Hagyományos Kínai orvoslás HKO
Fekete Szabolcs - 2016
HKO • A hagyományos kínai orvoslás a világ egyik legrégebbi (legalább 3000 éves) és leginkább rendszerbe foglalt, jól megalapozott orvoslása. A négy élenjáró tudomány: csillagászat, matematika, földművelés és orvoslás • Ma is népszerű: „Megyek az orvosomhoz és megmutatom neki a pulzusomat.” • A gyógyítás terén kifejtett idegen hatás akkor vált érezhetővé, amikor az anatómián alapuló nyugati orvoslás eljutott Kínába. (Csing dinasztia 1644-1911). • Mielőtt kapcsolatba kerültek volna a nyugati orvoslással, a kínai orvosok előtt nem volt világos a különbség a meridiánok és az erek, valamint az idegrendszer között.
HkO - A meridiánok és a pontok a kutatás fényében • Ma már a bőrfelszín alatti meridiánok létére döntő bizonyítékok vannak. • Zhu Zong Xiang kínai biofizikus professzor meridiánvisszhang kísérlete 1984 (gumikalapács) • A pontok és a meridiánok felett is a bőr jobban vezeti az áramot, azaz alacsonyabb az elektromos ellenállás illetve az impedancia. Meridiánokat LIP-nek is nevezik. (Low Impedance Line) • A meridiánokban áramló energia, a csí (qi) körforgása a hagyomány szerint nem a szívből hanem a gyomorból ered. Eszerint a gyomorban termelődő pozitív töltéseket el kell onnan vezetni, hiszen felhalmozódásuk gátolja a további zavartalan savtermelést, és olyan szerv felé kell irányítani, amelynek éppen pozitív töltésekre van szüksége. • Ezek a töltések a meridiánokon keresztül áramolnak (Nordenström „elektromos ember hipotézise”) Minél több a szabadon áramló töltés a bőr alatt, annál több az életenergia, a vitalitás.
HkO - A meridiánok és a pontok a kutatás fényében • Az emberi bőr, mint egy hatalmas kondenzátor, melyben a bőr alatti töltésáram feltölti a bőrünket és ez egyben védelmet jelent. • Az akupunktúrás pontok ebben az értelemben töltésátvezető csatornák a külvilág fele. • A kínai meridiántan 12 fő meridiánt említ a 12 szerv szervfunkciónak megfelelően, és 2 középvonali meridiánt jegyez még, melynek saját pontjai vannak. De hozzáteszi, hogy sokkal több energetikai kapcsolatot ismernek, hiszen a csí eljut a tesz minden részébe. • 12 meridiánból 6 a kézen fut, 6 a lábon fut. • Megfigyelhető a térbeli lefutásukban mutatkozó párhuzam.
A HKO gyógymódjai • A leggyakrabban használt gyógyító eljárások a kínai gyógyszertanon alapulnak • Napi rutinban közel 1000 féle gyógyhatású készítmény létezik. Az adott betegségre egyéni teakeveréket állítanak elő vagy több száz éve változatlan összetételben forgalmazott hagyományos gyógyszert ajánlanak • Akupunktúra alkalmazását egy vagy több néhány tized milliméteres vastagságú tű beszúrásával végzik (a tű által kiváltott sérülés következtében elektromos potenciál lép fel, illetve a beszúrt melegebb és a kiálló hidegebb vége közötti hő-elem jelenség lehet a hatás alapja)
A HKO gyógymódjai • Akupresszúra (kéz által létrehozott nyomásingerrel hatnak a bőrön keresztül idegi közvetítéssel a gerincvelőbe, majd összetett pályarendszeren keresztül fejti ki hatását) • Moxaterápia hővel való ingerlést jelent, melyekkel a hidegártalmat tudja gyógyítani. Az ürömfű égetésével, izzításával váltják ki az ingert leggyakrabban. • A köpölyözés vagy népies nevén pohárvetés az akupunktúrás pontok és a meridiánok felett vákuumhatással fejti ki hatását. Helyi keringésfokozás mellett a vákuumhatásra kilépő nyiroknedv lassú felszívódása folytán eredményez hosszú távú hatást. • A kínai mozgásgyakorlatok első sorban az életmód-változtatás elősegítésére szolgálnak, de kiváló frissítő és gyógyító hatásuk is van. pl.: Taiji, 3-1-2 meridiántorna
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete • Kölcsönösen hozza egymást létre a jin és a jang (A testi funkció (jang jellegűek) normális folyamataihoz táplálékra (jin jellegű) van szükség) • Korlátozzák egymást, amikor az egyik túlteng, a másik kevés lesz. • Egymásba átalakulnak, minőségi állapotváltozást jelent. • A jin-jang állapotváltozások nem szabályozatlanok és kiszámíthatatlanok (kezelés) • Az akupunktúrás csatornában az energia áramlásának irányát is a vezeték jin illetve jang jellege határozza meg. • A Jin alulról felfelé, a jang felülről lefelé halad az energia (kivéve a Kormányzó vezetékben)
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete • Gyógynövények osztályozása jin-jang tulajdonsága, íze, hatások szempontjából • jin= hideg, nedvesítő, savanyú, keserű, sós, leszálló, beivódó tulajdonságú • jang= meleg és szárító tulajdonságú, csípős, édes, íztelen, felszálló, lebegő, szétoszlató tulajdonságú anyagok, ételek • Nyugati orvoslásban is tetten érhető a jin-jang szerinti csoportosítás (ahhoz hasonló): paraszimpatikus (jin), szimpatikus (jang) vegetatív idegi működés leírásában
A jin-jang és az Öt Fázis elmélete Alapvető a kínai filozófiában, még a természet összes jelenségeit megpróbálták besorolni az 5 kategória, stádium valamelyikébe. pl.: az éves körforgás leírása • Fa= tavasz • Tűz= nyár • Föld= nyárutó (átmeneti évszak) • Fém= ősz • Víz= telet képviseli • Minden évszak kezdetét megelőző 18 nap (átmeneti évszak) gyógyászati jelentősége kettős (biológiai folyamatok már előre „jeleznek”, a kínai gyógyászatban a diagnosztikai rendszerében központi helyet elfoglaló pulzusdiagnózis miatt van nagy jelentősége). Ez az időszak volt a rendszeres, negyedévenkénti orvosi vizsgálat ideje (egészségesen!!!)
Az Öt Fázis Kapcsolatrendszere • Az egyes fázisok a külső, tápláló, létrehozó (sheng) és a belső kontrolláló, fékező (ke) egymásra hatásokat mutatják. • Minden fázis táplálja az utána következőt, korlátozza az utána következő másodikat. • A tápláló és korlátozó fázisok szükségessége teljesen egyértelmű, a harmónia alapja • Kóros hatások a túlfékezés (cheng) és a visszacsapás (vu)
Az öt fázis szerinti megfelelések • Az öt fázis kapcsolatrendszere a legjobban arra használható, hogy a klinikai gyakorlatban megjelenő tüneteket megfelelően csoportosítsuk és értelmezzük • Példa: ízek
– A savanyú étel a májat – A keserű a szívet – Az édesség a lépet és a hasnyálmirigyet károsíthatják – A csípős ételek a vastagbélben okozhatnak bajt, a túlzott só bevitel a vesefunkciót károsíthatja (hypertonia)
A négy fő testösszetevő és a lélek • • • • •
A csí A vér (Xue - ejtsd: hszüe) Folyadékok (Jin-Ye – ejtsd: csin-jie) Az esszencia (Jing, ejtsd: tying) A lélek (Shen)
A Csí • • • • •
Jang jellegű Származhat a szülőktől, a táplálékból, illetve a levegőből Öt funkciója van a testen belül: aktivál, melegít, véd, átalakít, megőrzi az állandóságot Állandó mozgásban van: felszálló, leszálló, belépő és kilépő Ha a csí áramlása nem megfelelő diszharmónia lép fel
– Csí-hiány (az öt funkció közül bármelyik ellátására képtelen a csí) – Csí-pangás (a végtagokban és a csatornákban pangó csí fájdalmakat okozhat) – Lehet rendellenes irányba áramló csí is (gyomor-csí felfelé halad – hányás, csuklás)
A vér (Xue - ejtsd: hszüe) • • • •
Nem ugyanaz, mint a nyugati orvoslásban a vér Jin jellegű Elsősorban a vérerekben, de a meridiánokon is áramlik (az erek a Vér Jang szervei) A táplálék átalakulásából származik (a gyomor és a lép emésztő működéséből származó tiszta csí feljut a tüdőbe és ott a vese esszenciájával (a csontvelőből) Vérré alakul • A tüdőben a vér megtisztul, ez alakítja ki a Vért • A csí termeli és mozgatja a Vért, a Vér táplálja azokat a szerveket amik termelik a csít („A Vér a csí szülőanyja”) • Fő feladata az egész test táplálása
A vér (Xue - ejtsd: hszüe) - rendellenességek • Vér hiány: csökkent vérképzés, erős vérveszteség (szédülés, szívdobogás érzés, fehér arc, gyenge pulzus, álmatlanság, magas a vérnyomás, száraz bőr, stb. • Vér-pangás: lilás ajkak, véraláfutások, bevérzések, lelki-szellemi zavarok • Forró Vér: mérgezés a Vérben (vérmérgezés): nyugtalanság, delírium, eszméletvesztés, bőrkiütések, gyors pulzus, stb.
Folyadékok (Jin-Ye – ejtsd: csin-jie) • • • • • •
Ide tartozik a test minden folyékony anyag a Vért kivéve Verejték, nyál, könny, orrváladék, gyomornedv, agyvíz, vizelet, stb. Szintén a megemésztett táplálékokból származnak Első sorban a vese funkcióival vannak kapcsolatban: nedvesítenek és táplálnak Folyadékveszteség lényege, hogy „menekül a csí”, mert a csí a folyadékokhoz kötődik Vízvisszatartás esetén jin túlsúly keletkezik, útját állja a csí áramlásának
Az esszencia (Jing, ejtsd: tying) • Minden szerves élet alapját alkotó, fenntartó, tápláló, folyadéktermészetű testösszetevő • Lehet a születés előtti, ez a szülőktől öröklött. A fogantatás tulajdonképpen a két szülői Esszencia összeolvadását jelenti • A fizikai fejlődést és bizonyos értelemben az életutat határozza meg • A születés utáni Esszencia a megemésztett táplálék megtisztult részéből származik • Folyamatosan életerőt ad a születés előtti Esszenciának • A szaporító Esszencia a szaporodási képességet biztosítja, a vese raktározza • A Vérhez képest az Esszencia aktívabb, inkább Jang jellegű. A szervezet változásainak lassú mozgásával, a növekedéssel, a fejlődéssel és a hanyatlással áll kapcsolatban
A lékek (shen) • Egybefonódik a testi folyamatokkal • Székhelye a szív • Az emberi egyéniség olyan jellemzői kötődnek hozzá mint a szemek csillogása, a gondolkodás, a jellem, a helyes választás és a megkülönböztetés képessége • A cselekvő ereje miatt Jang jellegű • Ha az ember elveszíti a harmóniáját a szem fénytelenné válik, a gondolkodás zavaros lesz
Szervfunkciók • Jin és Jang szerveket különböztetünk meg • A HKO a szervek működését tekinti elsődlegesnek – van olyan szerve amelyik a nyugati medicinában nem ismert: a Hármas Melegítő, de nem ismer olyan szerveket, mint a hasnyálmirigy és a mellékvesék • Jin szervek mélyen helyezkednek el: szív, tüdő, máj, vese, lép és szívburok • Jang szervek első sorban a tápcsatorna részei, értelmezésük szerint felületesebbek, mert a tápcsatorna úgy is felfogható, mint a külvilág betüremkedése: vékony és vastagbél, epehólyag, húgyhólyag, gyomor, és a Hármas melegítő
A betegségek okai • 20 konkrét ok létezik • A HKO szerint a védő csí (az immunrendszer) védi szervezetet a külső kórokok ellen, tehát a lényeg az immunrendszer jó szinten tartása, a megelőzés (6 külső ok, a 6 környezeti túlhatás) • A betegségeknek lehetnek belső, érzelmi, lelki okai is (7 van) • Ezeken felül van az öt „független” ok, ezek kivédéséhez az életmód változtatására is szükség lehet • Két járulékos ok a váladék, illetve vérpangás
Külső okok: a hat környezeti túlhatás A szél • • • • • •
A „legrosszabb” külső ok, „százfajta betegség előidézője” A fához, a máj és az epehólyag szervfunkciókhoz kapcsolódik Mozgékony, tehát jang természetű Betegségeit jellemzi a hirtelen kezdet, gyors változások, rángógörcs, remegés Szédülés, viszketés, fejfájás is ide tartozik Belső szél: a májat érinti, illetve a „szélütés” tüneteit jelezheti elő
A hideg • A vízhez, a vese és a húgyhólyag funkcióihoz kapcsolódik • Hatása télen érvényesül • Tünetei: a beteg fázik, vágyakozik a meleg után, hidegek a végtagok, a vizelet tiszta és sok, az alhas fájdalmas, a széklet híg, a beteg összekuporodva alszik, a hideg összehúzza a dolgokat • A fájdalom melegre enyhül • A belső hideg nem kielégítő jang állapotot jelent
A nedvesség • • • • • • • •
A földhöz, a lép és a gyomor szervfunkciókhoz tartozik Elnehezít, Jin természetű Tünetei: fizikai fáradtság, nehéz végtagok, nehéz fej Az ízületek fájdalmasak, a hajlításuk nehezített Étvágytalanság,, rossz emésztés, mellkasi nyomásérzés, hasi puffadás jellemzi A vizelet kevés, a széklet vékony A lábak ödémásak, a nőknél hüvelyi folyás is van A nyelven vastag, csúszós lepedék látható, a pulzus lassú
A szárazság • • • • • •
A fémmel azaz a tüdővel és a vastagbéllel kapcsolatos Tünetei: száraz orrlyukak, orrvérzés, száraz száj, repedezett, száraz ajkak A torok viszkető vagy kisebesedett, száraz köhögés, durva, száraz a beteg bőre, száraz a nyelve Általában ősszel jelentkeznek a betegségei Fölemésztik a testfolyadékot (a Jint) és relatív Jang többletet eredményeznek A vastagbélben székrekedést okoz
A meleg • A tűzzel, azaz a szívvel és a vékonybéllel kapcsolatos, érinti a szívburkot és a Hármas melegítő funkciót is • Tünetei: magas láz, kipirult arc, kivörösödött szemek, sűrű orrváladék, vörös nyelv, sárga lepedékkel • A vizelet sötét színű, opaleszkál (homályos) és kevés. • A széklet száraz, kemény, lehet véres is • Súlyos állapotban a beteg izgalmi állapotba kerül, majd a tudatállapota elborul.
A nyári forróság • • • • •
A nyárra jellemző, Jang jellegű Párosulhat a hőség és a nedvesség tüneteivel is Egyedül csak külső hatás (belső Nyári Forróság nincs) Tünetei: a verejtékezés hiánya, gyors légzés, gyengeség, mellkasi nyomásérzés, émelygés, hányás Megfelelnek a hőguta tüneteinek
Belső okok: a hét érzelem Az öröm • • • •
A túl nagy meglepetés kiváltotta öröm a tűzzel kapcsolatos, a szívvel, vékonybéllel első sorban „Eszét veszti örömében”, „az örvendező lelke meglepődik, szétszóródik, és nem rejtetik el” Tünetei: szívdobogásérzés, rossz memória, álmatlanság, szórakozottság Szélsőséges esetben mániákus izgalom, elmezavar
A harag • A harag, túlzott ingerlékenység, lobbanékonyság a fával kapcsolatos (máj, epehólyag) • Vértolulással jár, a „máj szele felszáll”, gyakori a magas vérnyomás • Okozhat: gombócérzés a torokban, fájdalmas puffadás, rendszertelen menstruáció, stb.
A szomorúság • A szomorúság, a lehangoltság, a tűrés a fémmel kapcsolatos (tüdő, vastagbél) • A beteg arckifejezése kedvetlen, arca sápadt • Párosulhat öngyilkossági szándékkal, „végső elkeseredettség” érzése
A gond, töprengés • A túl sok gondolkodás, a gondokba való belefeledkezés, képzelődés a földdel kapcsolatos (lép, gyomor) • Étvágycsökkenés, gyomorfekély, nyugtalan alvás léphet fel, a beteg fogyni fog
A félelem, az ijedtség • • • •
A túlzott félelem, a nagy ijedtség, pánik a vízzel kapcsolatos (vese, húgyutak) Az ijedtséggel a csi süllyed (széklet vizelet visszatartási zavar léphet fel) A félelemnek van oka, az ijedtségnél nem tudja megmondani előre a beteg A beteg óvatossá válik, szeret zárt helyen tartózkodni, könnyen elveszti a nyugalmát
Az öt független ok • Étrendi hibák – túl sok nyers, hideg étel, túl mohó evés, tisztátalan táplálék, túl mohó evés, túl zsíros, túl édes ételek, túl fűszeres ételek, mértéktelen alkoholfogyasztás • Túlzott nemi aktivitás – túl sok gyermek szülése kimeríti a vese esszenciát • Kimerüléses fáradtság – szellemi, fizikai gyengítik a lép-funkciót, a lelket • Sérülések – minden trauma, sérülés • Élősködők – bélférgek (mikroorganizmusok), gyakran lép-gyomor tüneteket okoznak
A diagnózis felállítása • • • • •
Megtekintés Szaglás (hallgatózás) Kikérdezés Tapintás Pulzusdiagnosztika
pulzusdiagnosztika • „Megyek, és megmutatom a pulzusomat” (+ nyelvdiagnosztika) • 3 újjal, az arteria radialison (orsócsonti ütőér), középsőmutató-gyűrűs ujj (1-3 pulzushely) • Felületes tapintásban a jang szervek, mély tapintásban a jin szervek működését vizsgáljuk • Mindkét oldalon, a 3 helyen tapintjuk a 12 szervfunkciót • Masszázs során majd a gyenge szerveket erősítjük és ne az erőseket gyengítsük
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám
Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu
