ÚJSÁGOLÓ SZIGETMONOSTOR ÖNKORMÁNYZATI HAVI LAPJA
Hídról IV. Május 10-én Szentendre képviselő testülete ismét űlésezett. Az első napirendi pont a hídhely volt, mely 2 órás vitát hozott. Megszavazták, hogy két helyszínre kérnek hatástanulmányt, a Dera patak magasságára és a Postás strandtól 250300 méterrel délebbre. Majd a hatástanulmányok ismeretében képesek lesznek felelősen dönteni. Érdekes volt a vita, nem részletezném. Talán csak annyit, a heves ellenzők most is ugyanazok voltak, akik az előző gyűlésen „nem”-mel
szavaztak. A negatív hangadók négyen voltak, megnevezhetném őket, hisz nem titok, ismerjük a neveket. Nem teszem. Ami viszont döbbenetes volt, az elutasítók tájékozatlansága e fontos témában. Nem is akarják megismerni az előzményeket. Ez pontosan felmérhető a hozzászólásokból. A gyűlésen részt vett Hadházi Sándor képviselő úr, aki támogatott bennünket. Szót kapott polgármesterünk Szilágyi Lajos és jómagam is. (A cikk folytatása az Újságoló 12. oldalán található.)
Folytatódott a tavaszi nagytakarítás
2005. május (XI. évf. 4.sz.)
- Lomtalanítás Az éves lomtalanítás a községben május 28-29-én, Horány területén pedig június 25-26-án lesz. Kérünk mindenkit, hogy veszélyes hulladékot és kézzel nem mozgatható tárgyakat ne pakoljanak ki. Polgármesteri Hivatal
- Ingyenes rákszűrés Értesítjük Szigetmonostor és Horány női lakosságát, hogy 2005. június 10-én (pénteken) 10 órától 14 óráig a Védőnői Tanácsadóban (Egészségház) ingyenes rákszűrést szervezünk. Kérjük, hozza magával a személyi igazolványát és a TAJ kártyáját! A rákszűrést végzi: Dr. Dobos György a Szentendrei Rendelőintézet nőgyógyász-orvosa. Kortól függetlenül kérjük, minél többen jöjjenek el az egészségük érdekében! Polgármesteri Hivatal
- Elindult a weboldal -
A Rév utca április havi rendbetétele után májusban sem tétlenkedtek a szorgos kezek: 2005. május 13-14-én a Fővárosi Vízművek Rt. támogatásávál, Fekete Antal mezőőr vezetésével több ezer kg szemetet gyűjtöttek össze a településen és környékén. Az akcióban az iskolások és az idősebbek egyaránt részt vettek. (További iskolai hírek: 16. oldal)
2005. május elején indult Szigetmonostor weboldala, mely többek között folyamatosan frissülő információkat kíván szolgáltatni a település lakosainak és minden kedves érdeklődőnek egyaránt. Az oldal elérhetősége a következő:
www.szigetmonostor.hu
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSÁGOLÓ
TARTALOMJEGYZÉK ÖNKORMÁNYZAT
2
KÖRNYEZET
6
TÁRSADALOM
9
MEGELŐZÉS
10
HORÁNYI HÍRMONDÓ
11
HÍDÜGY/RÖPÜL A LABDA 12 EGÉSZSÉG/CIVIL KURÁZSI 15
Hivatali Hírek
adott ügyfélfogadási időben szíveskedjen megkeresni:
Még mindig terítéken az adózás!
Hétfő és szerda: 8-12 óráig, illetve 13-16 óráig; kedden és csütörtökön: ügyfélfogadást nem tartunk.
Ismét eljött – a 2004. évre vonatkozóan – az iparűzési adó bevallásának az ideje. Adóhatóságom valamennyi iparűzési tevékenységet folytató vállalkozójának megküldte a 2004. évre vonatkozó iparűzési adóbevallás egységcsomagját.
OKTATÁS
16
KULTÚRA
17
DINNYÉS INTERJÚ
18
HARARANGSZÓ
21
Kérjük, hogy az adóbevallást a korábbi évekhez hasonlóan, tárgyév május 31-ig benyújtani szíveskedjenek. Az adó megfizetését szintén az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérjük megfizetni. Iparűzési adó számlaszáma:
TRADÍCIÓ
22
11742087-15393764-03540000
SZENT-IVÁN NAP
23
PROGRAMAJÁNLÓ
24
SPORT
25
KÖZÉRDEKŰ
28
2005. május
Borszékiné Mócsai Bernadett
A szentendrei Okmányiroda nyitvatartási rendje Hétfő: 13.00-17.00 óráig Kedd: 8.00-12.00, 13.00-17.00 Csütörtök: 8.00-12.00, 13.00-17.00
Szerda: Zárva Péntek: Zárva
Az iparűzési adó mértéke a korábbi évekhez képest változatlan: 1,5%. Adóügyekkel kapcsolatos kérdéseikkel az adóhatóságot kérem a meg-
Az Okmányiroda címe: 2000 Szentendre, Városháza tér 4.
A Polgármesteri Hivatal dolgozói névsora és tisztségek
A Polgármesteri Hivatal nyitvatartásáról
Polgármester: Szilágyi Lajos Jegyző: Báthori Gábor Építési ügyek: Bándi János Adóügyek, Anyakönyvvezető: Borszékiné Mócsai Bernadett Népességnyilvántartás, Szociális ügyek: Jobbágy Mária Gazdálkodási előadó: Simon Zsuzsanna Pénzügyi ügyintéző: Pauliny Lászlóné Pénzügyi előadó: Szalai Zoltánné Iktatás, Kommunális ügyek: Vidráné Hajós Márta Csatornázási ügyek: Klement Józsefné Élelmezésvezető: Berkes Lászlóné
Ügyfélfogadás: Hétfő
8.00-16.00
Szerda
8.00-16.00
Péntek
8.00-12.00
Pénztári nyitvatartás: Hétfő, Szerda, Péntek 8.00-12.00 Ebédidő: 12.00-13.00 Szeretettel várjuk ügyfeleinket!
Felhívás! Az ÚJSÁGOLÓ című havilap ezúton értesíti a tisztelt lakosságot, hogy a lap – a terjesztés során felmerült problémákból kifolyólag az elkövetkezendő időkben nem kerül „kihordásra”, ugyanakkor továbbra is ingyenesen lehet hozzájutni a településen található kereskedelmi egységekben. Szíves megértésüket megköszönve, tisztelettel: Az ÚJSÁGOLÓ szerkesztősége 2
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSÁGOLÓ
Szigetmonostor Fogászat Hétfő Kedd Szerda Péntek
15.00-18.00 8.00-11.00 15.00-18.00 11.00-13.00
Szigetmonostor Rendelőintézet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8.00-10.00 8.00-10.00 13.00-15.00 8.00-10.00 10.00-12.00
10.00-11.00 (b) 10.00-11.00 (b) 15.00-16.00 (b) 10.00-11.00 (b) 12.00-13.00 (b)
(b: előre bejelentkezettek) Rendelő tel.: 26-393-380, Mobil tel.: 30-922-3145 17.00 órától Központi Ügyelet: Tahitótfalu, Ifjúsági út 5. Tel.: 26-387-030
Önkormányzati Hírek Az alábbiakban Szigetmonostor település Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2005. április 21-én és 27-én megtartott ülésén határozati, illetve rendeleti szintre emelkedett döntéseit közöljük. 2005. április 21. 1. Napirendi pont: M0 kishíd ügye. Szilágyi Lajos Polgármester úr tájékoztatta a tagokat, hogy április 12-én testületi ülésen vett részt Szentendrén. Sajnos olyan döntés született, hogy nem tárgyalják a kishíd ügyét. Még a hatástanulmány elkészítését is elvetették. Ő mindezt az 1996-os megállapodás felrúgásának tekinti. Ügyvéd úr további egyeztetéseket javasolt, hogy legalább a hatástanulmány elkészülhessen. Leányfaluval történő kapcsolatfelvételt javasolt. Szigetmonostor község képviselő-testület egyhangú, 9 igennel az alábbi határozat született: 41/2005. (04.21.) sz. KT határozat: Dr. Pintér István ügyvéd úr az MO-s híd ügyében, az Önkormányzat támogatásával megkeresi Leányfalut. 2. Napirendi pont: Kistérségi Társulás GVOP pályázathoz önrész biztosítása. A képviselő-testület az ügyben egyhangú 9 igennel az alábbi határozatot hozta: 39/2005. (04.21.) sz. KT határozat: A Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása által nyert, „Regionális Információs Rendszer megvalósítása a szentendrei kistérség főváros közeli rekreációs és kiemelt idegenforgalmi övezetté válásának elősegítése érdekében” GVOP-2004-
2005. május
Tájékoztatjuk Tisztelt ügyfeleinket, hogy a Szigetmonostori Posta az alábbi nyitvatartás szerint üzemel: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:
8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 ZÁRVA
12.30-17.00 12.30-14.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30
Szigetmonostor község mezőőrének telefonos elérhetősége: 06-70-3740-550 Kovács Attila, Szigetmonostor község közművelődési szakalkalmazottjának telefonos elérhetősége: 06-70-3740-541 4.3.1. című pályázat megvalósításához összesen 836.375 Ft önrészt biztosít a 2005., 2006. és 2007. évi költségvetés terhére , az alábbi elosztás szerint: 2005-ben 420.732 Ft, 2006-ban 360.601 Ft, 2007-ben 55.042 Ft-ot utal a Kistérségi Társulás számlájára. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármester urat a szerződés aláírására. 3. Napirendi pont: Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása. Az anyag áttanulmányozása után egyhangú 9 igen szavazattal az alábbi határozat született: 40/2005. (04.07) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 4.§ (1) b. pontjában foglaltak alapján az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának a Társulási Tanács 2004. december 9-ei ülésén elfogadott módosítását jóváhagyja. 4. Napirendi pont: Egyebek Szilágyi Lajos Polgármester úr bejelentette, hogy 2005.május 01-én indul az Önkormányzat hon-lapja. 2005. április 28. 1. napirend: zárszámadás. A megjelent könyvvizsgáló beszámolt arról, hogy a jelentését mindenki megkapta. Meg tudták adni a záradékot, és sikeresen leadták az államháztartás részére is. A gazdasági apparátus megfelelően, a kormányrendelet figyelembevételével készítet-
3
ÚJSÁGOLÓ
ÖNKORMÁNYZAT
te el a zárszámadást, és a mérleget leltárral is alátámasztotta. Így ők korlátozás nélküli záradékkal tudták ellátni. Az anyag megbízható, valós képet ad. Ebben az évben sokkal több feladata volt a gazdasági vezetőnek, de jó munkát végzett. Szilágyi Lajos Polgármester úr tájékoztatta a tagokat, hogy a Gazdasági Bizottság előző nap ülésezett. Mivel Mocskonyi Péter még nem érkezett meg, Bencsik Erzsébetet kérte fel a beszámolóra. Bencsik Erzsébet 3 pontban foglalta össze a Gazdasági Bizottság elvárásait: 1. bér jellegű kiadásoknál változtatás nem történhet; 2. dologi kiadásnál, ha az összeg meghaladja az időarányosat, jelezni kell a Bizottság és a KT felé; 3. táblák készítésénél a fejlesztési és felújítási kiadások a tényleges felhasználáshoz kerüljenek. A fenti kiegészítésekkel javasolta elfogadni a zárszámadást, melyet a Gazdasági Bizottság már 5 igen egyhangú szavazattal elfogadott. Szigetmonostor község képviselő-testülete 9 igen, 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotta az ügyben: 4/2005. (04.28.) sz. Rendelet: A Szigetmonostori Önkormányzat Képviselő-testülete a 2004. évi zárszámadást elfogadta. 2. napirendi pont: Egyebek. a.) Hitelügylet. A képviselő-testület 60-100 mFt felvehető hitelösszeget határozott meg az alábbi feladatok, fejlesztések elvégzésére: - hivatal (nyílászárók cseréje, homlokzat felújítása), - klubház (felújítás), - orvosi rendelő felújítása, - Horánygyöngye u., valamint a játszótér tervezése, - Árpád u. fásítás, - kerékpár út II. szakaszhoz a még hiányzó tervek elkészítése, - traktor vásárlása, - sószóró traktor vásárlása, - az óvoda tetejének felújítása, - az iskola felújítása, - hajóállomás épülete. A képviselő-testület egyhangú 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 42/2005. (04.28.) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Gazdasági Bizottság által elfogadott, 2005. évre kitűzött feladatok elvégzésével, annak sorrendjével egyetért. Továbbá a hitelügyben a KT 8 igen, 1 ellene, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 43/2005. (04.28) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 80 MFt-os hitelkeretet fogadott el. b.) Üdülési csekk az iskolai dolozók részére. 8 igen, 1 ellene, 1 tartózkodás mellett, a következő határozat született az ügyben:
4
2005. május
44/2005. (04.28) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülette javasolja az iskola dolgozóinak üdülési csekkel történő ellátását a társulási pályázat bevételének terhére, 1.653 eFt erejéig. Az iskola költségvetését pedig át kell dolgozni, és a KT elé terjeszteni. c.) Kompok pályázata. A képviselő-testület egyhangú 10 igennel a következő határozatot hozta: 45/2005. (04.28.) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a GKM által a kompok, révek felújítására kiírt pályázatot elfogadja, Alsógöd viszonylatában azzal a módosítással, hogy a révház felújításakor meszelésnél az önrészt + ÁFA-t az üzemeltető vállalja. A parti munkák pályázatánál pedig ugyancsak Alsógöd esetében a viacolor burkolatot ebben az évben az Önkormányzat nem kívánja megépíteni, így 1.200.000,- Ft-tal csökken a beruházás nettó értéke. Továbbá a képviselő-testület 9 igen, 1 tartózkodik mellett az ügyben az alábbi döntést hozta: 46/2005. (04.28) sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2005. évben igénybe vehető révek, kompok állami támogatására benyújtandó pályázattal kapcsolatban a költségvetés terhére vállalja, hogy a nettó 24.897.975,- Ft-os fejlesztési beruházás 30 %-os saját forrását biztosítja. A pályázat bruttó ÁFA-s összegének 30 %-át, azaz 9.336.740,- Ft-ot biztosítja a pályázati beruházáshoz, mint saját forrást. Az Önkormányzat vállalja, hogy a továbbiakban is tartósan üzemelteti a réveket, kompokat. d.) Mátrakeresztesi természeti katasztrófa. Mátrakeresztesen bekövetkezett természeti katasztrófa kapcsán nyújtott be egy indítványt Csáki Ferenc képviselő úr. Javasolta, hogy 100.000,- Ft összeggel nyújtsunk segítséget a Mátrakeresztesi Önkormányzatnak. Emellett tegyünk közzé egy felhívást is a többi önkormányzat számára. A képvisleő-testület egyhangú, 10 igen szavazatával az alábbi határozat született: 47/2005. /04.28./ sz. KT határozat: Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a természeti katasztrófa miatt Mátrakeresztes Önkormányzatának 200.000,- Ft támogatás átutalásáról döntött. A többi önkormányzat számára pedig – követendő példaként – körlevélben egy segítséget kérő felhívást kíván közzétenni. e.) Tóth István kikötőépítési kérelme. A képviselőtestület egyhangú 10 igennel az alábbi határozatot hozta az ügyben: 48/2005. (04.28.) sz. KT határozat: Szigetmonostor Önkormányzatának tulajdonosi jogot gyakorló Képviselő-testülete nem támogatja a kikötő létesítését. Polgármesteri Hivatal
ÖNKORMÁNYZAT
ÚJSÁGOLÓ
2005. május
Kulturális és Sport Alap 2005. évi felosztása (2005. május 5.) Igénylő szervezet
Igényelt összeg Megítélt összeg
Nosztalgia Klub Sziget Hangja Egyesület Sakk-kör Római Katolikus Egyház Szigetmonostori Polgárőrség Béke Nyugdíjas Klub Faluszépészeti Egylet Akácfa Művészeti Egyesület Dunatáj-Meijin Karate Klub Baba Klub Péntek Esti Randevúk Református Egyházközség Szigetgyöngye SE Zöldsziget Táncegyüttes Összesen:
150.000 Ft 400.000 Ft 80.000 Ft 150.000 Ft 300.000 Ft 250.000 Ft 261.000 Ft 406.500 Ft 400.000 Ft 50.000 Ft 170.000 Ft 150.000 Ft 600.000 Ft 150.000 Ft
150.000 Ft 60.000 Ft 80.000 Ft 150.000 Ft 260.000 Ft 200.000 Ft 260.000 Ft 140.000 Ft 170.000 Ft 50.000 Ft 170.000 Ft 150.000 Ft 520.000 Ft 140.000 Ft 2.500.000 Ft
Az önkormányzati bizottságokról 1. Ügyrendi Bizottság Csáki Ferenc képviselő Elnök; Debreczeni Lajos képviselő tag; Nádas Zsolt képviselő tag Feladatkör: (1) Javaslattétel a polgármester (alpolgármester) illetményének (tiszteletdíjának), költségtérítésének megállapítására; (2) A képviselő–testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés kapcsán esedékes titkos szavazás megszervezése, lebonyolítása, a szavazás eredményének megállapítása; (3) A polgármester, alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, vizsgálata és ellenőrzése; (4) Képviselői összeférhetetlenség megállapításának indítványozása. 2. Szociális Bizottság Nádas Zsolt képviselő Elnök; Makrai József képviselő tag; Végmann Tibor képviselő tag ;Petik Mária külső tag; Kereskényi József külső tag Feladatkör: (1) Rendszeres nevelési támogatás odaítélése, (megállapítása), megszüntetése;
Szelektív hulladékgyűjtés Településünk a papír, műanyag és üveg hulladékot az elmúlt években létesített hulladékgyűjtő szigeteken gyűjti. Jelenleg öt helyen: Mátyás király tér, Szabadság tér, Kossuth utca, Nagyduna sétány, Piac, Horánygyöngye utca, Attila büfé.
Apró mosoly A székely gyermek megkérdi az apját: Édesapám, a szomszéd Károlybá rókonyunk-e? Tíz perc múlva az apa: Mért kérded fiam? A fiú: Mert tegnap láttam, amint édesanyámmal mentek fel a szénapadlásra... Újabb tíz perc múlva az apa: Akkor má’ a!
(2) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás odaítélése (megállapítása), megszüntetése; (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása; (4) Étkezési térítési díj-kedvezmények megállapítása; (5) Tankönyvvásárlási támogatás megállapítása; (6) Ápolási díj odaítélése, összegszerűségének megállapítása; (7) Átmeneti segély megállapítása; (8) Rendszeres szociális segély odaítélése, megszüntetése, a jogosulatlanul felvett juttatás összegének, és kamata megfizetésének előírása –, elengedése –, illetőleg csökkentése; (9) Időskorúak járadékának odaítélése, megszüntetése, a jogosulatlanul felvett járadék összegének, és kamata megfizetésének előírása –, elengedése–, illetőleg csökkentése; (10) Szociális továbbtanulási támogatás odaítélése; (11) Közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálása; (12) 50. 000 Ft. mértéket meg nem haladó kamatmentes szociális kölcsön iránti kérelmek elbírálása. 3. Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Mocskonyi Péter képviselő Elnök; Bencsik Erzsébet képviselő tag; Nádas Zsolt képviselő tag; Molnár Zsolt külső tag;; Szász György külső tag Feladatkör: (1) Költségvetési rendelet-tervezet előzetes véleményezése;
5
ÚJSÁGOLÓ
ÖNKORMÁNYZAT/KÖRNYEZET
(2) Zárszámadási rendelet–tervezet előzetes véleményezése; (3) Helyi adómértékek megállapítására vonatkozó javaslattétel; (4) Javaslattétel az étkezési térítési–, közterület használati dijak mértékére, és az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok (lakások) bérleti dijára; (5) Beruházások, pályázatok kiírásának, elbírálásának előzetes véleményezése) 4. Kulturális, Sport és Környezetvédelmi Bizottság Csáki Ferenc képviselő Elnök; Bencsik Erzsébet képviselő tag; Makrai József képviselő tag; Mocskonyi Péter képviselő tag; Molnár Csaba képviselő tag; Nádas
Nosza, hordjunk füvet az útra! Sokat gondolkodtam azon, hogy megírjam-e véleményemet a horányi utcák állapotával kapcsolatban. Eddig nem tettem, de örömmel látom, hogy más megtette helyettem. Dr. Fáy András írásához szeretnék röviden hozzászólni. Pár éve lakunk Horányban, tehát tősgyökeresnek igazán nem mondhatom magam. Sokfelé jártam, sokmindent láttam már, de a “javítsunk utat levágott fűvel” jelenséggel itt találkoztam először. Kérdezném hogy ez a módszer apáról fiúra száll, vagy fejlövéssel terjed? Tavaly az önkormányzat több utca kátyuit megpróbálta sóderrel és dózerolással kiegyenlíteni. Ahogy a gépek levonultak, megjelentek a notórius útjavítók és kerti hulladékkal töltötték fel a frissen javított utat. Ma reggel (2005. május 3.) legyalulták a Horánygyöngye u. elejét. Kíváncsian várom estére hány talicska frissen levágott fű lesz az útra kihordva? Nyáron az üdülő tu-
2005. május
Zsolt képviselő tag; Végmann Tibor képviselő tag; Jobbágy Jenőné külső tag; Mócsai Lászlóné külső tag; Molnár Zsolt külső tag; Petik Mária külső tag; Sallai Józsefné külső tag; Sédy Tamás külső tag Feladatkör: (1) Szigetmonostor község tárgyévi kulturális esemény–naptárának előzetes véleményezése; (2) Nemzeti ünnepeinkkel kapcsolatos helyi megemlékezések szervezése; (3) Helyi kultúrával, sporttal, oktatásüggyel kapcsolatos javaslatok kidolgozása, előterjesztések véleményezése; (4) Környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése. Polgármesteri Hivatal amikor Ők Pesten az aszfaltozott úton közlekednek, mi térdig járunk a sárban a rothadó kerti hulladék miatt! Hogy mit tehetne a helyi közigazgatás? A módszer leírása a következő: Terepbejárás, jegyzetelés, felszólítás, büntetés! Olcsó és hatékony megoldás! Nem egy önkormányzat alkalmaz közterület felügyelőt, akinek csak ez a feladata! Pár hónappal ezelőtt örömmel újságolták hogy lesz mezőőr, aki többek között az utak állapotára is felügyel majd. Azóta nem sok változást látok. Az Ő feladata lenne eltakaríttatni az utcakerteket védő balesetveszélyes kő, fatuskó és egyéb ötletes barikádokat. Nemrég láttam hogy valaki hatalmas, kifordított gyökérre helyezett tüskés ágakkal védi kisajátított közterületét a betolakodóktól. Véleményem szerint épp elég kommunális és súlyadót fizetünk ahhoz, hogy ha aszfaltozott nem is, de legalább járható útjaink legyenek! R.S.
lajdonosok egy része ezt a módszert követi, majd télen,
A békát le kell nyelnünk!? A minap, nem sokkal a Madarak és Fák Napja előtt követ vásároltam itt a faluban, egy helybéli lakostól. Buldózerrel először szét kellett teríteni a köveket, mert haszontalan anyag is volt közte. Az első fogás után a kezelő levette a gázt, lekószálódott a vezetőfülkéből és előre ment a kőrakáshoz. Gondolom látta, hogy kérdőn nézek és azt mondta, hogy egy békát láttam, nem akarom, hogy elpusztuljon. Elérzékenyültem, mintha csodát láttam voltam, csodát, amitől én is és a világ is jobb lesz talán. Mert hát a világ tőlünk válhat jobbá. Van még remény, a Madarak és fák napjáról szóló híradások is ezt erősítették meg bennem: kell, hogy jobbá váljon a világ.
6
Mindannyian tudjuk, hogy körülöttünk sok életveszélyes dolog van, ami nem csak az unokáink, dédunokáink életét, de már a mi életünket – ötvenesek, hatvanasok életét – is súlyosan befolyásolni fogja, vagy meghatározza. Te is tudod kedves olvasó, hogy ez nem rémálom, hanem rövidesen beköszöntő szomorú valóság. Valami mégis altat, süketít, elodáztat, tompít. Még mindig arról álmodunk, hogy nagyobb házunk, medencék, fűtött garázsunk, nagyobb autónk legyen, több luxus vegyen bennünket körül. Pedig a felsoroltakkal tovább romboljuk élőhelyünk, a Föld és az emberek esélyét. Mintha arra várnánk, hogy majd a honatyák törvényt hoznak a kemikáliák használatáról, hogyan kell a vízminőséget javítani, hogy autóinkkal ha-vonta hány kilométert tehetünk meg, hogy a legnagyobb motor mekkora lehet, meg aki vét… stb.
ÚJSÁGOLÓ
KÖRNYEZET
Úgy beszélünk ezekről a dolgokról, mintha a nagyváros, az ipar valamilyen másik világ lenne, mintha valamilyen tőlünk független embercsoport volna ezért a felelős. Mintha mi magunk erről a bajról nem tehetnénk. Várakozunk, hogy nekik megmondják majd: - Ne tovább! - És ettől majd rendbe jön minden: Tiszta lesz a levegő, nem fog világégéssel fenyegetni az időjárás, kevesebb méreg lesz az élelmiszerekben, tiszta víz fog folyni a csapból stb. Vagy a tudatunk legmélyén már tudjuk, hogy ez nem így van, hiába látjuk a baj közeledtét, még nem akaródzik erről gondolkodni, pláne áldozatot vállalni. Meg olyan jó lenne a régi módon gazdagodni, jó módban élni, hiszen most kezdtük el és máris abba kell hagynunk a már megszokottá vált fogyasztást? Vagy nem is kell még nekünk, hétköznapi embereknek ezzel foglalkoznunk? Vagy nincs is a kezünkben lehetőség? Sőt, mit kell nekünk törődni ezen dolgokkal? Kedves olvasó! Ki mernéd ezeket mondani? Ha ez így van, hát mond akkor ki! Kiálts rám: - Ne rémisztgess bennünket képzelgéseiddel! Van baj látom, de ez még nem ok arra, hogy itt és most mi már foglalkozunk vele. Tartok tőle kedves olvasó, nem neked van igazad. És akkor hogyan fogunk az unokáink szemébe nézni. Mit mondunk majd nekik? Miért nem volt erőnk a nagy szemlélet- és életforma váltásra. Miért nem vesszük észre, hogy tönkretesszük a Földet, mely egyszer ellenünk fordul. Remélem, hogy azok vannak többségben, akik szükségét érzik annak, hogy tegyünk az egyre gyorsuló rombolás ellen, magunkért, gyermekeinkért, unokáink jövőjéért. Saját akaratunkból vegyük végre kezünkbe a sorsunkat, a jövő sorsát. Menjünk elébe a problémáknak, kezdjünk el önszántunkból cselekedni, áldozatot vállalni, anyagi áldozatot is. Meggyőződésem, hogy van lehetőségünk bőven. Ezekből néhányat említek meg, melynek egy részét már alkalmazzuk a gyakorlatban, csak még nem kellő tudatossággal, rendszerben: - Lehetne fórumokat, bemutatókat szervezni, szakember vezetésével arról, milyen élelmiszereket szabad vásárolni, milyen „kisokost” kell készítenünk a családnak, amelyeket magunknál kell hordanunk élelmiszerek vásárlása esetén.
2005. május
- Van-e szükség víztisztításra? Milyen károkat szenved szervezetünk a tisztítatlan csapvíz esetén. Hogyan kell fogyasztunk az ásványvizeket? - A nyári Nap milyen veszélyeket rejt, hogyan lehet ezt kizárni úgy, hogy a napsugarak jótékony hatását ne kelljen nélkülöznünk? - Takarékoskodjunk a fűtőanyagokkal a ház leszigetelésével, alacsonyabb lakáshőmérséklet elfogadásával stb. Minden pazarlás tovább rontja a légkört. - Javítani kell a szelektív szemétgyűjtés lehetőségeit: fémek, akkumulátorok, szárazelemek, fáradt olaj, használt étolaj stb. gyűjtése, tárolása. - Mindannyian tudjuk, hogy a fák a Föld tüdeje. Évente tavasszal és ősszel a falu apraja-nagyja ünnepi keretek között egy-egy napon fa és cserjeültető ünnepet tarthatna. - Megtanulhatjuk miért érdemes száműzni a bóvli műanyag cuccokat az életünkből és egyáltalán ne vásároljunk minden vackot össze. - Van lehetőségünk megtermelni magunknak a biozöldséget, gyümölcsöt, annyit, hogy a falu ellássa magát (régen Pestre is jutott), hogy a kis piactér újra zsongjon. A lehetőség számtalan. Tanulnunk kell, okosodnunk, tudatosodnunk. Gondoljunk csak a négy fő erényre, melyet Aquinói Szent Tamás emelt be az ókori görögöktől a keresztény erkölcsök sorába, amit ma már sajnos csak a hittanórákon tartanak: okosság erénye, bátorság, igazságosság, önfegyelem és önmérséklet erénye. Nagy szükségünk van ezekre az erényekre napjainkban. Csak gondoljuk meg. Korunk a tudás társadalma, a tudásból van haszon. Nevetséges dolog lenne, ha mondjuk a butaság erény lenne. De hát mikor volt az? Kár persze a négy főerényt részekre szedni, ezek így együtt tesznek ki egy gyémántragyogású ékszert. Kedves olvasó! Hogy ne csak felvessek gondolatokat, a biotermesztés érdekében javaslom hozzunk létre Kertbarát Egyesületet a faluban. A megszervezését vállalom. Aki szívesen tagja lenne az egyesületnek, írja rá a nevét, címét, telefonszámát egy cetlire és dobja be a postaládámba. Címem: Szigetmonostor, Árpád út 1. Telefonszámon: 393-026; mobil: 06-20-996-2627. A lényeg: A békát akkor kell majd lenyelnünk, ha nem sikerül megmenteni? Mentsük meg! Jó munkát! Szirony György
végett.
Számítógépszervíz Számítógépjavítás, karbantartás, hardver-szoftver, kellékanyag szállítás, rendszerkarbantartás, üzemeltetés, INTERNET BEÁLLÍTÁS, hálózat kiépítés, adatmentés, archiválás, VÍRUSÍRTÁS, kártékony programok felkutatása. Tel.: 30/9483-709
Háttér Számítógépszervíz 2015 Szigetmonostor, Klapka utca 1. e-mail:
[email protected]/hatter94 Helyszínen, illetve műhelyünkben történő javítás, egyeztetett időben.
7
KÖRNYEZET
ÚJSÁGOLÓ
Kiskertész Állat (a) kertben II. Földigiliszta. A már szabad szemmel is jól látható földigiliszta életmódja és kerti haszna közismert. Jó tudni, hogy csak tápdús talajban fordul elő. Ott viszont fellazítja a termőföldet úgy, hogy a víz és a levegő át tudja járni. Elsősorban a giliszta teremti meg a talajbéli mikroszkopikus élőlények számára az életfeltételeket: átkeveri a talajt, és a járatok falát tápanyagokban gazdagítja. Talán említenünk sem kell külön, hogy a műtrágyák, mint sók, a gilisztákat nagyon veszélyeztetik. Aki kertjében az eddigi gyakorlattól eltérően a biológiai kertművelésre kíván áttérni, legelőször a műtrágyázással hagyjon fel. Vakond. Alkalomadtán az ember találkozik egy-egy vakondtúrással, a vakond jelenlétének látható és zavaró jelével. Gyakoribb azonban az ugarterületeken, például réteken, s a zöldségesekben csak elvétve fordul elő. A füves, forgatatlan talajban érzi jól magát, annak levegőzését és szerkezetét javítja. A vakondtúrásban található termőföld rendkívül alkalmas a magvetéshez. Ha túrásai nem lennének olyan bosszantóak, akár hasznos húsevőnek is tekinthetnénk, mert az egerek minden fajtáját üldözi, de még a pockokat is, amik gyakorta ugyanazt a járatot használják. És visszaszorítja a cserebogár pajorokat is, pedig ezek a 70-es évektől kezdve szaporodóban voltak. A vakond szívesen táplálkozik ezen kívül drótférgekkel és csigákkal is. Lótücsök vagy lótetű. A nagyobb álatokhoz soroljuk a lótücsköt, vagy lótetűt. Mindig a fonnyadó növények közelében találjuk meg. Nem mindenütt fordul elő, de különösen a szőlőtermelő övezetben igen. Így Magyarországon is. Tömegesen akkor jelenik meg, ha igényes növények éveken át tartó monokultúrás termesztésében, nagy adagú közvetlen trágyázással akarják a hozamokat növelni, és a talaj ezzel elveszti egyensúlyát. A lótücsök mindent eszik. A pajoroktól kezdve a drótférgekig és hernyókig, de a gyökereket és növényeket is, és emiatt rettegett kártevő. A lótücsök természetes ellenségei a seregélyek, a rigók és a cickányok. Mindhárom előfordulhat kertünkben is. Ellensége a vakond is. Ismét látható szoros összefüggés: a talajegyensúly javításával a lótücsök kártevőkaraktere is megváltozik. Csigák. A csigák a kertben tulajdonképpen mindig kártevőkként jelentkeznek, különösen a kis meztelen csigák. Ezek szinte észrevétlenül hatalmas károkat okoznak. A csigáknak is van azonban szerepük a biológiai
2005. május
körforgásban. Néhány fajuk például elűzi a más fajhoz tartozó egyedeket. Csiga-csigával folytatott harcát a kerti utakon gyakran megfigyelhetjük. A kerti meztelen csigáról tudjuk, hogy mindenevő, sőt, a saját fajához tartozó gyenge vagy fejletlen egyedeket is felfalja. A természet utcaseprőjeként emlegetik. A különböző csigafajok képesek egymást kölcsönösen sakkban tartani. A csigák kártételét szerencsére nem minden növényen lehet megfigyelni, mert elsősorban azokat rágják meg, amelyeknek csökkent az ellenálló képessége. Ilyenek a frissen ültetett, még meg sem gyökeresedett növények, vagy a már elöregedőben lévők, amelyeknél a sejtek nyomása, a túrgor már csökkent. Nem támadják viszont az égetően szőrös csalánt, az öregebb uborkát és a kerti borágót sem. Ezzel szemben nagyon kedvelik a gyenge rézvirágot (Zinnia elegans), az évelő szarkalábot. A csigák sok bosszúságot okoznak, de mégis szükségesek olyan állatok táplálásához, és ezzel létfenntartásukhoz, amelyeknek a természet bioritmusában szerepük van. Néhány, a kertben kívánatos madár, mint a seregély, a sárgarigó és a feketerigó táplálékát alkotják, s ezzel más úton-módon még a csigák is segítséget jelentenek. A sündisznó, a varjak, a vakond és a varangyok is fogyasztják. A kis repülő szentjánosbogár is csigairtó, mert mérgező váladékát a csigatestbe fecskendezi. Rettegett ellenségük még az aranyos futóbogarak. Aranyos futóbogár. Az egyik leginkább szembeötlő rovar a kertben. Nem csak a csigákat, de nagy menynyiségű rovarlárvát is elpusztít. Még a hernyókat is felfalja, és az erdei kártevőknek is nagy ellensége. Tehát egyet se tapossunk agyon, és még a gyerekeknek is magyarázzuk meg, hogy ezek az állatok milyen hasznosak. Fülbemászó. Főleg a levél és pajzstetveket pusztítják. Emiatt a gyümölcsösökben rendkívül hasznosak. Kártevővé akkor válnak, ha az állati táplálék hiányzik, vagy ha szárazság idején szomjaznak. Ilyenkor a növényekre is ráfanyalodnak. Itt és még sok hasonló esetben a kertész nem tudja előre befolyásolni a biológiai folyamatokat, mert ezek az időjárási jelenségektől függenek. Ennek ellenére lehetséges, hogy egy kertben mindezek az állatok együtt élnek anélkül, hogy kárt okoznának, ám a különböző állatfajok jelenlétének arányait, főként az előző év időjárása határozza meg. A fellépő zavarok okát (egyik vagy másik állat, rovar kártevőként elszaporodik) az előző évben vagy években találjuk meg. Gyűjtötte: Kis herceg
Biztonságtechnikai- és tűzvédelmi rendszerek tervezése, kivitelezése és karbantartása. Telefon: 06-70-524-5350 8
ÚJSÁGOLÓ
TÁRSADALOM
Szociális támogatási formák A Családsegítő Szolgálat működését elsősorban az 1993/III. évi Szociális törvény és az 1/2000. SzCsM rendelet szabályozza. A Családsegítő Szolgálat célja, hogy az ellátási területén élő lakosság körében előforduló szociális és testilelki problémák miatt nehézséggel küzdők számára olyan segítséget nyújtson, hogy az egyének és a családok életvezetési képességeit megőrizze, illetve az adódó krízishelyzet megszüntetését elősegítse, az ehhez vezető okokat megelőzze. A Családsegítő Szolgálat feladatai közé tartozik többek között az információnyújtás, az ügyintézés segítése. A különböző pénzbeli és természetbeni támogatási formákról kívánunk ezúttal tájékoztatást adni, utalva a kapcsolódó jogszabályokra. A/ Nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások: (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a végrehajtására kiadott 168/ 1997. (X.6.) Korm. rendelet alapján) 1. Saját jogú ellátások - Öregségi nyugdíj - Rokkantsági nyugdíj - Rokkantsági járadék - A megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres pénzbeli ellátásai * átmeneti járadék * rendszeres szociális járadék - Baleseti ellátások * baleseti járadék * baleseti rokkantsági nyugdíj 2. Hozzátartozói ellátások - Özvegyi nyugdíj - Árvaellátás - Szülői nyugdíj - Baleseti hozzátartozói nyugellátások B/ Munkanélküliek ellátásai: (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról alapján) 1. A munkaügyi központ által nyújtott ellátások és juttatások - Munkanélküli ellátások * munkanélküli járadék * nyugdíj előtti munkanélküli segély * költségtérítés * álláskeresését ösztönző juttatás - Foglalkoztatást elősegítő támogatások * képzések elősegítése * intenzív álláskeresés támogatása 2. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások - Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye
2005. május
C/ Családtámogatási rendszerek és anyasági ellátások: (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/ 1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján) 1. Jövedelmi helyzettől független családtámogatási ellátások - Családi pótlék - Gyermekgondozási támogatások * gyermekgondozási segély * gyermeknevelési támogatás - Anyasági támogatás 2. Biztosítási jogviszonytól függő családtámogatási ellátások - Terhességi – gyermekágyi segély - Gyermekgondozási díj 3. Szociális rászorultságtól függő ellátások - Rendszeres gyermekvédelmi támogatás - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Gyermektartásdíj megelőlegezése - Otthonteremtési támogatás 4. Normatív kedvezmények - Ingyenes tankönyvellátás - Intézményi és étkeztetési térítési díj kedvezmény D/Önkormányzati szociális ellátások: (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról és a 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet alapján) 1. Önkormányzatok által folyósított szociális ellátások - Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások * időskorúak járadéka * rendszeres szociális segély * lakásfenntartási támogatás * ápolási díj * átmeneti segély * temetési segély - Természetben nyújtott szociális ellátások * köztemetés * közgyógyellátás *adósságkezelési szolgáltatás (adósságkezelési tanácsadás, adósságcsökkentési támogatás) E/ A Fogyatékkal élő embereket megillető támogatások: (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a 141/ 2000. (VIII. 09.) Kormányrendelet alapján) 1. Fogyatékossági támogatás 2. Vakok személyi járadéka 3. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása
9
ÚJSÁGOLÓ
TÁRSADALOM/MEGELŐZÉS
A támogatásokra való jogosultság feltételeiről, az ellátások igényléséhez szükséges tudnivalókról további segítséget kérhet a Családsegítő Szolgálat munkatársától, Varga Zsuzsától. A Szolgálat családgondozója Szigetmonostoron péntekenként tart ügyeletet, a Községházán
2005. május
9-11 óra között. Telefonon utolérhető hétfő-csütörtök 9-17 óra között a 26/312-605-ös telefonszámon. Családsegítő Szolgálat
CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Email:
[email protected] [email protected]; Tel: 06-26/312-605
Frontális támadás a parlagfűmentes Szentendrei-szigetért A Szentendrei-sziget településeinek lakossága – Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, saját elhatáro-zásából, a települések önkormányzatai, valamint a civil szervezeteik vezetésével, a Fővárosi Vízművek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület segítségével, – 2005-ben frontális támadást kezd a parlagfű mentes Szentendrei-sziget megvalósítása érdekében. A február 21-i szigetmonostori egyeztető fórumon rögzítettek értelmében június 11-én, június 18-án és július 9-én lesz egységesen valamennyi településen a parlagfű irtása. Reméljük, hogy ezeken a napokon a sziget valamennyi lakója, a lakosság apraja és nagyja a gyom irtásán fog fáradozni. A gyom jelentős életereje következtében az idei év erőfeszítéseit előreláthatólag minimum öt évig kell megismételnünk, akkor is ha minden évben sikeresen és körültekintően szervezzük meg a munkát. A megoldás a kezünkben van! Kérjük, figyeljék a Pilis-Rádió híradásait, mert a megjelölt napok előtti héten naponta többször, az irtás előtti napon pedig a lehető leggyakrabban kívánjuk sugároztatni a további tudnivalókat: a szervezők nevét, elérhetőségüket, a gyülekezési helyeket, az egyes térségekért felelős csoportok vezetőinek nevét stb. Tehát még egyszer az irtás napja: június. 11., június. 18. és július 9. Mindenkinek jó egészséget kívánunk és jó időt az irtáshoz! A szervezők
10
ÚJSÁGOLÓ
GONDOLATOK/HORÁNYI HÍRMONDÓ
2005. május
Fény és árnyék Végre helyére került a Református templom harmadik harangja. Az eseményre érkező hívek, vendégek meghatottan vettek részt a szertartáson. Nagy esemény volt ez sokunk számára, mely jelentette a fényt. Az árnyék is ott volt , alig 30 méternyire a volt mozi épület előtt, és udvarán. Az ott látható kuplerájt sokan szóvá is tették, teljes joggal. Ideje lenne felszámolni szégyenfoltjainkat, hogy csak a fényre figyelhessünk.
Más: Lezajlott a háromnapos rendezvény, a Szigetmonostori Egyházi Napok. A megjelentek sok szépet, jót tapasztalhattak, sokakat érdekelt az esemény. A főzés közben többen megkérdezték, hol van a polgármester? Biztosan vidékre utazott, mondtam én. De azért igyekezett haza, hisz a focimeccsre hazaért. Nem kell csodálkoznunk ezen, így volt ez két évvel ezelőtt, a nagy-Duna parti kőkereszt szentelés, és a Református iskola 250 éves évfordulóján is. Úgy látszik, vannak fontos és még fontosabb dolgok életünkben. Debreczeni Lajos
Horányban mindig történik valami Ezzel a címmel egy új rovatot szeretnék az Újságolóban elindítani. Terveim között szerepel olyan hírcsokor öszszeállítása, amely komoly és kevésbé komoly hírekből áll. Akkor lássuk a híreket: A Napsugár étteremben május 1-én már másodszor az Egyesület életében vendégül láttuk azokat, akik szimpatizálnak az Egyesülettel. A mostani május 1. egyben Anyák napja is volt. A babgulyás mellett igazi majális hangulat alakult ki, volt aszfalt-rajzverseny a gyerekeknek és szintén már hagyomány a felnőtteknek a szögbeverő verseny, mely ismét vidám és nem utolsósorban balesetmentes volt Külön érdekessége volt az eseménynek, hogy a Napsugár étterem előtt az Önkormányzat és a Rendőrség engedélyével lezártuk a gátat. Ezúton is köszönjük az ott lakók és az arra közlekedők megértését, hogy zötykölődtek miattunk. Annyira tetszett mindenkinek a rendezvényünk, hogy az egyik közeli szomszéd még videofelvételt is készített. Néhány jó hangulatú vendég büszkén kiabálta a szlogent: „benne leszek a TV-ben”. A Horányért Egyesület csapata indult az Egyházi Napokon rendezett főzőversenyen és a gulyás leves kate-
góriában elsöprő fölénnyel nyert (csak mi főztünk gulyást). Tényleg finom lett, ugyanis az eredetileg 50 adag helyett kb. 90 adagra sikeredett leves mind elfogyott. És bizony jó volt utána a palacsinta is. (BabaMama Klub). Sajnos kevesen voltunk Horányiak a Vízművek által szervezett tavaszi nagytakarításon, de azoknak tényleg köszönet, akik – zömében a faluból – részt vettek a takarításban. A mezőőr ügyesen szervezte, irányította a szemétszedési akciót. Ennél már csak az lenne job, ha a lomtalanítás színhelyéül nem az erdőt választanánk a Kedves Itt Élők. A horányi autóskompnál egyre javul a helyzet: Padok vannak, szeméttároló edények és a kompház körül már fű is nő. Az Elmatec-el folytatott megbeszélésem eredményeként igéretet kaptam, hogy a gazzal benőtt sitt hegy el fog tünni, és környezetbe illő terprendezést csinál a tulajdonos. A Horányért Egyesület felajánlotta segítségét, amennyiben szükséges. A Horányért Egyesület a következő május utolsó szombati összejövetelre meghívja Fekete Antal mezőőrt és Papp István rendőr körzeti megbizottat. Nádas Zsolt
11
HÍDÜGY/RÖPÜL A LABDA
ÚJSÁGOLÓ
Hídról IV. (folytatás) Szerettem volna másodszor is felszólalni, de erre már nem kaptam lehetőséget, mert a vitát közben lezárták. Gondolataimat ezért elfogom juttatni az érintettekhez, melyek a következők: Sajnálatos a szentendrei lakosság tájékozatlansága, esetenként a félretájékoztatása. Tegnap kérdeztek rám Szentendrén, mondjak már valamit a hídról, mert nem értik az egészet! Mondta egy néni, hogy a fia a Telep utcában lakik, és azt olvasta, hogy ott lesz a hídről a kihajtó. Mi lesz velük? Elmondtam, hogy a laktanya területére érkezhetne a lehajtó, és a tervezett gát védett oldalán vezetett út valahol a Dera patak magasságában csatlakozhatna a 11-eshez. Ez tökéletes megoldás, – mondta a néni – nem is értem ezt miért nem lehet megszavazni? Most egy kicsit az EMBERRŐL!! Nem túl rég az úgynevezett „átkosban” sokszor hallottuk: a legfőbb érték az EMBER. Később rájöttünk, ez csak szép szlogen volt, hisz időnként még a szabad munkahely választáshoz sem volt jogunk. Ezért is vártuk epedve a rendszerváltást, remélve ezentúl senki sem lesz hátrányos helyzetű, egy demokráciában mindennek jól kell működnie. Kicsit más a mai tapasztalat: Meg sem hallgatjuk egymást, kreált elképzeléseket, érveket szajkózunk, melyek sok esetben köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, riogatásra viszont alkalmasak.
Röpül a labda Dr. Bazsa Márta, Szolgai Istvánnak adta tovább a labdát az Újságoló előző, áprilisi számában. Szolgai Istvánnal, Horányban élő grafikussal, hagyományőrzővel beszélgettünk. Újságoló: Szakmádat tekintve grafikus vagy. Mit takar az elnevezés, illetve hol tanultad mesterségedet? Szolgai István: Alkalmazott grafikával foglalkozom, több mint 30 éve. 1970-ben előbb Angliába, majd Hollandiába mentem, és onnan kerültem Svédországba, ahol 17 évig éltem. Ott tanultam ki a szakmát, művészi grafikára kaptam képesítést. Az alkalmazott grafika azt jelenti, hogy különféle megjelenési formákban alkalmazom a rajztudásomat, a WC papír csomagoláson keresztül a gyermekkönyvek illusztrálásán át, emblémák tervezéséig számtalan területen. Amit fontosnak tartok megjegyezni, hogy én elsősorban kézzel dolgozom, tervezek és illusztrálok, az elkészült anyagot pedig operátorok dolgozzák fel számítógépes formában. Ismertebb műveim: a Kőbányai Sörgyárnak készítettem 14 db címként, a Globusnak is sokat dolgoztam, illetve az
12
2005. május
Ha a szomszéd település lakóinak kérését meg sem hallgatjuk, vajon választóink szava eljuthat-e hozzánk? Amennyiben egy ponton érzéketlenek vagyunk a külvilág felé, a következő pillanatban képesek vagyunk szomszédunk gondjait felvállalni? A szigeten ugyanolyan emberek élnek, mint Szentendrén, se nem jobbak, se nem rosszabbak! Az élethez sincs több jogunk mint másutt, de kevesebb sem lehet, hisz itt is, ott is érték az EMBER! Az sem igaz, hogy Szentendrének semmi érdeke nem fűződik a hídhoz. Amennyiben kevesebb autó érkezik egy területre, ott kevesebb megy át. Úgy gondolom, ez ilyen egyszerű. A telekspekuláció vádja sem igaz a szigetre, hisz itt nincsenek nagy birtokok, sok-sok család apró tulajdonnal rendelkezik, ősi jogon. Az ősöket ne vitassuk el. Félre kéne tegyünk minden kételyt, és gondolni végre az EMBERRE is. Lehet hatástanulmányról beszélni, de azt egy-két évvel ezelőtt kellett volna elindítani. Ma már csak időhúzás. Lehet most megszavazni a hídhelyet, és ez csak előnyére válhat mindkét településnek, a tervezés kapcsán úgy is elkészül a hatástanulmány. Így időt takarítunk meg, és aki időt nyer, ÉLETET nyer. Debreczeni Lajos
Ericsson telefon és a Finn Vodka emblémái is tőlem származnak. Újságoló: Mióta is vagy Szigetmonostori lakos? Szolgai István: Tavaly költöztem Budáról Horányba. Vettem itt egy egészen elhanyagolt házat és ennek a rendbetétele, illetve a hagyományőrzés tölti ki szabadidőm nagy részét. Újságoló: Mit jelent az, hogy hagyományőrzés? Szolgai István: A hagyományőrzőket különféle történelmi korszakokhoz lehet kötni. Én a Hun, azaz Szkíta, és a Székely hagyományokat próbálom felfedezni, illetve ápolni. Időben elhelyezve ez Kr.e. 5000-6000 évtől István királyig terjedő időintervallumot jelent. Hagyományőrzés címen, társaimmal különféle rendezvényekre szoktunk még kézműves vásárokat szervezni, így például a Budai Várban, Hollókőn, Békéscsabán, Egerben vagy a közeljövőben – úgy tűnik, hogy – Visegrádon. Szentendrén egy társammal van is egy üzletünk, amelyben az általunk ismert kézművesek (pl. fegyverkovács, takács, fazekas, nemezkészítő, csontfaragó stb.) munkáit árusítjuk. Magam is faragok bőrbe, fába és természetesen rajzolok. Portákáink egytől egyik a magyar kultúrához tartoznak, illetve azoknak a Turáni népeknek (pl. Szkíta, Avar, Szamojat, Szarmata stb.
ÚJSÁGOLÓ
RÖPÜL A LABDA
népek) a tárgyi értékeik, amelyeknek ősi kultúrájuk közös. Ezen kulturális közösségre jó példa, hogy egy régészettel és ásatásokkal is foglalkozó történész professzor, Pap Gábor, mongóliai utazásai során megdöbbenve találkozott egy jurtában élő emberrel, aki a szülőktől, nagyszülőktől tanult technikával csontból faragott övet, amely kísértetiesen hasonlított István király övéhez. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi a mongoloktól jöttünk vagy, hogy ők magyar dolgokat tartottak meg a kultúrájukban, mindinkább azt, hogy ők a mai napig – társadalmi, gazdasági, civilizációs fejlődésükből kifolyólag – meg tudták őrizni azokat a hagyományokat, amelyek egykor a közös kultúra részei voltak. Ezek az ősi dolgok rendkívül nagy értéket jelentenek, gondoljunk csak arra, hogy nekünk egykoron volt a 42 betűs rovásírásunk – amelyet sajnálatos módon már nem használunk – a latin 18 betűvel szemben.
Szolgai István
Úsjágoló: Svédországban is foglalkoztál hagyományőrzéssel? Szolgai István. Igen. Megismerkedtem a történelmükkel, a skandináv nemzeti eposzokkal, így az Eddával, a Kalevalával, és ezeknek tudatában történelmi jeleneteket ábrázoló freskókat festettem különféle protestáns templomokban. Egyébként Magyarországon az előző rendszerben nem nagyon foglalkoztak a több ezer éves magyar kultúra gyökereinek kutatásával, a fellelt értékek őrzésével, ápolásával. Kit érdekelt akkoriban például Atilla? Más gondjaik voltak az embernek, mondjuk az, hogy 14 éve befizettem a Trabantot és még mindig nem érkezett meg. Stokholmba viszont már évtizedekkel ezelőtt olyanokat lehetett könyvtárakban olvasni a magyar kultúráról, amelyek itthon még csak az elmúlt években kezdenek ismertté válni. Például, hogy a vikingek és a hunok kereskedtek egymással. A két nép kapcsolatára utal az is, hogy az Eddában említik a Buda és az Atilla neveket vagy, hogy skandináv területen
2005. május
viking sírokban magyar tárgyakat, eszközöket találtak: ingeket, hun díszítéseket. Egyébként egyre több nyom utal arra, hogy Atillának, a nagy hun vezérnek a központja itt, a Pilisben volt. A Kézai Krónikában is találhatóak nyomok, illetve Anonymus, sőt Hérodotosz által is lejegyzésre kerültek olyasmik, amelyek ezt a feltételezést támasszák alá. Úgy tudom, hogy mostanában kapták meg az engedélyt a régészek, hogy a Pilisben, illetve Budakalászon ásatásokat végezhessenek. Úgy tartják, hogy Budakalász lehetett Atilla egykori várának egyik helye. Ezek nem fantazmagóriák, hanem faktumok, tények. Rengeteg olyan dolog van a történelemben, amely nincs a helyén vagy nem fedi a valóságot. Jó lenne a tényeket alapul véve kimondani az igazságokat. Úgy tűnik, mintha egy teljesen ellentétes eredményekkel teli világban léteznénk, amely nem veszi figyelembe a tényleges valóságot. Ez valakiknek így nagyon jó, így éri meg. Hogy tovább menjek, érdekes például, hogy a törökökhöz valójában mennyire közel állunk, mondhatni testvérek vagyunk. Erre a nyelvi azonosságok utalnak. Van egy mondat, ami ugyanazt jelenti mind a két nyelven (lehet, hogy nem pontosan idézem): „Beletettem nagy zsebembe sok kicsi almát.” Vagy például Törökországban a mobiltelefont zsebtelefonnak hívják. A vallástól eltekintve szokásokban, használati tárgyakban, ruhákban rendkívül sok hasonlóság fedezhető fel a két nép között. Mondok egy másik történetet: A mezopotámiai ékírást több száz éven keresztül próbálták sikertelenül megfejteni, majd végül elővették a székely rovásírást és általa megtalálták a megoldás kulcsát. Ez arra utal, hogy a Tigris és az Eufrátesz vidékéről érkeztünk a Kárpát-medencébe. De – létező régészeti leletekre hivatkozva (több ezer éves hun sírokból 28 db 10dkg-os arany mellkereszt került a Nemzeti Múzeum pincéjébe) – mondhatnám azt is, hogy a magyar, illetve a hun nem volt pogány nép, már Krisztus előtt több ezer éve egyistenhívők voltunk. Hát, ilyen dolgokkal foglalatoskodom, mint hagyományőrző. Újságoló: Miért tartod fontosnak a kézműves vásárok szervezését, illetve magát a hagyományőrzést? Szolgai István: Ha az anyagi oldalát nézzük, ebből éhen lehetne halni, ugyanis a kézzel, mesteremberek által készített eszközök rendkívül költségesek, így megvenni és eladni is nehéz őket. Ennél nagyobb üzlet a Rubik kocka. A viccet félre téve a lényege az egésznek az, hogyha az ember nem tudja, hogy honnan jött, akkor igazából azt sem tudja, hogy hová tart. Csak úgy tudom a jövőt építeni, ha ismerem a múltat, az adott kultúra múltjában gyökerező megoldásokat, hiszen a világ, az ember alapjában véve nem változik, minden újra és újra ismétlődik, így a válaszok, a megoldások adva vannak a történelemben. Muszáj megismerni és tovább örökíteni a múltunkat. Egy hétköznapi példa erre mondjuk a sütés: Az embernek a különféle munkafázisok végzése
13
ÚJSÁGOLÓ
RÖPÜL A LABDA
során hirtelen eszébe jut, hogy a nagymamája hogyan is csinálta az adott művelet, például mennyi lisztet használt a sütéshez. Az én tudásom a gyermekeim számára már a múltat jelenti, de a jövőt is egyben. Egy kultúra továbbításának, fennmaradásának egyik legfontosabb eszköze pedig maga a nyelv. A magyar nyelv az egyik leggazdagabb, legárnyaltabb, amely létezik ma. Talán pont e nyelvi gazdagsága okán vitatkozik mindenen, mond ellent állandóan a magyar, hiszen nyelvi adottságaink révén egy dolgot száz ember százféle módon képes megfogalmazni, árnyalatbeli különbséggel, de mégis a többi ember véleményéhez képest eltérően, holott légyegében egy és ugyanazt mondják mindannyian. Egyszerűen nem tud az ember olyat mondani, amit rögtön ne kontrázna meg valaki. Én kilenc nyelvet kezdtem el tanulni, s mindig rá kellett döbbenem arra, hogy milyen gazdag a magyar nyelv, amely olyan dolgok kifejezésére is képes, amire más nyelvek képtelenek. Azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem szabad kizárólagosnak lenni, például nem lehet kijelenti olyat, hogy a magyar a legjobb nép, a magyar nyelv a legszebb a világon, a magyar a legokosabb. Az viszont tény, hogy rendkívül gazdag kulturális alapja van, amelyet meg kell őrizni, mert rosszabb időkben az ember segítségére lehetnek a tanultak. Újságoló: Említetted, hogy 17 évig éltél Svédországban. Milyennek, látod a svéd kultúrát? Szolgai István: Egy csúnya dolgot kell, hogy mondjak: A svédeknek egyszerűen nincs kultúrájuk, nincs olyan kulturális alapjuk, amibe belekapaszkodnának. A svéd hasonlóan új nép, mint az amerikai, amely elfeledte a gyökereit. Volt egy pár írójuk, filmrendezőjük és semmi több. Mondtam is nekik, hogy szegények vagytok, amit meg is értettek. A svédek egyszerűen lenézik az északi, viking kultúrát, nem hajlandóak vele foglalkozni, pedig ha elfogadnák, akkor lenne nekik is miből táplálkozni. Azt sem értették, hogy én miért tanulok meg viking szavakat és a jelentésüket sem tudták megfejteni, pedig hát nagyon szép kifejezéseik, képletes szavaik vannak, például a mocsárra az mondják, hogy hintázva eltűnő, vagy a mellkast hajófenéknek nevezik, nyilván a kinyitott mellkasra utalván ezzel. A svédeknél egyébként nagy probléma az alkohol, már 9-10 éves kislányok is részegen mennek haza délutánonként. Lelakatolt, vasbeton épületekben tárolják az alkoholt, s jobban kell őrizni ezeket az épületeket, mint a bankokat. Éghajlati okokból kifolyólag, a rendkívül kevés napfény miatt egész Skandinávia depresszív, ezért isznak az emberek már gyermekkoruktól kezdve. Visszatérve a vikingekhez, a viking szónak a jelentés egyébként az, hogy öböl ember (vik=öböl). A Skandináv népek kapcsán még el kell mondani, hogy a finnek nagyon szeretnek és tisztelnek bennünket, sőt az „Akácos út” című nótát ugyanúgy játszák, csak más nyelven éneklik Tampere közepén egy kocsmában – miközben
14
2005. május
meg vannak róla győződve, hogy az egy finn dal –, mint mi Magyarországon, de hallani sem akarnak a finn-magyar nyelvi közösségről, és igazuk is van. A 80 közös szó (kéz, öv, kő, sün, stb.) még nem bizonyíték. Körülbelül 14 ezer évvel ezelőtt az éghajlati viszonyoknak megfelelően a Kárpát-medence északi részén éltek a finnek, így a Kár-pát-medencében élő népek átvettek tőlük szavakat. Azonban vadász nép lévén, ahogy megkezdődött a – jégkorszak után – a Föld felmelegedése, elindultak hűvösebb tájakra (kellett nekik a fridzsider) és így kötöttek ki végül Észak-Európában. A magyar nyelv konstrukciója valójában teljesen keleti. Ha egy francia ember meghallja azt a sumér kifejezést, hogy „baudog asszan”, semmit nem ért belőle, a magyar azonban könnyebben következtet: boldog asszony. Egy másik sumér kifejezés: „tingir ilema”, tündér Ilona. Európában sok nép mindennapjaiban jelen van a sumér, azonban a magyar nyelv, a magyar kultúra az egyik, amely a legtöbbet megtartott az ős sumér kultúrából. 10-12 éves gyerekek mondják játék közben az „an tan té musz nortaka té musz” kezdetű kiszámolós mondókát, amely egy sumér nyelvű szöveg, és egy Nortaka nevű király háborúzgatásáról szól, aki egy csata során rossz irányból támadott, ugyanis a Nap a harcosok szemébe sütött és így elvesztette a csatát. Nem tudjuk, hogy miért, de jelen van ez a szöveg és apáról fiúra adjuk tovább itt, Magyarországon, úgy, hogy rajtunk kívül egyetlen nép sem ismeri.
csontból faragott kés és kürt
Újságoló: Visszatérve a hagyományőrzésre, nincs meg annak a veszélye, hogy bizonyos szélsőséges csoportosulásokhoz kapcsolják az emberek automatikusan azokat, akik ilyen dolgokkal foglalkoznak? Szolgai István: Nincs. Illetve van két dolog, amely nem jó. Az egyik az, hogy vannak politikai csoportosulások, akiknek a tagjai bizonyos hagyományőrző tárgyakat (tarsoly, griffes süveg) viselnek, mondjuk egy tömeges megmozduláson, amelyen a televízió is jelen van és meg is mutatja őket ország-világnak. Így, önkéntelenül
ÚJSÁGOLÓ
RÖPÜL A LABDA/EGÉSZSÉG/CIVIL KURÁZSI
is asszociál az ember. A másik dolog az Árpád sávos zászló, amelyet a történelem során bizonyos szélsőséges érdekcsoportok megpróbáltak kisajátítani, holott az is kultúránk egyik ősi eleme: a legrégebbi magyar zászló, amely a miniszterelnökök eskütételénél is jelen van, hivatalos szimbólum, a Kossuth címerben is megtalálható. Valójában semmi köze a politikához. Ezt a dolgot nagyrészt a média fújja fel. Újságoló: Beszélgetésünk elején kellett volna megkérdeznem, de a végére jutott és talán így egy kis többletet is hordoz magában a kérdés. Valójában, hogy kerültél Szigetmonostorra? Szolgai István: A Pilisben kerestem magamnak házat – a már említettekből kifolyólag: egykoron a magyar
2005. május
kultúra központja lehetett –, de nem találtam megfelelőt Budakalászon és Pomázon. Így kerültem erre a gyönyörű szigetre. Lehet, hogy Isten akarta ezt. Újságoló: Ki legyen az Újságoló következő beszélgetőpartnere. Szolgai István: Egy kicsit gondban vagyok, mert még nem ismerek itt sok embert, de van egy valaki, akiről szívesen olvasnék a következő számban. Őt Nádas Zsoltnak hívják. Újságoló: Köszönöm a beszélgetést. Kis herceg
Csíp a szúnyog, szúr a darázs Elszaporodtak a szúnyogok, már nemcsak alkonyatkor támadnak, hanem gyakorta napközben is lesnek áldozatukra. Csípésük kellemetlen, de mint dr. Tettinger Antal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézetének tisztifőorvosa mondja, a szúnyogcsípésbe belehalni aligha lehet. A szúnyogok által terjesztett malária pedig Magyarországon megszüntetett betegség. Mindazonáltal a szúnyogcsípést sem szabad elhanyagolni, ma már megfelelő patikaszerek kaphatók a fájdalmas duzzanatokra. Sokkal veszélyesebbek a darázs- és méhcsípések. Nemcsak komoly fájdalommal járnak, helyükön csomós gyulladás keletkezhet, hanem allergiás reakciót is előidézhetnek. Ha pedig véletlenül a szánkba kerül egy ilyen rovar, és belénk mélyeszti fullánkját, a leggyorsabban orvoshoz kell fordulni, mert akár halált is okozhat a csípés. Enyhébb esetben, amikor karunkat, lábunkat, más testrészünket éri a csípés, nagyon fontos, hogy ne kezdjük el vakarni a szúrás helyét, bármennyire viszket is, mert ilyenkor felülfertőződhet a terület, és később akár el is gennyesedhet. A bőrt borogassuk vizes ruhával, enyhítve a fájdalmat. Ne kezdjünk el hadakozni a darázzsal, ha felénk száll, vagy berepül autónk nyitott ablakán – tanácsolja a főorvos. Ha egy ilyen csípős rovar bejut a kocsiba, azonnal álljunk meg, és úgy próbáljuk kiűzni, ne menet közben. Érdemes az elsősegély-dobozban vény nélkül kapható allergia-ellenes szereket tartani, és ez vonatkozik a hamarosan megnyíló nyári táborokra is. Ezek szezonális működéséhez egyébként az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézeteinek is hozzá kell járulniuk, megszabva a szükséges közegészségügyi feltételeket. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének Sajtószolgálata
Megtartotta éves közgyűlését a Horányért Egyesület Nagy izgalommal vártuk a 10 órát. Úgy gondoltuk, hogy a jelenlevők száma eleve véleményt alkot az Egyesület munkájáról. A létszám megnyugtató volt, a „gombóc” oldódni kezdett a torkunkban. Az éves közgyűlést ugyanis nagyon komolyan vesszük, hiszen most számolunk be az elmúlt év történéseiről, illetve elszámolunk az Egyesület pénztárába befolyt pénzek sorsáról is. Gondolom, ismerik ezt az érzést a többi civilszer-vezetek vezetői is. Fennállásunk óta ez a második ilyen közgyűlés. Az időpont megválasztásánál fontos szempont volt, hogy az
üdülőtulajdonos tagok is jelen legyenek minél nagyobb számban. Mondhatnám, hagyomány számunkra, hogy a levezető elnöknek Sasvári Pista Bácsit kértük fel, aki „mint tudjuk” jogászként katonásan vezeti le a közgyűlést. Mint a beszámolóból kiderült, az Egyesület tevékenységének két fő vonulata van: 1. Kézzel fogható, azonnali eredményeket hozó akciók szervezés, mint például a gáttisztítás vagy parlagfű irtás. 2. A „ kishíd” ügyében végzett lobbi tevékenység (melynek részletei ismertek), valamint a településrészt érintő fejlesztési lehetőségek kidolgozása. A beszámolóval kapcsolatos hozzászólásokból kiderült, nagyon népszerűek a hó végi szombati összejövetelek, ahol is olyan vendégeink voltak, akik Szigetmonostor-
15
ÚJSÁGOLÓ
CIVIL KURÁZSI/OKTATÁS
ral folyamatos kapcsolatban állnak és talán tenni is tudnak valamit a településért. Az elnöki beszámolót egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A közgyűlés második része a tervek jegyében zajlott. Rövid távú tervként szerepel a horányi játszótér rendbetétele, melynek szükségszerűségével egyetért az Önkormányzat is, és Gyermek Napra már látható eredmények is lesznek. A további játék beszerzéshez az Egyesület is hozzá fog járulni, ugyanakkor komoly feladatnak ígérkezik a játszótér karbantartása és állagmegóvása is. Az Egyesület tagjai által egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a helyi közéletben egyre nagyobb szerepet kapjanak a horányi településrészen élők. Ezzel kapcsolatban kritikák is elhangzottak, ugyanis sokan keveslik a 120-130 fős egyesületi tagságot, és további tagok toborzásának szükségességére hívták fel a figyelmet. A tagok tájékoztatására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és az Egyesületi faliújságon keresz-
2005. május
tül folyamatos, firss hírekkel kell ellátni az üdülőket és a lakosságot. A közgyűlésen felmerült a Dunakeszi-Horány kompnál a horányi oldal rendbetétele, továbbá az egyesület szavazással döntött a tagdíj emelésről: Az eves tagdíjat 2400 Ft-ban állapítottuk meg. Folyamatos visszatérő kérdés a befizetett adók mértéke és az, hogy ebből az Önkormányzat mennyit fordít vissza Horány karbantartására, fejlesztésére. A közgyűlési hozzászólásokból ugyanakkor az is kiderült, hogy bizony a település központjára is ráférne egy kis csinosítás. A Levezető Elnökünk határozott hozzáállásával a közgyűlés az idei év feladatainak elfogadásával időben véget ért. A tervek megvalósítása a tagok aktivitásán múlik. A közgyűlés után a tagsággal még hosszú ideig beszélgettünk…. Nádas Zsolt
Iskolai Hírmondó – az általános iskola rovata Papírgyűjtés Május 12-én került sor iskolánkban a tavaszi papírgyűjtésre. Összesen 8056 kg papírt sikerült tanulóinknak öszszegyűjteni. Az alsó tagozatban a 4. osztály (949 kg), a felső tagozatban a 7. osztály (1493 kg) volt a legszorgalmasabb. Továbbtanulás A 8. osztály valamennyi tanulóját felvették középfokú oktatási intézményekbe. A 21 főből 9 gyerek gimnáziumi, 10 szakközépiskolai, és 2 tanuló szakiskolai felvételt nyert. Szinte valamennyi nyolcadikos az első helyen megjelölt iskolába jutott be. Labdarúgás Néhány szigetmonostori fiatal, akik iskolánk tanulói is egyben, a Dunakanyar SE labdarúgóiként Németországban járt, Vaterstettenben, egy ifjúsági labdarúgó tornán. A gyerekek különböző csapatokban játszottak, korcsoportokra osztva, és kiváló helyezéseket értek el: Bántó Lóránd 8. o. Kőbányai Richárd 7. o. Kőbányai Levente 7. o. Székely Ágoston 6. b Vajda Gellért 6. a Bántó Tamás 5. o. Székely Mátyás 3. a
További iskolai programok: Június 2. 17. 00 óra, Zeneiskolai kamaracsoportok koncertje Június 7-8-9. Vizsgák (6., 8. osztály) Június 10. Parlagfű szedési akció Június 11. 10.00 óra, Ballagás Június 13-14. Monostor-találkozó Monostorapátiban Június 16. 18.00 óra, Tanévzáró ünnepély Június 17- 26. Német tábor Biessenhofenben Július 25-31. Kerékpáros tábor a Mecsekben
Katona Nikolett
A Kecskés Együttes pünkösdi koncertje – 2005. május 17. (tornaterem)
Autóvillamosság Guba István 06-20-9364-955 16
ÚJSÁGOLÓ
KULTÚRA
2005. május
A II. Zsoltár – és népdaléneklési találkozóról… Május 13. péntek. Nem vagyok babonás, tehát semmi félelmet nem hordozott ez a nap, számomra. Ellenkezőleg! Nagy bizakodással és reménységgel készültem erre a péntekre. Reméltem, hogy a tavaly elindított találkozó idén is kapcsolatot teremt a kistérségek református fiataljai között, és bíztam abban, hogy talán többen eljönnek, többen komolyan veszik a hívást, mint a múlt esztendőben. Sokszor kezdődik ma írás úgy, hogy a szellemi, történelmi értékeink megőrzésére hívják fel a figyelmünket. Ez a találkozó is a magyar énekes hagyományainkat hivatott ápolni. A pomázi gyülekezetből négy, Dunabogdányból és a szentendrei gyülekezetből egy-egy gyermek jött el. Az Igazgatőnő köszöntése előtt, Juhász Norbert 5.a osztályos tanuló, a szigetmonostori gyülekezet tagja mondott verset, majd közös éneklésbe kezdtünk. Ez afféle bátorító beéneklés volt, mert a vendégeink eléggé izgultak. Ezután jöhetett az egyéni bemutatkozás. Tudatosan kerülöm a verseny fogalmát, hiszen itt már mindenki nyertes, aki megtanult egy zsoltárt, dicséretet és elénekel egy népdalcsokrot. Ráadásul mindenki kapott ajándékot, amiért köszönet illeti az adakozó embereket. Dánosné Pillér Judit idejét, gondoskodását adta, Kósa Klára művésznő gyönyörű, fehér pillangós tányért, a szentendrei Antikvárium vezetője könyvet, és az Éden édességbolt tulajdonosa Pelle Csilla húsz darab csoki zongorát adott a résztvevőknek. Ez utóbbiból még a házigazdák is részesültek, akik segítettek a rendezvény zavartalan lebonyolításában. Minden résztvevőt tanáccsal látott el a zsűri elnöke, aki szintén „szigeti” (Szigetmonostor) ember: Zákányi Bálint lelkész, zenetanár. Nagyon jó lenne, ha gyermekeink bátran ki tudnának állni, és egyre többen énekelnék több száz éves magyar zsoltárainkat és népdalainkat. A felnőttek feladata és a mi felelősségünk, hogy ne merüljenek szellemi értékeink a feledés homályába. Őseink, nagyapáink, nagyanyáik is ezeket a dallamokat énekelték, ezek a szavak, gondolatok adtak számukra hitet, bizakodást, erőt. Adjuk meg hát gyermekeinknek, unokáinknak azt a lehetőséget, hogy minél többször csendüljön fel ajkukon az ősi ének. Nagyon várom 2006-ban, a pünkösdi ünnepet megelőző pénteken 15 órára a Szentendrei-sziget, a Dunakanyar, és a többi kistérségi gyülekezet gyermekeit, és családtagjait a III. Találkozóra. Velük újuljon az ének! Lázár Enikő
Egyházi Napok 2005. EGYHÁZI NAPOK – ezt a nevet választottuk tavaly a virágvasárnapi sátoros rendezvényre készülve, – vagyis fogadtuk el Szőke Lajos volt plébános erre vonatkozó javaslatát. Nem kis szerénységgel. Hiszen Németországban ez a név egy hatalmas, országos fesztivált jelöl, több helyszínnel; nagyobbat mint nálunk Kapolcs, a Sziget vagy a Miskolci Opera Fesztivál, persze pár évtizede az is ilyen kis méretben indult, egy lelkész meghívta a baráti körét. Idén – mint azt a plakátoknak és hirdetéseknek köszönhetően mindenki tudja – nem csak a helyi média adta tudtul, hogy mi készülődik a Szabadság téren, hanem olvasható volt az Internet Parókia portálján, megjelent az országos terjesztésű Reformátusok Lapjában – sőt bemondta a Kossuth Rádió is. Három napos volt a rendezvény-sorozat, ahol párhuzamosan voltak felnőtt és gyermek programok folyamatosan. 50-50 ember vett részt a szervezésben mind katolikus, mind református részről. Szombat délben a helyi civil szerveződések négy bográcsnyi ennivalója: a Horányért Egyesület marhalábszárból készült gulyása, a Béke Nyugdíjas Klub sertés-pörköltje, a Nosztalgia Klub töltött káposztája, a Reménység Hangjai Kórus birkapörköltje és a
Baba-mama Klubnak a Faluszépítészeti Egylettel közösen készített 400 palacsintája és gofrija szinte kevés volt.
Műsor közben – Egyházi napok 2005.
Pénteken Czabán Angelika énekművész műsora és Hofher József, csobánkai jezsuita plébános felejthetetlen szavai után, a fagyos szélben a sátoron kívülről is néztük, ahogy a kisoroszi gyülekezet zengte és táncolta Illés Lajos Te Deumát. Kinek hogyan? De valahogy mindenkinek ismerős az ott megfogalmazott gondolat:
17
ÚJSÁGOLÓ
KULTÚRA/DINNYÉS INTERJÚ
„Téged Uram dicsérünk” (a latin „te deum laudamus” tükörfordítása), vagy „Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen!” (a Zsolt 118: 24-ből vett bibliai idézet), esetleg a reklámból: „Oh, a happy day” formában (a zsoltár angol nyelvű gospel feldolgozása).
2005. május
tottak, érkeztek az országosan elismert vendégek: Dinynyés József, az „irodalomfüggő” és este Sillye Jenő, aki egy pár akkorddal templomot csinált a sátorból. S mindezen műsorok közben és mellett, aki merte s észre vette, lehetett egy különleges élménye a Láthatatlan Színházban. Vasárnap délután megtelt az ebédlő a bohóc és báb műsorra, míg a kíváncsiak igazán kemény kérdéseket tehettek fel lelkészeinknek: az állam és az egyház kapcsolatáról, átvilágításról, az új pápáról, a falunk jövőjéről… Ez egy komolyabb nap lett: Kovács Attila filmje és az Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója a szökőár utáni újjáépítésről, könnyeket csalt sokak szemébe, s felelősséget ébresztő gondolatokat hozott elő mindenkiből. Este pedig a Szövetség zenekar szolgálata és Varga László, kecskeméti lelkipásztor igehirdetése az istentiszteleten már a vigasztalás üzenetét közvetítette számunkra.
Láthatatlan színház– Egyházi Napok 2005.
Szombaton szokatlan látvány fogadta a szigetmonostori és horányi embert. Fekete „csuhás”, sötét nagyszakállú görög szerzetes és két fehérbe öltözött mosolygós, fiatal apáca. S míg a gyerekek pünkösdi királyt válasz-
„A szó maga a dallam” Dinnyés József zeneszerző, dalszövegíró, ének szakos tanár, falujáró előadóművész, a Pettőfi rádió Versben, dalban – énekmondók című műsorának műsorvezetője. Első önálló szerzői estjét 16 éves korában tartotta Szegeden. Vele beszélgetett az Újságoló, munkásságáról, dalba öntött vesekről, s az élet dolgairól. Újságoló: Kicsoda is valójában Dinnyés József? Dinnyés József: Erre nehéz válaszolnom. Azt szokták mondani, hogy Dinnyés József egy foglalkozás. De fogalmazhatok úgy is, hogy népművelő vagyok, hiszen nemzetismeretre, népismeretre tanítom az embereket, de azt is mondhatom, hogy egy közvetítő, vigasztaló vagyok. Igazából egyik sem teljesen megfelelő meghatározás, ezért találtam ki magamra azt a kifejezést, hogy daltulajdonos. Újságoló: Hogyan kezdődött a pályafutása? Dinnyés József: Az 1960-as évek végén döntöttem úgy, hogy a magyar költészet felé fordulok, magyar költők verseit zenésítem meg. Kétféle költészet van: Az egyik az európai költészet, a másik a nemzeti költészet. A nemzeti költészet – a különféle nyelvi sajátosságok miatt – nem fordítható le veszteség, torzítás nélkül más nyelvre, míg az úgynevezett európai költészetet nem
18
Hogy lesz-e folytatás? S milyen lesz? Az mindannyiunk közös lehetősége. De egy biztos a szervezők arra készülnek, hogy 2006-ban a sport adja majd az Egyházi Napok tematikáját. S a különböző sportágak képviselőit igyekeznek megszólítani, hogy alakítsuk közösen május elején falunk egyik színfoltját. Sándor Gabriella és Sándor Balázs uralják azon nyelvfordulatok, képek, nyelvi eszköztárak, amelyek csak az adott nemzet nyelvében vannak jelen. Arany János Toldi című művét például lehetetlen lefordítani más nyelvre, gondoljunk csak a kezdő sorokra. Én a nemzeti költészet dalban történő feldolgozásának útján indultam el: 18-20 éves szegedi fiatalként a kortárs magyar költészettel kezdtem, elsőként az úgynevezett „Hetek költőcsoport” egyes tagjai kerültek terítékre: Bella István, Buda Ferenc, Ratkó József, Serfőző Simon, Kalász László. Rajtuk keresztül jutottam el egy másik költő generációhoz, az úgynevezett „Kilencek költőcsoporthoz”: Utassi Józsefhez, Kiss Benedekhez és a többi költőhöz, majd Nagy Lászlóval, Szécsi Margittal, Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal egészült ki az első repertoárom, koncertem, amely az „Előszó” nevet kapta. Az évek, évtizedek során, az egyik költő megismerése mindig elvezetett egy másikhoz is. Újságoló: Mi jut eszébe erről a szóról, hogy előadóművészet? Dinnyés József: Az előadó feladata, hogy úgy közvetítse a művet, hogy azt megértsék. Én azt a fajta előadó művészetet szeretem, amely alkotó jellegű. Alkotónak tekintem azt a színművészt, aki egy versmondással figurát tud teremteni, ilyen például Galkó Balázs. Ő képes József Attilaként megjelenni úgy, hogy a színészi, előadói eszközök mellett semmi mást nem használ. A hiteles előadóművészetben nincs helye a felüle-
ÚJSÁGOLÓ
DINNYÉS INTERJÚ
tességnek, a hanyagságnak, a közönynek. Ha csak egy negyedórára is ki tudom billenteni az embereket a hétköznapi létükből, akkor azt mondhatom, hogy sikert értem el az előadással. Csodálatos érzés amikor azt mondják az emberek, hogy a bemutatott művek által valamit kaptak, valamire rádöbbentek a Dinnyés segítségével.
Dinnyés József – Egyházi Napok 2005.
Újságoló: Miért pont a költészetet választotta előadásainak alapanyagául? Dinnyés József: A kérdésben benne van a válasz: Miért ne. Számomra a költészet a legfontosabb gondolatközvetítő eszköz, ugyanakkor egy nemzet nyelve nagyon fontos, ápolni, gondozni kell. A magyar nyelvnek van egy sajátságos zenéje, egyszerűen benne rejlik a zeneiség, a dallam. Ugyanakkor a nyelv, a szavak által kifejezett hangulat a zene, a dal által felerősíthető, közvetíthető. Amikor a nyelv hangulata zenei formát kap, akkor a szöveg megemelkedik, mint amikor a kisgyermek pipiskedik, hogy jobban lássák az emberek. Azonban nagyon fontos az arányok megtalálása, nem szabad, hogy a zene, a dallam a nyelv fölé helyezkedjen, mintegy elnyomja, de ugyanez fordítva is igaz. Valójában a szó maga a dallam, a verskép a kotta. Újságoló: Mostanság „panaszoltam” egy versbarát ismerősömnek, hogy azt vettem észre magamon verset olvasván, hogy gyakran nem is törődöm a jelentéssel, mindinkább a szavak láncolata, a láncszemek összeillesztéséből adódó játékosság, a szavak egymásutáni-
2005. május
ságából fakadó csilingelés vagy pattogás stb. az, ami élményként jelenik meg számomra. Dinnyés Józef: Ennek Weöres Sándor a nagy tudora. Ő tudott olyan verset írni, hogy az égvilágon nem jelentett az semmit, betűkből összerakott süket szavakból állt, melynek adott egy címet, hogy befolyásolja az olvasót. Mondtuk is neki, hogy Sanyi bácsi, hát ez a vers nem is arról szól, ami a címe, mire azt felelte, hogy akkor írd magadnak át a címet arra amit szerinted jelent. Ezek nyelvi játékok voltak. A vers valójában közösségi jellegű, egy közösségről, közösségnek szól és úgy gondolom, hogy amikor az ember rátalál egy vers dallamára és azt bemutatja, előadja, akkor maga is közösségi munkát végez. Én ezzel kívánok hozzájárulni az emberek teljesebb, egészségesebb életéhez. Újságoló: Az eltelt évtizedek alatt a befogadói közeg, a közönség mennyire változott meg? Dinnyés József: Azok az értékek, amelyeket a ’60-as, ’70-es, ’80-as években a plebejus, azaz közösségi költészet hordozott, a mai ember számára is ugyanolyan értékek, ugyanolyan fontosak. Annyiban volt más a helyzet néhány évtizeddel ezelőtt, hogy abban az időben volt egyfajta érzékenység az emberekben a gonosz hatalom bajuszát csipkedő szavak, mondatok meghallására. A műnek volt egy olyan szerepe, hogy a hatalom gonoszságait leleplezve figyelmeztesse az embereket arra, hogy van más, jobb élet is, amelyet – nagy változásokat elindítva – magunknak kell megteremteni. Úgy gondolom, hogy 1989 után sem történt meg a nagy minőségi változás, s bár elnevezésében egy másik államformába kerültünk, azonban ez is ugyanolyan rossz, mint az előző. Ezért is mondtam, hogy a plebejus költészet által közvetített értékek ugyanúgy aktuálisak ma, mint 20-30 évvel ezelőtt. Újságoló: A szocializmusnak nevezett rendszerben akadtak gondjai a versek megzenésítéséből kifolyólag? Dinnyés József: Nekem nem, de a hatalomnak annál inkább. Voltak ugyanis tiltott költők, illetve versek, én azonban egy percig sem gondolkodtam a megzenésítésükön. Ha a hatalomnak nem kellenek a versek, hát akkor ne olvassa, ne hallgassa meg őket. Persze mindig akadtak olyan emberek, akik úgymond éberek voltak és gondosan feljelentettek. Dúdolni azonban farkasok ellen is szabad szép éneket, sőt kötelező. A lelkünkben lévő szépséggel ellensúlyozni lehet a farkasok pusztítását, a falkaszellemet. Ez az ember békesség felé vezető külső és belső harca. De nem is harc ez, hanem az élet működésének a rendje. Újságoló: A hatalom irányából érkező állandó figyelem egyfajta elismerésként is felfogható. Dinnyés József: Én azért nem kívánok senkinek olyasfajta elismerést, hogy egy év 12 hónapjából 6 hónapot rettegjen az ember, nehogy észre vegyék, hogy a tiltás ellenére fellép.
19
ÚJSÁGOLÓ
DINNYÉS INTERJÚ
Újságoló: Ma van mitől félnie, rettegnie Dinnyés Józsefnek? Dinnyés József: A közönytől, a felületességtől, melyek egyre nagyobb méreteket öltenek a mindennapokban, például az oktatásban, a munkavégzésben, az emberi kapcsolatokban. Ezek ellen sokat kell harcolni. Azok, akik ezen változtatni tudnának, sajnos nem fognak össze, bizalmatlanok, félnek attól, hogy szembefordítják őket egymással. Jó volt látni itt, Szigetmonostoron, előadás közben, hogy két különböző felekezetű pap kezet fogott egymással. Újságoló: Dinnyés József milyennek látja a mai Magyarországot? Dinnyés József: Úgy néz ki az ország mint egy komfortos börtön. Míg azonban régen az erős legyőzte a gyöngét, ma egy-két kicsi gyönge tartja a nagy erőset fogva, s azért, hogy ez a nagy erős ne lázadozzon, ad neki útlevelet, óriási méreteket öltő rendezvényekkel ejti kábulatba, elhiteti vele, hogy szabad, holott rabságban van. Újságoló: Van kiút? Dinnyés József: Persze, hogy van. Emberi méretekre szabott, átlátható, közösségeket teremető emberi kapcsolatokat kell létrehozni. Az embereknek találkozniuk, beszélgetniük kell egymással. Újságoló: A szigetmonostori Egyházi Napokon tartott előadásának volt valamilyen központi gondolata? Dinnyés József: Igen. Kell, hogy Isten odabújjon hozzánk, mert mi árvák vagyunk. Azt hiszem, hogy sikerült eljuttatni az emberekhez ezt az üzenetet. Egyébként az árvaságról jut eszembe, hogy a magyar költészetet évszázadok óta nagyban meghatározza az ország történelmi helyzete, az, hogy gyakorlatilag 400 esztendeje, a török óta gyarmati sorban él a magyar nemzet. A költészeten belül kialakult egy erőteljes, termékeny irányvonal, amely a függetlenségről, a kegyelem állapotának kereséséről szól. Úgy érzem, hogy ezeket a verseket lehetőségeimhez mérten továbítani kell az emberekhez. A magyar költészet tárháza egyébként annyira bőséges, hogy mindig lehet újabb és újabb előadást összeállítani belőle. Úsjágoló: Műsor közben vettem észre, hogy a gitárjának húrjai alatt egy szöveg van felírva. Dinnyés József: Nem szó szerint mondom, de a lényege a következő: A vádlottak igazát is szem előtt kell tartani, nemcsak a vádlókét. A magyar nép a történelem során sokszor vádlott állapotban volt és most is gyakorta, határainkon kívül és belül is sokan jogtalanul vádolják. Újságoló: Ez a fajta előadói attitűd egyfajta harc? Dinnyés József: Magatartás inkább. Izraelben élő magyar költők verseinek megzenésítésével is foglalkozom, azért, hogy bemutassan a kultúrájukat vesztett Magyarországon élő izraelitáknak, hogy lám itt van egy maréknyi embercsoport nemzetük gondolatvilágával, a-
20
2005. május
melynek megismerése segítség lehet az emberek számára az önismeretben, nemzetük, népük, önmaguk megismerésében. Ez a cél. Az önismeret mennél inkább jelen van egy nemzetben, annál simulékonyabban képes együtt élni egy másik nemzetcsoporttal, amely lehet, hogy valójában ugyanabból a termőföldből nőtt búzából készült kenyeret eszi. Újságoló: Az, hogy az ember kiül a színpadra egy gitárral és magyar költők verseit énekli meg, fel tudja venni a versenyt, a zenei piacot elözönlő különféle áramlatokkal? Dinnyés József: Politikusok szokták mondani, hogy nem korszerű amit, és ahogy csinálok. Egy másik kifejezés, amit gyakran hallok, hogy marginális, rétegzene. Én ezt pont fordítva gondolom: Ez a nemzeti, az irodalmon keresztül ez a műfaj része inkább az alapműveltségünknek. A fogyasztásorientált társadalmakban éppen a rétegműfajok hatalmas méretű fogyasztása nyomja el azokat a műfajokat, amelyek egy nemzet karakterét határozzák meg. A népdal, a magyar költészet, a magyar nyelv sajátosságaira épülő dallamok azonban mindig meg voltak és mindig is lesznek, búvópatakként terjednek évszázadok, évezredek óta. Ez az igazi fundamentum, amely szilárd és örök érvényű. Épülhet rá akár divatos csarnok, amit időnként felújítanak, lebontanak, újraépítenek. Nekem az a legfontosabb, hogy az alapot mutassam meg az embereknek. Ugyanakkor úgy veszem észre, hogy aki eljön az előadásomra meghallgatni, az azért teszi, hogy gondolkodjon. Újságoló: Fontos, hogy gondolkodjon? Dinnyés József: Persze. Különben nem kapnék tőle jutalmat. Újságoló: Mi a jutalom? Dinnyés József: A figyelem és mindaz, mit általa magába enged: a szavak, melyek beépülnek a mindennapi beszédébe, gondolataiba; az olvasás iránti igény felébredése vagy megerősítése és még sorolhatnám. Újságoló:Üzenne valamit az újságon keresztül a szigetmonostori embereknek? Dinnyés József: Szerte az országban, a településeken évszázadokra visszamenőleg összeállított névsor alapján emlékfákat, emlékműveket állítunk a tanítóknak, melyeket a falvak jeles napjaikon avatnak fel, veszi birtokba a faluközösség. Bátran állítsák fel Szigetmonostoron is a tanítók emlékfáját, emlékezzen a község azokra az emberekre, akiktől megtanultak írni és olvasni. Nagyon fontos ez, hiszen az emberi műveltség tőlük indul. Nagy veszélyben van azon településnek a jövője, ahol nincs iskola, óvoda, közösségi hely, amely megtartó erejénél fogva a falu és a haza szeretetére kell, hogy nevelje a gyermekeket. Újságoló: Köszönöm a beszélgetést! Kovács Attila
HARANGSZÓ
ÚJSÁGOLÓ
Harangszó Hétfő és Csütörtök Vasárnaponként
A reformátusoknál: Vasárnap:
A katolikusoknál: 17.00 11.00
Szentmise Szentmise
Újra hármaznak a református templomban Úgy tűnik, a Szentháromság Isten van velem, mert: - Akkor fordultam iskolás korba, amikor az idő kereke is átfordult a harmadik évezredbe. - Már ötödik osztályban megoldódott a tovább tanulásom. Olyan iskolába jutottam be, ahová csak minden harmadik jelentkezőnek sikerül, a Szentendrei Református Gimnáziumba. Otthon érzem magam. - Olyan eseménynek lehettem szemtanúja, ami csak keveseknek adatott meg: Harangszentelés volt a szigetmonostori gyülekezetben, ahol Madai Gyula szavaival azt is elmondhattam „Mi a harangszó”. A háború utolsó nyarán, 1944 augusztusában besorozták a református templom középső – akkor legrégibb – harangját. Sokan élnek még azok közül, akik gyermekként, vagy fiatal felnőttként megélték ezt a szomorú eseményt. Látták, amikor ledobták a harangot a toronyból, megsiratták, amikor szekérre tették és elvitték. Mintha a szívükből téptek volna ki egy darabot. Az akkor készült képekből kiállítást is rendezett Molnár Zsolt. Az emberek a legféltettebb kincseiket hozták el. Érdekes volt látni, ahogy a részvevők találgatták, kit is láthatnak a képeken. A régi harang 109 kg-os volt, az új 140 kg. Díszítése: Babérkoszorú vesz körül egy biblián álló gyertyát. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 15,28). „Szóljon ez a harang, a 60 évvel ezelőtt honvédelmi célra elvitt harang emlékének, és mindazokért, akik a háborúban a hazáért életüket áldozták.” Másik oldalon: „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.” (1Kor 15,20). „A harang L.T. és a gyülekezet nagylelkű adományaiból újíttatott meg 2004-ben.” Az ünnepség kezdetén mi, a gyermekkórus hívogattunk énekszóval – a harang helyett – a templom elé a feldíszített haranghoz. Zajácz János köszöntötte verssel az új harangot, s Fónagy Miklós esperesünk áldása után elindult a harang fel a toronyba, ahol már két testvére várta. Nem láttam, hány erős férfikéz kapaszkodott a kötélbe, hogy vigyázzák a harang útját, de annyi biztos vigyáztunk mind, akik ott voltunk, tágra nyílt szemmel, imádsággal, az asszonykórus énekléssel. A toronyban többen is várták. Felemelő érzés volt látni, ahogy mél-
2005. május
Csütörtök:
10.00 10.30 14.30 19.00
Gyerekkórus Istentisztelet Különleges istentiszteletek Bibliaóra
tóságteljesen emelkedett a magasba. Le sem tudtuk venni a szemünket róla, – én ugyan egyszer körülnéztem, vajon más ugyanolyan áhítattal nézi-e. Amikor beemelték az ablakon, valaki az ünneplők közül megszólalt: - Halleluja! Hazaérkezett. Istennek hála!
A harang beemelése – Fotó: Mohai Péter
Míg a harangot a mesterek felszerelték, bevonultunk a templomba és a Hegyi beszédből szólt hozzánk Isten. Majd Sándor Balázs lelkipásztorunk szavait megfogadva, hogy 3 harang most már 3 generációt hívogat, megszólalt az új harang, s a gyülekezet együtt énekelt a három haranggal: „Égi Atyánk, oh nagy Isten… Legyen köztünk a harangszó Isten imádásra hangzó…” Ugyanerre intett bennünket, unokákat Herth Nándorné is verssel. S végül Dzsida Jenő imádságával, amit dr. Dragonné Herth Júlia mondott el, indultunk át a Gyülekezeti házba, ahol a januárban alakult „A reménység hangjai” kórusunk lepett meg mindenkit egy lendületes négyszólamú bemutatkozással. Krafcsik Ibolya kántorunk álma vált valóra ezzel az első fellépéssel, végre van felnőtt kórusa is falunknak. S akkor a kiállítás megnyitón mondhattam el én is a versemet. Ezen a napon mindenből volt legalább három, vers, kórus, harang…s az Isten teljessége. Boldog nap volt. Jó emlékezni, ha a falu legpontosabb órájával megszólalnak a harangok, mindig eszembe jut. Köszönöm Istenem. Juhász Norbert 5. osztályos tanuló
21
TRADÍCIÓ
ÚJSÁGOLÓ „…olyan
mint az élet”
Tahitótfaluról észak felé haladván, Kisoroszi határában, az út menti dimbes-dombos tisztáson, egy jó kedvű, különleges sportágat művelő társasággal találkozhat hétvégenként az utazó: a sziget íjjászaival. Vezetőjükkel, Képíró Gáborral beszélgetett az Újságoló. Újságoló: Kezdjük egy rövid bemutatkozással. Képíró Gábor: Képíró Gábor vagyok a Tahitótfalu Aranyszarvas Közhasznú Íjászegyesület (TAKI) elnöke. Most, Pünkösd szombatján a tahitótfalui országos nyílt íjászversenyen vagyunk, kb. 70-75 fős versenyzői létszámmal. Vadászversenyt tartunk, ami azt jelenti, hogy életkortól, illetve íjfajtától (tradicionális-, vadászreflex-, csigás íj) meghatározott távolságból kétdimenziós, állat alakú célokra lövünk.
2005. május
lyeket az íjászat által úgymond játszva lehet elsajátítani, gyakorolni. Ezért is szeretnénk, ha minél többen „megfertőződnének” ezzel a sportággal. Újságoló: Kiknek ajánlod az íjászatot? Képíró Gábor: Mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül. Bárki eljöhet ide közénk, és bátran kipróbálhatja. Újságoló: Divat ma Magyarországon ez a sport? Képíró Gábor: Igen. Azt lehet mondani, hogy nagyon sok ember gyakorolja ezt a sportágat, egyesületekbe tömörülve is, és ami a legfontosabb, hogy elsősorban nem a teljesítmény okán íjászkodnak az emberek, hanem örömből, szórakozásból. Népszerűségét mutatja az is, hogy a jó idő beköszöntével gyakorlatilag minden hétvégén van valamilyen nyílt íjászverseny az országban, ami azt jelenti, hogy némi nevezési díj ellenében bárki megmérettetheti magát saját csapatán kívül álló íjászokkal is. Újságoló: Költséges sportág az íjászat? Képíró Gábor:Az íjak nem túl olcsók, azonban hosszú élettartamúak, így nem igényel folyamatos anyagi beruházást. Egy komolynak mondható felnőtt íj 30.000 Ftnál kezdődik és a határ a csillagos ég. A fából készült veszők általában 1.000 Ft/db áron már megvásárolhatóak. Ha valaki eljön ide hozzánk edzeni, akkor többféle íjat is ki tud próbálni, így tájékozódni tud arról, hogy számára milyen íj a legmegfelelőbb. Egyesületünk több gyártóval is kapcsolatban áll, így vásárlásban is segítséget tudunk nyújtani.
Bemelegítés – Országos Íjászverseny, Tahitótfalu, 2005.
Újságoló: Bemutatnád röviden az egyesületet? Képíró Gábor: Az egyesület hivatalosan 2004. március 15-én alakult meg egy újságban közzé tett felhívásomra. Korábban a környéken több kisebb-nagyobb íjászcsoportosulás volt és azokat szerveztük egyesületté. A tagság az induláskor 26 főből állt, jelenleg 46-an vagyunk. Nem volt véletlen az egyesület bejegyeztetésénél a dátumválasztása sem, hiszen célunk – mint az egyik ősi magyar sport – a tradicionális magyar íjászat hagyományainak ápolása, terjesztése. Külön öröm számunkra, hogy egyre több fiatal érdeklődik a sportág iránt. Ők olyan szintet fognak elérni, amiről mi felnőtt íjászok csak álmodni merünk. Újságoló: Miért fontos az, hogy íjászattal foglalkozzanak a fiatalok? Képíró Gábor: A tradíciók ápolása mellet az íjászatnak nevelő hatása is van: kitartásra, pontosságra, önfegyelemre, türelemre tanítja az embert. Ezen tulajdonságok a mindennapi életben is rendkívül fontos dolgok, me-
22
Szolgai István grafikus rajza
Újságoló: Hol és mikor vanank az egyesületi edzések? Képíró Gábor: Szabadtéri íjászatra alkalmas idő esetén minden hétvégén, szombaton és vasárnap 15.00 órától tartunk edzéseket itt, Tahitótfalu határában, a kisoroszi út mentén. A gyakorlópályát egyébként az egyik egyesületi tagunk bocsátotta a rendelkezésünkre. Edzéseink
TRADÍCIÓ/SZENT-IVÁN NAP
ÚJSÁGOLÓ
nem mások, mint házi örömíjászatok, ami azt jelenti, hogy mindenki kialakít egy célt és a célra legjobban lövőt megajándékozza valamivel. Nagyon jó társaság gyűlt össze, egy abszolút családias légkört kialakítva tudunk gyakorolni. Újságoló: Mi lesz az egyesület következő akciója? Képíró Gábor: Az évi két verseny (tavaszi és őszi) rendezése mellett tervezünk egy nyári íjásztábort és szívesen vállalunk különféle fellépéseket is. A közeljövőben az Eper Fesztiválon négy darab bemutatónk is lesz június elején és Szigetmonostorra is ellátogatunk június 25-én, a Szent-Iván napi falurendezvényre, ahol az íjfajták bemutatásától kezdve látványos hatástani bemutatókon át, egy – a helyszínre szabott – kisebb vadászversennyel is készülünk és természetesen íjásztatást is
2005. május
vállalunk, ami azt jelenti, hogy megfelelő szakmai felügyelet mellett kipróbálhatja a gyerekek az íjászatot. Újságoló: Végezetül – ha van ilyen, – megosztanál az olvasókkal egy, az íjászberkeken belül közszájon forgó mondást? Képíró Gábor: Természetesen. A modernkori íjászat egyik úttörőjétől, az angol Saxon Pope-tól származik a következő gondolat: A nyílvessző röppályája olyan, mint az élet: kezdetben meredeken ível fölfelé, majd a zenitre érve stagnál és onnan, akárcsak az élet, meredeken lefelé ível, míg végül egy enyhe sóhajjal becsapódik a földbe… Újságoló: Köszönöm a beszélgetést! Találkozunk június 25-én, a szigetmonostori Szent-Iván Napon. Kis herceg
SZENT-IVÁN NAP 2005. június 25-én, a szigetmonostori labdarúgó pályán 12.00 óra: (15.30-ig)
Mesterségek bemutatója - te is kipróbálhatod: Nagy Kristóf - kovácsmester, Schefcsik Ferenc és Radomir Maja – fazekas mesterek, Tóth Júlia – szalmafonó, Szirony György – fajáték készítő
Hagyományőrző mesterek munkáinak vására Díszítő- és használati tárgyak, eszközök az ország minden tájáról!
14.00 óra
Íjászbemutó, gyermekek íjásztatása Tahitótfalu Aranyszarvas Közhasznú Íjászegyesület (TAKI)
15.30 óra
Világszám, világszám Az Óperenciás Színház (Budapest) darabjának előadása (bábokkal és jelmezesekkel)
16.30 óra
Szentendrei Fúvószenekar
17.00 óra
Zöldsziget Táncegyüttes, Dunazug Zenekar, Béke Nyugdíjas klub és a szigetmonostori általános iskola tanári kórusának műsora
18.00 óra
Moldvai táncház a Kontáros zenekarral (tánctanítással)
19.30 óra
Jagelló együttes (Göd)
22.00 óra
Tűzvarázslók előadása (tűzzsonglőr csoport; Budapest)
22.25 óra
Tűzugrás dudazene kíséretében (dudán játszik: Nagy Zoltán)
23.00 óra
Tűzijáték
23.20 óra
Jagelló együttes
18.00 órától vacsora: marhapörkölt; Továbbá: Könyvessátor, játszóházak, büfé, kürtös kalács, vattacukor stb. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! A rendezvény látogatása díjtalan. További információ: 06-70-3740-541-es telefonszámon. 23
PROGRAMAJÁNLÓ
ÚJSÁGOLÓ
2005. május
A háztartási hulladék elszállításának rendje Hétfő: Horány településrészen az üdülőtulajdonosok lila önkormányzati zsákba, az állandó lakosok pedig szemétgyűjtő edényben tehetik ki ingatlanuk elé a háztartási hulladékot, melyet a szigetmonostori önkormányzat alkalmazottai szállítanak el. Kedd: A fehér önkormányzati zsákban kihelyezett lombhulladék elszállításának napja. Csütörtök: Ekkor történik az ófaluban, az ingatlanok elé szemétgyüjtő edényben kitett háztartási hulladék elszállítása.
- Néptánc Minden héten Kedden, 19.00 órától 21.00 óráig a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tornatermében néptáncoktatás.
- Horányért Egyesület -
- Baba Klub -
Minden hónap utolsó szombatján egyesületi összejövetelt tartunk a horányban található Napsugár Étteremben. Sok szeretettel várunk minden egyesületi tagot és tagságon kívüli – horányi és szigetmonostori – lakost egyaránt!
A Baba klub összejövetelei: Kéthetente pénteken 9.30 órai kezdettel várjuk a foglalkozás iránt érdeklődőket! Helyszín: Szigetmonostor, Fő utca 14.
- Polgárőrség gyűlése -
- Karate Klub az iskolában -
Minden hónap utolsó péntekén 19.00 órától a Klubházban Szeretettel várunk minden tagot, és érdeklődőt egyaránt!
Hétfő: Gyermek, kezdő, Felnőtt és haladó
18.00-19.30
Szerda: Gyermek, kezdő, Felnőtt és haladó
18.00-19.30
Kézműves foglalkozások a Klubházban Ezúton értesítjük a tisztelt érdeklődőket, hogy a Mesterségek Műhelye, Játszóházak gyermekeknek és a Csináld magad… (Kreatív hoobi szakkör) elnevezésű kézműves foglalkozások június 1-től, szeptember 1-ig szünetelnek. A foglalkozások vezetői: Bihari Edit, Menyesné Juhász Olga és Tóth Júlia
Parlagfű! Ne tűrd a kertedben, a földeden! Törvény is kötelez erre, de becsületbeli kérdés is ez ma már. Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet
24
Gondolkodjunk együtt! A FIDESZ MPSZ helyi Képviselői, Csáki Ferenc és Végmann Tibor fogadóórát tart a lakossággal történő szorosabb együttműködés reményében, minden hónap első szerdáján a Klubházban, 17.30-tól. Bármilyen témában várjuk a kérdéseket, felvetéseket, terveket, elképzeléseket! Tervezzük közösen a jövőt! Tisztelettel: Csáki Ferenc és Végmann Tibor képviselők.
ÚJSÁGOLÓ
SPORT
2005. május
Béla bácsi: Nem. Olyan felszerelésben játszottunk, amihez olcsón hozzá tudtunk jutni. Amikor megalakult a csapat, sőt még előtte, a háború alatt, például a másodKülönös képekre bukkantunk: régi szigetmonostori labosztályú budapesti Vasas bordó-fehér mezében küzdarúgó csapatokat ábrázolnak. Klement Béla bácsival, döttünk. Azokat még én szereztem úgy, hogy járogata szigetmonostori csapat egykori középpályásával tam a Vasas edzéseire és amikor elköszöntem tőlük, (1943-48), volt intézőjével beszélgetett az Újságoló a megkérdeztem a Sebes Guszti bácsit, hogy tudna-e adni képek kapcsán a helyi labdarúgás történetéről. a szigetmonostori csapatnak egyenfelszerelést? Két zsákkal is kaptam tőle… (Sebes Gusztáv 1949 és 1956 Újságoló: Ismerősek Bála bácsinak a képek? között a Magyar Labdarúgó Válogatott szövetségi kapiBéla bácsi: Hogyne. Valamikor együtt fociztam a kétánya volt, az ő nevéhez fűződik a világhírű Aranypeken látható emberekkel. Sajnos már mind elmentek csapat kialakítása, amellyel 1952-ben olimpiát nyert, közülünk. végigverte Európa számottevő válogatottjait, világraÚjságoló: Hogyan emlékszik Béla bácsi? Szigetmonosszóló 6:3 arányú győzelmet aratott Londonban az angotoron mióta van labdarúgás? lokkal szemben, és 1954-ben világbajnoki döntőig veBéla bácsi: Körülbelül 1932-34-ben alakult az első csazette az együttest, ahol viszont favoritként a németektől pat, de intenzív, bajnokságokban is részt vevő együttes kikaptak. – A szerkesztő.) Háború után már tudtunk váelőször a II. Világháború után jött létre a mi koroszsárolni saját felszerelést: fehér mez fekete csíkokkal. A tályunkból. 1947-ben játszottuk az első bajnoki mérkőpénzt úgy teremtettük elő, hogy a Mócsai Pista bácsival zéseket, a szomszédos járásban indulva, hiszen itt akkor nyakunkba vettük a falut, felkerestük az iparosokat, még nem volt bajnokság. Kistarcsa, Csömör, Cinkota, hogy adjanak kölcsönt a csapatnak, melyet különféle Dunakeszi MÁV, Fóti MÁV stb. volt az ellenfelünk, a bálok rendezésével majd visszafizetünk. Így is történt. Közép-Magyarországi Labdarúgó Alszövetséghez tarEgyébként egyszer, toztunk. Ez egy magavalamikor a ’70-es, sabb osztályt jelentett, ’80-as években a mint a jelenlegi körcsapat megkapta a zeti bajnokság. Az őmagyar válogatott szi szezonban 6. hemezét, azonban csak lyen álltunk a 16 csacímer nélkül lehetett patos bajnokságban, viselni, a járás levesajnos azonban a szűtette a felszerelékös anyagi lehetőség sekről. miatt nem sokáig tudÚjságoló: Említette, tunk versenyben mahogy 1948 után több radni, a tavaszi szeéves szünet is volt a zonban már el sem szigetmonostori labindultunk. Akkoriban darúgás életében. még teherautóval járHogyan alakult újjá tunk az idegenbeli a csapat? mérkőzésekre, volt, A kép 1932-34 körül készült. Jobbról balra: Bottlik János, Szabó László, Papp MiBéla bácsi: Amikor Papp László, Rózsa Sándor, Mócsai Rudolf, Mócsai János, Toller Ferenc, hogy kettőre is szük- hály, Tóth Ferenc, Kozák János, Vitéz Gusztáv Budapest légvédelmi ség volt, mivel sok gyűrűjét építették ki – amelynek része volt a Szentendszurkoló (50-60 fő) kísérte el a csapatot. rei-sziget, Szigetmonostor –, az ágyúk (8-10 légvédelÚjságoló: Ennyire népszerű volt a labdarúgás? mi ágyú) telepítésével magyar katonák is érkeztek a faBéla bácsi: Igen. Régen a focipálya ott volt, ahol most luba és az ő csapatban való szerepeltetésükkel alakult Horány felé az új házak épülnek. Megesett, hogy 1 újjá a szigetmonostori labdarúgás. 1956-ig voltak itt a Ft/fős helyárral 1002 Ft-os bevétele volt a csapatnak, katonák. Volt köztük sok jó játékos, például egy sas1002-an voltak kíváncsiak a mérkőzésre. Sajnos a páhalmi gyerek leszerelése után NB III.-ban játszott tolyához egy szomorú emlékem is köt, ugyanis 1948-ban vább. Az volt a beceneve, hogy „csontkeret”, mert egy egy Tótfalu elleni kupamérkőzésen ott törtem el a lárendkívül vékony srác volt. bam úgy, hogy utána már nem tudtam igazán intenzíÚjságoló: Az 1950-es évekhez fűződik a magyar labda-ven focizni. A mérkőzést követően a csapat életében is rúgás aranykora? Találkozott akkoriban jelentős játéktörténet egy törés, mérkőzésre-mérkőzésre szétesett. erőt képviselő csapattal a szigetmonostori együttes? Két-három évig nem is volt csapata a falunak. Béla bácsi: Barátságos mérkőzést játszottunk a másodÚjságoló: A mez már akkor is zöld-fehér volt? osztályú óbudai NSC-vel, a Kommunista Párt hozta ide
„Régi idők focija”
25
ÚJSÁGOLÓ
SPORT
őket, amolyan hírverő mérkőzés gyanánt. Mondták is, hogy no, most megtanítják focizni a monostoriakat. Végül 4:0-ra kaptak ki tőlünk. Újságoló: A Szentendrén állomásozó, itt, a szigeten is gyakorlatozó szovjet katonák is fociztak? Béla bácsi: Hogyne. Játszottak ők is a járási bajnokságban.
1962. Kövérek-soványak mérkőzés. Kövérek (jobbról balra): Bottlik János, Mócsai Ferenc, Virág Sándor, Szécsényi József, Papp Mihály, Debreczeni László, Mócsai Géza, Smitola Ferenc, Farkas József, Gábris Kázmér, Szalai Bálint, Klement Béla
Újságoló: Volt irányukba egyfajta kiemelt figyelme? Nem akarták őket a csapatok jó alaposan elverni? Béla bácsi: Az a labdarúgó, aki nem úgy megy ki a pályára, hogy az ellenfelet le akarja győzni, az nem is igazi focista. Újságoló: Sokat fejlődött az elmúlt évtizedek alatt a labdarúgás? Béla bácsi: Hát, hogyne. A mi időnkben, a ’40-es években még csak rúgtuk a labdát ahogy értük, edzőnk sem volt az 1950-es évek elejéig. Minden meccs előtt csapatot kellett szervezni. Volt egy emlékezetes mérkőzésünk 1943-ban: Az akkoriban jó játékerőt képviselő, másodosztályú Váci SE-vel játszottunk egy előmérkőzést egy tornán és 4:3-ra megvertük őket. Utánunk az első osztályban szereplő Csepel lépett pályára, akik külön gratuláltak azért a hajtásért, amit a pályán műveltünk. Pünkösd vasárnapján volt a mérkőzés, soha nem felejtem el, miként az NSC elleni összecsapást sem. Egyszer játszottunk egy bajnokit Kistarcsával, de fél órát késtünk, mert lerobbant a teherautónk. Végül sikerült rávenni a mérkőzésvezetőt, hogy ne maradjon el az összecsapás, és 4:0-ra meg is vertük Kistarcsát, holott ők arra készültek, hogy a legyőzésünkkel kozmetikázni fogják a gólarányukat. Szalai Bálint rúgta mind a négy gólt. Ez azon a vasárnapon történ, amikor a ferencvárosi pályán leszakadt a lelátó és több ember is életét vesztette. Pócsmegyerről jött velünk egy testvérpár, a fradi meccsre indultuk. Megpróbáltuk rávenni őket, hogy inkább a mi mérkőzésünket nézzék, de hajthatatlanok voltak. Csak az egyikőjük tért vissza…
26
2005. május
Újságoló: Nézőként melyik szigetmonostori érdekeltségű mérkőzés a legemlékezetesebb Béla bácsi számára? Béla Bácsi: A ’70-es évek elején játszott a Sziget Válogatott az Európa hírű Újpesti Dózsával egy barátságos mérkőzést Pócsmegyeren, és 4:2-re diadalmaskodtunk. A szigeti csapatban játszott Makrai Józsi és Makrai Feri. A válogatott Nagy Lászlót úgy „hidegre rakta” Makrai Feri, hogy az mérgiben lement a pályáról, Bene Ferenc – szintén válogatott Dózsa játékos – csak úgy nevetett, amikor látta ezt. Mondták is a mérkőzés után, hogy ha a Makrai Feri fiatalabb lenne, akkor már nem ellenük focizna. Állítólag, katona korában esett meg, hogy az első osztályú Pécsi Dózsában edzett és amikor bekerülhetett volna a nagy csapatba, kijelentette, hogy csak a hármas mezt hajlandó viselni. Az edző pedig a pálya helyett, őrségbe küldte. Ennyin múlott a karierje. Nagyon tehetséges játékos volt. Újságoló: Volt valamikor bajnok Szigetmonostor? Béla bácsi: Nem. Soha nem tudtunk magasabb osztályba felkerülni. Az 1972-73-as szezonban, amikor én volt a csapat intézője, a Makrai testvérekkel, Smitola Lacival fémjelzett együttessel egy hajszálnyi választott el bennünket a feljutástól, azonban egy érvényest gólt meg nem adván elvettek tőlük három pontot – mondván, hogy a gól előtt szélen elhagyta a játékteret a labda –, Dunabogdányt hozták ki bajnoknak. De a következő évben ki is estek.
1962. Kövérek-soványak mérkőzés. Soványak (jobbról balra): Takács János, Bottlik István, Szente László, Bényei Sándor, Dalmadi István, R. Szalai Lajos, Mócsai József, Mócsai Béla, Vörös Ferenc, Kőszegi László, Baranyai István
Újságoló: A Magyar Kupában volt kimagasló eredmény? Béla bácsi: Ezzel, a ’70-es, ’80-as évek csapatával – amit a Kecskéssel szerveztünk – egyszer a legjobb 16 közé is bejutottunk, és azt hiszem, hogy az akkori NB III-as Kartal búcsúztatta Szigetmonostort a kupaszerepléstől. Volt azonban egy kis csíny a dologban, ugyanis – miután kivertünk egy pár másodosztályú csapatot, – nekünk kellett idegenbe játszani, holott a kupa sza-
SPORT
ÚJSÁGOLÓ
bályai értelmében az alacsonyabb osztályú együttes lett volna a házigazda… Amikor kiszálltam a csapat teendőinek szervezéséből, Kecskés inézte tovább a dolgokat még körülbelül 10 éven keresztül. A mostani gárdát a ’90-es évek közepétől kezdték el összerakni a Vajda Ricsiék. Elég jó csapatot alakítottak ki, remélem, hogy sokáig kitart a lelkesedésük. Újságoló: Emlékszik Béla bácsi a legnagyobb arányú szigetmonostoroi győzelemre? Béla bácsi: Arra sajnos nem. Újságoló: És vereségre? Béla bácsi: Egyszer 13:1-re kaptunk ki, még amikor én is fociztam. Mentségünkre legyen mondva, hogy csak kilencen utaztunk el Mátyásföldre, mert a szódás Jóska bácsi lakodalmát látogatta meg a csapat nagy része. De, ha jól emlékszem volt egy későbbi csapat, amely 16-ot kapott. Más világ volt akkoriban mint most, kevesebb volt a szabadidő. S ha dolgozni kellett, akkor a foci hattérbe szorult. Egyébként a szakmámat tekintve lakatos vagyok, még most is foglalatoskodom benne, ugyanis különféle díszes csillárokat készítek. Újságoló: A mai magyar labdarúgást milyennek látja? Béla bácsi: Ez egy nagy semmi. Egy pár évtizeddel ezelőtt NB III-ban jobb mérkőzéseket játszottak, mint ma az első osztályban. Úgy szaladnak ma, mint a bakkecskék, nincs bennük erő, kitartás, szufla, akarat. Pedig tudnának focizna, csak lusták, mert azt gondolják ma-
2005. május
gukról, hogy sztárok és elsősorban a pénz érdekli őket. Megmondom őszintén, hogy nem is nézem a magyar labdarúgást, csak itt, Szigetmonostoron megyek ki még a mérkőzésekre. Újságoló: Ma ki a legjobb magyar játékos? Béla bácsi: Gera Zoli. Azonban belőle is külföldön csinálnak nagy játékost. Újságoló: És Szigetmonostoron kik a legjobbak? Béla bácsi: Csabi, az edző fia; Vaszilev Zoli, Finfera Maxi, Dodi, Mócsai Robi. Végül is kedves nekem mindegyik. Az a gond, hogy most váltás előtt van a csapat: a fele társaság lassan kiöregszik, a fiatalok pedig még nem érettek egy komoly eredmény eléréséhez. De majd meglátjuk. Újságoló: Árulja már el az olvasóknak Béla bácsi, hogy mi a szép ebben a játékban? Béla bácsi: Lehet gürizni. Én mindig kihajtottam maga. Azt mondom, hogyha valaki valaha is részese volt egy csapatnak, azt a sírig is elkíséri, az emberi kapcsolatok és a fizikai állóképességet tekintve egyaránt. A magam példáján tudom ezt mondani. Nézzen meg! 80 éves vagyok és nyugodtan letagadhatok belőle. Köszönöm a beszélgetést és azt kívánom Béla bácsinak, hogy még sok-sok mérkőzésen budítsa a pálya széléről a szigetmonostori csapatot. Kovács Attila
Hajrá Szigetgyöngye SE! - Indul a rájátszás Eredmények: Szigetgyöngye SE – Dunabogdány 0:1 PILE SC – Szigetgyöngye SE 1:0 Szigetgyöngye SE – Pilismarót 6:4 (gólsz.: Finfera M. 3, Varga A. 2, Vaszilev Z.) Következik a felsőházi rájátszás: 1. forduló: 2005.05.28. 17.00 óra Szigetgyöngye SE - Tahitótfalu 2005.05.29. 17.00 óra Dunabogdány – PILE SC 2. forduló: 2005.06.05. 17.00 óra PILE SC – Szigetgyöngye SE Tahitótfalu – Dunabogdány
3. forduló: 2005.06.08. 18.00 óra (szerda) Tahitótfalu – PILE SC Dunabogdány – Szigetgyöngye SE 4. forduló: 2005.06.12. 17.00 óra Tahitótfalu – Szigetgyöngye SE PILE SC – Dunabogdány 5. forduló: 2005.06.15. 18.00 (szerda) Szigetgyöngye SE – PILE SC Dunabogdány – Tahitótfalu 6. forduló: 2005.06.19. 17.00 óra PILE SC – Tahitótfalu Szigetgyöngye SE - Dunabogdány
Figyelem! Röplabda Minden héten vasárnaponként, 18.30 órai kezdettel röplabda az általános iskola tornatermében. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, könnyed – ám minden porcikát megmozgató – sportolásra vágyó fiatalt és idősebbeket egyaránt! A sportág lelkes hívei
27
ÚJSÁGOLÓ
2005. május
Közérdekű információk Polgármesteri Hivatal Fő u. 26. Tel.: 393-512, Fax: 393-464 Orvosi Rendelőintézet Mártírok u. 3/a Tel.: 393-380 Dr.Bazsa Márta körzeti orvos: 06-30-922-3145 Dr. Szabó Melinda fogorvos: 394-064 Orvosi ügyelet Tahitótfalu, Ifjúság út 11. Tel.: 387-030 Ügyeleti idő: du. 17-től reggel 7-ig Szakorvosi Rendelőintézet Szentendre, Kanonok u. 1. Tel.: 312-299 Rendőr Körzeti megbízott Fő u. 54. Tel.: 20-489-6758 Szigeti Rendőrőrs Tahitótfalu, Béke u.16. Tel.: 387-140 Szentendrei Rendőrkapitányság Szentendre, Dózsa Gy. út 6/a Tel.: 310-233 Szigetmonostori Posta Mártírok u. 5. Tel.: 393-480 Takarékszövetkezet
Ady E. u. 4/a Tel.: 393-742 Szigetmonostori Polgárőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület
Hirdessen Ön is az Újságolóban! 1 havi hirdetési díjak:
1 oldal 30.000 Ft, ½ oldal 15.000 Ft, ¼ oldalal 7.500 Ft A PÁSZTOR-RÉV MENETRENDJE
Szigetről: 5.00*, 6.00*, 7.10, 8.30, 9.30, 10.30, 11.30, 12.30,13.30,14.30,15.30,16.30,17.30,18.30,19.30 Szentendréről: 5.05*, 6.05*, 7.15, 8.35, 9.35, 10.35, 11.35, 12.35,13.35,14.35,15.35,16.35,17.35,18.35,19.35 *Hétvégén és ünnepnapokon nem közlekednek!
Vezető: Bottlik Sándor, Tel.: 30-6025-590 ,,Béke” Nyugdíjas Klub A taggyűlések helyszíne: Klubház Vezető: Kőszegi Lászlóné, Tel.: 393-774 ,,Zöldsziget” Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szigetmonostor, Mártírok út 25-27.Tel.: 593-006 Szigetmonostori Óvoda Szabadság u. 5. Tel.: 393-463 Szigetmonostori Könyvtár Mártírok útja 25-27. Tel.: 393-555 Könyvtáros: Mócsai Lászlóné Földhivatal Szentendre, Kossuth L. u. 5. Tel.: 311-091 Tűzoltóság Szentendre, Ipar u. 12. Tel.: 505-215 TIGÁZ2 Kft. Gázigény-bejelentés, gázóraállás-bejelentés: 1036 Bp., Lajos u. 118-120. Tel.: 06-80-201-095 ELMÜ Észak-Budai Régió Bp. III. Kunigunda útja 47/A Tel./Fax: 238-3833, 238-3043
A dunakeszi komp menetrendje: HORÁNYBÓL DUNAKESZIRŐL 5:30 (első) 5:50 (első) 6:10 6:20 6:30-tól 8.30-ig 6:40-től 8.40-ig a komp folyamatosan üzemel 8:30-tól 20:30-ig 8:40-től 20:40-ig minden óra 10-kor és 30-kor 20-kor és 40-kor 11:30–12.30 11:40–12:40 között nincs járat Utolsó járat minden nap: 20:30 20:40 Szombat, vasárnap és ünnepnapon: első járat 6:30 első járat 6:40 utolsó járat 20:30 utolsó járat 20:40
Szigetmonostor ingyenes Önkormányzati havi lapja. Szigetmonostor, Fő u. 26. tel.: 26-593-064 Felelős kiadó: Báthori Gábor jegyző. Az Újságoló engedélyszáma: B/PHF/1504/P/1995. Az Újságoló 2005. május havi számát szerkesztette: Kovács Attila Várjuk észrevételeiket, javaslataikat, gondolataikat, hozzászólásaikat a Polgármesteri Hivatal bejáratánál elhelyezett postaládába és az
[email protected] e-mail címre.
28