Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. Művelődéshez való jog: XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. /Az oktatási rendszer/
1|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
/A közoktatási rendszer – Intézménylétesítés és fenntartás/ Szabályozás: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (2012. 09. 01.-jén lesz hatályos 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az állam a közoktatásról elsősorban a helyi önkormányzatok útján gondoskodik: 1. a települési önkormányzat egyik lényeges feladata a helyi közszolgáltatások körében az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás 2. a megyei, fővárosi önkormányzatok a területükön lévő önkormányzatokkal együttműködési
megállapodás
megkötését
kezdeményezhetik
a
közoktatással
összefüggő körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére 3. az önkormányzatok társulás útján is megoldhatják közoktatási kötelezettségeiket 4. a
közoktatási
feladat
ellátásáról
az
önkormányzat
gondoskodhat
más
iskolafenntartóval való közoktatási megállapodás alapján is Közoktatási intézményt: 1. az állam, 2. a települési önkormányzat, 3. a nemzetiségi önkormányzat, 4. egyházi jogi személy, 5. a Magyarországon alapított és székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány és egyesület, valamint más jogi személy, és 6. egyéni vállalkozó alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. /A közoktatás intézményei/ A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: 1. óvoda; 2. általános iskola; 3. szakiskola; 4. gimnázium, szakközépiskola; 5. alapfokú művészetoktatási intézmény; 6. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; 2|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
7. diákotthon és kollégium. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. A közoktatás intézményrendszerébe tartoznak még a közoktatás pedagógiai szakszolgáltatásait nyújtó intézmények: 1. gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ, 2. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; 3. nevelési tanácsadó, 4. logopédiai intézet, 5. továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, 6. konduktív pedagógiai intézmény. ÓVODA: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. ÁLTALÁNOS ISKOLA: Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. SZAKISKOLA: A szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, 3|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel. GIMNÁZIUM: A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A gimnázium a nevelést és oktatást az ötödik, hetedik, vagy a kilencedik évfolyammal kezdi és a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyammal fejezi be. A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. SZAKKÖZÉPISKOLA: A szakközépiskolában általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - csak szakmai vizsgát tesz. GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY: A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekeknek teszik lehetővé, hogy állapotuknak megfelelő óvodai nevelésben és iskolai nevelésben-oktatásban részesüljenek attól kezdődően, hogy e fogyatékosságukat megállapították. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY: Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. KOLLÉGIUM A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak: 4|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
1. akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve 2. akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával. /A közoktatási intézmények belső igazgatása/ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETŐJE: 1. fenntartó bízza meg, illetve ő szünteti meg a megbízását 2. az intézményvezető posztját általában nyilvános pályázat útján töltik be 3. az intézményvezető dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe 4. ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, képviseli az intézményt NEVELŐTESTÜLET: 1. a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve 2. a nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik 3. a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben 4. ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes
pedagógusok
külön
megbízásainak
elosztása
során,
valamint
az
igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG: 1. a
nevelési-oktatási
intézmény
pedagógusai
szakmai
munkaközösségeket
hozhatnak létre 2. a munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez
5|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
ISKOLASZÉK: 1. az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat 2. az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet 3. az
iskolaszék
döntési
jogkörébe
tartozik
működési
rendjének
és
munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza 4. az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a. jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; b. a házirend elfogadásakor; c. a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor 5. az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben 6. az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben DIÁKÖNKORMÁNYZAT: 1. az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre 2. a tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban 3. ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el
a
nevelési-oktatási
intézmény
egészét
érintő
ügyekben,
amelyik
megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosított 6|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium 4. a
diákönkormányzat
szervezeti
és
működési
szabályzatát
2012. a
választó
tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá 5. a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben /A közoktatás irányítása/ SZAKMAI-ÁGAZATI IRÁNYÍTÁS: 1. a közoktatás ágazati irányítását az oktatásért felelős miniszter látja el, ágazati irányító hatásköre kiterjed a közoktatási törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója 2. a közoktatás irányítása jogszabályok alapján történik, az alapvető jogszabályt az Országgyűlés alkotja meg 3. a közoktatás szakmai irányításának alapjául az országos pedagógiai irányelvek szolgálnak 4. az Országos Óvodai Nevelési Program határozza meg az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit, amelyet az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a Kormány állapít meg 5. a nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg (Kormány állapítja meg) 6. a miniszter ágazatirányítási jogkörében a törvény keretei között szabályozza a pedagógiai, szakmai tevékenységet 7. a miniszter széles körű felügyeleti jogkörrel rendelkezik, többek között a megyei kormányhivatalnál kezdeményezi a közoktatást érintő önkormányzati törvénysértések kivizsgálását 8. a közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében Országos Köznevelési Tanács működik közre az Országos Köznevelési Tanács döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői testület, mely figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben 9. a Közoktatás-politikai Tanács az oktatásért felelős miniszter közoktatáspolitikai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete
7|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
10. központi államigazgatási szerv: Oktatási Hivatal, területi államigazgatási szerv: megyei kormányhivatal ezek a miniszter irányításával oktatásszervezési és hatósági feladatokat látnak el HELYI ÖNKORMÁNYZATOK OKTATÁSÜGYI FELADATAI: A fenntartó helyi önkormányzat: 1. dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, megszüntetéséről, tevékenységének meghatározásáról; 2. meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, a szociális alapon adható kedvezmények
feltételeit,
ellenőrzi
gazdálkodását
és
működésének
törvényességét; 3. megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; 4. jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját.
8|Oldal
