SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

MARCAL-PARTI 2013. JÚNIUS

Idén újra elballagtak városunk ovisai, és a Ramassetter Általános Iskola tanulói. A gyerekeknek jó pihenést a nyári szünidőben és sok sikert további életükhöz!

A Gyermeknap rendezvényein szép számmal vettek részt az ünnepeltek, és mint látható jól is érezték magukat.

Április 25-én rablást akadályozott meg Tóth Attila, a Volán dolgozója, illetve a risztásra helyszínre érkező Dömötör Attila és Aszódi Péter rendőrök. A város vezetése oklevéllel köszönte meg határozott és eredményes fellépésüket.

A Pedagógus napi rendezvényen iskoláink nevelőinek mondtak köszönetet.

TARTALOM: Képes hírek

2. oldal

Csabrendeki hírek 3. oldal Régi Sümegiek 4-5. oldal Versek

6. oldal

Idegenforgalom 7. oldal Gasztro-sarok

8. oldal

Jogi rovat

9. oldal

„Érzések boltja” 10. oldal Üzleti sarok

11. oldal

Június 10-én került sor a hagyományos Jézus Szíve Napi búcsúra, szerencsére szép idő volt, így tábori misét tartottak, melyet Dr. Barsi Balázs celebrált. A hívők a szentmise után szép számban vettek részt a körmeneten is.

Június 5-én elhunyt Dobos Elena, zeneiskolánk tanára, a Cantus ének együttes szólistája, motorja. Nyugodj békében Elena!

MARCAL-PARTI

KÉPES HÍREK

A Trianoni megemlékezés napjára időzítették Dr. Makkai Béla (balról) történész, tanszékvezető egyetemi docens, Hijja haza című könyvének bemutatóját. A rendezvényre a Kisfaludy Sándor Művelődési Központ könyvtár termében került sor. A házigazda szerepét Réfi János (jobbról) töltötte be.

A Ramassetter iskola sporttagozatos intézmény. A pedagógiai programban szerepel az úszásoktatás, ami – mondanunk sem kell – Sümegen sajnos nem lehetséges, így kénytelenek Celldömölkre járni a gyerekek és a testnevelő tanárok. Ezzel kapcsolatban érkezett lapunkhoz kétségbeesett jelzés röviddel lapzárta előtt, miszerint sem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, sem a sümegi önkormányzat nem juttat erre pénzt. A lelkes pedagógusok, szívükön viselve nem csak az úszásoktatást, hanem általában nagy múltú általános iskolánk jelenét és jövőjét idén még meg tudták oldani a problémát. Külön köszönet illeti meg őket ezért, illetve azokat a vállalkozókat, akik anyagi segítséget adtak az alkalmanként 30.250 Ft-ba kerülő celldömölki utazáshoz. Ők: Csendes Zoltán, Hettyei Norbert, ifj. Fazekes László, a Ramassetter Alapítány és az iskola Szülői Munkaközössége. Augusztusi számunkban bővebben foglalkozunk a problémával!

Június 6-án városunkban is megemlékeztek Trianonról, illetve a Nemzeti Összetartozás Napjáról, sajnos igen kisszámú érdeklődő előtt.

Orbán István “Gigi” Tel.:

06-30/530-1498

Festés a gondja? Gigi megoldja! Két szobás, második emeleti, összkomfortos lakás eladó Sümeg központjában (Kossuth L. u. 18-20.) Érdeklődni: A Marcal-Parti szerkesztőség elérhetőségein

[email protected] vagy 06-20/338-6690 telefonon.

Tevékenységi kör bővítés: Szerkezetlakatos munkák, kapuk, kerítések készítése, plazmavágás, lemezhajlítás. • Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Mûszaki vizsga átvizsgálási díj nélkül! • Eredetiség vizsgálat • Futómű javítás-állítás • Teljeskörű gépkocsijavítás mindenféle típusnál

Szombatonként autómosásra 50% kedvemény!

Tájékoztatom a Tisztelt Választópolgárokat, hogy legközelebbi fogadóórámat 2013. július 4-én 15.00 órától tartom, a kistérség volt irodájában (Deák Ferenc utca). Lasztovicza Jenõ országgyûlési képviselõ

2

2013. JÚNIUS

TÉRSÉGÜNK HÍREI

Betyáros Népzenei Találkozó Csabrendeken szer kategóriában I. helyezett Látrányi Népdalkör, II. helyezett a Magyar Tenger Népdalkör, III. helyezett Gyál Városi Népdalkör. Citera kategóriában I. helyezett Szivárvány Citerazenekar, II. helyezett Kék Balaton Citerazenekar, III. helyezett a Rezgő Rezeda Citerazenekar felnőtt csoportja, IV. helyezett a Rezgő Rezeda Citerazenekar gyermekcsoportja.

A Művelődési Ház és a Kacagó Gerle Népdalkör 2013. június 8-án országos népzenei találkozót szervezett Betyáros Népzenei Találkozó néven. Célunk volt, hogy községünkben bemutatkozási lehetőséget teremtsünk a helyi csoportoknak, valamint megismerkedjünk más tájegységek népzenei kincsével. Vendégeink voltak: Magyar Tenger Népdalkör, Zánka; Tázlári Rozmaring Asszonykórus; Gyár Városi Népdalkör; Látrányi Népdalkör; Szivárvány Citerazenekar, Mezőtúr; Rezgő Rezeda Citerazenekar, Csabrendek; Adorjánházi Aszszonykórus; Kék Balaton Citerazenekar, Cserszegtomaj; Cserszegtomaji Gyöngyös Népdalkör. A rendezvény nem csak találkozó, hanem verseny is volt három kategóriában: ének, ének + hangszer, citera. A zsűri tagjai voltak Onozó Károlyné, nyugalmazott zenepedagógus, Pölöskeiné Gombai Erzsébet a sümegi Zeneiskola pedagógusa, Miklósi-Sikes Kinga népdalénekes, Csíkné Bardon Réka népi iparművész és Kovács Norbert „Cimbi” Aranysarkantyús néptáncos, néptánc oktató. Ének kategóriában I. helyezett a Tázlári Rozmaring Asszonykórus, II. helyett a Cserszegtomaji Gyöngyös Népdalkör, III. helyezett pedig az Adorjánházi Asszonykórus lett. Ének+hang-

Sümeg anno…(10)

MARCAL-PARTI

A Csabrendek-Sümeg Sporthorgász Egyesület versenye Egyesületünk 2013. június 30-án vasárnap tartja XII. Darvastó-kupa horgászversenyét az Egyesület által bérelt „Holczer-tavon”. A verseny nyílt, helyszíni nevezéses, azon bárki indulhat, nemcsak egyesületi tagok! Kategóriák: Felnőtt férfi, nevezési díj: 1.500.Női (min. 3 induló esetén) nevezési díj: 1.000.Ifi 15 – 18 életév között (min. 3 induló esetén) nevezési díj: 1.000.Gyerek, 14 életévig nevezési díj: 500.-

Bardon Réka és Csík Tamás felajánlásából különleges díjakkal kedveskedhettünk az első helyezetteknek, de ajándékot mindenki kapott, Szilágyi Franciska és Gáspár-Szabó Éva jóvoltából. A fellépőket Baráthné Kati néni segítségével megvendégelhettük egy adag Bakonyi Betyárlevessel. Támogatóink, akik nélkül ez a rendezvény nem jöhetett volna létre: Baráth Józsefné Kati néni, Csabrendek, Baráthné Irma néni, Csabrendek, Baráthné Marica néni, Csabrendek, Bódai Gyuláné, Csabrendek, Csabrendek Község Önkormányzata, Csík Tamás, kovács, Csabrendek, Csíkné Bardon Réka csuhéfonó, Csabrendek, Familia Zöldséges, Csabrendek, Fanyüvő – Népi játékok, Pétfürdő, Farkas Józsefné vállalkozó, Szentimrefalva, Hettyei Norbert vállalkozó, Sümeg, Hoffman Gézáné, Csabrendek, Hoffman-Pince, Csabrendek, Hóti József és Hóti Józsefné, Csabrendek, Illés Gyula, Csabrendek, Molnár László vállalkozó, Csabrendek, Mütesz Kft., Csabrendek, Németh Ferenc kovács, Csabrendek, Németh Tibor-Hoffman Andrea, Csabrendek, Piroska Vegyeskereskedés, Csabrendek, Szabó József, Arany Oroszlán Vendéglő, Csabrendek, Szálinger Zoltán és ifj. Szálinger Zoltán, Csabrendek, Szántói Krisztián illusztrátor, Sümeg, Szilágyi család, Csabrendek, VB. Francia Pékség, Sümeg. A műsor színesítették a Művelődési Ház színjátszósai, a Mese-domb Óvoda nagycsoportosai és a Sümegi Néptáncegyüttes Győry Dániel szólójával, amiért külön köszönet. Bízunk benne, hogy ezen rendezvénnyel – a nagy sikerre való tekintettel – sikerül hagyományt teremtenünk és jövőre hasonlóképpen jól érezzük magunkat együtt. Kacagó Gerle Népdalkör

Minden kategória első 3 helyezettje értékes tárgyjutalmat, és oklevelet kap! Kategóriáktól függetlenül a legtöbb gramm halat fogóé a Darvastó-kupa! A versenyzőket és kísérőket vendégül látjuk egy ízletes gulyásra. A verseny ideje alatt tombola szelvények vásárolhatók, ahol sok értékes nyeremény mellett fődíjként tortát és egy ez évre, (vagy jövő évre) szóló Tiszteletjegyet sorsolunk ki a tóra! Ha olyan személy nyeri, aki rendelkezik területi engedélylyel, bárkinek átengedheti! A tombolára nyereménytárgy felajánlásokat köszönettel elfogadunk, kérjük hozzanak magukkal! Időrend: Nevezés: 06°° - 07³° Sorsolás: 07³° Felkészülés: 07³° - 08³° Verseny: 08³° - 11³° Mérlegelés 11³° - 12°° Eredményhirdetés 12°° Ebéd 12³°- tól, közben tombolasorsolás Részletes versenykiírás az Egyesület honlapján elérhető. A helyszínen büfé üzemel, hűtött italokkal, presszókávéval! Minden érdeklődőt szeretettel várunk, nemcsak horgászokat! Honlapunk: csabrendek-sumeg-she.bbhsz.hu E-mail cím: [email protected] Hegedüs Ákos HE titkára

A Szent László herma Sümegen

Bizonyára sokan tudják, Ezt az ereklyét vallásos hogy a Szentkoronát és tisztelet övezte, de az a Szent Jobbot köveigazságszolgáltatásban tően, hazánk harmadik is jelentős szerepet kiemelt nemzeti erekképviselt. Már a 12. sz. lyéje a napjainkban a közepétől a vallomásgyőri székesegyház Hétevők kezüket rátéve dervári kápolnájában őrtették meg esküjüket, zött Szent László herma. azaz istenítéleteket tarAz viszont már kevésbé tottak a nevében. Az ismert, hogy volt időereklyetartó 1406-ban szak, amikor a hermát a egy tűzvészben megsümegi várban őrizték. rongálódott, magának Szent László király az ereklyének azonban 1095. júl. 29-én halt nem esett baja. Ezután Sümeg vára. Koppány Tibor meg, Somogyvárott tehamarosan (még Lurekonstrukciós rajza mették el. 1116-ban xemburgi Zsigmond hamvait átszállították királysága alatt) készült Váradra az általa 1092 körül építetett székes- a mai, akár európai mércével is kimagasló ötegyházba. Kultusza már akkor megindult, de vösművészeti értéket képviselő ereklyetartó. a végső lökést III. Béla kezdeményezése je- A koponya ezüstborítással lett körülvéve, ami lentette, minek következtében III. Celestin felül kinyitható és ott van belehelyezve az pápa 1192-ben László királyt szentté avatta. ezüstlemez borítású koponya. Ekkor (nagy)váradi nyughelyét felbontották, 1557-ben Varkocs Tamás, a váradi vár katestét díszes sírba helyezték át. A koponyát pitánya erőszakkal Gyulafehérvárra, a Bátakkor külön választották és mellszobor alakú hory-család kincstárába szállíttatta a hermát. tartóba helyezték, amit sírja fölé helyeztek el. 1581 májusában a kolozsvári országgyűléssel

erdélyi vajdává választatta házfő soha sem járt Veszpa kilencéves Báthory rémben, egyházmegyéjét Zsigmondot (1572-1613), a sümegi várból irányította aki 1597-ben Naprági De1606. dec. 21-ig, amikor metert (1556-1619) erdégyőri megyéspüspöknek lyi püspöknek, majd nevezték ki. Távozásakor 1598-ban kancellárnak a Szent László hermát is nevezte ki, aki ezen tisztmagával vitte, amit a győri ségét a fejedelmi székben székesegyháznak adomáZsigmondot követő Bátnyozott. hory András (1563-1599) A hermát Telekesy Istalatt is megőrizte. A Bátván (1633-1715) győri kahoryak támogatása miatt nonok 1673-ban a törökök az országgyűlés 1601. jan. elől az ausztriai Boros21-én száműzte Erdélytyánkő várába vitte és a töből. Magyarországra merökök elvonulása után nekült, magával vitte került vissza Győrbe. A Váradról a 2-300 kötetes szent király ereklyéjének könyvtárát és a protestántisztelete az 1762-es földSzent László herma soktól megváltott Szent rengés után tovább fokoLászló hermát, ez utóbbit zódott. A hívek ugyanis Prágában kijavíttatta, a hiányzó drágaköveket Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrenpótoltatta. gés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is Naprági Demetert a sümegi várban tragikus érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püshalált halt Ujlaki János (1603-1605) utódja- pök rendeletére ettől kezdve minden évben ként 1605. aug. 10-én veszprémi püspöknek körmenetben hordozzák körül az ereklyét. nevezték ki. Korabeli iratok igazolják, az egyMiklósi-Sikes Csaba

2013. JÚNIUS

3

MARCAL-PARTI

HELYTÖRTÉNET Miklósi-Sikes Csaba: Egyházak Sümegen (4. rész)

Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak.

Az izraelita egyház A 18. sz. első évtizedének végétől, a töröktől felszabadított magyar területekre új telepesek (németek, svábok, zsidók, stb.) érkeztek, akik igyekeztek asszimilálódni. Az izraeliták beáramlását elősegítette III. Károly 1726-ban kelt szigorú rendelete, amelyben a cseh- és morvaországi zsidóságnál csak az elsőszülötteknek engedélyezte a házasodást. Azok tehát, akik családot akartak alapítani, kénytelenek voltak kivándorolni. A telepesek döntő többségét nagybirtokosok fogadták be uradalmaik mezővárosaiba és falvaiba, ahol – Esterházy Imre püspök 1723-ban kiadott rendelete értelmében – bár közvetlenül a földesúr joghatósága alá tartoztak megőrizték belső szervezetük autonómiáját, ugyanakkor biztosították az uradalmi portékák értékesítését: házalók, árendások, vándorkereskedők voltak. Kisebb számban ugyan, de közülük kerültek ki a földesúri regálék – kocsmák, mészárszékek, pálinkafőzdék – bérlői. A zsidók egy kis része élt csak kézművességből, leggyakrabban a szabómesterséget űzték. Földbirtokot évszázadokig nem vásárolhattak. Letelepedésük korai szakaszában létszámukról nehéz megbízható képet alkotni. A rendelkezésünkre álló, négy 18. sz.-i zsidóösszeírás adatai (1725-1728, 1735-39, 1743-45 és 1746-48-ből) meglehetősen hiányosak és pontatlanok. Ezek elsősorban az adók behajtását szolgálták, I. Lipót 1698-ban ugyanis bevezette a „taxa tolerantialist”, azaz a türelmi adót, melynek értelmében, letelepedési engedélyükért külön adót kellett fizetniük a kincstárnak. A történelmi Zala területe járásokra és uradalmakra tagozódott. A század első két év-

tizedében csak öt járásról (a kapornaki nagyobb, a kapornaki kisebb, a tapolcai, a muraközi és a szántói), illetve uradalmakról beszélhetünk. A megyének szabad királyi városa nem volt, jelentősebb mezővárosai közül Kanizsa és Szentgrót a Batthyánycsalád, Keszthely a Festeticsek, Zalaegerszeg (és Sümeg is) a veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozott. Az első zalai összeírás hét községben sorolt fel zsidókat: Keszthelyen, Szentgróton, Tapolcán, Kanizsán, Zalaegerszegen, Alsólendván és Sümegen. Az összeírtak családjai jórészt még a Batthyányiak birtokát képező Rohoncon éltek, jelezve a betelepedés irányát. Az első összeírás mindössze 20 családfőt sorol fel, az 1735. évi összeírás 22-öt, az 1743. évi 35-öt, az 1746-os pedig már 92 családfőt említ, akik immár 27 településen éltek. 1796ban egy helytartótanácsi rendelet előírta, hogy

4

421-en, Mihályfán 71-en, Óhidon 22-en, Nagygörbőn 17-en, Ukkon pedig 16-an éltek, akik jobbára Sümegen dolgoztak. Még ma is él az a hagyomány, mely szerint a város területét napnyugta előtt el kellett hagyniuk, s az említett településeken álló házaikban kellett tölteniük az éjszakát. Az 1820-as évek elejétől kezdve, a tiltások fokozatos megszűnésével,

sán, de a város vezetése is tiltakozott, amikor a püspökség anyagi megfontolásból kedvezményeket adott a zsidó kereskedőknek. Hőgyész László Sümegről írt monográfiájában, az 1840-es évek kapcsán megemlíti Scheiber Lipót nevét, aki a gyakori pénzzavarral küzdő Kisfaludy Sándor állandó hitelezője volt. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős a zsidó lakosság részvételének aránya, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi zsidók legelőször 1849-ben nyerték el Kossuth Lajos kezdeményezésére a törvény előtti egyenlőséget, melyet a bécsi kormányzat rövid időn belül eltörölt. A szabadságharc után Sümegen az izraeliták a város nemes lelkű adakozóiként vannak feltűntetve: állandó támogatói a helyi iskolának és az óvodának.

Dr. Elenbogen Ignác (1888-1945) rabbi minden zsidó köteles magának német családi nevet választani. Sümegen legkorábban az itt lakó Bogyay József (1691-1752) szolgabíró 1728. jan. 25én kelt levelében említ egy bizonyos Marx Benedek zsidó kereskedőt, akinek „felesége, három gyermeke Rohoncon lakik. Két lova és egy szekere van, egy zsidó fiú a szolgája. Különböző portékákat árul, és 17 forint árendát fizet az uradalomnak.” 1735-ben már három szolgája és négy lova volt. Felesége, öt gyermeke és azok tanítója is Sümegen éltek, a veszprémi püspöknek 14 forint taxát fizettek. 1743-ban két sümegi család élt a városban a környékbeli falvak közül, Káptalanfán, Gyepűn, Rendeken is éltek izraeliták. Három év múlva (1746-ban) Sümegen már 8 családot írtak össze, összesen 19 fővel. 1754. évi összeírásban 6 sümegi zsidó család szerepel, közülük a leggazdagabbként a három Benedek testvért említik. Lakóházuk megjelenik Sümeg mezőváros házainak 1756-60-as összeírásában, ahol a 72. számú ház „Domus Hebraica” néven szerepel, ami a „Méltóságos Weszpimi Püspökség fundusán” állt. A kutatás ezt az épületet a mai Deák Ferenc utcába

azonosította. Az 1767. évi összeírás 4 zsidó családot említ. A 18-19. sz. fordulóján gazdasági okok miatt a város hosszú időn át nem engedélyezte a zsidók további letelepedését (1815-ben csak Müller Salamon családja élt a városban), ezért az itt dolgozók a környékbeli falvakban, elsősorban a fontos útvonalak mentén telepedtek le: 1828-ban Csabrendeken

Dr. Péner Miklós (1889-1945) rabbi számuk Sümegen ismét nőni kezdett: 1818ban 7, 1820-ban 12, 1830-ban 27, 1846-ban 43, 1848-ban 71, 1909-ben 405 fő lakott Sümegen. Számarányukat tekintve azonban Csabrendek vezetett, ahol ekkor 617-en éltek. Jellemző adat, hogy ezekben az években nő a környéken élő zsidó lakosság száma: Nemeshany (12 fő), Káptalanfa (22 fő), Bodorfa (4 fő), Mihályfa (47 fő), Óhíd (37 fő), Szalapa (12 fő), Sümegprága (2 fő), Kisgörbő (18 fő), Zalagyömörő (19 fő), Gógánfa (8 fő), Ukk (7 fő), Rigács (5fő), Dabronc (18 fő), Zalameggyes (3 fő), Megyer (6 fő), Szentimrefalva (3 fő). Napjainkban Sümegen, Csabrendeken, Mihályfán és Nemeshanyban ma is megtalálhatók a már felhagyott egykori zsidó temetők. A zsidó lakosság számbeli gyarapodása azt is jelentette, hogy egyre jelentősebb konkuren-

ciát képeztek a helyi iparosok és kereskedők számára, akik piacuk védelme érdekében kitiltották Sümegről a zsidó vándorkereskedőket, a céhek is igyekeztek megnehezíteni az itt dolgozó iparosok életét. 1834-ben, majd 1840-ben Ramassetter Leopold kékfestő és az 1826 óta itt lakó Scheiber Jakab módos kereskedő között pattant ki vita a város korcsmározási joga kapc-

2013. JÚNIUS

dr. Pfeiffer Izsák (1884-1945) rabbi Továbbra is a kocsmák- és mészárszékek bérlése, a szeszfőzés, a szabómesterség, valamint a kereskedelmi tevékenység volt legfőbb megélhetési forrásuk. A dualista rendszer 1867. dec. 22-én kiadott XVII. törvénycikke kimondta az izraelita vallásúak polgári és politikai jogegyenlőségét, ami elvileg védelmet nyújtott az izraeliták számára. Ennek ellenére az 1870-es évektől kezdve elindult egy antiszemita kampány, amelynek a csúcspontja a hírhedt tiszaeszlári per volt, amelyben a zsidókat rituális gyilkossággal vádolták. 1883ban a zsidóellenes zavargások elérték vidékünket is. Nem tudjuk, hogy Sümegről hányan vettek részt az első világháborúban, de azt igen, hogy abban összesen 98 sümegi közvitéz lelte halálát, ebből 8 volt izraelita, 1923-ban állított emléktáblájuk a zsidó temetőkápolna falán látható. 1919. márciusában Sümegre is elért a tanácsköztársaság szele, megalakult a helyi direktórium és a járási munkástanács, melyek tagjai és szimpatizánsai között több zsidó vallású sümegi lakos is szerepet vállalt. A két világháború közötti évek törvényhozása keretében sorra jelentek meg a hazai zsidóságot sújtó rendeletek (a földbirtokok s gazdasági és pénzügyi egységek kisajátítása, a tanuló diákok létszámának korlátozása, a közigazgatási pályáról való kitiltásuk, a honvédelmi munkaszolgálat bevezetése, a sárga csillag viseletének rendelete, stb.), ami végül a zsidó lakosság gettókban történt összegyűjtéséhez vezetett. A közel 300 fő sümegi lakos többségét 1944 júniusában gyűjtötték össze a zsinagóga épületébe, innen a zalaegerszegi gettóba, majd Auschwitzba szállították őket.

HELYTÖRTÉNET

Azon kevesek, akik túlélték már nem igen tértek vissza Sümegre, közülük külföldre, elsősorban Ausztráliába emigráltak, mások a fővárosban és az ország nagyobb városaiba telepedtek le. 1868-ban szakadás történt a hagyományokhoz való merev ragaszkodás (ortodox felfogás) és a megújuló irányzatot követők (neológ, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) között. A sümegi zsidó közösség tagjai a neológ irányzathoz csatlakoztak, s ettől kezdve a hitközség maga választotta meg

helyül… A kitűzött temetkezési célra ezen kijelölt tért ingyen engedi át.” Az izraelita vallás szabályainak megfelelően a kőfallal kerített, s ravatalozóval kiegészített temető megnyitása még évekig váratott magára, legalábbis erre enged következtetni a temető legrégebbi síremléke, az 1868 nov. 2-án elhunyt Kaufman Sáró vörösberényi mészkőből faragott sírköve. A temetőt 1929-ben bővítették. A Sümegi Újság szept. 8-i száma szerint „a hívek áldozatkézségéből kibővített zsidótemető munkálatai most folynak, amelyet a szentegylet most foganatosít, hogy a térfogat állandó csökkenése miatt a jövőben nyugovóra térő hívek hosszú időn át való zavartalan elhelyezést biztosítsanak.” Története során a helyi izraelitáknak két templomépülete volt, amelyek a mai Mártírok utcában az akkori városháza szomszédságában, a mai gimnázium oldalépülete helyén állott. Az első templomépítési kérelmet 1865-ben nyújtották be. „A N. Mlgos Magyar h. helytartó tanács f. é. oct. 25-én hozott határozata értelmében az Izraelita község hitsorsai által a városház tőszomszédságában

Kronberger Jakab (1819-1905) sírja tisztségviselőit és lelki vezetőjét, azaz rabbiját. Az első (még ortodox) rabbi a sümegi zsidó temetőben nyugvó Eisenstadter Farkas (18051888) volt, akinek rabbisága az egyházszakadásig tarthatott. Ekkor alakult ugyanis a Sümegi Izraelita Kongreszusi Hitközség, s ezt követően nyilt meg a temetőjük, önálló anyakönyveket vezettek (1875-től), megalakult legősibb intézménye, a szigorú szabályok szerint történő temetéseket lebonyolító Chevra Kadisha (Szent Egylet). Az izraelita temetőről legkorábbi híradást a Városi Tanács 1861. ápr. 6-án felvett jegyzőkönyve őrizte meg, ahol arról írtak, hogy a „Sümeghi Izraeliták abbéli kérelmükre, hogy nékik egy temető helyet saját pénzükön leendő megvásárlása véget jelölne ki; határozatott miszerint a Mgos Uradalomhoz is folyamodvánnyal nyújtassanak be, hogy azzal egyetértve a közös legelőből számukra vásárolható tér kijelöltethessék.” Kérelmük még abban az évben teljesül amennyiben a Tanács szept. 14-én hozott határozata kimondta, hogy „…a helybéli izraelitáknak a Mlgos Uradalom Tisztségének hozzájárulásával … egy 1040 n. ölnyi tért jelöltek ki temető

Rothschild M. Leopold (1810-1876) sírja építeni szándékolt templom építési végzése – mely szerint fundusokat a városház sarkától egész Slottáné házáig húzandó egyenes vonalban eleső 18 n.öl térségnek egyesség vagy becsű útján kisajátítja, tudomásul vétetett.” Ez az épület 1868-ban készült el és 45 éven át volt a sümegi izraeliták vallási szertartásainak színhelye. Az idővel szűknek bizonyult és állagában is egyre romló épület lebontásáról, illetve egy új építéséről 1908-ból származnak az első hírek. „A Templom mennyezete meghajlott, rajta számos repedés látszik. A hitközség elöljárósága a mennyezetet szakértőkkel megvizsgáltatta, akik a benne

való tartózkodást veszélyesnek nyilvánították, így elrendelték annak bezárását. További intézkedésig az istentiszteleteket a tanácsteremben tartják” írja a Sümeg és Vidéke 1908. nov. 15-i száma. Az évekig tartó szervezkedés után az új templom építésére 1913-ban került sor. Az 1912-ben meghirdetett tervezési pályázatot Klein Izidor sátoraljaújhelyi építőmester nyerte el, míg annak kivitelezését a sümegi születésű, vállakózását Tapolcán működtető Bricht Jenő (1881-1945) építőmester végezte el. Az izraelita vallás előírásai szerint az elkészült egyház épületét „hitelesítő” tórát (más néven a Mózesi könyveket) 1913. szept. 12-én vitték be a templomba. A II. világháború alatt deportált zsidó lakosság pusztulását követően az épület gazdátlanul maradt, az 1950-es években kiégett, helyére 1962-ben a gimnázium oldalszárnyát emelték. A templom szomszédságában tanácsteremnek, gondnoki lakásnak is helyet adó közösségi házat építet-

tek. Miután 1901-ben „a sümegi izr. hitközség közgyűlése elhatározta, hogy kántori állást hoz létre”, 1904-ben „a Városháza utcában levő házát pap- és kántorlakással bővítik meg” írta a Sümeg és Vidéke 1904. ápr. 17-i száma. Első neológ hitvallást követő rabbi 1866 és 1876 között Rothschild M. Leopold (18101876), illetve 1876-1905 között az öt követő Kronberger Jakab (1819-1905) helyettes egyházi vezetők voltak. Mindketten a sümegi izraelita temetőben vannak eltemetve. Őket követte – immár kinevezett rabbiként – a Berlinben végzett dr. Glück Rezső, aki 19061910 között szolgált Sümegen, amikor pakráci rabbi lett. Helyét 1910-1919 között az Ácsban született, iskoláit Pápán a bencések, majd a ref. kollégiumban tanult dr. Pfeiffer Izsák (1884-1945) rabbi vette át. Az Országos Rabbiképző Intézetbe 1906-ban nyert felvételt, és párhuzamosan egyetemi tanulmányokat is folytatott a bp.-i Tudományegyetemen, ahol 1911-ben bölcsészeti doktorátust is szerzett. Számos verse és egyéb írásai jelentek meg magyar folyóiratokban és gyűjteményes munkákban. Műfordításai is jelentősek. Sümegről Pécsre távozott, 1922től Monoron volt rabbi. 1944-ben internálták, majd Dachauba szállították, ahol a tábor felszabadulása után, 1945-ben hunyt el. Helyét 1919 és 1922 között a jelentős egyházi karriert megjárt dr. Péner Miklós (1889-1945) vette át.

2013. JÚNIUS

MARCAL-PARTI

A budai izr. hitközség vallástanári állásából hívták Sümegre. 1922-ben Bajára távozott, ahol főrabbinak választották meg. 1944-ben, mint Mátyásföld rabbiját hurcolták el és vált a nácizmus áldozatává. A sümegi izr. Hitközség utolsó rabbija a jánosházi születésű dr. Ellenbogen Ignác (1888-1945) volt. Tanulmányait Bp.-en a Rabbiképzőben végezte 1908 és 1918 között. Itt avatták bölcsészdoktorrá 1818-ban, rabbivá 1919-ben. Ezt

követően, három éven át a pesti izraelita hitközség hittanára. 1922. szept.-ben a sümegi

izraelita egyház élére választották, s ebben a minőségben a reáliskola hittantanára volt. 1944-ben önként vállalta, hogy híveit kísérve deportálják Auschwitzba, ahol feleségével, Reschofszky Szerénnel mártírhalált halt.

5

MARCAL-PARTI

IRODALOM • Rovatszerkesztő: Réfi János

Réfi János: Szent János a vadonba megy /Giovanni di Paolo festménye nyomán/ Nem kérdezett és válaszra sem várt. Elindult a néma messzeségbe, magánya volt, amely elkísérte. És mindent lelke legmélyére zárt.

Várja őt a fakó kövek éle, s a széltől meddő üres pusztaság, hol nincsen víz és lombtalan az ág. Ott fog élni, semmitől se védve.

Zord sziklákon jár mezítlen lába, házak, mezők, utak elmaradnak, hajnal köszönt, fénye gyúl a Napnak – megy tovább a holdas éjszakába.

De átölelte őt a nagy vadon, s hogy éhségét ne érezze végképp, sáskahúst és vadméheknek mézét kínálta néki széles asztalon.

Vajda L. Mihály: Angyali búcsú Réfi János: Hat nyári haiku Hajnal. Narancsvörös a nap. Arany kontúr ezüst ég alatt. Sétálni jó. A lég páratelt. Hűvös a délelőtti kert. Dél. Smaragd a föld, a menny kék. Cikáznak sötétlila fecskék. Hőség. Árnyat nem találok. Tikkadó, lomha délutánok. Estetájt hársteát iszom. Csillagfény csorog a pázsiton.

Hát vesztettél megint. Ennyi volt. Bánatod egyre nő. Gyanús folt. Tárgyilagosan hajolj fölé mint orvos, ha nem tudja: övé vagy idegené az a tüdő ott a felvételen. Ostobaság, hogy majd az idő begyógyít minden sebet. Hát nem. Itt most súlyos léptekkel átment a szélfútta házon az angyal, visszanézett szomorú arccal, csendben lenyomta a kilincsetés végleg itt hagyott. Múltad, a sok elásott kincset, csak elsodorja a kegyetlen idő, s te kétségbeesetten, mindent vesztve állsz majd a parton. Az angyal befordul a sarkon. Rázza a zokogás.

Makkai Béla: Három töredék Alámosnak kapkodó szavak Avasodik az idő Minőség bírái fejemmel játszanak *** elkárhoztak vajúdó ösztönök, az élet-óra szerkezet időtlen pörög *** árnyékom éget értelmem avasodik jégverés mögöttem vétkeim csápjait szakadék idők égnek eresztik és sárkánymosolyomból kitetszik megtévedt életem - irtózó halálom Továbbra is várjuk verseiket vagy rövidebb prózai alkotásaikat irodalmi rovatunkba. Elérhetőségünk: [email protected]

Éj. Álom. Gyalutisztaság. Elnémulok én is, mint a fák. H-P: 9 . Szo.: 00-17.00 9.00-1 2.00

Vajda L. Mihály: Hétsoros Sorba nyílnak egymásból a napok, bútorozatlan, kopár szobák. Félbeszakadt, tétova mondatok. Kint esik, nőnek a pocsolyák. Túl hosszú a csend. Sárba fulladok. Hunyt szemmel is látom mosolyát. Üvölthetnék is. Inkább hallgatok.

6

2013. JÚNIUS

IDEGENFORGALOM • Rovatszerkesztő: Végh László

MARCAL-PARTI

A Közép-dunántúli Régió első történelmi élményparkja Sümegen Az Új Széchenyi Terv Közép-Dunántúli Operatív Programjának KDOP-2.1.1/G-11 kódszámú pályázata lehetőséget nyújtott arra, hogy a régióban működő turisztikai kis és középvállalkozások turisztikai szolgáltatásaikat fejlesszék. A sümegi Kapitány-Holding Kft. a sümegi vár tövében annak szerves részeként - hadigépkiállítás, történelmi játszótér, török ostromtábor és egy ajándéküzletet magában foglaló látogatóközpont fejlesztését tervezte el, melyre pályázatot nyújtott be a Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, amely a pályázat Közreműködő Szervezete. A KDRFÜ pályázatunkat 2011. augusztus 12-én támogatásban részesítette. A pályázat nettó 92 316 488 Ft összköltségének 50%-át, 46 158 244 Ft-ot a nyertes pályázatnak köszönhetően vissza nem térítendő támogatás. 2012. június 30-ig a projekt keretében a sümegi vár tövében megvalósul a fejlesztés. Ennek keretében az új létesítményben bemutatjuk azokat a 15. századi gépeket, amelyekkel egykor a középkori várakat ostromolták. Felépítünk három különböző fajtájú kőhajítógépet, egy ostromtor-

sátrat, tiszti sátrat és katonai sátrakat fogunk bemutatni, ismertetve a török hódoltság korát. A történelmi játszópark 4-12 éves gyermekek számára biztosítja a szabadidő eltöltését uniós előírásoknak megfelelő korhű játékokon, mászókákon. A vár lábánál fekvő arénában június 13-án került sor a megnyitó ünnepségre. A megvalósult beruházást Rátosi Ferenc Sümeg város polgármestere, Lasztovicza Jenő a térség országgyűlési képviselője valamint Papp Imre üzemeltető adta át. Ünnepi köszöntőjében Lasztovicza Jenő hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósítói Sümegen a legjelentősebb foglalkoztatók. A Papp család eddig is sokat tett a város és a térség idegenforgalmáért. nyot - amellyel a támadók a várfalra jutottak -, a tűzfegyverek közül is nyolc különböző méretű ágyúcsövet tüzérségi állásokban helyezünk el, valamint egy dárdavetőt is elkészítünk. Minden eszköz működőképes lesz, így alkalmanként bemutatók is várják a vendégeket, iskoláscsoportokat. A támadó török ostromtáborban berendezett török vezér-

Ahol a Rock'n'Rol most már biztos, hogy találkozik a tehénnel - MeCaFe Nem kell fesztiválóriásnak lenni, hogy ízigvérig legyártsák azt a hangulatot, amiért rendre nekivágunk az ország különböző pontjainak, és amiért pár napra elzavarjuk a külvilágot, ehhez pont tökéletes egy olyan életérzésben jeles fesztivál, mint a Megyer Camp, nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb zenei portál

közönségszavazata alapján a "2012 év legjobb fesztiválja" cím második helyét tudhatja magáénak. Maga a program már kész, most a kis falu a vendégek kulturált fogadását készíti elő, az új táborhelyen új tusolók és wc-k épülnek, de megmaradnak a régiek is. Az eddigi augusztus 20.-át váltó júliusi időpont még azért is sze-

rencse, mert nem fordulhat elő étel-ital ellátási probléma a nemzeti ünnep miatt. A gyermek programokban mindig erős volt Megyer, hiszen célja is a szervezőknek a családdal érkezők szórakoztatása, de idén megpróbálkoznak a fürdőzésre vágyok kedvébe járni a Marcal vizének felhasználásával. A táborhelyen foci és

2013. JÚNIUS

strandröplabda várja a vendégeket, és aki kedvet kap a zenélgetéshez, hippi sátor árnyékában az ott ragadt zenészek társaságában kiélheti ezt a vágyát is. A 3 napos táborjegy 3.800 Ft a helyszínen váltható napijegy 1.800 Ft (ez ott alvásra nem jogosít). Az idei felhozatal elég parádésra sikeredett:

7

MARCAL-PARTI

GASZTRO-SAROK

Nyári villám ételek A várva várt meleg végre megérkezett, vele együtt az egész napos strandolások és a hoszszabb nyaralások időszaka is. Ilyenkor senkinek nincs kedve a meleg lakásban, főleg nem a konyhában hosszasan ténykedni, ezért ma megpróbálok olyan ételeket ajánlani, melyekhez nem kell egész nap főzni, mégis az egész család jóllakik vele, és ha lehet még egészséges is. Az alapanyagok tekintetében legyünk szigorúak, és próbáljunk meg minél több friss zöldséget, gyümölcsöt felhasználni. Fogyaszszunk sok salátát, amelyek nem is annyira unalmasak, ha van benne hús, vagy tészta, mégis egészségesek és bizony még laktatók is! Ne feledkezzünk meg a kellő folyadékfogyasztásról sem, ami a hőségben különösen fontos. Igyunk sok vizet, vagy házi teát kevés cukorral vagy lehetőleg anélkül, valamint kerüljük az alkohol tartalmú és magas cukortartalmú italokat. Lássuk, mi kerül ma az asztalra gyorsan, és könnyedén.

Pestos tésztasaláta Hozzávalók: 500 g durum tészta (penne, fusili vagy farfalle) 1 kis fej brokkoli 3-4 szál újhagyma 25 dkg champion gomba (lehet konzerv is) 1 sárgarépa 1 cukkini 1 konzerv kukorica 20 dkg friss zöldborsó 1 üveges pesto szósz (lehet házi készítésű is) Elkészítés: A brokkolit szedjük rózsáira, és forró, enyhén sós vízbe főzzük 7-8 percig. A cukkinit,

újhagymát, és a gombát szeljük kb. egyforma méretűre, a sárgarépát vékony csíkokra, és kevés vajon vagy olajon pár perc alatt melegítsük át a zöldségeket a zöldborsóval együtt kevés sóval, borssal ízesítve. Közben főzzük ki a tésztát, de arra figyeljünk, hogy ne főzzük puhára, csak „al dente”-re. Ha minden elkészült a konzerv kukoricát is mossuk le, és egy nagy tálba keverjük össze a tésztát, a zöldségeket, valamint a pesto szószt. Várjuk meg míg kihűl, és hidegen fogyasszuk. A házi pesto szósz elkészítése nem bonyolult feladat, bár én csak ritkán vesződök vele, mert a készen kapható is nagyon finom. Ha mégis magunk szeretnénk elkészíteni, egy robotgépbe tegyünk 4-5 gerezd fokhagymát, egy fél marék pirított fenyőmagot, egy nagy csokor friss bazsalikomlevelet, sózzuk, borsozzuk, majd öntsük nyakon 2 dl jó minőségű extra szűz olívaolajjal. Ha jól összepürésítettük, reszeljünk bele egy jó nagy marék parmezán sajtot, és kész a tökéletes házi pesto.

Nyári vitaminsaláta Hozzávalók: 1 fej kínai kel 1 sárgarépa 1 konzerv kukorica 2 szál újhagyma 1 californiai paprika 1 zöldpaprika 2 db paradicsom 1 kígyóuborka 15 dkg füstölt sajt 15 dkg gépsonka, vagy ha maradék sült hús

Spagetti, ahogy én szeretem Hozzávalók: 500 g spagetti 6 gerezd fokhagyma egy kis csokor petrezselyem egy marék parmezán sajt só, bors, őrölt chili Elkészítés: A spagettit forró sós, olajos vízbe feltesszük főni, közben egy nagy serpenyőben bő olajt (lehetőleg olívát) hevítünk. A fokhagyma felét és a petrezselymet nagyon apróra szeljük. Ha elkészült a tészta leszűrjük, de 2-3 dl fogjunk fel a főzővízből, mert arra még szükségünk lesz. Most mehet a forró olajba a fokhagyma és a petrezselyem, és a chili is, ha szeretjük a csípőset, bár ezt el is hagyhatjuk. Erre jöhet a tészta, és pár kanál a főzővízből. A maradék fokhagymát reszeljük bele, és szüksége esetén sózzuk, borsozzuk az ételt. Mielőtt tálalnánk, szórjuk meg bőségesen parmezán sajttal, és még forrón mehet az asztalra.

Sorbet – azaz a tökéletes jéghideg frissítő nyáron Hozzávalók: 40 dkg idénygyümölcs: málna, eper, lime, citrom, meggy, áfonya, dinnye, szőlő stb., cukorszirup, 1 citrom leve Elkészítés: Először készítsünk egy jó nagy adag cukorszirupot, ez ugyanis nem romlandó, és mindig csak annyit kell felhasználni belőle, amennyit az adott gyümölcs megkíván. A jó cukorszirup titka, az arányokban rejlik. Ha 0, 5 kg cukorból készítjük a szirupot, akkor 7,5 dl vízhez lesz szükségünk. Mindig 2/3-ad cukor, 1/3-ad víz az arány. Egyszerűen csak alaposan forraljuk fel a cukros vizet, majd hűtsük le, és már kész is. A gyümölcsöt (nekem a málna a kedvencem) egy turmixgép segítségével alaposan pürésítsük, majd adjuk hozzá a citrom levét, és annyi cukorszirupot, hogy édes legyen, de mégis pikáns. Nyugodtan kóstolgassuk! Tegyük egy nagy tálba, és mehet a fagyasztóba. Ha már majdnem teljesen átfagyott, egy villa segítségével törjük át az egészet, és mehet vissza a fagyasztóba, majd egy-két óra múlva ismételjük meg a műveletet. A sorbet lényege, hogy a fagyi kellően kásás legyen. Ha nem sajnáljuk a mixerünket, azzal is nyugodtan összetörhetjük a fagyit, akkor még finomabb lesz. Ha felnőtteknek készítjük 3-5 cl jó minőségű pálinkával, vagy likőrrel tovább fokozhatjuk a desszertet. Ha nagyobb kelyhekbe adagoljuk a finomságot, jól behűtött pezsgővel is nyakon önthetjük, így egy igazán frissítő desszertet kapunk, aminek senki nem fog tudni ellenállni. Remélem a villám ételek között is találnak kedvükre valót, és kipróbálják valamennyit! Jó étvágyat, és legfőképpen jó pihenést kívánok minden kedves olvasónknak a nyárra! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu

Sümeg, Kossuth L. utca

Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!

A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásáróinkat!

EURÓFA KFT.

Nemes Húsáruház Sertés rövidkaraj Hosszúkaraj Csont nélküli karaj Első láb Hátsó láb Pulykamell filé

8

van otthon az is tökéletes fél citrom leve só, bors, olívaolaj Elkészítés: A zöldségeket alaposan megmossuk, és a sárgarépa kivételével egyforma nagyságúra szeleteljük. A répát finomra reszeljük, és egy nagy tálban összekeverjük az összes zöldséget. Sózzuk, borsozzuk, majd jöhet rá a citrom leve, és az olívaolaj. A felvágottat is belekeverhetjük, majd a tetejét gazdagon meghintjük a reszelt sajttal. Azonnal tálaljuk. Természetesen a hozzávalókat ízlésünknek megfelelően bővíthetjük, vagy szűkíthetjük.

1.450,1.350,1.820,540,400,1840,-

1.390,1.300,1.770,400,190,1.760,-

2013. JÚNIUS

MÁRIA MAJOR (Sümeg)

Telefonszám: 06-30/9-296-970, 06-30/9-296-972

JOGI ROVAT

MARCAL-PARTI

KÖZÖS TULAJDON Gyakran előfordul, hogy egy adott dolognak – amely lehet ingó, vagy ingatlan – nem csak egy, hanem több tulajdonosa is van. Amikor egy dolognak több tulajdonosa van, akkor az adott dolgon közös tulajdon jön létre. A közös tulajdonnal kapcsolatban nagyon eltérőek a vélemények a helyzetek különbözősége miatt. Közös tulajdon lehet egy nagyon hatékony, célszerű forma, például egy jól működő, közös tulajdonban lévő gazdasági társaság esetén. Közös tulajdonból viszont adódhatnak problémás helyzetek is, amikor a tulajdonostársak érdekei jelentősen eltérnek. Ez utóbbira általános a mondás, mely szerint: „Közös lónak túros a háta.” Közös tulajdon viszonylag gyakran jöhet létre például ingatlan közös vásárlásakor, házassági vagyonközösség keletkezésekor, közös öröklés esetén, társasház alapításkor, gazdasági társaság alapításakor. A hatályos jog szabályozza a tulajdonostársak egymás közötti viszonyát. A jogosultságok és a terhek a tulajdonostársak között az őket megillető eszmei hányadrészek szerint oszlanak meg. Az eszmei hányadrész annyit jelent, hogy a tulajdonostársak joga egynemű, tehát minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, tehát csak a többiek jogának sérelme nélkül. Nem a dolog van - természetben – megosztva a tulajdonostársak között, hanem csak a dologra vonatkozó tulajdonjog. A birtoklás és a használat nincsen megosztva, minden tulajdonostárs egyformán jogosult rá, mégpedig az egész dologra nézve! Ez például azt jelenti, hogy adott esetben a házastársi vagyon részét képező családi házat – a házastársak ½ - ½ tulajdoni hányadával – bármelyik fél teljes egészében használhatja! Nem minden esetben ilyen egyértelmű a közös tulajdonban lévő dolognak a használata. Adott esetben célszerű lehet a használatra vonatkozóan megállapodást kötni a tulajdonostársaknak. Ez a megállapodás lehet például szerződés vagy akár ráutaló magatartás is. A dolog használatával kapcsolatban a tulajdonostársaknak döntést kell hozniuk. Ezt a döntést a tulajdonostársak szavazat többség elve alapján hozhatják meg. Ptk. 140. § (2) „A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem

rendelkezik – szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.” Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy a birtoklás, használat módja sérti –e a többi tulajdonostárs jogait, törvényes érdekeit, bármelyikük keresete alapján a bíróság dönt. Ptk. 141. § „A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.” A közös tulajdonban lévő dolog hasznosítása – jogi értelemben – a rendelkezési jog gyakorlását jelenti. Ilyen lehet például a haszonélvezetbe, a használatba, a bérbe, a haszonbérbe adás. A hasznosítás a saját tulajdoni hányadra mindenkit önállóan, az egész dologra azonban csak a tulajdonosok közösségét illeti meg általában. Ptk. 145. § (1) „Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. (2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.” A tulajdonostársak az előbérleti, előhaszonbérleti jogot harmadik személyekkel szemben érvényesíthetik. Adódhat olyan helyzet, melyben a közös tulajdon megszüntetése válik szükségessé. Ezt történhet a felek megegyezése, ennek hiányában bíróság döntése alapján. A közös tulajdon megszüntetésének megegyezés hiányában jogszabály által meghatározott rendje van. A törvényi szabályozás alapján, amennyiben a felek között a közös tulajdon megszüntetése megegyezéssel nem tud megtörténni, úgy a bíróságnak a közös tulajdon megszüntetésében a törvény által meghatározott sorrendet kell alkalmaznia. Ennek megfelelően

első lépésként meg kell kísérelni a közös tulajdonban lévő dolog természetben történő megosztását. Ez ritkán szokott sikerülni, mert vagy a közös tulajdonban lévő dolog természetéből adódóan nem osztható meg – például egy autó nem vágható ketté – vagy a felek nem fogadják el a természetben való megosztást. Például nem kívánnak a házasság megszűnését követően egy lakásban lakni. Amennyiben a természetben történő megosztást a bíróság nem tudja elrendelni, úgy át kell térni a következő lépcsőfokra, arra, hogy valamelyik tulajdonostárs váltsa meg a másiknak a tulajdonrészét. Ez sem gyakran szokott sikerülni, mert a tulajdonostárs vagy nem tudja, vagy nem akarja megváltani a másik tulajdonrészét. Tehát például vagy nem akarja megváltani a közös tulajdonú ingatlan ingatlanrészét, mert nem tart rá igényt, vagy igénye lenne rá, csak éppen pénze nincs. Amennyiben ez a második lépcsőfok sem vezet eredményre a közös tulajdon megszüntetése során, akkor a bíróságnak át kell térni a harmadik, és egyben utolsó szabályozásra, a dolog értékesítésére és a befolyt vételárnak a tulajdonostársak közötti megosztásra a tulajdoni hányaduknak megfelelően. Ptk. 148. § (4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.” Az alábbiakban néhány jellemző közös tulajdoni helyzetet emelek ki a teljesség igénye nélkül. Ezek közül az első, jellemző a házastársi (közszerzeményi) vagyonközösség. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.”

Újra Emilia elvtársnő Újra felbukkant Rytkó Emília, hogy a 2014es választásoknál védje a baloldali tömörülés eszméit. Mert az nem kétséges, hogy a választásokra összezárnak. Most még osztódással szaporodnak, mint az amőba. A politikatörténet legfurcsább kreálmányai jönnek létre, amelyek lényegében nem különböznek egymástól, vagyis a „gyökérzettől”. Az egykori állampárt, a diktatúra, az idegen érdekek kiszolgálóiból, és azok haszonlesőiből állnak ezek az alakulatok. A lényeg számukra a hatalom és a pénz. Rytkó Emília anno az Országos Választási Iroda vezetője volt, most újra csatába indul, feltárva baloldali szimpátiáját és nézeteit. Ezek után sejthetjük, mennyire lehetett független és semleges munkája során. Persze ez ma már nem újság az ország életét figyelemmel kísérő polgárnak, és a nemzeti jobboldalnak. Mint ahogy az sem, hogy felmerült: Rytkó Emília jelentett például Hankiss Ágnesről, de még vizsgálják az iratok valódiságát. Vajon melyik felső vezető nem jelentett, vagy jelentettek neki annak idején? Ugyan kérem! Tulajdonképpen az árulkodást minden

ember elítéli, a lelke mélyén még az is, akinek árulkodtak, ez a világon mindenhol így van, még Brüsszelben is. Az elmúlt 30 év legnagyobb politikai botránya a Portik-Laborcz ügy. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a titokminiszter utasítására, vagy önszántából felveszi a kapcsolatot az ismert alvilági figurával, és megbízza az ellenzék, vagyis a Fidesz politikusainak megfigyelésével, besározásával. (Egy Nemzet Biztonsági Hivatal vezetője sehol a világon soha nem találkozhat megfigyelt személyekkel, nem végezhet operatív munkát!) De térjünk vissza Emília elvtársnő életútjára, többek közt 197076 között politikai munkatárs a VI. kerület KISZ bizottságán, majd később már osztályvezető. Elvégzi a marxista-leninista egyetemet, majd az ELTE Bölcsészkarán a szocializmus szakot. Mint képzett munkatárs a budapesti XII. kerület MSZMP tagja, és javasolják Szovjetunió-beli továbbtanulásra is. Jut eszembe, milyen érdekes véletlen: sok évvel ezelőtt volt egy Emília nevű vezető a munkahelyemen is. Még nagyon finoman fo-

galmazva sem mondhatom, hogy nagy népszerűségnek örvendett. Mint utóbb elmondták, a munkahelyet váltó volt kollégák után telefonált új helyükre, és csak a negatív véleményt fejtette ki a volt munkatársról. Lehet hogy ők rokon lelkek? Minden vezetőnek tudni kell ebben az országban, hogy egymásra vagyunk utalva, és össze kell fogni az ország, a jövő érdekében. Tehát legyen szempont az élni-ésélni hagyni. Azok a neoliberális politikusok, akiknek nem tetszik ez a nemzeti többség, nem magyar érzelműek, és magyar ember szeretők. Ők csak itt születtek.. Talán még el sem olvasták az új Alkotmányt, és máris támadják azt itthonról és külföldről egyaránt. Egy diktatúrára hajlamos, hataloméhes kis csoport. A kormány munkáját akadályozzák a folytonos orvtámadásaikkal. Kedves jó nagyapám mindig azt tanította nekem: „ Az ember értékét nem a vagyon adja, hanem a tudás, szeretet, becsület. A nagy tudású emberek szerények, bölcsek, olyan kútfők, melyekből a szellemi szomját mindenki egyaránt olthatja!” Király László

2013. JÚNIUS

A közös tulajdonra vonatkozó szabályok az irányadóak az élettársak esetében is a közös vagyon tekintetében. „Ptk. 578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. (2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a házastársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.” A másik jellemző közös tulajdoni forma a társasháztulajdon. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. (3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. Általánosságban elmondható, hogy a közös tulajdonban lévő dolog használatával kapcsolatban a tulajdonostársak között egyezségnek kell lennie. Nem szükséges minden esetben ezen egyezségnek írásba foglalása, de vannak formakényszerek is a hatályos szabályozásban. Ez azt jelenti például, hogy egy osztatlan közös tulajdonban lévő társasházhoz tartozó udvarnak a használatát nem kell külön írásban rögzíteni a tulajdonostársaknak, viszont egy gazdasági társaság közös tulajdonlását – társasági szerződés formájában – írásba kell foglalni a gazdasági társaság tulajdonosainak. Amennyiben a tulajdonostársak között a dolog használatára vonatkozóan egyezség nem jön létre, úgy ennek hiányában a közös tulajdon használata nem tartható fenn, a közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményezni. dr. Rédei Zsolt ügyvéd 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 19. 06-70/620-75-18

Hirdessen a Marcal-Partiban akár 5000 Ft-ért! Hirdetését a sümegi járás minden lakója megkapja! Érd.: marcalparti.szerkesztoseg @gmail.com ill. keresse hirdetésszervezőinket tel.: 30/530-1498 vagy 70/9311-776

9

MARCAL-PARTI

HELYI GAZDASÁG

„Ez itt az érzések boltja” Kisfaludy Sándor szerint Sümeg környéke a „tündérek lakóhelye”. Különösen igaz ez napjainkban, amikor nemcsak a táj szépségében és kiállításokon, hanem a kisváros egy kedves boltjának kirakatában is tündérekre lelhetünk. A mesés lények alkotója gondos kézzel készíti kerámiáit, emellett mások által álmodott világokat is felfedez, közvetíti őket az embereknek. Oszkai Réka 2012. november 19-én nyitotta meg Kamilla Kézműves Ajándékboltját, amely már az első hónapokban elérte célját. Kialakulóban van az a „szellemi műhely”, amely nem a fogyasztóorientált szemléletet követi. Itt a vevő az árun túl értékeket is kap. Mindazt az érzést, mellyel a helyi termelők készítették különleges portékájukat. Az érdeklődő tehát „ízelítőt kap a Balaton-felvidék értékeiről, mind helyi termék, mind értékek tekintetében, legyenek azok épített vagy természeti örökségeink, turisztikai látványosságok, rendezvények.” Arra törekszenek, hogy kialakuljon egy egységes arculat, melyen a termékek összevontan is értékesíthetők az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülethez tartozó települések térségben. A kézművesek és őstermelők ezáltal könnyebben jutnak egy olyan piacra, mely szintén a hagyományápolást, az egészséges életmód szemléletét közvetíti. A kínálat igencsak széles: méz, lekvár, gyümölcslé, természetes anyagokból készített dísztárgyak és ékszerek, de vásárolhatunk egyedi kerámiákat, kristályokat, kézzel font kosarat is. A kecsketejből készült szappan mellett a polcokon megjelent a magyar lencse, levendulás testápoló és tökmagolaj. A kisváros lakóinak lehetőségeihez, igényeihez mérten az

üzlet fenntartásához egyéb termékek árusítására is szükség van. Ezek ugyan nem a térséghez kötődnek, de ugyanúgy igényes, egyedi ajándékok, Bahia jellegű tárgyak. Mi adja a bolt sikerét a fél év alatt? Minden bizonnyal Oszkai Réka lelkesedése és az ezzel járó kitartó munka eredménye. Ő maga, mint keramikus, és a helyi vidékfejlesztésben dolgozó szakember kellő rálátással rendelkezett a regionális lehetőségekre ahhoz, hogy egy ilyen üzlet megnyílhasson. Saját elmondása szerint az egyik alapvető mozgatórugó a kapcsolatrendszer. Úgy gondolom ez a termelők hálójának ismeretén, bővítgetésén felül a vásárlók megszólítását, széles körű tájékoztatását is jelenti. A boltban ennek érdekében rendszeresen tartanak kósto-

lókat, ahol a termelők beszélnek árucikkeikről, személyes kapcsolatot alakítanak ki a fogyasztókkal. Így válik egy termék személyessé, valódi értékké. Azáltal, hogy az előállítók arcukat adják az értékesíteni kívánt produktumokhoz, a termékek hitelesebbé válnak a vevők körében, jobban megbíznak bennük. Így, volt már méz- és lekvárkóstolás, bemutatkoztak a halimbai gyógyteák, és a Kapolcsikum finomságait is meg lehetett ízlelni. Felfoghatjuk ezt egyféle marketingnek is, hiszen az emberek folyton új információkhoz jutnak, rendezvényekről értesülnek. A részvételükkel tovább reklámozzák a tevékenységet, másoknak is ajánlják. Kialakul bennük egy érzelmi kötődés, identitás: elkötelezettség a helyi iránt. A közösségi oldalakat kihasználva egy-egy nyereményjátékkal tovább növelik az érdeklődést a lakók közt. Azok, akik hasonló projekt indítását tervezik mindenképp vegyék figyelembe, hogy a kereslet relatív. A helyi termékek esetében az a tapasztalat, hogy kis árréssel lehet tervezni, ami 10-20 % körül mozog. Ezen árucikkek bevételéből tehát nem tartható fenn az üzlet, nem biztosít megélhetést. A hivatásként való megélés mellett is szükség van egyéb forrásokra, például a kínálat kiegészítésével, melyek ugyan nem helyi, de színvonalas termékek. Az újdonságokra is nyitottnak kell lenni, így a sümegi bolt árusít például magyar csokoládét, melynek neve Chokolips. A saját ötleteken túl fontosnak tartják megkérdezni a vevőket, mire van igényük. Ezáltal nem csak a kereslet-kínálat kerül egyensúlyba, hanem a vásárlók azt is érzik, itt valóban foglalkoznak

velük: személyes viszony alakul ki az eladók és fogyasztók közt. Rékának az elképzelések megvalósításában sok segítséget nyújt családja, édesanyja Szabó Jánosné, aki a bolt üzletvezetője, valamint férje Oszkai Péter is, aki sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv támogatására. A Kamilla Kézműves Ajándékbolt kapcsolatot teremt a termelők és a vásárlók közt. Ahogy Réka tündérei elvisznek minket egy különleges mesevilágba, úgy sümegi boltocskája a piactéren médiumként működik a készítők és fogyasztók között. Már az első hónapokban sok felkeresésük érkezett Tapolcától Nemesvámosig, Mihályfa, Bazsi, Ukk, Csabrendek, Gyepükaján, Káptalanfa, Halimba, Ajka mind a termelő települések közé tartozik. A továbbiakban is várják azon kézműveseket, termelőket, akik szeretnék készítményeiket Sümeg környékén árusítani. A termékek mellett közvetítik a vidék hangulatát, belsőséges érzéseit és a termelők által megálmodott világot. A bolt szellemisége igazi közösségépítő jellegű. „Aki itt vásárol támogatja a helyi alkotókat, termelőket, hiszen a HELYI TERMÉK-KÖZÖS ÉRTÉK!” Csicsics Anna

A Vidék Minősége - Éltető Balaton-felvidék védjegy – új távlatok a Sümeg és környéki termelés, feldolgozás, szolgáltatásfejlesztés terén Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület régóta foglalkozik azzal, hogy tevékenységi területén összefogja a helyben megtermelt alapanyagokból előállított élelmiszerek előállítóit, illetve a helyi szolgáltató vállalkozókat. Az összefogásban önkéntesen vehet részt egy-egy vállalkozó, őstermelő, akinek terméke, szolgáltatása a vidéki területek minőségét képviseli. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 60 település vállalkozóit, civil szervezeteit, önkormányzatait fogja össze. Erősíti közöttük az együttműködéseket, népszerűsíti a helyi termékeket, szolgáltatásokat. Ezen céljai keretében számos egyesületi programot indított amellett, hogy pályázati lehetőségeket biztosít a LEADER Vidékfejlesztési programban. Az Éltető Balaton-felvidék, mint Vidék Minősége védjegy azokat a helyi termelőket, vállalkozókat népszerűsíti, akik minőségi feldolgozott termékeket értékesítenek, illetve szolgáltatnak. A védjegy egy termék- és szolgáltatás megjelölés, amely segítségével közösségi szinten reklámozzuk a 60 településen előállított termékeket, szolgáltatásokat, illetve ezek előállítóit. Jelenlegi tapasztalataink szerint a

tagjaink között már most is jelentős az együttműködés, egyre többen vásárolnak egymástól, ajánlják egymást. A térségünk gazdasági fejlődéséhez ez elengedhetetlen, hiszen a munkahelyek legnagyobb arányát a helyi termelők, vállalkozók teremtik. Ha fogyasztóként figyelünk arra, hogy honnan kerül az étel az asztalra, kit hívunk, ha szerelőre, szakemberre van szükségünk, akkor mi magunk is hozzá tudunk járulni a települési, városi munkahelyek teremtéséhez, megtartásához. A vidék minősége védjegy programban az ilyen szemléletet, gondolkodást erősítjük különböző cikkekkel, programokkal, rendezvényekkel, honlapon, közösségi oldalakon való megjelenésekkel, a termékek, szolgáltatások közösségi jellegű reklámozásával és kiskereskedelmi egységekbe juttatásával. Fontos azt látnunk fogyasztóként, hogy ha napi szinten helyi vállalkozók által megtermelt élelmiszert vásárolunk, és a mindennapjainkban figyelünk arra, hogy a hozzánk közel működő vállalkozások szolgáltatásait vegyük igénybe, akkor havi szinten összességében minden havi rendszeres jövedelemmel rendelkező ember további kb. 1-3 ember munkabérét teremti elő a vásárlásaival.

Segítsen Ön is abban, hogy minél több munkahelyet teremtsenek a helyi vállalkozók! Keresse a boltokban, az üzletekben, a piacokon a környékünkön előállított termékeket. Hívjon helyi vállalkozót, ha valamire szüksége van! Köszönjük, hogy Ön is figyel arra, hogy több munkahely legyen a környékünkön  Ha Önnek is van feldolgozott terméke, amely képviselheti az Éltető Balaton-felvidéki minőséget, jelentkezzen nálunk a programra. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület www.balatonleader.hu 87/350-111 Szabados Zsuzsanna

180 túraútvonal a Balaton-felvidéken – otthon, édes otthon www.balatonfelvidekitura.hu Egyre többen tudják, hogy Sümeg és környéke is nagyon sok túraútvonallal gazdagodott az elmúlt évben, amelyeket GPS pontok is azonosítanak, azaz okos telefonra letölthetők. Ezáltal biztonsággal bejárhatók azok a térségi területek is, amelyek nincsenek piros, kék túrajellel és piros katicás túraútvonalként jelölve.

Tudásod a jövőd A TÁMOP 2.1.2 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című projekt UNIÓS források felhasználásával 98%-os támogatású képzésre regisztrálhat a www.tudasodajovod.hu oldalon, vagy személyesen a Városi Könyvtárban, ahol Bódis Piroska és Ferenczi Gabriella eTanácsadók készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére nyitva tartási időben. Bódis Piroska

10

2013. JÚNIUS

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület minden településen a helyi lakosokkal közösen alakította ki a túraútvonalakat, amin a helyi eldugottabb kincsek is felfedezhetők. A túraútvonal leírások segítik a helyi, környékbeli lakosokat és a turistákat is abban, hogy minél jobban felfedezhessék azokat a különleges helyeket is, amelyek mellett a mindennapokban csak elszaladunk. A túraútvonalak jelölt pontjainál egyesületünk és hálózati tagjaink szolgáltatásait, étkezési és szálláslehetőséget is kínáljuk az arra járóknak. Sok helyen kerültek feltöltésre települési sztorik, érdekességek, fényképek, amelyek élvezetesebbé, könnyebben érzékelhetővé teszik vidékünk különleges hangulatát. A Balaton-felvidéken 180 túraútvonal lett a fenti módon GPS pontokkal azonosítva. A túrázást mindenkinek ajánljuk, aki naponta szeretne akár fél órás sétával egy-egy környező települést felfedezni, vagy szabadnapján, szabadsága alatt hosszabb túrára indulna a környéken kedvesével, gyermekeivel, barátaival. Ha valamely vállalkozó szeretne taggá válni és a túraútvonalon a jelölt pontként szerepelni, kérjük, jelentkezzen az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületnél 87/350-111 telefonszámon. Oszkai Réka

MARCAL-PARTI

ÜZLETI SAROK

IMMUNOTIC Sümegen! A napokban arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy már Sümegen is elérhető az IMMUNOTIC készülék, illetve az általa nyújtott szolgáltatások! Az alternatív orvoslás hívei, és általában az egészség-megőrzés iránt érdeklődők valószínűleg már hallottak a készülékről, illetve használatáról, mindenesetre kezdjük egy általános bemutatással. Az IMMUNOTIC-ot egy magyar szakember, fejlesztette ki. Működése azon alapszik, hogy megfigyelték: az egészséges embereknek egyfajta, jó állapotukra jellemző rezgései, energia hullámai vannak, amelyek különböző stresszhelyzetekben, leromlott immunrendszer esetén, vagy már éppen betegségek fellépése után módosulnak, deformálódnak. A használt logika szerint a készülék ezeket a hullámokat módosítja az előre beállított, a gép által kibocsátott hullámokkal, és ezzel beindít egyfajta önvédelmi, „öngyógyító” mecha-

nizmust a szervezetben. Az IMMUNOTIC tehát magával az anyaggal, az elváltozással nem teremt kapcsolatot, hanem a szervezet rezgéseit, energiáját stimulálva készteti a szervezetet az alapinformáció, az EGÉSZSÉG újraindítására! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban hasznos az eljárás. Aki kíváncsi valódi szakemberek, olyan orvosok véleményére, akik használják a készüléket, azok bővebb információkhoz jutnak a www.immunotic.hu oldalon. És természetesen információkhoz juthatnak immár Sümegen is! Sőt, kipróbálhatják a készüléket az első alkalommal teljesen ingyen! Rendelkezésre áll a készülékhez egy szoftver is, és kezelést is kaphatnak az érdeklődők! Hangsúlyozni kell, hogy természetesen ha valaki betegséggel küzd, mindenképpen keresse fel orvosát, de jó néhány neves szakorvos is használja terápiás segédeszközként a készüléket! Sok

olyan stresszes életmódot folytató személy, aki megengedheti magának, már otthoni magánhasználatra beszerezte egyébként az IMMUNOTIC-ot, hiszen immunerősítés, megelőzés céljára is kiváló! Önnek azonban csak azt kell tennie, hogy felhívja a következő számot: 06-30-475-2206 Kellemes környezetben, teljesen ingyen kipróbálhatja az IMMUNOTIC készüléket, és sok hasznos tanácsot is kaphat! Elegendő jelentkező esetén egy egészség klub indítását is tervezik, ahol neves szakemberek tartanának előadásokat a témával kapcsolatban! Ha úgy érzi, tenni kell egészsége megőrzéséért, vagy esetleg már valamilyen kialakult problémája van, időpont egyeztetés miatt hívja az IMMUNOTIC sümegi vonalát!

06-30-475-2206 Ne feledje, az első alkalom INGYENES!

(x)

NYÁRI

Teljeskörű lakatos munkákat vállalunk, minőségben, megfelelő áron, igény szerinti határidővel! Betonacél szerelés méretre elvitelre, vagy helyszínen szereléssel, nincs hulladék így megtakarít! Tel.: 06-30/291-3171 2013. JÚNIUS

11

MARCAL-PARTI

HIRDETÉSEK

ÉPÍTKEZÉSEKHEZ SZÜKSÉGES ALAPANYAGOK ÉRTÉKESÍTÉSE

Sümeg, Eitner u. 03/9 Iparterület HOMOK ( folyami és bányahomok )

SÓDER

BAZALT

TERMÉSKŐ

0-4 0-8 0-16 0-24 0-32

0-4 0-35 0-100

( falazókő ) mészkő bazalt

FÖLD termőföld tőzeg virágföld

Alapanyag kiadás:

6:30 - 17:00 óráig Sümeg belterületén kedvezményes helyszínre szállítás 1-15 m3-ig FÖLDMUNKAVÉGZÉS A munkákhoz szükséges kis- és nagyteljesítményű munkagépekkel állunk rendelkezésükre! - Épületek bontása, építési törmelék elszállítása - Alapásás - Pincetömb kiemelés - Helyszíni deponálás - Gépi lyukfúrás 2 m mélységig 20, 30 és 50 cm átmérőig

- Udvarok és bekötő utak készítése - Törőfejezés - Daruzás - Vízelvezető árok készítése - Helyszíni betongyártás - Betonpumpálás - Tereprendezés

Tel.: 06 / 30 / 402 - 1671 EGÉSZ

ÉVBEN FRISS

ZÖLDSÉGEKKEL ÉS GYÜMÖLCSÖKKEL VÁRJUK KEDVES

VÁSÁRLÓINKAT

ÜZLETÜNKBEN A

MÁRTÍROK

UTCÁBAN.

TOVÁBBRA IS VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT A TEJ ÉS PÉKÁRUSZAKÜZLETÜNKBEN SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN A CUKRÁSZDÁBAN:

ÉS

MINDENNAP FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL.

RENDELKEZÉSRE ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA : ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALKiadja: „Sasbérc” Alapítvány Fõszerkesztõ: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelõs kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005

12

ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelõs vezetõ: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.

LAGÁS,

KERESZTELÕK, HALOTTI TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A

06-20/966-7000

2013. JÚNIUS

TELEFONSZÁMON.