Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztés és területrendezés célja: 1. az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; 2. a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek
mérséklése
és
a
további
válságterületek
kialakulásának
megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; 3. az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; 4. a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. E célok megvalósítása érdekében az államnak összehangoló, koordinatív feladatai vannak: 1.
a
térségi
és
helyi
közösségek
területfejlesztési
és
területrendezési
kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; 2. fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása,
a
társadalom,
a
gazdaság
és
a
környezet dinamikus
egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; 3. a
nemzetközi
együttműködés
keretében
az
Európai
Unió
regionális
politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. E feladatok megvalósítása alapvetően jogi szabályozás, tervezés, pénzügyi támogatások, a fejlesztési programok menedzselése és végrehajtásuk ellenőrzése útján történik. A területfejlesztés eszközrendszeréhez tartozik még a területi információs rendszer működtetése.
1|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. /A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei/ TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEK: 1.
területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára
2.
területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül
Az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok elfogadása a Kormány hatáskörébe tartozik A regionális területfejlesztési koncepciók és programok elfogadásáról a regionális területfejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési koncepciók és programok elfogadásáról a megyei területfejlesztési tanács dönt. A kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot a területfejlesztési önkormányzati társulás hagyja jóvá. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK: A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. Területrendezési tervek készülnek az ország, a kiemelt térségek, a régiók, a megyék és a megye egy-egy térsége területére: 1. az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek elfogadása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik
2|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 2. a megyei területrendezési tervek elfogadásáról a megyei önkormányzat közgyűlése rendelettel dönt 3. több megye, régió közös területrendezési tervét az érintett megyei önkormányzatok közösen dolgozzák ki, és az illetékességi területükre vonatkozó részét összehangoltan hagyják jóvá. A kisebb területi egységekre készült területfejlesztési koncepciónak összhangban kell állnia a nagyobb térségekre készült, ill. az országos területfejlesztési koncepcióval. A kiemelt térség és a régió területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve az ország, a kiemelt térség és a régió területrendezési tervével. A területrendezési terveknek a területfejlesztési koncepciókban meghatározott célokkal összhangban kell meghatározniuk a térségi területhasználat módját, ugyanakkor a területfejlesztési koncepciók nem lehetnek ellentétben az elfogadott területrendezési tervekben foglaltakkal. /A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok/ A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A területi tervezési eljárás nyilvános. A tervdokumentumot kidolgozó szerv országos, illetve helyi napilaban vagy más alkalmas módon köteles tájékoztatni az érintett teleülési önkormányzatokat és lakosságot: 1. a tervezés megindításáról, 2. a terv készítésének céljáról és a terv által megoldható kérdések jellegéről, 3. az egyes fő munkarészek elkészültéről, 4. a lakossági észrevételek megtételének lehetőségéről és módjáról, 5. a terv elfogadásáról és az elfogadó határozat tartalmáról. A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
3|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. /A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök/ A területfejlesztés központi eszközei különösen: 1. a
területfejlesztési
célokat
szolgáló,
az
éves
költségvetési
törvényben
meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg, 2. a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények, 3. a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források 4. a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok, 5. az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források, 6. az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei, 7. az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások rendszere. A területfejlesztés térségi eszközei: 1. az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg; 2. a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények, A területfejlesztés egyéb eszközei: 1. a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek, 2. a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai. A területfejlesztési támogatások feltételrendszerét az Országgyűlés határozta meg 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatában. A területfejlesztési célú pénzeszközök elosztását, felhasználásuk rendjét kormányrendeletek szabályozzák. A pénzeszközök elosztása a programfinanszírozás elvére épül: ez azt jelenti, hogy nem egyes elszigetelt fejlesztési beruházások kapnak támogatást, hanem olyanok, amelyek egy komplex, szakszerűen elkészített fejlesztési koncepcióba, fejlesztési programba szervesen illeszkednek.
4|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. /A területfejlesztés szervezeti rendszere/ KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK: 1. az Országgyűlés feladata a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos alapvető társadalmi viszonyok szabályozása, az országos területfejlesztési koncepció, valamint az országos és a kiemelt területekre vonatkozó területrendezési tervek elfogadása, a Kormány területfejlesztési tevékenységének ellenőrzése, valamint a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok és forrásaik meghatározása 2. a Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében: a.
előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,
b.
összehangolja
a
különböző
területfejlesztési
célokat
szolgáló
állami
pénzeszközöket, c.
pénzügyi
támogatást
nyújt
az
országos
területfejlesztési
koncepcióban
meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához, d.
elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat.
3. az Országos Területfejlesztési Tanács közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában 4. a területfejlesztési igazgatás központi irányítása jelenleg két miniszter, a nemzetgazdasági miniszter (területfejlesztési stratégiai tervezés) és a nemzeti fejlesztési miniszter (területfejlesztés egyéb feladatai) között oszlik meg 5. a vidékfejlesztési célú területfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat a vidékfejlesztési miniszter irányítja TERÜLETI SZERVEK: 1. a megyei önkormányzatoknak széles körű feladatai vannak e téren, így például gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról 2. a települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre
5|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 3. az
egy régió
területén
működő
megyei
közgyűlések
elnökei
regionális
területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek 4. a megyei közgyűlés és a megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek 5. a területfejlesztési tanács feladata, hogy működési területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzat, annak társulása, más területfejlesztési tanács és gazdasági szervezet fejlesztési elképzeléseit: a. kistérségi területfejlesztési tanács b. megyei területfejlesztési tanács c. térségi fejlesztési tanács (Balaton Fejlesztési Tanács és Budapesti Agglomerációs Tanács) d. regionális területfejlesztési tanács 6. a
területi
államigazgatási
területfejlesztéssel
és
szervek
(megyei
területrendezéssel
kh.
összefüggő
építésügyi
hivatala)
kormányzati
a
feladatok
végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt
6|Oldal
