Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi újraelosztás egy meghatározott típusa, azaz a megtermelt javak centralizált begyűjtése és olyan elosztása, amely nem követi a gazdaságosság, a nyereségesség, az áruviszonyok és a piaci csere logikáját. Szűkebb felfogásban a szociálpolitika a társadalmi munkamegosztásban már vagy még nem résztvevők vagy az abból kiszorultak, továbbá a leginkább hátrányos helyzetűek állami támogatása. /Az állami szociálpolitika rendszere/ Magyarországon 4 alrendszer: 1. központi költségvetés adóbevételei terhére nyújtott ellátások 2. helyi önkormányzati szociális ellátások 3. foglalkoztatáspolitikát és a munkanélküliséget kezelő ellátások 4. társadalombiztosítás különböző ágainak ellátásai Az egyes alrendszerek az általuk nyújtott ellátások jellegét, azok rendeltetését tekintve egyben a „szociális háló” különböző szintjeit is jelentik: 1. a járulékból fedezett, biztosítási elvű ellátások elsődleges célja az, hogy a bekövetkezett „társadalmi káresemény” (öregség, betegség, rokkantság, stb.) esetén előre garantált szintű jövedelempótló ellátást biztosítsanak a korábbi munkajövedelmükből
járulékot
fizető
„biztosítottak”
számára
az
államháztartás alapszerűen működő előirányzataiból finanszírozzák (E-Alap, Ny-Alap, NFA). 2. az
adóbevételekből
finanszírozott
szociális
ellátások
alapvetően
kétféle
rendeltetést töltenek be: a. részben a szociális háló kompenzációs célú felhasználását jelentik, azaz jövedelemkiegészítést
vagy
ritkábban
egyéb
társadalmi
szolgáltatást
nyújtanak meghatározott társadalmi csoportok számára ezek az ellátások pénzbeli
és
alanyi jogon
járó
vagy
normatívan
szelektív
szociális
járandóságok forrásuk a központi költségvetés
1|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
b. az adóból fizetett szociális ellátások másik köre a szociális háló rászorultsági szintjét alkotja ez a szint az önkormányzati szociálpolitika területe ezen ellátások közös jellemzője, hogy az egyén vagy család jövedelmétől, vagyoni helyzetétől függően adhatók /A szociális ellátások típusai/ Az ellátások mibenléte, természete szerint: 1. pénzbeli szolgáltatások (pl. családi pótlék), 2. természetbeni szolgáltatások (pl. köztemetés), 3. személyes szolgáltatások (pl. háziorvosi ellátás). Az ellátórendszer szintjei szerint: 1. alapszolgáltatások/alapellátások (pl. háziorvosi ellátás, étkeztetés); 2. szakellátások/szakosított
ellátások
(pl.
fekvőbeteg
ellátás,
idősotthoni
szolgáltatások). A jogosultak csoportjai szerint: 1. inaktív személyek és álláskeresők ellátásai (pl. álláskeresési támogatás); 2. gyermekvédelmi ellátások (pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény), 3. családtámogatások (pl. családi pótlék, GYES), 4. fogyatékosok ellátásai (pl. fogyatékossági támogatás), 5. időskorúak ellátásai (pl. öregségi nyugdíj) A hozzájutás elve szerint: 1. alanyi jogon járó juttatások (pl. családi pótlék); 2. normatív módon szelektív juttatások (pl. fogyatékossági támogatás), 3. rászorultsági alapú ellátások (pl. rendelkezésre állási támogatás). Az ellátások fedezete szerint: 1. adóból finanszírozott ellátások (központi költségvetés, helyi önkormányzatok költségvetései); 2. járulékból finanszírozott ellátások: a. társadalombiztosítási járulékból: a. egészségbiztosítási járulék (E-Alap), b. nyugdíjbiztosítási járulék (Ny-Alap); b. munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékból (Nemzeti Foglalkoztatási Alap – NFA).
2|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
/Az állami és az önkormányzati szociális feladatok/ A szociális igazgatás és körülményeinek alakításában résztvevő állami szervek: 1. Országgyűlés, 2. központi államigazgatási szervek, a. minisztériumok: a. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, b. Nemzetgazdasági Minisztérium, c. Belügyminisztérium, d. Honvédelmi Minisztérium b. központi hivatalok: a. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, b. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, c. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, d. Országos Egészségbiztosítási Pénztár e. Magyar Államkincstár. 3. területi államigazgatási szervek, a. a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő megyei munkaügyi központok b. a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok c. a megyei szociális és gyámhivatalok d. MÁK 19 megyei igazgatósága 4. helyi önkormányzatok (települési jegyzők), 5. normakontroll révén: Alkotmánybíróság. Az Országgyűlés feladata a szociális igazgatásban: 1. az ellátásokra, a jogosultakra, az ellátások fedezetére, az igazgatási szervek feladat- és hatáskörére vonatkozó törvényi szabályok megalkotása, 2. az egyes alrendszerek költségvetési forrásainak elfogadása. A Kormány feladata a szociális igazgatásban: 1. végrehajtási kormányrendeletek alkotása, 2. támogatási kormányrendeletek alkotása, 3. közalapítványok működtetése. 3|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium: A
Kormány
társadalompolitikai
csúcsminisztériuma,
a
miniszter
hatáskörébe
tartoznak: 1. az egészségügyi ellátások, egészségbiztosítás, 2. oktatási közszolgáltatások, 3. családtámogatások, 4. gyermek- és ifjúságvédelem, 5. fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek ellátásai, valamint 6. a szociális szolgáltatórendszer ágazati irányítása. Nemzetgazdasági Minisztérium: Az álláskeresők támogatásáért és a foglalkoztatás elősegítéséért felelős, a MÁK irányítója. Honvédelmi Minisztérium: Feladata e körben a hadigondozás megszervezése és igazgatása. Belügyminisztérium: A közfoglalkoztatás szervezéséért felelős tárca. Nemzeti Munkaügyi Hivatal: Az NGM-mel osztottan irányítja a megyei munkaügyi központok munkáját, megállapítja az álláskeresők aktív és passzív ellátásait. Megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő munkaügyi központoknak és kistérségi kirendeltségeinek feladatai: 1. álláskeresők aktív és passzív ellátásainak megállapítása, 2. közfoglalkoztatás (közmunkák) szervezésében való közreműködés Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi szerveinek feladatai: 1. nyugellátások, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása és folyósítása, 2. továbbá egyéb, kormányrendeletben meghatározott feladatok (pl. szépkorúak jubileumi juttatása).
4|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és területi szervei feladatai: 1. nyugellátásokhoz,
baleseti
ellátásokhoz,
megváltozott
munkaképességűek
ellátásaihoz, családtámogatásokhoz, pénzbeli és személyes szociális ellátásokhoz kapcsolódó szakhatósági, szakértői és szakértelmet igénylő egyéb hatósági jellegű feladatok, 2. megyei szociális és gyámhivatalok szociális és gyermekvédelmi feladatai tekintetében felügyeleti szerv a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Magyar Államkincstár és területi szervei feladatai: 1. fogyatékosok ellátásainak és 2. családtámogatásoknak megállapítása. Megyei szociális és gyámhivatalok feladatai: 1. gyermekvédelmi, gyámügyi hatósági feladatok, 2. szociális intézmények működési engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok, 3. jegyzők szociális és gyermekvédelmi ügyei és a városi gyámhivatalok tekintetében felügyeleti szervi feladatok Települési jegyzők feladatai: 1. egyes rászorultsági ellátások (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, normatív ápolási díj, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) tekintetében elsőfokú hatáskörök ellátása, valamint 2. bizonyos gyámhatósági feladatok (családban maradást szolgáló intézkedések). Helyi önkormányzatok feladatai: 1. önkormányzati szociális pénzbeli (rászorultsági) ellátások nyújtása, 2. személyes jellegű szociális szolgáltatások nyújtása
5|Oldal
