BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
MAGYAR-OROSZ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR AGRÁREXPORTRA
ZIMINA OXANA
BUDAPEST, 2007
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS.......................................................................................................................................3 I. MAGYAR-OROSZ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK..........................................................................6 I.1.MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM AZ 1990-ES ÉVEKBEN............................................................7 I.1.1. KÉTOLDALÚ KÜLKERESKEDELEM AZ OROSZ VÁLSÁG ELŐTT (1992-1997)............................................7 I.1.2. KÜLKERESKEDELEM AZ OROSZ VÁLSÁG HÓNAPJAIBAN............................................................8 I.1.3. KÜLKERESKEDELEM A VÁLSÁG UTÁN...................................................................................................9 I. 2. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM A 21. SZÁZADBAN..............................................................................9 I.3. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM 2007-BEN.........................................................................................12 I.4. MAGYAR-OROSZ REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS.....................................................................13
II. A KÉT ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE.......................................................17 II.1. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HELYZETE....................................................................................18 II.1.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS.................................................................................................18 II.1.2. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG AZ 1990-ES ÉVEKBEN................................................................19 II.1.3. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN...................................................................20 II.2. AZ OROSZ MEZŐGAZDASÁG HELYZETE........................................................................................................27 II.2.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS.....................................................................................................................27 II.2.2. OROSZ MEZŐGAZDASÁG AZ 1990-ES ÉVEKBEN..................................................................................29 II.2.3. OROSZ MEZŐGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN.......................................................................................30
III. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM AZ AGRÁRSZEKTORBAN.................................................35 III.1. A MAGYAR AGRÁREXPORT KIALAKULÁSA................................................................................36 III.1.1. A MAGYAR AGRÁREXPORT KIALAKULÁSA AZ 1990-ES ÉVEKBEN.....................................................36 III.1.2. MAGYAR AGRÁREXPORT A 21. SZÁZADBAN......................................................................39 III.2. AZ OROSZ AGRÁRIMPORT POTENCIÁLJA ..................................................................................43 III.3. MAGYAR AGRÁREXPORT OROSZORSZÁG RELÁCIÓJÁBAN............................................................49 III.3.1. 1991-TŐL – 1997-IG (OROSZ VÁLSÁGIG) ..........................................................................49 III.3.2. AZ 1998-AS PÉNZÜGYI VÁLSÁGTÓL 2002-IG......................................................................50 III.3.3. 2003-OS FORDULÓPONTTÓL 2007-IG................................................................................52
ÖSSZEFOGLALÁS.............................................................................................................................59 IRODALOMJEGYZÉK........................................................................................................................62
2
BEVEZETÉS Dinamikus világban élünk: változnak az erőviszonyok a világgazdaságban: az egyesült Európa és a gazdasági nagyhatalommá fejlődő Kína bízvást hívják versenyre az USA vezetését. Az 1997-es „ázsiai krízis” ellenére megújult Kelet- és Dél-kelet Ázsia „új ipari államainak” dinamikus fejlődése. Ráléptek (különböző ütemben és különböző eredménnyel) arra a nehéz útra, amellyel a Közép- és kelet-európai országok, és a Szovjetunió helyén alakult államok új szociális-gazdasági rendszerét alakítják. A világ küzdőterére kiléptek olyan országok is, mint India és Oroszország. Korunk – a nemzeti gazdaságok erősödő kölcsönös függésének és együttműködésének a kora, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok viharos fejlődésének kora. A nemzetközi kereskedelem növekedésének üteme évről évre meghaladja a termelés növekedésének ütemét, mind több termék kerül a külső piacokra. A világgazdaság a hatalmas nemzetközi szervezetek összességévé változik, amelyek együttműködnek egymással. Megszületik a nemzetek feletti világgazdaság, amely nyomot hagy a szuverén államok határainak nagyfokú átláthatóságán és valamikor azok tényleges eltörlésén. Ez pedig az országoknak és népeknek mind előnyöket, mind pedig költségeket hoz. Véleményem szerint a fentebb felsorolt valamennyi tendencia alapján egy olyan téma, mint Magyarország és Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai, nem csak aktuális, de érdekes is. Érdekes nem csupán a nemzetközi kereskedelem szempontjából, de az országok kiválasztása szempontjából is – az olyan országokéval, amelyek gazdaságfejlődésének meglehetősen különböző története van, és jelenlegi működési elveik is különböznek. Ugyanakkor a történelmipolitikai aspektusok számbavételével nagyon sok hasonlóságot és közös vonást lehetett megfigyelni a hosszú idő során mind Magyarország, mind a Szovjetunió gazdaságában. És ez feltétlenül rajtahagyta bélyegét a kétoldalú kapcsolatok további alakulásán. Az utóbbi két évtizedben sok minden megváltozott Oroszország külgazdasági stratégiájában. A Szovjetunió szétesése után megszüntették az import és export központi államigazgatási intézményeit, így a kereskedelmi kapcsolatok immár a vállalkozók kezdeményezései alapján növekednek. Ez a tény azonban semmiképpen sem szünteti meg az állam szerepét ebben a folyamatban. Az Oroszországban a 90-es évek elején lezajlott valamennyi radikális reform következtében az orosz piacot külföldi befektetők foglalták el az első néhány év alatt komoly konkurenciát teremtve mind a hazai termelőknek, mind pedig a hagyományos külföldi partnereknek, köztük Magyarországnak is. Kardinális változáson esett át a magyar külgazdasági politika is. Ez elsősorban az ország nyugati orientációjában fejeződött ki. Az 1990-es évek során a magyar kormányok mindegyike – 3
egyenként több alkalommal is - elkötelezte magát előbb a keleti piacok megtartása, később azok visszaszerzése mellett. A szólamokat azonban alig követte gyakorlati lépés. Ami közvetlenül Oroszországot illeti, figyelembe véve akkori gazdasági helyzetét, teljesen indokoltnak tűnik a Magyarországgal fennálló hagyományos gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fokozatos tönkremenetele. Azonban már az új évezred küszöbén egy sor ok miatt a magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok ismét magas szintre jutottak és fontos helyet foglalnak el a napirendben. A két állam közötti áruforgalom az utolsó néhány évben érződő növekedési tendenciája alapot ad arra feltételezésre, hogy a kétoldalú kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődésének a hídfőállása éppen a külkereskedelem lesz, nem lebecsülve az együttműködés más szféráinak szerepét sem. 2007. évre a két államgazdasági kapcsolatai sokoldalúak lettek és átfogják gyakorlatilag a gazdaság valamennyi ágazatát. Az Oroszország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokban a 2003. év jelentette a fordulópontot, amelytől kezdve az országaink közötti áruforgalom folyamatosan és dinamikusan bővül. 2003. és 2006. között az áruforgalom több mint kétszeresére, ezen belül a magyar export a háromszorosára nőtt. Szerintem a Magyarország és Oroszország közötti külkereskedelem fejlődésének rohamos üteme a 21. században – nem csak törvényszerű, de az ilyen irányú közvetlen hatások következménye is. A két állam képviseletei által végzett munka eredményeként, kimondottan az utóbbi néhány évben, az új kormányok hatalomra kerülésével, szemmel látható lett az államközi kapcsolatok minőségi elmozdulása nemcsak a politikai, de a gazdasági szinten is. Ez a tendencia elsősorban az államoknak a kétoldalú kapcsolatokhoz való hozzáállásában érződik, amelynek jelszava az olyan fogalom lett, mint a pragmatizmus. Az állami vezetők 2007 márciusában megtartott moszkvai találkozóján a magyar kormányfő hangoztatta: „az elv, amelyhez tartjuk magunkat, hogy kevesebbet beszélünk a múltról, többet a jelenről és a jövőről, kevesebbet a politikáról és többet az üzletről, eredményesnek bizonyult”, s „az elért eredmények igazolják ezt az elvet.” Mivel olyan országokról van szó, amelyekben a mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül a prioritások között az egyik vezető ágazat, nagyon aktuális az agrárszférán belüli kapcsolatok elemzése. Ilyen módon a jelen munka alapját éppen az agrár-külkereskedelem képezi. És a kialakult helyzet fényében, – amikor a mezőgazdasági termékek Oroszországba irányuló magyar exportja a mutatók szerint sokszorosan felülmúlja az orosz exportét – mindenek előtt, a magyar exporttevékenységet vetjük vizsgálat alá. Ez a téma azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert egy olyan ország számára, mint Magyarország, amelynek exportpotenciálja az adott szektorban nincs teljesen feltárva, az 4
orosz piac hatalmas lehetőség. A viharos gazdasági fejlődés csúcsán lévő Oroszország – ami jelenleg több mint 140 millió embert és a közélelmezési cikkek iránti folyamatosan növekvő fogyasztói keresletet jelent -, természetes, hogy még hosszú ideig nem tud áttérni a teljes önellátásra az élelmiszerek terén. A magyar mezőgazdaság, amely egy sor reformot és átalakítást élt át, a maga részéről megtartotta előnyét – a minőségi termékek előállítását. És Oroszország nem csak emlékszik a Szovjetunió piacán volt magyar termékekre, hanem ma is szívesen venné őket, de természetesen nagyobb mennyiségben. A magyar agrártermékek a rendszerváltozás előtt a szovjet piac legkedveltebb árui közé tartoztak. Több mint másfél évtized múltán is sűrűn kerül elő beszélgetésekben a magyar alma, bor, konzerv és megannyi más termék. Azonban különféle olyan okok miatt, amelyeket a jelen munkában fogunk kifejteni, a magyar agrárexport volumene még messze nem éri el a rendszerváltás előtti volument. Noha kétségtelen, hogy az ebben a szférában működő magyar vállalkozók növekvő érdeklődése nagyobb reményeket ébreszt a kereskedelem további növekedése iránt. Az adott helyzet teljes és kifogástalan megértése és az egyik, vagy másik törvényszerűség megmagyarázása érdekében, ahogy én látom, elemezni kell elsősorban a két állam külgazdasági kapcsolatait. Tisztázni kell az együttműködés alapvető szféráit és természetesen az egyes problémák okait, amelyek bizonyos periodicitással fékezik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kedvező fejlődését. Ami magát az agrárszektort illeti, úgy vélem, hogy elemezni kell az agrárszerkezet létrejöttének történetét mind az Orosz Föderációban, mind a Magyar Köztársaságban, és ilyen módon kell tisztázni a mára kialakult helyzet okait. És természetesen a legrészletesebb elemzésnek vetjük alá egyrészt a magyar export-, másrészt pedig az orosz importpotenciált. Végül pedig következik az Oroszországba irányuló magyar agrárexport rendszerbe szedett taglalása. Ilyen módon jelen kutatásunk célja azon okok meghatározása lett, amelyek miatt az ilyen irányú kereskedelmi kapcsolatainkat mégsem odázták el végleg. Mi fékezi manapság magyar oldalról a magyar vállalkozókat és milyen akadályokkal kell megküzdeniük Oroszországban. Miért nem olyan aktívak, vagy behatároltak az orosz importőrök a magyar áruk vonatkozásában. Ugyancsak célunk a ma elsősorban az államok előtt álló feladatok meghatározása az adott szférában meglévő problémák megoldása céljából. Szintén fontos, hogy a perspektivikus együttműködés fejlesztése érdekében egész sor intézkedést fogadjanak el. És természetesen fontos maguknak a perspektíváknak és lehetőségeknek a meghatározása mind az állam, mint egész, mind pedig az egyes vállalkozások számára.
5
I. MAGYAR-OROSZ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK
6
I.1.MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM AZ 1990-ES ÉVEKBEN A rendszerváltást és a Szovjetunió szétesését követően a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok jelentősége Magyarország számára a korábbi évtizedekhez képest nagymértékben csökkent. A magyar külkereskedelem prioritásai megváltoztak, Magyarország külkapcsolataiban az Európai Unió tagországai egyre nagyobb szerepet játszattak, Oroszország súlya pedig folyamatosan mérséklődött a magyar áruforgalomban. A kétoldalú kereskedelem volumenének csökkenése ellenére néhány árucsoportban az orosz viszonylat továbbra is igen fontos szerepet játszott a magyar nemzetgazdaság számára. Így többek között Oroszországból szerezték be az energia-hordozók zömét, s akkori magyar autóbusz-, élelmiszer- és gyógyszerkivitel számottevőnek tekinthető. A magyar-orosz áruforgalomban, az 1990-es években három jól elkülöníthető szakasz figyelhető meg.1 •
1922-1997 – Kétoldalú külkereskedelem az orosz válság2 előtt
•
1998 – Külkereskedelem az orosz válság hónapjaiban
•
1998-1999 – Külkereskedelem a válság után.
1992 és 1997 között magyar import enyhe ütemben, de fokozatosan nőtt, export előbb csökkent, majd 1997-ben megemelkedett. Ez a folyamat egészen 1998 nyaráig tartott. Az 1998 augusztusában kirobbant orosz pénzügyi válság drámai változásokat hozott. Néhány hónapra szinte teljesen leállt a magyar kivitel Oroszországba, de érzékelhetően csökkent az orosz exportőrök aktivitása is. 1999 második félévétől kezdve lassú élénkülés figyelhető meg a kétoldalú kereskedelemben. Mind az export, mind az import lendületesen bővült, azonban a kivitel növekedése nagyon alacsony bázison kezdődött. I.1.1. KÉTOLDALÚ KÜLKERESKEDELEM AZ OROSZ VÁLSÁG ELŐTT (1992-1997) 1991-ben, a dollárelszámolásra való áttérést követően a magyar gazdaságot valódi sokk érte. A magyar-szovjet áruforgalom volumene valamivel több, mint 50%-kal csökkent.3 1. táblázat Magyar-orosz külkereskedelmi forgalom 1992-1997 között Évek 1992 1993 1994 1995 1996 1997
Magyar export Millió USD 1133,4 945,0 807,0 822,8 775,7 961,8
Magyar import Millió USD 1674,0 2399,3 1745,8 1839,8 2005,1 2019,5
Forgalom Az előző évhez képest, %-ban 90,7 119,1 76,3 104,3 104,4 107,2 Forrás: Magyar vámstatisztika
1
Deák A.-Farkas P.-Ludvig Zs.-Réthi S.: Oroszország a világgazdaságban – válság előtt és után, Budapest, Aula, 2001. p. 444. 2 Az orosz pénzügyi válság, amely 1998. augusztus 17-én az új „árfolyam-politika", a rövid távú kötelezettségek (kincstárjegyek) fizetését érintő moratórium és más válságkezelő intézkedések bejelentésével kezdődött. Alig néhány nappal később, augusztus 22 és 25. között leállt az orosz pénzügyi rendszer, s a gazdaság több hétre hibernálódott. A rubel árfolyama rövid három hét alatt 1 USD = 6 rubelről 1 USD = 18-20 rubelre csökkent. 3 A magyar vámstatisztika adatai szerint
7
Az 1. táblázatból kitűnik, hogy 1992 és 1996 között az Oroszországba irányuló magyar kivitel csökkenő tendenciát mutatott, és összességében öt esztendő alatt mintegy 25%-kal mérséklődött. 1997-ben a trend megfordult, és magyar export az 1993-évit meghaladó, az 1992. évit megközelítő szintet ért el. Az 1992-1993-évi magyar exportadatok némileg félrevezetőek. 1992. évi magyar export értéke túlbecsült, mivel a statisztikai rendszer csak 1992. április 1-jét követően különböztette meg az egyes utódállamokba irányuló szállításokat. Addig minden, a térségbe irányuló kiszállítást „Szovjetunió" címszó alatt regisztráltak, majd ezt az eredményt az év végén egyszerűen hozzáadták az orosz kivitel értékéhez.4 Az 1993. évi magyar import értéke is némiképp félrevezető, mivel ebben az évben a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság terhére közel harminc darab MIG-29 repülőgépet szállítottak le, ami import oldalon bekerült a magyar vámstatisztikába.5 Összességében 1992-1997 között a magyar export összetétele megváltozott, viszont ezt követően, a kivitel struktúrája alapvetően már nem módosult. Az élelmiszeripari cikkek részaránya fokozatosan növekedett, s egy-kétéves stagnálás után a gyógyszerexport is folyamatosan nőtt. I.1.2. KÜLKERESKEDELEM AZ OROSZ VÁLSÁG HÓNAPJAIBAN Oroszország exportjára a válság nem volt érdemi hatással. Az év végi szokásos „kilengéstől" eltekintve a havi exportértékek jó közelítéssel megegyeztek a válság előtti hónapok átlagával. Az orosz importban a válság azonnal jelentkezett. Az augusztusi behozatal elmaradása az átlagtól megfelel a válságos napok augusztusra jutó hányadának, szeptember-december hónapokban pedig az orosz import kb. 50%-a volt a válság előtti hét hónap átlagának. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a külkereskedelemben különösen erős december hónapban az import felfutott a január-júliusi átlag közel 60%-ára.6 A következőkben megvizsgáljuk a magyar külkereskedelem teljesítményét ugyanebben az időszakban. A 2. táblázat jelzi, hogy a válság hónapjaiban is folyamatosak voltak az orosz szállítások Magyarországra, az októberi rendkívül magas importérték valószínűsíthetően az energiahordozó-behozatal elszámolásával függ össze. 2. táblázat Magyar-orosz külkereskedelem 1998-ban, havi bontásban (M USD) Hónap
Magyar export
Adott hó/I-VII. hó átlaga, %-ban
Magyar import
Adott hó/I-VII. hó átlaga, %-ban
Jan.-júl, havi átlag 74,9 100,0 119,6 100,0 Augusztus 41,5 55,4 130,5 109,1 Szeptember 10,3 13,7 130,0 108,7 Október 17,5 23,4 299,0 250,0 November 26,5 35,4 119,4 99,8 December 40,9 54,6 150,1 125,5 Forrás: Réthi S.: A magyar-orosz külkereskedelem az 1998. augusztusi orosz válság előtt és után. Külgazdaság, XLIV. évf., 2000. december, p. 18. 4
Deák A.-Farkas P.-Ludvig Zs.-Réthi S.: Oroszország a világgazdaságban – válság előtt és után, Budapest, Aula, 2001. p. 443. 5 Pp. 443 6 http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/akii_tanulmanyosszefoglalok/20029_%20Kartali_kulker. htm
8
Az Oroszországba irányuló magyar export azonban szeptember-november hónapban jelentősen mérséklődött. A számok azt mutatják, hogy szeptemberben gyakorlatilag leálltak a magyar szállítások, októberben rendkívül szerény volt a kivitel, novemberben is Magyarország alig 35%-át tudta kiszállítani a január-júliusi átlagos értéknek. Decemberben ez a szám 50% fölé ment fel, de mint a későbbiekben látni fogjuk, ezt a szintet 1999-ben nem sikerült még megközelíteni sem. I.1.3. KÜLKERESKEDELEM A VÁLSÁG UTÁN Az orosz gazdaság összességében viszonylag hamar túljutott a válság legsúlyosabb periódusán. Az orosz export struktúrájában elmozdulás következett be. Az energiahordozók részaránya csökkent, míg a többi termékcsoporté szerény mértékben emelkedett. A változás egyértelműen annak a számlájára írható, hogy a válság következtében jelentősen javultak az orosz export cserearányai, és a vállalatok - valószínűleg amennyire tőlük tellett - igyekeztek kihasználni a kínálkozó lehetőséget. 3. táblázat Magyar-orosz külkereskedelmi forgalom 1998-1999 között Évek 1998 1999
Magyar export Millió USD 660,7 356,0
Magyar import Millió USD 1666,0 1631,0
Forgalom %-ban az előző évhez képest 77,1 85,5 Forrás: Magyar vámstatisztika
A 3. táblázat adatai szerint a magyar importban nem történtek jelentős váltatások, viszont a kivitel csaknem felére csökkent. I. 2. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM A 21. SZÁZADBAN 21 században Oroszország és Magyarország gazdasági, kereskedelmi együttműködésére a politikai klíma minőségi jobbulása, magas kétoldalú áruforgalom dinamikája, és ugyanakkor a közös befektetések növelése jellemző. Az utóbbi 4-5 évben Oroszország érzékelhető módon megkülönböztetett figyelemmel kezeli a Magyarországhoz fűződő kapcsolatait, ami a gazdasági együttműködés ütemes növekedésében is kifejezésre jut. A magyar külkereskedelmi forgalom tekintélyes hányada ezen a közel 144 milliós piacon bonyolódik le. Magyarország energiaszükséglete túlnyomó részét Oroszországból szerez be, például a felhasznált földgáznak mintegy nyolcvan százalékát.7 A kilencvenes években a két ország között egyre hűvösebbé váló viszony és a gazdasági kapcsolatok ezzel járó sorvadásának tendenciája 2003-tól megfordult, a politikai-diplomáciai kapcsolat szinte szívélyessé vált, a gazdasági lehetőségek pedig igencsak ígéretesek. A gazdasági klíma jobbulása akkor lett észrevehető, amikor Magyarország lemondott az oroszországi egyes áruk importkorlátozási gyakorlatáról, a magyar oldal konstruktív hozzáállásáról a megmaradt orosz tartozás részéről, Magyar Köztársaság és Orosz Föderáció sikeres megbeszélései, melyek az Oroszország csatlakozása a WTO kereteiben zajlottak, valamint Oroszország besorolása az alacsony kockázati országú kategóriába.8
7 8
http://hungary.rustrade.org/economics/relations/info http://www.ea-ratings.ru/article.php?artid=119
9
Ezt különben mindkét részről kívánatosnak tartják: a közvetlen kapcsolatokból a különféle keret-megállapodások révén sokat profitálhatnak a magyarországi kis- és közepes vállalkozások is; a piacra lépés azonban nem könnyű feladat. Ennek megkönnyítésén munkálkodik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozata, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. és a FÁK Üzleti Klub. Rendszeresen gazdasági fórumokat, kétoldalú üzleti tárgyalásokat szerveznek, segítenek a partnerek fölkutatásában, szakmai hozzáértésüket és személyi kapcsolataikat, lobbi lehetőségeiket azonban sokkal hatékonyabban tudnák kihasználni, ha több támogatást kapnának a kormányzattól. Ez az egész üzleti szféra határozott elvárása is. Az utolsó években a felső politikai vezetők közötti hivatalos látogatásai és tárgyalásai során több kétoldalú ágazati együttműködésről szóló megállapodás került aláírásra. Így 2005-ben a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás került aláírásra. Fontos, hogy ez a megállapodás jogi alapot biztosított ahhoz, hogy létre jöjjön egy Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság. A megújult Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság második ülésére 2007. október 15.-én Budapesten került sor.9 2006. március 1-jén, Vladimir Putyin orosz elnök hivatalos magyarországi látogatása során a két fél Memorandumot írt alá a két ország közötti gazdasági együttműködés középtávra szóló fő irányairól. Így például, emlékeztető született az orosz rendszert a Magyar Villamos Művek Rt.-hez hasonló módon birtokló RAO JeESz társasággal a magyar és az orosz rendszerek párhuzamos üzemeltetését előkészítő vizsgálatokról, valamint esetlegesen közös erőműépítésről is. 10 Gyurcsány Ferenc, magyar miniszterelnök 2007. márciusi oroszországi látogatása során rámutatott, hogy Moszkva jelenleg a külkereskedelmi partnerek sorában a harmadik helyen áll. Ha azonban ilyen ütemben fejlődik a két ország közötti kereskedelem, akkor már jövőre Oroszország kerülhet a második helyre, Németország mögé.11
millió USD
A kétoldalú áruforgalmazás kialakulása során az utolsó 4 évben pozitív irányú minőségi fordulat keletkezett (1.ábra). Ha 2001. évben a magyar-orosz kereskedelmi érték mutató stagnált, sőt 2002. évben még csökkent is (2,8 milliárd dollárról a 2000-2001 évben, 2,7 milliárd dollárra a 2002. évben), akkor a 2003. év kezdetétől ez a mutató stabil növekedési tendenciát mutat. 1.ábra Külkereskedelmi forgalom Magyarország és Oroszország között 2000-2006 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
6179,2 4874,7
2958 2589
455
2000
2369
472,3
2001
3386,7
2284
1999,2 650,8
455
2002
2003
Magyar Export
908,5
2004
1170,9
2005
2006
Magyar Import
Forrás: Magyarország Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, kommunikációs főosztály: magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok, Budapest, 2007 október 15. 9
http://tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=2&submenu=onearticle&news_id=374742A http://hungary.rustrade.org/economics/relations/info 11 http://www.hungary.mid.ru/otn_02_hu.html 10
10
Oroszország Vámhivatalának adatai szerint 2006-ban a magyar-orosz áruforgalom 32,6%kal nőtt és elérte a 8,1 milliárd USD-t, e mellett az oroszországi export is 24,5 %-kal emelkedett és meghaladta a 6,2 milliárd USD-t, viszont import 1,7 szeresére nőtt és csaknem 1,9 milliárdot tett ki. Magyarország részaránya az Oroszország külkereskedelmi forgalmában egy kicsit növekedett: a 2005. 1,79%-áról a 2006. 1,84%-ára. Az orosz exportban gyors ütemben növekszik az energiahordozók szállítása, s ennek eredményeként nő a teljes exportban elfoglalt részarányuk is: 2006-os év összegzései alapján 92,2 %-ot tett ki. Ezzel egy időben csökkent az autók és berendezések/gépek (26%-kal), valamint a feldolgozóipari termékek (9,5%) szállítása, ugyancsak stagnál az alapanyag szállítás (összes növekedés 0,7%). A magyar export szerkezetében ki kell emelni a gépipari termékek (híradástechnikai, számítástechnikai, műszeripari berendezések szállításának a jelentős növekedését (több mint 4 szeres), ennek eredményeként a gépek és berendezések részaránya 46,3%-ra nőtt a 2005. évi 18,0%-kal szemben. Ebben az időben a feldolgozóipari termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítása kevésbé gyors ütemben nőtt (15,8 és 3,6%-ra megfelelően), ami a részarányuk csökkenéséhez vezetett 40,0 és 12,8%-ra, 2005-ben ez 58,9 és 21,1%-ot tett ki.12 Az élelmiszeripari export részaránya csökkenésének legfőbb oka a zöldség-gyümölcs (főleg a konzerv) kivitelének a visszaesése lett, amit ebbe az árucsoportba tartozó többi termék kivitele nem tudott kompenzálni. A madárinfluenza miatt 2006. júniustól - októberig érvényben volt a zárlat, a magyar exportőrök Oroszország Állat- és Növényegészségügyi Főfelügyelete által történő akkreditálásának elhúzódása, valamint az ukrán tranzitproblémák13 ugyancsak fékezték az export növelését. Az elmúlt években sikeresen fejlődik Oroszország és Magyarország között a beruházási együttműködés is. Az éves befektetések dinamikája az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat (közvetlen, portfóliós és más befektetések Magyarországról Oroszországba) és a Magyar Statisztikai Hivatal (közvetlen befektetések Oroszországból Magyarországra) adatai alapján az alábbi adatokkal jellemezhető (millió USD): - Oroszországban felhalmozott magyar befektetések összértéke a 2006-os év végére közel 152 millió USD-t tett ki, többek között a közvetlen befektetések 134,7 millió USD-t képeztek, a portfóliós befektetések – 12,2 millió USD-t, az egyéb – 5 millió USD-t - A 2006 összegzései alapján a Magyarországról Oroszországba jutott befektetések összege meghaladta az 500 millió dollár értékét, ebből 40 millió USD-t a „MOL” magyarországi olaj és gázipari társaság befektetett az orosz „Zapadnij Malobalyk” megnevezésű olaj lelőhely fejlesztésére.14 A magyar OTP bank az oroszországi „Investsberbank” vezető részesedésének 96,4%-ának a kifizetését a 430 millió dolláros befektetéssel valósította meg (a fennmaradó 48 Mill. USD-t a következő 12 hónapban tervezik befizetni). 2007-ben az OTP bank további 77 Mill. EUR-t tervez befektetni az „Investsberbank” fejlesztésére.15 A meglévő értékeléseknek megfelelően, az oroszországi gazdaságban a magyar befektetések állománya 2007 áprilisi állapota alapján 1 milliárd USD. mértékben alakult, a magyarországi orosz befektetések állománya – 1,3-1,5 milliárd USD.
12
http://hungary.rustrade.org/economics/relations/info 2005. decembertől 2006. októberig teljes körű tilalom volt érvényben minden, Ukrajnán keresztül érkező állati eredetű termékre. 14 http://www.polpred.com/country/hu/free.html?book=1728&country=32&id=12777&act=text 15 https://www.otpbank.hu/OTP_Portal/online/CH01010000000028.jsp 13
11
I.3. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM 2007-BEN Magyarország és Oroszország között 2006. évben nyolcmilliárd dolláros kereskedelmi forgalom volt, a Magyar- Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság szerint 2007. év végére ez elérheti akár 10 milliárdot is.16 A Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság III ülésén elhangzottak szerint a Magyarországra irányuló orosz export 24,5 százalékkal 6,2 milliárd dollárra, míg az import értéke 69,6 százalékkal, 1,9 milliárd dollárra nőtt. Mivel a teljes orosz export több mint 80 százalékát két nyersanyag – a kőolaj (45%) és a földgáz (37%) - teszi ki, ezért az orosz fél üdvözölte a nem nyersanyag-jellegű export, azon belül is a gépipari eladások bővülését. A Magyarországra exportált gépek mintegy kétharmadát egyébként a Paksi Atomerőmű használja.17 4. táblázat Külkereskedelmi áruforgalom Magyarország és Oroszország között 2007. I-VIII. hó Árufőcsoport
Export, ezer USD Import, ezer USD Index, %-ban 2006.I-VIII. 2007.I-VIII. 2006.I-VIII. 2007.I.-VIII. Export Import
Összesen – 1 079 117,4 Termék Élelmiszerek, 153 624,3 italok, dohány 6 629,8 Nyersanyagok 7 958,3 Energiahordozók Feldolgozott 521 821,9 termékek Gépek és 389 083,0 szállítóeszközök
1 793 068,7
4 032 394,0
4 076 396,4
166
101
144 963,7
205,7
580,1
94
282
10 084,7 18 965,3
123 158,1 3 751 060,3
162 033,4 3 681 753,7
152 238
132 98
620 147,7
126 165,8
195 241,6
119
155
998 907,3
31 804,0
36 787,6
257
116
Forrás: Oroszország Vámhivatalának adatai Az energia- illetve az olaj- és gázszektorban folytatott kétoldalú együttműködés növekedési dinamikája is kedvező, ezért mindkét fél kölcsönösen megerősítette érdekeltségét az orosz földgáz magyarországi exportja, valamint a közös beruházási projektek iránt. A bizottság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy tovább nőttek az olaj- és gázipari beruházások, különösen a MOL hajtott végre jelentős beruházásokat Oroszországban, ahol további fejlesztéseket is tervez. A magyar fogyasztók növekvő földgázkeresletének kielégítése érdekében a MOL a jövőben növelni kívánja az orosz féltől vásárolt gáz mennyiségét. Az együttműködés más területeken, így például a közlekedési beruházások terén is tovább folytatódik, így például a budapesti metró második vonalának 2007. augusztus 20-án sikeresen lezárult rekonstrukcióját, amelyben az orosz Ingeokom is közreműködött. Az magyar-orosz nanotechnológiai együttműködés részeként 2007. július 18-án hivatalosan is megalakult Miskolcon a Nanovo Kft. nevet viselő vegyesvállalat. Az új cég feladatai közé tartozik a nanotechnológiai tevékenységek összehangolása és a legígéretesebb projektek kiválasztása. Első lépésként a felek nanotechnológiai és anyagkutatási laboratóriumot nyitottak szeptemberben Miskolcon. A létesítmény modern eszközeinek egy részét Oroszországban gyártották.18 Leonyid Rejman – az orosz fél egyik képviselője – biztosította a magyar felet, hogy Oroszország a befektetési klíma javításával, valamint a két ország régiói és vállalatai közötti 16
http://news.telecominfo.ru/news.phtml?nid=62063&e=1 http://hvg.hu/vilag/20070703_paksi_atomeromu.aspx 18 http://www.mon.hu/hirek/im:boon:news_special-borsod/cikk/nano-novo-nanovo/cn/news-20070718-03584911 17
12
közvetlen kapcsolatteremtés ösztönzésével kíván kedvező feltételeket teremteni a magyar partnerek számára az orosz piacon. I.4. MAGYAR-OROSZ REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A magyar külgazdaság diplomácia a piacgazdasági együttműködési feltételek kialakulása óta kiemelten kezeli és ösztönzi az orosz régiókkal való közvetlen gazdasági együttműködést. Ennek Magyarország részéről több mint 15 éves hagyománya van: a volt KGST-tagországok közül Magyarország elsőként kezdte fejleszteni közvetlen kapcsolatait az orosz régiókkal és tartott fenn regionális képviseleteket, amelyeket anyagi okoknál fogva kényszerült 1998-at követően beszüntetni. A Moszkvai Kereskedelmi Képviselet ettől eltekintve, de különösen 2003.-tól folyamatosan kapcsolatépítő tevékenységet végez az orosz régiókban és operatív kapcsolatot tart fenn az orosz szövetségi és regionális hatóságok, szakmai szervezetek és üzleti körök képviselőivel.19 Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete Magyarországon minden tagjának felajánlja a közreműködését a régió Magyarországi bemutatásának a megszervezésére, az export termékek bemutatására hazai tradicionális és megyei kiállításokon való részvétel által, melynek a szervezését a Budapesti Orosz Kulturális Központ bonyolítja. Az utolsó néhány évek során a magyar-orosz regionális kapcsolatok egész pozitívan fejlődnek. Mindkét oldalról aktív munka folyik az intenzitás tekintetében, amely a magas szintű magyar-orosz kapcsolatok közötti megállapodások eredményein alapul. Az orosz régiók üzleti körei részéről a központi és regionális vezetés által támogatva továbbra is egyre növekvő számú orosz vállalati megkeresés érkezik. A piacfejlesztő akciók támogatása, a magyar pénzintézetek aktívabb finanszírozó-hitelező, garanciavállaló szerepe, az orosz régiókban megélénkült kapcsolatépítő munka, az üzleti körök rendszeressé váló regionális találkozói, az orosz delegációk tematikus magyarországi látogatásainak gyakoribbá válása eredményeként az utóbbi évekhez képest a magyar cégek is ismét nagyobb számban és aktivitással lépnek fel az orosz piacon. 2007. évre elmondható, hogy a magyar export növelését célzó hazai vállalati kezdeményezések száma meghaladja az azonos irányultságú orosz megkereséseket, - ez az arány hosszú ideig fordított volt. Orosz vezetők többször utaltak arra, hogy az Oroszországgal kapcsolatos tárgyilagos magyar megítélés és gyakorlat alapján az elmúlt négy évben folyamatosan bővülő magyar-orosz gazdasági együttműködés terén szerzett tapasztalataikat más országok esetében is igyekeznek hasznosítani. Ugyanígy hangot adnak annak is, hogy a forgalom növekedését egy idő után nem lehet kizárólag kormányzati rásegítő tevékenységgel biztosítani, de annak a fellendülés beindításában és folytatásában meghatározó jelentősége volt és marad. Ebből eredően növekvő számú közvetlen regionális kapcsolat jött létre, illetve kialakulási folyamatban van az üzleti szféra képviselői között, mindkét részről pragmatikus alapokon, kétségtelenül a politikai kapcsolatok rendezettsége és a magyar külgazdasági irányvonal stabilitásának eredményeként. A 2007. évre a kétoldalú megállapodások és jegyzőkönyvek összevont mennyisége, amelyek az oroszországi és magyarországi regionális együttműködésről szólnak és meghatározzák a kereskedelmi és gazdasági, tudományos-technológiai, kulturális és humanitárius területek irányvonalainak a kölcsönhatását, elérte a 39-et.20 Az utóbbi években a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megújította a gazdasági együttműködési megállapodásokat. A megállapodások helyzete a következő: 19 20
http://www.mfa.gov.hu/NR/exeres/7B40C8D6-CEE2-48E1-A3EF-D5643AC122E6.htm http://hungary.rustrade.org/economics/relations/info
13
Már aláírt megállapodás van: Megállapodás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Csuvas Köztársaság (Oroszországi Föderáció) Kormánya között a gazdasági együttműködés fejlesztéséről; (2004. május 20.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és Szverdlovszk megye (Oroszországi Föderáció) Kormánya között a gazdasági együttműködés fejlesztéséről; (2006. február 28.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Cseljabinszk megyéjének Kormánya között a gazdasági együttműködésről; (2006. február 28.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Uljanovszk megyéjének Kormánya között a gazdasági együttműködésről; (2006. május 3.) Memorandum a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és Moszkva Város Önkormányzata között a gazdasági, valamint ipari és műszaki tudományos együttműködésről (2006. március 7.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és Vologda megye (Oroszországi Föderáció) Kormánya között a gazdasági együttműködés fejlesztéséről; (2007. június 20.) A közeljövőben - az orosz jóváhagyási eljárások függvényében21 Baskír Köztársasággal, Szamara megyével, Orenburg megyével, Omszk megyével, Leningrád megyével22, valamint Moszkva megyével kötendő megállapodások készíthetők elő aláírásra. A kereskedelemfejlesztés terén is feladat a régiókra összpontosítani. A moszkvai kereskedelmi képviselet az ITDH-val közösen 2007. második félévében Moszkva városban és Moszkva megyében, Kemerovo megyében, Ufában és Kaluga megyében szervezett, illetve készített elő üzletember-találkozókat. 2007-ban aktív kapcsolatot tartanak fenn vele (ITDH-val) az Oroszországi Föderáció olyan tagjai, mint Moszkva és a Moszkva megye, Szentpétervár, Tatarsztan, Szamara, Szverdlovszk és Vologodszk megyék, Krasznodari terület, a finn-ugor régiók szintén mint, Komi Köztársaság, Udmurt Köztársaság, Mordovi és Marij El Köztársaság. Leginkább sikeresen azok a megyék működnek együtt, akik saját képviselettel rendelkeznek Magyarországon. Jelenleg Magyarországon a Leningrádi megye, a Voronyezsi megye, a Permi megye képviseletei vannak akkreditálva, 2004 decemberéig Udmurti Köztársaság képviselete is működött. Tatarsztánt jelenleg egy magyar állampolgár képviseli. A regionális képviselők szoros kontaktusban dolgoznak a Kereskedelmi Képviselettel (nekik lehetőségük van bármilyen Magyarországi Állami Szervezettel is felvenni a kapcsolatot).
21 22
http://www.mfa.gov.hu/NR/exeres/7B40C8D6-CEE2-48E1-A3EF-D5643AC122E6.htm A Leningrádi terület megtartotta a Leningrád nevet, míg maga a város újra felvette eredeti nevét (Szentpétervár).
14
2.ábra Magyarország külkereskedelmi forgalma egyes orosz megyékkel, 2006
Forrás: saját számítások az orosz Vámhivatalának adatai alapján Moszkva város a Magyarország vezető kereskedelmi és gazdasági partnereinek az egyike. A 2005. évben az áruforgalom Moszkva és Magyarország között 76,3%- al növekedett a 2004. évhez viszonyítva és elérte a 719,9 Mill. USD. magasságot. A Magyar Köztársaság részesedése Moszkva külkereskedelmi áruforgalmában a 2005. év eredményei alapján 1,7%-ot tett ki ( 2004ben- 1,2% volt). Moszkva 60,9 millió USD értékben exportált a Magyar Köztársaságba (2004. évvel összehasonlítva a növekedés 12,4% volt): • Atom reaktorok, üstök, berendezések 52,98 (többek között atom reaktorok, hő termelő elemek 49,98) • Olajtermékek és bitumin származékok 2,9 • Nyomtatott termékek 1,68 • Elektromos gépek és berendezések 1,3 2005-ben a Magyar Köztársaságból importált termékek értéke 659 millió USD volt (2004. évvel összehasonlítva a növekedés 86% volt).
A 2005. évben Magyarországról importált termékek alapvető tételei az alábbiak voltak (Mill. USD): • Gyógyszeripari termékek 228,2 ( többek között gyógyszerek 221,2) • Átvivő berendezések, TV kamerák 175,5 • Zöldség és gyümölcsfeldolgozó berendezések 28,2 • (többek között más felhasználású zöldségek és konzervek 18,4) • Állati takarmányok • Papír és karton 19,7.
15
A 2005. év összegzései alapján a kereskedelmi egyenleg negatív szaldója 598,1 Mill. USD-t tett ki. A Magyarországi termékek importja 10,8-szeresen meghaladta a moszkvai exportot. Moszkva vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít az egyenes kapcsolatok kibővítésének Magyarországgal. Jelenleg az alábbi projektek vannak kidolgozás alatt:23
A budapesti 2-es metró rekonstrukciója és átalakítása.
A budapesti 4-es metró építése.
Az orosz vállalatok részvétele a budapesti metró részére metró kocsi szállítására kiirt tenderen.
Az 1-es számú hulladákfeldolgozó üzem rekonstrukciója (Moszkva északi adminisztratív kerület).
Az „Ikarusz-280” buszok átépítése természetes gázzal való meghajtásra.
Gyógyszerellátás és orvosi műszerek.
Moszkvai gyermekek magyarországi pihenésének és gyógykezelésének a megszervezése.
Az alábbi perspektivikus együttműködési irányvonalak vannak kiemelve: 1. Közreműködés a kölcsönös kereskedelem fejlesztésében: • létrehozni Moszkvában egy Magyarország Kereskedelmi Házat; • meghatározni olyan magyarországi társaságokat, akik előremozdítják a moszkvai exportot Magyarországon és a környező országok piacain;
2. A bankközi együttműködés fejlesztése az építőipari, befektetési és kölcsönös kereskedelmi projektek finanszírozása érdekében. 3.
Együttműködés a felsőfokú oktatás és a kvalifikáció területeken.
4.
Együttműködés a befektetésekben: • Befektetési projektek értékesítés a Moszkvában különböző területeken, többek
között a gyógyszeripari termékek gyártásában. 5. Kiállítási tevékenység: • Magyarország nemzeti kiállításának a megszervezése Moszkvában, a Moszkva városi vezetés patronálása alatt rendelkezésre bocsájtott területeken;
6.
23
Együttműködés turizmus területén, stb.
http://hungary.rustrade.org/economics/relations/info
16
II. A KÉT ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE
17
II.1. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HELYZETE II.1.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az utóbbi ötven év alatt a gazdasági elmaradottság és a ráerőszakolt gazdaságpolitika miatt az agrár szféra a Magyarország nemzetgazdaságában kiemelkedő szerepet játszott. A magyar mezőgazdaságban legfontosabb háború utáni demokratikus esemény a radikális földreform lett. A két világháború visszavetette a mezőgazdasági termelés fejlődését, a II. világháború után azonban jelentősen javult a magyar mezőgazdaság nemzetközi pozíciója. Annak ellenére, hogy az 1956-os forradalom vereséget szenvedett, Magyarországon sikerült megszüntetni a mezőgazdasági termékek kötelező leadását, ami a többi szocialista országban csak a társadalmi rend megváltoztatása után sikerült. A gazdaságvezetési, úgy nevezett „terv-direktíva”24 rendszer helyére megjelentek a korlátozott piaci regulációs elvek és az 1956. év után a magyar mezőgazdaságban elindult a növekedési folyamat. 1950-1990 között az élelmiszeripar a nemzetgazdasági teljesítmény viszonylag kicsi és csökkenő hányadát adta. Az ország kibocsátásából való részesedése az 1950-es évek 12%-áról 1990-re 8%-ra mérséklődött, noha 1950 után a nemzetgazdaság gyorsabban fejlődött, mint a mezőgazdaság. 1990-ben több mint hatszor annyit termelt, mint 40 évvel korábban. Ez idő alatt a mezőgazdaság bruttó termelése pedig megkétszereződött.25 A 70-es évek elején a különböző hatékonysági és színvonalmutatók alapján az európai országok középmezőnyében helyezkedett el. Néhány termékből (búza, kukorica, sertés- és baromfihús, tojás) való ellátottság alapján pedig vezető, vagy igen előkelő helyen állt Európában. A rendszerváltás egyik vesztese a mezőgazdaság volt, amely a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és az üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezőgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részarány-tulajdonú földkiadás, illetve a termelőszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be.26 A piacgazdaságra való áttérésnek azonban ára volt. Az agrárgazdaság a rendszerváltás után, mint valamennyi szocialista országban, Magyarországon is mély válságba került. Az akkori sikerágazatban leginkább az új kihívásoknak megfelelni nem tudás miatt kedvezőtlen folyamatok indultak el. A drasztikus teljesítménycsökkenés 1989 után következett be. „A gyökeres, gyors átalakulás során előbb dőlt romba a régi rendszer, minthogy új születhetett volna".27 Túlságosan nagy szerepe volt a politikának, nem volt átgondolt és konszenzusos agrárstratégia. A politika döntött olyan kérdésekben, melyeket a gazdasági folyamatok önmagukban hatékonyabban válaszoltak volna meg. Megosztottá vált az agrártársadalom, a viták szembefordították a politikusakat, szakembereket, termelőket. A legfőbb problémát az okozta, hogy a KGST megszűnésével a szovjet piac árufelvevő képessége drámaian csökkent, az érintett magyar agrárvállalatok ellehetetlenültek, fizetőképtelenné váltak, hiszen a keleti piacokat a nyugati exportlehetőségek még kevésbé tudták pótolni, mint az iparcikkek esetében. A korábbi alacsony szovjet nyersanyag- és energiaárak emelkedése jelentős költségnövekedést eredményezett. A külkereskedelem liberalizálása következtében nőtt az importverseny. Az állami támogatások mértéke jelentősen elmaradt az
24 http://miau.gau.hu/miau/12/akii1.doc 25 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/293 .html 26 Osváth S.: a mezőgazdaság napjainkban magyarországon. Budapest, g-mentor kft, 2002. p. 6 27 Kapronczai I: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003: p.7.
18
előző évekétől. Az életszínvonal csökkenése miatt visszaesett a belső fogyasztás, az alacsony jövedelmezőség következtében számos mezőgazdasági üzem felszámolás alá került. II.1.2. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG AZ 1990-ES ÉVEKBEN A rendszerváltást követő másfél évtizedben a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdőgazdálkodás nemzetgazdaságon belüli arányainak megváltozását eredményezték. Míg a rendszerváltás évében (1989) a mezőgazdaság az akkori GDP 13,7%-át állította elő, a munkaerő 17,4%-át foglalkoztatta és az exportbevételek 22,8%-át termelte, addig az ezredfordulót követő évekre az agrárium súlya jelentősen mérséklődött, s a GDP-ből való részesedése 2006-ban már 3% körül alakult.28 5. táblázat Az agrárgazdaság GDP-hez viszonyított aránya 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
12,5
7,8
6,5
5,8
6,0
5,9
5,8
5,2
4,9
4,2
Forrás: Kapronczai I: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003. 47. A mezőgazdasági termelés visszaesésében a mélypont 1993-ban következett be, a kilencvenes évek közepétől aztán emelkedni kezdett a termelés. A különböző kereskedelmi egyezmények hatására (EU-társulás, CEFTA, kisebb regionális tárulások) javult a termékek külföldi eladhatósága és a belső fogyasztás lassú emelkedésével a belföldi élelmiszer-kereslet is megnőtt, ami szintén lökést adott a termelésnek. Ha nem is nagymértékben, de emelkedetek a szubvenciók és a mezőgazdasági hitelek, így több eszköz és anyagvásárlást tettek lehetővé a gazdaságoknak. 6. táblázat Magyarország mezőgazdasági termelésének változása 1990-1999 között (Az előző év százalékában) 1990 -4,7
1991 -6,2
1992 -20,0
1993 -9,7
1994 3,2
1995 2,6
1996 4,9
1997 -0,6
1998 -0,3
1999 -0,5
Forrás: Burgerné G.A.: A közép-európai átalakuló országok gazdaságának és mezőgazdaságának összehasonlító elemzése. 2001. p.39 A mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kívánatos egyensúly felbomlott. A növénytermesztés szerepe az állattenyésztéséhez képest kisebb mértékben csökkent, a kilencvenes évek közepén elindult fellendülést azonban az 1998-as válság megtörte. A takarmányigény az állatállomány-csökkenéssel egyidejűleg alacsonnyá és ciklikussá vált. Az élelmiszeripar termelése kevésbé esett vissza, mint a mezőgazdaságé, noha tendenciájában követte azt, s a belső fogyasztás visszaesése komoly problémákat okozott. Az évtized első harmadában fokozatos, nagy mértékű visszaesés következett be a termelésben, az évtized közepén növekedés volt tapasztalható, 1997-re azonban az ágazat teljesítménye az 1993as mélypont alá csökkent, részben az 1995-ös restrikciós csomag hatására bekövetkezett életszínvonal-csökkenés végett. Ebben az időszakban a hús- és halfogyasztás átlagban 75,8
28
http://www.fvm.hu/doc/upload/200711/magyarmezszamokban2007b.pdf
19
kg/főről 64,6 kg/fő-re esett vissza, a Magyarországon legkedveltebb sertéshús fogyasztása pedig 38,8-ról 27kg/fő-re.29 7.táblázat Az élelmiszeripari termelés kibocsátásának változása (Az előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 -0,9 -6,8 -4,0 -4,3 5,5 1,6 -0,3 -7,2 0,7 -0,8 Forrás: Kapronczai I: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003. p.102 Az ágazat volumen- és értékhordozója, a húsfeldolgozás és a tejtermelés volt. Az 1990-es évek során egyik ágazat sem érte el a rendszerváltás előtti szintet, a baromfiágazat sikereinek ellenére sem. A húsiparban a termeléscsökkenés leglátványosabban a sertéshúsnál következett be, ugyanakkor erőteljesen ingadozott a marhahús volumene is, miközben a baromfifeldolgozás stabilan növekedett. II.1.3. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN Az utolsó évek során a magyar mezőgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében a legszínesebb ágazatnak tekinthető a nemzetgazdaság egészében. Az Európai Unió tagállamainak többségétől is eltér az üzemstruktúrája. A vállalkozások valamennyi formája megtalálható benne. Sajátosságaként említhető a kétpólusú gazdaságszerkezet, amit a nagyobb méretű gazdaságok és a kisüzemek jelentenek. A középüzemek súlya a rendszerváltás után kezdett növekedni. Magyarországon közel másfél millió gazdálkodó egységben (szervezetben és háztartásban) foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A 2000 és 2004 között tapasztalt tendencia - bár csökkenő ütemben - de 2004-2006-ben is folytatódott. Kevesebb az állattartók száma és kisebb az állatállomány, sok háztartás hagyta abba, vagy csökkentette a mezőgazdasági tevékenységét. Az EU-tagság átrendezte a magyar mezőgazdaság irányítási rendszerét, és jelentősen megváltozott a támogatások struktúrája. A Közös Agrárpolitika (KAP) részeként, annak szabályrendszeréhez igazodva a korábbitól eltérő érdekeltség és fejlődési irány bontakozott ki. A szántóföldi növény-termesztés számára a csatlakozás jövedelmi többletet és termelési biztonságot jelentett. Az abrakfogyasztó állattenyésztés számára viszont az eddigi termelési támogatások megvonását, az állattartási körülmények, és az állategészségügyi szabályok szigorodását eredményezte. Nehéz helyzetbe hozta a kevés állatot tartó, kis, tejtermelő gazdaságokat, a földdel nem rendelkező állattartó telepeket, és a szövetkezésre nem hajlandó zöldség- és gyümölcstermelőket.30 A gazdasági szervezetek esetében az elmúlt években nem történt jelentős átrendeződés a tevékenységi struktúrában, közel háromnegyedük kizárólag növénytermesztéssel foglalkozott. A csak saját fogyasztásra termelő egyéni gazdálkodók száma csökkent, a kifejezetten piacra termelők aránya fokozatosan emelkedett (a 2000. évi 8%-ról öt év alatt 15%-ra.).31 A kizárólag saját fogyasztásra termelés főként csak az állattartással foglalkozó egyéni gazdaságokat jellemezte. A növénytermesztők közel egyötöde értékesítési céllal termelt, ezzel szemben az állattartó egyéni gazdaságoknak csak néhány százaléka volt piacorientált.
29
Osváth S.: A mezőgazdaság napjainkban Magyarországon. Budapest, G-mentor Kft, 2002. p. 6 Vanicsek M: Mezőgazda(g)ság az EU-csatlákozás után=Cikkek a cakkokról: múltelemzés és jövőkép, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest , 2007.p. 51. 31 http://www.fvm.hu/doc/upload/200710/agrarbeszamolo2006vegleges.pdf 30
20
8. táblázat A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban regisztrált vállalkozások száma
(db) Megnevezés
2005
2006
Vállalkozás összesen Társas vállalkozás összesen Jogi személyiségő vállalkozás Jogi személyiségő társas vállalkozás Jogi személyiségő gazdasági társaság Közös vállalat KFT RT Szövetkezet Erdőbirtokossági társulat Állami vállalat Leányvállalat Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Kkt Bt Egyéni vállalkozás, ebből: Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni Adószámmal rendelkező magánszemély Egyéb engedéllyel rendelkező
55 227 14 062 9 529 9 520 6 897
52 769 13 815 9 393 9 390 6 959 3 6 625 331 1 387 1 038 2 1 4 422 4 294 121 4 173 38 954 18 900 20 051 3
6 565 329 1 549 1 069 8 1 4 533 4 407 134 4 273 41 165 20 349 20 814 2
Forrás: KSH A KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaságban a korábbi évekhez hasonlóan jellemző a kis létszámú szervezetek dominanciája, ebben 2006-ban sem történt változás. Az 52769 vállalkozásból 52313 (99,1%) létszáma nem ért el az 50 főt. 500 fő és a feletti létszámú vállalkozásból csak tízet regisztrált a statisztika. A magyar nemzetgazdaságban 2006-ban foglalkoztatottak száma 3,93 millió fő volt, amiből a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aránya 4,9%-ot tett ki. Ez az arány évről-évre csökkent, 2002-ben még 6,2%, 2004-ben pedig 5,3% volt. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban együtt 190,8 ezer főt foglalkoztattak 2006-ban.32 9.táblázat Az agrárgazdaság GDP-hez viszonyított aránya 2000 3,7%
2001 3,8%
2002 3,5%
2003 2,9%
2004 3,3%
2005 3%
2006 3,6% Forrás: KSH
A magyar agrárium GDP-hez viszonyított aránya más európai országokhoz hasonlóan az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent, 2003-re pedig már csak 2,9%-ot tett ki (lásd 4.táblázatat). A térvesztés elemzésekor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzetgazdaság más szektorai a külföldi befektetések hatására jóval nagyobb mértékben bővítették termelésüket az agráriumhoz képest. A mezőgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a GDP részesedési arány csak a mezőgazdasági alapanyag termelést tükrözi. A fejlettebb világ agrárfejlődésére ugyanakkor az volt a jellemző, hogy az alapanyag-termelésről a hangsúly 32
http://www.fvm.hu/doc/upload/200710/agrarbeszamolo2006vegleges.pdf
21
fokozatosan áthelyeződött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelőző, illetve követő fázisaiba. Az AKI számításai szerint Magyarországon a 2006. évi agrobiznisz aránya a GDP termelésben 12-13%.33 2006-ban a mezőgazdaság részaránya a fogyasztásból tendenciájában ugyancsak csökkent, de közel sem olyan meredek ütemben, mint a GDP termelésben. Ezt pozitívan is értékelhetjük, amennyiben egy növekvő összes fogyasztáson belül következett be az élelmiszerfogyasztás aránycsökkenése. Magyarországon 1995-ben még 32,4%-ot képviselt az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, 2000 óta azonban egyik évben sem érte el a 30%-ot, 2006-ban pedig 25% körül stabilizálódott.34 3.ábra A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása, 2006 (folyó alapáron, megoszlás %-ban) Egyéb növényi termékek Ipari növények 8,5 8,8 Friss zöldség 8,6 Gyümölcs, szőlő és bor 6,8
Növénytermesztési és kertészeti termékek 55,4
Búza 7,9
Mezögazdasági szolgáltatás és másodlagos tevékenység 8,8
Gabonafélék 25,8 Kukorica 14,7
Árpa 1,9 Egyéb gabonafélék 1,3
Szarvas marha és nyers tej 10,6
Sertés 11,7
Egyéb állat és állati termék 2,5
Baromfi és tojás 11
Élő állatok és állati termékek 35,8
Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2006-ban meghaladta az 1600 milliárd Ft-ot, ami közel 6%-kal több az egy évvel korábbinál, volumene viszont 3%-kal elmaradt az előző évitől. Ez utóbbiban a kalászos gabona termelés gyengébb eredménye és az állattenyésztés stagnálása játszott szerepet. Így például a madárinfluenza megjelenése miatt a szárnyasok tenyésztését jelentősen visszavetette, a tyúkfélék száma 30,3 millió darab volt 2006-ban, 1,6 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál. A termelő felhasználás 974 milliárd Ft-ot tett ki, ami értékben 5%-os növekedést jelentett. A felhasznált anyagok, eszközök mennyisége ugyanakkor közel 2%-
33 34
http://www.fvm.hu/doc/upload/200710/agrarbeszamolo2006vegleges.pdf http://www.fvm.hu/doc/upload/200711/magyarmezszamokban2007b.pdf
22
kal csökkent. A növekvő támogatás eredményeként az ágazatban rendelkezésre álló jövedelem emelkedett.35 A növénytermelésen belül a szántóföldi termesztésű gabonafélék és ipari növények az ágazat kibocsátásának több mint egyharmadát adták, alig kevesebbet, mint az állattartás összesen. A szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartás egymással közel azonos arányban a mezőgazdaság teljesítményének kissé több mint egytizedét, együttesen egyharmadát állította elő. Ezekhez képest más állatfajok gazdasági súlya csekély. A teljes bruttó kibocsátás a mezőgazdasági teljesítmény hosszabb időtávú változásának bemutatására is alkalmas. A 4. ábra alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság kibocsátása az évtized eleje óta mindig a növénytermeléssel azonos irányban változott, így mindössze 2001-ben és 2004-ben múlta felül az előző évi szintet. 4.ábra
Forrás: KSH A terméseredmények évenkénti nagymértékű ingadozását alapvetően az időjárási tényezők határozták meg, a termelési szerkezet csak kismértékben módosult. A mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi években azért volt magasabb, mint korábban, mert a gabonafélék termésmennyisége 2004-2006 között (a korábbihoz hasonló nagyságú területen) egyharmaddal nagyobb volt, mint az előző három évben. 2007-ben azonban főleg az aszályos idő miatt megváltozott a kép: 10.táblázat A kalászos gabonák betakarított termésmennyisége 2007-ben, ezer tonna A 2007. év a / 2007 2006. évi 2002–2006. évek 2006.=100% átlagának=100%
A 2002– 2006. évek átlaga
2006
2007
Búza
4 465
4 376
3 988
89,3
91,1
Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Árpa összesen Zab Összesen
99 640 467 1 107 153 6 277
99 663 412 1075 151 6 141
77 684 358 1041 122 5 602
77,8 106,9 76,7 94,0 79,7 89,2
77,8 103,2 86,9 96,8 80,8 91,2
Növények
35
KSH, Gyorstájékoztató: Állatállomány, 2007. szeptember. 13.
23
Forrás: KSH 2007-ban a 2006. évinél 4%-kal nagyobb területen, 1,7 millió hektáron termeltek gabonát.36 Az egyes gabonafélék termésátlagai csökkentek, így a 2007. évi kalászos gabonatermés 9%-kal maradt el az előző évi terméstől, és 11%-kal a megelőző 5 év átlagától. A legjelentősebb gabonaféle, a búza termésmennyisége is csökkent 9%-kal, és 11%-kal alacsonyabb a 2002-2006. évek átlagos termésmennyiségénél. Az állattenyésztés az 1980-as évek végén még a mezőgazdaság első számú ágazata volt, és a termelési érték 55-60%-át adta.37 Az ezredfordulóra ez az arány a növénytermesztés javára megfordult, az uniós csatlakozás óta még tovább csökkent, és 2006-ban már csupán 35,8%-ban részesedett az ágazat a bruttó termelésből. Az uniós támogatási és intervenciós rendszer inkább a gabonatermesztésre ösztönzi a termelőket. 11.táblázat Magyarország állatállománya 2006-2007 között (ezer db) Megnevezés Szarvasmarha Sertés Juh Ló Tyúkféle Liba Kacsa Pulyka
2006. VIII. 1. 1 August 2006 705 4065 1329 63 37455 3112 3529 4126
2007. VIII. 1. 1 August 2007 716 4120 1285 57 35081 2490 3231 4564 Forrás: KSH
A szarvasmarha-állomány 2006 végéig szinte folyamatosan fogyott, a december 1-jei 702 ezres állomány a 10 évvel korábbinál 22%-kal, a 20 évvel azelőttinél 59%-kal volt kevesebb. 2007-ben a csökkenés megállt, mind az áprilisi, mind az augusztusi állomány 1-2%kal meghaladta az egy évvel korábbit. 2007-ben a tejhasznú tehenek száma mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdálkodóknál csökkent. A tehéntejtermelés évek óta közel azonos szinten, 1,8-1,9 milliárd liter között mozog.38 Az Európai Unió által megállapított kvóta a tagországok túltermelését kívánta megakadályozni. Ennek hatására az uniós országok tejtermelése stabilizálódott, bár mutatkoztak jelei annak, hogy vannak a rendszernek hiányosságai. Folyamatosan nő a fajlagos mutató, az egy tehénre jutó tej mennyisége 2005-ben meghaladta a 6 ezer litert, 2006-ban 250 literrel még ennél is több tejet adtak a tehenek egy év alatt. 39 A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között változott, az utóbbi néhány évben 4 millió körüli volt. 2007 augusztusában a 4,1 milliós állomány valamivel több a tavalyinál, de némileg elmarad a két évvel korábbitól. 2006-ban megállt az élelmiszer, ital- és dohánygyártás ágazat bruttó termelésének 2003 óta tartó folyamatos csökkenése. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján az ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 1944 milliárd Ft volt. Ez az előző évinél 86 milliárd Ft-tal több. 36
KSH, Gyorstájékoztató: A kalászos gabonák betakaritott területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2007. szeptember. 20. 37 http://miau.gau.hu/miau/12/akii1.doc 38 KSH, Gyorstájékoztató: Állatállomány, 2007. szeptember. 13. 39 Kelemen Z. Fölözési idő,=HVG, 2007.(XXIX. évfolyam.) 40. szám. pp. 89.
24
12.táblázat Az egyes jelentősebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értékének változása (2006) Növekvő termelésű szakágazatok
Előző év=100% 155,6
Hús-,baromfi húskészítmény gyártása Egyéb gyümölcs,zöldségfeldolgozás Sörgyártás Üdítőital gyártása
120,4 105,8 104,9
Baromfihús feldolgozása, tartósítása Cukorgyártás Kenyér, friss tésztafélék gyártása
102,8 100,3 100,2
Csökkenő termelésű szakágazatok
Előző év=100%
Tejtermék gyártása Édességgyártás Haszonállat-eledel gyártása Malomipari termék gyártása
95,3
Húsfeldolgozás-, tartósítás
84,1
94,1 87,7 85,3
Forrás: KSH A 2005. évi változásokhoz viszonyítva, 2006-ban más ágazatok növelték, illetve csökkentették termelésüket. Az előző évi drasztikus visszaesést követően másfélszeresére nőtt a termelés a hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatban. Az egyéb gyümölcszöldségfeldolgozás szakágazatban egy több éve tartó csökkenő tendencia fordult meg. Ugyanakkor ezzel ellentétesen alakult a termelés a húsfeldolgozás-, tartósítás, a haszonállateledel gyártása és az édességgyártás szakágazatokban, a 2005. évi emelkedő termelési érték ugyanis 2006-ban csökkenésbe fordult. Továbbra is megmaradt azonban a növekvő tendencia a sörgyártás, valamint az üdítőital gyártása szakágazatokban és a csökkenő tendencia a tejtermék gyártása, valamint a malomipari termék gyártása szakágazatokban. Az előzetes adatok szerint az agrárágazat eredménye 60-65 milliárd forint körül alakult 2006-ban évben, az előző évi 47 milliárd forinttal szemben. 2006-ban a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 167,5 milliárd forint volt a nemzeti támogatás, és mintegy 239,3 milliárd forint érkezett az Európai Unióból.40 Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók száma 2006-ban 107 ezer fő volt, 5,7%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset 2006-ban 138127 Ft-ot tett ki, 5,4%-kal többet, mint 2005-ben. (A 2005. évi bruttó átlagkereset 3,2%-kal haladta meg az előző évit.) A nettó átlagkereset 94806 Ft/hó volt, ami 5,4%-kal több a 2005-ös értéknél. A feldolgozóipar ágazati rangsorában a jövedelemviszonyok tekintetében az élelmiszeripar csak a 10. helyet foglalta el. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban a termelékenység a 2005. évi 2,4%-os visszaesését követően 2006-ban 6,9%-kal javult. A termelékenység növekedés mindenekelőtt az alkalmazásban állók számának visszaesésével hozható összefüggésbe.41 Összességében elmondható, hogy a 2007-es évre egyaránt jellemző a tavaszi fagy és a nyári aszály nem teremtett könnyű gazdálkodási körülményeket, de az alacsony terméseredmények ellenére a növekvő mértékű támogatottsági szint az előző évi tartalékok és nem utolsó sorban a drasztikusan emelkedő árak miatt nem okozott válságot az ágazatban. 2007. évben az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A 2007-2013. évre szóló program elfogadásával a magyar mezőgazdaság részére több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 40 41
http://hvg.hu/gazdasag/20070803_mezogazdasag_graf.aspx http://www.fvm.hu/doc/upload/200710/agrarbeszamolo2006vegleges.pdf
25
milliárd euró a közösségi rész, a fennmaradó hányad magyar nemzeti kiegészítés. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken.42 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami a források 48 százalékát teszi ki. A források 35 százalékát szánják a környezetvédelemi és természeti környezet fejlesztésére, azaz 1 milliárd 626 millió 706 ezer 125 eurót. Az életminőség és a vidéki területek diverzifikációjára 690 millió 690 ezer 802 eurót fogadott el a bizottság. Összegezve az eddig leirt dolgokat, egyértelművé válik, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, a klimatikus tényezők és a kiváló termőképességű talajok potenciálisan a legtöbb kultúrnövény termelésében kiemelkedő minőségű és mennyiségű eredmények elérését teszik lehetővé. Ezen együttes tényezőknek köszönhetően a magyar mezőgazdaság tradicionálisan exportorientált, kiváló minőségű terményei, termékei szinte a Föld minden országában megtalálhatók. Az FVM vezetője szerint a magyar agrárium teljesítménye a következő tíz évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik majd. Az élelmiszer az energiahordozókkal és a vízzel együtt a közeljövőben stratégiai árucikké válik. Ezért fontos Magyarország számára, hogy lehetőség szerint kihasználja mezőgazdasági és élelmiszertermelő kapacitását.43
42 43
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&ctag=articlelist&iid=1&articleID=11044 http://hvg.hu/gazdasag/20070803_mezogazdasag_graf.aspx
26
II.2. AZ OROSZ MEZŐGAZDASÁG HELYZETE II.2.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A szocializmus jellegét legátfogóbban hiánygazdaságként határozhatnánk meg. Nagyon nehéz megmagyarázni, átérezhető objektív képet adni róla annak, aki nem élt benne. A lehetetlennel felérő feladat megértetni a nyersanyagokhoz, alapanyagokhoz való hozzájutás szocialista rendszerben kialakult hierarchiáját vagy, hogy milyen fontos volt a fogyasztás cikkekhez való hozzájutásban az eladó, vagy még jobb, az áruházi részlegvezető személyes ismeretsége. Valamennyi hozzáférhető szociológiai tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az 1960as évektől fokozódó élességgel vetődik fel a lakossági áruellátás hiányossága. Egészen a 80-as évek végéig nem sikerült még a racionális mértékig sem megvalósítani a termelés nyersanyag biztosításáról és a lakosság fogyasztási cikkekkel történő ellátásáról szóló párt- és kormányhatározatokat, ami végül a legfőbb oka lett a lakossági bizalomvesztésnek és a rendszer szétesésének. A nagyvárosok élelmiszerellátása politikai kérdés volt már a cári Oroszország idejében is. Hogy nem sikerült megvalósítani, főként ez vezetett az 1917-es forradalomhoz, majd a rendszer bukásához. Ugyanez vonatkozik a Szovjetunió teljes történelmére is. A kérdés különösen felerősödött az 1928-29-es éhínség hatására, és az ország ekkor választotta a Sztálin által javasolt utat, ami kuláktalanítást, a beszolgáltatási rendszer kiépítését és a kolhozosítást jelentette, és évtizedekre behatárolta a szovjet mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit. A gazdasági nehézségek a megkésett ipari fejlődésből eredeztethetők, ugyanis míg számos országban az ipari forradalom hatására a XVIII—XIX. század fordulóján erős iparosítási folyamat indult be, és társadalmi fejlődéssel párosult, addig Oroszország életében csak az 1930-as évek elejével kezdődött el az átfogó iparosítás. A munkásosztály nem természetes folyamat részeként, hanem erős állami beavatkozás hatására jött létre. A falvakból egyszerűen átirányították a szükséges munkaerőt az iparba. Az 1928-38 közötti évtized a stagnálás jegyében tellett el, a világ mezőgazdaságában általános évi 1% körüli fejlődésnek csupán a negyede valósult meg. Jellemző adat, hogy az 1925-29-es gabonatermés szintet csak 1950-54 között sikerült ismét elérni.44 Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálának idejére világossá vált a szovjet mezőgazdaság gyengesége. A helyzet ismert volt a párvezetés előtt is, amit Hruscsov 1954-ben mondott pártkongresszusi beszéde is tükröz. Megállapította, hogy míg 1940-ben 36,490 millió tonna gabonát takarítottak be, addig 1953-ban csupán 1.850 milliót, ugyanakkor a városi lakosság számának emelkedése és jövedelmének javulása fokozta az igényeket. A búzaexportot csak 190 millió tonnában lehetett meghatározni, holott az eredeti tervekben 293 millió pud szerepelt.45 A hruscsovi időszakban megnövelték a mezőgazdasági beruházások mértékét, és a teljes állami beruházásokban az 1946-50-es időszak 11,8%-áról 1980-ig 20%-os mértékig emelkedett (13. táblázat). A növekvő beruházások hatására nőttek a mezőgazdasági termelési értékek, azonban ez a növekedési ütem csökkenő tendenciát mutatott. Az 1960-as években évi 3%-os növekménnyel lehetett számolni, ami a 70-es évekre 1 %-ra mérséklődött, míg végül az 1971-1985-ös időszakban ugyan már 579,6 milliárd Rubelt ruháztak be, a tiszta mezőgazdasági terméknövekmény nulla százalékon maradt.
44
Nikonov E.N., Krelatyh I.N.: Az agrárkapcsolatok: elmélet, történelmi gyakorlat, fejlődés perspektívái, Moszkva, Nauka, 1993. 45 Lujkov Y. M.: Mezőgazdasági kapitalizmus Oroszországban: összeütközés a jövővel, Moszkva, 2005. p.127.
27
13. táblázat A mezőgazdasági termelő beruházások alakulása 1946-1990. között (A teljes szovjet beruházások %-ában) Évek 1946-1950 1951-1955 1956-1960 1960-1965 1966-1970 1970-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1990
Állami tőkebefektetések a mezőgazdaság területén 11,8 14,3 14,3 15,5 17,2 20,1 20,0 18,5 17,1 Forrás: Szemenov V.: Az agrár doktrínák a 20. században: lecke a jövőre, Moszkva, 1998.p.25.
A hatvanas évek második felétől az egyik legélesebb politikai-gazdasági problémává nőtte ki magát a gabonaellátás kérdése. A kolhozokban és szovhozokban megnövekedett állatállomány miatt megnőtt a takarmánygabona belső felhasználása, így egyre kisebb mennyiségek váltak mobilizálhatóvá a lakossági ellátás céljaira. Míg a városi lakosság részaránya az 1956-os 45%ról 1975-re 60%-ra, 1990-re 66%-ra emelkedett, a hazai mezőgazdasági termelésből 1966-ban 76 millió tonna gabona került állami felvásárlásra, 1969-ben pedig már csupán 60 millió tonna.46 14. táblázat A Szovjetunióban betakarított gabonatermés alakulása 1966-1985 között Évek 5 év átlaga (millió tonnában)
1966-1970 149,5
1971-1975 161,7
1976-1980 184,5
1981-1985 161,7
Forrás: Szemenov V.: Az agrár doktrínák a 20. században: lecke a jövőre, Moszkva, 1998.48 A városi lakosság élelmiszerellátottsága a szovjetrendszerben alapvetően az állami felvásárlásoktól és az elosztó rendszerek működésétől függött. A piaci mechanizmusok mindvégig hát-térbe szorultak a Szovjetunió történelme során. A bajok gyökerének tekinthetjük, hogy az adott időszakban nyilvánvaló az eltérő feltételek ellenére a politikai vezetés az iparban, az ipari termelés megszervezésében és irányításában használt módszereket kívánta alkalmazni a mezőgazdaságban is. Az 1960-as évekig még izoláltnak tekinthető szovjet gazdaság, majd valamelyest nyitni kényszerült, de az élelmiszerellátási gondokat érezvén komolyan körül kellett volna nézni a világban, hogy mások miként oldják meg ezt a problémát. A vezetés a problémamegoldásban egy helyben topogott, a lakossági lélekszám, a városi ellátási kötelezettségek pedig csak nőttek és nőttek. A szovjet állampolgároknak egyre növekvő sorokat kellett kiállniuk, hogy élelmiszerhez jussanak, számos városban kellett élelmiszerjegy rendszert bevezetni. A városi lakosság élelmiszer-ellátottságának a megoldatlansága végül döntő momentumnak bizonyult az elégedetlenség fokozódásában, a rendszerből való kiábrándulásban, végső soron a Szovjetunió szétesésében. Az állampolgároknak egyszerűen nem maradt más kilátásuk a helyzet változására, mint várni, mikor omlik össze a rendszer. Ami, mint tudjuk, be is következett. 46
Szemenov V.: Az agrár doktrínák a 20. században: lecke a jövőre, Moszkva, 1998.
28
II.2.2. OROSZ MEZŐGAZDASÁG AZ 1990-ES ÉVEKBEN Az 1990-től kezdve az orosz mezőgazdaságban, mint az egész gazdaságban is nagy változások mentek végbe: az országban új föld- és agrárrendszer alakult ki. A mezőgazdasági területek magántulajdonba vételének lehetőségét az 1990. évi két törvénnyel nyitották meg: - az OSzSzK. Földreformról szóló törvénye (1990.X. 23.), - az OSzSzK Paraszt (farmer) gazdaságokról szóló törvénye (1990. XII. 27.)47 Az első nagy privatizációs hullám 1992-1995. között rendkívüli gyorsasággal zajlott le, és az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek jelentős része került magánosításra. Összességében Oroszország földterületének csupán 7,6%-a került magánkézbe. Valójában csak a mezőgazdasági művelésben lévő földeket, pontosabban azok 80%-át adták magántulajdonba. A települések területének csupán 18%-a került magánkézbe. Főképpen azok a telkek, melyeken már álltak a tulajdonosok házai, vagy konkrét termelő tevékenységet folytattak korábban. A Szovjetunió szétesését követő átmeneti időszakban az agrártermelés 40%-kal csökkent, sőt a kolhozoké 60%-kal. Felére apadt a nagygazdaságok szarvasmarha állománya, sőt a sertésállomány 75%-os csökkenést szenvedett el.48 Csökkent a megművelt földterületek nagysága is, a traktor vonzóerő egyenesen a felére zsugorodott, a nemzetközi összehasonlításban egyébként nem magas műtrágya és növény védőszer használat még alacsonyabb szintre esett vissza. Annak ellenére, hogy sokan jósolták a szovhozok és a kolhozok teljes csődjét, a tömeges tönkremenetelre nem került sor. Az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint a legtöbb veszteséges gazdálkodást 1998-ban regisztrálták – a termelőüzemek 88%-a volt veszteséges. Nem új jelenségről van szó ebben az esetben sem, mert pl. 1980-ban is 70%-os volt az ugyanezen arány. Az 1990-es évek közepén a mezőgazdaság teljesítménye alig múlta felül a cári Oroszország szintjét. A befektetés megtérülése rendkívül kétséges volt, ezért a beruházás csekély szinten mozgott, az állami támogatás pedig gyakorlatilag megszűnt. E nélkül a gépparkot felújítani, az infrastruktúrát fejleszteni nem lehetett. 15.táblázat Oroszország mezőgazdasági termelésének változása 1991-1999 között (Az előző év százalékában) Orosz Föderáció
1991 95.5
1992 90.6
1993 95.6
1994 88
1995 92
1996 94.9
1997 101.5
1998 86.8
1999 104.1
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat A mélypontról való elmozdulás 1997-ben következett be, habár a 98-as statisztikai adatok még ezt nem mutatják ki, főleg az ebben az évben tapasztalt nagy szárazság miatt. A következő években egyre látványosabban jelentkeztek a változások pozitív hatásai. Oroszországban, több más posztszovjet államhoz hasonlóan, a mezőgazdasági tevékenységen belül a legnagyobb veszteségeket az állattenyésztés szenvedte el. A bajok kettős forrásból fakadtak:
47
Nikonov E.N., Krelatyh I.N.: Az agrárkapcsolatok: elmélet, történelmi gyakorlat, fejlődés perspektívái, Moszkva, Nauka, 1993.p. 125. 48 Lujkov Y. M.: Mezőgazdasági kapitalizmus Oroszországban: összeütközés a jövővel, Moszkva, 2005. p.29.
29
• csökkent az állampolgárok vásárlóereje, ami a húsfélék és a tejtermékek fogyasztásának visszafogásában nyilvánult meg a táplálkozás területén, • nagyon alacsony a takarmányhasznosítási mutató, ezért magas az előállítási költség. A kereskedelem liberalizálása, a határok megnyitását hozta magával, és érdemesebb lett végterméket (húst és húskészítményeket) importálni, mint takarmányt (ahogy ez történt a szovjet időszakban). Hirtelen az ágazatra szabadult külföldi konkurencia, nem hagyva időt a hazai termelőknek az átállásra. 16.táblázat Oroszország állatállománya 1991-1999 között (Az előző év százalékában) 1991 96 100 92 95
Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Juh
1992 96 98 89 93
1993 94 98 91 85
1994 89 93 87 79
1995 92 95 91 81
1996 88 91 84 81
1997 90 92 91 82
1998 90 93 99 83
1999 98 98 06 95
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat A szarvasmarha állomány 1990-es években drasztikusan visszaesett, sertésállomány szintén felére csökkent. Ennek eredményeként az ország a legnagyobb húsimportőrré vált a világon. 5.ábra A gabonafélék termelésének struktúrája 1991-2000 között
1991-1995 2%
10%
1996-2000
6%
8%
12%
2%
5%
10%
53%
43% 22%
27%
Búza
Árpa
Zab
Rozs
Kukorica
Búza
Egyéb
Árpa
Zab
Rozs
Kukorica
Egyéb
Forrás: saját számítások az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai alapján Az 5. ábrából kitűnik, hogy a gabonaféléken belül a két periódus között növekedett a búza aránya és elért 53%-ot. 1990-es években az orosz gabonapiacon nagy vállalkozások nőttek ki. Ami a búzát illeti meg, itt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a búza a termesztési területeit jelentős mértékben növelni csak három ország képes – USA, Brazília és Oroszország. Tehát ezen a területen Oroszország magas termelési potenciállal rendelkezik. II.2.3. OROSZ MEZŐGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN Oroszország óriási méretű területe magában hordja az észak-déli, a kelet-nyugati, az európai és az ázsiai részek, a síkságok és dombvidékek, a sivatagi és a tundra közti különbségeket. Mérhető különbségek alakultak ki a területi elhelyezkedés függvényében. A teljesítmény különbségekben nagy szerepe van a természeti adottságoknak. A növénytermesztés biológiai potenciálja a hőmérséklet és a csapadék együttes hatásának az eredményeként alakul ki, és az európai részt illetően délnyugat-északkelet irányban gyengülő jelleggel vehető számításba. 30
Oroszország Gazdasági Körzetei
Központi földek Ezen körzet gazdasági fejlettségét európai mércével lehet mérni, központi szerepe van. A munkaerő-igényes, kevesebb nyersanyagot és energiát felhasználó ágazatok kerültek itt túlsúlyba. A körzet mezőgazdasága az iparhoz viszonyítva alárendelt szerepű, az északi részen a szarvasmarha-tartásra a tejipar települt, itt épültek a legnagyobb baromfigyárak, a déli részen az élelmiszeripar dominál. A természeti adottságok (a rövid tenyészidő, gyenge minősegű talajok, a hideg telek, a kevés napsugárzás) nem kedveznek a termelésnek. Déli körzet A közép-orosz erdős sztyeppek zónájában fekszik a deli körzet. Kitűnő fekete földjei jelentős mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé. A megtermelt áruk a szomszédos ipari körzetek piacain jól eladhatók. A takarmánynövények és a kukoricatermesztés a szarvasmarha és a sertéstenyésztést látják el. Jelentős a körzet baromfiállománya is. Hús és tejtermelésben csak az északi körzet előzi meg. Élelmiszeripara országos jelentőségű, a mezőgazdasági termelésen alapul. Volga-menti körzet Fejlett mezőgazdasággal rendelkező térség. A természeti adottságok kedveznek az ipari növények termesztésének, s az állattenyésztésnek egyaránt. A mezőgazdasági termelésre jelentős élelmiszeripar települt, amely a lakosság ellátását biztosítja, a hús- és konzervipar termelése országos jelentőségű, valamint a körzet tetemes mennyiséget exportál más körzetekbe lisztből, gyümölcs- és zöldségkonzervekből is. Észak-nyugati vidék A gazdaságban a gépiparnak van vezető szerepe, ezen belül a mezőgazdasági gépek gyártása kiemelkedő jelentőségű. A gyenge talajnak és a nedves párás éghajlatnak köszönhető, hogy a mezőgazdasági jövedelmek 70%-a az állattenyésztésből származik. A legfontosabb ágazat a tejtermelő szarvasmarhatartás, amelyben megjelentek a mintagazdaságok mellett a kisgazdaságok is. 31
Uráli iparvidék A legfontosabb fémipari bázisa az országnak. Az agrártermelés feltételei nem kedveznek a nagyobb volumenű termelésnek. Csak a körzet déli részén vannak olyan talajok, ahol árutermelésre is lehet gondolni. A körzet északi részén szarvasmarha legelők találhatók. A déli területeken a tejtermelő szarvasmarha-tartás és juhtenyésztés terjedt el. A körzet nem önellátó agrártermékekből. Szibériai körzet Mostoha természeti körülmények mellett a tőkehiány akadályozza a hatalmas lehetőségek felhasználását, főleg energia- és nyersanyagtermelés terén. Ritkán lakott vidék, a mezőgazdaságnak legfeljebb helyi jelentősége van. Az erdős sztyeppék hasznosíthatók pásztorkodó-takarmánytermelő állattartásra. A körzet nem képes élelmiszerrel ellátni önmagát. Távol-Kelet Oroszország legritkábban lakott körzete. Mostoha klimatikus viszonyok jellemzik. A körzet nagy részén legfeljebb rénszarvas és prémes állat tartásának adottak a feltételei. A folyóvölgyben a juh és szarvasmarhatartás a vezető ágazat. A különbségek nem a kevésbé szállítható, gyorsan romló termékekre való szakosodás következményei, hanem a termelés koncentrációjában, gépesítettségében, hatékonyságában vannak az eltérések. Minél távolabbi a település a központtól, annál kevesebb a nagygazdaság, gyarapodnak az egyéni termelők, csökken a gépesítettség és rosszabbak a terméseredmények mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés vonatkozásában. Egyszerű közgazdasági okai vannak a helyzet kialakulásának és fennmaradásának. A város – egyben piac közeli gazdaságok tőkebefektetései hamarabb és biztonságosabban térülnek meg, ennél fogva még a szocialista időszakban is ezeket a térségeket helyezték előtérbe a vezetők, és így maradtak le a távolabbi területek. Ezen túlmenően az ellátási bizonytalanság az önfogyasztásra való termelést ösztönözte, ami önmagában is hatékonyságrontó tényező. A városközelség hatással van a vidéki települések sűrűségére, és az infrastrukturális ellátottságra. A lakossági elvándorlás egyben a település szociális leépülését is jelenti, ami egyben kihat a mezőgazdasági termelés színvonalára is. 17.táblázat Oroszország mezőgazdasági termelésének változása 2000-2006 között (Az előző év százalékában) Orosz Föderáció
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 107.7 107.5 101.5 101.3 103 102.3 103.6 Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat
A 17. táblázatból kitűnik, hogy az oroszországi agrárszektor 2000-2006 időszakában növekedési üteme mérséklődött. Az ágazat teljesítményadatai azt mutatják, hogy lényegében folytatódik az utóbbi évek tendenciája, az agrárium helyzete csak kismértékben javul. A teljesítmények kedvezőtlen alakulása döntően a következő tényezőkkel magyarázható: - technikai és technológiai elmaradottság, - a piaci intézmények fejletlensége, - az árviszonyok eltorzulása, az agrárolló további szélesedése, - az állami támogatások alacsony szintje. Az agrárágazat gazdasági-szociális helyzete a korábbi időszakhoz hasonlóan rendkívül problematikus maradt. A mezőgazdasági üzemek többségének pénzügyi helyzete továbbra is 32
kritikus, aminek eredményeképpen alacsony a műtrágya-felhasználás, nem kielégítő a növényvédő szerek alkalmazása, és tovább romlott az üzemek technikai felszereltsége is. 18.táblázat A növénytermesztés változása 2000-2006 között (Az előző év százalékában) Gabona Cukorrépa Napraforgó mag Burgonya Zöldség
2000 119,7 92,3 94,3 108,4 101,4
2001 130,0 103,6 68,6 102,9 106,4
2002 101,7 107,6 137,2 94,0 98,3
2003 77,6 123,7 132,2 111,8 113,4
2004 116,2 112,7 98,6 97,7 98,7
2005 100,1 98,0 134,2 103,8 103,9
2006 100,6 144,1 104,8 103,5 103,2
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat A növénytermesztés esetében a növekedés a termésterület jelentős bővülésével magyarázható, valamint azzal, hogy egyes fajtáknál javultak a termésátlagok. Az aszályos idő miatt 2006-ban mérséklődött a gabona termelésének növekedési üteme. A cukorrépa esetében Oroszország korábban csupán 50%-ban tudta saját termelésből kielégíteni a fogyasztói igényeket. A változás a termelő és feldolgozó gépsorok korszerűsítésének, az infrastruktúra átalakításának az eredményeként következett be. Csak 2006-ban 44%-os növekedés volt tapasztalható. Oroszország fő olajos növénye – a napraforgó esetén, melyből az utóbbi 15 év alatt stabil nettó exportőrré is vált az ország, 2006-ban is folytatódott az utolsó években kialakult növekedési tendencia. Az állattenyésztési ágazat az 1990. évek veszteséges tendenciája folytatódott a 2000-es években is. 19.táblázat Az állatállomány változása 2000-2006 között (Az előző év százalékában) Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés
2000 97,4 96,3 86,0
2001 99,3 96,5 102,2
2002 97,9 96,2 108,0
2003 94,0 94,3 92,2
2004 92,2 92,4 83,9
2005 93,4 93,1 100,3
2006 99 98,5 117,4
Juh
100,1
103,8
104,7
106,1
104,3
102,5
108,0
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat Az ágazaton belül a 2000-2006 között a legszembetűnőbb jelenség a szarvasmarhaállomány újabb 22%-os (5827 millió darabos)49 csökkenése, ami egyaránt érvényes a hústermelő és a tejelő fajtákra is, tehát nincs szó fajtaváltásról, vagy struktúraváltozásról. Azonban 2005 és 2006 közötti időszakában nem történt jelentős változás. A sertéstenyésztés 2006-os ütemű fejlesztésének megtartása esetén Oroszország már a közeljövőben önellátóvá válik. Változatlanul fontos specifikuma az ágazatnak, hogy a kistermelők aránya a hús termelésében jelentős. Összességében ez a termelői kategória több húst állít elő, mint a nagyüzemi gazdaságok, bár az össztermelésen belül csökken az arányuk.
49
http://www.gks.ru/free_doc/2007/b07_11/15-20.htm
33
A húspiac fontos szegmensének számító baromfitenyésztés messze kiemelkedik a többi ágazat közül. Az 1990. évet véve alapul, 18%-os részarányához képest 2006-ban már 30% volt. A húst és a tojást együttesen számítva, a teljes állati fehérjetermelésen belül a baromfiágazat mintegy 40%-ot reprezentál. Szintén javuló helyzetkép mutatkozik a tojástermelésben is, 2006ban 38 milliárd db-ot termeltek az országban, ami 80%-ra megközelíti az 1990. évi szintet (47,5 milliárd db).50 2007 első 9 hónapjában az orosz mezőgazdasági ágazat az elmúlt év hasonló időszakához képest, összességében 2,2%-kal növekedett, ami az előző hónapokhoz viszonyítva csökkenő ütemű bővülést mutat.51 Az oroszországi élelmiszeripar kibocsátása a 2007.év első kilenc hónapjában továbbra is érzékelhetően, mintegy 7%-kal emelkedett, és a fejlődés gyakorlatilag minden egyes álágazatra jellemző volt. Ugyanakkor a bővülési ütem mértéke jelentősen csökkent. A feldolgozott hústermékek előállítása is tovább növekedett a jelzett időszakban, összességében 10,3%-kal. Kiugróan magas ütemben, csaknem 24%-kal emelkedett a konzervipar teljesítménye.52 Az orosz agrárgazdaság teljesítményének javítására 2005. végén beindították az Agráripari Komplexum Fejlesztésének Nemzeti Projektjét, amelyben 2 éves időszakra (20062007) határozták meg azokat a legsürgetőbb feladatokat, amelyek állami beavatkozást igényelnek. Három ilyen területet jelöltek meg: • Az állattenyésztés fejlesztésének felgyorsítása, • A kisgazdálkodási formák fejlődésének elősegítése, • Fiatal szakemberek (vagy családok) lakáslehetőségének megteremtése falvakban. A két éves időszakra (2006-2007) kidolgozott projekt 30,9 milliárd Rubel költségvetési forrás mezőgazdaság fejlesztési célú felhasználását irányozza elő. A 2006. évre előirányzott 14,2 milliárd Rubel nem alacsony összeg, mivel a teljes agráriumra fordított költségvetési források 20%-át jelenti.53 Új jelenség a mai orosz mezőgazdaságban, hogy megjelentek a külső befektetők, akik piaci szellemet vittek be a gazdálkodásba, és nagyméretű üzemeket alakítottak ki. Az utóbbi években a külső befektetők számtalan nagyüzem irányítását és több millió hektár feletti területtel való gazdálkodás lehetőségét szerezték meg, és jelentős szervezeti, szerkezeti változásokat vezettek be. Vertikális integrációs folyamatokat indítottak el, a gazdálkodást szerződéses alapokra helyezték, földbérlettel foglalkoznak, gépállomásokat alakítottak ki stb. Új értékesítési módszereket vezettek be, hogy megkaphassák az elérhető legmagasabb piaci árat, túlléphessenek az agrárium szerkezeti alulfejlettségén, valamint felszámolják a magasan képzett szakemberek hiányát a termelésben. A befektetők hamar új nevet is kaptak: „a mezőgazdaság új irányítói". Megfigyelhető, hogy módszereiket a mezőgazdasági termelés hagyományos szereplői is igyekeznek átvenni. Véleményem szerint ezen a területen a magyar vállalkozóknak is komoly lehetőségei vannak. Ugyanis csak 2006-ban magyar export 71 százalékkal növekedett a 2005. évhez képest és ez a 4,4-szeres növekedés nyilvánvalóan multinacionális cégek olyan magyarországi egységeinek tudható be, amelyek most kezdtek nagy tételekben szállítani Oroszországba. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági beruházásokban és fejlesztésekben való magyar közreműködés lehet az egyik legígéretesebb terület a magyar-orosz mezőgazdasági kapcsolatokban. 50
http://www.agro-business.ru/archive/2007/9/3367.html http://www.gks.ru/bgd/free/b07_00/IssWWW.exe/Stg/d100/2-2-1.htm 52 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11314&ctag=articlelist&iid=1 53 http://www.ruralcredit.ru/509/568/816/ 51
34
III. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM AZ AGRÁRSZEKTORBAN
35
III.1. A MAGYAR AGRÁREXPORT KIALAKULÁSA III.1.1. A MAGYAR AGRÁREXPORT KIALAKULÁSA AZ 1990-ES ÉVEKBEN Az agrár-külkereskedelem fontosságát több szempontból indokolt felvillantani. Ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarország nyitott gazdaságú ország, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsere-forgalomban. A másik fontos szempont, hogy a külkereskedelmi forgalmon belül az agrárágazat mekkora arányban részesedik. A nyolcvanas évtized második felében 22-23% körül stabilizálódott az arány, amit az élelmiszergazdaság a teljes nemzetgazdasági exportból képviselt. Ez az arány 1991-ig még növekedett is, és meghaladta a 26%-ot. Ezt követően, egészen csekély eltérést leszámítva, folyamatosan és drasztikusan csökkent az ágazat exportban képviselt aránya: 1999-ben már mindössze 9,2% volt. Ebben számos tényező játszott szerepet, egyrészt magának az agrárexportnak a csökkenése, amely 1996-tól kezdve kisebb-nagyobb ingadozásokkal volt tapasztalható, másrészt a teljes magyar kivitel dinamikus növekedése.54 20.táblázat Az agrárexport részesedése a teljes nemzetgazdasági kivitelből, %-ban 1990 24,9
1991 26,2
1992 24,8
1993 22,4
1994 21,6
1995 22,7
1996 17,6
1997 15,0
1998 12,1
1999 9,2
Forrás: KSH Az ágazat exportjának csökkenése 1999-ben gyorsult fel, miközben a teljes nemzetgazdasági kivitel dinamikusan növekedett. Ugyanakkor egy módszertani (statisztikai számbavételi) ok is közrejátszott ebben az aránycsökkenésben: szemben a korábbi gyakorlattal, 1996-tól a KSH az exportot a vámszabadterületek exportforgalmával együttesen közli. Az agrárgazdaság termékei elenyésző mértékben szerepelnek vámszabadterületi forgalomban, azt ugyanis döntően gépipari termékek teszik ki. A mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelemben képviselt arányának csökkenése nem sajátos magyar jelenség, ugyanis ugyanezt tapasztaljuk az EU-ban is, ahol 1990-ben 11% volt az agrárexport részesedése, 2001-ben pedig 8%. Ezen belül különösen az ún. „extra-EU”, azaz a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemből alacsony és csökkenő az agrárium aránya: 1990-ben 8%, 2001-ben már csak 6% volt.55 Mindez együttesen része annak a világtendenciának, amelyről a WTO adatai tanúskodnak: a világkereskedelemből a mezőgazdaság 1990-ben 12%-ot képviselt, 2000-ben már csak 9%-ot. A világméretekben is tapasztalt agrárarány-csökkenés a kereskedelemből elsősorban azzal magyarázható, hogy növekszik a szellemi termékek és a magas szellemi termék tartalmú javak (híradástechnikai ipar, elektronika, közlekedési iparok) aránya a nemzetközi kereskedelemben. Ugyanakkor az áralakulásban is tetten érhető az agrárium világkereskedelmi szerepének csökkenése: az agrárárak folyamatosan csökkentek, vagy legjobb esetben stagnáltak, miközben az iparcikkek árai hosszú távon növekedést mutattak (bár ez a tendencia az utóbbi néhány évben megtört). Azt is ki kell emelni, hogy egy olyan ország számára, amely tartósan adósságproblémával küszködik, ugyanakkor ipari termelési szerkezete és a hazai energiaforrások szűkössége miatt folyamatosan és növekvő mértékben kényszerül importra, nem elhanyagolható, hogy az 54 55
http://www.akii.hu/gazdel/ frames.htm Kapronczai I: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003.
36
élelmiszergazdaság maradt az egyetlen termelő ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes előállítani. (A szolgáltató ágazatok között is csak egyetlen olyan van, nevezetesen a turizmus, amelynek fizetési egyenlege pozitív. Ez azonban nem képezi részét a teljes nemzetgazdasági külkereskedelmi egyenlegnek, csak a fizetési mérlegben szerepel.) Mint már említettem, a magyar élelmiszergazdaság az egyetlen olyan termelő ágazat, amely pozitív külkereskedelmi egyenleget képes tartósan produkálni. A magyar nemzetgazdaság teljes külkereskedelmi egyenlege az 1991-1999 között erősen negatív volt, ami azt jelenti, hogy az élelmiszergazdaság nélkül számolt egyenleg lényegesen nagyobb importtöbbletet mutatott fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy azon közép-kelet-európai országok, amelyek korábban pozitív agrár-külkereskedelmi egyenleget tudtak elérni (pl. Lengyelország és Bulgária) 90-es években fokozatosan elvesztették agrárexport-többletüket. Egyedül Magyarországnak sikerült a térségben megőriznie az ágazat pozitív szaldóját56. 21. táblázat A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Export Millió USD 2387 2669 2653 1974 2307 2901 2746 2857 2772 2310
Import Millió USD 735 660 660 799 1060 978 940 1088 1199 995
Egyenleg Millió USD 1652 2009 1993 1175 1247 1923 1806 1769 1573 1315 Forrás: KSH
A magyar nemzetgazdaság teljes külkereskedelmi egyenlege a vizsgált időszakban mindössze egyetlen egyszer volt pozitív, 1990-ben. Ekkor 941 millió USD pozitívummal zárta Magyarország az évet.57 Ebből azonban az élelmiszergazdaság 1652 millió USD-t tett ki. Azaz élelmiszergazdaság nélkül vizsgálva az összes többi ágazat együttesen 712 millió USD negatívumot produkált. Annak a helyzetnek a tartósságára, hogy kizárólag a mezőgazdaság és élelmiszeripar produkál pozitív egyenleget az szolgál bizonyítékul, hogy a 80-as évtized második felében is ugyanez volt a helyzet, azaz a mezőgazdaság és élelmiszeripar nélkül számítva külkereskedelmi egyenleg erőteljesen negatív volt. A magyar élelmiszergazdasági külkereskedelemre gyakorolt hatások közül – elsősorban az évtized második felében – kiemelkedő fontosságú a globalizáció. Ez olyan hatás, amely alól Magyarország sem vonhatta ki magát és amelynek többnyire előnyeit élvez is, elsősorban a külföldi tőkebefektetések Magyarországba történő áramlása révén, másrészt a piaci korlátok mérséklődése nyomán. A kereskedelem globalizációja pedig általánosságban kedvezően hatott a magyar exportra, ám ezeket a hatásokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében más tényezők (elsősorban a hazai termelés színvonal-csökkenése és piacra jutási versenyképesség hiányossága) 56 57
http://www.akii.hu/gazdel/ frames.htm http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_03_06ia.html
37
elnyomtak. Ugyanez vonatkozik a gazdaság nyitottabbá válására, ami a magyar külkereskedelem egészét tekintve tapasztalható, agrárexportot kevéssé érintette. A szabadkereskedelmi egyezmény hatása a magyar agrárkivitelre meglehetősen ellentmondásos volt. 6. ábra A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar kivitelének alakulása 1990-1999 között Millió USD
Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján A 6. ábrából kitűnik, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel a rendszerváltás után az 1993-as mélypontot követően növekedett, az 1995-ös restrikciós csomag hatására, majd az orosz pénzügyi válság után is visszaesés volt tapasztalható. A sorozatos recessziók nyomán bekövetkezett világgazdasági növekedés lassulása a fejlett, az átalakuló és a fejlődő országokat egyaránt érintette, de a Magyarország fő piacát jelentő fejlett országokban volt a legkisebb mértékű. A külpiaci konjunktúra oldaláról így elsősorban az orosz válság befolyásolta kedvezőtlenül a magyar gazdaság növekedési feltételeit. Ennek hatását azonban tompította, hogy az orosz reláció jelentősége a külkereskedelemben már korábban számottevően lecsökkent. Nem ugyanez a helyzet azonban a magyar agrárexport vonatkozásában. Ugyanis, miközben az orosz piac a válság előtt, 1997-ben a teljes magyar kivitelből csak 5%-ban részesedett, élelmiszergazdasági kivitelből 15% volt az aránya.58 Ha a külkereskedelmi forgalom alakulását a fontosabb országcsoportok szerint vizsgáljuk a vizsgált időszakban, megállapíthatjuk, hogy a magyar agrárexport legfontosabb célországai stabilan 50% körüli részesedéssel az Európai Unió tagállamai voltak. 7. ábra Magyarország agrárexportjának legfontosabb célpiacai 1991-ben és 2001-ben 48% 53%
21%
19%
10% 18% 3%
EU-15
CEFTA
EFTA
3%
5%
A volt Szovjetunió tagállamai
EU-15
Egyéb
CEFTA
EFTA
20%
A volt Szovjetunió tagállamai
Egyéb
Forrás: saját számításosok a KSH adatai alapján 58
Lányi K: Kereskedelem válság idején: a magyar élelmiszerexport lehetőségei Oroszországba és a FÁK országaiba. Külgazdaság, XLIII. évf. , 1999.
38
Az oroszországi válság hatása figyelhető meg a volt Szovjetunió tagállamaiba irányuló export esetében, amely 2001-re drasztikusan csökkent, 18%-ról 10%-ra esett vissza. Magyarország agrár-külkereskedelme a meghatározó régiókkal az évtized elejéhez képest az évtized végére jelentősen átrendeződött az 1991. évi 53%-ról 2001-re 48%-ra csökkent az EU aránya, csökkent a szovjet utódállamoké, miközben számottevően nőtt a CEFTA aránya. III.1.2. MAGYAR AGRÁREXPORT A 21. SZÁZADBAN Az EU-hoz csatlakozása előtt A 2000-es években dinamikusabban kezdett bővülni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportja, és 2003-ban csaknem 20%-kal többet ért el az előző évhez képest. Az agrárjellegű termékek csoportjában az export hagyományosan és számottevően nagyobb összegű, mint az import, e téren a 2000-es években sem történt változás. 22.táblázat A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kivitelének alakulása Export értéke Millió USD
Előző év százalékában
2000 2001 2002
2256 2544 2668
97,7% 112,8% 104,9%
2003
3199
119,9% Forrás: KSH
Magyarország agrár-külkereskedelmének célpiacai a vizsgált időszakban alapjában véve nem változtak. Az első öt ország részesedése 40-50% között alakul. Az export oldalon Magyarország legfontosabb partnerországai a következők: 23.táblázat Magyarország agrárexportjának első öt célországa (Részesedésük százalékban) Országok Magyarország agrárexportjának legfontosabb partnerországa évek óta Németország, Oroszország 1998-ig folyamatosan a második helyet foglalta el, 2000 években azonban Ausztria megelőzte őt. További fontos célországok a volt Jugoszlávia tagállamai, illetve Lengyelország.
Arány
Németország
20
Ausztria Oroszország
7 6
Olaszország Románia Együtt
6 5 44
Forrás: Kapronczai I: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003. p.102 Az EU-csatlakozása után Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásával az agrárjellegű külkereskedelem feltételrendszere is jelentősen módosult. A változások a forgalom mindkét oldalát érintették, de hatásuk az importban jóval erősebben érződött, mint az exportban. A magyar exportőrök az importőröknél, illetve az uniós exportőröknél kevésbé tudták kihasználni az új értékesítési lehetőségeket. 39
24. táblázat Az agrárjellegű termékek kivitele ország csoportonként (volumenindex, az előző év 100) Időszak
Európai Unió (25)
2004 2005 2006
115,5 107,4 108,4
EU-n kívüli országok 86,7 106,4 108,4
Összesen 104,6 107,1 108,4 Forrás: KSH
Az Európai Unióba irányuló kivitel 2006. évi értéke 2483 millió eurót tett ki. A forgalom a 2005. évihez viszonyítva 6%-kal bővült, így a teljes magyar agrárexport 14,8%-a került a német piacra. Legfontosabb exportcikkeink a baromfihús, húskészítmények, a napraforgómag, repcemag, kukorica, és a zöldségfélék, de lényegében a magyar agrártermékek teljes skálája jelen van a német piacon.59 Bár a csatlakozás évében és 2005-ben is gyorsabban nőtt az agrárjellegű export az Európai Unióba, mint az unión kívüli országokba, növekedési üteme mindvégig és jelentősen elmaradt az importétól. Ugyancsak jellemző volt az új tagállamokba történő szállítások uniós átlagnál – többé-kevésbé – nagyobb mértékű bővülése. Az unión kívüli relációba irányuló kivitel 2004-ben erősen visszaesett, így a 2005–2006. évi élénkülés alacsony szinthez képest következett be, s a 2006. évi volumen lényegében a három évvel korábbi szint elérését jelentette.60 Az Unión kívüli európai országok közül magyar legfontosabb partner Oroszország, Horvátország, valamint Bosznia-Hercegovina. 8.ábra A magyar agrárexport célpiacainak részesedése, 2006
Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján Az európai országokba irányuló agrár és élelmiszeripari kivitel értéke 2006-ban 3324 millió euró volt, 8%-kal magasabb, mint 2005-ben. Európa részesedése a teljes agrárexportból 91%-ot ért el. Ázsia részesedése 6,8% volt, a földrészre 247 millió euró értékben kerültek termékek. 2006-ban az amerikai kontinensen talált vevőre a magyar agrárexport 1%-a. Afrika részesedése is alig haladta meg az 1%-ot. Az Ausztráliába és Óceániába irányuló export értéke mindössze 3 millió euró volt.61
59
KSH jelenti, Gazadaság és társadalom, 2007 KSH, Statisztikai tükör az agrárjellegű termékek külkereskedelmi forgalma, I. Évfolyam 13.szám 2007. április 27 61 http://www.fvm.hu/doc/upload/200711/magyarmezszamokban2007b.pdf 60
40
A 2006. évben az exportált húsféleségek értéke 523 millió eurót tett ki, 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. A baromfihús és belsőség értékesített mennyisége és árbevétele egyaránt 20%-kal esett vissza az ágazattal kapcsolatos állategészségügyi problémák miatt. A sertéshús kivitele ugyanakkor kis mértékben nőtt. A tej és a tejtermékek külkereskedelme a csatlakozás előtti évben még 25 millió eurós aktívumot mutatott, jóllehet ezt csak számottevő támogatás mellett sikerült elérni. A csatlakozást követően erős importnyomás nehezedett az ágazatra. 2006-ban 30%-kal bővült az export, 24%-kal az import, a forgalom azonban 69 millió eurós hiánnyal zárt. Tovább árnyalja a képet, hogy a kivitelben elsősorban a nyers termékek, a behozatalban pedig a feldolgozott termékek a meghatározóak. A magyar Statisztikai Hivatal 2007. első félévéről szóló külkereskedelmi statisztikai adatai szerint 2007-ben magyar agrárexport továbbra is lényegesen dinamikusabban bővül, mint a nemzetgazdasági kivitel egésze. Nemzetgazdasági összehasonlításban az agrárexport 2007. első félévében a nemzetgazdaság időarányos exportnövekményéhez (17,2%) képest 2,3-szeres dinamikával fejlődött. A kiemelkedően jó június havi exportteljesítménynek köszönhetően az első félévi agrárkivitel kereken 40%-kal haladta meg az előző évi, azonos időszaki kiviteli szintet és megközelítette a 2,3 milliárd eurót (2.259,7 millió euró), ami mintegy 650 millió euróval jobb teljesítmény, mint az előző év azonos időszakában volt. Az egyenleg termékösszetételére a következők jellemzőek: 25. táblázat A legnagyobb pozitív egyenleget produkáló termékcsoportok sorrendje (2007. első féléve) Gabona és gabonakészítmény Hús és húskészítmény Zöldség- és gyümölcskészítmények Cukor, cukorkészítmény és méz
326 millió euró 269 millió euró 134,8 millió euró 72,5 millió euró
A negatív egyenlegű termékcsoportok közül a legnagyobbak: Állati takarmány és egyéb, táplálkozásra alkalmas termékek és készítmények Dohány és dohányáru Gyümölcs, dió Kávé, tea, kakaó
- 98,2 millió euró - 74,2 millió euró - 64,8 millió euró Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján
A január-júniusi külkereskedelmi adatokat elemző KSH gyorstájékoztató szerint, míg az élő állatok és állati termékek kivitele alig 5-, az élelmiszerkészítmények, italok, dohány exportja 12-, a zsírok, olajok exportja pedig 14% körüli mértékben nőtt, addig a növényi termékek kivitele jóval több, mint kétszeresére (index: 221,3%) bővült. A növényi termékek exportjának ilyen mértékű felfutása a magyar agrárkivitel belső struktúráját is átrendezte. Míg az exportban a növényi termékek mintegy 16%-pontos erősödése révén a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek egyértelműen túlsúlyossá váltak és a feldolgozott élelmiszerek részaránya az exportszerkezeten belül egyharmadra zsugorodott, addig az importban tovább erősödött az élelmiszer, ital, dohány termékek, azaz a feldolgozott mezőgazdasági termékek részaránya. A 2006 rekordértékű árut értékesített a magyar agrárium és élelmiszeripar külföldön, a kivitel értéke elérte a 3,6 milliárd eurót, 2007-ben várhatóan a tavalyinál is nagyobb lesz a kivitt
41
áruk értéke. A Magyarország földművelésügyi szakállamtitkára, Benedek Fülöp úgy véli,62 hogy Magyarország többlettermelése - az elkövetkező években mintegy 30 százalékos többletet irányoz elő a kormányzat - csak az unión kívüli országokban adható el, mivel az unió felvevő piaca korlátozott befogadó képességű. Ugyanakkor az agrárkivitel döntő hányadát továbbra is az uniós országokkal bonyolítja Magyarország.
62
http://www.eurofarm.hu/hirek/cikkek/diplomaciai-kapcsolatok-elenkulese.html
42
III.2. AZ OROSZ AGRÁRIMPORT POTENCIÁLJA Oroszország rendkívül nagy agrártermelési potenciállal jellemezhető. Elég csak arra utalni, hogy a világ csernozjom talajainak 1/3-ával rendelkezik. Ennek ellenére nem foglal el rangos helyet, sőt az utóbbi 15 évben még a korábbi teljesítményét sem tudta megtartani pár termék (pl. napraforgó) esetének a kivételével. A világpiacon elsősorban vevőként jelentkezik. 26.táblázat Egyes orosz mezőgazdasági termények részaránya a világexportban (%-ban) Termény Gabonafélék Napraforgó Cukor Burgonya Marhahús Sertéshús Baromfihús Tojás
1992 0,01 7,13 0,02 3,21 0,00 0,00 0,01 0,95
1995 0,93 13,85 0,41 0,64 0,02 0,04 0,10 0,37
2000 0,46 28,98 0,43 0,19 0,01 0,12 0,04 1,04
2005 2,13 4,05 0,29 0,24 0,00 0,12 0,01 0,83 Forrás: FAO adatok
Így az Oroszország világkereskedelmi részvétele visszafogottnak mondható. Az Oroszországi élelmiszerek külkereskedelmi forgalmában a nagyobbik hányad a távol külföld országaira esik.63 A szállításokon belül folyamatosan kiemelkedő szerepe van az EU-ból történő importnak is. Az orosz piac nagy jelentőségű az EU-n belül nem csak a régi, hanem a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok számára is. A 2003-ban bevezetett orosz piacvédelmi intézkedések keretében megállapított húsimport-kvóták nagy hányada az EUországokra esik. A teljes orosz agrárimporton belül nagy jelentősége van a FÁK-országokból származó szállításoknak is. Ezt az ország csoportot érintően megfigyelhető az orosz agrárimport mérséklődése, de az egyes éveket tekintve viszonylag nagyok az ingadozások. 9.ábra Oroszország élelmiszerimportjának megoszlása a távol külföldés FÁK-országok között a 2000-2006-os időszakban, %-ban 100 90
23,9
16,9
12,4
16,4
19,2
16,8
15,4
83,1
87,6
83,6
80,8
83,2
84,6
80 70 60 50 40
76,1
30 20 10 0 2000
2001
2002
2003
Távol külföld országai
2004
2005
2006
FÁK-országok
Forrás: saját számítások az Oroszország Vámhivatalának adatai alapján
63
Oroszország történelmi múltjához tartozik a Szovjetunió létezésével jelzett időszak. A külkereskedelmi forgalmat két nagy ország csoport szerint kezelik: közel külföld – a FÁK országok, és a távol külföld – a fentieken túl minden más ország.
43
Oroszország jelentős aktívumot élvez a FÁK-on belül, nagyjából kétszeres a kivitele a behozatalánál élelmiszer termékekből, sőt a kivitel nagyobb ütemben emelkedik, mint a behozatal. A hiányzó élelmiszer mennyiség 80% körüli részét más országokból szerzi be Oroszország. Az ország agrár termékeinek a külkereskedelmi forgalma 2006-ban rekordnagyságot ért el, amiben az export és az import növekedésnek egyaránt szerepe van. A 10. ábrából kitűnik, hogy a behozatal 2000-től erőteljesebben nő, mint a kivitel. A külkereskedelmi szaldó tartósan negatív, a különbséget elsősorban a kőolaj és a földgáz értékesítéséből befolyó összegekből fedezi az ország. 10.ábra Az agrártermékek külkereskedelmi forgalmának alakulása 2000-2006 között, millió USD 20000 15000 10000 5000 0 -5000
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
-10000 -15000 export
import
egyenleg
Forrás: saját számítások az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai alapján A moszkvai VCIOM nevű, országos közvélemény-kutató központ legutóbbi felmérése szerint az oroszországi lakosság 68%-a úgy véli, hogy a hazai mezőgazdaság támogatása érdekében radikálisan csökkenteni kellene az élelmiszerimportot.64 A kutatás eredményeit kommentálva több szakértő hangsúlyozza, hogy a közvéleményben tükröződő elvárásoknak nincsen realitásuk. Az orosz mezőgazdaság ma még képtelen teljes volumenben kielégíteni a hazai igényeket, és az import radikális korlátozása ellátási zavarokhoz vezetne. 27.táblázat Orosz élelmiszeripari termelés és az import viszony 2006 (millió tonnában) cukor gabona napraforgó-olaj marhahús sertéshús baromfi-hús 3,2 78,6 2,5 1,0 0,8 1,8 termelés 2,6 1,5 0,9 0,6 0,6 1,2 import import/termelés (%) 81 2 36 60 75 67 Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat A fenti számok is egyértelműen arra utalnak, hogy az import csökkentése rövidtávon nem reális megoldás. A piacok hirtelen lezárásával olyan zavarok és egyben nyilván jelentős áremelkedés következhetnek be, amit az ellátás egésze szenvedne meg. A legutóbbi 6 évben az orosz külgazdasági kapcsolatokban egyértelmű tendenciaként rajzolódik ki, hogy az orosz importon belül folyamatosan csökken az agráripari termékek részaránya. 2000-2006. között az élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok importhányadának értéke a teljes orosz importon belül 21,8%-ról 15,7%-ra csökkent. 64
http://www.ikar.ru/press/698.html
44
28.táblázat Az Oroszországba irányuló agrárkivitel 2000-2006 között Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Részaránya az összes importon belül, %-ban 21,8 22,0 22,5 21,0 18,3 17,7 15,7
Változás, előző év=100% 91 124 113 115 116 125 124
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az élelmiszergazdaság importja növekvő irányzatú, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik. Az utolsó években az orosz mezőgazdasági termelés növekedésének fő tényezőjeként a belpiac védelme szolgált, melynek első számú eszköze a rubel leértékelése volt. Az export élénkülésére ez a tényező kisebb mértékben hatott, de a kereskedelmi deficit 2001-től növekedésnek indult. A kormányzat reagálni kényszerült, és a kereskedelmi protekcionizmus növelésével igyekezett enyhíteni a helyzetet, próbálta visszaszorítani a behozatalt. Ennek értelmében vezették be a behozatali kvótarendszert a húsra, a szeszes italokra, egyre nagyobb mértékben nyúltak a szigorú növény egészségügyi ellenőrzések eszközéhez is. A szigorítások ellenére az orosz élelmiszer piac egyelőre az egyik legliberálisabb maradt nemzetközi összehasonlításban, amit jól bizonyít a behozatali vámok mértékének összehasonlítása (29. táblázat), amelyek az alacsonyak közé sorolhatók. 29.táblázat Egyes országok és az EU behozatali vámilletékeinek összehasonlítási értékei 2004-ben Középérték Min. érték Max. Érték Átl. Eltérés
Oroszország 13,5 0 100 14,0
USA 11,9 0 378,7 33
EU 20,5 0 248,5 29,4
Japán Brazília Mexikó India 80,1 35,6 44,4 116 0 0 0 10 2553,6 55 450,7 300 203,3 11,2 42,1 52,5 Forrás: Oroszország Vámhivatalának adatai
Import kvótát vezettek be 2003-tól a cukorra, a baromfihúsra abszolút kvótát, amit 2006tól vám kvótára változtattak, vám kvótát kezdtek alkalmazni továbbá a marhahúsra és a sertéshúsra is.65 Nem estek kvóta szabályozás alá a FÁK országaiból származó termékek. Az intézkedések hatására átmeneti csökkenés volt tapasztalható, majd később visszaálltak a régi arányok. A baromfitermelés évi 15-20%-kal növekszik ugyan, de a növekedés már a kvótarendszer életbe léptetése előtt megindult.66 A korábbi években megkezdett protekcionista politika eszközeivel kívánták főképpen szabályozni a versenyt, ami a közbeeső időszakban jelentős könnyítéseken ment keresztül. A korábbi mértékről 0%-ra csökkentették a szójabab vetőmagkénti behozatali vámját, majd a halliszt, meghomározott kukoricaféleségek is 0%-osak lettek. A kávé, a kakaóbab és a földi mogyoró szintén 0%-os vámmal hozható be.67
65
http://www.wto.ru/russia.asp?f=dela&t=11 http://www.sbyt.ru/news/view/69 67 Oroszország Vámhivatalának adatai 66
45
A lakossági ellátásban nem beszélhetünk élelmiszerhiányról több termék vonatkozásában sem. Az utóbbi időben az önellátó képesség javulásának a jelei tapasztalhatók főként növényi termények (szántóföldi termények és zöldségfélék) vonatkozásában, ahol az ország megközelítette az önellátás szintjét. Stagnáló helyzet jellemzi a hazai hústermelés részesedését, ahol az ország teljes lakosságának a fogyasztásából csupán 65% körüli szintet ér el a saját előállítás.68 A húsimport szerkezetében új jelenség tapasztalható. A 2003-ban történt kvótarendszer bevezetésével, a marhahús kivételével átmenetileg csökkent az import mennyisége, majd 2005től ismét emelkedésnek indult. Nem szabályozható tehát a piac csupán behozatali kvótákkal.69 30.táblázat Oroszországi húsimport 2003-2006 között Ezer tonna 2179 2071 2584 2584
2003 2004 2005 2006
Millió dollár 1930 1982 2629 3941
Az előző évhez képest,%-ban 87,7 95 125 100 Forrás: Oroszország Vámhivatala
Az oroszországi nemzeti agrárprojekt egyik legfontosabb célja az orosz állattenyésztés, elsősorban a tejhozamú szarvasmarha-tenyésztés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása. Ennek elérésére két éves időhorizonton (2006-2007-ben) 100 ezer magas genetikai értékű tenyészállat importját határozták el. A projekt beindulás után félévvel, 2006. július elsejétől egy fontos intézkedéssel eltörölték a szarvasmarha, a juh és a sertés importjával kapcsolatos ÁFAbefizetési kötelezettséget, ami a közvetlen állami támogatásokon túl még inkább javította az importnövelés feltételeit. Az elmúlt időszakban így Oroszország a világ egyik legnagyobb tenyészállat-importőrévé vált.70 Azonban a baromfi- és a sertéstenyésztés az utolsó években kialakult ütemű fejlesztésének megtartása esetén Oroszország már a közeljövőben önellátóvá válik e két húsfajtából (11.ábra). Viszont összességében véve a hús továbbra is a legjelentősebb élelmiszer importtétel, amely az utolsó években a teljes behozatal 20% körüli értéket tett ki. 11.ábra Oroszország élelmiszerimportjának szerkezetváltozása 2000-2006 között 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 0%
10%
20%
30%
40%
50%
hús és húskészítmények tej és tejtermékek zöldség és gyümölcs növényi és állati zsírok, olaj alkohol és alkoholmentes italok
60%
70%
80%
90%
100%
hal és tengeri eredetű élelmiszerek gabonafélék olajos növényi magvak cukor és édesség egyéb termékek
Forrás: saját számítások az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai alapján 68
http://iac.mcx.ru/content/view/16/35/ Amennyiben megvan az igény és a fizetőképes kereslet, egyszerűen magasabb árszinten rendeződik ismét a piac. 70 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2065&articleID=10053&ctag=articlelist&iid=1 69
46
Az áruszerkezetben megnövekedett a hal-, a zöldség, gyümölcs, továbbá a különböző italok részaránya. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2006-ban kötelezővé tett alkoholitali zárjegy használat a behozatal drasztikus csókkenését eredményezte ebben a termékcsoportban.71 A tejtermelésben a sertés- és a baromfihúshoz hasonlóan Oroszország viszonylag rövid idő alatt válhat önellátóvá. Ehhez azonban a teljes vertikum modernizációjára van szükség. 2006-ban a tej és tejtermékek behozatalában több mint 70%-os csökkenés72 volt tapasztalható. Az élelmiszer behozatalában jelentősen csökkent a gabonafélék részaránya is. 2005-ben például a teljes élelmiszer kivitelének 36,4%-át73 tette ki a gabona, megdöntve ezzel a korábbi hiedelmet, miszerint Oroszország hagyományosan gabona importőr, és még hosszú ideig az is marad. Az is figyelemreméltó, hogy Oroszország korábban csupán 50%-ban tudta saját termelésből kielégíteni a fogyasztói igényeket. A változás a cukor vertikum konszolidálásának az eredményeként következett be. Jelentős lépés volt az importvám bevezetése, ami egy csapásra igen nyereségessé tette a hazai cukorrépa termesztést. Csak 2006-ban 30%-os növekedés volt tapasztalható.74 2001-től kezdve a cukorimport csökkenő tendenciát mutat. 31.táblázat Oroszország élelmiszerimportjának legfontosabb termékei a 2007 első 9 hónapjában Árucsoport
Ezer tonna
Millió USD
Hús és húskészítmények Hal és tengeri eredetű termékek Gabonafélék Ebből: búza Kukorica Árpa Tej és tejtermékek Olaj Kávé, tea, kakaó
981 525,9 434,8 80,1 237,9 62 96,8 224,5
2391,8 874,3 235,4 65,5 49 56,6 135,5 88,2 518,7
Az előző év azonos időszaka=100% 113 121 38 29,6 137,6 68 134 108
Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat A 2007. évben az élelmiszerimport növekedése továbbra is számottevő, a januárszeptember időszakában 32,7%-os.75 A 31. táblázat jól szemlélteti a hússzállításokban folytatódó tendenciát. 2007-ben 13%-kal emelkedett a hús és a húskészítmények volumene. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a baromfihús importja 1,5%-kal mérséklődött.76 Ami még egyszer bizonyítja be a hússzállításokban kialakult törvényszerűséget: növekszik a baromfihús hazai termelése és csökken a szarvasmarháé. Az is figyelemreméltó, hogy a teljes gabonafélék behozatalában másképpen alakultak a búza, kukorica és az árpa volumenei, míg az utóbbinak több mint 37%-kal növekedett a behozott volumene, a búzáé és a kukoricáé drasztikusan mérséklődött 62%-kal és 70,4%-kal megfelelően. Ennek azonban legfőbb oka a világ több országát érintő aszályos idő lett. Összességében mondható, hogy Oroszország még hosszú ideig igen jelentős élelmiszer importőr és az egyik legnyitottabb agrár/élelmiszeripari piac marad. Minden feltétel adott
71
http://www.sbyt.ru/news/view/69 http://agrosystem.ru/index.php?Itemid=34&id=2335&option=com_content&task=view 73 Oroszország Vámhivatalának adatai 74 http://www.fira.ru 75 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11314&ctag=articlelist&iid=1 76 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11314&ctag=articlelist&iid=1 72
47
azonban arra, hogy tartós élelmiszer exportőrré váljon. Természetesen ehhez sokoldalú fejlesztésre van szükség. Oroszország WTO-csatlakozásának lehetséges hatásai Miután Oroszországnak sikerült az EU-val megállapodni a csatlakozási kérdésekben, a legnagyobb kihívást a legutóbbi időszakban az orosz-amerikai tárgyalások jelentették. A legfőbb kérdések: a baromfi és a vörös hús importja, valamint az állategészségügyi rendszerek (mint az Oroszország által gyakran használt piacvédelmi eszköz az importot korlátozására). 2006 végére sikerült ezt a tárgyalássorozatot is befejezni. A Hanoiban Bush amerikai és Putyin orosz elnök általa aláírt megállapodás, amely kiemelkedő jelentőségű az orosz WTO-csatlakozási tárgyalások menetében, hangsúlyosan foglalkozott az agrárszektor kérdéseivel. A megállapodás agrárszektort érintő egyik lényeges része, hogy az orosz fél fenntarthatja a hús-importkvóták rendszerét 2009-ig, illetve szükség esetén annak alkalmazása később is lehetséges lesz.77 Az eddigi csatlakozási tárgyalások eredményeként általában, illetőleg az agrárszektort érintően, az orosz Agrárgazdasági Elemző Központ felmérései alapján, számszerűen a következő kép rajzolódik ki: a hazai agrártámogatások volumene Ö a bázisidőszak az 1993-95. évek Ö az agrártámogatások rendszerében maximum: 9,2 Mrd USD használható fel majd
évente a piacok hozzáférhetősége általában Ö a nemzetgazdasági szinten számított, átlagos importvám-tarifák kezdeti szintje
34,71%, a későbbiekben elérendő maximális szint: 25,11% Ö a húsimport-kvóták 2009-ig tovább működhetnek, 2009 után akár bővülhet is az
alkalmazási kör Ö a sajt, a vaj, a növényi olajok és egyéb zsiradékok importtarifái a 2007. éves
szinten maradhatnak Ö a szójabab, az élelmiszerek, egyes állati termékek, déligyümölcsök, egzotikus
zöldségek és csonthéjasok import vámtarifái csökkentendők Ö az alkoholtermékek importtarifái átlagosan megmaradhatnak a 2007. évi szinten,
de ezen belül a bor, a konyak, a whisky és a pezsgő tarifái 3 év alatt 20%-ról 12,5%-ra csökkentendők Ö az állategészségügyi ellenőrzés terén kompromisszumot értek el az USA-val, az amerikaiak garantálják az exportált élelmiszerek nemzetközi sztenderdeknek való megfelelését, az orosz szakértők pedig ellenőrizhetik az amerikai vágóhidakat. exportverseny Ö az
exporttámogatások terén egyelőre számszerűsíthető megállapodás.78
77 78
http://www.wto.ru/russia.asp?f=dela&t=11 http://www.wto.ru/russia.asp?
48
nem
rajzolódik
ki
végleges,
III.3. MAGYAR AGRÁREXPORT OROSZORSZÁG RELÁCIÓJÁBAN III.3.1. 1991-TŐL – 1997-IG (OROSZ VÁLSÁGIG) Az 1990-es években mindkét országnak szembe kellett néznie a mezőgazdaság átalakításának óriási feladatával. A reformokban országok eltérő megoldást választottak, és mindenki haladt a maga útján. Magyarország az első pillanattól kezdve az Európai Unióhoz való csatlakozás irányába indult el, és ehhez igazította mezőgazdaságának átalakítását is, ami egyúttal megszabta az ágazati reform kereteit. Oroszország pedig saját utat választott. És itt jogosnak tűnik egy olyan megállapítás, mely szerint a következő 10 évben Oroszország marginális szerepet töltött be a magyar külkereskedelemben. A magyar-orosz kereskedelem visszaesése már a KGST összeomlását megelőzően, 1987ben elkezdődött. Az áruforgalom a KGST megszűnését követő évben, 1991-ben érte el az első mélypontját. Ennél alacsonyabb eredményt csak az 1999. év produkált az orosz pénzügyi válság hatására.79 1991-ben konvertibilis alapú elszámolási rendszer került bevezetésre a magyar-szovjet kereskedelemben. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszűnt a KGST sajátos vámmentességet nyújtó, zárt, preferenciális kereskedelmi övezete, megváltoztak a belső szabályok. Az 1991-től kezdődően a kereskedelemre a GATT szabályai a meghatározóak. Magyarország kiemelkedően legfontosabb export partnerországa, 20% körüli részesedéssel a vizsgált időszakban Németország volt, a második helyet 1998-ig folyamatosan Oroszország foglalta el. 32.táblázat Az Oroszországba irányuló magyar agrárkivitel 1991-1997 között Évek 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
Előző évhez képest, %-ban 127 43 120 116 81 113
Részesedés a teljes magyar kivitelből (%-ban) 37,1 48,8 29,5 41,3 47,1 40,4 36,7
Forrás: http:/ /www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikan k/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa /oroszfoderacio/gazdasagi .htm A bemutatott idősor alapján látható, hogy a magyar élelmiszer-ipari kivitel részesedése jelentős volt. A vizsgált időszakban a gépipari cikkek volumenének csökkenése miatt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek dominanciája volt jellemző. Míg a teljes orosz importban ezen termékek aránya csak 24% körül alakult, addig a magyar exportból 35-40% körül részesedtek. Ennek fő okai a földrajzi közelség, az, hogy a magyar külkereskedők ismerték az orosz piacot, az igényeket, valamint hogy a magyar termékek ismertek, kedveltek voltak az orosz vásárlók körében. 1992-1996 között az Oroszországba irányuló magyar export csökkenő tendenciát mutatott, s összességében több mint 30%-kal esett vissza. 1997-ben ez a folyamat megszakadt és a magyar kivitel az 1993-es évit meghaladó szintet ért el. Az export összetétele az időszak során nem nagyon változott, az élelmiszeripari cikkek részaránya folyamatosan emelkedett. A 90-es évek fordulóján jelentős mértékben megnőtt a magyar - (orosz) külkereskedelemben a 79
Deák A.-Farkas P.-Ludvig Zs.-Réthi S.: Oroszország a világgazdaságban – válság előtt és után, Budapest, Aula, 2001. p. 442.
49
közvetítőkereskedelem szerepe. Az agrárexportban jóformán minden termékre kiterjedően megjelentek az elsősorban nyugati közvetítők. A „middleman trade"-ként emlegetett üzletek az összforgalomban 20-30%-os arányt képviseltek.80 33.táblázat A magyar élelmiszerexport volumenhordozó termékei 1991-1997 között, millió USD Termék Tartósítóipari termékek Szeszes ipari termékek Gabonafélék Hús, baromfi Étolaj
1991 35,4 14,1 122,2 n.a. n.a.
1992 49,3 31,6 375,1 n.a. n.a.
1993 124,1 102,1 60,3 n.a. n.a.
1994 153,6 63,1 35,8 14,2 9,4
1995 159,5 51,3 70,1 20,9 15,9
1996 163,9 83,7 0,7 51,1 8,3
1997 196,1 72,7 15,6 59,8 68
Forrás: Magyar Vámstatisztika A magyar tartósítóipari termékek sikerében a gyártók és külkereskedők erőfeszítései mellett számos szerencsés és szubjektív elem is közrejátszott. Az orosz fogyasztók az 1990-es évek elején két-három év alatt megcsömörlöttek a piacot elárasztó, máshol már eladhatatlan nyugat-európai termékektől, a rubel folyamatos felülértékeltsége miatt a magyar termékek versenyképesek voltak. Bár a magyar élelmiszeripari cégek jelenléte és marketingje a konkurenciához képest sokkal serényebb volt. A magyar-orosz gabonakereskedelemben évek óta a konjunkturális szempontok játsszák a főszerepet. A fenti adatokból is jól megfigyelhető a gabonakivitelben történő ingadozások. III.3.2. AZ 1998-AS PÉNZÜGYI VÁLSÁGTÓL 2002-IG Az 1997-ig viszonylag konszolidáltnak mondható magyar-orosz kereskedelmi forgalmat az 1998-as orosz pénzügyi és gazdasági válság hatására új trendek váltották fel. Az orosz bankrendszer összeomlása a külpiaci szereplőket elbizonytalanította, az ország fizetésképtelenné vált, a fizetőképes kereslet alacsony szintje miatt az Oroszországba irányuló exportlehetőségek beszűkültek. A megváltozott kedvezőtlen piaci feltételek, a nem megfelelő hiteltámogatások az oroszországi üzletekhez a magyar állam részéről azt eredményezték, hogy számos magyarországi cég ment tönkre, illetve vonult ki az orosz piacról és hagyott fel az Oroszországba irányuló kereskedelmi tevékenységgel. Ez a tény a moszkvai Magyar Kereskedelmi Kirendeltség épületében működő magyar vállalatok külképviseleti irodáinak számában is nyilvánvalóan megmutatkozik, amely az 1998-as állapotokhoz képest 2001 őszére mintegy egyharmadára csökkent.81 Az Oroszországba irányuló magyar export 1998 szeptemberében rendkívül visszaesett, csaknem teljes mértékben leálltak a magyar szállítások. A válság valamennyi magyar ágazatot nehéz helyzetbe hozta, különösen az élelmiszeripart és a gépjárműipart. A magyar élelmiszeripari termékek, a gabonát kivéve, drámai módon kiszorultak az orosz piacról. „Az 1998-as orosz gazdasági és pénzügyi válság a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további romlását idézte elő. Mintegy 32%-kal csökkent az Orosz Föderációba irányuló magyar export, elsősorban a konzervipari, gyógyszeripari és közlekedési eszközök
80 81
http://icegec.hu/hun/kutatasi_projektek/NFH_tanulmanyok/NFH-FAK.pdf Viczai P: Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok főbb jellemzői a rendszerváltás óta, a kialakult változások tükrében. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 2001.
50
tekintetében”.82 A magyar export áruszerkezeti módosulását elsősorban az élelmiszerek és italok részarányának csökkenése jellemezte a feldolgozott termékek növekvő volumenével szemben. A válságot követő hónapokban az orosz piacra csak azok a cégek tudtak bejutni, amelyek a szokásosnál is kedvezőbb fizetési feltételeket és árkondíciókat biztosítottak az importőrök számára. Ez a magyar exportőrök piaci elhelyezési lehetőségit nemcsak annyiban rontotta, amennyiben az orosz cégek fizetőképtelenné váltak, hanem ez által a magyar vállalatoknál kedvezőbb helyzetben lévő konkurensek még további piaci pozíciókat szereztek. Ugyanis Magyarország nem volt képes arra, hogy több milliárd forintos exporthitel garanciákat nyújtson, a magyar cégek pedig állami pénzügyi háttér hiányában saját maguk nem tudták vállalni az orosz piac fokozott kockázatát. Ami megoldásként maradt volna, a barter üzletek, azt pedig az orosz kormányzat korlátozta, nehogy fontos és jól eladható energiahordozók és nyersanyagok barter üzletek keretében elhagyják az országot. Legfőbb magyar konkurensek az orosz piacon egyébként az USA-beli és EU-tagországok cégei lettek, amelyek részben az említett állami hitelgaranciákat, másrészt magas támogatásokat élvezve szereztek erős piaci pozíciókat. 34.táblázat Az Oroszországba irányuló magyar agrárkivitel 1998-2002 Évek 1998 1999 2000 2001 2002
Előző évhez képest, %-ban 90 46 112 98 104
Részesedés a teljes magyar kivitelből (%-ban) 38,0 33,4 33,0 32,2 34,9
Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu kapcsol atok/Europa/orosz_foderacio/gazdasagi.htm A bemutatott idősor alapján látható, hogy az 1998-as pénzügyi/gazdasági válság eredményeként a magyar agrárexport több mint 50%-kal csökkent. Az ezt követő időszakban újból megindult egy szerényebb növekedés, de a válság előtti szintet nem sikerült elérni. A krízis évet követően a lényegében Moszkva központú és az energiahordozók világpiaci árától nagymértékben függő orosz gazdaságban lassú, fokozatos növekedés volt megfigyelhető. A rubel dollárhoz viszonyított árfolyama elsősorban a 2000-tól folyamatosan emelkedő világpiaci olajáraknak köszönhetően viszonylag stabilnak mondható. Az előző években drámai módon visszaesett magyar kivitel 2000-ben jelentősen bővült, ami azt jelenti, hogy 393,4 M USD volt az országba irányuló magyar export. Ezen belül kedvezően változott a magyar élelmiszeripari termékek kivitele. Mind a rendszerváltás, mind az 1998-as orosz pénzügyi/gazdasági válság hatására valamennyi magyar élelmiszeripari ágazat közül (szeszipar, húsipar stb.) a legnagyobb veszteségeket a konzerv ágazat szenvedte el, aminek egyik oka, hogy exporttevékenysége sokkal nagyobb mértékben irányult a keleti és közép-kelet-európai régiókba. „A legnagyobb vesztesnek a konzervipar látszik, és természetesen a hozzá kapcsolódó, főként Oroszországba szállító kereskedő cégek csoportja."83
82
Majoros P.: Magyarország a világkereskedelemben, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999. Lányi K.: Kereskedelem válság idején: a magyar élelmiszerexport lehetőségei Oroszországba és a FÁK országaiba. Külgazdaság, XLIII. évf. , 1999. júliusaugusztus. 83
51
III.3.3. 2003-OS FORDULÓPONTTÓL 2007-IG 2002 őszétől kezdve a politikai-diplomáciai kapcsolatok javulása következtében kedvezőtendenciák figyelhetők meg a kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulásában. A két ország közötti árucsere évi 30%-ot meghaladó mértékben bővült. A külkereskedelmi termékforgalom a korábbi időszakkal ellentétben – immáron nem csak a magyar behozatalnak, de a magyar kivitelnek is köszönhetően növekszik. A 2004. évi statisztika adatok azt mutatják, hogy a 2003 évi adatokhoz hasonlóan a stagnálást követően továbbra is kiemelkedően, a teljes magyar kivitel bővülését meghaladóan, közel 40%-kal növekedett az Oroszországba irányuló magyar export, és ezen belül 7%-kal az agrárexport. 35.táblázat Az Oroszországba irányuló magyar agrárkivitel 2003-2006 Évek
export (millió USD)
Az előző év=100%
2003 2004 2005 2006
203 217 260 268,5
122 107 120 103 Forrás: orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat
Az agrárexport bővülési tendenciája 2005-ban is folytatódott. Az elmúlt évek intenzív agrárdiplomácia tevékenységének, a gyakori magas szintű látogatásoknak, tárgyalásoknak is köszönhetően a magyar kiszállítások tovább növekedtek. 260 millió USD értékű magyar export 19,8 %-kal, vagyis 33 millió USD-vel haladja meg a 2004-re eső 217 millió USD értéket. Magyarország és Oroszország közti agrárkereskedelem alakulásában a Magyarország EU-hoz való csatlakozása nem eredményezett drasztikus változást az orosz relációban érvényesülő agrárexport, változatlan dinamikájú maradt. A 2006-ban a magyar élelmiszeripari kivitel (élelmiszer, ital, dohány) összesen 260,2 millió USD volt, ez az élelmiszerek tekintetében gyakorlatilag a 2005. évi szintet jelenti. Ehhez hozzá kell adni azokat a tételeket, nyersanyagokat, amelyek szintén a magyar mezőgazdasági termékek exportjába tartoznak (olajos magvak, természetes és műtrágyák, állati és növényi nyersanyagok, olajok), összesen 8,3 millió USD értékben. Így számolva 2006-ban a magyar agrárexport mindösszesen 268,5 millió USD. Az orosz piaci export értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a kedvezőtlen hatósági intézkedések miatt (baromfi importstop, ukrán tranzittilalom) a tervezett és már leszerződött szállítások egy része meghiúsult. A struktúra változása (2006/2005): nagymértékben, kb. 18%-kal csökkent a zöldség/gyümölcs konzervek szállítása (132,5 millió USD-ről 108,7 millióra) növekedett ugyanakkor többek között az élőmarha-kivitel (59%-kal, 2 millió USD-ről 3,4 millióra), a bor (67%-kal, 4 millió USD-ről 6,7 millióra), valamint a kukoricaexport (több mint háromszorosra, 5,9 millió USD-ről 17,8 millióra). A legnagyobb tételek a magyar exportban változatlanul: zöldség/gyümölcskonzerv: 108,7 millió USD állati takarmányok: 38 millió USD kukorica: 17,8 millió USD hústermékek: 7,9 millió USD tenyésztojás: 7,3 millió USD bor: 6,7 millió USD 52
hús: 5,4 millió USD84 Az idősorok alakulása azt is mutatja, hogy az export intenzív módon történő további növelése egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezért az orosz piacon is előtérbe kerülnek azok az együttműködési formák, amelyek mélyebb együttműködést jelentenek (technológia exportja, közös vállalatok, termelési rendszerek, stb.). Az export/import adatok alapján egyértelmű, hogy az orosz relációban folytatott agrárkereskedelem különlegessége az, hogy a rendkívül alacsony import miatt az orosz piacnak kitüntetett szerepe van az általános agrárkereskedelmi egyenleg javításában. 2007. évre a két ország agrárpolitikai kapcsolatai rendezettek, a kereskedelem piacgazdasági feltételei, a jogi szabályozások adottak. A Magyarország földművelésügyi szakállamtitkár, Benedek Fülöp szerint az Oroszországba irányuló magyar agrárexport értéke a 2007. év végére elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 300 millió dollárt, szemben a 2006-os mintegy 280 millió dollárral.85 Együttműködési megállapodást írt alá a két agrárminiszter 2006-ban. Érvényben lévő együttműködési megállapodás86 A megállapodás komplex, átfogja a növénytermesztési, állattenyésztési, mezgazdasági gép- és vegyipari, növényvédelmi, élelmiszer- és feldolgozóipari, valamint a mezőgazdasági tudományos-kutatási együttműködés területeit. Részletesebben: • szántóföldi mezőgépek, takarmányszárító, -keverő és -tároló üzemi berendezések, technológiai fejlesztése és közös gyártása, • agrokémiai eszközök gyártása, forgalmazása, • a vetőmagok minőségének javítását célzó közös növénynemesítési programok megvalósítása hagyományos és biotechnológiai módszerekkel, • közös vetőmagtermesztés, • korszerű növénytermesztési technológiák meghonosítása Oroszországban, • nem élelmezési célú gazdasági haszonnövények termesztésének kutatása, • tenyészállatok tenyésztése, (hús- és tejhasznosítású szarvasmarha, sertés, baromfi, hal), valamint genetikai anyagok, progresszív tartási és szaporítási technológiák alkalmazása, • takarmányok termelési technológiáinak rendelkezésre bocsátása és cseréje, • agrárgazdasági kutatások megvalósítása, az élelmiszerek biztonságára és minőségére, • az oroszországi és a magyar szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezése magyarországi növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságokban, • referencia- és tangazdaságok létrehozása. A magyar agrárexport fejlesztésének főbb akadályozói: 1) Jelentős a konkurencia erősödése. Az orosz és a magyar gazdaság méretei nagyságrendekkel térnek el egymástól. Oroszország mint nagy, posztszocialista piac olyan sajátosságokkal bír, amelyekhez a nagy nyugati vállalatok igen gyorsan, magyar cégek azonban néhány kivételtől eltekintve eddig csak kis részben alkalmazkodtak. A magyar áruk több, egymással összefüggő ok miatt szorultak ki az orosz piacról. A szabadabb importviszonyok között az orosz fogyasztók az addig tőlük gyakorlatilag elzárt nyugati áruk felé fordultak. 2) Kevés a nagy volumenű, egységes paraméterű árú - a magyar szállítók szeretnének külön-külön üzleteket kötni, de nem tudnak kellően nagy mennyiségű, homogén kínálatot felmutatni, az orosz piac pedig nem szívesen kezeli a széttagolt kis volumenű kínálatot. A magyar exportőrök nem tudják teljesíteni az orosz piacnövekvő mennyiségi igényeit. A „millió 84
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/ru/ru_agrar/ru_agrar.htm http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&ctag=articlelist&iid=1&articleID=11193 86 http://www.fvm.hu/doc/upload/200609/magyar-orosz_hu.pdf 85
53
tonnákban, palackokban”87 gondolkodó orosz piacra a magyar áruszállítás az áruállomány hiánya miatt nem növelhető. 3) Az orosz piacot jól ismerő magyar szakértők egyöntetű véleménye az, hogy a magyar kivitel egyik legfőbb feltétele a helyi képviselet erősítése. Ennek különböző formái vannak, mindegyikre jellemző azonban, hogy komolyabb tőkebefektetést igényel. Egyik lehetséges forma lehet vegyes vállalatok létrehozása. Másik lehetőségként kínálkozik, pl. teljes saját tulajdonban levő helyi lerakat, vagy akár üzletlánc kialakítása. 4) Az orosz piacvédelmi eszközök között számtalan nem piac konform is található - ilyen többek között az állategészségügyi tiltás és ellenőrzés, a növény egészségügyi ellenőrzés. A korlátozások nem elsősorban WTO függők, hanem a belső ellátás alakulásának a függvényei. Gond Magyarország számára a FÁK országok kedvezményezett helyzete, vámmentessége. 5) Gyakori az árualap hiány a keresett termékekből. 6) A pénzügyi források szűkössége miatt a piacismeret, valamint a marketingeszközök intenzív használatának hiánya szintén hátráltatja az együttműködés kiszélesítését. 7) Az oroszországi szabályozási rendszer még mindig nem kellően befektetésbarát, rengeteg a bürokratikus akadály. Egy külföldi tőkével megvalósuló beruházáshoz körülményes az alapítótőke befizetése, a szükséges földterület jogi kérdéseinek rendezése. Az oroszországi törvények még mindig nem ösztönzik kellően a külföldiek befektetéseit, a befektetett tőke védelmét. 8) Gyakori a versenyképtelen árajánlat (a termelés hatékonysági problémái), 9) Az oroszországi hivatalokkal való kapcsolat keretében (vám, egészségügyi kérdések) az ügyintézés gyakran átcsúszik nem legális csatornákra. Továbbá az is bonyolítja az exportőrök számára az üzleti tevékenységet, hogy - főként a régiókban - a hivatalos és magánszerepek gyakran összecsúsznak, s esetenként magánüzleti érdekek alapján születnek hivatali-hatósági döntések. 10) A magyar-orosz kapcsolatokat nem csak Budapest és Moszkva, hanem az EU és Oroszország viszonya is meghatározza. Ha Moszkva úgy érzi, Brüsszel megnehezíti az orosz vállalatok EU-s működését, az hatással lehet a magyar vállalatok oroszországi helyzetére is. A magyar agrárexport továbbfejlesztési lehetőségei •
Elsősorban a vetőmagok, szaporító anyagok, tenyészállatok vonatkozásában van nagyobb lehetőség a kivitel bővítésére.
•
A kereskedelmi kapcsolatok bővítése felveti a hitelezés, a lízing konstrukciók alkalmazásának a kiszélesítését, amihez a két ország pénzintézeteinek szorosabb együttműködésére van szükség. Szorosabb együttműködésre van szükség az FVM, az Eximbank, az ITD Hungary, a Nemzeti Turizmus, valamint az ágazati vállalkozások, a mezőgazdasági termelőüzemek között.
•
Komolyabb marketing munkára van szükség. Ott kell lennie a magyar vállalkozóknak a nagyobb kiállításokon, ahol a konkurencia is ott van.
•
Sikeresebb lenne az export bővítése, ha koordináltabb piaci fellépés lenne, a magyar vállalkozók kihasználnánk a nemzet-imázst (magyar alma, magyar bor stb.). A magyaros jegyeket a konkrét áruféleségtől függetlenül is kellene alkalmazni - magyar áru-védjegy.
•
Szorosabb kapcsolattartásra, mélyebb piaci beépülésre van szükség – közös vállalat, közös gyártás, know-how átadás, van igény használt nem teljesen korszerű berendezésekre is.
87
http://www.agroline.hu
54
•
Moszkva és Szentpétervár mellett egyéb nagyvárosokra, régióközpontokra is célszerű lenne koncentrálni (Volgográd, Rosztov, Belgorod, Voronyezs, Orenburg megyék, Sztavropoli, Altaji terület, Tatarsztán, Baskíria, továbbá Perm, Ivanovo, Brjanszk, Lipeck, Vlagyimir, Rjazany, Tula megyék és Mordva).
•
Növelné az együttműködés hatékonyságát, ha orosz agrárszakemberek magyarországi továbbképzésével foglalkoznánk, Magyarországon ismerkedhetnének meg a leendő partnerek a magyar termékekkel, szolgáltatásokkal.
•
Fontos lenne a hagyományosan ismert termékek visszakerülésének a támogatása, az elvesztett szegmens visszaszerzése. Egyenlőfeltételek mellett részesüljenek előnyben azon termelők, akik már kiléptek a piacra, főleg pedig szemben a közvetítő kereskedőkkel.
•
A magyar agrár- és élelmiszeripari termékek exportja a minőség-ár arány függvényében lenne javítható a jövőben.
•
A magyar élelmiszerek (húsok, konzervek, tejtermékek, italok, stb.) exportvolumenének bővítésére nagyobb mértékben lehetne felhasználni az orosz áruházláncokat (Auchan, Metro, Perekrjosztok, stb.).
Lehetséges perspektívák és teendők: 1) Az orosz Agrármarketing Intézet legfrissebb felmérései szerint az oroszországi húskonzervek hazai előállítása az elmúlt két évben ellentmondásosan fejlődött. A 2005-2006. közötti periódusban a termelés egy év alatt jelentősen bővült (21,4%), majd 2006. év folyamán 5,1%-kal mérséklődött. A hazai termelés vázolt tendenciái mellett érzékelhető volt az import jelentős csökkenése is (5,3%-os részarányról 1%-ra). Az alacsony importhányad magyarázata döntően az európaitól jelentősen eltérő fogyasztói szokások és ízlés, illetve az ágazat viszonylag szerény nyereségessége. Ugyanez magyarázza azt is, hogy ebben a szegmensben folyamatosan alacsony a beruházási ráta, és a külföldi beruházók érdeklődése is csekély.88 Az ágazat perspektíváit illetően az elemzők szerint a közeljövőben tovább folytatódhat a termelés némi csökkenése, ugyanakkor az importhányad bővülése is elképzelhető. Ez utóbbihoz a választék további bővítése, valamint a lakossági fogyasztási szerkezet újabb módosulása is szükséges, ami a várható jövedelembővülés alapján valószínűsíthető. Véleményem szerint a magyar vállalkozók számára ebben a piaci szegmensben jelentős bővítési lehetőségei vannak, így például, a Glóbus-csoport termékeivel, elsősorban hús- és ételkonzervekkel nagy elismerést vívott ki orosz piacon, ahol közel egy évtizedes múltra visszatekintő jó üzleti kapcsolatokkal rendelkezik. 2) Sajtóértesülések szerint az Aton Invest nevű magyarországi vállalkozás tárgyalásokat kezdett a szibériai Omszk város egyik nagy agrárholdingjával, egy mintegy 200 millió EUR összértékű beruházás megkezdéséről. Omszk megyében jelenleg 9 csirkegyár működik, a kapacitások kb. 24 ezer tonna hús, valamint 7 millió tojás előállítására elegendőek. Az új beruházás ennek megfelelően kb. 50%-kal növeli majd a kapacitásokat, és jelentősen javítja az ellátását.89 Az Aton Invest orosz partnere a Kontinent nevű agrárholding, amely korábban, mint jelentős gabonapiaci szereplő volt ismert, s nemrégiben fejezte be egy 50 ezer tonna kapacitású gabonaelevátor, valamint az ahhoz kapcsolódó, 300 tonna/nap kapacitású gabona-feldolgozó üzem építését (utóbbi jelenleg a legnagyobb Oroszországban). A cégcsoport egyébként malomipari termékeit illetően Moszkva vezetésének kijelölt szállítója is, ami azt jelenti, hogy jó kapcsolatokat ápol nem csak a helyi, hanem a központi hatalommal is. 88 89
http://www.agronews.ru/newsshow.php?NId=40690&Page=%7BPage%7D http://www.agronews.ru/newsshow.php?NId=34468&Page=%7BPage%7D
55
3) A moszkvai magyar mezőgazdasági attasé dr. Kemény Ádám szerint a komplexebb együttműködés biztosíthatja a növekedést. „A cél, hogy a vetőmag kivitele után magyar vállalkozók keverőüzemet építsenek Oroszországban, hogy a sertéskivitelt sertéstelep létrehozása kövesse. Mivel a hagyományos tömegáru-exportban Magyarország már nem tud előrelépni, így például a konzervkihozatal helyett a konzervgyár létesítése kerülhet előtérbe. Ezután a feladat az alapanyag szállítása és a termék értékesítése közös magyar-orosz vállalatok keretében”90 – mondta a magyar diplomata, hozzátéve, hogy az ilyen lehetőségekért lobbizni kell. Az utóbbi években egyre aktívabb magyar agrárdiplomácia és a jó magyar-orosz kapcsolatok jó alapját adhatják az ilyen terveknek, vagy olyan különleges projekteknek is, mint az embrióprogram: Oroszország tavaly mintegy ötvenezer tenyészállatot – 90 százalékban szarvasmarhát, tizedében sertést és juhot – importált, az idei terv ugyanennyi. Ilyen mennyiséget a magyar agrárium nem tud biztosítani, egyébként is nehezen alkalmazkodnak a felnőtt állatok az új körülményekhez. Az embriókivitel azonban nagy tételben megvalósítható, a kint született állatok pedig jól alkalmazkodnak. Oroszországnak nincs hasonló nemzetközi programja, az orosz fél érdeklődik iránta. Az elmúlt 2 évben a magyar agrárdiplomáciai tevékenység legfontosabb eseményei a következők voltak: 2007. október 12-16. között kilencedszer rendezték meg Moszkvában az "Arany Ősz" elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást. Az "Arany Ősz" kiállítás ezen a néven a kilencedik, de más elnevezéssel már 1939-tól rendeznek Moszkvában ilyen jellegű bemutatókat. A hagyományos mezőgazdasági fesztiválon a tradíciók szerint elsősorban az oroszországi mezőgazdasági termelők, nagy agrárrégiók (összesen 78) mutatkoztak be, de 2007-ben is tovább növekedett a külföldi részvétel (28 ország). Több európai ország saját, nemzeti standot épített fel, pl. Csehország, Dánia, Finnország, Lengyelország, Litvánia, Németország (utóbbi 300 m²-es területen állított ki). Mintegy 90 m²-es magyar nemzeti standon 10 magyar cég jelent meg ajánlataival (pl. a Woodstock Kft. - vetőmagok, Agrota-2L Kft. - tenyészállatok, szaporító anyagok, Rauch Hungária Kft. - üdítőitalok, SW Umwelttechnik Magyarország Kft. - panelek, részegységek szarvasmarha- és sertés-telepekhez, Aton Invest Kft. - baromfitelepek, Pápai Hús Zrt. húskészítmények, stb.). A közösségi standot az AMC Kht. működtette, s az állami támogatással a részvétel a kiállító cégek számára ingyenes volt. 2006 óta, különösen 2007-ben a fesztivál-jelleg és a protokollrendezvények mellett már a rendezvény üzleti jelentősége is komolynak mondható, a részt vevő magyar cégek többsége arról számolt be, hogy sikeres üzleti tárgyalásokat tudtak folytatni egy sor orosz partnerrel. A rendezvények sorában többek között üzleti fórum, üzletember-találkozók, tudományos konferenciák, szemináriumok, kerekasztal-rendezvények is voltak. Kiemelt témaként szerepelt az eseményeken az agrároktatás, a kutatások helyzete, valamint hangsúlyosan a bioenergetika időszerű problémái. Az "Arany Ősz" kiállításra Benedek Fülöp FVM-szakállamtitkár vezetésével magyar agrárdelegáció érkezett, és részt vett a rendezvényhez kapcsolódó hivatalos programokon. A delegáció a protokoll-eseményeken túl a helyszínen tárgyalásokat folytatott több régió mezőgazdasági vezetőivel (Alekszandr Baburin - moszkvai élelmezési miniszter; Szergej Jahnyuk - Leningrád megyei agrárminiszter; Vjacseszláv Vasziljenko - Rosztov megyei kormányzó-helyettes). A megbeszéléseken a már meglévő együttműködés továbbfejlesztéséről, egyes konkrét projektek megvalósításának felgyorsításáról volt szó. 90
http://www.agroline.hu dr. Kemény Ádám, 2007.3.27.
56
A delegáció moszkvai tartózkodása alatt ugyancsak megbeszélések folytak az orosz Mezőgazdasági Minisztérium, az orosz Gabonaszövetség, a Roszszelhozbank képviselőivel is, az agrár-együttműködés aktuális kérdéseiről.91 2007. február 12-16. között került megrendezésre Moszkvában a Prodexpo elnevezésű nemzetközi élelmiszeripari kiállítás. A kiállításon a világ szinte minden jelentős élelmiszerexportőré évről évre megjelenik, s az utóbbi években rendkívül nagy az orosz cégek érdeklődése is (a magyar jelenlét meghaladta az 50%-ot). A kiállítást összesen csaknem 100 ezren tekintették meg. A magyar cégek részvételét a korábbi évekhez hasonlóan az AMC koordinálta, 50 millió Ft-os költségvetéssel, a nemzeti stand kialakítása, a cégeknek nyújtott szolgáltatások magas színvonalúak voltak. Összesen 20 magyar vállalat élt az állami támogatás lehetőségével, és állította ki termékeit a több mint 300 négyzetméteres nemzeti standon, 5 cég egyéni kiállítóként jelent meg. A magyar áruk köre rendkívül széles volt (konzervek, italok, fagyasztott élelmiszerek, feldolgozott hústermékek, csomagolási technológia). A magyarok által bemutatott áruk sikert arattak, ezt jelezte a nagy érdeklődés, a folyamatosan zajló tárgyalások is. A kiállító magyar vállalatok száma jól tükrözte a változatlan piaci irányultságot. A moszkvai kiállítási/vásári megjelenés rendkívül drága, s állami támogatás nélkül nem lehetne tömeges részvételre számítani. A támogatott megjelenéssel megvalósítható volt az egységes nemzeti jelleg, ami nagymértékben növeli a látogatók érdeklődését, s hozzájárul az üzleti sikerekhez is. A Prodexpo ideje alatt Moszkvában tartózkodott az FVM delegációja, Benedek Fülöp szakállamtitkár vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Levinnel, Moszkva megye mezőgazdasági miniszterének első helyettesével, Arkagyij Zlocsevszkijjel, az Orosz Gabonaszövetség elnökével, Jevgenyij Koskinnal, a Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia nemzetközi rektor helyettesével, valamint Andrej Versinyinnel, az orosz Mezőgazdasági Minisztérium nemzetközi igazgatójával, a magyar-orosz agrárpolitikai munkacsoport társelnökével. A tárgyalásokon a magyar agrárexport, illetve agráripari technológiai együttműködés aktuális kérdéseit, valamint a magyarországi madárinfluenzával kapcsolatos helyzetet tekintették át. A tárgyalásokon a magyar agrárexport, illetve agráripari technológiai együttműködés aktuális kérdéseit, valamint a magyarországi madárinfluenzával kapcsolatos helyzetet tekintették át. Egyeztetésre került a várhatóan még ez évben aláírásra kerülő növényvédelmi megállapodás szövegtervezete, szó esett intenzívebb oktatási-tudományos együttműködésről, diákcseréről, magyar kukorica esetleges exportjáról, üzletember-találkozók szervezéséről, élenjáró technológiai rendszerek szállításáról (olyan embrióprogram létrehozásáról, amelynek keretében magas genetikai értékű szarvasmarha-embriókat szállítanánk az orosz partnernek, komplex rendszert ajánlva), illetőleg a magyarországi madárinfluenza miatt bevezetett oroszországi importtilalom feloldásának lehetőségéről. A kiállítás második napján Székely Árpád nagykövet ünnepélyes keretek között, a Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetést adott át Alekszej Gorgyejev orosz mezőgazdasági miniszternek, valamint Andrej Versinyinnek, a magyar-orosz agrárpolitikai munkacsoport orosz társelnökének.92 2006. november 7-én nyílt meg Moszkvában a 14. "InterDrink" elnevezésű nemzetközi kiállítás. Az esemény fő szervezője az "InterExpo" nevű olasz cég. A kiállítás tematikája átöleli a borok, pezsgők, tömény szeszes italok, üdítők, valamint a kávé és a tea széles skáláját, továbbá a gyártóberendezéseket is. A rendezvényen több ismert külföldi borexportőr is megjelent (olasz, chilei, dél-afrikai cégek), és markáns megjelenést mutattak a magyar borászati vállalatok is. 91 92
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11192&ctag=articlelist&iid=1 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/ru/ru_agrar/ru_agrar.htm
57
A magyar cégek egy részének bemutatkozását a Kereskedelmi és Iparkamara koordinálta (pl. Keller Kft., Brilliant Holding, Eszes borászat, stb.). Ugyancsak koordinált megjelenéssel lépett fel a Magyar Szőlőtermelők Klubja, amely Magyarországon mintegy 100 borászatot fog össze, 10 palackozó üzem köré tömörülve. A rendezvényen sor került különféle konzultációkra, szemináriumokra is. Ezek között két magyar esemény is volt. Az első napon tartották meg a magyar-orosz fórumot, illetve borbemutatót a Kamara által koordinált cégek termékeiből, a második napon pedig a Magyar Szőlőtermelők Klubja által termékekkel is képviselt borászatok (pl.: Nádasdi Borház Kft., Varga pincészet, stb.) mutatták be termékeiket. A bemutatókon a magyar borok sikerrel szerepeltek, ezt jelezte a nagy érdeklődés, a folyamatosan zajló tárgyalások is. A legtöbb cég arról számolt be, hogy perspektivikusnak tartják az orosz piacot, és a még mindig meglévő piaci réseket (moldáv és grúz borok korábbi betiltása) igyekeznek a lehető leghatékonyabban kihasználni.93 Az orosz Vállalkozók Szövetségén belül létrehozták azt az Agráripari Bizottságot, amelynek fő célja az agáripari lobbytevékenység erősítése, illetve ezen belül is a WTO-belépéssel összefüggő, elsősorban az agrárágazatot érintő negatív következmények enyhítése. A Bizottságba mintegy 30 nagyvállalkozó lépett be, köztük olyan ismert személyiségek, mint Iván Obolencev, az Optifood húsipari egyesülés elnöke (ő lett a Bizottság vezetője is), Nyikolaj Gyomin, az Exima húsipari holding tulajdonosa és elnöke, Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaszövetség elnöke, valamint Jurij Trusin, a Roszszelhozbank elnöke. (Mind Obolencev, mind Gyomin és Trusin egyébként tagjai voltak annak az agrárdelegációnak, amely Alekszej Gorgyejev vezetésével Magyarországon tartózkodott ez év szeptember 2-5. között, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghívására.) Iván Obolencev azzal indokolta a Bizottság megalakítását, hogy Oroszországban eddig nem működött egységes agrárlobby-tevékenységet kifejtő szervezet, és az álágazati elven szervezett érdekvédelmi szövetségek túlságosan belterjesek voltak, csak részérdekeket tudtak megjeleníteni. A Bizottság egyik meghirdetett fő célja az orosz WTO-belépéssel függ össze. A szervezet mindent meg akar tenni azért, hogy a belépés ne jelentsen indokolatlan károkat és hátrányokat az orosz mezőgazdaság számára. Amint ismeretes, az esetleges WTO-csatlakozás Oroszországban folyamatos viták kereszttüzében áll. Alekszej Gorgyejev mezőgazdasági miniszter, és az általa képviselt agrárkörök szerint a WTO alapvetően olyan képmutató szervezet, amely elősegíti, hogy a régi tagok követelményeivel szemben az újonnan felveendők ne tudják érdekeiket érvényesíteni. E szerint a belépési folyamat rosszul szervezett, és nincs megoldva az a probléma sem, hogy az új tagoknak olyan követelményeket kell teljesíteniük, amelyeket az ő részvételük nélkül határoztak meg. Az MM-ben a Bizottság megalakításával kapcsolatban nem jelent meg semmilyen közlemény, ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy az új szervezet az agrártárca támogatásával jött létre, és a jövőben egyfajta vállalati segítséget fog jelenti abban a küzdelemben, ami az agrárérdekek védelme ügyében tovább folytatódik, elsősorban a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériummal szemben.94
93 94
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2018&articleID=9672&ctag=articlelist&iid=1 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2018&articleID=9648&ctag=articlelist&iid=1
58
ÖSSZEFOGLALÁS A jelen munka befejezéseként ma már határozott meggyőződéssel állíthatunk egy dolgot – a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok teljesen új szakaszba léptek. És véleményem szerint a mostani helyzetre leginkább illő értékelés az, hogy ismét meg kell hódítanunk egymás piacait. A pozíciók kölcsönös helyreállítása egymás piacain 2003-tól kezdve mindennapi realitássá vált. Ez a folyamat jelenleg is tart, és azt Magyarország és Oroszország kormányai törekszenek a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogatni. Ezek az eszközök nem csak a gazdasági, de a politikai aspektusokat is magukba foglalják. Az elmúlt néhány év alatt a kétoldalú tárgyalásokat mindenekelőtt az jellemezte, hogy mindkét fél kifejezte, hogy a kapcsolatok még dinamikusabb fejlesztésére van szükség. Ilyen módon a magyar-orosz kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok 2003-ban elkezdődött és 2007-ben is tartó dinamikus fejlődése is lehetővé vált és válik, mindenekelőtt a rendezett politikai viszonyoknak, az oroszországi gazdaság folyamatos fejlődése következtében megnövekedett keresletnek és a lakosság vásárlóerejének köszönhetően. A magyar állam és szervezetei a magyar termelők jelenlétét az orosz piacon ösztönözik, és szervezeti-jogi támogatást nyújtanak hozzá. Valamint a két ország üzleti köreinek egymás iránti kölcsönös érdeklődése fokozódik. Az utóbbi években mindkét fél részére nyilvánvaló lett, hogy egymás piacain a nagyobb és növekvő jelenlétet az együttműködés hagyományos formáinak segítségével elérni nagyon nehéz. Következésképpen világos az igény: a mai korra bonyolulttá lett együttműködési formák mellett találni kell és meg kell ismertetni olyan új prioritásokat, amelyek figyelembe veszik a kölcsönös érdekeket és feltétlenül biztosítják a kölcsönös előnyöket és hasznot. A Magyarországról Oroszországba irányuló export keretein belül növekszik a külföldi tőkével rendelkező magyar vállalkozók-termelők, valamint a részben külföldi tulajdonban lévő, vagy nemzetközi pénzügyi részvétellel működő vállalkozások részaránya. Magyarországról az export Oroszország felé az utóbbi két évben a kétszeresére nőtt és jó ütemben bővül tovább. Kihasználva a struktúra fejlődését és a gyors növekedés adta lehetőségeket, a magyar gazdaságnak ma célszerű ösztönöznie az együttműködést a projektek, a magyar tőke külföldi befektetése szintjén, a lehetőleg minél szélesebb körű gyártási kooperációkat, a szolgáltatások exportját és az általános vállalkozói szerződéses tevékenységek fejlesztését.
59
Ennek a kutatásnak a hangsúlyát elsősorban Magyarországnak az Oroszországba irányuló agrárexportjára helyeztük. A mezőgazdasági ágazat működésének, a két állam export és importlehetőségeinek bizonyos elemzése után arra az alapvető következtetésre jutottam, hogy ez a kétoldalú perspektivikus együttműködés bizonyos mezőgazdasági termékek magyar exportjának jelent kedvező lehetőséget. Munkám során igyekeztem kiemelni az adott szférán belüli aktívabb együttműködés fejlesztésében jelentkező problémákat. A Magyarország és Oroszország közötti eredményes agrár együttműködés kibontakozásához elengedhetetlen a két ország élelmiszer termelését átfogó társadalmi-gazdasági rendszerek kölcsönös ismerete. Ilyen módon, úgy vélem, hogy a kereskedelem aktívabb fejlesztését fékező alapvető akadály ebben az ágazatban az információ hiánya. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a gazdasági törvényszerűsségek diktálnak, tehát azokat kellene ismerni az orosz mezőgazdaságról a magyar agrárium minden szintjén. Az információ hiányának fennemlített problémái mellett ugyancsak szeretném kiemelni az állami szervek közvetlen részvételének hiányát, nem csupán az import-export eljárások egyszerű szabályozásában, a kétoldalú szerződések rutinszerű aláírásában, de a kereskedelem közvetlen ösztönzésében is. Ez megmutatkozhat egyrészt a magyar termelők Oroszország területén rendezett különféle kiállításokon való részvételének finanszírozásában, másrészt abban, hogy az orosz befektetőket ugyanazon kiállítások segítségével Magyarországra vonzzák. Ami az elsőt illeti, ezen a területen az utóbbi néhány évben nagy eredményeket értek el. Véleményem szerint egy ilyen érdekes témát tanulmányozva, mint az Oroszországba menő magyar agrárexport, nem vonhatjuk ki magunkat az adott szféra hagyományos kapcsolatainak hatása alól sem. Hiszen ha Magyarország és Oroszország (az akkori Szovjetunió) a hosszú évek során nem alakítottak volna ki bizonyos külkereskedelemi kapcsolatokat, akkor ma nem is rendelkeznének ilyen specifikációval. Magyarországot és Oroszországot múltba nyúló partneri viszony köti össze az élelmiszergazdaság területén. A nyolcvanas években az akkori Szovjetunió megkülönböztetett figyelemmel kísérte a magyar agráripari egyesülések fejlődését, sőt igyekezte átvenni a pozitív tapasztalatokat. Az adott terület sok szakértője a magyar-orosz agrár-külkereskedelem aktuális helyzetét az újjászületés periódusaként jellemzi. Vagyis az agrárszektorban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok ilyen, vagy olyan mértékben megszakadtak, és bizonyos időszak elteltével ismét
60
fejlődni kezdtek, azaz újjászülettek. Így kijelenthetjük, hogy az akkoriban kialakult álláspontnak máig létjogosultsága van. És ez mind pozitív, mind negatív momentumokat hordoz. Bizonyos magyar üzleti körökben máig megmaradt egy sztereotip hozzáállás Oroszországhoz, mint államhoz, gazdasági felépítéséhez és természetesen mezőgazdaságának helyzetéhez. Ebben az esetben az ügy általában egy egyszerű adás-vételiszerződéssel zárul, és nincs további fejlődési perspektívája. Noha itt meg kell jegyeznünk, hogy az ügyek ilyesféle felfogása kezd gyökeresen megváltozni. De nem szabad említés nélkül hagyni az adott szektoron belüli hagyományos kereskedelmi kapcsolataink pozitív oldalát sem, még ha azok egy időre meg is szakadtak. Szerintem a magyar termelőknél máig megmarad a legfontosabb előny – az országaink közötti szoros együttműködés hosszú évei alatt az orosz fogyasztó megszerette a magyar árukat kiváló minőségük miatt. Az orosz nép sok kereskedelmi márkához szokott hozzá – a „Globus” zöldség- és gyümölcskonzervihez, a tokaji borhoz, a szegedi kolbászhoz, a bábolnai csirkehúshoz, stb. Moszkvában például léteztek olyan speciális üzletek, ahol csak magyar terméket árusítottak. Nagyon sok moszkvai szeretett a „Budapest”, vagy a „Balaton” áruházban vásárolni. Feltételezem, hogy mindaz, amit igyekeztem leírni e munkámban, elegendő mértékben érvel amellett, hogy a Magyarország és Oroszország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmélyítésének feltétlenül van perspektívája az agráripari szektorban.
61
IRODALOMJEGYZÉK
BURGERNÉ GIMES ANNA: A közép-európai átalakuló mezőgazdaságának összehasonlító elemzése. 2001. p.39
országok
gazdaságának
és
DEÁK A.-FARKAS P.-LUDVIG ZS.-RÉTHI S.: Oroszország a világgazdaságban – válság előtt és után, Budapest, Aula, 2001. p.441-469. KAPRONCZAI ISTVÁN: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig, Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003: p.1-50. LUJKOV YURIJ MIHÁJLOVICS.: Mezőgazdasági kapitalizmus Oroszországban: összeütközés a jövővel, Moszkva, 2005. MAJOROS PÁL: Magyarország a világkereskedelemben, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999. NIKONOV E.N.-KRELATYH I.N.: Az agrárkapcsolatok: elmélet, történelmi gyakorlat, fejlődés perspektívái, Moszkva, Nauka, 1993. OSVÁTH SAROLTA: A mezőgazdaság napjainkban Magyarországon. Budapest, G-mentor Kft, 2002. p. 6 SZEMENOV VLADIMIR: Agrár doktrínák a 20. században: lecke a jövőre, Moszkva, 1998. VANICSEK MÁRIA: Mezőgazda(g)ság az EU-csatlákozás után=Cikkek a cakkokról: múltelemzés és jövőkép, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest , 2007.p. 51. VICZAI PÉTER: Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok főbb jellemzői a rendszerváltás óta, a kialakult változások tükrében. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 2001. LÁNYI K.: Kereskedelem válság idején: a magyar élelmiszerexport lehetőségei Oroszországba és a FÁK országaiba. Külgazdaság, XLIII. évf., 1999. júliusaugusztus. KELEMEN Z. Fölözési idő,=HVG, 2007.(XXIX. évfolyam.) 40. szám. pp. 89. KSH jelenti, Gazadaság és társadalom, 2007. KSH, Gyorstájékoztató: A kalászos gabonák betakaritott területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2007. szeptember. 20. KSH, Gyorstájékoztató: Állatállomány, 2007. szeptember. 13. KSH, Statisztikai tükör az agrárjellegű termékek külkereskedelmi forgalma, I. Évfolyam 13.szám 2007. április 27 A magyar agrár-külkereskedelem a rendszerváltás után. http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/akii_tanulmanyosszefoglalok/20029_%20kartali_kulker.htm Investsberbank Csoport, 2007. december 05. https://www.otpbank.hu/OTP_Portal/online/CH01010000000028.jsp
62
Россия: будет ли инвестиционный рейтинг? 2003.01.23 http://www.ea-ratings.ru/article.php?artid=119 Россияне предлагают отказаться от импорта сельхозпродукции, 2007.09.13. http://www.ikar.ru/press/698.html «Основные результаты мониторинга приоритетного национального проекта «развитие АПК» http://iac.mcx.ru/content/view/16/35/ Kemény Ádám Dr.,Változtak az oroszországi sertés- és marhahús-importvámok Moszkva, 2007. január 30. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2065&articleID=10053&ctag=articlelist&iid=1 Импорт мяса в Россию в 2006 году увеличился на 3.4% до 1.31 млн т, молока - снизился на 77% до 8.2 тыс. Т, 2007.02.14 http://agrosystem.ru/index.php?Itemid=34&id=2335&option=com_content&task=view Az orosz mezőgazdasági termelés 2007 első kilenc hónapjában, Moszkva, 2007. október 24. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/ru/ru_agrar/ru_agrar.htm В Будапеште состоялось 3-е заседание Российско-Венгерской межправительственной комиссии по экономическому сотрудничеству, 15.10.2007 http://news.telecominfo.ru/news.phtml?nid=62063&e=1 Magyar Online, Nano, novo, Nanovo, 18.07.2007 17:38 http://www.mon.hu/hirek/im:boon:news_special-borsod/cikk/nano-novo-nanovo/cn/news20070718-03584911 ВАРГА ДЮЛА, Состояние венгерского сельского хозяйства на пороге вступления в Евросоюз http://miau.gau.hu/miau/12/akii1.doc Egyéb internetes források: http://portal.ksh.hu http://www.customs.ru http://www.gks.ru http://hungary.rustrade.org http://www.fao.org http://www.polpred.com/country/hu/free.html?book=1728&country=32&id=12777&act=text http://www.ruralcredit.ru/509/568/816 http://www.wto.ru/russia.asp?f=dela&t=11 http://www.sbyt.ru/news/view/69 http://www.mfa.gov.hu http://www.fira.ru http://www.agroline.hu http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11314&ctag=articlelist&iid=1 63
http://www.agronews.ru/newsshow.php?NId=40690&Page=%7BPage%7D http://www.agronews.ru/newsshow.php?NId=34468&Page=%7BPage%7D http://www.agroline.hu dr. Kemény Ádám, 2007.3.27. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11192&ctag=articlelist&iid=1 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2018&articleID=9672&ctag=articlelist&iid=1 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2018&articleID=9648&ctag=articlelist&iid=1 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&ctag=articlelist&iid=1&articleID=11044 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2199&articleID=11314&ctag=articlelist&iid=1 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/293 .html http://hvg.hu/gazdasag/20070803_mezogazdasag_graf.aspx http://www.gks.ru/free_doc/2007/b07_11/15-20.htm http://www.agro-business.ru/archive/2007/9/3367.html http://www.gks.ru/bgd/free/b07_00/IssWWW.exe/Stg/d100/2-2-1.htm
64
