HOLLAND-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TŐKEÁRAMLÁSOKRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

HOLLAND-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TŐKEÁRAMLÁSOKRA

JEROSKOVICS ANGELIKA

BUDAPEST, 2010

Holland‐magyar gazdasági kapcsolatok, különös tekintettel a tőkeáramlásokra

2010.

Tartalomjegyzék

Bevezetés................................................................................................................................................. 5 I.

Külföldi közvetlen tőkebefektetések – elméleti háttér .................................................................... 8 I.1. A közvetlen tőkebefektetések fogalma és típusai ......................................................................... 8 I.1.1. A portfólió-beruházás ............................................................................................................ 9 I.1.2. A külföldi közvetlen tőkeberuházások................................................................................... 9 I.1.3. A kölcsöntőke ...................................................................................................................... 10 I.2. A külföldi közvetlen befektetések elméletei ............................................................................... 10 I.2.1. Hagyományos felfogás......................................................................................................... 10 I.2.2. Modern, eklektikus elmélet (Dunning, 1979) ...................................................................... 11 I.3. A külföldi közvetlen befektetések alakulása és befolyásoló tényezői ........................................ 12 I.3.1. Fejlődése a 19. századtól az I. világháborúig....................................................................... 12 I.3.2. Az I. világháború és 1950 közötti időszak ........................................................................... 13 I.3.3. A 20. század második fele.................................................................................................... 13 I.3.4. A rendszerváltás utáni évek és a 21. század eleje ................................................................ 14 I.3.5. Az ezredfordulótól napjainkig.............................................................................................. 15 I.4. Az FDI előnyei............................................................................................................................ 17 I.4.1. Az anyaország szemszögéből............................................................................................... 17 I.4.2. A befogadó ország szemszögéből ........................................................................................ 17 I.4.3. Vonzó üzleti környezet ........................................................................................................ 18

II. A külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon................................................................. 22 II.1. Története és szabályozása.......................................................................................................... 22 II.1.1. A rendszerváltás előtti évek................................................................................................ 22 II.1.2. A rendszerváltás utáni évek ................................................................................................ 22 II.1.3. Az ezredforduló utáni évek................................................................................................. 24 II.3. Magyarország vonzereje ............................................................................................................ 28

3


2010.

II.3.1. Hogyan lehet Magyarország még vonzóbb?....................................................................... 31 III.

Hollandia gazdasága különös tekintettel a tőkeáramlásokra ..................................................... 33

III.1. Az ország gazdasági helyzete................................................................................................... 33 III.1.1. Hollandia megalakulása..................................................................................................... 33 III.1.2. A gazdaság szerkezete, kiemelkedő ágazatai, mutatószámok ........................................... 34 III.1.3. Nemzetközi szerepvállalása............................................................................................... 36 III.2. A kereskedelem szerepe Hollandiában..................................................................................... 37 III.2.1. Történelmi előzmények ..................................................................................................... 38 III.2.2. Hollandia külkereskedelme napjainkban........................................................................... 38 III.3. Tőkeáramlás az országban........................................................................................................ 40 III.3.1. A beáramló FDI................................................................................................................. 41 III.3.2. A kiáramló FDI ................................................................................................................. 43 IV.

Magyarország és Hollandia kapcsolata .................................................................................... 45

IV.1. Holland – magyar külkereskedelem ........................................................................................ 45 IV.2. Holland – magyar tőkeáramlás................................................................................................. 47 IV.3. Legfontosabb holland vállalatok .............................................................................................. 49 IV.4. Kétoldalú megállapodások ....................................................................................................... 50 V. Philips Magyarország Kft................................................................................................................. 52 V.1. A Philips alapítása ..................................................................................................................... 52 V.2. A Philips magyarországi beruházásainak története ................................................................... 53 V.2.1. Székesfehérvár.................................................................................................................... 54 V.2.2. Győr.................................................................................................................................... 55 V.3. A magyarországi beruházás motiváló tényezői ......................................................................... 55 V.4. A válság hatása .......................................................................................................................... 56 VI. Összegzés ........................................................................................................................................ 58 Hivatkozott és felhasznált irodalom ...................................................................................................... 59

4


2010.

Bevezetés 1. ábra Rotterdam kikötője

Hollandia, a Benelux államok tagja Európa északnyugati részén, az Északi-tenger partján fekszik. 484 fő/km2-es népsűrűségével a világ legsűrűbben lakott országa, területének 26%-a pedig a tengerszint alatt fekszik. Államformája a parlamenti demokrácia keretei között működő alkotmányos monarchia. Megtévesztő lehet, hogy az ország fővárosa Amszterdam, a parlament és a kormány székhelye azonban Hága. Ma az Európai Unióban kiemelkedő gazdasági- és szociális téren is példamutató teljesítménnyel büszkélkedhet. Európa fontos közlekedési és disztribúciós csomópontja Hollandia. Nyitott gazdaságú, stabil gazdasági kapcsolatokkal rendelkező ország, ahol fontos ágazat a külkereskedelem. Az ipar húzóágazatai a vegyipar, élelmiszeripar, kőolaj finomítás és az elektromechanika. Másrészről Hollandia meghatározó szerepet játszik a világ tőkeáramlásában. A kiáramló külföldi közvetlen befektetések arányát tekintve az ötödik, a beáramló külföldi tőkét tekintve pedig a hetedik helyet foglalja el a globális ranglistán. A fentieken kívül személyes okok is befolyásolták a témaválasztásomat. A főiskola utolsó évében egy ösztöndíj keretében lehetőségem nyílt egy félévet Hollandiában tölteni, ezáltal egy kis betekintést nyertem az ottani életbe. Az ország közel került a szívemhez, az ott élő emberek általános életfelfogása, nyitottsága és kedvessége példaértékű lehetne a magyarok számára is. Az ott tartózkodásom során több olyan holland vállalattal is találkoztam, amelyeknek Magyarországon is működnek leányvállalatai. Ebből kifolyólag úgy gondoltam, hogy érdemes ezzel a témával részletesebben foglalkozni, jobban elmélyülni a tőkeáramlás rejtelmeiben. Munkámat ajánlom mindenkinek, akihez közel állnak Hollandia gazdaságának és a külföldi közvetlen befektetések kérdései. Dolgozatom legfőbb célja, hogy bemutassa a holland működőtőke jelenlétét a magyar gazdaságban, valamint a tőkeberuházások és azok indítékainak könnyebb megértése érdekében a holland tulajdonú vállalatot, a Philips Magyarország Kft-t. 5


2010.

A globalizálódó világban a külföldi működőtőke minden ország gazdaságában jelentős szerepet játszik. Ahhoz, hogy megértsük ennek a jelentőségét, elengedhetetlen egy átfogó kép ismerete a külföldi közvetlen tőkebefektetés fogalmáról, háttér információról és tendenciáiról a világban. A bevezetést követően ennek az elméleti résznek az ismertetése következik, ahol helyet a nemzetközi tendenciák felsorakoztatása a 19. századtól egész napjainkig, majd részletesebben kifejtem ezen beruházások előnyeit – mind az anyaország, mind a befogadó ország aspektusából. A második fejezet a Magyarországon megvalósult külföldi befektetésekről, a külföldi tőke jelenlétéről szól. Hazánk szemszögéből vizsgálom meg a működő tőke történetét és szabályozását, valamint az elmúlt években lezajlott változásokat. Ezt Hollandia gazdaságának, főként a tőkeáramlásoknak az ismertetése követi, ahol kitérek a fejlődésének folyamatára, érintve az országban fontos szerepet betöltő kereskedelmet, ennek hagyományait, valamint a lényegesebb információkat a holland kereskedelem alakulásáról napjainkban. Továbbá elemzésre kerül az ország általános tőkeáramlása, majd bemutatom a be-, illetve kiáramló FDI állományt, valamint az üzleti környezet jelentőségét a tőkeáramlásokban. Ahogyan a dolgozat címe is mutatja a fókuszban a külföldi közvetlen tőkebefektetések állnak. Ehhez a negyedik fejezet kapcsolódik a legszorosabban, ez a legfontosabb rész a szakdolgozat témáját illetően; a holland-magyar kapcsolatokról szól, különös figyelmet fordítva a holland tőke magyarországi jelenlétére, valamint az ehhez tartozó kétoldalú megállapodásokra. E fejezetben ismertetem továbbá a két ország közti kereskedelmi- és diplomáciai viszonyt. Véleményem szerint úgy lehet a legjobban megérteni a tőkebefektetéseket és azok indítékait, ha egy gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a motiváló tényezőket, valamint magát a folyamatot. Ennek érdekében a számos holland tulajdonban lévő magyarországi vállalat közül a Philipset választotta. Ebben a fejezetben a magyarországi leányvállalatot motiváló tényezők vannak fókuszban. Emellett igyekszem bemutatni a hazánkban folyó termelés alakulását a kezdetektől és kitérni arra, hogyan befolyásolta a vállalat működését hazánk Európai Uniós csatlakozása és milyen hatással volt rá a 2008. év gazdasági visszaesése. A márka történetének és a vállalat üzletágainak ismertetése után bemutatom a Philips Kutatóintézetet és eredményeit a környezetvédelemben vállalt szerepét. 6


2010.

A következtetéseket, az összegzést a hatodik fejezet tartalmazza.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Ferkelt Balázs, tudományos rektorhelyettes, tanszékvezető és főiskolai tanárnak, aki a témaválasztás és az írás során egyaránt felügyelte, javította munkámat, valamint Elzo Molenbergnek, a Holland Nagykövetség Gazdasági és Kereskedelmi Osztályvezetőjének. Ugyancsak köszönettel tartozom Mészáros Zoltán Úrnak – aki a Philips Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója –, hogy hasznos információkkal látott el a beruházás előzményeivel és indítékaival kapcsolatban.

7


I.

2010.

Külföldi közvetlen tőkebefektetések – elméleti háttér

A globalizáció velejárója illetve mozgatórugója az elmúlt száz év során a működő tőke áramlása jelenti, amely egyben a világgazdaságba való bekapcsolódás, a versenyképesség egyik alapvető eleme is. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy az elmúlt negyed évszázad során kétszer olyan gyorsan fejlődött a működő tőkekivitel, mint az árukereskedelem. A működő tőke hagyományosan a fejlett és a fejlődő vagyis felzárkózó országok között áramlik. A két országcsoportban megvalósult beruházások között azonban különbséget kell tennünk. Míg a fejlett államokban elsősorban a vállalatok felvásárlása és egyesülések által valósul meg, addig a fejlődő piacokon az úgynevezett zöldmezősberuházások jellemzőek, amik azért fontosak, mert számukra a modernizációt jelentik. Ezek ismeretében nyilvánvaló miért is alakult ki éles versenyhelyzet az országok között a működő tőke bevonását illetően. A nemzetközi tőke áramlásának formái széles skálán mozognak, ezért a legfontosabb feladat az alapfogalmak tisztázása és a külföldi beruházások fajtáinak ismertetése. Ebben a fejezetben többek között ezeket szeretném ismertetni.

I.1. A közvetlen tőkebefektetések fogalma és típusai A nemzetközi tőkemozgásokat két fő csoportba sorolhatjuk: egyrészt a tulajdonszerzéssel nem járó tőkemozgásokat, másrészt a tulajdonszerzéssel járó tőkemozgásokat különböztetünk meg. Az előbbi csoportba tartoznak a különböző hitelek és vissza nem térítendő segélyek, amelyeket hagyományosan a kevésbé fejlett vagy a harmadik világ országainak nyújtanak olyan nemzetközi szervezetek és intézmények, mint a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Fejlesztési Bank, a Világbank vagy az Ázsiai Fejlesztési Bank. A tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások kategóriájába tartoznak a különféle nemzetközi beruházások, melynek fajtáival a következőkben foglalkozom.

8


2010.

I.1.1. A portfólió-beruházás A portfólió-beruházás általában külföldi állampapírok vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírok vásárlásán keresztül valósul meg. Másként megfogalmazva 10% alatti likvid eszközökbe való befektetések. Érdekessége, hogy semmilyen jogot nem formál arra vonatkozóan, hogy a tulajdonjogát a külföldi vállalat ellenőrzésére felhasználja, valamint részt vegyen a vállalat életében, ezért viszonylag passzív szerepe van. Az ebbe a csoportba tartozó beruházások mozgása a világon a leggyorsabb, így fokozottan magában hordozza azt a kockázatot, hogy a befektetők kivonják az országból, ahogyan az 1990-es években történt a Távol-keleten, Mexikóban és Brazíliában a valutaválságok idején. További jellemzője, hogy a vállalatok beruházásigényeinek olcsó és könnyen elérhető finanszírozási forrást jelent, ezzel szemben a tőkekimenekítés lehetőségének kockázata igen magas ebben az esetben, ami a kis, nyitott gazdaságú ország valutáit nagyon megingathatja és gátolhatja további növekedésüket. Mindezek ellenére ez a beruházásfajta kiemelkedő jelentőségű ezen államok gazdasági modernizációját illetően.

I.1.2. A külföldi közvetlen tőkeberuházások A külföldi közvetlen tőkeberuházásokat szokás még külföldi működő tőkének is nevezni, valamint angol megfelelője – a Foreign Direct Investment után röviden FDI-nek. Legfontosabb jellegzetessége, hogy a külföldi befektető a hazai vállalatban minimum 10%-os részesedéssel, tulajdonjoggal rendelkezik és ezt – a portfólió-beruházásokkal ellentétben – a vállalat feletti részleges vagy teljes ellenőrzésre, irányításra fel is kívánja használni. A működő tőkebefektetők legalapvetőbb indoka, hogy a megtakarításokat jövedelmezően befektesse. Ezen kívül más egyéb tényezők is motiválják, például a beszállítói kapcsolatrendszer

kiépítése

vagy

bővítése,

a

helyi

olcsó

munkaerő

alkalmazása

költséghatékonysági szempontból, valamint a telephely adottságainak kihasználása és nem utolsó sorban új piacokra való bejutás. Különbség van azonban abban, hogy milyen indíttatásból fektetnek be a kis- és középvállalkozások, és a multinacionális vállalatok. Előbbi esetében prioritást élvez a piaci magatartás szabadelvűsége, átláthatósága, stabilitás a társadalom és a politika területén egyaránt, továbbá a adórendszer kedvezményei. A multinacionális vállalatok indítékainak sorában is kiemelt helyen szerepel a liberális piac, hiszen ezek a cégek globális viszonyok között működnek. (Mo. külgazd.kapcs.) A külföldi közvetlen beruházások fajtái négy csoportba sorolhatók: 9


2010.

• történhet külföldön új vállalat alapításán keresztül, amit „zöldmezős beruházásként” is emlegetnek • másik esetben tulajdonrész megvásárlásával, ami egy már létező külföldi vállalat feletti ellenőrzést szolgáltat • egy szintén létező projekt nyereségének további vagy újrabefektetése által •

valamint az anyacég és leányvállalata között zajló alaptőke-emelés vagy hitelnyújtás (Árva-Diczházi)

I.1.3. A kölcsöntőke A harmadik csoportba tartoznak a korábban már említett tulajdonszerzéssel nem járó tőkemozgások, azaz az exporthitelek, a kereskedelmi bankok által folyósított hitelek, valamint kormányok, nemzetközi szervezetek és intézmények által nyújtott kölcsönök. Ha csak tőkeként való felhasználásról beszélünk, akkor a magasabb kamatszerzés jelenti a legfontosabb motivációt. Abban az esetben, amikor a fejlődő vagy a harmadik világ számára nyújtott segélyekről van szó, az elsődleges indíték egy sokkal nemesebb célt szolgál, mégpedig, hogy támogassa a segítségre szoruló államokat, esetleg megfigyelése, befolyása alatt tarthassa az adós országot.

I.2. A külföldi közvetlen befektetések elméletei A külföldi közvetlen beruházások szorosan összekapcsolódnak a multinacionális vállalatok alapításával és elterjedésével, másrészt dolgozatomban gyakorlati példaként is egy ilyen vállalatot választottam, ezért fontosnak tartom közelebbről megvizsgálni a TNC-k tevékenységének és befektetéseinek motivációit valamint célkitűzéseit. A beruházásokat megindító okok két fajta elmélet szerint csoportosíthatóak, az alábbiakban ezeket mutatom be röviden.

I.2.1. Hagyományos felfogás A hagyományos felfogás alaptézise, hogy a tőkeáramlások hagyományosan a fejlett országokból indulnak a kevésbé fejlett országok irányába. Ez arra a feltételezésre alapul, hogy 10


2010.

a fejlődő gazdaságokban magasabb a tőke határtermelékenysége. Ez azt is magában foglalja, hogy csak oda érdemes tőkét kihelyezni, ahol több profitot tud termelni. Az első feltételezés nem számol a két térség technológiájának színvonalbeli különbségeivel. A második pedig nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a nemzetközi tőkeáramlás leggyakrabban transznacionális vállalatok formájában valósul meg és számukra az a cél, hogy magasabb profitrátát érjenek el. Ellentétben a hitelekkel és kölcsöntőkével, ahol pedig a magasabb kamatráta a fontos.

I.2.2. Modern, eklektikus elmélet (Dunning, 1979) A másik csoportosítás Dunning 1979-es vizsgálatára épül, amit modern eklektikus elméletnek nevez a szakirodalom. Dunning a multikat és a külföldi tőkeberuházásokat motiváló tényezőket igen összetett formában rendszerezte. A feltárt indítékoknak egyrészt többféle formáját különböztette meg, másrészt többféle szempont szerint is kategorizálta ezeket. Ezek közül a legelterjedtebb a következő csoportosítás: •

erőforrások megszerezését célzó beruházások: ebbe az osztályba tartoznak azok a beruházások, amelyek azért jönnek létre, hogy a természeti- és munkaerőforrásokat, valamint a szaktudást, szellemi tőkét és a technológiai fejlődés eredményeit költséghatékonysági szempontból megszerezhessék és felhasználják

•

a piac megszerzésére irányuló beruházások: a földrajzi távolságok és a kulturális különbségek leküzdése, a helyi elvárásokhoz való alkalmazkodás, valamint a kereskedelmi korlátok áthidalása egyik fontos törekvése a piac megszerzésére irányuló beruházásoknak. Ezen kívül a költségek csökkentése is ösztönzi őket abban, hogy a korábban exporttal kiszolgált piacot ezentúl helyi termeléssel váltsák fel.

•

a hatékonyság növelésére törekvő beruházások: ezen a csoporton belül további két részre bonhatóak az indítékok annak megfelelően, hogy a beruházás fejlett avagy fejletlen gazdaságban valósul meg. Ennek nyomán az olyan beruházásokat, vállalatokat, amelyek sikerességéhez tőkeintenzív, magas színvonalú technológiával és szellemi tőkével rendelkező országra van szükség, egyértelműen a fejlett államokba fogják kihelyezni. Ezzel ellentétben a felzárkózó gazdaságokban a kevésbé fejlett, de olcsó munkaerőt kívánó, azaz munkaintenzív beruházások a gyakoribbak. 11


•

2010.

a stratégiai előny megteremtését, valamint a versenyképesség javítását célzó beruházások leggyakrabban vállalatfúziók vagy közös vállalatok létesítése révén valósulnak meg. Ez jelentheti egyrészt a versenytársak fölé kerekedést a piacon, vagy éppen ellenkezőleg, stratégiai okokból a velük való egyesülést. Ezen kívül ide tartoznak még a különböző kapacitások és tevékenységek kollektív ellenőrzéséből fakadó előnyök.

A dolgozat témabeli és terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy minden részletre kiterjedő elemzést nyújtsak a beruházások indítékainak teljes skálájáról, ezért Dunning egy másik féle csoportosítását csak érintőlegesen szeretném bemutatni. Ezek közül az egyik az OLI-paradigma, amely tulajdonspecifikus- (Ownership), lokációspecifikus- (Location) és internalizálási előnyök (Internalization) megszerzése alapján végez besorolást. Ezen kívül létezik egy harmadik fajta felosztás, mely szerint a külföldi tőkeberuházásokat bizonyos előnyök megszerzése, meglévő előnyök kihasználása és bizonyos hátrányok leküzdése motivál.

I.3. A külföldi közvetlen befektetések alakulása és befolyásoló tényezői I.3.1. Fejlődése a 19. századtól az I. világháborúig A külföldi működőtőke-beruházások a 19. század folyamán kezdődtek. Ebben az időben zajlottak ugyanis Európa-szerte a nagy forradalmak, melyek jelentős változásokat hoztak magukkal. A közlekedés és a hírközlés forradalmának nyomán megindult a világgazdasági integráció folyamata is. Míg 1820-ban a világ exportja a világ GDP-jének csupán az 1%-át jelentette, 1913-ra ez a szám 807%-ra nőtt. Ekkortájt a tőkebeáramlás kezdetleges formája volt jelen a gazdaságban, amely abban nyilvánult meg, hogy a fejlett országok megindították a működő tőke exportot a gyarmataik, illetve a peremterületek felé, hogy ott az ipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra innovációját előmozdítsák. A század első éveiben a világot egypólusúnak nevezik; azaz a központi Nyugat-Európából indult meg a tőkekivitel Amerika, Ázsia, Ausztrália majd később Afrika felé. Nagy-Britannia, Franciaország, a Benelux államok, Németország és Svájc már 1914-ben is jelentős szerepet játszottak. Közép-Kelet-Európa iparának fejlődéséhez francia és német portfólió-beruházások 12


2010.

járultak hozzá. Az idő múlásával más, Európán kívüli területek is felzárkóztak, kezdtek bekapcsolódni a világ vérkeringésébe, ily módon az egypólusú világot felváltotta a kétpólusú világ, ahol Nyugat-Európa és Észak-Amerika képviselte a két pólust. Ezen országok egymás közötti kereskedelmében már jelentős tőkeexportot figyelhetünk meg. E mellett megmaradt természetesen a periféria területek felé irányuló kivitel is, de egyre gyakoribbak a kereskedelemhelyettesítő beruházások, amelyeknek elsődleges célja a kereskedelmi akadályok megkerülése és ezáltal a piacon való megjelenés. Magyarország ipari fejlődése is nagyrészt működő tőke- és portfolió beruházásoknak köszönhető. I.3.2. Az I. világháború és 1950 közötti időszak A I. világháború évei a gazdaságban is meghatározó változásokat eredményezett. Összességében erre az időszakra a gazdasági növekedés dinamikájának visszaesése volt jellemző. A háború gazdasági „vesztesei” egyértelműen Európa, Japán és a csendes-óceáni területek voltak, ezzel szemben Észak-Amerikában erőteljes fellendülés volt jellemző. A nemzetközi tőkeáramlásnak és a gazdasági regenerálódásnak a háborút követő évek sem tettek jót. Jelentős visszaesések következtek be az 1930-33-as nagy gazdasági világválság idején, majd az évtized végén kezdődő fegyverkezési verseny is hátráltatta a fejlődést. I.3.3. A 20. század második fele A II. világháborút követő időszak rég nem látott fejlődést hozott a gazdaságban, valamint két meglepő fordulattal is szolgált. Ezt egyrészt a Szovjetunió bekapcsolódása a világgazdasági versenybe, másrészt a japán gazdaság fellendülése jelentette. Az amerikai külügyminiszter által felajánlott Marshall-segélynek és az ebben az időben meginduló gazdasági integrációs lépéseknek köszönhetően a nyugat-európai térség hamar magához tért háború pusztításából. Gyarmataikat szorosan maguk mellé állították és továbbra is irányítás alatt tartották, még hozzá oly módon, hogy velük kereskedelmi és pénzügyi megállapodásokat kötöttek, működő tőke exportot bonyolítottak le és a piacot biztosítottak a gyarmatokon előállított ipari- és mezőgazdasági termékeiknek. Mindezek hatására a világgazdaság egyszerű rendszerében is átalakulás következett be. Az eddigi két pólus –Nyugat-Európa és Észak-Amerika mellett egyre erősebbé váló Japán és az európai szocialista országok is szerephez jutottak, mely a periféria-területek figyelmét sem kerülte

el.

Ennek

hatására

némely

országok

lényegesen

megváltoztatták

gazdaságpolitikájukat, mások pedig a szocialista országok és a Szovjetunió felé kezdtek tendálni. 13


2010.

Ha megvizsgáljuk a szocialista tömb tőkeáramlását, megfigyelhetjük, hogy ebben az időben egyik irányú áramlásban sem vettek részt, csupán a fejlődő országoknak próbáltak pénzügyi segítséget nyújtani. A háború utáni rendezést követően a világ GDP-je évente 4,9%-al nőtt. Ami a működőtőke beruházásokat illeti, eleinte csak a fejlett országok közötti áramlásban indult meg növekedés. Az OECD 1961-es megalakulása felpezsdítette a gazdaság körforgását és szabályozta a tőkeáramlást és a transznacionális vállalatokat. A függetlenedő gyarmati országok gazdaságpolitikái nem járultak hozzá az FDI fejlődéséhez, sőt hátráltatták is azokat. Az 1973-as olajválság folyományaként az árak radikálisan visszaestek, az országok eladósodtak, fizetésképtelenné váltak. Ekkor úgy gondolták, hogy ebből a helyzetből csak a külföldi tőke bevonásának ösztönzésével lehetséges kilábalni. Így vált a világgazdasági fejlődés motorjává a működő tőke beruházás.

I.3.4. A rendszerváltás utáni évek és a 21. század eleje A fentebb említett folyamat megindulásának eredményeképpen a világgazdasági rend újból átalakult. Az ennek megfelelően kialakult, úgynevezett TRIÁD – Észak-Amerika, NyugatEurópa és Japán között folyt az a működő tőke beruházás 60%-a minőségi feldolgozott termékek, valamint transznacionális vállalatok részegségeinek exportálása révén, melyek mind a másik két ország hatalmas piacainak megszerzésére irányultak. A maradék 40% a periféria területek országaiban az olyan jellegű tevékenységek kihelyezése által valósult meg, amelyekhez nagy tömegű olcsó munkaerőre volt szükség. Ezáltal irányították a számukra szükséges nyersanyagok, energiahordozók, mezőgazdasági termékek termelését és disztribúcióját. A centrum-országoktól való függésnek pozitív hatásai is voltak: a tőke-, a technológia- és a „know-how” kihelyezése nagyban előmozdította a fejlődő országok gazdasági aktivitását, nem beszélve arról, hogy termékeiknek mindig biztos felvevőpiacot jelentett a TRIÁD. A ’90-es évek után egyre jelentősebbé vált a közép-kelet-európai országokba áramló tőke. Erre a folyamatra pozitív hatással volt a globalizáció és az integrációs törekvések. Megnőtt a tercier szektor közreműködése is; a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások voltak a tőkebefektetések legfőbb célpontjai. !Magyarországi vonatkozásban fontos megemlíteni, hogy a rendszerváltás után hazánk is a TRIÁD része lett. Egyre nagyobb arányban áramlott be hazánkba a külföldi működő tőke, 14


2010.

leginkább az Európai Uniós multinacionális vállalatok befektetésein keresztül. Amíg a német és holland tőke már ekkor is meghatározó volt a feldolgozóipar, a banki- és az ingatlanfejlesztési szférában, addig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán szerepe elhanyagolható volt.1

I.3.5. Az ezredfordulótól napjainkig Az ezredforduló után sem torpant meg a világ tőkeáramlása, sőt egyre dinamikusabbá vált, mely a régiók látványos gazdasági fejlődésének és a bővülő nemzetközi szervezeteknek is köszönhető. Számokkal alátámasztva ez azt jelenti, hogy a 2000 és 2007 közötti időszakban az USA FDI állománya közel a kétszeresére nőtt, valamint az Európai Unióé háromszorosára dagadt. Az Európai Unió fejletlenebb országaiban, így például Bulgáriában és Romániában, továbbá Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában is felfelé ívelt a gazdaság. A szolgáltató szektor szerepe ebben az időszakban kezdett meghatározóvá válni. Ebben a hét éves periódusban a legjelentősebb tőkeimportáló országok az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia voltak, illetve regionális szinten az Európai Unió tagországai. Kivitel szempontjából az európai gazdasági nagyhatalmak jártak az élen; az Egyesült Királyságot Franciaország követi, majd Finnország és Németország. Ezen teljesítményükkel jelentősen hozzájárultak a világ tőke exportjához: az Egyesült Államok körülbelül 18%-os, az Egyesült Királyság pedig 11%-os aránnyal rendelkezett a világ tőkeállományában. A fejlett országok igyekeztek intenzíven részt venni a világgazdaságban, még több külföldi tőkebefektetést eszközölni, azonban ez a felzárkózó országoknak nehezebben ment. Ezzel szemben ők a világ tőke import állományában való részvételüket növelték, ami nekik alapvető fontosságú volt gazdasági fejlődésükre való tekintettel, és a világgazdaságba való bekapcsolódásukat is elősegíti. A 2007-es év kulcsfontosságú ebben az időszakban mind a tőkebeáramlást, mint a tőkekivitelt vizsgálva. Világszinten rekordmértékű tőkeáramlás zajlott, ami az egy év múlva bekövetkező recesszió idején jelentősen megnövelte a kockázatot. A fejlett és a fejlődő gazdaságok egyaránt csúcsteljesítményt vittek véghez a működő tőke befogadásban. Kiemelkednek ezek 1

Árva László: Globalizáció és külföldi működő tőke beruházások. 11-23.o.

15


2010.

közül Dél- és Kelet-Európa egyes államai – például Oroszország és Kína, Bulgária, Észtország, Szlovákia és hazánk is. Ezt a dinamizmust törte meg 2008-ban a világválság, és következményeként alaposan visszaszorultak a fejlődő országokba irányuló működőtőke-befektetések és ennek nyomán az előző években tapasztalt növekedés lefékeződött, a tőkeáramlás 29%-al csökkent. A pénzügyi válság és a gazdaság mélyrepülése hátrányosan befolyásolta a fejlett országok tőkeberuházásainak ki- és beáramlását egyaránt, valamint módosította részesedésüket a globális tőkeáramlásban. A gazdasági dekonjunktúra a fejlett országokat sújtotta legelőször és legerősebben, ezzel egyidejűleg nőtt azonban a felzárkózó gazdaságok részaránya a világ befektetéseiben. 2007-hez viszonyítva az Európai Unióba áramló FDI mennyiség 40%-al esett vissza. Ezt leginkább az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Belgiumba és Hollandiába érkező tőkebeáramlás radikális csökkenése eredményezte. A válság elmélyülésével az FDI aktivitás a legtöbb EU-államban továbbra is alul maradt az egy évvel korábbihoz képest. Kanadában a bányászat és a természeti kincsek területét megcélzó értékes határon átnyúló befektetések gyengülése hozzájárult a beáramló FDI szignifikáns zuhanásához. A pénzügyi válság és a gazdasági hullámvölgy hatással volt a határokat átlépő vállalat felvásárlásokra és összeolvadásokra, a fejlődő országok multinacionális vállalatai azonban még mindig 84%-át jelentették ezeknek. Ugyanez a tendencia érvényesült 2009-ben, sőt az első negyedévben még inkább felgyorsult, de az év vége felé kissé ismét kezdett megélénkülni e folyamat. Ez időszakban a fejlett országból kiáramló működő tőke mennyisége is – összehasonlítva az egy évvel azelőtti adatokkal – 17%-ot esett. Ezt a jelentős változást elsősorban az újrabefektetett jövedelmek visszaesése, a zsugorodó nyereségek, továbbá az anyavállalatok által a külföldi társvállalatoknak nyújtott hitelek visszafizetése okozta. Ennek ellenére a fejlett államok megtartották a legnagyobb külföldi befektetői pozíciójukat. A legnagyobb FDI exportőr országok közül egyedül Japán, Kanada és Hollandia növelte a kiáramló FDI állományát 2008-ban. Az Egyesült Államok bár 2008-ban is a legnagyobb befektető volt, a tőkekihelyezése 18%-ot romlott. Az Unióból kiinduló áramlás 30%-ot apadt, amihez nagyrészt a lényegesen alacsonyabb egyesült királysági FDI áramlás vezetett. A fejlett országok tőkeállományának ágazati adatait figyelembe véve, a gyáripar és a szolgáltatások területére csökkent a beáramlás, amit a határon túli egyesülések és felvásárlások számából mutatható ki. Másrészt a primer szektorba irányuló működőt tőke állománya emelkedett, a bányászat megerősödésének valamint a fejlődő országok növekvő befektetéseinek köszönhetően. 16


2010.

A válság alatt a külföldi közvetlen tőkebefektetésekre kedvező hatással voltak az általános politikai trendek nemzeti szinten és nemzetközileg egyaránt, bár néhány országban korlátozó intézkedések jelentek meg. Ezen felül egyre növekvő jelentősége van a burkolt protekcionizmusnak; némelyik fejlett ország nemzetbiztonsági okokból módosította a külföldi befektetéseket felülvizsgáló szabályokat, míg mások a befektetések liberalizálására törekedtek, esetleg változtattak az adópolitikájukon, hogy támogassák az külföldi beruházásokat. 2

I.4. Az FDI előnyei I.4.1. Az anyaország szemszögéből Ha abból indulunk ki, hogy a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatással vannak a tőkebefogadó országra nézve, ezáltal azt feltételezhetnénk, hogy a tőkét kihelyező gazdaságot károsodás éri, mert a tőke számára is hatékonyan felhasználható lenne. A történelem folyamán volt rá példa, hogy az előbb említett okból néhány ország korlátozta a tőkeexportot. A globalizációnak és a liberalizációs folyamatoknak következményeképpen azonban egy ország csak akkor kapcsolódhat be sikerrel a világgazdaságba és lehet eredményes a versenyben, ha jelentős tőkeáramlás jellemzi. Továbbá mivel ők is szeretnének külföldi befektetésekben és azok előnyeiben részesülni, a tőkeexportot is jóvá kell hagyniuk. A külföldön végzett beruházásokból azonban hosszú távon ők is profitálnak tulajdonjogok vagy egyszerű kifizetések formájában.

I.4.2. A befogadó ország szemszögéből Ebben a részben szeretnék kitérni arra, hogy tulajdonképpen miért van szükség a külföldi tőkére, és jelenléte hogyan befolyásolja a befogadó ország gazdaságát. A külföldről érkező működő tőke hatása és előnyei rendkívül összetettek, többfélék lehetnek. A technológiai transzfer, a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a gazdaság növekedése csak néhány dolog a pozitív hatások összességében. A külföldi működőtőke legalapvetőbb hatása az export növekedésében mutatkozik meg.

2

World Investment Report 2009.pdf Letöltés ideje: 2010.04.20. 18:20

17


2010.

Általában a következő potenciális előnyöket köszönhetik a külföldi tőke beáramlásának: • A tőkekészlet és a finanszírozási források bővülése, amely a gazdaság fejlesztésének elengedhetetlen feltétele • A fizetési mérlegre gyakorolt pozitív hatása leginkább a multinacionális vállalatok leányvállalatainak termelése révén valósul meg, az állam bevételét pedig a vállaltok által foglalkoztatott munkaerő jövedelmének adója növeli • Az új beruházások, leányvállalatok új munkahelyeket teremtenek, ezáltal nő a foglalkoztatás • Újszerű fejlett technológia, innovációk, „know-how” átvétele és alkalmazása • Egyéb ismeretek elsajátítása, például a vállalat irányításával, piackutatással, elszámolási és információs rendszerekkel kapcsolatban Természetesen ezek közül egyik tényező hatása nem érezhető azonnal, a tényleges növekedés és eredmény hosszabb idő után térül meg. I.4.3. Vonzó üzleti környezet A működő tőke jellegéből adódóan mindig olyan országba, régióba áramlik, ahol számára a környezet a legkedvezőbb feltételekkel rendelkezik. Ezért a tőkebefogadó országoknak is érdeke, hogy olyan körülményeket teremtsenek, ami vonzza a külföldi befektetőket. A világ országai között éles verseny alakult ki az üzleti környezet vonzerejének kialakításában, melyek közül is a legfontosabb a pénzügyi és a költségvetési ösztönzők alkalmazása. Természetesen a kormányok és a befektetésekért felelős szervezetek is mindent megtesznek ennek érdekében, valamint rendszeresen felmérik az aktuális helyzetet, ezzel is segítve a külföldi beruházókat. Hazánkban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az ITD Hungary, Hollandiában pedig a Netherlands Foreign Investment Agency, az NFIA foglalkozik a külföldi befektetésekkel. A két legfontosabb szempont a beáramló tőke szempontjából a stabil társadalmi-, politikai- és gazdasági háttér, valamint, hogy mekkora profitra tehet szert az adott országban. Mivel szakdolgozatom szorosan kapcsolódik a holland tőkeáramlásokhoz, ezért most szeretnék az ottani üzleti környezetről néhány szót ejteni. Hollandia számos olyan tulajdonsággal bír, amely vonzóvá teszi őt a külföldi befektetők szemében. Könnyű 18


2010.

megközelíthetősége, fejlett infrastruktúrája, a liberális gazdasági szabályok, történelmi hagyományokon alapuló kereskedelmi tapasztalata máris elegendő indokot szolgáltat az európai, amerikai és ázsiai befektetőknek, hogy vállalatuk bővítésének céljából ebben az országban terjeszkedjenek. Az NFIA hat kulcstényezőt emel ki, ösztönözve ezzel a külföldi vállalatokat, hogy náluk invesztáljanak. • Földrajzi elhelyezkedés: a legelső dolog, amit Hollandiával kapcsolatban meg kell említeni, a központi földrajzi elhelyezkedése. Európa kapujában nem csak az Európai Uniónak, hanem Kelet-Európának, a Közel-Keletnek és Afrikának is piacot szolgáltat, ami részben magyarázatot nyújt arra, hogy miért választotta már eddig is számos multinacionális vállalat célpontjának ezt az országot. • Nemzetközi üzleti környezet: a hollandok nemzetközi kereskedelmi tapasztalatokkal rendelkeznek, melyet a történelem folyamán többször is bizonyítottak. Mivel az európai kereskedelmi utak kereszteződésében fekszik, ennek előnyei egyértelműen kedvezőek a beáramló működő tőke számára, legyen szó európai centrum létrehozásáról, Service vagy Customer központról, elosztó vagy logisztikai szolgáltatásról, illetve K+F intenzív területre irányuló beruházásról. A nemzetközi szemléletmód és a külföldi működő tőkebefektetések iránti nyitottság mára a holland kultúra része lett, és ennek köszönhetően kiváló üzletemberekkel büszkélkedhet az ország, akik tudják hogyan kezeljék napjaink üzleti-gazdasági kihívásait. • Magas szintű logisztikai és technológiai infrastruktúra: a rotterdami kikötő Európában a legnagyobb, a világon pedig a harmadik legnagyobb kikötőjének számít, amely óriási teherforgalmat bonyolít le. Emellett a térség másik üzleti központja Amszterdam repülőtere a Schiplhol szintén hozzájárul az ország vonzerejéhez. Hollandia a világ egyik legtöbb hálózatával rendelkező állama, az elektronikus kereskedelem, a kommunikáció és az erőforrás kihelyezés terén is kiemelkedő szerepet képvisel. • Kedvező költségvetési hangulat: a holland adórendszer számos olyan jellemvonással rendelkezik, amelyek a nemzetközi adótervezésben előnyt jelentenek, a vállalati jövedelemadó pedig jóval az Európai Uniós átlag alatt található. A holland kormányzási gyakorlat már előzetesen gondoskodik a kivetett adók tisztaságáról és 19


2010.

biztonságáról. Előnyős továbbá az adósságot és hiányt kezelő szerkezete, hiszen biztosítja a vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy veszteségüket visszamenőleg egy évig, időben előre pedig kilenc évig vihessék tovább. Csábítóan hat a beáramló működő tőkére az is, hogy a külföldi befektetők minden olyan kedvezményre számíthatnak, amire a hazai befektetők is jogosultak. • Magasan képzett, több nyelvet beszélő, rugalmas munkaerő: Hollandia rendelkezik az egyik leginkább motivált, magasan képzett és rugalmas munkaerővel Európában, szakembereik több nyelvet is beszélnek, ezáltal bármely vállalat sikerrel alkalmazhatja őket szerte a kontinensen. •

Kiemelkedő életminőség: az ország méltán lehet büszke arra, hogy lakosainak színvonalas életminőséget képes nyújtani. A megélhetési költségek, a lakhatás, az oktatás, valamint a kulturális tevékenységek költségei alacsonyabbak, mint a legtöbb nyugat-európai országban. http://www.nfia.com/key_offerings.html

A külföldi befektetőket, multinacionális vállalatokat segítik az ország vonzerejét mérlegre állító publikációk. Több olyan intézmény is létezik, amely rangsorolást készít arról, hogy melyek a legvonzóbb területek, régiók vagy városok, ahol a külföldi működő tőkét érdemes befektetni, a vállalatok sikeresek és jövedelmezőek lehetnek. A legismertebb ilyen publikációt a Cushman & Wakefield készíti European Cities Monitor néven. 33 európai várost állít sorrendbe a piacra lépési lehetőségek, képzett munkaerő, telekommunikációs lehetőségek, egyéb költségek, valamint az életminőséget meghatározó tényezők alapján, hogy melyik a legjobb célpont a befektetések szempontjából. A tavalyi évben Amszterdam a nyolcadik helyet birtokolta, ami a 2008-as hatodik helyéhez képest kicsit gyengébb teljesítmény. Olyan városok előzték meg, mint London, Párizs, Barcelona, Brüsszel, Madrid és München. Ennek ellenére Hollandia eredményesen szerepelt a piacra lépési lehetőségek valamint a telekommunikációs infrastruktúra terén, és képzett, több idegen nyelvet is beszélő munkaerővel rendelkezik. Ezen kívül a szállítási-fuvarozási alternatívák igen kedvezőek az országban, továbbá kiemelkedő helyen végzett az üzleti élet és a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések relációjában is. Ugyanebben a kiadványban Budapest a 22. helyről a 26-ra zuhant, azonban a harmadik legolcsóbb helynek számít a munkaerőköltségek szempontjából, csak Bukarest és Isztambul előzte meg. A vállalatok úgy gondolják, hogy Budapest sokat tesz vonzerejének javítása 20


2010.

érdekében, ezáltal ebben a kategóriában a nyolcadik helyen sikerült végeznie. Jó eredményeket ért el továbbá a szakképzett munkaerő, és a telekommunikáció terén valamint a klímaváltozásra irányuló intézkedések, a rendelkezésre álló irodák és ezek alacsony bérleti díjának tekintetében A Mercer Consulting rangsorolásában az életminőség a legfontosabb indikátor. Kiadványa a 215 várost elemez olyan további tényezők szerint, mint a politikai-, szociális-, gazdasági- és szociokulturális környezet, közműhálózat, közlekedési- és kikapcsolódási lehetőségek. 2009ben Amszterdamnak a tizenharmadik helyet sikerült megszereznie.3 Más publikációk az országokat vizsgálják abból a szempontból, hogy milyen vonzóak az FDI beáramlást illetően. Ezek egyike az Economist Intelligence Unit által kiadott Business Environment Ranking, mely a világ hatvan legnagyobb országát hasonlítja össze üzleti környezetének vonzereje alapján. A 2004-2008 közötti időszakban Hollandia a nyolcadik volt a sorban, a 2009-2013 időszakra szóló előrejelzés pedig visszaesést jelez, további két hellyel. Magyarország teljesítménye csak a 37 helyre volt elég, a következő években sem javulás, sem romlás nem várható a prognózis szerint. 4 Az Ernst & Young legfrissebb kiadványában, a European Attractiveness Study a 2007-2008as éve összes külföldi tőkebefektetés tekintetében a tizedik Hollandia, kettővel mögötte pedig Budapest. Fővárosunk új munkahelyek teremtését illetően a lista elején, az ötödik helyen található.

5

A Heritage Foundation és a Cato/Fraser Institute az ország gazdasági szabadsága alapján állít fel sorrendet. A Heritage Foundation legfrissebb adatai szerint 2010-ben a tizenötödik Hollandia, többnyire szabad minősítéssel. Magyarország pedig mérsékelten szabad gazdasága alapján az ötvenegyedik. 6 A Cato/Fraser Institute 2007-es adatok alapjá a huszadik helyre sorolta Hollandiát gazdasági szabadságának elemzése során, míg Magyarország a 38. helyre került. 7

3

http://www.mercer.com/referencecontent.htm?idContent=1173105#Top_50_cities:_Quality_of_living The Economist Intelligence Unit Limited 2009.pdf Letöltés ideje: 2010.04.28. 15:34 5 Ernst & Young’s 2009 European attractiveness survey. pdf Letöltés ideje: 2010.04.14. 18:40 6 http://www.heritage.org/index/ranking.aspx 7 Economic Freedom of The World: 2009 Annual Report.pfd Letöltés ideje: 2010.03.26. 17:55 4

21


2010.

II. A külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon Az előző fejezetben szó volt a külföldi közvetlen befektetések időbeli fejlődéséről. Az ott leírtak részben magyarázatot is szolgáltatnak arra, hogy Magyarország miért volt tőkeszegény ország. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szocializmus ideje alatt szó sem lehetett arról, hogy az országba külföldi tőke érkezzen. Mivel azonban hazánk is kis, nyitott gazdaságú ország különösen fontos számára a tőkeimport. A Magyarországra érkező befektetéseket az esetek döntő többségében stratégiai célok motiválják; hazánk földrajzi pozícióját felhasználva szeretnének közép-kelet-európai vagy délkelet-európai piacokra betörni. Az országok között kialakult éles versenyhelyzetet az FDI gazdaságra gyakorolt jótékony hatása ösztönzi, ugyanis a külföldi befektetések következményeként emelkedhet az életszínvonal, a versenyképesség és a foglalkoztatottság, valamint jótékony hatással van a technológia fejlődésére is. Ennek a folyamatáról, a szabályozásáról és hatásáról írok ebben a részben.

II.1. Története és szabályozása II.1.1. A rendszerváltás előtti évek A

nemzetközi

munkamegosztásba

való

bekapcsolódás

elengedhetetlen

feltétele

a

működőtőke-import. Hazánkban ez 1972-től vegyesvállalatok formájában szigorú határok között engedélyezett, nem rendelkezhetett ugyanis 49%-nál több tulajdonrésszel a külföldi vállalat. Emellett 1977-ig termelő tevékenységet sem folytathatott hazánk területén, az engedélyezés pedig hosszadalmas és összetett folyamat volt. Bár a 80-as évek jelentős változásokat hoztak, az 1972-1988 között hazánkba áramló tőkemennyiség csak 250-280 millió dollár értékű volt. Ezzel kapcsolatban 1988-ban több törvény is született, melyek a Gazdasági Társaságok, az Egységes Vállalkozási Nyereségadó valamint a Külföldiek Magyarországi Befektetéseit szabályozta. E törvények legfontosabb eleme a korlátozások megszüntetése volt, ami eddig gátat szabott a lendületes beáramlásnak. Elmondható tehát, hogy a volt szocialista országok között első helyen szerepeltünk a működőtőke-bevonás területén. II.1.2. A rendszerváltás utáni évek A rendszerváltozással egy időben a többi kelet-európai országgal együtt Magyarország is felismerte az FDI szükségességét, hiszen e nélkül szinte lehetetlen versenyhelyzetbe kerülni a világgazdaság rendszerében. A meginduló liberalizációs törekvések már teret engedtek a 22


2010.

magánvállalkozásoknak és a zöldmezős beruházásoknak, mely óriási előrehaladást jelentett. A 1991 és 1994 között a működő tőke beruházások harmadát a privatizáció és a felvásárlások jelentették, melynek előzménye a gazdasági társaságokról és gazdálkodó társaságokról szóló 1989-es átalakulási törvény volt. Ennek eredményeképpen látványosan megugrott a vegyesvállalatok száma, ami a közép-kelet-európai régióban nálunk volt a legintenzívebb. 1990-re a befektetett tőke összértéke elérte a 900 millió dollárt, az évtized végére pedig az UNCTAD adatai szerint a magyarországi tőkeállomány a GDP 1,7%-át jelentette. Kisebb mértékben, de a portfólió-beruházások is egyre gyakoribbá váltak. A befektetések indítékait vizsgálva, megállapítható, hogy ebben az intervallumban a piac megszerzésére, a feldolgozóipari cégek megszerzésére irányult, és nem utolsó sorban az ipari vámszabad területek kedvező adottságainak kiaknázására. Mindezek ellenére a befektetések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a magyar gazdaságban megjelenő problémákat nem oszlatták el. Ezért további beruházások ösztönzése érdekében törvénymódosításra került sor az engedélyezések területén; szinte teljesen megszűntetve azokat. A kedvezményeket illetően a külföldi vállalatokra ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint a hazai cégekre. Ebben az időben szűnt meg a 20%-os adókedvezmény is. Az intézkedéseknek 1991-ben meg is lett az eredménye: 1,7 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be egy év alatt Magyarországon. A privatizáció 1995-ben érte el a csúcspontot, amikor is 66%-át tette ki a működőtőkeáramlásnak. Leginkább olyan vállalatok kerültek magánkézbe, amelyek a hazai piacra termeltek, mint például a Lehel, a Chinoin, vagy a magyar vállaltok fő hitelezője, a Magyar Hitelbank, amely a holland tulajdonú ABN Amro Bank irányítása alá került. Szülővárosom vonatkozásában a Szerencsi Édesipari Vállalatot is privatizálta a Nestlé. Ettől az évtől kezdve azonban egyre kevesebb felvásárlás ment végbe, majd 97-től a zöldmezős beruházások kerültek előtérbe és az iparba – azon belül is döntően a gépiparba és a feldolgozóiparba – valamint az ingatlanszférába épültek be, a kereskedelmi és szolgáltató szféra szerepe ekkor még nem volt számottevő. Magyarországon a zöldmezős beruházások felét hét külföldi tulajdonú vállalat jelentette, melyek között már a Philips is szerepelt.

A zöldmezős

beruházások ekkoriban még főként a külföldi piacokat látták el termékeikkel. Hazánkban ekkor magas munkanélküliség volt jellemző, ráadásul olcsó munkaerőnek is minősült és ez igen erős vonzerőt jelentett a befektetéseknek, az évtized közepétől azonban már a képzett munkaerő és az alacsonyabb költségek lettek a motiváló tényezők. Ez idő tájt kezdtek népszerűvé válni az újrabefektetett nyereség típusú beruházások; az üzleti-gazdasági környezet kedvező mivolta miatt a cégek nem vitték külföldre nyereségüket, ehelyett bővítések érdekében visszaforgatták azt. Ennek a műveletnek a legnagyobb előnye, hogy 23


2010.

megindult a kutatás-fejlesztés Magyarországra telepítése. Hollandia már ekkor is a legnagyobb magyarországi befektetők között volt, Németország, az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia mögött nyolcadik a sorban. A területi eloszlásnál megfigyelhető volt Budapest dominanciája, az összes befektetések 57%-a ott

koncentrálódott.

A

beruházásoknak

köszönhetően

nagymértékben

bővült

a

külkereskedelmi forgalom, a külföldi vállalatok 51 százalékkal járultak hozzá a kivitelhez. 1995-ben 18%-ra csökkent a társasági adó mértéke, ami befolyásolta az adókedvezmények alakulását. Ebben az évben számos új, zöldmezős beruházás érkezett hazánkba, többek között az Ericsson, aKnorr-Bremse, a TDK, az Electrolux, az Audi és a Procter & Gamble. Innentől kezdve a ilyen típusú beruházások vették át a vezető szerepet. Azt ezt követő években a megbízható gazdaság és a kilátásban lévő Európai Uniós tagságunk szintén pozitív irányba mozdította el hazánk megítélését. Ezen kívül Magyarország még számos olyan tényezővel rendelkezik, amelyek miatt kedvezőnek ítélik a befektetők, de erről részletesebben a következő részben írok. Összességében az 1990-2000 közötti időszakban a tőkebeáramlás intenzíven növekedett. A Magyar Nemzeti Bank szerint 4,7 milliárd eurónak megfelelő tőke érkezett a magyar gazdaságba ebben az évtizedben. II.1.3. Az ezredforduló utáni évek 2000-ben körülbelül 27 milliárd dollár értékben érkezett külföldi működő tőke Közép-KeletEurópába, ami tíz évvel ezelőtti érték százszorosa. A régióba áramló tőke főként Csehországba, Lengyelországba és hazánkba áramlott. Az előző évek felfelé ívelő tendenciája az ezredfordulót követő első évben megtorpant, sőt a globális FDI áramlás 41%-ot esett, két év múlva pedig évek óta nem látott mélyrepülés jellemezte. Hazánkban ez idő alatt privatizációra már nem igazán volt példa, de az előző részben megismert zöldmezős beruházások és az újrabefektetett jövedelmek szerepe egyre erősebbé vált, és az elmúlt öt év legkiemelkedőbb teljesítményét produkálta. Magyarország pozíciója, vonzereje azonban romlott, ezért egyes tevékenységeket Kínába helyeztek át. A gyógyszer- és gázipar területén a magyar kormány korlátozó intézkedéseket vezetett be, amely visszavetette az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatok profitját. A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint 2003-ban összesen 3439 millió euró értékű külföldi tőke érkezett részvény, részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában hazánkba. 2003-ra 37,9 milliárd euróra rúgott az FDI állomány az ekkor már több mint tíz éve tartó működő tőkeimportnak köszönhetően.

24


2010.

A befektetésösztönzési mozzanatoknak hála, 2004-ben ismét felpezsdült a tőkeimport, ezáltal már az első négy hónapban meghaladta az egy évvel korábbi értéket. A Magyarországra beáramló külföldi tőke döntő hányada, körülbelül 80%-a az Európai Unió tagállamaiból származott. Az első öt év legnagyobb értékű külföldi közvetlen tőkebefektetései elsősorban Németországból, Japánból, Hollandiából, az USA-ból, valamint Ausztriából érkeztek. Ahogyan az előző évtizedekben megszokhattuk, ezekben az években is az ipari szektor volt a fő célpont, mégpedig a feldolgozóipar, a villamosgép- és műszergyártás, továbbá a pénzügyiés ingatlanszektor ágazatai. A magyar gazdaság beruházásösztönző politikája révén a nyereség visszaforgatása egyre népszerűbb befektetési formává vált. Jelentős bővülés ment végbe a beszállítói kapcsolatok terén is, hiszen a nagy befektetőket, transznacionális vállalatokat követik a beszállítói, partnerei, sőt még a versenytársak is, ami kisebb cégek vállalkozói kedvét is élénkíti. Fontos momentum, hogy hazánk 2004-ben tagja lett Európai Uniónak, ezáltal végleg megszűntek a tagállamok kereskedelme közti akadályok. További előnye a csatlakozásnak, hogy hazánk nemzetközi megítélése pozitív irányba változott, a befektetők bizalma megnőtt gazdaságunk iránt, és stabilabbá vált a gazdasági környezet. A kereskedelmi korlátokat megszüntető egyezményt már 1991-ben aláírta Magyarország és az Európai Közösség államai, így a csatlakozás lényegi változást nem hozott magával, a beruházások előnyei is csak hosszabb távon éreztetik hatásukat. A csatlakozással együtt járó jog- és adóharmonizáció és az egységes könyvviteli szabályok nem okoztak különösebb változásokat a multik működésében. Ugyanakkor a csatlakozás és az FDI vonzásáért folytatott verseny jelentősen befolyásolta hazánk és a régió fejlődését. Az Unió szabályozásának szigorúbb jellege miatt – adókedvezmények mérséklése, hulladékgazdálkodási- és környezetvédelmi előírások – hátrányba szorultak a befektetéseket ösztönző mozzanatok. Ösztönző hatású volt azonban az, hogy tíz évre mentességet kaptak egyes vállalatok, melyeknek befektetése meghaladta a tízmilliárd forintot. Ez a lehetőség a csatlakozás után is megmaradt számukra és az utolsó kedvezmény 2011-ben veszti érvényét.

25


2010.

2. ábra Egy főre jutó FDI állomány Ahogyan a mellékelt grafikonon is

látható,

térségben

a és

kelet-európai a

visegrádi

országok között Magyarország eredménye

a

tőkevonzás

területén figyelemre méltó és kivételes, hiszen már négy éve növekvő tendenciát követ. Nem volt ez másképp a 2005. évben sem; az év második felére az FDI állomány már 53 milliárd eurót jelentett. Ágazati és ország szerinti bontásban nem történtek szignifikáns változások.

2007-re 7%-al emelkedett az országunkba irányuló tőkeáramlás, amely az elmúlt tíz év teljesítményét figyelembe véve a negyedik legjobb eredmény. A Nemzeti Bank adatai szerint hazánkban a külföldi tőke állománya 66,4 milliárd euróra nőtt az év végére, ami a GDP 66%át jelentette. A tőke forrását vizsgálva megállapítható, hogy országok szempontjából továbbra sem történt változás; 27%-os részesedéssel Németország vezeti a sort, majd Hollandia következik 13,2%-al, és legvégül az osztrák befektetések 11%-al. Jelentős a francia tőke jelenléte is hazánkban, és összességében az EU-tagállamok már 93%-al járultak hozzá a befektetésekhez. A begyűrűző válság következtében a következő év végére jelentősen lassult a beáramlás, melyet a megszorító rendelkezések és az üzleti feltételek romlása még inkább felerősített. A részvényekkel és részesedésekkel kapcsolatos befektetések háttérbe szorultak, nőttek azonban az nyereség visszaforgatása által létrejött beruházások. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke az év végére 1961 millióra emelkedett. A forrásországokat tekintve a tavalyi évhez képest annyi változás történt, hogy több vállalat is veszteséggel zárt, ezért kénytelen volt a tőkét kivonni a magyar gazdaságból. A legjelentősebb tőkemennyiség ebben az évben is a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor ágazataiba vándorolt. A gazdasági recesszió ellenére nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az év elején számos külföldi befektető érkezett Magyarországra. Ilyen volt többek között a Mercedes, amely 800 millió euró értékű leányvállalatával Kecskeméten bővíti termelő kapacitását, amiért megkapta az „Év befektetője” címet az ITDH-tól. Ennek jótékony hatása a 26


2010.

foglalkoztatottság területén is érezhető lesz. Ezen kívül az OTP Garancia Biztosító francia kézbe került, és ettől az évtől kezdve a MÁV Cargo az osztrák Rail Cargo Austria részeként működik tovább. Az előrejelzéseknek megfelelően 2009-ben 3,7 milliárd euróval esett vissza a külföldi tőke beáramlása hazánkba. Az 1990 óta tartó folyamat eredményeként a tavalyi év végére a tőkeállomány elérte a 64,2 milliárd eurót. Ezzel az eredménnyel a kelet-közép-európai országok között egyedül Csehország előzi meg az egy főre jutó működőtőke-állomány tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan ekkor is a részvény, részesedés és újrabefektetett jövedelem típusú befektetések domináltak. Az ágazati megoszlást illetően a szolgáltató szektorba irányuló befektetések átvették a vezetést a feldolgozóiparral szemben; előbbi 60%ot, utóbbi megközelítőleg 28%-ot képviselt. A legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, Ausztria és Hollandia, de nem elhanyagolható Luxemburg, valamint a francia és amerikai befektetők szerepe sem. Ezen országoknak köszönhetően tavaly összesen 1021 millió euró értékű külföldi tőkebefektetés jött létre. A következő két grafikon nagyon jól szemlélteti az előbbiekben leírt folyamatokat. Egyfajta összefoglalásként. A

2.

számú

ábrán

egyértelműen látható a külföldi közvetlen növekedési

tőkebefektetések üteme

és

dinamikája, valamint a 2008-as dekonjunktúra miatti csekély visszaesés.

3. ábra A külföldi működőtőke‐befektetések állománya Forrás: MNB

27


2010.

Az ezredforduló utáni évek tőkebefogadásának valamint

értékeit,

ezekben

a

befektetések egyes fajtáinak részesedését

elemzi

a

3.

számú ábra.

k ö 3. ábra A külföldi működőtők‐áeramlás alakulása

Forrás: MNB

II.3. Magyarország vonzereje A korábbi fejezetekben már szó volt arról, hogy működőtőke-beáramlás elengedhetetlen előfeltétele a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásnak, és a világgazdaság motorja is egyben. Többek között ezért is érdeke minden országnak, hogy ösztönözze a befektetéseket, növelje vonzerejét, mert a tőke csak olyan gazdaságok felé áramlik, ahol számára kedvező üzleti környezet fogadja. Ezt meghatározza egyrészt a hazai politikai, gazdasági, jogi környezet, másrészt EU-csatlakozásunk óta a régió helyzete is. Magyarország több szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a működő tőke befogadása szempontjából, amivel a külföldi tulajdonú vállalatok is elégedettek. Első sorban a kedvező földrajzi elhelyezkedését emelném ki; közép-európai központi fekvése, valamint a Duna közelsége logisztikai szempontból egyaránt kedvező. A pénzügyi, kereskedelmi, szolgáltatási és kulturális központ szerepét Budapest tölti be. Az elmúlt években Magyarország jelentős külföldi tőkeberuházást csábított a gazdaságba, ezáltal lehetősége volt a legjobb üzleti praktikák gyors átvételére, ami viszont hozzájárult a vonzerő növekedéséhez. A

nyugati

integrációhoz

való

csatlakozásunk

a

mobilitás

növekedésében,

az

adóharmonizációban, a jogi- és üzleti környezet javításában játszott közreműködött. Az infrastruktúra fejlesztése is fontos szerepet játszik; arra törekszik, hogy a magyar legyen a legkiterjedtebb

autópálya

hálózat

a

régióban.

Jelentős

fejlődés

tapasztalható

a

telekommunikáció terén is, a mobiltelefonok és az Internet terjedésével.

28


2010.

Magyarország vonzerejét növeli továbbá a magasan képzett munkaerő, amelyről mindig is híres volt. A 25 és 34 év közöttiek 85%-a rendelkezik egyetemi végzettséggel, a 15-19 éves korosztály tanfolyamokon való részvétele pedig az 1995-ös 64%-ról mára 87%-ra nőtt. Érdemes megjegyezni, hogy mindkét érték az OECD átlag fölött helyezkedik el. A továbbtanulás legnépszerűbb területei az információs technológia és a közigazgatás területei 2009-ben az ITDH megbízásából az Ernst & Young felmérést készített Közép-Kelet-Európa FDI vonzásáról, melyben 202 nemzetközi vállalatvezető vett részt. A régió elemzéséhez hozzátartozik, hogy iparában igen erősen érezhető a gazdasági visszaesés, és ennek hatására változnak a versenyképesség kilátásai. Bár Magyarország igyekszik a szolgáltatási szférát erősíteni, ennek ellenére a munkahelyteremtés még mindig óriási mértékben függ az ipartól. A logisztika és a kutatás-fejlesztés műveletei megerősítették pozíciójukat a térségben. A megkérdezettek véleménye szerint Magyarország minőségi helyszín a befektetések számára, a kutatás-fejlesztési lehetőség pedig alábecsültek. Az eddig megvalósult beruházások 50%-a tervezi, hogy a jövőben bővíti magyarországi tevékenységét. Végül a vállalatvezetők magabiztosak hazánk vonzerejének előrehaladásával kapcsolatban. A kiadvány 2008-as megvalósult FDI projekteket alapul véve Magyarországot a második legmegfelelőbb hely az üzleti szolgáltatások számára. A felmérésben részt vett 202 vezető osztályozta Magyarország előnyeit aszerint, hogy mely tényezőkkel elégedett működő tőke szempontjából és az alábbi eredmények születtek: 69%-al listavezető hazánk telekommunikációs infrastruktúrája, a második 64%-al a helyi munkaerő képzettsége, majd a logisztika-szállítmányozás kiépítettsége követi. Az utolsó két adat kicsivel 60% alatt végzett, amely az oktatási- és az életszínvonallal van összefüggésben. 8 A Financial Times FDI Magazine idei felérésében – amely a European Cities and Regions of the Future címet viseli – hazánk 22 helyet javított 2008-as teljesítményéhez képest. Ezáltal Prágát és Pozsonyt megelőzve, a harmadik legvonzóbb ország a közép-kelet-európai régióban a befektetések szempontjából.

9

A következőkben a Cushmann & Wakefield által meghatározott kritériumok alapján szeretném elemezni, hogy miben rejlik Magyarország vonzereje, melyek azok a tényezők,

8 9

Ernst & Young-ITHD: Attractiveness survey 2009.pdf Letöltés ideje: 2010.04.06. 15:57 http://www.itd.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=10fdisiker

29


2010.

amelyek esetében kiemelkedően jól szerepel gazdaságunk. Ez a felmérés a következő hét fő tényező szerint elemzi országunkat: Költségmegtakarítás:

a

nyugat-európai

országokkal

és

az

Egyesült

Államokkal

összehasonlítva ebből a szempontból hazánk igen kedvező a multinacionális vállalatok befektetései számára, továbbá hazánk Közép-Kelet-Európa térségében a legmagasabb termelékenységgel rendelkezik. A képezettséghez viszonyítva a magyar munkaerő bérszintje alacsonyabb, mint más nyugat-európai országban. Rendelkezésre álló munkaerő: annak ellenére, hogy tízmilliós lakosságával hazánk globális is regionális szinten is kis országnak számít, Budapest és egyetemi városaink fiatal, tehetséges és magasan képzett leendő munkaerőt szolgáltatnak. Ezen kívül más Európai Uniós tagállamokkal szemben Magyarországon nem számottevő a nyugat felé orientálódó, úgynevezett „agyelszívás” mértéke, ami annyit jelent, hogy más országok magasabb fizetés kecsegtetésével elcsábítják a szellemi elitet. Szakképzett munkaerő: hazánk mindig is híres volt a magas színvonalú oktatásról és szakképzésekről – gondoljuk csak a tudományos és technológia úttörésekre. A nemzetközi vállalatok is állítják, hogy a magyar munkaerő kíváncsi, tanulékony és célja, hogy megértsen mindent, továbbá problémamegoldás és innovációk területén is kiemelkedőek. Kulturális összeférhetőség és nyelvtudás: a történelem során országunk mindig a kultúrák, hatások és nyelvek gyűjtőhelye volt. A több mint négy évtizedes elszigetelődés ellenére világpolgári gyökerei ma is megmaradtak. Az egyetemvárosokba egyre nagyobb számban érkeznek külföldi hallgatók, nemzetközi összehasonlításban viszont magyar diplomások nyelvtudása kiemelkedő teljesítményű. A szolgáltató szektor szakértelme: megközelítőleg a hallgatók negyede üzleti, ügyintézői területen, további tizenhétezren pedig IT területen szerzett végzettséget. Ennek köszönhetően könnyebben érthetőek számukra a nemzetközi üzleti kapcsolatok. Fegyelmüknek, analitikus, műszaki és üzleti szakértelmüknek hála, magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket is képesek elvégezni. Infrastruktúra:

a

telekommunikáció

területére

irányuló

befektetések

tekintetében

Magyarország vezető szereppel rendelkezik a régióban. Jellemző a szélessávú és vezeték nélküli Internet gyors terjedése és egyre nagyobb lefedettsége. Hazánk már körülbelül 200 ipari parkot tudhat magénak, melyek multinacionális vállalatokkal való együttműködése nagy 30


2010.

népszerűségnek örved. A közlekedés infrastruktúráját tekintve az autópálya építés nagy lendülettel folyik, hogy a minden nagyobb várost összekössön, és már nem csak a budapesti, hanem a Balaton-parti és debreceni repülőtereken is jelen vannak a nemzetközi légiforgalmi társaságok. Üzleti biztonság és a szellemi tulajdon védelme: a magyar üzleti gyakorlat és adópolitika EUkonformitása, ezért semmi akadálya nincs bizonyos feladatok magyarországi áthelyezésének. Míg némely bankoknak és pénzügyi intézményeknek problémái adódtak az adatbiztonsággal, Magyarország ezen a területen megelőzi az összes nagyobb vetélytársát. (ITDH: Anchoring global business in Hungary) II.3.1. Hogyan lehet Magyarország még vonzóbb? A fentebb említett Ernst & Young felmérésből kiderült, hogy melyek azok a tényezők, amelyekkel a külföldi befektetők nem elégedettek és változtatásra szorulnak. A 2008-as adatokon alapuló listát a politikai stabilitás nyitja, 62%-os eredménnyel, ami azt mutatja, hogy a vállalkozók ezzel vannak a legkevésbé megelégedve. Ennek alakulását persze erősen befolyásolja a pénzügyi, gazdasági recesszió is. Második helyen a társasági adó áll 52%-al, amelyet a munkaerőköltség követ 48%-al. További elégedetlenségre ad okot a kutatásfejlesztés tevékenységeinek minősége, illetve alulértékelése, majd hazánk innovációs teljesítményében éreznek hiányosságokat a vezetők, beruházók. A sort a munkajog rugalmatlansága zárja. A tanulmány kitér arra is, hogy melyek lennének azok az intézkedések, amelyek feltehetően emelnék hazánk tőkebevonását. A legfontosabbnak az adó- és jogi szabályozások rugalmasabbá tétele a megkérdezettek szerint. A következő lépés az lenne, hogy biztosítson kiszámíthatóbb környezetet a beruházások számára. A gazdasági növekedés, valamint a vállalkozói kedv támogatása, ösztönzése áll a harmadik-negyedik helyen. A külföldi befektetők úgy tartják, hogy sokat javítana az ország megítélésén, ha a fenntartható fejlődés kezdeményezéseit bátorítaná az ország, megújítaná a szociális modellt. Végül, de nem utolsó sorban a képzési és oktatási rendszerben csekély modernizálásra lenne szükség. Mindezen folyamatokban elengedhetetlen az állam szerepvállalása a külföldi tőke bevonásának érdekében. Erre hivatottak többek között a kedvezményeket nyújtó és támogatás rendszerek. Már korábban is említettem a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget, melynek a tőkebefektetések ösztönzésén túl, másik feladata a magyar 31


2010.

befektetők, vállalatok befektetéseinek megsegítése. A gazdasági tárca felügyelete alatt végzi tevékenységét, a külföldi és hazai gazdaságok üzleti kapcsolatainak kialakításában nyújt segítséget.

32


2010.

III. Hollandia gazdasága különös tekintettel a tőkeáramlásokra Hollandia hagyományosan egyike a vezető kereskedelmi nemzeteknek, mely a nemzetközi kereskedelem- és a befektetések iránti nyitottságával magyarázható, továbbá ezt támasztja alá a világkereskedelemben való részesedése és a külföldi működő tőkének kedvező feltételek megléte is. Másrészről ez a nyitottság igen sebezhetővé teszi az országot, minden külső változásra a gazdaság érzékenyen reagál. Mivel javarészt az Európai Unió tagállamaival kereskedik, szoros kapcsolatban van Németországgal is. Ez részben megmagyarázza a 2001 és 2005 közötti korszak gyenge gazdasági teljesítményét, a Németországot érintő krízishelyzet ugyanis ilyen erős hatással volt Hollandiára is. A világgazdasági versenyben való aktív részvételének, az egyes gazdasági szektorok diverzifikáltságának

és

dinamizmusának

köszönhető

az

ország

figyelemre

méltó

teljesítménye. A szolgáltatások szerepe sokkal hangsúlyosabb, mint bármely más OECD országban. Az aktív dolgozó népesség 84%-a ebben a szférában dolgozik, szemben az ipari dolgozók 13% és a mezőgazdasági munkások 3%-val! Egész Nyugat-Európában csak London, Stockholm és Róma szolgáltatás-orientáltabb nála. 10

III.1. Az ország gazdasági helyzete III.1.1. Hollandia megalakulása Hollandia az ókorban a mai Belgiummal és Luxemburggal együtt a Római Birodalom része volt. Később, a népvándorlás idején frankok szállták meg területét és sokáig a Frank Birodalom uralma alá tartozott. A 16. században Németalföld, azaz a mai Belgium és Hollandia területe tizenhét önálló jogokkal és kiváltságokkal rendelkező tartományból állt. Ez volt Európa egyik legfejlettebb területe és már akkoriban kiemelkedő gazdasági központokkal büszkélkedhetett. Ilyen volt a mai Belgium területén fekvő Antwerpen, mely Észak-Európa pénzügyi- és kereskedelmi központjaként működött és a Balti-tengeren zajló kereskedelemben fontos szerepet játszó a kikötőváros, Amszterdam. Ezen a területen kezdett először hanyatlani a feudalizmus, megjelentek a tőkés manufaktúrák, a holland hajósok jeleskedtek a kereskedelemben és a gyarmatosításban egyaránt. A 16. század végi holland városokban látványos kapitalista fejlődés indult meg, mely elősegítette a hajózás, a hajóépítés 10

Pezzini: Randstad Holland, Netherlands 53-54. o.

33


2010.

innovációját, kezdett kibontakozni a polgári forradalom, ami előfutára volt a spanyol fennhatóság elleni szabadságharcnak, ahol sikerült kivívniuk függetlenségüket és 1851-től már Hollandiának nevezik. Teljes függetlenségét azonban véglegesen csak a vesztfáliai békében ismerte el Spanyolország 1648-ban. Ezt követően a gazdaság és annak több ágazata is dinamikus fejlődésnek indult: selyem- és posztógyártás, nyomdászat, gyémánt- és üvegcsiszolás és természetesen a hajógyártás határozták meg a gazdaságot, de a tengeri kereskedelem és a gyarmatok fenntartása jelentette a gazdaság mozgatórugóját. A mezőgazdaságban is úttörő változásokat vezettek be a hollandok, valamint jellegzetes csatornarendszerének köszönhetően az öntözést és a hajózást egyaránt segítette. Az ország másik jelképe a szélmalom pedig akkoriban a tengertől meghódított területeken lévő vizek kiszivattyúzására szolgált. Napjainkban Hollandia területe 12 tartományból tevődik össze. 11 III.1.2. A gazdaság szerkezete, kiemelkedő ágazatai, mutatószámok Ahogyan már többször említettem Hollandia nyitott gazdaságú ország és aktív résztvevője a nemzetközi áru-, tőke- és szolgáltatás- kereskedelemnek. A 2005-ös év a holland gazdaság szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű. A GDP csupán 1,1%-al növekedett, ami azt jelenti, hogy a gazdaság nem produkált jelentős fejlődést. Ez a teljesítmény is leginkább az export növekedésének következménye, amely azonban lendületesen bővült; az előző évi teljesítményt 8,9%.al haladta meg. Ezzel párhuzamosan a behozatal értéke is fejlődést mutat; 9,1%-al szárnyalta túl a 2004. évi importot.12 A következő két évet erőteljes fellendülés jellemezte, mely 2008 első négy hónapjában is folytatódott, a gazdasági válság begyűrűzése azonban nagymértékben hozzájárult a gazdaság lassulásához. 2007-ben gyorsan fejlődött a gazdaság, melynek utóhatása a 2008-as év GDPjének 2,1%-os növekedésében mutatkozott meg. Az év végére lassult a lakossági és közösségi fogyasztások növekedése, az üzleti célú beruházások dinamizmusa, a termelő és szolgáltató szféra növekedése is. Romlottak a finanszírozási lehetőségek, nőtt a munkanélküliség, az infláció pedig 2,5%-ra emelkedett. Mindezen változások a válság egyre erőteljesebben érzékelhető következményei, amelyek Hollandiával sem tettek kivételt.13 A tavalyi évben a gazdasági mutatókban még jobban kiütköztek a recesszió jelei, amelyet semmi nem szemléltethet jobban, mint a bruttó nemzeti össztermék 4,75%-os visszaesése. 11

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/20het/foci/foci20.html http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 13 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 12

34


2010.

Mindezek mellett az államháztartásban is óriási változás ment végbe; a három évig jellemző többlet ugyanis 2009-ben 4,6%-os hiányba fordult át, melyek velejárójaként az államadósság megközelítette a 60%-ot. A vezető holland gazdaságkutató, a CPB szerint a gazdaság 3,5%-al zsugorodik. Ilyen mértékű változás utoljára 1931-ben volt tapasztalható.14 A lenti táblázat a 2006 és 2008 közötti időszak legfontosabb gazdasági mutatószámait tartalmazza.

Jelenlegi adatokkal kiegészítve a holland statisztikai hivatal legfrissebb

számításai szerint 2010 elejére 0,3%-al csökkent az infláció mértéke a tavalyi év végéhez képest, ami az energiaárak csökkenésének köszönhető. Összességében a 0,4%-os inflációjával megelőzi az uniós régiót, ahol most 1% az infláció mértéke.15 A válság hatására a holland gazdaságban szűk volt a munkapiac, de erősebb helyzetben volt, ezért csak kisebb károkat szenvedett. 2009. III. negyedévében a holland foglalkoztatási ráta 77%, a munkanélküliség pedig európai viszonylatban itt a legalacsonyabb, egész pontosan 3,4%. A részmunkaidő alkalmazása holland munkaerőpiac sajátossága annak érdekében, hogy a foglalkoztatást magason tartsa.16 Az egy főre jutó GDP értéke a tavalyi évben 4,75%-al csökkent, az előrejelzések 2010-re pedig semmilyen növekedést nem mutat.17 1. táblázat: Hollandia főbb gazdasági mutatói Megnevezés

2006

2007

2008

A GDP értéke folyóáron

Mrd EUR 528,1

559,8

594,0

A GDP növekedése változatlan áron

%

2,9

3,5

2,1

Az egy főre jutó GDP folyó áron

Ezer EUR/fő

32,3

34,3

36,2

Az infláció

%

1,1

1,6

2,5

Munkanélküliségi ráta

%

5,5

4,5

3,9

A folyó fizetési mérleg egyenlege

Mrd EUR 47,5

23,8

44,6

A költségvetés egyenlege a GDP %‐ában

%

0,4

1,0

0,5

Forrás: ITD Hungary

14

http://www.feliciter.net/cikk/kulpiacok/zsugorodo_holland_gazdasag/2093/ A világgazdasági válság és a turizmus információk első kézből a Magyar Turizmus Zrt. külképviselőitől. pdf Letöltés ideje: 2010.04.13. 13:44 16 ECOSTAT: A fenntartható növekedés megalapozása, 2010-2011.pdf Letöltés ideje: 2010.04.27. 11:03 15

17

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl

35


2010.

III.1.3. Nemzetközi szerepvállalása Ahogyan már az előzőekben írtam, Hollandia aktívan részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában. Az legkorábbi időkre visszanyúló intézmény a Hágai Nemzetközi Bíróság története. Az I. világháborúban Hollandia semleges hatalom volt. Ennek demonstrálása érdekében ugyanebben az évben csatlakozott a Népszövetséghez, ezáltal nemzetközi elismerést és tekintélyt vívott ki magának. Az 1922-ben Hágát jelölték ki az újonnan létrehozott Nemzetközi Bíróság székhelyének. Ennek utódaként működik itt ma is az ENSZ szervezeteként a Nemzetközi Bíróság, amely a tagállamok közti viták megoldására szakosodott. Az ország a II. világháború évei alatt is semlegességet vállalt, 1948-49-ben azonban alapító tagként belépett az Észak Atlanti Szövetséghez, a NATO-hoz, melynek oka elsősorban a német megszállás volt. Ezt követően 1951-ben Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium és Luxemburg összefogásával létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, megindítva ezzel a nyugateurópai egységesítés folyamatát. Hat évvel később a Római Szerződést ugyanezen országok írták alá, megalapítva ezzel az Európai Gazdasági Közösséget, az EGK-t, továbbá az Európai Atomenergia Közösséget, az Euratom-ot. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetően pár év alatt létrejött a vámunió és a hozzá szorosan kapcsolódó közös vámhatár, közös mezőgazdasági- és kereskedelempolitika.

További

céljai

voltak

a

tagállamok

gazdaságpolitikájának

összehangolása, valamint a kapcsolataik fejlesztése és elmélyítése. A Közös Piac az integrációnak az a fokozata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon áramlanak a tagországok között. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 1967. július 1-jén lépett hatályba. Ez a szervezet már az Európai Unió közvetlen elődjeként működött és alapvető feladata az előbb felsoroltak biztosítása volt. Ezen túlmenően a közösségi politikák kialakítása, a jogharmonizáció, ezáltal a közösségi jogrendszer felépítése is elsődleges fontosságot élvezett. Ezt követően az 1992 elején aláírt Maastrichti Szerződéssel jött létre a folyamat eredményeként az Európai Unió. Hollandia gyarmatbirodalmának elvesztéséért kárpótolták azok az előnyök, amelyekre az Európai Közösség és az Európai Unió tagállamaként szert tett. A többi tagország stabil 36


2010.

piaccal szolgált a mezőgazdasági termékeinek, a közös vámrendszer segítségével a vállalatok modernizálódtak, ami ösztönzőleg hatott az iparra és fejlesztőleg a versenyképességre. A közös piac kiépülésével jelentősen megélénkült az átmenő forgalom, így a rotterdami kikötő is egyre nagyobb forgalmat bonyolított le, lassanként Nyugat-Európa kapujává és a világ egyik legnagyobb kikötőjévé lépett elő maga köré csábítva a nagy kereskedő-, szolgáltató vállalatokat. Az integráció folyamata – ahogyan a többi államban, úgy Hollandiában is nagyon serkentően hatott a gazdaságra, a gazdasági ágazatokra, és nem utolsó sorban az infrastruktúrára.

III.2. A kereskedelem szerepe Hollandiában Hollandia hagyományosan egyike a vezető kereskedelmi nemzeteknek, mely a nemzetközi kereskedelem- és a befektetések iránti nyitottságával magyarázható, továbbá ezt támasztja alá a világkereskedelemben való részesedése és a külföldi működő tőkének kedvező feltételek megléte. Másrészről ez a nyitottság igen sebezhetővé teszi az országot, minden külső változásra a gazdaság érzékenyen reagál. Mivel javarészt az Európai Unió tagállamaival kereskedik, szoros kapcsolatban van Németországgal is. Ez részben megmagyarázza a 2001 és 2005 közötti korszak gyenge gazdasági teljesítményét. A Németországot érintő krízishelyzet ugyanis ilyen erős hatással volt Hollandiára is.

18

Nyitott, erős, dinamikus – általában ezekkel a jelzőkkel illetik Hollandia gazdaságát, ahol a kereskedelemnek történelmi hagyományai vannak és melynek eléréséhez nagyban hozzájárul kedvező földrajzi elhelyezkedése is. Az Északi-tenger közelsége, az ország területén folyó Maas és Rajna folyóknak köszönhetően a történelem folyamán mindig is Európa fontos kereskedelmi és elosztási központja volt. Az ország magát Európa kapujának tartja, hiszen a földrajzi fekvéséből számtalan előnye származik. A folyamatosan fejlődő infrastruktúra és a két legfontosabb logisztikai központja a rotterdami kikötő és az amszterdami Schiphol repülőtér Európa elosztó központjává tették. 19 Hollandia sok szempontból igen kedvező a beáramló külföldi tőke számára, ám a tőkekihelyezést illetően még jobb helyen szerepel a globális ranglistán az ország. 18 19

Pezzini: Randstad Holland, Netherlands 53-54. o. Pezzini: Randstad Holland, Netherlands 53-54. o.

37


2010.

Ebben a fejezetben a kereskedelem van a fókuszban. Röviden bemutatom a kereskedelmi hagyományokat, amelynek folyományaként a hollandok meghatározó szerephez jutottak. Úgy gondolom, hogy lényeges egy átfogó képet nyújtani, annak érdekében, hogy lássuk hogyan alakította ki nemzetük a mai stabil gazdaságot. III.2.1. Történelmi előzmények A hollandok már a XVII. századtól erős kereskedői szellemmel rendelkeztek, melynek eredményei a virágzó gazdaságban mutatkoztak meg. Ebben az időben Európa leggazdagabb országának számított Hollandia. Az 1602-ben alapított Holland Kelet-Indiai Társaság a keletindiai és az indonéz szigetvilág kereskedelmének monopóliumát tudhatta magáénak. Főként fűszerekkel – szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, bors – és más luxuscikkekkel; teával, selyemmel és kínai porcelánnal kereskedett. A társaság 1651-ben megszállta a Dél-Afrikában található Fokföldet is annak érdekében, hogy az árukat illetve a gyarmatokon bányászott ásványkincseket Európába szállíthassák és biztosítsák az útvonalat.20 A Társaság létrejöttének azonban nem a kereskedelem volt az egyedülálló oka. Egyrészt le kellett győzniük a köztársaság ellenségeit, másrészt megelőzni Angliát, Franciaországot és Nagy-Britanniát a kelet-indiai piac megszerzésért folyó versenyben. A kereskedői szellem, a kiváló hajóik igazi tengeri hatalommá tették az országot, jól szervezett gazdaságuk révén pedig hatalmas gyarmatbirodalmat építettek ki. Sikerült meghódítaniuk a mai Indonézia szigeteinek többségét. Holland fennhatóság alá tartozott a Szunda-szigetek, Ceylon és a délafrikai Fokföld mellett Brazília is egy ideig. Hódításaik során Nyugat- és Kelet-Indiában továbbá a dél-ázsiai szigetvilágban szerezték meg a legtöbb gyarmatot. A megközelítőleg kétmillió négyzetkilométeres óriási gyarmatbirodalom egészen a XX. század közepéig fennmaradt, sőt a Holland-Antillák közigazgatásilag napjainkban is a Holland Királysághoz tartoznak. Ezek ismeretében egyértelmű, hogy miért is nevezik az 1500-tól 1700-ig terjedő időszakot az ország „Aranykorának”. A Társaság 1798-as feloszlása után a holland állam irányítása alá kerültek a maradék gyarmatok egészen a gyarmatbirodalom elvesztéséig.21 III.2.2. Hollandia külkereskedelme napjainkban A gazdaság fejlődésében a kereskedelem jelentősége a mai napig fennmaradt. A világ hatodik legnagyobb exportőreként tartják számon és nemzetközi versenyképességét is a kereskedelmi kapcsolatainak köszönheti. Az export és import GDP-hez viszonyított aránya rendkívül magas 20 21

http://www.valtozovilag.hu/t365/tux1218.htm http://www.valtozovilag.hu/t365/tux1218.htm

38


2010.

Hollandiában. A gazdaság igen erősen függ az országhatáron átnyúló kereskedelemtől, hiszen a nemzeti termelés közel felét külföldi piacokra termelik, ezáltal nemzetközi hanyatlás esetén sérülékenyebb is. Fontos megjegyezni, hogy a holland külkereskedelemben jelentős a reexport szerepe – ami az olyan termékeket jelenti, melyeket nem Hollandiában állítanak elő – és még ennek ellenére is figyelemre méltó az ország kivitele.22 A holland árukivitel legfontosabb alkotói a gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, ásványi anyagok, földgáz, nem nemesfémekből készült áruk, élelmiszeripari termékek, ugyanakkor a dohány, gyümölcsök, zöldségek és a virágok is jelentős hányadát alkotják az exportcikkeknek, ezáltal Hollandia Európában az első, a világon a harmadik legnagyobb agrár-exportőr. A nemzetközi szolgáltatások – szállítás, építőipar, pénzügy – területén jelentős növekedéssel büszkélkedhetnek. A holland kivitel nagy része az Európai kontinensen belül marad, legfontosabb célpontjai az Európai Unió országai.23 A gépek, élelmiszerek, olaj és vegyi anyagok alkotják a legfontosabb importcikkek csoportját. Ennek tekintetében elmondható, hogy az Amerikai Egyesült Államok bír a legjelentősebb szereppel, a behozatal mintegy tizede onnan érkezik. Az import 30%-a Belgiumból, Luxemburgból, Németországból származik, melyhez az utóbbi években felzárkózott az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország. Az importban és az exportban egyaránt körülbelül

7,5-8%

Közép-Kelet-Európa

részesedése.

Ezen

belül

említésre

méltó

Lengyelország, ugyanis 2008-ban Hollandia nyolcadik export piaca volt. 24 Megállapítható tehát, hogy Hollandia kereskedelmének jelentős hányadát az Európai Unió országaival bonyolítja le, kiemelkedő partnerei ebből a térségből származnak. Az Európai Unión kívüli piacok kereskedelmi forgalmának növekedése visszaesett. Hollandia esetében egy érdekes jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, az úgynevezett „rotterdami hatásra”, ami az Európai Unió költségvetésével van összefüggésben. A vámbefizetések tekintetében Hollandia hozzájárulása kiemelkedően magas, ami azzal magyarázható, hogy a holland kikötők mintegy kapuként szolgálnak az Unión kívüli termékek számára, ahol az adókat beszedik. „Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a holland

22

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 24 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 23

39


2010.

befizetésnek tartott hozzájárulás jelentős részét a gyakorlatban másik tagország fogyasztói fizetik meg.” 25 2. táblázat: Külkereskedelmi tendencia Megnevezés

2006

2007

2008

Az export értéke

Mrd EUR

318,9

347,5

367,7

Az import értéke

Mrd EUR

285,4

307,3

332,0

Forrás. ITD Hungary

III.3. Tőkeáramlás az országban A tőkeáramlások a korábbi évtizedekben is a fejlett országok között zajlottak és nincs ez másképp a 21. században sem. Hollandia a világ egyik legnagyobb jelentőségű országa a külföldi közvetlen beruházásokat illetően. Az ezredforduló óta a tőkeexport is a tőkeimport gyengülésére kétszer volt példa. Az egyik ilyen időszak közvetlenül az ezredfordulót követő első két évben történt, amikor az ország tőkebeáramlása visszaszorult; 2001-ben a világ FDI állományának 4%-át a be- és kiáramló tőke jelentette, előbbi 714 milliárd gulden volt, utóbbi 824 milliárd guldent tett ki. Ennek ellenére ezzel az eredménnyel Hollandiának mégis sikerült a világranglista hetedik helyét megszerezni. Másodszor pedig a 2008. évi gazdasági dekonjunktúra idején, ami pont a fejlett országokat sújtotta legelőször és a legnagyobb mértékben, így ez a változás Hollandiát sem kerülte el.

26

A holland tőkeáramlás egyik jellegzetessége, hogy a kiáramló tőke mennyisége általában meghaladja a külföldiek által az országban befektetett tőke állományát. Ennek tükrében a holland tőkekihelyezés legfontosabb célpontjai elsősorban az EU 15 államok – ezen belül az Egyesült Királyság élvez vezető szerepet – továbbá az Amerika Egyesült Államok, Németország, Kanada, ezt követően Oroszország. A másik oldalt vizsgálva szintén kiemelkedő helyen szerepelnek az EU 15 államok, Németország és Japán, azonban 2008-ban jelentősen visszaesett az Egyesült Királyságból és Belgiumból érkező működő tőke beáramlás. A be- és kiáramló tőkeállomány körülbelül 60%-át a vezető szerepet betöltő tercier szektorból és a kereskedelemből származó tőke teszi ki. (Hollandia.pdf) 25 26

Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények (2007) www.unctad.org

40


2010.

A Hollandiába érkező tőkeállomány legnagyobb része a marketing-, kereskedelmi- és IT szolgáltatások, gépipari-, elektronikai- és orvostechnikai ágazatokban realizálódik. A kiáramló tőke állományi adatait vizsgálva pedig a gépipari-, vegyipari- és élelmiszeripari ágazatok vannak többségben, amit a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelemmel kapcsolatos befektetések követnek. A szomszédos vagy hasonló méretű országokkal összehasonlítva a viszonylag magas FDI állomány a GDP százalékában az ország kifelé orientálódását jelzi. 27. A legnagyobb holland multinacionális vállalatok – a Royal Dutch Shell és az Unilever mellett a Philips és a Heineken is – földrajzilag mind nagyon diverzifikáltak és leginkább olyan területeken tevékenykednek, mint a kereskedelem, eletronikai- és elektromos felszerelések valamint vegyipar. A külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok főként az Egyesült Államokból és az Európai Unió tagországaiból érkeznek és fő célpontjaik az eletronikai-, elektromos felszereléseket gyártó ágazatok, továbbá a kereskedelemi-, raktározási-fuvarozási szolgáltatások.28 III.3.1. A beáramló FDI Ahogyan az előző bekezdésben említettem, a holland tőkeexport mindig is meghaladta a tőkeimportot, ennek ellenére szerepe nem elhanyagolható. A II. világháború előtt azonban Hollandia nem nagyon profitálhatott a külföldi beruházásokból, hiszen ebben az időben a világgazdaság élenjárói az Egyesült Államok, az Egyedült Királyság, Németország és Svájc voltak. A kevés beáramló tőke főként az olaj-, fém-, élelmiszer- és vegyipari ágazatokban realizálódott és a gazdaságra néző pozitív hatásuk jelentéktelen volt. A háború okozta pusztításból az 1950-60-as években az amerikai Marshall-segély támogatta a felépülést, ezzel jelentősen megnövelve az addigi csekély tőkebeáramlást. Ettől kezdve évről-évre egyre dinamikusabban emelkedett a külföldi tőke állománya Hollandiában. Az 1980-as években az egyre nagyobb teret hódító globalizáció és a technológia innovációk ösztönözték a beruházásokat, így 1999-re már összesen 192 milliárd eurót tett ki a beáramló tőkeállomány. (Hogenbirk, 2002, 53. o.)

Az OECD egyik tanulmánya rangsorolta az országokat abból a szempontból, hogy mennyi FDI vonzottak az 1996-2005 közötti időszakban. Ezek legnagyobb részt termelő vállalatok, 27

28

Zeiler Júlia: Hollandia, 110-111. o UNCTAD-FDI in brief*: The Netherlands.pdf Letöltés ideje: 2010.04.11. 11:13

41


2010.

valamint értékesítés, marketing és tanácsadás a fő profiljuk. A beruházások további hányada vagy nagykereskedelem, vagy logisztikai szolgáltató, illetve a vállalat központja. Az említett OECD kutatás kimutatta azt is, hogy a holland infrastruktúra erős, pozitív befolyással bír a külföldi tulajdonú cégekre, amikor üzletüknek megfelelő helyszínt keresnek. 29

2007- ben a Holland Külföldi Befektetési Iroda (NFIA) történetében soha nem látott rekordot ért el az ország projektek és új munkahelyek, valamint a tőkebefektetések területén. Az NFIA 155 külföldi vállalat beruházását támogatta, ezáltal 3100 új munkahelyet teremtett és körülbelül 118 376 millió US dollár értékű befektetést vonzott az országba. Ez a hatékonyság a gazdasági növekedésre nézve is pozitív hatással bír. Ezek az eredmények javarészt az Ázsiából érkező befektetések dominanciájának köszönhetők, azaz a Hollandiába áramló tőkemennyiség 61%-át ezek a projektek jelentették. A második legnagyobb befektetőnek pedig Észak-Amerika számított. A befektetések típusonkénti megoszlását vizsgálva megfigyelhető, hogy a vállalatok 79%-nak ez volt az első hollandiai létesítménye. (Year in review 2007.pdf)

A 2008-as recesszió hatására azonban a fejlett országokat célzó befektetések is

visszaestek, ezáltal az ország működő tőke importjának értéke a Global Finance adatai alapján 3492 millió US dollárral kevesebb. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy míg 2007-ben 724 074 millió US dollárt tett ki a külföldi tőke állománya az országban, ez az összeg egy évvel később 644 598 millió US dollárra esett vissza. 30 A Hollandiába áramló tőke forrásországai az Egyesült Államok és az Európai Unió, amelyeknek több mint egyharmada marketinggel és értékesítéssel kapcsolatos. A beruházások leginkább az információs technológiai szektor, egészségügyi-gyógyászati felszerelések, gépek és berendezések, elektronikai alkatrészek és üzleti szolgáltatások területéről érkeznek az országba. A négy éves növekedési periódus után azonban 2008-ban visszaestek a kutatás és fejlesztés intenzív területekre irányuló műveletek. 31 Itt érdemes megjegyezni, hogy Hollandia földrajzi elhelyezkedésén kívül, más egyéb szempontból is igen kedvező célpont a külföldi vállalatok számára. Fejlett infrastruktúrája, valamint a magas szintű logisztikai szolgáltatásai az elektronikai- és számítástechnikai ipar szempontjából előnyösek. A tengerek- és folyótorkolatok adta lehetőségeket többek között a 29

Pezzini, 2007, 55-56. o. http://www.gfmag.com/tools/fdi-flows.html, WIR2009.pdf 31 http://www.nfia.com/nieuws.html?id=482, Year in review 2007.pdf Letöltés ideje: 2010.04.13. 15:34 30

42


2010.

vegyipari és olajipari cégek használják ki. Az Unió határain belül Németország, Belgium és az Egyesült Királyság, az uniós határon túl pedig Svájc a legnagyobb tőkebefektető. 32 III.3.2. A kiáramló FDI Hollandia kis ország létére a nemzetközi tőkepiac egyik legaktívabb résztvevője, ahol szintén nagy szerepet kapott az európai integráció. Átlagosan a világranglista 6-7. helyén szerepel. A globális tendenciát követve 2000-2001-ben a holland tőkekivitel is jelentősen megcsappant, 2003-ban már az első helyet szerezte meg az EU 15 országok között. 33 A globális tőkeáramlásában való intenzív szerepének nagy jelentősége van a világszerte is holland nagyvállalatok országhatárokon túlmutató beruházásainak. Ilyenek a Philips, a Heineken, az AKZO-Nobel, az ABN-AMRO és a Rabobank. Az ECOSTAT a 2008. évi értékesítési árbevétel szerint rangsorolta a világ 250 legnagyobb nagyvállalatát, ahol az első helyen a holland Royal Dutch Shell szerepel és az ING Group pedig szintén az első tíz legnagyobb vállalat egyike. Ezeken kívül öt amerikai, egy angol, japán és francia vállalatóriás realizált rekordösszegű bevételt. Az UNCTAD kiadványában a nem pénzügyi jellegű multinacionális vállalatokat az elért külföldi nyereség alapján rangsorolta. A 100-as listában hat holland vállalat is szerepel, mégpedig a következő helyeken; a Royal Dutch Shell kőolajipari cég a kiemelkedő harmadik helyen szerepel ezen a listán. Őt követi a repülőgép-alkatrészekkel foglalkozó Eads a huszonötödik, majd a Philips Electronics az ötvenkilencedik helyen. A listában következő holland vállalatnak, az élelmiszer-, dohány- és söripar területén tevékenykedő InBevnek a 60. helyet sikerült megszereznie. A rangsor két utolsó holland tagja élelmiszereket, kozmetikumokat és tisztítószereket forgalmazó Unilever, valamint az AKZO-Nobel gyógyszeripari vállalat. Előbbi a hetvenharmadik, utóbbi a kilencvenhetedik pozíciót érte el. 34 A befektetések több mint 50%-át a gépipar, a vegyipar és az élelmiszeripar adja, meghatározó továbbá a pénzügyi szféra és a kereskedelemmel kapcsolatos beruházások részaránya is. A holland FDI irányát tekintve Európán kívül és belül egyaránt figyelemre méltó a tőkekivitel. Az előbbi kategória legfontosabb tagja az Egyesült Államok, ahol 1980-ban a tőkeállomány 32

Zeiler Júlia, 2000, 110-111. o. World Investment Report 2004.pdf Letöltés ideje: 2010.03.25. 20:34 34 World Investment Report 2009.pdf http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/134.html 33

43


2010.

körülbelül egynegyed részét a holland multinacionális vállalatok jelentették. Az integrációs törekvések azonban gátat szabtak ennek, mert Hollandia ismét az Európai kontinensre koncentrálta a működő tőke befektetéseit, ennek köszönhetően az Európai Unióban fontos befektetővé vált. Az utóbbi években Svédország, Írország, a közép-kelet-európai régió és Délkelet-Ázsia esetében intenzív növekedés volt tapasztalható ezen a téren. 35 A 2008-as gazdasági instabilitás ellenére a külföldön lévő holland tőke mennyisége 843 737 millió US dollár volt, ami megközelítőleg 33000 millióval kevesebb, mint az előző évi tőkeállomány. 36

35 36

Zeiler,2000, 110-111. o. WIR2009.pdf

44


2010.

IV. Magyarország és Hollandia kapcsolata Hollandia külpolitikai irányát napjainkban leginkább az Európai Unió és a nyugat-európai integráció határozza meg. Bár nyelvi-, kulturális örökségeit és nemzeti tudatát erősen óvja, mindeközben mindig is az európai egységesítés szorgalmazása mellett foglalt állást. Aktív nemzetközi szerepvállalását bizonyítja, hogy tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), továbbá a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO). A holland nagyvállalatok kiemelten fontosnak tartják és mindent megtesznek azért, hogy az Európai Unión belül és kívül egyaránt megjelenjenek beruházásaikkal. 37 Hazánk és Hollandia kétoldalú kapcsolatai nem csupán a tőkeáramlásban teljesednek ki, hiszen külkereskedelmi viszonylatban sem elhanyagolható a szerepe, bár ennek jelentős hányada még a holland multinacionális vállalatok beruházásainak köszönhető. Hollandia hatodik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.38

IV.1. Holland – magyar külkereskedelem Mint már említettem, Hollandia a hatodik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, ezért a következőkben a magyar-holland külkereskedelmet szeretném röviden jellemezni. A magyar-holland gazdasági kapcsolatok még az 1990-as évek elején indultak meg, a magyar üzletemberek ugyanis már akkoriban kereskedtek a Philips céggel. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom a 60-as években kezdett erőteljesen megélénkülni. A kapcsolatok mindinkább elmélyültek az 1989-es rendszerváltozás után, hiszen a magyar külkereskedelem, külpolitika iránya ekkor gyökeresen megváltozott és a 90-es évek elején már az Európai Unió számított – ezáltal Hollandia is – a legnagyobb külkereskedelmi partnernek. Ebben az időben jelentek meg további nagy holland vállalatok, az Unilever, a Prímagáz hazánkban. 1998-ra az export tekintetében Hollandia a negyedik, import oldalon pedig a kilencedik helyet szerezte meg a partnereink listáján, ami azt jelenti, hogy a magyar kivitel már 1,1 milliárd dollár összértékű volt, a holland behozatal pedig 600 millió dollár abban az évben. A kétoldalú áruforgalomban ez utóbbi egy év alatt körülbelül 20%-al nőtt, előbbi a kétszeresére 37

38

Zeiler Júlia: Hollandia 119-120.o. Zeiler Júlia: Hollandia 23-28. o.

45


2010.

emelkedett. Ezen belül a Hollandiába irányuló kivitel a teljes magyar kivitel 4,7%-a volt, amelyben a Philips magyarországi működésének köszönhetően a legnagyobb aránnyal, 67%al a gépek és gépi berendezések vettek részt. Ezzel párhuzamosan radikálisan csökkent az élelmiszer, ital és dohányáruk kivitele. A behozatal majdnem felét a feldolgozott termékek jelentik, ezen kívül emelkedett az élelmiszerek részaránya is. Az ezredfordulót követő első évben az addigi dinamikus fejlődés megtorpant; a Hollandiát célzó importunk alig bővült, az export pedig vissza is esett. Egy évvel később is csupán a behozatal mértéke javult. 2004-re ismételten felfelé ívelt a kereskedelmi forgalom. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiadványa szerint hazánk kivitele négy százalékkal, behozatala pedig 23%-al emelkedett, ennek köszönhetően az összes áruforgalmat vizsgálva Hollandia az ötödik, a magyar áruexportot tekintve a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnerünk volt abban az évben. 39 A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint, 2005-ben a Hollandiába irányuló magyar export értéke 1811 millió eurót tett ki, ami 11,2%-os növekedésnek felel meg, a behozatal értéke azonban körülbelül hat százalékkal visszaesett, értéke így 2248,6 millió euró volt. Mind a magyar kivitelben, mind a behozatalban egyaránt a gépek, gépi berendezések forgalma a legnagyobb, körülbelül 71%, ezen belül elsősorban a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai

termékek,

részegységek

dominálnak.

2005.

évben

erőre

kapott

az

élelmiszerexport és csekélyebb mértékben az import üteme is, ugyanakkor a feldolgozott termékek iránti kereslet visszaesett Hollandiában. 40 Az áruszerkezet összetételében 2008-ban sem történt komoly változás, csupán a gépipari termékek kivitele növekedett, hozzájárulva ezzel a magyar export öt százalékos növekedéséhez. A Hollandiából hazánkba érkező áruforgalom értéke körülbelül 12,1%-al emelkedett és 52%-al még mindig a gépek és berendezések csoportja a legdominánsabb. Ezt követi 31%-al a feldolgozott termékek importja, mely az előző évhez képest szintén pozitív változás.41 Az ECOSTAT elemzései alapján a tavalyi évben a behozatalunk 12%-a Hollandiából érkezett, ezzel az eredménnyel Hollandia a harmadik legnagyobb beszállítónknak számít.

39

(Zeiler Júlia: Hollandia 122-127. o.) (Hollandia.pdf) http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 41 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl 40

46


2010.

IV.2. Holland – magyar tőkeáramlás Ma a magyar külgazdasági kapcsolatokban Hollandia kiemelkedő szereppel rendelkezik: a holland tulajdonú vállalatok a második legnagyobb tőkebefektetőnek számítanak hazánkban, valamint 2009-ben a nyolcadik volt az exportcélországaink rangsorában.42 A holland tőkének igen fontos szerepe van a két ország közti külkereskedelmi forgalom bővítésében. Továbbá előremozdítja hazánk gazdasági fejlődését, és hozzájárul mind az export, mind pedig a termelés strukturális átalakulásához. A rendszerváltozást követő években hazánkban az elsők között jelentek meg a holland nagyvállalatok, akik beruházásaik célpontjául Magyarországot választották. Kezdetben leginkább termelő vállalatok formájában, melyeknek erőforrásait folyamatosan bővítettek és modernizálták a technológiát. Ennek, valamint az integráció elmélyülésének és a tőke szabad áramlásának köszönhetően mára szinte minden szektorban, a gazdaság legtöbb ágazatában jelen van a holland tőke. Az 1900-as évek elején előtérbe kerültek a pénzügyi szektor műveletei, ami az ING és az ABN Amro Bank magyarországi megjelenésével bizonyítható. Az 1992-es év a beruházások szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen 318 millió gulden értékű tőke került befektetésre országunkban. Bár az következő második évet mélyrepülés jellemezte, a már korábban letelepedett cégek kapacitásainak bővítésével és fejlesztésekkel ismét felszálló ágba kerültek a beruházások. 1997-re több mint 400 millió guldent tett ki a holland működő tőke Magyarországon. 43 2003-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint 6,5 milliárd euró értékű volt a hazánkban befektetett holland működő tőkeállomány, mely jóformán az ötöde a magyarországi összes működő tőke mennyiségének. 2004-ben a németalföldi ország második legnagyobb tőkebeszállítónk volt, a hazánkba érkező összes működőtőke 39%-át tette ki, ami 427 millió eurót jelentett. 44 Fontos megjegyezni, hogy a 2004-et és 2005-öt felölelő két éves periódusban a legtöbb közvetlen tőkebefektetés Hollandiából érkezett. A 2006. évet megelőzően megélénkültek a szolgáltató szektorból érkező befektetések, továbbá egyre élénkebb érdeklődést mutattak

42

http://www.iparosujsag.hu/iu/showNews.do?id=1839&href) Magyarország külgazdasági kapcsolatai-2010.ppt 43 (Zeiler Júlia: Hollandia 122-127. O.) 44 ITDH belső anyag

(Nemzeti

Fejlesztési

és

Gazdasági

Minisztérium:

47


hazánk iránt a holland kis- és középvállalkozások is.

45

2010.

Az MNB adatai szerint 2005. első

negyedévében 300 millió euró értékű tőke érkezett Hollandiából.46 Az 1990 óta zajló folyamatnak köszönhetően 2006-ra 4,8 milliárd euró értékű volt a holland tőkeállomány hazánkban. A becslések szerint már akkor több mint 200 holland tulajdonú nagyvállalat vállalat működött hazánkban. 2007-re a magyarországi holland befektetések értéke elérte a 6,8 milliárd eurót, ezzel a legnagyobb befektetőnkké lépett elő. Magyarország és Hollandia külgazdasági kapcsolatai kiemelkedően fontosak. Ehhez hozzátartozik azonban, hogy Hollandia magyarországi befektetői között számos tengerentúli vállalat van, amelyek azért települtek oda, mert igen kedvezőek az adózási feltételek és fejlett az infrastruktúra.47 2009-ben már körülbelül 9 milliárd euróra tehető a holland működőtőke-befektetések állománya, és beruházásaik – a villamosenergia-termelést kivéve, a gazdaság minden ágazatában jelen vannak. A vállalatok megközelítőleg 20-25 ezer embert foglalkoztatnak, bár 2008 végén a Philips székesfehérvári gyárában létszámleépítés történt a gazdasági recesszió miatt. Az elmúlt években nőtt a kisebb befektetők érdeklődése is országunk iránt, melyek közül többen a gépiparban, az elektronika, az informatika, a mezőgazdaság, továbbá a munkaerő-közvetítés, az ingatlanfejlesztés és a turisztika területén invesztáltak. A tavalyi évet a már meglévő holland nagyvállalatok bővítései és újrabefektetései jellemezték, nagyobb volumenű új beruházás az év folyamán nem történt. Ettől függetlenül a holland befektetők magyarországi aktivitása figyelemreméltó volt: • Budapesten 2009 novemberében megnyílt az Allee bevásárlóközpont. Az összesen 54 ezer négyzetméter üzleti és irodai területtel rendelkező ingatlan együttest a holland ING egyik üzletága üzemelteti. Az üzletrész 50%-át idén januárban adta el a német Allianz csoportnak. • Az amerikai tulajdonú, ámde holland székhelyű cég, a CEVA Logistics a százhalombattai ipari parkban elosztó központot létesített. A 150-200 főt foglalkoztató szolgáltató 15-16 országot lát el, és működését 2010 áprilisában kezdte meg. A beruházás megvalósulásához az ITDH nyújtott segítséget.

45

Háttéranyag a sajtó részére a holland-magyar gazdasági kapcsolatokról.pdf ITDH belső anyag 47 ITDH belső anyag 46

48


2010.

• Az Unilever nyugat-európai termelésének egy részét Nyírbátorba helyezte át. A 80 millió euró értékű kapacitásnövelő és fejlesztést szolgáló létesítmény várhatóan 200240 ember munkahelye lesz. • További kevésbé ismert holland cégek, mint például a HTP, a Robiniawood, a Kurstjens BV, valamint a Van de Camp & Temme, a gazdaság területein járultak hozzá a gazdasági növekedéshez.

különböző

48

Magyarország a holland üzletemberek és a külgazdaság-politikai szakemberek szemével a vállalatok számára előnyös üzleti és befektetési alternatívákkal rendelkező ország. A szakmai szervezetek, mint például a holland külkereskedelmi ügynökség, az EVD is úgy gondolja, hogy hazánk kiemelkedő üzleti partner lehet akár hosszabb távon is. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a letelepedett holland vállalatok pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek Magyarországon; piaci státuszukat sikerült hamar kialakítani, egyes termékek esetében igen magas részesedést szereztek. Ennek következtében a befektetői kedv nem hagyott alább, sőt több vállalatbővítéseket vitt véghez, tovább terjeszkedett. Erre a legjobb példa a Philips, amely 1998-ban, mint háztartási gépeket előállító üzem alapított leányvállalatot Székesfehérváron, és rövid idő múlva már a szombathelyi számítógép-monitorokat gyártó üzem bővítése is megtörtént. 49 Ami a magyar vállalatok hollandiai befektetéseit illeti, számottevő beruházások nem jellemzőek, a tőkekivitel mértéke elhanyagolható. A néhány kisvállalkozás az építőipari, építési-szerelési szolgáltató és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban tevékenykedik.50

IV.3. Legfontosabb holland vállalatok A legfontosabb és legnagyobb holland vállalatok Magyarországon a gazdaság több ágazatában is megvetették lábukat; a számítástechnikai és elektronikai területen a Philips a piacvezető, az élelmiszeriparban a Friesland Coberco, a Heineken/Amstel, a Sara Lee/Douwe Egberts valamint az Unilever tevékenykedik. Ez utóbbi kozmetikai- és háztartási termékekkel is jelen van a piacon. A félig holland, félig brit tulajdonú Royal Dutch Shell és az SHVPrimagaz a hazai energiaszektor fontos része. Emellett jelentős befektetők továbbá az AB Aegon NV, az ING a pénzügyi szektorban, a UPC és a KPM a telekommunikácó, a Rynart Transport és a GLS pedig a fuvarozás, logisztika területén. A vegyiparban az AKZO Nobel, 48

ITDH belső anyag Zeiler (2000) 50 ITDH belső anyag 49

49


2010.

az informatika területén pedig a Getronics tevékenykedik. Ezek a legismertebb holland vállalatok a teljesség igénye nélkül. Természetesen további befektetők is jelen vannak a hazai piacon, ám ezek száma is jól mutatja, hogy milyen intenzív a holland működőtőke importja.

IV.4. Kétoldalú megállapodások Korábban már kitértem Hollandia nemzetközi szerepvállalására, most azonban a Magyarországhoz kötődő kapcsolatát, valamint a kölcsönös egyezményeket szeretném ismertetni. A két szóban forgó állam hasonló értékek és érdekek jellemzik, kapcsolatuk több évszázados történelmi hagyományokkal rendelkezik. Az 1990-ben végbement politikai rendszerváltozás ezt a baráti és szövetségesi viszonyt még inkább megerősítette, melyhez Magyarország világgazdasági nyitása is nagy részben hozzájárult. Alapvető fontosságú, hogy mind Magyarország, mind Hollandia tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, valamint a Schengeni Övezetnek, ezáltal azonos biztonsági, politikai és gazdasági érdekek vezérlik szoros kooperációjukat. Hollandia és Magyarország között az alábbi kétoldalú államközi megállapodások érvényesek: • A kettős adóztatás elkerüléséről 1986-ban született megállapodás • 1987. szeptember 2-án beruházásvédelmi egyezményt írtak alá az országok képviselői. Ez és az ezt megelőző megállapodás egyaránt az OECD irányelvei szerint történik • 1991. február 1-jén a vízummentesség lépett érvénybe • Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a holland Gazdasági Minisztérium 1992 májusában idegenforgalmi együttműködést kötött, különös tekintettel a belvízi hajózásra • 1997-ben két különböző területen is előrelépés történt; egyrészt a gyakornok-csere egyezmény, valamint a vonatkozó tárcaközi együttműködésről szóló nyilatkozat, másrészt a kétoldalú oktatási, tudományos és kulturális megállapodás • 1998 novemberében összefogtak a szervezett bűnözés ellen és közös fellépésről, valamint rendőri együttműködésről állapodtak meg 50


2010.

• Egy évvel később szintén kétféle témakörben írtak alá szerződés az országok: a gazdasági tárcák közötti együttműködés fejlesztéséről, bővítéséről tárgyaltak, majd az Együttműködési Jegyzőkönyvet alá is írták, ezen kívül a szociális miniszterek együttműködési egyezményére került sor, melyet 2000-ben egy Közös Nyilatkozattal megerősítettek • Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Hollandiában 2001. május 1-jén, melynek eredményeként megszületett a szociális-biztonsági kormányközi egyezmény Hágában • 2002. január. 23-én Dr. Pintér Sándor Magyarország akkori belügyminisztere írta alá a magyar-benelux visszafogadási egyezményt, amely a magyar-holland kapcsolatokra is egyaránt érvényes • Kizárólagos közösségi hatáskör alá tartozik a kereskedelempolitika, melyet az 1994ben hatályba lépett Európai Megállapodás határoz meg 51

51

(Zeiler Júlia: Hollandia 122-127. o.)

(http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/Europa/hollandia/hollandpol.htm)

51


2010.

V. Philips Magyarország Kft. Ebben a fejezetben a hollandiai Philips vállalat magyarországi leányvállalatát szeretném bemutatni. A Philipsről szóló általános információk mellett, a hangsúly a befektetést motiváló tényezőkön van, hogy miért éppen Magyarországot választotta a vállalat a beruházás célországául, illetve milyen tényezők befolyásolták a döntésében. Ezekre a kérdésekre keresem a választ, melyhez nagy segítséget jelentett a Philips Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés valamint, hogy az ITD Hungary Zrt. által a rendelkezésemre bocsátott anyagok sok hasznos információval láttak el ebben a témában.

V.1. A Philips alapítása52 A Philips sikertörténete akkor kezdődött, amikor 1891-ben Anton és Gerard Philips Eindhovenben megalapította a Philips & Co-t. Abban az időben szénszálas izzókat használtak, ezek gyártásával kezdte meg működését a gyár, majd a századfordulóra Európa egyik legnagyobb előállítójává vált és Hollandiában a legtöbb embert foglalkoztató vállalat lett. Az ipari forradalom hatására 1914-ben kutatólaboratóriumot nyitott és a történelem folyamán számos új találmánnyal és szabadalommal járult hozzá a mindennapi élethez. A Philips honlapján található információk alapján munkásságának mérföldkövei az alábbiak szerint váltották egymást: • 1891-1915: a fény forradalma, a kutatólabor megalapítása • 1915-1925: a röntgensugár és a rádióvétel korszaka • 1925-1940: az első televíziók és elektromos borotvák megjelenése • 1940-1970: audió kazetta bevezetése • 1970-1980: a kép, hang és adatrögzítés fejlesztése • 1980-1990: a CD megjelenése • 1990-2000: a DVD bevezetése

52

www.philips.hu

52


2010.

A Royal Philips Electronics mára a világ legjelentősebb piacvezető- és egyben Európa legnagyobb elektronikai vállalata az egészségügy, életstílus és világítástechnika területén. Világelső a színes televíziókészülékek, a villanyborotvák, továbbá az orvosi diagnosztikai eszközök piacán. Világszerte 60 országban körülbelül 121 000 főt alkalmaz.53

V.2. A Philips magyarországi beruházásainak története 1925 és a II. világháború közötti időszakban már volt kapcsolat a holland cég és hazánk között. A Philips legelső külföldi leányvállalataként megalakult Magyarországon a Philips Rádió és Villamossági Részvénytársaság, majd a 30-as években kezdte meg rádiókészülékek gyártását a Magyar Philips Művek. A Philips 1989 decemberében vette fel ismét a kapcsolatot hazánkkal és azóta körülbelül 216 millió eurót fektetett be a leányvállalatok tevékenységébe. Az akkori gazdasági helyzet lehetőséget adott arra, hogy vegyesvállalat formájában a Skála-Cooppal együttműködve szórakoztató elektronikai termékeket és háztartási gépeket értékesítsenek. A Skálának már ez előtt is voltak kísérletei ilyen célból más cégekkel, például a Panasonic-al, de egyikből sem lett hosszantartó együttműködés. 1989. november 2-tól a Philips 49%-a osztrák kézbe került, a maradék üzletrész pedig magyar tulajdonban, a Skála része maradt. Ezt Philips-Skála Budapest (PSB) Kereskedelmi Kft-nek hívták, mert a Philips megnevezés még nem volt megengedhető. Ennek a vállalatnak a Skála-Metro üzletházban volt egy tévé és audioberendezéseket, és egy fehér árukat – azaz mosógépeket, hűtőket, konyhai eszközöket értékesítő üzlete. 1989 előtt hazánkban szigorú importszabályozás volt érvényben és külkereskedelmet csak külkereskedelmi cégek folytathattak. A Gorenje-roham érdekes jelensége volt ennek az időszaknak. A magyar turisták Ausztriában vásárolták a mosógépeket és egyéb elektronikai cikkeket, az importszabályozás azonban még erre is kiterjedt: szabályozva volt ugyanis az, hogy utasonként milyen mennyiségű árut hozhattak át a határon. A rendszerváltás után végre Magyarországon is megvásárolhatták ugyanazokat a termékeket, ráadásul magyar jótállással és magyar használati útmutatóval. A 80-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a Philips a Skála része lett, nem tudta megtartani függetlenségét, az üzletben is a Skála alkalmazottjai dolgoztak, így 1991-től a PSB 100%-ban a Philips tulajdona lett. 53

www.philips.hu

53


1993-ban

a

részegységek

Neutronics és

céggel

együttműködve

műanyagalkatrészek

gyártása

megindult Tabon,

2010.

az

audió-berendezések,

Fonyódon,

Sárbogárdon

és

Zalaegerszegen. Egy évvel később megalakult a Philips Magyarország Kft., hogy a magyarországi termelést koordinálja. Ezt követően 1995-ben Szombathelyen megindult a számítógép monitorok gyártása, amit 2004-ben Kínába helyeztek át, végül eladták, így mára a Philips nem foglalkozik monitorok előállításával. A holland tulajdonú Philips évek óta az egyik legnagyobb külföldi befektetőnek és foglalkoztatónak számít a hazai vállalkozások előtt. 2000 októberében a Magyarországon található Philips-érdekeltségeket Philips Industries Magyarország Kft. néven egyesítették.

V.2.1. Székesfehérvár 1992-ben a Philips zöldmezős beruházással létesítette a gyárat, ahol a részegséggyártást fokozatosan felváltotta a késztermék-kibocsátás. A székesfehérvári üzem fő profilja a szórakoztatóelektronikai cikkek gyártása, és a holland anyavállalat egyik legfontosabb termelőüzeme Európában. 1994-től tévé-videó kombinált készülékek gyártása folyt a Székesfehérváron. 1995 és 2002 között a többféle kategóriájú videómagnók előállítása volt soron. A technikai fejlődéssel lépést tartva 1998-tól megjelentek az audio CD-írók, melyet a DVD-lejátszók és felvevők követtek. 2003-ban a fő profil a 28” és 32” CRT televíziók és házimozi berendezések voltak, melyeket 2004-től felváltottak az LCD monitorok. Napjainkban a székesfehérvári üzemben csak LED-es háttérvilágítású monitorokat, MP3 és MP4 készülékeket, hordozható DVDlejátszókat és házimozi rendszereket gyártanak. Számos beszállító és szolgáltató cég telepedett le a gyár mellett, a városban és annak környékén a gyártási struktúrának köszönhetően. 2001-ben épült meg a Philips közép-keleteurópai régiót kiszolgáló disztribúciós központja.

54


2010.

V.2.2. Győr A Philips másik hazai leányvállalata 1997-ben alakult, CD és DVD-író valamint újraíró berendezéseket, lézer író- és leolvasófejeket, CD-s és kazettás autóhifi modulokat gyárt. Ez a termelőüzem az autóelektronikai és a szórakoztatóelektronikai piacra egyaránt termel. 1998 és 2006 között a termelés az előbb felsorolt elemeken kívül navigációs rendszer alkatrészeket is előállított. A Philips Ipari Technológiai Központja itt létesítette regionális csomópontját, amely elsősorban a termékfejlesztésben, a gyártási folyamatok javításában és az ipari koncepciók fejlesztésében vállalt szerepet. További kiemelt feladata volt a magyar és a régión belüli beszállítói hálózat bővítése.54 A győri üzemet 2006-ban a tajvani Lite-On csoport megvásárolta és Automotive Playback modules Magyarország néven folytatja tovább termelő tevékenységét. A győri üzem vezetése szerint, azért volt erre szükség, mert az autóipari lejátszó egységek előállítása helyett, a Philips ezentúl az egészségügyi, az energiatakarékos világítástechnika és az életmód javítását irányuló tevékenységekre összpontosít.55 A győri üzem megszűnése után körülbelül egy évvel kezdte meg tevékenységét a Tamásiban működő Philips gyár, melyet a Partner sin Lighting International vállalat felvásárlása előzött meg. Az energiatakarékos világítástechnikai eszközök gyártása 2008-ban indult meg. 56 Napjainkban is ez a kettő – a székesfehérvári és a győri üzem működik hazánkban, és a tavalyi év folyamán a Philips világforgalmának 35% bonyolították le.

V.3. A magyarországi beruházás motiváló tényezői A Philips magyarországi beruházásával kapcsolatban azt vizsgáltam, hogy milyen tényezők motiválták, amikor úgy döntött, hogy hazánkban létesít leányvállalatot. A magyar piacra való belépés előtt megvizsgálták Közép-Kelet-Európa államait, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezen iparosított országok infrastruktúrája megfelelő és szakképzett és tanult munkaerővel rendelkeznek. A nyugat-európai piac közelsége nagy rugalmasságot, valamint rövid átfutási időt biztosít. Az európai integráció miatt pedig a vámok is eltűntek. 54

http://www.vg.hu/velemeny/interju/europai-szerepben-a-philips-hazai-cegei-117280 http://www.sg.hu/cikkek/50839/eladtak_a_philips_gyori_uzemet 56 http://www.teol.hu/tolna/gazdasag/fenyt-hoz-a-kisterseg-munkaeropiacara-a-philips-tamasi-lampagyara-173585 55

55


2010.

A magyarországi megjelenés előtt a Philips a következő négy tényező tekintetében vizsgálta hazánkat: politikai stabilitás, szakképzett munkaerő és menedzsment, kiszámítható jogi környezet valamint a logisztikai szolgáltatások megléte. Magyarország 1989-ben jól szerepelt ezen tényezők vizsgálatakor. A rendszerváltás idején hazánk is felismerte a külföldi működőtőke fontosságát a hazai gazdaságban, aminek segítségével bekapcsolódhatunk a nemzetközi munkamegosztásba, bekerülhetünk a világgazdaság vérkeringésébe. Politikai stabilitása és a külföldi tőke iránti nyitottsága kedvező kilátásokat biztosított a Philips számára. Az elektronikai ipar korábbi befektetőinek köszönhetően a szakképzett munkaerő és menedzsment is rendelkezésre állt, valamint viszonylag átlátható és kiszámítható szabályozási rendszer jött létre hazánkban. A fuvarozási-logisztikai szempontokat figyelembe véve, Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése szerepel az első helyen, hiszen KözépEurópa szívében, Nyugat-Európához közel terül el, és nem utolsó sorban már akkoriban is jó közúti és vasúti összeköttetésekkel rendelkezett.57

V.4. A válság hatása Arra a kérdésre, hogy a 2008-ban begyűrűző gazdasági dekonjunktúra milyen hatással volt vállalat működésére, azt a választ kaptam, hogy igen jelentős mértékben visszaesett a termelés és értékesítés egyaránt. Az értékesítés területén körülbelül 30-35%-al csökkent a forgalom, ami annak tudható be, hogy kevesebb lakóház, irodaépület és kórház épül, ezért nincs szükség a világítástechnikai eszközökre, ugyanakkor, az LCD tévék iránti kereslet nem változott a válság hatására. A tavalyi év folyamán építkezésekre alig volt példa. 2010 első hónapjaiban megindult ugyan egy kis fellendülés, de még nem lehet tudni, hogy a kormányváltás milyen hatással lesz alakulásukra A termelés területén is érzékeltette hatását a krízis, de a székesfehérvári üzemben viszonylag rövid ideig tartott a mélypont, igaz, hogy az ott előállított cikkeknek csak kis része kerül a magyar piacra, 94-5%-a Nyugat-Európába vagy a volt szocialista országba áramlik. A távolabbi kilátásokat tekintve biztos, hogy Görögország pénzügyi válsága biztos, hogy közvetve befolyásolni fogja a termelés volumenét. Az euró árfolyamváltozása miatt várhatóan

57

Welcome to Philips Hungary.pdf – Philips belső anyag

56


2010.

megdrágul a távol-keleti import és ennek eredményeképpen emelkednek majd az előállítási költségek is.

57


2010.

VI. Összegzés A globalizálódó világgazdaságban a külföldi működőtőke szerepe és jelentősége vitathatatlan, különösen egy kis gazdaság számára, mint Magyarország. A beáramló külföldi tőke versenyhelyzetet

teremt,

előmozdítva

ezzel

a

fejlődésüket.

Számos

jótékony,

gazdaságfejlesztő hatása ismert a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek. A külföldi tőkebefektetések magyarországi jelentőségét vizsgálva megállapítottam, hogy hazánk a történelem folyamán mindig is igyekezett növelni vonzerejét annak érdekében, hogy minél több külföldi beruházást csábítson a gazdaságba Szakdolgozatom célja volt, hogy felderítsem a holland-magyar gazdasági kapcsolatokat, azon belül is a tőkeáramlásra, a holland tőke magyarországi jelenlétéről szerettem volna egy átfogó képet nyújtani. Véleményem szerint a külföldi közvetlen tőkebefektetések indítékait úgy lehet a legkönnyebben megérteni, ha egy gyakorlati példán keresztül mutatjuk be annak motiváló tényezőit, fejlődését. Ezért választottam a hazánkban beruházó holland vállalatok közül a Philips Magyarország Kft-t. A magyar-holland kapcsolatok napjainkig folyamatosan bővülnek, amelyben nagy szerepe van az ITDH befektetésösztönző intézkedéseinek is, amelynek fő tevékenysége, hogy még több tőkét vonjon be a gazdaságba, kihasználva annak gazdaságfejlesztő hatását.

58


2010.

Hivatkozott és felhasznált irodalom 1) Árva László, Ivicz Mihály, Katona Klára, Schlett András: Globalizáció és külföldi működőtőke beruházások. Szent István Társ. (2003) 2) Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó (1996) 3) Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest (2004) 4) Pezzini, Mario: Randstad Holland, Netherlands. OECD, Paris (2007) 5) Zeiler Júlia: Az Európai Unióa változó világban - Hollandia. Press Publica, Budapest (2000) 6) Palánkai Tibor: Adjusting to enlargement. Európai Közösségi Tanulmányok Magyar Tanácsa (2005) 7) Kiss J. László: A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest (2005) 8) Árva Lászó, Dicházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Kairosz Kiadó, Győr (2001) 9) Mezei Cecília: Pécsi Tudományegyetem Közgadaságtudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola: Évkönyv 2001 – Molnár András: Külföldi működő tőke Magyarországon. PTE KTK, Pécs (2001)

59


2010.

60

HOLLAND-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TŐKEÁRAMLÁSOKRA

Recommend Documents