Sokan szeretnének városi céget vezetni 2015-11-12 17:11:34 Tizenegy önkormányzati cég vezetésére 29-en összesen 30 pályázatot adtak be. Van, ahol csak a jelenlegi vezető indul, de akad olyan cég is, ahol öten mérettetik meg magukat. Az aspiránsokat csütörtökön hallgatta meg a két illetékes bizottság. Szeged közgyűlése tavaly novemberben egy évre nevezte ki az új cégvezetőket, Botka László polgármester már akkor bejelentette, 2015 őszén pályázatot ír ki a város cégeinek vezetésére. A meghirdetett pozíciókra 29 aspiránstól összesen 30 pályázat érkezett. A jelenleg hivatalban lévő igazgatók közül csak az SZKT első embere, Kojedzinszky Richard nem kívánt pályázni. Az új igazgatók 2016. január 1-jétől kaphatnak bizalmat, és határozatlan időre irányíthatják a város száz százalékos tulajdonában lévő társaságokat. A pályázók között a két a legnépszerűbbnek a SZKT és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. bizonyult. Két társaság– a vadaspark és a Szegedi Sport és Fürdők Kft. – vezetésére viszont csak a jelenlegi igazgatók pályáztak. Az aspiránsokat csütörtökön délelőtt közel négyórás együttes ülésén hallgatta meg a Pénzügyi és vagyongazdálkodási, valamint a Városüzemeltetési, fejlesztési és környezetvédelmi bizottság. A jelölteknek a személyes bemutatkozásra és az írásbeli pályázatuk kiegészítésére 3-3 perces szóbeli meghallgatást engedélyeztek, majd a bizottságok tagjai kérdéseket tehettek fel. IKV Zrt.
Elsőként a város egyik legnagyobb cége, az IKV Zrt. pályázóit hallgatták meg. A társaságot jelenleg is irányító Kardos Kálmán vezérigazgató szóbeli kiegészítőjében elmondta, 30 éve elsőszámú vezetőként dolgozik, egy éve irányítja az IKV munkáját, amely idő alatt sikerült a nehéz örökséget felszámolnia és stabilizálni a cég helyzetét. Pályázatában többek között az igényekhez igazodó lakáspályázati rendszer kialakítását javasolja, a leromlott műszaki állapotú önkormányzati lakások nagyobb számban történő értékesítését is a célok közé sorolta. A távhő üzletággal kapcsolatban megjegyezte, hogy a távfűtőrendszer felújításra szorul, ám ezt a milliárdos fejlesztést csak pályázat útján lehet megvalósítani. Megválasztása esetén a hátralékok kezelésére is nagy hangsúlyt fektetne. Kele Sándor okleveles közgazdász többek között bérlakás-fejlesztési program elindítását javasolta. Éves szinten minimum 5 százalékkal csökkentené a szociális tarifát fizetők arányát, az ilyen bérlőket alacsonyabb fenntartású, a belvárostól távolabb eső bérlemények felé mozdítaná. Pályázatában az is szerepel, hogy a frekventált helyen lévő, jelenleg üres üzletek kirakatait reklámfelületként értékesítené. Nagy Katalin jogász egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt a bizottsági meghallgatáson, de pályázatából kiderül, egy hatékony, a piaci környezetben is versenyképes ingatlanüzemeltetési üzletág kialakítását tartja fontosnak. A távhő üzletág 1-3 éves jövőjét meghatározó stratégia kialakításához kulcsfontosságúnak tartja annak ismeretét, hogy vajon államosítják-e a tevékenységet. Hatékony szervezeti struktúra kialakítását is javasolta, a társaság eredményeinek javítása érdekében minden üzletágat felülvizsgálna, illetve versenyképes ajánlatokat dolgozna ki a társasházak számára.
A Ritek Zrt.
A város információtechnológiai cégének vezetésére ketten is pályáznak. Elsőként a jelenlegi cégvezetőt, a programozó-matematikus végzettségű Drégelyi Zoltánt hallgatták meg a bizottságok. A cégvezető 2000 és 2003 között elnökként, fejlesztési igazgatóként dolgozott a RITEK-nél, előtte pedig két évig informatikai osztályvezető és referens volt az önkormányzatnál. Elmondta, egyéves vezetése nyomán 33 helyett közel 100 önkormányzat használja már a cég szolgáltatásait, és jelentősen nőtt a társaság árbevétele is. Gazdasági stratégiájának legfőbb eleme, az önkormányzat számára nyújtott szolgáltatás minőségének további javítása mellett, hogy a RITEK-et bevezesse a magyar piacra – ennek megvalósításhoz egy budapesti iroda létrehozását is javasolja. A másik aspiráns, Buzogány Endre villamosmérnök pályázatában is leírta és szóban is elmondta, hogy a RITEK jelenlegi működésének megismerése után tud csak részletes tervet készíteni. Elképzelései között szerepel többek között az is, hogy a cég rendszereit máshol is bevezetné: többek között a turizmus, a gyámügy, a testületi munka támogatása, valamint a településfejlesztés területén. Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.
Novák Gyula az ezredforduló óta vezeti a céget, eddigi szakmai pályafutását mind a vízközműnél töltötte el. Szakmai programjában többek között az szerepel, hogy mivel a térségünkben lezárultak az uniós támogatással megvalósult nagyarányú szennyvizes beruházások, ezért a jövőben új területekre, többek között a bel- és külterületi vízrendezési, árvízvédelmi, folyószabályozási, vizes élőhely rehabilitációs projektek tervezésére koncentrálna vezetői munkájában. A másik pályázó, Csűrös Krisztián építőmérnök, települési szennyvízgazdálkodási szakmérnök, aki a társaság rövid távú céljaként azt jelölte meg, hogy régiónkban egy meghatározó jelentőséggel bíró mérnöki társasággá, szakmai műhellyé váljon. Gazdasági célként jelölte meg, hogy a cég árbevételét középtávon növelje, úgy, hogy az önkormányzat költségvetését ez ne terhelje. Szegedi Közlekedési Kft.
A száz százalékban önkormányzati cégek közül ez az egyetlen, ahol a jelenlegi vezető, Kojedzinszky Richard nem nyújtott be pályázatot a folytatásra.
A cégvezetésre összesen öten aspirálnak, közöttük Majó-Petri Zoltán 45 éves közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem korábbi gazdasági és műszaki főigazgatója. A meghallgatáson elmondta, a cég jelenleg évi 4 milliárd forintból üzemel, ezzel az összeggel kell számolni a jövőben is, így csak a hatékonyság növelésével lehet a szolgáltatás színvonalát emelni. Szerinte a következő időszakban az eljutási idő optimalizálására kell törekedni, ezzel lehet megőrizni az utasokat és újabbakat is átszoktatni a tömegközlekedésre. Fontosnak tartja a modern technológiai megoldások – smart city, e-ticketing, e-business – külföldi jó példáinak adaptációját is. Kiemelt célnak nevezte a minőségi pótlékrendszer kidolgozását a dolgozók számára, valamint a parkolórendszer modernizációját és a szegedi repülőtér vonzerejének növelése, mint mondta ez egy „kis ékszerdoboz”. Nemes László 1980-tól dolgozik az SZKT-nál, 2011 és 2014 között a társaság igazgatóhelyettese is volt. Most – mint mondta – még egyszer kísérletet tesz arra, hogy tapasztalatait a cégnél vezetőként is hasznosítsa. Tervei között szerepel a költségcsökkentés, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az államnak és a városnak is komoly szerepet kell vállalnia a közösségi közlekedés fenntartásában. Szerinte a szolgáltatások minőségét javítani kell, mert csak az utasok elégedettségén keresztül növelhetők a bevételek. Elengedhetetlennek tartja a dolgozók motiválását is. Fehér Péter vasúti üzemmérnök külön is felhívta figyelmet arra, hogy az SZKT közpénzből gazdálkodik, ezért minden fillérrel el kell számolnia a társaság vezetőinek. Pályázatában is elsősorban a takarékosságra helyezte a hangsúlyt. Elképzelései között szerepel az is, hogy csökkentené a vezető beosztású munkavállalók számát. A környezetbarát közlekedési módokat preferálja, így minél több autóbuszvonalat váltana ki.
Dobra Ferenc okleveles közlekedésmérnök pályázatában célként jelölte meg az akadálymentes közlekedés feltételeinek javítását, továbbá az utastájékoztató rendszer bővítését. Hasznosnak tartaná Szegeden is bevezetni az időalapú jegyrendszert, hiszen ez a módszer külföldön már jól bevált. Pályázatának egyik érdekessége, hogy Szeged és Mórahalom között traim-train rendszer kiépítését javasolja. Márton László közgazdász és geográfus nem rendelkezik vezetői tapasztalattal. Elmondta, kívülállóként a társaság működését alig ismeri. Szakmai elképzelései közé sorolta az SZKT hatékony működéséhez szükséges személyi, továbbá eszközállomány biztosítását. Ő is megvizsgálná az időalapú jegyrendszer bevezetésének lehetőségét, illetve a fiatalokat célozná meg azzal, hogy beindítaná az éjszakai járatokat. Szegedi Városkép és Piac Kft.
A Mars téri cég vezetésére a pályázati határidő lejártáig ketten is jelentkeztek. Közöttük Nagy László állattenyésztő üzemmérnök, aki 2010 és 2011 között volt a piac vezetője, ám a meghallgatásig pályázatát visszavonta, erről levélben értesítette a bizottságok tagjait. Így egyedüli aspiránsként maradt a cég jelenlegi ügyvezetője. Németh István üzemmérnököt tavaly novemberben nevezték ki a társaság élére, 2002-től egészen 2010-ig az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztét töltötte be. Szóbeli meghallgatásán elmondta, 2010-ig megépült az ország legszebb vidéki piaca, ám azt előző vezetők katasztrofálisan gazdálkodtak: hiába duplázódott meg a megszépült piac árbevétele, abból a tulajdonos város egyetlen fillért sem látott. Az előző vezetők Magyarország egyetlen veszteséges piacát működtették. Egyéves regnálása alatt sikerült a folyamatot megfordítani: százmilliós bevételre lehet számítani, 60 milliót már be is fizettek a város költségvetésébe – mondta. Időközben sikerült a piacot korábban meghatározó rossz hangulatot is jó irányba fordítani. Pályázatában a piaccal kapcsolatban azt is leírta, hogy folyamatosan versenyeznek az élelmiszerláncokkal a vásárlókért. Ezért állandó akciókkal, jó marketinggel igyekeznek a Mars térre vonzani a fiatalabb korosztályt is. A kispiacok forgalmának élénkítését is a tervei közé sorolta. A cég rendezvényszervezői üzletágáról elmondta, a gasztrofesztiválok mellett több művészeti és kulturális rendezvényenk szeretnének a jövőben teret adni. Szegedi Sport és Fürdők Kft.
A társaság élére csak a tavaly novemberben kinevezett cégvezető, Horváth András sportszervező nyújtott be pályázatot, aki korábban, 2010-től egy évig már vezette is a társaságot. Elmondta, egy év alatt növelték a rendezvényeik számát, stabilizálták a céget, így ezt a munkát szeretné folytatni a jövőben is. Pályázata szerint rugalmas bérleti díjakat vezetne be, reklámfelületeket értékesítene, illetve hatékonyabbá tenné az akciók és kedvezmények rendszerét. A város sportlétesítményeinek közép- és hosszú távú fenntartási és fejlesztési stratégiájának kialakítása is olvasható pályázatában. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
A céget öt éve vezető Makrai László okleveles biológus pályázatában az elmúlt éveket is részletesen elemezte. Szóbeli kiegészítőjében elmondta, tervei között szerepel a piaci viszonyokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás és az állandóan változó jogszabályokhoz való igazodás. Az elmúlt években több kedvezőtlen hatás is érte a társaságot: a rezsicsökkentés és a különféle új adók 2 milliárd forintos plusz terhet róttak rájuk, amit sikerült kigazdálkodniuk a hatékonyság növelésével. Új teljesítményértékelési rendszert vezettek be, a költséghatékonyság a vállalati kultúrájuk része lett. Pályázatában kitért arra is, hogy a társaság jövőjét nagyban befolyásolja a hulladékgazdálkodási törvény tervezett
módosítása. Szabó Ferenc okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, aki korábban 18 évig volt a társaság ügyvezetője, pályázati koncepcióját több mint 60 oldalban írta le. Az alapvetően fontos célkitűzések közé sorolta a hulladékgazdálkodási szolgáltatások régiós összehangolását, a lakossági veszélyes hulladék kötelező visszagyűjtésének megszervezését. Egy dél-alföldi hulladék erőmű létrehozásának terveit is vázolta, a létesítmény folyamatos üzemelés mellett évente 300 ezer tonna hulladék energetikai és egyéb célú hasznosítását tenné lehetővé magas hatásfokkal. Viczián János vízépítő üzemmérnök és környezetvédelmi szakmérnök elsősorban a nyugat-európai példákat alapul véve a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá tételét valósítaná meg, illetve a zöldhulladék komposztálására ösztönözné a lakosságot. Az összegyűlt építési beton és egyéb törmeléket pedig a külterületi utak javítására fordítaná. A zöldfelületekkel kapcsolatban a parkok öntözött felületeinek nagyobb mértékű automatizálását javasolta. Székely Tamás műszaki menedzser elsősorban a parkok, elhanyagoltabb közterületek felújítását szorgalmazza. Gazdasági elképzelései között szerepel, hogy a piaci résekbe igyekezne betörni, így többek között utak tervezésével, kivitelezésével is foglalkozna. A téli üzemeltetés, síkosságmentesítés kapcsán nagyobb hangsúlyt fektetne a megelőzésre: útmeteorológiai állomásokat telepítene a fagyveszélyes helyekre. A hulladékkezelés terén a lakosság környezettudatosságának fontosságát is hangsúlyozta. Maczkó József Csaba gépészmérnök, mérnök közgazdász dolgozott már a társaságnál, 2008-tól 2014-ig műhelyvezető, majd műszaki divízió vezető-helyettesként. Most folytatná a megkezdett munkát, de „egy kicsit másképpen”. A szerinte gazdaságilag indokolatlan szolgáltatói szerződéseket felmondaná, és bár létszámleépítést nem javasol, a dolgozók és szakemberek szervezeten belüli átstrukturálására is javaslatot tett. Szerinte a divíziókban való működés nem vált be, ezen is változtatna és új feladatközpontú szervezetet hozna létre. Bár az eddigi vezetők munkáját is jónak tartja, ő „paradigmaváltást” szeretne elérni a társaságnál. A hatodik aspiráns, Bányai Anikó környezetgazdálkodási agrármérnök is dolgozott már a környezetgazdáknál: 2011 és 2014 között üzemvezető volt. Másfél oldalas pályázatában arról ír, hogy milyen tevékenységeket végzett a cégnél. A jövőre vonatkozó elképzelései közül a bizottság előtt a környezetvédelmi tevékenység erősítését emelte ki. Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.
A társaságot egy éve vezető Jávorszky Iván földrajz-történelem szakos középiskolai tanári, illetve marketing-kommunikáció szaküzemgazdász. A meghallgatáson elmondta, a cégek „állatorvosi lovát” és üres kasszát örökölt meg, több mint 82 milliós adóssággal. A beszállítóknak egy éve még csak előre fizethettek, mára ez a helyzet megfordult, sikerült a cég iránti bizalmat visszaszerezni. Az elmúlt év eredményei közé sorolta, hogy a partfürdőn megháromszorozódott a látogatottság, az IH-ban sikerült a bevételeket közel 30 százalékkal növelni, a Szegedet TV-nél pedig jelentős infrastrukturális beruházást hajtottak végre. Tervei között szerepel, hogy az IH-ban növeljék a vállalati rendezvények számának, és több konferenciának is helyet biztosítsanak, így növelve a bevételt.
A Belvárosi mozi esetében is növelni kívánja a rendezvények számát, illetve nagyobb publicitást kíván adni annak, hogy itt premierfilmeket is műsorra tűznek. A Szeged TV esetében a nézettség növelését tűzte ki célul, ezért új műsorokat is bevezettek az elmúlt időben. Jövő tavasztól pedig 300 ezer embert is elérhetnek majd az adásokkal. A partfürdő további fejlesztését pedig pályázati forrásból szeretné megvalósítani. Kiss László művelődésszervező, korábban a Színház és Filmintézet megbízott vezetője volt, 2001 és 2003 között a Partiscum Lap- és könyvkiadó Kft., a Szeged TV Kft. ügyvezetője volt, előtte a Fürdővizek Szeged Kft. marketingvezetője, 1997 és 2000 között marketing-ügyvezetője volt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékoknak. Szóbeli kiegészítőjében a partfürdővel kiemelten foglalkozott. Elképzelései között racionalizálásra tett javaslatot, az IH-ban és moziban is több státuszt feleslegesnek minősített. A harmadik pályázónak, Kálmán János Attilának művelődésszervező és munkaügyi szervező végzettsége van, jelenleg a szatymazi Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. Ő az intézmények esetében a marketingre és a PR-re fektetne nagyobb hangsúlyt. Az IH esetében a középiskolás korosztály megszólítását szorgalmazta pályázatában. A partfürdő esetében vízforgató berendezések beszerzését szorgalmazza, valamint olyan közösségi szálláshelyeket alakítana ki, amelyek például osztálykirándulásokon fogadhatna diákokat. Belvárosi mozi esetében pedig a közösségi tér funkció erősítését emelte ki. A negyedik aspiráns, Iliáné Szalma-Baksi Margit szociális munkás, aki korábban a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben volt nevelő, majd személyzeti osztályvezető, jelenleg pedig a Szegedi Fegyház és Börtön III. számú objektumának büntetés-végrehajtási osztályvezetőjeként dolgozik a meghallgatás előtt visszavonta pályázatát, így nem is jelent meg a bizottságok előtt. Szeged Pólus Nonprofit Kft.
A céget egy éve vezető Csanádi Zoltán 2008-tól dolgozik a Pólusnál, előtte négy évig projektigazgató volt, többek között az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt, a Dugonics tér és környékének rekonstrukciójáért és a Gutenberg utca felújításáért felelt, továbbá a Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító projektben, és a belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztésében működött közre. A bizottságok tagjainak elmondta, folytatni szeretné az eddigi munkát, célként jelölte meg, hogy a városi infrastrukturális beruházások esetében a cég már a tervezési program megfogalmazásától kezdve részt vegyen a munkában. A projektmenedzseri munkát inkább beruházás lebonyolítói feladatkörben képzeli el, vagyis ezt a tavaly januárban törvényileg megszűnt feladatkört is átvenné a Pólus. A másik pályázó, Juhász Gyula okleveles villamos-üzemmérnök és okleveles villamosmérnök végzettséggel rendelkezik, 2006 és 2014 között a Fidesz-KDNP színeiben politizált a szegedi közgyűlésben. Most több mint 50 oldalas szakmai programot nyújtott be. A meghallgatáson elmondta, három terülten is lát előrelépési lehetőséget a társaságnál. Többek között ilyen lehet a Smart City programhoz való csatlakozás, amely a mostani fejlesztési ciklusban indul. A Horizon 2020 projektben való részvételt is kiemelte, de azt is javasolta, hogy a társaság a külső piaci szereplők által indított projektekkel kapcsolatos szakértői, projektmenedzseri megrendelésekre, önállóan indított K+F+I projektekre fektessen nagyobb
hangsúlyt a jövőben. Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. Veprik Róbert 2006 óta irányítja a Szegedi Vadasparkot, most egyedül ő pályázott társaság vezetésére: koncepcióját közel 40 oldalban írta le. A bizottságok előtt beszámolt arról, hogy az elmúlt időszak dinamikus fejlesztései, új bemutatók kialakítása növelte a látogatottságot, ám a jövőben újfajta, pusztán az állatok bemutatásán túlmutató megközelítésre lesz szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen a látogatószám. Tervei szerint a közeljövőben pályázati forrásból egy elefánt bemutatót terveznek kialakítani, illetve a tervek között szerepel, hogy az állatkert teljes digitális rendszerét kialakítják, ami tartalmazza többek között a honlapot, információs pultokat, továbbá okostelefonos és tabletes túrákat. Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. A turisztikai cég vezetésére ketten is pályáztak. A jelenlegi vezető, Ács Szilvia 1999 óta itt dolgozik, 2011 óta irányítja is a céget. Pályázatában célként pedig többek között azt jelöli meg, hogy erősítik a bel- és külföldi marketinget, a jövőben turisztikai csomagként „kínálják” majd a szegedi programokat, és családokat megszólító turisztikai termékeket vezetnek be. A meglévő négyfajta kiadvány mellé pedig további hat bevezetését is javasolja. Kiss László, aki Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. élére is pályázatot nyújtott be a jelenlegi gyakorlatot is kritizálta. A 25 éve működő szervezetet is átalakítaná, elsősorban az internetes elérésre koncentrálna, dinamikusabb munkastílust vezetne be. Elképzeléseit főleg a jelenlegi állapotok kritikájára alapozta.
A pályázók meghallgatása után Ménesi Imre elnök elmondta, a két bizottság jövő héten szerdán és csütörtökön hozz majd döntést arról, kiket ajánljanak a közgyűlésnek a posztok betöltésére. A végső döntést a közgyűlés várhatóan a november 20-i testületi ülésen hozza majd meg. Az igazgatók kinevezése pedig 2016 január elsejétől lép életbe. Fotó: Iványi Aurél *** Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!
