SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA
MARCAL-PARTI
X. ÉVFOLYAM 6. SZÁM
2014. JÚNIUS
Sümegi korszakok „Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.” Préd. 3.3. A fenti bibliai idézet jár a fejemben a Prédikátor Könyvéből napok óta. Az elmúlt néhány napban ugyanis próbálom rendszerezni, mi is történt velünk itt Sümegen az eltelt két és fél évtizedben, de különösen a legutolsó nyolc évben. Mint egy mozaik, lassan összeáll a kép, és kis városi történelmünkben valóban nagyon éles határokkal követik egymást a rombolás és építés, a pusztító sem-
mittevés és lendületes fejlődés korszakai. A napi gondok közt élni és sokszor épphogy túlélni próbáló ember - mi mindannyian - persze elég nehezen szakít arra időt, hogy az eseményeket időrendbe rakva elgondolkodjon a törvényszerűségeken, amiket felfedez a múlt vizsgálata közben. Nyolc éve annak, hogy zászlót bontott a „Szeretem Sümeget” mozgalom, és a sümegi Fidesz-KDNP, maga köré gyűjtve minden olyan erőt, amelyik változást akart, harcba indult a 2006-os önkormányzati választáson. Az utolsó pillanatban voltunk akkor, az utolsó pillanatban, hogy egy éles kanyart vegyen a város fejlődése a szakadék előtt. Csak emlékeztetőül: a sümegi kórház adósságállománya mintegy 140 millió Ft volt 2006 novemberében, ami hónapról hónapra csak növekedett, és városunk jövőjét veszélyeztette. Önkormányzati biztost kellett kinevezni, hogy az adósság növekedésének üteme legalább lassuljon, és a megnyugtató megoldást is megtaláltuk, mikor 2007. augusztus 1-én a Megyei Kórház részévé vált a sümegi intézmény, kinnlevőségeivel együtt. Ezzel nem csak a város költségvetését szabadítottuk meg egy cipelhetetlen tehertől, hanem biztosítottuk az ott dolgozók munkahelyét is hosszú távon. Nagyon nehéz volt az a 2007-es év, és sokan emlékezhetnek rá, hogy milyen éles hely-
zetben kellett orvosolni olyan bajokat, mint például az előző időszakban felhalmozott közüzemi tartozások miatt kikapcsolt villany és telefon szolgáltatások a város intézményeiben 2006-2007 telén. A költségvetést a fejéről a talpára állítottuk abban cudar 2007-es évben, és megteremtettük a fejlődés, az építés lehetőségét. Sőt, már ebben az évben, 2007 decemberében átadtuk a lámpás kereszteződést a temetőnél. A régi, városunk képéhez méltatlan buszmegállókat kicseréltük, buszöblöket alakítottunk ki. És az építés
folytatódott. A Kenyérgyár mögötti területen építési telkeket alakítottunk ki, amelyek néhány hét alatt gazdára is találtak. A lendületnek nem volt szabad megtörnie, és a fejlesztések finanszírozása szükségessé tette, hogy 500 millió Ft értékben kötvényt bocsássunk ki, hasonlóan a magyar önkormányzatok többségéhez. Ez a pénz nagyon jól hasznosult, nem jelentett többé problémát, ha önrész kellett egy-egy fejlesztéshez, pályázathoz. Lapozgatva az akkori híradásokat, és felidézve emlékeimet valóban egyedülállónak érzem ezt a korszakot. Vegyük csak sorra, mi készült el abban a 2006 és 2010 közötti ciklusban. Építési telkek (Kenyérgyár, József Attila utca), lámpás kereszteződés, körforgalom a csabrendeki kereszteződésben. Aszfaltburkolatot kapott a Szőlőskert, a Korona, az Akácos, a Zrínyi, a Báróházi, a Balogh Lajos , a Várvédők utca, illetve felújították a Lukonich, a Bíró Márton, Széchenyi György, Cseh László és Kövesdomb utca burkolatát. A Kórház belső útjai is elkészültek, ahogy az aszfaltos temetőparkoló is. Pályázati aktivitásunk is megnőtt, a nyertes pályázatok egymást követték, amelyeknek köszönhetően sok-sok millió, sőt, százmilliós érték épült be Sümeg városába. Csak a legnagyobbakat említsük: Ramassetter Iskola , Kossuth Lajos utca,
Tarisznyavár rekonstrukciója, Püspöki Palota, Vár. (Megjegyzem, a Vár-szerződés, amely a most zajló peres eljárás miatt a figyelem középpontjába került egyáltalán nem hozta hátrányos helyzetbe az Önkormányzatot, sőt, ellenkezőleg: biztosította, hogy nem csak a pályázati önrészt, hanem a kötvénykibocsátás minden terhét a várat üzemeltető vállalkozó viselje!) Ezeket a pályázatokat mind akkor nyertük, és a munkálatok is elindultak, ha az átadás sok esetben már 2010 után is történt meg. A felsorolt öt pályázat értéke együttesen több mint másfél milliárd forint! A nagyságrendileg kisebb projekteket is beleszámítva mintegy két milliárd forint érkezett városunkba abban a négy évben! Úgy gondolom egyébként, hogy méltatlanul járnánk el, ha nem emlékeznénk meg az olyan „apróságokról”, hogy akkoriban minden év elején igényes rendezvény naptárat adtunk ki, új, színvonalas kiadványok jelentek meg kiválóan működő Tourinform irodánk közreműködésével. Nagyon sok rendezvényre került sor, Horváth Márton üvegművész állandó kiállítását is megnyitottuk, és végül, de nem utolsósorban a sümegi civilszervezetek és alapítványok is minden korábbinál gondtalanabbul működhettek, hála az Önkormányzat kiszámítható és jelentős támogatásának. „Ideje az eltépésnek, és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak”, írja a Prédikátor egy másik szakaszban. Nos, az eltépés ideje úgy tűnik 2010-ben jött el. Sokan gondol-
hatták talán akkor úgy, hogy nem lehet tönkretenni a már elért eredményeket. Sajnos nem így van, hiszen ha egy akadályfutó verseny egyik résztvevője félreáll a világbajnoki döntőben, és leül a pálya szélén, miközben versenytársai ellihegnek mellette, ezzel tönkreteszi azt a sok munkát, edzést, eredményt, amit korábban már elért. Egy városnak is folyamatosan fejlődnie kell, mert a stagnálás már maga a hanyatlás kezdete. És mivel ideje van a szólásnak is, hát el is jött a szólás ideje, egyre többen érzik úgy a jelek szerint rajtam kívül is Sümegen. Megkockáztatom, hogy hasonlóképpen változást kívánó hangulat van a városban, mint nyolc évvel ezelőtt. Folytatás a 3. oldalon...
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET
Kedves Sümegiek! Úgy érzem, hogy szólnom kell a sümegi vár körül kialakult, a városhoz és hozzánk méltatlan vitához, sőt pereskedéshez. A sorban messziről kell indulnom, mert bizony régen volt (1988) amikor felkérésre pályáztam a városi tisztségre ( tanácsrendszer lévén) a tanácselnökségre. Kettős jelöltség után kaptam egyértelmű bizalmat. Programmal indultam, 25 éves gazdaságvezetői és a város testületeiben eltöltött 10 év után. A turizmus kiépítése volt a programom egyik alapja. Ahhoz, hogy el lehessen indulni, vagyonhoz, vagy vagyonkezelési joghoz kellett jutni. A városban három ilyen turisztikailag értékes létesítmény volt, és van a ma is: a Püspöki palota, a vár és váristálló. A mai vita a várról szól. Időrendi sorrendben szeretnék napjainkig végigmenni a történteken, mert sajnos a városi közvélemény nem ismeri, vagy csak indulati alapon, felületesen látja a helyzetet. 1988 őszén programomat megismertetve első dolgom volt, hogy tárgyaljak Veszprém megye akkori tanácselnökével, István Jánossal, a vár átvételének lehetőségéről. Többfordulós egyeztetés után 1989 márciusában mondta: „Ha átveszitek, tönkre fogod tenni a várost, nem tudjátok fenntartani, üzemeltetni”. Az volt a válaszom, hogy csak EGY napra lesz a városé, van megoldás az üzemeltetésre. ( Ekkor indult a városi kórház vitánk is.)
2
Nyilvánossá tettük az elképzelést, két komoly jelentkező volt: Popróczi Attila, aki később a visegrádi hadi játékokat csinálta és a sümegi Papp család. Körültekintő vita után az akkori Végrehajtó Bizottság a Papp családnak adta üzemeltetésre, pontosítva az akkor látható, elsősorban állagmegóvó feladatokat. A döntés indoka az volt, hogy a Papp családban mindenféle szakmához értő családtag van és sümegiek. A fentiek alapján 1989. április 1-jével szerződést kötöttünk az akkori tanácsi törvényeknek megfelelően a Papp családot képviselő Papp Imrénével. Mivel hitelből tudták a fenntartási és üzemeltetési feladatokat elvégezni, ezért a hitel futamidejével összhangban szólt a szerződés. Minden évben egy alkalommal az üzemeltető a városvezetésnek nyílt
ülésen számolt be, hogy mit csinált, mit akar csinálni és miben tudnánk együtt dolgozni. Közösen szerveztünk rendezvényeket, például 1990-ben az „Ötszáz éves várossá nyilvánítás ünnepét”, a megyei önkormányzattal közösen létrehoztuk a Várszínházat ( a mai Pannon Várszínház elődjét) és több kulturális rendezvényt is szerveztünk. 1995-96-ban szerződésmódosításokra került sor. A polgárjogi szabályozás rendezte az állami vagyont. A vár kincstári vagyon, melynek „ingyenes” használója Sümeg város. Az ingyenes használat feltétele, hogy a várban kulturális programokat kell rendezni. A város ennek a feltételnek magánvállalkozáson keresztül tesz eleget, amivel a Vagyonkezelő és a Műemlékvédelem is egyetértett. Húsz évre szólt a szerződés módosítása, mivel
2014. JÚNIUS
a vállalkozó további banki hitelt kért a fenntartásra és felújításra. Ebben az időszakban alakult ki országosan a gazdasági társaságok jogi szabályozása. Vagyonkezelői pontosítás után Papp Imréné Kft-vel kötöttünk szerződést, melynek tartalma és szelleme azonos volt az eredeti 1989. évivel, hisz ugyanazon folyamatról volt szó. A város lakosságának megelégedésére és örömére végezték a munkájukat, megkezdődtek nagy sikerrel a Végvári Várjátékok, ekkor fogalmazódott meg a vállalkozás részéről, hogy a sümegiek ingyen látogathatják a várat. 1998 őszén letelt a választási ciklusom, a nyugdíjkorhatár elérésével megköszöntem a 10 éves együttdolgozást, nyugdíjba mentem. A várost korrektül adtam át az utódomnak, minden fejlesztési hitelt visszafizettünk, és forgóalap jellegű hiányunk is egy havi hiány volt (mely megfelelő pénzügyi fegyelemmel kezelhető). Három előkészített nagy beruházás engedélyezett kiviteli tervdokumentációja is rendelkezésére állt az új városvezetésnek. ( Szennyvízcsatorna hálózat, ipari terület útja és koncepciója, püspöki palota tetőszerkezet felújítása) Az utánam következő két ciklusban (1998-2006) az üzemeltető részéről a vár felújítása folytatódott, országos szinten is példa értékűnek minősítették ezt a konstrukciót, mert az állami vagyon felújítása nem állami, hanem magántőkéből történt. 2006-tól új, határozott vezetése lett a városnak, aki a város és a várat üzemeltető közötti kapcsolatot kemény viták után visszatette az eredeti medrébe. 2006-2007-ben megfogalmazódott egy nagyarányú várfelújítási lehetőség a város és az üzemeltető között. 2009-ben 822 millió Ft összköltségű projekthez nyert a város pályázati pénzt a vár felújítására: Saját erő 15 % ( 124 millió Ft) Támogatás 85 % (698 millió Ft) A saját erőt az üzemeltető vállalta fel hosszú távú szerződéssel, mivel ennek finanszírozását hitel felvétettel kívánta megoldani. A 2006-2010-es ciklusban a kormányzat lehetőséget kínált az önkormányzatoknak kötvénykibocsátásra. A város vezetése élt vele 500 millió Ft értékben, mivel a kötvény fedezetet nyújtott a városi beruházások finanszírozására. Ezek után nem volt szükség az üzemeltető közvetlen pénzügyi beavatkozására, a város a saját erőt a vár felújításának pályázatához a kötvény biztosította. Az 500 millió Ft értékű kötvény visszafizetésének biztosítására egy új szerződést kötött a város és az üzemeltető az úgy-
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET nevezett „közérdekű kötelezettségvállalás” néven. Ennek a lényege, hogy az 500 millió Ft kötvényt és a hozzá kapcsolódó járulékos költségeket a város a Papp család vállalkozásainak évi befizetéseiből fizeti vissza, mely esetben a város lakossága anyagilag nem károsulhat. Ez egyértelmű, rendezett, korrekt szerződés volt, mely nemcsak a vár felújításának pénzügyi fedezetét biztosította, hanem a későbbiekben megvalósított városi beruházások pénzügyi rendezését is. Mellékelt táblázatban bemutatjuk a Papp család vállalkozásai által, a városi költségvetésbe befizetett összegeket, mely bizonyítja, hogy a várossal kötött pénzügyi vállalásának eleget tett. A városi költségvetésbe befolyt adók
1/4-ed részét a Papp család vállalkozásai adják! A várpályázat végleges pénzügyi elszámolásához szükség volt 60 millió Ftra, melyhez a város vezetése külső vállalkozó (a beruházás kivitelezőjének) segítségét kérte. Ezen összeg visszafizetését a város a várköpenyen lévő földterület értékesítéséből oldotta meg úgy, hogy a Papp család vállalkozása vásárolta meg 60 millió Ft-ért. Az üzemeltető 2013-ban, független attól, hogy a város pert indított ellene, egy támogatott pályázattal 100 millió Ft-os beruházást végzett a várban, gyönyörű történelmi hangulatot adva a felújított részeknek. 2013-ban és 2014-ben a Kormányzat konszolidálta az önkormányzatokat, mely-
be Sümeg Város Önkormányzata is beletartozott. Ebben a programban elengedésre került a kötvény és a hitelek visszafizetése is. Tehát a vár felújítása és a város által 2006 és 2010 között végzett beruházások hitelterhe is elengedésre került! Kedves Sümegiek! 25 éve örültünk és drukkoltunk, hogy a sümegi vár méltó legyen nevéhez, és induljon el a város turizmusa. Akkor indultak még hasonló céllal és ambícióval vállalkozások: Goldburg Üzletház, Váristálló, Várcsárda, Várhotel, Scotti étterem, Kisfaludy étterem és kis panziók. Mára kialakult egy többszintű, működő turizmus.
A PAPP CSALÁD IDEGENFORGALMI VÁLLALKOZÁSAIBÓL SÜMEG VÁROS KÖLTSÉGVETÉSÉBE BEFOLYÓ ÖSSZEG ÉVES BONTÁSBAN 2 009 ADÓK
2 010
2011
2012
2013
MINDÖSSZES
23 937 940 40 657 250
52 476 263
53 671 850
49 666 289
220 409 592
KÖZÉRDEKĥ Köt.váll. 15 000 000 15 000 000
15 000 000
15 000 000
15 000 000
75 000 000
2 875 660
585 000
0
855 000
5 997 820
22 387 320 16 131 760
39 621 060
37 129 425
38 972 835
154 242 400
közérdekĦ kiegészítés IFA KIEGÉSZÍTÉS
1 682 160
Telekvásárlás ÖSSZESEN
60 000 000 63 007 420 74 664 670 107 682 323 105 801 275 164 494 124
Folytatás az 1. oldalról... A sümegi polgárok egyre többen érzik ismét úgy, hogy változtatni kell, mert nem város üzemeltetőkre van szükség most, hanem város fejlesztőkre! Igazuk van! És igazuk van abban is, hogy kis csoportokat alkotnak, polgári köröket, önképzőköröket, beszélgetnek egymás között, egymással, érdekli őket Sümeg története, a múlttal, a jelennel és a jövővel együtt. A jövőért pedig tenni kell. A város most egyébként sokkal jobb helyzetben van, mint 2006-ban volt. Köszönhető ez annak, hogy az intézmények jelentős részének fenntartása már nem az önkormányzat, hanem az állam feladata, és annak, hogy a város adósságait két részletben elengedte a kormány a tavalyi és az idei év elején. Ésszerű gazdálkodást, és aktív, előre gondolkodó, profi pályázati tevékenységet folytatva lehet fejlesztésekbe kezdeni. És kell is! A legfontosabb feladat még mindig a rossz foglakoztatási helyzet javítása. Első lépésként helyet kell biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak. Ugyanis most megint ott tartunk, ahol 2006-ban: nincs szabad telek az ipari területünkön. Azt a 11,5 hektáros területet, amelyet 2009-ben megvettünk, a jelenlegi városvezetés könnyelműen eladta, és ezen a 11,5 hektáron egy új munkahely sem létesült. Olyan cégeket kell betelepíteni Sümegre, amelyek biztosítani tudják, hogy legalább 150-200 új munkahely létesüljön,
515 649 812
Szellemében a történelmi várra épülő, Papp család Vállalkozási csoportja teremtett egy új iparágat városunkban, a minőségi idegenforgalmat. 25 év alatt ambíciójuk, tudásuk és munkájuk révén egy meghatározó, tőkeerős, elismerten jól működő vállalkozáscsoport jött létre. Visszatekintésemben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy körültekintő városvezetés és egy tőkeerős vállalkozás együtt gondolkodása milyen csodás fejlesztéseket tudott vagy tud megvalósítani. Szólnom kellett! A vár körül kialakult, pereskedésig fajult légkör méltatlan, indokaiban hamis és káros a város jövője szempontjából! Tárgyilagosan igyekeztem végig menni a 25 éven. Sümeg és térsége legnagyobb problémája, hogy kicsi a gazdasági ereje, kevés az adóbevétel és magas a munkanélküliség. Kérdezem, hogy merne hozzánk idegen befektető jönni, ha sajátunkat is kigyűlöljük, hamis populista hangulatkeltéssel, és ezt a hangulatot ráadásul a város vezetése szervezi!? Azért kellett szólnom, mert ez az út véleményem szerint járhatatlan és zsákutca! Tóth Tamás Nyugalmazott Polgármester okleveles agrármérnök vállalatgazdasági szakmérnök Ui: 2006-2010 közötti időszakot az akkori városvezetés foglalta össze
Sümegi korszakok és nagy számban tudnak foglakoztatni betanított munkásokat. Ezzel párhuzamosan a turizmus területén is lépni kell, az idegenforgalmi adó jelentős részét – legkevesebb 30%-át, de akár felét is – vissza kell forgatni a turizmusfejlesztésbe, elsősorban a rendezvényturizmus felfuttatására. Pezsgő életet kell vinni belvárosunkba, ami jótékony hatással lesz a vendéglátóhelyekre, és egyéb üzletek forgalmára is. Sikeres pályázati munka nélkül mai világunkban nincs sikeres városfejlesztés. Ezért olyan szervezetet, akár önkormányzati céget kell létrehozni, amely csak ezzel foglakozik, professzionális szinten! A csapadékvíz elvezetést valóban meg kell oldani, a Petőfi utca és Árpád utca lecsövezését végre kell hajtani, ez lehetővé fogja tenni, hogy ezekben az utcákban parkolóhelyek jöjjenek létre. A Shell kút, illetve TESCO fölötti terület (Vadrózsa utca és környéke) aszfaltozása és csapadékvíz problémájának a megoldása sem várathat magára tovább! A belváros rehabilitációját is folytatni kell, elsőbbséget kell kapnia az ún. turisztikai tengelynek, a Ferences templom és a Plébánia templom közti szakasz rendezésének. A közbiztonságot is olyan szintre kell emelni városunkban, amely méltó egy kiemelkedő idegenfogalommal rendelkező városhoz! Ha ezeket a sürgető feladatokat elvégeztük, remél-
hetőleg két év alatt, figyelmünket és energiánkat a többi szép városfejlesztési feladat felé fordíthatjuk, amelyekről bőven olvashatnak lapunkban az utóbbi időben. A civil - és a sportélet is nagyobb figyelmet és törődést igényel, mert a város csak akkor működik jól, ha egyesületei igazi élettel töltik meg! Ebben bizonyosan az Önkormányzat segítségére lesznek a vállalkozók, cégek, amelyeknek érezni kell a megbecsülést és a segítőkészséget az új városvezetés részéről.
2014. JÚNIUS
A fent leírtakról természetesen beszélgetni, akár vitatkozni is lehet, sőt kell. Most is, és később is, hiszen a helyi demokrácia lényege, hogy a lakóhelyükért felelősséget érző polgárok fórumhoz jussanak. Arra kérem Önöket, hogy továbbra is írják meg véleményüket, javaslataikat a lapunkba, és mondják el minden lehetséges és létező csatornán. Ideje van az építésnek! Végh László
3
MARCAL-PARTI
KÉPES HÍREK
Az elmúlt egy hónapban városunkban többek között sor került a Tűzoltó egyesület 125 éves évfordulójának megünneplésére, amely az önkormányzat anyagi támogatása nélkül is szépen sikerült rendezvény lett. Lengyel testvérvárosunk is képviseltette magát az ünnepségen. Elballagtak ovisaink, iskolásaink, gimnazistáink. Természetesen ebben az időszakban került sor az elsőáldozásra, bérmálkozásra is, a püspöki palota pedig helyszínt nyújtott Miller Lajos, városunk díszpolgára estjének, illetve Udvardi Erzsébet kiállításának.
4
2014. JÚNIUS
KÖZÉLET
MARCAL-PARTI
A Polgári Önképző Kör(1866) és Vállalkozók Baráti Köre rövid és hosszú távú városfejlesztési tervezete
Városfallal körbevett történelmi belváros I. Miklósi Sikes Csaba tollából -ki szintén tagja e baráti körnek - megjelent „Ha igen akkor miért nem” cikkéhez kapcsolódó fejlesztési program. Kérni a felvételt a Megyei és a Nemzeti Értétárba! Olyan történelmi és építészeti érték Sümeg történelmi belvárosa, melynek az értéktárban lenne a helye. Ez az első feladata kell hogy legyen a következő városvezetésnek. A vár és a városfallal körbevett történelmi belváros a veszprémi püspökség székhelye és uradalmának központja volt a magyar történelem nehéz időiben 200 évig. Keressük az együttműködést, közös fellépést a belváros rehabilitációjáért. Az elismerés lehetőséget kínálna a kiemelt fejlesztésre! Kisfaludy tér Szent István tér és Udvarbíró tér felújítása
A térfelújítás adna egy vázat a további fejlesztésekhez. Itt adnánk helyet egy szoborcsoporttal e történelmi kor országos hírű püspökeinek. Püspöki Palota Fejlesztéséhez kapcsolódóan a palota mögött egy földbe süllyesztett 500 férőhelyes színházterem és komplett járulékainak kiépítése. A fejlesztés rangot és kellő férőhelyet adna magas szintű kulturális rendezvényeknek és tényleg a Balaton-felvidék kulturális központja lehetnénk. Surgoth-ház (Lábas ház) kúria Méltó helye lenne a városháznak a polgármesteri hivatalnak. A történelmi város igazgatása történelmi belvárosból történne! A súlyozott fenti fejlesztések egyeztetett tanulmánytervei közel 10 éve elkészültek. A kiviteli tervet kell a következő városvezetésnek elkészítenie, és a saját erő függvényében elkezdeni a beruházást.
84-es főútra épülő tourizmus jelene és jövője II. Az elmúlt 2 évtizedben elkészült fejlesztések után a 84-esre épülően kialakult egíy színvonalas szolgáltatás és infrastruktúra mej meghatározója a város idegenforgalmának. E városrész helyzetéről és fejlesztési lehetőségéről szeretnénk szólni. 1. Váristálló Kincstári vagyon, de 4-5 áttételen keresztül üzemelteti Czapári Róbert vállalkozó. Ennek ellenére országosan elismert turisztikai fejlesztéseket valósított meg: - Radetzky katonai hagyományőrző Egyesület központi istállója. - Radetzky Akadémia címen hadtörténeti, történelmi ismeretterjesztés - Kopófalka vadászat, mely egyedi magyarországon és a környező országokban, maximális magyar és nemzetközi elismertséggel rendelkezik - Lovasoktatás, táborok és lovas sport A várhoz hasonlóan a város rendelkezési jogot akart szerezni az ingatlan hasznosítására a Méntelep megszűnése után. A váristálló kincstári vagyon, de kezelője a Mezőgazdasági Minisztérium mely intézményén a MEMI –n keresztül gyakorolja a hasznosítást. A Méntelep megszűnése után Sümeg város üzemeltetési jogot szerzett, melyet pályáztatás után Czapári Róbertnek adott. Az épület romlásának és a vállalkozás beszűkülésének a magyarázata abban van, hogy nincs közvetlen érdemi dontési joggal rendelkező felelős. Ha azt akarjuk, hogy újra egy jól működő lovasturisztikai vállalkozás legyen, legfontosabb feladat a várhoz hasonlóan az „ingyenes kezelői jog” megszerzése a város részéről és az üzemeltetés pontosítása a vállalkozóval. Hogy ez megtörténjen, politikai és kormányzati kapcsolat bevonásával érdemi tárgyalásokat kell
elindítani a következő városvezetésnek. Fejlesztésként jelentkezik az iskolai lovasoktatás, melynek helyet tudna adni a Váristálló és a HOTÉP fedeles Lovardája. 2. Vársétány és parkolója Az egész területegységet együtt kell kezelni a városfejlesztési tervben és fejlesztését elindítani. Vársétányi és a parkolói vállalkozók elsők voltak a 84-esre épülő turozmus kialakításában. Ma egyértelműen kell keresni a pályázati lehetőségeket a modernizálásra, egységes kép kialakítására a Vársétányban érdekelt vállalkozókkal a városfejlesztési koncepció részeként. 3. Goldburg épület Horváth József vállalkozó ambiciózus terve 1997-98-ban ment pénzügyileg csődbe, mert Bajor-Badenvürtenbergi hitellel épített, és az árfolyamváltozás miatt tönkrement. Ma a Sümegi Sarvaly Rt tulajdona és vállalkozásokkal üzemelteti. A jó elhelyezkedés sok lehetőséget kínál. A városnak a Sarvaly Rt-vel közösen kellene a terület fejlesztésén együttműködni. 4. Várcsárda – Kisfaludy Kert. Ma a legszínvonalasabb sümegi idegenforgalmi létesítmény, működtetője a HOTÉP Kft. Az infrastruktúra lehetőséget kínál városi rendezvények fogadására. 5. LIDL üzletház, parkolóval A vállalkozás nem indult meg. Értékesítésre kiajánlották. El kell indítani az új testületnek a tárgyalásokat az épületegyüttes hasznosítására. Várjuk a lakossági ötleteket akihelyezésre kerülő Ötletládákba. 6. Várköppeny É-Ny-i oldalán húzódó földút felújítása. A várköppeny É-Ny-i oldalán található földút modernizálása révén behozná a gyalogos idegenfogalmat a belvárosba. Előzetes tervei évek óta készen vannak.
7. Tóth Tivadar út 84-es főút kereszteződése A kereszteződésre elkészültek a körforgalom és a csatlakozó Tóth Tivadar út és a Kompanik Zsófia Óvoda melletti parkoló kiviteli tervei. A forgalomszabályozás révén a főút turisztikai forgalma bevezethető a városba. Megoldódna a 84-es feletti városrész gyalogos forgalmának biztonságos átvezetése. A 84-esre épülő meglévő beruházások és azok kompletten kezelt további fejlesztése azon túl, hogy növelné a város gazdasági erejét, egyben a 84es feletti városrész gyalogos forgal-
2014. JÚNIUS
mának átvezetését is megoldaná. Az új körforgalom és a meglévő tapolcai úti körforgalom közötti szakaszát a 84-es főútnak le kell lassítani és belterülti szintű forgalomszabályozást kellene érvényesíteni! (lassító, villogó, sárga lámpa) Az elmúlt évtized fejlesztései révén kialakult egy új sümegi városrész és szolgáltató vállalkozásai: SPAR Bevásárlóközpont, TESCO áruház, SHELL benzinkút, ez Sümeg kertvárosa. A következő fejlesztési időszakban ezen városrész útjainak portalanítása lenne még megoldandó feladat.
5
MARCAL-PARTI Miklósi-Sikes Csaba
HELYTÖRTÉNET Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak
Irodalmi élet Sümegen (8. rész)
A sümegi születésű egyházi tisztségviselők irodalmi munkássága kalmi prédikációt írt. Nyomta- gerszegi nagypáholy vezetője volt, s teménye, melynek eredeti kézirata a sütásban öt latin és két magyar mint ilyen, ismeretségbe került a magyar megi városi múzeum levéltárában őrzik, nyelven írt munkája jelent meg köztársasági mozgalom vezetőivel. Mar- akárcsak 1781-ben megírt önéletrajzi 1735 és 1748 között, mindany- tinovics és társainak pere idején József feljegyzéseit is. Kisgörbőn hunyt el, ott nyit Nagyszombatban adták ki. nádor vizsgálatot rendelt el ellene, de is temették, sírja ismeretlen helyen. Magyar nyelven kiadott munkái iratait megsemmisítve tisztázni tudta Ismert Festetics György vigasztaló levele, közül, az 1743-ban megjelent magát. 1798-tól kisgörbői birtokán élt, melyet ez alkalomból írt özvegyéhez. „…Halottas dicséret... Kis-Kers- bár Sümegen a mai Deák Ferenc u. 4. Az irodalomtörténeti kutatás rendszeresen tyeney Hunyady István szentelt sz. alatt is megtartotta a szülői házat, foglakozott emlékével. Kazinczy többvitéz úrnak el-temetése alkal- melynek utcai homlokzatán 2005-től ször említi nevét, 1818-ban arcképé is matosságával... Örményben emléktábla őrzi nevét. Kisfaludy Sándor leközli Munkái című kötetében (Osszi1743. Sz. András hava 17.”, il- mellett tagja volt annak a népesebb tár- ánnak minden énekei). Családfája, illetve letve az 1750-ben kiadott „A saságnak, akik Széchényi István veze- neve szerepel Nagy Iván monumentális boldogságos szűz Mária szep- tésével a tudós társaság, a későbbi aka- munkájában (Magyarország családjai lőtelen fogantatásának dicső- démia felállítását tervezték. Sümegen 1857-1868. X. 330.), míg irodalmi munséges vallása; melyet... ünnep- kötött házasságot (1773. dec. 19-én) kásságról a Hazánk és Külföld 1866. lette Posonban 1750.” nagymányai Koller Borbálával, akitől 52. számában olvashatunk „Egy ismeAz előbbieknél jóval ismer- nyolc fia és nyolc leánya született, felnőtt retlen magyar jakobinus és költő” címtebb jáprai Spissich János kort azonban csak egy leány, a szabad- mel. Nevét említi a Moenich-Vutkovich (Sümeg, 1745. márc. 28.–Kis- ságharc mártírjához, Csány Lászlóhoz szerzőpáros 1876-ban Pozsonyban kiaSpissich János. Megjelent: Kazinczy görbő, 1804. ápr. 25.) neve, (1790-1849) gyönge szálakkal kötődő dott „Magyar írók névtárá”-ban. Két év Ferenc Munkái, VI. kötet. Bp. 1815. akinek emlékét elsősorban po- Katalin, és a Kisgörbőn született két múlva a Nagykanizsán, Bátorfi Lajos litikai és írói munkássága révén fiúk érték meg. László később Moson- szerkesztésében megjelenő „Adatok Zaőrizte meg az utókor. Régi hor- körtvényesen (Szlovákia) volt birtokos, lamegye történetéhez” című kiadvány A Sümegen született, majd a történelmi vát nemesi családból származott, ne- míg Sándor, miközben a szüleitől örökölt V. kötetében Horváth Ádám egy verssel Magyarország különböző helyein egyházi meslevelüket és előnevet Miklós nevű vönöcki birtokán gazdálkodott, 1826- idézi fel emlékét (Egy ismeretlennek szolgálatot teljesítő személyek közül, őse II. Ulászlótól nyerte 1503-ban. A 1834 között a szántói járás alszolgabírája gyászos gondolatai Jáprai Spissich János akik irodalmi munkásságot is folytattak, több ágra szakadt család a történelmi volt. Spissich János jelentős irodalmi koporsójánál). Ballagi Géza a jog- és eddigi ismereteink szerint legkorábbról Magyarország számos vidékén volt ho- munkásságot is folytatott, de nyomta- államtudományok doktora 1888-ban Symeghi János (Sümeg, 1686. okt. 1.– nos. Apja, a Sajtoskálon született Sándor, tásban csak egyetlen munkája ismert megjelent munkájában is méltatta SpisBuda, 1753. máj. 7.) áldozópap és tanár Sopron vármegye főszolgabírója volt. 1791-ből: „Az 1790-ben Budán, Szent sich irodalmi tevékenységét (A politikai neve ismert. Alig volt 13 éves, amikor a Forintos Katalinnal kötött házassága István havának hatodikára rendelt s kez- irodalom Magyarországon 1825-ig). ferences templomban levő Fájdalmas révén több zalai, illetve egy vönöcki dődött és 1791. esztendőben, Pozsonyban 1896-ban Halis István (1855-1927) nagySzűzanya szobra előtt megtörtént az első (Vas m.) birtokhoz is jutott. Innen böjtmás havának 13-án végződött ma- kanizsai író és könyvtáralapító foglalta csodás gyógyulás, s ezzel Sümeg búköltöztek át Sümegre, ahol Bíró Márton gyarországi nagy-gyűlésnek folytáról össze Spissich életrajzát a Zalavármegyei csújáró helyé vált. Ennek is köszönhető, püspöki kinevezésének évében és hó- tett jelentős tudósítása nemes Zala vár- Évkönyv oldalain. A szabadságharc lehogy 18 évesen (1704-ben) belépett a napjában megszületett egyetlen fiúk, megye küldötteinek…”. Beszélt orosz, gendás hírű honvédhadnagya, Püspöki kegyes tanító rendbe. A poétikát Kassán János. Mivel az apa fiatalon elhunyt, olasz, német, latin és szláv nyelven. Grancián (1817-1861) a Magyarország (1713), a retorikát Kolozsváron (1714) anyja a gógánfai birtokos, Gyömörey Rendszeresen írt verseket, közülük az című folyóirat 1897. évi számában „Egy tanította, ezután ugyanott teológiát tanult József (1719-1786) felesége lett. Kö- 1791-ben, feltehetően Kisgörbőn pappírra üldözött nagy férfiú” című írását a és bölcseleti doktori diplomát szerzett. zépiskolai tanulmányai és a jogtudományt vetett „A jövendő századnak” című köl- Sümeg és Vidéke 1897. ápr. 25-i száma Hat latin nyelvű munkája 1713 és 1724 a jezsuita intézetben végezte. között jelent meg, az első Bártfán, a Feljegyezték róla, hogy kiváló többi munkáit Kolozsváron adták ki. jogtudós és ügyes szónok is 1724 után Nagyszombaton az etika és a volt. Trencsénben lépett a jebölcselet tanára három éven át, majd zsuita rendbe 1761-ben. Tanár Egerben és Győrben teológiát tanított, volt Kőszegen, Komáromban később a győri nemes ifjak konviktusának és Gyöngyösön 1771-ig, amiés a nagyszombati papnövendékek intékor kivált a rendből, majd zetének főnöke volt. Tíz évig a váci Grácban teológiát hallgatott. püspök gyóntatója és egyházi tanácsosa. Ezt követően különböző tisztHittérítő, majd rektora volt a pozsonyi, ségeket viselt: Zala vármegye nagyszombati és budai rendházaknak, másodjegyzője (1773-1776), ez utóbbi helyen hunyt el 67 éves korában. a szlavóniai Vukováron az Időrendben Szegedi Mihály (Sümeg, Eltz család jószágkormányzója 1706. okt. 23. – †Gyöngyös, 1752. jan. (1777-1781), majd Zala me23.) neve ismert, aki bölcseleti és teogyei számvevő (1781-1786), lógiai doktor, Jézus-társasági áldozópapja 1790-ig főjegyző a megyei és tanárszerzetes volt. 1724-ben lépett adminisztrációban. Még abban be a jezsuita rendbe. Tanulmányait Grazaz évben megyei alispánnak ban végezete, ahol bölcseleti és teológiai nevezték ki, amit alig egy hódoktori címet szerzett. Három éve át nap után országgyűlési követi Nagyszombatban és Kassán bölcseletet tisztség követett. II. József tanított. Később a teológiai karhoz heönkényuralma idején a közélyezték át tanárnak, mint ilyen Kassán lettől visszavonult, mivel a és Győrben filozófiát és szentírás-mafrancia forradalommal rokongyarázatot oktatott. Végül a gyöngyösi szenvező ellenzéki magatarrendház kormányzója lett, ezen tisztségét Bolla Márton világtörténelmi tankönyvének latin, illetve az 1825. évi matása miatt kegyvesztetté vált. 46 éves korában bekövetkezett haláláig gyar nyelven megjelent kiadása Szabadkőművesként a zalaeviselte. Több magyar és latin nyelvű al-
6
2014. JÚNIUS
HELYTÖRTÉNET
Rosos Pál születési anyakönyvi bejegyzése. 1757. jan. 15.
Bolla Imre György születési anyakönyvi bejegyzése. 1751. ápr. 15.
Moser Ferenc születési anyakönyvi bejegyzése. 1747. szept. 11. is leközölte. Figyelemreméltó történet Spissich János hagyatéka sorsának alakulása is. A Sümeg és Vidéke 1907. dec. 15-i számában megjelent „Ajándék a Darnay Múzeumnak” című cikke szerint: „A Darnay Múzeum kézirat gyűjteménye igen értékes ajándékkal gyarapodott. Spissich László mosonkörtvényesi birtokos, akinek édesapja 1797 táján Zalának híres, keménynyakú alispánja volt, Kisfaludy Sándortól és Károlytól, Kazinczy Ferenctől, Kölcsey Lászlótól, Cseh Lászlótól, Széchenyi Ferenc gróftól érdekes leveleket, verseket küldött a múzeumnak eredeti kéziratokban. A küldeményben van Kazinczy Herder fordításainak első kiadása is, Kazinczy sajátkezű ajánló soraival. A kéziratok között különösen érdekes Kisfaludy Sándornak két levele, amely az 1831 év őszén dúló koleráról, feleségének, Szegedy Rózának betegségéről s a vármegye ellenállásáról emlékszik meg. Mindegyik levele gazdasági dolgokkal és adósságainak rendezésével végződik. Csány Lászlónak 4 levele van a gyűjteményben. Ezek világot vetnek arra a gyöngéd viszonyra, amely a nagy vértanút fiatal korában Spissich Katalinhoz fűzte”. A következő évben (aug. 30.) a helyi lap „Állami vásárlás a sümegi múzeumnak” című írásában arról tudósít, hogy „Az államosítás alatt levő múzeum számára az állam megvásárolta… Spissich hagyatékát… mely pár száz darabból áll. Legbecsesebb a levéltári anyag. Érdekes levelek vannak Kisfaludy Sándor és Károlytól, Csány László, Kölcsey, Kazinczy Ferenctől, Pálóczi Horváth Ádám, Fejér György, Kossuth Lajostól és Deák Ferenctől. Becsesek Festetics György grófnak a helikoni ünnepségekre vonatkozó levelei. Egész sorozat levél van a szabadságharc emigránsaitól, nemkülönben Kossuth Lajos, Ihász Dániel, Londonból küldött dedikált arcképei. Spissich János páholymester díszes rézveretes szabadkőműves ládája pecsétnyomójával és ösz-
szes felszerelésével… A sorozatot Festetics Györgynek dedikált Magyarország összes vármegyéinek térképeiből álló gyűjtemény zárja be”. Ezek az iratok a Darnay gyűjtemény kalandos története során részben elkallódtak, megsemmisültek, vagy más gyűjteményekbe kerülhettek. A sümegi múzeum jelenleg közel 15 Spissich Jánost érintő korabeli dokumentumot őriz. Kovács J. András 1967-ben bekövetkezet halála után a sümegi gyűjtemény szétesett, korabeli levéltárának egy része a keszthelyi Balatoni Múzeumba került. A mintegy 50-60 dobozban tárolt anyagot innen szállítottuk vissza Sümegre 1994-ben, melyről a megyei sajtó is beszámolt. (Sümegi kincsek Keszthelyről. Napló. 1994. jan. 24.). Moser János Ferenc szintén Sümegen született 1747. szept. 11-én. Apját Moser Pálnak (1713-1778), édesanyját Pragerin Máriának (+1760 u.) hívták. Apja Bíró Márton püspök építésze volt, nevéhez kötődik – többek között – a püspöki palota építése is. Mint érdekességet kell megemlíteni, hogy az újszülöttet Gindl Ferenc és neje, a sümegi ispotály ház későbbi alapítója, Skultéti Zsófia keresztelték meg. Budán lépett a ferences rendbe 1765-ben, pappá 1770-ben szentelték fel. Tanulmányainak befejezése után bölcseleti doktori címet szerzett, 1782-ben tanár Szombathelyen. 1791ben a rendkormányzó titkára, 1794-ban pedig annak tanácsosa volt. 1797-1799 között visszatért szülővárosába, a ferences rendház főnöke volt, mígnem 1806-ban a rend kormányzója lett. Pozsonyban hunyt el 1807. ápr. 17-én. Két ismert munkáját Szombathelyen írta 1775, illetve 1776-ban, de kéziratban maradt, amit napjainkban a rend kismartoni könyvtárában őriznek. Címűk: „Institutiones Metaphysicae in usum discipulorum conscriptae, 1775., illetve „Institutiones Physicae tam Generalis quam Particularis in usum discipulorum conscriptae. 1776.”
A sümegi r. k. plébánia születési anyakönyve szerint, szentkirályszabadjai Rosos Pál Sándor (Sümeg, 1751. jan. 15.– Veszprém, 1809. jún. 17.) János nevű apja Veszprém megyei főjegyző, anyja Bogyay Magdolna, keresztszülei Sándorffy Sándor és Tarányi Terézia, azaz Kisfaludy Sándor nagyszülei voltak. 1755-ben a nagyszombati egyetemen teológiából doktorált. Gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán: kanonok (1778), főesperes, címzetes apát, ansariai választott püspök, 1808. ápr. 29-től pedig a veszprémi egyházmegye élére került, s mint ilyen az év szept. 7-én Pozsonyban megkoronázta Mária Ludovika királynét. 1809-ben francia csapatok szállták meg Veszprémet. Püspökként jelentős szerepe volt abban, hogy a megszállás idején a város életében nem voltak különösebb zavarok. Holttestét a veszprémi székesegyházban, szívét a szentkirályszabadjai templom oldalfalfalában helyezték el. Nyomtatásban két latin nyelven írt munkája ismert. (Dissertatio iuris publici universalis de iterna rerum publicarum securitate. Pest, 1777.; Positiones ex jure ecclesiastico, et patrio, quas... publice propugnandas suscepit. Agriae, é. n.). Az előbbinek volt kortársa Bolla Márton (Sümeg, 1751. ápr. 14.–Pest, 1831. nov. 7.), akinek eredeti keresztneve Imre György volt. A sümegi r. k. plébánia születési anyakönyve szerint, „Emericus Georgius Bolla” B. István nemesember és Eperjesi Zsuzsanna fiát, szintén Kisfaludy nagyszülei tartották a keresztvíz alá. Tanulmányait Pesten végezve, 1769-ben Kecskeméten belépett a piarista rendbe, s ekkor vette fel a Márton keresztnevet. 1770-74 között Nagykanizsán működött, majd Nyitrán teológiát tanult. 1775-ben szentelték pappá. 1777-től Kolozsvárott tanár, majd ugyanitt 1784-től a Lyceum (ma Báthory István Elméleti Líceum) történelem tanára, majd a Theresianum igazgatója. 1791-ben „Dissertatio de valachis qui Transilvaniam incolunt” c. munkájában szakvéleményezte az erdélyi románok által a bécsi udvarhoz benyújtott memorandumát (Supplex Libellus Valachorum). Ebben tagadta a román nemzetiségnek a romaiaktól való származásának tanát, akiket a bolgár-szlávokkal rokonított. 1800-tól Vácon a piarista gim-
2014. JÚNIUS
MARCAL-PARTI názium igazgatója, 1802-től a váci és a kőszegi piarista rendház főnöke, 1809-től a szerzet magyarországi piarista rendtartomány helyettes-, 1811-től haláláig, annak tejhatalmú főnöke volt. Beszélt latinul németül és franciául is. Jelentős szerepe volt a piarista iskolák fejlesztésében, 1810ben kéziratban maradt tanulmányt készített a korabeli hazai középiskolai oktatás állapotáról és reformjának szükségességéről. Igen aktív író volt, nyomtatásban 1776-tól kezdődően, több mint tizenöt műve jelent meg, amelyek általában több kiadást is megéltek. Legfontosabb munkája a Kolozsváron 17981799-ben kiadott, latin nyelven írt világtörténeti tankönyve (Primae lineae historiae universalis in usum studiosae juventutis Claudiopolitanae), amelyben a művelődéstörténet is helyet kapott. Munkáját Ferenc király 1800-ban arany éremmel ismerte el. A könyv a 19. sz. első felében, még hat kiadást ért meg, s melyet 1846-ban, illetve 1849-ben magyarra is lefordítottak. Kevésbé ismert név az Ereky Alfonz Ignácé (1898-ig Wittmann), aki a régi Sümeg társadalmának egyik neves családjának tagja volt. A sümegi r. k. plébánia adatai szerint, születésekor (1844. ápr. 6-án) Ignác névre lett megkeresztelve, szülei id. W. Ignác „sümegi adózó polgár”, és városi képviselő, aki 120 Ft-al támogatta az alreáliskola beindítását és Schauer Borbála, a neves sümegi plébánosnak, az alreáliskola első igazgatójának, Schauer Ferencnek (1804-1860) testvére volt. Alig négy éves, amikor apja a család nevét Erekyre magyarosította. Iskoláit Szombathelyen és Egerben végezte. 1864-ben Zircen lépett be a ciszterci rendbe, s ettől kezdve használta az Alfonz keresztnevet. 1871-ben Bp.en mennyiségtan-természetrajz tanári vizsgát tett, majd Pesten, Egerben (1872) és Székesfehérváron (1896ig) tanított. 1896-1901 között számvevő a zirci apátságban. Irodalmi munkássága kiterjedt a francia irodalomból végzett fordításokra (Schalck de la Faverie: Elveszett boldogság. Székesfehérvár, 1887.), e mellett több pénzügyi vonatkozású művet is írt. Kisebb dolgozatait a Székesfehérvári Főgimnázium Értesítőjében és a Magyar Pénzügy című szaklapban közölte. Főműve, az 1881-ben megjelent „Mértéksúly és pénzisme felsőbb kereskedelmi iskolák, bankok, takarékpénztárak, pénzintézetek, ügyvédek, tanárok, s a művelt közönség használatára” országos vitákat váltott ki, többek között a Kolozsváron megjelenő Erdélyi Múzeum 1881. évi 10. száma is részletesen ismerteti a művet. Nyugdíjazása után Szentgotthárdon élt, ott is hunyt el 1915. máj. 12-én.
7
MARCAL-PARTI
HELYTÖRTÉNET
A Szent István tér kúriái
Miklósi-Sikes Csaba
Hertelendy – Ferber – Lukonich – Radnai – Sass Brunner -kúria Szt. István tér 3. A barokk stílusú kúriát a 18. század folyamán építették fel több szakaszban. Napjainkban az utcasoros beépítésben álló, földszintes, megközelítően L alaprajzú épület lábazata követi a terep lejtős vonalát. Utcai homlokzatán egy zárterkély látható. Építtetője a középkortól Zala és Vas megyékben honos hertelendi és vindornyalaki Hertelendi család sümegi ágának megalapítója, H. György (1721–1780) volt. Bíró Márton püspök idején került Sümegre, ahol uradalmi ügyvédként tevékenykedett, illetve 17471757 között a szántói járás alszolgabí-
1790-től 1798-ig a szántói járás alszolgabírója, 1801-től 1804-ig Zala vármegye főadószedője, 1819-től 1825-ig pedig a vármegye első alispánja volt. 1808-tól ő gyámkodott az árván maradt Deák-testvérek felett, neki köszönhető, hogy sikerült az eladósodott családot a hitelezőktől megmenteni. Alispánként országos, sőt nemzetközi hírnevet szerzett, ugyanis 1822-1823-ban Zala vármegye az ő vezetésével tagadta meg a törvénytelen adóztatás és újoncozás végrehajtását. Az osztrák abszolutizmussal szemben tanúsított következetes ellenállásával nagy te-
Fotó: MSCs. 2009 rája, majd 1757-1773 között annak főszolgabírája volt. Felesége, forintosházi Forintos Julianna volt. Az 1756–1760-ben készített sümegi házösszeírásban, a mai ház „Domus Hertelendiana” néven szerepel. Az ők gyermekük a család sümegi ágának folytatója, szintén a György (1764-1831) nevet viselte. Tanulmányainak befejezése után Sümegen, Ukkon és Vindornyalakon élt. Számos megyei tisztséget betöltött: Fotó: Koppány Tibor, 1952.
kintélyt és megbecsülést vívott ki magának. Sírja a vindornyalaki temetőben. Két felesége volt, akiktől összesen 11 gyermeke született. Haton élték meg a felnőtt kort, közülük a szintén György (1803-1867) nevet viselő fiúk örökölte utolsóként a sümegi kúriát, melyet részben átépítetett, minek során az épület historizáló díszítőelemeket kapott. Jogot tanult, püspökségi ügyvéd, majd országgyűlési képviselő volt. Feleségével, méhkerti Milkovits Máriával (1804–1870) ebben az épületben éltek és itt is hunytak el. Sírjuk a városi temetőben a temetőkápolna közelében. A Hertelendy házaspár halálát követően a kúriát Ferber György uradalmi ügyvéd vásárolta meg. Tőle a 20. század legelején dr. Lukonich Gábor (1853-1922) tulajdonába került a kúria. A pesti orvosi egyetem elvégzése után Lukonich visszatért szülővárosába, itt járási tiszti orvos, majd vármegyei tb. főorvos, illetve a városi kórház első igazgatója lett. Évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott a város közéletében, közreműködött a sümegi kisdedóvó és elemi iskola államosításának elérésében, illetve a reáliskola nyolcosztályúvá fejlesztésében. A településen legendás volt embersége, ahogy a szegényeket gyógyította. A pusztító spanyol-járvány idején, hivatása teljesítése következtében hunyt el. Örököseitől Radnai Farkas (1848-1935) címzetes érsek vásárolta meg a kúriát 280 ezer koronáért. Radnai a Bihar megyei Kisje-
A Hertelendy-kúria alaprajza 1822. évi kataszteri térképen nőn született Rillhammer néven (1872ben magyarosította nevét). Egyházi karrierje Nagyváradról indult, ahol fokozatosan emelkedett az egyházi ranglétrán, mígnem helyettes püspöki címet is nyert. 1909-ben besztercebányai püspöknek nevezte ki a pápa, de 1919-ben a csehszlovák hatóságok kiutasították egyházmegyéjéből. Ekkor Rott Nándor veszprémi püspök meghívására Sümegre, a püspöki rezidenciába költözött. Mivel nővére is Sümegen élt, lehetséges, hogy ő lakta a kúriát. Az 1935-ben elhunyt érsek végrendeletében a római katolikus plébániára hagyta az ingatlant. Az 1930-as években a pécsi származású Sass Brunner Ferenc (1882-1963) festőművész és testvére, Brunner Mihály (1885-1961) alezredes lakták bérleménybe. Később, és napjainkban is a római katolikus egyház vendégházaként hasznosítja a kúriát.
Hirdessen a Marcal-Parti-ban akár 5000 Ft-ért! A reklámok megszerkesztését, illetve PR-cikkek írását is vállaljuk! Hirdetését a sümegi járás minden lakója megkapja! Érd.:
Családbarát Benzinkutak!
+36 87/457-509 8
2014. JÚNIUS
[email protected] ill. keresse hirdetésszervezőinket tel.: 30/530-1498 vagy 70/9311-776
MARCAL-PARTI
HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK
Megnyitotta kapuit Magyarországon az első olyan CBA Príma Szupermarket, amely egyben az Éltető Balaton-felvidék védjegyes boltja tapasztalataiból tanulva, a jelenleginél piacorientáltabban tudják majd segíteni a Balaton-felvidéki termelés bővítését. A gyakorlati tapasztalatokat az ország többi vidéki területére is első kézből tudják átadni majd a helyi termékek szupermarketekben való értékesítése terén. A CBA elnöke Baldauf László az
Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület részéről dr. Rédei Zsolt elnök adta át a védjegyet és az egyesület ajándékát. 760 m2-es eladótérrel rendelkező CBA Príma FÉK Üzletház, a 133. a CBA prímák sorrendjében, első azonban A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyes termékeket értékesítő, népszerűsítő üzletek között. A FÉK Üzletház első ízben 1997-ben került átadásra, majd 2000-ben lett tagja a CBA kereskedelmi láncnak. A május 6-ai beruházás átadásán a CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila, dr. Horváth Zsolt a Megyei Értéktár Bizottság elnöke, dr. Rédei Zsolt az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke, Koncz Imre Balatonakali polgármestere, a Balatoni Borbarát Hölgyek és Tóth Béla köszöntötte az ünnepélyes átadáson megjelenteket. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke a jeles ünnep keretén belül adta át a FÉK Üzletház részére A Vidék
Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyet, továbbá Oszkai Réka keramikus helyi összefogást szimbolizáló alkotását.
Az új üzletben a korábbinál jóval szélesebb választék közül, nagyon modern körülmények között vásárolhatnak a vendégek. Az üzletházhoz szolárium, kávéház, étterem, fagylaltozó és dohánybolt is tartozik. A beruházásnak közösségi tér-
ként is jelentős a szerepe, hiszen Tóth Béla és családja tulajdonosként is jelentős, hagyományőrző, kulturális prog-
ramokat szervez, de a területet települési rendezvényekhez is biztosítani szokta. A most átadott üzletház-rész legnagyobb egyediségét impozáns belső kialakításán túl, a mögötte lévő összefogás, a társadalmi, közösségi, gazdasági felelősségvállalás teszi még jelentősebbé. A FÉK Üzletház ugyanis az első olyan szupermarket az országban, ahol az adott terület – jelen esetben a Balaton-felvidék – kistermelői, kisvállalkozói termékei nem csupán a polcokon, hanem kiemelt polcokon vannak jelen. Az eladótér teljes belső arculata a Balaton-felvidéki tájakat, az egyes jellemző gazdálkodási módokat, kirándulási lehetőségeket, védjegyes termékeket és előállítóikat tükrözi. A zöldséges pultból egy balatoni vitorlás emelkedik ki. A Vidék Minősége - Éltető Balatonfelvidék védjegyet viselő üzlettel nem csupán megújult, kibővült vásárlási felülettel gazdagodott a térség, hanem egy olyan közösségi térrel, amely felvállalta a környékbeli gazdálkodók, termelő vállalkozások, kézművesek és a helyi szolgáltatások közösségi jellegű népszerűsítését is. Az üzlettulajdonos elnökségi tagja az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületnek is. Így a most átadott üzlet értékesítési
üzlet átadásán elmondta, hogy szeretnék a CBA Príma hálózatában is erősíteni Tóth Béla és családja üzleti filozófiáját, bővítve üzleteik kínálatát, követendő példaként kezelve az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület térségi védjegyes termékeket népszerűsítő programját. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület nevében köszönjük a Tóth Családnak és a FÉK Üzletház dolgozóinak a térségi termékek és szolgáltatások népszerűsítését. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Szabados Zsuzsanna
Sümeg térségi védjegyes termékek Balatonakaliban a védjegyes CBA Príma szupermarketben A Sümeg térségi kistermelőkre méltán lehetünk büszkék kimagasló minőségű termékeik miatt Az év első felében a sümegi térségben is többen kapták meg A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyet. Közülük többen fejlesztették arculatukat a FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület, Kovács Gergely és Bándi András segítségével. A Sümeg térségi védjegyes kistermelők termékeit május 1-én a a sümegi majálisban is kóstolhatták az érdeklődők. Ezekre szeretnénk most felhívni a kedves Olvasók figyelmét is. Továbbra is szeretettel bíztatjuk a Sümeg és környéki lakosokat a saját termékeik feldolgozására és értékesítésére… mert higgyék el, ahogy az alábbi példák is mutatják, megéri gazdálkodni
2014. JÚNIUS
9
MARCAL-PARTI
HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK
Medvelaki finomságok – egészséges étkek sok sok szeretettel Komendánt Ilona - kistermelő Ukk, Jókai 19., 20/208-4795,
[email protected]
Ica és Maci évek óta készítenek egészséges, helyi alapanyagokból, saját vagy gyűjtött termésekből gyümölcsös, zöldséges finomságokat. Családi gazdaságuk különleges termékei nem tartalmaznak ízfokozót, aromát, mesterséges tartósítószert. A Medvelaki finomságok között megtalálhatóak lekvárok (barack, szilva, ringló, szeder, málna erdei vegyes lekvár, fahéjas almás, zöldparadicsom, bodzás eper, eper, étcsokis szeder, galagonya, kökény, csipkebogyó) szörpök (bodzavirág, feketebodza, málna, szeder, menta, citromfű, ringló, eper, bodzás eper, fenyőrügy szörp). Készítenek fűszer- és zöldségkrémeket (bazsalikom, medvehagymás, zöldfűszeres) lecsót, paradicsomlevet és házi készítésű vegetát is. Számtalan különlegesség is megtalálható náluk, mint a fekete bogyós növényekből készített vitaminbomba, vagy az ízesített karamellrém.
Németh Csaba – a füstölt finomságok készítője Németh Csaba - kistermelő Sümeg, Újhegy, 30/2936925 Németh Csaba sok éves tapasztalattal rendelkezik a húsfeldolgozás terén. Kistermelőként mangalica és fehér disznókat hizlal, amiket nagy szakértelemmel dolgoz fel kistermelői műhelyében. A nála készült húsáruk hagyományos pácolási és érlelési, füstölési eljárással készülnek. Csabánál a disznók nem gyorshizlaltak, csakúgy, mint a többi Éltető Balatonfelvidék védjeggyel rendelkező kistermelőnél sem. Ennek köszönhetően húsuk nagyban különbözik a tömegtermelésben tartott állatokétól. Csaba azt vallja, hogy a kisléptékű, kisipari jellegű disznótartásban nevelkedett állat húsa attól jobb nagyipari társaikétól, hogy a hosszabban tartott kistermelői állatok húsa szárazabb, érettebb, rostosabb. Így a feldolgozott hús ízletesebb, sütéskor jóval kevesebb súlyt veszít. Ha erre is gondolunk vásárláskor, bizony át kell értékelnünk, hogy melyik hús mennyit ér valójában. Csaba saját, jól bevált receptjei alapján dolgozik. Nála olyan ínyencségek is megtalálhatóak, mint füstölt malacfarok, de nagyon kedveltek a füstölt sonkái, szalonnái és egyéb szalámi, kolbász fajtái is.
Sebestyén Családi Gazdaság – mi szem, szájnak ingere Sebestyén József – kistermelő Gógánfa Tihany u. 4.,
[email protected], 30/489 5709 Sebestyén József és felesége saját magyar tarka teheneiktől származó, pasztörizált, teljes tejből készíti fenséges termékeiket. Különleges ízesítésű friss sajtjaik mellett füstölt és érlelt illetve parenyica sajtokat is készítenek, de a termékpalettájukon különféle joghurtok, túró, vaj és tejföl is szerepelnek.
Ferrir Farm – családi gazdaság – mérlegen a minőség Nagy Laszló, 8347 Ukk, Széchenyi u. 2. 70/330 7532,
[email protected]
A Ferrir Farm olyan családi gazdaság, ahol mindent megtalálunk, mi szem szájnak ingere. Szörpjeiket, lekvárjaikat, füstölt finomságaikat, ha egyszer megkóstoljuk, mindig a háztáji, hazai ízekre fogunk ácsingózni. Itt minden alapanyag saját termelésből, illetve gyűjtésből származik. Laci és Inke mindent maguk dolgoznak fel. A termékeik saját íz világukat tükrözik, de a minőséget is mutatják, hisz csak olyan ételek, italok készülnek itt, amelyeket a termelők maguk is fogyasztanak otthonukban. Lehetőség van náluk megtanulni a befőzést, lekvár és szörpkészítést is, sőt télidőben részt vehetünk akár hagyományos disznóölésen és disznótoroson is. Falusi vendégasztal keretében helyi különlegességeket kóstolhatunk portájukon, és igény szerint bepillanthatunk a termelés-feldolgozás folyamataiba is.
10
2014. JÚNIUS
MARCAL-PARTI
HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK
„Vadász vagyok Hunor s Magor nyomán…” Márkus Letícia Ukkról nemrégiben országos szakmai tanulmányi versenyen 2. helyezést ért el. Ez már önmagában is olyan hír, amely méltó lenne arra, hogy megjelenjen lapunkban. Ha azonban hozzátesszük azt, hogy ezt a versenyt vadgazdálkodási technikusok részére írták ki, akkor még érdekesebb a történet! Hogy kerül egy fiatal lány kapcsolatba a vadászattal? Az országos második helyezés apropóján erről szól a következő beszélgetés. – Letícia, hogy dönt úgy egy kislány, hogy vadász szeretne lenni? – Az én esetemben ez egészen természetes volt, hiszen apukám, nagyapám, nagybátyám, bérmakeresztapám mind vadásztak, illetve vadásznak ma is. Nagyapám sokat mesélt a vadászélményeiről, és már kisgyerekként sokat kijártam apukámmal az erdőbe vadászni. Először csak szalonkázni vitt ki, aztán később éjszakai lesekre is. Egyre több időt töltöttem az erdőben vadászatokon, és egyre jobban megtetszett. Mikor kislány voltam nem babákkal játszottam, hanem játék puskával, és vadállatokat,
például vaddisznót, vagy őzikét mintázó plüssállatokkal. Iskolai farsangokon vadásznak, rókának, őzikének szoktam öltözni. Volt olyan, hogy eredeti őz agancsot felhasználva a jelmezhez őzbaknak öltöztem. Mikor apukám ment vadászni, és én valamiért nem tudtam vele tartani, összeszedtem a gesztenyét az udvarunkban, és kiküldtem vele az őzeknek. Hát valahogy így alakult ki gyermekkoromban a vadászat iránti szerelem. – A pályaválasztásnál okozott ez fejtörést? – Én mindig is vadász akartam lenni, de apa, és az egész család, mivel benne vannak ebben a szakmában tudták, hogy lányként milyen nehéz elhelyezkedni, ezért azt tanácsolták, hogy végezzek el egy olyan iskolát, ami érdekel is, és könnyebben találok majd munkát, és utólag végezzem el a vadgazdálkodási technikusit, hiszen képes vagyok rá. Így jelentkeztem a Hermann Ottó szakközépiskolába, természet- és környezetvédelmi szakra. Később, negyedikben derült ki, hogy hulladékgazdálkodó technikusi képesítést kapunk. Nem szerettem volna, hogy elpazarolt legyen az a négy
Apa és lánya: Márkus Antal és Márkus Letícia év, ezért elvégeztem a hulladékgazdálkodó technikus szakot. Akkor végre eljött a várva-várt év: elvégeztem a vadgazdálkodási technikusit, és ezen a versenyen bebizonyítottam, hogy lányként is képes vagyok a legjobbak között lenni ebben a szakmában! – Mi volt az első önállóan elejtett vad, és mikor? – Két éve van vadászengedélyem. Az első vad egy vaddisznó volt. Azóta már túl vagyok az első nyúlon, azt Meggyesegyházán lőttem, az első fácán, és az első őz is megvolt már, szóval szépen lassan haladok. – Milyen érzés a vadászat neked, egy fiatal nőnek? Általában a vadászösztönt férfias tulajdonságnak gondoljuk, hogyan élted, éled meg a vad elejtésének pillanatát? – Nagyon nehéz ezt elmondani, van benne izgalom, és van benne sajnálat is. Emlékszem, amikor az első vaddisznómat lőttem, remegtem utána, mint a nyárfalevél. Ezt a vadászlázat nem is hiszem, hogy el lehet mesélni olyannak, aki nem élte még át. Egyébként az elejtett vadat a férfiak is sajnálják, apun
2014. JÚNIUS
is látom, pedig ő már nagyon régóta vadászik, és nagyon sok vadat ejtett el. – Van saját fegyvered? – Igen, van egy sörétes fegyverem, egy kis golyós puskám, és szerződéssel apu vadászfegyverét is használhatom. – Hogyan tovább ezután az országos második hely után? Állást keresel, vagy tovább tanulsz? – Most állást keresek, éppen a minap voltam egy állásinterjún a Veszprémi Állatkertben, de a nyár folyamán mindenképpen szeretnék egy fegyver- és lőszer-kereskedelmi vizsgát tenni. Gondolkodom egyébként a természetvédelmi mérnök szakon, ha idén nem is, de jövőre valószínűleg jelentkezem, hiszen két technikusi képesítésem van, az erdő –és vadgazdálkodási 98%-os eredménynyel. – Azon szoktál gondolkodni, hogy mikor már családanya leszel, hogy fogod összeegyeztetni a vadászatot a családi élettel? – Nem fog problémát okozni, ha kicsit nagyobb lesz már a gyerek, őt is viszem magammal! Végh László
11
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK
Legnépszerűbb gyorsételek a strandról Az idei nyár nem a strand és napimádóknak kedvez. Sajnos. Pedig most már nagyon örülnénk neki, ha legalább hétvégente a Balaton parton napfürdőzhetnénk, és pancsolhatnánk, mert bizony erről szól a nyár. Ha már az időjárás nem oly kegyes hozzánk, hogy igazi lángost, vagy sültkolbászt majszoljunk egy szál fürdőruhában, vigyük haza a büfék kínálatát, és ha testileg nem is, de lélekben igazán a strandon érezhetjük magunkat. Gondoljunk csak a sajtos-tejfölös lángosra, amit otthon sosem tudunk olyanra elkészíteni, vagy a hamburgerre, esetleg a görög gyros-ra, mert bizony mindnek megvannak a trükkjei, amiket most egytől-egyig megosztok a kedves olvasókkal, és ha kipróbálják, ígérem nem fognak csalódni! Kezdjük talán a lángossal. Eddig mindig a kefíres lángos receptet favorizáltam, talán nem is érdekelt, hogy vane más opció, ezt szokták készíteni anyukámék, a mamámék, hát én is ekképp tettem. Kézről-kézre járt az igazi kefíres lángos recept, ami nagyon finom, szeretjük is, de nem olyan, mint a strandon. Addig kerestem, kutattam, míg végül rátaláltam az IGAZI receptre! Azóta többször elkészült, mindig finom, egyszerűen tökéletes. Lángos Hozzávalók: (12 db kb. 14 cm átmérőjű mini lángoshoz) 3 dl langyos víz 2 tk. cukor 20 g friss élesztő 1 ek. só 0, 5 kg simaliszt 0, 5 dl olaj sütéshez bő, forró olaj Elkészítés: A vízben feloldott cukorral felolvasztjuk az élesztőt. Nem felfuttatjuk! Ha felolvadt, mehet bele a só, ettől nem fog nagyon felfutni, de ez így lesz tökéletes. Hozzáöntjük a liszthez, és egyneművé dagasztjuk. Ne lepődjünk meg, ha kicsit ragadós lesz a tészta, ennek ilyennek kell lenni. Ha kemény, nyugodtan hígítsuk vízzel, ragacsos, lágy tésztát kell kapnunk! Letakart helyen 20-30 percig pihentetjük. A pihenő után a tésztát szépen körbelocsoljuk olajjal, alá is
Orbán “Gigi”
kenünk, hogy mindenhol körbe olajos legyen, így kinyomjuk belőle a sok levegőt, ezáltal lesz pille könnyű a tésztánk, és nem fog ragadni. 5-10 percig újra letakarva pihentetjük. Ezután tetszőleges, de nagyjából méretű gömböcöket tépünk a tésztából, és olajozott tálcán ismét hagyjuk 5-10 percig pihenni. Amíg pihen, melegítsük meg az olajt. A lángos sütésének az egyetlen titka, hogy forró, de szó szerint tűz forró olajban kell pillanatok alatt megsütni. Egy gömböcből olajos kézzel nyújtsuk a lángost, de vigyázzunk, hogy ki ne szakadjon, és mehet az olajba. 1-3 perc alatt mindkét oldalát aranybar-
nára sütjük. Papírtörlőre szedve lecsöpögtetjük és melegen tálaljuk. De itt nincs ám vége a receptnek, mert nekem nem lángos a lángos fokhagymás kence nélkül! Nézzük, hogy is készül! 2-3 fokhagymát fokhagymanyomóval péppé zúzunk, majd ráöntünk kb. 0, 5 dl olajt, és 1 dl langyos vizet, picit sózzuk, fél órát hűtőben állni hagyjuk, hogy az ízek jobban összeérjenek, és kész is a tökéletes fokhagymás kence. Én már elkészítettem tárcsán sütve is, ott sem okozott csalódást!
Gyros pitában Hozzávalók: 70-80 dkg csirke- vagy pulykamell vagy szűzpecsenye, esetleg borjú hús Gyros fűszerkeverék (lehet bolti, vagy házi is) 6-8 db pita kenyér friss saláta keverék (paprika, paradicsom, uborka, hagyma, saláta) tzatziki öntet (1 natúrjoghurt, 1 kk. só, 2 gerezd zúzott fokhagyma) Elkészítés: Használhatunk bolti fűszerkeveréket a hús fűszerezéshez, de a házilag összeállított sokkal, de sokkal finomabb. Nézzük mitől lesz igazán isteni a görög gyorsételünk. Fél tk. egész bors, fél tk. koriander mag, 2 tk. szárí-
tott rozmaring, 2 tk. szárított oregánó, 1 tk. szárított gyömbér, 2 tk. fokhagyma granulátum (bio-boltokban kapható), 1 ek. vöröshagyma-por (bioboltokban kapható), 2 tk. őrölt fahéj, 1 csipet szárított citromhéj. Ezeket kávédarálóval, vagy mozsárban ízlés szerint finomra, vagy fél durvára őröljük, és szárazpácként, vagy olajjal bekeverve kevés citromlével ízesítve legalább fél órával a sütés előtt bepácoljuk vele a húst. Grillen nyársra húzva, vagy tárcsán kevés olajban megsütjük a fűszeres húst, és a zöldséggel felváltva a grillen megmelegí-
tett pitába töltve tálaljuk, végén leöntjük az öntettel. No de igazi pitát is készíthetünk házilag, garantáltan E-mentesen. Nézzük hogyan! Pita házilag: Hozzávalók: 3 dl langyos víz 2 tk. só 2 ek. olívaolaj 50 dkg liszt (grahamliszt) 1 tk. cukor 3 dkg élesztő Elkészítés: A hozzávalókból kissé lágyabb tésztát dagasztunk, majd hagyjuk pihenni, míg duplájára nem kel, kb. 45-60 perc. Ezután 8 egyforma darabba vágva, gömbölyítjük őket, majd újabb 5-10 percig pihenés következik. Ovális vagy kerek formákat készítünk belőlük, olyan 2-3 mm vastagokat és ruhával letakarva újabb 30 percig pihentetjük a tésztát. Előmelegítjük a sütőt 220 fokra, majd a sütő rácsán, nem a tepsin, egyszerre 2-3 darabot tudunk megsütni. 5-6 perc alatt elkészülnek. Eredeti amerikai stílusú hamburgerpogácsa Hozzávalók 4 db 15 dkg-os húspogácsához: 50 dkg darált marhahús (inak és zsír nélkül) 2 apró fej lilahagyma (apróra vágva) 1 gerezd fokhagyma (reszelve) 1 ek. őrölt pirospaprika 0, 5 tk. friss apróra vágott rozmaring, szárítottból kicsit kevesebb is elég 0, 5 tk. friss, apróra vágott kakukkfű, szárítottból kicsit kevesebb is elég 1 tk. só 1 tk. frissen őrölt bors Elkészítés: Alaposan összegyúrjuk a hozzávalókat, és négy részre osztva fóliára helyezzük őket. Kör alakúra formázzuk, majd egyesével becsomagolva legalább 2 óráig hűtőben érleltetjük sütés előtt. Grill serpenyőn, vagy grillen megsütjük, és hamburgerzsemlébe tesszük. Friss zöldségekkel, mustárral, majonézzel, vagy ketchuppal nyakon öntve tálaljuk. Ha valaki retro verzióban szeretné, házi csalamádéval is helyettesítheti a friss zöldségeket.
Két szobás, második emeleti, összkomfortos lakás eladó Sümeg központjában
István
(Kossuth L. u. 18-20.). Révfülöpi csere is érdekel! Tel.:
06-30/530-1498
Festés a gondja? Gigi megoldja! 12
Érdeklődni: A Marcal-Parti szerkesztőség elérhetőségein
[email protected] vagy 06-20/338-6690 telefonon.
2014. JÚNIUS
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK Hamburger zsemle házilag Hozzávalók: 2 dl langyos tej 2 ek. cukor 1 tk. só 40 g olaj 1 tojás 100 g joghurt 60 dkg liszt 2 dkg élesztő + 1 tojás a kenéshez Elkészítés:
A tejet a cukorral és az élesztővel összekeverjük, és a többi hozzávalóval együtt alaposan kidolgozzuk, vagy kenyérsütő géppel dagaszttatjuk. Hagyjuk meleg, letakart helyen 1-1,5 óráig kelni. Ha szépen megkelt, lisztezett felületen 9 egyforma méretű, kb. 120 g-os darabba vágjuk a tésztát, és egyenként a tenyerünkkel zsemléket formázunk, majd sütőpapírral bélelt tepsikre helyezve, letakarva ismét duplájára kelesztjük őket. Felvert egész tojással
lekenjük, szezámmaggal megszórjuk, és mehet is a 180 fokra előmelegített sütőbe. 15-20 perc alatt aranybarnára sül. A strandbüfék gyorsételeit már mi is elkészíthetjük otthon a fenti receptek alapján, és garantálom, hogy egyik sem fog csalódást okozni. A hagyományos grillezést is feldobhatjuk a fenti receptek bármelyikével. Ha az időjárás, és a
szabadidőnk engedi, azért ne hagyjuk ki a Balaton kellemes vízét, de ha mégsem jutunk el a partig, legalább az ízeit idézzük fel nyárnak, és a strandolásnak! Jó étvágyat kívánok hozzá! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu Forrás: www.limarapeksege.hu www.nyammm.hu
Nemes Húsáruház
Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva
Sümeg, Kossuth L. utca
a legjobb áron!
A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat! Ft/kg
Csirke comb Csirke comb farrészzel Csirke mell Csirke farhát Csirke mellcsont Hízott kacsa comb Sertés hátsó csülök Sertés fej Sertés bőrke Sertés első láb Sertés hátsó láb
800,640,1.160,260,200,2.020,960,200,450,540,450,-
EURÓFA KFT.
Ft/kg
750,600,1.110,240,150,1.820,900,120,200,450,250,-
MÁRIA MAJOR (Sümeg)
Telefonszám:
06-30/9-296-970, 06-30/9-296-972
Az akció a készlet erejéig érvényes!
2014. JÚNIUS
13
MARCAL-PARTI
JOGI ROVAT
Az új Polgári Törvénykönyv néhány fontos szabálya Magyarországnak a 2013. évi V. törvény hatályba lépésével csaknem 54 év után lett új Polgári Törvénykönyve, mely 2014. március 15. napján lépett hatályba. A törvény több ponton változtatja meg az előző szabályokat, valamint ténylegesen törvénykönyv jellegűvé vált. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy jogszabályba foglalták bele a társadalmi élet különböző területeinek szabályozását. Eddig ugyanis külön törvényben került megfogalmazásra a Gazdasági társaságok jogállása, a Civil szervezetek szabályozása, a Családjog szabályozása. Ezeket az új Polgári Törvénykönyv egységesen kezeli, egybe foglalja. Ez az új szabályozás persze némi fennakadást okoz a jogalkalmazás területén, mivel a régi törvények bizonyos szakaszai még részben hatályosak, de már belépett 2014. március 15. napjától az új Polgári Törvénykönyv szabályozása. A jelenlegi szabályozás egy egységes törvénykönyvbe foglalja ezeket a szabályozásokat, de az átmeneti időszak alatt ez problémát tud okozni a jogalkalmazás során. A szabályozás egy része még az előző törvényekben található, míg a másik része már az új törvénykönyvben van. Ilyen például a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, melynek bizonyos rendelkezései még 2015. év elejéig hatályban maradnak. Viszont fokozatosan lép hatályba az új szabályozás, mely 2014. március 15től vált aktuálissá. A gazdasági társaságok közül a korlátolt felelősségű társaságoknál két jelentős változás történt, az egyik, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjére vonatkozóan rendelkezés, mely szerint: 3:161. § (4) bekezdés: „A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.” Ezen törvényi rendelkezés alapján tehát 2014. március 15-e után kft-t alapítani legalább 3.000.000 Ft törzstőkével lehet. A jogalkotó viszont előírta a már működő Kft-k esetében is a 3.000.000 Ft-os minimális törzstőkét, tehát azt, hogy minden működő Kft-nek a törzstőkéjének az összege legalább 3.000.000 Ft kell, hogy legyen. A jogalkotó a 3.000.000 Ft-os törzstőkénél kisebb törzstőkével működő Kft-k esetében előírta a törzstőke felemelését, melyre végső határidőt tűzött 2016. március 15
- ig. Ezen rendelkezés alapján tehát 2016. március 15-ig minden Kft. törzstőkéje el kell, hogy érje a 3.000.000 Ft-ot. A törzstőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. Azaz a törzstőke emelés nélkül nem tudják a cégjegyzéken a cégek átvezetni például az üzletrész értékesítést, ügyvezető változást, székhelyváltozást, telephelyváltozást. A lényeg tehát, hogy 2014. március 15. napja előtt 500.000,- Ft törzstökével már lehetett Kft.-t alapítani, most viszont már csak 3.000.000,- Ft törzstőkével lehet alapítani. Továbbá, hogy ha a társasági szerződésben bármilyen módosítás szükséges, akkor meg kell emelni a törzstőkét 3.000.000,- Ftra. Az ügyvezetői felelősséget is megnövelte az új Ptk. szabályozása. Eddig ugyanis az ügyvezető akár alkalmazottja volt a cégnek, akár tagként volt ügyvezető, tulajdonképpen egyrészt a munkabérével felelt, másrészt tagként pedig a részjegyével. Ez a felelősség most kibővült. „3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] (1) Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. (2) Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról. (3) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési
igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. 3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.” Hasonló elvi szabályozás-változás történt a társadalmi szervezeteknél, civil szervezeteknél, alapítványoknál, egyesületeknél. Ugyanis az új Ptk. itt is előírja az alapító okiratoknak, és alapszabályoknak a jelenlegi szabályozásnak megfelelően történő felülvizsgálatát. Továbbá 2014. május 31-ig, a közhasznú szervezeteknek, amelyek fenn kívánták tartani a közhasznú szervezeti jogállást, meg kellett újítani ezt a kérelmüket. Mivel rendkívül összetett feladatról volt szó, már csak azért is, mert az alapszabályokat, alapító okiratokat is az új szabályozásnak megfelelően kellett átalakítani, ezért ezt a társadalmi szervezetek jellemzően nem tudták saját maguk megtenni. Célszerű volt szakemberhez, ügyvédhez fordulni. Ebből kifolyólag Sümegen és környékén nagyon sok egyesületnek és alapítványnak intéztük a közhasznúsági megújítását. Azonban felül kell vizsgálni a többi alapítvány, egyesület alapító okiratát is. Természetesen ezekben is közreműködünk. A kihirdetett Ptk. többek között az egyesületek vezető tisztségviselőire vonatkozóan objektív alapú helytállási kö-
telezettséget írt elő az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetére. Kimondta ugyanis, hogy: 3:86 § (1): „Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.” A hatályba lépett Ptk. azonban e szabály helyett arról rendelkezett, hogy a végelszámolás kivételével a jogutód nélkül megszűnő egyesület hitelezői a 3:86. § (2) bekezdése „a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdeket nem vette figyelembe.” A vezető tisztségviselők vonatkozásában a 3:86. § módosítása érvényesíti azt a kívánalmat, hogy az egyesület vezető tisztségviselői felelőssége ne haladja meg például a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a jogutód nélkül megszűnő jogi személy hitelezőivel szembeni helytállási kötelezettségét. Erre tekintettel, az egyesületek esetében került beépítésre az ún. wrongful tranding szabály. Ez a rendelkezés valóban megfelel a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szemben érvényesülő felelősségi szabálynak, tehát azonosan kezeli a vezető tisztségviselőket a szabályozás, azonban semmiképp sem egy objektív, hanem egy szubjektív, vétkességi felelősségen alapuló mércét állít fel, mely a kodifikáció során figyelembe vett nemzetközi szabályozásokat is követi. Az új Ptk. rendelkezései anélkül válnak az egyesületek, alapítványok működésére vonatkozó irányadó szabályozásnak, hogy azokat közvetlenül a társadalmi szervezetek alap dokumentumaiba beépítenék. Ezen kívül viszont szükséges, hogy az egyesületek, alapítványok alapító dokumentumait legkésőbb 2016. március 15-ig felülvizsgálják és módosítsák a hatályos szabályozásnak megfelelően. dr. Rédei Zsolt ügyvéd 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 19. 70/620 7518
Remekeltek a Sümegcsehi leányok Ebben a tanévben a Fazekas József Általános Iskola leánycsapata a Zala megyei diákolimpia negyedik korcsoportos labdarúgó versenyében a zalaszentgróti körzeti döntőt megnyerve, majd a keszthelyi körzet győztesét legyőzve a megyei döntőbe jutott, ahol a
14
negyedik helyet szerezte meg. Az OTP-MOL Bozsik intézményi program tanévzáró fesztiválján is jó eredményt ért el az iskola csapata. A Telkiben rendezett fesztiválon minden megyét egy csapat képviselt. A délelőtti selejtezőben egy budapesti iskola mögött a második helyet
szereztük meg, így délután a 6-10. hely megszerzéséért küzdhettünk. Nagy csatában gyengébb gólkülönbségünknek köszönhetően a hetedik helyen végeztünk. A húsz csapatos tornán, hét mérkőzésből négyet megnyerve egy döntetlen és két vereséggel zártunk. A torna gólkirálya
2014. JÚNIUS
15 góllal Pupos Veronika iskolánk tanulója lett. A csapat tagjai: Kozma Kincső, Varga Vivien, Horváth Kitti, Horváth Kinga, Varga Kata, Pupos Veronika, Cserép Dominika, Kovács Vivien, Somogyi Dzsenifer. Szakonyi Tibor
MARCAL-PARTI
SPORT
Labdarúgás utánpótlás Az elmúlt hónapokban több labdarúgó tornán vettünk részt a korosztályos csapatainkkal, Zalaszentgróton, és Celldömölkön. 2014. május 3-4-én Sümegen rendeztünk kétnapos tornát, a 9 éves és a 11 éves korosztályunknak. Az időjárás sajnos kedvezőtlen volt ezért a Ramassetter iskola tornatermében rendeztük meg a tornánkat. Külön köszönet illeti az iskola vezetőjét, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a tornatermet. A kétnapos torna remekül sikerült az első napon kilenc csapat versenyzett a jó helyezésekért, közel 100 kisgyerek és legalább annyi szülő töltötte meg a termet. A második napon nyolc csapat nyolcvan versenyzője szerepelt. A torna végeredménye a 9 éveseknél 1. helyezett TIAC 2. PELC 3. Celldömölk, a 11 éveseknél 1. helyezett Celldömölk 2. Zalaszentgrót 3. PELC. Csapatunk mindkét korcsoportban az ötödik helyen végzett. 2014. június 21-én az ausztriai Phyrába utaztunk, egy nemzetközi labdarúgó tornára. Négy korcsoportban összesen 45 labdarúgóval szerepeltünk a rendezvényen. Ebben az
évben 8. alkalommal láttak vendégül ausztriai barátaink. Szülőkkel és gyerekekkel két nagy buszt töltöttünk meg. A tornán a legkisebbek „bambino” kategóriában négy mérkőzésen négy győzelemmel 10 rúgott és 1 kapott góllal az első helyen végeztek a csapat tagjai: Péter Arnold, Tüttő Bendegúz, Szakonyi Bence, Sör Alex, Judi Gergő, Cserép Zalán. Az U 7-es csapatunk négy győzelem egy vereséggel, a későbbi győztest legyőzve rosszabb gólkülönbséggel a második helyen zárt testvérvárosunk Tapolca csapata mögött. A csapat tagjai: Juhász Norbert, Szakonyi Bence, Péter Arnold, Tüttő Bendegúz, Tóth Bálint, Bakos András, Joós Kristóf, Németh Áron. Az U9-es csapatunk három vereség és egy döntetlennel az ötödik helyen végzett. A 11 évesek hat mérkőzésből egy győzelem egy vereség és négy döntetlennel a második helyen zártak mindössze kétszer találtak a kapunkba az ellenfelek. A tornáról remek élményekkel gazdagodva érkeztünk haza. Szakonyi Tibor
OLLÉ ÉVZÁRÓ ÉS DÍJÁTADÓ TORNA! 2014. június 21 – én (szombaton) került megrendezésre a 2013/2014. évi OLLÉ városi kispályás labdarúgó bajnokság évadzáró és díjátadó rendezvénye. A bajnokságban szereplő csapatok barátságos mérkőzéseket játszottak egymás ellen, melyek reggel 9 órától délig tartottak. Az eredményhirdetés 12 óra 30 perckor kezdődött, melyet Rátosi Ferenc polgármester Úr nyitott meg. A díjakat Papp Imre várkapitány Úr és felesége, valamint ifj. Fazekas László, a bajnokság szervezője adták át a helyezett csapatoknak. A dobogó legfelső fokán a Galatasirály csapata végzett 34 ponttal, majd őket követte 27 pontszámmal a Hétfői csapat és 23 ponttal a Next FC csapata. A bajnokság gólkirálya 31 rúgott góllal a Hétfői Csapat játékosa Németh András lett, aki csupán az őszi idényben tudott játszani, tavasszal sportsérülés miatt sajnos már nem léphetett pályára. A legjobb kapus díjat az első helyezett Galatasirály kapusa Piszter Csaba kapta, aki 12 mérkőzésen mindösszesen 27 gólt kapott. A legjobb mezőnyjátékos Horváth Attila lett, aki a tavalyi bajnok „49” csapatának
mezőnyjátékosa, azonos, kifogástalan teljesítményével hétről hétre csapata legjobb teljesítményét nyújtotta, és bajnokságban a második legtöbb gólt rúgta. A barátságos mérkőzések ideje alatt egy hatalmas üstben csülkös babgulyás készült, melyet az eredményhirdetés és díjátadás után a játékosok, hozzátartozók és
szurkolók közösen elfogyasztottak egy barátságos beszélgetés keretében. A főszakácsnak Fazekas Lászlóné Áginak, külön köszönetet szeretnék mondani a kimondhatatlanul finom ételért, melyet nem kevés, áldozatos munkával készített. Az évzáró rendezvényre a gyönyörű díjakat Papp Imre és családja vásárolták meg. Papp Imre várkapitány Úr köszönte a meghívást, bíztatta a csapatokat, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel legyenek a foci iránt, valamint ígéretet tett, hogy a következő városi bajnokságot is segítik anyagi támogatásukkal. A városi kispályás labdarúgó bajnokság az előző évekhez hasonlóan idén is folytatódik, melyhez 5 + 1 fős csapatok jelentkezését várjuk. -A bajnokság kezdete: 2014. augusztus 27. (szerda) -Nevezési határidő: 2014. augusztus 18. (hétfő) Jelentkezni ifj. Fazekas Lászlónál lehet a 06 – 70 / 773 – 7202 – es telefonszámon, valamint a facebookon. ifj. Fazekas László kispályás szakosztályvezető
Tevékenységi kör bővítés:
Szerkezetlakatos munkák, kapuk, kerítések készítése, plazmavágás, lemezhajlítás. • Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Mûszaki vizsga átvizsgálási díj nélkül! • Eredetiség vizsgálat • Futómű javítás-állítás • Teljes körű gépkocsijavítás mindenféle típusnál
2014. JÚNIUS
15
MARCAL-PARTI
HIRDETÉSEK
(Július végéig) SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN:
MINDENNAP FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL. VADÉTEL SPECIALITÁSOK!
RENDELKEZÉSRE
ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA :
ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A
06-20/966-7000 TELEFONSZÁMON.
Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Főszerkesztő: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelős kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Logóterv: Kende Kata
16
2014. JÚNIUS
Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005 ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelős vezető: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.
