A Szabolcs-Szatmári Szemle

Szabolcs-Szatmári

A Szabolcs-Szatmári Szemle 1981. (XVI.) é v fo ly a m á n a k

t a r t a l o m m u t a t ó j a

V

TÁRSADALOM —KULTÜRA B O Z Ó K Y IS T V Á N : S z ín h á z . =

3/1

M E Z Ő A N D R Á S : A tá r s a d a lo m tu d o m á n y i k u ta tá s o k le h e tő ­ sé g e i S z a b o lc s -S z a tm á rb a n .

C S E R V E N Y Á K L Á S Z L Ó —K U K N YÓ JÁ N O S : P e d a g ó g u s a ­ in k ró l. = 4/25 C Z E IZ E L E N D R E : A z e g é sz sé g e ­ se n sz ü le té s jo g a. = ------------ 2/40

A M Ó R IC Z Z S IG M O N D S z ín h á z a la p ító le v e le . = ----------------- 4/73

E R D É SZ S Á N D O R : A B esse n y e i G y ö rg y -e m lé k h á z ró l. = ---------- 4/60

P A U W L IK L Á S Z L Ó — M Á R T O N M IH Á L Y : A p e sz tic id e k á lta l o k o z o tt m é re g te r h e lts é g k ö z ­ eg é sz sé g ü g y i v o n a tk o z á s a i = 2/19

F A Z E K A S T IB O R : É rte lm is é g a b e re g i tá jo n . = ----------------- 4/6

S C H O L T Z B É L A : M ű sz a k i é r t e l­ m isé g S z a b o lc s -S z a tm á rb a n

G Á L F F Y M Ó Z E S : A ro m á n ia i m a g y a r n y e lv m ű v e lé s id ő sze­ rű k é rd é s e irő l. = ------------ 3/86

S IM K O V IC S G Y U L A : A z é r t e l­ m isé g k ö z é le ti sz e re p e . = — 4/1

G É C Z I F E R E N C : M ű v elő d é s, szó ­ ra k o z á s ú j fe lté te le k k ö zö tt. = ----------------------------------------- 3/10

S Z É K E L Y G Á B O R : A n y e lv o k ta ­ tá s ró l, k ü lö n ö s te k in te tte l a m e g y e i T IT -n y e lv is k o la m ű ­ k ö d é sé n e k tá r s a d a lm i h á tt e ­ ré re . = -------------------------------- 3/95

G Y Ú R Ó IM R E : K ö szö n tő a z a la ­ k u ló tá r s u la t i ü lé se n . = — 4/75 H A JN A L B É L A : M eg y é n k k u lt u ­ rá lis a rc u la tá n a k n é h á n y v o ­ n á sa . = -------------------------------- 1/18

S Z IL Á G Y I IM R E : T á rs a d a lm i és g a z d a sá g i v á lto z á so k m e ­ g y é n k b e n , a z 1980. év i n é p ­ sz á m lá lá s i a d a to k tü k r é b e n .

JÓ Z S A E N D R E : A m e z ő g a z d a sá g ­ b a n dolgozó é rte lm is é g rő l — 4/18 K Á PO SZTÁ SSY N É BERECZ E M ÍL IA : K ö rn y e z e tü n k v é ­ d e lm é é rt. = ---------------------- 4/51

S Z IL Á G Y I IM R E : T á rs a d a lm i m o b ilitá s m e g y é n k b e n a fe ls z a b a d u lá s óta. = --------------- 4/44

K O V Á C H IM R E : S z a b o lc s -S z a tm á r é rte lm is é g e a k é t v ilá g ­ h á b o rú k ö zö tt. = ----------------4/37

T Ó T H D E Z S Ő : A M ó ricz Z sig m o n d S z ín h á z a v a tá s á r a = 4/78

K U L T U R Á L IS E SE M É N Y E K . (K o v á c h M a r g it— K a le n d a Z oltán.) = ---------------------— 1/97

T Ü N D E F É L R E V O N JA fá ty o lé t. A z e lső é v a d p r e m ie r je a M ó­ ric z Z sig m o n d S z ín h á z b a n . ( B á n s z k i Is tv á n .) = --------------- 4/82

K U L T U R Á L IS ese m é n y e k . ( K o ­ v á c h Margit.) = ------------------- 3/101

—

3

—

GAZDASÁG B O R O S L Á S Z L Ó : A d a to k K á rp á t- U k r a jn a a g r á r f ö ld r a jz á ­ hoz. -- ----------------------------------2/50

KORM ÁNY G YU LA : Ib rán y gaz­ d a sá g i é le te . = -------------------2/60 P É N Z E S JÁ N O S : A ta n á c s i g a z ­ d a s á g fe jle sz té se és a la k o ssá g e llá tá s a . -- ----------------------------- 2/1

B O R SY Z .—C S O N G O R É.— F É L ­ EGYHÁZI E.— L Ó K I J .— S Z A B Ó I.: A fu tó h o m o k m o z ­ g á s á n a k p e rió d u s a i a ra d io c a rb o n - v iz s g á la to k tü k r é b e n A ra n y o s a p á ti h a tá r á b a n . = 2/45

S Z E IF E R T G Y U L A : A N y írség v íz tá ro ló i. ---------------------------1/36

G Y U R IC S K U K Á L M Á N : A d o tt­ sá g o k é s tö r e k v é s e k a v á ro s p o litik á b a n N y íre g y h á z á n . = 2/11

M ŰVÉSZÉT

IRO DA LO M

A N T A L A T T IL A : K i e r r e a p a r t ­ ra . -- ------------------------------------ 3/63

B O D N Á R IS T V Á N : Itt. =

------- 3/60

B O R Y Z S O L T : F u t, f u t a lán y . = ------------------------------------- 4/103

A N T A L A T T IL A : P h ile m o n és B au cis. = ------------------------------3/63

B O R Y Z S O L T : P o g á n y im a. =

A N T A L IS T V Á N : H o m m a g e — F a r k a s E sz te rn e k . = --------------- 3/54

— 4/104

B O R Y Z S O L T 60. s z ü le té s n a p já ­ ra . (C so rba Sá n d o r.) = ---------- 4/100

B Á LLÁ A N N A : M ennyezet a fe ­ je m e n , a v a g y é js z a k a i e lő a d á s. = ------------------------------------------3/73

B U D A H Á Z I IS T V Á N : E lta k a r. V. P. e m lé k é n e k . = ----------------- 3/64

B Á N F E R E N C : É p íté s z e trő l á l t a ­ lá b a n — a n y íre g y h á z i m eg y ei m ű v e lő d é si k ö z p o n t ú j é p ü le ­ té n e k ü rü g y é n . -- ----------------------3/13

D Á V ID F E R E N C N É : K é p e s G éza v e rs e B a rtó k B é lá ró l. = ------- 2/85

B A R T H A G Á B O R : V a lla tó S z il­ v e sz te r. -- --------------------------------3/63

K O R O K N A Y G Y U L A : A z [ ö tö ­ d ik ] V. S ó stó i É re m m ű v é sz e ti S z im p o zio n . = ---------------------- 3/40

B ÍR Ó L Á S Z L Ó : S z ilá n k o k . = B ÍR Ó

LÁSZLÓ:

G Á S P Á R I L Á S Z L Ó : A D o szto ­ je v s z k ij-h ő s ö k p o rtré já h o z . = 4/89

— 3/63

T ö rté n e le m . =

S Z . K Ü R T I K A T A L IN : E m lé k e ­ z é s S o m o g y i S á n d o rr a (1881— 1960.) -- ---------------------------------- 3/49

3/63

B O D N Á R IS T V Á N : B o ld o g n a k is ­ m e r. = -----------------------------------3/60

M A D Á R JÁ N O S : H u llá m v e ré s . =

B O D N Á R IS T V Á N : C ip e le m v á l­ la m o n . = ------------------------------3/59

M A D Á R JÁ N O S : M á rc iu s se b e z ­ zen . = --------------------------------3/62 M A D Á R JÁ N O S : M e n n i k ell. =

B O D N Á R IS T V Á N : E lv e s z e tt ü n ­ nepek. = ------------------------------3/60

M A D Á R JÁ N O S : S o rtű z e k . =

—

4

—

3/61

3/62 —3/62

M A G Y A R JÓ Z S E F : É n e k re é p ü lt föld. R a tk ó Jó z se fn e k . = — 3/61

G y u la p á ly á ja a M é ly te n g e ri á r a m lá s tó l a G le m b á ig .) = 3/75 A

M A G Y A R JÓ Z S E F : K é p z e ld I s ­ te n n e k m a g a d . = ----------------- 3/61 M A G Y A R JÓ Z S E F : V ég ü l. =

— 3/60

N Y ÍR B Á T O R I z e n e i tá b o r. (C se n g e r y K r i s t ó f — M e z e i J á ­ nos.) = -------------------------------- 4/115

PÁ L

M E G N Y IT Ó P Á L G Y U L A fe s tő ­ m ű v é s z k iá llítá s á n . (G y u r ic s k u K á lm á n ) -- ------------------------2/103

G YULA

1928—1981. =

— 2/101

R Á K O S S Á N D O R : A rs p o e tic a . =

4/99

R Á K O S S Á N D O R : A N y írs é g p o ­ r á b a n . —= --------------------------- 4/99

M E R É N Y I O S Z K Á R 1895— 1981. ( K a to n a Béla.) = -------------------- 2/106

RÁ K O S SÁNDOR ( K a to n a Béla.)

N A G Y IS T V Á N A T T IL A : Á tö le l­ n e k a csillag o k . = ------------ 3/64

h a tv a n é v e s . = ------------ 4/96

S IK L Ó S M Á R IA : A n y íre g y h á z i M ó ricz Z sig m o n d S z ín h á z ú j ­ já é p íté s e . = ---------------------- 3/6

N A G Y IS T V Á N A T T IL A : M e l­ lé m á lltá i. = ---------------------- 3/64

S Z IG E T I G Y Ö R G Y : G . Z. te m e ­ té s é n . = --------------------------- 3/59

N A G Y IS T V Á N A T T IL A : A p a ­ ra b o lá tó l a re a lis ta ig é n y ű r e ­ g én y ig . P á ly a k é p v á z la t K u ru c z G y u lá ró l. = ----------------- 2/95

S Z IG E T I G Y Ö R G Y : Ő rizz m eg. -- --------------------------------------------3/59

N A G Y IS T V Á N A T T IL A : P illa ­ n a tk é p . = --------------------------- 3/64

T Á R C Á I Z O L T Á N : P o r tr é v á z la t B a rtó k ró l. — ---------------------- 2/77

N A G Y IS T V Á N A T T IL A : A r e ­ a liz m u s v o n z á sá b a n . (C sák

V IK Á R S Á N D O R : Z e n e é s t á r s a ­ d a lo m . = --------------------------- 2/89

HAGYOM ÁNY — DOKUM ENTUM E N Y E D I S Á N D O R : Is m e re tle n s z ín h á z tö r té n e ti d o k u m e n tu m 1815-ből. = ---------------------- 3/25

H Á R S F A L V I P É T E R : „ R ég i k ö z­ ó h a jtá s s ü rg e tő s z a v á r a . . . ” — A n y íre g y h á z i k ő sz ín h á z a la ­ p ító le v e le . = ---------------------- 3/31

E R D E I S Á N D O R : „A m e se az E m b e r tö r té n e te .” (A h a tv a n ­ é v e s N agy O lg a kö szö n tése.)

JA K A B N É B O R B É L Y E D IT : A lp á r Ig n á c m u n k á s s á g á ró l — k é t m e g ú jh o d ó n y íre g y h á z i é p ü le t k a p c s á n . = ------------ 3/34

E R D É SZ S Á N D O R : N y á rá d i M i­ h á ly n é p ra jz k u ta tó . = --------1/86

K IS S L A J O S : A R é tk ö z . =

F A Z E K A S Á R P Á D : F rig y e si J ó ­ z se f (1875— 1967). = ------------- 4/105

M A R G Ó C S Y JÓ Z S E F : A d a lé k o k a m e g y e i s z ín já ts z á s tö r té n e té ­ h ez. -------------------------------------3/17

G Y A R M A T H Y Z S IG M O N D : A h e ly tö rté n e tírá s ró l. (B ereg v á rm e g y e szá z é v e s m o n o g r á ­ f i á ja k a p c sá n .) = -------------------- 4/108

—

--------1/68

M O L N Á R JÓ Z S E F : K iss L a jo s le ­ v e le M o ln á r Jó z s e fh e z . = — 1/82 5

—

M U R A K Ö Z I Á G O T A : K iss L ajo s, a Jó sa M úzeum képzőm űvé­ szeti g y ű jte m é n y é n e k m e g a la ­ p ító ja . -- ----------------------------- 1/49

N Y Á R A DY M IH Á L Y : D o h á n y te r­ m e s z té s N a g y h a lá sz k ö z sé g ­ b e n . = --------------------------------1/92 P Á L L IS T V Á N : K iss L a jo s é s a J ó s a A n d rá s M ú z e u m n é p r a j­ z i g y ű jte m é n y e (1918— 1979). = -------------------------- --------------- 1/60

N É M E T H P É T E R : K iss L a jo s, a m ú z e u m ig a z g a tó . 100 é v e s z ü ­ le te tt K is s L a jo s. = ------------ 1/42

K ÖN YV ISM ERTETÉS M Ó R IC Z Z S IG M O N D é s c s a lá d ­ ja . [M ó ricz V irá g : T íz év. Bp. 1981.] M a r g ó c s y József.) = 4/127

B É K É S I G Y U L A : T ü s k e é s v irá g . (M a d á r Já no s.) — ----------------- 3/111 C S O R B A C S A B A : V á ra k a H e g y ­ a ljá n . (V a r g a Béla.) = ---------- 1/108

N É P ÉS IR O D A L O M . Je g y z e te k C z in e M ih á ly k ö n y v é rő l. ( S á r ­ á i B éla.) = --------------------------- 3/107

EG Y S O R O Z A T m a r g ó já r a . [N y ír­ e g y h á z i K isk ö n y v tá r.] (T ó t h L á szló.) = ------------------------------4/134

N É P R A JZ I k u ta tá s o k N y írlu g o so n I — II. (F a rka s J ó z s e f.) = 1/104 R Á K O S S Á N D O R : H a rc a m a ­ d á r r a l. ( M a d á r János.) = — 4/119

F Ő IS K O L A I k ö n y v tá r i k ia d v á ­ n y o k . ( F u t a k y L ászló.) = — 3/119

S Z A B O L C S -S Z A T M Á R m eg y ei fö ld ra jz i o lv a só k ö n y v II. k ö t. (F ü r L a jos.) = ----------------- 2/116

G O N D O L A T O K a „G o n d o lk o d ó m a g y a r o k é r ó l . (R e s z le r G á ­ bor.) = -------------4/141

S Z Á Z A D O K S Z E L L E M E . T ö p re n ­ g é se k eg y k ö n y v k a p c s á n az A lfö ld fo ly ó ira t h á ro m é v ti­ z e d é rő l. ( T a k á c s Péter.) = 2/109

K A L E N D Á R IU M ’81. (Cs. M a r g ó c s y K lá ra .) ------------------------------2/125 K É P E S G É Z A : F é n y h a lá s z . (D á ­ v i d F eren cn é.) — -------------------- 4/122

T A K Á C S B É L A : A d e b re c e n i k ö n y v k ö tő m ű v é sz e t. (Á c s Z o ltá n .) = --------------------------- 3/122

K IL E N C K O F F E R : ( N y é k i K á ­ roly.) -- ------------------------------------ 2/127

A T Á R G Y I ÉS SZ EL L E M I é rté ­ k e k e g y e n sú ly á é rt. [T a n u lm á ­ n y o k a z é le tm ó d ró l. Bp. 1980.] ( S i m k o v i c s G yula.) = --------2/119

K Ó S A L Á S Z L Ó : A b u rg o n y a M a ­ g y a ro rsz á g o n . ( Á c s Z oltán.) = ------------------------------------------2/123

IV Á N V A N A T : A k e le t-sz lo v á k ia i u k rá n o k le g ú ja b b k o ri tö r té ­ n e lm é n e k a la p v o n a la i 1918— 1948. ( U d v a r i Is tv á n .) = — 1/110

K Ö R K É P ’81. J e g y z e te k o lv a sá s k ö zb en . (B a ro ta M ih á ly .) = 3/113

—

6

—

KÉPEK B A K O S IL D IK Ó : Z rín y i Ilo n a — V a ja . = -----------------------------------1/116 BARABÁS Is tv á n .

P Á L G Y U L A : T a lá lk o z á s. =

P Á L G Y U L A : T a n u lm á n y (M em e n tó ). = ------------------------------2/88

M IK L Ó S : S z é c h e n y i = --------------------------- 1/57

P Á L G Y U L A : T él. = B O R O SS G É Z A : K iss L ajo s. =

R Á T O N Y I JÓ Z S E F : B u k á s v a r i­ á c ió k I. — 1974. -- -------------- 4/177 RÁTONYI J Ó Z S E F : C ső d ö rö k h a r c a — 1979. = -----------------

B E R E C Z A N D R Á S : N y á rá d i M i­ h á ly . = --------------------------------1/86

PETER ció.

G E O R G IE V : =

4/114

RÁTONYI JÓ Z S E F : F ig u r á k k o s z tü m b e n — 1974. = -------- 4/50

— 3/48

F A D R U S Z JÁ N O S : M á ty á s k i­ rá ly . = --------------------------------1/58 F A R K A S E S Z T E R : P ip á z ó . =

-------------------- 2/122

— 1/42

B E R E C Z A N D R Á S : K á r p á ta lja i m ito ló g ia . = ---------------------- 4/43

JA C E K D W O R S K I. E ső b en . =

— 2/84

R Á T O N Y I JÓ Z S E F : M e m e n tó I. — 1980. = --------------------------- 4/72

— 3/56 R Á T O N Y I JÓ Z S E F : M ó ricz Z sig m ond. = -----------------------------4/88

K o m p o z í­ 3/46

R Á T O N Y I JÓ Z S E F : V a riá c ió k — 1979. -- ----------------------------------4/59

G Y Ö R F I S Á N D O R : E szék i E m ­ m a. ------------------------------------ 4/88 H A D IK M A G D A : [H úsz] 20 év e s a v á ro s i k ö n y v tá r = --------3/46 L A K A T O S JÓ Z S E F : A r a d a t — o laj. = ------------------------------- 4/98 L IG E T I E R IK A : „ C ik lu s”. =

— 3/46

M Á T É IS T V Á N : J á té k o k . =

— 3/48

R U D N A Y G Y U L A : B e je i tá j. =

1/59

SEBESTY ÉN SÁ N D O R : B ohóc =

3/46

S E B E S T Y É N S Á N D O R : S om ogyi G y u la . = -----------------------------4/88 L A D A S N O P K O V A : S ó stó . =

— 3/47

M Ó R IC Z ID A : A n y a g y e rm e k é ­ vel. = --------------------------------- 4/133

S O M O G Y I S Á N D O R : D ió s z e g i F a z e k a s e m lé k m ű v e (1907 * D e b re c e n ). = ---------------------- 3/51

M Ó R IC Z ID A : S z a p p a n b u b o ré k o s . -- ----------------------------------------------4/107

M A RK S Z A L JM A N : Skanzen. =

N IN H T H I D E N : E le fá n t. =

TORNYAI p u sz ta .

— 3/48

P Á L G Y U L A : E lv o n u ló a ssz o ­ n y o k . = -------------------------------4/71

3/47

JÁ N O S : D é lib á b o s = -----------------------------1/59

T Ó T H S Á N D O R : A lp á r Ig n á c . =

4/88

P Á L G Y U L A : K á lló s e m jé n i h á ­ zak . = --------------------------------- 2/128

TÖRÖS GÁBOR:

P Á L G Y U L A : K ü r t u tc a . =

---------- 2/115

A N G É L A V A R G A : F é m k o m p o z í­ ció = -----------------------------------4/118

P Á L G Y U L A : L á to g a tó k .

=

PÁ L GYULA:

B a rtó k .

=

— 3/47

— 2/59

S z a b ó m ű h e ly . =

H E ID I W A G N E R -K E R K H O F : L o ­ v a c sk a . = --------------------------- 3/47

2/108

—

7

—

SZÍNES

CÍM LA PFOTÓK

1. A

3. A S Z ÍN H Á Z É P Ü L E T E . (Z sák Z o ltá n fe lv é te le .)

2. B U K Ó G Á T A T Ű R -C S A T O R N Á N . (Z sák Z o ltá n felv é te le .)

4. A N Y ÍR E G Y H Á Z I G U M I­ G Y Á R B A N . (E lek E m il f e l­ v étele.)

N Y ÍR E G Y H Á Z I L E N IN SZ O B O R . O lcsai K iss Z o ltá n K o s s u th -d íja s sz o b rá sz m ű v é s z a lk o tá s a . (E lek E m il felv é te le .)

—

8

—

Szabolcs-Szatm ári Szem l

t ; i í i s u 1111

S Z E R K E S Z T Ő B IZ O T T S Á G : rfr. C serm ely T ih n r, C se rn u si E n d re , d r C se rv e n y á k L ászló, dr. F a z e k a s Á rp ád , G y ú ró Im re (a szerk esztő b iz o ttsá g eln ö k e), dr. K le n e z n e r Im re , K o p k a Já n o s , dr. K őrossy K á lm á n , dr. K uk n y ó Ján o s, dr. Mavgócsy József, R a tk ó Jó zsef, S im k o v ics G y u la, Szilágyi Im re , S ch o ltz B éla, T ó th S á n d o r, d r. V a rg a Lajos,

FELELŐS SZ ER K ESZTŐ : d r.

H á r s f a l v i

Miom'inv dtenSr'-7'®

P é t e r

1S3T

s z a b o l c s -s z a t m

Ar i s z e m l e

G azd aság i, tá rs a d a lm i és k u ltu rá lis fo ly ó irat. A S z a b o le s-S z a tm á r M egyei T a n á c s la p ja . M e g je le n ik n e g y e d é v e n k é n t. K ia d ja a S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k i a d ó : M id i L a jo s Ig a z g a tó . S z e r k e s z tő s é g : N y ír e g y h á z a . S ó s tó l ú t 3 i/b . T e le lő n : n -lflfl. K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó v á l l a l a t . N y ír e g y h á z a , Z r ín y i Ilo n a u . 3—5. T e le f o n : 10-150 K é z ir a to t n e m é r z ü n k m e g é s n e m a d u n k V issza. T e r j e s z ti: a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (B p ., V ., J ó z s e f n á d o r t é r 1 ., te l e f o n : 100-850, p o s ta c ím : 18ö0 B u d a p e s t) é s b á r m e ly k é z b e s ítő p o s ta h i v a ta ln á l. E v j e lő f iz e té s i d í j : 72,— F t. C s e k k s z á m la s z á m : 215—96162. B e f iz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r j ü k f e l t ü n t e t n i a f o ly ó ir a t n e v é t : S Z A B O L C S -S Z A T M A R I S Z E M L E K é s z ü lt a N y írs é g i N y o m d á b a n .

Felelős vezető: Jáger Zoltán — 81. — Bői40

Index: 25 923—ISSN 0133—2465

II.

s z a b o l c s -s z a t m

Ar i

G a z d a sá g i, tá r s a d a lm i és k u ltu r á lis fo ly ó ira t 1981. F E B R U Á R X V I . É V F O L Y A M , 1. S Z Á M

T

a

r

t

a

l

o

m

:

N A PJA IN K S Z IL Á G Y I IM R E : T á rs a d a lm i és g a z d a sá g i v á lto z á so k m eg y é n k b e n , az 1980. évi n é p sz á m lá lá si a d a to k tü k ­ ré b e n ----------------------------------------------------------------------H A JN A L B É L A : M eg y én k k u ltu rá lis a rc u la tá n a k n é ­ h á n y v o n á s a ------------------------------------------------------------GAZDASÁGI

1 18

é l e t

S Z E IF E R T G Y U L A : A N y írsé g v íz tá ro ló i----------------------------- 30 É V F O R D U L Ó K N É M E T H P É T E R : K iss L a jo s, a m ú z e u m ig a z g a tó . 100 év e s z ü le te tt K iss L a j o s ------------------------------------------------ 42 M U R A K Ö Z I Á G O T A : K iss L a jo s, a J ó s a M ú z e u m k é p ­ z ő m ű v észeti g y ű jte m é n y é n e k m e g a l a p ít ó ja ------------------- 49 P Á L L IS T V Á N : K iss L a jo s é s a J ó s a A n d rá s M ú zeu m n é p ra jz i g y ű jte m é n y e (1918— 1 9 7 9 ) ----------------- — 60 K ISS L A JO S : A R é t k ö z ----------------------------------------------------- 68 M O L N Á R JÓ Z S E F : K iss L a jo s le v e le M o ln á r Jó z se fh e z . 82 E R D É SZ S Á N D O R : N y á rá d y M ih á ly n é p ra jz k u ta tó — 86 N Y Á R Á D Y M IH Á L Y : D o h á n y te rm e s z té s N a g y h a lá sz k ö z s é g b e n --------------------------------------------------------------------92 K R Ó N I K A K U L T U R Á L IS E SE M É N Y E K , (ö s sz e á llíto tta , K o v á c h M a r g it és K a le n d a Z o l t á n ) ------------------------------------------- 97 K Ö N Y V E K R Ő L N é p ra jz i k u ta tá s o k N y írlu g o so n I— II. (F a rka s Jó zs ef) C SO R B A C S A B A : V á ra k a H e g y a ljá n . (V a rg a B éla) — IV Á N V A N A T : A k e le t-s z lo v á k ia i u k rá n o k le g ú ja b b k o ri tö r té n e lm é n e k a la p v o n a la i. ( U d v a r i Is tv á n ) —

104 108 110

K É P E K B O R O SS G É Z A : K iss L a jo s — — — — — — — — — 42 B A R A B Á S M IK L Ó S : S z éch en y i I s t v á n -----------------------------57 F A D ItU S Z JÁ N O S : M á ty á s k i r á l y -------------------------------------58 R U D N A Y G Y U L A : B e je i t á j ------------------------------------------- 59 T O R N Y A I JÁ N O S : D é lib á b o s p u s z t a ---------------------------- 59 B E R ÍC Z A N D R Á S : N y á rá d y M i h á l y -------------------------------- 86

III.

A sz ín e s c ím la p o n : A n y ír e g y h á z i L e n in - s z o b o r . O lcsai K is s Z o l t á n K o s s u t h - d íj a s s z o b r á s z m ű v é s z a lko tá sa (E le k E m i l fe l v é te l e )

E S Z Á M U N K M U N K A T Á R S A I: B e r e c z A n d r á s fe stő m ű v é sz , N y íre g y h á z a ; dr. E r d é s z S á n d o r n é p r a j z k u ta t ó , N y íre g y ­ h á z a ; dr. F a rka s J ó z s e f m ú z e u m ig a z g a tó , M á t é s z a l k a ; dr. H a jn a l B é la közgazdász, N y íre g y h á z a ; K a le n d a Z o l t á n újságíró, N y íre g y h á z a ; K o v á c h M a r g it k ö n y v tá r o s, N y ír­ e g y h á z a ; M o l n á r J ó z s e f iro d a lo m tö rté n é sz , B u d a p e s t; d r. M u r a k ö z i Á g o ta muzeológus, N y íre g y h á z a ; dr. N é m e t h P é te r m e g y e i m ú z e u m ig a z g a tó , N y ír e g y h á z a ; P á ll I s t v á n m u ­ zeológus, N y íre g y h á z a ; d r. S z e i f e r t G y u la , a F e ls ő -T isz a v id é k i V ízügyi Ig azgatóság ig a z g a tó ja , N y íre g y h á z a ; S z ilá g y i I m r e , a K S H S z a b o lc s - S z a t m á r m eg y ei Ig a z g a tó s á g á ­ n a k v e z e tő je , N y íre g y h á z a ; U d v a r i I s t v á n fő isk o la i ta n á r s e g é d , N y íre g y h á z a ; Varga B é la m u zeo ló g u s, N y írb á to r. A k é p z ő m ű v é sz e ti a lk o tá s o k fo tó it Z s á k Z o lt á n készítette.

IV.

Napjaink SZILAGYI IMRE:

T ársadalm i és g a z d a s á g i változások m egyénkben, az 1980. évi n ép szám lálási ad ato k tükrében Az utóbbi é v e k b e n , h a S z a b o lc s -S z a lm á r m egye neve szo ba kerül, a v élem én yek k ö z ö tt r e n d s z e rin t e lh a n g z ik olyan, vagy ah ho z haso n ló m eg á lla p ítá s , hogy „ e rő te lje ­ sen, d i n a m i k u s a n fe jlő d ik ”. A m e n n y ib e n m ás helyről érk ezik ide valaki, ezt s a j á t szem év el is l á t h a t j a (különösen h a tö b b é v e já r t itt). Ezt sze m lé lte tik a megyéről m eg jelen ő írások, k ép ek , televízióadások és sok k ü lö n böző a d a t is Ezek kö zü l hadd említsek, m eg n é h á n y a t, a m e ly e k az 1930 — 1938. közötti fejlődés m é r e te i t m u t a tj á k . — Az ipari term elés v o lu m e n e 2B4n u os, 1969-től évi á tl a g b a n 11%-kal nőit. — A k is k e re sk e d e lm i forg alo m (folyó áron) 239%, é v e n t e IO,8"o-kal e m e l k e d ő d — Az ip a r 1979. é v végi h a jt ó e r ő k a p a c i tá s a (10,9%-os é v e n k é n t i növekedéssel).

2 8 ln „-a a tíz évvel

az e lő ttin e k

— T ö b b m i n t 50 ezer új lak ás — é v e n k é n t á tlag o san 5056 — é p ü lt fel. — A h á z t a r tá s o k v illam o sen erg ia-fo g y as ztása 551%-a az 1969. évinek, é v e n k é n t 18,6%-kal nőtt. Ezek a sz á m o k r e n d k í v ü l n a g y és e re d m é n y e s erőfeszítésekről, összefogásról, és az é le t k ö rü l m é n y e k sz á m o tte v ő ja v u l á s á r ó l ta n ú s k o d n a k . T u d ju k , hogy e m e l le t t a z é r t is ilyen m a g a s a k , m e r t a tíz é v v el ezelőtti viszonyítási a d a to k m ég eléggé alac so n y a k voltak. A t o v á b b i a k b a n a z 1980. év i n ép sz á m lá lá s ed dig m e g j e le n t ad a ta i a la p j á n k ís érele m meg a változás, az azt előidézd, befolyásoló okok, összefüggések vizsgálatát. N em lehet m ég m o s t teljes átte k in té st, részletes és nagy on alapos e le m z é st k é ­ szíteni . E b ben n e m c s a k a r e n d e lk e z é sre álló idő rövidsége, d e a részletes és v é g ­ leges a d a t o k h iá n y a is ak ad ály oz. A m o s t kö zö lt a d atok m é g k is e b b -n a g y o b b m é r t é k b e n vá lto zh a tn a k , hiszen azok csak a m in d e n ö tv en ed ik lakás és lakóik legfon tosabb a d a t a i n a k feldolgozásából sz á r m a z n a k . Azt a z o n b a n fgy is bizton á llíth a tju k , hogy a lényeges dolgokat, f o l y a m a t o k a t e lf o g a d h a tó po n to s ság g al a d já k vissza. A népesség s z á m á n a k ala kulása S z a b o lc s -S z a lm á r m egy éb e n a n é p sz á m lá lá s — előzetes — ad ata i sz e r in t 1980. j a n u á r 1-én a lak ó népesség s z á m a 593 746 fő, a m e ly 20 803 fővel több, m i n t 1970b e n volt. N ő tt az állan d ó népesség s z á m a is, 613 600-ról 620 618 főre. Az á lla n d ó és a lakónépesség a d a t a i n a k ö sszevetése azt m u ta tja , hogy c sö k k e n t a z o k n a k a Szab o lc s -S z a tm á r megyei á lla n d ó la k h elly el ren d elk ező d olgozóknak, ta n u l ó k n a k szám a,

1

ak ik n e k m á i m egyékben, illetv e a fűv áro sb an van a m u n k a h e l y ü k és em ia tt iclj je­ le nesen o lt lak n ak A lakó népe sség tényleges n ö v ek ed ése (szaporodásai 3,6n -os. A v á ro s o k b a n 30,1"„ kai (40 32B-cal) nőtt, a község ek b en 4,4%-kal (19 525 fővel) c sö k k e n t a lakók száma. B á r a term ész etes szap o ro d ás ism ét nagy (8.6° P) volt, a községek v án d o rlási vesz­ tesége lényegesen c sö k k e n te tte h a tás át. A váro sok term ész etes sz a p o ro d á sa 12,1",,, a községeké 7,6° o A v án d o rlási töb b let a v á ro s o k b a n 24 096 fő (18,0%). a k özségek­ b e n a veszteség 52 7B9 fő (12,0°„J A m egye tíz év a latti v án d o rlási vesztesége 28 69) fő (5n ol- A népesség s z á m á n a k a la k u l á s á b a n m inőig d ö n tő szerepe volt a term ész etes s zap o ro d ásn ak . V o natk o zik e z az elm ú lt tíz é v r e is. A két a lk o tó ja a z o n b a n eg y­ a r á n t k ed v ező tle n e b b ü l a la k u lt, m in t a k o rá b b i n é p sz á m lá lá so k között. U gyanis n a ­ gyobb m é r té k b e n n ő tt a halálozás, m in t az élveszületés, így kiseb b volt az előzőeknél a term ész etes szaporodás.

Élv eszületés

Halálozás

T erm é szetes szaporodás

Időszak ez e r fő 1949— 1959 1960— 1969 1970— 1979

166,6 109,7 112,7

aránya %

61,6 53,5 63,1

105,0 56.2 49.6

18,8 9,6 8,7

A r á n y a — a folyam ato s csökkenés ellen ére, pl a z 1949— 1959 é v e k é n e k felét »em éri el — az országoshoz v iszo n y ítv a m ég m in d ig m agas, re n d s z e r in t többszöröse, a legutóbbi év tiz e d b e n is k é t és eg y n eg y edszerese a n n a k (3,e( > I gen jelentős tényező a z o n b a n a megyék, a váro sok és a községek n ép esség én ek s z á m szerinti a la k u l á s á b a n a belső v á n d o rlá s is. S z a b o lc s -S z a tm á rt az egész 1900-as év század so r á n sokkal tö bben h a g y tá k el. m in t a m e n n y ie n ideköltöztek, egyes id ő szak o k b an óriási volt a v án d o rlási vesztess e. Az utóbbi é v tized ek közül az 1949— 1959- és az 1960— 1969-esben volt nagyon nagy.

T erm észetes szap o ro d ás

VándGil j.ii k ü lö n b ö zet

T ényleges szap o ro d ás

Időszak ez e r fő 1949— 1959 1960— 1969 1970— 1979

165,0 56.2 49.5

—76,6 — 101,7 —28.7

23,4 —45.5 20,8

A term ész etes s z a p o ro d á s visszaesése 1960 u t á n tö rv é n y s z e rű és e lő r e lá t h a tó volt S zá m íta n i k e lle tt u g y a n is a r r a , hogy az országosan, s ő t v ilá g m é r e te k b e n tapaszról h a tó sz ü le té ss z á m -c sö k k e n é s e lő b b - u tó b b a m eg y éb e n is érezteti h a tá s á t. N álu n k a z o n b a n n e m c s a k e rr ő l vo lt és v a n szó. Ugyanis a m egyéből e lv á n d o r o ltu k túln y o m ó tö bbség e é p p e n azokból a k o ro sztály o kb ó l k e r ü l t ki (15—29, illetve 30—39 évesekj, a m e ly e k n é l a leg g y a k o rib b a g y erm ek áld ás . Az 1960-as n é p s z á m lá lá s k o r közel 112

2

ezer. li)70 b en m á r n e m egészen 10(1 ezer, s a m o s ta n in á l m in te g y 105 e z e r a 15—:lfl éves korú n ők szám a. Az országon belüli v án d o rlá sb ó l a S z a b o lcs -S zatm ú r m egyeiek v ették ki leg jo b ­ ban részüket. S zázezrek k e lte k ú t r a Jó sz e re n c sé t p róbálni. M e r t a s z ű k e b b haza n e m tu d o t t m egfelelő m u n k a a l k a lm a t, jó m eg élh etést, a k o r igény einek megfelelő k ö rn y e z e te t biztosítani, J e le n tő s részü k végleg e lh a g y t a a m egyét, m á s h o l te lep ed ett le. Igen s o k a n v a n n a k a z o n b a n o lyanok, a k ik — m iv el itt is m e g p e z sd ü lt m á r jó tíz év e az élet. és m egfelelő m u n k a h e l y e t ta l á lt a k — visszatértek. L e h e tn e — elru g a sz k o d v a a v alóság ta la já tó l — a v á n d o r l á s t (az in gázást) csak ro sszn ak és a n ag y tá r s a d a lm i- g a z d a s á g i á ta l a k u lá s k ed v ező tlen k ís érő jelen ség én ek feltü n tetn i. K étségtelen, hogy s o k — és k ü lö n ö s en sok vo lt k o r á b b a n — a n e m k í­ ván ato s, a rossz m e llé k h a tá s is. Pl.: a családfő tartó s táv o llé te a g y erm ek n ev elés n él é re z t e tt e h á tr á n y á t. Az ingázók egy k is e b b h á n y a d á n a k a családi é le te m ás k ép p en is m eg sín y lette a külö nélést, v álás lett belőle. N em k evesen italozó é le t m ó d r a s z o k ­ ta k rá. Az ingázók, az elk ö ltöző k óriási többsége a z o n b a n lelk iism eretesen és jól végezte m u n k á já t, s így jelen tő sen h o z z á j á ru lt els ő so rb an a fő v á ro sb a n és a borsodi ip a r v id é k e n v é g b e m e n t n a g y a r á n y ú fejlődéshez. Eközben á ltalán o s és sz a k m a i is m é r e te k b e n g a z d a g a b b á vált, biztonságos és az itt e lé r h e tő n é l lényegesen m a g a s a b b jö v e d e le m h e z ju lo tt, m e g ta lá lta a sz á m ítá sá t. Az utóbbi é v e k b e n e g y r e k ev eseb b e m b e r n e k kell a ko ráb b i ok ok m i a tt e lh a g y ­ nia a megyét. M a m á r az eg yik fő ok a tan u lás, a m i é r t é v e k r e el kell m en n iü k . A régen h a v o n k é n ti, k é th e t e n k é n ti 300—400 k ilo m é te rrő l tö r té n ő h a z a u t a z á s t a h e ­ te n k é n ti v á lt o tt a fel. G y o rsa b b a n , jo b b k ö rü l m é n y e k k ö zö tt u ta z t a k és sz á llá s k ö ­ r ü lm é n y e ik is j o b b á váltak. S e g y r e nő azok szám a, a k ik n e k m á r n e m kell a m egyén k ív ü lre utazni, h a n e m n a p o n ta ” i n g á z h a tn a k la k á s u k és közeli m u n k a h e l y ü k között. Ettől a változástól so k m ás m e l le t t azt is v á rj u k , hogy a fe h é r g y a rm a ti, a n y ír b á to ri és v á sá r o s n a m é n y i j á r á s lak o s sá g á n a k korösszetétele ja v u ln i fog, n e m fo ly tatódik a n a g y a r á n y ú elöregedés, mivel a fiatalok o tth o n m a r a d h a tn a k A m in t a z k ö ztud o tt, 1969 ó ta öt település v ált v á ro s sá (M átészalka, K isvárda, N y írb á to r, F e h é r g y a r m a t és V ásáro sn am én y ). Sok m i n d e n t le h e t ezekkel k a p c s o l a t­ ban is m on d an i. Van a b b a n valam i, a m i t e s e t e n k é n t h alla n i le h e t: „Ezek még n a g y ­ részt csak c ím ü k b e n (jo g állásu k b an ) v á ro s o k ’’. Szó, ami szó, távol v a n n a k m ég sok m in d e n b e n a régi, e s e t e n k é n t tö b b száz éves, fejle tt i p a r r a l és h a g y o m á n n y a l r e n ­ delkezőktől V an a z o n b a n n é h á n y o ly an tén y (tényező), a m ely e g y é rte lm ű v é teszi, hogy e telep ü lés ek n ek , m i n t v á ro s o k n a k is, n e m c s a k jelene, h a n e m jö v ő je is van. S itt nem els ő so rb a n a k ü ls e jü k b e n , a m eg jelen és ü k b en t ö r t é n t és f o l y a m a tb a n lévő s zem b etű n ő v álto záso k ra gondolok. S o k k al in k á b b arra, hogy ezek a n n a k a tájn a k , am ely en fekszenek, e g y re jo b b a n a gazdasági, s e g y ik - m á s ik m á r k u ltu rá lis, egész­ ségügyi stb. k ö z p o n tjá v á is v álik . E zek m u n k a e r ő t vonzó te le p ü lé s e k k é váltak. E lsősorban ezek a v áro so k „fogták fel" a n n a k a nagy v án d o rlási h u l l á m n a k egy részét, am ely rő l m á r az előzőekben szóltam.

3

Szabolcs-Szatm ár m egye városainak néhány népességi adata

A varr*

A lak ónépesség s z á m a (ezer főj 1970

1980

T erm észetes szaporodás

V ándorlási k ü lön bözet

T ényleges szaporodás

ez e r fő j

ezer fő ezer fő | % % 1970 j a n u á r l.— 1979. decem b er 31. között

j a n u á r 1-én

%

Fehér­ gyarm at

6,7

8,4

0.B

11.2

0.9

13 9

1.7

25,1

K is v á r d a

13,7

17,8

1.6

11,6

2,6

18,8

42

30,4

M á té ­ szalk a

12,5

17,7

2,0

15,8

3,3

26,4

5.3

42,2

N y ír­ b á to r

n .o

13,4

1.1

10,4

1,2

11,0

2.3

21 4

N y íre g y ­ háza

82,0

108,2

9,9

12,1

16,2

19,7

26,1

31.8

7,9

8,6

0,8

10,5

—0,1

—D.9

0,7

9.6

133,8

174,1

16,2

12,1

24,1

18.0

40 3

30,1

Vásáros n a me n y E g y ü tt

A m eg ye 226 tele p ü lé s e közül 50-ben n ő it a lakosság s z á m a 1970-hez viszonyítva. 208 telep ülésen tö b b en szü lettek , m i n t a m e n n y i e n m e g h a lta k . A f e h é r g y a rm a ti járás községei k ö zü l a z o n b a n C é g é n y d á n y á d n a k , G y ü g y én ek . S z a m o s ú jla k n a k , P a n y o lá n a k , K ö m ö rő n e k , G acsályn ak , N a g y hó d o sn ak és Z a jt á n a k , a m áté sz a lk a i j á r á s b a n Koniló d tó tf a lu n a k , F ü lp ö s d a ró c n a k , M érk n ek , V á lla j n a k és S z a m o s k é rn e k , a ny íregyh ázi j á r á s b a n B a lsá n a k , S zab o lcs n ak és T isz a rá d n a k , a v á s á r o s n a m é n y i b a n M a r o k p a p i­ n a k és T i v a d a r n a k 0,1—5,4° o közötti te rm ész etes fogyása volt. T ö b b sé g ü k n é l a fo­ gyás a z 1970-es á rv i z e t követő — e ls ő so rb a n a fiatalo k részéről t ö r té n t — e lk ö l tö ­ zések m i a tt volt M ás r é s z ü k n é l a település a p ró jellegéből adó dó ellátási prob lém áit is h o z z á j á r u lh a t ta k a fiatalo k elköltözéséhez, és e b b ő l k öv etkez ően a szü letése k s z á ­ m á n a k csökkenéséhez. Így a n n a k ellen ére, hogy v a la m e n n y i j á r á s b a n az ország osnál lényegesen m a ­ g a sa b b term ész etes sz a p o r o d á s a volt m in d a h a t j á r á s n a k , c sö k k e n t a lak ónépessége:

4

Szabolcs-Szatm ár megye járásainak néhány népességi adata • A lak ónépesség s z á m a (ezer főj Járás 197G

1900

T erm é szetes szaporodás

V án dorlási k ü lö n b ö z e t

|

T ényleges szaporodás

ezer fő 1 °o ezer [ő °o 1970. j a n u á r 1 — 1979. d e c e m b e r 31. k ö zö tt

ez e r fő

%

Fehér­ g y a rm a ti

39,0

35,6

2,0

5,2

— 5,4

— 14,0

— 3,4

—8,8

K isv á rd a i

71,0

69,0

6,2

8,7

— 8,3

— 11,6

—2.1

—2,9

M áté­ szalkai

64,4

60.6

4.3

6.7

—8,1

— 12,6

—3,8

—5,9

N y ír­ bátori

54.1

49.6

4,3

7,8

—8,8

— 16,2

—4.5

—8,4

N y íre g y ­ házi

163.8

160,2

13,4

8,2

—16,9

— 10,4

— 3,5

— 2,2

V ásáros nam án yi

32,7

30,6

2,1

6,5

—4,2

— 12,9

—2,1

—6,4

E g y ü tt

425,0

405.6

32,3

V ároskör­ ny ék k el eg y ü tt

419,6

33,3

—4,4

— 12,0

7,6

439,1

— 19,4

— 51,7

—52.8

— 19,5

* A v áro s k ö rn y é k i községek a d a ta iv a l eg yü tt. A v án d o rlás 11 telep ü lés k iv é te lé v e l m i n d e n ü t t c sö k k e n te tte a tényleges s z a ­ po ro dást. A n y írb áto ri, a n y íregyházi és a v á s á r o s n a m é n y i já r á s v a la m e n n y i k ö z ­ sé g é n e k v án do rlási vesztesége volt, (V á sá ro s n a m é n y v á ro s b a n i s j A fe h é r g y a rm a tib ó l M é h te le k n e k , a k is v á rd a ib ó l Z á h o n y n a k , a m á té sz a lk a ib ó l C sen getnek , C sen g ers im ának, F ü lp ö s d a ró c n a k és J á r m i n a k volt csak v án d o rlá si többlete, a tö b b in e k k is e h b n a g y o b b vesztesége volt. Az elő b b iek ö s s z h a tá s a k é n t — a m á r előzőleg k ö zö lt h a t város ad a ta i n élk ü l — a k ö zség ek lé le k szám n ag y ság szerin ti összetétele a k ö v e tk e z ő k s z e r in t a la k u l t (az 1980. j a n u á r 1-i közigazgatási h ely ze tet a lk a l m a z v a 1970 r e isj:

5

Sznhnlcs-Szatm ái megye községeinek U lckszám nagyság szerinti alakulása járásául:ént*

M egnevezés

F ehérg yarm ali

Kis! Mátuv á rd a i | szálkái

T

N y ír ­ bátori

7

N y íreg y ­ V ásáro snam.-nyi házi

já r á s

Sz.-S^. megye összesen

ISII) i

—

2D0

1

201—

500

13

I

4

—

—

1

19

501— | CS0

52

5

10

3

4

11

56

1 001— 2 500

ii

IG

11

12

23

11

flr

2 301— 5 ODO

i

8

12

fi

13

3

43

5 o o i — io ono

—

2

1

'l

7

—

12

io ooi — i : oco

—

—

—

—

2

—

2

E gyütt

45

3 fi

3B

23

49

2fi

220

'

19H0 1

—

200

4

201—

500

11

1

5

—

—

4

21

501— 1 000

24

6

R

1

4

B

54

1 001— 2 500

8

20

13

12

27

2 501— 5 000

1

ii

9

6

9

1

3(1

5 001 — 10 000

—

l

2

1

8

—

10

10 001— 15 000

—

—

—

—

3

—

3

E g y ü tt

48

3fi

38

23

49

26

220

5

1!

91

* V á ro sk ö rn y é k ie k k e l eg y ü tt Az 'Ttfi-es á rv íz u tá n — a m i n t az k ö z is m e rt — olyan védő gát épült, a ne ly e n belül ci* község ú ja b b n ag y á rv íz e seten v é d h e te tle n n é válik. Ezek (Kishódos, N a g y ­ hódos, G arbóié. Nagygéc és K o m ló d tó tfalu ) ép ítési tila lo m alá esnek. L ak o sság u k nagy része még 1970-ben elköltözött, K ishódoson m in teg y 30%-a, N agygécen 3n,;|-a, K o m ló d tó tf a lu n 22°l)-a él m á r csak az 1970-esnek. A n é p sű r ű sé g k e re k e n 100 fő, k m 1, négy fővel m ag as ab b , m in t tíz é v v e l ezelőtt volt. N y íre g y h á z a kivételév el a v áro s o k b an és a já r á s o k közül (a te r ü le tü k ö n beiül lévő v áro s o k k a l e g y ü tt szám o lv a) a k is v á rd a ib a n . a m á té s z a lk a ib a n és a nyíregyh;,. bán nőtt. a m ásik h á r o m b a n csökkent.

A városok és járások -.icpsűrűségének alakulása

I9H0

1070 Megnevezés Város |

J á . ás

Együtt

Város

Járás

Együt t

G5

16!

55

63

la t

116

497

100

1 19

302

81

90

430

81

97

N y írb á to r

1ti5

63

73

201

60

70

N yíregy háza

•144

90

120

394

90

131

V ásá ro sn a m é n y

121

61

68

132

ŐR

88

E g yütt

311

80

98

32a

78

100

Fehérgyarm at

129

K isvnrda

381

M átészalka

N y íre g y h á z á n á l a c sö k k enést az □kozta, hogy a k ét n é p s z á m lá lá s közötti időben a v áro sh oz N agy k állótól k ü lte rü le te t, és Oros községet is a városhoz, csatolták E te­ rü le te k e n so kk al kiseb b volt a nép sű rű ség, m in t a m egyeszékh el en. é rt h e tő h á t a csökkenés. V é lem é n y em sz e r in t S z a tm á r - B e r e g ter ü le té n a fogyás különö sen dem ográfiai szem p o n tb ó l elg on do lk o dtató . S o kk al „tö b b v a n " a b o a n a térségben is, lényegesen jo b b á lehet, és kell te n n i e lt a r t ó k épességét O lyan k ö r ü l m é n y e k e t — elsősorb an ip ari jellegű fo glalko ztatást — kell terem ten i, hogy ne kelljen u n n a n olyan sok fia­ ta l n a k elköltöznie Az alacsony n é p sű rű sé g e gyút l al ott azt j s! en ti, hogy az a m ú g y is magas állag éleiko r to v á b b e m elk ed ik , s o ly an m a g a s ra h ágh at, ami m á r sok település elö reg e­ dését, s ebből k ö v etk ez ő en term ész etes fogyását jelen th eti. Ehhez hasonló, ha nem is e n n y ir e súlyos a helyzet a n y ír b á to ri já r á s b a n , illetve a n n a k szám o s településén. (Viszonylag k ev eseb b e m b e r n e k kell azo nban ahh oz lak helyet is v álto z ta tn ia , hogy a közelben találjon megfelelő m u n k a h e l y e t és n a p o n k é n t h a z a j á r h a s s o n .) A p éld ák a r r a e n g e d n e k k ö v etk ez tetn i, hogy a rossz közlekedéssel rend elkező t e l e p ü li ékről i n k á b b elköltöznek. A d e m o g rá fia i té n y e z ő k alakulása A z e lv á n d o r ló k s z á m á n a k csö k k en ése — p o n to sab b an , hogy mi n d tö b b fi atal félti m a r a d itthon — k ed v ezőb bé te tte a népesség n e m e k sze rin ti összetételét, k ie g y e n s ú ­ lyo zottabb á a férfi— nő a rá n y i

7

Az ezer fé rfira ju tó nő k sz á m a (fő) SzabolcsS z a tm á r országosai m egy éb en

F érfiak Nők a rá n y a , "« Szabolcs-Szál m á r m egyében

Év

49.3 47,9 48, B

19G0 1970 1990

51.7 52,2 51.2

1 073 1 063 1 061

1 069 1 094 1 D50

Az e z e r fé rfira ju tó nők a r á n y a tíz év a la tt a k ö zség ekb en 1092-ről 1039-re, a v á ro s o k b a n 1099-ről 1074-re csökkent. A lakosság k o rö sszetétele a megyék között a legk iegy ensú ly ozo ttabb, b á r az előző k é t n é p sz á m lá lá sn á l a la c s o n y a b b a m egyében is a 0— 14 é v e se k a rá n y a . C sö k k e n t a 15—39 éves. v a la m in t a 60 éves és idősebbek, e m e l k e d e tt viszont a 40— 59 évesek a rá n y a . F ig y e le m r e m é ltó k ü lö n b s é g e k v a n n a k te le p ü lés típ u so n k én t. a r á n y a a v á ro sok ban, az id ősebbeké a községekben m agasabb.

A

g y e rm e k k o rú a k

Szám os k orcs o p o rto n belül a n em ek a r á n y a k ü lö nbö zően a la k u lt, a 0—14 év esek közö lt töb b a fiú mi n t a lány, a 15—30 évesek k ö zö tt eloggé kiegyen súly ozottá v á lt a helyzet, ezer fé rfira 1021 nő jut. L én y egesen k e d v e z ő tle n e b b é v á lt viszont az id ő­ sebb k o ro s ztály o k n á l, k ü lö n ö s en a G0 é v e n felülieknél, ah ol e g y h a r m a d d a l több az ezer fé rfira j u t ó n ők szám a. A népesség családi á lla p o tá b a n tö bb ir á n y ú változás k ö v e tk e z e tt be C sö kk ent a n ő tle n e k és h a ja d o n o k , n ő tt a családosok, de az özvegyek a r á n y a is m i n d k é t n e m ­ nél. Az özvegy nők a r á n y a n ég y szerese a z özvegy férfiak én ak . Az e lv á l ta k a r á n y a a f é r f ia k n á l 1,0%-ról l,9°/o-ra. a n ő k n él 1,8%-ról 2,7% -ra em e lk e d e tt, az o rs z á g o sn a k a z o n b a n Így is csak m in teg y fele m in d k é t nem nél. A n ő k te r m é k e n y s é g é n e k c sö k ken ése to v á b b folytatódott. A 15 éves és idősebb n ő k n él csö k k en t a g y e r m e k te l e n e k és a négy, v agy tö bb élő g y e r m e k e t szülök, e m e l ­ k e d e tt az egyet, k e tt ő t és h á r m a t szülők szám a. Az országoshoz viszony ítva a h á ro m és a n n á l tö bb élő g y e rm e k e t szülők a r á n y a lényegesen m a g a s a b b (közel m ásfél, k é t ­ szerese) a m egyében. A száz h ázas n ő re ju tó é lv e sz ü le te tt g y e rm e k e k szám a a k ö ­ v etk ez ők ép pen a la k u l t:

Ev

S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y e

M a g y aro rszág

K ülö nbség

1960 1970 1980

327 276 238

232 201 188

95 75 50

A 20 é v előtti k ü lö n b s é g — m ikö zb en az országos á tlag is lényegesen csö kkent — alig tö b b m i n t felére e s e t t vissza A népesség iskolázottsága A z e lm ú lt é v tiz e d e k — k ü lö n ö sen az utó b b i k ettő — e g y ik legjelen tő seb b e r e d ­ m é n y e k é n t, alap vető en m eg v álto zo tt a z itt élő k iskolázottsági szintje.

8

A 7 éves és id ő seb b népesség megoszlása S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y é b e n a leg m ag a sab b iskolai végzettség szerint

B efeje zett

Á ltalán o s iskola Év ele jé n

ö ss zesen

0 1—5

6—7

8

, . . k ö zép isk o la

36,5 30,9 23,8

13,7 28,2 2*2.7

2.4 5.5 9.6

osztály 1960 1970 1980

100.0 100.0 100,0

8,8 5,1 3,4

37,8 28,,7 22,8

>3 jz o 'S ■r £

« -­ v H c 2

0,B 1,7 3,5

1980. j a n u á r 1-én a lakossá;! ezen k o ro sztály a i közül még to v áb b i 9 ,2% -n ak volt b e fejezett szak m u n k á sk é p z ő i, vagy k özép fo k ú szakiskolai végzettsége. Így a 7 éves és idősebb n ép esség fele leg aláb b 8 á lt a lá n o s t végzetI. A n ő k a r á n y a a 0, az 1—5, a 6—7, a 8 álta lá n o s iskolai o sztály t és a b e fejezett k ö zép is k o lát végzettek kozott m ag asab b . N a p j a i n k b a n tö b b é re tts é g iz e tt n ő él a m egyében, a s z a k m u n k á s k é p z ő t vég zett nők a r á n y a viszont csak e g y h a r m a d a a fé r fia k é n a k . A felsőfokú ta n i n té z e t e t v ég zettek a r á n y a lényegesen kö zelebb k e r ü l t egymáshoz, b á r m ég a f é r f ia k n a g y o b b h á n y a d a (3,7° 0, illetv e 3,3%) v é g z e tt eg y ete m et, vagy főis­ kolát. A k ö z é p is k o lá t v égzettek a r á n y a nég yszeresére, a felsőfokú la n in tézeti oklevéllel r e n d e lk e z ő k é közel négy és félszeresére n ő t t 1960 óta. Ez nagy szellem i tö két jelent, és biztosítékot a to váb bi a n y ag i és szellem i felem elkedéshez. N e m egészen 4 0 % - á ra esett vissza az 0 o sztály t végzettek a r á n y a . K öztu dott, hogy z ö m ü k az idős k oro sztályokból, s főleg a n n a k is n ő n e m ű ta g jaib ó l k e rü l ki. V an a z o n ­ ban te n n iv a ló n k m o s t is. Az ú g y n e v e z e tt h á tr á n y o s h e ly ze tű ek k ö z ö tt szórvány osan, de elő fordul, hogy n em j á r a g y e rm e k iskolába. És viszonylag s o k a n n e m fejezik be a 8 á lta lá n o s t sem, a m i pedig a m a em b e ré v e l sz e m b e n m á r a la p v e tő k ö v etelm én y . Az o rs zág b an itt a le g m a g a s a b b m eg m ind ig a 1) osztályt, és a leg alacso n y ab b a 8 osztályt, v a l a m i n t a k ö z é p is k o lá t v é g zettek a r á n y a . A felsőfokú végzettség űeké a z o n ­ ban m á r öt m eg y éb e n lényegesen alacso n y ab b , mi n t n á lu n k . E lsőso rb an a v á r o s a in k ­ b a n igen jó a felsőfokú végzettség ű ek, s elég jó az é rettsé g izeitek a r á n y a A r e n d s z e ­ res statisztik ai m eg figy elések a la p j á n úgy v éljü k a községek n a g y h á n y a d á b a n is szép s z á m m a l v a n n a k ilyen v égzettségűek. Félő azo n b an, hogy jó n é h á n y apró falu b a n nem , vagy n ag y o n kis s z á m b a n ta l á lh a t ó m a g a s a b b v égzettségű em ber. A gazdasági a k ti v it á s ala kulása A h a tv a n a s év ek m á s o d ik felétol m in d erő te lje se b b é v á lt a m egy e g az d a sá g á n a k fejlesztése. N agyon sok — leg aláb b is a k o rá b b ia k h o z viszon yítva — ipari, k ö zlek e d é­ si, m ezőgazdasági stb. b e ru h á z á s tö r té n t. F ig y e le m r e m é ltó a k a szociális, k u ltu rá lis és k o m m u n á li s fejlesz tések is. Ezek k ö v etk e z té b e n n ő t t az a k tív kereső k szám a és 1980 elején v a la m iv e l m e g h a l a d ta a 255 ezret. A m ezőg azdaság szocialista átszerv ezése után, de különösen a h etv en e s é v e k b e n r o h a m o s a n n ő tt az in a k t ív k e re s ő k sz á m a és a r á n y a is. S ok-sok ez e r e m b e r v á lt já r a d é k o ssá , n y u g d íjassá, és ezrek kel n ö v e lte s z á m u k a t a g yerm ek gon do zási segélyen lévők is.

9

Év

A k tív keresők szám a

in a k t ív kereső k szám a ezer fő

1970 19H0

232,1 255,3

55,6 101,2

É rd em e s a z o n b a n ezt a fo ly a m a to t ho sszab b tav on is megvizsgálni, ug y an is az öszszetétcl ren d k ív ü li m é r té k b e n változott, s m a m á r nag y o b b az ak tív k e re s ő k a r á n y a , m i n t az e lt a r t o tt a k é A népesség gazdasági a k tiv itá s szerinti megoszlása Szabolcs S z a t m á r m e g y é b e n r ‘ .) Ebből Év

akl i v

Népesség

in ak liv

E lt a rto t t

Kereső 1949 196U 1979 1980

100,0 100,0 109,0 100,0

1980

100,0

43,6 44,9 41,0 43,0

1,0 1,5 9,3 17,D

55,4 53,6 49,2 40,2

20.5

32,2

O rszág o san 47,3

A megyei és az országos a d a to k e g y b ev etése a z o n b a n a^t is m u t a tj a , h o g y itt még ven m u n k a e r ő - t a r ta l é k , s hogy a k o rá b b i g azdasági fejletlenség, Illetve m ezőgazdasági jelleg k ö v etk e z té b e n jó v al k ev eseb b en szereztek n y u g d íj r a jo gosultságot, m in t o rs z á ­ gosan.

Az a k tív k e re s ő k re lényegesen k ev eseb b in a k t ív koreső és e lt a r t o tt jut, m in t k o ­ r á b b a n , d e m ég m in d ig s z á m o ttev ő en töhb, m i n t o rs z u jo sa n . A száz a k tív k e re s ő re j u ­ tó in a k t ív és e lt a r t o tt a k szám a a k ö v e tk e z ő k é p p e n a la k u l t: Ev 1930 1970 1990

I n a k tív k ereső

E lt a rto t t

E gyü tt

3 24 40

119 120 93

122 144 133

A m u n k a k é p e s k o i ú (15—59 éves) fé rfia k töb b mi nt 85"o-a, a 15—54 éves nők nem egészen 59"u-a ak tív kereső. Az e lt a r t o tt a k közül a fé rfia k nag y o b b h á n y a d a (több mi n t nyolc tizede) tan u lá s m i a tt n em végez k ereső tevéke n ységet, a nő kn él e z az a rá n y alig tubb mi n t h á r o m tized Az ut óbbi évek b en t ö r t é n t k ö n n y ű ip a r i m u n k a h e l y léte­ sítés ellenére m ég m indig van lehetőség nők m u n k á b a v o n ására.

10

Az a kt í v keresők átlag o s é le tk o ra ala c so n y a b b az o rszágosnál, a m ely első sorban az utóbbi é v tized b en m u n k á b a á llt fiatalo k n ag y s z á m á n a k köszönhető. Iskolai vég­ zettség sz e m p o n tjá b ó l jó v a l k ed v ezőb b az összetétele, m in t az össznépességé. Ehhez a licitálok m a g a s a b b k é p z e ttsé g e m ellett az is h o zzájáru l, hogy a k e v é sb é iskolázutt idős ko ro sztály o k f o ly a m a to sa n n y u g d íj b a m e n n e k . Ma m á r az a k tí v kereső k töb b mi nt e g y h a r m a d a U4 ; 8 á lta lá n o s t, közel ütődé (18,2"») s z a k m u n k á s k é p z ő t is végzett. A érettsé g izettek a r á n y a 15,5"u. a felsőfokú v é g zettek é 6,3" M indez azt jelen ti, hogy alig tö bb mi n t e g y n eg yed ü k n em re n d e lk e z ik le g a lá b b 8 á lta lá n o s iskolai végzettség gél. O rszág o san m ég k e d v ező b b a helyzet, a m eg y éb e n csak a s z a k m u n k á s k é p z ő t vég /e t te k a r á n y a m agasabb. M á r szó lóim arról, hogy 1970— 1879 kö zött az i p a r b a n je le n tő s létszám fejlesztö. a m e ző g a zd aság b an in k á b b a m u n k a e r ő t pótló, helyettesítő, idényjelleg et c sö k k en tő be­ i u házások történtek, E n n e k k ö v e tk e z té b e n a szocialista i p a r megyei üzem e ib en a fog­ lalk o z ta to tta k éves átlagos állo m á n y i létszám a 22 ezerrel nőtt. A m egy e m e z ő g a z d a sá ­ gi te rm elő szö v etk ezeteib en az a k tí v tagok és az állam i g a z d a s á g a ib a n fo g lalk o ztato ttak eg y ü ttes szám a viszont több mi nt 17 e z e rre l csö k k en t A g azdasági szerk ezet n a g y a r á ­ nyú á ta l a k u lá s á t jól s zem lélten az a k ‘ív k ereső k n ép g azd asági á g a n k é n t m ego szlásá­ nak változása. S z a b o lc s -S z a tm á r m eg ye a k tív k e re s ő in e k m egoszlása népgazdasági á g a n k é n t Aktív keresők

megoszlása, %

szám a
N épgazdasági

1

ás

1949

1960

1970

19 BO

1949

19G0

1970 | I9BD

1 18 248

23 883

44 948

66 200

7,5

9 1

18.0

25,9

3 108

16 127

27 319

22 550

1,3

0,1

11.0

B,9

Mező- és e r d ő ­ 189 291 gazdaság

177 390

1 10 400

71 250

77.8

67,3

44.3

27.9

Ip a r É p ítő ip a r

S z á llítá s­ hírközlés

4 854

13 062

18 533

20 200

2,0

4,9

7,4

7,9

K e re sk e d e le m

6 600

10 002

17 950

25 500

2,7

3,8

7,2

10,0

—

—

4 650

—

—

—

1,8

21 261

23 114

29 938

44 950

8,7

8,8

12,1

17,6

243 362

263 578

249 088

255 300

100,0

100,0

100,0

100,0

V ízgazdálkodás * N em anyagi ágak Összesen

-

■] 049, 1960 és 1970-ben a d a ta i a m e ző g a zd aság b an sz e re p e ln e k A k o rá b b ia k h o z k é p e s t lényegesen tö b b az a k tí v k ereső nő, a k ik n e k d ö n tő tö b b s é ­ ge m á r nem a m ező ga zd aság b an, h a n e m az ip a r b a n , a k e re s k e d e le m b e n és a nem anyagi á g a k b a n dolgozik Az utóbbi tíz évb en fig y elem rem éltó v álto záso k tö r té n te k az a k tív kereső k le v é ­

li

ken y ség i k ö ré b e n is. C sö k k e n t (74"i,-rúl 7 1 % -ra) a fizikaiak és n ő tt (17°o— ról 22% -ra) a n e m fizikai (szellemi) fo g la lk o z á s ú a k a rá n y a . J ó v a l kiseb b a term előszö vetkezeti d o l­ gozók segítő c s a lá d ta g j a in a k a r á n y a is. Az ön álló k és segítő c s a lá d ta g ja ik a r á n y a v á l ­ to zatlan (4,(1%] és jóv al m a g a s a b b az országosnál. Az a k tí v k e re s ő k közel h a t tizede szak-, illetve b e ta n í to t t m u n k á s (1970-ben 35ü,o volt), a s e g é d m u n k á s o k a r á n y a viszont 3 0 % -ró l 1 2 % -ra e s e tt vissza. A szellem i fog­ la lk o z á sú a k s z á m a 30 % -k al nőtt. Így n e m c s a k a z á lta lá n o s , h a n e m a s z a k m a i k é p z e t t­ ség s zín v o n ala is lén yeg esen m a g a s a b b az it t élő k n e k a ko ráb b i é v e k h e z képest. A h á z ta rtá s o k szám a 1970 óta c sak n em 10°o-knl nőtt. és több m i n t 182 ezer. T ö b b ­ ségük egy c saládb ó l áll. L é ts z á m u k — n em u to lsó so rb an az eg yszem élyes h á z t a r t á ­ sok s z á m á n a k n ö v e k e d é se k ö vetk ez téb en — csuk k enő irá n y z a tú . A sz á z h á z ta r tá s r a ju t ó tagok sz á m a : 1960-ban 1970-ben, 1980-ban

353 tő 334 fő 317 fő

Az o rszágo sn ál (280) m ag as ab b , ebből, v a l a m i n t az e lt a rt o tt a k m a g a s a b b a r á n y á ­ ból is k övetkezik, hogy az egy főre j u i ó jö v e d e le m a k k o r is k e v e se b b lenne, ha a k e ­ re s e te k az országossal a z o n o sa k len nén e k . A h á z ta rtá s o k h o z ta r to z ó k o sz tá ly -ré te g tag ozó dá sa is lényeges változásról t a n ú s ­ kodik. J e le n té k e n y e n n ő t t a m u nk áso sztály h o z, c su k k e n t a szövetkezeti p arasztság h o z tarto zó k ará n y a . 1970

1980 százalék

19B0 1970 0 o-ában

a rá n y , °0

M u n k áso sztály

39.4

51,9

144,2

58,2

Szövetkezeti p a ra s z tsá g

46,3

29,6

70,1

16,9

É rtelm iség és egyéb szellemi

14,3

14,3

109,9

22,0

4,2

_

2,9

K is á r u te rm elő, k is k e re sk e d ő

A szövetkezeti p a ra s z ts á g „sú ly a ” így is közel k éts zerese az országosnak. S z á m o t­ tevő a k ü lö n b s é g a z o n b a n a k is á r u te r m e l ő k v o n a tk o z á s á b a n is. A v é g b e m e n t v á lto z á ­ sok e g y é rte lm ű e n a m u n k á s o s z tá ly sz á m sz e rű erő s ö d ését bizo nyítják. A hhoz, hogy a m u n k á s s á v á lá s fo l y a m a t a gyors és h a té k o n y legyen, célszerű nek látszik a jól b e v á lt in tézk ed ések et, m ó d s z e r e k e t to v á b b folytatni. A m u n k á s o s z tá ly h o z a tö b b m i n t 182 ezer h á z ta r tá s b ó l közel 73 ezer a k tí v keresös h á z ta r tá s tartozik, eb b ő l 2,5 ezer m ezőg azdasági fizikai foglalkozású és 2,2 ezer a kö z­ v e tle n te rm e lé sirá n y ító . A m in te g y 26— 27 ez e r szövetkezeti p a ra s z tsá g h o z tarto zó k k ö ­ zül v a la m iv e l tö b b m i n t 17 e z e r a m ező g azd aság i, és n e m egészen 9 ezer a n e m m e z ő ­ g azdaság i fizikai dolgozó, i t t félezer k ö r ü l v a n a k ö zvetlen te r m e l é s ir á n y ít ó k szám a. A n e m fizikai (szellemi) fo glalk ozású a k tí v k ereső s h á z ta r tá s o k s z á m a m e g h a l a d ja a 22 ezret, ebb ől k özel 6 ezer a m ű szak i, az igazgatási, gazdasági, szellem i fog lalk o zású ak

12

s z á m a m e g h a l a d ja a 7 ezret, az egészségügyi és k u lt u r á l is á g a z a t b a n dolgozóké közel 6 ezer. Az ü g y v ite lt e llá tó k szám a közel 3,5 ezer. A k is á r u te r m e l ő k m in teg y 40° q-a m e ­ zőgazdasági. I A l a k á s k ö r ü lm é n y e k alakulása A gazdasági fejlődéssel, a fog lalk oztatás és a jö v e d e le m n ö vek ed ésév el f o ly a m a to ­ san nőtt a la k á s á llo m á n y . S z o b a sz á m szerinti összetétele és felszereltsége r o h a m o s a n javult. S z a b o lc s -S z a tm á r m egye la k á s á llo m á n y á n a k ala kulása a s z o b á k s z á m a szerint

A la k á s o k szám a (ezer)

Év

Ebből 1

3 és több

2 szobás a rá n y a , %

1960

144,5

69,7

27,7

2,6

1970

157,6

52,0

41,8

6,2

1980

176,8

27,5

49,0

23,5

Az utób b i n é p s z á m lá lá s ó ta az egyszobások a rá n y a c s a k n e m fe lé re csökkent, a h á ­ ro m - és tö b b szo básak é közel n ég y szeresére nőtt. A l a k á s á ll o m á n y tö b b m i n t k ilen c tizede szem élyi tu l a j d o n b a n van. A k özségek­ ben lévők jó v a l n ag y o b b h á n y a d a v a n szem élyi tu l a jd o n b a n , m i n t a v á ro s o k b a n , ah ol a la k á s o k töb b m i n t 21% -a á llam i tu l a j d o n b a n van. A l a k á s á ll o m á n y tíz év a l a t t tö bb m i n t 1 2% -kal g y a ra p o d o tt. E lsőso rb an v á r o s o k ­ b a n jelentő s a n ö v ek ed és: A la k á s á llo m á n y n ö v eked ése ezer d b

százalékosan

Fehérgyarm at

0,6

31,3

K is v á r d a

1,3

33,7

M áté sz a lk a

1,7

50,9

N y ír b á t o r

0,8

28,6

N y íre g y h á z a

8,7

38,6

V á s á ro s n a m é n y

0,4

18,4

13,5

36,9

E g y ü tt

A 23Q községből 66-ban c sö k k e n t a la k ás állo m án y . L eg n a g y o b b az ilyen te le p ü lé ­ sek a r á n y a a f e h é r g y a rm a ti já r á s b a n .

13

íl c s ö k k e n i ) l a k a s á l l o m á n y t t te le p ü lé s e i.

j ú i o s o .i / . l nti

m eg oszlása

Ebből. ahol

A | lelepü lések szúm a | össze sen

0,11,0

F e h é rg y a r m a ti

48

5

1

8

4

3

3

21

K isv árd ai

36

2

1

—

—

—

—

3

M alészalkai

3R

1

1

—

1

)

2

N y írb áto ri

2:t

—

—

2

3

O.

—

i

Nyíregyházi

4!)

5

3

5

3

—

—

16

V ásáro sn am én y i

26

2

1

4

2

—

—

!)

220

15

1

19

13

1

5

fin

A j a n i s neve

E gyütt

1,1— 2.0

2.1 — S.U

5.i lil.O

10.1 — 2(1.1 — 20.0

Es.vi.tt

sz á z a lé k k a l csö k k en t

V á ro sk ö rn y é k ie k k e l egy üli A r-sökkenu la k á s á llo m á n y ú községek közel fele az á rv í z s új i ui l a feh é rg y a rm a ti, illetv e a m á tészalk ai j á r á s árv íz p u sz títo tta te r ü le te in fekszik. L e g n a g y o b b a r á n y ú az ut v é d ő g áto n belüli községnél (Nagygéc 92,6%, K o m ló d tó tf a lu G3,7" K ishódos 60,6%, G arb ó ié 23,7",,. N ag yhódos 22,3%), m ag as m ég a szin tén á rv í z s ú j to t ta P a n v o lá n és O lc s v a a p á tib a n is. A n y ír b á to ri já r á s k ét községében is (P enészleken 14,6" u-os, N y írp i­ lisen 12,5%-os) je le n té k e n y a csökkenés. M a még m i n d e n k é p p e n túlzás len n e a községek e nag y c so p o r tjá n a k krízisérő l (el­ néptelenedéséről) beszélni Hiszen túlny o m ó tö b b s é g ü k n é l — é p p e n kis lélek - ás l a ­ k ó h á z s z á m u k m i a tt — csak 1—20 közölt volt a lak ások s z á m á n a k csökkenése. N éze­ tem szerin t azt a z o n b a n m á r jelzi, hogy so k an n e m ta l á lt á k meg ott a m egélh etésük et, vagy n e m lá ttá k h osszab b táv o n o l y a n n a k azt a települést, a m e ly b e n éltek, hogy ott é rd e m e s legyen h á z a t építeni. A lak ásépítés még a községekben is sok p én zbe és fá ­ ra d s á g b a kerül. M e g go nd o lják te h á t az em b erek , m ielő tt belev á gn ak . Ö n m a g u k k a l. j ö ­ v ő jü k k e l is számi t v etnek , s csak h a ír. n d k e lt ő b e i b íz h a tn a k , altkor kczdenen c pitén El kell h á t g o n d o lk o d n u n k , ha azl ta p a s z ta lju k , hogy n a g y o b b összefüggő te rü leten — nem term észeti k a ta s z tr ó fa k ö v etk e z te b e n — n e m kielégítő az építési kedv! A la k á s á llo m á n y sz á m sz e rű n ö v eked ése els ő so rb an a la k á s h iá n y t csö k k en tette. A több szobás lakások a r á n y á n a k je le n tő s em e lk e d é se m ái jobb k ö rü l m é n y e k e t is bizto­ sít e h ázak lakó inak , aki k esetleg több család o t (h á z ta rtá si) is jelen th e tn e k . N agyon sok régi, k o rs z e rű tle n lak ás h ely ett jó v al k é n y e lm e s e b b e t é p íte n e k falun, váro so n egy ­ a r á n t A l a k á s á ll o m á n y 53% -a 1HR0 óta épül t M á r nagyon sok telep ülésen é p ü l e m e ­ letes m a g á n la k á s is Az új lak áso k lényegesen em e lté k a lelepülések m egjelenését. D unlő változások k ö v etk ez tek b e a lakások felszereltségében, a m ely áll al k é n y e l­ m esebb és k e lle m e s e b b lakóik élele. A villany világítás á lta lá n o s s á vált. A lakások közel 98",,-ában villan y ég Új la kás szinte n em is é p ü lt villany nélkül. E lsőso rb an a kieső h e ly ek e n lévő, re n d s z e rin t m a g á n o s Öreg h á z a k b a n ég még p e tr ó le u m lá m p a .

14

S z á m o tte v ő e n v álto zo tt a lak áso k fűtési m ódja. A v á ro s o k b a n mi n d n ag yob b a r á ­ nyú a központi (gőz vagy gáz) fűtés, a z o n b a n a községekben is m in d g y ak o rib b az egyed ileg így fűlött la kás A h á z ta rtá s o k h á r o m n e g y e d é b e n van jelen a gáz. N y íre g y h á z á n m é n y b a n a vezetékes, míg a többi telep ü lés en p alac ko s fo r m á b a n .

és

V ásáro sn a-

A k o rá b b ia k n á l lényegesen m a g a s a b b a v ezeték es vízszo lg áltatás a r á n y a , 19B0 e l e ­ jeit a lak áso k 3H"„-abaii volt meg. Itt is viszonylag jelentős az egyedi m egoldások a r á ­ nya A házi vizv ez elekek ás d e rí tő k segítik, hogy a lak áso k 4ll"„-ában fürdőszobák, m o s d ó fü lk ék is m ű k ö d h es sen ek A n ag y o n jelentő s e re d m é n y e k e lle n e re a k ö z m ű v e s íle ttse g fok a legalacsony ab b az o rs zág b an , kü lö n ösen a kis lélekszám ú telep ü lések en (illetve azok egy részén) halad lassan és tű n i k n eh ezen megold h aló n ak , s e m i a tt láv olin ak még a kö zm ű v es víz b iz to ­ sítása is. M in d e n k é p p e n in d o k o lt len n e az ilyen — r e n d s z e rin t eg y m ásh o z közel fekvő — kis telepü lések v íz e llá tá sá t korzeli v ízm ü v ei biztosítani Meggyőződésem, hogy az apr ó tulvak lako ssága — a v illan y b e v ezetések o r ta p a s z ta lta k h o z h aso n ló an — an y a g ia k k a l és m u n k á v a l is h o zz á já ru ln a , hogy részese lehessen e n n e k a m á r ala p v e tő s z o lg álta­ tásnak. Bizony sok é v m u n k á j á r a , központi tá m o g a tá s r a és helyi összefogásra lesz szükség — k ü lön ö sen a s z e n n y v íz c s a to rn a -h á ló z a tn á l — a le m a r a d á s behozatalához, hiszen en nél m ég so k k al n a g y o b b a r á n y ú a k ü lönbség az országos átlaghoz, s m ég i n ­ k á b b az ig ény ek h ez viszonyítva. A m e g a la p o z o tta b b v élem én y, a még tisztább an l á ­ tás é r d e k é b e n talán e kis t a n u l m á n y k e re té b e n is célszerű m eg n éz n ü n k , hogy az o r ­ szágos és megyei e lk ép z elések et m e n n y i b e n n ö v e lte meg ed dig egyes települések f e j­ lődése, kö zp o n t jelleg én ek erősödése. A népesség ás a la k á s s z á m n ö v e k e d é se ig azolta-e, hogy a k ijelölt k özp o n to k azok-e, v agy azzá v á l h a t n a k - e ? (Sok m á s t is figyelem be Kellene még venni, d e a ttó l m ost h a d d tek in ts e k el.) A kö zp o n ti s z e re p k ö rű te le p ü lé s e k fejlő d ése A m egy e te lep ü lés h áló zat-fejlesztési t e r v é b e n a k ö zponti szervek N y íre g y h á z á t felsőfokú, K is v á r d á t, M á té s z a lk á t és N y í r b á t o r t középfokú, F e h é rg y a r m a t o t, T iszav a sv árit, V á s á r o s n a m é n y t és Z á h o n y t részleges k ö zép fok ú k özponti s z e r e p k ö r r e jelölték. Ügy velem , az előzőekben le írta k azt bizo n yítják , hogy kö zü lü k k ü lö nösen a hat város előrelépett, s z ü k e b b k ö rn y e z e té n e k eg y re i n k á b b k ö z p o n tjá v á vált. Z áh o n y f e j­ lődése is töretlen és sok m in d e n b e n közelíti a z o k a t az érté k e k e t, k ív á n a l m a k a t , a m e ­ lyek a v áro s o k k a l sz e m b e n fe n n á lln a k . T iszav a sv ári, ha n e m is oly m é r té k b e n , m in t Z áhony, d e jó csk án ja v íto tt la k á s h e ly z e té n és n ő tt a lakosság szám a is. A 15 k ie m e l t a lsó fo kú k ö z p o n t közül m á r jó v al k e v e s e b b r e m o n d h a t ó ez el. (Ide ta rto zik : B a k ta l u r á n th á z a , Csenger, D emecser, D o m b rád , G ávavencsellő , Ibrány , Kemecse, M án d o k , N agvecsed, N agy h alász, N agykálló, R a k a m a z , T arp a, Tiszalök és Ü jfehortó, Oros közben N y íre g y h á z á v a l egyesült.) A volt já r á si székhelyek, különösen Csenger, N ag y k álló és B a k ta l ó r a n th á z a vonzó halába k iem elk ed ő en é rv é n y e s ü lt e cso ­ porton belül. N é h á n y további településen is erő teljesen — így D e m e rs c rb e n . I b r á n y ban. M ánd o k o n , N a g y h a lá sz b a n , R a k a m a z o n 9— 11 "„-k ai, T iszalökön 13",,-kal — nőtt a lak áso k szám a. L a k á s á l lo m á n y a m in d n e k n ag y o b b a tíz év előttinél, a népessége a z o n b a n G u v av en csello n ek 12,.V’„-kal, Tal p á n a k és D o m b ia d n a k 10" „-kai, Nagyecsed-

15

nek, Ü jf e h é r tá n a k , N a g y h a lá s z n a k és M á n d o k n a k 2—5°/0-kal csökkent. Kö z ül ük né h á n y (Csenger, D emecser, N ag y k alló és O jfehértó) az utóbbi év ek b en új ipari ü z e m e k ­ kel bővült, illetv e bővül. Az ü zem ek ..beépülése'' a telepü lések életébe, és h a tá s u k k i ­ b o n ta k o z á sa az általán os, a szak m ai m ű v e lts é g re és a kö zéletre stb. n a p j a i n k b a n v é g ­ b em en ő folyam at. Az a ls ó fo k ú k ö z p o n t o k s z á m a 41. T é rb e li elh e ly e z k e d é sü k e t és n ép ess ég ü k s z á m á ­ n a k a la k u l á s á t a k öv etk ező k tü k rö zik : K ie m e l t als ófokú

Alsúfokú központ

Járás összesen 1

eb b ől: fogyo

összesen

ebb ől: fogyó

—

—

6

5

K isv á rd a i

2

2

5

3

M átészalkai

2

1

8

5

—

—

9

9

F e h é rg y a r m a t i

N y írb á to ri N yíregyházi

10

5

8

7

V á s á ro s n a m é n y i

1

1

5

5

15

9

41

34

E g y ü tt

C sak A jak , J á n k m a j t i s , Kocsord, K ó taj, Ö k ö ritó fü lp ö s, T u zsér és V a ja lakónépessége g y a r a p o d o t t szám szerűen . Az előb b iek a r r ó l ta n ú s k o d n a k , hogy e b b en az é v tiz e d b e n s ik e rü lt az első és leg­ f o n to s a b b n a k s z á n t lép ést m eg ten n i, k i a l a k u l t egy térbelileg jól elh elyezkedő, fejlő d ő ­ kép es v áro sh áló zat. A d o tt a k özv etlen v á r o s u tá n p ó tl á s is a k é t részleges kö zép fo k ú és a k ie m e lt alsófo k ú k ö zp o n to k egy részéből. A k ie m e lt als ófokú és főleg az alsófokú k ö z p o n to k n a g y o b b részén ek ez az idő, illetve fejlesztés m ég n e m v o lt elég ahhoz, hogy m egfelelően m e gerő söd jö n és b etö ltse k ö zp o n ti f e l a d a tá t is. B á r pl. B a lk á n y b a n a F é m m u n k á s V állalat, N y írb é l te k e n a G a n z M é r ő m ű sz e r g y á r telep ítésén ek a h a tá s a v á r h a t ó a n k éső b b m eg m u ta tk o z ik . V ilág o san látszik, hogy to váb bi telep ü lé s e k e t kell a lk a l m a s s á te n n i a rr a , g azd aságilag is fejlesz tv e őket, hogy s z ű k e b b k ö r n y e z e t ü k kis k ö zp o n tja i legyenek. Ily e n e k r e els ő so rb an a fe h é r g y a rm a ti, a v á sá r o s n u m é n y i és rés z­ ben a n y ír b á to ri j á r á s b a n v a n szükség, B izony ezeken a te r ü le te k e n m á r a 24. ó rá b a n v a g y u n k ! S b á r m e n n y i r e is szűk ö sek leszn ek a jö v ő b en e rő f o rrá sa in k , m égis ten ni kell. E te r ü le te k e n á l t a l á b a n a te r m elő szö v etk ezetek is gyengék, e z é rt m ég erő teljeseb b en k ell segíteni ő ket segéd-, illetv e m ellé k ü z e m e k létesítésével, telepítésével, m i n t ahogy pl. N agyecseden tö rtén t. A lak ásépítési k e d v e z m é n y e k a m eg y e 2B te le p ü lé s é re történ ő k iterjesztése is s e ­ g íten i fogja a g ondok csö kk en tését. Sok m in d e n t ö r té n t a közlekedési p ro b lé m á k e n y h íté s e é r d e k é b e n is, tény a z o n ­ b a n , hogy n e m b iz o n y u lta k ezek m ég eleg en d ő n ek . T ö b b re van, m in él g y o rs ab b an szükség. A tén y ek s o k as ág a bizonyítja, hogy a fa lv a k n a k n e m c s a k a h á t r á n y á t , h a -

16

nem az előnyeit is jól, eg y re jo b b a n ism erik az em b erek . A k ö z m ű v e s vízellátás, a jó közlekedés h iá n y á t azo n b an e g y re k ev ésbé viselik el, ahol n e m lá t já k elérh ető k ö zel­ ségben a kedvező v áltozást, o n n a n sok an elköltöznek Végül talán n e m lesz felesleges még n é h á n y — m á r m ost is m eg teh ető — k ö v e t ­ keztetés levo nása: — A fejlődés v aló b a n d in a m ik u s volt. S m a a k ü lö n b ö ző ré s z te rü le te k e n e lé r t fej­ lődés ö s s z h a tá s a k é n t egy m inőségileg m a g a s a b b o sztályb a tartozó SzabolcsS z a tm á r r ó l v an szó, m i n t tíz év vel ezelőtt. Miben m u ta tk o z ik ez meg? M in d e n e k e lő tt ab b a n , hogy e rő söd ött a gazdasági a la p j a , in té z m é n y h á ló z a ta , s ezáltal lényegesen n ő tt a m egy e népesség el- és m e g ta rtó képessége. — S z á m á b a n és felkészü ltség éb en erő te lje se n n ő tt a m u n k á s o sz tá ly , gy o rsab b és h a tá s o sa b b a m u n k á s s á v álás folyam ata. — L ényegesen m a g a s a b b az összlakosság, de kü lö n ö sen az a kt í v Keresők á ltala nos és sz a k m a i m ű v e lts é g é n e k színvonala. K i a la k u l t — első sorban a v á ro s o k ­ ban és a v áro siaso d ó községekben — a m eg y e szellem i bázisa. — A céltudatos, és á lt a lá b a n jól ö sszehangolt fejlesztések e re d m é n y e k é n t k ia la k u lt és m eg erő sö dö tt a m egy e váro sh áló zata. J ó n é h á n y to v áb b i település is úgy f ej ­ lődik, hogy a m eg y e te l e p ü lé s h á ló z a ta a táv olab b i jö vő f e l a d a ta i n a k e llá tá s á ra is a lk a lm a s lehet. — A lakosság élet- — e lső sorb an lak ás — k ö rü lm é n y e ib e n is lényeges változás van. K é n y elm e seb b é, felszerelteb b é v á l t sok tízezer e m b e r lakása. Jól é rzék elh ető a z o n b a n n é h á n y gond is, am e ly e k e t m eg kell oldani, d e legalábbis a n e m tül távoli m e g o ld á st b iztosítan i kell. Így pl.: — A „ p e r e m te r ü le te k ” — a f e h é r g y a rm a t i, a v á s á r o s n a m é n y i és a n y írb á to ri j á ­ rá s egy részén ek — gazdasági erejét, n é p e s s é g m e g la rtó képességét m inél előbb növelni szükséges. Iparo sítás és a te r m elő szö v etk ezetek gazdasági erősítése ú t ­ ján. Ehhez sok helyen r e n d e l k e z é s re áll fiatal — főleg női — m u n k aerő . — Az á lta lá n o s és a k ö z é p is k o lá t v ég zettek sz á m á t és a r á n y á t növelni indokolt, ez részben e l é r h e tő az e lv á n d o r lá s további csö k ken ésével is K orábbi felm érés sze­ r i n t ug yanis az e lv á n d o r ló k között igen m ag as a közép , s ő t a felső isk o lá i v é g ­ zettek szám a — T o v á b b ra is tö rek ed n i kell a céltu dato s telep ü lés-, és tele p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz ­ tésre. — A telepü lések közötti k özleked ést m enn y iség ileg növelni és m inőségileg j a v í ­ tani szükséges a v áro so k és községek jelentős része között Pl : több, a m ű s z a k ­ hoz még jo b b a n igazodó já r a tt a l. — A k ö zm ű v e s íté sb e n is — a lakosság b e v o n á s á v a l — to v áb b i lényeges e l ő r e h a ­ la d á s r a v a n szükség A hhoz, hogy a k öv etk ező tíz év s z á m a d á s a is jó legyen, tö b b e k k ö zö tt ezek re ir m úln a ta t la n u l szükség van.

FOKtt ASJEGYZEK: — K u z p o n tl S ta tis z tik a i H iv a ta l S z u b u lc s - S z a tm á r m e g y e i Ig a z g a tó s á g a : S z a b o lc s - S z a tm a r m e g y e S t a t i s z t i k a i É v k ö n y v e . IR1B — N y ír e g y h á z a , idbo — K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l: 19BD c v l N é p s z á m lá lá s e lő z e te s a d a t o k — B u d a p e s t, 1931) — K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l: ísao. é v i N é p s z á m lá lá s r é s z le te s a d a t o k a ü 'V o s k é p v is e le ti m in ta a la p já n — B u d a p e s t, 19B0.

17

HAJNAL BÉLA:

M egyénk kulturális a rc u la tá n a k n é h á n y v o n á sa Az e lm ú lt é v tized b en S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y e gazdasági és tá r s a d a lm i életében sok te r ü le te n len d ü le te s fejlődés, a többi m eg y éh e z v iszo nyítv a gyors felzárkózás m e n t v ég b e Az ip aro sítás e re d m é n y e k é n t a fog lalk o ztatási go nd ok jelen tősen csökk entek , a jö v ed elm i szín v o n al közelebb k e r ü l t az országoshoz, a lakásv iszony ok lényegesen ja ­ v u lta k , a te le p ü lé s h á ló z a t k o rszerű sö d ö tt, k i a l a k u l t a m egy e v á ro s h á ló z a ta . Az éle tk ö ­ r ü l m é n y e k b e n m i n d e n ad d ig it m e g h a la d ó ja v u l á s k ö v e tk e z e tt be A m eg ye m egítéléséb en, az o rs zág b an b etö ltö tt szerep ében, la k o s s á g á n a k m u n k á ­ já b a n , sz o r g a lm á b a n , m eg yéjéh ez való k ö tő d és b en is jelen tő s válto záso k tö rtén tek D o lg o z a tu n k n a k az a célja, hogy a m eg v á lto z o tt k ö rü l m é n y e k k ö z e p e tte b e m u ta ssu k , m ily en m e g y é n k k u ltu rá lis , m ű v elő d ési a rc u la ta , m ilyen az i t t élő e m b e r e k é letm ó d ja Átfogó é rté k e lé s r e n e m v á ll a lk o z h a t tu n k . M indössze a n n y i t sz e r e tn é n k elérn i, hogy a leg fo n to sab b s ta tisz tik a i m u t a t ó k a la p j á n k é p e t a d j u n k m e g y é n k m űvelődési helyze­ téről, k u lt u r á l is e llá to tts á g á ró l és az é le tm ó d o t befo ly áso ló n é h á n y tényezőről. T isz tá ­ b a n v a g y u n k vele, hogy a k u lt u r á l is é le tn e k és k ü lön ö sen az é le t m ó d n a k sok olyan te­ r ü l e te v an, a m e ly e k n em , vagy alig sz á m sz e rű s íth e tő k , te h a t a té m á v a l kapcsolatos m o n d a n i v a ló n k a t n e m t a r t j u k teljesnek. A m űvelődési, k u lt u r á l is élet a la p v e tő m e g h a t á ro z ó j a az is kolázottsági szint. Az 1080-as n é p sz á m lá lá s 2% -os m i n t á j á n a k a d a ta i a z t bizo nyítják, hogy az e lm ú lt tíz év U grásszerű fejlő d ése e lle n é re m ég n e m s i k e r ü lt pótolni azt a l e m a r a d á s t, am i tö r té ­ nelm ileg k ia la k u lt. Még m in d ig K is v á r d a lélek szám ú n épességet tesz ki a m egy éb en a 7 éves és idő seb b ek közül azok szám a, a k ik n e m j á r t a k isko láb a T öb b ség ü k a leg­ id őseb bek k özül és a cigán y lak osság b ó l k e r ü l ki. Az e lm ú lt évtizedben m e g y é n k b e n tö bb m i n t százezren szereztek á lta lá n o s iskolai végzettséget, m in dezzel eg y ü tt a 15 éves és id őseb b n ép esség b en m ég m in d ig m e g y é n k b e n le gkisebb az á lta lá n o s iskola 8. osz­ tá l y á t elvég z ettek a r á n y a , n e m éri el a 60%-ot. A n ő k n é l csak 53%. S o ha a n n y ia n , mi n t az utóbb i é v tized b en n e m szereztek középiskolai végzettséget, d e a le g a lá b b ilyen v ég zettség ű ek a 18 éves és idő seb b n ép ess ég n ek csu p á n e g v h a to d á t teszik ki, G yőrS op ron m eg yébe n m a j d n e m egynegyedét. A d ip lo m ás o k s z á m a megközelíti a 18 ezret. Az, iskolai végzettség a la k u l á s a n e ­ m e n k é n t , d e fő k é n t te le p ü lé s típ u s o n k é n t lényeges kü lö n b s ég et m u tat. K ülönö sen a középiskolai és a felsőfokú ta n in té z e ti v ég zettség b en v a n n a k eltérések. A n ő k n él — először a n é p sz á m lá lá so k tö r té n e t é b e n — a b e fejezett kö zépiskolával re n d e lk e z ő k a r á n y a m a g a s a b b a férfiak étó l, a m i n e k az az oka, hogy az álta lá n o s is­ k o la u tá n a f i úk je le n tő s sz á m b a n n e m k ö zép is k o láb an , h a n e m s z a k m u n k á s k é p z ő b e n fo ly ta tjá k ta n u l m á n y a i k a t.

18

A k ö zépisk olát v ég zettek a r á n y a a v á ro s o k b a n k ö rü lb e lü l h á ro m sz o ro s a a k ö zsé­ gekének. Az e lv ég z ett osztályok s z á m a — m i n t összevo n t m u t a t ó — jól érzék elteti, hogy S z a b o lc s -S z a tm a r m eg y éb e n az e m b e r e k k ö rü lb e lü l h á ro m n e g y e d n y i osztállyal v é ­ geztek k e v e se b b e t m in t országosan, V a ro s a in k b a n viszont m in d a fé r fia k n á l, m in d a n ő k n é l az á tla g o t m eg h a la d ó az elv ég z ett o sztályok szám a. T á b lá z a t u n k b a n a szóródás illu s z trá lá s á ra f e l tü n t e tt ü k az iskolai végzettség szerin ti leg ked vező bb és leg kedv e zőt­ len eb b m eg y ék á tl a g a it is. A k ü lö n b s ég ek m é rsé k lé se é r d e k é b e n szük ségesnek látszik, hogy a jö v ő b en is fok ozo tt g o n d o t f o r d íts a n a k e lső sorb an az á lt a lá n o s iskolás k o rú a k tankötelezettség ére, hogy a fiatalok m i n d e n ü tt befejezzék az á lt a lá n o s iskolát. A több m i n t 10 ezer c ig á n y t a n u ló ta n u l m á n y i m u n k á j á n a k segítésére, lem orzsolód ásu k csök­ k e n té s é re tá r s a d a l m i összefogásra is szükség van. Az o k ta tá si feltételek s o k a t ja v u l ta k , b a r a terü leti k ü lö n b s é g e k m ég n e m tű n te k el. A tan y ai kollégiu m o k h á ló z a tá n a k k i a l a k u lá s á r a és az isk olak örze tesítések h a t á ­ sá r a a felső tagozatos ta n u ló k c s a k n e m 100%-a s z a k r e n d s z e r ű o k ta t á s b a n részesül. A J o t á b b i isk o lak ö rze tesítések n él a z o n b a n fig yelem b e kell a z t is venni, hogy a m e n e t ­ re n d szerin ti au tó b u s zo n u ta z g a tó k is d iá k o k n a k ez n e m je l e n t- e n a g y o b b h á tr á n y t, m in th a s a j á t f a l u já b a n esetleg jól felszerelt kis létszám ú vag y részb en oszto tt isk o lá­ ban m u n k á j á t k iv á ló a n végző p ed agógus ta n íta n á . A felsőfokú ta n in té z e tb e n v é g z e tte k e t te k in tv e jelen leg m ég a f é r fia k a r á n y a m e g ­ h a la d j a a nőkét, de a k ü lö n b ség m á r n e m szám ottev ő. A t e n d e n c iá k a t fig yelem b e v é ­ ve a nők h a m a r o s a n elérik a férfiak szintjét. A le g m a g a sa b b v ég zettség ű ek la k ó h e ly é ­ ben igen erős k o n c e n tr á c ió figyelhető meg. A v á ro s o k b a n n ég yszer g y a k r a b b a n f o r ­ d u ln a k elő, m i n t a községekben. A fé r f ia k n á l m ég n agy o b b , m in te g y ötszörös, a n ő k ­ nél n e m so k k al tö bb m i n t h áro m szo ro s a v á ro s o k b a n , illetve k özségekben lakók a r á ­ n y á n a k h án yad o sa. A d ip lo m ás nők területi elh ely ezk edése te h á t so k k a l kedvezőbb, m i n t a férfiaké. Ez azzal m a g y a r á z h a tó , hogy a k özségek ben élő érte lm isé g ie k dön tő része pedagógus, k ö zö ttü k v iszon t tö b bségben a nők v a n n a k . A k v a li f i k á lt s z a k e m b e ­ rek v á r o s b a te lep ed ése term ész etesen a v áro so k szellem i életére, a szak m ai, a k u l t u r á ­ lis közösségek tev ék e n y sé g é re se r k e n tő le g hat.

19

-. ríni

általános iskolai osztály

Megye Község

3.8

V áros

2,4

3.4

A

2 2 ,8 25.1 17.2

2 3 .R 2 6 ,7 18,7

Befejezeti kuzépl

felsőfokú tanintézet

közép­ iskola

k ni 1

szak ­ iskola

2 3 .5 23.R 2 2 ,9

4 .2 3 .6 5 ,7

9 ,2

9.2 6 .3 16.4

8,7 10.4

7 év es es id ős eb b n é p e s s é g a l e g m a g a s a b b 1980

B efeje­ B efeje­ zetlen zeti

összesen

8

fi— 7

isk o la

1— 5

0

B efejezetlen középtokú

M egnevezés

|

A 7 i’i'i’S és id ő seh h n é p e s s a t-gm agasabh reg.ettseg 1980. tan. 1. (a 2 " ..... . minta alapján)

jan. I.

(a 2% -os

minta

3,5

0.4 0 .2 0 .9

1.8

7.4

100.0 100.0 100.0

sccrint

végzettség

alapján)

514 'v e Község Város

2,7 3,0 1,8

1—5

8

általános Iskolai

í

osztály 22,4 24.3 17.8

Megnevezés

.4 7 é ré s

0

Megye Község Város

4,1 4,5 3.0

20

C—7

20.9 23.6 14.4

22.4 23.2 20.6

B efejezetlen középfokú iskola

0

4.9 4,4 6.0

B efejezett

Befeje | B efeje­ zetlen zetl

c
sk

középf. szakink szak­ iskola

közép­ iskola

14.1 13,9 14,5

8 fi 5.R 15.5

felsőfok ú tanintézet 0.3 0i 0,8

3.7 i.; 8.6

w

V)

c

100.0

ino.ii

lUli.U

népesség a leg m a g a sa bb végzettség szerint, ICSO jan. I. (a 2“ „-os m i n t a alapján) NO

és id ős eb b

1—5

0—7

8

általános iskolai osztály 23,2 25,9 16,7

26,4 29,6 18.8

24,5 24,3 24.9

B efejezetlen középfokú iskola

j M egnevezés

Férfi

3,6 2.9 5,4

B efejezett középf. szakink.. közép­ szak­ iskola iskola 46 3.8 6,7

9,9 6.8 17.2

B efeje­ Befeje zetlen zett felsőfokú tanintézet 0,4 0,2 1.0

3,3 20 6.3

G
N 1/2

ír

c

100.0 10U.II 100.0

A n épesség iskola i v é g ze ttsé g és n e m e k szerint, a m e g fe le lő k o r ú a k szá za léká b a n 1980. j a n u á r 1.

osz-

ssesen

18—x éves

l» —x éves

11)—x éves szszesen

férfi

osz-

lerft

szesen

Elvégzett osztályok száma

férfi

M egnevezés

USZ-

legalább

V áros (megyei varosok nélkül)

Község

Megye összesen

0 osztály

Szabolcs Max Min. Á llag Szabolcs Max Mm Á llag

S zab o lcs M ax Mm Á llag

2,8

Szabolcs 2,8

Vas

h

0.8

1,4

!.B Heves 2.0 Vas 0,4 1.0

áitalán o s iskola 8 osztálya !i,7

58,1

83,7 G yőr 72,H

53,0 VeszQr.

Bács 62.4

Szabolcs

Szabolcs

G yőr

3,7

Győr

88,8 Szabolcs

07 1.7

58 1 68,2

71,2

51.5 Pest

57.8 Pest

22 42 3.2 B aranya B aranya B aranya

83,1

27

4.7

63,0

63.1

G őr

Bács

Bács

E

Kőin 0.4

0,7

50 6

54.3

1,5

2.5

55.8

61.6

45,2 50.3

1.0

2,4 H evei 2.9 Veszpi 0.3

74,1 F e jé r 81,2 H a idú 61,3 72,3

73.5 F e jé r 85.4 H a jd ú 641,8 77.0

10.4 Fe^er 77.1 H a jd ú 56.4 68.1

>*. OJ t

H eves 1.8 V eszp 0.0 0.8

1,4

10.8

Győr 25,1 Bács •5.4

G yőr 21.2 Bács

24,1

Bács

10.4

3.7

1,7 H eves 2,4 Veszpi 0.1 1,1

16.1

G yőr

45.7

Győr 0.8 2.0



16.5

15.9 23,3

sL

X

férfi

no

7,53 G yőr 3.5J

Győr

7,06

6 53

7tWi 7,53

53

H 68 F e jé r 9 41 H ajd ú 7,*>9 8 15

11,1 » F e je r 3.51 H ajd ú 7.19 8.1)3

b clejezeil középiskola

53.1) 61.7

Pest 58.2 Szolnok

s/.e-en

Pest

24,2

9.8 B

16.3 22,4 II .1

Pest

16.0

16,0

15,9

H ajdú 9.1

H ajdú 86 12.5

H ajdú 9.7 12,2

32,3 H evi-. 40.2 H a jd ú 15 9 28.7

30,9 Hév 33,1 H ajd J 16,2 26.3

12.3

31,5 H eves 36.3 H a jd ú 16,1 27,4

7.28 G yőr

S

7.01

7.96 11,2.1 bölcs Szabolcs Szabolcs I 01 ?.2<> 7,5 i 7.75 8,(4 8.35 0.78

Kom Kom 7 44 7.73 « 03 Szabolcs Szaixilrs S . öles Kuni. 6.711

1.23

B,40 F e jé r 8 95 H a jd ú 7,43 8.33

95

A d ip lo m ás o k „ k is u g á rz á s a ” sok te rü leten a v áro so k h a t á r a i n is tú lterjed . A fal­ vak g azdasági-p olitikai t á r s a d a l m i életére, fejlő d ésé re a z o n b a n n e m t u d n a k olyan kezdem ény ező , példaadó, e lő rev ivő h a tá s t g y ak o ro ln i — am i b e n n ü k e g y é b k é n t fel­ fogásuk, k épzettség ü k, é le t m ó d j u k m i a tt á lt a l á b a n je le n v a n —, m i n t h a a k özségek­ ben élnén ek . Az é rtelm iség egy részén ek la kó- és m u n k a h e l y é b e n egy szétválási fo ly a m a t i n ­ d u lt meg. Míg a m u n k á s o k jelen tő s része falun él és v á ro s b a n dolgozik, a d d ig főleg a p edag óg usok és az a g r á r s z a k e m b e r e k közül e g y re tö bben falu n do lgoznak és v á ro s ­ ban lak n a k . Ez a városb ó l k ifelé m u t a tó ingázási g y ű rű N y íre g y h á z a k ö rzetéb en k ö ­ rü lb e lü l 30 k m s u g arú , és R a k a m a z , Beszterec, D emecser. R am o csah á za, B a k ta l ó r á n tháza, N yírb áto r, ü j f e h é r t ó , T iszav a sv ári, T iszalök á l t a l h a t á r o l t te r ü le t r e te r je d ki. Ilyen ingázási övezetek m ás v áro so k k ö rü l is k ia la k u ló b a n v a n n a k . A „kifelé” ingázás a „b efelé” in gázástól m ég a b b a n is különbözik, hogy míg az u tó b b ia k h e ly z e tü k e t n ag y o n sok esetb en v églegesnek te k in tik és ,az in g á z á st é le tfo r­ m á n a k v á las zto tták , az elő b b iek ideig lenesnek és á tm e n e tin e k , m e r t elh e ly e z k e d é sü ­ ket v á ro s b a n k ív á n j á k m egoldani. Megyei (országos) s z e m p o n to k a t figy elem b e v év e — és itt a községek é rd e k e it v ed v e — a z t m o n d h a t ju k , hogy az é rtelm iség v á ro s o k b a k o n c e n tr á ló d á s á n a k fokozó­ dá sa m á r a k a d á l y o z h a tja a falusi térség ek fejlődését. K ülö n ö sen fontos, hogy a te le ­ p ü lé s h á ló z a t k ie m e lt alsófokú és als ófokú k ö z p o n tj a ib a n e m e l k e d je n a m a g a s a n k é p ­ zett s z a k e m b e re k szám a, ö sszetételü k v áljo n m in él te lje s e b b é és s o k ré tű b b é . E zért a r ­ ra is gondolni k e ll — ha a k o rá b b i községek közötti összevonások (iskola, tsz, tanács stb.) f o ly ta tó d n a k — . hogy a fu nk ció n é lk ü l m a r a d t községek elveszítik értelm iségi Lakosaikat is, am i a fa lv a k j ö v ő j é r e n ézv e n em le het biztató. Az iskolázottsági s z i n t á l t a lá b a n d e t e r m i n á l j a a k u ltu rá lis ig ényeket, m elyek k i ­ elégítésének egyik fe ltétele a k ö zm ű velő d ési in té z m é n y e k léle és m inél h a tá s o sa b b fu nkcio nálása. M e g y é n k k ö zm ű v elő d ési in t é z m é n y e k k e l (m űvelődési ház, k ö n y v tá r, klub, mozi, m ú z e u m stb.) való e llá to tts á g a — ami a létesítm én y ek sz á m á t illeti — a közepesn él alig rosszabb. Az e lm ú lt é v tiz e d b e n s z á m la l a n kö zm ű velő dési inlézm én y nyel g a z d ag o d tu n k (megyei k ö n y v tá r , já r á s : m űvelődési kö zpontok, ifjúsági házak stb.), így a k u ltu rá lis lehetőségek is k ed v e z ő b b é v á lta k . Rövidesen ú ja b b a k követik, mivel á ta d j á k a megyei m ű v elő d ési k ö zp u n t k u l t ú r p a l o tá j á t, a színházi életb en is k o r ­ szakváltás lesz az új tá r s u la t lé trejö ttév el. A ta p a s z ta la to k azt m u l a tj á k , hogy a kö z­ m űvelőd ésben a tárg y i fe lté te le k e n tú l az e m b e ri tény ez ők nek — hozzáértés, sz e rv e ­ zési készség, h atásos p ro p a g a n d a , lelkesedés — igen nagy a szerepe. K evésb é jól fe l­ szerelt k u ltu rá lis in té z m é n y b e n is fo ly h a t m a g a s szín von alú, jelentős, töm eg ek re haló közösségi tevékenység, míg a le g m o d e rn e b b m ű v előd ési létesítm é n y e k is á llh a ln a k p ro g ram o k nélkül, teljesen k ih a s z n á la tla n u l, m i n t ahogy m i n d k é t e se tre v a n n a k pél­ dák. A közm űvelődési in t é z m é n y e k b e n sz á m ta la n leh etőség és fo rm a v a n a m ű v e lő d é s ­ re, k u lt u r á l o d á s r a , a szabad idő hasznos eltöltésére, ta r ta l m a s közösségi m u n k á r a . Az ilL közölt tá b lázato k segítség et a d n a k ahhoz, hogy a k u ltu rá lis ellálotlság le g f o n to ­ s a b b m u tató i a la p j á n k ép et k a p j u n k m eg y én k helyzetéről. L eg fo n to sab b e re d m é n y n e k azt t e k i n th e t jü k , hogy m eg y én k — a m u ta tó k a la p j á n — c s a k n e m kivétel n é lk ü l elkei ül t az utolsó helyről. A v áro so k e lláto tts ág a job b m in t a községeké, m iv el az e lő b b i­ ek a váro sok á tla g á n a k közelében v a n n a k , az u tó b b i a k e l m a r a d n a k az országos kö z­ ségi állagoktól. A k ö n y v tá r i a d a to k közepes e lláto tts ág o t tü k r ö z n e k m in d a v á ro s o k b a n , m in d a községekben, d e m i n t k éső b b látn i fogjuk, az o lv asottsággal n e m l e h e t ü n k e lé g e d e t­ tek. A kö zm ű v elő dési k ö n y v tá r a k á l l o m á n y g y a r a p o d á s á n a k 1000 la k o s ra ju tó Ft ösz.-

22

szege az á tla g tó l 1800 F t-ta l, a legtöbbel g y a ra p o d ó Vas m egyétől 4400 F t - t a l volt k e ­ vesebb 1979-ben. Az 1000 lak o sra ju t ó m o zielő ad áso k s z á m a tö bb m i n t országosan, a látog atók s z á ­ m a viszont á tlag ala tti, az egy e lő a d á sra ju tó nézők szám a k e v e se b b m i n t országosan, azaz a mozik k ev é sb é k ih as zn áltak . A s z ín h á z - és m ú z e u m lá t o g a tó k s z á m á b a n a váro sok e s e té b e n az átlaghoz, a k ö z ­ ségeknél a leg k ev ésb é e llá to tt m egy ék he z v a g y u n k közelebb. Az O rszágos F ilh a rm ó n ia h a n g v e rs e n y e in e k lá to g a to tts á g a m e g h a l a d ja az országost. Az O R I -re n d e z v é n y e k l á ­ to gatottsága is ked vező v á r o s a in k b a n , k özség ein kb en csak e lv é tv e t a r t a n a k előadást. A rád ió és a tv az egész o rs z á g b a n á lta lá n o s s á vált, területi s z ó ró d á su k e lm a r a d az el­ lá to ttság m ás mutatóitól. A lakosság k u ltu r á lis ellá to tts á g á n a k fő b b adatai m e g y é n k é n t, 1979

Az ÍOOO la k o s ra ju tó Megneve­ zés

k ö n y v tá r i egységek

b eir a tk o z o tt k ö n y v tá ri olvasók

kölcsön zött k ö n y v tá r i egységek

s z á m a

* 3? -

> i Cj Sí CL)

8 *

M a x : Vas 6814 M in: H a jd ú - B ih a r 2636 Szabolcs-Sz. 3970 M egyék á tl a g a 4011

M a x : N ó g rád 317 M in : B a r a n y a 180 Szabolcs-Sz. 243 M egyék á tlag a 237

M a x : Nógrád 7146 Min B a r a n y a 3361 Szabolcs-Sz. 5156 Megyék átlaga 5332

M a x : V e sz p ré m 4447 M in : P est 2344 Szabolcs-Sz. 3082 M egyék átla g a 3435

M ax: Somogy 266 M in : P est 147 Szabolcs-Sz. 167 M egyék á t l a g a 191

Max Szolnok 6541 M i n : P est 3351 S zabolcs-S z 4755 M egyék á tla g a 4934

Az 1000 la k o s ra ju tó M eg­ neve­ zés

mozi előad áso k

szín h ázi látogatók

m ozilátogatók

múzeu mi lálega tók

Városok

s 7. á in U M a x : Heves 74 M in : F e jé r 33 S zabo lcs-S z 63 Megyék átl. 54

M a x : Z ala 10 265 M in : Pes 4915 Szabolcs-Sz. 7016 M egyék átl. 7266

a .x

M a x : Vas 130 M i n 1 P est 59 S zabnlcs-Sz. 87 Megyék átl. 88

M a x : N ó g iád 7527 M in : G yőr-S. 3234 Szabolcs-Sz. 3914 M egyék átl. 4857

s £

M a x : G v ő r—S. 1U14 M in : P e st 174 Szabolcs-Sz. 473 M egyéit átl. 578

M a x : P e s t 5953 M in: S zolnok 784 Szabolcs-Sz. 1630 M egyék átl. 2416

M a x : B ékés 135 M in : B —A— Z. 19 Szabolcs-Sz. 36 M egyék átl. 50

M a x : V eszprém 5112 M in: B ékés 19 S zabo lcs-S z 211 M egyék átl. 790

23

A lakosság kulturális ellátottságának főbb adatai m egyénként, 197 9 Az 1000 la k o s ra ju tó Meg:vcvozés

Országos F il h a r m ó n ia h a n g v e rs e n y e it láto gató k

O rszágos R endező Iro d a re n d e z v é n y e it látogatók

rád ió előfizetők

televízió előfizetők

s z 3 m a c b u Q á h.

•Í3

M a x : V e sz p ré m 291 M in: B ács-K 92 Szabolcs-Sz. 158 Megyék átl. 156

M a x : Somogy 773 M i n : P e s t 47 Szabolcs-Sz. 140 Megyek átl. 115

M ux: N óg rád 273 M in: Bács-K. 202 Szabolcs-Sz. 210 M egyék átl. 235,

M a x : N óg rád 276 Min: B ács-K 220 Szabolcs-Sz. 232 Megyek átl. 251

M a x : Somogy 341 M in: Sz.-Sz. 1. Szabolcs-Sz. 1 Megyek átl. 38

M a x : Szolnok 262 M in : Sz.-Sz, 183 Szabolcs-Sz. 183 M egyék átl. 223

M a x : Békés 265 M in: B ács-K 214 Szabolcs-Sz. 223 M egyék üti 240

>

c

2 ter tL

a :0 ti

M a x : Békés 122 M in: G yőr-S. 6 Szabolcs-Sz. 42 M egyék átl. 33

Az is m e re tte r je s z tő elő ad á so k szám a, ezek láto g ato ttság a, a s z a k k ö r ö k b e n t e v é ­ ken yk ed ő k , a m ű k e d v e lő m űvészeti csoportok, k o ro k t a g j a in a k a d a ta i a z t m u t a tj á k , hogy m e g y é n k b e n e té r e n e re d m é n y e s m u n k a folyik. A politikai é rd e k lő d é sb e n fontos helye v an a n a p il a p o k o lv asásán ak . Az I0UI! la k o s ra ju tó n a p ila p o k átlagos napi p éld á n y s z á m ú 1979-ben 20R, a m egyék á tla g a 242 C sak Bács K isk u n és P e st m eg y ék b e n o lv astak k e v e se b b n ap ilap o t, m i n t n á lu n k Ez a n n a k e lle n é re v an így, hogy a hírlap o k terjesz téséb en , a p é ld á n y s z á m o k nö velésében S z a b o lc s -S z a tm á r évek ó ta a leg e r e d m é n y e s e b b m eg y ék közé tartozik A n apilapok irán ti k ere s le te t a politikai é rd ek lő d és m é r té k é n e k is felfo gh atju k. E nn ek terü leti e l téréseit a m ellék elt á b r á n ta n u lm á n y o z h a t ju k .

24

A l a k o s s á g k u l t u r á l i s e l l á t o t t s á g á n a k f ő b b a d a t a i m e g y é n k é n t , 1979

M a x : Békés M in : P e st Szabolcs - S z a t m á r M egyék á tla g a

17 7 9 11

M a x : Békés M i n : T o ln a S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék á tla g a

714 272 432 461

szak k ö ri tagok szám a

M ax: K om árom M in : Vas S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék á tla g a

19 9 10 13

m ű k e d v e lő m űv észeti csoportok, k ö rö k t a g j a in a k szám a

M a x : N óg rád M in : P e s t S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék á tl a g a

27 14

m űsoros este k e n résztvev ő k szám a

M ax: K om árom M in : P e s t S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék á tla g a

1725 545 824 889

kö zm ű v elő d ési k ö n y v tá r a k á ll o m á n y g y a r a p o d á s á n a k F t-összege

M a x : Vas M in : H a j d ú - B i h a r S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék á tla g a

elő fizetett és v á s á r o lt n ap ila p o k átlagos napi p é ld á n y s z á m a

M a x : Vas M in : Pest S z a b o lc s -S z a tm á r M egyék átla g a

szám a is m e r e t­ terjesztő előad áso k résztv ev ő in ek szám a

Az 1000 lakosra

22 21

ju tó

13343 7182 7911 9692 314 152 208 242

25

A szocialista é le tm ó d kérdései az e l m ú l t é v e k b e n a z é rd e k lő d é s k ö z é p p o n tjá b a kerü llek m e r t a t á r s a d a l m i tervezés s z e m p o n tja b u l nagyon fontos a n n a k is m erete, hogyan élünk jav u ló élelfellélelein k k el. Az é le tm ó d v iz s g á la t á n a k egyik lehetséges m ó d ja a lakosság id őb eo sztásá n ak m eg ism erése. Ezt a célt s z o l g á lt a a KSH időm érleg felvétele a m i a lő — fi9 éves népesség egy ezrelék es m i n t á j á n a k napi id ő f e lh a s z n á lá ­ s á t rö g z íte n e 1916 71-ben. A -táblázatban szereplő ad a to k sz in te tik u s jelleg ű ek . A id ő ta rta m o k t ö b b n y i r e erő sen e lté rn e k ezektől az átlag o k tól, déses tev ék e n y ség et végzők és a z o k a t n em végzők a r á n y a i b ó l évi á ü a g n s n a p n e m c s a k az átlag o s h é tk ö zn a p o k u l, h a n e m a a v a s á r n a p o k a t is ta r ta lm a z z a .

v aló s ág b an előforduló m e r t a z ad a to k a k é r ­ v a n n a k kiszám ítv a. Az sz a b a d s z o m b a to k a t és

A m egyében élők időbeosztása, e n n e k révén éle tm ó d ja jellegzetes e lté ré s t m u t a t az országostól. L é n y e g é t te k in tv e a m u n k a több, a k u l t ú r a k e v e se b b m i n t országo­ san. A kereső - és te rm e lö te v e k e n y s é g r e fo r d íto tt idő n api á lla g b a n 30—50 perccel h a la d j a meg az országost. Ezt m á s v izsgálatok is m egerősítik, m elyek szerint az or szagos jövedelm i színv on al m eg k ö zelítéséh ez itt jóval tö b b m u n k a b e f e k te t é s r e v a n szükség, azaz a fő állásb a n e lé r h e tő k e re s e te k — a je le n tő s fejlődés ellenére — m a még e l m a r a d n a k az ors zágos átlagtól. A m ezőg azd aság i fizikai fo g la lk o z á s ú a k — n a g y rés zt a h á z lá ji és kisegitő g az­ d a ság b an v é g z e tt m u n k a m i a tt — m in d a m egyében, m ind országosan k b . 1,5 órával Löbbet dolgoznak, m i n t a s zellem iek v agy a n e m m ezőgazdasági fizikai fo g lalk o zá­ súak. A m egy ében k u lt u r á l is tev ék en y ség re, k u lt u r á l is s z ó rak o ztató in té z m é n y e k lá to ­ g a tá s á r a illetve szab ad m ozgásra, testedzésre k ev eseb b idő m a r a d m in t országosan. A televízió e lte rje d é s é v e l a sz a b a d idő eltö ltésén ek leg á lta lá n o sa b b m ó d j a a t é v é ­ nézés lett. K ö n y v o lv a s á s ra s a j n o s e n n e k csak tö r e d é k e j u t az is jelen tő s sz ó rá st m u t a t tá r s a d a l m i cso p o rto n k én t. K u l tu r á li s te v é k e n y sé g re leg keve seb b id eje a m e z ő g a z d a ­ ság b an dolgozó fizikai fo g la lk o z á s ú a k n a k van. E zért t o v á b b r a is fontos — a m u n k á s ­ osztályé m elle tt — p a r a s z ts á g u n k é le tk ö r ü l m é n y e i t ja v íta n i (a f a l v a k a t is fejleszteni), k u ltu rá lis ig é n y ü k e t felkelteni, á lla n d ó a n fokozni, hogy m in d tö b b en élhessenek és é lje n e k m űvelődési, k u lt u r á l is leh etőségeinkkel. A h á z ta rtá s i, k a r b a n i a r t á s i m u n k á k m e g y é n k b e n az átlagostól m in d e n társa d a lm i csop o rtb an több időt vesznek igénybe. E bben a h á z ta r tá s o k a la c s o n y a b b g épesítettségi foka. a h a g y o m á n y o k erősebb k ötőd ése (pl a félkész és k észételek fo g y as ztása k ev ésb é van e lte rje d v e ), illetve a h á z ta rtá s o k m u n k á j á t k ön n y ítő szolgáltatáso k r i t k á b b ig é n y b ev é tele játszik szerepet

27

A lakosság időbeosztása percben, ö sszevo n t társad alm i csoportok szerint Évi átlagos nap Szellemi foglalkozású

Nem m ezőgazdasági fizikai foglalkozású

a o rs z á ­ m e g y e ­ gosan ben

a o rs z á ­ m eg y é­ gosan ben

Mezőgazdasági fizikai foglalkozású

T ev ék en y ség ek a Crs2ám eg y é­ gcssn ben

K ereső - és term e lő te v é k e n y sé g H áztartási, k a r b a n t a r t á s i munkák V ásárlás, szo lg áltatáso k igeny bev étele S zem élyes fiziológiai szü k ség lete k G y e rm e k n e v e lé s, gyér m ekgondozás T ársas, közösségi tevék e n y ség T an u lás, eg yéb szellem i tev ék e n y ség Ezen b elü l: ó rán , előad áso n való részvétel egyéni ta n u lá s, ö nképzés K u ltu r á li s szó ra k o z ta tó tev ék e n y sé g e k Ezen belül: ú jság és fo ly ó ira t­ olvasás k ö n y vo lvasás (nem ta n u lá s i céllal) r á d ió n a llg a tá s (kizárólagos tev.) tévénézés (kizárólagos tev.) m agnózas, lem ez­ h allg atás h a g y o m á n y o s női k é z im u n k a h ob by es egyéb szó rak o ztató tev. K u ltu rá lis szórak o ztató in té z m é n y e k láto g atás a F jen belül mozi színház, h a n g v e rs e n y kiállítás, m úzeu m , egyéb rend. s p o r tre n d e z v é n y Szabad mozgás, testedzés Egyéb közlekedés (nem m u n k a h e l y — lakás) Egyéb tev éken y ség ek

380

335

408

373

483

455

135

128

137

-133

141

123

13

21

14

17

8

8

031

638

636

639

604

647

18 38

23 45

16 40

17 43

12 23

12 36

38

19

2

0

3

2

3

5

1

2

1

35

14

4

2

*2

113

133

109

] 22

94

95

14

14

10

12

9

10

11

20

8

11

5

4

1

3

2

4

2

4

81

84

74

82

71

70

___

1

1

2

—

—

4

6

11

6

6

5

2

5

3

5

1

2

2

n

4

6

2

2

2 —

4 1

2 1

3

1

1

_

1 — 20

—

— 8

1 6

1 1 13

1 — 2

1 — 4

54 4

08 4

63 5

64 7

57 6

47 9

Összesen (24 ó ra = 1440 perc)

I44U

1440

1440

1440

1440

1440

28

_

—

A h á z ta rtá s i m u n k á k v égzésében n e m e k s z e rin t igen nag y k ü lö n b s é g e k e t t a l á ­ lu nk. Míg a fé r fia k alig tö lte n e k n api 30—4U p e rc e t ilyen tev ék e n y ség g el (főleg fűtéssel), a d d ig a n ők e n n e k á l t a l á b a n ö t-h atszo ro sát, :i— 4 ó rá t fo glalk oznak a h á z ­ ta r tá s b a n . Ez a r r a utal, hogy a n ő k n a g y o b b eg y e n jo g ú s á g o t élv ez n ek a tá r sa d a lm i és gazdasági életben, m i n t a család o n belül. A k u l t u r á l t a b b életm ó d k ia l a k ít á s a azt követeli, hogy csö k k en jen — k ü lö n ö s e n a n ő k n é l — a h á z t a r t á s b a n m u n k á v a l tö ltö tt idő, és az így felszab ad u ló időt m in é l tö b b e n k u lt u r á l is és közösségi tevék e ny ség re és m ás k ik a p c s o ló d á s r a fo rd íth assák . A há zta rtá si m u n k á v a l tö ltö tt idő (perc) n e m e k szerin t

Szellemi foglalkozású

Nem m ezőgazdasági

M egnevezés

fizikai foglalkozású férfi

A m egyében O rszágosan

M ezőgazdasági

30 34

no

férfi

nn

férfi

nő

186 160

39 33

226 203

39 33

231 222

Az é le t m ó d n a k egy m ásik igen fontos e le m e a lak o sság jö v e d e le m f e lh a sz n á lá sa . K o r á b b a n u g y an is a szo cialista életm ó d f o r m á lá s á b a n n a g y o b b h a n g s ú ly t k a p ta k a tu dati, k u lt u r á l is tényezők, míg m a n a p s á g egy re in k á b b je le n tő s é g é n e k m eg telelő sz e ­ rep h ez j u t n a k a z életm ó d gazdasági kom po n en sei, m i n t pl a jöv ed elem elo sztási r e n d ­ szer, vagy a fogyasztás szabály o zása. Egy t á r s a d a l m o n belü l igen lényeges a n n a k is m erete, hogy a leg fon tosabb osztá­ lyok, r é te g e k é le t m ó d j a m ib en és m ily en m é r té k b e n tér el egy m ástól, de n e m k e ­ vésbé fon to s az sem, hogy m e g is m e rjü k az é le tm ó d terü leti je llem ző it illetve elté ré s e it E b b en segíten ek eg y eb ek k ö zö tt a h á z ta r tá s s ta t is z t ik á i a d a to k is. E zek et r e p r e z e n ta t ív m ó d o n a h á z ta rtá s o k k étez relék es m i n t á j á n a k megfigyelő sével n y e rjü k . A kis m i n ta sa jn o s n e m teszi leh ető v é, hogy a m u n k á s o sz tá ly o n kívül a többi osztályra, illetv e ré te g re is érté k e lh e tő megyei a d a t o k a t a d j u n k — hiszen az egyes c s o p o rto k b a eső m egfigyelések sz á m a csekély — e z é r t a z o k a t a z észak-alföldi körzet a d a ta ib a n (H a jd ú - B ih a r, S z a b o lc s -S z a tm á r, S zolnok megyék) s z e re p e lte tjü k . K ettős jö v e d e lm ű h á z ta r tá s o k n a k a z o k a t te k i n tj ü k , a h o l az a k tí v k e re s ő k között van m ezőgazdasági te rm e lő sz ö v e tk e z e tb e n és b á rm e ly m ás á g a z a t b a n fog lalk oztatott fizikai dolgozó vagy k ö zv etlen te r m e lé s ir á n y ító is, és ez e k v a la m e ly ik e a h á z ta rtá s fő Az életm ó d változásáv al, az é le tszín v o n al em e lk e d é sé v e l c sö k k e n a lé t f e n n t a r ­ táshoz szükséges (élelem, ru h a , lak ás) k ia d á s o k ará n y a , és nő az élet m i n ő s é g é t jav ító k ia d á s o k é (élvezeti cikkek, h á z ta r tá s - és lakásfelszerelés, egészségügy, testápolás, közlekedés, hírközlés, m ű v elő d és, üdülés, szó rak o zás stb.J. Az egy főre jutó összes személyes célú k ia d á s u gy an n e m é r i el az országos átlagot, de a ttó l lényegesen n e m is m a r a d el. A r r a m á r u ta l tu n k , hogy a z o k n a k a jö v e d e lm e k n e k a biztosítása, m ely ek e k ia d á s o k a t le h e tő v é teszik, az országos á tla g tó l csak jó val tö b b m u n k á v a l é r ­ h e tő k el A k ia d á s i tételek közül té m á n k szem p o n tjá b ó l a m űvelődési, üdülési, szórakozási k i a d á s o k n a k v a n lényeges szerepe. E zen b elü l c s a k n e m k iv é te l n é lk ü l m i n d e n tétel

29

elm a ra d az országostól. Ezek a/, a d a to k m eg erő sítik azt a feltételezésü nket, hogy a m egyében az e m b e r e k jóval k ev e se b b e t k ö lten ek k u ltu rá lis célokra, m int országosan. Ez csak részben m a g y a r á z h a tó a jö v ed elm ek k é!, so kk al i n k á b b azzal, hogy m ás kiadások elveznek előnyt. Ezt azo n b an n agy részt n e m szabad választás, h a n e m k é n y ­ szer okozza Egy igen jelen tő s kiadási teteib en , a lak ás é p íté sb e n ug y an is év tized ek ó ta jóval m e g h a la d ju k az országos állagot. E n n e k az az oka, hogy az állam i l a k á s ­ építés a rá n y a meg a felet sem éri el az ors zágosnak. A szab olcs-szatm ári e m b e r tehat ha l a k á s t a k a r — n em s z á m ítv a az á lla m i la k ás h o z ju tó m in d en 5—G családo t — . epit. Ez igen nagy ta k a r é k o s s á g o t és az ép ítés u tán jelen tős h iteltö rlesztést jelent E tö b b le tk ia d á s u k a t csak a l é t le n n t a r t á s o n k ív ü li téte le k e n tu d j a ..m e g t a k a r í ta n i”, tö b ­ bek közölt ez é rt is fo rd ít k e v e s e b b e t k u lt u r á l is c é lo k r a és más olyan k ia d á s o k ra , m e ­ lyekkel az országoshoz haso n ló életm ó d o t tu d n a folytatni. A m űvelődési, üdülési, szórakozási (k ö n y v tár, k é p tá r , m ú zeu m , klub. s p o r t r e n ­ dezvény. cirkusz, m ű s o ro s estek b elépőjegyei stb.j k iadáso k kozptt — a megyei és az országos kozott —- a le gn ag y ob b e lté ré s i az ü dü lésre ford íto tt összegben találjuk, a m in e k nagyobb része*, a belföldi üdülés jelenti. Itt m eg jellem zőb b k ü lö n b s ég ek t a ­ lá lh a to k az egyes osztályok es réteg ek közölt. E lg o n do lk odtato, hogy a je len tő s t á r ­ sadalm i h o z z á já ru lá s i ta r ta l m a z ó belföldi ü d ü lé s t tö bbn yire a szellem iek veszik igénybe, pedig az igen y b ev étel lehetősége elvileg m i n d e n k in e k adott. M eg yénk lakói kb. 3-szor k e v e se b b e t fo r d íta n a k ü d ülésre, m i n t országosan A tartós fogyasztási c ik k ek k e l v aló e llá to tts á g szoros k a p c s o la tb a n van az életm ódd al. Minél tö bb tartós fogyasztási cikkel re n d e lk e z ik egy bázdarlás, a n n á l több h á z ta rtá s i gép segíti a család m u n k á já t, unnál jo b b feltételei v a n n a k az ottho n i m ű velődésnek , k u ltu rá lis te v é ­ kenységnek, a szabad idő hasznos eltöltésén ek

L ö p o rla r tő és fen tcrcs (K iss La.jus gyűjtéséből.)

30

A h á z ta r tá s o k eg y főre j u t ó m ű v e lő d é s i, ü dü lési, szó ra ko zá si kia d á si tételei, Ft 1979

A niunk.iy»t»zt:i vhoz 1 il

A szö vetk ezeti párás.-! saghoz

Tv. r.'idio. na.- ei -ka ki. U urális o U súg. könyv, laB S K r Sporiszi ,, já t é k á t u egyéb ku itu i álts cikk T a n d i! Színház, n v t/i, agyéi: rendezvény Rudin, Iv elöli zielés K l t u r á ’is cik k ek jav . i Egvéb s/oraK ozás Ü dülés Mu /elódés, üdülés, szó rak o zás összesen Egy főre Jutó összeszem ély es célú . M ű velődés, üdülés, szó rak ozás az egy főre j u t ó évi ö .szes szem ély es célú k ia d á s " B- á b a n

A $/c Ucmi

A

in a k tív

lO t 0 h á z i

M eg n ev ezel az észak m e­ alföldi gy* ben kői zeti-en

A k e ttő s lo v ed elm ú

rsyáü ^san

az észak alföldi korze*oen

a r t
az é s z a k ­ orszá­ iföldi kö rzelgosán ben

ors?ágosan

az. é szak a 1föle. i kö; ze- f.en

o rs z á ­ gosan

az észak alföld kiír zet ben

or

••

I9R 231)

293 315

414 104

252 270

320 270

299 26'ü

349 290

533 .599

i Kfi4

33í) 220

285 281

!)l 42

1 1D .5

194 50

73 15

1011 35

97 22

120 40

210 158

A2*. 151

24 2

98 i :í

nm

112 191

37 171 31

47 180 40 111 139

85 193 41 17 53

84 173 44 32 143

.90 213 54 34 582

n \ 22) III 7* 1021

15 2*10 n 9 53

2R 297 70 2.3 345

1017

1275

2489

3*4 r.

!Mi4

1138

R4 169 43 29 82

25 200

t II]

54

•J78

1202

1712

019

23267

27090

25*13

209‘M.i

J 11(1*1

27032

12851

35425

211119

23517

8.3

38

4.3

4.2

4,7

T.ü

9.5

4.0

5.8

js a íu

3.6

56

S .t

<»0 1"

i;

nm

A 100 h á zta rtá s ra ju t ó ta rtós fo g y a s ztá s i c i k k e k á ll o m á n y a é v vég én, db 1979 A m u n k á s o s z tá l y h o z

A szövetkezeti p a ra s z ts á g h o z

A kettős lö v e d e lm ü

A szellem i

Az in a k t í v

t a r t o z ó M L-gnevO/év

h íiít a d á s o k b a n □ m e­ gyében

i luló iioyli i IM1ISÓL’ép C en tn íag u l'orszi vógép V a r r t .:cp SzemelygépkocM Műtői k o n k n á r K e i ékpa

xvüÜiO TcievÍJMM L e m e z j á ls / ó M a g neto kin F ényk épezőg ép , film felv ev ő g ép és vetítő

711 36

az északalföld k ü rze ben

Oi s r á ­ gó'* ári

41 ilj 7ii 711 44 21 24 ) 14 141 102 28

21

111 35 34 61 fit 34 Ifi 2B U7 110 9H 20 20

2(1

14

(Mi

"0 63 31 14 21 13H 113 ns 15

IMI


o rs z á ­ gosán

az é szak alföldi ku. zelbcn

ország o *•■>n

az észak alföldi k ö r z e t­ ben

orszá­ gosan

39

73 31 94 57 57 t» 12 3t 1(41 107 95 18 14

82 3 fi «•:» 04 (13 40 21 38 175 Ilii 94 18 20

30 98 61 55 27 9 30 99 113 98 11 19

88 38 99 72 69 46 21 46 185 135 101 23 31

44 44 22 103 147 102 42 49

lül 64 96 81 96 49 44 14 SÍ 175 110 49 02

50

24

2ti

25

42

71

85

77

yo 59 9H 82 97

z észak aliöldi km zetben 52 14 76 37 36 3.': 2 5 W 1IIH I.H

orszá­ gos

70 27 74 42 51 45 3 6 Q2

7 2

117 H] 8 5

9

14

N

A ta r tó s fogyasztási cik k ek h iá n y a á l l a tá b a n t a k a r é k o s s á g r a ösztönöz, azok m e g ­ szerzésére. A jö v e d e le m - fe lh a s z n á lá s sz e rk e z e te ilyen h á z ta r tá s o k b a n term ész etesen ellér azokétól, a k ik m á r r e n d e l k e z n e k vele A 100 h á z ta r tá s r a ju tó ta r tó s fogyasztási cik k e k á ll o m á n y a m e g y é n k b e n á l t a l á ­ ban k evesebb m in t o rszágo san , n e h á n y cik k b ő l a z o n b a n a k ü lö n b s é g elh a n y a g o lh a tó (m csugép. m o to rk e ré k p á r, televízió), s ő t k e r é k p á r b ó l tö bb j u t m in t országosan. L e g ­ n ag yob b k ü lö n b s é g e k a k u lt u r á l is c ik k e k n é l (rádió, lem ezjátszó, m agn etofo n, fén y k é­ pezőgép) és a sz em élyg ép k o csin ál ta lá lh a tó k . A m egyei és a z országos ad a to k leg in ­ k á b b a szellem i dolgozóknál közelítik meg eg ym ást. N e h á n y ta r ló s fogyasztási cik k n él o rszág osan m á r a te líte ttsé g jelei m u ta tk o z n a k (pl. hűtőgép, televízió), m e g y é n k b e n m ég lo b b t e r m e k n é l jelen tő s v ásá rló e rő v e l kell szám olni a k ö v etk ez ő é v e k b e n is. Eddigi fejteg e té se in k b e n főleg a megye (észak-alföldi körzet) hely ze tét vizsgáltuk az országos a d a to k tü k réb en . S ajn o s sem az időm érleg, sem a h á z ta r tá s s ta t is z t ik a i a d a ­ tok n e m a lk a l m a s a k a m egyén belüli eltérések fe ltá r á sá ra . A le g ú ja b b k u laláso k v i­ szont a z t bizon yítják , hogy a gazdasági fejlettségben, az é le t s z ín v o n a lb a n és az é le t­ m ó d b a n k o r á b b a n m eglévő n ag y terü leti (m egyék közötti) kü lö n b s ég ek jelentősen csökken tek, sőt n e m egy ese tb e n m eg s zű n tek A nagy rég ió k küzölli kiegyenlítődési fo ly a m a t te h á t lény eg é b en b efejező dö tt, b a r m i n t lá ttu k , az életm ód egyes lellételei ben, a k u lt u r á l is é le tb e n még m eg y én k h ely ze te n em m o n d h a t ó m e g n y u g ta tó n a k . A k ü lönb ségek kisebb t e r e k r e h elyeződlek át, azaz a m egyén belüli elté ré s e k v á lta k j e l ­ lemzővé. Főleg az élet tech n ik ai k ö rü lm é n y e ib e n v a n n a k m e g h a tá ro z ó különbségek. Ily en ek pl. a la k á s v isz o n y o k b a n , illetve a lakásuk felszereltségéb en jele n tk e z ő |viz, szennyvízelvezetés, fűtési mód, gáz, villany) a n o m á liá k , m elyek h atással v a n n a k l a ­ kóik é le t m ó d j á r a is. A lakásviszo ny o k m egyén belüli e lté ré s e in e k b e m u t a t á s á r a a la k á s á llo m á n y szo­ baszám s z e r in ti m eg o s zlásá t v á las zto ttu k . A zt n e m k e ll k ü lö n han gsúlyo zn i, hogy mi lyen minőségi kü lö n bségei je le n t egy-, illetv e tö b bszo b ás l a k á s b a n lakni Az elm ú lt év ­ tized n a g y m é r té k ű la k á s é p ítk e z é se in e k e r e d m é n y e k é n t je le n tő s e n c sö k k e n t az egyszo bás és n ő tt a h á r o m - és tö bbszobás la k á s o k a ra n y a . Ez utób bi azonos az országos á t ­ laggal. m iv el m á r m e g y é n k b e n is m egközelítőleg m in d e n n e g y e d ik lak ás h á r o m - és többszobás. A te le p ü lé s e n k e n ti a d a to k — ah og y a z t té r k é p ü n k is jelzi — nagy s zó ró d ást m u ­ tatn ak. A n é h á n y ° (,-os a r á n y t ó l a 40" 0-o t m eg h alad ó ig terjed n ek . A h á r o m - és többszobás lak áso k a r á n y á b a n jól e lk ü lö n íth e tő térségek is m erh ető k tel. A k is v árd ai já r á s községeiben a le g m a g a sa b b , a n y ír b á to ri és a f e h é r g y a rm a ti j á ­ rás fa lv a ib a n a le g a la c so n y a b b a h á r o m - és többszobás la k á s o k a r á n y a M egfig yelhe­ tők az o r s z á g h a tá r m en ti és a forg alm i á r n y é k b a n fekvő (az ú th á ló z a th o z csak b e k ö ­ tő ú tta l kapcsolódó) községek h á r o m - és tö bbszobás l a k á s a in a k a lac so ny a r á n y a is. E n ­ nek o k a in a k elem zése m ost n e m leh et fe la d a tu n k . Ügy véljü k, s i k e r ü lt n é h á n y á lt a l u n k fo n to sn a k t a r t o t t jellem ző a la p j á n fe lv á ­ zolni m egyén k k u ltu rá lis a r c u l a t á n a k fő bb vo n ásait. M e g á lla p íth a tju k , hogy az is­ kolai végzettségben, a k u lt u r á l is e llá to tts á g b a n és az é le tm ó d egyes feltételeiben az e l ­ ism erést k eltő e lő r e h a la d á s és az o rszág m ás v id ék eih ez való közelítés e lle n é re k u ltu ia lis h e ly z e tü n k m ég m a se m kedvező. A lakosság so kszo r nem él a z o k k a l a le h e tő ­ ségekkel és fe lté te le k k e l sem, a m e ly e k e g y é b k é n t s z á m á r a a d o ttak . M i n d a n n y iu n k n a k be kell látni, hogy n ag yo n sok m ég a ten n iv aló . K ü lö n ö sen a m eg y éb e n elő é r t e l m i ­ ségieknek nagy, sz in te k o r l á tl a n leh ető ség ü k és erkölcsi kö telességük az, hogy m in d en

33

PO

tőlük te lh e tő t m eg te g y e n e k az e m b e r e k m ű v elteb b é, k u lt u r á l ta b b á , s o k o ld a lú b b á n e v e ­ lésében. S eg ítsen ek a m inőségileg m a g a s a b b fokú szocialista é letm ó d e lte rjesztés éb en és á lta lá n o s sá v álás áb an . A d ja n a k vissza m inél tö b b e t ab bó l a tudásb ól, ism eretb ől, szem léletből, életm ódból, a m i t a k k o r k a p ta k , illetv e s zereztek , a m i k o r m á s o k dolgoz­ tak, Az e ddiginél is m e g k ü lu n b ö z te te tlo b b fig y elm et kell fo rd ítan i a k u lt u r á l is e ll á ­ tottság b an m eglévő m eg yén belüli k ü lö n b s é g e k csökkentésére. M eg yénk fejlődési t e n ­ d en ciá ja, e lm ú lt év tized b en gazdasági ú jjá s z ü le té s e m eg g y ő ző d é sü n k k é teszi, hogy szorgalm as, m u n k a s z e ie t ő la k o s sá g u n k a jö v ő ben még m ű v e lte b b é , k u l t u r á l t a b b á v á ­ lik és t a r t a l m a s a b b éle tm ó d o t lóg fo lytatni E h h ez az o b je k tív feltételek biztosításán túl a s z u b j e k tí v tényezők fok o zottab b fig y e le m b e v é te lé re is szükség van.

FORRÁSOK 1. 1980. évi n é p s z á m lá lá s előzetes adatok. Statisztikai Kiadó. B u d a p est. 1960. 2. 1930. évi népszám lálás részletes adatok a 2"»-os képviseleti minta a l a p j á n . statisztikai Főosztály. 1980. 3. Időm érleg. Statisztikai Kiadó. Budapest. 1980. <■ H áztartásstatisztika. 1979. KSH K özgazdasági F őosztály. 1900. 5. K özm űvelődés, 1979. E gyetem i S zám ítóközpont. I9íí0.

KSH

N epesedés-

Késő h a b á n f a j a n s z kancsó. 35

SZEIFERT GYULA:

A Nyírség víztárolói A

5000 k m 2 te r ü le té b ő l — a k ö z é p s ő rész: — n Lónvai2000 k m - . E térség b e h a tó v ízrajzi-v ízg azd álk o d ási vizsgálatát a 00-as ev ek elején — a n ag y ­ üzemi gazdaságok k ia la k ítá s á v a l p á r h u z a m o s a n — a b e lv ism c n fe síté s es rtahű szn ostíns igényéi, v a la m in t a fo k o z o tta b b á r m e n te s ite s k ö v e te lm é n y e i hozták előtérbe. fö ld ra jzi

íő e sa tD i n a

N yírség

v íz g y ű jtő

kereken

te rü le te közel

l . s z . tn e llé k le t

A mer épült lóiczók térfogata millió m'-ben Nogyrctí

3 57

Olohréti

o r7ő

Horoagodi

1,20

Őzei

1,00

Leveltki

Z.,36

Rohodi

i.oi

Vojai

'0 ,0 3

Erpotaki

1,87

LoskocJi

1,25

M egfogalm azódott, hogy — a b elv ízm en tesítés h a tá s o s s á g á r a jellem ző fajlagos vízszállítást a m eglévő 12,3 1 sec knVM'ől 20 l s e c k m ^ - r a kell fe jle s zte n i;

36

— a N yírség in te n z ív m ező g a zd aság a — gyüm ölcs, d o h á n y , b u rgo nya, zöldség stb. biztonságos te rm e lé sé h e z tö bb tízm illió m' vizet kell biztosítani és — a T is z á b a to rko lló L ó n y ai-fő csato rn n l"u-os v aló színűségű á r v íz s z in tjé h e z a 0.5 m -es biztonságot — az a la tta Eekvö felső-szabolcsi üblözet m ezőgazdasági, közlekedési, települési é rte k e i m ia tt — 1,0 m - r e ke ll em elni. K ézenfekvő, h og y a v ízelvezető r e n d s z e r e lem ein ek fejlesztése — a c s a t o r n a h á l ó ­ zat sű rítés e, m é r e te i n e k növelése, a s z iv a tty ú s k a p a c itá s fokozása — g y o rs a b b és ha tá s o sa b b v íztelen ítést tesz lehetővé. U g y a n a k k o r a z o n b a n a m eg n ö v elt te lje s ítm é n y ű vízelvezető re n d s z e r c s a p a ­ dékos időszakban, h óo lv ad ás u tá n épp en a rövid eb b id ejű vízelvezetés k ö v e tk e z té b e n a fő c s a to rn á b a n m a g a s a b b v ízszin tet hoz létre, ami az árvízi bizto n ság c s ö k k e n t é ­ sét jelenti. M ásk or, te n y é s z id ö b e n — vagy aszály o s id ő szak b an — a s ű r íte t t m en n y isé g ű és m eg n ö v elt te lje s ítm é n y ű g ra v itá c ió s c s a to r n a h á l ó z a t o ly a n k o r is vezet el vizet, a m i k o r az k ifejezetten h ián y zik, te h á t ro n t ja a v ízh aszn o sítás lehetőségét. E h á ro m elle n té te s i r á n y ú igény k ielég ítése és Összehangolása re tarozás b e v ezeté­ sével és a k o m p l e x víz g a zd á lko d á s i sz e m lé le t g y a k o rla ti a l k a l m a z á s á v a l k ísérelh e tő meg. A vázolt fő bb szem p o n to k fig y elem b ev ételév el k észüli el a „N yírség k o m p le x víz­ g a z d á l k o d á s a ” cím ű, v a la m e n n y i k é r d é s t átfogó és ö sszehangoló terv. A te r v lényege, hogy a L ó n y a i-f ő c sa to r n a v ízg y ű jtő jé n 1!) a lk a l m a s helyen 23,5 m illió mS összlérfo g atú tá r o z ó té r k i a l a k ít á s á v a l és elő irt m ű k ö d te té s é v e l, v a l a m i n t az üzemi és üzemközi c s a t o r n á k elő irt szin tű sű r íté s é v e l a b ev ezető b en vázo lt célok e l­ érhetők. A m e g a d o t t h ely en létesíten d ő táro zó k h aszn o s té r fo g a t a két — elv b en e lk ü lö n ü lő — részre tagozódik. A táro zó térfo g at egy részét á l t a l á b a n ü re s e n kell ta r la n i, azzal a céllal, hogy a csap ad ék o s időszak n a g y o b b lefolyó vizeit id eig len esen befogadja, visszatartsa. Ezzel elérhető , hogy a tározó a latti c s a to rn a sz a k a s z o n k e v e se b b víz folyik le. a la c so n y a b b v izszint m ellett, így az e h h ez tarto zó v ízg yű jtő ről b etork olló m e l lé k ­ c s a to rn á k vízszállítása kedvezőbb, h a tá s o s a b b lesz. J a v u l a táro zó a la t ti vízgyű jtő rész víztelenítése, egyben az id eig len esen v is s z a ta r to t t v ízm en n yiség c sök kenti a fő csatorn a á rv iz sz in tjé t. te h á t növeli a z árv ízi biztonságot. A csap a d é k o s idő szakot kö v ető en a tá ro zó b an ideiglenesen v is s z a ta r to tt vizet le k ell engedni. A tározó té r f o g a t á n a k m á s ik m e g h a tá ro z o tt része a vízh aszn o sítás c é lja ir a szán t v ízm en n yiség b e fo g a d á s á ra és ta rtós tá ro lá sá ra szolgál. Ez a v ízm en n y is ég — a te r v e z e tt haszno sítás Jellegétől fü g g ő en — fo ly a m a to sa n v ag y szakaszosan, k ö z v e t­ lenül a tározóból v agy leeresztv e a v ízg y ű jtő alsó bb p o n tjá n kivehető, felh aszn álh ató . A vázoltak s z e rin t a táro z ó té rfo g a to k kiép ítésév el és m egfelelő v ízk o rm á n y z á s sa l e lé r h e tő a k itű z ö tt h á r m a s cél: a víztelenítés ja v ítá s a , a v ízh as zn o sítás biztosítása és a fő csato rna á r v í z s z i n tjé n e k c sö k k e n té se a n é lk ü l, hugy az elle n té te s ir á n y ú célok egy m á s r a k ed v e z ő tle n ü l h a tn á n a k . E ddig a te rv e z e ttb ő l 9 tározó é p ü lt m eg 15,7 m illió m 3 té rfo g a tta l, m elyből 7 k o m p le x fe la d a tta l, 2 k izáró lag b e lv íz v is sz a ta r tá s céljából készült. Ezek t a p a s z t a l a t á ­ n a k figyelem b ev ételév el a K e le t- N y írsé g b e n 2 és a N yírség déli részén — H ajd ú m e ­ gyében — to v á b b i 5 v íztáro zó t a l a k í to t ta k Ki M iu tá n a terv a l a p j á t szolgáló v íz r a jz i—v ízh á z ta rtá si k érd és ek feltárása, a t e r ü ­ letből tö r té n ő lefolyás és az a z t le g in k á b b befolyásoló tényezők való színű ség e lm életi

37

k a p c s o la ta közel h úsz évvel ezelőtt k é s z ü lt el, é rd e k e s le h e t a te r v e k sz e m b e síté s e a t é n y e k k e l. A teljes k ö rű s z e m b e síté sr e — id ő h iá n y m i a tt — nincs lehetőség. E z é rt itt a víz­ táro zás k ö réb ő l a rés zletek n élk ü l h á r o m lényeges k é r d é s t érin tü n k . 1. M elyek a nyírségi v íztáro zás hid rológiai k ö r ü l m é n y e i ? 2. M ily en lá rozási veszteségek v a n n a k 11 3 M en ny ib e k erü l 1 m l tározó ép ítése? A h idro ló g iai k ö rü l m é n y e k ti sztázásáh o z a csap adék , a lefolyásviszonyok és ezek eloszlásfü g g v én y én ek a m e g h a t á r o z á s a szükséges. A c sa p a d é k elo szlásfü g g v én y éh ez 5 c s a p a d é k m é rő állo m á s — N yíreg yháza, D emecser, B a k ta l ó r á n th á z a , Téglás, K á lló s e m jé n — a d a t a i t h a s z n á l tu k fel. Ezek közül N y íre g y h á z á n a k 1867— 1965 közötti évi csap adék ö sszeg ad a ta i is ren d e lk e z é sre állta k , b á r erről a részletes sta tisz tik a i elem zés k im u ta t ta , hogy a füg getlen sé g és e g y ö n te t ű ­ ség előfeltételét n em elégítik ki, így azo k n e m azonos eloszlásból sz á r m a z n a k . M in t k id e r ü lt , N y íre g y h á z a c s a p ad ék és zlelése 1900-tól k ezdődik, a k o r á b b i a d a t o k a t a d e b ­ receni a d a to k b ó l v o n a tk o z ta ttá k . A c sa p a d é k e lo s zlásfü g g v én y én ek is m e re lé b e n te tszés szerinti g y a k o risá g ú évi, havi csap ad ék összeg m eg b ec sü lh ető. A lefolyásviszonyok m e g á lla p ítá s á h o z a L ó n y a i-f ő c sa to rn a k ó taji 121 km) szelv é­ n y é b e n 1939—65 évek k özö tt m é r t napi v íz á llu s a d a to k szolgáltak alapu l A szelvén yre v o n atk o zó v izállás -v izh o zam tisztázása u tán a havi, évi lefolyó v ízm en n y iség m e g ­ á lla p ít h a tó volt. Ez a la p j á n elk észü lt a lefolyás havi, évi eloszlásfüggvénye. A feldolgozásból a k övetkező k it ü n te t e tt é rté k e k ad ó d ta k A 10%-os valószínűséggel e lő fo rd u ló évi csupudékösszeg, azaz a 10 é v e n k é n t egy ­ szer, v ag y tö bb szö r e lőfo rdu ló (vagy m egh aladó i évi csapadék összeg 740 mm. A 10%-os valószínűséggel elő ford u ló évi lefu ly ás 76 mm. Ez eselben a lefolyási h á n y a d k e r e k e n 10%. A 80%-os v alószínűséggel elő ford u ló évi csap ad ék ü sszeg 480 m m A 80n n-ns valószínűséggel előforduló évi le folyás 17 mm. Ez ese tb e n a lefolyási h á n y a d 3.5n n. Ez e lő bb in ek a v íz te le n ítő re n d s z e r m éretezésén ei, a z u t ó b b i n a k a vízhasznosítás s z á m á r a k iin d u lás i a la p u l szolgáló v ízm en n y iség m e g h a tá ro z á s á n á l v a n jelentősége. T o v áb b i részletezés n é lk ü l m eg á lla p íth a tó , hogy a tá ro z ó k 1—2 évtizedes m ű k ö ­ dése ig azolta a k i m u n k á l t h idrológiai alap o k h elyességét „A nyírségi v íztáro zás k e z d e t é n e k ” m ásik k a r d i n á li s k é rd é s e — te k in te tte l a h o ­ m o k t a la j o k n ag y v íz á te re s z tő k ép esség ére — a vízveszteségek v á r h a t ó nag y ság a volt Az előző sz ám o k b ó l érzék elh ető, hogy szerén y ebb csHpadékösszegű é v e k b e n a lefolyási h á n y a d n a g y m é r té k b e n csö k k en és éppen a felteh ető en m eg n ö v ek e d ő veszteségek sokak szem éb en k étségessé te t té k a h o m o k d o m b o k közötti v íztáro zás lehetőségét. A p r o b l é m a főbb összetevőit a v iz h á z ta rlá si e g y e n le t fe lírá sá v a l lehet érzék eltetn i. H = Eh

+ E + E TS -

P.r

+ T ahol

H

=

Eh

*= a h a sz n o s ítá s ra te r v b e v e tt víz m en n y isé g e

a tá ro z ó b a folyó víz m enn y iség e

E

= a tározóból le v e z e te n d ő fölösleges víz m en n y isé g e

P T = a táro zó v íz fe lü le té n e k p á ro lg ása

38

E Tg = a tározóból elszivárgó vfz m en n y iség e T

=

a tározó v íz m e n n y is é g é n e k v álto zása

A fenti összefüggés az egyes id ő s zak o k ra és f o ly a m a to s a n fe lírh a tó és igény s z e ­ r i n t m eg old h ató. H a a h a sz n o s ítá s ra re n d e lk e z é s re álló v ízm enn y iség re, E h ra v a g y u n k kíváncsiak , E^

= H — (E + E TS

+

PT

+ T)

és ha é p p en H eo,„ -os a lefolyás (ahogy fig yelem b e v ettü k ), a k k o r E = 0; ± T = 0 E„

=H

80

( E IS

+ Pp

) azaz

a v ízh aszn o sítás s z á m á r a té n y le g e se n r e n d e lk e z é sre álló v ízm en n y iség az a tá rozóba befo ly t víz szivárg ási és páro lg ási veszteséggel c sö k k e n te tt m enny isége. A P T részletes elem zéssel 600 m m év m e n n y is é g re ad ó d o tt, azaz jó átlag os év c sa p a d é k á v a l azonos. A z E t s — g ondos eseti e lb í r á l á s t igényel, de a jól m e g v á la sz to tt tározási hely — tá r o z ó té r -k iv á la s z tá s — esetén j e l e n té k t e le n . Ez az á llítá s az a lá b b i v ázla tb ó l k ö n n y e n b elátható . A v ázo ltak b ó l k öv etkez ik, hogy a tá ro z ó sziv árg ási vesztesége n e m a ta la j á t ­ eresztőképességétő l függ, h a n e m azt a k ö rn y e z e t ta la jv ízv is zo n y ai h a t á r o l j á k be. A veszteség zöm e v irtu ális, am i a tározó feltö ltés id ő s z a k á b a n k ele tk e z ik és a le ü r íté s k o r vissza térü l. Ez a m a g y a r á z a ta a nyírségi h o m o k d o m b o k kö zötti v íz tá ro z á s lehetőségének. H a r m a d i k k a r d i n á li s k é rd é s k é n t a g azd aság o sság o t é r i n tj ü k Az edd ig m e g é p íte tt 15,7 m illió m* ö ssztérfo g atú tá r o z ó lé r k e r e k e n IB m illió Ft 1 m3 té r f o g a t r a eső költség 1,2 Ft Ez u g y a n é p p e n k éts zerese a t a n u l m á n y e lk é ­ szítése id e jé n b e c sü lt 0,6 Ft,'mJ-es kö ltség nek , de d u r v á n e g y tized e a z ország m á s te ­ r ü l e té n u g y a n e z e n időszak a l a t t m e g é p ü lt tá ro z ó k k ö ltség ein ek 110— 15 F t m*). M a ­ g y a r u l az o rszág legolcsóbban m e g é p íte tt (ás m e g é p íth e tő ) víztározói a N yírségben találh ató k . É r t é k ü k e t potenciális e lh ely ezk ed ésü k növeli. U gyanis a h e ly b e n n e m haszn o sí­ to tt vízm enn yiség a Tisza völgyébe g rav itá c ió sa n leereszth ető F ig y e le m m e l a lefo ly ás­ szabályozás m in d s ü r g e tő b b igényére, v a la m in t az évek közolti táro zás előnyére, a m a i ta p a s z ta la to k sz e rin t a N yírségben 40—60 m illió m* tá r o z ó lé r k ia l a k il á s á r a sor k e r ü l ­ het. Ez a v ízm e n n y is é g m á r a Tisza v ö lgyében is szám ottev ő.

39

2 . s z % raollélclet

A nyírségi tározók sematikus keresztszelvénye

©

P ásztorb ot, ostornyél, fokos (Kiss L ajo s gy űjtése) 41

NÉMETH PÉTER:

Kiss Lajos, a m úzeum igazgató 100 év e szü letett Kiss Lajos

1. 1911. o k tó b e r 27-én, a h a tv a n i v a s ú tá llo m á s o n a n y íreg y h ázi m ú zeu m — az ország egyik leg rég ib b m ú z e u m i k ö z g y ű jte m é n y e — so rsá t év tiz e d e k re e ld ö n tő e lh a tá ro z á s született. A ré s z tv e ­ vők : a v asú ti resti sörözőjéből v issza­ térő S zalay Im re, a M úzeu m o k és K ö n y v ­ tá r a k Országos F őfelü g yelő ség é nek h e ­ lyettes országos főfelü g yelője és M ih alik József előadó, országos felügyelő az in ­ d u ló v o n a tb a n k ö z ü k a v elü k u tazó 77 éves Jósa A n d rá s s a l, h ogy tu d j á k , ki legyen a v árm eg y ei m ú z e u m őre E k k o r esett a v á las ztás K iss L ajo sra, a h ó d ­ m ező v á sárh ely i m ú z e u m ő rére, ak in ek neh éz h ely zete sz ü lő v á ro sá b a n is m e rt volt M ih alik előtt. K iss L ajo s ö rö m m e l v á lla lta életén ek eme n em r e m é l t fo r­ d u la tá t, hiszen n ég y fizetés n élkü li p s z te n d ő u t á n H ó d m e z ő v á s á r h e ly v á ro s a csak anrryira é r t é k e lt e to v á b b i négyévi m u n k á s s á g á t, hogy m in d ö ssze évi n é g y ­ Boross G éza Kiss L ajos száz k o ro n a tis z te le td íja t szav azo tt m eg neki. E h h e z k é p e s t S zab o lcs v á rm e g y e évi 26U0 k o ro n a ja v a d a lm a t , 700 k o ro n a l a k b é r t ígért, á m a b ü ro k r á c ia útvesztői m ia tt jó é v e t k e lle tt v á r n i az állás elfoglalásával, a m i 1912. d e c e m b e r 1 én bekö vetkezett. Közel h a t esztendeig dolgozott m ég e g y ü tt a m e s te r és t a n í tv á n y : Jó s a egész m e g y é t átfogó o sztatlan te k in té ly e seg ítette Kiss L a jo s t m eg g y ö k e re z te tn i a ny íri hom okon, b evezette az á satási te c h n ik á b a , m e g i s m e rte t te vele az egész, e g y - k é t tö r té n e lm i r e ­ likviától e lte k in tv e csak régészeti e m lé k e k b ő l álló an y a g o t. C se ré b e viszont K iss L ajo s sz o rg a lm a s f a m u lu s k é n t k é s z íte tte a kenézlői á s a t á s s i r r a j z a it — m e ly e k m a m á r t u ­ d o m á n y t ö r t é n e ti m é r fö ld k ö v e k —, ra jz o lta a b ro n zleletek et, b ev e z e tte a c é d u l a k a t a ­ lógust, re n d e z te a s z a k k ö n y v t á r a t , s lá to g a th a t ó v á te tte a v á rm e g y e h á z k é t kiseb b, s egy n ag y o b b szo b á já b a n , J ó s a egykori h iv a ta li h elyisége m e l le t t ta l á lh a t ó v á rm e g y e i m ú z e u m o t. A közel ö tv e n eszten d ő k o rk ú lö n b sé g e ll e n é re is kölcsönösen m ély v o n ­ zalom a la k u l t ki a k é t férfi között, m ely n e m c s a k a J ó s a - k u lt u s z á p o lá s á b a n m u l a t -

42

kozott m eg később, de a b b a n is, hogy a m a r 84 éves, b etege sked ő Jó s a ló t - f u t Kiss L ajos les /.eielletéséért, s egy n a p p a l K iss h a z a é rk e z é s e u t á n h u n y t a le ö r ö k r e szemét, azzal a tu d a t ta l , hogy a s z á m á r a leg k ed v e seb b — a v á rm e g y e i m ú z e u m — jó k e z e k ­ ben marad. Á m m égsem Kiss L ajo s le tt Jó s a k ö zv etlen h iv a ta li u tó d a . T a lá n Jó s a egykori hiv atali r a n g j a , tá l á n a m egyei főorvosi h iv a t a l közelsége su g a llta a v á r m e g y e d ö n tn ö keinek , hogy dr. D o h n ál Józsefet, Jó s a v e jé t és egy b en h iv a t a li u t ó d j á t nevezzék ki m ú z e u m ig a z g u ló n a k . p ersze fizetés n élk ü l, m in t ah o g y Jósa is csak a c ím e t viselte. D o h n á l k o rú n b ek ö v e tk e z e tt h a lá la e lő tt az 1823 d e c e m b e r 29-én t a r t o t t tö r v é n y h a tó ­ sági közgyűlés h a g y ta jó v á Kiss Lajos m ú z e u m ig a z g a tó i k in ev ez éséi, aki m ű k ö d és e so rán — b á r n em volt kit ig azgatnia — 1948. s z e p t e m b e r 22-ig v iselte e titu lu st 2. K iss L ajos b á r m e k k o r a am b íc ió v a l is lép ett Jó s a ö rökébe, csak lassan v a ló s ít­ h a t t a m e g elképzeléseit, sőt, n é m e ly ik e t, m i n t p éld áu l a K é p t á r létre h o z á s á t, vég k ép p el k elle tt v etn ie Neki is, m in t e lő d jén ek és u tó d j á n a k , egy k étfe jű s á r k á n n y a l k ellett e h a r m i n c év a l a t t v ia s k o d n ia : a z önálló m ú z e u m é p ü le t és a szükséges a n y ag ia k h i á ­ ny áv al. M i n d j á r t a k ezd et k e zd etén , m á s f o n to s a b b n a k vélt h iv a ta l elhelyezése d o l­ g ában k e ttő re c s ö k k e n t a m ú z e u m i h ely iség ek szám a, s b á r a k ö vetkez ő esztendő ben (1922) a volt v á rm e g y e i le v é l tá r a l a p t e r ü l e t r e n a g y o h b h e ly é r e költözött, ez sem s eg ít­ h e te tt a folyton szap orod ó régészeti, s a négy e s zten d eje g y ű jt ö tt n é p ra jz i a n y a g b e ­ m u t a tá s i lehetőségein. Sőt, m a g á t a m ú z e u m ig a z g a tó t egy új, te r h e s fe la d a tt a l bízta m eg az a lis p á n : 1922-ben v á rm eg y ei k ö n y v tá r a t létesítettek, m e ly n e k rendezése, g y a ­ r a p ítá s a és kölcsönzése Kiss L ajo s dolga lett. B á r ú] h ely én m á r 1923-ban b e r e n d e z ­ ked ik a m ú z e u m , l92R-ban ú jr a költözni kellett, m e r t elkészü lt a v á r m e g y e h á z á t az E gy ház u tc a felől lezáró új szárny, s e n n e k földszinti n a g y te r m é t, v a l a m i n t 5 szo b áját k a p t a m eg az 1918 óta Szabolcs v á rm e g y e i J ó s a M ú zeum n e v e t viselő in tézm ény. A közel 30 esztendős, a régi é p ü le t m a g a s szobáihoz id o m u ló b ú to r z a t sem elégséges, sem pedig m egfelelő n e m volt, így 1933. m á j u s 1-ig k elle ti várn i, mig a m ú z e u m r é ­ gészeti és n é p ra jz i o sztálya lá to g a th a tó lett. Kiss L ajo s életéb en in n en m a r nem k ö l ­ töztek tov áb b, a z o n b a n a II. v il á g h á b o r ú a l a t t az é p ü le t teteje le égett 11944. okt. 30), fa lá n 6—7 k is e b b -n a g y o b b belövés táto n g o tt, m a g á t a m ú z e u m é p ü le t e i többször is feltörték, a m u zeá lis a n y a g o t s z an as zét h a jig á lta k , így az 1945 48. közötti éveket a Jó s a M ú zeu m m á s o d ik a l a p í tá s á n a k te k i n tj ü k , Kiss L ajo st pedig a l a p i ló j á n a k 3. A Szabolcs v á rm e g y e i Jó s a M ú z e u m a v á rm e g y e t u l a j d o n á t képezve, a n n ak an y ag i t á m o g a tá s á v a l m ű k ü d u tt. Ez a g y a k o r l a tb a n a n n y it jele n te tt, hogy a v á rm eg y e fizette a m ú z e u m ig a z g a tó t és la k b é r p ó tlé k b a n , illetve la k á s b a n részesítette, s bizto sí­ to tta a dologi k ia d á s o k egy ré s z é t [fűtés, világitós. író papír, posta). T ö b b re nem teli, illetv e nem a k a r t telni. Igaz ugyan, h o gy id ő n k é n t tá m o g a tá s t sz a v a z o tt meg, Így pl. 1920 b á n 50 000 k o r o n á t a v á rm e g y e i b u rg o n y a a la p b ó l, v a g y 1922-ben 38 200 k o ro n á t a d o tt össze 2B szabolcsi község m ú z e u m i célo kra, de ez a r e n d s z e r te l e n és é rté k b e n je le n té k te le n összeg te r v s z e rű m u n k á t n e m te h e t e tt le hetővé. G y ö k eres válto zás csak 1932 tői tö rtén t, a m i k o r az O rszág os M a g y a r G y ű jte m é n y e g y e te m 700, 000, m a j d 400 P év en k é n ti á lla m s e g é ly b e n részesítette m ú z e u m u n k a t Ez az összeg k ife je z e tte n tudó m á n y o s k u t a t á s r a volt felh a sz n á lh a tó , így fele részét a régészeti, a m á s ik felét pedig n é p ra jz i m u n k á k k a l k ap cso lato s k ö ltsé g e k re fo r d íto ttá k , sőt ebből v á s á r o ltá k m eg az évi 5—6 k ötetn y i s z a k k ö n y v e k e t. H a a g o n d o sa n v e z e te tt pénzügyi e ls z á m o lá s o k a t b ö n ­ gésszük, n y ilv á n v a ló , hogy ez a z összeg ép p en csak fed ezte a n é p r a j z i és régészeti g y ű jtd u ta k a t, a szükségessé v á lt lele tm e n té s e k e t, a n é p r a j z i t á r g y a k v á s á r lá s á t. Kiss L ajos írja, hogy a n y á r elején érkező p én z té lre elfogy, pedig a szegénység ép pen ta v a s z elején sz a b a d u ln a m e g az ősöktől m a r a d t, szivükhöz n ő tt é rt é k e s e b b t á r g y a k ­ tól, s a d n á a m ú z e u m n a k . A m a v il á g h á b o r ú k itö ré sé v e l ez az összeg m á r elégséges-

43

nek tűnik, é v rő l é v re á th ú z ó d ó p énzü g y i m a r a d v á n y o k keletk ezn ek. O k á t talán ab b an k e re s h e tjü k , h og y Kiss Lajos m in d e n idejét e k k o r v a rá z s la to s fin o m ság ú vásárh elyi könyvei m e g í r á s á r a fo r d íto t ta |A szegény e m b e r élete. Bp. A th e n a e u m . (1939); A sze gény asszo n y élete. Bp. A th e n a e u m . (1943)1 — sz e r e n c s é jé r e —, m e r t egy lád áb a csu m agolt jegyzetei 1945-ben m e g s e m m isü lte k , de m a g á b a a m ú z e u m é p ü le t b e se f é r t mái ek k o r te r je d e lm e s e b b n é p ra jz i tárgy. Á m am íg az á llam s eg élly el csak elszám olni kellett, a v á rm e g y e alispán ja, m i n t a felüg yelet vezetője, te r je d e l m e s b eszám o ló t k é r t az évi m u n k á r ó l Az utókul h a sz n á ra , m e r t a v á r m e g y e k özgyűlése elé te r je sz te tt a lis p á n i jelentés, ha ilt- o tt k ih ag y á s o k k a l is közölte Kiss L ajo s szövegét, ina p á r a t la n f o r rá s a a m ú z e u m 192(1— 1944 közötti t ö r ­ tén etén ek . Kiss L ajo s felelleseiv ei — a m ú z e u m é r d e k é b e n — jó viszonyt igyekezett k ia la k íta n i, ez a z o n b a n n em m in d ig sikerült. Az i r a t t á r k ellem etlen e se te k rő l is t a n ú s ­ kodik. J o g o s a n b án tó d u tt meg 1944-ben, a m i k o r a tiszalö k —rá z o m p u s z ta i le l e tm e n té s ­ sel k a p c s o l a tb a n P a s t e i n e r Iván. a k ö z g y ű jt e m é n y e k országos főfelügyelője gorom ba h a n g ú lev élb en k érdő jelezi meg régészeti tev ék e ny ség ét. Viszont a z 'e n y h e iró nia h a n g ­ já t h a s z n á lta R ad n ó ti A l a d á r r a l, a főfelügyelő k ö rle v e le k k e l a k adéko skod ó, állan d ó h ely ettesév el szem ben, ak i 1949-ban m u n k a v e r s e n y r e szólította fel a friss K o ssu th díjast. Kiss rö v id v álasza ez: „A Jó s a M ú zeu m r e n d e z é s é t fo ly tatom és végzem a tőlem telh ető s z o r g a lo m m a l és ko m o ly ság g al. Mivel c sa lá d o m B u d a p e s lr e költözött és é n is n e m s o k á r a k ö v etn i logom őket, így a k ö z g y ű jt e m é n y e k k ö zö lt t a r ta n d ó m u n k a ­ v e rs e n y b e n alig h a v e h e te k m á r részt." A B e lü g y m in is z té r iu m b a m e n t feljelen tés lelt e levél k ö v e tk e z m é n y e , s hogy ro sszab b n e m t ö r té n t , talán O r tu t a y G y u lá n a k k ö szö n ­ hető. N yíregy h ázi igazga tósága m ind ö ssze egy szer k e r ü l t veszélybe, vagy le g aláb b is fel­ m e r ü l t e n n e k lehetősége. Kiss L ajo s 1944 o k tó b e r 13 án h a g y ta el a m ú z e u m o t és N yíregy házát, m i u t á n a m eg y e vezetői D u n á n t ú l r a m e n e k ü l le k . Az ő ú t j a a közeli P a s z a b r a vezetett, s a m i k o r h a d m ű v e l e ti té rséggé v á lt e vidék, kö telezték a t o v á b b ­ u ta z á s ra . P a sz a b ró l S á to r a lj a ú jh e l y r e , m a j d in n e n B u d a p e s tr e m ent, ahol B udán, egy p in c é b e n vészelte á t az ostrom o t. 1945. m á r c iu s 28-án é rk e z e tt vissza N y íre g y h á z á ra A m ú z e u m b a id ő kö zb en a főispán, dr. E rőss J á n o s 1944 d e c e m h e r 6-val Ősz Dénes n y íreg y h ázi festő m ű v észt, m a j d M ik ita Ilona r a j z t a n á r n ő t osztotta be, s bízta meg a szétd últ, s csak részb en k á ro s u lt an y ag ren d ezésév el. H ozzájuk csatlak ozott M á rk u s M ihály, aki 1945. m á r c iu s 19 é n é rk e z e tt N y íre g y h á z á r a a főfelügyelőség m e g b íz á s á ­ ból, h a son ló céllal. Kiss L ajo st a z o n b a n m eg é rk e z é se u t á n nem igazolták rögvest. De n e m k e s e r e d e tt el, m i n t ír ja : ,,ha á llá s o m b a n e m h ely e z n e k vissza, az esetben is v á l ­ lalkozo m a m ú z e u m r e n d b e h o z á s á r a b árk i is k e rü l jö n is h ely em re, m e r t csak é n is­ m e r e m az an y a g o t s a g y ű jt e m é n y tu d o m á n y o s é rt é k e m e g é rd e m e l m i n d e n f á r a d s á ­ got". (1945. á p r. 7.) A h iv a ta lo s p r o c e d ú r á n 1945. j ú n i u s 15-én esett át az az em ber, aki a k é t v ilá g h á b o rú leg k ü lö n féléb b szín ezetű tá r s a d a l m i eg y esü letein ek d zsu n g e lé ­ ben is m in d ö ssze egyhez, a m a g á t N Y IT -n ek (N yíregyházi I r o d a lo m p á rto ló k T á r s a s á ­ ga) nevező, a la p s z a b á ly n é lk ü l m ű k ö d ő k á v é h á z i a sz ta ltá rsa s á g h o z kötelezte el m agát. 4. A n yíregy házi m ú z e u m 1918-ban csak régészeti g y ű jte m é n n y e l rend elkezett. M ih a lik József v álas ztás a az é rt is esell Kiss L ajo sra, hogy az létreh ozza enn ek n é p ­ rajzi tá r á t. Kiss L ajos is é re z h e t te e m eg b íz a tá s á t, m e r t m á r 1919-ben a Szabolcsi H í r ­ lap, m a j d a N y irv id é k h a s á b j a in „ N é p rajzi O sztály a Jó sa M ú z e u m b a n ” cím m el n y il­ v án o ss ág ra hozza a m eg y e a lis p á n já h o z m e g k ü l d ö tt e lő terjesztés ét (14 1910 sz. irat). E b b e n leszögezi: „ V á rm e g y é n k b e n m in d e z ideig figy elm en kívül h a g y a to t t a nép t á r ­ gyainak, sz o k á s a in a k érték elés e. M ú zeu m b a csak o ly an t á r g y a k a t k é p z e lt el kö zö nsé­ günk, m e ly e k tö bb száz, vagy ezer évesek, vagy am elyek et, m in t ritk aság o k a t, b á m u lt meg. Egy b icsk ával készült, ü veg b e ra k o lt tü r e lm i m u n k a , vagy egy h a jm e re s z tő tör-

44

lén él k ís é r e té b e n b e m u t a tn i ! pisztoly jo b b a n le k ö tö tte figyelm ét, m i n t egy lopólökből készült m e r ítő k a n á l, m e ly e t m a j d m i n d e n falusi h á z n á l m e g t a lá l h a tn i ás am e ly n e k szakasztott m ás a őskori le le te in k b e n is előfordul. Pedig épp en a z o k a t a t á r g y a k a t kell m eg b e c sü ln ü n k , m e g ő r iz n ü n k , m e ly e k e t á l t a lá n o s a n h aszn ál n é p ü n k , m e r t a ritk aság , csak egyetlen e m b e r szeszélyét, ü g yesség ét m u t a tj a , míg a k ö z h a sz n á la ti tá r g y a k egy bizonyos t e r ü l e t összes la k o s s á g á n a k e s z e já rá s á r ó l, szo kásáról, m ú l tj á r ó l , jelen érő l be szélnek h o zzán k ő szin téb b en , minL az íro tt feljegyzések. És épp en ezek a nem légi tá r g y a k m u l a t j á k a m e g f e jté s é t a légi suk száz, ezer év eseknek, m iv el a régi tá ig y a k sem egyebek, m in t a letű n t, e lm ú lt n ép ek m i n d e n n a p i h a s z n á la ti eszközei.” A felh ív ás e r e d m é n y e k é p p k e z d ő d ik m eg a n é p ra jzi t á r g y a k m ú z e u m i gyűjtése. Á m h iáb a sze r é t t é v o ln a ezt m a r k e z d e t b e n m e g h a tá ro z o tt m e d e r b e terelni Kiss Lajos, p éld á u l a rélközi k u ta t á s o k 11921) m e g in d ítá s á v a l, e r r e csak é v tized d el később, a re n d s z e re s á llam s eg élly el volt m ó d ja. A ddig is, a z u tá n is m ú z e u m u l szerető tanítók, re f o rm á tu s lelkészek, ip aro so k s e g y -k é l é rte lm isé g i s z o r g a lm á b ó l g y a ra p o d o tt a n é p ra jz i osztály. A te r v s z e rű es n yu go d t g y ű jt é s r e a l k a l m a t adó 30-as e v e k b e n a la k u l t ki a n é p ra jz i g y ű jte m é n y n é h á n y jellegzetessége, a R étk ö z lecsapolása előtti id ő k et idéző halászati, a N y írség g a z d á lk o d á sá t tü k r ö z ő m ezőg azdasági eszközok Lóra. s ezekhez k ap cso ló d v a a m egye n é p m ű v é s z e té n e k m ég fe llelh ető d a ra b j a i. A s e m m i b ő l a lap o z o tt g y ű jte m é n y Kiss Lajos t á v o z á s a k o r 229H d a ra b o t (1947 m á rc iu s H i adui) szám lált, a Jó s a A n d r á s M ú z e u m m ai tö r z s g y ű jte m é n y é n e k te h á t 1 5-e neki köszönhető. A másiiv g y ű jtem én y ág , a k é p z ő m ű v é s z é t lé tre h o z á s a b iz o n y á r a v ásárh ely i é l m é ­ nyek h a t á s á r a született. A v á s á r h e ly i m ű vészek k el, élü kön T o rn y a i J á n o s sa l való b a ­ r á t s á g a N y íre g y h á z á r a kö ltözésével sem sz a k a d t meg, s n e m véletlen, hogy els ő so rb an az ő a n y a g i tá m o g a tá s u k k a l e g y b ek ö tv e sz e r e lte v o ln a a k é p z ő m ű v é sz e ti g y ű jte m é n y t lé treh o zn i (1921). A v á rm e g y e m e g is szav azo tt egy összeget e rr e a célra, m ely ből T o rn y a i-, R u d n a y - k é p e k j u t o tt a k a m ú z e u m b irto káb a, de nem lévén á lla n d ó forrás, a v á s á r lá s o k is a b b a m a r a d t a k , az álla m s e g é ly t pedig élő m ű v é s z e k a lk o tá s a ira nem f o r d íth a t ta . Az á lla n d ó k é p t á r f e l á llítá s á t m e g a k a d á ly o z ta az a tény is, hogy ebben az id ő b en (1922) B e n c z ú r G y u lá n a k , a v á ro s szü lö ttén ek h a g y a té k á t a város szerezte meg, a h o l h a so n ló tö r e k v é se k érlelő d tek , k ü lö n ö s e n a z u tá n , hogy dr. S aary S á n d o r városi főorvos g y ű jt e m é n y é n e k eg y részét is a v áro s örökölte. Kiss L ajo s te h á t k é n y te le n volt visszakozni e téren , s a k é p t á r 1933-tól, az e k k o r lé tre h o z o tt m ű v e lő d é s tö rté n e ti osz­ tá ly b a olvadt, m a g u k a k é p e k p edig a v á rm e g y e h á z , e ls ő so rb a n az alisp á n iro d ait de k o rá ltá k . Kiss L ajos m éltó leté te m é n y e se volt Jó s a A n d rá s szellem i v é g a k a r a t á n a k . N e m ­ csak a régészeti g y ű j t e m é n y buzgó g y a ra p ító ja , de azo n belül h o nfog lalás kori ré g isé ­ gek szerencsés m e g m e n tő j e is. E h á r o m évtized a la t t k e r ü l t a Jó s a m ú z e u m b a az e p erjeskei, a tiszaberceli h o n fo g la lá s k o ri te m e tő k any ag a, a g eszteréd i nem zetségfői sír a r a n y a i , a tiszalöki k orai Á rp á d - k o r i te m e tő k (V ajas d o m b , F é s z e k a lja dűlő, H alm i dom b, R ázom p uszta) k özn ép i s í r j a i n a k m ellékletei. T o v á b b g y a r a p í to t ta a késöbronzk o ri—k o ra v a s k o ri k in c s le lc te k e t (Ö fehértó, N y íracsád ), k o r h a t á r o z ó é rt é k ű , tu d o m á n y tö r tén etileg m a is fon to s e m l é k e k e t g y ű jt ö tt be (Viss, N agykálló, Besenyőd) A m íg a régészeti g y ű jt e m é n y Jósa h a l á l a k o r 695U d a r a b o t te tt ki, e n n e k szám a Kiss igazg a tó ­ s á g á n a k v ég ére m á r 13 850 d a r a b r a rúgott. R ö v id en szó ln u n k k ell a r r ó l is, hogy ez a l a t t a h a r m in c eszten d ő a l a t t tö r té n t meg a m egye céhes a n y a g á n a k b egy ű jtése, k e r ü l t m e g v é te lr e a K ozák féle késő h a b á n anyag, s szám os, a m eg y e m ű v e lő d é s tö rté n e té n e k oly fo ntos és becses em lék m e g ­ m e n té se a k özép k o ri te m p lo m k a ta s z te r felfek tetésével. M in d ezt Kiss L ajos te rm é s z e te s e n n e m egyedül é r h e t te el. A míg Jó s a A n d rá s á l l á -

45

s á n á l fogva is a m egy e vezetőinél, b irto k o s o sz tá ly á n á l szerzett tá m o g a tó k a t. Kiss L ajo s — s z á r m a z á s a is e r r e p re d e s z ti n á lta — a falusi ta n ító k , r e f o r m á t u s lelkészek, a városi ip aro so sztály segítségét k é r t e és k a p ta is meg. N em véletlen, hogy a z évi j e l e n té s e k b e n oly g y a ra p ító k n ev év el ta lá lk o z u n k , m i n t F e k é sh á z y József balsai, B a r th a Lajos vissi, T o rn a i J e n ő v a sm e g y e ri, G o m b ás A n d r á s b ü d sz e n tm ih á ly i, T a r L a jo s be senyődi, T ú ri S á n d o r p aszabi ta n ító k , B a r á lh Im re g áv ai, T o m o r y Dezső szabolcsi re f o r m á tu s lelkészek, v ag y J e n e y Szabó Á rp á d k é m é n y s e p rő , K o ffán K áro ly festő m ű vész és az utód, N y á r á d y M ihály. Az á ll a n d ó sz a k m a i to v á b b k é p z é st a n é p r a j z i g y ű jtő u ta k . a m ú z e u m régészeti a n y a g á t ta n u lm á n y o z ó k ittlé te je le n te tte . Kiss L ajos m e s te ré n e k te k in te tte G y ö rffy Istv ánt, aki szinte m in d e n é v b en m e g f o rd u lt N yíreg yházán, de ra j ta k ív ü l M a d a r a s s y László, V iski K ároly, Ecsedi Istv án , Szabó K á lm á n , M itle k e r Rezső, D o m a n o v sz k y György, a fia ta l O r tu t a y G y u la, a rég eszek köztit B ella Lajos. H illeb r a n d Jen ő , B a n n e r Já n o s , R o sk a M árto n , T o m p a F eren c, P au lo v ics Istv án , László G y u la n e v é t jeg y ez ték fel a m ú z e u m évlap jai. Az író k kö zü l nem véletlen, hogy Erdei F e re n c és F é ja Géza j á r t Kiss L ajo sn ál, s te r m é sz e te se n a jó b a r á t és ko lléga, M ó ra F e re n c K o d á ly Z o ltá n n y íre g y h á z i ú tja a n é p h a g y o m á n y g y ű jlé s e lin d ítá s á h o z ado tt im pulzust. A külföld i régészek fig y elm ét sem k e r ü l h e t t e el az itteni a n y a g g azd ag ­ sága. O. M en g h in (Bécs), G. C h ild e (Oxford), E. B e n in g e r (Becs), Fr. H olste (M ünchen), T. S u lim irsk i (Varsó) — hogy csa k a k lassziku s n e v e k e t e m lítse m — lá to g a tá s a Kiss L ajos m u n k á s s á g á n a k tu d o m á n y o s sú ly át jól érzék elteti. M a m á r n eh éz e lk é p z e ln ü n k , hogy egy e m b e r h o g y an is te h e t e tt eleg e t m i n d e m e kö telezettség ek n ek . P ed ig m a g á n a k a m ú z e u m n a k az „ ü z e m eltetése" sem kis e rő p r ó b á t je le n te tt. A n é p ra jz i g y ű j t ő u t a k r a évi 21—23 n a p o t fo rd íto tt, a régészeti kiszálláso k m a j d u g y a n e n n y it. 18— 23 n a p o t (1933, 1942) v e tle k ig ény be A b e g y ű jtö tt a n y a g k is e b b r e s ta u rá lá s a , le ltá r o z á sa a m ú z e u m n y it v a ta r tá s i n a p j a i r a esett, s ez a la tt a hol 222, hol 163 n a p a l a t t k elle tt fngadni a lá to g a tó k a t is, a k ik n e k szám a 2200 (1939), 2963 (1941) között ingadozott. De n e fe le jtsü k el, a v á rm e g y e i k ö n y v t á r kezelése is f e l a d a ta volt. M ind ez Kiss L ajos egy olyan je lle m v o n á sá t, a m eg b ízh ató s ág át, a szigorú re n d h e z és időbeosztáshoz való ra g a s z k o d á s á t tü krözi, a m e ly legtisztáb b fo r m á b a n tu d o m á n y o s m u n k á s s á g á b a n m u ta tk o z ik meg. 5 Kiss L ajos tu d o m á n y o s d o lg o z a ta in a k d e r é k h a d a a n y íreg y h ázi Jó s a m ú z e u m ­ ban, az E gy ház utcai é p ü le t a m a s z o b á já b a n íródott, m e ly n e k f a lá n m a e m l é k tá b l a függ. M indössze h á r o m n é p ra jz i cik k e h ó d m e z ő v á s á rh e ly i fo g a n ta tá s ó , s a táv o zá sa u t á n m e g je le n te k többsége, így a rétközi m o n o g r á fiá ja pedig m á r N y íre g y h á z á n k é z ­ ir a tb a n készen állt. A h a t a l m a s te r m é s te r je d e l m e s e b b része u g y an a v ásá rh e ly i n é p ­ éle th e z kapcsolódik, á m s z á m szerű s ég éb en k é ts z e r ann yi a Szabolcs m egyével fog lal­ kozó kö zlem ény. M indez bizonyítja, hogy Szabolcs v á r m e g y e n e m c s a k a n y a g ia k b a n volt bők ezűb b, de m in d e n fé le terhelés, n ehézség elle n é re sem g ö rd íte tt a k a d á l y t a t u ­ do m án y o s am biciók elé. Igaz, a leh etőségek et ki is k elle tt használni, s Kiss L ajos m ó d ­ szeresen, fá ra d sá g o s a p ró m u n k á v a l — m i n t levelezése e r r e a bizony iték — é lt a h i ­ v atali a p p a r á t u s tá m o g a tá s á v a l, főképp a m eg y e fö ldrajzi nevei, m ű em lék ei, t ö r t é n e l ­ mi e m lé k h e ly e i k o rp u s z a in a k összegyűjtésekor. Kiss L ajo s tu d o m á n y o s m u n k á s s á g á r a n em az e g y o ld a lú sá g a jellemző, s a m i k o r az eddig m e g j e le n t m é l ta t á s o k és ö sszeállítások e ls ő so rb a n n é p r a j z i vag y m ű v és zeti írói k v a li tá s a it h a n g sú ly o z tá k ki, m é l t a t l a n u l e lf e le d te tté k a régészt. P ed ig Kiss L a jo s t a m ú z e u m i t e r ü l e t egyszerre, e k é t s z a k m a ir á n y á b ó l is m e rte meg. M indössze üt d o l­ gozata je le n ik m eg a v á s á r h e ly i népéle trő l, a m i k o r az e p erjesk ei h o n fo g la lá s kori tem ető p u b li k á lá s á v a l fe ltű n ik a régész is, m a jd 1930-ban a geszterédi s írle le tr ő l ír ta első kön y v ét, m ely et csak k ö v etn i fog „A szeg ény e m b e r é le te ” (1939).

46

De n incs szükség a r r a , h n gy Kiss L ajo si b á rm e ly ik s z a k te rü le t is k isajátítsa, m in t a h o g y sz a k m a i n e v e lte té s e (a kolozsvári iskola), s a h iv a t a li e lv á r á s o k sem k é n y s z e r í­ te tté k éles k ü lö n b s ég tételre. M ú zeu m i e m b e r volt, aki e g y fo rm a érzék eny ségg el jegyezgette a p usztu ló h ely nev e k et, g y ű jtö tte a v ásá rh e ly i m ű v é s z e k re vo natkozó a d a t o ­ k ai, figyelt fel term észeti é r t é k e k r e , e m lé k e z e tt m e s te rr e és jó b a r á tr a , egyszóval n y i ­ to tt szem m el, egy ségb en lá t t a a világot. Mégis, — úgy érzem — m íg a n é p r a j z m á r é le téb en is l e r ó tt a e lism erését Kiss L ajos m u n k á s s á g a előtt, a d d ig a rég észet k ev ésb é m é l t a t t a — k iv e v e B a n n e r J á n o s t — ez ir á n y ú tev ékenységét. Kiss L ajos Jó sa m éltó szellem i örököse, s ezt régészeti p u b l i ­ kációi m esszem e n ő en a l á t á m a s z tj á k . Az A rchaeológiai É rtes ítő b en , a szegedi D olgo­ z atokba n , az A rch aeo lóg ia H u n g a r ic á b a n és a Fólia A rc h a e o ló g iá b a n — a m a g y a r r é ­ gészet le g ra n g o s a b b k ia d v á n y a ib a n — m e g j e le n t kilenc dolgozata közül h a t h on fo glalás kori sírle le te k (Eperjeske, T iszab e rcel, B eszterec, G e s z te r é d stb.) közlése. De n e m c s a k a té m á n a k , h a n e m a m ó d s z e rn e k is to v áb b v iv ő je . Jó s a volt az első, aki h o nfog lalás kori te m e tő t (Tiszabezdéd) tér k é p p e l eg yü tt közölt Kiss m á r az egyes sírokról is fe l­ fek teti a rajzo s s ír le í r á s t (Kenézlő. E p erjesk e), ezzel é v tized ek k el előzve meg k o ll é ­ gáit. Míg a köznépi te m e tő k r ő l csak le letleiráso k je le n n e k meg. addig ő érté k e lh e tő tern e tő té rk é p e n jelöli be a leletes és m e llé k le t n élk ü li sírok at. A tá r g y a k leírá sá n á l n é p ra jz i m e g fig y elések et h asznál, s nép szo k áso k é v e z re d e s elő z m é n y e ire figyel fel. M o n d h a tn ó k , g y a k o r l a tb a n a lk a lm a z z a , s ezzel egyik m e g t e r e m tő j e lesz m in d a z o k n a k a régészeti d is z c ip lín á k n a k , m e ly e k e t m a j d a z u t a n a köv etk ező n e m z e d é k érté k e sít és tesz á ltalán o s sá. Jó s a k ö v e tő je volt a b b a n is, hogy a n n a k h a lá l á v a l se m s z a k a d t meg az ú js á g ­ olvasók t á j é k o z ta t á s a a m ú z e u m g y a ra p o d á s á ró l, az ú j o n n a n e lő k erü lő régészeti e m ­ lékekről, s a n a g y kö zö n ség b u z d ítá s a a fe lszín re k e rü lő leletek b e je le n té s é n e k sz ü k ­ ségességéről. E kisebb, de é rt é k e s k ö zlések eg y b eg y ű jtése és k ö z re a d á s a m éltó fo ly ta ­ tá s a lesz a n n a k a s o ro z a tn a k , m e ly J ó s a A n d r á s m ú z e u m i és h írla p i cik k eit im m á r h á ro m k ö te t b e n k özkin ccsé tette. K iss L ajo s tu d o m á n y o s é le t m ű v é t m é g m a sem is m e rj ü k teljes egészében, az é le ­ té b e n ö sszeállíto tt b ib lio g rá fia c s o n k á n a k tű n ik . H iá n y z ik ré g é s z e ti— történeti m u n ­ k á s s á g á n a k az a vaskos k ö tete, m e ly b e n 41 szabolcsi kö zépko ri te m p lo m a la p r a jz á t, á satási m eg figy eléseit és tö rténeti, m ű v észeti v o n a tk o z á sú a d a t a i t g y ű jt ö tt e össze h a r ­ m in c éven át. N em sz e re p e l c fe lso ro lásb an a Régi R étköz II. k ö te te sem, e vidék g a z d a s á g t ö r t é n e té n e k m in d e d d ig első összefoglalása. S m i t r e j t h e t e t t m ég az a tu li­ pános láda, m e ly b e n h a lá l a u t á n e szellem i k in c s e k e t őrizték, ki tu d j a ? K iss L ajo s m á r az utolsó h ó n a p o k a t tö ltö tte N y íreg y h ázán , a m i k o r m e g a l a k ít o tt á k a Szabolcs v á rm e g y e i N é p ra jz i T á rsa s á g o t. T e rm é sz e te s e n őt, az ú jd o n s ü l t K o ssu th d íja st v á la s z to ttá k m eg eln ö k n ek , s m i u tá n szerénysége nem a d o tt m á s lehetőséget és fórum ot, itt k ö s z ö n tö tté k k itü n te t é s e a l k a l m á b ó l : M a k a y László, a k is v á r d a i m ú z e u m későbbi lé t re h o z ó ja és első ig azg a tó ja e k k o r m o n d t a ró la, ho gy nincs az o rs z á g n a k egy olyan szerén y tu dósa, m i n t ő. M indig a h á t t é r b e n ig y ek ez ett m a r a d n i, h a v a la k i dicsérni a k a r t a , a z o n n a l a n a g y a ty j á r a , a ty j á r a , k ö rn y e z e té re , az e m b e r e k re , v ag y ép p en a t á j r a h iv atko zott. H á lá s a n n a k a tá j n a k , a m e ly ik e n született, s a n n a k is, a m e ly ik e n m a k ö z tü n k él. S o h ase nézte, hogy k a p - e elism erést, csak az ü g y e t szol­ g álta (1 1948. sz. irat). Nos, Kiss L ajo st v a ló b a n az ügy é rd e k e l te Az egyik utolsó m e g ­ válaszo lt a k t á b a n ír ta a jö v ő rő l: „A K ö z g y ű jte m é n y e k O rszágos F őfelügyelősége e d d i­ gi ir a ta i és k ö rlev eleib ő l úgy láto m , hogy az á lla m o s ítá s u t á n a vidéki m ú z e u m o k és k ö n y v t á r a k n e m egyéni elg o n d olás szerin t fo g n a k v e zettetn i és kezeltetn i, h a n e m egy­ ségesen a N emzeti M ú z e u m m a l. J ö v ő b e n te h á t az O rszágos Főfelüg yelő ség u tas ításai,

47

ir á n y ítá s a és ren d elk ezése sz e r in t fognak m ű k ö d n i a vidéki g y ű jte m é n y e k , m ú z e u m o k és k ö n y v tá r a k e g y a r á n t .” M ajd így fo ly ta tta : „A z ideális vid éki m ú z e u m cs k ö n y v tá r csakis megfelelő é p ü le tb e n , m o d e r n berendezéssel, a g y ű jt e m é n y a n y a g a szerinti s z a k ­ em b e re k k e l, altisztek k el és a m u n k á lk o d á s h o z szükséges összeggel k ép zelh ető el." Kiss Lajos a k k o r m ég n em lá t h a t t a a k ib o n tak o zást. Az uto lsó a k t á r a ezt jegyezte fel: „Szept. 22-én le te tte m a fo g a d a lm a t a N em zeti M úzeum elnöki h iv a t a lá b a n , azóta n m cs a Jó sa M ú z e u m n a k tisztviselője." (127 1018. sz. irat.) E lk épzelésének széles ívű m e g v a ló sítá sá ra ép p egy n e g y e d sz á z a d ra volt szükség N yíreg yházán, d e ez a m ú z e u m tó r té n e t egy új, m a j d a n m e g í ra n d ó fejezete lesz.

IRODALOM E m e g e m l é k c z c s m e g í r á s á h o z a -Jósa A n d r á s M ú z e u m 1918—1048 k ö z ö tti i m u á r i a n y a g á t és az a lo p n m j e l e n t ő s e k e t h a s z n á l t a m fel. Az taiB e l ő t t i e s e m é n y e k r e K is s L a j o s : A s z a b o l e s v a r m e g y e i M u z c u m t ö r t é n e t e r. I86S—UUS. H. n. infij ( M u z e u m t o r t e o e t i s o r o z a t m u n k á já t íorgairam h a ­ s z o n n a l . K is s L a j o s i r o d a l m i m u n k á s s á g á n a k b i b l i o g r á f i á j á t Id. K iss L a j o s : v á s á r h e l y i k i s t ü k ö r . Bp. 1964. -Hi—419. e. k ö t e t f ü g g e l é k é b e n T o a i a s Á r o n ö s s z e á l l í t á s á b a n .

T u lip á n o s láda Tiszabercclriil. (K iss L ajos gyűjtése)

48

MURAKÖZI ÁGOTA:

Kiss Lajos, a Jósa Múzeum 1 / rr " r \• " •i ' ' 1 kepzom uveszeti gyűjtem ényének m eg alap ító ja Ha a Jósa A n d rá s Múzeum 1920-ban alapiintt képgyűjtem énye alakulásának tör­ ténetét ma felvázoljuk, siralmas és megilnbbentő helyzet tárul elénk az első évtizede­ ket illetően Hadd említsek elöljáróban néhány szemléltető adatot ennek bizonyítására A hogyan a Szabolcs v á rm e g y e i M ú z e u m régészeti g y ű jt e m é n y e is jó szerivel az a la p í tó dr. Jó s a A n d r á s megyei főorvos szívós m u n k á j á n a k , n e m csek ély anyagi és szellem i erő feszítésének e re d m é n y e k é n t j ö t t létre, u g y an ú g y a nép rajzi g y ű jte m é n y m e g t e re m té s e (1918) és a k ép ző m ű v é szeti g y ű jt e m é n y m e g a l a p ít á s a is egyetlen n é v ­ hez, a Kiss L ajo séh o z k ö th e tő (1920) N em v o lt itt tehető s felvilágosult polgárság, vagy bőkezű nem esség, m ely n ek soraiból k iv á lh a to tt volna az a m ű g y ű jtő , mecénás, aki vagy a k ik m e g a l a p o z h a tt a k volna a megye, a v áro s h e ly tö rté n e ti, ip a r - és k é p ­ zőm űvészeti gyűjtem ényeit.^ Az első évek (1920—21) v ásárlásaib ó l, festők a j á n d é k a k é n t ötv en eg y d a r a b r a t e ­ hető a k épzőm ű vészeti alk o tá so k szam a, s m ég az 1930. évi je le n té s b e n is csupán Öt­ v e n h á r o m d a r a b m ű szerepel. (Fesztory S á n d o r á lta l a já n d é k o z o tt v íz fe stm é n y i84B-as fő h a d n a g y (Révész I m r e festette?), v a l a m i n t N y á ra d y M ihály n é p ra jz i sz a k író a j á n ­ d é k a : c e r u z a r a jz M ü ller A m áliáról). 1933 m á j u s á b a n Kiss L ajos le ltá rk ö n y v i b ejegyzése s z e r in t V ir á n y i Sá n d o r a lis p á n a k o p e k e t a m ú zeu m b ó l az egyes h iv a ta lo k b a és a k ö n y v tá r o lv a s ó já b a vitette. (Ezek a sorok Iá jo a n jelzik Kiss L a jo s n a k a k é p t á r m e g t e r e m té s é r e le t t erőfeszítéseinek k u d a rc á t.) A II. v ilá g h á b o rú u tá n m in d ö ssze 17 d b m a r a d t m eg az e ls z á llíto tt g y ű j t e m é n y ­ ből (a képzőm űv é szeti le l tá r k ö n y v ü n k b e n m a is e n n y i m u szerepel a fenti anyagból) Még 296'2 ben is, a m i k o r a megyei tan ácso k k ezelésébe k e r ü l n e k a vidéki m ú ­ zeum ok — a k épzőm űv é szeti g y ű jt e m é n y 385 d b -b ó l áll (ebből m in te g y 250-re teh ető az érm ék , s a p k a je lv é n y e k szám a), s m á r itt v an a városi m ú z e u m m e g m a r a d t k ép ző­ m űvészeti anyaga, a B e n c z ú r - g y ú j t e m e n y — 37 d b — és a megyei tanács a j á n d é k á ­ ból szá rm a z ó k é p a n y a g E zeknek az a d a to k n a k a t ü k r é b e n m é r h e tő az a d i n a m i k u s g y ű jtem én y fejlesztés , am e ly n e k e r e d m é n y e k é n t — a megyei tan ács anyagi tá m o g a tá s á v a l — m a g y ű jt e m é ­ n y ü n k b e n 1255 d b k ép ző m ű v é szeti alk o tás szerep el céltu d a to s m ennyiségi és minőségi g y a ra p ítá s e re d m é n y e k é n t. „Az én g y e re k k o r o m b a n s z e g é n y e m b e r h á z á n á l sohase esett szó festm ény ről, se festőm űvészről, mégis e k k o r h a ll o tt a m h ír é t an n a k , hogy van olyan em b er, aki le tu d j a szab ad kézzel festeni n e m c s a k az e m b e rt, h a n e m állatot, tá ja k a t, m in d e n t, am i lá tható, é p p e n úgy, m i n th a valóságos vo ln a.”2 Kiss L ajos a v á -

49

sárhelyi m ű vészeiéiről ir t m e m o á r j á b a n o l v a s h a tj u k e zek et a sorokat. S m in th o g y fo­ gék o n y ság a a m ű v é s z e te k b e fo g a d á s á ra m á r igen k o r á n m e g m u ta t k o z o tt — d iák ko r á b a n s o k a t szaval, m eg le h e tő s e n jól h eg ed ü l, fe s t és rajzol, k éső b b szín iisko lába j á r — szin te sz ü k s é g sz e iü e n a la k u l ki k a p c s o la ta a v á r o s b a n élő festőkkel, T o rnya i Jánossal, Endre B élával, V á r a d y G yu lá va l. G y a k r a n felkeresi ők et m ű t e r m ü k b e n , s Különösen T o rn ya i szugges/.lív eg yén isége r a g a d j a m agával. Az ő k ö rn y e z e té b e n i s ­ m eri fel a népk öltészet, a n é p ra jz i tá r g y a k szépségét, a népi k u l t ú r a igazi é rt é k e it is Az ő k ö zelé b en a l a k u l k i a p a r a s / l n e p iránti hűsége, s e g y sz e r ű e m b erség e. Ez a b a ­ rá tsá g m e g h a tá ro z ó Kiss Lajos s o r s á n a k a l a k u l á s á r a is, hiszen T o rn y ai a j á n l a t á r a biz zák meg a leen dő m ú z e u m n é p ra jz i a n y a g á n a k gy ű jtésével. E nnek k a p c s á n ny eri el a h ó d m ező v á sárh ely i m ú z e u m o n tisztséget. Kiss L ajo s a szü lő v áro sáb ó l m a g á v a l hnzott szellem i és é rzelm i tőkét — a m e l y e t az o tta n i k ép ző m ű v é szek k el k ö tö tt b a r á t sága fém jelzett — a n y íreg y h ázi év tized ek a l a t t k a m a t o z t a t t a „ a köz" ja v á r a , ahogy 6 fogalm azza egyik leveléb en .3 M ar c s a k n e m egy é v lized e te v é k e n y k e d e ti a n y íre g y h á z i m ú z e u m b a n , a m i k o r az első k é rő le veleket m e g í r t a festő b a rá l a ih o z : j á r u l j a n a k hozzá egy-egy a lk o t á s u k k a l a kép ző m ű v é szeti g y ű jt e m é n y létrehozásához. K é p t á r m e g te re m té s é n e k g o n d o lata n y ilv á n m á r k o r á b b a n is fo g lalk o ztatta, a z o n ­ ban a régészeti le ielm en tés ek , á satáso k , a n é p ra jz i g y ű jt e m é n y k ia l a k ít á s a és a napi f e la d a to k ellátása igencsak lek ö tö tté k idejét, en e rg iá it. Jósa A n d rá s h a lá la u t á n m á r m i n t az in té z m é n y új v ezető je m e g p r ó b á lt a k é p tá r le te sité si terv e it v a ló ra vallan i. C élkitűzéséit m eleg bensőséges h an g o n fo g alm azza meg egyik — R u d n a y G y u lá ­ hoz í r t — le v eléb en : „ G y e re k k o ro m ó la p ik to ro k k ö z ö tt éltem s k ö zü lü k nem egy -k ét jó n e v ű t k e b e lb a r á to m n u k Is m o n d h a to k , még sincs egyetlen k t p e m egyiktől sem <ez p ersze az én élh e te tle n sé g e m bizonyítja), hogy kö v etkez etes m a r a d j a k most s e m a m a ­ g a m ré s z é re fo rd u lo k hozzád kéréssel, h a n e m a Szabolcs v á rm e g y e i Jó s a M ú zeu m n e ­ véb en, m ely m ú z e u m létesítő jé n e k Jó s a A n d r á s n a k 1918-ban tö r té n t e lh u n y té ig csak régészeti t á r g y a k a t g y ű jtö tt egybe és ő riz te t e tt meg. A zóta én népi tá r g y a k g y ű jt é s é ­ vel ip a rk o d o k n é p ra jz i osztály létesítésén, m e ly n e k n é m i e r e d m é n y e m á r m u tatk o zik . B á r m e n n y i r e szeressem is m e s ters ég em et, n a g yo n sz á ra zn a k ta lá lo m azt a g y ű j t e ­ m é n y t. m e ly b e n k é p e k , ra jzo k n in csenek. Ezen az á llap o to n sz e r e tn é k én v a la h o g y s e ­ gíteni. Az álla m tó l a b b a n az esetb en k a p h a to k tá m o g a tá s t, vagyis a S z é p m ű v és zeti M ú z e u m tó l k épeket, h a m á r ta p a s z la lla , hogy v a la m e ly e s a n y a g g a l re n d e lk e z ü n k . De n e k ü n k még s e m m i n k sincs. L eg n ag y o b b baj az, hogy a Jó s a A n d r á s h a lá l a an yagi szükség et is h ozott.”* K é t h ó n a p p a l k ésőbb k e lt e z e tt le v é lb e n m á r a r r ó l é r t e s ü lü n k , hogy R u d n a y G y u la 5 d b m ű v é t a leendő k é p t á r n a k a d o m á n y o z ta : (S z e g é n y le g é n y e k . olaj, M ária fogantatása, Illés elragadtatása, Falusi a lko n ya t, I,ucernás kocsi c. k é p e k ­ hez k é s z ü lt vázlatok). T u d ju k , hogy R u d n a y tö b b pesti f e s tő b a rá t já h o z is e lk ísérte Kiss L a jo s t ez ü g yb en .5 K özben szívós k it a r t á s s a l k ü ld özg eti a le v elek et: „ m á s k o r é v e ­ kig é le tje lt se m a d o k m a g a m ró l, m ost meg, hogy k o ld u ln i kell, h á t hozzád f o ly a m o ­ dok — ír ja E n d r e B é lá n a k Kiss L ajo s —, h a te h e te d segítsd elő egy k é p e d n e k a J ó s a M ú z e u m ré s z é re olcsó á ro n v aló á te n g e d ésév el ab beli törek vésem et, v a la m ik o r itt k é p ­ t á r le h e s se n ” 6 1921 jú l iu s á b a n 12 000 k o r o n á é r t m e g v á s á ro lta a m ú z e u m T o rn y a i János: Délibábos pu szta és A r a n y te n g e r cím ű o la jle s tm é n y é t, u g y a n a k k o r m in te g y 8 db r a j ­ za a j á n d é k k é n t k e r ü l t a g y ű jte m é n y b e (A b ety ár felesége a v á rm e g y é n , 1902, B e ­ szélgetők az asztalnál, P u lri, 1887, T an y a, Kis gyerek, C sizm ák, 1886, Asszony k is g y e ­ rek k el, v ázlat, B eteg ágy b an ). A z á ró jelb en közölt sz á m o k a ra jz o k k é szítésé n ek id ejét jelzik, Kiss L ajos b ejegyzése s z e r in t m in d eg y ik H ó d m e z ő v á sá r h e ly e n készült. 1921 n o v e m b e r é b e n T o rny ai J á n o s r ó l szobrokból (2), fe s tm é n y e k b ő l (13), r a jz o k b ó l (24), fén y k é p e k b ő l (40), k ö n y v ek b ő l (5), festőktől sz á rm a z ó re l iq u i á k b ó l (13) álló 87 db-os

50

g y ű jt e m é n y t v á s á r o lt m eg a m ú zeu m , (K is c sizm á k 188B, ceru za, feh ér kréta, p a p ír 18N 1(1 cm Kiss L ajo s B u d a p e s t tu l a jd o n á b a n — r e p r o d u k á l v a a V ásárh ely i m ű v é s z ­ élet c ím ű k ö ny v éb en ). Az a n y a g jó részét T o rn y a i J á n o s m ű v é s z ta rsa i festették , így szoros k a p c s o l a t­ b a n v a n n a k T o rn y a i életével, m ű vészeiével, d e a Kiss L a jo sé v a l is, hiszen tu d ju k , hogy T o rn y a i b a r á t j á r a bízta a N y íre g y h á z á r a k e rü lő m ü v e k k iv á la s z tá s á t.0 Je le n tő s d a r a b j a a g y ű j t e m é n y n e k t'adrusz J á n o s k olozsvári M á t y á s király l o v a s s z o b r á n a k feje (gipsz). M eg h ató b a rá ts á g fűzte a fiatalo n e lh u n y t J a n k ó E l e m é r t T orny aiho z , e n n e k k a p c s á n k e r ü l t hozzá J a n k ó J á n o s n a k , az is m e rt h u m o r is t a ra jz o ló n a k is n é h á n y m u n ­ kája. A le ltá r sz e r in t R u d n a y G y u l a : J á n o s bácsi, Ud va rr és z. E n d r e Béla: Piros k e n d ő s c. képe, H ip pi-R ó n ai Jó zsef v á z la ta és egy Lá sz ló F u l ö p a k t is b e k e rü lt a m ú ­ z e u m b a — s e j te t v é n v e lü n k a v á lo g a tá s m ű v észeti é r t é k e i t —, de tö b b e t a c ím ü k n é l jó f o r m á n n e m is tu d u n k . (M éret, an yag , te c h n ik a eg y ik n él sincs feltü n tetv e, a készí­ tés helyét, id e je l is e g y m á s n a k e ll e n tm o n d ó a n jeg y ez ték b e ) Ma m á r keserű ségg el m o n d h a t ju k , hogy a jelentős al ko tá so k e ltű n te k a g y ű jte m é n y b ő l, s csu p á n (egy-egy kivételtől eltekintve) n é h á n y é rd e k te le n v á z la t — az idő r o s tá já n kih u lló m űvészek a lk o tá s a — m a r a d t meg. lá n y

Az 1. v ilá g h á b o rú u tán i n eh éz g azd aság i vis zonyok nem k e d v eztek a k é p tá r a l a ­ p ítá s á n a k . A T a n á c s k ö z tá rs a s á g b u k á s a u t á n h ir te l e n m e g tö rt az a felfelé ívelő t e n ­ dencia , a m ely a !H)-es év ek tő l k ezd v e N y íre g y h á z a fejlő d ését s ezen belül a v áro s k u l ­ tu rá lis é letét is jellem ezte. A k o ro n a é rté k é n e k r o h a m o s ro m lá s a h ó n a p ró l h ó n a p r a ne h e z e b b helyzet elé á l­ líto tta u m ú z e u m o t. A 26 község összesen 38 2 0 0 K t á m n g a tá s t sz a v a z o tt m eg a m ú z e u m ré s z é re 1922-ben.11 Még u g y a n e b b e n az évb en Kiss L ajos fo ly a m o d v á n y t ír az alispán hoz, am e ly b e n kéri, hogy a m ú z e u m t á m o g a tá s á r a a „V á rm e g y e i költség ve­ tésb e állandó é v i összeg felv ételét e lr e n d e ln i m é ltó z ta s s é k ”. K ü lö n b e n nem tu d ja b e ­ szerezni a legszükségesebb s z a k fo ly ó irato k at, k ö n y v ek et, s v issza kell u ta s ít a n ia a m in d g y a k r a b b a n e la d á s ra k í n á l t érté k e s régészeti és n é p ra jz i tá r g y a k a t. U g y a n a k k o r a M ú z e u m o k és K ö z g y ű jte m é n y e k F őfelügyelősége k ö rle v é lb e n h ív ja fel a m ú zeu m o k vezetőségét, hogy „terjessze ki fig y elm ét a n é p ra jz tárgyi e m lé k e ir e is, és azok közül u m e g m e n té s r e é rd e m e s anyagot, ahol lehetséges, ig y e k e z z é k a já n d é k k é p p e n a m ú z e ­ u m szá m á ra m e g sze re zn i" H 1923-ban 200 OüO K - t k a p a m eg y étő l t á r g y g y a r a p í tá s r a (régészeti és n é p r a j z i) 11, ez az összeg a k öv etk ező év b en m á r 4 m illió K - r a e m elk ed ik — az infláció k ö v e tk e z ­ té b e n .^ (S h og y g y a k o rla tila g mi volt a v á s á r ló é rté k e , jól szem lélteti egy 2G0 000 Król szóló ny ug ta, 13 d b n é p ra jz i és ip a r m ű v é s z e ti tá rg y ró l — ko rs ó 30 000 K, fa ra g o lt r á m a 10 000 K, háziszőttes törölköző 50 OOO K s t b —).>b P ró b á l to v á b b lé p n i a k é p ző m ű v é szeti g y ű jt e m é n y ü g y éb en is: kéri a hiányzó m ű ­ vészeti fo ly ó irato k p ó tlá s á t — az a li s p á n á ltal - az Országos M a g y a r K ép ző m űv észeti T á rs u l a to k Ig azg ató ság átó l.i? A te r m e k zsú fo ltsá g a m i a t t az 53 d b os kollekcióból az északi terem falain n é ­ h á n y fes tm én y t, r a j z o t tu d o tt csak elhelyezni. A k ettő s te r e m folyosószerü részén a b e j á r a t t a l s z e m b e n F a d ru sz k o lozsvári M á tyá s szo b rá n a k m o n u m e n tá l is feje, előtte Jó s a A n d r á s m e llszo b ra , s k ö r ü l ö tt e a B e sse n y e i- és K u ssu íh -szo b o r p á ly á z a tu k m i n ­ tái k a p t a k h ely et.'8 I s m é t lev élb en k é ri R u d n a y G y u lá n a k , a k é p ző m ű v é szeti is kola t a n á r á n a k p á r t ­ fo g ását a k é p t á r a la p ítá s á h o z — a t a n í tv á n y u k esetleges a já n d é k o z á s a ir a s z á m ít v a .19

51

N e m sz a k a d meg kap cso lata T o rn y a iv a l sem e k k o r bízza meg a festő t a S á rjá té ­ ko k cím ű dolgozata illu sztráció in ak elkészítésével.20 A n n a k ellenére, hogy a m ú zeu m i m u n k a egész n a p r a lefoglalja — a rélkozi f a l ­ v a k a t já r ja , levelezésbe kezd a falusi ta n ító k k a l, p a p o k k a l, ak ik a helybeli p a r a s z t­ e m b e r e k tő l szereznek h aszn o s in f o rm á c ió k a t készülő n é p ra jz i t a n u l m á n y a i h o z —. mégis részt vesz a v á ro s k u ltu rá lis életén ek a l a k í tá s á b a n is a B essen yei K ö r ta g j a ­ k é n t 2> A kör a nagy n év a d ó k u lt u s z á n a k áp o lása m ellett a v áro s k u ltu rá lis életét fog­ ta össze, ir á n y ít o tt a évtizedek óla — 1921-ben szerveződö tt ú jjá, s iro d alm i és zenei szakosztály ai m ellett ism e re tte rje sz tő s z a k o s ztálly al bővült M óricz Z sig m o n d , T a ­ m ási Á ro n , A p rily Lajos szerep elt N y íreg y h ázán, s lá to g atta meg a m ú z e u m o t 22 Az 1923-ban k épzőm űv é szeti s z ak o s ztálly al bővülő k ö r tö bb k iá llítá s t rendez, a m e ly e k b e n é rth e tő e n döntő s z e r e p e v a n Kiss L ajos m ű v észeti ízlésének, de b a rá ti k a p c s o la ta in a k is. A k iá llítá s o k a t B o rn e m issza G éza, K m e tty János. P e rlro tt C saba V ilm o s n ev e f é m ­ jelzi. M eg h ív já k R u d n a y G y u lá t, Iv á n y i G rü n w a ld B é lá t és H erm á n L ip ú to t egy egy k iállításra. A d eb recen i A jtó si D ü h rer C éh t á r la t á n tö bbek között G á b o rjá n i Szabó K á lm á n és M e n y h á rt J ó zse f m ű v ei szerep eln ek 22 A k iállításo k m e lle tt a 30-as évek elején egy jelentő s k ezd e m é n y e z é s is s z ü letett N y íre g y h á z á n a sóstói m ű v é s z te le p létreh o zásáv al. Kiss L ajo s j á r t a ki a váro snál, hugy n y a r a n t a lá s sa n a k v en d ég ü l n é h á n y fia ta l festőt a Sóstón. D édelgetett á lm a itt, a z ,,uj h a z á b a n " , N y íre g y h á z á n m e g t e r e m te n i egy v á s á r h e ly i h e z hasonló alk o tó te le p e t. Rúd n a y G y u lá t, a m e s te r t és t a n í tv á n y a i t h ív t á k meg. L a k á s t és e llá tá s t k a p ta k . (A regi s z ó d ag y ár h á ru m h ely iségét b o c sá to ttá k re n d e lk e z é sü k re .) B oross G éza, K o ffá n Ka ruly, C sá k y -M a ra n y á k J ó zse f, C zene B éla, K o n e c sn i G y ö rg y es K u n Is tv á n tö ltö tte k h o sszabb időt Sóstón, a h o l R u d n a y is m e g lá to g a tta ők et.24 A m ű v é s z te le p 1931—31 k ö zö tt m űk ö d ö tt. Az itt dolgozó m ű v észek tö b b k iá llítá s o n is b e m u t a tk o z t a k A szer vezési m u n k á b a n Kiss L ajo s is te v é k e n y e n rés zt vett 23 M indezek ellenére a m ú z e u m k é p g y ű jt e m é n y é b e egy etlen m ű v e t sem s i k e r ü l i megszereznie. (1913-ban v á sá r lá s ú t ­ já n m égis h o z z á ju tu n k k é t igen k v alitá s o s fe s tm é n y h e z — R u d n a y G y u la : B ejei táj és K u n Istv á n : Táncoló p a ra szto k —, a m e ly e k a sóstói alk u tó te le p e m l é k é t őrzik.) U gy an csak e r r e az id ő s z a k ra em lék ezv e a já n d é k u z z a h á r u m rem ek r a j z á t K o ffá n Ká ruly m ú z e u m u n k n a k .20 Kiss Lajos p á rtfo g ó fig y elem m el kíséri az itt dulgozó fiatal k épzőm ű vészek á ltal s z e r r e z e i t B e n c zú r-k ö r te v é k e n y sé g é t is (K o m ló s M iklós, K o m ló s Istv á n , B e rk y N á n d o r és B e r k y A n d rá s n e v é t e m l í t h e t j ü k )27 M ind ezek e ll e n é r e 6 is érzi, hogy sziszifuszi m u n k á t végzett a k é p tá r m e g te re m lé s e ügyében, hiszen a m e g ­ szerzett m ű v e k e t s e m t u d j a a k özö n ség n ek m e g m u ta t n i — az 1933 bán alisp án i u t a ­ s í tá s r a e ls zá llílta to tt a n ya g o t n e m k a p ja vissza . A zsú fo ltsá g a k a d á ly o z z a a g y ű jt e ­ m ény fejlesztését is 28 H iá b a ir ta a le velet a S zépm űv észeti M ú zeum h oz, hogy ren de lk e z é sé re áll ö t szob a és egy 14,9X8,7 m-es terem , ahol le té ti a n ya g o t is el t u d n a helyezni, P elro vits E le k főigazgató ígérte, d e n em te lje s íte tte Kiss L ajos ó h a j á t .29 A Jósa M ú z e u m n a k k iu t a lt 4D0 pengős á llam s eg ély (1933—34) csak régészeti ás n é p ­ rajzi tá r g y a k v á s á r l á s á r a v o lt fo r d íth a tó .30 M a g á n e m b e r e k tö b b n y ire je le n té k te le n a já n d é k o z á s a i között k é p ző m ű v á szeli a lk o tá s o k s o h a s e m szerepellek , a vékony pénzű itte n i é rte lm is é g n e k n e m ig e n a k a d t m ú z e u m n a k fe l a já n l h a tó m ű tá rg y a , de a z elsze­ g é n y e d e tt d z se n trik b ő l lett h iv a t a ln o k r é te g n e k sem. A k e re s k e d e le m b ő l élő kisszám ú teh ető s p olg árság n e m k ö tő d ö tt a városhoz, a m e g y é h e z T e rm é n y ü g y le te k vag y t e r ­ m ény feld olg ozó ü zem e k h a sz n á b ó l m eg e r ő sö d ö tt tőkéjével rö vid idő lefo rg ása a la t t e lh a g y t a N y íre g y h á z á t és a z t m ás h o l fe k te tte b e De nem ig en a k a d t m ú z e u m p á rto ló a nem esség k ö réb en sem A H o rth y k o rszak id ején K iss L ajo s m é l tá n ostorozza a várost, a megye k u l t ú r -

52

pol i t i káj ának kisszei őségét, igénytelenségét, ső t közömbösségét E n d r e B é l á h n 2 a kép túr létesítése iifiyéhpr írt levelében o l v a s h a t j u k „Rocsásd meg merészségemet, mely nem lát szana k o r á n t s e m k i h a s z n á l á s n a k , ha J ó s a A n d r á s e ml é k é t n e m e s ő k s z ó v a l é r t e k e i n e k a z o k , a k i k t ő l Í ü q q n m ú z e u m sorsn De itt m á r n e m folytatom, me r t nem túlságos örvenrieles t ovább. 31 Végii] is az a lemaradás, a me l y me g t n u l a l k o z c t l a v á r o s k é p b e n a közművesít és terén, az anyagi viszonyokban, h á t r á l t a t t a a művel ődési i n t éz mé n y e k fejlődését, a kul tui ali s kezdemenyezéseket D^d'C be f agyasztot ta Ezért é r ezzük a n n y i r a szívhői jövő s ó h a j n a k R u d n a y Kiss La j o s h o z írt sorait: „Csak ez a na g y k e s e r űs é g ü n k ne volna, ami itt van s z a k a d a t la n u l mel l el l i i nk Nem beszél getünk róla. de mi nd e n becsületes, érző m a g v a r e mb e r i fonnyaszt, soványil 3-

JEOVZtTEK 1 Az egyet l en r a g y v r n p lú a d a k o z ó az 1926- b á n e l h u n y t Saár y S á n d o r vc.gr eiulolutebpn ugyan Nyí r egyháza v á m s á r a hagyi a 3 n a g y s z obá ba n el hel yezet t muzeál i s g y ű j n m e n y e t |3i]j tetei r é ­ gészén leletek és f egyver ek 3*1 944 voJ K ér t ekben] él ei ének mi n d e n é r t e l me i a z é nha 11 a vár os vezet ői nek közömbös sége mi at t az iríc-nda há nyódó gyű j t e mé n y b ő l n e m s z ül ei en meg a vár os mú z e u ma . A g y ű j t e m é n y i a na g y k ö z ö n s é g se m i s mer het t e meg Csak késem kerüli végleges hel yér e a v á r o s h á z a épül et ébe a u . v i l á g h á b o r ú b a n ás fel t ehet ően u t á n a is cs onkul t a g y ű j ­ t e mé n y 1350-ben egyes d a r a b j a i t a Jósa Andr á s Múzeum, a? egyi pt omi , görög, ronuil t ár gyai t periig a S z i p mű v é s z e t i Múzeum k a p t a mpg - Német h Pét er : l)r. S a á r y S á n d o r és a Nyí r ­ e gyházi ..Városi Mú z e u m" , s z a b ó l e s - s z a t m á r i Szemle, 1 ílíifl. 111. évi. 56—fin 1. 2 Kiss L:ijusi Vásárhelyi művés zei ét . Bp 1057. 76. 1 3 ,,30 év óta régészeti, néprajzi é s művészeti torén igyekszem hasznára válni a köznek". Jósa An d r á s Mu z e u m I r at t ár a 2 1936. 4 . JAM Irattára in 1 0 2 1 . fi. JAM Irat t ár a 14 1921: 32 1921. fi. JAM irattára ia 1921. 1 Kiss Lajos állni felvett átvételi j e g yz őkönyv. JAM Ada t t á r á ba n h Kiss l.ajos: Mikből áll Tornyai János festőművész ajándéka Nyl r vi dek. 1921. dec. 33 JA M I r a t t á r a Ki 1921 ; fifi 1951. 1—3 : 104 1921 : 1 111 H á l ; ifi la22. 9. JAM Képzőművés zet i g y ű j t e m é n y e l l sz. : 64 13. 1: 54. Ufl : sí, 9*1—:il. 1114 : 34 UH. lij Kat ona Bél a: ir odal om, szí nház, sajtó. Nyí r egyháza. 1913. sí. I. 1 1 . JAM i r a t t á r a 82 1 0 2 2 . 12. JAM I r at t ár a 18 10*23. 13. JAM I r at i ár a 35 1022 14 JAM Irat t ár a 124 192J. 15 JAM i r at t ára 3 1925: íin 1023. Ki j a m i r at t á r a a 1923. Ii. JAM Irat t ár a 23 1923. 18. Szabol cs v á r m e g y e jel ent ése, 1023 19. JAM I r at t ár a 82 1023. 20 JAM I r at t ár a 15 1024 : JAM Ad a t t á r a 321 (Így 61.] 21. JAM Irat t ár a 142 1925. 22. Szabol cs Vár megye jel ent ese. 1A4 1 1942, 1943 ( Kof í án Kár ol y, S z m n d o s HHa. Andr á s s y Kur t a J á nos , Nyi i r av c á m e l stb, j ár t ok a m ú z e u mb a n . ) 23

K a t o n a H : in, l.

U.

Szabol cs v a r m e g y e j el ent ése. 10411; Kal ona H : 0 1 1 . J A M I rat t ára 21936; Ili 1936. J AM Képzőművés zet i g y ű j t e m é n y e : Itsz. 13.1.1; 73.1 2; 1.1.2.1—3. Ka t ona P S* 1 : JAM Irat t ár a 1 1 8 1S36. JAM I r at t ár a 245 1933. A ü e s s e w í í y Miklósnétől í M t Kor oná é r t vás árol t Hitvallás Miklós: Széchenyi l i t v á n or cimil o l a j f e s t mé n y é t az al i spán l a k á s á b a vitette fel (Ltsz : 99 fi i y j a m Képzőművés zet i e y ú j t e mé nye he n ] Az u g y a n a k k o r a j á n d é k b a kapot t Fcszt y Ár pád paszt el l -raj z mi nd £ 7 ideig l aonanc ji nvias ma g y a r a kör ké c he z ) . JAM I r at t ár a 41 102(1 50 1921: 53 1020 Itsz.; 63.6 2- fin fi 3 ( Tor nyai Ar a nyt e nge r . Cél i bábos puszl a] y JAM I rat t ára 15 1928 ; 22 1028. J a m I r at t ár a 92 103á J A M I rat t ára 13 1921. j a m I r at t ár a ]4 1 0 2 1 .

55 56 21 2 fi

29. 30. 31 52.

53

7r>

O C .W

Jtm v í*

-

!

•_

/

<^<

rír 'V e * * S

'

A T . V .

V ~>

^ „ -------

-


^

r

^

a

^

'"* w '* * * ■ »

£

^

« s/2 ^ f

Í

>~» "W C£/x< 'T /^

rf t *7 ~*r x .£ u u u tZ

*< *£

c X

k ^ u * t y a ( > •<

/

* * y ^

^ t* \c Z '-

W

r» * £ * xu * ^

ftZ

éek. Si*~€
>

^

T

M v

^

s m o r f~

y r t,

* + * -£ & * <

■ * * -+ &

' "

J L t^ r n J íjft^ ^

fi* -4 > + ft-* ~ * fi* * ta ^ K Í-d S c ’*''*> ». A n 4Tt ■A*t

/ c A í / 1 . -/V *

J tl u t

. m

J£ * ^* < y4 ~ * + 1

•/ t ~ r t' + ^ < \

' ■

c \<

A ^yC Z r^r

'f* + y * A G tr * r - * '

v< R u d nay G y u la levele Kiss L ajoshoz

54

V

f,

fS u ^ y lj

^ L ^ * » > r

tC c 'y ^ r * . 6 < ~

t .

/ C

e ttt?

<J. i+ k Z 'K * / y ^ ^ T Z r u u ^ r

e .A A Z r * 6 4 ?

'

f

tfZ Z k r <M

fz .c ,

Z T e & T T * ^

.

S l c í Z + - * < -+ * '

”>-£.

+*. «.

* * * « . '&

k

*

I

u

x J-

Ö L ríV tr

' f j f i i z

i

« /■

■ w

£

^

/ A (

/<♦*■* r 1/

^

s

^ /o

^

■»

^

.

* * ,* ,/*

/Í ^ /Y - V

/

^

W *- A — i n~y< ~, k

i y

-

A -V *

*
,

, _■> • - • f, |

m % * * -* ^

------ í

^ ’/ í “

55

— /i« .V

s*

<4«H< ^ . < y «» / p .» ___ ^ ^

•«*'* -if*4•% --^v«* —;.... «W *A r , 4 0 ^ 0 / *<m+ *r"— r r ~ r “■

_,^ _

^ .w ■~ ~ * ~ y

A A if£ ~ i *L*uJ& r « 0 ^ —' / - * « *,*— - A cU M . , •%'««*< M *M U

*W

*4* * , £ ‘* S éu)U *. é tü r a u ^ L #

«*}& + /-**y

'^ * 7

# v w

£ * k ,m A / ' < ü < " t t f «v i ^ . a . < (A *^i.t^ < A ^Y *i^ Ai> » wt/f / «AA( * « tC

WuiTi ^ n * .

1/ m ii •C tíw

-

* « * '* ’ * •* ' kj-O h+ l'*^
m /-* --A

« / ^

^

y» . ► .

T V + Jt/S ? * .^*

_t

V 7

'

J

■ •

« * «' —» *» v j ^ 4 m sj* A ^4 . & : '- . >A i w - “ - * ^ h j m /> ' ^ Vr*-*' *^rf~r ■ ~ai >C

I h« < / M

4+ J f } < J L u J n ^

**+ A aMM k+ri* /» < * 4 ...»«fc. •»— <*W^« / M U A «<<■<
tm*rn( ,■ !.» -* « #

4 ^ > i a *-i 'l* * * * />* L * ^S ÍtX c * £

& t t& *“ » «• -« »-» y u ^ * < w

^ • ' v r /jf *■*

Kiss L ajo s levele E n d re B élához

56

^ .0 .

!

■I

B a ra b á s Miklós: S zéchenyi Is tv á n

37

F a d ru s z J á n o s : M á ty á s k irály

58

ftu d n a y G y u la : Bejei táj

T o rn y ai J á n o s : D élibábos puszta

59

PÁLL ISTVÁN:

Kiss Lajos és a Jósa A ndrás M úzeum néprajzi gyűjtem énye (

1918— 1979)

Kiss L ajos A Szabolcs v a rm e g y e i M ú z e u m tö r té n e te 1868— 1918 c ím m e l m egjeleni m u n k á j á b a n ' részletesen feldolgozta a m ú z e u m tö r té n e té t, a régészeti g y ű jte m é n y lé tre h o z á s á n a k k ö rü lm é n y e it, g y ara p o d á s á t. Ez a dolgozat fo ly ta tá s a k ív á n lenni a fenti m u n k á n a k ; a fo lytonosság a z o n b a n csak időbeni, mivel csu pán a n é p ra jz i g y ű j­ te m é n y lé tre jö tté v e l és tö r té n e té v e l foglalkozik. Ha a n y íreg y h ázi J ó s a A n d rá s M ú z e u m n é p ra jz i g y ű jte m é n y é n e k lé tre h o z á s á t és tö r té n e t é t a k a r j a v a la k i m egírni, m in d e n k e p p e n m eg k ell e m l é k e z n ie a m ú z e u m a l a ­ p itó járó l, m a j d n é v a d ó já ró l, Jósa A n d rá sró l. Az ő é rd e m e és áldozatos, k ita rtó m u n ­ k á j á n a k e r e d m é n y e a z o rszág egyik első vidéki m ú z e u m á n a k ala p ilá s a , gazdagítása és n e m u to lsó so rb an K iss L ajos N y ír e g y h á z á r a h ív á s á v a l a n é p ra jz i g y ű jte m é n y l é t ­ re h o z á s á n a k s z a k é r tő r e b ízása Igaz, hogy J ó s a A n d rá s els ő so rb an régészeti em lé k e k g y ű jté s é t tű z te k i célul, d e élete végén m a g a is szü k ségesnek lá tta a nép rajzi tá r g y a k m ú z e u m b a n való m egőrzését.7 Kiss Lajos N y íre g y h á z á r a k e rü lé sé v e l te h á t b iz to síto ttn a k látszott a s o k f á r a d ­ sággal lé tre h o z o tt m ú z e u m to v áb bi m u n k á j a Jó sa A n d rá s h a lá lá ig (1918) — érthetően — a régészeti an yag g y ű jté se és feldolgozása v o lt a fia ta l s z a k e m b e r f e l a d a ta ; ez meg is látszik a n ép rajzi g y ű j 'e m é n y t á r g y a in a k s z á m á b a n : 1918 végén m indössze 42 n é p ­ rajzi tárg y k é p v is e lte a m ú z e u m b a n a g y ű jte m é n y t, am i szin te kizárólag a já n d é k o z á s r é v é n k e r ü l t oda. Jó sa h a lá la u t á n h o zta létre Kiss L ajos a n yíregy házi m ú z e u m n é p ra jz i g y ű jt e ­ m én y ét. F ő k é n t a já n d é k o z á s r a s z á m ít h a to t t, mivel a csekély á lla m s e g é ly n e m tette lehetővé tá r g y a k v á sá r lá sá t. 1919 ben F o rr ó K á ro ly nagy k álló i sz ű c s m e s te r 34 sz e r­ szám ot, c é h e m lé k e t a já n d é k o z o tt a m ú z e u m n a k , ezzel lényegében m e g a la p o z ta a n n a k k is m e rte rs á g g y ű jte m é n y é t. A N y ír v id é k tudó sít a r r ó l a k ö vetkez ő évben, ho gy a n y í r ­ egyházi szűcsök te s tü leté is érték es a n y a g o k a t k ü ld ö t t a m ú z e u m n a k és fe l h ív j a a fi­ gyelm et arra, hogy ,,A m ú zeu m v ezető ség nem csak a céh e m lé k e k e t, de az egész i p a r ­ ág ak k is e b b -n a g y o b b s z e r s z á m a it is most g y űjti össze",3 a m i h e z a lakosság seg ítség ét kéri. l!)22-ben Kiss L ajo s az a lisp á n t k e rt e meg. hogy szorg alm azza az ip a r te s tü le te k nál a c é h e m lé k e k összegyűjtését. A fe lh ív á sn a k m e g le tt az e re d m é n y e , m e r t még u g y a n e b b e n az é v b e n V a r g a Ján o s n yíregy h ázi cipész a gu bás céh érté k e s r e lik v iá it a já n d é k o z ta a m ú z e u m n a k . A g y ű jt e m é n y e z u tá n m i n d e n é v b en g y a ra p o d o tt n é h á n y d a ra b b a l. Kiss Lajos rétközi g y ű jtő ú tja i a l k a l m á v a l (ahol a régi lápi világ e m lé k e it k u ta t ta ) tá r g y a k a t is szerzetL a g y ű jt e m é n y sz á m á ra . Főleg an y ag i a k a d á l y o k h á t r á l t a t t á k a t á r g y a k szarná nak n ag y o b b m é r té k ű g y a ra p ítá s á t. A p é n z h iá n y m i a tt olyan fu r c sa h ely ze t is elő­

60

állt, hogy a m i k o r a N ép rajzi T á rs a s á g 1922-ben a z erő söd ő infláció m i a t t a t a g d í já t 2000 k o r o n á r a felem elte, a m ú z e u m n e m k a p h a t t a to v á b b a tá r sa sá g fo ly ó ira tá t és é v k ö n y v ét (az E t h n o g r a p h i á t és a N é p ra jz i É rtesítőt), m ivel a m egy e e lu t a s í to t ta a fe le m e lt tag d íj fizetése ir á n ti k é re lm e t. A p é n z h iá n y volt a z ok a a n n a k is, hogy e b b e n a z ev b en — m i n t a h o g y Kiss L ajo s ir ta — „csak a lk a l m i á sa tá so k és n é p ra jz i g y ű j ­ tések végezhetők, m i é r t is e th n o g r u p h ia ila g te ljes en is m e re tle n m eg y é n k feldolgozásán, is m e rte té s é n f á r a d o z o k ”. A m ú z e u m egy etlen a l k a l m a z o t tj a 1924-ben in te n z ív e b b e n k í v á n t a R étközben tá r g y a k g y ű jtésév el foglalkozni. E r r e a c élra az a li s p á n 200 000 k o r o n á t u ta l t ki s z á ­ m á r a . V álaszlev eléb en Kiss L ajo s a z t írta, hogy „A lispán ú r jó v á h a g y á s á v a l m ú z e u ­ m u n k főleg a n é p h a s z n á la ti tá rg y a it fogja kétszerezett e rő v e l összegyűjteni, részin t m e r t ilyenek m ég n in c s e n e k v á r m e g y é n k m ú z e u m á b a n , ré s z in t m iv el a n é p régi b e ­ csületes kézzel csin á lt eszközei, b ú to ra i, r u h á z a t a stb. a n n y ir a tű n ő ié ib e n v a n n a k , hogy rövid idő a l a t t te ljes en e lh a s z n á ló d n a k , s e m m ifé le p é n z é r t se lehelt a z o k a t eg y b e g y ű jteni, m e g m e n te n i a t u d o m á n y s z á m á r a ”. Hogy eb b ő l a s o k n a k tű n ő p én zb ő l a k k o r m it le h e t e tt venn i, elég h a az 1924-ben k ész ü lt jelen tés b ő l m eg e m lítjü k , hogy egy tö r ü lk ö z ő t 50 000 k o ro n á é rt, egy k o rs o t p e ­ dig 30 000 k o r o n á é r t v e tt Kiss L ajo s! U g y a n a k k o r ism erőseit is m o zgósítja, hogy érté k e s n é p ra jz i tá r g y a k k e r ü l je n e k a g y ű jte m é n y b e . B a r á th I m r e g ávai r e f o r m á t u s lelkésztől azt kéri, hogy szerezze meg a m ú z e u m n a k F a r k a s L a jo s n é in g ó ságaiból a festett tu lip án o s ládát, „szép virágo s cserép és p orczellán " tálaltat, tá n y é r o k a t, esetleg m ás b ú to r d a r a b o k a t is, n eh ogy azo k a tu la jd o n o s h a lá l a u tá n e lk a l ló d j a n a k . M u n k á j á t e k k o r k e z d ik elism ern i. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n Szabolcs m egye k ö z ­ gyűlése 1923. d e c e m b e r 29-i ülésén a m ú z e u m ig azg a tó jáv á nevezi ki Kiss L a jo st A k ö ­ v etkező é v b e n a v allás- és k ö zo k ta tá si m in is z te r 5UD0UU k o r o n a j u t a l m a t u ta l ki s z á ­ m á r a „érd ek es m u n k á j a elism eréséül". A k öv etk ez ő é v e k b e n is a R é tk ö zb en f o l y ta t ta k u t a t á s a i t a m ú z e u m ú j o n n a n k i ­ n e v ezett igazgatója. Az in fláció m i a t t t á r g y a k r a n e m ig e n f u ta tta , a m it az is m u tat, hogy 1925— 26-ban csak h a t ú j a b b n é p ra jz i tárg y k e r ü l t a g y ű jte m é n y b e . A pengő b evezetése u t á n évi 500 p en g ő állam seg ély b ő l g a z d á l k o d h a to tt Kiss L a ­ jos. E n e r g i á j á t a z is le kötötte, hogy a m ú z e u m 1928-ban új hely iségek kel g y a ra p o d o tt: előző é v b en a m eg y e h á z a h áts ó f r o n t j á n fo ly tak é p ítk ezések ás i t t a m ú z e u m is k a ­ p o tt öt szo b át és egy n ag y o b b te rm e t. Ez az é p ü le t r é s z a z o n b a n m á r á ta d á s a id ején s z ű k n e k bizon y ult Itt k e lle tt elh elyezni a régészeti g y ű jte m é n y t, v a l a m i n t a s z á m ­ sz e r ű le g a k k o r még n e m n ag y o n je le n tő s n é p ra jz i g y ű jt e m é n y t is úgy, hogy ne csak r a k t á r , h a n e m k iá llítá s is legyen! F o k o zta a g o n d o kat, hogy e g y re tö b b n é p ra jz i t á r ­ g y a t a j á n d é k o z ta k a m ú z e u m n a k : 1930-ban L ejtén y i G y u la 58 szű csszerszám o t a d o tt át, a m e ly e k a p ja, L e jt r ik S á m u e l h a g y a té k á t képezték. A k o m o ly a b b g y ű jtés csak 1931-ben in d u l t meg, a m i r ő l n é h á n y é v v el k éső b b Kiss L ajo s így ír: „A m ú z e u m h o z t ö r t é n t jö v e t e le m (1912) ó t a . . . sz e r e z te m m in d e n évben n é h á n y n é p ra jz i tá rg y at, d e ez p á r sz á z n á l (327 d rb ) a lig e m e l k e d e t t tö b b r e 1932-ig. N agyobb le n d ü le te t csak a k k o r v e tt a gyűjtés, a m i k o r H ó m a n B á li n t a k k o r i orsz. fő­ felügyelő segítségével elő b b 700, m a j d 600 pengő álla m s e g é ly t k a p o tt m ú z e u m u n k a z ­ zal a kikötéssel, hogy csakis n é p ra jz i tá r g y a k szerzésére fordítható . A gyű jtés a túl késői kezdés e l l e n é r e is o ly an s i k e r r e l já r t, hogy 1933. jú n i u s elsejére m á r 3 sz o b á t t u d t a m b ere n d e z n i és a közönség r e n d e lk e z é s é re b o c s á t a n i . . ,”4 A b b a n , hogy a n é p ra jz i t á r g y a k s z á m a 1933 végén m á r töb b m i n t m ás fél ezerre rúg o tt, és hogy N y íre g y h á z á n m e g n y í lh a t o tt az első n é p ra jz i kiállítás, n e m csak Kiss

61

L a jo s n a k volt szerepe! E rrő l így ír B á tk y Z sig m o n d n a k 1933 m á j u s á b a n keltezett le­ v e lé b e n : „Egy évvel ezelő tt m ég alig volt m ú z e u m u n k n a k n é p ra jz i a n y a g a és m a h á ­ ro m szoba van b e re n d e z v e az ez e r s z á m a t m e g h a la d ó n é p ra jz i tárgyak ból. Hogy ezt az e r e d m é n y t e lé r h e tt e m , n ag y része van a b b a n T ú r i S á n d o r paszabi ta n ító ú r n a k is. ki a tőlem h allo tta k a l a p j á n n e m c s a k szóval te r je s z te tte a régi t á r g y a k megbecsülését — h a n e m n ag y is m eretség e fo ly tá n sok szép és érték es tá r g y a t gy újtott, ily en eket k i ­ m u t a to t t, s kedvező m e g v ételét ré s z e m re előkészítette. Mivel húsz évi itteni m ű k ö d é s e m a la t t T ú ri S á n d o r az egyedüli, aki n e m c s a k jó ­ in d u l a to t m u ta t, de cselekszik is a m ú z e u m érd ek éb en , n ag yon s z e r e ln é m , h a m ú z e u ­ m u n k n a k to v á b b r a is ilyen m u n k á lk o d ó jó b a r á t j a m a r a d n a . F á r a d t s á g á é r t pénzt nem fugád el, a n n á l t ö b b r e v en n é, ha illetékes helyen is e lis m e rik és érté k e lik m u n k á j á t, m e r t bizony itt S zab olcsb an b u lu n d s á g n a k t a r tj á k , n ev etség esn ek nézik az ö lelkese desét és olyan s z á m ít á s s a l v a n n a k , hogy csak én b efo ly ásolo m öt a m ú zeu m c é ljá n a k k ih a s z n á lá s á ra . Ilyen v é le m é n y e k h a n e m v e tt é k is el a kedvét, de látom, hogy g o n ­ dolkodóvá tettek, jó lle h e t á lla n d ó é rin tk e z é s b e n vagynk vele.” N em véletlen, hogy Kiss Lojos lev eléb en ilyen m elegen m é l ta t ja T ű n Sándor ö n ­ zetlen segítségét, a m e lly e l a z az elűző év ben ú jjá s z e r v e z e tt néprajzi osztály fejlődéséi e l ő ­ segítette. N é lk ü le n e m le h e t n e olyan gazdag a J ó s a A n d r á s M ú zeu m rétkö zi a n y a g a m in t a m ily e n ! Ez a z o n b a n csak az elő b b e m l ít e tt a n y a g i a la p biztosítása m ellett volt csak lehetséges. Egy je le n té s b ő l m e g tu d ju k , hogy a „ n é p r a j z i any ag g y ű jté sé re az ál lám 1931-től 1936-ig b ezáró lag 2000 p en g ő t ad ott, S zab o lcs v á r m e g y e 260 pengőt míg a beren d ezésh ez 1156 p engővel já r u l t hozzá". Az ez idő tá j t b e g y ű jtö tt és k iállíto tt tá r g y a k k ö zü l 26-ot m u l a t o t t be Kiss Lajos 1937-ben a N é p ra jz i É rte s ítő h a s á b j a i n „N é p ra jzi tá r g y a k a Jósa M ú z e u m b a n " cím mel m e g j e le n t d o lg o z a tá b a n .á Ez a z első olyan ta n u l m á n y , a m e l y a m ú z e u m nép rajzi a n y a ­ gából m u t a t be t á r g y a k a t, hiszen J ó s a A n d r á s csak a régészeti any ag közzétételére s z o rítk o zo tt (más a n y a g n e m lévén a m ú z e u m b a n !). Még u g y a n e b b e n a z évben több, a m ú z e u m g y ű jt e m é n y é n e k m eg szerzett d ís z íte tt j á r o m r a j z á t és le írá sá t közli a „Dí­ s z íte tt já r m o k S zabolcs v á rm e g y é b e n " cím ű t a n u l m á n y á b a n 6 Az 1932—33-as n a g y a r á n y ú tá r g y g y ű jté s 11165 tárgy!) a k ö vetkez ő é v e k b e n fo k o ­ zato san csökkent. Kiss L ajo s e r r ő l így em lé k e z ik meg az előbb idézett t a n u l m á n y á ­ b a n : „ Á llam seg ély ü n k a z ó ta é v rő l é v re kopik, fogy s e z évb en m á r csak 100 pengőt f o r d í t h a t t a m n é p ra jz i tá r g y a k v á s á r lá s á r a , m in d a z o n á lta l a tá r g y a k s z á m a m e g h a ­ la d j a a k é te z re t és a h á r o m szo b a m á r alig elégséges a tá r g y a k b e f o g a d á s á r a ."1 A h á b o r ú k itöréséig Kiss L ajos főleg a rétközi részen f o l y ta t ta n é p ra jz i g y ű jtő ­ útjait. d e a z é rt a N yírség n é h á n y k ö zségeben is v égzett k u ta tá s o k a t. 1936— 40 végéig ú ja b b m ásfel száz tá r g g y a l g y a r a p í to t ta a n é p ra jz i g y ű jt e m é n y t a n n a k ellenére, hogy to v á b b r a is csak az évi 400 pengő á lla m i lá m o g atás b ú l k e lle tt f e n n t a r t a n i a a m ú z e u ­ mot. A negyvenes évek első fele a h á b o rú jeg y éb e n teli el, a m i meg is látszo tt a g y ű j­ te m é n y g y a ra p ítá s i n t e n z it á s á n : 1941—44-ben a g y ű jtö tt tá r g y a k s z á m a n e m é r t e el a száz d a r a b o t sem ! Kiss L a jo s t is b e h ív t á k egy idő re k a to n á n a k , így érth ető , hogy a m ú z e u m g y ű jt ő m u n k á j a m a j d n e m a n u l l p o n t r a süllyedt. 1944-ben k iü rítési u ta s ítá s jött, a m e ly b e n felszó lították a m ú z e u m igazgatóját, hogy a z érté k e s t á r g y a k a t c so m a g o lja b e az elszállításhoz. A n é p ra jz i g y ű jte m é n y a k ­ kori é r t é k r e n d j é t m u t a tj a , hogy Kiss L a jo s n a k a felsőbb s zerv ek tő l kell v ála s z t k é r ­ nie, m it csum aguljnn, „ m e r t A lisp án Ű r úgy in té z k e d e tt, hogy m ivel az k ö n n y e n p ó ­ tolható, azo k els z á llítá sa m ellő z e n d ő ”. Végül is a m ú z e u m a n y a g á n a k e lszállítása a z e lle n té te s u tas ítá su k m i a tt csak ré s z b e n t ö r té n t m e g — a m ú z e u m szeren cséjére! (Az

62

a lisp á n a b ecsom ago lt a n y a g o t S z é k e s f e h é rv á rra , a v a ll á s - és k ö zo k tatási m in is zter S zek szárd ra, a K ö z g y ű jte m é n y e k O rszágos Felügyelősége pedig S o p ro n b a a k a r t a szál111Lat n i !) A m ú z e u m a n y a g á n a k nagy része N y íre g y h á z á n veszelle á t a h a r c o k a t .3 A város [ e ls z a b a d u lá s a id ején Kiss L ajos B u d án tartó z k o d o tt, így hely ettesítéséről a v á rm eg y e g o n d o sk o d o tt: elő b b Ő sz D enes festő és M ik ita Ilona r a j z t a n á r , m a jd 1945. m á rc iu s 19-tol M á rku s M ih á ly, a N ép rajzi M ú z e u m ő re lá t ta el ideiglenesen az igazgatói te e n ­ d ő k e t (ami a s z erteszét h e v e rő a n y a g ő rzéséb en ki is m erü lt). Kiss L ajo s 1945. m á r c iu s 2íl-án tért vissza N y íre g y h á z á ra . R ögtön n e k ilá to tt az a n y a g ren d ezésén ek , a h iá n y o k felm éréséh ez. Á p rilis 7-én ír t jele n té s e s z e rin t „N incs olyan szek rén y , fiók, céh lád a, tu lip á n o s lád a, a m i t fel n e t ö r t e k v o ln a és azokból a t á r ­ g y a k a t szét n e d o b á lt á k v o ln a . . . úgy lá tom , a veszteség m ég s e m nagy . . . A n é p ra jz i tá r g y a k közül a k a rik á s osto ro k b ó l v itte k el.” A k öv etk ező h á ro m év az a n y a g o k ren d ezésév el, a m ú z e u m hely iség einek r e n d ­ b e h o z a ta lá v a l telt el. G y ű jté s re gondolni s e m igen le h e t e tt Kiss L ajos áldozatos m u n ­ k á v a l m e n t e tt e a töb b évtized a l a t t lé tre h o z o tt g y ű jte m é n y t, r e n d e z t e az a n y a g o t. M u n k á s sá g a e lism e ré sé ü l 1948. m á rc iu s 15-én K o s s u t h - d ij ja l tü n t e tt é k ki, m a jd u g y a n ­ azon év s z e p te m b e r é tő l a N é p ra jz i M ú z e u m h o z o szto tták be szo lg álatra. „Ö rö k ség ét" 1949. fe b r u á r ltí-án N y á rá d y M ih á ly v e tte át. Az a N y á rá d y Mihály, a k i a 2U-as, 30-as évek b en Kiss Lajos rétk ö zi g y ű jt ő ú tj a it oly nagy fig yelem m el k í s é r ­ te, szállást, k özlekedési eszk ö zt b izto síto tt neki, hogy m u n k á j á t z a v a r t a la n u l f o l y ta t­ hassa Kiss L ajo s még 1930-ban így em lé k e z ik m eg N y á r á d y r ó l : „V an itt S zabolcsban, K ék községben egy fö ldbirtokos, dr. N y á rá d y M ihály, a k i t G y ö rffy P is ta és én sz a la jto t tu n k neki az e th n o g r a p h iá n a k , jó lle h e t ő a g en eo ló g ián ak e sk ü d ö tt fel. N em csak bevált, d e n a g y sz e rű e n h alad , fejlődik. N eh éz v o lt a r r a is rá v e n n i, hogy te r r é n u m á tó l e lté rő e n m e g írja az első n é p ra jz i d o lgozatot, m o st meg hogy a h a r m a d i k a t befejezte, m á r a n e gy ed ik e n m u n k á lk o d ik . N y á rá d y b a r á t u n k m e g í r t a a Nád m o n o g r a p h iá já t. Hogy érték es d olg o zatot írt, elég hogy én a j á n l o m N eked. De o lv a s ta m G yörffy P is ta levelét és B atk y v é le m é n y é t is, k ik elism erő en í r n a k róla. í r h a t n a k is, m e r t ered eti, önálló dolgozat, telve jo b b n á l job b m e g látás o k k al." Az ideiglenesen k in evezett, „ m eg b ízo tt m ú z e u m v e z e tö ” N y á r á d y M ih ály m u n k á ­ j á é r t 300 fo rin t tisz te le td íja t k apo tt. A ro m o k e lta k a r í tá s a , az a n y a g rendezése m á r a n n y ir a e lő r e h a la d t, hogy a sok s ü r g e té s r e való te k in te tte l 1949-ben m eg le h e te tt n y it­ ni a h á ro m n ép rajzi, v a l a m i n t egy régészeti te r m e t a lá to g ató k e lő tt M iu tá n a z o n b a n a k ö n y v tá r k ö n y v e it is á t k e lle tt hozni a m ú z e u m b a és az a n y a g o t csak a m eglev ő te r m e k b e n le h e t e tt elhelyezni, így a k iállítá s t 1950 á p rilis végéig b e k e lle tt zárni. A n é p ra jz i m u n k a a g y ű jt e m é n y a n y a g á n a k a le l tá r r a l való a z o n o sítá sá ra , n é p ra jz i c é ­ d u la k a ta ló g u s készítésére k o rlátozódott. 1950-ben a m ú z e u m h o z k e r ü l t a volt városi m ú z e u m a n y a g a is, b e n n e jó n é h á n y n é p ra jz i tá rggyal. U g y a n e b b e n az évb en az ú j j á a l a k í t o t t n é p ra jz i g y ű jt e m é n y k é t t e r ­ m e t k a p o tt : e g y ik b e n egy fö ldm űvelési, m á s ik b a n egy új rétk ö zi k iá llítá s n y íl t meg. Is m é t fo ly ta tó d o tt a n é p ra jz i g y ű jté s is, a m i r e e b b e n a z év b en m á r 2800 F t n é p ra jz i cé lh ite lt u ta l t a k ki. A következő, 1951-es év v á lto z á s t h o zo tt a m ú z e u m á l l a p o tá b a n : e b b e n a z évb en tö r t é n t az állam osítás. Ü ja b b rak tá rh e ly isé g g e l is bő vü lt a m úzeum , így a b b a n m á r foglalkozási á g ak sz e r in t e lk ü lö n ítv e le h e te tt elhelyezni a k iseb b te r je d e l m ű n é p ra jz i tárg y ak at. M á r c iu s b a n a f e ls z a b a d u lt t e r m e k b e n n a g y s z a b á s ú d o h á n y k iá l li tá s nyílt meg, a m e ly m ás fel h ó n a p ig volt lá tható. A k iá llítá s ró l N y á rá d y M ihály is m e rte té s t is irt a M ú zeu m i H ír a d ó b a n „A n y ír e g y h á zi Jósa A n d rá s M ú z e u m d o h á n y k iá llítá sa "

63

cím m el.9 A d o h án y zás t é m á j á n a z o n b a n a k iá llítá s b e z á rá s a u tá n is to v á b b dolgozott E n n ek e re d m é n y e k é n t je l e n t m eg a Jó sa A n d r á s M ú z e u m év k ö n y v é b e n a „ P ip a k é szsé ­ g ek S zabolcs m e g yéb en " cím ű dolgozata, m ely b en a m ú z e u m n é p ra jz i g y ű j t e m é n y é ­ n e k több d a r a b j á t is b e m u t a t t a . 10 E b b en az é v b en n é p ra jz i g y ű jt é s re közel 0000 f o r i n ­ tot fo r d íth a t o tt a m ú zeu m . A kö v etk ező te n n iv a ló az á lla n d ó kiállítás m e g re n d e z é se és m e g n y i tá s a volt. A jú lius k ö zépén m e g n y ílt n é p ra jz i k iá llítá s t B a kó F erenc, B éres A n d rá s es N y á rá d y M i­ h á ly rendezte. E b b en a halászat, a g a b o n a te rm e lé s és a s zű cs m esterség szabolcsi e m ­ lékei k a p t a k helyet. Az e lk ö v e tk e z e n d ő h á r o m év ben N y á rá d y M ih ály f o l y ta t ta a n é p ra jz i tá r g y a k gyűjtését, tu d o m á n y o s do lg o zatok at írt. i!)54-ben C sallán y Dezsőt nev ezték ki ig azg a­ tónak, N y á rá d y M ih ály m i n t m ellék fo glalko zású tu d o m á n y o s k u ta tó , to v á b b r a is a n é p ra jz o s te e n d ő k e t lá t t a el. M u n k á j á n a k e li s m e ré s e k é p p e n m in is zteri d ic s é re tb e n és p é n z ju t a lo m b a n részesült. U g y a n e b b e n az évben, m ivel új helyiség n e m á llt r e n d e l ­ kezésre. le b o n to ttá k a n é p ra jz i k iá llítá s t és h ely ére B e n c z ú r-k i á ll ít á s t k észítettek . 1954től k ezdődik a f o tó g y ű jte m é n y le ltározása, a m e l y b e Kiss L ajos közel 300 d a ­ rabos, az 1920-as, 30-as é v e k b e n készült, tö b b n y ire pozitív k é p e k b ő l álló felv ételeit is b esorolták. Ezek m a m á r fe lb e csü lh etetlen jelen tő ség gel b í r n a k a népi ép íté sz e t k u ­ tatói s z á m á ra . 1955b en az új leltáro zási m u n k a előkészítése és a leltáro zás m e g i n d ít á s a v o lt a m ú z e u m d olgozóinak le g fo n to sa b b felad ata. A régi n é p ra jz i g y ű jte m é n y b ő l 1610 d a r a ­ b ot új l e l tá r k ö n y v b e v e z ettek át. (Az ú j a b b a n g y ű jtö tt tá r g y a k beleltu ruzása m elleit a régi, közel h á r o m és félezer d a r a b r a rúg ó a n y a g ujralellározásii 1959-ben fejeződutl be. S z in te teljesen N y á rá d y M ih ály v ég ezte el ezt a nagy m u n k á t, egy a lk a lo m m a l B eres A n d r á s is s e g íte tt neki.) Még e b b e n az é v b e n a le ie m h ián y m i a lt rö vid ideig n y it v a tartó , de v áltozato s t é m á jú k iá l lí tá s o k a t ren d eztek, köztük a .B ereg i h ím z é s ” c ím ű t is, a m e ly e t alig eg y h ó n a p o s n y it v a t a r t á s a a la t t Inbb m in t k étezren te k in te tte k meg. H alm os Istv á n r é v é n új m u n k a t á r s s a l g y a ra p o d o tt a m ú z e u m : ő a n é p z e n e k u t a ­ tá s ra k a p o tt m egbízatást. A következő évben is ú j a b b k iá llítá s o k a t ren d ezlek, am elybő l a N y á rá d y á ltal kél te r e m b e n m e g r e n d e z e tt „ A ja k i n é p v ise le t" k iá llítá s r é v é n a nép rajzi g y ű jle m é n y is k iv e tte részét. F o ly tató d o tt a régi n é p ra jz i a n y a g leltáro zása is (2090 Lárgy), bár a ko r ü l m e n y e k a h e ly s z ű k e — m i n t az az aláb b i jelen lésb ül is k iv ilá g lik — n e m a l e g o p ­ tim á lis a b b leh ető ség ek et b izto síto tták a tu d o m á n y o s ás [eldolgozó m u n k á h o z : „ J á r h a ­ t a t l a n t tö m v e v a n a s z é p m ű v é s z e t i-i p a rm ű v é s z e ti -n é p ra j z i összevont g y ű jte m é n y e k r a k t á r a . U g yanígy a n é p ra jz i r a k t á r , v a l a m i n t két p in c e h e ly ü n k . M egjegyzendő, hogy a r a k t á r a k e g y ú tt a l m u n k a h e l y e k is, ahol tu d o m á n y o s k ih a l á s leltározás, k a rlo n o z á s folyik. N incs helye a s z a k k ö n y v t á r n a k , a k é p tá r n a k , a n é p ra jz i, t e r m é s z e t t u d o m á n y i . . . k iá llítá s o k n a k .” Az 1937-es év a szem ély i fejlesztés terü le té n hozol! jelen tő s válto záso k at: N yá rá d y M ih á ly t fő fog lalko z ású nak n ev ezték ki, H alm os Is tv á n h e ly é re E rdész S ánd or é r k e ­ zett. míg B alogh Istv á n tö r té n é s z - n é p r a j z o s k é n t n y e r t a lk alm azás t. N ép rajzi k u ta tá s o k 13 helységben folytak, tő k é n t a N y írs é g b e n ; a (arg y g y ű jtá s is [ellen d ü lt (120 tárgy) N y á rá d y M ihály „ S u ly k o k és m á n g o rló k a n y ír e g y h á zi Jósa A n d rá s M ú ze u m b a n " c í m ­ m el c ik k et je l e n te t e tt meg. a m e ly b e n a m ú zeu m n é p ra jz i a n y a g á b ó l m u t a t be n éh án y d a r a b o t 11 A kö vetkező k é t év tu d o m á n y o s és g y ű j t ő m u n k á v a l lelt el. 1959-ben k é s z ü l t e i az. új állan d ó n é p ra jz i kiállítás előzetes tém aterv e. Az a n y a g zsúfoltsága és nagy szám a m i a t t te lje s e n r a k t á r r á v á lto z o tt régi m ú z e u m é p ü l e t m elle állan d ó k iállításo k r e n d e ­

li 4

zésére a MalinovszJtij u. 6 sz. a l a t l k a p o tt új h ely iségek et a m ú zeu m . Az új k i á l l í t á ­ sok 1960. f e b r u á r j á b a n n y ílta k meg, a h o l a n é p ra jz i k iá llítá s egy a ja k i szo ba b e m u t a ­ tá s á n k ív ü l az a lá b b i té m a k ö r ö k e t ölelte fel: fö ld m űv elés, n ép m ű v és zet, m é z e s k a lá ­ csosság és szűcsm esterség. 1962-ben m eg k e z d ő d ö tt a n é p ra jz i tá r g y a k fotózása is. A n y il v á n ta r tá s h o z s z ü k ­ séges. hogy a lelró k arIo n o k o n s z e r e p e lje n e k a tá r g y a k r a j z a i vagy fényképei is. Kiss L ajos n ag yszerű r a j z o k a t k észített, így a régi le író k a r to n o k a t — b á r azo k n e m felel­ tek meg az új n y il v á n ta r tá s i re n d b e n e l ő í r t a k n a k — b e s o r o ltá k a z új k a r t o n o k közé, a z ú j a b b a n b e le ltá r o z o tta k h o z pedig fo tó k a t m ellék eltek. Év v é g é re közel 500 tárg y fo tó já t k é sz íte tté k el. Az á lla n d ó k iállítás n y i t v a t a r t á s a m e l le t t ú j r a k is e b b k iá l lí tá s o k lé tre h o z á s á ra is n y ílt lehetőség. 1963 b án a n y íreg y h ázi Z rín y i Ilo n a G i m n á z i u m b a n n y ílt a m ú z e u m a n y a g á b ó l n é p m ű v é s z e ti k iállítás, a m e ly m é g 19G4-ben is m e g t e k in t h e tő volt. 1964-ben B alogh I s t v á n t k in e v e z té k lev éltá rig a z g a tó n a k . A m ú z e u m h o z k e r ü l t C sa llá n y G éza m i n t m uzeológus, c s ö k k e n t e tt m u n k a id ő v e l (1966 ja n u á r i g do lgozott a m ú z e u m b a n ). E b b en az évb en k e r ü l t so r a n é p ra jz i g y ű jt e m é n y hely- és tá r g y m u t a tó i n a k elk é s z í­ té s é re is. 1964. d e c e m b e r 31-én a n é p ra jz i tá r g y a k s z á m a m á r 6219 d a r a b volt, am i ú j a b b r a k t á ro z á s i n ehézség ek et okozott. Az á lla n d ó n é p ra jz i k iá llítá s 1965. n o v e m b e r 1-én z á rt be. E b b en a z év b en je l e n t m eg a n é p ra jz i g y ű jte m é n y egy n ag y o b b c s o p o r tjá t b e m u t a tó do lgo zat a Jó s a A n d rá s M ú z e u m év k ö n y v é b e n B ene Z su zsa n n a és K a to n a Im re to llábó l. (C ím e: A n y íre g y h á zi Jósa A n d rá s M ú z e u m k é ső h a b á n fa ja n s z a l.)12 A k ö v etk ez ő m ás fél évben n é p ra jz i tá r g y a k b ó l egy „ D jabb s z e r z e m é n y e k ” (1965) és egy k é z im u n k a k iá llítá s (1966) v o lt m e g tek in th ető . Az 1952-ben népi m ű e m lé k k é n y il v á n ít o tt tisza csécsei M ó ricz h á z k is e b b ik s z o b á j á b a n m á j u s 1-én a m ú z e u m n é p ­ rajzi g y ű jte m é n y é b ő l n y ílt á lla n d ó kiállítás. 1966 jú n i u s 30-án m e n t n y u g d íj b a N y á rá d y M ihály H ely é re 19B7-ben M u ra kö zt Á g o ta k e rü lt, aki a n é p ra jz m e lle tt a k é p ző m ű v é szeti ás ip a rm ű v é sz e ti a n y a g g a l is foglalkozott. E b b en az é v b e n v á la s z to ttá k k ü lö n a n é p ra jz i a d a t t á r i a n y a g o t a tö bbitő l, am ely a z év v ég én 417 té te l a l a t t 20 482 o ld a l ra rúg o tt. A ra k tá r o z á s i go n d o k m i a tt V a já ra k is z á llíto tt n é p ra jz i a n y a g o t is v isszah o zták, sor k e r ü l t g y ű jte m é n y c s o p o rto k szerinti ra k tá r o z á s u k r a . Erdész S á n d o r fo r g a tó k ö n y v e a l a p j á n n y ílt meg f e b r u á r b a n a „Sza b ö lcs-sza tm á ri n é p szo k á so k " c ím et viselő új á lla n d ó n é p ra jz i kiállítás, m e ly rő l a N ép m ű v e lé s cím ű f o ly ó ira tb a n fén y k ép es is m ertetés je l e n t m eg.>3 1967-ben ú ja b b n é p m ű ­ vészeti v á n d o r k i á ll ít á s t r e n d e z e t t a m ú z e u m a Z rín y i g im n á z iu m b a n . 1968-ban v á n d o r o l ta t tá k a n ép m ű v é s z e ti k iá l lí tá s t: N y írb é l te k e n és F e h é r g y a r ­ m a to n m u t a t t á k be E m e lle tt egy „ Ü jabb s z e r z e m é n y e k " k iá llítá s is n y íl t a J ó s a A n d ­ rás M ú z e u m b a n , a h o l az ezt megelőző é v e k b e n g y ű jt ö tt é rd e k e s e b b n é p ra jz i t á r g y a k ­ k a l i s m e r k e d h e te tt meg a közönség. E b ben az évb en f o ly ta tó d o tt a r a k t á rre n d e z é s , a k a rto n o z á s is. A báto rlig eti m ű v elő d ési o tt h o n b a n F e d ic s-e m lé k szo b á t a v a tt a k , a h o l a n é p ra jz i g y ű jte m é n y b ő l is tö b b tá r g y szerepelt. A k öv etk ez ő év b en a m ú z e u m a n y a g á b ó l ö sszeállított ú j a b b v á n d o rk i á ll ít á s t m u ­ t a t t a k be F elsősim án, a V a j d a - b o k o r b a n és a Jó s a A n d r á s M ú z e u m b a n „A n y ír e g y h á zi b n k o rta n y á k n é p ra jza " c ím m el (ren d ezte: E rd é sz S án d o r). M u rak ö zi Á gota S za b o lcsS za tm á r m eg ye n é p m ű v é sze te c ím m el N y írb éltek en , N é p i te x tíliá k a Jósa A n d rá s M ú ­ z e u m b a n cím m e l N y íre g y h á z á n re n d e z e t t időszaki k iállítást. Az 1970-es év ben n e m n y it o tt a k ú j a b b k iállítás o k at. G y a r a p o d o tt a n é p ra jz i t á r ­ g y a k s z á m a (354 db), v a l a m i n t az a d a t t á r i a n y a g (1035 lap).

65

Az 1965-ben m e g k e z d e tt szerv ezés e re d m é n y e k é p p e n e b b en az év b en in d u lt meg a S ó stó i M ú z e u m fa lu ép ítése is. L é tre h o z á s a k o r a cél az volt, hogy ott a megyei m ú ­ ze u m s z a b a d té ri n é p r a j z i k i á l lí tá s a k é n t ..k n m p le s e n m u ta tk o z z é k meg e táj . . . g a z d a ­ sági és tá r s a d a l m i a r c u l a t a ’. A szerv ezessél E rd ész S á n d o r t b íz tá k meg. Ettől az év től kezdődően a n é p ra jz i tá r g y a k g y ű jté se is fő k é n t az új s z a b a d t é r i k iá llítá s b e r e n d e ­ zésére szolgált, az o tt lé tre h o z o tt fo tó tá r pedig a m eg y e népi építészeti e m lé k e in e k m e g ö r ö k íté sé t tű zte ki célul. A n é p ra jz i tá r g y a k to v á b b r a is a J ó s a A n d r á s M ú z e u m gyűjteményéi** k e r ü l te k b e le ltá r o z á sra , csak m i n t „k ih e ly e z e tt n é p ra jz i t á r g y a k ” sz e ­ re p e lte k a m ú z e u m fa l u b a n . A n é p ra jz i tá r g y a k s z á m a év v ég ére e lé r te a B2U9 d a ra b o t. 197'2-ben a m ú z e u m 41 n é p ra jz i tárg g y al v e it ré s z t M á té sz a lk á n „A s z a tm á ri tá j n é p m ű v é s z e te " c ím ű k iállításo n . Ez év s z e p t e m b e r é b e n a z á lla n d ó k iá llítá s o k a t b e z á r ­ ták, m iv el a m ú z e u m ú j é p ü le te t k a p o tt a B e n c z ú r téren. Az új á lla n d ó k iá llítá s csak a költözködés u tá n , 1974-ben n y ílt meg. A köv etkező k é t év a költözködéssel, ra k tá rre n d e z é s s e l, a z új kiállítás előkészí­ tésével telt el. 1973-ban a m ú z e u m is ré s z t v e tt a B u d a p e s te n re n d e z e t t „ M eg yek n é p ­ m ű v é s z e te " c ím ű k iállításon . 1974-ben n y íl ta k m eg a z új m ú z e u m á lla n d ó k iá llítás ai. A n é p ra jz i k iá llítá s a „ F e lsö -T lsza -v id é k i sz ő tte s e k és h ím z é s e k ” c ím e t v is e lte (a fo r g a tó k ö n y v e t M uraközi Á g ota készítette). U gyanezzel a c ím m el m e g j e le n t a k iállítás sok fotóval illu s z trá lt k a ta l ó g u s a is,14 a z E le t és T u d o m á n y pedig ö to ld alas is m e rte té s t közölt ró la.15 A n é p ra jz i a n y a g r e n d e z e tts é g e a r a k t á r a k b a n év v é g é re 60 százalék os volt, a z a d a t t á r a z o n b a n n a p r a k é s z á ll a p o tb a n á l i t a k u t a t ó k ren d elkezésére. A n é p ra jz i tá r g y a k g y ű jt é s e és a n é p ra jz i fo tó tá r g y a ra p ítá s a e ls ő s o rb a n a m ú ­ z e u m f a lu r é v é n f o ly ta tó d o tt a k ö v etk ez ő években. Szem élyi g y a ra p o d á s 1976-ban t ö r ­ té n t : e k k o r j ö t t a m ú z e u m f a l u h o z P áll Istv á n . A m ú z e u m f a l u b a n é p ü le te k e t te le p í­ te tte k át, re n d e z t e k be, a J ó s a A n d r á s M ú zeu m és a m egye tö b b vidéki m ú z e u m á n a k n é p ra jz i a n y a g á b ó l 1977 á p ri li s á b a n a szo v jetu n ió b eli U n g vá ro n m e g n y ito ttá k a m ú ­ zeu m tö r té n e t é n e k első k ü lfö ld i n é p ra jz i v á n d o r k i á ll ít á s á t (címe: S za b o lc s-S za tm á r m e g y e n é p m ű v é sze te ; a f o r g a tó k ö n y v e t E rd ész S á n d o r irta). A „ K á r p á t i Igaz Szó” c í­ m ű l a p b a n 20 és a S z a b o lc s -S z a tm á ri S z e m lé b e n ” is m e rt e té s e k e t is m e g j e le n t e tt e k a k i ­ állításról. Ezt a k iá l lí tá s t o k tó b e r b e n a ro m á n ia i S z a tm á r n é m e tib e n is b e m u ta ttá k . E b b e n a z év b en k ülfö ld i n é p ra jz i k iá llítá s t is fo g a d o tt a J ó s a A n d r á s M ú z e u m : s z e p t e m b e r b e n a s z a t m á r n é m e t i m ú z e u m itt m u t a t t a be a „ S za tm á r m e g y e n é p m ű ­ v é sz e te " c ím ű k iállítását. Az előző év ben k ü lfö ld ö n sz e r e p e lt n ép m ű v é s z e ti k iá llítá s t 1078-ban B u d ap esten , H ajdúszob oszló n és a m á té s z a lk a i S z a t m á r M ú z e u m b a n is b e m u t a tt á k . E b b en a z é v ­ ben — a m ú z e u m f a l u m ező g a zd aság i eszk özein ek k ieg és zítések ép p en — 13 tr a k to r b ó l álló tr a k to r m ú z e u m o t n y i t o tt a k S óstón.10 1979-ben a Sóstói M ú z e u m fa l u b a n b efejezték a z első ü te m te r v b e n szerep lő te r ü le t b eép ítését, így m ód n y íl t a r r a , hogy az országos m ú z e u m i és m ű e m lé k i h ó n a p n y i t á ­ n y a k é n t s z e p t e m b e r v égén m eg n y ílh as so n ez a m ú z e u m is.13 A k iá llítá s h o z vezető is készü lt.20 A fo tó tá r a n y a g á b ó l és a g y ű jte m é n y m a k e t tj e ib ő l S za b o lc s-S za tm á r m eg yi n épi é p íté sze te c ím m e l v á n d o r k i á ll ít á s t re n d e z tü n k , m ely et először U n g v áro n m u t a t ­ tu n k be. E h h e z m a g y a r és orosz n y e lv ű vezető is k é sz ü lt.21 A k iá llítá s t m ég u g y a n ­ e b b e n a z év b en a J ó s a A n d r á s M ú z e u m b a n is m e g i s m e r h e tt é k az érd e k lő d ő k .22 A tiszacsécsei M ó r ic z-e m lé k h á z új k i á l lí tá s á n a k m e g n y i tá s á r a is ez é v b e n k e rü lt sor, a h o l a n a g y o b b ik szo b a b e re n d e z é s é t a m ú z e u m n é p ra jz i a n y a g á b ó l ú llíto tlá k ösz-

66

sze.23 A n em zetközi g y e rm e k é v r e n d e z v é n y e k é n t a Jó s a A n d r á s M ú z e u m b a n p á l y á ­ z a tr a beküldöLt g y e r m e k já t é k o k b ó l és a m ú z e u m a n y a g á b ó l n y íl t k iá llítá s A n é p ra jz i g y ű jt e m é n y t á r g y a i n a k s z á m a 1979 v é g é n 10 GD6 db volt. A n é p r a j z i a d a t t á r u g y a n e k k o r 687 tétellel (34 066 oldal) zárt. A n é p r a j z i f o t ó a n y a g (a m ú z e u m f a l u [□ tó té iá v a l e g y ü tt ) 6977 d a r a b o t telt ki. ★ ★

★

A n é p ra jz i g y ű j t e m é n y t a jö v ő b e n is e ls ő so rb a n a t o v á b b é p ü lő Sóstói M ú z e u m ­ falu b e re n d e z é s é t szolgáló tá r g y a k b e g y ű jté s é v e l fog ju k g y a r a p í ta n i . A cél az, hogy új r a k t á r a k fe lé p ítésév el — a s z a k o s ítá s n a k m e g fe le lő e n — a m ú z e u m f a l u v á ljé k a g y ű jt e m é n y eg y ed ü li g a z d á já v á , h iszen a n é p r a j z i t á r g y a k e re d e t i k ö r n y e z e t b e n tö r té n ő b e m u t a t á s á v a l so k k a l s z em léleteseb b , a lá t o g a tó k ig é n y e it j o b b a n kielégítő k iá l lí tá s o k a t t u d u n k rend ezn i.

JEGYZETEK

1. Kiss Laj os: A Szabol cs v á r me g y e i Mú z e u m t ör t énet e. 1888 —1S1P Rp, 1SCS (Múzeuml Ör t énet l s or ozat 2 .) Kiss Laj os: Népr aj zi t á r g y a k e J ó s a M ú z e u m b a Népr aj zi Ért esí tő, 1937. 1(14 Nyi r vi dék, 1820. akt . 10. 2. Kiss Lajos 1. m, 1537. 164. O rz , 1 —171 Kiss Laj os: Tllszttett j á r m o k Szabol cs v á r m e g y é b e n . Népr aj zi Értesítő, 1S3L 308—320. Kiss Laj os: Népr aj zi t á r g y a k . . . 104 A népr aj zi g y ű j t e m é n y 1545 —1955-ös t ör t é ne t é t N y á r á d y M i h á l y : ..A n y í r e g y h á z i J ós a Andr á s Múz eum tíz c^e" c í mű m u n k á j á b ó l vett adat okból ál l í t ot t am Össze. ( Ma gya r m ú z e u m o k 1945 — 1055. Rp. 1055.) £, Ny a r u ü y Mi hál y: A ny í r e g y h á z i Jósa A n d r á s Mú z e u m d e h á n y k l á l l l l á s a Mú z e u mi Hí r adó, 1651. 2. SZ. SS—ae. 1(1 Nyárárí y Mi há l y: P l p a k é s z s á g e k Szabolcs megyében. A Jós a Andr á s Mú z e u m É v k ö n y v e 11. 1059. Ép. 1881, 113—121, 11. N y á r á d y Mi h á l y ; Su l y k o k és má n g o r l ó k a n y í r e g y h á z i Jósa Andr ás Mú z e u m b a n . Kel el - Magyar nrszág, 1957. ápr. 1 . É 15 He ne Z s u z s a n n a Ka t ona I m r e : A nyí r egyházi Jós a An d r á s M ú z e u m k é s o - h a b á n faj anszai. A Jósa Andr á s Múz eum É vkönyve VI —VII. Rp ifififi. Sí —fifi 13 Fi des z Sá n d o r : Szabal es - s znl már i néps zokás ok. Né pműve l é s . iQfii. 5 sz. 23—25 14 Mur aköz! Ágota Fe Is Ő-TI sz n-v Ifi é k I szőt tesek és h í m z é s e k A J ó s a Andr ás Mú z e u m kiállítási ve22loi Nyí r egyháza 1514. 15. M. H.: Nyíri ál mok. Élet és T u d o m á n y . 1974 11 sz. 5fii—3115. 16. Erdész S á n d o r : S z a h o l f s - S z a t m á r me gye n é p mű v é s z e t e A n y í r e g y h á z i Jós a A n d r á s Mú z e u m kiállítása Uzshor odon Ká r p á t i Igaz Szó, IS'1 ápr , id 4 11. Páll Isl vdn: K Iá 1|l 1ás a Ink kül f öl dön — küllfildi ki ál l í t ások N y í r e g y h á z á n S z ahol es - Szat már i Szeml e, lOlfl l. sz 124—121. 18. Páll I st ván: Sóstói t r a k t o r o k Élet és T u d o m á n y , 19BD. 1£- sz. M13 19. Páll I s t v á n ; A Sóstói Mú z e umf a l u me g n y í l á s a Szahnlc s - S z a l má r t Szeml e, 191B. 4 sz. fll—93 *20 Erdész Sá n d o r : A Sósiái Mú z e umf a l u ál l andó né pr a j z i ki ál l í t ás ai nak vezel ój c. A Jós a Andr ás Múz eum kiállítási vezetői. 12 sz. Nyh.. 1S79 21. Erdész S á n d o r : S z a t o l c s - S z a t m á r me gye népi épí t észet e. A ny í r e g y h á z i J ó s a Andr á s Múz eum vándo r k i á l l í t á s a Nyh., ISIS. 22 Páll I st ván: Népi é p í t k e z é s ü n k ű j kiállítás a J ó s a An d r á s Mú z e u m b a n . Kel et - Magya mTsz ág, lfllfl. máj. 20. 1, 23 Móri cz Zs í g mc n d f i s szül őföl dj e A t i szacsécsei Móri cz Z s í g mc n d e m l é k h á z ál l andó kl ál l t l ásán a k vezetője. A J us a Andr ás Múz e um kiállítási vezetői, ifi sz. Nyh., ISIS. 5. 3. 4. 5. fi 7, fi

67

KISS LAJOS:

A Rétköz* A R é tk ö z n e v e és f o g a lm a s z a k e m b e r e k e lő tt is m a j d n e m is m e re tle n . O k le v e le k ­ b e n is r i t k á n o l v a s h a t j u k ezt a tá je ln e v e z é s t, t u d o m á n y o s és t a n k ö n y v e k b e n se ta l á l ­ j u k m eg. N y o m t a t o t t m ű v e k b e n k é t h e ly e n t a l á lk o z t a m a R étk ö z nevével. Az O s z tr á k — M a g y a r M o n a r c h ia í r á s b a n és k é p b e n M a g y a r o rs z á g II. k ö te te 44. l a p j á n J ó k a i Mór e m líti m eg a R étkö zt, m i n t o ly a n h ely et, a h o l a m eg s z a b á ly o z o tt Tisza folyó m ég űzi e z u tá n is „isten i j á t é k a i t ”, m e ly e t — m o n d j a J ó k a i 1891-ben — se m m ifé le v izm érn ö k i t u d o m á n y s e m tu d tőle e lr a g a d n i. H o sszasan fo glalkozik a Rétközzel H av as S á n d o r á l l a m t i t k á r , a k iv áló m egfigyelő, v ad ászíró, 1837-ben m e g j e le n t v a d á sz r a jz o k b a n , ahol a k ö v e tk e z ő k e t m o n d j a : „a R é tk ö z s z a k a s z to tt m á s a a S á r r é t j é n e k ; ép po ly rengeteg n á d a s o k és álló v ag y folyóvíz b o r í to t ta té r s é g e k v a n n a k itt is, m i n t az alföldi nagy v íz m e d e rb e n . V a n m ég is n é m i k ü lö n b s é g a R é tk ö z és S á r r é t kö zö tt A S á r r é t j é n t u ­ la j d o n k é p p e n e rd ő s é g n in c s e n ; A R é tk ö z ö n i t t - o t t szép egresek, sőt a szélek en szép tö lg y - és n y á r f a e r d ő k v a n n a k , m i k e t m á s u t t s ű r ű füzesek v á l t a n a k fel.” Es mig a S á r ­ r é t r ő l leíró és t u d o m á n y o s m u n k á k á l l a n a k re n d e l k e z é s ü n k r e , ad dig a R é tk ö z neve és f o g a lm a te l je s e n e l h a l v á n y u lt . M a g u k a r é tk ö z ie k sem t u d j á k pontosan, m e k k o r a t e r ü ­ le t e t j e l e n t e t t ez a név, m e r t a v izek levezetése, t e h á t 40 év óla olyan v állo záso n m e n t á t a R étköz, h og y ma s e m m i b e n s e m k ü lö n b ö z ik a N yírségtől. A R é tk ö z S zabo lcs v á r m e g y é n e k a T isza á lt a l k ö r í t e t t északi részén te r ü l el, a je le n le g i L ó n y a i- c s a to r n a és a T isza között, V en csello től egész Tuzsérig. 140 000 k a i. h o ld n a g y s á g ú m e d e n c e ez a N y írs é g tő l é sz a k r a , m a a F első -szab o lcsi T iszai A rm e n t e sítő T á r s u l a t á r t e r ü l e t e . H a j d a n 30, m o s t részb en , v a g y egészen 28 község h a t á r á t fog­ la l ja m a g á b a ez a m é ly e n fe k v ő te r ü le t, m e ly a T isza é v e n k é n ti k iö m lé s é n e k helye volt, h o v a n e m c s a k a T isza ö n tö t te é v e z r e d e k ó ta á r a d ó vizái, de ide folyt a közel 50 m é t e r r e l m a g a s a b b a n fe k v ő N y írség c s a p a d é k v iz e is 7 v ö lg y ü le te n , m i k e t m ég a t a l a jv í z is tá p lá lt. Ez a sok víz a z tá n a n n y i r a e lá r a s z t o tta ezt a 142 444 holdny i la pályt, hog y a b b ó l c s a k a tö b b n y i r e a sz é le k e n k e le t k e z e tt kö zség ek b e lt e r ü l e te és h a t á r a i n a k k is e b b - n a g y o b b h o m o k o s szigetei l á t s z o t ta k ki. A tö b b i egy n a g y láp, aza z n ád d a l, k á ­ k á v a l, g y é k é n n y e l, sás sal b e n ő tt la s sa n m ozgó víz, helyi n é v e n rétség. F e n e k e tle n m é l y s é g n e k t a r t o t t á k ezt az ó riási ő sré te t, k ö zb eszéd s z e r i n t a d e b re c e n i tem p lo m e l f é r t v o ln a b e n n e . N y á r o n h a i t t - o t t v isszah ú zó d o tt, e l a p a d t a viz, ta v a s s z a l is m é t k ic s a p o tt, a R é tk ö z o ly a n lett, m i n t a te n g e r . H o g y n é m i f o g a l m a t n y ú j t s a k a R étköz v íz r a jz á r ó l, elég, h a f e l e m l ít e m N a g y h a lá s z községet, m e l y n e k h a t á r á b a n 57 tó, 55 ér és 26 l á p n e v e t g y ű j t ö t t e m össze az Élő-, H o lt- és K is-T isz a kiv ételév el. Ezek e g y m á s ­ s a l ö ss z e k ö tte té s b e n á l l o t t a k s k is e b b - n a g y o b b t e r ü l e t e k e t v e tt e k közre. Ki t u d n á e l­ so ro ln i h i á n y t a l a n u l „e l á t h a t á r t a l a n ing ó v íz o rsz á g ” — m i n t ah o g y K u th y L a jo s n e v e ­ zi e lá p v i d é k e t költői le í rá s á b a n , n á d d a l k ö r ü l v e t t s ík v izeit s a z o k a t a vizféleségeket, a k a d á l y o k a t , a k e le tk e z ő és e lt ű n ő m e g s z á m l á l h a t a t l a n e m b e r és jószág c s i n á lt a ró n á ■ A s z e r z ő k é z i r a t b a n m a r a d t t a n u l m á n y á n a k ( C s o n g r á d m e g y e i L e v é l t á r 2. sz. f i ó k j a , H ó d m e z f lv ás ár he l y] het ühí v k ö a lé s e

68

k á t, ergéket, úszók at, ú s z v á n y o k a t, á r k o k a t és m á s vízi u t a k a t , m e ly e k e n á t j u t h a t t a k el a h a t á r b a n levő d o m b o k r a , sz á r a z te r ü le te k re . A vizek e t m é r f ö ld e k r e te r je d ő n á d r e n g e t e g e k v á la s z to t tá k el e g y m á s tó l, h e lly e lközzel e rd ő k k el, b o k r o k k a l t a r k í t v a . S zárazfö ld , az ú n . szigetek, e g y h a r m a d á t sem te tte ki a r o p p a n t ré t b i r o d a lm á n a k . C seretek bő l, azaz é v tiz e d e k e n á t n e m v á g o tt vizes, m o c s a ra s n á d a s o k b ó l, g y é k é ­ ny esek ből á ll t a községek h a t á r a i n a k le g n a g y o b b része, m e l y e k e t a la k j u k , n a g y s á g u k és a k ö z e lü k b e n levő sz á ra z t e r ü le t e k , ta v a k , d ű lő k u t á n n e v e z t e k el. N á d v á g ó r é t e k n e k a z o k a t a vizes h e ly e k e t n e v ezték , hol csa k n á d t e r m e t t és o ly an szép, m i n t a k e n d e r. Az ily en h e ly e k e n m á s vízi n ö v é n y nincs. A lá p felszíne sokféle volt. A hol sík víz b o rí to t ta tó n ak, tis z tá s n a k h ív t á k , m e l y e ­ k e t b e l á t h a t a t l a n n á d re n g e t e g e k és g y é k é n y e se k v á la s z to t ta k el eg y m ás tó l. A hol a jószág tö r te le a n ö v é n y z e te t s h e ly é t víz fo g la lta el, az a t ó na. H a fe l v e r t e a nád, sás, k o lo k á n y és k o m a ró n át, m e g v a k u l t, a n e v e : v a k ró n a . A folytono s h a s z n á l a t b a n lévő ró n a idővel f o ly á s n a k in d u lt, m é ly ü lt. Á rv íz c s in á lta te r m é s z e te s e r e k k ö tö t té k össze a tó kat. G ázo lv a j á r t a jószág a z é rn é l k is e b b e rg é k e n . M ély és szélesebb vízi ú t volt az úszó, m e ly e n csa k ú szv a m e h e t e t t a jószág. C s a ln a k c s i n á lt a k e s k e n y ú t a h a jó ­ csapás. Az igen k e s k e n y vízi ú t a szoros. R e jte lm e s világ v o lt a ré ts é g világa. A k á r m e r r e m e n t ü n k , csa k n á d a t és vizet lá t h a tt u n k , m eg az eget. A h o l sz á ra z ú t v e z e te tt a rétségb e, c s a k h a m a r zöld gyep b á r s o n y á n h a l a d t az e m b e r és in g y en se gondolta, hogy a v a s t a g r a n ő tt m o h a i n g o v á ­ nyos h e ly r e csalta, csa k m i k o r k ö tésig s ü lly e d t a m o c s á rb a . Még ahol f e n e k é t é rh e t te a víznek, o tt se vo lt b iz to n sá g b a n , m e r t n e m c s a k a s ű r ű iszap fe n y e g e tte elnyeléssel, h a n e m a pióca is b e l e r a g a d t a testéb e, a r á k m eg csíp te, a k o lo k á n y k is e b e z te a l á b a ­ szárát, a b é k a n y á l l e m a r t a a b ő rét. Büdös, k én es szag a vo lt a m o c s a r a k n a k . A sík vizek fe le tt a vízi n ö v é n y e k — n ád, k á k a , sás, fű — h u l l a d é k a i h e l y e n k é n t összeverődtek, fo ly o n d áro k , h í n á r o k g y ö k e re iv e l összefo nó dtak, a m i hosszú idő a l a t t a n n y i r a m eg v a s ta g o d o tt, h o g y e m b e r t, á l l a t o t m e g b írt. Ez volt az in g ó lá p . A lá p o n n á d te r e m , de h a a n á d a t le t ö r t é k m i n d e n é v b e n , v ag y leégették , f ű k a s z á l á s r a a lk a l m a s lett. N é m ely ik 300—400 b o g ly á t ad ott. N ed v es id ő b e n a lá p fe le m e l k e d e tt , sz á r a z id ő ­ ben alászéllott, ta r tó s s z á r a z s á g b a n m e g f e n e k le t t, e lü l t s fö l ö tt e új élet k ezd ő d ö tt. A láp o n veszed elm es vo lt já r n i, a h a l v é k o n y volt, e ln y elte az u t a s t a sz e n n y e s víz. E zért ingó láp. Ó v a to s a n lé p t e k r a j t a h á r o m á g ú b o tta l t a p o g a t v a . A l á p o n v a ló j á r á s t lá b a d o zá sn a k m o n d t á k . A lá p o n n e m c s a k nád, k á k a , sás, g y é k é n y volt, h a n e m fűzfa, r e k e t ty e b o k o r is. M e g tö rté n t, h o gy n ag y szélb en a lá p e ls z a k a d t a p a r t tó l és a b o k r o k ­ n á l fogva e lv i tt e egyik község h a t á r á b ó l a m á s ik b a , s o k s z o r s z á r a z b og lyástu l, e m b e ­ restül, álla to s tu l, m i n t h a egy kis falu ú sz o tt volna. Ez volt az ú szó v ag y járó láp. L á p k a s z á l ó k a t m e s te rs é g e s e n is á l l í t o t t a k elő, a m i n t a z t a t a g o s ít á s k o r 1862. j ú ­ niu s 13-án f e l v e tt egy ik ta n ú k i h a ll g a tá s i jeg y z ő k ö n y v m eg ő riz te . ,,A n á d először n á d ­ v ág ó v a l le v á g a tta t v á n , a n á d h u l l a a n á d a s o k b a n h a g y a to tt, m a j d n á d to r z s o k és zsom b ék o k ú g y n e v e z e tt n á d tö r ő v e i ö sszezú zatv án , a t ö r m e l é k a l e t a r o l t n á d - s g y é k é n y ­ h u lla d é k o k k a l ö sszeveg y ülve s a vízből feln ö v ő g y ö k erek , bozót és f o l y o n d á r in d á k k a l m o n d h a t n i ö sszeszöv etv e első é v b e n k evéssé, m a j d m i n d e n é v b e n f o l y ta t o tt ily n e m ű n á d le v á g á s és g y ö k é rt ö ré s e k u t á n é v e n k é n t sz ilá rd a b b , d e h a jl é k o n y in g o v á n n y á s z ö ­ vőd ik össze, m e ly 10 év u t á n szö v e d é k é b e n a n n y i r a s z i lá r d u l á s t és e rő s b ö d á st n yer, hogy a ka sz á ló e g y é n t k é p e s f e n n t a r t a n i s ezá lta l m eg ó v n i a vízbe alásü lly e d é stő l. Egy boglyás ily n e m ű lá p k a s z á ló tö r é s é r e 4 n a p is z á m s m i n t fe n t e b b e lő a d a to tt 10 év s z ü k ­ s ég eltetik a r r a , h og y re n d e s k a s z á llá s i á l l a p o t r a ju s so n s a k k o r is vad, vizenyős, ízet­

69

len, sás as sz é n á t ad, m e ly csak is, h e v e rd szénát terem .”

szarvasm arhák

te n g e té s é r e h a s z n á lh a tó

M ás h e ly e n m e g félö ln y i tá v o l s á g r a f o l t o n k é n t volt zöld a víz teteje. E lh a lt és élő növ én y i a lk a t r é s z e k b ő l álló, oszlop a la k ú zso m b ék volt ez; e g y ik rő l a m á s i k r a u g rálv a, b u k d á c s o l v a k e l h e t t e k r a j t u k á t a ré te n , de a k i e l f á r a d v á n m e g á lló it r a j t a p ih en n i, k iv á l t h a fia ta l volt, a zso m b ék e l h a j lo t t a la tta , a s ű r ű laty ak , a vízipokol pedig e l­ nyelte. A z so m b ék o k köze k e m é n y té lb e n se f a g y o tt be. A sík vizek széleit nád, k á k a , sás szegte, n é m e l y ik e n o ly an v a sta g o n v o lt a kolokán y, h og y f e n n m a r a d t a csolnuk. A víz t e t e jé n b é k a le n c se zöldellt, vízben h ín áro k , m oszato k, a l a t t a a s z ö rn y ű degesz s á r t e n g e r k íg y ó k at, p iócákat, s z á m ta la n úszó vízi­ fé r g e k e t, c s i g á k a t r e j t e g e t t a m ély én . F ö lség es lá t v á n y volt a rétség m i n d e n id ő s zak b an . K o r a reggel p á rá s k ö d b e n áll az egész szűz ó s te rm é s z e t s a h o g y a n a p fö lk e lté v e l oszlik a köd, é lé n k ü l a r é t is. Vízi m a d a r a k s z á llo n g a n a k id e - o d a é le le m é r t. M eg szó lal m i n d e n m a d á r : gágog, szi­ szeg, sipít, k á ro g , h erseg , n y e rít, visít, sikolt, kotyog, b ö m b ö l iszonyú zajjal. N a p p a l h a l l g a t az ősrét. A sz á r n y a s o k e lh ú z ó d n a k a N a p elől a z so m béko k és k á k a á r n y é k á b a . A v íz k ö z e p é n a lu s z n a k a k acsák , lu d a k , csa k ha a g ú n á r o k összevesztek, v o lt lá r m a . A n á d i v e r é b csirip el csak élesen, b o g á rk á k , m é h e k z ü m m ö g n e k . E gy-egy g á c sé r t ö r ki h an g o s l á r m á b a n . Egész n a p k ó k a d o z n a k , k o p la ln a k . A l k o n y a t felé k ö d száll a lápból. Szellő zizegteti a n ád sz á la t. É b re d az ősiét, k e z ­ dőd ik a h a n g o s m u la ts á g , a víg élet. H e ly e t v á lt o z ta t n a k . N a p s z á ll ta k o r m e n t e k le g e l­ ni V - a l a k b a n n a g y s o k a s á g b a n v eté s e k re , d o m b o s h e ly e k r e nag y zúgással. Ha eg y ik tó tól a m á s ik ig s zálltak , e l h o m á ly o s ít o ttá k az eget, m in t v a la m i fe k e te felleg. A gémek cso p o rto sa n , p á r o s á v a l a v iz e k m e lle tti k ö v é r lo m b ú f á k r a s zálltak . N éh a egy á r v a góly a is m e g j e le n t . M ik o r teljes a sötétség, sz á lln a k a v iz e k r e halászni, z a v a r j á k a h a la k a t. S z in te fü ls ik e t ít ő za jt c sa p n a k . E gy p u s k a d ö r r e n é s r e n ag y z ű r z a v a r b a n m e n e ­ Külnek. A s z á r n y a s o k z a j á t a békái; k u r u t t y o l á s a m ú l t a felül. Egész éjjel c s a k a b a ­ goly sivit. T é le n c s o n ttá f a g y o tt a rétség , m e z te le n c s o n t v á z k é n t m u t a t j a a lk a trés zeit. K é th á r o m lá b n y i jé g k é r e g b o r í t j a a sík v izek et, az e r e k c s a k n e m fen ék ig befagyva. Dgy tetszik h a l v a fekszik a term ész et. A v á n d o r m a d a r a k elszálltak, le g u to ljá ra , a vizek b e fa g y á s á v a l a k a c s a ; csak a n á d i v e r é b m a r a d t itt, pipiske, v a rjú , csóka. A ré ts é g b e n csak az id ev aló p á k á s z n é p is m e rte a já r á sk e lé st, in ás e m b e r h a lá lfia lett. A k a t o n a s z ö k e v é n y e k n e k , m e g a b e t y á r o k n a k itt volt biztos b ú v ó h e ly ü k , m e r t a z s a n d á r h a t a l m a m e g s z ű n t a r é t szélén. Mégis v o n z o tta az e m b e r e k e t a v id ék szépsége, a t a v a k te t e jé n nyíló vízi liliom fe h é r v ir á g a , a tó p a r ti n e fe le jts k ék sége, a ré t n e k ezerféle t a r k a virágözöne, ú g y ­ szin té n a fé le lm e te s e n n a g y sz e rű n á d e r d ő k sejtelm esség e. A lk o n y a t felé k ö d b e b o r u l t a m é ly ti tk ú láp, s e jte lm e s s é g é t csa k fok o zta a n á d a ­ sok susogása. N e m csoda, h a a n é p k é p z e le te b e n é p e s íte tte m in d e n f é l e vízi sz e lle m e k ­ kel, t ü n d é r e k k e l a vizek és n á d a s o k b ir o d a lm á t. T ü n d é r r e g é t sehol se tu d t a k annyit, m i n t it t; a f i a t a l lá n y t e lr a b ló vízi e m b e r t l á t t á k is; sőt azt is m eglesték, hogy a r a n y ­ so d r o n y k ö tö tte össze B e szterec és I b r á n y k özségeket, azon tá n c o l ta k é je n k é n t a föl­ d ie k tő l ü ld ö z ö tt t ü n d é r e k e g y m á s h o z csókolózni. Mai e m b e r el se tu d j a k ép z e ln i, m i ly e n élet volt itt. S záraz lá b b a l r i t k á n le h e te tt já r n i , m é g n a g y s z á r a z s á g b a n is. C s o ln a k o n k ö z le k e d te k a csillogó vizű e re k e n és m ás vízi u ta k o n . V olt u g y a n o ly an e re c s k e is, hol g a ty a f o g ó b a n l e h e t e t t m e n n i, de a m é­ ly e b b h e ly e k e n ú szv a m e n t a jószág, k ís é r ő je p edig p u c é r r a v e tk ez v e belefo gó dzo tt a

70

jószág f a r k á b a és úgy h á z a l t a m a g á t oda, ahol legclIeLni a k a r t . Á rv íz k o r a la k o d a l m a s m e n e t is c s o l n a k o k b a n h ú z ó d o tt e g y ik falu b ó l a m á s ik b a , így v i t t é k a k e re s z te l e n d ő k e t is a te m p lo m b a , ső t m ég a h a l o t t a k a t is n y u g v ó h e ly é r e . H ih e te t le n n e k látszik m a n a p s á g , hogy n e m c s a k a z egy szerű em b er, de m é g a pap is n a p h o s s z a t láb ado zik , b u k d á c s o l a lá p o k o n ő s e m b e r m ó d j á r a m e z te le n ü l. D e r e k á n f ű z f a g a lly a b ro n c s, k ö r ü l d u g d o s v a a sz a b a d kézzel m e g f o g o tt v a d l u d a k k a l , k a c s á k k a l, a m i n e m c s a k k ö n n y e n sz e rz e tt z s á k m á n y , h a n e m h asz n o s é le t m e n t ő öv is, m iv e l rossz lépés k ö v e tk e z té b e n b e s z a k a d t lá p a l a t t ö r ö k r e e ln y e lte v o ln a a piszkos lö tty edék, ha az e le j te t t s z á r n y a s o k fel n e m t a r t j á k . S o k szo r ú g y e l t é v e d te k a v íz iu ta k , k á k á s d u g ­ ván y o k , sásak, n á d a k ú tv e s z tő jé b e n , hogy bizonyos h e ly r e l e t e t t r u h á j u k a t n e m t a l á l ­ t á k m e g s k é n y te l e n e k v o lta k c su p a s z testtel, c s a ta k o s a n . s á r o s á n v is s z a té r n i h a j l é ­ k u k r a késő este. S zá n tó fö ld te r m é s z e te s e n k ev és volt. I ly e n e k ü l h a s z n á l t á k a vizek, m o c s a r a k k ö ­ zötti k is e b b elszigetelt h o m o k h á t a k a t , az un. s z ig e te k e t, m e ly e k észak felé a ré tsé g b e n vo ltak , to v á b b á d é le n a R é to l d a lb a n , a N y írség felé h ú zó d ó n a g y o b b s z á r a z u la t o k a t, ne v e z e te se n a v izek k a n y a r u l a t a i b a n levő hosszú fö ld n y e lv e k e t, a félsz ig e te k e t képező szeg eket a m eg felelő z u g o k k a l és a n ag y te r ü l e t e k e t k ite v ő heg yeket. N é m ely ik m a ­ g a s l a tn a k csa k a g o r o n d j á t s z á n t o t t á k ; volt. o ly an h eg y is, hogy csak az a l j á t s z á n t ­ h a tt á k , a t e t e je h a s z n á l h a t a t l a n f u t ó h o m o k volt. Az 1772. összeírás s z e r in t a létező k ev és s zán tó fö ld fe lé t az á r v í z m eg v eszteg eti. Á l t a l á b a n k ev és o ly a n t e r ü l e t volt, a m i t a z á rv í z n e m j á r t és n e m o k o z o tt v o ln a n a g y k á r o k a t . Az á rv íz volt it t az úr, az p a ra n c s o lt. S o k h e ly e n sö v é n y k e r íté s s e l fo g tá k a vizet, h og y el n e vigye a v e té s t A szárazság, az a sz á ly Itt n e m v o lt ijesztő rém , m i n t m ásfelé, m e r t a k k o r n ö v e ­ k e d e t t a szántóföld. A szá n tó fö ld k icsiség e e re d m é n y e z te , h o g y az I70Q-as év ek v ég én és 1800-as é v e k ele jé n k l í r t n tt ö k az e rd ő s részek et, e lő b b k a s z á l ó n a k ás leg elő nek h a s z n á ltá k , m a j d f e l s z á n t o ttá k , k e n y é r lév én n é lk ü l ö z h e te t le n a la p j a 3 g a z d á lk o ­ d á sn a k . B á r m e n n y i r e is ig y ek ez tek n a g y o b b ita n i csek ély sz á n tó fö ld jü k e t, m i n d a z á l l a l egy község m ű v e l h e tő t e r ü l e t e se tu d t a e lt a r t a n i k e n y é r n e k v aló v a l la k ó it úgy, h o g y azok a közeli nyíri k ö zség ek b e, h e g y a lj a i h e ly s é g e k b e k é n y te l e n ll e tt e k e l j á r n i a r a t n i, csé­ pelni, szőlőt kötözni. A felső-szabolcsi tiszai á r m e n t e s i t ő t á r s u l a t t ö r té n e t e is kiem eli, h o g y fö ld m lv e lé sre a lk a l m a s t e r ü l e t e v id ék en alig lévén, ezen kö zségek lak o sai t á ­ vo lab b i v id é k e n részes m u n k á v a l sz e r e z té k be az é le l m ü k r e szük séges g a b o n a n e m ű e ket. — N é m e ly községben k ü lö n ö s e n n e m te r m e t t , pl. a n a g y h a t á r ú D o m b r á d r a K é k ­ ről, K is v á r d á r ó l h o zlák a v e rm e s g ab o n át. B e rc e le n r i t k a g azd a volt, a k in e k 6—12 köb öl te r m e l t, P a s z a b o n a leg n a g y o b b g a z d á n a k ie 4 m á z s a rozs te r m e tt. IBSO-ben K é k e n a le g g a z d a g a b b e m b e r n e k 60 k e r e s z t g a b o n á ja volt A szig etek á r v í z k o r bő te r m é s t a d t a k u g y a n , d e m ivel csak a l e g t e te j é t n e m v e tt e el a víz, ig en k e v é s t e r ­ m e tt. E g y é b ir á n t a p a r t o n n e m t e r m e t t, az aljo n m eg e lv e tte a viz. A fö ld m ű v e lé s sok a k a d á l ly a l j á r t a T isza s z a b á ly o z á sa elő tt Is, a z u tá n is. A sz a ­ b á ly o z a tla n T isza évrő l é v re nagy k á r o k a t tett, a m i h e z j á r u l t a k m ég a bel- és t a l a j ­ vizek. N é m e ly h a t á r t egész évb en lep te a viz. Íg y 1715-ben B e re n c s h a t á r á n a k csak egy részét m ű v e l h e t t é k a Tisza á r a d á s a i m iatt. H aso n ló m e g jeg y zések a fö ld m ű v e lé s s a n y a r ú á ll a p o tá t jelzik A te r m é s egy rés zét e lv e t te a földesúr, m á s ik részét az eg y ­ h á z n a k k e lle tt adn i tizedü l. Sok h e ly e n n e m is v o lt job b ág y , csak tak sás. A szerte szét levő te r ü le t e k m ű v e lé s é v e l sok idő te lt el a tagosításig. A z tá n c so ln ak o n k e ll e tt vinni az ek ét, b e ren át, m a g o t ; a lo v a k úszóba m e n t e k a cso ln ak u t á n , a k a n l á r s z á r á t fo gta a c s o l n a k b a n ü lő k egyike. A r a t á s k o r h a s o n l ó a n v it té k a s z e r sz á m o k a t, élelm et, m a j d

71

am i k ev és ö ss zeg y ű lt a szigetek en , a t e r m é s t is c s o ln a k o n k e ll e tt h a z a sz á llíta n i. L a ­ d ik o n h o r d t á k k i a te n g e r i t is. T rá g y á z n i h a j d a n n e m k e llett, u tó b b e g y ik - m á s ik k özségb en 3 é v en k én t. □ e lássu k , m i k e t te r m e l te k a rétk ö zi lakosok. L e g n a g y o b b szerepe volt itt a k i ­ tű n ő h o m o k h á t a k o n a ro zsn a k . A rétk ö z i rozs k is e b b fa jsú ly ú volt. m i n t a nyiri. Ami k ev és te r m e t t, a n n a k is fele k o n k o ly volt. V a d z a b is sok t e r m e t t vizes helyeken, m ely s z in té n ro n t ja a lisztet. V olt m é g egy ellen ség e a g a b o n á n a k , a t a k a r m á n y u l te r m e s z ­ t e t t le n v irá g ú babó, vagyis v a d b ü k k ö n y , m e ly e lf u tv á n a te te jé n , a szem et kifejlődni n e m eng ed te. — A b ú zá t h ír b ő l i s m e r t é k , 'm é g H alászb an , a leg n a g y o b b k özségh en is a n n y i te r m e t t, hogy k o v á s z n a k le gyen. H a g y o m á n y sz e r in t k e n y é r csak a g azdag ok a s z t a lá n volt. T e n g e r i k e n y e r e t ettek , m e l y n e k s ü t é s é t n ag y tö k életes ség re vitték . A m á i é t k á p o s z ta le v é le n , m e g a te n g e r i c s u t k á j á n s ü t ö tt é k k e m e n c é b e n . A ten g e ri a la k o s o k fő tá p l á l é k á t képezte. E n n e k m a g y a r á z a t á u l a z 1715— 20. összeírás feldo lg ozá­ s á b a n o lv a s s u k „A t e n g e r it e r m e l é s a n é p n a g y szeg én y ség én ek bizo n y íték a, m e r t r e n ­ d e s e n n e m a k ü lt e lk e n , h a n e m a k e r t b e n v a g y a k e r t e k k ö zelé b en eső f ö ld d a ra b o k o n m ű v e lté k , m í g a többi fö ld e t p u s z t á n h a g y tá k , egy részt a z é rt, m e r t a ten g erifö ld m ég ez i d ő b e n n e m elég g é v a g y n e m m i n d e n ü t t volt b eillesztv e az ú rb é r isé g k e retéb e. A t e r m é s egy ré s z é t n e m v e tt e el .a Eöldesúr, m á s ik rész p e d i g ' n e m j u t o tt tized ü l az e g y h á z n a k . E k ö r ü l m é n y e k s e g íte tté k elő a te n g e r it e r m e l é s terjed ését. A ten geriföld a z a d ó z á s aló l k i m a r a d t . 1720-ban k e r t i föld a l a t t o ly k o r egész nagy t e r ü le t e t é r t e t e t ­ tek, m e r t ide s o r o lta t o tt a k o n y h a v e t e m é n y e k e n k ív ü l a tengeri, k e n d e r, d o h á n y stb. föld, m e l y p ed ig a k k o r , n é h o l elég n a g y k i t e r j e d é s ű volt.” (Statiszt. Közi. XII. 54. 1.) A k é ts z e r e s t, v a g y m i n t m o n d tá k , az a b a jd ó c o t a z é rt k e d v e lté k , m e r t v ag y az egyik, v ag y a m á s ik sik e rü lt. J ó k e n y é r s ü lt a v ó té r b ó l (T ritic u m m ono co cc u m ) k iveszőfél­ b e n lev ő b ú z a f a j . Bő t e r m é s e volt. K á s á t is k é s z íte tte k belőle, m it tejjel e tte k . K éső b b t a k a r m á n y n a k h a s z n á l tá k . T a tá r k á t k is m e n n y i s é g b e n te r m e lte k , n a g y ínségben t e n ­ g e r i c s u tk á v a l ő rö l té k k e n y é rlis z tn e k . Á rp a je le n tő s t e r m é n y e volt a R étk öznek , rozszsal v e g y ítv e k e n y é r n e k h a s z n á l tá k . Z a b o t k ev e se t t e r m e l te k á l t a lá b a n , de G á v á n a n n y it , h og y C s o n g r á d r a s z á l lí to t ta k b elő le K ölest n a g y b a n te r m e s z te tte k . K á s a ­ csin áló m a l o m m a j d m i n d e n k ö zség b en v o lt G a b o n á j u k a t fö l d v e r m e k b e n t a r t a t t á k . S z á ra z m a l o m b a n őrölték, m ely b ő l a R é t ­ köz 28 k ö zsé g é b e n a vizek le v e z e té se k o r 114 volt. V ízim alom 17 s zélm alo m 3 volt. A R é tk ö z l a k o s a in a k n e m a f ö ld m ű v e lé s volt a fő fog lalko zása. J ó szá g te n y é szté sse l fo g la lk o z ta k In k á b b . Sok község c s a k n e m a jó s z á g ta r tá s b ó l é lt n a g y részben. M e r t ré te k , legelők, lá p o k á l l o tt a k r e n d e lk e z é s re , m e l y e k le h e tő v é te t té k a jó s z á g ta r tá st. A fa l v a k legelő v el v o lta k k ö rü lv é v e , a cso rd a k ö r ü l já r t a . Az u g a r t és a r a t á s u tá n a töb bi n y o m á s o k a t is le g e lte tté k . 1772-ikl összeírás sz e r in t a leg tö b b k ö zség n ek e le ­ g e n d ő m e z e je v ag y on , m ég téli id ő b e n is — h a az á rv í z a h a t á r t el n e m ö n ti — a h e v e r ő m a r h a t a k a r m á n y n é lk ü l é lh e t 1863-ig örökös legelők v o lta k e g y -k é t község k iv é te lé v e l. V o lt o ly a n község is, h o l e lk ü l ö n ít e tt legeld n e m volt, ott lápok vo ltak és a lá p o k a t k iegészítő g o rondok. D o m b r á d n a k szű k m e z e je v o lt és a víz j á r t a . B e rcelen m i n d e n ta v a s z o n m á j u s végéig á rv í z f e d t e a leg elő terek et. M e g tö rté n t, ho gy egész n y á r o n se v o lt legelője a k ö zség n ek , sőt n e d v e s é v b e n m ég ősszel sem le g e l te t h e te t t a lakosság. K a s z á ló k u l e l­ s ő s o rb a n a szig etek et, to v á b b á a d o m b o s a b b , k ie m e lk e d ő részeket, m e g az ún. k a c sa ­ v á ra k a t, a z u t á n a sz á ra z te r ü l e t e k á r v í z j á r t a részelt, h a jtá s o s o ld a la it h a sz n á ltá k . K a s z á ló ik a szig e te k e n oly szoros h e ly e n v o ltak , hogy m ég csa k az erős tél m i a t t a v izek m e g n e m fa g y tak , s z é n á j u k a t ki s e m h o r d h a t t á k h á z a ik h o z és h a ta v a s sz a l a víz so k áig h e v e r t k a s z á ló ju k o n , s a r j u t se m l e h e t e t t k a száln i. A s zig etek re József nap

72

(m árc. 19.) előtt h a j t a t t á k fel a jószágot, és m á j u s vége felé h a j t o t t á k haza. 2 csoln a k o t ö s s zek ö tö ttek h o s s z á b a n e g y m á s m ellé, b e le á lll to t tá k a lov at, m a r h á t . 2 lába egyik, 2 lá b a m á s ik c s o ln a k b a n . . . . la d i k o n v itték . H a n e m v o lt árv íz, jón . közepéig volt ott A s z ig e te k r e e r g é k e n h a j t o t t á k a jószág o t M á j u s u to l j á n félni k e lle tt, n é h a oly h ir te l e n jö t t az árvíz, hogy a jószág felsz o ru lt a szigetekre, lev e le s á g a t evett. S okszor az á rv í z a jó szágo t is elvitte. A szig etek en h a lá s z k u n y h ó k á llo tta k , a p á s z t o ­ ro k h a s z n á ltá k . A fe ls z o ru lt jószág o t lá b o n h o r d t á k ki. A ré te n m á j u s i g volt, a z tá n u g a r r a m en t, a d d ig n e m volt sz a b a d u g a r r a h a jt a n i. G yen ge télen cso ln a k o n h o r d t á k k i a sz é n á t k ö télb e k ö tv e . N ag y v iz e k a l k a l m á v a l ped ig lábán vagy tu t a j o n s z á l lí to t tá k haza, m e ly a T isz á n ú s z t a to t t f e n y ő f a g e r e n d á k ­ ból összev ert ta lp a k b ó l állott, m e l y e k r e d e s z k á t szegeztek. N ém ely község szé n á v a l k e r e s k e d e tt (Berencs), P a s z a b o n s z é n á v a l fiz e tté k a p á r ­ bért. It a tó vizei m in d e n f é l e m a r h á j u k n a k közelvaló, bőséges és a l k a l m a t o s volt. H a ­ lá s z b a n oly sós t a v a k is v a n n a k , m elly el é lv én a m a r h a , sóv al n e m sz ű k ö lk ö d ik s n e m is s z o k tá k sózni a m a r h á j u k a t . H o m o ko s, szikes h e ly e n v o lt jó víz, e g y e b ü tt l e g n a ­ gyobb r é s z b e n zsíros volt. N ag y á r v í z k o r leg elő re n e m h a j t h a t t á k a Jószágot, h a n e m az ú s z ó lá p ra tu t a j o n v it té k ki a jószágot, m á j u s t ó l jú liusig. C so ln a k o n m e n t a jó szág e lő tt a pászto r, u t á n a 2 jószág e g y m á s m e l l e t t összekötve, le g h á tu l is cso ln a k o n h a jt o tt á k . S o kszo r a k ís é rő levetkőzve, r u h á j á t az ö k ö r s z a r v á r a k ö tö tte s b elefo g ó zv án a h á tu l s ó f a r k á b a h ú z a tt a m a g á t a lápig- A lá p h o z érv e, e lő b b a s á r t k é tf e lé v e rté k , — m e r t a lá p széle pocsék sáro s volt, a c s o ln a k ró l s a j á t s ú l y á v a l n y o m t a le a p á s z t o r a láp szélét, a jószág r á t e t t e az á l l á t a lá p szélére s a k ik a lá p o n á ll o tt a k , a s z a r v á n á l h ú z t á k fel, a z tá n fe lté r d e lt, m i k o r m á r k ö n n y e n a lá p o n t e r m e t t, u l á n a a töb bi. A m e ly i k jószág n e m vigy ázo tt, a tö bb i letap o sta. Az ö k ö r szép c s e n d e s e n b e ta p o g o tt, a ló a z o n b a n u g r á l t s b efo rd u lt. A h a jló s lá p o n 5—6 jószág v o lt csak. 10-nál tö b b n e m m e n t az Úszóba se, m e r t ö ss zetö rte v o ln a m a g á t. Az o ly an n agy lápon , a m e l y i k e n 30D—400 ó b ­ ból á lló g u ly a legelt, 20—25 e m b e r a láp szélére á ll o tt s az ú szó b a h a j t o t t ökör s z a r v á t m e g f o g tá k és h ú z t á k felfelé, a m i k o r a lá p szélét a n n y i r a le n y o m tá k , ho gy a f e l m e n e ­ t e l t m e g k ö n n y íte tté k , a jószágot b e lá b b a s z to t tá k . A lápból m e s te rs é g e s e n v á g o tt széles úszón egy c so m ó b a 20—25 d b - j á v a l m e n t fel a jószág. M in d e n lá p o n m á s fű volt. A láp o n le g e lte tté k le a fü vet, o tt e te t té k m eg a szén át is. A lá p o n so kféle v e sz e d e le m n e k v o lt k itév e a jószág is, ő riz ő je is. A lá p k u t a k b a beleesett, a lá p s z é le k e n a m é t e ly t o rz s á t ó l f e lp u ffa d t. 1827 c n n sc rip tio s z e r in t 7 év es átlag os szám ítás sz e r in t 10 m a r h a p u sz tu lt el m é te ly to rz s á tó l k ö zség en k én t. H a k o ra reggel h a r m a t t a l h a j t a t t á k ki és l a n y h á s esős időben, a fo d o rsáso n pókot kap o tt. A fo d o rsá st (G ly ceria a q u a tic a ) tu l a j d o n k é p p e n h e ly t e le n ü l n e v e z ik „sá s” -n ak , m e r t n e m sás. N épies sás eln evezése o n n a n v an, m e r t h o ss z ú k á s levelei h a s o n l ít a n a k a sáshoz. V irá g z a ta a z o n b a n i n k á b b a k ö le s é h e z h aso n lít. Á lla n d ó a n nedv es, m o cs aras h e ly e k e n nő. M ásod-, sőt n e g y e d r e n d ű t a k a r m á n y n ö v é n y n e k m o n d j á k a s z a k e m b e re k . A m é r g e z é s t a sás m é r g e z é s é n é l az U stilag o L o n g iss im a n ev ű iiszökgom ba okozza, m e l y n e k telepei a fo d o r sá s le v e le in b a r n a szín ű h o ss zú k ás foltok a l a k j á b a n r a k ó d n a k fel. N a g y h a lá szb a n h á r o m é l ű s á s n a k is m e ri a n é p ezt a sásféleséget. A m é r g e z é s a zöld sás ete té se u t á n k ö v e tk e z e tt be. A k e m e c s e i á lla to r v o s s z e r in t az e lh u llá s oly gyo rsan k ö v e tk e z ik be, h o gy az álla to rv o s n em ári é le tb e n a beteget. A n é p h i t a s á s m é rg e z é s o k o z ó já n a k egy p ó k o t ta r t, m e ly a sás lev elein ál. ezért a betegségrő l is ú g y n y ila tk o z ik , h o g y az á ll a t p ó k o t k a p o t t Eső u t á n reggel, m ik o r m é g a sás h a r m a to s , ig en m érg ező a sás.

73

Egy ó rá n b elü l e lh u ll az á l l a t — n é h a 4—5 p ercny i legelés u tá n fe lb u k ik és rövid id eig ta r tó r á n g a t ó z á s u t á n elh u ll. Kb. k é t ó r á n belül. N agy sz á r a z sá g o k id ején , jú l. és aug. h ó n a p o k b a n , m i k o r a legelő fogytán v a n és a m é l y e b b e n fek v ő h e ly e n t e r m e t t sás leg e lte té sé re is rá s z o ru l a gazda, tö r té n i k az á lla te lh u llá s . E k k o r éri el az u stilágó f e jlő d é sé n e k egy bizonyos s tá d iu m á t, ta l á n é r e t ts é g é t Az á l l a t g y o m r á b a k e r ü l v é n n é h á n y p e r c a l a t t k ife jti m é rg e z ő h a tá s á t. L e g ­ é rz é k e n y e b b i r á n t a a s z a r v a s m a r h a , k e v é s b é a ju h és a ló. C s a k n y á r o n m é r g e z ő a fodorsás, m i k o r a z üszög leg n ag y o b b m e n n y is é g b e n van r a j t a . A sás s zén a k o r á b a n n e m m érgező, m e r t a s z á r a z sás s z á r á tó l az ustilág ó leg­ n a g y o b b része lehull. A n ag y vizű e re k b e , fo ly á so k b a is b e le v e sz e tt sokszor, bizonyság rá, hog y H a lá s z h a t á r á b a n a J á r a t fo ly ó b a n t a l á l t a k egy m a r h á t e m b e r n y i m é ly s é g ­ ben, ah o g y elü lt, e ls ü lly e d v e a b b a n a h ely ze tb en . A láp o n r a k o t t y á b ó l k u n y h ó vo lt a p á s z t o r o k n a k a szú n y o g ellen é js z a k á ra , de n a p p a l r a is. A szúnyog ú g y jött, m i n t a r a j a jószág ra. T r á g y á v a l fü s tö lték el a gom o l y é k b a n álló jószágról. A szú n y o g ellen a szigeten, á l t a l á b a n a ré te n a jószág úgy v e r t e m a g á t, k é p te l e n v o lt állan i, a s z e k e r e t is ö sszetö rte sokszor. A l á p o n a lá p k ú t b ó l it ta k , hol h ű v ö s volt a víz. K a l a p j u k szélével m e r ít e tt e k , vagy iv ó tö k b e n t a r t o t t a k vizet. H a l á p k ú t n e m vo lt k özelbe n , hosszú n á d c s ö v e t k e r e s z tü l­ d u g t a k a láp o n, s a zo n s z í tt a k vizet. E lőször sáro s, pocsolya jött, a m i t k ik u p k ö d te k , m íg c s a k tisz ta víz n e m jött. A r é t e n a jószág h asig j á r t a vízben, lá b f á jó s lett, elázott, m ég a k ö r m é t is le ­ vetette. A jó szág té le n b e n t v o lt a h ázn ál, lá p s z é n á v a l t a r t o t t á k egész télen T é le n n a g y h ó v i h a r b a n g iz -g a z t e v e tt a jószág. 100 db e lp u s z tu l t n é h a lB29-hen a r e t t e n e t e s h id e g b e n e lh u llta k . K a száló ik ki lé v é n o sz tv a a g az d á k közt, egy g a z d á ­ n a k 4 s z e k é r r e v a ló s z é n á j a volt. L e g eltetési j o g g y a k o r la t közös volt a fö ld b ir t o k o s ­ sággal. eg y ik a m á s i k a t e b b e n leg k e v é sb é sem k o rlá to z v á n . Az e lü l t lá p o k a t is leg elte tik v í z á r a d á s k o r , m id ő n t. i. a m a r h á k lábai a láp l a p j á t ke v é ss é é rik s Így a víz á lt a l f e l t a r t a t v á n a lá p o k b a b e lé nem s ü lly e d h e tn e k , a fel­ h a j t o t t n á d fió k róluk , a m a r h á k á l t a l ú szás k ö z b e n leg elte th e tik , de víz, a p ály id ején — n e h o g y a m a r h á t a lá p l a p j á t á t t ö r v e b e le s ü lly e d je n e k s o d av esszen ek — nem használtatnak. B e szterec ősszel szept. 0. k ic s a p tá k , h ó v a l jö t t vissza. Sokáig ta r tó n a g y víz u t á n e lv itté k n y á r á r a T é th re , B o g d án y b a, N y írség re. D o m b r á d Szt. G y örg y e lő tt fe l h a jt o tt á k . Gégény

m á j u s k ö r ü l h a j t o t t á k h aza. Szt. M ih á ly k o r k i m e n t is m ét, m á j u s t ó l j ú ­ liusig a l á p o n vo lt a jószág — á r v í z ideje. —

M eg y er

A g uly a k i n t h á l t M i n d s z e n tig (nov. 2.), ta v a s sz a l h a j t o t t á k ki.

Szt. M á r t o n k o r (nov. 11.) m e n t a jószág a T iszaszélre, h a r a n g o t te t t e k a n y a k á ra . M i n d e n ü t t a K is T iszas zálen volt a jószág fe lh a jtá s a . A p ászto ro k k u n y h ó k b a őszöl­ tek, m íg csak a jószág b írta. I t t a T is z a h á to n a t a v a k közti Iápos, s ü p p e d é k e s helyek k ö zö tt v o lt a k a k aszáló k , h o n n a n a t e r m e t t s zén át csa k a le g k e m é n y e b b té lb e n l e h e ­ te t t k ih o r d a n i, a k k o r is sok b a j j a l és a jószág v eszély eztetésév el. K é n y sz e rü lv e v o lta k o t t h e l y b e n m e g e t e tn i a t a k a r m á n y t , o tt telelés ese té re a jószág és őrzői ré s z é re a téli V iharok és v a d a k ellen i o lt a lm u l h a jl é k o k a t, sz á llá so k a t, mezei ta n y á t készíteni. Ezek a sz á llá so k a b irto k o ss á g f e lje le n té s e sz e r in t v e sz e d e lm e s e k lettek . L e é te tté k u g y an is a vizközti e r d ő b e n a fia ta l n ö v é s e k e t úgy, hogy egész té le n alig volt szükség t a k a r ­

74

m á n y r a T o lv ajfészk ek . ö s s z e j á t s z a n a k a k erü lő v e l. 1851-ben az ú jo n c o k Ide b ú j t a k el, egy cug lovas k a to n a egy h é tig n e m t u d o t t r á j u k ta láln i. S zü le ik h í v t á k haza, a k k o r fo g ták csHk el. Só-, sz á lfa - és z sin d e ly lo p á st k ö v e tt e k el, m iv e l a T iszáh o z kö zel esnek. A v id é k e t fé le le m b e n ta r tó rossz e m b e r e k a z i t te n i m é r f ö l d e k r e te r je d ő n á d a s o k b a n a c s e n d ő r ö k tő l egész n y u g o d ta n le h e tte k , m e r t 1000 e m b e r n e k is biztos m e n e d é k volt. A nyolc Ízben m eg s z ö k ö tt L ip p a i J á n o s je le n le g is ott b u jk á l , elfogni le h e t e tl e n — m o n d j a a feljelen tés. I t t a T is z a h á to n v o lt a rid eg jószág, vagyis az o ly a n jószág, m e ly télen, n y á ro n , őszön, ta v a s z o n a s z a b a d b a n tartó z k o d ik , le g fe lje b b fé lereszt k é s z íte tte k nádból, m e ly a felszéltől ó v ta v a la m e n n y ir e . B e rcelen az u r a s á g n a k v o lt rid eg gu ly ája. D o m b i á d o n a N a r á d o la szigeten ta r tó z k o d o t t a rid eg jószág, sáson, g a lly h e g y e n élt, h a felélte a szénát! so v á n y volt. A p á sz to ro k gödör g u n y h ó b a n t a r tó z k o d t a k . 1859-től 67-ig, t e h á t 8 évig, egész é v en szilajon ált a jószág, m e r t gy en ge tél volt. A jószág n e m volt a k o lb a n s e lv a d u l t. C sak a g u ly á s t is m erte, k in e k s z a v á t is é rte tte . A g a z ­ d á k — k i k n e k f e j e n k é n t 50—60 d b is volt — csa k 10 m é r ő lá n c tá v o ls á g ró l nézték. 5—6 éves k o r u k b a fo g ták be, h o gy k i f e j l e t t lá b a i leg yenek, n ag y k ín n a l, r u d a l ló k ö t e ­ lekkel, szín b e h a j t o t t á k be, e m b e r é le t b e n is k á r t tettek . M ik o r a g u ly ás o k feleségei h o z tá k k ifelé az en n iv a ló t, eléb e m e n t e k a szilaj p ászto ro k , m e r t a jó szág m e g v a d u lt, m i h e ly t id e g e n t láto tt. K éső b b r i d e g n e k m o n d t á k a ta v a s z tó l k e m é n y télig k in tle v ő jó s zág o t is. Az is m e g tö rté n t, hogy n ag y té lb e n fe l h a jt o tt á k a jószág o t az o ly an h e ly e k r e , h o n n a n n e m t u d t á k a s z é n á t h a z a s z á llíta n i és o tt e t e t t é k m e g vele. Egy h étig is f e n t vo lt a jószág, ó la t c s i n á lt a k részü k re. Sok ese tb e n k i n t a m e z ő n v á g tá k a m a r h á t . P e sty F rig y e s m e g em líti, hogy a R á d h a t á r á b a n a M észárszék o ld a lo n v á g tá k a húst. A S z e lé n te 15 ho ld sziget n y u g a ti o l­ d a l á t h í v t á k így. I n n e n h o r d t á k K e m e c s é r e a jószágot, i t t is v á g tá k le. N a g y szelindek k u t y á v a l f o g a t tá k b e a b ik á t. E gyik a fü lén ek , m á s i k a fa r k á n a k , h a r m a d i k a h o rg a s I n á n a k e s e t t neki. V o lt o ly a n ügyes k u ty a , hogy a b ik a n y e lv é t k a p t a el. Az erős m észáro s le g én y e k eg y ik e a s z a r v á n á l fo g v a le n y o m ta , a m á s ik a n y a k á t elvág ta. A m é r f ö ld e k r e te r je d ő n á d a s o k b a n sok f a r k a s volt, o tt fiad zo tt. F é l l e k tőle, 30 d b - o t is l e h e t e tt lá tn i egy ütt. B e j á r t a fa l u b a is. N e m v o lt r i t k a eset, ho gy b e n ézett a h á z a b la k á n , m eg hogy e lv i tt a se r té sb ő l 1—2 d a ra b o t. F é l t e t t é k a jószágot a p á s z to ro k tőle, k ü lö n ö s e n a lovat, m e r t elszalad t. Az ö k ö r a z o n b a n n e m félt tőle, n e k im e n t. Ha ki volt n y ű g ö zv e a ló: m e g ette. A csik ó t is k e d v elte, k ü lö n ö s en . A lo v a k a t a z é r t b á n to tta , m e r t az n e m m a r a d t egy c so m ó ban , m i n t a s z a r v a s m a r h a , h a n e m szé jje l m en t. S h a m á r elszalad t, az ö v é volt. M é n e s b e n h a csak a szagát m e g é r e z té k is a f a r k a s n a k a lovak, a c s i k ó k a t k ö z r e v e t té k a k a n c á k , a m é n e k és h e r é i t e k k ö rb e k ö rb e r o h a n t a k m e g v a d u l ta m A ló h á t a t fo r d íto t t és r ú g t a a f a r k a s t. Na a m i n t t a l á lk o z t a k fark assal, k ifo g ták a lógóst, a h á tu l s ó lá b á v a l v á g t a a f a r k a s t. T e n g e r i tö r é s u t á n volt e re j e a f a r k a s n a k . A pásztor, v o lt ese t rá, ij e d t é b e n a b o g ly a te t e jé r e m e n e k ü l t f é l t é ­ ben, a jószág m eg a fa l u b a sza la d t be A m a g á n o s e m b e r t úgy f á r a s z to t ta ki a fa rk a s, hogy h á t t a l f o r d u l t az e m b e r n e k s h á n y t a lá b á v a l a h a v a t az e m b e r r e télb en , szinte c s e r d ü lt a füle, k özbe-k ö zb e s z e m b e tá m a d ta . A b a jb a k e r ü l t c s a k m á s o k seg ítség ével m e n e k ü l h e te t t. A R étk ö z b e n a jó s z á g á llo m á n y ló, t e h é n és se r té sb ő l állott, d e lő igen kevés volt, csak a job b m ó d ú a k n a k . A ju h á s z a t se volt igen v ir á g z ó a m é te ly m iatt, B e rc e le n sok volt, i n k á b b f ö l d e s u r a k t a r t o t t a k n a g y a b b s z á m m a l S ertés a z o n b a n sok volt, egy gaz­ d á n a k 200 d b sertés, 6 ökör, 2—3 ló, k ev és juh . 1830 e lő tt n a g y v eres — tó t — diszn ó k v oltak , o ly a n h a m is , m i n t a vad, felálló h eg y es fülekkel, hosszú láb ú és o rr ú , a z é r t v o lt veres, m e r t v izen já r t. K é s ő b b a m a n g a l ic a l e t t a k e d ­ velt, a fe h é r g ö n d ö r sző rű — o ly an erő sek voltak, alig t u d t á k leölni. G á v á n az 1547-iki

75

d íjle v é l s z e r in t a p a p m i n d e n ág y tó l egy v e rő d is z n ó t k a p o tt. A disznó k jól úsztak a vizen. K é k község h a t á r á b a n egy a lk a l o m m a l a S u t d o m b m a g a s p a r t o n é r t az á r v í z 45 a n y a k o c á t . O n n a n k i ú s z o tt a S e re s n á d szigetre, de m iv el ez kicsi hely volt, a fa lu b a h a j t o t t á k , k é n y s z e r ít e tlé k . A v iz b e n a z o n b a n a k ö rm e elázott, le r ú g t a : el­ p u s z t u lt m in d G y e n g e télen egész télen k in t volt a disznó, az esős idő m i a t t e lr o m l o tt k r u m p l i t élte. Szt. M i h á l y k o r h a j t o t t á k ki m a k k m o r z s á r a . E zelő tt u g y a n is , m i k o r m a k k te r m e t t az e rd ő n , sz a b a d v o lt a m a k k o l t a t á s az egyes .község h a t á r a i b a tarto z ó tölgyerdö ben. A m a k k o t sz e d té k és h a z a v i tté k . E g y ik -m á s i k k ö zségből e l h a j t o t t á k a szom széd m e ­ g y é k b e m a k k o l t a t n i a se rté se k e t. R á d ró t U n g b a, D o m b r á d r ó l a ra m o c sa i és leán y v á ri, u r a i á g h a lá s z i ő serd ő k b e. A k i n e m h a jt o tt a , az n e m ölt. A m a k k o l ta t á s b ó l j a n u á r k o r h a j t o t t á k be, a k k o r a z tá n m u s z á j v o lt leölni, m e r t m á r n e m evett. A m a k k o n hízott sertés n e m tú l k ö v ér, d e zsíros a s z a lo n n á ja . Ügy m o n d j á k a z öregek, ho gy a d is z n ó ­ p á s z t o r n a k az é lete m i n d ig l a k o d a l o m v o lt A z t a diszn ó t ü tö t te le, a m e ly ik tetszett, csa k a fü lév el s z á m o lt a z u ra s á g n a k , z sin ó rra fű zte fel a d iszn ófülek et. N agy s z á r a z s á g k o r 1863 e lj ö tt e k ide az A lfö ld ről te le lé s re 4—5 h ó n a p ig (Derecske, K e n d e re s, K isú jsz á llá s, K arczag, M a d a r a s, T ö rö k sz e n tm ik ló si, S z a rv a s ró l 2—3 e s z te n ­ d ő re is, eg y -eg y k özségből férfi, asszony, gyerek, kik kö zü l s o k a n itt ö re g e d te k m eg De i n n e n a R é tk ö z rő l is m e n t e k az A lfö ld re s z én áért, h a a víz so k áig v o lt a k a ­ szálón. n é h a o tt is teleltek , pl. N án áso n . J ó s z á g a i k a t v á s á r r a v i t t é k e la d n i : K em ecse, Bogdány, H alász, B ércéi, N yháza, K is v á r d a , M ada, M á té sza lk a , K alló, B átor, D ebrecen. G a b o n a t e r m ő sz á r a z föld h iá n y á b a n a ré tb ő l élt a lakosság. B ú j t á k a r é t e t egyik ta v as ztó l a m ásik ig . A r é t ö n tö t te az é lelm et, m i n t a T isza á r a d á s k o r a vizét. A t a v a k ­ ban , e re k b e n a n n y i h a l volt, hogy m e r ít e n i leh etett, e lad n i se tu d t á k , h a n e m a diszn ó ­ v a l e t e t t é k meg. H a lá s z b a n 1858-ban egy n a p 8Q0 m á z s a h a la t fo g tak ki. B eszlerecen a B öv e t ó b a n egy a l k a l o m m a l eg y h ú z á s r a 32 s z á n k a h a la t fo g o tt K á n to r István 1851-ben. A K i r á l y tó b a n so k h a l voll, d e h a m a r döglött. K é k e n egy a lk a l o m m a l 27 s z á n k á v a l fo g ta k p o ty k át, 600 F l - é r l a d l a k el. D e m e c s e r b e n a K o lb á r t tó b a n 50 m ázsa h a l a t fo gtak, 30 zsidó v e tt e m eg N e m volt r i t k a eset, hogy 70 k iló s h a rc s á i foglak, c s u k á t o ly an n ag yo t, hogy v állo n vive le é r t a földig. A h a la k f o g á s á ra h a s z n á l t á k a k ö v etk ez ő s z e r s z á m o k a t : n ag y vizeken g y a lo m m a l h a lá s z ta k , 8— 12 e m b e r k ezelte. A k is e b b v izek et is m e g h ú z t á k n y á ro n . Télen jég a la t t is g y a lm o lta k . L é k e t v á g ta k a jég en s a h a l o d a m e n t levegőzni H a lá s z b a n a Kis T i­ sz á n a jég a l a t t úgy v o lt a h a l egy r a k á s b a n , h a lm o k b a n , m i n t a t a k a r m á n y r é p a A v erse h áló v a l c s a k n y á r o n do lg o ztak. C s o ln a k o n b e v itlé k tiszta v ízre s m eg k ereslek , hog y a g y é k é n y szélén hol v a n n a k sz a k a d á s o k , v íziu tak , folyások, erg ák , o tt letették, ellenző v el k a p u t c s i n á lt a k n e k i. D é l u t á n 4 ó ra k o r le v e te tté k , m á s n a p reggel 7 ó ra k o r sz e d té k fel. 2 v e rs é v e l tele lett a csolnak . A vesszőből fo n t v e rs é i télben, n y á r b a n h a s z n á l tá k , gazos h ely en , a h o l h á l ó t n e m t u d t a k ra k n i. M e g lá b o lh a tó vizeken, g y é ­ kén y es, g azos h e ly e k e n ta p o g a tó v a l b u r o n g a t la k . A m ik o r m e g b o n t o t t á k , a tap o g a tó t m e g ü l ö g e tt é k és b e l e n y ú l ta k kézzel s m e g l ó g tá k a h a la t. O ly a n n a g y h a la k is k e rü lte k bele, hogy a ta p o g a tó v a l e g y ü tt f e l b o r ít o tt á k az e m b e r t. Mély vizek be n , folyásokon, d e n e m ta v a k b a n a p e n d e k h á ló t h a s z n á l tá k . F a s z a b o n fő sze rsz á m volt C sek élyebb v izek en a h ú zó h á ló t, m i i k é l e m b e r k ezelt, a te s z i-v e s z i v ag y e m e lő h á ló t és a R é tk ö z ­ h á ló t h a s z n á l tá k . A szák o t lé i é n jég alatt. L é sz á v a i vagy v é ssze l a p ró folyókat, e re k e t rek e s z te tte k . K e r e s z t ü l lé s z á z tá k a T isz á t is. K o ra tav as szal, ív á s k o r a szigonyt h a s z ­ n á lt á k . N a p p a l a r é ts z é le k e n h ú z ó d ik m eg a h a rc s a , pö tyk a, c su k a m e g a tö m je tö v é ­ ben, t ö r e m o r á b a n , h a b v e r é s szélen

76

O d a e r e s z k e d e t t a h a lá s z c s e n d e s e n c so ln a k já n , m i n t h a a szellő v it te v o ln a od a s a n y a k tű h ö z ir á n y í t v a b elev ág ta. £ j j e l p edig h á r o m e m b e r m e n t szigonyozni. E gyik a c s o ln ak o t ta r to t ta , m á s ik v ilág íto tt ellen k ező ir á n y b a t a r t v a a n ád cső v át. a h a r m a d i k szigonyozta a h a la t. T a v a s s z a l ás ősszel p e c e g e tte k , h o rg á szta k a halászok , m a g u k c s i­ n á l t a v e re s ré z ho rog g al. K éső b b cig án y c s in á lta h o r g o t h a s z n á l la k , m a j d v a s á r u s b o lt­ b a n v e tté k városo n. L egősibb m ó d o n kézzel fo gták a h a l a t nagy m e le g b e n , kis vizen a c s u k á t ív á s k o r a p a rt o n . A fo go tt h a l a t a tu l a jd o n o s s z ín jé b e n t a r t o t t á k , o n n a n v itté k el. H a olcsó v o lt s n e m k e llett, l e h o r d t á k a k e rtb e , s z é j je l h á n y tá k . P é n t e k e n r e n d e s h e ti v á s á r volt, szánon, talig á n v itté k a galíciai zsidók N a g y v á ra d ig . Az u r a s á g m i n d e n n a p a d o tt 3 lite r p á l i n k á t a leg én y ség n ek , k ik egész h é t e n d o l­ goztak. S z o m b a t este a h a lá s z g a z d a v a c s o r a h a l a t adott, e g y n e k - e g y n e k h á r o m c su k á i. V a s á r n a p vo lt a fizetés. A v iz tu la jd o n o s o k é l rész, a h alá s z o k é 1 rész, a gy alm osé szin té n 1 rész. A g yalm o lás j o b b a n fizetett, m i n t az a r a t á s . A h a l á s z a t k é s ő b b zsid ó ­ k ézen volt s a zsidó á ltal a p á li n k a iv á s Is elte rje d t. Eger, Miskolc, Dorog, K alló, N y íre g y h á z a v it té k a h a l a t eladni. K e n y é r h e ly e t t h a l volt a fő tá p lá lé k , k é s z í te t té k p a p r i k á s n a k , é d e s e n , s a v a n y ú a n , töltve, sütv e. A h a lá s z o k n a g y lé r e k r u m p l i v a l g u ly á s o sa n főzték , n y á r o n s ü t ö t t é k és zsíros k e n d ő b e t a k a r t á k . A lak o so k k e m e n c é b e n n á d o n , v a s r o s té l y o n is p a rá z s fölött o ly an szép p iro sra, m i n t a rózsa. Az a p r ó sig ér h a l a t m e g b e ö n tö t té k ti s z t ít a tla n u l a b e fű t ö tt k e m e n c é b e , o ly a n m a g a s r a u g ro tt, m a j d a t e t e j é t ütö tte. M ik o r m egsült, v a s ta g h ú s á r ó l a p ik k e ly k ö n n y e n lejött, m e g h a s ít o tt á k , a b e l é t k iv e tté k , m e g s ó z tá k és m e g ették . T élen csík ászta k . F e js z é v e l a je g e t k i l y u k a s z t o tt á k , a tisztás szélen, a h o l a gyékény kezdőd ött. 10 lé p é s re eg y -e g y ly u k a t. Négy c s ik k a s t te t t e k bele és l e t a k a r t á k gazzal, hogy n e f a g y jo n be. L é h ó z o tt a n y u g ta l a n csík, a d d ig b izs ereg eltek , hogy b e b ú jt a k a s ta r é já b a , h o n n a n n e m tu d o t t széjjel m e n n i h ir te l e n , h a n e m b e b ú j t a k a s b a . A lá p k u t a k b a n is h a s o n l ó k é p p e n fog ták . — A k if o g o tt csík o t a víz szélén á s o t t g ö d ö rb e ö n tö t té k k ö tésig érő vízbe, a t e t e j é r e gazt, a z tá n lefö ld elték , n y ílá s volt r a jta , m i n t a v e rm e n . Ily en c s í k v e r e m egy -egy m a g a s la t o n 30— 35 is volt. M e r ítő v e i m e r í t e t t é k h o r ­ d ó b a s úgy s z á llíto ttá k n y ír i k ö zség ek b e s táv o li v á ro s o k b a , m eg y ék b e . A csikót k á ­ p o sz ta lé b e n főve, o la jb a , zsírb a s ü t v e és tö ltv e fo g y as zto tták . R á ká szá ssa l is fo glalk o ztak . S á rb a n , m o c s á r b a n — m e l y n e k it t b ő v ib e n v o lt a k — fogták, k é tá g ú fáv al, kézzel is, v e s s z ő k o s á rra l m e r í t e t t é k ki a n a g y szőke rá k o k a t. N é m e ly k ö zség b en csa k a f ö l d e s u r a s á g n a k fo g ta k ., A n a d á ly is egy ik j ö v e d e l e m f o r r á s v o lt a r é tk ö z ie k n e k , k ü lö n ö s e n azó ta , hogy B ra u ss e is (Brossze) a p árizsi ált. k ö r - és g y ó g y ta n t a n á r a 1832-ben k im o n d ta , ho gy m i n d e n b eteg s ég n ek k ii n d u ló p o n t ja a g y o m o r; e n n e k g y u ll a d á s a s z o k o tt fellépni, m e ­ ly e t v é re l v n n á s s a l — p ió c á k k a l g y óg y íto tt. Ez o r a c u l u m i s zó zat u t á n — í r j a F é n y e s E lek M a g y a r o rs z á g s t a t i s z t i k á j á b a n 1842-ben — F r a n c i a o r s z á g b a n m i n d e n b ete g s z o b a és k ó rh á z i t e r e m v é r b e n ú szo tt; d e m i v e l h iv a ta lo s je le n té s sz e r in t a z é v e n k é n t fe l­ h a s z n á lt 45 m illió d b n a d á ly b e li s z ü k s é g n e k m a g a F ra n c ia o rs z á g csa k e g y h a r m a d á t is alig fedezh etné, k é n y te l e n vo lt e n e m z e ti e le v e n p o r t é k á t id eg en ors zág o k b ó l ho zatn i. E u r ó p á n a k egy o rszág a se m e lé g í th e t te ki oly m e n n y i s é g b e n és oly illő á r o n a v é r szom jzókat, m i n t m é r f ö ld e k r e te r je d ő m o c s a r a k k a l e ll á to t t h a z á n k . E m o c s a r a k a t d r á g a p é n z é r t b é re l té k ki s 1836 évig 2D0 millió n a d á ly n á l tö b b e t v itte k ki k ü lf ö ld re . lB 26-ban sz ü le te tt K á n t o r J ó z s e fn e k k e re s z ta p ja , H u b e r t F e lic iá n f r a n c i a n a d á ly s z e d ő — m i n t azt a besztercei ref. a n y a k ö n y v b izo n y ítja. D ég é n y b e n a ref. eg y h áz 1839-ben 44 f r t - o t k a p n a d á ly á re n d á b ó l.

77

A ré t b ő l n e m c s a k a h a lá s z o k éltek, h a n e m a község m i n d e n r e n d ű és ra n g ú l a ­ k o s a ; a p a p tó l k e z d v e a le g s zeg én y eb b e m b e r ig p á k á s z volt A k in e k volt egy kis id eje, m e n t a ré tb e , k iv á l t n y á r o n , v a s á r n a p o n k é n t M a j d n e m m i n d e n e m b e r n e k volt egy f a d e r é k b ó l v á j t c s o l n a k ja s azo n m e n t h a lás zn i, vadászni, m a d a r á s z n i, vesszőt szedni, s m i n d e n t, a m i t a t e r m é s z e t n y ú j t o t t Az igazi p ákászok, k ik m á s sa l nem foglalkoztak, m i n t a m i t a ré ts é g b e n k é sz e n k a p ta k , az öreg le g é n y e k b ő l telt ki le g in k á b b . A láp o n r a k o t t y á b ó l k e r e k k u n y h ó j u k volt az e re k szo m sz é d sá g á b a n , o tt h á lt a k , ott is h a l t a k meg. N y á r o n az idős e m b e r e k p á k á s z k o d t a k . P u s k á j u k v d II, s ha a gácsér ru ca háp o g ó ja h e r s e g e tt : lelőtte. A vízi m a d a r a k m i l l i á r d j a i közül a v a d k a c sa , v ad lú d em líte n d ő első helyen, m e ­ ly e k e t h ú s á é r t fo g tak . A k a c s á t v eres g y ű rű b ő l k é s z ü lt csap óval, szősz m ad z a g b ó l c s i n á lt h u r o k k a l fo g tá k , m i t a v a d m a d a r a k tö r te u t a k v ég ére tettek, hol a nádasbó l k ij ö tt e k . A r a t á s k o r meg, m i d ő n a z öreg k a c sa v e rd ik és lu sta, te h e te tle n , k ö rü lv e tté k ta n y á z ó h e ly ü k e t, s kézzel sz e d té k össze. V a d lú d to llái p á r n á b a h a sz n á ltá k . F o g y asz­ tá s r a v a d á s z t á k m é g a s z árcsát, v ízity ú k o t, a h a lí z ű b u d o k á n y t, sót a lébucol is A s o k ­ féle vízi s z á r n y a s to já s a eg yik le g k ö n n y e b b e n szerezhető eledel, m ely ből k o sá r-, sőt c s o l n a k s z á m r a s z e d te k össze nád-, sá s tö v e k e n , z s o m b é k o k b a n , vizszéleken, h a b v e r é ­ seken, v izek te t e j é n ú szk áló lev elek én . A n a p s z á m o s szegények éltek tojásból. P a r á z s ­ b a n s ü tö tté k , fő leg n a g y p é n t e k e n sz e d té k a m a d á r t o j á s t A R é tk ö z szá ra z fö ld i v a d a i a k ö v e tk e z ő k v o lta k : réti fa rk a s, m i n t m á r e m l ít e tt e m n a g y o n so k volt, s ű r ű n á d a s o k b a n , n á d és g y é k é n y tö v e k z s o m b é k ja i k ö zö tt sz e r e te tt ta r tó z k o d n i. A réti f a r k a s fa k ó b b színű, és e rő s e b b re nő m in t az erdei és hegyi. V e­ r e m b e n fo g ták . Elve 40 p f r l - o t a d t a k érte, K a lló b a n lő ve 10 p f r t - o t R óka. H av as S á n d o r í r j a 1845-ben, „ h a k e d v e s h a z á n k egyes m eg y é it az o lt tanyázó v a d a k szerin t a k a r n á n k eln ev e zni, ú g y S zab o lcs o t m é l t á n r ó k a f a ld n e k kellene h ív n u n k , m e r t m in d e n k i t e lh e t ő z a k la tá s d a c á r a is á l l a n d ó a n a n n y i ta r tó z k o d o t t itt, m i n t m á s h á r o m v á r ­ m e g y é b e n sem. A R é tk ö z b e n é p p ú g y , m i n t a N y íre n erd ő k b e n , n á d a s o k b a n , szóval m i n d e n ü t t v an . S z a b o lc s b a n a ró k a c s a k úgy hem zseg. T ö bb k ö zség b en n y á ja t a lk o ­ tott. V a d m a c s k a a rétk ö zi s ű r ű n á d a s o k b a n n a g y s z á m m a l ta l á lt a li k . A R étközön, a h o l v i d r a v an , o tt v a d m a c s k a is v an. V id ra . S z in te b izo n y o sság g al á ll ít h a tó — ír ja H a v a s — , h o g y n in c s h a z á n k b a n oly hely, h o l egy r a k á s o n a n n y i volna, m in t itt a R é tk ö z ­ ben. U tolsó fo g y táig p u s z t ít ja a h a la t, rá k o t, csík o t a ta v a k b ó l. M in d e n réti k özségb en v a n e g y - k é t e m b e r , k i v id r a f o g á s s a l foglalkozik. 10—20 v i d r á t is fo g n ak telenk ént. 1858 f e b r u á r n a p j a i b a n a c s o n t tá fa g y o tt ré ts é g b e n D o m b r á d o n lti, B eszterecen 27, P á t r o h á n 18, K é k e s é n és B e r e n c s e n 10, R á d o n 5, H a lá sz o n 8— 10 nél tö bb v id r á t e j ­ t e t t e k el o dav aló , le g i n k á b b e g y s z e r ű p a ra s z tp u s k á s o k . Ezen t e r ü le t e n 3 h é t a la t t 150 v i d r a e s e t t el. A b o rz e ls z ig e te lt a p ró c s e r jé k s n a g y a b b e rd ő f o lto k b a n v a n a k á r ­ m e n n y i. A rétk ö z i n y ú l nagy, e l l e n té t b e n a n y íri, h o m o k i a p r ó v e rh e n y e s e b b , fu tó sab b n y á ltó l. Sok n y ú l volt. Á rv íz k o r a víz á l t a l k ö r ü l v e t t k is e b b sz ig e te k re sz o ru lta k fel, a m i k o r evező k kel, b o to k k a l v e r t é k le. Id e v a l ó v a d á sz o k á llítjá k , hogy a X V III. század v é g é n p u s z t u lt k i a hód. H a v a s S á n d o r is h a l l o t t a ö re g e k tő l 1882 ben. M eg e m líte m m é g a n y e r c e t, a z e v e te t, a m e n e tk é t, g ö ré n y t, hörcsögöt, to v á b b á az őzt, szarvast, v a d d is zn ó t, m e l y e k le jö tte k a h e g y v id é k r ő l. L eg fő b b jö v e d e lm i fo rrá s volt a nád. T é le n v á g tá k , m i k o r b e fa g y o tt a víz. M i n d e n k i a n n y i t vág o tt, a m e n n y i tetszett. A le g ­ j a v á t v á g tá k , a tö b b i l á b á n m a r a d t , v ag y ta v a s s z a l felégették . I l y e n k o r se volt biztos a rét, m e r t a n á d a s tö v é b e n m e g a zso m b é k o k k ö zö tt a leg szig o rú b b té lb e n se fagyott b e a víz. M i n d e n f é le k é p p e n a n á d v o lt a le g h a s z n o s a b b a rétság te r m é n y e i között, m e l y h á z fe d é s re , k e ríté s n e k , fa l n a k , tö b b szál összekö tve k a r ó n a k és tű z r e h a s z n á l­ ta to tt. G ö m ö rb ő l j á r t a k ide b o rd á s o k , k ik a szép, vastag , erő s n á d a t v itté k a szövő­ székh ez v a ló b o r d á n a k . E l a d á s r a v itté k a n á d a t N y íre g y h á z á r a , K em ecsére, K álióba,

78

N á n á s ra . H e t e n k é n t 100 k é v e n á d a t v itt egy e m b e r , 2 í r t volt száza. A z á r á n o t t a h e l y ­ szín en a z o n n a l k e n y e re t, lisztet v ett, m e l y e k n e m m i n d e n rétk ö z i k ö z sé g b e n v o lta k k a p h a tó k . A n á d o n k ív ü l g y é k é n y t szőttek, k o s a r a k a t, m é h k a s o k a t fon tak , m i k e t p é n z é r t el is a d ta k . A s á s t és a szőlőkötő g y é k é n y t T o k a j b a v itté k eladni. M éh és zettel fo glalko ztak , a sz ig e te k r e k iv i tt é k k a so s tu l, té lé re h a z a h o z tá k . V olt olyan, aki k é t h o r d ó v a l is e la d o tt. V a d m é h is zson g o tt a n á d közt, lá p o k o n , vízi n ö ­ v é n y z e trő l táp lá lk o z o tt. H a r m a t o s re g g e le n a m é z h a r m a t a n á d le v e le k r e úg y szállott, m i n t a dér, csak úgy csillogott, a m é h sz e re tte . A v a d m é h t ő l n e h e z e n l e h e t e t t a m é z e t elv enni, m e g t á m a d t a azt, a k i h á b o r g a t t a ; f é lte k tőle. A so n k o ly b ó l v ia s z t főztek. B o r ­ sodból és G ö m ö rb ő l sonk oly o s j á r t ide, az tis z títo tta a m é h e k e t. A rétség egyéb te r m é n y e i k ö zü l f o g y a s z to ttá k a t a v a k b a n t a l á l h a t ó s u ly m o t, m e ­ lyet főve, sü lve e g y a r á n t ettek , p é n z é r t is á r u l tá k . A tu k o r c á t v a g y g y ék én y tö v é t, m e ly édes, m i n t a dióbél, és p a rá z s , m i n t a sú ly om . A h e g y e c sk é t, vagy is a n á d c s í rá t , n ád fió k o t, az e le c sk é t, vadsző lő a p r ó b og y ó ját, a k o m ó c sá t, v a g y is a fö ld ie p re t, h a r­ m a tk á sá t, — le v elétő l a jó szág fe lfú v ó d ik , h a s o k a t eszik — k ö k é n y t. A víz t o r k á b a n lev ő rétk ö zi fa l v a k le g tö b b sz ö r egy u tc á b ó l á llo tta k . A la ko sok em lékezése sz e r in t leg rég ib b , l e g p r im it ív e b b h a jl é k a p a d lá s o la t la n fö ld h á z volt, a m i t b o g á rh á tin a k m o n d t a k , az ele jé n g á d o rr a l, v é g é n te n y é r n y i a b la k k a l, a m e l y e t is tá lló ­ n a k h a s z n á l n a k m a is. E n n e k te t e je k ív ü l - b e l ü l ta p a s z to tt, h a c s a k belül t a p a s z to t tá k , a k k o r a te te jé r e fö ld e t h á n y ta k . K is p itv a rb ó l, szo b áb ól állott, g r á d i c s o n m e n t e k bele. H a r m i n c é v v e l ezelőtt m ég l e h e t e tt lá t n i a h á z n a k azt a fe jlő d é sé t, m i k é n t n ő t t ki a fala a földből m a g a s a b b r a s a föld sz ín é re érve, h o g y a n m a r a d t el a g á d o r m ellőle, n y o m á t csa k a p i t v a r a j t ó fö lötti kis e re s z b e n h a g y t a m eg . A föld színére é p í t e t t h á z a k is igen a la c so n y a k és k ic s in y e k v o lta k , á l t a l á b a n szobából, k o n y h á b ó l á llo tta k . A z é p ítés a n y a g á t t e r m é s z e te s e n a r é t s z o l g á lt a tt a ; a leg ősibb a n y a g a s á r ás nád i t t b ő v e n á ll o tt re n d e lk e z é s re , az o n k ív ü l az éger, r a k o t t y a és fűz. A h á z a k fa la r é g e b b e n n á d b ó l és s ö v é n y b ő l k észü lt. A leg tö b b h á z p a tic s volt, n ag y tö lg yfa á g a s o k r a á llítv a, m e l y e k e t ég errel, r a k o t ty á v a l , k o s á r n a k való fűzzel, helyi n é v e n m a l a k a t n a fá v a l fo n t a k b e és m e r e g ly é r e ép ítve, vagy is a tölgyfa ág asok közé tö b b k iseb b, ille tv e v é k o n y a b b ág a s téve, a z u tá n ú g y b e fo n v a . A p atics u t á n a fe c s k e ra k á s v o lt a le g e l te r je d t e b b , a s z a lm á s sá r b ó l fa l r a k á s , m e ly n y á r o n hűvös, télen igen jó meleg. A v e r t f a l a t 1850-es é v e k b e n k e z d té k , d e k e v e s e n é p ít k e z te k így. A v á ly o g f a la t a 70-es é v e k b e n c s i n á lt á k először ig en nagy, n eh éz vály ogból, a 80-as é v e k e le jé n a z tá n á lt a lá n o s a n e l t e r j e d t a m ai n a g y s á g ú v ályog h a s z n á la ta . A f a l a k a l j á t k e r e s z tú r i rio litkő vel 1900-ban k e z d té k ra k n i , m i n t aho g y a N y írség m i n d e n k ö z sé g é b e n szokásos. T é g la h á z a t a n é p n e m ép ített. A p a d lá s n á d b ó l k észü lt, aló l-fö lü l b e ta p a s z tv a sá r ra l. 18B5-től v a n deszkábó l, m a is ez haszn álato s. A te tő n á d v olt m in d ig , egész 1900-ig, a m i k o r a c se ré p v á l t o t t a fel. A fö ld h á z a k te te je r a k o tty á b ó l készült. Z sin d e lly e l c s a k a te m p lo m volt fedve. Z sin d e lly e l szegték be a k o r h a d t n á d te t ő k széleit. A te tő z e t leeresztett, vag yis sáto ros, m e l y e t á g a s t a r ­ to t t: a régi h á z a k k ö r ü l to r n á c o s a k voltak., A h á z a k o n n á d b ó l és vesszőb ől font, t a ­ pasztott, ún. p e n d e k k é m é n y e k v o lta k . M e g e m líté s r e m éltó , hogy r é g e b b e n az é p í t k e ­ zésnél az egész falu se g é d k e z e tt, k ö zö sen c s i n á l t á k a h ázat. Az é p ü l e t b e re n d e z é s e a le h e tő leg eg y s z e rű b b volt. A s z o b á b a n a k o n y h á r ó l f ű t ­ h e tő kis k e m e n c é n kiv ül, m e lle tte a s a r o k b a n á ll o tt a k a n d a ll ó s á r p a d k á n , a fü s tö t

79

felfogó sá to rra l. É js z a k á r a a k ü r t ő t egy rossz k o s á r r a l d u g t á k be. D eszka nyoszolya, s z a l m á v a l b e f o n o t t é g e rf a dikó, asztal, le g tö b b sz ö r a la c so n y a sztalsz ék volt az egész b ú to rz a t. E g y -k á t sás - v ag y d esz k a s z é k k e l és az e l m a r a d h a t a t l a n lá d áv a l, m i t a h áz a ss zo n y a v itt. A g y e r e k e k a fö ld ö n ü ltek . A z ágy is le g tö b b sz ö r e ln y ű tt, k o p o tt csoln a k b ó l te l t ki. A d ik ó t, s z é k e t is c so ln a k b ó l a l a k í t o t t á k át. A k a n d a ll ó b a n r a k o t ty a ég ett, m e g égerfa, v i l á g á n á l f o n t a k asszonyok, lán y o k , m e r t p e t r ó le u m o t n e m i s m e r ­ tek, le g f e lje b b f a z é k f e n é k b e tett, z s irb a te k e r t ron g g y al p is lák o ltak . J o b b m ó d ú h e ­ lyen, a h o l m é h e t t a r t o t t a k , a so n ko ly b ó l főztek viaszk o t és v ia s z g y e rty á v a l v il á g ít o t­ tak . A p i t a r b a n sz a b a d tű z h e ly á ll o tt a k é m é n y a la t t. 80 cm m a g a s n ég yszö gű s á r ­ a lk o t m á n y , m e l y e n tű z é g e tt k ö r ü l r a k v a k is e b b - n a g y o b b fa z e k a k k a l Az u d v a r o n levő m e llé k é p ü l e te k m e g le h e tő s ö ss z e v iss z a sá g b a n voltak. A k a m a r a eg y szer a h á z v ég éb en , m á s k o r a p it v a r a j t ó v a l sz e m b e n A h á z tó l 50—60 lé p é s re a fö ld ő l vagy istálló, ló, teh én részére. M a j d m i n d e n h áz e lő t t kis k e r t volt, hol a zöldségféle m a g u k szü k s ég ére m e g ­ te r m e t t. A telek v é g é n levő n a g y o b b k e r t b e n pedig káposzLát, bécsi tököt, paszulyl, k r u m p l i t te r m e l t e k és d o h á n y t. K á p o sz tá b ó l 3—4 s z e k é r re l te r m e t t, k r u m p li 2 z s á k ­ k al, a z is m a g y a r k r u m p l i volt, m e l y n e k sok és h o sszú in d á j a , de igen a p ró a te rm é se s o ly a n Ízű, m i n t a faggyú. U d v a r d is z e az eperfa. A k ö r t e v ad o n is s o k a t t e r m e t t, g y ü m ö lc s é t a sz a ltá k , á g y b a n s z a l m a közé telle k , r á f e k ü d te k s úgy p u h íto ttá k , o n n a n s z e d té k g y erek ek , fe ln ő tte k . V o lt m ég az u d v a r o n édes a lm a - és m e g g y fa is. M ag u k r é s z é re k e n d e r t v e t e t t e k a k e r t b e A f o n a l a t a ta v a k b a n , e re k b e n m o s t á k ; a v ászn at a k e r t a la t ti to cso gó b an fe h é r ít e tté k . A k e r t b e n m é h e s á llo tt O gy m o n d j á k , hogy az 1877-iki n a g y á rv í z p u s z t ít o tt a el a m é h e k e l. Az u d v a r tele volt n á d k ú p o k k a l, egy-egy u d v a r o n 2—8— 10,000 k é v e n á d is volt. A k ö r ü l á r k o l t te l k e k n e k k e r í t é s e nem v o lt, ahol volt, n á d b ó l fon ták , beszegték, m e g k o r c o ltá k . O l y a n e rő s s z á r k e r i t é s t t u d t a k c s in á ln i, ho gy a b ik a se tö r te ki. S o k á ta r to t t, a k o r c á t r e p e r á l t á k n é h a . A te m p lo m is n á d d a l volt k e rí tv e S ö vényb ől k e rí­ té s t fo n ta k . D e s z k á v a l le g f e lje b b a l e i k é s z l a k o t k e r í t e t t é k be, a 00-es é v e k b e n le lt á lta lá n o s . R u h á z a t u k a le h e tő leg eg y szerű b b , m a g u k s z ő tte -f o n ta vászon ing, g aty a, n a d r á g és k itli, m e g c se p ű b ő l k é s z ü l t v á s z o n n a d r á g . T é le n f e h é r k ö d m e n és a p r ó f ü r t ű guba, a g a z d a g o k n a k p ir o s b á r s o n n y a l bélelve. V a s á r n a p l ó k é k k a b á t j u k h á t r a v e t ő zsin ó r­ ral. B o c s k o r b a n j á r t a k t é l e n - n y á r o n , m é g a te m p lo m b a is, ta k a r o s a b b , k ö n n y e b b volt, m i n t az a k k o r i csizm a, m e l y n e m szeges, d e fo n á lla l v a r r o t t volt. A k in e k c s iz m á ja volt, s a r k á r a éles szegű p a t k ó t v e r e t e tt , h o gy a jé g e n el ne essen. H a s z n á lt a k m é g h á r o m s a r k o s jé g p a t k ó t is. H a n á d a t vágni m e n t e k a rétre, f a b o c s k o r t k ö t ö t t e k a c siz­ m á r a k é t gúzzsal. N y á r o n p ö rg e k a la p o s, télen n a g y gom bos b á r á n y b ő r k u c s m á t, k a ­ r i m a n élk ü li s i p k á t h o r d t a k , csa k a s z e m ü k látszott, úgy le h ú z tá k A f é r fia k váltig érő hosszú h a j a t h o r d t a k , h á t u l g ö rb e fésűvel, n y á r r a k a l a p alá te t té k m u n k a közben. Az a sszon yo k v ászo n f e s te tt k a b á to t , k a n a v á s z k a b á to t, k a n a v á s z k e sz k e n ő t visel­ te k v ir á g o s sely e m k e n d ő v e l, fejk ö tő v el. P ir o s k o r d o v á n c s i z m á b a n j á r la k . C ip ő n e m volt. E gészség t e k i n t e t é b e n szív ósak , b eteg s ég tő l m e n t e s e k vo ltak , BD— 9D év et éltek. V é g e lg y e n g ü lé s b e n h a l t a k meg. L e g g y a k o rib b beteg ség a vizes, m o csaras, szúnyogos h e ly e n a m a l á r i a , a k iü t é s e s tifusz, v a g y a m i n t írva v a g y o n : „rohaszló, fo rró h i d e g ­ lelés, f o r r ó betegség, f o r ró n y a v a ly a " , a sinlődés, szárazb eteg ség , hűlés, h e k tik a , g y a ­ k o ri m é g a vízibetegség, k elev é ny . E g y é b b etegség ek a súly, fene, tályog. E m líté s re m é ltó , h og y B eszterecre, e b b e n a te lje s e n elz á rt, szig etszerű községbe sem m iféle j á r -

80

vány nem h a to lt be, se az 1013-iki, se a leg n a g y o b b 1830—31, se az 1873-iki k o le r a itt n em sz e d e tt á ld o za to t, m e ly e k pedig tö b b ezer lelk e t p u s z t ít o tt a k el a v á r m e g y é b e n . N ag y v o n á s o k b a n ily en v o lt a R étk ö z képe, la k ó in a k é le t m ó d j a a leg ré g ib b id ő k ­ től a vizek le vezetéséig É v század o k , sőt é v e z re d e k óta élt itt u g y a n a z o n fe lté te le k m e lle tt a csöndes, szótlan, ö rö k ö s en a te r m é s z e te t figyelő, abból élő nép. A vizek sz ab ály o zásáv al, lev ez etésév el e l m ú l t az ősi élet, s a v id é k költőisége. A Tisza k a n y a r u l a t a i n a k á tv á g á s á v a l, h a g y o r s a b b a n folyt is a vize, a z é rt m é g to v á b b is űzte „isteni j á t é k a i t ’* a R étk ö zön , m in d a d d ig , míg 1890-ben a L ó n y a i- c s a to r n á t el n e m k észítették , s a vizek e t le n e m v e z e tté k vissza a Tisza m e d r é b e . A m it ezelőtt senki sem h itt, m e g t ö r t é n t a h i h e t e t l e n c s o d a ; a vizek elfo g y tak , a m o c s a ra k e ls z á ­ r a d t a k s rövid idő a l a t t a lápi k özségek á t a l a k u l t a k m e z ő g a z d a sá g i község ekk é. M a m á r a sík vizek h e ly é n k á p o szta, k r u m p l i t e r e m ; a h a jl a to k , d o m b o k k ö v é r b ú z á t ad n ak . T ö b b b úza terem , m i n t rozs. Répa, n a p r a f o r g ó a k iv ite li c ik k a k r u m p li és k á p o sz ta m ellett. A R étk ö z s e m m i b e n sem k ü lö n b ö z ik a h o m o k o s N yírségtől. F ö ld ­ m ű v e lé sb ő l él az ősi p á k á s z é le te t élő n é p u tó d a , és v asú t, m eg a u t ó viszi t e r m é n y e i t falujábó l. E m lé k e se él m á r sok á a h a j d a n i R étk ö z n e k és vízi é le té n e k . K e v e s e n őrzik e m ­ lék ét is, n é h á n y öreg. N yíreg y h áza, 1929. ja n . 21-én írtam .

A pan y o lai ásatás. (Kiss L ajo s felvétele)

81

MOLNÁR JÓZSEF:

Kiss Lajos levele M olnár Józsefhez K e d v e s J ó zs i ö c sé m ! É r te s íté s é t h á lá sa n k ö sz ö n ö m , h ív á sá ra s z ív e s e n m e n n é k , de a n n a k tö b b fé le a k a ­ d á lya van. 1, M in d e n m ú z e u m n a k m e g v a n a g y ű jtő te r ü le te , a Jó sa M ú z e u m é a N y írsé g . M ár m o st, ha eg é sz szo b á ra v a ló a ra n y a t h o z n é k is el o n n a n , a z n e m b eszél S za b o lcs v á r ­ m e g y e s a N y írsé g m ú ltjá r ó l, c sa k ,S z a tm á r m e g y é n e k a m ú ltjá r a v e t világosságot. 2. V a ló sz ín ű , h o g y a ta lá lt tá r g y a k a t a z e g y h á z n e m a d ja id e a Jósa M ú z e u m n a k . M á r e k é t o k m ia tt is n e m so k é r te lm e v a n a & a m e n e te le m n e k , de n in cs a z é r t se, m e r t a síro k m e g le tte k b o ly g a tv a , n e m á lla p íth a tó m eg, m e ly tá rg y , m e ly ik c so n tv á z ta r to zé k a , m ily e n ré szé n , h o l v o lt. P ed ig csa k íg y le n n e é r te lm e a síro k fe lb o n tá s á ­ n a k . Í g y csa k e g y cso m ó tá r g y v a n , m e ly e k n é l p e d ig so k k a l fo n to sa b b és é rté k e se b b a le le tk ö r ü lm é n y . A m ú z e u m a tu d o m á n y szo lg á la tá b a n va n , o ly a n m in d e g y h o g y a ra n y -e v a g y egy ro ssz c se rép d a ra b az, a m it ta lá lu n k , az a fo n to s, h o g y m o n d -e v a la m it a m ú ltb ó l, a m it ed d ig n e m tu d tu n k . H a n e m m o n d : csa k a tá r g y a k s z á m á t s z a p o r ítja s a la ik u s k ö ­ zö n ség m e g b á m u lja , de n e m ta n u l belőle. A le le t é rté k e a z a r a n y n a p i ára, p e rs ze m in ő sé g szerint, h a a tu d o m á n y ra n é zv e c sa k u g y a n becses, ú g y n e h á n y sz á za lé k o t m é g h o zzá le h e t v e n n i. A te m p lo m id e jé t a s z e n té ly zá ró d á sa (a p sis) m o n d ja m eg . A r o m á n stílusú te m p lo m n a k k ö rlv e s zá ró d á sa v a n , a g ó t s tilú n a k so kszö g ű . A z e lő b b i a X III. század m á s o d ik fe lé ig , so k h e ly e n a X I V . sz.-ig , az u tó b b i e ttő l az id ő tő l a X V I . szá za d e le jé ig . M in d e z e k b ő l lá th a tó , h o g y o d a u ta z á so m n a k a m i m ú z e u m u n k r a n é zv e alig le h e t célja , le g fe lje b b , h o g y az e lk a lló d á s tó l m e g m e n ts e m . J e le n te n i fo g o m a lisp á n ú rn a k m in d e n e se tre , s ha jó n a k lá tja a c so n k a s za tm á ri te r ü le t id eka p c so lá sá t, úgy k im e g y e k , a m it m e g fo g o k írn i. H a e z n e m íg y tö r té n n e , ú g y a N e m z e ti M ú z e u m n a k kellene írn i, v a g y á ta d n i a tá r g y a k a t. L e g h e ly e se b b vo ln a , Fia S z a ftn á l v á rm e g y e m ú ze u m á b a ju tn a a lelet. N e k i m o n d le g tö b b e t. N a g y o n ö rü lö k , h o g y ily e n le lk e s é rd e k lő d é sse l v is e lte tik a r é g m ú lt irá n t, m e ly m e lle tt a leg tö b b ta n á r k ö z ö n y ö s e n m e g y el. I s m é te lte n k ö sz ö n ö m é rte síté sé t. Ö reg b a rá tja N y íre g y h á za , 1931. aug. 28.

82

K iss L ajos

A lev élb en fo g la lta k h o z m a g y a r á z a t r a v an szükség, s a sz u b je k tív k ed ves e m l é ­ k e k e n k ív ü l h e ly t ö rt é n e ti a d a to k a t is e m lé k e z e tb e kell idézni. 1022— 1925 ko zo tt v é g e z te m N y íre g y h á z á n a V I—VIII. g im n á z iu m i osztályt, s é r e t t ­ ségiztem 1925. jú n i u s á b a n az e v a n g é lik u s fő g im n á z iu m b a n . U tá n a 1925— 1951 közt a d e b recen i tu d o m á n y e g y e te m bölcsészeti k a r á n a k v o lta m a h a llg a tó ja , s 1931 á p r i li s á ­ b a n k a p t a m m eg m a g y a r — francia szak o s k özépiskolai ta n á r i oklevelem et. G y e rm e k k o r o m t ó l fogva izg ato tt a c s e n g ő n r e f o r m á t u s te m p lo m a la t t lévő k rip ta a közszájo n forg ó m e n d e m o n d á k alapján.* E g yetem i h a llg a tó k o r o m b a n Csengéi t ö r ­ té n e té n e k b ú v á r l á s a k ö zb en sok é r d e k e s a d a tn i is m e rte m m e g a helység tö r té n e té rő l s m a g á r ó l a te m p lo m ró l is, am e ly e t e re d e ti f o r m á j á b a n a k k o r i b a n á llíto tt hely re az O rszágos M ű e m lé k i Felügyelőség. A v á lta k o z v a p ir o s-f e k e te téglából é p ü lt gótikus te m p lo m a k eleti o rs z á g ré sz n e k egyik je le n tő s e m lé k é v é vált. A csen g eti te m p lo m első ok lev eles e m líté se 140C-ból való- s a z a la tta lévő k rip ta a csah o ly m o n o sto ri Csahohji és a b re b iri M e lith , v a l a m i n t a velük rokon Su lyo k, P ré p o stv á ry stb. c sa lá d o k te m e tk e z é s i h ely e volt A te m p lo m a k u ru c h á b o r ú k a la tt 1797-ben a tőle n e m m es sze fek v ő u ra s á g i k asté lly a l eg y ü tt leégett. A ref. egyházi feljegyzések e rr ő l így a d n a k sz á m o l: „A M a g y a r h a z á n a k kuzünseges h áb o rú s á g á b ó l s z á r m a z o t t k á r t ezen E k k lé sia is m eg érzette, m id ő n T e m p lo m a e lé g e lt és a h a ra n g o k a T o ro n y b u l le h u llo tta k , m ely ek közül az e d jik a n ag y tű zb en el is o lv a d t."'■* A b e sz a k a d t m e n n y e z e t a te m p lo m a la tt lévő k r i p t á k b o lto z a tá t is b eszak ilo tta s az a k k o ri n e h é z k ö r ü l m é n y e k m i a t t 1713-ig fed etlen ü l állo tt. 1713-ban: ,,A h á b o rú s á g u t á n békesség és csen d esség lévén Isten seg ítség év e l a T e m p lo m k e z d e tt épülni, az h a r a n g m e g ö n t e te t t és az T o ro n y h á r o m h a r a n g o k k a l m e g é k e s itte te t!.”4 1743— 1745 k özött „a tem p lo m o t ú j r a m e g v a k o l ta t tá k , m eg ro e n n y e z e te z te tté k , szé­ kekkel, k a r o k k a l m eg é k e sílte tté k , az ó rá t is r e n o v á l t a l a k " . 5 1745 ben k é sz ü lt el a m a is m eg lév ő k a z e ttá s le s te t t deszk u m en n y ezo t, a m e ly e t F els ö b án y i A sztalos Is tv á n k észített.6 A te m p lo m a la t ti k r i p t á k r ó l s a te m p lo m n a k a K a sté ly h o z fűződő k ap cso la tá ró l n e m z e d é k e k év század o k o n k e re s z tü l a d t á k to v á b b a m a g y a r á z a to t. Ezek n y o m án isiid ­ b e n a te m p lo m re n o v á lá s a k ö zb en az eg yik k r i p ta b o lto zata b e s z a k a d t s a k ő m ű v e s és o tt jele n lé v ő k le is m e n t e k a k r i p t á b a , 7 d e m ivel a r ú d o n b e n y ú jt o tt g y e rty a lá n g ja e la lu d t, félelm ek tő l k ís é rte tv e ú jr a b eb o lto zták a rést, S a re j té l y szóbeszédben hu g y o m ányo zó d ott szájró l s/.ájra. 1931-ben m ég élt uz a kőm űves, aki jelen vo lt az e m ­ líte t t re n o v á lá sn á l, s a n n a k tá j é k o z ta t á s a a l a p j á n a p r e s b i t é r i u m en g ed ély év el k u t a ­ tá s t v égeztem a k r i p tá b a n . E hh ez m a g y a r á z a tu l a k ö v e tk e z ő k e t kell e lm o n d a n o m : 1931-ben ta n á r i oklevéllel k e z e m b e n P ó to r E le m é r ref. lelkész eng ed ély év el au g u sz tu s h ó n a p négy v a s á r n a p j á n e lő a d á s t t a r t o t t a m a község m ú ltjá ró l, a r e f o r m á t u s eg y h áz tö r té n e t é r ő l és a t e m p lo m ­ ról. Ez m eggyőzte az eg y h áz vezetőségét, hogy é rd e m e s v o ln a a k r i p t á b a n k u ta tn i. Az en g e d é ly t m e g a d tá k , s e r r ő l tu d o tt a já r á si főszolgabíró, a községi főjegyző, s e h h e z k é r t e m fel lev élb en K iss L ajo s m ú z e u m ig a z g a tó t sz a k s z e rű segítségre. E k k o r írta az id é z e tt levelet. S a jn o s ő n e m jö tt el s az eg y n ap o s la ik u s k u t a t á s t á r g y a it (gyűrűk, láncok, övék, n á s f á k stb.) azo n n a l a M a g y a r N em zeti M ú z e u m n a k s z o lg áltatta be az egyház, s a m ú z e u m H öllrigl József m ú z e u m é r t b ízta m eg a to v á b b i ku ta tá ssa l. Aki 1932 a u g u s z t u s á b a n és 1933 jú l i u s á b a n fo l y ta t ta a k u ta tá s t. A te m p lo m b a n és k r i p t á ­ ban ta l á lt le letek rő l ö ír ta a s zak s zerű is m e rte té s t az A rchaeo ló giaí É rtesítő b en .6 Kiss L ajo s bácsi d iá k k o r o m n a g y h a tá s ú ta n í tó m e s t e r e volt. Ű é b re s z te tte fel b e n ­ n e m a tu d o m á n y , m ű v é s z e t és a m a g y a r m ú l t ir á n ti é rd ek lő d ést, a m e ly h e z az iskolai

83

nev elés n em sok seg ítség et n y ú jt o tt a b b a n az idöhen. M ini falusi d iák k e r ü l te m N y ír­ e g y h á z á ra s a n y á m u n o k a te s tv é r é n é l, O sv áth S á n d o r po stafelü g y e lő n él k a p l a m kosztol és szállást az Oszőlő u tc a 63. sz á m ú h á z b a n , a H u n y a d y -fe le v illá b a n l a k t u n k . Űk kő zeli és jó is m eretség b en v o ltak Kiss L a jo sé k k a l, s igy i s m e rk e d t e m m eg en is a k i ­ váló tudóssal. H á ro m év a l a t t re g g e le n k é n t m in dig úgy ig yekezlem az iskolába, hogy az u g y an csak Oszölő u tc á b a n lak ó Kiss L ajos bácsil e le r je m , m e r t n is k o r á n já r t be h iv a ta lá b a . S ok-sok a lk a l o m m a l m e n t ü n k e g y ü tt végig a V ay Á d ám u t c á n a k az e le ­ jéig s közben ő bölcs ta p a s z ta la ta iv a l, lelkes és alap os tu d á s á v a l nevelt. Ű volt az első igazi n a g y h a tá s ú N evelő é le te m b e n . M in dig b iz ta to tt és s z o rg a lm a s m u n k á r a serken te tt s k ü lön ö sen a nép irán ti s zeretetet o lto tta lelkem be. B eszélgetéseink kö zb en k ü lö ­ nösen a m ú l t ir á n ti tisztelet és a helyi h a g y o m á n y o k , a megyei m ú l t is m e re te állt a k ö zép p o n tb a n . N em győzött eleget biztatn i, hogy m a g a m is igyekezzem m ú l tu n k k u t a t á s á r a kellő tu d o m á n y o s alap o s ság g al felkészülni. M indig úgy m a g y a r á z o tt, hogy azzal ú ja b b és ú ja b b is m e re t u tá n é b re s z te tte fel a k ív á n c s isá g o m a t. Ez idő tá j t vesz­ te tte el d rá g a jó h itv esét, H ódv Esztert, aki le á n y a iv a l e g y ü tt a légszebb em lékeim közé tarto zik . É rettség i u tá n a szem élyes k a p c s o l a tr a nem volt lehetőség, de a n n á l m ély e b b e n élt b e n n e m m in d az, a m i r e n evelt s kötelező ta n u l m á n y a i m o n kívül ez in d íto tt C sen g er tö r té n e t é n e k b ú v á r l á s á r a . A m ik o r szóba k e rü li a csengeri ref. te m p ­ lom k u t a t á s á n a k k érd ése, csakis őhozzá f o r d u l h a t t a m segítségért. N agyon n a g y vesz­ teség, hogy n em ővele s ik e rü lt a k u t a t á s t m egkezdeni és elvégezni. A csengeri leletek H öllrigl József feld o lg o zásáb an nagy é rd e k lő d é s t v á lto tta k ki. s a belőle re n d e z e tt k iá llítá s egészen 1944 őszéig nagyon sok lá to g ató t vonzott.9

JEGYZETEK

i

A cs engeri m?c aj Kan □ legutóbbi időkig éli és él a Kaslelyctombhoz lu zu dü h a g y o m á n y am e ly sz o ro san össze 10n ő d ik a r e lóriim tus t e m p l o m ra v o n atk o zó ism e r e te k k e l, a K a s i c l y d o m u a t o ­ rnai k atolikus tem p lo m és a K astély (ma J ó k a i utca] közli terü leten a Kisb erekitljai ( üli Kossuth] ut cabeli h ely ezk ed e tt el (J verm ek ke re m leg izg alm asab b élm én y éi közé tartozol! a K astély d o m h előtt való h azam en e te l a keso őszi cs leli a l k o n y a i k o r , a m i k o r az iskolából ki­ en g ed tek b e n n ü n k e t C s o p o rto k b a v erődve eg y m ás t ijesz tgetve r ó h a t n u n k el a K asicly d n m b elolt. Ez i \ hely ak k u i' Illeg h a ta lm a s á r o k k a l Vó]l k ö r ü lv é v e s a k a r t á v a l beültetve, alatta szö v ev én y es b o k ro k tették meg f eleim eteseb b é a kiemel kedd nőmből. A I á k o n v a r j ú - es sz a rk u f e s z k e k tö m eg e cs alogatta a b átrab b g y e r e k e k e t s egyesek he is m e r é s z k e d te k a rajta keresztü l vezető ö sv é n y en . T élén s s á n c b a n ö sszeg y ű lt viz b efag y o tt s a leg k itű n ő b b s ik a n k o 2 asra al k a l m a s hely volt. Ha idő is c»ak a n a g y o b b c> b á tr a b b s u h a n c u k m e r é s z k e d te k be m e r t mi kiseb b ek g yorsa n Hljltü n k haza. l e ltü n k hogy a k a s té ly m a t t levő cso d álato s és félel­ m etes Lény kijön és elrag ad b e n n ü n k e t . A h a jd a n i em lé k e k b ő l így all össze a t ö r t é n d : a K a s ­ télyban v alah a hatalm as , óriási term ein u r a k lakiak a k i k n e k szellemei m in d en este kijönnek a tem p lo m i k rip tá b ó l és elsétáln ak h ajd an i lak ó h ely ü k ig a m o n d a szét int a k as tély t a tem c lom k r i p tá já v a l a lag ú t kölnit* össze. Lz.ek a sz ellem ek m á r a l k o n y a i k o r ott se t te n k e d n e k a tem p lo m és a K as tély d o m h között s m e g k ísé rtik az a r r a j á r ó e m b e r e k e t Hogy kik lehettek ezek a n a g y u i a k a r ró l is bes zeltek : főleg kot kisasszonyról, ak ik k u ty a h elyett m ed v év el s é tá ltá k m in d en éjf élk o r a k riptá ból a K astély b a. Azt m in d en k i tu d ta, hogy a Kastély alatt óriási p in ­ cék h ely ezk ed tek el s benne cs o d alato s b u ro k m á r a s a j a t b o r ü k b e n , m e r t a h o r d o k dongója lokorhacJi ró luk. Azt beszélték, hogy a kei k isa ssz o n y e ^ y testv é r a t y a i i (egyik katolikus, a m á s ik r e fo r m á tu s) volt. s v a l a m i k o r ú gy egyezlek meg. h o g y a kastély t és a tem p lo m o t az fogja ö rökölni, a m e ly ik luléli a m ásik át. A r e f o r m á t u s élt to váb b s így leli a te m p lo m is r e ­ f o rm á tu s . J M in d e n n ek csa lá d tö rté n e ti h áttere a XVI. század ba ny ilik vissza. A XVI. század közepén m á r Kihalóban lévő Csah ely i-csah o l eg yik á g á n a k kot leánya. C s j h c l y i Anna és Katalin a Morvái orsz ágból F rá te r G y örgy k ö rn y ezetéb e kerü lő két h o r v á t sz á r m a z á s ú nem es urho-* m e n t férj­ hez. CSfllmlyi A n n a Inehlrl Mcliih Györgyhöz, Cs almlyl Katalin P ctricticvleh Hor váth Istvánhoz. Csaholyi Katalin k a t o l i k u s k é n t k o rán m eg h all s az egész v ag y o n i Mollth G y ö rg y s 2 0 1 0 2 le meg. így lelt a tcm plo.n r e fo r m á tu s, m ert m ag a Mclilh Cyiirgy és család ja is p ro testán s lett. Melith G y ö rg y és az ut I. o Csaholyi családból meg éld Csaholyi F eren c segítségével ta r t h a t ta Méllusz j u h á s z P. tér 153fl-h?n Csen g eth eti a r e fo rm átu s zsinatot Dávid Fér ncék ellen A Meinlt csaliul a X V I I . század elején P á z m á n y Pelei h a la s á ra katalizált, de a tem p lo m m e g m a r a d t r e f o r m á ­ tu sn a k , s a Meliih G yörgy fia hlellili Pál ]SI'- h en ép íttette a s á n co k k al k ö rü li* II Kastély! aki eg y b en a Szatm ári v á r n a k is k ap itán y a volt P clr ie h ev irh H o rváth Istv án felesége halála Után E rd élybe kö lluzöd s o lt alap iio ii család o t É d e sa n y á m (ifiíC —I íMö) azt is beszelte hogy az ő g y e r m e k k o r á b a n a k a s lc ly helyül s z á r tollák Egy a lk a lo m m a l a z o n b an a t u lajd o n o s, S z c b á n y i Lajos <1S21 —1« 10] ökrei tacleszakadlak a r o m o k alatt l^vd m ély ed ésb e s csak nagy n ehezen si k e rü l t o n n a n k im enteni. E k k o r a birtokos

84

akácfákkal ültette be a helyet s ez sárii bozótos erdőséggé vált az en gyerm ekkorom ra. 1934 tavaszait Szuhányi Ferenc (1U09—1971). a Kastelydomb birtokosa a Magyar Nemzeti Múzeum kikuldutt régészével, Gallus Sándorral, feltáratta az egész termetei s valóban egy em elet es m eg ­ erősített Kastélynak a romjait tárták tel. meg egy másik uradalmi epülelet. Ma már ismerjük a romossá vált Kastélynak i7i:i-bol szármázó teljes leltárát, amelyet a Szepesi Kamara akkor készíttetett, amikor Melifh Pál kuruc ezredes özv eg ye Pum oky .Magdolna l e n h e z ment Pcreiiyi Miklós kuruc ezredeshez. Szuhányi Keretű* az asatas követből saját kurtája korilései készít­ tette cl. a Kastclydombot pedig elplanii oztaiva gyümölcsfákk al tclepülctte be. 1 015-tg ebben az állapotban volt. s akkor kiosztottuk telkeknek. 2. Molnár lozscf: Adalékok a cseugeri m űemlék templom történetéhez. Muemlekvedelem 1970. €5—71. Tombol Ilona: A csengeri református templomtorony és építészeti kapc»olai*i U. 0 . 71—77. 3. A cs en geti református egyház i. sz ámú anyakonyvettek 1 . oldalad. 4. u. ott. ö. ti. o lt .

t> u. olt es Tumbor ílona: .Magyarországi festett fa m ennyezeie k cs rokonem lékek a w —x i x . századból. Budapest 1969 01—63. 131 7. Lénnyel Endre: Adatok a rsengeri ref. egvh áz történet éhez. Debreceni Protestáns Lapok 1904. B. H v l l n g l József: A cscngrrt ref. templom kriptájának leletei. Archacologiai Értesítő. 1934. 97— llő.: 1338. 49—67. Lásd m é g : A Subich nemzetségből szármázó hrebirí Mrliih-esalád vázlatos története. Hajdú­ nánás. 1939. 53—78 : Kiss Kálmán: \ szatmári református eg y h á zm eg y e törté nne. Kecskemét. 1878. 409—431.: Uat anyai lleláne: Müvészritörténeti atlalok az. Országos Levéltár L'rbaria et t'unscriptiones vimli gyűjtem én yéből. Művészettörténeti Értesítő. |933. 182—183.: Czeglédy Ilona: Sed lmaye r János: \ csengeri refo im á m s templom. Magyar Muem lekved elem , 1967—1988. Buda­ pest. 1970. 79—94. Entz Géza: A csengeri református templom. Csengeri Krónika. Szerkesztette: Dankó Imre. Csen­ géi’. 1975. 139—I4R. Legutóbb Korokriay G y u la foglalta össze a csengeri református templomra vonatkozó adalé­ kokat (Kek'i-Makyarors/.ag. issu. jiilms 2i).). Nem Bánffy Korenr sírem léké van a tem plom ­ ban. hanem Batiffy Menyhérté (1Í70), akinek éd esanyja. Melith Anna, lest ver e volt Meliih Györgynek s Hőbb B.intiy Rernat felesége, majd Mi kóla Ferenc hitvese volt. A sírem léket Mikola Ferenc áuntatta. _ <). Vezető a Magyar Nemzeti Muzeum Történeti Gyű jteményében. Budapest. 1938, 44., 55—59.

A n a p k o ri J ó s ik a -h á z . (Kiss L ajos felvétele) 85

ERDÉSZ SÁNDOR:

Nyárády Mihály néprajzkutató N y á rá d y M ihály e m l é k e m eg igen e l e ­ v en en él. hiszen alig n é h á n y h ó n a p ja t á ­ vozott el kö rü n k b ő l. Bizonyos, hogy ,tz illők m ú lá s á v a l sem t u d j u k m a j d őt e l ­ feledni, kü lön ösen azok nem, ak ik s z e ­ m ély esen ism ertek , becsü ltek és s z e r e l­ ték. De ho sszú-hosszú ideig n em fe l e d ­ heti az u tó k o r sem, hiszen a n n y i t tett, a n n y it dolgozott szü k e b b pátrián!: m ú l t ­ j á n a k f e ltá r á s á é rt, n ép rajzi é rté k e in e k m e g m e n té s é é rt! U gyanis e g yszerűen n em leh et m á r m e g y é n k n é p ra jz á ró l s zolani — N y á rá d y M ih ály nev én ek, v a ­ lam elyik m u n k á j á n a k e m líté se nélkü l

Herecz A n d rá s : N y á rá d y Mihály

Ko"ai len n e m ég v állalk o zn i arra. hogy N y á rá d y M ih á ly é le t m ű v é t f e l m é r ­ jü k és é rté k e ljü k . E gy részt m ég sok m in d e n h e v e r k é z ir a to k b a n , a levelei m ég érté k e s g o n d o lato k at, n ép rajzi m e g ­ fig y elése ket r e j tv e őrizn ek , m ás részt b árk i is csa k az idő tá v l a tá b ó l a d h a t r e á l is a b b k é p e t N y á rá d y M ihály m u n ­ k ásságáról. M ost csak e lö ljá r ó b a n , friss em fék ezésk én t szólunk N y á rá d y M ih á ly ról, S z a b u tc s -S z a tm á r nagy n é p r a j z k u t a ­ tójáról.

Alig több, m i n t egy éve k ö szö n tö ttü k N y á rá d y M ih ály t, szü letésének ao. év fo r­ d u ló j á n .1 E zért é l e t r a j z á t it t csak rö v id re fogva is m e r t e tj ü k : N y á rá d y M ih áiy 1889. o k tó b e r 1-én sz ü le te lt R a m o c sa b á z á n A pja, N y á rá d y B e r ­ talan n em es birto ko s g azd a volt. Az elem i iskolai t a n u l m á n y a i t R a m o c sa h á z á n , g im ­ názium i ta n u l m á n y a i t B eregszászo n v egezte el Érettségi u t á n a J o g - és Á l la m tu d o ­ m ányi K a r h a llg a tó ja volt, először D e b recen b en , m a jd K olozsvárott. Az eg yetem i t a ­ n u lm á n y a i a z o n b a n h a m a r o s a n fé l b e m a r a d ta k U g y a n is szülei u t á n a t a n u l m á n y a i t tám o g ató any ai n a g y a p ja is m eghalt. E zu tán gazd álk o dással foglalkozott. Kékj b irto k a (215 kai. hold) egy kísérleti telep volt, m ely ép p e n e k ís érleti jellege m i a t t e g y á lta lá n nem volt jö vedelm ező. Kiss L ajo s és G y ö rffy Is tv á n b iz t a tá s á r a a 20-as évek elejétől foglalkozott n é p ra jz i g y űjtéssel és feldolgozással. N eve h a m a r o s a n is m e rt té vált. A felszab ad u lás u tán , a f ó id b irto k re n d e z é s s o r á n m e g m a r a d t 12 kát. hold fö ld jé ­ ről is lem ondott, és N y íre g y h á z á ra költözött. lí)47-ben a Szabolcs megyei S z a b a d m ű -

86

velű dési T a n á c s t i tk á r á v á v ála s z to ttá k . MM8-b;m pedig az országo s „4R-as h a g y o m á ­ ny ok g y ű jt é s e ” a k c ió k e r e t é b e n a m e g y é b e n levő h a g y o m á n y o k g y ű jté sé t végezte és ir á n y íto tta . 1319. f e b r u á r lii-án, K iss L ajo s n y u g d íjb a v o n u lá s a u tá n N y á r á d y M ih ály t bízták meg a Jósa A n d r á s M ú zeu m a n y a g á n a k re n d e z é s é v e l és őrzésével, s z e r é n y tisz­ teletdíj m ellett. M ajd 1931. j a n u á r 1-tol. u g y a n c sa k tis z te le td íja s k é n t, m ú z e u m v e z e ­ tő" b eo sztásb an te v é k e n y k e d e tt 1934. jú lius 31-ig. E zu tán tu d o m á n y o s f ö m u n k a tá r s k é n t dolgozott 13G5. jú n iu s 30-ig, n y u g d íjb a v on u lásáig . Meg n é h á n y évig a N y íre g y ­ házi Vízügyi Ig azg ató ság m u zeá lis a n y a g á n a k g y ű jté sé v e l és ren d ezés év el fo glalk o­ zóit. m a j d B u d a p e s tr e , egy ik lá n y á h o z költözött. Olt halt meg I9R0. a u g u s z tu s 12-én. H am v a it a n y íreg y h ázi te m ető b en h ely ezték örök nyugovóra. A n é p r a j z tu d o m á n y k ü lö n ös s z e r e n c sé jé n e k köszönhető, hogy Kiss L a jo s n a k si­ k erü li N v á rá d y M ih á ly t fellelnie, a b en n e feszülő k u ta tá s i vágyat, tu d á s sz o m ja t n é p ­ rajzi t é m á k r a ir á n y íta n ia . Kis L ajo s te k in té ly é n e k , b a r á t s á g á n a k , b iztató sza v a in a k d ö n tő része volt ab ban , hogy N y á r á d y M ih á ly a n é p ra jz h o z egy- é le i r e szólóan kötötte m a g á t .2 N y á rá d y M ih á ly m u n k á s s á g á r a jellem ző, hogy S z a b o lc s -S z a tm á r h a lá r a in belül m in d e n n é p rajzi, tö rté n e lm i, iro d a lm i es n y e lv tu d o m á n y i k é r d é s é r d e k e l te ; o lv a s m á ­ nyai. s a j á t helyszíni és lev é ltá r i k u t a t á s a i r é v é n szeles k ö r ű is m e re te k k e l re n d e l k e ­ zett É r th e t ő tehát, hogy képes volt a le g k ü lö n b ö ző b b té m á k r ó l sz ín v o n a la s cikkeket, ta n u l m á n y o k a t írni. a h a g y o m á n y o s g a z d á lk o d á s m e lle tt a népi tá ncról, népviseletről. G y öngy ösi Is tv á n k ö ltő ről, a k t z s e g n e v e k e re d e té rő l, a m e s e m o n d ó k iu l, N y íreg y h áza tö r té n e té rő l és így to v á b b . T u d o m á n y o s dulgnzaiuil, g y ű jté se it á t t e k in t v e úgy lá tju k , hogy e re jé t m égsem fo rgácso lta szét, m e r t k u t a t á s a i t k e zd ettő l fogva, tö re tle n ü l h á ro m n é p ra jz i (halászat, föld m ű v elés, építkezés) és egy tö r té n e ti (N yíregy háza betelepítése) té m á r a összpo ntosíto tta. E gy éb t é m á k k a l tö b b n y ire csak a k k o r foglalkozott, ha a n n a k m e g í r á s á r a felkérték , vagy h a „ j a r t a b a n - k e l t é b e n ” o ly an a n y a g o t g y ű jtö tt, m e ly n e k p u b lik á lá s á t, k özkin ccsé tételét fo n to sn a k ta r to t ta , v agy ha m ás o k — sz e rin te téves m e g á lla p ítá s o k a t ta r ta l m a z ó — p u b lik á c ió it kiigazító d olgozat í r á s á r a h a tá r o z ta el m ag át. Kiss L ajo s a 30-as é v e k b e n a N y írség h a lá s z a tá v a l foglalkozott. R á v e tte N y á ­ r á d y M ihály t, hogy h aso n ló k u t a t á s t v égezzen a H étközben. E terv szerű , ö sszeh ango lt k u t a t ó m u n k a e r e d m é n y e k é n t lá t t a k n a p v ilá g o t „A N y írség h a l á s z a t a ”3 és „A régi R étk öz h a l á s z a ta ”4 cím ű ta n u lm á n y o k . N y á rá d y M ih á ly a ré t k ö zi h a lá s z a tr ó l szóló t a n u l m á n y á n a k b ev ez e tő jé b e n régi t é r k é p e k és le v éltári a d a to k fe lh a s z n á lá s á v a l jellem zi ezt a tá j a t, a vizes világ (a L ó n y a y -c s a t o rn a 1H92. évi m e g é p íté s é t megelőző időszak) halászó, g y ű jtö g ető é l e t ­ m ó d já t. R észletesen ír a nép alap o s h a lis m e re té r ő l (h a lfa jtá k ró l, a h a la k te r m é s z e ­ téről, az a r c h a i k u s fogási m ó dokról). M e g tu d ju k , hogy n e m kis g o n d o t je l e n te t t a h a l tá r o lá s a (h a lta r tó b á rk a , s lrv e re m , h a la s k a m r a ) és a h al érték esítése. A rétközi h a l a t Eger, M unkács, N agy k ároly , D e b re c e n és N a g y v á ra d p ia c a ir a is elszállítottá k. A m it n e m t u d t a k elad n i, azL m a g u k fo g y a s z to ttá k el, a selejtes h a lla l pedig a d is z n ó k a t h izlalták , vag y a k á p o sz tá sfö ld e k e t trá g y á z tá k . N y á rá d y M ih á ly e b b en a t a n u l m á n y ­ ban n em csak a halászatról, h a n e m a halászukról, e szeg ény e m b e r e k r ő l is n a g y g o n ­ dossággal és sz e re te tte l ír, a ru h á z k o d á s u k ró l, é le t s o rs u k ró l és ősi k u l t ú r á j u k r ó l is. N y á rá d y M ih á ly t k éső b b is fo g la lk o z ta tta a h a lá s z a t,3 k ü lö n ö s en a p á k á sz o k é l e t ­ m ó d ja .8 É rd e k e lte öt a M o r o tv a (a T isza holt aga) s a j á to s h a lá s z a ta is, m e ly e t a tiszanag yfalui k it ű n ő fé n y k é p fe lv é te le i b iz o n y ítan ak , sajn o s a z o n b a n e té m á ró l t a n u l ­ m á n y t nem írt. A h ag y o m án y o s p araszti f ö l d m ű v e l é s k u t a t á s á n á l a szerep ek m á r felcserélő dtek .

87

U gyanis e rr ő l a té m á ró l, m ég a 20-ns évek b en. Kiss L ajo s a R étk ö zb en g y ű jt ö tt a d a ­ to k a t, teg y ük hozzá, főleg N y á r á d y M ih ály (Kék) es T ú ri S á n d o r (P a s z a b )7 se g ítsé ­ gével. E n n e k e re d m é n y e k é n t sz ü le te tt m e g a „ F ö ld m ű v e lé s a R é tk ö z ö n ” cim ű t a n u l ­ m á n y a . 8 „N ekem m á r csak a N y ír m a r a d t! " — e m le g e tte később, töb b szö r is. te tte te tt s értő d ö ttség g el N y á rá d y M ihály, m e r t h iszen b e lü lrő l nag y o n b ü szk e volt a r r a , hogy ezt a szép, de igen n eh éz fe lad ato t Kiss L ajo s ö re á bízta. A N yírség fö ld m ű v elését n e m le h e t e tt egy etlen t a n u l m á n y b a n m eg írn i. N y á r á d y M ih ály m ódszeresen , szinte élete végéig fog lalk o zo tt e té m á v a l. Az e rr ő l szóló t a n u l m á n y a i 3 m elleti ezt a tcm aes tár g y g y ű jté se i, fé n y k ép felv ételei is bizo n y ítják. A h a g y o m á n y o s fö ld m ű v e lé s k u t a t á s á t s z ü l ő fa lu j á b a n k ezd te el. E b b en a so rb an — ha n em is a legelső, de — m i n d e n e s e t r e a le g je le n tő se b b t a n u l m á n y a „Az őszi rozs te rm e lé se R a m o c s a h á z á n " . m ellyel h ír n e v e t, „ n é p r a j z k u ta t ó " ra n g o t sz e rz e tt maga nak . U gyanis a k k o r m ind a tö rtén eti, m ind a tá r s a d a l m i n é z ő p o n tja ú js z e r ű n e k h a ­ tott. R észletesen b eszám ol a g a b o n a te rm e s z té s m ú l tj á r ó l , a sarló s a r a t á s r ó l , a kasza m e g je le n é s é n e k k o rs z a k á ró l. E lőbb a m a gyaros aratás dív ott, k é tk o c s k á s kaszáv al, m a j d a tötös aratás (1910-től) eg y k o csk ás (egv m an kós) kaszával. Az a r a t á s i m u n k á k le í r á s á n tú l n e m fe le d k e z e tt m eg a cseplésröl sem, a rr ó l, hogy a kézi csép lést és a n y o m t a tá s t m i k é n t s zo ríto tta h á tt é r b e a kézi h a j t á s ú cséplőgép (v m b e r n y ú z ö gép), a lóhúzó gép (járgán y ), a gözcséplőgép (lH94-től). m a j d a m o to ro s csép lő gép (1925-től). N y á r á d y M ih á ly a „ G a z d á lk o d á s a szabolcsi tő z e g ta la jo n ” cím ű ta n u l m á n y á b a n t u l a j d o n k é p p e n R étközzel foglalkozik. É rezh ető en a s a j á t (káki) megfigyelései, la p a sz ta la ta i a la p j á n í r t a réti föld fajtáiró l, az itteni k u ltú r n ö v é n y e k term észetéről, s a rétközi n ép g azd á lk o d á sá ró l, éle téről. N é p ra jz i szem p o n tb ó l le g jelen tő seb b a „ S z á n ­ tóföldi n ö v é n y te r m e s z té s ü n k s a já to s s á g a i” c. fejezet, m ely b en húsz n ö v é n y ápolási m u n k á j á t Is m e rte ti a vetéstő l az érték esítésig . K id e rü l, hogy a nép m e g é lh e té s é b e n a „ d e m e c s e ri” név vel f é m je lz e tt rétközi k á p o s z t á n a k m in d ig fontos sz e re p e volt. K e z ­ d e tb e n szek erek en m a g u k a te rm e lő k , m a jd a v a s ú t m egép ítése u tá n (IH73) a k e r e s ­ k ed ő k s z á llíto ttá k el a k á p o sztát a távoli v áro so k b a. Hosszú sz ü n e t u tá n csak az 1950-es é v ek elejen , Tálasi Is tv á n professzor b iz t a tá ­ s á r a fo ly ta tta ra m o c sa h á z i k u ta tá s a it. „A ten g eri n é p i te r m e lé s e R a m o c s a h á z á n ” ci­ m ű t a n u l m á n y á b a n s z erén y en a s z ü lő fa lu já ró l ír, de m in d e z N yírségre is v o natko zik ! M e g tu d ju k belőle, hogy a XVIII. század m á s o d ik felében, m id ő n az ősi tölgy erdő k nagy részét k iirto tták , a s e r té s t a r t á s b a n k én y sz e rű változás k ö v e tk e z e tt be. A szabad m a k k o l ta t á s t a tengeri term esz tésév el pótolták. Sok id ő telt el a szap o ra te n g e r if a jtá k m egho no sod ásáig . N y á r á d y részletesen ir a te n g e r it e r m e s z té s m ú l t j á r ó l és jelenéről, a h a g y o m á n y o s m u n k a m o z z a n a to k r ó l, a ten g e r if ö ld k iv álasztásátó l, a talaj előkészí­ tésétől k ezd v e a te r m é s b e ta k a r ít á s á ig A tengeri sok és erős kézi m u n k á t követelt, hiszen az e k e k a p a is csak a 30-as é v e k b e n k ezd ett terjedni. A rozs és a ten g eri u lá n a b u rgonya és a d o h á n y köv etkez ett. M ár a rétközi g y ű jt ő ú tj a i s o r á n látta, hogy a r a k a m a zi k r u m p l i n a k a fa jta v á llo z a lo k között vezető szerepe v an . R en d szeres hely színi k u ta t á s a l a p j á n k észü lt el „A b u rg o n y a sz e re p e egy S z a b o lc s -S z a tm á r m egyei község (R akam az) é le t é b e n ”,*8 m ely b en a község tö r t é n e t é ­ ről, a ra k a m a z i b u rg o n y á r ó l, a helyi b u r g o n y a te rm e lé s r ő l és a b u rg u n y a é r t é k e s í té s é ­ ről o l v a s h a tu n k é rd e k f e s z ítő fejezeteket. Ez a t a n u l m á n y n em csak R a k a m a z tö r t é n e ­ té re n ézv e fontos, h a n e m á l l a t á b a n a nyírségi b u rg o n y a t e r m e s z té s r e is, hiszen — legalább is 193D-ig — in n en s z á r m a z t a k az ú ja b b és ú ja b b k r u m p li f a jt á k . N y á rá d y M ihály a to v á b b i a k b a n is b e h a tó a n fo glalko zo tt a b u r g o n y a te rm e s z té s n é p r a j z i kérdéseivel, a b u rg o n y á b ó l k észü lt falusi ételek le írá sá v a l, m i n t ezt a nugy-

88

h a l á p i , tiszaiad!, nyirgelsei, n y ír b o g o d és n y ir m ih á ly d i gyűjtései ig az o ljá k ,11 a z o n b a n e k u ta t á s o k e re d m é n y e i sajn o s n y o m t a t á s b a n m á r n e m l á t t a k nap világot. N y á rá d y M ih ály a népi é p íté sze t t é m a k ö r b e n csak e g y e tle n t a n u l m á n y t a lk o t o tt ,1’ n e v e t az ép íté sz tö rté n é s z e k m ég is szám o n t a r tj á k . U g yan is hosszas k u t a t ó m u n k a a l a p j á n s ik e r ü lt az ún. n e m e s h á z a k a t — a k icsin y h á z a k tó l a k ú r i á k ig — re n d s z e r e z ­ nie, tö r té n e ti fejlőd ésü ke t, tá r s a d a lm i k ü lö n b s é g e it m e g á lla p íta n ia . E ta n u l m á n y ma is n é lk ü lö z h e te tle n , h iszen ebből é rt h e tő meg. hogy az ősi h á z típ u s lösház) m ilyen s o r r e n d b e n vált tö b b o s z ta tú v á (egysorház) és k é tm e n e te s s é (derékhaz), s a tü z e lő b e ­ r e n d e z é s ü k m ily en v álto záso k o n m e n t át. A T y ú k o d o n , V ám o soro szib an, Tiszaiokon f o ly ta to tt a d a tg y ű jté s e i, to leg fén y k ép felv ételei a z t m u t a tj á k , hugy a népi építészetről, az e g y sz e rű b b h á z típ u so k ró l is k észü lt v ala m it ö sszeállítan i, de ez a m u n k a — egyéb te n n iv a ló k m e l le t t — h á t t é r b e szorult. N y á rá d y M ih ály m á r a f e lsz a b a d u lá s elő tt is fo glalkozott h e ly tö rté n e ti k u t a t á ­ sokkal, főleg n yelvészeti v o n a tk o z á s b a n , u a z o n b a n N y íre g y h á z a varos tö r té n e t e ir á n t csak a (ill-as é v e k elejétő l é rd ek lő d ö tt. E n n ek e lő zm én y e az volt, hogy a megyei la nács egyik v ezetője N y íre g y h á z a b e telep ítésérő l egy do lg o zato t k é r t tőle, nyilv án k é l - h á r o m h ó n a p o s h a t á r i d ő r e gondolva. N y á rá d y M ih á ly a z tá n (tú lzás nélkül!) e t é ­ m á v a l a h a láláig fo g la lk o z o tt,u a n élk ü l, hugy azt befejezte volna. De ebből a nagy ta n u l m á n y b ó l je le n te k m eg k iseb b dolgozatok, 15 s n é h á n y fejezet ta l á n m ég m e g é r ­ d e m e ln é a n y o m d afesté k et. Az e m l ít e tt h á r o m n é p ra jz i (halászat, fö ldm űvelés, építkezés) és egy h e ly tö rtén eti t é m a k ö r ö n k iv ü l t í r t egy n ép v is e le trő l szóló rövid dolgozatot, m ely a v á rm e g y e i m o­ n o g r á f iá b a n je l e n t meg. Ezt m u zeológus k o r á b a n egy te rje d e lm e s, k itű n ő t a n u l m á n n y á b ő v íte tte .11' T isztázta, hogy az a ja k i n ép v is e le t n e m n yírségi, h a n e m palóc e re d e tű , m égis sajáto s. U g y an is a N yírség n é p v is e le té b e n az a ja k i női n épviselet kü lön s z in t képvisel. Az 1860-as é v e k b e n e b b e a községbe n ag y s z á m ú H eves m egyei d o h á n y k e r tesz te le p e d e tt le. A k k o r i b a n a hevesi d o h á n y u s lán y o k és asszonyok jellegzetes v i­ seleté a sza ba d e le jű ruha volt, m e l y e i piros, sárg a, k é k v ir á g m i n tá k k a l díszítettek U g y a n a k k o r az e r deti a j a k i a k az ú g y n e v e z e tt lakatos r u h á b a n já r ta k . E k é t viselet összeütvüződéséböl, a d íszítő elem ek tu v áb b fcjlő d éséb ő l jö tt lé tre a színes a jak i viselet. A lá n y o k n a k , az. n-s:: n y o k n a k a h é tk ö z n a p i k a p k o d ó n k ív ü l leg alább négy r u h á j u k volt, a h ó n a p négy ü n n e p n a p j á r a : első, m á s o d ik , h a r m a d ik és n e g y e d i k vasárnapi ü n nep lő. Az „első v a s á r n a p i ” fe h é r színű, a to v áb bi e g y re s ö tá te b b és ta r k á b b . Az e l ­ ső v a s á r n a p i r u h á t ko3zorőval, fá ty o lla l a mai n a p ig is m eny asszo nyi r u h á n a k h a s z ­ n áljá k . N y á rá d y M ih á ly a „ G a z d á lk o d á s a szabolcsi lő z e g l a la j o n ” cím ű t a n u l m á n y á b a n ta lá lu n k egy fe je z e te t „ Á lla t ta r tá s i s a j á to s s á g o k ” cim m el, a m e l y b e n m á r e m lítést tesz a k ú p o sz tá sto rz sá n telelő ju h o k ró l, a torzsás bá rá n yokról és a p iifös gyapjúról. J ó v a l később lé r vissza a rétközi ju h á s z a ih o z .■* K é k e n a m a g y a r j u h fe h é r és hosszú szőrű, k o s n a k és a n y a j u h n a k e g y a rá n t fennálló, so d ro tt szarv a van. A m erin ó i ju h (birka) g y a p ja s és s z a r v a d o n . A racka (vagy gracka) j u h o t a m a g y a r cs a m erin o i k e v e ré k é n e k t a r tj á k , mely u g y a n c sa k fehér és hosszú szőrű, az a n y a ju h a z o n b a n tö b b n y ire sz a r v a tla n . A purzsa (rack a— m erinói kereszteződés) g ö n d ö r sző rű volt, a p u r z s u b á r a n y b ő ré t k a b á tg a llé r n a k h a s z n á l tá k fel. E zeket a f a j t á k a t ú j a b b a n a fésű s m e r in ó i v á ltja fel. N y á rá d y beszám ol a ju h l a r t á s r ó l is, a legeltetésről, go m o ly akészítésrö l, gyó g yításró l bélyegzésről ás a ju h á s z o k é le t­ m ó d j á r ó l is. N y á r á d y M ihály n é p r a j z k u ta t ó i te v é k e n y sé g é n e k , s z e m léletén ek m e g é rté s é h e z n é h á n y e m b e ri v o n á s á t s z e r e tn é m most felidézni.

89

E lőször is k it ű n ő n ép ra jzg iiű jtö volt. G y ű jté s Közben n e m szelektált, m i n d e n ad ato t leírt, a k á r lén y eg e sn ek látszott, a k a r nem . H a d ik i a lá s u t á n í r t is, az e l m o n d o tt a k a t h a r m a d i k sze m é ly b e n rögzítette. E h h ez j á r u l t még. hogy a z a d a tk ö z lő k e t m ódszeresen k é r d e z g e t te ; a m u n k a f o l y a m a t le írá s á n á l a m u n k a m o z z a n a to k időrend i lejegyzésére tö r e k e d e tt. E bből k ö v etk ez ik az, hogy N y a r á d y M ih á ly e g y ik - m á s ik n é p r a j z i g y ű jtése szin te m á r kész t a n u l m á n y !■£ U g y an csak a g y ű jté si m ó d s z e ré re je llem ző, hogy a d a tk ö z lő in e k n e m c s a k a neve es é le tk o ra é rd e k e lte , h a n e m az é le t r a j z a is (m in t ezt az u ló b b idézett m u n k á b a n is Iái h a tju k ). É rth e tő ez, h a tu d j u k , hngv N y a r á d y M i h á ly n e m c s a k a h a g y o m á n y o s népi k u l t ú r á t becsülte, h a n e m a n n a k h o rd o zó it is. Ha g y ű jtö ú tr ó l vo lt szó. n e m is m e rt fá r a d tsá g o t. N y a k á b a n m in d ig ott ló gott a fényképezőgép, s h a a n é p ra jz o s szem e m e g lá to tt v a la m i fo ntosat, a z t lencsev ég re k a p ta E gyedül és gyalog já r t, eg yik fa lu b ó l a m á s ik b a is. A R étk ö z b e n és N y írség ­ ben ( a z ö szavai s z e r in t: „N y írb e n " ) a k á r m e r r e já r t. m i n d e n ü t t is m e rte k . N y a r á d y M ihály szív esen b ú v á r k o d o t t a le v é ltá r a k b a n , k ö n y v tá r a k b a n . F e lj e g y ­ zéseket k észített m i n d e n rő l , a m in e k n é p ra jz i, te le p ü lé s tö rté n e ti v o n a tk o z á s a volt, s az itt szerzett felfedező is m e re te it ta n u l m á n y a i b a n gyüm ö lcsözően fel is haszn álta. S z á m á r a az elsődleges m ég is az a d a tg y ű j té s volt, t u d o m á n y o s m u n k á i t is m in d ig a g y ű j l ő ú t r a h iv a tk o z á ssa l k ezd te P é ld á u l az
90

z ú d íto tt S oly m o ssy S á n d o r r a , hogy ezt o hővezetőt a hiingncm e m ia tt a szerkesztő teljes egészéhen töröl le, s ebből csak n é h á n y m o n d a t k e r ü l h e t e t t c ta n u l m á n y végére H asonló vitatk ozást készség m u t a tk o z i k m e g a „p á k á sz " k é rd é s b e n is. N y á ­ r á d y M i h á ly n a k m ég lO H -h e n jelen ! meg „A z igazi p a k á s z " c ím ű t a n u l m á n y a i Nyíri A n tal szegedi p ro fesszor m in d ö ssze egy m e g á l la p í tá s t te tt vita tá r g y á v á la t i ­ k á sz á t ősi é l e t í o i m a - e vagy sém i, N y á r á d y mégis úgy érezte, hogy a t a n u l m á n y á n a k lén yegét b ír á lj á k . Ezért ú ja b b t a n u l m á n y t i r t ,22 főleg N yíri A ntal nézetei ellen Ez a t a n u l m á n y végül nem jelen t meg. m ivel a s zerk esztő (Csnllánv Dezsői megítélése szerin t — N yíri A n ta l szok atlan h a n g n e m ű b í r á l a t á n k ív ü l — az 1941 -cs t a n u l m á ­ n y á h o z képest ú j a b b e r e d m é n y e k e t nem ta r ta lm a z . Végül, ha a r r a a k é r d é s r e k í v á n u n k válaszolni, ho gy N y á rá d y M ihály milyen h elyet foglalt el u m a g y a r n é p ra jz tu d o m á n y b a n es S zn h n lcs -S zatm ár helytörténeti k u ta t á s á h a n , e g y é r t e lm ű e n azt kell m o n d a n u n k , hogy vezető szerepet. Kiss L ajos n é p ra jz i m u n k á s s á g á t tö r e tle n ü l í oly talva. az anyagi m ű v elő d és n é p ra jz i k u ta tá s á t S z a b ó Ic s -S z a tm á r eg észére k i t ö r j c s z t J l Le. s a Jó s a A n d r á s M úzeum n é p ra jz i g y ű jte ­ m é n y é n e k sz á m a t je ie n lu s e n növelte. Nem kis m é r t é k b e n N y á rá d y M ih ály n ak kö ­ szönhető, hogy n é p r a j z k u t a t á s s/e /r.p o n tjá b ó l S z a b u lc s -S z a tm a r m á r - m á r nem fehér iull h a z á n k té r k é p é n .

1 2.

3. ú. 5. fi. 1.

fi 9 10. 11. 12.

13 n

15. 10. 11. ifi

Ny i j f l y M i h á l y UJ e v e s <S J.»Ies-Sz u n t á n M ú z e u m i F ü z e t e k 5). S ^ c r k : N é m e t h P é i e r . N y iív g y iiu :':!, MDfl : D a n k ó I m r e , N y a r a d y M i h á l y k ö s z ö n t é s é . S z S z S z le , I9“‘j . | 91—9J. K i <5*5 L a j o s é s N y á r á o y M i h á l y k a p c s o l a t á r ó l : ü i t u t a y G y u l a , K is s L a j o s n l . T ú r i S á n d o r r ó l é s a n y í r e g y h á z i m ú z e u m r ó l . SzSzSzIo , lufiíi. 4. 7B—Hl : P á l l I s t v á n , a n y i r c g y h :t / i J ó s a A n d r á s M u z e u m n é p r a j z i g y ű j t e m é n y é n e k t ö r t é n e t e 1Ul b—1979 (a S z S z S /.le e b b e n u s z a m á b a n ) ; v a l a ­ m i n t az i d é z e t t . N y á r á d y M ih á l y 30 éves** c. f ü z e t b e n . K is s L a jo s , a N y í r s é g h a l a n a . E Ü 111. 1943. M —SS. N y á r á d y M i h á l y , A ré g i ii«. t k ö z h a l á s z a t a . E t h n . iíi3H. Hifi— 174. 330—394. H a l á s z a t — k u t y á v a l . JNeps. E r i 1ü4ü. all a. A z ig a z i pnkáHZ. D e b r e c e n i S z e m l e . 1941. S. lü l —ion. l ú r i S á n d o r r ó l l á s i l: O r t u t a y f n t i d é z e ti ni . i n k á j á t , t o v á b b á F á b i á n G y u l a , m a r v á n y t a b l a h e ­ ly e tt. E m l é k s o r o k T ú r i S á n d o r p n s z a b i t a n í t ó r ó l . S z S z S z le . ism. 3 . 47—57.: Unt ó t a M i h á l y , H ú s z e v e h a l t m e g T ú r i S á n d o r . S z S . S z l e . 1970. 4. Gó—fiS K i s s L a j o s , F ü l d n u v les a R é t k ö z ö n . D e b r e c e n . Jí)ü9. :iH p A z ő s z i r o z s t ű n i k ’' <e l í m n o c s a h á z á n N é p i 1 rt. ifl'U). R4—no.; G a z d á l k o d á s a s z a b o l c s i t o z e g Lalajon. V a r m e g y e i S z ó é i s i . i i u i k IV S z a b ; l e ; v a r m e g y e . Bi). 1330 G5— 77.: t \ u n g e r i n é p i t e r ­ m e l é s e H a m o c s n h á z a n . N é p i. É r t. 1955. ^69—J?lI . S z S z S z le . iíJ5fi. s—4 yj m . J ó s a A n u r a .j M u z u u m , N é p r . A d a t t á r a : -3—Gi ; -i (17; hl—87; 3*1-157. A N y í r s é g u us ii ushúz a i. Népi*. É r t . 1233 A t 3C. M á s o d i k k ö z lé s yz I d é z e t t . . N y á r á d y M ih á l y 90 é v e s ” c. fü z e tb e n |9 :>0). K é k k ö z s é g t ö r t é n e l m i f ö l d r a j z a . N y í r e g y h á z a . iflJi.; a N y í r e g y h á z a n é v e r e d e t e . N y í r e g y ­ h á z a . 1942.; S z a b o l c s i k n z s é g n a v i k e r e d e t e . S z a b o l c s i s z e m l e . 1043 1—3 . 123— Ltu. C í m e : N y í r e g y h á z a b e t e l e p í t é s e a X V I I I —X IX . s z a z a d b a n Ennek legfoniosabb fejezete. Az 1753. é v i n y í r e g y h á z i e l s ő f ö l d o s z t á s i c l j u i h i v a t a l o s f e l j e g y z é s e . ” E f e j e z e t b ő l k á t r é s z i é i j e l e n t m e g : Az 175.1 ovi n y í r e g y h á z i cls) n i —194. F j j I j v á l t o z á s a k á k i j u h l e n y e s z l é s b e n N l ,)r. K öz i. 1S3D 1— 2. IG.1— aH3. J ó p é ld a ^ r r e — a S z S z S z Io e s z á m á b a n o l v a s h a t ó — „ D o h á n y t e r m e s z t é s N a g y h a l á s z k ö z s é g ­ b e n ” c. n é p r a j z i g y u j i e s c .

13. S o ly m o ss y S án d o r, <)?ü fejfa f o r m á k n é p ü n k n é l . Elh n. 1 211

A szálm arosokéi re fo rm átu s 193 — 219

tem ető

tejfái.

A Jósa

fia—111.

A ndrás

M úzeum

Évkönyve

III

ílfifiO) “

21. Debreceni S zem le X v Mfl4i]. S mi —iflü. 2 2 . V ajon ..kaparász**-!1 m á s é b a n a . .p á k á s z ” ? Kezir i(. 23 |>. J ó s a A ndrás M ú z eu m N é p r a jz i A d al Lóra. G«1—79.

91

NYARÁDY MIHÁLY:

D ohányterm esztés N ag y h alász községben (N éprajzi gyűjtés)

Dohánymunkák Palántanevelés. Z ig ricib en 1 m ázs a b ú zát és 1 m á z s a g a b o n á t k a p o tt a p a l á n t a n e ­ velésért. A N y írb e n m ás h ely ek e n is m eg v o lt ez. A K étérk ö zö n (egy t a n y a neve] K lá rn á l a z o n b a n m á r n e m a d ta k s e m m i t a p a lá n t a n e v e lé s é r t A d o h á n y p a lá n t nev elé séh ez á l t a lá b a n m e le g á g y a t csináltak. De volt egy hely, a F ek ete v ár, a h o l „h id e g á g y u k " voll. A b b a c s í r á z t a to tt m agot vetettek. Az á g y a t a k ö v etk e z ő k é p p e n k é sz íte tté k : té rd ig érő re k ih á n y t á k a löldet. Ebbe t r á g y á t tettek. Ezt letap osto k E rre jut! az alsó föld. (A m it k ih á n y l a k a gödörből, azt h á n y t á k rá alsó földnek!) E r r e meg a m elegház jö tt. A k e ttő 1 j s u k k volt A m agház a k á c f a k o r h a d é k volt a nyíri h o m o k részek rő l. K étérk ö zö n a m a g h á z a i trág yaszelbö l szerezték. Ez k ö n n y ű talaj. Volt r á e s e t a z o n b a n , hogy a m a r h a n y ári állásáb ól k e r í ­ tették Ezt a legelőn talá ltá k . O sszeh ó n y ták . T élen széjjelporlolt. A d o h á n y m a g o t m á r Z igriciben is c sírá z ta ttá k . Azóta is m in d ig csinálták. Csak E n g e ln á l n em vo lt sz a b a d csíráztatn i. Engel kévés m a g o t ad o tt. N em volt k é t k a n állal egy 6 m éteres m e le g á g y ra . A p illa n tju k mégis jó lett. E g y ik -m á sik do h án y o s pedig azt m o n d ja , h o g y h a a k a r lenni, h á t legyék! P ed ig a s ű r ű p a lá n t olyan vékony, m i m a giliszta. Az első c s irá z ta tá s h o z s z ű r d a r a b b ó l csin á lta k tö bb szö r zacskót Ezt langas (lan ­ gyos) vízbe b e á z t a ttá k A ztán a falba vagy a p a d lá s b a v e rt szegre a k a szto ttak . Alá re n d es en egy rossz c se r e p e t tettek, hogy a tóidét a csepegés ki ne kezd je A m a g o t nem á z ta tja m in d e n k i. Csak az, ak i érti. N á lu n k az asszonyuk d o lg a volt A m ik or k i­ c s ep eg ett a zacskó, m ásféle r u h á v a l b etek e rték . A zu tá n a s u t r a tették. K é tsz e r á z ta ttá k a magot, reggel és este. O ly k o r az á g y b a is tették. A m ag ot h o m o k k a l vagy h a m u v a l v egyesen v etettek . A z o k n a k s z á r a z n a k k elle tt lenniük. A száraz h o m o k o t a vetes e lő tt á te r e s z t e tté k a ro stán. M a g a a vetés a z o n ­ b a n m á r az e m b e r dolga volt. T y u ty u e m b e r n é l v e te t te a m a g o t az asszony. A m a g h á z földjét a vetés e lő tt átd örzsö ltek , atg ereb ly éllék. AzuLán vetőg erebly ev el v ég igg ereblyélték, r a j t a egyenes v o n a la k m a r a d ta k . A fe lv e g y ite tt m a g o t rá s z ó rtá k , k ö n n y ű I b id ­ del le h in tetlék . C sen d esen le la p á to ltá k (lelapítolták). A k k o r a d t a k neki egy kis vizet, 6 m é t e r r e k é t kis locsolóval ö ntö ttek . A ztán h a c s u r á v a l (ez hevesi szó, n á lu n k hasúra) le t a k a rt á k , ré g e b b e n n á d d a l Ib i á n y b a n m á r m olinóval. El n e felejtsü k , hogy a m e leg ág y at m a j d n e m m in d e n h e ly e n k a ró v a l és d e s z k á ­ val csin álták . A k a r ó t heggyel lefelé a tr á g y a k é t o ld a lá b a és v ég ebe beverték . A desz­ k á t a k a ró k o n belül, éllel az alsó fűid és m a g h á z m ellé állíto tták . E rre te r íte tté k a ha

92

c s u r á t cs a m olinót Fekete* v á r b a n a z o n b a n a d e s z k á k hely ére c su lk a íz é k b ő l vagy go ­ ié b ó l c s in á lt p r é m e k e t helyeztek. Az izéket v agy görét h o ss záb an usszefogták ás zsi­ neggel vagy d r ó t t a l ö sszeszo ríto ttak . Ezek t a r t o t t á k le n n a h a c s u r á t. A m e le g á g y a t g ó lé v a l v ag y n á d d a l k e r í te t té k k ö rü l. R égebben, míg volt nád a h a ­ lá r a k b a n , n á d d a l k e i i t e l t é k k ö rü l. M a góréval. A k e rí té s s a j á t j u k v o lt a d o h á n y o s o k ­ nak . K é té rk ö z b e n n e m e n g e d te k a n a p ra f o rg ó t te r m e s z te n i. E z é rt a f a lu b a n k ellett a górét m egv en niük . Lótartás. A d o h á n y o s o k n a k k o r á b b a n n e m vo lt l ó t a rl á s u k A föld tu la jd o n o s a i a szek eres m u n k á t m a g u k v ég eztették . ( P a l á n l k iszállítása, ü lte té s h e z v ízn ek a k iv i­ tele, a le tö rt d o h á n y n a k a földről v aló h azaszállítása.) B o g d á n v b a n m á r volt ló tartás. A sz á llítá st is m á r m a g u k végezték. A lóra a z o n b a n ott csiik legelőt k a p ta k . A F e k e te v á r b a n (N ag y -tan y a, I b r á n y ) volt k a sz á ló ju k is, egy hold. Egy lo v a t t a r t o t t a k , ta ly ig á n j á r ta k . Ezen a helyen a z é r t k a p t a k kaszálót, m e r t a h áz m essze v o lt a p ajtá tó l. Télén ta ly ig á n k e lle tt n ekik v in n i a p ó ré k a t a p a jtá tó l u házig. U g y a n ú g y a csom ós d o h á n y t, a m i t ö sszep ak liztak, a la k á s tó l a p a jtá ig Más hely ek e n ezt s a r o g ly á n csin álták. D o h á n y fa jtá k . Az ib r á n y i földön K is - S z a m o s - d o h á n y t te r m e lte k . E n n ek tiszta fe­ h é r volt a v irág a, b a r n a - p ir o s vo lt a s z á r a z levele. E rősebb te r m é sz e tű volt. A p ip á b a volt jó. Az időt jo b b a n b ír ta , m in t a d ebrecen i. U g y an csak I b r á n y b a n te r m e l te k á y o c sd o h á n y t is. E n n e k m e g in t csak íe h é r volt a v irága. Z ö ld jéb en t e r ü lt volt a levele. K e r e k f o r m a volt, m in t egy-egy töklevél. Ha hű vös volt, a k k o r m u t a to t t. „ H ű v ö s b e -’ a lá l e h e t e t t v o ln a ülni. G y e n g e te rm é sz e tű d o ­ h á n y volt, egy kis m e le g b e n is le fo n n y a d t. V ék o n y levelű is volt. A m ik o r m egszáradt, kicsi sú ly a volt. P ró b á lk o z ta k vele az urak. M uszáj volt n e k ik vetni. A csom ózó fűtése. T ű z ifá t a d t a k a csom ózó [ütéséhez K ló rn á l. 12 sz e k é r g ally at k a p ta k , fiefát (fűzfát), v ag y tölgyet. Az e rd ő b ő l k a p tá k . L á g e rb e n (ra k á sb a n ) á llt ott neki a fa. Más h ely ek e n n y esteg eltek (nyesegettek) vagy d ü cskőzlek. R ó z e n b a u m n á l m a g h a ­ j a t cs n á d a t k a p la k . A m a g h a j az o lajü tö b ü l k e r ü l i ki, a n á d pedig egy vizes h a j l a t ­ ból. A n ád b ó l h á r o m k év ét k a p t a k egy-egy estére, téli s im ítá s idején. A csomózás. Csomózó csak O d e s z k á lk in á l (N agyerdő, N ag y h alász) és K lá r n á l (Kélerköz) volt E g y e b ü tt m ég a m a g u k la k á s á b a n csomóztak. A be.simílott (csomózott) d o h á n y t tö b b n y ire h á ro m s z o r a d t á k be. A legelső t e r ­ m in u s (h atárid ő ) d e c e m b e rb e n volt. A legutolsó m á rc iu s els e jé n A d o h á n y m a g o t a m a g u k részére te rm e lte k . E n g eln él m á r a k in c s tá r a d o tt magot. Az egészen la p á to s tű las san pusztul. A b e n n s z á r a t t a k a t sz o k tá k vele fűzni. H a ­ m a r a b b s z á r a d t az a d o h án y , a m e l y ik e t vele [űztek. N a g y u b b v o lt r a j t a a lyu k. Az ilyen d o h á n y t k ö n n y e b b e n is le h e t e tt igazítan i a zsinegen. A k a rá s z i tó id on hegyes, l a ­ pos t ű t h aszn áltak . A vele á ts z ű r t d o h á n y nehezen h ú z ó d o tt a zsinegen. A d o h á n y t a zsinegen te rm é sz e te se n el k ellelt igazgatni. Ezt a m u n k á t nevezték rá n c o lá sn a k . (A r á n c o lá s a z é r t volt, hogy a levél ne p enészed jék, n e rő kö ny üdjék. (Ruk önyödés = a k o c s á n y n a k a le vélről való k iszakadása.) K a r á s z b a n m ég k u k o r a a g g a tt á k a p a j t á b a n a száraz, pórés d o h á n y t. A n n y i volt o tt a z erdő, hogy m a jd r á j u k sz a k a d t. E g y éb h ely en csak a s z e r d i a f a k r a kötözték. A k u k ó t k u k á n a k is m o n d ták . A k u k á r ó l n eveztek el a d o h á n y o s o k a t k u k á s o k n a k . A d o h á n y kártevő i. A d o h á n y t b á n t o t t a a d ró líére g , a p a jo r, a jég, a szél, a v a j ­ virág. U tó b b in a k nincs orvossága. Lefő vele a d o h án y , m i n t h a m eleg vízzel öntözték volna. L e kell szedni. M ásodik, h a r m a d i k osztályú lesz a z ilyen.

93

A m elegágy ban a k itülás szok o tt előfordulni. E n n e k az az nka. hogy n e m locsol­ j á k a p a l á n t á t eléggé. A s ű r ű vetés is b aj itt, m eg a fagyás is bek övetk e zhet. A zivar (zivatar) a ta k a r ó t le f o r d ít h a tj a a m elegágyról. Az e m b e r h á t fá t tesz (fektet) rá, vagy leköti, hogy a szél le ne h ajítsa. (E lm o n d ta: P a lá n k i János, 85 éves. 1950. au g u sz tu s 28. D e m é n d e n szü letett. H at éves k o r á b a n Zigricibe. az Igrici ta n y á r a k öltözött az a p já v a l. A p já t P a lá n k i G y ö rg y ­ n e k h ív tá k . D ohányos volt. Felesbe do lg o zta a d o h á n y t. O n n a n egy év m ú l v a e lk ö l­ töztek T ú r á r a . O tt m e g in t egy évig voltak. O n n a n K a rá s z b a m en tek . O tt h a t évig la k t a k O k o licsán y in ak h ív ták a g a z d á ju k a t. O n n a n L a s k o d r a költöztek. O tt egy m á ­ sik O kolicsányi volt a g az d á ju k . Egy év m ú l v a R ó z e n b a u m h o z k öltöztek B og dányba. O tt k é t évig la k ta k In n e n L ó n y aih o z kö llö zlek Ib r á n y b a , a N a g y -ta n y á r a . O tt h a t évig lak tak . O n n a n H a lá sz b a m en tek , itt két évig d o h á n y n s k o d ta k . A zu tán u g y a n a b b a n a községben K lái G u sz tá v h o z költöztek. Itt m á r m e g h a z a so d o tt és külön m e n t az a p ­ játó l. 25 éven á t d o h á n y o s k o d o tt a m a g a kezére. A z u tá n bek öltözött E ngel F ark as h o z. I t t öt évig lako tt A z u tá n m á r fel is h ag y o tt a d o h án y o ss ág g al ) D ohán yszáritás A k u k á s név a k u k ó b ó l v an is m ás volt, m i n t ma.

Ahol k u k ó t h a s z n á lta k , olt m ég a p a j t a e lr e n d e z é se

F in á n c j á r á s m ég n e m volt. De a fin á n c se olv asta m eg a pórét! F i n á n c j á r á s n a k h ív j á k azt a k e s k e n y közt, am ellyel k ét fiókot (pajtasz ak aszt) e lk ü l ö n ít e tl e k egym ás tol. Így jo b b a n á t tu d j a lá tn i a fin án c az ellenőrzés so r á n a p a j t á b a n levő p ó ré s (zsi­ n e g re felfűzött) d o h á n y o k a t. A [in á n c já r ó m á s f é l m e t e r széles volt. A p a j l a egész, szélességében á tm e n t. M a is h a s z n á l a tb a n van. 55—60 évv el ezelő tt a p a j t á k b a n , le n t a kokasiilőn, vagyis a fedél kö zv ellen k ö ­ zelében n e m s z e r d i a t á r a k ö tö zték a pórékat, h a n e m k u k á k r a a g g a tt á k A szín b en és a z a m b i tu s (tornác) alatL is k u k ó k o n lógtak a porék. Ezeken a z o n b a n m in d ig s z á r a d o h á n y o k voltak. Zöld d o h á n y t sose a k a s z t o tt a k a k u k é ra . A k u k ó horgas fa volt. N ém e ly ik n e k 3— 4 h o rg a (ága) is volt az egyik végén. A kuk ó m á s ik vége egyenes volt. A vége elő tt be volt n y a k a lv a , e r r e rá volt h u rk o lv a egy zsineg A zsinegnél fogva fel volt k ö tv e egy á tm e n ő rúd ra. A v a sta g r u d a k (szerdiák) a p a jt a egyik o ld a lo n levő s z u r u lá ja l >1 a m á s ik oldalon levő sz a r u fá já ig n y ú lta k . A s z a r u fá k h o z v a sk a p o c s fog ta őket. K özépen a szelem en á g a sb a ü tö tt v a s k a m p ó ta r to tta . Egy k u k o n 10—20 p ó ré is lógott. E gy-egy á g á r a -1 —fi p ó ré t ak aszto ttak . N e m c sa k a p a j t á k b a n , h a n e m az ég a l a t t is s z á r a d t a pó rés d oh ány . Ily e n k o r a po r é k a t ág asokon fekvő r u d a k közt k ih ú z t á k és zsin e g jü k két végével egy-egy rú d h o z erősítették . A m ily e n fá j a volt, o ly a t c s in á lta to tt meg álló r ú d n a k m in d e n k i. Ha g y e n ­ ge v o lt a rúd, a k k o r közelebb á ll ít o tt á k eg y m á s h o z az ágasok at. A kél szélső ágas m e l le t t t á m a s z f á k a t is a lk a l m a z t a k , hogy az „á lló t” a d o h á n y he ne húzza. E g y -k ét ázás a zöld d o h á n y n a k n e m á rt, s ő t h asznál. K im o ssa belőle a port. A s z á ­ r a z n a k m á r árt. A h o l n e m v o lt elég p a jt a a b e n n s z á r ít á s n a k , ott g y é k é n y e k e t (hasurát) csin áltak . Azzal t a k a r t á k b e a félszáraz d o h á n y t az állón, esős időben. A k in e k g y é k é ­ nye n e m volt, az a ro s sz idő e lő tt h irte le n leszed te a p ó r é k a t az állóról ás a z is tá lló ­ ba, h á z b a h o rd ta , m íg a z idő el n e m m en t. H a az állón é r t e a z iv a ta r, sok k a r t sz e n ­ vedett. A penészes d o h á n y t k e fé lté k is, n ap h o ss z a k ig k efélték Gyenge, p u h a sző rű k e fé k ­

94

kel, hogy a d o h á n y m e g n e (ek eted jen . A k ö d b en , 1907 I á já n a leg jo b b d o h á n y o s n á l is lett penészes d o hán y (E lm o n d ta : id. P a te n c s ik Miklós, 60 éves, 1950. a u g usztu s 29-én. 50 évig volt d o ­ hányos. A 7. a p j a is a z volt. 0 m a g a is a d o h á n y b a , d o h á n y o s s á g r a s z ü letett 6—7 éves k o r á b a n in á r a d o h án y s; közt volt, segilgetett. A k k o r ib a n a (eles d o h á n y o s n a k szabad v o lt a m ezsgy ék re, v ag y a k ip u s z tu l t tőkék h ely ére paszu ly t, p a p rik á t, k á p o s z tá t ültelni. Ezt később eltilto tták .) D o h á n y n e m e s íté s A d o h á n y k e re s z te z é s 1929-ben kezdődőit. G rá f á t j ö t t a J á r m y — G en csy -féle b i r ­ tokon. E lőb b a K r ü g o r - b u r g o n y a v a l kísérletezett. U tá n a a d o h á n n y a l próbálkozott. A H o m o k - t a n y á n , a s á g ié tó l dali t á b l á b a n tu r té n t az első keresztezés. G r á l itt R i h á l i l k e re s z te z e tt G y u la h á z i t d eb recen iv el. M ádai tőle fü g g etlen ü l a R é th á t it S á rg a -S z a m o ss a l (d ebrecenivel) keresztezte E b ­ ből le t a Szabolcsi törzs? A törzs n e v é n e k N a g y h a lá sz t a já n lo tta , de a d u h á n y jö v e d é k nel n e m fo g a d tá k el. A Szabolcsi tö rzsb ő l tö bb futott, az összes 48 volt. E zekből a 39-es volt a leg jo b b De jó volt a 17-es és a 48-as is. A 22-es s z iv a r a n y a g n a k s z í n r e megfelelt. De a le v é l­ tő nél nyakő c lett. E z a „ R é th á ti v ér" e re d m é n y e . A 22-esnek még az a sa já to ss á g a is m egvolt, hogy tú l egyenes volt az erezete. M á d a i az ib rá n y i h a tá r b a n , a Po g ány szig eti ta n y á j á n to v á b b k ís é rle te z e tt a 22essel. A S zaló k iv al keresztezte. E n n e k u gyanis túl e lő r e áll a z erezete és világosabb is. A k eresztezés ú t j á n n y e r t m a g v a k m ég m e g v a n n a k . E g y elő re nem t u d j a folytatni a k i­ tenyésztést. A D ebreceni d u r v a ere z e tű és k o c sá n y ú d o hán y . V astag a lapja. A Szabolcsinál v é k o n y a b b az erezet, v ilág o sab b és k ö n n y e b b az an y a g a E n n e k több is a levele a tovon. A D ebreceni tő tá v o ls á g a 50 cm, so rtá v o ls á g a 70 cm. A S zabo lcsin ál 10— 10 c e n ti­ vel kevesebb. S zeren cse k é r d é s e volt csupán, hogy ő és n e m G rá f te r m e l t e ki a Szabolcsit. A k i ­ tenyésztés a S á rg a - S z a m o ss a l a z é rt s i k e r ü lt neki, m e r t ez a d o h á n y nem igen k o n s t a n t (állandó). A kei esztezús úgy tö rtén t, hogy a p a l á n t o t elü ltette. A m ik o r a b im b ó a n n y ir a jö tt, hogy ki le h e t e tt h eréln i, k iv e t te a porzót. A m á s ik ró l szedett po rt egy dobozba helyezte és egy kis p em zliv el a p orzójától m egfosztott b ib é re sz ó r ta U tá n a tüllel le ­ zárta. Ezt a m ű v e l e te t reggel, szélcsen db en végezte. A szelek tálás elv égzésén él n ag y seg ítség ére vo lt V á ra d i Béla, a do h án y b ev áltó tó l. A segítség ére n agy szük ség e is volt, m e r t az utó d o k az első é v b e n szépek, a m ásod ik é v b e n a z o n b a n szé tsz a la d n a k , n ag y o n k ü lö n b ö z ő k k é v áln a k . A Szabolcsi m á r k ü lfö ld re is megfelelő. Tetszetős, kapós felel meg.

A D e b re c e n i od a nem

P u s k á s A n ta l b e v á ltó felügyelővel te r v e z e tt egy n a p o n szárító p a jt á t is. E n n e k észak-déli az irá n y a . Az oldala, a m i k e le tn e k és n y u g a tn a k van, te l je s e n k ap u . Míg zöld a doh án y , a k a p u csak é jje l v an n y itv a. Ez a z é r t van, hogy a h a r m a t a p a j t á b a b e húzódjo n. K o r á n be is zárták , hogy a h a r m a t b e n n m a r a d jo n . A m ik o r lesárgult, a k ­ k o r é j j e l r e m á r b ezárták . De a k k o r Egész n ap m á r n y it v a ta r to t tá k , hogy m in é l előbb m eg s zárad jo n . A d o h á n y u g y a n is m e n n é l to v á b b sz á r a d a s á r g u lá s u tá n , a n n á l s ö té ­ teb b é válik.

95

M ádai J á n o s k ü lö n b e n b ü sz k é n v allja, hogy ő a Szabolcsi d o h á n y a p ja! (E lm o n d ta : M ád ai János, 45 éves, 1DSC au g u sz tu s 30-án. N ag y h alászi lakos. I n ­ téző volt a H o m o k - t a n y á n , N a g y h a lá s z b a n . Most I b r á n y b a n van n é h á n y hold füldje.j R é szle te k a gyűj tő jelen tés éb ő l J á r t a m b a n - k e l t e m b e n a k ö v e tk e z ő k e t ta p a s z ta l ta m N a g y h a lá s z b a n : T elep ü lésre négy rés zt t u d u n k belőle m e g k ü lö n b ö z te tn i: 1. Az ősi teleph elyet. 2. E n n e k a k ülö nb öző ir á n y b a n szétfu ló , e g y é n e n k é n t i építk ezéssel n ö v elt fo ly ta tá s á t (függelékét). 3. Az O F B á lla l a k ét v ilá g h á b o rú közti időben, c sop ortosan k io s zlo tt t e ­ lephelyet. 4. Az 1945. évi f ö l d re fo r m a lk a l m á v a l j u t ta t o tt , s b e é p íte tt belsőség cso­ porto k at. Az ősi telep h ely a k is v a s ú ti á llo m á s tó l d é lr e fekszik A sz ű k u tc a e lsősorb an a n ­ n a k k ö v etk ez m én y e, hogy a lakosság a p ang ó v iz e k m i a t t csa k k i s . m é r t é k b e n t e r je s z ­ k ed h e te tt. A k ö v etk e z ő k b e n b e é p íte tt h ely n ag y o b b ré s z b e n lapályos, szélesebb u t c á j ú r é ­ szek. Az O F B á lt a l léte síte tt lak ó telep et, a szőlőhegyi részt a z u d v a ro k e g y fo rm a sá g a és az u tc á k szabály o s v o lta jellem zi. Ezzel s z e m b e n a z 1945-ös földigénylés a l k a l m á v a l k ia l a k ít o tt részen csu p á n az u d v a r o k területe, s n e m a szélessége eg yfo rm a. Ezeket ugy an is a községhez közel eső ú tm e n ti, b e é p íte tle n te r ü le te k e n v á g tá k ki. A ta n y á k o n igy ekeztek s o r b a n , „falusi m ó d r a " építeni a házakat. A fa l u b a n vegyesen ta l á lh a t ó m in d e n fé le h áztíp u s. A z „ eg y en esek ” mégis túlsúly­ b a n v a n n a k a „ g ö rb é k ” (L -a la k ú a k ) felett. A t o r n á c t a l a n o k a to rn á c o so k feleli. De am i jó jel, a jo b b m ód jele, a sz a lm á s tető k is m e g r it k u lt a k . A községb en v a n egy k e n d e r g y á r és egy m alo m . N a g y h a lá s z b a n egy nag y u d v a r tele vo lt tr a k to r o k k a l és cséplőgépekkel. Ez m á r az új idők jele: a hely ugyanis g é p ­ á llo m ás volt. Az e m b e r e k t ö b b n y i r e v áro si szab ású r u h á b a n j á r n a k . T alán a csiz.ma k ü lö n b ö z ­ teti m eg ő ket a v áro siak tó l. Es még s o k a t a m ezítelen láb, a ny ári h é tk ö z n a p o k o n L á t h a t t a m so k szép á lla to t is, kü lö n ö sen lovat. (N ag y h alás z ré g e b b e n is híres voll a sz é p lovairól.) De e m e l le t t m i n t h a tö bb le tt v o ln a a z u tc á n az ö k ö r és a te h é n is. És ezek közül töb b j á r m o l t le tt vnlna. A k u ta tá s i idő n e m vo lt elégséges a tszcs-k v iz s g á la tá ra . Azok k ü lö n b e n m ég a k e z d e t k ezd etén is v a n n a k ! (Petőfi Tszcs, V öröscsillag Tszcs, Megyei tanácsko zási cso p o rt Tszcs, Dózsa Tszcs. A z utó b b i k ettő 1950 aug . ele jé n e g yesült „Dózsa" név alatt.) És n e m v o lt ele g e n d ő idő a régi te r m e l é s i mód m e lle tti r u h á z k o d á s leírásá ra, v a l a m i n t a régi d o h á n y o so k ö rö m é n e k , b á n a tá n a k , az é js z a k á b a á tn y ú ló , m u n k a k ö z ­ b e n való é b ré n t a r t á s r a sz á n t so k-so k mese, m óka, n ó ta részbeni feljeg y zésére sem. E zeknek a le h e tő sé g e k n e k a z e lé r é s é re k é r n é k a z új é v b e n segítséget. N y íregy h áza, 1950. d ecem b er.

96

Krónika Kulturális esem ények J Ú L IU S 2.: O R S Z Á G O S H A D TU D O M Á N Y I V Á N D O R G Y Ű L É S A T u d o m á n y o s Is m e r e t te r je s z t ő T á r s u l a t h a d tu d o m á n y i v á la s z tm á n y á n a k v ezető ­ ség e és a T IT m egyei h a d tu d o m á n y i s z a k o s ztály a re n d e z é s é b e n k é tn a p o s h a d t u d o ­ m á n y i v á n d o r g y ű l é s r e k e r ü l t sor N y íreg y h ázán . Az o rszág m in d e n t á j á r ó l é rk e z e tt rés ztv ev ő k m e g v i ta t tá k a h a d tu d o m á n y i - h a d i t e c h n i k a i is m e r e t te r je s z t é s helyét, sze­ repét és id ő szerű f e la d a ta it a tu d o m á n y o s is m e re tte r je sz té sb e n , a lakusság h o n v é d e l­ mi, h a z a tia s n evelésében. J Ü L l U S 17 : F E L Ú J Í T J Á K BESSEN YEI H A Z A T A N Y IR T E R V m é r n ö k e i e lk é s z íte tté k Bessenyei György, a m a g y a r felvilágosodás n a g y k ö ltő je tiszaberceli sz ü lő h á z á n a k h e ly r e á llítá s i terv ét. A f e lú jítá s i m u n k á k e l ­ végzése a Sóstói M ú z e u m fa lu m e s t e r e m b e r e i r e v ár. A t e r v e k s z e r i n t a h e ly r e á llíto tt szülő ház u d v a r i s z á r n y á b a n h ely ez ik el a község k ö n y v t á r á t , a kél nagy szobában az író é l e t p á ly á j á n a k á l l ít a n a k em lék et. J Ű L I U S 20.: H A G Y O M Á N Y Ő R Z Ő K J U L I A L 1 S A

H ag y o m á n y ő rz ő ju liá lis s z ín h ely e volt a Sóstói M ú zeum falu. A F o lk r a ft, a LokoT ourist és a S zab olcs-S zn trn ár megyei m ű v elő d ési k ö z p o n t szerv ezésében n é p ­ m ű v észeti v á s á r és h ag y o m á n y ő rz ő e g y ü tte se k — az aja k i, a nagyecsedi, az ö k ö ritó fülpösi „ F erg eteg es" n é p tá n c e g y ü lle s e k — b e m u t a tó j a v á r t a a helyi és a tiz e n k é t o r ­ szágból é rk e z ő v en dég ek et.

m ntív

J Ü L I U S 2-t.: T A J H A Z V A J Á N

A Sóstói M ú z e u m fa lu é p it ő b r i g á d ja nyírségi népi la k ó h á z a t á llíto tt h e ly r e V aján. A m u n k á l a t o k befejezése u tá n a v a ja i V ay Áriám M u zeu m s z ö v ő h ázat re n d e z be a la k ó h á z b a n , s zo b áib an a láto g atók m ű k ö d é s k ö zb en lá t h a t j á k m a j d a szövés fonás tárg yi em lékeit. J Ű L IU S 25

K U L T U R Á L IS B E R U H Á Z Á S O K

A szo ro sab b pénzügyi fellélclek elle n é re m e g v a ló s u ln a k m e g y é n k b e n az ötödik ötéves te r v b e n rö g z íte tt k ö zo k ta tá si és k ö zm ű v elő d ési b e ru h á z á s o k . A k u ltu rá lis á g a z a t e b b e n az ötéves te r v b e n 1,3 m i ll iá r d f o r in tta l g azd álk o d o tt, a te r v e k n e k m e g ­ felelően elk észü lt a b eru h á z á s b ó l 1700, egyéb fo rrásb ó l 450 óvodai hely, 301 álta lá n o s iskolai, 26 középiskolai ta n t e r e m , 600 k ö zépiskolai k o llég iu m i hely, 660 s z a k m u n k á s -

97

képző intézeti d iá k o tth o n i helv. Ifi s z a k m u n k á s ta n u ló - o s z tá ly t e r e m , 180 s z a k m u n k á s ­ tan m ű h ely . A k özm űv előd ési á g a z a t b a n k - t m ű v elő d ési h á z — m elyb ől az egyik á tm e n ő b e ­ r u h á z á s a megyei m űv elő d ési h á z — k ap o tt h e ly e t a te r v b e n . T e rv e n felül kezdődött m eg a Móricz Z sig m u n d S z ín h á z re k o n s tru k c ió ja . J Ú L I U S 27.: N E M Z E T K Ö Z I T IS Z A - T Ü R A A csengeri régi S z a m o s -h id n á ! k e r ü l t so r a X III. n e m ze tk ö zi T is/.a-lú ra ü n n e p é ­ lyes m e g n y itó já ra . Az ind u ló k s z á m a 2)0 fő, ez re k o r d n a k szám it a T is z a - tú r a k t ö r ­ tén e té b e n . A vízi út hossza 560 k ilo m éter. A U G U S Z T U S 1 : Z EN E I T Á B O R N Y lR B Á T O P B A N M e g n y ito tta k a p u it a IV n em zetközi ifjúsági vunos zenei táb or. M űvészeti veze­ tő je: J a n c s o v ic s A n tal k a rn a g y , v a l a m i n t a ro m á n R u h a Is tv á n és a m a g y a r S z e n t­ helyi Miklós h eg e d ű m ű v é sz e k . A tá b o r oktatói főv árosi és vidék i zen em ű vészeti főiskulák ta n á r a i. A tá b o r lakói ez é v b en a XX. századi zene előadói p ro b lé m á iv a l fog­ lalkoztak. A U G U S Z T U S 2.: N Y ÍR B Á T O R I ZENEI N A PO K T izen n eg y ed ik a lk a l o m m a l re n d e z té k m e g N y ír b á t o r b a n a re f o r m á t u s m ű e m lé k t e m p lo m b a n a zenei n a p o k a t. Ez év b en C o re lli—B a c h —V iv a ld i— H a n d e l— H ayd n — Hun e g g e r—H a c s a t u r j á n - és K o d á lv - m ü v e k szerep ellek a m ű s o rb a n A U G U S Z T U S 10.: 25 ÉVES A B A T H O R I IS TV ÁN M Ú Z E U M J u b i le u m i ü n n e p s é g e t r e n d e z le k a n y ír b á to r i B á lh o ri Is tv á n M ú z e u m 25 év es é v ­ fo rd u ló ján . Az ü n n e p sé g k iá llítá s m e g n y itá s á v a l kezdő dött, ahol N y ír b á t o r és a j á r á s n é p r a j z á t, n é p m ű v é s z e té t és A n d ru s k ó K a ro ly N y ír b á t o r népi ép ítészetérő l készült m o n o típ iá it és g r a f ik á i t is m e rte tté k m eg a résztv ev ő k k el. A m ú z e u m tö r té n e t é rő l dr. S zalon tai B a r n a b á s , a m ú z e u m a la p ító ja , á lla m i d íja s igazgató szám o lt be. A U G U S Z T U S 13.: O L V A S Ó T Á B O R T IV A D A R O N N y o lcv an fiatal részv ételév el n y it o tt a m eg k a p u it a tö bb éves m ú l t r a v issz a te k in tő tiv a d a ri o lvasótáb or. Az Országos V ízügyi H iv atal, a M a g y a r ír ó k Szövetsége, a FelsöT isza-v id ék i Vízügyi Igazgatóság, v a la m in t a M óricz Z sigm ond megyei k ö n y v t á r á lta l s z erv ezett o lv a s ó tá b o r kö zpo n ti t é m á j a v o lt: az e m b e r és a víz. A U G U S Z T U S 16.: N A G Y S Á N D O R R Á E M L É K E Z T E K S Z A B O L C S -S Z A T M Á R B A N S zületésén ek 75. é v fo r d u ló ja a lk a l m á b ó l F é n y e slitk é n e m l é k ü n n e p s é g e n idézték föl N a g y S á n d o r n a k , az a l m a te r m e s z t é s nyírségi m e g h o n o s ító já n a k m u n k á s s á g á t. A keleti o rszág rész e g y k o ro n volt k ertészeti felü g y elője a század 30-as év eiben je l e n ­ tős sz e r e p e t v á lla lt az a l m a te r m e s z té s é n e k n é p sz e rű síté sé b e n . E gy ike volt a k e r l m u n k á sk ép zés m eg in d ító in a k . M eg y eszerte h i r d e tt e a g y ü m ö lcs te r m e sz té sé n e k fo ntosságát, e m e lle tt szám os szak m ai m u n k á j á v a l j á r u lt a g y üm ölcs n em esítéséh ez is.

98

A U G U S Z T U S 21.: T E R V T Á R G Y A L Á S A M Ű V E L Ő D É S Ü G Y R Ő L A m ű v elő d ésü g y i á g a z a t b e r u h á z á s a iró l , fejlesz tésén ek h ely ze térő l volt szó azon a te r v tá r g y a lá s o n , a m e ly e n D recin József m in is z te rh e ly e tte s és P én zes Ján o s, a m e ­ gyei ta n á c s eln ö ke á t t e k i n l s l t e az á g a z a t s z a b o lc s-s z a lm á ri helyzelet, időszerű k é r d é ­ seit. E g y ú tta l é r t é k e lt é k az ötödik ö tév es terv iskolaépítési p ro g r a m já n a k ered m én y eit. E lh a n g z o tt: 311 ú j ta n t e r e m h e ly e tt tö b b m i n t 400-at v e h e tte k b i r to k u k b a a fiatalok s az ó v o d aép ítés szám beli m u t a tó i t is tú lte lje s íte tté k a kivitelezők A U G U S Z T U S 23.: K É M IA T A N Á R O K O R S Z Á G O S K O N F E R E N C IÁ JA Dr. S im nn P ál n eh é z ip a ri m in is z te r e lő a d á sá v a l v e tte k e z d e té t a k é m i a t a n á r o k IX. országos k o n f e r e n c iá j a a t a n á r k é p z ő főiskolán S z á n ta y C sab a a k a d é m ik u s és P é n ­ zes J á n o s k ö szö n tö tte a k o n fe r e n c iá n m eg je le n t több m in t négyszáz középiskolai t a ­ n árt, v egy ip ari kutalointézeLi la n á r t. A köszöntők u tá n Mezei B arn a, a M ag y ar K é ­ m ik u so k E g y esü letén ek e ln ö k e az e g y esü let leg fo nto sabb tö re k v é se irő l szólt, m a j d dr. S im n n P á l „ K em iz álás — k é m i a o k ta t á s ” cím m e l t a r t o t t e lő ad á st, a m e ly b e n a v e g y ­ ip a r fejlesztési lehető ségeirő l és a k é m i a t a n í t á s k o rs z e rű s íté s é n e k szükségességéről és f e l a d a ta i r ó l beszélt A k o n fe re n c ia első n a p j á n fo g lalk o ztak m ég a lakosság k ö ré b e n vég zen d ő k ém iai is m e re tte r je sz té sse l, m a j d Beck M ihály és P u n g o r E rn ő a k a d é m ik u sok előadásai h a n g z o tta k el. A k o n fe r e n c ia m á s n a p j á n h á r o m szekcióban fo ly ta tó d o tt a tu d o m á n y o s ülésszak, míg a h a r m a d i k n ap on v it a f ó r u m o t ren d eztek , s a k ü lön bö ző is k o latíp u so k k é m ia la m tá s l p ro b l é m á i t beszélték meg. A u g u sztu s 25-én é rték eléssel és zárszóval fejező dött be a ko n feren cia. A U G U S Z T U S 23.: C IG Á N Y G Y E R E K E K IS K O L A Z T A T A S A E g y ü tte s ü lés t t a r t o t t N y í r e g y h á z á n a H a z a fia s N é p fro n t megyei t á r s a d a l o m p o li­ tikai, pedagógiai és cigány b izottsag a, v a l a m i n t a n yíregyh ázi városi n ép fr o n lb iz o lts á g nő bizottság a, am ely en a c ig á n y g y e re k e k is k o lá z t a tá s á n a k g o n d jait, ten n iv aló it v i t a t ­ tuk meg. S Z E P T E M B E R 1 : ÜJ G Y A K O R L Ú 1S K G L A N Y ÍR E G Y H Á Z Á N Üj g y a k o rló is k o lá t a d ta k á t r e n d e l te t é s é n e k N y íreg y h ázán . Az in té z m é n y b e n — m ely ei a K e le t- m a g y a r o rs z á g i K ö z m ű - és M élyépítő V á lla la t r e k o r d id ő a la t t é p íte tt föl — 2B ta n u ló c s o p o rtb a n 800 k is d iá k tan u l. A falai között te v é k e n y k e d ő 63 pedagógus kö zül 45 a ta n á r k é p z ő főiskola közel 7Uü h a ll g a tó j á n a k g y ak o rla ti és szak m ai k é p z é ­ séről is gondoskodik. S Z E P T E M B E R 5. F IA T A L ORV OSO K K O N F E R E N C IÁ J A Százötven fiatal o rv o s tan á c sk o z o tt Sóstón a közegészségügyről. A k o n fe re n c iá n e lő a d á st t a r t u l l dr. Zsögön Éva egészségügyi m i n is z té riu m i á l l a m t it k á r . A tu d o m á n y o s ülés k é t napig tartott.

99

s z e p t e m b e r 12.: o r s z á g o s m ú z e u m i k o n f e r e n c i a

A Sóslói M ú z e u m fa lu b a n n y ílt meg a n é p r a j z szakos muzeológusok sz a k m a i- id e o ló ­ giai tanácskozása. A h e tv e n ö t v end ég e lő a d á s o k a t h a llg a to tt a n é p ra jz i g y ű jté s fe la d a ­ tairól, v a la m in t m e g i s m e r k e d te k S z a b o lc s -S z a lm a r m egye népi m ű em lék eiv el. O K T Ó B E R 5.: M Ú Z E U M I ES M Ű E M L É K I H Ö N A P A m ű t á r g y a i n k v éd elm e volt a k ö zponti g n n d n ia ta az idei, s o r re n d b e n a in. orszá gos m ú z e u m i és m ű e m lé k i h ó n a p n a k . Ü n n ep ély es m e g n y itó já n Szabolcs kö zségben át a d t a k r e n d e lte té s é n e k a volt M u d r á n v - k ú r i á t, falai között S b n lc s -S z a tm á r m egy e tö r té n e té t és ip a r m ű v é s z e ié t b e m u t a tó á ll a n d ó kiállítással. G a z d a g p r o g r a m m a l v á r t á k az é r d e k lő d ő k e t m eg y é n k m ú z e u m a i: a nyit egyházi Jó s a A n d r á s M ú z e u m b a n érem k i állítá s és az u tó b bi é v e k b e n g y ű jt ö tt k ép ző m ű vé szeti alk o tá so k b ó l tá rla t, a n y ír b á to ri B átnori Is tv á n M ú z e u m b a n népi k is m e ste re k k iállítása, V á s á r o s n a m é n y b a n is k o la t ö r ­ ténet! k iá llítá s nyílt. M á t é s z a l k á n sz a tm á r i fa fa ra g ó k m u t a tk o z t a k be. a k is v á rd a i V á r m ú z e u m b a n ifjú F a z e k a s Is tv á n n á d u d v a r i fazekas a lk o tá s a iv a l, a lisz a v a sv á ri V asv ári M ú z e u m b a n Szegi M á r t a és Ú jv áro si Im re b ő r m ű v e s e k m u n k á i v a l is m e r k e d ­ tek a látogatók. A V ay A d u m M ú zeu m s z o b o r p a r k j á b a n Z ríny i Ilon a és Béri Ba lugh Á d á m s z o b rait a v a tt á k . Uj tá jh á z z a l g a z d a g o d o tt a Sóstói M ú z e u m f a l u : m e g n y i­ to ttá k a ta r p a i házat. O K T Ó B E R 6.: K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I N A P O K A Nyírségi Ősz r e n d e z v é n y s o ro z a t k e r e t é b e n a megyei ta n á c s k ö rn y e z e tv é d e lm i bizottsága, a H azafias N é p fro n t és a megyei művelődési kö zp ont s z e rv ezéséb en m á ­ sodszor re n d e z té k m e g N y íre g y h á z á n a k ö rn y e z e tv é d e lm i n ap nkat. F otó k iállítás, löhb előadás, k ö rn y e z e t- és te r m é s z e tv é d e lm i s z a k k ö r v e z e tő k találk o zó ja k a p ó it helyet a programban. O K T Ó B E R 9.: M EG YEI FELN Ö TT N EV E LE S1 K O N F E R E N C IA A N y íre g y h á z á n m e g r e n d e z e tt ta n ác sk o záso n a m e g y e f e l n ő tt o k ta t á s i ta g o z a tv e ­ zetői, a k iem e lk e d ő ü zem ek o k ta tá si előadói, a feln őttnev elési szak b izo ttság tagjai v ette k részt. Dr. K u k n v ó J á n o s , a m egyei ta n á c s m ű v e lő d é si o s z tá ly á n a k vezetője m e g n y itó ja u tá n G y ú ró Im re, a S z a b o lc s -S z a tm á r m egyei T a n á c s elnolíuielyeltese t a r t o t t elő ad á st a X II. p á rtk o n g re s s z u s és a m egyei p á r [értek ezlet f e l n ő ttn e v e lé s t érin tő h a tá r o z a ta iró l és a v é g r e h a j tá s u k b ó l ered ő felad ato k ró l. O K T Ű B E R 16. S Z ÉC H EN Y I IS T V Á N R A E M L É K E Z V E T u d o m á n y o s ülést r e n d e z e t t N y íre g y h á z á n Jó s a A n d rá s M ú z e u m b a n a TIT S z a b o lc s -S z a tm á r megyei Szervezete, a M a g y a r K özgazdasági T á rs a s á g és a M agy ar T ö rté n e lm i T á r s u l a t megyei ta gozata. A „H itet" a lk o t ó já r a , a m ag y a ro rsz á g i r e f o r m ­ eszm ék e li n d ít ó já r a em lé k e z te k dr. Orosz István , dr. H á rsfa lv i P áter, dr. S zeifert G y u la és dr. T a k á c s Pelei- az e m l é k ü lé s e n e lh a n g z o tt előadásai. O K T Ó B E R 20.: O TEVES A T U Z S É R I A L K O T Ó T Á B O R G y ű jte m é n y e s kiállítás n y ílt a k is v á rd a i m ű v előd ési k ö zp o n tb an . A tá r la t o n azok az a m a t ő r alk o tó k — d i á k o k és Icln o tte k - m u t a tk o z t a k be, ak ik az 1976 óta

100

ren d s z e re ssé v á lt tuzsórl a l k o t ó tá b o r b a n m e g f o rd u lta k , vagy r a j z t a n á r k é n t tu v áb b k é p zésb en v e tte k részt. O K T Ö B E R 22 : A P A G Y 700 ÉVES Ü n n ep i ta n á c s ü lé s e n e m lé k e z te k m eg A p ag y o n a te lep ü lés a l a p í t á s á n a k 700 éves é v fo rd u ló já ró l. A je le n tő s e s e m é n y t N é m e th P é te r , megyei m ú z e u m ig a z g a tó és H á r s ­ falvi P é t e r k a n d id á tu s , tan szék v ezető főiskolai t a n á r m é lta tta . A jeles d á t u m a l k a l ­ m ából em lék oszlo p ot a v a t t a k az á lta lá n o s iskola p a r k j á b a n . O K T Ó B E R 25.: S Z O C IA L IS T A B R IG Á D V E Z E T Ö K MEGYEI K O N FER ENC IÁ VÁ A megyei m űv elő d ési k ö zp o n t • az S Z M T M óricz Z sigm on d M űvelődési H áza ren d e z é s é b e n a szocialista b rig á d o k v ezető inek első megyei k o n f e r e n c iá j á t ta r to t tá k meg N y íreg y h ázán , a K P Y D S Z m ű v e lő d é ,; h á z á b a n . Az e s e m é n y re brigád vezetőket, üzemi n ép m ű v e lő k e t, brigádve/... t ',k k lu b j a i n a k vezetőit és kö zm ű velő dési s z a k e m b e ­ r e k e t h ív t a k meg. A k o n fe r e n c ia célja az volt, hogy a b rig á d k e r e t e k között zajló m ű ­ velődéshez a hasznos ta p a s z ta la to k is m e rte té s é v e l seg ítség et a d ja n a k . A tanác sk ozás resztvevőit dr. M argócsy József, a megyei m ű v elő d ési k ö zp o n t tá r s a d a l m i vezető ségé­ nek eln ö k e k öszöntötte. V ita in d ító e l ő a d á s á b a n T ó th G éza, az S Z M T t i tk á r a foglalta össze az üzemi k ö zm ű v elő d és m e g y é n k b e n m e g h o n o s o d o tt fo rm á it, m ódszereit. O K T Ó B E R 2(3.: IP A R Á G I M Ü Z E U M N Y ÍR B Á T O R B A N O rszág osan is e g y ed ü lá lló g y á r l ö r lé n e ti k iá llítá s t és ip a rá g i m ú z e u m o t a v a tt a k m e g y é n k b e n . A 125 év e a la p í to t t B ú m b a n , a m ai nevén N o v é n y o la jip a ri és M osószer­ g y á rtó V á lla la t n y ír b á to r i g y á r á b a n je le n tő s ip arág i e m le k a n y a g o t g yű jtö ttek össze. A k iá llítá s t G yőrfi A n ta l ren d ezte, ü n n e p é ly e s m e g n y i tó j á n O rosz Miklós, a gyár igazg a tó ja és dr. S zalo ntai B a rn a b á s , a B álh o ri Is tv á n M ú zeu m ig azgatója m o n d o tt beszédet. NOVEM BER 6.: Á T A D T Á K A L EN IN S Z O B R O T V a rg a G y ula, a n y íreg y h ázi varusi p á r t b iz o t ts á g első t i t k á r a bcs . J e ulán a v a tt á k fel Olcsai Kiss Z o ltá n L enini á b rá z o ló szo b n ra lk o tá sá t N y íre g y h á z á n . N O V EM BE R 11.: N E M Z E T K Ö Z I D IÁ K K Ö R I T A L Á L K O Z Ó A n y íre g y h á z i B essenyei G y ö rg y T a n á r k é p z ő F ő isk o la öt k ü llö ld i te s tv é r i n té z m é ­ n y é n e k k ü ld öttei v ita tta k meg orosz n y elv e n az ifjúsági m o zg alo m s z e r e p é t a felsuok talási in t é z m é n y e k b e n A v en d ég ek m e g i s m e rk e d te k N y íre g y h á z a és D ehrecen n e v e ­ zetességeivel. N O V EM BE R Ili

700 ÉVES 1BRANY

O k ira t o k ta n u l s á g a szerinti f e n n á l lá s á n a k 700. é v fo r d u ló já t ü n n e p e lte I b r á n y Az é v fo r d u ló t m é l ta t ó tan á c sü lé s e n olt volt R rccz Já n o s , az M S Z M P KB o s ztály v e­ zetője is. A jeles e s e m . n y résztvevői sz ó lta k a rr ó l, hogy a te le p ü lé s e n a la k u l t meg e lsőként a II. v il á g h á b o r ú t k ö v e tő e n a népi szövetkezet, s u g y a n c sa k e ls ő k é n t itt ősz to ltak lu ld et a m e g y é b e n a T a n á c s k ö z t á r s a s á g n a p ja ib a n .

ISI

N O V EM BE R 22.: C Z Ö B E L M IN K A -E M L É K Ü N N E P S É G A N A R C S O N A m é l t a t l a n u l elfeled ett, a n a r c s i születésű k ö ltő n ö re, C zóbel M jn k á ra em lék ezlek m eg a szü lő h á z á n a k falán e lh e ly e z e tt e m l é k tá b l a leleplezésével A X IX század vége egyik Ieg m n d e rn e b b h a n g v é te lű k ö ltő n ö jen ek p á l y a f u t á s á t tu d o m á n y o s e lő ad á so n m u ta t t a be K a to n a Béla ir o d a lo m tö rté n é sz . N OV EM BER 28.: IS K O L A T Ö R T E N E T I M Ú Z E U M O T A V A T T A K V Á S Á RO SN A M ÉN YBAN V o k sá n József, a P ed ag óg u sok S zak sz e rv e z e té n e k fő t it k á r a a d ta át re n d e lte té s é n e k V á s á r o s n a m é n y ú j m ú z e u m i épületét, m e ly b e n p e d a g ó g ia tö rté n e ti á ll a n d ó kiállítás k a p o tt helyet. Az E ötvös csa lá d egykori k ú r i á já b ó l á ta l a k í t o t t in té z m é n y tá r ló ib a n számos, a m ú lt század b ó l szárm azó pedagógiai r e l ik v i á t h elyeztek el, á ll ít o tt a k ki, K o rh ű k ö rn y e z e tb e n egy v a la h a volt o sz tá ly te rm e t is lá t h a t n a k az é rdek lő dők . D ECEM BER 1.: F Ö L D R A JZ I N A P O K D EC E M B ER 1— 11. A T IT és a M a g y a r F ö ld r a jz i T á rs a s á g közös szerv ezéséb en k e r ü l t sor a nyírségi földrajzi n ap o k ren d e z v é n y e in e k m e g t a r t á s á r a . Az e lh a n g z o tt e lő adá sok a N y írs é g ­ k u t a t á s l e g ú j a b b e r e d m é n y e it is m e rte tté k . D EC E M B ER 12.: R Á T O N Y I-K IÁ L L ÍT Á S N Y ÍR E G Y H Á Z Á N R áto ny i Jó zsef M u n k á c s v - d i jas sz o b rá sz m ű v é s z k iá l lí tá s á n a k a d o tt o tt h o n t a n y í r ­ egyház! Jó s a A n d r á s M ú zeu m . A t á r l a t jele n tő s é g é t csak növelte, hogy a szabolcsi m egyeszek h ely en b e m u t a t o t t kollekció nagy rés zét a m ű v é s z a m ú z e u m n a k a j á n d é ­ kozta. A 40 ily m ó d ón N y íre g y h á z á r a k e rü li s z o b ro t a k é ső b b ie k b e n a m egye lubb te le p ü lé s é n b e m u t a tj á k m a j d az é rd e k lő d ő d n e k . D EC EM B ER 13.: M EZŐ IM R E -E M L É K Ü N N E P S E G B A K T A L O R A N T H Á Z A N ÉS R A M O C s .\!IA Z A N A szülőföld, a s z ű k e b b S z a b o lc s -S z a tm á r lakói em lékeztei; m eg szü le té sé n e k 75 é v fo r d u ló ja a lk a l m á b ó l a n em zetkö zi és m a g y a r m u n k á s m o z g a lo m m á r t í r h a l á l t hall a l a k j á r a . Mező Im ré re . Az ün n ep ség so ro zat k e re tű b e n N y íre g y h á z á n , a n e v é t viselő iskola e lő tt m egko szo ­ rú z ta k mellszobi.U, B u k tá im á ru h á z á n e m l é k k iá llítá s t n y ito tta k meg, szü lő fa lu já b a n , R a m o c s a h á z á n pedig m e g k o s z o rú z tá k Mező Im r e e m lé k o s z lo p á t és - lá b iá já t. D EC EM B ER 19.: E L F O G A D T Á K AZ i9Kl. ÉVI TA N Á C S I TERVEKET A m eg y ei tan ác s dr. Pénzes J á n o s eln ö k le té v e l ülést ta r to t t A te s tü le t tö b b ek között i g\ ita tta és jó v á h a g y t a a m egyei la n a c s 19111. év i külségvetési és fejlesztési a lu p t e r v c l , m e g h a t á r o z t a a helyi ta n á c so k egyes k ö telező e lő irá n y z a ta it. A k u lt u r á l is ágazol bán közel 390 m illió fo r in tta l g a z d á l k o d n a k a tanác so k. Ebből uz összegből elk észü l lü U I-bcn a t o i y a m a t b a n levő á li a la n u s iskolai ta n t e r m e k b ő l 51 es m in te g y 110 la n t e le m k iv itelezési, m ű szak i előkészítése. K étszáz g y e rm e k ré s z é re a d n a k át óvodát, b efejező d ik a n yíreg y h ázi V asv ári P ál G im n á z i u m és a M óricz Zsigm ond S zín ház f e lú jítá sa . E lkészül a m eg y ei m ű v elő d ési ház is. (Ö sszeállította: Kovách M argit és K n len d a Zoltán)

102

Kiss L ajos O rtu t a y G y u lá v a l

103

könyvekről Néprajzi kutatások Nyírlugoson I II. A N é p ra jz i k u ta t á s o k N y írlu g o so n 115 lapo ld alny i első k ö te te a N épi é p ítk e zé s alc ím e t viseli. G u n d a B éla p ro fesszo r ú r az előszóban h a n g sú ly o zza: A K ossuth L ajo s T u d o m á n y e g y e te m (Debrecen) n é p ra jz i tan s z é k é n az ok tató k n ag y g o n ­ d o t f o r d íta n a k a r r a , hogy a hallg ató k m e g i s m e rk e d je n e k a te r e p e n való a n y a g ­ gyű jtéssel, a t e r e p m u n k a nehézségeivel, m iv el a te r e p az ö élő la b o r a tó r iu m u k . A t e r e p m u n k á t m eg k ell előzni e lm é ­ leti ta n u l m á n y o k n a k . Az eg yete m i t a n ­ terv s z e rin t az ak k o ri h a r m a d é v e s h a ll­ gatók, 1973 74-es ta n é v b e n D á m László a d j u n k t u s v ezetésével k é th e t e s k u t a t ó ­ g y ű jtő m u n k á t v ég eztek N y irlu g o s k ö z ­ ségben, aho l a h a g y o m á n y o s n épi m ű ­ veltség külö n bö ző te r ü le t e it vizsgálták. A községben összesen I N k u ta t ó n a p o t töltöttek , s ez a l a t t 800 fé n y k é p e t készí­ tettek, és 3000 lap n y i n é p ra jz i an y a g o t g y ű jtö tte k . Ebből az a n y a g b ó l á llt össze a k é t k ö te tb e n kö zö lt 10 ta n u l m á n y . Persze, nem lé p le k fel a m o n o g r á fia k é ­ szítésének igényeivel, csu p á n a h a l l g a ­ tók érd ek lő d ési k ö r é t tük rö ző , v á lo g a ­ to t t fe jezetek et k í v á n t a k m e g jelen tetn i. A nyírlugosi k u t a t ó m u n k á t fig y e le m ­ m el k ís é rté k S z a b o le s -S z a tm á r megye m ú z e u m a in a k n é p ra jz o s sz a k e m b e re i is. Az egyetem i h a llg a tó k k u ta t ó - g y ű j tő m u n k á j á t an y a g ila g t á m o g a tt a a M a ­ g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia T á r s a ­ d a lo m tu d o m á n y i F ő osztály a ab b ó l az elvből k iin d u lv a, h og y ezzel h o z z á j á ­ r u l n a k fia ta l k u ta t ó k p á l y á j á n a k k i b o n ­ takozásához. LUKÁCS LÁSZLÓ: Nyirlugos é v s z á z a d a i c te le p ü lé s tö rté n e ti b e ­ vezetőjével a falu á lt a lá n o s b e m u t a t á ­

104

sán tú lm e n ő e n , a k ö te tb e n m e g jelen t n é p ra jz i t a n u l m á n y o k h o z kíván tö r t é n e ­ ti h á t t e r e t n y ú jta n i. V IC A GYULA: Telek formák N y í r l u g o s o n c. d o lg o z a tá b a n nem k e v e se b b r e vállalkozott, m i n t a telek szó nyelvészeti, néprajzi, tö r té n e ti m e g ­ v ilá g ítá sá ra , m ég ha o ly k o r Bárczi G é ­ zával is had ak ozik. Szabó Is tv á n t a n u l ­ m án y a ib ó l tu d ju k , m ily bo ny o lu lt k é r ­ d ésről v a n itt szó. Viga m eg á lla p ítja , hogy a n yírlugosi g a z d á n a k csa k egy b e llc lk e van, és a telek be re n d e z é s e m in d ig é r z é k e n y e n reag ált a gazdasági s t r u k t ú r a és vagyoni h elyzet a l a k u l á s á ­ ra. A h o l a gazd aság keretei k itá g u ln a k , ott bővül a telek é p ítm é n y r o n d sz e re , ah ol v iszon t sz ű k ü l (a tu lajd o n o s o k e l­ öregedése), e lt ű n n e k az é p ít m é n y e k és h e ly ü k e t a k e r t fo glalja ei. D ÁM L Á S Z L Ó : A l a k ó h á z és é p í t é s e N y í r l u g o s o n c. d o lg o ­ z a tá b a n k im u t a t j a , hogy N yirlugos és a D él-N y írség építészeti szem p o n tb ó l egyik leg jellegzetesebb telep ülése, é p ít é ­ szeti k é p e m e g leh ető s en arc h a ik u s. A t a ­ lajv iszo n y ok g á t a t s z a b n a k az é p ít ő te c h ­ n ik á n a k , á lt a lá n o s a fa v á z a s építkezés. U ra lk o d ó a m e r e g ly é s és a sö vé n y fa l, a v e r i - és vályogfal későbbi. M eg tu dju k, hogy a la k ó h á z előtti és u d v a r felőli to r ­ náé ú ja b b jelen ség, a század fo rd u ló u tá n lesz á lt a lá n o s a b b A fa lu b a n a k o n tyo la tla n , a félig és te lje s e n k o n ty o lt n y e re g te tő a z általán o s . T e tő fe d é sre a n á d a t és sz a lm á t h aszn álták . A szoba h ag y o m á n y o s tü zelő b eren d ezése a b o g ­ ly ak em en ce. 1925—30 kö zö tt e l t e r j e d t a k o n y h a k e m e n c e , m e ly e t k é p z e tt k e m e n -

ceepítő m es tere k k észítettek (A p róié­ it:)' építési leírású i k a p ju k a ’ 1. k ö ­ tet 73. la p já n . M a n a p s á g jó tu dni, h o ­ g y a n kell ép íten i, h ng y sü ln i is le h e s­ sen benne!) Végezetül m e g á lla p ítja , hngy a h a g y o m á n y o s lak ó ház re n d k ív ü l egy szerű, a d ís z ítő e le m e k e t nélkülözi, az a b la k o k k icsin yek, a falak a la c s o ­ nyak. a föléje bo ruló tető z e t nagy tö ­ m egű. n ád v ag y szalm a, k n n ty o lt n y e ­ regtető. a torn áco szlopo k sim ák , diszte lenek. M ind ez az is m e rt m ú ltb e li elm a rád ott g azd aság i és t á r s a d a l m i k ö rü l m en y e k k e l m a g y a r á z h a tó . N AD ASI É V A : L a k á s b e l s ő e s l a k á s k u l t ú r a N y í r l ú g o s o n c. d o lg o zatáb an n y o m a té k o s a n hangsú­ lyozza, hngy az utóbbi é v e k b e n a la k ó ­ h á z k u t a t á s b a n a szerkezeti v izsgálatok m e lle tt e lő té rb e lépett a ház f u n k c i o n á ­ lis vizsgálata. Így t e r e p m u n k á j a so r á n az e m b e r és h a jlé k a közötti k a p c so la to k feltá rá sá t te k i n te t te elsődlegesnek. M e g ­ á lla p ítja . hogy az an y ag i h ely zet m e l ­ lett a c sa la d sz e rv e z e t is h a tá s s a l volt a lak ó h áz ra. N agy on r i t k á k a tö r té n e lm i tá r g y ú k épek , a n n á l több a s z en tk ép a lak ás o k b an . A k e m e n c e fűtésen, sü tésen k ív ü l hálóhely, ü lő h ely, tá r o ló h e ly is volt. V izsgálja tov ább á, hogy h o g y a n é l ­ tek. hol. h og yan és m ik o r étk eztek, d o l­ goztak. a l u d t a k , szórak o ztak , m it, hol ta r to t ta k , s h o g y an befoly ásolta é l e t m ó d ­ ju k a t, a h á z b a n v aló b e re n d e z k e d é s ü k e t az évszak o k v áltozása, egyszóval hogyan f u n k c io n á lt a lak ó h á z az eszten d ő k so ­ rán. V égezetül m e g á lla p ítja , hogy a n y ir lugusi h á z ra jellem ző a szo b ák p á r h u z a ­ m os b erend ezése, m e ly ú ja b b k e le tű és a k o rá b b i k u lt ik u s sa r o k jelen tő ség e m á r a m ú lt század végén felb o m lo tt K Ü C S A N J Ó Z S E F az első k ö te t utolsó d o lg o zatáb an (A n y í r i u g o s i u d ­ var gazdasági épületei) k i­ m u t a tj a . h og y N v írlugoson is a p araszti m u n k a és g a z d á lk o d á s leg fo n to sab b sz ín te re az u d v a r. V a la m e n n y i mezei m u n k a b efejező a k tu s a az u d v a r o n — telk en tö rtén ik , m éghozzá v a la m e n n y i

u d v a ri é p ít m é n y h e z (csűr, isiálló, födiöl. d ep ó stb.) k ö tö tte n , tehát, ha a paraszti életet m i n d e n old alró l m eg a k a r j u k is­ m ern i, n e m c s a k a lak ó é p ü le te t, h a n e m az u d v a r t - t e l k e t is ta n u lm á n y o z n i kell. D o lg o zatá ban k eresztm o ls/.etet nyújtó! a p a ra s z ti u d v a r é p ítm é n y e irő l, típ u su ­ kat alkotott, k i m u t a t t a a főbb jellegzclességekei Ezt k ö v ető en az első k ö te tb e n a 127. oldaltó l ö ss zesített irodalom címszó a latt a lf a b e tik u s re n d b e sze d e tt ir o d a lo m ­ jeg y zék et ta l á lu n k , m a j d rajzo s csap olási, lapolási te c h n ik á k k ö v etk ez n ek , a m it la k ó h á z a la p r a jz u k z á r n á k le. Az első k ölctel még n é p r a j z il a g jól h a s z n á l h a tó fe k e te -fe h é r fotók is színesítik A m á sod ik k ö te t v e z érs zó lam a a g a z­ d álkodás. E b b en a k ő iéib en nz előző k ö ­ teth ez h a s o n ló a n szintén 5 szerző k a p helyet. D O B R O SSY IS T V Á N : A f ö l d m ű ­ v e l é s és g a z d á l k o d á s j e l l e ­ ge, a r á n y v á l t o z á s a i c ím en azt vizsgálja, hng y m ily e n a paraszti ü z e m ­ szerv ezetek rugalmassága, a lk a lm a z k o d ó képesség e G y ű jtö t t a n y a g á t az a lá b b ia k b á n a d j a k ö z re : A h a t á r és a h a t á r h a s z ­ n á l a t á n a k jellem ző vo n ásai, változásai. Szól a gépek e lte rje d é sé rő l, a res zesm ü velésről, az u r a d a l m i és a paraszti föl­ d ek viszonyáról, a paraszti földek és a term elő sz ö v e tk e z e te k k a p cso laláró l, s részletezi a p a ra s z ti fö ld h a sz n á la to t. A n ö v é n y te r m e s z té s e n belül a h a g y o m á ­ nyos n ö v é n y k u lt ú r á t m u t a t j a be. m a j d v izs g álja a g a z d á lk o d á s egy évszázados v á lto z á s á n a k jellem ző v o n á sa it F e lt á r j a m e g a m eg v á lto z o tt é le t k ö rü lm é n y e k e t, az e lv á n d o r lá s és a v is sz a té r é s m o z z a ­ n a ta it, a változó tu d a ti v is z o n y o k a t és a jö v e d e le m f e lh a s z n á lá s új m ó d jait. K ü lö n ö se n ta n u ls á g o s C se k e n y á k J á n o s és Csapensz.ki L ajo s g a z d a s á g á n a k b e ­ m u t a tá s a (II köt. 21. lap). Üj szín az e k e k a p a h a s z n á l a tá n a k , a n a p ra f o rg ó m e g h o n o s o d á s á n a k b e m u ta tá s a . Az a l ­ m a, meggy, szőlő, m a j d n a p j a i n k b a n a m á l n a e lt e rj e d é s é n e k ism ertetése, m ivel

105

ez a nö v én y omol: fel n falu lakosságát. h i s ”'ii D obrossy k i m u ta t ja , hogy é v e n te H97SI) a falu lakossága n v g k ö z e lí . ő e n 10 m illió forint t ö v e i d r e sz á m íto lt csak a m áln áb ó l. EA1. Z S G ' . Ó R G Y : R é t - é s s z é nagjztlál'xocias c. d o lg o z a tá b a n u tal a r r a . hogy a m a g y a r szenngazd.ilkocljs k u t a t á s a az u tó b b i é v tiz e d e k b e n ■ndui ' m e g r e n d s z e re s e n (B alassa Iv án . I k r á i N án d o r, S z a b a d fa lv i J ózsl f. S zab ó M óvás). N yirlug o s h a l á r á b a n a m ély fekvésű h ely ek e n v o lta k a kaszálók, m a j d a lecsapolások u tá n je le n tő s e n nőtt a s z é n a t e r m o h ely ek szám a. M indez ki hatotl a z á l l a t t a r t á s r a , m ivel ez a s z e n a g a zd álk o d ásu n és a leg eltetésen a la p u lt. A falu s z é n a g a z d u lk o d á sá t v izsg álv a a szerző m e g á l la p í tj a összegezésként, hogy a v a l a h a e x te n z iv ta r t á s m ó d o t jelen tő m a k k o lta tá s , m igráció, teleltetés meg né hán y évtizede eg v ü tt élt a lassan fejlő ­ dő istallozó állatten yésztéssel. R Á D ULY E M IL : A s z a r v a s m a r ­ hatartás szerepe Nyirlugos g a z d a s á g i e l e t é b e n c. d o lg o za­ t á b a n k i m u ta t ja , hogy a tö b b n y ire szűk h a tá r ú , n a g y b ir to k k a l k ö r ü l v e t t d é l ­ nyírség i fa lv a k b a n az egyik leg jö v ed el­ m ezőb b á g a z a t t á v á lt az á l l a tt a r t á s . Az á l l a t t a r t á s fellen dü lése a h ag y o m án y o s, de m á r k o rs z e r ű tl e n h a t á r h a s z n á l a ti re n d s z e re k k o n z e r v á l á s á t is elősegítette, így ez a h á rm a s , ső t néhol a k ettes n y o ­ m á s r e n d s z e r f e n n m a r a d á s á t je le n te tte A jó s z á g á llo m a n y le g e ltetésére az e g y e t­ len lehetőség az u garlegelo f e n n m a r a ­ d á sa volt. Egészen a legutóbbi időkig a le g fo n to sa b b t a k a r m á n y a réti széna m a r a d t . A község s z a r v a s m a r h a - t e n y é s z ­ tését n a g y b a n b efo ly áso lták a piacviszonynk is. m ivel a N y írség csak a sz á z a d ­ forduló tá j á n k ap csu lu do lt be n agyobb a r á n y b a n a p ia c g a zd álk o d ásb a. A f a j t a ­ v á lt á s t vizsgálva m e g á lla p ítja , hogy a n y u g a ti fajuk s z á m á r a n e m vult k ie lé ­ gítő az a s ilá n y ta k a r m á n y o z á s , ami az ig én y telen m a g y a i f a j t a m a r h á n a k m e g ­

106

felelő volt. A fai lá v á i tűshöz a dö ntő lö­ kést a piac vált izó igénye adta. BAN KÓ ÉVA: A t e h e r h o r d á s eszközei cs m ó d j a i c dulgnzal a b a n h ang sú ly ozza, hogy a lo h e r h o rd á s v iz s g á la ta k o r figyelem be kell venni a k u t a t o tt heiy fö ldrajzi viszon yait, Inlajes e g h a lati lenye/őit. A t e h e r h o r d á s szoros kaiKTsnlatban áll a term eléssel, a k ü lö n b ö ző m u n k a i a to k e re d m é n y e iv e l es ezeket megelőző m u n k a f o l y a m a t o k ­ kal. D o lg ozatá b an k iz á r ó la g az e m b e r i erő v el végzett eszköz n élk ü li és eszközns t e h e r h o r d á s folyam a Iá: vizsgálja, k ü lö n ö s te k in te tte l a jelen leg ire, a ma is meglevő, élő jelenségek re. Ö sszefog­ lalva m e g á lla p ítja , hogy a te h e r h o rd á s N v irlug o son a s z á z a d fo rd u ló tó l n a g y ­ m é r te k b e n á ta l a k u lt . H á t t é r b e s z o r u lt az em b e r i e rő v e l történő te h e r h o rd á s. Ami ezen a téren m e g m a ra d t, az is a célszerű, az erős, nem házilag készített eszközök a l k a l m a z á s á n a k ir á n y á b a toló ­ d o tt el. A m á s o d ik kölet ulnlsó d o lg o zatán ak c ím e : A h á z i á l l a t o k k a l k a p ­ csolatos hiedelmek es s z o ­ kások Nvirlugoson IBIH ARI A N N A készítette). A dn lgo zat csupán r é s z ta n u l m á n y egy készülő nagyobb m u n k á h o z . E n n e k ellen ére a dolgozat b e te k i n té s t n v ú jl a s z a r v a s m a r h a , a b a ­ romfi n evelésébe, az álla to k m e g r o n t á ­ s áv al k a p c so la to s h ied elm ek b e, a ro n tó szem ély, a ro n tá s m ódjai, a ro n tá s g y ó ­ g y ítá sá n a k m űv eleteib e. Szól az á l l a t b e ­ tegségek gyógyításáról, m a j d h ie d e l e m ­ től le n e te k e t közöl Végezetül m e g á l la ­ p ítja. a n n a k ellenére, h gy a falu la k ó i­ n ak tú l n y o m ó része görög, illetve róm ai k a to lik u s , a v a llá s szerinti m egnszlás a h ie d e l e m a n y a g b a n nem h a tá r o lh a t ó el élesen. A 161 lapo ld altn l összesített iru d aln m je gyzék k ö v e tk e z ik ,,e kö tet d o lg o z a ta i­ ban fe lh a sz n á lt h iv a tk o z á so k a l a p j á n " —, m a j d az utolsó, 172. old alo n a Jósa A n d r á s M ú z e u m k ia d v á n y a in a k jeg y zé­ ke z á rj a a kőtetet.

Még a n n y i K ívánkozik ide, hogy a n é ­ h á n y éve még a z is k o la p a d o k b a n szo­ rongó d iak o k, a dolgozatok készítői m a m a r neves, m egb ecsü li k u ta tó k , n é p r a j ­ zosok A S z a b o lc s -S z a lm á r Megyei M ú ­ z e u m o k S zerv ezetén ek dolgozói büszkék a r r a . hogy in d u ló ír á s a ik k a l s o r o z a tu n k ­ ban jelen tk e z te k B ár sok

ilyen

lá t h a tn a m ég n ap v ilá g o t! G y ű jtö t t és feldolgozott an y a g bőven van, j ó a k a r a t ­ tal es tá m o g a tá s sa l m e g g y o r s u lh a tn a k i ­ a d á s u k tem p ója. Néprajzi k u t a t á s o k Nyir lu g o so n . t. Népi építkezés. N5 i. [[. G azd á lk o d á s. 172. 1. N y ír ­ eg y h aza. 1977. 1979. (A J ó s a A n d r á s Múzeu m k iad v án y ai a. 15. Szerit. N em ein Peier.J

és haso n ló k ia d v á n y

f a r k a s József

A b esenyődi ref. h a ra n g to ro n y . (Kiss L ajo s (elvétele)

107

CSORBA CSABA:

V árak a H egyalján C sorba C sab a ú j a b b k ö n y v é t ta lá n k é t­ kedve veszi az útvasú a kezébe, hiszen 198 o ld a lo n h á ro m v á r — T o k aj. Ónod. S z e re n c s — tö r té n e t e t m e g írn i b á r i m ­ pozáns, de m erész vállalkozás. M i n th a a k ia d ó is k é tk e d n e a té m a n a g y ság át és m e g írt te r je d e l m é t illető­ en. ez é rt m á r a z a já n l á s első m o n d a t á ­ ban csu p á n a h á r o m v á r h a d t ö r t é n e t é ­ nek m inősíti ezt a kötetet. A t a n u l m á n y v e z é rfo n a la a kro no ló giai so r re n d , am i az esem én y tö rté n e t, el szerv es egységet alkot, ső t tö bb h ely en az e s e m é n y tö r té ­ neti k e r e t fog lalja eg ységbe a k ro n o ló ­ giai „ e lté v e ly e d é s e k e t'1. A tö rté n e ti foly n m ato sság n t és a k ö z é rth e tő s é g e t ez nem z a v a rja , csu p án a m o n d a n iv a ló le n d ü le té t töri m eg n é h á n y helyen. A h á ro m v á r politikai és h a d á sz a ti s ú l y á ­ nak m eg lelelő en k a p é rté k e lé s t. T o k aj tö r té n e te az Á r p á d - k o r b a n kezdődik, míg Ó n o d é Z sigm ond u r a l k o d á s á n a k id e­ ién. Sz.erencs is m e rte té s e h a d tö r té n e t i s ú l y á n a k m eg felelő en k ev eseb b részt követel m ag án a k . A v á r a k tö rté n e té v e l szorosan e g y b efo nó d ik a v á rb e li k a t o ­ n á k es v itézek sorsa. A v á r a k tö r té n e t e szerv es egységet a lk o t H eg y alja p o liti­ kai és g azd aság i m ú l tj á v a l, így n a g y ­ szerű k ép et k a p u n k H e g y a lja és k ö r n y é ­ k én ek politikai és g azdasági m ú ltjá ró l. A szerző h e ly tö rté n e ti és h a d tö r té n e t i já r u l é k k é n t töb b h ely en foglalkozik a h a jd ú t e le p ü l é s e k k ia l a k u lá s á v a l és a h a j d ú k a t o n á k so rsáv al A feldolgozás p o n to s sá g á t és tö r té n c tie ss é g é t sok mik ro k u t a tá s segíti A szerző még a ttó l sem riad vissza, hogy egy egy kisebb v á r ­ tö r té n e t i esem ény b e m u t a tá s a végett n a ­

1(18

gyobb p olitik ai és n em zetkö zi h a d lö r teneti m o z z a n a to k b a ag y azza m o n d a n i ­ v aló ját. N eh á n y helyen úg y érződik, h o gy a szerző tú lság o san sok at fo g la l­ kozik az elő z m é n y e k b e m u ta tá s á v a l. Ha figy elem be vesszük, hogy ez a k ö n y v n em csak a tö r té n e t tu d o m á n y ku tató i s z á m á ra , de a h e ly tö rté n é sz e k és a n a g y ­ közönség s z á m á r a is íródott, a k k o r é r t ­ h ető v é válik ez a módszer. A kö ny v n a g y sz e rű h e ly tö rtén eti m u n k a az isko Iák tö r té n e le m szakos ta n á r a i részére is. A k ö zérth ető ség s z e m p o n tj a it fig y e le m ­ be véve a szerző ny om on k íséri az egyes tö r té n e t i e s e m é n y e k e i oly m ódon, hogy te r ü le tile g m á s v id é k r e is e lk a la n d o z ik a h á r o m v á r m o n d a n i v a ló j a é r d e k e b e n Így n ag y szerű h e ly tö rté n e ti és m ű velő d é s tö rté n e ti a d a to k k a l g a z d a g ítja n e m ­ csak az erdélyi és fe lv id é k i részeket, h a ­ n e m a jelenlegi S z a b o lc s -S z a tm á r m egye tö b b h elység ét is. A m ű fo r rá s ig é n y e s ­ sége m eg lep ően n a g y fo k ú és pontos. F e l ­ h a sz n á l m in d e n je le n tő s e b b feld olg o­ zás!, sőt ahol n e m ta lá lta e leg e nd őnek a v o n atk o zá si anyagot, ott le v éltári ku t a t á s u k a t végzett. Nagyon k ev és régé szeli tá m p o n to k r a hiv atk o zo tt, am i nem a szerző h ib á ja , h a n e m a kevés ré g é ­ szeti feltárásé. A k ö n y v n e m c s a k a k ö ­ zép k o r sz á z a d a it m u t a t j a be, de fe l tá r ja a h á r o m v á r jelenét, és b e m u t a t j a a m o stan i lá t n iv a l ó it is. T öb b ko rabeli m etszet g azd a g ítja az e s e m é n y tö r té n e t m eg értés ét, v a la m in t a szerző felvételei és v ázlatai teszik s z em léltető b b é a m o n ­ d an iv a ló t. N em é r t h e t ü n k e g y et a k i ­ adói a já n l á s s a l — m iszerin t csak h a d ­ tö r té n e ti m u n k á r ó l l e n n e szó hiszen

a m ű több v o n a tk o z á sb a n (h ely tö rtén et, g azd a sá g tö rté n e t, m ű v elő d és tö rtén et, é p ité s tö rté n e l s t b ) g azd ag ítja is m e r e t e ­ inket. Oly m ódon dolgozza le! n h á r o m v á r tö rté n e té t, hogy n em szak ad el a tö rtén elm i fo ly am attó l, h a n e m azt a t ö r ­

téneti fo ly am ato t egy összeurópai p o li­ tik u m b a helyezi el. (V a ra k a Hegtyaí;á??. Z rín y i K aton ai Kiadó, Bp. J980. 198 p.

111.) V arg a Béla

Kiss Lajos é d e s a n y ja sírjá n á l

109

IVÁN VANAT:

A kelet-szlovákiai ukránok le g ú ja b b kori történelm ének a la p v o n a la i 1918—1948 Az utó b bi évtized ek fig yelem re m éltó jelensége, hogy k ö z lu d u t u n k b a fo k o z a ­ to san b e h a to ló b a n v a n a k ö z e p k e le teu ró p a i k ö zö sségtu dat E g y re tö b b e t t u ­ d u n k m e g szo m széd ain k tö rtén elm érő l, k u lt ú r á j á r ó l, m elyek szerves részei az eg yetem es eu ró pai tö r té n e l e m n e k ás k u l ­ tú r á n a k . E g y m ás m élyebb, ignzabb m egism erése, m e g é r té s e szem p o n tjá b ó l fokozott figy elem m el kell k ís é r n ü n k a szom szédos országok tö r té n e t tu d o m á n y i ir o d a lm á n a k e r e d m é n y e it is, m ivel ezen országok tö rté n e lm e , g azdasági h e ly z e ­ te, szociális s t r u k t ú r á j á n a k és k u l t u r á ­ lis fe jlő d ésé n ek sp e c ifik u m a i sok von a lk o z á sb a n h a s o n ló a k a m ién k hez. A fe n t e m l ít e tt f ö l d r a jz i- t ö r té n e t i eg y ­ ség nép eirő l k ia l a k u lt köztudaLban s a ­ já to s h ely et fo g laln ak el az u k rá n o k , a k i k n e k egy részével közös h a z á b a n é l ­ t ü n k egészen 1919-ig, egy m ás ik , s z á m ­ belileg je le n tő s e b b részével, a galíciai u k r á n o k k a l pedig a b iro d a lm i közösség k ö tö tt össze b e n n ü n k e t m in te g y m ásfél év százado n át. A sa já to s h ely zetet az is m a g y a rá z z a , hogy a m a g y a r olvasó m á r a s z á z a d fo rd u ló n k é p e t a l k o t h a t o t t m a ­ g á n a k az u k r á n n ép ir o d a lm á ró l és t ö r ­ ténelm éről. A m o n a r c h ia b e li, főleg az a u s z tria i u k r a i n is z t ik a k o m o ly h iv atalo s t á m o g a tá s b a n részesü lt, a m i t e lső sorb an a cári O roszország ellen i k ü lp o litik a i célok m o tiv á lta k . A sz a b o lc s -s z a tm á ria k az átla g o sn á l tö b b e t t u d n a k az u k r á ­ nokról, e lső so rban a k á r p á t u k r á n o k r ó l .

110

A záltal is. hogy S z a b o lc s -S z a tm á r m e ­ gye és az U SZSZK K á r p á t o n t ú l i te r ü l e ­ te te s tv érm eg y ei kap cso lato k ai ápol. a z ­ á ltal is, hogy a S zab o lcs-S zatm ári S z e m ­ le h ely et ad u k ra in is z tik a i t é m á j ú c i k ­ k e k n e k is. Ezzel összefüggésben t e r m é ­ szetesen nem f e l e d k e z h e tü n k m eg a K á rp á to n t ú li te rü le t m a g y a r ja i r ó l sem , a k ik n e k h o z z á n k is e lju tó k i a d v á n y a i ­ b an t a l á lk o z h a t u n k az u k r á n ir odalom , m ű v é s z e i slb. e re d m é n y e it mélLató t a ­ n u lm á n y o k k a l, h ír a d á s o k k a l is V a n a t Iván k ö n y v é b e n először t ö r t é ­ n ik k ís é rle t a K e le t- S z lo v á k iá b a n élő u k r á n o k két v ilá g h á b o rú közötti p o li­ tikai tö r té n e lm é n e k , szociális, gazdasági h ely zetén ek, k u lt u r á l is életén ek b e m u ­ ta tá s á r a . A fe la d a t n e m k ö n n y ű , hisz a cseh szlo v ák iai u k r á n o k t ö r té n e l m e e t ­ n o gráfiai szem p o n tb ó l az u k r á n nép t ö r ­ té n e lm é n e k , te r ü le ti szem p o n tb ó l pedig C sehszlovákia, p o n to s a b b a n S zlovákia tö r té n e l m é n e k szerves része. A terü leti és e tn ik a i elvek egyesítése pedig egy sor pulitikai, szakm ai, ideológiai p ro b lá m á t v et fel. A k á r p á t u k r á n o k és C s e h ­ s z lo v ák ia m e g a la k u lá s a c ím ű fejezet igen részletesen fo glalkozik azo k k a l a k ü ls ő és belső tén yez ő kkel (a d u a li z ­ m u s kori m a g y a r nem zetiségi politika, az a m e r ik a i ru s z in o k törekvései, az első v ilá g h á b o rú előtti cseh és szlo v ák d ip ­ lo m áciai erő feszítések, a p árizsi b é k e ­ k o n fe r e n c ia s t b ) , a m e ly e k h a tá s á n a k e r e d m é n y e k é n t a k á r p á t u k r á n e tn ik a i

te rü letek a m a g y a r á ll a m t ó l e ls z a k a d ­ lak. A két v ilá g h á b o rú között a C sehszlo­ vák K ö z tá r s a s á g b a n a tö r té n e ti M a ­ g y a ro rsz á g u k r á n e t n i k u m ú területei közigazgatásilag, p o litik a ila g két részre o szlo ttak ; egy részén m e g a l a k u lt a b i ­ zonyos a u to n ó m iá v a l b író P o d k a r p a l s z k a Rusz — Ruszins/.kn. K á r p á l - U k r a i n a . K á r p á ta l ja , m á s részét, Ung m e g y é n e k az Ung folyótól n y u g a tr a eső te rü le te it, Z em p lén S áros. Szepcs m eg y ék északi részeit pedig S zlo v á k iá h o z rs a to ltá k . A tö rtén eti M a g y a ro rsz á g u k r á n e tn ik a i területei az új cseh szlo v ák állam ho z való c s a to lá s á n a k té n y é t e lté rő e n é r t é ­ keli az u k r á n és a v ilá g h á b o rú előtti csehszlo vák tö r té n e tírá s . A polgári c s e h ­ szlovák tö r té n e t írá s , a h iv a ta lo s c s e h ­ szlovák id eológiát m a g á é v á téve, azt n é p s zerű sítette, hogy K á r p á t a l j a a k á r ­ pátu k rán nép ak a ra tá n a k eredm énye­ k é n t k e rü lt C sehszlovákiához, s a cse h ­ szlovák á llam felszab ad ító missziós sze­ re p é t h ang sú ly ozta. A s z o v j e t- u k r á n t ö r ­ té n e tír á s egészében elítéli a v ersailles-i szerződéseket, m in t a győztes, az im p e ­ ria lista h a t a l m a k e r ő s z a k p o litik á já n a k te rm ék ét. K á r p á t a l j á n a k a csehszlovák á lla m h o z való c s a to lá s á t pedig a cseh burzsoázia a g re s szió jak én t, hó d ító t ö ­ rekvésein ek e re d m é n y e k é n t érték eli. Az u k r á n te r ü le te k eg y esü lésén ek történeti p e r s p e k tív á já b ó l ítéli m eg és el a k á r ­ p á ta lja i u k r á n n é p ta n á c so k és p o li ti k u ­ sok, v a la m in t az a m e r ik a i ru s zin szer­ zetesek tev ék e ny ség ét. Szem b esíti a kü lönböző ru szin cso p o rto su láso k á ll á s ­ pon tját, a fe lb o m lá s b a n lévő sok n e m ­ zetiségű M ag yaro rszág g al k a p c so la tb a n , b e m u t a tj a a cseh. m a g y a r, u k r á n po li­ tikai o rie n tá c ió elképzeléseit, ré s zlete­ sen ism erteti a K á r o ly i - k o r m á n y és a T a n á c s k ö z tá rs a s á g n em zetiségi p o litik á ­ ját, m e ly rő l e lism erő en szól. A K á r o ly i­ k o r m á n y á ltal k ia l a k ít o tt R uszka K r a j na a u to n ó m k o rm á n y z ó sá g i te r ü le t e t M áram aro s , Ugocsa. B ereg és U ng v á r ­ m egyék u k r á n részeiből a la k í to t tá k ki, e lt e k in t v e attó l, h o g y Z em p lén , Sáros,

Szepes és A b a ú j m e g y é k b e n is jelen tő s s z á m b a n é ltek k o m p a k t u k r á n tömegek. E tén y b e n a szerző a m a g y a r k o r m á n y ­ n a k a szlovák n a c io n a lis ta k ö r ö k n e k te t t gesztust lát. A s a i n t- g e r m a i n - i szerző ­ dést a csehszlovák diplom ácia nagy győ­ zelm e k é n t érté k e li: K á r p á t a l j á t n a g y o b b erő feszítés nélkül, csu p á n Ígéretek ú tjá n k a p a r i n t o t t a meg. biztosítv a m a g á n a k a k irály i R o m á n iá v a l való szomszédságot. A kelet szlovákiai u k r á n o k hely ze te a 20-as é v e k b e n c ím ű fejezet b e m u t a t j a a k a r p á t u k r á n e tn ik a i te r ü le t e k eg yesí­ téséért folyó k ü zd elm et, k é p e t ad a szlo ­ vákiai u k r á n o k szociális és gazdasági helyzetéről, egyházi, politikai v iszon yai­ ról. A csehszlovák á ll a m m e g a la k u lá s á t k ö vetően a csehszlovák u ra lk o d ó kö rök és k a r p á t u k r á n politikai szerv ezetek k ö ­ zött e lle n té te k a la k u l t a k ki az a u to n ó m P o d k a r p a t s z k a Rusz á llam i-jo g i h e ly z e ­ tét és n y u g ati h a t á r a i t illetően. A szlo­ v á k —u k r á n h a t á r m e g v o n á s a k o r kb. 80— 90— 100 ez e rn y i lé le k sz á m m a l k o m p a k t tö m e g e k b e n élő u k r á n re k e d t kív ül R uszinszko h a t á r a i n , a k ik így S zlovákia n em ze ti k is e b b sé g é t alkották. A k é t v i­ l á g h á b o r ú köz.ött a z u k r á n politikai kö­ rök egyik legfőbb kö vetelése az u k r á n — szlo vák h a t á r rev ízió ja volt, a m i t m in d a csehek, m in d a sz lov ákok e lu t a s í to t­ tak. A S zlo v ák iáh o z csato lt u k r á n t e r ü ­ leteken, m ely ek nem zeti ö n tu d a t sz e m ­ p o n tjá b ó l a le g f e jletlen eb b ek voltak, a szlo vák o k tu d a t o s és erőszakos d e n a c lo nalizáló p o litik á t fo ly ta tta k , a m i n e k e r e d m é n y e k é n t a k á r p á t u k r á n o k szám a csökkent. A s z lo v á k —u k r á n h a t á r m e g ­ v o n ásáv al a tö rté n e ti M a g y a ro rsz á g u k ­ rá n e tn i k u m ú te r ü le te in e k tá r sa d a lm i, gazdasági, p olitik ai és k u lt u r á l is fe jlő ­ dése k e tté v á lt, am i K ele t-S z lo v á k ia u k ­ rá n lak o s ság át re n d k ív ü l h á tr á n y o s a n érin te tte . A szlovák po litik ai k örök m i n ­ d en eszközt m e g r a g a d ta k , hogy a k á r ­ p á t - u k r a j n a i és szlovákiai u k rá n o k k a p c s o l a ta i t izolálják. A 20-as é v e k b e n 15—20 k á r p á t u k r á n p á r t m ű k ö d ö tt, m e ­ ly ek nyelvi, szociális és po litik ai p r o g ­ r a m j u k t ó l fü g g e tle n ü l e g y e té rte tte k a h ­

111

bán, hogy a k á r p á t u k r á n te r ü le te k e t egyesíteni kell. A cseh s zlo v ák u ra lk o d ó körök p ed ig a k özpo n ti politikai púi­ to k n a k igyekeztek a lá r e n d e ln i e p á r t o ­ kat, hogy sem leg esítsék a te rü le ti k é r ­ d ésb en elfoglalt eg y e té rté s ü k e t. A k á r ­ p á t u k r á n p olitik ai p á r t o k tö bb k é p v is e ­ lője, így Bródy, K u r ty á k , H ero v szk y k a p c s o l a tb a n á l l t a k a m a g y a r rev izio ­ nista k örükkel. A k á r p á t u k r á n k érd és igazi k é p v is e lő je a k o m m u n is ta p á rt volt, m e ly n e k a szlov ák iai u k r á n t e r ü ­ le te k e n — e lté rő e n K á r p á t - U k r a j n á t ó l — alig é re z h e tő b efo ly ása volt. K á r p á t ­ a l j á n a k C seh szlo v ák iáh o z való csato lása u tá n a görög k a to l ik u s eg y h áz helyzete m eg gy eng ü lt, egy részt m e r t az erőszakos m a g y a r o s ítá s id e jé n k o m p r o m i t t á l t a m a ­ gát, m á s ré sz t m e r t a h ív ő k re e g y re e l ­ v is e lh e te tle n e b b ő l n e h e z e d te k a f e u d á ­ lis jellegű egyházi adók, a p á r b é r és a napszám . Az eg yh ázzal szem b en i e l é ­ g e d e tle n sé g egyik tü k r ö z ő je volt, hogy ú j r a felláng o lt a p ra v o s z lá v mozgalom, m ely et az orosz e m i g rá n s o k és cseh h i ­ v a ta l n o k o k is tá m o g a tt a k . A cseh és szlovák h iv atalo s k ö rö k k e z d e t b e n tar tó zk o d ó an v is z o n y u lta k a görög k a t o ­ li kus egyházhnz, sőt t á m o g a tt á k a p r a ­ voszláv m ozg alm at. A ho g y a m a g y a r u r a l k o d ó o sztályok f e g y v e r tá rá b ó l k ö l­ csö nzö tt p o litikai ru s z in iz m u s t [m ely a k á r p á t u k r á n o k n yelvi es n e m z e ti ö n ­ á lló sá g á t vallotta) m a g u k é v á teszik, e l ­ fo g a d já k és t á m o g a t j á k a görög k a t o ­ likus eg yh ázat, m ely a p o litik ai ru s z i­ n iz m u s legb efo lyáso sab b k ép v iselő je volt. J ó l szem lélteti ezt a v á lto z á st az is, hogy az á llam 1928-tól a p á r b é r t és n a p s z á m o t m eg v á lto tta , k ik ü s z ö b ö lv e a p a p sá g és a hívek közötti ellen tétek egyik legfő bb tényezőjét. A különböző v a tik á n i ak ció k és a cseh s zlo v ák á ll a m vis zo n y án ak m e g v á lto z á s á t k ö v ető en a 30-as é v e k re a görög k a to lik u s eg y h áz pozíciója m e g s zilárd u lt. S zlovákia u k r á n o k la k t a te r ü le te in e k gazdasági és szociális h e ly z e té t elemez ve V a n a t r á m u ta t , hogy a tö r té n e ti Ma gy aro rszág o n a k á r p á t u k r á n o k á llta k a

112

g azdasági fejlettség legalacso nyab b s zin tjén , szociális s t r u k t ú r á j u k e l m a r a ­ d ó it volt. A k á r p á t u k r á n te r ü le t e k gaz d aság ilag a m a g y a r A lföld fü g g v én y ét a lk o t tá k , azt lá t t á k cl olcsó m u n k a e r ő ­ vel, fáv al és egyéb ép ítő an y ag g al. 15)18— 15) u t á n a te r ü le t a csehszlov ák á lla m g azdasági és szociális s t r u k t ú r á j á n a k r é ­ szévé vált, a m e ly e n belül m é g a szlo­ v ákiai részekkel összevetve is s z e m b e ­ szökő volt e lm a r a d o t ts á g a . A h á b o rú u tán i é v e k b e n az életszín von al csö k k e ­ nését e r e d m é n y e z te az A lfö ld re ir á n y u ló i d é n y m u n k a m egszűnése, és az is, hogy k o rlá to z tá k a te n g e r e n tú l r a irán y u ló , és a h á b o rú ig n szociális v e n ti ll á to r s z e r e ­ pét b etö ltő em ig rá c ió t is. Az u k r á n l a ­ kosság gazd asági e lm a r a d o t ts á g a és az ezáltal m e g h a t á r o z o t t szociális s t r u k t ú r a n em k ed v e z e tt a k u lt u r á l is fejlő désne k sem. A szlovákiai u k r á n kisebb ség k e d ­ vezőtlen a d o tt s á g á t a c sehszlo vák u ra l knrló k ö rö k ügyesen k ih a s z n á lt á k d e n a cinnalizációs p o litik á ju k b a n . A g azd asági válságtól a p olitik ai k r í ­ zisig cím ű fejezet összetett e r e d m é n y e ­ k e t s o r a k o z ta t fel A nagy gazdasági v á l ­ ság id ején K e le t-S z lo v á k ia te lje s e n m e g ­ b én u lt. S zin te n u ll á ra c sö k k e n t a f a f e l ­ dolgozó ip a r term elése is, a m ib e n k ö z r e ­ játszo tt az is, hogy a m a g y a r —csehszlo­ v ák k ere s k e d e lm i és á r u f o r g a lm i egy ez­ m é n y e k 1930 d e c e m b e r é b e n é r v é n y t e ­ len n é v á l t a k (m egszűntek). A lakosság tú ln y o m ó töb bséget kitev ő m ező g a zd asá­ gi k isb irto k o so k k iz s á k m á n y o lá s a e l k é p ­ zelhetetlen m é r e te k e t öltult. m egn öv eked e it az a g r á r p r o le t á r o k szám a. A r e t t e ­ n e te s n y o m o r , az éhség h u tá s á ra a p a ­ rasztság rad ik alizáló d ik , lázadozik, mely fo ly a m a t az 1935-ös cse r ti zna i—h a b u ra i felkelésben lelőződik. C sehszlo vákia fej­ letlen keleti te r ü le te in v iszo ny lag k é ­ sőn, csa k 1935 u tá n figy elhető m e g a g azdasági élet élénkülésé, a m i b e n n a g y szerep et já ts z u lla k a M ag y aro rszág g al és N é m eto rszág g al f e lú jíto tt k e r e s k e d e l­ mi szerződések. (A szlovákiai ás a k á r ­ p á t - u k r a j n a i fa legfőbb v á s á r ló ja h a ­ z á n k volt.) A g azdasági v á ls á g kiélezte

a k a p it a li s t a világ e ll e n tm o n d á s a it, m e g ­ in gtak a v ersnilles-i re n d s z e r alap jai. N ém etország, M a g y aro rszág és L cng y elnzs zág revizion ista tö rek v ései m e g é lé n ­ kültek. ezzel összefüggésben a k ti v iz á ­ ló dtak a n cm zo 'i k is eb b ség ek reakciós erői is. A k tiv i tá s u k és veszélyességi Tö­ kük C seh szlo v ák ia á lla m i eg yseg ére gazdasági e re jü k tő l, s z e r v ezettség ü k tő l és az an y a o rs z á g tó l k a p o tt segítségtől függött. — á ll a p ít ja m e g a szerző. A n ém et, m a g y a r és lengyel n ac io n a lis ta p á r t o k poli Ilkáju kat egy re i n k á b b az a n y a á l la m o k e l v á l á s a i n a k m eg felelő en a la k í to t tu k és eg yre i n k á b b az a n y a o r ­ szágok politikai k ép v iselő iv é v á lta k . A k á r p á t u k r á n o k h e ly z e te k ü lö n b ö z ö tt a többi nem zetiségétől, m iv el k ü lfö ld rő l tá m o g a tá s t r.em k a p ta k , b u rz s o á z iá ju k g y enge volt. K ü lö n b ö zö tt a b b a n is. hogy m á s n e m z e tis é g e k tő l e lté rő e n a k á r p á t ­ u k r á n politikai p á l l o k n e m voltuk k é ­ pesek egységes b lo k k b a tö m ö rü ln i, k ö ­ v e te léseik et összehangolni. Az első cse h ­ szlov ák k ö z tá r s a s á g b u k á s á n a k fontos belpolitik ai m o m e n tu m a , hogy a k o r ­ m á n y p á r to k n em re n d e lk e z te k világos nem zetiségi p r o g r a m m a l, m ég szlovák v o n a tk o z á sb a n sem, A h a r m in c a s é v e k ­ ben a cseh szlov ák iai k o m m u n is ta p á rt fokozta a n em ze tiség ek k ö ré b e n végzett p o litik ai m u n k á t , k ü lö n ö s e n a K o m in t e r n VII. k o n g re s sz u sá t k ö vetően , s m i n ­ den e lé r h e tő fó r u m o n h a n g s ú ly o z ta : a k ö z tá r s a s á g egysége és v é d e lm e m e g k ö ­ veteli, hogy a n e m z e tis é g e k k a p j á k m eg az összes k o llek tív és egyéni jogokat. A kelet-sz lo vák iai k u l t ú r p o l it ik a h e ly ­ zete cím ű fejezet t á r g y a lj a az ún. ny lvi p ro b l é m á t , b e m u t a t j a a szlovákiai u ltra nők iskolaügyét, k u lt u r á l is életét. K ö z­ ism ert, hogy a k á r p á t u k r á n , így a k e le t­ szlovákiai u k r á n tö m e g e k n e k egészen a m á s o d ik v ilá g h á b o rú végéig n e m volt u k r á n n em z e ti ö n tu d a t a . Az érte lm isé g vagy a ruszinofil, v agy a russzofil, v ag y az u k ra in o fil o rie n tá c ió t k ö v e ­ tett, az a z a k á r p á l u k r á n o k a t vagy ön álló szláv n é p n e k , vagy o ro s zn ak vagy pedig

u k r á n n a k te k in te tte , n y e lv ü k e t pedig e n ­ nek m egfelelően vagy önálló szláv n y e lv ­ nek, vagy az orosz illetv e u k r á n n y e l­ vek d ia le k tu s á n a k . A h á r o m nyelvi po ­ litikai o rie n tá c ió m á r az O s z tr á k —M a ­ g y a r M o n a r c h ia id ején világ osan e lk ü l ö ­ nült, a m irő l M a y e r M á r ia szépen m e g ­ írt m o n o g r á f iá já b a n m a g y a r u l is o lv a s ­ h a tu n k . (M ay er M á r ia : K á r p á t u k r á n (ruszin) po litikai és tá r s a d a l m i törek vések 18(i0— 1910. A k a d é m ia i Kiadó. B u ­ d ap est, 1977 ) A kü lö n b ö ző nyelvi o ri e n ­ tációt k ö vető irá n y z a to k közötti k ü z d e ­ lem, a nyelvi h a rc fék ezte a lak osság n em zeti, k u lt u r á l is fejlődését, d e zo rien tálta a tö m egeket, am iv e l n a g y m é r t é k ­ ben h o z z á j á ru lt a lakosság csehizációjáhnz cs szlo vak izációjához. K ele t-S z lo v á k iá b a n az u k r á n ir o d a lm i n y elt re való át érés ü g y éb en - - e lt é r ő e n K á r p á t - U k ru jn á tó l — se m m ily e n előrelép és n e m történt, ir o d a lm i n y e lv k é n t vagy az oroszt, vagy a helyi n y e lv já rá s o k és az egyházi szláv n y e lv k e v ered és éb ő l lé t r e ­ jött, — m e s te rs é g e s ru s z in n y e l v i t h a sz ­ n álták , A k e le t-sz lo v á k ia i u k r á n é r t e l ­ m isé g n e k a nyelvi k é r d é s b e n m e g m u t a t ­ kozó t á j é k o z a tl a n s á g a fékezte az u k r á n nép e táv o li á g á n a k nem ze ti ú jjá sz ü le tési fo l y a m a t á t ás n e g a tí v a n ére z te tte h a t á s á t a m á s o d ik v ilá g h á b o rú u t á n is. A k e d v e z ő tle n szociális és gazdasági s t r u k t ú r a , a k ere s k e d e lm i, k u lt u r á l is és ip ari k ö zp o n to k , az ipari m u n k á s sá g , v a ­ la m in t az ö n tu d a to s világi érte lm isé g h i á n y á b a n a k elet-sz lo v ák iai u k r á n o k k u lt u r á l is é le téb en és m ű v elő d é sé b e n a k é t v i l á g h á b o r ú k ö zö tt is fontos s z e r e ­ p et já t s z o t t a görög k ato lik u s egyház. Az isk u lák többsége is a görög k a to lik u s egyház k e z é b e n volt. A szerzőnek a n e m ­ zetiségi isko láról vallo tt felfogása és fej tegetései elm életi szem po ntb ól is fi­ g y e le m re m éltó ak , m iv el k o r u n k b a n a n em zetiségi lét m eg őrzésének egyik leg­ fo n to sab b té n y ez ő je az iskola. Iv á n V a n a t r e z ig n á lta n m u t a t rá, hogy b á r a cseh szlovák o k ta tá sü g y i szerv ek n y il v á ­ n o san e líté lté k A ppunyi h ír h e d t is k o la ­ tö rv én yét, a szlo vák h a tó ságok m égis a

113

to r v é n y szellem éb en j á r t a k el ak ko r, a m ik o r elre n d e lté k , hogy a z o k b a n a g ö ­ rög k a to lik u s is k o lá k b a n , m e ly e k b e n n ta n í tá s n yelve a h á b o r ú i g m a g y a r vnll, szlov ákul kell ta n í ta n i . Az u k r á n p o li­ tikai p á rto k , k u lt u r á l is szervek , az a m e ­ rikai ru s z in o k es nem u to lsó so rb an a görög k a to lik u s egyház, v is szatérő akciói késün. csak a M ü n c h e n előtti bonyolult politikai lég k ö rb en t a l á ll a k n é m i vissz­ h a n g r a a k o rm á n y n á l. 1936-ban E p e r j e ­ sen ruszin á llam i g im n á z iu m nyílt, 1937ben. 1938-ban nőit a ru szin a n y a n y e lv ű iskolák s z á m a is. A szám o s le n t e m l í ­ tett té nyező k ö v etk e z té b e n a k e le t-sz lo ­ vák iai u k r á n o k n em ze tiség ü k , n y elv ü k m egítélésében, k u lt u r á l is tö re k v é se ik b e n k o n z e r v a t ív a b b a k k á v á lta k a k á r p á t - u k ­ ra j n a ia k n á l . A k ét v i l á g h á b o r ú közötti k u lt u r á l is é le tre erősen r á n y o m ta b é ly e ­ gét a ld erík alizm u s. p rov in cializm u s, az öss u k rá n , v a la m in t a h a la d ó cseh szlo ­ vák k u lt ú r á t ó l v aló izoláltság, am in e k

k ö v e tk e z m é n y e i m a m u t a t rá a szerző.

is

é rezh ető ek , —

A k ö n y v szám os v o n a tk o z á sb a n gaz d a g iija is m e re te in k e t a k á rp á t u k i ó n o k ­ ról, a kel v ilá g h á b o rú közötti C sehszlo­ v ák iáró l, a n n a k nemzetiségi p o li ti k á já ­ ról. m a g y a r v o n a tk o z á sú a d a ta i ré v é n pedig h o z z á já ru l a cseh szlo vákiai m a ­ g y arság tö r té n e lm é n e k m ély eb b m e g is­ m e ré sé h e z is. F ig y e le m re m éltó a sz e r­ ző m ódszere, m ellyel a cseh szlo vákiai u k r á n o k regionális jellegű tö r té n e lm é t k ép es országos, sőt nem zetközi m é r e t e k ­ b en lá tta tn i. É rd ek lő déssel v á r j u k a m á ­ sodik k ö te t m e g jelen és ét, mely a c s e h ­ szlovákiai tö r té n e le m fontos é v tiz e d é ­ ben. 1938— 1948 között tá r g y a lj a a szlo­ v ákiai u k r á n o k tö rté n e lm é t. É rd e k lő d é ­ sü n k e t fokozza, ho gy ez időszak ban uz első bécsi dön lés é rte lm é b e n S zlovákia 36 u k r á n f a lu ja m in te g y 20— 25 ezer l a ­ kossal M a g y a ro rsz á g h o z kerüli.

la a n BauaT

H A P H C H H ’B IT H b O l IC T O P II y K P A IH L l lB C X IÜ H O I C IO B A 4 M H M 1918-1948. C .'IO B A L Ib K F. n E , T \ r o r m M E B M .l \ B H M U T B O E P A T I O I A B A Hl/tflUl Y K P A IH C b ICOl J llT b P A T y P H ÍIP A L U IB K)79

U d v ari Is tv á n

114

A n y írté ti ref. egyház XV. századi g ó tik u s kelyhe Kiss L ajos gyűjtése

115

B ak os Ild ik ó : Z rín y i H o n a — V aja

116

Megjelenik minden negyedév második hónapjában