Alapmódszerek Fitoterápia Fekete Szabolcs - 2016
Témakörök • A fitoterápia története • A fitoterápia alapjai • Hatóanyag szerinti felosztás • Fitoterápiai klinikum • Aromaterápia • Apiterápia
2
A fitoterápia története Ókor • Kína – rebarbara, fokhagyma, fahéj, bors, gyömbér, üröm, retek, gránátalma (közel 8000 különböző növényt alkalmaznak) • India – A Rigvéda 67 féle gyógynövény használatát írja le • Babilon – csíráztatott gabona, készítettek kúpokat, i.e. 2300 körül egy gyógyszerész 250 féle gyógyszert írt le, Semiramis függőkerje • Egyiptom – i.e. 1600 körül az Ebers-féle papirusztekercs kb. 500 féle gyógynövényt ír le, 876 gyógykészítményt sorol fel.
3
A fitoterápia története • Egyiptom – olajok, illóolajok (balzsamozás) – cédrus-, fahéj-, fenyőolaj. Növényi fürdőket alkalmaztak, sebekre mézkenőcsöt tettek. • Görögország- Hippokratész több, mint 300 féle gyógynövény hatását ismerte • Dioszkoridész – Európa első gyógynövénykönyve Materia Medica (700 féle gyógyanyag, 580 növénnyel!) • Róma – főzetek, tinktúrák, kenőcsök, tapaszok (dietetika)
4
A fitoterápia története Középkor • Nagy Károly (742-814) – A kolostorokat kötelezte a gyógynövények termesztésére (70 félét) – rozmaring, zsálya, római kömény, édeskömény, lestyán, menta, zeller, kapor, fokhagyma, mák, stb. • Arab kultúra – Ibn Szinna/Avicenna – Canon Medicine – a korabeli orvoslás összefoglalója
5
A fitoterápia története Középkori kolostori gyógyászat • Bencések – gyógyborok, likőrök • Hildegard von Bingen (Szent Hildegard – Physica, és Causae et Curae) • Albertus Magnus (21. kötetes könyv) Paracelsus (1493-1541) – német orvos, alkímista, leírta a hatóanyagot
6
A fitoterápia története Újkor • Mikroszkóp – 1950 • Linné – rendszertan kidolgozója (nevezéktan) • Hufeland – medicus curat, natura sanat • Hahnemann (1799-1843) Homeopátia • Priesnitz – vízkúrák, gyógynövények
• „Zöld hullám”
7
A fitoterápia hazai története Íratlan történelem Írott történelem • Pray-kódex (halotti beszéd, könyörgés) • Pannonhalma (1001) • Melius Juhász Péter – Herbarium (1578) • Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) – Pax Corporis Első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv – a betegség nem Isten büntetése, hanem testi nyavalya (gyógyításhoz füvek, fák) – 300 féle növényi gyógyszer
8
A fitoterápia hazai története • • • •
Diószeghy Sámuel-Fazekas Mihály – Magyar Füvészkönyv (1807) 1871 megjelenik az Első Magyar Gyógyszerkönyv 1904 Kolozsvári Gyógynövénykutató állomás (a világon az első) Bittera Gyula – 1920 körül telepíti a tihanyi levendulást
9
A fitoterápia hazai története Természetgyógyászat • Dr. Oláh Andor (orvos, természetgyógyász) Összegyűjtötte a népi természetgyógyászati tapasztalatokat, alkalmazta, népszerűsítette őket. • Szabó Lajos atya (lazarista missziós pap) nyers étrenddel és természetgyógyászati módszerekkel segítette a gyógyulást (Lajos atya tanácsai) • Tudományos irányzat (Farmakognóziai irányzat)
10
A modern fitoterápia • Henri Leclerc (1870-1955)
• Az egyik legismertebb és legelfogadottabb természetgyógyászati terület • Növényi gyógyszerek, hatóanyagok természetes úton • Sok esetben évezredes tapasztalattal, és/vagy igazolt (azóta szintetikus) hatóanyagokkal • A mindennapokban is hozzáférhető, szabadon gyűjthető Gyógynövények azok a növények, amelyekben olyan mennyiségű hatóanyag található amely betegség gyógyítására alkalmas.
11
A gyógynövények jellemzői és felosztásuk Gyógynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek jó körülírható gyógyhatással rendelkeznek (irodalmi adatok, azóta igazolt/vagy nem igazolt hatás) A gyógynövényekben található anyagok: • Tartalomanyag (az adott drogra jellemző kémiai anyagok összessége)
• Hatóanyag (a drog hatásáért felelős vegyület) • Kísérőanyagok (a hatóanyag működését segítő anyagok) Például: hatóanyag a C-vitamin, kísérő a pektin, P-vitamin
12
A gyógynövények jellemzői és felosztásuk
• A növényekben a hatóanyagok többnyire komplexen fordulnak elő, kiegészítik egymást, vagyis szinergikus összetételűek • A gyógynövény olyan koncentrációban tartalmaz hatóanyagot, amelyet gyógyászati célra fel tudunk használni • A gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó részét gyűjtjük és tartósítjuk, ez a drog.
13
A gyógynövények jellemzői és felosztásuk A gyógynövények felosztása:
• Hatóanyag szerint (fő hatóanyag szerint) • Morfológiai szempontok szerint (melyik része a drog) – virág, levél, hajtás, gyökér, mag • Betegségcsoportok szerint (pl. légzőszervi betegségekre ható gyógynövények) • A kivonás módja szerinti csoportosítás (Elkészítési mód szerint) • Erős vagy gyenge hatása szerint (erős=mérgező), pl. gyermekeknél enyhe hatású, „mite” drogok • Termőhely szerint (vadon termő, termesztett) • Növényrendszertani besorolás szerint A földön kb. 500.000 virágos növény él, 10%-át használjuk
14
A gyógynövények jellemzői és felosztásuk Magyarországon:
• 71 növény gyógyszerkönyvi drog • 16 illóolaj gyógyszerkönyvi • „szabványosított” gyógynövények (szabadon kaphatóak) • Népi gyógyászati növények • 50 féle fűszer, gyógyhatással Összesen kb. 530 féle gyógynövényt használunk gyógyítási célra
15
A gyógynövények alapvető felhasználásai • Friss drogból – hatóanyagok instabilitása miatt, szárítás során elbomló hatóanyag miatt (pl. vérehulló fecskefű nedve, hagymafélék illóolajai) • Szárított alapanyagokból (a szárítás lassítja vagy megállítja a lebomlási folyamatokat, az enzimek hatásait) – tárolás papírzacskóban, száraz, hűvös helyen, illékony anyagoknál üvegben • Kivonjuk az oldható anyagokat (vízoldékony, zsíroldékony drogok) • A legtöbb drog maximum egy évig (a következő szezonig őrzi meg a gyógyerejét, kivétel pl. az illóolajok) ellenpélda a komló – 2-3 év után lesz igazán hatékony az alkoholban „érlelt” drog
A gyógynövények alapvető felhasználásai Infusum (forrázat) • Könnyen kioldódó drogok (virág, virágos hajtás, levél) • Forrásban lévő vízzel • Lefedés mellett 15 perc – 2 óra állás, frissen fogyasszuk, lehetőleg ne filtereset Legtöbbször teát készítünk (szárítmányból, rövid időn belül, vizes kivonat) • Megfelelő edényben (ne alumíniumból) • Keverékeknél 1 evőkanál • Önmagában alkalmazva 1 teáskanál • 2-2,5 dl vízhez • A napi adagot 2-3 alkalomra osszuk el 17
A gyógynövények alapvető felhasználásai Decoctum (főzet)
• Vízoldékony (nehezen) drog – gyökér, kéreg • Kemény, kötött szerkezetű • A főzési idő változó
• Többnyire hideg vízbe áztatjuk, felforraljuk, 10-30 percig lefedve, kis lángon főzzük, leszűrjük
18
A gyógynövények alapvető felhasználásai Macerátum (áztatás) – hideg vizes kivonás • Első sorban nyálkatartalmú vagy más hőérzékeny anyagokat tartalmazó drog esetén (fehérjék, vitaminok) • Áztatási idő 6 óra – 2 hét • Veszélye a „fertőződés” (aprítsuk fel a drogot, hogy gyorsítsuk a folyamatot) – esetleg gyors forralás
Desztilláció (lepárlás)
A gyógynövények alapvető felhasználásai Kenőcsök: • Külsőleges kezelésekhez • Friss, szárított drogokból vagy akár illóolajokból • Melegítéssel készítjük, vizes vagy olajos „alapból” • Szűréssel „tisztítjuk”
A gyógynövények alapvető felhasználásai Gyógynövényes fürdők
• Vízkezelés + gyógynövény • A bőrfelületen keresztül leginkább a zsíroldékony anyagok szívódnak fel (pl. illóolajok), bekerülnek a véráramba is (tüdőn keresztül is szívódnak fel) • Leggyakrabban légúti fertőzések, reumatikus mozgásszervi panaszok, kibillent pszichés egyensúly, stressz, álmatlanság, fáradság, stb. esetén • A teljes test-fürdő komoly terhelés a keringésre (kontraindikációk) • Maximum 10-20 perc, utána 0,5-1 órás pihenés, esetleg hűtés
A gyógynövények alapvető felhasználásai Perkoláció (kioldás)
• Első sorban alkoholos kivonatokat – tinktúrákat készítünk, ezek a száraz drogok 1:5 vagy erős drogok esetében 1:10 arányú etil alkoholos kivonata • A füveket „tartósítani” tudjuk velük, jó megoldás ha a növény szárítva nem tartósítható (pl. medvehagyma) • Magas illóolaj tartalmú drogok ideális tartósítása • Felhasználása: főzetekhez, forrázatokhoz (kisebb adagban, mint a szárítmányok esetén), gyógyteával higítva (azonos gyógyfűből), vagy akár egy-két kanál mézzel
A gyógynövények alapvető felhasználásai Olajok
• Oliva vagy napraforgó olajba helyezik a friss növényi részeket, egy-két napra vagy hétre, szűrik, 2x-3x ismétlik (szavatossági idő kb. 1 év) • Leginkább külsőleg fájdalomcsillapításra, hámosításra használjuk (pl. orbáncfű) • Kozmetikai célokra • Belsőleg fekélyek kezelésére
A gyógynövények alapvető felhasználásai Préselés (lényerés)
• Nyersen • Tartósítva (cukorral, alkohollal, ecettel, vagy befőzéssel) • Érdemes a gyógyerőt fokozó tartósítószert választani (mézet, almaecetet, stb.)
• Pl. búzafűlé
Hatóanyagok Szénhidrátok
• Pektinek, mézgák, nyálkaanyagok • Bevonják a nyálkahártyákat, „megvastagítják” annak falát, védőréteget képeznek (védik a gyulladt nyálkahártyát) • A vízben nem oldódó nyálkák megduzzadnak, kocsonyássá vállnak (gél), növelik a széklet mennyiségét • Hőérzékeny anyagok • Képviselőik: lenmag, fehér mályvagyökér
• Ide tartozik még a cellulóz, keményítő, inulin
Hatóanyagok Alkaloidok: • Változatos a szerkezetük • Jellemzőjük a lúgos kémhatás és a nitrogéntartalom • Erős hatóanyagok • Első sorban gyógyászati alapanyagként kerülnek felhasználásra
26
Hatóanyagok Glikozidok • Antibakteriális, gombaellenes hatásúak pl. húgyúti fertőzések – medveszőlőlevél, láz és fájdalomcsillapító - fűzfakéreg Antraglikozidok • Természetes formájában „inaktív”, a vastagbélben található béta-glikozidáz enzim aktiválja (baktériumok termelik) • Növeli a bélperisztaltikát, csökken a vízfelszívódás (hashajtó hatású) • Akut székrekedésben használatosak
27
Hatóanyagok Szaponoidok
• Leggyakrabban hurutos köhögés esetén alkalmazzuk őket, köptető hatásúak • Csökkentik a nyálkahártya és a nyálka közötti felületi feszültséget, illetve megváltoztatják a nyálkahártya sejtjeinek áteresztő képességét • Számos képviselőjüknek van antibakteriális, antimikotikus hatás is • Ide tartozik: borostyán, édesgyökér, veronikafű, stb.
Hatóanyagok Cser vagy cserzőanyagok • Erős hatóanyagok, hatásukra a fehérjék kicsapódnak (irreverzibilis koaguláció) • A nyálkahártyán ez a koagulátum (csapadék) védőréteget képez, ezáltal védi a gyulladt nyálkahártyát • Csökken a fájdalom, javul a keringés, csökken a gyulladás, hasmenésgátlók, vérzéscsillapítók • Megkötik a nehézfémeket is • Képviselőik: tölgyfakéreg, szederlevél, cserszömörce, stb.
29
Hatóanyagok Csípős anyagok
• Helyi vérbőséget okoznak (külsőleg, belsőleg) • Hisztamin, szerotonin felszabadulás miatt általános hatásaik is vannak • Első sorban neuralgiák, egyéb fájdalmak, lumbágó kezelésére alkalmasak
• Képviselőik: fokhagyma, torma, gyömbér, paprika, stb.
Hatóanyagok Flavonoidok: • A növények színét adó vegyületek • Első sorban a virágokban találhatóak meg nagy mennyiségben (méz) • Gyulladáscsökkentők (antioxidánsok!) • Májvédő és érfal-erősítő hatásuk is ismert
31
Hatóanyagok Illóolajok: • Szobahőmérsékleten elpárolognak (elillannak-szublimálnak) • Gyulladáscsökkentés • Baktérium, vírus és gombaölő hatás • Nyugtatás (levendula, citromfű) • Epehígítás
32
Hatóanyagok Keserűanyagok: • Erős keserű ízük van, nagy hígításban is • Fokozzák az emésztőenzinek termelődését így az emésztést, a bélperisztaltikát (étvágyjavítók) • Csökkentik a puffadást (gázképződést) • Képviselőik: kisezerjófű, sárga tárnics, kálmosgyökér, gyermekláncfű • Túladagolásuk esetén irritálják az emésztőrendszert
33
Hatóanyagok Vitaminok: • A növényekben leginkább a vízben oldódók találhatóak meg (B1, B2, C, H, P, U) • Lásd eü. modul!
34
Gyűjtés • Ne károsítsuk a természetet
• Ne szedjünk védett növényeket! • Csak a JÓL ismert növényt gyűjtsük • Csak a szükséges részt gyűjtsük • Egy helyről ne szedjük le az összes növényt • Utaktól, művelési területtől távol, lehetőleg vegyszermentes környezetből gyűjtsünk • Megfelelő időjárást válasszunk (virág-napsütés, vékony rétegben, kosárba) • Megfelelő holdállás mellett • Szárítás ugyancsak megfelelő körülmények között!
35
Életkori sajátosságok Csecsemők (0-2) – csak enyhe, finomabb ízek, kis adagok, méz nem!
Kisgyermekek (2-6) – kis adagok (kk), gyenge teák, tiszta növények, jó íz (eper), kevés illóolaj (inkább pára) Gyermekek (6-14) – felnőtt adag fele (tk), fontos a szín, az íz, méz, citromfű, menta, édesgyökér. Felnőttek (14-60) – alapadagok (figyelni az elkészítésre)
Idősek (60+) – sok folyadék (átmeneti zavartság), étvágytalanságra keserű anyagok, szárító fürdőkkel óvatosan, inkább „finom” módszerekkel: csipkebogyó, citromfű, kamilla, hárs, borsmenta, kakukkfű, stb.
36
Időzítés • Altató hatású gyógyteákat rendszerint lefekvés előtt fél órával fogyasztjuk
• Étvágyjavító szereket étkezés előtt 15-20 perccel • Emésztés serkentőket, hashajtókat étkezés közben, vagy étkezés után • Féregűző szereket éhgyomorra • Hashajtó hatású szereket est, lefekvés előtt, hogy reggelre legyen hatása • Vese- és hólyagpanaszokra használatos szereket nappal, több adagban elosztva • Izzasztó hatású, légúti fertőzéseket enyhítő szereket melegen fogyasztjuk, ágyban fektetve, betakarva pihentetjük a pácienst • Köhögéscsillapítókat, nyákoldókat több, kisebb adagra elosztva
Receptúra készítés • Pontos anamnézis felvétele! • Panaszok • Kezelt betegségek • Gyógyszerek • Allergiák • Életkörülmények, élettempó, lehetőségek • Complience • Dokumentáció • Egyéb tényezők: kor, nem, várandósság, oki-tüneti kezelés összhangja, a probléma súlyossága, stb. 38
Receptúra készítés • Mindig frissen állítjuk össze a keverékeket! • Mindig egyformán tiszta és jó minőségű gyógyfüveket használjunk! • Pontos használati útmutatót adjunk! • • • • • •
Elkészítési mód Mennyiségek Szükséges víz mennyisége Napi adagolás Mikor fogyasszuk Édesíthető-e, stb.
Gyógyteákat mindig csak kúraszerűen, egy keveréket max. 6 hétig!
39
Oki és tüneti kezelés egyben Gyomorfekély esetén: • Nyugtató hatású gyógynövények (komló, levendula) • Fájdalomcsillapítás (bevonószerek pl. édesgyökér) • Gyulladáscsökkentés (körömvirág, cickafark) • Táplálkozásterápia (káposztalé – U vitamin)
40
Fitoterápia - klinikum • Különböző szervrendszerekre, betegségekre ható gyógynövények • Teák, keverékek • klinikum
41
Aromaterápia • Illóolajok felhasználása külső és belső gyógyászati célra
• Az illó-olajok nem valódi olajok • Fehér lapra cseppentve nyom nélkül elpárolognak (tisztaság) • Több vegyületből álló, vegyes komponensű, folyékony halmazállapotú, 100%-ban illékony anyagok elegye, mely jelentős gyógyhatással bír. • Levelek (menta), virág (kamilla, levendula), fa (rózsa)
42
Aromaterápia • Alapvetően csak inhaláció útján történő felhasználás, fertőzések, fájdalmak, rosszullétek csillapítására, gátlására • Tágabb értelemben minden illóolaj tartalmú növény ide tartozik • Általában vízgőz desztillációval vagy bizonyos citrusféléknél a héj préselésével állítják elő • Tiszta olajakat töményen vagy hígítva használjuk, bőrön, nyálkahártyán keresztüli felszívódással
• A véráram útján eljutnak a célszervekhez, átjutnak a vár-agy gáton is • Megkülönböztetünk élénkítő (borsmenta, rozmaring, boróka), nyugtató (levendula, kamilla, citromfű) hatású illóolajokat • A legtöbb rendelkezik fertőtlenítő hatással (teafa, fenyőfélék, citrusfélék) és vizelethajtó hatással is • Ismertek a görcsoldó, emésztésserkentő hatásúak is (édeskömény, ánizs, bazsalikom)
Aromaterápia • Adagolásuk: krémben, oldatban 1-5 csepp, inhalálásnál 10-15 csepp (nagyban függ az illóolaj tisztaságától, töménységétől), 1-1,5 l vízhez • Bőrtesztet érdemes próbálni (alkarteszt) • Ügyeljünk arra, hogy jó minőségű illóolajakat használjunk • Kontraindikációk (menta, eukaliptusz 6-8 éves kor alatt ne, várandósság) • Megfelelő tárolás
Apiterápia A méhek által készített termékek gyógyító célú felhasználása Termékek: • Méz (szacharóz, dextrin, illóolajok, fehérje, enzimek, vitaminok, acetilkolin, ásványi anyagok, 70-80% invertcukor) • Virágpor • Propolisz – főleg a nyárfafélék rügyeiből, nedveiből származó speciális termék, a méhek fertőtlenítő, ragasztó céllal használják Erős fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatása van.
45
Apiterápia • Méhpempő – a dolgozó méhek hormonváladéka. Ezzel táplálják a kikelt álcákat 3 napig, illetve a méhkirálynőt. Általános roboráló, teljesítményfokozó hatású. • Méhméreg – Jellegzetes aminósava a taurin. Alkalmazzák reuma, sokizületi gyulladás, idegzsába, szivárványhártya és ideghártya gyulladás esetén.
46
Bach-virágterápia • Dr. Edward Bach (1886-1936)
• A betegségek minden esetben érzelmi egyensúlyvesztés miatt jönnek létre • A virágesszenciák az érzelmi egyensúly helyreállítását cálozzák • Elsősorban tehát nem hatóanyag alapú gyógyítás
• A növények energetikája a meghatározó
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor
Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu
