N. Csák Éva* IDEGENSZERŐSÉGEK A NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN. (NÉHÁNY ANGOL TÜKÖRJELENTÉS ÉS SZERKEZETUTÁNZÁS ELİFORDULÁSÁNAK ELEMZÉSE A NÉMET SZÁLLODAIPARI SZAKSAJTÓBAN)
1. BEVEZETÉS 1.1. Miért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet az idegenszerőségek? Nemzeti nyelveink anglicizálódásának elangolosodásának folyamatáról manapság sőrőn esik szó nemcsak a nyelvészeti tudományos fórumokon, hanem a nem nyelvész körökben is. Ezen kutatások legfontosabb és legvitatottabb pontja a kölcsönszavak és kölcsönjelentések megjelenésének megítélése. A lexikai kölcsönzésekhez képest kevésbé kutatottak viszont az ún. tükörjelenségek (KRYSIN 2002), és nemigen vesszük észre a magyaros külsıben nyelvünkbe besurranó amerikanizmusokat (ABLONCZYNÉ 2001), mivel a tükörfordítások és szerkezetutánzások nem annyira szembeszökık, mint az eredeti alakban átvett szavak, kifejezések, idézetek, ezért észrevétlenebbül is terjednek tovább, és nagyobb veszélyt jelenthetnek nyelvhasználatra nézve. Az alábbiakban ezeket a jelenségeket szeretném egy csokorba győjteni a rendelkezéseimre álló szakirodalomra, és saját megfigyeléseimre hagyatkozva. 1.2. Mit értünk idegenszerőség fogalma alatt? Az idegenszerőségek (barbarizmusok) fogalmába tágabban értelmezve minden olyan kifejezıeszköz beletartozik, amely nem az illetı nyelv sajátos belsı fejlıdéstörvényei szerint, hanem más idegen nyelv hatására keletkezett. Szőkebb értelemben azonban csak az olyan idegen hatásra keletkezett kifejezıeszközöket tekintjük idegenszerőnek, amelyek nem készen, idegen formában kapott alakulatok, hanem az átvevı nyelv saját belsı eszközeivel utánozza ıket. Ilyenek lehetnek elsısorban különbözı tükörjelenségek és szerkezetutánzások. (GRÉTSY-KOVALOVSZKY II.) 2. AZ IDEGENSZERŐSÉGEK (TÜKÖRJELENTÉSEK ÉS SZERKEZETUTÁNZÁSOK) KUTATÁSA NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR NYELVTERÜLETEN BETZ 1965-ben még számtalan latin–német tükörfordítást mutat be (pl. Rücksicht < respectus, Unbequem < inconveniens, Zweikampf < duellum, Muttersprache < lingua materna), melyek annak idején gazdagították a német nyelvet. (BETZ 1965) CARSTENSEN 1967-ben az angol burkolt hatásaival foglalkozik lexikai, szintagmatikai és szintaktikai szinteken. Felhívja a figyelmet többek között arra, hogy az angol hatására • egyes intranzitív igék tranzitívvé válnak, pl. fahren+A. • a kötımód kezd visszaszorulni; • az igeidık esetében az egyszerő múlt gyakoribbá válik az összetett múlttal szemben; • a határozott névelı egyre gyakrabban elmarad; • a visszaható névmás egyes esetekben elmarad, pl. öffnen. *
Szolnoki Fıiskola, Üzleti Fakultás, Idegennyelvi Intézet, Német Nyelvi Csoport, nyelvtanár, PhD-hallgató.
92
N. CSÁK É.: IDEGENSZERŐSÉGEK A NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR … Ezt követıen egyes szószerkezetek teljes sorát közli, melyek megjelenése, illetve gyakorisági mutatóinak növekedése feltehetıen szintén az angol hatására kezd tért hódítani a német nyelvhasználatban, elsısorban a sajtónyelvben, pl. in 1962 < in 1962 Es is kein Zweifel, daß < there is no doubt, that… Es lieben, es hassen < to love, to hate Er is ein Erfolg < He is a success Alle von uns < all of us Ich wundere mich, ob < I wonder if… Wo immer wir ihn treffen < Wherever we meet him An Weihnachten < on Christmas Ein anderer < another Beide, Offiziere und Arbeiter
93
N. CSÁK É.: IDEGENSZERŐSÉGEK A NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR … •
nem élünk az igeneves szerkezeteink adta lehetıségeinkkel, és az angol hatására pl. így fordítunk: bejelentette azt a szándékát, hogy …, bejelentette a … ra irányuló szándékát helyett. (RÉVAY 2000)
Negatívan ítéli meg KLAUDY az angol hatását a magyar nyelvhelyességre. Hangsúlyozza, hogy a cím minden betőjét kezdjük helytelenül naggyal írni, tovább a dátum, lakcím egyre többször fordított sorrendben kerül a dokumentumokra. İ is észrevételezi RÉVAYhoz hasonlóan az egy határozatlan névelı terjedését. (KLAUDY 2004) 3. A TÜKÖRJELENSÉGEK ÉS A SZERKEZETUTÁNZÁSOK FELISMERÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI A tükörjelenségeket és a szerkezetutánzások pontos beazonosítása azonban rendkívül nagy nehézségekbe ütközik. Sokszor nem is fordításról, hanem véletlenszerő egyezésrıl van szó, amely az emberi szemlélet és gondolkodás közös alapjaiból következik. Ezért figyelnünk kell arra, hogy ne bélyegezzük meg az idegen nyelvbıl származó kifejezést, ha egyébként megfelel a magyar szemléletnek, észjárásnak. A tükörjelenségek felismerésének és beazonosításának módszereit igen szemléletes módon írja le KRYSIN (KRYSIN 2002). Véleménye szerint a tükörjelenségek és a szerkezetutánzások abban különböznek az adott nyelven belül létrejött jelenségektıl, hogy bennük realizálódik egy, az adott nyelvre nem jellemzı, nem szerves sajátosság, legyen az formális, legyen az tartalmi jellegő. Például az orosz szóképzés számára a 19. sz. végén és a 20. sz. elején megszokott volt a сверх- igekötı melléknevek elıtt, mint pl. сверхъестественный, сверхскоростный, de semmiképpen nem volt szokványos fınevek elıtt. Jól beazonosítható volt tehát a сверхчеловек származása a német Übermensch szóösszetétel hatására. A синий чулок esetében a melléknév motiváltsága volt a „gyanús” , tehát nagy valószínőséggel az angol bluestocking hatására keletkezett. Elég sok esetben azonban a tükörjelenségeket be lehet azonosítani extralingvisztikai megalapozásból is. Ha meg akarjuk állapítani a tükörjelenség eredetét, akkor a nyelven kívüli valóságot is meg kell vizsgálnunk. Ha a jelölt tárgy vagy jelenség kívülrıl került a kommunikációs közösségbe, akkor nagy valószínőséggel tükörjelenségrıl van szó. Eszerint a сезонный билет nagy valószínőséggel tükörszó, mert az eredeti orosz megnevezés, a месячный билет, és a проездной билет. A nemrégiben megjelent сезонный билет pedig tökéletesen megfelel a season ticket jelentésének. Nem tudható viszont, hogy a крутой jelentésbeli neologizmus esetében valóban a cool melléknév jelentéskölcsönzésérıl van-e szó. Ebben az esetben pontosan meg kell figyelni a jelentésmagyarázatokat. Ugyanezzel a nehézséggel állunk szemben a Grünes Licht vagy a зелёный свет jelentésének elemzésekor is. Nem lehet pontosan tudni, hogy a green light hatására létrejött szemantikai tükörjelenségrıl, vagy a mindhárom nyelvterületen létezı közös valóságtartalom, a közlekedési lámpa alapján, az adott nyelven belül létrejött jelentésátvitelrıl van-e szó. Igazi veszélyeknek tartja KÖNIG az idegenszerő szintaktikai szerkezetek megjelenését. Teljes egészben elfogadott a sajtó nyelvében az es macht Sinn állandósult szókapcsolat használata az it makes sense hatására. Negatívan ítéli meg továbbá a -mäßig szuffixoiddal képzett alakulatokat, mint pl. az Erkältungsmäßig bin ich gut durch den Winter gekommen. Felismerhetı mögötte a Healthwise he is doing OK frázis. (KÖNIG 2004) Morfo-szintaktikai szinten jelentkeznek még a következı, a nyelvi normát megingató idegenszerőségek: • A német melléknév középfokának képzésekor a more hatása: Produkte mehr benutzer– freundlicher zu gestalten. • A német melléknév felsıfokának képzésekor a most hatása: die am meisten beliebten Touris– tenzonen. • A német jelzıi felsıfokú szóalakban az -e kötıhang megjelenése az angol flexió hatására, pl. Der cooleste, hippeste, tougheste, faireste Spruch, coolste, hippste stb. Spruch helyett.
94
N. CSÁK É.: IDEGENSZERŐSÉGEK A NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR … •
Egyes igék egyes szám harmadik személyének, a felszólító mód többes szám második személyének és a participiumok végzıdésének angol mintára való képzése, pl. Er promotes, e-mailed mir, gecatched. (LAWRENZ 2006)
4. NÉHÁNY IDEGENSZERŐ ÉS NORMASZEGİ SZÓSZERKEZET TETTEN ÉRÉSE AZ INTERNETES SZÁLLODAIPARI SZAKSAJTÓBAN Végezetül álljon itt néhány példa LAWRENZ által kihangsúlyozott idegenszerő, és egyben normabontó morfológiai szerkezetek közül az AGHZ (Allgemeine Gastronomie- und Hotelzeitung) 2000 és 2007 között megjelent számai alapján. szóalak elıfordulás •
• • • • •
coolst 12
coolest 0
Példák: das coolste Hotel der Welt im Portfolio, 09. 12. 2006 die coolste Partylounge der City, 05. 08. 2006 Aktuell kürte die New York Times Köln zum „coolsten place to be” von den zwölf Host Cities. 01. 07. 2006 Es wird dann auch dem coolsten Barkeeper garantiert warm werden. 20. 10. 2001 Jeder sucht immer nach Designern, die alles clean machen: die coolsten Lampen und die coolsten Möbel. 02. 04. 2005 Die Icebar im Nordic Hotel ist die wohl „coolste” Bar Stockholms. 13. 09. 2003 „Oh, What A Night! sind der Sound der 70er Jahre und versetzen alle Altersgruppen in ihre coolsten Disco-Zeiten. 23. 03 .2002. Die coolsten Fotos können als E-Cards an Freunde verschickt werden. 08. 02 .2003.
szóalak elıfordulás • •
hippest 0
Példa: die hippste Restaurant-Adresse in ganz St. Moritz, 08. 10. 2005
szóalak elıfordulás • • •
hippst 1
fairst 2
fairest 0
Példák: Das „Coperto” ist die fairste und die am besten zu kommunizierende Umlage,… 13. 01. 2007. Fairplay geht vor, heißt das Motto. Die fairste Mannschaft erhält die Startgebühr erstattet. 21. 06. 2003.
LAWRENZ által megemlített további jelenségekre (toughest, /er/ promotes, e-mailed, gecatched, downgeloaded, mehr+középfokú melléknév, meist+ alapfokú melléknév) nem találtam példát az AGHZ lapjain a 2000 és 2007 között terjedı idıszakban. Figyelemre méltó azonban KÖNIG által megfigyelt -mäßig szuffixoid újszerő használata. szóalak -mäßig, mint melléknévi vagy fınévi elıtagú -mäßig, mint fınévi elıtagú öszszóösszetétel, pl. regelmäßig, gleichmäßig, szetétel kötıjeles írásmóddal gesetzmäßig elıfordulás 465 4 • • • •
Példák: Das Unternehmen wird IHK-mäßig begleitet. 28. 06. 2003. Die Leute fühlen sich behelligt, wenn es zu Food-mäßig wird. 18. 04. 2004. …eine Mafia-mäßig organisierte Bande, 11. 12. 2004. Die Zeiten können EDV-mäßig erfasst werden. 05. 03. 2005. 95
N. CSÁK É.: IDEGENSZERŐSÉGEK A NÉMET, OROSZ ÉS MAGYAR … A kötıjeles írásmódot az utóbbi esetekben minden valószínőséggel az indokolta, hogy az öszszetétel újszerő, két esetben az alaptag kölcsönszó, további két esetben pedig abbreviatúra. Összességében véve elmondható, hogy a LAWRENZ által veszélyesnek ítélt idegenszerő morfológiai jelenségek a német szállodaipar egyik legismertebb szaklapját egyelıre csak csekély mértékben érintik. A felhozott példákban inkább az angol kölcsönszavak nagy mennyisége a szembetőnı. Az a tendencia is sejthetı továbbá, hogy a szaklap szerzıi hajlamosabbak az angol kölcsönszavak fokozott használatára, ha a szövegkörnyezetben egy másik angol kölcsönszó, vagy angol elnevezéső eszköz, illetve jelenség, esetleg sajtótermék megemlítése elkerülhetetlen. Mindezek pontos feltárására azonban további differenciált korpuszelemzésre lesz szükség. 5. KITEKINTÉS Szúrópróbám egyértelmően bizonyította számomra, hogy rendkívül érdekes tanulsággal járna további idegenszerő lexikai, morfológiai és szintaktikai tükörjelenségek korpusznyelvészeti vizsgálata. Elengedhetetlenül szükséges lesz ehhez azonban a szövegkörnyezet és a különbözı szövegtípusokban történı elıfordulási arányok vizsgálata, hiszen egy új komplex alakulat használati szférájáról, idegenszerőségének és egyben újszerőségének fokáról izolált formában nem lehetséges releváns megállapításokat tenni, csakis a kontextus és a kultúra-specifikus háttérinformációk figyelembe vételével. IRODALOM ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA (2001): „Economica Globale – Cultura Globale – Lingua Globale”. In: Nuova Corvina. Rivista Di Italianistica. Istituto Italiano di Cultura per l’Ungheria. N.9. Budapest. 160-171. BETZ, WERNER (1965): Deutsch und Lateinisch. Die Lehnbildungen der althochdeutschen Benediktinerregel. H. Bouvier U. Co. Verlag. Bonn. CARSTENSEN, BRODER (1967): Amerikanismen der deutschen Gegenwartssprache. Entlehnungsvorgänge und ihre stilistische Aspekte. Carl Winter Universitätsverlag. Heidelberg. DÖRING, BRIGITTE (1972): Beobachtungen am gegenwärtigen Sprachgebrauch. Verborgene fremde Einflüsse. In: Sprachpflege. Jg.21. 11. 225-226. GRÉTSY L., KOVALOVSZKY M. (szerk.)(1980): Nyelvmővelı kézikönyv II. Akadémiai Kiadó. Bp. KLAUDY KINGA (2004): Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. In: DOBOS CS. (szerk.) Miskolci Nyelvi Mozaik. Budapest. Eötvös József Könyvkiadó. 11-23. KOSTOMAROV, V. G; КОСТОМАРОВ, В. Г. (1994): Языковой вкус эпохи. Педагогика - Пресс. Москва. KÖNIG, EKKEHARD (2004): Das Deutsche: von der Weltsprache zu einer europäischen. Sprache unter vielen, In: Germanistische Mitteilungen 59. 8-9. KRYSIN, L. P. КРЫСИН, Л. П. (2002): Лексические заимствование и калькирование в русском языке последних десятилетийю In: Вопросы языкознания. 6. 27-34. LAWRENZ, BIRGIT (2006): Zum Einfluss des Englischen auf die Morphologie der deutschen Sprache. In: Deutsch als Fremdsprache. 2. Quartal. Heft 2. Jg. 43. S. 98-102. RÉVAY VALÉRIA (2000): A kialakuló magyar eurónyelv. In: Tanulmányok a politikai szaknyelvrıl. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza. 73-93. TÓTFALUSI ISTVÁN (1998): Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat… In: Magyar Nyelvır 4. 403417.
96
