Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
4.A kereskedelem jogi szabályozása, szervei /A kereskedelmi igazgatás és tárgya/ Alaptörvény M. cikk (1): „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.” Szabályozás: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény A kereskedelmi igazgatás tárgya a kereskedelmi tevékenység, mely alatt áruk forgalmazását és szolgáltatások nyújtását értjük. Kereskedelmi tevékenységnek minősül
a
kiskereskedelmi
tevékenység,
a
nagykereskedelmi
tevékenység,
a
kereskedelmi ügynöki tevékenység. 1.
Kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is
2.
Nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is
3.
Kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt
A kereskedelmi törvény ezek mellett a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának követelményeire és ellenőrzésére terjed ki. /A kereskedelmi tevékenység folytatása/ Hazánkban liberalizált kereskedelmi szabályozás érvényesül. Kereskedelmi tevékenység ennek megfelelően általában szabadon választható formában, bejelentés alapján folytatható. Az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
1|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő a törvényben meghatározott szabályok szerint maga választhatja meg. A kereskedés alapvető formái: 1. üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, 2. mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, 3. bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, 4. vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, 5. közterületi értékesítés, 6. közvetlen értékesítés, 7. üzleten kívüli kereskedelem, 8. csomagküldő kereskedelem, 9. automatából történő értékesítés. /A kereskedő általános kötelezettségei/ 1. a kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal 2. a kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben, vagy ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van 3. az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni 4. a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni 5. a kereskedő további kötelezettsége a foglalkoztatottakkal való tisztességes bánásmód /A kereskedelmi tevékenység egyes korlátai/ 1. Nyitva tartás korlátozhatósága: a. a kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja 2|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
b. december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és
az
üzemanyagtöltő
állomások,
továbbá
a
közforgalmú
vasúti
és
buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva c. a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja d. a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár 2. Egyes termékek forgalmazásának korlátozása 3. Gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló korlátozások 4. Nemdohányzók védelme 5. Zenés-táncos rendezvények: a. vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal b. a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. Rend. („West Balkán”): a. Rendezvénytartási engedély b. Biztonsági
terv,
biztonsági
személyzetre
vonatkozó
előírások,
fiatalkorúak belépése korlátozható, ill. megkülönböztető jelzéssel láthatóak el c. Ellenőrzés: jegyző, szakhatóságok és egyéb feljogosított hatóságok d. Helyszín általános ellenőrzése + ellenőrzés a rendezvény időpontjában e. Tűzvédelmi bírságolás szigorítása /A kereskedelmi hatóságok/ 1. az I. fokú általános kereskedelmi hatóság: települési (Bp.: kerületi) jegyző a. a települési jegyzőhöz kell bejelenteni a kereskedelmi tevékenység megkezdését b. a bejelentésekről a jegyző nyilvántartást vezet
3|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
c. a bejelentést számos hatóságnak továbbítani kell, amelyek közül a szakhatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a rendőrkapitányság és a vámhatóság, amennyiben a kereskedelmi tevékenység feladat- és hatáskörüket érinti, 30 napon belül hatósági ellenőrzést folytatnak le ennek eredményéről a hatóságok az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül tájékoztatják a jegyzőt d. az üzletműködési engedély kiadása általában szintén a település jegyző feladata 2. a II. fokú általános kereskedelmi hatóság: Fővárosi/Megyei Kormányhivatal (törzshivatal) 3. Egyéb eljáró hatóságok: a. fogyasztóvédelmi hatóság b. Gazdasági Versenyhivatal c. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 4. Szakhatóságként: a. a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete b. a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal c. a
megyei
kormányhivatal
élelmiszerlánc-biztonsági
és
állategészségügyi
igazgatósága d. a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága e. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (OKTVF) f. a tűzvédelmi szakhatóság g. az építésügyi hatóság /Szankcionálás/ A hatóság jogsértés esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja: 1. az észlelt hiányosságok megszüntetéséig a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenes bezárathatja 2. ha a hatóság felhívására a kereskedő a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a hatóság a működési engedélyt visszavonja, illetve a tevékenység folytatását megtiltja, a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja 3. megtiltja vagy korlátozza a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát
4|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
4. megtiltja vagy korlátozza a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet veszélyes mértékű zaj esetén 5. bírságot szab ki.
5.A fogyasztóvédelem jogi szabályozása, szervei /A fogyasztóvédelmi törvény és hatálya/ Szabályozás: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről A törvény hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. Személyi hatály: fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje Tárgyi hatály: áru a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás a. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő b. szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában /A fogyasztóvédelem állami és önkormányzati intézményrendszere/ Államigazgatási szervek: 1. Kormány: ösztönzi az országos gazdasági kamarák, a vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervezetei, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, valamint a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok közös megegyezésén alapuló, a követendő elveket és legjobb gyakorlatokat rögzítő nyilatkozat létrehozását 2. Nemzetgazdasági Miniszter: a. kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, 5|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
b. intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság: a. a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése, b. piacfelügyeleti tevékenység végzése, c. fogyasztóvédelmi politika érvényesülésével kapcsolatos jogkörök gyakorlása, d. mindezek megvalósulását segítő koordinációs propagandatevékenység végzése 4. Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei NFH – kiemelt ellenőrzések: 1. Árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellenőrzése 2. Elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése 3. Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellenőrzése 4. Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése 5. Villamos energia és gázszámlák tartalmának vizsgálata 6. Játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzése 7. Idegenforgalmilag frekventált helyeken működő vendéglátó egységek, és a személy taxi szolgáltatás ellenőrzése, különös tekintettel a rendezvényekre és éjszakai szórakozóhelyekre 8. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése Helyi önkormányzatok: 1. csak önkéntes szerepvállalás 2. támogathatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, azok képviselőjének tanácskozási jogot adhatnak egyes napirendi pontok tárgyalásakor a képviselő-testület, illetve annak bizottsága ülésén 3. a helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testületek működtetésének feladataiból, helyiséget biztosíthatnak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó helyi szerv számára a különböző tanácskozásaihoz 4. lakossági igény esetén a helyi önkormányzat fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethet
6|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
/Békéltető testületek/ 1. Rendeltetése: a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése 2. Eszközök: egyezség létrehozásának megkísérlése, ill. a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében döntéshozatal 3. Jogállás: a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testületek 4. Tagok jelölése: vállalkozói oldal és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban a. testületenként min. 10 fő; 4 évre b. felsőfokú végzettség és min. 2 év gyakorlat c. megfelelő számú jogi végzettségű tag 5. Eljárás: 3 tagú tanácsban, legalább egy jogász; egyszerű megítélésű ügyekben jogász egyedül is eljárhat 6. Finanszírozás: kamara, állam, esetleg önkormányzat /A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos hatáskörök megoszlása/ Versenyt nem érintő ügyekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el általános hatáskörrel a pénzügyi szervezetek gyakorlatának kivételével, amellyel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezik hatáskörrel. Versenyt érintő ügyekben, tehát amennyiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, illetve a használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozik az ügy. /Szankcionálás/ Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: 7|Oldal
Szakács Tamás – Közigazgatási jog 3 kollokvium
2012.
1. elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, 2. megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, 3. határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, 4. a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, 5. elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, 6. elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, 7. a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, 8. a jogsértés megállapításától számított legfeljebb 1 évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását 9. fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. /Reklámtilalmak és korlátozások/ Szabályozás: 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről Tilos reklámozni: 1. fegyvert, lőszert, robbanóanyagot és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt 2. emberi szervet, szövetet 3. terhességmegszakítást, azt végző intézményt, arra alkalmas eszközt vagy eljárást 4. veszélyes ebet, állatviadalt Csak korlátok között reklámozható: 1. dohánytermék 2. alkoholtartalmú ital 3. szerencsejáték 4. temetkezési szolgáltatás
8|Oldal