MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
SZABOLCS VÁRMEGYE ÁTSZERVEZÉSE 1876-BAN
SZERZŐ: KOVÁCS KLAUDIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT
KONZULENS: PROF. DR. STIPTA ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD
MISKOLC 2014
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW
REORGANIZATION OF SZABOLCS COUNTY IN 1876
AUTHOR: KLAUDIA KOVÁCS BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PART-TIME COURSE
CONSULTANT: PROF. DR. ISTVÁN STIPTA INSTRUCTOR
MISKOLC 2014
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés...................................................................................... 4 2. A vármegye fogalma, első vármegyék Magyarországon................ 5 3. Szabolcs vármegye története 1876-ig ............................................ 6 4. Nagykálló, mint megyeszékhely.................................................... 9 5. Területrendezés............................................................................ 11 5.1. Szapáry Gyula elképzelései................................................... 12 5.2. Tisza Kálmán Szabolcs vármegyét érintő reformjai............... 14 5.2.1. Közigazgatási Bizottság megszervezése...................... 15 5.2.2. 1876. XXXIII. törvény................................................ 18 5.2.2.1. A kiváltságos kerületek helyzete .......................... 20 5.2.2.1.1. Jász- Nagykun vármegye........................... 20 5.2.2.1.2. Hajdú vármegye ........................................ 21 5.2.2.2. A törvény hatása Szabolcs vármegyére ................ 22 5.2.2.2.1. Nyíregyháza megyeszékhely ..................... 24 5.2.2.2.1.1. A székhely áthelyezésének okai.......... 24 5.2.2.2.1.2. Székhely infrastruktúrájának megteremtése......................................... 25 5.2.3.
1870: XLII. tv. változásai .......................................... 26
5.2.4.
Közegészségügyi Bizottság felállítása........................ 29
6. Összegzés .................................................................................... 35 7. Irodalomjegyzék .......................................................................... 38 8. Jogszabályjegyzék ....................................................................... 39 9. Internetes hivatkozások................................................................ 40
3
1. Bevezetés Szakdolgozati témám választásakor az a szempont vezérelt, hogy olyan témát válasszak, amely felkeltette az érdeklődésemet. Mivel Szabolcs Szatmár Bereg megyében élek, nem volt kérdés, hogy e megyéről írjam a szakdolgozatomat. Szakdolgozati konzulensem segítségével választottam ki a témámat, amely a 19. századi Szabolcs Szatmár Bereg megye történelmének nevezetesebb változásait fejti ki. Első körben Szabolcs vármegye keletkezésére, nevének eredetére és magának a vármegyének 1876 előtti történelmére térek ki. Ez által kaphatunk általános képet a megye életéről. Szakdolgozatom fő részét Tisza Kálmán reformjai teszik ki. Miniszterelnöksége alatt több törvény is született. Ezek közül 3 törvényt szeretnék kiemelni: 1. 1876. évi VI. törvény, 2. 1876. évi XXXIII. törvény, 3. 1876. évi XIV. törvény. Említést teszek az 1876. évi VI. törvényben megfogalmazott közigazgatási bizottság feladatairól és tagjairól. Azért emelem ki ezt a törvényt, mert Tisza Kálmán szerint ez lehetett az eszköz a megye életének meghosszabbítására. Mondhatjuk, hogy a legszembetűnőbb változást idézte elő az 1876. évi XXXIII. törvény. A törvény hatására községek kerültek át egyik megyéből a másik megyébe, és Nyíregyháza lett a megyeszékhely Nagykálló helyett. Dolgozatomban részletesebben megismerkedhetünk azzal, hogy Szabolcs vármegye mely községekkel, településekkel gazdagodott a törvénynek köszönhetően, és melyek voltak azok a települések, melyektől a területrendezés során meg kellett válnunk. Említést teszek a kiváltságos kerületek helyzetéről, kitérek mi volt Nagykálló
megyeszékhely
hanyatlásának
oka,
és
miért
éppen
Nyíregyháza lépett a helyébe, valamint leírom, hogy miben változtatta meg az 1876. évi XXXIII. törvény az 1870. évi XLII. törvényt. Végül, de nem utolsó sorban kifejtem az 1876. évi XIV., a közegészségügy rendezéséről szóló törvényt, amely jelentős állomás volt 4
a
nemzetközi
egészségügyi
törvényalkotás
történelmében.
Szakdolgozatomban bemutatom e törvény egyes fejezeteit, részletezem tartalmukat, az általa létrehozott közigazgatási bizottság feladatait, résztvevőit.
2. A vármegye fogalma, első vármegyék Magyarországon
A vármegye olyan terület, amely a várispánság központja volt, tulajdonképpen a vár körül feküdt. Maga a vármegye szó az iráni eredetű vár és szláv eredetű megye szóból tevődik össze. A megye eredeti jelentése határ volt, ebből következtethetünk a vármegye szó jelentésére, a vármegye tehát nem más, mint a vár határa. Az első vármegyéket Szent István uralkodása alatt hozták létre. E korból származó vármegyék legfőbb jellemzői voltak, hogy nagy területeket öleltek át, azonban számuk kevesebb volt, mint a későbbi időkben.1 Dunántúlon jelentek meg az első vármegyék. Somogy megye létezését a pannonhalmi oklevél igazolja elsőként, ugyanis az oklevél már a 997-es Koppány féle felkelés során megemlíti a megyét. 1009-es forrásokban már létezett Fejér, Kolon, Veszprém, Visegrád, Nyitrát, Hont vármegye. 1003-ban alakult meg Erdélyben Doboka megye és Újvár megye Gyula leverését követően. A XIII. század körül jött létre Heves, Abaúj, Sáros megye, valamint Fehér megye, amely óriás megyének számított Erdély déli részén. Csanád megye, amely a „Körös vidéktől az Al Dunáig húzódott” szintén ez időben alakult.2
1
Kristó Gyula: A nemesi vármegye születése.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nemesi_megye_szuletese/ (2013.12.04.) 2 István és kora http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150313 (2014.01.12.)
5
1. „István vármegyéi”3
3. Szabolcs vármegye története 1876-ig
Szabolcs vármegye a X. század első harmadában épült, a honfoglalás után. Eleinte földvár volt, amit Szabolcs építtetett még herceg korában.4 Szabolcs vezér a néppel építette a várat, melynek elsődleges feladata, hogy védelmet nyújtson a népvándorlás viharai, illetve az árvizek ellen. Ebben az időben a várrendszer élén az ispán állt, aki a vár lakosságának ügyeit intézte, felügyelte a várat, a birtokokat,
3
Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995, 55.old.
http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index219.html (2013.08.13.) 4
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Szabolcs vármegye
története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2013.05.25.)
6
harc idején vezette az őrséget és a várjobbágyokat. Az ispánt távollétében az udvarbíró helyettesítette. Szabolcs Szatmár Bereg megye az Árpád kor idejében 3 megyéből állt: Szabolcs vármegyéből, melynek központja Szabolcs, Szatmár
vármegyéből,
melynek központja
Szatmár
és Borsova
vármegyéből. Szabolcs vármegye északkeleti határa volt Borsova vármegye, amely csak a tatárjárásig, 1241-ig maradt fenn. Bezdéd, Kékcse, Dombrád, Beszterecz, Kék, Pazony, Apagy, Pócs-Petri, Bogát községek alkották az egykori Borsova vármegyét.5 A tatárjárás után Borsova vármegye Tiszától keletre eső része Bereg néven önállósult, a Tiszától nyugatra eső harmadát pedig Szabolcshoz csatolták. Szabolcs vármegye területe 1876-ig szinte érintetlen maradt. Szabolcs a Tiszántúl legnagyobb nemesi vármegyéje volt megalakulása idején. A vármegye észak-dél irányban húzódott és már akkor Szabolcs részét képezte a Tisza is.6 A XIII.- XIV. század között történt a vármegyét érintő, talán egyik legfontosabb változás, a királyi vármegyék nemesi vármegyékké alakultak át. A nemesi vármegyék tulajdonképpen a nemesség önkormányzatai voltak és a bíráskodás is a fennhatóságuk alá tartozott. A nemesi vármegyék tisztviselői közzé ebben az időben a megyésispánt, az alispánt, a szolgabírákat, a királyi embereket és az esküdteket soroljuk. Az ispán volt a megye igazgatási, bírói és katonai vezetője. Személyét az uralkodó nevezte ki és neki tartozott felelősséggel. Az ispánok legfőbb feladata az ország kormányzása volt. Az ispánt az alispán helyettesítette, akinek elsődleges feladatai közé tartozott a megye igazgatása. Az alispán személye megegyezik a Szent István korából ismert udvarbíró személyével.
5
dr. Borovszky Samu (4. lj.) 2004.
6
dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 1-3.old
7
A megyei nemesség soraiból jelölte ki a király a szolgabírákat, akik az „igazság kiderítői”. Elsődleges feladatuk az ügyek kivizsgálása és a tények feltárása volt. Az alispán és szolgabírák együttesen alkották a megyei törvényszéket. A megyei törvényszék székhelyéül a források Kállót említik erre az időre vonatkozóan. A királyi emberek a peres eljárásokban vettek részt.
Ez az
intézmény a megyei törvényszéken belül működött. Ők végezték a „perbe
idézést,
birtokba
iktatást,
határjárást,
vagy
különböző
jogügyleteknél szerepeltek hiteles tanúként”.7 Az esküdtek a megye cserélődő tisztviselői, akik a királyi emberek feladatait segítették. Elsődlegesen a megye gonosztevőit ítélték el, de esetenként hiteles tanúként is szolgáltak. A XV-XVII. században a vármegyei önkormányzat élére az alispán került, aki a bűnügyekkel és birtokperekkel foglalkozott, valamint ők álltak a szolgabírák élén. A szolgabírák „tagjai lettek a megyei törvényszéknek, intézkedtek a szökött jobbágyok ügyében, ők számlálták össze a jobbágyságot, leltározták az árvák vagyonát, valamint ők foganatosították a nemesi felkelést elrendelő határozatokat” is. . Az alispánt a főjegyző helyettesítette. A XVIII-XIX. Században a vármegye élére a főispán került, aki ellenőrző, bizalmi feladatokat látott el, mindemellett az ő hatáskörébe sorolták közigazgatás összes ügyét.8
7
N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301-1387 között
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/15-39.pdf (2013.07.19.) 8
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-Szabolcs vármegye
története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2014.01.22.)
8
2. Szabolcs vármegye 1876-ban9
4. Nagykálló, mint megyeszékhely
1740-1876-ig Szabolcs vármegye székhelye Kálló volt. Kálló a 13. században, a tatárjárás után jött létre. Évről-évre folyamatos fejlődésen ment keresztül és már a 16.-századtól kezdve kiemelkedett, vezérszerephez jutott. Ezt bizonyítja az is, hogy a környékbeli községek közül Kállóban már 1323-ban is tartottak megyegyűlést.10
9
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-Szabolcs vármegye fekvése,
határai, területe és vízrajza. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/4.html (2013.10.12.) 10
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-Nagy-Kálló. Arcanum
Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/11.html (2013.10.10.)
9
3. A nagykállói vármegyeháza (19. század)11
Kálló a Kállay család birtoka volt a 14. században, majd a Kállaycsalád engedte át a telket a vármegyének, amelyen felépült a Kállói megyeháza. Ebben az időben „Nagykálló volt a politika, köz- és társadalmi élet központja,” a nemesség állandó találkozási helye, a megyei tisztújítások színtere. Megyeszékhellyé válását követően 1870-ben már volt állami 4 osztályú gimnáziuma. Hamarosan, 1874. június 10-én megnyílt Nagykállóban a vármegyei közkórház, mely 84 beteg befogadására volt képes. A gimnázium és a közkórház mellett ekkor már volt postahivatal és
pénzügyőrség,
megyei
takarékpénztár-egyesület,
csizmadia-
ipartársulat, általános ipartársulat, polgári olvasóegylet, kaszinó, római katolikus olvasókör, 3 temetkezési társulat, segédegylet, polgári dalárda, tűzoltó egylet. A nagyobb jelentőségű egyletek mellett számos, kisebb jelentőségű egyletek is létrejöttek, mint pl.:” korcsolyázók egylete, műkedvelők
társulata,
vereskereszt-egylet,
iparos
ifjak
egylete,
református ifjúsági egyesület s az egyes hitfelekezetek körében szűkebb körű egyesületek, társulatok”.12
11 12
dr. Borovszky Samu (8.lj.) 2004. dr. Borovszky Samu (10.lj.) 2004.
10
5. Területrendezés
1802-től találkozhatunk a törvényhatósági területrendezéssel. Ebben az évben egyesült Bács és Bodrog vármegye. A kishonti kerületet Gömörhöz csatolták, és a tíz nemes lándzsások felső székét csatolták Szepes vármegyéhez. (10) Zólyom és Hont vármegyék néhány községeit felcserélték. Hont vármegyéhez került Dományik és Rákócz falu, Zólyomhoz pedig Zobok-Lehotka.13 1807-ben Eger, Szőllőske, Czegléd, Tihamér és Al-Magyar a pusztákkal együtt Borsod vármegyétől átkerült Heves vármegyéhez.14 Ezt követően 1812-ben további területek átengedésére került sor. Az újonnan átkerült terülteket képezték Bekölcze és Fel-Német községek. Cserébe Borsod vármegye megkapta Ivánka, Eger-Farmos községeket, Sziv-Halom pusztát és a Zugó malmot.15 1827-ben az egykori Bihar vármegyéhez tartozó Acsád Szabolcs vármegyéhez került, Mihályfalva község ötöd része pedig Szabolcstól Bihar vármegyéhez. Szabolcs vármegye átengedte Panyola, Szamosszeg, Kér- Semjény, Ó-Pályi helységeket Szatmár vármegyéhez, cserébe Szabolcs megkapta Szalmád, Rohod helyiségeket, Szennyes, Sige, és Bánháza
pusztát,
Encsencs,
Eőr,
Lugos,
Kis-Máda
és
Gyüve
helységeket.16 1836-ban Szatmár vármegyéből Bereg vármegyébe kebelezték Tarpa, Mező- várost, Falu-Dobos helyiséget pedig Bereg vármegyéből Szatmár vármegyébe.17 Ugyanebben az évben István-megye helyiséget Pest vármegyétől Bács vármegyéhez csatolták.18 Az első nagyobb területrendezésre a Bach korszakban került sor, a szabadságharc bukása után. Első lépésben Árva, Turóc, Torna, Abaúj, Ugocsa, Bereg, Moson, Győr, Csanád és Békés törpe vármegyéket összevonták, a nagy népsűrűségű vármegyéket pedig kettéválasztották. Heves és Külső Szolnokból lett Heves és Szolnok megye, Nyitrából 13
1802: XII. törvény 1807: XXIX. törvény 15 1812: V. törvény 16 1827: XXXIV. törvény 17 1836: XXIX. törvény 18 1836: XXX. törvény 14
11
Alsónyitra és Felsőnyitra megye, Pest-Pilis-Solt megyéből Pest-Pilis megye és Pest-Solt megye, Bihar megyéből lett Délbihar és Északbihar megye. Utóbb említett megye megkapta Hajdú kerületet is. Csak Komárom és Esztergom vármegye Bars, Hont és Lipót vármegye maradt érintetlenül. Kisebb változtatásokkal megmaradt a Jászság, Kiskunság, valamint megmaradt a Nagykunság, ami új nevén Jászság lett. A kétlaki községek megszűntek hegyrajzi, vízrajzi és közlekedési okokból és egyegy vármegyékhez kerültek. Így került Arad megye egy része BékésCsanádmegyéhez, a Csiliköz Komárom megyéhez, Zala megye keleti községei Veszprém megyéhez, Pozsony megyéből 7 község Moson megyéhez, Sátoraljaújhely szomszédos községei Zemplén megyéhez, Andornak, Kistálya és Felsőtárkány borsodi községei Heves megyéhez, Tószeg község Szolnok megyéhez, Nógrád-, Gömör-, és Heves megye határán lévő községek közül pedig 12-t a hegygerincekre helyeztek. A Vajdaságban is történtek változások. Bács Bodrog megyét kettéválasztották, Erdélyt pedig 10 kerületre osztották fel. 19 A Bach–rendszer bukása után 1860. október 20-án az októberi diploma visszaállította Magyarország területét a Bach korszak előtti állapotokra20
5.1. Szapáry Gyula elképzelései
A Bach korszak után gróf Szapáry Gyula belügyminiszter is szerette volna felosztani az ország területét, ezért 1873. december 1-jén a képviselőházhoz benyújtotta törvényjavaslatát. A törvényjavaslatban felsorolta, hogy véleménye szerint melyek a területi beosztás indokai. Szerinte: „a törvényhatóságok adóképessége és anyagi ereje, a népesség
19
Benisch Artúr: Vármegyei határkiigazítások. Magyar Királyi Állami Nyomda, 1938.
7-11. old 20
Magyar Katolikus Lexikon: Szabolcs vármegye
http://lexikon.katolikus.hu/S/Szabolcs%20v%C3%A1rmegye.html (2013.08.12.)
12
és terület tekintetében fennálló nagy aránytalanságok, amelyek mellett az államsegély megszüntetése és a háziadó visszaállítása a kisebbeknél elviselhetetlen terhet jelentene, a más törvényhatóságokban beékelt vagy élesen beszögelő községek száma, a saját törvényhatóságuktól a hegylánc vagy
folyó
által
elválasztott
s
oly
községek,
amelyek
saját
törvényhatóságuk központjától távol s a szomszéd törvényhatóság székhelyéhez közel feküsznek.” Elképzelései között szerepelt továbbá, hogy lecsökkenti 81-ről 51-re a törvényhatóságok számát. Magyarországon 17-et, Erdélyben 18at szeretett volna megszüntetni. A túl népes vármegyéket, mint Pest-Pilis –Solt, Bács-Bodrog, Heves és Külső-Szolnok, Temes, Torontált ketté akarta választani, és ezekből 5 új vármegyét létrehozni Kecskemét, Szabadka, Nagykikinda, Karcag, Versec székhelyekkel. Szapáry csak 24 törvényhatóságot
kívánt
meghagyni.
Budapestet
Fiume
nélkül,
Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit, Moson-Győrt, Abaúj –Torát, Vast, Pest-Pilist és Bihart. Elgondolásai között szerepelt többek között Árva, Lipót, és Turóc egyesítése Rózsahegy székhellyel, Brassó, Háromszék és Fogaras egy részének összevonása Brassó székhellyel. Szapáry kitűnő ötletei közé tartozott „Keve megye megszervezése Versec székhellyel s a szász Királyföld túlnyomó részének meghagyása egy megyében (Szeben)”. Szapáry jó elgondolásai mellett elhibázott részleteket is találunk. Ilyenek voltak például, hogy Nyitra megyének továbbra is részét képezze Morva völgye, Felsőnyitravölgyet Zólyomhoz csatolja, Hont-Bars megye székhelye az Ipolyság legyen Léva helyett, meghagyva Bihar megyét és Kunmegye székhelyéül Karcag legyen kijelölve. Létre akarta hozni JászNagykun-Szolnok megyét Szolnok székhellyel és megszervezni Hajdu megyét Bihar és Szabolcs közé. Erdély mindössze 8 megyéhez jutott volna, többek között Csík és udvarhely, Beszterce-Naszód és Maros- Torda megye nagyobb része. Bár Szapáry tervei részletesebben voltak kidolgozva a Bach korszak-beli tervezeteknél, a tervek nem kerültek tárgyalásra.21
21
Benisch Artúr (19.lj.)1938.
13
5.2. Tisza Kálmán Szabolcs vármegyét érintő reformjai 1875. október 23-án Tisza Kálmán lett a miniszterelnök.22 Elnökségének időszakát Tisza-korszaknak nevezték el. Ezt az időt többféleképpen is jellemezték. Egyesek a mozdulatlanság korszakának hívták, mivel az államot kiépítő reformok sorozata megállt, mások boldog békeidőnek nevezik Tisza-korszakát, hiszen ebben az időben nem volt politikai válság és van, aki „Tisza Kálmánt a 19. századi értelemben vett centralizált állam és politika kiépítőjének tekinti.”23 Tisza szerény célt tűzött ki magának: „a közigazgatási teljesítőképesség egy bizonyos minimumának elérését, az idő haladtával mutatkozó, merőben mellőzhetetlen igényeknek egy-egy új novella, vagy akár nagyobb törvény segítségével jól-rosszul való kielégítését”.24 Szapáry után Tisza
Kálmán is
fellépett területrendezési
szándékával. Tisza Kálmán kormányzati rendszerének fő célja az volt, hogy „az állam hatáskörét fokozatosan kiterjessze a megyei közélet mind szélesebb területeire”.25 Tisza Kálmán nevéhez fűződik többek között az 1876.évi XXXIII. törvény, amely a törvényhatóságok területét szabályozta, 1876. évi VI. tv.,mely a közigazgatási bizottságot hozta létre, illetve neki köszönhetjük az 1876. évi XIV., a közegészségügy rendezéséről szóló törvényt is.
22 23
Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV.B.402.4. kötet 1875. 188. szám A dualista politikai rendszer kialakulása
http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html (2013.06.16.) 24 Nyugat, 1914. 14. szám- Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése Magyarországban http://epa.oszk.hu/00000/00022/00156/05090.htm (2013.12.22.) 25 Bánkiné Molnár Erzsébet: Jászkun Autonómia, Csongrád megyei Levéltár, 2005. 3440. old
14
4. Tisza Kálmán miniszterelnök 26
5.2.1. Közigazgatási Bizottság megszervezése
Tisza Kálmán egyik legnevezetesebb reformja közé tartozik, hogy 1876-ban felállította a közigazgatási bizottságot. Az 1876. évi VI. törvény szól a közigazgatási bizottságról. A
közigazgatási
bizottság
javaslat
tárgyalásánál
a
képviselőházban nagyszabású vita alakult ki. A bizottság megszavazása pesszimizmusba ejtette azokat, akik alaposabb közigazgatási reformot, egy valóságos és nemcsak névleges önkormányzatot óhajtottak. Hasonlóképp vélekedett erről a miniszterelnök testvére, Tisza Lajos is, aki véleményében kifejtette, hogy ez az új intézmény csupán egy kisegítő lehetőség a közigazgatási teendők helyes elvégzésére a megyei bizottsággal szemben. Tisza Lajoson kívül többen bírálták az új bizottság intézményét. A bírálók közül a legélesebb Zichy Nándor bírálata volt, aki 26
Nagy Tisza-korszak
http://hell.blog.hu/2010/03/09/nagy_tisza_korszak (2014.03.12.)
15
egy röpiratban fejtette ki negatív kritikáját. Báró Sennyey Pál nem ítélkezett a törvényjavaslatról, hanem egy szerves közigazgatási program kifejtését tette közzé. Sennyey célzást tett azon kormánypártiakra, akikről köztudott volt, hogy nem elleneznék a gyökeresebb közigazgatási reformokat csak nem mertek szembeszállni bizonyos előítéletekkel. A báró követelte, hogy ezeket az előítéleteket el kell oszlatni és mélyebben fel kell világosítani az elfogultakat. A miniszterelnök különböző ellenérvekkel próbálta védeni az általa létrehozott bizottságot. Szerinte az, hogy valakit kineveznek, egy pozícióra nem adhat szakismeretet és az ellenzék sem lenne képes egy nap alatt szakavatott egyéneket teremteni. Ezt igazából politikai ellenfelei közül senki nem állította, szemben azzal, hogy egy szakértői tisztviselői kart szükséges és lehetséges is felállítani. „Ezt
a
lehetőséget
csak
a
kinevezési
rendszer
hosszabb
és
következetesebb alkalmazása adhatja meg.” Tisza Kálmán hitte, hogy a közigazgatási bizottság egy eszköz lehet a megyerendszer életének meghosszabbítására. Sem a közönség, sem a kormánypárti képviselők nem lelkesedtek az új intézményért.27 Az 1876. évi VI. törvény 5 fejezetből áll: I. fejezet: a bizottság tagjai és általános intézkedések II. fejezet: a bizottság hatásköre III. fejezet: a közigazgatási bizottság viszonya az államkormányhoz és a törvényhatósághoz IV. fejezet: a közigazgatási bizottság tagjainak kötelezettsége és felelőssége V. fejezet: vegyes intézkedések28 A bizottság fele részben választott, fele részben kinevezett tagokból állt. A bizottság fő rendeltetése az állami és a törvényhatósági közigazgatás összehangolása, ő végezte a kormányellenőrzést, de hatáskörébe soroljuk a fegyelmi hatóságot, a közigazgatási ügyeket, 27
Nyugat, 1914. 14. szám- Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése
Magyarországban http://epa.oszk.hu/00000/00022/00156/05090.htm (2013.12.22.) 28 1876: VI. törvény
16
melyeket a törvény az ő hatáskörébe utalt.29 A közigazgatási bizottság felé minden közigazgatási alkalmazottnak engedelmeskednie kellett, ha a törvényhatóság területén élt. A bizottság vétóval élt a törvényhatósági bizottság döntéseivel szemben és beleszólt az állami intézmények irányításába is. „A testület ellenőrizte a törvények betartását, gondoskodott a kormányzati rendeletek és megyei szabályrendeletek végrehajtásáról, irányította, ellenőrizte és felelősségre vonhatta a megye tisztviselőit, a közigazgatás apparátusát, vagyis egyszerre képviselte az államhatalmat és a helyi közigazgatást.” A központi hatalom jogszabály szerint 6 főt választhatott a közigazgatási bizottságba, a megyegyűlés 10 főt, a maradék 5 tag a főjegyző, alispán, főorvos, tiszti ügyész, árvaszéki elnök választott tisztviselőkből állt. Ez a 21 fő alkotta a közigazgatási bizottságot.30 Elnöke a főispán, fővárosban a főpolgármester, akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője,31 akinek feladatát nagyban segítették az önkormányzati tisztviselők (polgármester, alpolgármester, árvaszéki elnök, tiszti főorvos,
tiszti
ügyész),
az
állami
tisztviselők
(tanfelügyelő,
rendőrfőkapitány, királyi adófelügyelő, királyi ügyész), továbbá 10 törvényhatósági bizottsági tag. A főispán feladata volt az orvosok, levéltárosok és számvevők kinevezése.32 Az új szervezéssel alakított közigazgatási bizottság első tagjai voltak: Zoltán János, Kauzsay Károly, Miklós Ferencz, Gaál Elek,
29
1876: VI. törvény 12. § Bánkiné Molnár Erzsébet (25. lj.) 2005. 31 1876: VI. törvény 32 Budapest Főváros Levéltára, A Közigazgatási Bizottság 30
http://bfl.archivportal.hu/id-1113-kozigazgatasi_bizottsag.html (2013.09.29.)
17
Márky Frigyes, Lipthay Károly, Borbély Gáspár, Leövey Antal, Bodnár István, László Alajos.33
5.2.2. 1876. XXXIII. törvény
1876. évi XXXIII. törvény „Némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szól. Maga a törvény egész országra nagy hatással volt. Az intézkedés olyan hatásokat idézett elő, melyek következtében több település átkerült egyik megyéből a másikba, valamint egyes települések megszűntek és helyettük újak alakultak. Az új törvény viták sorozatát vonta maga után. A területek rendezését nem mindenki nézte jó szemmel, többen is hangoztatták ellenérveiket. A megyerendezési javaslat törvényhozási vitája 1876 májusában kezdődött: -
Helfy Ignác szerint az új területi szabályozás „municipalista harcot idéz elő”
-
felmerült, hogy az új szabályozás nemzetiségellenes, mivel háttérbe szorítja a Magyarországon élő, de nem magyar nemzetiségű népeket,
-
Borlea Zsigmond szerint az új szabályozások célja az adóemelés, vagy új adó kivetése,
-
Csanády Sándor úgy vélte, hogy „Hajdú megye létrehozásával csak Debrecent akarja gazdagítani”
-
Ragályi Nándor szerint a törvényjavaslat „csak folytatása azon törvénykezési műtételnek, amellyel az 1867-től kiegyezők a törvényhatósági önkormányzatot 1867-től kezdve a zérusig megszüntették”
-
Simonyi Ernő szerint „igaz ugyan, hogy a megyék a térképen szaggatottan helyezkednek el, ez viszont nem jelenti azt, hogy szükséges a reform”. Ezt a javaslatot Kállai Béni is támadta.
33
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-Szabolcs vármegye
önkormányzata és közigazgatása. Arcanum Adatbázis Kft., 2004.http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/35.html (2013.11.20.)
18
-
Földváry János szerint a tervezet következetlen, célszerűtlen, „megtűr olyan törvényhatóságokat, amelyeknek létjogosultságuk nincs”
Tisza Kálmán területrendezési javaslatát az ellenérvek ellenére elfogadták, és a Budapesti Közlöny július 19-én kihirdette.34 A törvény 3 fejezetből áll: -
I. fejezet: A területi szabályozásról
-
II. fejezet: A területi kiigazítás folytán egyesített vagy több részre osztott törvényhatóságok vagyonáról
-
III. fejezet: Az új törvényhatóságok bizottságáról és az azokban alkalmazandó tisztújításról. 35
Első körben Erdélyben történtek változások, ugyanis megszűnt a Királyföld önállósága, a szász és székely székekből is új vármegyék alakultak36, valamint az új törvény Erdélyben és a volt Partiumban is szüntetett meg törvényhatóságokat. Tisza Kálmán a törvénye folytán a legtöbb
vármegyét
meghagyta,
de
a
szepesi
XVI.
kerületet
beleolvasztotta Szepes megyébe, a nagykikindai területet pedig Torontál megyébe.37 Doboka megyét 3 részre osztotta: „nyugati részét Szilágy, középső területét Kolozs, keleti részét Beszterce-Naszódhoz csatolta, a korábban 19 részből álló Felső Fehér megye túlnyomó részét Nagyküküllő vármegyéhez olvasztotta. Torda-Aranyos megyékben egyesítette a korábbi Aranyosszéket és a régi Torda egy részét. Torda-Maros foglalta magába Torda megyéből fennmaradó hányadot és a Marosszék területét. Az egykori Királyföldből Nagyküküllő és Szeben megye alakult. „38
34
Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris Kiadó Kft., 1995. 182-186. old. 35 1876: XXXIII. törvény 36 A dualista politikai rendszer kialakulása http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html (2013.06.16.) 37 Benisch Artúr (19.lj.) 1938. 38 Stipta István (34. lj.) 1995.
19
5.2.2.1. A kiváltságos kerületek helyzete
Az 1876. évi XXXIII. törvény Jász-Nagykun-Szolnok megyére, Hajdú és Szabolcs megyére volt a legnagyobb hatással.
5.2.2.1.1. Jász Nagykun vármegye
Tisza Kálmán a Jász-kun és Hajdu kerületekből Jász-NagykunSzolnok és Hajdú vármegyét szervezte meg.39 Az 1876. XXXIII. törvény hozta létre Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A megyét képezte a Jászság, a Nagy-Kunság, Heves és Külső- Szolnok megyéknek azon része, amelyek a Tisza folyó bal oldali partján terültek el. Kivételt képeztek ez alól Tisza-Füred, Tisza-Igár, Tisza-Örvény, Tisza-Szőllős, Tisza-Örs és Nagy-Iván. Ezek a községek Heves megyében maradtak.40 Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdagodott Pély és János-hida községgel, melyek Pest-Pilis-Solt megyétől és Kis-kun megyétől kerültek át. A területrendezéssel kapcsolatban hosszú viták kezdődtek. A legélesebb vita Jászkun megye székhelye körül bontakozott ki. 1876. július elején felvetették, hogy az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye Szolnok legyen, amit az 1874-ben polgármesterré választott Hubay Ferenc is nagymértékben támogatott. A legélesebb vita abból fakadt, hogy Szolnokot rendezett tanácsú várossá akarták alakítani, amikor felmerült, hogy Szolnok lehet az új megyeszékhely. Szolnok fekvése, szárazföldi, vízi, vasúti közlekedése, kereskedelmi és ipari fejlettsége, szellemi előrehaladottsága megfelelő volt ehhez. A tanács azt javasolta, hogy a „Zöldfa” vendéglő épülete lehetne az új megyeszékhely épülete, amit hamarosan meg is szavaztak. 1876 tavaszán az új polgármester Scheftsik István lett, aki a törvényjavaslat képviselőházi vitájában szintén támogatta Szolnokot, 39
40
Benisch Artúr (19.lj.) 1938. 1876: XXXIII. törvény 17-20. §
20
mint leendő megyeszékhelyet. Szolnok anyagi helyzete nem volt megfelelő, de Scheftsik István mellett Heves megye főügyésze is támogatta Szolnokot céljai elérése érdekében, így 1876-ban JászNagykun-Szolnok megye székhelye hivatalosan is Szolnok lett, melynek székháza a „Zöldfa” vendéglő. „Az ünneplő város képviselőtestülete 5 tagú küldöttséggel köszönő feliratot küldött Tisza Kálmán miniszterelnöknek, a képviselőháznak, valamint Gorove István, gróf Szapáry Gyula, Kovács László, Gullner Gyula, Horánszky Nándor, Kövér Károly országgyűlési képvelőnek, akik közreműködtek abban, hogy Szolnok városa megyeszékhellyé jelöltetett ki.”41
5.2.2.1.2. Hajdú vármegye
Az 1876. évi XXXIII. törvénynek köszönhetően alakult meg Hajdú vármegye. Tisza Kálmán a vármegye területrendezését Szapáry törvényjavaslatának figyelembe vételével oldotta meg. Szükség volt a megye megalakulására a feltűnően nagy területi aránytalanságok, a lakosság, valamint az adófizető-képesség aránytalansága miatt. 42 Az új Hajdú vármegye részét képezi a Hajdú kerületből megmaradt Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és VámosPércs, Szabolcs vármegyéből átkerült Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes községek, valamint a Bihar megyétől elcsatolt Kaba, Mike-Pércs és Sámson községek.43 Az új megye megalakulását alakuló közgyűlésen mondták ki, de hivatalosan csak december 21-én hagyta jóvá a belügyminisztérium. Hajdú vármegye legfontosabb szerve a megyei közgyűlés volt. Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében 206 fő virilisből és választott
41 42
Bánkiné Molnár Erzsébet (25. lj.) 2005. Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben, 5-17.old
http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/144621814.pdf (2013.07.17.) 43 1876: XXXIII. törvény 17-20. §
21
képviselőből állt. Ebből 123-an Hajdú kerületből, 73-an Szabolcsi területről, 10 fő pedig a bihari községekből került a megye közgyűlésébe. A vármegye székházáról nagy vita alakult ki. Debrecen város a Fehér Ló vendéglőt ajánlotta fel székháznak telekkel együtt, térítésmentesen. Gaál Mihály azonban ellenezte, mert szerinte ilyen feltételek mellett nem szabad elfogadni az új székházat. Szavazást indítottak, de Gaál Mihály indítványát huszonnyolc szavazattal huszonegy ellenében elvetették, így a székház kérdése eldőlt.44
5.2.2.2. A törvény hatása Szabolcs vármegyére
A magyar királyi belügyminiszter minden megyének lehetőséget adott arra, hogy javaslatot tegyen, hol húzódjon meg a szomszédos törvényhatóságok és a megye közötti határvonal, így felhívta Szabolcs megye közönségét is, hogy nyilatkozzon a határvonalról. 45 (1876. évi XXXIII. törvény alapján Hatsek Ignácot kérték fel, hogy rajzolja meg a térképet, amely a magyar korona országairól készült.) 46 Miután a belügyminiszter meghallgatta az érdekeltek javaslatát, maga hozta meg a döntést. A döntésben nagy mértékben szerepet játszott, hogy egy adott község melyik megye határának a közelében volt. Ha a határvonal megállapításánál eltérő vélemények születtek volna a szomszédos
törvényhatóságokkal,
kezdeményezni.
akkor
tárgyalást
kellett
volna
47
Így került át Szabolcs megyéből Hajdu megyébe Csege, BalmazUjváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes község, Bihar megyéhez pedig Sáp és Érkenéz.48
44
Nyakas Miklós (42.lj.) Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár, IV. B. 402. 6. kötet. 1876 82. szám 46 Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár, IV. B. 402. 6. kötet. 1876 92. szám 47 Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár (45.lj.) 1876. 48 1876: XXXIII. törvény 1. § 45
22
A törvény megalakulása előtt, a 19. század utolsó harmadában Szabolcs vármegye 10 járásból állt:
nádudvari alsó járás
nádudvari középjárás
nádudvari felső járás
dadai alsó járás
dadai középjárás
dadai felső járás
kisvárdai alsó járás
kisvárdai felső járás
nyírbátori alsó járás,
nyírbátori felső járás.49
A törvény hatására változott Szabolcs vármegye járásainak a felosztása. Az új megye a következő 7 járásból tevődött össze: 1. Dadai alsójárás 13 községgel, köztük 7 nagyközség: Szent-Mihály, Tisza-Büd, Tisza-Dada, Tisza-Dob, TiszaEszlár, Tisza-Lök, Tisza-Polgár. 2. Dadai felsőjárás 14 községgel, köztük 10 nagyközség: Balsa, Berczel, Buj, Gáva, Ibrány, Nagyfalu, Paszab, Rakamaz, Timár, Vencsellő. 3. Bogdányi járás 20 községgel, köztük 7 nagyközséggel: Demecser, Kemecse, Kótaj, Nagy-Halász, Nyír-Bogdány, Oros, Pazony 4. Kisvárdai járás 19 községgel, köztük 5 nagyközség: Dombrád, Gyulaháza, Karász, Kis-Várda, Tass. 5. Tiszai járás 25 községgel, köztük 2 nagyközség: Mándok, Tornyos-Pálcza 6. Nyírbátori járás 23 községgel, köztük 9 nagyközség: Bogát, Encsencs, Gyulaj, Kis-Léta, Mária-Pócs, NyírBátor, Nyír-Béltek, Nyír-Lugos, Pócs-Petri.
49
Dr.Borovszky Samu (33.lj) 2004.
23
7. Nagykállói járás 19 községgel, köztük 10 nagyközség: Apagy, Balkány, Bököny, Kálló-Semjén, Mártonfalva, Nagy-Kálló, Napkor, Nyír-Acsád, Nyír-Adony, Uj-Fehértó.50
5.2.2.2.1. Nyíregyháza megyeszékhely
Nyíregyháza korábban „Nyír”, vagy „Nír” néven volt ismeretes. A település nevével 1219-ben találkoztunk először a „Váradi regestrum 7. §” forrásban. Nyír falu a tatárjárás következtében elpusztult, de pár évtizeddel később ujjá született. A település tehát történelmi idők óta áll fenn. A város nevét István király adta, aki az „egyház” és a „nyír” szóból állította össze Nyíregyháza nevét. Már ebben az időben nagyszámú lakossággal rendelkezett és már ekkor a király is méltónak találta arra, hogy Nyíregyháza legyen az egyházi élet központja (Ecclesia de Nyír, vagyis Nyír-Egyháza.)51 1876-ig Szabolcs vármegye székhelye Nagykálló volt, de már 1840-ben felmerült, hogy Nagy-Kálló helyett Nyíregyháza legyen a megyeszékhely. Komolyabban 1867-ben határozták el a székhely áthelyezését, de csak 1876-ban valósult meg.
5.2.2.2.1.1. A székhely áthelyezésének okai
Nyíregyháza az évek alatt folyamatos fejlődésen ment keresztül. Már a forgalmat és földrajzi fekvését tekintve is kedvezőbb helyzetben állt mint Nagykálló, ezért a Mértékhitelesítő Hivatalt már 1875-ben Nagykálló helyett Nyíregyházán állították fel52, valamint a TokajKolozsvár útvonalat is Nyíregyházán keresztül építették meg.53 Nagykálló
hamarosan
elvesztette
vezérszerepét,
amelynek
következtében hamar beállt a hanyatlás. Oka egyrészt a város vagyoni 50 51
52 53
dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 10-11. old dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 86-87. old. Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 4. kötet 1875 199. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 4. kötet 1875 214. szám
24
hanyatlása és az, hogy a határ egy részét, 8000 kat. hold földet elvesztette. Ezek miatt a lakosság is károsodást szenvedett, de azt sem nézték jó szemmel, hogy a vasútvonalat Debrecentől nem Nagykállónak irányították, hanem Nyíregyházának. Ennek az volt az oka, hogy Nyíregyháza megfelelő anyagi helyzettel rendelkezett. Nagykálló
hanyatlása
csak
könnyebbé
tette
Nyíregyháza
székhellyé való alakulását. 1876-ra Nyíregyháza már több intézménnyel is rendelkezett. Többek között 6 osztályos gimnáziummal, 32 elemi iskolával. Ebben az időben már van sajtója, 3 hetilapja, színháza, jótékonysági és közegészségügyi intézménye, kórháza, nőegylete, árvaháza, fürdője, 3 pénzintézete.54 A település székhellyé válását az 1876. évi XXXIII. törvény mondta ki véglegesen. A székhellyé válást követően az egész megye fejlődésnek indult. Még 1876-ban megkezdték Kisvárdán az állami elemi népiskola megépítését, kijavították a rossz állapotban lévő községek tiszai védgátjait. 55
5.2.2.2.1.2. A székhely infrastruktúrájának megteremtése
Miután Nyíregyháza lett a megyeszékhely, szükség volt egy kellő hivatali helyiséggel ellátott megyeházára. Nyíregyházán a megyei székhelyül felajánlott épület alkalmas volt a segéd, kezelő- és szolga személyzet befogadására is. Elhelyezhető volt benne a levéltár, így a megye közönsége is alkalmasnak találta az épületet. Az épületet azonban csak kikötések mellett fogadták el. A régi nemesi levéltár részére a városháza udvarán lévő börtön helyiséget alakították át tűzmentesre, a Bach-korszakbeli iratoknak pedig a pincehelyiséget kipadlóztatták. A főkapitányi szoba mellett lévő bolti helyiségnek az ajtaját be kellett rakni, a sötét folyosókat pedig világosra
54 55
Dr. Borovszky Samu (10.lj.) 2004. Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 151. szám
25
kellett festetni. Mindezekről Krasznay Gábor polgármester gondoskodott. 56
Az új vármegyei székhelyen 1876. november 28-án tartották a vármegyei bizottmány első közgyűlését gróf Vay Ádám főispán elnöklete alatt.57
5. Nyíregyháza régi vármegyeháza58
5.2.3. 1870. XLII. törvény változásai Az 1870. évi XLII. törvény szól a köztörvényhatóságok rendezéséről. A törvény új alapokra helyezte az önkormányzatiságot és a középszintű közigazgatás rendszerét. Ezt úgy érte el, hogy rögzítette a törvényhatóságok jogkörét, szervezetét, a választások módját, valamint a kormányzati felügyelet és befolyás eszközeit.
56 57
58
Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 114. szám dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 123. old. dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-Szabolcs vármegye
története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2014. 04.03.)
26
Az új törvény változtatott a parlamentnek felelős kormány és a területi érdekeket képviselő törvényhatóságok kapcsolatán, valamint megváltoztatta a megyék hatáskörét és működését. A jogszabály elsődleges célja a központi végrehajtó hatalom befolyásának
növelése,
az
önkormányzati
jogok
korlátozása,
a
centralizáció kiterjesztése, de biztosította a közigazgatás hatékony működését is. A törvény szabályozta egyrészt a központi és külső tisztviselők, a kezelő- és szolga személyzet választásának, kinevezésének, feladat- és hatáskörének, illetve felelősségének részleteit, másrészt szabályozta a „törvényhatóságok hatáskörét, a törvényhatósági bizottság, a közgyűlés választási rendjét, működését, valamint a főispán, alispán és a tisztviselők hatáskörét”.59 Maga a törvény 7 fejezetből áll: I.
Fejezet: a örvényhatósági hatáskörről
II.
Fejezet: a törvényhatósági bizottságról
III.
Fejezet: a közgyűlésekről
IV.
Fejezet: a főispánról és a törvényhatósági közegekről
V.
Fejezet: a tisztviselők választásáról
VI.
Fejezet: a bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről
1876-ban megváltoztatták az 1870. évi XLII. törvény néhány pontját. A változásokat az 1876. évi VII. törvény tartalmazta, mely szól az „1870: XLII. és 1872. évi XXXVI. Törvénycikkekben szabályozott fegyelmi eljárás módosításáról és kiegészítéséről”. Ebben az évben a törvény több paragrafusát hatályon kívül helyezték, úgy, mint az 1870: XLII. törvény 49. §- át, vagyis ha tiszti keresetet rendelnek el, vagy tisztviselő hivatalvesztése forog szóban, a szavazás nem lesz titkos. 60
59 60
Bánkiné Molnár Erzsébet (25.lj.) 2005. 1870: XLII. törvény 49. §
27
Hatályon kívül helyezték a 77-80. §.- t,6182-87 §- t,62 valamint az 53. §. c., pontját, így a hanyag, vétkes tisztviselő ellen a későbbiekben nem tiszti keresetnek lesz helye, hanem fegyelmi eljárásnak, ha sérti, vagy nem teljesíti kellőképpen, vagy egyáltalán nem teljesíti kötelességét. Fegyelmi eljárást rendelhet el a törvényhatósági közgyűlés, a tisztviselők ellen, a közigazgatási bizottság ellen és tagjai ellen, törvényhatósági közgyűlés és tisztviselői ellen, valamint a segéd-és kezelő személyzet tagjai ellen. Az 1876. évi VII. törvény 4. §.- a hatályon kívül helyezte az 1870 évi XLII. törvény 43. §. G.,pontját,63 így tehát már nem tartoznak a közgyűlés hatásköre alá a „tisztviselők, az állandó, az igazoló és a bíráló választmány s egyes küldöttségeknek választása s a főispán által felfüggesztett alispán, illetve polgármester helyettesítése, valamint a főispán helyettesítése”. 64 A vizsgálat befejezése után a tiszti ügyész dönt a fegyelmi eljárás folytatása, vagy abbahagyása mellett. Az új törvény hatályon kívül helyezi az 1870 évi XLII. törvény 60. §.- át
65
, így a tiszti ügyész nem indíthat széksértési keresetet, tiszti
keresetet és nem indítványozhatja a kiszabandó bírság mennyiségét. 66 Hatályon kívül helyezi az 55. §- t, így a főispán nem foghatja kereset alá a nem engedelmeskedő tisztviselőt és közeget.67 Végül hatályon kívül helyezi a 65. §- t, amely kimondja, hogy „ a segéd-és kezelő személyzetnek a főispán által kinevezett, törvényhatósági joggal felruházott városban pedig a bizottság által választott tagjai csak tiszti kereset útján mozdíttathatnak el”.68
61 62 63 64
1870: XLII. törvény 77-80. § 1870: XLII. törvény 82-87. § 1876: VII. törvény 1-5. § 1870: XLII. törvény 43. §, g, pont
65
1876: VII. törvény 19. §
66
1870: XLII. törvény 60. § 1870: XLII. 55. §
67
68
1870: XLII. 65. §
28
5.2.4. Közegészségügyi bizottság felállítása
1876-ban megalkották a közegészségügy rendezéséről szóló törvényt, az 1876. évi XIV. törvényt, amely jelentős állomás a nemzetközi
egészségügyi
törvényalkotás
történelmében.
A
közegészségügyi állapotok javítása, felügyelete és ellenőrzése e törvény szerint a hatósági orvosi intézmények feladata volt. A közegészségügyi törvény tartalmazta a közegészségügy és egészségügy elveit, valamint olyan feladatköröket, melyek lehetővé tették a járványok és fertőző betegségek meggátolását. A hatósági orvosi intézmények szabták meg, hogy milyen járványok, fertőzések és egészséget károsító anyagok ellen kell rendelkezni. A törvény 2 részből áll, mely fejezetekre van osztva:
I. rész: egészségügyi intézkedések 1. fejezet: általános határozatokat tartalmazza. Ez tulajdonképpen a rendőri bíráskodást fejezi ki, mely szerint az egészségre káros vagy veszélyes anyagok, készítmények, szerek, egészségre ártalmas
tápszerek,
edények,
italok
elkobozhatók,
megsemmisíthetők és lefoglalhatók a büntetés kiszabása mellett. 1. fejezet 2. fejezet:
Intézkedések
a
közegészség
előmozdítására
és
megőrzésére, a. vagyis azokon a vidékeken, ahol megnőtt a halálozás száma, ki kell nyomozni a halálozás okát és meg kell tenni az óvintézkedéseket. b. Az
egészség
érdekében
akár
még
növényeket
is
telepíthetnek, kialakíthatják a csatornázást, valamint az egészségre
ártalmas
posványokat
és
mocsarakat
lecsapolhatják, kiszáríthatják. c. gondoskodnak a település tisztán tartásáról, az állati hullák eltakarításáról 29
d. az egészségre ártalmassá vált lakhelyeket ki kell üríteni, és addig nem mehetnek vissza, amíg az egészségügyi szempontok nem lesznek megfelelőek. e. tilos a romlott, hamisított, ártalmas élelmiszerek árulása f. kötelező a munkások gyógykezelése g. mérget tartalmazó anyagokat a gyógyszerészek csak orvosi vényre adhatnak ki. h. ragadozó állatok ellen óvintézkedést kell alkalmazni 3. fejezet: Intézkedés a gyermekek és iskolák iránt. pl: a. a 7 éven aluli gyerekeket betegség esetén orvoshoz kell vinni, halálakor jelentést kell tenni b. csecsemő szoptatás vagy dajkálás előtt a dajka egészségi állapotát meg kell vizsgálni és azt a helyiséget is ahol a gyermekeket el szeretnék helyezni c. a ragályos betegségben szenvedő tanulók a betegség ideje alatt nem látogathatják az iskolát 4. fejezet: Az állami fegyházakról és a börtönökről a. járvány esetén értesíteni kell a tiszti főorvost vagy a törvényhatósági orvost. 5. fejezet: Segélynyújtás balesetek alkalmával a. Balesetek, „tetszhalál” alkalmával mindenki köteles segítséget nyújtani. b. akik foglalkozásuk miatt gyakran kell segítséget nyújtani másoknak, oktatandók c. mentőintézetek állítása 6. fejezet: Orvosi gyakorlat a. orvosi gyakorlat végrehajtására csak annak van jog, aki orvosi oklevéllel rendelkezik b. műhibákért felelősségre vonható 7. fejezet: Szülésznői gyakorlat a. akik a törvény kihirdetése előtt szülésnői gyakorlatot folytattak, továbbra is folytathatják.
30
b. törvény bevezetése után már csak azok folytathatják, akik érvényes szülésznői oklevéllel, vagy tiszti főorvosi képesítő okmánnyal rendelkezik. 8. fejezet: Kuruzslás a. azok az orvosok, akiknek nincs érvényes oklevele, keresetkeresés céljából a betegeknek nem rendelhet gyógyszert és nem kezelheti 9. fejezet: Kórházak és gyógyintézetek a. kórházakat, gyógyintézeteket csak a belügyminiszter engedélyével lehet felállítani b. A „kórházak kötelesek minden jelentkező beteget, legyen az helybeli vagy idegen illetékességű, magyarhoni vagy külföldi, személykülönbség nélkül ápolás és gyógyítás végett, míg a fekhely nem hiányzik, befogadni”. c. A beszedett ápolási díjat a kórház kiadásaira kell fordítani. d. főorvos csak az lehet, aki legalább két év gyakorlattal rendelkezik. e. a
közegészségügyi
bizottság
meghallgatása
mellett
nevezik ki a főorvost, az igazgatót és az orvosi személyzetet 10. fejezet: Tébolydai ügy a. „Mindazon gyógyítható és gyógyíthatatlan elmebetegek, kik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetőleg eltartás végett tébolydába helyezendők.” b. a
tébolydába
csak
azok
kerülhetnek,
akiknek
az
elmekórról bizonyítványa van 11. fejezet: Vasúti és hajózási közegészségügy a. a vasutaknál, illetve a hajón foglalkoztatott személyzet és munkások egészségét biztosítani kell, baleset, betegség esetén
a
gyógyszereket,
sebészi
kötéseket
orvosi
készülékeket biztosítani kell. 12. fejezet: Járványok és ragályok a. járvány, ragály idején a betegség terjedését meg kell gátolni, el kell folytani a betegséget. 31
b. gondoskodni kell a betegek befogadására alkalmas kórházról, ápolókról, segélynyújtásról, fertőtlenítésről, a járvány terjedésének megszüntetéséről 13. fejezet: Védhimlőoltás a. minden gyereket 1 éves korig be kell oltani. Csak olyan személy adhatja be az oltást, aki érvényes orvosi oklevéllel rendelkezik. Ha az oltásnak egészségre káros következménye van, fenyítő eljárás indítható. 14. fejezet: Gyógyfürdők és ásványvizek. a. a gyógyfürdőket fürdő és lakházzal, fürdőszabályzattal, fürdőorvossal, gyógyszertárral, egészséges étellel kell ellátni. b. mesterséges ásványvizet csak vegyész vagy gyógyszerész felügyelete mellett lehet készíteni. 15. fejezet: Eljárás a hullák körül, a temetkezésről és a temetőkről. a. senkit nem lehet addig eltemetni, míg a halált bizonyító írásbeli nyilatkozatot át nem adják a halottkémnek b. a
kórházakban,
gyógyintézetekben
elhalt
betegeket
boncvizsgálat alá kell vetni. c. minden községnek fenn kell tartania egy temetőhelyet 16. fejezet: Gyógyszerészeti ügy a. a gyógyszertár helytelen kezelése esetén új kezelőt kell keresni b. „a gyógyszer nevét és hígítási fokát a gyógyszert tartalmazó üvegre, vagy papírra feljegyezni tartoznak.” c. a
gyógyszertárt
csak
az
kezelheti,
aki
érvényes
gyógyszerész-tudori vagy gyógyszerész-mesteri oklevéllel rendelkezik. II.
rész: közegészségügyi szolgálat
1. fejezet: Közegészségügyi szolgálat a községeknél a. gondoskodik a betegek eltartásáról, az egészségügyi képzésekről
32
b. tartalmazza rendőri teendőket, a községi és körorvosi, a község
helyi,
közegészségi,
orvosrendőri,
orvostörvényszéki feladatait 2. fejezet: Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál a. a szolgabírók, bírói közegek teendőit tartalmazza, továbbá a járási orvos működési köreit, a törvényhatóság első tisztviselőjének teendőit, egészségügyi bizottság tagjait. 3. fejezet: Központ 69 Az
1876.
évi
XIV.
törvény
elrendelte,
hogy
minden
törvényhatóságban létre kell hozni egy véleményező, indítványozó testületet, a közegészségügyi bizottságot, amely veszélyes járvány idején helyi járvány-bizottsággá alakul és a járvány meggátolásában is közreműködik. „Ez a törvény tekinthető a dualizmus addigi első olyan átfogó normájának, amely egy szerteágazó igazgatási területet egységes irányítás alá vont, áttekinthető szervezeti rendszert épített ki és részletező módon írta elő a közreműködő szervek teendőit.„70 Elnöke az alispán, illetve a polgármester. Ezen Közegészségügyi bizottságnak több hatásköre is volt: -
véleményt ad az egészségügyi tárgyakban,
-
„előterjesztést tesz a helyi közegészséget, a köztisztaságot, a himlőoltást, halottkémlést, húsvizsgálatot, tápszerek és italok vizsgálatát illető rendszabályok foganatosítása, nemkülönben vakok, tébolydai ápolásra nem minősített elmebetegek, hülyék, siketnémák, nyomorékok, lelenczek és dajkaságba adottak nyilvántartása, felügyelete és esetleg orvosoltatása körül észlelt hiányok iránt”,
69 70
1876: XIV. törvény Stipta István: A vármegyei szervezet átalakítása Tisza Kálmán miniszterelnöksége
idején. Szeged, 1995. 5. old https://docs.google.com/file/d/0ByBmsnT0jqZ_M2FjODE0NjQtNTVkZC00MTBjLWJ jMDItMGZmM2UwZTM2OWJi/edit?hl=en&pli=1 (2013. 12.10.)
33
-
a községi és községkórházi orvos- és szülésznői állomás betöltésénél véleménnyel rendelkezik71
Az egészségügyi bizottság tagjai lehettek a főorvosok, minden hatósági orvos, hatósági állatorvos, honvédzászlóalji főorvos, egy mérnök, egy építész és egy gyógyszerész. A bizottság többi tagját a törvényhatósági bizottság tagjai képezték. A bizottság elnökét a bizottság választotta saját tagjai közül, és a bizottság választotta a mérnököt, gyógyszerészt és építészt is.72 A törvény értelmében minden megyében közegészségügyi köröket kellett létrehozni. Szabolcsot 7 közegészségügyi körre osztották fel: I. Kisvárdai felsőjárás II. Kisvárdai alsójárásban. III. A dadai felsőjárásban IV. Dadai középjárásban V. nyírbátori felsőjárásban VI. Nagykállói járásban VII.
Nyíregyháza városa73
71
1876: XIV. 150-152. § 1876: XIV. törvény 163-164. § 73 Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 166. szám 72
34
6. Összegzés
Szabolcs vármegye a X. század első harmadában épült, a honfoglalás után. Szabolcs a Tiszántúl legnagyobb nemesi vármegyéje volt megalakulása idején. A vármegye elsődleges feladata, hogy védelmet nyújtson a népvándorlás viharai és az árvizek ellen. Szabolcs Szatmár Bereg megye az Árpád kor idejében 3 megyéből állt: Szabolcs vármegyéből, Szatmár vármegyéből és Borsova vármegyéből. 1740-1876-ig Szabolcs vármegye székhelye Kálló volt, amely 13. században, a tatárjárás után jött létre. Kálló a Kállay család birtoka volt a 14. században, majd a Kállay-család engedte át a telket a vármegyének, amelyen felépült a Kállói megyeháza. „Nagykálló volt a politika, köz- és társadalmi élet központja.” Az első nagyobb területrendezésre a Bach korszakban került sor, a szabadságharc bukása után. A Bach korszak után gróf Szapáry Gyula belügyminiszter is szerette volna felosztani az ország területét, ezért 1873. december 1-jén a képviselőházhoz benyújtotta törvényjavaslatát, de a tervek nem kerültek tárgyalásra. Szapáry után Tisza Kálmán is fellépett területrendezési szándékával. Tisza Kálmán nevéhez fűződik többek között az 1876. évi VI. törvény, mely a közigazgatási bizottságot hozta létre, az 1876.évi XXXIII. törvény, amely a törvényhatóságok területét szabályozta, illetve neki köszönhetjük az 1876. évi XIV., a közegészségügy rendezéséről szóló törvényt is. Tisza Kálmán egyik legnevezetesebb reformja közé tartozik, hogy 1876-ban felállította a közigazgatási bizottságot. A közigazgatási bizottság javaslat tárgyalásánál a képviselőházban nagyszabású vita alakult ki. Többen bírálták az új bizottság intézményét. A miniszterelnök különböző érvekkel próbálta védeni az általa létrehozott bizottságot. Tisza Kálmán hitte, hogy a közigazgatási bizottság egy eszköz lehet a megyerendszer életének meghosszabbítására. A bizottság fő rendeltetése az állami és a törvényhatósági közigazgatás összehangolása, amely a kormányellenőrzést végezte. Hatáskörébe soroljuk a fegyelmi hatóságot, és azokat a közigazgatási 35
ügyeket, melyeket a törvény a hatásköre alá rendelt. „A testület ellenőrizte a törvények betartását, gondoskodott a kormányzati rendeletek és megyei szabályrendeletek végrehajtásáról, irányította, ellenőrizte és felelősségre vonhatta a megye tisztviselőit, a közigazgatás apparátusát, vagyis egyszerre képviselte az államhatalmat és a helyi közigazgatást.” 1876. évi XXXIII. törvény „Némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szól. Az új törvény viták sorozatát váltotta ki. A területek rendezését nem mindenki nézte jó szemmel, többen is hangoztatták ellenérveiket. Tisza Kálmán területrendezési javaslatát az ellenérvek ellenére elfogadták és a Budapesti Közlöny július 19-én kihirdette azt. Az 1876. évi XXXIII. törvény hozta létre Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A megyét képezte a Jászság, a Nagy-Kunság, Heves és Külső- Szolnok megyéknek azon része, amelyek a Tisza folyó bal oldali partján terültek el. Kivételt képeztek ez alól Tisza-Füred, Tisza-Igár, Tisza-Örvény, Tisza-Szőllős, Tisza-Örs és Nagy-Iván. Ezek a községek Heves megyében maradtak. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdagodott Pély és János-hida községgel, melyek Pest-Pilis-Solt megyétől és Kis-kun megyétől kerültek át. Hajdú vármegye megalakulása szintén az 1876. évi XXXIII. törvénynek volt köszönhető. Az új Hajdú vármegye részét képezi a Hajdú kerületből megmaradt Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs, Szabolcs vármegyéből átkerült Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes községek, valamint a Bihar megyétől elcsatolt Kaba, Mike-Pércs és Sámson községek. Hajdú vármegye legfontosabb szerve a megyei közgyűlés volt, amely 206 fő virilisből és választott képviselőből állt. Az 1876. évi XXXIII. törvény nagy hatással volt Szabolcs vármegye területi felosztására a
vármegye
átrendezésére és a
megyeszékhely áthelyezésére. Szabolcs megyéből Hajdu megyébe Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes község, Bihar megyéhez pedig Sáp és Érkenéz. A törvény hatására változott Szabolcs vármegye járásainak a felosztása is, így az új megye járásainak száma 10-ről 7-re csökkent. 36
1876-ig Szabolcs vármegye székhelye Nagykálló volt, de már 1840ben felmerült, hogy Nagy-Kálló helyett Nyíregyháza legyen a megyeszékhely. Komolyabban 1867-ben határozták el a székhely áthelyezését, de csak 1876-ban valósult meg. A székhely áthelyezésének legfőbb oka Nagy-Kálló város vagyoni hanyatlása és az, hogy a határ egy részét, 8000 kat. hold földet elvesztette. Ezzel ellentétben Nyíregyháza folyamatos fejlődésen ment keresztül, megfelelő anyagi helyzettel rendelkezett és a vasútvonalat Debrecentől nem Nagykállónak, hanem Nyíregyházának irányították. A település székhellyé válását az 1876. évi XXXIII. törvény mondta ki véglegesen. Az 1870. évi XLII. törvénycikk szól a köztörvényhatóságok rendezéséről. A törvény új alapokra helyezte az önkormányzatiságot és a középszintű közigazgatás rendszerét. A jogszabály elsődleges célja a központi végrehajtó hatalom befolyásának növelése, az önkormányzati jogok korlátozása, a centralizáció kiterjesztése, de biztosította a közigazgatás hatékony működését is. A törvény szabályozta egyrészt a központi és külső tisztviselők, a kezelő- és szolga személyzet választásának,
kinevezésének,
feladat-
és
hatáskörének,
illetve
felelősségének részleteit, másrészt szabályozta a „törvényhatóságok hatáskörét, a törvényhatósági bizottság, a közgyűlés választási rendjét, működését, valamint a főispán, alispán és a tisztviselők hatáskörét”. 1876-ban megalkották a közegészségügy rendezéséről szóló törvényt, az 1876. évi XIV. törvényt, amely jelentős állomás a nemzetközi egészségügyi törvényalkotás történelmében. A közegészségügyi törvény tartalmazta a közegészségügy és egészségügy elveit, valamint olyan feladatköröket, melyek lehetővé tették a járványok és fertőző betegségek meggátolását, a hatósági orvosi intézmények szabták meg hogy milyen járványok, fertőzések, és egészséget károsító anyagok ellen kell rendelkezni. Az
1876.
évi
törvényhatóságban
XIV. létre
törvény kell
elrendelte, hozni
egy
hogy
minden
véleményező,
indítványozó testületet, a közegészségügyi bizottságot, amely veszélyes járvány idején helyi járvány-bizottsággá alakul és a járvány meggátolásában is közreműködik. A törvény értelmében 37
minden megyében közegészségügyi köröket kellett létrehozni. Szabolcsot 7 közegészségügyi körre osztották fel.
7. Irodalomjegyzék Bánkiné Molnár Erzsébet: Jászkun Autonómia, Csongrád megyei Levéltár, 2005. 34-40. old Benisch Artúr: Vármegyei határkiigazítások. Magyar Királyi Állami Nyomda, 1938. 7-11. old dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 1-3.old dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 10-11. old dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 86-87. old. dr. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye monográfiája. Budapest, 1900, 123. old. Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris Kiadó Kft., 1995. 182-186. old. Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV.B.402.4. kötet 1875. 188. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 4. kötet 1875 199. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 4. kötet 1875 214. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár, IV. B. 402. 6. kötet. 1876 82. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár, IV. B. 402. 6. kötet. 1876 92. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 114. szám Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 151. szám
38
Szabolcs Szatmár Bereg megyei Levéltár IV. B. 402. 6. kötet 1876 166. szám
8. Jogszabályjegyzék
o 1802: XII. törvény o 1807: XXIX. törvény o 1812: V. törvény o 1827: XXXIV. Törvény o 1836: XXIX. törvény o 1836: XXX. törvény o 1870: XLII. törvény 43. §, g, pont o 1870: XLII. törvény 49. § o 1870: XLII. törvény 55. § o 1870: XLII. törvény 60. § o 1870: XLII. törvény 65. § o 1870: XLII. törvény 77-80. § o 1870: XLII. törvény 82-87. § o 1876: VI. törvény o 1876: VI. törvény 12. § o 1876: VII. törvény 1-5. §ű o 1876: VII. törvény 19. § o 1876: XIV. törvény o 1876: XIV. 150-152. § o 1876: XIV. törvény 163-164. § o 1876: XXXIII. törvény o 1876: XXXIII. törvény 1. § o 1876: XXXIII. törvény 17-20. §
39
9. Internetes hivatkozások: A dualista politikai rendszer kialakulása http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html (2013.06.16.) Budapest Főváros Levéltára, A Közigazgatási Bizottság http://bfl.archivportal.hu/id-1113-kozigazgatasi_bizottsag.html (2013.09.29.) dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Szabolcs vármegye története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2013.05.25.)
dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városaiSzabolcs vármegye története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004.
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2014.01.22.) dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városaiSzabolcs vármegye fekvése, határai, területe és vízrajza. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/4.html (2013.10.12.) dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai-NagyKálló. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/11.html (2013.10.10.) dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városaiSzabolcs vármegye önkormányzata és közigazgatása. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/35.html (2013.11.20.) dr. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városaiSzabolcs vármegye története. Arcanum Adatbázis Kft., 2004. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/34.html (2014. 04.03.) 40
Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995, 55.old. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index219.html (2013.08.13.) Kristó Gyula: A nemesi vármegye születése. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nemesi_megye_szuletese/ (2013.12.04.) Magyar Katolikus Lexikon: Szabolcs vármegye http://lexikon.katolikus.hu/S/Szabolcs%20v%C3%A1rmegye.html (2013.08.12.) N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301-1387 között http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/15-39.pdf (2013.07.19.) Nagy Tisza-korszak http://hell.blog.hu/2010/03/09/nagy_tisza_korszak (2014.03.12.) Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben, 517.old http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/144621814.pdf (2013.07.17.) Nyugat, 1914. 14. szám- Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése Magyarországban http://epa.oszk.hu/00000/00022/00156/05090.htm (2013.12.22.) Stipta István: A vármegyei szervezet átalakítása Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején. Szeged, 1995. 5. old https://docs.google.com/file/d/0ByBmsnT0jqZ_M2FjODE0NjQtNTVkZ C00MTBjLWJjMDItMGZmM2UwZTM2OWJi/edit?hl=en&pli=1 (2013. 12.10.) Szent István és kora http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150313 (2014.01.12.)
41
