PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Endrédi Balázs Szabolcs Írországban élő magyarok orvosi ellátása
Doktori (PhD) értekezés tézisfüzet
Témavezető: Dr. Mihályi Péter
Veszprém 2016
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 2 2. A kutatás jelentősége és célkitűzése ............................................................................. 3 3. Kutatási kérdések ......................................................................................................... 4 4. A disszertáció struktúrája ............................................................................................. 5 5. Kutatás módszertana, elvégzett saját kutatások ............................................................ 6 6. A kutatás eredményei, tézisek megfogalmazása ........................................................... 8 7. Összefoglalás ................................................................................................................. 18 8. Hivatkozások ................................................................................................................. 22 Publikációs jegyzék ....................................................................................................... 23
1
1. Bevezetés Az emberek életében fontos szerepet tölt be az egészség és az egészségügyi ellátás. Az egészség iránti kereslet rendkívül rugalmatlan, egy esetleges betegség esetén bármennyit hajlandók lennénk fizetni a gyógyulásért (Lepp-Gazdag, 2004) hiszen saját élete és egészsége mindenki számára végtelenül fontos és értékes, hisz az élet pótolhatatlan (Mihályi 2002). Az elmúlt években az Európai Unióban megnövekedett a külföldön munkát vállaló, illetve letelepedettek száma, amely arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy komolyan foglalkozzon az egészségügy területével (Mossialos et al, 2010). Az Európai Unió egészségügyi stratégiáján keresztül hozzájárul a nép- és közegészségügyi helyzet javításához. Az egészségügyi ellátások és szolgáltatások az egyes országok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Európai Unió csak kiegészíti az egyes tagországok egészségügyi tevékenységét (Horváth, 2007). Emiatt fordulhat elő az, hogy az egyes tagországokban teljesen különböző rendszerekkel, eltérő ellátással találkozhatunk (Balázs, 2006). Talán legjobban ezt a különbséget a más tagországokban munkát vállalók érezhetik meg, akik tartósan külföldön kényszerülnek igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Ők azok, akik a leginkább érzik a különbséget két rendszer között és meg tudják ítélni, hogy melyek a különböző rendszerek jó és rossz oldalai. Kutatásom célja, hogy feltárjam két uniós tagország (Írország és Magyarország) eltérő egészségügyi rendszere közötti különbségeket. A különbségeket nem kizárólag a rendszerek kutatásával, hanem a betegek illetve az orvosok szemszögéből is vizsgálni kívánom. Egy olyan európai uniós tagországot kerestem, ahol nagy számban fordulnak elő magyar munkavállalók, ugyanakkor magyar orvosokkal is találkozhatunk az egészségügyi rendszerben. Kutatásaim színhelyéül Írországot választottam, ahol amellett, hogy jelentős a magyar munkavállalók száma (Dublinban és környékén, ahol a legtöbb magyar munkavállaló található, számuk nagyjából 8-10 000-re tehető), jelen pillanatban egy igen nagy változáson átesett gazdasági helyzettel találkozhattam. Európa egyik legjobb mutatókkal rendelkező gazdaságából (amelynek alapját az 1990-es évek eleji „kelta tigris” jelenség adta) 2008-2009 során egy súlyos gazdasági recesszió bontakozott ki, mely gazdasági válságból 2014-re sikerült ismét egy növekedési pályára lépnie az országnak. A gazdasági helyzet kihatással van a magyarok életére is, hiszen a munkakörülmények nagymértékben romlottak a recesszió idején az országban. Az egészségügy területén is csökkenő munkabérekkel találkoztam a válság idején, ennek következtében több magyar orvos is hazatelepült Magyarországra.
2
Írországban közvetlenül tudtam kutatni a magyar és ír rendszer különbségeit, illetve megismerhettem, hogy mi a véleményük a magyar munkavállalóknak az ír egészségügyi rendszerről beteg illetve orvos oldalról. Kutatásom során egy teljesen speciális helyzetet is vizsgáltam, amely során egy dublini magyar háziorvosi rendelő működését kutattam, ahol ugyan az ír egészségügyi rendszer keretein belül, de magyar betegeknek magyar háziorvos nyújt egészségügyi ellátást. Ebből adódóan itt az ellátásban felfedezhetünk magyar illetve ír jellegzetességeket is. Kutatásaim során megismerhettem a betegek véleményét, hogy mi vezérli őket, amikor Írországban magyar háziorvoshoz fordulnak.
2. A kutatás jelentősége és célkitűzése Kutatásom során a statisztikai adatok, rangsorok és összehasonlításokon túl, az emberek véleményét kívántam részletesen megismerni. A betegekkel készített kérdőívek, mélyinterjúk során elemeztem, hogy mely elemeket tartják jobbnak illetve rosszabbnak Magyarországhoz képest, milyen tapasztalataik voltak az eddigi külföldi életük során az ír egészségüggyel kapcsolatban. Egy igen speciális helyzettel is foglalkoztam, ugyanis Dublinban található magyar háziorvosi rendelő is, amelynek betegei nagyjából 95%-ban magyarok. Kutatásaim során választ kívántam kapni arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az Írországban élő magyarokat arra ösztönzik, hogy a magyar rendelő szolgáltatásait vegyék igénybe, illetve akik nem magyar háziorvostól veszik igénybe a szolgáltatást mi miatt esik a választásuk helyi háziorvosra. Az Európai Uniós egészségügyi szabályozást is kutattam, hiszen az ír és magyar egészségügyi kapcsolatokat is alapvetően az uniós szabályozások kötik össze. Az Európai Uniós jogrendszer biztosítja az orvosok számára, hogy más tagállamban munkát vállalhassanak, okleveleiket elismerjék más tagállamban (Páva – Kovács, 2003). A külföldön munkát vállalók esetén szintén fontos az Európai Unió szabályozása, hiszen a letelepedés és munkavállalás szabadságát is az uniós jog adja. Az egészséghez kapcsolódó kutatások egyre jobban előtérbe kerülnek, mivel számos kutató véleménye szerint az egészségügy a következő évek bázisinnovációja, valamint a világgazdaság fellendítője lehet (Törőcsik, 2009).
3
3. Kutatási kérdések A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ: K1: Az Írországban élő magyarok esetén az orvos látogatás jellemzői változnak-e a magyarországi orvos látogatáshoz képest, és, ha igen, mik ennek a változásnak az okai? K2: Az Írországban élő magyarok számára melyek azok az összetevők, amelyek egy egészségügyi ellátás megítélése során a legfontosabbak? K3: Mi motiválja az Írországban élő magyar betegeket a magyar rendelő felkeresésében? K4: A háziorvosi ellátást nyújtó orvosok másként viselkednek-e egy államilag finanszírozott fejkvóta esetén, mint amikor minden egyes vizit esetén az ellátásért fizetnek a betegek? K5: Létezik-e Írországban a háziorvosok esetén egy optimális praxis összetétel a bevételek és a munkaráfordítás arányát tekintve, valamint mik befolyásolják ezt az optimális összetételt? Kutatási hipotéziseim a következőek: H1: Az egészségügyi makrogazdasági adatok alapján felismerhető különbségeket Írország és Magyarország egészségügye között az Írországban élő magyarok is azonosan látják. H2: A háziorvosi szolgáltatások igénybevételét elsősorban az egészségügyi rendszer (fizetős – ingyenesség) határozza meg. H3: Az Írországban élő magyarok teljes hasonlóságot mutatnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében, mint az Írországban élő írek. H4: Az Európai Unió egészségügyi szabályozása az Írországban élő magyarok számára teljesen érthető és világos, lehetőségeit kihasználják. H5: Az Írországban élő magyarok orvosválasztását leginkább a nyelvhasználat befolyásolja.
4
4. A disszertáció struktúrája Dolgozatom első részében a kutatás elméleti hátterével foglakozom. Dolgozatom ezen részében elsőként az egészségügy sajátosságaival, az egészségügyi rendszer bemutatásával foglakozom. Mivel kutatásom szorosan kapcsolódik Írországgal és Magyarországgal is, így fontosnak tartom az egészségügy területén az Európai Unió szabályozásának bemutatását valamint az európai állampolgárok unión belüli egészségügyi ellátásának és biztosításának lehetőségeit. Szintén bemutatom kutatásom helyszínéül szolgáló Írország gazdasági helyzetét (Hajós, 2006), foglakozom az aktuális gazdasági kérdésekkel valamint az elmúlt időszak gazdasági változásait is bemutatom. Írország egészségügyi rendszere alapjaiban különbözik Magyarország egészségügyi rendszerétől, így az ír egészségügyi rendszer jellemzőit is bemutatom, elsődlegesen azokat a jellemzőket, amikkel az Írországban élő magyarok találkozhatnak, és amely a mindennapi egészségügyi ellátásukat befolyásolja. Az ír egészségügyi rendszert Nolan (1993), Nolan-Nolan (2003), O'Morain (2007), Boslaugh (2013), Wren et al. (2015) valamint Nolan et al. (2015) művei alapján ismerhettem meg részletesen. Dolgozatom második részében saját kutatásomat valamint ennek eredményeit mutatom be. Kutatásom során két kérdőíves megkérdezést végeztem, az elsőt személyesen készítettem el Dublin belvárosában található magyar háziorvosi rendelőben 2009-2010-ben. Első kérdőívemet 185 beteg töltötte ki. A második kérdőíves megkérdezést on-line végeztem el, 2015 elején. On-line kérdőívemet 122 ember töltötte ki. A kérdőíves kutatások során megismerhettem az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzőit valamint háziorvos választási motivációit is. A kérdőíves kutatások, az általam vizsgált magyar háziorvosi rendelő adatai, valamint az írországi egészségügyi finanszírozás alapján egy modellt állítottam fel, hogy a különböző korcsoporthoz, nemhez és különböző távolságban lakó páciensek esetén egy háziorvos milyen munkanövekménnyel, illetve a finanszírozási rendszer alapján milyen bevétel növekménnyel számolhat. Dolgozatom zárásaként a további kutatási irányokról, felmerült további kérdésekről is írok.
5
5. Kutatás módszertana, elvégzett saját kutatások Első kérdőíves kutatásomban az Írországban élő magyarok egészségügyi ellátással való megelégedettségével foglalkoztam. Az ehhez kapcsolódó kérdőíves kutatást 2009. szeptember és 2010. február között végeztem el Dublinban, a város központjában található magyar háziorvosi rendelőben1. A betegek a rendelőben, helyben töltötték ki a kérdőívet. Kutatásom során egy teljesen speciális helyzetet vizsgálhattam, hiszen a háziorvosi rendelő Írországban van, így az ír egészségügyi rendszer szabályait kell betartania működése során, de a rendelő betegei többségében (nagyjából 95 %-ban) magyarok, így a betegek ellátása során a magyar sajátosságokat is figyelembe kell venni. Kutatásom során az alábbi fő kérdésekre kívántam választ kapni:
Volt-e kapcsolata helyi orvosokkal? Amennyiben igen, mennyire elégedettek az írországi orvosi ellátással, írországi orvosokkal?
Mi motiválta a magyar orvos választást külföldön?
Amennyiben igénybe vesz magyarországi egészségügyi ellátást, mik ezek az ellátások
és
mik
a
motivációk
a
hazai
egészségügyi
ellátások
igénybevételének?
A magyarországi orvosi ellátáshoz képest miben nyújt a betegek számára többet illetve kevesebbet a külföldi ellátás?
Melyek azok a fő kérdések, melyek az Európai Uniós egészségüggyel kapcsolatban felmerülnek a betegek számára?
A kérdőívet 185 ember töltötte ki. A kérdőív kitöltéséhez szükséges minta kiválasztása során kényelmi mintavételi eljárást alkalmaztam, melynek során a mintába a magyar rendelőt felkereső betegek kerültek. A rendelő betegei között végzett kényelmi mintavétel szolgálta legjobban kutatásom céljait, emiatt került sor erre a mintavételi eljárásra. A személyes mintavétel biztosította, hogy egy ember csak egyszer kerülhetett a mintába. A kérdőív összetétele és a kutatás célja miatt csak magyar beteg kerülhetett a mintába. A kérdőíveket személyesen töltettem ki, így a személyes megkérdezés alatt nem csupán a kérdésekre adott válaszokat ismertem meg, hanem a kérdőívet kitöltők többségével személyesen is el tudtam beszélgetni, így még több információhoz, valósabb képhez jutottam a kutatás során, amely következtetéseket az elemzés során is felhasználtam. 1
Sandor Medical Surgery, címe: 11 Merrion Square, Dublin 2, Írország, majd később 26 Clare Street, Dublin 2, Írország
6
Az ír egészségügy több mint 5 éves kutatása során számos újabb kérdés, újabb összefüggés került előtérbe, melyeket a második kérdőíves kutatással kívántam elemezni. Az első kérdőíves kutatás során elsődlegesen az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások iránti elvárásaikat, megelégedettségét kutattam, azok között, akik Írországban is magyar orvostól vették igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A második kérdőíves kutatás során az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, választását, szokásait elemeztem, azokat is bevonva a kutatásba, akik valamilyen oknál fogva nem magyar háziorvosnál veszik igénybe. A kutatás során az Európai Uniós egészségügyi ellátások kérdését is érintettem. Kutatásom során választ kerestem arra is, hogy létezik-e eltérés a magyarok és a helyi lakosság (írek) egészségügyi szolgáltatások igénybevétele között és, amennyiben létezik különbség, mi a fő különbözőség és mi az, ami meghatározó az eltérő igénybevétel esetén. A kérdőíves kutatást 2015 január, február hónapok során végeztem el. A kérdőívet on-line rendszerben állítottam össze, amelyet az interneten keresztül kellett kitölteni. A kérdőívet 122 ember töltötte ki. A kérdőív kitöltéséhez szükséges minta kiválasztása során a Facebook közösségi portál segítségével rétegzett mintavételt alkalmaztam, amely során a már korábban mások által létrehozott különböző csoportokat tekintettem releváns „rétegeknek”, és a csoportok kiválasztása után, a csoportokon belül egyszerű, véletlen mintavételt hajtottam végre. A csoportokat úgy választottam ki, hogy az Írországban élő magyarok összetételét valósan tükrözzék.2 A kérdőív összeállítása során három fő téma köré csoportosítottam a kérdéseket: -
A megkérdezett kora, neme, családi állapota valamint életkörülményei
-
A megkérdezett egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzői
-
A megkérdezett Európai Uniós egészségüggyel való kapcsolata, Írországon kívüli egészségügyi ellátások igénybevétele.
2
A következő Facebook csoportok körében végeztem el kérdőíves felmérésemet: Dublini magyarok, Celbridge, Maynooth, Leixlip, Lucan magyarok, Co. Dublin, Cork magyarok, Dublin 15-ben élő magyar családok, Dublini adok-veszek, Írországban élő magyarok, Irány Írország – Írországi magyarok portálja, Írországi magyar börze. Írországi magyar mesteremberek, Írországi magyar vállalkozok, Írországi magyarok, Írországi Magyarok Infooldala, Limericki magyarok, Magyar Bolhapiac Írországban, Magyarok Co. Tipperary, Magyarok Dublinban
7
6. A kutatás eredményei, a tézisek megfogalmazása A kutatás során felvázolt hipotézisek alapján az alábbi téziseket fogalmaztam meg. A H1 hipotézis nem bizonyosodott be, de elemzéseim alapján az állítás ellentéte igazolódott be, amely alapján tézist fogalmaztam meg. T1.
Írország határozottan jobban teljesített makrogazdasági és egészségügyi
mutatókban is, mint Magyarország, mégis az Írországban élő magyarok sok esetben hazájukban kívánták igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Feltételezésem volt, hogy egy makrogazdasági adatok alapján (pl. egy főre jutó egészségügyi kiadások alapján) jobb rendszert az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők is jobbnak értékelnek, érzik annak előnyeit, jó oldalait. Az általam vizsgált 25 mutató 3 közül 17-ben Írország bizonyult jobbnak, mindössze 8 mutató volt, mely Magyarország eseten jobb volt4 . Az adatok azt is megmutatták, hogy az írek jobb egészségnek örvendnek, mint a magyarok, várható élettartamuk is hosszabb. Ezen adatok után meglepő volt számomra, hogy a magyarok sok esetben mégis jobban preferálják a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat. Árulkodó eredmény volt kutatásom során, hogy az Írországban élő magyarok között végzett kérdőíves kutatásom során a
megkérdezettek
egyharmada
(34%)
rendelkezik
Írországon
kívül
hazájában
társadalombiztosítással, ami igen magas arány. Közülük 39% tudatosan tartja fenn hazájában biztosítását, hogy hozzáférhessen az egészségügyi ellátásokhoz, habár tisztában van azzal, hogy az Európai Unióban mindenki csak egy és csakis egy helyen rendelkezhet biztosítással. 49 % nem intézkedett a biztosítási viszonyának rendezésével kapcsolatban, ők azok, akik nem is fizetik a magyar társadalombiztosító felé az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint nem is jelentették be külföldi társadalombiztosítási viszonyukat. Nem meglepő tehát, hogy ők, akik a magyar társadalombiztosító ellenőrzésekor az elmaradt (akár több évre szóló) egészségügy szolgáltatási járulékról kaphatnak számlát. A kettős biztosítással rendelkezők közül 12% amiatt tartja fenn hazájában is a biztosítási viszonyát, mivel nincs tisztában az ír biztosítási viszonyával, és úgy gondolja, hogy bármilyen komolyabb egészségügyi ellátás 3
Ezek a mutatók öt területet öleltek fel: 1. A népesség egészségügyi állapota, 2. A népesség egészségét meghatározó tényezők, 3. az egészségügyi szolgáltatások jellemzői. 4. Hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, 5. Egészségügyi kiadások és az egészségügy finanszírozása 4
Az egy főre jutó éves konzultációk száma, valamint az egy orvosra jutó konzultációk száma Magyarországon magasabb, mely a betegek szempontjából mindenképpen előnyős, de az orvosok leterheltségét nagyban növeli. Ezeket a mutatókat beteg szempontból értékeltem, és mint pozitívumra tekintettem a betegek több orvosi találkozás lehetőségére.
8
nagy költséget jelentene számára Írországban, és így inkább hazájában venné igénybe az orvosi szolgáltatásokat. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a fogorvosi ellátást vették igénybe a legtöbb esetben hazájukban az Írországban élő magyarok, a megkérdezettek több, mint fele (55%) igénybe vette már azóta, hogy Írországba költözött. A második leggyakoribb egészségügyi szolgáltatás a nőgyógyászat volt (26%), amelyet az Írországban élő magyarok igénybe vesznek hazájukban. A motivációk eltérőek a különböző ellátások esetén. Fogorvosi ellátás területén egyértelműen az ár dominál, hiszen sokkal olcsóbb a magyarországi ellátás, mint az írországi5. A nőgyógyászati ellátások terén az árnak kisebb szerepe van, a hozzáférhetőség (Írországban igen korlátozottan férhető hozzá a privát nőgyógyászati ellátás), valamint a megszokás ami dominál ebben az esetben. Az egyéb kezelések, vizsgálatok tekintetében az ellátásokhoz való hozzáférhetőség, az Írországban tapasztalható állami egészségügyi szolgáltatások esetén tapasztalható hosszú várólisták elkerülése a döntő.
A H2 hipotézist sikerült bizonyítanom, mely alapján megfogalmaztam tézisemet. T2. A háziorvosi szolgáltatások igénybevételét elsősorban az egészségügyi rendszer (fizetős – ingyenesség) határozza meg. Írország egészségügyi rendszeréből adódóan kutatásom során szerencsés helyzetben voltam, hiszen az írországi egészségügyi rendszer érdekessége, hogy a privát és az ingyenes állami ellátás egymás mellett, sokszor azonos épületen belül történik. A háziorvosoknál a privát fizetős betegek és a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek ugyanott, ugyanakkor vehetik igénybe az ellátást. A kórházak esetén gyakran azonos orvosok nyújtják a privát és az állami ingyenes ellátást, bár a kórházak esetén a két csoport ellátása területileg elkülönül. A privát ellátás így nem is az orvosi ellátás színvonalában mutatkozik meg, hanem gyakorta a kórházi szakellátáshoz való hozzáférésben (egy-egy szakellátáshoz nem ritka, hogy 3-4 hónapot, de akár 1 évet is kell várni az állami ingyenes ellátásban, míg ugyanehhez az ellátáshoz privát rendszeren belül néhány héten belül hozzá lehet férni) illetve a kiszolgálás körülményeiben (például az ágyszám a kórházi szobákban). A rendszerből adódóan nem meglepő így, hogy kiterjedt magánbiztosítói szolgáltatás közül választhatnak az emberek Írországban, hiszen a privát kórházi ellátást sok esetben (például nagyobb műtétek, hosszas kezelések esetén) kizárólag magánbiztosítással rendelkezők vehetik igénybe.
5
Írországban a fogtömés 80-100 euróba kerül, míg Magyarországon 6 000 - 8 000 Ft (20-25 euró) a jellemző ár
9
1. kategória
Háziorvosi szolgáltatások
Medical Card
Ingyenes háziorvosi ellátás, ingyenes gyógyszerek, mentesülnek a kórházi fizetések alól is
GP Visit Card
Ingyenes háziorvosi ellátás, teljes árú gyógyszerek (gyógyszerekért maximum 144 €/család/hó)
Jövedelmük alapján kedvezményes ellátásra jogosultak
Háziorvosi látogatásért vizitdíj fizetés, teljes árú gyógyszerek (gyógyszerekét maximum 144 €/család/hó)
2. kategória
Normál kategória
Ingyenes szolgáltatások a háziorvosnál
Terhesgondozás
Krónikus betegségekkel rendelkezők számára kiegészítő séma (Long Term Illness Scheme)
Leukémia, Szellemi fogyatékosság, Cukorbetegség, Parkinson kór, Epilepszia, Vérzékenység
Háziorvos által felírt, egészségügyi hatóság által elfogadott gyógyszerek ingyenesek, háziorvosi vizitdíjat viszont fizetni kell
Háziorvosi beutalóval érkezők
Ingyenes
Sürgősségi osztály
Gyermekek kötelező védőoltásai
Háziorvosi beutaló nélkül érkezők
Rendelkezik Medical Carddal Nem rendelkezik Medical Carddal Járóbeteg osztály (outpatient)
Kórházi ellátás
Normál osztály
Kizárólag orvosi beutaló alapján, előzetes időpontfoglalással
Fekvőbeteg osztály (inpatient)
Méhnyakrák szűrés
Ingyenes
100 € sürgősségi látogatási díj alkalmanként Közkórházi ellátás (Public)
Ingyenes
Magánkórházi ellátás (Private)
Fizetős mindenki számára
Közkórházi ellátás (Public)
Magánkórházi ellátás (Private) 1.táblázat: Írország egészségügyi rendszere Forrás: Saját összeállítás
10
Medical carddal rendelkezők
Ingyenes
Medical carddal nem rendelkezők
75 €/nap ágyhasználati díj (maximum 750 €/év/fő)
Fizetős mindenki számára (Kizárólag magánbiztosítással rendelkezők számára)
Hány alkalommal kereste fel háziorvosát az elmúlt évben Rendelkezik 9 Medical Egyszer 1 2-4 5-8 alkalomnál Carddal sem alkalommal alkalommal alkalommal többször Igen, Medical Carddal Igen, GP Visit Carddal Nem
8%
21%
39%
16%
16%
29%
24%
29%
-
18%
30%
21%
24%
15%
9%
2.táblázat: Medical Card/GP Visit Card és a látogatás szám összefüggése Forrás: Saját kutatás
Kérdőíves kutatásom során rákérdeztem a háziorvos látogatás számára az elmúlt évben, valamint a Medical Card vagy GP Visit Card meglétére is. A táblázatból jól látszik, hogy a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal nem rendelkezők 30%-a nem kereste fel háziorvosát az elmúlt évben. Ez az arány a Medical Carddal rendelkezők körében 8% volt. Meglepő eredmény volt számomra, hogy a GP Visit Carddal rendelkezők 29%-a nem kereste fel háziorvosát az elmúlt évben, és ebben a tekintetben a Medical Carddal nem rendelkezőkhöz mutatott nagyobb hasonlóságot, nem pedig a Medical Cardos betegekhez. Az egy alkalmat megjelölők aránya mindhárom csoportban azonos volt (21%, 24%, 21%). A háziorvost sűrűbben felkeresők (2 vagy több alkalom) esetén már látható a Medical Carddal és a GP Visit Carddal rendelkezők gyakoribb látogatása (kivéve a GP Visit Carddal rendelkezők esetén az 5-8 alkalom). A Medical Carddal és GP Visit Carddal rendelkezők között nagyjából duplája azok aránya, akik 9 alkalomnál többször felkeresték háziorvosukat, a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal nem rendelkezőkhöz képest. Az állam által jövedelmük alapján támogatottak (Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkezők) látogatása a dublini, magyar rendelő látogatottsági adatai alapján is nagy különbséget mutat. Az ingyenes ellátásra jogosultak átlagosan háromszor több alkalommal keresik fel a háziorvosukat (átlagosan 6 alkalom évente), mint azok a privát betegek, akiknek minden alkalommal vizitdíjat kell fizetniük (átlagosan 2 alkalom évente). A rendelőben regisztrált Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek 57 %-a felkeresi a rendelőt egy év alatt, míg a regisztrált privát betegek közül csupán 38%-a jelenik meg a rendelésen egy év alatt. 11
A H3 hipotézis nem bizonyosodott be, de elemzéseim alapján az állítás ellentéte igazolódott be, amely alapján tézist fogalmaztam meg. T3. Az Írországban élő magyarok különböznek az Írországban élő írektől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében, mely különbözőségnek elsősorban a jövedelmi és életkörülmények, valamint a kulturális különbségek az alapjai. Mint korábban bemutattam, a háziorvos látogatás éves számát elsődlegesen a Medical Card vagy GP Visit Card megléte befolyásolta. Tehát azt vizsgáltam meg, hogy a magyarok milyen arányban rendelkeznek Medical Carddal és GP Visit Carddal Írország teljes lakosságához képest. Kutatásaim azt mutatták, hogy a magyarok 31 %-a rendelkezik Medical Carddal, 14 %-a GP Visit Carddal, 55 % pedig sem Medical Carddal, sem GP Visit Carddal nem rendelkezik. Írország teljes lakosságát tekintve 39% rendelkezik Medical Carddal, míg 3 % rendelkezik GP Visit Carddal, 58 % pedig sem Medical Carddal, sem GP Visit Carddal nem rendelkezik (Health in Ireland, Key Trends 2014).
Kérdőívet Írország kitöltő teljes Írországban lakossága élő magyarok Medical Carddal rendelkezik
31%
39%
GP Visit Carddal rendelkezik
14%
3%
Nem rendelkezik sem Medical Carddal, sem GP Visit Carddal
55%
58%
3.táblázat: Medical Card, GP Visit Card megoszlása a megkérdezettek és Írország teljes lakossága körében Forrás: Saját kutatás
12
A magyarok között tehát valamivel alacsonyabb a Medical Carddal rendelkezők aránya, míg a GP Visit Carddal rendelkezők aránya lényegesen magasabb (több, mint 10 %kal), mint az a teljes Írországi lakosság körében tapasztalható. A GP Visit Card esetén tapasztalható nagy különbséget két tényező okozhatja. Egyrészt a magyar munkavállalók közül a többség családdal és munkavállalás céljából érkezik Írországba, így nagy eséllyel megszerzik a jogosultságot a GP Visit Cardra, hiszen munkával rendelkeznek, viszont a családméret alapján az egy főre eső jövedelmük alacsonyabb. A másik tényező a munkavállalás és a bérek területén kereshető. Írországban a magyar munkavállalók nagy számát találjuk meg az idegenforgalom és vendéglátás terén. Ezen a területen ír viszonylatban átlagos vagy valamivel az alatti keresetre lehet számítani, és így logikus, hogy az ott dolgozók nagy százaléka a kereset alapján jogosultságot szerez az ingyenes háziorvosi ellátást biztosító GP Visit Cardra. Általában aki munkával rendelkezik, az a Medical Cardra nem szerez jogosultságot.
A H4 hipotézis nem bizonyosodott be, ugyanakkor a hipotézis ellenkezője bizonyult igaznak, mely alapján megfogalmaztam tézisemet. T4. Az Európai Unió egészségügyi szabályozása az Írországban élő magyarok számára nem átlátható, nincs megfelelő ismeretük róla, így sok esetben az információk hiánya miatt nem is tudják az uniós szabályozást megfelelően betartani, alkalmazni. Saját kutatásom alapján, a külföldön dolgozókat leggyakrabban foglalkoztató kérdések a szociális és egészségügyi területtel kapcsolatban a következő kérdések köré csoportosulnak:
Egészségügyi- és szociális rendszer illetve a társadalombiztosítás a munkavállalás országában.
A külföldön élők magyarországi (illetve más uniós országbeli) egészségügyi ellátásának lehetőségei, szabályos illetve szabálytalan lehetőségek.
Külföldi (általában anyaországban) végzett kezelések után járó szociális ellátások a munkavállalás országában.
Az egészségügyi- és szociális rendszer az egyes tagállamokban eltérő, így érthető, hogy a külföldön élők számára is sokszor időbe telik és nehézkes átlátni a hazai rendszertől teljesen eltérőt. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy még azok is nehézkesen igazodnak ki, akik már több éve élnek az országban, illetve igen jól beszélik lakóhelyük nyelvét. Kutatásom színhelyén Írországban több, mint 60 különböző szociális kifizetés illetve séma létezik, mely 13
az élet különböző területein nyújt segítséget, ellátást. Így érethető, hogy igen nehéz a megfelelő szociális ellátást megtalálni illetve kiigazodni a rendszerben. Az egészségügyi rendszer területén is hasonló a helyzet. Az egyes tagországok eltérő rendszeréből adódóan a külföldi munkavállalók sokszor az alapellátásokkal kapcsolatos szabályozásokkal sincsenek tisztában. Az eltérő szabályok miatt sokszor az is előfordul, hogy sok munkavállaló még azt sem tudja, hogy egyáltalán rendelkezik-e biztosítással a munkavállalás országában. Ez sokszor a társadalombiztosítás rendszeréből is adódhat, hiszen például kutatásaim színhelyén Írországban az egészségügyi ellátások területén keveredik a privát és állami ellátási rendszer. A háziorvosok privát rendszerben működnek (az állam kizárólag szociálisan rászorultak esetén vagy meghatározott egészségügyi problémákkal rendelkezők részére vállalja az ingyenes ellátást), viszont a további szakorvosi ellátások, melyre a háziorvosok adnak beutalót, ingyenes ellátást nyújtanak. A szakorvosok esetén is választhatunk privát ellátást, mely esetén magunk vagy biztosítónk fizeti az ellátás költségét. Olyanok, akik Írországban sok időn keresztül csak a háziorvosi ellátással találkoznak (amely privát jelleggel működik, és a háziorvosok szolgáltatásaikhoz szabad ármegállapítást használhatnak) felmerül a kérdés, hogy egyáltalán rendelkeznek-e társadalombiztosítással, mi történik akkor, ha esetleg kórházi ellátásra szorulnak. Érdekes kérdéssel találkozunk a külföldi munkavállalók magyarországi ellátásával kapcsolatban. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a külföldi munkavállalók nehezen fogadják el azt az Uniós szabályozást, hogy a külföldi munkavállalók abban az országban rendelkeznek társadalombiztosítással, ahol dolgoznak, és az egészségügyi ellátásokat is abban az országban kell alapvetően igénybe venniük. Nehezen fogadják el a külföldi magyar munkavállalók, hogy társadalombiztosítás szempontjából ugyanolyan külföldinek számítanak Magyarországon, mint egy ír, spanyol, olasz vagy portugál állampolgár. A szabályozás azt is kimondja,
hogy
az
uniós
polgárok
csak
egy
tagországban
rendelkezhetnek
társadalombiztosítással, viszont egy tagországban mindenkinek, mindenképpen kell rendelkeznie társadalombiztosítással. Tehát egy és csakis egy tagországban lehet szabályosan társadalombiztosítással rendelkezni. Ugyanakkor a munkavállalás országán kívüli is lehet törvényesen és szabályosan egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, hiszen az Európai Egészségügyi Kártyával más Európai Uniós tagállamban is igénybe vehetik az ideiglenes ott tartózkodásuk alatt a szükséges orvosi ellátásokat. A tervezett ellátásokat azonban csak akkor lehet szabályosan igénybe venni más tagállamban, ha a munkavállalás országának a egészségbiztosítási szerve ehhez előzetesen hozzájárul. Tapasztalatom azt mutatja, hogy ezt a 14
hozzájárulást sokszor igen nehézkes és időigényes megszerezni, ám, ha ezzel már rendelkezünk, akkor igen szervezetten és gördülékenyen zajlik az ellátás. Ilyen esetben a saját társadalombiztosítónk
közvetlenül
számol
el
a
külföldi
kezelést
végző
ország
társadalombiztosítási szervével, valamint a beteg számára térítik a külföldi helyszín elérésének költségeit is. A tagállamok társadalombiztosításainak függetlensége miatt fordulhat elő az, hogy nehezen ellenőrizhető és követhető, hogy az uniós polgárok valóban csak egy országban rendelkeznek-e biztosítással. A kutatásaim azt mutatják, hogy viszonylag nagy azon külföldön munkavállaló magyarok aránya (saját kutatásom alapján 30% körüli is lehet ez az arány), akik vállalva a magyarországi egészségbiztosítás önkéntes megfizetését, teljes körű egészségbiztosítási jogosultságot szereznek Magyarországon is. Ezen esetekben pont az Európai Unió egyik alapelve – az egyenlő bánásmód elvesérül, ugyanis ezek az emberek két országban is igénybe vehetik teljes körűen az egészségügyi szolgáltatásokat, míg a szabályosan eljárók csak egy ország egészségügyi szolgáltatásait használhatják szabályosan. Előfordul, hogy ez a kettős biztosítás nem is előnyszerzés céljából történik, hanem a szabályozás nem ismeretéből, nem értéséből adódik. A orvosi ellátásokkal szorosan összefügg a betegség idejére járó táppénz kérdése is. A betegállomány és táppénz kérdését szintén eltérően szabályozzák és szabályozhatják a tagállamok. A legegyszerűbb esetben, mikor a munkavállaló a munkavállalás országában betegszik meg, az országban található háziorvostól (illetve kórháztól) kapott igazolás alapján kaphat a betegség idejére táppénzt a munkavállalás országában. Amennyiben már külföldön (ez esetben a magyar külföldi munkavállalók esetén biztosítás szempontjából Magyarország is külföldnek számít) betegszik meg valaki és ott vesz igénybe orvosi ellátást, akkor abban a tagállamban kell igazolást igényelnie, ahol az ellátást igénybe vette, viszont az igazolás alapján a munkavállalási tagállam lesz felelős a táppénz kifizetésére. Talán ez a legnehezebb és legzavarosabb terület az Uniós egészségügyi szabályozás és folyamatok közül. Sok esetben a Társadalombiztosítási szervek sincsenek tisztában az uniós szabályozásokkal illetve nem megfelelő információt nyújtanak az emberek számára. Többe esetben a magyarországi biztosító úgy tájékoztatta a személyesen megjelenő betegeket, hogy az Európai Unióban használatos formanyomtatványok már nem léteznek (E115/E116/E118 nyomtatvány), azt nem tudják kiállítani. Ugyanazon a napon e-mailes kérdésemre a magyar egészségügyi hatóságok a nyomtatványok használatát írják elő a külföldön biztosítottak számára. Az uniós szabályozás a külföldön kiállított orvosi táppénzes igazolás elfogadását is előírják a külföldi 15
társadalombiztosítók mindenképpen
számára,
megkönnyíti
ám az
az
E115/E116/E118
ügyintézést.
A
nyomtatványok
munkavállalás
használata
országának
a
társadalombiztosítója is gyakran rossz információt nyújt az emberek számára. Sokszor azt javasolják, hogy a külföldi betegség idejére is a munkavállalás országának orvosától szerezzen be betegállomány igazolási papírt, ám a szabályozások szigorúan kimondják, hogy arra az időre, míg valaki az országon kívül tartózkodik, az orvos nem állíthat ki táppénzes igazolást. Ez az eset, ahol a két tagországban egyidejűleg biztosítással rendelkezők nehézséggel találják magukat szemben, ugyanis Magyarországon a biztosításuk alapján ingyenes ellátást tudnak igénybe venni, viszont nem tudnak a magyarországi Egészségbiztosítási szervhez fordulni, hogy számukra a külföldi állam fizesse ki a táppénzt, mivel ők a biztosításuk alapján belföldinek számítanak. Ilyenkor sokszor azt érzik, hogy igazságtalanság érte őket, mivel ők jogosnak érzik, hogy ingyenesen vették igénybe az ellátást Magyarországon, hiszen fizették maguk után a magyarországi egészségbiztosítási járulékot, viszont biztosítással is rendelkeznek munkavállalásuk országában, ahol járna számukra a táppénzes ellátás.
A fentiekből is jól látszik, hogy a külföldi munkavállalók mindennapi életük során is sokszor találkoznak az egészségügyi- és szociális kérdések uniós szintjével, éppen emiatt az Európai Uniónak foglakoznia és szabályoznia kell ezeket a kérdéseket. Sokszor azt tapasztaltam, hogy nem a szabályozás hiányzik, hanem az emberek, de sok esetben a hivatalos szervek sem rendelkeznek megfelelő információval, így érthető, ha a külföldi munkavállalók igen nehézkesen igazodnak el az uniós egészségügyi- és szociális rendszerben. Talán az uniónak az információ minél szélesebb körben való terjesztését is célul kellene kitűznie, hiszen a szabályozások és irányelvek sem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, ha az emberek nem ismerik az őket megillető jogokat és tőlük elvárt kötelezettségeket.
16
A H5 hipotézist sikerült bizonyítanom, mely alapján a következő tézist fogalmaztam meg: T5. Az Írországban élő magyarok orvosválasztását leginkább a nyelvhasználat befolyásolja. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a magyarok többsége (61 %) magyar háziorvosnál veszi igénybe a háziorvosi ellátást, míg csupán 39 % veszi igénybe ír háziorvosi rendelőben. A kutatásom során választ kívántam kapni a háziorvos választásának a motivációjára is. Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes külön megvizsgálni azok motivációját, akik magyar háziorvosnál, és akik ír háziorvosnál veszik igénybe a szolgáltatásokat. Azok közül, akik magyar háziorvosnál veszik igénybe a szolgáltatást, nem meglepő módon az elsődleges motiváció a magyar nyelv használata. A magyar háziorvost választók 53 %-a a nyelvhasználat miatt választja a magyar orvost. A háziorvosi szolgáltatás korábban bemutatott specialitása miatt nem meglepő szintén, hogy a szolgáltatással, orvossal való megelégedettség is igen fontos tényező a háziorvos választásakor, hiszen a magyar háziorvost választók 36 %-át az orvossal és a szolgáltatásokkal való megelégedettség motiválta. A háziorvosi rendelő közelsége (7%), a háziorvosi rendelő központi elhelyezkedése (3%) valamint a szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférés (1%) az eredmények alapján nem befolyásolja jelentősen a magyar háziorvosi rendelőt választókat. Az ír háziorvosokat felkereső magyarok között teljesen eltérő motivációkat találhatunk. Az elsődleges motiváció (a z ír háziorvosi rendelőt felkeresők között 45%) a háziorvosi rendelő közelsége szerepel, majd ezt követi a szolgáltatással és az orvossal való megelégedettség is (40%). A szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférés (9%), valamint a szolgáltatások ára (6%) az ír háziorvost választók esetén kisebb jelentőséggel bír a motivációk terén. Hol veszi igénybe a háziorvosi szolgáltatást Mi motiválja a háziorvos választásában Magyar háziorvosnál
Ír háziorvosnál
Nyelv használata (magyar háziorvos esetén)
53%
-
Háziorvosi rendelő központi elhelyezkedése
3%
-
Háziorvosi rendelő közelsége
7%
45%
Megelégedettség a szolgáltatással, az orvossal
36%
40%
Gyors hozzáférés a szolgáltatásokhoz
1%
9%
-
6%
100%
100%
Szolgáltatások ára Összesen
4.táblázat: Hol veszi igénybe a háziorvosi ellátást és mi motiválja a háziorvos választásban Forrás: Saját kutatás
17
7. Összefoglalás Dolgozatomban Írország egyedi egészségügyi rendszerét tanulmányoztam, melyben egymás mellett létezik a privát és az államilag biztosított ingyenes ellátás. Az ellátás ingyenessége a család jövedelmi helyzetétől illetve a szolgáltatástól függhet (például ingyenes a terhesgondozás, a gyerekek oltása és egyes szűrővizsgálatok is). Jövedelmi helyzet alapján jogosult lehet a család az ingyenes háziorvosi szolgáltatást biztosító GP Visit Cardra, vagy még alacsonyabb egy főre eső jövedelem esetén a Medical Cardra, mely a háziorvosi ellátást és a gyógyszereket is ingyenesen fedezi. Sok esetben teljesen egymás mellett létezik a privát és az ingyenes ellátás, például ugyanannál a háziorvosnál történik az ingyenes és a fizetős privát ellátást igénybe vevők ellátása is. Beteg oldalról tekintve az ingyenes ellátásra jogosultak átlagosan háromszor több alkalommal keresik fel a háziorvosukat (átlagosan 6 alkalom évente), mint azok a privát betegek, akiknek minden alkalommal vizitdíjat kell fizetniük (átlagosan 2 alkalom évente). Orvos oldalról megvizsgáltam, hogy miként változik a háziorvos motivációja, egy-egy új privát vagy államilag biztosított ellátású beteg regisztrációja, illetve ellátása során. Az ír egészségügyi rendszerben az állam a rászoruló beteg háziorvosi finanszírozását a háziorvos részére fejkvóta alapján biztosítja, amely azt jelenti, hogy a háziorvos a hozzá bejelentkezett betegek száma alapján kapja meg a havi finanszírozást, a beteg megjelenés számától függetlenül. Ebből következőleg a háziorvosnak a célja, hogy a rászorultság alapján Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek minél kevesebbszer keressék fel rendelését, míg a megjelenések után vizitdíjat fizető, privát betegek minél többször érkezzenek a rendelésre. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek látogatási szokásai sem egyformák. Kutatásaim során megvizsgáltam, hogy nem, kor, lakhely szerint hogyan változik az egy év alatt várható látogatások száma. Eredményeim azt mutatják, hogy a Dublinon kívül lakó, 25-34 év közötti, nők esetén kell a legnagyobb látogatásszámra számítani, esetükben átlagosan 6,52 az éves várható látogatásszám. A legalacsonyabb háziorvosi megjelenés a Dublinban lakó, 55-64 év közötti férfiak esetén várható, esetükben 4,84 a várható éves megjelenésszám.
18
Férfiak
Nők
Korcsoport Dublin Dublinon kívül Dublin Dublinon kívül 25-34
5,46
5,9
6,08
6,52
35-44
5,2
5,66
5,84
6,28
45-54
4,96
5,4
5,58
6,02
55-64
4,84
5,28
5,46
5,92
5. táblázat: Nem, kor, lakhely szerinti várható látogatás a háziorvosnál Forrás: Saját kutatás
A háziorvosnak fizetendő fejkvóta a beteg neme, kora és lakhelye rendelőtől mért távolsága szerint változik. A lakhely bevonása a finanszírozási rendszerbe meglepő lehet elsőre, de a rendszer két okból is figyelembe veszi a távolságot: a háziorvosoknak Írországban szerződés szerint a háziorvoshoz bejelentkezett betegek részére, szükség esetén felmerülő otthoni ápolást is biztosítaniuk kell, másrészt a rendszer honorálja a háziorvos többlet munkáját, ami nem a körzetébe tartozó betegek ellátása kapcsán merül fel. Az ír háziorvosok ugyanakkor gyakorlatilag nem végeznek házi ápolást, a betegek ellátása a rendelőkben, vagy sürgős esetben a kórházak sürgősségi osztályán történik. A finanszírozással kapcsolatban néhány érdekességet figyeltem meg A férfiak után fizetett térítés egyedül a 4 év alattiak esetén magasabb, mint a nők utáni térítés. Az 5-15 év közöttiek esetén a férfiak és nő közötti térítés közel azonos, viszont az idősebbek között már a nők esetén lényegesen magasabb a térítés. A távolság szerint folyamatosan növekszik a térítés nagysága is. A férfiak esetén a 4 év alattiak után fizetett térítés magasabb, mint az 5-15 évesek után fizetett, valamint magasabb a 16-44 évesek után fizetettnél is. A nők esetén csupán az 5-15 éves kategóriánál magasabb a 4 év alattiak után fizetett térítés, esetükben a 16-44 év közöttiekre már magasabb a térítés. 300 250 200 150 100 50 0
<4 5-15 16-44 45-64 Fiu
Lány
0-3 mérföld
Fiu
Lány
3-5 mérföld
Fiu
Lány
5-7 mérföld
1.ábra: Ír háziorvosi rendelők finanszírozási kategóriái Forrás: Saját kutatás
19
Fiu
Lány
Fiu
Lány
7-10 mérföld 10 mérföldnél távolabb
65-69 >70
Ezeket az adatokat használtam fel, hogy megállapítsam, hogy a haszonmaximalizáló háziorvos milyen hasznosság növekedéssel számolhat egy újabb beteg regisztrálása során. Ennek a modellnek a segítségével a háziorvos meg tudja ítélni, hogy az adott újabb beteg regisztrálásával mennyivel növekszik a várható látogatás szám és ezzel együtt az ő munkaráfordítása, valamint az ismert finanszírozási adatok segítségével tudja, hogy a finanszírozásában milyen változás várható. A betegek látogatási szokásai, valamint a finanszírozás változásának arányaiból meg tudtam határozni a háziorvos haszonváltozását egy újabb páciens regisztrációja során. A háziorvos hasznának változását a legnépesebb betegcsoporthoz viszonyítottam6. A legnépesebb betegcsoport a 25-34 év közötti, 3-5 mérföldre lakó nők csoportja volt. Eredményeim azt mutatják, hogy az orvos szempontjából a 10 mérföldnél távolabb lakó 55-64 év közötti nők esetén számolhat a háziorvos a legnagyobb hasznosság növekménnyel, ugyan a látogatások száma várhatóan csak 3 %-kal csökken a leggyakoribb betegcsoporthoz képest (25-34 éves, 3-5 mérföldre lakó, nők csoportja) de a csoport
finanszírozása
pedig
138
%-kal
növekszik
a
leggyakoribb
betegcsoport
finanszírozásához képest. A háziorvos szempontjából a 0-3 mérföldre lakó, 25-34 év közötti férfiak esetén jár a legrosszabbul, hiszen esetükben 29 %-os hasznosság csökkenéssel kell számolni a leggyakoribb betegcsoporthoz képest. A 25-34 éves korosztályban minden lakhely esetében azt az eredményt kaptam, hogy egy újabb nő regisztrálása a praxisba jobban megéri, a hasznosság szempontjából a háziorvosnak, mint egy újabb férfi regisztrálása. A 35-44, a 4554 év és az 55-64 év közöttiek esetén kicsi a férfiak és nők között a hasznosságok növekedésének a különbsége, bár minden esetben a női paciensek regisztrálásából adódó hasznosság növekedés magasabb, mint a férfiak esetén, annak ellenére, hogy a nők között a várható látogatás kisebb mértékben csökken, mint a férfiak esetén, ugyanakkor a finanszírozás növekmény magasabb a nők esetén. A
B
C
D
E
0-3 mérföld
3-5 mérföld
5-7 mérföld
7-10 mérföld
10 mérföldnél távolabb
Életkor
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
25-34
-29%
-2%
-27%
0
-23%
3%
-27%
-1%
-23%
3%
35-44
33%
34%
38%
39%
46%
47%
46%
48%
56%
57%
45-54
43%
47%
58%
62%
80%
84%
94%
98%
121%
125%
55-64
56%
61%
72%
76%
94%
99%
109%
113%
137%
141%
6.táblázat: Az ír háziorvosok hasznának változása a finanszírozás és a látogatás növekményének különbségében Forrás: Saját kutatás
6
A dublini, magyar háziorvosi rendelő betegadatai alapján
20
Dolgozatom
során
Magyarország
és
Írország
egészségügyi
rendszerét
is
összehasonlítottam makrogazdasági adatok alapján, valamint az Írországban élő magyarok segítségével is elvégeztem az összehasonlítást. Ők azok, akik az egészségügyi ellátó rendszert össze tudják valósan hasonlítani, hiszen sok esetben a külföldön élő magyarok mind a mai napig párhuzamosan használják a két ország egészségügyi szolgáltatásait. A kutatás során megismerhettem a motivációkat, amely a hazai illetve külföldi egészségügyi szolgáltatás választását befolyásolják. A külföldön élő magyarok egészségügyi szolgáltatások igénybevételének kutatásával párhuzamosan szükséges volt az Európai Unió szabályozásának megismeréséhez is. Az Európai uniós szabályozások, törvények, irányelvek megismerése mellett arra fokuszáltam, hogy megismerjem, hogy melyek azok a valós problémák, amelyek a külföldön élő magyarokat foglakoztatják. Azt tapasztaltam, hogy ezen a területen a legfőbb probléma az információ hiánya volt. Az információ hiánya vezetett bizonytalansághoz többek között az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatának, kiváltásának feltételeivel összefüggésben, a külföldi kezelések idejére járó hazai táppénz kérdésével kapcsolatban, valamint a társadalombiztosítás meglétének, anyaországban való önkéntes fizetésének a kérdésével kapcsolatban is. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a külföldi munkavállalók nehezen fogadják el azt az uniós szabályozást, hogy a külföldi munkavállalók abban az országban rendelkeznek társadalombiztosítással, ahol dolgoznak, és az egészségügyi ellátásokat is abban az országban kell alapvetően igénybe venniük. Nehezen fogadják el a külföldi magyar munkavállalók, hogy társadalombiztosítás szempontjából ugyanolyan külföldinek számítanak Magyarországon, mint egy ír, spanyol, olasz vagy portugál állampolgár magyarországi látogatása alkalmakor.
21
8. Hivatkozások Balázs P. (2006): Egészségügyi rendszerek nemzetközi összehasonlítása, Egészségügyi gazdasági Szemle. 43. évf. 5. szám, p.14-19. Boslaugh, S. E. (2013): Health Care Systems Around the World: A Comparative Guide, SAGE Publications Hajós R. Z. (2006): Az ír csoda. Írország gazdasági fejlődése a függetlenné válástól napjainkig, Európai műhelytanulmányok Horváth Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac Kiadó, Budapest Lepp-Gazdag A. (2004): Néhány gondolat a magyar egészségügy reformjához, International Center for Economic Growth European Center, Budapest Mihályi P. (2002): Az egészségügyi és egészségbiztosítási piacok sajátos vonásai. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 40 (5) 509-524. p. Nolan, A., Nolan, B. (2003): A Cross-Sectional Analysis of the Utilisation of GP Services in Ireland: 1987-2001. Working Paper No.1 of Research Programme on Health Services, Health In: equalities and Health and Social Gain: ESRI, ISSC and University of Ulster Nolan, A., Barry S., Burke S., Thomas S. (2015): The impact of the Crisis on the Health System and Health in Ireland, WHO Nolan, B. (1993): Economic Incentives, Health Status and Health Services Utilisation. Journal of Health Economics, 12, 151-169. O'Morain, P. (2007): The health of the nation, the Irish healthcare system 1955-2007 Páva H., Kovács R. (2003): Az egészségügyi diplomák és szakképesítések elismerési rendje. Európa füzetek 29. Töröcsik M. (2009): Vásárlói magatartás, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest Wren, M-A., Connolly S., Cunningham N. (2015): An Examination of the Potential Costs of Universal Health Insurance in Ireland, Dublin, Economic and Social Research Institute and the Minister for Health
22
Publikációs jegyzék Hazai folyóiratban megjelent publikációk 1. Endrédi Balázs: Kulturális hatások az orvosi ellátások esetén – egy írországi magyar rendelő példája, Psychiatria Hungarica, XXV. évf. 2010/Supplementum, HU ISSN 0237-7896 2. Endrédi Balázs-Bolla Emőke: Az Európai Unió egészségügyi rendszereinek összehasonlító elemzése – választott tagországok alapján, Psychiatria Hungarica XXV. évf. 2010/Supplementum, HU ISSN 0237-7896 3. Endrédi Balázs - Dr. Constantinovits Milán: Magyarország és Írország egészségügyi rendszerének összehasonlítása, avagy a fogyasztói paradoxon az egészségügy területén, Külügyi Szemle, ISSN 1587-9089 (Közlésre befogadva) Nemzetközi folyóiratban megjelent publikációk 1. Balazs Endredi: Interculturalidad en los servicios sanitarios, el ejemplo de una policlínica húngara en Dublín, Irlanda, NORTE de Salud Mental No 39. (Febrero 2011 ), ISSN 1578-4940 (Interkulturalitás az egészségügyi ellátásokban, egy magyar háziorvosi rendelő példája Dublinban, Írországban.) 2. Balazs Endredi: The mobility of health professionals and the differences in the health systems in Europe, Aging clinical and experimental research, Vol. 23, Suppl. to No. 1, February 2011, ISSN 1594-0667
Hazai konferencián megtartott előadások: 1. Konferencia megnevezése: Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlése Helyszín: Sopron, Magyarország Időpont: 2011. január 26-29. Megtartott előadás: Kulturális hatások az orvosi ellátások esetén - egy írországi magyar rendelő példája 2. Konferencia megnevezése: Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlése Helyszín: Sopron, Magyarország Időpont: 2011. január 26-29. Megtartott előadás: Az Európai Unió egészségügyi rendszereinek összehasonlító elemzése - választott tagországok alapján
23
Nemzetközi konferencián megtartott előadás: 1. Konferencia megnevezése: Pszichiátriai Világszövetség Konferenciája /Congreso WPA 2010 (Migración, salud mental y transculturalidad en el siglo XXI.)/ Helyszín: Barcelona, Spanyolország Időpont: 2010. október 28-november 2. Megtartott előadás: Interculturalidad en los servicios sanitarios, ejemplo de una policlínica húngara en Irlanda (Interkulturalitás az egészségügyi szolgáltatások terén, egy írországi magyar rendelő példája) 2. Konferencia megnevezése: Healthy and active ageing for all Europeans „II” Helyszín: Bologna, Olaszország Időpont: 2011. április 14-17. Megtartott előadás: The mobility of health professionals and the differences in the health systems in Europe 3. Konferencia megnevezése: Congreso Geriatria 2011 Helyszín: Málaga, Spanyolország Időpont: 2011.szeptember 28-október 2. Előadás címe: Relación económica de la anciedad en España, Irlanda y Hungría (Az idõsödés gazdasági kérdései Spanyolországban, Írországban és Magyarországon) 4. Konferencia megnevezése: XXIV. Congreso de la Sociedad Canaria de Geriatria y Gerontología Helyszín: Maspalomas, Gran Canaria, Spanyolország Időpont: 2011.november 16 - 20. Megtartott előadás címe: Las causas del traslado de los pensionistas entre Irlanda y España (Az idõskori költözés kérdése Írország és Spanyolország között)
24
