SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA
MARCAL-PARTI
X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
2014. ÁPRILIS
Lasztovicza Jenő ötödször képviselheti térségünket az Országgyűlésben A 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP meggyőző, nagyarányú győzelmet aratott. A 106 egyéni választókerületből 96-ban a Fidesz-KDNP jelöltje győzött, így a listás helyekkel együtt 133 képviselőt delegálhat a pártszövetség a 199 fős Országgyűlésbe. Választókerületünkben is, a voksok több mint 43%-át begyűjtve, immár egy-
másután ötödször Lasztovicza Jenő nyerte a választást. Sümegen, illetve a Sümegi járásban egyébként mintegy 62%-os részvétel mellett 54%-os eredményt ért el országgyűlési képviselőnk. A törvény által megszabott határidők letelte után április 17-én, a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központban vehette át megbízólevelét képviselő úr.
A képek április 17-én, az átadási ünnepségen készültek a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központban
Városépítési láz Úgy tűnik lezárult egy fejezet az ország történetében, remélhetőleg lezárhatjuk a rendszerváltással elkezdődött hosszú vajúdást azzal, hogy újra meggyőző, kétharmados parlamenti többséggel alakíthat kormányt Orbán Viktor, és így a választók bizalmából folytatódhat a 2010-ben megkezdett országépítő munka. Sümeg városában a városfejlesztési tervek időszakát éljük a jelek szerint, ami nem csak azt jelzi, hogy választási év van, hanem azt is, hogy sokan érzik úgy, van még bőven tennivaló ezen a területen. Külön örvendetes, hogy olyan civil kezdeményezések alakulnak és teszik le asztalra terveiket, amelyek tagjai eddig nem vettek részt a helyi politikában. A friss látásmód, az eddigiektől eltérő megközelítések csak hasznosak lehetnek, és lapunk mindenképpen szeretne helyet és lehetőséget adni mindenkinek, akinek jobbító szándékai és ötletei vannak. A vállalkozásokhoz hasonlóan egy város is jó, ha tudatosan lát munkához, következetesen építi fel arculatát, és használja ki lehetőségeit. Erről szól tulajdonképpen a településmarketing, illetve első lépései. Hagyjuk persze a tudományoskodást, hiszen a marketing egyébként is az a tudomány, amit sokan, mindössze józan paraszti eszükre hallgatva művelnek, és általában sokkal jobban, eredményesebben mint azok, akik könyvből tanulják. Ezért mindenféle hókusz-pókusz és SWOT analízis nélkül megállapítható szerény véleményem szerint, hogy Sümeget a jó Isten is (no és persze a XIII. és XVIII-XIX. századi városépítő elődeink) a turizmusra teremtette! A Vár, a Püspöki Palota, a Plébánia templom, Ferences kegytemplom, a kúriák, belvárosunk egyedi hangulata mind erre predesztinál bennünket. És ezek még csak a legkézenfekvőbb, legismertebb dolgok. Sokkal kevesebbet beszélünk földtani értékeinkről, ennek kapcsán a Mogyorósdombról, vagy a sümegi borról, a teljesen egyedi módon a város részét képező szőlőhegyünkről, és az ezekben rejlő lehetőségekről! Illetve… nem is az a baj, hogy keveset beszélünk róluk. Sokkal inkább az a baj, hogy eddig keveset tettünk annak érdekében, hogy a város kihasználja lehetőségeit, és az ország egyik hátrányos helyzetű térségéből az ország igazi ékszerdoboza legyen. Ahol nemcsak a turisták töltenek el né-
hány napot gondtalan örömmel, hanem a város és a környező települések lakói is találnak munkát, és lehetőséget arra, hogy ha nem is gondtalanul, de emberhez méltó gondokkal, értelmesen és örömmel éljék le itt életüket. 2010-ben megtört valami városunkban, ezt egyre többen érzik már. Vissza kéne térni újra az alkotáshoz, a városépítéshez. Vissza kéne térni ahhoz a szemlélethez, hogy ne azt irigyeljük, aki valóra váltotta álmait, ezzel magának és környezetének értéket teremtve, hanem mindenkit arra ösztönözzünk, hogy merjen álmodni, és váltsuk valóra közösen ezeket az álmokat! Sümeg belvárosa nem azért élettelen, mert a Várban és környékén, illetve a wellness hotelben lecsapódik az idegenforgalom, hanem azért, mert sajnos a mai belvárosba nem igazán érdemes lejönni a turistának! Papp Imréék hiteltől, kockázattól sem riadtak vissza, igyekeztek fejlesztéseiket a látogatók igényeihez igazítani. A vár tövében másfél évtized alatt csárdát építettek, lovardát, lovagi arénát, fedett lovagtermet, múzeumot, panziót létesítettek, majd a négy csillagos welness-szállót, a Hotel Kapitányt is megnyitották. A jó munkának és az okosan elköltött, több tízmilliós marketing-költségvetésnek köszönhetően széles körben ismert hotel az idén az Év Szállása díjat is megkapta! Igaz, korábban minden bevételt visszaforgattak fejlesztésre, építésre, és a minél színvonalasabb programokra, hogy vonzóbbá tegyék a sümegi erődítményt és a kapcsolódó kínálatot. Folytatás a 3. oldalon.
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET
Szeressük őt!
Az Édesanyát, akire május első napjaiban és vasárnapján kicsit többet gondolunk, mint máskor. Ilyenkor köszönteni jönnek az édesanyákat a gyermekek, és mi, felnőttek is szeretettel, hálával gondolunk, emlékezünk meg jó anyánkról, aki talán már nincs közöttünk, de aki mégis jelen van életünkben bölcs tanácsaival, példamutató életvitelével, amelyet mind a mai napig követendő értéknek tartunk. Legtöbbször az ő anyagi támogatásával indultunk az életnek. Egyre nagyobb jelentősége van a fogyasztói társadalomban a családokban a megemlékezésnek az anyai szeretetről és méltóságról. A mai gyors, lüktető élet viharaiban is a legfontosabb személy, és lelki támasz az anya. Legyen bár szegényes az otthon, vagy lehet akár aranyböl-
csőben a gyermek, ugyanúgy szólítja szülőanyját: Édesanyám! A világirodalom legszebb versei, himnuszai, vallomásai is erről szólnak. Sokszor, sokan megénekelték az anyai szeretet jóságát, önfeláldozását, amely csak az anyai szívből fakad és táplálkozik. „Anyánkat, ezt az édes jó anyát, óh Pistikám szeresd, tiszteld, imádd”, írja nagy költőnk, Petőfi is, fiúi szeretettel áthatva. Az anyai szeretet társa az apai szeretet, bár az kissé más érzelmi töltésű és fűtöttségű, de az is pótolhatatlan. Visszatérő emlékem, mikor látogatásunkkor a szülői háznál még élt kedves jó anyám, emlékszem rá, olykor az első pillanatban hangom és szemem is fátyolos lett, és bizony sokszor néma maradtam, csak kezem volt az, ami ölelésre és simogatásra mozdult. Olyan érzelmi hullám ez, amely minden élő emberben bent lakozik, mint a szívdobbanás, s mint férfilélek nem tudja visszaadni az ő végtelen szeretetét. Az édesanyákon keresztül fakad az élet, ő az örökké termő anyaföld, olyan forrás, amely a magból életet növeszt, és testéből táplálja és védi minden baj ellen gyermekét. A születés pillanatától a szülő szíve a gyermekért dobog, és élete során az egyik legfontosabb küldetéssé válik számára gyermekét lélekkel, szeretettel, tudással megtölteni. Az édesanyák, mamák, anyukák mindig a család
első orvosai. Álmatlan éjszakákon át virrasztanak, ha a gyermeket láz gyötri, ott vannak első botladozó lépéseinél, óvják, vigyázzák gyermekük életét. Aggódnak a sikeres érettségiért, és irányítják életünket a felnőtté válásig, egy újabb boldog család alapítása felé. Ha pedig bűn, vétek, hálatlanság vetül gyermekükre, mindig ők, az édesanyák az elsők, akik megbocsájtanak. Az időnként háborgó családi
viták vizeire mindig ők dobnak elsőként virágot, s miközben az élet viharai közt felneveltek egy családot, a legtöbben így érkeznek el az élet csendes kikötőjéhez. Ezért is szép és méltó hagyomány emlékezni rájuk! Szeressük őt szépen és fiatalon! Szeressük őt, az áldott jó szívét! Szeressük őt, a ráncos két kezét! Szeressük őt a síron túl is! Király László
Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!
EURÓFA KFT. MÁRIA MAJOR (Sümeg)
Telefonszám:
06-30/9-296-970, 06-30/9-296-972
2
2014. ÁPRILIS
KÖZÉLET Folytatás az 1. oldalról... Nem szégyen tanulni tőlük! Az ellenségeskedés helyett együttműködésre van szükség, mint ahogy a belváros fejlesztésére is szükség van, azt mindenképpen folytatni kell. És nem csak az épületekre és útburkolatra gondolok, sőt, bevallom, elsősorban nem arra! Élettel kell megtölteni a Palotát, a Kegytemplom előtti szakrális teret, rendezvényekkel egész évben, hogy az idelátogatónak érdemes legyen eltöltenie az időt városunkban! Természetesen nem szerencsés csak egy iparágra alapozni egy város, egy térség jövőjét. Esetünkben is rejt veszélyeket, ha a sümegi térség csak a turizmusból akarna megélni. A térség mezőgazdasági jellegéből adódik, hogy ebbe az irányba, az élelmiszeripar irányába lehetne legkönynyebben és leghamarabb elindulni. A most induló 7 éves uniós pályázati ciklus sok lehetőséget rejt hazánknak, sok lehetőséget rejt Sümegnek. Októbertől hatalmas pénzösszegek fognak rendelkezésre állni a fejlesztésekre. Ki kéne használnunk újra lehetőségeinket! És végre döntenünk kéne. Itt, Sümegen is, saját sorsunkkal kapcsolatban is. Legkésőbb októberben.
MARCAL-PARTI
Városépítési láz
Addig pedig gondolkodjunk együtt Sümegen, illetve a sümegi térségen! Mindenki ötleteit várjuk, ha eszébe jut olyan fejlesz-
tési lehetőség, olyan gondolat, amivel úgy érzi, hogy érdemes a nyilvánosság elé állnia, ne habozzon! Írja le nekünk, küldje el
szerkesztőségünk email címére (
[email protected]), alkossuk újjá együtt Sümeget! Végh László
A Várkapitány, a Vállalkozói Baráti Kör és a Polgári Kör városfejlesztési programterve, igazodva a 2014-2020 közötti Európai Uniós ciklushoz 7. PÜSPÖKI PALOTA BELSŐ REKONSTRUKCIÓJA, városi reprezentációs központ kialakítása a keszthelyi Festetich-kastélyhoz hasonlóan. Palotamúzeum, kulturális központ – házasságkötő terem, rendezvénytermek, kávézó, stb.
Tekintettel arra, hogy megváltoztak az Európai Uniós pályázati szabályok, hogy városunk jobban ne maradjon le Balatonfüred, Keszthely és Tapolca mögött, azonnal komoly fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, mert a pályázatokon csak kész, komolyan előkészített tervekkel lehet indulni. Ennek érdekében a Várkapitány, a Polgári Kör és a Vállalkozói Baráti Kör összeállított egy városfejlesztési programot, amit most a város nyilvánossága elé tár, véleményezésre. Ugyanakkor kérjük a város polgárait, hogy ötleteivel, javaslataival támogassa, segítse munkánkat.
8. PALOTAKERT, KISFALUDY-TÉR, Szt. ISTVÁN-TÉR REHABILITÁCIÓJA, kertészeti munkák, vízelvezetők, parkolók, szabadtéri színpad, palotakert mögötti vároldalban színházi nézőtér kialakítása
MERJÜNK NAGYOKAT ÁLMODNI! 1. MINDEN SÜMEGI ÉS TÉRSÉGI GYEREK TANULJON MEG ÚSZNI! A fejlesztési programok között az egyik legfontosabb a tanuszoda, uszoda megépítése. Ehhez a Várkapitány felajánlott 2 x 50.000.000 Ftot a 2015. és 2016. évben. A látványtervek elkészültek, amin szerepel továbbá egy SPORTCSARNOK ÉS EGY ÚJ, MODERN MŰVELŐDÉSI központ építése is 2. Ahhoz, hogy a turisták minden irányból (Várparkoló, Hévíz, stb.) be tudjanak jutni a Belvárosba, folytatni kell annak rehabilitációját. A vízelvezető árkokat a lehető leggyorsabban fel kell számolni, lecsövezni, helyükre parkolókat kell építeni, hogy a turisták és a sümegiek kulturáltan megközelíthessék a belvárosi üzleteket
3. A POROS UTCÁK ASZFALTOZÁSA, a meglévők felújítása 4. VÁROSI FŐTÉR KIALAKÍTÁSA, a buszmegálló áthelyezése. Helyén parkosítás, szobrok, szökőkút építése 5. A Kossuth utcában és a hozzá kapcsolódó mellékutcákban az ÉPÜLETEK HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA, kisebb-nagyobb igényes üzletek, kávézók, pezsgőzők kialakítása annak érdekében, hogy ha már bevittük a turistát, leparkoltattuk, hosszabb időt töltsön el a városban 6. KÖRFORGALOM A 84-ES FŐÚTON, a Shell benzinkúttól az Ady iskoláig a Tóth Tivadar utcán gyalogjárda kiépítése, így a felső régió lakosai, gyerekei biztonságosan közlekedhetnek
9. RAMASSETTER VINCE HÁZA minden valamit is magára adó sümegi polgárnak a szívügye kell, hogy legyen a város jótevője szülőházának a sorsa, egy percig sem maradhat ilyen állapotban! 10. VÁRPARKOLÓ - FERENCES TEMPLOM – PLÉBÁNIA TEMPLOM idegenforgalmi tengely létrehozása, ehhez a tervek rendelkezésre állnak 11. 42-LAKÁSOS TÁRSASHÁZ – „Lukonich Plaza”. Az önkormányzat bonyolításában, de polgári, vállalkozói összefogással a városnak néhány éven belül 42 önkormányzati lakás kerülhet a tulajdonába 12. VÁRPARKOLÓ – VÁRSÉTÁNY jelenlegi állapotában inkább taszítja, mint vonzza az idegenforgalmat, tervezés szükséges, lásd Balatonfüred– hogy él egy város az idegenforgalomból -, ahova minden Sümeginek át kell menni, az ottani jó példát megnézni
2014. ÁPRILIS
13. IPARI PARK FEJLESZTÉSE, BŐVÍTÉSE. Sajnálatos, hogy a város körbe van zárva magántulajdonú ingatlanokkal, így nagyon nehéz a hoszszú távú terjeszkedés 14. ÓVODÁBAN nyílászárók cseréje, hőszigetelés, udvar rendbetétele, játszótér kialakítása 15. SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÚJRAINDÍTÁSA Sümegen, Halász Laci bácsi nyomdokain Minden sümegi polgár érdeke, hogy a várost ne csak üzemeltessük, hanem fejlesszük is, körültekintően és felelősen bánva a befizetett adókkal, ezzel is újabb és újabb munkahelyeket teremtve. Egy élhető városba a fiatalok szívesen visszatérnek családot alapítani – tanulmányaik, tapasztalatszerzésük után – ha színvonalas munkahelyeket és fenntartható életkörülményeket találnak gyermekeik számára is! Kérjük az Olvasókat, hogy fentieket gondolatébresztőnek tekintsék, ötleteiket, javaslataikat írják meg a
[email protected] címre. Ezzel is járuljanak hozzá városunk felemelkedéséhez. Sümeg, 2014. április 7. Sümegi Várkapitány Polgári Kör Vállalkozói Baráti Kör
3
MARCAL-PARTI
VÁROSI HÍREK
Civilek a pályán Beszélgetés Kovács Lászlóval és Tóth Tamással – Az utóbbi időben a Sümegen élők találkozhattak már néhány hírben, többek közt lapunk hasábjain is a Térségi Vállalkozók Egyesületével, amelynek ön az elnöke. Bemutatná az egyesületet, annak eddigi működését és céljait? – Köszönöm a lehetőséget a MarcalPartinak a bemutatkozásra! Egyesületünk 2010 nyarán alakult. A tagság létszáma jelenleg több mint negyven fő. A megalakulásnál az volt a célkitűzés, hogy segítsük egymást itt helyben, egymás vállalkozásait helyzetbe hozzuk, és végül, de nem utolsó sorban hozzájáruljunk a város fejlődéséhez. – Mit sikerült ezekből megvalósítani az eltelt csaknem négy évben? – Több ízben is segítettünk a városnak, illetve intézményeinek, a Ramassetter iskolának például fogasokat vásároltunk, illetve az iskola beruházás befejezésekor segítettünk a karbantartási munkálatok elkészítésében. A Felső Óvoda udvarával kapcsolatban is – akkor még nem tudtuk, hogy az óvoda el fog onnan költözni több százezer forintos beruházást eszközöltünk. Kisebb jótékonysági akciókat is végrehajtottunk, például mikulás csomagokat vásároltunk és osztottunk szét az óvodások között, de a nyugdíjasok rendezvényét is szponzoráltuk. Komolyabb dolgokkal is próbálkoztunk, ezek közül a legjelentősebb a Ramassetter-ház teljes felújítását emelném ki. Kértük az Önkormányzat segítségét abban, hogy a magán-
tulajdonosi részt egyesületünk megvásárolhassa. Sajnos nem kaptunk kedvező választ, pedig pályázati támogatással akár 500 millió Ft állt volna rendelkezésre a munkához. Természetesen a felújított Ramassetter-ház csak közérdeket szolgált volna, a városnak lettek volna ott közösségi terei, illetve kiállítások, kékfestő múzeum. A terveinket nem adtuk fel ezzel kapcsolatban sem, reméljük, hogy a dolgok kedvezően alakulnak, így az Önkormányzat hozzáállása is idővel változni fog. Mi továbbra is készen állunk! – Az a céljuk, hogy a térségben élő vál-
4
lalkozók együttműködjenek, adott esetben segítsék egymást mennyire valósult meg? – Úgy érzem, hogy a korábbi sümegi viszonyokat tekintve már az is nagy előrelépés, hogy van 15-20 olyan vállalkozó, akik rendszeresen leülnek egymással, egyeztetnek bizonyos dolgokról, és együtt próbálnak gondolkodni Sümeg további fejlődéséről. Ha egyszer lesz olyan városvezetés Sümegen, akik részéről igazi fogadókészség van az együttműködésre, akkor meggyőződésem, hogy teljesülnének ezek a célok is, például az, hogy a sümegi vállalkozók szeretnének helyben dolgozni. Jelenleg egyébként csak sümegi vállalkozók, vállalkozások találhatók tagjaink között, de folyamatos erőfeszítéseket teszünk, hogy a térségből is csatlakozzanak hozzánk. Pályázati munkát is folytatunk, ebben nagy segítségünkre van Szabados Zsuzsa, illetve a Leader egyesület. Tavaly, talán sokan emlékeznek is rá az olvasók közül, volt is egy kiállításunk a Palotában a Ramassetter Nap délutánján. Ennek a pályázatnak a keretében tizenöt vállalkozás jutott pénzeszközökhöz szórólap készítéshez, plakátokhoz, illetve weblap fejlesztéshez. – Időközben csatlakozott a beszélgetéshez Tóth Tamás, egykori polgármesterünk is. Ön a Polgári Önképzőkör létrehozásában játszott szerepet, jól tudom? – Igen, egy Jakab-Nap után Kovács Lászlóval beszélgetve vetődött fel ennek az ötlete. Én már harminc éve benne vagyok Sümeg város közéletében, ebből tíz évig vezetője is voltam a városnak. Az a
véleményem, hogy kívülről az ember kicsit másképp, pontosabban látja a problémákat, talán egy város ügyeivel, fejlődésével kapcsolatban sem árt, ha kívülről, távolabbról próbáljuk megvizsgálni. Másrészt így hetvenöt évesen, sok-sok tapasztalattal a háta mögött talán tényleg bölcsebb is lesz az ember! A Polgári Önképzőkör egyébként régi hagyományát azért szükséges feléleszteni, mert meg kéne találni közös értékeinket, ami összeköt bennünket, meg kéne ismerni múltunkat, hiszen aki nem ismeri a múltját, az elveszettnek érzi magát a jelenben, és
végül a jövőjét is elveszíti, nem találja meg a perspektíváit! Ebből a gondolatból, ezekből az előadásokból és beszélgetésekből alakult ki egy hosszú távú városfejlesztési koncepció, ami aztán lendületet is kapott, mikor a Megyei Közgyűléstől lekerültek az anyagok a következő, 20142020-as időszak pályázati elképzeléseiről, lehetőségeiről. Akkor láttuk, hogy időzavarban vagyunk, mert ha nem visszük nagyobb nyilvánosság elé addig szűk körben tárgyalt elképzeléseinket, ha nem próbáljuk meg minél hamarabb olyan formában megfogalmazni, amelyekből kész pályázatok születhetnek, akkor újra csak lemaradunk a lehetőségekről. – Milyen csomópontok köré épül ez a városfejlesztési terv?
dombról, az abban rejlő turisztikai lehetőségekről szól. A negyedik a sorban a Kossuth utcai polgárházak, különös tekintettel az ún. „Lábasház”-ra, és a Városháza áthelyezésére. Az ötödik a mezőgazdaság és ipar fejlesztése. A hatodik az Öreghegy-Baglyas hegy, azaz a sümegi szőlészet hagyományaira épülő fejlesztések. A hetedik pont a 84-es főút, és a várra épülő turizmus, erről Papp Imre már többször beszélt, a terület fejlesztésére neki vannak konkrét elképzelései. Ide tartozik még a Váristálló, ahol végre már rendezni kéne a tulajdoni viszonyokat! A nyolcadik pont a kultúra, a történelem. A mi adottságunk a történelmünk! Ehhez a ponthoz tartozna a rendezvényturizmus fejlesztése. Az elképzelésünk szerint mindegyik té-
– Nyolc pontja van, és kihangsúlyoznám, hogy valóban hosszú távú elképzelések ezek. Nem tudnám most megmondani, hogy húsz, vagy esetleg harminc év alatt valósítható meg. Tudom, hogy mostanában mindenki siet, azonnal eredményt akar, de ez nem megy! Ahogy egy ház építése is évekbe telik, hisz meg kell terveztetni, elő kell teremteni az anyagi forrásokat, aztán fel is kell építeni, úgy egy városfejlesztés is hosszú munka, ami nem is évekig, hanem évtizedekig tart. A magam példáját is fel tudom hozni erre: 1988-89-ben, mikor tisztségviselője voltam ennek a városnak, fogalmazódott meg bennem az idegenforgalom 84-es út köré szerveződő koncepciója. Láthatjuk, kellett neki több mint húsz év, mire beérett, mire igazán működni kezdett. – Igen, nyilván nem lehet néhány éven belül egy várost teljesen átalakítani. Mi ez a nyolc pont, és melyek lennének az önök jelenlegi elképzelései szerint az elsőként megvalósítandó lépesek? – Nos, akkor lássuk a pontokat sorban! Az első a Vár és a történelmi belváros rehabilitációja. Nem is hiszem, hogy kell ezt magyarázni, mennyire fontos ez Sümegen, ez a kép határozza meg leginkább a várost. A második pont a város főutcától lefelé terjedő részét foglalja össze: a strand, a malom, a Plébánia templom és a Ramassetter-ház problematikáját. A következő, harmadik pont a Mogyorós-
makörnek vannak felelősei, akik egyrészt már eddig is sokat foglakoztak az adott témával, illetve szakmájuk, hivatásuk miatt eleve értenek hozzá. Szeretnénk, ha a Marcal-Parti következő számaiban, egyegy pontot részletesen kibontva bemutatkozhatnának, mint pl. Kovács András építész, Miklósi-Sikes Csaba, Németh Zoltán, illetve Kovács László. Azt is szeretnénk, hogy ez egy vitaanyag is lenne egyben. Sümeg minden lakója, akit érdekelnek ezek az elképzelések, illetve egyáltalán érdekel a város jövője, a város fejlesztése, mondja el véleményét, és mondja el a saját ötleteit is, ha vannak! Erre kiváló alkalmat teremthet a MarcalParti, de gondolkodunk ötletládák kihelyezésén is. Ahogy már mondtam, ez nem a következő önkormányzati testület feladata lesz, hanem a következő 4-5 testület feladata, mert itt legalább egy húsz éves fejlesztési tevékenységről van szó! Tudom, az élet annyira felgyorsult, és a mai életben annyira rögtön eredményeket várnak az emberek, hogy ez hosszúnak tűnhet, de higgyék el nekem, aki mögött már van húsz év, sőt több, hogy másképp nem megy! – Induljunk hát el ezen a hosszúnak tűnő úton! Köszönöm mindkettőjüknek a beszélgetést, és ígérem, újságunk partner lesz abban, hogy széles körben megismerhessék városfejlesztési elképzeléseiket! Végh László
2014. ÁPRILIS
MARCAL-PARTI
HELYTÖRTÉNET Sümeg anno… (17) Miklósi-Sikes Csaba
A Szent István tér kúriái Gyömörey – veszprémi püspöki-kúria, Vendel-ház Szt. István tér 2. Az ősi eredetű családról azt lehet tudni, hogy a merániai Gertrúd királyné megöletésére szövetkezett 1213. évi összeesküvés kapcsán, IV. Béla király (12061270) Bánk bántól elkobzott birtokaiból, 1228-ban adományozott nekik. 1330 körül élt György neve ismert, akinek az unokái 1413-ban a zalavári konvent előtt megosztoztak javaikon. Gyömörey Mihály 1423–33-ban a vármegye alispáni posztját töltötte be. A família tagjai közül Bálint I. Mátyás király fekete seregében volt hadnagy. Sümegen a barokk stílusú, földszintes, L alaprajzú kúriát a 18. század derekán, a gyömörei és teölvári Gyömörey família László nevű tagja építhette. Az 1790. évben készített Zala megyei nemesi össze-
jelentőségét adja, hogy Kisfaludy Sándor itt ismerkedett meg későbbi nejével, Szegedy Rózával). Bíró Márton idején, a püspök támogatásával épült sümegi kúriájuk arra a régi lőréses városfal és kapuval lezárt telekre emelték, ahol a középkori város – a Kossuth utca kialakulását megelőző időben – a Tarisznyavárat a mai Mártírok utcával összekötő, a későbbi palota-kertet átszelő fő közlekedési útvonala húzódott. A Gyömörey család sümegi illetőségét az 1840-es évekig lehet követni. Az 1829. évi nemesi összeírás idején Gyömörey Ferencet és fiait, Györgyöt és Józsefet itteni lakosokként írták. Az 1845. évi nemesi összeírás szerint Gyömöreyek már nem éltek Sümegen. Ennek ellenére a
2001
MSCs felvétele 2001-ből
A Gyömörey-kúria alaprajza 1822. évi kataszteri térképen írás szerint ugyanis, ekkor Gyömörey László kapitány és fia, Zsigmond sümegi lakosok voltak. A család zalai birtokai ekkor főleg Rigácson, Ukkon és Gógánfán voltak, ez utóbbi két településen udvarházaik napjainkban is állnak. (A gógánfai udvarház kultúrtörténeti
családot a továbbiakban is szoros szálak fűzték a városhoz. A pesti egyetemen 1858-ban jogot végzett nagy műveltségű, irodalompártoló Gyömörey Vince (18321917) a sümegi járás vezetője volt 1881től. Innen a zalaegerszegi törvényszék elnöki székébe került, míg nyugalomba nem vonult, s ukki birtokára visszavonulva, annak ügyeit rendezte. Írásai megjelentek a Sümeg és Vidéke hasábjain is, melyben családja történetével foglalkozott, megírva annak krónikáját. A sümegi reáliskola 1881. évi értesítője szerint a somlói leletekből bronz serpenyőt, cserepeket és vas részleteket adományozott a reáliskola gyűjteménye számára. Két fia közül, Sándor (1871-1955) országgyűlési képviselő Ukkon született, iskoláit Sümegen járta, majd katonai pályára lépett. Az első világháború után visszavonult a birtokára, gazdálkodni, majd 1926tól politikusi pályára lépett. Sümegen hunyt el 84 éves korában. Másik fia, György (1873-1949) Sümegen született, 1920-tól országgyűlési képviselő volt,
Koppány Tibor felvétele 1957-ből 1926-tól haláláig Zala megye főispáni tisztjét töltötte be. A Gyömörey család után a veszprémi püspökség sümegi uradalmának a tulajdonába került az épület. Legismertebb lakója, a veszprémi püspöki erdőgazdaságot 1898-tól hosszú évtizedeken át innen irányító Vendel János (1865-?) főerdész és felesége, Bozó Ilona tanítónő volt. A balatonjákói születésű Vendel tanulmányait Pápán és Győrött, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. A veszprémi püspökség farkasgyepűi telepéről helyezték Sümegre, ahol hivatása mellett a város
közéletében is aktívan részt vett. 1920tól a Sümegi Önkéntes Tűzoltótestület elnöke, az 1922-ben alakult Sümegi Hitelszövetkezet igazgatóságának tagja, 1927-től annak elnöke, illetve a Sümegi Kaszinó, az Országos Erdészeti Egyesület vállasztmányi tagja volt. 1945-ben a kúria részben leégett, ekkor eredeti homlokzata is tönkrement. Az államosított épületet később felújították, ezután az állami erdészet használta. 1990ben irodák voltak falai között. A sümegi erdészet 2004-ben megszűnt, az épület napjainkban magántulajdonban van.
Két szobás, második emeleti, összkomfortos lakás eladó Sümeg központjában (Kossuth L. u. 18-20.). Révfülöpi csere is érdekel! Érdeklődni: A Marcal-Parti szerkesztőség elérhetőségein
[email protected] vagy 06-20/338-6690 telefonon.
2014. ÁPRILIS
5
MARCAL-PARTI
HELYTÖRTÉNET Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak.
Miklósi-Sikes Csaba Irodalmi
élet Sümegen (7. rész) A veszprémi egyházmegyét Sümegről irányító püspökök
(Folytatás az előző számból) Acsády Ádám Péter (1680 k. – 1744). Gyermekkoráról keveset ismerünk. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja volt. A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. ElQször a gyQri egyházmegye területén működött, 1711-ben már Pápán plébános, 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen, ahol a magyar nyelv jogai mellett kardoskodott. 1725. szept. 7-től veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és az utolsó püspökkancellár volt. A királyi kancellári méltóságáról 1732-ben, a tridenti zsinat határozataiban foglalt rezidenciakötelezettségnek eleget téve mondott le, amikor BécsbQl egyházmegyéjébe költözött. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. Pápán a pálosok templomába temették. Eddigi ismereteink szerint irodalmi munkásságot nem folytatott. Püspöksége alatt főleg Pápán és Sümegen tartózkodott, ez utóbbi helyen a rezidenciában lakott. 1733-ban a Helytartótanács jelentést kért az épület állapotáról. Legjelentősebb sümegi műve a ferences templom főoltára, melyet a győri Richter Domokos karmelita szerzetessel készítetett 1743-ban. A veszprémi egyházmegyét Sümegről irányító püspökök sorát Padányi Bíró Márton (1693-1762) zárta. A Pozsony megyei Padányban született nemesi szülőktől. 1722-ben szentelték pappá, majd fokozatosan emelkedett az egyházi ranglétrán, mígnem 49 éves korában, 1745. márc. 18-án Mária Terézia veszprémi megyés püspöknek és Veszprém vármegye örökös főispánjának nevezte ki. Biró Márton az ellenreformáció szellemi igényeire szabott, ma úgy mondanánk, „nagy formátumú” barokk főpapi egyéniség volt. Életrajzírói szerint Pázmány nyomdokain járva, fanatikus hittel harcolt a török hódoltság utáni országban már-már teljesen elvesztett katolikus vallás megerősítéséért, újraszervezéséért. Püspöki kinevezésével a fél Dunántúlra kiterjedő egyházmegye élére került, ahol a városok társadalmilag és gazdaságilag legyengültek, ahol a falvak mintegy háromnegyed része elpusztult, s ahol túlélték a török uralmat
6
a lakosság zömmel újhitűekké vált. A katolikus egyházszervezet, igazgatás- és birtokrendszer szétzilálódott, a kevés számú katolikus alsópapság sem állt hivatása magaslatán. Egyházi és világi kormányzása tizennyolc éve alatt nyolcvannyolc új templomot építtetett (köztük a sümegit is), százkilencet felújíttatott, negyvenháromból kiűzte a protestánsokat, negyvennyolc új plébániát (köztük a sümegit is) szervezett. Mivel a püspök nem érezte jól magát Veszprémben, mert ellentmondást nem tűrő, abszolutisztikus elképzeléseit a protestáns ellenzék keresztezni igyekezett, kinevezését követően – mondhatni tüntetően – útja egyenesen Sümegre vezetett. Első terve az volt, hogy a kuruc idők után lerombolt sümegi várat rezidencia gya-
nánt helyreállíttatja, de mivel Mária Terézia késlekedett az újjáépítés engedélyezésével, Biró Márton a vár lábánál részben még a reneszánsz időkből álló épületet a sümegi Mojzer Pál (17131778) építész által bővítette, illetve alakította át kastéllyá 1748-55 között. Ezt követte a plébániatemplom építése (1756-59), melynek falképeinek elkészítését a pályája elején álló Franz Anton Maulbertschre (1724-1796) bízta, s ezzel Biró megismertette a zseniális művészt a történelmi Magyarországgal. Biró ekkor már sokat betegeskedett, szobájából is alig járt ki. „Érzem, hogy életem végét élem” - írta egyik ismerőséhez. Az irodalom terén végzett munkássága, illetve mecenatúrája párját ritkítja. Püspöki rezidenciáján nagyon rövid idő
Padányi Biró Márton
2014. ÁPRILIS
alatt a 607 kötetből álló könyvtárat hozott létre, mely később a veszprémi püspöki könyvtár alapját jelentette. Bécsben Tessedik István segítette a könyvújdonságok beszerzését, Sümegen külön könyvkötőt alkalmazott, aki a saját könyvein túl az általa támogatott írók műveit is bekötötte. A könyveinek mindegyikében kézírással szerepel a tulajdonosi bejegyzés latinul: „Ex libris Martini Biró de Padany episcopi Veszprimiensis, anno 1751”. Biró a királynőnek 1756-ban többek közt azt írta, hogy asztalán takarékoskodott, csakhogy könyvtára számára méltó berendezésről gondoskodhasson. Nemcsak gyűjtője és művelője, de támogatója is volt az irodalomnak. Pozsonytól Csíksomlyóig az ország számos nyomdát támogatta, mi több Kelemen Antal jezsuita atyának 50 aranyat, és saját könyveinek eladásából befolyt pénzeket küldött Kolozsvárra egy nyomda felállítására. Igen sok könyv csak Biró támogatásával tudott megjelenni. Hosszú lenne azoknak a szerzőknek neveit felsorolni – köztük a sümegi szálakkal is kötődő barkóczi Rosty Miklós pálos szerzetest – akik köszönetüket fejezték ki a püspöknek támogatásáért. Mi több, hálája jeléül P. Kelemen egy szobrát kéri, hogy a kolozsvári nyomdában örök időre elhelyezzék. Püspöki kinevezéséig 9 munkája hagyja el a nyomdát, s ezt a számot püspöksége alatt még 20-szal gyarapította, ez utóbbiak létrejötte értelemszerűen szervesen kötődnek a püspök sümegi jelenlétéhez. Nyomtatásban megjelent művei közül 1 német, 8 latin, a többi magyar. Toldy Ferenc a püspök magyar nyelviségét tette meg a korszak irodalmi termékeinek értékmentőjévé, s szintén ő írta, hogy Biró volt, aki irodalmi munkássága révén Pázmány Zrínyi és Gyöngyösy eleven 17. századát összeköti a „sivár” és „alvó” 18. századdal. Pehm (Mindszenti) József a püspök irodalmi munkásságát az udvari testőrirodalom, a nyelvújítás bölcsőjének előjeleként kezelte. Prédikációinak számos kifejezése, illetve írott szövegei jellege karakteresen magyarosak, szavai és kifejezései feltűnően sajátosak. Eszterházy Imre prímásnak 1745-ben a pozsonyi Szt. Mártonról elnevezett dómban történt temetésekor beszédét „sírva sírja”, s azt köszöni, hogy „az ő saskeselyűs erős szárnyaival ápolgatta őt”,
HELYTÖRTÉNET külön kiemelve az elhunyt művészeti érdemeit. Az eretnekséget „lelki sántításnak”, az olvasott csendes misét „lassú misének”, a házastársat „élet másának”, a kálomistákat „balatyafiaknak” nevezi. A lefekvést „letakarodás”-nak, a katonáskodást „férfiúi emberkedésnek” hívja. Nem akarja, hogy a maradék bor „bitangságra menjen”. Özv. gróf Zichy Miklósnét férje halálakor azzal vigasztalja, hogy „természet szerint nagy szövetség vagyon a szeretet és a fájdalom között”. Szívesen írt alkalmi verseket is. Chronostichonjainak valóságos gyűjteménye olvasható naplójában, római jelentésében, harangokon, a veszprémi Szentháromság szobron, a sümegi plébániatemplom freskóin, a rezidencia homlokzatán. Szenténekeket is szerzett, magyar nyelven, 1751-ben adta ki „Cantus catholici” c. énekeskönyvét. Egyike az elsőknek hazánkban, aki nyomtatásban küldi szét magyar nyelven írt pásztorleveleit; utódai, Koller és Bajzáth püspökök is követik példáját. Az általa tudatosan használt magyar nyelv arra ösztönzi környezetét, hogy a püspöknek, a királynő kancellárjának, a főispánnak bátran kövesség példáját. Korabeli tudósítások szólnak arról, hogy Biró népies fordulatokban bővelkedő magyar nyelvébresztő stílusa 1772-73-ban Veszprémben tanító Révai Miklós nyelvészre is hatással volt, s talán az sem véletlen, hogy éppen egyházmegyéjében indult meg az értelmiség érdeklődése a magyar irodalom iránt. Biró terjedelmes írói munkásságát újságcikk keretében ismertetni lehetetlen. Közülük csak az 1750-ben kiadott „Enchiridion” című hitvitázó iratának történetét mutatjuk be, amely az európai nagypolitika hatására majdhogynem kettétörte a püspök pályáját. A magyar protestáns főurak 1749 júliusában Mária Teréziánál tett kihallgatásuk alkalmával az újhitűek érdekében egy sor engedményt értek el az udvarnál. Biró erre válaszképpen írta meg a “botránykővé” lett művét, melyben teológiai, biblikus, történelmi és politikai érvekkel igazolta az újhitűek eretnek voltát, s ezért legfeljebb megtűrtnek tekintette őket. A pápának is megküldött művet XIV. Benedek örömmel fogadta, oklevélben ad elismerést művéről, ámde politikusi ovatóságtól vezérelve pecsétjét mégsem tette rá a Szentszék. Talán előre látták, hogy a protestánsok nem hagyják annyiba az ügyet, akik II. Frigyes Vilmos (17121786) porosz királyhoz fordultak jogorvoslatért. Panaszuk kivizsgálását, Biró pechére a szabadkőműves Schaffgottsch boriszlói püspökre bízta, akit már korábban nyilvánosan elítélt a kötényes társasághoz tartozása miatt. A püspök a Szentszékhez fordult, féltve Birótól a magyar protestánsokat. Mivel XIV. Benedek nem szívesen húzott ujjat a porosz királylyal, illetve a boriszlói püspök köreivel, a vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy az Enchiridiont be kellett szolgáltatni a
Bécsben székelő Helytartótanácshoz, amire Biró mélységesen megbántódott, “markáns” eljárásait továbbra is indokoltnak tekintette. Az ügy végére Mária Terézia rendelete igyekezett pontot tenni, aki uralkodásának második félidejében türelmesebb lett az újhitűekkel, nyilvános megrovásban részesítve a püspököt. Talán a fentiekben röviden bemutatott afférja is hozzájárult ahhoz, hogy elvitat-
Buda, 1728. Nottenstein János György nyomdájában. (Még bicskei plébánosként, 1725-ben Budán mondott prédikációját tartalmazza). A szent Háromság imádásáról való énekek. Győr, 1740. Regnum decoris et diadema speciei, az az: Ékességnek országa szépségnek koronája, ugymint Mária Therésia koronázásából származott és megújult öröme… Buda, 1741. Nyomtatott Veronika Nottesteinné özvegynél. Majestatica sessio, az az: gálás, jeles, pompás, tisztelettel, örömmel és vigassággal, mennyekben és a földön szenteltetett ülő ünnep… Együgyű beszéddel fejtegetett Pozsony városában 1741. eszt. Kisasszonykor a franciskanusoknál Országgyűlés és Koronázás alkalmatosságával. U. ott, 1741.
Padányi Biró Márton aláírása hatatlan érdemei ellenére a közvetlen utókor nem bánt túl kegyesen irodalmi hagyatékával. Emlékét jobbára a protestánsokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásai, összeférhetetlen, ellentmondást nem tűrő alkata, mintsem az egyház újjászervezése, az irodalom és a mecenatúra terén elért sikerei határozták volna meg. Egy évszázaddal halála után Beke Kristóf azt írta, hogy Biró korában az övénél aligha volt rosszabb hangzású név bizonyos körökben. Hornig Károly (1840-1917) püspök Biró Naplójának kiadója, 1903-ban a könyv előszavában azt írta „Birót szidni a magyar történetírás egyik irányzatának hagyományához tartozik… Kétségtelen hibáit nagyítják, kiszínezik, kétségtelen értékeit pedig elhallgatják”, míg az irodalom terén végzett munkásságát némaságra ítélik, az irodalomtörténészek zöme Biró nevét meg sem említi, illetve egy-két sorban elintézi. Nem kivétel ez alól az egyházi irodalom sem, „Roka, Beke és mások röviden végeznek vele” írja Phem. Az elsők között volt Szegfű Gyula, aki 1926-ban már alaposabban foglalkozott a püspök irodalmi életművével, mígnem Phem (Mindszenti) József még zalaegerszegi plébánossága idején, 1934-ben, Biró életútját teljességre törekvő, tökéletesnek mondható terjedelmes művében méltó emléket állít a püspök munkásságának és szellemiségének. Nyomtatásban megjelent önálló művei: A feneketlen és kimeríthetetlen mélységű isteni titkoknak kisiskolája…”
Firmamentum regnorum, országoknak erőssége… az az fels. második Mária Királyné asszonyunknak az országlásának örökös állandósága… U. ott, 1741. Diplomatica securitas. Függő pecsétes levéllel meg-erősített bátorság… U. ott, 1741. Infanteria, az az: a nazaretbéli Mária szűz anyátúl született nyolczadnapi mindenható Sabaoth kisded gyermek királynak vitézlő magyar serege… Pozsony, Royer Pál maradékinál (1742.) Dianna…Dáma avagy igen szerelmes Nöstény-Szarvas… (Özv. gr. Zichy Jánosné temetésén 1743 Esztendőben… Székesfehérvár öreg templomában elmondta Biró Márton kir. Praelatus, Veszprémi Nagy Praepost. (H. nélkül.) Petra (a) prominens, avagy kiálló magas kőszikla… 1745, h. nélkül. (gr. Battyányi Lajos Vas megye főispánjának beiktatására). Homilia eucharistica sive Te Deum laudamus. Avagy a mindenható és sok irgalmasságú örök Istennek azon nagy kegyelméért… hálaadó áldozat és isteni dicséret. Nyomtatott Veronika Nottesteinné özvegynél. Buda, 1745. (Ugyanez elmondta Veszprémben németül, mely Royer-nál jelent meg 1746-ban) Esther id est: Occulta et absondita. Az az a mennyei sugárlásoknak… tárháza. Nyomtatott Pozsony, Royer maradékinál, 1746. (Gyászbeszéd gr. Eszterházy Imre esztergomi érsekprimás felett.) Lelket őriző látogatás… Nyomtatott Veronika Nottesteinné özvegynél. Buda, 1747.
2014. ÁPRILIS
MARCAL-PARTI Biro Martini Apolog. moralium Libri sive Carmina. Tyrnaviae, 1747. Der einigen Gottheit dreyfaches Lob… U. ott, 1750. Biro Martini de Catholicis in Hungaria commorantibus. Jaurini, 1750. Enchiridion M. B.-nis de fide… Jaurini, 1750. Typ. Joan Steibig, Raab?. (1884-ben újra kiadva) Comitia. Az az: országgyűlés… Pozsony, 1751. Epistola encyclica… de indulgentiis tam universalis… 1751. (H. és ny. nélkül) Angyali társaságnak szövetsége… Nyomtatott Veronika Nottestein, Buda, 1750. (magyar, illetve horvát nyelven). Ezen kívül még 3 kiadást ért meg. Győr, 1754. 1756., Kolozsvár, 1755. Edictum et institutio ecclesiastica de modo, ac ritu celebrandorum festorum episcopi Weszprimiensis... Jaurini, 1754, literis Greg. Joan. Streibig. Epistola pastoralis. 1755. (H. és ny. nélkül). Micae et spicae evangelico-apostolicae. Avagy evangyéliomi kenyér morzsalékok és apostoli buzakalászok… Győrben, 1756. Nyomtatott Streibig Gergely János által. (Prédikációk B. M. arcképével. Újra kiadva 1870-ben) Benignae caesareo-regiae resolutioni innixa homilia episcopalis ad fratres. U. ott, 1756. Armatura fortium in fide. (Versek, imádságok, új énekek) U. ott, 1756. Compendiosa genuina et sincera relatio actorum generalis canonicae visitationis dioecesis Weszprimiensis. U. ott, 1760. Ünnep-napokon… mondott sok szép prédikácziók… U. ott, 1761. Micae et spicae evangelico-apostolicae nevezete alatt ki-bocsájtott első prédikácziós könyvnek részébül… Győrben, 1762. Nyomtatott Streibig Gergely János által.
Acsády Ádám Péter Szent Vendelinus élete. Kassa, 1763. A veszprémi püspöki megyében szent háromság tiszteletére boldog emlékezetű B. M.-nak rendelése szerint… gyakoroltatni szokott énekek és imádságok. Pest, 1784. Nyom. J. Landerer. (Vége)
7
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK
Grill/bogrács-szezon Végre elérkezett a szabadtűzön való sütögetések ideje! Mi lehetne jobb időtöltés a hétköznapok zaját magunk mögött hagyva, mint kiülni a kertbe, vagy elmenni piknikezni, és valami igazán nagyszerű étellel megvendégelni szeretteinket. Nem kell diploma hozzá, csak szív és lélek, valamint jó alapanyag. Kint a levegőn jobban esik az étel, és még a válogatós gyerekek is megeszik a grillen, bográcsban készült ételek nagy részét, meg a zöldségeket is, ha bevonjuk őket az előkészületekbe, vagy a nagyobbakat akár a sütögetésbe is. A bográcsozás igazi családi program lehet, a gyerekek fát gyűjthetnek, az apukák tüzet rakhatnak, és az anyukáknak sincs más dolga, mint előkészíteni a hozzávalókat, a többit a férfiakra bízhatjuk. Nincs ételszag a lakásban, kint vagyunk a jó levegőn, kell ennél jobb program? No de térjünk is rá a lényegre. A bográcsételek még túl sok előkészületet sem igényelnek, így igazán sok időt megspórolhatunk, ha szabadtűzön készítjük a hétvégi egytálételt. Ha inkább beszélgetős, borozgatós hangulatban vagyunk, válaszszuk a grillezést, amit előtte akár napokkal is előkészíthetünk. A húsoknak kimondottan jót tesz, ha legalább egy éjszakát, vagy akár 2-3 napot töltenek a pácban. A friss salátát 5 perc alatt összedobhatjuk, köretnek pedig válasszunk kenyeret. A húson kívül pedig szinte minden jó háziasszony konyhájában ott lapulnak a legjobb pác alapanyagok, nem kell vagyonokat elkölteni egy barbeque-party kedvéért. Néhány jó tanács, és mindenki felkészülten állhat neki a kerti sütögetésnek! Ha faszénen grillezünk, mindig várjuk meg, míg a szén parázslik. Ha lángon sütünk, a hús külseje, bőre megég, a belseje pedig véres vagy kemény marad. Ne tároljuk grillezésre szánt húsunkat mélyhűtőben, a kerti sütéshez mindig friss húst használjunk, mert a mélyhűtőben romlik a hús minősége. A fagyasztott pulyka mell például felengedve elveszti rugalmasságát, rosszul szeletelhető. Pácoláskor a húsokat ne tegyük műanyag edénybe, mert bepállik. Használjunk inkább fém, vagy üveg edényt. A grillrácsot soha ne kenjünk be sütés előtt olajjal, mert ráég az olaj a rácsra. Ha grillkészletet veszünk, figyeljünk arra, hogy a rács acélból legyen, mert arra nem ragad rá a hús. Ha a bepácolt, befűszerezett húst alufóliába csomagoljuk, akkor megpárolódik, nem ég meg, a sütés is kényelmesebb, nem kell folyton fordítgatni. Mikor megpuhult, vegyük le a fóliát, s kicsit süssük meg a húst. A hús puhítására ne használjunk fűszer sót, mert könnyen elsózhatjuk vele. Vigyázzunk arra, hogy a hússzeletek ne legyenek túl vastagok, mert akkor nem sülnek át, például a pulykamellen például klopfolhatunk kicsit. A kerti ebédből megmaradt roston sült húsokat vacsorára még elfogyaszthatjuk, ha parázs felett átmelegítjük. A húsokat ne villával fordítsuk meg a rácson, mert ha megszúrjuk, elfolyik a leve, kiszárad, inkább lapátkanállal nyúljunk alá. A sütés hőfokát szabályoz-
8
hatjuk a grillrács és a faszén távolságának változtatásával. Ha bográcsban szeretnénk elkészíteni a kiválasztott ételt, nem árt tisztában lennünk annak történetével, hiszen igazi hungarikumról beszélünk. A bogrács már a vándorló magyar törzsek málhájának is része volt. Honfoglaló őseink hatalmas cserépbográcsok körül élték társadalmi, családi életüket. Sok pásztortörténetet, betyárlegendát őriznek az öreg rézbográcsok. A bogrács körül mindig ott van a mesék világa. A bogrács formája az idők során nem változott, az országrészenként másmás vonalú üstök- körte, félgömb, tál alakú - jellemzője az áthajló fül, amivel a tűz fölé akasztották. Ma már zománcozott vaslemezből készül. Lakodalmak ínycsiklandó étkei főttek benne, de kirándulásokon, táborozáskor vagy a hétvégi ház kertjében ízletes gulyásokat, egytálételeket készíthetünk bográcsban. A bográcsban főzés sajátos zamattal, “magyaros ízzel” gazdagítja megszokott ételeinket, mert az alapanyagok nagy felületen érintkeznek a hővel, s így jobban megpirulnak-főnek, kellemes, füstölt ízeket kölcsönözve legegyszerűbb, hagyományos ételeinknek is. A bogrács alá gyújtott tűz hevességét mindig az ételek készítéséhez kell igazítanunk: a hőt a rárakott fa mennyiségével, a bogrács és a
tűz közötti távolság változtatásával, a bogrács mozgatásával vagy a parázsra szórt hamuval szabályozhatjuk. A bográcsos étkezés, főzés, a tábortűz romantikáját, a szabad tűz varázsát a messze terjedő finom illatok élményét adja. A bogrács, mint eszköz magyar specialitás, a legváltozatosabb ételek tartozéka. Aki bográcsban főz, bográcspartit rendez, ínyenceknek való szertartásos gyönyörűségeket ad - megismételhetetlen ízekkel. Lássuk, miből készülnek az igazán finom fogások a szabadtéri kulináris kiránduláshoz. Bográcsban Zöldbab füstölt hússal Hozzávalók: 20 dkg füstölt tarja 60 dkg zöldbab (konzerv is lehet) 40 dkg burgonya 8 dkg kolozsvári (húsos) szalonna 1 póréhagyma (10 cm hosszú) 1 késhegynyi fokhagymakrém, vagy 1 gerezd reszelt fokhagyma 2 dl tejföl só Elkészítés: A füstölt húst előző nap áztassuk be, ha szükséges, utána vágjuk kockára és a durvára vágott póréhagymával együtt tegyük a bográcsba, amelyben előzetesen kissé kiolvasztottuk a kockára vágott sza-
lonnát. Öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje és főzzük a húst félpuhára. Ekkor tegyük bele a kockára vágott burgonyát, fokhagymát, majd 15 perc múlva a konzerv zöldbabot. Egészítsük ki még kevés vízzel és forraljuk össze, sózzunk utána, ha szükséges. Tálalás előtt keverjük bele a tejfölt. Ha friss zöldbabbal készítjük, akkor még a burgonya előtt tegyük bele a bográcsba. Tüzes grill-tányér Hozzávalók: 4 szelet sertéstarja 1 nagy fej vöröshagyma 2 babérlevél cseresznyepaprika krém cayenne bors olaj ecet só, bors, őrölt kömény Elkészítés: A tarjaszeleteket klopfoljuk ki. Borssal, cayenne borssal, őrölt köménymaggal bedörzsöljük, hogy még tüzesebb legyen, kevés cseresznyepaprika-krémmel is bekenhetjük. A megtisztított hagymát felkarikázzuk, a szétmorzsolt babérral együtt a hússzeleteken szétosztjuk. Végül leöntjük kevés olajjal és alufóliába csomagoljuk. Egy-két napig pácoljuk. A fóliából kicsomagolva faszénparázson megsütjük. Sütés után sózzuk. Kukoricasalátával tálaljuk. Nyárson sült pulykafalatok szalonnába tekert aszalt szilvával Hozzávalók: 60 dkg pulykamell 4 ek olaj 2 ek száraz vörösbor só fekete bors csípős paprika (lehet csemege is) 8 vékony szelet szalonna 16 szem puha, mag nélküli aszalt szilva olaj a kenéshez Elkészítés: A húst vágjuk kb. 2 cm-es darabokra. Az olajból, a borból, a borsból és sóból készítsünk páclevet, és öntsük a húsra. Keverjük jól össze, és hagyjuk a hűtőben pihenni egy éjszakát, de minimum 3-4 órát. A szalonna szeleteket hosszában vágjuk ketté és egyenként göngyöljünk beléjük egy-egy szem szilvát. Az előre beáztatott fanyársakra felváltva tűzzük fel a pácolt pulykát és a baconbe göngyölt aszaltszilvát. miközben sütjük, kenegessük olajjal, majd a sütés legvégén fűszerezzük pirospaprikával, borssal és sóval. Kenyérrel és könnyű, száraz fehérborral kínáljuk. Remélem ezekkel a gyors, könnyű falatokkal kellemes lesz a hétvégi sütögetés az egész családnak. Jó étvágyat hozzá! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu
2014. ÁPRILIS
MAJÁLIS
MARCAL-PARTI
MAJÁLIS A VÁRKERTBEN 2014. MÁJUS 01. CSÜTÖRTÖK Nyílt nap a Sümegieknek –25. jubileumi lovas gála műsor Nagy szeretettel meghívunk minden sümegi lakost egy fergeteges majálisra 2014.május 01-én a Kisfaludy Várkertbe! Lovagi torna bemutató, sörsátor, sümegi boros gazdák kiállítása, kézműves vásár, helyi kistermelők portékái, koncertek, ökörsütés, a Várkert Múzeum és a Sümegi Vár új kiállításainak megtekintése pónilovaglás a gyerekeknek, íjászat a felnőtteknek! Színes programok a egész családnak!
JÓTÉKONYSÁGI CÉLÚ BOGRÁCSOZÁS SÜMEGI CSAPATOKKAL! A bevételt a sümegi iskolák és óvoda részére ajánljuk fel! 13.00.: Sümegi Fúvószenekar koncertje a Várcsárda teraszán
15.00.: MÁRIÓ – koncert a Lovagi Arénában
16.00.: 25. jubileumi ünnepi lovas gála műsor 20.00.: HATÁRKŐ együttes koncertje
SÜMEGIEKNEK a belépés minden programunkra DÍJTALAN!
Szervezők:Polgárok a Városért, Polgári Önképző kör és 7ÈMMBMLP[ØJ#BSÈUJLÚSt²SEFLMǮEÏTÏTJOGPSNÈDJØ www.hotelkapitany.hu
2014. ÁPRILIS
9
MARCAL-PARTI
Apa-monológ Kérdezd meg magadtól, elszármazott, Elköltözött, álmait hajszoló, Mindig máshol jöttment fiú, Eszedbe jut-e néha az apád? Van egy apád, úgy él mögötted, Mint egy ivartalan és elkötött Senki, aki nagyétkű fiút nemzett, De az a fiú elment, És ha veled dicsekszik, Nem tud otthon senkit se felmutatni. Apaságában naponta cáfolódik, Megszólítatlanul tartja magát Mint egy poros háló, alád; Ahogy te épülsz, Minden nap büszkébb, Minden nap keserűbb Ember lesz az apád. Nyilván gondoltál arra, hogy meghal. Nyilván tudod, hogy épp idegenben Leszel, amikor elér a híre, Nyilván felkészülsz arra a hírre De arra gondolsz, hogy egy halálnak Képei vannak? Áll a szobában, mint egy zsák, eldől, Lever valamit, valamit eltör, Arcára esik, majd fölemelik - gondolsz-e arra, Hogy egy halálnak képei vannak? Játszol-e, mondd csak, ezzel a képpel? Nem kéne egyszer leülni vele, S megígérni, hogy ott leszel aznap?
IRODALMI ROVAT
Szálinger Balázs: Sport Milyen felállást görget a semmibe Emlékeinken átcsobogó folyónk, A múlt! Úgy bizony, elmaradnak Képei sorra a nagy csapatnak.
S a tartalékunk! Kincsek a kispadon: Országgyűlési ifjak, mint madarak, Röptükre várva veszteg ültek. Egy’ sem akart soha nagyszerűbbet.
Védtengelyében Széchenyi állt, a gróf, Átjátszhatatlan hústorony, úri bekk – S ugrott, sosem féltve a testét Kurta szavára a főnemesség.
Milyen felállás fúlhat a porba itt. Milyen varázslat lett itt tavasztalan. Nyilván hazudtak, összefogtak, Nyilván csaltak a jobb- s nagyobbak.
Tanárian szűrt eggyel elébb Deák, Túlsúlyosan se lett halovány csibész; Alázatos kis rombolóként Vitt ki a gyepre erős, nyugodt vért.
Időt is húztak. Rossz vacsorát kapánk. Vagy nem értettük, mit jelez ez meg az, Vagy rokonnépből volt a bíró, S szláv, latin (egykutya!) volt a sípszó.
De Wesselényi munkabírása, haj! Fékezhetetlen volt, leszegett fejű, Nagy homlokán állati fény gyúlt, És befelé cselezett, ha indult.
Nyilván hatott ránk mindez a cselszövés. Befele pattant a labda is, lehet,, Vagy egyikünk túl magasra ugrott, Vagy csak nagy hiba rúgni luftot.
Baloldalon mint nyurga agár futott Táncsics, ki úgy nyúlt labda alá, akár Egy szélsőisten – úgy adott be, Mintha a menny köve csapna földbe.
Mi nem figyeltünk holmi göröngyöket, Játszani kezdtünk – s kúsztak a földön ők! Nem örültek végül a gólnak: Csaltak, csaltak a jobb- s nagyobbak.
Előretoltan állt a jogász Kossuth 10-es mezében, klasszis irányító – Gyors döntések mestere, bálvány: Egyike-másika kell a pályán. Aztán Petőfi, született támadó, Nyakas, az edző mégis erőlteti. Legszebb csatárkor: huszonhat éves, Megszalad, elbújik, ugrik, érez.
Szálinger Balázs a jelenleg Budapesten élő és alkotó fiatal, József Attila díjas költő Keszthelyen született. (Itt felsorolhatnánk számos díjait, ám azonnali képet inkább az olvasott verseken keresztül kapunk.) Egy ideig Erdélyben élt, költői szülőföldjének is ezt tartja. 1999 óta folyamatosan jelennek meg kötetei, írásai és színházi munkái. Nemrég – 2011-ben - köszönthettük és hallhattuk őt Bazsiban,
Szálinger Balázs Bazsiban – 2011 ----------------------------------------------
Visszakívánom mégis a vesztesek Szertefutott és túlfizetett hadát. Mert meccseink is elmaradtak, Nemhogy képei egy csapatnak.
a minden évben megrendezendő Simon István emléknap vendége volt, ahol a „Régi királyok” c. versét olvasta fel. „Sümeg a szívem egyik közepe…” – jegyezte meg nemrégiben és melegen érdeklődött városkánk irodalmi élete felől. Kende Kata
Ingyenes harcművészeti képzést a gyerekeknek Sümegre! A napokban, hetekben olyan információk kerültek napvilágra, amelyek derűlátásra adnak okot, illetve gondolatözönt indítottak el bennem is, amit jónak látok megosztani a városommal, hátha másoknak is születnek belőle gondolatai… Egyrészt a sümegiek örülhetnek és készülhetnek a sportot tekintve egy nagyon sikeres szezonra, hiszen a VSE, a focisták és a röplabdások is rengeteg támogatást kapnak, ami után valószínűleg teljes erővel tudnak majd az idényre koncentrálni. Egyrészt a várostól kap a VSE 5millió Ft-ot, a röpisek külön 2milliót, amit pedig 2-vel kell szorozni, hiszen azt is tudjuk, hogy emellett ingyenes teremhasználat, pályakarbantartás, utaztatás jár mellé még egyszer ekkora mértékben – így 10millióról és 4millióról beszélhetünk. Ez már elég fedezet pl. távolabbról idejáró edző és igazolt játékosok fizetéséhez is. Emellett a Bozsik-program is, a helyi vállalkozók társasági adója is juttat szépen pénzt a focira, valamint pályázatot is sikerült nyerni a pályára. Mindemellett Kapitány Úr is adott a focira 7milliót, a röpire pedig 3milliót tervez idén – szavahihető ember, biztosan meg is kapják. Összességében a VSE, alatta a foci így rendelkezhet 17milliónyi támogatás + Bozsik-program, társasági adók + pályázati összeg felett, a röplabda pedig 5millióval minimum, plusz, amit sikerül támogatókat szerezniük.
10
Azért ebből már csak ki lehet hozni valamit?! Biztosan sok komoly eredményt fogunk ezért idén tapasztalni, hallani, én ennek nagyon örülök. Arra gondoltam, megosztom Önökkel, Veletek, mit tudnék én ilyen összegekből elérni, megvalósítani a falkával, hátha megmozgatja a gondolatait olyanoknak is, akik esetleg minket is támogatnának és tudnának is szponzorálni. Az egyszerűség kedvéért csak sümegi harcosokkal számolnék, nem saját költségen ide járó idegenlégióssal, mégha lenne is olyan, aki megérdemli (bár a fociban akad ilyen, költségtérítéssel). Azért nem egyértelmű kérdés ez nekem, mert a kaliforniai székhelyű világszervezetnél is Sümeg van bejegyezve csapatnévként, nem fantázianév (ami szerencsés, mert ez meglehetősen híressé tette városunkat világszerte, nemcsak országosan), így a nem sümegiek is sümegi dicsőséget halmoznak az én tanítványaimként – de maradjunk csak a helyi lakosoknál. Hogy még egyszerűbb legyen, 4 fővel számolok, bár nagyobb válogatottat is öszsze tudok rakni – volt verseny, ahol 20nál több harcost vittem – de 4 komoly versenyzőt a felhalmozott érdemek és szorgalom alapján mindig ki tudok állítani. Vegyük először a hazai viszonylatot, az országos versenyeket, mivel 3-4 megyét
érintő az a verseny, amit én szervezek itt helyben - persze, ennek is vannak költségei, de az bagatell, nem összevethető a focisták megyei versenyeivel, ha csak a rendezést nézzük, nem a versenyzők idekerülését, napi ellátását – ezt nálunk szokás megoldani mindenkinek magának… Az egyik legkomolyabb rendezvény, amire nemhogy sok klub, de sok stílus is elmegy, a G4 fordulói. Ebből több mint 10 van már, gyakorló versenyekkel együtt. Számoljunk csak 10 versenyt, azok a komolyabb bajnokik és kupák. Mivel négy ember egy autóval eljuthat ezekre, alacsony utazási költséggel lehet számolni + nevezések: 40.000,- Ft-ba még izotóniás ital, vitaminpótlás is belefér. Volt már rá példa, hogy az ország másik végében levő versenyre a reggeli kezdés miatt szállásfoglalással előtte nap mentünk – ezt nem számolom fel. Ez 400.000,-/év, sok érem, mindenhol sümegi dobogós fényképek, számtalan eredményközlés a világhálón Debrecentől Szombathelyig, Mohácstól Budapestig. A másik hazai rendezésű, rangban viszont nagyon komoly verseny: Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Nyitott Bajnokság. 5-10 országra is lehet számítani a régiónkból, de láttam már tengerentúli kis harcost is ilyenen (a világbajnoki döntőimben az amerikai ellenfelem kisfia is in-
2014. ÁPRILIS
dult akkor). Ez idén Orgoványban lesz. 4 kis harcosnak ez a verseny a magasabb nevezési díj miatt 50-60.000,- között van, ha egy autóval megyünk és szülők nem jönnek… Mivel étlen-szomjan nem lehet gyerekeket az országon átvinni, itt van ennek is költsége, de ezt nem számolom, adjon hozzá mindenki, amennyit akar. A felnőtteknek ugyanilyen hazai rendezésű nemzetközi verseny minimálisan 15 ország állandó részvételével 3 lesz idén: kettő májusban, egy novemberben. Ez 4 harcosnak a fenti költséggel számolva 60.000x3, azaz 180.000,-. Nagyjából hasonlóan lehet számolni azokkal a szomszédos és közeli országokban rendezett ilyen versenyekkel, amikre még könnyen és olcsón, autóval eljuthatunk. Ezekből 10 van minimum, de van, ahol több fordulót rendeznek egy évben. Számoljunk csak 10-zel, és bár az üzemanyagköltséggel adott esetben már nem fér be ebbe a keretbe, maradjunk a 60.000,Ft-nál: ez összesen 600.000,-, étkezést, plusz költséget megoldjuk. Ezek a nemzetközi versenyek, a kölyökversenyt is ideértve, már a teljes világot bejárják képanyaggal, eredményközléssel. Ez nem túlzás: sümegi harcosom, Kalla Levi már szerepelt angol magazinban fő képen! A brazilokkal és az amerikai központtal való szoros kapcsolat miatt pedig mindent szinte azonnal tudnak ott is.
IRODALOMI / JOGI ROVAT Jelenleg olyan 4 kontinens szintű verseny van, ahova más földrészek harcosai is eljönnek, a többi kisebb, ilyen szándékkal rendezett versennyel nem számolok. Azt hiszem, a fentiek publicitása után nem kell sokat elemezni, ezek milyen visszhanggal bírnak. Gyakorlatilag Európában rendezett világbajnokságok. Ezekre autóval menni már nem szerencsés és van szállásköltsége is, akár többnapos rendezvények, akár csak egy. Van ebben profi, pénzdíjas verseny is, a győztesnek világbajnokságra szóló meghívással! Egy ilyen verseny az eddigi tapasztalatok alapján 100.000,- és 200.000,- Ft közötti összegből kihozható, a szállás mennyiségétől, repülőjegy árától függően. Számoljunk csak a 100.000,- Ft-tal: 4 főnek 400.000,-. Minden földrészen van már nagyon komoly világbajnoki forduló, elég sok évente, esetenként kicsit eltérő szabályrendszerben, illetve van olyan, ami meghívásos. Van viszont két mindenekfölött álló világbajnokság és egy, a többi közül kiemelkedő kontinens-viadal: az IBJJF Világbajnokság, az IBJJF Korosztályos Világbajnokság, és a PanAm Bajnokság. A világ élvonala ezeken gyűlik össze – már aki megteheti. Szerencsésnek lehet mondani,
hogy egy úttal letudható mindhárom egy 1 hónapos kint léttel, a központi szervezés okos tervezése miatt. Szűken számolva 7800.000,- egy főnek ez a kiruccanás. A fenti számok tükrében: a gyerekeknek teljesen ingyenes lehetne az edzés 2015. júniusig + nyári napközis tábor 1 millió Ft-ból! A focisoktól ezt sokszor megkaptam, hogy itt fizetni kell, ott pedig minden gyerek szabadon járhat (pedig mi az Akadémiát magunk tartjuk fenn, fizetést se kapok nagykalapból… ), de ezzel a feltétellel meg tudnám mutatni, hogy több csoportban simán öszszejönne 100-nál több kiskölyök nálam is – ráadásul ez simán egy 20km-es vonzáskörzetből az eddig felépített jó hírünk miatt! (Jelenleg az Akadémia összlétszáma így is közelíti a 100-at...) Tovább: elmondható, hogy a városban kiosztott legkisebb támogatással, a 2millió Ft-tal eljuttatnám a csapatom 4 kiemelt versenyzőjét az összes országos versenyre, ami számít, egészen a legkomolyabb európai nemzetközi versenyekig! Ebbe az összegbe még olyan fejlesztések is beleférnének az akadémián, amelyek óriási löketet adhatnának az eddig is kiegyensúlyozottan magasnak
mondható teljesítménynek – létrehozhatnék egy nagyon komoly, az élvonalban használt elvek, eszközök, módszerek alapján működő kis edző központot! Mivel emellett nekem nem kell 2-vel szorozni, mert az Akadémia működését én rendezem, ennek az összegnek a duplájával, 4 millió Ft-tal két fővel kijutnánk az amerikai viadalokra, és még mindig mi kerülnénk a városban a legkevesebbe – viszont hozadékaként a világ minden pontja hallana Sümegről! Ha az 5milliót vesszük, 3 fő mehetne, 5,5millióba a 4 fő beférne ügyes gazdálkodással. Ezt a 4-5milliót az Akadémiára fordítva, nem egy év alatt felhasználva, csak az európai versenyek szintjéig: több évre, évtizedre előre olyan alapokat teremtenék belőle, ami a helyi Akadémiát akár generációkon átívelően megerősítenék, de a fent említett ingyenes gyerekedzés is beleférne. A végére 20-30 milliós éves juttatási összeget csak azért írom le, mert miért is ne merjünk nagyot álmodni – hiszen ez most egy szezonra itt rendelkezésre áll… : az ingyenes utánpótlás nevelés, nyári táboroztatás mellett egy ilyen összegből olyan komplexumot építenék Sümegnek,
MARCAL-PARTI ami évtizedekre előre hatalmas lehetőségeket hozna, és eredményeket! Ez nem most kitalált elképzelés, hanem már régebbi nagy álmom, tervem, amiért hajtok. Fog akadni rá talán pályázat, amivel egy itteni egy éves költségvetésnyi összeggel ekkora távlatot nyithatnék… Bármelyik összeghatárt nézzük, az eredményeinket (országos-, nemzetközi-, EB, VB-érmek) ismerők számára elég nyilvánvaló szerintem, hogy a hírünkkel együtt a minket támogatók is megjelennek a médiában, a ruháinkon, és mindenhol, bejárják így velünk az országot, világot. Hát én számoltam, gondolkoztam – bővíthető ez még jócskán, de elég is, ha megindít gondolatokat. Annyit még egyszer utolsó gondolatként, hogy ez az egész nem a másoknak adott lehetőségből való részt irigyli – örülök, ahogy az elején is írtam, az ő sikereiknek és használják fel teremtő módon, ami jutott nekik. Pusztán a Farkasok számára igyekszem magam is teremteni, ha ilyen gondolkodásra ösztönzéssel ez lehetséges… Molnár Gábor Gracie Barra Farkasok www.farkasok.com
Ingatlanjog Az új Alkotmány, az új büntető törvénykönyv, és az új polgári törvénykönyvünk mellett speciális területeket szabályozó szakági törvényeket is alkotott az Országgyűlés. Ezek közül az egyik legnagyobb változást hozó törvény az új földtörvény. Az Országgyűlés 2013. júniusában fogadta el „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról” szóló 2013. évi CXXII. törvényt. A törvény megalkotása során az Országgyűlés célja többek között az volt, hogy a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen továbbá az élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre. A jogalkotó célja, hogy a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. A törvény bevezeti a földműves fogalmát. A törvény alapján földműves az, aki: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem
hasznosulhatott, vagy a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. A törvény hatályba lépését követően 2014. május 1-jétől termőföldet csak földműves vehet. A törvény által meghatározott földművesség alól kivételt képez, ha a vevő birtokában álló földterület a megvásárolni kívánt ingatlannal együtt sem haladja meg az egy hektár összterületet. Így amennyiben például a sümegi vagy sümegprágai vagy bazsi hegyen valaki zártkerti ingatlant szeretne venni, és az összes birtokában lévő föld a megvásárolni kívánt ingatlan területével együttesen nem éri el az egy hektárt, akkor a vevő nem kell, hogy földműves legyen. Nagyon lényeges, az új törvény által meghatározott változás, hogy a 2014. május 01-ig hatályban lévő „A termőföldről” szóló 1994. évi LV. törvény csak és kizárólag a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágba tartozó területekre vonatkozó szabályokat tartalmazta. Az új földtörvény nem tesz különbséget a külterületi és a zártkerti ingatlanok között. Tehát az új földtörvény hatályba lépéséig, ha valaki a sümegi szőlőhegyen eladott egy zártkerti ingatlant, akkor azt viszonylag egyszerűen egy adásvételi szerződés megkötésével megtehette. Abban az esetben, amennyiben a zártkert szőlő művelési ágba tartozott, csak a
hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt kellett alkalmazni. Az új törvényi szabályozás alapján viszont – mivel a zártkert is egységesen a föld kategóriába tartozik – már az általánosan alkalmazandó, úgynevezett hirdetményes eljárást kell lefolytatni. A hirdetményes eljárás lényege, hogy az eladó és a vevő megkötik az adásvételi szerződést, melyet 60 napra ki kell függeszteni azzal a céllal, hogy az esetlegesen elővásárlási joggal rendelkező személyek élni tudjanak a törvényben biztosított elővásárlási jogukkal.
nem minősülő (csere, elbirtoklás, stb.) tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek a hatósági jóváhagyása is értendő. Mindezeket összegezve elmondható tehát, hogy a hatályos szabályozás szerint az eljárási határidőket betartva, egy föld tulajdonjog átruházásához akár 6 hónap időtartamra is szükség lehet. Ingatlanok tulajdon átruházásánál az új földtörvény rendelkezésein kívül további speciális rendelkezések vannak hatályban. Ezen körbe tartozik a használt lakóingatlanok adásvételéhez kapcsolódóan a
Mindezen változásokon túl 2014. május 01-től a törvény erejénél fogva működniük kell a Földbizottságoknak. A Földbizottságokat területi illetőséggel kell megalakítani egy vagy több település közigazgatási területére. A Földbizottságok döntenek arról, hogy a felek között megkötött adásvételi szerződést jóváhagyják, vagy a jóváhagyást megtagadják. Az új földtörvény bevezeti a föld tulajdon átruházásához szükséges hatósági jóváhagyási eljárást is. Ebben a körben részben az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása, valamint az adásvételnek
176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet előírása az energetikai tanúsítványokról. Ez a rendelkezés előírja, hogy használt lakás vásárlása esetén az energetikai tanúsítványt – köznapi néven a használt lakás zöld könyvet - el kell készíttetni. Amennyiben valakinek szándékában áll ingatlant akár eladni, akár venni, célszerű előre, időben tájékozódni a konkrét feltételekről, a jogszabályok által meghatározott keretekről. dr. Rédei Zsolt ügyvéd 8330 Sümeg, Petőfi Sándor u. 19. 06-70/620-75-18
2014. ÁPRILIS
11
MARCAL-PARTI
HIRDETÉSEK
Tevékenységi kör bővítés: Szerkezetlakatos munkák, kapuk, kerítések készítése, plazmavágás, lemezhajlítás. #
• Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Mûszaki vizsga átvizsgálási díj nélkül! • Eredetiség vizsgálat • Futómű javítás-állítás • Teljes körű gépkocsijavítás mindenféle típusnál A kupon bemutatásával jogosult a kedvezményre!
#
#
#
Szombatonként autómosásra autómosásra 50% 50% kedvezmény! kedvemény! Szombatonként Május
Nemes Húsáruház Sümeg, Kossuth L. utca
A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat!
Ft/kg
Csirke comb 800,Csirke comb farrészzel 640,Csirke mell 1.160,Csirke mellfilé 1.560,Csirke farhát 260,Csirke mellcsont 200,Hízott kacsa comb 2.020,Sertés comb 1.440,-
Ft/kg
750,600,1.060,1.500,240,150,1.820,1.380,-
SZERETETTEL VÁRJUK
RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN:
MINDENNAP FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL. VADÉTEL SPECIALITÁSOK!
RENDELKEZÉSRE
ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA :
ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A
06-20/966-7000 TELEFONSZÁMON.
Az akció visszavonásig érvényes!
12
Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Főszerkesztő: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelős kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Logóterv: Kende Kata
2014. ÁPRILIS
Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005 ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelős vezető: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.