Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
25.Rendészeti igazgatás, a rendőrség jogi státusza és feladatai /A rendészet fogalma/ A rendészet olyan jogilag szabályozott közigazgatási – szükség esetén közhatalmi eszközökkel is operáló – tevékenység, amely a közbiztonság, közrend és belső rend megzavarásának megakadályozására, esetenként megelőzésére, a megzavart rend helyreállítására irányul. /A rendőrség feladata, hatásköre/ A rendőrség alapfeladatait a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény és a BM-i rendeletben megjelenő szolgálati szabályzat tartalmazza. A feladatokat két nagy csoportba oszthatjuk: 1. általános feladatok: a. a közbiztonság és a közrend védelme, b. a határrendészet 2. speciális feladatok: a. a terrorizmus elleni fellépés, b. a bűnfelderítési célú belső ellenőrzés A jogalkotó az általános feladatokhoz olyan hatásköri listát csatolt, amely egyrészt bűnügyi, másrészt közbiztonsági rendészeti tartalmú. Bűnügyi rendészeti hatáskörében a rendőrség: 1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését 2. gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásáról, továbbá védi a Magyarország szempontjából - külön jogszabályban meghatározott különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket 3. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el 4. elvégzi a törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést 5. Magyarország területén felderíti a terrorszervezeteket. 1|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Közbiztonsági rendészeti hatáskörében a rendőrség: 1. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében 2. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat 3. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el 4. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, 5. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet 6. őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat 7. ellátja az egyes idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat 8. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket. A speciális feladatok körében két szervtípus működését kell megemlíteni: a terrorizmust elhárító szervet és a belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet. A terrorizmust elhárító szerv alapvetően felderítő munkát végez, feladata: 1. veszélyes személyek elfogása 2. a terrorcsoportok felszámolása 3. a ME és a KE személyi védelme. A belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a védett állomány megbízhatósági vizsgálatát végzi: 1. a megbízhatósági vizsgálatot a szerv vezetője rendeli el határozattal 2. az akciótervet jóvá kell hagyatni az ügyésszel az elrendelésétől számított 2 napon belül 3. a vizsgálat legfeljebb 15 napig tarthat 4. azonos személlyel szemben max. 3 alkalommal végezhető naptári évenként 5. célja: hivatali korrupció elleni fellépés
2|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
/A rendőrség jogállása, szervezete/ A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőrséget: 1. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv: a. központi szerv (orfk) b. megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok c. városi és fővárosi kerületi rendőrkapitányságok és kirendeltségek 2. a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (Nemzeti Védelmi Szolgálat), 3. valamint a terrorizmust elhárító szerv (Terrorelhárítási Központ) alkotja. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya: hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya: hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat. A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya: hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből és vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat. A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter útján irányítja.
3|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
26. A rendőri intézkedések /A fontosabb rendőri intézkedések/ A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatniA törvény 20 féle intézkedést nevesít, a leggyakrabban előfordulók, ill. garanciális szabályozásuk miatt a legfontosabbak: 1. igazoltatás 2. fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag, jármű átvizsgálása 3. felvilágosítás kérés 4. elfogás és előállítás 5. közbiztonsági őrizet 6. elővezetés 7. intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen 8. műszeres poligráf ellenőrzés 9. határforgalom-ellenőrzés 10. leplezett figyelés elrendelése 11. közlekedésrendészeti intézkedés Igazoltatás: 1. a rendőr mérlegelése szerint azt igazoltathatja, akinek személyazonosságát az alábbi okokból szükségesnek látja megállapítani: a. közrend, közbiztonság védelme b. bűnmegelőzési vagy bűnüldözési ok c. külföldi személy itt tartózkodása jogszerűségének megállapítása 4|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
d. közlekedésrendészeti ellenőrzési cél e. jogvédelmi szempontok 2. az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni 3. a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető 4. a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag, jármű átvizsgálása: 1. az igazoltatás kiterjedtebb formája 2. a rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot
veszélyeztető
cselekmény
vagy
esemény
megelőzése,
megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja a rendőrség e cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat Felvilágosítás kérés: 1.
a rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges
2.
a felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható
3.
akitől a rendőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg
5|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Elfogás és előállítás: A rendőrnek el kell fognia és az illetékes hatóság elé kell állítania azt: 1. akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek; 2. aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki; 3. akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el; 4. aki az ország területén jogellenesen tartózkodik. A rendőr a közbiztonság érdekében előállíthatja azt például, 1. aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja; 2. aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Közbiztonsági őrizet: 1. a rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít 2. a rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti Elővezetés: 1. a rendőr az elővezetést elrendelő (bírósági v. más hatósági) határozatban vagy végzésben megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja 2. ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőrségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra időtartamra - vissza lehet tartani 3. az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős 6|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen: A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve 1. segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából; 2. bűncselekmény
elkövetésének
megakadályozása,
megszakítása,
vagy
a
bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából; 3. közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében; 4. rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére; 5. végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködés jogszabály alapján - a rendőrség számára kötelező; 6. az elővezetés végrehajtása érdekében; 7. a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából; 8. személy- és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására; 9. ha ez előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. Műszeres poligráf ellenőrzés: A rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Határforgalom-ellenőrzés: A rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni. Leplezett figyelés elrendelése: A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból leplezett figyelést rendelhet el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el. 7|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Közlekedésrendészeti intézkedés: A rendőr a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során például: 1. a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti vagy 2. jogosult - a külön jogszabályban meghatározott módon - a közterületen szabálytalanul
elhelyezett
járművet
elszállíttatni
vagy
egyéb
módon
eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. /A kényszerítő eszközök/ 1. testi kényszer 2. bilincs 3. vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása 4. szolgálati kutya alkalmazása 5. útzár, megállásra kényszerítés 6. lőfegyverhasználat 7. csapaterő alkalmazása 8. tömegoszlatás A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontak. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik előzetesen figyelmeztetni kell. A kényszerítő eszköz alkalmazását jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
8|Oldal
