Szabolcs-Szatmári. j-lsuoljuk^

Szabolcs-Szatmári

j-lSUOLJUk^

A Szabolcs-Szatmári Szemle 1983, (XVIII.) évfolyamának

tartalommutatója

A S zabolcs-Szatnaári Szem le 1956—1983-ban m eg jelen t szám ai: 1. sz. 1956. dec. (a boritón 1—4. sz. jelzéssel), 2. sz. 1964. szept., 3. sz. 1965. dec., m ajd 1966 m ásodik felétől negyedéves rendszerességgel (or­ szágos terjesztésb en) és ennek m egfelelő szám ozással, új, (I.) évfolyam ­ jelzéssel: 1966/1, 1966/2, 1967/2, 1967/3, 1967/4, 1968/1, 1968/2, 1968/3, 1968/4, 1969/1, 1969/2, 1969/3, 1969/4, 1970/1, 1970/2, 1970/3, 1970/4, 1971/1, 1971/2, 1971/3, 1971/4, 1972/1, 1972/2, 1972/3, 1972/4, 1973/1, 1973/2, 1973/3, 1973/4, 1974/1, 1974/2, 1974/3, 1974/4, 1975/1, 1975/2, 1975/3, 1975/4, 1976/1, 1976/2, 1976/3, 1976/4, 1977/1, 1977/2, 1977/3, 1977/4, 1978/1, 1978/2, 1978/3, 1978/4, 1979/1, 1979/2, 1979/3, 1979/4, 1980/1, 1980/2, 1980/3, 1980/4, 1981/1, 1981/2, 1981/3, 1981/4, 1982/1, 1982/2, 1982/3, 1982/4, 1983/1, 1983/2, 1983/3, 1983/4. számok.

TÁRSADALOM — K U LT C RA

ANKA ISTVÁN: A m ezőgazdasá­ gi gépészeti szakképzésünk helyzete és fela d ata i. = —

3/38

BALOGH BÉLA ANDRÁS: Szabolcs-S zatm ár m egye néhány időszerű népesség- és te lep ü ­ lésföldrajzi vonása. (1980) -- --------------------------------------------- 1/33 DÓKA ISTVÁN: T izenöt éves a repülőgépvezető-képzés N y ír­ egyházán. ------------------------- 3/27 DURUCZ ISTVÁN: A környezeti o k tatás-n ev elés isk o láin k ­ ban. -- -------------------------------------4/23 ERDÉSZ SÁNDOR: A nép m ű v é­ szet n ap jain k b a n . = ------------2/74

GYÚRÓ IM RE: A kistelepülések gazdasági, tá rsa d alm i helyze­ te m egyénkben. -- ---------— KÁPOSZTÁSSYNÉ B erecz E m í­ lia: A sz atm ár-b ereg i síkság. M egyénk tá jv éd e lm i körze­ t e i -----------------------------------4/7

„A KÖNYV m e g talált en g em ” — Beszélgetés H o rv áth G ab rie l­ la m egyei k ö n y v tárig azg ató ­ val. — (Haskó József) = ----------- 1/99 KULCSÁR A T TIL A : H agyom ány­ őrző ép ítészet N y íreg y h á­ zán. = ---------------------------------- 2/49 K U LTU RÁ LIS esem ények. ( L u ­ kács Ilona) —■ ---------------------- 1/109 K U LTU RÁ LIS esem ények. ( L u ­ kács Ilona) — ------------------------3/62 LEGÁNY ANDRÁS: M egyei sik e­ rek a k örnyezeti nevelésben. -- ----------------------------------------- 4/32

AZ ÉRTELM ES em beri létezés­ ről. (Beszélgetés S zentm ihályi Szabó P éte rrel) (Miklós Ele­ m ér) -------------------------------4/74 FARKA S DEZSŐ: H at évtized a h alad ás szolgálatában. = —

K LEN CZN ER IM RE: A V ető­ m ag V állalat K u tató K özpont­ ja. -- ------------------------------------ 3/19

M ÁRKUS DÓRA: N y írb áto r m ű ­ em léki v áro sk ö zp o n tján ak te rv p á ly áz ata. -- ------------------------2/9 1/1

2/1

A M Ű EM LÉKI albizottságok X II. országos értek ezlete N yíregy­ házán. ( N ém e th Péter) — —

3/54

SZE IFE R T GYULA: A k ö rn y ez et­ védelem vízvédelm i v o n atk o ­ zásai. = — ------------------------------- 4/1 A SZERVEZÉSTUDOM ÁNYI n y á­ ri ak ad ém ia tíz éve. (Fábián Lajos) -- --------------------------------- 3/58

P Ü S PÖ K I NAGY PÉT E R : B ol­ dogfa. (N é m e th Zoltán) = — 1/125

a harm in cas évek b en (1929— 1939). (Reszler Gábor) = — 3/114 VERSEGHY FERENC k ia d a tla n írásai 1. (Margócsy István) =■ 2/112

TÓTH GÁBOR: E llenzéki p o liti­ kai m ozgalm ak a T iszántúlon

KÉPEK BERECZ A NDRÁS: Secco — te r­ vek, Szt. L ászló-legendák. I., II., III. = ---------------- 1/69, 117, 119

HUSZÁR ISTV Á N: K ra li M arkó ere je (a B olgár b allad á k soro­ zatból). -------------------------1/98, 1/127

BERKY NÁNDOR:---P ipacsos le­ ány. ----------- 1/128

HUSZÁR ISTVÁN: J á n a ; a Bol­ g á r b a lla d á k sorozatból. = 3/67, 101, 107, 113, 119, 122

BERKY NÁNDOR: Zsuzsi. = — 3/124 BERKY NÁNDOR: D ebrecen; A ratás. = --------------------- 4/90, 91 G AJDOS JÁ N O S K É P E I: T éli v a ­ d ásza t; Hógolyózók; B ethlehem esek ; Nyomozás, K ondás; Téli öröm ök; P a ra sz tu d v a r télen ; V ándorcirkuszosok fel­ v o n u lása; K ovácsm űhely; F a ­ lusi u d v a r; H azatérő állato k ; C igány fertály . = 2/8, 2/15, 2/34 2/43, 2 ;48, 2/54, 2/79, 2/91, 2/95, 2/106, 2/111, 2/115 HORVÁTH JÁ N O S: M ad árijesz­ tő; M últidéző; V íztükö r; Á r­ k ád o k és fig u rá k ; E züst h íd; D élutáni ritm u so k ; M agány; Délidő (1980); F erenczi-család (1981); N agyszüleim (1973); M ad árijesztő I.; Ülő nő. = 4/67 4/86, 4/87, 4/88, 4/95, 4/103, 4/17 4/22, 4/34, 4/43, 4/53, 4/64 SZÍNES 1- A TUDOMÁNY ÉS TECH N IK A HÁZA NYÍREGYHÁZÁN. (Zsák Z oltán felvétele.) 2. A H ELY R EÁ LLÍTO TT NY ÍRBÉLTEK I R. K. TEM PLOM . (Zsák Z oltán felvétele.)

KONCZ ZO LTÁ N : B őrm űvesek háza; A h alál lova; E ste L uganóban. = ------- 1/23, 1/30, 1/65 K R U TILLA JÓ Z SE F : T erm észe­ ti képek. = — 3/10, 3/26, 3/45, 3/57 P Á L GYULA: H ázak N yíregy­ h áz án ; F e b ru á r; V ih ar előtt. = ----------------------- 4/81, 4'93, 4/108 SZA TM Á RI G Y ÖNGYI: T in éd ­ zserek. -- ---------------------------------1/54 TIL L E S BÉLA : F al X L ; P é te rfia 10.

--- -----------------------------------------------

1/12

TÖTH SÁNDOR k isp lasztik áib ó l és érm eiből. -- ------------- 2/57, 100, 101 TÓ TH SÁNDOR: W estsik-érem _______________________________ 3/11

CÍMLAPFOTÓK 3. M—18. DROMEDÁR REPÜ LŐ ­ G ÉP TÖLTÉSE M Ű TRÁ G YÁ ­ VAL. (Varga Lajos felvétele.) 4. A CSENGERI REF. MÜEMLÉK TEM PLO M M ENNYE­ ZETK A ZETTÁ IBÓ L. (Zsák Z oltán felvétele.)

KÖNYVISMERTETÉS A LFÖ LD I TANULM ÁNYOK 1983. (Boros László) — ---------------- 3/105

LA M PÉ LÁ SZLÓ : A szülészet­ nőgyógyászat tö rté n e te a kö­ zépkortól. (Fazekas Árpád) = 3/117

DANCS L A JO S—NÉM ETH ZO L­ TÁ N: O vje S uhaj . . . A N y ír­ egyháza k örnyéki tirp á k o k m ai dalai és rigm usai. (K o­ vács László) — ------------— 4/104

LUBY M A RG IT: B áb alelte b abo­ na. (Kósáné Oláh Júlia) — — 3/108

DEBRECEN v áros m a g istratu sának jegyzőkönyvei 1552— 1554. (Henzsel Ágota) = —

4/94

EGY új népi építészeti k ö te t m a r­ gójára. (Páll István) = ----------2/116 A FA LU a m ai m ag y ar tá rs a d a ­ lom ban. (Hajnal Béla) = — 3 102 K Á R PÁ T I k alen d á riu m ’83. (Margócsy Klára) ------------------------- 2/126 K Á RPÁ TO N TÜ LI ü zenet (Margócsy Klára) = ------------------------1/122 K EREK ES IM RE: A SzabolcsS zatm ár m egyei közutak tö r ­ ténete. (Láczay Magdolna) = 4/102 K ÉT ú j v erseskötetről. S árán d i J ó ­ zsef: A b a rb á rsá g k o ra; Ó szabó Istv án : A to ro n y k ala­ pos fiú (Madár János) = — 2/123 KÖLCSEY A ntónia naplója. (Ta­ kács Péter) = ------------— — 2/107 KÖLCSEY F erenc levelezése K e n ­ de Z sigm onddal. (Csorba S á n ­ dor) = ---------------------------------- 4/98 KÖNYV az E csedi-lápról. (Viga G yula ) -- ------------------------------- 2/119 KÖNYV és k ö n y v tá r X III. 1982. (Futaky László) = — -------------3/120 SZ. K Ü RTI K A TA L IN : M edgyessy. (Kádár Zoltán) — ----------------- 4/92

M Ü LTUN K védelm ében. ( N ém e th Péter) = ------------------------- 2/114 A M UNKÁSSÁG és p arasztság élete és m ozgalm ai SzabolcsS zatm ár m egyében — 1886— 1919. (Veress Géza) ------- 1/114 A M UNKÁSSÁG és p arasztság élete és m ozgalm ai SzabolcsS zatm ár m egyében 1919— 1944. (Müller Veronika) = — 4/106 NAGY ISTVÁN A T TIL A : T á rsa ­ dul szegődöm. (Molnár Zoltán Miklós) -- -----------------------------4/100 N É PR A JZ I tan u lm án y o k . A H ajd ú -B ih a r m egyei M úzeum ok K özlem ényei. (Erdei Sándor) =

-------------------------------------------------------------- 1120

A N Y ÍREG Y H Á ZI szlovák (tir­ pák) n y elv járási és n ép ra jzi em lékek. I—II. (Gombos J á ­ nos) ----------------- ----------------------1/118 O JT O ZI ESZTER: A m áriapócsi b az iliták cirillb etű s könyvei. (Székely Gábor) = ------- — 2/110 PA LÁ D I-K O V Á CS A T TIL A : A B arkóság és népe. (Páll I s t­ ván) = ---------------------------------- 4/96 PRO m em ó ria Bessenyei G yörgy (K ávássy Sándor) -- ----------------3/123. PU SK Á S JU L IA N N A : K iv á n ­ dorló m agyarok az E gyesült Á llam okban 1880—1940. (Ta­ kács Péter) = ------- — — —■ 3/111

NAGY ISTVÁN A T TIL A : K ulcsár A ttila versei elé; -- ------------- 3/92 E lvérzik a n a p p a l.----------------3/95

SZABÓ G ÉZA: P ály ak ép v ázlat H orv áth Já n o s festő m ű v ész­ ről. -- -------------------------------------4/82

NAGY ISTVÁN A T TIL A : K o n t­ raszt. = — — — — — ------- 4 66

SZIG E TI GYÖRGY: A m ik o r sze­ m ed elé k e rü lte m ; G. Z. te ­ m etésén. -- -----------------

1/60

SZILV ÁSI CSABA:

1/63

NÉM ETH LÁ SZLÓ : A k ét Bolyai (Takács Péter) — ---------------- 4/78 SHAW G. B.: P ygm alion a M óricz Zsigm ond S zínház előadásá­ ban. ( M e rko v szk y Pál) —

1/83

ANTA LFFY GYULA: Egy torz Z silinszky-képre. — ----------------4/44 FALUSSY JÓ Z SE F : SzabolcsS zatm ár m egye a régi képes levelezőlapokon. -- ------------------4/54 HÁ RSFA LVI PÉT E R : A nyíregy­ házi városi ta n ác sh áz a ép í­ téstö rtén etéh ez. = ----------------2/44 A HIM NUSZ k öltőjének ism eret­ len v égrendelete. (Csorba Sándor) -- ------------------------------ 2/104

JA N D EK TIBO RN É: T elepülés­ tö rté n eti és m űem léki k u ta tá ­ sok a k isv á rd a i já rá sb an . =

TÓTH SÁNDOR M unkácsy-díjas szobrászm űvész k iállítása. (Fehérvári Béla) = ----------------2/99 UDUD ISTVÁN: Színek. = ----------- 1/58

HAGYOMÁNY

JA N D EK TIB O R —SERES A N ­ T A L: A T iszadob-ókenézi kastély h ely reállítása. = —

A kéz. = —

2/26

2/16

UDUD ISTVÁN: N apraforgók. =

2/85

DOKUMENTUM LUKÁCS ZSUZSA: Beszám oló a nagyszekeresi refo rm átu s tem plom k u ta tásáró l. = ----------- 2/35 LUKÁCSY SÁNDOR: K éplaki V ilm a. = ----------------------------- 3/89 MÁRTON Á RPÁ D : W estsik V il­ mos. (1883—1976) = ------------

3/11

M IZSER L A JO S: A D o n -k an y artól K öleséig. -- ---------------------- 3/51 M URCZKÓ K Á RO LY : Városi m unkáso k a földosztásnál. =

4/50

N Y ÉK I K Á RO LY: „N em fogtok szégyent v allan i v elem !” — V ázlat O descalchi M iklós­ ról — = ---------------------------------- 1/86 P Á L L ISTVÁN: A falu si é p ítk e ­ zési fo rm á k v áltozásai. = —

1/31

KORMÁNY G Y ULA : 100 éve ép ü lt a L ónyai-főcsatorna. =

4/35

SZEIFER T GYULA: A F első-T isza-vidék v ízrendezésének tö r ­ ténetéb ő l. = ------------------------- 2/61 TOMBOR ILONA: A csengersim ai ref. tem plom feste tt f a ­ m ennyezete. = — -------------------- 2/30

LENGYEL FER EN C : V édett p a rk ja in k felú jításáró l. = —

4/13

W AGNERNÉ RÓZSAHEGYI M A­ RIA N N A : Az an arcsi p ark . =

K EREKES IM RE: É pítők m úze­ u m a N yíregyházán. = ----------- 2/55

4/18

G R A FIK A és régészet. B ánó A tti­ la k iá llítá sa elé. (Fodor Ist­ ván) — ---------------------------------1/103 A HÁROM te stő r d ia d ala a H á ­ rom a te stő r fölött. (Bánszki István) = ------------------------------2/87 HAVAS LÁSZLÓ: L u th e ri örök­ ség ü nk a zenében. (A L u th e r-év fo rd u ló ra m egjelent h an glem ezek ürügyén) — —

4/62

HUDÁK E rzsébet: I tt kéne le n ­ ned ; Az em lékek. = --------------- 1/61 H U DÁK ERZSÉBET: M indent fö lm értem . -- --------------------------- 2/81 H U SZÁ R ISTVÁN k iá llítá sa S á­ ro spatakon. (R ozványi M árta) -- --------------------------------------- 2/102

JÁ N O SI ZO LTÁ N : Dózsa G yörgy in g e; M adách. -- ---------------- —

1/60

JÁ N O SI ZOLTÁN: K nock out. =

2/82

JÁ N O SI ZO LTÁ N : Életveszély. =

4/68

JE N E JÓ Z SE F : V alahányszor el­ ném ul a fa zöld d a la ; M eta­ m orfózis. --------------------------1/61 JE N E JÓ Z SE F: C sak m osolya. =

2/85

JE N E JÓ Z SE F : Szél tá m ad t. =

4/65

K A TA JEV , V alentyin: Bolond v a ­ sárn ap. (Vécsey A ntal) = —

3/82

KORO KN A Y GY ULA : Az 1983. évi (hetedik) sóstói ére m m ű ­ vészeti szim pozion. ------- 3/68 K Ö TELÉK EK és kötődések. M aró ti L ajos H őhullám cím ű d rá m á ja a M óricz Zsigm ond S zín házban. (Kovácsné K ő ­ h alm i Piroska) -- ---------------1/79

KRÜDY a színpadon. (G ondolatok a R ezeda K ázm ér szép élete b e m u ta tó ja után.) (Katona Béla) ------------------------------ 2/92 KUCS BÉLA : W estsik V ilm os szobra. --------------------------3/17 K ULCSÁR A T TIL A : V ersek. A X X . (huszadik) század m ai k öltő i; K alan d o k ; A v á ró te r­ m i szem étkosár á sa tá sa i; G uten b erg esete; E lő b b re lépés; T örtén elm i p le ty k ák fiú k ­ nak. --------------------------3/93—95 SZ. K Ü R T I K A TA L IN : E m léke­ zés B erk y N án d o rra. (1911— 1981.) ------------------------------ 4/89 LAKATOS ANDRÁS: W estsik V ilm os szobráról. ------------3/17 M ADÁR JÁ N O S: A nno; K iskecskés; É rtü k játsszak! = ----------- 1/62 MADÁR JÁ N O S: Id erajzo lo k anyám hoz: -- --------------------------- 2/81 M ADÁR JÁ N O S: Ü zenek n ék tek. -- ------------------------------------- 4/73 M ELICH ER SÁNDOR: K odály Z o ltán k ap cso latai szlovákiai zenem űvészekkel. = ----------------1/49 M ESTER A T TIL A : M in th a a fö ld ; E lőtted állva, -- -----------------------1/62 M ESTER A T TIL A : Az a h a tá r ta ­ lan. = ---------------------------------- 4/66 NAGY ISTVÁN A T T IL A : G yö­ nyörű álom . = ------------------------- 1/67 NAGY ISTVÁN A T TIL A : A v ers h a lá la ; Lobog az ősz. = ----------- 1/66 NAGY ISTVÁN A T TIL A : T iszacsécse, 1979. jú l. 1. = = ----------------2/80

GAZDASÁG P A P P ISTV Á N: Az en ergiagaz­ d álk o d ás időszerű felad atai. -- ----------------------------------------- 1/24

zán k b an és S zabolcs-Szatm á r m egyében. = — ---------- 3/46 TA TA I ZO LTÁ N : Az ip a r szerk e­ zetén ek te rü le ti átala k u lá sa. -- ----------------------------------------------1/13

SOÖS G Á BO R: A tud o m án y sze­ rep e m ezőgazdaságunk fe j­ lesztésében. -- ---------------------- 3/1

VARGA L A JO S: A légi gépek 30 éve a m ag y ar m ezőgazdaság­ ban. -- ------------------------------------ 3/31

SZÉLES CSABA: A k isterm elés és áru é rté k e síté s lehetőségei h a ­

M ŰVÉSZET—IRODALOM A NTAL

A T TIL A :

V irágének;

NYÁRIDÉZÖ. -- ------------------ 1/59 A N TA L

A T T IL A :

Őszi

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: Szűk m á r; S zerelem ; K ét vég­ telen. = --------------------------1/58,59

rím e k ;

Messzi völgyben. = ----------------2/86

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: Az ú ja t ak aró t.

BODNÁR ISTV Á N: S zerelm es­ v ers; T elü n k fag y á b an ; Csak a csönd. = ------------------------------1/60 BODNÁR ISTV Á N: T ákos és Csaro d a; P árizs.

-- ---------------------- 2/80

BODNÁR ISTV Á N: Sóstói séta; T alán m ost. -- --------- — — 4/65, 67 BUDAHÁZI ISTV Á N: É jszaka el­ h a l; Á gat a m a d árn ak . = —

-------------------- 4/73

DOBAI—M U SZTI—SZABÓ: „A K v an tu m F a n tu m csap d á­ j a ” — pedagógusszem m el. (Kósáné Oláh Júlia) = — —

1/75

DÚSA L A JO S: Csak veled á ld ­ jon engem az este; D isznó­ tor. -- ------------------------------------- 1/59 DÚSA L A JO S: Még a v a rja k is ezt ta n ítjá k ; T avaszlift. = —

2/81

1/58

ban énekelünk. -------------------------2/86

FÁ B IÁ N ZO LTÁ N : „ . . . így le t­ tem én n y íregyházi szü leté­ sű.” -- ------------------------------------ 3/98

BUDAHÁZI ISTV Á N : ő sz i torzó; T ársulás. = -------------------------- 4/73

FÁ B IÁ N ZOLTÁN (1926—1983) (Katona Béla) -- ---------------------- 3/97

BULGAKOV: F e h é r karácsony. (Vécsey A n ta l) -- ----------------------1/70

FA RK A S OSZK Á R: I tt; Ü t h az á­ i g ^ --------------------------------------- 1/58

CSÁK GY ULA : Az őszülés v á r a t­ la n ó rája. (Tóth László) = —

G O R K IJ: Az áru ló (Vécsey Antal) -- ------------------------------------- 2/98

BUDAHÁZI ISTV Á N:

Á lm u n k ­

3/85

Szabolcs-Szalmári Szén

SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: dr. C serm ely Tibor, C sernusi E ndre, dr. C servenyák László, dr. F azekas Á rpád, G yúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), dr. K lenczner Im re, K opka János, dr. K őrössy K álm án, dr. K uknyó János, dr. M argócsy József, R atkó József, Sim kovics Gyula, Szilágyi Im re, Scholtz Béla, Tóth S ándor, dr. V arga Lajos.

FELELŐ S SZERKESZTŐ : dr. H á r s f a l v i

Péter

SZABOLCS-SZATM ÁRI

szem le

G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zabolcs-Szatm ár M egyei T anács lapja. M egjelenik negyedévenként. K ia d ja a S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k ia d ó : M ádi L a jo s ig a z g a tó . S z e r k e s z tő s é g : N y ír e g y h á z a , S ó s tó l ú t 31/b. T e le f o n : 11-78B. K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t, N y ír e g y h á z a , Z r ín y i Ilo n a u . 3—5. T e le f o n : 10-150 K é z ir a to t n e m ő r z ü n k m e g é s n e m a d u n k v is s z a . T e r je s z t i: a M a g y a r P o s ta , E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (B p ., V ., J ó z s e f n á d o r té r l „ te le f o n : 180-850, p o s ta c ím : 1900 B u d a p e s t) é s b á r m e ly k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta ln á l. É v i e lő fiz e té s i d íj: 72,— F t. C s e k k s z á m la s z á m : 215—96162. B e f iz e t é s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k fe ltü n te tn i a fo ly ó ir a t n e v é t: S Z A B O L C S -S Z A T M A R I s z e m l e K é s z ü lt a N y ír s é g i N y o m d á b a n . F e le lő s v e z e tő : J á g e r Z o ltá n — 83. — 12 449

I n d e x : 25 9 2 3 — I S S N 0 1 3 3 — 2465

SZABOLCS-SZATMÁRI

G azdasági, tá rsad alm i és k u ltu rá lis fo lyóirat

Tartalom: FARKA S DEZSŐ: H at évtized a haladás szolgálatában

1983. F E B R U Á R X V II I. É V FO L Y A M , 1. SZ Á M

1

NAPJAINK TA TA I ZOLTÁN: Az ip a r szerkezetének te rü leti á t­ alak u lá sa --------------------- -- ---------------------------------P A P P IST V Á N : Az energiagazdálkodás időszerű fel­ ad a ta i --------------------------------------------------------------PÁ L L ISTVÁN: A falusi építkezési form ák válto zása1 BALOGH BÉLA A N DRÁS: S zabolcs-S zatm ár megye n éh án y időszerű népesség- és településföldrajzi v onása ( 1 9 8 0 ) -------------------------------------------------

13 24

31 38

ÉVFORDULÓRA M ELICHER SÁNDOR: K odály Z oltán kapcsolatai szlo­ v ákiai z e n e m ű v é s z e k k e l-----------------------------------

49

IRODALOM FARKA S O SZKÁR: Itt, H a z á ig ----------------------------------BUDAHÁZI ISTV Á N : É jszaka elhal, Á gat a m a d árn ak UDUD ISTV Á N: S z í n e k -------------------------------------------ANTAL A TTIL A : V irágének, N y á rid é z ő --------------------DÚSA L A JO S: D isznótor, Csak veled áld jo n engem az

58 58 58

l - , t c -------------- ---------------------- ----- ---------------------------------

59

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: Szerelem , K ét végtelen, Szűk m á r ---------------------------------------------------------SZIG ETI GYÜRGY: A m ikor szem ed elé kerültem , G. Z. te m e t é s é n ----------------------------------------------------JÁ N O SI ZO LTÁ N : Dózsa G yörgy inge, M adách — — BODNÁR ISTV Á N : Szerelm es vers, T elünk fagyában, Csak a c s ö n d ----------------------------------------------------HUDÁK ERZSÉBET: Itt k éne lenned, Az e m lé k e k ------JEN E JÓ Z SE F: V alahányszor elném ul a fa zöld dala, M e t a m o r f ó z i s ------- ----------------------------------------MESTER A T TIL A : M intha a f ö l d , . . , E lőtted állva — MADÁR JÁ N O S: A nno kiskecskés, É rtük já ts s z a k ------SZILVÁSI CSABA: A k é z --------------------------------------NAGY ISTVÁN A TTIL A : A vers halála, Lobog az ősz NAGY ISTVÁN A T TIL A : G yönyörű á l o m ---------------SZÍNHÁZ B ulgakov: F eh ér karácsony (Vécsey A n ta l) ---------------Dobad—Muszbi—S zabó: „A K v an tu m F an tu m c s a p d á ja ” — pedagógusszem m el (Kősáné Otdh J ú l i a ) ------K ötelékek és kötődések. M aróti L ajos: H őhullám (Kovácsné K őhalm i P i r o s k a ) ------------------------------ — G. B. S h aw : PygmaLion ( M e rko v szk y P á l ) ---------------HAGYOMÁNY NYÉKI K A RO LY: „N em fogtok szégyent vallan i v e ­ lem !” V ázlat O descalchi M ik ló s ró l------------------------- —

59

59 80

60 60 61 61 62 62

63 66

67 70 75 79 83

86

k r ó n i k a

„A könyv m e g talált engem .” Beszélgetés H orváth G ab ­ riella m egyei könyvtárigazgatóval (Haskó József)

99

III.

G ra fik a és régészet. Bánó A ttila kiállítása elé (Fodor I s t v á n ) ------------— ---------------------------------------------- 103 K ulturális események (Lukács I l o n a ) ----------------------

109

KÖNYVEKRŐL

A m unkásság és parasztság élete és mozgalm ai Szabolcs-Szatmár megyében, 1806—1919 (Veress Gé z a ) ------------------------------------------------------------------------ m A nyíregyházi szlovák (tirpák) nyelvjárási és néprajzi em lékek I—IT. (Gombos János) — — — ------------------ 118 Néprajzi tanulm ányok. A H ajdú-B ihax megyei M úz eu­ mok Közleményei (Erdei S á n d o r ) ---------------- — 120 K á rpátontúli üzenet (Margócsy Klára) — ------------— 122 Püspöki Nagy P éte r: Boldogfa ( N é m e th Zoltán) — — 125 KÉPEK

TILLESS BÉLA: Fal X L , Péterfia 1 0 . --------------------------- 12 KONCZ ZOLTÁN: Bőrm űvesek háza ■ » --------------------------- 23 KONCZ ZOLTÁN: A halál l o v a -------------------------------------30 SZATMÁRI GYÖNGYI: T i n é d z s e r e k -------------------------------- 54 KONCZ ZOLTÁN: Este L u g a n ó b a n -------------------------65 HUSZÁR ISTVÁN: K ra li M arkó ereje (a Bolgár b a l­ lad ák s o r o z a t b ó l ) --------------------------98 BERECZ ANDRÁS: Secco tervek, Szt. László legendák tém ához I., I I , I I I . ------------------------------ 69, 117, 119 HUSZÁR ISTVÁN: Járta . . . (a Bolgár b alladák so ro ­ zatból) — — -------— ---------------------- — — — — 127 BERKI NÁNDOR: Pipacsos l e á n y ----------------------------------- 128 A színes címlapon: .4 T u d o m á n y és Technika Háza Nyíregyházán (Zsák Zoltán felvétele)

E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI: A n ta l A ttila , A baújszóntó; dr. Balogh Béla András főisk. tanár, Nyíregyháza; Berecz András festőművész, N yíregyháza; B erki Nándor szobrászművész, D e b r e c e n ; Bodnár István, N yíregyháza; B udaházi István, M átészalka; Cselényi István Gábor, Ű jfehértó; Dúsa Lajos, Szamosszeg; dr. Erdei Sándor etnográfus, D ebrecen; dr. Farkas Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, D ebrecen; F arkas Oszkár, Kisléta; dr. Fodor István r é ­ gész, egyetemi docens, Szeged; Gombos János muzeológus, Békéscsaba; Has kő József újságíró N yíregyháza; H udák Erzsébet, F eh érg y a rm a t; H uszár István festőművész, N yíregyháza; Jánosi Zoltán, Nyíregyháza; Jene József, Nyíregyháza; Koncz Zoltán festőművész, Űjfehértó; Kósáné dr. Oláh Júlia főisk. adjunktus, Nyíregyháza; Lukács Ilona könyvtáros, Nyíregyháza; Margócsy Klára főisk. ta nársegéd, N yíregyháza; dr. Melicher Sándor főisk. docens, Besztercebánya; M erk o v szk y Pál főisk. köny v tá rv e ze­ tő, Nyíregyháza; Mester Attila, N yíregyháza; dr. Nagy István Attila, Fehérgyarm at; dr. N é m eth Zoltán főisk. docens, Nyíregyháza; N y ék i Károly kutató, Mátészalka; Páli István muzeológus, N yíregyháza; l'app István vezérigazgató, Energiagazdálkodási I n ­ tézet, B udapest; Szatm ári Gyöngyi, Nyíregyháza; Szigeti György, Tiszavasvári; Szil­ vást Csaba, F eh érg y a rm a t; dr. Tatai Z oltán egyetemi tanár, Politikai Főiskola, B u d a ­ pest; Túless Béla képzőművész, N yíregyháza; Udud István, F eh érg y a rm a t; dr. Vécsey A n ta l főisk. docens, N yíregyháza; dr. Veress Géza egyetemi docens, Debrecen. A k é p ­ zőművészeti alkotások fotóit Zsák Z oltán készítette.

IV

F A R K A S DEZSŐ:

Hat évtized a h a la d á s szolgálatában* Az egyes országok, népek történelm ének m indig azok az igazán em lékezetes d á ­ tum ai, m elyeknek nem zetközi jelentősége Is van, am ely ek valam ily en m ódon elő se­ gítették az em beriség haladó törekvéseinek realizálását. Ilyen v ilág tö rtén elm i hatású esem ényre em lékezik e napokban a világ, hiszen 1922. decem ber 30-a, a Szovjetunió de ju re m egalakulása e g y a rá n t óriási hatással volt m ind a nem zetközi p ro letariátu s és a haladó erők h arcára, m ind a nem zetközi im perializm us helyzetére. „A h u sz a ­ dik század több válto zást hozott — o lvashatjuk az SZK P K özponti B izottságának XXVI. kongresszusi beszám olójában —, m int bárm ely megelőző évszázad. És egyet­ len ország sem já ru lt hozzá jelentékenyebben ezekhez a változásokhoz, m int a Szov­ jet Szocialista K öztársaságok Szövetsége — a Nagy O któber hazája, a győztes szo­ cializm us első országa. N incsen olyan ország vagy országcsoport, olyan eszmei vagy politikai ára m lat, am elyre ne h ato lt volna bizonyos m értékben a szocializm us.”1 E pontos értékeléshez azonnal k apcsolhatjuk azt a v ilág tö rtén elm i tén y t is, hogy a Szovjetunió létrehozása lehetetlen le tt volna 1911 októbere nélk ü l, anélkül, hogy a m unkásosztály vezette soknem zetiségű O roszország népei ne szám o lták volna fel a cárizm ust, s az éppen politikai hatalo m ra k erü lt burzsoázia u ralm át, s ne hozták volna létre az első forradalm i m u n k ás-p araszt h a ta lm a t a világon. S ha e rre em lékeztetünk, a k k o r m ár a történ elm et fag g atju k : hogyan, m iért vált lehetségessé a győzelem 1917-ben, s sz ü leth ete tt meg a döntés 1922-ben, am ely k i­ m ondta: „Az O roszországi Szovjet Szocialista F öderatív K öztársaság, az U krán Szov­ jet Szocialista K öztársaság, a Belorusz Szovjet S zocialista K öztársaság és a K aukázusontúli Szovjet Szocialista F öderatív K öztársaság (Grúzia, A zerbajdzsán és Ö r­ m ényország) m egállapodást kötnek, hogy Szovjet S zocialista K öztársaságok Szövet­ sége néven szövetséges állam b an egyesülnek . . ."2 S e v allatás során ma, 60 év u tán a m éltató csak közism ert tényeket, szinte közhelyeket ism ételhet, hiszen aligha ta ­ lálh ató n ap ja in k b a n a világon olyan írni-olvasna tudó em ber, akii me h a llo tt volna az orosz forradalom ról, a Szovjetunióról. I tt és m ost em lékezvén e v ilágtörténelm i jelentőségű fordulópontra sem m ellőzhetők azonban a következő történelm i tények: A Szovjetunió lé tre jö tte a m a r x i— lenini eszme és politika győzelme volt m ind a soviniszta és nacionalista, m ind az ortodox-dogm atista-nihilista ideológiai és poli­ tikai gyakorlat fölött. Ha a bolsevik p á rt m egszületésétől kezdve n em h ird ette és éles ideológiai harcban nem vitte volna győzelem re az orosz m unkásm ozgalom ban a le­ nini önrendelkezés elvét, s ugyanakkor nem ta rtja m agát következetesen az in te r ­ nacionalizm us politikájához, a népek dem okratikus, szabad, és egyenrangú k ap cso ­ latain ak elvéhez — világosan különbséget téve az elnyom ó és az elnyom ott n em ze­ • A S zovjetu n ió m egalak ulásán ak 60. évford u lója alk alm áb ól az MSZMP S zab olcs-S zatm ár m e­ gyei B izottsága O ktatási Igazgatósága ás a DAB P olitik atu d om án yi M unkabizottsága által N yíregyházán rendezett em lék ü lésen elh an gzott előad ás teljes szövege.

1

tek és nem zetiségek p roletárm ozgalm ának feladatai között — nem győzhetett volna a p ro letárfo rrad alo m , s nem jö tt volna lé tre a Szovjetunió. A nem zeti érd ek ek et túlhangsúlyozó és ak a rv a a k a ra tla n u l az egyes n ép ek et egy­ m ással szem beállító, ugyan ak k o r a forradalm i m unkásm ozgalom p ro letár in tern acio ­ n alista egységét és politikai g y ak o rla tát lebecsülő vagy elvető refo rm ista tö rek v é­ sek ugyanúgy ak a d ály áv á v á lta k volna az orosz forrad alo m n ak , ahogyan pl. a n em ­ zeti k érd ést n ih ilista m ódon kezelő luxem burgizm us térh ó d ítása is leh etetlen n é tette volna az oroszországi nem zetiségek forradalm i és önkéntes összefogását, így O któber győzelmét. Az orosz p ro letariátu s L enin vezette fo rrad alm i erői, a bolsevikok konzekvensen h ird e tté k : m in d en n ép n e k joga van az önálló, független állami léthez, a teljes k ü ­ lönváláshoz, a határok m axim álisan dem okratikus szabályok szerint történő m eg h ú ­ zásához. Az oroszországi nem zetiségek forradalm i m u n k á sait pedig a rra nevelték: az internacionalizmus legyen fő jelszavuk, s elsősorban a r r a n ev eljék sa já t népüket, hogy az önállóságért, függetlenségért és szabadságért folyó küzdelm ük n em az orosz p ro letariátu s, az orosz nép ellen, hanem a népeket elnyom ó cárizm us és a burzsoázia ellen folyik. Az egységes oroszországi m unkásm ozgalom — ta n íto tta Lenin — csak így készítheti elő azt az összefogást, am ely m ajd a nem zetiségi töm egekkel a fo rra ­ dalom ban, illetve a győzelem u tán lehetővé teszi a szoros szövetséget. Csak ez a po­ litik a te re m th e tte meg egyik alapvető feltéte lét m ind a fo rrad alo m győzelmének, m ind a nem zetek között lé tre jö tt szoros szövetségnek. A „létező szocializm us" jelenlegi helyzetében sem látszik fölöslegesnek részlete­ sebben em lékeztetni a fen t je lze tt kérdésekkel kapcsolatos lenini tan ítá so k ra és a Bolsevik P á rt ta p asz talata ira. Még m a is különösen elgondolkodtatok azok a ta n í­ tások, am elyeket Lenin talán legvilágosabban 1916 júliu sáb an , „Az önrendelkezés kö rü l folyó vita ered m én y ei” cím ű v ita ira tá b a n fe jte tt ki.3 Szabad legyen e helyen és alkalom ból ezekből néhány fontos gondolatot kiem elni. L enin — elsősorban a lux em b u rg ista felfogással vitázva — a nézeteltérések lé ­ nyegét a következőkben fogalm azta meg,4 s szó sz erin t idézi is: „Semmi okunk sincs a rra a feltevésre, hogy a nem zet a szocialista tá rsa d a lm a k b a n gazdasági és politikai egység lesz. M inden valószínűség szerin t csak k u ltu rá lis és nyelvi jellegű egység lesz, m in t ahogy a szocialista k u ltú rk ö r terü leti felosztása, ha ily esm ire sor kerül, csak a term elés szükségletei a la p já n tö rtén h et, am ikor is enn ek a felosztásnak kérd ését m agától értetődően nem az egyes nem zeteknek külön-külön, s a já t szuverén h atalm uk b irto k áb an (m int az .önrendelkezési jog’ követeli) kell eldönteniük, hanem ezt ille­ tőleg az é rd e k e lt állam polgárok együttesen fognak r e n d e l k e z n i .. ." S Lenin ehhez azonnal a következőket fűzi hozzá: „Ez a z utóbbi érv : együttes rendelkezés ö n ren ­ delkezés helyett, a n n y ira tetszik a lengyel elv társak n ak , hogy háromszor is m egis­ m étlik téziseikben. De a gyakori ism ételgetés n em v álto ztatja ezt az o k tó b rista és reakciós érv et szociáldem okrata érvvé. M ert hiszen a reakciósok és burzsoák v a la ­ m ennyien biztosítják az illető állam h a tá ra i között erőszakosan v isszatarto tt n em ­ zeteknek a z t a jogot, hogy .együttesen rendelkezzenek ’ sorsuk felől a közös p a rla ­ m entben.” M ajd világosan m egfogalm azza L enin az egyetlen m a rx ista álláspontot, am ely sz erin t „az eln y o m o tt nem zetek felszab ad ítása politikai téren két vívm ányt feltételez. Az egyik a nem zetek teljes egyenjogúsága.” „A m ásik a politikai k ü lönvá­ lás szabadsága. Ez az állam h a tá ra in a k m eg állap ítására tartozik. Csak ekörül folyik a vita. És ellenfeleink éppen errő l h allg atn ak .”5 S tegyük hozzá: m in th a a m a rx ista politikaelm életi irodalom sem hangsúlyozná eléggé ezeket a lenini tanításo k at, s ezzel ak a ratla n u l azt sugallja, hogy az orosz fo rrad alo m óriási jelentőségű ta p asz talata i ezen a terü leten m ár nem len n én ek é r ­

2

tékesek és érvényesek a m a harcoló forradalm i erők szám ára. De hallgassuk csak a lenini é rv e k et tovább: „M inden jel a rra m u ta t — o lv a sh atju k L enin je lze tt írá sá ­ ban —. hogy az im perializm us a helyébe lépő szocializm usra kevésbé d em okratikus h a tá ro k a t hagy örökbe, számos an n e x ió t E urópában és a világ m ás részein. H ogyan? A győztes szocializmus ugyanakkor, am ikor az egész vonalon v isszaállítja és k ö v et­ kezetesen m egvalósítja a teljes dem okráciát, ta lá n el fog zárkózni a z állam h atá ro k dem okratikus m egállapítása elől? T alán nem kíván szám olni a lakosság .rokonszenvével’? Elég felvetni ezeket a kérdéseket — írta L enin —, hogy világosan lássuk, m ennyire eltáv o lo d tak lengyel kollégáink a m arxizm ustól az ,im p e rialista ökonom izm us' felé."6 M ajd így fo ly ta tja: „A szocializm us azzal, hogy a term elést osztályelnyo­ m ás nélkül szervezi meg és jólétet biztosít az á lla m m in d e n ta g ja szám ára, szabad teret enged a lakosság ,rokonszenvének’, s éppen ezáltal m egk önnyíti és óriási m é r ­ tékben meggyorsítja a n e m ze te k közeledését és egybeolvadását 1 Az a d o tt kérdések kapcsán akkor is és m ost is az egyik legfontosabb problém a a m unkásosztály és a dolgozó töm egek internacionalista nevelése. S L enin jelzetl m u n k á jáb a n ezzel kapcsolatban is ren d k ív ü l fontos gon d o lato k at fogalm az meg. K i­ in d u ló p o ntja ab b a n v o lt: vajon „azonos" felad ato k at je len t-e ez a nagy, az elnyom ó és a kis, elnyom ott nem zetek esetében? S azonnal egyértelm űen „n em ”-m el válaszol rá : ,,Ha egy nagy, elnyom ó, an n ek táló nem zet sz o c iá ld e m o k rá c iá ja ... csak egy p il­ lan atra is m egfeledkezik arról, hogy ,az Ö' II. M iklósa, ,az Q’ V ilm osa, Györgye. P o in caréja stb. szintén a kis n e m z e te k k e l... való egyesülés m ellett v a n . . . a k k o r az Ilyen szociáldem okrata az elm életben nevetséges d o k trin e rn e k , a g y a k o rla tb a n az im perializm us szekérto ló ján ak fog bizonyulni. Az elnyom ó országokban a m unkások in te rn acio n alista nevelésének sú ly p o n tját feltétlen ü l a rra kell helyezni, hogy a z elnyom ott országok k ü lö n v álására való jogát hirdessék és védelm ezzék. Enélkül nincs in ternacionalizm u s."8 Hasonló világossággal válaszolt L enin a kis népek p ro le ta riá tu sá n a k felad ataira vonatkozóan is. „A kis nem zetek szociáldem okráciáján ak ag itáció ja sú ly p o n tját fo r­ m u lán k m ásodik szavára kell helyeznie: a nem zetek .önkéntes’ egyesülésére. I n te r ­ nacionalista kötelezettségei m egsértése nélkül eg y a rán t állást foglalhat m ind s a já t nem zetének politikai függetlensége, m ind a szomszédos . . . állam h o z való csatlakozás m ellett.” M ert „m ás út a nem zetköziséghez és a nem zetek egybeolvadásához, más olyan út, am ely a fennálló helyzetből ehhez a célhoz vezetne, nincs és nem is leh et."3 H a meg a k a rju k érten i a Bolsevik P á rto n belül, s éppen a Szovjetunió lé tre ­ hozását közvetlenül megelőző időszakban le za jlo tt ren d k ív ü l fontos v itá t és a végül győztes lenini álláspontot, m ég egy hosszabb idézetet kell id eik tatn u n k . A jelenlevői: szám ára ism ert L enin hivatkozása Engels 1882 szeptem beri, K autsk y h o z írt levelére,10 Lenin ezzel kapcsolatos sum m ázo tt állásp o n tja így hangzik: „A gazdasági fo rrad alo m m inden népet a r r a ösztökél, hogy közeledjék a (győztes F. D.) szocializm ushoz, de em ellett lehetségesek fo rra d a lm a k is — a szocialista állam e llen i— m eg h áb o rú k is. A p o litik a elk erü lh etetlen ü l alk alm azk o d ik a gazdasági élethez, de n em egy csap ásra és nem sim án, nem egyszerűen, nem közvetlenül. M int .k étsé g telen ’ e lv e t Engels csak egyetlen, feltétlen ü l in te rn acio n alista elvet á llít fel, am ely et m in d e n .idegen n épre', azaz nem csak a gyarm ati n épekre alkalm az: kényszer ú tjá n boldogítani őket, a p ro ­ letariátu s győzelm ének a láá sásá t jelentené. A p ro letariátu s még nem válik szentté pusztán azzal, hogy v ég re h ajtja a szo­ cialista fo rrad alm at — irta L enin —, és ez nem biztosítja a h ib á k és a gyengeségek ellen. De a lehetséges hibák (és az önző érdekek — az a kísérlet, hogy egyesek m á ­ sok ro v ására éljenek), feltétlenül rá fogják vezetni enn ek az igazságnak felism eré­ sére.” M ajd lezárja e gondolatot: „A nem zeti ellenszenvek n em tű n n ek el olyan

3

gyorsan; az elnyom ott nem zet gyűlölete — mégpedig teljesen jogos gyűlölete — az elnyom óval szem ben m egm arad egy ideig; csak a szocializm us győzelme u tán tag eltűnni, csak m iu tán véglegesen k ia lak u l a nem zetek közötti teljesen dem okratikus viszony.”11 Ügy hisszük: ezen egyetlen lenini m u nka idézett gondolataiból is kiderül, hogy a népek, nem zetek kapcsolatait, a m unkásosztály felad atait, a szocializm us viszonyai között a nem zeti p roblem atika alap k é rd é seit a Lenin vezette Bolsevik P á rt m ennyi­ re világosan kidolgozta s m egvédelm ezte m indenféle elh ajlással szemben. A Szovjet Szocialista K öztársaságok Szövetsége nem jö h e tett volna lé tre a n é l­ kül, hogy az új, a szovjet hatalom első döntései között ne szerepelt volna a népek ,,önrendelkezési jogának” elismerése, a m integy százötven népet, nemzetiséget és n é p ­ csoportot érintő szabadságjogok elismerése. Ó riási forradalm asító, világújító h atása volt e lenini politikának. M ilyen szépen beszél errő l az 50. évforduló kapcsán az egyik u k rán író : „U krajna! A rabság sötétségében, a tűzvészek rő t fényében, az ir­ g alm atlan harcokban és az üszkös rom okban fiaid új, csendes vizekről és felhőtlen h ajn alo k ról, nem zeti és társad alm i felszabadulásról álm odoztak. És a Nagy O któber gyönyörűséges p irk ad a té m egvilágította u tad at, és nagy és fenséges lett a sorsod, s nagyok és hatalm asok lettek a dolgozó és bölcs gyerm ekeid, s nem es tettek és gondolatok em berei. Nem m agától v irra d t fel a Nagy O któber h a j­ nala. A fellegűző, tűzvésszel viaskodó orosz legények m ellett ott v o ltak a te hű fiaid is . . .’ 12 Csingiz A jtm a to v , a híres L en in -d íjas kirgiz író ugyanezen évfordulón így v allo tt a m ú ltró l: „A m ikor az em ber eltűnődik a m últon és a jelenen, a rra gondol néha, m ilyen, valóban tudom ányos előrelátással, bátorsággal és jövőbe v etett hittel vértezettn ek keilett lennie L eninnek, a kom m unista p ártn ak , am ik o r a még polgár­ háború k ohójában perzselődő soknem zetiségű országunkat előkészítette a Szovjet Szocialista K öztársaságok Szövetségében való m onolitikus eg y esü lésre. Ma e lk é p ­ zelni is nehéz, m ilyen hihetetlen energiát, m ilyen erőfeszítéseket k ellett k ifejten ie a k om m unista pártn ak , hogy ezt a soknyelvű töm eget fo rrad alm i erővé szervezze, es ro h am ra vezesse a régi világ m egdöntése végett, hogy ezt a m egfoghatatlanul óriási és sokarcú országot, a z akkori O roszországot a történelm i halad ás m erőben új foká­ ra em elje."12 Igen; előrelátás, bátorság, energia, erőfeszítés, hit szü k ség eltetett a nagy m ű lé t­ rehozásához, s valóban világos, és a nép szám ára egyértelm űen elfogadható tu d o m á­ nyos politika! A nem zeti kérdés olyan szem lélete, am ely Lenin következő szavaiból csendül ki, s am elyet nem akárm ikor, hanem a véres polgárháború n ap jaib an , a Gyenyikinen a ra to tt győzelem alkalm ából s az ukránokho z cím ezve fogalm azott meg: „Mi a nem zetek önkéntes szövetségét ak a rju k , olyan szövetséget, am ely nem tű rn é meg egyik nem zet erőszakát sem a m ásikkal szem ben, olyan szövetséget, m ely a legteljesebb bizalm on, a testvéri egység világos tu d a tán , teljesen önkéntes m egegye­ zésen alapulna. Ilyen szövetséget nem le h et egyszerre m egvalósítani; a legnagyobb türelem m el és elővigyázatossággal kell ennek elérésére tö rekednünk, nehogy e lro n t­ suk az ügyet, nehogy b izalm atlanságot keltsünk, hogy időt ad ju n k a n n a k a bizal­ m atlan ság n ak a kiküszöbölésére, m elyet az évszázados földbirtokosi és k ap italista e l­ nyom ás . . . hagyott rá n k örökül. E z é r t. . . könyörtelenül üldözünk m indent, am i elv álasztja . . . (a nem zeteket F. D ), nagyon óvatosnak, türelm esnek, engedékenynek kell len n ü n k a nem zeti bizal­ m atlanság csökevényeivel szem ben.”H S közism ert, hogy ez a h ib ák k al szem beni könyörtelenség k ísérte Lenin csele­ k ed etét ak kor is, am ikor k özvetlenül a Szövetség m e g ala k ítá sa előtt szem ben állt a

4

h í r h e d t t é v á l t „ a u to n o m iz á l á s i” te r v v e l, b á r — m i n t i s m e r t — ö n k x -itik u sa n á l l a p í ­ t o t t a m e g ö n m a g á r ó l is, h o g y — id é z e m — „ n a g y v é ts é g e t k ö v e tt e m e l O ro s z o rs z á g m u n k á s a i e lle n , a m i k o r n e m a v a tk o z ta m b e e lé g e r é ly e s e n é s e lé g é le s e n ” e b b e a k é r d é s b e .1® M in te g y v é g r e n d e l e tk é n t d i k t á l t s z a v a i, fig y e lm e z te té s e i é s ta n á c s a i n e m c s u p á n a s z o v je t n é p e k ig a z s á g o s é s t a r t ó s s z ö v e ts é g e k i a l a k í t á s á t s e g í te t té k e lő , d e m a is é r v é n y e s , m e g s z ív le le n d ő ig a z s á g o k a t h o r d o z n a k . A h o g y a n p l. is m é t e lt e n , és m o s t m á r a m u n k á s h a ta l o m s z e m s z ö g é b ő l, k ö v e te l i m e g k ü lö n b ö z te tn i a v o lt e ln y o ­ m ó é s e ln y o m o tt n é p e k n a c io n a liz m u s á t , m e g é r te t n i a k e tt ő k ö z ö tti h e ly e s v is z o n y t, e lg o n d o lk o z ta tó a k k ö v e tk e z ő s z a v a i, m i s z e r i n t „ a p r o l e t á r o s z t á ly s z o lid a r itá s f e j l ő ­ d é s é n e k é s m e g s z il á r d u lá s á n a k n in c s n a g y o b b k e r é k k ö t ő j e a n e m z e ti i g a z s á g ta l a n ­ s á g n á l, é s s e m m i i r á n t s e m o ly a n é r z é k e n y e k a ,s é r t ő d ö t t ’ n e m z e tis é g ie k , m i n t a z e g y e n lő s é g i r á n t és az i r á n t , h a p r o l e t á r e l v t á r s a i k m e g s é r tik e z t a z e g y e n lő s é g e t, m é g h a c s a k h a n y a g s á g b ó l, m ég' h a c s a k t r é f á b ó l is. E z é r t a n e m z e ti k is e b b s é g e k k e l s z e m b e n t a n ú s í t o t t e n g e d é k e n y s é g e t é s b é k tilé k e n y s é g e t i n k á b b tú lo z z u k e l a z a d o t t e s e tb e n , s e m m i n t m e g f o r d ít v a .” 16 „ M e g b o c s á th a t a tla n o p p o r t u n iz m u s l e n n e — í r t a m á s h e ly e n — , h a m i a K e le t e f e llé p é s é n e k k ü s z ö b é n é s é b r e d é s e k e z d e té n m e g r e n ­ d ít e n é n k e lő t te t e k i n t é l y ü n k e t a z z a l, h o g y a k á r a le g k is e b b d u r v a s á g o t é s ig a z s á g ­ ta l a n s á g o t is e l k ö v e t jü k tu l a jd o n m á s n e m z e tis é g ű e in k k e l s z e m b e n .” 17 I ly e n m e g g o n d o lá s o k a l a p j á n ü z e n t h a d a t „ é l e t r e - h a l á l r a ”18 a n a g y o ro s z s o v in iz ­ m u s n a k , é s j a v a s o lt a a n é p e k f ö d e r a tí v s z ö v e ts é g é t, h a n g s ú l y o z v á n : „ m i e g y e n jo g ú n a k i s m e r j ü k e l ö n m a g u n k a t a z U k r á n S z S z K -v a l é s a tö b b iv e l, és v e lü k e g y ü tt, v e lü k e g y e n lő jo g o k k a l b e lé p ü n k e g y ú j s z ö v e t s é g b e . . . ” 19 S v a ló b a n a z 1922. d e c e m ­ b e r 30 -á n ö s s z e ü lt I. „ Ö s s z -s z ö v e ts é g i s z o v j e t k o n g r e s s z u s ” ü n n e p é l y e s e n k i n y i l a t k o z ­ t a t h a t t a : „ A s z o v je t k ö z tá r s a s á g o k n é p e in e k a k a r a t a . . . s z i lá r d b iz to s íté k a r r a , h o g y ez a s z ö v e ts é g e g y e n jo g ú n é p e k ö n k é n te s e g y e s ü lé s e , h o g y m i n d e g y ik k ö z tá r s a s á g s z á m á r a b iz to s ítv a v a n a S z ö v e ts é g b ő l v a ló s z a b a d k iv á lá s jo g a , h o g y a S z ö v e ts é g ­ b e v a ló b e lé p é s r e m ó d ja v a n v a la m e n n y i s z o c ia lis ta s z o v j e t k ö z tá r s a s á g n a k , m in d a m á r lé te z ő k n e k , m in d a jö v ő b e n lé t r e j ö v ö k n e k , h o g y a z ú j s z ö v e ts é g i á l l a m m é ltó k o r o n á j a a n é p e k k ö z ö tti b é k é s e g y ü tté lé s és te s tv é r i e g y ü tt m ű k ö d é s m é g 1917 o k t ó ­ b e ré b e n l e r a k o t t a l a p j a i n a k . . ,”26 E n y i l a t k o z a t t a l jo g s z e r ű e n m e g a l a k u lt S z o v je tu n ió t ö r t é n e t é n e k h a t é v ti z e d é t p e r g e t te le a z id ő . S m ily e n é v ti z e d e k é t! C s a k a s z é p í r ó k k é p e s e k v is s z a a d n i a v é re s p o lg á r h á b o r ú é s in t e r v e n c i ó á l t a l m é g to v á b b r o m b o l t o rs z á g h e ly r e á l l í t á s á n a k h ő sie s id ő s z a k á t, a z a n a lf a b é ti z m u s , a n y o m o r , a b e te g s é g e k á lt a l p u s z t ít o tt n é p e k f e le m e l­ k e d é s é n e k k o r s z a k á t ; a p a r a s z ti é l e t g y ö k e re s v á l t o z á s á t e r e d m é n y e z ő , k í n b a n é s k e ­ s e r v b e n s z ü le tő , e g y m á s t is m e g s e b z ő e m b e r tö m e g e k k ü z d e lm e s é v e it a z a g r á r á t a l a ­ k u lá s é r t, a N y u g a t á l t a l is m e g c s o d á lt ip a r o s ít á s m i n d e n n é p e k e t é s e g é s z t á r s a d a l ­ m a t m e g m o z g a tó , g y á r - é s v á r o s ó r iá s o k a t te r e m t ő é v tiz e d e it. K i h a l á s r a í t é l t n e m z e te k , n é p e k é s n é p c s o p o r to k s z ü l e tt e k ú j j á , m a g u k k e z é v e l t e r e m t e t t a lk o t á s o k b ü s z k e g a z d á j á v á , é r e z t é k m e g a z lő sé g é s s z a b a d s á g b o ld o g ító é rz é s e it, t a n u l t á k m e g a z e z e r n y e l v ű d e z e ti- n é p i k ö z ö s s é g b e n é lé s é r t é k e it , f o g t á k fe l ig a z i e r e j é t, s f ő k é n t jö v ő jé t.

v á lt a k a z ö n ­ em b eri e g y e n ­ e g y s z ív ű n e m ­ e m b e r is é g ú jíl ó

N e m is o ly r é g e n o lv a s ta m I lly é s G y u la „ O ro s z o rs z á g 1934” c ím ű ú t i r a j z á t , 21 s m e g k a p o t t b e n n e A n d r é M a l r a u x - v a l f o l y t a t o t t b e s z é lg e té s é n e k e g y r é s z le t e : M a l r a u x e lm e s é li, h o g y a z é p ít é s z e t te r é n h o g y a n k í s é r le t e z te k a n é m e t é s h o lla n d m ó d s z e ­ r e k k e l, a m e ly e k a z é g h a j l a t i v is z o n y o k m i a t t s e m v á l t a k b e , s t é r t e k v is s z a s a j á t ta p a s z ta l a ta i k h o z . E n n e k k a p c s á n je g y z i m e g , h o g y — id é z e m — „ l a s s a n k é n t fe d e z ik fe l s a j á t o r s z á g u k a t, t a l á n s a j á t m a g u k a t is, a m i n e m m e g y m i n d e n d ö c c e n ő n é lk ü l .” D e m é g is m e g y ? ” — k é r d e z i Illy é s.

5

„— T izenhét év e ta rtjá k ezt a ren d sz ert: — feleli M arlaux — kell valam i szí­ vósságnak lenni bennük. T u d ja az ördög, m icsoda naiv kanokságnak, hogy nem tu d ­ n a k k étség b eesn i!” „— Mégis, m iben lá tja jö v ő jü k e t?” — kérdezi ism ét Illyés. S a válasz: ,,Abban, hogy ép p a jövőt, jobban m ondva a jövőtől való félelm et, úgy látszik, sik e rü lt nekik k iirta n i az egyes em berekből. A nyugat-eu ró p ai em b er m ár húszéves k orában azon töri m agát, hogy mi lesz vele hetvenéves k orában, ez egész életére bilincset ra k rá, n yo m o ru ltabbá teszi a z ókori ra b sz o lg á n á l. . . Itt (azonban) csak közös jövő van. A kinek sem m ije sincs, an n a k nincs egyéni jövője, nem kell gondolnia m agával. Ha az élete en n e k elle n é re biztosítva van — el tu d ja képzelni, m icsoda lehetőséget n y it ez az egyéniség kifejlesztésére? M icsoda h a tá rta la n te rü le te van a képességeknek, m elyeket nem köt a rögeszme, hogy érté k ü k csak annyi, am ennyi pénzt lehet velük keresni? Ezt ta lá n csak a m űvészek értik. De bizonyos, hogy itt kezdődhetne valam i, am iről mi szabadság néven álm odozunk." „— V an e rre valam i rem é n y ?” — kérdez vissza Illyés, s a válasz mai szem m el sem érdektelen. „— Ha nem jön a h áború . . . Sajnos, a h áb o rú ra van a legnagyobb .rem ény . E gyelőre a szovjet is többet foglalkozik, m o n d ju k úgy: tö b b et kénytelen vele fog­ lalkozni, m int a k á r a szabadsággal, ö k nem veszik észre, de mi m egfigyeljük: Orosz­ ország ú jra a hadikom m unizm us légkörében él. M indenki a h áb o rú ra készülődik, illetv e nem is a háb o rú ra, hanem a győzelemre. Ism é tle m : gyerm ekien optim isták.”-2 N e fele d jü k : 1934-et írta k akkor, s nem k om m unista fo rrad alm áro k , hanem szu r­ koló, érdeklődő m űvészek voltak a szem tanúk. S nem érz ék elh ették -ism erh ették az úgynevezett szem élyi k u ltusszal járó torzulásokat, legfeljebb a b ü ro k rácia veszedel­ m éről szerezhettek m ár sokakat elkeserítő benyom ásokat, ahogyan ak k o r a rró l még a kétkezi m unkás, vagy paraszt, de a k u ltú ra em b ere sem tu d h ato tt. Pedig az ön­ m ag át felszabadultnak, szab ad n ak érző „n ép ” inform ációéhsége m érhetetlen. Az el­ fo g u latlanul szem lélődő Illyés G yulára hadd hivatkozzunk ism ét, ak in ek feltűnt, hogy P asztern ák könyveit a m egjelenés n ap ján elkapkodták, s alig tu d o tt az utóbbi éppen k ia d o tt m űvéből egy p éld án y t szerezni. S innen ism ét Illyést idézzük: „— Igen — világosított fel P asz tern ák —, az első n a p Rengeteg k önyvtár van, rengeteg olvasó.

elk apkodnak

m indent.

1929—1933 között G orkij m űveiből 19 903 000 példány jelen t meg. M ind azonnal elkelt. Az olvasók nem csak olvasnak, b írá ln a k is. A gyárak b an egy-egy ú jonnan meg­ je le n t könyvet éppúgy m egtárgyalnak, a k á r a korm ány intézkedéseit. Solohov legújabb könyvével, a F eltö rt u g arral a Szovjetkongresszus küldöttei k ü ­ lön ülésen foglalkoztak. — És m it szólnak a z ön könyveihez — kérdeztem P asztern ák o t —, azokkal még egy m unkásgyűlés sem foglalkozott? P asz tern ák szerény em ber. N ehezen válaszol. — T avaly a S zám ár kandi K u ltúrbizottság húszezer h a rm o n ik á t és az én összes m űveim et ig é n y elte. . " Illyés pedig m á r s a já t ta p a sz ta la ta it összegezve á lla p ítja m eg: „Az Írók nem tu d n ak eleget írni, a z állam nem győz eleget kiadni. A fo rrad alo m k itö rése óta tizen­ k étm illió különböző m ű láto tt napvilágot. M eglátogattam egy k önyvkiállítást. 1918as csom agolópapírra n yom ott könyvektől kezdve a m ai csontpapíros díszkiadásokig a kiállítás az orosz szellem i é let m inden küzdelm ét feltárta. Egy rendszerét, mely G

tudósok könyvéből lé p e tt nap v ilág ra, könyvekkel ra k ta ki a z ú tjá t és azokkal igyek­ szik h ó dítani.”2í Illyés a k k o r nem igen tu d h a tta , hogy L enin és a B olsevik P á r t a nép k ép zett­ ségének növelését, a tudom ány és a k u ltú ra széles k ö rű felv irág o ztatását a szocia­ lista társad alo m ép ítése egyik legfontosabb feltételén ek tek in tette. S alig húsz év a la tt m ilyen nagy u ta t k ellett b ejárn ia e soknem zetiségű o rszágnak ahhoz, hogy Illyés is észrevehesse: ez a nép szom júhozza a tu d ást, az igaz m űvészetet, a k u ltú ­ rá t, s — tegyük hozzá — nem fegyverekkel, han em „könyvekkel a k a r h ó d ítan i”. De a külföldi (nyugati) odalátogatók jó szem m el v ették észre: a fiatal S zovjet­ unió közvélem ényében is érződött m ár a h áb o rú veszélyének, lehetőségének tu d ata. A n ém et fasizm us u ralo m ra ju tása, a fasiszta h atalm ak terjeszkedő törekvései je ­ lezték: a nem zetközi im perializm us valódi célja: letiporni, felszám olni a világ első m u n k ásh atalm át, a Szovjetuniót. S úgy ép íten i egy új világot, hogy n em hinni an n a k tartó sságában, egyetlen n ép sem képes. A z e rő t csak a h it a d h a tja , am elyet o p ti­ m izm usnak is nevezhetünk, a h it a győzelem ben, h a m eg tám ad ják országukat, s o h it a világforradalom ban, a szocializm us v ilágm éretű győzelm ében. S tud ju k , a béke n a p ja it ak k o r m ár m egszám lálhatóan sz ű k re szab ta a tö rté n e­ lem, s elkövetkeztek a H onvédő H áború keserves, óriási áld o zato k at követelő, d e a világ tö rténelem ta lán legnagyobb győzelm ével záródó évei. N épek közösségét még nem á llíto tt a történelem nehezebb fe la d a t elé. S v aló jáb an a II. v ilágháború ta n í­ to tta meg a v ilágot arra, hogy tisztelje a szovjet em bert, é rte tte meg m indenkivel, hogy ez a soknem zetiségű á llam ala k u lat nem m esterségesen és erő szak k al összetar­ to tt nem zetek, népek, népcsoportok konglom erátum a, h an em a szocializm us eszm éje, testv éri összetartozása a la p já n k ia la k u lt szilárd szövetsége. A zt a háború okozta szenvedést, m eg p ró b áltatást kiállni, a hősies h elytállás ilyen tö rtén elm i p éld áját szolgáltatni csak olyan em berek voltak képesek, ak ik tisztáb an v o lta k azzal: e h a rc ­ ban n em csupán szem élyes új életü k forog veszélyben, de h azájuk, szabadságuk, sőt az em beriség haladó jövője is. Pedig a nagy győzelem m ám oros p illa n a ta it sem te h e tte felh ő tlen n é a valóság: egy szétrom bolt ország fö ldjét p ásztá zh a tta a szem, so h a fel nem ható holtak m illióinak s írja le p te be a v ér- és k ö n n y áztatta h aza földjét. élet elem i feltételeinek m egterem tése, a z ország ú jjá ép ítése egyetlen néptől v etelt an n y i áldozatot, m in t a szovjet néptől.

szom orú tám aszt­ A békés sem kö­

T ám ad t azonban e győzelem nyom án egy nagy h ajtó erő is: a szocializm us és a halad ás erő in ek óriási előretörése, a S zovjetunió elszigetelt helyzetének megszűnése, tek in télyének m egnövekedése és a világpolitika színterén az im perializm us m eg­ gyengülése. A népi d em okratikus fo rrad a lm a k győzelm e ered m ényeképpen kialakuló szocialista világrendszer pedig m á r olyan világpolitik ai szituációt terem tett, am ely ­ ben a szovjet nép a szomszéd országokra nem ellenségként, d e b a rá tk é n t te k in t­ hetett. Ilyen korszakos és em b ert próbáló változásokkal ro h a n t el a Szovjetunió tö rté ­ netén ek első 30 éve. A fen n m arad ás bizonytalanságaival párosuló — inkább a hit tá p lá lta — m akacs optim izm us helyébe a m ásodik 30 év fo rd u ló ján az a bizonyosság lépett, hogy a nép ek e nagy szövetsége világtörténelm i érte lem b en is tartós, m eg­ d ö n th etetlen erő v é vált. A kényszerűen önm agába zárt, elszigetelt és lenézett, a d urva szovjetellenesség n ép et lenéző, így büszkeséget is sértő öleléséből k iszab ad u lt ország v ilágform áló h atalom k ént, m inden haladó törekvés tám o g ató jak én t, a le g h ata lm a­ sab b im p e rialista h atalm ak egyenrangú p a rtn e re k é n t lép ett ki a nem zetközi p o ro n d ­ ra, s van jelen azon m ind a m ai napig.

7

A m á s o d ik 30 é v a s z o v j e t n é p e k b e ls ő é le t é b e n is n a g y m in ő s é g i v á lt o z á s o k a t h o z o tt. A z S Z K P X X . k o n g r e s s z u s á n a k ú j s z a k a s z t n y itó d ö n té s e i n y o m á n a g a z d a ­ sá g , a tá r s a d a l o m , a p o litik a , a k u l t ú r a t e r ü l e t e i n ú j é s a l k o t ó b b lé g k ö r b o n ta k o z o t t k i, a p á r t o n b e lü l h e l y r e á l l í t o t t á k a le n i n i n o r m á k a t , a z á l l a m i é l e t a s z o c ia lis ta tö r v é n y e s s é g k ö v e te lm é n y e i s z e r i n t v á lt o z o tt , a s z o c ia lis ta d e m o k r a ti z m u s fe jle s z té s e p e r m a n e n s f e l a d a tt á , a tá r s a d a l m i e g y ü tt é lé s e g y r e m e g h a t á r o z ó b b je l le m z ő jé v é v á ll. A k o n g re s s z u s a s z o v j e t t á r s a d a l o m é s á l l a m r e n d f e j le s z té s é n e k f e l a d a t a i t f e l ­ v á z o lv a e ls ő h e ly e n f o g la lk o z o tt a n e m z e ti- n e m z e tis é g i p o li ti k a fo n to s k é rd é s e iv e l. A k ö z tá r s a s á g o k jo g k ö r é n e k k i t e r j e s z t é s é t e lh a t á r o z v á n a b e s z á m o ló p l. h a n g s ú l y o z ta ; „ N e m s z a b a d a s z ö v e ts é g i k ö z tá r s a s á g o k f ö l ö tt k ic s in y e s e n g y á m k o d n i. A z ö s s z -s z ö v e ts é g i n é p g a z d a s á g i t e r v e k á l t a l m e g h a t á r o z o t t k e r e t e k k ö z ö tt h a d d d ö n ts é k e l m a ­ g u k a g a z d a s á g u k e g y ik v a g y m á s ik á g á n a k f e jle s z té s é v e l k a p c s o la to s k o n k r é t k é r ­ d é s e k e t. E z m é g jo b b a n m e g e r ő s íti m i n d e n e g y e s k ö z tá r s a s á g s z u v e r e n i t á s á t , a k ö z ­ tá r s a s á g o k k ö z ö tti k ö lc s ö n ö s b iz a l m a t , s e lő s e g íti, h o g y m in d e g y ik k ö z tá r s a s á g m e s z s z e m e n ő k e z d e m é n y e z é s t ta n ú s ít s o n a h e ly i e r ő f o r r á s o k k ih a s z n á lá s á b a n . A s z o c ia liz m u s — o lv a s h a tj u k a K B b e s z á m o ló j á b a n — n e m h o g y m e g s z ü n te t n é a n e m z e ti k ü lö n b s é g e k e t é s s a j á to s s á g o k a t, h a n e m e lle n k e z ő le g , b iz t o s í tj a m in d e n n e m z e t é s n e m z e tis é g g a z d a s á g á n a k é s k u l t ú r á j á n a k s o k o ld a lú f e j lő d é s é t é s v i r á g ­ z á s á t. E z é r t n e m s z a b a d l e b e c s ü ln ü n k e z e k e t a s a j á t o s s á g o k a t é s k ü lö n b s é g e k e t, h a ­ n e m a le g f ig y e lm e s e b b e n t ö r ő d n ü n k k e ll v e l ü k . . S s z a b a d le g y e n m é g e g y — a s z o c ia lis ta k ö z ö ss é g k a p c s o l a ta i t is é r i n t ő — és ö n k r i t i k u s p a s s z u s t id é z n i a b e s z á m o ló b ó l: „ E z z e l k a p c s o l a tb a n s z ó ln u n k k e l l a r r ó l a té v e d é s r ő l, m e l y e t n é h á n y e l v t á r s n e m z e tis é g i k é r d é s é r te lm e z é s é b e n e lk ö v e t.

a

N é z z ü k p l. a s z o v j e t h a z a f is á g é s a n e m z e tk ö z is é g k é r d é s é t. E b b e n a k é r d é s b e n a te l je s v ilá g o s s á g n e m c s a k a z é r t fo n to s , h o g y h e ly e s e n , le n in i m ó d o n é r v é n y e s ít s ü k o r s z á g u n k b a n a n e m z e tis é g i p o li ti k á t, h a n e m a z é r t is, h o g y h e ly e s e n a l a k í t s u k k i a tö b b i o r s z á g dolgozóiivaili, k ö z tü k a z e g é s z s z o c i a li s ta t á b o r u n k h o z .ta rto z ó o r s z á g o k d o l ­ g o z ó iv a l v a ló k a p c s o l a ta i n k a t. S a jn o s v a n n a k o ly a n e l v t á r s a k , a k ik ú g y g o n d o ljá k , h o g y s a j á t h a z á j u k s z e r e l e t e e ll e n k e z ik a d o lg o z ó k n e m z e tk ö z i s z o l id a r i tá s á v a l é s a s z o c ia lis ta n e m z e tk ö z is é g g e l. E z a z é r t e lm e z é s s é r t i a z e m b e r e k n e m z e ti é rz é s e it, e g y á l t a l á b a n n e m s e g íti e lő a s z o c ia lis ta n e m z e te k e g y ü tt m ű k ö d é s é n e k e r ő s ö d é s é t, a d o lg o z ó k n e m z e tk ö z i s z o l i d a r i t á s á n a k f e j lő d é s é t.” 24 E te l je s e n e g y é r t e lm ű é s le n in i p la t f o r m o n t ö r e k e d e t t a l a k í t a n i a z S Z K P n a p ­ j a i n k ig a s z o v j e t n e m z e te k é s n é p e k k a p c s o l a t a i t o ly a n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt, a m i ­ k o r a z u tó b b i é v ti z e d e k t ö r t é n e t e s e m v o l t m e n te s a z e ll e n tm o n d á s o k t ó l é s n e h é z ­ s é g e k tő l. A z ú j i r á n y v o n a ll a l v a ló s z e m b e n á ll á s e r ő i m é g a le g f e ls ő b b p á r t v e z e té s m u n k á j á t s e m t e t t é k k ö n n y ű v é . K ö z is m e r t a z is, h o g y a 6 0 -a s é v e k f o r d u l ó j á n a k ö n ­ m a g á b a n le lk e s ítő , d e b iz o n y o s il lú z i ó k k a l is t e r h e l t jö v ő k é p e , a v a ló s á g g a l n e m k e llő e n sz á m o ló te r v e i k o m o ly p o litik a i m ó d o s ít á s o k a t is s z ü k s é g e s s é te t te k . S a m i ­ k o r m á r k ö z e l k é t é v tiz e d e s , a la p v e tő e n tö r e t l e n f e jlő d é s é r ő l s z ó l h a tu n k , ez a z é r t l e ­ h e ts é g e s , m e r t a z S Z K P k é p e s v o l t a m ú l t t a n u l s á g a i t é s t a p a s z t a l a t a i t b á t r a n l e ­ v o n n i és a lk o tó a n s z á m b a v e n n i, s k é p e s s é v á l t a z ú j h e ly z e t ú j p r o b l é m á i t f e l tá r n i é s m e g o ld a n i. Íg y é s ily e n é r t e le m b e n jo g o s a r r ó l s z ó ln i, h o g y a S z o v je tu n ió a 6 0 -a s é v e k m á s o d ik fe lé tő l f e j lő d é s é n e k ú j s z a k a s z á b a lé p e t t, a m e l y n e k a la p v e tő tö r e k v é s e k é t l é ­ n y e g i p r o b l é m á b a n f o g la lh a tó ö ssze. E l ő s z ó i : a s z o v je t t á r s a d a l o m f e j le s z té s é t m i n d e n t e r ü l e t e n c s a k a m in ő s é g és h a té k o n y s á g k ö v e te lm é n y e i s z e r in t v o lt le h e ts é g e s m e g o ld a n i. E z p e d ig f ő k é n t a t u -

S

’

d o lm á n y o s -te c h n ik a i f o r r a d a lo m tö r v é n y s z e r ű s é g é n e k s z á m b a v é te l é t, a lk a l m a z á s á t, á tu d o m á n y k ö z v e tle n te r m e lő e r ő s z e r e p é n e k f i g y e le m b e v é te l é t j e l e n te t te . M á s o d s z o r : k ö z é p p o n tb a l e h e t e t t é s k e l l e t t á l l í t a n i a n é p lö m e g e k a n y a g i é s s z e l­ le m i s z ü k s é g le te in e k m in é l jo b b k ie lé g íté s é t, a la k o s s á g é l e t s z í n v o n a lá n a k g y o rs a b b

f e jle s z té s é t. E z e k e t a z a la p v e tő v á lt o z á s o k a t é s fo n to s tö r e k v é s e k e t e g y o ly a n ó r iá s i g a z d a ­ s á g i p o te n c iá lla l r e n d e lk e z ő o r s z á g b a n k e l l e t t v é g r e h a j t a n i , a m e ly a v ilá g g a z d a s á g tó l — a v i l á g tö r té n e l e m b e n e g y e d ü lá lló a n h o s s z ú id e ig — e ls z ig e te lt, íg y a g a z d a s á g s z e r k e z e ti s t r u k t ú r á j á t s a j á to s a n a l a k í t ó v is z o n y o k m e g v á l to z t a tá s a ö n m a g á b a n is k o ­ m o ly n e h é z s é g e k f o r r á s á t je l e n t e t t e . S z a b a d le g y e n h iv a tk o z n i e z z e l k a p c s o l a tb a n a K B X X V I. k o n g r e s s z u s i b e s z á m o ló já r a , a m e ly m e g á l la p í to t ta : „ T á v o l á ll tő lü n k , h o g y a m a i s z o c ia lis ta v ilá g k é p é t c s u p a ü n n e p i s z í n n e l v á z o lju k . O r s z á g a in k f e jlő ­ d é s é b e n e l ő f o r d u ln a k n e h é z s é g e k is. A g a z d a s á g in t e n z ív f e jle s z té s é r e , a n a g y s z a b á s ú tá r s a d a l m i p r o g r a m u n k m e g v a l ó s í tá s á r a v a ló á tt é r é s , a k o m m u n is ta t u d a t f o r m á lá s a n e m m e g y e g y c s a p á s r a . Id ő é s f á r a d h a t a t l a n a lk o tó ú tk e r e s é s k e ll h o z z á . É s t e r m é ­ s z e te s e n t a n u l n u n k k e ll e g y m á s tó l." 25 M á s h e ly e n é s n e m c s a k a m a i S z o v je tu n ió r ó l sz ó lv a e z t o l v a s h a t j u k : „ E g y á lta lá n n e m g o n d o lj u k a z t, h o g y n á l u n k m in d e n id e á lis v o lt. A s z o c ia liz m u s a S z o v je tu n ió b a n h i h e t e t l e n ü l b o n y o lu l t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö lt é p ü lt. A p á r t n e m k i t a p o s o t t ú to n j á r t . É s s e n k i s e m t u d j a n á l u n k jo b b a n , h o g y m ily e n n e h é z s é g e k k e l é s f o g y a té k o s s á g o k k a l k e r ü l t ü n k s z e m b e e z e n a z ú to n , s mi az, a m i t m é g n e m s i k e r ü l t le k ü z d e n ü n k .” 215 A h o g y a n a k o n g r e s s z u s m e g á l l a p í t o t t a : n e m s i k e r ü l t m é g p l. „ m a r a d é k t a l a n u l le k ü z d e n i a te h e t e tl e n s é g v is s z a h ú z ó e r e j é t , a z o k a t a h a g y o m á n y o k a t é s s z o k á s o k a :, a m e ly e k a b b a n a z id ő s z a k b a n a l a k u l t a k k i, a m i k o r n e m a n n y i r a a m in ő s é g , m i n t in k á b b a m e n n y is é g v o lt e lő t é r b e n .”27 V a g y a p á r t n a k is m é t e lt e n f ig y e lm e z te tn i k e l­ l e t t a r r a , h o g y a n é p é le t s z í n v o n a la e m e lé s e s z e m p o n tj á b ó l n a g y o n fo n to s B s z e k to r e r ő t e lj e s e b b f e j le s z té s e e le n g e d h e te tl e n . S l e h e t n e s o r o ln i a z o k a t a fo n to s é s a f e j ­ lő d é s m a g a s a b b , m in ő s é g i s z i n t j e fe lé m u t a tó e r e d m é n y e k e t, k ö v e te l m é n y e k e t é s f e l ­ a d a to k a t, m e ly e k r ő l a k o n g re s s z u s b e s z á m o lh a to tt, s m e ly e k e t e k o n g re s s z u s f e l­ v á z o lt. A 70-es é v e k e g y ik n a g y e r e d m é n y e k é n t e m e l h e t t e k i p l. a s z o c ia lis ta d e m o k r a ­ ti k u s v is z o n y o k f e jle s z té s e é r d e k é b e n t e t t lé p e s e k e t, e z e k e n b e lü l is a z 1 9 7 7 -b en e l ­ f o g a d o tt ú j s z o v j e t a lk o t m á n y t . S e n n e k k a p c s á n c s u p á n a z o k r a a z in t é z k e d é s e k r e u t a l j u n k , a m e ly e k a z u tó b b i é v e k b e n a s z ö v e ts é g i k ö z tá r s a s á g o k é s in t é z m é n y e k h e ly z e té n e k j a v í t á s á t s z o lg á ltá k . Ú j t ö r v é n y s z ü l e t e t t a z O S Z S Z S Z a u t o n ó m k ö r z e t e in e k jo g k ö r é r ő l, a k ö z é p -á z s ia i, a tá v o li é s z a k i, a k ir g íz ia i, v a g y A b b á z ia , T ú r a , B u r j a t i a k ö r z e te k fe jle s z té s é r ő l. J o g ­ g a l j e l e n t e t t e ki a X X V I. k o n g r e s s z u s : „ M a m á r n in c s e n e k e l m a r a d o t t p e r e m v id é ­ k e k ? ’ P e d ig e g y s t a ti s z ti k a s z e r i n t 1 9 2 6 -b a n a k ö z p o n ti k ö r z e te k é s n a g y O ro s z o rs z á g tá v o li k ö r z e t e in e k i p a r i f e j le t ts é g e k ö z ö tt 36:1, m a p e d ig c s a k 1,5:1 a z a r á n y . H is z e n k ö z is m e r t l e n i n i a l a p e l v e a n e m z e ti k é r d é s n e k , h o g y a g a z d a s á g i e g y e n lő t le n s é g e t k e ll e lő s z ö r a h h o z f e ls z á m o ln i, h o g y a n é p e k v a ló s á g o s e g y e n lő s é g e m e g v a ló s u lh a s s o n . E z é r t n e m m e g le p ő e k a z o k a z e r e d m é n y e k , a m e l y e k a r r ó l tu d ó s í t a n a k , h o g y a m a g a ­ s a b b s z i n te n lé v ő k n é l m e n n y iv e l g y o r s a b b a n f e j lő d t e k a z e lm o n d o tt g a z d a s á g g a l r e n d e l ­ k e z ő k ö z tá r s a s á g o k . A le g f r is s e b b a d a t o k s z e r i n t 19 4 0 -h ez v is z o n y ítv a a s z o v je t i p a r k b. 2 0 -s z o ro s á ra , a d d ig a z O S Z S Z S Z -é 1 8 -s z o ro s á ra , U k r a j n á é 1 4 -s z e re s é re , d e K a z a h s z tá n ­ b a n 31-, K ir g í z iá b a n 35-, Ö r m é n y o r s z á g b a n 42-, L e tt o r s z á g b a n 43-, É s z to r s z á g b a n 46-, L i t v á n i á b a n 56-, M o ld in iá b a n 4 8 -s z o ro s á ra 2B n ö v e k e d e tt. A z e g y ik s z o v j e t tu d ó s a 60 év f e j lő d é s é t i l l u s z t r á l v a j e l e n t e t t e k i n e m r é g : „ M e g s z ű n t a z e l m a r a d o t t n e m z e t fo g a lm a ,

9

s — h a n g o z z é k b á r m e n n y i r e f u r c s á n — o ly k o r e g y e s o ro s z t e r ü l e t e k fe jle s z té s e , f e l ­ z á rk ó z á s a o k o z p r o b l é m á t .” 29 A z S Z K P é s a s z o v j e t á l l a m u g y a n a k k o r a z t is v ilá g o s a n l á t j a , h o g y „ a n e m z e ti v is z o n y o k ” t e r ü l e t é n e l é r t ó r iá s i e r e d m é n y e k e l l e n é r e is b ő v e n v a n m é g m i t te n n i. „ E g y o ly a n n a g y , s o k n e m z e tis é g ű á ll a m d in a m ik u s fe jlő d é s e , m i n t a m ié n k — á l l a ­ p í t o t t á k m e g a X X V I. k o n g re s s z u s o n — s o k o ly a n p r o b l é m á t v e t fe l, a m e l y m e g k ö ­ v e te li a p á r t g o n d o s fig y e lm é t. N e m m i n d e n ü t t v a n n a k p l. m e g f e le lő e n k é p v is e lv e m é g a p á r t - é s á ll a m i s z e r v e k b e n , n in c s m e g o ld v a a z u tó b b i id ő b e n e g y a d o t t n e m ­ z e tis é g i te r ü le t e k e n m e g n ö v e k e d e tt s z á m ú m á s n e m z e tis é g e k h e ly z e te , s id ő n k é n t f e l ­ ü ti a f e j é t a s o v in iz m u s é s a n a c io n a liz m u s is. A z u tó b b i p r o b l é m á k k a l k a p c s o l a tb a n a k o n g r e s s z u s i b e s z á m o ló e g y é r t e lm ű á ll á s p o n t o t f o g la lt e l, id é z e m : „ A z S Z K P h a r c o l é s m in d ig is e r é l y e s e n h a r c o l n i fo g a s z o c ia liz m u s te r m é s z e té tő l id e g e n m e g n y i lv á ­ n u l á s o k e lle n , k ö z tü k a s o v in iz m u s , é s a n a c io n a liz m u s , m i n d e n n e m ű n a c io n a lis ta a b e r r á c ió e lle n , le g y e n a z a k á r a n tis z e m itiz m u s , a k á r c io n iz m u s . E lle n e z z ü k a n e m ­ z e ti s a já to s s á g o k m e s te r s é g e s e lt ö r l é s é r e i r á n y u ló te n d e n c i á k a t .” 30 S v a ló b a n e lm o n d h a tj u k , h o g y a X X . k o n g r e s s z u s ó ta e g y e tle n k o n g re s s z u s se m f o g la lk o z o tt ily e n s ú l ly a l a k ö z tá r s a s á g o k h e ly z e té v e l, e g y á l t a l á n a n e m z e ti p r o b l e ­ m a t ik á v a l , m i n t a le g u tó b b i. A z 1981— 85-üs é v e k r e s z ó ló fe jle s z té s i te r v p l. k ü lö n f e j e z e tb e n t á r g y a l j a a 15 s z ö v e ts é g i k ö z tá r s a s á g f e j le s z té s é t c é lz ó f e l a d a to k a t . A K B b e s z á m o ló is n a g y o b b fig y e le m m e l é s r é s z le t e s e b b e n — a h o g y a n a z id é z e tt r é s z e k ­ b ő l k id e r ü l, ö n k r i t i k u s a n is — fo g la lk o z ik e z z e l a k é r d é s s e l. A h o g y a n m a m á r t e r ­ m é s z e te s n e k t ű n i k a z is, h o g y a k ö z tá r s a s á g o k k é p v is e lő i a k o n g re s s z u s o k s z ín e e lő t t n e m c s u p á n a n a g y s i k e r e k e t e c s e te lik , d e n y í l t a n s z ó ln a k s ú ly o s g o n d o k ró l is. K u n a j e v e lv t á r s , a K a z a h s z tá n i K o m m u n i s t a P á r t K B e ls ő t i t k á r a a le g u tó b b i k o n g ­ re s s z u s o n — m e g b í r á l v a p l. a S z o v je tu n ió Á lla m i T e r v b iz o tts á g á t is — k i j e l e n t e t t e : „ A z ö té v e s te r v id ő s z a k b a n a k ö z tá r s a s á g v á ll a l a t a i , é p ítk e z é s e i, s z o v h o z a i é s k o lh o z a i f á b ó l m e g in t tö b b m illió k ö b m é t e r r e l, f é m b ő l é s m á s a n y a g o k b ó l tö b b e z e r t o n n á v a l k e v e s e b b e t k a p t a k a z ig e n y e ltn é l. M in d e z s ú l y o s b ít o tt a s a j á t e l m a r a d á s u k a t .” A z ö n tö z é s p r o b l é m á j a k a p c s á n u g y a n c s a k K u n a je v e l v t á r s á l l a p í t o t t a m e g : „ D e K a ­ z a h s z tá n é s K ö z é p -Á z s ia v íz e l lá t á s i p r o b l é m á i n a k g y ö k e re s m e g o ld á s a , a z a k a d á l y ­ t a l a n fe jlő d é s é r d e k é b e n s z ü k s é g e s n e k t a r t a n á n k , h o g y m á r a X I. ö té v e s t e r v id ő ­ s z a k á b a n b e fe je z z é k a z o k a t a z e lő k é s z ítő m u n k á l a t o k a t , a m e l y e k n e k c é lja a s z ib é ­ r i a i f o ly ó k v íz h o z a m a e g y r é s z é n e k á tt e r e l é s e K a z a h s z t á n b a é s K ö z é p -Á z s iá b a , s e z z e l e g y id e jű le g in t é z k e d é s e k e t te g y e n e k a z A r a l - t ó s z i n tj é n e k s t a b il iz á l á s a v é g e tt. A z A r a l - t ó e lv e s z té s e v é g z e te s h a t á s s a l l e n n e a h a s z n o s íto t t s z ű z f ö ld jö v ő jé r e , m á s lé t f o n to s s á g ú k é r d é s e k m e g o ld á s á r a , a m i t n in c s jo g u n k m e g e n g e d n i.” 3! A g r ú z p á r t e ls ő t i t k á r a s e m f é l n y í l t a n b e s z é ln i a p r o b l é m á k r ó l: „ L e k e l l k ü z d e n ü n k p é ld á u l b iz o n y o s a r á n y t a l a n s á g o k a t a g a z d a s á g b a n — á l l a p í t o t t a m e g —, a m e l y e k b e n e g y é b k é n t d u r v a h ib á k f o r d u l t a k e lő . E z e k k i j a v í t á s a é v e k e t v e s z ig é n y b e . A tö b b m i l l i á r d r u b e l é r t é k ű o d a v e s z e t t te r m é s t a z o n b a n m á r n e m l e h e t v is s z a h o z ­ n i. T u d o m , h o g y j o b b a z e r e d m é n y e k b ő l t a n u l n i, m i n t a h ib á k b ó l, d e a h ib a s z i n té n jó le c k e .” A z ú j a l k o t m á n y n a k a s z o c ia lis ta d e m o k r á c iá n a k a z a lk o t ó lé g k ö r k ib o n ­ ta k o z t a t á s a k ö v e te l m é n y é r e h iv a t k o z v a h a n g s ú l y o s a n t e t t e s z ó v á , h o g y a z „ n e m e g y e z ­ t e t h e t ő ö s s z e a k o n z e r v a t ív s tílu s s a l, a h e l y e n k é n t f e n n m a r a d t e l a v u l t m u n k a m ó d ­ s z e r e k k e l, a v e z e tő é s a v e z e t e tte k k ö z ö tti k a p c s o l a to k i d e j é t m ú l t f o r m á iv a l, a b ü ­ r o k r a t i k u s to r z u lá s o k k a l é s a f o r m a liz m u s s a l. M in d e z sz ö g e s e l l e n t é t e a f e j l e t t s z o ­ c ia liz m u s á l t a l m e g h i r d e t e t t é r t é k e k n e k .”32 E z e k a k r i t i k a i m e g je g y z é s e k te l je s m é r té k b e n e g y b e v á g n a k a k o n g r e s s z u s á l ­ t a l á n o s i r á n y v o n a lá v a l , s a z o k k a l a z e lv e k k e l, a m e l y e k e t a z S Z K P ú j f ő t i t k á r a , J u r i j

10

A n d ro p o v e l v t á r s a K B n e v é b e n m e g f o g a lm a z o tt: a párt alapelve volt és m aradt a

szovjet n épe k egységének és barátságának ápolása, fejlesztése. M i n d a n n y ia n tu d j u k , h o g y a 60. s z ü l e t é s n a p j á t ü n n e p lő S z o v je tu n ió a z u tó b b i .'10 é v n a g y s i k e r e i t ú g y é r t e el, h o g y u g y a n a k k o r m é r h e t e t l e n ü l n a g y f e le lő s s é g e t k e l l e t t v is e ln i e a n e m z e tk ö z i o s z t á ly h a r c p o r o n d j á n . N e m tú l z u n k , h a m e g á l l a p í t j u k : a li g h a v o lt a z e l m ú l t é v tiz e d e k b e n a z e m b e r is é g f e jlő d é s é b e n o ly a n h a l a d á s t s z o lg á ló v á l ­ to z á s, a m e l y h e z a S z o v je tu n ió n e j á r u l t v o ln a h o z z á , s a li g h a v a n m é g e g y o rs z á g a v ilá g o n , a m e ly o ly ö n z e tle n ü l s e g í te t t v o ln a m á s n é p e k n e k e g y jo b b é l e t m e g t e ­ re m té s é b e n . Ö n n ö n o rsz á g á n a k p ro b lé m á it s z in te lé te z é s e ó la m in d ig úgy k e l l e t t m e g o ld a n i, h o g y e g y b e n ő v is e lte a z im p e r i a li z m u s á l t a l k i k é n y s z e r í l e t t fe g y ­ v e rk e z é s i v e r s e n y ó r iá s i t e r h e it . M in d ig is, d e t a l á n n a p j a i n k b a n k ü lö n ö s e n , e lle n e i r á n y u l t é s fo ly ik a v ilá g r e a k c ió le g k o n c e n t r á l t a b b tá m a d á s a . S e z t c s a k o ly a n o r ­ s z á g v o lt é s k é p e s m a is k iv é d e n i, a m e ly h is z e s z m é i é s c s e le k e d e te i ig a z á b a n , h is z n é p é n e k e r e j é b e n , h is z a v ilá g m u n k á s - é s d o lg o z ó tö m e g e in e k jó z a n s á g á b a n , é s v é g ­ ső s o r o n t ö r té n e l e m f o r m á l ó h iv a t á s á b a n . H is z a b b a n , h o g y a lé te z ő s z o c ia liz m u s , a k o m m u n is ta é s m u n k á s m o z g a lo m h a t a l m a s e r e j e e g y s é g e s f o ly a m m á e g y e s ü l, h a az e m b e r is é g b é k é s e b b , b o ld o g a b b jö v ő j e é r d e k é b e n t e n n i k e ll.

★ B e f e je z é s ü l: a z e lő a d ó k ö te le s s é g e e z e n ü n n e p a lk a l m á b ó l e m l é k e z te t n i a r r a is, h o g y m i, m a g y a r o k m ily s o k a t k ö s z ö n h e tü n k a 60 é v e s S z o v je tu n ió n é p e in e k . M in ­ d e n e k e l ő tt h á lá v a l k e ll m e g e m lé k e z n ü n k a z o k r ó l a h ő s ö k rő l, a k i k a le g d r á g á b b a t, é l e t ü k e t á ld o z t á k f e l h a z á n k f e l s z a b a d í tá s á é r t, a s z o c ia lis ta M a g y a r o r s z á g m e g m e n té ­ s é é r t. E d d ig i b a r á t s á g u n k é s e g y ü tt m ű k ö d é s ü n k a z á lo g a a n n a k , h o g y a k é t n é p t ö r ­ té n e l m e a jö v ő é v ti z e d e k b e n is a z e g y r e e rő s ö d ő é s g a z d a g o d ó te s tv é r i k a p c s o la to k ú t j á n h a l a d m a jd . „A S z o v je tu n ió t é s a M a g y a r N é p k ö z tá r s a s á g o t, a s z o c ia lis ta k ö ­ zö ssé g o r s z á g a in a k n é p e it — m o n d o t ta K á d á r J á n o s a z S Z K P X X V I. k o n g r e s s z u s á n — , ö s s z e k ö ti c é lj a in k é s a l a p v e t ő é r d e k e i n k a z o n o s s á g a . K ö z ö s e k ö rö m e in k , g o n d ­ j a i n k is. M i n d n y á ja n tu d j u k , h o g y ö s s z e fo g á s u n k , e g y s é g ü n k , e g y ü tt m ű k ö d é s ü n k m e g ­ h a tv á n y o z z a e r ő i n k e t, e z é r t m in d e n ig y e k e z e tü n k k e l a n n a k b ő v ít é s é r e tö r e k s z ü n k .” *! E g o n d o la to k je g y é b e n h a j t s u k m e g a ti s z t e le t z á s z l a já t a 60. s z ü l e t é s n a p j á t ü n ­ n e p lő S z o v je t S z o c ia lis ta K ö z tá r s a s á g o k S z ö v e ts é g e n é p e i e lő tt, s k í v á n j u n k n e k ik a k ö v e tk e z ő é v ti z e d e k r e is ú j a b b s i k e r e k e t n a g y o r s z á g u k é p ít é s é n e k m u n k á já h o z , a v il á g b é k e m e g ő r z é s é é r t f o l y t a t o t t h a r c u k h o z . J E G Y Z E T E K 1. A z s z k p x x v i . k o n g r e s s z u s a . K o s su th , 1981. íoo. old . 2. S z e r z ő d é s a S z o v je t S z o c ia lis ta K ö z tá r s a s á g o k S z ö v e ts é g e m e g a la k u lá s á r ó l (I- P . T r a jn y in : S z S z S z R i n a c io n a ln a ja p r o b lé m a . M o sz k v a . 1924. 220—231. old . K ö z li K u n M ik ló s : A z e lső é v e k . V a ló s á g . 1982. 11. sz. 85. o ld .) 3. LÖM. 30. k ö t. 1971. 16—50. o ld . 4. A v ita c ik k m e g s z ü le t é s é n e k k ö r ü lm é n y e ir ő l lá s d L e n in c ik k é n e k e le jé i, s a z a h h o z k a p c s o lt 12—16. sz. j e g y z e t e k e t . 5. U o ., 18. old . 6. U o ., 19—20. old . 7. U o ., 20. old. 8. U o ., 42. old. 9. U o ., 43. old . 10. M a rx —E n g e ls M ű v e i. 35. k ö t. 1976. 334—336. old. L e n in Id ézi c ik k e 48—49. o ld a lá n . 11. U o ., 49. old . 12. S z o v je t ír ó k n y ila tk o z n a k a m ú l t r ó l . . . B é k e é s S z o c ia liz m u s . 1972. 11. sz. 36—37. old. 13. U o., 43. old . 14. LÖM . 40. k ö t. 1974. 40. old . 15. ,,A n e m z e tis é g e k , ille tv e a z .a u to n ö m lz á lá s ’ k é r d é s é h e z ” c ím ű ,,f e lj e g y z é s ”- t lá sd LÖM. 45. k o t. 1975. 355—361. o ld . A je le n id é z e t a 355. o ld a lo n ta lá lh a tó . 16. U o ., 359. old . 17. U o ., 360—361. old . 18. U o ., 215. old . 19. UO., 212. old .

11

21). A n y ila tk o z a t s z ö v e g é t k ö z ti: B é k e é s S z o c ia liz m u s . 1972. jú n iu s ü. sz. 113. o ld . 21. L á sd I lly é s G y u la : S z ív e s k a la u z . S z é p ir o d a lm i 1980. 22. U o„ 42— 13. old . 23. U o., 235. old . 24 A z S Z K P X X . k o n g r e s s z u s a . 1956. fe b r . 14—25. S z ik r a , 19.56. 107—108. old . 25. A z S'-íKP X X V I. k o n g r e s s z u s a . K o s s u th , 1981. 13. o k i. 26. U o .. 25. o ld . 27. U o .. 49. old . 28. N é p sz a b a d sá g , 1982. d e c e m b e r 13. 29. S z a b ó L. I s tv á n : H a tv a n é v e s a s z o v j e t a lla m , N á o sz a b a d sá g . 19B2. d e c e m b e r 14. 30. A fe n tie k r e v o n a tk o z ó a n lá s d . u o ., 73. old , 3 1. t. m . : 160. c s )6 i. old. 32. U o ., 189. é s 191. o ld . 33. U o., 196. old.

T illess B éla: P éte rfia 10..

Napjaink TATAI ZOLTÁN:

Az ipar szerkezetének területi átalak u lása A z iparosítás jelentősége Az utóbbi negyedszázadban az A lföldön, az Iparilag elm a ra d o tt térség ek b en a m ezőgazdaság szocialista átszervezése m e lle tt az iparo sítás v o lt az a legjelentősebb társad alm i tevékenység, am ely a lakosság életkörülm én y eit, tá rsa d a lm i viszonyait hosszú tá v ra k ih ató an befolyásolta, m eghatározta. Az ip a r fejlesztése — az összes gondjaival, problém áival, b u k tató iv al együtt és azok ellen ére is — n ag y m érték b en hozzájárult a lakosság életkörülm ényeinek javulásához, az ország egyes térségei, te lepülései között az életkörülm ények, az életszínvonal közelítéséhez. Az ip aro sítás s o ­ rán felm erült számos nehézség ellen ére is az M SZM P p o litik áján a k olyan eleme, am ely kezdettől lógva élvezte a töm egek bizalm át, tám ogatását, m e rt k ifejezte az ország nagy töm egeinek érdekeit, kívánságait. Az MSZMP P o litikai B izottságának 1958 őszén az ip artele p íté srő l hozott h a tá ro ­ zata nem csupán egy ..agytrüszt" fejéből k ip a tta n t szik ra egy, vezető testü let nagy hatású állásfoglalása volt. Az A lföldön és az ország m ás részeiben is a m egyék, v á ­ rosok, községek p á rt és tanácsi szervei 1957-ben és 1958-ban, de a későbbi év ek b rn is egym ás után hoztak h a tá ro z a ta ik a t településük, térség ü k ip aro sításáró l. T eh át a m i­ kor a Folilikai B izottság m egfogalm azta az ip a rtele p íté srő l szóló h a tá ro z a tá t, lén y e­ gében egy alulról jövő kezdem ényezésben m eglátta azt a döntő láncszem et, am ely ak k o r az ország társad alm i-g azd aság i felem elkedésének egyik lényeges tén y ező je le­ hetett. Ez a felism erés különösen jelentős akkor, ha figyelem be vesszük, hogy az o r­ szág a m ezőgazdaság szocialista átszervezése elő tt á llo tt és a n n a k k ö v etk ezm én y e­ k én t a m ezőgazdaságból töm egesen v á lt szabaddá m u n k aerő , am ely a k o ráb b a n is m eglévő foglalkoztatási gondokat még inkább m egnövelte. U g y an ak k o r az ip a r f e j­ lesztése volt a valóságos tá rsa d alm i közeg, am elyben lehetővé létezik. L ehetséges bo­ nyolult összefüggéseket, k ap c so latren d szerek et kom plex m u tató k k al többé-kevésbé összehasonlíthatóvá, m érhetővé tenni, de ezek a m u ta tó k sohasem a teljesség et f e je ­ zik ki. Jó ha a legfontosabb, leglényegesebb összefüggésekre h ív já k fel a figyelm et. C supán csak m utatók alap já n sem területfejlesztési, sem m ás k érd é sek e t nem lehet, nem célszerű eldönteni. A m ikor a te rü letfejlesztés h atékonyságát vizsgálni k ív án ju k , a p o litik a á ltal a terü letfejlesztés elé állíto tt feladatokból kell k iin d u ln i. A zt szükséges vizsgálni, hogy a k itűzött célokat hogyan, m ennyire eredm ényesen sik e rü lt m egoldani, illetőleg azo­ nos vagy hasonló felad ato k at az ország egyes térségeiben m ilyen összegű rá fo rd ítá ­ sokkal, m ennyire alkalm as m űködési feltételek k el tudnak létrehozni. G azdaságpolitikánk, szabályozó rendszerünk m á r hosszú id eje a r r a törekszik, hogy a vállalatok tevékenységét a hazai és nem zetközi piac é rté k íté letén ek tegye ki és h a ­ tékonyságuk, életképességük valóságos közgazdasági körny ezetb en m éressék meg. En nek egyik feltétele és követelm énye a n n rm ativ itá s alk alm azása, vagyis, hogy lényegéDen azgnos m ércével m érjék tevékenységüket. M u n k á ju k eredm ényességének m eg­ ítélése ne fiktív feltételektől, hanem o b jek tív és m inden v állalatra, gazdálkodó sz er­

13

vezetre azonos legyen. E p roblém akör közgazdasági vizsgálatánál, m egítélésénél azonban egyik lényeges körülm énye nem k erü l a vizsgálódás, az érdeklődés elő teré­ be. N evezetesen az, hogy a term elés term észeti feltételei terü letileg eltérő le h et és különböző szintű a gyak o rlatb an is. Ez még a k k o r Is igaz, h a a költségeik között eze­ k e t a v állalatok nem m indig vagy nem valóságos m érték b en érzékelik, veszik szám ba. A v állalatok költségeiben a terü letek , települések eltérő ad ottságaiból szárm azó különbségek azért nem jelennek meg, m e rt költségvetési dotáció révén az egyes települések által n y ú jto tt szolgáltatások költségei nem tü krözik a valóságos költségeket. Az ország egész terü letén lényegében azonos a b érszínvonal. Ez is csak azért ta rth a tó , m e rt a m unkaerő ú jraterm elésév el kapcsolatos te r ü ­ letileg különböző költségeket jelentős részben a társad alo m átv állalja. Ez például m egm utatkozik abban, hogy a lakással kapcsolatos ép ítési és fen n ta rtási költségek lényegesen nagyobb a rá n y át v állalja m ag ára a költségvetés a fővárosban és a n a ­ gyobb városokban m in t a községekben, kisebb falvakban. A helyi közlekedési k ö ltsé­ gek a lakosság szám ára a vidéki városokban, községekben m agasabb, m in t B u d a­ pesten. Ez csakis azért lehetséges, m ert a BKV összes bevételének m integy B0%-a állam i dotációból szárm azik, ugyanakkor a vidéki helyi közlekedés állam i dotációja 20% körül alakul. H asonló helyzettel van dolgunk a lakossági vnllam osenergia-tarifák k ia lak ításá n ál és m ás tényezőknél is. A jó, és szocialista elvekkel összeegyeztethető, hogy az ország egész te rü leté n közel azonos a bérszínvonal, de az m ár nem helyes, hogy a v állalatok is azt hiszik, szám u k ra úgy jelenik meg, m in th a a m u n k aerő t á r ­ sadalm i költsége P esten is u g yanakkora volna, m in t valam ely vidéki kisvárosban. A m u n k aerő újraterm elésén ek területileg differenciált társad alm i költségéből követke­ zik, hogy ha egy v állalatn á l a kétm illiós világvárosban a m u n k aerő csak olyan h a tá s­ fokkal képes m űködni, m int m ondjuk egy kisvárosban, ak k o r a látszólagos azonosság eltérő hatékonyságot takar. A fenti tényezők közgazdasági gondolkodásunk átérték elését, árképzési-szabóiyozási rendszerünk bizonyos igazítását és a települések által n y ú jto tt szolgáltatások re á ­ lisabb értékviszonyokra helyezését indokolná. M indezeknek a v állalato k g azdálkodá­ sába, költségébe való m egjelenítése m indenképpen olyan tényező, am ely a te rü le tfe j­ lesztés p ro b lém ájá t a la p já b a n érin ti és a te rü leti kutatáso k szám ára, a terü letfejlesz­ tési m u n k áb an részt vevő szakem berek szám ára igen nagy leckét je len th etn e k hoszszabb időn keresztül. A területileg differen ciált tényleges költségeknek v alam iféle — az eddiginél te l­ jesebb — szám bavétele, figyelem bevétele lehetséges. Ez m in d já rt reálisab b ta la jra helyezné a területek gazdaságosságának m egítélését, m in d e n fajta fejlesztés objektív elb írálását. Az 1960-as évek elején, am ikor a területfejlesztés alapvető felad ata az volt, hogy az iparilag elm aradott, foglalkoztatóra gondokkal küzdő térségekben új m u n k aleh ető ­ ségeket terem tsenek, ezeket a társadalom politikai célokat ta rtalm a zták a n ép g azd a­ sági tervek, akkor a területfejlesztés eredm ényességét, h aték o n y ság át e célok m eg­ v alósulásának tü krében lehet szám ba venni, értékelni. Azt célszerű vizsgálni, hogy a célok m egvalósításához rendelt eszközöket és egyéb feltételek et m ilyen módon, m eny­ nyire racionálisan h asználták lel a k itű z ö tt feladatok m egoldásához. V alam iféle a cé­ loktól független és időtlen hatékonysági k rité riu m alap já n és m utatóval az ip a rte le ­ pítési tevékenység eredm ényességének értékelése, különösen nagyobb időtávlatból visszam enően, történelm ietlen és éppen a hatékonyság fogalm ának lényegével lenne ellentétes. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évtizedben az ip a r te rü leti fejlesztésének beíolyásoiásóra legfontosabb eszköz — a vállalatok által m egvalósított beruházási k ö r­

14

b en — a központi területfejlesztési alap volt. A következőkben az alap felh aszn álá­ sának eredm ényességét, hatékonyságát tek in tjü k át röviden. A központi területfejlesztési alap működése A gazdaságirányítási m echanizm us 1968. évi refo rm ján ak részeként k e rü lt k ia la ­ k ítá sra és bevezetésre a területfejlesztési alap rendszere. Az ip ar te rü leti elhelyezkedesének céljaink szerinti alakulásához a vállalati beruházások te rü leti o rien tálá sá­ nak m ódját szabályozni kellett. U gyanis az új m unkah ely terem tő fejlesztések zöm mel v állalati döntési körbe k erü ltek E lm életi m egfontolások és a k o ráb b i évek ta p a s z ­ ta la ta i alap já n az irányító szervek feltételezték — és a következő években ez igazo­ ló d o tt is —, hogy a vállalati beruházások telephelyválasztásáb an leghatékonyabb esz­ köz a beruházások m egvalósításához nyújtandó, vissza nem téríten d ő tám ogatás. M egoldandó volt, hogy a tervben konk rétan m egszabott te rü leti célok m egvalósítása ■ hoz ren d eljék a területfejlesztési tám ogatásokat olyan módon, hogy az a gazdaság irán y ításá n ak általános rendszerébe beilleszkedjék és a terv b en k itű zö tt egyéb kö z­ po n ti feladatok v ég re h ajtá sá t ne sértse. A központi területfejlesztési alap n ak a budapesti ip a ri üzem ek v id ék re te le p í­ tését, az iparilag elm arad o tt térségek ip a ri növekedésének gyorsítását és a sz é n b á ­ nyászati térségekben az ip a r stru k tu rá lis á ta la k ítá sá t k ellett szolgálni. E célok m eg­ v aló sításának előm ozdítására 1968 és 1975 között m integy 4 m illiárd fo rin to t h asz­ n áltak fel a központi területfejlesztési alapból. Ez az összeg első h allásra soknak tűnik, de ha ezt népgazdasági szinten a beruházási volum enekhez h aso n lítju k , akikor szerény eszköz csupán. Az összes ip a ri b eruházásokn ak 1% -át sem tette ki. Ennek az összegnek a tám ogatásával m egvalósított ip a ri beruházások révén az ország ip a ­ rilag fejletlen térségeiben és a szénbányászati rekonstru k ció v al é rin te tt terü letek en m integy 100 ezer új m unkahely jö tt létre. A fővárosban a kitelepítés révén közvet­ lenül m integy 25—30 ezer ipari m unkahely szűnt meg. H a csupán azt vesszük figye­ lem be, hogy a fővárosban m egszüntetett m unkahelyek révén felszabaduló m u nkaerő pótlásáról, vidékiek letelepítéséről nem k ellett gondoskodni, az ö nm agában a tá m o ­ gatási összeg többszörösének a m e g tak a rítását jelen tette a népgazdaság szám ára. Az iparfejlesztés területi orientálásának, az új ipari m un kahelyeknek a foglalkoztatási igények szerinti elhelyezésének legfontosabb eszköze a v állalati döntésű ip ari b e ru ­ házások tám ogatására létrehozott területfejlesztési alap bizonyult. Az 1970-es évek közepén, nagyrészt a tények nem kellő ism erete alap já n , ez a tám ogatási ren d szer erős és nagyrészt igazságtalan elm arasztalást k ap o tt különböző tanácskozásokon. Ez is h o zzájáru lt ahhoz, hogy 1975 u tán a tám ogatási rendszer m űködési rendszere lé­ nyegesen módosult, összegét pedig erőteljesen m érsékelték, h atása szinte je le n té k te ­ lenné vált. A negyedik ötéves tervidőszakban a központi terü letfejlesztési alap összege 2,-1 m illiárd forint volt, az ötödik ötéves terv b en erre a cé lra 1 m illiárd o t irán y o ztak élő. de a tényleges felhasználás ennek m integy a h arm ad a volt. A terü letfejlesztésb en leg­ inkább érdekelteket, a m egyei valam int a fővárosi tanácsot az alap felh aszn álásán ak m enetéből lényegében kikapcsolták, központilag intézték az ügyeket. A k o ráb b i évek sikerei alapján azt hitték, hogy a fővárosi vállalatok tolonganak a kitelepítéshez k a p ­ ható állam i tám ogatások elnyeréséért. Nem így tö rtén t. A bud ap esti üzem ek vidékre telepítése még állam i tám ogatás m ellett is igen nagy erőfeszítést, sok szervező m u n ­ kát, k ita rtá st kíván az abban részt vevő szervektől, szem élyektől. A területfejlesztési alap n a k arról a funkciójáról, hogy a budapesti ip a r szeléktiv fejlesztésének igen hatásos eszköze volt, kevés szó esik. Pedig v aló jáb an az egyes, a

15

fővároshoz nem kötődő ipari üzemek, tevékenységek v id ék re helyezésének tám oga­ tásával, nagy v állalatok nak az iparilag e lm arad o tt térségekben lévő beruházásaikhoz n y ú jto tt tám ogatás révén a fővárosi ip a r szelektív fejlesztésének is hatásos eszköze volt. E lősegítette vállalati k ereteken belül is a terü leti m unkam egosztás szélesítését. A területfejlesztési alapnak lényeges a jelentősége azért is, m e rt a tanácsoknak, m int a terü letek gazdáinak m eg h ird etett társadalm i dem okratizm ushoz, a te rü le tfe j­ lesztésben való aktív részvételükhöz anyagi alapot n y ú jto tt A központi te rü le tfe j­ lesztési alap rendszerének, m űködésének, eredm ényeinek és hiányosságainak részle­ tekben történő tanulm ányozása n ap jain k b a n időszerű. A gazdaság intenzív fejlő d é­ sének kibonitakoztatasa, a valóságos tá rsa d alm i költségek reálisabb szám bavétele a term elésben az egyes térségek eltartóképességének növelési igénye újból erő teljeseb ­ ben veth eti lel egyes kisebb térségekben az ip a r és m ás ágazatok fejlesztésének, szer­ kezetének á ta la k ítá sá t elősegítő központi forrásokból történő terü leti tám ogatások szükségességét. Az ipar elhelyezkedésének változása Az elm últ negyedszázadban h azánkban az ip ar elhelyezkedése lényegesen á ta la ­ kult. A területi szerkezet változását m indenekelőtt az ip a ri beruházások m egfelelő a l­ lokációja alapozta meg. A középtávú tervciklusonként az ip arilag elm arad o ttab b k ö r­ zetek, megyék beruházási arányai em elkedő ten d en ciát m u tatn ak . Az A lföld ip a ro sítására te tt erőfeszítéseket jói m u tatja, hogy am íg az 1956—1960 közötti ötéves időszakban az alföldi m egyék 7,7% -kal részesültek az ország összes ipari beruházásából, az ötödik ötéves tervidőszakban ez az ará n y 19,7%-ra em elke­ dett. Az ipari beruházások volum enének és ará n y án ak em elkedő te n d en ciája v a la ­ m ennyi alföldi m egyénél érvényesült. A növekedés legnagyobb m érték e és folyam a­ tossága S zabolcs-Szatm ár megyénél tapasztalható. Az alföldi m egyék ipari beruházási ará n y án ak alak u lását az 1. szám ú tá b láz at m u ta tja be. 1. sz. táblázat A z aljöídi m egyék részarányának alakulása az ország ipari beruházásából % M egnevezés:

1956—1960

1961—1965

1966—1970

1971—1975

1976—1980

Bács B íjíés Csnngrád H ajd ú -B ih ar Szolnok S zabolcs-Szatm ár

1.0 1.0 1,3 1.8 1.7 0,7

2,0 2.6 2,6 2.7 3,0 1,3

2.6 2.2 4.8 2.1 3.2 1,8

2,0 2.5 4.6 24 2.8 2,1

2.9 2.4 3.7 4.9 3.5 2,3

Alföld

7,5

14,2

16.7

16,4

19,7

Az ipari beruházások terü leti s tru k tú rá já n a k m ódosulása term észetesen az állóesz­ köz-állom ány elhelyezkedésének változásához vezetett. Ezt a változást a rendelkezésre álló adatok alap ján csak 1963 és 1980 között tu d ju k figyelem m el kísérni. A vizsgált idő­ szak során országosan az ip a r állóeszköz-állom ánya m eghárom szorozódott, az A lföl­ dön közel ötszörösére em elkedett. Az alföldi m egyékben helyezkedett el 1963-ban az ipari állóeszközeik 10%-a, m ely 1980-ban m á r m egkózelitette a 18%-os részesedést. Az ip ar technikai színvonalát jelző egyik m utatószám nak a v illam osenergia-felhasználás alak u lá sát te k in th e tjü k . E tekin tetb en is az iparilag elm arad o ttab b körzetek, megyék

16

helyzetének alak u lása az országos növekedési ütem et lényegesen m eghaladó m értékű. A villam osem ergia-felhasznáilás jelzi az ip ar m éretein ek és tech n ik ai szín v o n alán ak az átlagos szfnvonalem elkedésnél gyorsabb fejlődési ütem et. Az ipaT te rü leti stru k tú rá já n a k az elm ú lt negyedszázadban bekövetkezett m ódo­ su lását leggyakrabban az ip a rb a n foglalkoztatottak szám ának alak u lásáv al m u ta tjá k be. Ez a m ulatószám m indenki szám ára a legegyszerűbben értelm ezhető, az ad ato k e te k in te tb en állnak leginkább rendelkezésre, de egyben ez a m utatószám fejezi ki elsősorban m agának az iparfejlesztésnek a célját, Illetve a k itű zö tt célok realizá­ lá sát is. Az ország szocialista ip a rá b an 1958-ban 1125 ezer főt foglalkoztattak, 1980-ban 1615 ezret. (Közben az 1918-as évek során ennél m agasabb Is v o lt az országos ip ari foglalkoztattak száma.) 1958-ban az ország szocialista ip a rá b an fo g lalkoztatottaknak 13,3^'o-a, 1980-ban pedig 22,7%-a dolgozott az alföldi m egyék üzemedben. Az alföldi m egyék iparáb an foglalkoztatottak alak u lása jól m u ta tja a térség ip a ri elm a ra d o tt­ ságának, a felm erült foglalkoztatási nehézségek leküzdésére, m érséklésére te tt e rő ­ feszítések eredm ényességét. Az A lföld valam ennyi m egyéjében az ip arb an dolgozók szam a és részaránya lényegesen — b ár különböző m é rték b en — em elkedett. A lé t­ szám alak u lását és ará n y án ak változását a 2. sz. tá b lá z a t ism erteti. 2. sz. táblázat Az Alföld szocialista iparában foglalkoztatottak szám ának és arányának alakulása az <1958 és 1980-asiévekben 1980

1958 Megyék

Bács Békés C songrád H ajd ú -B ih ar Szaboics-Szatm ár Szolnok A libid Országos

szám a 1000 fő

•'.-a az orszá­ gosból

1980

szám a 1000 fű

% -a az o rszá­ gosból

1958

23,4 23,4 35,2 23,0 10.4 23,4

2,1 2.1 3,1 2,0 0.9 2,1

66,8 56,1 63,2 63.2 56,0 61,6

4.1 3,5 3,9 3,9 3,5 3,8

285 240 179 275 538 263

138,8

12,3

366,9

22,7

264

1124,9

100,0

1614,5

100,0

144

Az előző évtizedek folyam án az A lföldön nem csak az ip a rb a n foglalkoztatottak száma, hanem az ip ar ágazati szerkezete is m egváltozott. A régebben erősen időszakos jellegű élelm iszeripar ará n y a ném ileg m érséklődött, a viszonylag rosszabbul fizető k ö n n y ű ipar részaránya jelentősen csökkent. U gyanakkor a m agasabb jövedelm et biz­ tosító és nagyobb szakértelm et kívánó gépipar részesedése kiem elkedően em elkedett. Az Alföld ip a rá b an bekövetkezett változások közül alapvető jelentőségű, hogy 20 év a la tt közel nyolcvanezer fővel n őtt a gépip arb an elhelyezkedők száma. A gépipar fejlettsége nagym értékben jeűzi az egész ip ar színvon alán ak fejlettségét is. Az ip ar összetételének m ódosulását a 3. sz. táb la m u ta tja be. Az ip a r területi szerkezetében bekövetkezett m ódosulást az ip arb an foglalkozta­ tott létszám nak az összlakossághoz viszonyított ará n y án ak változása jód m u ta tja . Az iparosítottsági színvonalat leginkább a 10 000 lakosra ju tó szocialista ip arb an foglal-

17

3.

sz. tá b lá z a t

Az ipar ágazati szerkezetén ek alakulasa az A lföldón 1958 és 1918 közölt 1

1958 Megyek

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

8

15,7

3.8

1,3

48,0

28.8

1.2

0,7

0,8

32,3

0,2

3,1

40,4

21.3

—

5,5

10,7

—

61,7

18.7

2,3

0,9

—

22,6

10,1

0,4

41.9

21.8

2,0

0,5

9,9

3,9

0,9

68.4

14,4

4,3

2,2

0,8

23.2

5,4

4,5

43,8

15,8

3,2

—

28,9

6.2

5,6

37.6

18,3

1,0

2,3

0,4

38 3

2,4

7,0

31,5

17,4

1

2

B ács-K iskun m egye

1,0

1.4

—

Békés

—

2,4

C songrád

—

H ajd ú -B ih ar

0,2

S zabolcs-S zatm ár

—

1978

3

7.1

6,4

3,5

2,6

8,1

40,7

31.6

—

2.1

2.1

25,4

0,7

10,9

37.5

21.3

24,1

5,4

!9

46,5

14,9

2,8

1.4

—

34,7

4,8

4,2

38.8

13,3

Szolnok

4,8

2,4

—

A lföld

1,0

2,6

0,6

15,4

5,5

2,3

52,9

19,7

2,0

1,6

0,6

29,6

3,9

4,9

39,0

18,4

O rszág

11.9

2,8

6.5

27 0

5,6

4,8

32,6

8,8

6,9

2,2

5,9

32,1

4,8

6,8

29,4

11.9

1 2 3 4 5 6 7 8

= = -= -* -■ = —

B án yászat V illa m o se n erg ia -ip a r K ohászat G ép ipar É p itő an y ag -ip ar V egyipar K ö n nyűipar É lelm iszeripar

k o ztato ttak szám ával m érjü k . A legiparosodottabb főváros és le g elm arad o ttab b S za­ bolcs m egye közötti különbség 1960-ban m integy tizenhárom szoros volt. K om árom és Szabolcs között pedig kilencszeres. K ét évtized a la tt az eltérések lényegesen m é rsé k ­ lődtek. Az ip a ro síto ttság i színvonal közelítésében egyrészt az ip a ri létszám d iffe ren ­ ciált. alak u lá sa m u tatk o zik meg, de m ag áb an fo g lalja a lakosság összlétszám ának a v álto zását is. U gyanis egyértelm űen érvényesülő te n d en cia volt, hogy az ip a rilag k o ­ rá b b a n fejletle n térségekből vándorol a népesség az ip a rilag fe jle tt terü letek , te le p ü ­ lések felé. Az iparo sito ttság sz ínvonalának a la k u lá sá t az alföldi m egyékben a 4. sz. tá b láz at m u ta tja . 4. sz. tá b lá z a t A szocialista iparban foglalkoztatottak 10 000 lakosra ju tó szám a M egyék B ács-K iskun Békés C songrád H ajd ú -B ih ar S zabolcs-S zatm ár Szolnok

1960

1970

1980

515 580 996 500 247 629

1108 1206 1496 980 620 1205

1177 1286 1382 1143 945 1380

Szabolcs-Szalm ár m egye k iem elt iparosítása A z A lföldnek az iparo sítási p rogram k ere téb e n tö rté n ő k ie m e lt tá m o g atá­ sá t m u ta tja a negyedik ötéves tervidőszakban a m egyei tan ácso k ren d elk ezésére biz­ to síto tt k eretb ő l való részesedésük. A te rv b e n 1,4 m illiá rd F t á llt e cé lra re n d e lk e ­ zésre, ebből a te rv az alföldi m egyéknek részére az összeg 75% -át, 1050 m illió fo rin ­ to t biztosított. S zabolcs-S zatm ár m egye ip aro sítása az A lföldön b elü l is k ie m elt szerep et kapott. Az iparfejlesztési tám ogatásból az 1971—1975 közötti évek b en Szabolcs m egye m in t­ egy félm illiárd fo rin to t kapott. E nnek döntő szerepe v o lt abban, hogy a m egye k ü lö ­ nösen az 1970-es évtizedben din am ik u san fejlődött. E bben a m egyében 1958-ban m indössze 10 ezer em ber dolgozott a szocialista ip a rb a n , szám u k 1980-ban m á r 56 ezer fölé em elkedett. Az ország ip a rá b a n foglalk o ztato ttak k ö zü l 1958-ban csu p án 0,9% dolgozott Szabolcsban, ez az ará n y 1980-ban m á r 3,5% -ot é rt el. Szabolcs m egye nem csak a legkevésbé ip a ro síto tt térsége volt az országnak, h an em m ég a gyengén ip a ro síto tt m ás m egyéktől is lényegesen leszakadva v o lt az utolsó a m egyék közötti so rren dben. Az ip a ro sítás szükségességét indokolja utólag is, hogy a je len tő s ip a ro ­ sítás ellenére is évente m egszakítás nélkül több ezren költöznek el a m egyéből, első ­ so rb an a foglalkoztatási lehetőségek kedvezőtlen volta k ö v etk eztéb en és jelen leg is több tízezer em ber vállal a m egyén kívül, m in d e n ek e lő tt a fő v áro sb an m u n k át. S zabolcs-S zatm ár m egye ip a ri fejlődésére nem csak a m egye, h an e m az ország is m é ltá n le h et büszke. Ez ta lá n a nem zetközi ta p asz talato k a la p já n vizsgálva még in k áb b nyilvánvaló, m in th a csak a sa já t g o n d jain k k al eltelv e nézzük a változásokat. A h azai ip a ro sítási p ro b lém ák ra itth o n i gond jain k m e lle tt a m ás ország o k b an ta p asz­ ta lt irán y zato k is felh ív ták a figyelm et. P éld áu l 1960-ban az O lasz K o m m u n ista P á r t F alerm ó b an népes nem zetközi k o n feren c iát h ív o tt össze, am elyen D él-O laszország el-

m a ra d o ttsá g á t tá rg y a ltá k . A ta n ácsk o zásra a m ag y ar p ártd eleg áció is m eg h ív ást k a ­ pott. P á rtu n k a t az O rszágos T erv h iv a tal T erü leti F őosztályának vezetője és a M arx K aroly K özgazdasági E gyetem tanszékvezetője képviselte. A delegáció sz ám á ra k é ­ sz ített beszám oló m u n k á latai során, akik a m u n k á b an k ö zv etlen ü l vagy közvetve részt vettek, nagy h atássa l volt az olasz p á rtn a k ilyen irá n y ú kezdem ényezése és fe l­ tétlen v isszah ato tt a hazai gondolkodásra, a gazdaságilag és ip a rilag e lm arad o tt t é r ­ ségek ip a ro sításán ak fontosságára. Az 1960-as évek elején O laszországban hosszabb ta n u lm á n y ú to n részt v ett m a ­ g yar szakem berek beszám oló jelen téséb en olyan m eg állap ítás is szerepelt, hogy az olasz Észak és Dél között valóban nagy a különbség, de h az án k b a n az ország le g fej­ letteb b és le g elm arad o ttab b térsége közötti különbségek ta lá n m ég nagyobbak is. E té n y ek függvényében le h e t érté k eln i a szabolcsi és m ás elm a ra d o tt térség ek ip a ri f e j­ lődését. Ez különösen jól m u tatk o zo tt meg 1931-ben, am iko r a N em zetközi F ö ld ra jz i U nió Ip arfejlesztési B izottsága S zabolcs-S zatm ár m egyében ta rto tta meg az e lm arad o tt té r ­ ségek ip aro sításáv al foglalkozó tanácskozást. T erm észetesen a szín h ely k iv álasztása a m ag y ar rendezők részéről nem volt véletlen. A résztvevők a p ro g ram o k so rán — és azon kívül is — ism erk ed tek a m egyével. L á ttá k a ny íreg y h ázi ip a ri övezeteket, t a ­ n u lm án y ozták a m átészalkai ip a ri p a rk kiép ítését, az ip a r- és a hozzá kapcsolódó v árosfejlesztést. A résztvevők tekintélyes külföldi szakem berek, egyszerűen nem a k a r­ tak h in n i a szem üknek, hogy lehetséges viszonylag rövid idő a la tt e lm a ra d o tt té rsé g ­ ben olyan gyors, szakszerű és eredm ényes ip a ro sítás, m in t az á ltalu k is m egcsodált településekben tö rté n t. A m i addig sokuk sz ám á ra csak elm élet volt, azt m egvaló­ su lv a lá ttá k a S zabolcs-S zatm ár m egyei ta p asz talato k során. Ez a m egye m a is az ország legkevésbé ip a ro síto tt térsége, jelenleg is szám ottevő az elv án dorlás és az ország m ás részében, a családtól táv o li m u n k av állalás. S zabolcs-S zatm ár m egyében és az ország m ás térség eib en sem z á ru lt le te rm é ­ szetesen az iparosítás, a változó k ö rü lm é n y ek et figyelem be véve, a k o ráb b i ta p a sz ta ­ la to k a t hasznosítva kell azt folytatni.

A z ipartelepítés főbb eredm ényei Az elm últ k ét évtizedben az ip a r gyors növekedése m e lle tt te rü le ti szerk ezete is lényegesen átala k u lt. Az ip arilag k o ráb b a n fejletlen te rü lete k en az iparo sítás ere d m én y ek én t lényegé­ ben m egszűntek az egykori jelentős foglalkoztatási gondok. A n épességelvándorlás e terü letek ről jelentősen m érséklődött. Az ip a ro sítás S zabolcs-S zatm ár m egyében hozta a legnagyobb ütem ű fejlődést. A nagyobb városok ip a ro sítása m e lle tt sok k isebb v áro sb a és egyes nagyobb fa l­ v ak b a is települt ipar. A m ezőgazdasági jellegű országrészekben, ahol k o rá b b a n csak az élelm iszerip ar volt jelentős, gép ip ari és k ö n n y ű ip a ri üzem ek létesültek . E záltal ja v u lt az ip a r szer­ Kezete, az üzem ek m unkaerőigénye pedig éven belül egyenletesebbé vált. Az alföldi kőolaj- és földgázlelőhelyek k u ta tá s a és k ite rm elé se nyom án növ ek e­ dett ebben a térségben a k iterm elő ip a r szerepe, s m eghonosodott az e n e rg ia te rm e ­ lés. Ez előm ozdította az A lföldön a gázt előnyösen felhasználó üzem ek telepítését, a m eglevő ip a r korszerű energiabázison fejlő d h etett, a lakosságot pedig el le h e te tt lá tn i k o rszerű fűtőanyaggal.

20

A kezdetben k o rsze rű tlen körü lm én y ek között lé treh o zo tt üzem ek a sz ak m u n ­ kásképzés bázisai lettek. K ialak u ltak azok az üzem i ko llek tív ák és v ezető g arn itú rák , am ely ek re később m á r nagyobb fejlesztéseket Is le h e te tt alapozni. A k ia lak u lt kisebb ip a ri ,,m agok" vonzották a későbbi nagyobb fejlesztéseket, am elyek a helyi és az ágazati sajátosságoktól függően k o rszerű új g yár ép ítésében vagy az üzem folyam atos bővítésében öltöttek testet. A létrehozott üzem ek term ékedre a népgazdaságn ak szüksége volt, és azok az üzem ek is ho zzájáru ltak a nem zeti jövedelem növekedéséhez, am elyek nem a leg k o r­ szerű b b technikai színvonalon term eltek. Az üzem ek jó rész t m aguk te rm elté k ki a későbbi fejlesztésükhöz szükséges forrásokat. Az ipari üzem ek létesítése előbbre v itte — főként az ip a rra l k o ráb b a n alig re n ­ delkező településeken — az in fra s tru k tú ra fejlődését is. Az ip a r sz ám á ra a közm ű­ ves vízellá/tás, a csatornázás, a szakm unkásképzés a m űködés n élk ü lö zh etetlen fe lté ­ teleit jelentették. Az iparo sítás m integy kifcényszerítette az egyébként is szükséges és indokolt in fra stru k tu rá lis beruházások m egvalósítását. Az ip a r fejlődésének m egindulása új tá v la to k a t n y ú jto tt a k o rá b b a n stagnáló te ­ lepülések lakossága szám ára, m érsékelte a népesség elv án d o rlását, és seg ítette a la ­ kosságot a településfejlesztésben. A k o ráb b an egyoldalúan nehézipari jellegű Ipari k ö zp o n to k b an k ö n n y ű ip a ri és g épipari üzem ek települlek. K ezdetben nőtt, m ajd lényegében teljessé v á lt a nők fog­ lalkoztatása. A szénbányászati rekonstrukcióhoz kapcsolódó ip a ri fejlesztés lehetővé tette, hogy az é rin te tt térségekben még a leg k ritik u sa b b időben is ja v u lja n a k az életkörülm ények. A fővárosi ip ar súlya az ország Iparán belül lényegesen m érsék lő d ö tt. Az itt fog­ lalk o ztatottak a rá n y a az 1958. évi 45 százalékról 1980-ra 26 százalék ra csökkent, m i­ közben a term elés fokozatosan nőtt. B udapest foglalkoztatási szerkezete k ö zeled ett m ás városokéhoz: az ipari létszám csökkent, a szolgáltató ágazatok létszám a pedig roham osan nőtt, A fővárosban sok korszerű tlen , a városfejlődés ú tjá b a n lévő üzem szűnt meg. Az új ipari term előegységek pedig á lta lá b a n összefüggő, új ip a ri te rü le te ­ ken jö ttek létre. Az ipar te rü le ti elhelyezkedése arán y o sab b á vált, am i h o zz ájáru lt az ország k ü ­ lönböző térségei között a történ elem folyam án k ia la k u lt életszín v o n alb eli k ü lö n b sé­ gek m érséklődéséhez, a tá rsad alm i m obilitás erősítéséhez, a női egyenjogúság gyor­ suló érv ényre jutásához és m ás tá rsa d a lm i-p o litik a i céljain k m egvalósításához. Az ip a r tu datos telepítése nyom án az ip a r te rü leti szerkezete m a jo b b a n m egfelel g azd aság i-társad alm i céljain k n ak , m int korábban. A helyzettel azonban nem le h elü n k teljesen elégedettek. H a az ip a r te rü leti f e j­ lesztésére vonatkozó h a táro za to k at nagyobb k ö rü ltek in téssel és fő k én t k ö v etk ezete­ sebben valósítottuk volna meg, az e lé rt eredm ények még nagyobb leh etn én ek , főleg a m inőségi tényezők, az Ipar haték o n y ság án ak vonatkozásában. A fővárosban m a kevesebb volna a gond, h a nem k e rü lt v o ln a sor ide nem k ö tő ­ dő fejlesztésekre. H iba volt, hogy a B ud ap estet körülvevő övezetben — a te lep ítés­ politikai célokkal ellen tétb en — in d o k o latlan szám ban jö ttek lé tre új üzem ek, lekötve a főváros egyébként is szűkülő m u n k a erő fo rrásá n ak tetem es részét. Az o rszágban ip a r fogadására lényegében alk alm atlan kis településeken is létesítettek üzem eket. Az eredm ények azonban lényegesen nagyobbak, m in t a k étségtelenül elő fo rd u lt hib ák és hiányosságok. 21

A z ip a ro sítá s irá n y ítá sa

A z előzőek ta lá n m eggyőzően bizonyítják, hogy h azán k b an az elm últ negyedszá­ zadban a területfejlesztés, az elm a ra d o tt térségek ip a ro sítása egy k im u n k á lt g azda­ ságpolitikai koncepció m egvaló sítását je len tette, tu d ato s központi irá n y ítá ssa l és nagy­ m érv ű helyi kezdem ényezést is igénybe vevő tevékenység volt. A célokat a p á r t h a tá ­ rozatai, a k orm ány állásfoglalásai ta rta lm a z tá k , am elyeket a középtávú te rv e k is ta r ­ talm aztak. A célok m egvalósításához eszközök is állta k rendelkezésre. T erm észetes, hogy egy ilyen nagy h o rd erejű , huzam osan folyó, sok szervezet és szem ély részvételével végzett tevékenység közepette kisebb-nagyobb hiányosságok is adó d tak . A tá rsa d alm i folyam atok jellegéből adódik, hogy a részletekben előforduló nehézségek, gondok ellenére is a folyam at egésze eredm ényes lehet. A vállalato k , t a ­ nácsok önálló döntései érvényesültek. Ezek között olyanok is voltak, am elyek nem n y erték m ég meg sok szakem ber tetszését és tényleges h ib ák is előfordultak. Mégis a fo ly am at egészét sikeresnek, eredm ényesnek le h et tek in ten i. A tevékenység rész­ letes elem zése szükséges ahhoz, hogy a" h ib á k a t és azok fo rrá sa it fe ltá rju k és tov áb b i hasonló felad ato k n ál felh a szn á lju k a ta p asz talato k a t. M egítélésem szeriint az összes gondok, nehézségek ellen ére a la p já b a n csakis így, a fejlesztésben érd e k elt tanácsok, tá rsa d a lm i szervek és a vállalato k ak tív közrem űködése rév én v álh ato tt valósággá az ip a ro sításra vonatkozó politikai cél. A tevékenységnek a k ia la k u lt fo rm á ja lén y e­ gesen h atékonyabb volt m egítélésem szerint, m in th a v alam ely tervezőintézet író ­ asztal m e lle tt dolgozta volna ki a te rv e k e t és valam ely központi fejlesztő in tézet vé­ gezte volna a kivitelezést. M anapság időszerű ism ét a községek, elm arad o ttab b térségek népességm egtartó szerepével foglalkozni. Ez alap v ető jelentőségű tá rsa d alm i, de gazdasági k érd és is. E hhez szorosan hozzátartozik a térségek népességeltartó képessége is. A népesség töm egesebb m e g tartá sa a falvakban, a nagyobb városokba való ára m lás m érsék lésére irán y u ló erőfeszítések csakis ak k o r le h etn ek eredm ényesek, h a a dolgozók m u n k a ­ helye a lakóhelyről m egfelelő időben és m ódon elérhetők. A népességkibocsátó térségben a gazdaság e lta rtó képességének növelése, a helyi ad ottságoknak m egfelelő m ezőgazdaság, ip a r, idegenforgalom és m ás ágazatok fejlesztése révén lehetséges. A szocialista iparosítás to v áb b i fo ly tatása különösen h h a tá rm e n ti térségekben és egyes elvándorló térségek helyi kö zp o n tjaib an , a kisebb váro so k b an, nagyközségekben célszerű. A fejlesztési eszközök szűkös volta m ellett is a közvetítő években a terü letfejlesztési alap rendszeréhez hasonló valam ily en tám o g a­ tási ren d szer életben ta rtá s a célszerű. É ppen a szűkös központi forrósok indokolják, hogy a fejlesztések m egfelelő o rie n tá lá sa segítse a népgazdasági szin tű m e g ta k a rítá ­ sokat, fő ként azokat, am elyek a népesség városba v án d o rlá sán a k m érséklődése k ö v et­ keztéből adódhat. A zokban a térségekben, településekben, ahol nem ak a ru n k vagy nem tu d u n k a legkorszerűbb technikai színvonalú, ruagy b eruházási k ö ltség ek et igénylő fejlesztése­ ket eszközölni, különösen fontos a k isvállalkozások tám o g atása, a helyi fo rráso k igénybevételével a v aló b an indokolt foglalkoztatási lehetőségeket létrehozni. Ez tá r ­ sadalm i szintű feltétele annak, hogy a nagy és korszerű g y árak az intenzív fejlő ­ désből adódó követelm ényeket a m u n k aerő -g azd álk o d ásb an következetesen érv én y esí­ teni tu d ják . A gazdaság szervezésének elvei m egfelelő k e re te t a d h a tn a k a fejletlenebb térség ek b en az egyszerűbb term elési m ódszerek, vállalkozási form ák kialakításához, fejlesztéséhez, az esetleg jelentkező foglalkozási gondok m egoldásához. V égezetül idézem Csikós-N agy B élának, a M agyar K özgazdasági T ársaság eln ö ­ kének a közelm últban m egjelent könyvében ta lá lh a tó ide vonatkozó lényeges és idő22

Szerű g on d o latát: „A területfejlesztési p o litik án a k abból k ell k iin d u ln ia, hogy a tá r ­ sad alo m politikai és a hatékonysági követelm ényeket nem le h et v agylagosan kezelni, te h á t nem is szabad azokat szem beállítani. N em le h e t egyiknek vagy m ásik n ak e l­ sőbbséget adni. A k e ttő t egyidejűleg, kölcsönös egym ásra h a tá sá b a n kell m eg ítéln i.”1 1 C s ik ó s-N a g y B é la : G a z d a s á g p o litik a , K o s s u th K ö n y v k ia d ó , 1981.

K oncz Z o ltán : B őrm űvesek h áza

23

PAPP ISTVÁN:

Az energiagazdálkodás időszerű feladatai* T IS Z T E L T H A L L G A T O K , T IS Z T E L T E L V T Á R S A K !

A z e lő a d á s c ím e é s je l le g e m e g s z a b ja a z t a m e g tis z te lő f e l a d a to t , a m e l ly e l a z ö n ö k f e l k é r é s é r e e n n e k t e l j e s í t é s é t e lv á l la l ta m . Ú g y g o n d o lo m , h o g y e z a z e g y és h á r o m n e g y e d é v , a m i a k o r m á n y p r o g r a m v é g r e h a j t á s á v a l k a p c s o l a tb a n m ö g ö ttü n k á ll, m i n d e n k é p p e n e lé g a h h o z , h o g y a k o r m á n y p r o g r a m i n d u l á s á t , a la p v e tő t e n d e n ­ c iá i t m e g f e le lő k é p p e n t u d j u k é r t é k e ln i . K ü lö n ö s e n a k t u á l i s s á t e t t e é s te s z i e z t a z é r t é k e l é s t g a z d a s á g u n k á l t a l á n o s h e ly ­ z e te . E r r e i t t n e m fo g o k k i t é r n i , m e r t H a v a s i e l v á r s a K ö z g a z d a s á g i E g y e te m e n , a slajtóbain é s a t e l e v í z i ó b a ^ n a g y o n r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t e . E z a h e ly z e t fe la id a ta iin ik a t b iz o n y o s fokiig é r i n t i , d e m e g á l la p í th a t ó , h o g y i t t a f e lf o g á s n e m e g y ö n te tű , v a n n a k , a k ik a z á l t a l á n o s h e ly z e tb ő l a d ó d ó k ö v e t k e z t e t é s t a k o r m á n y p r o g r a m r a v o n a tk o z ó a n n e m u g y a n ú g y é r t é k e li k , é s e lé g d iv e r g á ló é r t é k e l é s é s t e n d e n c i a é r v é n y e s ü l a to ­ v á b b i te e n d ő k m e g h a t á r o z á s á b a n . M i u tá n e z e g y v i t a i n d í t ó e lő a d á s , é s t a r t o m e h h e z m a g a m . E z a z t j e l e n t i , h o g y n e m le z á r n i a k a r o k k é r d é s e k e t, h a n e m b iz o n y o s k é r d é ­ s e k e t n y itv a h a g y n i, v i t á r a b o c s á t a n i, hogy a ta n á c s k o z á s g a z d a g í ts a t a ­ p a s z t a l a t a i n k a t , k ö lc s ö n ö s e n k ic s e r é l h e s s ü k in f o r m á c ió in k a t , a k i a l a k u l ó a lk o t ó v ita p e d ig e b b e n a n a g y o n n e h é z , b o n y o lu l t h e ly z e tb e n a k o r m á n y p r o g r a m n a k a t o v á b b ­ v ite lé t. H is z e n a k o r m á n y p r o g r a m k é s z í té s e k o r e le v e ú g y f o g a l m a z t u k m e g , h o g y e z s g y n y i t o t t p r o g r a m . N y ito t t, d e a V I. ö té v e s t e r v h e z k a p c s o ló d ó p r o g r a m . É s a k o r ­ m á n y p r o g r a m j ó v á h a g y á s a u t á n m e g j e l e n t — tu l a j d o n k é p p e n e g y k is k é s é s s e l — a z ú g y n e v e z e tt k ö z é p tá v ú k u t a t á s f e j l e s z t é s i te r v , a m e ly a k o r m á n y p r o g r a m m e g ú j í t á ­ s á t é s to v á b b f e jl e s z té s é t c é lo z z a é s e g y z á r t in n o v á c ió s lá n c k i a l a k í t á s á t te s z i l e h e ­ tő v é a z e n e r g i a g a z d á lk o d á s b a n . E z t e h á t a z t j e l e n ti , h o g y a k ö z é p tá v ú k u t a t á s f e j l e s z t é s i t e r v e r e d m é n y e i t a k o r ­ m á n y p ro g ra m k é ső b b i id ő s z a k á b a n re a liz á ln i tu d ju k , és ez a k o rm á n y p ro g ra m n e m 5 é v r e s z ó ló p r o g r a m , h a n e m n y i l v á n v a l ó a n a V II. ö té v e s t e r v b e n is fo g fo ly ta tó d n i, ás é p p e g y ik f e l a d a t u n k le s z e r r e a p e r i ó d u s r a v a ló fe lk é s z ü lé s . E lő s z ö r t e k i n t s ü k á t a k o r m á n y p r o g r a m á ll á s á t . M i n d e n e k e lő t t a z t k e ll le r ö g z í­ te n i, h o g y a m ű s z a k i é r t e lm is é g , d e n e m c s a k a m ű s z a k i é r t e lm is é g , h a n e m a s z é le s k ö z v é le m é n y is n a g y e g y e té r té s s e l f o g a d t a e z t a k o r m á n y p r o g r a m o t. E z t a z e g y e té r ­ té s t, e z t a le l k e s e d é s t tü k r ö z i, h o g y tö b b m i n t e z e r j a v a s l a t o t t e t t e k m á r k o r m á n y p r o g r a m b a . 15 m i l l i á r d f o r i n t v o lt k i t ű z v e b e r u h á z á s o k m e g v a l ó s í tá s á r a , a m e lly e l m á s fé l m illió to n n a o la j e g y e n é r t é k n y i e n e r g i a h o r d o z ó - m e g t a k a r í t á s t te r v e z tü n k .

* A z e lő a d á s e lh a n g z o tt a z 19A2. é v i m ű sz a k i h ó n a p so r á n , N y ír e g y h á z á n .

24

,

E t é g y g lo b á lis s z á m , d e e g y ú t t a l e g y n o r m a tí v a . A k o r m á n y p r o g r a m m i n d é n t e r ü l e t r e n a g y o n k o n k r é t f e l a d a t o k a t f o g a l m a z o t t m e g , é s a te l je s ít é s é h e z m i n d e n ü t t h o z z á r e n d e l te a m e g v a ló s ítá s i f e l t é t e l e k e t is. E z e k k ö z é t a r t o z i k m i n d e n e k e l ő t t az, h o g y a s z ü k s é g e s i p a r i h á t t é r f e j le s z té s é r e v o n a tk o z ó f e l a d a to k is r é s z é t k é p e z ik a k o r m á n y p r o g r a m n a k . A p r o g r a m m e g v a l ó s u l á s á n a k le n d ü l e t é t m u t a t j a , h o g y e d d ig , t e h á t m á s f é l é v a l a t t , g y a k o r l a ti la g a 15 m i ll iá r d b ó l tö b b m i n t 10 m i l l i á r d é r t é k ű b e ­ r u h á z á s t — a m i 600 t é t e l t t a r t a l m a z — j ó v á h a g y l a k , b e r u h á z á s r a s z e r z ő d te k . E z ö n ­ m a g á b a n a z t j e l e n t i , h o g y a z e lő k é s z íté s f á z is a v is z o n y la g g y o rs v o lt é s h o g y e b b e n a m u n k á b a n k ö z g a z d á s z o k , m é r n ö k ö k , b a n k e m b e r e k , ü z e m i e m b e r e k n a g y o n s z o ro s ö s s z e fo g á s á t s i k e r ü l t b iz t o s í ta n i , v a g y is a k o r m á n y p r o g r a m r e n d k í v ü l jó s z e r v e z ő ­ e r ő n e k b iz o n y u lt. E z z e l ö s s z e h a s o n líto m — b iz to s a n e m l é k e z n e k — , h o g y 1 9 7 4 -b e n is v o lt e g y p á r t h a t á r o z a t a z e n e r g i a - é s a n y a g ta k a r é k o s s á g r ó l. K é s z ü lt m i n d e n ü z e m ­ b e n in t é z k e d é s i t e r v , m é g is n é h á n y é v r e r á s e m m iv é v á lt, n e m r e a l i z á l ó d o t t b e lő le s e m m i, m e r t h iá n y z o t t a z á tf o g ó k ö z p o n ti p r o g r a m , é s a z a n n a k m e g v a ló s ítá s á h o z s z ü k s é g e s p é n z ü g y i fe d e z e t. E z t a p o z it ív é r t é k e l é s t f e j e z i k i é s t á m a s z t j a a l á a z a k o m m u n ik a , a m e ly H a v a s i é s M a r ja i e l v t á r s ip a r ü g y i m i n i s z t é r i u m i l á t o g a t á s á t k ö ­ v e tő e n a s a j t ó b a n is m e g je le n t. Ü gy é rz e m , h o g y e b b e n m i n d n y á j u n k o b u lu s a b e n ­ n e v a n , m i n d e n e k e l ő t t a z o k é a z ü z e m i e m b e r e k é , a k ik a j a v a s l a t o k k id o lg o z á s á b a n n a g y s e g íts é g e t é s a k t i v i t á s t n y ú j t o t t a k . B e n n e v a n a z M T E S Z te v é k e n y s é g e is, m e ly f ö l k a r o lt a e z t a z e g é s z f o l y a m a t o t, é s s e g í te t te a p á ly á z a to k k i í r á s á v a l , e lb í r á l á s á v a l. E m e l le t t t e l j e s e n ú js z e r ű é n , n e m e g y s z e r ű e n c s a k a p á ly á z a to k e l b í r á l á s á t , j ó v á h a ­ g y á s á t v é g e z te , h a n e m u t á n a m e g s z e r v e z te é s s z e r v e z i a z e lf o g a d o tt p á ly á z a to k n a k a m e g v a l ó s í tá s á t . Ü g y g o n d o lo m , h o g y e z a z ú j s t íl u s ú m u n k a , a m i a t á r s a d a l m i m u n ­ k a t e r ü l e t é n is m i n d e n k é p p e n ú j s tílu s ú , m i n d e n k é p p e n k ö v e te n d ő e g y h a ­ s o n ló n a g y je l e n tő s é g ű m á s ik t e r ü l e t e n , m e l y r e v o n a tk o z ó a n m o s t j e l e n t m e g e g y k ö z ­ p o n ti f e j le s z té s i p r o g r a m , é s ez a z a n y a g ta k a r é k o s s á g . A z a n y a g ta k a r é k o s s á g é s a z e n e r g i a ta k a r é k o s s á g n a g y o n ö s s z e fü g g ő , e g y ü tt h a la d ó f e l a d a t, e g y m á s r a k ö lc s ö n h a ­ tá s s a l v a n n a k é s n a g y o n fo n to s a z id ő b e n tö r té n ő k o o r d in á c ió , m e r t a z e n e r g i a e l l á t á s i te r v m e g v a l ó s í tá s á t ez ig e n lé n y e g e s e n b e fo ly á s o lja . A k o r m á n y p r o g r a m e r e d m é n y é ­ n e k l e h e t a z t is e lk ö n y v e ln i, h o g y g y a k o r l a ti la g 5 é v e a n é p g a z d a s á g o ssz e n e r g i a f e l ­ h a s z n á l á s a n e m v á lto z o tt, é s h o g y ez 30 m illió to n n a o la j e g y e n é r t é k s z i n t j é n s t a ­ b iliz á ló d o tt. E z is ig e n fo n to s e le m e v o lt a n n a k a g a z d a s á g i e r e d m é n y n e k , a m i a t e r ­ m e lé s i m é r le g e g y e n s ú l y á b a n j e l e n t m e g . M in d e z a z o n b a n n e m e lé g , m e r t b á r a z i n e r g ia g a z d ú l k o d á s é s a z e n e r g i a t a k a r é k o s s á g t e r ü l e t é n ily e n e r e d m é n y e k s z ü le tte k , e z e k m é g n e m á lt a l á n o s a k é s a z e n e r g i a t a k a r é k o s s á g te r ü l e t é n le v ő t a r t a l é k o k f e l ­ tá r á s á b a n is c s a k k e z d e ti e r e d m é n y n e k s z á m ít h a tó k . E z t n é h á n y k o n k r é t é s g y a k o r ­ la ti p é ld á v a l is a l á fo g o m t á m a s z t a n i. A z e n e r g i a ig é n y e m l í t e t t s t a b il iz á l ó d á s a ú g y k ö v e tk e z e tt b e , h o g y u g y a n a k k o r b iz o n y o s g a z d a s á g i n ö v e k e d é s j e l e n t k e z e t t a n é p g a z d a s á g b a n . M e g i n d u lt e g y s t r u k ­ tú r a v á lt o z á s i f o l y a m a t , a z e n e r g i a ig é n y e s ip a r á g a k , m i n d e n e k e l ő t t a v a s k o h á s z a t, a s z i li k á ti p a r , o t t is e ls ő s o r b a n a c e m e n t i p a r te r m e l é s e , i l le t v e e n e r g i a f e l h a s z n á l á s a b i ­ zo n y o s fo k ig v is s z a e s e tt. T e h á t e z ö n m a g á b a n is a n é p g a z d a s á g e n e r g i a ig é n y e s s é g é t k e d v e z ő e n b e f o ly á s o lta . D e a z a té n y , h o g y a b e r u h á z á s i f o l y a m a t e ls ő f á z i s á b a n m á r ily e n e r e d m é n y je l e n tk e z e t t, e z a z t j e l e n ti , h o g y a z e r e d m é n y e g y r é s z e b e r u h á z á s n é lk ü l, k o m o ly s z e r v e z é s i in t é z k e d é s e k k e l v a ló s u lt m e g . É s e r r e n a g y o n o d a k e ll f i ­ g y e ln i, m e r t a z ily e n je l le g ű m e g o l d á s o k n a k k ü lö n ö s e n a z e lk ö v e tk e z e n d ő id ő b e n k ie m e lk e d ő f o n t o s s á g a lesz. M e r t a g a z d a s á g i h e l y z e t ü n k n e k a z a je lle m z ő je , h o g y b á r a z e d d ig i e r e d m é n y e k f e l t é t l e n ü l h o z z á j á r u l t a k a k e d v e z ő b b f o l y a m a t m e g i n d u ­ lá s á h o z , d e a z e l é r t e r e d m é n y k e v é s a h h o z , h o g y a n é p g a z d a s á g e l ő t t á lló , le g f o n to ­ s a b b f e l a d a t n a k a k ü lk e r e s k e d e l m i m é r le g , v a l a m i n t a fiz e té s i m é r le g e g y e n s ú l y á n a k m e g te r e m té s é h e z h a t h a t ó s s e g íts é g e t n y ú jt s o n . A d ó s s á g é r t f i z e te n d ő k a m a t o k , m e g

25

törlesztések is m egjelennek, an n a k a teljesítéséhez ezek még nem elégségesek, hanem ezeket a m ódszereket tovább kell fejleszteni. E zért a vázolt eredm ényeket, az eddigi kedvező ta p a sz ta la to k a t széleskörűen el kell terjeszten i, és ak k o r lehetségessé v á ­ lik az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesítése is. Még egy szám m al szeretném jellem ezni az országos eredm ényt. A népgazdaság­ ban az olaj felh a szn á lá sát és m in d en ek elő tt a tüzelési célú o lajfelh aszn álást jelen tő ­ sen, kb. 20 százalékkal csökkentettük. Ez azt jelenti, hogy 2 m illió tonna o la jja l csök­ k en t az ossz o lajfelhasználás, a tüzelési célú felh a szn á lá st pedig 30—40 százalékkal sik erü lt ilyen rövid idő a la tt red u k áln i. Ezt feltétlenül a p rogram eredm ényének kell tekintem . 1980 elején a M inisztertanács, m ikor az első p ro g ram terv ezettel foglalko­ zott, m á r ak k o r a m ezőgazdasági hulladékok hasznosítására, szélesebben fo galm az­ va a biom assza h aszn o sításá ra vonatkozóan m egszabott felad ato k at. E zeket a 3032-es m in isztertanácsi h atáro za t ta rtalm a zta. De ekkor a fe la d a t még úgy hangzott, ta n u l­ m ányt és felm érést kell készíteni, és ennek a la p já n 1982-ben felterjesz té st készíteni arról, hogy m ilyen potenciális lehetőségek v annak ezen a terü leten , és m it kell ten n i a következőkben ezen a terü leten . V égül is ez a fela d at nem úgy k erü lt a program ba, m int felm érés, hanem m in t konkrét, az egyes te rü le te k re m egfogalm azott feladat, jelentős m ennyiségű o la jm e g tak a rítás kitűzésével. Ez a célkitűzés m agas volt, m ert k o n k rét felad ato k m egoldására m ozgósított. T erm észetesen a m ezőgazdaság és az élelm iszeripar te rü le té n nem lehet csodákat várni. 50 évvel ezelőtt még a m ezőgaz­ daságban az en e rg ia e llá tá st a kuk o ricaszár és -csutka felh aszn álására alapozták, m e rt a p araszti gazdaságok ezt jól tu d tá k hasznosítani, de a hsznosítás nagyüzem i fo rm ája és m ódja újszerű m űszaki fela d ato k a t tám aszt, és ez m ár nem olyan egyszerű. De jelentős az a tény, hogy a m ezőgazdasággal nem csak m in t energiafogyasztóval, h a ­ nem m in t en e rg iaterm elő ág azattal is szám olni kell a jövőben Ez a szerepe a m e­ zőgazdaságnak az elkövetkezendő időben csak nőni fog. Ez nem azt jelenti, hogy a m ezőgazdasággal kell m egoldani az ország energiaigén y ein ek a fedezését, de biztos, hogy a jelenleginél nagyobb ará n y b an kell és van is rá lehetőség. A biom assza h asz­ nosítása hosszú távú stratég iai feladat. A m egterm elt száraz anyag felh aszn álásán ak term észetes hatékonysági so rre n d je van. Ezzel kapcso latb an fontos hangsúlyozni, hogy a m eg term elt teljes m ennyiségnek tak arm án yozási célra, vagy egyéb célra történő felhaszn álása nem m egoldható. M in­ dig m a rad n i fog olyan készlet, am it haték o n y an ilyen o la járak m ellett, de még csök­ kenő o la járak m ellett is gazdaságilag hatékonyan tüzelési célra ind o k o lt felhasználni. N agyon dicséretes dolog, hogy a Láng G yár m á r az első években m eg jelen t ilyen h u l­ ladéktüzelésű kazánokkal, igaz, kicsit gyorsan, kicsit elh am ark o d o ttan , nem kellő m űszaki előkészítesse! és igaz, hogy drágán, de azért azt a tényt, hogy m á r a p ro g ram első évében rendelk ezésre álln ak hazai gyártm ányok, önm agában nagy je len tő ­ ségű, pozitív eredm énynek kell tek in ten i. M e rt én nem tudok az ip a rb a n még egy olyan esetet, ahol ilyen gyors reagálás lett volna egy újszerű fela d atra . T eh át nem az első lépéssel volt a baj, hanem hogy az új tap asz talato k n a k az értékelését, k ija v íiá sá t csak részben végezték el és nem elég gyorsan. Az is igaz viszont, hogy azóta m ár a 12 m illiós k azán t 7 m illió ért áru lják , te h á t itt m ár te tte k bizonyos lépést. De m űszakilag van m ég ezen a te rü lete n tennivaló. T ém ánk szem pontjából fo n ­ tos Holló akadém ik u sn ak a N épszabadságban m eg jelen t cikke, am i egyáltalán nem tek in th ető en e rg iac en trik u s cikknek, m e rt ő b iotechn ik ai szem pontból érték elte a b iom asszának a helyzetét, m ert ez az en erg iafo rrás h a lla tla n érté k ű n y ersan y ag fo r­ rása az országnak. E zért a biom assza kérdése stratég ia i k érdése az ország gazdaság­ p o litik áján ak . Még nem lá tjá k , de az idő ezt a felism erést m eg fogja hozni. M ert m in ­ den országban a gazdaságpolitika egyik a la p ja az ország fö ld rajzi, geopolitikai hely-

26

Zete k e ll le g y e n . E g y o rs z á g g a z d a s á g i f e jle s z té s é n e k , f e j lő d é s é n e k e g y ik a l a p j a az o r s z á g b a n r e n d e l k e z é s r e á lló n y e r s a n y a g . E h h e z k e ll h o z z á v e n n i a z t a s z e lle m i t é ­ n y e z ő i, a m i t a h e ly e s e lv e k , a s z a k k é p z e t t m u n k a , a h o z z á é rté s , a tu d á s , a f e l h a l m o ­ z o tt m ű n k ® é s a l e l k e s e d é s k é p v is e l. T e h á t ez az a k é t té n y e z ő , a m i e g y o r s z á g n a k a z e r e j é t , t e l je s ít ő k é p e s s é g é t , v e r s e n y k é p e s s é g é t m e g h a t á r o z z a . B a j le s z , h a il y e n a l a p v e ­ tő c é lo k b a n a m a g y a r b e te g s é g ú j r a é r v é n y e s ü l, és v a g y - v a g y k é n t v e t i k f e l a k é r d é s t, az e g y ik t á b o r a z t m o n d j a : ez m e g o ld m i n d e n t. A m á s ik t á b o r a z t m o n d j a : e z z e l n e m s z a b a d f o g la lk o z n i, m e r t a k e z d e ti e r e d m é n y e k m e l l e t t n é h á n y t e r ü l e t e n v a n n e g a t í ­ v u m is. E z é r t k ív á n o m f e l h ív n i a z Ö n ö k f i g y e lm é t e r r e , m e r t s z e r in te m m i n a g y o n k e v é s e s z k ö z t f o r d í t u n k e r r e a c é lr a . A m e z ő g a d a s á g u n k n a k a z a s z ín v o n a la , a m i t e lé r t, h a t a l m a s e r ő f e s z íté s e k é s b e r u h á z á s o k á r á n v a ló s u lt m e g . E n n e k a f e l a d a t n a k m e g o ld á s a k o m o ly k u t a t ó - f e j l e s z t ő m u n k a e r e d m é n y e k é p p e n , k o m o ly b e r u h á z á s o k e r e d m é n y e k é p p e n o ld h a t ó m e g . D e e r r ő l a c é lk i tű z é s r ő l l e m o n d a n i v é g te l e n ü l s ú ly o s h ib a le n n e . H a n g s ú ly o z n i k e ll, h o g y a b io m a s s z a e g y m e g ú j u ló a n y a g - é s e n e r g i a ­ f o r r á s , a m i m i n d e n é v b e n k e le tk e z ik , d e n e m c s a k k e le t k e z ik , h a n e m k é te z e r b e n 80 s z á z a lé k k a l tö b b le sz , m i n t m o s t v a n . H o l v a g y u n k m i o la j b á n y á s z a t b a n , b a u x i t b á ­ n y á s z a tb a n , d e b á r m e ly i k n y e r s a n y a g á t m o n d h a t n á m a z o r s z á g n a k , a m e l y ik n é l e z á ll fe n n , h o g y m e g ú ju ló f o r r á s , s ő t b ő v ü lő f o r r á s . T e h á t a h a s z n o s ítá s t m e g a la p o z ó m u n ­ k á n a k k ö v e tk e z e te s e n , s z i s z te m a ti k u s a n k e ll f o l y n ia é s n e m a p i l l a n a t n y i h e ly z e ttő l, n e m e g y -e g y ro s s z k o n s t r u k c ió t ó l k e l l e n n e k a m e g í té l é s é t fü g g ő v é t e n n i . S z e r e n c s é ­ re a m i T u d o m á n y o s A k a d é m iá n k e b b e n a k é r d é s b e n n a g y o n e g y é r t e lm ű e n f o g la lt á llá s t. K e k e m m ó d o m n y ílt, h o g y a k ö z e lm ú lt b a n tö b b k ü lf ö ld i o r s z á g b a n e r r ő l a t é ­ m á r ó l is s z ó t e jt s e k . A S E L — a m e ly n e m a k á r m i l y e n c é g — k ü lö n k u ta t ó - f e jle s z tő ré s z le g g e l r e n d e l k e z ik e z e n a t e r ü le t e n , m e r t t u d j a , h o g y ez ig e n is a jö v ő e g y ik e n e r ­ g ia f o r r á s a . A G ra z o h o l, é s a b r a z i lo k á l t a l k é p v is e lt f e j le s z té s i i r á n y n e m j e l e n t m é g m e g o ld á s t. M e r t a z o k a te c h n i k a i e l j á r á s o k é s a z a z e ls ő te c h n o ló g ia i g e n e rá c ió , a m i e z e n a t e r ü l e t e n m e g j e le n t a z o lc só o la jja l, d e s z á m o s e s e t b e n m é g a s z é n n e l s e m v e r s e n y k é p e s . B iz to s a z o n b a n , h o g y k o m o ly k u t a t ó - f e j l e s z t ő k a p a c i t á s o k n a k e r r e a f e l a d a t r a v a ló á ll ít á s á v a l , k ö v e tk e z e te s , t a r t ó s f o g l a lk o z t a tá s á v a l e r e d m é n y é r h e t ő el. E s a k k o r m e g c s a k a k ö z v e tl e n e n e r g e t i k a i c é lú f e l h a s z n á l á s r ó l b e s z é lte m . U g y a n ­ a k k o r a b io m a s s z á n a k v a n n a k a b io te c h n o ló g ia , b io k é m ia t e r ü l e t é r e ta r to z ó h a s z n o ­ s ítá s i le h e tő s é g e i is. E z e k a te c h n o ló g ia i f o l y a m a t b a m u n k á s k é n t v a ló b e á ll ít á s á t , o ly a n ú j f a j t a b a k t é r i u m o k e lő á l lí tá s á t, a m i n e k m é r n ö k e i n k r é s z é r ő l t ö r té n ő m e g o l­ d á s a , a m i f o r r a d a l m i v á lt o z á s o k a t fo g h o z n i e z e n a t e r ü l e t e n . B o n y o lu lt v e g y i te c h n o l ó ­ g ia i f o l y a m a t o k a t le fo g e g y s z e r ű s íte n i. H a a m a g y a r g é p i p a r n a k v a la h o l v a n le h e t ő ­ sé g e s z i n k r o n iz á ln i, t e h á t ú j r a a v il á g te c h n i k a i é lv o n a lá h o z k ö z e le b b k e r ü l n i, a k k o r ez a z a t e r ü le t , t e h á t ez n e m c s a k m e z ő g a z d a s á g i k é r d é s , ez g é p ip a r i k é r d é s is és e g y id e jű le g e n e r g e t i k a i k é r d é s . T e h á t ez e g y r e n d k í v ü l b o n y o lu lt k o m p l e x f e l a d a t k é n t je l e n tk e z i k , a jö v ő s z e m p o n tj á b ó l j e l e n tő s k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i e r e d m é n y t h o z h a t. I t t a r e n e s z á n s z a v á r h a t ó p é ld á u l a s z e s z g y á r tá s n a k . N e m a p á li n k a f ő z é s n e k , h a n e m a m e ­ z ő g a z d a s á g i h u l l a d é k h a s z n o s ítá s a sz e sz e lő á l lí tá s á r a . E z t e r m é s z e te s e n k o m o ly b e ­ r u h á z á s o k a t ig é n y e l. A z ú j h e ly z e t a z o n b a n m ó d o s ít ja a m e g íté lé s s z e m p o n t j a i t é s á té r té k e l i a te c h n o ló g iá k a t. Ü j m ó d o n , ú js z e r ű é n v e t i fe l, é s a m e z ő g a z d a s á g b a n k ü ­ lö n ö s e n e n n e k , é s f e l v e ti a te c h n o ló g ia i r e k o n s tr u k c i ó s z ü k s é g e s s é g é t. M i a z á l l a t ­ ta r tó t e l e p e k e t a z o lc s ó o la j f i g y e le m b e v é te lé v e l a l a k í t o t t u k k i, é s m o s t id ő s z e r ű v é t ú l i k e z e k n e k a te l e p e k n e k a r e k o n s tr u k c i ó ja . E z e k n é l a te l e p e k n é l s z á m o s le h e tő s é g v a n e g y s z e r ű b b t e c h n i k a i m e g o ld á s o k a l k a l m a z á s á r a a z e n e r g e t i k a i h a t á s f o k j a v í ­ tá s á r a . M a m á r t u d j u k p é ld á u l, h o g y v a n a l k a l m a s te c h n o ló g ia n e d v e s k u k o r i c a t á ­ t o lá s á r a , a m i a z á l l a t t a r t ó te l e p e k e n v is s z a h a t a z o t t a n i t a r t á s t e c h n o l ó g i á k r a é s íg y n e m c s a k a s z á r í t á s n á l , h a n e m a te r m e l é s i f o l y a m a t t e l j e s v e r t i k u m á b a n h o z to v á b b i

e n e r g i a m e g t a k a r i t á s i e r e d m é n y e k e t é s le h e tő s é g e k e t. M a g á n á l a s z á r í t á s n á l e g é s z e n új te c h n o ló g ia i g e n e r á c i ó r a l e h e t s z á m ít a n i. O ly a n z á r t r e n d s z e r ű s z á r í t ó k n a k a l é ­ te s íté s é r e , a m e l y e k b e n a v iz e t e g y a b s z o r b e n s a n y a g g a l c a lc iu m - c lo r i d d a l, v a g y v a ­ la m i m á s h a s o n ló t u l a j d o n s á g ú a n y a g g a l v o n j u k cl, a m i ú j r a b e s ű r ítv e , a s z á r ító k te l je s e n ú j g e n e r á c i ó ja fo g m e g je le n n i. A z é l e l m i s z e r i p a r b a n a b e s ű r íté s e d d ig i b e re n d e z é s e i, te c h n o l ó g iá i a z e lk ö v e t k e ­ z e n d ő id ő b e n m e g f o g n a k v á lto z n i, é s a z o k f a j la g o s e n e r g i a f o g y a s z t á s a lé n y e g e s e n to g j a v u l n i. M in d e n o ly a n te v é k e n y s é g , m i n d e n o ly a n f e j le s z té s i m u n k a , a m i t e z e n a t e r ü l e t e n é r ü n k el, n e m e g y s z e r ű e n a z é le l m i s z e r i p a r b a n , a m e z ő g a z d a s á g b a n j a ­ v í t j a a g a z d a s á g o s s á g o t, h a n e m u g y a n a k k o r a z ip a r , a g é p i p a r j u t o ly a n f e l a d a t o k ­ h o z , a m e l y e k n e k m e g o ld á s a e x p o r t k é p e s r e f e r e n c i a h e l y e k e t e r e d m é n y e z , a m i g a z d a ­ s á g u n k a la p v e tő p r o b l é m á j á n a k m e g o ld á s á h o z j e l e n t h o z z á j á r u lá s t. F o n to s s z e r e p e v a n e z z e l k a p c s o l a tb a n a t e r ü l e t i e n e r g i a b iz o t ts á g o k n a k , e z e k a z ú j m e g o ld á s o k f e l ­ t á r á s á v a l , fig y e le m m e l k ís é r é s é v e l, s e g íté s é v e l n a g y o n f o n to s t á r s a d a l m i f e l a d a t o t t ö l te n e k b e , d e e z e k n e m c s a k t á r s a d a l m i f e l a d a to k , h a n e m n a g y o n fo n to s á ll a m i f e l a d a to k is. T o v á b b i t a r t a l é k — k ü lö n ö s e n a z é l e l m i s z e r i p a r b a n — a z e n e r g i a - é s v íz g a z d á l­ k o d á s ö s s z e k a p c s o lá s a . A v íz p r o b l é m á j a h a s o n ló lesz, h a n e m é le s e b b , m i n t a z e n e r ­ g ia p r o b l é m á j a . A z e lk ö v e tk e z e n d ő id ő b e n a z ú j v íz k a p a c itá s o k n a k a lé t e s í té s e r o h a ­ m o s a n é s u g r á s s z e r ű e n n ő , t e h á t h a s o n ló f o l y a m a t já t s z ó d i k le , m i n t a z e r ő m ű é p í ­ té s b e n , a h o l a f a j la g o s b e r u h á z á s i k ö lts é g e k a tö b b s z ö r ö s é r e n ö v e k e d te k . A je l e n le g i h e ly z e te t a p é n z ü g y i s z e r v e in k e lé g m e c h a n i k u s a n é r t e lm e z ik . E z a k ö v e tk e z ő k b e n tü k r ö z ő d ik : m i u t á n a f e j le s z té s i e s z k ö z ö k n e k s z ű k é b e n v a g y u n k , e z é r t m e g s z ig o r í t­ j á k az e n e r g i a r a c i o n a liz á lá s i b e r u h á z á s o k a t, t e h á t a H - m u t a t ó k f e l té t e le i t. É n e z z e l te lje s m é r t é k b e n e g y e té r te k , m e r t e b b e n a g a z d a s á g i h e ly z e tb e n s z ü k s é g v a n s z ig o r í­ tá s r a , d e n e m m in d e g y , h o g y a s z ig o r ítá s m ó d j á t h o g y a n á l l a p í t j u k m e g . K ö z g a z d a s á g i a b s z u r d u m n a k t a r t o m u g y a n is , h o g y e g y g y o r s a n m e g t é r ü l ő b e r u h á z á s r a n e m k a p ­ h a t ó á ll a m i tá m o g a tá s . F o n to s á ll a m é r d e k u g y a n is , h o g y a le g g y o r s a b b a n m e g t é r ü l ő b e r u h á z á s o k a t m i n d e n m ó d o n ö s z tö n ö z z ü k . I ly e n h e ly e n a z t k ö v e te ln i, h o g y a v á l ­ l a l a t o k a b e r u h á z á s i k ö lts é g e k 40 (v a g y X ) s z á z a l é k á t m a g u k v á l l a l j á k , a m i k o r a z n in c s , ez a z t je l e n ti , h o g y a z e g é s z f o l y a m a t o t le á l l í t j u k . E z t a s z i g o r ít á s t t e h á t d i f f e ­ r e n c i á l t a n k e ll k e z e ln i. I t t ö ss z e k e ll e n e f o g j u n k a k ö z g a z d á s z o k k a l, és e g y o ly a n s z i­ g o r í tá s b a n k e ll m e g á l la p o d n u n k , a m i n e m z á r j a k i a le g g a z d a s á g o s a b b m e g o ld á s o k a t. H a n g s ú ly o z n i s z e r e tn é m u g y a n a k k o r , h o g y a b e r u h á z á s i e s z k ö z ö k k e l g a z d á l k o d n u n k k e ll, é s p r i o r i t á s t k e ll a d n i m i n d e n o ly a n e n e r g i a t a k a r é k o s m ó d s z e r n e k , a m i b e r u ­ h á z á s n é l k ü l v a ló s u l m e g . E h h e z a z o n b a n m e g f e le lő g a z d a s á g i ö s z tö n z é s t k e ll k a p ­ c so ln i. N a g y je le n tő s é g e v a n a n n a k , h o g y e r e n d s z e r s z i n tű e n e r g i a t a r t a l é k o s ü z e m ­ m ó d b e v e z e té s é v e l a n y ír e g y h á z i t á v f ű t ő r e n d s z e r b e n 5 e z e r t o n n a o l a j a t t a k a r í t o t t m e g a t á v f ű t ő v á l l a l a t t a l é s a t e r v e z ő k k e l ö s s z e fo g v a . E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n az lG 8 5 -re k i t ű z ö t t 65 e z e r k c a l / m 3 é v f a j la g o s h ő f e l h a s z n á l á s h e l y e t t a z 1981— 8 2 -e s f ű t é s i s z e z o n b a n e l é r t é k a z 56 e z e r k c a l / m s/é v é r t é k e t. T a r t h a t a t l a n h e ly z e t, h o g y e n ­ n e k a te v é k e n y s é g n e k n e le g y e n m e g o ld v a a z a n y a g i ö s z tö n z é s e . A m e g t a k a r í t á s 1— 2 % - á t a z o k n a k k e ll a d n i p r é m i u m k é n t , a k i k e z t lé t r e h o z t á k , d e n e m 1 é v r e , h a ­ n e m 2— 3 é v e n á t. I t t u g y a n is n é p g a z d a s á g i s z i n te n e g y é r t e lm ű e n k i m u t a t h a t ó m e g ­ t a k a r í t á s r ó l v a n szó. N e m s z a b a d k ik a p c s o ln i a g a z d a s á g i ö s z tö n z é s t, m e r t k ü lö n b e n a l e g h a t é k o n y a b b in t é z k e d é s e k n e m k e r ü l h e t n e k b e v e z e té s r e , m e r t ez e g y id e ig m e g y , d e to v á b b i lé p é s e k r e is s z ü k s é g v a n é s a z e m b e r e k t á m o g a t á s á t c s a k a k k o r t u d j u k m e g s z e re z n i, h a a k ie m e lk e d ő te l j e s í t m é n y e k e t é s ú j g o n d o la t o k a t m e g f e le lő e n h o n o ­ r á l j u k . A k o r m á n y h a t á r o z a t e r r e le h e tő s é g e t a d é s e z t b iz t o s í tj a , d e e h h e z , ú g y é rz e m , ily e n g a z d a s á g i s z a b á ly o z á s t ö k é l e te s ít é s é r e v a n s z ü k s é g . É s n e m a t t ó l a p é n z tő l k e ll

fé ln i, a m i t e f f e k tí v m e g t a k a r í t á s a l a p j á n f i z e tn e k , h a n e m a t t ó l a v á s á r l ó e r ő - k i á r a m ­ lá s tó l k e ll f é ln i, a m i f i k tív , lá t s z a t s z e r v e z é s i in t é z k e d é s e k k ö v e tk e z m é n y e . F o n to s , h o g y a n a g y ü z e m b e n le v ő d o lg o z ó k is te g y e n e k ú j k e z d e m é n y e z é s e k e t é s n e m s z a b a d h á t r á n y o s h e ly z e tb e h o z n i a n a g y ü z e m b e n d o lg o z ó k a t, h a jó l g a z d á lk o d n a k . E g y h a r ­ m a d ik k é r d é s , a m i t v it a in d í tó je lle g g e l v e te k fe l: é v e k ó ta n e m t u d u n k e lő r e lé p n i a b ­ b a n , h o g y p é ld á u l a m ű s z e re z é s 20 e z e r f o r i n t f e l e t t b e r u h á z á s , t e h á t m i m a g u n k le s s z ü k m a g u n k e lé a z a k a d á l y o k a t. B e s z é lü n k ú j g a z d a s á g i r á n y í tá s r ó l, d e e b b e n n e m v a g y u n k k ö v e tk e z e te s e k , m e r t a te r v u t a s í t á s o s r e n d s z e r n e k s z á m o s s z e m lé le té t, m ó d ­ s z e r é t á th o z z u k a z ú.] m e c h a n iz m u s b a . E z a te r v u t a s í t á s o s r e n d s z e r n e k a z e g y ik i t t ­ f e l e j t e t t e le m e a p é n z h e z k ö tö t t m illió p á n tl ik a . N in c s a s z i v á r v á n y n a k a n n y i s z ín e , a m i i t t n e é r v é n y e s ü lh e t n e . P á n t l i k á z v a v a n a z ily e n b é r , a z ö s s z e s f o r i n t . A f o r i n t o t id e h a z a k e lle n e e lő s z ö r k o n v e r t ib i li s s é te n n i. B iz o n y o s p á n t l i k á k r a s z ü k s é g v a n , v é g ­ r e is m i p á n t l i k á s n e m z e t v a g y u n k . A z is k é ts é g te l e n , h o g y a g o n d o lk o d á s t n e m l e ­ h e t e g y ik p e r c r ő l a m á s i k r a m e g v á l to z t a tn i , d e e n n y i p á n t l i k a f e n n t a r t á s á v a l n e m s z a b a d m e g n e h e z íte n i g a z d a s á g i é le t ü n k e t. A d d ig e n e r g i a g a z d á lk o d á s r ó l n e m b e s z é l­ h e tü n k , a m íg n e m v a g y u n k k é p e s e k m é r n i a z e n e r g i a f o g y a s z t á s t . D e a m é r é s n e m ­ c s a k e n e r g i a g a z d á lk o d á s , h a n e m m in ő s é g e t é s te c h n o ló g ia i f e g y e l m e t is je l e n t. I t t t e ­ h á t n e m l e h e t e n g e d m é n y e k e t te n n i m á r c s a k a z é r t se m , m e r t n a g y f o r i n t o k r ó l v a n szó, c s a k e g y m e r e v e n , r o s s z u l é r t e l m e z e t t p á n tl ik á z á s r ó l. E n n e k a z a ls ó h a t á r a ily e n in f lá c ió m e l le t t, m i n t a m i n á l u n k v a n , é s a b e r u h á z á s o k n a k ily e n d r á g u l á s a m e l l e t t m á r r é g e n t ú l h a l a d o t t é s g á t j a a t a r t a l é k o k f e l t á r á s á n a k . J e l e n le g a z a h e ly z e t, h o g y a f o r i n t e g y r é s z é t a m e g le v ő te c h n o ló g ia s z i n tj é n e k b e f a g y a s z tá s á r a h a s z n á l já k . T i ­ lo s a f e l ú j í t á s k e r e t é b e n m o d e r n iz á l n i. P e d ig u g y a n e z z e l a p é n z z e l n a g y o b b k a p a c i ­ tá s t, j o b b m in ő s é g e t, fo k o z o tt a n y a g ta k a r é k o s s á g o t , e g y e g é s z n é p g a z d a s á g i s z in tű te c h n o ló g ia i r e k o n s tr u k c i ó s f o l y a m a t o t le h e t n e m e g v a l ó s í ta n i . T e r m é s z e te s e n m e g k e ll é r t e n i a k ö z g a z d á s z o k a t, m e r t jo g o s a n f é l t i k a m i n é p g a z d a s á g u n k a t e k ü lö n b ö z ő e g y e n s ú ly z a v a r o k tó l. A k ü lk e r e s k e d e l e m é s a fiz e té s i m é r le g e g y e n s ú ly a , a z á r u a l a p , a v á s á r ló e r ő ö s s z h a n g ja m i n d n y á j u n k n a k é rd e k e . H a a z o n b a n a te l j e s í t m é n y f e d e z e ­ te t n y ú j t a m e g t a k a r í t á s r a , o tt, a h o l a f o r i n t t a l j o b b te c h n o ló g iá t, o lc s ó b b t e r m é k e lő ­ á ll ít á s á t , t e h á t g a z d a s á g ila g e lő n y ö s e b b , k e d v e z ő b b , h a t é k o n y a b b m e g o l d á s t h o z u n k lé t r e , e z t a f o l y a m a t o t f é k e z n i ez m á r e lle n k e z ő t e n d e n c i á j ú e r e d m é n y t é r el, m i n t a m i t t u l a j d o n k é p p e n k i t ű z te k . E b b e n m i n d n y á j u n k n a k ö s s z e k e ll fo g n i é s k i k e ll h a s z n á l n i a tá r s a d a l m i s z e r v e z e te k b e n , íg y p l. a z M T E S Z - b e n r e j lő le h e tő s é g e k e t. H a u g y a n is c s a k — e z t á ll a m i v o n a lo n is, d e t á r s a d a l m i v o n a lo n is m o n d o m , h o g y s o k s z o r ú g y v a n — a z ig a z g a tó m o n d v a la m it , — h á t m o n d o t t v a la m it . H a e g y m i n is z té r i u m i fő o s z tá ly v e z e tő m o n d v a la m it , a k k o r m á r tö b b e t je l e n t, o d a f ig y e ln e k . H a e g y m i n is z ­ t e r h e ly e t te s m o n d v a la m it , a z m é g t ö b b e t je l e n t. H a t á r s a d a l m i f ó r u m o n m o n d a n a k v a la m it, a k k o r a z r ö g tö n e z e n a f ó r u m o n k e r e s z tü l á l l a m t i t k á r i s z i n t r e j u t . E z a z e r e je a tá r s a d a l m i s z e r v e z e te k n e k é s d e m o k r a ti z m u s u n k f e j lő d é s e b á t o r í t á s t k e ll a d jo n k o n s t r u k t í v , r e n d s z e r ü n k e t e r ő s ítő é s á ll a m i p r o b l é m á i n k m e g o l d á s á t c é lz ó j a ­ v a s la to k k id o lg o z á s á r a . E b b e n a z ú j h e ly z e tb e n , a m i b e n v a g y u n k , e g y e té r tv e a z o k k a l az a la p v e tő f e l a d a to k k a l , m e l y e k e t s z á m u n k r a m e g f o g a lm a z ta k , é n ú g y é rz e m , h o g y a ,,h o g y a n " t e k i n t e t é b e n s z é le s e b b d e m o k r a ti z m u s r a k e ll tá m a s z k o d n i , é s r é g e b b r ő l b e id e g z e tt, e l a v u l t i r á n y í t á s i m ó d s z e r e k b ő l a d ó d ó k á r o s s z e m lé le te k , il l e t v e a z a b b ó l fa k a d ó i n t é z k e d é s e k m ó d o s ít á s á b a n is s z ü k s é g v a n v á lt o z á s r a . E g y e s t e r ü l e t e k e n s z ü k s é g v a n a z in t é z m é n y r e n d s z e r to v á b b i f e j le s z té s é r e is. A z a té n y , h o g y a k o r ­ m á n y p r o g r a m m á r e d d ig ily e n e r e d m é n y e k e t h o z o tt, b iz o n y ítja , h o g y h e ly e s ú to n j á tu n k . B iz o n y ítja , h o g y m ű s z a k i é r t e lm is é g ü n k , e n e r g e t i k u s a i n k , k ö z g a z d á s z a in k , m i n ­ d e n k i ö s s z e fo g o tt e n n e k a f e l a d a t n a k a v é g r e h a j t á s á b a n é s e z é r t k ö s z ö n e t j á r , e lis m e ­ ré s . D e a h o v á e l j u t o t t u n k , n e m e lé g , to v á b b k e l l lé p n i, a to v á b b l é p é s e lő l a m e s ­ te r s é g e s a k a d á l y o k a t e l k e ll tá v o l ít a n i. K i k e ll a l a k í t a n i e n n e k a z ú j h e ly z e tn e k m e g -

29

felelő olyan szabályozást, am i az alapvető egyensúlyi követelm ényeket kielégíti, a dinam ikus fejlődés feltéte leit te re m ti meg, 3 holnap, a h o ln ap u tán jav ítását. M ert ebben az időszakban leállítani, am inek eredm ényei h olnap ás h o ln ap u tán m u tatk o z­ nak, ezt nagyon veszélyesnek tartom . Bízom azonban abban, hogy a szakem berek lell esedése u ta t fog törni, és az ak a d ály o k at el fogja táv o lítan i, úgyhogy am ik o r egy idő m úlva ism ét m érleget csinálunk, ú jra hasonló pozitív eredm ényekről fogunk tudni beszám olni.

K oncz Z oltán: A h alál lova

30

PÁLL ISTVÁN:

A falusi építkezési formák változásai A z u tó b b i id ő b e n t ö b b f ó r u m fo g la lk o z o tt a f a l u g a z d a s á g i, t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s á t a l a k u l á s á v a l ; k ö n y v e k , t a n u l m á n y o k , k o n f e r e n c iá k s o r a v i z s g á lt a a z t a f o ly a m a to t, m e ly n e k r é v é n a m a i f a l u t m á r c s a k n a g y f e n n t a r t á s o k k a l l e h e t a z ö tv e n , v a g y a k á r a h ú s z é v v e l e z e l ő tti f a l v a k k a l a z o n o s íta n i. A p a r a s z ts á g n a g y r é s z é n é l g y ö k e re s v á l ­ to z á s o k m e n t e k v é g b e a f ö ld tu l a jd o n v i s z o n y á t , s e z z e l k a p c s o l a t b a n e r é t e g t á r s a ­ d a lm i h e ly z e té t ille tő e n . A z á t a l a k u l t e m b e r i t u d a t m á r m a j d n e m t e l j e s e n e l v e t e t t e „a h a g y o m á n y o s é p ítk e z é s i f o r m á t a n n a k m i n d e n r a c i o n a l i t á s á v a l e g y ü tt, a h e ly é b e lé p e t t ú j é p ü l e t e k v is z o n t n e m k a p c s o l ó d n a k a h á z t á j i g a z d á lk o d á s tá m a s z t o t t a f u n k ­ c io n á lis k ö v e te l m é n y e k h e z .” ! E d o lg o z a tb a n a n é p r a j z o s s z e m ü v e g é n k e r e s z tü l a r r a k e r e s t e m v á la s z t, h o g y a n je l e n tk e z i k S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y e f a l u s i é p ít k e z é s é b e n a m o n o k u l t ú r á s te r m e l é s g y o rs f e l f u t á s a k é n t ( d o h á n y , a lm a ) je l e n tő s t ö b b l e tb e v é t e lh e z j u t o t t la k o s s á g v á lto z á s i r á n t i v á g y a , a r é g i tő l v a ló e lf o r d u lá s a . E z a z e lf o r d u lá s g y a k r a n a n é p r a j z o s m u n ­ k á j á t is m e g n e h e z íti, h is z e n h a e g y -e g y r é g i p a r a s z t h á z a t a h e ly s z ín e n k í v á n u n k m e g ­ ő riz n i, ez n e m e g y s z e r a h e ly ie k e ll e n á l l á s á b a ü tk ö z i k ; a z o t t la k ó k e b b e n m ú l t j u k e g y d a r a b j á n a k , s z é g y e lln i v a ló ö r ö k s é g ü k k o n z e r v á l á s á n a k , „ m u t o g a t á s á n a k ” p é l ­ d á j á t l á t j á k c s u p á n . J o b b a n s z e r e tik , h a a z é p ü l e t e k e t l e b o n t j u k é s a m ú z e u m f a l u b a s z á l lí tj u k á t. H a e z n e m is á lt a lá n o s , d e lé te z ő p r o b l é m á n k . P e rs z e , e z z e l e lle n k e z ő e lő je lű p é ld á t is e m l ít h e tn é k . A k ö v e tk e z ő k b e n a s t a t i s z t i k a i a d a to k , m á s o k k u t a t á s a i és s a j á t g y ű jt é s e m a l a p j á n s z e r e tn é k a z e lm ú lt 35 é v v á lt o z á s a i r ó l r ö v i d e n s z ó ln i. E ls ő k é n t a la k ó h á z á llo m á n y „ m e g f i a t a l o d á s á t ” e m líte m , m e ly h e z ig e n jó a d a t o k ­ k a l s z o lg á ln a k a n é p s z á m lá l á s o k s t a t i s z t i k a i f e l m é r é s e i. 1 0 6 0 -b a n m é g 71 é s f é l e z e r ­ re r ú g o t t a z o k n a k a z é p ü l e t e k n e k a s z á m a , a m e l y e k e t 1945 e l ő t t é p í t e t t e k . 1 9 8 0 -ra ez a s z á m a f e l é r e c s ö k k e n t é s a z ö s s z e s la k á s o k a lig tö b b m i n t 1 /4 -é t t e t t e k i. A z o r ­ sz á g o s á t l a g e n n é l jó v a l m a g a s a b b (a z o r s z á g b a n a la k ó é p ü l e te k 4 4 ,6 % -a é p ü l t 1945 e lő tt), d e ez n e m c s u p á n a s z a b o lc s i n é p s z o lg a lm á n a k , n a g y o b b a n y a g i le h e t ő s é g e i­ n e k b iz o n y íté k a . A m a g y a r á z a t e n n é l e g y s z e r ű b b : a r é g i é p ü l e t e k á ll a g a a jó v a l r o m lé k o n y a b b é p ít ő a n y a g o k (fö ld , n á d , s z a lm a stb .) h a s z n á l a t a m i a t t r o h a m o s a n ro s s z a b b o d o tt, s e z s o k k a l e g é s z s é g te le n e b b la k á s k ö r ü l m é n y e k e t o k o z o tt, m i n t a h e g y ­ v id é k i k ő b ő l, m a r a d a n d ó b b a n y a g b ó l k é s z ü l t é p ü le t e k . E m i a t t a z t á n n a g y o b b s z á m ­ b a n b o n t o t t á k le ő k e t, m i n t m á s te r ü le t e k e n . A z 1 9 8 0 -as a d a t o k s z e r in t 1945 u t á n é p ü l t a m e g y e l a k ó h á z a i n a k k ö z e l 3 /4 -e (72,4% ) (az o rs z á g o s a r á n y 55,4% ). E b b ő l 1945— 5 9 -ig 25,1% , 1970— 7 9 -ig p e d ig 27,4% . E z c s a k a m e g y e k ö z s é g e in e k a z á tl a g a , a j á r á s i a d a to k n a g y o b b s z ó r ó d á s t m u t a t n a k . A z 1 970-es á r v í z á l t a l le g i n k á b b s ú j t o t t f e h é r g y a r m a t i j á r á s b a n 1970 u t á n é p ü l t az ö ssz e s la k ó é p ü l e t 4 0 ,9 % -a ! H a k ö z s é g i le b o n t á s b a n v iz s g á lj u k a z a r á n y o k a t , m é g n a ­ g y o b b a k a k ü lö n b s é g e k . A f e h é r g y a r m a t i j á r á s h é t k ö z s é g é b e n h a l a d j a m e g a z u tó b b i 10 é v b e n é p ü l t la k á s o k a r á n y a a 6 9 % -o t. H a d d e m l ít s e m m e g n é v s z e r i n t is e z e k e t, h is z e n tö b b e n l e h e t n e k az o lv a s ó k k ö z ö tt o ly a n o k , a k ik a k k o r i b a n s z e m é ly e s e n is

31

ré s z t v e tt e k a m e n té s b e n , v a g y a g g ó d v a f ig y e lt é k a r á d i ó v íz á l lá s je l e n té s e i b e n a z e k ö z s é g e k n e v e u t á n e m l í t e t t a d a t o t : „1 0 0 % f e l e t t ” . A k ö z s é g e k : K is a r , N a g y a r , M é h ­ te le k , K é r s e m jé n , P e n y ig e , C se g ö ld , J ó n k m a j t i s . A m á t é s z a l k a i j á r á s e g y k ö z s é g e , C s e n g e r s im a m é g n a g y o b b p u s z t u lá s k é p é t m u t a t t a ; i t t a l a k ó h á z a k 8 5 ,3 % -a é p ü lt ú jo n n a n . A l a k á s é p ít é s ü t e m é t t e k i n t v e a z o rs z á g o s á t l a g o t (a m i 19,7% ) j ó v a l m e g h a l a d ja a m e g y e i á tla g . S z a b o lc s - S z a t m á r b a n a z u tó b b i 10 é v b e n t ö b b m i n t 55 e z e r l a k á s t é p ít e tt e k , a z o rs z á g e z id ő s z a k b a n k é s z í t e t t ö ss z e s l a k ó h á z a k ö z ü l m i n d e n h a to d i k (17% ) S z a b o lc s b a n é p ü l t ; a m e g y e k ö z s é g e ib e n a la k á s o k t ö b b m i n t 1 /4 -é t (27,4% ) é p í t e t t é k 1970 u tá n . A la k á s o k v á lt o z á s a a z o n b a n n e m k iz á r ó la g ú j a k é p ít é s e r é v é n v a l ó s u l t m e g . E lő b b a r é g i h á z a k b iz o n y o s f o r m á j ú á t a l a k í t á s a v o lt a je l le m z ő : a t o r n á c e lf a la z á s a , „ v e r a n d á s í t á s a ” , a z a b la k o k n a g y o b b r a c s e r é lé s e , a k é t k is u t c a i a b l a k h e l y e t t e g y e t­ le n n a g y o b b „ i k e r a b l a k ” b e é p íté s e , a t a r t ó f a l a k m a g a s í t á s a n é h á n y s o r v á ly o g g a l v a g y té g l á v a l, a t e t ö h é j a z a t k ic s e r é lé s e c s e r é p r e v a g y p a l á r a , a s z o b á b a n a g e r e n d á k „ e l t ü n t e t é s e ” v a g y n á d p a ll ó v a g y e g y s z e r ű f a r o s tl e m e z s e g íts é g é v e l. A z il y e n s t u k a t ú r m e n n y e z e te t az e lő b b i e s e t b e n v a k o lt á k , a z u tó b b i b a n o l a j f e s t é k b e v o n a t t a l l á t t á k el. A f e l s o r o l á s k o r á n t s e m te l je s , c s u p á n a v á lt o z ta t á s , j a v í t a n i a k a r á s s o k s z ín ű s é g é r e s z e r e tt e m v o ln a r á m u t a t n i . A z ú j la k á s o k é p ít é s é n é l a p r o b l é m á t a n e m m e g f e le lő f o r m á j ú é p ü l e t e k k i v á ­ la s z tá s a je lle m e z te . T e r ü l e t ü n k f a l v a i b a n ( a k á r c s a k a z o r s z á g le g n a g y o b b ré s z é n ) a KO-as é v e k e le j é tő l a le g tö b b e s e t b e n m é g „ a k é t v il á g h á b o r ú k ö z ö tti, a k k o r is n a ­ g y o n m á s o d o s z tá l y ú p o lg á r i v á r o s i v i l l a f o r m á k tö b b é - k e v é s b é jó l, v a g y r o s s z u l s i k e ­ r ü l t u t á n z a t a i ” é p ü l t e k .2 E b b e n a z is k ö z r e j á ts z o tt, h o g y a z é p íté s i t e r v e k r e a h a t ó s á ­ g o k m é g a z 5 0 -e s é v e k b e n is k e v é s g o n d o t f o r d í t o t t a k ; a t e r v e t h a g y o m á n y o s f o r m á ­ jú é p ü le t e k n é l a z é p ít ő k ő m ű v e s v á z l a t a h e l y e t t e s í t e t t e . M a n a p s á g m á r a z is e r e d ­ m é n y n e k s z á m ít, h o g y is m é t t e r j e d a n y e r e g t e tő é s b iz o n y á r a e g y s z e r a h a g y o m á n y o s s t íl u s e g y e s je l le g z e t e s e le m e i is f e l b u k k a n n a k a z é p ü le te k e n .3 A j e l e n le g k a p h a t ó t í p u s t e r v e k ez ir á n y b a m u t a t n a k u ta t . A l a k ó h á z a k h a g y o m á n y o s f o r m á i n a k f e l b o m l á s á r a f ő k é n t a z ú ja b b , a d d ig a lig v a g y e g y á lt a lá n n e m h a s z n á l t f a l a z ó a n y a g o k s z é le s e b b k ö r ű e l t e r j e d é s e , ill. m e g j e le ­ n é s e v o lt m e g h a t á r o z ó je l e n tő s é g ű , h is z e n k o r s z e r ű l a k ó h á z a t c s a k s z i lá r d f a l a z ó ­ a n y a g o k b ó l l e h e t é p íte n i. A T Ü Z É P - e k j o b b á r u e l l á t á s á v a l , s z a b v á n y s z e r i n t k é s z ü l t á r u k é s z le t é v e l a l a k ó é p ü l e te k (v a g y e g y e s h e ly is é g e ik ) b iz o n y o s e g y s é g e s ü lé s e f i ­ g y e lh e tő m e g (g o n d o lo k i t t e ls ő s o r b a n a v a s b e t o n g e r e n d á k r a , e lő r e g y á r t o t t f a l a z ó ­ b lo k k o k r a , n y íl á s z á r ó s z e r k e z e te k r e s tb .). K ís é r le te k t ö r t é n t e k m e g y é n k b e n e lő r e g y á r t o t t h á z g y á r i e le m e k b ő l c s a lá d i h á z a k k é s z í té s é r e is, d e m a g a s á r u k m i a t t a k ö ­ z e ljö v ő b e n n a g y o b b m é r t é k ű f a l u s i e l t e r j e d é s ü k r e n e m s z á m í t h a t u n k . A f e n t i e k e t e lö r e b o c s á t v a , n é z z ü k m e g , m i t k ö z ö ln e k a s t a t i s z t i k a i a d a t o k a f a ­ la k a n y a g á n a k v á l t o z á s á r ó l : A t é g l á b ó l e m e l t h á z a k n a k c s u p á n e g y tiz e d e (9,8% ) k é s z ü l t 1945 e lő tt, 9 0 ,1 % -u k 1945 u t á n i (e n n e k is k é t h a r m a d a a z u tó b b i 10 é v b e n ) . A té g la , ill. a k ü lö n b ö z ő f a l a z ó ­ b lo k k o k n a g y a r á n y ú é s g y o rs e lt e r j e d é s é h e z je l e n tő s e n h o z z á j á r u l t a z O T P jó é r t e ­ le m b e n h a s z n á l t „ d is z k r im in á c i ó s ” h i t e l p o l i t i k á j a is, m e ly s z e r i n t v e r t f a l a s h á z a k r a n e m a d t a k h it e lt . A v á ly o g f a lú , s z i lá r d a l a p r a é p ü l t l a k ó h á z a k r a — a té g l a é s e g y é b f a l a z ó a n y a g o k h iá n y o s e l l á t á s á r a v a ló t e k i n t e t t e l — m é g a 6 0 -a s é v e k b e n is l e h e t e t t O T P - h ite lt k é rn i, d e m a n a p s á g m á r c sa k a s z ilá rd fa la z a t é p íté s é t tá m o g a tjá k a n y a ­ g ila g . I d e k ív á n k o z i k a z a m e g je g y z é s , m i s z e r i n t „ a k ö z s é g i c s a l á d a l a p í t ó k é s m á s la k á s é p ít ő k s z i n te t e l j e s e n s a j á t a n y a g i e s z k ö z e ik r e k e ll h o g y tá m a s z k o d j a n a k ” , m íg

32

a városi s különösen a fővárosi népesség nagy része állam i lakásokhoz tu d ju tn i. „Az a tény, hogy a falusi népesség s a j á t t u l a j d o n á b a n l e v ő l a k á s o k b a n , lak ó ép ü letek b en ál, k o rán tsem előny, han em h átrá n y , m e rt a z t jelen ti, hogy az összes k a rb a n ta rtá si költségek a la k ó k at te rh e lik ”.1 Igaz, hogy az OTP „m eg szab ad ítja” az ép ítő t az egy­ szeri „nag y b eru h ázástó l”, de a törlesztés évtizedekre m egszabja a család életm ó d ját, s ez különösen a fia ta lo k a t é rin ti legérzékenyebben. E gyébként 1980-ban a m egyé­ ben a m agánerőből ép ü lt lakóházak 95,8% -ára ad o tt az O TP hosszú le já ra tú h ite lt; O T P -hitel nélk ü l csupán 168 lakóház épült. Az országos átlag v alam iv el alacso­ nyabb, 91,2%. A k orszerű falazóanyagok fe n t em líte tt elterje d ése nem je len ti azt, hogy e ltű n ­ tek a f ö l d f a l ú épületek, csupán fokozatos h á tté rb e szo ru lásu k figyelhető meg. 1960b an m ég az épü letek 96% -a v olt vályog- vagy sárfalú , s az a rá n y 1970-re is csupán 2,5% -kal csökkent. N agyobb m érv ű csökkenésre az u tóbbi 10 évb en k e rü lt sor, de 1980-ban még így is az épületállom ány 69% -a volt vályog- vagy sá rfalú . Az 1980-as ép ü letstatisztik a sz erin t az ak k o ri földfalú épü letek 61,7% -a k észü lt 1945 u tá n (ennek is közel 1/3-a az 1945—59-ig te rjed ő időszakban). A z u tó b b i 10 évben ép ített la k ó h á­ zak n ak m á r csak 9,2% -a készült ezen anyagokból. A s z i l á r d a l a p o z á s szintén az egészségesebb lak ó h ázak irá n ti ig én y t elég ítette ki, hiszen az alapozás n élküli földfalú épületek k o rszerű tlen ek és jelzik, hogy az ép ítő ­ nek csak szűkös anyagi eszközök á llta k rendelkezésére. A m egye falu si lak ó h ázain ak 1960-ban m ég m a jd n em 1/3-a alap nélküli volt (30,7%); 1970-re ez az a rá n y a felére (14,2%), 1980-ra pedig m ég ez is a felére csökkent (utóbbi esetb en 7,9% volt). Az 1980as ép ü letá llo m án y t te k in tv e az 1945 u tá n ép ü lt házak 1/3-a v o lt alapozás n élk ü li (eb­ ből is az 1945—59 közötti perió d u sb an 22%). Az utóbbi 10 évben ép ü lt la k ó h áz ak n a k csupán 2% -a v o lt alapozás n élküli (legnagyobb részük valószínűleg a cigánylakások közül k erü l ki). A szilárd a la p lehetőséget ad e m e l e t e s h á z a k ép ítésére is. A m egyében a 70-es évekig ragaszkodtak a hagyom ányos, földszintes ép ü letek h ez; 1970-ben a m egye f a l­ vaiban összesen 187 lakóház (0,2%) v olt em eletes. A h etv en es évek közepétől foko­ zatosan te rje d t a falv a k b an is a többlakásos, főleg telep szerű en é p íte tt h ázak d iv atja, különösen a falusi fiatalo k s az értelm iség körében. A t e t ő k a n y a g á n a k v áltozása szintén szem betűnő. A hagyom ányos tető fed ő a n y a ­ gok (szalm a, nád) igen sokáig fu n k cio n á lta k te rü le tü n k egyes részein. Az 1960-as népszám lálás la k á ssta tisz tik á ja sz erin t a m egye községeiben a lak ó h ázak 1/5-e (20,4%) még m indig nád-, ill. szalm afedeles volt, de a h árom nyírségi já rá s te rü le té n en n él jóval m agasabb v olt az a rá n y (a nagykállói já rá sb a n pl. 42,3%). A cserép-, illetv e p a ­ latető a rá n y a a k isv á rd a i já rá sb a n v o lt a legjobb — 90,5%. A t e t ő f o r m á k r a a 60-as évek elejéig szinte teljes egészében a n y e r e g t e t ő volt a jellem ző. A kockaházak elterje d ése a sá to rte tő t és a m a n zá rd te tő kü lö n féle v álto za­ ta it eredm ényezte. E lterjed ését szintén a T Ü Z É P -eknek köszönheti, hiszen a jobb anyagellátás, fő k én t a fenyőáruk m ennyiségének jelen tő s növekedése te tte leh ető v é a nagyon anyagigényes tető fo rm ák építését. A N yírségben a tria n o n i békeszerződések óta, am ikor is az ország h atáro k m egvonásával m egszűntek a M áram aro sb ó l a T iszán tö rtén ő faúsztatások, szinte kizárólag a helyben beszerezhető ak áco t h aszn á lták a te ­ tőszerkezetek elkészítéséhez, s ez tudvalévőén nem k ed v ezett a cserép - és p a la te ­ tő sim a felületének kialakításához. A v í z s z i n t e s b e t o n t e t ő csak kis szám ú lakóépületen je le n t meg, ez is főleg a nagyközségek városi h a tá st tükröző lakótelep ein (pl. T iszavasvári). A lakóházak any ag án ak és külső m egjelenésének á tte k in té se u tá n k icsit részle­ tesebben vegyük szem ügyre az a lap rajz b an bekövetkezett változásokat, hiszen a leg-

33

Ifibb tá m ad á s ezt éri. T erü letü n k ö n a hagyom ányos p araszti lakóház három osztatú, összetétele: szoba + konyha + kam ra. T e h á t a lakáso k többsége 1 szobás volt. Az 1960-as népszám lálás még ezt az állap o to t tü k rö zi a m aga több m in t 2/3-os (69,2%) arán y áv al. Az átla g tó l való eltérés term észetesen itt is a k a d : a nagykállói já rá sb a n a lakások közel 5/6-a (81,7%) egyszobás volt. Ez az a rá n y 1970-re 71,4% -ra csökkent, de a m egye községeiben a lakások több m in t fele (52,9%) még így is egyszobás volt. Az ará n y lényegesen ja v u lt az utóbbi 10 évben, a lakások 20,3%-a egyszobás 1980h an (az országos községi átlag valam iv el alacsonyabb, 26,6%). A kétszobás lakások a rá n y a 1960-ban nem sokkal h alad ta meg az összes lakások 1/4-ét, a m egyében az átlag o t csak a feh é rg y a rm a ti és a tiszalöki já rá s m ú lta felül jelen tő sen (36,3, ill. 37,1%); 1970-re m á r 41,7%-os a kétszobás lakások részesedési ará n y a Szabolcs S zatm árb an , de m ig a fe h é rg y a rm a ti já rá sb a n ez a lakások több m in t felét te tte ki (50,6%), addig a nagykállói já rá sb a n alig h a la d ta m eg az 1/4-ét (25,8%). 1980-ban a lak áso k n ak m ár m ajd n em fele kétszobás (48,4%). Es itt je le n t­ kezik az I970-es „ a ra n y ”-n ak is n evezett á rv íz h a tá sa : m ig 1970-ben a feh érg y arm ati já rá sb a n a lakások fele kétszobás volt, 1980-ra ez az ará n y 1/6-ra (18,6%) csökkent. E nnek a csökkenésnek az a jelentősége, hogy a hiányzó ará n y nem a kisebb, hanem a nagyobb, a 3, ill. több szobás lakások a rá n y á t ja v ítja ; az ilyen típ u sú lakások e j á ­ rásb a n az országos átlagot (am i 24,3%) több m in t 100% -kal h alad já k meg (56,7%)! Az árv íz u tá n i ú jjá é p íté s so rán a többszobás lakások szám a jelentősen m egnőtt. A több m in t hét és fél ezer elp u sztu lt vagy m egrongáló d o tt lakás ú jjá ép ítése és h ely ­ reá llítá sa nagy lehetőségeket n y ú jto tt volna egy korszerű, ám m égis a hagyom ányos szatm ári népi építkezésben gyökerező falu k é p k ialak ításáh o z, de erre sem a te rv e ­ zők, sem az ép ítte tő k nem voltak felkészülve. H iába v álasz th ato tt a lakosság 11 tí­ p u sterv közül,9 ezek a te rv e k a fen tiek re nem igen üg y eltek; az árv íz u tán i feszített ü tem ű tervezés és építés sem k edvezett a kísérletezésnek, az átfogó, a helyi hagy o m á­ nyo k at tükröző koncepció kidolgozásának. Az árvíz egy m ásik, m áig ható, a helyi lakosság egy részét igen súlyosan érin tő döntést is hozott. Az o rszá g h atá rral m ajd n em párh u zam o san é p íte tt g átró l v an szó, am elyen k ív ü l re k e d t öt község (K om lódtótfalu, Nagygéc, Kishódos, Nagyhódos és G arbóié); ide nem is a d ta k építési engedélyt, hiszen hasonló árvíz esetén a te rü le t szükségtározó szerepet tö lten e be. O rszágos fórum okon is többször tá rg y a ltá k a „h a­ lá lra íté lt" falv a k ügyét, ah o n n an a lakosságot a környező telep ü lések re k ív á n ták á t ­ telepíteni. A k ísé rle t k ísé rlet m a ra d t; csak a lakosság egy részét sik e rü lt különféle kedvezm ények n y ú jtá sá v al elköltözésre b írni, nagy részük ragaszk o d o tt k o ráb b i la­ kóhelyéhez. Az elköltözöttek árv á n hagyott, bedeszkázott ab lak ú h ázal is h o zzájá­ ru lta k az 1980-as népszám lálás „nem la k o tt lak áso k ” ro v atá n ak m agas arán y áh o z: ekkor a m egye községeiben 4918 lak ás (3,9%) v olt lakó nélkül (szem ben az 1960-as 1,1% és az 1970-es 2,8% -kal!). A la k atlan házak növekvő ará n y a az elv án d o rlásra, a falv ak (és az azokhoz tarto zó tanyák) egy részének elöregedésére, a p erem ek en el­ n ép telen edésére u ta ln ak , s egyben rá v ilá g íta n a k a „m in d en á ro n v áro sb a költözni” k áro s jelenségére. V isszatérve a 3, ill. tö b b szobás lakások a rá n y á ra : 1960-ban m ég csak 2,2% -kal k ép v iselték m agukat, és még 1970-ben is csak 5,4% volt az arán y u k . A nagy ugrás eztán tö rté n t, hiszen 1980-ra több m in t 40% -kal n őtt meg a szám u k ; jelenleg Szah o lcs-S zalm árban m inden ötödik lak ás 3 vagy több szobás! [Az országos községi á t­ lag en n él jobb, m ajd n em m inden negyedik lak ás (24,3%) ilyen jellegű.] A száz szobára ju tó lakosok szám át te k in tv e is jelen tő s változás m en t végbe. 1960-ban száz szobára m ég 292 lakos ju to tt; ez a szám 1970-re 231-re, 1980-ra pedig 172-re csökkent (az országos községi átlag 155 fő). Figyelem be kell azonban venni,

34

hogy Szabolcsban m ég m a is jóval m agasabb a n ép szap o ru lat, m in t az ország m ás részein, és egy ilyen m éretű, jelentős ja v u lás is nagy erőfeszítések következm énye. A s z o b á k p a d l ó j á n a k a n y a g a szintén jelen tő s fo k m érő je a lak áso k m inőségének, az életk ö rü lm én y ek változásának. 1960-ban az összes lakószoba közel 3/4-e (73,3%) volt j ö l d e s , am i jó v al rosszabb arány, m in t az A lföld egyéb részeié (utóbbi 56,1%). Az ará n y 1970-re jelen tő sen ja v u lt (41,5%), 1980-ra pedig jó v al az egytized alá csök­ k en t (7,5%), de még így is m agasabb v olt az országos átlag o t je len tő 5,7% -nál. A b ­ szolút szám okban kifejezve ez közel 18 ezer lakószo b át jelent. A bban, hogy a földes szobák a rá n y a m ég m a is ilyen m agas, bizonyára jelen tő s szerep et já tsz ik a cig án y ­ ság sok helyen igen p rim itív la k á sk u ltú rá ja , am ely — m á r csak lé lek szám ú k at te ­ k in tv e is — az egészségesebb lakásk ö rü lm én y ek m eg v aló sítására te tt tá rsa d a lm i erőfeszítések ellen ére is igen elm arad o tt. A m e l e g p a d l ó (fenyődeszka, p ark e tta) el­ terjed ése — drág aság a és a kezdeti anyag h ián y m ia tt — igen későn, az 1970-es évek elején ö ltö tt je len tő s m é re te k e t m egyénk nyírségi részén. A rá n y a az 1960-as n ép ­ szám lálás id ején alig h a la d ta meg az összes lakószoba 1/4-ét (25,5%), szem ben az o r­ szágos, ill. az alföldi 40% körü li arányokkal. H i d e g p a d l ó t (beton és m ozaiklap) a 60-as évek közepétől készítettek nagyobb m ennyiségben. Hogy m e n n y ire élt a falu si em berekben az á ltalu k is jo b b n a k és szebbnek ta rto tt, de anyagi lehetőségük m ia tt a k k o r nem m egvalósítható padlós szoba irá n ti vágy, azt az is m u ta tja , hogy a N y ír­ ség egyes részein (pl. K állósem jénben) a szoba b eto n p ad ló ját sá rg á ra festették és a rra sötétebb csíkokat húztak, am i a külső és felü letes szem lélőben a fenyőpadló b e­ nyom ását kelth ette. A vertföldes szobák n ag y arán y ú visszaszorulását n ag y m érték b en elő seg ítette az az a d m in isz tratív intézkedés, m iszerin t az O TP nem ad o tt kölcsönt ilyen ép ületek építéséhez, az építési hatóságok pedig nem ad tak építési engedélyt ilyen terv ek re. A lakóházak a la p ra jz i változásához lényegesen h o zz ájáru lt a t ü z e l ő b e r e n d e z é s e k m egváltozása is. A hagyom ányos p ara szti la k ó h áz ak a t a n ép rajzo so k a k é t v ilá g h á ­ ború között m ég a tüzelőberendezések a la p já n so ro lták típ usokba. H a ezek alap já n m o s t kellene k ülönféle lak ó h áztíp u so k at m egállapítan i, igen nehéz helyzetbe k e rü l­ nénk. 1980-ban a falu si h áz ta rtá so k közel 3/4-ében (70,6%) v o lt palackos PB-gáz. Amíg azonban a tüzelőpadkától és a kem encétől idáig e lju to tt a tüzelőberendezések fejlődése, több fázison k e lle tt keresztülm ennie. „A tü zelőberendezésben b ek ö v etk e­ z e tt változások szerves részét alk o tjá k a n n a k a fo ly am atn ak , am ely az egész házés la k á sk u ltú ra fejlődésében ta p a sz ta lh a tó ”.6 A közép m ag y ar vagy alföldi h áztíp u s jellegzetes tüzelőberendezése a p itv arb ó l fű tö tt szobabeli k em ence és a kem ence fű tő n y ílása elő tt a p itv a rb a n levő p ad k a volt. A szobabeli k em en cét terü letü n k ö n a 30-as években kezdték nagyobb ará n y b an elbontani, h ely ére a N yírségben á lta lá ­ ban ún. b e r a k o t t s p ó r vagy c s i k ó s p ó r , a beregi és sz atm ári te rü le te k e n pedig a m u n ­ kácsi vasöntödében készült ö n t ö t t v a s k á l y h a k erü lt. A különböző asztali spórok a h aszn álaton kív ü l álló, de m ég el nem b o n to tt kem encék m ellé á llítv a m ég sokáig fu n k cionáltak. A kem encék azonban először csak a szobákból tű n te k el, k am rá k b an , sü tőházakban, n y á ri k o n y h ák b an tovább éltek egészen a 70-es évek közepéig (kőm ű­ ves adatközlőim sz erin t a N yírség középső részén m ég a 70-es évek elején is 10 ház közül legalább h a tn á l k ellett k em encét építen iü k v alam ely ik m elléképületben!). A falusi lakóházak szobáiban m a is igen ked v elt cserép k ály h ák fő k én t a 60-as évek közepétől b írn a k nagyobb jelentőséggel. T erm észetes, hogy a tá ji különbségek még egy m egyén belül is időbeni eltolódást okoznak. így van ez a szabad k ém én n y el is, am ely a szobák és a konyha tüzelőberendezéseinek fü stjé t g y ű jtö tte össze és v itte ki a szabadba. Felszám olása a kem encék elbontásáv al v ette k ezd etét; előbb lep ad lásolták, de a pad lás fölött még sokáig húsfüstölésre szolgált o lyannyira, hogy m ég a

35

6 0 -a s, 7 0 -e s é v e k b e n is e g y -e g y m e g m a r a d t ö re g , s z a b a d k é m é n y e s h á z k é m é n y é b e n f ü s t ö l t é k e g é s z u t c á k le v á g o t t d is z n ó it. A le p a d l á s o l t, a j t ó v a l e l l á t o t t h e ly is é g k a m ­ r a k é n t v a g y k o n y h a k é n t s z o lg á l s o k h á z b a n m é g m a n a p s á g is. A z á t a l a k í t o t t l a k ó h á ­ z a k b a n „ a tü z e l ő b e r e n d e z é s h a g y o m á n y o s f o r m á i n a k f e l b o m l á s á v a l p á r h u z a m o s a n a s z o b a v a ló b a n c s a k l a k ó - é s r e p r e z e n t a t í v h e ly is é g le sz . A m u n k a h e l y f u n k c i ó ja c s a k n e m t e l j e s e g é s z é b e n a k o n y h á r a te v ő d i k á t ” .7 A P B - g á z a z 5 0 -e s é v e k v é g é n j e l e n t m e g , g y a k o r i b b á a z o n b a n c s a k a 6 0 -a s é v e k m á s o d ik f e l é tő l v á lt , d e a p a la c k o k s z i n te k o r l á to z á s n é l k ü l i f o r g a l m á n a k és c s e r é jé n e k m e g s z e r v e z é s é r e a 7 0 -e s é v e k b e n é p ü l t k i a h á ló z a t. A z a r á n y o k a t jó l m u t a t j á k a s z á m o k : m íg 1 9 6 0 -b a n a z e g é s z o r s z á g b a n v o lt 85 e z e r g á z p a la c k , a d d ig 1 9 8 0 -b a n c s a k S z a b o lc s - S z a t m á r k ö z s é g e ib e n k ö z e l 90 e z e r! A tü z e l ő b e r e n d e z é s e k k a p c s á n a la k á s o k b iz o n y o s f e l s z e r e l ts é g é r ő l is sz ó e s e tt. I t t c s a k a z o k a t e m líte m , a m e l y e k a l a k ó h á z a k é p ít é s é r e , a l a p r a j z i v á l t o z á s a i r a h a ­ tá s s a l v a n n a k . A f ü r d ő s z o b a , a m e l y n e k a h a g y o m á n y o s e lr e n d e z é s ű p a r a s z t h á z a k b a n n e m v o lt h e ly e , f o k o z a t o s a n il le s z k e d e tt b e a f a l u s i l a k ó h á z a k b a , m é g p e d ig a z ú j o n ­ n a n é p ü l t h á z a k jó v o ltá b ó l. A m e g y é b e n 1 9 6 0 -b a n s z á z l a k á s b ó l m é g h á r o m b a n s e m v o lt f ü r d ő s z o b a , 1 9 7 0 -b e n m á r m i n d e n h a t o d i k b a n . A f ü r d ő s z o b á k a N y írs é g k ö z é p ­ ső r é s z é n a 6 0 -a s é v e k k ö z e p é n a h id r o f o r o k e l t e r j e d é s e r é v é n j e l e n t e k m e g . A f e l ­ s z e r e lé s d r á g a s á g a , a z e g é s z f a l u t e l l á t ó v íz v e z e té k h i á n y a n a g y o b b m é r e t ű e l t e r j e ­ d é s é t a z o n b a n g á to lta . A m e g é p ü l t f ü r d ő s z o b á k f e l s z e r e l é s é r e ( m e r t a h e ly is é g e k a z é r t m e g é p ü lte k , c s a k m o s d ó k é n t h a s z n á l t á k ő k e t) a 7 0 -e s é v e k b e n k e r ü l t so r, a m i ­ k o r a z O T P a f ü r d ő s z o b á k b e r e n d e z é s é r e is k i t e r j e s z t e t t e a h i t e l k e r e t e t . A z 1 9 8 0 -b a n é p ü lt l a k ó h á z a k n a k m á r 9 3 ,4 % -a v o lt m o s d ó v a l v a g y f ü r d ő s z o b á v a l e ll á tv a . E g y m á s ik h e ly is é g , a m e l y n e k n e m h o g y a l a k ó h á z b a n , d e a r é g i le g s z e g é n y e b b r é t e g e k n é l m é g a te lk e n s e m v o lt h e ly e , s z i n té n a v íz v e z e té k e k m e g é p ü lé s é v e l t e r j e d t el a 7 0 -e s é v e k m á s o d ik f e lé b e n . 1 9 7 0 -b e n a f a l u s i l a k á s o k n a k m é g c s u p á n 2 ,7 % - á b a n v o lt v íz ö b líté s e s W . C., 1 9 8 0 -b a n m á r 1 /5 -é b e n . A z 1 9 8 0 -b a n k é s z ü l t la k á s o k k ö z e l 9 0 % - á t m á r ily m ó d o n é p ít e tt é k . A z e lő b b i k é t h e ly is é g k a p c s á n s z ó l n u n k k e l l a v í z v e z e t é k - e U á tá s r ó l is. E t é r e n je l e n tő s e l m a r a d á s v a n a z o rs z á g o s á t l a g t ó l : 1 9 6 0 -b a n m é g c s a k a k ö z s é g e k l a k á s a i ­ n a k 1 ,2 % - á b a n v o lt v e z e t é k e s v íz e l lá t á s , 1 9 7 0 -b e n 3 ,2 % - u k b a n ; s b á r ez a z a r á n y 1 9 8 0 -ra je l e n tő s e n m e g n ő t t (28,1% ), a z o rs z á g o s á t l a g 4 1 ,6 % -tó l ig e n c s a k e l m a r a d (ig az, ez u tó b b i b a a v á r o s o k s t a t i s z t i k á t j a v í t ó a n b e le t a r t o z n a k ! ) . R ö v id e n e m l í t é s t k e ll m é g te n n i a p o r t a e g y é b m e l lé k é p ü l e te i r ő l is, m e ly e k v á l ­ to z á s a f ő k é n t k é t i d ő p o n t k ö r é c s o p o r to s í th a t ó : a z e ls ő a z 1 945-ös fö ld o s z tá s u t á n i h e ly z e t, a m i k o r a f ö ld h ö z j u t t a t o t t c s e lé d n é p e s s é g é s s z e g é n y p a r a s z ts á g (a la k ó h á z a k o n k ív ü l) a g a z d á lk o d á s h o z s z ü k s é g e s m e l lé k é p ü l e te k s z á m á t is g y a r a p í t o t t a . A N y írs é g d o h á n y te r m e s z tő k ö r z e t e i b e n „1946-—4 8 -tó l a z 1 9 5 0 -es é v e k k ö z e p é ig a p a r a s z t i d o ­ h á n y t e r m e s z t é s te l e k h e z k ö t ö t t s z á n t ó p a j t á i j e l e n tő s e n m e g s z a p o r o d t a k ” .® A d o h á n y ­ te r m e s z té s r e v a ló á t t é r é s e g y k o r á b b i , m á s je l le g ű é p ü l e t f u n k c i ó j á t is m e g v á l to z ­ t a t t a (a s z a t m á r i é s a z é s z a k - n y ír s é g i c s ű r ö k p é ld á u l e g y é b r a k t á r o z á s i s z e r e p ü k m e l ­ l e t t a d o h á n y s z á r í t á s t is e l l á t t á k ) . A z á l t a l á n o s a n y a g h i á n y é s s z e g é n y s é g m i a t t 1945 u t á n m é g o ly a n é p ü l e t e k is m e g s z a p o r o d t a k , a m e l y e k k o r á b b a n a le g s z e g é n y e b b e k k ö r é b e n v o lt a k á lt a lá n o s a k . G o n d o lo k i t t a b u r g y é r a (fö ld ó l), a m e l y a N y ír s é g b e n ez id ő t á j t e lé g g y a k o r i é p ít m é n y v o lt a z á l l a t o k s z á m á r a . A m á s o d ik p e r i ó d u s a ts z - s z e r v e z é s u t á n r a t e h e t ő ; a z 1 9 6 0 -a s é v e k e le j é tő l a t e l ­ k e k g a z d a s á g i u d v a r á n a k á tr e n d e z é s e is m e g t ö r t é n t, é s to v á b b i f u n k c i ó v á lt o z á s o k is v é g b e m e n te k : a z e g y é n i g a b o n a te r m e s z té s m e g s z ű n te , a z á l l a t á l l o m á n y b iz o n y o s m é ­ r e t ű c s ö k k e n é s e , a k a m r á k , c s ű r ö k , i s tá l ló k h a s z n á l a t á n a k m e g v á l to z á s á t is m a g u k k a l

h o z tá k ; b e lő lü k .

a

kor

k ö v e te l m é n y e i n e k

m e g f e le lő e n

g a r á z s , a l m á s l á d a - r a k t á r s tb . v á l t

A ts z - s z e r v e z é s h a t á s a k é n t m a a p a r a s z t i é l e t f o r m á t ó l v a ló e lt á v o lo d á s f ig y e lh e tő m e g ; a p a r a s z t s á g n a g y r é s z e m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s s á v á lto z o tt, s e n n e k m e g f e le lő e n é l e t m ó d j á b a n is m é ly v á lto z á s o k m e n t e k v é g b e . E n n e k k ü ls ő m e g n y i l v á n u l á s a a l a ­ k ó h á z a l a p r a j z i e lr e n d e z é s é n e k , b e ls ő b e o s z tá s á n a k , b ú t o r z a t á n a k t e l j e s m e g v á l to z á ­ sa . M in t B A L O G H I s t v á n í r t a : „ e z a la k ó h á z a lig la k ó h á z , l e g f e lj e b b a l u d n i j á r n a k b e le , m e r t m a j d m i n d e n s á t o r t e t ő s v i l l a m e l l e t t o t t á ll a k e m e n c e n é l k ü l i n y á r i k o n y ­ h a , a h o l a m i n d e n n a p i é le t z a j l i k ’’.^ D e e z e k n e m t i p i k u s a n s z a b o lc s i je l e n s é g e k , ez a z á t a l a k u l á s i f o l y a m a t á lt a lá n o s , n a g y t e r ü l e t e n h a s o n ló k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt f o ly ik le. „ N a p j a i n k n é p i é p ítk e z é s e a k u l t u r á l i s in t e g r á c i ó jó p é ld á j a , a m i h ű e n t ü k r ö z i a la k o s s á g g a z d a s á g i, t á r s a d a l m i é s k u l t u r á l i s é le t é b e n v é g b e m e n t, il le t v e v é g b e m e n ő v á lt o z á s o k a t .” 1*' É s i t t a b b a h a g y o m a v á l t o z á s o k f e l s o r o l á s á t . Ig y e k e z lte m s o k m i n d e n r ő l s z á m o t a d n i, d e m é g t ö b b a z , a m i b e lő le k i m a r a d t . R e m é le m , a z e l m o n d o t t a k m e g g y ő z té k a z o lv a s ó k a t a r r ó l, h o g y a jo b b é le t k ö r ü l m é n y e k e lé r é s é r e t e t t e r ő f e s z ít é s e k m e g ­ h o z tá k e r e d m é n y ü k e t, s a k ö z e lm ú lt e l m a r a d á s a i t f e ls z á m o lv a S z a b o lc s - S z a t m á r f a l u s i la k o s s á g a a l a k á s k u l t ú r a m i n d e n t e r ü l e t é n m e g k ö z e líte tte , n é h á n y e s e t b e n p e d ig m e g is h a l a d t a a z o rs z á g o s á tla g o t. É s e z n e m c s e k é ly e r e d m é n y , h a b e le g o n d o lu n k , m ily e n m é ly r ő l k e l l e t t f e l k a p a s z k o d n i !

J E G Y Z E T E K : A s ta tis z tik a i a d a to k a k ö v e tk e z ő k ia d v á n y o k b ó l B p . 1963.; 1970. é v i n é p s z á m lá lá s 17. S z a b o lc s -S z a tm á r s z á m lá lá s 15. S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e a d a ta i. K S H a d a to k . K S H B p . 1980.; T e r ü le ti s ta tis z tik a i é v k ö n y v .

s z á r m a z n a k : 1960. é v i n é p s z á m lá lá s 8. K S H m e g y e a d a ta i. K S H B p . 1972.; 1980. é v i n é p ­ B p . 1981.; 1980. é v i n é p s z á m lá lá s . R é s z le te s K S H B p . 1981.

1. B IK Y G á b o r : N é p i é p íté s z e ti h a g y o m á n y o k f e lh a s z n á lá s a a m o d e r n é p íté s z e tb e n . In : H a jd ú B ih a r n é p i é p íté s z e te . D e b r e c e n , 1979. 46. ‘ 2. B A L A S S A I v á n : A n é p i k u ltú r a , a n é p m ű v é s z e t s z e r e p e n a p ja in k b a n . I n : N é p m ű v é s z e ti A k a ­ d é m ia III. T IT B p ., 1979. 193. 3. V A R G A G y u la : A n é p i- p a r a s z ti k u ltú r a in t e g r á c ió já n a k tö r té n e ti é s m a i p r o b lé m á i, m ó d s z e ­ r ei. I n : N é p i-p a r a s z ti k u ltú r a — s z o c ia lis ta k u ltú r a . M TA D A B K ö z le m é n y e i. D e b r e c e n , 1981. 4. A N D O R K A R u d o ll: A m a g y a r k ö z s é g e k tá r s a d a lm á n a k á ta la k u lá s a . B p ., 1979, 142—143. (G y o r ­ s u ló id ő .) 5. K U K N Y Ö J á n o s : Á r v íz é s ú j já é p íté s a S z á m o s -v ö lg y b e n . I n : S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i f ö ld ­ r a jz i o lv a s ó k ö n y v . N y h ., 1975. 198. 6. D A M L á sz ló : L a k ó h á z a k a N y ír s é g b e n . D e b r e c e n , 1982, 91. (S tu d ia F o lk lo r is t ic a e t E th n o g r a p h ic a 6.) 7. D Á M L. i. m . 95. 8. D O B R O S S Y I s tv á n : D o h á n y t e r m e s z t é s a N y ír s é g b e n . D e b r e c e n , 1978. 62. (S tu d ia F o lk lo r is tic a e t E th n o g r a p h ic a 2.) 9. B A L O G H I s tv á n : A s z a b o lc s -s z a tm á r i fa lv a k é s p a r a s z lh á z a k . I n : S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i fö ld r a jz i o lv a s ó k ö n y v . N y h „ 1975. 117. 10.

D A N K Ö I m r e : A h a jd ú s á g i h á z . In : H a jd ú -B ih a r n é p i é p íté s z e te . D e b r e c e n , 1979. 186.

BALOGH BÉLA A ND RÁ S:

Szabolcs-Szatm ár m egye néhány időszerű nepesseg- es teiepulesioldrajzi vonása (1980) Az 1980 -as népszám lálás m egyei eredm ényeiről a Szaboles-Szatm dri Szemle 1981. 1. szám ában m ár je le n t m eg egy töm ör, sokoldalú és színvonalas összegezés SZILÁGYI IM RE tollából.32 Időközben m egjelent a népszám lálás végleges a d a ta it ta rtalm a zó k ö ­ tet.37 Részben ez a tény, de még inkább a SZILÁ G Y I IM RE ta n u lm á n y áb a n é rin te tt néhány időszerű problém a, a m egye továbbfejlődése szem pontjából fontos n épesség­ mozgási folyam atok ösztönöztek arra, hogy a fö ld ra jz sajátos, te rü leti összefüggéseket 1

Ba

BK Be BAZ Cs

Fe GyS HB He Ko No

Pe

So Sza Szó To

Va

Ve

Za

Bp

1. á b ra A term észetes szaporodás érté k e m egyénként (1970—79) Ba — B aranya, RK B ács-K lskun, Bé = Békés, BAZ = B orsod-A baúj-Z em plén, Cs = C sangrád, Fe = F ejér, GyS = G yőr-Sopron, HB = H ajd ú -B ih ar, He = Heves, Ko = K om árom , Nő = N ógrád, Pe = P est, So = Somogy, Sza = S zabolcs-Szatm ár, Szó = Szolnok, To = T olna, V a = Vas, Ve = V eszprém , Z a = Zala, Bp. = B udapest

38

feltáró m ódszerével is továbbgondoljam a részben, vagy egészben m ás ism ert té ­ nyeket.

A MEGYE NÉPESSÉGÉNEK M EN N YISÉG I A LAKULÁSA Az 1980. ja n u á r 1-én 593 829 lak o st szám láló, 1970-hez viszonyítva 20 886 fővel gyarapodott S zabolcs-S zatm ár m egye to v á b b ra is m e g tarto tta előkelő első h ely ét az országban a t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s é rté k é t tekintve. B ár ez az é rté k — 8,6% — n ém i­ leg alacsonyabb, m in t az előző, 1960—69 közötti évtizedé, a z o r s z á g o s á t l a g n a k még m indig t ö b b m i n t a k é t s z e r e s e . (1 . á b r a . ) A 112 760 élve szü letett és a 63 115 elh alt különbsége, a 49 645 fő term észetes szaporodás nem g y ara p íto tta te lje s egészében a megye népességét, m e rt ebben az időszakban 28 759 fő el Is vándorolt. Ez azonban m ind arányát, m ind abszolút m ennyiségét tek in tv e lényegesen kevesebb, m in t az előző évtizedé. A kkor ugyanis a nag y arán y ú elv án d o rlás kö v etk eztéb en a m egye lak ó n ép e s­ sége 43 985 fővel csökkent! (1960: 616 928, 1970: 572 943) M ost v iszont 20 886 fővel gyarapodás tö rtén t.

A népesség tényleges szaporodása, ill. fogyása m egyénként (1970—79) (A m egyék rövidítésének m a g y aráz ata az 1. áb rán ál)

39

E z e k a z e g y s z e r ű té n y e k is f ig y e le m r e m é ltó f o l y a m a t o k a t tü k r ö z n e k . íg y m i n ­ d e n e k e l ő tt a z t, h o g y S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é b e n n e m a l a k u l t k i a z o r s z á g r a je lle m z ő és k e d v e z ő tle n te r m é s z e te s s z a p o r o d á s i é r t é k , m i á l t a l a h a z á n k n é p e s s é g g y a r a p o d á s á ­ b ó l 1 2 ,4 % -k a l ré s z e s e d ő m e g y e t o v á b b r a is m egtartotta sajátos, „ m unkaerő-term elő’’ jellegét. E z z e l p á r h u z a m o s a n e g y f o r d u l a t is b e k ö v e tk e z e tt: a m e g y e n é p e s s é g é n e k c s ö k k e n é s e n e m c s a k m e g á llt, h a n e m n ö v e k e d é s b e m e n t á t ú g y a n n y ir a , h o g y e n n e k a z é r t é k e a lig m a r a d e l a z o rs z á g o s á tl a g tó l , a z a lf ö ld i m e g y é k k ö z ö tt p e d ig c s a k H a jd ú - B ih a r , P e s t é s S z o ln o k m e g y é é m a g a s a b b . (2. ábra.) A z ö r v e n d e t e s é s f o n to s f o l y a m a t e g y é r t e lm ű e n t ü k r ö z i a z t, h o g y a m egye gazda­

ságfejlesztésének é rd ek éb en te tt erőfeszítések figyelem re méltó, pozitív eredm énnyel jártak. A te r m é s z e te s s z a p o r o d á s 4 2 ,1 % - á n a k m e g f e le lő n é p e s s é g a m e g y é b e n m a r a d t. A jö v ő b e n a z t is f ig y e le m b e k e ll v e n n ü n k , h o g y a z 19 7 0 -es e s z t e n d ő k b e n a z o rs z á g g a z d a s á g á n a k e g é s z é b e n is le z a j l o t t a k o ly a n f o ly a m a to k , m e ly e k h a t á s s a l v o lt a k S z a ­ b o lc s - S z a tm á r m e g y e n é p e s s é g m o z g á s á r a . E ls ő s o r b a n a z i n t e n z ív ip a r f e j le s z t é s té n y é t k e ll k i e m e ln ü n k . E z á lta l u g y a n is c s ö k k e n t az i p a r m u n k a e r ő - s z ü k s é g le t e , f ő k é n t a m e ­ z ő g a z d a s á g b ó l e l v á n d o r ló s z a k k é p z e t le n m u n k a e r ő i r á n t i ig é n y . E z z e l p á r h u z a m o s a n a m a g y a r m e z ő g a z d a s á g v i l á g v is z o n y la t b a n e l i s m e r é s r e m é l tó f e jlő d é s e é s a h á z tá ji g a z d a s á g o k s z e r e p é n e k n ö v e k e d é s e a z a g r á r n é p e s s é g k e r e s e ti le h e tő s é g e it j a v í t o t t a , m i á l t a l e rő s ö d ő it a m e z ő g a z d a s á g m u n k a e r ő - m e g t a r t ó szerepe is. A k é t m e g h a tá r o z ó f o l y a m a t n a k a f i g y e le m b e v é te le a m e g y e s z e m p o n tj á b ó l é p p e n a m u n k a e r ő - t e r m e l ő s z e r e p k ö v e tk e z té b e n e ls ő r e n d ű e n f o n to s té n y e z ő . A N É P E S S É G T E L E P Ü L É S T ÍP U S O N K É N T I A L A K U L Á S A A z 1970. é v i n é p s z á m lá l á s k o r a v á r o s i n é p e s s é g a m e g y e ö s s z la k o s s á g á n a k c s a k 1 7 ,5 % -á t t e t t e k i. Id ő k ö z b e n v á r o s i r a n g o t k a p o t t N y ír b á t o r , F e h é r g y a r m a t é s V á s á ro s n a m é n y , t o v á b b á k é t v á r o s k ö r n y é k i t e l e p ü l é s t — N y írs z ő lő s t é s O r o s t — N y ír e g y h á -

3. á b ra A városi népesség a rá n y a m egyénként, százalékban (1980) {A m egyék rövidítésének m a g y arázata az 1. áb rán ál)

z á h o z c s a to lta k . M in d e z e k , m i n d a k e d v e z ő te r m é s z e te s s z a p o r o d á s és a p o z itív v á n ­ d o r l á s i k ü lö n b ö z e t h a t á s á r a szám ottevően nőtt 1980-ra a városi népesség száma (1970: 99 177, 1980: 174 315) és m e g y é n b e lü li a r á n y a . A z ig e n te k i n té l y e s — 40 504 fő s — n ö v e k e d é s j a v í t o t t S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y e h e ly z e té n , d e a z o rs z á g o s á tla g h o z k é p e s t m é g m i n d ig a la c s o n y a v á r o s i n é p e s s é g a r á n y a . (3. ábra.)

Az egyes városok részesedése S zabolcs-S zatm ár m egye v áro si népességének növekm ényéből százalékos és abszolút érték b en (1970—79)

A v á r o s i n é p e s s é g t e l e p ü lé s e n k é n ti és t e r ü l e t i m e g o s z lá s á n a k s a j á to s v o n á s a , h o g y az n e m e g y e n le te s e n o s z lik m e g a h a t v á r o s k ö z ö tt. Nyíregyháza re n d e lk e zik a m egye városi népességének 62,9°/Q-ával. B u d a p e s t k iv é t e lé v e l c s a k S a lg ó t a r j á n , P é c s és D e b ­ re c e n r e n d e l k e z n e k m e g y é j ü k b e n m a g a s a b b , S z é k e s f e h é r v á r p e d ig u g y a n il y e n é r t é k ­ k e l. A z 1970— 79 k ö z ö tt i v á r o s i n é p e s s é g n ö v e k m é n y é b ő l is k i u g r ó a n m a g a s N y ír e g y ­ h á z a ré s z e s e d é s e . (4. ábra.) E b b ő l k ö n n y e n b e lá t h a tó , h o g y h a m á r m a h a ts z o r o s a k ü lö n b s é g a m e g y e s z é k h e ly és a z u t á n a k ö v e tk e z ő K i s v á r d a é s M á té s z a lk a k ö z ö tt, a k ­ k o r a je l e n le g i n ö v e k e d é s i ü te m m e g m a r a d á s á v a l e z a k ü lö n b s é g c s a k f o k o z ó d h a t. E z ­ á l t a l b e l á t h a t ó id ő n b e lü l f e l b o r u l a m e g y e te le p ü lé s e i k ö z ö tt a m a i h i e r a r c h i a r e n d s z e r . 14 V a la m i o ly a n to r z a r á n y j ö h e t lé t r e , m i n t a m i o r s z á g o s a n B u d a p e s t és a z u t á n a k ö v e tk e z ő v id é k i v á r o s o k k ö z ö tt v a n .

41

A z s e m m e llé k e s té n y e z ő , h o g y a m e g y e s z é k h e ly tú l z o t t ü t e m ű n ö v e k e d é s e a r á n y ­ t a l a n u l ig é n y b e v e s z i a m e g y e p é n z ü g y i e s z k ö z e it is. T o v á b b á : a v á r o s i é l e t k ö r ü l m é ­ n y e k k e llő s z i n tű b iz t o s í tá s a o ly a n m é r t é k b e n f e l g y o r s í tj a N y ír e g y h á z a i n f r a s t r u k t ú r a ­ t a r t a l é k a i n a k f e l h a s z n á l á s á t, h o g y e g y b iz o n y o s id ő p o n t tó l a to v á b b f e jl e s z té s m á r c s a k r e n d k í v ü l i é s a r á n y t a l a n u l m a g a s k ö lt s é g e k k e l b iz t o s í th a t ó . ( L a k á s é p íté s , v íz e llá tá s ; s z o c iá lis in t é z m é n y e k s tb .). M iv e l h a s o n ló e s e t r e m ó r v a n p é ld a h a z á n k b a n (V e sz p ré m ; Z a la e g e r s z e g ), b iz o n y á r a h a s z n o s é s s z ü k s é g e s is a ta h u l s á g o k m e g f o n to l á s a k ü lö n ö s e n a m a i, t a k a r é k o s s á g r a k é s z t e tő g a z d a s á g i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt.3 14 A m e g y e v á r o s i n é p e s s é g é n e k o rs z á g o s v is z o n y la t b a n a la c s o n y a r á n y a e l k e r ü l h e ­ t e t l e n n é te s z i a k é r d é s f e l v e t é s é t : szükséges-e, c é lu l k e l l - e k it ű z n i, h o g y a k ö v e tk e z ő é v ti z e d b e n a m o s ta n ih o z h a s o n ló gyors ü te m b e n nö v e k e d jé k a városi népesség szám a és aránya? É s m i le g y e n e n n e k a m ó d s z e r e ? Ü ja b b v á r o s p e r e m i te l e p ü lé s e k v á r o s h o z c s a t o lá s a ? A m a g a s n é p e s s é g s z á m ú t e l e p ü lé s e k v á r o s s á n y i l v á n í t á s á n a k s z o r g a lm a z á ­ s a ? T is z a v a s v á r i (14 270), Ű jf e h é r tó (13 482), N a g y k á lló (10 445) n é p e s s é g e m e g h a l a d ja , N a g y e c s e d (7311), B a llk á n y (7059 é s I b r á n y (6696) n é p e s s é g e p e d ig m e g k ö z e líti a v á ­ r o s s á n y il v á n ít á s h o z s z ü k s é g e s m i n im á li s 8000 fő t. A m á r m a k ö z ö s ta n á c s i ig a z g a tá s a l a t t le v ő te l e p ü lé s e k e g y ü tt e s n é p e s s é g é t f ig y e le m b e v é v e m é g to v á b b l e h e t b ő v íte n i a z elméletileg le h e ts é g e s é s csupán e g y m u t a tó , a n é p e s s é g s z á m s z e r in ti „ p o te n c iá lis v á r o s o k ” s z á m á t: C s e n g e r (8976), D e m e c s e r (7902), M á n d o k (7799), N a g y h a lá s z (7785) é s B a k t a l ó r á n t h á z a (7637) is s z á m ít á s b a jö h e t n e k ? A v á r o s m i n t a k ö r n y e z e t e te l e p ü lé s e it ő l s a j á to s t e r m e l ő és e ll á tó központi f u n k ­ c ió k k a l r e n d e l k e z ő te le p ü lé s , m i n d ig a z a d o t t o r s z á g p o n to s a n k ö r ü l h a t á r o l h a t ó k ö r ­ z e té b e n v é g b e m e n ő g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i fejlődés ered m én y e? 14 A m e g f e le lő g a z ­ d a s á g i, ig a z g a tá s i, k e r e s k e d e lm i, k u l t u r á l i s , e g é s z s é g ü g y i s z e r e p k ö r n é lk ü l i v á r o s c s a k e g y c ím v is e lő je , d e n e m t ö l t i b e a vo nzásterületét ellátó k ö z p o n ti f u n k c ió k a t . A v á r o s i c ím o s z to g a tá s a a le g e g y s z e r ű b b e n m e g o ld h a tó , d e ez s e m m i v e l s e m v is z i e lő b b r e a v á r o s s á n y i l v á n í t o t t t e l e p ü lé s e k g a z d a s á g i f e j lő d é s é t é s a z t, h o g y la k o s a i v á r o s i é l e t ­ k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt is é lje n e k . A v á r o s k ö r n y é k i te l e p ü lé s e k v á r o s s á c s a t o lá s a is c s a k a k k o r in d o k o lt, h a a z o k b a n v á r o s i s z i n tű é le t k ö r ü l m é n y e k b iz t o s í th a t ó k , e ls ő s o r b a n a v á r o s r a je lle m z ő i n f r a s t r u k ­ t ú r á n a k a k ié p íté s é v e l. A j e l e n le g i v á r o s k ö r n y é k i te l e p ü lé s e k „ v á r o s i a s í t á s a ” , v á ro s h o z c s a t o lá s a e g y é b k é n t lé n y e g e s a r á n y b e l i m ó d o s u lá s t n e m h o z n a , m iv e l a 7 k ö z s é g 14 077 fős n é p e s s é g e a m e g y e la k o s s á g á n a k 2 ,4 % - a m in d ö s s z e . A v á r o s i n é p e s s é g a r á n y á n a k n ö v e lé s e s z ü k s é g e s u g y a n S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é ­ b e n , d e e z t n e m a d m i n i s z t r a t í v e s z k ö z ö k k e l, s e m f o r m á lis , t a r t a l m i e r e d m é n y e k e t n e m h o z ó m ó d s z e r e k k e l k e ll e lé r n i. E z é r t i n k á b b íg y f o g a l m a z h a t ó m e g a c é lk itű z é s : gya­

rapítani kell a városi (központi) fu n k c ió k a t legalább részben birtokló települések szá­ mát, h o g y nö v e k e d jé k a m e g y é n b e lü l a városi szintű, vagy azt m egközelítő ellátás­ ban, szolgáltatásban részesülő lakosok száma. E m e l le t t s z ó ln a k a z o k a té n y e k és v iz s ­ g á la t o k is, m e ly e k a n é p e s s é g té r b e li m o z g á s a iv a l és a n n a k o k a iv a l k a p c s o la to s a k . F O G Y Ö K Ö Z S É G E K , JÁ R Á S O K A n é p e s s é g s z á m a l a k u l á s a s z e r i n t S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é b e n a t e l e p ü l é s e k e t k é t n a g y o b b c s o p o r tb a s o r o l h a t j u k . (1. táblázat) A z e ls ő b e a n ö ve kv ő népességű települések t a r t o z n a k , m i n d e n e k e l ő t t a h a t v á r o s . M á t é s z a l k a 4 2 ,9 % -o s g y a r a p o d á s i é r t é k e o r s z á ­ g o s a n is a le g m a g a s a b b a k k ö z é ta r to z i k , s ig e n jó N y ír e g y h á z á é (31,9% ) é s K is v á r d á é is (30,4% ). A z o rs z á g v á r o s a i v a l e g y b e v e t v e jó k ö z e p e s F e h é r g y a r m a t (25,0% ) é s N y í r ­ b á t o r (21,3% ), s z o lid a b b V á s á r o s n a m é n y n é p e s s é g é n e k n ö v e k e d é s e (9,8% ). (5. ábra.) A h a t v á r o s m e l l e t t ö s s z e s e n 41 k ö z s é g n é p e s s é g e is n ö v e k e d e t t k is e b b - n a g y o b b m é r ­

42

tékben, közöttük M éhteleké és C sengersim áé k iu g ró an m agas é rté k k el (110,1 illetve 41,5%). Ez az á rv iz e t követő településrendezés és áttelep ítés következm énye. Z áhony figyelem re m éltó gyarapodása (25,7%) viszont a gazdasági fejlődés, a m u n k aleh ető sé­ gek növekedésének vetülete. 1. t á b l á z a t

A települések A népességm ozgás szerinti telep ü lésk ateg ó riák szám a

I. A) N övekvő népességű városok B) N övekvő népességű községek II.

S tagnáló népességű községek

III. A) B) C) D)

—0,1-től —3,8% közötti csökkenésű községek —3,9-től —10,2% közötti csökkenésű községek —10,3-től —20,4% közötti csökkenésű községek —20,4% -nál nagyobb ará n y b an csökkenő községek

ö sszesen

a m egye telep ü lésein ek százalékában

6 41

2,7 18,1

3

1,3

47 62 51

20,8 27,4 22,6

16

7,1

226

100,0

növekvő népességű k ö z s é g e k t ö b b s é g é r e v i s z o n t a s z e r é n y m é r t é k ű g y a r a p o d á s jó n é h á n y u k é nem é ri el m ég az 1,0% -ot sem. E zért az u tá n a 41 település népességgyarapodása abszolút érté k b en elég csekély, m indössze 6274 fő. E nnek tö b b ­ ségét — 5 8 ,1 % -át— is m indössze öt telep ü lés a d ja : N agykálló (954), Z áhony (777), T iseav asv ári (769), C senger (670) és M éhtelek (478 fő). Ezek a tén y ek v a la m in t a m ár előbb elm o n dottak és az 5. á b r a a r r a u ta ln ak , hogy a m egyéből elv án d o rlás ü tem e ugyan lelassult, de ezzel párh u zam o san f e l g y o r s u l t a m e g y é n b e l ü l i n é p e s s é g m o z g á s , a v á r o ­ s o k b a v á n d o r l á s . A városok pozitív v án d o rlási különbözete elsősorban a m egye közsé­ geiből szárm azott. A

a je llem ző ,

A m egye településeinek 77,9% -ót kitevő fogyó népességű községek közül a III. A és B k ateg ó riák b a tarto zó k helyzete ha nem is éppen m egnyugtató, de m ég nem veszélyhelyzetet tükröző. ( 1 . t á b l á z a t é s 5. á b r a . ) A n n ál in k áb b fel kell fig yelnünk a III. C és a re n d k ív ü li m érték b en csökkenő III. D k ateg ó ria községeire. Igaz, ez u tó b ­ biak többségét az árv íz i k atasz tró fa á lta l sú jto tta k ad ják . Nagygéc m á r szin te csak jelképesen létezik, 96,9%-os csökkenése á ltal 1980. ja n u á r 1-ére m indössze 22 állandó lakosa m a ra d t, a teljes elnéptelenedés b eláth a tó időn b elü l bekövetkezik. O rszágosan is kiem elkedő még K om lódtótfalu (—78,0%), K ishódos (—69,3%), N agyhódos (—45,3%) és G arbolc (—40,6%) csökkenése is. 1970-es népességének több m in t ötödét v eszítette el m ég C sengerújfalu (—28,3%), P anyola (—23,9%), Császló (—23,4%), O lcsvaapáti (—22,4%) és D arnó (—21,9%). E zeknek a községeknek a népességcsökkenése egyetlen és szin te teljes m a g y aráz ato t adó ténnyel indokolható. D e m ivel m ag y arázh ató az, hogy az árv íz tő l e g y á lta lá b a n nem érintótít Penésznek (—32,0%), Ömböily (—24,9%), N y ír­ pilis (—24,2%), B áto rlig et (—22,2%) és T erem (—20,6%) is hasonló érté k ű csökkenés szenvedő részesei. Az öt település 1970-hez viszonyítva an n y i népességet v eszített — 1618 fő t —, m in t egy közepes nagyságú S zabolcs-S zatm ár m egyei falu.

43

5. á b ra A népesség tényleges szaporodása, fii. fogyása S zabolcs-Szatm ár m egyében telep ü lésen k én t (1970—79) 1 = növekvő népességű városok, 2 = növekvő népességű községek, 3 = stagnáló népességű községek, 4 = az országos községi átlag (—3,8%) a la tti népességcsökkenés, 5 = az országos községi átlag és a legjobban csökkenő falusi népességű Vas megye átlag a (—10,2%) közötti csökkenés, fi = Vas m egye á tla g a és an n ak k étszerese (—20,4%) közötti csökkenés, 7 = rendkívüli, —20,4% -nál nagyobb csökkenés, 8 = részleges középfokú és kiem elt alsó fokú település

A járások egybevetése is ta n u ls á g o s . (2. táblázat) A k ö z is m e r t e n fo g y ó f e h é r g y a r ­ m a ti j á r á s m e l l e t t sze m b etű n ő a nyírbátori járás helyzete. (5. és 6. ábra.) A já r á s i s z é k h e ly N y ír b á t o r o n k ív ü l c s a k e g y e tle n k ö z s é g — N y ír c s á s z á r i — n é p e s s é g e n ö v e k e ­ d e tt ö s s z e s e n 66 fő v e l ( = 5 ,9% ), a tö b b ié m in d , és e lé g je l e n tő s m é r t é k b e n fo g y o tt. íg y a z u tá n b á r a z e lő z ő n é p s z á m lá l á s la k ó n é p e s s é g é n e k s z á z a l é k á b a n m o s t is a f e h é r g y a r ­ m a ti j á r á s c s ö k k e n é s i a r á n y a a le g m a g a s a b b , a z e lv á n d o r ló k a b s z o l ú t s z á m á t t e k i n tv e m e s s z e m e g e lő z i a n y í r b á t o r i j á r á s . (2. táblázat.) Ez b iz o n y f e l t é t l e n ü l f ig y e le m r e » m é ltó té n y m é g a k k o r is, h a t u d j u k , h o g y a z e l v á n d o r lá s egyik o k a a j á r á s b a n a t e r ­ m é s z e ti a d o tt s á g o k k e d v e z ő tle n s é g e , a ro s s z m in ő s é g ű h o m o k t a la j o k m a g a s a r á n y a .

44

2, táblázat V á n d o r lá s i k ü lö n b ö z e t

L ak ónépesség Járás

1980

1970

F .- g y a r m a ti K is v á r d a i M .-s z á lk á i N y ír b á t o r i N y .-h á z i V .- n a m é n y i

39 72 72 56 163 34

A m egye k ö z sé g e i ö sszesen

439 132

szám

541 544 200 500 189 540

91,1 97,1 94,9 91,6 97,8 93,9

— 3 462 — 2 101 — 3 696 — 4 719 — 3 588 — 2 082

419 514

95,5

— 19 618

35 70 69 51 160 32

003 645 896 219 747 622

1970 % -áb an ^

1970

a m egye

s z á z a lé k á b a n — 8,9 — 2,9 — 5,1 — 8,4 — 2,2 — 6,0

17,7 10,7 18.8 24,1 18,1 10,6

- 4 ,5

100,0

>

E L_ a >.

°/a

50

t

cn k_

-0;

c
ll

c E o c

-0/

a Ö

N

a

a JD

-D tn

ö N

[f)

-
w_

o -a n

v_

-a JZ >. in o cn a> - o w in > 2 ■§

4.2$

40városok átlaga 30,3 30*

j á r á s

20-

2 1

10* 0 ­

-

10-

községek átlaga 4,4

6. á b ra A városok (1) és a já rá so k községei (2) tényleges szaporodása, ill. fogyása S zabolcs-Szatm ár m egyében (1970—79)

45

H a az e r ő s e n c s ö k k e n ő n é p e s s é g ű k ö z s é g e k k ö r n y e z e th e z v is z o n y ít o tt f e k v é s é t v iz s g á lju k , a z t ű n i k s z e m b e , h o g y k e v é s k iv é t e lt ő l e l t e k i n t v e (p l.: R é tk ö z b e r e n c s , P á t r o h a , N y ír d e r z s , S z a m o s k é r) e z e k perem i fe k v é s n e k (5. ábra.) A j á r á s p e r e m i h e ly z e t a v á s á r o s n a m é n y i , a f e h é r g y a r m a t i és a n y í r b á t o r i j á r á s b a n e g y b e e s ik az o r s z á g h a tá r p e r e m is é g g e l is. E n n e k k ö v e tk e z té b e n e z e k n e k a k ö z s é g e k n e k a k ö r n y e z e t te l v a ló k a p ­ c s o la ta e le v e „ f é l o ld a l a s ” . A n y ír e g y h á z i j á r á s n é h á n y n a g y o n fo g y ó te l e p ü lé s e p e d ig a z t tü k r ö z i, h o g y h a s o n ló le h a t á r o l ó s z e r e p e v a n a k a p c s o l a to k s z e m p o n tj á b ó l a T is z á ­ n a k is ; a j á r á s le g j o b b a n fo g y ó t e l e p ü lé s e in e k n a g y h á n y a d a T is z a m e n t i k ö z sé g . (T is z a d a d a , T is z a d o b , T is z a e s z lá r , S z a b o lc s , B a ls a , G á v a v e n c s e llő , T is z a te le k , B e s z te re c .) A k ö r n y e z e t te l v a ló k a p c s o l a t n a k a fo g y ó n é p e s s é g ű te l e p ü lé s e k s z e m p o n tjá b ó l h á r o m t e r ü l e t e n v a n f o n t o s a b b v e tü l e te :

1. A lakóhely és a m u n k a h e ly kapcsolatában, a m i e ls ő s o r b a n a k ö z le k e d é s i v is z o ­ n y o k k a l m é r h e tő . B á r tü z e t e s e b b v i z s g á la t o t is k ív á n , d e c s u p á n a t é r k é p e k é s a m e ­ n e t r e n d e k a l a p j á n m e g á l la p í th a t ó , h o g y a z e lv á n d o r ló , e r ő s e n fo g y ó k ö z s é g e k k ö z le ­ k e d é s f ö ld r a j z i a d o tt s á g a k e d v e z ő tle n . T ö b b s é g ü k n e k n in c s v a s ú t á ll o m á s a , a z a u t ó b u s z ­ j á r a t o k s z á m a p e d ig k e v é s . 2. A lakóhely és a központi szerepkörű település — a m i a m e g y e e s e t é b e n a j á ­ r á s i s z é k h e lly e l a z o n o s — kapcsolata a m á s o d ik té n y e z ő . A z e r ő s e n fo g y ó te le p ü lé s e k tö b b s é g e h á tr á n y o s h e ly z e tb e n v a n a j á r á s i s z é k h e ly in t é z m é n y e i n e k , s z o c iá lis i n f r a ­ s t r u k t ú r á t k é p v is e lő o b j e k t u m a i n a k a z ig é n y b e v é te le s z e m p o n tj á b ó l is. É p p e n a k e d ­ v e z ő tle n k ö z le k e d é s f ö l d r a jz i a d o tt s á g o k m i a t t n e h é z k e s a m a g a s a b b f o k ú ig a z g a tá s i, e g é s z s é g ü g y i, k u l t u r á l i s in té z m é n y e k , a s z a k ü z l e te k é s a k i s i p a r i s z o l g á lt a tá s o k ig é n y ­ b e v é te le . 3. A z emberi, családi kapcsolatok t e k i n t e t é b e n is fo n to s a k ö r n y e z e t te l v a ló k e d ­ v e z ő k a p c s o la t. A j á r á s p e r e m i te le p ü lé s e k , a h á t r á n y o s k ö z le k e d é s f ö l d r a jz i a d o tt s á g ú t e l e p ü lé s e k n e g a tí v v o n á s a e z e n a té r e n is é r e z h e tő . íg y p l. a j á r á s i s z é k h e ly e n , v a g y é p p e n a N y ír e g y h á z á n d o lg o z ó f i a ta l o k a t, o t t ta n u l ó d iá k o k a t a s z ü lő k s a j á t g é p j á r m ű h i á n y á b a n a lig t u d j á k m e g l á to g a t n i (és f o r d í t v a is ), m e r t a b u s z j á r a t o k tö b b s é g e c s a k m u n k a n a p o k o n k ö z le k e d ik . M in d e z e k a l a p j á n t e l j e s e n in d o k o l t S Z IL Á G Y I IM R E j a v a s l a t a : „ A te l e p ü lé s e k k ö z ö tti k ö z le k e d é s t m e n n y is é g ile g n ö v e ln i é s m in ő s é g ile g j a v í t a n i s z ü k s é g e s a v á r o s o k é s a k ö z s é g e k j e l e n tő s r é s z e k ö z ö tt.” 12 D e e g y é b e lk é p z e lé s e iv e l is e g y e t k e ll é r t e n ü n k , k ü lö n ö s e n p e d ig a c é lt u d a to s te l e p ü l é s - é s t e l e p ü lé s h á ló z a t - f e j le s z t é s g o n d o la tá v a l.

N É P E S S É G M E G T A R T Á S — T E L E P Ü L É S F E JL E S Z T É S A m u n k a h e l y i, az i n f r a s t r u k t u r á l i s és az e m b e r i k a p c s o l a to k te k i n t e t é b e n k i e m e l ­ k e d ő fo n to s s á g ú k ö z p o n ti s z e r e p k ö r ű t e l e p ü lé s e k t e r ü l e t i m e g o s z lá s á t v iz s g á lj u k — n e m s z á m ít v a m o s t a v á r o s o k a t — , a k k o r a z d e r ü l k i, h o g y a m e g y e r é s z le g e s k ö z é p ­ fo k ú k ö z p o n tj a i k ö z ü l a z e g y ik a n y ír e g y h á z i, a m á s ik p e d ig a k i s v á r d a i j á r á s b a n v a n . (T is z a v a s v á r i, ill. Z á h o n y .) A tö b b i j á r á s n a k ily e n s z e r e p k ö r r e k i j e l ö l t te l e p ü lé s e n in c s . A k ö v e tk e z ő fo k o z a to t k é p v is e lő 15 k ie m e lt a ls ó f o k ú k ö z p o n tb ó l 10 (!) a n y ír e g y h á z i j á r á s b a n v a n . (6. ábra.) ( B a k ta l ó r á n t h á z a , D e m e c s e r , G á v a v e n c s e llő , I b r á n y , K e m e c s e , . N a g y h a lá s z , N a g y k á lló , R a k a m a z , T is z a lö k , Ú jf e h é r tó .) A k i s v á r d a i és a m á t é s z a l k a i j á r á s b a n k é t - k é t h a s o n ló r a n g ú k ö z p o n to t t a l á l u n k (D o m b r á d és M á n d o k , ill. C s e n g e r cs N a g y e c s e d ), a v á s á r o s n a m é n y i b a n c s a k e g y e t ( T a rp a ) , a f e h é r g y a r m a t i b a n és a n y í r b á t o r i b a n p e d ig e g y e tle n e g y e t s e m ! F e lt ű n ő e g y e n lő tle n s é g és é p p e n a z o k n a k a j á r á s o k n a k a t e r ü le t é n , a h o l a j á r á s i s z é k h e ly m e g k ö z e líté s e a m ú g y is a le g n e h é z k e ­

46

s e b b . C s u p a v é le t le n le n n e a fo g y ó n é p e s s é g b e n k ie m e lk e d ő té r s é g e k é s a m e g f e le lő k ö z p o n t n é lk ü l ie k a z o n o s s á g a ? A lig h a . E z t n e m l e h e t a z a p r ó f a lv a s s z e r k e z e tt e l se m in d o k o ln i, m e r t b á r m i l y e n le g y e n is a te l e p ü lé s s z e r k e z e t , k ö z p o n t o k r a , m é g p e d i g e l e ­ g e n d ő s z á m ú r a és k e l l ő e n m e g k ö z e l í t h e t ő r e m i n d e n k é p p e n s z ü k s é g v a n ; az a d o t t g a z ­ d a s á g i és t á r s a d a l m i f e j le t ts é g h e z m é r t s z í n v o n a lú k a p c s o l a to k k ie l é g ít é s é r e . O rs z á g o s v iz s g á la t o k is a r r a u t a l n a k , h o g y a v á r o s h i á n y o s t e r ü l e t e k e n a m e g ­ f e l e l ő k ö z p o n t o k e r ő t e l j e s e b b k i é p í t é s e és f e j l e s z t é s e s z ü k s é g e s M É p p e n a z a p r ó f a lv a s té r s é g e k b e n e ls ő lé p é s a f e j lő d é s i e g y e n lő tle n s é g e k k ik ü s z ö b ö lé s é h e z a k is e b b k ö z p o n ­ to k k i a l a k í t á s a .2 14 K ü lö n ö s e n a b o lt h á ló z a t (s z a k ü z le te k ) fe jle s z té s e , a z á l t a l á n o s i s ­ k o lá k m e g f e le lő t e r ü l e t i e lr e n d e z é s e é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s h a t é k o n y s á g á n a k a f o k o z á s a k e r ü l h e t n e k i t t s z ó b a le g e lő s z ö r. B iz o n y o s l é t e s í tm é n y e k d e c e n t r a l i z á l t a b b t e r ü l e t i m e g o s z tá s á t j e l e n t i ez, b e l e é r t v e b iz o n y o s k ö z ig a z g a tá s i i n t é z m é n y e k f u n k c i ó i ­ n a k a d e c e n t r a l i z á l á s á t is. íg y p é l d á u l n e m k e ll e n e - e f e l ü lv i z s g á ln i e g y e s k ö z ö s k ö z ­ sé g i ta n á c s i ig a z g a tá s a lá v o n t te l e p ü lé s e k k e l k a p c s o l a t b a n a k ö z p o n tt ó l v a ló tá v o ls á g v e t ü l e t é b e n a k ö z ö s ta n á c s i je l le g r e a l i t á s á t ? E z z e l p á r h u z a m o s a n a z is f e l ü lv i z s g á la t o t k ív á n , h o g y e g y e s k i j e l ö l t k ö z p o n to k e le g e t te s z n e k - e , e le g e t t u d n a k - e t e n n i n é p e s s é g m e g t a r tó é s k ö r n y e z e t ü k e t is e ll á tó s z e r e p ü k n e k .11 J o g o s a k é r d é s , m iv e l p l. G á v a v e n c s e llő s a j á t n é p e s s é g é t s e m t u d j a k e llő e n t a r t a n i (5. á b r a ) , I b r á n y , N a g y h a lá s z és K e m e c s e p e d ig o ly k ö z e l v a n n a k e g y ­ m á s h o z , h o g y k ö z p o n ti s z e r e p k ö r ü k , v o n z á s u k j ó r é s z t c s a k s a j á t n é p e s s é g ü k r e t e r j e d k i. N y ilv á n v a ló , h o g y e z e k a p r o b l é m á k és tö b b , a m e g y e te l e p ü lé s f e jl e s z t é s é t b e ­ h a t á r o l ó té n y e z ő tü z e te s , d e n e m h o s s z ú id ő r e e ln y ú ló v iz s g á la t o t k í v á n n a k . íg y pl. a z is, h o g y c s u p á n k ö z le k e d é s f ö l d r a jz i h e ly z e té t t e k i n t v e a l k a l m a s a k - e a t o v á b b f e j ­ le s z té s r e , az a ls ó fo k ú k ö z p o n t s z e r e p k ö r é r e K ö le s e , J á n k m a j t i s , N y ír b é l te k , v a g y m á s te le p ü lé s e k . A z e d d ig i e k b e n e ls ő s o r b a n az k e r ü l t e lő té r b e , h o g y a m e g y e , k ü lö n ö s e n a fo g y ó n é p e s s é g ű té r s é g e k te r m e l ő i é s s z o c iá lis i n f r a s t r u k t ú r á j á n a k a f e j le s z té s e e l o d á z h a t a t ­ la n f e l a d a t. E r r e m á r tö b b e le m z é s is e g y é r t e lm ű e n r á v i l á g í t o t t . 1 ? 8 D e az is n y i l v á n ­ v a ló , f o n t o s s á g b a n é s i d ő r e n d b e n h á t t é r b e n e m s z o r íth a tó , h o g y a k ö z v e tl e n g a z d a s á g i a la p , a m e g f e le lő s z á m ú ip a r i, m e z ő g a z d a s á g i és e g y é b m u n k a h e l y g y a r a p í t á s a se m t ű r h a la s z tá s t. A z e lő z ő é v tiz e d k e d v e z ő e r e d m é n y e k e t h o z ó g a z d a s á g p o l i t i k á j á t a n e h é z s é g e k e l l e n é r e i s t ö r e t l e n ü l t o v á b b k e l l v i n n i a r r a v a ló fig y e le m m e l, h o g y a k ö ­ z e ljö v ő b e n , s ő t m á r n a p j a i n k b a n is a m e z ő g a z d a s á g n a k é s a s z o l g á l t a t ó á g a z a t o k n a k m e g h a tá r o z ó s z e r e p j u t a n é p e s s é g m e g t a r t á s á b a n .

„ A G G Ó D U N K F A L V A I N K S O R S A M IA T T " A z 1980. é v i n é p s z á m lá l á s S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é r e v o n a tk o z ó a n tö b b , a z ö r ­ v e n d e te s f e jlő d é s p o z itív t é n y é t t á r t a fe l.12 D e r á v i l á g í t a n a k a té n y e k a g o n d o k r a , f e l ­ a d a t o k r a is. E z e k k ö z ü l n e m é p p e n a le g l á tv á n y o s a b b , d e a t á r s a d a l m i jó k ö z é r z e t s z e m p o n tjá b ó l a s z o c i a li s ta á l l a m g o n d o s k o d ó s z e r e p k ö r é v e l l e g i n k á b b ö s s z e fü g g é s b e n le v ő p r o b l é m á t , e g y e s té r s é g e k n é p e s s é g c s ö k k e n é s e l e l a s s í t á s á n a k s z ü k s é g é t e m e lte m k i. A f e l t á r t té n y e k é s in d o k o k k ö z e l s e m v o lt a k te l je s e k . íg y p l. n e m m u t a t t a m b e ö s s z e h a s o n lító e le m z é s s e l a n é p s z á m lá l á s a l a p j á n m á r e g y é r t e lm ű e n b iz o n y í th a t ó g y o rs e lö r e g e d é s i f o l y a m a t o t a fo g y ó j á r á s o k b a n . D e ta l á n a lk a l m a s a k a l e í r t a k a r r a , h o g y az o rs z á g e g y á lt a lá n o s g o n d ja é s f e j l e t t s z o c ia lis ta t á r s a d a l m u n k e g y k is e b b k ö z ö s ­ s é g é n e k ig é n y e S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é r e is m e g f o g a lm a z ó d jé k : „ s z ü k s é g e s . . . h o g y a t e r ü l e t f e j l e s z t é s i p o l i t i k á b a n a v á r o s o k és a k ö z s é g e k k i e g y e n s ú l y o z o t t f e j l e s z t é s é n e k k ö v e t e l m é n y e . . . é r v é n y r e j u s s o n ”fi M é g s z e b b m e g f o g a lm a z á s b a n E N Y E D I G Y Ü R G Y

47

s z a v a i v a l : „ L a s s a n — e lé g la s s a n — k e z d ü n k k ig y ó g y u ln i a f r is s e n u r b a n i z á ló d ó o r ­ s z á g o k s z o k á s o s g y e rm e k b e te g s é g é b ő l, m e ly a v á r o s o k m e n n y i s é g i n ö v e k e d é s é t a f e j ­ lő d é s m i n d e n e k f ö l ö tt v a ló m é r c é jé n e k , s ő t c é l j á n a k te k i n ti . M o s t m á r a g g ó d u n k f a l v a i n k s o r s a m i a tt . A z a g g o d a lo m a z o n b a n n e m s o k a t s e g ít: e l e m e z n i , t e r v e z n i , d ö n ­ t e n i k e l l . ”9

az utalá so k

,

h iv a t k o z á s o k f o k r a s a i, v á l o g a t o t t ir o d a l o m

1. A B O N Y IN É D R . P A L O T Á S J O L Á N : Ip a r u n k é s in f r a s tr u k tú r á n k f e j lő d é s é n e k n é h á n y ö s s z e ­ fü g g é s e . — N e m z e t k ö z i fö ld r a jz i tu d o m á n y o s ü lé s s z a k e lő a d á s a i: P é c s , 1979. áp r. 19—20. P é c s i T a n á r k é p z ő F ő is k o la , P é c s , 1981. 2. B A R T K E I S T V Á N : A te r ü le t f e j le s z t é s t m e g a la p o z ó k u ta tá s o k tá r s a d a lm i- g a z d a s á g i s z e r e p e é s h o s s z ú tá v ú fe la d a ta i. K ö z g a z d a s á g i S z e m le , XXVTII. é v i . 1981. jú n iu s . 3. B E L U S Z K Y P Á L : N é h á n y g o n d o la t az o r s z á g o s te le p ü lé s h á ló z a t - f e j le s z t é s i k o n c e p c ió f e lü l­ v iz s g á la ta k o r . T e r ü le ti k u ta tá s o k 3. M T A F ö ld r a jz tu d o m á n y i K u ta tó Tntéz.et, B u d a p e s t, 1981). 4. B E L U S Z K Y P Á L : N y ír e g y h á z a v o n z á s k ö r z e te . F ö ld r a jz i ta n u lm á n y o k 13. A k a d é m ia i K ia d ó , B u d a p e s t, 1974. 5. B E L U S Z K Y P Á L : T e le p ü lé s f o r m á ló f o ly a m a to k a fa lu s i t é r s é g e k b e n . — G a z d a sá g , te le p ü lé s , tá r s a d a lo m s z e r k e z e t c. k ö t e t b e n . M SZ M P K B T á r s a d a lo m tu d o m á n y i I n té z e te , B u d a p e s t, 1981. G. R A D Ö C Z I E T A : A z á lla n d ó v á n d o r lá s o k te r ü le ti s z e r k e z e té n e k v á lto z á s a M a g y a r o r sz á g o n (1960—G4 c s 1975—78 k ö z ö tt ). T e r ü le ti k u ta tá s o k 4. M T A F ö ld r a jz tu d o m á n y i K u ta tó I n té z e t, B u ­ d a p e s t, 1981. 7. E K E P Á L N É : A S z a tm á r i s ík s á g (fe h é r g y a r m a ti já r á s) fa lv a in a k n é p e s s é g v á lto z á s a 1949—1979 k ö z ö tt. F ö ld r a jz i É r te s ítő , X X X . é v f. 1981. 1. 8. E N Y E D I G Y Ö R G Y : A f a lu s i é le tk ö r ü lm é n y e k te r ü le ti típ u s a i M a g y a r o r s z á g o n . F ö ld r a jz i É r­ te s ítő , X X V I. é v f. 1977. 1. 9. E N Y E D I G Y Ö R G Y : F a lv a in k s o r s a . G y o r s u ló id ő . M a g v e tő K ia d ó , B u d a p e s t, 1980. 10. K O V Á C S C S A B A —F R A N C IA L Á S Z L Ó : A te le p ü lé s e k tá r s a d a lm i s z e r k e z e te é s az a n y a g i é le t ­ k ö r ü lm é n y e k . — G a z d a sá g , te le p ü lé s , tá r s a d a lo m s z e r k e z e t c. k ö te tb e n . M SZ M P K B T á r s a d a lo m ­ tu d o m á n y i I n té z e te , B u d a p e s t, 1981. 11. K O V Á C S T IB O R : A z a ls ó fo k ú k ö z p o n to k k ié p ít e t t s é g e M a g y a r o r s z á g o n . — T e r ü le ti k u ta tá ­ s o k 1. M TA F ö ld r a jz tu d o m á n y i K u ta tó I n té z e t, B u d a p e s t, 1978. 12. S Z IL Á G Y I IM R E ; T á r s a d a lm i é s g a z d a s á g i v á lto z á s o k m e g y é n k b e n a z 1980. é v i n é p s z á m lá ­ lá s i a d a to k tü k r é b e n . S z a b o lc s -S z a tm á r i S z e m le , 1981. 1. 13. T E R Ü L E T I S T A T IS Z T IK A I É V K Ö N Y V 1980. K ö z p o n ti S t a tis z tik a i H iv a ta l, B u d a p e s t, 1980. 14. Z A L A G Y Ö R G Y : T e le p ü lé s h á ló z a t -fe jle s z t é s ü n k fő b b e r e d m é n y e i é s p r o b lé m á i. T e r ü le ti S ta ­ tis z tik a , X X X I. é v f. 1981. 3. 15. 1980. é v i n é p s z á m lá lá s . E lő z e te s a d a to k . K ö z p o n ti S t a tis z t ik a i H iv a ta l, B u d a p e s t, 1980. 16. 1970. é v i n é p s z á m lá lá s . 17. S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e a d a ta i. K ö z p o n ti S t a tis z tik a i H iv a ta l, B u ­ d a p e s t, 1972. 17. 1980. é v i n é p s z á m lá lá s . 15. S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e a d a ta i. K ö z p o n ti S t a tis z tik a i H iv a ta l, B u ­ d a p e s t, 1981. (A r a jz o k a t D O B Á N Y Z O L T Á N k é s z íte tte .)

Évfordulóra M E L IC H E R S Á N D O R :

Kodály Zoltán kapcsolatai szlovákiai zeneművészekkel* E ls ő s o r b a n is e ln é z é s t k é r e k a h e ly e s ír á s i é s fo g a lm a z á s i h ib á k é r t. S a jn o s , n y e l v i ­ le g n e m m i n d e n fo g ú g y s i k e r ü ln i , a h o g y a z t e lk é p z e le m , d e s e g íte n i a k a r o k k e d v e s m e g h ív ó im n a k , h o g y n e k e l l j e n to l m á c s o lá s r a id ő t v e s z te n i. B e v e z e té s ü l s z e r e t n é k r á m u t a t n i a r r a , m i é r t is f o g la lk o z o m K o d á ly Z o lt á n é l e t é ­ v e l, m u n k á s s á g á v a l é s s z lo v á k ia i z e n e m ű v é s z e k k e l v a ló k a p c s o l a ta i v a l. í m e i t t a h á ro m fo rrá s : 1. A b u d a p e s t i I S M E - k o n f e r e n c i á n 1 9 6 4 -b e n b ő v e n m e g i s m e r k e d te m a m a g y a r ­ o rs z á g i é n e k - z e n e t a n í t á s á n a k s i k e r e i v e l és e r e d m é n y e iv e l . S ő t m i tö b b , s z e m é ly e s e n ta l á lk o z t a m K o d á ly t a n á r ú r r a l , s ez a lk a l o m m a l e g y a l á í r á s t is k a p t a m tő le a n é lk ü l , h o g y la p r ó l é n e k e l je k . M a i n a p ig is s z e r e te t te l g o n d o lo k r á , és ta r to g a t o m a l á í r á s á t . 2. A m á s ik f o r r á s e g y k ic s it s z u b j e k tí v , d e s z á m o m r a n a g y o n n a g y h a t á s s a l v o lt. K o d á ly Z o ltá n a s z é p g y e r m e k n a p j a i t G a l á n t á n tö l tö t te , k é s ő b b i é v e ib e n is e m l e g e tt e a m e z í tl á b a s p a j t á s a i t és a k ö r n y é k — M á ty u s f ö ld é s C s a lló k ö z — s z é p s é g é t. H a b á r p o z s o n y i s z ü le té s ű v a g y o k , é n is n e m m e s s z e G a l á n t á t ó l — p o n to s a b b a n S o m o r já n (s z o m sz é d j á r á s ) — é lt e m á t g y e r m e k k o r o m a t. E z e g y k ic s it k é s ő b b v o lt, m i n t K o d á ly Z o ltá n g y e r m e k k o r a , d e a v id é k n a g y h a t á s a m e g m a r a d t . A K is - D u n a s z e s z é ly e s e n k a n y a r g ó m e d r e m e n t é n t e r ü l e l ez a tá j . A s ík v id é k , a te r m ő f ö l d e k , a n a g y b ú z a ­ tá b l á k s tb . n a g y o n b e v é s ő d n e k a z e m b e r e m lé k e z e té b e . E n g e d jé k m e g , h o g y id é z z e k e g y p á r s o r t K o d á ly le v e lé b ő l, a m e l y e t B a u e r H ild á h o z í r t 1905. a u g u s z t u s 1 3 -á n . „ . . . M a N á d s z e g e n v a g y o k . K ö z b e n e g é sz n a p ig m e n t e m ú g y , h o g y n e m l á t t a m f a lu t, c s a k e r d ő k e t é s r é t e k e t. N e m h it te m , h o g y il y e n g y ö n y ö r ű a C s a lló k ö z . E z ü s t v íz , e z ü s tö s fű z é s n y á r f á k , e z ü s tö s r é t e k . . . A z t h is z e m ez s z e b b , m i n t P á r i s .” 3. A h a r m a d i k f o r r á s m á r lo g ik u s k ö v e tk e z m é n y . B e le m é ly e d te m a m a g y a r é n e k ­ z e n e t a n í t á s á n a k az e le m e ib e — r ö v i d e n m o n d v a : a K o d á ly - k o n c e p c ió b a , s ez in s p i ­ r á l t a p e d a g ó g ia i és tu d o m á n y o s te v é k e n y s é g e m e t. R á jö t te m , h o g y ez n a g y o n n a g y e r e d m é n n y e l j á r a d iá k s z e m é ly is é g é n e k f e jle s z té s é b e n , a z e n é v e l v a ló m e g i s m e r k e ­ d é s é b e n é s é r z e l m i á té lé s é b e n . T ö b b e lő a d á s o m k ö v e tk e z e tt a s z lo v á k z e n e t a n á r o k s z á ­ m á r a , k ö z ö s h o s p i tá l á s e g ri és b u d a p e s t i i s k o lá k b a n és K o d á iy - d o k u m e n tu m o k k u t a ­ tá s a , m e ly e k b ő l n á lu n k , C s e h s z lo v á k iá b a n m á r t ö b b e t n y il v á n o s s á g r a is h o z ta m . E b ­ b ő l e g y k is íz e lítő t s z e r e tn é k m o s t b e m u t a tn i . K ö z is m e r t, h o g y K o d á ly Z o lt á n n a g y s z o m b a ti d i á k k o r á b a n b a r á t i k a p c s o l a tb a n v o lt S c h n s i d e r M ik ló s s a l (M ik u lá s S c h n e id e r T r n a v s k y ) . K a p c s o la t a ik f o l y t a t ó d t a k a

* E lh a n g z o tt a B e s s e n y e i G y ö r g y T a n á r k é p z ő F ő is k o la K o d á iy -e m lé k ü lé s é n 1082. n o v e m b e r 28-án

49

későbbi években is. A levelezés akkor kezdődött, am ik o r S chnelder M iklós visszake­ rü lt P estről N agyszom batba s u tá n a a bécsi k o nzervató riu m b a, K odály Z oltán 1901. novem ber 23-i levelében o lv a sh atju k : „K edves barátom , leveled m á r rég v ártam , azt h ittem m egfeledkeztél Pestről. A cáfo latot öröm m el fogadtam és érdekkel olvastam . . .” Többek között az isk o latá rsak ró l és a ta n m en e trő l ír. K icsit gyorsnak ta rto tta a bécsi m en etet azzal a kérdéssel, hogy „m it csináltok m ajd k éső b b ?” A nagyszom bati viszonyok is érdekelték, hisz a levélben az új orgona és a zene­ k a r elhelyezését v ita tja , és a sa já t elképzeléseit le is rajzo lja. E gyelőre még nem sik e rü lt m inden levelet m egtalálni és tanu lm án y o zn i, de m in ­ den a r r a vall, hogy többször ta lá lta k a lk a lm a t levélv áltásra. A tém ák nem csak az iskolai tanulm ányok, em lékezetek voltak, hanem az új kom pozíció és zenei nevelés sorsa is. A következő levél ta rta lm a m á r az új koncepció születését, v irra d a tá t jelzi: ....... Mi azzal vagyunk m egverve, hogy a n ém et abc n ev eit ta n u ltu k a h an g o k ­ nak. Figyeltem a fra n cia m uzsikust, m ikor láttam , hogy szélsebesen el tud szolm izál­ ni még egy p restó d a ra b o t is Igen ám, de ők nem bíbelődnek c—d-vel, ezt) a m eg n ev e­ zést nem is ism erik. E gyfélét tudnak, de azt jól. V iszont az abc-n ev ek nem jól én e­ k elhetek. Ez m ia tt kell n e k ü n k a szolm izálás. L egjobb volna, ha cserébe az ab c-t a vízbe dobhatnók. De ez csak hosszabb fejlődés eredm énye lehetne. Addig bajló d n u n k kell. L egjobb volna az elem itől szolm izálni s az ab c-n ev ek et csak később közölni. A rem ényt nem kell elveszteni. Itt a példa egy szintén abc-vel élő ország, ahol m ég­ is k eresztül v itték a szolm izációt: A nglia. B attk e írása csak egy nem egész tökéletes átv éte le az ő rendszerüknek. O tt az tá n nincs kétség, hogy la-d n -m i vagy do-m u-sol, vagy do-m i-sol, m e rt ott m inden k ro m a tiz á lt han g n ak m ás neve van . . Ma m ár tudjuk, m it v álasz to tt és hogy jól választott. Az ak k o ri időben ő ta n u l­ m ányozta a külföldi eredm ényeket, m a a k ü lföldiek tan ulm ányozzák az ő m ódszerét. Á ttan u lm án y o zta a szlovák és a cseh m ódszereket is. S öröm m el rá m u ta th a tu n k arra, hogy S chneider M iklós nagy m érték b en h o zz ájáru lt ehhez a folyam athoz. K odály az idézett levelében fo ly ta tja : „Hogy m ily gondosan kidolgozták a csehek az elem i 8 év ét m ár 20 éve, a r r a az á lta la d k ü ld ö tt C m iral—J irá n e k könyv ta n íto tt. S ab b an sem m i leh etetlen nincs. Ha ez így életben volna, akkor a felsőbb iskolák dolga könnyebb lehetne. H ula jó m elo ­ dikus lehet. Szótár nélkül felét sem érte tte m — am it én tótul tudok, nem T rn av áb an tan u ltam , hanem évekkel az u tá n .” — Végül ezt írja : „L átom az egyik könyv h átán , hogy te is írtá l tankönyvet. T án szerénységből nem k ü ld te d ? No m ajd m egszerzem P r á g á b a n .............Szívességedért m égegyszer h á ­ lám és k ö sz ö n e té in ............ régi b arátság g al K odály Z oltán.” K odály Z oltán nem ta n k ö n y v et k ü ld ö tt T rnavsky n ak , han em kom pozícióit, am e­ lyekkel visszaem lékezik a diákidőkre. Nézzük csak a M issa brevis első oldalát: „S chneider M iklósnak ifjúságun k em lék ére K odály Z oltán (vájjon m egengedi-e Fotti, hogy a kóruson elő ad ják ?)" A nagyszom bati d iá k k o ru k b a n „ F o tti”-nak nevezték F ra n tise k O ttó M atzenauert, ak in ek a fia — Béla K odály egy A ve M a riá já t a k a rta áln év en becsem pészni az ének-

50

k a r r e p e r t o á r j á b a . M a t z e n a u e r a k k o r n e m f o g a d t a el. E z é r t v o lt a z á r ó j e l b e n i k é rd é s . (M. S c h . T r n a v s k y : S lz y a ú s m e v y ). A k é s ő b b i é v e k b e n is t u d a t t á k e g y m á s s a l s o r s u k a t. T r n a v s k y e l k ü l d t e K o d á ly n a k a P r i b in o v s l ’u b ( P r i b i n a e s k ü je ) s z e r z e m é n y é t. K o d á ly le v e l e s o k m i n d e n m á s t is m e g v ilá g ít: „ K e d v e s M ik ló s M e g ö r ü lte m r é s z le te s le v e l e d n e k , b á r s o k s z o m o r ú d o lo g é v e in k ta v a s z i f é n y e is b e n n e v a n s a z l e n y o m ja a m é r le g e t.

van

benne.

De

f i a ta l

M ű v e d e t m e g h a l l g a t t a m ( P r ib in o v s l'u b ) . R e n d k ív ü l i f e j lő d é s t lá t o k b e n n e , s t í ­ lu s b a n , f o r m á b a n é s t a r t a l o m b a n e g y a r á n t . A z t h is z e m , s i k e r ü lt , s e le j é tő l v é g ig é r ­ dekes . . . ” T r n a v s k y s z á m á r a e z n a g y o n b i z t a t ó é s e li s m e r ő é r t é k e lé s . K o d á ly m e g e m lí t e g y F ig u s V ilm o s ( b e s z te r c e b á n y a i s z e rz ő ) m ű v e t is. M a jd é n e k - z e n e t a n í t á s r ó l , g y e r m e k ­ k ó r u s o k r ó l ír , n e m fe le d k e z v e m e g r é g i i s k o l a t á r s á r ó l , M a t z e n a u e r B é lá r ó l se m . A d iá k é v e k n y o m a i n a g y o n m é ly e k v o lt a k . M e g m a r a d t a k , h is z n a g y o n s o k s z o r m e g e m lí te t té k e g y m á s n a k . E z t l e g j o b b a n b iz o n y í tj a K o d á ly le v e le , m e ly e t T r n a v s k y n a k í r t 1958. j a n u á r 9 - é n : „ K e d v e s M ik u lá s o m ! K ö s z ö n ö m s z é p s o r a id a t, ö r ö m m e l lá to m a c é l m e ts z e t ír á s o d o n , h o g y k e z e d m é g n e m re s z k e t. H á t t a r t s u k is m a g u n k a t , m íg b í r j u k . H a m o s t a L u k á c s f ü r d ő b e n ú sz o m , g y a k r a n j u t e s z e m b e , h o g y a n t a n u l t a m ú s z n i a T r n a v a z a v a r o s v iz é b e n , é s m i n d e n e g y é b o t t a n i é le te m b ő l, m i n t ez m á r s z o k o tt ö re g k o r b a n . . . É n is m i n d e n j ó t k ív á n o k n e k t e k é s m a r a d o k ö re g b a r á t o d Z o ltá n ” N a g y o n jó b a r á t s á g o t s u g á r o z n a k a le v e l e k b e n l e í r t g o n d o la to k . R e m é ljü k , h o g y a to v á b b i k u t a t á s o k a l a p j á n m é g tö b b le v é l jö n a n a p v il á g r a . A b a r á t s á g m e l l e t t tö b b h a s o n ló v o n á s t is t a l á l u n k a k é t n a g y s z o m b a ti d iá k k ö z ö tt. M in d a k e l t e n n a g y s z e ­ r e t e t t e l f o g l a lk o z n a k a n é p d a lo k k a l, a z e n e i n e v e lé s s e l, z e n e s z e r z é s s e l é s z e n é r ő l sz ó ló ír á s o k k a l. H a s o n ló a k k ü z d e lm e ik é s s i k e r e ik is. M o s t e g y p á r g o n d o la t ta l m e g e m lí te n é m K o d á ly Z o ltá n k a p c s o l a t a i t A lb r e c h t S á n d o r r a l ( A le x a n d e r A lb r e c h t ) . A l b r e c h t S á n d o r h á r o m é v v e l k é s ő b b e n s z ü l e te t t, m i n t K o d á ly . S z in t é n a B u d a p e s ti Z e n e a k a d é m i a h a l l g a t ó j a v o lt, a h o l n a g y o n jó b a ­ r á t s á g b a n v o lt B a r tó k B é lá v a l. E g y e lő re m é g n in c s b iz o n y í té k a r r a , h o g y m á r a Z e n e ­ a k a d é m iá n K o d á lly a l is b a r á t s á g b a n v o lt. E z t m é g m o s t c s a k f e l té t e le z z ü k . E g y le v é l t a r t a l m a ( k e l t B p . 1958. j a n u á r 1 0 -é n ) a z o n b a n b iz o n y í tj a f e l t e v é s ü n k e t : „ K e d v e s A lb r e c h ts , K ö s z ö n té s e d r é g i id ő k e t é b r e s z t b e n n e m . K o e s s le r b e n n e m b iz o n y o s ,B e h a r r l i c h k e i t ’- e t h i b á z t a t o t t . N e k i n a g y o n s o k á r a g a s z k o d t a m e g y h a n g n e m h e z , té m á h o z s tb . Ü g y l á t s z i k ez a l a p t u la j d o n s á g o m , é s k it e r j e s z t e m az é l e t r e is. M a g a m s e m h i t ­ te m , h o g y m e g é r e m e z t a k o r t. N e k e d l e g a l á b b f ia d v a n , a k i f o l y ta t ja . E s z e m b e j u t , h o g y ő n e m r é g e g y if jú k o r i t r i ó m a t k e r e s te . N o s t a l á n a z a z , a m i t m o s t m e g l e p e té s e m r e k i a d t a k e g y „ Z e n e tu d o m , ta n u l m á n y o k K . Z. 7 5 -ik s z ü l e t é s n a p j á r a ” c. v a s t a g k ö te t b e n . E lk ü l d e n i n e m tu d o m , d e b iz to s m e g le s z a z o tt a n i k ö n y v tá r a k b a n .

51

A k i a 7 2 -t e lé r te , b iz t o s a n k ih ú z z a m é g to v á b b , m i t is a r a b k ö s z ö n té s s e l k í v á n o k N e k e d is. K o d á ly Z o lt á n ” A lb r e c h t s z á m á r a n a g y o n b u z d ít ó s z a v a k — „ n e k e d l e g a l á b b f i a d v a n , a k i f o l y ­ t a t j a ”. S a jn o s A lb r e c h t a le v é l í r á s a é v é b e n v á r a t l a n u l e lh u n y t . K o d á ly to v á b b r a is é r d e k l ő d ö t t „ S á n d o r b a r á t j a ” u t á n a M a c u d z in s k i h á z a s p á r ( z o n g o r a m ű v é s z e k ) K o ­ d á l y n á l v a ló lá t o g a tá s a a lk a l m á v a l . A z id e u t a z á s o m e lő t ti n a p o k b a n k a p t a m é r t e s í t é s t a r r ó l, h o g y ú j a b b le v e l e k r e t a l á l t A l b r e c h t fia , J á n o s . T a r t a l m u k a t m é g n e m tu d o m i s m e r t e tn i . T a l á n a z id é z e tt le v é l is e g y e lő r e d o k u m e n t á l j a , h o g y b a r á t i k a p c s o l a t a i k n e m 1 9 5 8 -b a n k e z d ő d te k . A l b r e c h t n a g y o n jó l i s m e r t e K o d á ly m u n k á i t , s z e r z e m é n y e it. A n e h é z s é g e k e ll e ­ n é r e is K o d á ly - m ű v e k e t v e z é n y e lt. 1 9 2 9 -b e n a P s a l m u s H u n g a r ic u s e lő a d á s á r a k é s z ü lt. N y ilv á n o s h a n g v e r s e n y r e n e m k e r ü l t so r. A s z e r z e m é n y t a m e g h í v o tt v e n d é g e k c s a k a h a n g v e r s e n y f ő p r ó b á j á n h a l l o t t á k . E r r ő l t ö b b e t í r F e r d i n a n d K iin d a A le x a n d e r A l­ b r e c h t m o n o g r á f iá já b a n . T é r j ü n k c s a k e g y k i c s i t v is s z a A l b r e c h t J á n o s h o z , a k i é r d e k l ő d ö t t K o d á ly t r i ó j a i r á n t . E g y n e k i í r t le v e l e z ő la p r ó l o lv a s h a t j u k : „ K e d v e s J á n A le x a n d r o v i c s ! A k e r e s e t t t r ió e g y t é t e le s m a r a d v á n y a f i a t a l k o r i (1904) m ű n e k , k i a d a t l a n , é s n e m is te r v e z e m k ia d á s á t. S z ív e s e n l á t l a k B p .-e n , h a k is s é k é s ő b b jö h e t n é l, m e r t k b . n o v . 1 5 -ig i t t m a r a d o k G a lly a t e tő n . Ü d v ö z ö l m i n d a p j ó s t u l K o d á ly Z o l t á n ” V é g ü l is t é r j ü n k r á K o d á ly Z o lt á n é s S t e f a n N é m e th S a m o r ín s z k y (S o m o rja i N é ­ m e t h I s tv á n ) k a p c s o l a ta i r a . J e lz e m , h o g y a k a p c s o l a to k b ő v e b b e k , c s a k m o s t i t t N é ­ m e t h I s t v á n n a l z á r o m f e ls z ó la lá s o m a t. N é m e th I s t v á n s o m o r ja i s z ü l e té s ű (1896). S z in t é n a B u d a p e s ti Z e n e a k a d é m i á n ta n u l t. B a r tó k B é la n ö v e n d é k e v o lt. E z id ő ó ta b u z g ó a n ta n u l m á n y o z t a m i n d B a r tó k , m i n d K o d á ly m ű v e it. B a r tó k le v e lé b ő l is m e r e t e s , h o g y K o d á ly O p . 3. „ Z o n g o r a m u z s i­ k a ” m ű v é t t e r v e z t é k e lő a d á s r a . E z a k o n c e r t 1926. n o v e m b e r 2 1 -é n v o lt. A m ű s o r b a n z o n g o r á n k ö z r e m ű k ö d ö tt m a g a B a r tó k B é la is. K é s ő b b a T o ld y - K ö r p r o b l é m á i r ó l N é m e th í r t K o d á ly n a k H á r y J á n o s e lő a d á s á r ó l . K o d á ly tö b b e k k ö z ö tt e z t í r j a :

is, é s é r d e k l ő d ö tt a

„ . . . H o g y a z e n e i r é s z t k o n c e r t b e n a k a r j a b e m u t a t n i , a z t fő le g a k k o r h e ly e s le m , h a a s z í n p a d i r é s z t és s z ín é s z i f e l a d a t o k a t n in c s m ó d e ls ő r e n d ű e n m e g o ld a n i. H a n e m é r i b e a H á r y s u i te - v a l , a k k o r é n e k s z á m o k k a l k e v e r n i is l e h e t a tis z tá n z e n e k a r i a k a t . E z t c s a k a z é r t ír o m , h o g y m i n é l n a g y o b b s z a b a d s á g a le g y e n a k i v á l a s z ­ tá s s a l. S z ív e s ü d v ö z le t te l K o d á ly Z o lt á n ” . N é m e th k i t ű z ö t t m u n k á j a 1930. m á r c iu s 2 3 -á n a p o z s o n y i R e d o u te - b a n e l é r t e e r e d m é n y é t. I t t h a n g z o tt e l K o d á ly H á r y J á n o s a h a n g v e r s e n y i e lő a d á s b a n . K a r n a g y N é m e th I s t v á n L á s z ló v o lt. A z a k k o r i s a j t ó b a n a k r i t i k á k k ie m e lt é k a z e n e k a r t e l j e ­ s í tm é n y é t is, N é m e th I s t v á n m ű v é s z e té t is.

A következő években több lev elet v á lto tt K odály Z o ltán n eje N ém ethnével. K o­ dály Z oltán tollából m ajd csak 1932. novem ber 27-én k e lt új levél. T öbbek között írja : „ . . . A jövő érdekében sokkal fon to sab b n ak ta rta n á m g y erm ek k araim p ro p ag á lá­ sá t . . . N em tudom , v an -e m ó d jáb an szem élyesen foglalkozni ezzel. H a m e g p ró b á lh at­ ja, azt hiszem b elátja, hogy érdem es . . . ” T eh á t ebben az időben m á r K odály érték elte a g y erm ek k aro k k o m ponálását. Em ­ líti a jövő érdekét, evvel jelzi szándékát, s bízik a kórusm ozgalom ú jjászü letéséb en . Pozsonyban közben m ár m űködött a B artók B éla kórus, m ely B artó k - és K odálym űvek p ro p ag á lásá t tű zte ki céljává. B artók és K odály 50. sz ü le té sn a p já t ü n n ep elték meg. E rre N ém eth m eghívta K odály Z o ltán t Pozsonyba. K ülföldi ú tja i m ia tt nem tu ­ d o tt Pozsonyba jönni, ezért csak levélben köszöni a m eg h ív ást: „K edves N ém eth, . . . A levelek százaira k ellett felelnem , úgy, hogy egy részét idehoztam m agam m al, az ö n é t is. A pró b ák sokasága m ia tt nem ju to tta m hozzá eddig. I tt ugyanis a S zim fó n iá­ n ak egy . . . pontos és . . . tökéletes elő ad ására készülnek. M egköszönve jókívánságait, ez alkalom m al le kell m o n d an i arró l, hogy Pozsonyba m ehessek. Nem fu tja az időm ből, m e rt n éhány vidéki v áro so n kívül, ah o v a m á r előbb elígérkeztem — tavasszal még F irenzébe és m á ju sb a n L o ndonba kell utaznom , itt énnekem kell a szim fónia előad ását vezetnem . E nnyi u tazás te te jé b e nem v állalh ato k még többet, m e rt am úgyis a lehetőségig tartózkodnom k ell a vasúttól. T alán jövő szezonban, am ely rem élem nyugodtabb lesz, elm eh etek P o z so n y b a . . . Szíves üdvözlettel K odály Z oltán ” N ém eth Istv án látv a, hogy nem sik e rü l K odály pozsonyi láto g atása, elk észített K odály szám ára egy em lékkönyvet, m elyet K odályné köszön m eg 1941. augusztus 11-én k elt levelében: „Igen tiszte lt N ém eth úr, H álásan köszönjük szép E m lékkönyvét, ö rü lü n k , hogy a v elek ü ld ö tt szem elvények ily lelkesen érté k elik gyönyörű m u n k á já n a k e re d m é n y e it. . . A H áry felú jítása ú jra nagy te ttn e k ígérkezik. Z en ek ari an y ag a tu lajd o n o sn ál U n iv ersal-E dition, W ien, szerezhető be. Pozsonyi m iséje, v a la m in t egyéb m unkái is u ra m a t igen érdekelnék, tu d a ssa vele, h a rád ió n vagy bárm ely m ás m ódon m e g h allg ath atn á. Á tnézni, sajnos, nem tu d ja, szem ei túlságosan meg lévén erőltetve. R em éljük, m ih a m a ra b b h allu n k v a la m it b e­ lőlük. U ram szíves üdvözletével m elegen köszönti K odályné.” 1942-ben K odály Z oltán 60. szü letésn a p jára N ém eth ü n n ep i h an g v e rsen y t re n d e ­ zett meg. A m űsorfüzetben o lv a sh atju k N ém eth K odályhoz in té ze tt n y ilatk o zatát. H add idézzek ebből n éh án y gondolatot: ........A m i egyesületünk B artók B éla n ev ét viseli, m in t a gyerm ek a ty ja nevét, de éd esan y ján ak m indig Téged te k in te tt. A nyjának, ak it a gyerm ek a ty ja m ellett nem

53

nélkülözhet, akin ek egyform a részben köszönheti nevelését és vezető kezét to v áb b ra sem a k a rja elengedni. A Te neved a m i m űsorunkból, m űködésünkből sohasem h i­ ányzott, s nem is fog hiányozni. Mi m in d já rt kezdettől fogva habozás nélkül a rra az ú tra lép tünk, am elyet Te m u ta ttá l nekünk, s ha eszközeinkhez k ép est szerényen is, de tö rh etetle n h itte l és k ita rtá ss a l hordozzuk azt a zászlót, am ely et a Te becsületes, nagy m agyarságod ad o tt a kezünkbe, tiszte letet és elism erést szerezve n ek i a szlová­ kok kozott is. H iszen Te itt éltél, inn en in d u ltál ú tra , am ik o r a v elü n k közös sorsban élő szlovákság népzenei k in cseit is épp oly szeretettel g y ű jtö tted és ápoltad, m in t a s a já t u n k é t.. Végül is, k u ta tásaim m al és előadásom m al én is szerényen hozzá szeretnék já ru ln i a nagy m ester szü letésn a p ján a k századik évfordulójához. K öszönöm a kedves figyelm üket.

54

i'íS 'S !« « * Jo

i\J
fo r tU & f'

,i>t~-+\Aa~S h rt

-ií/« ^* f Af

/ih ^ U tu A y * i* /* * » A*-yj

rfetj'i/ CbvtUL £& /& *£

*^~J*f*\

ls x t ^
z.tKj ^

*+A jl 'THJf&fcL -

íb t* *

**

/V y

*&>*

}V^K0C-**’" - £.tl£ OÍ

ü t S

^

AJ, « / £ *

h’ Y ^ T ' r f ^ t *1+7} ' **"•**{ ^ if y^vu^r? A r& ** t f£frt<+tí* w&c •^dLiyj Q j^

f asrH,Uejij. (,

K ,- ^

? 5 \x

13^0

O ltedL

g^g^Kg a * - ^ * ^ * • *

/4~

*

^

jL u-Q^-144,,

*£*-

í^ W i/i

•

u4Jll-tf f b t - ' t Adesr& 'j $-

h U ^LoMte-Gj ' ^

-**

á- .

.

/ K u b á j a - OA.

a.

-£yU- £c*L-^~t..

’

fliozji

J -^ n .rx J Q ^ ' 'r}U {-/C0 J / C t 't r z i s r i ^ £ ^ J

'úü

K odály Z oltán levele A lbrecht Sándorhoz

55

.' aeiirsHffiniiinr'iniDrBaiimniiiniiiniiiniiiniii'-; ba

y n

REPOUTE NAGYTEREM = 192S XI. 21. d. c. 11 ó. il-3 CD

e> rr I ?! c a,

r

a

5

j

E=3

□ j

RENDEZI A

TOLDY KÖR A CAPELLA FÉRHK&&

□

KÖZREMŰKÖDIK:

[7

Í7

p=] i

□ □

p

i .. t

*a

u

□ F=q

!

- ......„ . ,

KARNAGY: NEMEffil ÜWáW

_________________________________

................

JEGYEK ILQ R EV A IT H A T Ó K SIIFERT CfeGL iK 25. 20, 15 ÉS 10 Ki AftBAN

O

ii r /

í

□ E m n iiiniiiniiiniiiniiinmriT friih iiin r c s'

T0 ÖW-MM- Reöoute - 1930III.23.m KODÁLY ZOLTÁN: K odály: H áry Janó* p la k átja 1930-ból

K ö z rem ű k ö d n ek :

a budapesti operaház művésznője, hanflvencnvénekes, a HToldv-KArtt gyermek-, női- és férfikara, a megerősített helybeli b8 y*«i hcnlkua Zenekar**

]rflV « k i 7—33'— KC. á rb a n S a U crtn é l H atásx k ap ü u tca 1

tn -l

r

Irodalom Farkas Oszkár IT T

Igen, itt ütök tanyát, földbe karót, (karóba szeget. R áakasztom kabátom , kalapom . [énekelek.

Farkas Oszkár Ű T H A Z Á IG

Nem voltam soha sehol sem idegen, lsem őshonos, csak vándor, kin ek m indig v alah o n n an (valahová v ez etett az út. E té rk é p telen tá j fele tt [nem voO,t u ta k a t keresek. Nem vagyok (idegen. Hallom , hogy velem sír az útszélre tap o so tt (virág, amíg a lélek szakadékai fe le tt egyensúlyoz [a szivem : R ám vigyáz.

Budaházi István É JSZA K A ELH AL

É jszaka elh al a zaj, de a h ajnal, az éjszaka hold-tojásából k e lt piros fenekű csibe m á r itt lárm áz az ablakom on. Csipogás, k akas szirénázás, s a gépek, m in t kérődző teh en ek böffennek, s am ott felzúgnak az égre a vas daruk. Á llok a reggel fehér tejes, sóskiflis m enzájában. N yála c s u rra n a N apnak, d eh á t én is éhes vagyok. Töm egkosztos, a néppel „egy kenyéren".

Budaházi István ÁGAT A M ADÁRNAK

K itak aró zom m ellőled illendően, hogy n e za v arja m csillagos álm od. G o n d o latb an itt is hagylak,

58

lelépkedvén a lá th a ta tla n grádicsokon, v alahová a lét fö ld szin tjére: belecsobbannék a város fén y -h u llám aib a, — de sö tét csönd v an : a város kihalt, ak á rh a h alo tta k n ap ja volna. V irrasztók h á t m agam is, egy gyertyacsonk fölött: m essze lobog a tem ető, tündökölnek a m árván y k eresztek és az aran y b etű k . Á gyadhoz lépek, én, az elárv u lt. M elled m eleg m enedék, — nézlek és szólítalak; te meg odább-fészkelvén, helyet adsz: ág a t a m ad árn ak .

Udud István S Z ÍN E K

— O. M. k iá llítá sá ra — Színek színek ti gyönyörűek pu h a zöldek érdes lilák kacér vörösek frig id kékek részegítő színorgiák ti nyálcsorditó rózsaszínek sárg ák keserű feketék szolid szürkék ije d t feh érek gorom ba b arn á k nem elég a szó h iáb a szóljatok ti ibolyák rózsák d áliák v ih a rb a n is fegyelm ezett fák szélcsöndben m ocorgó virág locsogó vizek Jehúnyódó s h irte len k in y ílt szem ű ég vággyal m ag ára rán tó pázsit nem elég a szó nem elég szem em v ilág a ó ne hagyj el ne hagyj el érzés m ely rö p ít áld o tt légy táj s áld o tt a kéz mely nem m úlón kép p é örökít

Cselényi István Gábor SZÓ K M ÁR

Szűk m ár neked a ház, a város, [a m unka. Á lcselekvésnek o tt a nyaraló, a kert, a csináld m agad A könyv [csak u n tat. A képernyő felm en t a töprengés [járm a alól.

Cselényi István Gábor

Antal Attila N Y Á R ID É Z Ö

SZER ELEM

se víz se kő csak v ajú d ó föld se férfi se nő csak szerelem se véges se végtelen se kezdet se végállom ás csak átm en e t csak m ozgás csak p illan a t hajszálon függő m indenség szerelem

G ólyafészeknyi árn y u k o n g u b baszto ttak a göm bakácok. L ángolt a déli p illan at. V etett fo rró öled is lángot, s szívig izzottunk, m in t a Nap, egym ást csigázó ő rületben. — K ödbe orm oló p irk a d a t sira tja h ű lt hely ü n k szem em ben.

Dúsa Lajos C SA K V ELED Á LD JO N ENG EM A Z ESTE

Cselényi István Gábor KÉT VÉGTELEN

Nem ü lhetek N áreisszusként önm agam p a rtja in b ám u lv a önm agam m in t d iszkó-tán cos ellejtv e m agam előtt csak a m ásikban csak m agam on kívül csak benned lá th ato m m eg m agam hogy m e g láth assalak m ag am ban téged k ét végtelen a k ív ü l és a benn kezdettől így hordozzuk egym ást nászu n k gyüm ölcse fölcseperedő világ

Antal Attila

Szép vagy m eztelenül és szin te v ilágít [rám a te bőröd, m ost, hogy a n y á r bő m áln a-szag áv al [telt a szobánk. N em napozol, m e rt tú lcsap öledről [lenge bozótod, túlcsap az éden lo m b ja a sz ab v á n y -k e rt [falain és úgy hívogat engem . M ert oly [hívogató vagy, hogy bújó csk át já tsz a n a m enten n agy b o k rodban a férfiöröm . Most m á r csak veled áld jo n engem [az este! N apkeletin h ajlo n g v a köszöntlek [kerted előtt, s nem baj, hogy kinevetsz e bohócos [hajladozásért, m ert nevetésed elűzi a m edveszívűn [szám ító asszonyokat és sz étfu tn a k a k é jre rav aszd i h e té rá k hajladozásoddal, s m osolyoddal telt [szemeimből.

Dúsa Lajos D IS Z N Ó T O R

V IR Á G É N E K

Aszú fák közt av ar-ágyon őszi füzem et vigyázom . K ései levél, m agányos, perdül, ütődik a lánghoz, m in t hozzám e bolygó világ, s bolygó m agam e világhoz. Üszög m ár k ipörzsölt szívem ; csöndem b á n a tta l vegyítem , arcom ten y erem b e zárom . Lassú ritm u sra k aszálnak fölöttem az álm ok s ágak: V irág, Isten áldjon.

Nagy, éles késsel téli szél szel: szalo n n ázg atja ú j h avunk, s elhúz a véres vesevéggel k o rán bukó, vörös N apunk. D isznók és to ro k idejével nevetve, k önnyen alkuszunk. S orsun k m ost új zsírp acn it érlel, s nincs is szavunk, am íg falunk. A csillagos ég is pity ó k ás: hunyorgat, s a pörcszagú este négykézláb áll a lá a földön. A H old sá p ad t csak, félre bóklász. M egy o rrá t fogva, görnyedezve: nehogy ö rökre m egcsöm örjön.

59

Szigeti György A M IK O R S Z E M E D E LÉ KERÜLTEM

A m ikor szem ed elé k erü ltem k iláb o lva az ifjúságból jö ttem én a feszengő b áto r fü rk észve m it r e jt hangod ha nézel v issz a ta rto tt egy san d a kényszer és ló d íto tt ezernyi átok féltem rögtön rá d k iáltok vedd észre hozzád é r t a vállam ujjongó szívem re ta láltam ezer öröm p u sz títja vérem szem edben ülök falfeh é re n arcodon piros foltok áznak kö n n y eim et ne add k i m ásnak n e add ki senkinek keservem legyen a h ázad ez a versem m agad okold csak ha szeretlek tisztu ló egem en kereslek

Szigeti György G . Z. T E M E T É S É N

T udtam , hogy szörnyű vége lesz a [csendnek. Ö sszetört la bdarózsa-tested d o b álja örvénylő folyó — ah o l sohasem já rtu n k m i k e tte n ja jd u l a szél eszeveszetten — téged h allg atn i volna jó. M in th a m ost lá tn é k először eget, bám ulom a g y ű rö tt felleget, ahol csapkod, rik o lt egy m a d ár — s k ép ek ro h an n a k em lékezetem be, m in th a m inden kín csak m ost születne, am íg az em lék bennem összeáll.

Jánosi Zoltán D Ó Z S A G Y Ö R G Y IN G E

K orom fekete v a rjú -felh ő k kám zsáiból arcom k iv e tv e — Égboltnyi h ara n g a fejem , k iv e rt fogaim csillagok — O rdítozom az éjszakában m ennydörgő sz á jja l — csontjaim s m in den porcikám szétdobálva, k a rd o t és jo g a rt eltaszítva, k o ro n ám at is vetve föl a S ark csillag ra: v ak u lt szegre; Hogy n e bízassak kegyeletre, m e rt örökség — csak egy le h e t! M indenség tró n já n tűz-m ezítlen egy szál füstölgő ing lebeg —

Jánosi Zoltán M ADÁCH

V izek H azányi piros ten g erek — A lm om ban folyók fek ete p a rtja Hol ű ri sziklák őrzik rep ed ten arcom v é r-titk á t rá d o b a tta m a p illa n a tra Eddig ju to ttam S m ost fény-kezed, U ram ellándzsázom e v ak té rb e dobva — R ád lő tt n y ilaim v isszatértén ek — Te bennem b íztál eleitől fogva . . .

Bodnár István SZERELM ES V ER S

E lcsitul k erte m b en a n y ár — h a nem jössz. Egy ó ra? K ettő m á r? Tűző n a p o m ra ősz v et árn y at. N ek itám ad a k ed v etlen köd a szikrázó kék p etú n iák n ak . Ám h a m egjössz — feltündököl a tav asz ú jra , lépteid liliom ai fölött fénylik. Sebes p atak o k fürösztik, lágy füvek édesítik m ár — pedig egyetlen p erc illa n t csak el.

Bodnár István TELÜNK FAGYÁBAN

Zörgő levél. Fázó csillagok. K e rtü n k e t belepte az este. A m etsző hidegben köd borong, hó ta p a d feh ér fellegekre. Ezüst éjsza k ák ném asága. Följegenyéz egy kósza álom. E la n d alít a tá j v arázsa, távoli kedves ölel vállon. L átod, n éh a ennyi is elég: egy felvázolt szín, egy h an g u lat, a tav asz-tű z m á ris felragyog. A perc szépsége te lt lánggal ég. T elünk fag y áb an zöld ág fakad, a zörgő szél b á rm it is gagyog.

Bodnár István

Jene József

C SA K A C SÖ N D

Sehol a tenger. S átram b an csak a csönd suhog. Ijesztő sivatagi tá j am i fo g v ata rt; homok, homok, homok. T ávolba igyekvő baráto k itt ne hagyjatok!

Hudák Erzsébet IT T K É N E L E N N E D

I tt k én e lenned K ezem be csuknám rebbenő kezed én a sose nyugodt n y u g ta tn álak pszt csönd van alszanak az árn y a k ez m ost az öröm ideje Nézd nézd a testem fénylő aranykehely néked ragyog csókod é le tre kelti szem em lásd égbe m osódik kékje [álm od igézi V ágyam tv ét cirógató u jja d írja tündököl v ak ít e m eztelen éjszaka Szeress szeretlek öröm ünktől ittasan [táncol a hold csillagok szédülnek h a ju n k ra [vágyakozón Nézd csurom ragyog ás aranyoz éjed [ijeszti m egláthatsz kedved h ajn alá n hom lokom selym ét lebbenti vágyad szívem a szíved vánkosán

Hudák Erzsébet AZ EM LÉKEK

Az em lékek elbotolnak a göröngyös úton k ibicsaklik a ny ár könnyű bok ája tá n c a ü n n ep ét félrev e rt szívünk [őrzi meg S az elcsúszó m ozdulatot az utolsót m in m eg tört a fény egyenes vonala körkörös p ály ára íté lte az em lékezet Igazunkon árnyék tisztító tü zünk e fájd alm as játék m ag unlkker esés Félelm em verdes hazaűz az este nincs balzsam os érv vesztett szerelem re hold h u lla tja sz irm át felsebzi az arcom

V A LA H Á N Y SZO R ELNÉM UL A FA ZÖLD D A LA

V alahányszor elném ul a fa zöld dala, és a rózsák szirm ai k icsorbulnak, áld o tt álom m al érk e zik a tél. Egym áshoz sim ul ú t és árok. Szán elé fogott ló békés ösvényt tapos a Tiszához. M ert le h et ez a föld százszor elátkozott. A csend az eln ém ü lt füzesben új m esét suttog. M ert a gomolygó gondolatok a szab ad b an p ró b áln ak u ta t találn i. És h u ll a hó, szívem ben is hull. A szél szeszélyes ro h am o k b an zörgeti az ablakot. V alahányszor, de jó lenne, h a m ég sokszor — ö rö k re — a v ilá g térk ép álom csendjében a béke, n em csak a v erssorokban, hanem a szívdobbanásokban is o tt lenne. M ert elném ul ugyan a föld zöld d ala és a virágok szirm ai is kicsorbulnak, én azért m in d ig m egénekelném , hogy az ősz u tá n jön a tél, tél után a tav asz és a bátorm eleg n y ár közepén a füzesekben éb re d t új m esék való rav áln ak .

Jene József M E T A M O R F Ó Z IS

A táj mezítelen. — Tudom , így ez [közhely! — Az erdők fáin a gallyak, m in t kis k aro k nyújtózkodnak. E setlenül. [összebogozódva. M intha el ak a rn ák ta k a rn i a törzset, a vastag ab b ágakat. S írn a k a szégyentől. A hidegtől. P edig am ik o r a n y ár m eleg pergőtüzében zöld ru h á ik a t m ag u k ra [öltötték reggelente, énekeltek. És szóltak. S zólították a m ad arak a t. Azok szívesen szálltak ráju k . É nekeltek. Csiviteltek. Búj ócskát játsz o ttak a fák összekuszált lo m b -sáto ré bán. M ost azok is [elpártoltak. M essze já rn a k . A zé rt sírn á k az ágak. Az elveszített ru h á ju k a t sira tjá k . Még védekezni sem tu d n a k a [kölyök-ködök szem telen tap o g atásátó l. És szégyellik m eztelenségüket. C supán az a n agy fa b iz tatja az alvó rügyeket.

fii

Mester Attila

Madár János A N N O K IS K E C S K É S

M IN T H A A F Ö L D . . .

Félúton S zatm ár felé m indig m egállók gondolatban nem is én m egyek m á r a tá j jön m in th a a föld fordul a la tta m oda ahol a folyó kéklik m it á tre p ü lte k nyáron a ludak hallgatom szárn y u k suhogását beszívom fölvert p o ru k at m in th a a föld . . . ahová n ap -n a p elindulnék ta riszn y á t kötve ahová vágyom ki nem m ondva legföljebb h a elénekelve

Á lm ában vérzik el, m agányosabb a szó m á r nem leh et: N agyapáin! N agyapám ! S zölőfürtjeid árv á lk o d n ak az akáckorona-égen. Bennem ta lá lg a tjá k a m u n k a verttékszagát. H erm án János! — m ost felelj nekem ! M erre in d u ljak kékkel áld o tt m o zd u lato d ért? Nem ta g a d h a tju k le m egvakult szem edet, k a jla k alap o d at a sz é lfú jta tá jró l. K ezdjen velem ez a diófa valam it! M ert m essziről villóimlik még az ég is. Nincs m it fölgyújtania.

Madár János ÉRTÜ K JÁ T SSZ A K

Mester Attila ELŐTTED ÁLLVA

A hom ok k v arc k ristály a i k arco lják itt az idő üvegét szab d alják — korszak o lják m etszenek belőle arcokat m u ta tn a k szerbnek o láh n ak m a g y arn ak is a szó jogán a földet term ő v é fakasztó fogcsikorgató szerelem jogán H om ok — hazáin H ullám zó dom bok szoknyaszélibe kapaszkodó kis falv aid d al együtt fohászkodom egy cseppért m ely m eg áz tatja a m agot s egy szóért am i pontos és a m it előtted állv a is k im ondhatok

62

Az em lék lehunyt szem em ben összeáll, rám feszül a m űanyagégbolt, m e rt u jja id rácsa közt zuhog a fény. Veri jeltelen arco m at, csiszolja bennem a tö rv én y t — hogy szövetségesek v agyunk mi m ár a V an Gogh^i kékben, festm ények hunyorgó éjszakáiban. Ezek a csillagok mi vagyunk, növekszik fölö ttü n k a képzelet vér ára m k ö re : istenül jenek szavainkban a ny u g talan elm ék. É rtü k játsszak a m egszen telt én ek te re m tm é n y eiv el!

S z ilv á s i C sa b a A KÉZ

A la recherche — az e ltű n t idő nyom ában já rt. Á tfá jta m in d en , am i a so h a vissza nem térőre em lékeztette. K ö rü lö tte m éltóságteljes, kom oly diófák álltak , fü rtö s g u b áb an , ráérősen. A világ legpuhább csendje cirógatta. Ö nlebegtető boldogsággal m e rü lt el ebben a végtelen, sű rű ősanyagban, am elynek nem voltak dim enziói, nem v o ltak pólusai. E lfeledkezett m in d en rő l: New Y ork-i luxuslakásáró l, m u n k ah ely érő l, a tö rv én y ek lelk ét kibontó k o m p u te rek varázslatos, u g yanakkor rid eg világáról. Ügy jö tt végig az országon, hogy szinte körü ln ézn i sem volt ideje. C sak P esten időzött egy keveset, de o tt is m in d en t az idegen, a tárgyilagos k ív ü lálló szem ével nézett. Itt rögtön m egérezte a tiszavíz sem m ihez sem hasonló friss szagát, s orrcim pái, m in t a lóé a szárad ó széna illatá ra , rem egni kezdtek. M ár rég en m egfigyelte, hogy a k ifelé élő em berek n ek a szem e és a füle, a m a g a fa jta in ten zív lelki é ietű e k n ek az o r ­ ra és a nyelve érzékenyebb. Az ő érzékszervei közül is az ízlelés és szaglás „in tellek tuáliisafob” szerve m űk ö d ö tt jobban. A gya év tized ek re visszam enőleg „em lék ezett” izekre, szagokra, illatokra. L em ent a p a rtra . Ezen a részen a folyó m ég alig v o lt nagyobb, m in t egy jó k o ra p atak. D arabos k avicsokat görgetett, csiszolt sim ára a szőke áram lás. A látogató felem elt n éh án y laposabb, korong alak ú követ, s lendületes, kaszáló m o zd ulatokkal a víz felszínére rep ítv e, kacsázásra, b u k d ácso lásra k én y szerítette őket. A m ikor m egelégelte a játékot, visszam ent az autóhoz. Az ú t m elletti ta rló iszapsárga h u llám ain furcsa, szögletes sz alm ab álák úsztak, h a jd a n i b ú zakeresztek em lékét ébresztve. V isszaidézték ben n e azokat a n ap o k a t, a m i­ kor n ag y an y jáv al — régi szokás sz erin t m entve az elh u llo tt, d rág a „éle tet” — kallódó, szakállas búzakalászokat, ahogy itt nevezték „b ú z afű t” szed tek n ag y csokorba a le ­ a ra to tt mezőn. Most, itt a h a tá rb a n is m in th a v alam i ilyesm it csin áln a: a g yerm ekkor h ajd an i pipacsos, búzavirágos m ezejének ta rló v á kopáro d o tt p a rc e llá já n az em lékek bú zafe­ jeit p ró b áln á csokorba gyűjteni. K erese tt egy elhagyott kalászt, ki p erg e tett belőle egy búzaszem et. T enyerébe f e k ­ tette, s elgyönyörködött az életet szim bolizáló apró rnagvacskacsodában. M eg találta ben n e a fiatal női te st rugalm as kem énységét, s a sokat ta p a sz ta lt öregek bölcs a r ­ cán ak nyugalm as szépségét. M egkereste r a jta a p ará n y i pici ara n y ta llé rt, am elyről g y er­ m ek k o ráb an azt hallo tta, hogy K risztus alázatos, szenvedő k ép én ek lenyom ata. De ő m indig — m ost is — n ag y a n y ja a rc á t ism erte fel benne. N em rég K alifo rn iá b an az egyik farm e rc sa lá d n á l lá to tt egy festm ényt, p o n to sab ­ b an an n a k rep ro d u k ció ját, egy m agyar m űvész, R ippl-R ónai József alk o tását. M ár nem em lékezett rá, hogy m it és k it áb rázo lt a kép, de nagyon m egfogta őt az elm ú lásra em lékeztető szom orú h an g u latá v al s an g o lu l is ta láló cím ével: A m ikor az em ber m á r csak a visszaem lékezéseiből él. A kkor érezte először e lle n á llh a ta tla n erővel, hogy h aza kell jönnie. A p já t nem is ism erte. E lesett a h áb o rú b a n . A nyja n é­ h án y év a la tt összeroppant, m egőszült, b eleh alt a szom orúságba. A gyerm ekkori b a rá to k közül sem élt m á r egyik sem. K arcsi, a nagy mókamiester, a rá jellem ző m ódon távozott. Egy ra k tá rb a n benzines hord ó k közelében hegesztett. F elü lt egy óriás lá n g p a rip a h á tá ra és ö rökre elrepült. M argó alk o h o lb an oldott ta b le t­ tá k k a l csinálta. Szándékosan. Ottó, ak i n éh a ír t egy-egy levelet, k aram bolozott. N e k i­ zúgott egy betonoszlopnak autóval. M indegyik fiatalo n h a lt meg. , . U to ljá ra 56-ban, tizen h áro m éves k o rá b a n ta lálk o zo tt velük, am ik o r tékozló fiúk é n tn y a k á b a v ette a világot. A zóta nem is já r t M agyarországon. G y erm ek k o ra szín ­ helyéhez m á r csak egy öregasszony, a n y o lcvanháro m éves nagym am a, az őt a n n a k idején oly féltő gonddal és szerete tte l nevelő „nag y an y ám ” köti. Meg n éhány régi szomszéd. És az em lékek. H a n em ír ta volna meg, hogy jön, ta lá n még a n ag y an y ja sem ism erte vo ln a meg. 26 év a la tt nagyon m egváltozott. S zak állt növesztett, m eg férfiasodott. Csak derűs, nagy, k ék szem e em lékeztet a rég i k isfiú ra. _ N agyanyja karfiollevessel, rá n to tt csirkével fogadta. F inom volt, de ő valam i m ást sz erete tt volna.

Sulym ot ennék, nagyanyám . F őtt sulym ot — m ondta. K iirtő slán k o t, p u liszk át vagy tejfölös gom bát. F e lv illa n t elö lte egy régi kép. H arm atos réten k ó b o ro ltak a n ag y an y jáv al. Bolyhos fűszálak bélelte m élyedések k ristá ly tisz ta vizében fü rd e tté k láb u k at. „P icsirti”-nek nev ezett szegfűgom bát szedtek füles kosárba, h allg atták a boldogan trillázó m a d a ra ­ kat. „F icsirtigom ba és pacsirtaszó ” — csicseregtek benne az em lékek. M ásnap n ag y a n y ja puliszkát főzött. A képlékeny, dagadó m asszából az öregasszony egy h ajd an i kisfiú gömbölyű, m eztelen fenekét lá tta kiform álódni, a m in t be leereszkedik a tóba, s k ét vaskos kis k e­ zecskét, am in t szorgalm asan szedik egy m ázas vödörbe a kacsacsem egét, a sm a ra g d ­ zöld békalencsét. V acsora u tán Istv án m e gkocsikáztatta a nagyanyját. Eszébe juto tt, hogy v a la h a g yakran szállíto tta őt k erék p áro n a te jcsam o k b a. D ü­ hös v o lt a falu siak ra, m e rt m egm osolyogták a váz k ere sztrú d já n fá ra d t fekete v a r jú ­ k én t gubbasztó öregasszonyt, a k i m ost, a nagy autóban olyan volt, m in t egy lu x u s­ hotel h alijá b an lévő bőrfotelban fe le jte tt szegényes csomag. N em csoda, soha nem ült még au tó b an . — Jó voLt? — kérd ezte István. • — Jó — v álaszolta tartózkodó kedves m osollyal. K ésőbb István bekapcsolta az a já n d é k b a hozott színes tév ét és a képm agnót. Be­ csav a rt egy nagy égőt és olyan fényesség le tt a szobában, m in t v alah a k ará cso n y ­ kor, am ik or m eggyújtottak a iá n m inden gyertyát. Csillagszóróiként perceg ett a film ­ felvevőgép, s az öregasszony, akinek úgy tűnt, isten sz állt le az ő képében égő csipke­ bokorban, egy alig három kilós kis fekete doboz jóvoltából v isz o n tlá th a tta m ag át a képernyőn. A tévében az a m ásik Erzsi néni ugyanúgy m ozgatta a sz ájá t és ugyanazt m ondta, am it ő. A napok kellem esen teltek. István igyekezett lefoglalni m agát. R endbe hozta n ag y an y ja elro m lo tt v illanyvasalóját, b eá llíto tta a varró g ép ét. S o rra já rta a szom szé­ d o k at: fo rraszto tt, szerelt, m in d en t m egjavított. — A ran y keze v an — m o n d ta az egyik szom szédasszony. — És nagy gyerekbolond — te tte hozzá a m ásik. N yolc-tíz a p ró lu rk ó t b eü ltet a kocsijába, vezetni ta n ítja őket a réten. Pedig neki nincs is családja. U nalm as ó ráib an a k a m rá b a n k u ta to tt, régi tá rg y a k a t k eresett. M eg találta az „e sz tav á ta”, a szövőszék d a ra b ja it, a régi sulykolót, s a lep atto g zo tt zom áncú, berozsdasodott pléh lav o rt, am iben a n agyanyja a n n a k idején őt is fü rd ette. T izenkét éves koráig. A kkor, éppen a születésnapon, bekészítette a m nsd ó tálat, a tű zh ely rő l lev ette a forróvizes fazekat, s a benne gőzölgőt k an n á b an , a „korsó b an ” lévővel összekeverte. A faló cára te tte a tisz tá ra m osott, ropogósra kem ényített, m onogram os törölközőkiendöt, m ellé az orm ótlan, szögletes m osószappant és kim en t a n y ári konyhából. M agára h ag y ta vékonyka, fejletlen kisunoikáját, finom ta p in ta tta l érzék eltetv e, hogy ő azért e n ap tó l fogva „nagy fiú ”Hnak tekinti. M ost boldog volt, hogy azóta m egszakállasodott Istv á n k á ja itth o n van és lá th a ­ tóan jól érz i m agát. H a vendégek jöttek, az öregasszony közéjük ült, h a llg a tta a beszélgetést, nézegette a színes képeket, am ely ek et u n o k ája m uto g ato tt New Y ork-ról, C hicagó-ról és m ás varosokról. F elhőkarcolókat, h atalm as au tó k at és h ajó k at látott. — N em ak arsz végleg hazajönni, Istv án ? — kérd ezte egyszer v á ra tla n u l az egyik szomszéd. N agyanyád m á r nagyon öreg. G azda kellene a házba. Az öregasszony a rc a ólom színűvé vált, fogságba esett m a d ár szárn y ak én t v e r­ desni kezdtek benne az idegek. Szinte kegyeletsértésnek érezte, hogy v alak i az ő két és fél évtizede re jte g e te tt legtitkosabb g ondolatát ilyen durv án , leplezetlenül ki m erte m ondani. Az ezt követő é jjel — évek óta m ost először — Istv án álm odott. N ag y an y ját lá tta lek ü d n i súlyos betegen, hagym ázas, ö nkívületi állapotban. M ár nem beszélt, de kezé­ vel furcsa, hívogató m o zd u lattal még in teg etett neki. K ét fekete fá ty o lru h á b a öltözött asszony jött. L efogták n ag y a n y ja m egkövesedő szem ét, felk ö tö tték az állát. M ár h alott volt, de keze tovább integetett, élt, m ozgott.

64

Reggel Istv án összetörtén, fá ra d ta n , v ere jték b e n úszva éb red t. K im en t a k o n y ­ h áb a és m egkereste a n ag y a n y ja kezét. M egállította a babot tisztító fü rg e u jja k a t, s ak k o r lá tta , hogy ez a kéz v alóban fia ta l m arad t. M egcsodálta n ag y a n y ja tenyerében a rövid szerelem - és a hosszú életvonalat. Ügy nézte m ost ezt a kezet, m in t b iz to n sá­ got jelentő szigetet a lét óceánjában. E m lékezett rá, hogy a csípős csalán haragoszöld levélnyelvei soha nem tu d tá k k ibontani r a jta égő hólyagrózsáikat, nem fogta v adsze­ d er tü sk éje, búzatövisek fu llán k ja. N agyanyja a kem en céb e is csupasz kézzel n y ú lt be, m eztelen u jja k k a l igazgatta az izzó szalm a z sa rá tjá t, ra k ta a faszenes vasaló éh e­ sen tátogó tá lto sto rk á b a az éltető parazsat. K eze kérges és kem ény volt, ha m u n k á ra kellett, de hűvös és gyöngéd, m ikor az ő lázas, forró hom lokát sim ogatta. Istv án feln ő tt k orában, a m essze távolból is gyak ran érezte a tú lfe szített m u n k á ­ tól lü k tető fájó fején eleven, n yugtató borogatásként. E ljö tt a búcsú napja. István m egcsókolta n ag y a n y ja arc át, m eg sim o g atta a kezét és beszállt a kocsiba. Az Öregasszony arc án az elválás szom orúsága h ely ett fu rcsa öröm tü kröződött. K oráb b an valam i olyasm it olvasott k i u n o k ája tek in tetéb ő l, am i boldoggá tette. M ozdulatlan volt, csak kezével in te g etett a tovatű n ő kocsi u tán . Istv án a h a tá r ­ ban m ég egyszer m egállt. K iszállt az autóból és viszanézett a falura. A tá v o lb an cserepes m u sk á tlik k én t v iríto tta k a piros te te jű házak. K özöttük — m in t delelő egyszarvú — m éltóságteljesen állt a fazsindelyes tem plom torony, s tőgye k öré gyűlt éhes pici b o rjaik én t felse jle tte k m ellette a négy sarkon álló bájos fióktornyocskák. Istv án m egpaskolta az egyik diófa k enyérhéj színű hűvös k érgét, beszív ta a le v e­ lek illatát, gyöngéden m egsim ogatta egy gyékény bársonyos, b a rn a buzogány fejét. — M eglátjátok, nem sokára végleg visszajövök •— m ondta. N ap su g árd arazsak zsongtak békésen körülötte, és am ik o r elin d íto tta a kocsit, a szunnyadó szél nyu g alm a töltötte el.

K oncz Z oltán: Este L uganőban

Nagy István Attila

Nagy István Attila

A VERS HALÁLA

LOBOG AZ ŐSZ

h a jn a li három kor gyereksírás riasz to tt s m in t géppisztolysorozat a m enekülő [hátán k iv irág zó it bennem a harag az álo m bazuhanás te h ete tle n vágya fogaim at összevicsorította te áz o tt a kis d ik tá to r négykor ötkor ü v ö ltö tt h atig türelm esen fél h étk or feléb red t A ttila is reggeli m ű so rra szólt a szirénázó óra b ilin az egyik p elen k áb an a m ásik fél n yolckor fu tás bölcsődébe óvodába u tá n a sor a boltban hús k enyér sá sk ajá rás A frik á b an pókhasú éhezők n eu tro n b o m b a infrafeg y v er cirkáló [rakétái Lajos bácsi m ásodik n a p ja h aldoklik a kollégium i ebéd m ost is zsíros un alm as evőeszköz csöröm pölés elk ö ltö ttem m egint három száz forintot m enni kell a k é t gy erek ért először A ttiláv al sétálok a p ark b a n látod a to rn y o t m ondja hogy k ell m ondani kérdezem látom a to rn y o t ja v ít m a jd kezem et elengedve fu tá sra ösztökél fu tu n k néhányszor az o rrá t törü lg etem s közben V jacseszláv Tyihonov a H áb o rú és b ék ét olvassa a rád ió b an N icarag u a véresen v a jú d ik A ngola nem zeti ü n n ep et íil h ián y zik az asszanyi jóság páros csöndünk d o b b an ása a k ét fiú egym ásnak ugrik üvöltés kétszólam bán fenyegetés verés a fak a n álla l m en etren d szerinti esti fürdetés birkózás a tejbegrízzel és a tv -h íra d ó ú jra bom báz hallottakkal h írek k el ostrom okkal k én y szerít a kétségbeesésre felbőszít a cselekvésre k ilen c ó rak o r eicsöndesül a ház v alahol elvesztettem m agam d élelő tt vagy d élu tán vagy a koraesti ro h an ásb an nem érdem es a ta lá lk á ra v árn i alu d n i k ellen e k icsit alu d . . .

Lobog az ősz, hideg szél perzseli [a leveleket,

66

ott, ahol lá b n y o m ain k at d ajk álta [a nyár, vigyázó kezem m el hom lokodról a gondot [elsim ítottam , á lld o g áln u n k a csodálkozó te k in te tek [előtt, surrogó éjszak ák n y u g talan ság a kísért, zizegve le h u llo ttak a pödörödött [aranyfillérek. Z ajongva k eringőznek a b án a t károgó [m adarai, szárn y aik k al ta k a rjá k ritk a [re g g elein k et: úton van m ár a tél, sű rű sö d ik a felhő, zim ankó t lehelnek a fá k ra az észaiki [szelek. Siessünk, m ie lő tt végleg m egkeseredik [az álom, ablakodon m á r csak a jégvirág díszeleg, nézd az arcom at, kem ényedő [barázdáim at, ne v á rju k meg, am íg csipkét rajzol [a zúzm ara a világra, hu n y d be a szem ed, alu d ju n k !

Nagy István Attila G Y Ö N Y Ö R Ű ÁLOM

Ügy zuhogott, ahogy a film ekben szokott. Hosszú percek ó ta függönyt v ont k öré a viszonylag ritk a jú n iu si eső. Egy-egy lám p a a la tt jól látta, hogy bugyborékolva, félpúposodv'ai, m in th a a fő id re éré s elLen tilta k o z n á n a k a'z esőszem ek, nagy erővel vágó d tak az aszfaltra. A környező tetőkön is roham ot dobolt az idő, az első p illa n a t­ ban azt hitte, a m e n etren d sze rin ti jég érk e zett meg. N éptelen v o lt az utca. Még a fák is hián y oztak innen, egy-két fia ta l g y ertyán árválkodo tt, csapzottan, te h e te tle n ü l; tű r ­ té k az esőt. K iü rese d ett volt m inden, a k á r a m ag ára m a ra d t lélek. H átra fo rd u lt. E lm osódottan látszo tt a boltozatos g y árk a p u ; v ilág íto tt a fe lira t: élüzem . Az acélgyárban dolgozik m á r több m in t tíz éve. Ü zem m érnök, egy h atalm as, régi és m odern gépekkel eg y a rán t felszerelt részlegnek a vezetője. M iskolcon végezte az egyetem et, s rögtön ide k erü lt. Az éd esan y ja közelében a k a rt m a rad n i, de az em ­ lékei is nagy erővel kötötték. A m űszaki p ály a racio n ális v ilágában, az igen-nem döntések h étk ö zn a p jai sem tu d tá k elp u sztítan i belőle a dolgok, az esem ények tú lzo tt érzelm i m egközelítését. M intha két em b er lak o tt volna benne, az egyik az ig en t m o n d ­ ta: a világot a rend alap já n kell b erendezni; csak am i k iszám íth ató , elem ezhető, é r ­ zékelhető, az é r valam it. A m ásik élénken tiltak o z o tt: a világ csak h an g u lat, a fe lü ­ leti szépségek, kellem ességek, ízek, illatok m a ra d n a k meg az em berben, a többi h iá ­ bavaló küzdelem , a lökdösődésben, a h arcb an kicsorog u jja in k között az élet. K ap ­ csold ki h á t a logikái, oldódj fel a létezésben! Az igen az érvényesülés ú tja it kereste, tö p ren g ett, te rv e k et készített, s e lju to tt A usztriába, S vájcba, L ibanonba, P árizsb a és R óm ába, a nem hosszú esti sétákon kínozta, kapcsolato k b a hajszo lta, s nagyon g y ak ­ ran a rra k ényszerítette, hogy presszókban üldögéljen h etek en át m in d en este. A kkor lepődött meg, am ikor a m u n k a tá rsa i egy délu tán felköszöntötték, s az üveg konyak m ellé tá lcá t te tte k le az aszta lra h a rm in c h a t szál égő gyertyával. Ez a m ai este is! V életlenül összefutott G izivel. A lány alig m ú lt húszéves, v állig érő szőke h a ja csuklóra kívánkozik. In k áb b tré fá n a k szán ta a m eghívást, s m aga is m egdöbbent, am ik o r a lány igent m ondott. V alójáb an nem v o lt kedve a tá rsa sá g ­ hoz, egyszerűen nem a k a rt m ogorvának, m egkö zelíth etetlen n ek látszan i. A m ikor egy­ m ás m e lle tt elin d u ltak , B andi észrevette Gizi te k in te tén , hogy v alam icsk ét iv o tt m ár. R á ju k b o ru lt az este, b a k ta tta k az enyhe em elkedőn, látszólag cél nélkül. Egyszerre m egálltak, a lány felé fo rdulva m ondott v alam it, ő csak a sz ája m ozgását figyelte, és nem a k a rt h allan i sem m it. A ztán feln ézett az arc ára, a szem ük összevillant. H om á­ lyosan érezte, hogy nem örül ennek a te k in te tn ek . M ohóságot, szom júságot lá to tt benne. M entek m ég vagy kétszáz m étert, am ikor a h allg atásb ó l a sóhaj felszak ad ásá­ val eg y ütt k ilép ett a lány, s m in th a a h an g ja külön életet élne, m in th a anyagi v aló ­ ság áb an a lánytól függetlenül is létezne, m egszólalt: „Ö, Rómeó, m ié rt vagy te R ó­ meó! / T agadd meg atyád és dobd el neved! / S ha n em teszed: csak esküdj k ed v e­ sem m é — / S m a jd én nem leszek C apulet tovább! / C sak neved ellenségem , n em m a­ gad. / S te önm agad vagy és nem M ontague. / Mi M ontague? Se kéz, se láb, se kar, / Se arc, se test. .. Ó, válassz m ás nevet! / Eh, mi a n év ? M it ró zsán ak h ív u n k , / B árhogy nevezzük, éppoly illatos. / H a Róm eót nem h ív já k R óm eónak, / S zak aszto tt oly tökéletes m a ra d / A kárm i n é v e n .. . Dobd el h á t neved! / És egy élettelen szóért cserébe — ' Tiéd az életem !” Az első m ondatok m egdöbbentették, a lány szavaiból árad ó vágy eln ém íto tta. K i­ táru lk o zik a lány, és valam i oka nyilván van, hogy en n y ire n y íltan , gyorsan teszi. De

07

m it k ezd jen ezzel a tízperces nővel? A m it m ond, az sem m ik ép p en sem szólhat neki, legfeljebb az üzem m érnöknek, a gyak ran u ta zg ató nő tlen férfinek. V isszahullottak a valóságba. M észöly Dezső fo rd ítása, igaz? E n n y it m ondott, s tu d ta jól, hogy b ru tálisan k ijó z an íto tta a lányt. H allg atv a m e n tek tovább. M it a k a r ez a nő? T u d ják m ind a k etten, hogy egyetlen é jsza k ára k ellen ek egy­ m ásn ak. Ez tény. M egfellebbezhetetlen, m in t az E = m-c5. H át a k k o r m ié rt szól ki a lán y a szerepéből, m ié rt a k a r egyszerre m ás lenni, m in t am ire v állalk o zo tt? K ét évtizedre a huszadik század végétől, az illúzióvesztés v irág k o ráb an , a b etonvárosok dzsungelében ez a lány a szerelem re hivatkozik. M in th a te re m ő r len n e az E m beriség G y erm ekkora nevű m úzeum ban, ahol a szakértő ap ró lék o sság áv al k ell m egm agya­ rázn i a látogatónak, m it je len ten e k bizonyos k ih a lt fogalm ak, gesztusok. Jó l össze­ jö tt ebben a világban m inden. Az évszázados botlások u tá n m a végre tu d ju k : se n k i­ nek se szabad hinni. S enkinek és sem m iben. Ez az egyetlen biztos p o n t az életben. Ne higyj senkinek, ö n m agadnak sem! O lyan ez a lány, m in t a m o d ern clown. K iszól a szerepéből. A presszóban Domoszlói m usk o tály t ittak , k ét üveggel. Az utolsó p o h ár m el­ lett sokáig üldögéltek. Gizi szorosan odahúzódott m ellé, a fejé t olykor a v á llá ra e j­ tette. V áratlan u l dúdolni kezdett. K icsit b u kdácsolt a han g ja, de m egm ám orosította. F ölforrósodott a levegő, a szerelm i boldogság fá jd a lm a s kid alo lása nem m a ra d t h a ­ tástalan. Elszom orodott. S ch u b ert S zerelm i d ala kell ahhoz, hogy m ag ára d ö b b en ­ je n ? H om ályosan érezte, m ajd egyre erősebben, világosabban tu d ta is: h iányzik b e ­ lőle valam i. De mi ennek a h iá n y n ak a neve? M icsoda, am ik o r m in d en e m egvan? Nem vágyik sem m ire, nincs célja. A m ú ltjá t fe le jte n i a k a rja , a je len é t éli, a jövője b izo n ytalan és érdektelen. M egitta a m arad ék bort, s m ielő tt G izi v alam it m o n d h a to tt volna, felállt, gyors lép tek k el elhagyta a presszót. A zakója m á r teljesen átázott, a h a já n végigüm lik a víz, egyenesen a ny ak áb a. G yorsan józanodik. Igaza le h et enn ek a lánynak, gondolta, m iközben a kulccsal bíbelődött. Ő leg­ alább tiltak o zik a m aga m ó d já n az érzelm i elsivárosodás ellen. A zt m ondja, hogy az em bernek nem szabad m egjátszani a nagyvon alú t, a józan előkelőt, m iközben m ély érzelm ek re vágyik. A szenvedélyben m egsem m isül az egyéniség. E zért ta k a r ­ g atja az em b er önm agát, vesz föl álarcokat, nehogy rám u tasso n v alak i: en n ek é r ­ zelm ei v an n a k ! Gizi nem b írja tovább. T alán őszintén hiszi, hogy ő az, ak it keres. H inni kellene benne! L assú m on d u lato k k al levetkőzik. Az öltönyt v á llfá ra ak asztja, k in t h ag y ja az előszobában, lassan m ajd m egszárad. P izsam áb a bújik. A h ű tőszekrényből elővesz egy üveg bort, felbontja. A m ásodik p o h ár u tá n pihen. A szobaajtó m ellett egy p á r női szandál. Éváé. I tt ta r tja nála. K abalából. A m íg az itt van, szokta m ondani, én is n yugodtan jövök. Vagy kiteszed az ajtó elé, és ak k o r tudom , hogy v an n álad v a ­ laki. N em igen jön többet. M egunta, elzav arta. N agyon összevesztek. Az a te bajod, hogy se n k it se tudsz szeretn i — k iá lto tta a lány. Sohase tu d tá l, ö n m a g a d szereted. H iányzik belőled a biztos pont, a valaki m ellé állás tu d ása. Ö nm agad szereted, azt, am i belőled a m ásik b an m egjelenik! S a já t m agad keresed, és közben gázolsz, e lta ­ posol m ind en k it, ak i az u ta d b a kerül. H át ki vagy te, hogy így felelő tlen ü l játszol? Téged nem zav ar sem m i? Csak k ap n i akarsz, adni sohasem ? Csak egy telefon, gon­ dolod, s éned egyik hiányzó részlete m áris az ágyad b a b ú jik . M ert az ágy öröm eit, azokat igen! De jaj, be ne szennyeződj! N ehogy m eg érin tsen a m ásik em b er lelke! A sp ájzban ta lá lt m ég egy teli üveget. B izonytalanul, üg y etlen ü l felb o n to tta. Az üveg nyak a állandóan a p o h ár p erem ét kocogtatta, m iközben tö ltö tt. „S te önm agad

68

Vagy és nem M ontague" — em lékezett Gizi szavaira. így van v aló b an ? K icsoda 51 M indkét lánynak igaza volt, a h arm a d ik n a k is, a negyediknek is, m indnek. A k a rta egyiküket is? Nem. En egy erkölcsi n u lla vagyok. R égóta azt hiszem , hogy nekem , az ü zem m érn ö k ­ nek m in d en t szabad. A zt h ittem , a k apcsolataim n y o m talan u l eltű n n ek , m ásn ap este m ár nem érdekel, ki alu d t velem éjszaka. A zsenigőg elh o m ály o síto tta a látáso m at, elvette az erőm et, a hitem et. Egyszer még É vát is m egpofoztam . Csak állt, nézett, velem meg forogni kezdett a szoba. E gyüttérző fá jd a lm a t lá tta m a szem ében, olyat, am i felem el és nem m egaláz. H it v olt a szem ében. T udta, hogy nem én ad tam a pofont. E zért nem m ent el. N em tu d ta m m egbocsátani neki. Az egyetlen em ber, aki tökéletesen ism er anélkül, hagy k o n k rétu m o k at tu d n a rólam . A bőrével, az id eg ei­ vel, az ösztöneivel érzékel, a bőröm m é, az idegeim m é, az ösztöneim m é változott. Ezután hozta a cipőt. Ü resnek érezte m agát. H irtelen elh atáro zással a k o n y h áb a sietett. K eresgélni kezdett az egyik fiókban. G yógyszeresüvegeket dobált a h á ta mögé. V égre m e g ta ­ lálta, am it k ere sett Egy éve írta fel az orvos, am iko r nagyon fá ra d t és k im e rü lt volt. A ltató. T alált belőle m ásfél dobozzal. Ö n tö tt a borból, a szem eket h árm asáv al a nyelvére te tte s egv-egy kortty al leküldte valam en n y it. O d ab o to rk ált a heverőhöz. Útközben m eglökte az asztalt, az üveg leesett és gurult, egészen a női szandálig. V é­ gigdőlt a heverőn, az éjjeli lám pa sárga fénye az arcáb a hullt, arcv o n ásai k isim u ltak . Ügy fek ü dt ott, m int a k it gyönyörű álom ringat. H ét ó rakor a telefon ébresztette. Bal o ld a lára ford u lt, jobb kezével felem elte a Kagylót és visszaejtette.

B erecz A n d rá s : Secco te r v e k S zt. L ászló le g e n d á k té m á h o z I.

69

Színház Bulgakov: Fehér karácsony M ihail Bulgakov az egész szovjet irodalom senkihez nem h aso n líth a tó egyéni­ sége: jelenség. P olitik ai h o v atarto zá sá t illetően som m ásan h a rm a d ik u ta sn a k m in ő ­ sítették , de ez a m eghatározás csak a k k o r le tt volna elfogadható, ha nem a d ta k v ol­ na en n ek neg atív előjelet. E gyrészt k étségtelenül igaz, hogy nem volt kom m unista, m ásrészt azonban az is ta g a d h a ta tla n , hogy nem volt a szovjet ren d szer ellensége, a fo rrad alo m u tá n nem em igrált, m in i an n y ian m ások, sem Íróként, sem állam p o l­ g á rk é n t nem á r to tt a szovjet hatalom nak. Ném i sértő d ésre pedig le tt volna oka. Ki ne sértő d n e meg helyében, ha az állam első em bere, m iu tán tizenötször m egnézte egyik d a ra b já t, tö rtén etesen éppen a T u rb in -d rá m á t — am i a szovjet irodalom m á ­ ig egyik legnépszerűbb színpadi m űve, hiszen a m oszkvai M űvész S zínházban csak 1926 és 1941 között több, m in t ezerszer já tsz o tták sikerrel, s a XX. kongresszus óta sem tu d já k annyiszor b em u tatn i, hogy m indenki jeg y et k aphasson rá, aki meg a k a r­ ja nézni —, így ír ró la: ,,M időn nincs h aljárás, még a Turbinák n a p ja i is hal.” KI ne sértő d n e m eg a helyében, am ikor a T u rb in o k at a közönségsiker ellenére kizárólag csak a M űvész S zínház já tsz h atta , am ikor a következő m űvét, a M enekülést — a m it film en azóta m á r h az án k b a n is lá ttu n k — G orkij és N yem irovics-D ancsenko pozitív b írá la ta ellen ére b etilto tták , am ikor a Moliére-drámúnak k ét h éttel a p rem ier u tán ugyanaz le tt a sorsa, am ikor a Végső napok, A M ester és Margarita, a Színházi re­ gény és m ások csak halála u tán húsz-h arm in c évvel lá th a tta k napvilágot, am ikor a k o ráb a n róla ír t 301 cikk közül 298 elm arasztaló és igazságtalan volt, am ikor éle­ te utolsó tíz évében m indössze segédrendezői á llást k ap h ato tt. Mi h á t kora k u ltú rp o litik á já n a k kifogása Bulgakov és koncepciója ellen (ebben a m űvében és általáb a n )? Az alap v ető vád az, hogy a cá ri értelm iséget, a „fehér g á rd á t” egyértelm űen rokonszenvesnek ábrázolta. V alóban, Bulgakovig egyetlen író b an sem m e rü lt fel az a gondolat, hogy a cári intellig enciának, a feh é r g árd á n ak sok ezres, több m illiós réteg éb en a nép ellensé­ gei, a gazem berek, a szélhám osok, a zü llö tt k o rru p to k , a léh a és b u ta idióták nagy sokasága m e lle tt leh ettek szubjekktíve becsületes, erkölcsös em berek, a k ik azért fogtak fegyvert a vörösök ellen, m e rt valóban azt hitték , hogy ebben az esetben h a r ­ colnak a HAZÁÉRT, az á ltalu k is sz e re te tt O roszországért. Bulgakov tételén ek igaz­ ságához bizonyíték se kell, ahhoz logikai úto n is el le h e t ju tn i; a pro b lém a a to ­ v áb b iak b a n te h á t csak az lehet, hogy B ulgakovnak minden feh é rg á rd istája, cári értelm iségi hőse szim patikus, pozitívan m egrajzo lt-e? E rre a k é rd é sre a M óricz Zsigm ond Színház előadása is világos választ ad. Bulgakov egyik legnagyobb érdem e ép­ pen az, hogy am íg előtte a feh é re k et sem atik u san , egységesen n eg a tív n a k áb rázo lták , addig ő m űvészien disztingvál, s m inden egyes hőse a feh érek egy-egy elk ü lö n íth e­ tő, erk ö lcsi-p alitik ai-id ealó g iai m a g a ta rtá sá b a n különböző, ak tiv itá sáb a n , te m p era­ m e n tu m áb an , érté k éb e n m ás-m ás ré te g e t képvisel. A feh ér gárda c. regény és a m otívum ai a la p já n ugyancsak Bulgakov által ir t A Turbin család napjai c. d rá m a 1918 telén játszódik K ijevben. A vörösök M oszkva

70

körn y ék én m á r szép sik e re k et é rte k el, m aguk m eíié tu d tá k á llíta n i a lakosság je ­ lentős részét, de K ijevig m ég csak félelm etes — pozitív és n eg atív értelem b en egy­ a rá n t félelm etes — h írü k ju to tt el. A v á ro st még a h etm an fe h é r csap atai ta rtjá k , de nem a bolsevikok tá m ad ják , han em az an a rc h ista szélhám os, az u k rá n P etlju ra . A T u rb inok m á r a vele fo ly ta to tt h arc b an elvéreznek, pedig világosan lá tjá k , hogy az igazi ellenfelek a bolsevikok, s A lekszej T u rb in in te llig en c iája és előérzete a la p ­ já n m egsejti, hogy a harcban, a k é t nagy erő közötti k eg y etlen összecsapásban a vö­ rösök lesznek az erősebbek, a feh érek p u sztu lása kétségtelen. B u lgakovnak nem célja, hogy a baloldalt, a fo rrad a lm i erő k et bem utassa, an n á l p la sztik u sab b an áb rá zo lja a m ásik táb o rt. A fe n t e m líte tt érté k re n d b e n és so rre n d ­ ben a „jó”-tól a „rossz” felé h alad v a vizsg álju k m eg hőseit, v a la m in t azt, a szere­ p ek e t hogyan a la k ítjá k színházunk m űvészei! A l e k s z e j T u r b i n a regényben nem tényleges tiszt, h an em orvos (m int az író is!), tiszti ru h á t is csak felszólításra ölt, s m ire csa p a tá ra ta láln a, beköszönt a feh érek teljes összeom lása. A d rám á b an m á r hadosztályparancsn o k , de m in t ilyen, csak an y n y it tesz, hogy le lk iism eretére h allg atv a felo szlatja egységét, hogy m egm entse em ­ b ere it a felesleges vérontástól. S a já t szem élyét illető en v állalja, hogy — az ő sza­ v aiv al — „fe jjel m e n jen a fa ln a k ”. T u rb in in te lle k tu á lis egyéniség. Csak egyféle O roszországot tu d elképzelni, a cárét, ak in ek egyetlen ellensége van, a bolsevikok, de becsületes, m e rt nem csak a k ato n ai vereséget lá tja be, h an em az erk ö lcsit is, am ik o r m egfogalm azza, hogy a h a z a m á r rég en a bolsevikok o ld alán áll. A szerepet G y ö r g y f a l v a y P é te r k ifo g ástalan u l m e g értette és elég meggyőzően, m é rték ta rtó an , m éltó ságteljesen fo rm á lta meg. K ár, hogy olykor a főszerep sú ly án ak felelőssége b i­ zo n y talan n á tette. A lekszej leghűségesebb em bere S z t u d z i n s z k i j k a p i t á n y , ak i büszke a rra , hogy összeom lásuk u tá n elm o n d h atja: „Én T u rb in ezredes m in d en p a ra n c sá t te lje síte t­ tem .” í/j. T a t á r E n d r e nem h o zh ato tt ki többet a szerepből, m in t am i b en n e v o lt: az egyoldalú, nem intelligens, a cári eszm ékhez és a p aran csn o k aih o z v ak o n hű k atonatisztet. N y i k o l k a , A lekszej öccse m ég nagyon fiatal, alig gondolkodó ju n k e r, de szívvellélekkel, hevesen és fo rró fe jű é n csin álja m indazt, am it n ev eltetése diktál, meg am it b á ty ja és b a rá ta i tesznek, nem zúgolódik ak k o r sem, am ik o r ebbe b elerokkan. V i t a i A n d r á s ism ét k itű n ő v olt ennek a tehetségéhez m é rten kis fela d atn a k a m eg o ld ásá­ ban. G itározik, énekel, táncol, V itai azon kevesek közé tartozik, ak ik a színpadon ak k o r is já tszan ak , am ikor nincs szövegük. U gyanehhez a politikai táborhoz tarto zik J e l e n a T u r b i n a , T alb erg felesége. Igazi nő: nem politizál, de hőn ó h a jtja a békét, a nyugalm at, s ezért tesz is annyit, am enyn y it sa já t eszközeivel tehet: féken ta rtja fiv éreit és a család b a rá ta it. A béke azonban nem m in d e n áro n kell neki, m e rt kem ény szem reh án y ást tesz férjén ek , ak i ak k o r m enekül g á tlá sta la n u l cserbenhagyva család ját, b a rá ta it, feg y v ertársait, am ik o r azok még nem a d ták fel a harcot. H a r t m a n n T e r é z alkatilag , szép k ü lső jét te k in tv e igen jó Je le n a szerepében, h an g ja pedig k ifejezetten bájos, nőies. Sajnos, a la k ítá sa nem ad o tt T u rb in á n a k egy h atáro zo tt jellem et. M ondatról m o n d a tra jól já tsz o tta meg szerepét, de nem tu d o tt a n n a k egységes ív e t adni. A zsitom iri rokon, a félnótás L a r i o n is a fehérek h ez tarto zik , de ő Je le n á n á l is passzívabb, k is u jjá t sem m ozdítja a h arco k idején, m e rt „nem k ato n ae m b er”, a m am u sk a egyetlen fia. K öltői, m im óza lélek, tőle az úton el le h e t lopni feh érn em ű it, de büszke, hogy m egőrizte Csehov (éppen Csehov!) könyveit. Á brándozik a szerelem ről, áb rán d o zik a feh é re k győzelm éről, ábrán d o zik a békéről, de ten n i nem tesz sem ­ m it. B e r k i A n t a l teljesen m é ltá n a r a tta a legnagyobb közönségsikert. K itűnően m eg­

71

érte tte és íh eg fo rm álta ezt a félszeg, á rta lm a tla n , ám h aszo n talan fig u rá t. N em séges, hogy a v o d k ajele n et k issé túlzott, öncélú, B ulgakov errő l ilyen fo rm áb an tud, B erki azonban ezt a je len e te t a rendező instru k ció i a la p já n já tsz o tta így m aga nem ében persze ezt is rem e k ü l —, ak i ta lá n kissé a la p ta la n u l félt, hogy rész n etán unalm as, n e tá n pátoszos lesz.

k é t­ nem — a ez a

Z s i l i n ő r m e s t e r is a cári sereg tag ja, de csak A lekszej álo m jelen eteib en szerepel a m ennyországban. A ravasz, sim a szájú ő rm ester szellem i szin tje nem h a la d ja meg a nőügyeit, a k ato n ai alakizáson kív ü l sem m ihez sem ért, az eszm ék születése és p u sztu lása kív ü l esik érdeklődési körén. S t e t t n e r O t t ó a m ásik olyan színész V itai m ellett, aki többre is képes, m in t am en n y it ráb íz tak , m in d e n esetre Z silin t B ulgakov sem álm o d h atta különbnek, pl. am ikor azt írta, hogy az ő rm ester „gordo n k a-b aszszusa zendül" A lekszej kérdéseire. A közönségsikert is m egérdem elte. V i k t o r M i s l a j e v s z k i j tö rzsk a p itá n y nem csupán szájhős kocsm atöltelék, ahogy T alberg jellem zi. T alpig katona, fehér, aki — b á r részegen — feg y v ert rag a d és bolsev ik n ak nevezi a T u rb in -tá rsa sá g o t ! ! !, p u sztán A lekszej reá lis helyzetelem zése h atásá ra , m égis ő az első, aki ideológiai m eggyőződése ellen ére elvileg h ajlan d ó a b o lsevikokkal harcolni, m e rt elism eri, hogy legyőzték, hogy h a tá su k felm érh etetlen . T é r i S á n d o r kár, hogy „m. v.” játssza ezt a szerepet, bizony nagyon szívesen lá tn á n k őt a tá rsu la tu n k „törzs”-g á rd á já b a n . K itűnő az o rg án u m a; a n ag y szájú M islajev sz­ kij nek végig — enyhén szólva — em elt hangon k e lle tt beszélnie, u g y an ak k o r élnie is k e lle tt szerepében, s ez nem volt kis feladat. M egérdem elten a ra to tt nagy tetszést a közönség k örében is. h e o n y i d S e r v i n s z k i j , a fess főhadnagy, a h etm an a d ju tá n s a n em olyan m ódon ingadozik, m in t M islajevszkij, ő jellem telen. S ervinszk ij nem ro sszin d u latú , de m eg­ á talk o d o tt hazudozó, fantáziáló, önző, tehetségtelen , beképzelt, ü res em ber. É rté k ­ ren d ü n k b e n ő az első, a k it m á r sem m iképp sem le h e t p o zitív n ak vagy szim p atik u s­ nak nevezni Bulgakov áb rá zo lásáb an sem. S ervinszkij ja v aso lja azt a tó szto t a h etm an ra, a m it m ár a cári tisz ttá rsa i sem h ajlan d ó k k iin n i, u g y an ak k o r ő az első, aki le v ág a tja oldalszakállát, hogy könnyebben m aszkíro zh assa m agát. B o lse v ik n e k . . . „T örténelm ileg el-n e m -k ö teleze tt” rongyokban m enek ü l a „p ro le -ta tá ro k ” e l ő l . . . A szereposztás itt m inden bizonnyal téves, L a k a t o s I s t v á n alk atáh o z nem illik ez a szerep, az ő egyéniségéhez a ta v a ly nagy sik e rt a ra to tt B alga vagy a csugari p araszt jobb. Aninál nagyobb L a k a to s érdem e, hogy a fe la d a to t jól m egoldotta.

Míg S ervinszkij üres, se hús, se hal, V l a g y i m i r T a l b e r g v ezérk ari ezredes egy­ érte lm ű e n ellenszenves egoista. Az a rövid jelenet, am elyben a közönséget is m eg­ döbbentő sok-sok pirossal d ísz íte tt c á ri e g y e n ru h á já t — a fe lé p íte tt illú zió k a t p o ­ rig rom bolva — levetette, a jellem zés m ag asisk o lája B ulgakov és a rendező részé­ ről eg yaránt. H o r v á t h I s t v á n alk atilag k ifo g ástalan u l m egfelelne a délceg v ezérk ari tiszt m egjelenítéséhez, kár, hogy szövegm ondása nem elég tiszta, h an gsúlyai h e ­ ly e n k én t p ontatlanok. V an n ak a feh é re k n ek még T albergnél is silányabb, aljasab b p éld án y ai B ulgakov tarso ly ában, de ők a m i színpadunkon m á r m eg sem jelen n ek . Az író igen jól is­ m erte és m élyen elítélte az olyan tábornokokat, m in t S c s o t k i n (nem „S etk in ”, ahogy a színészek — nem az ő h ib á ju k ! — ejtik), aki felelőtlenül, nem ezcsizm a, b u n d a n él- . kül küldi ki csa p a ta it a K ijev környéki télbe, le v áltásu k ró l pedig nem gondosko­ dik, m íg m aga fű tö tt szobában vedeli a v o d k át; m in t a h e t m a n , ak i azokkal a n é ­ m etek kel p ak tál, ak ik so rsu k ra h agyták fe h é r szövetségeseiket, s á lru h á b a n m en e­ kül, m in t P e t l j u r a (nem „ P e ty u ra ”, ahogy a színészek ejtik , s itt jegyezzük m eg: ahogy a rendező szakem berekkel konzu ltál az angol, fran cia, olasz szavak k ie jté sét

72

illetően, m eg kell ezt lennie az orosz esetében is), ak i n em is igazi feh ér, m in t T u r­ binák, épp ellen ü k harcol, de a z é rt a fo rrad a lo m n a k esk ü d t ellensége, a k it A lekszej jellem ez a le g frap p á n sab b a n : egy „szem ét”. E ddig ta r t a feh érek é rté k sk á lá ja a rokonszenvestől az ellenszénvesig. E nnyiben k ív á n tu k visszaverni azt a vádat, hogy B ulgakovnál m in d en fe h é r szim patikus. V an még k é t epizódszerep, am ely nem képvisel p o litik ai n ézetek et — egyikük erk ö lcsie­ k e t a n n á l inkább —, ezeket P an k o ta y Istv á n és M ajoros Z o ltán a la k ítja m egfelelő szinten. Jó a pravoszláv pópák k ara, nem az ő h ib áju k , hogy olykor h an g ju k el­ nyom ja a szólókat. U gyanez vonatkozik n éh a az egyéb zenei p ro d u k ció k ra is; NAGY ANDRÁS LÁSZLÓ m in t dram aturg az 1925-ben ír t Fehér gárda c. r e ­ gény és az 1926-ban ír t A T urbin család napjai c. d rám a a la p já n m esteri forgató­ k ö n y v e t á llíto tt össze. Egyes részek et term észetesen el k e lle tt hagynia, m íg m áso k at sik e rü lt feln a g y íta n i s a já t m űvészi ízlésének m egfelelően, de n em öncélúan, h an em m indig h a tá ro z o tt szcenikai és d ra m a tu rg ia i célokkal. így feln ag y íto tta a regényben m indössze fél m o n d ato t kitevő tem etési je le n e te t úgy, hogy a látványos, lenyűgöző prav o szláv tem etés m a jerh o ld i k ép ét kétszer is felidézte, feln a g y íto tta A lekszej álo m ­ je le n e té t is, am i a regén y b en csupán n éh án y oldalt tesz ki. A d rám a cím ének — Fehér karácsony — m egválasztása jogos, részben azért, m e rt ugyancsak R ab Z suzsa k itű n ő fo rd ítá sá b a n ilyen cím m el m u ta tta be a József A ttila Színház 1964-ben, részben azért, m e rt a cselekm ény k arácso n y tá já n folyik, részb en pedig azért, m e rt a regényben szó v an arról, hogy felcsendül a k arácso n y i opera. A fo rgatókönyvben azonban m indebből alig m a ra d t v alam i: a II. részben, am ik o r L ario sziknak és Je le n á n a k k ará cso n y fát k ellene leszedni, a d v e n ti koszorút d íszíte­ nek (vajon a nézők közül h án y án tu d já k , hogy ez a d v e n ti koszo rú ???), a d v e n t pedig k arácsony elő tt négy h éttel kezdődik; a k arácsonyi o p era sem k e rü l szóba. T erm é­ szetesen m indez egy általán nem baj, csak in d o k o la tla n n á teszi a B ulgakov á lta l sem h aszn á lt „k arácsony” szót a cím ben. Nagy A ndrás László m in t rendező is kitűnő. N em kis vállalk o zás kezdő tá rs u ­ la tta l egy ilyen — szinte m o num entális — té m a és d arab b em u tatása, s ezt a fe la d a ­ tot ő tá rsu la tá v a l fővárosi szinten oldotta m eg! A m iben k iv á ltk é p p rem e k el Nagy, az a látványtervezés. R észben a lá tv án y k ed v é ért n ag y íto tta fel az e m líte tt tem etési je len e te k et (de nem elsősorban azért! A T u rb in o k „v é g n ap jairó l”, p u sztu lásáró l szól a mű, s a k é t tem etési jelenet, m a jd a zárókép g rand ió zu sán fe le jth e te tle n h alá ltá n c a fokozatosan leépülő, az im pozánstól a groteszkbe vezető képei a d rám a ten g ely ét k é­ pezik). Részben ugyancsak a lá tv án y k ed v é ért té r vissza többször az álo m -m en n y ­ ország színhelyhez is, de ez sem öncélú! B ulgakovnak m ilyen sajáto s m eg látásai b o n ­ tak o zn ak ki éppen itt! (Pl.: a bolisevikoknak is v an helye a m ennyországban, m e rt az Isten szem ében m indegy, feh é r vagy vörös, o tt m in d en k i h a rc té re n elesett; vagy: az Isten n ek az is m indegy, hogy az em berek hiszn ek -e benne, vagy nem , m e rt m in d ­ n y ájan egyform án cselekszenek: az első adandó alk alo m m al egym ás to rk á n a k es­ nek!) Nagy M ajerhold ta n ítv án y a, am enn y ib en a d íszletek et és á lta lá b a n a sz ín p ad ­ képet k é p ző m ű vé sze ti színvonalon k ív á n ja m egoldani: m in d en színpadképe egy-egy festm ény. A rendező ugyanakkor S zta n y iszla vszk ijn a k is ta n ítv á n y a , am ik o r is m eg­ v aló sítja azt az elvet, hogy m in d en szerep et a „fő fela d atb ó l” adódó „átfogó cselek­ vés” szem pontjából kell m egítélni. G ondol azonban azokra a fia ta l vagy színházhoz kevéssé szokott nézőkre is, ak ik az „átfogó cselekvést” csak tö k életlen ü l tu d já k kö­ v etn i: az egyes je le n e te k e t ö n m agukban is érdekessé k ív á n ja ten n i, s ezáltal a k ö ­ zönség figyelm ét egy p illa n a tra sem hag y ja lankadni. Egy k itűnően m eg ren d ezett je len e tre külön is érdem es k ité rn i. Az I. rész utolsó képében a fehér tisztek T u rb in ák n á l vacsoráznak, esznek, isznak, énekelnek, u d v a-

73

to ln ak , berú g n ak , a szta lra á lln a k (no, ez nem jellem ző sem B ulgakovra, sem T u rb i­ nákra, de 'a lá tv á n y és a hangulatiterem ités kedvléért ez is m eg en g ed h ető a ren d e ző ­ nek!), részegen politizálnak. M ajd v alak in e k eszébe ju t, hogy el k ellen e én ek eln i a cári h im nuszt! M int a k ato n aló a k ü rtre , úgy k a p já k fel fe jü k e t a cár szóra, kővé m erednek, belesápadnak, s meggyőző pátosszal, m agasztosan én e k lik a szép m elódi­ á t; de ez a je len e t groteszk is, m e rt a fenséges h im n u szt fürdőlepedőben, p izsam á­ b an zengik; u g yanakkor borzalmas is a látvány, m e rt M islajevszkij k a p itá n y közben részegen, sírva, a rtik u lá tla n hangon k ia b á lja el m onológját k iá b rá n d u ltsá g áró l, p e­ dig m o n d a n d ó ján a k nagy igazságairól m á r m eggyőzte a közönséget az előző je len e­ téb en a lefagyott láb aival! A ze n ét n agyrészt szerezte, kisebb h á n y a d á b a n összeállította, b e ta n íto tta és k í­ sérte T om asovszki Pál. Az előadás sik ere neki is köszönhető. A p rav o szláv egyházi zene nagyon szép, s ezt a szépséget csak a z é rt tu d ta á tm en ten i d ara b u n k b a, m e rt m aga is ism eri, érti, szereti. A n ém et intervenciósok p o litik ai h a tá sá t n ém etes m eló­ d iák k al, a k ijev i színhelyet pedig u k rá n n épdalok nyom án k o m p o n ált dalocskákkal érzék eltette. A díszleteket S zlá v ik Istv á n te rv ezte m. v. Igen nehéz v o lt az ő fe la d a ta is, m e rt olyan egyetlen szín fa la t k e lle tt csinálnia, am elyik hol k rip ta , hogy a T u rb in o k szalonja. A fek ete oszlopos, feh é r és „k ré m szín ű ” függönyös m egoldás te lita lá lat. Szakács Györgyi ugyancsak m. v. terv e zte a jelm ezeket. K ülönösen Je le n a T u rb in a ru h á i tü k rö zték kitű n ő en a századelő o ro sz-u k rán értelm iség én ek d iv a tjá t, ízlését, de k ifogástalanok voltak a p a p iru h á k és a tiszti unifo rm iso k is. Isten áb rázo lása elég szegényes, ez csak a z é rt baj, m e rt a d rám á b an elhangzik, hogy m en n y ire le írh a ta tla n u l fennséges. V irág g ló riája in k áb b B acchust ju tta tja eszünkbe. A M óricz Zsigm ond S zínház 1982. novem ber 13-án m a ra d a n d ó t — igen ta rta l­ m as, látványos, nagyon jó l előkészített, átgondolt d a ra b o t — m u ta to tt be. R em éljük, hogy a fővárosiak, n etán a televíziónézők is lá tn i fogják, hiszen a T u rb in o k d rám ai tö rté n e té t h a z án k b a n eddig nagyon kevesen lá th a ttá k színpadon. Vécsey A ntal

Dobai—Muszti—Szabó: A „Kvantum bantum csap d ája" — pedagógusszemmel

„M egtanítok egy v arázsdalt, Jól ü g y eljetek : A m ak ro d a lla l nagy lehetsz, m in t az em berek, A m ik ro d a llal lehetsz ú jra elek tro n g y erek ” — énekli M im ikron apó, a K v an tu m F an tu m csap d ája cím ű m esem usical jóságos, bölcs v arázslója, és m iközben ám uló gyerm ekszem ek követik kezének bűvölő m ozdulatát, m eg tö rtén ik a csoda: k ap u nyílik a m ak ro - és a m ikrovilág közt. A nyíregyházi M óricz Zsigm ond Színház szem etszívet gyönyörködtető ú jab b csodájának születése azonban nem csupán a színen lá t­ ható v arázsló n ak (vagy varázslóknak) köszönhető, h an em egy lá th a ta tla n u l m u n ­ kálkodó „v a rázsló g árd án a k ” : a d ara b tehetséges szerző h árm asán ak : M uszty B eának, Szabó T ündének és D obay A ndrásnak, v alam in t V itai A n d rás ötletgazdag re n d e ­ zésének. Egy k alapácsfej v asatom jaihoz alászállni v alóban m esés v ará zsla t kell — de csak m esés v arázslat. Á m egy szépre, igazra, m űvészetre v áró közönség szívéhez u ta t találn i m á r nem elegendő csak a varázslat. Több kell: igényes, színvonalas alk o tó ­ m unka. O lyan tu d a to s szín d arab alk o tó m unka, m ely eleve feltételezi közönsége h e ­ te ro g en itását; m ely szólni tu d és a k a r kicsihez és nagyhoz eg yaránt. A tö rté n et elsődleges m ondanivalórétege term észetesen a legkisebbeké. M inden egym ásra épülő je len e t egy-egy etik ai tö rv én y gyerm ekszintű m egfogalm azása. Az elrab o lt elek tro n te stv é r m egm entése a te stv é ri szeretető; a M im ikron apó segély ki á itá s á ra válaszoló te tte k a b a jb a ju to tta k h ív á sát m eghalló segítőkészségé; a v arázsd alaján dék, „a jó te tt helyébe jó t v á rj gesztussal” a h ála érzését sugallja. A d arab ezeket a pozitív tu la jd o n sá g o k at csak m ég erőteljesebb en fokozza a m ik ro - és a m ak rovilág összekapcsolásával. Az elek tro n - és em bergyerek ek szövetsége az összefogás, a b áto r hely tállás és a tu d ás tiszteletén ek szép példája. Ezen érté k ek közös gyökere a gonosz szám űzésébe és a jó győzelm ébe v e te tt feltétle n hit. H a csak ennyi le tt volna a darab, enn ek a m arok n y i erkölcsi tisztaság n ak a szép szavú m egszólaltatása, akkor is élm ény le tt vo ln a gyerm eknek, feln ő ttn ek eg y arán t. A zonban a szerzők — m integy rá a d á sk é n t — a feln ő tt n ézőket feln ő ttek n ek szóló m o n d an ivalókkal is m eglepték: súlyosabbakkal, élettap a szta lato k á lta l m egkem ényítettekkel, hogy az tá n ezeket is hum orral, k ath a rtisz tik u s élm énnyel feloldják. A tu ­ dom ány elvadulása, a tudom ányos eredm ények em ber- és em beriségellenes felh asz­ n á lá sa szám os nagy világirodalm i alkotás alapvető tém ája. N em kisebb íróegyénisé­ gek, m in t B recht és D ü rre n m a tt (G alilei; Fizikusok) tö p ren g en ek a tu d ó so k felelős­ ségén, h ag y ják a nézők lelkében felo ld atla n u l benn erem eg n i a v ilág o t féltő fé le l­ m et. A K v an tu m F an tu m csap d ája a gyerm ekek speciális ad o ttság aih o z igazodva

szólaltatja meg ko ru n k legsúlyosabb p ro blém ájá t; hum orral, mesei igazságosztó h a n ­ gulattal enyhíti, oldja a gonosz, pusztító h a ta lm a k keltette félelmet. De nem csak a súlyos gondok, h an e m az élet megannyi m ás visszássága, fonák­ sága is megjelenik a d a ra b b a n : bürokrácia, m eghunyászkodás, hippi-életér2és öltenek testet egy-egy rem ekbe szabott zsánerképben, egy-egy nyelvi fintorban. N apjaink pedagógiai és színházi közéletének egyik leggyakoribb v ita té m ája a fia­ talság és a színház viszonya. Országos kulturális gondot jeleznek a rágógumiillatú nézőterek, a nyegleségbe vagy hangoskodásba torkolló ifjúsági előadások. Ebben az országos vitában a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is állást foglalt. Nem cikkel, nem elméleti érvekkel, han e m tettel: éppen a K v an tu m F an tu m csapdája c. színda­ rab szinrevitelével. É rv ü k e t így lehetne megfogalmazni: kevés a gyermekdarab, kevés a gyerm ek­ darabot játszó színházak száma. Szinházértő közönséget pedig a bábkorosztálytól a ielnőtt korosztályig k im a rad ó mintegy 10 éves ű rre l nevelni nem lehet. Jó, gyerm e­ keknek szóló, ízlésüket formáló m űve kre van szükség. S ha „semmibe m arkol a gyerm e k d arab o t kereső d r a m a tu rg vagy rendező keze", akkor vállalkozókedvvel kell pótolni a hiányt. Ez a vállalkozószellem értékeket dobhat fel, érté keke t adhat. Pedagógia és művészet okos kapcsolódásának további szép bizonyítéka a M u ra ­ közi A n n a által szerkesztett műsorfüzet. A színházi életbe bepillantást nyújtó ötle­ tek, a személyes hangvétel okos pedagógiai találmány. Most m á r a pedagógusokon a sor: tu dnak-e, és ha igen, m e nnyire tu d n a k élni a lehetőséggel; m ennyire tudják szemléletüket, iskolájukat nyitottá form álni, ta n ó rá n kívül is irodalom baráttá n e ­ velni. A K v an tu m F a n tu m csapdája m ás vonatkozásban is színház és pedagógia é r in t­ kezési p o n tjá t jelenti. Ez az érintkezési pont: a tudomány. Nem csupán nagy egyéni­ ségek életpályája bizonyítja, hogy a tudom ányos és a művészeti érdeklődés egym ás­ nak kiegészítője és nem kizárója, h a n e m a tudom ányból közvetlenül m e rített szép­ irodalmi té m ák is. A K v a n tu m F a n tu m csapdája ebbe a vonalba tartozik. A szín­ d a ra b b a n kóborelektronok lépnek le pályájukról. De ők és társaik: a protonok, a neutronok — az egész atom m agszerkezet — nem csupán a pályáról lép ki, hanem a tanórák hűvös tudományosságából is. M eginártóznak a mese fényében, hogy majd valamiféle csillogást megőrizve visszatérjenek oda, s közben nyer a pedagógia, m ert a felfokozott érdeklődés a tan u lás legfontosabb m otivációjává vált. Ha lesz (és r e ­ méljük, hogy sok néző lesz), aki elolvassa az aján lo tt m űvet: George G am ow : Tom pkins úr k alandja i a fizikával című, a tudo m á n y népszerűsítésére szánt tudományosan fantasztikus regényét; ha lesz, aki belelapoz az elektronok vidám nemzetségéről szóló történetekbe, innen m á r csak egy lépés választja el a kíváncsiskodót a tudományos magyarázattól, s teljesedik be a szerző aforizm ája, mely szerint „azt szokták m o n ­ dani: aki kíváncsi, az h a m a r megöregszik. Én azt m ondom: aki kiváncsi, az tudós.” Az eszmei m ondanivalók többsikúsága, irodalom és pedagógia, irodalom és t u ­ dom ány kapcsolatának tudatos, de a szájbarágó didakticizm ust elkerülni tudó v álla­ lása mellett a mesem usical további igen fontos jellemzője éppen a mesemusicaljelleg. A művészetek társulékonyságának felfedezése nem új találm án y : az ókori gö­ rög mitológia óta m inden kor élt az egym ást tám ogató múzsák testvériségével. Ennek a kapcsolódásnak a m indenkori újrafelfedezése azonban tehetséges alkotók kezében nagy művészi hatóerővel bírhat. Kisiskolás napközisek egyik késő délutáni szabad­ idős p ro g ra m já b a n eg y re -m á sra csendültek fel a mesemusical énekszám ai: „a leg­ csodálatosabb v ará zsd a l”, a győzelmi örömdal, „a Proton papa, Neutron m a m a vár

76

o tth o n rán k , m e rt n élk ü iü n k nem teljes a v asatom család ” refrénje.. M iközben egy k islány K ata d alát énekelte, K ata tá n c á t ropta, eszem be ju to tt az B erto ld B rech trő l szóló anekdota, m ely a K oldusopera b em u tatása k o r k eletkezett. B rech t b u k ástó l fél­ te tte a szín d arab o t a m erész újszerűség m iatt, m ég az előadás végén felcsattan ó taps sem n y u g ta tta meg. A sik e rt csak reggel érezte meg, am ik o r ab lak a a la tt v alaki B icska M akszi d a lá t fütyülte. A K v an tu m F an tu m népszerűvé vált d allam ai sik e rt jósolnak. T iszteletre m éltó a M uszty—D obay szerzőpárosnak az a törekvése, hogy a zeneszám ok a sz ín d arab b a n nem csupán betétek, h an e m szerves funkcióval bírn ak . S okszínűségükkel: hol k e le ti­ es, hol népzenei m otivum kincsükkel, hol tánc-, hol g y erm e k ritm u su k k a l a szereplők eltérő jellem ét érzékeltetik. Sohasem P a r t pour P a rt ez a felhangzó zene. G yorsulásának, lassu lásán ak , erő ­ södésének, h a lk u lásán ak m indig d ra m a tu rg ia i fu n k ció ja van. M indig érzelm ek et su ­ gall: feszültséget, oldódást, félelm et, eltökéltséget, győztes vidám ságot. F en ti pozitívum ok elism erése m e lle tt azonban álljo n itt egy zenepedagógus el­ gondolkodtató ellenvélem énye. Tudósok, orvosbiológusok b izonyították, hogy g y ere­ k ein k nagy százaléka h alláskárosult. S az ok elsősorban a h am is zen eh allg atási szo­ kásb an , a tú lh a n g o síto tt zenei d iv a tá ra m la tb a n keresendő. Szép dallam ok h alk ab b hangszerelésben is elju tn a k a közönség szívéhez. Jó lenne, h a szín h ázu n k ízlésfo r­ m áló h a tá sa a jövőben e té re n is m egm utatkozna. — H agyom ány és m odernség. Ez a látszólagos ellen tétp á r jól m egfér, jól kiegészíti egym ást a szín d arab b an . A szerzők m esét írta k : hagyom ányosat és egyben újszerű t. H agyom ányosat: m ese­ szám okkal, inesei igazságszolgáltatással, akadályok legyőzésével, a gyengék győzel­ m ével — de egyben ú jsz erű t: fan ta sztik u s m esét. E rre u ta l a rem e k szójátékcím is. F elü ti fejé t a néző: a sci-fi té rh ó d ításá n ak le h etü n k szem tan ú i a m esében? Igen is — nem is. Igen: hiszen a helyszín nem m indennapi. De m égsem — hiszen m in d en mese a fan ta sztik u m m a l játszik : varázsszóra m egszólalnak a tárg y ak , csillagok közt fú jta t a táltos p a rip a s egy képzeletbeli bukfenccel ű rh a jó k é n t száguld a porszívó. Nem kell hozzá sem m i más, csupán gyerm eki vagy írói fantáziagazdagság. A k icsin y ített világ m indig is ked v elt m esetém a volt. Törpék, m anók, hü v ely k m atyik, babszem jankók u tán egy m erész szerzői ugrással az elek tro n o k között v a ­ gyunk. H a Török S án d o r: K ököjszi és Bobojsza c. m eseregényének a helyszíne le h e­ tett egy n arancshéjország, m iérc ne le h etn e Szabó T ü ndéék helyszíne egy k a la ­ pácsfej ? A m esék sokszor m á r sablonos, királykis'asszonyt m egm entő, megleckéz-tető fo r­ d u la tait itt em beribb m otívum ok v á lto ttá k fel. N incs királykisasszony, nincs sze­ szély. A h ő stettn ek értelm e v an : te stv é rt m en t meg, s vele ta lá n egy világot is. A ran y elektronos ötlet. H agyom ány és m odernség m ás té re n is érvényesül. A risztotelész is m egdicsérné a drám aszerkesztés p u ritá n tökéletességét: a töm ör expozíciót, a csattan ó szerű bo­ nyodalm at, a szabályosan felfelé ívelő feszültséggörbét, a cím szereplő k ésleltetett, csak a tetőponton történő belépését és a m in d e n t feloldó k a th a rtik u s befejezést. Ám ez a hagyom ányos d rám a i építkezés a tin ikoro sztály stílu sáb an , a disco-világ k ellék táráv a l felfegyverkezve m eg is újul. Jól felism erik a szerzők a gyerekek hu m o r irá n ti igényét, és igyekeznek a n y elv ­ ből, a szituációkból adódó h u m o rt m ax im álisan kihasználni. U gyanakkor h iá n y érze tü n k n ek is h an g o t kell adni. Nem v aló su lt m eg líra ös kom édia egysége: erősen a kom ikum ja v á ra billen a m érleg. A gazdag költői k ép-

77

zelet nem p áro su lt ritm u s- és képgazdag költői nyelvezettel. P ed ig ezt m ozgással, fénnyel, zenével h elyettesíteni nem lehet. K özhelyszerű az a gondolat, hogy a színház a legkom plexebb m űvészet. A szín­ d ara b sik erén ek kettős pillére a ta rta lm i-fo rm a i érté k ek b e n gazdag szöveg és a k i­ fejező zene. Á m e kettős p illér üres váz m a ra d t volna a fények, a színek, a fo rm ák n élk ü l; V itai A n d rás és V ízhányó M iklós díszlet-, v alam in t K un G yörgy je lm e z te r­ vei nélkül. T üskés T ibor; T estvérm úzsák c. könyvében egy m űvészeti já té k ra bu z­ d ítja ifjú olvasóit: te stv érm ú zsák új kapcsolódási fo rm á it k eresteti velük. Ez a já té k kel életre a sz ín d arab díszletm egoldásaiban: új m űvészet születik fény és zene ta ­ lálkozásából, kohéziójából. A z elektrom osság érzelm ek, in d u lato k k ifejezőjévé v álik ; a jellem ek pedig a színek, a fo rm ák nyelv ére le fo rd ítv a szólalnak meg. A pozitív hősök m eleg sz ín árn y alatú jelm ezei m erőben elü tn ek a gonosz h a ta lm a t m egtestesítő feketeségtől, M im ikron apó földöntúli tisztaságot sugalló ezüstös kékjétől. U gyanúgy az ellen tét erejével h a t a ren d és a ren detlenség k o n trasz tja , és jelk ép es erővel b ír egy lecsúszott zokni, a kócos h a j; vagy a h ip p itro n o k torz, groteszk jelm eze. N yelvészek bizonyított szám ad atai sz e rin t az em beri közlésben a m etak o m m u ­ nikáció és a kom m unikáció a rá n y á t a „90:10” szám p ár fejezi ki. A K v an tu m F an tum csap d á jáb a n a fény-, fo rm a- és színhatások, a színészi m im ik a és a jól koreogra fá lt m ozgások a fen ti té te lt valóban b iz o n y ítjá k ; ez a pedagógus szám ára ú jr a csak jó lehetőség: v iselk ed ésk u ltú rára, az egész egyéniség fegyelm ezett fo rm á lá sára n e­ v elh etnek vele. A színészi m u n k áró l szólva idézzük az egyik le g fiatalab b néző vélem én y ét: „Sze­ rin tem a színészek legalább olyan jól érezték m agukat, m in t mi, gyerekek.” Jó és igaz vélem ény ez a d ara b m in d en szereplőjéről, a K ovács K a tá t alak ító em b erg y e­ rek rő l: Z ávory A ndreáról, az E lektron E dét és D öm ét alak ító K ato n a Z o ltán ró l és B artos G yuláról, ifj. T a tá r E n d re M im ikron apójáról, B erki A n talró l, a gonosz K v an ­ tum B antum tudó sró l és tá rsa ik ró l, a k ik epizódszerepeikben a sz ín d arab n y ú jto tta lehetőségeket m a x im álisan kih aszn áln i igyekeztek. A m esem ondás ősi m űvészetében m esélő és m esét h allg ató egységet: aktív, k érd ésre -v á laszra épülő kap cso lato t tere m te tt. M ost az ősi m esem ondás ú jraé led ésén ek le h ettü n k szem tan ú i: az óvó, b iztató közbeszólások közös énekléssé nőttek. A szín d arab b etö ltö tte fu n k ció ját; szép élm ény t v ih e tte k m ag u k k al a nézők. A pedagógusok, a szülők további felad ata, hogy ezt az élm én y t tu d a to sa n elm élyítsék, hogy a m ai kisiskolásokat m a jd an i m űértő, színházlátogató közönséggé neveljék. K ósáné O láh Jú lia

78

Kötelékek és kötődések Maróti Lajos Hőhullám című drám ája a Móricz Zsigmond Színházban M aróti L ajosról sokszor le írták mór, hogy közéleti író, elkötelezett em ber, aki felelősnek érzi m a g át a világ sorsáért. Írói m unk ásság án ak ism erői jó l tudják, hogy versei, regényei és d rám ái szorosan kötődnek korunkhoz, a n a p ja in k á ltal felv etett kérdésekhez. M űvei a rró l vallan ak , hogy alk o tó ju k elsődleges fela d atá n ak ta r tja a különböző em beri m ag ata rtásfo rm ák n a k és az értelm es em b eri é let ú tja in a k vizsgá­ la tát, és e vizsgálódásai során teljes őszinteség, az igazság szenvedélyes keresése je l­ lemzi. N éhány évvel ezelőtt egy újság író n ak válaszolva m aga M aróti fogalm azta meg az őt, m in t d rá m a író t leginkább foglalkoztató kérdéseket. E lm ondta, hogy míg k o ­ ráb b a n inkább az em b er és az elv viszonya volt írói érd ek lő d ésén ek tárgya, m ost sok­ kal jo bban érdeklik m aguk a z em berek. D rám áiban a r r a keresi a választ, hogy itt és m ost m itől vagyunk boldogok vagy boldogtalanok, m ié rt így élü n k és m iért nem m ásként, s hogy jól érezzü k -e m agunkat a z egzisztenciális k ere tek között, am elyeket mi te re m te ttü n k m agunknak. Ügy véli, hogy lehetőségeink és azok m egvalósítása között nagyok a különbségek, sok a meg n em valósult, ki n em te ljesített em beri sors, s meggyőződése, hogy ez csak részben m agyarázható tá rsa d alm i okokkal. Éppen ezért a jellem , az em b eri k a ra k te r érdekli, és az, hogy a z esetleg jobb sorsra érdem es egyén m iért n em boldogul a m aga életével, vagyis, hogy so rsu n k ért m en n y ire v a­ gyunk felelősek. Ezt a k érd é sk ö rt érin ti a nyíregyházi M óricz Zsigm ond S zínházban 1982. október 2-án b em u tato tt H őhullám című d rá m á ja is. A d rám a ősváltozatát, a V énasszonyok n y a ra cím ű h an g játé k o t 1972-ben, a B udapesti M űvészeti H etek a la tt su g áro zta a rádió, p arádés szereposztásban, nagy közönségsikerrel. A rád ió játék b ó l rövidesen színpadi m ű készült, m elyet V árady G yörgy v itt szín re a győri K isfaludy Színházban. A decem beri ősbem utatót csak lié h á n y h éttel előzte meg M aróti első színházi b e­ m utatkozása, egyik legsikeresebb d ara b ján a k , Az utolsó u tá n i éjszak án ak p rem ierje a N em zeti Színházban. K ésőbb — elégedetlen lévén a szín p ad ra tran szp o n álás d ra ­ m aturgiai m egoldásaival — ú jra á tírta a drám át. Ebből a változatból készült L éner P éter rendezésében az 1980-ban b e m u ta to tt tv -játék , m ajd a szerző á lta l végleges fo rm áb a öntött, s N yíregyházán H őhullám címen szín re kerülő „groteszk” drám a. A tö rté n et k özéppontjában h árom nő áll. N agym am a, anya és lánya, három n em ­ zedék képviselője él eg y ü tt a kis garzonlakásban, egy bud ap esti bérház tizenkettedik em eletén. Ez az együttélés, ha nem is m entes bizonyos kom prom isszum októl, a felü ­ letes szem lélő sz á m á ra h arm onikusnak látszik. A lap ja a családi szeretet, s a szerény, de konszolidált anyagi helyzet. Ezt a lá tsz ath a rm ó n iát á llítja az írói vizsgálódás k í­ m életlen reflektorfényébe M aróti. A d rám a három felvonása h áro m egy m ást követő, forró júliusi n a p ju k története, s eg y ú ttal egy sajátos, m a m ár an akronisztikus, de

79

sajn o s nem k u riózum nak szám ító életm ód, s az ah h o z társu ló m ag atartásfo rm ák kórképe. Az első felvonás lényegében élethelyzetrajz. N agy m egjelenítő erővel, a z atm o sz­ fératerem tés k itűnő eszközeivel m u ta tja be az t az életfo rm át, am ely e t a három , rész­ ben külső körülm ényei, részben s a já t k a ra k te re fogyatékosságai m ia tt egyedül m a­ ra d t nő a la k íto tt ki, illetve fogadott el, s m elyet a k ü lvilággal való kapcsolatok színié teljes hiánya, tudatos leépítése, m á r-m á r társadalm o n k ív ü liség jellem ez, „N em élünk valam i fényesen — m ondja a N agym am a, e sajátos életvitel .filozófusa’ —, de m in ­ d enünk m egvan, am i kell, nem vagyunk kiszolgáltatv a senki szeszélyének, m e rt m a­ gunk vagyunk: nyugalom van k ö rü lö ttü n k és lelki biztonság.” E n n ek a z anyagi és érzelm i biztonságra é p íte tt világnak „m érnöke” a N agym am a, k ö zéppontja pedig Ágnes, a v alam ik o r ren d k ív ü l szép, s még most, h arm in ch at éves k o ráb an is nagyon vonzó k ü lsejű lány, a k it a n y ja és n agyanyja féltő gonddal, odaadó sz erete tte l vesz körül. A család é le té t a N agym am a irá n y ítja , kétségkívül ő a legerősebb k ara k ter. A h ajd an sikeres üzletasszony m ost a r r a fo rd ítja m inden en e rg iájá t, hogy eg y ü tt ta rtsa h árm ó ju k kis közösségét. Teszi ezt szerétéiből, m e rt meg v an győződve arró l, hogy ezzel a m ásik k ét nő é rd e k e it is szolgálja, s teszi önzésből, hiszen a z ő sz ám á ra m ár n in cs m ás választás, m in t ez a közösség, vagy a teljes m agány és az azzal já ró anyagi bizonytalanság. Ez a N agym am a k itű n ő pszichológus. Éles szem m el fedezi fel és h aszn álja ki lánya és u n o k ája — sz ám á ra — legfontosabb tulajd o n ság ait, a döntés- és cselekvés­ képtelenséget, azt, hogy alap já b an véve képtelenek so rsu k önálló irán y ításá ra . Szívós k ita rtással, józan ravaszsággal szám olja fel a külvilághoz fűződő k ap cso lataik at, s a sz erete t te rro rjáv a l, az érzelm i zsarolás kifin o m u lt eszközeivel kényszeríti rá ju k a s a já t a k a ra tá t, a s a já t világát. A zt a világot, am ely ugyan egészen m ás, m in t am ire a k ét fiatala b b nő vágyott, s am elyben csupa segíteni ak a ró „jószándékból” lassan pokollá teszik egym ás életét, de am elyben tu d já k , m ire szám íth atn ak , hiszen m inden k o ckázatm entesen b ehatárolt, m ég a szenvedés is, és am elyben a z egym ás irá n t id ő n ­ k én t fellángoló tehetetlen gyűlölet is csak a szeretet egyik fajtája . A M am a és Ágnes elfogadják ezt a biztonságot ígérő életfo rm át, de n agy á ra t fizetnek érte. É letük ö n k én t v á lla lt rabság. N apjaik értelm etlen ü l, esem én y telen ü l tel­ nek, k iszolgáltatva a N agym am a zsarnoki szeszélyeinek, s b á r soha sincsenek egyedül, hiszen a kis lakás szorosan összezárja őket, rem én y telen ü l m agányosak. A M am a m á r b eletörődött ebbe a helyzetbe, a z ő sorsa lezáru lt. K eserű k itö ré ­ sében a szülői szeretet áldozatának tü n te ti fel m agát, csalá d ját okolva élete siv á r­ ságáért, de m ár nem lázad so rsa ellen. T eh etetlen ü l őrlődik a n y ja és lánya között, k ilá tá sta la n helyzetét alkohol és Seduxen segítségével p ró b álja elv iselh ető v é tenni. Egyetlen groteszk és szán alm as kitörési kísérlete, am ik o r a tito k b an összegyűjtött pénzét felteszi a lóversenyen, m e rt az így n y e rt összegből rem éli m egvalósítani élete egyetlen vágyát, hogy k ét h e te t tölthessen egy osztályon felüli szállodában. A d rám ai k onfliktus tu lajdonképpeni hordozója Ágnes, ak in ek szem élyiségét, v á ­ gyait m á r gyerm ekkorától kezdve gúzsbakötötték en n ek a szerétéiből, szám ításból és m egalkuvásból sző tt lá tsz atv ilág n a k a kötelékei. Ö nálló éle tre vágyott, családra, gye­ rekekre, mégis sorra m ulaszto tta el é lete lehetőségeit. Most, az öregedés első aggasztó . tü n e teit felfedezve döbben rá, hogy ezek a lehetőségek rövidesen egyszer s m in d en ­ k o rra bezáru ln ak előtte, s n em lesz m ás választása, m in t a v álto ztatás rem én y e n é l­ k ü l v állalni a nag y an y ja és a n y ja á ltal k ia la k íto tt életfo rm át, és am i ezzel jár, az em b eri k apcsolatok nélküli m agányt. Ebben a rem én y telen helyzetben b u k k an fel Kazi, Á gnes diákköri rajongója. A lány m ost először sz án ja el m ag át önálló cselek-

80

vésre. A „szülők” tiltakozása ellen ére kapcsolatot keres a férfivel, s az eg y ü tt tö ltö tt n éh á n y óra egy m á sfa jta é le t lehetőségét c silla n tja fel előtte. A k ét fia ta l m ú ltat idéző, a képzeletet és a valóságot sz étb o n th ata tla n egységgé szövő já té k a izgalm as dialógusaival, groteszk líraiság áv al a d rám a legem lékezetesebb jelenetei közé tartozik. A K azival való találkozás és a tőle rem é lt segítség b írja rá Á gnest, hogy vég re v á l­ toztasson addigi életén. L ázadása azonban csak szánalm as külsőségekben n y ilv á n u l m eg: nem megy be a m unkahelyére, m e g tak a ríto tt pénzükön divatos ru h á t vásárol, cigarettázik, k o n y a­ k ot iszik egy presszóban. Igaz, otthon is bejelen ti elköltözési szán d ék át, össze is cso­ magol, de m ikor a K azitól v á r t telefon n em szólal meg, m in t életéb en annyiszor, m ost sem tu d dönteni. Egyedül nem v á lla lja a z új é let kockázatát. N em tu d ja, de n em is a k a rja elszakítani a családi sz erete te t védő és gátló kötelékeit, tú l gyáva és tú l kényelm es ahhoz, hogy felad ja m egszokott élete biztonságát. M aróti Lajos írói vallom ása szerin t: „E nnek a já té k n a k a té tje végső soron a szabadság, s alap v ető kérdése: holnaptól hogyan é ljü n k ? ” Á gnes „v étk e” önm agával, és bizonyos értelem b en a társadalom m al szem ben az, hogy tú l k éső re h alaszto tta ezt a kérdésfeltevést. N em é lt a sz ám á ra is m eg ad ato tt szabadsággal, lem o n d o tt a v á­ lasztás lehetőségéről, passzívan elfogadta körülm ényeit. „T rag éd iája”, hogy m ost m ár h iáb a a k a r v álto ztatn i sorsán, h iáb a vágyik önálló életre, s a já t szem élyisége m egva­ lósítására. Jellem e túlságosan a környezetéhez idom ult, m egszokásai rab já v á vált, többé n em tu d szabadulni. K étségtelen, hogy az író ezt a p éld ázato t n em csak az Á gneseknek, hanem v alam en n y iü n k n ek szánja. A figyelm eztetés m in d a n n y iu n k n ak szól. N e v á rju k m eg az elk ése tt pillanatot, v á lla lju k a n ap o n k é n ti szem benézést ön­ m agunkkal, életünkkel, és a jobbítás örök igényével tegyük fel ú jra és ú jra a k é r­ dést: holnaptól hogyan é ljü n k ? A H őhullám h áro m nagyszerű női szerep et kínál. N em hiába nevezte a z író „házi h aszn á latb a n ” a m aga M acska já ték án ak , a szintén h áro m női szerep lő re é p íte tt n ag y ­ sik erű Ö rk é n y -d a rab ra utalva. A nyíregyházi előadásb an M áthé Eta, P etényi Ilona és Szabó T ünde nag y jellem ábrázoló erővel és élvezetes összjáték k al k eltik é le tre o szerző á ltal m egálm odott nőalakokat. M áthé E ta k itűnő a N agym am a szerepében. K ülön kiem elendő érdem e, hogy já ték á b an végig érvényesíteni tu d ja azt a groteszk színezetet, a m it az ered eti írói szándék m egkíván. S zerepépítésében a m egform álandó fig u ra belső tu la jd o n ság aira koncentrál, de n em becsüli le a külsődlegesen jellem ző vonások fontosságát sem. V isszafogottságában is hatásos eszközökkel b o n tja ki a szerep m inden lehetőségét. A N agym am a az ő m egform álásában egyszerre szerető nagyszülő, tu d ato s zsarnok, zsémbes öregasszony, a család összetartója és m á rtírja , ak i m indezek m ellett még a rra is képes, hogy az egyes szituációkban m integy k ív ü lrő l fig y elje önm agát, s iró ­ n iáv al vegyes k ajánsággal lesse szűkebb környezete reagálását. P etényi Ilona jó lélek tan i érzékkel és jellem ábrázoló erővel fo rm á lja meg a la ­ bilis idegzetű, a n y ja és lán y a között örök félelem ben lavírozó, a tú l neh ézn ek tűnő helyzetek elől betegségbe vagy hisztériáb a m enekülő, enyhén n ark o m á n iás M am a alak ját. A lak ításán ak kedves színfoltja villanásnyi külső és belső átala k u lá sa a K lézzel való jelenetben, m integy jelezve szem élyiségének elfo jto tt rétegeit. P etényi azon fúl, hogy hiteles, k ara k terisz tik u s fig u rá t terem t, pontosan értelm ezi szerepét. Rész­ v étet kelt, de nem teszi igazán sa jn á la tra m éltóvá a M am a alak já t. A legnehezebb fela d at talán az Á gnest alak ító Szabó T ü n d ére h áru l, aki lá t­ hatóan szeretettel, elm élyüléssel építi fel a lá n y ellentm ondásos a la k já t. Ágnes az ő meg jelenítésében nem az öregedés rán caitó l rettegő, b u tu sk a „v én lán y ”. N agyon is

81

tisztában v an helyzetével, de jellem e, egyénisége k o rlátáiv a l is. A lak ításáb an k ü lö ­ nösen em lékezetes a lány rem én y telen m ag án y án ak m eg jelenítése az első felv o n ás­ ban, és a m ásodik felvonás Ágnese, m erevségével és feloldódásával, kétségeivel és feltám adó rem ényével, belső felizzásaival és józan szám ításával. K ovács G yula jó érzékkel szem élyesíti meg K azi, a diák k ö ri u d v arló nehezen m egragadható, talányosán vonzó alak já t. M aróti szándékosan hagy kétségeket Kazi szem élyét illetően: „v ilág láto tt és nagyvonalú — ha ugyan az, ak in ek m u ta tja m agát, s n em szélhám os esetleg” — szól a szerzői instruk ció . Célja, hogy ezzel a bizonyta­ lansággal is szín v allásra kényszerítse Á gnest, ak i sz ám á ra K azi egy új életlehetőséget, de a k é t különböző K azi term észetesen k é t egészen m á sfa jta életlehetőséget te re m t­ het. K ovács G yula m a ra d é k ta la n u l é rti és m eg is v aló sítja ezt az írói szándékot. A lak ítása csak an n y ira billen a z egyik K azi ja v á ra , am en n y i ahhoz kell, hogy az írói elképzelésből h ú s-v ér fig u rá t terem tsen. Kléz Ján o s szerepében öröm m el lá tju k Holl Istv án t, aki sok apró gesztussal gaz­ d agítva m eg írt szerepét, a tő le m egszokott jellem ző erővel á llítja sz ín p ad ra a bohém költő alak ját. A díszletek egyszerűek, ötletesek, jól funkcion áln ak , m egfelelő te re t b izto sítan ak a színészi játékhoz. T ervezésükben B a rá th A ndrás m e lle tt Bozóky Istv án is részt vett. A rendezői koncepcióhoz legszorosabban kapcsolódó díszlet az o tth o n fa la it borító jelk épi e re jű kötélrács, m ely az előadás végén a sz ín p ad n y ílást is teljesen lezárja, m integy d em onstrálva Á gnes további sorsát, a h áro m nő felo ld h atatlan összezárt­ ságát. K ék M aya jelm ezei á ltaláb a n jellem zőek, jól szolgálják a z előadást. K iv ételk én t em líthető Ágnes ren d k ív ü l előnytelen, fodros, rózsaszínű m in iru h á ja a h arm a d ik fel­ vonásban. Bozóky Istv án rendezése elm ély ü lt szövegelem zéssel, világos m egfogalm azásban tolm ácsolja az írói szándékot. K ülön é rté k e a találó szereposztás és a d rám a a la k ­ ja in a k gondos lélektani elem zést m u tató sz ín p ad ra állítása. E gy-két jelen etb en ta lán Ágnes m egítélésében m utatkozik elnézőbbnek a szerzőnél, a k ire á ltaláb a n jellem ző, hogy bizonyos k ritik á v al figyeli m ég sz e re te tt hőseit is, és ez aló l Á gnes sem kivétel. A rendezés egyik érdekessége, hogy Á gnes h arm a d ik felvonásbeli m onológját m integy m ottóként, vagy p rológusként az előadás élére em eli. „A k ö rülm ények foglyai vagyunk, a belénk rögződött ro th a d t kötelességtudaté. Vagy am i még en n él is roszszabb: a sz erete t foglyai. M ert nincs kegyetlenebb kötés a szeretetn él, nincs lefegyverzőbb és ak a ratb é n itó b b azok kiszolgáltatottságán ál, a k ik sz eretn e k m in k e t és füg­ genek tőlünk. Lehet, hogy gyávaság, hogy k én yelem szeretet — de én nem tudom elszakítani ezeket a kötéseket” — m o n d ja Á gnes az összezárt függöny elő tt a r á ir á ­ nyuló reflektorfényben. Ezzel — a prem ier u tá n szü letett — n y itó jelen e tte l a re n d e ­ ző m integy elő re jelzi a lán y d rám a i ú tjá t, a n n a k v ég állo m ásáv al együtt. Bozóky Istv án az előadás m űsorfüzetében így foglalja össze rendezői szán d ék ait: „Ez a mű az em beri kapcsolatok, a felelősségérzet, a sz erete t önpusztító k ö telékeinek d rám ája. Ügy hiszem , n em él em ber, a k it n e é rin ten e.” A d ara b jó l lem érh ető közönségsikere csalh a tatlan u l igazolja ezt a feltételezést, s a z t is, hogy a nyíregyházi előadás m éltóan szolgálja a szerző, M aróti L ajos em lékét, ak i szín h ázu n k alap ító tag ja, s a m ú lt é v ­ jú liu sáb a n bekövetkezett fájd a lm a san korai haláláig, vezető d ra m a tu rg ja volt. Kovácsnc K őhalm i Piroska

82

G. B. Shaw: Pygmalion a Móricz Zsigmond Színház e lő a d á sá b a n M erész vállalkozásba fogott fiatal állan d ó színházu n k a legnépszerűbb és legis­ m erteb b S haw -kom édia, a Pygm aüion színrevitelével. Több okból is. A nézők, főleg az idősebbek em lékezetében elevenen élnek a hazai, k o rábbi nag y sik erű bem u tató k em lékei, főleg a legnagyobb szériát m egért, 1956-ban b em u tato tt, G ellért E n d re által ren d e zett rem ek előadásról. (Em lékezetem szerint, a d ara b színházi lefu tása u tá n a televízió is közvetítette.) Ilyen rem iniszcenciákkal fölö tte nehéz m egküzdeni egy v o l­ tak ép p en korlátozottabb színpadtechnikai, szcenírozási lehetőségekkel rendelkező, mégoly tehetséges tá rsu la tn a k is. S ha még hozzáveszem a d arab b ó l készült, valóban káp rázatos m usical, a v ilág sik ert a r a to tt My F air L ady film v álto zatán ak „b egyűrűzé­ sé t” em lékeinkbe, — akkor még nem is tettem em lítést m indenről. R áadásul a televíziónk éppen a decem ber 18-i, szom bati b em u tató t követő napon, v asárn ap tű zte m ű so rára a színm ű tévéváltozatát, m éghozzá p arád és szereposztás­ ban. Meg k ell vallanom , hogy szerintem félsikerrel, a S haw -i m ondanivalóhoz szín­ h ázunk előadásánál jóval kevésbé hűségesen. A v á ra tla n egybeesésről a színház n y il­ ván n em tehet. M indez azonban közönségelszívó h a tá st te h e te tt a „nagy érd em ű ” am a részére, m ely a puszta sztorival megelégedve, a szegény kis v irág á ru slán y és Higgins professzor rom áncnak ígérkező tö rté n e té t ism erni v é l i . . . (Nem tudhatom , m e rt jeg y ­ pénztári ad ataim nincsenek, csak feltételezem a nézőtéri tap asz talata im alap ján .) Nos, legyen az első dicséret m agáról a színház v állalk o zásáró l: elö ljáró b an an y nyit, hogy a nagyon kem ény fáb an sem csorbult ki a fejszéje. M ásodszor a szöveg­ hűséget em líteném . (Ez alól kivétel — ám elfogadható — a kiszólások m odernebb n atu ralizálása. Pl. am i S haw -nál még legfeljebb „a k u ty a fá já t” volt, színpadunkon m á r ,,a k u rv a a n y já ”-vá időszerűsödött. A hatás nem is m a ra d t el.) H arm a d jára a színpadtechnikai és d ram atu rg iai okokból teljesen indokolt, de a d ara b lényegét egyáltalán nem érintő, hozzáértő rövidítésekről írh ato k így (Eliza fü rd etésén ek k i­ hagyása, és a követség! estély jelen et szellem es hangm ontázzsal való pótlása), v a la ­ m in t az ered eti öt felvonás három m á tö rté n t, többé-kevésbé arán y o s összevonásáról. S m in d já rt az alap k érd ésrő l: tolm ácsolni tu d ta -e ez a szín rev itel — rendezésben, színészi já ték b a n — a z író m aróan gúnyoros tá rsa d a lo m k ritik á já t a v ik to rián u s A ng­ liáról, művészi szinten és egyben szórakoztatóan? K isebb fen n ta rtása im ellenére, úgy hiszem , igen. M agáról a darabról. Az önm agát — ta lá n nem is an n y ira tréfásan — S h ak esp earehez hasonlító G eorge B e m a rd Shaw , a szin te m atuzsálem i k o rt m eg ért (1856—1950), ír szárm azású nagy angol d rám aíró legnagyobb sikerű, v ilág szerte leg tö b b et játszo tt alkotása. (H azánkbeli, 1914-es ősbem utatója óta az egyik legnagyobb színpadi szé­ r iá t é rte meg. E bben a te k in tetb en egyedül a C sárd ásk irály n ő m ú lta csak felül.) A pom pás kom édia részletesebb elem zésére had d n e té rje k k i: té m ája és Shaw k o ra ­ beli társad alm i p ro b lem atik ája am úgy is közism ert. Az isten ek á ltal m egelevenített m űvébe, a szoborleányba beleszerető ókori görög szobrász, Pygm alion m itologikus

83

leg en d áján ak transzponálása ritk a m esterm ű. É lesre m etszett, plasztikus jellem figurái nagyszerű szerepeket kín áln ak . D ram atu rg iai felépítését (pl. ahogyan az író a z utcai n y itó jelenetben az összes főszereplőt összehozza, s a cselekm ény során később fokrólfokra, pontos adagolásban b o n tja ki egyéniségük k ara k terisz tik u s jegyeit, Eliza je l­ lem fejlődésével párhuzam osan), a k isz ám íto tt hatásnövelést, a szto ri v á ra tla n „m egcsav a rá sát” (így D oolittle p ap a kényszerű színeváltozását, még deus ex m achina á rá n is, de S haw ezt is el tu d ja fogadtatni velünk), a k á r tan íta n i lehet. B ár a m ű m on­ d an iv aló ján a k kiindulási alap ja , hogy ti. csupán a beszéd, a beszélt ny elv teszi az em b ert, persze nem igaz. Az viszont igen, hogy a beszéd a gondolatok kifejezője, s k u ltu rá ltsá g a, választékossága a gondolatok m inőségét is jelzi. E nélkül csillogó máz, b e ta n íth a tó m anir. T riv iális le n n e a p ap a g á jp é ld á v a l előhozakodnom . A kiejtésn ek meg a n y elv járásb eli különbözőségnek n álu n k — s tö b b n y ire m á­ s u tt sem — nincs olyan jelentősége, m in t v o lt a vik to rián u s A ngliában. O tt is, ak k o r is legfeljebb a tá rsa d alm i érvényesülés egyik g á tja le h e te tt csupán, Á m b ízv ást e l­ fo g ad h atjuk a S haw -i feltételezést, m ely sz erin t a m ű v elt beszédre való m eg tan í­ tásáv al az o rd en á ré m odorú és beszédű v irág áru s lányból h a t h ó n ap a la tt úrinő, m ondhatni hercegnő faragható. Hiszen en élk ü l n em le n n e kom édia . . . S okkal inkább lényeges a tá rsa d alm i p rü d éria és az egyéni sznobság írói célba.vétele és a gúnyorosan gyilkos íté le t az osztálykorlátok áttö rh etetlen ség érő l (am ire Shaw egyébként világosan u ta l a d arab h o z ír t elő- meg utószavában), m e rt Eliza v égtére a fonetikai kurzus ellen é re sem v á lh a to tt valódi ú rinővé — Eliza m aradt. Ezen nem v á lto z ta th a to tt az sem , hogy — józan m egfontolással — ún. ú r i­ em berhez m ent férjhez. Igaz, hogy v á la sz to ttja a lecsúszottak közül való volt. K ü lö n ­ leges fogékonyságát és n em m indennapi, eredendő érte lm i képességeit jelezte a p ro ­ fesszor és az ezredes irá n ti vonzalm a, tu lajdonképpen r e jte tt vágyódása a m egism ert m ásik világ, az úriem b erek é (persze, az ilyen m űvelteké!) irán t. T ö rtén ete nem v á l­ h a to tt k a rrie rtö rté n e tté , a heppiend a jó l ism ert okokból k ényszerűen elm arad t. A h álás nyíregyházi közönség a p rem ieren önfeledten tapsolt, és h ív ta ki ú jra meg ú jra a színészeket a függöny elé az előadás végén. (M egjegyzem, hogy a közbetapsolás, a h a tá ­ sos „eingang” és „abgang”, vagy a színészi teljesítm én y tap ssal való spontán elism erése még nem honosodott meg n álu n k . K ár. A m ikor egyszer-kétszer ö n k én ­ telen ü l összevertem a tenyerem , a szomszédos széksorokból fu rcsálló an fo rd u ltak fe­ lém . . . ) . Pedig a b em utatón még am olyan m a jd n em félkész előadási állap o tb an lá t­ h a ttu k a v ilá g h írű sik erd arab o t. A technikai (és n y ilv án a tá rsu lati) okokból tö rté n t kényszerű rövidítések ellenére, a z előadás tú l hosszúra nyúlt, elsősorban a já té k kellő felpörgetése híján. De ez v o lt a kisebbik hiba. A nagyobb az, hogy n em k ap o tt kellő h an g sú ly t H iggins professzor és P ickering ezredes fogadása Eliza „k ik u p álásá ró l”. (B ocsánat a kifejezésért.) T ovábbá n éh á n y színész (így Szabó Tünde, s k e­ véssé P etényi Ilona is) lá th ató an és jól érzékelhetően „prem iergörccsel” küszködött. V alahogyan elsik k a d t ebb en a z első előadásban S haw sz a tírá b a h ajló iro n iz álá­ sán ak csöppnyi keserűsége, kím életlen tá rsa d a lo m k ritik á ja is. T u lajd o n k ép p en h á ­ rom a lak ítás tű n t teljesen kidolgozottnak még akkor. (Bozóky István H iggins p ro ­ fesszora, Gerbár Tibor D oolittle-je és M áthé Eta M rs. Pearce-e.) M indezt a z é rt bo­ csáto ttam előre, m e rt nem errő l az egyetlen — a b em u tató — előadásról kívánok írni, h an e m a „b eérett” produkcióról. A zt hiszem , a m egítélés így igazságosabb lehet. A kettős szereposztás, pláne, h a kulcsszereplő(k)ről van szó, á ltaláb a n n em sze- • rencsés (m int Gobbi H ilda oly meggyőzően fe jte tte ki a „K özben” cím ű m em o ár­ jáb an . ö csak igazán t u d h a tja ...) , v o ltaképpen kényszerm egoldás, vagy szereple­ hetőség n y ú jtá sa a „m ásodikban”. Ebben az esetben, B o zó ky István, a n y ilv án n a ­ gyon elfoglalt szinidirektor és Kovács Gyula H iggin s-v áltásáb an m in d k ettő rő l lehet szó. F ölöttébb érdekes azonban az ó h atatlan összehasonlítás a k étféle szerepfelfogás-

84

ról és játék stílu sró l, a m it a k ét kiváló színész — egyben generációs já ték stílu s-k ü lö n b ­ ségként is — k épviselt a darabban. Bozóky István, ak i végre színészként is bem u tatk o zo tt (ebben a m o n stre sz erep ­ ben) a publikum nak, a hagyom ányosabb, szelídebben és szellem esebben gúnyolódó, kissé bogaras, de tekintélyes angol professzortípust form ázta. E legánsan és hitetően, sugárzó szellem i fölénnyel. Bevallom , képzelgéseim ben in k áb b így rév ü l föl (a m a ­ gyar színpadi hagyom ányok a la p já n is) egy valódi fonetikus professzor, a z angol K irályi A kadém ia büszkesége. M entalitásban, érettség b en és bölcs kiegyensúlyozott­ ságban. K ovács G yula H iggins-e e hagyom ányosabb stílu s ellen p ó lu sa. A szerző színpadi in stru k c ió it szó sz e rin t követően fenegyerek, bohém és kohold, csakhogy n em eléggé professzoros. (Ezt összeötvözni ta lá n a legnehezebb színészi fe la d a t le tt volna.) Sokmozgásos színpadi jelenléte, fiatalos lendülete, robbanékonysága, tiszta szövegm on­ dása elevenebben ritm iz á lta szereplőtársait, még E liza is em berileg egyenlőbbnek é re zh ette vele m agát. Ám nagy szerepéhez képest — b ár a jó színésznek k ö ztudo­ m ásúan nincs k ora — még túlságosan fia ta ln a k tetszett. É rdekes viszont, hogy a középiskolás előadáson ifjain k m ennyire közel érezték m agukhoz ala k ítá sá t, tap saik b ó l ítélve. Szabó T ünde Eliza szerepében a n n y ira feljavult, hogy a p re m ie ra la k ítá sá t m áris szívesen elfelejtem . Végső d rám a i összecsapásában H iggins-szel és Pickeringgel, az eleven b ábuval játszó k é t felnőttel, egyenesen az előbbiek fölé n ő tt játék erő b en . K ültelki h arsá n y ság á n ak és d esztilláltra p áro lt finom m o d o rán ak kellő vegyítése é re tt színésznőre vallott. B árány Frigyes a „kőgazdag” ezredes szerepében tökéle­ tesen tu d o tt ülni, állni, kim érten udvariaskodni, a későbbiek során, pedig, m in th a elein te kissé u n ta volna a nem igen a lk a tá ra szabott P ickering passzivitását. Máthé Eta (Mrs. Pearce) rem ek k a ra k te rfig u rá t hozott, bárm ely ik szín p ad u n k o n m egáll­ h a tn á a helyét. P etényi Ilona (Mrs. Higgins) alak ítása is m ost m ár ebbe a kateg ó ­ riáb a sorolható. A m ellékszereplők színreléptetősével a szín h áz az a d o tt lehetőségeit h aszn álta föl, tegyem hozzá, hogy jól. K ülön kell írnom Gerbár Tibor érdem es m űvészről, aki nagy egyénisége a Mó­ ricz Zsigm ond S zínház tá rsu latá n ak . Ö lá tn iv aló an nem csak tu d ja, hogy irodalm i mérce, k ritik a i elism erés vagy gáncs id e vagy oda, végeredm ényben a közönség íté ­ lete a döntő (ami term észetesen közhely), de színészi g y ak o rlatáb an következetesen ezt a m eggyőződést érvényesíti, még ak k o r is, ha az a m on d v acsin ált vád érh eti, hogy túlságosan a közönségnek játszik. E gyébként m inden színész term észetesen a közönség tetszéséért lé p színpadra, pódium ra, vagy a k am erák elé. Csakhogy G erb ár szerepéből és szövegéből „kihozza”, k ifac sarja a legkisebb h atáselem et is. M éghozzá m esterfokon. D oolittle-je színpadi rem eklés. Az ez erfejű cézár, a közönség lap so rk án ja egyértelm űen igazolta G erb ár T ibort, A d ara b v álasztásért, a precíz, a színpadtechnik ai lehetőségekhez jól alk alm az­ kodó rendezésért Bozóky Istv á n t illetheti elsősorban a z elism erés, nem különben Mészöly Dezsőt a kitű n ő fordításért. Sárvári Kati vendég jelm eztervező stílu so s m u n ­ k á ja n em esh et kifogás alá, csakúgy, m in t Baráth A ndrás p rak tik u san v álto ztath ató díszletei, összegezve: jó, tanulságos m ulatságot lá th a ttu n k , és rem élem , lá th a tu n k még szériában. M crkovszky P ál

8

Hagyomány NYÉKI KÁROLY:

„Nem fogtok szégyent vallani velem!" — Vázlat Odescalchi Miklósról —

H erceg O descalchi M iklós a 11. v ilágháború id e je a la tt „ á tá llt” — e z é rt életével fizetett. A nagy kérdés: ném etellenes volt-e, vagy fasisztaellenes? Vagy m indkettő? K ö ztudott az a történelm i tény, hogy a felső ariszto k rácia n agy része egy általán nem k acérk o d o tt a nem zetiszocialista ideológiával, a n n a k h itlerista b eütéseit pedig m eg­ vetéssel fogadta. Így volt ezzel O descalchi is. AZ ŐSÖK Az O descalchiak itáliai eredetűek. Első ism ert ősük, Giorgo 1290 körül élt, Como v áro sán ak vagyonos b an k á rcsa lád jáb ó l szárm azott. A család több ta g ja a századok folyam án előkelő állást tö ltö tt be az egyház szolgálatában. A legtöbbet em leg etett név O d e s c a l c h i B e n e d e k é (1611—1689), ak i X I . I n c e p á p a néven vonult be a katolikus egyház történetébe. Ince pápa unokaöccsével, L iviussal kezdődik a család m ag y ar­ országi története. Livius 1689. augusztus 29-én róm ai szen t birodalm i hercegi rangra em elkedett, s ez 1697. augusztus 21-én M agyarországra is k iterjed t. A ro m an tik u s é le tű O. A rtú r harm adik házasságából szü letett J e n ő Z o á r d (1873. X. 9.). Szükséges tudni, hogy O. Jen ő Z oárd a főrendiház örökös jogú tagjai között szerepel, ará n y lag kevés a d a t van róla. M iután 1901. június 8-án feleségül vette Lónyay P álm á t T uzséron, m egkezdődik az O descalchiak lényegesebb k apcsolata m e­ gyénkkel. A n y a i á g o n a L ónyay család a m agyar történelm i m ú ltb an talán még nagyobb szerepet játszott, m in t a p áp á t és sz en tek et is felvonultató itáliaiak . H ázasság révén ju to tta k a lónyai uradalom birtokába, m ely ak k o r a Bereg megyei két Lónyából, Bótrágyból, B átyúból és az Ung m egyei Szalókából állt. A L ónyayak közül egyik legkiem elkedőbb volt nagylónyai és vásárosnam ényi Lónyay M enyhért. N agylónyán született. N épképviselő, állam titk á r, 1867—1869 között m agyar király i pénzügym iniszter volt, m ajd rövid ideig m iniszterelnök. Nevéhez fűződik a N yírség vadvizeinek lecsapolása, k analizálása és a Felső-Tisza folyásának szabályozása is. K appel E m íliával tö rté n t házasságából sz ü letett 1849. augusztus 20-án ifja b b M enyhért. II. M enyhért, az anyai nagyapa 1873. júliu s 16-án házasságra lé p e tt Forgách M arg it grófnővel. Ez a Forgách M argit (sz. 1851. m árcius 3.), m iu tán fé rje 1887-ben m eghalt, ú jra férjh ez m ent a Szabolcs megyei M ándokon alapi Salam on T ivadarhoz, aki 1899-ben Tuzséron h alt meg. L ónyay M enyhért és F orgách M argit házasságából négy gyerm ek született, köztük P á l m a E leonóra V icentina. ö lesz Miklós édesanyja.

8G

A SZÜLŐFÖLD T u z s é r Szabolcs megyei község a tiszai (mai kisvárdai) já rá sb an , a T isza-könyökben; a századfordulón 1500—1600 Lakossal. Első b irto k o sak én t Renold tá rn o k m este rt, a Rozgonyiak ősét ism erjük, ak i 1270-ben k ap ta királyi adom ányul. A X V III. szd.-ban a L ónyayak b írták. K ülönösebb történelm i, irodalm i nevezetessége az egy L ónyaykastélyon kívül nincs. A község akkori h a tá ra (1900 bán) 2606 hold. F érfilakosai részt vettek az első világháborúban, huszonkilencen hősi h a lá lt haltak. A kastély t L ónyay János ép ítte tte . K ét-k é t tengelyes o ld alszárn y ait Ybl Miklós k észítette 1880 körül, am ik o r Lónyay M enyhért a k astély t kib ő v íttette. A W urzinger M ihály festő által készített allegorikus freskók n agyrészt elp u sztu ltak . A kastély környezetében szépen gondozott park volt, m elynek nyom ai ma m ár fel is m érhetetlenek. A z egykori p ark b a n van egy családi sírk ert, m elyben m é lta tla n körülm ények között a család egyes tagjai nyugszanak. Egy 1981 o któberében k elt h ír szerint h at kastély p ark o t védetté n y ilv á n íto tt a S zabolcs-Szatm ár megyei T anács V. B.: az anarcsi, a szabolcsveresm arti, a kocsordi, a m ándoki és a t u z s é r i kastélyt, illetve k ú riá t körülvevő parkot. E zekre 1981—1985 között nyolcm illió fo rin to t szánnak.

O d escalch l M iklós, Jó z se f k ir á ly i h e rc e g és A lb re c h t fő h e rc e g tá r s a s á ­ g á b a n M á ty á sfö ld ö n . (K ö zép en , p iló ta ru h á b a n .)

N IK I HERCEG O descalchi Jenő Z oárd „benősült” a L ónyay családba. N incs a d a t arra, hogy a hercegi m éltóságon kívül „m it hozott” a tuzséri kastély b a, feltehetően nem jö tt üres kézzel. A pja gazdag felvidéki úr volt, N yitra m egyei b irto k án kívül u ra volt az íllóki

87

(Szerem várm egye) hitbizom ányának is. Pia házasságával nem b ő vült a birtok.

Lónyay-

1902. m ájus fl-án T uzséron született Miklós. (Itt kell m egem lékeznünk a következő gyerm ekről, M argitról, ak i 1903. decem ber 8-án született. S zerepet já tsz o tt a felszabadulás u tán i m ag y ar politikai életben. 1982. m árcius 4-én az ausztriai E isenstadtban h a lt meg.) Nem volt több gyerm ek. A szülők közül a z ap a róm ai katolikus, az an y a e v a n ­ gélikus vallású volt. Az O descalchi gyerekek m inden tek in tetb en ran g ju k n a k m eg­ felelően, kiváló nevelésben részesültek. E rről nem csak a szülők, hanem a kastélyban élő n ag ym am a Is gondoskodott. N evelőnők, házitan ító k o k ta ttá k őket; meg kellett tanulniok a leendő arisz to k rata élet törvényeit, íro tt és íra tla n szabályait. M iklósnak három ta n á ra volt. Az első D ietrich Gyula. Egyedy László eredetileg katolikus pap volt, kiugrott, Miklós ére ttsé g ije u tán lelt a herceg titk ára. Vívó- és to m a m e ster Bay Jerom os volt. A tuzséri birtokon m egtanult lovagolni. T ársaságban bohém , gavallér, kitűnően táncolt. A pja volt példaképe, aki fiá t bátorságra, edzettségre, fizikai fájd alo m tű résre nevelte egészen kicsi korától. A világban példak ép e II. Rákóczi F erenc volt, tekintve, hogy a Nagy Fejedelem nek k u ltu sza volt a családban, elsősorban a Forgáchok, Ló n yayak révén. A nagym am a, Forgách M argit egyik egyenes leszárm azo ttja volt gróf Forgách S im onnak, a k u ru c generálisnak, a fejedelem n agy hívének. E gyelőre nincs közelebbi a d a t a fiatal O descalchi herceg ifja b b éveiről. N i k i h e r nevezték, a „N iki” m eg m arad t feln ő tt k o ráb a n is. A pja D em ecserben öngyilkos lett, ez érth e tő en m egrázta. Az apa a 10. h u sz ár­ ezred h adiszolgálatra bevonult századosa volt. A h aláleset pontosan 1917. április 3án tö rtént. 0 volt a Szabolcsban lévő ip artelep ek k ato n ai parancsnoka. Az öngyil­ kosság gyanús körülm ények között következett be, m elynek igazi oka a mai napig sincs m egnyugtatóan tisztázva. O descalchi Z oárd a h ad ügym inisztérium m egbízásából hadiüzem eket létesített a m egyében, így a nagyhalászi burgonyakonzervgyárat, a nagyhalászi zöldségszárító telepet, serté sfiaz ta tó t és -h iz la ld á t és a dem ecseri káposz­ tasavanyító üzemet. Á prilis elején egy bizottság vizsgálta meg a dem ecseri üzemel. E kkor lő tte m agát főbe O descalchi Zoárd. U gyanekkor öngyilkos lett az üzem egyik m agasabb beosztású vezetője is, a g yártelep k atonai szem élyzetéből töb­ beket letartó z tattak . T ekintve, hogy az ügy v izsg álatáró l k észített jegyzőkönyvek ta r ­ talm a eddig nem k e rü lt nyilvánosságra, elő ttü n k az nem ism eretes, a tények nélkül nem áll m ódunkban á llást foglalni, azonban szabad legyen fen tiek et kiegészíteni egy inform áció közlésével, m iszerint „az öngyilkosságnak n em volt anyagi h á t te r e . . O descalchi Zoárd búcsúlevelének szó szerinti szövegéből idézünk: „Szeretteim , b o ­ csássatok meg! B ecsületem be gázolnak, nem bírom tovább, Z oárd.” Más források szerint a herceget a r e a k c i ó kerg ette a halálb a, de erre nincs részletesebb m agya­ rázat. ceQ nek

Fia, a gyerm ek Miklós ek k o r 15 éves. Meg k ellett érten ie a tragédiát, an n a k csa­ ládi és társadalm i k ih a tásait, hiszen ilyen m alőrről nem ille tt nyilvánosan beszélni sem a családban, sem társaságban M indenki levonta a szükséges konzekvenciákat. A háború dúlt, a fálárv a Miklós ta n u lt, m éghozzá otthon, házinevelők segítsé­ gével. N yíregyházán te tte le vizsgáit évente, egészen az érettségiig. K itünően beszélt franciául, ném etül, angolul és csehül. A pja elv e volt, hogy egy szláv n y elv et is e l­ sajátítso n a fia. Így ta n u lt meg V ince nevű in asa által csehül. S zere tett sportolni. S zépirodalm at szívesen olvasott — m inden nyelven, am it tudott. S ajnálatos, hogy s családi könyvtárból nem m a ra d t sem m i.

88

HÁBORÚ, FORRADALM AK 1914 n y ará tó l nehéz idők jö ttek m indenki szám á ra ; O descalchi Z oárd a szerb h ad szín térre indult, m a jd v isszajö tt a m egyébe — m eghalni. Az uradalom ból, a fa lu ­ ból a férfiem b erek b evonultak k atonának, ezért nehézségek tá m a d ta k a gazdaság­ ban, m in d e n ü tt h iányzott a m unkáskéz. A falu b an az asszonyok szán to ttak , v etettek, a ra tta k és h o rd ták a term ényt. Az u rad alo m n ak sik e rü lt n éh án y szak em b ert viszSzakapni felm entések ú tján . H am arosan orosz hadifoglyokat k a p ta k a gazdaságba, v alam in t cselédeknek is. V olt k é t orosz inasuk, otthon földm űves és cukrász v o lt a foglalkozásuk. Egy kozák le tt a lovász, egy szerzetes a kertész. V olt n éh án y ügyes iparos, egy k itűnő szabó és asztalos. U tóbbi a háború u tán o tt is m arad t, elv ette a szakácsnőjüket. A h áború elejé n O descalchiné L ónyay P álm a le te tte az ápolónői vizsgát, m ajd fe la já n lo tt egy 12 ágyas kis k ó rh áz at a m elléképületben. H ivatásos ápolónő segítsé­ gével áp o lták a rász o ru ló k at dr. Sziklássy orvos felügyelete alatt. K ülönösen sok sebesült v olt a bukovinai harcok idején. L ónyay P álm a m eglehetősen népszerű v olt a faluban. S zám talan szo r m entek hozzá tudakozódni e ltű n t hozzátartozók után, vagy k érte k elhelyezést seb esü lt csa­ lá d tag jaik részére a kórházban. É lénk levelezésben volt a V öröskereszttel, tudakozó irodákkal. Az őszirózsás fo rrad alo m alap v ető válto zást hozott 1918 novem berében. Az év végén és 1919 elején m egkezdődtek a földesúri vagyon k isa já títá sa i is, h ab á r ez a k ­ kor még leginkább a földesúri m a g tárak b a n felhalm ozódott élelm iszerkészletek és m ezőgazdasági term én y ek széth o rd ásáb an n y ilv á n u lt meg. Ez é rth e tő an n ak , ak i is­ m eri a háb o rú a la tti és u tán i közellátási állapotokat. A n ép tan ácso k a legtöbb h e­ lyen n em tu d ta k és n em is a k a rta k az igazságos vagyonelosztást célzó m ozgalm ak élére állni. R endzavarások T uzséron is voltak. H azatérő — és átvonuló — k ato n ák foszto­ gatni kezdték a zsidóüzletet. (O descalchiné: „Ez m á r baj, a zsidó u tán jön a z u ra ­ ság!”) V égül egy kato n ai re n d fe n n ta rtó osztag csin ált re n d e t — k ét h a lo tt árán. (M egjegyzendő, hogy a fegyveres nem zetőrség az egész m egyében nem lá tta el igazi felad atát, n em so k a t ért.) A polgári forrad alo m időszakáról nincs több adat. A család a T anácsköztársaság k ik iá ltá sát B udapesten é rte meg, a fővárosban fe n n ta rto tt V ilm a k irály n ő úti la k á ­ sukon. M árcius 21. u tá n még egy hétig m a ra d ta k ott, m ajd h az ain d u ltak T uzsérra. (Eddigi ism ereteink sz e rin t O descalchi K árolyt április 15-étől m ájus 22-ig ta rto ttá k tú szk ént fogva a gyűjtőfogházban.) A b irto k m á r nem v o lt a z övék, ezt h a llo ttá k m ár P esten is. T erm előbiztosok voltak a gazdaságban, azok rendelkeztek m inden felett. Egyiket csalá d jáv a l a k as­ télyba a k a rtá k költöztetni, de végül abból nem le tt sem m i. A m a g tárak at, k am rá k at, pincéket k iü rítv e ta lálták . Igaz, a tuzséri béresek közölték, hogy te jje l el a k a rjá k őket látni, ám az öreg grófnő válasza az volt, hogy nem k ell aján d é k s a já t b éresei­ t ő l . . . Az összes cselédnek felm ondtak, hisz n em tu d tá k volna ő k et ta rtan i. A megyei d irek tó riu m tó l á tírta k , hogy k ü ld je n ek azonnal 30 000 koronát. T ekintve, hogy a m a­ g án tu lajd o n m egszűnt, a b an k b e té tek e t lefoglalták, k ü ld te k egy csekket harm incezer koronáról. M árcius 27-én a tuzséri u rad alo m alk alm azo ttai és cselédei gyűlésen k érték , hogy a F org ách -féle fö ldbirtok egy részét szövetkezeti alap o n használhassák. Azt k ív án ták, hogy a szövetkezetét a z uradalom régi alk alm azo ttai vezessék. Figyelem re 89

méltó, hogy Tuzséron a szövetkezeti gazdálkodás valóban csak a volt u radalm i föld egy részére te rje d t volna ki. A m egyében m egpróbálkoztak több helyen ilyennel. Gáván és K isvárdán a z egyházak földjét a földnélküliek részére k isajátíto tták . Z áhony­ ban term előszövetkezeti k ísé rlet volt. Rövid ideig, 40 napig ta rto tt a tanácsu ralo m Tuzséron. K övetkezett hosszú hó­ napok rom án katonai uralm a. A z intervenciós rom án csapatok 1919 m ájus 1-én érték el a M ándok—T uzsér vonalat. A Vörös H adsereg részei elv o n u ltak a Tisza felé, h a r­ cok a község te rü le té n n em voltak, szórványlövöldözéstől eltekintve. Az első bevo­ nuló ro m án csap a t a „királyné ezred e” („La reg im en t de la re in e ”). Nem m arad tak sokáig, de ezek u tán rosszabbak jöttek. Ö rökös rek v irálástó l és egyéb zaklatástól retteg ett a falu. A m egszállók tisztjeit term észetesen m e g trak tá ltá k a kastélyban. Egyik szom széd birtokos m ondta: — E lvitték 20 ökröm et, de az életem et m egm en­ tették . . .! 1920 fe b ru á rjá b a n a tuzséri birto k egykori tulajdonosai ú jra elfoglalták régi he­ lyüket. És itt érk e ztü n k el a főúri családok létalap jáh o z, a b i r t o k h 02 .

A BIRTOK E löljáróban egy általán o san ism ert és elfogadott legendát szeretn én k eloszlatni: a híres tuzséri uradalom n e m O d e s c a l c h i M i k l ó s é v o l t ! Az ered eti földbirtok tu la j­ donjoga m egoszlott Egy része gróf L ónyay P álm áé volt, még O descalchi Z oárddal k ö tött házassága u tán is. Itt volt még a gróf Forgách L ászlóné b irto k a is, melyből Miklós az idős grófnő halála u tán (1938) örökségképpen kapott, legnagyobbrészt T or­ nyospálcán. Az „O descalchi-uradalom ” nagyságáról csak m egközelítő ad a tain k vannak. A tu ­ zséri birto k rész 1500—2000 hold lehetett. U gyancsak Szabolcs megyében, Rétközön volt még 4000 hold körüli birtok A tulajdonjog igen kuszáit. A m ándoki Forgáchrész élvezeti joga F orgách L ászlónét illette, a Tuzséron lakó S alam onné Forgách M argitnak jelentős b irtoka volt, O descalchi Z oárdnénak, aki később A m brózyné lett szintén volt birtoka, és itt v o lt a két gyerm ek, M iklós és M argit. 1945 után, a föld­ reform során T uzséron 723 kát. hold 117 öl, 7045,93 aran y k o ro n a érték b en lett igény­ be véve. T ornyospálcán 255 kát. hold 117 öl 1B66.77 a ra n y k o ro n a értékben Odescalchi M iklóstól, Z áhonyban 44 kh-nyi te rü let L anczia Józsefné (Odescalchi M argit)-tól lelt igénybe véve. Ezek az adato k meg téves ztöek, m e rt n em u taln ak az ered eti birtok nagyságára még m egközelítően sem . T öbbek sz erin t az összes b irto k kb. 10 000 kh volt, ebből O descalchi M iklósé 3000 hold. Ism eretes, hogy am ik o r özv. O descalchi Z oárdné, L ónyay P á lm a m ásodszor is férjh ez m ent, az új férjének, Am brózy G yörgy­ nek sik e rü lt a R étköz nagy részét és az 1927-ben elh u n y t L ónyay G ábor tu lajd o n át képező m integy 1000 hold erdő és talán 500 hold szántó és legelő birtokból az O des­ calchi-örökösöket, nevezetesen M iklóst és M argitot „m eg szab ad ítan i”. U gyanez tö r­ té n t T uzsér nagy részével is. E m iatt családi p erp atv aro k tá m ad tak a m ostohafiú és az ú jd o n sü lt m ostohaapa között. C supán a n y ja irá n ti szeretetből tű rte egy ideig a birtok h erdálását. O descalchi M iklósnak te h á t n em v o lt különösebben nagy birtoka, m in t ezt a róla keringő legendák állítják . A m olyan összcsaládi kezelésben v o lt az uradalom , a n n a k vezetésében, a gazdálkodás irányításához neki v ajm i kevés köze lehetett. 0 in k áb b a jövedelem szakszerű elköltésében jeleskedett. K ülönben an y játó l havi 3000 pengő ap an ázst kapott. Érdem es viszont tovább időzni a kérdésnél, hiszen a tuzséri urad alo m nevéhez

90

fűződik a híres alm atelepítés, am i később v ilá g h írn év re te tt szért, elsősorban á z ízes, zam atos jo n a tán révén. A tuzséri gyüm ölcsöst a L ónyay család ta g jai te lep ítették még L ónyay P álm a születése előtt. Ez volt a T isza-p arti gyümölcsös. Később, a századfordulón és a tízes években O descalchi Zoárd te lep ített a tuzséri állom ás m e lle tt gyümölcsöst, illetv e m ás alm áskertet. A m ikor m eghalt, A m brózy idejében is tö rté n te k telepítések, főleg a Rétközön. A Tiizsér-R étközi mintagazdaság a k ét h áború közötti időben is a la p ja v o lt az uradalom nak. Egy 1937 őszén, N yíregyházán ren d ezett k iállításo n szenzációs sik ert a ra to tt az ott term esztett alm afajták k a l. E kkor 1100 hold terü leten 47 754 db gyü­ mölcsfa o n to tta évente a rem ek szabolcsi gyümölcsöt. H arm in ck étezer alm afa volt, am elyből 12 400 db jonatán. É vente 90 vagon a lm á t te rm e lt ez a m in ta gazdaság, B u­ dapesten b érelt hűtő táro ló k b a helyezték, s onnan sz állíto ttá k k ü lfö ld re. Á ltalánosan elfogadott neve ennek az alm aterm elő k incsesbány án ak A m brózy M intagyüm ölcsös és Gazdaság. Tulajdonosa sédeni A m b r ó z y Györgyné sz. L ónyay Pálma grófnő volt. A régi telepítésű gyümölcsös (130 hold) S alam onná Forgách M argit, a nagym am a te­ lepítése, ehhez já ru lt 1912-ben O descalchi Zoárd telep ítése 90 holdon és végül A m b ­ rózy György 200 holdas telepítése. A gazdaság k ite rjed é se 1342 kát. hold volt, köz­ vetlenül a m ásodik világháború előtt. Fő term elv én y e term észetesen az alm a. V álo­ gató- és érlelőtelepe egyetlen v olt az országban. M odern felszereléssel, szakszerű vezetés m ellett folyt a term elés. E kkor a gazdaság 68, a gyümölcsös 30 családot fog­ lalkoztatott állandóan, ezenkívül 40 ezer m unkanapon időszaki m unkásokat. A N agyhalász község h a tá rá b a n fekvő O descalchi-uradalom rétközi gazdaságá­ ban ép ü lt kendergyár idényüzem volt. Szezonban 80—100 m u n k ást foglalkoztatott alacsony m unkabér, 12 órás m unkaidő m ellett. A gyár tilo lt n y ersá ru t á llíto tt elő, m elynek fő piaca N ém etország volt. Az első világháb o rú a la tt új vállalkozásba kezd ­ tek. Orosz hadifoglyokkal nagy vörös téglaépületet ép ítte tte k , am iben szeszfőzdét re n ­ deztek be. (Ez v olt a m egyeszerte em leg etett „veres g y ár’’.) A családnak volt m ég szeszfőzdéje T ornyospálcán és Tuzséron is. Tornyospálcán volt egy birtokrész, m elynek nagy része akácerdő volt, am i a szabolcsi hom ok egyik legjövedelm ezőbb term elvénye, m ivel 20 év en k én t k e rü lt v á­ gásra. Az első telep ítések et még gróf Forgách László életében csinálták, ezt k ap ta örökségül O descalchi Miklós. Itt is v o lt egy kastélyszerű lakása, m a k u ltú ro tth o n . Rétközön m űködött egy kism éretű m entalep árló üzem, szintén az O d escalch i-u ra­ dalom birtokában. Az uradalom a kor k ap italista követelm ényeinek m egfelelően, jól gazdálkodott. T uzsér községnek volt vasútállom ása, így szállítási gondok különösebben nem voltak. Anyagilag jól álltak, e rre a m egyében legtöbb adót fizetők n évsora is utal.

HERCEG ODESCALCHI M IKLÓS A fiatal Miklós lassan felnőtté vált. Még a v ilág h áb o rú idején elh atáro zta, hogy beáll a harcoló seregbe. H árom szor szökött meg otthonról, persze m indig kudarcot vallott, nem vették be a seregbe . . . Ez le h ű tö tte Niki herceg háborús kedélyeit. P á r évvel később egy b a rá tjá v a l a vörösök ellen in d u ltak el „harcolni” . S zerencsére ú t ­ közben L ónyay G ábor lebeszélte őket kalandos tervükről. M ár a p ro le tá rd ik ta tú ra után újból m egszökött, m ost m ár több eredm énnyel, m e rt felv ették a n em zeti had­ seregbe. Egy k ato n atiszt ism erősük segítségével azo n b an ism ét sik e rü lt hazavinni.

91

A h onm entést fel k e lle tt függeszteni, m ert iskolai ta n u lm á n y a it be k ellett fe je z n i. . . A húszas évekről nincs feljegyzésre m éltó különösebb esem ény. G azdag em ber, a legfelső m ágnásvilág k ed v e lt alak ja . Jókedvű, v id ám cim bora, a vakm erőségig bátor, b ár egy kicsit önfejű, k itűnik m akacsságával. B izonyára ez a z oka, hogy egy­ éves önkéntesi id e je a la tt nem fu to tt be fényes katonai k a rrie rt. A nyíregyházi -1. H adik-huszárokhoz v onult be, 1923-ban leszerelésekor csupán karpaszom ányos tizedes volt. E zért b a rá ta i sokat u g ratták . Később három h adgyakorlaton v e tt részt m int tartalékos, katonai előm eneteléről nincs adat. L eszerelése u tán kezdődött elég eredm ényes sporttevékenysége. Niki herceg m int úrlovas, jó eredm énnyel szerep elt galopp- és ak ad ály v ersen y ek en még külföldön is. K orpulens te sta lk a ta m ia tt az onban tú l so k a t k ellett volna koplalnia, hogy m egfe­ lelő testsúllyal lovagolhasson, e z é rt á tté r t a consours (díjugratás) sportra. I tt aztán kiválóan szerepelt. K edvét lelte a lovaglásban O lyannyira, hogy k ét országos b a j­ nokságon d íju g ra tásb a n első helyezést é r t el, 1928-ban és 1929-ben. T eljesítm énye igen figyelem rem éltó, egy civiltől, am ikor ezt a sp o rto t — kevés kivétellel — k ato ­ natisztek űzték. Szem élygépkocsija és külön sportkocsija is volt. S zám talan legenda kerin g ezzei kapcsolatban, különösen kiem elve és hangsúlyozva m erészségét, szertelen term észe­ tét. 1930 n yarán volt az ism ert afférja, m elynek során egy ő t igazoltató rendőrt m egütött. Heccei, jószággázolásai m áig is beszédtém ák. A túl m erész gépkocsiveze­ téshez egy tragikus esete is fűződik. 1938. október 10-én N yíregyháza és D ebrecen között h a lá lra gázolta V arga G ábor 45 éves cipészt. A bíróságon m egállapították O descalchi bűnösségét és 2000 pengő pén zb ü n tetésre Ítélték. É lete igen látványosan alak u lt. A pja öngyilkos lett, a n y ja ú jra férjh ez ment. ö is m egnősült. Első felesége L ü ttv itz Irm a bárónő, aki elv ált férjétő l — G ustav B raun von Stum m bárótól, aki n ém et követségi tanácsos volt B udapesten. R om an­ tik u sn ak in d u lt a házasság, a z asszony híres szépség volt, d e vagyontalan. R áadásul kilenc évvel idősebb v o lt M iklósnál, ak i a k k o r m indössze 20 éves volt. E lváltak. M ásodik felesége T itgens V irginia, ö is e lv á lt asszony volt, A m erikából került ide, volt egy lánya, becenevén Peci, ezt is m agával hozta az új házasságba, de a gyerm ek később visszatért az U SA -ba. Ebből a házasságból k é t gyerm ek született: M argit (1929. IV. 25.) és P ál G ábor (Bp., 1932. II. 19.). A feleség, G i n i h e r c e g n ő , hoszszas betegség u tán m eghalt 1944 tavaszán. M argit n evű kislányuk (Béby) tizenöt éves korában, 1944. m ájus 29-én este m éreggel öngyilkosságot k ö v etett el. Tuzséron n y u g ­ szanak a családi sírkertben. P ál nevű fiúkat, m iután a p á ró l-a n y á ró l á rv a lett, 12 éves k o rában, 1946-ban az am erikai nagyszülők legálisan k iv itették a z USA-ba, előbb ők nevelték, m ajd fél-, illetve m ostohatestvére, W ilsonné. Jelen leg is az E gyesült Á llam okban él, k ét felnőtt gyerm eke van. H arm ad ik felesége bonyhádi Perczel E rzsébet volt, Perczel A rm and tábornok és T oldalaghi Ilona grófnő leánya. 1921-ben született, k ét testvéröccse, Miklós és József a háború áldozata lett. H ázasságkötésük pontos Idejét egyelőre nem sik e rü lt m egál­ lapítani. 1947-ben b arátnőjével, gróf Széchényi M im ivel am erik ai segítséggel hagyta el az országot. Egy ideig A usztriában tartózkod o tt, m a jd Ü j-Z élan d b a ment. O des­ calchi özvegye jelenleg A ucklan d h an él. A VÉGZETES ÜT ELŐTT É letéhez és tragikus h aláláh o z eg y a rán t kötődik a repülés. Az a k k o ri idők neves pilótáitól ta n u lta m ag án ú to n a rep ü lést

92

Budaörsön. Az

egyik, M ajoros János, a MALERT későbbi főm érnöke többször m eg fo rd u lt Tuzséron is. B ánhidy A ntal (a neves k o n stru k tő r és sportrepülő) v o lt egyik ok tató ja, ak i meg is b u k ta tta —, nem v olt te k in te tte l a hercegi m éltóságra, hiszen a ta n ítv á n y igen fegyelm ezetlen és sokszor szem lelen volt. V égül mégis levizsgázott, ezután egy k é t­ üléses Ju n k ere Junios sp ortgépet (gépének .lajstrom jele H A -M A X volt) v ásáro lt Dessauból, a Ju n k e re gyártól. A tuzséri legelőn é p íte tt h an g á rb an ta rto tta. Sok em b ert e lv itt repülni, hajm eresztő produkciói, m anőverei országosan beszédtém ák voltak. K ed v elt szórakozása (?) volt, hogy a falu főu tcáján egészen alacso n y an rep ü lt, á llí­ tólag alacsony vízállás idején á tre p ü lt a L ánchíd a la tt, a to k aji híd a la tt stb. V iszonylag sokat rö p ü lt könnyű m otoros gépeken, m ik o r ta rtalé k o s repülőtiszt lett, g yakorlóidejét vadászgépeken töltötte. H adnagyi ren d fo k o za tát N yíregyházán k apta, n em k e rü lt hivatásos állom ányba. A háb o rú so rán a légierők parancsnokságán elu tasíto tták , hogy fro n tszo lg álatra beosszák, de 1944 elején a p ilótahiány m ia tt őt is ú jra behív ták és átképezték F erihegyen Me—210 gyorsbom bázó vezetésére, ja n u á r —m árciusban. A háború a la tt n y íltan ném etellenes felfogást hangoztatott, különösen m egvetette az SS-t. (Nem jelentős, de nem is elhanyagolható kö rülm ény az, hogy első felesége n ém et volt.) A n ém et m egszállás u tá n k apcsolatba lé p e tt több tartalék o s re p ü lő ­ tiszttel, akik k o rábban a MALERT, m ajd a szállítószázad pilótái voltak. F elv etette a szövetségesekhez való átrep ü lés tervét, de — eddigi ism eretein k szerin t — k o n k rét cél, vagy fela d at nélkül. K irepülési terv eirő l csalá d tag jait n em tá jék o z ta tta, errő l nem beszélt. Utolsó találk o zása alk alm áv a l m o n d ta meg, hogy megy, s a z t is, hogy „b irto k o m at lehet, sőt biztos is, hogy el fogják kobozni, de m ost en n él so k k al nagyobb dolgokról van szó”. E k k o rtá jt közölte egyik gyerm ekkori b ará tjáv a l, hogy m egpróbál á tre p ü ln i a m ásik oldalra. 1944 m á ju sáb an vidéki vendégsége alk alm áv al elk ért és n e m ad o tt vissza egy légiforgalm i térk ép et, am ely a B udapest—M ilánó v o n alat áb rá zo lta O laszország egy részével együtt. M ájusban b eh ív ták a felállítan d ó 102/1. sz./Sas./M . kir. gyorsbom bázó repülőszázadhoz N yíregyházára, am ely egység a hajdúböszörm ényi tábori rep ü lő téren telep ü lt H erezényi Istv án rep. százados parancsnokság a alatt. 1944. jú n iu s 3. (vagy 4.?) reggelén B udapesten v olt és szóban közölte a té rk é p tu la jd o n o sáv al: p á r nappal azelőtt k ísé rlete t te tt, hogy O laszországba repüljön, de P écs u tá n felhőbe k e rü lt és visszafordult, így a gyakorlórepülés za v arta lan n a k tűnt, T ársai és b a rá ta i k ísé rlete t tettek, hogy biztonsági okból eltáv o lítsá k a repüléstől, mert kísérlete fenyegetni látszott gróf B eth len István tervezett kirepülését a szövet­ ségesekhez. H áry László vőrgy. este nem tu d o tt illeté k est elérni, de m egígérte, reggel első teen d ő je lesz, hogy a korm ányzó K atonai Iro d á ján k eresztü l tá v iratilag lesze­ relteti és földi beosztásba helyezteti át. O descalchi este v isszarep ü lt N yíreg y h ázára és vacso rát rendezett, m elyen részt v ettek N agy M ihály rep. alezredes re p ü lő té r-p a ­ rancsnok, H erszényi százados, O descalchi felesége, A lb erti D enao E rzsébet és mások. M ásnap reggel — a z időpont m ég nem tisztázo tt — egy g y ak o rlórepülésre felszállva O descalchi elrepült. Me—210 Ca—1 típusú 2 üléses gyorsbom bázó gépén a rád ió s­ lövész Bajusz Ferenc szakaszvezető volt, ak iv el csak a levegőben közölte, hová m en­ nek. A feltan k o lt gép m integy 1600 km távolságot rep ü lh etett, m ivel n em té rt vissza időre, körözést a d ta k ki, egyelőre balesetet feltételezve. Jú n iu s 5-én a kém elh árító (VKF—2) em berei le ta rtó z ta ttá k ra m inden résztvevőjét, á tk u ta ttá k a szálláso k at és O descalchi a repülőtér-képet. E nnek szám a alap já n m ásnap le ta rtó z ta ttá k Berényi A ttilát, V adas Lászlót, M elita E ndrét, Zichy P á lt és

a nyíregyházi vacso­ asztalán m eg találták a tu lajd o n o sát, m ajd m ásokat. O descalchi

93

hú g át jú n iu s 14-én fogták el Jobbágyiban, D ebrecenbe vitték, ahol három és fél hó­ napig ta rto ttá k őrizetben. E nnek fiát, m in t katonaszökevényt S alg ó ta rján b a n b ú jta t­ ták. A lefogottakat B udapestre szállíto tták és a svábhegyi G estapo-központban K ote ném et O berinspektor vezetésével m egkezdték a nyom ozást. P á r nap a la tt kid erü lt, hogy a Me—210-es gép valószínűleg téves navigáció m i­ a tt észa k ab b ra é r te el a z olasz terü letet, ellenszél is volt, ez jó v al több üzem anyagot igényelt, a n ém et vonalak fe le tt rep ü lt, m ajd leszállt egy vad ászrep ü lő téren . A re ­ pülök azt a d tá k elő, hogy am erikai bom bázókat üldöztek, a B alk án fele tt sű rű fel­ hőzetbe k erü ltek és eltévedtek. Ezt el is fogadták és m eghívták ő k et ebédre. Jelen volt a repülőegység m eteorológusa is, ak i n em é rte tte , hogy leh et a B alkán felett olyan esőfront, am iről ő n em tud. T áv iratilag k érd é st in té ze tt a L u ftflo tte—4 tö r­ zséhez. A válasz egy „S treng G eheim ” felira tú k ö rtá v ira t v o lt a szökésről, a tö b b it m ár az SD em berei végezték. E ste m in d k ét rep ü lő t le ta rtó z ta ttá k és Bécsbe szállí­ tották. Sokáig a G estapo őrizetében m arad tak , A n ém etek tu d ta k a fegyverszüneti k a p ­ csolatfelvételi kísérletekről, e z é rt is ta rto ttá k m ag u k n ál a foglyokat, szám ítva arra, hátha egyéb akciókra is so r kerül. H orthy korm ányzó — m ivel a n ém etek k el még volt kapcsolata — állítólag in te rv e n iá lt ügyében az elfogás u tán , de azok követelték a példás büntetést. Egyéb m entőakciókról egyelőre nincs adat, s ez is bizonytalan. Jogos a k érd és: m ilyen céllal, fela d attal k ísé re lte meg az átre p ü lést és m iért D él-O laszországba? K inek, vagy k iknek a m egbízásából tö rté n t m indez, esetleg ez is egy olyan öncélú akció lehetett, am i O descalchi önfejűségére u ta l? M egannyi k é r­ dőjel, am ely m egválaszolatlan m aradt. Nem bizonyított h ite lt érdem lően, hogy a K iugrási Iroda m egbízásából in d u lt volna el. Egyelőre az sem bizonyos, hogy bárm ily en üzenetet, o k m án y t v itt volna m agával. T alán az ad tám p o n to t valam elyest, hogy később e z t hozták fel ellene: „ . . . an n a k biztosításával, hogy az ország te rü le té t u tá n a elhagyni szándékozó re p ü ­ lőgépek za v arta lan m egérkezését ellenséges te rü letre, m elyek v o lt vezető p o litik u ­ soknak ellenséges te rü le tre való sz állítását lettek volna h iv atv a teljesíteni, előkészítse s a b irto k á b an lévő, a m ag y ar á lla m fontos é rd e k e it és nem zetközi h ely zetét érin tő titk o k kiszolgáltatásával, v a la m in t a m a m a g atartásáv al, hogy ezt megelőzően a n é­ m et hadsereg ütőképességébe és győzelm ébe v e te t (sic!) h ite t környezetében és a vele érintkező egyénekben m indenképpen m egrendíteni ig y e k e z e tt.. Ezek sz erin t am olyan előkészítő, szálláscsináló szerepe le h e te tt egy olyan hely­ zetnek, am ik o r „vezető politikusok” ugyancsak k irep ü ltek volna a h ad m ű v eleti te rü ­ leten keresztül. S ejteti továbbá, hogy „ titk o t” tu d o tt és az t az „ellenségnek” szánta kiszolgáltatni. Ez le h e t k o n k rét titok és általán o s jellegű elvonatkoztatás. K özvetlenül a felszabadulás u tán az átrep ü lési k ísérletrő l több verzió volt fo r­ galom ban. Egyik szerint valakit, vagy v a la k ik e t (?) á t a k a r t ju tta tn i a fronton k e ­ resztül D él-O laszországba, béketárgyalások céljából. N ém et vadászgépek leszállásra k én y szerítették és elfogták. M ásik verzió sz erin t tévedésből n e m a szövetségesek, hanem még a ném etek á ltal m egszállt te rü lete n é r t fö ld et gépével és így k e rü lt a nácik kezére. V olt olyan állítá s is, hogy olasz p artizán o k tű z h arcb a n p ró b álták se­ gíteni, de a ném et túlerő nagyobb volt. A le g au ten tik u sab b n ak tű n ik a m ár fentebb részletesebben ism e rte te tt esem ény. M IÉRT ÉPPEN OLASZORSZÁGBA AKART M ENNI? K öztudom ású, hogy a b rit 8. hadsereg ek k o r m á r jelentős te rü le te t n y e rt olasz íöldön. O descalchiéknak különben is voltak olaszországi k apcsolataik, de n em tu d ju k

94

pontosan, hogy politikai szem pontból m ilyen m inőségűek. A k é t háború között tö b b ­ szőr is já r t O laszországban, a család itá lia i ága v irág zo tt — viszont a m a g y aro r­ szágiakkal nem ta rto ttá k a rokoni kapcsolatot. O descalchi h ú g án ak m ásodik férje, G iuseppe Lancia, olasz volt. M iklós herceg nagynénje, O descalchi A lin k a hercegnő m ásodik férje L azzari Pio, fiaik L. P ietro és M anfred. O descalchi K áro ly herceg fe ­ lesége, gróf A ndrássy K láry, K árolyi M ihályné, A n d rássy K atin k a nővére, ö t 1941 telén T riesztben repülőtám adás érte, de itth o n tud n i vélték, hogy an tifasiszta te v é ­ kenysége m ia tt o tt m egölték, Az igazság az, hogy m ár ú tb an v o lt A ngliába K árolyiékhoz, am ikor légitám adás áldozata lett. A szövetségeseknek dolgozott és am ikor a ném etek átv o n u ltak M agyarországon, m enekülni volt k én y telen Nem m indennapi egyéniség volt, bátor, szép és tehetséges. A spanyol p o rg árh áb o rú idején a k ö ztár­ saságiak érdekében tevékenykedett, s no h a egy időben lelkes leg itim ista volt, a harm incas években a nácik szenvedélyes ellensége és szocialista lett. M int a fentiekből kiderül, sógora olasz volt, u n o k atestvérei, a L azzari fiú k is olaszok voltak. Lehet, hogy ezek csupán kom binációk, d e ezt te téz n ü n k kell azzal is, hogy tulajdonképpen am erikai rokonai is voltak, m ásodik felesége révén. V ajon a h áború ideje a la tt m ilyen kapcsolatban voltak a m ag y aro rszág iak k al? E rre nincs válasz. (Itt kell elm ondanunk, hogy volt egy herceg O descalchi Livius, a k it a szolcsányi nagybirtok utolsó tu lajd o n o sak én t ism ertek, 1918 u tá n Jozef S k u ltéty m eg n y erte a szlovák nacionalizm us ügyének. Vele eg y ü tt ad o tt ki egy ira to t „Z ástava v eje” |L eng a zászló!] címmel, Slovo Sloyákom od n áro d a svojho o d v rá te n y m . . . ITurócszentm árton, 1925 ] K ülönleges egyéniség volt, m e rt ő v o lt az egyedüli a risz to k ra ta az új csehszlovák állam ban, aki szlováknak jelentkezett. B irtokai nagyobb részét az első Csehszlovák K öztársaság a la tti földbirtokreform a la tt is m eg m en tették és b írták 1945-ig.) 1945. ja n u á r 17-én este k e rü lt O descalchi Miklós S o p ro n k ő h id ára egy csoporttal, m elynek tagjai voltak V attay A ntal altábornagy, a korm ányzó főhadsegéde (most m ár közhuszár), O descalchi felesége, a k it csak a z é rt hoztak el bécsi cellájából, hogy tu d o ­ m ására a d já k : fé rje él és nem nyáron, n em a ném etek golyójától h alt meg, hanem itth o n „felel b ű n e ié rt” ; itt volt B ajusz F erenc szak aszv ezető -rád ió táv irász és egy Mélik E ndre nevű — talán erdélyi — újságíró. E k k o rtájt a sopronkőhidai fogházban m in t védőőrizetesek v o ltak a m ag y ar k a ­ tonai, politikai, társad alm i és m űvészeti é let egy részének prom inensei. Még 1944 k a ­ rácsonyán itt végezték ki P ata k i Istvánt, K reu tz R óbertét és P esti B arn ab ást, a k om ­ m unista m ozgalom m á rtírja it és ak k o r h a lt ■hősi h a lá lt B ajcsy-Z silinszky E n d re is. O descalchi te h át a „nem zet totális m ozgósításával és h arc b aállítá sáv a l m egbízott M. Kir. tárcanélküli m iniszter m ellé beosztott tá b o rn o k ” bírósága elé k erü lt. 1945. ja n u á r 20-án reggel á llíto ttá k a h írh e d t D om m ich-féle tan ács elé. Nem bizonyos, hogy v olt-e védője, vagy sa já t m agát k ellett védenie. Ha v o lt is valam i m egbízatása, az t valószínűen tagadta, nehogy m ások at b ajb a keverjen. K ésőbb Bajusz szakaszvezetőt ta n ú k én t h allg atták ki. A m ikor a ta n ú k ih allg atásró l visszajött, még rem énykedtek, hogy nem a legsúlyosabb Ítéletet hozzák, m e rt a h adbíróság előzőleg több halálos ítéletet életfogytiglanná változtatott. (Sopronkőhidán egyetlen halálos ítéletet sem enyhítettek, a rem énykedésnek még az 1944. decem ber 8-i budapesti ítélethozatal a d o tt ném i alapot, am ikor A lm ásy P álnak, Révay K álm án n a k és m áso k ­ nak m egkegyelm eztek 1 A sta tá riá lis bíróság ta g ja volt h iv atalb ó l F risch József fő ­ hadnagy, aki a k k o r a fogház katonai részlegének p aran csn o k a volt. K ülönben ő hozta el O descalchiékat Bécsből is. (Egy 1946-os h írlap i tudósítás sz erin t az O descalchi e l­

95

leni ítéleth o zatalb an részt v ettek dr. Szabó A ndrás, dr. Nika Géza és dr. Nagy Á rpád hadbírók. N ika és Nagy részt vettek a B ajcsy-Z silinszky-ügyben is.) A m ikor O descalchi a tárgyalás után v isszaérk ezett cellájába, azt m ondta az ír­ nokoknak, hogy ügye rosszul áll és h alálo s ífléletet v ár. Révajy K álm án jav aso lta neki, hogy törvényszéki orvosszakértóvel való m egvizsgáltatását követelje; talán sikerül ötvenszázalékos b eszám íth atatlan ság o t m egállapítan i és ak k o r elk erü lh eti a kötelet. M ásik fogolytársa, K apottsffy alezredes, aki b u n d ájáb a cián k á lit v a rrt be, fe la já n ­ lotta O descalchinak. M indkettőt visszautasította. M ásnap, ja n u á r 21-én reggel fél 8-ra v itték íté le th ird eté sre A znap reggel B ajusz szakaszvezetőt szabadláb ra helyezték, hogy n e legyen jelen, am ikor gazdája a siralo m h ázh a kerül. Ezt megelőzően O descalchi feleségét is sza­ b ad láb ra helyezték, m ielő tt a bírósági tárg y alás m egkezdődött volna. K ilenc óra is elm ú lt m ár, am ikor a siralom h ázb a vitték. Egy honvéd m ent a fogház irodájába, pap írt, to llat kért, hogy O descalchi Miklós m egírja végrendeletét és feleségének egy rövid levelet. Ezt végül a bírósági ép ületben írta meg. Ekkor m ent be hozzá a fogház lelkésze — G eiszbühl M átyás. H asznosnak ta rtju k a lelkész — a szerzőhöz ír t idevágó — em lékezését idézni: „A ném etek azzal az egyenes paranccsal a d ták á t a S opron­ kőhidán m űködő hadbíróságnak, hogy h alálra kell ítélni és az ítéletet azonnal v ég reh ajtan i. N em is a d tá k meg a szokásos 2 órai időt a siralom házi előkészületre, han em csak fél órát. M in d járt felkerestem cellájában, ahol egy erőteljes, 40— 45 év körüli férfit találtam , aki eg y általán n em v o lt felk é­ szülve a h alálra . . . Nehezen tu d o tt csak szólni. A rra kért, hogy hadd fejezze be a m egkezdett levelet, am elyet felesé­ gének búcsúzóul írt. Rövid idő a la tt, am i rendelkezésem re á l­ lo tt m egtettem , am it tudtam , de a h alál gondolatával való m egbékélést nem tu d ta m elérni, m á r a z idő rövidsége m iatt sem. E lkísértem a vesztőhelyre, ahov á szó n élk ü l m ent m el­ lettem . K ötél által végezték ki, rövidesen m eg állap íto tta a je ­ len lévő orvos a halál b eá lltát.” Az egzekució k ö rülbelül fél tízkor m ent végbe. Az írnokok szem tanúi voltak, am ikor a siralom házból kivezették és elh ag y ta az épületet. V itéz Soós alh ad n ag y h at szuronyos honvéddel kísérte, ak ik között m ent az elítélt. Révay, aki szem ta­ n ú ja volt O descalchi M iklós utolsó p illan a tain ak , h allo tta, am ikor társai felé k i­ álto tta : „Nem fogtok szégyent vallani velem !” Elvégeztetett. Felesége m ásnap, hétfőn m ent he a fogházba, akkor közölte vele Frisch főhad­ nagy fé rje kivégzését és a d ta át neki értékeit. + H erceg O descalchi M iklós a két h áború között nem já tsz o tt látványos szerepet M agyarország tö rté n eti színpadán. Mégis a legkritik u sab b időben m ert dönteni egy irán yban, s ez ért életével fizetett, Vörös Ján o s vezérezredes honvédelm i m iniszter O descalchi Miklós tartalék o s rep ülőhadnagyot 1945-ben post m ortem őrnaggyá lé p tette elő. D ecem ber közepén a fővárosi ferencesek tem plom ában v o lt a gyászszertartás, Tuzséron k atonai pom pával te m ették el. A sz e rta rtá st M arosi Ernő plébános végezte.

96

O descalchi Miklós a tuzséri családi s írk e rt első részében nyugszik leán y a és m á ­ sodik felesége m ellett. A sírokon — b ár van egy vasból k észü lt k ereszt — m egjelölés nincs, m indegyik gondozatlan. H alo ttak n a p já n ism eretlen ek g y erty á t g y ú jta n a k ... A felszabadulás után k ia d tak egy szép em lék lap o t a sopronkőhidai m ártíro k ró l. O descalchi Miklós neve a névsor elején szerepelt, a negyedik helyen. A színes k iv i­ telű cím lapon égő láng kőedényben és a la tta a költő s o r a i: „Az nem lehet, hogy an n y i szív H iába onta vért, S keservben annyi hű kebel S zakadt meg a honért." Ne feledkezzünk meg a sopronkőhidai m á rtírró l. Legyen ez írás egy szál virág O descalchi Miklós sírjára.

ff*

ex zn

Odescalchi M arg it iájtlalomfól

megtöri szívvel ludutja. hogy loirón szereled

bátyja

horczeg' ODESCALCHI MIKLÓS ‘ tart. repüióluidnaily

•

-

vértanú h aláli'hall Sopronkőhidán. 1914 december 24-én 42 éves korában. A nemzeí szabadságharcának áldozván éleiét, a némelck és nyilas cinkosaik 6 hónapos rabság után kivégezlek.

R ettenthetetlen bátor em léke áldott legyen 1

,,

Gyászolják édrsanyja A m b tó zy Györgyöd Lónyoy Pálma grólnő.

O descalchi Palkó.

.

.

....

y

lia

h c rc z e g

y ^ ' ♦

N t« n

/||S ti

Hj Ivhé *

G y á sz je le n té s O d e sc a lc h i h a lá lá ró l. A d á tu m n e m p o n to s, m e r t közel egy év m ú lv a sem v o lt is m e re te s a k iv ég zé s id eje. F E L H A S Z N Á L T IR O D A LO M

E rba, O d e sc a lc h i S á n d o r : X I. In c e . E g y n a g y p ó p a é le tr e g é n y e . — B p . 1936, R ó z s a v ö lg y i, (S te p h fln eu m n y .) B ib lio g r . 272—277. p. A fő r e n d ih á z é v k ö n y v e III. é v fo ly a m . S z e r k . é s k ia d ja : S z e r e n c s J á n o s . B p. 1907, P e s ti K ö n y v ­ n y o m d a -R é s z v é n y tá r s a s á g . K e m p e le n B é la : M a g y a r fő r a n g ú c sa lá d o k . = B p. 1931. S z e r z ő k ia d . N y é k i K á r o ly : H e r c e g O d e s c a lc h i M ik ló s m á r tlr o m s á g a . — M a g y a r N e m z e t , 1980. X. 22. 9. p. N yitra v á r m e g y e . M a g y a r o r sz á g v á r m e g y é i é s v á r o sa i. (S ze r k . dr. S z ik ia y J á n o s é s dr. B o r o v sz k y S a m u .) = B p. é. t i . A p o llo Iro d a lm i T á r s a s á g . S á rh ld ai G y u la : O d e s c a lc h i M ik ló s r e p tllő ú tja . — M a g y a r N e m z e t, 1980. X I. 2fl. 8. p. S z a b o lc s v á r m e g y e tis z ti é s á lta lá n o s C ím je g y z é k e az 1912. é v n a p tá r á v a l. S z e r k . ás k ia d . K le in G yu la, K isv á r d a .

97

K ü lö n ö se n a tö r té n e ti r é s z n é l r é m ta r tju k s z ü k s é g e s n e k a fo r r á sm u n k á k r é s z le te s h iv a t­ k o z á s a it, c su p á n k ö n y v é s z e t i a d a t a ik a t k ö z ö ljü k . A s z e r z ő 1981-ben g y ű jtö tte a v is s z a e m lé k e ­ z é s e k e t s ző b a n , m a g n e t o fo n fe lv é te l é s le v e le z é s fo r m á já b a n , e z e k a d a t a it fe lh a s z n á lta S á r b ld a i G y u lá v a l k ö z ö s e n ír t, a z A c ta A g r o n o m ic á b a n m e g je le n ő a n g o l n y e lv ű , u g y a n c s a k O d e s c a lc b iv a l fo g la lk o z ó m u n k á já b a n . T ö b b e n n e m já r u lta k h o z z á n e v ü k fe lfe d é s é h e z é s k ö z z é té te lé h e z , m e g k e r e s é s ü n k r e tö b b e n e lá llta k a n y ila tk o z a tté te lt ő l a r r a h iv a tk o z v a , h o g y „ a k k o r m é g f ia ­ ta lo k v o lta k " , m á s o k a z I n fo r m á c ió k ö z lé s é t e g y e n e s e n m e g ta g a d tá k . U g y a n it t k e l] k ö s z ö n e té t m o n d a n u n k m in d a z o k n a k , a k ik f e lis m e r v e a té m a je le n tő s é g é t , ö n z e tle n ü l {n éh a n é v te le n ü l) s e g ít e t té k m u n k á n k a t. A ta n u lm á n y e lk é s z ít é s é h e z o k m á y o k a t, a d a t o k a t, in fo r m á c ió k a t a d ta k A lm á s y P á l, C sisz á r G y ö r g y , dr. F o g a r a s s y L á sz ló , G e is z b ü h l M á ty á s, K a tk ó G y u la , K ozm a I stv á n , L ó n y a y S á n d o r , M ó d o si E le k n é , N e m e s C sa b a , N é m e th G y ö r g y , PerczeL O llv é r n é , S zabó Istv á n , S z a b ó J á n o s . T e m p fii J ó z s e f, T in á i K á r o ly n é , dr, T ö r ö k D e z s ő n é , dr. U J la k y J ó z s e fr e . É r té k e s s z a k m a i s e g ít s é g ü k é r t k ü lö n k ö s z ö n e t é t m o n d u n k Á ts J ó z s e fn e k é s V lty i Z o ltá n n a k .

H uszár Istv á n : K ra li M arkó ereje (a B olgár b allad ák sorozatból)

98

Krónika ,,A könyv m egtalált engem"* — Beszélgetés Horváth Gabriella megyei könyvtárigazgatóval —

Több alkalom m al készítettem vele kisebb in te rjú t. Egyszer a k ö n y v tári m unka hétköznapi forgatagából rag a d tam ki néhány percre, m áskor vendégeitől k é rt e ln é ­ zést, a m ié rt m ag u k ra hagyja őket. A sokadik riportocska u tán kértem , vállalkozzon egy hosszabb beszélgetésre, á t­ tek in tv e addigi pály afu tását. „M ár ilyen öreg vagyok, hogy e rre k ív án csi?” — k é rd e ­ zett vissza és n éh án y nap haladék u tá n ráállt. K ora d é lu tá n ra beszéltük meg a találkozót H orváth G abriellával. Író asztalán ál ü lt és o lvasott: több könyv és folyóirat volt kezeügyében. „M ásodik o tth o n á t”, iro ­ d á já t b arátságosnak is m o n d h atn ám ; a sok festm ény, a szem élyes holm ik te tté k rám ezt a hatást. Elém sie te tt és ahogy szokta, kem ényen m egszorította a kezem et. A ztán teával kínált. K özben beszélgettünk. A rról, hogy otthon szívesen h allg at zenét: Vi­ valdit, M endelssohnt, C sajkovszkijt em legette kedvenceiként. M ondta, hogy szereti a sanzonokat is, a m inap m egajándékozta valaki egy E dith Piaf-lem ezzel. E zalatt gyakran k o pogtattak a m u n k atársak , külö n féle dolgokban k érte k seg ít­ séget. Szabad b ejárás v o lt hozzá . . . A ztán bekapcsoltam a m agnetofont és feltettem egy sablonos kérdést. — M ikor já r t először köny v tárb an ? — A zt hiszem, hogy nyolcéves korom ban, odahaza szülőfalum ban, M áriapócson volt egy kis könyvtár. Még m ost is em lékszem a köny v társzek rén y re, kis barna, régi v án d o rk ö nyvtári sz ekrényke volt. N éhány k ö tet szépirodalm i anyagot, gyerm ekköny­ veket, de főleg m ezőgazdasági szakanyagot ta lá lta m benne. H át ez volt a kö n y v ­ tá rra l való első találkozásom , am ikor még nem tudtam , hogy mi a könyvtár. M eg­ p ró b áltam olvasni és valahogy a z első em lékek — h a k icsit tú lzásn ak is tű n ik — az első em lékek m indig m aradandóak. M egtaláltam a könyvet és a könyv is m eg­ ta lá lt engem. Mi A dy E ndrén és József A ttilán nevelkedtünk. Én visszaem lékszem k isv árd ai tanítóképzős korom ra, hogy Ady E ndrétől legalább k étszáz v erset b etéve tu d tu n k és fú jtu n k . Ez is m e n tett meg a z t hiszem a képesítő vizsgán, m e rt a bizottság nem vo n ta kétségbe a z én m atem atik ai tudásom at, ellenben az, hogy én an n y it citáltam a dolgozatom ban szabadon, ez m á r egy kissé gyanússá vált. A ztán k iderült, hogy én a szóbeli vizsgán a k érd e zett 70—80 id ézetet vissza tu d tam m ondani, és ezzel m eg­ m enekültem egy m a tem atik ai sz ig o ríto ttó l. . . M egerősödtem abban, hogy az iro d a ­ lom m al érdem es foglalkozni, m e rt az élm ények gazdag tá rh á z á t n y ú jto tta szám om ra kora ifjúságom ban. — E kkor m ár egyenes ú t v ezetett a k önyvtárba, vagy v o ltak közbülső állo ­ m ások? — Szó sincs róla! És én nem is hiszek abb an , hogy v alak i m egszületik és azf

99

m ondja, hogy én könyvtáros a k a ro k lenni. Én sem m ondtam középiskolás korom ban, hogy rögtön a k ö n y v tá r az, am i engem érdekel. M ásféle p ály ára készültem . De ap ám nagyon k orán m eghalt, diák voltam még, úgyhogy ez a m ás p ály a nem sikerült. T alán itt a nyíregyházi m úzeum ban is lá th a tó egy plak át, am ely en 1948-ban P ető fi-v erset szavalok a cen ten áriu m i ünnepségen, n o h a n em én voltam a le g k iv á­ lóbb szavaló. A rró l v an szó, hogy ebben a z időszakban óriási n agy népm űvelési tö l­ te te t k ap tu n k , szabadm űvelődési estek e t ta rto ttu n k K isv árd a körn y ék én A jak tó l A narcsig. A ztán én egy ilyen házi író voltam , aki d ram atizált, a gyakorlóiskolának ünnepségekre anyagot készített. P éld áu l a Ján o s v itézt b áb elő ad ásra átdolgoztam — bocsánatot kérek utólag is P etőfi S ándortól ezért. — T anítóképzőben szerzett képesítést. N em a k a r t a k a te d rá ra k erü ln i? — É letem ben összesen k ét esztendőt ta n íto tta m P ócspetri községben, ahol az első m egbízatásom a csapatvezetői m u n k a volt. S okat szám íto tt az, hogy az ú ttö rő c sa­ patb an m in t csapatvezető, m indenes voltam . F este ttü k vászonból az ú ttö rő -n y ak k e n ­ dőket és a gyerekek a tá sk á ju k b a re jtv e v itté k haza, m e rt közism erten abb an az időben P ócspetriben nem igen fo gadták volna kitörő öröm m el a szülők azt, hogy gye­ rekeik vörös zászlóval v o n u lja n ak végig a z utcán. — Ma furcsa, de én akkor, 24 éves korom ban, m eg b ízatást k a p ta m a vásárosn am ényi já rá s oktatási osztályának a vezetésére. H uszonnégy éves k orom ban engem m á r néniztek azok a fia ta l kolléganők, ak ik k el m u n k ak ap cso latb a kerültem . Egy úttörőközösség u tán egy ilyen pedagóguskörnyezetben, m in t a vásárosnam ényi já rá s v o lt a k k o r 31 községével, ú ja b b tennivalók v á rta k rám . T ág u lt a horizontom , itr, k ezdtem érdeklődni a beregi helyism ereti dolgok u tán . Nagyon jó seg ítő társam volt ebben — sajnos m á r m eghalt — B abus Jolán, a k it kiváló ta n á rn a k és kiváló n é p ­ rajzosnak, m uzeológusnak ism ertem meg. Ö igazg ato tt ezen az úton, hogy az á lta ­ lános irodalom , a világirodalom m ellett, b ehatóbban kell ism ern ü n k a szűkebb tá jn a k a tö rté n e té t is. Az ellen fo rrad alo m u tán N yíregyházára k erü ltem és itt a beosztásom , m u n k ak ö ­ röm olyan volt, hogy m ind a közoktatással, m ind a népm űveléssel foglalkoztam . H i­ vatalból, meg hivatalon kívül is. Ez pedig nem csak egy já rá sra , hanem SzabolcsS zatm ár m egyére engedett kitek in tést. N agyon sok, az irodalom m al, a színházzal, az ism eretterjesztéssel kapcsolatos fela d at h á ru lt reám . T öbbé-kevésbé eleget téve ennek, egy olyan lehetőséget kaptam , hogy élőben is m egism erk ed h ettem írókkal, k ö l­ tőkkel, m űvészekkel, a k ik h ez nem kötődtem sznobságból, hogy ism erem , meg kezet fogtam vele, de m égiscsak m egism ertem a m űhelym unka, az alk o tás öröm ét. O lyan em berekkel ism erkedtem meg, m in t Illyés G yula vagy M esterházi Lajos. — A k ö n y v tá rb a még m indig nem ju to ttu n k el, a k ö n y v tár v e z e té sé ig . . . — 1971-ben k ap tam e r r e m egbízatást. A zóta n ek em m in d en n ap fela d ják az én dolgozóim a házi feladatot, nekem m a is van h étrő l h é tre kötelező olvasm ányom : szakcikkek, irodalm i folyóiratok, hetilapok. V an olyan m u n k atársam , aki ab b an a házban lakik, ahol én. Sokszor megjegyzi, hogy éjfélig vagy éjfél u tá n még m indig ég n álam a v ill a n y ... N em azt mondom , hogy olyan buzgón jegyzetelek, de h át a k ö n y v tárb an nincs idő a rra , hogy elm élyülten n ap rak ész legyek. T udja, a z em ber ■. érzi, m eg hírek is jönnek, hogy, n a ez egy v ita to tt film lesz, v ita to tt színházi é l­ mény, vagy egy v ita to tt könyv, a m it ta lá n még ak k o r elad n ak , am ik o r a z a nyom ­ dából még ki sem jön. E gyáltalán, ebben a nagy k u ltu rá lis m ozgásban az ese­ m ényeket figyelem m el kell kísérni. N em azt m ondom , hogy po lih iszto rrá em elk ed ­ hettem a m egyei k ö n y v tá r igazgatásán belül, de szám talan olyan lehetőség n y ílt

100

meg előttem , ahol, — én nem azt m ondom , hogy feh ér foltok v o ltak —, van m it csinálni. — A nnak idején, am ikor m egnyitották az első nyilvános k ö n y v tárak at, egy a n e k ­ dota já rta . Az egyik könyvtáros m o n d ta: jó, jó, hogy van ez a k ö n y v tár, csak azt n em értem , hogy m inek kellenek ide az o lv a s ó k ...? Ez a szem lélet igencsak a rég ­ m últé. A megyei k ö n y v tár is, az új m egyei könyv tár, á ta d á sa u tán nagyon h am ar m egtalálta a kapcsolatot az olvasókkal, a közönséggel, a z intézm ényekkel. M intha k in y íltak volna a k ap u k . . . — Ügy gondolom, hogy mi m egfelelő időben k in y ito ttu k ezeket a k ap u k at, bár n em szeretem ezt a kifejezést használni, m e rt m inden in tézm én y n ek nagyon szélesre kell tárni a k ap u ját ahhoz, hogy azon v alak i be is m enjen. Még jól em lékszem a r r a a z időre, am ikor pontosan b etan u ltu k azt, hogy „m eg szü n tettü k a volt uralkodó osz­ tály m űveltségi m onopólium át és szélesre tá rtu k a m űvelődés k a p u i t . . . ”. M int a k ­ kori gyakorló oktató és népm űvelő, jó l lá tta m azt, hogy n em m in d e n ü tt tö rté k össze m agukat a z em berek, n em nagyon tolongtak a k ap u k előtt. É rd ek eltté k ellett tenni az em b erek et abban, hogy igénybe is vegyék azokat a lehetőségeket, am ik et a szo­ cialista társad alm i rendszer szám u k ra n yújt. Ez a könyvtári kap u n y itás nem k ív á n ja sem a m űvelődési ház, sem a m úzeum , sem a le v é ltá r vagy más intézm ények fu n k ció ját elvenni, Csak an n y it k ív án u n k n y ú jtani, am i a könyvhöz kapcsolódik. V alaki m egkérdezhetné, hogy ugyan mi nem kapcsolódik a könyvhöz? Ez igaz, de a z é rt m egpróbáltunk ebben szelektálni. P ersze sok ellen v élem én y is elhangzott. Ezek, érdekes módon nem csak kívülről jöttek. A m u n k a tá rsa im a t is meg k ellett győzni arról, hogy a kapcsolatterem tés, e2e k ápolása, szoros része a k ö n y v tári te ­ vékenységnek. Volt olyan m u n k atársam , ak i a z t m ondta, hogy „m ost m ár ism ern ek b ennünket eléggé, hagyjuk ab b a ezeket a könyvtári esték et meg Irodalm i ren d ezv é­ nyeket, képzőm űvészeti k iá llításo k a t; m ost m ár csak kölcsönözzünk!" H allatlan sok gondot okozott, meg fejtö rést is az, hogy le h e t ezeket a n ézetek et leküzdeni. M eg­ p ró b áltunk lépésről lépésre feloldani olyan gátlásokat, am ik a régebbi k ö n y v tá ro ­ soknál kialakultak, vagy feltétlen reflex ek k é váltak. — Milyen további lehetőségek v an n ak a k ap c so la tta rtásb a n ? A k ö n y v tár ugyanis eddig m inden évben k iru k k o lt v alam iféle újdonsággal. Ez a jövőben is igy lesz? — A szokásos könyvünnepek, irodalm i estek, a hanglem ezklub m űködtetése m el­ le tt művészi posztereket sz eretn én k kölcsönözni. K ülönösen azokban a lakásokban szeretném látni ezeket, ahol m á r van au to m ata mosógép, rem ek ü l berendezkedtek, de bizony a falak nagyon üresek. És talán, aki a képzőm űvészeti alk o táso k poszter­ fo rm á já t m egkedveli, később e lju t m ajd a B enczúr-terem be. Ügy gondolom, hogy a mi akciónknak nem kereskedelm i ügyletnek kell lennie. M inden alk o tásró l és a lk o ­ tóról k ö nyvtárunk elkészíti a z t az ism ertető anyagot, a m it a kölcsönző kezébe adunk h aszn álatra, arról, hogy ki a z illető, m ilyen isk o lát képvisel, m ilyen m ű v ek et festett, hol v an n a k azok k iállítva és, hogy am it a z olvasó kikölcsönöz, an n ak az ere d etije m elyik m úzeum ban fedezhető föl. A poszter- és „repro”-köIcsönzés m ellett a M OKÉP igazgatójával egy m eg álla­ podást kötöttünk, m elynek értelm ében irodalm i film k lu b o t in d ítan á n k . Több, m in t 100 alkotásból válogathatunk, részben olyan irodalm i alkotások adaptációiból, am e­ lyeket a közönség még nem lá th a to tt. Az előadóterm ü n k b en ta rta n á n k a vetítéseket, ahol meg is beszélnénk az irodalm i alkotások lényeges jegyeit. Ez a film k lu b szo­ rosan kapcsolódhatna a k ö n y v b arát- és a zenei klubunkhoz. Ügy érzem , előrelépést jelen tene ennek m egvalósítása.

101

V an egy érdekességünk, van, aki esetleg mosolyog m a jd r a j t a . . . Gobbi H ilda színm űvésznő legutóbbi itte n i fellépését követően a m egyei k ö n y v tá rn a k ad o m á­ nyozta a rádióbeli „Szabó család” teljes anyagát. Ez csak a rád ió n a k van a b irto ­ káb an és a m űvésznőnek volt. E zt m ost dolgozzuk fel, k ö teten k én t, évfolyam onként. Én nem csak azt láto m ebben érdekesnek, hogy v ajo n m it m o n d tak 1960-ban vagy ’65-ben a Szabó család egyes ad ásaib an , vagy mi le tt a részeges Zsigával. Én ennek társadalom politikai v etü letét látom , hisz a z ak tu alitáso k m in d en héten o tt élnek ebben az anyagban. N em a z t m ondom , hogy L ukács G yörgy-i szinten, de aki kiváncsi tá, hogy 1902 m árciu sáb an vagy áprilisáb an m ik v o ltak azok a problém ák, am ik az ország közvélem ényét foglalkoztatták, azok itt n á lu n k felü tik a Szabó család azon év folyam át és olvashatják. A zt hiszem , ennek is lesz látogatottsága, ezzel is több olvasót tu d u n k vonzani. E lin d u lt n á lu n k — a m it tovább k ív á n u n k fejleszteni ebben a z esztendőben —, a betegek, a nyugdíjasok könyvvel való ellátása. K IS Z -szervezetünk m inden m ásodik héten elin d u l a m ikrobusszal, a könyvekkel és a betegeknek, az ezt igénylőknek i helyszínen, a lakáson kölcsönöz. — Im m ár egy évtizede a M óricz Zsigm ond M egyei K ö n y v tár első em bere. T u d ­ ja -e külső szem lélőként érté k eln i az itt folyó m u n k á t? — Még soha n em jö ttem eb b e az intézm én y b e úgy, hogy a r r a gondoltam : jaj, most jobb lenne v a la m e rre m ásfelé elm enni. Szeretem ezt a m unkát. Lehet, hogy nem értem úgy, ahogy kellene, de én nagyon szeretem és ez sok m in d en t pótol. A zt szokták az én feletteseim felróni nekem , hogy túlságosan lágy szivem van. N em tudom . Van, am ikor meg kell kem ényedni, d e az az álláspontom , hogy kollektív m unkában, a közösségen beiül, a közösség é rd e k e it szolgálva le h e t jól dolgozni. T alán nagyképűnek tűnik, de azon a z állásponton vagyok, hogy én a közösségen kívül boldog nem v oltam és nem is leszek. Az én életem a közösséggel fo rro tt össze, és am ikor ezt a k ö n y v tá ra t szem lélem — b á r nem tu d o m m agam függetleníteni a gon­ doktól —, ezt is az enyém nek, a m ag unkénak tartom . K ülön öröm , jólesik az, ha látom , hogy a m u n k a társa im v alam iért lelkesednek és a z t meg is valósítják. N agyon szeretem a kezdem ényezést, szeretem azt, ha v a la ­ k inek ö tle te van és ez a z ötlet jó. Ily en k o r eg y ü tt ö rü lü n k a sikereknek. Persze, nem biztos, hogy m indig eg y ü tt b án k ó d u n k a k udarcok m ia tt is, de van, ak i m ár részt vállal ezekből is és a z t m o n d ja: ezt a h ib á t én követtem el, m ajd korrigálom . Sokszor elm ondom , de állom is, hogy a m egyei k ö n y v tár dolgozóit eddig sem érte illeték telen ü l vád, de ha érné, én kész vagyok kiálln i azok m ellett, ak ik et jog­ ta la n u l b ántanak. Ezt a g aran ciát tudom szám u k ra biztosítani, ha tisztességes, jó m u n k áv al bizonyítottak. H ask ó József *

* E lh a n g z o tt a M a g y a r R á d ió n y ír e g y h á z i s tú d ió já n a k m ű so r á b a n . G a b r ie lla 1902, o k tó b e r 29-én m e g h a lt.

102

Ig82. ja n u á r lB -án.

H orváth

Grafika és régészet* — Bánó Attila kiállítása elé —

Azok a szakem berek, a k ik fo rg a tjá k a századforduló k ö rü li évtizedek régészeti k iad v án y ait, bizonyára jól ism erik a P assu th nevet. A m ag y ar régészet k ö zponti fo­ ly ó iratán ak, az A rchaeologiai É rtesítőnek alig v an ebben az időben olyan kötete, am elyben ne je le n t volna m eg szám os olyan rajz, vagy rajzo s tá b la , am ely et ezzel a névvel szignált alkotója. A g rafik u s P assu th Ö dön (1860—1925) ra jz ta n á r volt, ak i a fo ly ó iratb an m eg jelen t dolgozatok m e lle tt több régészeti m o n o g ráfiát is illu sztrált, nevét elsősorban H am pel József m o num entális anyagközlő m u n k á i őrzik, am elyeket még m a is g y ak ra n fo rg atn ak fo rrá sk é n t a hazai és k ü lfö ld i szakem berek. P assu th Ö dön ra jz a i — am elyeknek e re d e tijé t a N em zeti M úzeum A d a ttá ra a leg u tó b b i időig m egőrizte, csak egy nem rég hozott intézkedés nyom án k ezd ték el „selejtezn i” — m a m ár csak az ért is fontos fo rrásm u n k ák a régészettudo m án y szám ára, m e rt az á lta la to llra jz b a n m e g ö rö k ített tá rg y a k nem kis része azóta elpusztult, vagy a tria n o n i b é­ keszerződés u tán külföldi gyűjtem ényekbe k e rü lt. S hogy e rajzo k vallóban fo rrá s­ k én t h aszn álh ató k , an n ak oka elsősorban a b b a n rejlik, hogy alk o tó ju k m in d en tá rg y ­ ról ren d k ív ü l pontos, több nézetbeli áb rá zo lá st készített, így azok a tá rg y a k h iá n y á ­ b an is tudom ányosan elem ezhetők. Sajnos, lehetőség vagy igényesség h iá n y á b a n k e ­ vés dolgozatot k ísé rtek m ás folyóiratokban és k iad v án y o k b a n ilyen pontos, szakszerű rajzok. A bronz h alm azleletek közlési nehézségeivel k ap c so la tb an p éld áu l 1917-ben ezt irta Jósa A ndrás, nagynevű régész-elődünk, a nyíregyházi m úzeum a la p ító ja : „ A tárg y ak legtöbbjének b árm ily tüzetes, te h á t hosszadalm as leírása, nem csak fárasztó és unalm as, hanem nincs olyan ügyes rajzoló, aki a n n a k a la p já n a tá rg y a k a t híven, k ifo g ástalan u l tu d n á elő ttü n k feltü n tetn i, m árpedig csekélynek látszó eltérések is szakem berek elő tt fontosak leh etn ek .” A zt gondolhatnánk, hogy a g rafik a szerepe a késő b b iek b en ará n y o san a fén y k é­ pezés fejlődésével, s n ap jain k b a n , am ikor a régészeti leletek rő l is tu c a tjá v a l jelennel? meg a csodálatos színes felvételeket ta rtalm a zó képeskönyvek, alig le h e t szükség a rajzoló m u n k á jára. V aló jáb an azonban a fotó m a sem h ely ettesíth eti a rajzo t. A r é ­ gészeti tá rg y a k n a k ugyanis nem elsősorban a szépsége a lényeges, s tö rté n e ti szem ­ pontból gyak ran éppen a „nem szép” tá rg y a k a jelentősek. Az évszázadokig, év ezre­ dekig földben lappangó tárgyakból g y ak ra n csak apró, lá tsz a tra a la k ta la n tö re d é ­ k ek et hagy az enyészet, am elyek a fotón nem is se jte tik az ered eti eszköz vagy é k ít­ m ény alak já t. A régész segítségével csak a jókezű g rafik u s tu d ja életre k elten i a n ­ nak ered eti alak já t. A grafik u s te h á t — a m úzeum i re sta u rá to rh o z h aso n ló an — r é ­ szese a tá rg y ú jjászületésének. Az épen n ap v ilág ra k e rü lt le letek esetében pedig a z é rt p ó to lh a ta tla n a m u n k ája, m e rt azokat nem csak egy nézetből áb rázo lja. *

* E lh a n g z o tt a B á n ó A ttila tu d o m á n y o s illu s z tr á c ió ib ó l r e n d e z e tt k iá llítá s A n d r á s M ú z e u m b a n , 1982. n o v e m b e r 26-án.

m e g n y itó já n

a Jósa

103

Nem véletlen, hogy B ánó A ttila m ostani k iá llítá sá n a k a n y a g át zöm m el régészeti té m á jú illusztrációibó l válogatta. M u nkásságának kezd ete óta ered m én y esen foglal­ kozik ugyan k a rik a tú rá v a l és rek lá m g rafik áv a l is, úgy vélem , legfigyelem rem éltóbb ered m ényeit tudom ányos illusztráció iv al é rte el. N em csu p án több tu c a t m egjelent tudom ányos (főként régészeti) dolgozatot k ísé rn e k rem ek b e szab o tt rajz ai, hanem több könyv illu sztráció it is ő készítette. (U ráli népek, F odor: V erecke h íres ú tján , B alassa—O rtu tay : M agyar n éprajz, S zántó: E truszk o k nyom ában, K iszely: A Föld népei, Ü rögdi: H ogyan u ta zta k a régi róm aiak?). Régészeti érd ek lő d ése nem véletlen. M iután 19G3-ban leérettségizett, nyom dai g rafik u s lett, de a 60-as évek m ásodik fe­ létől m á r év en k én t részt v e tt régészeti ásatásokon, előbb Aszódon, m a jd Szabolcsban, T iszav asváriban, T iszafüreden és m ásutt, ahol a fe ltá rt síro k at rajzo lta, m a jd ősztől tavaszig a m úzeum okban m á r a leletek rő l készültek a rajz o k a tu d o m án y o s feldol­ gozáshoz. Az e m líte tt könyvek sora is, m eg az a k örü lm én y is, hogy 1980-ban a M ű­ vészeti A lap ta g ja lett, azt igazolják, hogy e m u n k á t m agas m űvészi színvonalon végezte. A régészeti tá rg y a k ró l készü lt g rafik ai ábrázolások elsőrendű fo k m érő je a m in ­ denek fele tti pontosság. A leletekből levonható tö rté n e ti 'következtetések szem pont­ jáb ó l elengedhetetlen például tu d n u n k , hogy az öntéssel k észü ltek közül m elyek k e­ rü lte k k i egy öntőm intából, s m elyek le h etn e k egy m ű h ely term ék ei. M éltán csodál­ h a tju k meg, m in t a pontosság re m e k é t azt az etru sz k aranylem ezt, am elyen több száz fig u rális áb rá zo lá st lá th a tu n k , s ezek m indegyike feln ag y ítv a is pontos ra jz a az ered eti m eseszerű em beri vagy állati lénynek. (1. kép.) A pontosságnak azonban az a v a ta tla n szem sz ám á ra alig lá th ató részletek re is k i k ell terjed n ie. M a m á r ugyanis gy ak ran nagyon n ehezen állap íth ató m eg a földből előkerülő h aszn á lati tá rg y a k valódi rendeltetése. E nnek a régész csak úgy ju th a t nyo­ m ára, ha nem csak a tárgyak a la k já t veszi jó l szem ügyre, h an em a z t is, hogy hol lá tsz an ak r a jta az egykori igénybevétel nyom ai, a kopásnyom ok, am ely e k et g y ak ran nem k önn y ű fellelni. Ezek ra jz b é li v isszaad ásán ak alapvető feltétele, hogy a rajzoló m aga is e lsa já títsa a régész szak m a legfontosabb m esterségbeli fogásait. A m űvészi kifejezésm ód m eg találása m e lle tt te h á t a tudo m án y fontosabb ered m én y eiv el is tisz­ tá b a n kell lennie. B ánó A ttila ezeket az ism erete k et hosszú évek régészeti g y ak o rla­ tá v al s a já títo tta el. R ajzain valósággal élnek a tá rg y a k : a v íz im a d a ra t m intázó ú jk ő ­ k o ri fa ivócsanak (2. kép), a k is kő m adárszobrocska (3. kép), a b ro n zk o ri kés nyelén áb rá zo lt lovas síelő (4. kép), vagy a szarv ast m arcangoló rag ad o zó m ad ár szobrocskája (5. kép) ugyanolyan pom pás, szépséget árasztó (teh át az ere d eti tá rg y szépségét h űen visszaadó) m űrem ek, m in t az em beralakos etruszk u rn a (6. kép), vagy a sisakos fe ­ delű tem etkezőedény (7. kép). E rajzokból nyilvánvaló , hogy B ánó A ttila m eg találta azt az igényes m űvészi to n n á t, am ely m esszem enően m egfelel a tud o m án y o s k öve­ telm én yeknek is. Szép, tiszta vonalai, a felü letet k itö ltő finom p o n tja in a k rendszere egyszerre n y ú jt esztétikai élvezetet s tudom ányos info rm áció t. A p o n to k sűrűségének és erősségének változása h ajszálp o n to san tük rö zi a felü let rezzenésnyi különbségeit is: az alig lá th a tó díszítéseket, a kopásnyom okat, a tá rg y a k sz ín árn y alatá t, anyagát. Az e m líte tte k en kívül ragyogó példái ennek az em b erfejek k el d íszített fekete etruszk váza és a hellenisztiku s h alo tti u rnák. (8—9. kép.) Bánó A ttila m u n k á iv al gy ak ran ta lá lk o z h a tu n k a n ap ilap o k h asá b ja in is. R ajzai itt , is igényesek, s ezeknél jól k am ato zik alk o tó ju k több éves nyom dai ta p a sz ta la ta : m in ­ dig az előállítási lehetőségekhez alkalm azkodó legigényesebb fo rm á t v álasztja, am ely ugyan akkor egyéni rajz stílu sátó l sem szakad el. A tudom ányos g rafik áin ak ja v a te rm ését b em u tató n y íregyházi k iá llítá s azt ig a­ zolja, hogy Bánó A ttila m éltó fo ly tató ja — sőt to v á b b fe jle sztő je — P assu th Ödön

104

m éltán nagyra érté k elt m u n k ásságának. E gyúttal fo ly tató ja a n n a k a m agas m űvészi színvonalú tudom ányos g rafik ai m u n k ásság n ak is, am elyet a .nyíregyháza Dienes ö Istv án folytat évtizedek óta, s e tu d o m á n y te rü le t szakem berei m egnyugvással v eh etik tudom ásul, hogy a sta fé ta b o t m éltó kezekbe k erü lt. És nem csupán a régészek, hanem a g ra fik á t kedvelő m űértő közönség öröm ére is. F o dor Istv án

1. kép: R uhadíszítű etruszk aranylem ez, i. c. V III—V II, század

105

k ép : F a ivócsanak az U ral vidékéről, i. e. III. évezred

3. kép : K ovából k észü lt v ízim ad ár szob­ rocska V ologda környékéről, i. e. II. év ­ ezred

4. kép : Bronzkés m a rk o lata O m szk k ö r­ nyékéről, i. e. 1500 körül

5. kép: Csont k an áln y cl díszítése az Ohvidékről, i. e. 500 kö rü l

2.

106

6. k ép : E truszk h alo tti u rn a, i. e. VII. század

1. kép: E tru szk u rn a, i. e. V III. század

S, k cp: F ekete etruszk váza, i. e. V II. század

9. kcp: H ellenisztikus h a lo tti u rn ák , i. e. II—I. század

108

Kulturális esem ények JÚ N IU S 29—JÚ L IU S 3.: IX. SZERVEZÉSTUDOM ÁNYI NYÁRI AKADÉM IA Öt napon á t N yíregyháza lá tta vendégül a hazai v állalato k , üzem ek, in tézm ények szervezési szakem bereit. A több m in t 200 résztvevő a szervezés h azai ten n iv aló it, p ro b lém áit te k in te tte át. A szakm ai tanácskozáson tú l a résztv ev ő k a m egye n ev eze­ tességeivel is m egism erkedtek. JÚ L IU S 3—4.: ESZPERA N TÓ TA LÁLK O ZÓ NYÍREGYHÁZÁN N yíregyházán rendezték m eg a 18. v asu tas eszpenantótalálkozót, ah o v á az ország m inden részéről m integy százötvenen érkeztek. A usztriáb ó l és az N D K -ból is jö ttek vendégek a b a rá ti találkozóra. JÚ L IU S 3—25.: OROSZ NYELVI D IÁKTÁBOR A nyáron k ilencedik alk alo m m al ren d e zte k N yíregyházán orosz nyelvi tábort. A H ajd ú -B ih ar, Szolnok, Békés és B orsod-A baúj-Z em plén m egyéből érk ezett középis­ kolások az intenzív n y elv tan u lás m e lle tt se g ítették a m ezőgazdasági m u n k á t, és k i­ rá n d u lá sra is v itté k őket. A tá b o r m u n k á já t tíz szovjet íőiskolai és m a g y ar k ö zép is­ kolai ta n á r segítette. JÚ L IU S 8.: SZABOLCSI MŰVÉSZEK TÁ RLA TA UNGVÁRON Jú liu s 8-án U n g v áro tt K uknyó János, a m egyei tan ács m űvelődésügyi o sztály v e­ zetője n y ito tta m eg T óth S ándor M unkácsy-díjas és S ebestyén S ándor szobrászm ű­ vészek tá rla tá t. A k iá llítá st egy hónapig te k in th e tte m eg az u n g v ári közönség. JÚ L IU S 12—17.: JU B IL E U M I HO NISM ERETI AKADÉM IA NYÍREGYHÁZÁN T izedik alkalom m al rendezték ezen a n yáron N yíregyházán a H onism ereti A k a­ dém iát. M olnár Béla, a H azafias N épfront O rszágos T an ácsán ak titk á r a beszédében elism eréssel szóit a honism ereti m ozgalom egyre eredm ényesebb m u n k á járó l. Az egy hétig ta rtó esem énysorozat em lékfaültetéssel fejeződött be, m ely re az E szperantó P a rk b a n k e rü lt sor. JÚ L IU S 26—AUGUSZTUS 7.: NYÁRI EGYETEM NYÍREGYHÁZÁN Az idén m in teg y 170 — köztük N D K -beli, osztrák, N SZ K -beli, dán, ja p án — h allg ató részvételével ren d e zté k m eg a N yári E gyetem et. A középpontban h az án k tö r ­ ténelm e szerepelt. A m agyar felvilágosodásról, h azán k fejlődéséről, o k tatásü g y ü n k rő l, nem zetiségi p o litik án k ró l és g azdaságpolitikánkról h ang zo ttak el előadások — n ém et nyelven. A m agyar h allg ató k n ak kiváló alk alo m v o lt ez a k ét h ét a n y elv g y ak o rlás­ ra is.

109

JÚ L IU S 30.: K IÁ LLÍTÁ SO K NYÍREGYHÁZÁN A Megyei és V árosi M űvelődési K özpontban T ó th n é H orányi Ilus, a népm űvészet m estere b áb jain ak , a Lenin té ri k iá llító terem b en pedig K erülő F erenc festőm űvész a l ­ k o tásain ak k iá llítá sa nyílt meg. AUGUSZTUS 2—14.: OLVASÓTÁBOR BALKÁNYBAN Az idén is o lvasótábort ren d e zte k a balkányiak. A tá b o r 30 résztv ev ő je a b alk ányi tan y av ilág nyolcadikos tanulóiból k e rü lt ki. A tá b o r m o ttó ja „Az em b er és a te r ­ m észet" volt. AUGUSZTUS 4—20.: K IÁ LLÍTÁ SO K NYÍRBÁTORBAN A Zenei N apok kísérő ren d ezv én y ek én t a B áth o ri Istv án M úzeum ban ara n y p én ­ zeket á llíto tta k ki a B áthori fejedelm i dinasztia veretéiből. Az érm é k m e lle tt Asszonyi T am ás szo b rait is b em u tatták az érdeklődőknek. A m úzeum folyosóin G in k K ároly fotói K odály em lékét idézték. A refo rm átu s tem plom sek resty éjéb en Borsos Miklós ra jz k iá llítá sá t te k in th e tte m eg a közönség. A U G U SZl'U S 4—20.: N EM ZETKÖZI ZENEI TÁBOR NYÍRBÁTORBAN G azdag zenei program ot, színvonalas k o n certek et ren d e zte k N y írb áto rb an . A t á ­ bori előadások központi té m á ja : a nagyzenekari m űvek előadói p roblém ái. E rrő l v i ­ tatk o ztak, cserélték ki ta p a sz ta la ta ik a t a tá b o r nyolc országból érk e zett lakói. AUGUSZTUS 6—30.: KOVÁCS ÉVA K ERAM IKUSM ŰVÉSZ K IÁ LLÍTÁ SA C saknem egy hónapon k eresztü l te k in th e tte m eg az érdeklődő közönség a m ű ­ vésznő a lk o tá sa it a M egyei és V árosi M űvelődési K özpont g alériájáb an . M unkáit nem csak hazai, hanem külföldi csoportos kiállításoko n is b em u tatták m ár. AUGUSZTUS 7.: KODÁLY EM LÉKÉRE A n y írb áto ri Zenei N apok k eretéb en a 100 éve sz ü letett K odály Z oltán em lékére elő ad ták a B u d av ári Te D eum ot és a P salm us H ungaricust. AUGUSZTUS 16—27.: ORSZÁGOS OLVASÓTÁBOR TIVADARBAN A tá b o rt a M óricz Zsigm ond M egyei K ö n y v tár szervezésében n y ito ttá k meg. Több m int otven középiskolás diák érk e zett az ország különböző gim názium aiból, szakkö­ zépiskoláiból és szakm unkásképző intézeteiből. A központi té m a: „Az em b er és a v i­ lágm indenség”. A kom oly szellem i m u n k a m e lle tt a diákok re n d b e te tté k az e lh a n y a ­ golt nagyari P ető fi-fa környezetet. AUGUSZTUS 26—23.: ALTATÓORVOSOK N EM ZETKÖZI KONGRESSZUSA N em zetközi vándorgyűlésnek ad o tt helyet N yíregyházán a B essenyei G yörgy T a ­ nárk ép ző Főiskola. A M agyar A naszteziológiai és In ten zív T eráp iás T ársaság ta g jai ta n ác sk o zta k itt. A hazai altatóorvosok m e lle tt az NDK, az NSZK, A usztria, Svájc, Szovjetunió, R om ánia, B u lg ária és L engyelország k ü ld te el szak em b ereit. A k o n g resz-

110

szus sik eres lebonyolítását huszonkét hazai és nem zetközi gyár, v a la m in t in tézm én y tám ogatta. SZEPTEM BER 7—8.; IFJÜ SÁ G ÉS TÁRSADALOM A 70-ES ÉS 80-AS É V E K B E N ... . . . cím m el ren d ezlek országos tanácsk o zást N yíregyházán, az M SZM P KB A g itációs és P ro paganda, P á r t- és T öm egszervezeti O sztálya, T ársad alo m tu d o m án y i In té ­ zete, a K ISZ KB és az MSZMP M egyei B izottsága szervezésében. M eg v itatták az if ­ júság és a tá rsa d alo m kapcsolatát, a fiatalo k n a k a gazdasági, tá rsa d a lm i fo ly am ato k ­ ban b etö ltö tt szerepét, s m ás, az ifjúságot é rin tő kérdések et. SZEPTEM BER 8.; FRÁ TER GYÖRGY-EM LÉKÜLÉS NYÍRBÁTORBAN Ö tszáz évvel ezelőtt sz ü letett a középkori m ag y ar tö rtén elem jelentős alak ja , F rá ­ te r György. Ebből az alkalom ból ta rto tta k em lékülést N y írb áto rb an . SZEPTEM BER 15—30.: BAG N EUX -BA N SZER EPELT A K Á LL A I KETTŐS F ra n ciaországban — P árizs egyik perem v áro sáb an — szerep elt a K állai K ettős egy nem zetközi folklórfesztiválon. A F ekete A frik a balettcso p o rt m ellett baszk, p o rtu g ál, vietnam i, arab, görög és fra n cia együttesek tá rsa sá g áb an lép tek közönség elé a nagykállóiak. SZEPTEM BER 29.: AMATÖR ALKOTÓK M UNKÁIBÓL A fegyveres erők n a p ja tiszteletére a M agyar N éphadsereg és a BM H atárő rség am atő r barkács-, fotó- és képzőm űvészeti p ályázatot h ird etett. A p á ly á z a tra b ek ü ld ö tt m u n k á k at N yíregyházán, a H elyőrségi M űvelődési O tth o n b an lá th a tta a közönség. SZEPTEM BER 29.: MÜZEÜM I ÉS M ŰEM LÉKI HÓNAP M EGYÉNKBEN A m úzeum i és m űem léki hónap rendezvénysorozatát N yíregyházán, a Jó sa A n d ­ rás M úzeum ban n y ito tták meg, egyidőben a „S zabolcs-S zatm ár m egye fo rrad a lm i k a ­ tonai k o rm ányai 1890—1957” cím ű k iállítással. Ezzel egyidőben a tiszav asv ári V asv ári P ál M úzeum új épületbe költözött. OKTÓBER 1.: ZENEI V ILÁ G N A P-K O N G RESSZU S NYÍREGYHÁZÁN M egyénkben a Zenei V ilágnap rendezv én y ére a V asv ári P á l G im názium ban k e ­ rü lt sor. A m űsorban a 4-es szám ú Á ltalános Isk o la és a m iskolci Z rín y i Ilona G im n á­ zium én ek k ara, v a la m in t a debreceni Z enem űvészeti Szakközépiskola K odály-, illetv e a Liszt Ferenc Z enem űvészeti Főiskola debreceni tag o za tán a k le á n y k á ra szerepelt. A rendezvényt a nyíregyházi Ifjú Z en eb aráto k K ó ru sa zárta, m ely et G ebri József v e ­ zényelt. OKTÓBER 2.; BESSENYEI-SÍREM LÉKAVATÁS Az irodalom béra tok és -tisztelők öröm ére végire m éltó sírem lék h ird eti Bessenyei G yörgy nagyságát, m u n k ásság át a nyíregyházi É szaki tem etőben. A három szor négy­ m éteres süttői m észkőből készült sírem lék R átonyi József alkotása.

111

OKTÓBER 5.: IFJÚ M U N K Á S ÉS SZAKM UNKÁSTANULÓ N APOK A sóstói K IS Z -tábor ad o tt o tth o n t a X II. M egyei Ifjú m u n k ás és S zak m u n k ástan u ló N apok rendezvénysorozatának. Az egy hónapig zajló k ü zdelm ekben S zabolcs-Szatm ár m integy nyolcezer fia ta lja v e tt részt. Az o któber 2-i döntőben h atszázh ú szan bizonyí­ to tták szakm ai, politikai, m űveltségi jártassá g u k at. A m egyei d ö n tő re az üzem i m u n ­ kahelyi versenyek legjobbjai ju to tta k el. OKTÓBER 13.: NÉPM ŰVELŐK EGYESÜLETE M egalakult N yíregyházán a M agyar m egyei te rü leti szervezete. Az egyesület m u n k ak ö rü lm én y ein ek ja v ítá sát, közéleti ráltság u k fejlesztését. A szervezet eln ö k e

N épm űvelők E gyesülete S zabolcs-Szatm ár célja, hogy segítse a n épm űvelők élet- és ak tiv itá su k at, p o litik ai és szakm ai k u ltu ­ S á n ta M iklós, titk á r a T óth László lett.

OKTÓBER 15—31.: XXIV. MEGYEI ŐSZI TÁRLAT A M egyei és V árosi M űvelődési K özpont k iá llító term é b en 39 m űvész alk o tásai­ ból ren deztek k iállítást. M inden eddiginél népesebb alk o tó g árd a, m ű fajilag sokszínű alk o tásait lá th a tta a közönség. M eg tek in th ették : egyedi és sokszorosított g rafik ák , festm ények, érm ek, figurális és té rp la sz tik á k legszebb d ara b jait. M indezek m ellett első alk alo m m al fotókat is bev álo g attak a tá rla t anyagába. SZEPTEM BER 16—O KTÓBER 20.: M Ű SZA K I ES K Ö ZG A ZD ASÁ GI HÓNAP A bő egy hónap a la tt több m in t ötven előadás, ankét, kerekasztal-foeszélgetés és m ás szakm ai rendezvény za jlo tt S zabolcs-S zatm ár m egyében. E h ó nap egyik leg je­ lentősebb esem énye a T udom ány és T echnika H ázának felav atása, am ely nem csak a m űszaki, hanem a közgazdasági és hum án értelm iség n ek is o tth o n t ad. NOVEMBER 3—14.: K Á RPA TO N TÜ LI K ÉPZŐM ŰVÉSZEK K IÁ LLÍTÁ SA NYÍREGYHÁZÁN A M egyei és V árosi M űvelődési K özpont g alériájáb a n novem ber 3-án S zk ak an d ij Vaisziiij Julievics, a K árpá'tontúli te rü le t M űvészeti E g yesületének eln ö k h ely ettese n y itotta meg a k iá llítást. H árom alkotó — H orv áth A nn a A n d rejev n a, M edveczkij Nyikoláj V íklorovics és S zkakandij V asailij Ju lienics m in teg y száz m ű v e re p re z e n tá lta a k árp á to n tú li űvészek legújabb törekvéseit, s n y ú jto tt ízelítőt a ny íreg y h ázi közönség­ nek festészeti, grafikai, szobrászati alkotásokból, illetv e érm ekből, dom borm űvekből. NOVEMBER 12.: K O DÁ LY -EM LÉK TÁBLÁT A VATTAK NAGYECSEDEN K odály Z oltán 1928-ban já r t N agyecseden, gyűjtőúton. E nnek, s a nagy zen ek u ­ ta tó születésének 100. évfo rd u ló ja tiszte letére a v a tta k em lék táb lá t N agyecseden. NOVEMBER 26.: BÁNÓ A TTILA K IÁ LLÍTÁ SA A JÓ SA ANDRÁS MÜZEUM BAN Bánó A ttila régészeti és n ép ra jzi tudom ányos illusztrációi rév én v á lt ism ertté. Ezekből a tudom ányos grafik ák b ó l n y ito tta k k iá llítá st a m úzeum ban.

112

NOVEMBER 27—28.: KODÁLY ZO LTÁ N -EM LÉK Ü LÉS ÉS HANGVERSENY NYÍREGYHÁZÁN A n agy m agyar zeneszerző születésének 100. év fo rd u ló ja alk alm áb ó l em lék ű n népségét ren d eztek a Bessenyei G yörgy T anárképző Főiskoláin. A résztvevők m e g h all­ g atták több neves, országosan ism ert szakem ber elő ad ását K odály életú tjáró l. A k o n ­ ferencia p ro g ra m já b an szerepelt a K o d ály -em lék táb la fela v atá sa is a M óricz Zsigm ond Színházban, a m it to v áb b i előadások k ö v ettek a helyszínen, a zeneszerzőnek a m ag y ar nyelv kincsét gazdagító tevékenységéről. A M egyei és V árosi M űvelődési K özpont han g v ersen y term e ü n n ep i gálam ű so rn ak a d o tt helyet, ahol K o dály-dallam ok csen d ü ltek fel. A kétnapos k onferencia befejezéseként K odály szabolcsi g y ű jlő ú tjáró l h a llh a tta k a résztvevők. NOVEMBER 29.; BELORUSSZIA BEM UTATKOZIK Ezzel a cím m el n y ílt k iállítás a M egyei és V árosi M űvelődési K özpont g a lé riá já ­ ban és szabadidős term ében. DECEMBER 11—12.: A M A TÖRFILM SZEM LE NYÍREGYHÁZÁN Öt m egye — Borsod, Heves, Szolnok, H ajd ú -B ih ar, Szabolcs — több m in t h a r ­ m inc alk o tó ja m u ta tta be m űveit a M egyei és V árosi M űvelődési K özpontban a k e le t­ m agyarországi am atőr film szem lén. D okum entum film eket, anim ációs és n ép szerű is­ m eretterjesztő, ú ti- és k isjáték film ek et lá th a tta k az érdeklődők. DECEMBER 15—19.: K IÁ LLÍTÁ S A 30 ÉVES NYÍREG Y H ÁZI RÁDIÓRÓL R ád iótörténeti k iá llítás n y ílt a Megyei és V árosi M űvelődési K özpont k iá llító te r­ m ében a n n a k em lékére, hogy 1952. decem ber 16-án este h a t ó rak o r szó lalt meg elő­ ször az ország első vidéki rá d ió ja N yíregyházán. L ukács Ilo n a

113

Könyvekről A m unkásság és p arasztság élete és m ozgalmai Szabolcs-Szatmár m egyében — 1886-1919 A h ely tö rtén eti k u ta tá s ism ét értékes m u n k á v al g y a ra p íto tta a szakirodalm at. A S zabolcs-S zatm ár m egyei M u n k ás­ m o zgalom -történeti Bizottság gondozá­ sában, a m egyei pártbizottság, a ta n ác s és a szakszervezetek tám ogatásávalm egjelent k ötet e régió szegényparaszt­ sá g án a k és a még csak k ialak u ló ipari m u nk ásság án ak m ozgalm ait jelző fon­ tosabb fo rráso k a t ism erteti a m egjelölt időszakban. A m agyarországi tőkés fejlődés a h a ­ gyom ányos viszonyok részleges á ta la k í­ tá sáv a l nem csak gazdasági p ez sd ítést, gazdagodást, felem elkedést ere d m én y e­ zett, hanem fájd alm as tá rsa d alm i b o m ­ lásfolyam at is volt. Főleg azon réteg szám ára, am ely a jo b b ág yfelszabadítás­ sal csak m u n k a erejé n ek v ált birto k o sá­ vá, földdel nem vagy nem a m egélhetés­ hez elégséges m érték b en rendelkezett, és különösen az országnak azon részén — ilyen v olt Szabolcs és S zatm ár m e­ gye is —, am ely táv o l esett a viszonylag gyorsan m egerősödő, új m u n k a leh e tő sé­ geket kínáló gazdasági központoktól. Az ö rökölt töred ék telk en gazdálkodó p a ­ rasztság a k apitalizálódó m ezőgazdaság új viszonyai között egyszerű ú jra te rm e ­ lésre, földjének m e g tartá sára sem volt képes. A m e n th etetlen ü l eladósodó Téteg elvesztette m egélhetésének addig legfontosabb alap ját. A tö n k rem en t p arasztság és a nagyszám ú a g rá rp ro le ­ ta riá tu s k enyérkereseti lehetőségre a v i­ szonylagos túlnépesedés m ia tt csak n a ­ gyon kedvezőtlen feltételek között, a feudális m u n k a fo rm á k v állalásáv al is csak nehezen ta lá lt a nagygazdáknál, a középbirtokokon és az u rad alm ak b an . A falusi szegénység élet- és m u n k a k ö ­ rülményed az elhúzódó ag rá rv á lság id e­ ién, a m ú lt század végére e lv ise lh ete t­ lenné súlyosbodtak. Ezékből az o b jek tív k ö rülm ényekből válik érth ető v é k étség ­ beesett kiútkeresése a 90-es évek végén

114

k iro b b an ó és gyorsan te rjed ő ag rárszo ­ cialista m ozgalm akban A szegénypa­ rasztság heves osztályküzdelm e azonban gyökeres m egoldás k iv ív ására, a feu d a­ lizm usból á tm e n te tt egyenlőtlen b irto k ­ m egoszlás arányosabb, igazságosabb m e g v álto ztatására az ad o tt tö rtén elm i helyzetben és tá rsa d alm i erőviszonyok kozott, a m egszilárduló h atalm i re n d ­ szer ellen á llá sa következtében — ha sokkal tu d ato sab b an a k a rta volna is — nem volt képes Még a feudális m u n k a­ viszonyok, a szegényes és elégtelen ke­ reseti lehetőségek m eg jav ításá t sem é r ­ h ette el. R em énytelen helyzetéből ezért pótm egoldásra kényszerült, m e rt csak a m enekülés bizonyult já rh a tó útnak. Kö­ zel fél évszázadig ta rto tt a parasztság töm eges k iv á n d o rlása az o rszág h atáro ­ kon túli — főként am erik ai — ú jh a z á ­ ba, m ivel a békebeli N agym agyarorszóg tisztességes m egélhetést, em b erib b é le t­ feltételek et sz ám ára nem n yújtott. A k ö zread o tt fo rráso k leggazdagab­ ban a V árknnyi Istv án vezetésével o r­ szágossá szélesülő szervezkedéshez csa t­ lakozó m ozgalm at d o k u m en tálják , am ely leg h am arab b Szabolcsba ju to tt el, innen te rjed t tovább S zatm árb a és Beregbe és 11191— 1898-ban tetőzött. A közigazgatási hatósági irato k b ó l és a helyi sa jtó cik­ keiből időben és térb en jól nyom on kö­ vethető a mozgalom. Részesei szinte m in d en ü tt ugyanazokat a jogtalan e ljá ­ rásn ak te k in te tt sérelm ek et h an g o ztat­ já k : az addig feles m űvelésű földeket m ár csak h arm a d áb a vagy negyedébe kap ják , ezért is 4—5 uzsoranapszám ot kell ledolgozniuk, legtöbbször aratásk o r, behordáskor, am ik o r k ereseti lehetősé­ gük volna; az elm u laszto tt m u n k áért viszont kétszeres napszám ot vonnak le bérü k b ő l; a cselédeket a la k ásé rt ú rd o l­ g ára kötelezik; a részesm űvelésbe ad o tt és becsléssel k im é rt földeiket holdanként több száz négyszögöllel rö v id ítik meg,

de egész hold u tá n követelik az ellen­ szo lg áltatást; idegen m u n k áso k at a lk a l­ m aznak, leszo rítják a napszám ot, a cse­ lédbért, az a ra tó ré sz t; sokféle és egyre nagyobb ad ó t szednek stb. E zeknek a j >gtalanságoknak a m egszüntetését a k a rjá k , s a szervezkedés, az összefogás m egváltó erejéb e bízva a meggyőzés ú t­ já n rem é lik sérelm eik orvoslását. R ad i­ k álisabb, pl. közvetlenül földosztásra irán y u ló követelés e vidéken sem — in ­ k áb b csak a hatósági jelen tések feltéte­ lezéseiben — lelhető fel. A kezdetben csupán agitációs igénnyel induló szer­ vezkedés a hatóságok elutasító, a k a d á ­ lyozó állásp o n tja és erőszakos fellépése következtében ölt erőszakos form át. A kad ugyan a m ozgalom reális oka^/ra u taló vélem ény is, pl. a „B ereg” c. h etilap sz erin t „ . . . lelkijsm crctlenség volna m ondani, hogy an n ak a népnek, m ely ilyen te tte k re ra g a d ta tja el m agát s a m elynél a szocziális tanok ilyen k ü l­ ső elterje d ést tu d la k nyerni, hogy a n ­ nak sem m i gazdasági b a ja nincsen. Kel-1, hogy n ag y és sok b a ja legyen, m e rt passzióból a nép nem m egy neki a szu­ ronyok élének és a fegyverek csövé­ nek.” (17. 1.) M égsem ez a jellem ző. Az általán o s m egdöbbenésen és riadalm on tú lju tv a , az utólagos hatósági je le n té ­ sek, h a em lítik is, de nem az elviselhe­ tetlen létfeltételek b en jelölik m eg a nagy rém ü lete t kiváltó, m e rt v á ra tla n u l kiro b b anó és fu tó tű zk én t te rjed ő m oz­ galom okát. „ . . . h a a csekély vagyonú földm űveseket te rh e lő közterhek m agas vo ltát b eism erjü k is és az em beri te r ­ m észetet ösm erve, m eg is engedjük, hogy egyik m ásik községben egyes m unkaadók ellen a földm űveseknek és napszám osoknak alapos panaszaik v a n ­ nak — írta a szabolcsi alispán —, azon általán o san nyilvánuló elégedetlenke­ dést, m elyet n ép ü n k so raib an ta p a sz ta l­ h atu n k , m esterségesen felid ézettn ek és szíto ttn ak kell te k in te n ü n k .” (111. 1.) „A mezei m unkásosztály m ozgalm a nem in­ dokolható a szükség, az éhség é rv e i­ vel . . . — vélte a sz atm ári alispán — • •. m indazon okok, m elyek látszólag e m ozgalm at előidézték, nem lettek volna erősek a lázongás felidézésére, ha B u­ dapestről, a központból szétk ü ld ö tt lap a »Földm űvelő« (V árkonyi lapja) hoszszú időn át nem űzi rendszeres izg atá­ sá t” (73—74. 1.) „ . . . a szocialista tanok nem a mi — álta lá b a n véve jó hajlam ú — köznépünk körében tá m ad tak , de azok terjesztésében m ás vidékről való s jo b b á ra fa n a tisá lt egzisztenciák fárad o z­ n ak ” — á llíto tta a sz atm ári főispán is. (61. 1.) A tö rtén elm ileg tú lh a la d o tt te r ­

m elési-társad alm i viszonyok ellen tm o n ­ dásos és bizonytalan a la p já ra épülő rendszer v álto za tla n fen n ta rtásá h o z r a ­ gaszkodó vezetőréteg képviselői é rte tle ­ nül vagy szándékosan is a külső izgatást íté lté k m eghatározó szerepűnek. O lyan m ásodlagos tényezőknek is nagyobb je ­ lentőséget tu la jd o n íto tta k , m in t a nép általán o s m űveletlensége, am i alk alm as ta la ja az idegenből jö tt izgatásnak, „a ragályo k rendszerével terjeszk ed ő ” szo­ cialista fertőzésnek, v alam in t a h iv a ta l­ nokok, az in tellig en cia hiányos m egelő­ ző felvilágosító, n evelő-vezető te v é ­ kenysége, a szociális gondoskodás m u ­ lasztásai. Az általán o s elszegényedést nem a hazai viszonyok, han em a civ ili­ záció elk erü lh etetlen term ék én ek t e ­ k in th ették . Az a g rá rtá rsad alo m n y ilv á n ­ való v álság án ak leküzdését — m in t a kiélezett tá rsa d a lm i ellen tm o n d ás fe ltá ­ rá s á ra és m eg o ld ására képtelen, önm eg­ ú jító refo rm o k ra is erő tlen m in d en m eg­ m erev ed ett és z á rt ren d szer p éld ája m u ­ ta tja a tö rtén elem b en — a közvetlen erőszak, a ren d ő ri-csen d ő ri és az a d m i­ n isz tratív intézkedések alk alm azásátó l v árták. Az izgatás m egakadályozását, a szervezkedés és a szocialista tanok azonnali és k ím életlen felszám olását, m egtorlását k ö v etelte az egész úri tá r ­ sadalom . A h atalo m képviselői is ezt jelölték elsődleges felad atn ak , m in t m ás prevenciók feltételét. „N incs bizalm am ahhoz, hogy b árm ily jó a k aratú in tézk e­ déssel ezen segíteni lehessen — é rv e lt a tiszai já rá si főszolgabíró —, a leg n a­ gyobb szigorúságot hiszem csak cé lrav e­ zetőnek.” (101. 1.) A hiv atalo s közvélem ény, a papság, tanítóság á lta l tá m o g ato tt és a fegyve­ res erőszakot alkalm azó, jól szerv ezett és irán y íto tt hatalo m , v alam in t az alig néhány száz főnyi ta p asz talatlan , tá rs a ­ dalm ilag is elszigetelt falusi p ara sztszer­ vezetek eleve egyenlőtlen esélyű n y ílt összetűzésében az u tóbbiak veresége el­ k erü lh e te tle n volt. A n y ers erőszak b á r ­ m ily gyors és látv án y o s felülkerülése azonban a válság ok ain sohasem v álto z­ ta th at. A népm ozgalom átm en eti és részleges elfo jtása sem h á ríth a tta el m egújulásán ak veszélyét, de még jo b ­ ban felg y o rsíto tta a m egoldatlan válság m ás következm ényeinek jelentkezését. M ert a k iv án d o rlás ak k o r, „ . . . am ik o r m egyénkben tö b b helyen fellép ett szocialisztikus zav arg áso k at bírói és k a to ­ nai hatalo m m al k ellett m egszüntetni, lé p ett fel já rv án y szerű leg és azóta oly aggasztó nagy m érv et v e tt fe l”. A k i­ vánd o rló k 90% -át az ú rb éresek és a zsellérek a d tá k — je len tette a szabolcsi

115

alispán. (119. 1.) A töm egm éretű m en e­ k ü lé st összefüggésbe hozta ugyan az el­ szegényedéssel, de a z t a takarék o sság o t és okszerűséget nélkülöző gazdálkodás­ sal m agyarázta, to v á b b á azzal, hogy a „m érték en tú li p álinkafogyasztás a la v i­ n a s z e r ű ig növekvő adósságoknak m a r­ ta lék á v á te tte nem zetü n k n ek alsóbb o sztály át”. (120. 1.) „Á ltaláb an a k iv á n ­ dorlás főoka nem a m u n k ah ián y b an és a nehéz m egélhetési viszonyokban k e re ­ sen d ő ” — á llítja később is —, han em a k o ráb b an k iv á n d o ro ltak p éld ájá b an , a gyors m eggazdagodási vágyban s a csá­ bító ügynökök tevékenységében. (136. 1.) „A k iv á n d o rlásn a k okai g y an á n t á lta ­ láb an a nag y m érv ű eladósodás, sz eren ­ csés esetek izgató ereje, a m eggazdago­ dás vagy legalább jelentékenyebb tőke u tá n i vágy — m o n d h ató ” — á llítja a beregi alispán is. — „A legáltalánosabb és fő indító ok te h á t a k iv án d o rló k n ál nem a te lje sen vigasztalan helyzet és nyom or, de a vagyongyűjtés” — o lv a s­ h ató jelentésében. (158. 1.) H a a növekvő szám ú, nem zeti m é re­ tű, de tá rsa d a lm i összefüggéseiben m eg nem é rte tt vagy íé lrem a g y aráz o tt k iv á n ­ dorlás m egítélésében az álláspontok m egoszlottak is, m in d e n ü tt aggodalom ­ m al figyelték a vidéki izgalom e fo rrá ­ sát, az olcsó m u n k aerő m egcsappanását és a z t is, hogy a k iv á n d o rló k „ . . . a m in d en áron való m egvagyonosodás ö r­ döge á ltal m egszállva, m in d in k áb b elhideg ü lnek a vallásos erkölcsi élettő l és az édes h az a iráti hűségtől”. (119 1.) A szükségesnek v élt korláto zást azonban ism ét csak a m ásodlagos tényezők vagy a tü n e tek orvoslásával és főleg ad m i­ n isz tratív intézkedéssel k ív á n tá k e lé r­ ni. A Szabolcs m egyei közgyűlésen k ö ­ v etelték, hogy „ . . . a k iv á n d o rlá sra b ú jtogató, ren d sz erin t szédelgést űző ügy­ nökök a legerélyesebben üldöztessenek, hogy m in d en községben az elö ljáró ság ­ nak, az értelm iség m inden ta g ján a k , fő­ leg lelkésze, ta n ító ja , orvosa okos felvi­ lágosítással és szeretetteljes rábeszélés­ sel igyekezzék m in d en k it, ak i k iv á n d o ­ rolni készül, itth o n ta rta n i”. (110. 1.) ★ A szo ciáldem okrata m unkásm ozgalom fokozatos, de a szegényparasztság szá­ zadforduló id ején ta p a sz ta lt eru p tív m egm ozdulásainál ta rtó sab b eredm ényű kibo n takozásáról kevesebb és szó rv á­ nyosabb fo rrásan y ag szól. E h ián y érze­ te t azo n ban nem a fo rráso k válogatása, hanem a szocialista m ozgalom és helyi bázisán ak n y ilvánvaló gyengesége okoz­

116

za. A g y árip a ri fejlődés és a m u n k aerő k o n ce n tráció ján ak késése, a váro siaso ­ dás felem ás volta, a feudális viszonyo­ k a t és a tá rsa d a lm i m a g a ta rtá s hagyo­ m ányos fo rm áit az országosnál is n a ­ gyobb a rá n y b a n konzerváló, k u ltu rá li­ san is elm arad o tt ag rá rte rü le te n a földbirtokos-d zsen tri-tisztv iselő i ú ri réteg h atalm i, po litik ai és gondolkodásbeli tú lsú ly a a m odern po lg ári-értelm iség i elem m el szem ben, v a la m in t m ás egyéb h átrány o s k ö rü lm én y ek együttesen szol­ gáln ak m a g y aráz atu l a d em o k ratik u s és a szocialista tö rek v ések erőtlenségére. A közölt forráso k b ó l úgy tű n ik , hogy az 1918—1919-es fo rrad a lm i fo ly am at­ ban jelen tk ező nagyobb m ozgalm asságot is főleg külső, országos tényezők ösztö­ nözték. A helyi fo rrad a lm i erők töm eg­ bázisa csekély, szerveződése, önállóso­ d ása az esem ényeket m egkésve követve sem kielégítő. A m u n k ástan ács csak a T anácsköztársaság p ro k lam álá sa u tán s részben felsőbb in tézk ed ésre vagy a h e­ lyi ad m in isztráció kezdem ényezésére a la k u l meg. A S zo ciáld em o k rata P á r t és a befolyása a la tt álló n ép tan ács a gya­ k o rlatilag v álto za tla n felfogással és öszszetételb en tovább m űködő reakciós h a ­ talm i-közigazgatási a p p a rá tu s ellen sú ­ lyo zására is alig képes. A k ato n atan ács a régi tisz tik a r eszköze. A fo rrad alo m h íré re elszabaduló tö m eg in d u lat részben fosztogatásban (N yíregyháza) vagy a régi falusi vezetők elleni fellépésben és nem igazi p o litik ai cselekvésben n y il­ v án u l meg. A m egyei m ozgalm ak nem sokkal ju tn a k tovább a szervezkedés e l­ ső lépésein, kezdeti nehézségein és in ­ k áb b csak k ere sik sa já t h ely ü k et és cél­ ja ik at. A feladatok, tevékenységi te rü ­ le tek tisztázatlan o k és elh atá ro latlan o k m ég a m egye k ö zp o n tjáb an is. M indeb­ ből a r r a k ö v etk ezteth etü n k , hogy itt még a d em o k ratik u s fo rra d a lo m ra való felkészülés sem teljes, feltételei nincse­ nek m eg teljesen . A d o k u m en tált té ­ nyekből m ég kevésbé meggyőző az a B evezetésben előlegezett m egállapítás, hogy a m egyében „rövid idő a la tt szé­ les b ázisa te re m tő d ö tt a T an ácsk ö ztár­ saságnak ”. (5. 1.) A te rm e lé si-tá rsa d a l­ mi viszonyok szocialista áta la k ítá sá n a k igényét, az a r r a o rie n tá lt társad alm i erők a k a ra ti és cselekvési egységét, tú l­ erejét, az alk alm as vezetés m eglétét a közölt fo rráso k n em igazolják. A ta - ’ nácsrend szer lé trejö tte, fen n ta rtása , tö bbnyire n egatív tan u lsá g o k at szolgál­ tató politik ai tevékenysége az országos hatalm i fo rd u la t k övetkezm énye volt. m in t ahogyan felad ása is ellen állás n é l­ kül tö rté n t. A rom án intervenciós csa-

p atok közeledésének h írére idő előtt e l­ m enekülő m egyei vezetők p éld ája is az t a h atalm i bizonytalanságot jelzi, am ely­ ben általáb a n a tá rsa d alm i bázis gyen­ gesége és főleg az ag rá rp o litik a súlyos hibái m ia tt a falusi rétegok elfo rd u lása következm ényeként a vidéki bázis h iá ­ nya tükröződött. ★

A k ö tet figyelem re m éltó, tanulságos és gazdag fo rrása n y ag á n ak feltárása hozzáértő, gyak o rlo tt k u ta tó k tu d o m á ­ nyos érté k ű m u n k á ja és — a k u ta tási v alam in t terjed elm i k o rlá to k ra utaló bevezető m egjegyzésből következtetve — alapos válogatás eredm énye. De ha a szerkesztő e forráspublikációt n em ­ csak a történelem -, a politikai oktatás és a propaganda, hanem a tudom ányos k u ta tás c é lja ira is aján lja, az utóbbi érdekében nem á rto tt volna tisztázni,

hogy m ilyen m é rté k ű volt a szelekció és m ilyen szem pontok sz erin t tö rté n t. M i­ vel az a la p k u ta tá sra építő tudom ányos feldolgozásban a teljes forrásbázis is­ m erete szükséges, ebből a szem pontból a válogatás in k áb b csak tájék o zó d ásu l szolgálhat. G azdag tudom ányos segítsé­ get n y ú jt azo n b an a k ö tet a tö rté n ele m és politik ao k tatás m in d en fórum án, a ta n á ri önképzéshez, az ism eretterjesz­ téshez és általáb a n a politikai tu d a t fo r­ m álásáb an n élk ü lö zh etetlen tö rté n e ti is­ m eretek hozzáférhetővé tételével. A k i­ advány érték ét, h aszn álh ató ság át fokoz­ n á a m egye tö rté n eté v el ism erkedők szám ára a részletesebben tá jék o ztató jegyzetap p arátu s. (Szerke szte tte H ársfalvi Péter, N y ír ­ egyháza, 1982) V eress G éza

B erecz A n d rá s : Secco te r v e k Szt. L ászló le g e n d á k té m á h o z II.

117

A nyíregyházi szlovák (tirpák) nyelvjárási és néprajzi emlékek I—II. ö rö m m e l veszi kézbe a hazai szlo­ vákság története, n é p ra jz a irá n t érd e k ­ lődő olvasó és az azzal foglalkozó k u ta ­ tó a Jósa A n d rás M úzeum kiadványát. A m aga nem ében ú ttö rő vállalkozás ez, am ely egy k ö tetb en próbál a néprajz, a nyelvészet és a tö rténelem k u ta tá s' eredm ényeinek együttes felhasználása val em berközeli képet rajzolni a „ tir- . pákotkról”. A Jó sa A ndrás M úzeum 1977-ben m egjelent azonos cím ű k ia d ­ v án y áb an m egkezdett feltáró és ,.leletm entő" m u n k a folytatódik ebben a ta ­ n u lm ánykötetben, am ely az előző foly­ ta tá s a k é n t a szlovákok betelepedését követő és az első v ilágháborúig te rjed ő időszakból m erít, A m int a rra E rdész S ándor is k ité r előszavában, az új közigazgatási egysé­ gek lé trejö ttév e l, az életform a váltással eltűnőben, á tala k u ló b a n van a b o k o rta­ nya, a környezet, ahol a régi életfo rm a gyökerezett, de ro ham osan csökken a még szlovákul v alam elyest tudók és a m ag u k at an n ak érzők szám a. V ele csök­ k en a történészek, néprajzosok, nyelvé­ szek esélye, hogy m egbízhatóan tu d já k re k o n stru á ln i a szlovák etn ik u m so rsá­ nak alak u lását, ú tjá t a kétnyelvűségen k eresztül a tirp á k -m a g y arsá g k ia la k u lá ­ sáig. E zért ra g a d ta k to llat az em líte tt I. k ötet szerzői (N ém eth Zoltán, Erdész Sándor, Orosz Béla, M árkus M ihály és C sertő K álm án), hogy átm en tsék a jö­ vőnek a nyelvi tu d a t m élyén sz u n n y a­ dó, az „óhazából" hozott kifejezéseket, a távoli m últból szárm azó szokásokat, m eséket és elénk vetítsék a h ajd an i ősök h é tk ö zn a p jain ak képét, E m unka fo ly ta tásá t ta rtja kezében az olvasó. A k ia d v án y első ta n u lm á n y a (Páll I s t­ v án: Az É szak-T iszántúl szlovák lakos­ sága a 18. század elejétől az első v ilá g ­ háborúig) időrendi és n ém iképp te m a ­ tik ai foly tatása az I. k ötetben m egjelent ta n u lm á n y n ak (M árkus M ih á ly : A t i r ­ pák etn ik ai csoport k ia lak u lása). Páll István ta n u lm á n y á b a n a te rü le t etn ik ai összetételének v álto zását követi nyo­ mon a cím ben jelzett időszakban. K o­

118

rab eli sta tisztik ák ra, fo rrásm u n k ák ra tám aszkodva, egy-egy k o n k rét ad ato t felv illan tv a igyekszik k erek képet adni a szlovákok letelepedéséről, idejéről és szám u k tó l településenként. A sta tisz ti­ k ák b ó l kiem elt szám adatok és a té rk é p ­ vázlatok jól d em o n strálják az állandó m ozgást, az új meg új szlovák b etele­ pülő rajo k m eglétét, a környék etn ik ai sokarcúságát, A szerző á ltal felsorolt szám adatok nem csak egy etn ik u m n y el­ vi és k u ltú ra v á ltá sá t jelzik, hanem a gyűjtő- és k u ta tó m u n k a sürgősségére is figyelm eztetnek. F elv et szám os olyan gondolatot, problém át, am ely m éltán ta rth a tn a szám ot még több, az é rin te tt etn ik u m o k nyelvét jól ism erő (lengyel, u k rán , szlovák, rom án) vagy hazai n em ­ zetiségi szakem ber érdeklődésére. A m ásodik ta n u lm á n y (N ém eth Zol­ tá n : M ikor és hogyam ta n u lt meg m a­ gy aru l a tirp á k ?) a nyíregyházi és a kö rnyékbeli szlovákok m agyarosodásá­ nak bonyolult fo ly am atát teszi könynyebben érth ető v é. K ezdő lépés a k é t­ nyelvűvé válás volt, am ely a h u n g aru s patrio tizm u ssal já r t együtt. Mai fül és értelem szám ára kissé furcsa ez a foga­ lom, de ta lá n ez volt a m a oly sokat em leg etett h íd szerep n ek az első, nem tud ato s, de a lehető legterm észetesebb betöltése. A nyelvi m agyarosodás fo ly a­ m a tán a k illu sztrá lásá ra id ézett szöve­ gek áttek in th ető en , szem léletesen bizo­ n y ítják a kétnyelvűségből az egyoldalú bilingvizm usba, m ajd az elm agyarosodásba vivő folyam atot. U gyanakkor ezek az írásos em lékek m ég d iffe ren ­ ciáltab b vizsgálatot, külön tan u lm án y t is m eg k ív án n án ak . P l.: a m agyarból á t­ v ett szavak között is érdem es k ü lö n b ­ séget tenni, hogy az egyik érin tetle n alak b a n — még „idegen" szóként — szerepel a k o ntextusban, m íg a m ásik ■*pl.: engedovala (33. o.) — G. J." m ár szlovák igeraggal „honosodott” meg. M indez ta lán tovább fin o m ítan á a fo­ ly am atró l m egrajzolt képet. V égül J á n K om a szlovák n ép ra jzk u ­ tató ta n u lm á n y a (Etnograficky vyskum

5-Jovákov-„Tirpákov” n a sálasoch v okoli N yíregyházy) z á rja a kötetet, am ely e népi k u ltú ra jelenlegi állap o tát vizsgálja, m in t a h a jd a n i szlovák népi k u ltú ra m arad v án y át. A szerző nyom án b ep illa n th atu n k a szlov ák -tirp ák o k h a j­ dan volt m in d en n ap jaib a, m elynek b ár sok részlete re jtv e m arad, azonban igy is számos érdekességet tu d h a t meg az olvasó a gazdálkodás, a népviselet, a mesterségeik, ételek tém akörében. K ár, hogy a szerző az önm agában is érdekes

ta n u lm á n y t nem dolgozta be a tö rté n eti és a nyelvészeti k o n tex tu sb a. B efejezésképpen a recenzor h add fe­ jezze k i rem én y ét egy m a jd an i közös, Békés, illetv e S zabolcs-S zatm ár m egye szlováksága tö rté n eté t, n é p ra jz á t össze­ vető, haso n lító közös m u n k a m egvaló­ sulásában. (Jósa A ndrás M ú zeu m kiadványai 19., Szerk.: N é m e th Péter, Nyíregyháza, 1981., 107 oldal) G o m b o s Já n o s

Berecz A ndrás: Secco terv ek Szt. László legendák tém ához III.

119

Néprajzi .tanulmányok A H a j d ú - B ih a r m e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i

A H a jd ú -B ih a r m egyei M úzeum ok K özlem ényei 39. k ö te te k ivételes sz e r­ kesztői p ro d u k tu m ; m ind te rje d e lm é ­ ben, m ind ta rta lm á b a n elüt a sorozat előző d ara b jaitó l. A k önyvet Balassa I v á n és Ű jváry Z oltán — Mády György közrem űködésével — em lékkönyvvé szerkesztette. A bevezető m egem lékezés fö lelevenitt a h a tv a n a d ik életév ét be- tö ltö tt Danká Im rén ek , a H ajd ú -B ih ar megyei M úzeum i Szervezet ig a zg a tó já­ nak, az országosan ism e rt n é p ra jz k u ta ­ tó n a k érték es m uzeológusi tevékenysé­ gét, m é lta tja jelen tő s publikációinak sokaságát, v alam in t m úzeum szervező m u n k á já n a k áldásos, ú ttö rő voltát. A csaknem ezeroldalas ta n u lm á n y k ö te t a n ép rajzi ism eretek gazdag tá rh á zá v á á llt össze. Hogy m ilyen jók D ankó Im re em beri és szakm ai kapcsolatai, s a n ép ­ rajzkutatóik tá b o ra m ilyen nagy elism e­ réssel fordul az ő életm űve felé, m eg­ felelőképpen illu sz trá lja a p á ly atá rsak szívessége, am ellyel siettek elhelyezni ta n u lm á n y a ik a t az em lékkönyvbe; h e t­ vennégyen te tté k meg ezt a köszöntő gesztust. A nép ra jz k u ta tá s m egannyi ,,szolgálatosa” k ü ld te el rövidebb-hoszszabb dolgozatát pub lik álási lehetőséget k ap v a-k érv e. A népes szerzőtáborban ta lálu n k egyetem i hallgatót, m uzeoló­ gust, akadém iai k u ta tó t, tanszéki o k ta­ tót. azaz alig v an az országban olyan m űhelye a n ép ra jzk u ta tá sn ak , am elyet v alaki ne kép v iseln e írásá v al a k ö te t­ ben. A k ia d v án y n a k a tisztelgő gesztus m e lle tt term észetesen ro p p an t jelentős a szakm ai-tudom ányos hozadéka is. A dolgozatok között etn o g rá fiai té m á jú t ta lá lu n k legtöbbet, ezt követi a folklór tárg y k ö réb e tartozó sz in tén nagy szá­ m ú írás, továbbá o lv ash atu n k egy tu ­ catnyi tá rsa d alo m n ép rajzi publikációt, m íg az etnológia d isz cip lín ájáb an k ét dolgozatot írta k a szerzők. T erm észetes, hogy a publikációk túlnyom ó többségé­ nek m ag y ar a fö ld rajza, azaz hazánk terü leté rő l közöl fontos ad atokat, ele­ mez egy egy szokást vagy tá rsa d a lm i

120

jelenséget. Á ltalánosabb érvényével, e l­ vi ú tm u ta tá st adó fontosságával m éltán k e rü lt a k ö te t élére Barabás Jenő p u b ­ likációja, am ely a változatok v izsgála­ tá n ak jelentőségéről tesz időtálló m eg­ állap ításo k at, E m ber és tá j viszonyárólkapcsolatáTÓi ír Kosa László, akinek a dolgozata szin tén szem p o n t-m eg h atáro ­ zó. Különösein érték esn ek — a könyv egyik legjobb ta n u lm á n y á n a k — te k in t­ h etjü k Nagy Olga írá s á t (Szem pontok a p ara szti életm ód vizsgálatához). A ro ­ m án iai fo lk lo rista a (M aros megyei) h a ­ vad! k u ta tásaib ó l közöl itt ered m én y e­ ket, s ta r tja m ag át n em rég ib en is h a n ­ g o ztato tt p ro g ram jáh o z; azaz á llá s t fog­ lal a társa d alo m n ép rajzi vizsgálatok m ellett. N em elh an y ag o lh ató a je len tő ­ ségük a szűk fö ld rajzi régiókhoz k ötő­ dő k u ta tá so k b a b ep illa n tást engedő közléseknek sem , hisz hézagpótló v ol­ tu k k a l g y érítik a tu d o m án y szám ára m a még feh ér foltokat. Ilyen részered ­ m én y ek et tesz közzé Bakó Ferenc, Papp József, Erdész Sándor, Lukács László, S ztrinkó István, Bárdi Ida, Cs. Tábori Hajnalka, Szalontai Barnabás, T. Bereczki Ibolya, H. Bathó Edit, PaládiKovács Attila, Dobrossy István—Fügedi Márta, B encsik János, Szabadfalvy J ó ­ zsef, P. Szalai Emőke, M éry Margit, Fiivessy A nik ó, B enkő Éva, Bereczkl I m ­ re, ö r s i Julianna, Fehér Ágnes, S. Laczkovits Emőke, Czövek Judit, Hankóczy Gyula, Barna Gábor, Faggyas István és Ferenczi Im re tan u lm án y a. E rénye a k ö tetn ek , hogy puszta le írá ­ sok nincsenek benne. A d esk rip tív ré ­ szeket elem zések követik, a le írt je le n ­ ségeket m in d já rt értelm ezik is a k u ta ­ tók. A leírások k ü lö n b en m indannyiszor részletesek, a kronologikus ren d e t kö­ vetik, kim erítöek. Igen figyelem re m é l­ tó dolgozattal lep meg a még egyetem i hallg ató (K ossuth L ajos T u dom ány­ egyetem ) Pintér István, ak i a telep ü lés­ n ép ra jzi fo ly am ato k v izsg álatán ak és m odelláüásának n éh án y k érd ését elem ­ zi, s a telek k ép m eg h atáro zo ttság án ak á lta la rajz o lt m o d elljéb en ú jfa jta kép

ad ását kísérli meg. A V en diuszjárás és analóg szokások a m agyar, a szlovák és az u k rá n néphagyom ányban cím ű köz­ lés szerzője egy eleddig nem ism ert t a ­ vaszi (húsvéti) szokás ny o m aira b u k ­ k a n t a zem pléni B askón és M ogyorós­ k án J L ehetetlen volna m ind a hetvennégy dolgozatot ak á rcsa k vázlatosan is is­ m ertetn i. Csak még néhány fo n to sab b ­ nak v élt közlésre h ív h a tju k fel a figyel­ m et. N em csak néprajzi, tö rté n e ti nóvu­ m okkal is büszkélkedhet Selm eczi László, Dám László, Balassa Iván, K üllős Imola és m ások ta n u lm á n y a, hisz nem elégszenek meg a m a fellelhető h a ­ gyom ányok regisztrálásával-elem zésével, az elm ú lt századokat fellapozva keresik a jelenségek m otívum ait. A tö r ­ tén eti érdeklődés eg yébként nagyban jellem zi a többi k u ta tó t is, hisz a diakron vizsgálatok elengedhetetlenek a változás- és enedetkutatásokban. Alig v an olyan te rré n u m a a n é p ra jz ­ tudományinak, am elyről n e szólna itt av a to tt írás. T erm észetes, hogy a köz­ lések túlnyom órészt a T iszán tú lró l és az ország északi részéről szárm aznak, d em o nstrálva az egykori debreceni d iá ­ kok m ostani m űködésének terü letét. A nnál jobban ö rü lü n k F erenczi Im re drávaszögi és szlavóniai, P aládl-K ovács A ttila Losonc-vidéki, B alassa Iván e r ­ délyi, S. L aczkovits Em őke kalotaszegi és Hegyi Imre bakonyi adatainak. (No-

v á k László dolgozata ide is tarto zik , hisz a sírjélölésekne vonatkozó vizsgá­ la ta az egész ország te rü le té re kiterjed.) A szerzők legnagyobb részét a „deb­ receni n ép ra jzi isk o la” b ocsátotta ú tjá ­ ra, így az a nagyszabású vállalkozás, am ely et a k ö te t k ib o csátása je le n t a debreceni etn o g ráfu si m űh ely ja v á ra ír­ ható. M éltó ez a k ö tet a n ép ra jzi ta n ­ szék m egannyi rangos k iad v án y áh o z (M űveltség és H agyom ány, k ö zlem é­ nyek) és a D éri M úzeum illetőleg a m e ­ gyei m úzeum i szervezet perio d ik áih o z (M úzeum i K u rir, évkönyvek, k ö zlem é­ nyek). H a ak ad kifogásolni valónk, a 2 a cím ad ásra vonatkozik. A szerény néprajzi ta n u lm á n y o k k ité te l k im o n ­ do ttan alcím jellegű s kev eset m ondó ahhoz, hogy egy ilyen gazdag, vaskos k ötet cím e legyen. V alam i frap p án s, a könyv anyagából következő, azt tü k r ö ­ ző m o n d ato t k ellett vo ln a a cím oldalra fogalm azni. Ez azonban csak szépség­ h iba és nem fokozza le azt a m eg álla­ pításu n k at, hogy a könyv m in d en b e­ a v a to tt sz ám á ra n y ú jt érdem legeset, am it n éh a — nem túlzás — a felfed e­ zés öröm ével olvashat. Csak sa jn álk o z­ h atu n k a — m úzeum i k iad áso k at je l­ lem ző — kevés példányszám on, hisz a könyv így valószínűleg nem fe jth e t ki olyan h atást, nem éb re szth e t olyan fi­ gyelm et, am ilyen pedig joggal m eg illet­ né. (Debrecen, 1982). E rdei S ándor

121

Kárpátontúli üzenet N é h á n y j e g y z e t a L e n d ü le t c . u n g v á r i i í j ú s á g i a lm a n a c h o lv a s á s a k ö z b e n

T enyérbe szánt m ű v e k , ez a n n a k a bevezetőnek a címe, am ellyel a lektor K ótyuk Istv á n ú tjá r a b o csátja ezt a kis antológiát. S igaza varr, am ik o r Füzest M agda v ersének címéit (Vers, tenyérbe) v a riá lta aján lá sk én t. Az alm an ach m é­ reteit, k iá llítá sá t, sz án d é k át te k in tv e is az olvasó m in d e n n ap jaih o z kapcsolódik, hiszen életükről, m in d e n n ap jaik ró l ol­ v ash atn ak , ép ü lh etn ek , ta n u lh a tn a k be­ lőle. A K á rp á to n tú li T erü let 14 a lk o ­ tó já n ak ju b ilá n s g yűjtem énye ez a k ö ­ tet, hiszen m á r több m in t egy évtizede a la k u lt a József A ttila Iro d alm i Stúdió a K á rp á ti Igaz Szó p atro n á lásáv a l, az Írószövetség K á rp á to n tú li tag o zatán ak vezetésével. Ez a m ostani m á r a h a r ­ m adik közös m egszólalásuk. Először 1972-ben A várakozás legszebb regge­ lén, 1977-ben Sziv á rvá n y szín b e n s 1982-ben L e n d ü le t cím m el je le n t meg egy füzet. (Az alkotók többségének mór k ülön Önálló kötete is m egjelent.) Ez az alm anach nem csak a S túdió 10. évfor­ d u lóját ünnepli, de tiszteleg a S zovjet­ unió m e g alak u lásán ak h atv an év es ü n ­ nepségein. M ár a cím, a szépen kidolgozott bo­ rító la p elgondolkodásra késztet. A kép középső részén csillagszem ű paripa, a költészet m itológiai, de mesed, n ép m e­ séi ere d etű p a rip á ja látható, a m in t k i­ csiny, de szép házak felett repül. Az égbolton egy lán y a rc a k é n t ragyogó nap tü n d ö k ö l: a m ai v ilágra jellem ző égi je ­ lenségek, helikopter, űrh ajó , ejtőernyős környezetében szép virágok, lepkék k ö ­ zött. L endülettel, szenvedéllyel repül ez a ló, de a hazai földből táplálkozik, s egyre nagyobb távolságokat, m esszesé­ geket, szépségeket a k a r m eghódítani. Ez a forradalm i elkötelezettség, le n ­ d ü let jellem ző az egész k ö te tre — m in ­ den írá s á t tá rsa d a lm i felelősségérzet h a tja át. A halad ó hagyom ányokat, a nagy fo rrad a lm i elődeket ism erve, azo­ k a t m indig asszim ilálva, tovább f e j­ lesztve p ró b áln a k egy új, tetterős. irá n y tm u ta tó k ö ltészetet terem ten i.

122

A jo b b ítan i a k a rá s szán d ék a mindez. A tö rtén elem fo rm álásáb ó l részt k é r ­ nek, m in t ahogy ezt Finta Éva: H íd v e­ rők c. v ersében m egfogalm azza: h id a t v erü n k m elyen m ajd átrobog lé tü n k k el eg y ü tt e m aro k jelen hogy szülessen egy jobb történelem H iszen m in d en lépésünk egyszer tö rté ­ nelem lesz — s ez k én y szerít a felelős­ ségteljes cselekvésre: T ettem a dolgom. M agam m értem to n n á s gondok fölött a létem . M agam v ágtam u ta t a sárb an — v éd ett a tűz, örökös lázam . (Számvetés) F in ta É va tu d ja , mi a dolga: a szó, a vers kim ondása, m egtalálása. S erről nem szabad soha lem ondani. L íraian szépen szól errő l a szenvedélyről a V erskeresésben c. költem ény. H orváth Sándor versei m ély közéleti érdeklődésről áru lk o d n ak . Ez igen tisz­ te le tre m éltó és nem es szándék, de a költői átéltség, a m egform áltság, stili­ zálás m ár nem an n y ira erőssége a v er­ seknek. (Itt és m ost vagy a Ne c. köl­ tem ény.) A m agányt, a szerelm et, a tá j szépségeit m egjelenítő versed eszté tik a i­ lag m ag asab b ren d ű ek , m eggyőzőbbek: M icsoda tél p aran cso l itt csendet! M int m o zd u latlan érch aran g o k nyelve, jégcsapak csüngnek, kondulni [elfeledve . . . C sak k ö n n y -fén y szemed íg ér h o ln ap -cso d át: Jö v en d ő rü g y fák ad ást. (Csak szemed) Az Égő ének c. vers erő sen em lékeztet m on d an iv aló jáb an , de képeiben, form ai m egoldásaiban is Nagy László Tűz c. versére. T alán túlságosan közvetlenül érv én y esü lt e nagy példa hatása. D upka G yörgy versei szépen v alla­ nak a hagyom ányról, a h o v atarto zásró l: az Ősökhöz, apákhoz, m esékhez, az em ­ beri h ely tállás p éldázataihoz való r a ­

gaszkodásról. Ilyen az A p á m vagy a Bölcsöm c. verse. I tt k ap tam azt, mi belülről h ev ít: a szarvasrege varázsa ó p erenciákra r e p í t . .. (Bölcsőm) A fiatalság m odorosságai, k icsapongá­ sai ellen is felem eli szavát a Csak o táncban lázadsz? dühösen féltő so rai­ ban. Füzesi Magda versei Is sokszor a h a ­ gyom ányból táplálkoznak, de nagyon jól lá tja a m esék b iro d alm án ak m eg­ változását, az új feladatokat, am elyek elvégzésével kell m ost a h étköznapi s á r­ kányokat legyőzni, s Így m eg leh et és meg kell szépíteni életü n k et: Krumpilicsősz le tt a vén király, H ófehérke a gyárba já r, bújdosik a h étfe jű sárk án y , Erős Ján o s fa la t rak, sá rt hány! . .. (Ú tban hazafelé) H étköznapibb v ilá g u n k b an m ás csodák kisebb v arázslato k kellenek, szépen Ír m indezek m egvalósítóiról az Asszonyok c. versben: őszülő fejjel glóriásan k am aszlányként, táncos csodásán m in t kism am ák, csöpp büszkeséggel vagy h ajlo tta n , halk neszezéssel m égis ragyogva m eneteltek U gyanilyen m ély líráv al, szép képekkel fogalm az az ö re g e k c. vers: E m lék-gyökérben szálasodnak növő fiú k b an v állasodnak . . . .. . adni nagyok, aprók igényben . . . A Vers, tenyérbe felfogható szerelm es veTsnek is, de v a llh a t a tá rs, a m egértő b arát, a visszhang, az otthon vágyáról is: ELbitangolt csákányi álm om : idegen erdők zöldjét járom . T áltos lovam sörénye lángol, ab rak o l szemed parazsából. Horváth Gyula itt olvasott v erse it a történelm i esem ényék, a háború, az el­ h u n y t hősök em lék én ek idézése h atja át. (Október, Zója, E m lékezés hősökről.) A N e m ze d é k e k a tö rtén elm i változások em bert, világot fordító h atásá ró l szá­ mol be. A Credo É desan y ján ak a já n ­ lott sorai szépen bizonyítják, hogy az Anya áldozatkész élete folytatódik fia hitében, életében: K ifényesedett teny ered lesz az útjelzőtáblám , gondjaidból lom bosodott h item ben m egbízhatsz, anyám !

(K icsit fo ly ta tja evvel a szám ára is m egkerü lh etetlen N agy L ászló-i h agyo­ m ányt.) Balogh Balázs v erse it is a közösségért érzett felelősség h a tja át, a m eg v álto ­ zott körülm ények közötti tettv ág y : T ovábbm enni szebb rem én y sarkal!, félúto n meg ezért nem á llo k ; teh etek tán még valam it, hogy jo b b ítsam e való világot. (H árom fiú közt . . .) „L okáto r a szivem , forog erre, a rra , / T itk á t e v ilág n ak ism ern i a k a rja " — ez a h it lengi be a G y ű rű k c. verset, am elyben vall a soha-m eg-nem -eiégeclés sz en v ed ély érő l: De m e rt nem hiszem , hogy m in d en ú t [egyenes nem restellem azt, hogy szívem m a is [keres K icsit rezig n áltan á lla p ítja meg a S ze ­ retném c. vers, hogy a nagy te tte k k ora le já rt: Én is szeretném , szeretném nagyon a v ilág o t — h a n em m egváltani, de legalább p icit jo b b ítan i. Öl is, m in t többi tá rs á t m egihleti József A ttila sorsa, m unkássága. A volt k ö ltő ­ társhoz való hűségről szól a József A t t i ­ lához c. vers. Ferenczi T iham ér a nehézségeiket, m e g p ró b áltatáso k at hozó életrőil vall, de arró l is, hogy a küzdelem , h a f é r ­ fiasán v á lla lju k a harcot, a h étk ö zn a­ pok v ergődéseit — szépségeket is h o r­ doz: Szigorúságod próbálom m eg érten i m á r világom . Aki akar. itt tu d h a t jeg enye-gondjaidhoz egyenesedve férfiv á lenini. Viselő h é tk ö z n a p ja id a t. . . m égis szerelem m el viselem . (Világom) A tájh o z való kötődés szép m egfogal­ m azását ta lá lju k m ásu tt, ahöl a költő fela d atá ró l is v all: D öbbenj rá, lélek: e táj em elt föl, hogy én ta rth a ssa m őt fénybe, időbe, csillagokba. (E táj)

123

A m a g án élet versei közül k i kell em el­ n ü n k az E m lé k líra ia n szép m egfogal­ m azását. Balogh M iklós legjobb írá sa it a derű a h arm ó n ia igénye h a tja át. A G yer­ m ekkori em lék, Álom, és H ajn alb an tiszta lira iság a m agával rag a d : . .. távolból fénycsóvós üstököst fogtam be, ékkőnek h a ja d b a tűzni. (Álom) M áshol a tö rté n ele m ért, a jöv ő ért érzett felelősségérzetének ad hangot, kissé pate tik u s h angnem ben (N em állomás, Mit é r . . . ?). Im re Sándor a béke, a nyugodt élet féltésében ír ja v erse it: Bárhol, b á rm i­ kor, P iszkarjevo . . . Világőrző bék e■> vágyban. É rdekes próbálkozás az Élők élén (Még egy adózás Ady E ndrének), am ely az A dy-éietm ű jellegzetes m otí- . v u rnáit fogja egybe, s kovácsol belőle m áig is érvényes m ond an iv aló t: Égők élén robogó jö v en d ő t kereső m ellv ért nélküli lovas hozzánk szelídült p arip á id b ó l p á ra t k o ru n k elé fogass. M ásutt a boldogabb jövő h ité n e k b i­ zonyságait o lv a sh atju k : (Milliók tavasza és a Boldogok őse, én.) Bállá D. K ároly szépen ír a b b a n a rö ­ vid tö rté n elm i v isszapillantásban, am elyben azokat az „ősöket” em legeti, ak ik segítenek rem énykedni egy jobb jö vőben: K osztolányi, R adnóti, Ady, C sontváry, D erkovits, József A ttila, Nagy László, Váci, B artók, Dózsa, P e tő ­ fi, C sokonai sorsa, életp á ly á ja példa a „rem énytelenből rem é n y t csih o ln i” é le t­ elv k ia la k ítá sá ra . (Rem ényed, ha ve s z ­ ted.) K icsit furcsán ak , de elfogadhatónak tű n ik a versn ek legszebb lá rm a k é n t v a ­ ló felfogása — sőt igaznak is, hiszen ev­ vel m in d e n k it a r r a késztet, szinte kényszerít, hogy odafigyeljen a költő szavára. (A legszebb lárma) S zerelm es v erse it m ély érzésvilág, szép m egfigyelések, in tim p illan ato k jellelmzik: . . . téged rejtő bőröd a la tt m egtalálom ön m ag am at (M egtalálom önm agam at) A verses ö sszeállítást nem lehetne jo b b an jellem ezni, m in t ahogy az elő­ 124

szóban K ótvuk Istv án te tte : „ . . . tö b b ­ ségüknél in k áb b a felad atv állalás bizonygatásával, m in t m aguknak a fel­ a d a to k n a k a k o n k retizálásá v al találk o ­ zunk. Ehhez ta lá n a m eglettebb kor, ére tteb b fő, elm élyültebb szak ism eret fogja őket hozzásegíteni”. Ezt rem éljük m i is, hiszen a nagy hit, lelkesedés, len ­ dület, a szép felad ato k látása, vállalása nem h iányzik a versből, ta lá n a költői m eg fo rm álásra k ellen e jo b b an ügyelni, a g o n d o latn ak a költészetbe való á t­ em elését, az esztétikum teljesebb m eg je­ le n íté sét v á rh a tju k tőlük a következők­ ben. A novellisták is ren d elk ezn ék hasonló erényekkel, és g o n d jaik is rokonok a v ersíró k k al. H ű folytatói a Móricz, S arkadi, S án ta -féle noveülaírásnak, de m egfogalm azásuk néhol didaktikus, tú l­ m agyarázott. Ennél m ár lényegesen m odernebb eszközökkel lehet m a novel­ lá t írn i. Bállá D. Károly V ipera és h a ­ vasi gyopár c. írá sa kissé kom p o n álatlan, tan m ese-ízű . E nnél több erényt m u ta t a Cézár és Erzsébet. Prófusz Jó­ zsef írása egy fo rd íto tt H ét k ra jc á r — de so k at m arkol és keveset fog. Ilyen kis te rjed elem b en ennyi szereplőt csak felso rak o ztatn i lehet, ábrázolni m ár k e ­ vésbé, ezért sik e rü lt kevéssé meggyő­ zőre ez a mű. (A v a rja k n a k is élni kell.) E rényi G áb o r k ét novellája falusi é le t­ ből rag ad ki m ozzanatokat, úgy ére z­ zük, hogy te rjed elm i okokból nem k a ­ punk itt sem m élyebb ábrázolást. Baksa L u jza b á jja l és ném i sem atizm ussal ele­ ven íti meg k é t fia ta l eg y m ásratalá lását — igaz, hogy H étköznapi szerelem a cí­ me, de ennél „v asárn ap ib b " eszközök­ kel is leh etn e írn i. S zinte ugyanez vo­ natk o zik Barta Z oltánra is, aki az idillbe h ajló an ek d o tázás h a n g já t üti meg. H orváth Sándor E retn ek ég etés c. írása az alk o tás k ín já t, g yötrelm eit tá rja elénk. Igaz öröm m el olvastuk, fo rg a ttu k e kötetet, s ha néha k ritik á n k n a k is h a n ­ got ad tu n k , azt a jo b b ítás szándékával te ttü k , s rem éljü k , hogy még több igé­ nyes, eredm ényes, szép munkáit fogunk ezektől a fiatal alkotóktól olvasni, s hogy Írásaik k al egyre g y ak rab b an ta lál­ kozunk m ajd k ö tetek b en , s az itthoni irodalm i újságok, folyóiratok h asáb jain is. (összeállította M árkus Csaba. Uzshorod, K árpáti Kiadó 1982.) M argócsy K lára

PÜSPÖKI NAGY PÉTER:

Boldog fa A pozsonyi M adách K önyv- és L ap k i­ adó V állalatn ál je le n t m eg ez a 264 ol­ dalas m onográfia, am elynek 3600 p él­ dányából 300 d ara b o t a G ondolat K önyvkiadó v ett á t és te rje sz te tt M a­ gyarországon. A viszonylag nagy pél­ dányszám ú k ia d v án y m ind Csehszlová­ kiában, m ind n álu n k igen h am ar elkelt, pedig a cím ében m egjelölt Boldogfa az első p illan a tb an látszólag csak annak mond valam it, ak i tö rtén etesen ism eri is ezt a szlovákiai m ag y ar kisközséget. A B e v e z e t é s - b e n ezt olvash atju k a falu ró l: „A g alan ta i já rá s nyugati pe­ rem én, m integy három k ilom éternyire Szénétől — . . . fekszik B o l d o g f a , mai h ivatalos nevén B o l d o g . . . . A m últ század közepén Fényes Elek . . . a falu n ev ét B oldogfalva alak b an írja . . . Régi okleveleink azonban . . . csupán a falu B o l d o g a s s z o n y f a l v a , B o l ­ d o g f a , illetve az ezeket m e g e lő z ő ... Tholway, T o lw ay f el d e, Tolu o y f a l u és S á r a i j a neveket ism e­ rik . . . Boldogfa m a kisközség, éppen úgy, m in t volt egykor. L akosainak szá­ m a az 1975. évi állapot szerint 466, eb ­ b ő l . . . 96,5% m agyar nem zetiségű.” A tö rtén elem v ih a ra i a m ásodik v i­ lá g h áb o rú t követő években valam ilyen véletlen folytán m egkím élték a falut, m e rt egyetlen lakosát sem telep ítették át M agyarországra, holott a közvetlen szom szédságában levő R été községből például jelentős szám ú népességnek k ellett új h az át elfogadnia 1947-ben — m égpedig éppen N yíregyházát és ta ­ n y ab o k rait. Boldogfa ú ja b b kori tö rté ­ nelm éhez ta rto zik az is, hogy 1938 őszén, a Felvidék déli részének visszacsatolá­ sakor a község utólagos h a tá rk iig a z ítá s­ sal k e rü lt M agyarországhoz. E kkori n e­ ve: Pozson.yboídogfa. A m ai falu — csendes és szerény szép­ ségében — híven őrzi az évszázadok a latt beszélt ízes m agyar nyelvet. Az ünnepi alkalm akon a kis közösség együttesen áp o lja anyanyelvét a tem plo­

m uk ren o v álását m egindító és végeztető esperesükkel. Az Uj T ükör 1982. szep­ tem ber 12-i szám a k éto ld alas k ép a n y a­ got közöl B o l d o g f a l u t e m p l o m a cím m el. A k ép aláíráso k o n kívül rövid ism ertetést n y ú jt a la p : „A régi görögök m űvészetére alk alm azo tt klasszikus m ondás — nem es egyszerűség, csöndes nagyság — a rom án k ori M agyarország falusi tem p lo m aira is jellem ző . . . P o ­ zsony közelében ta lá lh a tó a Boldog nevű falu — egykor Boldogfa . . . Boldogaszszonyíalv ak én t az óbudai ap ácák b irto ­ ka volt ez a k étezer éve lak o tt hely: az Á rpád -k o ri tem p lo m o t róm ai alap o k ra em elték, a tem plom fa lá t róm ai sírk ő is erősítette. Régi ép ítészetü n k érdekes t a ­ n ú ja a kis tem plom , am elyet a X III. szá­ zad tá já n em eltek, a reform áció k o ráb an csaknem leb o n to ttak , a b aro k k idején re sta u rá lta k , és végül n éh án y éve á llí­ to ttak helyre példás egyszerűséggel, m egőrizve a középkori kövekkel az el­ m últ századok h a n g u la tá t is.” A kicsi szlovákiai m ag y ar község, Boldogfa a m ásfél évtizede még m álló vakolatú tem plom ával eg y általán nem je le n te tt különösebb érdekességet. A tem plom ot illető en : az 1955-ben tö rté n t tetőszerkezeti fe lú jítá sa u tán 1963 64-ben a falak ren o v álásak o r m á r n éh án y je ­ lentős ro m án elem k e rü lt a felszínre. M ajd 1967-ben egy róm ai kori sírfe l­ irato t képező k ő tá b la form ái b u k k an tak elő. Ezt 1976-ban tá rtá k fel teljesen a falu esperese által k ezdem ényezett külső re sta u rá lá s során. A Szlovák N em zeti M úzeum illetékes régésze még az évben m egerősítette a fe lira t róm ai kori je lle ­ gét. E felfedezés h íré re a szlovákiai s a j­ tóban egy év a la tt legalább tíz közle­ m ény lá to tt n ap v ilág o t a boldogfai tem plom m al és a sírfe lira tta l k ap c so la t­ ban. Az 1976 őszén befejeződött re s ta u rá ­ lás nyom án teljes egészében fe ltá ru lt a szem lélő elő tt a v alah ai gyönyörű falusi tem plom ro m án stílu sú együttese.

A Pozsonypüspöki községben szüle­ tett, ősei előnevét felv e tt Püspöki Nagy P é te r k o ráb b an is írt m á r a jelentős boldogfai leletről a pozsonyi H ét 1977 43. s z á m á b a n :1 8 5 0 é v e s f e l i r a t c í m ­ mel. A hazai, különösen pedig a Szabolcs-S zatm ár m egyei és a nyíregyházi olvasóközönség szintén találk o zo tt m ár a szlovákiai m ag y ar történész dolgoza­ táv al a Jósa A ndrás M úzeum 1982-cs É vkönyvében (R ovásírásos em lékeink o lv asásának elvi kérdései). Szlovákiában több városm onográfia k e rü lt ki tolla a ló l: P ü s p ö k i m e z ő ­ város története, Dunaszerdahely város címere, Rozs­ nyó város címere, Zseliz v á ­ r o s c í m e r e és egyéb m unkái te tté k ism ertté a tö rté n ész -h e ra ld ik u s szerzőt. A B o l d o g f a cím ű legutóbbi köny­ vének érték elése a H ét 82. 44. szám á­ ban ezek után m á r nem tű n h e t m eg ala­ p o zatlannak, b á r a kis m agyar település évszázadok óta, egészen a legutóbbi évekig szinte te lje s ism eretlenségben lé­ tezett. Ezt írja a lap: „ . . . e l s ő p illa n ­ tá sra Püspöki N agy P é te r könyve bizony igencsak helyi érd ek ű n ek látszik, h i­ szen egy aprócska falu, Boldogfa tö r té ­ netéből m e ríti té m áját. É rd ek elh eti-e v ajo n e kis m átyusföldi helység tö rté ­ nete a csallóközi vagy bodrogközi ol­ v a s ó t ? . . . , igen, s ő t . . . !” És hozzáteszi m ég a cikk író ja : , , . . . A ztán meg m in ­ den kis település tö rté n ete tégla a nem ­ zet, az ország h istó riá já n a k falában. H át ezért sem le h et helyi érd ek ű sem ­ m ilyen jól m egírt tö rté n eti m u n k a !” A szerző újab b m u n k á ja te lje s egé­ szében fo rrá sé rté k ű : sok, eddig ki nem ad o tt oklevél reg e sztá já t sorolja föl az Á rp ád -k o ri kis település történetének leírása, rom án stílu sú tem p lo m án ak is­ m ertetése és a falából elő k erü lt róm ai k ori sírfe lira t m egfejtése során. A B o l d o g f a cím ű könyv te h á t egy m ű em léktem plom és a faláb a valaha b eé p íte tt róm ai kori sírkő fe lira tá n a k nagyszerű, tudom ányos földolgozása. A m ai Szlovákia te rü leté n Boldogfán van a legrégibb róm ai kori felirat. Püspöki N agy P é te r m onográfiája az Előszó-n, a R övidítések jegyzéké-n és a B evezetés-en, m ajd a záró H ely-, n év ­ és tá rg v m u tató -n kívül 176 oldalon át öt fő részre tagolódik. M égpedig a kö­ vetkező té m á k ra : Boldogfa tö rtén ete Istv án ifja b b k irály m egkoronázásától az óbudai ap ácák B u d ára való v isszatér­ téig (1245—1719); A boldogfai m űem ­ lék tem plom ; Q uintus A tilius és családja sírfe lira ta Boldogfán az I. század köze­

126

péről; A dalékok Boldogfa környékének középkori tö rté n eti fö ld rajzáh o z és tá r ­ sadalo m tö rtén etéh ez; Boldogfa tö rté n e ­ téhez kapcsolódó k ia d atlan oklevelek regesztái. A felsoroltakon belül, term észetesen, alcsopo rto k ra b o n to tta a szerző m o n d a­ nivalóját. N éhány figyelem re m éltó gon­ dolat ezekből a részekből. B oldogfát 1245-ben em líti először írás p o s s e s s i o T u 1 w e j — T olvaj (nevű) birto k alakban . Első ízben Zsigm ond király egy 1397-es nagyszom bati és egy 1402es pozsonyi keltezésű p ara n csa em líti a T h o 1u a i j f e u d e B o d o g a z z o n f a 1 u a új nevet. A pozsonyi v árb ó l az ú t N agyszom bat felé T olvajföldén á t v e­ zetett. A falu a lak u lás fo ly am atáb an a tolvajfö ld i-b o ld o g fai tem plom 1328-ban m á r bizto sra vehetően állt. A ro m án stí­ lusú részek et a 13. század h arm a d ik h arm a d áb a n ép íth ették , ta lá n a lebényi, a já k i és a zsám béki tem plom h a tá sá ra (ezeket 1199 és 1280 között em elték). A szerző föltételezi, hogy a 13. századi csarodai tem plom belső to rn y a is a három m onostortem plom stílu sá t követte. S zem beötlő volt a resta u rálá sk o r, hogy a falak azonos ép ítő an y ag a nem azonos m agasságig te rjed . Ez, to v áb b á az a la ­ pok eltérő m éretei a r r a engedtek kö­ vetkeztetn i, hogy a torony a la tt egy m ás a lap rajz ú ép ítm én y á llt k o ráb b an . E n­ nek róm ai kori ered ete bizonyításához biztos tá m p o n to t n y ú jto tt a m á r em lí­ te tt és fe ltá rt róm ai kori sírfelirato s kőtábla, am ely et a tem plom ép ítések o r a déli falh o m lo k zatb a ép ítettek be. R a jta a fe lira t rövidítésekből áll. Ezeket fe j­ te tte meg Püspöki N agy P éter. A m a ­ gyar jelen tését így a d ta meg a szerző: „Q uintus A tilius P rim u s a V oturia tö rzs­ beli S p u riu s fia a XV. légióból (kihe­ lyezett) p artv éd ő k közt százados, n agy­ kereskedő, 80 éves k o ráb a n itt helyezték nyugalom ra. Q u in tu s A tilius Cociatus, A tillával, Q u in tu s felszab ad íto ttjáv al élő lelk én ek tiszteletére em elte.” A fö lira t az ért igen jelentős, m e rt az életrajzi a d a ta i a D una bal p a rtjá n h ú ­ zódó róm ai h a tá rsá v létére u taln ak . Egy cseh történész ezt m á r 1960-ban sejtette, am ikor így írt: „Pozsonytól a K is-K árpátok tövében ta lán egy összekötő ú t­ vonal v ezetett a Vág vidékére, m elyen egy róm ai tám aszp o n t is á llh a to tt.” — ^ V élem ényét a M átyusföldön, a K is-D u ­ nával p árh u zam o s terü leten , B oldogfá­ tól n y u g atra és k e le tre (Cseklészen, H egysúron, K irály fán , M agyardiószegen, G alántán , Vágscllyén) ta lá lt tárg y i lele­ tekre alapozta. P üspöki Nagy P éter

m unkássága — a boldogfai sírfelira t m egfejtése révén — m indehhez az első h atáro zo tt bizonyítok. A szerző tö rté n e ­ ti-fö ld rajzi tényekkel tá m a sz tja alá, hogy a korabeli fő D una-ág a m ai K isD una folyásában volt, és a róm ai út e n ­ nek északi sávján, a M orva folyó beöm lésétől a D unába, a K is-K árpátok déli nyúlványai alatt, a Vág folyón át egy korabeli kvád város (Singona, a m ai N yitra) felé vezetett. Ma is kitűnően észlelhető, hogy a korabeli Pályázó és Csalié folyók részben a K is-D una és a Feketevíz nyom vonalán folytak, és a D udvággal cs a S árddal együtt h a ta l­ mas te rü lete k et védhettek. A Feketevíz és a D udvág összefolyásának földrajzi m egnevezése a környező községekben (Alsószcli, Felsőszeli, Taksony, H idas­ kürt) m a is „D unam elléke”. E m élyeb­ ben fekvő részek északi vonalán a ta la j­ szint legalább k ét-h á ro m m éterrel m a ­ gasabb. Csak ez te h ette lehetővé a bizton­ ságos közlekedést a korabeli róm ai ő r­

helyek lán co latáb an . így lett Boldogfa is „kato n ai tá m aszp o n t”. P üspöki Nagy P é te r m u n k ája — a helytö rtén eti jelentőségén tú l — új a d a ­ tokat n y ú jt a tö rté n eti szintézishez, a köztörténethez, a diplom atikához, a tö r­ téneti földrajzhoz. E gyúttal nem csak a szakem bereknek je len t tanulságos és él­ vezetes o lv asm án y t a m ű, h an em m in d ­ azoknak is, akik figyelem m el k ísérik történ elm i m ú ltu n k fö ltárását, ak ik szí­ vükön viselik n ép ü n k és n em zetünk tu ­ d atfo rm á lásá n ak ügyét. Az író tisztán fogalm azott m ag y ar anyanyelvén, lo­ gikus g o n d o latm en eté e m u n k á jáb a n is kiválóan ötvöződött szakm ai tu d ásáv al. A szép k iállítású könyv teljes egésze pedig — a szám talan térképpel, fén y ­ képpel, rajzzal — m éltán dicséri a két szomszédos b ará ti ország közös könyv­ kiadási egyezm ényét. (Madách Kiadó, 1981.) N ém eth Zoltán

H uszár Istv á n : J á n a . . . (a Bolgár b allad ák sorozatból)

127

128

ÍV!-,

Megjelenik minden negyedév második hőnapjában