századra vonatkozólag.

Bevezetés A nemzetközi válság fogalmát már régóta használják a történelemben. A folyamatos háborúk hatására a XX. században alakult ki az igény egy olyan nemzetközi szervezet felállítására, amely képes véget vetni az állandó ellenségeskedéseknek. A cél a kontinens békés fejlődése lett. Így alakult meg a „Népszövetség”, amely a nagyhatalmi érdekeket szem előtt tartva próbálta megteremteni a békés egymás mellett élést, de érdemi döntést nem tudott hozni, viszont léte előkészítette az utat a későbbi Egyesült Nemzetek Szervezetének (továbbiakban ENSZ) megalakulása előtt. A válságkezelés a második világháború utáni időszaknak lett a jellemző fogalma és eszköze. A XXI. századra a konfliktusok és válságok annyiban változtak meg, hogy a világ egészére

kiható

globalizáció,

olyan

kihívásokat

tartalmaz,

amellyel

a

nemzetállamok egyenként nem tudnak megbirkózni, ezért szövetségeseket keresnek, például az ENSZ, NATO vagy az Európai Unió (továbbiakban EU) kereti között. Európa nagy múltra tekint vissza demokrácia terén. Az elmúlt 50 évben a gazdasági fejlődésen alapuló idealista békefelfogás jellemezte, ennek ellenére nem képes távol maradni a nemzetközi konfliktusoktól, mert a világban zajló folyamatok befolyásolják Európa gazdaságát, politikai stabilitását és a biztonságát is. Az Európai Uniónak elsősorban Európában kell garantálni a biztonságot. Mindemellett törekednie kell arra, hogy mint pénzügyi és gazdasági központ segítse elő a világban zajló válságok (békés) megoldását, amihez nagyban hozzájárult egy 60000 fős katonai és egy 5000 fős rendőri készenléti alakulat felállítása 2003-ban. Ezek az alakulatok végrehajtották sikeres akcióikat és

7

bebizonyították hatékonyságukat Bosznia- Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén.

I. Az ENSZ és a békefenntartás Hogyan is dolgoznak az igazi „kéksisakosok”? Sokakban felmerül a kérdés a békefenntartás szó kapcsán, hogy pontosan mi is a feladata egy békefenntartónak, milyen tevékenységi kört tölt be, hogyan végzi a munkáját? A hidegháború alatt a békefenntartó műveleteknek általában államok közötti konfliktus kezelésében volt szerepük. Az államon belüli, polgárháborús helyzetek megoldása nem volt jellemző. A békét a katonák a jelenlétükkel érték el, katonai erőt általában nem kellett alkalmazniuk. Tevékenységük egyirányú volt, mivel a mozgásterük is le volt szűkítve. Általában a már meglévő békét (tűzszünetet) kellett fenntartani. Létszámuk sem volt túl nagy és minden esetben a semlegesség és pártatlanság alapján dolgoztak. A klasszikus békefenntartás a konfliktuskezelés egyfajta eszköze, habár ez így, szó szerint nem szerepel az Alapokmányban, ugyanis az ENSZ békefenntartó tevékenysége mögött nincs semmilyen precíz doktrína vagy eljárási szabály. „Az ENSZ- békefenntartás gyakorlati szükséghelyzetből született”. 1 Az ENSZ a hidegháború után egyre összetettebb kihívások elé nézett, amelyek már olyan felkészültséget igényeltek volna, amelyben a konfliktuskezelés összes eszközére szükség lenne (békekikényszerítés, béketeremtés, békeépítés). Ez az új kialakult helyzet számos kudarca adott okot a ’90- es évektől, ugyanis „a klasszikus békefenntartás olyan eszköz, amely az adott konfliktus egy meghatározott pontján kerül alkalmazásra, egy adott állapotra és nem magára a folyamatra koncentrál” .2 Ennek a ténye a világszervezetet semlegessé és pártatlanná tette, minimális erőhasználattal. A missziók ettől függetlenül számos sikert értek el, például Namíbia felszabadításában, így az ENSZ hatásköre is kibővült, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezet képes bonyolultabb válságok megoldására és kiküszöbölésére is. A kis létszámú semleges jelenlét a hidegháborút követően már nem volt kielégítő, hanem egy átfogóbb béketeremtő, békeépítő stratégiára volt 1

Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), in:Tanulmányok a háborúról, Múltunk (történelmi folyóirat), 2004, XLIX. évfolyam, Bp., 267 o. 2 Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp., 40 o.

8

szükség, amely a konfliktus gyökereit próbálja kiírtan a béke hosszú távú fenntartása érdekében. Az ENSZ ezek után már olyan nemzetközi légkörben működött, amely lehetőséget teremtett egy hatékonyabb szerepvállalásra. A világszervezetet természetesen bírálatok is érték, így az 1995 utáni békefenntartó műveleteket óvatosabb beavatkozó – politika jellemzi. Általános nézet szerint az Egyesült Nemzeteké továbbra is a vezető szerep a nemzetközi konfliktusok és válságok rendvédelmi szervekkel történő kezelése során. „ A szervezet fő célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és működésének két fő szervező elve a hatalmi egységre alapozott túlsúly és az együttes ( kollektív) biztonság”.3 A világszervezetnek ma már elengedhetetlen szereplői a rendvédelmi szervek (rendőrség, határőrség, polgári titkosszolgálatok, magán biztonsági szolgálatok). Ezért a dolgozat kitér az ENSZ felépítésére, szerepére a békefenntartásban és a rendvédelemre is:

1. Az ENSZ megalakulása4 1.1.Történelmi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban ENSZ) a II. világháborút követően

jött

létre,

elsősorban

egy

újabb

világháború

kitörésének

megakadályozása és a kialakított status quo fennmaradásának garantálása végett. Az ENSZ alapokmányát ötven nemzet képviselője dolgozta ki a san fransisco-i konferencián, majd az Alapokmányt 1945. június 26-án ugyanez az ötven ország képviselője írta alá, ami a Szervezet alapító okirata, és amely megállapítja a tagállamok jogait és kötelezettségeit, létrehozza az Egyesült Nemzetek szerveit és ügyrendi szabályzatát. Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én5 jött létre, amikor az Alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, Szovjetunió, NagyBritannia, az Egyesül Államok és a többi aláíró többsége.

3

Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH, 2001, Bp., 176 o. Források: Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, ENSZ Akadémia, 1997, Bp. Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp. 5 E történelmi jelentőségű esemény emlékére október 24-e lett az ENSZ napja és az „Egyesült Nemzetek” elnevezés az Amerikai Egyesült Államok egykori elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. 4

9

1.2.Célok és alapelvek: Az Alapokmány 19 fejezetben rögzíti a szervezet céljait, szervezetét, működési szabályait. A dokumentum nemzetközi szinten törvénybe foglalta a nemzetközi kapcsolatok főbb alapelveit és egyértelműen és átfogóan foglalkozott az erő alkalmazásának korlátozásával. Fő célként tűzte ki, hogy a viszályokat a lehető legbékésebb eszközökkel kell megoldani és rendezni. Az ENSZ létrejöttének és működésének céljai - az Alapokmány szerint -, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen. Az ENSZ Alapokmánya a szervezetek jogait és kötelezettségeit 60 évvel ezelőtt fogalmazta meg, úgy, hogy a második világháború utáni győztesek érdekeinek megfelelően szabályozza a világ rendjét.6 Az Alapokmány 2. cikke felsorolja azt a 6 alapelvet, amely szerint a tagállamok eljárnak: 7 1.

A tagállamok szuverén egyenlősége

2.

A vállalt kötelezettségek jóhiszemű teljesítése

3.

A nemzetközi viszályok békés eszközökkel történt rendezése

4.

A tagállamok tartózkodása attól, hogy más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakot, vagy fenyegetést alkalmazzanak

5.

Segítségnyújtás

olyan

államoknak,

melyek

az

Alapokmány

szellemében járnak el 6.

Tartózkodás a tagállamok belső joghatósági körébe tartozó ügyekbe való beavatkozástól

6

Forrás: E.Luard: A History of the United Natons, Vol.1., The Years of Western Domination 194555, 1984, Macmillan, London, 7 Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi Szerződések és dokumentumok 1945-82, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó - Gondolat Könyvkiadó, 1985, Bp., 19-45 o.

10

1.3. Az ENSZ tagjai: A szervezeten belül valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik. A szervezet összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni, és kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, nemzetközi béke és biztonság, valamint igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni, úgy, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely másik állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. A tagok kötelesek megadni minden segítséget az ENSZ részére, minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmányban leírtaknak megfelelően folytat. Az ENSZ biztosít minden olyan feltételt a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében azoknak az államok is, amelyek a szervezetnek nem tagjai, hogy az elveknek megfelelően járjanak el. Az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon be, amely bármelyik állam belső joghatóságának körébe tartozik. ”Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.” 8 2005-ben az ENSZ 191 tagállamot tartott nyilván. Amennyiben egy ország az ENSZ tagállama, akkor az azt jelenti, hogy nemzetközileg elismerték. Az ENSZhez a mai napig csatlakoznak új tagországok. Magyarország – a világháború veszteseként – nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, hazánk 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez. Az ENSZ Alapokmánya az Egyesült Nemzetek hat főszervét hozta létre. A 7. cikkely szerint a hat főszerv a következő: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Mivel a békefenntartás intézményi hátterét ezek közül a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, és a Főtitkár biztosítja, ezért a dolgozatban ezekre térek ki részletesebben.

8

Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, Magyar ENSZ társaság, 1997, Bp., 19 o.

11

1.4. Intézményi háttér: 1.4.1. Közgyűlés ( General Assembly) Az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelynek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Kétharmados többségre van szükség minden fontosabb témát érintő kérdésben. Például: új tagok felvétele vagy a költségvetés. Feladatait és hatáskörét úgy viszi véghez, hogy megvizsgál minden olyan tevékenységet, amely a nemzetközi biztonság és béke fenntartására irányul. Legyen itt szó leszerelésről, fegyverkezési szabályozásokról. Tárgyal és javaslatokat is tesz vitás kérdések során. Mivel a fő döntéshozó szervről van szó, ezért az ENSZ bármely szervének hatásköréről is dönthet, vagy hozhat ajánlásokat. A nemzetközi politikai együttműködés elengedhetetlen feltétele a szervezet hatékony működésének, ezért tanulmányok elkészítéséhez is hozzájárul a Közgyűlés. Folyamatosan vizsgálja a Biztonsági Tanács (továbbiakban BT) és más szervek jelentéseit. A költségvetés kényes kérdéseiben (pl. tagdíjak megszabása) is ez a szerv dönt. Amikor a béke veszélybe kerül és a BT tagjai képtelenek egyhangúlag eldönteni a beavatkozás kimenetelét, akkor a Közgyűlés azonnal megvizsgálja az ügyet, és ajánlásokat tesz az intézkedésekre, fegyveres erő alkalmazására vagy nem. 1.4.2. A Biztonsági Tanács ( Security Council ) A Biztonsági Tanács az Alapokmány értelmében elsődlegesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős. 15 tagja van: 5 állandó (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok), és 10, a Közgyűlés által kétéves időszakra megválasztott tag. A tanács minden tagja egy szavazattal bír. Eljárási ügyekben minimum 9 igenlő szavazatra van szükség, érdemi kérdésekben is 9 szavazat kell, de ebben benne kell lennie az öt állandó tag igenlő szavazatának is. Ezt nevezik a „nagyhatalmi egyetértés” elvének. (vétójog) Feladatai és hatásköreit a béke és a biztonság fenntartása alapján végzi a BT. Általában megvizsgál olyan ügyeket, amelyek viszályhoz vezethetnek, és ajánlásokat tesz azok rendezésre. Gyakran felszólítja a tagállamokat, hogy 12

kezdetben gazdasági szankciókat alkalmazzanak inkább, mint fegyveres erő bevetését bármely veszélyzónában. A BT minden tagja egy képviselőjének jelen kell lennie az ENSZ székhelyén New York-ban. A Tanács a székhelyen kívül bárhol ülésezhet. Volt már példa arra, hogy Etiópiában vagy Panamában ültek össze. A Tanács minden esetben, amikor a béke fenyegetésére érkezik panasz, a békés

eszközökkel

való

egyességre

jutást

helyezi

előtérbe.

Kijelölhet

megbízottakat vagy magát a főtitkárt a békés rendezésre. Adhat ki tűzszüneti irányelveket, békefenntartókat küldhet a nyugtalan térségekbe, hogy teremtsenek békét. Az Alapokmány 7. fejezete alapján a BT dönthet kényszerítő intézkedésekről, gazdasági szankciókról (kereskedelmi embargó) vagy katonai akciókról is. 1.4.3. A Titkárság ( Secretariat ) A titkárság végzi az ENSZ mindennapos sokoldalú tevékenységét, munkáját adminisztrációk során. Élén a Főtitkár (Secretary-General) áll, akit a BT javaslatára a Közgyűlés nevez ki öt éves időtartamra. A jelenlegi főtitkár: Kofi Annan,

aki

felelős

hatékonyságáért,

a

viszont

tervezési, a

irányítási

világban

és

zajló

ellátási

tevékenységek

ENSZ

békeműveletek

összehangolásáért, eredményes működéséért a főtitkár - helyettes a felelős. Összefoglalva elmondható, hogy ez elmúlt 10-12 évben olyan új kockázatok fenyegetik az euro-atlanti békét és stabilitást, mint például a vallási, etnikai és kisebbségi konfliktusok. A gazdasági instabilitás, különböző politikai rendek összeomlása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése is további megoldatlan problémákra ad okot. Az ENSZ 1988- 89 óta összetett, hatékonyabb erőfeszítéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. Mindez az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ld. ENSZ Intézményrendszere) hatáskörébe esik. A válságkezelés területén kulcsfontosságú megkülönböztetni a békefenntartó és békekikényszerítő műveleteket, ugyanis ez elkülönítés szükségessé teszi különböző típusú erők, irányítás és vezetési struktúra létrehozását. A békekikényszerítés tekintetében inkább egyfajta jogi együttműködésről van szó. A kihelyezett állomány és az adott működő ország közigazgatási törvénykezésének helyreállítása, helyi rendőrség felállítása tartozik a feladatok közé. Mindez

13

komolyabb katonai hátteret igényel, hiszen nem a meglevő békét tartja fenn, hanem a háborús állapotot próbálja megszüntetni.

II. A válságkezelés és a békefenntartás 1. Történeti áttekintés A nemzetközi szintér: A XXI. században egy háború nem lehet valódi megoldás a viszályok rendezésére, hiszen a harcok megvívása után egyre újabb és újabb konfliktusok kerülnek a felszínre, amelyeket valamilyen formában kezelni kell. A hidegháború alatt a különböző válságok, konfliktusok, polgárháborúk során a katonai közigazgatás szervei végeztek békefenntartó műveletek, beleértve a rendvédelmet is. Elég sok esetben használták fel az Amerikai Egyesült Államok hadseregét rendvédelmi célokra, például helyi rendőri szerveztek felállítására a Fülöp- szigeteken, Nicaraguában, Haitin.9 Az ilyen és hasonló feladatok elvégzésére szükség volt speciális rendvédelmi szervek megalakulására, így Amerikában megalakult a Polgári Ügyek Szolgálata (Civil Affairs Division) illetve a célországokban több helyen létrehozásra került az Egyesült Államok Rendőrsége (U.S. Constabulary) amely a helyi erőkkel közreműködve próbálta végrehajtani a feladatokat. Hasonló módon zajlott a polgári közigazgatási és rendvédelmi feladatok ellátása különböző területeken is. A háború utáni felszabadított és elfoglalt területeken egyaránt szükség van jól működő közigazgatási feltételekre, adminisztrációra. Ezért fontos, hogy manapság a tisztek, katonák, rendőrök felkészítése egy bevetésre, egy küldetésre terjedjen ki katonai

közigazgatás

területére,

tanácsadásra,

helyi

szervekkel

való

együttműködésre. Mindehhez motivált, kiképzett brigádra van szükség jó problémamegoldó- készséggel. Minél hatékonyabb a helyi szervekkel való együttműködés, annál rövidebb az az átmeneti időszak, ami a békefenntartás, békekikényszerítés, békeépítés v. béketeremtés alatt zajlik és annál gyorsabban adható át a feladat a helyi rendvédelmi szerveknek. Mindezeket a feladatokat 1988-89-ig katonai rendőrök, csendőrök látták el. 9

Forrás: Erwin A. Schmidl: Police in Peace Operations, An Historical Overview ( A rendőrség feladatai békefenntartó műveletekben, Történelmi áttekintés), www.ndu.edu/inss/books/policing/chapter1.html- 2005-10-8 12:25

14

A dolgozat az 1988-89 utáni időszakot mutatja be részletesebben, kitérve a békefenntartás új generációjára, a civil - és rendőri válságkezelésre és (béke) rendfenntartásra az ENSZ-en és az EU -n belül. 2. Válságkezelés fejlődése „Olyan komplex fogalom, mely magában foglalja mindazon politikai, katonai, jogi, gazdasági és humanitárius tevékenységet, amelyek célja valamely fegyveres konfliktus

vagy

válság

kiszélesedésének

(eszkalációjának)

újjáéledésének

megakadályozása a békés állapothoz való visszatérés (de-eszkaláció) elősegítése egyaránt.”10 A

békefenntartás,

mint

fogalom

mai

napig

nem

szerepel

az

ENSZ

Alapokmányában, a vélemények is eltérőek azzal kapcsolatban, hogy milyen tevékenység sorolható ide, viszont az Alapokmány egy olyan keret, mely tág teret biztosít a nemzetközi béke és biztonság fenntartására. Az első nemzetközi békefenntartó tevékenység 1948, sőt 1956-ra tehető, ugyanakkor a legelső békefenntartó tevékenységet az Osztrák- Magyar- Monarchia katonái hajtották végre 1871-72-ben Krétán. Tisovszky János a következőképpen definiálta a békefenntartást: „olyan ENSZ akció, amelyben katonai személyek vesznek részt, de erő alkalmazására való felhatalmazás nélkül, egy adott konfliktusban a nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy helyreállítását szolgálva. Önkéntes akció, amelynek a felek beleegyezésén és együttműködésén kell alapulnia, az ENSZ semleges, pártatlan jelenlétével.”11 A békefenntartás olyan tevékenység, amelyet egy adott politikai helyzet tesz lehetővé és alakít és a fogalmi általánosítások sokszínűsége amiatt van, hogy a konfliktusok mind tartalmilag mind minőségileg jelentősen különböznek egymástól. Ez érthető, mivel minden országban más és más politikai viszonyok vannak, más a gazdasági fejlettség, a kulturális beállítottság. A konfliktus megoldása így minden esetben a helyi viszonyokhoz és sajátosságokhoz kell igazítani. Gyakran előfordult, hogy a béke épp amiatt nem volt elérhető, mert az adott szervezet figyelmen kívül hagyta az adott térség válságának sajátosságait. 10

Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o. 11 Megjegyzés: annak ellenére, hogy katonai személyzet vesz részt az akcióban, nem fegyverrel érik el céljukat, sőt sok esetben nem is viseltek fegyvert

15

2.1. A válságmegelőzés: A válságmegelőzés az ENSZ rendszerén belül egy hatékony és az utólagos cselekvésnél olcsóbb eszköz a konfliktusok megoldására. A lényege, hogy időben kell cselekedni. Egyik eleme az erőhasználat delegálása, ún.: készenléti erők rendszere. A sok megválaszolatlan kérdés, sikertelen akció miatt látható, hogy az ENSZ igazi katonai fegyveres akció végrehajtására alkalmatlan külső segítség nélkül. Ilyen feladatokra inkább csak bizonyos közös érdekek mentén összeszerveződött

országcsoportok,

regionális

katonai-védelmi

szervezetek

alkalmasak. A tagországok sem mutatnak hajlandóságot az érdekszférájukon kívül eső konfliktusok megoldására, ezért az ENSZ delegálhatja vagyis „bérbe adhatja” az erőhasználatot. Ami annyit jelent, hogy felhatalmaz egy országot vagy szervezetet a válság kezelésére. Ilyen esetekben viszont felmerülhet, hogy az ENSZ érdeke ellentétbe kerül a felhatalmazott szervezet érdekeivel, ami negatívan hathat ki a konfliktuskezelésre. Különböző típusú béketeremtő vagy más néven válságkezelő műveleteket ismerünk. Túlnyomó részük az ENSZ Alapokmánya VI. fejezetének hatálya alá esik. A műveletek létrejöhetnek békés vagy feszültségekkel teli országokban, de általában a különböző nemzetek együtt lépnek fel a béke megőrzése érdekében (ld. ENSZ). Legyen szó NATO, ENSZ vagy EBESZ által vezetett akcióról a vezetési szerveknek megfelelő időben érthető, konkrét politikai direktívát kell adni a végrehajtandó feladatról. Amennyiben mód van rá, akkor a kitűzött végállapotot is konkrétan meg kell jelölni. A hadművelet során is szükség van egy direktívára, amely magába foglalja a feladat-meghatározást, illetve tartalmazza a kívánt végső állapotot; az időkorlátozásokat, a haderő struktúráját, összetételét; vezetési elveket. Ahhoz, hogy a csapat hatékonyan végezze el a feladatokat, a parancsnokot mielőbb ki kell nevezni, és be kell vonni a tervezésbe a kezdetektől fogva, mert csak így tud közérthető utasításokat adni. A polgári, katonai, politikai, diplomáciai és más nem kormányzati elemek integrációja minden szinten szükséges. Fontos, hogy egy jól együttműködő haderő álljon össze és illeszkedjen a feladathoz. A meghatalmazásnak minden esetben tartalmaznia kell az alkalmazandó haderő szintjét. A megerősítő és felmentő (mozgósított és mozgósítható tartalék) erők kijelölése is kulcsfontosságú feladat, mert a helyzet 16

bármikor megkövetelheti, hogy a kihelyezett alakulatnak azonnali segítségre van szüksége, vagy, ha egy művelet hosszabb ideig tart, mint amennyire tervezték, akkor szintén erősítést kell igényelni. Nyilvánvaló, hogy egy békefenntartó művelet nagyon pontos vezetést igényel, és csak minimális eltérés lehet a vezetési elvekben (struktúrában) az ENSZ, EBESZ vagy más nemzetközi szervezet által vezetett műveletek között. 2.2. A válságkezelő műveletek: A válságkezelő műveletek speciális sajátosságaik miatt hatást gyakorolnak a vezetési stílusra, a vezetési szervezet felépítésére, az erő alkalmazására, ugyanis fő céljuk a politikai akarat érvényesítése. Mint tudjuk, a politika mindenhova elér, mindenre kihat, így jelen esetben egészen a harcászati szintig befolyásolhatja a parancsnoki döntéshozatalt, tehát korlátozhatja a vezető hatáskörét számos esetben. A válságreagáló vagy más néven válságkezelő műveletek során, az események nem várt fordulathoz vezethetnek. Előfordulhat, hogy ami fegyveres erő nélküli beavatkozásnak indult, hirtelen katonai erő bevetést igényel. A békefenntartás megváltozott, új dimenziója van, a katonai erőt újszerűen alkalmazza. Békésebb viselkedés a jellemző, amibe beletartozik az emberekkel való közvetlen kapcsolat, tanácsadás, oktatás, segítségnyújtás, ami viszont percek alatt megváltozhat és átcsaphat fegyveres erő alkalmazásába. A mai kor békefenntartó katonái ezért manapság „szuperkatonák” kell, hogy legyenek. Olyan emberekről van itt szó, akik az egyik pillanatban ellenséges katonákat lőnek, a másik pillanatban menekülteket mentenek meg vagy éppen tüntetéseket oszlatnak fel. Ezért fontos a rugalmasság, a megfelelő felkészültség, hogy ilyen helyzetekre gyorsan tudjanak reagálni a csapatok. Kialakulhat olyan szituáció is, ahol az egyik pillanatban gyerekeket kísérnek iskolába a katonák, a másik pillanatban meg már fegyvert kénytelenek használni, mert egy feszültséggel teli országban bárhol, bármikor történhet egy nem várt robbantás vagy támadás. Ez az a helyzet, amire mentálisan fel kell készíteni egy katonát vagy rendőrt. Előtérbe kerültek a gazdasági, humanitárius programok is, ami intenzív kapcsolatot igényel a helyi lakossággal, megfelelő tájékoztatással egybekötve. A válságreagáló műveletek magukban hordozzák a béke- és a háborús vezetés elveit, módszereit, és a vezetésük multinacionális keretek között történik.

17

A békeműveletek során mindig szükség van műszaki csapatok bevonására is. Megsokszorozzák a védelem hatékonyságát, például ivóvíz biztosításával, tárolásával,

meglévő

berendezések

karbantartásával,

javításával,

aknák

megsemmisítésével.12 Ezen kívül koordinálják a hadosztály (dandár, zászlóalj) munkáját, és hatékonyan próbálják felhasználni a hadszíntéri műszaki erőforrásokat. A kontingens parancsnokának teljes mértékben tisztában kell lennie a támogató műszaki erők jellemzőivel. A békefenntartó műveletek részére állandó kommunikációs és információs bázist kell létrehozni. Ez jelenti a szövetséges alakulatok logisztikai biztosítását is, mivel a bevetések egyre inkább expedíciós, tengerentúli („oversea”) és/ vagy térségen kívüli („out of area”) küldetések, ezért a megfelelő logisztikai háttér az egyik legszükségesebb eleme a misszióknak. 13 2.3. Az intervenció fokai és formái:14 Amikor katonai beavatkozásról van szó, akkor mindig az adott helyzettől függően beszélünk unilaterális, nemzetközi, elvi vagy erőszakos műveletekről. Ez a beavatkozás egy lépéssorozat, amelynek a következő fokozatai vannak: Az első lépések általában nemzetközi jogi döntések, határozatok, deklarációk. Mivel ezek általában elégtelenek, ezért velük egy időben a politikai diplomáciai nyomásgyakorlás formái is megjelennek. Ilyenek például a direkt utazások. Amennyiben ez a próbálkozás is sikertelen, akkor kerülhet sor az intésre, figyelmeztetésre. Ideáig tart az intervenció ún: „puha zónája” A második lépések már határozottabbak, ugyanis az elszigetelés formáit alkalmazzák. Ilyen esetben használnak gazdasági embargót, nemzetközi szervezetekből való kizárást. Ezen a szinten már jelentősek az érdekütközések, ami annyit jelent, hogy egyre valószínűbb a katonai eszközök bevetése. Az említett lépések tartoznak az ún.: „félkemény kategóriába” A harmadik lépés már a „kemény eszközök” sorozata: Katonai erő felvonultatása, készenlétbe-helyezése, ellenőrző-felderítő eszközök aktivizálása, 12

Forrás: A békeműveletek néhány aktuális kérdése, in: Hadtudomány - A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata, 2.sz. 2004, 41-49 o. 13 Forrás: Dr. Padányi József: Hogyan tovább műszakiak?, A műszaki támogatás elvi és gyakorlati kérdései ma és holnap, Tanulmány, in: HM Tudományszervező Tanács, 2002, 7-8 o. 14 Forrás:Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o.

18

flottademonstráció. Ez a beavatkozások olyan utolsó szintje, ahol az összecsapás és így a veszteségek még elkerülhetők. Néhány forrás még ehhez a szinthez sorolja be a szankcionálást is, amikor a katonai erőnek az adott ország területén nem sértő alkalmazására kerül sor. Például ide sorolható a célország légiirányító rendszerének aktív rádió zavarása, fegyveres határzár, a légicsapás légtéren kívül, vagy hajók elfoglalása. Az utolsó lépések egyike a teljes fegyveres (katonai) intervenció. Ez lehet korlátozott, ami annyit jelent, hogy bizonyos objektumra irányuló, térségek, támaszpontok elfoglalása vagy bénítása. A korlátozás fegyvernemben is jelentkezhet, ugyanis a nemzetközi békefenntartó erők nem használnak nehéz, helyi lakosságot veszélyeztető fegyvereket, de a békefenntartás maga történhet katonai akció keretében, kizárólag könnyűfegyverzettel felszerelt katonákkal. Az intervenció szükséges eleme, az ún. collateral damage (járulékos károk, tehát civil, konfliktuson kívüli károkozás) kerülése. A válságkezelés legaktívabb időszaka a hidegháború utánra tehető, tehát a kilencvenes évekhez kötődik. Maga a válságkezelés területileg is lényegesen szélesebb körre terjed ki, mint az „első generációs” missziók idejében. A továbbiakban példaszerűen kerülnek megemlítésre a magyar részvétel általános lehetőségeit különböző típusú akciókban, különböző létszámmal: 2.3.1.Kis létszámú tiszti, rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók: Tűzszünetek ellenőrzése: a háborús felek együttműködésével történik, nem NATO kompetenciával. Az ilyen akciókra a megfigyelés, ellenőrzés a jellemző. Példának lehet említeni az 1991 utáni Irak- Kuvait és India-Pakisztán közötti fegyverszüneti megfigyelést. A ilyen jellegű akciókban a magyar részvétel esetinek mondható és általában kis létszámú. Határövezet ellenőrzése: két ország közötti háborút követő időszakban jellemző ez a fajta ellenőrzési folyamat, NATO kompetenciával. Az előbb említett tűzszüneti ellenőrzéstől ez annyiban különbözik, hogy nagyobb létszámmal képviseltetik magukat a békefenntartók és az egyes szakaszokért a nemzeti kontingensek vállalnak felelősséget. Erre is jó példa az előbb említett Irak-Kuvaiti határzónában folytatott tevékenység.

19

A magyar részvétel szintén kis létszámú ilyen esetekben és érdemes a speciális kiképzés, esettanulmányok, gyakorlatok alkalmazása. Polgárháborút követő tűzszüneti ellenőrzés: itt az önvédelemre és a személyi állomány biztosítására nagyobb hangsúlyt fektetnek, mert fő cél a tűzszünet felborulásának megakadályozása. NATO, WEU vagy ENSZ kompetenciával. Erre jó példa az angolai és salvadori megbízatás. Az ilyen jellegű konfliktusok földrajzilag elég távol esnek a kis országoktól, ezrét a magyar felajánlás átgondolandó, csak garanciák esetén érdemes az invitálást elfogadni, mivel Magyarország nem rendelkezik önálló logisztikai háttérrel, tehát a felajánlást úgy kell megtenni, hogy az állam ilyen esetben „bérbe veszi” az idegen logisztikát, ami komoly összegeket von maga után. Választások ellenőrzése: ez általában összekötődik a tűzszüneti megfigyeléssel és azok a csapatok, hajtják végre, akik már eleve ott állomásoztak más okból kifolyólag, mintegy folytatásaként az előző missziónak. Amennyiben mégis váltást igényelnek, akkor a magyar fél részt vállalhat általában rendőri és/vagy polgári személyekkel. Közvetítés a harcoló felek között: Ezek általában ENSZ, EBESZ, és mostanában EU kezdeményezésével lépnek életbe. Diplomáciai feladatról van szó. Amennyiben a térségben hazánknak bármilyen érdekeltsége van, a felkérést illi elvállalni. Érdemes olyan diplomatákat küldeni, akik a szakértői tanácsadásnak eleget tudnak tenni. Kiválasztásuk általában egyéni szempontok alapján történik. Maximum 1-3 főről van szó, akiknek a felkészítésük részben hazai és részben külhoni feladat és előnyt jelenthet a kiválasztásnál az érintett térséggel kapcsolatos nyelvtudás illetve egyéb békefenntartásban szerzett tapasztalat. Leszerelés és haderőcsökkentés: Az ilyen jellegű feladatokra nemzetközi megállapodások, békefenntartó vagy béketeremtő missziók után kerülhet sor. Célszerű elvállalni magyar részről a bevetést, még akkor is, ha eddig még az adott területen nem volt magyar kontingens. A csoport felkészítése még itthon történik, a nyelvtudás vezetői szinten követelmény. Általában 15-35 fő közötti a létszám. Csapatkivonás ellenőrzése: Az EBESZ szervezi az ilyen jellegű megfigyelő akciókat. A konkrét eseti példa erre a kubai erők Angolából történő kivonása. Az ilyen feladatokat tiszti csoportokkal érdemes lebonyolítani magyar szinten.

20

2.3.2. Békefenntartó és konfliktusmegelőző műveletek: Konfliktus rendezése utáni tűzszünet ellenőrzés: Erre a típusú műveletre politikai labilitással

és

ellenőrizhetetlen

katonai

erők

jelenlétével

jellemezhető

szituációkban kerülhet sor. Példák: arab-izraeli háborúk (libanoni, szíriai akciók) UNIMOG: Irak-Irán; UNPROFOR: Horvátország; UNTAC: Kambodzsa. Ezeket a feladatokat

meghatározott

zónákban

végzik,

nagy

létszámú

önvédelmi

fegyverzettel gyalogos zászlóaljak, helikopterrel megerősítve. Magyarország a ciprusi feladatokban vett részt, helyszíni feladat-meghatározással egybekötve. Csapatszétválasztás: Offenzív akció, olyan esetekben kerül sor ilyenre, ha belső politikai ellentétek feszültséget okoznak, elszabadulnak az indulatok. Ilyen feladatokat a NATO felkérésével lehet végrehajtani. Magyar

kontingens

szakemberekkel,

logisztikai

segítségnyújtással,

szállítóalakulatokkal, harctámogatókkal tud részt venni, önálló feladatot kockázat miatt nem vállalnak Csapatkivonás: szilárd tűzszünet és a parancsnoki, vezetői rendszer biztos stabilitása után kerülhet sor ilyen jellegű akciókra. Fegyverese egységek kivonása, vagy a már megtörtént kivonás ellenőrzése tartozik ebbe a kategóriába, ami példaként említve már a boszniai válság idején is megvalósult. Mobil harci lövész csapatok hajtják végre az akciót és a felügyelet. Magyar szerepvállalásra akkor kell számítani, ha arra már előzőleg is sor került és az egységek már a helyszínen állomásoznak. A felkészítés a helyszínen folyik, a terep megszervezésére, ellenőrző pontok elfoglalására. Választások lebonyolítása: Ennek a feladatnak a lényege, a helyi választások ellenőrzése, zavartalan lebonyolítása, a rend fenntartása és ellenőrzése. Ezt külön mandátum alapján végzik. Ilyen jellegű küldetésre került sor Mozambikban, Kelet-Szlavóniában. E tevékenységet civil és rendőri erők biztosítják. Magyar csapatok csak kivételes esetben vesznek részt ilyen akcióban. Segélyszállítmányok eljuttatása: Két szakaszra bontható fel: a repülővel vagy hajóval az adott térségig, majd a leszállás után a szállítás, felhasználás, szétosztás a válságtérségben. Objektumőrzés: Egy bizonyos terület, intézmény (repülőtér, raktár, börtön, támaszpont) biztosítása, védelme. Magyar kontingensek általában az őrzésben vesznek részt.

21

A válság konszolidációs időszakában, új közigazgatásban, adminisztrációban, helyi rendőrség felállításában való segítségnyújtás, általában civil, vagy rendőri tanácsadó feladat. Magyar erők ennek az előkészítésében vehetnek részt. Menekültek visszatelepítése: Ez alapvetően fegyvermentes feladat, tehát könnyűfegyverzetű csapatok végzik. Őrző-óvó tevékenységnek is hívják. Lövész alegységek, műszaki elemekkel, szállító alakulatokkal együtt vehetnek részt ebben. Fegyveres erők leszerelése, fegyverek begyűjtése. Ezt a feladatot általában a válságkezelés után hajtják végre. Külön kontingenst általában nem igényel, a már ott lévő csapatokból jelölnek ki egy külön állományt a feladat ellátására. 2.3.3.Konfliktus megelőzés, béke, tűzszünet kikényszerítése, agresszor megfékezése Határellenőrzés: Ez a tevékenység a válsággal küzdő ország határainak blokkolására irányul a „krízis eszkaláció” megelőzése érdekében. Például 1995ben erre sor került Macedóniában. Az ilyen akciók politika okok miatt általában nemzetközi szintűek. Tűzszünet megteremtése: Erre akkor kerül sor, ha a megállapodás megtörtént, de annak a felek nem tettek eleget. Ez a feladat jelentős erőket köt le. Nagyobb katonai hatalmak katonáiból álló dandár szintű szervezetek képezik az állományt. Magyarország egy ilyen dandár szintű állomány felállítására jelenleg nem képes, ezért logisztikai, műszaki (infrastruktúra), javító egészségügyi alakulat formájában kerülnek kiküldetésre a csapatok. Polgárháború kitörésének megakadályozása: Célja a törvényes rend fenntartása, a legitim hatalom utasítására. Ilyen esetekben alkalmazhatnak légi-, szárazföldi-, vagy tengerészeti erőket, illetve igénybe vehetik a helyi közlekedési infrastruktúrát a célpontok megközelítésére. Ezt követően hagyományos katonai feladatokat látnak el. Fontos a felderítő és biztonsági erők kialakítása, és meg kell szervezni szükség esetén a csapatok gyors kivonását a térségből. Külön hazai felkészítésre nincs szükség, csak a tevékenység térképen történő „eljátszására” amennyiben az állomány kiképzett. Agresszor megfékezése: Magyar állomány kihelyezése nem valószínű. A feladatok

nagy

részét

légierő,

nehéztechnikai

hadosztály

végzi,

amit

Magyarország még logisztikailag sem tud támogatni, ugyanis a közvetlen harccselekményekhez a magyar haderő kiképzettsége, harctéri jártassága nem 22

elegendő, hogy hatékonyan hajthasson végre ilyen feladatot, illetve logisztikailag sem tud közvetlen harctámogatást és/vagy harcbiztosítást adni. 3. A békefenntartás generációi A válságkezelés önálló eszközeként említik a békefenntartást, amely hosszú fejlődésen ment keresztül, és állandóan változik, folyamatosan továbbfejlődik. Még is kell egy-két olyan ismérv, ami alapján az elmúlt évtized misszióinak csoportosítását elvégezhetjük és beszélhetünk „első”, „második” és egyes vélemények szerint „harmadik” generációs békefenntartásról. Az ENSZ szakemberek és Boutros Boutros Ghali volt főtitkár két nagyobb korszakra bontják az ENSZ békefenntartását. A határ az 1988-as év. Ennek megfelelően mutatom be a missziókat: 1.1945-88: „klasszikus”, „első generációs” békefenntartás - Hidegháború alatt 2.1988-tól: „második generációs” békefenntartás - Hidegháború után 3.1990-es évek: „harmadik generációs” békefenntartás 4. 2000 óta: „negyedik generációs” békefenntartás- Regionális szervezeteknél 3. 1. Az első generációs „klasszikus” békefenntartás: (1945- 1988) Válságkezelés a Hidegháború időszakában: Ebben az időszakban még nem létezett civil válságkezelés, hanem csak békefenntartás, mint fogalom, ami hivatalosan működött az ENSZ keretein belül. A békefenntartás olyan katonai és politikai tevékenység, melynek célja a szembenálló felek közötti tűzszünet felügyelete, betartása és a további ellenségeskedések megelőzése. Fontos a stabil, biztonságos környezet, légkör megteremtése. Mindezek elengedhetetlen feltételei a békés politikai életnek. A klasszikus békefenntartás, mint fogalom nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, létrehozása nem volt az ENSZ célja, hanem a hidegháború ideje alatti status quo megőrzésére alakult ki. Alapelvei csak később alakultak ki, mert a világban zajló egyre több konfliktus szükségessé tette a békefenntartást.

23

Dag Hammarskjöld15főtitkár 1958-as jelentése szerint az alapelvek szerint bármilyen misszió létrehozásához az érintett felek konszenzusa (consent) szükséges. A csapatokat fogadó és küldő államnak is bele kell egyezni a művelet kimenetelébe. A pártatlanság elve szerint a művelet tervezése és végrehajtása során egyik félnek sem szabad kedvezni, minden esetben semlegesnek kell maradni, és tiszteletben kell tartani a missziók mandátumát, hogy a résztvevő személyzet biztonságát garantálják. A békefenntartók fegyveres erőt kizárólag önvédelem esetén alkalmazhatnak. A többnemzetiségű hadsereg felállítása nem okozott problémát, a tagállamok önként ajánlották fel katonáikat, ugyanis a veszélyforrás elenyésző volt és nagyobb költségek sem merültek fel. A békefenntartók a fizikai jelenlétükkel próbálták elérni a kívánt állapotot, általában megfigyeléssel és ellenőrzéssel, fegyver használata nélkül, amire jó példa az 196064-ben lezajlott kongói misszió.16 A hidegháború idején a békefenntartó műveletek különböző típusait alkalmazták. Ezek közül a legelterjedtebbek a „kéksapkás műveletek”, melyek a fegyvertelen megfigyelő missziók. A „kéksisakos műveletek”, melyek szembenálló felek közötti „ütköző zónát”( buffer zone) létrehozó missziók, amelynek lényege, hogy az ütközőzóna mentén elkülönítsék egymástól a hadviselő feleket. Kivételes, egyedi alkalmakkor a műveletek

lehetnek

kikényszerítő

jellegűek,

illetve

államszervezési,

(köz)igazgatási feladatok, az úgynevezett „kékre festés”. A békefenntartó missziókat ciklikusság jellemzi ebben az időszakban, amiből kiderül, hogy maga a misszió mennyire függvénye a nemzetközi politikai légkörnek és változásainak. Ciklusok: 1)

1946-56:

Megfigyelő missziók létrejötte

2)

1956:

A„klasszikus békefenntartás” kezdete(UNEF1)

3)

1967-1973: A „csipkerózsika” korszak, amikor nem indult új misszió

4)

1973:

A megélénkülés éve, három új misszióval

5)

1978-tól:

Megtorpanás volt a jellemző

6)

1988:

A békefenntartás új korszaka

15

A svéd származású Dag Hammarskjöld (1905–1961) az ENSZ második főtitkára volt. Forrás: ONUC- Opération des Nations Unies au Congo – United Nation Operation in Congo www.exercito.gov.br/04Maoami/missaopaz/onuc/indice.htm- 2005-10-03 16:25

16

24

3.2. A második generációs békefenntartás: (1988-tól) A válságkezelés az enyhülés korszakában: Konfliktusok a hidegháború vége óta is vannak, a vasfüggöny leomlása nem változtatott a világ szembenálló népeinek ellenséges magatartásán, viszont az egyes nagyhatalmi érdekek megváltozásával (SZU felbomlása) a világ olyan pontjain következett be enyhülés, mint Afrika vagy Dél-kelet Ázsia. Ennek ellenére itt és a világ más pontjain is megtalálhatóak a helyi és regionális szintű feszültségek és konfliktusok. Ezeknek hátterében általában etnikai, vallási és nemzetiségi ellentétek állnak, melyek komoly feszültséget okozhatnak, ugyanis több csoport harcol egymással, ami gyakran ellehetetleníti a tárgyalásos rendezést. Az ilyen jellegű válságok száma egyre nő. Az ilyen belharcok, polgárháborúk, etnikai, vallási tisztogatások esetében a kormányok kerülnek szembe irreguláris, gerilla harcmodorú csapatokkal, akik általában nem bizonyulnak megfelelő tárgyalópartnernek. (ld. Bosznia- Hercegovina: Szarajevo) A nemzetközi környezet változik, a regionális szervezetek szerepvállalása nő, egyre erőteljesebb az együttműködő készség a kelet-nyugati szembenállás csökkenése miatt, amihez a válságok kezelésének új szemlélete is szükségessé vált. A nagyhatalmak már kevésbé

érdekeltek

a

konfliktusok

rendezésében

amennyiben

azok

az

érdekszférájukon kívül esnek. Az 1988 előtti korszak volt a hagyományos, klasszikus békefenntartás, az ún. „első generációs” missziók ideje. Ez az időszak jelentős tapasztalatokkal szolgált arra, hogy hogyan is kell tervezni és végrehajtani egy sikeres missziót. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a békefenntartó missziók nem tudják megállítani a háborúskodást. A hidegháború végével, a missziók feltételei, feladatai mennyiségileg és minőségileg is megváltoztak. Ennek az időszaknak a műveletei a „második generációs” missziók17, vagy más néven a „kiterjesztett békefenntartás” A Biztonsági Tanácsban is egyre nőtt a készség a szorosabb együttműködésre, ami a válságok valódi okát próbálta feltárni vagy legalább kezelni. Erre az időszakra 17

Forrás: Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), Tanulmányok a háborúról in: Múltunk, (politikatörténeti folyóirat), XLIX. Évfolyam, 2004, Bp., 265-304 o.

25

jellemző a komplex műveletek kialakulása, amelyeknek az a lényege, hogy az eddigi nagy létszámú katonai erő mellett megjelenik a civil személyzet is. A rendfenntartás mellett egyre nő a politikai „béketeremtő” feladatok száma, az államigazgatási feszültségek feloldása, pl. választások levezetése, megszervezése, humanitárius segítségnyújtás, tanácsadás. Ezen kívül helyreállíthatják a helyi infrastruktúrát, begyűjthetik a fegyvereket, átszervezhetik a fegyveres erőket, vagy éppen aknamentesítést hajthatnak végre. Az első ilyen misszió az 1993-as UNTAG (lsd ENSZ missziók később) elnevezésű namíbiai küldetés volt, ahol a válságövezeti ország választásait figyelték meg és vezették le. Az ilyen összetettebb ún.: „multi - dimenzionális” missziók esetében több erőforrásra és több pénzre is van szükség, ugyanis a missziók száma is növekedett és már nem „csak” a status quo elérése a cél, hanem a fenntartandó békés állapotokat is meg kell teremteni. A fenti gondolatokból az is kiderült, hogy ez az az év amikortól szorosabb a nemzetközi együttműködés, és aktívabb szerep hárul az ENSZ békefenntartó tevékenységére. Pl. iraki tűzszünet rendezése. Ez a tevékenység a többpárti demokrácia kialakulását szolgálja, ami az ENSZ felé egy kimagasló tett. Bizonyos területek lakosságának a védelmére hozták létre az ún. UNPA akciókat. (UN Protected Areas- ENSZ védett területek) Idesorolhatók a következők: ENSZ által kijelölt biztonsági zónák védelme Boszniában; fegyver-és akna-mentesítés Szarajevóban; fegyverek összegyűjtése és őrzése Mozambikban, Kambodzsában; hadifoglyok összeírása és felügyelete Boszniában, Ruandában; polgárháború utáni területen a helyi rendőrség felállítása, adminisztrációja El Salvadorban. Az is előfordult, hogy az ENSZ békefenntartók a nem ENSZ békefenntartókat figyelték meg például a FÁK (Független Államok Közössége) területén. A missziók kimenetele nem mindig volt sikeres. Példaként tudom említeni az 1992-ben kezdődött ENSZ- műveleteket Bosznia - Hercegovinában, ahol 1992-94 között több kísérlet is született a helyzet stabilitására, de kudarcot vallottak, mert a felek valamelyike (vagy a tárgyalóasztalnál vagy a harcok alatt- megvétózta a megállapodást. Végül a konfliktushelyzetet csak 1995-ben tudták katonai erő alkalmazásával megoldani.) Ezen kívül kudarccal végződött a jugoszláviai

26

UNPROFOR18és a szomáliai UNITAF missziója is, az 1994-es ruandai tragédiáról már nem is beszélve. Ennek megfelelően a konszenzus, a pártatlanság és az önvédelem, amelyek a békefenntartás működésének legfontosabb hagyományos alapelvei más értelmet nyertek: az erőket már nem csak kizárólag önvédelemre használták; a pártatlanság elve is összetettebb lett és a konszenzus elve is elvesztette egyetemességét. Ennek következtében elmosódott a különbség a békefenntartás és a békekikényszerítés között. A katonák mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a civil szerveztek és a békefenntartás sikere attól vált függővé, hogy a civil és katonai szervezetek milyen hatékonyan képesek együttműködni. A nemzetközi szervezetek szerepének növekedésére jó példa, hogy az említett 1994-es ruandai konfliktus után több mint 100 humanitárius szervezet tevékenykedett az országban, és a boszniai NGO-k száma is megnőtt. A missziók jellemzői: •

Kevesebb figyelmet fordítottak a nemzeti szuverenitásra

•

Az

általában

könnyűfegyverzettel

ellátott

katonák

nagyobb

körzeteket vontak ellenőrzésük alá és így megnőtt az esélye annak, hogy a szembenálló felek nem éppen hasonló súlycsoportú fegyverzetével kerüljenek konfliktusba, ami megnövelte a missziók veszélyét, így az ENSZ tagországok is kevésbé járulnak hozzá idegen cél érdekében a veszélyesebb missziókhoz •

A katonák mellett jelentős számú civil szakember vesz részt a műveletekben, akik az ENSZ-t vagy más humanitárius szervezetet képviselnek.19

A

hidegháború

18

időszakában

a

humanitárius

Az ENSZ korán próbált intézkedéseket tenni a jugoszláv konfliktusok kezelésére, de kevés sikerrel. A BT 1991. szept. 15-i határozata megtiltotta a fegyverek és katonai felszerelések szállítását az akkori Jugoszláviába és felhatalmazta az EK-t, hogy közvetítsen a szemben álló felek között. Az előbbi döntés a szerb felet hozta előnybe a kiválni készülő szlovénekkel és horvátokkal szemben. Az európai államok ezalatt nem tudtak egységes álláspontra jutni abban, hogy hogyan értelmezzék az állami szuverenitást, a népek önrendelkezési jogait és az emberi jogok problémáit, melye alapját képezik egy sikeres ENSZ missziónak. Az UNPROFOR keretében Horvátországba telepített mintegy 3500 békefenntartó csak egytizede volt a szükséges állománynak, a működtetésükben alkalmazott „kétkulcsos” (a katonai vezetésnek minden lépéshez külön politikai döntést kellett kérnie) megoldás gyakorlatilag felhasználhatatlanná tette az egységeket. (Forrás: Juhász József-Márkusz László-Tálas Péter-Valki László:Kinek a békéje? Zrínyi,2003,Bp.,43-49o.) 19 Humanitárius szervezetekre példa: WFP, UNDP, Vöröskereszt, Medicins Sans Frontieres Orvosok Határok Nélkül -CARE, OXFAM

27

szervezetek száma néhány tucat volt, míg mára ez a szám több mint háromezerre nőtt •

A NATO- tagországok, valamint az ENSZ BT állandó tagjainak katonai részvétele dominánssá vált, mert hatékony fegyveres erőre van szükség

Az említett missziók kulcskérdése, hogy mikor kell kivonni a csapatokat az adott területről? Az első generációs missziók során általában az erő beavatkozásra egy bizonyos ponton, a konfliktus intenzitásának lefelé ívelésénél került sor, amikor már volt tűzszüneti megállapodás és a misszió egy átfogó rendezési kísérlet részévé vált. Az volt a cél, hogy normalizálják a kialakult konfliktushelyzetet, és tárgyalóasztalhoz ültessék a feleket. Manapság ezt nem szabad ad hoc alapon eldönteni, át kell gondolni, csak akkor lesz sikeres a misszió. A csapatok kivonása is komoly döntés, mert ez egy többsíkú tevékenység. Nemcsak a missziók lettek komplexebbek, hanem a konfliktusok is, ami nagy kihívás, különösen az ENSZ számára. Ezért minden küldetést konkrét, hosszú távú tervezés előz meg, ami előfeltétele a preventív akciók hatékony kimenetelének. Ezt hívják megelőző diplomáciának,

amikor

a

konfliktus

kialakulásának

megakadályozására

nemzetközi haderőt vetnek be. Ez gyakran nem elég, mert az ENSZ egyedül nem képes minden konfliktushelyzetet megoldani. Ezért van szükség regionális szervekre és azok munkamegosztására a fennálló komparatív előnyök alapján, melyek lehetnek gazdasági, politikai, szociális és humanitárius lépések, a lényeg, hogy együtt olyan összetett intézkedést tesznek ki, amely a kialakult konfliktus kiterjedését (eszkaláció) próbálja megakadályozni. Ezzel a tevékenységgel a regionális szervek vagy szervezetek az ENSZ tehermentesítését próbálják elérni a békefenntartás terén. Nagyban hozzájárulnak a bizalomépítéshez és anyagi, illetve emberi erőforrások előteremtésével a misszió sikerességéhez is.

28

3.3. A regionális szervezetek megjelenése: Civil - katonai együttműködés: 20 A civil és a katonai szervezetek működési elvei, forrásai, szervezeti felépítése nagymértékben eltér egymástól. A két fél együttműködése nélkül viszont nem oldhatóak meg napjaink nemzetközi konfliktusai. A katonák jelenlétére minden esetben szükség van a fegyveres konfliktusok megakadályozása, a felek katonai erőinek lefegyverzése, a stabilitás megőrzése és a civil szervezetek tevékenységének biztosítása érdekében. Ezen kívül egyre nagyobb szerepet játszanak a helyi infrastruktúra helyreállításában is. A civilszervezetekre

hárul

a

humanitárius

feladatok

ellátása,

a

gazdaság

helyreállítása egy működő országban, a helyi közigazgatás megszervezése és adott esetben az oktatás és egészségügy újraszervezése. A civil szervezetek dolgozóit általában emberségességi szempontok vezérlik, a katonákat viszont háborúra képezték ki. Ebből adódik, hogy céljaik különböznek. Sajnos ez az eltérő beállítottság gyakran hozzájárul az egymásról kialakított negatív képzethez. A civil szervezetek nem szeretnek katonai szervezet irányítása alá tartozni. A katonai szervezet vertikális, szigorúan hierarchikus, központosított. Ennek ellenére viszonylag gyorsan mozgósítható, rendelkezik a szükséges anyagi és személyi feltételekkel és önvédelmi képességekkel. Ezzel ellentétben a legtöbb professzionális nemzetközi civil/humanitárius szervezet szerkezete horizontális, konszenzus alapú és nagymértékben decentralizált, nemzeti érdekektől kevésbé vezérelt és jelentős számú nőt és fiatalt alkalmaz. A civil szerveztek tagjai általában munka során folyamatos kapcsolatot tartanak a helyiekkel, a lakossággal, beszélik a nyelvüket. Ezzel szemben a katonák nem asszimilálódnak ennyire. A bevetésre kerülő alakulatban általában kell, hogy legyen valaki, akin keresztül a parancsnok kapcsolatba tud lépni a helyi lakossággal, de nem általánosan elvárt a helyi nyelv, nyelvek ismerete. A civil szervezetek tevékenységeinek alapja a humanitárius jog, amiről a katonáknak általában kevés fogalmuk

van.

A

civil

szervezetek

általában

éveket

töltenek el

1-1

válságkörzetben, sőt előfordul, hogy már a válságot megelőzően ott tartózkodnak. A katonák általában 6 hónap vagy annál kevesebb időt töltenek el a műveletek helyszínén. A katonák általában biztonsági szempontok alapján közelítik és oldják 20

Forrás: Szabó László: Békefenntartás napjainkban, Védelmi Stratégia, in: Új Honvédségi Szemle, 2001, Bp., 6.sz.

29

meg a felmerülő problémákat, míg a civil szervezetek hozzáállása inkább humanitárius. A civilek általában munkájuk során megőrzik a semlegesség elvét. 4. Boutros Boutros - Ghali: Békeprogram21 Ez a program a hidegháború utáni konfliktusokhoz igazította az ENSZ békefenntartó tevékenységét. A főtitkár az új körülményeket figyelembe véve felhívta a tagországok figyelmét az új problémákra, amelyekre új megoldásokat kell keresni. A békefenntartás második generációjának széles feladatköre van, ezért szükség volt valamilyenféle kategorizálásra a békefenntartás, mint gyűjtőfogalmon belül. Így született meg az ENSZ beavatkozó tevékenységének több alcsoportja, amely fogalmakkal az említett dokumentumban találkozunk először. Ezek a következők: 22 •

Béketeremtés ( peace- keeping)

•

Békekikényszerítés ( peace-enforcement)

•

Békefenntartás (peace-keeping)

•

Békeépítés (peace-building)

A béketeremtés fogalma és a békeépítés gyakorlata nem létezett és a békekikényszerítést is csak kivételes esetekben alkalmazták a hidegháború előtt. 4.1. Béketeremtés (peace making): „Olyan diplomáciai tevékenységsorozat, amelyet a konfliktus megkezdődése után folytatnak, és célja a tűzszünet vagy a gyors békés elrendezés megteremtése. Magában foglalhat olyan tevékenységeket, mint közvetítés, kibékítés, illetve diplomáciai nyomásgyakorlás, elszigetelés vagy szankciók bevezetése.” 23

21

Forrás: Boutros Boutros Ghali: Békeprogram ( An Agenda for Peace), Magyar ENSZ Társaság, 1992, Bp. 22 Forrás: An Agenda For Peace. Preventive diplomacy, peacemaking and peace keeping, Report of the Secretary General pursuant to the statement adopted by the Summit Meeting of the Security Councul on 31 Januray 1992. A/47/277- ZMNE Egyetemi könyvtár Megjegyzés: Általában a tankönyvek és katonai lexikonok is ebbe a négy különböző csoportba sorolják a békeműveleteket: http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc- 2005-10-05. 15:30 23 http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc- 2005-10-05 15:30

30

Az olvasottak alapján ennek a típusú műveletnek a célja a békés rendezés feltételeinek létrehozása, jószolgálati küldöttségek, mérlegelés alkalmazása, úgy, hogy a béketeremtés csak a viszály kirobbanása után veszi kezdetét. Célja a békés rendezés, szükség esetén a békefenntartás feltételeinek megteremtése. A regionális szervezetek közvetítő szerepe megnő, ugyanis pótolhatják azokat a szociális, gazdasági, humanitárius, esetleg ökológiai téren jelentkező hiányosságokat, melyek összefüggésben állhatnak a viszályok kialakulásával. A béketeremtés eszközei: •

Különleges gazdasági problémákkal küszködő államok a BT elé terjeszthetik ügyeiket

•

A BT javasolhatja a tagállamoknak, hogy vitás ügyekben forduljanak a Nemzetközi Bírósághoz döntőbíráskodás céljából

•

Katonai erő alkalmazása: a békés eszközök sikertelensége esetén a BT-nek felhatalmazása van a katonai akciók végrehajtására

•

Béke- biztonság egyezségek: speciális hatáskörrel rendelkező önkéntes erők, melyek a BT felhatalmazása alapján kerülnének bevetésre

4.2. Békekikényszerítés (peace enforcement): „Az ENSZ Alapokmány VII. Fejezete alapján végrehajtott békeműveletek összessége. Az ENSZ felhatalmazása alapján a hadműveleti terület meghatározása, az erők szétbontakozása, a szemben álló felek közötti ütköző zóna kijelölése, megvalósítása, a felek szétválasztása, lefegyverzése, a törvényes rend helyreállításának elősegítése. Ezek természetükben kényszerítők, és akkor alkalmazzák őket, amikor a válságban érintett összes résztvevő nem jut konszenzusra, vagy a konszenzus helyreállítására, illetve a határozatban rögzített feltételek kikényszerítésére tervezik.” 24 A békekikényszerítés tehát egy olyan akció, amely során katonai eszközöket használnak a béke helyreállatására egy adott területen. Ide tartozik még az államok közötti vagy egy államon belüli konfliktuskezelés is humanitárius segítségnyújtás idején. Óvatosnak kell lenni a nemzetközi haderőnek, hogy mindig minden esetben megőrizzék pártatlanságukat, hiszen ez legitimálja jelenlétüket az adott

24

http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc- 2005-10-05 15:30

31

térségben. Előfordult már, hogy olyan helyen alkalmazták, ahol az állami intézmények omlottak össze. 4.3. Békefenntartás (peacekeeping): „Általánosságban az ENSZ Alapokmány VI. fejezete foglalkozik a békefenntartás témakörével, ahol a konfliktusban érintett összes fél beleegyezésével figyelik és elősegítik a békeegyezmény végrehajtását a szemben álló felek szétválasztását, lefegyverzését, incidensek megelőzését, a konszolidáció megerősödését, a törvényes rend helyreállítását, a rehabilitáció (újjáépítés) megvalósítását.” 25 Szűkebben definiálva államok közötti vagy egy államon belüli ellenségeskedés megállításáról és/vagy mérsékléséről, felszámolásáról van szó. Egy békefenntartó műveletet minden esetben nemzetközileg szerveznek és vezetnek. Katonai és polgári személyeket egyaránt alkalmaznak a béke érdekében, menekültügyi szakérők és rendőri erők közreműködésével. Az ENSZ kiterjesztette a „békefenntartás”

név

alatt

teljesítendő

feladatokat,

így

a

tűzszünetek

megfigyelésén, az ütközőzónák ellenőrzésén, a hadviselő felek lefegyverzésén valamint a határok felügyeletén kívül humanitárius műveletek és a menekültek védelme is beletartozik a katonai műveletek típusaiba. 4.4. Békeépítés (peace building): „Olyan tevékenység, amely segíti más, politikai, gazdasági, szociális és katonai rendszabályok érvényesülését a helyzet politikai elrendezésének megszilárdítása érdekében, a konfliktus orvoslása céljából. Ez olyan mechanizmusokat foglal magában, amely lehetővé teszi a béke megszilárdítását, a bizalom és a jólét érvényre juttatását és a gazdaság helyreállítását.” 26 Ez a fajta tevékenység konfliktus után alkalmazható. Fő célja, hogy megerősítse és megszilárdítsa a politikai rendezést, úgy, hogy a konfliktus ne ismétlődhessen meg. Eszközeihez tartozik a háborúzó felek lefegyverzése, a rend helyreállítása, fegyverek őrzése, megsemmisítése, menekültek hazatelepítése. Konszolidálja a békét, támogatja a gazdasági újjáépítést, választásokat ellenőrizhet az emberi

25

http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc- 2005-10-05. 15:30

26

http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc- 2005-10-05. 15: 30

32

jogok figyelembevételével, illetve technikai segítségnyújtásban is részt vehet. Általában katonai és polgári részvétel egyaránt alkalmazható ilyen esetekben. Az új generációs válságkezelés alapvető dokumentuma ez a Békeprogram, amely megteremtette a békefenntartás átfogó reformját, a béketeremtés folyamatának kidolgozását, és a békeépítés kialakítását. A főtitkár az új körülményeket figyelembe véve a jelentésben felhívta a tagországok figyelmét az új problémákra. A program lényege, hogy az új típusú válságkezelésben elmosódik a határ a békefenntartás és a békekikényszerítés között. Boutros - Ghali szavaival élve: „Gyakran előfordul, hogy a szemben álló felek tűzszünetről állapodnak meg, de nem tartják be. Ilyenkor esetleg az ENSZ-et kérik fel a tűzszünet helyreállítására és fenntartására. Ez a feladat meghaladhatja a békefenntartó erők mandátumát. Illetve ellentmondhat a csapatokat biztosító országok elvárásainak. Ezért azt javasolom, hogy a Tanács mérlegelje békekikényszerítő egységek alkalmazását átlátható körülmények között”.27 A gyakorlatban viszont jelentős kapcsolat és kölcsönhatás alakul ki a békefenntartás, béketeremtés és a békeépítés között, párhuzamosan jelentkeznek. A békeépítés általában (polgár)háborúk után kezdődik. Lényege a háborúzó felek lefegyverzése, a rend helyreállítása, menekültek hazatelepítése és a tanácsadás. Ami érdekes, hogy a békeépítés olyan programokat és ajánlásokat is tartalmazhat, mint a mezőgazdaság fejlesztése, szállítási feltételek (infrastruktúra) javítására irányul például hidak, utak építése illetve előfordul, hogy vizet és az elektromos energiát is próbálják hasznosítani az adott térségben a feltételek javítása érdekében. Természetesen a béke kiépítésének folyamatából nem hiányozhatnak a különböző oktatási programok és a szabad utazási feltételek megteremtése sem. A gyakorlat azt mutatja, hogy a koordináló- együttműködő tevékenység a műveletek helyszínén (mikroszinten) jól érvényesül, ugyanis a békeműveletek minden fajtája megköveteli az erők hozzáigazítását a kialakult helyzetekhez. Habár nyilvánvaló, hogy a békefenntartás területén az ENSZ játszik döntő szerepet, de mivel manapság előtérbe kerülnek a komplexebb műveletek, a regionális szervezetek egyre inkább bekapcsolódnak a folyamatba és átveszik az ENSZ funkcióinak jelentős részét. Ilyen regionális szervezet például az Afrikai Egységszervezet, az 27

Boutros Boutros Ghali: Békeprogram ( An Agenda for Peace), Magyar ENSZ Társaság, 1992, Bp. 5 o.

33

Arab Liga vagy az Iszlám Konferencia Szervezete. Mivel kezdetben az eszközök mennyisége és milyensége nem volt összhangban a misszió összetettebb feladataival, ezért számos kudarc történt. Pl. Szomáliában, Boszniában, Ruandában. Az új típusú műveletek összetettsége a következőképpen alakult: nagyszámú választásokat

polgári

szakértőt

és/vagy

alkalmaztak,

elősegítették

a

akik

megszervezték

demokratikus

a

helyi

intézményrendszer

kialakítását. Rendőri erőket is alkalmaztak és felülvizsgálták a bírói-és a büntetésvégrehajtási intézményrendszereket is az adott térségben. Rá kellett jönniük, hogy a korai beavatkozás megelőzheti a konfliktus kiterjedését. A választások támogatása is csak akkor hatékony, ha azok demokratikus elveken alapulnak. Természetesen a cél, hogy békés úton, tárgyalásos módszerrel oldják meg a konfliktust, de ezek mellett nem nélkülözhetőek a katonai eszközök sem. 28 4.5. Preventív diplomácia: „Olyan tevékenység, amelynek célja, hogy megakadályozza a felek közötti viták keletkezését, illetve azt, hogy a meglévő viták konfliktusba

csapjanak

át.

Lényege,

hogy

korlátozza

a

konfliktus

29

továbbterjedését.”

A főtitkári jelentés is említést tesz erről a fogalomról, amely elősegítheti a konfliktusok megoldását. Először is különbséget kell tenni a megelőző csapás két fajtája, a „pre-emptive” és a „preventive” között. Előbbi akkor áll fenn, ha közvetlen támadás veszélye fenyeget - vagyis a csapás alkalmazása teljes mértékben (jogilag is) igazolható. Utóbbi viszont olyan katonai műveletet jelent, amelynek során akkor mérnek csapást a kijelölt országra (agresszorra), mielőtt az kifejlesztette volna azokat a képességeit, melyek alapján tényleges fenyegetést, agressziót valósítana meg. A megelőző csapás alkalmazásának célja a következő: elsősorban a béke megvédése a terroristáktól és a zsarnokoktól, másodsorban a béke megőrzése a nagyhatalmakkal való jó kapcsolatok építése révén. Végül a béke kiterjesztése az egész világon a szabad és nyílt társadalmak támogatása útján. A hidegháború után meglehetősen csökkent a fejlett országok védelmi 28

Forrás: J. Callaghan- M. Schönbron: Warrios in Peacekeeping. Point of Tensions in Comples Cultural counters,Münster, ZMNE Egyetemi Könyvtár, 2004 29 Tanulmányok a háborúról, in: Múltunk (politikatörténeti folyóirat), XLIX. évfolyam, 4.sz., 2004, Bp., 289 o.

34

költségvetése és egyre kisebb lett a politikai készségük arra, hogy olyan konfliktusokba avatkozzanak be, amely komoly katonai vagy esetlegesen presztízsveszteséget okozhatnak nekik, anélkül, hogy ebből politikai vagy más jellegű nyereségük legyen. A preventív diplomácia fő célja, hogy megakadályozza a viták kialakulását, a konfliktusokat, úgy, hogy bizalmat próbál ébreszteni a felek között. Kulcselemei a ténymegállapítás (ENSZ tényfeltáró missziók) és a megfigyelés, katonai küldöttségek cseréje, így előre tudja jelezni a várhatóan kialakuló eseményeket, ami nagymértékben hozzájárul a békefenntartás sikeres gyakorlati kimeneteléhez. Tehát a preventív diplomácia célja, hogy a konfliktust megelőzően vonuljon fel az adott térségben és katonai, rendőri, polgári segítségnyújtással és békés eszközökkel próbálja meg megfékezni a konfliktust. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, gazdasági embargóra és végső esetben katonai erő alkalmazására kerül sor. Mindez gazdasági, diplomáciai és humanitárius törekvéseket igényel. Amennyiben nem sikerült megállítani a konfliktust, a fegyveres erők bevetése után a rendezés sokkal nehezebb, veszélyesebb és összetettebb. A cél az, hogy a konfliktus továbbterjedését meg tudják akadályozni. Ilyen esetben fontos a nemzetközi összefogás és kiemelkedő az ENSZ szerepe. A konfliktus békés politikai úton való megoldásához elsősorban a fegyveres harcoknak kell véget vetni. Ilyenkor kifejezetten a tűzszünetre és az ellenséges harcoló felek csapatainak visszavonására koncentrálnak az erők. Előtérbe kerül a civil lakosság helyzetének javítása is, amennyiben erre szükség van. Másodsorban kerülhet sor egyezmények kidolgozására és az esetleges aláírásra, megkötésre, amennyiben a felek meg tudnak egyezni.

5. Az ENSZ békefenntartás finanszírozása Az ENSZ anyagi válságba került, és reformra volt szüksége a ’90-es években. Az előtérbe került, hogy a komplex műveletek finanszírozása nem kivitelezhető tovább és kicsi a rendelkezésre álló szakértő állománya is. Az ENSZ-nek kétfajta költségvetése van: az egyik a hagyományos működés, a másik a békefenntartás költségeinek fedezését szolgálja. Mindkettő jellemzője, hogy a költségek drámai módon nőttek az elmúlt években és több ország nem fizette be éves hozzájárulását. 1992 május 15-i beszédében az ENSZ főtitkár „különösen ingatagként” jellemezte a helyzetet, ugyanis a szervezetnek 1,89 milliárd dollár 35

adóssága volt.( USA: 863 millió USD, Oroszország.:304 milliárd USD) Ebből adódik, hogy az ENSZ vissza kellett térjen a klasszikus elvekhez és feladatokhoz, a komplex műveleteket bizonyos államok, un. ad hoc csoportja vagy regionális szervezetek vették át. (SFOR, KFOR, ISAF, Concordia, Artemis) Ebből is látható, hogy az érdekek különbözőségéből eredő űrt, problémákat egyre inkább a regionális együttműködések próbálják kitölteni. Az ENSZ és a regionális szervezetek közötti kapcsolatot az Alapokmány VIII. fejezete határozza meg, de a szervezetek kapcsolatában az ENSZ-nek biztosít prioritást. Ugyanakkor a regionális szervezet számára biztosítja az önvédelemhez való jogot, „amíg a BT a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges rendszabályokat meg nem tette.”30. Ennek megfelelően bizonyos szerzők az ilyen regionális szervezetek által vezetett békefenntartó missziókat „negyedik generációs”31 misszióként említik. Példaként említhető Kelet–Timor esete 1999-ben, ahol Ausztrália vállalta, hogy csapatokat küld az indonéz milícia vérengzéseinek megfékezésére. Annak ellenére, hogy az amerikai csapatok nem vettek részt az akcióban, az USA nagy szerepet játszott a nemzetközi erők megszervezésében és az ENSZ felhatalmazás biztosításában. Ez az új rendszer kezd elterjedni azokon a területeken is, ahol erre a legnagyobb szükség van. (Afrika, Dél- Kelet Ázsia). Ettől eltekintve a regionális békefenntartó együttműködés nagymértékben függ a megfelelő anyagi, technikai háttértől és az országok haderejének kiképzésétől. Sok esetben egy ilyen küldetés csak egy nagyobb hatalom ún. „sub-kontraktor” közbelépésével valósulhat meg. Ezt a szerepet töltötte be a „negyedik generációs” békefenntartás során az USA. Viszont fennáll az a veszély, hogy Amerika ezentúl is csak olyan esetekben fog beavatkozni, amikor közvetlen érdekeit érzi fenyegetve. Ez a hozzáállás a többi országot is visszatarthatja majd attól, hogy részt vegyen egy kockázattal járó akcióban. Az előbb említett költségvetési problémák mellett ez a helyzet is okot adhat arra, hogy a hagyományos békefenntartás kerüljön újra előtérbe. A regionális erőfeszítéseknek, komoly esélyük van a sikerre, viszont magas kockázattal is járnak. Amennyiben egy akció az ENSZ felhatalmazása nélkül zajlik, az a térség országainak, (ld. 2003, Irak) tiltakozását válthatja ki. 30

Az ENSZ Alapokmánya, Magyar ENSZ Társaság, 1993, Bp., 51. cikk Forrás: Michelle Griffin: Retrenchment, Reform and Regionalization, Trend sin UN Peace Support Operation, International Peacekeeping, Vol.6.,No.1, Spring 1999, p. 1-31

31

36

A helyi szokásoktól és kultúrától idegen küldetés csak részleges eredményt érhet el, vagy elvesztheti a hitelességét. További problémákhoz vezet az, hogy nem tudják hatékonyan összehangolni a különbözőképpen kiképzett és felszerelt katonai alakulatokat, illetve nincsenek meg a megfelelő források a felszerelések és a technikai háttér biztosításához. Számos olyan régió van a világon, ahol nem is alkalmazható a regionális szintű békefenntartás. A BT állandó tagjai ugyanis immunitást biztosítanak bizonyos országoknak, nyilván különböző érdekeltségek miatt (ld. India, ahol nem történik beavatkozás). Ez mind arra mutat rá, hogy még sokáig szükség lesz az ENSZ legitim és békefenntartó szerepének megőrzésére. 5.1. Az ENSZ missziók finanszírozása:32 Az ENSZ missziók finanszírozásának négy lehetősége a következő: a)

Az ENSZ békefenntartásra fordítható költségvetése

b)

Speciális kivetés

c)

Önkéntes hozzájárulások

d)

Az ENSZ speciális tőkealapja Az első esetben az országok az Alapokmánynak megfelelően fizetik

hozzájárulásaikat. Ennek alapján az országokat különböző kategóriákba sorolták. (A, B, C, D) A második finanszírozási esetben speciális kvótákat szabnak ki, és ennek megfelelően kell a misszió költségeiből az egy-egy országra jutó hányadot befizetni. Ha valaki nem ért egyet, nem fizet. Így mindig adódnak finanszírozás problémák, és már olyan ötlet is felmerült a megoldási javaslatok között, mint például a fegyverkereskedelem adóztatása vagy, hogy az országok hozzájárulásait ne a Külügyminisztérium, hanem a Hadügyminisztérium fizesse. A hidegháború után megnövekedett a békefenntartás költségeinek nagysága, és az ENSZ mai napig küzd még a BT állandó tagjainak befizetési hajlandóságával is. Mindezekből kifolyólag 2000 márciusában az algériai Lakhdar Brahimi, ENSZ Nagykövet vezetésével összeállt egy diplomatákból álló csoport (a tízfős bizottságban többek között képviseltette magát az USA, Nagy-Britannia, Japán, Németország és Oroszország is), amely felülvizsgálta az utóbbi évek ENSZ-

32

Forrás: Békefenntartás napjainkban, Szabó László, Védelmi Stratégia, in: Új Honvédségi Szemle 11o.

37

misszióinak tapasztalatait és ennek alapján ajánlást készített az ENSZ-nek, hogy a jövőben hogyan javítsák a közösség válságmegoldó tevékenységét. 5.2. A Brahimi Riport:33 Az ENSZ-nek alkalmazkodni kell a változó nemzetközi környezethez és annak kihívásaihoz. Rájöttek, hogy tovább kell erősíteni az ENSZ politikai, katonai, humanitárius és fejlesztési területei közötti kommunikációt és közreműködést, különösen a válság utáni békeépítés alatt. A szervezet nem engedheti meg magának, hogy csökkenjen a „reakcióideje”, ezért személyi, technikai és pénzügyi ajánlásokat is megfogalmaztak a Riportban. Fontos mindenekelőtt az ún. tényfeltáró missziók gyakoriságának növelése, ami sok esetben hozzájárul a hatékony stratégia kiépítéséhez még a béketeremtés előtti kezdeti időszakban. Az állandó ENSZerők koncepciója helyett a gyors és hatékony telepítés kerül központi helyre a javaslatban. Ennek megfelelően a hagyományos békefenntartó missziók esetében 30, az összetettebb missziók esetében 90 napon belüli telepítésre kész ún. „stand by” erők létrehozására tettek javaslatot. Viszont a „stand by” erők azoktól a kiváltságoktól fosztaná meg az ENSZ BT tagjait, amelyek eddig különleges szerepet biztosított számukra a világ ügyeinek rendezésében. A riportban új értelmezést kapott a békefenntartás két legfontosabb alapelve, a pártatlanság és a konszenzus. A jelentés szerint a konszenzus elvét rugalmasabban kell értelmezni, és ha valamelyik fél megsérti a már megszületett megállapodást, a nemzetközi közösségnek be kell avatkoznia. Tehát a pártatlanság az ENSZ alapokmányához való ragaszkodást kell, hogy jelentse.

33

Forrás: Report to the Secretary – General on United Nation peace Operations, 20. October 2000, Bővebben: www.globalpolicy.org/peacekpg/reform/index.hu - 2005-11-05 20:59

38

III. Válságkezelés az ENSZ rendszerében 1. Az ENSZ polgári rendőrsége (Civilian Police- CIVPOL) Az ENSZ polgári rendőrsége olyan rendőri állomány, amelyet a tagállamok bocsátanak rendelkezésre és a békefenntartó erők részeként alkalmazható. A hidegháború időszakában az ENSZ sok esetben nyújtott segítséget olyan területeken, ahol megszűnt az állami szervezet és a lakosság válságos helyzetbe került. Ilyen helyzetekben a rendőrség jelenléte és tevékenysége minimális volt, de jobban megfeleltek az elvárásoknak, mint a katonai erők, mert képzettségük és gyakorlatuk miatt széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek társadalmi és szociális kérdésekben egyaránt. Ezért kevesebb helyzetben konfrontálódtak, mint más ENSZ - erők. A rendőrség alapvetően különbözik a katonaságtól. A legtöbb esetben sikeresen tudják megoldani a kommunikációs kapcsolatok kiépítését a helyi lakosokkal. Képzettségi szintűk egyre magasabb, így sikeresebben lehet őket alkalmazni távoli, idegen kultúrájú környezetben, mint a katonákat. A képzésük ugyanis nemcsak fizikai, hanem mentális is. Különböző tanfolyamok keretében oktatják őket. Előtérbe került az idegen nyelvoktatás, különösen az angol nyelvé, mint nemzetközi nyelv, a pszichológia, kommunikáció oktatása. Továbbá a rendőrök általában rendelkeznek alapvető katonai ismeretekkel. 1.1. Az ENSZ - rendőrség szerepe: Az ENSZ rendőrség (továbbiakban CIVPOL) az ENSZ- műveletekben az adott misszió feladatainak megfelelően tevékenykedhetnek. 1. Ahol a nemzeti polgári és rendőri hatóságok az előírásoknak megfelelően látják el feladatukat (pl. két szembenálló állam között működik közre az ENSZ) a CIVPOL feladata kapcsolatot tartani a missziók központja és a helyi rendőri erők között. Ezen kívül konfliktushelyzetekben kell felügyelni, megfigyelni és jelenteni a helyi rendőrség tevékenységét. 2.

Bonyolult helyzetekben, amikor a helyi rendőrség és az államhatalmi

szervezet csak részlegesen vagy egyáltalán nem működik - ami meglehetősen

39

gyakori jelenség nemcsak válságövezeti országokban, de a fejlődő országok jelentős részében is - a CIVPOL feladata, hogy megfigyelje az emberi és polgári jogok betartását és független, önálló rendőri szolgálatot teljesítsen. A legfontosabb, hogy megszervezzék a helyi rendőri erők át- és kiképzését, hogy rávezessék őket a demokratikus magatartási formákra és azok alkalmazására. Mindezeket követően az ellenőrzés kerül a legfontosabb feladatkörök közé. 1.2. Az ENSZ – rendőrség felhatalmazása és létszáma: Az ENSZ-missziókban minden esetben az adott misszió mandátumában határozzák meg a CIVPOL helyzetét, jogosultságát, létszámát és feladatait. A mandátumok missziónként különbözőek lehetnek: 1.

Ha az ENSZ-misszió jellege és szervezete olyan, hogy nem igényli rendvédelmi szervek jelenlétét és tartalmazza az összes egyéb komponenst, mellyel a kitűzött célok megvalósíthatóak, nem szükséges a CIVPOL részvétele a missziókban.

2.

Ha a CIVPOL-t felkérik az emberi jogok betartásának felügyeletére, ellenőrzésére, védelmére, a következő felhatalmazásokra van szüksége: a) Korlátozás nélküli jogosultság minden nyomozási cselekmény és a fogva tartottak ellenőrzése, panaszok kivizsgálása b) A helyi hatóságok által veszélyeztetett személyek ENSZ védelem alá vonása

3. Különösen indokolt esetben a CIVPOL-nak jogosultságot kell adni a törvény és a törvényesség betartásának ellenőrzésére. Például a politikai okokból bebörtönzött személyek kivonása a helyi igazságszolgáltatás alól és átadása az ENSZ-nek. A CIVPOL tevékenysége azonban minden esetben csak akkor lehetséges, ha a fogadó állam és szembenálló pártok egyaránt egyetértenek delegálásukkal, és hozzájárulásukat adják működéséhez.

40

1.3. Az ENSZ- rendőrség alkalmazása: • Amikor az ENSZ békefenntartói demilitarizált zónában dolgoznak, a CIVPOL feladata megvalósítani a terület ellenőrzését, a közbiztonságot, járőrszolgálattal is. Bonyolultabb esetben: Amikor a CIVPOL a misszió ENSZ-madátumában kapja meg felhatalmazását, a fogadó ország egész területén történő rendőri szolgálat ellátására. Ilyenkor a CIVPOL megkezdi a helyi rendőrség újraszervezését és kiképzését. Mindezek mellett részt vesz a szabad és független választások megfigyelésében. • Amennyiben

a

helyi

államigazgatás

megőrizte

működőképességét,

a

CIVILPOL feladata felügyeletre és ellenőrzésre korlátozódik. Feladatukat részrehajlás nélkül, többoldalú kommunikáció biztosításával látják el. Kérelem esetén biztosítják a különböző politikai pártok közötti információcserét egyes bűnügyi kérdésekben. • Az ENSZ misszió Főparancsnokságát szükség esetben felvilágosítással, tanáccsal látja el rendvédelmi kérdésekben. • Helyi rendőrség megfigyelése, különös tekintettel a törvényesség betartására. • Kiképezni, felkészíteni a helyi rendőri erőket a törvényes és hatékony feladatellátásra abban az időszakban is, amikor a békefenntartó erők befejezték a misszió mandátumában előírt programjukat. A kiképzés magába foglalja a közös oktatást és szolgálatellátást, járőrtevékenységet, az ENSZ által biztosított oktatási anyagot, felszerelést a kiképzéshez, új egyenruha, felszerelés átadását az újonnan kiképzett rendőrségnek. • Felügyeletet gyakorolni a helyi adminisztráció tevékenységében. • Megfigyelni a választási kampányt és magát a választásokat. • Humanitárius akciókban való közreműködés. • A törvényes rend helyreállítása során bűnügyi és igazságszolgáltatási területen szükségessé válhat: c)

védeni és ellátni a törvényes szolgálatokat

d)

bűnüldözési tevékenység

e)

őrzési és jogi szolgálat a fogva tartottak részére

41

Speciális körülmények között a CIVPOL-nak el kell látnia olyan feladatokat is, melyek a helyi rendőrséghez tartoznak, pl. előállítás, őrizetbe vétel. Ilyen esetekben az ENSZ idevonatkozó szabályzatát kell betartani az eljárások során 1.4. Az ENSZ rendőri tevékenysége: A rendőri feladatok ellátása nagyobb misszió esetén és a sűrűn lakott területeken általában az ENSZ Biztonsági Szolgálat (U.N.Security) vagy az ENSZ Katonai Rendőrségének feladata. A kevésbé lakott területeken a CIVPOL feladatává válhat az ENSZ- alkalmazottakkal kapcsolatos rendőrségi feladat. Ha ENSZ- alkalmazott bűncselekményt követ el, nem kívánatos, hogy a helyi hatóságok járjanak el vele szemben, ezért a gyanúsítottat hazaküldik, és vele szemben a hazai hatóságok folytatják a büntetőeljárást. Szervezet és irányítás: 1. A nagy létszámú rendőri kontingenseket a legaktívabb ENSZ- tagállamok tudják létrehozni. Ezeket a nagy létszámú egységeket föl lehet osztani kisebb alakulatokra. Fontos az együttműködés, ugyanis ha egymástól távol helyezkednek el a csoportok, teljesítményük visszaeshet. A szolgálat hatékony, fegyelmezett ellátása érdekében a kisebb részekre bontott nemzeti rendőri egységek önálló egységként kezelhetők. 2. A CIVPOL feladatainak végrehajtása során rákényszerül más támogató egységek általi ellátásra és szállításra. Napi járőrszolgálat teljesítése során szükségessé válhat a katonai biztosítás a járőrök részére. Fegyveres összetűzés veszélye esetén a személyes védelmük megkívánhatja a fegyverviselést is. Ez gyakran félrevezetheti és megrémítheti a lakosság nagy részét. Evakuálás esetén biztosítani kell részükre a helikopteres szállítást is. Ezeknek az ellátási és támogatási feladatoknak időben történő megszervezése minden misszióban az elsődleges feladatok között foglal helyet. 3. Az irányításnak a CIVPOL keretén belül kell maradnia. Amikor a CIVPOL az ENSZ

mandátumából

megkapja

a

felhatalmazást

a

helyi

rendőrség

megfigyelésére, felügyeletére, ellenőrzésére, támogatására, a kiépített CIVPOLhierarchián belül kell kialakítani a vezetési és irányítási rendszert. Jogi

42

vonatkozásban a rendőrök a mandátum letöltése alatt a saját nemzeti joghatóságuk alatt maradnak. 2. Az ENSZ legfontosabb rendfenntartó missziói a ’90-es években 2.1. MINUGUA- Az ENSZ missziója Guatemalában Az

ENSZ

erők

1994

óta

tevékenykednek

Guatemalában.

A

misszió

nagymértékben ellenőrzői és felügyelői feladatokkal indult, jelenleg tanácsadást végeznek az ENSZ rendőrség tagjai rendvédelmi és igazságszolgáltatási kérdésekben. 2.2. UNOGBIS- AZ ENSZ békeépítő missziója Bissau- Guineában Az ENSZ ebben a térségben békeépítő feladatokat lát el. A kihelyezett alakulatok kisebb részét képezik a rendőri tanácsadói csoportok, de hasznos segítséget nyújtanak minden emberi jogok betartásával kapcsolatos ügyekben. 2.3. UNMIK- Az ENSZ válságkezelő tevékenysége Koszovóban Az ENSZ átmeneti közigazgatási és adminisztrációs missziója 1999 nyarán indult. A szervezet kétfajta tevékenységet folytatott. Elsősorban biztosította a békét, a közrendet és közbiztonságot, másodsorban, pedig folyamatosan képezte a helyi rendőrséget. A rendvédelmi kontingens rendőrei 52 országból érkeztek. A misszió sajátosságának mondható, hogy itt rendvédelmi feladatokat kellett ellátni és sokszor előfordult, hogy tömegdemonstrációkat kellett megfékezni, vagy terror ellenes akciókban részt venni. 2.4. MONUC- Az ENSZ missziója a Kongói Demokratikus Köztársaságban Az ENSZ tevékenysége ebben a térségben 1999 novemberében indult. Az ország több területén van kritikus válsághelyzet a mai napig, úgyhogy több helyen működtet az ENSZ összekötő irodákat. A békefenntartó rendőrök összesen 18 országból érkeztek a térségbe.

43

2.5. BONUCA- Az ENSZ békeépítő tevékenysége a Közép- Afrikai Köztársaságban Az ENSZ közép - afrikai missziója 2000 februárjában indult. Főleg rendvédelmi és tanácsadói feladatokat láttak el az itt dolgozó rendőrtisztek. A tanácsadói tevékenység itt is kiterjedt az igazságszolgáltatási szervekre és a polgári közigazgatást irányító vezetők munkájának segítésére is. 2.6. UNMISET- Az ENSZ missziója Kelet- Timorban Az ENSZ 2000. májusában kezdte meg a kelet-timori válságkezelő munkáját. Az ENSZ által lebonyolított demokratikus választásokig a rendvédelmi erők létszáma 1250 fő volt. A misszió során nevezték ki az első női Rendőr Főkapitányt, aki az ausztrál nemzetiségű Sandra Peisly lett. A rendőri misszióban 29 ország vett részt. 2.7. UNAMA- Az ENSZ afganisztáni támogató missziója Az itteni tevékenység főleg a béketámogatásra és teremtésre koncentrálódik. Az ENSZ 2002 márciusa óta tevékenykedik a térségben. Az itt dolgozó rendvédelmi szervek a helyi rendőrségnek nyújtanak segítséget, újjászervezik az intézményi rendszert és tanácsot is adnak. 2.8. UNAMSIL- Az ENSZ missziója Sierra Leonéban Az ENSZ 1999 októberében újabb missziót szervezett Afrikába. Az engedélyezett ENSZ rendőri létszám 170 fő, összesen 18 országból. A fő feladatkörükbe tartoznak a helyi rendvédelmi szervek, igazságszolgáltatási és közigazgatási intézmények támogatása és tanácsadás. 2.9. UNTOP- Az ENSZ tádzsikisztáni békeépítő missziója Az ENSZ már 1994 óta tart katonai megfigyelői missziókat a térségben. Ennek lényege a tadzsik - afgán határon lévő tűzszünet betartásának felügyelete volt.

44

2.10. UNOMIG- Az ENSZ missziója Grúziában Ez a misszió az 1992-es grúz-abház polgárháború békés rendezése céljából jött létre, viszont csak 2003 óta létezik Rendőri ENSZ Misszió a térségben. A fő feladat a helyi rendőrség számára szakértők és tanácsadók biztosítása a demokratikus intézményrendszer jegyében. A rendőri tanácsadók száma húsz fő. 2.11. UNMIL- Az ENSZ missziója Libériában Az ENSZ libériai missziója 2003 szeptemberében indult. Afrika ide eső területén véres etnikai háborúk dúltak és a helyi rendvédelmi szervek nem tudták kezelni a kialakult feszült helyzetet. Legfőbb cél volt a részrehajlás nélküli válságkezelés és a bizalom kialakítása a lakosság felé. A hivatalosan engedélyezett ENSZ rendőrök létszáma 1115 fő.

3. Magyar tapasztalatok a ’90-es évek ENSZ misszióiban 3.1. UNTAG- Az ENSZ Namíbiai Átmeneti Segítő Csoportja - 1989 A mai modern békefenntartás kezdetét ennek a missziónak a kezdetére tesszük. Az ENSZ misszió 750 fővel képviseltette magát Namíbiában, ahová Magyarországról 22 fő érkezett, miután 1988 végén az ENSZ akkori főtitkára (Perez de Cuellar) hivatalosan kérte fel a magyar kormányt a namíbiai misszióban való részvételre. A kontingenst a Rendőrtiszti Főiskolán készítették fel, különösen figyelve az angol nyelv elsajátítására, ugyanis a misszióban való részvétel feltétele volt az angol nyelvtudás. Az előzetes felmérés elég gyenge eredménnyel járt, ami azt jelentette, hogy az akkori rendőri állományból mindössze három fő felelt meg az elvárásoknak. Emiatt a kontingensben nemcsak rendőrök, hanem diplomaták és hírszerzők is részt vettek. A parancsnok Gál Gáspár Tamás nagykövet volt, a Külügyminisztérium afrikai főosztályának vezetője. A misszió sikerrel zárult.

45

3.2. UNTAC- A kambodzsai ENSZ misszió - 1990 1990-ben a Pol Pot vezette vörös khemerek lázadása miatt sor került az ENSZ történetének egyik legösszetettebb távol-keleti kambodzsai missziójára.34 Több mint 26000 fő vett részt a misszióban, többek között 100 magyar rendőrtiszt. Az országot teljes ellenőrzés alá vonta az ENSZ, ahol Katonai Kontingens felügyelte a tűzszünet betartását illetve a fegyveres erők leszerelését. Az ENSZ Polgári Rendőrsége feladatul kapta - mint általában főfeladatot a rendőri békefenntartás során - a helyi rendőrség felügyeletét, működésének ellenőrzését, átképzését. Külön Választási Szakértői Szervezetet delegált az ENSZ arra a célra, hogy megszervezze és lebonyolítsa a választásokat Kambodzsában. Természetesen rengeteg menekültet kellett hazatelepíteni, különösen Thaiföldről, ami a Menekültügyi Szervezet feladata volt. Egy ilyen misszió során rengeteg emberi jogi sérelem és bűncselekmény is történik, amelyek kivizsgálását az ENSZ Rendőrséggel együtt az Emberi Jogi Bizottság végezte el. A háború során szinte teljesen új infrastrukturális (főleg út- és vasúthálózat) hálózat kiépítéséért az Újjáépítési Szervezet felelt. A helyzetet nagymértékben megnehezítette, hogy a Vörös Khmerek nemhogy nem működtek együtt az ENSZ tagjaival, de több támadást is indítottak ellenük. Ettől függetlenül a magyar kontingens fegyvertelen megfigyelői szolgálatot töltött be 33 különböző helyen. Feladatai közzé tartoztak: a)

helyi rendőrség ellenőrzése, tanácsadás

b)

a lakosság és a helyi rendőrség lefegyverzése és a fegyverek begyűjtése

c)

menekült táborok őrzése, sorsuk irányítása

d)

emberi jogi panaszok, sérelmek, bűncselekmények kivizsgálása

e)

választási kampány lebonyolításának biztosítása, általában rendőrökkel

f)

panaszok, bejelentések fogadása

g)

helyi tulajdon és föld viták kezelése

Az ENSZ elismerté és népszerűvé vált a kambodzsai misszió során, mert az ENSZ Rendőrség szinte teljesen belefolyt a helyi közigazgatásba, olyan mértékben, hogy 34

Forrás: United Nations: Peace-keeping, in:UN Department of Public Information, New York, 1996

46

például kisebb falvaknak ivó kutat is fúrattak. A misszió során 78 személy vesztette életét, általában fegyveres harcok és közlekedési balesetek során. 3.3. ONUMOZ - Az ENSZ misszió Mozambikban - 1994 1994-ben 20 magyar kapott újabb lehetőséget, hogy részt vegyen egy afrikai misszióban, Mozambikban, egy olyan országban, amelynek több mint 50%-át elaknásították a polgárháború alatt. A kontingens parancsnoki teendőit Dr. Boda József

rendőr

alezredes

töltötte

be,

aki

személyes

beszámolóján

a

következőképpen jellemezte a missziót: „Az országban majdnem húsz éven át polgárháború dúlt, egymillió volt a halottak száma és több mint két millióan menekültek a szomszédos országokba. Az ország területének hetven százalékát elaknásították. A leszerelt katonák és a lefegyverzett gerillák rablóbandákba tömörülve fosztogattak, és a bűnözést és a korrupciót a helyi rendőrség képtelen volt egyedül visszafogni. A rendőri megfigyelők ennek megfelelően a következő feladatokat kapták: ”35 a) helyi rendőrség tevékenységének ellenőrzését b) szakmai segítségnyújtás biztosítását c) az emberi és polgári szabadságjogok betartásának ellenőrzését, panaszok, bejelentések kivizsgálását d) repülőterek, kikötők, határátkelőhelyek rendszeres ellenőrzését e) politikai rendezvények biztosítását f) az ellenzéki párt vezetőjének és az ENSZ főtitkár Különmegbízottjának személyi biztosítását g) az ENSZ tagjai által okozott balesetek, szabálysértések kivizsgálását Az említett feladatokat az ENSZ Rendőrök sikeresen teljesítették. A magyar kontingens nagy része a nyelvi felkészültsége és szakmai elismeréseként parancsnoki beosztásban szolgált. Ami a misszió árnyoldala, hogy a malária a kontingens lakóit 70%-os arányban fertőzte meg.

35

Dr. Boda József – személyes interjú alapján - 2005-11-21

47

3.4. MONUA- Az angolai ENSZ misszió- 1994. december - 1999 1994-99 között újabb afrikai misszióra került sor, ezúttal Angolában, ahol az öt év leforgása alatt 38 magyar rendőr- és határőrtiszt szolgált. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ez volt a legnehezebb küldetés, ugyanis mindennapos problémát okozott a víz és élelmiszerellátás, a rendőröket többször érte hirtelen gerillatámadás és az ENSZ Főtitkár különmegbízottjának repülőgépét szintén ők lőtték le, ami a misszió azonnali felfüggesztését jelentette. A rendőr és határőrök a szokásos, eddig is felmerült feladatokat töltötték be küldetésük alatt: a helyi rendőrség ellenőrzése, fegyverek begyűjtése, azok őrzésének ellenőrzése, a semlegesség megőrzése, megfigyelése és a szavazások hivatalos lebonyolítása. A rendőrök a következő feladatokat látták el: 36 Az Angolai Nemzeti Rendőrség (ANR) működésének ellenőrzése, megfigyelése, a polgári lakosságtól származó fegyverek begyűjtése, tárolása, őrzése, illetve az ANR semlegességének ellenőrzése és a helyi választások lebonyolítása. 3.5. MINURSO- Az ENSZ misszió Nyugat – Szaharában - 1995-2001 1995-2001 között ismét az afrikai kontinensre delegálták az ENSZ missziót, ezúttal Nyugat-Szaharába, ahol 21 rendőr képviselte Magyarországot. A misszióra erős hatással volt a marokkói politika, monotónia, hatalmas távolságok, sivatagi körülmények és a rengetek felderítetlen aknamező. Az ENSZ Rendőrség a következő feladatokat látta el: 37 a) az ENSZ azonosítási irodáinak védelme b) közreműködés megfigyelőként a nyugat-szaharai törzsi vezetők mozgásának biztosításában c) a regisztrációs dokumentumok szállításának védelme 36

Forrás:Nagy Lajos: UNAVEM-I-II-III, /MONUA/, ENSZ Angolai Missziója, A magyar rendvédelmi erők szerepe, részvétele a nemzetközi békefenntartásban, 2001. július, BMNOK 2022 o. 37 Dr. Nagy Zoltán rendőr alezredes: MINURSO, ENSZ Missziója a Népszavazásért NyugatSzaharában, 2001. június, BM NOK

48

d) segítségnyújtás az ENSZ polgári alkalmazottainak az azonosítási és regisztrációs folyamatok során (ujjnyomat, fényképezés) 3.6. MFO- A Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (TEM) békefenntartó missziója a Sínai – félszigeten - 1995 1995-ben indult a Honvédelmi Minisztériummal közös békefenntartó misszió a Sínai - félszigetre. A magyar kontingens létszáma 41 fő (ebből négy hölgy) volt. A katonai rendőrök az alábbi feladatokat látták el: a) katonai rendész /rendőr/ feladatok végrehajtása b) rendkívüli események, bűncselekmények kivizsgálása c) közlekedési rendőri és járőr feladatok ellátása 3.7. UNMIBH-IPTF- A Bosznia- hercegovinai ENSZ misszió- 1996 Ennél a missziónál fontos megemlíteni, hogy az ENSZ 1992 óta többször kísérelte meg a boszniai polgárháborús helyzetet stabilizálni, hogy lezárja a szerbbosnyák- horvát ellenségeskedést. Ezek a próbálkozások 1992-94 között kudarcot vallottak. A helyzetet csak katonai erő alkalmazásával és békefenntartó erők bevetésével tudták megoldani 1995-ben. A szemben álló felek kénytelenek voltak aláírni a daytoni- megállapodást 38, amivel a jugoszláviai háború fontos szakasza zárult le. Új misszió előkészítése indult el Szarajevóban. 1996 márciusában 35 fős állománnyal kezdte el a következő feladatok ellátását: a)

igazságszolgáltatási intézmények ellenőrzése, megfigyelése

b)

tanácsadás, oktatás, képzés biztosítása

c)

közbiztonság megőrzése, korrupció, terrorizmus elleni küzdelem

d)

közös szolgálatok ellátása a helyi rendvédelmi szervekkel

e)

határ-rendőrség kiképzése, nyomozás emberi jogi ügyekben

1996-2002 között 150 rendőr és határőr szolgált az ENSZ Nemzetközi Rendőri Különítményében. A szolgálat nagyon sokat változott. Kezdetben megfigyelői 38

Párizs - Dayton béke-megállapodás amely 1995-ben véget vetett a három és fél évig tartó, 230 ezer halálos áldozatot követelő boszniai polgárháborúnak. The General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovin ( Initialled in Dayton on 21 November 1995 and signed in Paris on 14 December 1995)

49

feladatokat láttak el, később már tanácsadással és kiképzéssel is foglalkoztak.39 Több mint 10 év után a szakértők véleménye még mindig erősen megoszlik a boszniai békeépítésről. Vajon megfelelő időben és módon történt –e az erők alkalmazása? Elég- e, ha csak könnyűfegyverzetűek a békefenntartók, viszont ebből adódóan könnyebben sebezhetőek is, ami miatt veszíthetnek hitelességükből? További kérdéskört teremt a katonai áldozatok mellett a polgári áldozatok száma is, ami szintén rombolhatja az ENSZ-erők tekintélyét. A legnagyobb dilemma a műveletek finanszírozásával függ össze.40 3.8. UNMIK- ENSZ Átmeneti Közigazgatási Missziója Koszovóban- 1999 1999-ben az ENSZ Átmeneti Közigazgatási Missziót indított Koszovóba. Fő feladatuk az volt, hogy átmenetileg biztosítsák a rendet, közbiztonságot, rendfenntartói és bűnüldözési munkát végezzenek. Ezen kívül fejlesztették és képezték a helyi rendőrséget. A magyar rendőrök és határőrök 1999- 2002 között 10 fővel, 2002-től 5 fővel vesznek részt a békefenntartói feladatokban.41 2002 végén megszűnt az ENSZ missziója és az Európai Unió Válságkezelő Rendőri Ereje vette át a feladatok nagy részét, ahová meghívást kapott Magyarország is. 2003 óta 5 rendőrtiszt (1 hölgy) képviseli hazánkat az első Európai Uniós Rendőri Misszióban. Főleg tanácsadással és felügyelettel foglalkoznak. A szintén Koszovóban működő Rendőri Akadémián 2000-tól magyar rendvédelmi szakemberek tanítanak. Jelenleg 4 fő (1 hölgy) tanít az Akadémián Magyarországról. 42

4. Miért fontos az ENSZ szerepe a békefenntartásban?

A világméretű gazdasági, társadalmi fejlődés és a globális kihívások megnehezítik minden nemzet versenyképességét. Ezzel a ténnyel együtt kell élni a méltányosság 39

Forrás: Boda József: Jelentés a boszniai ENSZ Magyar Rendőri Kontingens munkájáról, 1997 okt., BM. Levéltár, Bp. 40 Forrás: J. Callaghan- M. Schönborn : Warriors in Peacekeeping. 401-416 o. 41 Dr. Szipola Gyula rendőr alezredes (tanulmány), UNMIK, ENSZ Átmeneti Közigazgatási Missziója Koszovóban, BM NOK, 2001, július , 5 o. 42 Forrás: Dr. Boda József rendőr ezredes tanulmánya (PhD): „ A rendvédelmi békefenntartás kialakulása, fejlődése, helye és szerepe a XXI. században”

50

alapelveinek megfelelően a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése kezelésének költségeit és az ezzel járó költségeket a világ nemzetei között kell elosztani. Mindezt multilaterálisan kell gyakorolni, amiben az ENSZ-nek, mint a világ legegyetemesebb szervezetének központi szerepe van. Fontos, hogy az ENSZ mindig törekedjen arra, hogy teljes mértékben megvédje és elősegítse az országokban a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat mindenki számára. A békefenntartás terén az ENSZ missziók bizonyították fontosságukat, de az ENSZ felkészültségén még fejleszteni kell. Az ENSZ kapacitásának növelése a béke és biztonság fenntartásában elengedhetetlen. Mindezt csak úgy lehet elérni, ha támogatást kap a Szervezet minden olyan erőforrás és eszköz terén, amelyek szükségesek a konfliktusok megelőzéséhez, a viták békés rendezéséhez, a békefenntartáshoz és a konfliktus utáni békeépítéshez. Az ENSZ-nek ugyanis nincsenek fegyveres alakulatai, nincs telepítésre alkalmas civil testülete, és megfelelő felszerelése sincs. A békefenntartó műveleteket pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a tagállamok a vállalt anyagi kötelezettségeiket kielégítik, teljesítik és biztosítják a missziók feladataihoz szükséges személyzetet és felszerelést.

Az ENSZ és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés

kölcsönös előnyöket biztosítana mindkét fél részére, így az ENSZ gyorsabban, hatékonyabban tudna reagálni a konfliktushelyzetekre. 5. Célok és következtetések: A békefenntartási irányelveket Magyarországon a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági és külpolitikai stratégiája és a BM vezetése határozza meg.43 Célok: •

A magyar rendvédelmi szervek tevékenysége a missziókban minden esetben igazodjon a Kormány külpolitikai céljaihoz

•

Belügyminisztérium, mint egységes döntéshozatali szerv működjön

43

Forrás: A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája-részletek-, A válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a XXI. században; ZMNE Egyetemi Jegyzet; Egyetemi Könyvtár, 2004, 18.számú melléklet, Bp.

51

•

A nemzetközi válságkezelést és békefenntartást irányító szerv részére egy tárcán belüli elkülönített költségvetés biztosítása szükséges

•

Az egyes missziókban politikai és vezetői jelenlét biztosítása kell

A magyar békefenntartói műveletek prioritási sorrendjében az EU és a NATO által vezetett missziók kerülnek az első helyre, ha állományküldésről van szó. 2006-ig érvényes szerződésünk van a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők-nél (MFO44) és további kötelezettségei vannak Magyarországnak az ENSZ és EBESZ tagságunkból adódóan. Mindezek mellett azokat a műveleteket támogatja a BM, amelyek elősegítik a rendvédelmi szervek új képességeinek kialakítását és a polgári szakemberek képzését, nemzetközi szinten. Erre jó példa, hogy 2001. decembertől kezdve egy magyar rendőr hölgy dolgozott New Yorkban, az ENSZ Békefenntartói Főigazgatóságán, ami Magyarországnak is nagy elismerés illetve, hogy 2002 óta egy oroszul, angolul beszélő tapasztalt magyar rendőrtiszt szolgált Tadszikisztánban, mint a belügyminiszter főtanácsadója. A sikeres missziók során több száz rendvédelmi szakember gyarapította ismereteit és nyelvtudását, illetve komoly kapcsolatrendszert alakítottak ki a különböző nemzetközi szervezetekkel. Mindezek során sikerült elérni, hogy Magyarország nemzetközi jelenléte fennmaradjon a rendvédelmi békefenntartásban.

IV. Válságkezelés az Európai Unió rendszerében: „Egy gyermekcipőben járó közös védelmi politika”45 A válságmegelőzéssel és a válságkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre az 1990es évektől térnek ki az EU dokumentumai, ami érthetőm ugyanis a 90’-es években az EU-nak komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. Az öbölválság, a német újraegyesítés, a SZU bukása vagy a volt Jugoszlávia területén dúló háború; melyeknek köszönhetően az EU szembesült gyengeségeivel. Az öbölválság kevés tanúbizonyságát mutatta annak a szándéknak, hogy egységes európai hangot 44

Multinational Force and Observers: http://www.iaw.on.ca/~awoolley/mfo.html 2005-11-05 21:35 Forrás: Barabás Emese: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája, Európai Tükör Műhelytanulmányok 21. szám, http://elib.kkf.hu/biblio/23.doc 2005-10-25 11:38

45

52

hallassanak. Eredetileg az EU csak indirekt módon vett részt a válságok kezelésében. Például fejlesztési támogatásokkal. Ez később nem volt elég, mert kiderült, hogy komoly helyzetekben, mint a jugoszláv kérdés is, képtelenek voltak a tagállamok összehangoltan reagálni. Korábban a NATO azért lett létrehozva, hogy megvédelmezze a Nyugat-európai Uniót (továbbiakban WEU) a Szovjetunió támadásaival szemben. A jövőben az új európai biztonsági rendszer kialakulását meghatározzák az euro - atlanti kapcsolatok.46

1. Az Európai Unió válságkezelő rendőri erőinek létrehozása 1.1. Történeti áttekintés: Az 1990-es évek óta új világrend alakult ki, ahol az erőviszonyok egy új aspektusát ismerjük meg. Az Európai Unió hatékonysága egyre nő, amint ezt a 2004-es bővítés is tanúsította. Az erőviszonyok megváltozása után az EU -ban igény született a biztonság fejlesztésére és korszerűsítésére. A világon több nemzetközi szervezet végez béketeremtő, válságkezelő tevékenységet és ehhez az EU-nak is hozzá kell járulnia. A katonai és rendőri erők alkalmazása a különböző válsággócok felszámolásának lenne fontos eleme. •

A Maastrichti Szerződés (1992-CFSP) és a Nyugat-európai Unió (WEU)

A védelem területén az Unió legfontosabb teendőit és feladatait a Maastrichti Szerződésben lefektetett 1992-ben megjelent Közös Kül - és Biztonságpolitika tartalmazza. (továbbiakban CFSP). Ez az alapja az Unió ún. Második pillérének, amely olyan politikai terület, ahol a fellépésekről kormányközi megállapodások döntenek, és amelyben a Bizottság és a Parlament szerepe csekély. Ez a politika kiszélesítette az EU válságkezelésben való részvételének lehetőségeit. Lényeges pontjai, hogy megfogalmazta az igényt, főleg az EU nemzetközi szerepvállalására illetve rögzítette a szabályokat, eszközöket és mechanizmusokat is, amelyekkel 46

Forrás: Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), in: Tanulmányok a háborúról, Múltunk (történelmi folyóirat), 2004, XLIX. évfolyam, 4. cikk, Bp.

53

alkalmazni lehet az EU külpolitikáját. Az EU, mint a nemzetközi élet egyik legnagyobb gazdasági szereplője katonai téren is érvényesülni akart, így a civil hatalom oldaláról fogalmazta meg döntéseit. Ez azért érthető, mert az EU „civil” szervezetként,

civil

eszközrendszerrel

kezdte

meg

pályafutását.

Sok

konfliktusmegelőző akció részese volt és az általa alkalmazott eszközök, például a humanitárius segítségnyújtás, ma is hatékonyak. Az EU önálló külpolitikájának egyik kulcsát adta a WEU.

47

Tagsága megegyezik az EU tagságával. A WEU

létrehozásával megteremtették a feltételeket az európai biztonsági tömbök közötti tárgyalások lebonyolítására és biztonsági és védelmi kérdések megvitatására és a Maastrichti Szerződés kiterjesztette az EU- képességeket nem civil területekre is, és intézményesen integrálta akarta a WEU-t az Unióba, amire a WEU államok által aláírt nyilatkozat majd a WEU Miniszteri Tanácsának Petersbergi Nyilatkozata ( 1992. június 19) is utalt. A tervezett, előrelátható feladatok, amikben a szervezet részt vesz: mentés, válságkezelés, béketeremtés, humanitárius feladatok és harcoló alakulatok bevetése. A feladatok és célok később a „petersbergi feladatok” néven váltak ismertté. •

Köln, 1999. június

Az EU történetében a CFSP megalakulása mérföldkő volt. Erre 1999. júniusi kölni csúcsértekezlet azért is jó példa, mert itt állapodtak meg arról, hogy az EU-t el kell látni a CFSP végrehajtásához szükséges eszközökkel.48 Itt nyilvánvalóan a válságmegelőző és válságkezeléshez szükséges eszközökről volt szó. A résztvevők kimondták, hogy eltökéltek abban, hogy új lépést tegyenek az EU biztonságpolitikájában.

Átvették

a

WEU

„petersbergi

feladatai”49és

végrehajtásukat tűzték ki célul. A rendészeti területek részletes kidolgozására még itt nem került sor, de határozat született egy független, válságkezelő szervezet létrehozásáról.

47

Forrás: Gazdag Ferenc: Az EU közös kül- és biztonságpolitikája, Osiris Kiadó, 2000, Bp, Megjegyzés: 1954-ben Párizsban írták alá azokat az okmányokat, amelyek létrehozták a szervezetet. Hét alapító tagja volt: GB, Belgium, Franciaország, Portugália. Spanyolország. Ma már a szervezet nem létezik. 48 Forrás:Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról,Magyar Országgyűlés,2002,5. kiadás, Bp. 49 Forrás: Petersbergi feladatok: www.weu.int/eng/comm/92-petersberg.thm 2005-10-25 18:40

54

•

Helsinki, 1999. december

A CFSP- hez szorosan kapcsolódó 1999-es decemberi helsinki csúcsértekezleten egy új fogalmat, elnevezést vezettek be: a Közös Európai Biztonsági és Védelem Politikát

50

(továbbiakban: ESDP). Az ESDP- nek megfelelően felállítottak egy

közös katonai egységet, amihez még szükséges egy polgári rendőri egység felállítása is, amelynek fő feladatai közzé sorolták a klasszikus válság-megelőzési, válságkezelési, béketeremtő és békefenntartó feladatokat. A dolgozat során már említett ún. „második generációs” békefenntartás kialakulása óta a kiképzői és tanácsadói feladatokat is ellátnak a rendőri alakulatok. Formálisan az CFSP egy katonai komponenst is integrált a struktúrába. Az uniós tagállamok a Szerződésekkel összhangban létrehozták az európai biztonsági és védelmi politikát, így ezen az értekezleten az Európai Tanács a következő célt tűzte ki maga elé: 2003-ig egy közel 60 000 főből álló hadtest legkevesebb 60 napon belüli bevetési tervének kidolgozása, légi és tengeri támogatással, továbbá a hadművelet fenntartása legalább egy évig, úgy, hogy a katonák felkészültek a „petersbergi feladatok” végrehajtására. E szerint 2003-ra bevetésre készen állt a 15 dandárral, haditengerészeti és légierő-támogatású (kb. 10-15 hadihajó és 300 harci gép), és saját katonai műholdas megfigyelőrendszerrel rendelkező hadsereg.

51

Ez a gyors reagálású hadtest nem egy „európai hadsereg”52, hanem a nemzeti fegyveres erők kontingenseiből alakult fegyveres testület, amelyet a brüsszeli központú Politikai és Biztonsági Bizottság, a Katonai Bizottság és az Európai Unió Katonai Törzse koordinál (2000 márciusa óta), és a Tanács irányít. Ezzel az Unió olyan politikai és katonai eszköz birtokába jutott, amellyel az Európán kívüli humanitárius és mentési feladatokat és küldetéseket, a békefenntartói műveleteket, valamint egyéb válságkezelő (béketeremtő) tevékenységeket is el tudja látni. Intézkedéseket hoztak, hogy azok az országok, akik elfogadják az EU határozatai (nem EU, illetve nem NATO országok) is részt vehessenek az EU válságkezelő tevékenységeiben.

A

rendőri

segítségnyújtáshoz,

megfigyeléshez,

béketeremtéshez szükséges eszközöket is rendelkezésre bocsátották. Arról is szó volt, hogy a jövőben az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia 50

Forrás: Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH, 2001, Bp. Forrás: Magyar Péter: Európai hadsereg? in: HVG 2000/1. szám január, 60 o. http://elib.kkf.hu/biblio/23.doc – 2005-10-25 11:46 52 http://europa.eu.int/comm/publications/booklets/eu_glance/22/hu.doc-2005-10-25 11:31 51

55

minden műveletre, amihez megfelelő adatbázis és kiképzési programok kellenek. Az EU-nak mindeddig kevés tényleges tapasztalata volt a válságkezelésben. A Boszniában és Kongóban folyó műveletekben való részvétel ebben sokat segített, főleg a képességekre és gyorsaságra vonatkozólag. Említve a megfelelő anyagi hátteret, pénzügyi és műveleti tartalékokat és azok esetleges gyors bevetését. Az ilyen és hasonló feladatokat ellátó rendőri kontingenseket Európai Unió Válságkezelő Rendőri Erőinek: European Union Crisis Management Police Forcenak (továbbiakban EUCMPF) hívjuk. 1.2. Az Európai Unió Válságkezelő Rendőri Erői: 53 (EUCMPF: European Union Crisis Management Police Force) 1.2.1. Az EUCMPF célja és feladatai: Veszély felmerülése esetén az ESDP felkéri a közreműködő hadtesteket ill. békefenntartókat a tagállamokból, hogy végezzék el az ilyen esetben kitűzött feladatokat, kövessék a célokat, készítsenek forgatókönyvet és határozzák meg a missziók kiindulópontját. Mindezeknek eleget kell tenniük az EU által meghatározott irányelveknek, mint például a konkrét mandátum szükségessége, a veszély integrált (közös) megközelítése, tehát a katonai és polgári erő együttes alkalmazása

és

a

folyamatos

kapcsolattartás

a

különböző

nemzetközi

szervezetekkel. Fő feladataik közé lehet besorolni a fogadó ország rendőrségének erősítését, amihez hozzátartoznak a dolgozat során már említett tényfeltáró, megfigyelő missziók, a tanácsadás és képzés is. Ide lehet még sorolni a helyi határrendészetet és az infrastruktúra kiépítését is. 1.2.2. Rendőrtisztek kiképzése a válságkezelési műveletekre: A polgári válságkezelésre kihelyezett rendőrtiszteknek egy tudatosan felépített kiképzésben kell részt venniük. A képzést célszerű angolul elvégezni.

53

Forrás: Soós Károly:„Az Európai Unió első Válságkezelő Missziója” 2004, ZMNE, Hadtudományi Kar, BM –NOK (Nemzetközi Oktatási Központ feljegyzések)

56

a) Általános kiképzés: öt tantárgy 1. Tájékoztatás a vezető szervezetről Egy vezetői szervezet struktúrájáról és szervezetéről, adminisztrációról és törvényes feltételekről szereznek itt ismereteket a rendőrök. Ezt kiegészíti a válságkezelési műveletek történelmi háttere, rendeltetése. 2. Emberi jogok és nemzetközi rendőri előírások Ebben a témakörben olyan ötleteket és stratégiákat tanítanak, amely magába foglalja a tanácsadás módszerét, annak megfelelően, hogy az emberi jogok nemzetközi normáit betartsák. Ezt kiegészítik a tárgyalási taktikák, a letartóztatás menetéről és a lőfegyverek alkalmazásáról szóló témák is. Kiemelik, hogy minden esetben a fiatalkorúak és a nőket , menekülteket megillető emberi jogok nemzetközi normáit be kell tartani. 3. Elsősegély és stresszkezelés Alapvető orvosi ellátásról, elsősegélynyújtásról szereznek itt információt, különösen az extrém helyzetekre vonatkozóan. (lőtt seb, akkut vérzés) Ezeket kiegészítik a stressz kezelésére vonatkozó technikák helyes alkalmazása. 4. Biztonság és biztosítás Veszélyek elkerülésére vonatkozó taktikákat és stratégiákat dolgoznak ki, amibe beletartozik az aknaismereti képzés, térképolvasás, rádió kommunikácós képzés. 5. Munkanyelvi képzés A nemzetközi feladatok elvégzése során az angol a legáltalánosabb nyelv. Oktatni kell a specifikus rendőri szóanyagot, adminisztrációhoz szükséges szakszavakat és a katonai szókincset. (sor kerülhet a fogadó ország nyelvének oktatására is, alap ill. tárgyalási szinten) b) Feladatorientált képzés: öt tantárgy 1. Kötelezettségek és szabályok

57

Tájékoztatást kapnak a térségben lévő más erők, szerepvállalók kötelezettségeiről

illetve

a

feladatok

végrehajtásához

szükséges

szabályokról, a megbízatásról. Itt ismertetik az adott térség büntetőjogi igazságszolgáltatási rendszerét és ismertetik az alkotmányt, valamint a tevékenységgel összefüggő eljárásokat. Egy polgári válságkezelő művelet magában foglalhat például olyan feladatokat, mint a helyi rendőri erőknek nyújtott tanácsadás, kiképzés, megfigyelés vagy esetleg felmerülhet közigazgatási rendőri munka elvégzése is. 2. Taktikai kiképzés Itt ismertetik a rendőrökkel a taktikus rendőri magatartást egy különleges feladat esetében. 3. A körzet és az adott konfliktus történelme Ez a tárgykör bővíti a rendőrtisztek ismereteit az adott körzet történelméről, geopolitikai helyzetéről, valamint a jelen konfliktust kiváltó alapvető okokról. Ezen kívül ismereteket szereznek a kulturális és vallási behatásokról, valamint a térségben az emberi jogokkal kapcsolatos problémák eredetéről. 4. Helyi nyelvre vonatkozó képzés A tárgykör keretében a rendőrtisztek alapszintű képzést kapnak a térségben használatos nyelvekről. Megtanulnak alapvető üdvözlési és bemutatkozási mondatokat és megismerkednek a helyi viselkedési szokásokkal. 5.

Tapasztalatok kikérdezése

Ez a tárgy lehetőséget nyújt a rendőrtisztek számára, hogy hazatérésük után

megosszák

gondolataikat,

élményeiket,

tapasztalataikat

a

kollegáikkal. Előfordul, hogy néhány rendőrtiszt traumát szenvedett el, stresszes helyzetbe került, ami szakszerű pszichiátriakezelést is igényelhet.

58

1. 3. Az Európai Unió Rendőri Missziója: (EUPM: European Union Police Mission)54 A Boszniában zajló folyamatos polgárháborúnak nehezen tudtak véget vetni a kihelyezett ENSZ békefenntartók. 2002. március 4-én a boszniai hatóságok felkérték az EU-t, hogy vegye át és folytassa az ENSZ Nemzetközi Rendőri Missziót, így 2002. márciusában megállapodás született az Európai Unió Rendőri Missziójának (továbbiakban EUPM) megalakulásáról, amit hivatalosan 2002 októberében deklaráltak.

Az EUPM 2003. január 1-vel kezdte meg hivatalos működését, abból a célból, hogy olyan szintre emelje a rendőri erők kompetenciáját Európában és a nemzetközi szintéren, hogy az a legjobb legyen.55

1.3.1. Az EUPM irányelvei: •

A rendőrség függetlenségének és felelősségre vonhatóságának (számadási kötelezettségének) fejlesztése a következőképpen: 1. megszüntetni a rendőrség politikai hatáskörét 2. megerősíteni a vezetői gárda szerepét és hatáskörét 3. megvizsgálni a dolgozók teljesítményét 4. átláthatóságot biztosítani minden téren

•

Küzdeni a korrupció és a bűnözés ellen a következőképpen: 1. közös stratégiák kidolgozása a Különleges Megbízotti Hivatallal, Office of High Representative (az OHR mandátuma a daytoni megállapodásban lett meghatározva) 2. támogatni a helyi rendőrséget hadműveletekben alkalmazott kapacitását és nyomozási tevékenységét

•

A helyi rendőrség anyagi támogatása a fenntarthatóság érdekében támogatja a helyi rendőrség hatékonyságát és teljesítőképességét, illetve olyan anyagi

54

Forrás: http://www.eupm.org/Mission%20overview.asp?lang=eng 2005-10-25 08:25 Forrás: http://www.eupm.org/Mission%20Objectives.asp 2005-10-25 09:10

55

59

feltételt biztosít, amely lehetőséget nyújt a helyi rendőrség tevékenységének teljes körű lebonyolítására •

Kapacitások növelésének lényege, hogy figyelemmel kíséri az igazgatás teljesítményét, és helyi szinten felügyeli a sorozási eljárásokat

1.3.2. Az Európai Unió első válságkezelő missziója Bosznia- Hercegovinában: Az EUPM az első olyan civil válságkezelő művelet, amely fegyvertelen és az ESDP keretein belül működik. A Misszió mandátumát 2003. január 1-től 2005. december 31-ig tervezték 500 fős létszámmal a költség évi 38 millió Eurót tesz ki. A misszió időtartamát három részre osztották fel. Az első rész a tervezési fázis, a második a 2003- 2005 közötti időszak feladatait határozza meg, a harmadik a befejező fázis, az értékelés-elemzés. A fő feladata a boszniai rendőri szervek felügyelete, tanácsadás közép és felsővezetői szinteken, illetve a folyamatos ellenőrzés, ezen kívül, a két boszniai entitás, a horvát-muzulmán föderáció és a Szerb Köztársaság rendőri erőinek kiképzése és felügyelete. „A nemzetközi rendőri erő kezdetben 2000 főt számlált és felügyelte a 17 ezer fős helyi rendőri erő, valamint a határrendőrség megszervezését”56 A rendészeti kérdések tekintetében az

EUPM lett a legfelsőbb hatóság

Boszniában, ami azt jelentette, hogy a Föderációban57 ( boszniai muzulmánok és a boszniai horvátok szövetsége) 9000 fő, a Boszniai Szerb Köztársaságban 6200 fő rendészeti szakember munkáját ellenőrizheti és adott esetben felelősségre is vonhatja. Az EUPM felelős a boszniai rendészeti szervek korszerű kialakításának lebonyolításában, a feltételek biztosításában, úgy, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmus felderítése zökkenőmentes legyen. Az eredeti megállapodás szerint az EUPM-ben résztvevő országok csak EU és NATO tagországok lehetnek. Végül az ENSZ-hez hasonlóan nemzetközi lett, ugyanis 33 különböző ország rendészeti és közigazgatási szakemberei dolgoznak a misszió keretein belül. Az EUPM munkáját 856 fő segíti, akik elsősorban nemzetközi rendészeti szakemberek és civil szakérők, másodsorban helyi alkalmazottak. Magyarország öt olyan rendőrtiszttel képviselteti magát a 56 57

Forrás: Uniós rendőri misszió Boszniában cikk, in: Eurport 2003. jan. 3 Föderáció: Federation of Bosnia and Hercegovina- Bosnyák-Horváth szövetség;

60

misszióban, akik már korábban is szolgáltak Boszniában. Az eddigi ENSZ missziókkal ellentétben, az EUPM misszióba konkrét beosztásokra lehetett jelentkezni, egyéni pályázatok alapján. A feltételek hasonlóak voltak az ENSZ missziókéhoz, de itt annál magasabb szakmai tapasztalatokat és követelményeket szabtak a pályázókkal szemben. A beosztásoktól függően 8-22 év rendészeti gyakorlatot és angol nyelvtudást írtak elő. A kiemelt beosztásokhoz magas rendfokozatot is előírtak az említettek mellé.58 A boszniai EUPM misszió szervezetének bemutatása: Miután a világ, az ENSZ, majd a szóban forgó EUPM felismerte a boszniai helyzetet, arra a következtetésre jutottak, hogy a szervezett bűnözés a legkomolyabb akadály a békefolyamat végrehajtásában és abban, hogy integrálhassák teljes mértékben Bosznia- Hercegovinát Európába. A korrupció és a bűnözés nem egyedi eset a térségben, viszont az tény, hogy a szervezett bűnözés szintje kiemelkedően magas és áthatja a boszniai hatóságok minden szintjét. Beleértve a három legfontosabb hatalmi ágat, a törvénykezést, az ítélkezést és a végrehajtást. Ezen kívül a boszniai rendészeti szervezet kapacitása is alacsony szinten van és a megfelelő hatékonyságú szervezeti felépítés és a szakértelem sem a legmegfelelőbb, hogy hatásosan harcolhassanak a szervezett bűnözés ellen. Mindezek következtében az állam gyenge és elmaradt, az infrastruktúra fejlesztése lassan halad és az adók igazgatása sem folyik kellő mértékben. Külföldi befektetések terén sem ér el sikereket az ország, amíg ilyen jellegű gondokkal küzd. Az EUPM-nek pontosan ezért kell vezető szerepet vállalnia abban, hogy csökkentsék a szervezett bűnözési statisztikákat. Ehhez komoly összefogásra, információcserére és egy EUPM által kidolgozott stratégiai modellre van szükség, amit beillesztenének a boszniai hatóságok szervezetébe. Az EU ennek a missziónak a létrejöttével kifejezésre jutatta határozottságát a boszniai hatóságokkal szemben, hogy a rendészeti szabályok kialakítása nem várhat,

58

Megjegyzés: A misszióban való részvételre felkért országok, a misszió anyagi terheinek viselése és politikai jelentősége figyelembe vételével tették meg létszámfelajánlásukat. Sajnos Magyarország csak öt fő kiküldetését tudta vállalni, a politikai, nemzetközi és szakmai lehetőségek ellenére. Mind az öt magyar rendészeti szakember középvezetői szintű beosztásba került. Az öt főből egy az EUPM főhadiszálláson képviseli rendőrségünket.

61

ugyanis Bosznia helyreállítása, sikere a szervezett bűnözés elleni harcban az Unió presztízsét és jövőjét is befolyásolja.

2. Hazánk szerepe az EU rendőri válságkezelésében 1. Hazánk 2004. május 1-e óta hivatalosan is az Európai Unió (továbbiakban EU) tagja. Ez a csatlakozás számos kötelezettséget von maga után mind hazai mind nemzetközi

téren.

Fontos,

hogy

megfelelően

képzett

szakemberekkel

képviseltessük magunkat az EU különböző szervezeteiben és küldetéseiben. 2. Hogyan képviselteti magát Magyarország? Magyarországon a BM NOK lett kijelölve az EUPM missziókban jelentkező személyek kiválogatására és felkészítésére. Az Oktatási Központ kidolgozott egy kiképzési tervet az EU-s elvárásoknak és követelményeknek megfelelően, amely során 2003 év. végéig felkészítette az Uniós kontingenst. Az első kontingens 2004. január 12-én tért haza egy év kiküldetés után.

V. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartói feladatokra: 1. A békefenntartói és válságkezelői képzések, tanfolyamok A felkészítés intézményesített formában zajlik 1997 óta. A tanfolyamokat, képzéseket a BM Nemzetközi Oktatási Központja (továbbiakban NOK) végzi Budapesten. Oktatás területei: - pályáztatás, felmérések (fizikai, nyelvi, egészségügyi, pszichológiai) - alapképzés (3hét), konkrét misszióra történő felkészítés (1hét) - a hozzátartozók felkészítése (1 nap) - visszailleszkedési program (2-3nap) - kiképzők felkészítése (3 hét) - parancsnoki tanfolyam (2 hét) - katonai rendőri, rendfenntartó felkészítés (1-2 hét) - rendőri mesterlövő képzés (3-4 nap)

62

- békefenntartással foglalkozó szemináriumok, konferenciák szervezése (1-4 nap) - nemzetközi békefenntartó tanfolyamokon, szemináriumokon való részvétel (1-3hét) A képzési tematikát a BM NOK dolgozói saját gyakorlati tapasztalataik és az ENSZ, EBESZ és EU elvárásainak megfelelően dolgozták ki. Az oktatás minden esetben angol nyelven zajlik. Miért is fontos előtérbe helyezni a rendőrök képzését? Az EU- hoz való csatlakozásunk óta átértékelődtek a nemzetbiztonsági kérdések. Nap mint nap szembesülünk konfliktusokkal, terrorveszéllyel, amire hatékonyan és gyorsan kell tudnunk reagálni. Ma már nálunk is állásfoglalás született a világ válságközpontjainak hazánk biztonságára gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy azok kezelésében ki, mikor vesz részt. 2003- ban megalakították a Békefenntartó Rendőrök Világszövetsége Magyar Csoportját, amely a BM NOK keretein belül működik és érdekvédelmi ill. kapcsolattartási feladatokat lát el.

2. A felkészítés, bíztatás és támogatás szerepe 59 A „hadügyi forradalom”60- ahogy ezt a szakemberek mostanában említik eredményei megkövetelik a modernizációt a szövetségben lévő országok fegyveres erőiben. Ez magába foglalja a legmodernebb információs rendszerek használatát annak érdekében, hogy növelhessék az együttműködő erők hatékonyságát a válságreagáló műveletekben. Ehhez nyílván megfelelő képzésben kell részesíteni a katonákat. Néhány évvel ezelőtt Richard Florida a fejlődésről és a stratégiai jellegű kutatásokról könyvet jelentetett meg. A szerző megállapításai a fegyveres erőre vonatkozó stratégiák kialakításakor a következők voltak: „Várhatóan a jövőben egy ország fejlődési képességének a mutatója nem az egy főre jutó gazdasági növekedés lesz, hanem a társadalom megújulási, újat alkotó képessége, a globális és a kontinentális rendszerekbe való politikai, gazdasági, védelmi beépülés lehetőségének a megléte, az információs- és tudásalapú 59

Forás:http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/felkeszites_a_valsa greagalo_muveletekre_1 2005-10-25 09:54 60 RMA (Revolution in Millitary Affairs)

63

társadalom kiépítésének gyorsasága, és az ország intézményeinek erre való rugalmassága. Más szóval, az ország gazdasági növekedésének az alapja, az újat alkotó képesség (kreativitás) megléte és annak alkalmazása. Az ország gazdasága hagyományos ágazatain belül a jövőben egyre fontosabb lesz az újat teremtő, újat előállító szektor vagy szolgáltatás. Az újat alkotni képes ágazat jelenléte az egyik legfontosabb mutatója a régió (térség, kistérség) gazdasági fejlődésének. Ezekben a térségekbe a szakembereket nem az anyagi lehetőségek vonzzák leginkább, sokkal fontosabb számukra a türelmes, megértő és a tehetségpártoló közeg”61 – állítja Richard Florida. Ez a megállapítás a védelmi szektorra is igaz. A fegyveres erő állományában is szükség van az új módszereket kereső katonákra, különösen azok körében, akik az állomány kiképzésével, felkészítésével, képzésével foglalkoznak. A fegyveres erő fejlesztése nem képzelhető el teremtőképességgel rendelkező állomány nélkül. Ugyanakkor nem hanyagolható el az sem, hogy az ilyen képességgel rendelkező állományt elfogadják a fegyveres erő intézményeiben, tanintézeteiben, a csapatoknál és a bázisokon dolgozó kollégák, parancsnokok. Ennek érdekében széles körűvé kell tenni a teljesítmény tiszteletét, és értékelni kell munkájukat. A parancsnokoknak, vezetőknek ezek felé a katonák felé nem engedményeket kell tenni, hanem magas követelmény mellett, normális megélhetést biztosító szolgálati körülményeket teremteni addig, amíg szolgálnak. Ez nemcsak pénzügyi kérdés, hanem szemléletváltás és szabályozás is. Ezen kívül korszerű előmeneteli rendszer kialakítására van szükség. A „kiválasztottak” részére megteremteni az előrelépés lehetőségét (lakás, munkahely, iskola stb.) is. Igazi fejlődésre csak akkor van esélye a fegyveres erőnek, ha a szervezeti, technikai korszerűsödés mellett az állomány minőségi változása is kimutatható. A nemzetközileg is elismert eredményekhez jól működő szervezetre, egymásban megbízó parancsnokokra és katonákra van szükség, amelyek, és akik a feladat végrehajtásához

61

megfelelő

felszereléssel

és

kiképzéssel

rendelkeznek.

Forrás:http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/felkeszites_a_vals agreagalo_muveletekre_1 2005-10-25 09:54

64

Hankiss Elemér eredményeit felhasználva, a fegyveres erőben a következő tényezők zavarják a műveletek sikeres végrehajtását: 62 •

A létszámviszonyokban, felszereltségben, működési feltételekben, technikai ellátásban, munkafeltételek hiányában komoly eltérés van a parancsnoki szervek és a csapatok között. mutathatók ki. A szakemberek ezt veszélyesnek tartják, mert komolyan hátráltathatja a fegyveres erő fejlődését.

•

A személyi állomány nagy része „rosszkedvű”, gondokkal terhelt, idegi és fiziológiai problémákkal küzd. A szervezetek létszáma állandóan változik, hol csökken, hol nő, ami működési zavarokat, illetve ami szembetűnő bizonytalanságot ébreszt a csapat tagjaiban.

•

A szervezetek és az állomány folyamatos átrendeződése miatt erős verseny alakult ki a munkahelyek, beosztások megtartása és elvesztése kapcsán. A törzseken

belül

nincs

meg

a

szervezetek

vezetéséhez

szükséges

összeszokottság, ez a körülmény nem alkalmas a hatékony munkára. •

Az állománynak több mint a fele igazságtalannak érzi a javak elosztását, azt a megkülönböztetést, ami a külföldi és a hazai szolgálat anyagi elismerésében tapasztalható.

•

A folyamatos szervezeti és állományváltozás következtében nem alakul ki megfelelően a fegyveres erő egységeinek „szellemisége”. Ezeket a zavaró tényezőket célszerű lenne szakmai alapon megvizsgálni és ennek megfelelően

megszüntetni.

Gyakran a világ változásaival együtt felmerülő megváltozott körülmények és követelmények, vagy azok szigorodása megkérdőjelezi a katonák egész addigi bevett munkagyakorlatát, tapasztalatait. A korábbi magabiztosságot, a változások, a bizonytalan helyzet, szorongásra váltja fel, a kudarcok depresszióhoz és reményvesztéshez vezethetnek. Ehhez még nagyban hozzájárul az, hogy a válságreagáló műveletekben a feladatok végrehajtása olyan stresszhelyzetbe hozhatja a katonákat, amelyekre a kiképzés során célszerű őket felkészíteni. A kiszolgáltatott, sérült, halott, éhező, nyomorban élő, segítségre 62

Forrás:http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/felkeszites_a_vals agreagalo_muveletekre_1- Hankiss Elemér elmélete alapján, 2005-10-25 09:54

65

szoruló emberek, gyerekek sokaságának látványa olyan hatással lehet a békefenntartókra, ami akadályozhatja őket a feladat sikeres kimenetelében. A fegyveres erő képességének vannak olyan területei, amelyek biztosítása elsősorban pszichikai állóképességet és megfelelő szintű morális állapotot igényel. A harcképesség tehát nemcsak technikai-szakmai képességet feltételez. A

harcképesség

olyan

az

egyéni

és csoportteljesítményt

befolyásoló

pszichofizikai állóképesség és interperszonális konfliktuskezelő képesség megfelelő szintű kialakítását is igényli, amelyek alapja a megfelelő egyéni csoport konfliktuskezelő képesség viselkedési stratégiájának és a hatékony stresszkezelő képességnek a kifejlesztése. A válságreagáló műveletekre történő lélektani felkészítés tehát azt jelenti, hogy a feladat sikeres végrehajtása érdekében a felkészítők, kiképzők ne csak a „hagyományos” katonai műveleti, hadtudományi, biztonságpolitikai ismereteket sajátítsák el. Készítsék fel az állományt azokra a várható (és személyesen megtapasztalható) konfliktus- és stressz -pszichológiai ismeretekre, amelyek hiányában az egyébként is szokatlan és kockázatos feladatot vállaló állomány további lelki terheket kell elviseljen.

VI. A békefenntartás aspektusai a jövőben63 A jövőben célszerű új elvek szerint elemezni és értékelni a biztonsági kihívásokat, válságokat, konfliktusokat. A hangsúly elsősorban az elrettentésen van, vagyis, hogy az ellenséget eltérítsük szándékától a béke fenntartása érdekében. Mindehhez biztosítani kell azokat a katonai képességeket, amelyekkel a kívánt hatást el lehet érni. Minderre a Magyar Honvédségnek is fel kell készülni és a várható feladatok végrehajtásához szükséges képességeket a magyar haderőben is létre kell hozni. 1. A békefenntartó és katonai műveletek jellemzői64 A feladatokat manapság nagykiterjedésű hadszíntéren, a korábbiaknál kisebb erőkkel, de minőségileg fejlettebb, speciálisan felkészített harci eszközökkel kell végrehajtani. A felmerülő feladatok gyakran eltérő képességi követelményeket 63

Forrás: Tudományos - szakmai konferencia feldolgozása (előadók hozzászólásai), Magyar Hadtudományi Társaság, ZMNE, 2005. november 3. 64 Forrás: Braun tábornok (HM HVK vezérkar) előadása, Magyar Hadtudományi Társaság konferencia, ZMNE, 2005. november 3.

66

igényelnek, amire a katonákat, legyen itt szó békefenntartókról vagy rendfenntartó rendőrökről, fel kell készíteni. Jelenleg a Magyar Honvédség (továbbiakban MH) számára új feladatot jelent a viszonylag alacsonyabb intenzitású hadviselés65és a magasabb intenzitású manőverező hadviselés körülményeihez való alkalmazkodás. Ez a két hadviselési forma minden esetben, amikor a szövetségeseinkkel együtt vállalunk feladatot, előtérbe kerül. Fontos a „veszteség nélküli hadviselés”-re koncentrálni, ami szigorú minőségi követelményeket igényel. Ide tartozik a fejlett harcászati hírszerzés,

a

csapatok

időbeni

elérhetősége,

telepíthetősége,

hatékony

alkalmazása, túlélőképessége. Mindezek képzett békefenntartói állományt és korszerű logisztikai hátteret és precíz vezetés - irányítást igényelnek. A MH esetében fontos a képességalapú haderőfejlesztés, ugyanis hosszabb távon csak azt lehet megtartani, amit fejleszteni lehet. Főbb képességhiányok: hadszíntéri légi szállítási, felderítési, kutató-mentői eszközök készlethiánya, a bázisok logisztikai támogatási rendszerének hiánya, földfelszíni radar, pilóta nélküli felderítő repülőeszközök hiánya, illetve szállítási, javító kapacitások, valamint távirányítású robbanó töltetek időben való felfedése, a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodást biztosító képességek hiánya. A békefenntartás mellett a logisztikai (egészségügyi) szervezetekre való igény és követelmény megnőtt, tehát ennek megfelelően próbálják a magyar logisztika telepíthetőségét fejleszteni a hatékonyabb működés érdekében. A hadfelszerelés tárolására egy központi logisztikai bázist hoznak létre. Ezen kívül javítják a légi szállíthatósági képességeket is, törekedve a többnemzetiségű logisztikai együttműködés lehetőségeinek teljes kihasználására (élelem, víz, illetve üzemanyag-ellátás). Lényegében mindenben próbál előrelépni a MH, amiben eddig képességhiányok jelentkeztek. A túlélési képesség javítása és a rövidebb reakcióidő érdekében a harci járműveket is korszerűsítik. A vezetés-irányítás támogatására a tábori híradási rendszer szemléletű fejlesztésre koncentrálnak és automata vezetési eszközöket próbálnak beszerezni. 65

Olyan állami és nem állami akciókat, erőket és eszközöket jelentenek, amelyek nem a hadsereggel kívánnak összeütközni, hanem megtévesztő stratégiával és taktikával, valamint harci eszközökkel akarják csökkenteni a megtámadott ország erejét, és ez által a kitűzött céljaikat elérni.

67

1.1. A nemzetközi konfliktusok irányai a XXI. sz. elején:66 A XXI. század elején csökkent az olyan konfliktusok száma, ahol a katonai erő dönt, egyre inkább a helyi, regionális konfliktusok kerültek előtérbe és a globalizáció hatására nőtt az országok kölcsönös függőssége is. A békefenntartás alkalmazási környezete annyiban változott, hogy manapság a biztonság egy átfogó értelmezése van érvényben, ami annyit jelent, hogy egy misszió

során

a

válságmegelőzésre,

békekikényszerítésre,

humanitárius

segítségnyújtásra egyszerre kell felkészülni. A misszió alatt gyorsan változhatnak a kívánt rendőri vagy katonai lépések. Jelenleg például Afganisztánban és Szudánban támogató jellegű műveletet hajtanak végre a békefenntartók, ugyan a katonai művelet sem ért véget, de a konfliktus utáni rendezés igényli a támogatást, míg Pakisztánban a földrengés utáni állapotok miatt humanitárius segítségnyújtás a fő feladatkör. A jövő hadviselését várhatóan a hatásalapú megközelítés és a hálózatközpontú hadviselés dominálják majd, amihez a békefenntartó erőknek is alkalmazkodnia kell. A hatásalapú megközelítés magába foglalja a katonai és nem katonai eszközök integrált alkalmazását a kitűzött célok magvalósítása érdekében. Ez a felfogás megköveteli a stratégiai célok pontos ismeretét és szemelőtartását. A hatásalapú megközelítésnek valamennyi parancsnoki szintet és a konfliktuskezelés teljes spektrumát le kell fednie. A

hálózatközpontú

hadviselés

legfontosabb

eleme

az

információk

megszerzésének és felhasználásának radikálisan új módja, amely gyökeresen átalakítja a haderő növelési rendszerét, és lehetővé teszi, hogy minden információ a vezetés minden szintjén egyidőben álljon rendelkezésre és ennek megfelelően a döntések a lehető leggyorsabban az optimális helyen szülessenek meg. A

66

Forrás: Nagy Zoltán (Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettes): A nemzetközi konfliktusok irányai és kihívásai a XXI. sz. elején, Magyar Hadtudományi Társaság konferencia, ZMNE, 2005. november 3.

68

hálózatközpontú hadviselés lényege, az, hogy egyetlen integrált rendszerbe foglalja az értékelőket, a döntéshozókat és a fegyverrendszereket. A jövő hadviselésének másik fontos jellemzője az aszimmetria jelenségének várható további erősödése. A XXI. század konfliktusaiban, a korábbi háborúktól eltérően, egyre inkább heterogén erők csapnak össze. Jelentős különbségek lesznek a szemben álló felek jellege, állami és nem állami szereplők, politikai és stratégiai céljaik, katonai és nem katonai eszközrendszerük tekintetében. Ugyanakkor az aszimmetrikus hadviselés egyre kifinomultabbá és hatékonyabbá válik és egyre nagyobb pusztításra lesz képes. 1.2. A békefenntartás kihívásai a XXI. sz. elején:67 Egy lokális konfliktus is járhat globális kihatásokkal vagy egy globális jelenség is kihathat egyes országokra és régiókra, melyben nagy szerepe van a nemzetközi globális

médiának,

ami

szinte

behozza

a

lakásunkba,

otthonunkba

a

konfliktusokat. Jelentős változása a globalizációnak, hogy ellentétben a hidegháborúval, amikor kiszámíthatóbb volt a világ, hiszen két nagyhatalom szembenállásáról szólt, az elmúlt időszak történései azt mutatják, hogy előre nem láthatóak az események, váratlanul történnek, rendkívül komplexek és bonyolultak. Elmosódtak a határok, ma nehéz megmondani egy konfliktusról, hogy mikor nemzetközi vagy nemzeti és hogy milyen határok vannak a külső és a belső biztonság között. A konfliktus kezelés teljes spektrumára, ami megelőző - elhárító tevékenységből, háborús hadviselésből, békekikényszerítésből, hagyományos békefenntartásból, békeépítésből és a terrorizmus elleni harcból áll, fel kell készülni, hiszen egy műveleten belül is több típusú feladat van. Ezeket a kihívásokat közösen kell kezelni, legyen itt szó NATO, EU vagy az EBESZ hatáskörébe eső műveletről. A jövő követelménye az, hogy olyan multifunkciós, összhaderőnemi erők lépjenek fel a konfliktusok ellen, amelyek képesek többdimenziós, többnemzeti,

67

Forrás: Dr. Szenes Zoltán altábornagy ( ZMNE KLHTK): Katonai kihívások a XXI. sz. elején, Magyar Hadtudományi Társaság Konferencia, ZMNE, 2005. november 3.

69

expedíciós műveletekre. Ezeket összehangolni nehéz feladat, főleg, hogy az erőket állandó külső és belső hatások érik, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak.

1.3. A katonai és békefenntartói műveletek jellemzői napjainkban:68 A téma tárgyalása időszerű, hiszen a rendszerváltás óta számos téren megváltoztak a katonai műveletek. A hidegháború befejezését követően általános volt az a megállapítás, hogy a katonai erők szerepe és jelentősége csökkent. A biztonsági kihívásokat elsősorban politikai, diplomáciai eszközökkel kell és lehet kezelni. Az elmúlt 15 éves tapasztalat ezt igazolja. Az 1990-es években 90 ország részvételével több, mint 100 háború folyt a földön, amelyek több mint 9 milliós emberi veszteséggel jártak. Jelenleg a világ több térségében folyik fegyveres küzdelem, jelentős katonai erők részvételével. Az elmúlt időszakban a katonai művelet széles spektrumát vizsgálva az derült ki, hogy a műveletek 2/3 fegyveres katonai művelet, jórészük háborús művelet, válságreagáló művelet, amelyek háborúkkal kezdődtek. Ma már több esetben fegyveres bevetésről van szó „fegyver nélkül értelmezett” felhasználása címszó alatt. Erre jó példa a (USA) New Orleans is, ahol kaptak tűzparancsot a katonák, de végül nem volt rá szükség. Még mindig az a felfogás van érvényben, hogy a fegyveres küzdelemre kiképzett és felszerelt haderő képes a felkészítést követően minden más válságreagáló és békeidőszaki feladat végrehajtására is. A fegyveres erők nem képesek politikai, gazdasági és más jellegű válságokat önállóan kezelni. Nem ilyenekre vannak felkészítve, és az ilyen jellegű kudarcokért csupán a katonákat nem lehet felelősségre vonni. Ebből a helyzetből kell kitörni és kiutat találni, úgy hogy más civil, regionális és humanitárius szervezettel együtt próbálnak dolgozni a közös cél érdekében.

68

Forrás: Dr. Deák János vezérezredes: A katonai és békefenntartói műveletek jellemzői napjainkban c. előadása, Magyar Hadtudományi Társaság Konferencia, ZMNE, 2005. november 3.

70

2. Aktualitás 2.1. Az Magyar Honvédség szerepvállalása a nemzetközi missziókban ( 2005): Jelenleg 812 fő teljesít szolgálatot 14 országban, 19 különböző misszióban. (Megjegyzés: ENSZ /EBESZ által támogatott missziókban 24fő, NATO által meghirdetett missziókban 300fő, Békefenntartó missziókba 129fő, Skopjéban 41fő, Afganisztánban 182fő, Irakban hivatalosan 22fő-jelenleg 18fő, az EUPM által támogatott rendőri misszióban 119fő A hazai területen kívül eső kontingensek létszámát 2010-ig 1000főre akarják növelni. A jövőben a MH szeretné növelni szerepvállalását a Balkánon, hozzájárulna az erők megóvását biztosító kötelékekhez Irakban, és amennyiben a NATO igényli, a magyar katonák számát is növelné Irakban, illetve hozzájárulna az afganisztáni újjáépítésekhez. 2.2. A modern hadviselés jellemzői 2015-ig: Négy „forgatókönyv” képzelhető el: Háborús „kaméleon” scenárió: Az elmúlt évtized hadviselési jellemzői megmaradnak, lesznek államközi, államok feletti és államokon belüli háborúk és azok kombinációi. A hadviselés hagyományos és nem hagyományos eszközökkel, szimmetrikus és aszimmetrikus hadviselési formákkal, egyidejűleg vagy átfedési jelleggel folyik. Összhaderőnemi műveletek forgatókönyve: Az IT alkalmazása a haderőnemeknél lehetővé teszi a katonai műveletek időtartamának és terének megváltoztatását, a lineáris harcmező koncepcióját- a mélységben, szélességben és magasságban teljesen más- műveleti tér alkalmazásai váltja fel. Az egyidejű hadviselés scenárió: A hálózatközpontú technológia lehetővé teszi a műveleti térségben egyidejű támadó feladatok végrehajtását a felderítő eszközök csapásmérő erőkkel történő összekapcsolása révén. A hadszíntéren kevesebb katonai erő lesz, viszont felértékelődik a nagy tűzképességgel felszerelt katona szerepe. A nagy kiterjedésű meglepések forgatókönyve: Az új pusztító technológia, a felderítő képességek lehetővé teszik az ellenség nagy mélységben

történő

pusztítását,

saját

manőverezését.

71

erők

teljes

mélységben

történő

2.3. Az ENSZ és a békefenntartás problémái: A világ közvéleménye nincs megelégedve az ENSZ tevékenységével és intézményi hátterével sem. Nemcsak a nemzetközi sajtó, hanem a humanitárius szervezetek - akik szerepe igencsak megnőtt az elmúlt időszak természeti katasztrófái miatt, és akik tevékenysége manapság elengedhetetlen feltétele az ENSZ misszióknak és azok támogatásának- és a civil társadalom is csalódott. A tagállamok több kérdésben képtelenek megegyezni, és alig akad olyan terület, amellyel kapcsolatban határozott politikai akarat mutatkozna a világ krízis- és válságpontjaiban zajló konfliktuskezelésről. Valami hiányzik? –Igen, az elkötelezettség a világ népeinek biztonságát, fenntartható fejlődését illetően. „1,2 milliárd ember él teljes szegénységben, 800 millió ember fekszik le nap, mint nap éhesen, 1,1 milliárd embernek nincs ivóvize”, és az elmúlt évtizedben 90 országban, több, mint 100 háború vagy fegyveres konfliktus dúlt és dúl a mai napig. A békefenntartó tevékenység az ENSZ egyik „sikerágazata”69 (volt), bár az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés negatív hatásaival, mint jelenséggel, nem foglalkozik. Manapság a globális világ realitásával, a hirtelen kialakult fegyveres konfliktusokkal egyedül az ENSZ nem képes szembeszállni, ezért van szükség a regionális szervezetek és a civil válságkezelő és rendfenntartó rendőri erők együttes bevetéseire is mindannyiunk jóléte és biztonsága érdekében. Az ENSZ számos sikeres misszió mellett, néhány kudarcot is felhalmozott. Bosznia, Ruanda tragédiái kellettek ahhoz, hogy valamirevaló lépések történjenek az ENSZ reformálása terén, hogy a biztonságos jövőt megalapozza, és képes legyen világméretű válságok kezelésére. Mindehhez a világszervezet egyfajta „új” szerepének meghatározása kellett. Ezt erősen befolyásolja az USA hozzáállása, ami gyakran ellenérdekelt a változásokban. Ez a tény további feszültséget teremt a szervezet hatékony működésében. Az ENSZ szeptemberi csúcsértekezletén radikális reformokról születtek elképzelések. Ennek két oka volt: „az USA által az ENSZ jóváhagyása nélkül elindított háború Irak ellen és az iraki Olajért élelmiszert program korrupciója”70 Mindez az intézményi háttér működésének megújítására adott okot elsősorban, aminek reformjával kapcsolatban érdemi döntés nem született. Szintén nehezen 69

Forrás: Frida Balázs: „Apró cseppek a pohár fenekén” , in: Népszabadság, 2005. szeptember 27. Nagy G. : „Fecsegő tipegők” cikk, in: HVG 2005. szeptember 24.

70

72

született konszenzus a reform tervezetekkel kapcsolatban, de az egyik legfontosabb eredmény az ún. „Béketeremtő Bizottság” felállítása volt. A testület feladata a háborús vagy polgárháborús konfliktusokon áteső tagországok segítése, segélyek

nemzetközi

koordinálása,

humanitárius

segítségnyújtás,

annak

érdekében, hogy a múltbéli események ne ismétlődjenek meg. Fontos eredmény az is, hogy az ENSZ azt ígérte, interveniálni fog minden esetben, ha valamely ország civil lakosságát népirtás fenyegeti, de ez az érintett ENSZ tagállamok érdekeltségétől függ.71 3. A várható jövő Az elmúlt évtized során a nemzetközi válságkezelésben alapvető változások következtek be. Amint erre a dolgozat is kitért, megnövekedett a polgári válságkezelő szervek (rendőrség, határőrség, büntetés végrehajtás, katasztrófavédelem,

polgári

adminisztráció,

menekültügy,

civil

szervezetek)

iránti

nemzetközi igény. Ezenkívül a polgári szakértőkből álló készenléti egység felállítása is megtörtént, mind az EU, mind az ENSZ missziók vonatkozásában. A jövőben várhatóak olyan válságkezelő és békefenntartó missziók is, amelyeket néhány ország szövetsége működtet. átképzése

Németország

Példa erre az afganisztáni rendőrség

kezdeményezésére

vagy

az

iraki

szervek

demokratizálódása. Az igények kielégítése és a gazdaságos, hatékony munka egy összehangolt, egységes tevékenységet és határozott irányítást követel meg. A biztonságot a megfelelő védelem nyújtja, melynek megelőzőnek kell lenni és nem a biztonságot megingató jelenségeknek.72 A megelőzéshez igen aktív és érzékeny, szervezett, tudatos, kutató, felismerő, információszerző, elemző, feldolgozó munka szükséges. A dolgozat során említett asszimetria, nem csak a haderőben jelenik meg, hanem a kultúrákban, az országok közötti eltérésekben, felfogásban, amihez minden esetben meg kell próbálni alkalmazkodni. A biztonság védelmét, mint komplex, átfogó állapotot a katonai, titkosszolgálati, rendőri és egyéb fegyveres testületi és rendvédelmi területek között olyan módon kell megosztani, amennyire tevékenységük, felkészültségük ennek a legjobban 71

Megjegyzés: ennél az elhatározásnál arra kel figyelni, hogy ne ütközzön a világszervezet alapokmány által is védelembe vett ENSZ szuverenitásával 72 Forrás:Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiájának vázlata (készítette és forrásmunkák alapján összeállította Várhalmi Miklós, alapváltozat: 2001. 06.)

73

megfelel,

a

jelenlegi

és

jövőbeli,

a

megváltozott

bel-

és

külföldi

veszélyforrásoknak, kockázatoknak és kihívásoknak.

ÖSSZEFOGLALÁS Fontos, hogy minden ország, szerv, szervezet ráébredjen, hogy a béke és a fejlődés elválaszthatatlan fogalmak lettek a XXI. században. Valamelyik hiánya a konfliktust helyezi előtérbe. Ennek a szituációnak a jövőbeli elkerülésén dolgozik a világszervezet, az emberi állomány, függetlenül attól, hogy „kéksisakosok”, rendőrök vagy civilek, a legfontosabb, hogy vállalják a sokszor embertelen körülményeket és feltételeket a béke megteremtése érdekében. A XXI. században éppúgy, mint az azt megelőző korszakokban, az emberiség egyik nagy problémája a nemzetközi béke és biztonság kérdése. A II. világháború borzalmai után a világ arra törekedett, hogy ne ismétlődjön meg hasonló méretű és kiterjedt konfliktus, ezért alakult meg egy nemzetközi szervezet, az ENSZ, amely, mint „közbenjáró”, próbál tenni a válságok ellen. A hidegháború óta a konfliktusok jellege is megváltozott. Korábban a világ bármely pontján lévő viszály közvetve vagy közvetlenül érdekelté tette a nagyhatalmakat és részt vettek bennük. A ’90-es évektől a Kelet és Nyugat szembenállása megszűnt, a világméretű konfliktusokat, helyi, regionális konfliktusok váltották föl, melyek vallási, etnikai, nemzetiségi problémák körébe tartoznak. A békefenntartás szempontjából az 1988-as év a fordulópont. Addig hagyományos, első generációs missziók voltak a jellemzőek, utána az új típusú második generációs missziók jelentek meg. Mi a különbség köztük és hogyan alakultak ki? Erre kerestem a választ a kutatói munkám során és próbáltam megfelelő választ adni a dolgozatban. Megvizsgáltam, hogy az ENSZ békefenntartó és az EU civil válságkezelő akciói mennyire voltak hatásosak…

KÖVETKEZTETÉSEK A XXI. század hajnalán alkalmazkodott az új kihívásokhoz az a módszer, amit az ENSZ és az EU a konfliktus kezelésének eszközeként használ, azaz a békefenntartás. Vitathatatlan, hogy a békefenntartó missziók sok esetben

74

teljesítették a mandátumban megfogalmazott feladataikat, de vannak olyan problémák, melyek szoros kapcsolatban állnak a békefenntartó műveletek sikeres végrehajtásával és ezeket még nem sikerült kezelni. Például a békefenntartók hatékony toborzása, a békefenntartás költség- kihívásai, mandátumának kérdése, az eszközök biztosítása, gyorsabb reakcióidő. A tagállamok manapság csak akkor hajlandóak katonáikat és egyes polgári feladatokat ellátó állampolgáraikat az ENSZ missziók rendelkezésére bocsátani, ha tudják, hogy milyen feladatról van szó. Ezért fontos a pontos feladatmeghatározás. A beavatkozásoknak a jövőben sokkal átfogóbb, és átgondoltabb elemzésen kell alapulniuk a konfliktus biztos megoldásához. A konfliktusok távolinak tűnhetnek azoknak, akik nem élnek a közvetlen közelükben és nem látják annak kockázatát és kihívásait. A nemzetközi közösség, ha nem képes gyorsan reagálni az ellentétek békés rendezésére a konfliktus eszkalálódásának esélyét növeli. Ezt el kell kerülni, mert egy országon belüli konfliktus gyorsan képes a szomszédos országokat is veszélybe sodorni. Ilyen és hasonló problémákra nemzetközi összefogásra van szükség. Az ENSZ és az EU békefenntartó és rendfenntartó műveletei illetve a békefenntartás több évtizedes tapasztalata nélkülözhetetlen eszközt jelentenek. Mindezek utat nyitnak a nemzetközi béke és biztonság elérését célzó erőfeszítéseknek, de csak emberi közbenjárás és áldozatok árán, ugyanis: „ A békefenntartás nem a katonák feladata, azonban csak a katonák tudják ezt a feladatot elvégezni.” Dag Hammarksjöld

75

Rövidítések

BONUCA: UN Peace-building Office in the Central African Republic – ENSZ békeépítő Iroda a Közép- Afrikai Köztársaságban CFSP:

Common Foreign Security Policy – Közös Kül- és Biztonságpolitika

CIVPOL:

Civilian Police - Polgári Rendőrség

EBESZ:

Organization for Security and Cooperation in Europe – Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet

ENSZ:

United Nations (UN) – Egyesült Nemzetek Szervezete

ESDP:

European Security and Defence Policy – Európai Biztonsági és Védelmi Politika

EU:

European Union – Európai Unió

EUPM:

European Police Mission – Európai Unió Rendőri Missziója

EUCMPF:

European Union Crisis Management Police Force Európai Unió Válságkezelő Rendőri Erői

MFO:

Multinational Force and Observers – Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők

MH:

Magyar Honvédség

MINUGUA: United Nations Verification Mission in GuatemalanENSZ misszió Guatemalában MINURSO: UN Mission for the Referrendum in Western Sahara – ENSZ misszió Nyugat-Szaharában MONUC:

United Nations Organization Mission in the Democratic Republis of Congo – ENSZ misszió a Kongói Demokratikus Köztársaságban

MONUA:

UN Observer Mission in Angola – ENSZ misszió Angolában

NATO:

North Atlantic Treaty Organization – Észak-atlanti Szerződés Szervezete

NGO:

Non Governmental Organisation – Civil Szervezet

OHR:

Organisation of High Representatives – Különleges Megbízotti Hivatallal

ONUMOZ: UN Operation in Mozambique – ENSZ művelet Mozambikban RMA:

Revolution in Millitary Affairs 76

UNAMA:

UN Assistance Mission in AfghanistanENSZ segítő misszió, Afganisztán

UNAMSIL: UN Mission in Sierra Leone- ENSZ misszió Sierra Leonéban UNMIBH: UN Mission in Bosnia- Herzegovina – ENSZ misszió Bosznia- Hercegovinában UNMIK:

UN Mission in Kosovo – ENSZ misszió Koszovóban

UNMISET: UN Mission of Support in East- Timor – ENSZ támogató missziója Kelet- Timorban UNOMIG:

UN Observer Mission in Georgia – ENSZ megfigyelő misszió, Grúzia

UNPROFOR:UN Protection Force – ENSZ védelmi Erők ( volt SZU tagállamai) UNTAC:

UN Tranitional Authority in Cambodia – ENSZ Átmeneti Hatóság, Kambodzsa

UNTAG:

UN Transition Assistance Group, Namibia – ENSZ átmeneti Segítő Csoport, Namíbia

UNTOP:

UN Tajikistan Office of Peace-building – ENSZ békeépítő Iroda, Tádzsikisztán

WEU:

Western European Union – Nyugat-euróoai Unió

ZMNE:

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

77

Felhasznált irodalom Magyar nyelvű források Könyvek: •

Gazdag Ferenc:Az Európai Unió közös kül -és biztonságpolitikája,Osiris, 2000,Bp

•

Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH, 2001, Bp.

•

Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997,Bp.

•

Gömbös Ervin: Az ENSZ–család és Magyarország, ENSZ Akadémia, 1997, Bp.

•

A válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a XXI. században, Egyetemi jegyzet, ZMNE - Hadtudományi Kar, 2004, Bp.

Folyóiratok: •

Múltunk, Politikatörténeti folyóirat, Tanulmányok a háborúról, XLIX. évf., 2004, Bp.

•

Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenysége, Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány, 1997, Bp.

•

Lehoczki Bernadett: A fejlődő államok részvétele az ENSZ békefenntartó tevékenységében, Kül-Világ, A Nemzetközi Kapcsolatok folyóirata, I. évf., 2004/3., Bp.

•

Végh Károly : Válságkezelés és békefenntartás, a humanitárius intervenció, DE-ÁJK, 2004 április 28., Bp.

•

Boda József: A magyar rendészeti békefenntartás kialakulása és fejlődése, Fórum, 2003, Bp.

•

Frida Balázs: Apró cseppek a pohár fenekén c. cikk, Fórum, Népszabadság, 2005. szeptember 27.

•

Nagy G. : „Fecsegő tipegők” cikk, in: HVG 2005. szeptember 24.

•

A békeműveletek néhány aktuális kérdése, Hadtudomány- A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata, 2.sz., 2003, 41-49 o. 78

•

Dr. Padányi József: Hogyan tovább műszakiak?, A műszaki támogatás elvi és gyakorlati kérdései ma és holnap, Tanulmány, HM Tudományszervező Tanács, 2002, 7-8 o.

•

Szabó

László:

Védelmi

Stratégia,

Civil-

katonai

együttműködés,

Békefenntartás napjainkban, Új Honvédségi Szemle, 2001, 6. sz., 11 o. •

Dr. Nagy Zoltán rendőr alezredes, MINURSO, ENSZ Missziója a Népszavazásért Nyugat-Szaharában, 2001. június, BM NOK

Angol nyelvű források •

Institute for Peace Research and Security Policy at the Univerity of Hamburg(IFSH):The European Security Community (ESC), Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden,1996-

•

Michael Bothe and Boris Kondoch :International Peacekeeping, The Yearbook of International Peace Operations, Kluwer Law International, 2001, Volume 7.

•

United Nations: Peace-keeping, New York, UN Department of Public Information, 1996

Internet források •

http://www.un.org

•

http://www.zmne.hu

•

http://www.aquaac.org/un/untop.html - 2005-11-07 12:37

•

http://www.zmne.hu/tudtev_uj/szotar/lexi2.doc - 2005-10-05

•

http://www.ndu.edu/inss/books/policing/chapter1.html - 2005-10-08

•

http://www.un.org/english/ - 2005-09-24 12: 41

•

http://www.un.org/ga/60/ga_background.html - GA

•

http://www.un.org/Docs/sc/unsc_background.html - SC

•

http://www.un.org/Depts/dpa/prev_dip/fst_prev_dip.htm - DPA

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/index.asp - DPKO

•

http://untreaty.un.org/ola-internet/olahome.html - OLA

•

http://www.civilianpolice.com/about.html - CIVPOL

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/civpol/civpol1.html

79

•

http://www.usip.org/pubs/specialreports/sr85.html#intro - 2005-09-20 13:40

•

http://www.bmlv.gv.at/wissenforschung/publikationen/publikation.php?id=67

2005-09-20 12:24 •

http://einsatz.bundeswehr.de/C1256F1D0022A5C2/CurrentBaseLink/W26H SG9V34

INFODE -unama - 2005-11-06 12:32

•

http://www.un.org/av/photo/untag.htm - 2005-11-07 12:57

•

http://www.towson.edu/polsci/ppp/sp97/unpeace/peace5.htm - 2005-11-07 13:00

•

http://www.gmu.edu/departments/t-po/resource-bk/mission/onumoz.html2005-11-07 13:08

•

http://www.mfo.org/homepage/homepage.asp - 2005-11-07 13:21

•

http://www.politikforum.de/forum/archive/8/2005/03/1/95202

•

http://www.menszt.hu/magyar/alapokm.htm - 2005-10-31 14:16

•

http://nobelprize.org/peace/laureates/1961/hammarskjold-bio.html - 200511-05 17:00

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/unefi.htm - 2005-10-04 16:05

•

http://hvg.hu/vilag/20041125enszomalia.aspx - 2005-11-06 17:45

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/civpol/civpol1.html- 2005-11-05 21:02

•

http://www.state.gov/p/io/pkpg/c10835.htm - 2005-11-05 22:13

•

http://coe-dmha.org/Liaison/Vol_3No_2/Feat02.htm - 2005-11-05 22:30

•

http://www.trainingforpeace.org/themes/civpol.htm - 2005-11-05 23:02

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/minuguamandate.html2005-10- 16

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/minuguafacts.html

•

http://66.249.93.104/search?q=cache:TLdLrtUhnFIJ:www.un.org/peace/afric a/pdf/ G uineaBissau.pdf+UNOGBIS&hl=hu –2005-10-16

•

http://www.unmikonline.org/intro.htm - 2005-10-16

•

http://www.civpol.org/unmik/KPS.htm - 2005-10-17 8:42

•

http://www.exxun.com/ekio/io_unmik_2038.html - 2005-10-17 8:43

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/monuc/background.html - 2005-1017 8:57

80

•

http://www.un.org/Depts/dpa/docs/conflict/central_africa.html -2005-10-17 10:00

•

http://www.un.org/Depts/dpa/docs/conflict/text.html#CentralAfricanRepubli c- 2005-10-17

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unmiset/mandate.html - 2005-10-17

•

http://www.state.gov/p/io/fs/2003/27413.htm - 2005-10-17

•

http://www.unama-afg.org/about/overview.htm - 2005-10-17 10:32

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unamsil/background.html-2005-1017 10:40

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unamsil/mandate.html - 2005-10-17

•

http://www.un.org/Depts/dpa/docs/conflict/tajikistan.html

-

2005-10-17

10:45 •

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unomig/mandate.html - 2005-10-17 10:55

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unomig/background.html - 200510-17

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/onumoz.htm - 2005-10-16 21:40

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unmil/mandate.html-2005-10-17 11:05

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unmil/background.html

•

http://www.un.org/Depts/DPKO/Missions/Monua/monua.htm - 2005-10-16

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/untag.htm - 2005-10-16 21:00

•

http://www.un.org/Depts/dpko/missions/minurso/ - 2005-10-16 22:00

•

http://www.un.org/Depts/dpko/dpko/co_mission/untac.htm - 2005-10-16. 21:24

•

http://www.iaw.on.ca/~awoolley/mfo.html - 2005-10-16

•

http://europa.eu.int/comm/justice_home/fsj/police/peacekeeping/fsj_police_ peacekeeping_en.htm-

•

http://europa.eu.int/comm/external_relations/cpcm/cm.htm- Civilian Crisis Management - 2005-09-21

81

•

http://europa.eu.int/comm/external_relations/cpcm/cp.htm - 2005-09-21 Conflict prevention

•

http://www.bmlv.gv.at/wissenforschung/publikationen/publikation.php?id=6 7 2005-09-21

•

ENSZ Alapokmány, 51 cikk. ENSZ Alapokmány, 53 cikk.

82

Melléklet I. sz. Cikk: Meghosszabbították az unió boszniai békefenntartó mandátumát Egy évvel meghosszabbította az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Európai Unió boszniai békefenntartó mandátumát. A testület helyi idő szerint hétfő este elfogadott, egyhangú határozatában üdvözölte azt a haladást, amelyet a balkáni ország ért el az európai uniós tagság felé vezető úton tíz évvel az után, hogy békeszerződés vetett véget a három és fél évig tartó háborúnak. Az EU 6500 fős kontingenssel teljesít békefenntartó feladatot Boszniában, s munkáját immár csak egy kis NATO-csoport segíti. A NATO-személyzet mandátumát az ENSZ BT ugyancsak meghosszabbította. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút a daytoni-békemegállapodás zárta le. 1995 végén egy több mint 60 ezer fős NATO-kontingenst telepítettek az egykori Jugoszlávia korábbi köztársaságába, amely felügyelte a megállapodásban foglaltak betartását. A mintegy 260 ezer halálos áldozatot követelő háború után a biztonsági helyzet az elmúlt években olyannyira javult a köztársaságban, hogy tavaly decemberben a békefenntartást a NATO-tól az Európai Unió EUFOR néven ismert békefenntartó ereje vehette át. Hír: november 22. 6:55[MTI/AP] Forrás: http://index.hu/politika/kulhirek/?main&244226 2005-11-22 9:00

83

II. sz. Befejezett és még folyamatban lévő békefenntartó missziók a világban:

84

III. sz. Az ENSZ legfontosabb rendfenntartó misszióinak térképe a ’90-es években :

1. MINUGUA - ENSZ misszió

2. UNOGBIS - ENSZ misszió

85

3. UNMIK – ENSZ misszió

4. MONUC ENSZ - misszió

86

5. BONUCA ENSZ - misszió

6. UNMISET ENSZ - misszió

87

7. UNAMA ENSZ - misszió

8. UNAMSIL ENSZ - misszió

88

9. UNTOP ENSZ - misszió

10.UNOMIG ENSZ – misszió

89

11. UNMIL ENSZ – misszió

90

IV. sz. Magyar tapasztalatok 1988 utáni „második generációs” ENSZ missziókban: 1. UNTAG ENSZ - misszió

2. UNTAC ENSZ – misszió

91

3. ONUMOZ ENSZ – misszió

4. MONUA ENSZ – misszió

92

5. MINURSO ENSZ - misszió

6. MFO ENSZ - misszió

93

7. UNMIBH- IPTF ENSZ - misszió

94

V. sz. „ Kiküldetésben voltunk…” United Nations Organization Mission in the Democratic Republic of the Congo (MONUC) Moroccan contigent doctors treat refugees who fled their homes following the recent brutal militia fighting and massacres in Che, Ituri province, DRC. (4 Februnary 2005-UN Photo by Christophe Boulierac) 1.

2.

95

A United Nations Observer Mission in Georgia (UNOMIG) observer, Capt. Pavel Bojda (Czech Republic), takes a break to hand out treats. Many military observers often voluntarily purchase sweets, drawing tools and school supplies to distribute to the local children during their patrols. (19 January 2005- UN Photo by Michal Novotny) 1.

UNMIL vehicles arriving in Tapeta, Liberia. (3 January 2004-UN Photo by Shima Roy) 1.

96

As part of the United Nations plan to monitor the elections in Namibia, several countries contributed peacekeeping forces as well as vital services. Here, the Finnish peacekeeping forces arrive aboard a C-5A Galaxy transport aircraft supplied by the United States of America. (UN Photo) 1.

25 July 1994, Ndosha Camp, Zaire: Rwandan children at Ndosha camp in Goma. (UN Photo)

1.

97