SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

MARCAL-PARTI

IX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

2013. DECEMBER

Rainer Maria Rilke: Angyali szózat a pásztorok fölött …Irigyli arany hajfürtjeiért Pásztorok közül egy az angyalt S megy utána – oly gyöngéd hangja kélt – Együtt a köpenyes társakkal.

Éjből kérlelték égi seregek, A nyáj lenn pihenőre dőlt épp, Eltévedtünk. Már ti segítsetek! Vadidegen férfiaknak zöngték.

És föl is állott a sok pásztor ott, Sötéten dülöngött a csorda – S redős ruháikba izmosodva Követték őket az angyalok. Németh István Péter fordítása

MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT ÉS SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A MARCAL-PARTI SZERKESZTŐSÉGE!

Évzáró beszélgetésünk Lasztovicza Jenővel a 4. oldalon olvasható.

Advent – az Isten és az ember találkozása A boldog gyermekkor havas adventi hajnalai ma is megdobogtatják sok felnőtt szívét. Szinte látják maguk előtt, mint siettek az öregek, de unokáik is a templomba, hogy részt vegyenek a rorátén, hogy köszöntsék a gyermekét váró Anyát, hogy készüljenek a Megváltó születésére. Advent derekán vagyunk. Ez az egész csodálatosan szép időszak elválaszthatatlan Szűz Mária alakjától. Az adventi himnuszok, énekek, liturgikus szövegek mind Mária alakja körül forognak. Az egyetemes Mária-tisztelet alapja a Megtestesülés. A népi áhítat és művészet mindig úgy látta Máriát, amint karjában tartja gyermekét. De mi új van ebben, hisz ez minden édesanyáról elmondható? Itt azonban valami egészen új van: „Fogantatott Szentlélektől, született, Szűz Máriától.” Ami azt jelenti, hogy Isten kiemelte Máriát a természet törvényei alól. „A Szentlélek száll reád és a Magasságbeli ereje borít el” – mondja neki az angyal. Azt jelenti, hogy itt valami tökéletesen új, semmi másból le nem vezethető teremtői döntés van jelen. Elindul valami felülről és belép ebbe a világba. A teremtés kezdetéhez hasonlítható, amikor Isten lelke lebegett a káosz és sötétség felett, hogy elindulhasson a világ. Itt is a Szentlélek lebeg, és várja Mária válaszát, hogy elindulhasson egy új világ. A teremtésnél Isten mondotta: „legyen”, itt az új teremtésnél Mária mondja ki: „Legyen nekem a te igéd szerint!” Isten nem a fejünk felett intézi sorsunkat: minket is szólít – ahogy Máriát szólította - és nekünk is igent kell mondanunk. Mária a történelem nagy fordulóján kimondta az igent, nekünk is nyitottnak kell lennünk és ki kell mondanunk a saját igenünket, hogy Isten megkezdhesse működését a lelkünkben. Születésünk a természetes életünk kezdete volt, amikor Jézus született meg bennünk, az a kegyelmi életünk kezdete. Vajon él még ez a kegyelem és növekszik? Nyitottak vagyunk Isten felé? Meghalljuk Istent lelkiismeretünk szavában?

Adventben Isten arca közelebb hajlik fölénk, hogy bizalom és remény ébredjen újra a szívünkben. Egy festő, ezt a bibliai képet festette meg: „ Ajtód előtt állok és kopogtatok.” Amikor egy asztalos megnézte a képet, ezt a megjegyzést tette: „ Látszik, hogy nem szakember, nem festett kilincset az ajtóra.” A festő válasza ez volt: ”Az igaz, hogy nem vagyok asztalos, de szándékosan nem festettem kilincset, mert lelkünk kapuját nekünk kell kinyitni, mert a kilincs belül van.” Az advent lényege nem a karácsonyi hangulat - mint olyan sokan mondják-, hanem Jézus Krisztus eljövetele, a rá való várakozás. Reménység, amely átjárja lelkünket. Vágy, hogy ez a Krisztus karácsonykor hozzám is betérjen, mert az ajtóm nyitva áll. Az egész advent ezt a találkozást készíti elő. A Szentírás üzenete az, hogy nemcsak a földön, hanem a mennyben is van advent. A tékozló fiú atyja várakozik ránk. Advent Isten vágyakozásának ideje is. Ő alig várja, hogy kimondjuk a tékozló fiúval: „Atyám vétkeztem ellened, bocsáss meg és fogadj vissza.”És karácsonykor megtörténik a találkozás: az Istenre vágyakozó bűnbánó ember és az emberre vágyakozó, megbocsátó Isten találkozása. Nagy József kanonok

Csodás ígéret „Amiket szem nem látott, fül nem hallott, ember szíve meg nem gondolt, azt készítette el Isten az őt szeretőknek” 1. Korintus 2,9 Advent idején, már jóval Karácsony előtt „mintha” egy kicsit megváltozna a világ. TV, rádió, boltok, fényárban pompázó utcák, feldíszített házak, üzletek, csodálatos dallamok, mintha néhány napra idevarázsolnák a mennyet. Valaki úgy fogalmazott, hogy legalább addig a néhány napig úgy érezhetem magam, mintha tényleg ott lennék az Isten közelében, abban a fényárban úszó gyönyörűnek képzelt világban, az Isten országában, ahol angyalok énekelnek, ahol boldogságot, békét, szeretetet, harmóniát sugároz minden. Néhány nap csupán a Karácsony, ami „mintha” idevarázsolná a mennyet, a Krisztusban közénk érkezett Istent. Aztán ismét jönnek a szürke hétköznapok, a napi terhek és gondok, és újra várja az ember az ünnepet, hogy legalább néhány napra úgy érezze – találkozott az Istennel. Görög Tibor: Csendes szobák – nyitott ablakok című könyvében olvasható a történet a csodás ígéretről. Miszerint két szerzetes csodás ígéretet talált egyszer egy pergamenlapon. E szerint a világ ezer útjának végén van egy ajtó, ahol összeér a menny és a föld. Aki ezen az ajtón bekopogtat, az előtt megnyílik, s küszöbén átlépve meglátja az Istent. A két szerzetes hosszú szabadságot

kért. Elhagyták a kolostort, s útnak indultak, hogy megkeressék azt az ajtót… Egy napon célhoz értek. Ott volt az ajtó, ahogy a régi írás ígérte. Ott a küszöb, azon túl … majd az Isten. Hogy a várva várt pillanat itt volt, az ajtó megnyílt, szemüket behunyták, úgy lépték át meghatottan a küszöböt. Amikor kinyílt ismét szemük – kolostorukban találták magukat pont ugyanott, ahonnan sok évvel azelőtt csodaváróan elindultak. Asztalukon nyitott Biblia feküdt, kint megszólalt a harang reggeli imára és napi munkára. Szeretnénk tényleg meglátni Istent, szeretnénk, hogy ne csak néhány napig tartson az öröm, a békesség. Isten Krisztusban eljött közénk, nekünk nem kell több ezer kilométert megtennünk, hogy találkozzunk vele, ahogy a két szerzetesnek. De ahhoz, hogy ne csak néhány napig érezzük magunkat a közelében, ki kell nyitnunk – olvasnunk kell naponta a Bibliát, az ő igéjét, meg kell hallanunk a harangok hívó szavát, és akkor minden gond, baj, nehézség, tengernyi feladat és munka közepette is úgy érezzük majd, hogy nemcsak karácsonykor, de az év minden napján „Velünk van az Isten”. Istentől áldott Karácsonyt kívánok minden kedves Olvasónak, olyan találkozást lélekben, imádságban a Megváltó Krisztussal, ami a hétköznapokat is szebbé, boldogabbá teszi majd. Szabó Emőke református lelkész

MARCAL-PARTI

POLITIKA – KÖZÉLET

Demonstráció a földtörvény ellen November 30-án demonstrációt tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom a 84-es út zalagyömörői leágazójánál. A mintegy 25-30 személygépkocsi és néhány teherautó délelőtt 11 órától lassította a forgalmat az úton, transzparenseiken tiltakozva a zsebszerződések és a földvásárlási moratórium feloldása ellen. A tüntetésen természetesen megjelent a Jobbik néhány helyi politikusa is: Ferenczi Gábor, Veszprém megyei elnök, országgyűlési képviselő, Orbán Imre, megyei alelnök, a megyei közgyűlés tagja, illetve Dobó Zoltán, megyei képviselő, pártjának országgyűlési képviselőjelöltje a jövő tavaszi választáson. A Marcal-Parti a földtörvénnyel kapcsolatos véleményükről kérdezte Dobó Zoltánon kívül a szintén jelenlévő Hossó Andreát, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ügyvivőjét, és Hibbey Zsombor gazdálkodót.

most egy gyarmati berendezkedésű ország vagyunk, és hadd utaljak vissza a mondandóm elején elmondottakra, hogy a gyarmati berendezkedésű országnak az a jellemzője, hogy a saját törvényeit nem tudja betartani!” Dobó Zoltán szerint a Fidesz és a Job-

Kérdésem arra vonatkozott, miben látják a demonstráció szervezői a nagyon szigorúnak tűnő földtörvény gyenge pontjait, miért nem ad az szerintük elegendő védelmet a külföldiek földvásárlása ellen. Hibbey Zsombor válaszában elmondta, hogy az első nagy gond a jelenlegi törvénnyel az elmúlt húsz év. Hogyan lehetséges az, hogy bár eddig földvásárlási tilalom volt érvényben, mégis osztrák, német és holland kézben van a dunántúli termőföldek jelentős része? Kimondhatjuk, fogalmazott Hibbey Zsombor, hogy a törvény eddig sem volt betartva. A moratórium jövő évi feloldása után a föltörvény-tervezet értelmében pedig több mint ötszáz millió uniós állampolgár, aki három év helyben lakást igazol, és agráriummal kíván foglalkozni, fog beletartozni a magyar földművesek körébe. „Eddig moratórium volt, most föloldják a moratóriumot… Tehát nem látjuk a garanciákat, hogy a nagy tőkével érkező külföldi hogyan ne venne földet, hogyan ne gazdálkodna Magyarországon, mikor az ország jelentős része már ma is el van adva, csak erről senki nem beszél!”. Ezek a külföldiek a megtermelt gabonát, napraforgót kamionszám viszik ki az országból. „Ugyanígy a fát is. Nem deszkát, gyermekjátékot, feldolgozott terméket visz ki az országból, hanem nyersanyagot! Erre kell azt a felismerést adnunk, hogy mi

bik hozzáállása között komoly filozófiai különbség van. „A Fidesz azt mondta, hogy szeretné visszaszorítani, csökkenteni a korrupciót, ami nyilván nem sikerült. Mi nem azt szeretnénk, mi megszüntetni szeretnénk. A Fidesz jelenlegi intézkedéssorozata csökkenteni próbálja a zsebszerződések lehetőségét, mi megszüntetni kívánjuk ezt az egészet.” A magyar termőföld a magyar nemzet tulajdona, ezzel szemben ma nem nemzeti, hanem magánérdeket szolgál Dobó képviselő úr szerint. „A magyar földnek az a funkciója, a jó Isten azért adta nekünk, hogy a lehető legtöbb család éljen ebből, és a magyar

2

vidéket felemeljük.” „Ha Magyarországnak lenne egy valóban nemzeti érzelmű, és nemzeti ügyekben felelősen döntő kormánya, akkor nem csak vissza akarná szorítani a zsebszerződéseket, egész egyszerűen a törvényi lehetőség fennáll most is: visszamenőleg fel kell számolni és meg kell szüntetni őket! Külföldiekről beszéltünk eddig, de én szeretnék beszélni a magyar oligarchákról is. Mert azt tapasztaljuk, hogy valakik, bizonyos módszerekkel a jó minőségű földek döntő többségét megszerezték, és a közérdekkel ellentétben magánérdekek mentén használják, és kiszívják belőle a profitot!” A magyar falvak egyre inkább lepusztulnak, az emberek a városokba menekülnek, vagy éppen külföldön keresnek megélhetést. Egyetlen kiút van ebből, fejtegette a Jobbik képviselőjelöltje, ha a kis- és középbirtok rendszert hozzuk vissza. „Elképzelhetetlen számomra az, hogy Magyarországon legyen 200-300 család, akinek 1.000, 5.000, vagy akár 30.000 hektárja van, az egyetlen járható út, hogy legyen 500.000 család, akinek 50 és 100 hektárja van” – fogalmazta meg Dobó Zoltán. Hossó Andrea egyetértett az előtte szólókkal, és különösen fontosnak tartotta kiemelni, hogy a törvények nem csak a Parlamentre tartoznak, mert a törvények tartalma az ország gazdaságszerkezetét határozzák meg. Magyarország ma egy rettenetesen szegény ország, és ez azért van így, mert nagyon rossz a gazdaságszerkezetünk. Ma valóban egy gyarma-

tokra jellemző szerkezete van a gazdaságunknak. „Gyarmat még nem gazdagodott meg, mert a gyarmat nem olyan gazdaság, amelyik meggazdagodik, a gyarmat azt a célt szolgálja, hogy a gyarmatosító ország gazdagodjon meg, ez így

van kitalálva” – fogalmazott a Londonban élő közgazdász. Hossó Andrea szerint az ország legértékesebb kincse a termőföld, amely egyelőre még magyar kézben van, és ezt meg kell őriznünk. „A világban egyre fontosabb az élelem és a víz, tehát mi valóban kincsen ülünk itt!”- hangsúlyozta Hossó Andrea. A zsebszerződések eddig is törvénytelenek voltak, mégsem tett senki semmit eddig a felszámolásukra, pedig már három megyényi termőföld van így külföldiek kezén. „Azt mondom, hogy az az ország, amelyiknek nincs saját kezében a termőföldje, az földönfutó és nem ország, és éhen fogunk halni benne!” – jelentette ki az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ügyvívője. Végh László A Zalagyömörő határában felvetődött kérdéseket feltettem Papp Tamásnak, aki a Kisgazda Polgári Egyesület képviseletében a Megyei Közgyűlés tagja. Következzenek az ő válaszai. A földvásárlási moratórium feloldása után mi garantálja majd, hogy nem kerül a magyar termőföld külföldi kézbe? Minden településen a gazdák saját maguk közül 3 illetve 9 főnyi létszám között helyi földbizottságot választanak meg, amit a településen illetékes jegyző fog hivatalosan bejegyezni, mint működő és a földforgalmi ügyekben vétójoggal rendelkező testületet, a 2013. évi CXXII. számú, a mező- és erdőgazdasági földek

2013. DECEMBER

POLITIKA – KÖZÉLET forgalmáról szóló törvény alapján. Amennyiben bármely ok miatt a helyi gazdákból álló földbizottság mégsem jönne létre, vagy 30 napnál hosszabb ideig a hozzá beérkező ügyiratokra nem válaszolna, a feladatait a most alakuló települési agrárgazdasági bizottságoknak kell átvenni, mint a Nemzeti Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara helyi képviseletének. A termőföld adás-vételi szerződés első példánya 2014. január 1-je után csak a Magyar Állam által kibocsátott és vízjellel ellátott sorszámozott, szigorú elszámolású bizonylaton köthető meg. A rontott bizonylatokat nem szabad eldobni majd, hanem vissza kell vinni az Államkincstár Megyei Igazgatóságára, ahol azokat kicserélik. Mindezért a visszadátumozott adás- vételi szerződések érvényesítése lehetetlenné fog válni. A zsebszerződésekről A már megkötött zsebszerződéseknek meg kell tudni felelni az alábbi követelményeknek: Az egy személyhez kötődő földtulajdon felsorolása és az egy személyhez kötődő jogcím szerinti földhasználatnak, a számítógépes nyilvántartási rendszeren belül egyezni kell. Amennyiben a számítógépes nyilvántartási-rendszer ellentmondást jelez, azonnal részletes vizsgálatnak, ezen belül részletes és az adott személyhez kötődő földtulajdon- és földhasználat ellenőrzésének van helye, amit az I. fokon eljáró hatóságként a járási fölhivatal folytat le. Ha, a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az ellentmondás oka az, hogy a földhasználó törvényes jogcím nélkül használ földet: így, például, nincs a haszonbérletről szóló szerződése, de a föld tulajdonosa úgy tudja, hogy a földjét korábban már eladta egy olyan szerződéssel, aminek a dátuma egy meghatározatlan jövőbeli időpont, akkor nem csak a szerződés érvénytelen, hanem az ebben közreműködők büntetésre is számíthatnak. Ezért jogsze-

rűtlen földeladásban résztvevők ellen bűnvádi eljárás indulhat, így az eladó, a vevő, az ügyvéd, a közjegyző ellen is, és ők az új Büntető Törvénykönyv alapján végrehajtandó szabadságvesztésre is számíthatnak. A szabadságvesztés büntetés korlátlanul csökkenthető, egészen a nulla büntetési tételig, ha a jogszerűtlen szerződés megkötésében résztvevő bármelyik személy 2014. május 1-ig részletes tényfeltáró vallomást tesz az I. fokú földügyi hatóság, a területileg illetékes járási földhivatal előtt.

Papp Tamás, a KPE megyei elnöke Turi-Kovács Bélával, a KPE országos elnökével Sok vád éri a kormányzó pártokat az ellenzék részéről, hogy politikai barátaiknak juttatnak több ezer hektáros termőterületeket, létrehozva egy új "oligarcha" réteget, a kisbirtokok kialakítása pedig elmarad. Erről mi az Ön véleménye? Mit mutatnak a statisztikák? Nos, mint „tudjuk”, ma Magyarországon legalább 3 ezer „oligarcha” lakik, akik egyenként, mint a FIDESZ barátai „több ezer hektáros” állami tulajdonú ter-

Amerika Tisztelt Olvasó! A nagypolitikára tekintve most igencsak mozgalmas időket élünk. A mai, 21. századi Amerikai Egyesült Államokat szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy már régen nem az, ami 40-50 éve volt, amelyre mi a bezárt diktatúrában nosztalgiával gondoltunk. Az kétségtelen tény, hogy napjaink társadalmaiban feszültségek vannak, erkölcsi, politikai és gazdasági téren egyaránt. Ebben a folyton változó világban mi is változunk, akár tudomásul vesszük, akár nem. Ez a változás Amerikát sem kerülheti el, s nem maradhat örökké a világ egyetlen nagyhatalma. Már most úgy tűnik, hogy hanyatlása elkezdődött. Semmi sem tart örökké, gondoljunk csak Rómára, a Török birodalomra, vagy a közelmúlt Szovjetuniójára! Az tény, hogy Amerika mint szuperhatalom még tíz-húsz évig az általa elképzelt demokráciát exportálni tudja a világ nemzeteinek, de eljön az idő, amikor a feltörekvő ázsiai hatalmak mellett az Egyesült Államok egy fogatlan oroszlán lesz. Per-

mőföldet „kaptak ajándékba”. Ezzel szemben, ha a német Carl Friedrich Gauss, vagy a magyar Neumann János számelméleti és matematikatudományi hagyatékéra támaszkodva megnézzük a tényadatokat, akkor az alábbiak jönnek ki: Megkötésre került eddig 3 ezer állami földbérleti szerződés és ez mintegy 65 ezer hektár területre vonatkozik, azaz a megkötött földhasználati szerződések alapján, ma Magyarországon mintegy 3 ezer „nagyhatalmú és FIDESZ barát oligarcha” átlagosan mintegy 21,7 hektáros

sze, a belső politikai harcok minden időben és államban fennállnak, így volt ez Amerikában is. 1963 november 22-én ördögi módo kitervelve megölték John F. Kennedyt Dallasban. Megdöbbent a világ, hiszen mindenki tőle várta a két nagyhatalom megegyezését, a békés rendezést. Utódját, Lyndon Johnsont a FED, a CIA és a hadiipar nagyjait sejtem a gyilkosság mögött. Kennedy elnök főműve valószínűleg az lett volna, hogy megszünteti a FED-et, amely mint magánbank tulajdonképpen az amerikai nemzeti bankként uralja Amerika és a világ pénzügyeit. Ez ugye ellentmond az értelmes államrend felépítésének. Az atomfegyverek elterjedését is meg akarta

földterületen megtermeli a takarmányszükségletét, és ezen neveli a gazdasági haszonállatait. Ők azok a „dúsgazdag” „oligarchák”, akik minden nap hajnalban kelve hordják ki az istállóból a trágyát és etetik, itatják az általuk gondozott haszonállatokat. Az ellenzéki sajtó pedig már bő egy éve rendszeresen felsorolja mindig ugyanazt a néhány esetet, ahol a földhaszonbérleti pályázatokban valamiféle ellent-

MARCAL-PARTI mondás lelhető fel. Ezek egy része valóban megalapozott, és ahogy azt Dr. Bitay Márton államtitkár Úr gyakran elmondja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium ezeket az eseteket rendszeresen kivizsgáltatja, továbbá ahol valóban indokolt, érvényteleníti a földpályázatra vonatkozó téves határozatot. A pályázatok elbírálásánál a tökéletes igazságra való törekvés ugyanakkor nagyon nehéz feladat, 3 ezer esetben pedig szinte lehetetlen. Mégis elmondható az imént idézett Carl Friedrich Gauss és Neumann János segítségével, hogy a 3 ezer és a 6 úgy viszonyul egymáshoz, hogy a 6 a 3 ezernek a 0, 2 százaléka, ami nagy valószínűséggel, még a legszigorúbb kritikus szemében is bőven hibahatár alattinak tekinthető. Összefoglalva: a „szénalapátolás” kiváló szakértőjének, mint az „Együtt PM” „hatalmas gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező” mezőgazdasági szakértőjének, Szabó Rebekának, valamint Gőgös Zoltánnak bátran javasolható, hogy mielőtt az állami földpályázatok ügyében megszólalnának, bátran lapozgassák Gauss és Neumann számelméleti és matematikatudományi műveit. Az egyszerű és az egész életében a kétkezi munkájából élő parasztember „külön is bízik” az „Együtt PM”– ben, mert mint tudjuk Bajnai Gordon többször is elmondta, hogy a 9 libatartó gazda öngyilkosságához neki „az ég-világon semmi köze sincs”, és ugye és erről sztárügyvédek segítségével PAPÍRJA is van. Tudjuk ugye, hogy a Hajdú Bét. károsultak ügyében „nem” Czerván György államtitkár Úr és „nem” Dr. Fazekas Sándor miniszter úr kereste meg a megoldást 9 évvel később, hanem Bajnai Gordon miniszterelnöki hivatali idejének volt ugye a „legfőbb gondja”, hogy a Hajdú Bét. károsultak kártalanítása megtörténjen, de mini mis támogatással – ugyebár. – No comment. Papp Tamás

napjainkban akadályozni. A jelenlegi agresszív külpolitikát 1997-ben a PANAC elnevezésű neokonzervatív kutató- intézet dolgozta ki mint az ÚJ Amerikai Évszázad tervét, Francis Fukuyama vezetésével, melynek lényege: a cél szentesíti az eszközt! Ez az érdeke az AIPAC lobbi csoportnak, a fegyvergyárosoknak, a bankároknak és a szabadkőműves páholyoknak is. Ma még Amerika uralja a világot hatalmas technikai fölényével, anyahajóival, rakétáival, drónjaival szuperhadserege révén. A modern háború eszköze lehet a média is, a bankszektor és az energia szektor is. Az elmúlt években azonban sok hibás döntés született Amerikában is, és bizony repedez-

2013. DECEMBER

nek az önámítás, a legyőzhetetlenség falai. Gondoljunk csak Irak, Afganisztán, Líbia vagy Szíria halottaira, a háborúk következményeire, az elnyelt dollármilliókra. Amerika népes társadalma mindezt már halálosan unja. Obama elnök, mint a hadsereg főparancsnoka bizony sokszor kényelmetlenül érzi magát. Legutóbb, miután elhagyta legfőbb szövetségese, NagyBrittania is, teljesen elszigetelődött. Ne akarjon háborút olyan politikus, aki Nobel Békedíjat kapott! Bizony nehéz kétségek között lehet Obama, mert nyilván neki is benyújtják a számlát azok a körök, akik támogatták a kampányát. És bizony Amerikában sincsen kolbászból a kerítés, milliók vannak egészségügyi ellátás nélkül, munka nélkül, és nagyon sok a hajléktalan. Például Detroit, az amerikai autóipar egykori fellegvára csődöt jelentett, mára szinte teljesen elnéptelenedett! Amerikának van a Földön a legnagyobb államadóssága, és ezt szívesen tolják maguk előtt. (folyt. a következő számban) Király László

3

MARCAL-PARTI

POLITIKA – KÖZÉLET

Évzáró beszélgetés Lasztovicza Jenővel – Képviselő úr, milyen érzés volt ma megérkezni Sümegre? – Én mindig szívesen jövök ide, de valóban, ma talán még a szokásosnál is nagyobb örömmel jöttem, mert elkészült a Tapolca-Sümeg közti út városba bevezető szakasza, és ennek nagyon örülök. Örülök, mert egy fontos dolog készült el, és örülök azért is, mert megint hasznára lehettem ennek a közösségnek, amelynek gondjait immár tizenhatodik éve képviselhetem a Parlamentben a választók bizalmából.

ták hazánkat ezekért az Unióban, a magyar szocialisták szégyenteljes közreműködésével! Ma egyébként azt láthatjuk – és ez is mutatja, hogy helyes úton járunk –, hogy egy sor más uniós ország bevezeti azokat az intézkedéseket, kezdve a bankok megadóztatásától a rezsicsökkentésig, amelyekért még egy-két évvel ezelőtt bennünket bíráltak! – Hogyan lehetne megfogalmazni ön szerint a Fidesz-KDNP kormány vezérelveit, amelyek meghatározzák döntéseiket?

– Közelednek az ünnepek, néhány hét, és elbúcsúztatjuk a 2013-as esztendőt. Ön hogyan értékelné a magunk mögött hagyott időszakot a gazdasági folyamatok szempontjából? – Rendkívül fontos év volt ez, hiszen az ország végre elindult kifelé abból a gazdasági válságból, amely 2008-ban köszöntött a világra, bár nálunk már 20034-ben negatív folyamatok indultak be: akkor kezdett növekedni az államadósság és a költségvetési hiány, hasonlóan a munkanélküliséghez és az inflációhoz, amely hamarosan elérte a 7%-ot! Ezeket a negatív folyamatokat súlyosbította aztán a 2008-as válság, amikor végül a szocialisták Gyurcsányt Bajnaira cserélték, abban bízva, hogy a közvéleménynek el tudják terelni a figyelmét a nagyon komoly problémákról. Nagyon rossz úton jártunk, és nagyon nehéz helyzetbe kerültünk 2009-ben, ezért volt szüksége a Bajnaikormánynak a hitel felvételére az Európai Központi Banktól és az IMF-től, mert ezen hitelek nélkül nem tudták volna biztosítani Magyarország működését. Ráadásul nem csak az állam, hanem az állampolgárok jelentős része is eladósodott, gondoljunk a devizahitelesekre! Egy ilyen nehéz örökséget vett át 2010-ben az Orbán-kormány, amikor a válság még javában tombolt, és egyébként tart még ma is. Az idei évben nem csak kezd kilábalni a gazdaság a válságból, hanem megállapíthatjuk a számadatok alapján, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, nem csak magához képest, hanem környezetünkhöz képest is! Fontos itt megjegyezni azt is, hogy végre kikerültünk a túlzott deficit eljárás alól is, ami újabb plusz forrásokhoz juttatja a gazdaságot. Az előző évek intézkedései alapozták meg az idei év kézzelfogható eredményeit. Pedig emlékezhetünk, hogy mennyit támad-

– Azt mindenki tudja, hogy a Fidesznek mindig a család volt a legfontosabb érték. Már az első Orbán-kormány idején is fontos szerep jutott a családtámogatásoknak. Kétféleképpen lehet ilyen támogatást adni: pénzt adunk, vagy kevesebb pénzt vonunk el a jövedelmekből. Itt egy mondat erejéig visszautalnék az IMF-hitelre: azzal ugyanis a fő probléma nem a kamat nagysága miatt volt, hanem azért, mert az IMF olyan feltételekhez szabta, és szabja ma is szerte a világban ezeket a hiteleket, amelyek a családok százezreit nyomorítják meg! Emlékezzünk csak vissza, Bajnai zokszó nélkül teljesítette ezeket a kívánságait a hitelezőknek: megszüntették a 13. havi nyugdíjat, a közalkalmazottak 13. havi bérét, befagyasztották a közalkalmazotti béreket, és egy sor olyan döntést hoztak, amelyek negatívan érintették a magyar családokat. A mostani kormánynak a legfontosabb feladata volt olyan feltételeket teremteni, hogy minél több pénz maradjon a családoknál, minél több pénzt tudjanak a megélhetésre, gyermekeik felnevelésére fordítani, illetve a fiatalok merjenek nem csak egy, hanem kettő, vagy inkább ennél is több gyereket vállalni! Erre számtalan intézkedés született, a legutóbbi például a gyed-extra, ami azt jelenti, hogy ha egy anyuka gyermeket nevel, akkor a második és a harmadik gyermek után is megkapja ugyanazt a gyedet. Vagy a munkaadók kedvezményei, akik gyesről visszatérő anyukát foglakoztatnak, most már nem csak három, hanem öt évig járnak! Még hosszan sorolhatnám ezeket a nemrégiben elfogadott intézkedéseket, amelyek a magyar családokat segítik, a gyermekvállalást, és ezen keresztül hazánk fennmaradását! A családi adókedvezmények kapcsán sok kritika érte a kormányt, hogy nem tudja mindenki teljesen kihasználni,

4

most ez is megváltozott, mert a járulékokból is le lehet vonni ezután, így a kiskeresettel rendelkezők is ki fogják tudni használni ezeket az adókedvezményeket. Több tízezer forint marad így a családoknál, csakúgy, mint a rezsicsökkentés kapcsán! Az áram, a távhő és a gázszolgáltatás ára 20%-kal csökkent idén a tavalyihoz képest. Ilyenre az én korosztályom, a mostani 45-50 évesek nem is emlékezhetnek, mert az utóbbi 40 évben biztos, hogy nem volt ilyen! – A mai baloldali pártok sokat támadják az egykulcsos adórendszert, jól látható, hogy a kampányuk fő témájává igyekeznek tenni. Önnek mi a véleménye erről? – Az én véleményem az, hogy az egykulcsos adóval semmi baj nincs. Ha valaki 200 ezer forintot keres, az 32 ezer forint adót fizet, aki pedig 500 ezret, az 80 ezret, tehát jóval többet. Ráadásul az egykulcsos adó arra ösztönzi az embereket, hogy a munkaerő-piacon próbáljanak minél jobb helyet találni, többet és jobb pozícióban dolgozni, mert ezáltal több pénzt kereshetnek. Számtalan nemzetközi példa igazolta már eddig is, hogy az egykulcsos adó jótékonyan hat a gazdaságra, és úgy látom, hogy ez pontosan az idei évben már nálunk is látszik! Másrészt a kis keresetűek is, ahogy az előbb beszéltem róla, ki tudnak használni immár minden adókedvezményt, így sokan közülük tulajdonképpen egy fillér adót sem kell, hogy fizessenek. Úgy látom, hogy a szocialisták legnagyobb problémája az, hogy nem tudnak kitörni abból a szemléletből, hogy a szegény rétegeken csak segélyekkel lehet segíteni. A mi szemléletünk pedig ezzel ellentétben az, hogy lehetőleg mindenkinek a munkájából kell megélnie, és gyarapodnia.

– A gazdaság növekedése valóban beindulni látszik, ezt már a nemzetközi elemzők is elismerik hazánkkal kapcsolatban. Ön hogy látja, ki fog tartani ez a lendület hosszú távon is? – Igen, minden bizonnyal. Az eddig érintett új intézkedések, az adórendszer, a rezsicsökkentés, a kedvezmények rendszere mind azt eredményezi, hogy több pénz marad a családoknál, és ez azt jelenti, hogy több pénz jut a fogyasztásra. A fogyasztás bővülése pedig még jobban

2013. DECEMBER

felpörgeti a gazdaságot. Közgazdasági szakemberek véleménye szerint ez még azért nem érezhető olyan mértékben, mint az várható lenne a számok alapján, mert sajnos a lakosság nagy része eladósodott. Ahogy a beszélgetésünk elején említettem, a devizahitelesek problémája nagyon súlyos gond, és ebből a szempontból is rendkívül kedvezőtlen hatása van sajnos. Nyilván azok, akiknek ilyen hiteleik vannak, ők a mostani többletjövedelmüket a törlesztésekre kénytelenek fordítani, és nem a fogyasztásuk növelésére. Ha ezt a problémát is megoldjuk, akkor várhatóan a gazdasági növekedés még inkább gyorsulni fog. – Az ellenzéki padsorokból sokszor támadják a Fideszt – főleg az egykulcsos adórendszer miatt –, mert úgymond nem törődik a szegényebb emberekkel, az elesettekkel, máskor pedig, mondjuk a rezsicsökkentés, vagy az energiaszolgáltató cégek állami többségi tulajdonba vétele miatt éppen „lekommunistázzák” önöket. Hogy látja ön ezt a kettősséget? – Úgy gondolom, pontosan ez mutatja, hogy egyik vád sem igaz, ráadásul a volt kommunista állampárt utódszervezetének tagjaitól elég visszataszító is a kommunistázás. A lényeg az, hogy mi – ellentétben a Gyurcsány-Bajnai kormánnyal – nem csökkentettük a nyugdíjakat, sőt, minden évben emeljük azokat, és a rezsicsökkentés fő kedvezményezettjei is az idős, kisnyugdíjból élő honfitársaink! A Fidesz vállalta, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke nem fog csökkeni, sőt, nőni fog, és ezt tartjuk is! Az energiaszektor eladása pedig annak idején szinte hazaárulással ért fel, és a mostani visszavásárlása ezeknek a cégeknek hazánk függetlenségének helyreállítását jelenti! Az önkormányzatok adósságátvállalása szintén egy olyan intézkedés, ami ugyan most nagy tehertétel az állam számára, de már jövő évben meg fognak mutatkozni a pozitív hatásai. Mint talán mindenki hallott már róla, a szocialista kormányok idején az önkormányzatok adóssága elérte az 1.200 milliárd forintot. Idén a kormány az 5 ezer fő alatti települések adósságát átvállalta, illetve a nagyobb települések esetében 40-70% közötti összeget. Február közepéig a még fennálló tartozásokat is átvállalja az állam, és minden magyar település tiszta lappal, tehermentesen indulhat neki az új évnek! Ezzel együtt természetesen felelőséggel is kell, hogy tartozzanak azért, hogy ne termeljenek veszteséget, és jól gazdálkodjanak! Összefoglalva: úgy gondolom, nehéz évek vannak mögöttünk, minden magyar ember mögött, de az idei évben már megtapasztalhattuk, hogy érdemes volt! Hiszen hitelekből élni azt jelenti, hogy a megtermelt javakat külföldre viszik tőlünk, és ebből kiszabadulni azt is jelenti, hogy Magyarország kiszabadult a gyarmati sorból! Ha ezen az úton haladunk tovább, a következő évek egyre eredményesebbek lesznek, és egyre jobban élhet mindenki ebben az országban! Ehhez kívánok minden Marcal-Parti olvasónak kitartást, jó erőt, egészséget, áldott, békés karácsonyt és boldog új évet! Végh László

MARCAL-PARTI

HELYTÖRTÉNET Miklósi-Sikes Csaba: Irodalmi élet Sümegen (3. rész)

Egyházi irodalom a kezdetektől a 20. századig. A ferencesek

A sümegi irodalmi élet megteremtői – eddigi ismereteink szerint – a ferences szerzetesek nevéhez köthető. A Sümegre helyezett szalvatoriánus atyák között Baróti Miklós volt a legkorábbról ismert egyházi szerző, akinek 1659-ben Kassán nyomtatott „A sz. búcsú méltóságának és hasznainak igaz értelmére vezérlő rövid tanuság” című kötete a legkorábbról ismert sümegi „produktumnak” tekinthető. Életéről keveset ismerünk, azt tudjuk, hogy székely származású volt. Neve 1656-ban bukkant fel, amikor a tartományi közgyűlés Wesselényi nádorispán udvarába rendelte káplánnak és udvari szónoknak. 1657-ben az Eperjeshez közeli sebesi klastromban a bölcselet lektora. Innen Sümegre került, majd 1662ben a megváltóról elnevezett rendtartomány hitszónoka lett. Szegeden hunyt el 1680. nov. 5-én „késő aggkorban”. Kiss Fábián ferences atya volt az első olyan Sümegen írt kötet szerzője, aki elsőként a város irodalomtörténetében helybeli eseményeket, történetesen az 1699 és 1703 között a ferences templom kegyszobra jóvoltából megtörtént 57 csodás esemény krónikáját örökítette meg. A barokk korban oly jellemző terjedelmes címében kiemelhető a „Betegek Gyógyítója” cím, nemcsak a könyvben foglaltakat, hanem a Szűzanya sümegi tiszteletének legfőbb jellegét is meghatározza. Könyvét, Széchenyi Pál püspök jóváhagyásával, Nagyszombaton nyomtatta ki 1703-ban. A Gyöngyösön, 1665 született Kiss Fábián 1686-ban lépett a rendbe, 1691-ben szentelték pappá. Szombathelyen és Nyitrán hitszónok, majd novicmester volt. 1700-tól a sümegi rendház lakója, ahol 1703-1707, illetve 1711-1714 között annak vezetője volt. Megbízatása arra az időszakra esett, amikor Rákóczi vezette felkelés elérte városunkat is. Nevét – többek között – azzal is beírta a rendház történetébe, hogy összeállította az egyház legkorábból fennmaradt „istentiszteleti rendjét”, amely főként a kegyoltárnál végzett szentmisékről, litániákról, körmenetekről, búcsújárásokról szóltak.

Abból az időből való ez az összeállítás, amikor – mint írja – az első csoda évfordulójának napján, febr. 6-án, maga a püspök hívta össze a környékbeli plébánosokat. Kiss Fábiánt Sümegről előbb Szombathelyre, majd Pápára, 1718-ban a szombathelyi rendház élére nevezték ki, s végleg elhagyta Sümeget. Pozsonyban hunyt el 1746. márc. 3-án, 81 éves korában. Szecsődy Jenő ferences testvérről csak Szinnyei József (1830-1913) irodalomtörténész kutatásaiból tudjuk, hogy a sümegi rendház lakója volt, amikor 1735ben megjelent egyetlen máig ismert latin nyelven írt munkája, amelynek címe: „Novalia novissima de pace animae…” Szintén a sümegi ferences rendházban teljesített szolgálatot Farkas Benignus mariánus szerzetes, akinek úgyszintén egyetlen nyomtatásban megjelent műve ismert. A „Collyrium Mysticum…” című munkája Győr városában jelent meg 1744-ben. Életéről annyit ismerünk, hogy a szomszédos Tapolcán született 1702ben, Malackán lépett a rendbe 1722-ben. Misés pappá 1727-ben szenteltetett föl Nagyszombatban. Hitszónok és korának ismert hittérítője volt Nyitrán, majd ebben a minőségben küldték a Vas megyei Szarvaskendre, ahol több plébániánál kisegítő is volt. 1743-tól veszprémi hitszónokként tevékenykedett. A sümegi kolostorban 1748-ban lett házfőnök, itt hunyt el 1749. jún. 10-én. Halálának évében épült az a két oszlop, amely a sümegi templomkórus megerősítésére szolgál. Acsády Ádám püspök ugyanis egy nagyobb méretű orgonát készítetett, amely oly mértékben igénybe vette a kórus teherbírását, hogy meg kellett azt erősíteni. Kósa Jenő Ferenc-rendi szerzetes életéről és munkásságáról már több adattal rendelkezünk. Győrött született 1714ben, Malackán lépett a rend kolostorában, 1738-ban szentelték pappá. A bölcseletet, később teológiát tanított Győrben. 1756ban és 1758-ban a sümegi rendház főnöke, azaz gvárdiánja volt. Az ő idején készítette Lengyel Lajos Somogy megyei birtokos a templomban ma is látható Szent Ferenc oltárt. 1762-ben az ausztriai, 1764-ben a magyar szalvatoriánus rendtartomány vizitátora, 1768-1771 és 17771780 között a rend tartományfőnöke volt. Ezt követően, immár 66 évesen vállalta a tartományi levéltár kezelését. Munkája során sok kézirat és okmány került a kezébe, ami arra ösztönözte, hogy megírja a Mariánusok magyarországi rendtartományának történetét a kezdetektől 1774-ig. Kéziratban maradt munkáját a szombathelyi rendházban őriznek. Meghalt 1783. ápr. 25-én Pozsonyban. Irodalmi hagyatéka a Pozsonyban kiadott

Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak.

két kötete („Octava Seraphica…”, illetve „Conclusiones ex universa theologia...”) 1746-ban, illetve 1750-ben jelent meg. Nagy Dániel, aki Szinnyei szerint „több rendház főnöke” volt, 1774 és 1777 között a sümegi rendház élén állt. A Historia Domus szerint, vezetése alatt történt a rendház épületének nagyszabású felújítása, minek során elnyerte a legújabb időkig meglévő belső- és külső alakját, ekkor történt a rendház emeletének megépítése is. Eszterházy József gróf felett tartott gyászbeszédének szövege, „Vég nélkül való nagyság” címen 1748-ban nyomtatták ki Pozsonyban. A rendház szerzetesei között irodalmi munkásságot is folytatók között egy sümegi születésű rendtaggal is találkozunk. Moser János Ferenc 1747. szept. 11-én született. Apját Moser Pálnak (17131778), édesanyját Pragerin Máriának (+1760 u.) hívták. Apja Padányi Bíró Márton püspök építésze volt, nevéhez kötődik – többek között – a sümegi püspöki palota építése is. Mint érdekességet kell megemlíteni, hogy az újszülöttet Gindl Ferenc és neje, a sümegi ispotály ház ké-

sőbbi alapítója, Skultéti Zsófia keresztelték meg. Moser János Ferenc 1765-ben Budán lépett a mariánus rendbe, misés pappá 1770-ben szentelték fel. Tanulmányainak befejezése után bölcseleti doktori címet szerzett, 1782-ben tanár Szombathelyen. 1791-ben a rendkormányzó titkára, 1794-ban pedig annak tanácsosa volt. 1797-1799 között a sümegi rendház főnöke volt. 1806-ban a rend kormányzója lett. Pozsonyban hunyt el 1807. ápr. 17-én. Két ismert munkáját Szombathelyen írta 1775, illetve 1776-ban, de kéziratban maradt, amit napjainkban a rend kismartoni könyvtárában őriznek. Címük: „Institutiones Metaphysicae in usum discipulorum conscriptae, 1775. (4rét 116 lap), illetve „Institutiones Physicae tam Generalis quam Particularis in usum discipulorum conscriptae. 1776.” (4rét 195 lap). Szabó Ödön (Özséb) Ferenc rendi szerzetes. 1833 és 1834 között, amikor a magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője, Kisfaludy Sándor a Zala megyei hírességek közé emelkedett, Szabó

2013. DECEMBER

a sümegi rendház főnöke volt. Életéről szinte semmit nem ismerünk. A magyar irodalomtörténet két művét említi 1837ből, illetve 1846-ból: „Lant, mellyel Almási Rudics József ő méltóságának, midőn T. Ns. Bács Bodrogh megyék főispánságának helytartói kormányszékébe 1837. évben beiktatnék, a szabadkai szerzetes házból énekelt. Pest”, illetve egy költeményét „Emlény, főmélt. és gróf Nádasdy P. Ferencz Bács és kalocsai t. e. fő egyház érseke... ünnepélyes beiktatására a szolnoki sz. Ferencz rendű egyesülettől tavaszelő hó 15-16-kán 1846. Szabadka. Albertiny Reparatus szent Ferenc rendi áldozópap, 1777. máj. 17-én született Pozsonyban. 1797-ben lépett a rendbe; pappá szentelték 1801-ben. Élete nagyobb részét Pesten töltötte, mint tábori lelkész. 1834 és 1836 között, Szabó Ödön utódjaként a sümegi rendház főnöke volt. Az ő idején hunyt el a horvátországi Légárdról ide származó Oszterhuber család sümegi ágának egyik legnevesebb képviselője, Oszterhuber Ferenc (1744- 1835). Unokatestvére volt Kisfaludy Sándornak, akivel baráti viszonyt ápolt. Ő hozta össze a költőt 1792-ben későbbi nejével, Szegedy Rózával. 1806 és 1819 között Zala vármegye alispánja, s mint ilyen jelentős öszszeggel támogatta a Ludovika katonai akadémia megalapítását. Ötven éven át a sümegi kegytemplom sindicusa, azaz pénzügyeinek kezelője és gondnoka volt. A templom kriptájába temették. Albertiny Reparatus Iváncon hunyt el 1847. okt. 10-én, ahol Sigray gróf házi lelkésze volt. Egyetlen német nyelven írt műve jelent meg nyomtatásban, címe: ”Rede von dem Werth des Alters, und von unsern obliegenden Pflichten gegen dasselbe. Ofen, 1826.” László Domokos 1848 és 1850 között volt a sümegi rendház guárdiánja, akinek a Historia Domusban fennmaradt sorai arról tanúskodnak, hogy bár királypári volt, kritikával illette Ferenc József kormányzását. Elmarasztalta Kossuthot és a pártján levő főurakat is, a szabadságharcban csupán a magyar és magyar elleni hadakozást látta, a lezajlott események legfőbb eredményét a jobbágyok részleges felszabadításában látta. A szombathelyi születésű (1796) László Domokos feltehetően jobbágy származású volt. 1814-ben lépett a mariánusok rendjébe, 1826-ban szentelték pappá. Korának híres hitszónoka volt. Szent beszédeit sajtó alá rendezte és „Az Üdvözítő Istenről 8 prédikáció” címmel annak kiadására készült, halála azonban ezt megakadályozta. A kéziratát a budapesti konvent könyvtárában őrzik. A Somogy megyei Andocson hunyt el 1864. jan. 10-én.

5

MARCAL-PARTI

HELYTÖRTÉNET

Sümeg anno…(13) Ramassetter Petőfi sümegi kapcsolatáról - ha csak áttételesen is - de egy rendkívül érdekes adatra bukkant az irodalomtörténeti kutatás. Kerényi Ferenc (1944-2008) színház-, és irodalomtörténész halála előtt egy keszthelyi konferencián mesélte el nekem a történetet. Elmondása szerint 1995 októberében dr. Mészáros Vince (1913-1994), a Közlekedési Múzeum egykori főigazgatója reformkori művelődéstörténeti dokumentumok szorgalmas gyűjtője hagyatékból múzeumi gyűjteménybe került Petőfi 15 levélből álló kéziratos füzete, melynek gondosan kalligrafált címlapján csak ennyi áll: „Ibolyák. / Írta / Petőfi Sándor./ 1843.” Mészáros az 1970-es évek elején vásárolta egy ismeretlen személytől. Múlt századi másolat- gyűjteménynek tekintette, eredetének feltárására vagy szakértői vizsgálatára nem gondolt. Ezért a Petőfi kézirat csak halála után, hagyatékának rendezése során került elő, létezéséről addig csak közvetett adatok, emlékezések szóltak. A következő évben hírlapi szenzációja lett Petőfi autográf versfüzetének felbukkanása, melynek hasonmás kiadása 1996 decemberében jelent meg, ami gyorsan felkúszott a karácsonyi könyvvásár sikerlistájának élére. A kézirat megjelentetése kapcsán az irodalomtörténeti kutatás eljutott Kecskemétre. Petőfi ugyanis 1843. jan. 15. és ápr. 7. között a Szabó József vezette színésztársulattal ott tartózkodott, minek során – a későbbi visszaemlékezők szerint – a költő megpróbálta Szilády Károly nyomdájában megjelentetni kéziratát. És itt lép be történetünkbe a sümegi születésű Ramazetter (így!) Károly, Vince test-

Károly és Petőfi Sándor Kecskeméten 1843-ban

véröccse, aki egy kései visszaemlékezésében mesélt az akkori eseményekről. A Fővárosi Lapok 1870. nov. 25-i számában (1167. old.) Eötvös (Károly) Lajos a következőket írta: „…Ramazetter Károly… beszélte nekem, hogy ő 1843-ban Szilády Károlynál volt nyomdászsegéd akkor, midőn Petőfi a Kecskeméten működő színtársulat «cédulaosztója» (azaz színlap kihordója, mscs) volt, s utoljára – szokás szerint – egy búcsúzó könyvecskét nyomtatott, mely teljesen saját műveit tartalmazta. Kétségtelenül nagyon érdekes volna, ha a magyar nyomdászok nesztora, Szilády Károly, vagy bárki más, képes volna fölmutatni egy példányát eme kiadványnak”. Szilády nem késett a válaszadással. Szintén a Fővárosi Lapok 1870. nov. 30-i számában leírta, hogy a Petőfi kéziratot személyesen vitte el a piarista gimnázium igazgatójához, Schembera Calasantius Józsefhez, aki hivatalból látta el a könyvbírálói feladatokat; hogyan háborodott fel a cenzor a kötetben szereplő „Disznótorban” című vers zárósorain, és hogyan tagadta meg ezért a kinyomtatás engedélyezését. Hogy így történt vagy sem, napjainkban szinte lehetetlen pontosan megítélni. Az irodalomtörténeti kutatás – bár szorgalmasan kereste ennek igazolását, illetve cáfolatát – az eddig felelt adatok és ismeretek tág teret engednek a spekulációknak. Hatvany Lajos (1880-1961) irodalomtörténész szerint, mivel ilyen könyvecske nem maradt ránk, sem korabeli cenzori véleménynek, vagy a nyomdának adott utasításnak írásos nyomát nem találni, Szabó József társulata a szóban forgó nyomdában – a kor szokásaihoz híven –mindössze egy napjainkban is fel-

POLI-FARBE kül- és beltéri falfestékek, nemesvakolatok színkeverése helyben Platinumszínes beltéri falfestékek széles választékban BORÓKA, SADOLIN, BELKINA, BORI és JEDYNKA lazúrok Teljes színskálában kaphatók! Folyamatosan bővülő háztartási vegyi áruk! Széles választékkal, barátságos árakkal szaktanácsadással és udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

Két szobás, második emeleti, összkomfortos lakás eladó Sümeg központjában (Kossuth L. u. 18-20.). Révfülöpi csere is érdekel! Érdeklődni: A Marcal-Parti szerkesztőség elérhetőségein [email protected] vagy 06-20/338-6690 telefonon.

6

lelhető Játékszíni zsebkönyv-et adott ki 1843-ban azért, hogy bevételükből fedezzék a továbbutazás költségeit, s Ramazetter 27 év után erre emlékezhetett. Ennek látszik ellent mondani Jókai Mór által 1874-ben írt Megtörtént regék című kötetében, mely szerint 1843 kora tavaszán Petőfivel és az akkor irodalmi tekintélynek számító Ács Károllyal egy közös kötetet szándékoztak kiadni Kecskeméten, de a már említett cenzor, Schembera, Petőfi „Disznótorban” című verse miatt a kötet engedélyezését megtagadta. Jókai nyomán az bízvást elfogadható, hogy Petőfi kecskeméti ismeretségi köréből többen is tudtak valamiféle kiadvány tervéből, és hogy az „Ibolyák”-nak legalább egy darabja megjárhatta a közlés cenzori előszobáját.

Végezetül essék néhány szó Ramazetter (Ramassetter) Károlyról, akinek neve kevésbé ismert Sümegen. Ez nem csoda, hiszen fiatalon elkerült a városból, s ismeretlen okok miatt minden kapcsolatát megszakította családjával. Az 1860-as években veszprémi nyomdájának neve még ott szerepelt a sümegi alreáliskola évkönyveinek borítóján, ezt követően többé nem hallani, olvasni róla a helyi kiadványokban. Vince bátyja 1876-ban bekövetkezett halálakor Károly nevét meg sem említik az elhunyt nekrológjába. Mint láttuk a mesterségét Kecskeméten tanulta, 1847-ben már Veszprémben találjuk, ahol a Számmer Nyomdáját vásárolta meg, amit hamarosan könyvkötő műhellyel és könyvkereskedéssel is kiegészített. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a megyei hivatalok nyomtatványszükségletét ez a nyomda elégítette ki. Június közepén szintén itt készült a veszprémi nemzetőrség ideiglenes szabályzata. Nevéhez fűződik az első veszprémi gyorsnyomda felállítása az 1850-es évek legelején. 1867-ben kölcsönkönyvtárat nyitott. 1865. máj. 24. és 1867. aug. 4. között nyomdájában készült az Eötvös Károly megyei jegyző által szerkesztett „Veszprém” c. hetilap, majd 1869-től, „Veszprémmegyei Közlöny” c.mel újabb hetilappal próbálkozott. 1862ben egy új nyomdát alapított Pécsen, majd a sok utazással járó nehézségek miatt, 1869-ben veszprémi vállalkozását átadta Knauer Andornak és végleg Pécsre távozott, ahol 1869-ben már a Líceumi Nyomda bérlője, később annak tulajdonosa volt. Pécsi munkássága 1890-es évekig követhető. Miklósi-Sikes Csaba

Orbán István “Gigi” Szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kíván Gigi! Tel.:

06-30/530-1498

Festés a gondja? Gigi megoldja! Jó állapotú antik könyveket, könyvtárakat, régi dokumentumokat, fényképeket, antik térképeket folyamatosan vásárolunk Sümeg és vonzáskörzetében! Érdeklődni: [email protected] Tel: 06204325549 Web: www.antik-konyvek.hu

2013. DECEMBER

IRODALOM • Rovatszerkesztő: Réfi János

MARCAL-PARTI

ŐSZIKÉS REMEK EGY TAVASZI KÉPRŐL Simon István Májusi bükk című versének margójára 2. rész

Simon István versbe ültetett bükkfájának lehet, hogy volt konkrét modellje, de az is lehet, hogy valamennyi tavaszi fának ott suttog a lombja e költeményben. Tele van életörömmel ez a Simon-vers, ugyanakkor, nem lehet elhallgatnunk, hogy a végső költői elnémulástól fenyegetve született. (Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényének első fejezetében van tele a május egyszerre élet és halálkedvvel.) Simon István vers-iniciáléjának impressziója sem leheletfinom, sőt, a harsány zöld színről Szinyei Merse indulatos ecsetvonásai juthattak eszébe, aki „dühödten” alkotja a képet. Nagyon nehéz másfél esztendő várt a szerzőre, életének utolsó teljes éve már csupán az 1974-es lesz. 1973 szeptemberében napvilágot lát ugyan a Májusi bükk, gyönyörűen szonettekbe fegyelmezi rapszódiáit, ám élete ugyanúgy kettétört, ahogy Szinyei Merse Pálé, hiszen a Majális című festmény majd csak az 1896-os tárlaton szerepel – addig csak egy elfeledett, sokat szapult mű – átütő sikerrel. Szinyei még megtapasztalhatja az idős kor szépségeit, elfogadhatja ajándékait, miközben a maga kedvére festeget, s meg is ajándékozott minket olyan remekművekkel, mint a Lilaruhás nő, a Pipacsos út vagy a Hóolvadás. (Utóbbi festményéről írta említett gyönyörű költeményét Csanádi Imre!) Élete második felében kedélyállapota többször is elkomorul. Fonyódon, ha nyaralt, lánya szerint, nem is szeretett átnézni Simon István szülővidéke, Zala, az északi part felé, hiszen még a Badacsony bazaltjának a sziluettje is a koporsóra emlékeztette. A hegyet ezért, babonásan meg sem festette. Simon halálközeli élményéről beszélni első látásra csapdákat rejt, hiszen első olvasásra kicsattanó életöröm zengi be az egész költeményt. Pánt láttatja Simon István, aki isteni erejével elpusztíthatatlannak tűnik, alakja a görög metrumokban oly elevenre sikeredik, hogy már-már mindenektől zavartalannak tűnik a megújult természet felfokozott, túláradó vitalitása. Nem úgy az időtől! A tobzódó színek (zöldarany, smaragd, kék) fölvillanása, a trillázó természet-isten tovább szaladása (csak pillanatra nyitja meg kettős sípján át szívét a bükknek) mintha azt üzenné, elillan hamarost minden. Még a pogány életöröm is. Nyugtalan enjambement-ok által vibrál ez a fölismerés. S ne feledjük, a magyar irodalomtörténet oldalain otthonosan moz-

gók számára Pán, a „nagy Pán halott”. Miképpen Szinyei Majálisa, úgy Reviczky Gyula Pán halála című verse is a magyar leg-ek közé tartozik. Feltehetően Jászai Mari versmondásának köszönhetően a legnépszerűbb költeményünk volt sokáig. (Reviczky abban az esztendőben érettségizett Pozsonyban az állami főgimnáziumban, amikor Szinyei elkészült a Majális című képével.) Simon István Májusi… verse e Reviczky-költeményre tudatosan rájátszik. Egyrészt a ’vidor’ szó használatával máris a XIX. századba katapultál minket – a régi vidám alkalmak és arcok jelzője volt ez, még Görgey Artúr is így jellemezte a szüretet. Másrészt Simon a verszenéjének fő dallamait Reviczky Pán-versének főként második és harmadik strófájából merítette: Simon versszaka 7, Reviczkyé 8 sorból áll. A két költő rímképlete is eltér, de a hasonlóság – ahogy mondani szokás – az uralkodó adoniszi sorok láttán-hallatán elvitathatatlan. Lent a hajóba' (tá-ti-ti-tá-tá) Pattog a nóta. (tá-ti-ti-tá-tá) Durva hajósnak (tá-ti-ti-tá-tá) Víg lakomátul (tá-ti-ti-tá-tá) Keble kitágul: (tá-ti-ti-tá-tá) Szűk nyaku korsók összekocódnak. (táti-ti-tá-tá – tá-ti-ti-tá-tá) Perdül a kocka: csalfa szerencse (tá-ti-titá-tá – tá-ti-ti-tá-tá) Pörgeti arra, pörgeti erre. (tá-ti-ti-tá-tá – tá-ti-ti-tá-tá) [Reviczky: Pán halála] Nyers fű előttem (ejtsd: nyers fü előttem – tá-ti-ti-tá-tá) és májusi bükk: (és = auftakt: tá-ti-ti-tá) mintha dühödten (tá-ti-ti-tá-tá) Szinyei Merse (ejtsd: Szinnyei – tá-ti-titá-tá) Ecsetje (ti-tá-ti) Keverte (ti-tá-ti) (egybeforrasztva a két sor: ti-tá-ti-ti-tá-ti) volna ki zöldarany-árnyú szinük. (ejtsd: árnyu szinük – tá-ti-ti-tá-tá – tá-ti-ti-tá és szün.) [Simon István: Májusi bükk]

Pán a pásztorok istene volt a természetben, kultusza Árkádiából indult. (Csokonai óta a magyar költők – nem kicsit – a jelképes Árkádiában élnek maguk is.) A vén ravasz Pán patás-szarvas szatír-külseje a keresztény ördögábrázolásokon él tovább. Mitológia lényét azonban nem csak a kicsattanó jó kedv jellemzi, mivel szerelmei tragikus véget értek. A páni félelem, a mindent átható rémület szintén

alakjához köthető. Halálával, amelynek ideje egybeesett Jézus kereszthalálával – egy megszelídültebb létezés köszöntött az emberiségre. Reviczky Gyula éppen ezért nem siratta el, nem sajnálta híres versében a tobzódó görög életélvezetet. Simon István Májusi bükk-je sem csak a megfúvott pánsíp, a szürinx hangját hallatja. Ne feledjük: Simon versében Pán elszalad, a gyökeres bükk viszont helyben marad. Ám a szelek makk-csizmát húzhatnak, s éppen e fától iramodhatnak akár az isten után is. Felfokozott vitalitás, és a teremtményi lét fokozatain való alászállás van jelen itt együtt. A színek olyan anyagnevekkel azonosak, amelyek élettelenek. A smaragd és az arany hiába drágakő vagy nemesfém, attól még halott. Csak jelképiségük ígéri az örökkévalóságot. Ellentét és ellentét egymás mellett mindent egybemosó, árnyéktól mentes ragyogásban: Pán isteni lény, de a bükkfa – igaz, nem közönséges, hanem mesei óriás – iparos vargafihoz lesz hasonló. A vers képi logikája és a metrumainak tüzetesebb átvizsgálása tehát már egy másik dimenzióba is átvezet. Mert végül az ébrenlétből az alvásba tartó ember látóidegeinek és agyi működésének megváltozó kapcsolatáról szólnak. (Van e nyilvánvalóbb halál-allegória az álmok világánál? Azt már ugyan nem tudhatjuk meg, hogy Reviczky Schopenhauer-élménye mennyiben szűrődött Simon versíró hangulatába.) Ilyenkor érzékelésünk által valóban az lesz az ember, aminek Szinyeit a korabeli műítészek emlegették csúfosan, s amit Csanádi a Hóolvadás című versébe is idéz: „delirium koloránsa”. S nem csupán a színek játszanak az elalvóval. Fölnagyítja és lekicsinyíti az elalvás fázisai alatt az ember a még való és a már álomi képeket. (Amiket csak egy modern animációs film tud visszaadni.) A szeleknek bikkmakkból patkolt csizmát készítő fa, az égbolt-kék kötényes alak már nem egyszerűen tájkép, hanem olyan panteista látomás (Reviczky szavával élve: látomány), amely óriás méreteiben is megőrzi a kedves és meghitt, emberies arányokat. A földet az éggel összekötő ember-faóriás olyan miniatűr munkán dolgozik, amiről Shakespeare fiatal hősei álmodnak csak. A szeleknek szabott csizmácska ebbe a mesei birodalomba kaluzolja el már az olvasót, hiszen a méreterányok a tündéri Mab királynő parányi mogyoróhéjból eszkábált kocsiját asszociálják. Csokonai szőke bikkfákról mesélt, Simon István is antropomorfizálta a májusi bükköt. Csokonai egy sápadt tölgynek árnyában látta meg a vén időt, Simont pedig majdnem becsapja a vén ravasz pogány isten, hogy csak életöröm van, a pillanatban időtlen. Hát: nem csak az. A költemény – nem mellékesen – verstani remeklés. A Simon Istváni dalforma itt olyan bravúrosra sikeredett, mint a legrafináltabb, szinte manierista tökéletességgel kimunkált versek kerete. Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem

2013. DECEMBER

és Reviczky említett, Pán halála című költeményei jutnak hirtelen eszembe, de Petőfi Szeptember végén című versének anapesztusait is említhetném, hiszen a Simon-verssorok futamai csak ezen remekművek formakultúrájához hasonlíthatók. Túlzás nélkül elmondhatjuk mindezt, pillantsunk rá a rímképletre s az egymásra visszhangzó sorok szótagszámaira: 5a / 5b / 5a / 5c / 3c / 3c / 10b Mind a négy stófában: Az első három sor tercinát ad ki. A harmadik sor vége rímel az első végkicsengésére. A második és a hetedik sor alkotta rímpár közrefog egy hármas rímbokrot. A rímbokor első sora a vers első négy sorának szótagszámát veszi fel, míg a költemény második részéhez a másik két – három szótagnyi – rövid sor tartozik. Utóbbi kurta verssorok minden szótagjukkal rímelnek egymásra. Az utolsó sor szótagszáma éppen kétszer több mint az elsőé, a másodiké, a harmadiké és a középsőé, melyek többnyire egy-egy adoniszi kolónt (tá-ti-ti-tátá-t) alkotnak. A kétszer öt szótagok egymás mellett összeállhatnak olyan négyütemű 10-es sorokká, amelyek József Attila (Mikor az uccán) és Buda Ferenc (Lennék kisgyermek) szólamnyomatékos verseiből ismerősek. A görög-latin időmértékes és a magyaros verselés tudatos egybejátszása Simon István filológiai és költői mesterségbeli tudásának a bizonyítékai. A Nyugat legvirtuózabb mestereitől sem várhattunk volna el ennél tökéletesebb kompozíciót. Alföldy Jenő Csanádiverselemzésében ír egy kulcsmondatot: „Szinyei… a Nyugat első nemzedékének nagymestereivel ekvivalens.” Simon István szonett-füzérekben oly’ gazdag utolsó kötete, a Rapszódia az időről című verses könyve is Babits, Tóth Árpád és Kosztolányi legremekebb létverseinek példát s mértéket adó igézetében állt össze. S hogy még több jót mondhassunk a költemény bimetrikus ritmikájáról, annak is tudatában kell lennünk, hogy Simon nem mechanikusan készítette el négy mondatának négy ritmus-rámáját. Az utolsó versszakban ugyanis úgy tesz, mint az a fogatos, aki visszatartja, visszahőkölteti ügyesen a lovait, megmutatva mindenkinek, hogy ő az egyedüli ura a helyzetnek, a sebességnek. Nem a ritmus diktál neki, ellenkezőleg, ő szabja meg, milyen iramban s hova szaladjon a verse. Spondeuszokkal, s az anapesztusok, daktilusok vagy choriambusok helyett három morás verslábakkal (jambusokkal-trocheusokkal) fogja vissza a sebesen vége felé igyekvő költeményt. (A zenében ezt a mesterségbeli fogást rallentandónak nevezik.) Csupán a harmadik s negyedik sorban zendít rá újra az antik sorfajta (táti-ti-tá-tá) dallamára. A három szótagú sorocskák is ballagnak csak komótosan, de csak rövid ideig, lévén a legrövidebbek, hogy aztán újra pattogjon a két elnyújtott szótag után a minden eddiginél csilingelőbb szakasz, a ionicus a minore: „a szeleknek fütyörészve”…

7

MARCAL-PARTI Az meg mint varga (tá-tá-tá-tá-ti) ott ül s köténye (tá-tá-ti-tá-ti) nyakba akasztva (tá-ti-ti-tá-tá) fénylik a naptól, (tá-ti-ti-tá-tá) míg patkol (tá-tá-tá) bikkmakkból (tá-tá-tá) csizmát a szeleknek fütyörészve… (tá-táti-ti-tá-tá-ti-ti-tá-tá) Simon István feltehetően verstani virtusból komponálta így a befejezést, hogy csattanóval zárulhasson a vers, ám tűnődőbb, komorabb zenei hangzatokat is varázsolt így a verszene harmóniájába. S nem sínylette meg a gyors taktusok nélkülözését sem a hangzás, sem az értelem. Sőt! A ’míg patkol’ hívórímre nem a ’bükkmakkból’ válaszrímmel felelt a költő, hanem a népiesebb hangzású, igazi tájszóval, amely mindhárom szótagjával echóz: ’bikkmakkból’… Hányan tudták ezt a Nyugat nagy nemzedéke után költőink közül? Tényleg csupán a legkiválóbb mesterek. Németh István Péter •••

Hermann Hesse

Karácsony körül Ha karácsony hangja zúg, Gyermekkoromba visz az út És lábam a szűzi hóba lép Az erdőn. Mégis évente Elér egy boldog óra épp, S akkor mintha enyém lenne Minden egészen a csöndben Ott, azon a tájon, ahonnét jöttem S hol mindig érzek régi illatot – S újra gyerek vagyok. Németh István Péter fordítása •••

Csapó Hajnalka

Ha...

Ha össze is dől felettem a ház, ha rám szakad a mennyezet, ha árverező viszi el a lakást, ha vörös tenger önti el a kertet,

IRODALOM • Rovatszerkesztő: Réfi János

Dezső Anna Zanami: Karácsony este – másként Ahogyan válláról vette a hátizsákot, abban minden benne volt. A mozdulathoz elhajlott a törzs, akár sorsában az évgyűrűk. Csapzott, kosztól szürke haj vagy szakáll, nem is tudom, mert egybefolyt… Fekete szemek, tömpe orr, sárga száj. A kemény körmöket ráma ölelte, két ujja közt kérget növesztett a csikkek odaégett, barna töve. A zsákban 100féle apró kincs, ami mind övé. Övé a teszkós nejlonszatyorba tekerve pár régi kép. Kopott, elfáradt ceruzacsonk. A vörös, aprócska retkek, amiket egy kert végéből lopott. Kenyérhaj az étteremből; kidobták. Ráragadt szalvétaszilánkok befedték, így nem kapták meg a disznók. A Playboy szamárfüleiből tudta melyik oldalon virít Katy. (Néha, csikorgó időkben tőle visszatért a vágya.) A törött csatok, és szétnyílt cipzár alatt volt még összeragadt capuccino por is – tasakban. Ahogyan válláról vette a hátizsákot, abban minden benne volt. Szakadt, zöld lódenkabátján összefolyt a sokféle szenny. Fülén ferdén behúzott, kötött, füles sapka. Lábán a gumicsizma kopott orrából kinézett a váz. A kabát alatt ott volt az egész ruhatár. 1 hóna alatt szakadt trikó. 3 póló, viszonylag jó állapotban. (Múlt héten kukázta a dombon.)

Dezső Anna Zanami: De most karácsony! De most karácsony! Hogy nem érzed? Hisz ragad a mézes a hajadba, kint hűl a nyolcfogás, és (csak) egy törött dísz hever a kukában. Ragyog a steril tisztaság még a perem alatt is. A tenyérnyi vatta közt a mikrón műanyag hóemberek lapátolnak. Várj! Fújok kis fenyőillatú légfrissítőt a fára (miután felporszívóztam a hullott tüskét), bedugom a tizennyolcféleképpenvillogó lámpafüzért.

Nem érzed? Hisz kókuszos szaloncukrot vettem direkt neked, és hajolj le, kérlek! Ott hever a négy pár zoknid (pamut, 100%), az ezüsttel takart vastalp mellett. Nézz ki! Fehér minden. Hogy ez csak a hóspray az ablakon? Most miért kötekedsz?

Nem érzed… Végy egy tükröt a kezedbe, kapcsolj be valami karis’ zenét, ne csak halld, lásd is a veled ünneplőt! Hiány, hiány, hiány… A száraz, szúró fenyőtüske valahogy bebújt a bőröm alá, és könnyeket csal a szemembe. (Gyere kedves, ketten is elegen leszünk, legfeljebb megfulladsz kicsit a szeretetemben.) De most karácsony! (Hűlő parázson keserű kalács sül.)

Dezső Anna Zanami: Karácsonyra – nektek

ha kezem, mi eddig járt, már nem mozdul, ha az, ki eddig szeretett, elfordul, ha a vészharang mellettem megkondul, ha körülöttem minden gyászba fordul,

Havas téli estét szeretnék, ahol a csend az úr. Hétköznapi Varázslatot, némi masnival. Ha becsukom szemem ne fájjon hideg, ne fájjon fény, ne fájjon semmi múlt, jelen és jövő. A teremtő szeretet csodája ámítson el minden csillag fényében. Egész évben. Legyen miénk, legyen bennünk Jézus, az Ember.

ha megszűnik minden élet, mi körülvett, én akkor is, akkor is neked énekelek, bár, mi történt, nem értem teljesen meg, de tudom, az életet tőled nyertem meg. Te vagy a lélegzet, mely továbbvihet, te vagy a sóhajtás, mely vigaszt jelenthet, te vagy a vágy, hogy újat teremtsek, te vagy a sürgetés, hogy munkatársad legyek. Te vagy az Apukám, ki arcom cirógatja: „Nincs semmi baj, hisz veled vagyok régóta. Gyere fel hozzám, ölembe ülj fel, s aggodalom, te pedig csak tűnj el!”

8

3 pulóver, abból egyik női. A lábakat ölelő burok; akár a hagymahéjak: 1 réteg pamutharisnya (ammóniától átitatva), lábfej nélküli. 1 réteg nylon, mert bár csíp, szigetel. 1 réteg gumitlan mackó. Rajtuk farmer, az ünnepi (“Kórházba jöttem, vagy mi!”) Zokni. Zokni, zokni, gombás köröm megette végük. Gatya, nos…gatya az nem volt. Odakozmált szag lengte körbe. A mocsok ráégett jelzője hintett orromba undort. Én meg…leltároztam, darabonként számbavéve mindent. Ő néha odatekintett, és vitázott: - Nem látja? Ez kék, nem pedig zöld! Még csak az kéne, hogy összekeverje! A végén, aláíráskor 3 X -et vetett a papírra. Határozott, erős betűket vésett az átadó fölé. Kérdeztem: - Nem tud írni? Ő meg legyintett: – 3x vagyok, a nevem nem számít sehol. A fejfámra talán majd rákerül… Elvette az utca, a nyomor, hát mit nekem Ferenc, József, vagy Árpi. 3x vagyok… Hívhat bárki, ahogyan akar. Tényleg. Adhatna egy kávét – hitelbe. Jövő héten megjön a nyugdíj.

2013. DECEMBER

MARCAL-PARTI

KARÁCSONY

Karácsonyi történetek gyerekszemmel Számomra igen aktuális minden történet, a karácsony, az advent kapcsán, ugyanis kislányomnak nap, mint nap mesélnem kell valamit ezzel kapcsolatban. Szégyen, nem szégyen, de a régi történetek, a mesék már megfakult emlékekké váltak, ezért sokszor kutatok az interneten, könyvekben, hogy érthető, mégis valódi tartalommal bíró történeteket találjak, amit elmesélhetek. Ezért döntöttem úgy, hogy idén a karácsonyi mellékletben kicsit a gyerekekhez is szólnék pár rövid história erejéig. Advent Az adventi időszak jelképezi a várakozást, a felkészülést a kis Jézus megszületésére, amit karácsonykor ünnepelünk. Nagyon régi ünnep, hiszen már sok száz évvel ezelőtt is várták a napot, a Megváltó, vagy Jézus születésnapját. Az advent szó is ezt jelenti: eljövetel. Ilyenkor minden háznál szokás koszorút készíteni, ami hagyományosan kör alakú, és 4 gyertya van rajt, egy rózsaszín és három lila. A koszorút régen örökzölddel díszítették, mert ezzel jelképezték a halhatatlanságot, és az élet folytonos körforgását. A gyertyák színe vallási eredetű, a lila a bűnbánatot jelképezi, a rózsaszín pedig az úr eljövetelét. A karácsonyhoz közeledvén, minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg a koszorún, míg karácsony előtti utolsó vasárnapon meggyújtjuk az utolsót is, jelezvén, hogy mindjárt itt a várva várt nap, Jézus születésének napja, december 24-e. Száz évvel ezelőtt szintén egy mai hagyomány indult útjára, ez pedig nem más, mint az adventi kalendárium története. Akkor régen élt egy család Németországban, ahol egy kisfiú minden évben nagyon izgatottan várta a karácsonyt, ezért édesanyja kitalálta, hogyan tudja örömmel telibbé tenni a kisfiú várakozását. Készített egy 24 napból álló naptárt, és minden naphoz egy-egy csokit, vagy cukorkát tűzött. A kisfiúnak minden nap csak egy édességet szabadott megenni, és mikor elfogytak a finomságok, elérkezett a szenteste. A kisfiúnak nagyon megtetszett ez az ötlet, és elhatározta, ha felnőtt

lesz, minden gyermeknek készít ilyen naptárat, hogy más is így várhassa a karácsonyt. Mikor felnőtt, olyan kalendáriumot készített, amiben kis ablakocskák voltak, alattuk pedig pici csokoládék. A vállalkozása annyira sikeres lett, hogy attól kezdve, minden évben gyermekek tízezrei várják adventi kalendáriummal a karácsonyt! Napkeleti bölcsek – A kis Jézus születése A napkeleti bölcsek igazán kedves története egyik kedvence a gyerekeknek. A köznép gyakran három királyok néven is

említi őket, de ők inkább bölcsek voltak, mint királyok. Hogy kik is ők? Röviden elmesélem. Gáspár, akinek mindene megvolt, és hiába tehetett azt, amit akart, ehetett, amit szeme-szája megkívánt, üresnek, boldogtalannak érezte magát, éppen ezért úgy határozott, hogy új életet kezd, ahol talán megtalálja a boldogságot. Egyik este, mikor ezen elmélkedett, az ablakon kinézve fényes csillagot látott az ég alján ragyogni. Azt gondolta, ez lesz a legmegfelelőbb alkalom, hogy útra keljen. Nya-

betlehemi csillagot. Nem tudta, honnan került elő, merre tart, de biztos volt abban, mivel alacsonyan repült a hullócsillag, hogy ez fogja majd hófehérre mosni bőrét, már csak el kell kapnia, így rögvest a nyomába indult. Mindegyik király követte a hullócsillagot, mígnem egy útelágazásban találkoztak. Itt elmesélte ki-ki a maga történetét, miért kelt útra, miért követi a csillagot. Menyhért így szólt: - Nem tudom, hogy ti megtaláljátok-e akit kerestek, mert ez a csillag egy királyhoz

kába vette vándortarisznyáját, és elindult a csillag nyomában. A másik bölcs, Menyhért, valószínűleg gyógyító volt. Gyógyításai során gyakran találkozott azonban olyan betegekkel, akiken nem tudott segíteni, és ettől nagyon elkeseredett. Egy idő után már nem bírta látni a szenvedést, és hiába szedte össze minden tudományát, sajnos néhol az is kevésnek bizonyult. Legfőbb vágya az volt, hogy találjon olyan könyvet, vagy egy olyan bölcs embert, akitől megkérdezhetné, miért is szenved az ember a földön. Ilyen gondolatok közepett pillantotta meg az égen a fényes csillagot, és abban reménykedett, hogy majd a csillag elvezeti ahhoz a bölcshöz, aki válaszol kérdésére. Összepakolta tarisznyáját, és ő is útnak indult. A harmadik bölcs, Boldizsár arca fekete, ezért hívják őt szerecsen királynak is, valahonnan nagyon távolról, talán Afrikából indult a csillagot követni. Neki is van története, méghozzá a következő. Hallotta, hogy a szomszédos országban feleségül adják a királylányt, és a leány fogja majd a sok-sok kérő közül kiválasztani a neki legszimpatikusabbat. Így Boldizsár is útra kelt, mert igen tetszett neki a szomszéd király lánya, beállt hát ő is a kérők sorába. Mikor rákerült a sor a királylány így szólott: - Te mit keresel itt kormos képű? Csak nem gondolod, hogy hozzád megyek feleségül? Eredj, keress egy csillagot, mosd meg a fényében az arcodat, és majd ha a csillagfénytől hófehérré válik a bőröd, akkor gyere vissza. Akkor talán hozzád megyek. – Ekkor Boldizsár elhatározta, hogy ő bizony már akkor is feleségül veszi a királylányt. Bár igen nehéznek találta a feladatot, mégis úgy gondolta, hogy talán nem lehetetlen. Este, mikor sötétedett, megpillantotta a

vezet, de talán lesz olyan bölcs, hogy mindannyiukon tud segíteni. Így közösen folytatták útjukat, követték a fényes hullócsillagot. Mivel nem tudták kivel fognak találkozni, ezért mindegyikük vitt ajándékot is, az egyik aranyat, a másik tömjént (ez egy akkoriban nagyon értékes füstölő volt) és mirhát (ami gyanta volt, és nagyon drága akkoriban). Mentek, mendegéltek, mígnem betlehem falujában találták magukat. A fényes csillag a falu szélénél lévő barlanghoz vezette őket. Ott bent állatokat találtak, Máriát, Józsefet, és egy újszülöttet a szalmával bélelt jászolban. Megkérték Máriát, hogy hadd vessenek egy pillantást a kisdedre. Miközben meghatódva álltak a jászol mellett, és nézték a csendesen alvó Jézust, Gáspár arra gondolt, hogy az a szegény kisbaba mennyire fázhat, hiszen rettenetesen hideg volt odakint, a barlangban pedig csak a jászol mellett álló ökör és szamár melegítette a gyermeket leheletével. Ekkor eszébe jutott, talán rá-

2013. DECEMBER

teríthetné palástját a csecsemőre, majd mikor szépen betakarta, megvilágosodott előtte, miért is volt ő eddig boldogtalan. Bizony azért, mert mindenki őt akarta szolgálni, minden kívánságát neki teljesítették, ő viszont nem tett semmit azért, hogy másokat boldoggá tegyen. Rájött arra, hogy másokon segíteni, másokat megajándékozni a legnagyobb öröm és boldogság az életben. Elhatározta, hogy ha visszatér országába, segíteni fogja az embereket, így végre értelmet nyer élete, és igazán boldog lesz. Menyhért, ahogy nézte a jászolban nyugvó babát arra gondolt, hogy ez az ártatlan gyermek is felnő egyszer. Hirtelen megjelent előtte egy látomás, ahol látta, hogy ez a kisgyerek, ha felnő mennyit fog szenvedni, és az emberek majd keresztre feszítik, de szenvedése nem lesz hiábavaló, mert ez által ennek a kisdednek az apja, aki maga Isten, meggyógyítja minden ember szenvedését. Ekkor Menyhért megnyugodott, tudta, ha visszatért a szegények közé gyógyítani őket, már nem csak orvosságot tud adni, hanem elmondhatja nekik, hogy van valaki, aki azokat is meg tudja gyógyítani, akit ő maga nem és így enyhíteni tud a szenvedésükön. Boldizsár, aki szintén a jászol mellett állt, észrevette, hogy a gyermek ránézett és elnevetette magát. Ezen nagyon meghökkent, és azt gondolta: Nahát! Ilyen fekete az arcom és mégis mosolyog rám valaki? Így is szeret engem, így is jó vagyok? Akkor nem is kell nekem az a királylány! Találok valaki mást helyette, valakit, aki elfogad engem ilyen feketén, és mosolyogni fog rám, ahogy ez a gyermek. Nem is kell nekem csillag, nem kell az arcomat tisztára mosni, engem így is lehet szeretni! Még egy darabig álltak a jászol mellett a bölcsek, majd mikor mindegyik megértette miért is került ide, a barlangba, örömmel, boldogsággal és békével a szívükben elindultak vissza országukba, hogy elmondhassák, milyen nagy öröm az ajándékozás, hogy lesz majd egy ember, aki segít megváltani mások szenvedését, és hogy mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van, nem kell megváltozni egy valaki kedvéért! A három királyok tanulságos történetével kívánok, békés, boldog ünnepeket kedves Olvasónknak! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu

9

MARCAL-PARTI

POLITIKA – KÖZÉLET

Bevezetés a siketek világába – Interjú dr. Tapolczai Gergellyel Napjainkban egyre többet találkozunk az esélyegyenlőség témakörével és a pozitív diszkrimináció szükségességével. A munkáltatók újra kezdenek nyitottá válni a megváltozott munkaképességű emberek irányába. És úgy tűnik a választópolgárok sem riadnak vissza, hiszen a parlamentben is vannak képviselőink, akik elszántan segítik sorstársaik ügyét. Így jelenleg dr. Kósa Ádám az európai parlamentben, míg dr. Tapolczai Gergely a magyar parlamentben képviseli a siketeket. Dr. Tapolczai Gergely többek között az ELTE-BTK jelnyelv specializációján is lelkesen tanít, így volt szerencsém és válaszolt kérdéseimre:

– Mi volt az “álommunkád” fiatalon? Mivel szerettél volna foglalkozni gimnazistaként? – Sok minden foglalkoztatott, de nem a képviselőség. Gimnazistaként még inkább azzal voltam elfoglalva, hogyan fogadtassam el magam a többiekkel, hogyan illeszkedjek be. Hiszen 14 éves koromig a siketek óvodájába és iskolájába jártam, ami nagyon jó alapot adott a továbbiakhoz. A szüleim hallók, voltak halló barátaim is, ettől függetlenül nehéz volt a „normál” gimnáziumban beilleszkedni a halló osztálytársak közé. De sikerült, és a vége felé már inkább a humán tantárgyakhoz vonzódtam, azok mentén érdeklődtem, végül a jogi karon kötöttem ki. – Mikor kezdett el foglalkoztatni komolyabban a siket közösségek helyzete? Mikor érezted úgy, hogy te is tudsz tenni értük? – Amikor először tudatosult bennem, hogy én igazából siket és jelnyelv-használó vagyok. Bármilyen furcsán is hangzik, de a siketek iskolájában hiába jeleltünk egymás között a társaimmal, az órák nem jelnyelven voltak megtartva, nem is tanítottak nekünk siket kultúrát, siketekkel kapcsolatos történelmet. Így az identitásom is később alakult ki, igazából akkor, amikor elkezdtem a jelnyelvet oktatni az alapfokú tanfolyamokon. Akkor kezdtem érezni azt is, hogy tudok tenni értük. Mindez az egyetem első évére tehető, akkor ment végig bennem ez a folyamat.

10

– Ezen folyamat részeként kerültél kapcsolatba a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), vagy már korábban tagja voltál? – Már 14 éves korom óta tagja vagyok a SINOSZ-nak, de tevékenyen akkor kapcsolódtam be, amikor elkezdtem a jelnyelv-oktatói munkámat, és tagja lettem a SINOSZ akkori Kommunikációs Bizottságának, az 1990-es évek közepén. – Mikor döntöttél úgy, hogy politikusként fogod képviselni a siketek érdekeit? – Amikor megkaptam a konkrét felkérést a képviselői munkára, egy éjszakám maradt a döntésre. Igaz, már korábban is pedzegették a lehetőséget, illetve dr. Kósa Ádám, az első hallássérült európai parlamenti képviselő munkája is előkészítette ezt a folyamatot. De konkrétan valóban egy éjszakám maradt a döntésre, azóta sem bántam meg a döntést, pedig tudtam, hogy sokszor hálátlan feladat lesz a képviselőség, de úgy éreztem, egy próbát mindenképp megér, 4 évet kapok arra, hogy másképpen, a parlamenti padsorok közül próbáljak segíteni. – Hogy érzed, mennyire sikeres ez a munkátok? – Nagyon sok változás ment végbe, kezdve a foglalkoztatás támogatásának növelésétől, a rehabilitációs kártya bevezetésétől, a rokkantnyugdíjrendszer megreformálásán át a fogyatékossági támogatás nyugdíjkövető mértékű emeléséig, és még sorolhatnám. Ami konkrétan a hallássérültek ügyét illeti, nagyon fontos számomra a hallássérültek jogosítványszerzésének a témája, az ezzel kapcsolatos szabályozás finomítása, vagy a siketek oktatásában a jelnyelvi törvény alapján a bilingvális oktatás előkészítésnek a támogatása. Sikerült a fogyatékossággal élőket képviselő nagyobb országos érdekvédelmi szervezeteinek támogatását is megnövelni. Összefoglalva, képviselőként sokkal több lehetőségem van módosító javaslatok, észrevételek beadására, egyes ügyekben sikeresebben lobbizni, bár így sem tudunk mindenhol azonnali eredményt elérni. Nem vagyok és nem is leszek megváltó. – A jelnyelv a 2009-es jelnyelvi törvény óta Magyarországon is az elismert nyelvek közé tartozik, régóta láthatjuk a „tojásban” jelelő tolmácsot is a parlamenti közvetítések alatt. Vajon a képviselőtársaid is magukénak érzik a siketek ügyét? – A siketek ügyét inkább én viszem, ettől függetlenül a frakció általában támogat, például most adtam be a jelnyelvi törvény módosításáról szóló javaslatomat, első körben a frakció egyhangúlag támogatta a bizottsági ülésen, remélem, majd a parlamenti ülésen is így lesz. – Hogyan látod, a média (elsősorban televízió) felkészült a siket nézőkre? Minden esetben megoldás a feliratozás? – Kénytelenek voltak felkészülni. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt 2009. novemberében fogadta el egyhangúlag a Parlament, és ez a törvény módosította a médiatörvényt is. Ez alapján 2010 óta emelkedő óraszámban (évente 2 órával) feliratoznak a csatornák, illetve jelnyelvi

tolmácsolással biztosítják a kommunikációs akadálymentesítést. Most 2013-ban már napi 8 órában feliratozzák a műsorokat, illetve biztosítják a tolmácsolást. Sokszor csak a tolmácsolással lehet megoldani, elsősorban az élő műsorok esetében az akadálymentesítést. – A magyar képviseleten túl tagja vagy a Siketek Európai Szövetsége (EUD) vezetőségének. Milyen lehetőségeitek vannak a siketek nemzetközi kapcsolatának erősítésére? – Az EUD elsősorban Európai Uniós szintű szervezetekkel, intézményekkel tart kapcsolatot. Most az egyik legnagyobb munkánk az Európai Parlamenthez kapcsolódik, készülvén a 2014-es EP-választásokra. Az EUD célja, hogy a választásokkal kapcsolatos minden információ, intézmény a siketek számára is egyenlő eséllyel legyenek hozzáférhetőek: honlap, feliratozás, jelnyelvi tolmácsok, videótolmács-szolgáltatás, stb. De sokat tudunk segíteni abban is, hogy egyes európai országok siket szövetségei meghívására előadásokat, szemináriumokat tartsunk. Én elsősorban a jelnyelvi törvényt tudom prezentálni, valóban élenjáró jogszabályról van szó európai szinten is. – A nemzetközi kapcsolatokhoz szükség volt a nemzetközi jelnyelv elsajátítására is? Mennyire volt ez nehéz? Magyarországon mennyire tekinthetjük elterjedtnek? – Nincsenek pontos adatok erre vonatkozóan, elsősorban azok sajátítják el, akik bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe a nemzetközi sportesemények, rendezvények, konferenciák kapcsán, és elsősorban azok tanulják meg könnyebben, akik már rendelkeznek saját nemzeti szintű jelnyelvi tudással, amire tudnak építkezni.

– Az oktatás területén is sikerült eredményeket elérnetek, 2017-től bevezetésre kerül a választható bilingvális oktatás. Az új rendszer mennyire nyújt megoldást az iskolákban? – Ez nagyon összetett téma, nehéz pár mondatban összefoglalni. A siketek oktatása most nagyjából úgy néz ki, hogy vannak még szegregált iskolák, ahol már egyre vegyesebb a tanulók összetétele is. Vannak olyan iskolák, amelyek átalakultak módszertani központtá, és más fogyatékos gyerekeket is ellátnak beszédhibásoktól kezdve súlyosabb fogyatékos gyerekekig. A fő irány most az integráció, minél több hallássérült gyereket az épek

2013. DECEMBER

iskoláiba igyekeznek integrálni, de ehhez mindenkinek felkészültnek kell lennie, a pedagógusoknak is, a szülőknek is, és a gyereknek is. Vannak sikeres és sikertelen integrációs törekvések. A bilingvális oktatás bevezetése hitem szerint ezen segítene, az olyan hallássérült, siket vagy nagyothalló gyerekek számára lenne igazán előnyös, akik elsősorban jelnyelven kapnák az ismereteket, és a gyógypedagógusok pedig külön foglalkoznának velük (beszéd- és hallásfejlesztés). Nagyon sok szülő még ott tart, hogy az ő gyereke ne ”mutogasson”, pedig a jelnyelv ugyanolyan értékű nyelv, mint bármilyen más hangzó nyelv, és rengeteg ismeretet lehet átadni vele, amellett, hogy beszélni és hallani is nagyon fontos megtanulni. A bilingvális oktatás mind a kettőre lehetőséget ad. – Mennyire szoros a kapcsolat a hallók és siketek közt? Milyen az átjárhatóság a két „világ” közt? – Az átjárhatóság mindig az egyéneken múlik, ki mennyire befogadó, nyitott, oda és vissza. Mindig azt szoktam mondani, elsősorban empátia, türelem kell mind a két fél részéről, aztán nem árt a jelnyelv ismerete sem, ez sokkal könnyebbé teszi a kommunikációt. Nagyon fontos még az egyre szaporodó úgynevezett érzékenyítő órák, foglalkozások, bemutatók is, amikor is akár az általános iskolákban, akár a középiskolákban bemutatjuk röviden a siketek és a jelnyelv világát. Így akik bepillantást nyernek ebbe, ők már nyitottabban közelíthetnek hozzánk. És megismerik a helyes kifejezések használatát is, pl. süket, süketnéma helyett siket, hallássérült a helyes. Ezek mind olyan apró lépések, amelyek lassan, de közelebb hozhatják egymáshoz a két világot. – Milyen a viszonyod a „siket művészettel”? Mi a kedvenc műfajod? – Elsősorban verseket szeretek lefordítani magyar jelnyelvre, és itt nem szó szerinti fordításra kell gondolni, hanem valódi műfordításra. Nagyon szeretem a más siket „művészek” alkotásait is megtekinteni, legyenek azok akár festmények, akár vers- és próza fordítások, akár jelnyelvi produkciók, akár filmek. – Mi a következő lépés? Mit látsz a legsürgetőbbnek? – Tréfásan megközelítve a kérdést, a legsürgetőbb, hogy mindenki tanulja meg a jelnyelvet :). Amúgy a legfontosabb teendő még mindig a társadalom minél hatékonyabb tudatformálása a döntéshozóktól a közalkalmazottakon át a társadalom minden tagjáig… – Mit üzennél az olvasóknak? Mi az, amivel ők is tehetnek siketekkel való megismerkedésért? – Elsősorban a jelnyelvet kéne megismerniük, és azon keresztül a siketek világát. Empátia, türelem, és sok-sok humor átsegíthet a nehézségeken. És az egyik kedvenc idézetemmel üzennék az olvasóknak, Victor Hugótól idézve: „Ember, ne félj! Tudja a titkot a Természet, és mosolyog.” – Köszönöm, hogy válaszoltál. Ezt a gondolatot én is magammal viszem. Csicsics Anna

IDEGENFORGALOM • Rovatszerkesztő: Végh László

MARCAL-PARTI

Sümeg fejlődésre van ítélve Polgári összefogással a városért - Beszélgetés ifj. Papp Imrével Az előző számunkban olvashattak egy interjút Papp Imre várkapitánnyal városfejlesztési elképzeléseiről, illetve egy új kezdeményezésről, amely keretében tenni akaró, lelkes emberek beszélgetnek Sümeg fejlődésének lehetőségeiről, a lehetséges és kívánatos irányokról. Most ifj. Papp Imre, Sümeg város képviselőtestületének tagja (Fidesz), a Hotel Kapitány ügyvezető igazgatója fejti ki bővebben néhány kérdésről a véleményét. – Imre, édesapád néhány héttel ezelőtt említett egy rendezvényt a Várcsárdában, amelyen a Vállalkozók Baráti Köre, a Polgári Önképzőkör tagjai és más érdeklődők is részt vettek, például én is. Mégis, kíváncsi lennék a te véleményedre, hogy foglalnád össze az ott történteket az olvasóknak?

– Ez tulajdonképpen egy brain-storming volt, magyarul egy ötletbörze. A mintegy 50 résztvevő Szabados Zsuzsa és Oszkai Réka profi moderátori tevékenységével a város életében fontos, vagy fontosnak gondolt területekkel kapcsolatban írhatta le, mondhatta el ötleteit, teljesen szabadon. Ezeket az ötleteket ott mindjárt összegezték is, de természetesen az igazi, komoly feldolgozása ezeknek az adatoknak azért több időt vesz igénybe. Én nagyon hasznosnak tartom ezt és a következő hasonló rendezvényeket. Az élet minden területéről voltak ott emberek, vállalkozók, tanárok, fizikai munkából élők. Egy közös mindenképpen volt bennük: gyorsítani akarják a város fejlődésének ütemét, és hajlandóak teljesen nyíltan, őszintén megbeszélni másokkal ötleteiket. Úgy gondolom, ez nagyon hasznos minden közösség, így egy város számára is! – Nézzünk akkor néhány pontot édesapád egy hónappal ezelőtt megjelent listájából. Legyen az első a körforgalom a 84-esen! Kifejtenéd bővebben? – Itt nem csak körforgalomról és lehajtó sávról van szó, hanem járdáról a Tóth Tivadar utcában, és zebráról az egykori Ady Iskola, ma óvoda épületénél. Az engedélyes tervek már megvannak, mert nyújtottunk be egy pályázatot, amit sajnos elutasítottak. Ez egy háromszereplős történet volt egyébként, a mi vállalkozásunk mellett az Önkormányzat és a Közútkezelő is szerepelt benne. Ahogy mondtam elutasítottak bennünket, a hivatalos indoklás szerint forráshiány miatt.

Vannak olyan információim azonban, hogy köze lehetett ehhez az elutasításhoz az izraeli nagykövet úr látogatásakor történt sajnálatos eseményeknek. Mindenesetre nem adjuk fel, és most, hogy Lasztovicza képviselő úr útügyi biztos lett, feltétlenül fel fogjuk venni vele is a kapcsolatot! Mondanom sem kell, hogy a Tóth Tivadar utca rendbetétele menynyire fontos a kisgyerekek miatt! A mostani állapotban nagyon balesetveszélyes ez az utca! Nemkülönben veszélyes a 84es út ezen szakasza is, a szalagkorlát ugyanis akadályozza a forgalom normális észlelését. Abból a szempontból is hasznos lenne itt egy körforgalom, mert lelassítaná a városba tartó forgalmat, és ezzel megduplázódna a Vársétány és a Deák Étterem látogatóinak a száma is. A Hotel Kapitány forgalmára egyébként semmilyen hatással nem lenne a dolog, hiszen nálunk előre lefoglalják a szobákat, hozzánk nem „úgy esik be” a közönség. Ide kapcsolódik a Vársétány létrehozása is. Annak idején, mikor a Tarisznyavár rekonstrukciója zajlott, már szó volt erről, pályáztunk is, de sajnos nem nyert a pályázat. A cél az lett volna, hogy a Vár körüli idegenforgalmat becsalogassuk ezen a tanösvényen a Tarisznyavárhoz, majd tovább az Udvarbíró térre, és a belvárosba. Ez most is aktuális, a Vársétányt létre kell hozni! Igaz, hozzátartozik ehhez a problémakörhöz a belváros idegenforgalmi életének felpezsdítése, mert tudomásul kell venni, ha a turistának nincs mivel eltölteni az idejét, nem tudunk neki annyi látnivalót és programot kínálni, akkor úgysem fogják tömegesen látogatni a belvárosunkat. A mostani, széles kialakítású járdák szinte kínálják magukat, hogy kis kiülő teraszokat, kávézókat ala-

kítsanak ki. Az ottani vállalkozóknak kezükbe kéne venni ezeket az ügyeket, csinosítani, rendbe hozni az épületeket, átalakítani az üzleteket, és még sorolhatnám. Úgy érzem, a belvárossal kapcsolatban még nagyon sok a tennivaló, és messze nem csak az útburkolat kicseréléséről szól ez a történet!

egyébként is a Ramassetter Iskola és szemben a Tűzoltóság előtti szakaszról lenne szó. Itt szintén a gyerekek miatt nagyon fontos, hogy ne legyen árok, hogy legyen egy olyan korlát, amelyik megakadályozza, hogy a kisgyermek esetleg kifusson az útra, és természetesen a parkolóhelyek létesítése is szükséges

– A második pont a városfejlesztési listátokban a csapadékvíz elvezetése. Megjegyzem, ez már régóta témája a sümegi politikának, választások közeledtével újra –és újra előkerül, de arról mintha mindenki elfeledkezne, hogy először is városi tulajdonba kell, hogy kerüljön a kérdéses utca, esetünkben a Petőfi és Árpád utca! – Nos, az a véleményem, hogy ez mögé el lehet bújni, de ha tenni akarunk valamit, akkor tehetünk is! Én, mint a Képviselőtestület tagja, mint az egykori Idegenforgalmi Bizottság elnöke – sajnos úgy döntöttek néhányan, hogy ebben a városban nincs szükség Idegenforgalmi Bizottságra! – tenni akarok ebben az ügyben valamit, mégpedig minél előbb. Vállalom, hogy a Közútkezelőnél beszerzem a szükséges engedélyeket, mert első lépésben

lenne, az iskolával szemben, a tűzoltóság épülete előtt is. Én nem kérek semmi mást a tisztelt Képviselő-testülettől, mint hogy engedjék meg, hogy a sümegi vállalkozók társadalmi munkában, ingyen elkészíthessék ezt a munkát! Közben el kéne indítani természetesen a birtokbavételt is, és néhány év múlva pályázati pénzből meg lehetne oldani a Petőfi és Árpád utca csapadékvíz elvezetését, teljes hosszban. – Nyilván figyelitek a sümegi híreket minden vonatkozásban, gondolom a városfejlesztéssel kapcsolatosakat pedig kiemelten. Láttál, hallottál valami újat, biztatót mostanában? – A nemrégiben felröppent hír a búvár központról mindenképpen újnak és biztatónak nevezhető. A hírek szerint itt a 84es túloldalán, a régi murvabányák területén valósulna meg a beruházás. Tudtommal ennek a területnek a birtokosa még mindig ugyanaz a személy, aki immár 14-15 évvel ezelőtt megvette az Önkormányzattól. Azóta nem történt ott semmi. Nagyon drukkolok, hogy ez a beruházás megvalósuljon, de meg kell mondanom, kissé szkeptikus vagyok. Az üzleti életben egy ekkora beruházást mindig alapos és hosszas tájékozódás előz meg, most semmi ilyesmi nem történt, legalábbis tudomásom szerint. Nos, alig várjuk már az első kapavágásokat! – Mága Zoltán már jó ideje rendszeresen itt lép fel nálatok, ahogy erről korábbi számainkban hírt is adtunk. Úgy tudom a sümegi nyugdíjasoknak lehetőségük lesz ellátogatni a művész úr újévi koncertjére is! – Így van, ez lenne családunk ajándéka száz sümegi idős korú embernek. Szeretném is kihasználni a Marcal-Parti adta lehetőségeket: várjuk a Hotel Kapitány recepciójánál a sümegi érdeklődő nyugdíjasokat. Kérem, hogy jövő hét végéig (december 22.) jelentkezzenek be, és minél előbb tegyék meg, mert a jegyek bejelentkezési sorrendben lesznek kiosztva! Ahogy mondtam, száz jegy áll rendelkezésre! Nekik is, és minden sümeginek kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánok! Végh László

2013. DECEMBER

11

MARCAL-PARTI

GASZTRO-SAROK

Karácsonyi finomságok Eljött az év vége, a pihenés és a családi ünneplés időszaka. Ilyenkor a háziaszszonyok bevetik magukat a konyhába, és míg mások pihenéssel töltik az idejüket, ők még nagyobb lendülettel készítik az ünnepi fogásokat a karácsonyi asztalra. Hogy nekünk, szorgos háziasszonyoknak mégse legyen munkával teli az év utolsó pár napja, olyan ételeket mutatnék be, amit akár előre is el lehet készíteni, illetve szinte maguktól elkészülnek, így nekünk is jut idő a pihenésre, a fadíszítésre, és az ajándékok csomagolására is. Ilyenkor gyakori vendég a családokban az egésznapi nassolás, hiszen a kamra csak úgy illatozik az előre elkészített száraz sütiktől, mézeskalácstól, valamint a bejglitől, s így bizony nehéz ellenállni a kísértésnek. Ezt fokozzák az asztalra kerülő ünnepi fogások, és szinte észrevétlenül felkúszik az emberre pár bosszantó kiló. Hogy ezt elkerüljük, csak pár dologra figyeljünk, és nem fog szilveszterkor fogyókúrás fogadalommal kezdődni az újév! Először is, csak azért, mert karácsony van, nem kell kétszer annyit enni. Másodszor. Lemondani sem kell a süteményekről, csak mértékkel fogyasszuk őket, vagy az ebéd, vagy vacsora után válasszunk ki két különböző fajtát, és egy-egy szeletet nyugodtan, lelkiismeretfurdalás nélkül megehetünk. De két étkezés között ne ám bejárjunk a spájzba

nassolni, vagy szaloncukrot csenjünk a fáról! Ha már ettünk szaloncukrot, bizony búcsút inthetünk a süteménynek, vagy fordítva, de ne feledjük, valamit valamiért. Minden nap egy kicsi bűnözés belefér, azonban nem kell végig enni az édességek egész repertoárját minden nap. Ha vendégek jönnek hozzánk, kínáljuk meg őket is minden féle jóval, hiszen akkor nekünk már kevesebb „maradékot” kell elpusztítanunk, ha pedig mi megyünk vendégségbe, vigyünk kóstolót, így nem lesz késztetésünk arra, hogy megegyük, nehogy véletlenül ránk romoljon az a soksok finom sütemény. A gondos háziaszszony ilyenkor már hetekkel az ünnep előtt nekiáll a sütögetésnek, hiszen azzal már nem kell foglalkozni, ha megérkezünk a finisbe. Az elmaradhatatlan sütemények ilyenkor, a bejgli, a mézeskalács, a linzer, a különböző száraz kiflik, illetve a mézes krémes, vagy a zserbó. A száraz sütiket 2-3 héttel korábban is elkészíthetjük a bejglivel együtt, a mézes krémest, vagy zserbót, pedig pár nappal előtte. Az édességekkel így meg is volnánk. Sok helyen kerül az asztalra ilyenkor halászlé, amit szintén jó előre elkészíthetünk, mert 1-2 hétig a fagyasztóban nem lesz neki semmi baja, és így csak ki kell olvasztani, és kész a finom leves. Ha húslevest, vagy raguleves készítünk, azt azért illendő frissen fogyasztani, de azzal nincs is sok gond, hiszen feltesszük a tűzre, és szépen

Hirdessen a Marcal-Parti-ban akár 5000 Ft-ért! A reklámok megszerkesztését, illetve PR-cikkek írását is vállaljuk! Hirdetését a sümegi járás minden lakója megkapja! Érd.: [email protected] ill. keresse hirdetésszervezőinket tel.: 30/530-1498 vagy 70/9311-776

lassan elkészül a gőzölgő, szívmelengető leves. Javaslom, hogy ilyenkor az egészben sült húsokat favorizáljuk, hiszen ezeket csak berakjuk a sütőbe, és míg elkészül, van időnk más tennivalót elintézni. Ha salátákat is készítünk, célszerű abból is olyant választani, amit akár előző nap betehetünk a hűtőbe, így az ízek is jobban összeérnek, és még egy gonddal kevesebb a tennivalók listáján. Na de lássuk, mit is ajánlok időkímélő, ünnepi fogásként a karácsonyi asztalra! Ha kihagyjuk a levest az ünnepi asztalról, azért gondoskodjunk előételről. Évente egyszer van karácsony, ezért ne fukarkodjunk, és adjuk meg a módját az ebédnek/vacsorának is. Előételnek pirítóst ajánlanék vajjal és kaviárral, valamint füstölt lazaccal és citrommal, esetleg kevés tejföllel, kapribogyóval megbolondítva.

Főételnek egészben sült bőrös karajt készítsünk hercegnő burgonyával és párolt zöldségekkel, illetve a most sok helyen olvasható őzgerincformában sült fű-

szeres csirkemellet ajánlom, a saját ízlésemnek megfelelően átalakítva, amit párolt rizzsel szolgálnék fel. A száraz desszertek mellé egy egyszerű krémes csokis piskótát készítsünk, és műanyag, vagy marcipán fenyővel feldíszítve koronázzuk meg vele az étkezést! Lássuk, melyik hogyan készül. Egészben sült bőrös karaj Hozzávalók: • 1 kg egész bőrös karaj • 1 marék friss rozmaring • 1 marék friss kakukkfű • 5-6 gerezd fokhagyma • pici kömény • só, egész bors Elkészítés: A karaj bőrös felét szépen vagdaljuk be, de arra vigyázzunk, hogy a húsig ne vágjuk át, így egyben marad a bőre, és sokkal szebb lesz. Vegyünk egy hatalmas vágódeszkát, és azon aprítsuk fel a zöldfűszereket, a borsot törtjük össze, a fokhagymát jó alaposan zúzzuk szét, és bőven hintsük meg sóval. Ha már minden elég apró, akkor fogjuk a húst, és minden oldalát alaposan forgassuk bele a fűszerekbe. Az irdalt zsírrétegbe is vastagon kerüljön a fűszerekből. Fogjunk közben egy tepsit, amibe kevés olajat melegítsünk a tűzhelyen, ha már szinte füstöl, a hús minden oldalára pirítsunk benne kérget, majd a bőrös oldalával felfelé tegyük a

Teljeskörű lakatos munkákat vállalunk, minőségben, megfelelő áron, igény szerinti határidővel! Betonacél szerelés méretre elvitelre, vagy helyszínen szereléssel, nincs hulladék így megtakarít! Tel.: 06-20/439-3363

Tevékenységi kör bővítés: Szerkezetlakatos munkák, kapuk, kerítések készítése, plazmavágás, lemezhajlítás. • Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Mûszaki vizsga átvizsgálási díj nélkül! • Eredetiség vizsgálat • Futómű javítás-állítás • Teljeskörű gépkocsijavítás mindenféle típusnál

Szombatonként autómosásra 50% kedvemény!

Békés boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kíván Minden Kedves Ügyfelének Reicz József! 12

2013. DECEMBER

MARCAL-PARTI

GASZTRO-SAROK forró sütőbe 5-10 percre. Vegyük ki, öntsünk alá hús alaplét, vagy vizet, takarjuk le, és mehet vissza a sütőbe 170 fokba, ahol addig pároljuk, sütjük, míg teljesen

A petrezselymet, vagy a bazsalikomot apróra szeljük, a fokhagymát lereszeljük, vagy nagyon finomra vágjuk. Egy nagyobb edénybe beletesszük a tejfölt, a to-

fokra, ahol kb. 30-40 percig sütjük, majd óvatosan kifordítjuk egy tepsire a formából, és visszatesszük a sütőbe 250 fokra, amíg a teteje is szép piros nem lesz. Mielőtt felvágnánk, várjuk meg, míg langyosra hűl, hogy szépen lehessen szeletelni. Párolt rizzsel tálaljuk. Hercegnő burgonya

megpuhul. Sülés közben gyakran locsolgassuk a levével, ha elfogyna alóla a lé, vízzel pótoljuk. Arra vigyázzunk, hogy mindig kevés folyadék legyen csak alatta, hiszen nem főzni akarjuk a húst, hanem párolni. Ha már puha, vegyük le a fóliát és teljes hőfokon, vagy grill funkción pirítsuk meg a bőrét, hogy az ropogós legyen. Mielőtt felvágnánk, legalább 10 percig pihentessük a húst, hogy az értékes szaft benn maradjon, ne folyjon ki belőle.

jásokat, a zöldfűszert, a fokhagymát, a lisztet, a curryt, a csirkét és a sajtot is. Alaposan összekeverjük, és letakarva hűtőben érleljük egy éjszakát. Másnap fogunk egy őzgerincformát, azt kibéleljük a baconnel, és beleöntjük a csirkés maszszát. Ha ügyesek vagyunk, akkor marad még egy szelet bacon, amivel befedjük, és mehet az előmelegített sütőbe, 200

Őzgerinc formában sült csirkemell Hozzávalók: • 70 dkg csirkemell filé felkockázva • 2 tojás • 2 dl tejföl, vagy min. 20%-os tejszín • 2 ek. liszt • 1 kis csokor petrezselyem vagy friss bazsalikom • 2-3 gerezd fokhagyma • curry, só, bors • 1 marék reszelt füstölt sajt vagy reszelt parmezán • 20 dkg bacon Elkészítés: A csirkekockákat sózzuk, borsozzuk.

Nem is írnék hozzávalókat, mert az alapja krumplipüré, amit mindenki máshogy készít. Én legtöbbször vajjal, tejföllel és tejjel, vagy tejszínnel hígítom a burgonyapürét, míg a kívánt állagot el nem érem, majd kevés szerecsendióval megbolondítom. Jelen esetben egy viszonylag lágy, ízesített pürére lesz szükségünk, egy habzsákra, és egy csillagcsőre. A habzsákba töltjük a pürét, és egy sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól egyforma távolságra, elég szorosan, mert nem fognak megnőni formás kis halmocskákat nyomunk a zsákból. Betesszük a sütőbe, és addig sütjük, míg a burgonya csúcsa szép színt nem kap. Ezzel készen is lennénk a hercegnő burgonyával. Nagyon egyszerű, mégis igazán mutatós körettel tehetjük elegánsabbá az ünnepi asztalt.

sajt • 2 dl növényi tejszín, vagy 2 dl tejszín • 1 cs. habfixáló • 1 cs. vaníliás cukor • kevés lekvár • 3 ek. porcukor • 2-3 marcipán vagy műfenyő díszítéshez Elkészítés: A kihűlt piskóta tetejét kenjük meg lekvárral. A krémhez a tejszínt a habfixálóval és a porcukorral verjük kemény habbá, majd adjuk hozzá a krémsajtot, és azzal is alaposan keverjük össze. A megkent piskótára vastagon, egyenetlenül, mintha hótakaró borítaná a tájat, halmozzuk fel a tejszínes krémet, és díszítsük a fenyőkkel és porcukorral. Csodálatos, egyszerű és isteni finom! Végül ne feledkezzünk meg a tálalásról sem, hiszen ha már díszbe öltöztettük a lakást, a fenyőt, itt az ideje, hogy asztalt is feldíszítsük, színes szalvétával, esetleg gyertyákkal, ünnepi terítővel. Ezekkel az ételekkel kívánok minden kedves Marcal- Parti olvasnak áldott, békés karácsonyt, és nagyon boldog új esztendőt! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu

Csokis piskóta mascarpone krémmel Hozzávalók: • 6 tojásból készítsünk egy kakaós piskótát • 25 dkg mascarpone krém-

Nemes Húsáruház Sümeg, Kossuth L. utca A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásáróinkat!

Csirke egész Csirke szárny Csirke comb Csirke mell Csirke mellfilé Kacsa comb

790,710,800,1.160,1.660,2.020,-

740,660,770,1.060,1.560,1.820,-

Az akció visszavonásig érvényes! 2013. DECEMBER

Ízletes reggelijét is elköltheti áruházunk falatozójában! 13

MARCAL-PARTI

JOGI ROVAT

Ünnepek másnapja A bíróságokon egymástól nagyon különböző peres eljárások zajlanak. Vannak például vagyonmegosztással, munkajoggal, családjoggal kapcsolatos eljárások, és persze a büntetőügyek. Az eljárásokban részt vevő személyeknek talán általásnak mondható az álláspontja, hogy „a legkegyetlenebb eljárások” közé tartoznak a gyermekelhelyezési ügyek. Ennek oka

pedig az, hogy alapesetben is jelentős konfliktushelyzettel indul egy gyermekelhelyezési per. Ugyanis, ha szülőknek közös kiskorú gyermekük van, és nem tudnak megegyezni különválásuk esetén a kiskorú gyermek elhelyezésére, tartására és a gyermekkel való kapcsolattartására vonatkozóan, akkor ebben a tárgykörben bíróság jogosult döntést hozni. Ezek a döntések pedig nagyon nehezen születnek meg! Azok az eljárások, amelyek gyermekelhelyezésre vonatkoznak, pszichésen rendkívül nehezen viselhetőek, sok esetben nagyon nagy lelki teherrel és fájdalommal járnak, az érintettekben nehezen gyógyuló, komoly lelki sebeket okoz-

nak. Ez különösen az érintett gyermek esetében tapasztalható, mert amellett, hogy érzi a konfliktushelyzetet, még különböző eljárási cselekményeken is részt kell vennie, amelyek rendkívül megterhelőek számára. Ilyenek a különböző- jellemzően pszichológiai- vizsgálatok, melyek szakértői véleményként funkcionálnak a gyermekelhelyezési eljárások során. Ezeken a pszichológiai vizsgálatokon nem csak a gyermeknek kell adott esetben átesnie, hanem a környezetébe tartozó minden személynek – szülőknek, nagyszülőknek – is. Amennyiben tehát a szülők nem tudnak megegyezni különválásuk esetén a gyermeket érintő főbb kérdésekben, akkor bíróság dönt a vonatkozó jogszabályok és a kialakult általános bírói gyakorlat alapján. Amennyiben gyermek elhelyezési eljárás során nem egy gyermek elhelyezéséről, hanem testvérek elhelyezéséről kell dönteni, akkor a bíróságnak először abban a körben kell állást foglalnia - szakértői véleményre alapozottan-, hogy a testvérek mennyire ragaszkodnak egymáshoz. Ha a testvérek a pszichológus szakértői vizsgálat alapján ragaszkodnak egymáshoz, akkor a bíró nem fogja szétválasztani a gyermekeket egymástól, hanem együtt hagyja őket. A bírónak ezek után már csak egy döntést kell meghoznia, mégpedig azt, hogy a különélő szülők közül melyiknél helyezi el a

gyermekeket. Ilyen esetben a szülők vonatkozásában a bírónak vizsgálnia kell a szülők gyermeknevelésre való alkalmasságát, valamint a gyermekneveléshez szükséges feltételek meglétét. A szülői alkalmasság megítélése egy rendkívül összetett dolog, melyet hosszasan lehetne elemezni, hiszen mindenkinek más a véleménye a szülői alkalmasságot illetően, de jelen cikk kereteit tekintve ezt nem kívánom részletezni. A gyermeknevelés feltételeinek a biztosítása természetesen a gyermek lakhatására és ellátására vonatkozik. A különélő szülőnek is joga van viszont a gyermekével való kapcsolattartásra. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. § (1) bekezdése szerint „A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.„Amennyiben nincs megegyezés a felek között a különélő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartásra – láthatásra - vonatkozóan, akkor ebben a tárgykörben is bíróság hoz döntést, amely az általánosan kialakult bírósági gyakorlat alapján történik. Ez jellemzően, fő vona-

lakban az alábbi: a különélő szülő jogosult gyermekével kapcsolatot tartani minden páros –vagy páratlan - hétvégén, szombaton reggeltől, vasárnap estig, karácsony másnapján, húsvét és pünkösdhétfőn, az adott nap reggeltől estig terjedő időszakban, nyári és a téli szünidőben a szünidő felének időtartamára, őszi, és tavaszi szünetek fele részében. Közelednek az év végi ünnepek, ezzel együtt azok a helyzetek is, amelyeknél az ünnepek másnapján a különélő szülő jogosult a gyermekével való kapcsolattartásra. Ezek a kapcsolattartások sokszor fokozottan magukban hordozzák a konfliktushelyzetek kialakulását. Igaz, hogy nem vagyok pszichológus, de szeretném minden érintettnek felhívni a figyelmét, hogy tartsák szem előtt az ünnepek alatt is a gyermekek mindenek feletti érdekét! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerint „A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.” Nem biztos, hogy egy gyermeknek hosszú távon az a fontos, hogy minél drágább ajándékot kapjon, hanem, hogy - bármelyik szülőjével lesz az ünnep valamely napján - mindvégig szeretet vegye körül! A békesség és a szeretet jegyében kívánok minden kedves olvasónak boldog ünnepeket! Dr. Rédei Zsolt ügyvéd 8330. Sümeg, Petőfi u. 19 Tel.: 06/70 620 75 18

TÉLI

Áldott békés karácsonyi ünnepeket kíván Minden Kedves Marcal-Parti Olvasónak és Ügyfelének a Németh Autójavító! 14

2013. DECEMBER

HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK

MARCAL-PARTI

Lengyel, magyar – két jó barát... A magyarok és a lengyelek kapcsolata az Árpád-korig nyúlik vissza. A magyar és lengyel nemzet életsorsának, földrajzi helyzetének és sorsdöntő politikai problémáinak közössége szükségszerűen vezetett barátságunkhoz. A magyar és lengyel fejedelmek – itt Géza és István, ott Miciszláv és Boleszláv – egy időben ismerték fel a krisztusi gondolatban, a nyugati művelődésben s a középkori keresztény királyságban rejlő hatalmas történelem és nemzetfenntartó erőt.

ber 11-éhez kapcsolódik, amikor Lengyelország 123 évnyi háromoldalú idegen elnyomás után szerezte vissza függetlenségét és szabadságát. November 10-12 között a lengyel függetlenség napja alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségsorozaton vehettem részt a lengyelországi Tarnów-ban. A Veszprém Megyei Önkormányzat és Tarnów városa között 12 évvel ezelőtt került aláírásra az a partnerközpontú együttműködési megállapodás, melynek következtében számos diplomáciai és szakmai

Körzeti Múzeumba, ahol az állandó helytörténeti tárlat mellett két aktuális kiállítást – az 1898-ban készült Erdélyi körkép eredeti részleteit, valamint a máriapócsi kegyhely történetével kapcsolatos galériát – tekinthettünk meg. Délutánba nyúlóan került sor egy több órás testvérmegyei, testvérvárosi együttműködési fórumra, melyre a Veszprém megyei delegáció mellett meghívást kapott Veszprém és Kiskőrös városának küldöttsége, valamint két ukrán partneri delegáció is. Ezen a fórumon az én tisztem volt prezentációval egybekötve ismertetni a további együttműködés lehetőségeit a sport, a kultúra és a turizmus területén. Ezt követően ellátogattunk Bem József mauzóleumához, ahol főhajtással tisztelegtünk emléke előtt. Földi maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba és helyezték el a hat gigantikus oszlop által magasba emelt kőszarkofágba. Bem az emigrációban áttért az iszlám hitre, mert így a törökök nem adták ki a lengyeleket az oroszoknak. Hamvait ezért nem lehetett vallási okokból a keresztény lengyel

földben elhantolni. Az ismeretlen katona sírjánál tartott esti ünnepséggel egybekötött megemlékezésen gyertyagyújtással róttuk le kegyeletünket. Minta értékű az a méltóság és tiszteletteljes viselkedés, ahogy a történelmi és nemzeti zászlókkal vonulók korabeli, és egyenruhába öltözött rendőrök, férfiak, kisgyerekek és ifjak, civilek több ezren, együtt ünnepeltek és emlékeztek. Későbe nyúlóan a Tarnówi Magyarbarátok Társasága vendégeként beszámolót hallgathattunk meg a baráti társaság működéséről, programjairól, valamint a jövőbeli terveikről. A társaság 1956-ban a magyarországi forradalom idején jött létre és az elsők között sietett a harcoló magyarok segítségére. Két nap is elegendő volt, hogy ismételten meggyőződhessünk arról, mennyire vendégszerető nép a lengyel, és hogy Tarnów városának is fontosak vagyunk mi magyarok. Bizonyítja ezt az is, hogy magyar nyelven is elérhető a város honlapja (http://www.it.tarnow.pl/index.php/hun). Stolár Mihály

Veszprém megye és Veszprém Megyei Jogú Város küldöttsége Tarnow-ban, Bem József síremléke előtt Szoros kapcsolatunkat egy mondás is megerősíti: Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát. November 11. a lengyel történelemben a hazafiság, a nemzeti öntudat és a függetlenség kiharcolásának szimbóluma. A lengyel függetlenség napja 1918. novem-

siker, valamint emberi barátság született. Az ünnepségsorozat első állomása egy jótékonysági fogadás volt, mely során a megyei delegáció tagjaiként adományainkkal hozzájárultunk a városában működő alapítvány adománygyűjtéséhez. Másnap délelőtt látogatást tettünk a

Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!

EURÓFA KFT. MÁRIA MAJOR (Sümeg)

Telefonszám:

06-30/9-296-970, 06-30/9-296-972 Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván mindenkinek Grubánovits Tamás! 2013. DECEMBER

15

MARCAL-PARTI

Áldott békés karácsonyt és boldog új évet kívánok a Marcal-Parti olvasóinak , a Sümegi járás minden lakójának! országgyűlési képviselő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke

Szeretetteljes boldog karácsonyi ünnepeket és egy valóban sikeresboldog új évet kívánok a magam és a Sümegi Fidesz Csoport nevében!

a Fidesz sümegi elnöke, a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNAK A KISFALUDY VENDÉGHÁZ DOLGOZÓI MINDEN KEDVES VENDÉGÜKNEK ÉS LEENDŐ VENDÉGÜKNEK!

SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN: MINDENNAP FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL. VADÉTEL SPECIALITÁSOK! RENDELKEZÉSRE ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA : ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A

06-20/966-7000 TELEFONSZÁMON.

Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Főszerkesztő: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelős kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Logóterv: Kende Kata

16

2013. DECEMBER

Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005 ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelős vezető: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.